2657 Rétság, Ipari út 2. Hrsz. 1004 Raktárbővítés Előzetes ...nmkh.hu/nmkh27/images/dokumentumok/2019/STKVO... · GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI FEJEZET KÜLÖN CSATOLVA. Mivel a

Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft.

2657 Rétság, Ipari út 2. Hrsz. 1004

Raktárbővítés

Előzetes Vizsgálati Dokumentáció

Beruházó:

Tredegar Film Products Termelő és

Kereskedelmi Kft.

(2657 Rétság, Ipari út 2.)

Megrendelő:

Value 4 Real Kft.

(1027 Kapás utca 6-12.)

Készítő:

Komlóssy Mérnöki Kft.

(1126 Budapest Fodor utca 2/d.)

Projektszám: 1929

……………………….……………

Komlóssy Eszter

Ügyvezető igazgató

Komlóssy Mérnöki Kft.

2019.07.25.

http://value4real.com/

TREDEGAR RAKTÁRBŐVÍTÉS (RÉTSÁG)

ELŐZETES VIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓ

KOMLÓSSY MÉRNÖKI KFT. 2 TREDEGAR KFT.

TARTALOMJEGYZÉK

1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK 5

1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 5 1.2 GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI FEJEZET KÜLÖN CSATOLVA 6 1.3 AZ EVD BENYÚJTÓ AZONOSÍTÓ ADATAI 6 1.4 A TERVEZETT BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE 6

2 A TELEPHELY ÉS A TERVEZETT BŐVÍTÉS BEMUTATÁSA 7

2.1 TERÜLETI ELHELYEZÉS, KÖZÚTI MEGKÖZELÍTÉS 7 2.2 A VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI TERV, BEÉPÍTETTSÉG 7 2.3 INFRASTRUKTÚRA KAPCSOLATOK 10 2.4 A TELEPHELYEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK 10 2.4.1 A Telephelyen meglévő és tervezett tevékenységek 10 2.4.2 Kapcsolódó telephelyi infrastruktúrák 10 2.4.2.1 Ivóvíz/oltóvíz ellátás és vízkezelés 10 2.4.2.2 Szennyvizek kezelése 11 2.4.2.3 Csapadékvíz kezelése, elvezetése 11 2.4.2.4 Épületgépészet (hűtés, fűtés, szellőzés) 12 2.5 ANYAG ÉS ENERGIA HASZNÁLAT 12 2.5.1 A Telephely anyaghasználata 12 2.5.2 A Telephely energiaellátása 12 2.6 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 13 2.6.1 A Telephelyen keletkező hulladékok 13 2.6.2 A Telephelyen keletkező hulladékok kezelése 13 2.7 A MŰKÖDÉS SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI FELTÉTELEI 14 2.7.1 Dolgozói létszám 14 2.7.2 Működési idő 14 2.8 MÉRTÉKADÓ ÜZEMELÉS ALATTI GÉPJÁRMŰFORGALOM 14 2.9 KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA 14 2.10 A BŐVÍTMÉNY TERVEZETT ÉLETTARTAMA 15 2.11 ÜTEMEZÉS, JÖVŐBELI BŐVÍTÉSEK, ÖSSZETARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK 15 2.12 A DOKUMENTÁCIÓBAN VIZSGÁLT ALTERNATÍVÁK 15 2.13 A BŐVÍTMÉNY MEGÉPÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK 16 2.13.1 Az építőmunkások száma 16 2.13.2 Az építés időzítése, időtartama és napi munkaideje 16 2.13.3 Az építés alatti gépjárműforgalom és munkagéphasználat 16 2.13.4 Építési vízigény és szennyvízkibocsátás 17 2.13.5 Építési helyigény 17 2.14 ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ADATOK JELLEMZŐI 17 2.14.1 Adatok megbízhatósága 17 2.14.2 Üzleti titokkal kapcsolatos információk 17

3 A TERVEZETT BŐVÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI 18

3.1 AZ ELŐZETES VIZSGÁLAT SORÁN VIZSGÁLANDÓ HATÓTÉNYEZŐK 18 3.1.1 Építés és felhagyás során figyelembeveendő hatótényezők 18 3.1.2 Az üzemelés során figyelembeveendő környezeti hatótényezők 19 3.1.3 Meghibásodásokból, vészhelyzetekből származó környezeti hatótényezők 19 3.2 LEVEGŐMINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS HATÁSOK 20 3.2.1 Alapállapot és meteorológiai viszonyok 20 3.2.1.1 Jogszabályi háttér 20 3.2.1.2 Zónabesorolás 20 3.2.1.3 A Telephely környezetének levegőminősége, alap-levegőterheltség 20




3.2.1.4 A levegőterheltségi szint határértékeire vonatkozó követelmények 21 3.2.1.5 Meteorológiai és helyrajzi viszonyok 21 3.2.2 Levegőminőség – építési tevékenység hatásvizsgálata 21 3.2.2.1 Levegőterhelés hatásainak vizsgálata építés alatt 21 3.2.2.2 Levegőterheltség hatásterületének lehatárolása – építés 23 3.2.2.3 Építés alatti levegőterhelésre vonatkozó mérséklő intézkedések 24 3.2.3 Levegőminőség – üzemelés hatása 24 3.2.3.1 Levegőterhelés hatása az üzemelés alatt 24 3.2.3.2 Levegőterheltség hatásterületének lehatárolása – üzemelés 30 3.2.3.3 Üzemelés alatti levegőterhelésre vonatkozó mérséklő intézkedések 30 3.2.4 Levegőminőség - monitoring 31 3.2.5 A Bővítés hatása a klímaváltozási szempontból a levegőminőségre 31 3.3 TALAJ ÉS TALAJVÍZ MINŐSÉG 32 3.3.1 Talaj és talajvíz – alapállapot 32 3.3.1.1 Jogszabályi háttér 32 3.3.1.2 Általános talaj és talajvíz és hidrogeológiai jellemzők 32 3.3.1.3 A Telephely talaj, talajvíz szennyezettsége 33 3.3.2 Talaj és talajvíz hatásvizsgálata - építés 33 3.3.2.1 Talajt és talajvizeket érő hatások becslése építés alatt 33 3.3.2.2 Talajra és talajvízre vonatkozó hatásterület lehatárolása - építés 33 3.3.2.3 Talaj és talajvíz védelemmel kapcsolatos mérséklő intézkedések – építés 34 3.3.3 Talaj és talajvíz hatásvizsgálata – üzemelés 34 3.3.3.1 Talajt és talajvizeket érő hatások becslése - üzemelés 34 3.3.3.2 A talajra és talajvízre vonatkozó hatásterület lehatárolása – üzemelés 35 3.3.3.3 Talaj és talajvíz védelemmel kapcsolatos mérséklő intézkedések – üzemelés 36 3.3.4 Talaj/talajvíz monitoring 36 3.3.5 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból a talaj/talajvíz testekre 37 3.4 FELSZÍNI VIZEK 38 3.4.1 Felszíni vizek – alapállapot 38 3.4.1.1 Jogszabályi háttér 38 3.4.1.2 Felszíni víztestek a Telephely környezetében 38 3.4.1.3 A szennyvíz és csapadékvíz kibocsátásra vonatkozó határértékek 38 3.4.2 Felszíni vizek hatásvizsgálata – építés 39 3.4.2.1 A felszíni vizeket érő hatások – építés 39 3.4.2.2 A felszíni vizeket érő hatások hatásterülete – építés 40 3.4.2.3 Mérséklő intézkedések építés alatt 40 3.4.3 Felszíni vizek hatásvizsgálata – üzemelés 40 3.4.3.1 Felszíni vizeket érő hatások – üzemelés 40 3.4.3.2 Felszíni vizeket érő hatások hatásterülete – üzemelés 41 3.4.3.3 Mérséklő intézkedés felszíni vizeket érintő hatásokhoz - üzemelés 41 3.4.4 Felszíni vizekkel kapcsolatos monitoring 41 3.4.5 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból a felszíni vizekre 42 3.5 ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM 43 3.5.1 Zaj és rezgésvédelem – alapállapot 43 3.5.1.1 A Létesítmény környezetének jelenlegi zaj- és rezgéshelyzetét meghatározó források 43 3.5.1.2 A Létesítmény környezetének védendő létesítményei 43 3.5.1.3 Zaj- és rezgésvédelmi előírások 44 3.5.1.4 A Telephely hatásával érintett terület zajhelyzete 47 3.5.2 Zaj és rezgés hatásvizsgálat - építés 49 3.5.2.1 Zaj- és rezgéshatások az építés alatt 49 3.5.2.2 Zaj- és rezgés hatásterületek az építés alatt 51 3.5.2.3 Zaj- és rezgéshatás mérséklő intézkedések az építés alatt 52 3.5.3 Zaj és rezgés hatásvizsgálat - üzemelés 52 3.5.3.1 Zaj- és rezgéshatások az üzemelés alatt 52 3.5.3.2 Az üzemelés által okozott zaj hatásterület meghatározása 58 3.5.3.3 Zaj- és rezgés hatás mérséklő intézkedések az üzemelés alatt 59 3.5.4 Zaj- és rezgésvédelmi monitoring 59 3.5.5 A Telephely hatása a klímaváltozásra zaj- és rezgésvédelmi szempontból 59 3.6 HULLADÉKOK HATÁSA 60 3.6.1 Hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok 60




3.6.2 Az építési hulladékok hatása 60 3.6.2.1 Építési hulladékok hatásterülete 60 3.6.2.2 Az építési hulladékok kezelésére vonatkozó mérséklő intézkedések 60 3.6.3 Hulladékgazdálkodás az üzemelés alatt 61 3.6.3.1 A Telephely hulladékgazdálkodásának hatásai 61 3.6.3.2 A Telephely hulladékgazdálkodási hatásait mérséklő intézkedések 61 3.6.4 Követelmények és javaslatok hulladékgazdálkodási monitoringra 61 3.7 ÉLŐVILÁG-VÉDELEM 63 3.7.1 Alapállapot jellemzése 63 3.7.1.1 Földrajzi környezet 63 3.7.1.2 Biológiai környezet, életföldrajzi jellemzők 65 3.7.1.3 Természetvédelmi adatok 66 3.7.1.4 A vizsgált terület növényzete és élőhelyei 68 3.7.1.5 A vizsgált terület állatvilága 70 3.7.2 Élővilágot érő hatások vizsgálata – építés 70 3.7.2.1 Élővilágot érő építés alatti hatások 70 3.7.2.2 Élővilágot érő építés alatti hatások lehatárolása 70 3.7.2.3 Élővilágot érő építés alatti hatások mérséklő intézkedései 71 3.7.3 Élővilágot érő hatások vizsgálata – üzemelés 71 3.7.3.1 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások 71 3.7.3.2 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások lehatárolása 71 3.7.3.3 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások mérséklő intézkedései 72 3.7.4 Élővilágot érő hatások vizsgálata – felhagyás 72 3.7.5 Élővilág-védelmi monitoring 72 3.7.6 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból az élővilágra 72 3.8 TÁJVÉDELEM 74 3.8.1 Vonatkozó jogszabályok és szabványok ismertetése 74 3.8.2 Összefüggés területfejlesztési- és rendezési tervekkel 74 3.8.3 Jelenlegi állapot jellemzése 74 3.8.4 A tájat érő hatások jellemzése 75 3.8.4.1 A telepítés, építés időszakában várható hatások 75 3.8.4.2 Az üzemelés időszakában várható hatások 75 3.8.4.3 A felhagyás hatásai 76 3.9 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM 77 3.10 ORSZÁGHATÁRON TÚL TERJEDŐ HATÁSOK 77

4 ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 78

5 IRODALOMJEGYZÉK 79

MELLÉKLETEK:

1. A dokumentációt készítők szakértői jogosultságai

2. Telephelyre vonatkozó tulajdoni lap

3. Csapadékvíz, szennyvíz befogadó nyilatkozatok

4. Légszennyező anyagok terjedési diagramjai

FÜGGELÉK:

Gyártástechnológiai fejezet – külön dokumentumban (Üzleti titkot tartalmaz)




1 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

A Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban „Beruházó”

vagy „Tredegar Kft.”) telephelyén - 2657 Rétság, Ipari út 2. Hrsz. 1004 (továbbiakban

„Telephely”) - belül a raktárkapacitása bővítését (a továbbiakban „Bővítés”) tervezi.

Jelen Előzetes Vizsgálati Dokumentációt (továbbiakban „EVD”) a Komlóssy Mérnöki

Kft. (székhely: 1126 Budapest Fodor utca 2/d.) az Előzetes vizsgálati eljáráshoz

készítette a Beruházó és a Megrendelő (Value 4 Real Kft.) által rendelkezésünkre

bocsátott műszaki adatok felhasználásával, és a környezet védelmének általános

szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.), valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm.

rendelet előírásainak figyelembevételével.

Jelen dokumentációt a következő szakértők készítették:

Név Szakterületek, Engedélyek

Komlóssy Eszter MMK 01-8029

• SZKV-1.1 – Hulladékgazdálkodási szakértő

• SZKV-1.2 – Levegőtisztaság-védelmi szakértő

• SZKV-1.3 – Víz- és földtani közeg-védelem szakértő Lejárat: visszavonásig érvényes

Borbás László MMK 01-0411 SZKV – 1.4 - Zaj és rezgésvédelmi szakértő Lejárat: visszavonásig érvényes

Zalai Tamás SZ-006/2010

Élővilág-védelemi és tájvédelmi szakértő

Lejárat: visszavonásig érvényes

A szakértői engedélyek másolatait az 1. mellékletben csatoltuk.

Az előzetes vizsgálati eljárás előkészítő lépéseként 2019. június 13-án egyeztetést

folytattunk a területileg illetékes környezetvédelmi hatósággal.

1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A Bővítés a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési

eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. mellékletének 120. pontja – „Ipari,

raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával

való ellátása) más célra használt területen 3ha-tól” -- alá esik, ezért előzetes vizsgálat köteles.

Az illetékes környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, mivel a

Telephely mérete (38.184 m2) meghaladja a 3 ha-t, és a Telephely vonatkozásában még

nem került Előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásra (a Telephely 1998-ban létesült), ezért

a tervezett Bővítéshez kapcsolódóan szükséges lefolytatni az Előzetes vizsgálati eljárást.

Mivel a jelen Előzetes vizsgálati eljárás csak a Telephely raktározási kapacitásának

bővítése miatt vált szükségessé; a termelési tevékenység nem képezi engedélyezés

tárgyát, de jelen vizsgálat során a már működő tevékenységeket is figyelembe vettük a

Telephely teljes környezetvédelmi hatásának meghatározása céljából.




Már előzetesen is hangsúlyozzuk, hogy a Tredegar Kft. fő tevékenysége – a műanyag

fóliagyártás – a beérkező műanyag alapanyagok feldolgozásával történik, azaz nem

játszódik le polimerizáció a gyártás során, így sem a meglévő, sem a tervezett

tevékenységek nem tartoznak a fenti rendelet egyéb mellékleteibe, azaz a tervezett

Bővítés sem környezeti hatásvizsgálat és sem egységes környezethasználati engedély

köteles nem lesz.

1.2 GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI FEJEZET KÜLÖN CSATOLVA

Mivel a Tredegar Kft nyilatkozata alapján a gyártás technológia üzleti titkokat tartalmaz,

ezért a gyártás részletes technológia leírása (folyamatábrák, berendezés és anyaglisták,

stb.) Függelékként kerül jelen Előzetes Vizsgálati Dokumentációhoz csatolásra.

1.3 AZ EVD BENYÚJTÓ AZONOSÍTÓ ADATAI

Cég neve: Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. Székhelye: 2657 Rétság, Ipari út 2. Cégjegyzékszám: 12 09 003297 KÜJ szám: 100 349 230 KTJ szám: 100 672 966 Felelős képviselő: Horváth Ágnes [email protected] +36 30 462 8006 (mobil) Kapcsolattartó: Varga István [email protected] +36 30 349 6751 (mobil)

A Telephely tulajdonosa a Beruházó, a Tredegar Kft.; az ingatlan tulajdonlapját a 2.

mellékletben csatoltuk.

1.4 A TERVEZETT BERUHÁZÁS SZÜKSÉGESSÉGE

A Tredegar Kft. 1998. óta folytat műanyag fólia gyártási tevékenységet a Telephelyen.

Jelenleg bizonyos alapanyagok és késztermékek raktározását külső raktárban oldja meg,

mivel a Telephelyen belül nem áll rendelkezésre a szükséges raktárterület.

A tervezett Bővítés során a hiányzó raktározási kapacitást kívánják létrehozni

Telephelyen belül.

A Bővítés a következő előnyökkel jár:

• Nem lesz szükség a raktározott anyagok/termékek szállítására, így a Telephely

kapcsolódó, közlekedésből eredő szennyezőanyag kibocsátása csökken;

• Az épülő raktár korszerű, energetikai és környezetvédelmi szempontból kedvezőbb

feltételekkel működtethető épület lesz, mint a jelenlegi bérelt raktárépület;

• A raktárkapacitás Telephelyen belüli elhelyezkedése lehetővé teszi a rugalmasabb

termelés szervezést a szükségtelen szállítási idők kiiktatása által;

• A fejlesztés az építőipari szolgáltatások használata által gazdaságélénkítő hatást fejt

ki az építés időszakában a régióban.

mailto:[email protected]




2 A TELEPHELY ÉS A TERVEZETT BŐVÍTÉS BEMUTATÁSA

2.1 TERÜLETI ELHELYEZÉS, KÖZÚTI MEGKÖZELÍTÉS

A Tredegar Kft 3,8 ha nagyságú, Rétság Hrsz. 1004 alatti Telephelyét és annak

környezetét a 2.1.a ábra mutatja be:

2.1.a ábra: A Telephely elhelyezkedése

A Telephely környezete:

Észak: 2. sz. főút

Kelet: Rétsági ipari park útja

Dél: Rétsági ipari park útja, majd Hungary Enbi Kft. (gumihenger,

szigetelőanyag gyártás)

Nyugat: Hi-Lex Hungary Kft gyártó üzeme (vezérlőkábel és ablakemelő

szerelvény gyártás).

A Tredegar Kft. telephelye a 2. sz. főút mentén helyezkedik el, így a főút a Telephelyről

közvetlenül, lakott terület érintése nélkül megközelíthető.

2.2 A VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI TERV, BEÉPÍTETTSÉG

A Telephely a Rétság Város Önkormányzata 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati

rendelete alapján GIP „Ek” zónába (ld. 2.2.a ábra), (Gazdasági-ipari zóna) tartozik. A

zónában a kialakítandó legkisebb zöldfelület 25 % és a legnagyobb beépíthető terület

mértéke 50%.

Tredegar Kft Telephelye

Rétság Tolmács




2.2.a ábra: A Telephelyre vonatkozó szabályozási terv kivonat

Forrás: Rétság Város Önkormányzata 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete

A tervezett beépítettséget a 2.2.b táblázat, a Telephely helyszínrajzát a 2.2.c ábra mutatja.

2.2.b táblázat: A meglévő és a tervezett beépítettség Telephelyen

Jellemző Meglévő állapot Tervezett állapot

Területnagyság 38.184 m2 38.184 m2

Beépített terület 6.230 m2 10.370 m2

Hasznos alapterület 6.882 m2 11.022 m2

Utak, parkolók, dokkolók területe 7.860 m2 9.426 m2

Zöldterület 24.094 m2

= 61 %

18.389 m2

= 48 %

Gépjármű parkolók területe 86 db 86 db

Forrás: Value 4 Real Kft., 2019. július

A Bővítés részét képező raktárhelyiség közvetlenül kapcsolódik a meglévő épülethez, a

meglévő épület magasságági méreteit követve.

Tredegar Kft Telephelye




2.2.c ábra: A Tredegar Kft. Telephelyének meglévő és tervezett létesítményei

Forrás: Value 4 Real Kft, 2019. július

Épület bővítés

Műanyag

granulátum

silópark

Jelmagyarázat

Meglévő hűtőgép

Tervezett

Rooftop berendezés

Meglévő kazánház

Meglévő transzformátorok

Meglévő légkezelők

Meglévő hőszivattyúk

Meglévő épület

Tűzivíz tartály

diesel sprinkler

szivattyúkkal

Meglévő parkolók – 22 db

Meg

lév

ő p

ark

oló

k –

32

db

Meg

lév

ő p

ark

oló

k –

32

db

Veszélyes anyag

tárolás

Gyártási hulladék gyűjtés

Udvar bővítés

Veszélyes

hulladék üzemi

gyűjtőhely helye

áthelyezett

állapotban




A bővítmény főbb épületszerkezetei a következők:

• Alapozás: síkalapozás, előregyártott vasbeton kehelyalappal

• Tartószerkezet: előregyártott vasbeton pillérek, vb főtartók és szelemenek, acél

trapézlemez zárófödém.

