256

Eléggé tudva van, hogy a több mint husz év óta a t. cz. közönség elött a legnagyobb becsben álló cs. kir. szab. különlegesczikkeink — de különösen a

dr. Borchardt-féle illatos gyógyszeres növény-szappan, a balzsamos olajbogyó-szappan s dr. Suin de Bouteinard-féle illatos fog-pásta (fog-szappan)

hamisítására, már évek óta egy semmi szilárdságon nem alapuló verseny keletkezett; e verseny, most már még nagyobb szemtelen-séggél lép előtérbe mint valaha, mert nem átalják nyerészkedés-vágyból fentebb emlitett czikkeink függvényeit, ugyanazon alakban,rajz, festék s tartalommal, valamint a dr. Borchardt s dr. Suin de Boutemard nevek büntetésre méltó felhasználásával, czimereiks facsimilevei egész a csalódásig utánozni.

A t. cz. közönség ez oldalról egészen érték- s czélnélküli árukat kap, — s ha egyszer rászedetik, — saját érdekből bizo-nyára nem fog többé azokból vásárolni; ellenben az ilynemü vakmerő utánzások, készítményeink valódiságát tekintve,—jól kiér-demlett hírnevünk veszélyeztetését vonják maguk után, s ha általunk e hamisítók ellen a fenyitótörvényszéki lépések sikerrel tétettekis meg s vitettek keresztül; mégis saját, valamint a fogyasztók érdekében jónak látjuk hirlapilag e becstelen versenyre elölegesenazon megjegyzéssel utalni, hogy nevezetesen Pesten, általunk ismert gyárosok s kereskedők, a többiközt házallók is, e kontár czik-kekkel, olesóárért— (ámbár valódi készítményeink függvényeink az árak feljegyezve vannak) a közönséget tévutra vezetni töreksze-nek, kiknek neveit s lakásukat, — hogy ha szemtelenségüket annyira vinni merészkednének, hogy intéseinket figyelemre nemméltatják, — hirlapilag köztudomásra juttatni.

A tisztelt fogyasztó-közönséget sürgetóleg arra figyelmeztetjük, hogy készítményeink árai ugy mint eddig, — ugy ezutánis, fenn fognak állani, ugyanis: a valódi dr. Borchardt-féle növény-szappan 1 darab ára 42 kr., a dr. Suin de Boutemard-félcfog-pásta 1 nagy darab ára 70 kr., 1 kisebbé 35 kr., a balzsamos olajbogyó-szappan 35 kr. stb.,s csak akkor járnak el bizto-san: hogyha fentebb emlitett valódi s hamisitlan különleges készítményeik bevásárlása végett alábbjegyzett hitelesített helyiraktárainkhoz fordulnak:

Török József Jezovitz M. Scholz J. Kiss E. Sztnpa 6.gysztár a „sz. lélekhez" gysztár a „Magyar városi gyógysztár; gyógyszertár gyógysztár a szé-

király-utcza 7. sz.; királyhoz"; a „kigyóhoz"; natéren.PESTEN:D U U AU l

ü d v a r i ? y ó g y " Ráth P.rt gySzerész, Tabán. O-HTTTláM BakatsA. ProchaszkaJ.

D U V A * ! • gyszertár; kereskedése;

A.-Kubln: Tyroler és Schle-singer.

Almán: Koby Beck.Altsolil: Lange Károly.Arad : Tedeschi J., Ad. Schaffer

gysz. és Elias Ármin.Baán: Ochs Samu.Baja: Klenancz és Babocs.Bártfa: Waniek és társa.B.-Gyarmat: Moldoványi S.Besztercze: Kelp Fr., Dietrich

és Fleischer.Besatereze-Bánya: Göller F.

gyógyszerész.Bonybád: Straicher B.Breznóbánya: Göllner és fia.Böszörmény: Lányi M.Bazin: Nagl L.Brassó: Stenner F. és Jeke-

lius F. gysz.Csáktornya: Káráse A: •Csongrád: Bányai Antal.Csákvár: Lukács Gyula gysz.Debreczen: Czanak József,

Rothsehneck Em. gysz., Ge-rébi és Hannig.

D eüa: Braumüller J. gyógysz.Déva: Bosnyák A.D.-Földvár: Nádhera PDeés: Krémer S.D.-Bogsán: Brayer Alb.Erzsébet varos: Schmidt A.Érsekujvár : Latzko F. és fia.Eperjes: Pap J. S. és Holenia

Gyula.Eszék: Czurda Rudolf gyógysz.Eger: Piiler J.Esztergom: Rudolf M. F.Facset: Hirschl D.Fehértemplom (Bánát): Sie-

gel J. H.Fogaras: Megay G. A. gysz.Garansebes: Neuerer J.Gyöngyös: Koczianovich J.Georgenberg: Hensch Ed.Gölnicz : Fischer C K.Gyer: Zittritsch A. E. és Zitt-

ritsch M.Gy.-Sít.-Miklós: FröhlichE.

807(2-12)

valamint a következö magyarországi t. cz. ezekeknél, és a hozzá kapcsolt részekben:Gynia: Oerley Istv. gysz. és

Winkler F. E.Hatzfeld: Schrur J. F.Hógyész: Rausz W. és fiai.II.-M.-Vasárhely: Braunj.Ilommona: Feuermann S.Heves: Bl.-u J.Igló: Tirscher G. gysi. és

Hajts János.Ipolyság : Winter János.Jolsva : Porubszky S. és Ma-

leter A. gyógysz.Kassa: Eschwig E. és fia, Quirs-

feld K. és Münster Gyula.Kaposvár: Kohn Jak.Késmark: Genersieh Á. gysz.

és Faikiss J. gysz.Kecskemét: Milhoffer J.gysz.Komárom: Belloni A.Kalocsa : Behr L B.Ki»ujoaeállás: Nagy S.Kolozsvár: Wolf J. gysz. és

Engel J. gysz.Körinöcz : Ritter J.Kun-Szt.-Miklós: Csappó G.Károlyfehérvar: MathernyE.Kőszeg : Bründl J. gysz.Kézdivásarhely : Fejér L.Lippa": Csordán A.Liptó-Szt.-Miklós: Krivosz J.Losoncz : Blichta Lajos gysz.Lablo : Glatz J.Lugos : Schi< szler A. fiaiLéva: Boleman E. gyógysz.Makó : Nagy Alb. gyógysz.Magyar-Óvár : Czeh Ö.Marczali: Isztl Nándor.Marosvásárhely: Fogarassy J.Mezö-Kövesd: Klein Józs. és

társ.Miskolci: MedveczkyF. gysz.

Spuller F. és Pasteiner F.Mnnkacs : Haupt J. L. és Hö-

rowitz S.Malaezka : Röhrich J. gysz.Mohács: Deutsch Ant.Nagy-Banya: Haracsek J.Nagy-Abony: Lukács A. gysz.

iNagy-Károly: Sohöberl C.

\.-IIalinntcy: Neubauer J.Kagy-Mihály: Brenning F. és

Sznitsak Gy. és Albrecht Ede.Nyírbátor: Legányi E.Nagy-Varad: Huzella M. és

Janky A.Nagy-Kanizsa : Rosenfeld A.Nagyklklnda: ManojlowitzP.Nagy-Szeben: ZöhrerJ.F. és

Lurz J.Nyíregyháza: B.Reich és Pav-

lovití Imre.Nagy-Becskerek: P. Arseno-

vits és Böhm Isr.Nagy-Böcze: Nandrássy M.Nagyszombat: Heuffel C. F.Nyitra: dr. Láng E. gysz.Nagy-Kálié: Mandl SNagy-Enyed: Horváth F.Olaszy (Wallendorf): Roth R.Oraviczai Schnabel Gy.Ó-Orsova : Böhme K. könyvk.Paks: Flórián J.Pancsova: Huber J.Pápa: Bermüller J.Pécs: Zách K. Zsolnay W. E.

és Lechner testvérek.Pétervárad: Junginger L. C.Pozsony :Weinstabl U. és Hein-

rici F. gysz. és Kesztler Gy.Putnok: Fekete F. gysz.Reps: Szentpéteri János.Rimaszombat: KrStschmar K.Rózsahegy: Jureczky gysz.Rozsnyó: Feymann Antal.Rom.-Lugos: Popovits J.Sasain: Müke A. gysz.Segesvár: Miszelbacherés fiai.Selmeci: Dimák J. C.Sólna: Poradowski R.Szombathely : Tempel F.

és Pillich F. gysz.Székesfehérvar : Deutsch R.,

Légmán A. és Braun J. gysz.Szamosujvár: Placsintár G.

és fiai gysz.Sz.-Egerszeg: Izsó F.Szarvas: Réthy V.Szathmar: Weisz J.

j —

Szegszárd: Brassay M.gysz.Szeged: Ko»áesM. gy sz., Ko-

vács Alb. gysz., Fischxr ésSchcpper.

Sz.-Udvarhely: Kauntz J. A.Szereda: Gozsy A.Szép.-Váralja: Steller Nándor.Sz.-Keresztár: Binder M.Szasz-Régen: Kinn Ján. G.

és Wachner T.Siklós : Holmik F. gy.Szigeth: Tyrnauer G.Szin.-Váralja: Weisz M.Sz.-Somlyó: Ruszka Ign.Szoboszló: Túry J.Sopron : Éder F. gys*. Pach-

hofer L. és Mezey A. gysz.Szolnok: Braun J. és Ho-

ránszky Istv.S t G é

Szabadka:mony J.

Farkas J. és Si-

r s k y gyS. Szt.-Gyérgy. Sigmond és

Bogdán.Temesvár: Quiriny A. gysz.

PecherJ.E. gysz., Jahner K.gysz. és Kuttn M.

T.-Sz.-Márton. Soltész L.Thorda : Rigó J. Friedr.Trencsén : Kulka Izid.Topolya: Sárkány L. gysz.Unghvar: Liszkay J.Lj-Becse: Weliacha jún.Ujvidék: Schreiber Férd. és

Brammer M. gysz.Versecz: Fuchs J.Vágujhely: Baiersdorf L.Verőcze : Bész J. K. gysz.Várasd : Tauschek S. A. és

Halter A- gysz.Veszprém : Guthard fiai.Vácz: Michalik és Meiszner.Vükovár: KraiesovicsA gysz.Zalathna : Sterzing Józs. gysz.Zenta: Wuits testv.Zombor: Popits J. ésFalcione

Gyula.Zágráb: Cejbeck J. J . gysa

és Hegedüs Gyula.Zimony: Joannovicz A. D.

Raymond és társamüvegyészek és cs. kir. szabadalmazott illatszer-gyár tulajdonosok Berlinben

Köszvény-thea.Kitünő gyógyszer még idült kösz-

vény-fájdalmaknál is. E szer, az egészausztriai birodalomban a legjobb siker-rel használtatik, — s hogy minden kí-vánalomnak megfelelhessünk, — mos-tantól fogva a köszvény-thea, következőgyógyszertárakban leszen kapható:

Pest: Török J. király-utcza 7-dikszám.

Bécsben: egyedül skizárólagTwer-dy W. gyógyszerésznél, zum ,,goldenenHirschen" — Kohlmarkt.

Zágráb: Cejbek J.Baden: Waber A.Brünn: Lusar L.Debreczen: dr. Rotschnek E.Greez: Grablowitz V.Iglau: Inderka V.Klagenfurt: dr. Hauser P.Krakó : Stockmár E.5 aibach : Schenk O.Lemberg: Rucker S.Lina: Vielguth és fia.Praga: Fiiepek A., Karlsplatz, és

Lerch H., am GrabenPozsony: Heinrici F.Sternberg: Holly F.Znaim: Glasner A. uraknál.

Fö- és szélküldési raktár:Kopál A. gyógyszerésznél (Mauer)Bécs mellett, a hol egyszersmind raktá-rak átvétele iránt értekezhetni. — 1csomag ára használati utasítással együtt50 kr., két csomagnál kevesebb nemküldhető: a pakolásért 10 kr. számit-tatik. 808 (2—3)

Terebesy Lászlószíjgyártó,

ajánlja magát mindennemü koesizó-,lovagló- és utiszerek készitését és ja-vitását, valamint kész választékban a

legjutányosb áron.WG" Megrendelhetők Pesten, egye-

tem-utcza 7. sz. alatt, gr. Károlyi házátellenében. 831 (1)

Kutya-labdacsok,Anglia leghirneveab állatorvosai-nak évok hosszu során tett ta-pasztalatai alapján, Kwizda Fe-rencz János által készitve, Kor-neuburgban; kutya - betegség,vidatpnez, nehézség, csúz s a ren-des kutya-betegségek ellen.

UB8F" Bizíos óvszer a ve-szettség ellen. "Ü^f

Egy skatulya ára 80 kr.Valódi minőségben kap-

h a t ó Pesten: TÖRÖK JÓZSEFgyógyszerész urnál, király-utcza7-dik szám. 753(9-9)

A 31° R. természeti melegénél vasat és szénsavanyttartalmzó

vihnyei fürdőbeaz idény, május 15-én vevén kezdetét.

bövebb tudósitást nyujt a fürdő igazgatóságvagy a megyei furdö-orvos dr. Boleman István.

830 (1 — 3)

Iluile balsamiqne(balzsamos-olaj),

jónak tapasztalt s a legnagyobb tekintélyek általszámtalan bizonyít ványokk al igazolt szer a fülféreg-rákfene ellen, vadász és vizslakutyaknál.

1 (ive* ára 2 lt. 25 kr. a. é.

Life preservers, Pilis for dogs.(kutya-'apdacsok).

Egy hirneves angol állatorvos által 30 éven áthasznált kutya-lapdacsok nemcsak előmozdítják a

«^~- - — . ^ K ^ S ^ ^ — fül-rákfene gyorsabb gyógyulását, - hanem meg-óvják, a kutyákat minden másegyébb betegségektől, u. m. nehézkor, vidatánez, köszvény-s rüh-tól. az eb-düh ellen pedig a legnagyobb sikerrel használható.

Egy skatulya ára 1 f». 10 kr.Bérmentes levelek által megrendelhető: Bittner Gyula gyógyszerésznél

Gloggniczban. 813 (2—6)

Pest, május 22-én 1870.

Elöfizetési föltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajezárba; háromszor- vagytöbbszöri igtatásnál csak 7 krajezárba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsböl): Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9.—Bélyeg- ij, külön minden igtatás után 30 ujkrajezár.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztav. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1870 (egyetem-uteza 4-dik szf'm alatt).

Ausztria államhajója ismét egy ujabbkormányost kapott. A sok szép remény, me-lyet az 1867. deczember 21-ki alaptörvényekalapján kinevezett miniszteriumhoz a köz-vélemény csatolt, mind füstbe ment. A kétévig és három hónapig élt ugynevezett „al-kotmányhü" miniszterium £ évi ápril 12-énkénytelen volt visszalépni, miután a biro-dalmi tanácsban, melyet ápril elején még alengyelek és szlovének is elhagytak, magáramaradt a német képviselőkkel. A miniszte-rium kész volt ugyan különféle rendszabá-lyokhoz folyamodni, nevezetesen a galicziaitartománygyülési feloszlatni és direct vá-lasztásokat rendel-ni, de a korona nemadta beleegyezésétez intézkedésekhez,s ennek folytán akormány tagjai be-adták lemondásu-kat, mely el is fo-gadtatott.

Az uj kabinetalakításával ö Fel-sége gróf PotockiAlfrédet bizta meg,ugy anazt, ki az 18 6 7.decz.31-kén kineve-zett előbb Auers-perg-, később pedigTaaffe-féle miniszte-riumnak, mint föld-mivelési minisztertagja volt, de ki azemlitett miniszté-riumból, miután azismeretes minoritásivotumhoz csatlako-zott, f. évi januárelején kilépett.

Potocki grófnak: nehézséggel kel-k megküzdenie ariöet alakítása kö-

*öert egyrészről. L találkozott tel-J e s .bizalommal, sapnl 12-kén a bécsihivatalos i a p c s a k

is három valoságosminiszter kinevezé-sét közölhette. Po-

Gróf Potocki Alfréd.tocki lett miniszterelnök és földmivelési-,Taaffe gr. belügy- és honvédelmi-, s Tscha-buschnigg kultusz- és igazságügyminiszter,mig a pénzügyi és kereskedelmi tárczák ve-zetése csak osztályfőnökökre bizatott. Ezekközül Tschabuschnigg kinevezése találkozotta legtöbb bizalommal a németek részéről,mert biztositékul vétetett arra nézve, hogya deczemberi alkotmány nem fog egyszerüenhalomra döntetni, s hogy a német elem nemfog a szlávoknak végkép feláldoztatni. Alegtöbben azonban, mint átmeneti kormány-nak nem jósoltak hosszu életet az uj kabi-netnek, mert nem bir semmi positiv czéllal,

G R Ó F P O T O C K I A L F R E D .

s ha képes lesz is kiegyezni a csehekkel,lengyelekkel stb., kénytelen lesz lelépni ésegy parlamentaris kormánynak adni helyet.A különféle nemzetiségek pedig tartózkodóállást vettek, s bár a lengyelek hajlandób-baknak mutatkoztak a közeledésre, a csehektovább is megmaradtak a „vagy mindent,vagy semmit" jelszónál.

A kabinet azonban nem maradt sok ideigcsonka, mert már május 7-dikén ki lön egé-szítve, bár nem mondhatni, hogy épen alegszerencsésebben. Holzgethan, Petrino ésWidmann miniszteri rangot nyertek, s azelsö a pénzügyi, a második a földmüvelési,

a harmadik pedig ahonvédelmi tárczavezetésével bizatottmeg.Widmann b. ki-neveztetése, köztu-domásra jutott elő-életénél fogva, nagyellenszenvet keltett,s csak növelte azuj kormány állásá-nak nehézségeit.

A miniszteriumtehát megalakult, selőtte a nagy fela-dat: a beteg Ausz-

• triát, melynek éle-téröl már annyi or-vos lemondott, meg-menteni.

Potocki Alfrédgróf, ki e nagy fel-adat megoldásánakvezérletére vállalko-zott, 1820-banKrak-kdban született.

Régi nemes len-gyel család ivadéka,melynek tagjai kö-zül számosan váltakki a politikai, kato-nai, söt irodalmi té-ren is. Egy Potoc-ki gróf az 1788 és1792-ki országgyü-lésen szónoki tehet-sége által tünt ki, s„princeps eloquen-tiae" nevet nyert,

a jelen század

21-ik szám. Tizenhetedik évfolyam.

258 259

1

elején elhalt Potocki gr. több franczia nyel-ven irt munkát hagyott hátra a szláv nép-fajok történetéről.

Potocki A. gr. ifjabb éveiben a mezei gaz-dasággal foglalkozott, s lancuti uradalmátGalicziában minta-gazdasággá rendezte be.A bécsi udvarnál többször megfordult, skamarási méltóságot is nyert. 1861 ben abirodalmi tanács örökös tagjává neveztetettki, s ugyanazon évben a galicziai tartomány-gyülésbe képviselőnek választatott. 1867.decz. 31-én földmivelési miniszter lett, s mintmár érintettük, a f. év elején lépett vissza,miután azon miniszteri kisebbséghez tarto-zott, mely a deczemberi alaptörvényekhezvaló merev ragaszkodást egynek tartottaAusztria romlásával. Mi az ő kezébe vanletéve mindannak valósifása, mit a kisebb-ség emlékiratában akkor kifejtett. Szüksé-gesnek tartotta az a nemzeti ellenzékekkelvaló kiegyezést; kivánta a jelenlegi biro-dalmi tanács feloszlatását és egy újnak ösz-szehivatását, melynek tanácskozási tárgyaitmindenekelőtt a választási reform és a decz.alkotmány módosiiása képezze, s mindenhabozás nélkül kijelentette, hogy a deczem-beri alkotmány szigoru fentartása, azaz: aminiszteri többség által követett ut, a láza- jdáshoz vezet.

