lim

itá

lt p

él

dá

ny

sz

ám

2016/1

w w w . t - s y s t e m s . h u

A t-systems mAgyArország ügyfélmAgAzinjA

Internet of thIngs: az új perspektíva

Élményekkel gazdagítani az ügyfeleket 8Nem forradalom, evolúció 12

Nézzünk másként az eszközeinkre! 14az okos gyár – az Iot-integrátor szemével 22

Felhő alapú vállalati mobileszköz menedzsment 35

A VESZÉLY MÁR HÁZON BELÜL LEHETVEGYE ÉSZRE A CISCO ÉS A T-SYSTEMS SEGÍTSÉGÉVEL A számítógépes támadások egyre kifinomultabbak. Mielőtt egy vírus megakadá-lyozza vállalatának működését fontos, hogy időben észrevegye a fenyegetéseket. A CISCO ASA with Firepower valamint a T-Systems megfelelő technológiájával és figyelési szolgáltatásával időben azonosíthatja a készülő behatolást.

CiscoSecurity_jovokep.indd 1 10/05/16 09:59

3

b e K ö s z ö n t ő

tudják, miről nevezetes 2015. október 21.? ez az a nap, amikor a Vissza a jövőbe trilógia második részében Marty McFly és barátja, Dr. emmett “Doki” brown 30 évet előreutazva az időben, az 1989-ben nagyon futurisztikusnak ható DeLorean-nel, megérkezik a jövőbe. Ifjúkorom egyik kedvenc trilógiája volt a Vissza a jövőbe és különösen a máso-dik rész fogott meg, amiben egy nagyon izgalmasnak tűnő jövő tűnt fel, egyfajta betekintést adva abba, hogyan fo-gunk élni, milyen eszközöket fogunk használni 2015-ben. Most, hogy már túl vagyunk az ifjúként egykor végtelenül távolinak tűnő időponton, azt mondhatjuk, hogy sok minden megvalósult ebből a jövőképből. Ma már hétköznapi a 3D-s moziélmény, elterjedtek a tabletek, léteznek drónok, okos szemüvegek, tudunk videotelefonálni, az otthonaink is elkezdtek okosodni, és a legvagányabbnak tartott légdeszka és önbefűzős cipő is létezik már prototípus szinten.

Amióta az egykoron jövőbeli 2015. október 21. már a múlt, sokszor felvetődik bennem a kérdés: hogyha most ké-szülne ez a trilógia, vajon hogyan képzelnék el a forgatókönyvírók a 30 év múlva létező jövőt. A Vissza a jövőbe nap kapcsán több jövőkutató is megosztotta vízióját erről. ezekben a jövőképekben megjelennek az önvezető autók, az önállóan repülő, embert is szállító drónok, önszabályozó, önjavító és beszélő épületek, mesterséges intelligenciával rendelkező robotok, mindent rögzítő és közvetítő kontaktlencsék, vagy éppen a hosszabb, egészségesebb élet ígé-rete az egészségünket állandóan monitorozó, hordozható kütyüknek és azokat elemző szoftvereknek köszönhetően.

A megfogalmazott víziók színesek és szerteágazóak, de egy közös bennük: mindegyikben okosabb és intelligen-sebb a minket körülölelő világ, benne pedig a hétköznapi tárgyak és rendszerek. Mindezen növekvő intelligenciának az alapja pedig a dolgok internete, az Iot (Internet of things) elterjedése, ami nem más, mint fizikai tárgyak háló-zata, amelyben ezek a tárgyak kapcsolatban vannak egymással, adatokat gyűjtenek és megosztanak egymással. Az Iot robbanásszerű elterjedésére biztosan nem is kell újabb 30 évet várni, hanem az már a következő 5-10 évben radikálisan át fogja alakítani az életünket.

Az Iot hatása, az általa okozott átalakulás azonban nem lineárisan arányos a hálózatba kapcsolt eszközök számával, hanem egyre gyorsuló ütemű, exponenciális. Már ma is több millió eszköz kapcsolódik az internetre vagy valamilyen hálózathoz, és ezek közül egyre több az egyébként korábban hétköznapi eszközként tekintett tárgy. Ilyen például egy autó, vagy akár egy háztartási eszköz. önmagában már az egyedi eszközök hálózatba kötése is jelentősen tudja növelni a felhasználói élményt. Például egy internetre kapcsolt autó már ma is jóval intelligensebb offline társainál azáltal, hogy online követhetővé és transzparenssé teszi a vezetési szokásainkat, az autó műszaki állapotát, és auto-matikusan kommunikálni tud a szervizzel is.

Mindez a hasznosság és hatás azonban el fog törpülni azon óriási változás mellett, ami akkor következik majd be, amikor az utakon sok-sok hálózatba kapcsolt és egymással is kommunikálni képes autó közlekedik majd, sőt akár a tereptárgyak is bekapcsolódnak a kommunikációba. egy ilyen rendszerben először a biztonság fog jelentősen megnőni azáltal, hogy az intelligens autók segítenek megelőzni és elkerülni a baleseteket, majd az önvezető autók elterjedése gyorsul fel, végül talán az egész ma ismert forgalomirányítási rendszerek is átalakulnak, ha egymással kommunikáló intelligens járművek közlekednek csak az utakon.

De ugyanez a többlépcsős, exponenciális hatású fejlődés igaz például a háztartási gépekre is. Ha a kávéfőző pontosan tudja, hogy mikor kelek ki az ágyból, vagy a világítási rendszer tudja, éppen melyik helyiségben tartózkodom, vagy a mosógép érzékeli a ház teljes aktuális energiafogyasztását és ahhoz tudja igazítani a saját programját, az olyan új távla-tokat nyit, ami egyszerre tudja majd jelentősen növelni a komfortunkat és radikálisan javítani az energiahatékonyságot.