• Homlokzat: előregyártott acél fegyverzetű hőszigetelt szendvics panelekkel.

• Tető: az acél trapézlemezre fektetett párafékező fólia, majd lépésálló

kőzetgyapot, UV álló PVC fedés.

• Padló: acélhajas beton ipari padló, tömörített zúzottkő ágyazaton.

2.3 INFRASTRUKTÚRA KAPCSOLATOK

A Telephely jelenlegi és tervezett infrastruktúra kapcsolatait a tervezett kapacitásokkal

a 2.3.a táblázat mutatja be.

2.3.a táblázat: A Telephely infrastruktúra kapcsolatai

Közműkapcsolat Meglévő

kapacitás

Tervezett

kapacitás

Befogadó/szolgáltató

Ivóvíz 15 m3/d 15 m3/d Duna-menti Regionális Vízmű Zrt.

Oltóvíz 2.700 l/perc 2.520 l/perc

(új sprinkler rendszer

miatt csökkent)

Duna-menti Regionális Vízmű Zrt.

Szennyvíz-elvezetés 15 m3/nap 15 m3/nap Ipari Park szennyvíz

Csapadékvíz elvezetés 341 l/s 433 l/s • Iparipark csapadékvíz elvezető rendszere

• Telken belüli, áthelyezendő szikkasztó árok

Elektromos áramellátás 6.250kW 6.786,5 ELMŰ-ÉMÁSZ Kft.

Földgáz ellátás 65 m3/h 65 m3/h TIGÁZ -DSO Földgázelosztó Kft. Forrás: Tredegar és Value 4 Real Kft. 2019. július

2.4 A TELEPHELYEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK

2.4.1 A Telephelyen meglévő és tervezett tevékenységek

A Telephelyen jelenleg folytatott tevékenységek műanyag fólia gyártása extrudálással.

A bővítményben tervezett tevékenység raktározás, illetve egy 200 m2-es területre

opcionálisan terjeszkedhet a gyártási tevékenység a későbbiekben.

A gyártástechnológia részletes leírása a Függelékben csatolt Gyártástechnológiai

fejezetben található, mivel a Gyártás technológia üzleti titkokat tartalmaz.

A tervezett raktárban az anyagokat és a késztermékeket targoncákkal fogják mozgatni,

amelyek töltését elektromos targonca töltőállomás biztosítja.

2.4.2 Kapcsolódó telephelyi infrastruktúrák

2.4.2.1 Ivóvíz/oltóvíz ellátás és vízkezelés

A Telephely ivóvíz/locsolóvíz/oltóvíz ellátása a Telephelyen rendelkezésre álló

ivóvízellátó vezetékről történik. A Telephelyen vízkezelésként csak egy vízlágyító




berendezés üzemel. Az újonnan létesített csarnokrészben vizesblokk részek kialakítása

nem tervezett (egy mosdó és egy szemzuhany kivételével). A jelenlegi ivóvízellátó-

rendszer kapacitás növelése nem szükséges.

Az oltóvízrendszer részét képezi a meglévő tűzivíztartály 2 db sprinkler szivattyúval,

amelyek egy szabadonálló épületben, a sprinkler gépházban üzemelnek. A külső oltóvíz

rendszer új tűzcsapokkal egészül ki, de az oltóvíz-ellátó rendszer kapacitása megfelelő,

mivel az új sprinkler rendszer miatt az oltóvíz igény csökkenthető.

2.4.2.2 Szennyvizek kezelése

A Telephelyen emberi tartózkodásból háztartási jellegű szennyvíz keletkezik, amelynek

befogadója az Ipari Park elválasztott rendszerű közcsatorna rendszere; illetve

technológiai szennyvíz a Munchy (újragranuláló) berendezés által keletkezik, amelyet

folyékony hulladékként szállítanak el a Telephelyről.

Az újonnan létesített csarnokrészben vizesblokk részek kialakítása nem tervezett (egy

mosdó és egyszemzuhany kivételével), ezért a jelenlegi szennyvízelvezető-rendszer

kapacitás növelése nem szükséges.

2.4.2.3 Csapadékvíz kezelése, elvezetése

A Telephely csapadékvíz elvezetése jelenleg biztosított. A csapadékvíz elvezetés

jelenlegi és a tervezett módját a 2.4.2.3.a ábrán látható. A Bővítés során a földmedrű nyílt

árok részleges áthelyezése és új olajfogó(k) beépítése is szükséges; a földmedrű nyílt

árok áthelyezése vízjogi engedélyezés köteles tevékenység. A csapadékvizek befogadója

az Ipari park csapadékvíz elvezető rendszere, majd a Pusztaszántói-patak (befogadó

nyilatkozat a 3. mellékletben került csatolásra).

2.4.2.3.a ábra: A Telephely csapadékvíz elvezetési rendszere

Forrás: Tredegar Kft, 2019. július




2.4.2.4 Épületgépészet (hűtés, fűtés, szellőzés)

A 2.4.2.4.a táblázatban a meglévő és a tervezett gépészeti berendezéseket foglaltuk össze.

2.4.2.4.a táblázat: Épületgépészeti berendezések

Berendezés Db Beépített kapacitás

Meglévő épületgépészeti berendezések

Trane hűtőgépek: EKY 1045 EKY 2057 EKZ 1211

3 db 47,9 kW 65,0 kW

73,1 kW + 51,8 kW

Kazánok 2 db Viessman Paromat Triplex

1 db Viessman Paromat Triplex

3 db 2*460 kW 225 kW

Vízlágyító berendezés (VAD 25 Pro S) 1 db 2 m3/h

Tervezett épületgépészeti berendezések

Kompakt roof-top hőszivattyús berendezés belső ventilátorokkal, elektronikus fűtéssel kiegészítve (hűtés + fűtés +szellőzés)

3 db 33.000 m3/h egységenként

Forrás: A Value 4 Real Kft. és Tredegar Kft adatszolgáltatásai, 2019. július

2.5 ANYAG ÉS ENERGIA HASZNÁLAT

2.5.1 A Telephely anyaghasználata

A Telephelyen a jellemző anyaghasználat a gyártástechnológiához kapcsolódik, amelyet

a Függelékben csatolt Gyártástechnológiai fejezetben mutatunk be.

2.5.2 A Telephely energiaellátása

A Telephely energiahasználata a Bővítés hatására a következőképpen változik:

• Elektromos áram 6.250 kW-ről 6.786,5-re

• Földgáz 65 m3/h (változatlan)

A tervezett Bővítés során újabb földgázigény nem jelentkezik, de az elektromos

áramigény megnövekszik 536,5 kW-tal.

A Telephelyen jelenleg összesen 6 db transzformátor (3 db 0,4 kV-os, 3 db 0,66 kV-os

kapacitású) működik.




2.6 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

2.6.1 A Telephelyen keletkező hulladékok

A Telephelyen keletkező hulladékokat a 2.6.1.a táblázatban mutatjuk be.

2.6.1.a táblázat: A Telephelyen keletkező hulladékok mennyisége és kezelése

Hulladéktípusa Hulladék

kód

Keletkező mennyiség

t/év)

Kezelés kód

Hulladékkezelő/elszállító

Veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladék

15 01 10* 0,05 G0001 ÉLTEX Kft

Veszélyes, fém hulladék (palackok)

15 01 11* 0,10 G0001 ÉLTEX Kft

Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok, védőruházat

15 02 02* 4,50 G0001 ÉLTEX Kft

Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladék

16 03 03* 0,15 G0001 ÉLTEX Kft

Veszélyes anyagokat tartalmazó elektromos és elektronikus berendezés

20 01 35* 0,85 G0001 ÉLTEX Kft

Olajfogóból származó hulladék 13 05 08* 8,02 R3s HUNVIRON Kft.

Ólomakkumulátorok 16 06 01* 0,02 Telephelyen maradt -

Ásványolaj alapú klórvegyületet nem tartalmazó olaj

13 01 05 1,20 G0001 ÉLTEX Kft

Műanyag csomagolási hulladék 15 01 02 1.734,89 R12 ÉLTEX Kft

Vas és acél 17 04 05 14,49 R12 ÉLTEX Kft Papír és karton csomagolási hulladék

15 01 01 79,28 R12 ÉLTEX Kft

Fa csomagolási hulladék 15 01 03 15,76 R12 ÉLTEX Kft Nem veszélyes hulladék összesen

1.845,62 Veszélyes hulladék összesen 13,69

Összes hulladék 1.859,31 Forrás: Tredegar Kft., HIR-ÉV Adatszolgáltatás 2018 Hulladék azonosító kódok a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet szerint; veszélyes

hulladékok hulladékkódja * -gal jelölve

Fenti táblázat nem tartalmazza a közszolgáltató által elszállított, emberi tartózkodásból származó vegyes

háztartási jellegű hulladék mennyiségeket, mivel azok nem kerülnek mérésre.

A Bővítés után hulladékmennyiség jelentős növekedése nem várható (termelés,

átcsomagolás nem lesz, az emberi tartózkodás 5 fő, nem jelentős).

2.6.2 A Telephelyen keletkező hulladékok kezelése

A Telephelyen jelenleg a nem veszélyes, újrahasznosítható termelési hulladékokat

konténerekben a hátsóudvaron tárolják, ahonnan a hulladék elszállító vállalkozók

(ÉLTEX) közvetlenül szállítják el.

A Telephelyen – szintén a hátsó udvaron, konténerekben - a környezetvédelmi hatóság

PE/KTF/40528-4/2016 számú határozatával elfogadott veszélyes hulladék üzemi

gyűjtőhely szabályzat alapján veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely üzemel. Mivel a




veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely Bővítés miatt áthelyezésre kerül, ezért a szabályzat

módosítása szükséges a megvalósított változásoknak megfelelően.

A háztartási jellegű hulladékokat (vegyes hulladékok és elemek) a hátsó udvaron

konténerekben tárolják, ezek a konténerek is a Bővítés helyigénye miatt áthelyezésre

kerülnek, de kapacitásuk nem változik.

A hulladékok kezelésekor az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának

és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben és a

veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló

225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben foglalt követelmények kerülnek betartásra.

A háztartási jellegű vegyes, műanyag, fém, illetve papír és karton hulladékok elszállítása

a vonatkozó jogszabályok alapján a közszolgáltató feladata.

A nem közszolgáltató által elszállítandó hulladékokat továbbra is csak engedéllyel

rendelkező vállalkozója szállítja el a területről.

2.7 A MŰKÖDÉS SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI FELTÉTELEI

2.7.1 Dolgozói létszám

A Telephelyen dolgozók száma jelenleg maximum 104 fő, amely várhatóan további 5

fővel nő a tervezett Bővítés következtében.

2.7.2 Működési idő

A Telephely működési ideje napi 24 h (12 órás műszakokban) heti hét napon.

2.8 MÉRTÉKADÓ ÜZEMELÉS ALATTI GÉPJÁRMŰFORGALOM

A Telephely jelenlegi és Bővítés utáni állapotban jellemző gépjárműforgalma (ld. 2.8.a

táblázat) az üzemelés során az alkalmazottakat szállító személygépkocsikból, valamint

a raktározott termékeket ki/beszállító, illetve a karbantartáshoz kapcsolódó

tehergépjármű forgalomból tevődik össze. A gépjármű forgalom kizárólag nappal (6h-

22h) zajlik.

2.8.a táblázat: A Telephely mértékadó egyirányú gépjármű forgalma üzemelés alatt

Napszak Akusztikai járműkategória

I. Személygépkocsi

II. Kis-tehergépjármű

III. Nehézgépjármű

[jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap]

Jelenlegi 28 5 12

Bővítés után 30 10 14 Forrás: Value 4 Real Kft. adatszolgáltatása, 2019. július

2.9 KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA

A Telephelyen környezetirányítási rendszer bevezetése nincs, és nem tervezett.




2.10 A BŐVÍTMÉNY TERVEZETT ÉLETTARTAMA

A bővítmény tervezett élettartama 25 év.

2.11 ÜTEMEZÉS, JÖVŐBELI BŐVÍTÉSEK, ÖSSZETARTOZÓ TEVÉKENYSÉGEK

Beruházó a Telephely a jelen dokumentációban szereplő mértéket meghaladó jelentős

(>25%) bővítését nem tervezi. Telephelyen kívüli, a jelen Bővítéssel összetartozó

tevékenységek sem tervezettek.

2.12 A DOKUMENTÁCIÓBAN VIZSGÁLT ALTERNATÍVÁK

A Bővítés (raktár) előkészítő tervezési munkái során (2018-19) több alternatíva felmerült

az alkalmazandó építészeti, épületgépészeti, épületvillamossági megoldásokra. A főbb

alternatívákat a jelen fejezetben foglaljuk össze:

Építészet Az alaprajzi elrendezések tekintetében a fenti verziók vizsgálata után került a jelenlegi

verzió kiválasztásra. A vizsgálat során fontos szempont volt a beépítési paramétereknek

való megfelelés, és a közműellátottság kérdése. Igény volt, hogy a jelenleg meglévő és

lekötött közmű kapacitásokon belül lehessen a létesítményeket bővíteni, így sem

kommunális ivó-, sem kommunális szennyvíz növekmény nincs az épületben, csupán a

megnövekedett tetőfelület miatt jelentkező esővíz többlet elvezetését kell megoldani.

Megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy a bővítmény területén technológia is

elhelyezésre kerüljön a raktárfunkció mellett, amelyre a körülmények adottak voltak, de

a végleges tervezési programba végül csak raktározási funkció került be.

A 2.12.a ábrán bemutatott opciók közül a 4. került végül elfogadásra és kidolgozásra.

2.12.a ábra: A vizsgált építészeti (helyszínrajzi) opciók

1

3 4

2




Gépészet Az előzetes tervezés során megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy környezetvédelmi szempontból kedvezőbb gépészeti rendszerek kerüljenek beépítésre. A Tredegar Kft. előirányzata már a kezdetektől az volt, hogy ne kerüljön bővítésre a meglévő gáztüzelésű fűtőtechnológia, helyette az alternatív (hőszivattyús) berendezések telepítésének előnyei és esetleges hátrányai kerüljenek vizsgálatra. A bővítményben végül sem földgáz, sem egyéb más szénhidrogén energiahordozó nem terveznek használni, helyette 3 db kompakt légkezelő egység fogja biztosítani a szükséges légcserét, hővisszanyerő moduljának köszönhetően pedig a benti légtér temperálását. Épületvillamosság Az előkészítés fázisában felmerült napelem és napkollektor telep kiépítésének

lehetősége. A körülmények (tetőfelület) és a tájolás ezt lehetővé teszi, azonban az

elemzések kimutatták, hogy nem megtérülő beruházás, ugyanis a Telephely villamos

energia felvételéhez képest igen elenyésző energia mennyiséget lehetne a napelemekkel

kiváltani, ezért ezt az opciót elvetették.

2.13 A BŐVÍTMÉNY MEGÉPÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEK

A tervezett bővítmény megépítéséhez kapcsolódó műveletek:

• Tereprendezés;

• Felvonulási terület (épületek, utak, építési hulladék-gyűjtőhelyek) kialakítása;

• Építési energia (áram) és vízellátás kialakítása;

• Csapadékvíz záportározó medence megépítése (opcionális);

• Alapozáshoz kapcsolódó földmunkák (alapkiemelés);

• Alapozási munkák (tömb és sáv alap elkészítése);

• Felépítmények (épület megépítése);

• Gépészeti és elektromos szerelési munkák;

• Belsőépítészeti munkák;

• Útépítési és közműépítési munkák;

• Kertészeti munkák.

2.13.1 Az építőmunkások száma

Az építési területen, az építés alatt kb. 100 fő fog dolgozni a generálkivitelezőt és

alvállalkozóit is figyelembe véve.

2.13.2 Az építés időzítése, időtartama és napi munkaideje

A bővítmény megépítését 2019. október és 2020. október között tervezi.

Az építési munkálatok várhatóan épp meghaladják az egy évet, jellemzően hétfőtől

szombatig, naponta 7:00 és 19:00 óra között zajlanak majd. A szállítást és a zajjal járó

munkálatokat kizárólag nappal végzik. Éjjeli munkálatok nem várhatóak.

2.13.3 Az építés alatti gépjárműforgalom és munkagéphasználat

A 2.13.3.a táblázat a várható építési forgalom nagyságát mutatja be.




2.13.3.a táblázat: Maximális egyirányú építési napi forgalom

Forgalom eredete Akusztikai járműkategória





Építőmunkások járművei* 5 - -

Építési teherforgalom - 3 2

Max. építési napi forgalom 5 3 2

Forrás: Value 4 Real Kft adatszolgáltatása alapján

2.13.4 Építési vízigény és szennyvízkibocsátás

Az építés alatt a következő vízigények merülnek fel:

• Az építési munkálatokhoz, porszennyezés megakadályozásához, csővezetékek

nyomáspróbájához és tisztításához szükséges víz. A becsült építési víz átlagos

mennyisége névlegesen 1 m3/nap.

• Maximum 50 fő építőmunkás helyszíni tartózkodását figyelembe véve a becsült

ivóvíz-fogyasztás 2 m3/nap. Az emberi tartózkodásból keletkező 2 m3/nap

háztartási jellegű szennyvizet az átmenetileg letelepített mobil WC-kben gyűjtenek,

illetve onnan szállítanak el.

2.13.5 Építési helyigény

Az építési helyigény az építéstechnológiából eredő helyigény, valamint az építőanyagot

ideiglenes elhelyezésének helyigényéből adódik, amely az épületek, belső utak körül

helyezkedik el és az építési területen (Telephelyen) belül marad.

2.14 ÜZLETI, TECHNOLÓGIAI ADATOK JELLEMZŐI

2.14.1 Adatok megbízhatósága

A jelen dokumentumban bemutatott adatok a következő források alapján kerültek

meghatározásra:

• A Telephely környezetére vonatkozó, nyilvános forrásokból, szakirodalomból

elérhető környezeti alapállapot adatok;

• Beruházó a Telephelyen folytatott tevékenységre vonatkozó adatszolgáltatásai;

• Beruházó a Telephely/Bővítés vonatkozásában készíttetett tanulmányai, valamint

• A Value 4 Real Kft. Bővítéshez kapcsolódó, építészeti, gépészeti, és közművekre

vonatkozó adatszolgáltatásai.

Fentieken túlmenően a Telephelyen és környezetében helyszíni bejárásunkkor (2019.

06.20-án) zajméréseket végeztünk a zaj alapállapot felvétele céljából.

2.14.2 Üzleti titokkal kapcsolatos információk

A Beruházó nyilatkozata szerint jelen dokumentáció Gyártástechnológiai fejezete üzleti

titkokat tartalmaz, ezért ezt a fejezetet Függelékként csatoltuk.




3 A TERVEZETT BŐVÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI

3.1 AZ ELŐZETES VIZSGÁLAT SORÁN VIZSGÁLANDÓ HATÓTÉNYEZŐK

Az előzetes vizsgálat során környezeti hatótényezőként azok a tevékenységek jönnek

számításba, amelyek potenciális környezetterheléseket, hatásfolyamatokat okoznak; és

ezen hatótényezők jellemzői és az általuk okozott hatások fogják a vizsgálat tárgyát

képezni.

Az alábbi — bővítmény megépítése, működtetése és felhagyása során fontos, ezért

részletesen vizsgálandó — közvetlen és közvetett környezeti hatótényezőket

azonosítottunk a tervezett bővítmény vonatkozásában:

3.1.1 Építés és felhagyás során figyelembeveendő hatótényezők

A felhagyásához kapcsolódó műveletek az építéséhez kapcsolódó műveletekhez

általában hasonló nagyságrendűek, csak ellenkező irányúak.

A továbbiakban az építési munkák során azonosított közvetlen és közvetett

hatótényezők a következők:

• Veszélyes anyagok kezelése;

• Légszennyező anyagok kibocsátása (CO, NOx, PM10):

o Építési közlekedési forgalomból származó szennyezőanyag kibocsátás,

o Munkagépekből származó szennyezőanyag kibocsátás;

• Zaj és rezgéshatások:

o Építési közlekedési forgalom és anyagszállításból származó zajkibocsátás,

• Munkagépek zajkibocsátása;

• Élőhelyfoglalás, természetes élővilág zavarása és degradációja;

• Talaj és talajvíz hatások:

o Munkagépek lehetséges talajszennyezése,

o Talajszerkezet átalakítása földmunkákból adódóan,

o Talajvíz érintettsége az alapozással;

• Régészeti és kulturális örökségvédelmi hatások;

• Veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezése;

• Gazdasági és társadalmi hatások (az építési munkák munkahelyteremtő hatása).

A felhagyás környezeti (zaj, levegő, tájképi) átmenetiek, hasonlóan az építés hatásaihoz,

kivéve a bontási hulladékképződést, amely jelentősebb az építési hulladékképződésnél.

