-ban a vizsgálatok telje-sen új alapokon, elsősor-

ban a geográfiai szemlélet következetesalkalmazásával, a természettudomá-nyos módszerek arányának növelésével,a felhasznált források, információk kö-rének bővítésével és szoros csapatmun-kával kezdődtek meg. A lokalizációsmunka homlokterébe elsőként a sziget-vári vártól északra húzódó részen azAlmás-patak partja, északkeleten pediga turbéki Segítő Szűz Mária-templomés környéke került. Ezeket ugyanis azitt élők és a tudományos élet egyesszereplői is Szulejmán sátorhelyeként,egyben halálhelyeként és a keresetttürbe helyszíneként tartották számon.Ennek megfelelően még 1994-ben azAlmás-patak mentén, a Magyar–TörökBarátság Parkban szimbolikus sír isépült, míg az említett templomnál egy

2013

A 2015 Œszén feltárt türbeépületének alapfalai, elŒtérben

a hármas osztatú elŒcsarnokkal,a háttérben a 7,8x7,8 méteres

központi helyiséggel–––

A feltárt objektum központirésze az 1 méter vastag falakkal,

középen az úgynevezettrablógödörrel

1913-ban és egy 1939-ben kihelyezettemléktábla hirdette a fentieket.

A legendákkal szemben a térinforma-tikai alapú vizsgálatok – amelyek a víz-hálózatot, az úthálózatot és a földhasz-nálatot is rekonstruálták – már a kuta-tások elején tisztázták, hogy korsza-kunkban, vagyis 1566 és 1689 között azAlmás menti térség mint időszakosanvíz alatt álló terület alkalmatlan voltépítkezésre és tartós megtelepedésre.Ezzel párhuzamosan az is kiderült,hogy a szintén vizenyős és sík terepenelhelyezkedő Segítő Szűz Mária-temp-lom és környéke a várra való rálátás hi-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 159

Fodor Pál – Pap Norbert – Kitanics Máté

elveszett zarándokvárosaSzulejmán szultán

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Az 1566. évi ostrom, a „legyőzetve is győzedelmeskedő” várkapitány ZrínyiMiklós, valamint Szulejmán szultán halálának 450. évfordulója ebben azévben ismételten Szigetvárra irányította a figyelmet. Mindezek hosszabbidő után felkeltették a tudományos érdeklődést is, ezért multidiszciplináriskutatócsoport alakult annak érdekében, hogy az idei évfordulóra új ered-mények születhessenek. A tervezett vizsgálatok fontos szeletét képezte egyolyan feladvány megoldása, amely több mint 110 éve foglalkoztatja a tudó-sokat. Az Oszmán Birodalom legnagyobb szultánja szigetvári mauzóleumá-nak, türbéjének pontos helye ugyanis nyom nélkül tűnt el s merült feledésbeaz elmúlt évszázadokban. Így az egykori türbe helyének lokalizálására tettkísérlet a megoldatlan nagy történeti rejtélyek egyre fogyatkozó palettájána 19. századi nagy felfedezésekhez hasonló kutatási kaland lehetőségét ígérte.

Esterházy Pál a téli hadjárat tablóján. Kinagyítvaa ló hátsó lábainál jól látható a síkon fekvŒ Sziget

és a domb tetején elterülŒ Turbék városa

ánya miatt ostromvezetési pontkéntnem jöhetett szóba. Ez utóbbinál mégfontosabb volt, hogy a 2014-ben vég-zett geofizikai vizsgálatok, megerősítveaz 1971-ben és 2009-ben folytatott ása-tások eredményeit, a templomnál nemtártak fel egyetlen olyan anomáliát sem,amely nagy kiterjedésű épületekre, vé-delmi árkokra vagy akár palánkfalakmaradványaira utalt volna.

Az újonnan felkutatott és elemzettforrások és a már ismert dokumentu-mok újraértelmezése ezt a két hely-színt szintén kizárta, és egy új terü-letre, a turbéki–zsibóti szőlőhegyre te-relte a további vizsgálatokat. A doku-mentumok ugyanis a szigetvári vártólegyórányira, 4-5 kilométer távolságban,az egykor Zsibóthoz tartozó turbékipromontórium magaslatán, a szőlők ésa kukoricaföldek határán jelölték ki azta területet, ahol egykor a türbe és azazt körülvevő épületek állhattak.

A türbét rejtő, a köznyelvben „TörökSáncnak” nevezett erődről szerencsés

módon fennmaradt források ráadásularról is beszámoltak, hogy hogyan kellelképzelnünk ezt az egykor a zarándo-kok által sűrűn látogatott, a korabelitérképeken közepes méretű vagy je-lentőségű városként ábrázolt Turbé-kot: „midün az Török üdöben TurbékotLakták az Szánczon kívül az Keresz-ténységh, bent pediglen az Száncon azTörökök, Szánczon belül pediglen Ke-rétésben Török Seeh [sejk] vagy is Püs-pökjük, és mellette lévö Több TörökPapok, az mint hivatatak Sofiák [szú-fik], bent lévő Kalastrom formán épé-tetett Residentiájokban…”

A források által megjelölt helyszí-nen terepbejáráson azonosítottunkegy nagy kiterjedésű, 3-4 hektár terü-letű oszmán kori rommezőt. Ezen2014-ben leletintenzitás-vizsgálat se-gítségével sikerült behatárolni azt amagterületet, amelyen a geofizikaikutatások három nagyméretű, Mek -ká ra tájolt épületet mutattak ki.Mind ez azon a helyen történt, ahol

az 1972-ben végzett régészeti feltárássorán már felszínre került egy olyanobjektum részlete, amelyet előbb köz -épületként, majd egyszerűen törökromként vagy őrtoronyként határoz-tak meg.