Hogy milyen lesz a jövő 30 év múlva? nem tudom pontosan, de abban egészen biztos vagyok, hogy a dolgok inter-nete, az Internet of things fogja azt az alapot képezni, amire a jövő intelligens megoldásai ráépülnek majd. ezért is szánjuk a Jövőkép magazin 2016 évi első számát ennek a témának.

Jó olvasást kívánok mindenkinek!

Üdvözlettel,

németh Mihályvezérigazgató-helyettes –

Vertikális megoldásokt-systems Magyarország

Kedves oLVAsónK!

A VESZÉLY MÁR HÁZON BELÜL LEHETVEGYE ÉSZRE A CISCO ÉS A T-SYSTEMS SEGÍTSÉGÉVEL A számítógépes támadások egyre kifinomultabbak. Mielőtt egy vírus megakadá-lyozza vállalatának működését fontos, hogy időben észrevegye a fenyegetéseket. A CISCO ASA with Firepower valamint a T-Systems megfelelő technológiájával és figyelési szolgáltatásával időben azonosíthatja a készülő behatolást.

CiscoSecurity_jovokep.indd 1 10/05/16 09:59

8„Három feltételnek kell teljesülnie, hogy elégedett legyen az ügyfél. először is, az elvárt minőségben kapja meg az előfizetett szolgáltatásait. Másodszor, bármilyen fennakadás esetén gyorsan és hatékonyan reagáljon a szolgáltató. A harmadik pedig, hogy a társa-ság mindig egyenrangú partnerként tekintsen az ügyfélre. ezek teljesülése esetén már beszélhetünk ügyfél-elégedettségről; az ügyfélélményt pedig már az ezen felül beérkező pozitív impulzusok jelentik. ebből is látszik, hogy először az elégedettséget kell megte-remteni: amíg az nincs meg, ne akarjunk ügyfélélményt biztosítani.”

(Gyenes András, Élményekkel gazdagítani az ügyfeleket, 8. oldal)

10„tulajdonképpen az Iot-t nehéz definiálni, hiszen szinte mindent bele lehet érteni, ezért maga az Iot inkább egy életérzés, egy koncepció, amely valóban segít új perspektívából látni a világot, észrevenni az újszerű megoldásokat és válaszokat találni a diszruptív vi-lágban.”

(Kaszás zoltán, A kérdések mögé látni, 10. oldal)

30„De mit is értünk digitális városon? Véleményem szerint elsősorban infokommunikációs rendszerek összességét, amelyek egymásra épülnek, összeköttetésben állnak, egysé-ges képet mutatnak és információkat szolgáltatnak a városban élőknek és az odaérkező turistáknak, és mindezekkel megkönnyítik a mindennapi életet.”

(Rékasi tibor, ne maradjon a terepasztalon!, 30. oldal)

t A r t A l o m i m p r e s s z u m

4

Felelős kiadó bánhegyi zsófiaFőszerkesztő zsolnai GyörgyFőszerkesztő-helyettes Farkas Csilla

Főmunkatárs schopp Attilalayout Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft. nyomdai munka KMH Group Kft.

Kiadványunk elérhető digitális formátumban is a jovokep.t-systems.hu címen keresztül.

A JövőKép bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A JövőKép tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a t-systems Magyar-ország zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők. tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a t-systems Magyarország zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül.

A lap készítésében közreműködött szalkai Réka, Jankó tamás és Varga tibor.

i m p r e s s z u m

A t-systems mAgyArország zrt. ügyfélmAgAzinjAKiAdjA A t-systems mAgyArország zrt.PostACíM: 1117 buDAPest, buDAFoKI út 56.eLÉRHetősÉG: JoVoKeP@t-systeMs.Hu

5

t A r t A l o m

6

HíReInK

14

8fóKuszbAn

AlAphAng

30

FeLszínRe HozVA

40

A nAgyvállAlAt

35

Közeli távolság

42

együtt lehetséges

40vAlódi példát AdniA Legyél te is Informatikus! programról

44tágrA zárt világ

46DeLFIn – eGyÜtt A FenntARtHAtó JöVőÉRt

18gépeK Az üzletért

12neM FoRRADALoM, eVoLúCIó– Interjú Charaf Hassan egyetemi docenssel

14nÉzzÜnK Más szeMszöGbőL! – Internet of things: az új perspektíva

8ÉLMÉnyeKKeL GAzDAGítAnI Az ÜGyFeLeKet – interjú Gyenes Andrással

16Az eszKözöK dinAmiKusAn bőVÜLő PIACA

10A KérdéseK mögé látni

35„Az útAKAt Itt FeLHőKKeL VAttáztáK”– felhő alapú vállalati mobileszköz menedzsment

421+1 Az nÉHA 3

30ALAPoKRA ÉPítVe

31ne MARADJon A teRePAsztALon!Rékasi tibor jegyzete

38(neM) LÉGbőL Vett tÉRKÉPeKKeL távérzékelés az agráriumban

32távolról is személyesen

20A dolgoK interneteA dolgok biztonsága

28InteRnet oF CARs

22Az oKos gyár– az Iot-integrátor szemével

26AnAlitiKus megoldásoK Az ipArbAn

6

H í R e I n K

PaPír nélkül: idén már teljesen digitális lesz A Kis népszámlálás

IDőtáLLó hitelesség

A T-Systems Magyarország szakértői a közelmúltban sikeres elektronikus aláírást hajtottak végre 12 288 bit kulcshosszúságú tanúsítvánnyal a virtuális személyazonosság kutatási projekt keretén belül.