Amennyiben a bővítmény, illetve a Telephely felhagyásra kerül (azaz a jelenlegi

hasznosítása megszűnik), és a terület további hasznosításra nem kerül, úgy a következő

hatások várhatóak:

• Légszennyezőanyag terhelés csökkenése/megszűnése;

• A Telephely környezetének zajterheltségének csökkenése;

• Élőhelyek keletkezése (gyomvegetáció, madarak, emlősök megjelenése várható

a felhagyott területen).




3.1.2 Az üzemelés során figyelembeveendő környezeti hatótényezők

Az üzemelés során azonosított közvetlen és közvetett hatótényezők a következők:

• Levegőt érintő hatások:

o A pontforrások légszennyező anyag kibocsátása,

o A kapcsolódó közlekedési forgalom légszennyező anyag kibocsátása;

• Talajt, talajvizet és felszíni vizeket érintő hatások:

o Kommunális szennyvízkeletkezés,

o Csapadékvíz-kezelés (épület és burkolt felületek esetében),

o Veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése;

• Zajhatások:

o Az üzemi zajforrások zajkibocsátása,

o A közlekedési forgalom zajkibocsátása;

• Az élőhelyfoglalásból származó ökológiai hatások;

• Tájképi és vizuális hatások;

• A Telephely működtetésével kapcsolatos gazdasági és társadalmi hatások

(munkahely-teremtés)

3.1.3 Meghibásodásokból, vészhelyzetekből származó környezeti

hatótényezők

A lehetséges meghibásodásokhoz, vészhelyzetekhez (természeti katasztrófák, árvíz,

műszaki hibák, tűz, nem tervezett események) kapcsolható közvetlen és közvetett

hatótényezők a következők:

• Talaj és talajvíz szennyeződésének lehetősége a nem megfelelő hulladékszállítás

és a mozgó járművekből adódóan (elsősorban az építkezés alatt fordulhat elő);

• A természeti katasztrófák (árvíz, földrengés), amelyek ellen megfelelő

tervezéssel védekeznek, és amelyek a klímaváltozás hatására nagyobb

gyakorisággal jelentkeznek.

• A tűzeseteket a tűzvédelmi előírások betartásával el kell kerülni, de amennyiben

mégis bekövetkezik, a Telephely tűzivíz-rendszere hivatott a tűzoltását

biztosítani. Tűz esetén rendkívüli légszennyezés történhet, de az ilyen mértékű,

és kis kockázatú hatás vizsgálatát jelen dokumentáció nem tartalmazza.

A fenti hatótényezők hatásainak vizsgálatát a 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet

követelményeivel összhangban azon környezeti elemek esetén, ahol aktuális,

kiegészítettük az adott hatótényező klímaváltozásra gyakorolt hatásával.




3.2 LEVEGŐMINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS HATÁSOK

3.2.1 Alapállapot és meteorológiai viszonyok

3.2.1.1 Jogszabályi háttér

A figyelembe vett jogszabályok:

• 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről,

• 4/2011.(I.14.) VM rendelete a levegőterheltségi szint határértékeiről és a

helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

• 6/2011.(I.14) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött

légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatával, ellenőrzésével,

értékelésével kapcsolatos szabályokról.

• 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák

kijelöléséről;

• 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes

környezethasználati engedélyezési eljárásról

• 53/2017. (X. 18.) FM rendelet a 140 kWth és annál nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb

teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési

feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről

• MSZ 21459/1-81 Folytonos pontforrás légszennyező hatásának vizsgálata

• MSZ 21459-1981, Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása.

• MSZ 21457-1-4:1979-1980 Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei

valamint ezen rendeletek időközben megjelent módosításai.

3.2.1.2 Zónabesorolás

A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet az ország területét légszennyezettség szerint zónákba

sorolja. A fenti rendelet szerint a Telephely a „0. Az ország többi területe” zónába

tartozik, amely a következő besorolású (B-től F-ig csökkenő szennyezettséggel):

3.2.1.2.a táblázat: Zóna besorolás

PM10

Zóna SO2 NO2 CO PM10 C6H6 O3 As fémek BaP

0. F F F E F O-I F F D

A „B” és „C” zóna-besorolás jelenti a levegőterheltség egészségügyi határértékének

meghaladását. A táblázat adataiból látható, hogy a zóna-besorolás szerint a

levegőterheltség az egészségügyi határértéket nem haladja meg.

3.2.1.3 A Telephely környezetének levegőminősége, alap-levegőterheltség

A Telephely szűkebb környezetére jellemző légszennyező források:

• a környező közutak gépjármű forgalma, és

• az Ipari Park telephelyeinek légszennyezőanyag kibocsátása.

A levegőterheltség meghatározására jelen vizsgálat céljából helyszíni mérések nem

történtek. Az alap-levegőterheltség becslése az Országos Meteorológiai Szolgálat

legközelebbi, hasonló környezetű, Esztergom Automata Mérőállomásának adatai




alapján történt, illetve annak hiányában a vonatkozó immissziós határérték 10%-ával

számoltunk.

Az Esztergom Automata Mérőállomás 2017. évi eredményei alapján történt

levegőminőség értékelés szerint a levegőminősége minden komponensre kiváló, kivéve

a PM és ózon komponenseket, amely vonatkozásában jó.

3.2.1.4 A levegőterheltségi szint határértékeire vonatkozó követelmények

A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 1. sz. melléklete szerint vettük fel.

3.2.1.5 Meteorológiai és helyrajzi viszonyok

A Telephely környezetében (a Nógrádi medencében) az ÉNy-i szél a mértékadó, az

átlagos szélsebesség 2 m/s körüli a Marosi és Somogyi Magyarország Kistájainak

Katasztere alapján (szerk. Dövényi Zoltán, 2010.).

3.2.2 Levegőminőség – építési tevékenység hatásvizsgálata

3.2.2.1 Levegőterhelés hatásainak vizsgálata építés alatt

Építési forgalomból származó légterhelés a szállítási útvonalon

A 2.13.3.a táblázatban részletezett építési forgalommal a 2. sz. főút terhelődik. A 2. sz.

főút jelenlegi gépjármű forgalmát a 3.2.2.1.a táblázat mutatja.

3.2.2.1.a táblázat: A 2. sz. főút forgalma (2017)

Vizsgálat helye Alapállapotban

Személy gk + kisteher gj

Tehergépjármű és autóbusz

Út Útszakasz [jármű/nap] [jármű/nap]

2. sz. főút 56+100 szelvény (14002 kód) 8.564 1.619

Forrás: Országos közutak 2017. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Az építési gépjárműforgalom hatására létrejövő légszennyezettség hatásterületének

meghatározásához a legjellemzőbb közlekedési légszennyezőanyag, a NO2 és a kritikus

szálló por (PM10) komponens vonalforrásból (gépjárművek) származó terjedését

vizsgáltuk a jelenlegi forgalmi állapotban (3.2.2.1.a táblázat adatai), illetve az építési

forgalommal (2.13.3.a táblázat adatai) megnövelt forgalmi állapotban. A részletes

forgalom változás hatásbecslését az építési forgalommal lényegében azonos, üzemelési

forgalomváltozásra végeztük el (ld. 3.2.3.1.e táblázat).

A 3.2.2.1.a táblázatból látható, hogy a 2. sz. főút forgalma nagyságrendekkel nagyobb a

tervezett Bővítés építési gépjármű forgalmánál. A 2. sz. főút forgalmának (összesen

10.183 jármű a Bővítés teljes forgalma (összesen 10 jármű/nap) mindössze 1 ‰-e, ezért

a Bővítés várhatóan nem lesz kimutatható hatással a 2. sz. főútra.

Az építési területen folyó munkavégzés hatásai

Porkibocsátás a föld- és anyagmozgatási munkák, illetve a bontás/építés során

Az építési munkák során, valamint a hulladékok rakodása következtében elsősorban a

durva porképződés (d>10µm) lesz a mértékadó légszennyezés. Az építési területen a

durva porfrakció az építési terület környezetében kiülepedik.




A kiporzásból származó, diffúz módon levegőbe kerülő por mennyisége nem, vagy csak

túlzott bizonytalansággal számszerűsíthető. Ugyanakkor ennek pontosabb

meghatározására nincs is szükség, mert az építkezés során tapasztalataink szerint

jellemzően/mértékadóan a levegőbe kerülő, durva por frakció (50-100 µm közötti

átmérőjű) a nagyobb ülepedési sebesség miatt az építési terület közvetlen környezetén

kívül már várhatóan nem lesz észlelhető.

A durva por frakció kiülepedésének hatástávolsága a Stokes-törvény alapján becsülhető

meg, amely szerint:

( ) gdρρη

=v lp

l

−

2

18

1

ahol

ηl – a levegő dinamikai viszkozitása, 17,2×10-6 [Pa s]

ρl – a levegő sűrűsége, normál állapotban, 1,29 [kg/m3]

ρp – a por sűrűsége, 1.937 [kg/m3] (Kiegészítő talajvizsgálati jelentés - Eferte Kft. 2019.

május) alapján)

d – a talajról felverődő porszemcse átmérője, 75 [µm] (becsült)

g – a nehézségi gyorsulás, 9,81 [m/s2]

A fentiek alapján az ülepedési sebesség, v = 0,34 m/s adódik. Ha a munkagép átlagosan

3 m magasra veri fel a port, akkor a por kiülepedési ideje t=s/v=3/0,34=8,82 [s]. Az

átlagos 2,0 m/s-os szélsebesség mellett (a növényzet és domborzat csillapító hatása

nélkül) a kiporzási távolság, skiporzás=t*vszél = 8,82*2,0=18 [m].

A durva porképződést megfelelő intézkedésekkel (ld. 3.2.2.3 fejezet) csökkenteni kell,

olyan mértékben, hogy az az egészségügyi határértékeket ne haladja meg.

A tehergépjárművekből és munkagépekből származó kipufogógázok kibocsátásai

Az építési területen mozgó tehergépjárművek közlekednek és munkagépek működnek,

amelyekből CO, NOx, CH, PM10 (szálló por) és CO2 kibocsátás várható.

Az építési munkák során alkalmazott építőipari munkagépek levegőtisztaság-védelmi hatását a kritikus és mértékadó PM10 kibocsátásukkal jellemezzük, amelyeket a 3.2.2.1 b táblázatban mutatjuk be.

3.2.2.1.b táblázat: Építőipari munkagépek és tehergépjárművek PM10 kibocsátása

A munkagép megnevezése Gépek száma PM10 kibocsátás

(g/h)

Markológép markoló fejjel 1 60

Tolólapos munkagép 1 60

Kotró rakodógép 1 60

Cölöpfúrógép 1 30

Építőanyagot/hulladékot szállító teherautók 1 30

Földmunkához kapcsolódó munkagépekből 240

Beton mixer 1 50

Betonpumpa 1 50

Beton vibrátor 2 50

BOBCAT rakodógép 1 50

Betonozáshoz kapcsolódó munkagépekből 250

Forrás: Munkagépek kibocsátásai szakirodalmi/tapasztalati adatok alapján




A vizsgálatok során azt feltételeztük, hogy a nagyobb eredő PM10 kibocsátású, a

földmunkákhoz kapcsolódó, munkagépek és gépjárművek az építési területen egy

időben üzemelnek (kedvezőtlenebb állapot).

Feltételeztük, hogy a munkagépek együttes működési területe egy 100×50 méteres

terület. A terjedésvizsgálatnál a munkagépek eredő kibocsátását együttesen, felületi

forrásként vettük figyelembe.

A 3.2.2.1.b és a 3.2.2.1.c táblázat adatai alapján a Hatástávolság 8.005 programmal

meghatározott, tájékoztató jellegű PM10 levegőterhelés jellemzőit a 3.2.2.1.d táblázat

tartalmazza.

3.2.2.1.c táblázat: Hatástávolság számítás alapadatai - munkagépek

Paraméter Érték

Környezeti levegő éves átlaghőmérséklete * 10 oC

Átlagos szélsebesség (10 m magasságban) * 2,0 m/s

Jellemző légköri stabilitás * S=6 normális, p=0,282

Felületi érdesség 1,2 (Iparterület alacsony épületekkel)

Háttérszennyezettség (alapállapot): (NOx 1 órás koncentráció; szilárd anyag 24 órás) Alapállapot forrása: 2017. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján, ÉLFO LRK Adatközpont, 2018.)

Név Immissziós HÉ [µg/m3]

Alapállapot [µg/m3]

NOx 200 19,3

NO2 100 13,8

Szilárd anyag 50 24,0

3.2.2.1.d táblázat: Építőipari munkagépek által okozott PM10 levegőterheltség

Alap levegőterheltség

[µg/m3]

A hatás maximum levegő-terhelése

[µg/m3]

A maximum

helye [m]

Eredő levegőterheltség

[µg/m3]

24 órás határérték*

[µg/m3]

24,0 22,3 7 46,3 50 * PM10 légszennyezettség 24h -ás egészségügyi határértéke a 4/2011.(I.14.) VM rendelet 1. melléklete szerint

Fentiek alapján az alapállapot figyelembevételével megbecsült, az építési forgalomból és

az építőipari munkagépekből származó, átlagos PM10 (szálló por) terhelés várhatóan

nem okoz a vonatkozó immissziós (egészségügyi) határértéket meghaladó szennyezést

az építési terület környezetében az építkezés alatt.

A szálló por hatását a 3.2.2.3 fejezetben megadott mérséklő intézkedések alkalmazásával

javasolt csökkenteni.

3.2.2.2 Levegőterheltség hatásterületének lehatárolása – építés

Az érintett közlekedési közutakon a hatásterület változás nem kimutatható.

Fentiek alapján a munkavégzésből származó hatásterület az építési területet övező 18 m-

en belül marad. Az így kialakuló építési alatti levegő-tisztaságvédelmi hatásterületet a

3.2.2.2.a ábra mutatja.




3.2.2.2.a ábra: A Telephely levegőterhelésének hatásterülete építés alatt

Alaptérkép: Google Map

3.2.2.3 Építés alatti levegőterhelésre vonatkozó mérséklő intézkedések

A földmunkák során - különösen száraz és szeles meteorológiai viszonyok között – az

építési terület locsolásával a porképződést kedvezőtlen hatását javasolt

megakadályozni.

A munkagépek, és szállító járművek műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. A

szállító járművekről a kiszóródást a rakomány takarásával meg kell akadályozni.

Kedvezőtlen időjárási, forgalmi helyzetekben a légszennyezéssel járó munkálatokat

korlátozni kell. Füstköd intézkedések (szmog-riadó) esetén az ilyen tevékenységeket

szüneteltetni kell.

Az építés alatti hatások minősítése

A Bővítés megépítése alatt a levegőterheltség átmenetileg megnövekszik, de a

növekmény várhatóan nem lesz jelentős, és a többlet levegőterhelés lakott területeket,

védett természeti területeket nem érint.

3.2.3 Levegőminőség – üzemelés hatása

3.2.3.1 Levegőterhelés hatása az üzemelés alatt

A Telephely működésével összefüggésben a következő tevékenységek, ill. kibocsátások

hatásait vizsgáljuk:

• a gépjármű forgalom levegőterhelő hatása; illetve

Levegőtisztaság

védelmi

hatásterület -

építés

Tredegar Kft. Telephelye

Rétság Tolmács

18 m




• a meglévő légszennyező pontforrások üzemeléséből származó légszennyező

anyag kibocsátások hatása.

Légszennyező pontforrások

A Telephelyen 18 db bejelentett pontforrás üzemel jelenleg; a tervezett raktár bővítéshez

kapcsolódóan új pontforrás nem kerül telepítésre.

A 3.2.3.1.a táblázatban és a 3.2.3.1.b ábrán a Telephely üzemelő pontforrásait mutatjuk

be.




3.2.3.1.a táblázat: Telephely meglévő pontforrásainak műszaki és kibocsátási adatai

No. Megnevezés Térfogat-

áram

Magasság Hőmér-

séklet

Kereszt-

metszet

Bejelentett

légszennyező anyagok

Osztály Kód Kibocsátási

koncentráció

Koncentráció

hátárérték

Kibocsátási

tömegáram

Tömegáram

küszöbérték

(Nm3/h) (m) °C (m2) mg/m3 mg/Nm3 kg/h kg/h

Szén-monoxid 2.D 2 21.900 100 0.0015

Nitrogén-oxidok 2.D 3 56.500 350 0.0039

Szén-dioxid n/a 999 209,000.000 - 14.5800

P22 Technológia vákuum szivattyú L1/A kipufogó 9990 16 107 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.100 150 0.0010

<0.5

P23 Technológia vákuum szivattyú L1/B kipufogó 8740 16 106 0.159 Szilárd anyag 1.O 7 0.100 150 0.0009 <0.5

P26 Elektromos felületkezelő elszívó L1 kivezetés 2650 16 22 0.778 Szilárd anyag 1.O 7 0.340 150 0.0009 <0.5


<0.5



Szén-monoxid k.r 2 210.000 n.a. 0.0775

Nitrogén-oxidok k.r 3 1,950.000 n.a. 0.7196

Szilárd anyag k.r 7 46.100 n.a. 0.0170

Szén-dioxid n/a 999 172,000.000 - 63.4700


Diklór-metán/metilén-klorid 3.C 205 113.000 150 0.0105 <0.5

Hangyasav 3.B 318 1.180 0.0001

Metanol 3.B 300 1.340 0.0001

Szerves 3.B összesen 2.520 100 0.0002 <2


<0.5



Diklór-metán/metilén-klorid 3.C 205 1.520 0.0001

Etil-benzol 3.C 157 0.029 0.0001

Izopropil-alkohol 3.C 307 0.483 0.0016

Aceton 3.C 312 0.226 0.0007

1,2,4-Trimetil-benzol 3.C 163 0.038 0.0001

Xilolok 3.C 152 0.101 0.0003

Toluol 3.C 151 0.636 0.0021

Szerves 3C összesen 3.033 150 0.005 <3


<0.5


P50 L8 gépsor elszívókürtő 1350 16 70 0.196 Szilárd anyag 1.O 7 2.670 150 0.0036 <0.5

P51 L9 gépsor elszívó kürtő 63.9 16 33 0.011 Szilárd anyag 1.O 7 1.180 150 0.0001 <0.5

0.078

* Forrás: 1-172/2016; 2--172/2016;3-172/2016 és 1-362/2017 sz. Vizsgálati jegyzőkönyvek (Encotech)

196 16 118.0 1.021

369 3 376.0 0.010

93.3 15 25 0.007

P47 Karbantartás elszívás 3310 16 23

P34 Tűzoltó berendezés diesel motor kipufogó

(időszakosan - <50h/év) működő pontforrás)

P36 Hengerragasztó leválasztó kürtője

(gyártóeszköz karbantartás)

TREDGAR KFT pontforrások műszaki és kibocsátás adatai; Színmagyarázat: Zöld: mért érték*, fekete: számolt, becsült értékPontforrás Kibocsátás körülményei Légszennyezési adatok

P1 Kazánkémény




3.2.3.1.b ábra: A Telephely pontforrásainak elhelyezkedése

Forrás: Tredegar Kft, Helyszínrajz és gépészeti adatszolgáltatás, 2019. július

Épület bővítés

Üzemelő/bejelentett pontforrások

P1 Kazánkémény

P22 Technológia vákuum szivattyú L1/A kipufogó

P23 Technológia vákuum szivattyú L1/B kipufogó

P26 Elektromos felületkezelő elszívó L1 kivezetés





P36 Hengerragasztó leválasztó kürtője




P47 Karbantartás elszívás



P50 L8 gépsor elszívó kürtő

P51 L9 gépsor elszívó kürtő

Meglévő épület

P34

P35

P36

P43- P44-P48-P49

P46

P47

P50 P51 P30 P26

P22-P23-P28-P29

P1




A 3.2.3.1.a táblázat szerinti pontforrások légszennyező anyag kibocsátásaira vonatkozó

határértékeket az 53/2017. (X.18) FM rendelet és a 4/2011.(I.14.) VM rendelet határozza

meg. A táblázatból látható, hogy a pontforrások kibocsátott szennyezőanyag

koncentrációi a vonatkozó kibocsátási határértékek alatt maradnak.

A levegőterhelés vizsgálatot az immissziós határértékkel rendelkező

szennyezőanyagokat kibocsátó folytonosan üzemelő pontforrásokra végeztük el a

3.2.3.1.a és 3.2.3.1.c táblázatok adatai alapján. A terjedési diagramokat a 4. mellékletben

csatoltuk.

3.2.3.1.c táblázat: Hatástávolság számítás alapadatai

Paraméter Érték

Környezeti levegő éves átlaghőmérséklete * 10 oC

Átlagos szélsebesség (10 m magasságban) * 2 m/s (észak-nyugati)

Jellemző légköri stabilitás * S=6 normális, p=0,282

Felületi érdesség * 1,2: Iparterület alacsony épületekkel

Immissziós határértékek és háttérszennyezettség (alapállapot): (1 órás koncentrációk, kivéve a szilárd anyag komponenst, amely 24 órás) Alapállapot forrása: 2017. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat (Esztergom) adatai alapján, ÉLFO LRK Adatközpont, 2018.; illetve, amelyik komponensre nincs mérőhálózati adat, ott a vonatkozó immissziós határérték 10%-ának vettük fel az alap levegőterheltséget.

