�

23. évfolyam KLIÓ2014/3. Történelmiszemlézőfolyóirat

TARTALOM

ÖsszefoglalásokAndré-Paul Comor (szerk.): Egy legenda, és ami mögötte van – szótárafranciaidegenlégióról(Kun Tibor) 3Az olasz jog történetének kézikönyve (Bónis Péter) �3

Fejezetek Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa történetébőlNadaProeva:NemzetimitológiaaMacedónKöztársaságbanés szomszédjainál(Szilágyi Imre) �7MariusTurda(szerk.):Egészség,higiéniaéseugenicaDélkelet- Európában1945-ig(Tóth Helén) 24LudwigZwickl:Azosztrák–magyarvasút(Varga Gábor) 29KrzysztofWoźniakowski:Abalatonboglárilengyelmenekültek iskolaifolyóiratai,1943–1944(Mester Attila) 36

ÓkorDeniseKimberBuelle:Újfaj?Etnicitásésókereszténység(Jakab Attila) 4�AndrewPettinger:Aköztársaságveszélyben–DrususLiboésTiberius hatalomrajutása(Márványos Krisztián) 46GyörgyNémeth:Átoktáblák(Gesztelyi Tamás) 53

Kora újkorStevePincus:Újragondolniamerkantilizmust(Káli Róbert) 56

ÚjkorDanielH.Usner:JohnAdamsésazEgyesültÁllamokindián- politikájánakkezdetei(Lévai Csaba) 64CarolineM.Kisiel:Utópikuselképzel|ésektranszatlantikontextusban: FrancesWrightamerikaivíziója(Zádorvölgyi Zita) 75SönkeNeitzel:Kollektívéletrajzok:diplomatákgenerációinakhatása anemzetközikapcsolatokra(1871–1914)(Váradi Katalin) 79

2

JelenkorDonaldSassoon:Aszocializmus100éve.II.rész(Jemnitz János) 85PederRoberts:AzeurópaiAntarktisz.Tudományésstratégia SkandináviábanésaBritBirodalomban(Szalánczi József Krisztián) 94JindřichMarek:AKaiserinElisabethcirkálócsehtengerészeinek odüsszeiája1913–1920közőtt(Bognár István) 99NicholasOwen:AManchesterGuardianésagyarmatierőszak, 1930–1932(Fodor Mihályné) �04GabrieleRanzato:EurópaipolgárháborúSpanyolországban (Madarász Imre) ���NigelJ.Ashton:Akirályértésahazáért:JackO’Connell,aCIA ésazarab–izraelikonfliktus(Jánvári Tibor) ��4JanPhilippeSternberg:ANémetSzövetségiKöztársaságbóltörténő kivándorlás(1945–2010)akollektívtudatésamédiatükrében (Eperjesi Zoltán) �20

3

ÖSSZEFOGLALÁSOK

Egy legenda, és ami mögötte van – szótár a francia idegenlégióról

SzokatlanformájúkönyvetadtakkiFranciaországbanamegalakulásaótaavilágegyik,egyszerrelegismertebbnekhitt,devalójábanlegkevésbéis-mertkatonaialakulatáról,afranciaidegenlégióról.Legendáklengikkörül,mesékszülettekésszületnek róla,amelyekáltalában jobbankötődnekazemberek–főlegalégióbansohasemjártemberek–fantáziájához,mintarealitáshoz.

Bizonyára sokanmeghökkennek ezen emberek közül, ha azt állítom,hogya legvalószínűbbenés legigazabbanahelyét lassanmegtalálóRejtő Jenő regényeibőllehetatémáhozkapcsolódó,igaznaktűnőutalásokattalál-niafranciaidegenlégióról–smosthaddnenyissunkvitátarról,magaazíróvalóbantagjavolt-e,méghacsakrövidideigis,alégiónak;amagyariroda-lom-éstörténelemkutatásnakleszadolga,hogyvégérejárjonadolognak!

Aszokatlanformajelenesetbenaszótárforma:címszavakábécé-rendbeszedveigyekeznekképetadnierrőlakatonaialakulatról,amelymaisléte-zik,sbizonyos,itt-ottösszeszedettértesülésekalapján,sokvonatkozásábanmasemváltozott,leszámítva,hogylétszámamalegfeljebbnyolcezerfőbőlállhat,másatoborzás,másokafelvételikövetelmények,természetesenmá-sok a fegyverek, az egyenruha – viszont ugyanolyan tisztelet övezi ma is a francialegmagasabbpolitikaiéskatonaikörökrészéről,mintévtizedekkelezelőtt.

Akönyvelégvaskos,ígysokadatottudfelmutatni,nagyjából-egészébőlakövetkezőtémákból:azidegenlégiótörténete,nagyalakjai,kiemelkedőcsatái, a legionáriusok származásihelye, akatonák tevékenységeharcésbéke idején,a légióbecsületkódexe,szakosítottalakulatai,kronológia,ésegy,eddignemismertoldalaalégióbanszolgáltkatonáknak:azáltaluklét-rehozottirodalom!

Aműösszeállításábanésmegírásábantöbbtucatszerzővettrészt:tör-ténészek,egyetemioktatók,irodalmárok,múzeumikutatók,alégiónéhánymagas rangú tisztje, nemzetgyűlési képviselők, újságírók stb.A tudomá-

4

nyosbizottságnyolc tagból áll.Érdekessége akönyvnek, hogy a franciaVédelmiMinisztériumközreműködéséveljelentmeg.

A Bevezetőben Etienne de Montety – a Figaro littéraire igazgatója(egyébként irodalmár!)azirodalomoldalárólközelítimegazidegenlégiótörténetét, s ittolyannagy franciaszerzőkneveszerepel,mintThéophile Gautier, Bernanos,valamintművek,amelyekdeMontetyfigyelmétgyer-mekkorábana téma felé irányították:„Kétségtelenülaz irodalomaz,amikülönlegeslényegetkölcsönözneki(ti.alégiónak)”.Azirodalommellett–ittakétvilágháborúközöttiidőszakrautal–elsősorbanalégiósokszemé-lyéhezfűződődivatotnevezimeg,amelymárafilmekbenismegjelent.

Milyennekláttákahétköznapokembereialégióstekorszakirodalmá-banésafilmekben?„Megkellmondanunk,hogyegyszemélybenegyesí-tiatitokzatosságot(távoli,bűvöletes,nyugtalanítószármazás),akalandot(harcokaszaharaiDélen),aszerelmet(agyökerétvesztettembermindentbefogadóésnagylelkűszívét,melyrőlatetoválásokvallanak.).

Rövid,alégiódicsőségéthirdetőnagyésgyőztescsatákáttekintése:az1831.március9-én létrehozott,azóta iskülönlegeskiképzéstkapólégióshadsereg kiemelkedő fegyvertényei: 1863 – Camerone (Mexikó), 1870–háború aporoszok ellen, az I.,majd a II. világháború, aTonkini-öböl,Narvik–Norvégia,BirHakeim–Líbia,Kolwei–Zaire.Alégiómailét-számárólmárszóltunk:azújságírószerint2010-benezalétszám7768volt,ebből445 tiszt, 1801altiszt, 5442 légiós.Kis statisztikamég: abesoroltlégiósokátlagéletkora23év,80százalékukkülföldimintegy146nációból,éventekb.ezerújoncotvesznekfel10ezerjelentkezőből.

Mijellemzialégióst?Őaz,akikivételtképezazátlagosemberekközött,aki„anévtelenségetésaszegénységetválasztja,amikorakor,amelybenél,ennekellenkezőjét,azembereketésapénzttiszteli…,ésameggondolatlansá-got,amikoravilágolymeggondolt.”Őa„szabálytalan”ember…Éstovábbvonulnakelőttünkazírókésműveik,akikésamelyekkiegészítik,pontosítjákalégiósmeghatározását,jellemét–deebbemostésittnemenjünkbele,mertesetlegmegalapozatlanromanticizmussalvádolnánakazolvasók–pedig,hi-ába,ezisalégióéslégiósoktörténetéhez,történelméheztartozik.

Fentebbmáridéztemalégiónéhányfegyvertényétavilágban.ABeve-zetőszerzőjepontosít:„AlégiókitűntMexikóban,aKrímbenésIndokíná-ban,de igazikülső»területe«Afrikábanvan,mivelFranciaországezenakontinensenébredttudatáraegyetemeselhivatottságának–márhavannekiilyen.”Ésígyfolytatjaeztagondolatot:„HaazidegenlégióAfrikábanhoztalétreönmagát,általaAfrikaisrészbenformálódott.”AMaghrebetemelikiaszerző,sittadszámotalégiórólmint„építkezőcsapatról’:vagyishogya

5

légiónagyszabásúmunkálatokatisvégzett:utak,alagutak,településeképí-tésefűződikanevéhez.(Igaz,arrólmárnemesikszó,milyenkörülményekközöttteljesítettékalégiósokemunkálatokat:errőlld.megintRejtőJenőAfrikábanjátszódóregényeit!).

Alégióbajelentkezőknacionáléjaamindenkori történelmieseményekeredményeinekmegfelelőenváltozott,amitrövidenígyhatározmegazúj-ságíró:„Alégiómagábaszívjaazötkontinensháborúinakelveszettkato-náit.”

Salégiójövője?Röviden:„Emozgásbanlévőtörténelemmégnemfe-jeződöttbe”–bárkiderül,hogyazutóbbiévtizedekbenbizonyospolitikaierőkmegpróbáltákezta„mozgást”megállítani,derákellettjönniük,hogynemlennevalóbanszerencsésmegoldás…

Négyszerző–közülükháromfelsőoktatásiintézményekbenoktató,egypedigaVédelmiMinisztériumlevéltárosa–hosszanismertetiazidegenekrészvételétafranciahadseregben,kezdveazancienrégime-mel.Megtud-hatjuk,hogyafranciahadvezetőség,Franciaországhatalmátahatárontúlra–közöttükMagyarországrais–kiterjesztendő,márekkorkezdtefelkutatniésszolgálatábaállítanialegjobbeurópaigyalogságokat;ittasvájcigyalo-gosokragadtákmega franciapolitikaiéshadvezetésfigyelmét.Forduló-pontotjelentettFranciaországbelépéseaharmincévesháborúba(1635).Arákövetkezőévtizedekbenazidegenkatonákafranciahadseregbenegyrenagyobbszázalékbanvettekrészt.Hamarosanafranciagyarmatoknépes-ségét is bevonták a hazai hadseregbe, aDirektórium idején, 1794–1795-tőlkülönbözőnevűlégiókszerveződtek:lengyel,máltai,helvéciai,északifrank,avaudi(Svájcegyikkantonja),itáliai,dunailégió.Azancienrégime-belisvájcicsapatokaKonzulátusidejénismegmaradtak.Ezekasvájciegy-ségekkitűntekapolockicsatábanésaberezinaiátkelésnél.AzoroszországihadjáratutánNapóleonúgytalálta,hogyazidegenekbőlállócsapatokban–kivéveasvájciakat–„márnemnagyonlehetbízni”.1813utánígytöbb,idegenekbőlverbuváltcsapatotfeloszlattak.Azilyen,idegenekbőlállóegy-ségekirántiérdeklődésFranciaországbanagyarmatiterjeszkedésfelerősö-désévelkapottújralendületet.Azújfajtalégió–amaiidegenlégiómagva–Algériameghódításával(1831)alakultki.„Azelsőlégionisták,akikAl-gériaföldjéreléptek,mégnemsejtették,hogyazidegenlégiótörténeténekegyiklapjátnyitjákmeg.”Ezeknekazembereknekolyan„speciálistestü-letiszellemnekkellettalávetnimagukat,amiönmagábanmegkülönböztetiőketazafrikai(gyarmati)hadseregtöbbialakulatától.”Ezazújidegenlégióazutánegyregyorsabban,deegyreembertelenebbkörülményekközött(be-tegségek,kimerítőmenetelések,azezekbőlkövetkezőemberveszteségek)

6

hódítjamegAlgériát.Fentebbmáremlítettükamexikóiésakrímiküldetést.Súlyosveszteségeket szenvedetta légió Indokínában,majdkövetkezettaszörnyűségesalgériaikonfliktus(1954–1962),amelybenszinténrésztvett;ittaszerzőkrészletesebbenkitérnekeháborúegyesszakaszaira,alégiósokáltal viselt gerilla-ellenes hadműveletekre, légiósok – tisztek és altisztek–dezertálásáraésazOASsoraibatörténtátállására.Aháborúvégefelémáregyretöbbakiábrándultlegionárius,akiknemharcolnak,csakkaszárnyá-ikbantöltikszabadidejükettöbbnyiresemmittevéssel–amitidegenlégióssohasem tudott tartósanelviselni.Végül a légiótbeolvasztották a franciaregulárishadseregbe,smajdcsakkésőbbengedtékújrafeltámadni.

ABevezetőketkövetőtulajdonképpeniSzótár címszavaiközülnehézvá-logatni,deannálizgalmasabb.Kezdjüktalánalégiókétszimbólumával:azászlóvalésalégióBecsületkódexével!

Az idegenlégió zászlaján 1848 után ez a jelszó szerepelt: „Érték ésFegyelem.”Az I.világháborúkezdeténGallieni tanácsáraa„BecsületésHaza” felirat került a légiósok zászlajára, hogy a legendásRollet alezre-des kívánságára így változtassákmeg: „Becsület ésHűség”. 1920-ban aHadügyminisztériumszentesíti enneka feliratnakahasználatát.Ezutób-bi jelmondatotÉmile Henriot Vers l’oasis en Algérie ígymagyarázta:„Akatonahűségeahazáthelyettesítiamindenfelőlideérkezőhontalanoknak,akikFranciaországszolgálatábankeresnekmenedéketnyomorúságukraéstevékenységetlendületüknek,kenyeretéhezésükre,kalandokatálmaikhoz.”UgyanezajelmondatazalapjaalégiósokBecsületkódexénekis,melynek1.pontjaígyhangzik:„Légiós,önkéntesvagy,akibecsületteléshűséggelszolgálodFranciaországot.”

SittmárátistértünkalégiósokBecsületkódexére,amelyhétpontbóláll;azelsőtmostidéztük,atöbbihatakövetkezőkrehívjafelalegionáriusokfigyelmét:szolidaritás,akülönbözőnációjú,rasszúésvallásúakegyenlő-sége,hűségatradíciókhoz,afeljebbvalóiktisztelete,fegyelem,bajtársias-ság,büszkeséglégiósmivoltukra,méltóságteljes,deszerényviselkedés,alégiós „elit katona”, vigyáz fizikai állapotára, a hadműveleteket, ha kell,életeáránisvéghezviszi,aharcban„szenvedéllyelésgyűlöletnélkülhar-col, legyőzöttellenfelét tiszteli.”ABecsületkódexeredete1937-ignyúlikvissza;akkor ilyencímmel jelentmega légiósravonatkozószabályzatokgyűjteménye:Emlékeztető az idegenlégió katonája részére. Természetesen, aBecsületkódexbenszereplőiránymutatókmárebbenisszerepeltek.1945-benafentiművetEmlékeztető a légiós részére címmeladtákki,majdaz1980-asévekben,atársadalmiváltozásokatisfigyelembevéveújútmutatótadtakki;aBecsületkódexhétpontjaennekrövidítettváltozata.

7

Keveset,vagytalánsemmitnemtudunkazidegenlégióésanemzetközijogkapcsolatáról.Mibenállezakapcsolat?

A szócikk elsőmondata kijelenti: „Az idegenlégió a francia hadseregalkotórésze.”Majd:anemzetközijogalapjánFranciaországnakjogábanáll,hogy a területén önként jelentkezőket besorozza, sőt, továbbmegy, ami-korkimondja,hogyezeneljárástaFranciaországáltalelfoglaltterületeken,protektorátusokonisalkalmazhatja,viszontszigorúantilosidegenállamte-rületéntoboroznia.Nagyonfontosjogiszempontból,hogy„alégiós–min-digfranciakatona.”Egyellenségesországbóla légiósoraibaálltkatonátnemkényszeríthetnekarra,hogyhazájaellenfegyvertfogjon.Különjogiproblémákatvetfelbizonyosországokban(amúltbanpl.Svájcban,majdOlaszországban,Ausztriában),haállampolgárukidegenhadseregbelép;bi-zonyosesetekbeneztkilehetettkerülni,különösen,haazilletőországpl.nemóhajt jogi és diplomáciai vitákba bonyolódni Franciaországgal; erreszolgálalégiósnévtelenségevagyújnévfelvétele–arégitalégióirattáraekkorelrejtette…

Misem természetesebb,minthogyaz idegenlégiónakszenteltezen le-xikon a légió legfontosabb, legdicsőségesebbnek tartott hadműveleteit isismerteti.Legendaszámbamegyaz1863-asmexikóihadjárategyCamaron(franciásanCamerone)nevűmexikóikis településen,melybena légiósokMiksa osztrákfőhercegmexikóibábállamánaklétrehozásacéljábólütköz-tekmegegy2ezerfősmexikóihadtesttel.Jean Danjou kapitánytésmarok-nyilégionistájátamexikóitúlerőmintegytízóráscsatautántudtacsakle-győzni,mindösszehárom(!)légionáriusmaradtélve,akikcsakekegyetlenéshosszúcsatautánadtákmegmagukatazzalafeltétellel,hogyamexikó-iakmegengediknekiksebesültjeiketellátni,sajátmaguknakpedigkatonaitiszteletadástkértek;amexikóiaktisztjecsodálatajeléülnemtagadtamegkérésükteljesítésétmondván:„Semmitsemutasítunkvisszaazolyanem-bereknek,mintönök.”1863.április30-aazótaafranciaidegenlégiólegdi-csőségesebbfegyvertényéneknapjaésünnepe:100évesévfordulójátóriásipompávalünnepeltékmegFranciaországban(azünnepimegemlékezésrőlnagyhatásúhanglemezt iskiadtak,megörökítvea felszólalókhazafiaséslégióspátoszát,akatonazenekarokmarsait,zenéjét).1892-benacsataszín-helyénemlékművetállítottak.

Részletes–mindenesetbenelsősorbankatonaimegközelítésű–értesí-téstolvashatunkaz1957.január1-jénindítottalgíricsatáról,melynekalap-vetőcéljavolt„kiirtaniazFLN(Frontde libérationnationale–Nemzetifelszabadítófront)-terrorizmustAlgíreurópaivárosrészeiben.”Ebbenacsa-tábanlégionistákisrésztvettek,csakúgy,mintamégrészletesebbenelem-

8

zettDienBienPhu-iharcokban;acsapatokegyrészétlégiútonszállítottákatávol-keletihadszíntérre,aholhatlégiószászlóaljveszettoda.Az1941-eseritreaihadjáratbanazelsősikertelenkísérletekutánalégiósoksegítettékMassauaelfoglalását.Indokínábanalégió1883-tóljelenvolt,az1946-tól1954-igtartóindokínaiháborúbanazonbantöbbmint9ezerkatonájátve-szítetteel.Alégiólegújabbkoritörténetébőlaszerzőkkiemelikaz1977-eskolwezi„Bonite”fedőnevűakcióját,amelymárhumanitáriusfeladatokkalisbővült,agyászoshírnévreszerttett,1947-esmadagaszkárifelkelésleve-résébenvalórészvételüketésaharcokutániépítőtevékenységüket:hidak,utaképítését,erdőtelepítéststb…,az1952decemberébenindultNaSan-icsatátaviet-minhekellen…

Azidegenlégiónakmegvoltakamagakiemelkedőszereplői,elsősorbana katonai vezetésen belül; velük is foglalkoznak szócikkek. LegelsőnekRollet tábornoknevétemelnémki(1875–1941),akita„Légióatyjának”és„vászoncipőskapitánynak”isneveztek.Érdekesahalálautánisorsa:háromízbentemettékel,1941-ben,1962-benés1969-ben.ASaint-Cyr-i(Francia-ország)híreskatonaiskolábanfizikaierőnlétével,zárkózottságával,ideges,időnkéntautoritáriustermészetéveltűntki.1919utánenergikusanláthoz-záaháborúbanszétziláltlégióújjászervezéséhez.Azőnevéhezfűződikafentebbmáremlített légiós jelszó–„BecsületésHűség”–elfogadtatása.Mindenevoltakatonaság,ezértaII.világháborúbanisszeretettvolnamégaktívanrésztvenni,deegészségeekkorramármegromlott.Kérésétudvaria-sanbár,deelutasították.Gallieni marsallpályájaAfrikához,IndokínáhozésMadagaszkárhozkapcsolódik.Katonaitevékenységétterületfejlesztésekkel(utaképítése,falvaklétesítése)kötiössze.AzőjelszavaialégiószámáraaXIX.századvégénezekvoltak:„Harcolniésépíteni”, illetve:„Aháborúcéljaabéke”.1896-banMadagaszkáronmintaszigetfőkormányzójamindkatonai,mindpolitikai,mindtársadalmiéskulturálistérensokoldalútevé-kenységet fejtett ki.

A légió története bizonyos konkrét helységekhez erősebben kötődöttéskötődikmais,melyekközülnéhányazérdeklődőkszámáramárismertlehet. 1903-banAlgéria déli részén, Colomb-Béchar-ban helyőrséget ál-lítottak fel, amely 1914-ig az algériai-marokkói határvidék ellenőrzésétbiztosította.Marokkódél-keleti részébenAïn-Sefravált1882-bena légióegyikállomáshelyévé,amelybőlLyautey marsall1894-benjelentőslégiósközpontothozott létre,ésamelymég1955-ben,azalgériaiháborúidejénismegőrizte fontosságáta légióegységei számára.1937-benahelyőrségegyik egysége a fentebb említett Colomb-Bécharba költözött. Aubagne(Franciaország)maaz idegenlégió székhelye,már1859-benaMarseille-

9

ből Itáliába induló légiósok egyikmegállóhelye volt.Az algériai háborúbefejezéseutánPierre Messmer,ezaszámoshadjáratbanrésztvett,elzásziszármazású,deFranciaországbamenekültésottdiplomátszerzettgyarmatitisztviselőindítványárahelyeztékebbeavárosbaalégióközpontiszerveitésfőparancsnokságát.

Híresemberekazidegenlégióban.Ittolyanokrólvanszó,akiktársadal-mi származásuk vagy eredeti elhivatottságuk miatt különböznek a légióösszetételétől,eszmeiségétől.Mára lexikonelsőcímszavaegyilyensze-méllyelismertetmegbennünket:adánAage de Danemark (1887–1940),akiIX.Krisztiánkirályunokája,anyaiágonFrançoiseAmélied’Orléans,III. János, Guise hercege nővérének leszármazottja. Katonai pályafutása1913-banabalkániháborúbankezdteagörögökoldalán,majdbelépettalégióba.Résztvettaz1923-astazaiésaz1925-ösRif-háborúban.EzutánazUSA-ba küldték. 1935-től bíztak rá légiós parancsnokságot.Az emlí-tett Tazában (Marokkó) halt meg. Dimitri Amilakvari főhadnagy (1906–1942)Goriban(Grúzia)született.Abolsevikforradalomutánacsaládnakmenekülniekellett,sFranciaországbantelepedettle.AmilakvaribekerültaSaint-Cyr-i(Franciaország)katonaiiskolába,melynekelvégzéseutántöbbafrikaihadjáratbanisrésztvettmintalégiótisztje.AII.világháborúbananorvégiaiNarvik elfoglalásánál is jelen volt,majd csatlakozott a SzabadFranciaHaderőhöz.Asaint-cyr-ikatonaiskola1954–1956-osévfolyamaazőnevétviselte.Asvájciszármazású,defranciaíró,költőBlaise Cendrars (1887–1961)1914-benkerültalégióhoz,azI.világháborúidejénfranciaterületenharcol,ekkortépileegygránátajobbkarját.Életeezutánfelbom-lik,nehézanyagihelyzetbekerül,detovábbír,alégiórólazonbanlekel-lettmondania.Aszócikkekközöttegymagyarnevéveltalálkozunk:Szuts Istvan-éval(1925–1959):őaII.világháborúbanakeletifrontonharcolt,majd,miután 1945-ben amerikai fogságba esett, belépett a légióba, aholtöbbszörkitüntették.Részvettazindokínaiésazafrikaihadjáratban,továbbhalmozvaakitüntetéseket.1959-benafranciaBecsületrenddeltüntettékki,ugyanebbenazévbenegyalgériaiütközetbenhalálosanmegsebesült.NevétFranciaGuyanábanegykiképzőtáborvettefel.

Sokvitatárgyavoltésmaisazalégiósokrakiszabottbüntetésekmiben-léte.Ezekközülnéhánymaislétezik,újságcikkekbeszélnekróluk.Melyekvoltakezekabüntetések?A„pelote”,a„silo”,a„tombeau”,a„crapaudi-ne”.Ezekegyrészeaközépkorbólmaradtfenn,ésugyanúgyalkalmaztákőketbizonyos„renitens”légiósokkalszemben.1832és1974közötthírhed-tekvoltakabüntetőtáborok,közülükalegdurvábbvoltacolomb-béchar-i,amelymintakéntszolgáltatöbbilégiósbüntetőtáborszámárais.A„Beteg-

�0

ségek”címszószinténfontostémátérint,amennyibenalégiósokhadjárata-iksoránlegtöbbesetbenavilágolyanterületeinszolgáltak,amelyeksúlyosveszélyeketjelentettekegészségügyivonatkozásbanmindatisztikar,mindaközlegénységszámára.Ajárványokésakülönfélelázasbetegségekgyak-ran többáldozatot szedtek,mintmagukaharcok.Azokokközött acikkszerzőjea„kimerítőgyaloglást,aforróklímánaknemmegfelelőegyenru-hákviselését,azelégtelenétkezést,azeurópaiakszámáraszokatlanklima-tikaiviszonyokat”említi.AzegészségügyihelyzetaXX.századbankezdetteljavulni,hálaagyorsanfejlődőorvostudománynak.Amaalégióbalépnikívánóknakmindfizikai,mindpszichésállapotátvizsgálják.Különszócikkfoglalkozikazegyikkülönös„légiósbetegséggel”,a„cafard”-ral,amely-nekmibenlététcsakaXX.századbankezdtékkomolyabbantanulmányozni,smegállapították,hogynemaszifiliszvagyamocsárlázkövetkezménye,hanema tűzőNapáltalkiváltott,azagybanvégbemenőfolyamat,okaiatársadalmielszigeteltség,atétlenség,„éskülönösenazunalom.”

Alégióésakultúra–nemigenolvashatunk,hallhatunkekétfogalomrólésrealitásrólegykontextusban.Pediglétezikafestészetben,mentális,képi,írott,hang-,fixésanimáltformában.Mindezmagábanfoglaljaegyrésztalégionáriustmint témát, ésmint létrehozót. IrodalmimegjelenéseaXIX.századraesik,decsakkevésséterjedtel,nagylendületetaXX.századbankap,amikorazanalfabetizmustkezdikfelszámolni,slétrejöhetegyolyanolvasótábor,amelyazegzotikum,amisztérium,azutazásokirántkezdér-deklődni.Azidegenlégió1912-benlétrehozzasaját,havontamegjelenőfo-lyóiratát,amoziislecsapalégióstémára;érdekes,hogylegnagyobbszám-banazUSA-banjelennekmegatémávalfoglalkozó,elsősorbanjátékfilmek,olyan hamarosan világszerte népszerűvé vált amerikai filmszínészekkel,mintLaurelésHardy,JohnWayne,GaryCooper,MarleneDietrich.Amoziérdeklődésea légió témája irántaII.világháborúutánvisszaesett.Különszócikkalégióésazenekapcsolata.EszerintalégiósaXIX.századvégénjelentmegasanzonokban,akétvilágháborúközöttamozisegítettalégióésalégiósokéleténekmegéneklésében.TermészetesenkiemelkedikEdith Piaf neve,akitöbbsanzontisajánlottalégiósoknak:Alégiózászlaja,Azénlégionáriusom,Nem,nemsajnáloksemmitsem.

Kiemelkedő értéket, de főleg újdonságot képvisel a könyvvégén egyAntológia,„alégiósirodalomnéhánydarabja”,melyektöbbségétmagukalégiósokírták.Őszinteségük,naivrealitásuk,vidámvagyéppenelkesere-detthangvételükmelletttiszteletreméltó,hogyezekanemfranciakatonákhiányosfrancianyelvtudásukkalszégyenkezésnélkülnyíltakmegversek-ben,prózában,írtaksajátmagukrólésalégióról,feletteseikről,társaikról,

��

harcokról,halálról.Vanbenneegykülönösenmeghatószemelvény,amely-benegyharcutánegylégióskapitánykét,egymásmellettfekvőhalottlé-giósnáltalált,egyértelműenugyanarrólanőről,deéleténekkétkülönbözőszakaszábankészültfényképrőlkideríti,hogytulajdonképpenakéthalottférfiapaésfia,a fényképen láthatónőpedigaz idősebbhalott férfinekafelesége,következésképpenafiatalabbnakazédesanyja…Akétférfiazon-banúgyhaltmeg,hogynemismertékegymást,avéletlen–illetve,mondjaazíró–azÉletrendezteígyasorsukat.

Összefoglaló és ajánlás

Különös,tudomásomszerinteddignemalkalmazottformábandolgozzafelafranciakiadóazidegenlégótörténetét.Paradoxonazahelyzet,hogyer-rőlafranciairányításalattállókatonaialakulatrólfranciákfrancianyelvenmeglehetősen korlátozott számban adtak ki könyveket; nagyobb szabásúértekezések,cikkekstb.megjelentekazévtizedekfolyamán,melyekegy-egy részletes tematikával foglalkoznak a légió történetéből. Tehát úttörőmunkárólvanszó.Azintézménytsokoldalrólközelítimeg,azábécérendbesoroltszócikkektagadhatatlanulkönnyűáttekintéstadnak.Mintáltalábanaszótár-vagylexikonformában,ittiselkerülhetetlenaszócikkekkiválasztá-sánaknehézsége,terjedelmükmegfelelőaránya.

Izgalmasa témákmegragadásánakésmegközelítésénekamódja, amiegy ilyen helyzetben különösen kényes lehet.Hogyan írjanak a franciáksajáthadseregükegyiklegismertebb,holfelmagasztalt,holföldbetaposott,demindenesetrelegnépszerűbb,romantikávalleginkábbkörülvettalakula-táról?Úgytűnik,akiadóezértisszövetkezettavédelmiminisztériummal.Milettazeredményeennekaszövetségnek?

Akiadónálazilyenjellegűkönyvekáltalánosérdeklődéskielégítéséreszolgáló,ennekmegfelelő tartalmúésnyelvezetűszövegekkeldolgoznak– és ezt nem pejoratívértelembenmondom.Ittiseztörtént.Tudományosismeretterjesztésrőlvanszó.Abökkenőottvan,hogyamegközelítéskét-ségtelenülegyoldalú:azidegenlégióbecsületét,dicséretét,kimagaslófegy-vertényeit,akatonákésatisztek,altisztekhősieshelytállásátemeliki;nincskritika,szósincsazalakulathozfűződő,sokszorigencsakembertelen,matalánúgymondanánk,emberiességellenivétkeiről,afranciahódító,gyar-matipolitikacéljaitkiszolgálóeszközökről.Ésezbizonynagykár,óriásihi-bájaaműnek,annakmindentagadhatatlanpozitívumamellett!Akiazide-genlégiótevékenységénekárnyoldalaivalismegkívánismerkedni,annaksokmásművet,tudományos–katonai,pszichológiai,történelmi,orvosistb.

�2

(ld.fentebb!)–művet,folyóiratotkelláttanulmányoznia.Akipedigmind-ezekkel a kérdésekkel irodalmi szinten kívánmegismerkedni, ésmagyarnyelven, annak továbbra is felelősségem teljes tudatábanújra csakRejtőJenőregényeitajánlom:ezekmegfelelőleírásaipontosanmegegyezneka– névnélkül ajánlott – tudósok, kutatók, történészek, sőt történelmi sze-mélyiségekáltalközöltésbizonyítotttényekkel.Rejtőregényeinem pony-va- és nem légiós regények; voltakkezembenigazilégiósregények:azokgiccsek,azidegenlégióhozcsakszerzőikéseltévedtkritikusokbesorolásaalapjánkapcsolhatók.Ilyenekamagyarnyelvrelefordított,alégiótbemuta-tókönyvek,amelyeketviszontnemlehetregényekneknevezni,mivelnemannakelfogadottszabályaiszerintíródtak.

Kiknekajánlanámeztaszótár-lexikont?TémájánálfogvaalégióésveleegyüttaFranciaországtörténelme(gyarmatosítás,hadtörténet…)irántér-deklődőknek: történészeknek,egyetemihallgatóknak–nomegtermésze-tesenaRejtőmunkásságátkutatóknak.Mindenkielvárásátatémávalkap-csolatbanmegkönnyítikatérképek,ajegyzetek,gazdagbibliográfia(ebbenmáraforrásokcsaknemteljesegészébenfrancianyelvűek!),filmográfia(ittmárújbólazangolnyelvűfilmekdominálnak…),diszkográfiaésnévmu-tató.

André-PaulComor(szerk.):Lalégionétrangère.Histoireetdictionnaire(Azidegenlégió.Tör-ténelemésszótár).Párizs,RobertLaffont–Ministèredeladéfense.2013.1147o.

Kun Tibor

�3

Az olasz jog történetének kézikönyve

Azolaszegységlétrejöttének150.évfordulójáranagyvállalkozásbafogottahírnevesTreccaniKiadó,avilághírűEnciclopediaItalianakiadója.Márkorábban is gyakorlat volt, hogykülönféle, gyakran többkötetes, elneve-zéseszerintfüggelékeket(Appendice)adtakkiazeredetileg1929és1937közöttmegjelentEnciclopediaItaliana35kötetéhez,amelyméltótársavoltafranciaLarousseésabritEncyclopaediaBritannicahírnevesvállalkozá-sainak.Ezekafüggelékekazonbaninkábbegy-egytudományterületönál-ló,enciklopédikusösszefoglalásai,ésnempusztánazeredetienciklopédiafüggelékei.

Azolaszegységlétrejöttének150.évfordulójáraszinténegyilyen„füg-geléket”jelentetettmegaTreccaniKiadó„Azolaszhozzájárulásagondol-kodástörténetéhez”(Ilcontributoitalianoallastoriadelpensiero)címmel.Eza„függelék”azonbannagyszabásúvállalkozás,szinteegyújenciklopé-dia.AzAppendiceottavaugyanishatkötetbenmutatjabeazolasznépkivá-lógondolkodóinakhozzájárulásátakülönféleszakterületektudománytörté-netéhez.Ezahatkötetafilozófia,ajog,agazdaság,atermészettudomány,atörténetírás,apolitikaésatechnológiaterületeitfedile.

EzekközülaszakterületemnélfogvaAjogcíműkötetetszeretnémis-mertetni.Atöbbmint800oldalaskönyvteljestartalmátalighalehetneegyszóvalösszefoglalni.Aműenciklopédia,vagyiskülönbözőszerzőklénye-gébenösszefoglalójellegűtanulmányokatírtakazolaszjogtörténetegy-egyfejezetérőlvagyazolaszjogtörténetegy-egykorszakalkotóalakjáról.Aztmondhatjuktehát,hogyazolaszegység150évesévfordulójáraegyjogtör-ténetienciklopédiaszületett,amelyakoraközépkortólkezdveaXX.századközepéigtárgyaljaazolaszjogésjogtudományévezredestörténetét.

Ezadjaakötetjelentőségétamagyarolvasókszámárais.Azolaszjogésazolaszjogtudományaközépkorbaneurópaijelentőségűvolt,elegendőcsakarragondolni,hogyazolaszegyetemekenhányanszereztekjogivég-zettségetezekbenaszázadokban.Amagyarjogászokközépkoriegyetem-járása isközismertakorszakkal foglalkozókutatókszámára.Aközépkor

�4

utánazolaszjogtudománytekintélyeugyanlehanyatlott,deakötetbenisbemutatotthíresjogtudósok(CesareBeccaria,NorbertoBobbio,stb.)neveisjelzi,hogyItálianemszűkölködöttolyanjogászokban,akiketazutókormégma is gyakran idéz nemcsak a jogtörténeti tárgyú tanulmányokban,hanem a tételes jogművelőimunkáiban is.Nemhaszontalan tehát, ha amagyarolvasófigyelmétisfelhívjukerreakötetre.

Akötetszerkesztőinek,elismertolaszjogászprofesszoroknaksikerültalehetőlegszínvonalasabbszerzőgárdátösszeállítaniuk.Rögtönakötetele-jénazelsőfejezetetazolaszjogtörténészekegyiklegtekintélyesebbalakja,Paolo Grossi írtaaközépkori jogésamodern jogkülönbségeiről.PaoloGrossi1933-banszületett,afirenzeiegyetemenolaszjogtörténetettanított,jelenlegpedigazolaszAlkotmánybíróságtagja.Szakterületeaközépkoriolaszjog,amelyrőlszámoskiválótanulmányt,tankönyvet,monográfiátírt.

AközépkorijogtörténetrőlszólórészbenGrossitkövetikGiovanni Chi-odi, Claudia Storti, Raffaele Volante, Umberto Santarelli áttekintő tanul-mányaiaglosszátorokról,aNémet-RómaiBirodalomhozvalóviszonyról,aglosszátorokszerződési rendszeréről,akereskedelmi jogrólésahűbérijogról.Az itt említett szerzők legalábbegy tanulmánytvagymonográfiátmárletettekazasztalraazáltalukfeldolgozotttémáról,amiannakbiztosíté-ka,hogyazadotttémaleghozzáértőbbművelőirőlvanszó.

A középkori jogrendszer általános kérdéseinek összefoglalása után aközépkori jog történetének fontosabb alakjai kerülnek sorra. IrneriusrólEnrico Spagnesi,AccursiusrólNicoletta Sarti,BartolusrólGiovanni Ros-si,BaldusrólFederigo Bambi, GratianusrólGiovanni Minnucci,SinibaldoFieschirőlAlberto Melloni,HenricusdeSegusióról(akitHostiensisnekne-veztekésműveiaközépkoriMagyarországonisismertekvoltak)FederigoBambiadottösszefoglalóbemutatást.

AjogireneszánszalakjaiközétartozikLorenzoVallaésAndreaAlciato,akiketGiovanniRossimutatott be.Mario Ascherimutatta be a nagyobbjelentőségűitáliaiegyháziéskereskedelmibíróságokjogalakítószerepét,adöntvénygyűjteményekforrásait.Ezutánkövetkezikakötetbenakereske-delmijogésannakegyikkiemelkedőXVII.századiolaszszerzőjeGiusep-peLorenzoMariaCasaregi.

AjogtudománykiválóalakjainakszámítóTiberioDeciani,ProsperoFa-rinacci ésGiovanniBattistaDeLuca bemutatása is természetesen részétképeziakötetnek.KülönösenGiovanniBattistaDeLucamunkásságátkellkiemelni,akineklatinnyelvűmunkája,aTheatrumveritatisetjustitiaeeu-rópaihírnevetszerzettalkotójának,ésazőnevéhezfűződikazolaszjoginyelvmegújításais,hiszenőírtaazolasznyelvűcivilisztikaiirodalomleg-

15

jelentősebbdarabját is, lényegébenazolasz joginyelvatyjánakis tekint-hető.

Anemzetközijogegyikalapítójának,AlbericoGentilinekamunkássá-gáról,aiusadbellumésaiusinbellomegkülönböztetésérőlAldo Andrea Cassiírt.

A jogtudománymegújulásanemcsakamagánjogésanemzetközi jogrészérőlnyilvánultmeg,hanemaközjogésabüntetőjogrészérőlis.Luca Mannori írtarendiállamválságáról,ésamodern,gondoskodó, jólétiál-lamról,amelyszorosankapcsolódottanépérőlfelülrőlvégbevittreformok-kal gondoskodó, felvilágosult fejedelem alakjához. A következő fejezetszerzője,Bernardo Sordihelyesennevezieztakorta jogi felvilágosodás(l’Illuminismogiuridico)ésaforradalmijogalkotáskorának.Ekkoralakultkiakodifikációeszméje,amelyelsőkéntCesareBeccariaművébentűntfel,akia iuscommunéraépülőjoghelyetta törvényekmegállapítottkódexét(uncodicefissodileggi)óhajtotta.Maria Gigliola di Renzo Villata ezzel kapcsolatbanajuriszprudenciálisjogésatörvényhozóireformokrólírt.Akorszakjogtörténetéhezelengedhetetlenajogifelvilágosodásnagyalakjai-nakismertetése,ígykapotthelyetakötetbenkülönfejezetkéntCesareBec-caria,BernardoTanucci,LudovicoAntonioMuratori,GaetanoFilangieri,PompeoNeri,akikféligjogászok,féligarisztokraták,féligforradalmárokvoltak.

Az olasz egységmegvalósításával szükség volt az egységes, nemzetiolasz joglétrehozására is.Anemzeti jogrendszer létrehozásánakalapvetőkérdésevoltakodifikáció,amelyszorosankapcsolódottanemzetállamesz-méjéhez, ahogyan ezt Riccardo Ferrante kifejtette. A nemzeti jogrendszer nemjöhetlétreazolaszegységmellettelkötelezett,nemzeti,már-márna-cionalistajogászoknélkül,mintpéldáulFedericoPaoloSclopis,GiuseppePisanelli,PasqualeStanislaoMancini, akikrőlkülön fejezetek szólnak.AbüntetőjogikodifikációnagyalakjaiközötttárgyaljaakötetFrancescoCar-rara,CesareLombroso,EnricoFerri,ArturoRoccomunkásságát.Acivi-listákközöttVittorioScialojaésChironivoltakalegfontosabbak,akiknekjelentősszerepükvoltazolaszmagánjogművelésében.

AmunkáskérdésaXIX.századmásodikfelébenváltjelentősséakapi-talizálódóItáliában,amelymagávalhoztaamagánjogszociálisátalakításá-nakkövetelését,ésamunkajogkialakulását.EzekrőlakérdésekrőlMonica Stronati, Giovanni Cazzetta és Ferdinando Treggiariírtérdekfeszítőfeje-zeteket.

Az első világháború után berendezkedő fasiszta rendszer felszámoltanemcsakaparlamentárisdemokráciát,hanemátalakítottaajogrendszertis.

�6

Akorporatívállameszméjévelafasisztaállamnemcsakadolgozóktöme-geitakartafékentartani,hanemezazintézményafasisztapárthatalmánakésbefolyásánakmegszilárdításátisszolgálta.Etiópiaelfoglalásávalkiala-kultagyarmatijog,amelyazonbanaII.világháborúbefejeződéséveljelen-tőségétvesztette.

AII.világháborúutánazelsőteendőazországállamformájánakeldön-tésevolt,amelynépszavazáson lettkirályságbólalkotmányos,parlamentiköztársasággá.Egyújköztársaságnakazonbanújalkotmányraisszükségevan.AzolaszalkotmányozásfolyamatátEnzo Chelimutattabe.Azalkot-mányozónemzetgyűléstagjaiközöttjelentőshelyetfoglaltakelakeresz-ténydemokraták, akik között több jogász is volt. Közülük is jónéhányatbemutatakötet.

A II.világháborúutániolaszalkotmányjogiberendezkedésegyik leg-fontosabb intézményevolt az alkotmánybíráskodáskialakulása, amelyrőleurópaiösszefüggésekkelegyüttPaolo Caretti adott ismertetést. Az alkot-mányjogátalakításamellettaversenyjogkialakítása,ésazeurópai integ-ráció jellemzi e kort.Természetesen nemmaradt ki a kötetből a büntetőeljárásésapolgáriperjogátalakításasem.Akötetszerkesztőineksikerültatudománytörténetszámáraishelyetszorítani.Ígykerültekbeakötetbeazolaszjogtörténet-írásnagyjai:GiuseppeSalvioli,FrancescoCalasso,Emi-lioBetti.

Amintebbőlaszükségszerűeneléggétömöráttekintésbőlisnyilvánva-ló, a kötet enciklopédikus jelleggel átfogja a teljes olasz jogtörténetet.Akötetszerzőiazolaszegyetemijogászoklegtekintélyesebbszemélyiségei,aminekismeretébenjószívvelajánlhatjukmindenérdeklődőnekeztavakoskötetet,mertebben tulajdonképpenmajdnemmindenbennevan,amitazolaszjogtörténetrőltudnilehet,delegalábbisbiztostámpontotjelentmin-denkinek,akitérdekelazEurópaiUnióegyikmeghatározótagállamának,Olaszországnakajogtörténete.

PaoloCappellini,PietroCostastb.szerk.:AppendiceVIIIdellaEnciclopediaItalianadiSci-enze,LettereedArti.Ilcontributoitalianoallastoriadelpensiero,vol.V,Diritto,Roma,IstitutodellaEnciclopediaItaliana(Atudományok,azirodalomésaművészetolaszen-ciklopédiájánaknyolcadikfüggeléke.AzolaszhozzájárulásagondolkodástörténetéhezV.kötet:Ajog)Róma,2012.pp.XXXI-802.

Bónis Péter

�7

Nemzeti mitológia a Macedón Köztársaságban� és szomszédjainál

Abevezetőbenaszerzőazthangsúlyozza,hogyatörténelemésarégészetkétolyantudományosdiszciplína,amitapolitikusokelőszeretettelhasznál-nakfelsajátpolitikaiésnemzeticéljaikmegvalósításaérdekében.Atudo-mányoslátszatmögöttezekbenazesetekbenpolitikaimanipulációhúzódikmeg,atudományhelyétátvesziazideologizálás.Aszerzőszerintakutatókmegkülönböztetikazújnemzetimítoszokatarégitörténelmimítoszoktól,amelyekatörténelemfolyamánésegészenmásösszefüggésekbenjelentekmeg.Felhívjaafigyelmetarra,hogyazújnemzetimítoszokelemzésévelmindenekelőttaszociológusok,politológusokésantropológusokfoglalkoz-nak,atörténészeksokkalkevésbé.Ennekokátabbanlátja,hogyatörténé-szekegyrésztszükségesnektartjákazúgynevezetttörténelmitávlatot,azt,hogybizonyosfolyamatokmárlezártaklegyenek,másrésztabban,hogyatörténészektöbbnyiretagadjákanemzetimítoszokhasznosságát.Ezutób-biakugyanisszerintüknegatívanhatnakmindatársadalmi,mindpediganemzetek közötti viszonyokra. Nada Proevaúgyvéli,hogyvannakolyan(történelmi)mítoszok,amelyekazadottnemzetszempontjábólhasznosaklehetnek.Ígysegítetteazsidókegységénekmegőrzésétakiválasztottnéptudata,silyenszerepetjátszottakamítoszokazasszimilációelleniküzde-lemben,azidentitásmegőrzésébenamacedónoknál,akurdoknálésabasz-koknál.Ennekfényébenaszerzőúgyvéli,„hogyamikoregymítosztnem

1.AcirillbetűthasználóországneveРепубликаМакедонија(http://vlada.mk/),aminekát-írása,hacsakacirillbetűsátírás szabályaira (HadrovicsLászló főszerk.:AcirillbetűsszlávnyelvekneveinekmagyarhelyesírásaBudapest,AkadémiaiKiadó,1985,123–129.)lennénktekintettelRepublikaMakedonijalenne.Alatinírásthasználódélszlávországokígyisírják(lásdpl.:http://www.mzz.gov.si/si/predstavnistva_po_svetu/evropa/macedonija/;

http://www.mvep.hr/hr/predstavnistva/veleposlanstva-stranih-drzava-u-rh/macedonija-zagreb,114.html#p.Annak,hogykülföldönmásholMacedónia/Macedonia/Mazedonienazátírás(bárnémetnyelvterületenelfogadottaMakedonienformais)részbennyelvtörténeti,részbenpolitikaiokaivannak.Ezutóbbiakközül a legfontosabb,hogyGörögországnakfenntartásaivannakazországnevévelkapcsolatban.Érveikközöttszerepel,hogyGörög-országészakirégiójánakneveMakedónia(Μακεδονία).

FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET-EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL

18

tudatosanésnembizonyoscélokérdekébenalkottakmeg,hanemspontánulkeletkezett,akkoratörténészezttörténelmidokumentumkéntértékeli.”

