3. elıadásKRISTÁLYTANI ALAPOK

KRISTÁLYFORMA

A kristályforma a kristálylapok azon csoportjátjelenti, melyeket a szimmetria megkövetel.Minden egyes kristályforma független!

Tehát a kristálylapok száma, melyek egy formáhoztartoznak a szimmetria által van meghatározva.

Ha egy kristályon semmiféle szimmetriaelem nemtalálható, úgy egyetlen lapja sem ismétlıdik.Ebben az esetben minden egyes kristálylap egyönálló, független kristályforma. Ennek a nevepedion.

NYÍLT ÉS ZÁRT FORMÁK

A nyílt formák lapjai a teret teljesen nem zárják be.

A zárt formák lapjai a teret körös-körül bezárják. A nyíltformák önmagukban nem szerepelhetnek, más formákkalkell kombinálódniuk, hogy a teret bezáró kristálylétrejöhessen.

Több egyszerő forma által együttesen felépített kristályalakneve kombináció.

EGYSZERŐ, NYÍLT FORMÁK

Pedion: egyetlen lapból álló forma. Nincs egyetlenszimmetriaeleme sem.

Véglap (pinakoid): olyan két lapból álló forma, ahol azegybevágó lapok párhuzamosak egymással(szimmetriaeleme fıként i, esetenként m, 2).

Dóma: két egymáshoz háztetıszerően hajló lap a tükörsík (m)szerint tartozik össze.

Szfenoid: ékszerően hajló két lap a poláros digír (2) szerinttartozik össze.

PRIZMÁK

PRIZMÁKAzok a nyílt, több lapú formák,

melyek lapjai egymással

párhuzamos élekben metszıdnek.

Szimmetriaelemei gírek

és tükörsíkok.

PIRAMISOKAzok a nyílt, több lapú formák, melyek lapjai nem

párhuzamosak egymással, hanem egy pontban (a

csúcsban) találkoznak. Szimmetriaelemei gírek és m.

DIPIRAMISOKAzok a zárt, több lapú formák, ahol a piramisok jellemzı

szimmetriaelemei mellett vízszintes tükörsíkok is vannak.

TRAPEZOÉDEREK

Azok a zárt formák, melyek általános négyszög alakú

lapokból állnak, zegzugosan futó középélekkel. Vízszintes

tükörsíkjuk nincs.

SZKALENOÉDEREK ésROMBOÉDEREK

Szkalenoéderek: azok a zárt formák, melyek általános

háromszög alakú lapokból állnak, zegzugosan futó

középélekkel.

Romboéderek: azok a zárt formák, melyeket hat egybevágó,

rombusz alakú alakú lap határol, zegzugosan futó

középélekkel.

DISZFENOIDOKHa két szfenoidot egymáshoz képest 90 fokkal elforgatunk,

négy lapú zárt formát, a diszfenoidot kapjuk meg. Csak

rombos és tetragonális diszfenoid ismert.

A KÖBÖS KRISTÁLYRENDSZERGYAKORIBB FORMÁI

1. hexaéder (kocka): hat egybevágó négyzetlap határolja. A kristálytanitengelyek két szemben lévı lap közepén lépnek ki.

2. oktaéder: nyolc egyenlı oldalú háromszög határolja. A kristálytanitengelyek a szemben fekvı csúcsokat kötik össze.

3. rombdodekaéder: tizenkét egybevágó rombuszlap határolja(rombtizenkettıs). A kristálytani tengelyek a négy él alkotta csúcsokonlépnek ki.

4. tetrakiszhexaéder: huszonnégy egyenlıszárú háromszög határolja.Minden kockalap helyén 4-4 db.

A KÖBÖS KRISTÁLYRENDSZERGYAKORIBB FORMÁI

1. deltoidikozitetraéder: 24 deltoid alakú lap határolja(deltoidhuszonnégyes).

2. triakiszoktaéder: 24 egyenlıszárú háromszög határolja.

3. hexakiszoktaéder: 48 általános háromszög alakú laphatárolja (negyvennyolcas). Minden oktaéderlap helyén6-6 db.

4. tetraéder: négy egyenlı oldalú háromszög határolja.

A KÖBÖS KRISTÁLYRENDSZERGYAKORIBB FORMÁI

1. pentagondodekaéder: 12 szimmetrikus ötszög alakú lap

határolja (ötszögtizenkettıs).

2. triakisztetraéder: 12 egyenlıszárú háromszög alkotta

forma.

3. deltoiddodekaéder: 12 deltoid alakú lap határolja

(deltoidtizenkettıs).