Az eredmény mérföldkőnek számít a jövőbeli hosszú távú adatvédelmi technoló-giák, illetve a személyi adatok tartós védelme és a tranzakció hitelesítések szem-pontjából. A projektfeladat keretében a t-systems szakemberei tesztelték azokat a felhasználó oldali alkalmazásokat is (pl. böngészők), amelyek képesek befogadni ilyen hosszúságú kulcsokat. Az előzetes várakozásokkal ellentétben nagyon sok szoftver képes már ma is ilyen hosszúságú kulcs használatára. A 12 288 bites kul-csok figyelembe véve a jelenlegi számítástechnikai bővülési trendeket is elvileg előreláthatólag több mint 100 évig (vagy a gyakorlatban is működő kvantumszá-mítógép kifejlesztéséig) nem lesznek feltörhetőek nyers számítási kapacitással. összehasonlításképpen a jelenlegi rendszerekben a 2 048 bites kulcshosszúság biztonságosnak számít. A teszt során kiderült, hogy habár maga a kulcsgenerálás időigényes folyamat, de a létrehozott megerősített biztonságú kulcs használata elfogadható ügyféloldali válaszidőkkel történik. ez különösen fontos a mobil ké-szülékeken futó alkalmazások, tranzakciók hitelesítése esetén.

A t-systems Magyarország Virtuális személyazonosság kutatási projektjének célja, hogy a kialakítandó megoldásban a biometrikus azonosítás és a központi kulcstárolás összekapcsolásával tranzakciók egyszerű és megbízható hitelesítése valósuljon meg, és így a jövőben különböző kártyák nélkül, mobiltelefon segít-ségével lehetővé váljon a gyors és biztonságos ügyintézés személyazonosítást igénylő esetekben az y és z generáció számára.

A kis népszámlálást a tízévenkénti országos összeírás félidejében végzi a KsH, az elmúlt öt évben bekövetkezett változások feltárása, félmillió háztartásra kiter-jedően. Az adatszolgáltatók nemcsak lakás és személyi kérdőíveket töltenek ki, hanem kiegészítő adatfelvételben is részt vesznek, amelyek pl. egészségügyi ál-lapotra, jólétre vonatkoznak. Idén a teljes felmérés elektronikusan fog történni, interneten elérhető lesz az önkitöltő felület, a kérdezőbiztosok tabletet vagy note-bookot használnak a feladathoz. A t-systems Magyarország az összeíró, monitor-ing, kódoló, szakértői javító és kérdőív szerkesztő modulok teljes körű fejleszté-sen túl a rendszer hátterét jelentő hardver infrastruktúrát is biztosítja. A 2011. évi népszámláláshoz hasonlóan a fejlesztés során kiemelt szerepet kap az adat- és rendszerbiztonság, valamint a folyamatos terhelhetőség. A kis népszámlálás mel-lett további kettő, szintén félmillió háztartás érintettségével zajló statisztikai össze-írás informatikai biztosítását látja el a t-systems Magyarország. A gazdaságszer-kezeti és mezőgazdasági felmérések a termesztett növényekre, állatállományra és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak összetételére vonatkoznak. 2017-től pedig további összeírások fokozatos elektronizálása is várható a kialakított komp-lex megoldásra alapozva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) meg-bízásából a T-Systems Magyarország végzi az idén esedékes kis népszámlálás infor-matikai támogatását.

mobiljátékkal A DeMenCIA KutAtásoK eLőseGítÉsÉReA demencia kutatását elősegítő mobiljátékot fejlesztett a Deutsche Telekom Csoport, az alkalmazás a Sea Hero Quest (A tenger hőse) nevet viseli.

A játék a szórakoztatás mellett nemes célt is szolgál: a több platformon játszható alkalmazást abból a célból fejlesztették ugyanis, hogy elmélyítse a térbeli tájéko-zódásról meglévő tudományos ismereteket, illetve információval szolgáljon arról, hogyan működik agyunknak ez a területe. Az ingyenesen letölthető játékban a fel-használóknak szigetek és jéghegyek között kell lavírozniuk, miközben ennek min-den másodperce a szakértők számára hasznos tudományos adattá konvertálódik. Amennyiben két percig 100 ezer felhasználó játszik egyszerre a kifejezetten erre a célra fejlesztett játékkal, nagyobb adathalmaz jön létre, mint 50 évnyi hagyomá-nyos módszerekkel végzett laboratóriumi kutatás eredményeként. Az összegyűjtött adatok elemzését a university College London végzi.

7

dell, hPe:

PARtneRDíJAK A t-systemsneK

Az idei évben a t-systems Magyarország nyerte el a Dell „Az Év Leginnovatívabb Partnere” díjat. Az elismerést németh Mihály vertikális megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettes vette át. A díjjal a Dell azt ismerte el, hogy a t-systems a vállalat azon kiemelt partnere, amely a Dell termékportfolióját a legkiterjedtebb, legszélesebb skálán értékesíti hazánkban.

Kaszás zoltán, a t- systems Magyarország infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese a Hewlett Packard enterprise partnerestjén vehe-tett át gyártói elismerést. A díjátadó beszédében Gonda Gábor, a HPe ügyvezetője hangsúlyozta a két cég közötti stratégiai együttműködés fontosságát, amelyet jószomszédi kapcsolatként írt le. 2015-ben a t-systems Magyarország zrt. érte el a legnagyobb forgalmat a HPe partnerei közül.