Eztazállítástazzalkívánjaárnyalni,hogyelismeri,tény,hogyanaciona-lizmus idejénakorábbanspontánulkeletkezettmítoszokat is felhasználtákpolitikaicélokra.Szerinte ilyenpéldáulamoderngörögállamazonmaga-tartása,hogyvisszaélatörténelmimítoszokhasználatával,miközbentagadjaa későbbi, jól ismert és jól dokumentált eseményeket,mindenekelőtt a te-rületénkorábbanlezajlottmigrációjelentőségét.Teszieztannakérdekében,hogy„segítseamoderngörögnemzetmegteremtésétésazantikGörögországetnikaiterületénélsokkalszélesebbterületenépítsekiazállamot”.Aszerzőszerintezatörekvésjólláthatóabbólaz1913-bankiadottdokumentumból,amelybenazakkormegszerzettMacedóniátésTrákiát(még?csupán)új föl-dekkéntjelöltékmeg.Agörögpéldaisalkalmatadszámára,hogyakárcsakakésőbbieksoránmégtöbbszörkiemelje,hogyanemzetimítoszokmegalkotóiáltalábanazthangsúlyozzák,hogyazadottterületenőkjelentekmeg(mások-nál)korábban,hogyazövékazősibbnemzet.

Proevaúgyvéli,hogyazújnemzetimítoszokaXVIII.században,asze-kularizációidejénkeletkeztek,amikorismárkételkedtekIstenbenésazaddigérvényeshagyományokban.Szerinteazúj,nemzetimítoszok,antikelőképe-iktőleltérőenhazugmítoszok,mert„azáltalánosírás-olvasás,ésaglobalizá-cióidejénnemcsupánnincsszükségilyenekre,deegyenesenkárosakis.”

Azelméletibevezetőutánelsőkéntazalbánpánillirizmusésnemzetikom-munizmusideológiájátvizsgáljameg.Apánillirizmusdogmájátazalbánnaci-onalistákaXIX.századfolyamánalkottákmeg,akkor,amikormégnemálltrendelkezésrekellőmennyiségű régészetianyag.ApánillirizmusszerintegyidőbenEurópát(egészenaBaltikumig)illíreknépesítettékbe.Amásodikvilág-háborúután,amikorazásatásokbebizonyítottákezenállítástarthatatlanságát,elméletüket átalakították a „balkáni pánillirizmus” eszméjévé, azaz ekkortólmárcsakaBalkán-félszigetretekintettékérvényesnek.Ennekalapjánaztállí-tották,hogyahellénekvalójábanillírek,illetve,hogymárHoméroszisszólazillírekről.Azelméletcéljatermészetesenannakigazolásavolt,hogyaBalkánonazalbánok(azillírekegyenesleszármazottai)azigaziőslakók.Aszerzőfelhívjaafigyelmetarra,hogyazelméletképviselőimegfeledkeznekegyfontostényről:azillírnépmegnevezésutoljáraaIII.századbantűnikfelaforrásokban,mígazalbánokról/arnautákrólcsakaXI/XII.századiforrásokszólnakelőször,ahiátustehátezesetbenmintegynyolcszázév.Ráadásulazelmélethíveiaztállítják,hogyfolytonosságvanazillírésazalbánnyelvközött,eztazonbannemlehetbizonyítani,mertmindösszeháromírottillírnyelvemlékmaradtfenn,amelyeknemnyújtanakelegendőalapotabizonyításra.

19

EzatényviszontnemzavartaaXX.századialbánkommunistákatabban,hogyerreazelméletrealapozvanemzeti-kommunistamítosztalkossanak.Afantasztikuselemeketsemnélkülözőteórialényegeazvolt,hogyazalbánokaBalkánlegrégebbinépétalkotják.Azelméletnépszerűlettamacedóniaialbánokkörébenis,akikatörténelmidokumentumoktükrébencsaklassan,aXVII.századvégétőlajelenkorigzajlófolyamatokeredményeképpenlettekszámottevő etnikummáamaiMacedónianyugati részén.Azelmélet alap-jánviszontamacedóniaialbánokegyrészeaztállítja,hogyazáltaluklakottterületnekisazalbánállamrészévékellválnia.Ennekazelméletnekisvoltszerepeazalbánokésmacedónokközött2000-benkitörtfegyveresösszecsa-pásban.Amacedónszerzőmegjegyzi,hogybáramacedóniaialbánok1990ótakomolyjogokkalbírtak,azösszecsapásokatlezáró2001-esohridimegál-lapodásbanazalbánokolyanszéleskörűjogokatkaptak,amilyennelavilágonegyetlenkisebbségsemrendelkezik,azalbániaimacedónokrólmárnemisszólva.Proevaszerintezazérttörténhetettígy,mertanyugatipolitikusoknakanemdemokratikusszerbrezsimmegtöréseérdekébenszükségükvoltazal-bánokra.Aszerzőszóváteszi,hogyadéliszomszédaikáltalkitaláltszláv-ma-cedónmegnevezést–amelyarraszolgált,hogycáfoljákamacedónidentitáslététésígykétségbevonjákazállamlétjogosultságátis–azalbánpolitikusokiskihasználták.Azalbánokszerintazértértelmesdologeztamegnevezésthasználni,mert a jelenlegiekelődeicsakaVI. századbanérkeztekmai la-kóhelyükreaKárpátokmögül.Ezazt jelenti,hogysemmilyenkapcsolatuknincs(nemvolt)azókorimacedónokkal, ígynemjogosultakaMacedóniamegnevezésresem.Ezamegnevezésigazábólazillírekegyenesleszárma-zottait,azalbánokatilletimeg.Eztazelvet,amelykétségbevonjaajelenlegiMacedónialétét,valljaakoszovóipolitikusokegyrészeis.

Eztkövetiabolgárpankretizmusvizsgálata.Bárazerrőlszólóelméletmajdnemegykorúapánillirizmussal,csupánamúltszázadhatvanasévei-benállítottákabolgárnacionalizmusszolgálatába.Apánillirizmusszerint,haapeonoktrákoknaktekinthetők,abolgárokpedigazőleszármazottaik,akkoraVardartólkeletreeső,(egykor)peonokáltallakottterületekbolgárterületnektekintendők.Akommunizmusbukásautánnemeztamítosztfej-lesztettéktovább,hanemegyújelmélettelálltakelő,amelyszerintabol-gárokaHindukuskörnyékérőlérkeztekmaihazájukba.Aszerzőszerintezakétbolgárnemzetimítosznemgyakorolthatástamacedónnemzetimi-tológiára.Ezutóbbiraamacedónnemzetésnyelv tagadásavolthatással,valamintazatörekvés,hogyrájukerőltessékabolgárnemzetiidentitást.AkétnépközöttaSámuelbolgárcárravonatkozóvitávalkapcsolatbanPro-evamegjegyzi,hogyaSámuelállamáraalkalmazottBulgáriamegnevezés

20

nemetnikai, hanempolitikai értelemben volt használatos. Proeva szerintSámuel,akinekállamiközpontjanemBulgáriában,hanemMacedóniábanvolt,valójábanuzurpáltaabolgárállamállami-jogitradícióját.Ezzelapo-litikaielnevezésselillettékazösszesbolgárfennhatóságalattállóterületet.Azt,hogyamegnevezéstpolitikaiésnemetnikaiértelembenhasználták,jólmutatja,hogyCirillésMetódnyelvétnembolgárnak,hanemszlávnakne-vezték,sabizánciforrásoknemMacedóniát,hanemSklaviniát,vagyScla-viciátemlegetnek.Proevaszerint„aXIX.századvégéig,abalkániállamoklétrejöttéigagörögésabolgármegnevezésneknemvoltsemetnikai,sempedigpolitikaijelentése.AzOttománbirodalombanabolgármegnevezésabirodalomösszesszlávját jelölte,demintaparasztmegjelölésszinoni-mája,mivelaszlávoktöbbnyireafalvakbanéltek,mígagörögmegjelölésegészenaXIX.századelejéigapravoszlávkeresztényekreutalt.”Aszerzőutalarra,hogya forrásokbanaXVIII. századtól jelenikmegamacedón/Macedóniaésabolgár/Bulgáriamegkülönböztetés,majdabolgárokközöttmegjelentazigényMacedónia„felszabadítására”.Arra,hogyezazigénycsakviszonylagkésőnjelentmeg,akövetkezőpéldáthozzafel.Az1878-banKresznavárosábanéskörnyékénkitörtfelkelésta(korabeli)bolgártörté-netíráskresznaifelkelésneknevezi,azazahelyszíntjelölte.Egyfennmaradtpecsétnyomónakörönbelülcirillbetűsfeliratlátható,mígakörönkívülezáll:az1878-asmacedónfelkelésalkalmából.Akorabelimacedónfelkelésibi-zottságelőírásaibanpedigMacedóniafelszabadításáról,macedónfelkelésről,macedónhadseregrőlvanszó.Aszerzőironikusanmegjegyzi:„ezvilágosanbizonyítja,hogyeztafelkelést,akárcsakakésőbbi»bolgár«felkeléstama-cedónokésnemabolgárokkezdeményezték.”Ugyancsakfontosbizonyíték-naktekinti,hogyaXX.századelejérőlvalóamerikaibevándorlásilistákonMacedóniakülönböző területeiről származó, félig írástudatlanbevándorlókmagukategyértelműenmacedónoknaknevezik.Proevahangsúlyozza,ezaztmutatja,hogynemigazakazokazállítások,amelyekszerintamacedónnem-zetetcsupánaKomintern1934-esdokumentumai,illetveTitóII.világháborúutánidokumentumaihoztákvolnalétre.Ezekadokumentumokcsupánama-cedónnemzetlétrejötténektényétismertékel,állítjaaszerző.

Atanulmánykövetkezőrészeagörögpánhellénizmustvizsgálja.EnnekazideológiánakazértelmébenazeurópaicivilizációbölcsőjeGörögország(különös,hogyaszerzőnemazókoriHellasztemlegeti).Ennekmegfele-lőenagörögök(aföníciai írástólkezdveamacedónfalanxig)számosta-lálmánytamagukénaktekintenek,holottazutóbbiakatilletőenjóltudjuk,hogyazókorigörögökvilágosanmegkülönböztettékamacedónokatahel-lénektől.Apánhellénizmusszerintmindenolyanterület,aholcsakhellén

2�

nyomokvannak,legyenazkereskedelmi,kulturális,vagybármi,azgörög-nektekintendő,függetlenülattól,hogyagörögökottanimegjelenéseelőttmilyennépekéltekottakármárévszázadokóta.

Agörögésamacedónnacionalizmusvégletestúlzásairaaszerzőrendkí-vülszemléletespéldáthozfel.APakisztánbantalálhatóKashatelepülésrőlegyesekmegalapozatlanulaztállítják,hogyeredetemacedóniaiNagySán-doridejéremegyvissza.Agörögállam2005-bengörögkulturálisközpon-tothozottott létre.Ezutánegymacedón„tudományos”expedíció (mely-nek tagjai között sem történészek, sem régészek nem voltak) ugyancsakPakisztánbanakínaihatárközelébenfekvőHunzavölgybenolyannyelviizolátumottaláltak,amelyrőlamacedónnemzetimitológiaképviselőiaztállították,hogyazantikmacedónnyelvhezkötődik.Azexpedíciórólszólóbeszámolótlevetítetteamacedóntelevízió,majd2008-banaMacedónKöz-társaságjelentősmédiafelhajtáskíséretébenvendégülláttaHunzakirályátéskirálynőjét.

ProevaezutánamodernGörögországazontörekvésétmutatjabe,hogyeltüntesseaterületénlévőmásetnikumokat,illetvenyomaikat.Az1920-assèvres-ibékeszerződésarrakötelezteGörögországot,hogytegyelehetővéakisebbségekszabadnyelvhasználatát.1925-benkinyomtattakugyanegyla-tinbetűkkel(amacedónokmindigcirillírásthasználtak)készítettmacedónnyelvkönyvet, a kinyomtatott példányokat azonban egy rablótámadásnakálcázott akcióbanmegsemmisítették, hiszen azt bizonyította volna, hogylétezikmacedónkisebbség.Amacedónbeszédetpénzzelbüntették,aszlávés törökhelységneveketgörögösítettékstb.Az1946és1949közöttzajlógörög polgárháború következményeként, amelybe a görögök szövetsége-seiként(napalmbombákkal)abritekisbeavatkoztak,humanitáriusokokból28ezergyermeketevakuáltak.„Ezazexodusvoltamacedónetnikaitérségvégsőmegtisztításánakkezdete,mivelegyetlenevakuáltgyermeksemtértvisszaegykoricsaláditűzhelyéhez.Egy1982-benhozotttörvénnyelmeg-tiltották,hogyagörögszármazásúakkivételévelbárkivisszatérhessen,ésezeketagyerekeketamainapigmenekültneknevezik.Amacedónokígysa-játlakóterületükönkisebbséggéváltak.”Sajátosfordulat,hogyamíg1982-igagörögökarratörekedtek,hogyÉszak-Görögországbanmindenmódoneltöröljékamacedónelnevezéseket,attólazévtőlkezdvemegfordítottákafolyamatokat.Visszaadtákamacedónetnikaiésföldrajzineveket,éssajáthasznukrafordítottákamacedónszimbólumokat.Hozzákelltenni,Proevacsakimpliciteérzékelteti,hogyaszimbólumokatilletőenazantikmacedónszimbólumokrólvan szó:Macedón (Nagy)Sándorképéveldíszítettékazegyikgörögpénzérmét.

22

Aszerzőezutánnehezményezi,hogyanémetekfilhellénizmusamiattGörögországnakEurópábansokmindentelnéznek.„Ígyagörögpropagan-dánakésajólismertfilhellénizmusnakköszönhetőenazEurópaiUniószószerintmegzsaroltegyfegyvertelen,szegényéskicsinyországot,amelyalegcivilizáltabbmódonváltkiaJugoszlávSzocialistaSzövetségiKöztár-saságbólésSzlovéniánkívülegyedülikéntkapottpozitívértékeléstaBa-dinter bizottságtól, azt követelve, hogy államisága elismerésének fejébenváltoztassameganevét,amivelmegtagadtatőleasajátidentitásraéssajátállamravonatkozótermészetijogot.Ennyitanemzetimítoszokkalkapcso-latoseurópaiviszonyulásról,Európáról,amelyikgörög,ésGörögországról,amelyikeurópai,mígmibalkániakvagyunk.”

Amint azonban a következő (a macedóniai macedónizmusról szóló)fejezetbőlkiderül,azelőzőidézetellenéreszósincsarról,hogyProevaasaját,tehátmacedónnemzetimitológiájukatilletőenmegértőbblenne,mintatöbbinemzetiideológiávalösszefüggésben.Megemlíti,hogyamacedónemigránsok(mindenekelőttaGörögországbóleltávozottak)külföldönko-molyharcotvívtakagörögemigránsokkal.Őkvoltakazok,akiknekzász-lajánelőszörjelentmegazún.verginaicsillag,skésőbbezazászlólettamacedón állam zászlaja.A szerző ezután felsorolja, hogy a fent említetthelyzet(tehátaszomszédokMacedóniávalkapcsolatosmagatartása)miattmilyen komoly politikai és gazdasági károkat szenvedettMacedónia.Azígy felgyülemlett sérelmeknek az lett a következménye, hogy apolitiku-sokideológusaikéspopulistaértelmiségijeiksegítségévelamúltésarégimítoszokfelélesztésefeléfordultakannakérdekében,hogymegerősítsékanemzetegységét,éscsökkentsékarájuknehezedőstresszt.

MatehátMacedóniábanerőteljesenzajlikanévésidentitásvédelménekfolyamata.EzaMacedóniaantikmúltjairántimegnövekedettérdeklődés-sel,NagySándormítoszánakfelélesztésével,szobrainakfelállításávalkez-dődött, és folytatódott anévhasználatravonatkozó jogokbizonyítékainakerőteljeskeresésével, amúltban történővájkálással.Akormányhatalmaspénzeketáldozottarégészetiásatásokra,sazeredetiantikemlékeketszósze-rintakormányépületeelőttiutcaszakaszonállítottákfel.Miután2008-banGörögországvétóvalmegakadályoztaMacedóniaNATO-tagságát,Szkopjeelkezdteutánozniagörögmódszert:modernobjektumokat(repülőtereket,autópályákat,stadionokat)híresantikszemélyekrőlneveztekel.Aszerzőbővensorolja,hogyakormány(nemigazánátláthatómódszerekkel)milyenjelentősösszegeketáldozottanemzetimitológiáraalapozottpropagandára.Amárfelállítottésmégfelállítandószobrokésegyébemlékművekcélja,hogyigazoljákazantikvitástólamainapitartófolytonosságot.

23

Proeva szóvá teszi, hogy különféle nem történész értelmiségiek (új-ságírók, orvosok, építészek, jogászok stb.) kíméletlen kritikát zúdítottaka történész szakmaszámosképviselőjére, aközvéleménytelárasztottákatörténelemről szóló saját igazságaikkal.Nekik ugyanis a hivatásos törté-nészektőleltérőennemjelentproblémát,hogyeszközökettaláljanaksaját»tudományos«műveik számára.A tőlük eltérő véleményen lévő történé-szeklejáratásáraelegendővoltannakhangoztatása,hogyanemzetelleneskommunistákszámáradolgozótörténészeknemcsupánmeghamisítottákatörténelmet,demegissemmisítettékazokatabizonyítékokat,melyeklehe-tővétennékavalóditörténelemrekonstruálását.

Ezekazönjelölttörténészekazutánalegképtelenebbállításokkalhoza-kodnakelő.EgyKanadábanélőmacedónmérnökpéldáulaztállította,hogyateljesmaiszlávszókészletazantikmacedónnyelvvelvankapcsolatban.Szerinteezaztjelenti,hogyazanyelvszlávvolt,hiszenebbenatérségbennemvoltmigráció,a szlávokmindig is jelenvoltakaBalkánon. Az Ili-ásztszerinteezenaszláv-macedónnyelvenírták.Állításaitazutánátvettékazújdonsültésönjelöltmacedóniai„történészek”is.Proevaezutánbővensoroljaezen„történészek”hajmeresztőállításait.Amiazonbanmégennélisrosszabb,megalkuvásokánjónéhánytörténészbeálltazoksorába,akikbeálltakanemzetimitológiaszolgálatába.Azegyikklasszika-filológuséstörténészpéldáulaztjavasolta,hogyaNagySándorésutódainakkorátje-lölőhellenizmusfogalmahelyettezentúla macedónizmus terminológiájáthasználják.

Aszerzőfeltesziakérdést,hogyvajonholvannakazokatörténészek,akikvalóbanszakmaiszempontokalapjánfoglalkoznakamúltvitatottkér-déseivel.Úgylátja,hogyafelmerülőkérdésekreadottválaszokazadotttör-ténészekpolitikaihitvallásátólfüggenek.Ajelenlegimacedónnemzetépítéstkeményenbírálótanulmánytezzelanémifelmentéstisadómondattalzárja:„Ajelenkorimacedónnemzetimítoszarégitörténelmimítoszokfelhaszná-lásánakiskolapéldája,amelynekcélja,hogymegőrizzeaszomszédokáltalasajátnemzetimítoszaiksegítségéveltagadott(macedón)identitástésazállamot,amelyértajugoszlávállamonbelüliközelfélévszázadosfennállásután,sajnosismétharcolnikell.”

NadaProeva:Suvremenimacedonskimitkaoodgovornanacionalnemitovesuseda:albanskipanilirizam,bugarskipankratizamigrčkipanhelenizam(Amodernmacedónmítosz,mintaszomszédoknemzetimítoszaira–azalbánpánillirizmusra,abolgárpankratizmusraésagörögpánhellénizmusra–adottválasz).Zgodovinski časopis,2010/1–2.176–219.

Szilágyi Imre

24

Egészség, higiénia és eugenika� Délkelet-Európában �945-ig

EzakötetaCentralEuropeanUniversityPressgondozásábanjelentmeg2011-benéshasonlógondolatmenetetragadmeg,mintszinténennélaki-adónálmég2006-banmegjelentBloodandHomeland:EugenicsandRacialNationalisminCentralandSoutheastEurope1900–1940.(Véréshaza:faj-nemesítésésfajinacionalizmusKözép-ésDélkelet-Európában1900–1940)címűkönyv.MindkétkötetnélközreműködöttszerkesztőkéntésszerzőkénttöbbekközöttMarius Turda és Paul J. Weindling is.

Atöbbszerzőstanulmánykötetíróimárkorábbanisfoglalkoztakezzelatémakörrel,vagyisazegészségügyifejlődéssel,valamintazújabborvo-sivívmányokhasználatával akorabelidélkelet-európai államokban; többkiadványuk, könyvük is megjelent a XIX–XX. századi délkelet-európaiegészségügyihelyzettelkapcsolatban.

Szerkezetilegakötetötfőegységretagolódik,ebbőlaközépsőháromfejezetetlehettematikusanelkülöníteni,azelsőtésazutolsótpedigbeveze-tésnekésösszefoglalásnak,kitekintésnektarthatjuk.

Akönyvközpontikérdéseazeugenika(eugenetika,fajegészségtan)tér-nyeréseésalkalmazásaadélkelet-európaiésaközép-európaiországokban.

Abevezetésbenaszerkesztők(Christian Promitzer, Sevasti Trubeta és Marius Turda) tájékoztatnak,hogyakötet inkábbátfogó,összefoglalóéstájékoztatóműnektekinthető,semmintrészletes,valóbanújkérdéseketfel-

1.Az eugenika fogalma François Galton nevéhez köthető társadalomfilozófiai irányzat,amelyazemberöröklődőtestiésszellemitulajdonságainakjavításaérdekébenvégzettbeavatkozásokathirdette.Enneklétezikegypozitívésegynegatívirányais.Apozitívatársadalomkiválóbbadottságútagjainakazátlagosnálnagyobbgyerekszámátszorgal-mazta,anegatívviszontbizonyoseugenikaiártalombanszenvedőegyénekszületésikor-látozásáttámogattaazérdekeltekfelvilágosításarévén.Azeugenikárólbővebben:BíróBertalan:Eugenika.MagyarSzemleTársaság,1935.AlisonBashford,PhilippaLevine(Eds.):TheOxfordhandbookofthehistoryofeugenics.OxfordUniversityPress,2010.Kevles J.Daniel: In the nameof eugenics: genetics and the uses of humanheredity.HarwardUniversityPress,2004.

25

vetőolvasmánynak,ettőlfüggetlenülakorabelidélkelet-európaiegészség-ügybenkevésbéjártasaknaksokújdonságottudfelmutatni.

Akötet viszonylag nagy terjedelmű, (466 oldalt tartalmaz) ezért csakegyfejezetetemelnékkibővebben.

AtanulmányokaXIX.századvégétőlaXX.századelsőfeléigmutatjákbeazegyesdélkelet-európaiországokegészségügyihelyzetét(pl.Bosznia-Hercegovináét,Görögországét).Igaz,évtizedeketcsúszva,demármegje-lentekanyugat-európaiegészségügyivívmányok,gyógyszerek,amelyekatérségbenelterjedtszörnyűjárványok(pl.tífusz,malária)visszaszorításátissegítettékkisebb-nagyobbsikerrel.

Aszerzőkbemutatjákadélkelet-európaiegészségügyintézményesülésé-nekafolyamatát,valamintahigiéniánakésazeugenikánakaközoktatásbanbetöltöttszerepét.Abevezetésbenrészletesleírástkapunkenneka„fejlet-len”délkelet-európairégiónakahigiéniájáról,egészségügyéről.

Abevezetésbenatanulmányokatkétfőrészreosztjákaszerkesztők,ezekközülazelsőahigiéniávalésazegészségügyipolitikávalfoglalkozik,ezenbelüladélkelet-európaiegészségügyipolitikaéshigiéniabemutatásakerülelőtérbe,amásodikpedigazeugenetikaújratermelőprogramjárólszól.

AkötetelsőnagyfejezeteaGermanEugenicParadigms,amelyegyPaulWeindlingáltalírtfejezetbőlállésaRacialExpertiseandGermanEugenicStrategiesforSoutheasternEurope(Németeugenikaiparadigmák–Délke-let-Európafajiszakértelmeésnémeteugenikaistratégiái)címetviseli.

Aszerzőfőkutatásiterületeazorvostörténet,XX.századiközegészség-ügyiszervezetekkel,eugenikatörténettelvalamintXX.századijárványok-kal foglalkozik. Történész professzor az Oxford Brookes Egyetemen éstöbbműveismegjelentaXIX–XX.századiegészségüggyelkapcsolatban[Ilyenpl.aBloodandHomeland(VérésHaza),EpidemicsandGenocideinEasternEurope1890–1945(JárványokésnépirtásKelet-Európában)]

Anémetvölkisch(völkischerGedanke,vagyisnépigondolat)irányzataz 1920-as években a német tudományos életre rendkívüli hatással volt. Miótaazeugenikaésa fajhigiéniaa jobboldal részévé interpretálódott,avölkischtaXX.századközepénekNémetországávalazonosították.Ebbenazidőbenindultakmegakutatásokanépességpolitika,azegészség-ésajólétipolitikairányába.

AHistoriographicReflections(Historiográfikuselmélkedések)címűal-fejezetbenkerül az eugenika tudományban történő alkalmazásának törté-netérőlvanszó.Az1980-asévekbenatörténészekújafelfedeztékEckartKehrtézisét,vagyisabelpolitikaelsőbbségénekalkalmazásátatörténettu-dományban.Ígyatörténészekfigyelmeahagyományos,akülpolitikaelsőd-

26

legességétkövetelőnemzetitörténelemrőlatársadalmikérdésekirányábatolódott,ezáltalfontossáváltpéldáulatársadalmiosztályokkutatása.Meg-növekedett az érdeklődés az 1945 előtti német népegészségügyi politikairánt,ígyazeugenikairántis,ezazérttörténtígy,mertanépegészségügyiésnépesedésipolitikátaNémetBirodalombantársadalompolitikaieszköz-nektekintették,amelyolyangazdasági-szociálisproblémákmiattjöttlétre,mintagazdaságiegyenlőtlenségésagyors iparosítás.Azúj sterilizációsmódszerekazEgyesültÁllamokbólésNyugat-EurópábólterjedtekelNé-metországba és Délkelet-Európába is. A Weimari Köztársaság közjólétiállamánakközéppontjábaa szaporodáskontrolljakerült, gyerekvállalásrabiztattáka„genetikailagkiváló”családokat.

Amúlt századelejénmegírteugenikai történelmi tanulmányokazan-gol–amerikai eredetű szociáldarwinizmus elméletén alapultak, a németszerzőkisidenyúltakvissza.

Ahivatalos politika szintjén két koncepció is kialakult.Az egyik egyXX.századiosztrákelméletbőlszármazott,amelyegyközép-európaikon-föderációrólszólt.Ezenelképzelésszerint,Németországéstöbbmásállamszövetkezésévelkonföderációthoznánaklétre.FriedrichNeumannkedvelteanémetekvezettekonföderációeszméjét,amibebeleértetteAusztria-Ma-gyarországotésegydélszlávállamotis.AmásikkoncepciószerintNémet-országnakkelladomináns, irányítószerepamitteleurópai térségvezeté-sében.Amásikkoncepcióvalszemben,azAdolfHitleráltalképviseltutóbbielutasítottaaHabsburg-föderalizmustakeletinémetterületeken.Aszerzőtöbbtudóstiskiemel,ígypéldáuladarwinistazoológust,ErnstHeackeltésWilhelmSchallmayert,ezutóbbikidolgozottegyelméletetaVolkseugenik-ről(népeugenika)valamintfelállítottegyszociológiaimodelltis.

Az Origins (Eredetek) című alfejezetből megtudhatjuk, hogy a Ges-selschaft für Rassenhygiene (Fajhigiéniai Társaság) volt az első eugeni-kai társaság,amelyet1905. június22-énBerlinbenalapítottmegRichardThurnwald.Atársaságjóvoltábólorvosiésbiológiaikapcsolatokkötöttékösszeanémet,svájciésosztrákeugenikusokataszázadfordulón.Atársaságmegalapításaegymélyebbnagynémetkontextustjelentett,SvájconkívülazOsztrákBirodalomisarészévévált.Atársasággaltörténőkapcsolatfelvételmiattjelentőslettazegészségügyaközép-ésdélkelet-európaiállamokban.

HygienicMitteleuropa?(EgészségesKözép-Európa?)ezakérdésakövet-kezőfejezetcíme.AMitteleuropakoncepciónaknagyobb„faji”jelentőségevoltaXX.századelsőfelében.AkétfőkoncepcióközülNeumannMittele-uropájaeredetilegnemfaji,eugenikaialapúvolt,ebbeanémetközgazdasá-givezetésűállambabelefoglaltavolnaDélkelet-Európát,igazGörögország,

27

SzerbiaésRomániarészvételenélkül.Neumannaztbizonygatta,hogytöbbgyermeketszükségesvállalni,mivela jövőbeli területi revízióhoznagyobbnépességrevanszükség.Felismerteazerdélyiszásztelepülésekmellettaha-sonlónémettelepüléshelyekelőnyét,amelybiztosítjaennekanémetkonfö-derációnakafennállását.AlfredPloetzésRichardThurnwaldkidolgoztákanémetKözép-Európatervet,egyolyanközép-európaiállamszövetséget(Mit-teleuropäsichesStadtenbund),amelyösszekötnéSvájcot,Hollandiát,Belgiu-motésSkandináviát,miközbenegynagyobbNémetBirodalomrészévéválnaMagyarországis.

A Jewish Eugenics (Zsidó eugenika) című fejezetben a Judentummal(zsidóság)szembenállóDeutschtum(németség)problémájárólíraszerző.AproblémaAlfredPloetznéliselőkerült,akiazsidókat„Kulturrassenek”(kultúrfaj)tekintette,(ellentétbenpéldáulSchallmayerrel).Anémeteketészsidókataszociáldarwinistaszemléletszerintitúlélésértvalóküzdelembenegymásellenfelekéntállítottabe.Emellettatudósafajegészségtanttudo-mánykéntakartaelfogadtatni.

Arasszizmusaz1920-asévektőlkezdődőenegyreerőteljesebbenvoltje-lenatudományoséletben,mindenholelőfordulónemzetközijelenséggéváltésegyreszélesebbkörbenelterjedt,erőteljeséselitideológiávávált.

AScientificNetworks(Tudományoshálózatok)címűrészbentovábbitudó-sokatésfontosnemzetköziegészségügyiintézményeketmutatnakbe,aszerzőkrekonstruáltákazegészségügyihálózatotésazeugenikátDélkelet-Európában.Több„faji”antropológus,mintpéldáulEugenFischerésOttoRechetartottaakapcsolatotszámosközép-ésdélkelet-európainacionalistával.

Amásodik,harmadikésnegyediknagyfejezetazalábbitanulmányokbóláll:Amásodikrészcíme:Hygieneandhealthpolitics(Higiéniaésegészség-

politikák)ésezhatalfejezetettartalmaz(acímekmagyarul):Bigitte Fuchs:Austro-HungarianPoliciesof’Race’,GenderandHygie-

neinBosniaandHerzegovina,1874–1914(Osztrák–magyar’faji’politika,neméshigiéniaBosznia-Hercegovinában,1874–1914).

Christian Promitzer:Typhus,TurksandRoma:HygieneandEthnicDif-ferenceinBulgaria,1912–1944(Tífusz,törökökésromák:higiéniaésetni-kaikülönbségekBulgáriában,1912–1944).

Katerina Gardikas:HealthPolicyandPrivateCare:MalariaSanitizationinEarlyTwentiethCenturyGreece(Egészségpolitikaésmagángondozás:AmaláriaGörögországbanahuszadikszázadelején).

Kristina Popova:CombatingInfantMortalityinBulgaria:WelfareActivities,NationalPropaganda,andtheEstablishmentofPediatrics,1900–1940 (Harc agyerekhalandóság ellenBulgáriában: Jóléti tevé-

28

kenységek,nemzetipropagandaésagyermekgyógyászatmegerősíté-se).

Leda Papastefanaki:Politics,ModernizationandPublicHealthinGreece:TheCaseofOccupationalHealth,1900–1940(Politikák,modernizációésnépegészségGörögországban:Amunkahelyiegészségállapota,1900–1940).

Željko Dugac:„LikeYeastinFermentation”:PublicHealthinInterwarYu-goslavia(„Mintzavargáserjesztése.”Közegészségajugoszlávidőszakban).

Aharmadikfejezetcíme:Eugenicsandreproduction:Eugenikaésújra-termelődéscímmel,ittishatalfejezetszerepel.

Gergana Mircheva:MaritalHealthandEugenicsinBulgaria,1878–1940(HázastársiegészségéseugenikaBulgáriában,1878–1940).

Sevasti Trubeta:EugenicBirthControlandPrenuptialHealthCertifica-tioninInterwarGreece(EugenikaiszületésszabályozásésházasságelőttiegészségibizonyítványaháborúalattGörögországban).

Vassiliki Theodorou, Despina Karakatsani:EugenicsandPuericulture:MedicalAttemptstoImprovetheBiogicalCapitalinInterwarGreece(Eu-genikaésgyermekfejlődéstan:Orvosikísérletekabiológiaitőkeemelkedé-séhezaháborúsGörögországban).

Marius Turda:ControllingtheNationalBody:IdeasofRacialPurificati-oninRomania,1818–1944(Anemzettesténekellenőrzése:AfajitisztuláseszméiRomániában,1818–1944).

Tudor Georgescu:TheEugenicFortress:AlfredCsallnerandSaxonEu-genicDiscourseinInterwarRomania(Azeugenikaierőd:CsallnerAlfrédésaszászeugenikaiértekezésakétháborúközöttRomániában).

Rory Yeomas: Fighting theWhite Plague:Demography andAbortionintheIndependentStateofCroatia(HarcaFehérVésszel:DemográfiaésabortuszaFüggetlenHorvátÁllamban).

AnegyedikrészNewresearchagendas(Újkutatásirend)ésebbenegyfejezettalálható,amelyaMaria BucuráltalírtRemappingtheHistoriographyofModernizationandState-BuildinginSoutheasternEuropethroughHealth,HygieneandEugenics(Amodernizációhistoriográfiájánakésazállamépí-tésnekazújratérképezéseDélkelet-Európábanazegészség,egészségügyésazeugenikafigyelembevételével).

Health,hygieneandeugenicsinSoutheasternEuropeto1945(Egészség,higiéniaéseugenikaDélkelet-Európában1945-ig.)Eds.byChristianPromitzer,SevastiTrubeta,MariusTurda.CentralEuropeanUniversityPress,Budapest,2011.466.o.

Tóth Helén

29

Az osztrák–magyar vasút

Ludwig Zwicklelsővasútitémájúköny-ve2011-benjelentmegabahnmedien.atvasútiszakirodalmakattömörítőszer-veződés jóvoltából. A szerzőnek márelőzőleg is jelentek meg publikációi,de egyik sem tartozott a közlekedéstör-ténet egyik szegmenséhez sem. Kama-radschaft in der Gendarmerie�címmel1997-benírtamegelsőfontosabbköny-vét, majd hosszú hallgatás után jelentmeg a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasúttörténetét feldolgozó monográfiája.Az alcím megjelölésével ellentétbennemcsak az osztrák vonalak történetét– vertikális és horizontális értelemben–foglaljaössze,hanemegynagyonszéleskörűésszintemindenrészletrekiterjedőösszegzéstadavasúttársaságtörténetéről.

A könyv 10 fejezetre osztott, ésmindegyik fejezet akár önálló egy-ségként is értelmezhető. Ezen tárgyalások előtt, a szerző és a GYSEV(2011-es)vezérigazgatója,dr. Székely Csabaelőszavaiolvashatók.Ebbőlaz előszóból derül ki, hogy Zwickl-tmár gyerekkorábanmegragadta avasút,agőzmozdonyoklátványa.KülönösenaFertővidékiHÉVszerelvé-nyeigyakoroltakránagyhatást,mivelaFertő-tópartjánlévőNeusideleramSee(Nezsider)állomásánnyarantacsodálhattaagőzmasinákat.Ezagyerekkoriszenvedélykésőbbsemmerültafeledéshomályába,ésfelnőttkorában is tovább folytatódott – igaz akkormár a vasúti szakirodalomkutatásával,gyűjtésével.Zwicklkiemelielőszavában,hogymégfiatalko-rábanHans SternhardtDieGySEVcíműkönyveishatássalvoltkésőbbiéletére.Valamintittegyfajtaösszegzésképpenírjale,hogyezakönyva

1.Bajtársiasságacsendőrségnél

30

történetieseményekfeltárásaésleírásamellettegyszínes,sokképiforrás-salellátott„bemutatkozó”lenneinkább,aholelsősorbana„benyomások”,semmint a „részletezés” a fontos.A romantikus hangvételű előszóban,végülköszönetetmondasegítségért,köztükkülönkiemeliKubinszky Mi-hályt,akiértékestapasztalataivalmozdítottaelőreakönyvamegírását.(Arendkívülsokfényképmellékletmellett,akönyvelőlapjánláthatóképisKubinszkyMihálygyűjteményébőlszármazik.)SzékelyCsabaelőszavasokkaltárgyilagosabbaszerzőénél.Méltatjaamegjelenőkönyvet,éssoksikertkívánannakforgalmazásáhozis.

Azelsőfejezetet,AgőzmozdonykorszakkezdeteaMonarchiában(Be-ginn des Dampf-Eisenbahnzeitalters in der Monarchie), három továbbialegységre osztották.Az első, a GySEVmegalakulása előtti, nyugat-du-nántúliközlekedésiállapotokattárjafel.Ittolvashatjuk,hogymégazoszt-rák–magyarkiegyezéselőtt(1867)milyentervekszülettekaLajtáninnenéstúlazinfrastruktúrafellendítésére.Nagyonigazságosan,egyosztrákésegymagyartervetemelkiésrészletezZwickl,aholSzéchenyiIstvángrófmunkásságát ismegemlíti.Akiegyezéselőttiállapotokatadunántúlima-gántáraságokkialakulásávalkezdi, amiazért isnagyon fontos,mivel ígyazolvasókönnyebbenbeletudjamagátképzelniabbaakorszakba,amikoraGyőr–Sopron–EbenfurtiVasútmegalakult.Azosztrákésmagyarmagán-vasutakleírásautánmáregyértelműenkirajzolódik,hogyatermékenykis-alföldi területen, Sopron ésGyőr között nincsen vaspálya.Ezt a tátongóűrt többen, több társaság is szerettevolnakitölteni.Ezekkela„megnemvalósult”tervekkelfoglalkozikazelsőfejezetutolsóalegysége.

Akövetkezőfejezet,AGySEV-főpálya(Die GySEV-Hauptstrecke)mára megvalósult elképzeléseket helyezi a középpontba.A társaság alapítá-sávalkezdZwickl éskronologikusanhaladegyre előrébb, az akkormég„kis helyi vasút” életének bemutatásával. Az Erlanger-féle előengedély(1872) taglalása után a társaság megalapításával folytatja a szerző, amiután aGyőr-Sopron közti pálya (1876) engedélyezési és építésiművele-teiről olvashatunk.Ennél a résznél nagyon sokgondolatot és elképzeléstlehet olvasni Lovas Gyula1997-benmegjelentMagyarVasúttörténetcíműkötetekbeírt,időrendilegosztottGySEV-történetifeldolgozásából.SajnosLovasmunkásságacsakegyáltalakészítettrézkarcábrázolásbanmerülki,avállalattörténetétfeldolgozópublikációi(közvetlenül)nemkapnakhelyetakönyvben.Ugyanakkoravállalatmegalakulásárólszólórészben,ésakez-detiidőszakottaglalóegységekbennagyonsokelsődleges(levéltári)forrástmutatbeaszerző,mikneknagytöbbségeigaziritkaságavasútitörténetírás-ban.Aszámosképiábrázolásmellettkikellmindenképpenemelni,hogya

3�

társaságalakulóülésérőlistudósítZwickl,azigazgatóságitagokatisfelso-rolja,amiszinténnagyritkaságatémában.Afentiérdekességekmellettaszerzőtovábbnöveliaműközérthetőségétazzal,hogykorabelimenetren-deketésszabályzatokatiselemez,valamintaXIX.századutolsóharmadárajellemzővasútijegyárakvilágábaisbetekintésétenged.Amagán-ésállamigyűjtemények, levéltárakmellettegyrenagyobbhangsúlytkapnakaképiforrásokközlésébena(vár)megyei,illetvetartományiszintekis.Ezhatás-salvanakönyvegészére,nemavizuálisábrázolásbanbetöltöttszerepére,hanemazegyesfejezeteksokszínűségére,változatosságára.Ittelsősorbanaz általánosanbevett történeti besorolásokés az eseménytörténet leírásaimellett az érdekességekről, kuriózumokról is olvashatunk.Emellett a fe-jezetbenatérségbenjellemzőiparvállalatokésavasútkapcsolatárólisszóvan,valamintatársághozkapcsolódóHÉV-vonalakrólisolvashatunk.

A harmadik egységben elsősorban a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasútegyetlensajátkezelésűmellékvonala,afertővidékihelyiérdekűvasúten-gedélyezésiésépítésimunkálataikerülnekszóba.(Die Neusiedlerseebahn und die weitere Entwicklung)Kétszempontbólisérthető,hogyamellékvo-nalrólkülönfejezetetkészítettZwickl:többmellékvonalis kapcsolatbanálltatársaságfővonalával(pl.:Szombathely–Pozsonyi;Sopron–Pozsonyi;Sopron–KőszegiHÉV)deazokforgalmáracsakközvetettenvolthatásaaGySEV-nek,ellenbenaFertővidékiHÉV-nél,aholmáratörzsrészvényektöbbségénekmegvásárolásautánkezdődöttaGySEV-korszak.Amásikok,hogyaszerző,LudwigZwickl,éppenaFertővidékivasúttal(Neusieder See Bahn – NSB) került kapcsolatba először, és azon belül is aGySEV-vel.Ahogyana fejezetcíme ismutatja,nemcsakanevezettmellékvonalról,hanemannakfejlődésénkeresztülaszázadfordulón jellemzőinfrastruk-túraés iparfejlesztőelképzelésekről, illetveazokmegvalósulásáról ír.Akuriózumokemlítésevégigvonulakönyvön,jellemzőerreafejezetreis.Ezekközétartozikasopronivárosivillamostaglalása,valamintavonalmentén fekvőcukorgyárakrólkészítettképeslapokábrázolása.A fejezetegyetlen nagy hiányossága (eltérően a többi résztől, ahol az elsődlegesforrásokdominálnak),hogydöntőtöbbségbenkorabelisajtócikkekre,tu-dósításokraalapoztaaszerző,aminemnöveliegyértelműenaműhiteles-ségét.

Anegyedikfejezetbenmajd20oldalonkeresztülolvashatunkAnagyválasztóvonalról(Die große Zäsur)amiazOsztrák–MagyarMonarchiafel-bomlásánakkörülményeitrészletezi.Azelsővilágháborúmozgalmasévei-rőlegytáblázatistanúskodik,melyenaGySEVteher-ésszemélyforgalmátábrázolták. Ezek mellett magyar nyelvű Monarhcia-térképen szemlélteti

32

Zwickl,hogypontosanmivelisjártaháborúelvesztése,ésezzelösszefüg-gésbenatársaságintegritásánakelvesztése.Ahogyanakorábbirészekbenisemlítettem,Zwicklelsősorbanakuriózumok„beemelésére”törekedett,amitennélafejezetnélkiemelkedőenmegistudottvalósítani.Nemvéletle-nül,hiszenamainapigtartókövetkezményeivannakaz1918és1921köz-tieseményeknek.Alegfontosabbritkasága témábanegy1921-esosztrákpostaitérkép,ami(még)Sopront(Ödenburg)jelöltemegBurgenlandtarto-mányszékhelyéül,ésméganépszavazáselőtti(eredetilegelgondolt)hatá-rokatmutatjabe.Rögtönakövetkezőoldalonanépszavazásutánitérképpelszemlélteti, hogyelsősorbanvasúti szempontbólmivel járt, hogySopronamagyaroldaltválasztotta.Azországosszintűeseménytörténetmellettalokálisjelentőséggel(is)bírófordulatokrólisolvashatunk.Érdekes,hogyaz osztrák politikatörténetimegközelítéseken elsiklik a szerző, viszont amagyarérintetttérségrevonatkozóanmeglepőennagyalaposságottanúsít.Afejezetetakét„király-puccsal”ésafiatalAusztriánakaGySEV-koncesz-szióbavaló1923-asbelépésévelzárja.

AzötödikfejezetaKonszolidáció(Die Konsolidierung) nevet viseli és akétvilágháborúköztieseményekbeengedbetekintést.Zwicklazosztrákállamésavasúttársaságvitásjogikérdéseinektaglalásávalindít,melybőlmegtudhatjuk, hogy a társaság részvényeinek majdnem 30%-át szereztemegAusztria.(Aforgalom1922elejéreálltcsakhelyre,amiketazújha-tárSopronkertes (Baumgarten) ésSopronvalamintPomogy (Pamhagen) ésMexikópuszta(mainevénFertőújlak)állomásokközöttmetszett.)EzekutánaDéliVasút1924-esmegszűnéséről, illetveátalakulásáról,ésannaka GySEV vonalaira gyakorolt hatásáról olvashatunk.A modernizáció, amotorvonatokelterjedéseésakísérletiautóbuszüzemjellemezteeztakor-szakot,melynekigazolásáraszámosvizuálisforrástláthatunk.Olyanérde-kességekről isbeszámolZwicklmintpéldául, hogyaGySEVvonalakonmár1936-tólvoltavonatokindulásátjelzőszignál,éshangosbemondó.Afejezetben inkábba technikaiésgazdasági leírásokdominálnak,politikaivagyeseménytörténetrőlkevésemlítésesik.

Ahatodikfejezetben,Amásodikvilágháborúróléshatásairólolvashatunk.(Der Zweite Weltkrieg und seine Folgen)Azelsőalegységbenhasonlóanatöbbi, e témával foglalkozó szakirodalommal, az 1938-asAnschluss-szalindítZwicklis.AzezeseményfordulatotjelentettaGyőr–Sopron–Eben-furtiVasútéletébenis,mivela„Nagy-Németország”ígyazosztrákésama-gyarvonalakközvetlenközelébekerült.Enneka„közeledésnek”nagyonjóképibizonyítéka,egyPomogy(Pamhagen)állomásnállencsevégrekapotthorogkeresztesgőzmozdonyszerelvényéselőtérbenaszolgálatotteljesítő

33

vasutasok 1938.március 13-án.Amásodik világháborút szinte kizárólagamagyareseményektükrébenolvashatjuk,melyetarevíziósévekterüle-tinövekedéseitbemutatótérképpelisalátámasztZwickl.Különösennagyhangsúlyt fektetett a szerző az 1944-es magyarországi hatalomátvételre,melynélkonkrétvasutassorsokatisleír.Afejezetelsőszámúkülönlegessé-geszinténegyképhezkötődik,egylégifelvételhezSopronbombázásáról,amitazamerikailégierőegyikbombázójábólkészítettek.Arésztaháborúspusztításösszegzésével,németkitelepítésekleírásával,valamintegyegészoldalasosztrákmenetrenddelzárjaZwickl.

A hetedik egység a Politikai fordulat Magyarországon (Politischer Umschwung in Ungarn)címetviseli.Nagyonfontos,hogyaszerzőkülönfejezetbenfoglalkozikatémával.Hiszenmárakorszakelejéneldőlt,egy1949-es rendeletben,hogynemkerül sor aGyőr-Sopron-EbenfurtiVasútállamosítására.Valamintkülönállóságánakésönállóságánakbiztosításaisezzelarendelettelmagyarázható.Nagyhiányosságaafejezetnek,hogyaz1955-ösOsztrákÁllamszerződésről,ésannakavasútragyakorolthatásai-rólnemteszemlítést,ugyanakkoraz1956-osbudapesti forradalomróléselsősorbanazemigrálókrólnagyonrészletesenolvashatunk.Afejezetegé-szena’60-asévekvégéigkövetinyomonatörténéseket,apolitikaileírásokmellettszámostechnikaiváltozásrólistudósítva.Ezentudósításokközöttalegfontosabbértéketakocsiparkfejlődésénekleírása,valamintatrakcióvál-tás(gőz–dízel–villany)problematikájaadja.Akönyvalcímévelellentétbensokkalnagyobbhangsúlytkapamagyartörténésekfeltárásaésleírása.Ezazzalismagyarázható,hogyatársaságigazgatása(napjainkbanis)ésfor-galmánakdöntőtöbbségeMagyarországonzajlik.