Név Immissziós HÉ [µg/m3]

Alapállapot [µg/m3]

CO 10.000 367,0

NOx 200 19,3

Szilárd anyag 50 24,0

Diklór-metán 300 30,0

Hangyasav 100 10,0

Metanol 500 50,0

Etil-benzol 20 2,0

Aceton 350 35,0

1.2.4-Trimetil-benzol 2.000 200,0

Xilolok 200 20,0

Toluol 600 60,0

* Marosi, Somogyi (1990): Magyarország Kistájainak Katasztere I-II. alapján

A helyhez kötött pontforrás hatásterület a 306/2010 (XII.25.) korm. rend szerint a

vizsgált pontforrás körüli azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális

kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a

légszennyező pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai

jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított

várható talajközeli levegőterheltség-változás

a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb,

b) a terhelhetőség (a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége;) 20%-ánál nagyobb, vagy

c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb

A fenti hatásterület számítási szabály figyelembevételével elvégzett vizsgálat tájékoztató

jellegű eredményét a 3.2.3.1.d táblázatban mutatjuk be (a kapcsolódó terjedési

diagramok a 4. mellékletben találhatók).




3.2.3.1.d táblázat: A hatástávolság számítás eredményei

Megjegyzés:

* a maximális koncentráció nem éri el a légszennyezettségi határérték 10 %-át ** a maximális koncentráció nem éri el a terhelhetőség 20 %-át.

A 3.2.3.1.d táblázat alapján látható, hogy a kibocsátások által okozott légszennyezettség

a vonatkozó határértékek alatt marad, és a kialakuló maximális levegőterheltségi értékek

3,7-48,0%-ai a vonatkozó egészségügyi határékeknek, a legnagyobb hatásterülete a

technológia szilárd anyag kibocsátásának van, ez 701 m a P22-P23-P26-P28-P30-P35-P43-

P44-P46-P48-P49-P50-P51 pontforrások által meghatározott terület súlypontjától.

Üzemeléshez kapcsolódó gépjárműforgalom hatása

Az üzemelési gépjármű forgalom hatására létrejövő légszennyezettség hatásterületének

meghatározásához a legjellemzőbb közlekedési légszennyezőanyag, az NO2, és a szálló

por (PM10) vonalforrásból (gépjárművek) származó terjedését vizsgáljuk a jelenlegi

forgalmi állapotban (3.2.2.1.a táblázat adatai), illetve az üzemeléshez kapcsolódó

forgalommal (2.8.a táblázat adatai) megnövelt forgalmi állapotban. A terjedési

diagramok a 4. mellékletben találhatók. A kapott eredményeket a 3.2.3.1.e táblázatban

foglaltuk össze.

3.2.3.1.e táblázat: Az üzemelési forgalom hatása a 2. sz. főúton

Út NO2 és PM10 kibocsátás hatásterülete és átlag koncentrációja

Neve Hely Jelenlegi forgalmi állapotban Bővítés utáni állapotban

2. sz. főút 56+100

szelvény

Átlag NO2 koncentráció: 6,83 µg/m3

Hatásterület sugara: 67 m

Átlag NO2 koncentráció: 6,87 µg/m3

Hatás terület sugara: 67 m

2. sz. főút 56+100

szelvény

Átlag PM10 koncentráció: 0,193 µg/m3

Hatásterület sugara: - m

ÁtlagPM10 koncentráció: 0,195 µg/m3

Hatás terület sugara: - m

A 3.2.3.1.c táblázatból látható, hogy Bővítés utáni állapotban a Telephelyhez kapcsolódó

üzemelési forgalom hatása a 2. sz. főúton elhanyagolható lesz: mind a kibocsátott

szennyezőanyag koncentrációk átlaga, mind az úttengelyétől számított hatásterületek

sugarai elhanyagolható mértékben változnak.

A hatások minősítése üzemelés alatt

Alap

levegő

terheltség

Maximális

levegő

terheltség

Levegő

terheltség

összesen

Az

immissziós

követelmény

(%-ában)

a) feltétel

szerint

b) feltétel

szerint

c) feltétel

szerint

(g/h) (µg/m3) (µg/m3) (µg/m

3) (µg/m

3) (%) [m] [m] [m]

CO (P1) 1.5 10000 367.00 0.12 367.12 3.7% * ** 93

NOx mint NO2 (P1) 3.9 200 19.30 0.32 19.62 9.8% * ** 92

Szilárd anyag (P22-23, P26, P28-30, P35,

P43-44, P46, P48-51) 12.5 50 24.00 0.01 24.01 48.0% * ** 701

Diklór-metán (P36, P47) 10.6 300 30.00 0.72 30.72 10.2% * ** 108

Hangyasav (P36) 0.1 100 10.00 0.01 10.01 10.0% * ** 84

Metanol (P36) 0.1 500 50.00 0.01 50.01 10.0% * ** 84

Etil-benzol (P47) 0.1 20 2.00 0.01 2.01 10.0% * ** 112

Aceton (P47) 0.7 350 35.00 0.04 35.04 10.0% * ** 113

1.2.4-Trimetil-benzol (P47) 0.1 2000 300.00 0.01 300.01 15.0% * ** 112

Xilolok (P47) 0.3 200 20.00 0.02 20.02 10.0% * ** 112

Toluol (P47) 2.1 600 60.00 0.14 60.14 10.0% * ** 112

Légszennyező anyag

Tömeg-

áram

A kialakuló levegőterheltség számításaHatástávolság a 306/2010

(XII.23.) Korm. rend. szerint

Immissziós

követelmény




A Tredegar Kft Telephelyének működése során – a technológiai kibocsátásokból, a

fűtésből és a kapcsolódó gépjárműforgalomból adódóan -- levegőterhelést okoz. A

levegőkészlet gazdálkodás elvei alapján, a terület jelenlegi levegőminősége lehetővé

teszi a levegőterheltség bizonyos mértékű növelését.

A levegőterhelés mértéke a Bővítés után sem haladja meg a vonatkozó egészségügyi

határértékeket. A Telephely környezeti levegőterhelő hatása elviselhetőnek minősíthető.

3.2.3.2 Levegőterheltség hatásterületének lehatárolása – üzemelés

A Tredegar Kft Telephelyének levegőtisztaság-védelmi hatásterülete a technológiából

származó légszennyezőanyag (szilárd anyag) kibocsátás terjedése alapján, a biztonság

mentén lehatárolva a pontforrásoktól számított 701 m sugarú kör. A levegőtisztaság-

védelmi hatásterület a helyszínrajzi lehatárolása az összes pontforrásra a 3.2.3.2.a ábrán

található. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület lakóterületet, védett természeti

területet nem érint.

3.2.3.2.a ábra: A Telephely levegőterhelésének hatásterülete üzemelés alatt

Alaptérkép: Google Map

3.2.3.3 Üzemelés alatti levegőterhelésre vonatkozó mérséklő intézkedések

A tüzelőberendezésekhez kapcsolódóan nincs szükség mérséklő intézkedésre, ezek

korszerű, alacsony emissziójú berendezések.

Az üzem területén a közlekedési területeket pormentesen kell tartani. A szállító

járművek műszaki állapotának környezetvédelmi szempontból kifogástalannak kell

lenni, ezt rendszeresen ellenőrizni kell. A teherjárművek motorjai a telephelyen ne

járjanak szükségtelenül. A szállítási forgalmat úgy kell ütemezni, hogy torlódás ne

alakuljon ki.

Levegőtisztaság

védelmi

hatásterület -

üzemelés

Tredegar Kft. Telephelye

Rétság Tolmács

701 m




3.2.4 Levegőminőség - monitoring

A létesítési időszak levegőterhelő hatása átmeneti, ezért rendszeres monitoring

vizsgálatok nem indokoltak.

Az üzemelés során várhatóan új pontforrás nem létesül.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.)

kormányrendelet alapján a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források

kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról

szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet előírásai szerint kell végezni meglévő pontforrások

légszennyező-anyag kibocsátásainak ellenőrzését:

• időszakos kibocsátásméréssel;

• legalább ötévente;

• kibocsátásra kerülő összes légszennyező anyag vonatkozásában.

3.2.5 A Bővítés hatása a klímaváltozási szempontból a levegőminőségre

A Telephelyen jelenleg klasszikus gáztüzelésű, magas hatékonyságú és kis kapacitású

földgázüzemű tüzelőberendezések látják el a helyiségek temperálását. A bővítmény jól

szigetelt; tömegének nagyobb részén nem szobahőmérsékletet, hanem csak raktározási

hőmérsékletet kell tartani, a temperálást hőszivattyús rendszer oldja meg, ezért a

Telephely CO2 kibocsátása nem növekszik, ami klímaváltozás szempontjából kedvező.




3.3 TALAJ ÉS TALAJVÍZ MINŐSÉG

3.3.1 Talaj és talajvíz – alapállapot



• 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

• 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából

érzékeny területeken levő települések besorolásáról érzékeny területeken levő

települések besorolása

• 123/1997. (VII.18.) korm. rend. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az

ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről

• 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín

alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a

szennyezések méréséről

• 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének

szabályairól

• 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának

ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

3.3.1.2 Általános talaj és talajvíz és hidrogeológiai jellemzők

A Telephely talaj és talajvíz viszonyait „Kiegészítő talajvizsgálati jelentés a H-2651 Rétság,

Ipari park 2-, hrsz. 1004 szám alatt meglévő csarnok bővítéséhez” (Eferte Kft. 2019. május 31.)

dokumentum alapján mutatjuk be.

A dokumentum szerint a Telephely terepszint feletti magassága 233-237 mBf között

mozog.

A Telephelyre vonatkozó talajvizsgálati jelentés szerint a területen észlelt talaj rétegrend:

• 01.F. jelű fúrás (-7,00m): terepszint alatt 0,60 méteres vastagságban barna,

iszaposagyagos homokos feltalaj terül el, amely alatt -3,70m mélységig

szürkésbarna, rozsdaeres, míg alatta -6,20 m-ig barna, vörös- és szürkefoltos

iszapos, agyagos homok/ homokos iszapos agyag talajok települtek. Ezt

követően a feltárások aljáig sötétszürke színű, kedvezőbb tömörségi állapotú

homokosiszapos agyag talajréteg húzódik.

• 102.F. jelű fúrás (-7,00m): A fúrás során 60 cm vastagságban barna, köves, iszapos

agyagos homokos, majd -1,0m mélységig sötétbarna, homokos iszapos közepes

agyag feltalaj található. Alatta -3,7 m-ig barna, majd a feltárás aljáig

szürkésbarna, rozsdaeres homokos iszapos agyag/ iszapos agyagos

homoktalajok fekszenek.

A Kiegészítő talajvizsgálati jelentés szerint a talajvíz 2018. októberében 3,67-4,95 m-es

mélységekben, 2019. májusában 3,7-6,6 m mélységekben jelent meg. A becsült maximális

talajvízszint 233-235 mBf.

Figyelembe véve a maximális talajvízszintet, várhatóan szükséges lesz vízteleníteni az

építés alatt.




Rétság a felszín alatti vizek vízminőségi állapota szempontjából érzékeny területnek

számít a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint.

3.3.1.3 A Telephely talaj, talajvíz szennyezettsége

A Telephelyen a talaj, és talajvíz szennyezettségére vonatkozóan vizsgálatokat nem

végeztek. Helyszíni bejárásunkkor talajszennyezésre utaló jeleket sem vizuálisan, sem

olfaktorálisan nem észleltünk.

3.3.2 Talaj és talajvíz hatásvizsgálata - építés

3.3.2.1 Talajt és talajvizeket érő hatások becslése építés alatt

Alapozási földmunkák

Az alapozási munkák (2-3 mélységben) várhatóan érintik a talajvíz testet, ezért az építési

alatt figyelemmel kell lenni a víztelenítésre, valamint az anyag és hulladéktárolásra (ld.

később mérséklő intézkedések részletesen.)

Építés alatti szennyvizek kezelése

Az ivóvízfogyasztásból származó kommunális szennyvízkibocsátás mobil WC-kben

kezelhető.

Az építési vízfogyasztás használt vizei (nyomás próbák tiszta vizei, stb.) a csapadékvíz

csatornarendszerbe vezethetők a vonatkozó vízjogi engedélyben foglaltak betartásával.

Havária események

Az építési munkálatok során történhet talaj és talajvíz szennyeződés a munkagépekből

esetlegesen elfolyó olaj következtében. Megelőző intézkedésekkel - megfelelő

munkagépek kiválasztásával, karbantartásával, kármentőtálcák alkalmazásával és a

gyors kármentesítést biztosító felitató anyagok helyszíni tárolásával – a szennyeződés

kockázata elkerülhető.

3.3.2.2 Talajra és talajvízre vonatkozó hatásterület lehatárolása - építés

Talaj

A talajra vonatkozó közvetett hatásterület a tervezett Bővítés egész területe (épületek és

burkolt felületek területe) (ld. 3.3.2.2.a ábra). A közvetlen talajra vonatkozó hatásterület

a vertikális kiterjedtsége csak a tervezett burkolt felületek, épületek alatt értelmezhető,

jellemzően 2-3 m a terepszint alatt.




3.3.2.2.a ábra: Talajvédelmi hatásterület építés alatt

Alaptérkép: Google map

Talajvíz

A talajvíz szennyeződést az építés során a 3.3.2.3 fejezetben részletezett mérséklő

intézkedésekkel kell megelőzni.

Az építés talajra, illetve talajvízre gyakorolt hatása átmeneti és csekély lesz, mivel a

talaj/talajvíz szennyeződés helyes kivitelezési gyakorlat esetén nem következhet be.

3.3.2.3 Talaj és talajvíz védelemmel kapcsolatos mérséklő intézkedések – építés

Az építés talajra gyakorolt hatását az építési helyszín megfelelő menedzselésével,

talajvédelmi intézkedésekkel, kertészeti utómunkálatokkal lehet mérsékelni.

A Bővítés területén letermelt felső termőréteget (humusz) javasolt a Telephelyen belül

felhasználni; vagy amennyiben ez nem lehetséges, úgy ez a réteg termőrétegként, vagy

termesztőközeg előállítási célokra hasznosítani.

A megelőző intézkedésekkel (a munkagépek megfelelő kiválasztása, karbantartása,

kármentő tálcák alkalmazása, és a gyors kármentesítést biztosító felitató anyagok

helyszíni tárolása) a talajt, talajvizet érintő esetleges káros hatások elkerülhetők; ezért

talajvíz minőségét érintő hatások nem várhatóak.

A porszennyezésből adódó talajszennyezés megelőzésének céljából az anyagszállító

tehergépjárművek rakományát letakarni, a földutakat locsolni, illetve a Telephelyet

elhagyó gépjárművek kerekeit mosni szükséges.

3.3.3 Talaj és talajvíz hatásvizsgálata – üzemelés

3.3.3.1 Talajt és talajvizeket érő hatások becslése - üzemelés

A Bővítés hatása a talajra és talajvízre üzemelés alatt a következő tényezőkből adódhat:

1) Szennyvíz kibocsátás;

2) Csapadékvíz lefolyásának megváltozása az építmények térfoglalása miatt;

Talajvédelmi

hatásterület -

építés

Épületbővítés

Udvarbővítés




3) Csapadékvíz földmedrű nyílt árok áthelyezése;

4) Veszélyes anyag kezelés;

5) Új olajfogó(k) beépítése a csapadékvíz elvezető rendszerbe;

6) Esetlegesen (haváriaszerűen) a talajt/talajvizet érő szennyeződések hatása.

A 3.3.3.1.a táblázat a talajt/talajvizet az üzemelés során esetlegesen érő hatótényezőket,

a tervezett megelőző/mérséklő intézkedéseket, illetve a maradó hatásokat foglalja össze.

3.3.3.1.a táblázat A talajt/talajvizeket érő hatások üzemelés alatt

Hatótényező Meglévő és tervezett megelőző, mérséklő intézkedések

Maradó talajt, talajvizet érintő hatások az

intézkedések után

Szennyvíz kibocsátás A tervezett Telephelyen közcsatornára kizárólag kommunális jellegű szennyvíz kerül; a keletkező kis mennyiségű technológiai szennyvíz folyékony hulladékként kerül elszállításra. A Bővítés nem jár a szennyvíz keletkezési és kezelési viszonyok megváltozásával.

Nincs hatás.

Csapadékvíz lefolyás Bővítés utáni állapotban – új olajfogó(k)

beépítése után – minden összegyűjtött

csapadékvíz előkezelés után kerül az Ipari

park csapadékvíz elvezető csatornájába.

A Bővítés területén a csapadék lefolyás, beszivárgás és párolgás viszonyok megváltoznak, a hatás nem jelentős.

Veszélyes anyag kezelés

A veszélyes anyagok tárolásának helye

(Tűzi víz épület, olajtároló helyiség) a

bővítés utáni állapotban sem változik.

Nincs hatás.

Hulladékgazdálkodás

Nem változik a Telephely

hulladékgazdálkodási gyakorlata, de az

üzemelési hulladék gyűjtőhelyek

áthelyezésre kerülnek, kialakításuk a

Bővítés utáni állapotban is meg fog felelni a

vonatkozó hulladékgazdálkodási

jogszabályok által előírt műszaki

követelményeknek.

Nincs hatás.

Havária-szerű szennyeződések (üzemanyag, elfolyások)

A havária-szerű szennyezések hatásának

elkerülésére a Telephelyen több ponton

kármentesítő készletet (felitató homok,

lapát, műanyag hordó) tartanak az

esetlegesen kiömlő anyagok azonnali

felitatására.

Nincs hatás.

Fentiekből látható, hogy a Bővítésnek a talajra és a talajvízre vonatkozó környezeti

hatásai nem lesznek jelentősek.

3.3.3.2 A talajra és talajvízre vonatkozó hatásterület lehatárolása – üzemelés

A talajra vonatkozó üzemelési hatásterület kizárólag a Bővítés (épület és udvar)

területére korlátozódik, ahol a csapadék lefolyás, beszivárgás és párolgás viszonyai

megváltoznak (ld. 3.3.3.2.a ábra).




3.3.3.2.a ábra: Talajvédelmi hatásterület üzemelés alatt

Alaptérkép: Google map

3.3.3.3 Talaj és talajvíz védelemmel kapcsolatos mérséklő intézkedések – üzemelés

A Telephely üzemelése során talaj/talajvíz védelem tekintetében a következő mérséklő

intézkedéseket kell betartani:

• A hulladékokat továbbra is jogszabályok szerint elvárt módon (burkolt felületen

elhelyezett hulladék és időjárás „álló” gyűjtő edényzetben, tervszerűen ürítve,

gondos Telephelyen belüli szállítással) kell gyűjteni;

• A haváriaszerű szennyezések hatásának elkerülésére a Telephelyen több ponton

(áthelyezett hulladék gyűjtőhelyen és a meglévő veszélyes anyag tároló

helyiségben) kármentesítő készletet (felitató homok, lapát, műanyag hordó) kell

tartani az esetlegesen kiömlő anyagok azonnali felitatására, és csapadékvíz

elvezetőrendszerbe, illetve a közcsatornába kerülésének megakadályozására;

• A téli időszakban a belső utakon és járdákon környezetbarát síkosság-mentesítő

anyagok (pl. zeolit) használata javasolt.

3.3.4 Talaj/talajvíz monitoring

Építés időszakában

Monitoring rendszer üzemeltetését nem tartunk szükségesnek az építés alatt.

Üzemelés időszakában

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm.

rendelet, valamint a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó

részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet előírásainak szerint a

Telephely nem önellenőrzés köteles.

A Telephely csapadékvíz elvezető rendszeréből származó csapadékvizek, illetve a

csapadékvíz rendszer részét képező nyíltárok medrének (talaj) ellenőrzése javasolt

ásványi olaj (TPH) komponens vonatkozásában legalább éves rendszerességgel.

Talajvédelmi

hatásterület -

üzemelés

Épületbővítés

Udvarbővítés




3.3.5 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból a talaj/talajvíz testekre

A Bővítés legfontosabb talaj és talajvízre gyakorolt hatása klímavédelmi szempontból az

aszályok által okozott növényzetelhalás/sivatagosodási folyamat kialakulásának

lehetősége. Az aszályos időszakok a felső humuszos talajrétegben lévő talajnedvesség,

illetve a talajvíz szintek csökkenésével a növénytakaró kipusztulásához vezetnek.

Ez a hatás a Telephelyen meglévő, és áthelyezendő nyíltárok (szikkasztás)

üzemeltetésével, illetve a telepített növénytakaró rendszeres öntözésével mérsékelhető.