H í R e I n K

élményekkel gazdagítaniAz ügyfeleKet

InteRJú Gyenes AnDRássAL, A mAgyAr teleKom lAKossági szolgáltAtásoK vezérigAzgAtó-helyettesével

A l A p h A n g

8

élményekkel gazdagítaniAz ügyfeleKet

A l A p h A n g

9

mit jelent az ön olvasatában az ügyfél-élmény? manapság sokat hallani erről, de hogyan tudja ezt valódi tartalommal megtölteni egy akkora szolgáltató cég, mint a magyar telekom?Valóban, csak pár éve lett az ügyfélélmény a válla-lati filozófiák alapköve. Korábban mindenki inkább az ügyfél-elégedettséget tűzte a zászlajára. Az én olvasa tomban a kettő szorosan összefügg: az ügy-fél-elégedettség az a minimum, amelyre építve el le-het érni a jó ügyfélélményt.

Három feltételnek kell teljesülnie, hogy elégedett legyen az ügyfél. először is, az elvárt minőségben kapja meg az előfizetett szolgáltatásait. Másodszor, bármilyen fennakadás esetén gyorsan és hatékonyan reagáljon a szolgáltató. A harmadik pedig, hogy a tár-saság mindig egyenrangú partnerként tekintsen az ügyfélre. ezek teljesülése esetén már beszélhetünk ügyfél-elégedettségről; az ügyfélélményt pedig már az ezen felül beérkező pozitív impulzusok jelentik. ebből is látszik, hogy először az elégedettséget kell megteremteni: amíg az nincs meg, ne akarjunk ügy-félélményt biztosítani.

nemrégiben munkája közben elkísértem egy kollé-gát, aki Pécsen kötött be IPtV-szolgáltatást egy elő-fizetőnek. ennek során három olyan momentum is történt, ami megítélésem szerint sokat segített az ügy-félélmény elérésében. először is, még mielőtt belép-tünk volna a lakásba, már húztuk is fel a lábzsákot a cipőnkre. Az ügyfél, aki már készült a külön sző-nyeggel és felmosóval, nagyon meglepődött, mert korábban ilyet más szolgáltatókkal kapcsolatban nem tapasztalt. A második az volt, amikor a szerelés befejeztével elkértük a porszívót, hogy feltakarítsuk a falfúrás után maradt törmeléket. Végül pedig, ami-kor készen voltunk, beállítottuk az IPtV-n a csatorná-kat, olyan sorrendben, ahogy az ügyfél szerette volna.

nekünk ez csak két percet vett igénybe, a hölgy viszont egyedül nem tudta volna megcsinálni, segít-séget kellett volna kérnie.

ezekből a példákból is látszik, hogy az ügyfélélmény biztosítása nem feltétlenül a pénzről szól. ez a há-rom apró gesztus tőlünk minimális erőfeszítést és időt igényelt, az ügyfélre mégis nagy hatást tettünk figyelmességünkkel. Meggyőződésem, hogy lojá-lis, hosszabb távon is velünk maradó ügyfelet hagy-tunk hátra, akit a konkurenciának esélye sem lesz elcsábítani.

milyen átalakulások figyelhetők meg az utóbbi időben a lakossági fogyasztói szokásokban a távközlési piacon?Míg korábban már megkezdődött a vonalas szolgál-tatások összecsomagolása, a mobilszolgáltatások

ebből sokáig kimaradtak. Az már csak az utóbbi egy-két év fejleménye, hogy a szolgáltatók ezeket is beemelték a mixbe, így az ügyfél minden távköz-lési szolgáltatást megkaphatott egy kézből. A fran-cia vagy belga társaságok ezeket a csomagajánla-tokat komoly árengedményekkel tették vonzóvá. Alacsonyabb áron túl vonzó volt még az is, hogy az ügyfélnek csak egyetlen szolgáltatóval kell kapcso-latban lennie.

A Deutsche telekom egy kicsit más úton indult el másfél évvel ezelőtt, amikor németországban bevezette a Magenta 1 csomagot. tudatosan nem a diszkontár volt a hívószó, hanem a „mindent egy kézből”-t jelentő ügyfélélmény, illetve a csomaghoz kínált értéknövelt pluszszolgáltatások, mint például a tVGo vagya biztonsági távfelügyelet. ezekre ala-pozta a Magyar telekom is a tavaly szeptemberben bevezetett saját Magenta 1 csomagját. A termék igen kedvező piaci fogadtatásra talált, maximálisan

az elvárásainknak megfelelően teljesít. Látjuk, hogy a magyar konkurensek is erre az útra lépnek, de velünk ellentétben egyiküknek sincs saját infrastruk-túrán kínált teljes vezetékes, mobil és tévés szolgál-tatási portfoliója.

hogyan viszonyul a magyar telekom az ott-szolgáltatókhoz? ezek némelyike kimondottan konkurensnek tekinthető, másokkal viszont partnerségre lépett a társaság.Az ott-szolgáltatások mindenütt komoly kihívást jelentenek a hagyományos távközlési társaságoknak, hiszen ezek a megoldások ugyanazt az infrastruktú-rát használják, amit az inkumbens szolgáltatók épí-tettek ki, de a beruházással járó költségek nélkül. Ilyenkor kétféle lehetőség áll előttünk: vagy saját szolgáltatást fejlesztünk és indítunk, és felvesszük

a versenyt, vagy partneri kapcsolatot építünk ki az adott ott-szolgáltatóval. előbbire példa a bármilyen eszközön online film- és tévénézést biztosító tVGo. Két éve vezettük be, és mára már 40 százalékos az ismertsége a háztartások között. De a barcelonai Mobil Világkongresszuson bejelentett Immmr is ebbe a kategóriába sorolható, ami a piacon már elterjedt és népszerű szolgáltatásokkal szemben kínál majd valódi alternatívát sőt, továbblépést is.

együttműködésre az egyik nagy online zeneszolgál-tatóval, a spotify-jal léptünk. sokan gondolták úgy, hogy Magyarországon egy ilyen szolgáltatás nem lehet vetélytársa az illegális letöltéseknek, de nem lett igazuk. A mobilnetezők 23 százaléka használja online zenehallgatásra készülékét, és köztük elegen vannak, akiknek havonta igenis megéri egy hambur-germenü árát, hogy mindig korlátlanul és reklámok nélkül rendelkezésére álljon több millió zeneszám.