Amegindulómodernizáció(BeginnendeModernisierung)címűfejeze-tet avállalat90éves jubileumával (1969) és annakünnepségeivelvezetibeZwickl. Itt említi részéletesenHansSternhart„DieGySEV”címűös-szefoglalómunkájánakkiemelkedőjelentőségét,amelyavállalattörténeteegyfajtaelsőösszefoglalójánakistekinthető.Különalegységbentárgyaljaaszerzőanagycenkikeskenynyomtávúúttörővasutat(maSzéchenyi-múze-umvasút)ésannakpolitikaijelentőségét.SajnosennélapontnálsemteszemlítéstLovasGyulamunkásságáról,akivasúttörténetiírásaimellett,tevé-kenyenrésztvettakisvasútelindulásakörülimunkálatokban.Amagyaror-szági„újgazdaságimechanizmust”részletesentárgyaljaZwickl,hiszenazelgondolásáldozatalettaFertővidékihelyiérdekűvasútmagyarszakaszá-nakdöntőtöbbsége(Fertőszentmikós–Celldömölk).ErrőlavonalbezárásrólcsaknagyonrövidenírtZwickl,melyetegy„azutolsóteljeshosszonközle-kedőszerelvényről”készültfényképpelillusztrált.Sajnos,aGySEV-pálya

34

közvetlenközelében, aMÁVGV2 általműködtetettKapuváriGazdaságiVasútrólésannak1979-esmegszüntetésérőlnemlehetolvasniafejezetben.Atrakcióváltásokoztaműszakikihívásokrólésproblémákrólviszontannáltöbbképiésszövegesforrásttettközzéaszerző.Atársaság90évesfenn-állásátünneplőeseményekmelletta100.jubileumról(1979)isrészletesenírafejezetvégén.

Akövetkezőfejezetbenavonalakvillamosításába(Die Elektrifizierung) kaphatunkbetekintést.Amagyarországifővonal1987-esvillamosításánakkörülményeirőlnagyonrészletesműszakileírástolvashatunk,melyetszá-mos–elsősorbanafelsővezetékekrőlésakülönbözővillanymozdonyokrólkészített–fényképekiskiegészítenek.Afejezetbenegyértelműendominálaműszakiilletvealogisztikaihangvétel,apolitikaiháttércsakritkánkerülszóba.AvállalatcsatlakozásátaVOR-hoz(Verkehrsbund Ost Region – Ke-letiKözlekedésiSzövetség)különalfejezetbentárgyaljaZwickl,amióriásielőrelépésvoltamindigveszteségesszemélyszállításfellendítésére.Arend-szerváltozásrólésahatárnyitásrólisalaposéstárgyilagosleírásolvasható,összevetvea „nyitás” éveinek (1989–90–91–92) személy- és teherforgal-mát,aközútiforgalommalösszehasonlító táblázatokkal.Avasfüggönyrőlésannakelbontásárólahalbturnihatárőrséggyűjteményébőlláthatunknemmindennapiképeket.AhatárnyitássalamotorvonatüzemsikereinekleírásautánAusztria1995-ösEurópaiUnióscsatlakozásáról,ésannakközlekedésielőnyeirőlolvashatunk.Afejezetetvégétasopronikonténerrakodókivite-lezéseésateherforgalomfellendülésénekleírásaadja.

Azutolsó,tízedikfejezettémájamár„elfordulamúlttól”ésinkábbvo-natkozikaJelenésjövő-re(Gegenwart und Zukunft).Amodernizációsike-reirőlésa„korridor-vonatok”fontosturisztikaielőnyeirőlírZwickl.Ma-gyarország2004-esEU-sés2007-esschengenicsatlakozásaiutánmáregy„közöseurópaiegységben”tudtovábbműködniésfejlődniatársaságare-gionálisértékekmegőrzésemellett.ASopron–Szombathely–Szentgotthárdvonal 2001-es átvétele is ebben a „közös európai korridor gondolatban”fogant,melynekvillamosításamárateljesegészébenbefejeződött.Szinténebben a gondolatkörben fogalmazódottmeg amonarchia korában beváltés jólműködőelvekalapjánműködtetett fertővidékivonalvillamosítása,hogyakorkihívásainakelegettéveegyrentábilismellékvonallegyenbe-lőle.Asikeresmodernizációstörekvésekleírásaegészenaz2010-esévekigkövetkezőnyomon.(Tehát,a2011decemberébenbekövetkezettSzombat-hely–Csorna–Rajka;Szombathely–Kőszeg;Szombathely–ZalaszentivánésSzombathely–Körmend–ZalalövővonalakGySEVforgalombatörténőin- 2.GazdaságiVasutak

35

tegrációjamárnemszerepelakötetben.)Afejezetvégénegyvasútitérképlátható,melyen a 2010-ben aGySEVüzemében lévő vonalak leírásai isolvashatóak.Akönyvvégénegyrövidösszegzéstalálhatóangolésmagyarnyelvenakötettartalmáról,főbbpontjairól.Majdaténylegesutolsófejezet,aBibliográfia(Literaturverzeichnis)következik.Ebbőlmegtudhatjuk,hogyakötet43szakirodalomfelhasználásávalkészültel,amitháromkülönbözősajtócikkeliskiegészítettek.Kiemelkedőjelentőségűekafelsoroltszakiro-dalmakmelletta„nemnyilvánosforrások”(Unöffentliche Quellen) ame-lyekaFertőzugtelepüléseinekhelyigyűjteményeibőlszármaznak.

Ahogyan a korábbiakban is leírtam, a könyv elsődleges jelentősége aritka,szintekülönlegességszámbamenőképiforrásokfelsorakoztatásábanrejlik.Ezenvizuálisforrásoknagytöbbségeországosésmegyei(tartomá-nyi)vagyhelyigyűjteményekbőlszármaznak.Ezekmellettolyankuriózu-mok is jelen vannak,melyek aBécsújhelyi IpariMúzeumból (Industrie-viertelmuseumWienerneustadt)vagyaCinfalviCukorgyár (Siegendorfer Zuckerfabrik) belső archívumaiból származnak. A különböző közössé-gektől származó forrásokmellett jelentős szerepet kapnak amagángyűj-teményekbőlszármazófényképekis.Ahogyanaszerző,LudwigZwicklisírja előszavában, nem történelemkönyvet szeretett volnamegírni, hanemújnézőpontokat(vizuálisforrások)isszemelőtt tartótörténeti–etnográfi-ai–technikai–szociográfiaiösszegzéstkívánadniaGyőr–Sopron–Ebenfur-tiVasútról, és társasághatásairól.Akorábban leírt tartalmihiányosságokellenérekoherens, logikusan felépítettkönyvszületettmegaGySEV-ről,amielsősorbanképiforrásaivalkívánjafelhívnimagáraakönyvekvilágátólelidegenedettolvasókfigyelmét.

LudwigZwickl:GySEVdieRaaberbahn.BrückezwischenOstundWest.BetriebsgeschichtederösterreichischenLinien(GySEV,agyőrivasút–HídKeletésNyugatközött.Azosztrákvonalaküzemtörténete)Korneuburg,bahnmedien.atVerlag2011.352o.

Varga Gábor

36

A balatonboglári lengyel menekültek iskolai folyóiratai, �943–�944

Krzysztof Woźniakowski� tanulmánya a Lengyel TudományosAkadémia(Polska Akademia Nauk) gondozásában Rocznik historii prasy Polskiej(Lengyelsajtótörténetiévkönyv)címmeléventemegjelenő tanulmánykö-tetXIII. számában jelentmeg2010-ben.A cikk a szerző szavaival „arrateszkísérletet,hogybemutassaannakaz ifjúsági folyóiratnakaműködé-sétéstevékenységét,melyetaKomitetObywatelskidlaSprawOpiekinadPolskimiUchodżcaminaWęgrzech(aMagyarországiLengyelMenekültekGyámügyiÁllampolgáriBizottsága)hozottlétreaBalatonbogláriGimná-ziumban” (ezutóbbi intézmény1940-től1944-igműködött).Habára fo-lyóiratsokmindenbenhasonlítamagyarországilengyelmenekültektöbbi,korabeli sajtótermékére, például ez is kis példányszámban és viszonylagegyszerűmódszerekkel, a „kispoligráfia”eszközévelkészült sokszorosí-tógépen,mégiskülönlegesnekmondhatóamaganemében,ugyanistéma-választásakiemeliatöbbiközül.AbudapestiLengyelKönyvtársegítségé-velamáigismeretlen,ámbizonnyalcsekélypéldányszámbaningyenesenterjesztett Młodzieżugyaniskifejezettenazifjúságszámára,ésrészbenazifjúságáltalkészült.Alapigenkevéspéldányszámotéltmeg,mivel1943márciusától1944februárjáigeleintehavilapkéntműködött(Nr.1–4)Mło-dzieżnéven,majdkésőbb(Nr.5–10)különfélecímeketviselőalkalmiúj-ságkéntnyomtattákkisebbpéldányszámban(sorrendben:Przyszłość,Ster,Orka,Listopad,Bógsięrodzi,Znicz).Ezalaptehátigenkülönlegeshelyetfoglalelalengyelsajtótörténetében,snemcsakazért,mertmagyarorszá-giemigrációbanjelentmeg,deazértis,mertazittkiadottújságokközöttisegyedinektekinthető.AMłodzieżbemutatásatehátigaziérdekességnek

1.KrzysztofWoźniakowskiakrakkóiPedagógiaiEgyetem(UniwersytetPedagogicznyim.KEN)Információ-ésKönyvtártudományiIntézetének(InsytutInformacjiNaukowejiBib-liotekoznawstwa) professzora.Kutatási területe a lengyel irodalom és irodalmi kultúra,valamintaXX.századilengyelsajtótörténete,különöstekintettelaII.világháborúidősza-kára.Többmint150tudományostanulmányésmonográfiaszerzőjekéntigazántermékenyéselismertkutatójaatémának.

37

számítasajtótörténetimunkákközt,saszerzővalóbannagyonszínesenéssokrétűenjárjakörbeeztaviszonylagkistémát.

Atanulmánynégyfőbb,logikusanfelépítetttartalmiegységbőláll:egyrövidebbbevezetésből,afolyóiratoktörténeténekbemutatásából,alapha-sábjainmegjelenőtémákésazittpublikálószerzőkbemutatásából,illetvealapmegszűnésérőlésműködésénekmérlegelésérőlszólózárófejezetből.

A bevezetésben a szerző a balatonboglári iskola megalakulásával ésannak előzményeivel foglalkozik.2 Bemutatja a lengyel civilmenekültekhazánkbaérkezését,amagyarországilengyeliskolákkiépülésétéslengyelemigrációnbelülbetöltöttszerepét,sezekközülkettőtkiemeltenkezel:abalatonboglári és a balatonzamárdi iskolákat. Ezek történetével,megala-kulásávalésműködésévelkapcsolatbanolyanrészleteketismegtudhatunk,mint például a balatonboglári iskola tanulói és tanári létszámának válto-zása.Mígaz1940/41-estanévben249tanulólátogattaazórákat,addigaz1943/44-estanévbeniscsupán298tanulójártaziskolába,aholkisebb-na-gyobbváltozásokkalmindignagyjából30 fős tanárikardolgozott.Ezazújságkiadásávalkapcsolatbanjelentéktelennektűnőadattöbbekköztazértisfontos,mertakésőbbiekbenatanulókéstanárokszámamindafolyóiratszámáraírtcikkekmennyiségét,mindaz”utánpótláskinevelését”ésazol-vasóközönségetismeghatározta.

Amásodiktartalmiegységbenabalatonbogláriifjúságilapoktörténetévelismerkedhetünkmeg,egészenaújságlétrehozásátcélzódöntéstőlkezdve.A„boglarczykok”(balatonboglárilengyelmenekültek)számáraigyekeztekugyanis egyolyan speciális ifjúsági folyóiratot létrehozni,melyoktatási,ismeretterjesztőésnevelésifeladatotisbetöltene,semellettazifjúságiélethíreinekishelyetadna,sőtmégtehetségükkibontakoztatásábanissegítsé-getnyújthatna.Azújságot létrehozóMagyarországiLengyelMenekültekGyámügyiÁllampolgáriBizottságaszámárapedignemjelentettnehézségetegyújabb,speciálislapmegteremtése,mivelmáraddigisszámosfolyóiratkiadásavoltanevükhözköthető(NaszaŚwietlicaésMateriałyObozowe).Atanulmányepontjánabizottságelnökének,Henryk Sławiknakafolyóiratmegalapításakortettkijelentésétisolvashatjuk:„Eztalapotazifjúságke-zébeadvakívánom,hogyalehetőlegjobbantöltsebenevelőfeladatátazittemigrációbanélőfiatalokjavára,valamintamijövendőHazánkjavára,amelyremindenekelőtt gondolnunk kell.” (158. o.)Ezutánmegtudhatjuk 2.Alengyelmenekültekoktatásügyénektörténetévelszámtalanmagyarmunkafoglalkozik,

ezekközülkétművetérdemesmegemlíteniabalatonboglári iskola történetévelkapcso-latban: KapronczayKároly: LengyelmenekültekMagyarországon 1939–1945.MundusMagyarEgyetemiKiadó,Budapest,2009.;CsébyGéza:LengyelközépiskolaBalatonbog-láronamásodikvilágháborúalatt.In:Múlt-Kortörténelmimagazin.2011,nyár.

38

még,hogyhabárazújonnanlétrejöttlapkiadásánakigenszűköslehetősé-geivoltak (példáulapapírellátásaháborúsviszonyokközepettegyakranakadozott),aszerkesztőkésakiadó(akiketszinténrészletesenbemutataszerző)mégisigyekeztekalehetőleggyorsabbanbiztosítanialapmegjele-néséhezszükségesanyagieszközöket.Arrólisolvashatunk,hogyakésőb-bi,megváltozottlapcímekmindvalamennyiretematikusszámokatjelöltek,s hogya lapnakelőremegszabott szerkezeti felépítésevolt,mely szerintafőtémautánhírek,recenziókkövetkeztek,sőtnéhánylapszámbanmégegyhumor-rovatot is elhelyeztek.Gyakran lehetett ezenkívül a cserkész-mozgalomhíreirőlisolvasniegykülönerrelétrehozotttartalmiegységbenWładysławCylcserkészparancsnokjóvoltából.Nemcsakakülönlegesebbrovatokvezetőit,dealaplegtermékenyebbíróitésmunkáikatisbemutatjaaszerző,névszerintakövetkezőket:Tadeusz Sokół, Jerzy Zaleski, Barbara Schneider, Bożena Jardzio, Jerzy Lovell, Franciszek Budziński, Marian Ja-sieński, Stanisław Rzepko-Łaski, Tadeusz Dręgiewicz, Zygmunt Bogucki és Zdzisław Antoniewicz.

Aharmadikéslegterjedelmesebbfejezetalapoktartalmirészévelésaszerkesztőségcéljaivalfoglalkozik.Alapszerkesztőivelismegismerkedhe-tünk,akikagimnáziumlengyeltanáraivoltak:Marian Jasienski (Nr.1–5)ésStefan Grochowski(Nr.6–10).Afolyóirathasábjainmindabalatonbogláritanárok,mindpedigadiákokmunkáimegjelenhettek,sígyösszesen408különbözőminőségűéstartalmúmunkaszületett,atovábbiakbanezeknekabemutatásátéstartalmiszempontokalapjánvalóosztályozásátolvashat-juk a fejezetben.Emellett a cikkekhangulatáról, stílusáról és céljairól isértekezikaszerző(pl.vallásitémájúírásokkalkapcsolatban).Alapokbanolvashatócikkekegy része„romantikus” retorikával íródott, ígygyakranesteknémilegtúlzásokba.Aszerzőkritikájaszerintpéldáulmegfeledkeztekarról,hogynemabalatonboglári ifjúságleszaz,akiazújLengyelországlétrehozásábanfőszerepetkapmajd,habárnyilvánrésztkellmajdbennevenniük.Ígyolyanfrázisokisolvashatóakegyesírásokban,melyszerinta„harcirántilelkesedés”nagyonfontos,ezzelszembenpéldáulnememlítet-téka„munkairántilelkesedést”,amilegalábbennyirefontos,hamárnevelőcélzatúírásrólvanszó.Azt,hogyafolyóiratnakmennyirenevelőszerepkörtszántakszerkesztői,azisjólpéldázza,hogy1943szeptemberébenirodalmiversenytisszerveztek,melyetigyekeztekszéleskörbenreklámozni,smely-nekcéljaegyújabbnemzedékkinevelése,tehetségekfelkutatásalettvolna.Aversenyazonbanteljesfiaskóvalzárult,ugyanissemmilyenértékelhetőmunkátnemeredményezett,csakhárom,azelvárásoktólmesszeelmaradómunkaérkezettbe.Aszerzőszerintezrészbenaziskolakorábbanisemlí-

39

tettcsekélylétszámánakszámlájáraírható.Alaphasábjaingyakranjelentekmegnemzeti büszkeségetmegteremtő írások is, például ilyenekvoltak alengyelekeurópai tudománybanéscivilizációbanbetöltöttszerepét tagla-lómunkákis(összesen7cikk),valamintegy8részescikk-sorozat,melyLengyelországválogatottrégióitésvárosaitmutattabe.Sokírásfoglalko-zottirodalomtörténettel,zenetörténettel,jellemzőenéletrajziszempontból.Emellettismeretterjesztő,fizikai,műszaki,természettudományi,történettu-dományi,földrajziésnéprajzitémáknakisotthonadottafolyóirat.Ama-gyarországilengyelemigrációtöbbilapjátólabbankülönbözöttabalaton-boglári lap,hogymajdnemteljesenhiányoztakbelőlea„hungarikumok”,teháttúlnyomórésztcsaklengyeltémákkalfoglalkozott,egyedülcsakBemJózsefésPetőfiSándorszerepelkétrövidebbcikkben.AMłodzieżkapcsánnagyonfontosmegemlíteni,hogyhasábjainszépirodalmiművekisgyakranszerepeltek,sőtmégamegszálltországrészbőlszármazómunkákatisközölt(összesen9versetés3prózaiszöveget).Anyugatiemigrációmunkáiból,ígypl.Arkady Fiedler303.Hadosztálycíműnépszerűművébőlisidéztekötalkalommal.AlaptermészetesenközölteaMagyarországramenekültfiatallengyel írók és költőkmunkáit is, ígypéldául (azAdam Bahdaj álnéveníró) Jan Kot két versét, vagy példáulDanuta Kossowska elbeszélését.Atanulmányszerzője többekköztmegemlítimégTadeusz Sokół �0 versét, valamint Jerzy Zaleski és Barbara Schneiderverseitis.AMłodziezésfoly-tatásainak10számábanösszesen56irodalmimunkaolvasható,shabárata-nulmánynemmutatjabeazösszest,ajelentősebbmunkákrólésszerzőikrőlkülönbözőszempontokalapjánkimerítőtájékoztatástkapunk.

Azutolsótartalmiegységbenszóesikalap1943-asszámaibanvégig-húzódóvitáról,melyacikkektematikájátésalapcéljátilletőenrobbantkiJerzyZaleskiésBożena Jarzioközt,ámlényegébeneredménytelenülvégződött.Korabelikritikusmegjegyzéseketisolvashatunktöbbekköztarról,hogyalapegyesszerkesztőiszinte„mániákusan”elakartakkülö-nülni„afelnőttekvilágától”.Végülpedigabalatonboglári lengyelgim-náziumésalapvégétisjelentőnémetmegszállásrólolvashatunk,illetveaszerkesztőkésíróksorsáról.Alapugyanisegészenaddiglétezett,amíganémetcsapatokmegnemszálltákMagyarországot.Ennekszomorúkö-vetkezményealapmegszűnésemellettszerzőinekillegalitásbakénysze-rüléseés az intézet számos tagjának likvidálásavolt (többekközt a lapfőszerkesztőjét, Stefan Grochowskit is elfogták 1944. május 25-én).Aszerzőmindentösszegezveanehézségekés folyton felmerülőkérdésekésnézetellentétekellenéreissikeresnekminősítialapműködését,megje-gyezve,hogyhabárazsohanemvehettefelaversenytatöbbilappalsem

40

kiadásánakvolumenét,sempedigismertségéttekintve,alehetőségekhezképestmegfelelőnekbizonyult.

Acikkelőnye,hogyegyviszonylagismeretlensajtóterméketmutatbe,melynem iselsősorbanpolitikai tevékenységével tűntki,hanemaz ifjú-ság,alengyelcivilmenekültekkörébenbetöltöttegyfajtanevelő–oktató–művészetiszerepével.Ezaháborúalattieseményektőlésaháborússajtó-tóléspropagandátólelütőtémanagyonérdekessétesziamunkát,főleghaolvasásközbenarraisgondolunk,hogymilyenlehetőségeilehettekame-nekültlengyelekneksajátkulturálisésművészetitevékenységfolytatására.Amunkaráadásulnemcsaklengyelszempontbóltekinthetősajtótörténetikülönlegességnek,demagyarszempontbólislegalábbugyanennyireérde-kes.Egyedüli„hibájának”azróhatófel,hogymikéntatanulmánytárgya,úgyezamunkaiskissészűkszavúanemlítimegatörténetmagyarvonat-kozásait.Ez természetesenegylengyelsajtótörténészszemszögéből talánnem isolyannagyprobléma, ráadásul egy lengyel szervezésben, lengyelszerkesztésben,lengyelszerzőkírásaitközlő,lengyelülmegjelentmunkárólszólótanulmányesetébentalánnemisszámottevőhiányosság.Atanulmányígy is széles szakmaikörnek jelenthet érdekesolvasmánythazánkban is,a lengyel irodalommal és sajtótörténettel foglalkozóktól amagyarországisajtó történetét kutatókon át egészen a lengyel–magyarkapcsolatok irántérdeklődőkig.

Krzysztof Woźniakowski: „Młodzież” i kontynuacje – uchodźcze szkolne periodyki zBala-tonboglár.(Młodzieżésfolytatásai–abalatonboglárimenekültekiskolaifolyóiratai)In:RocznikhistoriiprasyPolskiej.XIII.szám,2010,1–2.k.,151–182.PolskaAkademiaNauk–WarszawskaDrukarniaNaukowa,Warszawa,2010.

Mester Attila

4�

ÓKOR

Új faj? Etnicitás és ókereszténység

Denise Kimber Buell,azókereszténységvallás-éskultúratörténeténekne-ves szakembere (WilliamsCollege,Massachusetts) teljesenújszerűmeg-közelítésben tárgyalja az ókeresztény történelemnek a 30-tól kb. 170-igterjedőidőszakát,amelytulajdonképpenakialakulásésazönmeghatározáskorszaka;utánaugyanismárazintézményfejlődés(alaikusokéskleriku-sokelkülönülése�,apüspökihatalommegerősödése2) következik. Eredeti-legangolulmegjelentművének3középpontjábantehátannakakérdésnekavizsgálataáll,hogymiképpenláttákönmagukatazelsőkeresztények;illet-vehogyanláttákőketarómaibirodalomkorabelitársadalmi,kulturális,po-litikaiésvallásiszereplői,hivatalosságai?Hiszenakialakulókereszténységszámára,azidentitásszempontjából,azvoltaleglényegesebbkérdés,hogymiképpen határozzák/határozhatják meg önmagukat egy olyan világban,amelyben a politikai lojalitás rendkívül fontos társadalmi összetartó erőtjelentett;ennekkifejezésepedigabirodalmikultuszban,illetveacsászár-kultuszbanvalótevékenyrészvételrévéntörtént.Atétmindenképpenóriásivolt:akeresztényektársadalmielfogadásavagyelutasítása!

Aszerzővégeredménybenegykonfliktusokkaltelített,ésakereszténységtörténeteszempontjábólmeghatározófolyamatotigyekszikfeltárniamagaszövevényességében.Akorábbi, az ókeresztények identitás-meghatározókategóriáiraésstratégiáirairányulókutatásoktóleltérőenKimberBuell a 1. LásdA. Faivre: Naissance d’une hiérarchie. Les premières étapes du cursus clérical

(Théologiehistorique40).Beauchesne,Paris,1977;Uő.:Ordonner la fraternité. Pouvoir d’innover et retour à l’ordre dans l’Église ancienne(Histoire).Cerf,Paris,1992;Uő.:Les premiers laïcs lorsque l’Église naissait au monde (Croire&Comprendre).Signe,Stras-bourg,1999;Uő.:Chrétiens et Églises des identités en construction. Acteurs, structures, frontières du champ religieux chrétien (Histoire).Cerf,Paris,2011.

2.LásdA.Jakab:Ecclesia alexandrina. Evolution sociale et institutionnelle du christianisme alexandrin(IIeetIIIesiècles).PeterLang,Bern–Berlin,etc.,20042;Uő.:„Cyprien et les Synodes de Carthage. L’autorité épiscopale face à des problèmes disciplinaires”, Classica et Christiana. Periodico annuale del Centro di Studi Classici e Cristiani della Facoltà di Storia dell’Università „Alexandru I. Cuza”diIaşi3,2008,169–178.old.

3.D.KimberBuell: Why this new race? Ethnic reasoning in early Christianity. (Gender, TheoryandReligion).ColumbiaUniversityPress,NewYork2005.

42

csoportidentitásmeghatározásáraösszpontosítja afigyelmét, amelyet „et-nikai érvelésnek”nevez.Megítélése szerint ebben akeresztények a sajátkorukbanrendelkezésükreállóönmeghatározási (Self-definition, autodéfi-nition)eszköztárathasználták,hasznosították.Ennekmodern tudatosításasegíthetjobbanmegérteniazsidó–kereszténykapcsolatokproblematikájátazókorban.Ugyanakkoraztisvilágossáteszi,hogyakeresztényeknekazidentitásrólésamásságról(aMásikról)valógondolkodásateljesenbeleil-lik,belesimulazantikgondolkodásmintákbaésformákba.

Műveelőszavában,melybenpontosanleírja,hogymilyenmegközelítés-bőlvizsgálja akérdést (10–16.o.), a szerzőamellett érvel, hogymegkellváltoztatnunkagondolkodásmódunkatmindazókereszténykortörténelmére,mindpedigafajra,azetnicitásraésavallásravonatkozóan.Atöbbséggel–ésazuralkodóteológiaiéstörténetiközvélekedéssel–ellentétbenjogosnakítéliamodernfajésetnicitásfogalmakhasználatátazókeresztényekönmeghatá-rozásánakvizsgálatában.4Szerinteezekneka–valójábanfelcserélhető,egy-mássalmindenképpenszorosanösszefüggő–fogalmaknakavizsgáltkezdetikorszakbanigenisvolt jelentősége.Ugyanakkorarra isrámutat,hogymin-dennekafeltárásasegíthetabban,hogyjobbanéspontosabbanmegértsükakereszténységtörténelménvégighúzódóantijudaizmusésrasszizmus(eluta-sítóéstámogatótörténetimagatartásformákközöttvergődő)problematikáját;illetveleszámoljunkazzalafelfogással,amelyakeresztényuniverzalizmustésapartikularizmustegyfajta,egymástkizáróellentétpárbanszemléli.Aszer-zőcéljatermészetesennemaz,hogya„faj”fogalmátrehabilitálja.Elsősorbanazt akarja megérteni – és megértetni –, hogy honnan erednek azok a fogalmak éskategóriák,amelyekannyikártokoztak;valaminttudatosítja,hogyburkol-tanugyan,demégismeghatározómódonjelenvannakatörténelemértelme-zésekben.Mindezannakellenére–vagyéppenamiatt–,hogyaközelmúltnagyonmarkánsan átalakította az értelmezési kereteket.Tévedés lenne azthinni, hogy a jelen és amúlt (különösen annak értelmezése, rekonstrukci-ója,aforrásokkiválasztása,amegközelítés)nincsenekszorosösszhangbanegymással.5Mindenbizonnyalnemvéletlen,hogyazókeresztény(kulturális)identitáséppenmostáll a tudományosérdeklődésközéppontjában,amikornapjainkkereszténységeiszinténidentitásproblémákkalküzdenek,éskeresikhelyüketamodernmultikulturálistársadalmakban!

Ahogyazta tartalmasmódszertaniéskutatástörténetibevezetője(17–73.o.)elsőmondatábanKimberBuellmegjegyzi,az„újfaj(génos)”prob-

4.Ezazújszerűmegközelítésleginkábbazeurópaiakbanváltkifenntartásokat. 5.Lásdpl.S.Goldhill:Who Needs Greek? Contests in the Natural History of Hellenism.

CambridgeUniversityPress,Cambridge2002.

43

lematikáját(Ep. Diog.1,1)mármagukazókeresztényekmegfogalmazták.Ezbeszédesen–mondhatnitényszerűen–cáfoljaaztamodernálláspontot(pl.F. M. Snowden, A. D. Smith, R. R. Ruether, G. G Stroumsa), miszerint akereszténységneknincs köze a fajhoz/etnicitáshoz; azzal teljesmérték-benellentétes.Éppenellenkezőleg.Aszerzőszerint„azókereszténységazetnikaiérveléstakeresztényimivoltkülönbözőformáinakalegitimálásárahasználta.Ezeketazemberiségegyetemeséslegautentikusabbmegnyilvá-nulásaikéntmutattabe.Ezenérvelésnekköszönhetőenakeresztényekszá-máramegnyíltalehetőség,hogyminda‛kívülállókhoz’(outsiders) mind a rivális‛bentlévőkhöz’(insiders)viszonyítvameghatározzákmagukat,illet-vekinyilvánítsákakeresztényimivoltról alkotottkülönbözőkoncepcióikfelsőbbrendűségét”(19.o.).6

KimberBuell tulajdonképpen az etnikai érvelés négyféle ókereszténystratégiaialkalmazásátkülönböztetimegésvizsgálja,gyakorlatilagmindenfejezetben:1)avallásigyakorlatésazetnicitáskapcsolatát;2)ahovatar-tozás(génos, ethnos, laos és phylon)változtathatóságát;3)aváltozhatóságésazállandóságegyidejűségét;valamint4)akereszténységenbelülipolé-miákat.Ugyanakkor folyamatosan három történeti időt tart szemelőtt: ajelent,aközelmúltatésaztazókoriidőszakot,amikorazókeresztényiratokkeletkeztek.

Azelsőfejezetben(„Adorateurs de prétendus dieux, Juifs et chrétiens”. La religion dans les discours ethnoraciaux,75–121.o.)aszerzőaztigyek-szikmegvilágítani,hogymárarómaibirodalomkezdetikorszakábanmi-képpenkapcsolódottösszeavallásgyakorlatésazetnicitás.Azapologétákésavértanúaktáklényegébenvéveezthasználtákfelarra,hogymegrajzol-jákakeresztényimivoltkörvonalait.

Amásodikfejezet(„Nous étions avant la fondation du monde”. Les pre-miers chrétiens font appel au pasé pour se définir, �23–�67. o.) egyrészt a modernkutatásnakazókereszténységrőlalkotottnézeteit,másrésztamúltatkreálniigyekvőókeresztényetnikaiérvelésttárgyalja.Mindkétesetbenva-lójábanajelenésamúltkapcsolatánakaproblematikájaállazérdeklődésközéppontjában.Mindenekelőttazamód,ahogyanegyegyetemesnekgon-doltjövőérdekébenazókeresztényszerzők(Jusztinosz, Alexandriai Kele-men, Órigenész)amúltattulajdonképpenújraértelmezték.

A harmadik fejezet („Nous qui sommes taillés des entrailles du Christ, nous sommes le vrai genos d’Israël”. Les prétentions des chrétiens à être un

6.„Ceraisonnementoffraitauxchrétiensunmoyendesedéfinirparrapportà‛ceuxdudehors’[outsiders] et,aussi,dansleurrivalitéavecd’autres‛dudedans’[insiders],d’affirmerlasupérioritédeleursdiversesconceptionsdelachristianité.”

44

peuple,169–200.o.)azókereszténykoregyik(máig)meghatározókérdésétvizsgálja; éspedig a zsidó–keresztény kapcsolatrendszert.A keresztényekugyanis önmagukat „igazi Izraelként” ésÁbrahámutódaiként határoztákmeg.

Anegyedikfejezetben(„Un genos sauvé par nature”. Le raisonnement ethnique dans la polémique intrachrétienne,201–234.o.)aszerzőtúllépazortodox–heterodoxellentétpáron,ésazegészproblematikátazetnikaiér-velésgondolatrendszerébeilleszti.Megítéléseszerintilymódonérthetőbbéválnakmindakonfliktusok,mindamegtérésrőlszólódiskurzusok.Avitatermészetesenazüdvösségkörülzajlott,komolyegyháztanikihatásokkal.Lényegébenvéve ehhezkapcsolódik szorosan a keresztény egyetemesség-nekazötödikfejezetben(„De toutes les races des humains” Raisonnement ethnique, conversion et universalisme chrétien,235–280.o.)taglaltkérdése.

Epilógusában(281–287.o.)aszerzőfigyelmeztetarra,hogyazókeresz-tények etnikai érvrendszere semmiféle formában nem jelent rasszizmust.Annáliskevésbé,mivelakereszténységmárakezdetektőlteljesennyitottvolt; bárkikereszténnyéválhatott. Inkábbarra igyekszik rámutatni, hogyazókereszténységrőlalkotott történeti szemléletetkell(ene)mindenképpenfelülvizsgálni.Tarthatatlanokmindazeredetitisztaság,ésazaztkövetőha-nyatlás;mindaprogresszívfejlődésnézőpontjai.Talánnemannyiraellentét-párokban, hanemösszetett és környezetbe ágyazott folyamatokbankellenegondolkodni,természetesensohanemtévesztveszemelőlazokatamotiváci-ókatsem,amelyekazegyestörténetinarratívákmögöttmeghúzódnak.

KimberBuellhasznosszakirodalmijegyzékkelzáruló(291–311.o.)ésgondolatébresztő monográfiája, amely hosszas intellektuális érlelődés éssokoldalú véleménycsere eredménye (lásd 15–16. o.),mindenképpen se-gíthetmindabban,hogyazókereszténykorralfoglalkozótörténészekújra-gondoljákatörténetirekonstrukciókbanhasználtmetaforákatésmódszere-ket,mindakeresztényantijudaizmussalésrasszizmussalvalószembesülésproblematikájánakfeldolgozásában.

Talánnemérdektelenmegjegyezni,hogyazeredetiangolszövegnekafrancianyelvrevalóátültetésenagyonkomolyfordításikihívást jelentett,amitafranciafordítóakönyvelejénegyfordítóijegyzékbenjelezis(7.o.).Aszerzőáltalhasználtearly és earliest kifejezéseketa„primitif”,az„an-cien”ésa„trèsancien”fogalmakkalpróbáltamegvisszaadni.Aszókészletszisztematikushasználatából fakadóarchaizmusbenyomásátúgy igyeke-zettelkerülni,hogyváltogattaaz„elsőidőkkereszténysége”(christianisme des premiers temps),„elsőkereszténység”(premier christianisme),„születőkereszténység”(christianisme naissant)ésaz„elsőkeresztényírások”(pre-

45

miers écrits chrétiens)szókapcsolatokat.Eredetimegoldása,hogyaGenti-lesnemahagyományos,ellenbenvallásiértékítélettel telített„pogányok-nak”(gentils vagy païens),hanematörténetivalósághozközelebbálló,ésértékítélet-mentes„gensdesnations”-nakfordítja.Ennekmagyarultalána„népekfiai”felel(ne)megalegjobban.

Ugyanakkorazangoleredetihemzseganeologizmusoktólis.Ilyenpl.achristianness (christianité = keresztényiség?,keresztényimivolt?),amelyakereszténységhezvalótartozástjelöli,ellenbennemazonosachristianity-vel(kereszténység);vagyahumaneness (humanitude). Ezek a kifejezések párhuzambahozhatókmás,hasonlókifejezésekkel,pl.greekness (grécité), romanness (romanité), jewishness (judéité), judaeaness (judéanité), heb-rewness (hébréicité), helleneness (hellénicité). A neologizmusok egy részét a fordítómeg sem próbálta lefordítani, hanem egyszerűen franciásította.Amipedigabibliaiéspatrisztikusszövegeketilleti,ezekesetébenafordítóigyekezettszorosanaszerzőváltozataihoztartanimagát;tehátnemameg-lévőfranciafordításokatemelteátafordításba.

Véleményemszerinta fordítói jegyzékáltal felvetettproblémákhazaiviszonylatbanisfontosak.Ráirányítjákugyanisafigyelmetarra,hogyegyjólmeghatározott tudományterületen belül a nyelv szakmai terminológiakészlete mennyire fejlett vagy fejletlen. Ami természetesen szorosan össze-függegyadotttudományterületnekegyadottnyelventörténőművelésein-tenzitásávalésszínvonalával.Talánnemlenneérdektelenműhelyvitátren-dezniarról,hogyazókereszténytörténelmetésirodalmatilletőenhogyanisállunkamagyarszakkifejezésekkel?!Ezelsősorbanazértlennemegfon-tolandó,mertakettő(irodaloméstörténelem)azókereszténykorbanalig-aligválaszthatószét.Miközbenazonbanhazaiviszonylatbanbeszélhetünkegyfajta – döntően filozófiai ihletettségű – érdeklődésről az ókeresztényirodalom iránt, addigmagyar nyelven a tulajdonképpeni értelemben vettókeresztény(vagyisaConstantinusigterjedőidőszakotfelölelő)történelemlényegébenvévenemlétezik.Pedigenélkülmagaakereszténységtörténeteválikérthetetlenné.

DeniseKimberBuell:Pourquoi cette race nouvelle? Le raisonnement ethnique dans le chris-tianisme des premiers siècles. (Miértezazújfaj?Etnikaiérvelésakereszténységelsőszá-zadaiban). Traduitdel’anglaisparCharlesEhlingeraveclacollaborationdeJean-BernardDegorce.(Patrimoines.Christianismeancien)LesÉditionsduCerf,Paris,2012,314o.

Jakab Attila

46

A köztársaság veszélyben – Drusus Libo és Tiberius hatalomra jutása

Andrew Pettinger2012-benmegjelentkönyvefigyelemfelkeltőcímévelisegy,ezidáigteljesenújésimponálómegközelítésétadjaaKr.e.6ésKr.u.16közöttirómaipolitikatörténetieseményeknek.KözéppontjábanTiberiusfelemelkedéseésazAugustustólvalóhatalomátvétel,illetvealegfőbbhata-lommegörökléseáll.AszerzőaUniversityofSydneyókortörténetitanszé-kénekmunkatársa,vizsgáltművepedig2008-asPhD-dolgozatánakjavítottváltozata,továbbáatémábanvégzettkutatásainakösszegzéseisegyben.

AzOxfordUniversityPress-nélmegjelentkötetazeddigiekhezképestteljesenúj éskomplexmagyarázatotkívánadni azAugustusuralkodásá-nakvégén, illetveaTiberiushatalmiöröklésekörül történteseményekre.Augustushalálakormárannakfiúunokáisemvoltakéletben,ígyTiberiusteljhatalma kiteljesedhetett.Augustus leszármazottainak követői egyálta-lán nemvoltakmeggyőződve afelől, hogy az élet továbbra is lehetségesTiberiusuralmaalatt.AszerzőszerintennekazeredményeegyszövetséglétrejöttevoltMarcusScriboniusDrususLibo�ésTiberiusellenzőiközött,akika„türannisz”megdöntéséttervezték,illetveannakfelcserélésétaköz-társaságkoriállamformára.AzarisztokrataszármazásúDrususLibo–aki-nekanyaiágonatriumvirPompeiusMagnusvoltadédapja–Kr.u.16-banöngyilkosságotkövetettelfelségsértésiperekövetkeztében.AndrewPettin-gerérvelésealapjánezaperazelőbbemlítettszövetségmiattjöttlétre.Akötetetolvasvaannakaküzdelemnekátfogóésrészletesleírásátkaphatjuk,amelybőlméginkábbmegérthetjükaprincipatuslétrejöttétéskiteljesedésétazókoriRómatörténelmében.

Rövid, témafelvető bevezetőjében Pettinger néhány figyelemfelhívógondolattal indítjaművét.DrususLibótpéldául a tacitusiÉvkönyvekbenkésőbbszereplőClemenstitkostámogatóiközésorolja.Aprincipatus–idé-

1.Tacitusa‘LiboDrusus’névalakothasználja,eztaformulátkövetitöbbmodernkoriszerzőis.PettingerazonbanaSenecaésVelleiusPaterculusáltalszinténhasznált‘DrususLibo’alakottartjahelyesnek,melyetazelsőfüggelékbenrészletesenmegisindokol(219–232.o.).

47

zi Sir Ronald Syme-ot –,mint az közismert, kegyetlen és ártalmas volt,2 egy„végzetesügy”,amivelAugustusmonarchiáthozottlétre.Magaarend-szerazonban–Pettingervéleményealapjánis−sokkaltörékenyebbvolt,ugyanúgy,mintsokmásautokratikusuralom.Ezanemrégkialakított,köz-társaságiálcávalbíróegyeduralom,máspéldákhozhasonlóan,instabilitásafolytánisszükségszerűenmegkövetelteazellenségeshangokelhallgattatá-sánakeszközeit.ATiberiusellenikritikaésszembehelyezkedésalegfőbbhatalomkiteljesedésévelpárhuzamosanegyreinkábbmegerősödött.Ennekhatásaazegészállamszerkezetenkézzelfoghatóvávált,ahatalomszilárdanvalókézbentartásaviszontTiberiusszámáraegyáltalánnemvoltgarantált.Atörvényésigazságelferdítésénekszámtalanpéldájátbemutatómonográ-fiatizenkétfejezetbőlésháromfüggelékbőláll.

Azelsőfejezet,valamintazegészműkiindulópontjaDrususLiboperé-nekrészletesbemutatásafőkéntTacitusműve3alapján.Aszerzőigényessé-gétmutatja,hogyemellettpontoshivatkozásokkalésaszöveghelyekprecízmegjelöléseiveltámaszkodikazösszes,azesetetvalamilyenszintenérintőforrásra:VelleiusPaterculus,4Seneca,5 Suetonius,6CassiusDio,7 Fasti Ami-ternini8munkáira.Egyik lábjegyzetébenPettingeraszerintcsoportosítjaaDrususLiboügyérevonatkozószakirodalomegyesszerzőit,hogyDrusustfontosösszeesküvőnektartják,vagysemőtmagát,sempedigtevékenysé-gétnemítélikveszélyesnek.Ezenszerzőkfelsorolásagyakorlatilag telje-senlefediakorábbikutatásieredményeket,atémairántérdeklődőolvasókszámáraazonbankitűnőkiindulásipont.Afejezetmásikhasonlócsopor-tosításaazesetésazokkultizmuskapcsolatáravonatkozik,azazmennyiretekinthetőegyenlőnekannakgyakorlásaafelségsértésvádjával(maiestas), vagycsupánmellékesügykéntkezelendő.AsenatusszükséghelyzetmiattiösszehívásátPettingerfontosérvnektartjaahelyzetvalódisúlyánakérzé-keltetéséhez.Háromkorábbi,köztársaságkoripárhuzamot(L.SergiusCa-tilina,C.CorneliusGallus,L.TerentiusVarroMurenaésFanniusCaepio)ismegemlít ennek alátámasztására, valamint a későbbi, szinténTiberiusuralkodásaalatt,felségsértésieljárásmiattöngyilkosságotelkövetőC.Si-

2. Syme, Ronald: The Roman Revolution.Oxford,1939.439. 3.Tac.Ann. 2.27-32. 4. Vell. 2.�30.3. 5.Sen.Ep. Mor. 70.�0. 6. Suet. Tib.25. 7.Dio57.15. 8. CILIX.4192.vö.Ehrenberg,V.–Jones,A.H.M.:Documents illustrating the Reigns of

Augustus and Tiberius.Oxford,19762.52.EzDrususLiboelítélésénekegyetlenfennma-radtfeliratosbizonyítéka.

48

liusCaecinaLargusesetét.Pettingerszerintazokkultizmusésacsillagjós-lásvádjaimellékesekazügytekintetében,asenatorokegyösszeesküvésreutaló,nyilvánvalóbizonyíték(ok)helyettcsakerrealapoztákavádat.Igazugyan,hogySenecaésTacitusisDrususLiboegyügyűségéthangsúlyoztákműveikben,ésalegtöbbmodernkoriszakirodalomisígyírjaleőt,Pettin-gervéleményealapjánazonbantöbbrőlvanszóazesethátterében.Szerintea vádak súlyosabbak voltak annál,mint egy egyszerű embermegvezeté-se,eztasenatusgyorsösszehívásaisalátámasztja.Ugyanabbanazévben,amikorDrususLibótelítélik, leplezik leaPostumusAgrippánaköltözöttrabszolgát,Clemenstis,akiPettingerszerintpolgárháborúkirobbantásárakészültTiberius ellen. ÍgymagaDrususLibo is komolyveszélyt kellett,hogy jelentsen a princepsre nézve, az ártalmatlanbolondképe a valóságkésőbbiátírása.

Amásodik fejezetDrususLiboperénekvégkimenetelével folytatódik,akitpedigforradalmárnaktekint.Ahalálátkövetőrendelkezéseket(damna-tio memoriae)úgyértelmezi,mintRómamásellenségeiesetébenhozottha-sonlóintézkedéseket,példáulaDrususLibonevétérintőabolitio nominis-t („ne quis Scribonius cognomentum Drusi adsumeret”9),vagyahálaáldozatinapokmeghatározását.DrususLiboesetétazíróösszevetiolyanszemélye-kével,akiketRómábanszinténárulássalvádoltakmegkorábban,Catilinapéldáját isbeleértve.Azesetetkövetőenavádatképviselőkhatározottéskomoly reakciójából következően Drusus Libo tevékenységét tehát igenveszélyesnekkellmegítélnünk,állítjaPettinger,ugyanúgy,ahogyaneztaprincepséskörnyezete,valamintazatyákistették.

A harmadik és negyedik fejezetben Pettinger felvázolja azoknak acselekményeknekasorozatátaKr.u.4és16közötti időszakból,melyekcsúcspontjaaClemens-féleszervezkedésvolt.MajdrészletesenfoglalkozikPostumusAgrippaAugustusáltal történtörökbefogadásával,amitazelsőprincepsmég szükségszerűen szorgalmazott. Ezután részletesen, idősebbPlinius�0 és Suetonius��műveiretámaszkodva,azokbólkiindulva,foglalko-zik az abdicatiofogalmával,illetvePostumusAgrippaKr.u.6-bantörténtkonkrétesetévelegyaránt,akitekkorküldtekSurrentumba.

Ugyanebbenazévben indítottakeljárástL.AemiliusPaullus, aKr.u.1.évconsulaellen.(ŐScriboniaelsőházasságábólszületettlányánakvoltafia,azazScriboniaunokája,AemiliaLepidaapja.)Azötödik fejezetazőmegrágalmazásánakkörülményeit,majd felségárulásiperét tárgyalja.A

9.Tac.Ann. 2.32.10.Plin.Sec.Naturalis Historia7.147–150.��. Suet. Aug.65.

49

TiberiusegyikfőriválisánaktartottPaulluseltávolításafontoslépcsőfokotjelentettamásodikprincepshatalomhozvezetőútján.