3.4 FELSZÍNI VIZEK

3.4.1 Felszíni vizek – alapállapot



• 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

• 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének

szabályairól

• 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira

vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

• 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának

ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

3.4.1.2 Felszíni víztestek a Telephely környezetében

A Telephely környezetében lévő felszíni víztest a Pusztaszántói-patak (ld. 3.4.1.2.a ábra),

amely a Tredegar Kft. Telephelyétől észak-keletre 71 m-re helyezkedik el.

A Pusztaszántói-patak forrása Rétság déli határán, az Ipari park mögött, keleti irányban

van egy ingoványos réten. Felduzzasztott vize táplálja a Pusztaszántói horgásztavakat.

Medre szinte nyílegyenesen halad Felsőpetény felé, ahol a Lókos-patakba folyik.

Csapadékosabb időben 1-1 időszakos patak vízét is magába fogadja.

3.4.1.2.a ábra: Felszíni vízfolyások a Telephely környezetében

Forrás: alaptérkép: Google Map

3.4.1.3 A szennyvíz és csapadékvíz kibocsátásra vonatkozó határértékek

Kommunális szennyvíz kibocsátás

A kommunális szennyvíz befogadója az Ipari park által üzemeltetett csatornahálózat,

majd közcsatorna (Befogadó nyilatkozat a 3. mellékletben csatolva). A Telephely

kommunális szennyvíz kibocsátásának jellemző vízszennyező anyagaira vonatkozó, a

Tredegar Kft.

Telephelye

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A9ts%C3%A1g

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pusztasz%C3%A1nt%C3%B3

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fels%C5%91pet%C3%A9ny

https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%B3kos-patak




28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerinti kibocsátási határértékek a 3.4.1.3.a táblázatban

találhatók.

3.4.1.3.a táblázat A kommunális szennyvíz kibocsátásra vonatkozó határértékek

Megnevezés Mértékegység Kibocsátási határértékek*

pH pH 6,5-10,0

KOIk mg/L 1000

BOI5 mg/L 500

Szervetlen Nösszes mg/L 120

Nösszes mg/L 150

NH4-NH3-N mg/L 100

10’ ülepedő mg/L 150

P összes mg/L 20

SZOE (olajok, zsírok) mg/L 50

Ásványi olajok mg/L 10

Szulfát mg/L 400

Aktív klór mg/L 30

Összes só mg/L 2500

Hőterhelés ˚C max. 40 ˚C Forrás: A 28/2004. (XII.25.) Korm. rend. 4. sz. melléklete szerinti, a közcsatornába bocsátható szennyvizek

„Egyéb befogadókba való közvetett bevezetés esetén” alkalmazandó határértékek

Csapadékvíz kibocsátás

A csapadékvizek befogadója az Ipari park által üzemeltetett csapadékvíz elvezető

rendszer, majd a Pusztaszántói-patak (Befogadó nyilatkozat a 3. mellékletben csatolva).

A Telephely csapadékvíz kibocsátásának jellemző vízszennyező anyagaira vonatkozó, a

28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerinti, fontosabb kibocsátási határértékek 3.4.1.3.b

táblázatban találhatók.

3.4.1.3.b táblázat: A csapadékvíz kibocsátásra vonatkozó fontosabb határértékek

Megnevezés Mértékegység Kibocsátási határértékek*

pH 6,5-9

KOIk mg/L 75

BOI5 mg/L 25

Összes lebegő anyag mg/L 50

Pösszes mg/L 5

Nösszes mg/L 25

Összes szervetlen nitrogén mg/L 20

Ammónia-ammónium nitrogén mg/L 5

SZOE (olajok, zsírok) mg/L 5

Forrás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete, szennyvizek befogadóba való közvetlen

bevezetésére vonatkozó határértékek - ezen belül az időszakos vízfolyásokra vonatkozó, szigorúbb

határértékeket vettük ki, mivel a Telephely a Pusztaszántói patak forrásánál bocsátja be a csapadékvizeket

a befogadóba.

3.4.2 Felszíni vizek hatásvizsgálata – építés

3.4.2.1 A felszíni vizeket érő hatások – építés

Építés alatt keletkező potenciálisan szennyezett vizek a következők:

o Csapadékvíz, használt építési víz;

o Kommunális szennyvíz.




Csapadékvíz, használt építési víz kibocsátás

Az építés során kis mennyiségű, szennyezetlen, használt építési víz keletkezhet

víztelenítésből, vízzárósági próbákból, vagy egyéb építési tevékenységekből. Ezek a

vizek a vízjogi engedély birtokában a Telephely csapadékvíz elvezető rendszerébe vagy

a közcsatornára vezethetők.

A tervezett Bővítés miatt szükségesség válik a Telephely meglévő csapadékvíz elvezető

rendszerének részét képező földmedrű, nyílt árok áthelyezése, amelyhez Vízjogi

létesítési és üzemeltetési engedélyt szükséges beszerezni.

Kommunális szennyvízkibocsátás építés alatt

Az építési helyszínen tartózkodók által generált kommunális szennyvizek kezelését

mobil WC-k használatával oldják meg. A kommunális szennyvizek a helyszínről csak

engedéllyel rendelkező vállalkozók által kerülnek elszállításra.

Fentiek alapján, a 3.4.2.3 fejezetben részletezett mérséklő intézkedések betartásával az

építés a felszíni vizekre gyakorolt, fent részletezett hatásai elhanyagolhatók lesznek.

3.4.2.2 A felszíni vizeket érő hatások hatásterülete – építés

Építéshez kapcsolódóan a Bővítésnek nincs lehatárolható hatásterülete a felszíni vizekre

vonatkozóan.

3.4.2.3 Mérséklő intézkedések építés alatt

Az építés alatt a következő mérséklő intézkedéseket kell betartani a felszíni vizek

védelmében:

• A munkagépekből származó olaj szivárgás megelőzése a megfelelő munkagépek

és járművek kiválasztásával, karbantartásával, szükség (tankolás) esetén

kármentő tálcák alkalmazásával, valamint a felitató anyagok stratégiai pontokon

történő készlétben tartásával annak érdekében, hogy minden esetleges szivárgás

esetén, a kármentést azonnal meg lehessen kezdeni, és a csapadékvízbe

szennyeződés ne kerülhessen.

• A humuszos termőréteg és a kitermelt talaj megfelelő tárolása, úgy, hogy a

lefolyó csapadékvíz azokat ne moshassa le az elfolyó csapadékvíz ülepedő anyag

tartalmát megsokszorozva.

• Az építési hulladék megfelelő (szelektív, „hulladék” és időjárás álló konténerben

történő) gyűjtése.

A mérséklő intézkedések betartása esetén az építés felszíni vizekre gyakorolt hatása

elhanyagolható lesz.

3.4.3 Felszíni vizek hatásvizsgálata – üzemelés

3.4.3.1 Felszíni vizeket érő hatások – üzemelés

A Telephely üzemelésének a felszíni víztestekre vonatkozóan a következő hatótényezőit

vannak:

• Csapadékvíz kibocsátás tetőfelületéről, burkolt felületeiről és zöldfelületeiről,

• A Telephely szennyvíz kibocsátása.




A parkolókból származó, esetlegesen szennyezett csapadékvíz előtisztítás (meglévő és

tervezett (olajfogók) után kerülnek a Telephelyen meglévő, illetve áthelyezendő árokba,

illetve az Ipari Park csapadékvíz elvezető rendszerébe kerül. A Bővítés hastására a

csapadékvizek mennyisége kissé megnő (341 l/s-ról 433 l/s-ra); a Bővítés hatására a

csapadékvíz minősége, szennyeződésének kockázata nem változik. A csapadékvizek

minősége várhatóan meg fog felelni a 28/2004. (XII.23.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete

szerinti határértékeknek (ld. fent 3.4.1.4.b táblázat).

A Bővítés hatására a szennyvíz a Telephely szennyvíz kibocsátása lényegében nem

változik, mivel vizesblokkok lényegében nem kerülnek a bővítményben elhelyezésre. A

Telephelyről származó kommunális szennyvizek minősége várhatóan továbbra is meg

fog felelni a 28/2004. (XII.23.) KvVM rendelet 4. sz. melléklete szerinti szennyvíz

kibocsátási határértékeknek (ld. fent 3.4.1.4.a táblázat).

Figyelembe véve a Telephelyről származó csapadékvizek és kommunális

szennyvizeknek minőségét és mennyiségét a 3.4.3.3 fejezetben részletezett mérséklő

intézkedések betartásával a Telephely Bővítésének nem lesz jelentős hatása a felszíni

vizekre.

3.4.3.2 Felszíni vizeket érő hatások hatásterülete – üzemelés

Üzemelés alatti hatásként a Telephelyen összegyülekező és elvezetendő csapadékvizek

mennyisége csekély mértékben megnövekszik, de az Ipari parkban összegyülekezett

csapadékvizek összes mennyiségéhez képest ez a növekmény elhanyagolható lesz, ezért

a felszíni vizek vonatkozásában erre a hatásra hatásterület lehatárolást nem tartunk

szükségesnek.

3.4.3.3 Mérséklő intézkedés felszíni vizeket érintő hatásokhoz - üzemelés

Csapadékvíz kibocsátás

Javasolt mérséklő intézkedések:

• Környezetbarát síkosság mentesítő anyagok használata a Telephely belső útjain és

parkolóin;

• Az üzemelési hulladékok megfelelő gyűjtése (gyűjtő edényzet kihelyezése és

tervszerű ürítése, gondos telephelyen belüli szállítása); és

• A havária szerű szennyezések hatásának elkerülésére a Telephelyen több ponton

kármentesítő készletet (felitató homok, lapát, műanyag hordó) kell tartani az

esetlegesen kiömlő anyagok azonnali felitatására, és csapadékvíz elvezetési

rendszerbe kerülésének megakadályozására.

Kommunális szennyvíz kibocsátás

Amennyiben a kibocsátott szennyvizek minősége megfelel a vonatkozó kibocsátási

határértékeknek, akkor nincs szükség további mérséklő intézkedésekre.

3.4.4 Felszíni vizekkel kapcsolatos monitoring

Figyelembe véve a felszíni vizekkel kapcsolatos elhanyagolható hatásokat, monitoring

tevékenységet nem tartunk szükségesnek.




3.4.5 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból a felszíni vizekre

A klímaváltozás legfontosabb felszíni vizekre gyakorolt hatása a felszíni vizek vízjárási

viszonyainak extrém változása (az árvízi és kisvízi vízszintek közötti különbség egyre

növekszik, az árvízi események gyakoribbak és intenzívebbek lesznek).

A Bővítés területéről elvezetendő csapadékvizek mennyisége a levezetendő vizek

mennyiségét kis mértékben megnöveli, de ez a hatás elhanyagolható mértékű lesz a

földmedrű árok vízelnyelő hatása (szikkasztás) miatt. Ezért klímaváltozási szempontból

a felszíni víztestre gyakorol hatások várhatóan nem lesznek jelentősek.




3.5 ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM

3.5.1 Zaj és rezgésvédelem – alapállapot

3.5.1.1 A Létesítmény környezetének jelenlegi zaj- és rezgéshelyzetét meghatározó források

Közlekedési eredetű források

A Tredegar Film Products Kft. Rétság Ipari Park területén található. Megközelítése a

terület északnyugati határa mellett menő 2. sz. útról lehetséges. Ez az út Balassagyarmat

irányában átvezet Rétság lakott területén is. A 2. sz. út forgalma átlagos jellegűnek

tekinthető, nagy nehézgépjármű aránnyal.

Ipari, kereskedelmi jellegű források

A vizsgált Telephelyet északkeletről, keletről, délről és délnyugatról különböző ipari

létesítmények (Hanon Systems, Hi-Lex, Firestone, stb.) veszik körül. A környezet területi

besorolása Gip – Ipari- gazdasági terület. Ezen létesítmények domináns környezeti

zajforrásai a szabadban lévő légtechnikai egységek.

3.5.1.2 A Létesítmény környezetének védendő létesítményei

A Tredegar Kft. közvetlen környezete iparterület, a lakóterületek minden irányban

nagyobb távolságban helyezkednek el. Északnyugati irányban a legközelebbi

lakóterület 960 m távolságra Tolmács község szélénél épült családi házak. Északkeleti

irányban 950 m távolságban Rétság lakóházai találhatók. Délkeleti irányban nincs

összefüggő lakóterület, 730 m távolságban elszórtan lakóházak találhatók. Ezeknek a

területeknek a területi besorolása Lf – Falusias lakóterület (ld. 3.5.1.2.a-b ábra).

3.5.1.2.a ábra: A Telephely környezete a szabályozási terv szerinti területi

kategóriákkal




3.5.1.2.b ábra: A Telephely környezetében levő lakóterületek a zajvizsgálati pontok és

az üzemeléshez tartozó zajterhelési határértékek feltüntetésével

3.5.1.3 Zaj- és rezgésvédelmi előírások

A vizsgálat során alkalmazott jogszabályok és szabványok

• 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a zaj és rezgés elleni védelem egyes

szabályairól,

• 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési

határértékek megállapításáról.

• 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet „A zajkibocsátási határértékek

megállapításának, valamint a zaj-, és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról”

• MSz-ISO 1996/1-3. "Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése." c.

szabványok

• MSZ 18150/1:1998 sz. "A környezeti zaj vizsgálata és értékelése" c. szabvány.

• MSZ 15036 „Hangterjedés a szabadban” c. szabvány

• ISO 8297 - Több zajforrással rendelkező ipari üzem hangteljesítményszintjének

meghatározása.

• MSZ 18151-1:1982. sz. „Immissziós zajhatárértékek. Lakó-és középületek

helyiségeiben megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintek” c. szabvány,

• MSz 13-183/1-9O A közlekedési zaj mérése. Közúti közlekedési zaj

Zajvédelmi követelmények az építés alatt

A 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza az építési

kivitelezési tevékenységből származó zaj megengedett egyenértékű A-

hangnyomásszintjeit, amelyek egyrészt a területi besorolástól, illetve az annak megfelelő




zajvédelmi kategóriától, másrészt az építési munka időtartamától függenek. A 3.5.1.3.a

táblázatban az építkezési munkától származó követelmény értékeket mutatjuk be.

3.5.1.3.a táblázat: Építési munkától származó zajterhelési határértékek

Zajtól védendő terület

Határérték

(LTH) (dB)

1 hónap vagy

kevesebb

1 hónap felett 1

évig 1 év felett

nappal

6-22 óra

éjjel

6-22 óra

nappal

6-22 óra

éjjel

22-6 óra

nappal

6-22 óra

éjjel

22-6 óra

Különleges terület –

egészségügyi terület 60 45 55 40 50 35

Lakóterület (kisvárosias,

kertvárosias, falusias, telepszerű

beépítésű), különleges területek

közül az oktatási létesítmények

területei, a temetők, a

zöldterület

65 50 60 45 55 40

Lakóterület (nagyvárosias

beépítésű), vegyes terület 70 55 65 50 60 45

Gazdasági terület 70 55 70 55 65 50

Forrás: 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2.sz. melléklete

Jelen esetre vonatkozóan, mivel a munkálatok csak a nappali időszakban lesznek, csak

a nappali határértékeket kell teljesíteni. Az építkezés több ütemben, 1 évet meghaladó

ideig tart.

Zajvédelmi követelmények üzemelés alatt

A Kormány 284/2007. Korm. rendelete kimondja, hogy

„A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani,

hogy a védendő területen, épületben és helyiségeiben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj-

és rezgésterhelési követelményeknek.”

Zajforrásnak minősül az új és meglévő, az épületen belül vagy azzal szomszédos, illetve

egybeépített létesítményekben folytatott kisipari, ipari szolgáltató, kulturális,

szórakoztató, vendéglátó és hasonló tevékenységek, valamint gépi zajforrások, a

zeneszolgáltatás körébe tartozó zajforrások.

A 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza az üzemi

létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett egyenértékű A-

hangnyomásszintjeit, amelyek a területi besorolástól, illetve az annak megfelelő

zajvédelmi kategóriától függenek. A megítélési idő nappal a legkedvezőtlenebb

folyamatos 8 óra, éjjel 1/2 óra.

„Lk - Falusias lakóterület” zajvédelmi kategória esetén:

nappal (06-22h között): 50 dBA

éjszaka (22-06h között): 40 dBA

„Gazdasági terület” zajvédelmi kategória esetén:

nappal (06-22h között): 60 dBA

éjszaka (22-06h között): 50 dBA




A fenti megengedett szintek meglévő és újonnan építendő létesítményekre is

vonatkoznak, így annak biztosítása a beépítési terv, illetve a technológia tervezőjének és

a beruházónak együttes feladata.

Megjegyzés:

A környező területek zajszempontú területi besorolása, a zajterhelési határértékek, a telephelyre

vonatkozó zajkibocsátási határérték előírása az illetékes környezetvédelmi hatóság feladata és

jogköre. (Mindez természetesen a számított várható terhelésértékekre nincs hatással!)

A 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza a

közlekedésből származó zaj megengedett szintjeit új tervezésű vagy megváltozott terület-

felhasználású területek esetében. Közlekedési zaj vizsgálatánál a megítélési idő

nappal 16 óra (06 - 22 óra között)

éjjel 8 óra (22 - 06 óra között)

Ez alapján a vizsgált területen a zajterhelés az épületek zaj ellen védendő homlokzata

előtt 2m-re nem haladhatja meg gyűjtő, forgalmi és főforgalmi út mentén érvényes

nappal 65 dBA

éjjel 55 dBA

értéket.

A környezeti rezgésekre vonatkozó határértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM

együttes rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza, és a 3.5.1.3.b táblázatban kerülnek

bemutatásra.

3.5.1.3.b táblázat: Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületben

Sor-szám

Épület, helyiség Egyenértékű súlyozott gyorsulás

(mm/s2)

AM A0 Amax

1. Rezgésre különösen érzékeny helyiség (pl. műtő)

3 3,6 100

2. Lakóépület, üdülőépület, szociális otthon, kórház, szanatórium, szálloda, szálló jellegű épületek

nappal 10 éjjel 5

nappal 12 éjjel 6

nappal 200 éjjel 100

3. Kulturális, vallási létesítmények nagyobb figyelmet igénylő helyiségei (pl. hangversenyterem, templom), bölcsőde, óvoda foglalkoztató helyiségei, orvosi rendelő

10

12

200

4. Művelődési, oktatási, igazgatási és irodaépület nagyobb figyelmet igénylő helyiségei, színházak, mozik nézőterei, magasabb komfortfokozatú szállodák közös terei

20

24

300

5. Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei, sportlétesítmények nézőtere, középületek folyosói, előcsarnokai

30

36

600

5. Kereskedelmi, vendéglátó épület eladó-, illetve vendéglátó terei, sportlétesítmények nézőtere, középületek folyosói, előcsarnokai

30

36

600




3.5.1.4 A Telephely hatásával érintett terület zajhelyzete

Közlekedési zajvizsgálat

Közúti közlekedési zajt a 2. sz. főút mellett mértünk. A mérések alkalmával a vizsgált

útvonal 7,5 m-es zajkibocsátási szintjeit határoztuk meg a nappali és éjjeli megítélési

időre vonatkoztatva. Eredményeinket a 3.5.1.4.a táblázatban ismertetjük.

3.5.1.4.a táblázat: Közlekedési útvonalak zajkibocsátási vizsgálat eredményei

Vizsgált út Zajkibocsátás nappal/éjjel

LAeq7,5m (dBA)

2. sz. főút 72,7/ 65,1

A 2. sz. út melletti terület közlekedési útvonalak által okozott zajterhelés vizsgálati

pontját a 3.5.1.4.b ábra mutatja.

3.5.1.4.b ábra: A 2. sz. út melletti terület közlekedési útvonalak által okozott zajterhelés

vizsgálati pontjai

Ipari eredetű zajforrások

A terület ipari jellegű zajforrásai a környező kereskedelmi, ipari létesítmények

szabadtéri gépészeti egységei. Zajvizsgálati pontoknak azokat a védendő épületeket,

helyeket választottuk ki, amelyek a tervezett létesítményhez irányonként a legközelebb

vannak (M1, M2, M3). Ezeken a pontokon a közúti zaj dominál, ezért a háttérterhelés

értékeket (L95) is meghatároztuk.

A vizsgálati pontokat a 3.5.1.4.c, a mért zajterhelési értékeket a 3.5.1.4.d táblázatban

ismertetjük.