A mai rendkívül erős versenykörnyezetben a hosszú távú sikerhez már nem elegendő korszerű szolgáltatásokat vonzó árakon kínálni. Kiemelkedően fontos ezért, hogy milyen élményt tudunk nyújtani az ügy-feleknek, akár a szolgáltatás használata, akár az ügyféllel történő interakciók során. A jó ügyfélélmény biztosítása elsősor-ban nemcsak anyagi kérdés, sok esetben csupán a hozzáálláson múlik, viszont ez a cég minden egyes dolgozójának feladata – fogalmaz Gyenes andrás, a Magyar telekom lakossági szolgáltatások vezér-igazgató-helyettese. Az élmények mellett azonban tudást is át kell adnia a társaság-nak, hogy egyszerű és könnyen kezelhető termékekkel tudják növelni a digitális ter-mékeket használók körét.

10

A l A p h A n g

Az ügyfelek számára másodlagos jelentőséggel bírnak az alap-vető technológiai kérdések, konkrét üzleti problémákra várják a megoldásokat. Az Internet of Things felé mégis egyre nagyobb figyelem fordul, hiszen az üzleti működést támogató informáci-ókká konvertálhatók a gépek kommunikációjából kinyerhető adatok. Többek között erről is beszélgettünk Kaszás Zoltánnal, a t-systems Magyarország infokommunikációs megoldásokért felelős vezérigazgató-helyettesével.

eddig ügyféloldalon ült, különböző nagyvállalatok informati-kai vezetőjeként. mik a tapasztalatai: melyek azok a szem-pontok, amelyek a legfontosabbak egy nagyvállalat számára akkor, amikor iCt-partnert választ?A nagyvállatok számára az egyik legfontosabb, hogy olyan megoldásokat kapja-nak, amelyek teljes körűen lefedik az igényeiket. Ma már a legkevesebb terhet jelentő konstrukciókat keresi minden megbízó, ezért nagyban számítanak azokra az It-vállalatokra, amelyek a komplex, sok komponensű rendszerek kialakításán, bevezetésén túl az üzemeltetésben is partnerek lehetnek.

tapasztalatom szerint a technológia önmagában csak másodlagos jelentőség-gel bír egy vállalat számára. sokkal fontosabb, hogy mi, mint end-to-end megol-dásszállítók, megértsük az ügyfelek konkrét problémáját attól függetlenül, hogy ők azokat elsősorban pénzügyi, hatékonysági vagy működési problémaként artikulálják felénk. ez azt feltételezi, hogy nekünk a kérdés mögé kell tudnunk látni, ami nem könnyű feladat. Ha az ügyfeleinkkel együtt élünk, ismerjük az előt-tük álló kihívásokat, akkor azt is tudnunk kell, vajon megfelelően fogalmazta-e

meg felénk a számára kihívást jelentő kérdéseket. ebben persze benne van az a kockázat is, hogy néha olyan megoldásokat javasolunk, ami nekünk ugyan kevesebb bevételt hoz a konyhára, viszont az ügyfél kérdésére teljes értékű választ ad. Meggyőződésem szerint viszont csak így tudunk hitelesek maradni hosszabb távon is.

az iCt képét meghatározó megatrendek közül melyek azok, amelyek a jelenben leginkább érintik a t-systems működé-sét? mikor érkezik el egy olyan pont egy nagy technológiai hype felfutásában, amikor egy it-cég úgy dönt, hogy érdem-ben foglalkozik az adott technológiával?Ha jól körülírható szabályok lennének arra, melyik az a trend, ami valóban beérik, akkor mindenkinek könnyű dolga lenne, de nem így van. Amikor a megatrende-ket már a magyar piacon is lehet érezni és jelenlétüket visszaigazolják az ügyfél-igények, akkor nemcsak érdemes, hanem szinte kötelesség is beszállni. Például ilyen megatrend az Internet of things vagy akár a felhő. ezekre munkacsoporto-kat hozunk létre, amelyekkel megfelelő fókuszt biztosítunk a sikeres kooperáció kialakítására házon belül és partnereinkkel egyaránt. ezen kívül a nemzetközi fejleményeket folyamatosan követni kell, de ez önmagában nem elég, hiszen intuícióra éppúgy szükség van ahhoz, hogy a megfelelő irányokba induljunk el és kellően bátornak is kell lenni, hogy egy-egy területen kompetenciákat fejlesz-szünk és hogy belemenjünk egy-egy innovációba. Persze nem csak „világrengető” újításokra kell gondolni: meggyőződésem szerint „picit” is ér innoválni. bármi, amivel gördülékenyebbé, sikeresebbé tudjuk tenni például a belső működésün-ket, fontos hatással lehet azokra a megoldásokra, szolgáltatásokra, amelyeket ügyfeleinknek nyújtunk.

a kérdések

mögé látni

11

A l A p h A n g

az iot az egyik nagy gyűjtőneve a hálózatba kapcsolt eszkö-zök világának. a t-systems magyarország mit tud az egymás-sal kommunikáló gépekhez hozzátenni annak érdekében, hogy üzletileg hasznos megoldások jöjjenek létre?A legnagyobb hozzáadott értékünknek azt tartom, hogy a t-systems Magyarország mára már az első számú Iot-integrátor a magyar piacon. egyfelől az adott vállalat ipari és termelési rendszeréhez teljes egészében integrálni tudjuk Iot-megoldásainkat, másfelől transzformációs partnerként a szenzorokkal ellátott eszközökből begyűjtött adatokra olyan megoldásokat tudunk építeni, amelyek révén a jó üzleti döntéseket tudjuk támogatni. Iot-rendszereinket felügyelten és biztonságosan tudjuk üzemeltetni, vagyis problémamentesen, ami például egy ipari gépsor esetében kritikus kérdés.