Ahatodikfejezetazegyikkiemelkedőpontjátjelentiapettingerigondo-latmenetnek,hiszenAgrippaszáműzetésekülönösenfontosfordulópontaközállapotokmegváltozásakor.Elsődlegesenazauctorokpontosközlésébőlkiindulva foglaljaösszeapolitikaieseményeket, amelyekAgrippaKr.u.7-ben, senatus consultummalPlanasia szigetére történt „elzárásához”ve-zettek.EnnekokátaforrásokalapjánPettingerTiberiusellenzékénekkulcs-szerepébenlátja.„Many scholars have assumed that Agrippa was a central figure in an anti-Tiberian ‘faction’.”�2

AhetedikfejezetmáraKr.u.8-bantörténtszáműzetésekkelfoglalkozik.SzerinteazifjabbIuliaastuprumvétségemiattvoltbűnös,D.IuniusSilanuspedigvalószínűlegkiesettAugustuskegyeiből,éselvesztetteannakbarátsá-gát.Ovidiusbűnepedigazvolt,hogyszemtanújalettIuliaegyikkompro-mittálókalandjának,feltehetőenIuliusSilanusszal.Kérdésesugyanakkor,hogymiértkellettszáműzniOvidiust,akicsakvalószínűsíthetőenláthatottvalamit.AstuprumviszontténylegsúlyosbűnnekszámítottAugustusnál,ezTacituserrevonatkozóleírásaalapjánismegerősíthető.�3

Akövetkezőkétrész(8−9.fejezet)azAugustusuralkodásánakutolsónégyévébentörténteketölelifel(Kr.u.11és14közöttiidőszak).EkkorkapottTi-beriusAugustusszalegyenlőimperiumotmindentartománybanésazösszeslegiofelett.Későbbújbólmegkaptaatribunicia potestast.Pettingermásku-tatókkalellentétbena12-esesztendőretesziTiberiusmenekülésikísérletét,CassiusSeveruselítélését (ellenségeskedőszónoklatamiattCreta szigetéreszáműzték)pedigKr.u.8-ra.EgyetérttovábbáSuetoniusszal,hogyTiberiusbizonytalanulviselkedettAugustushalálátkövetően:„Habozásának az volt az oka, hogy félt a mindenfelől fenyegető veszedelmektől, gyakran hangoztat-ta, hogy „fülénél fogja a farkast”. Agrippa Clemens nevű rabszolgája példá-ul nem megvetendő hadsereget toborzott össze, hogy gazdáját megbosszulja; L. Scribonius Libo, egy nemesember ugyanakkor titokban egy zendülés élére állt; Illyriában és Germaniában pedig kettős katonai felkelés tört ki.”�4 (ford. KisFerencné).EzaleírásjólbeleilleszkedikaPettinger-féleelméletbe,amialapjánDrususLiboésköremár14szeptemberénekelejétőlkezdvemegol-dandó feladatként nehezedett a leendőprincepsre.TiberiusAugustus halá-lakormáracsászárihatalomkételengedhetetlencímétviselte:atribunicia potestas-t, valamint a proconsuli imperium-ot.

12.118.oldal13.Tac.Ann. 3.24.�4. Suet. Tib.25.1.

50

„Hallottál Agrippáról?”Atizedikfejezetkülönöscímeismutatja,hogyismétPostumusAgrippasorsakerülelőtérbe,mintAugustustörvénysze-rintiutódjáé,de7-bentörténtelűzésemiattmégsemlehetettaz.AfejezetelejénaszerzőkitérTiberiushollétéreAugustushaldoklásakor,hiszenarróleltérőmódonnyilatkoznakforrásaink.PéldáulTacitusművébenkérdéses,hogyTiberiuséletbentalálta-emégAugustust,15SuetoniusnálviszontmagaAugustusrendelteNolábaTiberiust,sőtegyhosszúranyúlttitkosmegbe-szélést is folytatott vele.�6AszerzőAgrippameggyilkolásávalkapcsolatbanpedig arra amomentumra teszi a hangsúlyt, hogyTiberius nem tisztáztakommunikációjábanatényeket.Ezpletykákatszült,illetvebizonytalansá-got, amimárkezdetektőlmeghatároztaTiberiusuralmát.Előnyeviszont,hogyilymódonmáregykézbenösszpontosultakazinformációk;azAugus-tustemetésénekrészleteirőltanácskozósenatusüléseidejébenkezdtekcsakszállingózniahírekAgrippahaláláról,holottazvalójábanmáregyhéttelkorábbantörtént.

AtizenegyedikfejezetGermanicusról,valamintazillyricumiésgerma-niailégiókközöttkitörtzendülésekrőlszól.GermanicusrólmintTiberiusttámogató, ahhoz hű parancsnokról ír.A princepshez lojális, ugyanakkorkatonái körében is népszerűGermanicus valóban sikerrel csillapította lea lázongásokat.Pettingerazonbannemaközöttük lévőkonfliktusthang-súlyozza, amit egyébkéntTacitus is többször kiemel azAnnales első kétkönyvében.SzerinteviszontTiberiusnaksemmifélnivalójanemvoltGer-manicustól.Tiberius14-benutalástistett(Suetoniuselbeszélésealapján)ahatalommegosztásáravalakivel.EburkoltcélzásmögöttaszerzőszerintGermanicusállt,deeztakihívástakkorsenkisemmertevállalni.Alegfőbbhatalommegosztásánakgondolataazonbanszertefoszlott,ésnemvoltolyanszemély, aki közéjük éket verhetett volna.BarbaraLevickkel ellentétbenPettingerúgyvéli,Tiberiusmárnemutasítottaelalegfőbbhatalmat,illetveelfogadtaaprincipatusrendszerénekvezetését.Ezzelegyidejűlegbirtokol-ta,éseliskezdtealkalmazniazerőszakoskényszerítőeszközöket(példáulapraetorianusgárdát),ezDrususLiboesetébenisígytörtént.

AzutolsórészbenakönyvaKr.u.14és16közöttieseményektaglalásávalzárul.PettingerDrususLiboésClemensviszonyát,illetveazáltalafeltétele-zettkonspirációtelemzi.Amennyibensikerreljártakvolnaazösszeesküvők,GermanicusbevonultvolnaRómába.AhatalomátvételerőszakosmódjátPet-tingerköltségesnekéskockázatosnak ítéli, szerinteazősi szokásokszerintmegtartott új választások segíthették volna elő annak sikerét.DrususLibo15.Tac.Ann.1.5.3-4.�6. Suet. Aug.98.5.

51

bukásátkövetőenistovábbfolytatódottmégaClemens-félemozgalom.Dru-susLiboegyikelehetettaClemensettitokbantámogatósenatoroknak,igazPettingeriselismeri,hogynincsegyetlenkézzelfogható,közvetlenbizonyíté-kaDrususLiboszerepéreazál-Agrippamozgalomban.Tiberiusegyértelmű-enmegerősödöttazesetkapcsán.Miközbenőakibéküléséskegyelmességálcájamögébújt,asenatusnézettszembeakormányzatotértfenyegetéssel,ésazövékmaradtafelelősség.Ahelyzetironikusvoltátaszerzőabbanlátja,hogyamígavalódizsarnokképegyakorlatilagrejtvemarad,addigazáldozatmegkapjaahatalomratörőtürannoszjelzőit.

Akönyvháromfüggelékeközülazelsőaszerzőrészletes,kommentáltlábjegyzetekkeléspontoshivatkozásokkalellátottprozopográfiaitanulmá-nya,amiM.ScriboniusDrususLibokiterjedtcsaládihátterétmutatjabe.RészletesenfoglalkozikDrususfelmenőinekarómaitársadalombanbetöl-töttszerepeivel,valamintacsászáridinasztiáhozkötődőkapcsolataivalis.EzenkívülPettingervizsgálataibanbemutatjaDrususLibotársadalmiéspo-litikaihelyzetét.Arómaiarisztokráciaközéppontjábanhelyezkedettel,éskapcsolatbanvolta legerősebbés legfontosabbcsaládokkal.Amennyibenelfogadjuk,hogyKr.e.15körülszülethetett,olyanfiatalokkalegyüttnőttfel,illetveolyanokvoltakhatássalkésőbbiéletéreis,mintpéldáulAugustushárommostohafia:Gaius,LuciusésPostumusAgrippa.Amásodikfüggelékháromgenealógiai ábrája vizuális segítséget nyújt az első függelék pon-tosabbmegértéséhez,illetveakötetbenisszereplőszemélyekegymáshozviszonyított elhelyezéséhez.Ezencsaládfákakövetkezők:M.ScriboniusDrususLiboésaIulius-Claudiusdinasztiakapcsolata,L.ScriboniusLiboésPompeiusMagnusleszármazottai,valamintaScriboniamindkétférjétőlszületett (P.Cornelius Scipio consul,majdAugustus) utódokat bemutatóábrák.Aharmadikfüggelékakönyvbenemlítetttörténelmieseményekkro-nológiai táblázataKr.e.6-tólKr.u.16-ig,Clemenselfogásáig, illetveazösszeesküvésmegszűnéséig.

Akönyvkapcsán általánoskritikakéntmegfogalmazhatóDrususLibotacitusijellemzésénektúlzottelutasítása,valamintaszerzőnekazonállítá-sa,miszerintTacitusnemjólfogtafelTiberiushatalomhozvalóviszonyát.„Tacitus fails to comprehend Tiberius’ approach to power; we find ourselves reading Suetonius and Dio with relief!” (216–217.o.)KérdésespontlehettovábbáDrususLiboszerepénektúlhangsúlyozásais,olyanmértékig,hogymárszinteegyegészpolitikaicsoportosulásvezetőjekéntállítjabe,illetveazokközésorolja,akikGaiusCaesarttámogattákTiberiusellenében,majdannakhalálautánmagátDrususLibótésClemenst.Nemegyértelműazér-velése,miértkövetnékezekazemberekkésőbbDrususLibótaköztársaság

52

helyreállításának céljával. SajnosPettinger sem szolgálhat egyértelmű éskétségtelenbizonyítékkalabbanatekintetben,hogyDrususLibónakvaló-banvolt-eköze,illetveegyáltalánrésztvett-eazál-Agrippa-féleösszeeskü-vésben.Véleményemszerintazolvasóknakmaguknakkelleldönteni,men-nyirefiktívésspekulatívPettingerelmélete,illetvemennyiremeggyőzőentudja azt bizonyítani a könyvében.Természetesen a korábbi véleményekmellett,vagyazokellenében,ezisegyfajtamagyarázatotkívánadniéssu-gallniarómaitörténelemerejtélyesperiódusára.Továbbinegatívum,hogynéhányelgépelést is felfedezhetünka sorokközött,például „transacting”helyett„transactiong”(145.o.21.sor),„state”helyett„sate”(p.214.o.elsősor),vagy„adrogatio”helyett„adrgatio”(223.o.23.sor),stb.

Pettinger monográfiájának nyelvezete könnyen érthető, felépítése ésgondolatmenete logikus.Az idézett latin és ógörög szöveghelyekmellettmindigszerepelnekazokangolnyelvű,sajáttükörfordításaiis.Aműkül-ső papírborítójánCesare Maccari 1889-es, jól ismert festménye látható,amelyenCiceroazatyákülésénlelepleziCatilinátKr.e.63.október21-én–kérdéses,hogymiért.Akönyvirodalomjegyzékkel, tárgy-ésforrásmu-tatóval zárul, ezzel többoldalú visszakeresést, tájékozódást tesz lehetővé.Részletesés igényesbibliográfiáját tekintveelmondható,hogyilymódonteljes mértékben megfelel a szigorú tudományosság minden igényének,miközbenrendkívülérdekesolvasmánytnyújt.Előszavábanaszerzőúgyfogalmaz,hogy„amúltrekonstruálásatöbbameglévőbizonyítékokpusztaösszegzésénél,mertatörténelemképzelőerőtéskreativitástismegkövetel–ezaztaragasztótjelenti,amiösszetartjaazeseményekismereténekegy-egytöredékét.”�7JelenkötetesetébenPettingerképzelőerejeéskreativitásaadDrususLibo személyiségénekésperénekazeddigiekhezképest telje-senújértelmezést.Ezen,illetveaKr.e.6ésKr.u.16közöttiidőszakbólelemzetttöbbieseménymagyarázatánkeresztülpedigteljeskörű,ugyanak-korszámostekintetbensajátosképetkívánadniTiberiusAugustustkövetőutódlásáról.

Andrew Pettinger: The Republic in Danger. Drusus Libo and the Succession of Tiberius. (A köztársaságveszélyben–DrususLiboésTiberiushatalomrajutása.)Oxford,OxfordUni-versityPress,ISBN978-0-19-960174-5,2012.265o.

Márványos Krisztián

�7. vi. oldal

53

Átoktáblák

Címealapján(SupplementumAudollentianum)csakalegbennfentesebbektaláljákki,hogyezakönyvmitistartalmazhat.AugusteAudollentaXX.századelejének–ésazazótaelteltidőnekis–legnevesebbátoktábla-szak-értőjevolt.1904-benjelentettemegDefixionumTabellaecíműkatalógusát,mely305átoktáblátésahozzájukírtkommentárokatés indexeket tartal-mazza568oldalon.Egydologazonbanhiányzott:az,hogyatáblákhozazeredeti tárgy, illetve a feliratának a rajza, esetleg a fotójamellékelve le-gyen. Németh GyörgyavéletleneksorozatánakköszönhetőenelvetődöttaClemont-Ferrand-iMúzeumba(MuséeBargoin,melynekAudollenthosszúideig igazgatójavolt)ésLevéltárba,ahol ráakadtAudollentkéziratosha-gyatékára,melybenbennevoltaka táblák jelentős részéneka rajzai is.ASupplementumAudollentianumnagyobbikfelétezeknekarajzoknak,oly-korfotóknakaképei,illetveahozzájukírtkatalógusteszikki.Azolvasatokellenőrizhetőségemellettazisajelentőségearajzoknak,hogyakatalógus-banreprodukálatlancharaktéreketismegismerhetővétette.

Akötetelsőharmadábanaszerzőbevezetőtanulmányaiolvashatók.Eb-bőlmegtudjuk,hogyAudollentérdeklődéseazátoktáblákirántazzalavé-letlennelfüggössze,hogyaXIX.századvégénazÉszak-Afrikábanállomá-sozófranciahadseregtagjaiásatásokatfolytattakszabadidejükben.EnneksoránaKarthágóbanésHadrumentumban(Sousse)feltártsírokbólszámosólomlemezkerültelő,melyekennehezenolvashatóbekarcolt szövegfor-dultelő.Mintkiderült,ezekátokszövegek(defixiones) voltak, melyeket ké-szítőikafrissenelhantolthalottaksírjaibarejtettek,hogyahalottszellemesegítsenazátokbeteljesedésében.EzeknekalemezeknekafeldolgozásáraéspublikálásáravállalkozottAudollent.Mihelytezavállalkozásaismert-tévált,mindenújabbanelőkerülttábláthozzáküldtekvéleményezésre,ill.publikálásra. Ilyen,még publikálásra sem került darabokatmégNémethGyörgyistaláltahagyatékban.Audollentfia1972-ben62ólomlemeztadottát amúzeumnak,melyekkel ott senki nem foglalkozott.Most ezeknek aleírásaismegtalálhatóebbenakötetben.

54

Acharaktérekkel,mintazátoktáblákjellegzeteskellékeivelkülönfeje-zetfoglalkozikabevezetőben.EzekamágikusjelekaKr.u.II.századbantűntek fel azátoktáblákon.Többségükagörögbetűkhözhasonlít,de jel-legzetességük,hogyabetűszárakvégénkiskörökjelennekmeg.Eredetükésértelmükmindamainapigvitatott.Általábanaztlehetmondani,hogyavarázslathatékonyságánaknövelésétszolgálták.Folyamatbanvanegycha-raktér-adatbáziselkészítése,mellyeltalánközelebblehetférkőzniajelen-tésvilágukhoz.Egyesforrásainkszerintezegytitkosnyelvvolt,melyneksegítségével a varázsló a démonokkal fel tudta venni a kapcsolatot. Egyátoktáblafelirataegyenesenmagukatamegszólítottdémonokatláttaben-nük,mert ígykezdődik:„Legszentebbcharaktérurak...”.EgyIV.századivarázspapirusz„erősistenek”-nekneveziacharaktéreket,ésméganeveiketisfelsorolja.AzAudollentáltalpublikáltösszesen320átoktáblaközül58példányonvannak charaktérek, 26-onpedig rajzok.Az átok tárgya több-ségében kocsiverseny résztvevőire irányul, lovakra és hajtókra egyaránt.Területimegoszlásukközpontjai ezért ott vannak, ahol nagyversenyeketrendeztek, ígyRómában(22db),Hadrumentumban(23db).Utóbbiaknál6-8 charaktérből álló sorok is előfordulnak.Amágus a „charaktér urak”segítségéveligyekszikariválisversenyzőtminélszorosabbanmegkötözni.

AzIkonográfiaiproblémákcíműfejezetazokkalatáblákkalfoglalkozik,melyeken rajzok vannak.Audollent katalógusának 305 darabjából 45-önfordulezelő,ebből32kocsiversenyhez(circus)kapcsolódik,3amphitheat-rumijátékhoz(gladiátorküzdelemésvenatio).Általábanazfeltételezhető,hogyazábrázoltalakamegszólítottdémon.AzegyiklegérdekesebbrajzviszontHermésztmutatja,amintegyföldönheverőgladiátortesténül,mö-göttepedigaKerberosztűnikföl.Azátokbeteljesítőjetehátahagyományosistenvilágtagja,alélekvezetőHermész.Avenatorokatelátkozótáblákegyi-kénadémonembertestűéskígyófejű,amásikánembertestűéslófejű.A fogatversenyek résztvevőit elátkozó táblákon rendszerint lófejű alakokjelennekmeg,melyekbizonyára az ilyen esetekben segítségül hívott dé-montjelenítikmeg.Akívántcéltmégkülönisábrázoltákolymódon,hogyafogathajtótkétalakfogjaközre,akiklánccalkötözikmeg.Másesetbenafogathajtókalakjaimármegkötözöttenhevernekazábrázolásokon.Ezekajelenetekazátoktáblákorganikusrészétképezték,ésnempusztaillusztrá-ciókvoltak.

AkígyófejűdémontAudollentOsirisábrázolásánaktartotta,maadé-kánok(csillagzat)egyikétlátjákbenne.Alófejűdémonokesetébenkézen-fekvőakocsiversenymanipulálásánakszándéka.Ezazismeretlennevűdé-monmindigamphitheatrumivagycircusijátékokbefolyásolásáratörekvő

55

átoktáblákon fordul elő. Egy különleges példányaRómában került elő aPalatinusdombon.Ezenalófejűemberkeresztrevanfeszítve.Általánosér-telmezésemindezideigazvolt,hogyezegykeresztényeketkigúnyolóka-rikatúra.Haazonbanazátoktáblákösszefüggéseibenértelmezzük,úgyarraisgondolhatunk,hogyeztegyolyanfogadókészítette,akinagyotveszítettafogatversenyen,ésadémontúgyakartamegbüntetniengedetlenségéért,hogymintegyrabszolgát,keresztrefeszítette.Olykorelőforduloroszlán-fejűdémonis,egyikkezébenglobust,amásikbanpedigostort tartva.EzvilágosanaNappalvalókapcsolatárautal(Hélióros).

Azutolsó fejezetegyegészen friss leletcsoporttal foglalkozik: csupánnéhányévepublikáltákarómaiAnnaPerennaszentélyforrásábólelőkerült24hengeralakúólomdobozkát.Ezekközülhatbankisemberfigura(voodoo)volt,melyetátoktábla lemezévelgöngyöltekössze,a többibencsakátok-táblavolt.AKr.u.IV.századbankészülhettekahalottiurnákkicsinyítettmásaként.Arómaicsászárkorbólarómaileletmegtalálásaelőttcsakegy,aMuséeBargoingyűjteményébenőrzöttólomkapszulátismertünk.Hasonlóólomdobozkák5-6évszázaddalkorábbanAthénbenésPantikapaionbaniselőkerültek,amiarrautal,hogyAthénbenésRómábanugyanazokamági-kuspraktikákalakultakkiegymástólnagytérbeliésidőbelitávolságra.

GyörgyNémeth:SupplementumAudollentianum.(FüggelékAudollenthoz)HungarianPolisStudiesNr.20.Zaragoza–Budapest–Debrecen2013,239o.

Gesztelyi Tamás

56

Újragondolni a merkantilizmust

A történész szakma használatában számos olyan fogalom van, melyekszinteúgykerülnekalkalmazásra,mintakülönbözőtermészettudományokterületénmegtalálhatóterminusok,amelyeksokszormegkérdőjelezhetetle-nek.ADNS(dezoxiribonukleinsav)mindigugyanazmarad,mégakkoris,hakutatásasoránújabbésújabbdolgokderülnekkiveleösszefüggésben.Az evolúció folyamatában is a „létért való küzdelem”, a természetes ki-választódás általános szabályai határozzákmegazt, hogymelyik élőlénymaradhat életben.Amerkantilizmust és a hozzá fűződő időszakot is egyilyenuniverzálisésmindenrekiterjedő„igazságnak”szokástekinteni.Haakutatóvagyadiákbelenézegytörténeti,vagyegyközgazdaságimunkába,ésmegkeresiamerkantilizmusrólszólórészt,alegtöbbesetbenolyanmeg-határozásra bukkan,mely a legkevésbé törekszik a kép részletességénekbemutatására.Ennekköszönhetőenhomogénegységkéntkerülakorésafogalomagondolatokba.

Steve Pincus eztaképetszerettevolnamegbontaniaWilliamandMaryQuarterly 2012/3-as számában aMerkantilizmus újraértelmezése: gazda-ságpolitika, a Brit Birodalom és az atlanti világ a XVII–XVIII. században (RethinkingMercantilism:PoliticalEconomy,TheBritishEmpire,andtheAtlanticWorldintheSeventeenthandEighteenthCenturies)címűtanulmá-nyában.Afolyóiratamunkárareagálnikívánószakembereknekugyanab-banaszámbanfórumotbiztosított,sazészrevételekrePincusviszontválasztadhatott.Adiskurzus résztvevőinek egy-kétmondatbanvaló bemutatását–mivelMagyarországonkevésbéismertek–elhagyhatatlannakgondolom.AzalaptanulmányjegyzőjeaYaleEgyetementanít,vizsgálódásikörétis-mertetésemtárgyánakcímeszinteteljesmértékbenösszefoglalja:agazda-ságpolitika,aBritBirodalomkialakulása,azatlantivilággazdaságikapcso-latai,ésakapitalizmuseredeteérdeklik.�AbírálókközülSusan D. Amussen aCaliforniaUniversityoktatója.FőérdeklődésiterületeakoraújkoriAng-liakultúrtörténete, illetveakülönböző társadalomszervezőerőkvizsgála-

1.http://history.yale.edu/people/steven-pincus

KORA ÚJKOR

57

ta.2 Trevor Burnard aMelbourneUniversitymunkatársa,akielsősorbanakoraújkoribritgyarmatokatkutatja,gazdaság-és társadalomtörténeti,kultúrtörténetiésgenderszempontokatfigyelembevéve.3 Cathy Matson aDelawareUniversityszakembere.JelenlegikutatásiterületePhiladelphiaforradalomkoriéskorainemzetgazdasága,kulturálisésanyagikapcsolataiazatlantivilággal1815-ig.4 Christian J. KootkutatásaitaTowsonUniver-sitynfolytatjaazatlantiéskaribivilágagyarmatiAmerikaésagazdaság-történetterületén.5Végül,denemutolsósorbanMargaret Ellen Nawellt kell megemlítenemazOhioStateUniversity-röl,akielsősorbanakoraújkoriésa forradalomkoriAmerikátvizsgálja,gazdaságtörténetiéskomparatívmódszerekhasználatával.,különöstekintettelazanyagikultúrára.6

Pincusatanulmányátaproblémafelvetéseutánhistoriográfiaiáttekin-téssel kezdi, melybenmegállapítja, hogymilyen szakaszokonment át amerkantilizmusfogalmánakkialakítása,illetvefelfogása.Egyhármasidő-renditagolástalkalmaz,amibenazelsőperiódustaz1880-asésaz1930-asévek közé teszi. Egy-egy példával bemutatja a fontosabb iskolákat vagyszemélyeket.Anémetgazdaságelméletiiskola(GermanHistoricalSchoolofEconomicThinking)vagy,ahogyaközgazdászokhívjákanémettörténe-ti iskola – Gustav Schmollerrelazélén–azegyiklegjelentősebbképviselőjeannakazálláspontnak,melyszerintaXVII–XVIII.századbanlefolytgazda-ságiátalakulásokalapulszolgáltakamodernállamokésnemzetgazdaságoklétrejöttének.7Havoltak isa folyamatotnegatívanértékelőszakemberek,abbanmindenkiegyetértett,hogyAngliánakvoltegymerkantilistakorsza-ka. William CunninghamszerintpéldáulI.Erzsébettől(1558–1603)kezdveWilliamPittminiszterelnökségéig(1766–1768)azállamibeavatkozásfo-lyamatosvoltagazdaságban.AXIX.századvégibirodalmiiskola(ImperialSchool)tagjaiiselfogadtákamerkantilistakonszenzuselméletét.8

Az 1930-as években fogalmazódtakmeg az első gondolatok,melyekmegszerettékvolnabontaniaregnálókánont.A. J. Judgesmáravilághá-borúelőestéjénúgyfogalmazott,hogyamerkantilistagondolkodásnak„so- 2.http://www.ucmerced.edu/faculty/directory/susan-amussen 3.http://shaps.unimelb.edu.au/about/history/burnard.html 4.http://www.udel.edu/History/bio/matson_cathy.html 5.http://pages.towson.edu/ckoot/ 6.http://history.osu.edu/directory/Newell20 7.Az iskoláról bővebben:MadarászAladár:A német történeti iskola. In:BekkerZsuzsa:

Magyarközgazdaságigondolkodás.AulaKiadó,2001.768–777.Illetve:MátyásAntal:Amodernközgazdaságtörténete.AulaKiadó,1993.277–280.

8.Aziskolárólbővebben:LévaiCsaba:Arepublikanizmus-vitaazamerikaiforradalomesz-metörténetihátteréről.L’HarmattanKiadó,2003.49–51.IlletveErnstBreisach:Historiog-ráfia,OsirisKiadó,2004.319–320.

58

semvolthitvallása”.Ámbővebbencsakmásfélévtizeddelkésőbbfejtettékezt ki. D. C. Colemanszerintpéldáulamerkantilizmusnemalkotottolyanegységesrendszert,mintaztfeltételezikróla,hiszenapolitikusokdöntései-ketnemvitattákmegagazdaságelméletbenotthonosszakemberekkel.Igaz,nekisemsikerültáttöréstelérnie,sőtévekkelkésőbbeztírta:„atörténeticímkékfigyelemreméltótehetséggelbírnakatúléléshez”.Bírálóikfőlegaztnehezményezték,hogynemkínáltakújnarratívátazáltalukbírálthelyett.

Így jut elPincusnapjaink történetírásához, ahol talánmárváltozott ahelyzet, és nem beszélnek a merkantilizmusról úgy, mint egy koherensrendszerről.Igaz,továbbraisfennmaradtazenévalattfutóeljárásokös-szességéről szóló diskurzus. Mind a Brit Birodalmat kutatók, mind azamerikaigyarmatokkalfoglalkozószakemberek,sőtmégagazdaságtörté-nészekisegyetértenekabban,hogyegybizonyosidőszakonbelül(ebbencsakrészbenvanmegegyezés)olyaneljárásokvoltakgyakorlatban,melyamerkantilizmuselméleteinekfelelnekmeg.Ígytehátarendszertovábbraiséletbenmaradt,csakanézőpontváltozott.Nemazértvoltvalamimerkanti-lista,mertamerkantilistapolitikaidején„létezett”,hanemazekkorlétezőjelenségekhatároztákmegatárgyaltrendszert.

Mik,mikorésholvoltakamerkantilistarendszertlétrehozóelvek?TettefelakérdéstPincus.Atöbbszöröskérdéselsőrészéreaválasztanullaösszegűjátékelméletébentaláltameg.Véleményeszerintezvoltazaközpontielem,amely amerkantilizmus legtöbbhívénekgondolatmenetében szerepelt.Azelméletnemjelentmást,minthogyaFöldönegyadottésvégesmennyiségűvagyonlétezik,melybőlakülönbözőállamoknakminélnagyobbrészhezkelljutniatúlélésérdekében.Ha„A”államveszvalamita„B”-től,akkorazelőb-biszegényebbutóbbigazdagabbleszavételárértékével.Ígyhaakereskedel-metfejlesztik,nemcsupánazaszerencséshelyzetállelő,hogygazdagszikazország,deamásikatezzelkoldusbotraisjuttathatja.Aképetmégsemlehetolyanegységesnektekintenimintamilyennektűnik,ugyanisameggazdago-dáshozvezetőutatnemmindenkiláttaegyformán.John SmithmáraXVI–XVII.századfordulójánúgyvélte,hogyavagyonhordozójanemmás,mintamunka,sennekköszönhetőenabritgyarmatokfeltudnákvenniaversenytaspanyolokéval,nohaelőbbiekbennemtalálhatónemesfém.EzzelPincusráistértazidőtényezővizsgálatára,mineksorántanulmányaalaptézisétidőbenelőrehaladvavizsgálta, skimutatja,hogymerkantilistakonszenzusróla to-vábbiakbansemszabadbeszélni.AXVII.századszinteteljesegészealattazellentábortawhigekjelentették,akikavagyonosodásmögöttazemberimun-kátlátták.Azuralkodókésatorykáltaltámogatott„termőföldésnyersanyaglobbi”mellettőkképviseltékaz„ipariéskészterméklobbit”.Carew Reynell

59

gondolatkörébenegyállamvagyonátanépességeéskereskedelmehatározzameg.Gondolatkörénekkétalapkövétazismeretterjesztés(vagyoktatás),illet-vealakosságnövekedéseadja.Utóbbifelvilágosodvanemcsupántöbbettudtermelniapiacra,denemisfogannyiraódzkodniarejtélyesnektűnőkeres-kedelemtől.TermészetesenReynellnemvártaelazemberektől,hogyegyiknaprólamásikraésfőlegönmaguktóllássákátakereskedelmirendszert.Eztazállamdolgánaktekintette,ahogyakereskedelmetélénkítőfeltételrendszer(melyekolyan elsősorban jogi alapotmegkívánó fogalmak,mint a szabadkereskedelemésvallástürelembiztosítása,alacsonyvámok,magántulajdonmegerősítése)megteremtéseisabirodalmiközpontfeladataiközétartozottelméletében.Pincusszerintezazesetjópéldáulszolgálazellentáborerejé-nekmegmutatásra,mertReynellnekszámoskövetőjeakadt,akikII.Jakabbal(uralkodott:1685–1688)ésatorykkalszembenfoglaltakállást.

Ahogyazigenhamarfeltűnikazírógondolatmenetéből,megközelíté-seszerintgazdaságikonszenzushelyettinkábbpártokegymássalfolytatottvitájáról lehetbeszélniaXVII.századvégén,ésez továbbfolytatódottaXVIII.századbanis.Awhigek1688-asgyőzelmükutánelvetettékakoráb-bigazdaságpolitikát,smegtámadtákaKelet-IndiáraésAfrikáravonatkozómonopóliumokat,eltöröltékabirodalmicentralizációtésazadózástazipariszektorokszámárakedvezővéalakították.EnnekatevékenységsorozatnakköszönhetőenjöttlétreaBankofEnglandis.1710-tőlfordultlegközelebbakocka.Atorykvezettekormányokarratörekedtek,hogymegakadályoz-zákafranciaterületihegemóniát,kiakartakszállniazeurópaiharcokból,amitelődeikkezdeményeztek,segygyorsháborúval,majdegyméggyor-sabbbékekötésselmeg akarták vetni a lábukatDél-Amerikában.Ezektőlegyesetlegesforradalomelkerülését,nemesfémkészletekmegszerzésétésaztremélték,hogyképesséteszikabirodalmatatengeriversengésbenvalógyőzelemre.MígazExaminer,atoryklapjaaföldhözkapcsolódóbritgaz-daságisikerekethangoztatta,addigawhigekellenzékiálláspontbaszorulvaellentámadásbakezdtek.ASpectator-banvagyaBritish Merchant-banto-vábbraisakereskedelem,aziparésamunkaerejéthangoztatták.Fontosnaktartották,hogyabirodalomhoztartozóújföldekvásárlásútjánkerüljenekazújgazdához(ezzelisazinformálisbirodalomrendszerétfenntartva).Sőtegyikképviselőjük,ArthurMaywaringszerintanemesfémekmegszerzésemégártanaisabirodalomnak,mivelhogyazaranytönkretennéazipart,ésolyanlustáváválnánakazangolok,mintaspanyolok.

Anézeteklegalábbennyirekülönböztekazészak-amerikaigyarmatokügyébenis.Devenanttorygazdaságigondolkozószerintezekaterületekmaximum abban lehetnek hasznára a birodalomnak, hogy olyan nyers-

60

anyagokatbiztosítsanak,melyekEurópábannemtalálhatóakmeg.Ezzelszemben ellenlábasai birodalomképében úgy éltek a gyarmatok,mint ajövedelemszerzéstbiztosítóterületek.Haanépességnövekedésnekindul– gondolták – nemcsakhatalmas felvásárló piacot szolgáltathatAngli-ának,de talánNewYorkésÚjAngliamaguk is termelésiközpontokkáválhatnak.

Pincusvégezetül az alsó társadalmicsoportokvizsgálatát is akon-szenzus-elmélet gyengítésének szolgálatába állítja.Sbár e témát csakröviden tárgyalja, azmégis fontos látószögekiszélesítése szempontjá-ból.Ahogyapolitikaieszméknél,agazdaságelméletekesetébenistel-jesebbképetad,hanemcsakazelitoldaláróltekinjükátavizsgálandóproblémát.Azamerikai történészaszélesebbközönséghezeljutóperi-odikákonkeresztülmutatjabeazalsóbbrétegekgazdaságpolitikairántiérdeklődését.Ésmiért is ne érdekeltevolna aBritBirodalomeurópaialattvalóitezaterület?Hiszenaszigetországbanekkormárviszonylagjelentős volt az olvasni tudók száma, és a kereskedelemmel is többenkapcsolatbanálltak,hamáshogynem is,deapiaconésazüzletekbenkaphatóárukonkeresztül.

Demiértlényegeskérdésamerkantilistakonszenzusmegtöréseazame-rikaiésbrit történészekszámára?PincuseztaBritBirodalomeredetévelpéldázza. J. H. Elliott gondolatából indul ki, aki szerint a spanyol és azangol birodalmak közötti különbséget maguk a gyarmatok teremtették,meg.AmígLondonnaknemvoltérdekébenszorosanfogniagyeplőtÉszak-Amerikában, addig a spanyolországi nemesfém-beáramlás – ami a gyar-matokalaposabbellenőrzését igényelte– lehetővé tetteazabszolutizmuskiépülését.Ígyazangolpolitikánaknemvoltnagyhatásaazészak-amerika-iakraegészen1760-ig,amiutánahatalmasállamadóságkényszerítetteőketaspanyolútkövetésére.EzenutolsótételtPincuselégtelenmagyarázatnaktekinti.Véleményeszerintittnemegyikvagymásik,hanemsoklehetőség-rőlkellbeszélniabirodalmakrészéről.Inkábbarrólvoltszó–véleményeszerint–,hogykülönbözőpolitikaierőkhatároztákmegagazdaságpolitikaalakulását,mintsemamerkantilistakonszenzus.

AStevePincus tanulmányátkommentálószakemberekközösvélemé-nyekéntazemelhetőki,hogyszintemindannyianúgygondolják,atanul-mány írója félreérti amerkantilizmus körüli vitákat.Az is gyakori kifo-gáskéntkerültelő,hogytúlságosanstatikusképetadakorszakokpolitikaiküzdelmeiről.Vagyiskizárólagatorykésawhigekszembenállásábangon-dolkodik.Akövetkezőkben az egyes bírálók legfontosabbhozzászólásaitmutatombeateljességigényenélkül.

6�

CathyMatson szerint annak ellenére, hogy ezt a tézisét Pincusmáregykorábbiművébenbővebbenkifejtette,mégmindigtúlsokakérdőjel.Ráadásul szándéka ellenére túlságosan is leegyszerűsíti a képet. Feltű-nőenegységesegészkéntkezeliagazdaságielméleteket,melyekMatsonvéleményeszerint„meglehetősenbonyolultgondolatelegyek”.IttCharlesDavemantotemlítipéldának,akitorynakvallottamagát,mégisabullio-nistaelmélettelszembenfoglaltállást.FelhívjaPincusfigyelmét,hogyamerkantilistagazdaságirendszertakutatóknemtekintettékilyenegysé-gesnek,snemistekinthettékannak,mertazegyfolytonváltozó,csopor-tok és személyek által folyamatosan alakítottmasszavolt.Az egyszerűbirodalomlakókegyénidöntéseitsemszabadelfelejteni,mivelőkiskülönutakonjárhattakakáregyenkéntis.Ugyanezahelyzetföldrajzitekintet-ben.MígAngliában a felhalmozásvolt a divatos szokás abefektetésekhelyett,addigazamerikaigyarmatokon–főleg1715után–awhiggon-dolkodókváltakmérvadóvá.Ráadásularendszerbőlkilógóesetekszámátakülönbözőcsempészek,ahollandközvetítőkereskedelem,vagyazokazizraelitákisnövelik,akikspanyolésportugálkikötőkkelkötöttékösszeÉszak-Amerikát.

ChristianJ.KootelsősorbanPincusElliottkritikájátpróbáljamegkor-rigálni.SzerinteugyanisnemállbiztosanPincusazonállítása,hogyElliottelfogadjaamerkantilistakonszenzust.Ellenkezőleg,Elliotttagjavoltannakacsoportnak(Atlanticists)akiknemabirodalombelsőintézménystruktú-rájátvizsgálták,hanemfelfedeztékagyarmatésacentrumközöttiinterak-ciókat,méghozzáolyansegédtudományoksegítségével,mintazetnográfiaés a régészet. Felhívja a figyelmet arra, hogy számos kutató – Pincussalellentétben–úgyvélekedik,hogyLondondöntéseinagykihatássalvoltakagyarmatokra.EzzelKootrészbenegyetért,hiszenagyarmatokpéldáulawhigekalatt létrejött infrastrukturálisfejlődésből ishasznot tudtakhúzni.Kootezértállazonavéleményen,hogyaz1690-esévekelőttaNegotiatedEmpire9rendszereműködhetettegyedül.EzzelbíráljaPincus„soklehető-ség”elméletét.

AlegszigorúbbbírálótalánSusanD.Amussen,akiafogalomhasználatotésamódszertanhibáitemelikiamunkából.Szótárábanamerkantilizmuskifejezés az olyan szavakkal egyenértékű,mint a birodalom, a kapitaliz-muséshasonló,nagyonáltalánosfogalmak.Amibőlszámáraazkövetkezik,

9.NegotiatedEmpire:nincsmagyarmegfelelője.Tükörfordításban tárgyalásosbirodalmatesetlegkonszenzusosbirodalmatjelent.Lényege,hogyabirodalom(jelenesetben)gazda-ságpolitikájanemteljesmértékbenaközpontirányításátólfügg,hanemannakagyarma-tokkalfolytatotttárgyalásánalapszik.

62

hogyezekújragondolásáranincs szükség.Akritikus szerint a tanulmánymegírása alatt Pincus alapvető hibákat követett el, amikor a historiográ-fiai áttekintés során az egyes kutatók fogalomhasználatát a kontextusbólkiemelve tárgyalta.Egymásikmeglátásaszerintkimunkálatlanokaz ide-ológiaésatársadalmicselekvésközöttikapcsolatok.Ennekkövetkeztébennincskellőképpenalátámasztvaaz,hogyagazdaságpolitikaegyesmegha-tározócsoportjainakgondolatvilágábanvégbementváltozásokhogyantük-röződtekabirodalmipolitikában.Shogynecsakelméletisíkonmutassabeaggodalmát,Jamaicaesetéveltámasztjaaláérveit.Végezetül,amerkantiliz-musfogalomleírójellegétajelenkoriEgyesültÁllomokgazdaságpolitikaivitáivalpárhuzambanmutatjabe.

Azutolsókéthozzászólómeglátásaitnemfejtemkirészletesen,ugyanisészrevételeiktöbbségeösszecsengakorábbiakkal.TrevorBurnardBarbadospéldájáthozzafelarra,hogyegykismezőgazdaságialapterületűszigetislehetettjövedelmező,arabszolgamunkaerőalkalmazásamiatt.Tehátazokaz elméletileg torybeállítottságú személyek, akik ezt a talpalatnyi földetilyenjólkitudtákhasználni,whiggazdaságpolitikátalkalmaztak,ámezzelegy időbenakirállyal is jókapcsolatot ápoltak.Ezagyakorlatkésőbbakontinensreisátterjedt.VégezetülMargaretEllenNawellüdvözöltePincustanulmányát,mivelegyerősenelhanyagoltkutatásiterületrereflektál.Kéteddigmégnememlítettpontotmégisgyengénekérezazeredetikoncepci-óban.Azelsőszerintahistoriográfiaiésazaztkövetőtörténetibemutatástúlságosanszelektív,sőtakronológiáttekintvepárhuzamotlátegy1978-asmunkávalmelyetJoyceOldhamApplebyírt.�0Másodikkritikaipontjábanúgygondolja,hogyakülönbözőpártok támogatóiközötti társadalmikü-lönbségnemnagy,ahogyaztPincusállítja.

A Rethinking Mercantilismírójaigyekezettmindenhozzáfűzésrereagál-ni,ezazonban–valószínűlegterjedelmiokokmiatt–nemvoltlehetséges.Válaszában amunka indíttatását jelentő tapasztalatáról ír,mely szerint aszakemberekelkerülikazongazdaságpolitikaiéspolitikaivitákvizsgálatát,melyekabirodalomkialakulásátformálták.Kifejti,hogyönmagasemarégiiskolával(melyszerintabirodalomgazdaságpolitikájaLondonbandőltel),sempedigazújakkal(akikugyaneztgondoltákagyarmatokranézve)nemazonosul,inkábbköztesállapotbanvan.Ezekutánkétlényegesebbterületetérdemesaválaszábólmegemlíteni.AmussenJamaicájátasajátinterpretá-ciójaszerintmutatjabe,mellyelreprezentálja,hogynemcsakegylátószöglétezik.Illetveelhárítjaakritikát.amelyszerintjelentősnektartottavolnaa10. JoyceOldhamAppleby:EconomicThoughtand Ideology inSeventeenth-CenturyEng-

land.Princenton,1978.Amunkárólolvasható:LévaiCsaba:i.e.225.

63

párttámogatókbearvatkozásait.Apártoktámogatóinakszerepétabbanláttafontosnak,hogyazokelemeztékagazdaságiinformációkat,sennektükré-benpróbáltákbefolyásolniaabirodalmipolitikát.Így,mivela támogatókkülönbözőérdekcsoportokatalkottak,agazdaságielméletésgyakorlatnemszakíthatóelegymástól.

StevePincus:RethinkingMercantilism:PoliticalEconomy,TheBritishEmpire,andtheAtlan-ticWorldintheSeventeenthandEighteenthCenturies(Amerkantilizmusújraértelmezése:gazdaságpolitika,aBritBirodalomésazatlantivilágaXVII–XVIII.században).In:Wil-liam and Mary Quarterly, 20�2. 3. 3–70.

Káli Róbert

64

ÚJKOR

John Adams és az Egyesült Államok indiánpolitiká-jának kezdetei

JohnAdams(1735–1826)azAmerikaiEgyesültÁllamokmásodikelnöke(1797–1801)mindigisháttérbeszorultismertebbkollégái,azelsőésahar-madikelnök,GeorgeWashington(1732–1799)ésThomasJefferson(1743–1826)mögött.Ez,amárakortársakkörébenismegfigyelhetőviszonylagosmellőzöttségmagátAdamsetiszavarta,különösenJeffersonvonatkozásá-ban,akifiatalabbvoltnála,sakirőlúgyvélte,hogyagyakorlatbankeveseb-bettettazEgyesültÁllamokfüggetlenségénekmegvalósításáért.Úgyláttaugyanis, hogy a Függetlenségi nyilatkozat eredetiváltozatánakmegfogal-mazásávalmindendicsőségavirginiaipolitikusraháramlotthelyette,akiazottcsaknotóriusanhallgatóJeffersonnalellentétben,aMásodikKontinen-tálisKongresszusbanéjtnappallátéveérveltatizenháromészak-amerikaibritgyarmatönállóságamellett.AdamsésJeffersonaz1790-esévekbenpo-litikaiellenfelekkéváltak,sviszonyukcsakaztkövetőenjavultmeg,hogy1809-ben az utóbbi is visszavonult az aktív politizálástól.Korábbi élénklevelezésüket1812-benfelújították,séletüketisegynapon,1826.július4-én, a Függetlenségi nyilatkozat elfogadásánakfélévszázadosévfordulójánfejeztékbe.Azigazságkedvéértazonbanatörténethezazishozzátartozik,hogyAdamsetméghaláloságyánisakettejükjelentőségénekmegítélésefoglalkoztatta.Adélutánfélhatkorbekövetkezetthaláláhozközeledveugyan-is utolsó érthető szavai azok voltak, hogy „Thomas Jefferson túlél”. JohnAdamsnekazonbannemvolt igaza. Jeffersonezúttal ismegelőzte idősebbpályatársát,mivelvalamivelkorábban,délitizenkettőhúszkorhunytel.

Az 1990-es évek közepétől érezhetően megnőtt az érdeklődés JohnAdamséletműve iránt, seznemcsupána történészszakmarészéről,ha-nemaszélesebbközvéleménybenismegmutatkozott.Amiazutóbbitilleti,nagypéldányszámbanéstöbbkiadásbanfogyottelkét,aszélesebbközön-ségnekszántJohnAdams-életrajz.AzelsőJoseph J. Ellis Passionate Sage (Aszenvedélyesbölcs)címűmunkájavolt,amelyanyugalombavonulásautániidőszakperspektívájábóltekintettvisszaAdamspályájánaklegfonto-

65

sabbmozzanatira.AmásikDavid McCulloughPulitzer-díjnyerteskönyve,amelybőlazHBOTomHanksproducerségemelletthétrészes,nagysikerűtelevízióssorozatotisforgatott.McCulloughmunkája2001-benjelentmeg,arészbenMagyarországonforgatottésEmmy,valamintGoldenGlobedíjaksorátelnyerősorozatotpedig2008-banmutattákbe.Deaszűkebbtörténész-szakmaérdeklődéseisfelélénkültJohnAdamsvonatkozásában,sezpolitikaigondolkodásánakújraértékelésébenismegmutatkozott.EbbenJohn Patrick Diggins könyve, majd C. Bradley Thompsontanulmányaiéskönyvejátszot-tákalegfontosabbszerepet.Különösenazutóbbiszerzőmunkái,akinemepi-gonkéntvagyapremodernklasszikus republikánushagyományban„bennerekedt”,amoderndemokratikusviszonyokhozalkalmazkodniképtelenma-radigondolkodókéntábrázoltaazEgyesültÁllamokmásodikelnökét,hanemolyanelméletalkotóként, aki fontos szerepet játszott amodernkonzervatívhagyományalapjainaklerakásában.�

Ezt a JohnAdams irántimegnövekedett érdeklődést jelzi egy sajátosrészterület,azamerikaikormányzatindiánokkalkapcsolatospolitikájavo-natkozásábanDaniel H. Usner,anashville-iVanderbiltEgyetemprofesszo-ránaktanulmánya,amelyikaJournal of the Early Republic 2013téliszá-mábanjelentmeg.Aszerző,azészak-amerikai–főkéntaMississippialsófolyásamenténélő–indiánoktörténeténekszakértője,akitöbbkönyvetispublikáltatémában.2Afentebbemlített,AdamsésJeffersonesetébenmeg-figyelhető „egyensúlytalanság” ugyanis, az indiánokhoz való viszonyuktekintetében is fennállt. Jeffersont nagyon érdekeltékAmerika őslakosai.Gyermekkori lakóhelye még olyan határvidéknek számított, ahol indiá-nokisgyakranmegfordultak.Foglalkozotteredetükkel,nyelveikkel,elsőkegyikeként tárt fel ősi indián sírhalmokat és az elnökségealatt aNyugatfelderítésérekiküldöttLewisésClark-féleexpedíció(1804-1806)egyikfőcéljánakisazindiánoktólszármazótárgyakgyűjtéséttekintette.Monticellóikúriájánakelőcsarnokában–azőelképzeléseinekmegfelelően–maislát-hatóazexpedícióáltalösszegyűjtötttárgyaknémelyike.Jeffersonúgyvélte,hogyaz indiánok rendkívüli szellemi teljesítményekreképesek, s értelmi 1.JosephJ.Ellis:Passionate Sage. The Character and Legacy of John Adams. (W. W. Nor-

ton,NewYork,1994.);DavidMcCullogh:John Adams. (SimonandSchuster,NewYork,2001.);JohnPatrickDiggins:John Adams. (HenryHoltandCo.,NewYork,2003.);Brad-leyC.Thompson:John Adams and the Spirit of Liberty. (UniversityPressofKansas,Law-rence,1998.)