Mindjárt az uj miniszterium megalaku-lása után nehány nappal programmszerünyilatkozat jelent meg a bécsi hivatalos lap-ban, mely azonban senkit sem elégített ki, sa közvélemény azt mondta rá , hogy nemprogramm. Az osztrák állam-eszme — mond-ja a nyilatkozat — magába foglalja vala-mennyi törzs és nép egyesülését az alkot-mányos jogok és szabadság együttes élve-zetének terén. A miniszterium ezen eszmévelazonositá magát, ebben látja müködése és asiker feladatát, melyet vár, s melyet nem azalkotmány ellen, hanem annak oltalmára ésvédelmére áfalánosán elismertetni, megszi-lárditni és kifejteni akar.

A nyilatkozat azonban nem jelölte megaz eszközöket, melyek által a miniszteriumczélhoz remél jutni, s ma még semmivel semtudunk többet, mint akkor, s ma még sem-mivel sem több a remény, hogy a kiegyezésa. nemzetiségekkel létre fog jönni, mint ak-kor, söt a feladat nehézsége minden nappalnagyobb mérveket ölt. Potocki gróf folyvástértekezik egy s más államférfival, s infor-máltatja magát a legkülönbözőbb meggyő-ződésű pártférfiak által, de kielégitő ered-ményre még eddig nem jutott.

Mi óhajtjuk, hogy sikerüljön neki a ne-héz feladat megoldása, mert ha valakinek,ugy nekünk érdekünkben áll, hogy Ausztriavalahára rendezett állapotba jusson, s hogyerősödjék népeinek egyetértése által. Ha ezsikerül Potocki grófnak, ugy maradandó em-léket biztositott magának, s szivesen el fog-juk ismerni, hogy nála nagyobb államférfiaAusztriának nem volt. ,

ti. A.

— Ti nem tudjátok megbecsülniA fáradságot, gyerekek!No, no! vigyázzatok, talán mégA sors is igy tesz veletek . . . .

Szárnyas lakómat gond ne bántsa,Mig ereszem alatt tanyáz;Vendégül kedvemért becsülje,S^ávesen lássa őt a ház;S hou;y szemtelen voréb no üssönT.-inyát nyugalmas fészkiben :Hoáö! őrizem, mig lágy ölébenLakóm kényelmesen pihen.

— Nekünk is mennyi gond között, hajh!Kerül mög néha a falat;Es hányszor nem, hol mi vetettünk,Érdem nélkül ott más arat. . . .Hányszor törődünk munka, vész közt!S végül mi a vigasztalás?— Szép ti'íled, szép, hogy ugy törődtél,D: a tojf'ölt hadd szedje más. . . .

Madaramat el ne űzzétek!Hálásabb, mint az ember, ő:Hogy őrizők a gyönge fészket,Arról meg nem feledkező.Fiókjait ha szárnyra kelti,Házamtól búcsút úgy vészen:Kesergő szóval naphoszant ŰlHázam előtt az eroszon.

Kicsinyjeit tanítván szóra,Hallgatnom őket jól esik;Ugy érzem, mintha érteném aKicsinyek csicsergéseit:A jó lakásért, őrködésért— Ugy hallom — hálát zengenek,S Ígérik, hogy jövő tavaszszal

Dobó László.Föl is keresnek engemet

E r e s z a l a t t .(1869.)

Házam falán a fecske fészkétNo bolygassátok, gyerekok!Kiköt talán másutt elűztök,En szotetem szegényekot.Ki tudja, hányszor rakták ujraSárfészkúkct a kicsinyek . . . ._ Mást boszant tán, de én örülök,Ha ereszemen csicsereg.

Csak tegnap készült el egészon,És ti leütnétek ma már,Hogy másutt ujra gond közt rakjaHajlékát a szegény madár!

A meg állott óra.Eredeti beszély.

P. SZATHMÁRY KÁROLY-tól.

I.Náczi bácsi tul volt az ötvenen , minda-

mellett sem ifjulegénységét, sem nösülésiigényeit, reményeit nem készült feladni.

Kemény haja, bár sürüen szürkült, min-dig egyenes simára volt fésülve; bajuszátfekete bajuszpedrő tartá kemény és szuro-nyos állapotban; sarkantyús csizmája csen-gett-bongott s huszár dolmányán sohasemlehetett pelyhet látni; annál nagyobb volt adarú-toll félrevágott pörge kalapján.

Róla el lehetett mondani, hogy talpigderék magyar ember és változatlan karakter;mert ö reá a magyar ruhát sem az 50-esévekadták, — ugy hozta volt ö azt el, mint kirá-lyi táblai censurát végzett Maros-Vásárhely-ről s benne maradt még akkor is, mikor egykakas-tollért az emberfiát hadi törvényszékelé állitották.

Ezen állandó viselettől Náczi bácsi csakegyszer tért volt el rövid időre, midőn 1848/9-ben nemzetöri kapitánynyá választották s amidőn — mint ő állitja — egy a csatatértőltávol fekvő dombon megjelenése által, ödöntötte el az erdélyi hadjárat egyik legne-vezetesebb csatáját. Kár, hogy a hálátlanbulletin- és történetírók ezen nevezetes mo-mentumról ezudar hálátlansággal megfeled-keztek.

Tréfából gyakran biztattam én Náczibácsit, hogy „házasodjék meg már!", — deő nem vette tréfára a dolgot, hanem félre-vonva komolyan kérdezte, kit tudnék nekiajánlani?

Én aztán ajánlottam neki kéket, zöldet,ifját és aggot, gazdagot és szegényt, hajadontés özvegyet.

De Náczi bácsinak nehéz volt kedvételtalálni. Egyik igen fiatal, másik igen vénvolt neki. Egyiktől félt, hogy igen hazajárólesz; másik tul-szép volt neki; a gazdagtól

félt, hogy rátartó, a szegénytől, hogy nagyonis aláhúzó lesz.

Mikor aztán én is kifogytam a jó tanács-ból, rendesen megszólalt.

— Hidd el, öcsém, elromlott az egészvilág. Eddig (világért sem mondta volna,h°gy „ a z én időmben") az erdélyi magyarnemes leány szőni, fonni egyaránt tudott;utána látott az apró marhának s a házi cse-lédségnek; az olvasás legfölebb vas-irnapdélutánra való volt. Most mindezt az anyákea gazdasszonyok végzik; a leányok, ha nempletykáznak, regény-olvasással, nagy drágahimvarrással töltik az időt; zongorát kala-pálnak, vagy idegen hajból magas kontyokatkészitenek. Ki az ör . . . győzze ezt még csakvégig nézni is.

Náczi bácsinak sokban igaza volt s las-sanként felhagytam a reábeszéléssel. Deeszembe jutott a természettudósok leirásaazon szerencsétlen özönvíz előtti állatokról,kik az uj világban oly rettenetesen látszanakunatkozni, annyira nem találják hazájokat seszembe jutott az is, hogy ha Náczi bácsi„oda benn" Erdélyben nem talált magáhozvaló feleséget, mit fogna tenni még „idekinn."

Eszembe jutott, mit mondana Náczi bá-csi, ha valami véletlen egyszerre a pesti nagyvilágba vezetné? Mit mondana a „NeueWelt" élményeire és alakjaira; hogy mu-latná magát a gombaként termő apácza szin-darabokon, sőt még azon leghübben játszottfranczia társadalmi vígjátékokon is, melyek

i „nemzeti színházunk deszkáit elárasztották"?I Mit mondana a kádnagyságu chignonokra ésfrakkos női öltönyökre, melyek hála Isten,Erdélyben még mind „ismeretlen föld"?

Ettől kezdve aztán én is kontráztam Ná-czi bácsinak s nem sarkaltam többé házasságra.

" II.Egy szerencsés véletlen azonban ujra

előtérbe hozta ez eszmét; elmondom miként.Egy szép téli napon együtt indultunk

meg Náczi bácsival Erdély egyik nagyobbvárosa felé. Szánkán utaztunk, jóizüen be-szélgetve az elmult szép időkről és forra-dalmi élményeinkről.

Kedvtelésünket azonban megzavarta va-lami, mire épen nem számítottunk.

A hó lassanként kikopott szánunk alól slovaink nehezen haladtak, ugyszolván kez-dették a szolgálatot megtagadni. Szekere-sünk, illetőleg szánosunk hasztalan szólitgatáa „Szellőt" meg a „Villámot"; egyik semakart többé sem szellő , sem villám lenni;leszállottak az igavonó barmok prózai szín-vonalára.

A kocsis, mindamellett hogy egyáta-lában nem kímélte az ostort, gyakran kezdéfejét csóválni s kétséges pillantásokat vetettaz egyre alább sülyedö napra.

Épen egy mezőségi falu fölött mentünkel a hófosztott országuton, midőn a lovak alejtő derekán megállottak és határozottanfelmondották a szolgálatot.

— Ezekkel, uram, manem megyünk Ko-lozsvárra — mond végleges resignatióvalAndrás kocsis; —jó lesz. ha a „hármasig" el-ballagunk; mondtam én a ténsuraknak, hogynem jó hosszu utra szánnal indulni!... m&r

most hajtsa ezeket a szegény párákat, a kitudja.

S e közben az erdélyi kocsisok íly ese-tekben szokásos gyakorlata szerint kezdé alovak üstökét és füleit huzgálni.

— Biz' azt én sem tudom mit csinálunk— mond boszankodva Náczi bácsi.

— De tudom én — vágtam közbe, hir-telen gondolattól megkapatva; itt e dombaljában van Somfalva, s itt nekem régi is-merőim vannak, kik szivesen kölcsönöznek

pár napra egy szekeret szánunk helyett.Azzal aztán csak bemegyünk, ugy-e Andrásgazda?

— Na ezt ugyan jól kigondolta a tensur» — mond András megvigasztalódva, s anélkül hogy Náczi bácsi kételyeit bevárná,lefordult az ország utról a jól sikló mezeiszánutra, melyen vigan kezdtek lovai szaladni.

— De hát mi hely az öcsém ? Szivesenlátnak ott minket ? . . Lesz-e szekerök ? Ideadják-e ? Ezen kérdések merültek fel Náczibácsi kétkedő ajkairól, melyekre én egyszerürövid igennel feleltem, miután a hirtelenkapott eszméhez egy másik szövődött, melyakaratlanul is mosolyt idézett ajkaimra.

— De szólj hát, kihez vagy kikhez me-gyünk?

— A Rontó-kisasszonyokhoz.— Kik azok a Rontó-kisasszonyok?— Azok igen derék leányok, bátyám,

kikkel én a 49-ki hadjárat alatt ismerkedtemmeg, midőn egy czirkáló csapattal e falubavoltam küldve.

— De hát miféle Isten bogarai? Van-eapjok, anyjok?

— Igen derék leányok. Meg fogja öketlátni, bátyám. Különben árvák s a gazdasá-got, gazdasszonyságot szép kis jószágocská-jokon maguk viszik.

— Hm — mondja Náczi bácsi — akkorigen derék leányok lehetnek. De hát már ittvagyunk a faluban; merre laknak?

— Mindjárt meglátjuk az ősi kúriát. Csakazok az öreg fűzfák és magas sövény-keritéstakarja el szem elöl. Tartson arra jobbra akeskeny sikátor felé András

— Nincs itt, uram, egy kerékvágás sema hó leesés óta, pedig annak* lehet egy párhete; nem lesz ott szekér; hiába megyünk oda.

— Ne okoskodjék kend András, csakhajtson.

András aztán nem is okoskodott s párpercz mulva ott állottunk a magas galamb-bugos kapu előtt, melyen czifra betükkelvolt felírva:

Spectabilis ac Nobilis Martinus Rontóme fieri fecit Ao. 1806. (Engem TekintetesNemes Rontó Márton készíttetett 1806-ban.)

A kaputól jobbra egy magas szalmafö-delü épület állott: a hetes lakása; balraalacsonyabb hosszu épület, melynek röfögőlakói elárulták rendeltetését.

Azt tudtam, hogy a hetest azelött mint-egy 15 évecskével Gligornak hivták; azértegész jó hiszemmel bekiáltottam:

— Hej Gligor! nyiss kaput!És csakugyan a kis hártya-ablaku cse-

lédházból az egykori Gligor lépett elö, talánépen abban a gomba-alaku zsiros kalapban,melyben egykor; — s melyet levéve, szol-gálatkészen kiáltá:

. — Parancsodra, uram! — s azzal nagybuzgósággal fogott a kapu nyitásához, melyazonban elannyira nem akart sikerülni,hogy csak mindnyájunk egyesült erejévelsikerült végrehajtani.

András már ezalatt körülnézett az ud-varon s a nyilt félszerben szemébe ötlöttegy bőrös szekér, köznyelven bricska.

— Jól vagyunk már uram, — mondjaörvendve — van szekér!

— No lám! — mondám s azzal megin-^ u Unk a főépület felé, miközben Gligor, azoláh hetes mentegetőzött, hogy biz itt márrég nem volt vendég s a kisasszonyok az ősző t a nem mentek ki sehova.

~~ De hát a szekér jó-e? — kérdi aggódvaAndrás.

— Már hogy ne volna? — felel azszem-rehányólag. __ N e m szabad nálunk elromlanisemminek!

E közben mi a havat leverve magunkról,a gyaloguton előre haladtunk.

Ott állt az udvar közepén a nagy eperfa;talán egy ág sem hiányzott rajta utolsóittlétem óta; alatta a romlott malomkerék-ből készült asztal az aratók számára, mégtalán a mult század kegyeletes emléke.

Ezen tul nyult el, szemben a kapuval amagas zsindelyfedelü lakház, keskeny, ala-csony tornáczával és apró vasrácsos ablakai-val, oly forma hatással, mint egy törpeemberkéé, ki mélyen szemébe huzta kalapját.

És e tornáczon, mely agyaggal művészi-leg ki volt tapasztva, s egy lábnyira rókafestékkel és kék szalmahamuval tarkán ki-festve, állott a könyöklőhöz támaszkodvaAnikó kisasszony. Álla fehér kendővel fel-kötve és ép oly meglepett arczczal, mintmidőn ezelött 15 esztendővel behajtattamvolt hozzájok.

Anikó kisasszony (igy hivják Erdélybenaz Annákat és Ninákat) életkorát nem tud-nám meghatározni, de nem is illendő arrólszólni; elég jó tulajdonsággal bir ö arra,hogy ezen csekélységet teljesen kiejtsük aszámításból. Tehát Anikó kisasszony kerekarczu, és jóságosan mosolygó kék szemühölgy, elég szabályos arczczal és termettel.Egyszerüen sötétkék „házi szőttesbe" voltöltözve.

Jöttünkre nem palástolhatta meglepe-tését.

Köszöntünk: fogadta.— Méltóztassanak besétálni. Kérem ne

tessék a bundát levetni, meghüthetik magu-kat. Kikhez legyen szerencsénk? Mi járatbanméltóztattak hozzánk fáradni?

E kérdések vége már benn folyt a szo-bában.

— Én Szabó Ignácz vagyok — mondjaNáczi bácsi, nem minden zavar nélkül te-kintve körül a jó meleg szobában, melynekkettős ablakai a jól ápolt virágok miatt aligengedtek be valami világosságot.

Én pedig elég impertinens voltam Anikókisasszony elé állani s azt kérdezni, ha is-mer-e még?

Voltam pedig én 49-ben teljesen szakállés bajusztalan ifjoncz, honvéd ruhában, —most itt-ott őszbe vegyült szakálu vén ember.

— Nincs szerencsém —mondja zavarralAnikó kisasszony, — de talán Lilla megismeri.

Lilla kisasszony csak most lépett be, ősem változott semmit; ha fekete szemei nemvolnának,melyekböl elpusztithatlan nyájasságmosolyog felénk, alig lehetne őt nővérétőlmegkülönböztetni. Viselete, modora is egyen-lő és épen olyan mult félszázadi hátravágottpukkerlivel (bocsánat e régi használatú szó-ért!) fogadja a vendégeket. Lilla kisasszonynem viselt fehér kendőt fején s jól őrzött fe-kete fürtéi szorosan simulnak halántékáhozazon régi jó viselet szerint, mikor a divatotmég „módi"-nak hivták.

__ Gyere csak Lili, ez az ur azt mondja,hogy mi ismerjük őt; neked jobb emlékeze-ted van.

Én Lilla kisasszonynak is eléje állottam,de ö sem volt szerencsésebb a fölismerésben.

Csodálatos — mondék — pedig, aligpár éve, hogy mint honvéd-hadnagy nagysád-tok vendégszeretetében részesültem.

Erre csaknem egyszerre kiáltottak föl:Lehetetlen! És maga Sz. ur lenne?

Hisz akkor még sem bajusza, sem szakállanem volt.

— Szjah, az idő nálunk férfiaknál hamartelik.

__ Már most jól emlékszem — mondjaAnikó kisasszony.— lessenek az urak helyetfoglalni.Ide kérem a kanapéra! Lilla! Eredj,süttess egy kis jó palacsintát s hozass bort fel.

Lilla kisasszony azonnal távozott.^— De uagysádtok egy hajszálnyit sein

változtak azóta.

— Köszönöm — mondja Anikó kisasz-szony. — De akkor is sokszor mondtam, hogymi nem vagyunk „nagyságosak." Ez csak abárókat illeti.

— Én is mondtam, hogy mai világbarimind igy hivjuk az előkelő nőket.

Jol mondja a kisasszony — mondNáczi bácsi — az egész csak az uj módi világromlottsága, mely a nyomorúságot czifra ti-tulákkal takargatja. De instálom, ne tessenfáradozni, mi nem mulathatunk soká s csu-pán egy alázatos instántiával járulunk.

— Instálom parancsoljanak. Mivel szol-gálhatunk? kérdi Anikó kisasszony Náczibácsi modora és pártfogása által láthatólagkellemesen érintve.

— Szánunkkal az országuton elakadtunks teljességgel nem juthatnánk be estére a vá-rosba. Ekkor az öcsémnek eszébe jutott, hogyitt drága régi ismerősei vannak, kiktől grá-cziaképen kérhetünk egy szekeret pár napra,ha ugyan nincs egyéb czélra elfoglalva.

— Ó dehogy van. Hanem azért iustálom,ne siessenek, már lemenőben a nap; az éjjelitt hálhatnak az urak s reggel vigan be :

mehetnek.— Inkább jövet lennénk oly szerencsések

— mondám, —most sürgetős az utunk nagy on.— Ugy azonnalrendeléstteszekGligornak

— mondja Anikó kisasszony s azzal kisietett.— Enyje, be helyre egy leányok ezek!

— kiált fel Náczi bácsi.Én pedig, mintegy a mult visszaemlé-

kezései fölébresztése végett, körültekinteka vendégszobában.

Minden a régi helyén volt.Középen, egy lefelé hajtott fekete rámás

és pár pávatollal ékitett tükör előtt a sötétbőrkanapé, egyenes háttal, két fekete fajukarszék, melynek csak ülőkéje volt párnás sszétterpedt lábú székek. A falakon a harmin-czas évek hősei: Vesselónyi, Balogh János,Pálóczi és Bánffy László fakult képeik; egykasztenen (fiókos szekrény) üveg-tokban re-naissance készítésű óra, gypsz szobrokkalékítve, mely most is állott és 6-ot mutatott,mint ezelött 15 évvel; mellette könyvek:Csokonai „Lillája", Dugonics „Etelkája", Fáy„Bélteki háza" és Kisfaludi „Himfi szerel-mei", melynek egyik kötete a „Kesergő sze^relém" épen arra a versszakra nyitva, melyreakkor; hihetőleg Lilla kisasszony kedvenczkölteményére, mely igy kezdődik:

„A kutyáktól üldöztetvén,A mogrémült őz fut, fut,'!Valameddig csalt vethetvén, .Bátorságos helyre jut,Igy futok én Ámor elől" stb.