3.5.1.4.c táblázat: A zajterhelési pontok bemutatása

Zajterhelési

pont jele

Zajterhelési pont helye Vizsgála

ti pont

jellege

M1 Tolmács, Szent Lőrinc út 2. sz. lakóépület védendő homlokzata előtt Zt

M2 Pusztaszántó, Pusztaszántói út 25. sz. épület védendő homlokzata

előtt

Zt

M3 Rétság, Rákóczi út 3. sz. lakóház védendő homlokzata előtt Zt

Zt: Zajterhelési pont

3.5.1.4.d táblázat: A zajterhelési pontokon mért zajterhelési és háttérterhelési szintek

Zajterhelési pont jele Mért zajterhelési értékek

(közlekedési eredetű zaj)

nappal/éjjel

LAM (dBA)

Mért háttérzaj értékek

nappal/éjjel

L95 (dBA)

M1 60,1/54,7 39 / 36

M2 51,9/44,6 40 / 36

M3 72,1/64,6 47 / 38

A terület jelenlegi zajhelyzete

A mérések azt mutatták, hogy a vizsgálati pontok jelenlegi zajterhelését a környék

közlekedési eredetű zaja határozza meg. Azonban, mint azt a határértékeknél már

említettük, a vizsgált területeken már meglévő utak és meglévő terület-felhasználású

területek vannak, így a közlekedési zajterhelési követelmények nem vonatkoznak rájuk.

A mérések alatt nem tapasztaltunk olyan ipari jellegű létesítmények által okozott zajt,

melyeknek domináns zajterhelése lenne a zajterhelési vizsgálati pontokon.

Rezgésforrások

A területen nincs olyan rezgésforrás, mely a terhelési pontokon a megengedettnél

nagyobb rezgésterhelést okozna.

A vizsgált terület zaj- és rezgésvédelmi lehatárolásának szempontjai

A vizsgált területen lévő környezeti zajforrások és a jelenlegi terület-felhasználás

keretében lévő tevékenységek hatásviselői zaj- és rezgésvédelmi szempontból az épített

környezet azon területei, amelyeken zajterhelési határértékeket kell teljesíteni.

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a tervezett létesítményben folytatott tevékenység

hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a

zajforrástól származó zajterhelés:

a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10

dB-lel alacsonyabb, mint a határérték,

b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél,

de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB,

c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a

zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel,

e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel

(6:00-22:00) 45 dB.




3.5.2 Zaj és rezgés hatásvizsgálat - építés

3.5.2.1 Zaj- és rezgéshatások az építés alatt

Az építési munka időtartama és fázisai

Az építési munkálatok várhatóan meghaladják az 1 évet, jellemzően hétfőtől szombatig,

naponta 7:00 és 19:00 óra között zajlanak majd. A szállítást és a zajjal járó munkálatokat

kizárólag nappal végzik. Éjjeli munkálatok nem várhatóak.

Az építéshez kapcsolódó főbb fázisok a következők:

o Tereprendezési munkák

o Felvonulási terület (épületek, építési hulladék-gyűjtőhelyek) kialakítása

o Építési energia (áram) és vízellátás kialakítása

o Alapozáshoz kapcsolódó földmunkák (alapkiemelés)

o Alapozási munkák (tömb és sáv alap)

o Felépítmények (épületek megépítése)

o Technológia szerelési munkák

o Útépítési és közműépítési munkák;

o Kertészeti munkák

Az építési munkához kapcsolódó zajforrások

Az építési területen részben helyhez kötött, részben mozgó zajforrások működnek. A

kisebb zajforrások, melyek az építkezés egész területén használatos kézi gépek

jelentenek, kevésbé zajosak, illetve működésük időszakos és általában már a

szerkezetkész vagy kész épület belső tereiben használják őket. Ebből adódóan a

zajkibocsátásuk csökken az épület árnyékoló, hanggátló hatása miatt.

A zajforrásokat és működési paramétereiket a 3.5.2.1.a táblázatban közöljük.

3.5.2.1.a táblázat: Az építési munkák során alkalmazott építőipari munkagépek

No. A munkagép megnevezése Gépek száma

I Markológép markoló fejjel 1

II. Tolólapos munkagép 2

III. Kotró rakodógép 2

IV. Áramfejlesztő aggregátor (tartalék) 1

V. Beton mixer 2

VI. Betonpumpa 1

VII. Beton vibrátor 2

VIII. Betonkeverő 1

IX. BOBCAT rakodógép 1

X. Építőanyagot/hulladékot szállító teherautók 1

XI. Cölöpfúrógép 1

XII. Kézi kisgépek

A 3.5.2.1.b táblázat a várható építési forgalom nagyságát mutatja be.




3.5.2.1.b táblázat: Maximális építési forgalom

Forgalom eredete Akusztikai járműkategória

I.

Személygépkocsi

II.

Kis-tehergépjármű

III.

Nehézgépjármű


Max. építési forgalom 5* 3 2

* Ez a forgalom a munkanap kezdetekor és befejezésekor jelentkezik.

A vizsgálat szempontjából felvett zajterhelési pontokat a 3.5.2.1.c táblázatban, a jellemző

zajforrásokat a 3.5.2.1.d táblázatban mutatjuk be.

3.5.2.1.c táblázat: A zajterhelési pontok bemutatása

Zajterhelési

pont jele

Zajterhelési pont helye Vizsgálati pont

jellege

M1 Tolmács, Szent Lőrinc út 2. sz. lakóépület védendő

homlokzata előtt

Zt

M2 Pusztaszántó, Pusztaszántói út 25. sz. épület védendő

homlokzata előtt

Zt

M3 Rétság, Rákóczi út 3. sz. lakóház védendő homlokzata előtt Zt

Zt: Zajterhelési pont

3.5.2.1.d táblázat: Tereprendezés, földkiemeléshez, illetve az alapozáshoz kapcsolódó

munkák gépei és működési paraméterei

Zajforrás megnevezése

Működési

helye

Működési

idő/műszak

t (h)

Működési időre vonatkoztatott

zajteljesítménye

Lw (dBA)

Kotró rakodó gépek Szabadban 8

Tolólapátos munkagép Szabadban 8

Markológép markoló fejjel Szabadban 8

BOBCAT rakodógép Szabadban 8

Betonszivattyú Szabadban 8 110

Beton mixer Szabadban 8

Beton vibrátor Szabadban 8

Cölöpfúrógép Szabadban 8

Szállítás Szabadban 8

Építkezési munkák által okozott várható zajterhelési értékek számítása

Alábbiakban a három legközelebbi védendő létesítményre vonatkozóan számoltuk ki az

építkezés okozta zajterhelést. A zajterhelés számításnál a terjedési viszonyokat

figyelembe véve a legzajosabb munkafolyamatra határoztuk meg a zajterhelés értékét, bár

ez az össz-építési időtartamnak csak egy részét teszi ki. Az építési időtartam többi

részében a munkagépek ennél minimum 6-10 dBA értékkel kisebb zajterhelést fognak

okozni.

A számításunk eredményeit a 3.5.2.1 e-g táblázatokban közöljük.




3.5.2.1.e táblázat: Zajterhelés számítás a vizsgálati pontokra

Zajter-

helési

pont jele

Zajteljesítmény

-szint

LWA (dB)

nappal

Irányítási

tényező

korrekció

/dB/

Távolság

miatti

korrekció

/dB/

Árnyékolás

miatti

korrekció

/dB/

Levegő

elnyelés

miatti

korrekció

/dB/

Homlokzati

reflexió

miatti

korrekció

/dB/

Megítélési időre

számított

terhelés

LAM (dB)

nappal

M1 110 -8 -59.4 -5 -1.79 3 38.8

M2 110 -8 -59.5 -3 -1.81 3 40.7

M3 110 -8 -57.0 -7 -1.37 3 39.6

Az építési munkákhoz kapcsolódó gépkocsiforgalom a 2. sz. úton keresztül bonyolódik

le, ezért ennek az útnak a forgalmát vizsgáltuk.

3.5.2.1.f táblázat: Az építési munkákhoz kapcsolódó gépkocsiforgalom zajkibocsátás

növekedés számítása

Útszakasz

megnevezése

Jelenlegi

zajkibocsátás

(dBA)

Az építéshez kapcsolódó

gépjárműforgalom számított

zajkibocsátás értéke

(dBA)

Eredő

zajkibocsátás

(dBA)

Zajkibocsátás

növekedés

dL (dBA)

2. sz. főút 72,7 54,1 72,8 0,1

Az építkezéshez kapcsolódó forgalom zaja a 2. sz. főút zajkibocsátását 0,1dB-lel emeli

meg. Ez a növekedés minimális, érzékszervileg nem érezhető mértékű.

3.5.2.1.g táblázat: A várható maximális zajterhelés értékeinek összevetése a

követelményekkel

Zajterhelési

pont jele

Zajterhelési

határérték

LTH (dB)

nappal

Számított maximális

zajterhelés

nappal

LAM (dBA)

Minősítés

nappal

M1 55 39 megfelel

M2 55 41 megfelel

M3 55 40 megfelel

A 3.5.2.1.e-g táblázatokban közölt számítás eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy

az építés munkálatai által okozott zajterhelés egyik építkezési fázisban sem fog

határérték-túllépést okozni a környezetben. A kivitelezési munkák zajkibocsátása

környezeti zajvédelmi szempontból meg fog felelni az előírásoknak. A 2. sz. főút

zajkibocsátását 0,1dB-lel emeli meg. Ez a növekedés minimális, érzékszervileg nem

érezhető mértékű, éjjel nincs munkavégzés.

3.5.2.2 Zaj- és rezgés hatásterületek az építés alatt

Az építkezés alatt a zaj hatásterület az a vonal, ahol a zajkibocsátás

• „Lk - falusias lakóterület” zajvédelmi kategória esetén: 45 dBA (a.§)

• „Gazdasági terület” zajvédelmi kategória esetén: 55 dBA (e.§)




A 3.5.2.2.a ábrán az építési munkák hatásterületét mutatjuk be. A hatásterület

számításánál figyelembe vettük az épületek zajárnyékoló hatását is. A pontozott vonal

jelzi a legzajosabb építési munkálatokhoz tartozó hatásterület határát, amely a

Beruházási terület középpontjától

a) a falusias beépítésű területek irányában 500m,

b) a gazdasági területek irányában 280m.

3.5.2.2.a ábra: Az építkezés zaj hatásterület ábrázolása az I. ütemben

A számítások alapján az építési munkák legzajosabb munkafázisa sem érint védendő

épületeket.

3.5.2.3 Zaj- és rezgéshatás mérséklő intézkedések az építés alatt

Építés alatt külön zajcsökkentő intézkedések az építési zajhatások mérséklésére nem

szükségesek.

3.5.3 Zaj és rezgés hatásvizsgálat - üzemelés

3.5.3.1 Zaj- és rezgéshatások az üzemelés alatt

A Telephely jelenlegi zajforrásainak ismertetése

A Tredegar Kft. jelenlegi környezeti zajforrásai egyrészt az épületet ellátó szellőző és

klímaberendezések, melyek a szabad térben működnek, részint az épület mellett, részint

pedig a tetőn. Másrészt a technológiát kiszolgáló egységek, transzformátorház,

kazánház, melyek épületen belül működnek, de zajuk a szellőzőnyílásokon kijut a

környezetbe. A belső terekben működő technológiai zaj nem jut ki a környezetbe. Ezeken

kívül még az áruszállítás és a telepen belüli személygépkocsi forgalom okoz némi




zajkibocsátást, de ezek zaja jelentősen kisebb az előzőekben ismertetett zajforrás

típusoknál. A gépészeti egységek többsége nappal és éjjel is folyamatosan működik. A

zajforrások zajkibocsátásának időbeli jellege többségében állandó, szakaszosan állandó.

A Telephelyen belüli teher- és személygépkocsi mozgásából adódó zajterhelés a kis

sebességek és a nagy távolságok miatt elhanyagolható. A mértékadó zajforrások és főbb

működési paramétereik a 3.5.3.1.a táblázatban és 3.5.3.1.b ábrán találhatók.

3.5.3.1.a táblázat: A Telephely zajforrásai

No. Berendezés Zajforrás helye Működési idő

1 Transzformátorház Szabadban folyamatos

2 Légkezelők Szabadban, épület tető fölött folyamatos

3 Hőszivattyúk Szabadban, épület tető fölött folyamatos

4 Szivattyúház Épületben folyamatos

5 Kültéri hűtők Szabadban, épület mellett folyamatos

6 Kazánház Épületben folyamatos

7 Dokkolók Szabadban, épület mellett folyamatos

8 Split hűtők Szabadban, épület tető fölött folyamatos

3.5.3.1.b ábra A Telephely jelenlegi zajforrásainak elhelyezkedése

A Telephely jelenlegi zajkibocsátásának ismertetése

A Telephely jelenlegi zajkibocsátását helyszíni méréseink alapján határoztuk meg. A

vizsgálati pontokat (ld. 3.5.3.1.c táblázat és 3.5.3.1.d ábra) a telek határán jelöltük ki. Ezek

jellege zajkibocsátási pontok. Ezeket kiegészítettük a telepen belüli mérésekkel azokon

a helyeken, ahol a környezeti zajforrások domináns jelleget mutattak. A zajkibocsátási

pontokat (Zk1-Zk4) és a kiegészítő mérési pontok (Z1-Z4) helyét alábbi táblázatban és

ábrán ismertetjük.




3.5.3.1.c táblázat A Létesítmény zajvizsgálati pontjainak helye

Zajkibocsátási

pont jele

Zajterhelési pont helye Vizsgálati pont

jellege

Zk1 A Telephely északnyugati határán. Zk

Zk2/1 A Telephely északkeleti határán a szivattyúházzal szemben Zk

Zk2/2 A Telephely keleti határán. Zk

Zk3 A Telephely déli határán. Zk

Zk4 A Telephely délnyugati határán. Zk

Z1 A kültéri hűtők mellett -

Z2 A szivattyúház mellett -

Z3 A hőszivattyúk mellett -

Z4 A hőszivattyúk vonalában a parkoló határán -

ZK.: zajkibocsátási pont

3.5.3.1.d ábra A helyszíni zajkibocsátási vizsgálati pontok ábrázolása

Forrás: Tredegar Kft. adatszolgáltatása

A 2019. június 20-án végzett helyszíni zajmérés eredményeit a 3.5.3.1.e táblázatban

mutatjuk be.




3.5.3.1.e táblázat: A helyszíni mérési eredmények a Telephely közelében

Zajvizsgálati

pont jele

Zajkibocsátási

határérték

LKH (dB)

nappal

Mért zajkibocsátási

szint

LAM (dBA)

Minősítés

nappal

Zk1 - (60)x 46,7 (megfelel)

Zk2/1 - (60)x 50,1 (megfelel)

Zk2/2 - (60)x 42,9 (megfelel)



Z1 - 85,2 -

Z2 - 80,4 -

Z3 - 71,6 -

Z4 - 64,5 - x: Nincs előírt kibocsátási határérték, a 60dBA érték a Gip területi besorolásra vonatkozó zajterhelési érték, melynek a legközelebbi védendő létesítménynél (pl. a szomszédos létesítmény irodai homlokzata előtt) kell teljesülnie (irodáknál nincs éjjeli határérték).

A helyszíni mérési eredmények alapján a Gip területi besorolású kategóriára vonatkozó

zajterhelési határértékek már a kibocsátó területén belül teljesülnek, így a Telephely

jelenlegi zajkibocsátása megfelel az előírásoknak.

A távolabbi Lf területi besorolású területeken a védendő épületek előtt sem nappal, sem

éjszaka nem értékelhető a Tredegar (és az Ipari park többi létesítménye) által kibocsátott

zaj. A háttérterhelés értékek jóval a zajterhelési követelmények alatt maradnak.

A jelenlegi létesítmény zaj hatásterülete nem határozható meg a környező ipari

létesítmények zajkibocsátásától függetlenül, de a mérések alapján megállapítottuk, hogy

a jelenlegi Üzem hatásterülete védendő létesítményt nem érint.

A Telephely tervezett bővítése által okozott zajterhelés meghatározása

A Tredegar Kft. a tervezett bővítése során a hiányzó raktározási kapacitást kívánják

létrehozni Telephelyen belül. Ennek érdekében a meglévő csarnok mellé, ahhoz

csatlakozva egy „L” alakú raktárcsarnokot építenek. Az épület falszerkezete acéllemezes

szendvicspanel, tetőszerkezete acél trapézlemez, alatta kőzetgyapot hőszigetelés és PVC

fedés alulról. A csarnokban raktározási tevékenység fog folyni. Ebből adódóan a

csarnokon belül nem lesz zajos tevékenység, Az árumozgatást targoncákkal végzik,

azonban ennek zaja nem jut a környezetbe.

Környezeti zajkibocsátás szempontjából a tetőn elhelyezett 3 db Trane IH 130 típus

Rooftop egység jelenti a domináns zajforrásokat. A 3.5.3.1.f ábrán az új épületet és a tetőn

elhelyezett rooftop egységeket mutatjuk a már meglévő zajforrásokkal.




3.5.3.1.f ábra: A Bővítés területén, a tetőn elhelyezett rooftop egységek helye

3.5.3.1.g táblázat: Trane katalógus zajspektrum adatai a tervezett egységekhez

A számítás menete, eredmények közlése, értékelés

Számításainkat a már ismertetett előírások alapján az M1- M3 zajterhelési pontokra és a

Zk1-Zk4 zajkibocsátási pontokra végeztük el. A számításokhoz szükséges alapadatokat

Megrendelő bocsátotta rendelkezésünkre. Mivel a domináns zajforrások a tetőn fognak

működni, az azonos típusú zajforrások zaját összegeztük és számításainkat ezekkel az

összegzett értékekkel végeztük el, melyeket a zajforrások akusztikai súlypontjába

koncentráltuk. Ez a terhelési pontok nagy távolsága miatt megengedhető, nem okoz

számítási hibát. A Telephely zajforrásai nappal és éjjel is működnek.

Számításaink eredményét a 3.5.3.1.h-i táblázatokban közöljük.

3.5.3.1.h táblázat: Az M1-M3 pont zajterhelés és Zk1-Zk4 zajkibocsátás számítása

Zajforrás jele

zajforrás-épület

Zaj-teljesítmény

Lw

Távolság miatti

korrekció Kd

Irányítási tényező Ki

Zajárnyékolási tényező Ká

Levegő elnyelése

Kl

Homlokzati visszaverődés

Kr

Számolt zajterhelés

LAM

M1 96 -59,4 -8 0 -1,79 3 29,8

M2 96 -59,5 -8 0 -1,81 3 29,7

M3 96 -57,0 -8 0 -1,37 3 32,6

Zk1(x) 96 -45,1 -8 -11 -0,35 - 31,5

Zk2/1 (x) 96 -40,8 -8 -8 -0,21 - 39,0

Zk3 (x) 96 -37,6 -8 -7 -0,15 - 43,2

Zk4 (x) 96 -38,8 -8 -6 -0,17 - 43,0 x: nincs előírt kibocsátási határérték, a 60dBA érték a Gip területi besorolásra vonatkozó zajterhelési érték, melynek a legközelebbi védendő létesítménynél (pl. a szomszédos létesítmény irodai homlokzata előtt) kell teljesülnie (irodáknál

nincs éjjeli határérték).




3.5.3.1.i táblázat: A bővítéssel várható zajkibocsátás növekedés a telekhatáron

Útszakasz

megnevezése

Az Létesítmény

jelenlegi

zajkibocsátása

(dBA)

A bővítés által

okozott számított

zajkibocsátás értéke

(dBA)

Eredő

zajkibocsátás

(dBA)

Zajkibocsátás

növekedés

dL (dBA)

Zk1 46.7 31.5 46.8 0.1

Zk2/1 50.1 39.0 50.4 0.3

Zk3 40.6 43.2 45.1 4.5

Zk4 50.4 43.0 51 0.7

A számítások alapján a bővítéssel a telekhatáron várható zajkibocsátás növekedés három irányban elhanyagolható értékű: 0,1-0,7dBA. A délkeleti irányban a zajnövekedés a jelenlegi zajkibocsátáshoz képest 4,5 dBA, azonban ez az érték még mindig a Gip területi besorolású területekre vonatkozó zajterhelés követelményeken belül marad. A távolabbi zajterhelési pontokon pedig alapzajtól függetlenül továbbra sem lesz értékelhető.

A forgalmi adatokat alábbi táblázatban közöljük. (ld. 3.5.3.1.j táblázat).

3.5.3.1.j táblázat: A bővítéssel várható forgalomnövekedés

Napszak Akusztikai járműkategória





Nappal (6h-22h) 30 10 5

A nehézgépjárművek csak a 2. sz. főút felől jönnek és ebben az irányban hagyják el a

területet.

3.5.3.1.k táblázat: A Telephely zajterhelésének minősítése

Immissziós

pont jele

Zajterhelési

határérték

LTHnappal/éjjel

dBA

Számítással

meghatározott

zajterhelés

LAMnappal/éjjel

Túllépés

mértéke

Tnappal/ éjjel

dBA

Minősítés

M1 50/40 30/30 -/- megfelel

M2 50/40 30/30 -/- megfelel

M3 50/40 33/33 -/- megfelel

Zk1 60/- 47/47 -/- megfelel

Zk2/1 60/- 50/50 -/- megfelel

Zk3 60/- 45/45 -/- megfelel

Zk4 60/- 51/51 -/- megfelel

A számítás eredményei alapján megállapítottuk, hogy a tervezett bővítés által okozott

zajterhelés a jelenlegi zajterheléssel együtt nem fog határérték-túllépést okozni a

környezetben. A Létesítmény zajkibocsátása a beruházás után is szempontból meg fog

felelni a környezeti zajvédelmi előírásoknak. A megközelítő útvonalak

forgalomnövekedéséből adódó zajnövekedés 0,1 dBA.