2. Indians, Settlers, and Slaves in a Frontier Exchange Economy: The Lower Mississippi Valley before 1783. (UniversityofNorthCarolinaPress,ChapelHill, 1992.);American Indians of the Lower Mississippi Valley: Social and Economic Histories. (UniversityofNebraskaPress,Lincoln,1998.);Indian Work: Language and Livelihood in American His-tory. (HarvardUniversityPress,Cambridge,Massachusetts,2009.)

66

képességeiketilletően–afeketeafrikaiakkalellentétben–egyenrangúakafehérekkel.EzértazEgyesültÁllamokharmadikelnökeúgygondolta,hogyazindiánok–afelszabadítandófeketeafrikairabszolgáktóleltérően–al-kalmasakarra,hogyazamerikaiköztársaságerényesállampolgáraivávál-janak.Mindösszeazszükséges,hogyátvegyékafehérekéletmódját.3JohnAdamsszámáraviszontazamerikaiőslakosokkalvalókapcsolatnemvoltolyaneredendőélmény,mintvirginiaikollégájának.EzértazAdamséletéttanulmányozószakembereksemnagyonfoglalkoztakazzal,hogyamáso-dikelnöknekmivoltavéleményeazindiánokról,seztafelfogástJosephJ.EllisésDavidMcCulloghfentebbemlítettkönyveisemváltoztattákmeg.Usnerprofesszorviszonterészterületenisazegyensúly„helyrebillentésé-re”,vagyisannakigazolásáravállalkozott,hogyJohnAdamsnekishatáro-zottvéleményevoltazindiánokról,shogyelnökkéntdöntőszerepetjátszottazújamerikaiköztársaságindiánpolitikájánakkialakításában.

TanulmányánakelejénUsnernégypontbanfoglaltaössze,hogymilyenvonatkozásokbanigyekszikújmegvilágításbahelyezniazindiánokésJohnAdamsviszonyát.Azelsőpontbanaztállapítottameg,hogyAdamsfigyel-meelsőkéntazamerikaiforradalomidejénfordultazindiánokfelé,amikoraz egyes törzsek szövetségesekként vagy ellenségekként jelenhettek meg abritekellen folytatottháborúban.Ebbenaz időbenAdams indiánképételsődlegesenazokahagyományokhatároztákmeg,amelyeka„vad”indi-ánokellenvívottgyarmatikoriindiánháborúkbangyökereztek,samelyekazamerikaiőslakosokkegyetlenhadviselésiszokásairahelyeztékahang-súlyt.Frederick M. BindertidézveazonbanUsnerarraisrámutatott,hogyazindiánvezetőkkelvalószemélyestalálkozásaihatására„akíváncsiság,azelragadtatottságésacsodálatkeverékekezdtefelváltaniaskalpolásésavérontásborzalmasvízióját”(613.o.)Amásodikpontbanatennessee-itör-ténészelismerte,hogyakortársamerikaivezetőpolitikusokhozképestJohnAdamsjóvalkevesebbetfoglalkozottazindiánokkal,ámarraisfelhívtaafigyelmet,hogyakorbannyomtatásbanmegjelenterrevonatkozóutalásailegfontosabb írásaiban láttak napvilágot.A harmadik pontbanUsner úgy

3.Jeffersonindiánokraésazafroamerikaiakravonatkozóvéleményéremagyarullásd:Tho-masJefferson:JegyzetekVirginiaállamról (részletek). In:Új rend egy új világban. Do-kumentumok az amerikai politikai gondolkodás korai történetéhez. Szerkesztette: Lévai Csaba.(MultiplexMedia–DebrecenUniversityPress,Debrecen,1997.)104-110.o.;Lé-vaiCsaba:Hogyanbiztosíthatóazerényesköztársaságfennmaradása?Aklasszikusrepub-likanizmusésaskótfelvilágosodásösszefonódásaThomasJeffersonpolitikaigondolkodá-sában.In:„Politica philosophiai okoskodás”. Politikai nyelvek és történeti kontextusok a középkortól a XX. századig. Szerkesztette:FazakasGergelyTamás–MiruGyörgy–VelkeyFerenc.(DebreceniEgyetem,Debrecen,2013.)221–229.o.

67

vélte, hogyGeorgeWashington alelnökeként (1789–1797)Adams szem-tanúja volt az új szövetségi kormányzat indiánpolitikájának, s elnökként(1797–1801) ennek eredményeit fejlesztette tovább.Végül, a nashville-iszakember azt is elfogadta, hogy JohnAdams csekély érdeklődéstmuta-tott az indiánokeredetevagy szokásai iránt,mégis sokat tett azért, hogyAmerikaőslakosai„mélyenbeágyazódjanakabbaagondolatiérvrendszer-be,amellyelazalapítógenerációtagjaimegindokoltákaNagy-BritanniátólfüggetlenAmerikalétrejöttét”(614.o.).

AzelsőponttalkapcsolatbanUsneraztállapítottameg,hogyafügget-lenségiháborúkirobbanásakorazindiánokelsősorbanazellenségkegyet-lenségének szimbólumaként jelentekmegAdams számára, s ebben a te-kintetbenegyenlőségjelettettabritekésazindiánokközé.Amikorpéldául1775júliusábanarrólértesült,hogyabrithadseregmilyenkárokatokozottapja szülőhelyén,Charlestown-ban, feleségének ironikusanazt írta, hogy„semmimástsemremélhetünkszeretőanyaországunktól,mintannálisför-telmesebbgonoszságokat,mintamikavadindiánokgyakorlatátjellemzik”(614.o.).Attólisnagyontartott,hogyaháborúshelyzetbenazindiánokésa rabszolgák az amerikaiak ellen fordulhatnak.AMásodikKontinentálisKongresszustagjakéntelsősorbankatonaistratégiaitényezőkkénttekintettaz indiánokra, akik állásfoglalása jelentős befolyást gyakorolhat a hábo-rú további menetére.Az egyik vezető amerikai politikusként személyeskapcsolatba is került azokkal az indián küldöttekkel, akikkel aMásodikKontinentálisKongresszustárgyalt,sezekaszemélyesélményekjelentő-senárnyaltákAdamsnekaztazindiánképét,amelyvadéskegyetlenharco-sokkéntláttattaőket.Későbbvisszaemlékezvenagybeleérzőképességgelidéztefelpéldáulaztajelenetet,amikoramerikaidiplomataként1778jú-niusábanelőszörjelentmegafranciaudvarban.Úgyvélteugyanis,hogyafranciaudvaroncokugyanúgytekintettekrá,mint„amerikaivademberre”,ahogyanazamerikaikongresszustagjaiszemléltékatárgyalniérkezőősla-kos„amerikaivadembereket”.Akongresszuseléjárulóindiánvezetőkpe-digugyanúgyérezhettékmagukat,mintahogyanőéreztemagátVersailles,számáraidegenközegében.Elsősorbanaszemélyestalálkozásokhatásáranémimódosulásonment keresztül JohnAdams indiánképe: egyrészt, to-vábbraisjellemzőmaradtazindiánokkegyetlenhadviselésimódjátólvalófélelemérzet,másrésztviszontmegjelentnálaegyfajta„leereszkedőelisme-rése”annak,hogyazindiánokmilyenméltóságteljesstílusbantárgyalnakéskötnekszerződéseket,illetvebékét(618.o.).

Usnermásodikpontjaarravonatkozott,hogyJohnAdamsvalóbanke-vesetfoglalkozottazindiánokkal,viszontaztlegfontosabbműveibentet-

68

te,srendszerintolyanpontokon,amelyekérvrendszerénekkulcselemeitalkották.Korábban az amerikai őslakosokkal szembeni távolságtartásátáltalábanazzalmagyarázták,hogyaXVIII.századközepéngyakorlatilagmárneméltekindiánokÚj-Angliában,sezértAdamsetnemértékolyanmeghatározógyerekkoriélményekazindiánokkalkapcsolatban,mintaztaJeffersont,akiazindiánékesszóláspéldájakéntéletevégéigemlegetettegy olyan szónoklatot, amit gyerekkorában egy törzsfőnöktől hallott, samelybőlperszeegyszótsemértett.Azújabbkutatásokazonbanfelhívtákafigyelmetarra,hogyaz indián jelenlétaXVIII.századfolyamánmégvégigérezhetővoltÚj-Angliában,saz1810-esévekbenvisszaemlékezve,Adamsmagaisfelemlegetteazokatazindiáncsaládokat,amelyekgyer-mekkoriotthonaközelébenéltek.

JohnAdamsegyiklegfontosabbpolitikaelméletimunkájaazA Defen-ce of the Constitution of the Government of the United States of America (AzAmerikaiEgyesültÁllamokkormányaalkotmányánakvédelmében,1788.). Ennek előszavában, az arisztokratikus kormányzás jellemzőittárgyalvaemlítettemeg,hogy„azészak-amerikaivadaklegdurvábbtör-zseinélavezetőketbizonyosolyancsaládokbólválasztják,akikahábo-rú istenénekközvetlenvédelmealattállnak”(620.o.).Ugyanittarról isértekezett,hogy„aháromhatalmiágmegváltoztathatatlanmódonater-mészetbengyökerezik,mivel azokminden társadalomban–beleértve atermészetiésmesterségestársadalmakatis–léteznek”.Vagyisazegyes,a kevesek és a sokaság hatalmának megosztásán alapuló kormányzatAdamsáltalüdvösnektartottrendszereazindiánokkörébenisjelenvan:„Mindenészak-amerikainemzetnélmegfigyelhetőakirály,aszenátusésa nép.A király hivatala életre szólóan választott, a főnökök alkotják arendestanácsot,aholanemzetiügyeketmegtárgyalják,saholazelsőfokúdöntések születnek; a legfontosabb ügyben azonban – ami a hadüzene-tet jelenti– akirályés a főnököknemzetigyűlésthívnakösszeanagytanácskozótűzköré,aholközlikazemberekkeladöntésüketésfeláldoz-nakegyállatot”.(620.o.)VagyisAdams,művénekkiemelkedőenfontosrészében,egyértelműenasaját felfogásátalátámasztandóhivatkozottazamerikaiindiánokpéldájára.Amassachusettsipolitikusugyanisnemta-gadta,hogyaszuverenitásvégsőforrásaanemzet,ámegyolyanrendszertrészesítettelőnyben,amelybenavégrehajtóhatalomvezetőpozíciójaésazarisztokratikusméltóságokbizonyoskörbenöröklődnek.Usnerprofes-szorperszearraisfelhívtaafigyelmet,hogyAdamsáltalábanbeszéltazészak-amerikaiindiánokkormányzatiformájáról,snemvetttudomástazegyestörzsekgyakorlataközöttióriásieltérésekről.Azamerikaiindiánok

69

felemlegetéseeléggyakorivoltakorfelvilágosultpolitikaiirodalmában,ámJohnAdams–azáltalanemkedveltfranciaszerzőkkelellentétben–a„természetiember”példájátnemapolitikaiegyenlőségalátámasztására,hanemarrahasználtafel,hogy„olvasóitatúlságosaniskiterjedtdemok-ráciaveszélyeirefigyelmeztesse”(621-622.o.).

HarmadikpontjakeretébenDanielUsneraztvizsgáltameg,hogyJohnAdams George Washington alelnökeként, majd pedig elnökként milyenszerepetjátszottazújszövetségikormányzatindiánpolitikájánakkialakítá-sában.Kevésbéismert,hogyazújamerikaikormányzatirendszergyakor-lati„beüzemelésének”egyiknagyonfontoselemeazindiánpolitikávalvoltkapcsolatos.Az1787-benkidolgozottújszövetségialkotmányII.cikkelye,másodikparagrafusánakmásodikbekezdésekimondja,hogy„azelnöknekjogavanaSzenátustanácsaéshozzájárulásaalapjánnemzetköziszerződé-sekkötésére,feltéve,hogyajelenlévőszenátorokkétharmadaahhozhozzá-járul”.4AWashington-kabinetfelállásautánazelső„nemzetközi”szerződésmegtárgyalásáraadélkeletiindiánnépekkel(csaktó,csikaszó,krík)kerültsor.Emögöttazamegfontolásrejlett,hogyakorabeliamerikaikormány-zati álláspont szerint az indián törzsekkülföldinemzeteknekminősültek,hiszen tagjaikat nem tekintették az Egyesült Államok állampolgárainak.WashingtonelnökésHenryKnoxhadügyminiszterannakrendjeésmód-ja szerint el isment aSzenátusülésére,hogyaz alkotmány fenti pontjá-nakmegfelelőenkikérjeatestület„tanácsátéshozzájárulását”azemlítettszerződéstervezettelösszefüggésben.Aszenátusülésétannakelnöke,JohnAdamsalelnökvezetteésőolvastafelakormányzatjavaslatát,illetveavo-natkozódokumentumokat.AzépületmellettiutcánelhaladószekerekzajaazonbanelnyomtaAdamshangját,sazígykeletkezettzavartaszenátorokegycsoportjaarrahasználtafel,hogytöbbidőtésújabbanyagokatkérjena kérdésmegvitatására.Valójában, a szenátorok azt akarták elérni, hogymagukközött,azelnök jelenlétenélkül tárgyalhassákmegaszerződésekügyét.Washington dühösen elhagyta a termet. Két napmúlva visszatértugyan,demégnagyobbellenállással találtamagátszembe.Ígyalakultkiazamáigtartógyakorlat,hogyazelnökvagyakormánymegtárgyaljaésmegkötiazadottnemzetköziszerződést,smárazaláírtokmánytterjesztikutólagosvéleményezésésratifikáláscéljábólaszenátuselé.

Mintszóvoltróla,aWashington-kormánykülföldinemzetekkénttekin-tettazindiánokra.Emögöttazatörekvésállt,hogyazindiánügyekintézéseaszövetségikormányzathatáskörébetartozzonatagállamokkalszemben. 4.AzAmerikaiEgyesültÁllamokalkotmánya.In:K.Janda–J.M.Berry–J.Goldman:Az

amerikai demokrácia. (Osiris,Budapest,1996.)452.o.

70

ErreazalkotmányI.cikkelyénekmásodik,nyolcadikéstízedikparagrafu-sainakmegfelelőértelmezéseteremtettjogalapot.Amásodikparagrafusaztállapítottameg,hogyazindiánokatnemkellfigyelembevenniakkor,ami-kormegállapítjákazegyestagállamokrajutóképviselőházihelyekszámát.Anyolcadikparagrafusfelhatalmaztaakongresszust„azidegennemzetek-kelfolytatott,azegyestagállamokközöttiésazindiántörzsekkelfolytatottkereskedelemszabályozására”.Atizedikpedigkimondta,hogy„azegyestagállamoknemlehetnekszerződés,külföldiszövetségvagykonföderációrészesei”.5Amásodikparagrafusbólazakövetkeztetésvoltlevonható,hogyaz indiánoknemállampolgárai azEgyesültÁllamoknak, hanemkülföldinemzetektagjai.Anyolcadikparagrafusbólazadódott,hogyilymódon,avelükfolytatottkereskedelemszabályozásaaszövetségiKongresszus–nempedigatagállamitörvényhozások–hatáskörébetartozik,annálisinkább,mivelatizedikparagrafusértelmébenatagállamoknemköthetnekszerző-déseketkülföldihatalmakkal.AKongresszusakormányzatfentiértelme-zésénekszellemébenalkottameg1790-benaztazelsőtörvényt,amelyazindiánokkal fenntartott kapcsolatok szabályozását célozta (IndianTradeandIntercourseAct–Törvényazindiánokkalfolytatottkereskedelemrőlésérintkezésről).Etörvénytöbbekközöttarrólrendelkezett,hogykikésmilyenfeltételekmellett jogosultakazindiánokkalfolytatottkereskede-lemre,hogymilyeneljárásalákellvonniazokat,akikmegsértikazindiá-nokjogaitéstulajdonát,éslétrehoztaamegfelelőszövetségiügynöksége-ketazindiánterületeken.Nagyonfontosvoltatörvénynekazarészlete,amelyik arról intézkedett, hogy az egyes személyek vagy a tagállamokindiánoktóltörténőföldvásárlásaikizárólagakkorérvényesek,haazokata szövetségi kormány általmegkötött szerződésekbe is belefoglalták. SbáralelnökkéntJohnAdamsneknemvoltközvetlenráhatásaaszövetségiindiánpolitikaalakítására,nagyonsokolyanceremoniálisalkalmonvettrészt,amelyenazEgyesültÁllamokvezetőiindiánfőnökökkeltalálkoz-tak,példáulegy-egyszerződésaláírásakor.6Samintarrólkorábbanmárszóesett,ezekaközvetlentalálkozásoknagymértékbenárnyaltákAdamsindiánokkalkapcsolatosfelfogását.

ElnökkéntJohnAdamsawashingtonialapokraépítettjókapcsolatokfenntartásamellettkötelezteelmagát.Mintbeiktatásibeszédébenmeg-fogalmazta: „Amerika bennszülött népeivel szembeni” politikáját „az 5.AzAmerikaiEgyesültÁllamokalkotmányai.m.447.o.,449–450.o. 6.AdamsetnagymértékbenfrusztráltaWashingtonazondöntése,hogyazalelnöknevegyen

résztakabinetülésein.Ezisszerepetjátszotthíresvéleményemegfogalmazásában,hogyazamerikaialelnökihivatal„alegjelentéktelenebb,amit…azemberitalálékonyságvalahaiskieszelt”.Idézi:Usner613–614.o.

7�

egyenlőségésazemberiességszelleme”fogjavezérelni,s„annakösztö-kélésével,hogybarátságosabbaklegyenekvelünk,shogyállampolgárainkpedigbarátságosabbaklegyenekvelük,azatörekvésünk,hogyjavítsunka körülményeiken”. (629. o.) S Usner professzor megállapítása szerint„az1790-esévekmásodikfelénekindiánpolitikájátvalóbanahatárvidékiháborúskodáshiánya,aszerződéskötésipolitikaszorgalmazása,valamintkereskedelmi állomások és ügynökségek létrehozása jellemezte”. (629.o.)Atennessee-iszakembernemtagadta,hogyAdamselnökségénekegé-széttekintveazindiánügyekcsekélyszerepetjátszottak.Néhányfontoseseményazonbanebbenavonatkozásbanistörtént.Ilyenvoltpéldáulaz,hogyazindiánpolitikacélpontjaazészaknyugati területekrőladélkeletirégióbahelyeződöttát,sacserokiindiánokkalegyfontosszerződésmeg-kötéséreissorkerült1798-ban.

Azutóbbi tetőaláhozatalával JohnAdamscéljaazvolt,hogy„szá-mukra(ti.acserokikszámára–aszerző) támogassaaz igazságot, illet-veállampolgárainkérdekeitéskényelmét”(830.o.)Konkrétanarrólvoltszó,hogyegyre több fehér telepesnyomultbearra a területre, amelyetegy,még1791-benkötöttszerződésacserokikszámárabiztosított.Adamskormányzatakatonaierőalkalmazásávaltávolítottaelazönkényesbeha-tolókatazindiánterületről,ámezzelegyidőbenarraigyekezettrávenniacserokikat,hogyakérdésesterületetadjákelazEgyesültÁllamoknak.Ígyakiköltöztetettamerikaiakvisszatérhettekvolnaakorábbanönkényesenelfoglaltterületre.Amegkötöttszerződésszerintacserokikvégülkörül-belülfélmillióacre(egyacre=0,41hektár)területrőlmondtakleazerede-tilegtőlükkövetelttöbbmillióacrehelyett.Ezentúlmenően,azEgyesültÁllamokkormányaötezerdollárértékűárutésezerdollárnyiévjáradékotfizetettnekik.

Adamsaz1800-aselnökválasztáselveszítéseutánmegkeseredveéscsalódottanhagytaelazelnökihivatalt,stávozottapolitikából.Jellem-zőazaszarkasztikushangnem,ahogyan1815-benfelidézteazesemé-nyeket:„Hazámáltallealacsonyítvaésmegszégyenítvedobtakkiahi-vatalomból,ésénörültemennek.Neméreztemmegszégyenítvemagam,mivelneméreztembűntudatot”(632.o.).Ugyanakkorindiánpolitikájátsokkalderűsebbhangon,már-máreszményítveábrázolta:„Elnökségemteljesidejealattalegkomolyabb,legbuzgóbb–sbekellvalljam–sok-bakerülőerőfeszítésekettettemarra,hogyazindiánokkalmegőrizzema békét, s hogy felkészítsemőket amezőgazdálkodásra és a civilizáltéletre. Kimondhatatlan megelégedésemre teljes sikert arattam. Az én időmben egyetlen csatabárdot sem emeltek fel, s az egyetlen tippeca-

72

noe-icsatatöbbekerültazEgyesültÁllamoknak,mintnekemkerültazáltalánosésállandóbékefenntartása”(633.o.).7

Usner professzor negyedik pontja szerintAdams különböző írásaivaljelentősszerepet játszottabban,hogyaz indiánokfontos részétképezzékannakaz érvrendszernek, amellyel az amerikai forradalmárokalátámasz-tottákaNagy-Britanniátólvalóelszakadásgondolatát.Azészak-amerikaigyarmatokésazanyaországellentéténekkibontakozásakor,többamerikaiszerző–például JamesOtis (1725-1783) ésThomas Jefferson– is azzalérveltabritkormányzatkizárólagosamerikai fennhatóságaellen,hogyagyarmatosok nem a brit kormány segítségével, hanem saját erejükre tá-maszkodvatettékművelhetővéazamerikai„pusztaságot”,senneksoránőkvoltakazok,akika„vademberek”ellenállásátisleküzdötték.JohnAdamseztagondolatotmáregyfiatalkoriművében(A Dissertation on Canon and Feudal Law – Értekezésakánonjogrólésafeudálisjogról,1765)isfelve-tette,majda„Novanglus”álnéven1773-banírottcikksorozatábanfejlesz-tettetovább.Ezutóbbibanarrólértekezett,hogyahódításjoganemterem-tett jogalapotNagy-Britannia számáraÉszak-Amerikabirtoklására.Ezt agyarmatosokisérzékelték,sezért„földjeiketbecsületesenmegvásároltákabennszülöttektől”.Ezzelnemcsakelismerteazindiánokföldhözvalójogát,hanem azt is állította, hogy „Ez nemmeghódított, hanem felfedezett or-szág.Nemakirálykaptamegöröklésútján,hanematelepesekfedeztékfel.Nemházasságútjánkerültakirálybirtokába,hanematelepesekvásároltákmegavadaktól.Nemakirályadományoztakegyelemből,hanemdrágán,nagyondrágánszereztékmegagyarmatosokazonmunka,véréskincsekáltal,amelyetarrafordítottak,hogyművelésalávonjákazt”(835–636.o.).MintUsnerrámutatott,ezazérvelésThomasJeffersongondolkodásábanisfontosszerepetjátszott.NemcsakazA Summary View of the Rights of Bri-tish America (Brit-Amerikajogainakösszefoglalóáttekintése,1774)címűpamfletjébe,hanemaFüggetlenségi nyilatkozatba isbekerült.8

Eltekintve annak vizsgálatától, hogy JohnAdamsnek és Jeffersonnakmennyirevoltigazaabban,hogyabritKoronasemmilyenmódonsemtá-

7.1811.november7-énaTippecanoefolyómellettvívottcsatábanazamerikaicsapatokakésőbbielnök,WilliamHenryHarrison(1773–1841)tábornokvezetésévelnagynehézsé-gekáránelértékasaunifőnökTecumseh,illetvefivére,„APróféta”általvezetettindiánszövetségfelbomlását.Magyarullásd:BorsányiLászló:Hontalanok hazájukban. Az első ameriakaik történelme Észak-Amerika történetében (XVII–XIX. század). (Helikon,Buda-pest,2001.)59–63.o.

8.JohnAdamsÉrtekezés a kánonjogról és a feudális jogról címűmunkájánakrészletei,illet-veJeffersonBrit-Amerika jogainak összefoglaló áttekintése címűírásamagyarulisolvas-ható:Új rend egy új világban i.m.3–24.o.,75–94.o.

73

mogattaazészak-amerikaigyarmatoklétrejöttétésfejlődését,számunkraalényegaz,hogyAdamséletevégéigkitartottefelfogásmellett.Egy1818-ban,nyolcvanháromévesenírottlevelébenisaztfejtegette,hogyazangolnemzet,aparlamentvagyakirálynemtarthatottigénytazészak-amerikaiföldek feletti tulajdonjogra, mivel azok az indiánok kezében voltak.Vi-szont„néhány,maroknyivándorlóvadtörzs”igényttarthatott-e„aglóbusznegyede feletti tulajdonjogra, amely sokmillió boldog ember táplálásáravoltalkalmas?” (637–638.o.)Adamselismerte,hogy„mindenemberhezhasonlóan,azindiánokisrendelkeztekazélethez,aszabadsághozésatu-lajdonhozfűződő joggal”,ámazt tagadta,hogy„ezen túlmenő joguk lettvolnaazuralomhozésatulajdonhoz”.Ezenaztértette,hogyazindiánok„kizárólagosjoggalrendelkeztekvolnaavadászatraésahalászatra”Ame-rikaerdeiben.Agyarmatosokpedigennekmegfelelőenviselkedtekvelük.Nembízvánazangolkirályokáltalkibocsájtottkiváltságlevelekérvényes-ségében,atelepesekméltányoltákazamerikaiőslakosoktulajdonjogátés„tárgyalásokbabocsátkoztakvelük,megvásároltákajogaikatésigényeiketésfizettekazokért”.Adamsnemtudtaelképzelni,„hogyazindiánokkalho-gyanlehetettvolnanagyobbegyenlőséggelésemberiességgelbánni”.Haviszontagyarmatosokésazőslakosokközöttilyenidilliviszonyokvoltak,akkormiért törtek ki azok az indiánháborúk, amelyekkel kapcsolatban amassachusettsipolitikusazindiánokbarbáréskegyetlenharcmodorárólér-tekezett?Adamseztazindiánokbigottpogányságávalésazzalmagyarázta,hogyellenálltak„acivilizációnakésakereszténységnek”(638.o.)AmintUsnerprofesszorrámutatott,ezzelafelfogásával„JohnAdamssegítettel-vetniannakamagvait,amita történészekakésőbbiekbenamerikaikivé-telességnekneveztek…Avadharcosokellenmagukatönállóanmegvédőheroikusangoltelepesekmitologizálásávalközvetlenülaztérteel,hogyagyarmatosokat elválasztotta attól a birodalomtól, amelyik elsőkéntAme-rikábaküldteőket.Mindennekhosszabb távúhatásapedig azvolt, hogyutódaikterjeszkedésételhatároltaazeurópaistílusúimperializmustól”(639.o.)Ígyaztán,azindiánoknakdöntőszerepettulajdonítottazönállóamerikaiidentitáskialakulásában.

Összegzésképpenanashville-itörténészaztállapítottameg,hogyJohnAdams–azamerikaiforradalomtöbbmásvezetőjévelegyütt–nagymér-tékbenjárulthozzáannakmegfogalmazásához,hogyazamerikaiakelkö-vetkezőnemzedékeihogyan tekintettekÉszak-Amerikaőslakosaira.Mintmegfogalmazta:„Azáltal,hogyazamerikaiszabadságveszedelmesellen-feleikéntírtákbeleazindiánokatanemzettörténetébe,sazzal,hogyeztaszabadságotolyanszorosankapcsoltákösszeaz indiánokvereségével,az

74

AlapítóAtyák–azindiánszuverenitásméltánylásáraésmegvédelmezéséreirányulólegőszintébberőfeszítéseikellenéreis–maguksegítettekaláásniazt.Az amerikai indián történelemnek JohnAdams és a hozzá hasonlókáltaliretorikaiésideológiaimanipulációjánakártalmashatásalettarranéz-ve,ahogyamerikaiállampolgárokgenerációitekintettekazindiánnépekre”(64�. o.).

DanielH.Usner:„ASavageFeastTheyMadeofIt”.JohnAdamsandtheParadoxicalOriginsof Federal Indian Policy. („Vad ünnepet csináltak belőle”. JohnAdams és a szövetségikormányindiánpolitikájánakparadoxeredete)Journal of the Early Republic, 33. évf., 4. szám,2013Winter,607–641.

Lévai Csaba

75

Utópikus elképzelések transzatlanti kontextusban: Frances Wright amerikai víziója

FrancesWright (1795–1852) skót származású író, előadó, aki a szüleitőlörököltvagyonrévénfiatalkorátólnagymozgástérnekörvendett.AXIX.századelsőfelébenmégradikálisnakszámítószellemiirányzatokésmeg-oldásra váró társadalmi problémák iránti fogékonyságát követve a fiatalWrightnemcsakkörbeutaztaazEgyesültÁllamokat,hanemélményeitpub-likálta,sőtsajátvállalkozásbakezdettazországban.

Caroline M. KisieltanulmányaaXIX. századi brit utazók az Újvilágban címűkötetbenjelentmeg.AChristine Devine�általszerkesztettkönyvbentizenháromesettanulmányt közölnek azzal a céllal, hogy ízelítőt adjanakazamerikaifüggetlenségiháborútkövetőévtizedekről,azangol-amerikaikapcsolatokátalakulásáról.Akötetszerzőielsősorbanaztkívánjákmegmu-tatni,mikéntreflektáltNagy-Britanniáraatranszatlantikapcsolatokújrafo-galmazásánakidőszakábanazAmerikárólszólóbritútiirodalom.Akönyvkiindulásipontkívánlenniakutatásban,amelyabritekbenélőXIX.századiAmerika-képalakulásábanfigyelmetszentelolyantényezőknek,mint„azírni-olvasni tudás terjedése,azolcsóbbpublikálásimódszerekésaperio-dikákugrásszerűnövekedése.”A tanulmányokcélkitűzése,hogy„a sajátkorukonkeresztül”(19.o.)elemezzékazEgyesültÁllamokbautazóbritekhozzáállásátafiatalköztársasághoz.

CarolineM.KisielachicagóiDePaul University-heztartozóSchool for New Learning adjunktusa, interdiszciplináris kutató. Jelen írása FrancesWrightpéldájánkeresztülengedbepillantástaz1800-asévekAmerikájánaknyugatihatárvidékérőlabritekbenélőképekközülabba,amelyagyorsanváltozóésterjeszkedőrégióbanlehetőségeketésnemfejetlenségetlátott.AtanulmányWrightéleténekháromfontoseseményekörészerveződik,neve-zetesen1818és1820közöttiamerikaiútja,akörútról1821-benmegjelen-

1.ChristineDevinealafayette-iUniversity of LousianaAngolTanszékénekmunkatársa,iro-dalomtudós,főkutatásiterületeaviktoriánuskorangolirodalma,deutazásiirodalommalis foglalkozik.

76

tetett levelezése, a Views of Society and Manners in America,� valamint az 1825-benáltalaalapítottutópikusközösség,Nashobatörténeteköré.

Aszerzőszámosaz1810–1820-asévekbenkeletkezettelbeszélőforrástfelhasznál,kezdveFrancesWrightkiadottlevelezésévelésNashobárólszó-lóírásaival,amelyeketakortársutazóknaplóivalösszevetvevizsgál.Wrightútiélményeitazutazásiirodalomkiadásfelfutásánaktetőpontjánpublikál-ták,3korabelifogadtatásátKisielabritésamerikailapokbólgöngyölítifel.Aszerzőaz1920-asévektőlnapjainkigkiadott relevánsszakirodalombóltöbbmintkéttucattanulmányraésmonográfiárahivatkozik.Kitűzöttcéljá-ban,hogyFrancesWrightjelentőségétkortársaihozképesthatározzameg,erősentámaszkodikHelen Heinemantöbbírására,köztük1983-asmunká-jára,amelybenWrighteurópaiésamerikaikapcsolatihálójáttérképeztefel(Restless Angels: The Friendship of Six Victorian Women), továbbáCelia Morris Eckhardt 1992-benkiadott biográfiájára (Fanny Wright: Rebel in America).

AtanulmánynagyvonalakbanvázoljaazAmerikábairányulóbritkiván-dorlásmozgatórugóit, és eközben érinti annak gazdaság-, társadalom- éspolitikatörténetihátterét.Kiemeliazangolképviseletirendszerrelszembeniszéleskörűelégedetlenséget,amelyetaz1832-benelfogadottún.Reform-törvény4 (Reform Act of �83�)kíséreltmegorvosolni.A tényezőkközöttszerepelttovábbáazemigrációskedv,bizonyosesetekbenkényszer(51.o.),amelyet a napóleoni háborúk végeztével hazatérő leszerelt katonák nagyszámaváltottki.

FrancesWrighttevékenységétaszerzőakortársakírói,illetvetársada-lomreformálótörekvéseinekközegében,azirodalom-éstörténettudományeredményeire egyaránt építve, összehasonlító szövegelemzéssel helyezimegfelelő megvilágításba. Wright nézeteinek megértéséhez a fentiekenkívül szükséges figyelembe venni azok eszmetörténeti meghatározottsá-gát,amelykövetelménynekCarolineM.Kisielelegettesz.FrancesWright 2.Amegjelentműteljescíme:Views of Society and Manners in America; in a series of letters

from that country to a friend in England, during the years 1818, 1819, and 1820. 3.1860-ig„többmintháromszázharminckülön-különpublikáltszöveg”jelentmegAmeriká-

banjártutazóktollából(52.). 4.Az„elsőnek”isnevezettReformtörvénytawhigekjavaslatárafogadtákel,ésAngliaés

Walesválasztásirendszerébenhozottváltozásokat.SkóciáraésÍrországravonatkozóankü-löntörvénylépettéletbe,ugyancsak1832-ben.Atörvényegyrésztszélesítetteaválasztásrajogosultakkörét,másrésztenyhítetteazegyenetlenségeketazalacsonynépességszámúha-gyományosválasztásikörzetekésazipariforradalomhatásáramegnövekedettlakosságúvárosokképviseletébenazzal,hogyközelhatvanrégikörzettőlvetteelaválasztójogotésosztottaújraazutóbbiakközött.(Forrás:EncyclopaediaBritannica,http://www.britannica.com/EBchecked/topic/495344/Reform-Bill[utolsómegnyitásdátuma:2013.10.03.])

77

utópizmusaabbanafelvilágosultelvbengyökerezett,amelyazemberiségtökéletesíthetőségét vallotta.Wright buzgó támogatója voltMorris Birk-becknek,(1764–1825)arabszolgaságintézményétellenzőillinois-ipionírtelepülésszervezőmunkásságának („the English Prairie Settlement,” 53–54.o.),ahogyRobertOwenindianaitársadalomkísérletének,New Harmony közösségénekis(55–56.o.).Érdemeskiemelni,hogyFrancesWrightnem-csakvelükállt ismeretségben,hanem többekközött JeremyBenthammal(akinekRobertOwenatanítványavolt),ésLafayattemárkivalis.

Nashobaközösség1825-ösmegalapításábanWright-otRobertOwenésFrederickRapp(1775–1834),akeresztény,pietistanémetHarmóniaTársa-ságegyikalapítója(56–57.o.)ösztönözték.FrancesWrightolyantelepü-léstkívántlétrehozni,aholarabszolgákattaníttatják,munkátbiztosítanakszámukra,majdakorelképzeléseiszerinttávlaticélkéntvalaholAmerikánkívül,már szabadon, letelepítikőket.Wrightazonbanbízottbenne,hogytaníttatottrabszolgáivégülmaradhatnakazEgyesültÁllamokban.ANasho-ba-projektkezdettőlpénzügyinehézségekkelküszködött,amitaztetézett,hogyWrightnemértettagazdálkodáshoz.1827-benaközösségirányításátegyfehérférfiakbólállóbizottságvetteát,amelyhamarosanbotránybake-veredett,miutánnyilvánosságrakerültazegyikmegbízottintézőésegy,atelepülésenélőrabszolganőközöttszövődöttszerelmiviszony.Azintézőbi-zottságkinevezéselegkomolyabbkövetkezményénekafehérekésafeketékközötti hierarchikus különbség közösségen belülimegjelenése bizonyult.WrighteredetielképzeléseihezképestaNashoba-tervalignégy-ötévalattannyiraeltorzult,hogyalapítójamegistagadtaaközösséget.Arabszolgá-kat,akiketőmagavásárolt,felszabadítottaésHaitiraküldte(60.o.).

NashobatörténeténekegyérdekesmellékszálátjelentetteFrancesTrol-lope (1779–1863) látogatása (65-66.), aki Wright biztatására költözött1827-benAngliábólAmerikába.Trollopecsaládjanehézpénzügyihelyze-ténekjavulásátvártaazújkontinenstől,ámcsalódottWrightutópikuskö-zösségében,és1832-benvisszatértAngliába.Mégabbanazévbensikeresbeszámolót publikált amerikai tartózkodásárólDomestic Manners of the Americanscímmel.Aszerzőérdemesnektartjamegjegyeznialegújabbku-tatásieredményeket,amelyekösszefüggéstfeltételeznekTrollopekönyvé-nekidőzítéseésaReformtörvényközött.Feltételezhető,hogyTrollopesokszempontbólnegatívAmerika-képe segítségérevolt a toryknakawhigekáltaltámogatotttörvénnyelszembenitiltakozásukban.

A tanulmány két fő következtetése (66–67. o.), hogy FrancesWrightAmerikávalkapcsolatos elképzelései, várakozásai és azott talált valóságközötthiányzottazátfedés,ugyanakkoreznemgátoltamegWright-otab-

78

ban,hogyaNashoba-tervbukásaellenéreseadjafelazamerikairendszer-ről vallott nézeteit: az országot felépítésében nagyszerűnek, de bizonyosintézményeittekintvekorrigálandónaktartotta,éseztelőadókörutakonhir-dettetovábbaz1830-asévekben.

Caroline M. Kisiel: Utopian Ideals in Transatlantic Context: Frances Wright’s AmericanVision.(Utópikuselképzelésektranszatlantikontextusban:FrancesWrightamerikaivízi-ója)In:ChristineDevine(szerk.):Nineteenth-centuryBritishTravelersintheNewWorld(19.századibritutazókazÚjvilágban).Farnham,(England),Ashgate,2013.49–67.

Zádorvölgyi Zita

79

Kollektív életrajzok: diplomaták generációinak hatá-sa a nemzetközi kapcsolatokra (�87�–�9�4)

Az1890-esévektőlkezdveegyretöbbdiplomatahitteazt,hogyhamarosanháborúskonfliktus fogkirobbanni, sőt akadtolyan is, aki siettetni akartaannakbekövetkeztét.Sönke Neitzeltanulmányábanennekaproblémánakafeltárásáravállalkozikakorabelidiplomatákkülpolitikaigondolatrendsze-rénekelemzésével,kitérveabefolyásolótényezőkre.Ezzelaz1871–1914közöttiidőszaknemzetközieseményeithelyeztemásmegvilágításba.

SönkeNeitzelnémettörténész,jelenlegaNemzetköziKapcsolatokTör-téneteIntézetoktatójaaLondoniEgyetemKözgazdaságiésPolitikatudo-mányiKarán.Főkutatásiterületeiközétartozikazelsőésamásodikvilág-háborúhadtörténete,NémetországtörténelmeaXX.századelsőfelében,azintenzívgyarmatosításnemzetközieseményeiaz1880-asévektőlkezdődő-en.Jelentanulmányaalegújabb,„Azértelmiségiekkultúrája”nevűkutatásiprojektjéhezkapcsolódik, amelynekaza célkitűzése,hogymegpróbáljonválasztadniaXIX.századnagyváltozásaira,ésfeltárjaazokatazeszméket,valamintazokhatásait,amelyekjelentősmértékbenmeghatároztákanem-zetközieseményekalakulását.

Atanulmánydiplomáciatörténetiszintézismentalitás-éstársadalomtör-ténetimegközelítéssel,amelyetadiplomatákrészleteséletrajziismertetéseegészítki,atémaszéleskörűhistoriográfiaiáttekintésével.Főkéntanémetdiplomáciaikarelemzésévelfoglalkozik,dekitérazangol,afranciaésazosztrák–magyardiplomáciaitestületvizsgálatárais.

SönkeNeitzelelőszöragenerációfogalmáttisztázza,majdismertetiadiplomatákkalkapcsolatosnézeteket.Rámutatarra,hogyakutatókagene-rációtgyakranakorosztályszinonimájakénthasználják,viszontM. Rainer Lepsius német szociológusmunkásságára alapozva elismerik azt, hogy atörténelmiváltozások többkorosztályt isérintettek.Ennekmegfelelőenakorosztályok közötti összefüggéseket is felhasználták egy-egy generációmeghatározásakor.Martin Doerrynémetújságíróéstörténészalkottamegasokatidézettvilmosigenerációfogalmát,azokatsorolvaide,akik1853és

80

1865közöttszülettek,éséletükjavarészétmégabismarckikorszakbantöl-töttékel.Közösjellemzőkéntahatalomhozvalóragaszkodást,azagresszi-vitástjelöltemeg,vagyisazokattartottaafentigenerációhoztartozóknak,akiknek a külpolitikai elképzeléseiben a birodalmi nagyság, a világosanmeghatározottellenség-ésbarátképjátszottaaközpontiszerepet.

A„hosszúXIX.század”utolsóévtizedeibenanemzetközikapcsolatokrendszerekétségkívülátalakult:ekkorlendültfelújulterővelagyarmatosí-tás,amelyalapjábanváltoztattamegakülpolitikaikérdéseket.Atanulmányehhezkötődvearrakeresiaválaszt,mennyireérzékeltékadiplomatákeze-ketaváltozásokat,milyenszerepetjátszottakazokelindításában.Akutatásaz1820és1870közöttszületettdiplomatákrairányul,akiklegalábbtízévettöltöttekelakülügyminisztériumkötelékében.

Aszerzőemellettárnyalniszeretnéaztaképet,hogyadiplomáciaites-tülethomogéntársadalmatalkotvaelkülönülavilágtól.Ezamegállapításúgytűnik,hogymegálljaahelyétanémetdiplomáciaikarralkapcsolatban,hiszenanémetdiplomatáktöbbségehasonlócsaládiháttérrelrendelkezett,ugyanúgy nemesi, junkerszármazású volt, tanulmányait ugyanazokon aneves egyetemekenvégezte.Ezenkívül befolyásoló tényezőnek számítottmagaanémetkancellár,OttovonBismarckis,akinemhagytamásokegyénigondolataitkibontakoztatni,csakasajátelképzeléseirehagyatkozott.Sokanemiattgondoljákúgy,hogyakorszakravetítvenemlehettörténetigenerá-ciórólbeszélni.MindezekfigyelembevételévelvégezteelalaposelemzésétSönkeNeitzel,akinégygenerációtkülönböztetmegesszéjében.

Azelsőcsoportbaazokatadiplomatákatsorolta,akik1820és1840közöttszülettek.AvizsgálatotKurdvonSchlözerpályájánakismertetésévelkezdi,akiWashingtonbanésaVatikánbanszolgáltporoszkövetként.Levelezéseiszéleslátókörrőlárulkodnak,adiplomatanemhagytafigyelmenkívülpl.azoroszvasútépítéslehetségeskövetkezményeitésazorosz-britkapcsolatokalakulásátsem.Ugyanakkorigazihazafivolt,ígyörömmelfogadtaazegye-sítéshezvezetőháborúkatésanémetegységlétrejöttét,viszontBismarckmunkásságátkritikusanszemlélte.Az1871utánieseményeketszkepticiz-mussalnézte,elítélteahegemónnémet törekvéseket,anémetnépetméggyereknektartottaavilágpolitikaiszerephez.

AkövetkezőpéldaChlodwigzuHohenlohe-Schillingsfürst,akipárizsikövetkéntkezdte,majd1894-tőlkancellárlett.Külpolitikainézeteibenazo-nosságotmutatSchlözerrel,abismarckipolitikaelvételfogadta,aháborútszükségesdolognaktartottaacéleléréséhez.1871utánastatusquomellettállt ki, szorgalmaztaFranciaországelszigetelését, azoroszés azosztrák-magyar kapcsolatok fenntartását. Támogatta a flottaprogramot is, mégis

81

aWeltpolitik eszméjével nem tudott azonosulni, a gyarmati törekvéseketszkeptikusanszemlélte.

SönkeNeitzelezekutánaz1830-asévekszülötteire térát,kimutatva,hogyvalójábanőksemvonatkoztattakelabismarckiprogramkereteitől,sőtakadtakolyanokis,akiknyíltanvállalták,hogyapolitikanemérdekliőket, társadalmi presztízsként tekintettek csupán amunkájukra.Egyetlenkivételt találtMaxvonBrandtszemélyében,aki1875és1893közöttKí-nábanvolt német követ.Brandt felismerteKína és Japán egyrenövekvőszerepét,valamintagyarmat-ésaflottapolitikátfontosnaktartottaacélokeléréséhez.Nálamegjelentekaszociáldarwinistagondolatokis,amelyeketigyekezettátültetniakülpolitikába.

Akövetkezőcsoportbaaszerzőaz1841és1852közöttszületettdiplo-matákatsorolja,pl.AdolfMarschallvonBiebersteint,BernhardvonBülowtésKiderlein-Wächtert,akiknélmárabirodalomépítésgondolatajólkimu-tatható. Bieberstein badeni ügyvédként kezdte, harcolt az 1870–1871-esnémet-franciaháborúban,az1894–1895-öskínai-japánháború idejealattlettkülügyminiszter.Akonfliktustértékelveúgy látta,hogyEurópaelve-szikapánamerikaiésajapántörekvésekközött,ezértszorgalmaztaazak-tívgyarmatosítókülpolitikát,követendőpéldakéntállítvaNagy-BritanniátNémetországelé.

BülowneveszorosanösszefonódottaWeltpolitikkal,teljesenaflotta-ésagyarmatosítóprogrammelléállt,azonbannemakartmindenáronháborút.Kiderlein-Wächter külpolitikai nézetében egyaránt szerepet játszottak azidősBismarckelképzeléseiésaWeltpolitikgondolata.Viszontcsakfeke-te-fehérenláttaazeseményeket,anemzetköziszereplőketbarátraésellen-ségreosztottafel,nemvoltképesolyanárnyaltgondolkozásra,mintavoltkancellár.

Atanulmányírójahangsúlyozza,hogyazehhezacsoporthoztartozókvalójában tovább kívánták fejleszteni Bismarck politikáját, Németországnemzetközielismertetésétakartákelérni,deamegoldástnemaháborúbanlátták.Igazábólátmenetetképeznekazelőttükállóésazutánukkövetkezőgenerációkközött,ígySönkeNeitzelszerintaz1840-esévekszülötteitnemlehetpolitikaigenerációnaknevezni.

Azújabbcsoportdiplomatái,akik1853és1865közöttszületettek,márolyankülügyminisztériumbandolgoztak,aholszabadabbvoltalégkör,job-bankibontakozhattakazegyénigondolatok.Valamintezakorosztálymástapasztalatokkalnőtt fel,mintaz idősebb társai, számukraanémetegye-sítés valaminek a kezdetét jelentette, és úgy érezték, hogy nagy dolgok-rahivatottak.Idesorolhatópl.FranzvonReichenau,akivatikánikövetis

82

volt.Akülpolitikáttekintvetöbbetakart,mintamennyitakancellármeghir-detett,úgygondolta,hogycsakaz intenzívgyarmatosítássegíthetabban,hogyNémetországfelvegyeaversenytazAmerikaiEgyesültÁllamokkal,Nagy-BritanniávalésOroszországgal.Anémetdiplomataúgyvélte,hogyazemlítettországokközülazEgyesültÁllamokésOroszországaköveten-dőminta:azelőbbiesetébenaprotestánsegyházsúlyát,anémetekhezha-sonlómagatartástemelteki,mígazoroszállamoterősmonarchiánaklátta,ezért szorgalmazta a velük való szövetséget – ennek érdekébenhajlandóvoltKonstantinápolyoroszkézrejuttatására.

Atanulmányszerzőjeennélazelemzésnélmutatjaki,hogybárazelő-zőkorosztálymindighatottakövetkezőre,mégisjelentőseltérésekjelent-kezhetnek. Pl. Schlözer befolyása kétségtelenReichenaura, ám az eltérőtapasztalatokmiattmásésmáscélokattűztekkianémetdiplomáciaelé:azelőbbiálmaanémetegységmegteremtése,majdannakeléréseutánastatusquovolt,míg„utódja”Németországotvilághatalomkéntkívántalátni.