A guitarre, a „nemes" kisasszonyok ezen,40-es évek előtti zongorája, ott feküdt azágyon, s igaz, hogy a legvékonyabb bélhur>mint ezelött annyi évvel, most is megvoltegy helyütt bogozva, mi hangját még ak-koriban kelletlenül rezgővé tette: de foga-dom, hogy azért Lilla kisasszony csakugytud rajta accompagnierozní a „Zokoghat mégegy'betücskét" vagy az ő szerinte legujabb„Tiltsa bár az ész szava" mellé, mint akkor,midőn egész Európában háboru volt, csakSomfai vári volt szent a békesség.

Nem tudom, miként lehetett, de nekemugy tetszék, mintha Somfalva, hasonlólagPompejihez, valami nagyszerü katasztrófaáltal megkövült volna; csupán azon különb-séggel, hogy itt nem a halálban, hanem azéletben történt a dermedés, kiterjedve méga házi állatokra is.

Legalább az a kis kutya, mely Anikókisasszonynak oly nagy kedvencze volt, sem-mi változást sem mutatott fel; s épugy„Ámor"-nak hivták, mint talán nagypapáját,mely akkor uralkodhatott. Nem is hiszem,hogy ez egyetlen Ámoron kivül, valami más

260

M

háborgathatta volna a Rontó-házban a ke-délyeket.

Emlékezhetünk, hogy a görög bölcseksok mindenben keresek egyidöben a boldog-ság nyitját.

A klinikusok a nélkülözésben, vágynél-küliségben, az epikureisták az élvezetekben,a stoikusok a nyugalomban.

A Rontó-kisasszonyok az elsö és utolsóbölcseimi iskola elveit egyesíthetek, azokvégletei nélkül, de merjük állitani, hogy aczélt jobban megközelitették amazoknál.

— Tudja-e Náczi bácsi — mondék ezengondolatokkal foglalkozva,— hogy ezek aRon-tó-kisasszonyok igen boldogok lehetnek V

— En bizony elhiszem — mond Náczibácsi; — a tisztán tartott tükör elött önelé-gülten billegetve magát.— Hogy nagy rend vanitt, annyit látok.

— Rend? Nincs olyana világ legelső katonaiállamában vagy a leg-szigorubban tartott ka-szárnyában. Egyik hé-ten Anikó kisasszony a„hetes", másikon Lillakisasszony. A „hetes" vi-szi a gazdasszonyi teen-dőket, — a másik Gligorsegitségével az alatt akül gazdaságot folytatja.

— S van-e mit apritnia tejbe? — kérdi Náczibácsi, magyar nyakrava-lója rojtjait igazgatva.

— Nézzen ki az ud-varra. Mindig rendelke-zésökre áll öt-hat fejősbivaly. Tej e szerint van.A bele apritni való iscsak kikerülhet ebböl apár száz holdból, melyetédesatyjok reájok ha-gyott. Igaz, hogy a kis-asszonyok, mint mindenváltoztatásnak, a com-massatiónak is ellensé-gei, s ez máig is alig tör-tént meg; de hát mitgondol, képzeli-e, hogy ekét igénytelen leány jó-szága jövedelmének csakfelét is elköltené?

— Lánczom a lelke!Akkor pénzök is leh^t —mondja Náczi bácsi s nekiesett öszbevegyült baju-szának.

— Már hogy ne lenne?Nézze a szomszéd szobá-ban azt az öreg vasasládát; merek fogadni,több van benne huszezerforintnál. Csak úrbérikárpótlást kaphattak jobbágyaik után vagytizezer forintot.

— Hm — mondja Náczi bácsi —mindjárt kiláttam belőlök, hogy ügyes leá-nyok.

Beszélgetésünket a két kisasszony belé-pése szakitá félbe. Anikó kisasszony teritékethozott; Lilla kisasszony, pompás maradéklibapecsenyét és párolgó palacsintát, Náczibácsi kedvencz tészta ételét. Egy nőcselédtálczán gránátszinü piros boros palaczk okátrakott asztalunkra.

_ Méltóztassanak egyet falni (engedel-met kérünk e vidéki kifejezésért) — mondjaAnikó kisasszony, — a szekér is azonnalkészen lesz.

Én épen mentegetőzni és fáradságukonsajnálkozni akartam: de Náczi bácsi, a pala-

csinta kellemes illatától megkapatva, lelke-sedéssel kiáltott fel:

— Hisz ez pompás! Hisz ez bűvészet!Ilyen felséges palacsintát késziteni agy ne-gyedóra alatt! Ha római pápa volnék, Lillakisasszonyt a halhatatlanok sorába emelném!

Lilla kisasszony kellemesen mosolygott.Nem látszott rosz néven venni Náczi bácsihizelgéseit, ki minden falat és minden pohárután felkiáltott:

— Ez pompás! Ez felséges!Végre készen voltunk és tisztességes

szavakkal vettünk bucsut a szerényen, derégi modoru „complimentekkel" hajlongókisasszonyoktól, kiknek megígértük, hogyharmadnapra ebédre fogunk visszatérni.

(Vége köv.)

Aradi honvéd-emlék. — (Aradi Zsigmond szoborműve.)

Az aradi honvéd-emlék.Az aradi utczai harcz egyike volt a honvéd-

ség legszebb hadi tetteinek. Horváth Mihály aszabadságharcz legdicsöbb csatái közé sorozza. Aszerfölött tulnyomó számu ellenség elől, melynekmég az aradi vár is hatalmas támaszul szolgált, amagyar haderő az 1849-dik év február havának8-dikán visszavonult s Aradot a császári katona-ság és nagyszámu szerb felkelők szállták meg.Tudjuk, hogy e felkelők legkevésbbé sem tartoz-tak a szerb köznép javához. Eléggé mutatták eztTorontál-és jBácsmegyék feldúlt helységei. Ara-dot hasonló sors fenyegette; a rablás már meg iskezdetett, midőn a végveszély küszöbén AsztalosSándor akkor honvédkapitány vezérlete alatt egyzászlóalj honvéd lelkesen rohant vissza a városba.Asztalos Sándor a 29-dik zászlóaljat bátor el-szántsággal és helyes számítással azon pillanatbanvezetto vissza, midőn az ellenség egy része rablási

szándékkal elszéledt. A császáriak elszánt ellenál-lása daczára sikerült rövid vérengző utezaharezután a városból ki, a befagyott Maros másik olda-lára (a hol a vár is van) űzni az ellenségot. Kikell emelnünk Boczkó Dániel kormánybiztos, je-lenleg országgyülési képviselő érdemét, kineklelkes szavaijbátoriták, kiváltképen arra a zászlóal-jat, hogy egy százados vezérlete alatt a/ márgyőzőnek tartott ellent megtámadni merjék, amidőn az egész magyar haderő visszavonult.

Alig hogy az absolutismus roskadozott, min-denfelé igyekeztek emléket emelni azon hősöknek,kik a már-már kihaltnak hitt magyar vitézségnekujra világhírt szereztek; mindenfelé emléket emel-tek azon hősöknek, kik azon törvények védelméreragadtak fegyvert, a melyek a nemesség előjogaitmegszüntetve a nép szabadságának vetették megalapját. Nem csoda, ha Arad fiai is gondoskodtakarról, hogy a városuk védelmében elesettek emlé-

két megörökitsék. A nem-zeti dicsőség a népszabad-ság és a feláldozó vitézségiránti tiszteleten kivül errekötelezte az aradiakat amegmentőjök iránti hála-érzet is.

A szobor-emlék, melyeta hálás aradiak a halhatat-lan hősök emlékének szen-teltek, nemcsak egyszerüfigyelmeztető emlékjel, mintalakilag igénytelen honvéd-emlékeink, hanem művészi-leg is kivitt szobor. Egy-szerű, de szép arányu ta-lapzaton térdel egy carraraimárványból vésett élet-nagyságnál valamivel na-gyobb nő-alak: a város fal-koronájával diszitett „Arad"babérkoszorút téve le védőisírjára. A szobor készítője aszép tehetségü Aradi Zsig-mond kerülte a hatásvadá-szat aprólékos eszközeit ésa művészi hatás annál meg-lepőbb. A nemes szépségüarcz nemcsak fájdalmat, dea lélek emelkedettségét ismutatja. A részletekben kü-lönösen szépek a hajfürtök sa nem kevésbbé plasticuskarok. A ruházat nomosenegyszerü redőzete gondostanulmányt és nemes izléstárul el.

Őszintén örvendünk,hogy a hős honvédek méltóemléket nyertek, melynekművészi kivitele nemcsak amüvész dicséretére válik,hanem bizonyosan növelniés gyarapítani fogja az utó-dok hálás kegyeletét s min-denki előtt tiszteletet foggerjeszteni az elhunyt vité-zek iránt.

Végül még a szobor-ügygyel foglalkozott városibizottságról kivánunk elis-meréssel megemlékezni. Abizottság 1867-ben alakulta következő tagokból: AczélPéter Arad városa polgár-

mestere (elnök). Nagy Sándor jelenleg AradmegyeI-ső alispánja, dr. Aradi István volt honvéd-törzs-orvos, Vas István volt honv.-százados, Husz Sándorügyvéd és Bettelheim Vilmos könyvárus. — Be-gyült a szoborra 1700 ft; a szobrásznak 300 ftnyihátralékos követelése ujabb aláírások utján fogszerveztetni. — A szobor felállitási helyéül az ara-di főutezán levő sétatér egy kiváló pontja van ki-szemelve, hol a virágos és dús lombozatu fákkalszegélyzett téren épen oly méltó helye lesz a szo-bor-emléknek, a mint ez kiváló diszét képezondi avárosnak. — Óhajtandó, hogy a derék várose szobor leleplezését is mielébb eszközölje s arraegy határnapot tűzve, oly ünneppel kösse aztegyüvé, mely méltó részvétet keltsen mindenütt ahazában. Egy város sincs annyira hivatva e napotmegünnopelni, mint Arad, hol a számos véres csa-tákon kivül egyszersmind e fényes időszak legfőbbképviselői tizenhárman pihenik örök álmaikat.

261

—r.

Egy franczia utazó déli Magyar-országról.

in.A Határőrvidék.

„Már két izben utaztam be azt a keskeny, dehosszu földterületet," — irja Perrot — „melyetHatárőrvidéknek neveznek; egyszer VukovártólDiakovárig, azután Diakovártól Brodig. Későbbm ég egyszer bejártam hosszában Brodtól Szisze-kig, a szávai gőzössel, utamba ejtvén azokat azapró megerősitett városokat, mint Brod és Gra-diska, melyek a határokat védelmezték s a határ-őrvidéki hadsereg ke-zei közt voltak. Pol-gári területre csak ; - ••-.- —Sziszeken tu l értem, 'hol a szávai hajó meg- !áll és a vasut kezdő- |dik. E n n y i kóborlásalatt szüntelenül szem-lélődve és folytonosanészlelődve, s az ide

vonatkozó legjobbkönyveket és röpive-ket szorgalmasan ta-nulmányozva megle-hetősen pontos és ki-meritő ismeretekretet tem szert a H a t á r -őrvidékek sajátságosszervezete körül. Meg-kísérlem tehát hosszastapasztalásom ered-ményeit a lehető leg-rövidebben összefog-lalva olvasóimnak tu-domására ju t ta tn i 8némi fogalmat szerezninekiek egy oly intéz-ményről, mely mahol-nap végképen eltünika föld színéről.

„ H o g y megérthes-sük, miként jöt tek lét-re a földmivelő kato-nák e sajátságos tele-pei, hogy minő talajbóln ő t t és miféle csirák-ból fejlődött ki e „szu-ronytövisekkel tüské-zett fa", szükséges,hogy Horvátország tör-ténetében jó régi kor-ra viszszatekintsünk.

„ A X I . század vé-gén a szerb nemzet,látva, hogy nemzetidynastiája kihaló fél-ben v a n , personalisunio kötelékével a ma-gyar koronához csat-lakozott és Horvátor-szág egyike lett a szt.Is tván birodalma kap-csolt részeinek (partesadnexae). Szerbia bu-kása után kezdettok atörökök, akkor márBozsnyákország urai,egész Krajnáig és Ka-r inthiá ig száguldozni.A veszedelem annálnagyobbá le t t , mikora leggazdagabb és leg-erélyesobb bozsnyákfőnökök az izlámratér tek á t ; e renegá-tok egykori elleneik-nek leghatalmasabbS e g é d e i lettek. É s igy a X V . század vége feléZágráb is nöm egyszer lá t ta főtemplomától ésé r á t ó l koszoruzott magaslatáról, a mint a müzül-to^Q csapatok alant a síkságon tova huzódtak. A8zerencaétlen mohácsi ütközet 1526 ban, mégn e h e z i t e t t e a helyzetet. I I . Lajos király halá laután szt. Is tván trónja üresedésbe jöt t és a t ö r ö -kök Magyarország n a g y részét elfoglalták. H o r -

o r ® z a g i s m é t eltökélte magát az anyaországS ° r ! - i a V a l ° osztozkodásra; 1527-ben a koronátosztrák Ferd inándnak ajánlotta fől, ki már egy évota Magyarhon királya is volt. E z időtől fogva,majdnem két századon át az ausztriai ház valakénytelen megállani a kemény harczot a mu-zulmánok ellen. A törökök meg is ostromolták

egyszer Bécset birodalmuk egész erejével. I t takarták összeszoritani és leverni azt a hatalmat,melynek türelmes kitartása kifáraszta és elbémtaereiöket. Ellenkező t ö r t é n t ; Ausztria szoritottavissza a D u n a és Száva tulsó partjára a muzulmánbarbarismust. , , ,

K Határőrvidékek hadserge leghathatósabbsegédeszköz volt o győzelmes ellentállásra. Mintminden, a mi hosszu életre számithat, csak lassanszületett és szervezkedett az, a folytonos és makacserőlködések eredményeképen, melyeket az osztrákparancsnokoknak a határok védolmezése és bizto-sitása végett ki kel lett állniok. Ferdinand uralko-dása alatt az osztrák sergek főhadiszállásául Va-

liorvát nök a határőrvidéken.

rasd volt megállapitva, ugyanott , a hol a területma már polgárosítva van ; a határok fölött a főpa-rancsnokság rendszerint valamelyik főherczegkezében volt „ál landó és örökös tábornoki" czimen(ewiges und immerwahrendes Generalat) .

,A főherczegek és főbb tisztjeik a császárközvetlen képviselőiképen állomásozván egy olytartományban, melyet félig-meddig barbárnaktekinthettek s oly csapatok felett parancsnokolván,melvek ott nagy részben idegenek voltak, hamarés könnyen megszokhatták a katonáik által meg-h a l l v a tar tot t földeket ugyszólva somleges, koz-lZ tő térnek tekinteni, a hol csak ők oszthatnakp u n c s o k a t , egyedül ők, a kik a közbiztonságrólfelelősek voltak. E körülményben keresendő e

sajátszerü hatóság, o kivételes kormányzat vá*lódi eredete, mely utoljára oly hata lmas föld-területet és oly számos lakosságot vala képesmagába kebelezni.

„ A legrégibb adatok, melyek a határokállandó védelmére szánt első csapatokról emlé-keznek, a X V I . század végeig vihetők fel. Ecsapatok akkortájban, miként emlitettem, K á -rolyváros és Várasd környékére voltak telepítveés öszszes számuk valami 7000 főre mehetett .D e hogy vajjon már akkor eszébe jutott-o akormánynak e katonák szabad idejét földbirtokokadományozásával elfoglalni, hogy több érdeköklegyen saját vidéköket védelmezni ? — e kérdést a

• történelem nem oldjameg. Valószinü, hogy

... •—=—. , ^ ez a viszony csak ugymagától apránként ál-lott elő és fejlődött ki.E határvidéken a há-boru ogy századnál istovább d ü h ö n g ö t t ; alakosoknak az a része,mely a halált vagy rab-szolgaságot kikerülhe-t é , az ország belsejébemenekült. A falvak ésgyümölcsös kertek el-pusztu l tak; a logter-mékenyebb szántóföl-deket a dudva vertef ö l ; a rengeteg cser-es bükkfaerdők, me-lyek Horvát- és Tót-országot még ma ismajdnem egészen be-árnyalják, mind több-több tért foglaltak ela művelet alatt állottföldekből, s végre ahol az erdőségek vég-ződtek,ott a posványok

és mocsárok vettékkezdetöket. Az egy-kor oly gazdag lapá-lyok szomoru puszta-sággá sülyedtek alá.Mi volt hát ogysze-rübb, minthogy a ka-tonák e gazdátlan föl-deket müvelet alá fog-ják, mikor határvédel-mezési hivatásuk némszabad időt engedettszámukra ? E kövérlegelők, melyeket min-den kikeletkor végig•öntöznek a Szávánakés mellékfolyóinak kiá-radott hullámai, nem-emintha csak teremtvelettek volna az ellen-ségtől elzsákmányoltbarmok táplálására ?Ha pedig már bar-munk és legelőnk van,igen természetes, hogyházat is építünk hozzá,habár egyelőre csakfából is, a milyenekbena határőrök többnyiremég ma is tartózkodniszoktak. Erdő elégvolt, moly épületfát,zsindelyt és lajtorja-lépcsőt szolgáltasson,melyen az ajtó nyila-sáig fölmászhassanak.És igy állván a dol-gok, melyik szép leányvonakodhatott volna

nőül menni a vitéz granicsár-hoz, hogy együttlakjék vele abban a faházikóban, melybe férjeannyi dicsőséget és annyi zsákmányt fog hazahordani ?

„Lehetett volne-e akkor czékzorübb és biz-tosabb eszközt kitalálni a határok elzárására, mintujból benépesíteni e néma és uttalan pusztaságo-kat, melyek mocsaraik sásai között, és cserjéikárnyai alatt oly gyakran elrejtették s oly gyakranátboc3átották a sipahik és bozsnyák timarioták

rablást ésbizto-

;ások ellen

gyors rabló bandáit, a gyilkosságottűzzel vassal pusztitást ? Lehetett vösabb korlátot vonni e rabló száguld*----egy jól fegyverzett ügyes és bátor férfiakból al oeleven védgátnál, mely minden perczben kész

262

ekéjét a félig fölszántott barázda mellett hagyn.és fegyvert ragadni, mely hátáról különben somszakad le soha? Es a mikor a török lovasokatvidékeikon barangolni látják, mennyivel ébereb-bekké, mennyivel rettenthetetlenobbokké tesziőket az a gondolat, hogy nejeik és gyermekei*ott vannak abban a fenyegetett faluban, alig párlépésnyire tőlök, és hogy nem hátrálhatnak meg anélkül, hogy őket biztos halálba vagy rabszolga-ságba no taszítsák. És különben is, abban azarányban, melylyel e vidékek népessége szaporo-dik, e rajtaütések és e veszélyes ütközetek ismindennap ritkábbakká fognak válni. A pásztor,a havasok meredek sziklacsucsairól, honnan alantlegelésző juhaira vigyáz, a reggeli nap fényébenazonnal é-zrevehoti a rabló bey-ek és lovascsnpataik fényes öltönveinek és fegyvereinek felcsilla-nását és ostenden is,amikor a csillagos ég bűbájosfélhomályában fonnvirraszt, hogy nyájai szerte neszéledjenek, és hogy megvédhesse okot a farkasokellen, rögtön észreveheti a tábortüzek és felgyúj-tott majorok fényéből, hogy melyik oldalról közelga gonosz ollonsóg. Ilyenkor aztán akár éjjel van,akár nappal, rögtön mogadják az előre meghatá-rozott jolt; a mindig készen tartott őrtüzek egy-más után villannak föl a hegytetőkön vagy pedighalomról halomra hallatszik tovább torjodni avészkiáltás, melyet a hegyi lakók oly hosszasanel tudnak nyujtani, s melyet a hangzatos, mélyvölgyek fölött oly messze távolra képesek elkül-deni, ogészen a tulsó hegyoldalig, a nélkül, hogya havasi zuhatagok dörgö moraja el tudná fojtanioz éles rezgő hangokat. Akkor a kalapács keményütése alatt minden helységben megkondulnak alármadeszkák; *) golyót öntenek, őröket állitanak,s mikor a csatangoló rablók megérkoznek, biztosaklehetnek a jó fogadtatásról. Ha egy falura ronta-nak, mindon ház egy erősség, melynek védelme-zésében a nök is részt vesznek; ha pedig erdőkönátvezető ösvényekre tévednek, a bokrokból min- jdenütt lövések fogják őket üdvözölni, melyekösszezavarják soraikat. Ha tehát ogyszer a határ-vidékek sürü és harczias népességgel igy szegé-lyezve lesznek, ilyen elevon és mo7gékony hálóval,moly nyilasai közt senkit sem enged bejutni,könnyü lesz az ellenségot kellő távolban tartani."