Rezgés hatások

A Telephelyen nem lesz olyan rezgésforrás, mely a védett létesítményeknél a

megengedettnél nagyobb rezgésterhelést okoz.

3.5.3.2 Az üzemelés által okozott zaj hatásterület meghatározása

Az üzemelési zaj hatásterülethez tartozó zajkibocsátási értékeket a háttérterhelés

függvényében határoztuk meg. A hatásterület határához tartozó távolságokat

számítással határoztuk meg. A meghatározott kibocsátási értékeket és a hozzájuk

tartozó távolságokat alábbi táblázatban ismertetjük. A hatásterület meghatározásánál

figyelembe vettük az épületek és zajvédő objektumok zajárnyékoló hatását is. Mivel az

éjjeli hatásterület a nagyobb, ezért ezt határoztuk meg.

3.5.3.2.a táblázat: Az üzemi zaj hatásterületének lehatárolása

Övezeti besorolás

Zajterhelési

határérték Háttérterhelés Hatásterületi

követelmény

Lkh (dBA)

Távolság a terület

zajterhelési

súlypontjától

éjjel éjjel lKH (m)

1. „Gip” 45 -/- 45 140

2. „Lf” 40 36 36 400

Az üzemelési zaj hatásterület (ld. 3.5.3.2.b ábra) védendő létesítményt sem nappal,

sem éjjel nem érint.

3.5.3.2.b ábra: A tervezett bővítés üzemelés alatti éjjelre vonatkozó zaj hatásterülete

Alaptérkép: Google

Az érintett terület zajhelyzete a Bővítés megépülése nélkül

A Bővítés megépülése nélkül a területen a jelenlegi zajhatások érvényesülnek.




3.5.3.3 Zaj- és rezgés hatás mérséklő intézkedések az üzemelés alatt

Az üzemelés alatt nincs szükség zaj- és rezgéshatás mérséklő intézkedésre.

3.5.4 Zaj- és rezgésvédelmi monitoring

Nincs szükség zaj- és rezgésvédelmi monitoringra.

3.5.5 A Telephely hatása a klímaváltozásra zaj- és rezgésvédelmi

szempontból

Zaj és rezgésvédelem a klímaváltozásra nincs hatással.




3.6 HULLADÉKOK HATÁSA

3.6.1 Hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok

A hulladékgazdálkodásra vonatkozó betartandó jogszabályok:

• 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról;

• 246/2014. (IX.29.) Korm. rend. az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények

kialakításának és üzemeltetésének szabályairól;

• 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és

adatszolgáltatási kötelezettségekről;

• 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről;

• 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos

tevékenységek végzésének feltételeiről;

• 44/2012. (XII.29.) rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos

hulladékgazdálkodási tevékenységekről;

• 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék

kezelésének részletes szabályairól.

3.6.2 Az építési hulladékok hatása

A bővítmény építése során keletkező hulladéktípusok közül a következők a

legfontosabbak:

• Talaj és termőtalaj;

• Fémhulladék (elsősorban vas);

• Fa zsaluzat, használt raklap és egyéb faanyagok;

• Üres anyagtartályok, csomagolás és csomagoló anyagok;

• Kevert építési hulladék;

• Kommunális hulladék.

Az építési hulladékok becsült mennyisége az elszállított talaj nélkül várhatóan 100-200

tonna.

Az építési hulladékok egy részét lehet újrahasznosítani (pl. fémhulladékok, fa, műanyag

csomagoló anyag stb.); hasznosításuk a környéken található, engedéllyel rendelkező

hulladékhasznosítók által történhet.

Az építkezés alatt keletkező hulladékoknak szakszerű kezelés esetén nincsen közvetlen

környezeti hatása, mivel a környezeti elemektől (víz, földtani közeg, levegő) megfelelő

módon el vannak határolva.

3.6.2.1 Építési hulladékok hatásterülete

Az építkezés alatt keletkező hulladékoknak nincsen közvetlen környezeti hatása, emiatt

közvetlen hatásterületet nem szüksége lehatárolni.

A keletkező hulladékok közvetett hatással vannak a hulladékgazdálkodási területekre,

ahol a hulladékok újrahasznosítása vagy végleges lerakása történik. A közvetett

hatásterület a hulladékkezelő cégek telephelyeinek területe.

3.6.2.2 Az építési hulladékok kezelésére vonatkozó mérséklő intézkedések

Javasolt hulladékgazdálkodási mérséklő intézkedések az építés alatt:




• A minél nagyobb fokú hulladék újrahasznosítás érdekében az építési hulladékok

tervezett módon, szelektíven kerüljenek gyűjtésre.

• A hulladékok átmeneti tárolása a hulladék anyagának megfelelő konténerekben

történjen;

• A hulladékokat gyűjtésük során a csapadékvizektől védeni szükséges;

• Csak megfelelő (hulladékszállításra, lerakásra, újrahasznosításra vonatkozó)

engedéllyel rendelkező cégek szállítsák el a Telephelyről az építési hulladékokat.

A mérséklő intézkedések betartásával az építési hulladékok hatása nem lesz jelentős.

3.6.3 Hulladékgazdálkodás az üzemelés alatt

3.6.3.1 A Telephely hulladékgazdálkodásának hatásai

Telephelyen keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok részletes listája

mennyiségekkel a 2.6. fejezetben található; az üzemelési hulladékok mennyiségének és

típusainak lényegi változása a Bővítés hatására nem várható, mivel a bővítményben csak

raktár funkció tervezett.

A Telephelyen munkahelyi és egy veszélyes üzemi hulladékgyűjtőhely működik Az

üzemi hulladékgyűjtőhely, illetve a háztartási jellegű hulladékok gyűjtőhelye a Bővítés

miatt méretük megváltoztatása nélkül, a meglévővel azonos műszaki védelemmel

áthelyezésre kerül. Az ezzel kapcsolatos változásokat a vonatkozó Üzemi

Hulladékgyűjtőhely Szabályzatban át kell vezetni, illetve a szabályzatot a

környezetvédelmi hatóságnak be kell nyújtani elfogadásra.

A hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása meg kell feleljen az egyes

hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól

szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet követelményeinek.

A 3.6.3.2. fejezetben részletezett mérséklő intézkedések esetén a Telephely üzemelésének

hulladékgazdálkodási szempontból nem lesz jelentős hatása.

3.6.3.2 A Telephely hulladékgazdálkodási hatásait mérséklő intézkedések

Javasolt hulladékgazdálkodási mérséklő intézkedések üzemelés alatt:

• Megfelelő számú kommunális hulladékgyűjtő edényzet elhelyezése az emberi

tartózkodásra alkalmas területeken.

• A hulladékok tartalmuknak megfelelő edényzetben történő tárolása, amíg az

átmeneti tárolóhelyükről elszállításra nem kerülnek.

• A szelektív hulladékgyűjtési rendszer gondos működtetése;

• Tekintettel a még mindig megmaradó, nagy zöldterületre, javasolt a biológiai

eredetű hulladékok (fű, fanyesedék stb.) szelektív gyűjtése, elszállítása és

hasznosítása.

3.6.4 Követelmények és javaslatok hulladékgazdálkodási monitoringra

Kivitelező köteles az építés alatt keletkező hulladékokat az építési és bontási hulladék

kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet

szerint kezelni, dokumentálni és a környezetvédelmi hatóságnak bevallani.




A Telephely üzemelése során az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények

kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet,

a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló

309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos

tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet

előírásainak megfelelő nyilvántartást kell vezetni a keletkező hulladékokról, amelyekről

éves bevallásokat kell benyújtani az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.




3.7 ÉLŐVILÁG-VÉDELEM

3.7.1 Alapállapot jellemzése

3.7.1.1 Földrajzi környezet

Helye: Nagytáj: Észak-Magyarországi-középhegység

Középtáj: Észak-Magyarországi-medencék

Kistáj: Nógrádi-medence

Közigazgatási határ: Rétság

A kistáj Nógrád megyében helyezkedik el. Területe 213 km2 (a középtáj 6,5%-a, a nagytáj

1,9%-a).

Domborzat: A kistáj a Börzsöny és a Cserhát közt elhelyezkedő medencedombság.

Medencévé a pleisztocén folyamán környezetének intenzívebb megemelkedésével,

dombsággá folyóvízi felszabdalásának nyomán vált. Az abszolút magasság 144 és 340

m között változik; D-ről É, K-ről Ny felé alacsonyodik. Vertikálisan közepesen (átlagos

relatív relief 50 m/km2), horizontálisan nagyobb mértékben felszabdalt

(vízfolyássűrűség 2,6 km/km2). A felszín döntően (kb. 90%) a középhegységi tagolt

medencedombság orográfiai domborzattípusba sorolható, mintegy 10% völgytalp, ill.

völgysík. A felszínt borító agyagos üledékek és a negyedidőszaki lejtős tömegmozgások

hatására gyakoriak a deráziós formák, jelentősebb a talajerózió a kistáj DNy-i részén.

Földtan: A kistáj kőzettani alapja döntően (kb. 80%) oligocén homokköves és agyagos

üledék, alárendelten a Ny-i részen (kb. 20%) miocén slír és kavics. Ezek foltokban a

felszínen is előfordulnak. A börzsönyi központi vulkanizmushoz kapcsolódó önálló

kitörési központot képvisel a nógrádi Vár-hegy, ami a középső-miocén (bádeni), 13-15

millió évvel ezelőtti vulkán kitörésekor keletkezett. Anyaga (dácit) kismértékben eltér a

Börzsöny fő tömegét adó andezittől. A felszínen, ill. a felszín közelében a pleisztocén

agyag, lejtőagyag, löszderivátum

a jellemző. A kavicstakarók (kb. 30%) a harmadidőszak végi intenzív lepusztulás és a

negyedidőszaki folyóvízi akkumuláció (pl. Ős-Ipoly) termékei. Jellemző szerkezeti

iránya az ÉNy-DK-i, számos patak (Les-völgy, Lábos-patak, Diósjenői-patak stb.) követi

a fiatal vetődések csapását.

A több km mélységben levő medencealjzatról csak bizonytalan információk vannak.

Éghajlat: Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, de Ny-on már közel van a mérsékelten

nedves éghajlati típushoz.

Évente átlagosan 1 870 óra körüli napsütés várható, ezen belül nyáron 750-760, télen kb.

170 óra a napfénytartam.

Az évi középhőmérséklet 9,0- 9,5 °C közötti, a vegetációs időszaké 16,0 °C körüli. A 10

°C középhőmérsékletet meghaladó időszak ápr. 17-én kezdődik és okt. 14-én ér véget,

ami évenként kb. 180 napot jelent. A fagymentes napok száma kb. 180. Ápr. 15-20. között

fejeződnek be a tavaszi és okt. 15- 17-én kezdődnek el az őszi fagyok. Az évi abszolút

maximumok és minimumok átlaga 32,0-33,0 °C, ill. -17,0 °C.




Valószínű az évi 600-640 mm csapadék. A vegetációs időszak csapadékátlaga 340-360

mm. Diósjenőn esett a legnagyobb 24 órás eső (80 mm). A hótakarós napok átlagos

száma 40-45, az átlagos maximális hóvastagság 20-22 cm.

Az ariditási index a Ny-i részeken 1,05 körül van, másutt 1,12-1,15 között változik.

Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 2 m/s alatt marad.

A mezőgazdasági növények számára kedvező az éghajlat.

Vizek: A kistáj a Hévízi-, a Fekete- és a Derékpatakra, valamint a Lókos-patak bal

oldali vízgyűjtő területére terjed ki.

A börzsönyperemi 100 mm-es vízfelesleg a Lókos mentén 80 mm-es vízhiányba megy

át. Mivel a Börzsöny felől számos vízfolyás érkezik, a vízfolyássűrűség viszonylag nagy

(2,6 km/km2). A legtöbb vízfolyást a Derék- és a Lókos-patak gyűjti össze és vezeti az

Ipolyba. A Lókos dejtári mércéjéről az alábbi adatokat közölhetjük: KQ = 0,075 m3/s;

KÖQ = 0,85 m3/s; NQ = 51 m3/s. Ezek elárulják a nagy vízjárási szélsőségeket is. Az

árvizek azonban ‒ bár a völgytalpakat elárasztják ‒ nem veszélyesek, mert rövid

időtartamúak.

Az időszakos árhullámokat néhány kisebb-nagyobb tó Jenői-tó 23,4 ha; Bánki-tó 7 ha;

Tolmácsi-tó 7,5 ha) tározással hasznosítja. Ezek halastavakként is funkcionálnak.

A „talajvíz" a felszín alatt általában 4-6 m között érhető el, mennyisége igen kevés. Mivel

a mélyebb rétegek porozitása kedvezőtlen, az artézi kutak száma is kicsi, a vízhozamuk

minimális. A talajvízben helyenként jelentős a nitráttartalom, ami a vízfolyások és az

állóvizek vízminőségét is lerontja.

A közüzemi vízellátás jórészt megoldott, a közcsatornával ellátott lakások aránya 61,2%

(2008). Ennek a hátterében az áll, hogy csupán 1 településen nincs csatornahálózat.

Talajok: A Börzsöny és a Cserhát közötti medencedombság kistáj a pleisztocénben

emelkedett meg. Kőzettani alapja oligocén homokkő és agyag, amelyet lejtőanyag,

pleisztocén agyag és lösszerű üledék borít. A dombhátak egynegyedének

harmadidőszaki üledékein és a Lókos-patak felé néző lejtők löszszerű üledékein

agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek, amelyek mechanikai összetétele

vályog. Kedvező vízgazdálkodású, de erősen savanyú kémhatású talajok. Mintegy 20%-

ban erdőborítottak, zömmel (72%) mezőgazdasági területként hasznosíthatók (ext. 20-

45, int. 25-55). Erodáltságuk mértéke változó.

Az alacsonyabb hátságok enyhe lejtőin a talajtakarót a legnagyobb részarányban (62%)

barnaföldek alkotják. Nagyobb részben löszös, kisebb részben harmadidőszaki

üledékeken képződtek. Mechanikai összetételük vályog, vízgazdálkodásuk kedvező;

gyengén savanyú talajok. Természetes termékenységük (ext. 30-45) agrotechnikával

jelentősen növelhető (int. 40-70). Nagy részük (83%) már régóta mezőgazdasági

hasznosítású. A főbb termesztett növények a búza, az őszi árpa, a kukorica, a

napraforgó, a burgonya és a vöröshere, meszes altalajon pedig a lucerna. Csak

kismértékben (15%) erdősültek.

A D-i kitettségű oldalakon a barnaföldek humuszosodásának mértéke jelentősebb,

azonban az erózió is ezeken a lejtőkön az erősebb. Eróziós veszélyeztetettségük

kedvezőtlenebb, mint az agyagbemosódásos barna erdőtalajoké.




A kistáj legtermékenyebb talajai (ext. 50-80, int. 70-95) az Érsekvadkert-Tereskei-hátság

lösztakaróján képződött csernozjom barna erdőtalajok (4%). E térségben a mai

talajszelvények alatt fosszilis vörös talajszintek is fellelhetők.

A harmadidőszaki szmektites agyagú felszíneken, pl. Szátok határában, fekete nyirok

talajok is találhatók.

A Lókos-völgy réti talajai vályog mechanikai összetételű, mészmentes, gyenge víztartó

képességük miatt kedvezőtlen vízgazdálkodású, de viszonylag jó tápanyagkészletű

talajok (ext. 20-60, int. 35-75). Részben rétként (35%), részben szántóként hasznosulnak

(55%).

A kistájban jelentéktelen (1%) kiterjedésben még földes kopár, kovárványos barna

erdőtalaj és réti öntés is található.

3.7.1.2 Biológiai környezet, életföldrajzi jellemzők

A vizsgált terület növényföldrajzi besorolása:

Magyar flóratartomány (Pannonicum)

Az Északi-középhegység flóravidéke (Matricum)

A Börzsöny és a Cserhát flórajárása (Neogradense)

A terület zonális társulásai a cseres- és gyertyános-tölgyesek. A lankás dombvidék

völgytalpain mocsarak és üde-nedves rétek húzódnak. A maradvány tölgyes-foltok

néhány értékes növénye a madársisakfajok (Cephalanthera spp.), turbánliliom (Lilium

martagon), gérbics (Limodorum abortivum).

A kistáj nagy része ma szántó, parlag. Ezeken az egykori gyomflóra fajai kezdenek

megjelenni (nyári hérics – Adonis aestivalis, lángszínű hérics – A. flammea, konkoly –

Agrostemma githago, mezei szarkaláb – Consolida regalis, pipacs – Papaver rhoeas).

Gyakori élőhelyek: OC, L2a, P2b, H5a, K2; közepesen gyakori élőhelyek: OB, RA, P2a,

RB, RC, J5, H3a, B1a, H4, OA; ritka élőhelyek: E1, D34, L1, L2x, K1a, B5, D5, J1a, H5b,

BA, D6, A1.

Fajszám: 600-800; védett fajok száma: kevesebb mint 20; özönfajok: zöld juhar (Acer

negundo) 2, bálványfa (Ailanthus altissima) 1, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 2,

selyemkóró (Asclepias syriaca) 2, tájidegen őszirózsa-fajok (Aster spp.) 2, amerikai kőris

(Fraxinus pennsylvanica) 2, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.) 2, akác (Robinia

pseudoacacia) 3, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 3.

A vizsgált terület Rétság külterületén, a településtől déli irányban, a meglévő ipartelepen

belül helyezkedik el.

A vizsgált területet ipari park jellegű területek, utak és mesterséges felszínek veszik

körbe.

A jelenlegi területhasználati mód gyep.

http://fototar.novenyzetiterkep.hu/node/104






























3.7.1.2.a kép: A vizsgálati terület képe 2019. július 15-én

3.7.1.3 Természetvédelmi adatok

A vizsgált terület nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak. A vizsgálati területhez

legközelebb eső Nemzeti Ökológiai Hálózat mintegy 110 méterre található, mint

ökológiai folyosó (ld. 3.7.1.3.a. ábra).

3.7.1.3.a ábra: A Nemzeti Ökológiai Hálózat a beruházás környezetében

Megjegyzés: sárga körvonal: hatásterület, Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei: zöld terület: ökológiai

folyosó,

Forrás: http://web.okir.hu/sse/?group=TIR

http://web.okir.hu/sse/?group=TIR




A vizsgált terület nem része a Natura 2000 hálózatnak. A vizsgálati területtől több mint

4 400 méterre található a legközelebbi kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület,

míg több mint 6 800 méterre a legközelebbi különleges madárvédelmi terület (ld.

3.7.1.3.b-c ábra).

3.7.1.3.b ábra: Natura 2000 területek elhelyezkedése a vizsgált terület közelében

Megjegyzés: sárga körvonal: hatásterület, sárga terület: Natura 2000 kiemelt jelentőségű

természetmegőrzési terület Forrás: http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/

3.7.1.3.c ábra: Natura 2000 területek elhelyezkedése a vizsgált terület közelében

Megjegyzés: sárga körvonal: hatásterület, sárga terület: Natura 2000 piros: terület: különleges

madárvédelmi terület Forrás: http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/

A vizsgált terület országos jelentőségű védett természeti terület. A legközelebbi országos

jelentőségű védett természeti terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park 6 800 méterre található

(ld. 3.7.1.3.d. ábra).




3.7.1.3.d ábra: védett természeti területek elhelyezkedése a vizsgált terület közelében

Megjegyzés: sárga körvonal: hatásterület, szürke terület: védett természeti terület Forrás: http://web.okir.hu/sse/?group=TIR

3.7.1.4 A vizsgált terület növényzete és élőhelyei

A vizsgálati terület teljes egésze vetett, kaszált gyep Á-NÉR: T5: Vetett gyepek, füves

sportpályák). A gyepben dominálnak a vetett gyephez használt fűfélék, emellett a

szarvaskerep (Lotus corniculatus), katángkóró (Cichorium intybus), nagy útifű (Plantago

major), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), a fehér here (Trifolium repens), a

sövényszulák (Calystegia sepium) és a közönséges pipacs (Papaver rhoeas) számít

elterjedtnek.

A vizsgálati területtől délkeletre a Pusztaszántói-patak árterületén fehér nyár (Populus

alba), fehér fűz (Salix alba) alkotta erdőket találunk.