Sönkeemellettakivételekreisfelhívjaafigyelmet,ugyanisII.Vilmosnémetcsászár(1888–1918)uralkodásaalattnemmindennémetdiplomataálltkiagyarmatosításprogramjamellett. IlyenvoltJohannHeinrichvonBernstoff,akiúgyviselkedett,mintegybritdiplomata,amelymagatartáscsaládihátterénekismeretébenválikérthetővé.Londonbanszületett,édes-apja ott szolgált porosz követként, számára az angolmásodik anyanyelvlett.ÍgyBernstoffesetébenacsaládikötelékek,élményeksokkalerősebb-nekbizonyultak.

Az1866ésaz1880közöttiidőszakszülötteimárazelkerülhetetlenhá-borúról beszéltek.A szerző példakéntOskarTrautmannt említimeg, aki1905-ben lépett a külügyminisztérium kötelékébe, Szentpétervárott ésNankingban teljesített szolgálatot. Naplója türelmetlenségéről árulkodik,pl.az1911-esmarokkóiválságidejénúgylátta,hogyazangol,afranciaésazoroszdiplomáciacselekszik,mígNémetországkonkréttettekhelyettcsaktárgyal.Nemcsakakülpolitikailépésekkelszembenfejeztekielége-detlenségét, hanem a belpolitikában kitűzött célokat is kevésnek értékel-te,úgyvélte,hogyanémetgazdaságiéskulturálissikerekalapjánnemezvárhatóel.Szorgalmaztaazaktívfellépést,akárerőszakalkalmazásávalis,hogyNémetországmegelőzzeatöbbiállamot.

SönkeNeitzelszerintvalójábankétcsoportra lehetosztaniadiploma-tákat:azelsőkétgenerációnála legfőbbcélNémetország létrehozása,éshelyzeténekmegszilárdításavolt,míg azőket követők túl kívántak lépniezenakereten,aktívkülpolitikárólésbirodalomépítésrőlbeszéltek.Ezutánaszerzőösszegziabefolyásolótényezőket;elsősorbanakülügyminiszté-

83

riumhatásátemeliki,amelyazilletődiplomatakülföldiszolgálataeseténsemveszettel.Eztacsaládihagyományok,beidegződésekcsakritkánírtákfelül,mintahogyBernstoffesetebizonyítja.UgyanilyenerősnekbizonyultezHermannSpeckvonSternburgnál, aki 1903 és 1908közöttWashing-tonbanvoltnémetkövet.Bárédesanyjaangolvolt,mégisazamerikaiha-tásváltérezhetővéamerikaifeleségeésszolgálatarévén,ennekellenéreazoroszellenességésaszociáldarwinistatanokhatásaiugyanúgymegjelentekagondolkodásában.Atanulmányírójaszerintmegállapítható,hogyadip-lomatákberögzültsztereotípiák,ellenségképekmenténalkottakvéleményt,ezeketaszemélyestapasztalatokkisebbmértékben,akülönbözőkulturáliskapcsolatokcsaknagyritkántudtákbefolyásolni.

Atanulmányvégénaszerzőrövidkitekintéstteszabrit,afranciaésazosztrák–magyardiplomáciaikarra,hogyvajonnáluk ismegfigyelhetők-ea külpolitikai gondolkodás változásai,mutatnak-e rokonvonásokat a né-metekkel.A briteknél az 1880-as évekig kevésbé jelentkeztek a szociál-darwinistaszólamok.BáraForeignOfficehivatalosan1895-benadtafela„splendidisolation”,azaza„fényeselszigetelődés”politikáját,akkorsemtudtakigazánterethódítaniazújeszmék,alegtöbbdiplomatanyíltanelítél-teezeket.Ésezigazvoltaz1871és1908közöttNémetországbanszolgáltkövetekreis,akikmégarégidiplomáciahíveivoltak,ígyszorgalmaztákanémetekkelvalókapcsolatok javítását, ellentétbenVII.Edwardbrit ural-kodóval(1901–1910).Csak1905-ben,EdwardGreykülügyminiszterségeidején jelentmeg az a korosztály, amely azonosulni tudott az új gondo-latokkal, ekkor ugyanis olyan vagyon és cím nélküli arisztokraták lettekdiplomaták, akikmár nem az elitmagániskolákban, hanem a közoktatá-si intézményekben végezték tanulmányaikat.Ennek köszönhetőenNagy-Britanniátvilághatalommákívántáktenni,nemelégedtekmegaz„Európavezetőállama”címmel.Megváltozottazellenségképis,mígkorábbanazoroszszövetségmellettálltakki,mostOroszországellenséggévált.Demin-denekelőttNémetországlettazelsőszámúellenségannakgazdaságisikereimiatt,tartvaattól,hogymajdellenükfordul.SönkeNeitzelúgyvéli,hogyezzelacsoporttalállíthatópárhuzambaavilmosigeneráció,akikamaga-sabbszínvonalúképzettségellenéreanémetekhezhasonlóangondolkoztak,mertfiatalkorukbanDarwinírásaitolvashatták,ésagyarmatosításújsza-kaszátéltékát.

AzOsztrák–MagyarMonarchiaesetébenahódítótörekvésekaBalkánfelé irányultak.A tanulmány szerzőjemeglátása szerintAlois LexaGrafvonAehrenthalközöskülügyminiszterkörégyűlhetettösszeazacsoport,amelymegfeleltethetőavilmosigenerációnak.Eztaz1906-tólkezdvefoly-

84

tatottaktívabb,energikusabbkülpolitikatámasztjaalá,valamintaz,hogyadiplomatáktöbbségelegkésőbb1913őszétőlkezdvekeresteaháborúlehe-tőségét.

SönkeNeitzelafranciadiplomáciaikarelemzésekorannaksajátosságaitemeliki.Ezekajellegzetességekrészbenannakköszönhetőek,hogyFran-ciaországnak1870utánmáskihívásokkalkellettszembenéznie,hiszenegyvesztesháborúutánkellettvisszanyernieerejétéspresztízsét.Ígyakülpo-litikaielképzelésekbenazvoltafőkérdés,hogyanlegyenekbiztonságbanNémetországtól, ésmiként építsék ki saját gyarmatbirodalmukat. Ezekremás-másválaszok születtek az évek folyamán, ámakülönbségeknemakorosztályokeltérőfelfogásaibólfakadtak,hanemapártpolitikaibeállított-ságokból.Aszerzővéleményeszerintegységeskülpolitikaivilágnézetcsakazelsővilágháborúutánalakultkiafranciáknál.

Sönke Neitzel ezzel a tanulmányával megmutatta azt, hogy egy-egyeseménymegítélésekormennyitényezőtkellfigyelembevenni,kezdveazadott korra jellemző általános felfogáson át, a kérdéses politikai csoportelképzeléseinkeresztül,azegyesszereplőkgondolkodásáig.Ezzelújutatnyitottanemzetközikapcsolatok történetekutatásában,hiszenamentali-tástörténetsegítségévelfeltárhatóváválikatörténészszámáraaz,hogymikvoltakakülönbözőcselekvésekokai,miidézteelőanagyváltozásokat.

SönkeNeitzel:Diplomatie derGeneration?Kollektivbibliographische Perspektiven auf dieInternationalen Beziehungen 1871–1914. [Generációk diplomáciája? Kollektív életrajzitávlatok a nemzetközi kapcsolatokban (1871–1914)], In: Historrische Zeitschrift, Band296,Hefte1,2013,84–113.

Váradi Katalin

85

JELENKOR

A szocializmus száz éve. A nyugat-európai baloldal a huszadik században

II.Akönyvismertetésénekemásodikrészébencsakaz1945utánitörténések-rőlírok.

Sassoonméltánállapítjameg,hogyaII.világháborúnyománanemzet-köziszocialistamozgalombanísújkorszakkezdődött.ÁmSassoonehhezhozzáfűzi,hogyezekbenazévekbenaszocialistamozgalombansemönál-ló alternatíva, sem saját nemzetközi szocialista szervezet nemalakult ki,nemjöttlétre.Ezazállításazonbannemfelelmegavalóságnak.Mindjárt1946-tólmegszerveztékazelsőnemzetköziszocialistakonferenciákat,lét-rejöttegyigenlazanemzetköziszocialistaszervezet,többekközöttéppenaMunkáspárt(atovábbiakbanLP)kezdeményezésére.Akonferenciákonésaszervezetbennagyonnagyszerepetjátszottafranciaszocialistapárt(SFIO),melletteazolaszszocialistapárt,PietroNennivezetésével,ésekkormégerőshangonszólaltakmegakelet-európaiszocialistapártok,sőtazazótafeledésbemerültgörögszocialistapártis.

Sassoon leírtolyansorokat,miszerinta szocialistapártok,mikéntko-rábban,1945utániscsaknemzetikeretekbengondolkodtak,voltakugyanhangok„alulról”,hogylegyenszocialistakülpolitikal„desenkisemvolt,akitudtavolna,hogyezmilyenlegyen,Ésméginkább,hogyaztmegvaló-sítsa”.(167.o.)Akönyvbenazonbanneveknemolvashatók.

Sassoon általános megállapítása, hogy a nemzetközi helyzet megíté-lésébenháromlehetőségmutatkozott:egyUSA-barát,egyszovjetbarátésegysemlegességiálláspont.Sassoonkimondja,hogyasvájci,azosztrákésaskandinávpártokasemlegességiutatjárták,majdhozzáfűzi,hogykésőbbezttetteanémetSPDésazolaszszocialistapárt,aPSIis.Sassoonnakazamegállapítása,hogynemvolt„abaloldalon”,aszocialistákközöttsemmi-félekülpolitikaielképzelés–ezígyáltalánosítvasemmiképpensemigaz.Először,azthiszem,afranciákésLéonBlumfogalmaztamegaharmadikút koncepcióját, de éppen az angol baloldali labouristák semgondolkoz-

86

takésírtakmásképp.(Ehhezhosszabbnévsorttudnékmellékelni.Magyarszempontbólpedigmégazemigrációban,demár1945utánKárolyiMihályésVámbériRusztem semvélekedettmásképp.)Ahamadikút elképzelésperszeelevetöbbvolt,mintaszimpla„semlegesség”.

Sassoonmegemlíti,hogyazolaszPSIésanémetSPD,hakezdetbenszintén„asemlegességi”útonpróbálthaladni,az1950-esévektől„kísérle-tezésük”megszűnt,sezekapártokisbecsatlakoztakazatlanticistairányvo-nalhoz.(Ezperszenagyontömörjellemzés,avalóságsokkalellentmondá-sosabb,többszakaszosvolt.)Sassoonhozzáteszi,hogyvoltellenzék,amelymásképpgondolkodott:ezrészbenakommunistapártokbólállt,sittemlítia szociáldemokrata, szocialista ésmunkáspártokbalszárnyából kikerülte-ket,deszemélyükkelésmegjelenítésükkelnemsokatfoglalkozik.

Megjegyzendő,hogySassoonnálunkaligismertterületetérint,amikoraskandinávszocialistapártokrólír.Elemzésesoránmegállapítja,hogyadánésanorvégpártugyanszinténbesoroltafőirányvonalhoz,ámmindkétpártesetébenjelzi,hogynagyonkeménybaloldaliellenzékkovácsolódottössze.(EbbenazesetbenSassoonneveketisemlít.)

Természetes,hogySassoonhosszabban„elidőzött”brittalajon,azLP-telemezve.Megállapítja,hogyazLPnagytöbbségekövetteBevint,megem-líti,hogykialakultnémibaloldaliellenzék,ámebbenazesetbenezazellen-zéknálateljesenanonimmaradt.(Ígyjellemző,hogysemHaroldJ.Laski,semKoniZilliacus nevét nememlíti.)Néhány évvel későbbi időpontbólolvashatunk a Keep Left (balra tarts) csoportosulásról, amely 1947-benjelentkezett,melynek vezető egyéniségeként Richard Crossmannt nevezimeg.Sassoonennélacsoportnálemlíti,hogyírásaikbanésfelfogásukbanvilágossátették,hogyakülpolitikaihorizontonszinténaharmadikútkö-vetésétszorgalmazzák,mégáltalánosabbszemléletükbenpedigmárvilágo-sanmegjelentademokratikusszocializmuscélkitűzése.Aszerzőazonbanhozzáfűzi,hogyennekacsoportnaktöbbségeísnagyonhamarbeálltafőáramlatba,azatlanticistákhoz.(169.o.)

A könyvben az olvasó jobban értesülhet Olaszországról és az olaszszocialistapártról,aPSI-ről.Sassoonmegállapítja,hogyaPSIkezdetbenOlaszországsemlegességétszorgalmazta,Nennielhárítottmindenféleszov-jet-ellenesfellépést.Amint1947felé„akéttáborraszakadás”bekövetkezettavilágban,aPSI-bőlisleváltegykisebbcsoportGiuseppeSaragatveze-tésével.Ennélapontnálaszerzőhangsúlyozta,hogyamikorSaragatmeg-alapítottasajátkülönkispártját,aDemokratikusSzocialistaPártot(PSDI),akkoreztjócskánamerikaipénzentettemeg.(169.o.)Azeseményeketto-vábbboncolva,aszerzőmegemlíti,hogynéhányévmultánNenniésaPSI

87

betagozódottacentrumba,ésmárkommunistaellenesalaponkonszolidá-lódott,ámaválasztásokonekkormárcsak7százalékoseredményttudottelérni.APSIkésőbbitörténetéheztartozik–akönyveztistárgyalja–,hogyjónéhányévtizeddelkésőbbvoltapártnakmégegyfelfutásaBenitoCraxiidején,ámahirtelenfelfutástegymégnagyobbösszeomláskövette,amikorkirobbantakCraxikorrupciósügyei,ésCraxielmenekültazországból.

VisszatérveabritLP-hez,érdekes,hogySassoonegyáltalánnemtérkiarra,hogyE.Bevin,azországésazLPmérvadókülpolitikusa,azországkülügyminisztere,ésazLPkülpolitikaiosztályánakvezetője,DenisHealeyközöttmilyennagyvoltaszemléletieltérés,amipedigsokforrásbólvilágo-sannyomonkövethetőlettvolna.

Németországban1945utánazSPD„vezére”,KurtSchumacherlett(azőneveésszemélyemárajócskánelfelejtődött,deegykormindenújságolvasóismerhette).Schumacher1945utánmégszinténasemlegességiirányvonalhívevolt.(169.o.)

Nagy-BritanniaésazLPesetébenakönyvtovábbfinomít,amikorkitérarra,hogykezdetbenmégazLPvezére,C.Attleejóideigszinténazthitte,hogyNagy-Britannianagyobbésönállószerepetjátszhat,1943-banmárakoalicióskormányminiszterelnök-helyettesekéntmégerősenhittabbanís,hogyabritbirodalomkereteifenntarthatók,sőtkijelentette,hogyőmaga„nemkívánjaabirodalomfelszámolóbiztosánakszerepételjátszani”(171.o.)(Ámazutánezmégiscsakbekövetkezett.)Akönyvbenazutánaszerzőnagyonkeménymondatokbanrögzíti,hogymindjártHirosimautánAttleeésBevinmárazUSAnyomdokainhaladt,sőtelfogadtákazatomfegyver-kezéstis.SassoonkitérazLP-kormányolyannagymúltúminisztereinek,mintCrippsnekésDaltonnakaszerepéreésfelfogásukra,akikugyannemlelkesedtekazatomfegyverkezésért,demintSassoonmegállapítja,nemelviokokbóltették,hanenegyszerűenazért,mertsokbakerül.Sassoonhozzá-teszi,hogyazLP-kormánysokminiszterenem ís tudott arról,hogykor-mányukcsúcsminisztereieztapolitikátelfogadták.Attleyezügyben1945szeptemberébenírtTrumanelnöknek,ésfogadtaelazatomfegyverkezést,mint ami szükséges a békemegvédéséhez. Sassoon szerint kimutatható:AttleebenésBevinbenissokvoltafenntartásazUSA-val,illetőlegvezető-ivelszemben,nemkevésséazért,hogyegyedülőkdiktálnak,hoznakmegdöntéseketNagy-Britannia és az angolkormánymegkérdezésenélkül is.Ámmiutánrészletesenelemeztélazországgazdaságíhelyzetét,ráutaltságátazUSAgazdaságisegélyeire,1947utánaMarshall-segélyre,azUSA-hozvalókötődésmégerősebbévált.Ezazutánmégteljesebbélett1949után,aNATOmegalakulásával.

88

Akönyvbenújsorokatolvashatunkarról,hogyamikormegszületettahíres „saját brit atomfegyver” (a trident), akkor ez sok angol nacionalis-taönérzetét legyezgethette,ámezolyankövetkezményekkel is járt,hogyNagy-Britanniaelszakadt,elkülönültFranciaországtólésNémetországtól,amelyeknek nem voltak ilyen fegyverei. Az angol Sassoon nagyon egyértel-műennemtettemagáéváeztapolitikát,ámazakkoritörténetivalósághoztartozóanezúttalishangsúlyozza,hogymégazLP-bensemalakultkiennekapolitikánakbefolyásosellenzéke.Idetartozik,hogySassoonísmegemlíti:BevinmégerőteljesebbenelfogadtaazUSApolitikáját,mintakárazáltalavezetettkülügyminisztériumemberei.

AszerzőtermészetesennagyfigyelmetszentelaMarshall-segélyelfo-gadásának.Azelfogadásnálhosszabbanírennekokairól,Európaáltalánoselszegényedésérőlaháborútkövetően.Leszögezi,hogyilyenkörülményekközöttasegélyvisszautasítása,mintSassoonírja„egyszerűenostobaság”lettvolna.(173.o.)Ámegyúttalaztishozzáfűzi,hogyaMarshall-segély,elfogadásávalegyüttméginkábbérvényesülEurópábanazUSAhegemóni-ája.(Megjegyzendő,Sassoonnememlíti,hogyaMarshall-segélykapcsánaFranciaSzocialistaPártvezetőiközülszámosanfogalmaztakmegerősenkritikussorokatazUSA-valkapcsolatban.)

Ajól ismertekenkívülSassoonmegemlíti,hogyanorvégmunkáspártkezdetbenelutasítottaaMarshall-segélyelfogadását,csakkésőbbírtaalá.Molotov kezdetben szintén elfogadhatónak tekintette, ezt a gondolatátcsakkésőbbejtetteel.AzolaszPCIvezetőköreibőlLuigiLongokezdet-ben szintén elfogadhatónak tartotta.Ugyancsak a nem ismert oldalra kí-vánkozik,hogySassoonszámosközgazdászkönyvétismerteti,akikszerintaMarshall-segélyEurópaországainakgazdaságitalpraállásábanmégsemvoltolyannyiradöntő,mintaztáltalábanfeltételezik,etekintetbenpontosadatokatéssorokatidéz.Természetesenazegyesországokadottságaikü-lönbözőekvoltak.

AkönyvnekaMarshall-segélykérdésébenvanmégegyérdekesszem-pontjaéselemzése:nevezetesen,hogyazegyúttalaszabadpiacosokmeg-gyengülésévelisjárt,hiszenasegélyfolyósításaésrealizálásajócskánál-lamicsatornákonkeresztültörtént.(Egykoris,azótaíslényegesvitakérdéslett.)Végeredményben–mintaszerzőeztalaposankiisfejti–aMarshall-segélygyakorlati„lebonyolítása”együttjártegyfajtaállamitervgazdálko-dáselfogadásávalis.(174.o.)

Sassoonérintegyrégiésnagyonsokszorleírtkérdéskört:nevezetesenazt,hogyaMarshall-tervmentette-emegNyugat-Európátakommunizmus-tól,éshogyahidegháborúalakította-ekiaszovjettömbötKelet-Európában.

89

Mintaszerzőmegállapítja,mindkétkérdésrőlrengetegkönyvéstanulmányjelentmeg,proéskontraállításokkal,ámezügyben,úgyvéli,biztosmegál-lapítástnemlehettenni–etérenatörténettudományspekulatívtudomány.(175.o.)

Idekapcsolódóan olvashatjuk, hogy Nagy-Britannia ekkor a fő nem-zetközitendenciákonmármitsemtudottváltoztatní,ámaszerzőfelvetialehetőségétannak,hogy többnyugat-európaiországegyütt tehetettvolnavalamitabipolárisrendszerkialakulásaellen.(VégeredménybenSassoonezenapontontérvisszaahhozafelvetéshezéslehetőséghez,amitafranciaszocialistákésabaloldaliLP-sekmáregykoremlítettek,ésamiteddigré-szemrőlhiányoltamakönyvelőzőfejezeteinél.)Ámaszerzőazzalfolytatjaeztapasszust,hogyazLP-benáltalábannemláttákátezeketalehetősége-ket,ésígyBevinamagatekintélyével„leléphette”azLPbelsőellenzékét,hangoztatva,hogynincsenmásalternatíva.AzLP-nélmaradvaakönyvbenaztolvashatjuk,hogyHerbertMorrison,akiBevinhalálautánátvetteakül-ügyminiszteriposztot,„tökéletesen tudatlanvoltavilágdolgait illetően”.(175.o.)(Eztazállítástilyenélesenmegfogalmazvarészemrőlkérdésesnektartom.)AzLP-tilletőenSassoonmégegyszemélyiségretérkihosszabban,HughDaltonra,akihosszúidőnátvolt,máraz1930-asévektőlazLPkül-politikaimindenese,akiígymárettőlakortólkezdődőenmegalapozottanvoltrosszvéleménnyelabritkülügyesekről,akkoris,amikoraháborúalattmármíniszter lett, és aki koránmeggyőződésesHitler-ellenes lett. Ezt anémetellenességétmegőriztemég1945utánis.

AzLPrelációjábanakönyvperszenagyobbfigyelmetszentelazLP1945utáni,ClementAttleevezette,harmadikmunkáspártikormánynak.Külpoliti-kaitekintetbenismétBevinszemélyekerülelőtérbe,akikezdetbenmégbízottabritbirodalomkereteinekmegőrzésében,1947-tőlazonbaneztfokozatosanfelkellettadnia,amibennagyszerepetjátszottIndiaönállósulása.Akönyv-benitttűnikfel,hogyazLPbaloldalijainakcsoportja–ittBarbaraCastle,Mi-chaelFootésRichardCrossmannevéveltalálkozhatazolvasó�–előálltazzalagondolattaléstervvel,hogyegyszocialistákvezetteEurópátkellenekiala-kítani,amelybenegyfajtatervgazdálkodásismegvalósulna.AzLPtöbbségeeztazelgondolástelutasítottaéseltemette,mintSassoonírja,azért,mertezatöbbségegyrészeszűklátókörűencsakAngliakereteinbelülgondolkodott,egyrészükpedigszinténimperialistavoltszemléletében.(176.o.)

NohaazemlítettLP-baloldaliakkisebbségbeszorultak,akönyvjelentősfigyelmetszentelannak,hogyezekbenazévekbenmilyentörekvésekmu-tatkoztakaszocialistaEurópánakkialakítására. 1.ValamennyiükrőlazNMTÉ-benéletrajzjelentmeg.

90

Akönyvbenhosszabbfejezetszólaz1950–60-asévekről.FelütéskéntSassoonvisszanyúl1945-re,hogyakkorNyugat-Európábanakapitalizmusszinte agonizáltbaloldali áttörés érvényesült, ámeza „szocialistapártokkezén”kihasználatlanmarad.(189.o.)1949-tőlakapitalizmusújraéletrekelt.Olyannyira,hogyaz1960-asévekbenaszocialistákmárcsakNorvégi-ábanésSvédországbanvoltakkormányonEurópánakezenafelén.KivételtképezettmégAusztria,aholazSPÖazÖVP-velkoalícióbankormányzott.Anagynyugat-európai országokban,mintNagy-Britannia,Németország,FranciaországésOlaszország,aszocialistapártokaz1950-esévekbenrend-reválasztásivereségeketszenvedtek–Nagy-Britanniábanahíres1950–51-es választásokon –Olaszországban a PSI az 50-es évek hosszú során átellenzékbenvolt.FranciaországbanazSFIOkétízbenvoltrövidideigkor-mányonaz50-esévekben.

AzigazikivételtezúttalisSkandináviaképezte,aholaszociáldemokra-tákmindvégigkormánytirányítottakebbenakorszakbanis.NorvégiábanaMunkáspárt(DNA)abszolúthegemónszerepettöltöttbe.AnorvégDNAaz Agrárpárttal együtt kormányzott, míg Dániában a SzociáldemokrataPárteztaliberálispárttaltette.Amiazolyankisebbországokatilleti,mintFinnország,Hollandia ésBelgium, a szocialisták, illetőlegmunkáspártokaz1950-esévekbenmégkoalícióbankormányoztak, az1960-asévekbentöbbnyiremárellenzékbenvoltak.

Amiakommunistapártokatilleti,alegjelentősebbpártvalószínűlegazolaszPCIvolt,amelyaz50-esévekbenaválasztásokonmindigtöbbmint20százalékszavazatotkapott,sezekbenazévekbenhasonlóerőtmutatottaFinnKommunistaPártis.Ámaz50-esévekakommunistavilágbannagymegrázkódtatásokathozott:aberlini1953-at,amagyar1956-ot sSztálinhalálát,majdazSZKP20.kongresszusánakleleplezéseit,ésmindezekmeg-hozták a kommunista pártok nagyarányú visszaesését,meggyengülését anyugativilágban.Eztkiegészítendő,különféletörvényeketishoztakakom-munistákésakommunistapártokellen.ÍgyazNSZK-ban1956-banbetil-tottákapártot,Franciaországbanpedigaz50-esévekelején szigorú jogimegtorlásokatalkalmaztakasztrájkoknyomán.1952-benJacquesDuclos-t,aPCFmásodikszámúvezetőjétletartóztatták.2

Ugyanekkor,még1951-benaparlamentmegszavazottegyolyanválasz-tási törvényt, amelykifejezettenakommunistákparlamentibefolyásánakcsökkentését szolgálta, és noha a PCFmegszerezte a választók szavaza-tainak 25 százalékát, ugyanannyi képviselőt juttathattak csak be a parla-mentbe,mintaPS(aszocialisták)amaga11százalékoseredményével.A 2.DucloséletrajzamegjelentazNMTÉoldalain.

91

tartományi-megyeiválasztásokonaPÜFreprezentációjátméginkábbmeg-kurtították.Olaszországbanhasonló„rendszer-kiigazítást”kívántakeszkö-zölni,deezmegbukott.Abíróságokonszámosítéletszületettkommunistákellenpusztánazért,mertazutcánkommunistaújságokatosztogattak.Nohamindkét országbanmeggyengültek a szocialista pártok, ennek ellenére akormányokbanmaradhattak.A könyvben a szerző táblázatotmellékelt abaloldalipártokválasztásieredményeiről.(191.o.)

AkivételtezúttalisabritLPképezte:az1951-esválasztásonazeredmé-nyeketésaszázalékosaránytilletőenazLPjólszerepelt,deabritválasztásirendszernyománaparlamentbenkisebbségbeszorult,ésakormányveze-tésétátvettékakonzervatívok,méghozzáhosszabbidőre.NémetországbanugyanazSPDszinténszéperedményeketértel,deamásikoldalrólebbenazidőbenkizártnaktekintették,hogyazSPD-tegykoalícióskormánybabe-vonják.„Ebbenazidőbenazidőkszellemeeltávolodottabaloldaltól.”Ezafordulat,amelyaz1950-esévekkezdeténvoltészlelhető,mégnemannyiraahidegháborúnaktudhatóbe,hanemannak,hogyEurópábansokhelyüttazemberekszemléletébenazjelentkezett,hogy„győzöttakapitalizmus”.

Azemberekemlékezetébőlszinteeltűnt,hogymitéltekáta II.világ-háborúelőtt,anagyvilággazdaságiválságidején,illetőlegasötét1930-asévekben.Egyesgazdaságtörténészekkimutatták,hogy1950és1973közöttazemberekátlagjövedelmekétésfélszeresérenövekedett.Agazdaságinö-vekedés,ahíres„aranykorszak”éveibenamunkásokszámárabiztosítvavoltaszabadmozgásazországokközött,mindenüttvoltakszabadmunka-helyek,avelükegyüttjárószolgáltatásokkal,atovábbképzésésamagasabbbérekelnyeréséneklehetőségével.Az„aranykornak”voltegypolitikaiide-ológiaivetületeis,nemcsakakapitalizmusésaszabadversenyelfogadása,hanemegyúttalmarkánsanantikommunistaés szovjetellenes szellem ter-jedése,amíegyüttjártazUSAhegemóniájánakmaximáliselfogadásával,ésújmilitaristaszellemiségelterjedésével,amelynekalapjánés jegyébenalakultkiaNATO.(195.o.)

Ennek a korszaknak voltak nagyon neves, nagyon ismert konzervatívgondolkodói;egyesek,mintazamerikaiDanielBell,atömegekkorszakárólírtak,voltakolyanok,mintahíresspanyolOrtegayGasset,aki–mikéntSassoonjellemzi–arisztokratikusmódon„atömegeklázadásáról”írtigenelterjedtkönyvet,akiajelenségetperszeamagamódjánnegatívanértékel-te.Sassoonmegemlékezikabaloldalikritikusokrólis,akikközöttvoltazangolbaloldaliíró,J.B.Priestley,akiafogyasztáscentrikusszemléletetbal-rólostorozta,mikéntanémetHannahArendtis.Aszerzőmegállapítja,hogyekorszakbaloldaliszemeíróinemtudtakigazialternatívátnyújtani,csupán

92

„amagaskultúrában”azavantgárdújformáitéseredményeitméltattákazeltömegesedésselszemben.

Sassoonkiemeli,hogyEurópábanazamerikanizálódásésafogyasztás-centrikussággalszembenabaloldalon,mégaszocialistákkörébőlistöbbena„nemzetikultúrához”menekültek.EnneksoránaCoca-Cola-valszembenhangsúlyoztákahelyi sörökésborokgyönyöreit.Ezt tette többekközöttMauriceThrorezisafrancialíkőrtmagasztalva.Olaszországbantörvénye-kethoztakaborok„védelmére”.Ámakorszakszellemiségétafőtenden-ciákmáreldöntötték,azuralkodókonzervatív szellemiségeta továbbélő,marginalizálódottbaloldaliakésradikálisoknemtudtákmegtörni.

Amiaszocialistákatilleti,azoknaktöbbsége„realista”lett,figyelembevettemindagazdasági,minda jólétiváltozásokat,a tömegkultúraátren-deződését,ésaz1960-asévekderekátóltörtekfelszínreazújkérdésekéstendenciák,mint azúj feminizmus, aharmadikvílág iránti érdeklődés, amásságelismerése,acsaládválságaésakelet-európai történések,vagyisakommunizmusmegroppanása,amimásfelőlegyüttjártanacionalizmustérhódításával.Eztanyugat-európaiszocialistákegyáltalánnemészleltékelőre.

AXX.századutolsóharmadánakszocialistáiáltalábanmarginalizáltteo-retikusokvoltak,akikbenilymódonháttérbe,illetőlegminimálisrazsugoro-dottazolyanféle„felelősségérzet”,mintamiannakidejénmégBernsteint,Kautskyt,GarmscitésOttoBauert3nagyonisjellemezte.(Megjegyzendő,hogyetekintetbenajobboldalsemláttajobbanelőreazeseményeket.)

AXX.századmásodikfeléneknyugatiszocialistáiratermészetesenerő-senhatottaz,hogyamunkásosztályarányaibanjelentősenkezdettössze-zsugorodni.Akezdetbenmégagépiparimunkásságlétszámaisgyarapodott–minderről Sassoon egy táblázatot ismellékelt a könyvében. (198–199.o.)Ugyanakkorhangsúlyozza,hogynincsenegyenesösszefüggésaközött,hogymekkoraamunkásosztálylétszámaésaközött,hogyaválasztásokonhányanszavaznakaszocialistapártokra.Megjegyziaztis,hogyhaaszocia-listákpusztáncsakamunkásokszavazatairatámaszkodtakvolna,akkoregyparlamentiválasztástsemnyertekvolnameg.Mindehheztartozik,hogyaz1950-esévekbenaszocialistáknemveszítettekszámottevőenaválasztáso-konmegszerzettszavazataikból.

Aszociológiaimozzanatoknálmaradva,egyosztályzsugorodottvalóbanjelentősenösszeaz1950-esévekbenNyugat-Európában;ésezaparasztságvolt.Minthogyazonbanaparasztságáltalábanakonzervatívpártokbázisátképezte,ezkevésbéérintetteabaloldalipártokat. 3.MindegyikükrőlazNMTÉközöltéletrajzot.

93

Az1950-eséveknekmásikjellemzőjevoltazírástudásterjedése,illető-leg,hogysokkaltöbbenvégeztékelnemcsakaközép-,hanemafelsőfokúiskolátis.Aziparbóltávozókjórészeaszolgáltatásbantaláltmagánakhe-lyet,mígafalurólérkezőkaziparban.Ebbenazidőszakbanegysorszoci-alistapárt,azosztrák,abelga,adán,anyugat-német,ahollandésanorvégszociálisösszetételealigváltozott,mígasvédésazangolveszítettvala-melyestaszavazókból–denemsokat,FranciaországbanésOlaszországbanakommunistákésaszocialistákegyüttesválasztóierejevalamelyestnőtt,mígFinnországbanvisszaesett.Figyelembeveendő,hogyeválasztásokonleadottszavazatokmennyiségealigváltozottezekbenazországokban.Amiapolitikairendszereketilleti,akivételesesetFranciaország,ahola4.Köz-társasághelyébelépettaz5.

* * *Minthogyaterjedelmet,úgyhiszem,márismesszetúlléptem,akönyv

továbbiérdemiismertetésétőlelkelltekintenem.(Remélem,mégvisszatér-hetekrá!)

DonaldSassoon:OneHundredYearsofSocialism.TheWestEuropeanLeftintheTwentiethCentury(Aszocializmusszázéve.Anyugat-európaibaloldalahuszadikszázadban).Lon-don–NewYork,Tauris,1997.965pp.

Jemnitz János

94

Az európai Antarktisz. Tudomány és stratégia Skandináviában és a Brit Birodalomban

Peder Roberts,aStrasbourgiEgyetemésaStockholmbanszékelőKirályiTechnológiaiIntézetsarkvidékkutatássalfoglalkozómunkatársa2011-benpublikáltaAz európai Antarktiszcímetviselőművét,amelyakönyv-ésfo-lyóirat-szerkesztésselfoglalkozóPalgrave MacmillankiadógondozásábanjelentmegNewYorkban.AszerzőaStanfordEgyetemen2010-benmeg-védettdoktoridisszertációjának�átdolgozottváltozatátadtakiönállókötetformájában,sírásábanaDéli-sarkvidék„meghódításáért”zajlóküzdelemeurópaivonatkozásaiközülaBritBirodalom,SvédországésNorvégiaan-tarktisziszerepvállalásátvettevizsgálataláaz1800-asévekvégétőlkezdő-dőenegészenaz1959-esAntarktisz-szerződésmegkötésénekidőszakáig.2 Robertsnematémakörtörténelmiösszefoglalására,snemisamesszidélikontinensreindítottkorabelitudományosexpedíciókeseménytörténeténekleírásárahelyeziahangsúlyt266oldalterjedelműmunkájában,hanemafentemlítettállamoktérségbelistratégiaiterveitéstávlatielképzeléseitkívánjamegismertetniazolvasóval–erreutalakönyvalcímeis.Ezamegközelí-tésimódönmagábanvéveisegyedijellegetkölcsönözaműnek,amelynekértékéttovábbnöveli,hogykifejezettenkevésolyanszakirodalomlétezik,amelyrészletesenésegymássalisösszevetvetárgyalnáakérdésbenérintettországokdéli-sarkvidékitevékenységénekmögöttesindítékait.

AzXIX.századalkonyánazAntarktiszigazivonzerejétmégnemaszá-razföldmélyén, avagy akörnyezővizekkontinentális talapzatában rejtő- 1.ROBERTS,Peder:AFrozenFieldofDreams.Science,StrategyandtheAntarcticinNor-

way,SwedenandtheBritishEmpire,1912–1952.Doktoridisszertáció,StanfordUniver-sity, 20�0.

2.Megkelljegyezni,hogyaBritBirodalomesetébenaz„európai”jelzőúgyértendő,hogyabirodalmiAntarktisz-politikalegjelentősebbdöntéseit–természetesen–Londonbanhoz-tákmeg.Eztazértfontoshangsúlyozni,mert–amintazalábbmégszóbakerül–Nagy-Bri-tanniánakazimpériumEurópábólnézvetávoli,ámazantarktiszikontinenshezföldrajzilagviszonylagközeltalálhatóterületeit(Ausztráliát,Új-ZélandotésaFalkland-szigeteket)isfelhasználtadéli-sarkvidékicéljaimegvalósításához.

95

ző feltáratlan–ésazadottkörülményekközöttkitermelhetetlen–nyers-anyagtartalékokjelentették,hanemsokkalinkábbabálnavadászat,amelyazészakitengerekenfolytatottipariméretűhalászatésazottanicetállományvészesmegtizedeléseokánidővelegyreinkábbaDéli-óceánterületérehe-lyeződöttát.Eredendőenmindháromeurópaihatalom3azújbálnavadászatilehetőségek feltérképezésének és kiaknázásának szándékával jelent megazAntarktiszkörzetében, eltérő lehetőségeik ésvilágpolitikaibefolyásukmiattazonbanakésőbbiekbenkülönbözőmódszerekkelközelítettekaDéli-sarkvidékfelfedezésénekfolyamatához.Robertshétnagyfejezetreosztottafel a könyvet, s ezekben sorra veszi a vizsgált országok cselekedeteinekmozgatórugóit,valamint–stulajdonképpeneztekinthetőegyikfőmonda-nivalójának–sarkvidékikutatásaikfőattitűdjét,mégpedigazalapján,hogyatudományoseredmények,agazdaságisikerességésazújterületekfelde-rítésének,illetvemegszerzésénekvágyaközülmelyikmekkoramotivációstényezőtjelentettazegyesállamokszámára.4

Aziméntfelsoroltösszetevőktermészetesenszorosanösszefüggnekegy-mással, a szerző azonbanminden esetben komolyfigyelmet fordított arra,hogykiderüljenekaprioritások.Svédország1901és1904közöttOttoNor-denskjöld földrajztudós vezetésével egy átfogó tudományos programot ismegvalósító expedíciót hajtott végre azAntarktiszi-félsziget térségében; akezdetisikereketazonbankésőbbolyannyiramegtörteegy,abritekkelközö-senszervezett,ámazelsővilágháborúkitörésénekkövetkeztébenpolitikaiésfinanciálisokokbólleállítottkutatóútelmaradása,hogyazországeztkövetőenegészen1945-ignemistetttöbbkísérletetarra,hogybeleavatkozzonajéggelborítottkontinenstérintőügyekbe.Afőkénttudományosvonalonmozgósvédtörekvésektehátmégavalódikibontakozásukelőttzsákutcábajutottak,sígyStockholmvégülsemadéliféltekénzajlóbálnavadászatból,semazAntark-tiszpolitikaifelosztásánakfolyamatábólnemtudtakivenniarészét.

Ennektükrébenrendkívülérdekes,hogyalátszólaghasonlóadottságok-kalrendelkező,satérségreelsősorbangazdaságiterületkénttekintőNorvé-gia–amelymáraz1890-esévektőlkezdődőenrendkívülaktívanbekapcso-

3. Fontosmegemlíteni, hogy Svédország ésNorvégia 1905-ig perszonálunióban állt egy-mással, a két ország déli-sarkvidéki tevékenysége azonban bizonyos esetekbenmár eztmegelőzőenismarkánsankülönválasztható.

4.Az 1959-esAntarktisz-szerződés megkötése előtt a Déli-sarkvidék különböző régióiraNagy-Britannia,Norvégia,Ausztrália,Franciaország,Új-Zéland,ChileésArgentínaisbe-jelentetthivatalosterületiköveteléseket.Azegyezmény1961-eshatálybalépésével–amelyad.sz.60°-átóldélreelterülőtérségetnemzetközistátuszúványilvánította,samelyetazemlítettországokmindegyikealáírt–ezekajogigényekúgymondbefagyasztottállapotbakerültek,kategorikusanazonbansohaegyikérintettállamsemmondottleróluk.

96

lódottabálnavadász-expedíciókszervezésébe–Nagy-BritanniamellettabálnavadászatiiparvezetőhatalmáváváltaDéli-óceántérségein.Anorvé-gok–egészensajátoshozzáállással–akétvilágháborúközöttiidőszakbanbálna-ésfókavadászatiútjaikategyidejűlegföldrajzifelfedezéseketisered-ményező,tudományosműveleteket(pl.hidrográfiaiméréseket)végrehajtófelderítő vállalkozásokkal kombinálták, s több alkalommalhidroplánokatismagukkalszállítottak,hogyalevegőbőlfényképezhessenekaddigisme-retlenantarktiszirégiókat.Ezeketazexpedíciókat–amelyeknektúlnyomórészét1926és1937közöttLarsChristensensandefjordimágnáséshajótu-lajdonospatronálta–természetesennempusztánatudományoskíváncsisághívtaéletre.Anorvégszakemberek–nemalaptalanul–az1920-asévekmásodikfelétőlkezdveegyreinkábbúgyérzékelték,hogyNagy-BritanniagyakorlatilagmonopolizálniakarjaahalászatijogokatazAntarktiszkörülivizeken,sezértarraakövetkeztetésrejutottak,hogygazdaságiérdekeiket–márpedigNorvégiaszámáraabálnavadászatkiemelkedőjelentőségűazipariágazatokközött–aleghatékonyabbanegysajátdéli-sarkvidéki„tar-tomány”megszerzéserévénbiztosíthatják.5Robertsaztiskiemeli,hogyazegybekapcsoltbálnavadászatiésfelfedezőutakmagánszemélyekáltalfinan-szírozott,sokesetbennacionalistajegyeketismagukonhordozóexpedíci-ókat jelentettek, amelyek tevékenységét anorvégkormánymeglehetősenpasszívanszemlélte.6Ezzelakijelentésselannyibantalánvitábalehetszáll-ni, hogyOslo inaktivitása csak látszólagos volt a kérdésben.Ahivatalosnorvégkörök,akikazország jól felfogottérdekébőlaNagy-Britanniávalegyébvonatkozásokbanfennállóbarátikapcsolatokápolásátisszemelőtttartották,sezértóvatospolitikátfolytattak,anyilvánosságelőttnemtámo-gathattak olyan – formailag privát – akciókat, amelyek a britek számáraérdeksérelmeketokoztakaDéli-sarkvidékkörzetében.Valójábanazonban 5.Megjegyzendő,hogyanorvégtörekvéseketvégülsikerkoronázta.HabárNagy-Britannia

ésNorvégiabálnavadászatikérdésekbenkomolyanrivalizáltegymássalatérségben,skap-csolatukatazemlítettnorvégexpedíciókmiattamásodikvilágháborútmegelőzőenmégan-tarktisziterületivitákisterhelték,azEgyesültKirályság–továbbáAusztrália,Új-ZélandésFranciaországis–némigondolkodástkövetőenérvényesnekismerteelanorvégkormányáltal1939.jan.14-énbejelentett–jogilagakorábbifelfedezőutakraalapozott–területikö-vetelést,amelyDronningMaud-földnévenegykörülbelül2,7milliókm²-tmagábafoglalódéli-sarkvidékitérségreterjedtkiany.h.20°ésak.h.45°között.Akorábbinézetkülönb-ségekmiattegyáltalánnemmagátólértetődőbritjóváhagyáslegfőbbokánakazszámított,hogyahitleriNémetország1939elejénváratlanulbekapcsolódottazAntarktiszfelosztá-sáértzajlóküzdelembe,segysikeres,légifényképezésselisegybekötöttkutatóexpedícióthajtottvégreanorvégokáltalannektáltrégióban.Nagy-Britanniaanémetekfelbukkanásátkövetőenúgyhatározott,hogyOslopártjáraállakérdésben.

6.ROBERTS,Peder:TheEuropeanAntarctic.ScienceandStrategyinScandinaviaandtheBritishEmpire.PalgraveMacmillan,NewYork,2011.53.

97

Norvégiaaz1920-asévekvégétőlkezdődőenszámosalkalommalpróbáratetteLondon türelmétantarktisziügyekben, s lehetőségeihezmértenkor-mányszintenisakadályoznipróbáltaahatalmasBritBirodalomterjeszke-désétatérségben.7

Akötetbentekintélyesrésztképezabrittörekvésekbemutatásais–eznemis lehetmásképp,hiszenNagy-Britanniacéljainak ismertetésenélkülazAn-tarktisszalkapcsolatosegyébösszefüggésekalegtöbbesetbenértelmezhetet-lennéválnának.Aszerzőérzékletesendomborítjakiakülönbségetagazdaságimegfontolásokbólkiinduló,mégislelkes,báridőnkéntkissé„véletlenszerűen”megnyilvánuló(dekifejezettennagyeredményeketelérő)norvég„sarkvidékinacionalizmus”ésahidegszámításokonalapuló,összehasonlíthatatlanulna-gyobb lehetőségekkel és érdekérvényesítő képességgel rendelkező,már-márgépezetszerűenműködőbirodalmiAntarktisz-politikaközött.Nagy-Britannia–avizsgáltidőszakbanhangsúlyozottanahalászatijogokfelügyeletemiatt–azegészóriásirégiórasajátérdekszférájakénttekintett,scsaknemazegészDéli-sarkvidék szétosztását tervbevetteabrit impériumkülönböző részeiközött;ennekmegfelelőenpedig létrehoztaelőbbaFalkland-szigeteki (1908),majdazúj-zélandi(1923),végülpedigazausztrál(1933)antarktisziszektortis.8 Az államilagszervezettésfinanszírozottbritexpedícióktudományosésfelderítőműveleteiketnemkombináltákegyébtevékenységekkel:szigorúanbirodalmiérdekből folytatták kutatásaikat, abból a célból, hogy földrajzi felfedezéseikalapján–továbbáazezekhezkapcsolódókartográfiaiésegyébmunkálatokré-vén–Őfelségekormányakésőbb jogilag ismegalapozott területiköveteléstjelenthessenbeameglátogatottkörzetekre.

Robertsaszakirodalommellettkülönbözősarkvidékkutatóintézetekésmú-zeumokanyagaira,korabelisvéd,angolésnorvégsajtótermékekre,valamintlevéltáriforrásokraisnagyszámbanhivatkozikakönyvben.Aszerzőegyebek

7.Az1930-asévekbentöbbalkalommaliselőfordult,hogynorvégfelfedezőkolyanzónákbanisterületeketderítettekfel(pl.azAusztrálAntarktisziTerületkörzetében),amelyekanor-végkormányáltaliselismertenaBritBirodalomérdekszférájábatartoztak.Osloezektőlazeseményektőlmindenalkalommalazzalhatárolódottel,hogymagánszemélyektúlkapása-inakminősítetteatörténteket.Azonbanéppena„tiltottzónákban”elértfelfedezésekmiattNorvégiaegészen1939-ignemvolthajlandóhivatalosanelismerniabritekáltal1933-banlétrehozottAusztrálAntarktisziTerületnyugatihatárvonalát,sezévekenkeresztülkomolyfeszültségforrástjelentettakétfélközött.

8.Az így létrehozott szektorok (Falklandi-szigetekiFüggőTerületek,RossFüggőTerület,AusztrálAntarktisziTerület)aközigazgatásiközpontok–azazaFalkland-szigetek,Új-Zé-landésAusztrália–(fő)kormányzóinakjoghatóságaalákerültek.AzAusztrálAntarktisziTerület(kb.6milliókm²)egyébirántönmagábanvéveadéli-sarkvidékikontinensmintegy42%-átfoglaljamagában.(MILLS,WilliamJames:ExploringPolarFrontiers.ABCClio,SantaBarbara«California»,2003.44.)