2015 őszén a három épületből állókomplexum legkisebb elemének feltá-rása történt meg. Ennek során meg -mutatkozott egy négyzetes alaprajzú,északnyugati irányból hármas osztatúelőcsarnokon keresztül megközelít-hető, kőlapokkal burkolt építmény,amelynek központi helyisége mintegy7,8x7,8 métert tett ki. Az 1-1,5 métervastag, kövekből és török téglából ra-kott, impozáns falakkal bíró objektumközponti részén egy olyan nagyobb, 2méter mély rablógödröt tártunk fel,amelyet minden valószínűség szerint17. század végi fosztogatók áshattakki, feltehetően a legendás „aranysze-lence” után kutatva, amely a közhitszerint Szulejmán szultán belső szer-veit tartalmazta. Mihrábnak vagy mi-

160 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Egykori ablakkŒkeret felsŒgerenda része, a rácsok számára

szolgáló csapolási helyekkel–––

A Turbékon feltárt türbekupolájának alsó részén körbe-

futó, kŒbŒl készült palmettadíszek, amelyekhez hasonlók az

isztambuli Szulejmán-türbekupoláján láthatók

Turbék EsterházyPál 1664-ben

készített vázlat-rajzán a

derviskolostorral, a dzsámival és

türbével, a katonaikaszárnyával,

valamint a palánkotövezŒ árokkal

–––Arab betıs oszmán

feliratmaradvány a rablógödörbŒl

elŒkerült habarcsostégla vakolatán

naretnek nem volt nyoma. A szeren-csés módon fennmaradt és feltárt épí-tőelemek Szulejmán szultán isztam-buli mauzóleumának díszítéseivel mu-tattak rokonságot.

Az ásatás végeztével összességébenminden jel arra mutatott, hogy a ma-gyar és török kutatók által is biro-dalmi, szultáni épületként meghatáro-zott építmény nem más, mint Szulej-mán türbéje. Ráadásul a feltárást kö-vetően elvégzett kiegészítő geofizikaifelmérés az előbbieket tovább erősítvea türbétől északnyugatra a mauzó-leum alaprajzához igen hasonló, deannál valamivel nagyobb épület rész-leteit mutatta ki, amelynél az előzetesvizsgálatok feltételezhetően egy mina-ret alapozását azonosították. A felté-telezett türbe és dzsámi mellett azépületsor már 2014-ben azonosított,harmadik eleme annak a derviskolos-tornak feleltethető meg, amelyet az1664. évi téli hadjárat során keletke-zett Esterházy Pál-féle vázlatrajzon áb-

rázoltak. Az ábrázoláshoz képest azzala különbséggel, hogy a szúfi dervisekáltal használt L alakú, cellás beosztásúépítményt 1664 után U alakúra építet-ték át, bővítették ki.

A három épület elhelyezkedéseészak nyugat–délkelet irányban, kolos-tor-dzsámi-türbe sorrendben a forrá-sokkal is jól összeegyeztethető, hiszena fennmaradt tanúvallomások szerinta terület visszafoglalása után a szent-miséket nem a mauzóleumban, ha -nem a szintén felszentelt, kolostorhozközelebb eső egykori nagy dzsámibantartották. Bár itt maga a pécsi püspök,Radonay Mátyás Ignác is többször mi-sézett, az épületeket végül 1692-benlerombolták, építőanyagaikat értéke-sítették. A 16–17. századi Turbék hely-színe, amelyet idővel művelés alá isvettek, így lassan kikopott az emléke-zetből.

A hosszú időre „elveszett” türbe lo-kalizációjával azonban a kutatások ko-rántsem értek véget. Ebben az évben

a tervek szerint sor kerül a feltétele-zett dzsámi feltárására és az erődötövező, védelmi célú árkok részletes,pontos meghatározására is. Repülő-gépről végzett légi lézerszkennelés se-gítségével pedig közelebb juthatunkannak megfejtéséhez is, hogy a mag-területhez képest pontosan hol he-lyezkedett el a fentebb idézett forrás-ban is említett keresztény városrész.Mindezzel együtt a forrásfeltárássalés régészeti kutatásokkal folyó vizsgá-latok fontos feladata, hogy ne csak azegykori zarándokváros elhelyezkedé-séről, épületeiről, térbeli szerkezeté-ről, de a muszlim hitű török és bos-nyák, illetve a keresztény vallású hor-vát és magyar lakók életéről is minéltöbbet tudhassunk meg.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 161

Cikkünk szerzői a Szulejmán-kutatócsoport

Szigetvár–Turbék projektjének tagjai

Az ásatás során elŒkerültarabeszkes motívumú

kŒfaragvány–––

Épületelemek a feltehetŒen17. század végi fosztogatók általkiásott, majd késŒbb betemetett

rablógödörben