A vizsgálati területen szinte kizárólag T5 (vetett gyepek, füves sportpályák) élőhelyek

találhatók, természetes és természetközeli élőhelyek nincsenek jelen (ld. 3.7.1.4.a-b

képek).





3.7.1.4.a kép: Bővítési terület állapota 2019. július 15-én

3.7.1.4.b kép: Bővítési terület állapota 2019. július 15-én




3.7.1.5 A vizsgált terület állatvilága

Tekintettel a vizsgálati terület degradált, szegényes, intenzív vetett gyep élőhelyeire, a

terület állatvilága szegényes, és nagyrészt a nagy elterjedésű fajokból áll, állandó

faunaelemek száma kevés. A felmérések során halak, kétéltűek számára alkalmas

élőhelyet nem találtunk.

Madarak

A vizsgálati területen madarak közül a széles elterjedésű, tág tűrésű madárfajok

előfordulása várható. Fészkelő madárfajok jelenlétét nem állapítottuk meg. Néhány,

közelben fészkelő madárfaj táplálkozási céllal használja a vizsgálati területet. A felmérés

során megfigyeltük a barázdabillegető (Motacilla alba), a molnárfecske (Delichon urbica),

a füsti fecske (Hirundo rustica), a házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), a tengelic

(Carduelis carduelis) és a kenderike (Carduelis cannabina) táplálkozó egyedeit.

A vizsgálati területen és annak közvetlen közelében előforduló madárfajok száma ennél

jóval több lehet, azonban az élőhelyi adottságokból biztonsággal kijelenthető, hogy a

vizsgálati területen nem fészkel jelentős madárfaj állománya.

3.7.2 Élővilágot érő hatások vizsgálata – építés

3.7.2.1 Élővilágot érő építés alatti hatások

Élőhelyek, növények

A beépítésre tervezett területen a jelenlegi ültetett gyep élőhelyek alapvetően

megszűnnek. Ezek az élőhelyek természeti értékkel nem bírnak.

Madarak

A tervezett fejlesztések megszüntetik a mostani degradált élőhelyeket, de tekintettel a

szegényes madárvilágra, káros hatás nem várható.

3.7.2.2 Élővilágot érő építés alatti hatások lehatárolása

A beruházás építése alatt az élővilágot az alábbi hatások érintik:

• élőhelyek megszűnése (tekintettel a szegényes élővilágra, az élőhelyek megszűnése minimális hatásúnak értékelhető);

• forgalomnövekedésből adódó zavaró hatások;

• zajhatásból eredő zavaró hatások;

• üzemi fényszennyezésből adódó zavaró hatások.

Korábbi terepi tapasztalataink, valamint a helyszín degradált volta miatt kijelenthető,

hogy az építés alatti hatásterület (ld. 3.7.2.2 ábra) nem fog túllépni a jelenlegi

iparterületet határoló utakon, mint határvonalakon.




3.7.2.2.a ábra: Élővilág-védelmi hatásterület építés alatt

Megjegyzés: sárga körvonal: építés alatti hatásterület

3.7.2.3 Élővilágot érő építés alatti hatások mérséklő intézkedései

Tekintettel arra, hogy a beavatkozási területen nem található releváns, értékes élőhely,

illetve jelentős védett vagy fokozottan védett növény- vagy állatfaj jelentős állománya,

így az építés alatt jelentős korlátozások bevezetése nem indokolt.

3.7.3 Élővilágot érő hatások vizsgálata – üzemelés

3.7.3.1 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások

A beruházás üzemelése alatt az élővilágot az alábbi hatások érintik:

• invazív növényfajok terjedése;

• forgalomnövekedésből adódó zavaró hatások;

• zajhatásból eredő zavaró hatások;

• üzemi fényszennyezésből adódó zavaró hatások.

3.7.3.2 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások lehatárolása

Korábbi terepi tapasztalataink, valamint a helyszín degradált volta miatt kijelenthető,

hogy az üzemelés alatti hatásterület nem fog túllépni a jelenlegi iparterületet határoló

utakon, mint határvonalakon.

Az élővilág-védelmi hatásterület üzemelés alatt szintén az Bővítéssel érintett területtel

azonos terület (ld. 3.7.3.2.a ábra).




3.7.3.2.a ábra: Élővilág-védelmi hatásterület üzemelés alatt

Megjegyzés: sárga körvonal: üzemelés alatti hatásterület

3.7.3.3 Élővilágot érő üzemelés alatti hatások mérséklő intézkedései


illetve jelentős védett vagy fokozottan védett növény- vagy állatfaj jelentős állománya,

valamint a Bővítés területe a meglévő Ipari Parkon belül kerül kialakításra, az üzemelés

alatt korlátozások bevezetése nem indokolt.

3.7.4 Élővilágot érő hatások vizsgálata – felhagyás

Élőhelyek, növények

Felhagyás esetén a területen gyomvegetáció megjelenése várható.

Madarak

A területre használatának felhagyása vagy jelentős gyengülése, lehetőséget teremt az

élővilág természetes visszatelepedésére. A tervezési területen azonban rekultiváció

nélkül nem feltételezhető értékes madárvilág betelepülése.

3.7.5 Élővilág-védelmi monitoring


illetve jelentős védett vagy fokozottan védett növény- vagy állatfaj jelentős állománya

nem indokolt élővilág-védelmi monitoring végzése, sem az építés, sem az üzemelés

során.

3.7.6 A Bővítés hatása klímaváltozási szempontból az élővilágra

A Bővítés vélhetően kisarányú makroklimatikus hatásainak élővilág-védelmi

vonatkozásai elhanyagolhatók.




Klímavédelmi szempontból az alábbi intézkedések javasoltak az élővilág tekintetében:

• a keletkező csapadékvizet javasolt elkülönítve gyűjteni és öntözési célra

használni;

• a vizsgálati terület határán javasolt háromszintű takaró növényzet telepítése,

melyet a tájra jellemző fa- és cserjefajokból javasolt kialakítani.

• javasoljuk a téli madáretetést és a nyári madáritatást 1-2 db etető/itató

kihelyezésével és napi feltöltésével (beszerezhető a Magyar Madártani és

Természetvédelmi Egyesületnél).




3.8 TÁJVÉDELEM

3.8.1 Vonatkozó jogszabályok és szabványok ismertetése

A tájvédelemmel kapcsolatos betartandó jogszabályok:

• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól;

• 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről;

• 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról;

• 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről;

• 2007. évi CXI. törvény a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről;

• Az 1996. LIII. tv 7.§. értelmében „gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről”.

• A 2003. évi XXVI. tv. IV. fejezet 12. §. rendelkezik a kiemelt térségi övezetekről (pl. ökológiai folyosók, magterületek), az V. fejezet 13. §. rendelkezik az ökológiai hálózat elemeinek terület felhasználásáról.

3.8.2 Összefüggés területfejlesztési- és rendezési tervekkel

Rétság Város Önkormányzata 3/2007. (II. 16.) számú önkormányzati rendelete Rétság

Város Helyi Építési Szabályzatáról alapján a tervezett tevékenység területe gazdasági

terület (ipari gazdasági terület) besorolással szerepel. Az ingatlan „Gip Ek” (Ipari

területek, kevéssé zavaró hatású terület meglévő helyzet esetén) besorolású zónába

tartozik.

A tervezett Bővítés nem ellentétes a fenti rendeletben rögzített területen folytatható

tevékenységekkel. A fenti előírások alapján megállapítható, hogy a helyi építési

szabályzat előírásainak a tervezett tevékenység megfelel. A tervezett tevékenység

megvalósítása nem teszi szükségessé területrendezési tervek, vagy a településrendezési

eszközök módosítását.

3.8.3 Jelenlegi állapot jellemzése

A Telephely területe nem tartozik az országos területrendezési törvényben (2003. évi

XXVI. törvény) és mellékleteiben meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi

terület övezetébe.

A Telephely területe nem tartozik az országos területrendezési törvényben (2003. évi

XXVI. törvény) és mellékleteiben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten

kezelendő terület övezetbe.

A Telephely területe nem tartozik bele az országos területrendezési törvényben (2003.

évi XXVI. törvény) és mellékleteiben meghatározott világörökségi, illetve világörökségi

várományos területek övezetébe.




A Bővítés területének jelenlegi állapotát a 3.8.3.a kép mutatja be:

3.8.3.a kép: Bővítés területének jelenlegi állapota

3.8.4 A tájat érő hatások jellemzése

3.8.4.1 A telepítés, építés időszakában várható hatások

Az építési szakaszban a munkagépek tartós jelenléte, és a kialakításhoz felhalmozott nyersanyagok, építőanyagok jelenthetnek a tájban vizuális zavaró tényezőt, de tekintettel arra, hogy alapvetően ipari jellegű terület közvetlen közelében történik a beruházás, tájképvédelmi szempontból jelentős zavaró hatással nem számolunk.

3.8.4.2 Az üzemelés időszakában várható hatások

Az üzemelési szakaszon belül a területen közlekedő járművek, valamint a kialakított épületek jelentenek zavaró tényezőt. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Telephely egy meglévő ipari területen belül helyezkedik el, a fenti zavaró hatások nem jelentősek (ld. 3.8.4.2.a kép).




3.8.4.2.a kép: A jelenlegi és a tervezett állapot bemutatása

Forrás: Value 4 Real Kft.

3.8.4.3 A felhagyás hatásai

Amennyiben a felhagyás a Telephely teljes felszámolását jelenti, a tájba illesztés, a láthatóság tekintetében javító hatásúként értékelhető.

Jelenlegi állapot

Tervezett állapot





3.9 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM

A Telephelyen nyilvántartott régészeti lelőhelyről nincs információnk.

A Bővítéshez kapcsolódó földmunkák során biztosítani kell a 2001. évi LXIV. tv régészeti

örökség elemeinek helyszíni megőrzésére vonatkozó rendelkezéseinek teljesülését.

A tervezett Bővítés bekerülési költsége várhatóan nem haladja meg a bruttó 500 millió

forintos értékhatárt, ezért a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

7. § 20. pontja szerint nagyberuházásnak nem minősíthető („Nagyberuházás: a

földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás: a bruttó 500 millió forintos

értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás”).

Fentiek miatt a kizárólag nagyberuházásokra vonatkozó kulturális örökségvédelmi

előírások nem vonatkoznak a tervezett beruházásra.

3.10 ORSZÁGHATÁRON TÚL TERJEDŐ HATÁSOK

A 314/2005. (XII. 25.) korm. rendelet szerint országhatáron átterjedő hatásokkal

kapcsolatban a 148/1999. (IX.13.) kormányrendelettel kihirdetett Espoo-i egyezményben

foglaltak szerint kell eljárni.

Tekintve, hogy az előzőekben elvégzett vizsgálatok alapján a Tredegar Kft

Telephelyének meglévő létesítményeihez kapcsolódó környezetvédelmi hatásai a

meglévő épület középpontjától számított maximum 701 m-en belül maradnak, a

legközelebbi országhatár távolsága a Telephelytől 15,45 km (ld. 3.10.a ábra), ezért

országhatáron túl terjedő hatásokkal nem kell számolni.

3.10.a ábra: A legközelebbi országhatár távolsága

Forrás: Google Map

Szlovákia

Tredegar Kft.

Telephelye




4 ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

A Tredegar Film Products Termelő és Kereskedelmi Kft. 1998. óta üzemelő

Telephelyén - 2657 Rétság, Ipari út 2. Hrsz. 1004 - raktárkapacitás bővítést tervez.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

szóló 314/2005. (XII. 25.) korm. rendelet 3. mellékletének 120. pontja szerint „Ipari,

raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával

való ellátása) más célra használt területen 3ha-tól” előzetes vizsgálat köteles. Mivel a

Telephely mérete (38.184 m2), amelyen a raktárbővítési beruházást tervezik, meghaladja

a 3 ha-t, és a Telephely vonatkozásában még nem került Előzetes vizsgálati eljárás

lefolytatásra, ezért a Bővítés előtt Előzetes vizsgálati eljárást szükséges lefolytatni

Már előzetesen is hangsúlyozzuk, hogy a Tredegar Kft. tevékenysége – a műanyag

fóliagyártás - sem a jelenlegi, sem a bővített állapotban nem tartozik a fenti rendelet

egyéb mellékleteibe, azaz a tervezett Bővítés sem környezeti hatásvizsgálat és sem

egységes környezethasználati engedély köteles nem lesz.

Mivel a Telephelyen folytatott gyártás technológiai leírása üzleti titkokat tartalmaz, ezért

a gyártástechnológiai leírás (folyamatábrák, berendezés és anyaglisták stb.)

Függelékként került jelen Előzetes Vizsgálati Dokumentációhoz csatolásra.

A tervezett Bővítés az Ipari park területén, a működő Telephelyen belül történik, amely

a vonatkozó szabályozási terv szerint „Gazdasági-ipari” zónában valósul meg. A

Telephely és környezeti hatásterülete nem érint természetvédelmi területet.

A tervezett bővítmény megépítése (felhagyása) során elviselhető mértékű és átmeneti

jellegű környezetterhelés jelentkezik. A várható környezetterhelés a vonatkozó

határértékek alatt marad minden környezeti elem esetében. A Bővítés építési hatásainak

legnagyobb hatásterületi távolsága a meglévő épület középpontjától számított 500 m-en

belül marad (ez a távolság zaj- és rezgésvédelmi szempontból került lehatárolásra).

A Telephely Bővítés utáni üzemelése alatt jelentkező környezeti kibocsátásai (zaj,

légszennyező anyagok, hulladékok, szennyvizek) nem okoznak határérték feletti

környezeti terheléseket. A Tredegar Kft legnagyobb üzemelés alatti hatásterületi

távolsága a meglévő csarnok épület középpontjától számított 701 m, amely a jelenlegi

állapotban levegőtisztaságvédelmi szempontból került lehatárolásra (a Bővítés az

üzemelés alatt kialakuló levegőtisztaság-védelmi hatásterületet nem változtatja) Az

üzemelés során jelentős élővilágot, és tájat érő hatásokkal az antropogén környezet miatt

nem kell számolni. A Bővítés után a Telephelyhez kapcsolódó gépjárműforgalom a 2. sz.

főutat terheli, de ezen a nagy forgalmú úton ez a gépjárműforgalom nem okoz jelentős

(érzékelhető) változást környezetvédelmi szempontból.

A környezeti alapállapot és a tervezett bővítmények és tevékenységek várható

környezeti hatásainak előzetes vizsgálata alapján, a jogszabály előírások és a javasolt

mérséklő intézkedések betartása mellett a Bővítés megvalósítása környezetvédelmi

szempontból nem kifogásolható; a Bővítés környezeti hatásai a tervezett környezetben

nem jelentősek. Az elvégzett munka alapján a 314/2005. (XII.25.) korm. rendelet szerinti

környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartjuk szükségesnek.




5 IRODALOMJEGYZÉK

(1) Tredegar Kft, üzemelési adatok: gyártás, légszennyezőanyag, hulladék kibocsátás,

felhasznált energia, víz, anyag adatok, 2019. július

(2) Value 4 Real Kft, Helyszínrajz, 3D látványterv, beépítési adatok, építőanyagok,

épületgépészeti adatok, közmű adatok 2019. július

(3) Eferte Kft, Kiegészítő talajvizsgálati jelentés, 2019. május

(4) Marosi és Somogyi, Magyarország kistájainak katasztere, 2010. (szerk.: Dövényi Zoltán)

(5) Rétság Város Önkormányzata 3/2007. (II.16.) számú önkormányzati rendelete

(6) Google Maps

(7) OMSZ adatok

(8) Vízügyi törzshálózat adatai

(9) Európai Közösség Natura 2000 hálózatot bemutató honlapja, downloaded:

http://natura2000.eea.europa.eu/#

(10) Európai Közösség Természetvédelmi Irányelvei (A Tanács 79/409-EGK irányelve a vadon

élő madarak védelméről, Madárvédelmi Irányelv – Birds Directive; a Tanács 92/43/EGK

irányelve a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről,

Élőhelyvédelmi irányelv – Habitats Directive.

(11) Haraszthy L. (szerk.) (1998): Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 441 pp.

(12) Haraszthy L. (szerk.) (2014): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes

Közalapítvány, Csákvár, 955 pp.

(13) Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.) (2008): Magyarország földrajzi

kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248 pp.

(14) Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei.

Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.

(15) MME Nomenclator Bizottság (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke.

Nomenclator avium Hungariae. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület,

Budapest, 278 pp.

(16) Természetvédelmi Információs Rendszer – Közönségszolgálati modul: downloaded:

http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm

(17) 100/2012. (IX. 28.) VM rendelet: A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról,

a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben

természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.)

FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. szám, p. 20903-21019.

http://natura2000.eea.europa.eu/

http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm

1. melléklet

Közreműködő szakértők jogosultságai

2. melléklet

A Telephelyre vonatkozó tulajdoni lap

3. melléklet

Szennyvíz, csapadékvíz befogadó nyilatkozatok

Utólag csatolandó, beszerzése folyamatban.

4. melléklet

Légszennyező anyagok terjedési diagramjai

4A. MELLÉKLET: Pontforrások kibocsátásaihoz kapcsolódó légszennyezőanyag terjedési diagramokTredegar Kft telephelye, Raktárbővítés, 2019. július

A tájékoztató jellegű terjedési modellezést a JNSZM KTFO Hatástávolság 8.005 programjával végeztük.

Személy gk +

kisteher gjTehergépjármű Autóbusz Személy gk + kisteher gj Tehergépjármű Autóbusz

Személy gk +

kisteher gj*Tehergépjármű Autóbusz

Száma Leírása [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap] [jármű/nap]

Telephely 33 12 0 8 2 0 7 2 0

14002 2 56+100 km 8564 1369 250 8572 1371 250 8571 1371 250

Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt, Az országos közutak 2017. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, 2018. július

A lehatárolási feltételhez tartozó hatásterület: 67 m A lehatárolási feltételhez tartozó hatásterület: - m

NO2 maximum: 127 µg/m3 PM10 maximum: 3.6 µg/m3

A lehatárolási feltételhez tartozó hatásterület: 67 m A lehatárolási feltételhez tartozó hatásterület: - m

NO2 maximum: 127 µg/m3 PM10 maximum: 3.6 µg/m3

4B. MELLÉKLET: Gépjárműforgalom növekedéshez kapcsolódó légszennyezőanyag terjedési diagramok (NO2 és PM10)Tredegar Kft telephelye, Raktárbővítés, 2019. július

ÚtszakaszSzámláló

állomás

kódja5

Építési forgalommalAlapállapotban

A tájékoztató jellegű terjedési modellezést a JNSZM KTFO Hatástávolság 8.005 programjával végeztük.

Bővítés utáni többlet forgalommal

Alapállapot (2017. forgalmi adatok alapján)

Építés alatti és Bővítés utáni üzemelési forgalommal

Lehatárolási feltétel: a hatásterülete az a legnagyobb terület, ahol a forrás által maximális kapacitás kihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező pontforrás

környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás az egyórás NO2, illetve

PM10 légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb.

A szolgáltató elérhetőségei

Telefon: Magyarországról:1818 Külföldről: +36 1 550 1858Honlap: https://niszavdh.gov.hu E-mail: [email protected]

Hibabejelentés az év minden napján 0-24 óra között lehetséges

I G A Z O L Á S

Ezt az elektronikus dokumentumot az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016.(XII.19.) Korm. rendelet alapján nyújtott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés(AVDH) központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás keretében a NISZ NemzetiInfokommunikációs Szolgáltató Zrt. – mint szolgáltató –elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővellátta el.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés g) pontjábanfoglaltaknak megfelelően az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatáskeretében hitelesített dokumentum teljes bizonyító erővel rendelkezik.

A szolgáltatásra vonatkozó részletes tájékoztató elérhető a szolgáltató honlapján:http://niszavdh.gov.hu.

A szolgáltató az Ügyfélkapu azonosítási szolgáltatást vette igénybe annak megállapítására, hogy acsatolt eredeti elektronikus dokumentum KOMLÓSSY ESZTER ügyféltől származik.

Azonosítás időpontja: 2019.07.25. 16.09.44

Az ügyfélhez kapcsolódó további adatok:

E-mail: [email protected]

Ez az elektronikus dokumentum két, egymástól elválaszthatatlanul összetartozó részből, az eredeti dokumentumból és záradékból áll.Az Igazolás című jelen záradék az eredeti elektronikus dokumentum csatolt melléklete. A záradék olvasható szöveges formában rögzítiaz eredeti dokumentum hiteles elektronikus aláírással való ellátásának körülményeit és az ezzel kapcsolatos egyéb adatokat.

http://niszavdh.gov.hu

Documents

2657 Rétság, Ipari út 2. Hrsz. 1004 Raktárbővítés Előzetes ...nmkh.hu/nmkh27/images/dokumentumok/2019/STKVO... · GYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI FEJEZET KÜLÖN CSATOLVA. Mivel a