98

mellett aNorvégKirályiLevéltár (Riksarkivet), a londoniNemzetiLevéltár(The National Archives), aDél-afrikaiNemzeti Levéltár (National Archives of South Africa)ésaNorvégSarkkutatóIntézet(Norsk Polarinstitutt) archívdokumentumaithasználta felműveelkészítéséhez.Akötetelejénháromtér-képvázlatsegítiatájékozódástaszóbakerülőantarktisziésarktiszi9 földrajzi helyszínekközött–igaz,ezekközülkétképaláírásszerencsétlenmódonfelcse-rélődött.Ajegyzetapparátusésahivatkozásokfejezetekrelebontvaakönyvvé-géntalálhatóak;azirodalomjegyzékethely-éstárgymutatóegészítiki.MindentegybevetveAz európai Antarktisz tanulmányozása révénazolvasókmindenigénytkielégítő,átfogóképetkaphatnaka tárgyaltkérdéskörről.Azalkotást,amelymögöttszemmelláthatóanrendkívülkomolykutatómunkahúzódikmeg,szakmabeliekésérdeklődőkegyaránthaszonnalforgathatják:előbbiekszámosúj információt és saját kutatásaikat is segítő forrásbázist találhatnak benne,utóbbiakpedigegynagyáltalánosságbanvéveismeretlentémaérdekfeszítőésolvasmányosfeldolgozásábanmerülhetnekel.

Lezáráskéntfeltétlenülmegemlítendőazírástörténelmicsattanójais.Akötet ugyanis –mint korábban említettem– elsősorban a három európaiállamközöseredetrevisszavezethető,ámgyorsankülönváló,eltérőprio-ritásokatkövetőéssokesetbenegymásközöttiviszályoktólisterheltdéli-sarkvidékitevékenységérőlszól.Amásodikvilágháborútkövetőenazonbana korábbi riválisok amegváltozott világpolitikai környezetben egymásrataláltak,skorábbiversengésükhelyetthirtelenjébenszilárdszövetségala-kultkiközöttük.Az1949–1952között,immárabeköszöntőhidegháborúsidőszakbantevékenykedőközösnorvég–brit–svédAntarktisz-expedícióaz-zalanyilvánosságelőttnemhangoztatott,ámmégisegyértelműcéllalin-dultútnak,hogytudományoskutatásairévénkétségbevonhatatlannátegyeNorvégiafennhatóságátaz1939-eskirályirendeletbenannektáltDronningMaud-föld felett,mielőtt valamely kívülálló hatalom–Argentína,Chile,vagyesetlegaSzovjetunió–szemetvetneanémiképpbizonytalanhova-tartozásúterületre…

PederRoberts:TheEuropeanAntarctic.ScienceandStrategyinScandinaviaandtheBritishEmpire.(AzeurópaiAntarktisz.TudományésstratégiaSkandináviábanésaBritBiroda-lomban.)PalgraveMacmillan,NewYork,2011.266o.

Szalánczi József Krisztián

9.AkönyvbenrövidenmegjelenikNorvégiaésDániakorabeliterületivitájaisKelet-Grön-landhovatartozásávalkapcsolatban,amelynekkimenetele–ahágaiÁllandóNemzetköziBíróság1933-banvégülDániának ítéltea területet–komolyhatástgyakoroltakésőbbinorvégAntarktisz-politikárais.

99

A Kaiserin Elisabeth cirkáló cseh tengerészeinek odüsszeiája �9�3-�920 között

AzelsővilágháborúvalkapcsolatbanszámtalanpublikációjelentmármegMagyarországon és külföldön is.A különféle publikációk különböző as-pektusokbanmutatjákbe aNagyHáborút – ahogy előszeretettel szoktáknevezni.HazánkbankedvelttémaazOsztrák–MagyarMonarchiahadsere-génektörténeteéselsővilágháborússzerepvállalása.Amonarchiahadere-jével egészKözép-Európában szívesen foglalkoznak és kutatják a témát,mivelvalamikoraszomszédosidegenajkúnépekisszervesrészétképeztékaDuna-mentiHabsburg birodalomnak.Amonarchia haderején belül na-gyonérdekestémakörahaditengerészeténekelsővilágháborústevékenysé-ge.Acsászáriéskirályihaditengerészettörténeténekvannakismertebbéskevésbéfeldolgozottepizódjai.Akutatásokbannagysegítségetnyújtanakaháborúutánmegmaradt részleteséspontos jelentésekazegyeskatonaialakulatoktevékenységéről,amelyekjórészétaszakértőkmárfeldolgoztákakétvilágháborúközött.Atémakutatásánálelsősorbanezekreazanyagok-ralehethivatkozni,valamintazelsővilágháborúsveteránokbeszámolóira,amelyekszinténakétvilágháborúközöttkeletkeztek.Afentemlítettforrá-sokonkívül,mégakorabelisajtóisfoglalkozottakatonaieseményekkel.

Az osztrák–magyar haditengerészet történetével kapcsolatban jelentmeg a Historie a vojenství csehhadtörténetifolyóirat2013/3-asszámábanegytanulmány,amelyaKaiserinElisabethcirkálóelsővilágháborústávol-keletitevékenységétismerteti,acsehekszemszögéből.Aszerző,Jindřich Marek�különöshangsúlytfektetacirkálónszolgálatotteljesített,akésőbbicsehésszlovákterületekrőlszármazólegénységháborús tevékenységére.JindřichMarekmunkájábanelsősorbanakétvilágháborúközöttmegjelentnémetnyelvűpublikációkathasználtafel,valaminta témaújabbszakiro-dalmát.AfentemlítettekenkívülaKaiserinElisabethcirkálónszolgálatotteljesítettcsehtengerészekvisszaemlékezéseitisnagyhaszonnalforgatta, 1.JindřichMarekaCsehHadtörténetiIntézetmunkatársa.SzakterületeaXX.századicseh

hadtörténet.Aszerzőnekmártöbbpublikációjaisnapvilágotlátottacsehekésaszlovákokelsővilágháborústevékenységévelkapcsolatban.

�00

amelyekközüla legrészletesebbAntonín Barcal1939-benmegjelentvis-szaemlékezése.Aszerzőneksikerültinformációkatgyűjtenieegyacirkálónszolgálatotteljesítő,desajnoselesetttengerészmégélőleszármazottjától.Acsehhadtörténetilevéltárban–acsehszlováklégiótengerészetikülönít-ményénekiratanyagában–szinténtaláltanyagokatacirkálónszolgálócsehszármazásútengerészekről.2

JindřichMarekaKaiserinElisabethcirkálóutolsótengerentúliútjátmu-tatjabe,amelyakínaiTsingtau3kikötőjébenfejeződikbetragikusmódonazelsővilágháborúkezdetén.

A közös hadiflotta Kaiserin Elisabeth nevű cirkálója 1913-ban indultengerentúliútjáraPólából,hogyaTávol-Keletenteljesítsenőrszolgálatot,ezáltalisbiztosítvaamonarchiagazdaságiéspolitikaiérdekeitarégióban.Acirkálónemelőszörjártatávol-keletivizeken.KorábbanisteljesítettmárKínaésJapántérségébenjárőrszolgálatot.Atengerentúliszolgálatalkalmá-valbejártákalegfontosabbtávol-keletikikötőket,diplomáciaifeladatokathajtottakvégre,valaminttámogatástnyújtottakaTientsinbenlévőkisoszt-rák–magyarkolóniának(27.o.).4Acirkálóútsoránmáraháborúkezdeteelőttvoltakhalálosáldozataiahajó legénységének.Ezeketazeseménye-ketisbemutatjarövidenazíró.Avilágháborúkitörésétkövetőenacirkáló,RichardMakoviz korvettkapitány parancsnoksága alatt visszahúzódott anémetfennhatóságalattlévőTsingtaukikötőjébe.Elkezdtékahajóleszere-lését,afegyverzetetkihajóztákakikötőbe,alegénységnagyobbrészepedigelutazottTientsinbe.Japánnakazonbanszükségevoltakisnémetgyarmat-ra,Tsingtaura,tehátmindenképpenszámolnikellettaközeljövőbenegyja-pántámadással.Anémetkolóniánakazonbannagyonkorlátozottakvoltakavédelmilehetőségei.Ahelyőrségetegynéhányezerfőstengerészgyalogoskülönítményalkotta,amelyazerődítetttelepülésrehúzódhatottvisszaegytámadásesetén.Akikötőtpedignéhánykisebbhadihajóbiztosította.Hosszútávonanémethelyőrségneknemvoltesélyeegyjóvalerősebbellenféllel 2.AkorábbanaKaiserinElisabethcirkálónszolgálatotteljesítőcsehszármazásútengerészek

aháborúvégéntömegesenléptekbeaCsehszlovákLégióVladivosztokbanállomásozóten-gerészetikülönítményébe.Acsatlakozásukataparancsnokaikszívesenvették,mivelrajtukkívülatengerészetikülönítményjelentősrészetapasztalatlanszárazföldikatonákbólállt.

3.Akínaitelepüléskorabelinémetneve,maQingdao. 4.Ausztria-Magyarországakínaiboxerlázadásvégén,1901.február11-énszerzettegykis

tengerentúli területetKínában,pontosabbanTientsinben.Azegész0,7négyzetkilométerkiterjedésűvolt,és40000kínailakossalrendelkezett.Akarhatalmifelügyeletet32hadi-tengerészbiztosította,egyhaditengerészetitisztparancsnokságaalatt.Ezatengerésztisztaterületenbíróiésrendőrparancsnokiteljhatalommalrendelkezett.AzutolsóparancsnokHermanTopilsorhajóhadnagyvolt1914–1917között.Amonarchiaazonbanatérségbenrejlőkereskedelmiésgazdaságielőnyöketnemhasználtaki.

�0�

szemben,mintajapánhadsereg.Avédelmilehetőségekjavításaérdekébenmindenegyesbevethetőerőtfelkelletthasználni.Rövidesen–anémetszö-vetségesközbenjárására– lefújtákaKaiserinElisabeth cirkáló leszerelé-sét,afegyverzetegyrészétvisszaszereltékahajóra,akisebbpartraszállólövegeket, valamint két 150mm-es hajóágyút a szárazföldi védelembenhelyeztekel(27.o.).AlegénységtöbbségeazonbanmárTientsinbenvolt,nekik vissza kellett jutniTsingtauba a kínaiak által szigorúan ellenőrzöttterületen.

Aszerző,főkéntAntonínBarcalvisszaemlékezéseirehivatkozvaleírjaalegénységkalandosvisszatérésétahadihajójukra.Amonarchiatengerészeiközülazonbannemmindenemberneksikerültvisszajutniaanémetkikötő-be,94tengerészTientsinbenragadt(28.o.).Avisszatérttengerészekegyikfelétacirkálónvetettékbe,amelyazostromsoránúszótüzérségiütegkénttámogattaavédelmiharcokat,alegénységmásikfelétpedigaszárazföldön,tengerészgyalogoskéntalkalmazták.Ajapánhadseregéshaditengerészetel-söprőfölénybenkezdtemegTsingtauostromát.

Avédőknekavégsősikerrenemlehetettesélyük,csakazvoltakérdés,hogymeddigképesekkitartani.AKaiserinElisabeth1914.szeptember27-énadtaleazelsőlövéseketaszárazföldfelőlfelvonulójapáncsapatokra.Aharcoksoránacirkálóteljeslegénységemaradéktalanulkivettearészétavé-delmiharcokban.Nagyjából4600védőküzdött50–60ezerjapánés2000britkatonaellen(30.o.).Amonarchiatengerészeinekaharcoksoránsajnoshalá-losveszteségeikisvoltak.Többekközötttalálatotkapottaszárazföldönbeve-tett150mm-estüzérségiütegmuníciósraktára,amelysoránvoltakegyarántsebesültekéshalottak(29.o.).EzenfelülvoltakmégveszteségeiaKaiserinElisabethcirkálónak.Aharcoksoránazellenfélmagánacirkálónnemtudottsúlyosabbtalálatotelérni,ahajóegészenaddigrésztvettavédelmiharcokbanamígelnemfogyottamuníciója.EzutánRichardMakovizkorvettkapitánykiadtaaparancsotahajóelhagyásáraéselsüllyesztésére.AKaiserinElisabethcirkáló1914.november2-ánhajnalbanmerült el ahullámsírban,Tsingtaukikötőjében.Anémetkolónianovember7-énkapitulált(31.o.).Amonarchiahaditengerészeijapánhadifogságbakerültekaháborúhátralevőrészében.Avisszaemlékezésekből–főlegAntonínBarcaléból–kiderül,hogyajapánokhogyanviselkedtekahadifogságbakerültnémetésosztrák–magyarkatonák-kal,ésmegtudhatjuk,hogymilyenvoltazéletajapánhadifogolytáborokban.A szerzőmegjegyzi, hogy a japán fél az ellenségkitartását és hősiességétnagy tiszteletben tartotta, a fogságba került tisztekmegtarthatták az oldal-fegyvereiket,éssokkalhumánusabbelbánásbanrészesültek,mintazutódaikamásodikvilágháborúalatt.Atengerészeklegnagyobbellenségeahadifog-

�02

ságbanazunalomésahonvágyvoltak.Avisszaemlékezésekbőlkiderül,hogyazélelmezésükiselfogadhatóvolt,csakatipikushazaiételeiheznemtudtakhozzájutni.Ahadifogolytáborbankülönféleprogramokatszerveztekmaguk-nakafoglyok,természetesenazőrökbeleegyezésével.

AKínábanragadtosztrák–magyartengerészek–voltbelőlükjónéhányatientsiniterületenésapekinginagykövetségenis–teljesenizolálvaéltek,egészenaddig,amíg1917-benKínabenemlépettazantantoldalánavilág-háborúba.Eztkövetőenkínaihadifogságbakerültek.

Aszerzőtermészetesenmegemlítiahadifoglyokközöttisúrlódásokat,különösenaháborúmásodikfelében.Azosztrákésamagyarnemzetiségűlegénység lojálismaradt aHabsburgBirodalomhoz, a többinemzetiségazonbannem.Jónéhánycsehvagyszlováknemzetiségűtengerészpróbál-kozottkikerülniahadifogságból,hogyazantantországokbanszerveződőcsehszlovák légiókvalamelyikébebeléphessen.Avisszaemlékezésekésalevéltáriforrásokalapjánkiderül,hogyaháborúidejénjópárankérel-meztékabelépésüket–főlegahozzájuklegközelebbeső–oroszországilégióba.Akínaiésajapánhatóságokazonbannemhagytákjóváemeké-relmeket. Csak a háború után, 1919 tavaszán engedélyezték a tengeré-szeknek a hadifogolytáborok elhagyását, és csak ekkor csatlakozhattakaVladivosztokbanállomásozócsehszlováklégióegységeihez(35.o.).AKaiserinElisabeth cirkáló volt cseh és szlovák legénysége ezután résztvett az orosz polgárháborúban.Vladivosztokban csatlakozhattak az ép-penalakulóbanlévőcsehszlováktengerészetiegységhez.Aszerző,JindřichMarekatanulmányhátralévőrészébenavladivosztokieseményekkelfog-lalkozik.Bemutatja a légiósok és a volt császári és királyi tengerészekmindennapjait és szolgálatát,kiemelveazérdekesebbés fontosabbese-ményeket.Atörténet1920őszénérvéget,amikorrasikeresenhazajutnakÁzsiából(39.o.).

A szerző a tanulmány végén további érdekes adatokat, kiegészítőketközöla témávalkapcsolatban.Pl. rövidéletrajziadatokatnéhánycsehésszlováktengerészről,akikacirkálónszolgáltak.Azadatokazonbaneléggéhiányosak,mivelalevéltáriforrásokistöredékesek.AvisszaemlékezésekközülpedigalegrészletesebbésleghasználhatóbbAntonínBarcalkormá-nyosleírásaaz1930-asévekből(39.o.).

JindřichMareklevéltáriforrások,korábbanmegjelentszakirodalomésarésztvevőkvisszaemlékezéseiéslevelezéseialapjánegyrendkívülérdekesepizódotmutatbeazelsővilágháborútörténetéből.Csehhadtörténészkéntahangsúlyttermészetesenacsehekszerepérehelyezi,derajtukkívülaközöshaditengerészetbenamonarchiatöbbinépeisképviseltettemagát.

�03

Az igaz, hogy arányaiban anémeteknekés a cseheknekvolt a legna-gyobb létszámuk a haditengerészetben, mivel ők származtak az iparilaglegfejlettebbterületekről,ésaképzettségükisennekmegfelelővolt.Aha-dihajókonazonbansokfélenyelvetbeszélőtengerészszolgált.Atengertjólismerőisztriaiolasz,ésdélszlávnépektőlkezdveabelföldönélőmagya-rokig és románokig.Ez a sokféle nemzetiség a hadihajókon ütőképes ésfegyelmezett legénységet tudott alkotni a háború során.A publikációbanazt isfigyelemmelkísérhetjük,hogyaz időelőrehaladtával–ahadifog-ságban–hogyanváltozottátacirkáló legénységeközötti jóésbajtársiasviszonyellenségessé.Azostrom idején1914-benahadihajósoknemzeti-ségűlegénységehősiesenésönfeláldozóanharcoltaközösellenséggel.Aháborúfolyamánazonbanezabarátiviszonyfokozatosanelhidegült,végülpedigellenségeskedésbecsapottát.Ezatendenciaahadihajólegénységénkívüljellemzővoltazegészmonarchiáraésahadseregreis.Úgy,ahogyaháborúvégéreazegyesnemzetiségekhez tartozómatrózokelidegenedtekegymástól,ésellenségekkéváltak,úgyesettszétaháborúvégéreazOszt-rák–MagyarMonarchiaésahadseregeis.

JindřichMarek: Odysea českých námořníků z křižníkuKaiserin Elisabeth 1913–1920. (AKaiserinElisabethcirkálócsehtengerészeinekodüsszeiája1913–1920között)Historieavojenství,RočníkLXII,2013/3.24–45.

Bognár István

�04

A Manchester Guardian és a gyarmati erőszak, �930–�932

Aszerzőarrakeresválaszt, hogyaBritBirodalom fővárosábanmennyittudtakagyarmatikörülményekről,hogyanjutottakértesülésekhez,illetvemilyenakadályaivoltakahiteles információ-áramlásnak.Nicholas Owen azOxfordiEgyetemPolitikatudományi ésNemzetköziKapcsolatokTan-székénekkutatójaakérdésmegvilágításáhozaz1930–32-esindiaipolgáriengedetlenségimozgalommal foglalkozóhíradásokról készített esettanul-mányt.

Úgylátta,abritekazértnemvoltakgyarmatellenesek,mertnemtudtakabrithatóságokerőszakoskodásairól.Azértesüléseketelőszörisacenzúraésazállamiújságkiadásbefolyásolta.Brit-Indiában1900-banmárvoltakfüg-getlenhírközlésieszközök,olcsóújságok,hírlapügynökségek,ésműködöttatávíró.Azindiainemzetimozgalmakraválaszulmegerősödöttabirodalmicenzúra,azinformációkhozelsősorbanakivételezettekfértekhozzá,azőújságjaikkaptaktöbbhirdetést.Abrittisztviselőkjókapcsolatbanvoltakaszerkesztőkkel,ésügyesenhasználtákapropagandaeszközeit.ARaj(IndiaiBritBirodalmiKormány) például nyolc hónapigmeg tudta akadályozni,hogykiszivárogjanakahírekaz1919.éviamritszárimészárlásról.�Azál-lamtovábbimódszerevolt,hogyazerőszakottörvényekkellegitimálta.Agyarmatiakerőszakosválaszaitabritekkeletidespotizmusnakminősítették,ésazthirdették,őkhoztakcivilizációtakáoszbafulladóhelybelieknek.

Owenagyarmatierőszakrólszólóhírekvizsgálatátannakszámbavételé-velkezdte,hogymitmondtakaszemtanúk,ezhogyanalakultátahivatalosésmáshozzászólásoksorán,majdmennyireváltozotttovábbazújságírókcikkeiben,ésvégülmilymértékben tompítottákazújságírókéskiadókajelentésekélétBritanniában.Evizsgálódássoránkiderül–vélteaszerző–,hogyanviszonyultakabritekabirodalomhoz.Egyesekszerintsokattudtakróla,ezértlelkesedtekérte;másoknakgyérvoltatudásuk,ezértviseltettek

1.AzamritszárisortűzbenDyerdandártábornokönkormányzatotkövetelőindiaiakralövetett,379halottés1200sebesültmaradtahelyszínen.MagyarNagylexikonI.kötet,Bp.1999.

105

közönnyeliránta.Owenszerinteznemilyenegyszerű.Atudásbirtokábanéppúgylehetvalakiközömbös,mintlelkeshíveabirodalomnak.

Akérdésaz1950-esévekbenakenyaiháborúidejénisfelvetődhetett:miértnemtiltakoztakerélyesebbenabritekazerőszakellen.Aznemkielé-gítőválasz,hogynemtudtakazeseményekről.Azadöntő,hogyanreagáltakasajáthonfitársaiktúlkapásairólszólóhírekreazújságírók,szerkesztőkésazolvasók.Ebbőlatanulmánybólnyomonkövethető,hogyanformálódottabritsajtó,ésletttalajaabirodalmieszmékkialakulásának,terjesztésének.Afővárosiésagyarmatiújságíráskiegészítetteegymást,dekérdés,elhallat-szott-eBritanniábaazindiaiakhangjaaz1930-asévekben.

1930–32-benazindiaipolgáriengedetlenségimozgalomrólaRajtólésazIndiaiNemzetiKongresszustólérkeztekhíradások.Ezekjóltükröztékakétfélköztiellentétet.Rajaktáiból látszik,hogyabrithivatalnokokma-gánemberkéntelhitték,hogyarendőrségverteasztrájkőröket,megerősza-koltaazasszonyokatésfelégetteaházakat,mégisújabbjelentéseketkértekbeosztottaiktól,éselvártáktőlükazelőzőekcáfolatát.Avezetőtisztviselőkvégül jólértesültekvoltak.ARajnemtitkoltaelsajáterőszakoscseleke-deteit,mertmegakartamutatniazerejét,ésbizonyítanikívánta,hogyazindiaiak felkészületlenek, ezért kell uralkodni fölöttük.Meg kell tanítaniabennszülötteketszabadságbanélni,ésehhezhosszabbbrituralomravanszükség–hirdették.

AzIndiaiNemzetiKongresszusszinténigyekezettbefolyásolniaripor-toktartalmát.Önkéntesekkeldolgozott,újságírókatésjogászokatképezettki,hogyírjákmegalakosságpanaszaitanyilvánosságnak,illetvejuttassáktörvényeléazerőszakoskodóhivatalnokokatésrendőröket.Azönkéntesekgyakranaszegényekközüljöttek,őkvédtékkiaRajtámadásait,lepleztékleabritek intézkedéseit.Elsősorbananemzeti lelkesedés,avallás,akö-zösségiránti lojalitásésarendőriagresszióbírtákráőketazellenállásra.AmozgalmataKongresszusvezetőiirányították:megszűrtékazértesülé-seket,kiválasztották,milyenhírekkerüljenekki,éshogyantálaljákazese-ményeket.

A levéltárakban gazdag anyagot lehet találni. Egy 1932-es benáresiesemény dokumentumai például világosanmegmutatják,mint igyekezettmindaRaj,mindaKongresszusbefolyásolniabeszámolókat.Arrólvoltszó,hogyaKongresszusönkéntesasszonyaitfogvatartásukidejénállítólagbántalmaztákazindiairendőrök.Ahírmegjelentahelyinemzetiújságban,mireabritkörzetimegbízottLeonardOwenvizsgálódnikezdett.Azasszo-nyokelbeszéléseitazújságmegváltoztatta,ésüreslapokatíratottalávelük.Owenúgylátta,aszemtanúkatésarendőrizaklatásokatelőkészítették.A

�06

rendőröketvégültisztázták,ahelyiújságotpénzbüntetésreítélték,ésmeg-tiltották,hogyhasonlócikkeketközöljön.

Oweneredményeifeldühítettékahelyikongresszusivezetőt,Malaviyát,sőiskivizsgáltaazügyet.Azőjelentésébenvalamennyitanúvallomás,or-vosilátleletellenkezettazOwenével.Akéttáboregymástvádolta.Owenaztállította,akasztonkívüliözvegyekaKongresszustólkaptakellátmányt,ezértvallottakarendőrségellen.Malaviyaszerintpedigarendőrséghall-gattattaelalehetségestanúkat.

Mindkéthatóságúgymanipuláltaabizonyítékokat,hogysajátközön-sége előttmegbízhatónak, előítélet-mentesnek tűnjék.Hatalmuk azonbannem volt egyenlő: a Raj brit tisztségviselőiminden indiai fölött ítélkez-hettek,éscenzúrázhattákaz indiai rendőrségbeadványait,aKongresszusellenbennemkényszeríthetett senkit tanúskodásra,nemvizsgálódhatottabrit hivatalnokokkörében.A tanúvallomásokat sem tekintették egyformasúlyúnak,mertazangolokúgyvélték,azindiaiakhazudnak,ésközömbö-sekazigazságiránt.Curzonkijelentette,azigazságirántiérdeklődés„teljesegészébennyugatikoncepció”.Azindiainacionalistákatmélyensértettékezek a megállapítások, bár mégmaga Gandhi is elismerte, „hazudunk”,ezért„afehérekirántunkmegnyilvánulóelőítéleteiértrészbenmagunkva-gyunkfelelősek”(654.o.).

Abritérdeklődőktermészetesenszerettékvolnatudni,mifolyikIndiában.Azoknyomozóújságírókrahárultvolnaafeladat,denemvoltaksikeresek.Egyradikálisbritújságíró,H.N.Brailsford1930–31-benGujaratbautazott,hogyriportotkészítsenazottani lázongásról.Akonfliktusaparasztoktá-mogatásakörülaRajésaKongresszusközötttörtki;azelőbbirendelkezetttámogatásialapokkal,állásokkal,ésfegyverekkel,azutóbbicsakbojkottotszervezhetett, lemondathatta a helyi hivatalnokokat, megszervezhette, hogy nemfizetikbeaföldadót.Ahelybelibritekazindiaiakbólállórendőrségtőlvárták,hogyazok–asajáthonfitársaikellenében–megállítsákaprovo-kációkat.Brailsfordvégültolmácsnélkül,shamarabbérkezettGujaratba,mintahogyazérkezésérefigyelmeztetőRaj-levél.Ígytapasztalhatta,hogya helyi rendőrségkorrupt és brutális, és hogy azügyeskedőkkisajátítjákmaguknakalázadókállásait,földjeit.AkörzetimegbízottelkísérteBrails-fordotegyfaluba.Ottelismerte,hogyigazavanabritújságírónak,deaRajelőttmeghazudtoltaőt.

Brailsfordelső látogatásaelőttnéhányhónappaladharasanaisópárló-bannéhányszázfegyvertelentiltakozótcsúnyánmegvertek,deGarrettbrittisztviselőa rendőröketvédte.Egyamerikaiújságíró jelentetteasokkolóeseményt,ezértBrailsfordállításaitisújramegakartákvizsgálni.Ugyanaz

�07

aGarrettkaptaafeladatot,ígyezajelentésistagadtaazagressziót,sállítot-ta,hogyaKongresszusprovokáltakiarendőrimegtorlást.Brailsfordvála-szábanindiaiszemtanúkrahivatkozott,deazőszavaegyedülálltszembena Raj kijelentéseivel.

Aproblémátafordításigondokmellettfőlegahírekértelmezéseokozta.Azoknyomozóújságírókbiztosakvoltakbenne,hogysokállításelemzésé-velellehetjutniazigazsághoz.Decsakakkor,haakülönbözőálláspontokösszemérhetődimenzióbanmozognak.Gujaratbaneznemígyvolt.ARaj-félebeszámolóa lakosság„aszertelenségéről”szólt.AKongresszusarrahivatkozott,hogyabrithatalomeleve törvénytelen.Akétvéleménynemazonossíkonmozgott,ezértösszeegyeztethetetlenvolt.

AnehézségekellenéreBrailsfordazttapasztalta,hogyazállamicenzú-raésasajtó-politikatökéletlen,hiszenelégkönnyenhozzájutottazinfor-mációkhoz.Ahivatalosriportotáltalábanakezébeadtákazújságíróknak,mígaKongresszusjelentéseitbetiltották.Alapoktulajdonosainemkaptaktámogatást,papírt,nyomdát,haellenségeshangotütöttekmeg.Ahirdeté-sekvisszatartásaszinténaRajmódszereiközétartozott,báraKongresszusújságjaivalszembenhatástalanvolt.Ezekfőkéntindiaiakkezébenvoltak,bulletinokés röpcédulák formájábanelárasztottákazországot.Eztnehézvoltellenőrizni.Atörvényhozógyűlésésatartományitanácsokintézkedé-seitnemlehetettcenzúrázni.ARajezért1930végéntörvénybentiltottamegaveszélyeshírekközlését.Aveszélyességmegítélésétabíróságrabízták.Akongresszusihíradásokatnemezatörvény,hanemacenzúrafojtottael.

Nemtudtákmegakadályozniaztsem,hogyakormányelnyomóintézke-déseirőlszólókongresszusihírekeljussanakLondonbaésavilágba.Ezekegyrészét a brit fővárosban aTiltottKönyvekGyűjteményében őrizték, de azújságírókmegszereztékamásolatokat.Acenzúrahatástalanmaradt.ABom-bayból1930-bankéthétalattérkezett705sajtóhírbőlcsak41-etellenőriztekéscsupánhetettiltottakbe.Atelegramokkalmégkevésbéboldogultazellen-őrzés,éskülönösentehetetlenvoltazamerikaikülpolitikailevelezőmunka-társaküzeneteivelszemben.Egymegállapításszerintacenzúrázáshíretöbbkártokozottabritekügyének,mintamennyitahírektartalmaokozottvolna.

Hogyan kezelte az Indiából érkező híreket a brit sajtó? Megtehette,hogynemközölsemmit,vagymindakétoldalhíreitközreadja,avagyvá-lasztközülük.OwenaManchesterGuardianhírközlésipolitikájátelemez-te.1930-banezazújságanapi47ezrespéldányszámávalnemtartozottalegnagyobbakközé,debehatóan foglalkozott Indiával, szakértőket és le-velezőmunkatársakatalkalmazott.Politikaikötődéseknembefolyásolták.Olvasóiművelt középosztálybeliekvoltak, akiket érdekeltekabirodalom

108

dolgai,ésképesekvoltakvéleménytalkotni.AGuardianviktóriánuselvekszerintdolgozott,nevelniakart,azigazatírta,azértesüléseketellenőrizte,éserkölcsikötelességénektartottaabirodalmipolitikaalakítását.LegendásfőszerkesztőjeC.P.Scottvolt.AXIX–XX.századfordulójánaksúlyosbritagresszióiról(Írország1880-asévek,SinnFein-harcok1920–21-ben,dél-afrikaiháború1900-ban)bátrantudósított.

Ezek ismeretében különös, hogy Indiából az atrocitásokról kevés hírtközölt a lap. Ennek az volt az oka, hogy eleinte nem volt Indiában élő,fizetett levelezője.Későbbmár indiainemzetiségűmunkatársai isvoltak.Mindannyiuktólelvárták,hogynekötődjenekaKongresszushoz.Rabindra-nathTagorehiábajavasoltaScottnak,keressenaKongresszusoldalánálló,indiaihírközlőtis,afőszerkesztőehelyettegyIndiaiInformációsHivataltállított felegy indiaiegyetemistavezetésével.Emellett számos,aRajhozkötődőközvetítő segítette aGuardianmunkáját, például a nyugdíjas brittisztviselő,J.T.Gwynn.Őtisztelteugyanazindiaiakat,deúgylátta,„egykisséalacsonyabbrendűek,mintazangolok”,és„mégnemállnakkészenazautonómiára”(664.o.).GwynnaztjavasoltaScottnak,neadjanakhírtarendőriatrocitásokról.

Elképzelhető,milyenzavartokozott a szerkesztőségbenBrailsford tu-dósítása.Afőszerkesztőfia,TedScottmásforrásbólisellenőrizniakartaahíreket.A„megbízható”levelezőezúttalGeoffreyGarrattvolt(nemHughGarrett!), az ICS (IndianCivil Service)munkatársa.Ő azt írta Scottnak,nincs semmi baj a rendőrökkel, csak elszigetelt incidensek fordultak elő-jelentetteGarratt,cáfolvaBrailsfordriportját.

Gandhi 1931-ben Londonba érkezett egy konferenciára. A Guradianmindentmegtett,hogyrosszszínbentüntessefel.Aztírta:Gandhivalójábannemakarmegegyezniabritekkel,„egyetlenmondanivalójaBritanniaszá-mára,hogytakarodjonIndiából”(665.o.).„HarcolnunkkellaKongresszusellen”–jelentettekiGwynn.

1932 januárjábanaGuardianújabb lázongásokrólkapotthíreket Indiaészak-nyugati határvidékéről. Ezúttal egy brit szemtanú, Verrier Elwinevangélikus misszionárius terrorról, rendőri gyilkosságokról, felgyújtottházakról tájékoztatta a lapot.Ő korábban, a guajarati lázadásokról is tu-dósított,mégpedigBrailsforddal egybehangzóan.MostGandhi kérte fel,küldjönriportotahatárról.ElwinjelentésétőszinténektaláltaTedScott,demásforrássalisösszeakartavetni.EdwardThompsonvoltmisszionárius,irodalmárvállaltaafeladatot.ŐrészbenigazatadottElwinnek,részbenpe-digtúlzónakminősítetteajelentését.TedScottúgydöntött,nemkellmeg-jelentetniükElwinbeszámolóját.

109

Elwin,ThompsonésGarratt elbeszéléseit elevebefolyásolta, hogyme-lyikoldalonálltak.Elwinazonosultaz indiaiakkal,aKongresszussal,azőszemükkel nézte az eseményeket.Brailsford hasonlóan érezhetett.Az ICSneveltjei,Gwynn,Garratt,vagyThompsonnemtudtakegyüttérezniazindiainéppel.EkkorújkollégaérkezettaGuardianhoz,sezzelmeghiúsultaszán-dék,hogyelfektetikElwintörténetét.MalcolmMuggeridgekétévigtanítottIndiában, igyekezett ráébresztenidiákjait,hogy jogukvanaszabadsághoz.VisszatérveBritanniába,aGuardianhozkerült.TedScottbarátjáváfogadta,éshagyta, írjon, amit akar.1934-benPicture Palace címmel regénytadottki,melybenkigúnyolta lapja elveit.Akönyvet aGuardiankurátoraibezú-zatták.Muggeridgeazthangoztatta,Indiábanelőbb-utóbbválasztanikellazalkotmányoskormányzásésazautokratikus,idegenuralomközött.TedScottváratlanhalálautánMuggeridgealaphelyettesfőszerkesztőjekéntismétkö-zölteElwintudósításátafalvakfelégetéséről.Nemvoltnagyvisszhangja,deazértkisbulletinokútjánterjedtahír.Elwinmunkájakésőbbkönyvalakbanismegjelent.Nyilvánosgyűlésekenabrithallgatóságegyszerűennemhitteel,hogyhonfitársaimitművelnekIndiában.AGuardianriportjaihozbizonyí-tékotköveteltek.AzIndiaLeagueelnöke,BertrandRussellezértküldöttségetmenesztettIndiába,deajelentésnemkeltettnagyfigyelmet.

Akönyvkiadásbanhasonlóvoltahelyzet.Abritkiadóknemszívesenad-takmegbízástpolitikaitémákkalfoglalkozóindiaiíróknak.Indiaiakszavanemigen jutottela30-asévekbenBritanniába,aBBC-bensemszerepel-hettek.Azangoloktehátnemkaptakhitelestudósításokatazindiaiállapo-tokról.Gandhia1920-asévekbenfelfüggesztettmindenhíradást,agitációtBritanniában.MárhivataltsemtartottfennLondonban.TisztelteaGuardi-ant,deúgyvélte,kölcsönösmegbecsüléscsakakkorjöhetlétrehazájaésBritanniaközött,hamegszűnikabirodalom.Muggeridge1932-benvissza-tértIndiába,aCalcuttaStatesmanfőszerkesztő-helyetteselett,ésbárbíráltaaRajpolitikáját,nemcsatlakozottaKongresszushoz.

Owenmegállapítja,hogyazállamicenzúranemvolthatékony.Azál-lamnaknemvoltelégembere.Ahírekmegfogalmazásába,terjesztésébeaKongresszusésaRajisbeleszólt.Magaabritsajtó,nevezetesenaGuar-dian szintén ellenőrizte az értesüléseket ésmegalkotta a saját változatát.Ez a lapnemvolt közömbös a világbajai iránt.Kötelességének tartotta,hogy a megismert adatokat közzétegye. Miért hallgatott a Guardian mégis Indiáról?Ennekrészbentechnikaiokaivoltak:munkatársainembeszéltékahelyinyelveket,egyírástudatlantöbbségűországbólnehézvoltírottdo-kumentumokatszerezni,atraumánátesettáldozatokbeszámolóizavarosakvoltak.Azújságszerkesztőimégismegvoltakgyőződve,hogyaz igazat

��0

írják,hiszenmagyarázataikszakszerűekvoltak,azellenőrizetleninformá-cióknaknemhittek,akormányvéleményétnemfogadtákelkritikátlanul.BáregyedülaGuardiannakvoltakindiailevelezői,azelőítéletektőlmég-semvoltakmentesek.GwynnésGarrattmárnemvoltszolgálatban,ezértfeltételezhettékróluk,hogyfüggetlenek.Abritolvasóknaktőlükkellettér-tesülniükaz„igazságról”.

AGuardian szerkesztői lelkiismereti feladatnak tekintették az újságírásetikai parancsainak teljesítését. Scott panaszkodott Tagorénak, hogy meg-lehetősen vakon tapogatóznak az indiai ügyekben.A megbízhatónak ítéltmunkatársakriportjaitközöltékazerőszakoscselekményekről.Abiztosér-tesüléseketszerkesztőségicikkbenírtákmeg,dealevelezésirovatbanmeg-jelenhettekkérdések,állítások,észrevételekis.Indiaiaktólérkezettmegnemerősítettjelentéseketnemvettekát.AGuardiannemkívántegyikfélmellettsem állást foglalni.Munkatársai azt gondolták, távolságtartásuk a legjobbgaranciaamegbízhatóságukra.Agyarmatellenesekszerintéppellenkezőleg,azokahitelesemberek,akikbelevetikmagukataharcokba.VerrierElwinpél-dáulaszolidaritáselvétvallotta.Meghökkentő,hogyegyerőszakosesemény-rőlszólóbeszámolóazimperializmustszolgálhatja,ugyanisannakhatásárahozzákezdhetnekarendszermegjavításához.Ebbőlazkövetkezik,hogynembírálnikellagyarmatosítást,hanemteljesenelutasítani–véliaszerző.

AGuardiantörténetemegmutatta,hogyakormánytólvalótávolságtar-tássalnemidegenítetteelmagátólazolvasóit.Igaz,nemsikerültmeggyőz-nieegyikfeletsemamásikigazáról.Nemnyomtaelazindiaiakszavát,sőtéppennagyérdeklődéstkeltettiránta.Egyfelfogásszerintazembereknektudniukkellettarról,hogyanműködikabirodalom.Hanemtudtaksemmit,nemlehettekimperialisták.Owenszerintabirodalomatájékozatlanságbangyökerezett.A tudatlanságkonstrukcióvolt,amely lehetővé tette,hogyabritekképzeletébenegészenmás legyenabirodalom,mint amilyennekagyarmatialattvalókmegtapasztalták.

Azújságírást,hírközlést,mintláttuk,80évvelezelőttismanipulálták.Hanapjainkbanhasonlóttapasztalunk,azegyáltalánnemavéletlenműve.Vajonment-éavilágelőbbreazóta?Ment:mamársokkaltöbbhatékonytechnikaieszközállazemberiségrendelkezéséreahírektovábbítására,deatorzítás,hamisításlehetőségeismegsokszorozódott.

NicholasOwen:„FactsareSacred”:TheManchesterGuardianandColonialViolence,1930–1932.(„Atényszent”–AManchesterGuardianésagyarmatierőszak,1930–1932)TheJournalofModernHistory,84.szám,2012.szeptember,643–678o.

Fodor Mihályné

���

Európai polgárháború Spanyolországban

Gabriele Ranzato,aPisaiEgyetemjelenkori történelmi tanszékénekpro-fesszoravaskosmonográfiávaladtaújabbbizonyságátannak,hogyazolasztörténettudományérdeklődéseaspanyolpolgárháborúiránttöretlen,ésko-rántsemcsakazért,mertanemzetközivészélesedettbelháborúbanmindkétoldalonharcoltakésfontosszerepetjátszottakolaszok(vö.Arrigo Petac-cokönyvérőlírottrecenziónkkalaKlió2009/1.számában).A demokrácia napfogyatkozása. A spanyol polgárháború és eredete 1931–1939 (L’eclissi della democrazia. La guerra civile spagnola e le sue origini 1931–1939) címűmonumentálisértekezésaspanyolországipolgárháborúnakmindki-robbanását,mindeszkalálódását legfőképpenaszabadelvűhagyományokhiányávalmagyarázza, azzal, hogy Spanyolhon történetében az antilibe-ralizmus különböző válfajai követték egymást. „Liberalizmus és demok-ráciaolyanideáltípusok,melyeketsemelyikországsemérteltökéletesen–írja.–DeNyugat-Európaegyetlenállamasemmaradt tőlükolysokáigolyan távol,mint Spanyolország.” (55. o.)Noha a liberalizmus az állam(ön)korlátozásánakklasszikusdoktrínája,aspanyolpéldaismutatja,hogyazantiliberalizmusaz„államellenesség” (XIV.o.)gyakorivelejárója, sőtszinonimája.Az állami „lét és tudat”, az állami intézményrendszer és azállameszmespanyolországigyengeségénekranzatóitézisemeglephetiazo-kat,akikSpanyolországrólcsakannyittudnak,hogyottviszonylagkoránlétrejöttegyerős,hatalmasközpontimonarchia,ésnemvesznektudomástarról,hogyéppenazévszázadosönkényuralom,zsarnokság,elnyomásre-kesztettekiaspanyoloktúlnyomótöbbségétazállamiéletből,illetvetartot-tatávolvagyidegenítetteelőketazállamiságtól.Spanyolparadoxon,hogyazegyháztúlhatalmaésazállamhatalommalvaló„összenövése-összetarto-zása”szinténebbeaziránybahatott.Mármintlátszólagparadox,valójábannagyonislogikusjellegzetesség.Aspanyolállami-társadalmiéletetáthatóévszázadoserőszaknemazerőt,haneméppenséggelagyengeségetfejezteki,sennekörökségeőrződöttmegésfokozódott„adabsurdum”a„belharc-ban”(lottaintestina,209.o.),amikora„spanyoltragédia”(55.o.)„európai

��2

háborúvá”(3.o.)fajult.Apolgárháborúaspanyolnyomorúság„megszün-tetvemegőrzője” lett, ilyen értelemben válhatott a „legeurópaiatlanabb”,„legnyugatiatlanabb”,legperiférikusabbéslegpartikulárisabb„hispanikum-ból”egyetemesjelentőségűjelenséggéésörökmementóvá.

Ranzatomélyreszántóanmutatjaki,hogyaköztársaságellenes„alzami-ento”,afrancoista„katonaifelkelésparadoxmódonelszabadítottaaforra-dalmat,amelyetpedigállítólagmegakadályoznipróbált”(423.o.).Aszél-sőjobb„pronunciamiento”radikalizáltaarepublikánusokat,vezérszerephezjuttatta köztük a legbalosabb erőket.Hasonlóképpen a nyugati liberálde-mokratikushatalmak, főképpNagy-Britannia„rosszindulatúansemleges”(312.o.)elzárkózása,„fényeselszigetelődése”az,úgymond,„kommunista”köztársaságtól,pontosana„szovjetizálást”segítetteelő:aköztársaságotva-lósággalbelekergettekülpolitikailagaSzovjetuniómintegyedülilehetségesszövetséges „segítő karjaiba”, belpolitikailag pedig a „forradalmi terror”(403.o.),az„antiklerikálisőrjöngés”(furiaanticlericale),a„papokravadá-szás”(cacciaalprete),a„véresésikonoklasztaegyházellenesség”végletestombolásába(408–410.o.).Mindezzel,továbbáaköztársaságkiszolgálta-tásávalahitleribombázóknakésMussolini„önkénteseinek”,Anglia„szé-gyenletesfelelősség”(662.o.)terhétésbélyegétvettemagára.

Aklerikalizmusnak és antiklerikalizmusnak amodernEurópábanpél-dátlanul szélsőséges ésvéresösszecsapása a spanyolpolgárháborúegyik„differentiaspecifica”-ja,gyászosjellegzetességevolt.Aspanyolkatoliciz-mushagyományosanellenzettmindenváltozást,újítást,reformot,nyitást,európaizálást, nyugatosodást, liberalizálást, demokratizálást, amaradiságintézményesült szimbólumaként. A „jakobinus”-kommunista-anarchistatemplompusztító,papgyilkosterroravallásosspanyoltömegeketarepub-likánus táborellen fordította,mígmagát aklérustvalósággal „fasizálta”.Főpapok áldottákmegFranco zászlait, szentesítették vérfürdőitmint „azistentelenekellenikeresztesháború”(406.o.)szükségesvelejáróit,aSzentÁgoston-i„égiváros”(406.o.)védelmezését,neveztékel„újCid”-nekapuccsistatábornokot(546.o.).Mindösszekétpüspöktagadtamegegyütt-működését „a vallásért, a hazáért és a civilizációért folytatott kereszteshadjárattól”,a többiekaláírásukkal is igazoltákés támogattáka„nemzetimozgalmat”(406–407.o.).A„rekrisztianizáció”(541.o.),az„antiliberáliskatolicizmus”(510.o.),avallásos„reconquista”(512.o.),aXI.Piuspápalegmagasabb egyetértésével (412. o.),Mária-kultusszal ésAquinói SzentTamáskultuszával(543.o.)megtámogatott„nacionálkatolicizmus”(nazio-nalcattolicesimo,513.o.)afrancoizmus„támasza,talpköve”maradtagyő-zelemutániévtizedekbenis.

��3

Sajnosezekrőlakövetkezményekrőlazalaposfeldolgozássokkalszűk-szavúbbanszól,mintabőségesenelénktártelőzményekről.Ámaztmégakötetvégi rövidkitekintés is fontosnak tartjakiemelni,hogyamostanságolykor szerecsenmosdató igyekezettel „rehabilitálni” próbált Caudillóra„módszereskegyetlenséggel,olyhosszúidőnátvégrehajtottmészárlásai”okán„úgykellemlékeznünk,mintatörténelemegyiklegvérengzőbbdik-tátorára”(659.o.).

GabrieleRanzato:L’eclissidellademocrazia.Laguerracivilespagnolaelesueorigini1931–1939 (A demokrácia napfogyatkozása.A spanyol polgárháború és eredete 1931–1939),BollatiBoringhieri,Torino,2012,692.o.

Madarász Imre

��4

A királyért és a hazáért: Jack O’Connell, a CIA, és az arab-izraeli konfliktus, 1963–1971

Jack O’Connell:TheKing’sCounsel.TheMemoirofWar,Espionage,andDiplomacyintheMiddleEastcímű2011-benmegjelentmemoárjaáltalújmegvilágításbakerültazEgyesültÁllamokKözel-Keletpolitikájaaz1960-as1970-esévekben,nagyportvertfeltörténészkörökben,éssokállításaazótaisvitatárgyátképezi.Nigel J. Ashtontanulmányánakközpontitémájaisezamű,megpróbálvaigazolni,vagyesetlegmegcáfolniazabbanmegje-lenőtörténeteketatémábanmegjelentszakirodalom,atémákhozkapcsoló-dómemoárok,illetveazazótanyilvánosságrahozottdokumentumokáltal.DeAshtonműve nem csak egyszerűen forráskritika, hanem felvetődnekbenneamodernkoridiplomáciakutatásalapvetőproblémái,mintatitkosí-tottdokumentumok;illetveösszevetveO’ConnellállításaitatényanyaggalpróbátteszazEgyesültÁllamokközel-keletipolitikájánakfelülvizsgálatáraabbanaz időszakban,amikorJackO’ConnellaCIAammanikirendeltsé-génekavezetőjevolt.VégülO’Connellszemüvegénkeresztülbetekintéstnyújtatitkosszolgálatokműködésébe,éstevékenységébe.

SajnálatosmódonnemkészültigazánhistoriográfiaikutatásO’Connell-ről, és azadottkorszakbana tevékenységéről– ahogyanAshton ismeg-jegyzi. Szerepe is csak említések szintjén jelenik meg, például RichardHelmsvoltCIA-igazgatómemoárjában,vagyazAviShlaimálltalkészítettHusseinéletrajzikötetekben,aholúgyjelenikmeg,mintakialegközeleb-bi kapcsolatba került a királlyalAmerikából. Ezekmellett csak az azótanyilvánosságra hozott okleveles források, külügyminisztériumi levéltáraknyilvánosaktáijelenthetteksegítséget.