De ezeken túl talán a legfontosabb, hogy olyan szakértői presales csapatokkal rendelkezünk, akik megértik az ügyfeleink fájó pontjait és optimális megoldást állítanak össze a felmerülő üzleti kihívásokra.

milyen lehetőségeket lát az iot és a hozzá kapcsolódó meg-oldások térnyerésében?Az emberek mindennapjaiba beköltöző konnektivitás (a hűtőtől a viselhető esz-közökig), az adatok termelődésének a sebessége exponenciális növekedést fog mutatni, afelől semmi kétség. ez kezdetben rendkívül ijesztő lehet. Az, hogy ezeket a megoldásokat mely szintig engedjük majd be az életünkbe és meg-látjuk-e a bennük rejlő lehetőségeket, még kérdés és nagyban függ az emberi természettől is, de mindenképpen szükség lesz más szemszögből látni a világot. tulajdonképpen az Iot-t nehéz definiálni, hiszen szinte mindent bele lehet érteni, ezért maga az Iot inkább egy életérzés, egy koncepció, amely valóban segít új perspektívából látni a világot, észrevenni az újszerű megoldásokat és válaszokat találni a diszruptív világban.

A digitális városi megoldások több alapvető eleme is tartalmaz Iot megoldásokat, így többek között az egyszerűnek látszó városkártya, vagy a nekünk kissé újszerű, de hatalmas jövő előtt álló energiamenedzsment és smart metering is. Mindkét területen az integráció – üzleti tervezés, rendszertervezés és -tesztelés, majd a megvalósítás során – rengeteg feladatot ad nekünk, hiszen még az is gyakori, hogy frissen gyártott, alig tesztelt Iot kütyüknek kell most fejlesztett rendszerekkel, például a saját innovációként megvalósuló digitális város alaprendszerrel kom-munikálnia. ehhez a távközlési tudásunktól a számítógépes rendszereken át az alkalmazásfejlesztésig mindent be kell vetni.

melyek azok az iparágak, ahol az Ön véleménye szerint a leginkább ki lehet majd aknázni az iot nyújtotta előnyöket?nehéz olyan iparágat mondani, ahol ne lehetne kiaknázni az Iot nyújtotta előnyö-ket. Iparágtól függetlenül a gyártás egy olyan terület, ahol viszont gyors megtérü-lése van az Iot alkalmazásának. Ahol gépeket, gépsorokat használnak, ott egy leállás hatalmas veszteséget jelent a termelésben. A gépekben lévő vagy utólag rajtuk elhelyezett szenzorokkal nyomon követhető a futási idő, az elhasználódás, és egy esetleges meghibásodás is könnyebben előre jelezhetővé válik. A szenzo-radatok elemzésével, a gépek és gépsorok javítását pontosan lehet időzíteni, így a nem várt leállások elkerülhetőek, továbbá a karbantartásokhoz szükséges álló-/eszköz-készletet is minimalizálni lehet.

A mezőgazdaságban is jó szolgálatot tesz az Iot. Gondoljunk csak a földeken kihelyezett érzékelőkre, amelyek már nemcsak az időjárás-változást, hanem akár bizonyos rovarok, baktériumok megjelenését is tudják jelezni, így biztosítva azt, hogy a megfelelő védekezési lehetőséget időben alkalmazzák a hozam maxima-lizálására. Külön figyelmet igényel a precíziós mezőgazdaság, amely mára egy új szakmává érett.

sokat hallottunk a felhő és a menedzselt szolgáltatások felfutásáról is. hogyan látja, milyen potenciál van ezekben?A felhő és a menedzselt szolgáltatások szerves részét képezik az Iot megoldás-nak, ha csak innen nézem, akkor is nagy benne a potenciál, de természetesen e nélkül is erősen fut fel mindkét szolgáltatási kör. A lakossági szegmensben las-san már mindenki beadta a derekát a cloud használatának, és az üzleti életben is egyre elfogadottabb lett, hogy nem saját, hanem felhőből üzemelő szolgáltatáso-kon működjön az üzlet egy része, ezzel is növelve a hatékonyságot.

kaszás zoltánvezérigazgató-helyettes – t-systems magyarországA szabadkai Műszaki Főiskola gépészeti üzemmérnöki diplomát követően a Corvinus egyetemen szerezett közgazdász, majd MbA végzettséget. Pályafutása alatt dolgozott a szerencsejáték zrt.-nél, ezt követően a Magyar Posta zrt. It stratégiai vezetőjeként tevékenykedett majd a budapest Airport, a MoL Csoport, és nem utolsó sorban az otP szerbia informatikai vezetője volt. Pályafutása során az informatikai stratégia kialakítása, bevezetése és gondozása mellett több nagy projektben működött közre, és mint szponzor több akvizíciós eljárás informatikai részét menedzselte. 2015. december 1-jétől a t-systems Magyarország zrt. Infokommunikációs megoldások di-vízióját vezeti.

A l A p h A n g

nem forrAdAlom,

evolúCiószó nincs arról, hogy az Internet of things és az M2M technológia egyik pillanatról a másikra robbant volna be világunkba, mondja Dr. Charaf Hassan egyetemi docens, a BME Automatizálási és alkalmazott Informatikai tanszékének veze-tője. A folyamat már régen zajlik, bár sokáig rejtve maradt a szélesebb közvélemény előtt. Amit most érzékelünk, az csak a változás ütemé-nek hirtelen gyorsulása és a megoldások szem-betűnő beszivárgása a mindennapokba.