Ezután. Perrot lelkiismeretes részletességgelköveti nyomról nyomra o nevezetes intézménylassankénti fejlődését, egészen addig, mig a forra-dalom leveréso után 1850-ben a bécsi kormány ahatárőröknek „végleges és teljes tulajdonul" on-godé át mindazon földeket, molyeket ők azelőttcsak „örökös és visszavonhatatlan hűbérül" bir-tak. E jutalmat a hű határőrök, kik a Habsburg-háznak oly sok megbecsülhetetlen szolgálatottettek, a bécsi kormány szempontjából meg isérdemelték. Mi magyarok nem sok hálával tarto-zunk nekik. Jellacsics alatt 50,000-en támadtakhaziinkr.i e3 Radotzky alatt 30,000-en Imrezoltakaz olaszok ellen. A hűséges alattvalóknak tehátjutalom kellett, de mikor földjeiket szabad tulaj-donul kapták, egyszersmind azt is kikötötte akormány, hogy ,.a Határőrvidékeken a földbirtokélvezető a katonai szolgálat kötelezettségéhez vanköt vö, és hogy ennélfogva, ha ott valaki bármiuton is földbirtokot szerez, az emlitett kötolezett-séget mulhatatlanul tartozik magára vállalni."Természetes, hogy az ilyen feltétel az egész nagy-lelkü jutalmat látszólagossá tévé.

„A Határőrvidékek intézménye" — folytatjaPerrot — „most már tehát egészen a földművelé-sen alapszik. Do azért földbirtokot mégis csakolyan ember szerezhet itt, a ki már azelött is akatonai területen^ lakott. A szomszédos polgáritartományok lakói nem tarthatnak számot o jogra,sőt még magok a határőrvidéki városok polgáraisem; ezok, noha minden oldalról valamelyik ezredterülete veszi körül öket, nem szerozhetnek azonfekvő vagyont. Sőt igen gyakran szerfölött alkal-matlan és nyomasztó szolgalmaknak (servitus)vannak alávetve. Például Brodban csak elhültembele, mikor egész utczákat láttam csupa faházak-ból, molyok a legcsekélyebb vigyázatlanság követ-keztében is pozdorjává éghetnek. Kérdezősködé-somre azt fölélték, hogy az erősség egész kerüle-tében, tehát falaitól 7—800 méternyire, a mérnökikar nem engedi mög, hogy kőházat építsenek.

Egyébiránt a városiak polgári hatóság és törvényalatt állanak.

„Hanem annál sajátságosabb a határőröktársadalmi szervezete. Meg kell azonban jegyez-nünk, hogy e különös és a nyugoti nemzetokétőlannyira elütő szervezet nemcsak épen a Határőr-vidékek lakóinál található fel, hanem divatbanvan az a déli szlávok valamennyi néptörzsénél is.A társadalmi viszonyok o meglepő szervezete aházi közösségen (szlávul: zadruga, némotül: Haus-comtnunion, latinul: communitas) nyugszik, melyemberemlékezet óta fennállt mindon szláv tarto-mányban s némely falvakban máig is épségbenvan. Ugyanazon egy nagyapa gyermekei együttmaradnak a közös családi tűzhely körül, s igy egytársulat-forma szövetséget alkotnak, mely családikötelékeken alapul; valóságos együtt müködőtársulat cz, a közös és oszthatatlan családi birtokművelésére és hasznos értékesitésére szövetkezve.Ott nem az egyénro, mint nálunk, hanem a csa-ládra száll az apai örökség, mely mindig a közösvagyont illeti. A közös ügyek vozetésévol s a pa-rancsolás jogával rondesen a logöregebb férfi vanmegbízva, de azért korlátlan hatalomról még csak

•) h deszkák legalább a horvát végvidéken az órhá-f ak elött vannak folállUva. E c z é l s z e r U készülék mindösszeis ket függélyes gerendából áll, m e l v r e e g y deszka tetőzet-tel ellátott más gerenda van keresztbe fektetve. A kereszt-gerendán egy mozogható dewkwlarab függ, melyet mindentüzvész, fegyveres magtámadás vagy rablá.i kisérlet alkal-mával erősen verni szoktak egy fakalapácscsal E vésziéi*aztán egyik ház a másiknak adja át, sőt egyik faluból amásikba is elhallatszik.

szó sem lehet, és ha például a szövetségesek attóltarthatnának, hogy közÖ3 érdekeik e korfőnökkezoi közt koczkáztatva lesznek, bármikor lete-hetik őt és kebelükből bárkit utódjául választhat-nak, a kiben a rond fenntartására több tehotségot iés biztositékot látnak. Megtörténik, hogy a fiu, jszövetséges társai szabad választása folytán, mintcsalád vagyis községfőnök, saját apjának is paran-csokat osztogat.

„Az, kit e főnökségre életkora kijelöl vagy aválasztás fölemel, egyszersmind az egész társulatügyvezotójo is; ha tud irni, ő ir alá mindent; atekintély s a felelősség minden esotben őt illeti;ő rendozi és osztjn szét a munkát s ő köti meg azalkut, és ő ad, vesz mindonkor. A család mindenfiatal nőszemélyénck megvan a maga szolgálatinapja, melyon a háztartás és konyha gondjait őviseli; a patriarkha-főnök neje vagy bármelyikmás tisztességos öreg nő osztja ki a munkanapokatés a különféle há/,i teendőket ifjabb nő-rokonaiközött.

„Vannak családtestületek, melyek igon szá-mos tagból állanak. Az, molyot Vukában meg-látogattunk, 19 párból, tehát ugyanannyi kiscsaládból állt. Egy eszéki barátom, Lay ur, egyszomszéd faluban ismer ogy másik nemzetségi tár-sulatot, melynél mindennap 40 ember ül asztalhoz.

„Az 1807-iki határőrvidéki törvény tehátugyszólva nem egyéb, mint az ó-szláv szokások ésintézmények Összegyűjtése és az ősi szokások át-alakítása irott törvénynyé. Csakhogy természe-tesen e szokásokhoz ritka ügyességgel nohányelőre kiszámított megszoritást csatoltak, hogy ahatárőrvidéki katonarondszer lánczát annál szoro-sabbra fűzhessék s feloldhatatlan kötolékkel fog-lalják össze a patriarkhális kormányzatot a határőrintézménynyel. Igy például a törvény nem engedi,hogy a közösségek olyan patriarkhát vagy főnö-köt válaszszanak, a ki még nem haladta tul a tény-leges katonai szolgálat korát, azaz: hogy még nemidősebb 50 évesnél.

,,Ha pedig a családtagjai, bárminemű ellon-szenv avagy féltékenység következtében, melynem látszik egészen igazoltnak, vonakodnak kö-zösségi főnöknek választani azt, kit e szerep koraés talán képessége után is méltán megilletne, akapitány közbelép, tudaKozódik és tanácsol; hapedig nézeteire nöm hallgatnak és ellenállásratalál, melyet nem védenek elfogadható okok, tultohoti magát mindenen s maga nevezhet ki pat-riarkhát hivatalból.

„Mig az ember majdnem öreggé nem leit, atörvény ugy bánik vele, mint kiskorúval; kettősgyámság alá veti: először a család-főnöké, másod-szor a katonai hatóságé alá, mely azonnal kész,mihelyt szükséges, a lehető legnagyobb szigorralszerezni érvényt a családi tekintélynek is. A férfivagy nő nem dolgozhatik a közös házon vagy bir-tokon kivül a patriarkha engedélye nélkül.

„A katonai végvidék egy koskeny f'öldszala-got képez, moly, 1848 előtt, 1681 kilométernyihosszúságú és átlagosan véve körülbelől 29 kilo-méternyi szélességü volt. A határvonal, moly azta polgári tartományoktól olválasztja, mindenüttmesterséges. A Határőrvidékek összes népességétma már egy millió léleknél többre becsülik. Eszámnak majdnem kétharmadrésze szláv; ezekutáu következnek az oláhok a Duna bal partján svégro a magyarok. Egyébiránt bizonyos mennyi-ségü némot is lakik itt, hol mint katona, hol minthivatalnok vagy egyátalában tisztséget viselőegyén; de kompaktabb tömogot nem képeznek.

Legnagyobb szükség esetén a határőrök 100,000embert könnyen sikra tudnak állitani, hanem azérta háboruképes határőrök számát csak 60,000-reteszik. A végvidékek hadserge, a hogy 1848 előttfenn állott, két külön csoportra volt oszolva, me-lyeket a Duna választott ti egymástól, nemcsakterületilog, hanem a népfaj és nyelv tekintetébenis. A folyam balpartján, Erdélyben ('s a temetiBánságban magyarok és oláhok laktak; a jobbparton s a Száva és mellékfolyói egész hosszábanszerbokés horvátok. Mióta 1848-ban a 3zékely ha-tárőrezredek önmaguktól feloszlottak, a keletirész csak a bánsági e/.rodekot foglalja magábm.

„A mi végre a Határőrvidékek szokásait éserkölcseit illeti, nagyon sok olyan vonás vau azok-ban, a mi a szomszéd tartományok és a végvidékekszlávjaira emlékeztet, de mindazáltal helyesneklátom azokat itt bővebben megismertetni már csakazért is. mivel ez ősi szokások e népségeknél, me-lyo'c annyira el vannak szigetelve a birodalomtöbbi nemzeteinek átalános mozgalmaitól, sokkalnagyobb szívóssággal ragaszkodnak az élethez,mint szabadabb, müveltebb és közlékenyebb szel-lemű rokonaiknál. A bánsági és károlyvárosikerület Európának egyetlen oly része, hol bizo-nyos régi jellomző szokások, melyek e három fő-rovat alá sorolhatók: születés, házasság és halál,a legtovább fennmaradtak é3 fognak fennmaradniezután is.

„Mikor a gyermek megszületik, el szoktákrejteni a szomszédok és idegenek 3zemei telől; aszoba legsötétebb szegletében őrzik azt és itkolniakarják születését, ha csak lehetséges, egészen akeresztelés perczéig. Igy kevésbbé foghat rajtamindenféle baj, veszedelem és ördögi praktika,inelyoknek életében bizonyára ki lesz tévő, s molyeknemcsak testi egészségét, hanotn lelke üdvösségétis fenyegetik, mig aztán a keresztelés ünn- pélyevéget vet mindenféle igézetnek és boszorkány in-csolkedésnok s megtörténhetik, hogy egyuttal azörök é3 boldog halhatatlanságot is megszerezhetiszámára.

,,A lakadalmi szertartás a különböző kerületek szerint különböző. Károlyvárosban és kör-nyékén a vőlegény, kit a vőfélyek a háló szobábavezetnek, egyedül marad ott menyasszonyával;nohány percz mulva, ha őt olyannak találta, amilyennek romélte és óhajtotta, az egész vendég-serget részesévé tes^i örömének azáltal, hogy egypisztolylyal kilő az ablakon. E jelre aztán a házkörül, hangos pisztoly durranások felelnek s az ifjupárt éltetve üdvözli &z egész falu. Ha ellenben azablak nem nyilt ki, mindenki csendesen haza som-polyog s másnap az uj házasok mutatni se merikmagukat. En ugy hiszem, hogy a férj , ha valaminem szeretem fölfedezést tett is nejénél, yyakrankilő az ablakon, már csak önszeretetből, vngy azértis, hogy ne tudják meg oly sokan az Ő szive ke-serűségét. Persze, hogy .ha valaki o tárgy körülstatisztikai adatokat gyűjtene, valószinüleg soktévedést kidoritene. Tótországban azt, a kianász-Iakomát rendezte s minden ünnepélyes ceremó-niánál olnökölt Debilikum czimmel szokták meg-tisztelni, ő követi az uj házaspárt akkor is, mikormásoktól elbucsuzkodnak. A nő férjét s a férj ne-jét ő előtte vetkezteti le, miután a Debilikum egyzsinórral összeköti őket, mely ama szétválisztha-(tatlan kötelék jelvénye akar lenni, melylyel ezután,összefűzve köll élniök; e műtétol után a czeremo-niaraestor visszavonul-

„Ha egy beteg meghalt, harangozni kezde-nek. A szlávoknál nem gondoskodnak a halottélelméről, mint az oláhoknál, kik sirját bővonellátják szentelt süteményekkel és borral. A síróasszonyok szokása, kik ordítozva és mellöket vor-.desvo kisérik a koporsót, ma is meg van a Határ-őrvidékeken. Az anya, ki gyermekét veszté, annakbölcsőjét koporsója felett összetöri s irtózatos,káromlásokkal illoti a halált. A szlávok is, miniaz oláhok, fedetlen fővel járnak, míg a gyász tart.

„A határőrvidékiok vallásossága mindenek.;előtt a külső szertartásokhoz való babonás ragasz-kodásban nyilvánul. Mind a katholikusok, mindaz orthodoxok oly szigorral tirtjúk meg a böjtöt',a milyenről fogalmunk is aug lehet. Sokan, kiváltoláhok, még nejöktől is elválnak :i böjt alatt, olymesszire mennek az önmegtartóztatásban, sőtolyanok is vannak, a kik, hogy inkább urai ma-radhas-anak saját maguknak és kegyetlenebbülagyon kínozhassák magukat, néha eröt vágatnakmagukon. Az orthodoxoknak három böjtjök van;a Husvét olőttin a vaj, tojás, hal, sőt még az olajis meg van tiltva nokik — egy-két napot kivéve,s a böjt végnapjain meg épan mit sem esznekvizbe főtt füveken kivül. Az ilyen kogyetlen böj-tölésnek, moly a teítot elgyöngitvén az idegrend-

263

szert tulságosan föüzg.itji, miként nekem Keletenmondották, logfeltünőbb eredménye az, hogy ezidő alatt a czivakodások gyakoribbak és az erő-szakoskodások számosabbik és komolyabb termé-szetüek, mint az év bármsly más szakában. Athon-bsn beszéltem e tárgyról hivatalnokokkal is és őkazt mondották, hogy a börtönök épon a bojt ide-jében tolnék meg legjobban; ugyanezt mondottáknekem Konstantinápolyban is. Igen valójzinü te-hát, hogy hasonló okok a határőrvidékeken Í3hasonló eredményeket szülnek.

,,A nemzeti nyelvek, mint a szerb és horvátnyugaton és az oláh koleten, még eddig nem so-kat emelkedtok az irodalmi művelés által, mintpéldául Zágrábban, Uj-Vilékoa és Temesvárit,és most is csak a népies dialektusok stádiumábanállanak. De majd minden ember tud egy kevesetnémetül s a közigazgatás és parancsnokság hiva-talos nyelve is ez volt még oddig.

„Leginkább msglepi az utazót, a mint avégvidékek határára lépstt, az utaknak sokkalfeltünőbb jósága és j í karban tartása, mint amilyet a polgári területeken észlelhetett. Egyéb-iránt az utak jóságáról csak olyan országbanlehet az állam jóllétére következtetni, hol a népszabad ura munkájának 03 szerzeményének. Itt aviszonyok másképen állván, a jó karban tartottutakat katonai szompontok veszik igénybe.

„A falvak, molyek szigoru katonai rendsze-rességgel vannak épitve, mind hasonlitnak egy-máshoz. A határőrvidék minden falujában vanegy magtár a főbb épületek között, molyok figyel-münket magukra vonják. Mikor az év jó, mindonparaszt oda tartozik adni aratásának egy megha-tározott részét a magtárba. Ez alappal, e kény-szer letéteménynyel a rosz években kényelmesenkijöhetnek a következő aratásig. A határőr nömszorult rá, mint más emborek, hogy a tapasztaláskeserü iskolájában tanulja meg az előrelátás éstakarékosság hasznos voltát; a hatóság gondos-kodik róla és takargat számára a nélkül is."

Sámi Lajos.

Fogaink és azok ápolása.Fogaink mind élettani, mind szépészeti tekin-

totből nagy fontossággal birnak. Közvetlen fela-datuk a szájba vett kömény ételeknek megapritásá-ból, megrágásából áll, miáltal azok magemásztésamegkönnyittetik,sőt számos közönséges tápszerünkcsakis a fogak közvetitése által válik mogemészt-hetővé. Fontos szerepet játszanak a fogak a tisztakiejtésben is, olyképen, hogy némely betük (mintz, <,) csak a fogak közbenjárása által mondhatókki, és innon van, hogy csak egy-két előfog hiányais képes ogész kiejtési módunkat megváltoztatni.Szépé3zoti tekintetből is igen fontosak a fogak, amennyiben az állat kellő távolságban tartják a fölsőállkapocstól, és az arcz beesését meggátolják. Azemberi főnek egy része sem bir annyi befolyássalaz arcz kifejezésére, mint a fogak. Ezeknek köszöniarezunk hosszudad alakját, ezek adják mög a nő-nek szelid, nyájas; a férfinak szilárd, elhatározottarczkifejezésén

A megnőtt ember szájüregében 32 fogat ta-lálunk, és pedig mindenik állkapocsban 4 metszö-fogat, 2 szöglet- vagy kutya-fog&t és 10 zápfogat,melyek közül 5 fokszik minden oldalon. — A met-szőfogak széles, vésőalaku koronával birnak; lát-ható rajtok, hogy az ételek elmetszéséro vannakalkotva; ellenben gyökereik egyszerüek, mérsékelthosszúságúak, és alakra a murokhoz hasonlitnak.A szöglet-, kutya- vagy szemfogak Ö3szefutó gula-alaku koronát mutatnak, gyökerökkerek, egyszerü,de tetemesen hosszabb, mint a metszőfogaké. Innentámadott azon babonás hit, hogy gyökereik a sze-mekkel összeköttetésben állnak, és hogy ezen fogakbetegsége vagy kihullása a látszorvekre káros be-folyást gyakorol. — A zápfogak között a két elsőPár kisebb a többieknél és két gyökere van; a há-r o r n hátsó pár pedig amazoknál nagyobb és háromgyökérroi van ellátva. A legutolsó zápfog, moly^.^szorint a 20-dik életév körül búvik ki, guny-

bölcseség fognak neveztetik. Minden zápfog58» bélyogalaku koronával van ollátva.

fog különböző részekből van összeléve. Hae%J ™etS2ő vagy zápfogat keresztben elf ürészelünk,??J „,lal)uk, hocry az következö alkattal bir: a)külsö boritéka vékony, átlátszó, sárgás, igen ke-meny burokból áll, melyet máznak vagy zomdnez-nak nevezünk, b) A fog tömoge bizonyos fehér, azatmetszeten sely e m s z o r ü l e ( r f é n y i ő anyagból a tu-lajdonképeni/09 anyagból, elefántcsontból áll. En-Df u r e f í f ' (melyben * fogcsira található) ü l :c) egy fehér és átlátszó, kevéssé fénylő tömeg,

moly csonthoz hasonló anyagból áll és fog ragasz-nak neveztetik.