AshtonalapvetőenO’Connellművénekazelsőkilencfejezetévelfog-lalkozik,tehátazzalazidőszakkalamikorO’ConnellAmmanbanteljesítettszolgálatot.EzalólkivételAnyárAmmanban–1958címűfejezet,amelyakiküldetésénekmintegyelőjátékakéntszerepel.EkkortalálkozottelőszörHusszeinkirállyal és ekkor alapoztamegakésőbbi jókapcsolatot azzal,hogyővoltaCIAközvetítője,akifigyelmeztetteakirályt,hogypuccsot

115

terveznekellene.Igazakirályrészletes információkkalrendelkezettsajáthálózatánkeresztül–amelyiknekegyébkéntővoltafeje–azakcióról,éssikeresenmeg is akadályozta azt, viszontO’Connellnek sikerült a királyközelébeférkőznieéskivívniaatiszteletét.Ígynemcsakhogymeggyőzteezzel aCIAvezetőit alkalmasságáról, ezértőtválasztottákki azammanikirendeltségfőösszekötőtisztjévé,hanemmegiskönnyítettesajátkésőbbiküldetését,aminemvoltmás,minthogyösszekötőkapocslegyenHusszeinésazEgyesültÁllamokközött.

A tanulmány középpontjában O’Connell művének három témája áll:azelső,hogy1967.június4-énfigyelmeztetteHusszeintamásnapindulóizraelilégitámadásról,akiígyfigyelmeztetnitudtaNasszertugyenerről.AmásodikegymemorandumamelyegyHelmsésMeirAmitközöttlezajlotteszmecserekövetkezménye.Aharmadik,amelyikazügynök1967utánihá-borúbanbetöltöttszerepévelfoglalkozik.

Azelsőtörténetszerint1967.június4-énegykatonaiattaséjelentmegazirodájában,ésaztmondtaneki,hogyatel-avivinagykövetségendolgozóbarátjától tudja, hogy Izraelmásnap támadást indít az egyiptomi légierőszétzúzására.MiutáneztO’Connellmegtudta,közölteakapottinformációtHusszeinkirállyalis,hozzáfűzve,hogyaCIAelőrejelzéseszerintazarabokbármilyen Izraellel folytatott konfrontációt egy héten belül elveszítenek.O’Connellkétévtizeddelkésőbbegyprivátbeszélgetésentudtacsakmeg,hogymilettazüzeneteeredménye:Husszeinaznapestekétszeristovábbí-tottaaztAbdelMunimRiadonkeresztülNasszernek,akiazonbanegyszerű-ennemhittneki,ígynemtudtákelkerülniatámadást.

Ashtonakronológiábannem találkifogást:az izraeliháborúskabinetjúnius4-énreggelültössze,ésadtaavégsőbeleegyezésétazEgyiptomel-lenitámadáshoz.Ígylehetséges,hogymégdélutánrakiszivárogtattákaztazamerikainagykövetségre,lehetővétéve,hogyestéreAmmanba,O’Connellirodájábaérjenazüzenet.Emellettfellelhetőegynemközvetlenkapcsoló-dásipontegyjordániaiszerzőnek,SamirMutawinakaz1967-esháborúbanvaló jordán részvételről szólóművében, amelyben leírja,hogyHusszeintinformáltákatámadásrólésaztRiadonkeresztültovábbisadtaEgyiptom-ba.AzonbannálaazinformációforrásaazirakinagykövetvoltAmmanban.Ezazállítása sokkritikátkapotta forrásmiatt,viszonthakicseréljükazinformációforrástaCIAösszekötővelakkorsokkalhitelesebbenhangzik-írjaAshton.

Problémásviszont,hogynincsjelenlegolyanrendelkezésreállódoku-mentum,amiszerintazEgyesültÁllamok tudottvolnaa támadáspontosidőpontjáról.MagaO’ConnellnemjelentetteaztWashingtonba,éskésőbb

��6

Helmsisigazolta,hogysehonnannemkapottinformációterről.Atel-avi-vi nagykövetségről ellentétes információk érkeztek:Anthony J. Perna azEgyesüt Államok helyi katonai attaséja jelentései figyelmeztető jelkéntszolgáltak,mígWalworthBarbournagykövetéinkábbmegnyugtatóanha-tottak.Azbiztos,hogy innensemérkezett információa támadáskonkrétidejéről, igazmegvanalehetősége,hogycsakféltek,hogyesetleglehall-gatjákazt.Ezfelisvetiamásikproblémát:hogyanlehetséges,hogynemhallgatták leHusszeinüzeneteit,semanyugatisemaz izraeliállomások.Ashtonbizonyítékotistaláltarra,hogyerreképesekvoltak,hiszenegynyil-vánosságrahozottjelentésbenmárjúnius6-ánmegjelenikegyNasszerésHusszeinközöttibeszélgetés.Ashtonkövetkeztetése,hogyarendelkezésreállóforrásokalapjánnemlehetbizonyítanisemazt,hogyigazatmondott,semazthogynem,csupánaztlehetkijelenteni,hogyolyanpozícióbanvolt,hogyképesvolterre.

Amásodikegymemorandum,amelyetaCIA-igazgató,DickHelmskül-döttJohnsonelnöknekjúniuselsejénaMeirAmittaltörténtbeszélgetésükután.Atörténethátterébenazáll,hogyAmitszerettevolnamegszerezniazEgyesültÁllamokbeleegyezésétazEgyiptomellenimegelőzőcsapáshoz,vagyisahogyatörténetbenmegjelenik,„zöldlámpát”kapni,ésennekér-dekébentalálkozottHelmsselésRobertMcNamaravédelmiminiszterrel.AJackO’Connellkönyvébenmegjelenőmemorandumazelőbbihezkötődik:alényege,hogyHelmsatalálkozóutánmemorandumbanfordultazelnök-höz,amelybenkifejti,hogyAmitmitüzen.Amemorandumlényege,hogyIzrael biztosan támadásra készül, viszont nembiztos, hogy az egyiptomitámadástólvalófélelemazok.InkábbelutasítjákazENSZbékefenntartókelküldésétaSínai-félszigetről,illetveaTiráni-szoroslezárását,éseztürügy-kénthasználjákNasszerésEgyiptomerejéneklerombolásacéljaérdekében.Emellettelmondjabenne„Helms”,hogyazAmitáltaljósoltveszteségeknélésaháború időtartamánál jóvalcsekélyebbszámokat jósol.Végülegyér-telművétesziAmitküldetését,aminemmásmintazamerikaihozzájárulásmegszerzése,főlegaszovjetektávoltartásaszempontjából.

Azelsődlegesproblémaazamemorandummal,hogyhamisítvány.Az1990-es évek végénO’Connell kéréséreHelmsmegmutatta amemoran-dumot, viszont nem engedte azt lemásolni, O’Connell csak jegyzeteketkészíthetett róla.Ezekután2001-benkészített egy sajátmemorandumot,amelyre ráhamisítottaHelms aláírását is, hogymajd2009-ben egy inter-júbanúgymutassabe,minthaHelmskészítettevolna.Azviszontbiztos,hogyAmitésHelmstalálkozottegymással,ésatalálkozóutánHelmsva-lóbanírtegymemorandumotazelnökhözcímezve.Magaatény,hogyúgy

��7

gondolta,hogyazelnöknekistudniakellatalálkozótémájáról,bizonyítja,hogymagasprioritásúügyrőlvoltszó.Nemcsakamemorandumból,hanemJohnsonnaplójábóliskiderül,hogy10:20-korkapottegyhívástHelmstől,amelyközvetlenülazAmittalvalótalálkozásutánratehető,ígyfeltételezhe-tő,hogyatémaAmitüzenetevolt.

Végül azAmit-látogatás lezárásaként, még a bizonyításhoz tartozhat,hogyaMcNamarávalvalótalálkozásasoránhasonlótémákkerültekszóba,mintamelyekO’ConnellHelmsc.memorandumában,illetveazelnökLeviEshkolnakküldöttlevele,amelyelsőlátásraaszokásosamerikaiszerepvál-laláslátszatátkeltiatérségben,vagyisaterületiintegritástámogatását,deegyO’Connelláltal jelzettmondat„kilóg,mintegyfájóshüvelykujj”,ésezúgyszólt,hogy„egyeztettüknézeteinketAmittal”.EzasorjelenthetteIzraelszámáraa„zöldlámpát”,amelytudattaazizraelivezetőkkel,hogyazüzenetetJohnsonmegkapta,éselisfogadtaazt.

Amígazelsőkétesetbenazamerikaifelelősségnemszámottevő,addigaháborúutánirendezéskapcsánezmegváltozik.O’Connellszerepetkapa békefolyamat szervezésébenmint egyfajta közvetítő aHusszein vezet-tearabdelegációésazamerikaiENSZképviselőArthurGoldbergközött,akiinkábbazizraelifélfelőlszervezteabékét.HusszeinfőproblémájaaBiztonságiTanács242-eshatározatánakazonpontja,amelykimondja:Azizraeli fegyveres erőkvisszavonásaa legutóbbikonfliktus soránelfoglaltterületekről–méghozzáhatározottnévelőnélkül,amelyígytöbbféleolva-satotkaphat.Főcéljaazvolt,hogymegtudja,hogyazEgyesültÁllamokhogyanisértelmeziezt,éshogyegyfajtabiztosítékotszerezzentőlük.EztlátvaO’ConnellmemorandumotkészíttetettegyCIA-sgépíróval,amelybenazszerepelt,hogyazEgyesültÁllamokkésztámogatniCiszjordániavissza-juttatásátJordániának,igazcsakkisebbhatárigazításokárán.ÉseztHussze-inwashingtonilátogatásautánsikerültismegerősíttetni,ígymegkaptaazt,amitakart,ígynovember22-énhajlandóakvoltakelfogadnia242-eshatá-rozatot.Azonbankésőbb,amikorahivatalostárgyalásokzátonyrafutottakavégnapjaitélőJohnson-adminisztrációnemtettsemmit,ígymegszegtékazadottígéretet.Aproblémaakkormerültfel,amikorO’Connellkésőbbmeg-próbáltmásolatotszerezniamemorandumról,mivelGoldbergaztkezdteelhangoztatni,hogynemadtaksemmifélebiztosítékotaterületekvisszacsa-tolásáraHusszeinnek.Azonbanamemorandumelveszett,ésekkorvissza-emlékezettO’ConnellaGoldberggelvalóelsőtalálkozására,amikorazaztkérdeztetőle,hogy„bízhatok-eénebbenatekiskirályodban?”,mireőaztfelelte,hogyegyrésztnemakirálya,másrésztazakérdés,hogyHusszeinbízhat-eőbenne,éserreakérdésreekkoregyértelműválasztkapott.

118

EnnekamemorandumnakkésőbbitörténetealátámasztjaO’Connelliga-zát,amikorisazEgyesültÁllamokkülkapcsolataicíműkiadványtösszeál-lítottákésaz1967-esháborúsoránegylábjegyzetbenmegjegyezték,hogynincsmeg az eredetimemorandummásolata.Azonban a szerkesztőkneksikerülttalálniukegytelegramot,amelyetazEgyesültÁllamoknagykövet-ségéreküldtekTel-Avivba,amelybenamemorandummásolataismegtalál-hatóvolt,ezalátámasztottaO’Connellállításait.

EmellettO’Connell a háború után titkos izraeli-jordániai tárgyalások-banisfőszerepetkapott,amikorisJamesJesusAngleton,akémelhárításvezetője, nyílt Izrael-lobbista kezdeményezésére Husszein magas rangúizraeli tisztségviselőkkel bocsátkozott tárgyalásokba.O’Connell azon kí-vül,hogyazizraelieredetűfelkérésttovábbította,abbankapottfőszerepet,hogymeghálálva az amerikai közvetítő szerepet a tárgyalásokon, aZeidRifaiáltalkészítettangolnyelvűjegyzeteketHusszeinátadtaneki,hogyazttovábbítsaazelnöknek.1971nyaráigO’Connell állítása szerintösszesenhúszilyenüzenetettovábbítottWashingtonba,ígybetekintéstadvaatitkostárgyalásokba.

Ezazállításarészbenigazolható,hiszenaJohnsonKönyvtárbantalálha-tóegymappányidokumentum,amelyetazelnökasszisztense,WaltRostowcímkézettmegúgy, hogy „arab-izraeli privát tárgyalások”.Ebből az alignyilvánosságrahozottdokumentumokbólmegállapítható,hogyezekHelmsáltalkészítettösszefoglalásaiatitkosjordán-izraelitárgyalásoknak.Emel-lettbizonyítható,hogyazizraeliekistudomástszereztekarról,hogyvalakiazamerikaiakatinformáljaezekrőlatalálkozókról,mivelBarbourtel-avivinagykövettőlAbbaEbanszámonkérte,hogymennyitistudnakezekről.Báranagykövetállította,hogyvelenemközöltekilyenjellegűinformációkat,deEbanazértmegüzente,hogybármennyitistudnakróla,előnyöslenne,hogyhatitokbantartanákazt.

Atanulmányvégülazokatakörülményeketismerteti,amelyekazügy-nökammaniküldetésevégétjelentették.Az1967-esháborúutánaFaday-eennevűpalesztin szervezet folyamatos támadásokat indított IzraelellenJordániaterületéről,aholúgyműködtek,mintegyállamazállamban.En-nekhatásárazűrzavarosbelpolitikaihelyzetalakultki,amelynekkövetkez-ményeként lekellettváltaniazamerikainagykövetet,HarrisonSymmest,akivelviszontrosszviszonytápoltO’Connell,ígyazzalgyanúsították,hogynem tettmegmindent Symmesért a királynál.Miután a jordán hadseregsikeresen leverte a Fadayeen fegyvereseit, O’Connell azt az információtkaptaHelmstől,hogyakülügyminisztériumelakarjatávolítaniaposztjá-ról.Eztkövetően találkozott JosephSiscoval, aközel-keleti ésdél-ázsiai

119

ügyekért felelős államtitkárral, hogy lebeszélje erről. Sisco közölte vele,hogySymmestávozásautánerősödtekfelahangok,amelyekvégülehhezvezettek.Bármégmegengedtékneki,hogygyerekeitaníttatásamiatt1971szeptemberéigAmmanbanmaradjon,deazállásátnemsikerültmegtarta-nia.ViszontmiutánkilépettaCIA-ból, jogászként továbbra isképviselteHusszeinérdekeitazEgyesültÁllamokban.

Ashton tanulmányaegyértelműen igazolja azt, hogyO’Connell kétsé-getkizárólagabbanapozícióbanvolt,hogyvéghezvigyeazokat,amiketamemoárjábanmegírt.Bársokszorütközikazáltalaközöltinformációmásművekkel,ésbiztosanki lehet jelenteni,hogynéhol ferdít iskönyvében,viszont sok helyen egyértelműen alá lehet támasztani az állításait.MindO’Connellműve,mindAshton tanulmánya bizonyítja, hogy az EgyesültÁllamokat igen komoly felelősség terheli az 1967-es háború kitöréséért,illetveazutánakövetkezőbékefolyamatzátonyra futásáért, legalábbisazeddig ismerteknélbiztosannagyobbmértékbenvettekia részétezekben.Mindemellettmég további dokumentumoknak kell nyilvánosságra kerül-niük,hogyteljesmértékbenrekonstruálhassukazeseményeket,hogyaztánösszevethessükazokatO’Connellmemoárjával.

NigelJ.Ashton:ForKingandCountry.JackO’Connell,theCIA,andtheArab-IsraeliConflict,1963–1971.(Akirályértésahazáért:JackO’Connell,aCIA,ésazarab–izraelikonfliktus,1963–1971.)DiplomaticHistory,Vol.36.2012.november,881–910.o.

Jánvári Tibor

�20

A Német Szövetségi Köztársaságból történő kivándor-lás (�945–20�0), a kollektív tudat és a média tükrében

JanPhilippSternberg�kivándorlássalkapcsolatoshistoriográfiaivizsgálatá-banfőlegafiatalSzövetségiKöztársaságelső15évéreösszpontosít,vagyisnemtörekszikarra,hogyidőrendilegátfogóanésarányosanmutassabeamásodikvilágháborúutániNémetországbanvégbemenőkülönfélebonyo-lultmigrációsfolyamatokat.Akönyvabbaniseltérakorábbielvándorlá-sokkalkapcsolatosvizsgálódásoktól,2hogyakutatónemkeresiazalapvetőokokat,hogyvalójábanmiértishagyjákelahazájukatazemberek.3

Sternbergkutatási irányvonalaigencsakösszetett,amitőakövetkező-képpenfogalmazmeg:„…aháborúutániNémetországemigrációsvalósá-gánakamegítélésétteszemaközéppontba,keresemapolitikaésamédiakivándorlással kapcsolatos gondolkodási mintáit, rákérdezek ezeknek agondolatmintáknakahatásairaésaNémetSzövetségiKöztársaságkoncep-ciójáraaszakpolitikaterületén.”4 1.JanPhilippSternberg1974-benszületett.Freiburgban,BerlinbenésAnnArborbantörté-

nelmet,politológiátésnémetirodalmathallgatott.JelenlegPotsdambanél,aholtörténész-ként(PhD)éslapszerkesztőkénttevékenykedik.Forrás:http://www.imis.uni-osnabrueck.de/PUBLIKAT/shm.html,megnéztem01.04.2013.

2.Szakirodalmipéldák:„Aztismegállapíthattuk,hogyaszakképzetlenmunkásokkiáramlásaanövekedést ésa jólétet csökkentené.Ebbenazesetbena segédmunkásokalacsonyabbkínálata csökkenti a szakképzettek viszonylagos bérét és így csökkenti a felsőoktatásigénybevételétaszakmunkásokközött.”inLundborg,P.,Rechea,C.(2002):WillTransi-tionCountriesBenefitorLosefromtheBrainDrain?,in:InternationalJournalofEconomicDevelopment, 5, 3, p. 17;ANemzetköziMigrációsSzervezet közvélemény-kutatásokatvégzett1998-ban.2002-benazÉlet-ésMunkakörülményekJavításáértlétrehozottEurópaiAlapítvány is bekapcsolódott a vizsgálatokba. Például az említett EurópaiAlapítványbecsléseiszerintmintegy1százalékaEurópalakosságának(15évtől65-ig)hajlandólenneazelkövetkező4évbenkivándorolniazEU-15államaiba.

3.Figyelembekellvenni,hogyakorai2000-esévekelőttnincsazemigráció történetévelkapcsolatosátfogókutatás,éshaazelőbbiidőszakbólmegbízhatóadatokravanszükség,akkorakutatókcsakisstatisztikákra,illetvekülönféletársadalmifelmérésekretámaszkod-hatnak.EzekazadatokaNémetSzövetségiHivatalMigrációsésMenekültügyiésazEU-ROSTATarchívumaibantalálhatóak.

4.Sternberg(2012):13.o.

�2�

Nyilvánvaló tehát, hogy Sternberg amigrációs történetmásik oldalátis feltárja,5mivel tüzetesenelemezi,hogyakivándorlókkal ésbevándor-lókkalkapcsolatostémákhogyanjelentkeztekanémetországipolitikaiésközéletivitákban.Mindenekelőttanémetmenekültek,hontalanok,migránsmunkavállalók és a kelet-európai menekültek történelmével foglalkozik(1945-1961).Ugyanakkoraztismegvizsgálja,hogymilyen,kivándorlássalkapcsolatoselgondolásokdomináltakapolitikábanésamédiákban1945és20�0 között.

Afontosabbtisztázandókérdéseket6ígylehetneösszefoglalni:Hogyancsapódott leakivándorlás témájaanémetpolitikaiésmediálisközegek-ben?Milyenéletszemléletekés szokásokérvényesültekakivándorlókkalszembenazelitekgondolatvilágában?Hogyanmódosultakazelmenőkkelkapcsolatoshozzáállásokazévekfolyamán?

A253oldalaskönyvakövetkezőrészekettartalmazza:előszó,bevezetés,hatfőfejezetésafüggelék.Afőfejezetekcímeiakövetkezőképpenoszla-nakmeg:1.Mozgalmak:azeurópaiésanémetbevándorlók,1945–1961;2.Hagyományokésváltozásokakivándorláskapcsánapolitikaésamédiaterületén.73.Aféleleméshasznosságközött–gondolkodásésvitaakülön-bözőidőszakokban–beszélgetésekazelvándorlásról.84.Korlátozásokéskizárások:sajátosnémetvitákaháborúutániidőszakban.95.ASzövetségiKöztársaságésakivándorlásaz1950-esévekközepétőla2000-esévekig.6.Záróészrevételek.7.Függelék.�0

Akönyvjólfelépítettésszilárdszerkezetű,��amilehetővétesziazolva-sásbanvalógyorstájékozódást.Ezamegfigyelésafüggelékreisérvényes,mertszerkezeteéstartalmavilágos.Számosésváltozatostörténelmiésme-diálisforrásttartalmaz.Sternbergsokszínűforrástárábanmegtalálhatóakapolitikaiviták,a szakreferensekpiszkozatai (akivándorlásiosztályokról),

5.Nemcsakakivándorlás,deabevándorlásistárgyáváválikakönyvnek,mertakétfolyamatnagybanösszefügg.

6.Ezeketakérdéseketakönyvhátlapjántalálhatóösszefoglalóbólmintáztam. 7.Amásodikfejezetalfejezetei:2.1.Hagyományosvonalakanémetkivándorlásipolitiká-

ban;2.2.Azújésarégiállamszerepe:Apolitikaiszereplőkaháborúutániidőszakban;2.3.Amédiaaháborúutániévekben,ésakivándorlástémájávalkapcsolatoshivatkozások.

8.Aharmadik fejezet alfejezetei: 3.1.Túlnépesedés; 3.2.A szakképzettmunkavállalókkalkapcsolatoshiánymiattifélelem;3.3.Aletelepedésselkapcsolatosálmok.

9.Anegyedikfejezetalfejezetei:4.1.»Közössors«Németországésazalapvetőkivándorlásijog;4.2.Menekültekéskitelepítettszemélyek:abefogadáséskizárásfolyamataiaháborúutánitársadalomban;4.3.Anőkkivándorlása;4.4.Akülföldilégiórémképe.

10.A Függelék felosztása: 7.1.Rövidítések, 7.2. Levéltárak, 7.3.Nyomtatott források 7.4.Újságok,rádióadásokésfolyóiratok,7.5.Irodalom.(235–253.o.)

11.Kiegyensúlyozottfőfejezetekreéssajátosalegységekrevanlebontva.

�22

napi-éshetilapokösszefoglalói,szakmaifolyóiratoktanulmányai,üzletima-gazinokpublikációi,különféleértekezletek,jótékonyságiintézményekjelen-tései�2ésvegyesemlékiratok.Mindemellettfontosszakirodalommalkapcso-latosutalásokatistalálunkatanulmányban.

Akönyvalapjátatörténész doktoriértekezéseképezi,melyet2009-bensikeresenmegvédettazOsnabrückiEgyetemen.

Az első fejezetben felvázolja a szervezett kivándorlással kapcsolatos té-nyeket,deakövetkezőfejezetekbenmárnemtérvisszaezekre,ugyanakkorbemutatjaalakóhelyüketelhagynikényszerültszemélyeknek,akoncentrációstáboroktúlélőinekésmunkaszolgálatosoknakazemigrációshullámait.Stern-bergitttúlnyomórésztaz1947-től1952-igterjedőidőszakraösszpontosít,ésahangsúlykétségkívüla„németemigránsokon”megavendégmunkásokonvan,deidetartoznakazokaKelet-EurópábanésaSzovjetunióbanélőcsoportokis,akiketanácikaVolksdeutsche�3címszóalattanémetnépbesoroltak.

Atémákilyenjellegűsorrendjeésaháttér-információkravonatkozóki-térések,illetveakutatásikérdésekjólharmonizálnakegymással.Anarra-tíva isúgyvan felépítve,hogyazolvasókönnyedénkövethesseakönyvvezérgondolatát,vagyisjóllátható,hogyapolitikusokésamédiamikoréshogyanreagáltakakivándorlásokra.Azemberaztgondolná,hogyazelván-doroltaksorsa továbbra is foglakoztattaanémetországi lakosságvagyazértelmiségiektöbbségét,hiszenbizonyosideigmégléteztekvelükbizonyosfajtakapcsolatok.�4Ellenbenittjönameglepetés,mertkiderül,hogyérde-kesmódonahazájukat elhagynikényszerülő személyekaz elszakadástólkezdvenemrészesültekkülönösebbegyüttérzésbenanémetnéprészéről.Mielőtteztatémátjobbanmegismerhetnénk,afejezetitthirtelenvégetisér.Mégisezafeldolgozatlanmegfigyelésisaztjelzi,hogyazolvasmányál-talkivételesbetekintéstnyerhetünkaháborúutániNémetországzűrzavarosvilágába.Sternberga továbbiakban ishasonlókülönlegeseredményekkellepimegazolvasót.

Az elvándorlási áramlatok összefoglalója szinte belefolyik amásodikfejezetbe,melybenaNémetSzövetségiKöztársaság(NSZK)kezdetiéveinvanahangsúly.Aszáméstényalapúhelyzetismertetésutánpárhuzamokkö-vetkeznekazilletékeshatóságok15ésazellenzékkivándorlássalkapcsolatosvegyesálláspontjairól.Sternbergatengerentúliországokban�6élőemberek12.Főlegegyházi,deakárnemzetiésmásfajtaakták(jelentésekésösszefoglalók)isvannak.13.Afogalomittenijelentése:németetnikumú.14.Példáulkülönfélenemzetiszintűkötődésekisérvénybenvoltakmégakkoriban,deaszerző

nemfoglakozikbehatóanezzelatémakörrel.15.Aszerzőakül-ésabelpolitikaiszervekhivatalaitisvizsgálja.16.SternbergazUSA-t,KanadátésAusztráliátértiezalatt.

�23

véleményévelisfoglalkozik,mertazokvoltakanémetekelsődlegeskiván-dorlásicéljai.Azemigránsokakezdetektőlfogvapreferáltákazegzotiku-san tündöklő, földrajzilagNémetországhoz távol eső célokat.Megismer-kedhetünkanémet„elűzöttek”szószólóivalésazegyházakkivándorlássalkapcsolatoselgondolásaival.Ugyanakkorakutatóatúlnépesedéstémakörétaketteséshármasfejezetekbenvisszatérőjelleggelésbehatóantaglalja.

Azolvasóaztismegtudhatjaaharmadikfejezetben,hogy„aszakképzettmunkavállalókkalkapcsolatoshiányfélelme”�7mikéntcsapódottleahát-országban.Miutánajólképzettemberekálmaikatkövetve,főkéntatenge-rentúliországokbavándoroltak,nagyveszteségekkeletkeztekmindanémetmunkapiacon,mindatársadalomépítésben.Azélenjárópolitikusokésúj-ságírókfélelemmeléstöbbszöröspánikkeltésselválaszoltakazilyenjellegűhirtelenkeletkezettűrre.Ezeketamegnyilvánulásokatanagyközönségnemtudtaátlátni, ezértnemkezelhette tényszerűenakivándorlás-bevándorlásproblémakörét,aminagyjábólmaisigaz.Atársadalomelékizárólagazel-vándorlássalésbetelepítésekkelkapcsolatosszélsőségesviszonyokattártákazújságok,ésmindezvalamilyenszintenösszefüggésbenvoltaközéleti,depolitikaimandátumszerzésösszetettharcaivalis.

Anegyedikfejezetokfejtésselindul,amelyakivándorlásokkalkapcso-latos események bonyolult politikai vetületeinek a tárgyalásán alapszik.Sternbergittelsősorbanaz1945-től1952-igterjedőidőintervallumraössz-pontosít,deazemigrálásokkalkapcsolatoseseményeksajtóbanmegjelenőösszefüggéseivelistalálkozhatunk.Atörténészittegyújabbidőkeretetvá-lasztatényfeltárásban,vagyisaz1950-esés2000-esévekközöttiidőszakrafektetiahangsúlyt.Ezarészmárazötödikfejezetanyagábanfolytatódik,ígymegtudhatjuk,hogyaz1960-asévekbenbekövetkezikanagyfordulat,aSzövetségiKöztársaságteljesenátalakul,ésafőkéntkivándorlókorszá-gábólfontosbevándorlásicélpontlesz.Ezeketafejleményeketegészena2000-es évekig követi és töményösszehasonlításban szemlélteti a fonto-sabbbevándorlásifolyamatokat.Azösszevetésbenmindkéttanulmányozottidőszakbanaz írott sajtóanyagaakiindulópont, ésaz1950-esévekbőlarádiósésa2000-esévekbőlatelevíziósműsorok.Akivándorlástbemutatógyengeminőségűszappanoperák,melyekbentévésekseregekövetianémetemigránscsaládokkülföldiboldogulását,ittpejoratívértelmetkapnak.

A2000-esévekkivándorlásihullámaivalamintazegyesmédiumokbanbemutatotteseménysorokösszefüggéseikbenjelentkeznekéskiderül,hogy„azagyelszívássalkapcsolatosfélelem”18eredeteisaháborúutániidőszakra17.Sternberg(2012):98.o.18.Sternberg(2012):110.o.

�24

vezethetővissza.Nemvéletlen,hogya2000-eséveksajtójábóllenyűgözőszámúéskülönféleminőségűműsorokfőcímeiisjelenvannakaműben.A„széleskörbenelterjedtveszteségekkelkapcsolatosfélelem–elsősorbanaszakmunkásokésaszakemberekelvesztésévelkapcsolatban”19 – adatokkal isalátámasztató,azonbanabevándorlásésakollektívfélelemkeltésközöttiösszefüggéstudományosanmegalapozatlan.Afőokokelsősorbanakulcs-alanyokpolitikaimotivációjábankeresendőek.Sternberganőkkivándorlá-sátegykülönalfejezetbenistárgyalja.20

Asajtóintenzívenfoglalkozottamigrációkérdésévelésakutatóeztazoldalt sikeresebbenmegragadjaművében,mintavándorlásokkalkapcso-latos politikai vetületeket.Egyes sajtótermékeket a korabeli politikai ho-vatartozásukszerintcsoportosítja,2�ésazelemzésbennemcsakkülönbözőkivándorlássalkapcsolatospolitikaitávlatok,deamédiábólszármazóbe-vándorlássalkapcsolatosnézetekisszerepelnek.Azolvasómegismerked-het a német ki- és bevándorlást taglalómakro szemponttal, de ténylegesmigránsvéleményekkelisszembesülhet.

Következésképpenmegállapítható,hogyakivándorlóknak,haritkábbanis,demégiscsakvoltlehetőségükarra,hogyönmagukértisbeszéljenek.Alakosságmindaddignagyonjólfogadtaazilyenjellegűéletképeket,amígnemaktiválódtakbizonyossztereotípiák,mintpéldául,hogyanémetnem-zetgazdaságveszélybenvana túl sokbevándorlómiatt.Az ilyenálérvekrosszjelkéntisértékelhetőekakülönfélepublikusvitákban.Amintafentisztereotípia bizonyos változataimegjelentek a közvitában,mind a politi-kusok,mind amédia képviselői egyhangúan negatív szempontok szerintjellemeztékamigrációt.Sőt, egyesekkimondottanéshatározottanelleneérveltek és törvényesmegszorításokat követeltek a tömeges bevándorlásellen.

AhármasésnégyesfejezetekképezikSternbergmunkájánakamagját,éshabárazadatokittnagyontömörensorakoznak,mégisérdekesek.Ezekenbelülaszerzőazemberitényezőkreismerészenrávilágít,vagyisapolitikaiszereplők lelkesedését, naivitását, vagy akár amakacsságukat boncolgat-ja.Ígymegállapítható,hogyaz1950-estömegeskivándorlásokkapcsánanyugatnémethivatalnokokgondolkozásatelevoltmindenfélesztereotípiá-val.Akkorúgytűnt,hogyjelespolitikusoktaktikaimegfontolásokbólima-ge-építésre használták a vándorlásokkal kapcsolatos előítéleteket,mert aközhangulathozigazodvaholpozitívan,holmegnegatívanvélekedtek.Ha

19.Sternberg(2012):98.o.20.4.3.Anőkkivándorlása.21.Ezfőkéntaz1950-esévekreigaz.

125

ehhezhozzáadjukakorabelitelepítésiterveket,22akkorazolvasókomolyanelgondolkodhatazakkoripolitikaidöntéshozókmeggondolatlanságánakakövetkezményein.Sternbergmegállapítja,hogyaSzövetségiKöztársaságelsőéveibenéskésőbbisaktívpolitikusoknemtudtákátlátniaki-ésbe-vándorlásokkalkapcsolatosbonyolulthátteret,mertnemszorgalmaztákamigrációsfolyamatoktudományosfeltárását.

Adöntéshozókgyakranfigyelmenkívülhagytákazt,hogyténylegesentanulhattak volna Németország eddigi migrációs tapasztalataiból, mivelezekfelgyűltekaXIX.ésakoraiXX.századfolyamán.Avándorlásosfo-lyamatoknaknapjainkbanisnagyhorderejükvan.

Anyugatnémetpolitikusokkétnagykivándorlássalkapcsolatosfélelemfoglyaivoltak,merttúlságosanistartottakatúlnépesedéstőlésaszakkép-zettmunkaerőhiányától.Ígyaközpontiéstartományihivataloknemtudtakavándorlássalkapcsolatoshatékonystratégiákatkidolgozni.PéldáulSee-bohmminiszterúgyírtaleazötvenesévekbenatúlnépesedést,mint„társa-dalmiatombombát”.23

Seebohmellenezteazelvándorlást,ezzelszembenaSzudéta-vidékiné-metek támogatták a vándorlás ötletét.Ugyanakkor, annak ellenére, hogyanémetekmindkétvilágháborúbanvesztesekvoltak,mégmindigakadtakköztükolyanok,akikaSzövetségiKöztársaságonkívülinémettelepülések-rőlálmodtak.Érdekes,hogyazilyenillúzióksohasemkerültekanyilvánosvitákközéppontjába,akkoribanazonbantöbbhatalmi-politikaiszempontisszerepetjátszottaháttérben,amiúgytűnik,részbenmárérthetetlenamaiolvasónak.

Sternbergkimutatásaialapjánmegállapítható,hogyanyugatnémetdön-téshozószerveknagyoneltérőengondolkoztakamenekültekrőlésakitele-pítettekről.EgyújabbpéldaerreaReichsdeutschenésaVolksdeutschenkö-zöttikülönbségtételaz1940-esésaz1950-esévekben.Apolitikaiszakértőkugyanismásnevetadtakazoknakacsoportoknak,akikacsászárkorinémetterületekenéltek(1939előtt,vagyismielőttaII.világháborúmegkezdődöttvolna)ésmegintmáskéntneveztékazokatagermánokat,akikmáshol,azazCsehszlovákiábanvagyRomániábanlaktak.Anácikkinyilvánítottákazutób-binépcsoportokról,hogymindnyájannémetetikumúak(Volskdeutsche).

AReichsdeutschenfogalomkapcsánaszerzőrámutatarra,hogy„léte-zettegy többpártikonszenzusakoraiBonniKöztársaságban,mertabban

22.IlyenekfőlegDél-Amerikábanvoltak.23.EzvoltSeebohmmegfogalmazása,akiaNémetPártotképviselteszövetségiközlekedési

miniszterként.Eztaszudétanémeteknapjánmondta1950-ben.Seebohmtevékenytámo-gatójavoltaSzudétákSzövetségnek.Sternberg(2012):94.o.

�26

reménykedtek,hogylegalábbazOdera-tólésNeisse-tólkeletreesőterüle-tekvisszatérhetnek,ígynemvoltidőszerűaReichsdeutschetömegeskiván-dorlásátkövetelni(…).”

Ami aVolksdeutsche csoportok helyzetét illeti, ez teljesen más volt,mertapolitikusok,akik„kiközösítették”ezeketazembereket,ezáltalasa-játelhatárolódásukatisbizonyíthattákanáciktól.Ezvalószínűlegműködőpártpolitikaieszközkéntisbevethetővolt:„[...]Ésminéltöbbkülföldicso-portvoltilyennekbeállítható,annálkönnyebbvoltőketatervezőasztalon,aközösségijóváírásoksegítségévelemigránsokkéntbeállítani.”

Látható,hogyaz1950-esévekelejéigigensúlyosgondokvoltakaSzö-vetségiKöztársaságban,hiszennagyvoltamunkanélküliségésalakáshi-ány.Mindezserkentetteamenekültek,kitelepítettekésmás,kivándorlásrakész emberek elvándorlását. Ekkor már összetett migrációs folyamatokérvényesültek, hiszenközvetlenül a háború utáni időszakbanmintegy13millióember jutott ilyensorsra.MindnyájankénytelenekvoltakelhagyniNémetországot.A történészmegjegyzi, hogy a politikusok nem kínáltakfelkézenfekvőmegoldásokatésintegrációspolitikákatalehetségeskiván-dorlóknak, így érthető, hogyNémetország elveszítette őket.Ezt a hiánytkésőbbispótolnikellett,főlegamikorbeindultazországgazdaságifellen-dülése(Wirtschaftswunder).Mindezjólkövethetőakormánykésőbbiven-dégmunkás (Gastarbeiter) programjaiban, ami csak félig sikeres történet,mert sok bevándorló aztán végleg letelepedettNémetországban ésmivelakkormégnemvoltakjólkigondoltintegrációspolitikákNémetországbanmegindultapárhuzamostársadalmakkialakulása.EzfőlegaRuhrvidékéreérvényes(Észak-Rajna-Wesztfália).

Sternbergkivándorlásipolitikákkalkapcsolatoselemzésenem teljes,mert nem áll valós kapcsolatban a politikai alappal: hiányoznak a pár-huzamokakülönbözőválasztóicsoportokkal.Efontostényezőazonbanmeghatározóakülönbözőkivándorlásivitákranézve,mivelapolitikusokgyakrannemválaszthatjákkimaguknak,hogymiről is szeretnénekbe-szélnianagynyilvánosságelőtt.Nekikkeményenmegkelldolgozniukazért,hogyamédiákonkeresztülmeggyőzzékaszavazótáborukat.Stern-berg1940és1950közöttipolitikaijellegűelemzései(aReichsdeutscheésaVolksdeutschekapcsán)ezértsokkalmélyebbtársadalmi-politikaikon-textustigényelnek,mertígynemeléggévilágos,hogykimilyencsoportotképvisel.

Továbbikérdések is felmerülnek:vajonahosszúmúltravisszatekintőnémetnyilvánosságisosztozottazittfeltártpolitikaiszemléletmódokban?Kilobbizottkiellenésezmilyenszövetségekbenjutottkifejezésre?

�27

Akönyvbenegyértelművéválik,„hogyahagyományokbefolyásoltákapolitikaidöntéshozókatésasajtóvitákrésztvevőit”.Sternbergszerintahagyományosmintákegymérhető idősávonbelülhatástgyakoroltakazértelmiségreésapolitikusokra.EbbeazidőbebeleféraNémetBirodalom,aWeimariKöztársaságésanemzetiszocializmusidőszaka,sőtazutóbbiszakaszkonkrétkihatásaeltartaSzövetségiKöztársaságelsőévtizedéig.

Hiányosságaakönyvnek,hogynemderülkiabelőle,mivoltaVolks-deutschen értelmezés pontos szerepe a politikában és a társadalomban.Nincsenek adatok arról sem, hogy a kitelepített csoportok hogyan befo-lyásolhattákegyadott időpontbanapolitikaidiskurzusbizonyosfázisait?Ezazonbanfordítvaisigazfőkéntakkor,hafigyelembevesszüka2000-esévekbenkivándorolókcsoportjait,hiszenazsemvilágos,hogyőkhogyangondolkodtak a velük kapcsolatos hazaimédiában folyó vitákról.Az vi-szont biztos, hogy a német kivándorlók 1950-es évekbeli nemzedékéhezviszonyítvaőkteljesenújgenerációtképviseltek.Azújabbkorosztályde-mokratikusabbtársadalombannőttfelanélkül,hogymegtapasztaltavolnaadiktatúra,aháborúésaholokausztborzalmait.Sternbergelmulasztja,hogyfélreérthetetlenültisztázzaamédiákközvetítőiszerepévelfelvetődődilem-mákat.Vajonamédiatárgyilagosgondolatimintákattovábbít-eatársada-lom felé?Mennyire egyeznek a sajtóbeli sémák a szélesebb körű németlakossággondolkodásmódjával?

Következtetések

HabárSternberg elemzőmunkájában arányosságra törekszik,megállapít-ható,hogyasajtóadatokatfeldolgozórészeksikeresebbeklettekapolitikaielemzéseknél.Az1950-esés2000-esévekkivándorlásihullámairavonat-kozópolitikai és sajtóbeli vitákat tüzetesenelemezte ésösszefüggéseiketisbemutatta.Egyértelművéválik,hogyamigrációkapcsánmindamédia-szakértőknél,mindapolitikusoknálkomplexelőítéletekkelnekéletre.Azelőítéletek és félelmek ellenben nehezen kapcsolhatóak tudományosan akivándorlási és abevándorlási folyamatokhoz.Anémetországimigrációsfolyamatoktanulmányozásábólkiderül,hogyakülönféle,mamárnemér-vényes,hagyományosgondolkodásimintákváltozataimáighatnakránk.

Aszerzőabevándorlásivitákkalkapcsolatospárhuzamokatbemutatvajelezi,hogyakülönbözőérvénytelenfélelmekigencsakelcsépeltek.Azol-vasóamigrációmindkétoldalával(ki-ésbevándorlás)megismerkedhet.Atanulmányfélreérthetetlenülbizonyítja,hogyabevándorlásiésakivándor-lásihullámokösszefüggésbenállófolyamatokkéntkezelhetők.

128

Akönyvalaposabbolvasatautánmegfigyelhető,hogyaszerzőbizonyosnyilatkozataimögöttnincslényegesstatisztikaiháttér.Sternbergetkülönö-senérdekliaháborúutániNémetországelsőtizenötéve,amikorazországotfőleganagyobbkivándorlásihullámokjellemezték.Sternbergavándorlá-sokújésnagyonérdekesháttereittártafel,ésfőkéntapolitikamegamédiaösszefüggőterületeintetteláthatóvá.

Anémetmigrációskutatásbanélenjárószerepetjátszhatezamű,mivelújfajtaimpulzusokatnyújthatatovábbivizsgálódásokhoz.

EperjesiZoltán–UrbánJudit–SuslikÁdám:JanPhilippSternberg:AuswanderungslandBun-desrepublik.DenkmusterundDebatteninPolitikundMedien1945–2010.[J.P.Sternberg:ANémetSzövetségiKöztársaságbóltörténőkivándorlás(1945–2010),akollektívtudatésamédiatükrében]Bd.26,Paderborn2012.253o.

Eperjesi Zoltán

129

Egy magyar király uralma Csehországban: Korvin Mátyás

2012januárjábanharmadikalkalommaladtákátaKubinyiAndrás-díjat,ezúttalAntonín Kalousnak.Aneveskülföldiközépkorászaközépkortu-domány terénnyújtott teljesítményével érdemelteki adíjat, ezekközülpedigkiemeltenaPlenitudo potestatis in partibus? Papežští legáti a nun-ciové ve střední Evropě na konci středověku (1450–1526)c.monográfiá-jáért[Pápai legátusokésnunciusokKözép-Európábanakésőközépkor-ban (1450–1526].�Egyetemidiplomáját azolmütziPalackýEgyetemenésBudapestenaCentralEuropeanUniversity-nszerezte,afentitémábanírott PhD-értekezését pedig Olmützben védte meg 2005-ben.Másik főkutatásiterületeHunyadiMátyáshozkapcsolódik.Eterületenírtszámoscikkét2009-benegymonográfiábanjelentettemeg,melynekcímeMatyáš Korvín (1443–1490). Uherský a český král [HunyadiMátyás(1443–1490)Magyaréscsehkirály].

Acímbenmegtalálhatóakötettalánlegfontosabbmondanivalója,amitKalouskorábbitanulmányaibanisigyekezetthangsúlyozni:HunyadiMá-tyásmagyaréscsehkirály.Véleményeszerinta21évenkeresztüla„csehtrónonülő”Mátyástanemzeti történetíráseleddigméltatlanulkihagytaacsehkirályokpanteonjából.2Akorszakkal legtöbbet foglalkozóFrantišekPalackýanemzetellenségekéntírtróla,mintPodjebrádGyörgyésJagel-lóUlászlóellenkirálya.HolottMátyásacsehkirályságegyjelentősrészefelettténylegesuralmatgyakorolt.Ekötetbeniserrepróbáljamegfelhívnia figyelmet, és aXIX–XX. század uralkodó cseh történeti szemléletévelszembenegymodernebb, nemzeti érzelemmelkevésbé fűtött nézetet vo-nultatfel:MátyásMorvaországésSzilézia,acsehkirályságtartományainak

�. Plenitudo potestatis in partibus? Papežští legáti a nunciové ve střední Evropě na konci středověku (1450–1526).Brno,Maticemoravská,2010.

2. Matthias Corvinus (Hunyadi) in Czech Historiography.In:Matthiasandhislegacy:Cul-turalandPoliticalEncountersbetweenEastandWest,ed.AttilaBárány–AttilaGyörkös.Debrecen,DepartmentofHistory,UniversityofDebrecen,2009,31–40.(SpeculumHisto-riaeDebreceniense.ADebreceniEgyetemTörténelmiIntézeteKiadványai1.)

KÖZÉPKOR

�30

FEJEZETEK KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉLKELET-EURÓPA TÖRTÉNETÉBŐL

Szovjet-Oroszország nyugati hatalmak oldaláról való elismerésének kérdése és az intervenció

Nina Jevgenyevna Bisztrova,atörténelemtudományokdoktora,azOroszTu-dományosAkadémiamunkatársa.Jelentanulmányánakcélja,hogyadiplo-máciaikapcsolatokat1917–1918-banabolsevikrendszernekanyugatinagy-hatalmak oldaláról való elismerése, illetőleg az intervenció nézőpontjábólvizsgálja.Adolgozatennekmegfelelőenkéttartalmirészrekülöníthetőel.

Aforrások,amelyekreaszerzőtámaszkodott,azOroszországiFederá-ciókülpolitikaiarchívumánakkülföldisajtóanyagai(többekközöttaDaily Express, The Morning Post, Westminster Gazette, Evening Post, Guardian, a Tan),illetveadiplomatákjelentéseivoltak.

Atanulmányolvasmányos,érdekfeszítőstílusbaníródott, tartalmátazalábbiakbanrövidenvázolom.

Aszerzőszerintaszovjetkülpolitikaanemzetbiztonságkérdésébenkez-detbenfolytonosságotmutatottazOroszBirodaloméval.Azországtúléléseérdekébenigyekeztekkijátszaniakülföldinagyhatalmakellentéteitegymás-sal,miközben együttműködésre kényszerültekvelük, aminek elfogadtatásanemvoltkönnyű,hiszenellentétesvoltaforradalmiideológiával.Atárgyaltidőszakbanaszovjetkülpolitikalegfőbbtörekvéseazvolt,főleggeopolitikaimegfontolásokból,hogykitörjönazizolációbólésdiplomáciaikapcsolatokatlétesítsenanagyhatalmakkal.Erreazbiztosítottaazalapot,hogyazantantha-talmakugyanhivatalosannemismertékelabolsevikállamot,demégsemhív-tákvisszaköveteiket,mertszükségükvoltakapcsolatokfenntartására,hogyakeletifrontonaháborúfolytatásáraösztönözzékamoszkvaikormányt.

Aszövetségesekegyébkéntszörnyülködvefogadtákazújrendszert,dekezdetbenpusztánideiglenesnektekintettékahelyzetet.Azangolkormányésasajtóaz1917-esbolsevikhatalomátvételtkövetőenkétteljeshétigtar-tózkodómagatartásttanúsítottazoroszországihelyzetértékelésében,deaz-tánmármindenfajtaegyüttműködéstelutasítottabolsevikkormánnyal.

Az1917.november8-ánkeltezett,abékérőlszólódekrétumkifejezettenijedtségetkeltettaszövetségesektáborában.Deellentétesreakciókisvol-