InteRJú CHARAF HAssAn eGyeteMI DoCensseL Az internet of things KiAlAKulásáról

12

13

A l A p h A n g

mióta beszélhetünk gépek közötti kom-munikációról, azaz m2m-ről és a dolgok internetéről?Aki az irányítástechnikával foglalkozik, ahogy mi is tesszük itt a tanszéken, annak igazából semmi új nincs az M2M vagy az Iot alapelveiben. Minden irá-nyítástechnikai vagy automatizálási megoldás há-rom alapvető, egyformán fontos elemből áll. először mérünk valamilyen fizikai mennyiséget, adatot gyűj-tünk a környezetünkről. Másodszor, ezeket az adato-kat egy kommunikációs csatornán keresztül továb-bítjuk az adattároló, feldolgozó, elemző egységbe. Az adatfeldolgozás eredményeképpen születnek döntések, amelyeket eljuttatunk a beavatkozó egy-ségbe. A beavatkozás, a közvetlen visszacsatolás a harmadik lépés.

milyen időszakokat tudnánk mégis megkülönböztetni ebben a több évtizedes távlatban?Az 1960-as években már nagyon sokat foglalkoztak az irányítástechnikával, de akkor még az analóg rend-szerek voltak az uralkodók. Mivel akkor a hálózatos megoldások, különösen a vezeték nélküli adatátvitel gyerekcipőben járt, a lokális megoldások voltak jel-lemzőek. Az ’70-es és ’80-as években jelentős fejlő-désen ment keresztül az informatika és a robotika, ennek következtében erősödött mind az érzékelés, mind pedig az adatfeldolgozás is. A következő nagy áttörést az 1990-es években éltük át, amikor meg-jelentek az elérhető árú és az ellenőrzött, kétirányú kommunikációt lehetővé tévő vezeték nélküli, mobil eszközök. ez volt az az időszak, amikor komolyabb befektetések történtek a távmérés és a távérzéke-lés területén. ekkor vett lendületet a teleoperáció is, vagyis a távolról történő beavatkozás.A mobil távközlés M2M-mel kapcsolatos szerepe ha-sonlóan több korszakra osztható. Az ’90-es években, a 2G időszakában hang- és sMs-alapú volt a kommu-nikáció. A 2000-es évek elejétől, a 3G-vel megjelent a gyorsabb adatkommunikáció és a továbbított ada-tok között meghatározó a lokáció. Pár éve a 4G-nek

köszönhetően már videókat (és 3D grafikát) is köny-nyedén tudunk továbbítani. 2020 környékén pedig várhatjuk az 5G-t, amit gyakran az Iot vagy a gépi kommunikáció hálózatának is hívunk. ennek az egyik fontos jellemzője a hálózat késleltetése, amely a je-lenlegi több mint 20 ezredmásodpercről lecsökken 1 ezredmásodpercre. így már gépi értelemben véve is valós idejű kommunikáció valósulhat meg.

melyek a legfontosabb különbségek a korábbi időszakok megoldásai és a jelenkori rendszerek között?nem történt forradalom, az alapelvek nem változtak, de a mennyiségi jellemzők minden területen elké-pesztő növekedésen mentek keresztül. Két-három évtizede még büszkék voltunk magunkra, ha né-hány száz vagy pár ezer jelet gyűjtöttünk egy rend-szerben, és azokat feldolgoztuk. A digitalizáció révén a szenzorok jelentősen kisebbek, a tömegtermelés-nek köszönhetően pedig meghatározóan olcsóbbak lettek. Ma már tucatnyi szenzor van egy okostelefon-ban vagy éppen egy fitness-karkötőben. Az autókban akár százas nagyságrendben lehetnek, globálisan pedig már milliárdos nagyságrendű, internetre kö-tött szenzorról beszélhetünk. összehasonlíthatatlanul gyorsabb és megbízhatóbb lett az adatátvitel, a veze-ték nélküli kommunikációs technológiáknak köszön-hetően pedig sokkal szélesebb körben és olcsóbban is alkalmazhatók. Az informatika és azon belül a felhő környezetek fejlődése révén a korábbinál jelentősen nagyobb mennyiségű begyűjtött adat tárolása és fel-dolgozása sem okoz problémát.

Ön szerint minek volt jelentősebb szerepe az m2m-világ mostani be-robbanásában: az olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb adatátviteli technológiák megjelenésének, vagy annak, hogy az informatikai rendszerek képesek lettek tárolni és feldolgozni a nagy mennyisé-gű bejövő adatot?

Mind a kettőre szükség volt, mint ahogy a mind ol-csóbb és mind több helyen megjelenő szenzorokra is. De nem beszélhetnénk a mai értelemben vett M2M-ről vagy Iot-ről, ha a felhő révén nem globali-zálódik az infokommunikációs szolgáltatások piaca. Fizikailag végképp elvált egymástól az érzékelés, az adattárolás és az adatfeldolgozás, ráadásul a felhőben gyakorlatilag végtelen a számítási és tá-rolási kapacitás. így globális szolgáltatásokat lehet fejleszteni: ugyanaz a megoldás egyformán hasz-nálható lesz budapesten és new yorkban, ha van hálózatom – márpedig van. Közben változott az em-berek hozzáállása, egyre kevésbé bánjuk, hogy az eszközeink – és mások eszközei – mind több adatot gyűjtenek rólunk, ha ezért cserébe valami értékeset kapunk: kényelmet, egészséget, biztonságot.