Midőn az ember világra jő, mindjárt születé-sénél 20, elsö kezdetben lövő fog van állkapcsá-ban; ezek azok, melyeket tejJogiknak nevezünk, smelyek később kihullanak és más, maradandó fo-gaknak engednek helyet. Kibúváskor közönsége-sen az alsó metszőfogak jőnek elő; ezekre követ-keznek a felsők és azután a többiek.

A fogváltozás a 7-ik életévbon kezdődik, és abölcseségfog kivételével, randszerintal4-ik évbenbevégződik. Ezen változásnál a tojfogak kihullnak,a mennyiben azok csirája az alulról előnyomulómaradandó fog által összenyomatiké3 ezáltal meg-öletik. Ezen nyomás az, mely a fogváltozást oly fáj-dalmassá teszi. Ha már a tejfogak csirája elhalt,mivel vér nöm folyhat többé azokba, akkor a tej-fogak megtágulnak és kihullnak.

A motsző-fogak két, a hátsó zápfogak nyolcz,az elsők tiz és a szemfogak tizenkét év alatt érikel teljes kifejlődésüket.

Midőn a tejfogak a gyermeknél először kibúj-nak, az általuk a foghusra gyakorolt nyomás agyuladás állapotát idézi elő. Ezért szoknak a gyer-makek ilyenkor több nyálat kiválasztani ésujjaik-kal szájokba nyulni. A foghus ezen izgatása az,melyet a fogak kibúvásakor a logtölb bstogségje-lenetek okának tekintenek. Sok helyen szokásbanvan ilyenkor a foghu3t meghasitani, a fogzó gyer-mekkel kemény tárgyakat (violagyökeret, kókusz-diót) haraptatni, azon czélból, hogy ezek által afog gyorsabb kibúvása elősegittessék. Ezon szoká-sok azonban az ujabb orvosok által elvetendők-nek vannak nyilvánítva.

A fogzás nehézségeit leginkább enyhíthetjük,ha a foghust lideg vizzel gyakrabban megtapint-gatjuk. A fog kibúvását pedig leghathatÓ3abbanugy sogithotjük elő, ha a gyermok szervezetébe azonanyagokat szolgáltatjuk, melyekből fegai képződ-nek. Ezen anyagok a szénsavas é3 vilsavas mész,a mint azok az állati csontokban találtatnak. Csontotkell tehát a gyógytárban kiégettetni, (mészittotni)és ezon porrá tört csonthamuból a gyermeknek fog-záskor és fogváltozáskor naponként egyszor egykéshegynyit kell ételébe kevernünk. Egy szóval,csonthamuval kell a gyermeki szervezetet trágyáz-nunk; mert ezen anyagokra fogai éí csontjai fel-építésére nagy szükségo van.

A megnőttek fogai ápolásánál fő tekintetetarra kell fordítani, hogy az omber minden ártalmasbefolyást elkerüljön, melyot a hőmérsék, mecha-nikai nyomás és vegyészeti anyagok a fogakra elő-idézhetnek.

Az olsőt, vagyis hőmérséket, illetőleg meg kelljegyeznünk, hogy italunk és étolünk se igen melog,se igen hideg ne legyen. Mindkét esotnok azonkáros következése szokott lenni, hogy a fog kü-lönféle anyagai egyenlőtlen tömöttséggol birván,egyenlőtlenül terjednek ki, é-s a fogak repedéseketkapnak,a mint ezt nevezetesena hölgyek metsző fo-gain gyakran észre lehot venni, a mi többnyire avigyázatlan fagylalt-élvezet következménye. Époly ártalmas a melog leves, meleg kávé, meleo1

thea, avagy épen a meleg éi hideg italok köztihirtelen váltakozás. Minden igen éles különbség ameleg és hideg között, avagy csak a test és italokhömérséke között, egyenlő mérvbon ártalmas agyomornak, a toroknak és a fogaknak. Mindháromtestrészro nézve méreg, és okozója későbbi ba-joknak.

Egy másik hátránya a fogaknak mechanikaibehatásokból származik; és pedig orőltetésből épenugy mint munkálkodás hiányából.

Nagy munkára erőltetik fogaikat sokan, haazokkal diót, mogyorót, mandula- és más keménymagvakat törnek, fát elharapnak, üvegből erősenálló dugót kihúznak, varrásközben aczérnát elha-rapják, a holyott hogy elvágnák, stb. Ez utóbbirosz szokás igen gyakori, és nagyon károsnak vanbizonyulva.

Megjegyzendő az is, hOgy az elégtelen mun-kálkodás ép oly károsnak bizonyult a fogakranézve, mint a tulságos erőltetés. A ki Ö3ak egyikoldalon szokott rágni, annak közönségesen a másikoldalon lévő fogai megodvasodnak és nemsokárakihullnak. Hasonló helyzetben vannak az oly sze-mélyek is, kik a'í erős, nehezon rágható ételektőlirtóznak. Nincs biztosabb mód fogainkat elrontani:mint ha azokat nagyon kíméljük, mindig lehetőlegpuhára főtt hust keresünk, s a kemény, barna kenyeret és annak héját kerüljük. Az orők gyakorlata szükség a jóllétre; és őzen gyakorlat fogaink-nál a nyomásból áll, melyet azok a rágásnálszenvednek. Ezen nyomás által táplálkozásukolőmozdittatik; ennek hiányában idő előtt ki-hullnak.

; Végre különösen ártalmasak vegyi összetéte-j löknél fogva minden savak, melyek a fogmáz szén-savas meszét megtámadják. A savak ezen ártalmas

| befolyása főleg észrevehető a szőlőkurával élőknélés rosz borévokbon, a midőn a bogyók almasavaés czitromsava megrontja a fogak mázát. Hasonlóokból ártalmas a fűszeres szájeezetek huzamoshasználata is. — A saláta élvezete nem igon von-hat káros következményekot maga után, mivelnem fordul oly gyakran elő, és a sav csak kevéspillanatokig van érintkezésben a fogakkal. —Továbbá a ezukorra esett a gyanu, hogy az a fogakmegromlását elősegiti. A czukor élvezote közvet-lenül nem káros befolyású a fogakra; közvetveazonban ártalmassá válik erjedésbe átmenéso által.Ha czukrot sokáig tartunk szájunkban, mint ezpéldául a lassan olvadó bonbonoknál történik, ugyhogy a nyál és az arczok éj fogak nyálbontéka azédes czukornodvvel telik mög, vagy őzen nedvépen a fogak belsejébe hat be: akkor kétségkivüla savanyu erjedés által képződő tejsav lassankéntveszélyessé válhatik a fogakra. A tulságos czukor-élvezet a fogak becsapódását eszközli, a mi azúgynevezett fogkő lorakodását és a fogak megrom-lását idézi elő.

Azon kérdés támad már most: mikép tirt-hatjuk meg fogainkat egészségesen? Fele részbenmár meg van oldva ezen kérdés a különböző ártal-masságoknak fenebbi elősorolása által. Még azonszereket kell megemlítenünk, molyek által a fog-hus és fogak egészségét biztosithatjuk, mert ezenkét rész alegbensőbbkölcsönÖ3-Ö3szeköttetésben áll.

Olvasóink azt fogják gondolni, hogy mostmár nokik valam;ly fogport vagy fogtinkturátfogunk ajánlani; azonban öttől nagyon távol va-gyunk. Sőt ellenkezőleg még a mindsn fogorvosáltal magasztalt birna kenyérből vagy parafábólkészült szénport; továbbá a finom porrá törtchinahéjból, ratanínahéjból, ahires calmus-gyökér-ből és a flórenczi ibolya-gyökérből való fogporokatés feltétlonül elvetjük, és óvunk mindenkit azokhasználatától. I l i a por durva, akkor a fogkefesegélyével ráspoly gyanánt működik a fogakra ésroatja a mázt; ha finom a por, akkor ogy része afogak közt marad és kiindulási pontját képezikövetkező betegségeknek. Mindenféle fogporokcsak a fogorvosoknak és gyógyszerészeknek kitü-nök és hathatósak, kik azokat eladják, do sohasema vevőknek!

Továbbá ép oly feltétlenül elvetjük mindonkörülmények között a Iuganyo3 földöket, mint aszájmosó-viz alkatrészét; milyenek a szénsavasmagnesia, szénsavas nátron (sziksó), szénsavasmész (kréta, márvány, alabástrom). Ha ezek rövididőre eltávolítják is a netán a szájban lévő savanyt,ezért más tekintetben ártanak. A lúganyokhoz(alkaliákhoz) hasonló áll a szappanokról. A fog-szappanok csak luganyos ellenhatásuk által mű-ködhetnek, s más tekintetben hátrányokkal birnak,melyek ezon kevés hasznot bővon felülmúlják.

Végre mint már emlitettük, a savanyu száj-mosó szerok és a fűszeres eezétok használatát isátalában hátrányosnak kell nyilvánítanunk. Egyeskülönös esetekben lobot savakat g'yógyszer gyanánta fogak alapos megtisztogatására kivételo3On egy-szer, kétszer vagy háromszor egymásután alkal-mazni, de semmi szin alatt nöm szabad azokatrendesen használni.

Csak egyetlen egy folyadék van, mely mindenkörülmények között hasznos a fogaknak; ez alangyos viz 28—32 E. fok között, épen a testmologének megfelelőleg. A melegség kellő fokáthévmérő nélkül is el lohot találni arról, hogy azilyen viz szájunkba vévo se meleg, se hideg érzéstnem gerjeszt. Soha sem kellene elmulasztanunkminden étkezés után szájunknak ilyen hőmérséküvizzel való hathatós kiöblítése által fogainkatmogtisztitani.

A nyálnak a fogakról eltávolítására és a fog-hus erösitésére legjobb szolgálatot tesz valamelyszeszes folyadék? melyot _a fogkefére öntünk.Bármely szesz, franczia pálinka, rum, arak vagyefféle elegendő e czélra és tulajdonkép ogyik olyanjó, mint a másik. Csudálatos, hogy őzen czélra,némolyok épsn azon szöszt ajánlják, mely legke-vésbbé alkalmas, t. i; a myrrha-tinkturát. Vizzelvegyítve gyanta válik ki ezen tinkturából, és eza fogak közeibe rakódik lo, melyeknek megromlá-sát ép ugy munkálja, mint az elébb emlitett fog-porok. — Ha szagra és izre kellemo3 szeszesfolyadékot akarunk választani, használjunk kölnivizet. Reclam orvos ur, kinek nyomán jolon czikkotközöljük, Kölnbon tartózkodása alatt alkalmatvett magának mindenféle a kereskedésben kaphatókölni vizet a fogak tisztogatása czéljából meg-vizsgálni, és azok közt a logkellemesebbnek, mely

264

a legfinomabb és legegyenlőbb jó íz és jó illatáltal tüntette ki magát, a F. Maria Farina-féléttalálta, melyet mindenek közt leginkább ajánl.

A gyermekeket korán, már 5 — 6 éves koruk-tól kezdve arra kell szoktatni, hogy kis puha fog-kefével naponként reggel és étkezés után fogaikattisztogassák meg, hegy ezen szokás egész élotökromaradandóvá váljék. A fogaknak szivacscsal vagyrongygyal tisztogatása haszontalan. Időről időrejó a gyermekeknek is az előbb megnedvesitettfogkefére, a foghus orősitése és edzése czéljából,kevés kölni vizet önteni.

A fenebbiekből tehát fogaink épségben tar-tására és ápolására vonatkozólag következő diae-tetikai szabályok folynak:

1. Kerüljük fogainknak mindennemü mecha-nikai sértését; kemény testekre harapás általitugy, mint a kellő munkálkodás hiányából szárma-zót, puha, könnyen rágható ételek választásávalvagy az egyik oldalon rágással.

2. Kerüljük az éles hőmérsékváltozást, minda jéghideg, mind az igen meleg ételekre és italokranézve.

3. Kerüljük a vegyi ártalmasságokat, neve-zetesen mind a fogakat megrontó savakat, mind a„fogkő"-lerakodást előmozdító lugunyos fogporo-kat, fogszappanokat és fogpasztákat.

4. Naponként reggel és minden nagyobbétkezés után gondosan mossuk meg szájunkat ésfogainkat langyos (vé-rünk melegségével bi-ró) vizzel.

Dr. Bardócz L.

gessé teszi, hogy a vonatvezető mérsékelje a ke-rekek megszorítása által a haladást.

A miskolczi állomásnál torhöktől megköny-nyitett üres kocsikat aztán az elejökbe fogott egypár ló könnyedén szállitja viasza az egyenes sinekena hegyek közé.

Ezen igen egyszerü szállitási eszközön, — de amely már eddig is öO^-tel csökkenté Miskolczraa faszállitasi költséget, — a hivatalos próbameneta közelebbi napokban tartatott meg, s a hegyekközt meginditott vonatka 20 percz alatt ért azelső állomáshoz; a mely idő azonban még sokatrövidíthető, mivel a vonat gyorsasága néhol arendes vasuti gyorsvonatok gyorsaságával is fel-érne, ha a tartó készüléked nem alkalmaznák,melynek segélyével a legsebesebb rohanás közbenis pár percz alatt megállítható a vonal.

Mint tudjuk, hazánknak számos vidékei van-nak olyanok, hol a terrain csekély, de folytonosesése könnyen megengedné egy ilyen, hogy ugymondjuk: „autómat" vasut létesítését,mely méghakettős sienekkel lonne is ellátva, mégis aránytala-nul kevesebbe kerül a csinált utaknál, mig ellen-bon a föld nyirkos természete ép ily vidékeken azév nagy részében teljesen lehetlennó teszi a köz-lekedést, s a mely vidékeken aztán e miatt a leg-közelebbi tájakról kapható szükségletek gyakrantöbbe kerülnek, mintha vasuton messze vidékrőlhozatnak.

A legujabbgyár vasut.

nia-

Miskolcz-Diósgyőr-nél a regényes hámorivölgy kezdetén, me-lyet Tompa Magyaror-szág „Tempé"-jénoknevezett, egy csodála-tos könnyed kis vas-titka kigyózik fel ahallgatag rengetogbe;sehol körülto semmiélet, a vasuti őrházakvörös, fehéron koczká-zott joltáblái nem za-varják a természetgyönyörü képeit s agőzösök dissonans mo-raja nem háborgatja avölgy magányát, me-lyet csak olykor verfel a fajdkakas élesőrszava.

És mégis itt vasutvisz keresztül. A vé-kony sinokon ott jön ahosszu kocsisor, előtteBemmi gőzgép, utánais semmi hajterő, — azegyenes pályán mintegy alvilági szellemtől vonvaugy siklik gyorsan tovább terhével lefelé.

Ez a Lopresti vasut, igy neveztetve feltalálójától báró Lopresti Gyulától, kitöl 50,000 ftértvette meg a magyar kormány a jogot, ilyen rend-ezem vasutakat építhetni diósgyőri, ungvári,máramarosi és más állambirtokokon.

A diósgyőri hazánkban elsö kisérlet, mivelmég külföldön is csak egyetlenegy vasut létezikily rendszerben épitve, Grudeken, Albrecht főhg.teschini birtokán, — és ez Divald osztálytanácsosvezetése alatt létesittotett; — hossza 1 mfd, 100láb emelkedéssel, habár a völgyben a vonal '/g-adrészén alig tesz ez 2%-et, mig a hegyek közöttl:6.8-hoz hallatlan arányt is eléri ez emelkedés;mig a csavarulatok 10—12 öl sugárral birnak. Azegész vonal 22,000 frtba korült, tehát végtelenülkevesebbe, mint a rendes vasutak, és még ennyibeis csak azért, mert, az első kisérlet, különben atöbbit mértföldenként 12,000 frtjával ki lehetállitani.

A hajtó erő e könnyed kis vonalon a nehézségvagyis tulajdonkép a föld vonz ereje, és igy olytényező, mely sommi költségünkbe sem kerül; ezviszi a hegyi terményekkel megrakott kocsikat alassu lejtőn, de sima uton lefelé, és pedig oly gyor-sasággal, mely óránként 3 mfd et tesz meg máris,a begyakorlás után pedig majdnem a tiszai vona-tok gyorsasagával fog versenyezni. A fokonkéntnövekedő gyorsaság azonban több helyt szüksé-

Őrház a katonai végvidéken.

Mindenesetre megérdemli tehát ez eiső kisér-let azok figyelmét, kik hasonló körülmények kö-zött alkalmazhatónak vélnék vidékükön ez igenölcsó közlekedési eszközt, — annyival inkább,mivel a bizottság jelentése szerint e vasutak épitésmódja olyan, hogy ha valahol szükségességükmegszünik, aránylag csekély költséggel más tájakrais áthelyezhetők. D.

E g y v e l e g .— (Népszámlálás.) Szeged város népessége

70,179. Ebből 34,966 férfi, 35,213 nő. — Róm.kath. 65,455, gör. keleti vall. 484, helvét 422, na-zarénus 56, zsidó 3528. — A férfi lakosság kőzül21,038 nőtlon, 12,848 nős, 817 özvegy, 163 elvált;a nők közül 19,180 hajadon, 12,861 férjes, 2934özvegy, 238 elvált. Helybeli férfi 33,224, nő34,126; idegen (az ország más községeiből, a z

ausztriai tartományokból és külföldről) 1732 férfi,1085 nő. Jelenlevő ideiglenesen 21, tulhuzamosan34,348 férfi, 35,210 nő. — Csupán olvasni tud-888 férfi, 2090 nő; irni és olvasni tud: 11,985 férfi,7223 nő; sem irni sem olvasni nem tud: 22,093 férfi,25,900 nő, összesen 47,986 (tehát a lakosságnaktöbb mint folo; szomoru adat!) A férfiak kőzülkettő van 100 éves, a nök közül egy 101 és egy105 éves. ° °^

** (Az öngyilkosságok statisztikája Francziaországban) az utolsó összeszámítás szerint a kö-vetkező adatokat tünteti elő: a mult év folytán4,008 férfi és 1003 nő követett el élete ellen me-rényletet. Ezek közül 960 férfi és 407 nő vizbeugrott, 1972 férfi és 335 nő fölakasztotta magát,237 férfi és 3 no pisztolylyal, 251 férfi és 2 nőpuskával vetett végett életének, 192 férfi és 113nő széngőzzol ölte meg magát, 74 férfi és 44 nő.mérget ivott, 99 férfi és 55 nő pedig magasabbhelyről ugrott le, s eképen lett öngyilkossá. Har-minczegyen a vasuti sinen keresték halálukat segy éhséggel végezte ki magát. Az öngyilkossá-gok legnagyobb részét napszámosok követték el.