KRISTÁLYKOMBINÁCIÓKHa a kristályon több forma együttesen jelenik meg, akkor

több forma kombinációjáról beszélünk. Az alacsonyabb

szimmetriával rendelkezı kristályrendszerekben csak a

kombinációk képezhetnek zárt formákat.

c) két prizma, d) két prizma

és két véglap kombinációjahexaéder (fehér), oktaéder (sárga)

és rombdodekaéder (kék) kombinációja

HABITUS ÉS TERMET

A kristály termetét az uralkodó, a legjobban kifejlıdött

forma szabja meg.

A kristály habitusát (alkatát) a kristályon megtalálható

összes forma együttesen alkotja.

kvarc: prizmás (a-b), dipiramisos (c)

és romboéderes (d) kristályok magnezit: nyúlt és zömök

prizmás (a-b), táblás (c) és

romboéderes (d) kristályok

HABITUS ÉS TERMET

izometrikus

prizmás, tős

táblás

HABITUS ÉS TERMET

tős prizmás

izometrikus táblás

A KRISTÁLYOK ÖSSZENÖVÉSEA kristályok összenövése lehet szabályos vagy szabálytalan.

Akkor szabályos, ha bizonyos törvényszerőség szerintnınek össze. Ha nem így történik – ami a leggyakoribbeset – akkor az összenövés szabálytalan.

A szabályos összenövés két típusa:

• Párhuzamos összenövés: ha az egyenértékő lapok, élek,csúcsok egymással párhuzamosak. Ennek egyik esete azorientált összenövés.

• Ikerösszenövés: ha két hasonló mérető kristály úgy nıössze, hogy egy sík (ikersík) szerint tükrözve, egyzónatengely (ikertengely) körül 180 fokkal elforgatva,vagy egy pont körüli inverzióval kerül fedésbe. Ha azikersíkot vagy ikertengelyt meghatározzuk, akkoregyúttal megadjuk az ásványra jellemzı ikertörvényt. Azígy összenıtt kristályok az ikrek vagy ikerkristályok,tehát meghatározott törvényszerőségő összenövések.

PÁRHUZAMOS ÖSSZENÖVÉSEK

kvarc (jogarkvarc) kvarc barit

kalcit gipsz

IKERÖSSZENÖVÉSEKKontakt (érintkezési) ikrek: ha az iker egyedei az

összenövési lapon érintkeznek egymással. Létrejöttük úgy

képzelhetı el, mintha egy kristályt kettévágnánk, és az

egyik felét 180 fokkal elforgatnánk.

gipsz, fecskefark

alakú iker

spinelliker kvarc, japáni iker

gipsz, fecskefark alakú

iker

IKERÖSSZENÖVÉSEKPenetrációs (átnövési) ikrek: ha az iker két egyede

egymáson teljesen keresztül nı.

sztaurolit (keresztkı)

pirit, vaskeresztiker

ortoklász,

karlsbadi iker

IKERÖSSZENÖVÉSEKPoliszintetikus (többszörös) ikrek: ha az ikerkristály

nemcsak kettı, de három vagy annál több egyedbıl áll.

Ha az összenövési síkok egymással párhuzamosak, akkor

poliszintetikus, lemezes ikrek képzıdnek (bal oldali rajz).

Ha az ikerkomplexum egyedei ugyanannak a formának más-

más lapja szerint alkotják az ikerösszenövést – tehát az

egyedek egymással nem párhuzamosak – úgy győrős vagycsillag alakú ikrek keletkeznek (jobb oldali rajz).

albit krizoberill

SZABÁLYTALAN ÖSSZENÖVÉSEK:AGGREGÁTUMOK vagy HALMAZOK

vaskos-tömeges földes

rostos sugaras

szemcsés

SZABÁLYTALAN ÖSSZENÖVÉSEK:AGGREGÁTUMOK vagy HALMAZOK

leveles gömbös

cseppköves dendrites

KÜLÖNBÖZİ ANYAGÚ KRISTÁLYOKSZABÁLYOS ÖSSZENÖVÉSE: EPITAXIA

Két (vagy több) különbözı anyagú kristály szabályos

(legtöbbször orientált) összenövése az epitaxia. Ez tehát

olyan összenövés, ahol a korábban képzıdött kristály

elhelyezkedését a korábban kivált kristály szerkezete

mintegy irányítja.

KÜLÖNBÖZİ ANYAGÚ KRISTÁLYOKSZABÁLYTALAN ÖSSZENÖVÉSE: KİZETEK

Ha különbözı anyagú kristályok (vagy rosszul kristályos, üvegszerő

elegyrészek) szabálytalanul nınek össze: ez a jelenség jellemzi

alapvetıen a kızeteket.

Azonban a kızetek között számos olyan típus létezik, melyeknél a

kızetalkotó ásványok megjelenésében több-kevesebb szabályszerőség

mutatkozik. A kızetalkotó ásványok egymáshoz viszonyított

elhelyezkedése, mérete, alakja stb. határozza meg a kızetekszövetét.