** (Egy franczia olvasó-könyvben,) mely gyer-mekek számára készült, s melyet több iskolákbanhasználnak kézi-könyvül, következő leirása olvas-ható a „katona" szónak: „A katona nem embertöbbé, hanem az volt. Az emberiségnek sokféleszolgálatot tesz. ő r t áll, hogy valakit meg nelopjanak vagy öljenek. Maga azonban gyilkol há-borus időkben, de azok, a kiket megöl, ellenségek.Békés időkben segit a nevelőnőknek a gyermekekfölött való vigyázásban, őre a gyermekleánykákártatlanságának, s utolsó reménye az elöregedettszakácsnőknek. Nem csupán kaszárnyákban talál-hatni őket, hanem konyha-szekrényekben s a ka-marák közeiébon is. A katona rendesen igen sokpénzbe kerül, de örömest fedezik a föntartásukra

szükséges kiadásokat,mivel rendkivüli szol-

=^^_ _ „ - _ _ _ gálátokat teljesitenek.""° ~= " ** (Öngyilkosság

jelmezben.)l!jidenbuTg--£^== ban közelebb furcsa4SMF öngyilkosság történt.^HjE Winter Tamás, fiatal" szinész beleszeretett az

igazgató harminczévesleányába, ki azonbanbüszkén visszautasitáa „huszonnégy évesbolond" (a hogy őtnevezni szokta) sze-relmét. A szerencsét-len ifju, miután aztképzelte, hogy nemtud megélni a leánynélkül, elhatárzá: hogymegöli magát. Egyeste az előadás után— le som vetvén I .Károly idejéből valójelmezét, melyben épenjátszott—kedvese há-zához sietett, felmá-szott létrán a 2-dikemeletre, kötelet kö-tött a leány hálószo-bájának ablakára, s to-vább dobván a létrátlábaival, ott azon ahelyen felakasztá ma-gát. Másnap reggel azarra menők nem kissévoltak meglepetve, mi-

dőn egy ily furcsa öltözetü lovagot láttak a városegyik iegszebb hajadonának ablakából kilógni.

** (Gyors posta.) Hőké Lajos Fölemliti a „Főv.L."-ban, hogy a régi jó időkben a közlekedés olygyarló volt, mikép 1830-ban a párisi julius 27-ikiforradalmat ép egy hónap mulva, augusztus végéatudták meg az újságokból Debreczenben; mig az1848. február 24-diki párisi forradalom hire Po-zsonyba márcz. 2-kán jutott; az 1851.decz. 2-dikipárisi államcsíny hirét pedig már másnap Pestrehozá a távirat.

** (Adoma Rómából.) Egy franczia'püspöfcnél,épen midőn reggelizett, egy pápai udvari titkárjelentette bo magát. A szokásos üdvözlés után apüspök megkinálta roggolivel. „Nagyon köszö-nöm ! Nem lehet 1 — válaszolt a titkár -— ma böjtvan; de különben is már kétszer reggeliztem."

© (Hamilton herczeg) rosz gseftot csinált. Aplebiscitum kitűzésekor ugyanis fogatott, hogya császárság nem kap 5 millió „igon"-nél többet.Az 5 milliót meghaladó „ i g e n " szavazatok mind-egyikéért egy-egy aranyat igért ellenfelének, mig •ez viszontfogadás fejében arra kötelezte magát,hogy az 5 millióhoz hiányzó minden „igen" szava-zatért 2 aranyat fizet a herczegnek.Eszerint mostHamilton herczeg több mint két millió darab ara-nyat tartozik fizetni ellenfelének.

Melléklet a Vasárnapi Ujság 21-ik számához 1870. máj. 22.

Irodalom és művészet.= (Tompa Mihály) egyházi beszédeinek első

kötete második kiadásban jelent meg FránkelBernát miskolczi könyvárusnál, ki Tompa papidolgozatai első kiadásának is tulajdonosa volt. Ekitünő, s egyházi irodalmunkban első rangu beszé-dek uj kiadása kétség kivül azon kedvességben fogrészesülni, melylyel a köztiszteletben állott s koránelhunyt költő minden műve találkozott az őt be-csülni tudó közönségnél. Óhajtjuk, hogy ez elsőkötetet mielőbb kövesse a második és harmadik is.Ennek ára 1 frt 64 kr.

** (Bocsor István) pápai ref. főtanodai tör-ténet- és államjogtanár befejezte „Magyarországtörténelme különös tekintettel a jogfejlésre" czi-mü művét, melynek negyedik kötete, vagy hetedikfüzete (1445 — 1812 és X I I . lap) a napokbanküldetett szét. E munka hosszas, higgadt tanul-mány eredménye s Magyarországnak annyibanlegteljesebb története, a mennyiben még az 1867-diki kiegyezés lefolyását és actáit is tárgyalja.Do úttörői érdeme is van e műnek. E mű kisértimeg nálunk legelőször jogtörténelmünknek a köz-történettel való kapcsolatos előadását, mely ilymérvben sem Szalay, sem Horváth művében nemlelhető fel. E mellett szerző nem száraz krónikátad, sőt az ilyes elbeszélésre nem sok sulyt fektet,hanem a bölcsészet világánál a tények indokait,helyzetünkből folyó benső szükségességét keresi.Ára a négy testes kötetnek, melyhez Magyarországtérképe is járul, 10 ft.; e kötet maga 2 ft. 50 kr.

— (A spiritizmus rövid ismertetése) jelentmeg Sárospatakon ifj. b Vay Miklóstól, egy kisfüzetkében. Ez amerikai humbug-szorüségnek tel-jes hittel (t. i. hivő elfogultsággal) való hirdetésebizonyára meg fogja lepni az egészséges magyarértelmet, mely eddig legalább nem igen kapott azeffélén. Nöm tudjuk, a tiszamelléki 'helv. hitv.egyházkerület megköszöni-e, hogy házi pénztáráta tisztolt báró ily haszontalanság utján akarja gya-rapítani. — A füzetke mintkuriosum is alig járjameg. Ára 25 kr.

** (Aranyosszéknek) f. hó 10-én tartott bi-siottmányi ülése, elvileg kimondta, hogy Orbán Ba-lázs „Székelyföld" czimü munkájának Aranyosszé-ket tárgyaló 5-ik kötetét pártolni fogja. A munkaegy teljes példányát a szek levéltára, és az 5-ikkötetből minden község számára egy-egy példánytrendelt meg. E mellett magánosok még a gyülésfolyama alatt több példányra irtak alá.

** (Héber lap.) Reisz M. szerkesztése mellettBudán az egyetemi nyomdában héber nyelven,héber betükkel nyomtatott lap jelenik meg, mely-nek czime „Pesti zsidó ujság." Magyarország fel-vidékéről a lapnak eok előfizetője van.

Kőzintézetek, egyletek.** (Magyar tud. akadémia.) A nyelv- és

sze ptudományi osztálynak máj. 16-ki ülésén Joan-novics György 1. tag értekezett „A magyar szó-alkotásról," és ezzel kapcsolatban a szórövidités-ről. Az értekező helyesli ugyan a szóröviditést, denézete szerint ennek a kellő korlátok között kellmaradnia. A szócsonkitást, mint pl. „indóház"„indulóház" helyett stb. határozottan roszalja.Utána Vámbéry Armin 1. t. olvasta fel értekezé-sét „Az állitólagos kán miatyánkról." A kis-kunok között hagyomány utján fenmaradt néhánysornyi ismeretlen talány ez, melyet mint őseiknyelvének maradványát hivon őriztek, s mely azirodalomban is többször be volt mutatva, a nélkül,h°gy elfogadható megfojtését tudták volna találni.Vámbéry0áttanulmányozván e hagyományt, ugytalálja, hogy az nem egyéb, mint egy krimi tatárfordítása, értelmetlenül, a szavaknak részintszéthasogatásával, részint összetoldozásával irvale; s a mi több, a „Miatyánknak" protostánsalakja van átfordítva, tehát az egész ősi hagyományalig lehet háromszáz éves.

** (Az Eszterházy-képtár ügyében) nyilatko-zik 1 alkovics Károly az Eszterházy-család va-gyonának gondnoka. E nyilatkozat szerint: aképtár nem hitbizomány, de még ha az lonne is,szabad volna eladni, miután hitelezők kielégitésé-re már eddig í s több millió értékü hitbizománytadtak el. Ez eladásra meg van nyerve már a ha-tóság engedélye i8, 8 n o h a külföldről több vevő

T Á R H Á Z .jelentkezett, a kormánynak százezer forinttal ol-csóbban ajánlák föl, mint a mennyire becsülték sa mennyit a vevők megígértek. A család sürgetiis már az eladást, s gyorsan kell határozni, ha enagy műkincset megtartani óhajtjuk.

** (A történelmi társulat) idei vándorgyűlésétVasmegyében tartja. Valószinüleg szeptember18-ikán veszi kezdetét, és pedig Szombathely,Körmond, Monyorókerék és Muraszombatban tesztudományos kutatásokat.

** (Az országos lövészegylet) ugyanazon,időben aug. folytán tartja alakuló közgyülésétmidőn Pesten az országos dalárünnepély fogmegtartatni.

— (A magyar posta-hivatalnokok egylete) ehó 5 én Gervay Mihály országos főpostaigazgatóelnöklete alatt közgyülést tartott. Ezen egyletnekalapja eddigelé 8500 frt, a f. évi kiadása: segé-lyezésekre 700 frt, tiszti fizetésekre 250 frt, irodaiés egyéb költségekre 200 frt; öszszesen 1150 frt.Joannovics György javaslata az egylet szervezésetárgyában, csak némi módositásokkal' fogadtatottel, melyek szerint az egylet sok tekintetben igenkorszerű és a czélnak jobban megfelelő alapra lettfektetve. Még egy hetes bizottmány választatotta postamesterek és postakiadók nyugdíjaztatásaügyében. »

Egyház és iskola.** (A pesti egyetemhez,) mint a „ P . N . " hall-

ja, dr. Apáthy István a váltójog és váltóeljárás,dr. Sághy győri tanár pedig az osztrák polgárijog tanszékére neveztetett ki tanárnak. Dr. Sághykineveztetése a jogi kar fölterjesztése ellenébentörtént, mely folyamodó fiatalsága miatt — mégcsak 26 éves — nem kandidálta.

Közlekedés.— (Miskolcz, máj. 18.) A Lopresti-féle hegyi

vaspálya próbamenete ma délelőtt ünnepélyesenmegtartatott. Képviselve voltak a nagy forgalmiintézetek és a sajtó 27 tag által. — Délután 2 óra-kor banket. Felköszöntések a feltalálóra és gr.Károlyi Edére. Eszmocsere a nagy jövőt ígérő ujrendszer meghonosítása felett.

x* (A györ-szombathelyi vasútvonal) a f. éviaugusztus hó 1-én fog a forgalomnak átadatni, a szé-kes-fehérvár-kisczelli és a szombathely-gráczi pe-dig 1872. évi augusztus l-jén.

•f (A ny ir egyház-ungvári) másodrendü vasutleend hazánkban az elsö, melynek tél idején minda három osztálya fütvo lesz. A képviselőház evonatnak engedélyokmányát szerdán tárgyalta ésIrányi Dániel inditványára e módosítást elfogadta.

J (Az elsö magyar-galicziai vasut) építéseügyében erélyes felszólításokat olvasunk. Mennyi-re sürgettetett a pálya engedélyezése annak idején,mily viharos jelenetek folytak miatta a képviselő-házban s ugy a magyar, mint a közös hadügymi-niszterium életkérdés gyanánt tüntették fel a vasutgyors létrehozatalát. A magyar ugy mint az osz-trák törvényhozás tehát végre megszavazta s épitésihatáridőül az ujhely-homonnai és a przemiszl-szavnei részekre 2 év, Szavne és Homonna köztirészre pedig 3 év lőn kitüzve. E határidő eléghosszu, de a vállalkozók az engedély megnyeréseóta nem igen sokat látszanak törődni a tettlegesépítéssel. A magyar területen futó rész a magyarkormány sürgetésére már munkába vétetett ugyan•s a legnehezebb földmunkálatok már folynak; deaz osztrák területen mindeddig e g V kapavágássem történt. Kötelességük pontos teljesítésére kel-lene szoritani az engedélyeseket.

Balesetek, elemi csapások.«,% (Vizáradásokról) irnak ismét vidékről s

Erdélyből érkeznek legszomorubb hirek. Szászvá-rosról irják, hogy e hö 8 és 9-iko közti éjjel a gya-kori zápor és nagy hóolvadás folytán mogdagadtSztrigy elmosta a hidakat és uttoltésekot. A Küküllömentében Segesvár felett f. hó 13-án oly zivatarvolt, hogy a folyó árjai nehány percz alatt kiön-tötték. Ugyanakkor Kund-ha,n is nagy zivatarvolt, s a vetéseket jégeső tetto tönkre. Legborzasz-tóbb volt az- elemi csapás Nagy-Bun helységben,Segesvár felett. A Kü küllő csakhamar visszatértmedrébe, s akkor egész borzalmasságában tünt

fel a pusztítás, melyet okozott. Az iszapban össze-vegyülve hevertek a házak romjai, az állatok hul-lái és emberek tetemei. Csak az elmosott községhelyén 40 halottat találtak, a part mentében szét-szórva tizet, a segesvári koródába pedig har-minczöt halottat szállitottak.

** (Kevermesen) Sina b. birtokán, f. hó 12-énesti 9 óra után nagy záporeső közben egy ura-dalmi istálló sarkán ütött le a villám, az istállóbelseje egy pillanatra egészen lángban állt, ezutána villám a nyitott ajtón kivonulva, a földbe csa-pott s nagy gödröt fürt a földbe. Emberéletnem esett áldozatul s a jószágban sem történtsemmi kár.

„% (Templom és torony beomlás.) Nagykároly-ból irják a „Hon"-nak: A Rákócziak és Báthoriaktörténeti nevezetességgel biró ecsedi vára romjaincsak most emelt uj református templom, melyet1865-ik évben kezdtek építtetni, és eddigelé többmint 30,000 frtba került, május 8-án vasárnapdélelőtt, épen, midőn a gyülekezet benne istenitiszteletre egybegyülve volt, tornyostól együtt,iszonyu ropogások közt összeomlott. A véletlenszerencsének köszönhető, hogy a torony nem be-,hanem kifelé bukott; mert különben nemcsak ahárom künn ülő öreg asszonyt, de az egész népsé-get oda temette volna. A templom még nem voltbolthajtás alatt s ideiglenesen azért jártak bele,mivel a husvét előtti héten, a lelkész udvarán levőrégibb templom hamuvá égett, s igy nem volt hovajárni, mint a készülő félben levő uj templomba.

# % (Megégett tánezosnö.) A bécsi udvari dal-szinházban pár nap előtt nagy zavart okozott egyeset. Jaksch Anna fiatal tánezosnő „Sardanapal"második felvonása alatt a színfalak között oly kö-zel állott a gázlángokhoz, hogy könnyü tüllruhajalángokba borult. A leány első ijedtségében sikoltvaa szinpadra ugrott s kezeivel hadonázva, mégnagyobb tápot nyujtott a csapkodó lángoknak. Aszinpadon levő tánezosnők e látványra elfutottak,de nehány férfi a szinpadra ugrott, hogy a tüzeteloltsa. Es sikerült is, de az életveszélyben for-gott leányka mindamellett igen sulyos sérüléseketszenvedett. E katasztrófa nagy zavart okozott azegész szinházban. Sokan az utczára szaladtak:„Ég a szinház!" kiáltásokkal. E hir villámgyorsanterjedt szét a városban s a központi fecskendő hatpercz mulva már ott termett, s ezt több is követé.A király szintén nézte az előadást s tanuja volt afélelmes jelenetnek. A szerencsétlen fiatal leányégési sebeiben — meghalt.

„,% (Budapesti esetek.) Budán, a vizivárosbanegy ház első emeletén az ablakradőnyöket akartaföltenni egy szerencsétlen cseléd, de elvesztvéna sulyegyent, az udvarra zuhant. Szerencsére alattegy nagy kutya hevert, a szolgáló tehát arra esett,g igy egyéb baja nem történt, minthogy egy lá-bát kificzamitotta. A kutya azonban rögtön meg-döglött. — Szerdán egy szóda-vizes szekér, melynagyon meg volt terhelve, a régi szinháztéren fel-fordult s a szikvizes üvegek nagy durranással pat-togtak szét.

Mi ujság?— (Batthyányi hamvainak) áthelyezési ün-

nepélye a lehető legnagyobb ünnepélylyel fogmegtörténni. A honvédegyletek közgyülése szin-tén akkor lesz, s igy a 48—49-ki korszak hőseitestületilog vesznek részt benne; Jozsef főher-czeget föl akarják kérni, hogy a mostani honvéd-ség is képviselve legyen a gyász-ünnepélyen; amegyék legtöbbjéről hallani már, hogy képvisol-tetni fogják magukat. — A Batthyany-ünnepélyelőestéje következőleg fog megünnepoltetni anemzeti szinházban. Először a nagy zenekar fogjaelőadni a „Hősök indulójáét Liszttől. Ezután fogkövetkezni Kisfaludy Károly „Kemény Simon"czimü drámája, Szigligeti epilógjával. Az előadástabloaukkal végződik, melyek egyik", Batthyánykoszorúzott mellszobrát s a nemzetiségek kibékü-lését fogja ábrázolni. A temetés napján nem leszelőadás; a nemzeti szinház tagjai testületilegvesznek részt a gyászszertartáson.

** (Kérdésbe tétetvén) a Deákpárt értekezle-tén, hogy a törvényhatóságok rendezésére, vagyaz igazságszolgáltatásra vonatkozó tvjavaslatotvegyék-e előbb tárgyalásra? a szükebb közvéle-mény az előbbi mellett nyilatkozott. Valószinüleg

tehát az még ez üléaszak folytán keresztül megy,a többi pedig őszre marad.

** (Zrinyi- és Frangepán-emlék.) A „Vasme-gyei Lapok" irja, hogy Bécsujhelyen azon tér,melyen Zrinyi és Frangepán kivégeztettek, sze-métdombnak szolgál egy sörházban; s mogütközvoe kegyetlenségen, felhivja Vasmegye lakosságát,hogy oda emléket állitson; ha egyszerűt is, detisztességeset. Reményli, hogy az ország többi vi-dékei is hozzájárulnak e czélhoz.

** (A magyar gazdaasszonyok árvaháza)javára május 15-dikén az ujpesti szigetben jóté-kony czélu majális tartatott, mely a ritka szép időkodvezésével fényesen sikerűit. Szórakozásból ésélvezetből volt elég. Katonazone, léggömbök felbo-csátása, hippodrom, tüzijáték, oste fényes világítás,az étkező helyeken eléggé pontos felszolgálás aezek mellé az üdítő illatos lég oly tényezők voltak,a minők bárkit is kielégíthettek. Közönség volt isfeles számmal s mint értesültünk, a tiszta jövede-lem mintegy másfélezer forintra megy, melyért aszegény árvák mondanak köszönetet a mulató pes-tieknek.

= (Ráth Mór könyvárust és kiadói üzlete,)a váczi utczai „vastuskó"-házból (melyet egészenujra épitenek) az u. n.. háznégyszögbe, annaka harminczad-utczára néző keleti oldalára köl-tözött át. E jeles könyvárusi s kiadói üzletnagy számu vidéki barátai számára adjuk ezértesitést, kik ha Pesten megfordulnak, szeretikazt fölkeresni. Ráth ez ujabb üzlet helyisége aréginél sokkal nagyobbszerü s egészen megfelelegyre kiterjedtebb forgalmának. Díszesebb issokkal az előbbinél, s berendezésü, bár még csakmost van folyamatban, igen Ízletes.

** (A Brunswick - szoborra) Rapos Józsefbizottsági elnökhöz ujabban 426 ft. 46 kr. kül-detott be. Ez összegbon legnagyobb tételok Er-zsébet királyné Budáról 100 ft, és BrunswickGéza grófné Martonvásárról 200 ft. A zürichimagyar egyletben is történt megemlékezés a ke-gyes czélról és onnan 30 frankot küldöttek. Elnökkéri az ivtartókat, hogy iveiket küldjék be; azadakozások részletes kimutatása az emlékkönyv-ben fog megjelenni.

** (Woroniecky hg. síremlékére) ujabban kö-vetkező adományok érkeztek be: „Victoria" bizt.társaságtól 15 ft. „Haza" bizt. int. 10 ft. Debro-czenváros törv. hatóságától 25 ft. Ó-Buda várositörv. hatóságtól 3 ft. az egy db. arany beváltva5 ft. 80 kr. az ezüst tallér beváltva 2 ft. 20 kr.összog 61 ft. Főösszeg 803 ft. 12 kr. — Pesten,1870 máj. 14. Ifj. Acs Károly b. pénztárnok.

** (A pozsonyi honvédzászló) fölszentelésételhalasztották, mivel a zászló még nem készült el.

** (Magyar Lászlónak) a szerencsétlenül jártafrikai utazónak egy szerecsen szolgája HadzsiMohamed van most Pesten. Már régóta vágyikide. — mondja — de csak most jöhetett egy GülBaba sirjához zarándokló törökkel.

** (Hymen.) Gróf Széchenyi Béla — az „U.Ll." hire szerint — e napokban jegyzé el ErdődyAnna grófnőt. — Kauser lstv. mérnök, az amerikaikonzulság pesti képviselője mult hétfőn vezetteoltárhoz Kassán Gerster Irma k. a.-t. — KápolnaiIstván, a „Katonai Közlöny" szerkesztője, szinténhétfőn vozotte oltárhoz Pesten Kürthy Irén kis-asszonyt. — Ilkei Bradács Antal beregi főorvosf. hó 6-án tartotta esküvőjét Kócza Irén k. a.-nyala Hermina-kápolnában; — Hérics János, zala-megyoi törvényszéki ülnök pedig Nagy-KanizsánTóth Lajos ügyvéd leányával, Tóth Marcsa kis-asszonynyal.

,% (Szerelemből.) Losonczon nem rég egykiszolgált őrmester halálosan boloszoretett egyzsidó leányába. Eget-földet igért a leánynak, dea szilárd zsidó leány csak az esetre volt hajlandóaz őrmesterhez nőül menni, ha a zsidó vallásra térát. Sokáig küzdött magával a kiszolgált őrmester,hanem végre is a szerelem győzött, s ma már a kétszerelmes férj és feleség. — Szomorubb azon sza-badságos honvéd históriája, a ki Csakován szerel-

mes volt egy ottani német leányba. Az atyja, mi-vel a fiu szerb volt, ellenezte a frigyet. A honvédezt megtudván, kedvesére rálőtt s azt megsebesí-tette, azután pedig agyonlőtte magát.

** (Megczáfolt halálhír.) A „Pécsi Lapok"egyik közelebbi száma Pártényiné asszony vidékiszinésznő halálhirét közölte s most kisült, hogyaz egész hir talán valamelyik titkos barátja vagyellensége privát boszuja volt, miután Pártényinémaga nyilatkozik a nevezett lapban, hogy él.

** (A gödöllői vonalon) hétfőn próbálták megazt a vasuti díszkocsit, molyet ezentul a királyipár fog használni. Az első magyar vaggongyárbankészült, s 25,000 ftba került. Van benne előterem,szalon, alvó, öltöző szoba, stb. Kivül-belől nagyfénynyel és diszszol van kiállitva.

— (Halálozások.) Arday Károly a gr. Telekicsalád nyüg. jószágigazgatója s a nemzeti körmásodelnöke, köztiszteletben álló hazafi s jelesgazda, e hó 17-én meghalt. — A „Gömöri Lapok"azon gyászhirt közli, hogy Szegheö Zsigmond,Rosnyó városnak több éven át köztisztelet és sze-retetben álló választott birája, máj. 3-án élte 54-ikévében váratlanul meghalt. — Gedeon Lajos kir.tanácsos, Tornamegyében, Szinben, május 14-di-kén életének 69-évében agyszélhüdés folytán el-hunyt. Hült tetemei Hidvég-Ardóban, a családisírboltban íakaritattak el. — Gróisz Nándor ko-lozsvári ügyvéd, ki nem rég megőrült s ily álla-potban hozatott a lipótmezei tébolydába Budára,ott meghalt. — Bartl János, ki villájában éven-ként oly gyönyörü virágkiállitásokat szokott ren-dezni, s Pestvárosának közönségesen ismert pol-gára volt, meghalt. — Ráth Mór könyvkiadónkatsulyos csapás érte: kisebbik fiát veszté el. —Szabó József asztalosmester és a budai lövöldénekallövészmestere, 84 évo3 korában meghalt; aBuda ostrománál részt vett honvédek közül sokanemlékeznek a jó öreg urra, ki őket oly szives fo-gadtatásban részesítés egész házát örömmel bocsá-totta rendelkezésükre. — A pesti bérkocsisok nes-torát a 97 évos Leschitz Mihályié héten temettékel. A koporsót számos gyermekei, unokái és déd-unokái követték. A boldogultnak 100 évos nővéreis jelen volt a temetésen. — Follinusz Jánosnészül. Lukácsy Antonia, az aradi színigazgatónakderék neje s a magyar szinmüvészetnek egyikhivatott tagja e hó 16-án Aradon 42 éves korábanmeghalt. Ot gyermeket hagyott hátra. — OsváthLajos, segédfogalmazó a közlekedési miniszterium-nál, kitől lapunk is hozott több történelmi és mástárgyu czikket, f. hó 11-én Budán elhunyt 27 éveskorában. — Kerkápoly Károly loendő pénzügymi-nisztor unokaöcscse Dobi Kálmán, jogi tanulmá-nyait kitünő sikerrel végzett 21 éves ifju, május13-kán meghalt szülői házánál Balaton-Honyében(Zalamegyében).

Adakozás a honvéd-menházra.A ,,Vasárn. Ujság'

detett:szerkesztőségéhez bekül-

Bugyiból Czanik Pál reform, tanitó által abugyii helv. hitv. iskola növendékeinek adako-zása a tavaszi vizsga alkalmával — öesz. 4 ft.19 kr.

Az egyes adakozók névsora:Az aláírást megnyitotta Czanik Pál tanitó 1 frt. Sáska

Sándor 14 kr. Kapcsos István 8, Szalai Gábor 4, Sáska Fe-rencz 4, Szalai Gedeon 4, Szadai Benő 3, Fazekas Károly 4,Török László 3, Kovács Ferencz 12, Bán Imre 3, Deli Ist-ván 24, Somogyi Sándor 4, Csizmadia László 8, Lacza Mi-hály 4, Devecseri Pál 3, Deli András 3, Czanik Pál 20,Czanik Jusztina 20, Lacza Sándor 3, Kiss Eszter 3, MárkusJuliánná 3, Csizmadia Juliánná 3, Kapcsos Kebeka 3, Pa-muk Juliánná 3, Szögyi Sára 2, Somogyi Rebeka 2, Fa-zekas Mihály 10, Fazekas Károly 10, Császár Imre 4,Török Gábor 3, Keresztesi Gábor 3, Fejes Benő 5, MiszliGábor 6, Tőkési Pál 2, Császár Pál 2, Csizmadia György2, Miszli Ferencz 2, Pamuk András 1, Deli Pál 1, Bai Gá-bor 2, Szatmári János 2, Pamuk Pál 4, Varga Imre 3,Szadai András 1, Fazekas Antal 2, Szőgyi Gábor 2, BaiSándor 2, Török Ignácz 2, Gazsó Juliánná 2, Darula Eszter

2, Deli Juliánná 3, Szatmári Rebeka 10, Fábián Julánna 3,DeliEszter 10, Juhász Lidia 3, Szőgyi Erzsébet 2, SzabóRóza 3, Gazsó Erzsébet 2, Limbai Zsófia 2, Józsa*Róza 3„Miszli Erzsébet 2, Szatmári Juliánná 1, Török Juliánná 3Bán Mária 2, Czene Etelke 2, Tóth Mária 10, Sáska Zsó-fia 4, Drahos Eszter 4, Miszli Benő 4, Szadai László 3,Keresztesi Sándor 3, Fábián Erzsébet 3 kr.

Nemzeti szinház.Péntek, máj. 13. „Essex gróf.lí Szomorujáték 5 felv.

Irta Laube; ford. Szigligeti. (Eqressi Ákos ur vendée-föllépteül.) 8

Szombat, máj. 14. „Hamlet."- Opera 5 felv. Zenéjétszerzette Thomas Ambroise.

Vasárnap, máj. 15. „Don Caesar de Bazan." Dráma5 felv. Irták Dumanoir és D'Ennery; ford. Diósi.

Hétfő, máj. 16. „Báro és Bankár.'1 Szomoruj. 3 fely*.Irta Hugó Károly.

Kedd, máj. 17. „Zampa." Opera 3 felv. Zenéjét szer-zette Herold.

Szerda, máj. 18. „Reggeli elött." Drámai tréfa 1 felv.Irta gr. Fredro; ford. Radnótfáy. És „Tudtán kivül kém.11

Vigj. 2 felv. Irták Mellesville és Duveyrier; ford. Csepregi.Csütörtök, máj. 19. Fáy Gusztáv halála évfordulóján

„Kamilla." Opera 2-dik felv. Zenéjét szerz. Fáy Gusztáv.És „Cornaro Katalin Cziprus királynéja." Fáy Gusztávhátrahagyott töredék müve 2 felv. Hangszerelte ErkelGyula.

Szerkesztői mondanivaló.— Kolozsvár. Sz. K. A küldött leveleket vettük és

köszönjük. Postai utalványnyal küldöttük a küldendőket.— Nyitra. T. A. A „Honban" kezdett vasuti polemia

folytatását nem közölhetjük ; olvasóink, ha amazt nem ol-vasták, meg sem értenék. Az ilyesmit legczélszerübb ottközölni, hol a czáfolat tárgya megjelent.

— Pest. B. L. „Oh mért nem tudunk lemondani?'1

Menjen elől jó példával s mondjon le — a versirásról.— I. Gy. A küldött versekben, kivált az „Oh merre-

tünsz..." kezdetü ben látszik tehetség; de a közreadássaljó lesz még jobbakra várni.

— K.-Sz.-Miklós. Kelen. A versben némi fanyarhumor mutatkozik; de költői hangulatba felöl v asztva nincsNem közölhető.

— Szl. I. „Tavaszkor" nem nyilik annyi tavaszibimbó, mint tavaszi vers a szerkesztőségek számára. Kigyőzné mind bokrétába kötni, s ki merné mind presentálnia türelmes közönségnek ?

SAKKJÁTÉK.547-ik sz. f. — Gouyer M. A.-tól

(Párisban.)Sötét.

a b c d e i gVilágos,

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

Az 542-ik számu feladvány megfejtése.(Engelhardt W.-tól Gerában.)

Világos, a) Sötét.1 Hd

Világos. Sötét.1. Bh3-e3: . . Hdl— e8:(a)2. Kd7—c7 . . . H tetsz. sz.3. e2—e4 matt. g

Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp Jozsef.— Harasztiban: Gr. Festetics Benno. — Miskolczon: CzenthöJózsef. — Jászkiséren: Galambos István és László. — Apesti sakk-kör.

ötét.1. Hdl-c3i

2. Be3—e5f Kd5—d43. Hg4—fó matt

HETI-NAPTAR.Hónapi. é

netinapKatholikus es protestáns

naptar

2 2232425262728

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.Pént.

MájusB 5 Ilona £)"%-pM Dezsö(£ Aír Jankai l . ° Orhin

Aldozo esüt.P

B 5 RogateDezsérJankaOrbánÁld. csttt.esüt. Aid. csüt.

Paz*, Magdolna Béda, GyulaVilmos, Germán Emil

! Izraelitáknaptar naptára.

Máj. (ó)10 D 4 Simeon11 Motius vért.12 Epiphan13 Pacomius14 Izidor15 Glyceria16 Tivadar

íj ar, Ros.21 Simeon22 Sámson23 Bojt

, 24 Sámuel25

||26 Salamon!27 38.Sabb.

N a phossaa kél n-

f.61626363646566

ó. p.

4 l l4 10

nyüg.

H o l d

hossza kél nyüg.

ó. p.

Hold valtomsnl. (£ Utolsó negyed 22-én reggeli 7 óra 25 pereikor

333345356

9213345

P-28413038292115

6. P .

l l 22este1 292

2 50: 3 3 6

3 111 4 3 73 33 5 4o

T A R T A L O M .Gróf Potocki Alfréd (arczkép). — Eresz alatt. — A

megállott óra. — Az aradi honvéd-emlék (képpel). — Egyfranczia utazó déli Magyarországról III. (fcé( k é p p e i ) . _Fogaink és azok ápolása. — A legujabb magyar vasut. —Egyveleg. — Tárház: Irodalom és müvészet. —Közin-tézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Közlekedés. —Balesetek, elemi csapások. — Mi ujság? — Adakozás ahonvéd-menháza. — Nemzeti szinház. — Szerkesztői mon-danivaló. - Sakkjáték. - Heti naptár.

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. magyar-nteza 21. sz.)

H I R D E T É S E K .í^feJS

>A" 3 ft 80 kr,

finomak , osz-6 ft 50 krtól

I F«-öndök, JpíNői fa-öndök,

M frtig.N 7 í i f f l . n n r l ö l ? legfinomabbak, többrendbeli k»-^ U 1 Ia-UI1UOK, lkoknak, piperéknek szánt, és

titkos osztályokkal 31—35 ftig.U r i fa-ÖTl(\Ök n aSy°b b "takra igen ezélsie-KJIL l d - U l l U U l l , r ü e k 10.50—12 ftigTTví rvnrlAlz- ™«mentes kátránygzdvetből, borju-,KJ 11 U11UUK, t e h é l l d i s w o . Ó 8 b a g a r i a b 0 r b 6 i 24

—30" 5.60—25 ftig.

| Női és uri kalapdobozok.jv p y í - Ö V I í i Ö l i " T ' 2 m e n t e B kátrányszöretből, borju-,i i ^ ^ i v/üv*vfiv tehén-, disaaió- és baeari»b6rb61

16-22" 2.75-16 ftig. fc

'tazó és fílrdo-sserek:Táguló kézi-öndök és táskák,

tetszés szerint nagyobbithatúk 18—22" 8 50—25 50 krig.T T + o r z A - f o o l r ó l r legkülönbösóbb nagyságúak ésKJ t d / i U - t d í ö l i d K , kiállitásuak, 10—24" 2 Í*D—18

forintig.

Kézi- és fördő-táskák, £££,"£&forintig.

Yállba függeszthető táskák,urak részére 1.90—8 forintig

Berendezett uti-táskák, 2i-65 ftiKUti-toilettek, szekrénykék és

üresek és tökéletesen berendez* e

Berendezett étkező-kosarak és szekrények.Evő-készleteket tartalmazó tokok 4 ft 20

kriol 7 ft 75 krig.Uti tintatartók, irószekrénykék és map-

pák, 80 krtól 30 ftig.Vasuti ágyak 7 ft.Rugany ülő-, nyak- és fejvánkosok 3 ft

50 krtól 7 ftig.Utazó tükrök 35 krtól 5 ft 60 krig,Uti-táska- és önd-lakatok.Ajtó-csavarok és Uztossági kulcsok.Szappan, hajketiöcs, fogpor-szelenczék,

illatszer- és obaj-üvegcsék.

Egyéb utközben szükséges tárgyak:J ó minőségü I*l«.itleli: £» Ittól SO ttitg.

Esernyő- és bot-tokok 2 fttól 2ft 75 krig.Reggeli czipök és papucsok.Plaid-szijjak gyermekek számára, szintén

ilyen nagyok és vállbaakaszthatók 40krtól 1 ft 80 krig.

Testhez fekvő aranypénz-övék 3 ft 75 kr.Kis és nayyobbszerü látcsővek 2 forinttól

kezdve.Minden nagyságu kulacsok 1—5 ftig.Zsebleli ivópoharak, bőrből 30 kr, érez-

böl 1 ft 20 kr.Angol szivartárak, 25—100 dónak, válXba

akaszthatok 3 ft 30 krtól 9 ftig.

Lefaucheux.revolverek, dus választékban,9—70 ftig.

Egy- és kétcsövü zsebpüztolyok párja2—15 ftig.

Mosdó-szivacsok.Szivacs - táskák.Különnemü angol dörzsötő-keaztyük, ke-

fék, törülközők és lepedők.Uszó-sapkák és fejkötök.Rugany uszó-övek 6 ft 50 krtól 7 forint

50 krig.Fürdö-hévmérők.

Lovagló- és kocsizó-eszközök:Angol disznöfcőr-nyergek, urak, hölgyek és fiuk

számára 15 fttól kezdve.Angoi kantárak 2 ft 65 krtól 10 ftig, kengyelvas-

szíjjak 2 50 krtól 3 ft 30 krig. nyereg- és kö-teiíerheíök 2 ft 40 kr, kötőfékek 2 frt 26 kr,nyeregtakarók, angol lemezből és szövetből 3—őforintig.

Kengyeívasak 1 ft 50 krtól 2 ft 50 krig párja.Myerges-zablák 1.75-3.75 krig. KocsilózaNákpárja 4—6 ftig. Feszítő zablák 2—3 ftig. Áll-kapcza-lánczok 75 kr, négykarikás zablák 1.70— 2.20 krig.

Lovagló-sarkantyúk, szabályszerűek 80 kr, felsró-folok 1.30 kr, felcsatolók 1.40—2 ftig, sarok-géppel 2 ft.

Angol lótisztito-kesztyíík, lószőrböl, párja 3.50kr.„ lővakarók Sö kr. Rugany lólábmentők 2 20 kr.

Lovagló-ostorok 80 krtól 15 ftig. Hajtó-ostorokkrtól ' *két- vagy négyfogatuak 55

szó-ostorok 3—10 ftig.Lómértékek 75 krtól 1 ft 75 krig.Istailó-iámpások, tüz és törés ellen

80 krtól 2 ft 60 krig. , •dus választékát ajánlják

kezdve. Agará-

Ló-szivacsok.mentesek, 1 ft

Dorottya-utcza 2. szám, a „magyar király' czimü szállodával szemközt.Irásbeli megfaizások pontosan teljesítetnek, y rajzokkai eHáftrtt kimeritő árjegyzékekkel kivánatra saolgáhmk.

se

Doo

ps

»CZ.

N

9tese:

sSÖ*s9

9-

&

-*O

CD

forintig.Ezüst henger órák 4 rubinra . . 10—ll

» » arany foglalv. rugóra 12—18» » kettős födéllel » 15—16» » kristalüveggel » 15, 16—17» horgonyórák 15 rubinra » 15, 16—17» » 15 » kettős födéllel 19

20—22» angol horgonyórák kristalüveggel 19,

20—22—24» ugyanazok kettős födéllel . 24—40» vál. remontoir kengyelnél felh. 28—50» ugyanaz kettős födéllel 35, 38, 40—52

I Arany órák 3. sz. horg.15 rub.36,40,45—80ugyanaz kettős födéllel 55, 58, 60—58

» valódi remontoir kengyelnélfelhúz 70, 80, 90—100

» valódi remontoir kettős födél-lel . . 100, UO, 120, 130—206

Arany hölgyórák (3. sz.)» henger 4—8 rubinra . . 25, 28—32» » 8 rab. kett. födél. . 38, 42—42» horgonyórák 15 rub. kettős fö-

déllel 50,55—60» vál. remontoir kett. födéllel 70,80—100» h. órák zom. gyem. . 60, 70, 80—100

Inga-órák hetenkinti felh. ft. 16, 20, 22—24» órai és félórai ütéssel . . . 30—82» óra és negyedóránkénti ütéssel . 48

50—55Havi regulatorok . . . . . 30—32Ébresztő óra 6

Ezüst lánczok 4 ft 50 kr., 5, 6, 6ft. 50 kr.,7 ftig; legfinomabb franczia alakúak 8 ft.,8 ft. 50 kr. 9, 10 ftig; hosszu nyaklánczok7 ft, 8 ft. 50 kr., 9,10,15 ftig.

Vidéki megrendelések a pénzösszeg elő-leges beküldése vagy utánvét mellett, gyor-san és pontosan teljesittetnek.

Egy inga-óra pakolásáért 1 ft. 50 kr.Órák cserében is elfogadtatnak.Ü W Nem tetsző ára kicseréltetik.

Javitások legpontosabban és jutánvos átértteljesítetnek. 747(15-0)

Épen most jelent meg lleckenast Gusztáv könyvkiadó hivatalában (Pesten, egyetemutcza 4-dik szám) e's minden könyvkereskedésben is kapható:

A „BARATFÜLEK"harmadik füzete.

TARTALMA: I. A zsinat káromkodik. A sz. lélek a zsinaton. — Vereke-dések a conciliumban. — Canones de Ecelesia. — ..Nem szabad hazudni." — Dsin-giskhán ősének szeplótlen fogantatása. — Pápai gőg es hízelkedés. — Szent atyám,kutya van a kertben ! — A máglya.

II. A papság vérszomja. IX. Pius légiói. — A papi vérszomj kezdetben. —Barát-csaták. — A vérontás vallási igazolása. — A „katholikus" név egy a gyilokkal.

III. A papi vérszomj forrása. Kezdetben fanatismus, utóbb érdek. — Papisticklik. — Pápák kegyetlenségei. — Ö szentsége s a magyar baka mint vetélytár-sak_ Papi nevelés eredményei.

IV. A pogány Róma vallásiildb'zései. Mért üldözték a pogány rómaiak a ke-resztényeket? — Traján igazságossága. — Keresztények magukat viszik vérpadra.— Galerius türelmi pátense.

V. Az inquisitio s a fóruma elé tartozó bünök. Az inquisitió históriája. —A spanyol inquisitio. — Az elébe való bűnök. — Pogánv és keresztény gyilkolások.

VI. A pogány s keresztény Kómagyilkolási eszközei. Cyprián vértanúsága. —— Az inquisitio eljárása. — Kínzóeszközei.

VII. Egyes képek a papi szelídség vérkrőnikájáMl. I-V.VIII. Égrekiáltó számok. Leölt áldozatok száma a pogány s keresztény

komában.IX. Yalláslildb'zések a XIX. században, uj kánon a vallásüldözésröl. — Ul-

^zési esetek. — IX. Pius, mint eretneküidözó.X. Szerencsés felfordulást! A pápa csalhatatlansága a zsinaton. — Jámbor

tanácsok a concilium számára. — Megcsalhatja-e a pápát szeretője. — A pápánakSz&bad csalnia.— IX. Pius úr csudatételei. — A halálharang megkondúlt!

XI. Agitátiók a népnevelés ellen. Papi obseurantismus. — Példái. — A" ^ v e t t isten.

X H . Még egy csomó anathema. A legujabb kánonok. — Antisyllabus.Xlll. PttspSkfalatok. Szemfényvesztés a szentekkel. Krisztus vére sz. Bric-

cius lábikrájában. — Magyar püspökök. — Szilágyi Virgil, mint Törek és Lon-kay eoncurrense.

füzet ara 8© kr.

RÁTH MÓRkönyvkereskedésének minden ágai

folyó évi május l-jétől kezdve

a régi német színháztér háznégyszögének harminczad-utezai olda-lára, és a Józseftéri Musch-házba

„az uj vastuskóhoz"czim alatt fognak a régi épület lerombolása következtében áttétetni.

A tulajdonképeni könyvkereskedés

Ráth Hlór és társaczéggel az uj nagyszerü csarnokban ezentulhelyiségre is az ország legnagyobbkönyvüsdete lesz, és méginkább mint ed-dig, minden igényt kielégithet.

Ezen osztály veszi át azoktatásügyi miniszterium

népiskolai kiadásainak föügynökségét, ugy

a nyilvános könyvtárak, íö-és középtanodák, kaszinók,

A könyvkiadással foglalkozó osztály

Ráth Mór könyvkiadó-hiva-tala

czéggel jövőre is tevékenységét a magyarirodalomnak nemesebb irányban valófejlesztésére fogja fordítani.

Azonkivül kezeli az

oktatásügyi miniszteriummeghagyásából a népiskolák felszereléséremeginditott saját kiadásokat, nemkülönben

önképzőkörök és olvasó-' a z f*«f*»*«yi és honvé-egrylelek

nagyobb mérvbeni ellátását.

delmi miniszterinmok' hivatalos kiadásait minden nyelven, végre:

a „Reform" nagy napilap föigazgatásátmmr Midón ezen hely változás által a helyszűke okozta sulyos bajok orvosolva van-

nak, az egyesült könyvkereskedési ágak oly szerencsés helyzetbe jutnak, hogy az ország-szerte nyilvannlo nagy bizalom által reájuk mért feladatnak most már köny-nyebben megtudnak felelni 80ő (3—3)

268

Köszvény-thea.Kitünö gyógyszer még idült kösz-

vény-fájdalmaknál is. E szer, az egészausztriai birodalomban a legjobb siker-rel használtatik, — s hogy minden kí-vánalomnak megfelelhessünk, — mos-tantól fogva a köszvény-thea, következőgyógyszertárakban leszen kapható:

Pest: Török J . király-utcza 7-dikszám.

Bécsben: egyedül s kizárólag Twer-dy \V. gyógyszerésznél, zum „goldencnHirschen" - Kohlmarkt.

Zágráb: Cejbek J .Baden: Waber A.Kr Ann: Lusar L.Debreczen: dr. Rotschnek E.Greez: Grablowitz V.Iglaa: Inderka V.Klagenfurt: dr. Hauser P.Krakó: Stockmár E.' aibach : Schenk O.Lemberg: Rucker S.Linz: Vielguth és fia.Prága: Fiiepek A.. Karlsplatz, és

Lerch H., am GrabenPoesony: Heinrici F.SternberR: Holly F .7. ll a im : Glasner A. uraknál.

Fő- és szétküldési raktár:Kopni A. gyógyszerésznél (Mauer)Bécs mellett, a hol egyszersmind raktá-rak átvétele iránt értekezhetni. — 1csomag ára használati utasítással együtt50 kr., két csomagnál kevesebb nemküldhető: a pakolásért 10 kr. számit-tatik. S08 (8—fi)

Wanko D. fiaPesten, József-tér ll. SÍ., a fiinlö-incia sarkán,

ajánlja uj nyitott

porczellán-, kőedény- és égett agyag (Terra-Cotta) áruk raktárát. 836(5-io)

Epén most jelentek meg Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában (Pesten, egyetem-utcza 4-dik szám) és minden könyvkereskedésben is kaphatók:

COELIBÁTUSPOLGÁRI HÁZASSÁG.

TARTALMA:I. A gazdasszony. Egyház-történeti tanulmány.

II. Egynémely főtiszt, és nagyságos agyvelőnek sajnos aberrátiói a pol-gári házasság dolgában. Tiszteletlen polemia.

IrtaP A P R A M O R G Ó

a „Barátfülek" szerzője.N a g y n y o l e z a d r é t . — Á r a i f o r i n t .

JÉZUS fUTE.Irta

RENAN ERNŐ.Toldalékul: Három fontos vélemény

Renan ..Jézus élete"felett különbféle theologiai szempontból fejtegetve.

Második kiadás. Ára 2 forint.

Türsch F.Pesten, váczi-utcza 19-dik szám ajánl

női vásxoíineuiípket,ingek, corsettek, szoknyák, agy-

nemfl stb.Árjegyzék bérmentve.

(3—3)

Haszonbérlet.A sárbogárd-tinodi közbirtokosságnak

összes regáléja a fö- fogadói épületekkelegyütt f. évi junius hó 9-én d. e. 9 órakorárverés utján három évre haszonbérbe adatik;bérleni akarók 10-száztólival ellátva megje-lenni kéretnek.

Soós Károly,834 (3—3) főgondnok.

Titkos

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugy kó-rodában, mint magán gyakorlat foly-tán több ezer betegen legjobbnakbizonyult mód szerint, sokszor a nélkül,hogy a beteg hivatásában vagy élet-módjában gatoltatnek, gyökereset!,

biztosan és gyorsan gyógyit

Med. dr. Helfer VilmosPest, király-utcza 27. szám Medetz-ház-ban, I-ső emelet, délelőtt 7—9-ig, dél-

után 1—4 óráig.£V~ Díjazott levelekre azonnal

válaszoltatik, s kívánatra a gyógy-szerek Is megküldetnek.

823 (4-12)

Helyiiség változtatás.A „magyar kölcsönös biztositó-bank"

igazgatóságatisztelettel jelenti, miszerint az intézet központi irodájafolyó évi íiiájus l-töl József-tér 7. s»i. házba II.emeletre tétetest át.

Az igazgatóság.827 (3-3)

Haszonbéri hirdetmény.Kis-Kunságban, Félegyháza község határában, a vasúttól '/* órányira fekvő s a

turkevei közbirtokosság tulajdonához tartozó pákái puszta részbirtok, mely áll 569 ka-tasztrális holdból, folyó évi junius 9-én Félegyházán tartandó haszonbéri közárverésenfolyó 1870-ik évi szeptember 29-ik napjától 1878-ik év szeptember 29-ik napjáig, egymás-után következő 3 évre haszonbérbe kiadatik.

Haszonbérelni kivánok felhivatnak, hogy a fent kijelölt haszobér-árverelési napon,délelőtti 9 órakor jelenjenek meg a helyszinén 400 forint bánatpénzzel.

A haszonbéri feltételek addig is megtekinthetők Félegyházán a városházánál.Kelt Turkeviben, ápril 29. 1870. • Katona Sándor,

820 (3—3) főbiró.

SZOBA-IÍRSZEKEK,( Vizzel légmentesen zárolva (egészen szagtalan) 1 darab ára 6 ft., párnázott s lakkal! bevonva 8 ft., csinos formáju s finoman lakkozva kettős zárral 15 ft. — Arnyékszék-| letételek, melyek használatánál a légvonal s büz kipároigása tökc'lletesen eltávolitta-| lik ; e két tárgyra kizárólag szabadalommal birok.

Egészen teljes s csinosan felszerelt angol-árnyékszékek, viz-rezervoirral,>-ős horgonyból, porczellán edénynyel, szilárd gépezettel, famunkálattal, minden már

': f«> málló árnyékszékhez alkalmazható, darabja 35 ft., keményfából fényesitve 45 ft.\ (helyben a felállítás dij nélkül eszközöltetik). — Ezerszeresen megpróbálva, általam| feltalált és szabadalmazott

•ÜT KÉMENíY-i^EDÉLZETEK,négyszögüek vagy hengeralakuak, melyek használatánál, a füst, a konyhák

gekböl nyomtalanul eltünik, ára 10 ft.Nagy választékban kaphatók még nálam fürdő- s ülökadak és znliaiiy-i é k k

helyisé

Teljes konyha-felszerelesek, minden kigondolható lemez és érczből.Felvállalok épitészeti munkalatokat, háztetözéseket, továbbá ereszek, csö-

vek, ürszék-tömlők, mosléknyelók stb. készítését bárminemű érezböl. a legolcsóbbárért s pontos szolgálat mellett.

Moderateur- s petróleumlámpák a legnagyobb választék-ban. Nagy készlet a leyliiioinablt amerikai petróleumból.

Miksits Károly, bádogos-mester.806 (4—6) Raktár: Rózsater 2. sz. alatt, a városháza mögött.

A 31° R. természeti melegénél vasat és szénsavanyttartalmzó

vihnyei fürdőbeaz* idény, májas 15-én vevén kezdetét.

W&" Bővebb tudósitást nyujt a fürdő igazgatóságvagy a megyei fürdő-orvos dr. Boleman István.

ööO (l—ó)

Hirdetés.A „magyar kölcsönös biztositó-bank" szerencséjének tartja ezennel közhirré

tenni, hogy ingó és ingatlan vagyonokban tfiz- vagy jég által okozható károk ellenibiztositás által az alapszabályok értelmében ezen kölcsönös intézethezi járulhatást a mainapon meginditotta, minélfogva ezen intézethezi csatlakozásra a tisztelt közönség annyi-val is inkább felkéretik, a mennyiben itt mindnyájan, egy mindenkiért s mindenki egyértkölcsönösen jót áll. Ennélfogva a közpénztárba minden biztositó csak annyival járulánd,mennyit az elkerülhetetlen kiadások és netaláni káresetek fedezése megkíván; mindenezen intézetnél elérhető előny tehát az összes biztositott tagok javára esik s aránylagköztük oszlik fel. 833.(2—8)

§ ^ - Bővebb felvilágositást az igazgatóság Pesten, József-tér 7-dik szám alatt(Mocsonyi-ház fürdo-utczai resz) — valamint egész Magyarország és hozzákapcsolt tar-tományaiban a fő- és vidéki ügyvivőségek teljes készséggel nyujtandnak, a hol is ezenintézethezi csatlakozás egyelőre akár tüz, akar jégkártnentési agára nézve esz-közölhető. — Pesten, 1870. évi május hó 8-án.

•- Az igazgató választmánynevében.

Tisza László. Kulisseky János.c ' n ' vezérigazgató.

létezett

Helyiség változtatás.Van szerencsém ezennel tisztelettel tudatni, hogy az eddig, a hatvani-utczábant üzlethelyisegemet folyó évi május 1-én az elsö

hazai takarékpénztár epületébePest, (reáltanoda-utcza) tettem át.

! Midőn rendes dolgoztatóimnak, valamint a nagyérdemű közönségnek irántamI eddig tanusitott kiváló részvétét megköszönni kötelességemnek ismerném, — szives, figyelmüket kérem ki ez ujonnan berendezett s kész <érfl-«ltönyftkj.e| d ú s a n e l l á ,| tött raktáramra. — Helyi vagy vidéki megrendelések a legjutányosb árak mellett(gyorsan s pontosan eszközöltetnek. HaZHV T il in '

836(2-4) polg. szabó mester.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztav. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1870 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt)

Tizenhetedik évfolyam.22-ik szám.

Pest, május 29-én 1870.

Elöfizetési föltételek : a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'jság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnal 10 krajezárba; háromszor- vagytöbbszöri igtatásnal csak 7 krajezárba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Hnnscnstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9.—Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkrajezár.

A demokrat állam roppant előnye azaristokratai fölött, hogy az erőket és tehet-ségeket a társadalom bármely rétegébentalálja, kellő helyökre állitja és hasznosítja.Aristokratikus állam, minő hazánk is volt1848 előtt, szük körre van szoritva az alkal-mazható egyének válogatásában s a legfé-nyesebb gyémántot is porban hagyja, ha azegy alsóbb rétegben képződött, és a valódiérdemnek nem adja meg méltánylatát, haaz nem a kiváltságos osztályok fiaié. A de-mokratia nem ismer személyválogatást srendszerében csak a tehetségés az érdem sorozza az em-bereket.

Kerkápoly Károly arány-lag rövid pályája a politikaitéren s gyors emelkedése, alegjobb bizonyiték erre. Bárnemes családból származott sforradalom előtti államszer-kezetünk szerint is nyitva le-hetett előtte a közélet min-den pályája: az irodalom éstudomány egyszerü munká-sából, a pápai református pro-fessorból bizony csak ujabbviszonyaink között lehetettpénzügyminiszter. Emelke-dése még igy is meglep soka-kat; de csak azokat, kik azaristokratia eszméitől s érzü-letétől máig sem tudnak sza-badulni. A társadalmi álfo-galmak s balitéletek le nemirt, de sokak előtt teljes ér-vényben álló codexe ellennagy vétség, hogy egy tintásUjju professor ama bársonyS:«ékek egyikébe üljön. S pe-^'g akármint csóválják is ráa fejöket, ugy van s igen jólvan.

Kerkápoly életrajzát aVsá Ujság" csak a mult

közölte. Már akkor is, •mondani szokták, szép

carriére-t csinált. Tanárból országgyülésiképviselö, feltünö parlamenti tehetség, had-ügyi elöadó a bécsi delegáczióban s honvé-delmi államtitkár lett. Csodálatos volt, hogyegy úgynevezett „nem szakember," a ki az-előtt talán a különböző ezredek hajtókáinak

K e r k a p o l y K á r o l y .

szinével sem volt tisztában, a ki addig philo-sophiával, jogtörténettel s különféle publicis-tái tanulmányokkal foglalkozott, egyszerrea delegáczióban a hadi budget előadói tisz-tével bizassék meg, nehány napi és nehányéji megfeszített munkával az előtte egészenuj tárgyba tökéletesen bele dolgozza s beleélje magát, s a vita közben régi generáliso-kat akaszszon meg, maga pedig senki általmagát megakasztatni ne engedje. E mellettszaktárgyakban oly mélységet, alaposságotpárosítson a ritka szónoki erövel, erős dia-

n áévben

K E R K A P O L Y K Á R O L Y .

lektikával a polémiában s magas emelke-dettséggel az eszmék átalános körében; sokoskodásainál csak meggyőződései legye-nek erősebbek.

A delegáczióban viselt dolgai után nemlehetett meglepő kineveztetése honvédelmi

államtitkárrá, a mi pedig tulajdonképenegyet jelentett azon tárcza miniszterségével,mert a miniszter, elnökminiszter is levénegyszersmind, a magasabb diplomácziával saz ügyek összes vezetésével sokkal jobbanel volt foglalva, mintsem töle a szakminisz-térium tényleges vezetését akár várni,akár csak kivánni is lehetett volna.

S mégis, egy még nem létező, csirájábólszárba alig induló intézménynek ugyszolvánmegteremtése s egyszersmind szervezésevárván reá, Kerkapolynak még barátai kö-

zül is sokan, bármennyiremeg voltak gyözödve magas

, tehetségeiről, kitartó szorgal-máról s vasakaratáról, némiaggodalommal néztek mükö-dése elébe uj helyzetében.

Aggodalmaik feleslegesekvoltak. A honvédelmi állam-titkár másfél évi müködésefélremagyarázhatlan feleletKerkápoly barátainak aggo-dalmára s ellenségeinek vagyaz iránta bizalmatlansággalviseltetöknek gúnyolódásaira.Ö ugy vette át a honvédelmitárczát, hogy egy ellenzékilap a megczáfoltatás félelmenélkül gúnyolódhatott igy:

" „kirukkolt az egész — Gélics"— s az ellenzék egyik vezéreigy nyilatkozhatott: „költség-vetést látok, de honvédetnem látok."

A honvédelmi miniszte-rium egész belszervezete kétkis osztályból, számvevőségeöt egyénből állott, kiknekalig volt valami dolguk.

S másfél év multával,ma?Ha a jelenleg már fegyveralatt levö betanulási turnus,julius elejével bevégezte gya-korlatait, a magyar államnak'0,000 kész honvédje lesz, tisz-tekkel és altisztekkel ellátva,

teljesen fölszerelve, fölfegyverezve és beta-nulva, kik minden perczben készen állnak, ahaza védelmében teljesiteni kötelességöket.Müszaki csapatok állíttatnak föl és szervez-tetnek. A miniszterium két kis osztályábólkét nagy, teljes osztály lett; számvevőségi