Ön hogyan tenne különbséget m2m és iot között?Az én definícióm szerint az M2M az Iot részhalmaza. Az M2M az, amikor a gépek emberi beavatkozás nél-kül kommunikálnak; az adatcsere két, hierarchikusan egyenrangú fél között zajlik; és nem feltétlenül mé-rünk valamit, lehet, hogy a gép csak egy állapotot kö-zöl. Az Iot-ban már mérünk valamilyen mennyiséget, helyzetet; ezt az adatot továbbítjuk, majd elemzésnek vetjük alá; és ennek alapján döntünk arról, hogy szük-ség van-e beavatkozásra.

lát akadályokat az m2m és az iot továb-bi terjedése előtt?A biztonsági aggályokat semmiképpen nem szabad félvállról venni. toleránsabbak vagyunk a rólunk gyűj-tött adatokkal kapcsolatban, de senki nem szeretné, ha az egyes részrendszerek által kezelt információk összevezethetők lennének. Még nagyobb veszélye-ket rejt, ha az ipari vagy közműrendszerek adatai, irá-nyítási lehetőségei kerülnek rossz kezekbe. De nem szabad megállni a fejlesztésekkel, csak éppen min-denkit meg kell tanítani, hogyan használhatják oko-san és biztonságosan a technológiát.

14

nézzünK más

szemszÖgbőleszKözeInKRe!

Internetof

thIngs: Az úJ

PeRsPeKtíVA

f ó K u s z b A n

15

f ó K u s z b A n

Internetof

thIngs: Az úJ

PeRsPeKtíVA

Az egymással kommunikáló eszközök világa számos olyan lehetőséget hoz magával, amelyet eddig el sem tudtunk gondolni: valós időben láthatjuk például egy üzem összes gépének működését, a hálózatba kötött eszközökből kinyert adatok alapján pedig üzleti döntéseket is meghozhatunk.

Az infokommunikációban rejlő diszruptív erő alap-jaiban képes megváltoztatni a világunkat. számos megatrend mentén kezdtük meg lépésről‒lépésre újradefiniálni a saját hétköznapjainkat, és szinte fo-lyamatosan azt tapasztaljuk, hogy semmivé válnak a saját érzékszerveink és intelligenciánk által sza-bott határok. Az Internet of things (Iot) is kiterjeszti érzékelésünket, és lehetővé teszi, hogy új perspek-tívából tekintsünk a világra, hiszen olyan jelensé-geket, összefüggéseket és jellemzőket érzékelhe-tünk, amelyeket önmagunkban állva, informatikai támogatás nélkül nem lennénk képesek befogadni.

ez a perspektívaváltás nemcsak technológiai, ha-nem üzleti természetű is, amely új modelleket és így új alkalmazkodási stratégiákat kíván meg: agi-litást, nyitottságot, innovációt. Az infokommuniká-ció éppen ilyen iparág: nemcsak gerjeszti a válto-zást, hanem mintát is nyújt arra, hogy miként lehet a változásokban rejlő lehetőségeket kihasználni. A gyors ütemű fejlődés hatására és a digitális tech-nológiák tökéletesedése révén a valóságos és a vir-tuális világ közötti határvonal egyre halványabbá válik. ez a helyzet megköveteli, hogy képesek legyünk gondolkodásukat ‒ akárcsak egy operá-ciós rendszert ‒ folyamatosan frissíteni, hogy ez-által releváns információkra alapozva tudjunk dön-téseket hozni. Ki gondolt például akár csak 5‒10 évvel ezelőtt a biciklire úgy, mint egy informatikai eszközre? Ma a budapesti közösségi közlekedés képét meghatározó bubi példáján is láthatjuk, hogy ez is lehetséges. A bubi ugyanis nem más, mint egy komplex, Iot-alapú rendszer, amelynek használatá-ból egyként profitál a közlekedést szervező vállalat

és a biciklire felülő utas is: nyomon követhető az egyes kerékpárok helyzete és a dokkoló-állomások telítettsége is, így a bubit üzemeltetőknek lehető-ségük van arra, hogy a használaton kívüli kerékpá-rokat átcsoportosítsák az egyes állomások között.

Az Iot megoldásokkal a cégek a munkafolyamatok során keletkező adatok révén érthetőbbé és meg-foghatóbbá tehetik működésüket, fokozottabban kontrollálhatják termelésüket, kollégáik hatéko-nyabban végezhetik munkájukat és így ésszerűbb költségekkel számolhatnak a működés során. A szenzorok és az interakciókban lévő eszközök számának rohamos növekedése és az ezzel pár-huzamos technológiai fejlődés (cloud, menedzselt szolgáltatások, bI, big Data) lehetővé teszi a való-ság egyre pontosabb, mért adatokon alapuló leké-pezését. Magyarországon még nem érzékelhető az Iot megoldások igazi áttörése, egyelőre inkább csak szigetszerű fejlesztések történtek, pedig ak-kor érthetjük majd meg igazán, milyen új lehető-ségeket nyújt számunkra az Iot, ha az egymással kommunikáló eszközök mennyisége elér egy kri-tikus szintet. ekkor ugyanis az eszközökre telepí-tett analitikai megoldások segítségével gigantikus háttér-intelligenciák jöhetnek létre, amelyek révén totális automatizálást hajthatunk végre – az önta-nuló gépek (Machine Learning) és berendezések működése egy globális intelligenciát igénybe véve válhat szinte hiba- és problémamentessé.

A t-systems Magyarországnak rendszer- és Iot-integrátorként az a feladata, hogy minden ipar-ágban megtalálja a bubihoz hasonló, legújabb „bicikliket”, vagyis azokat a megoldásokat, ame-lyek segítenek abban, hogy új perspektívából te-kinthessünk a már megszokottra. A t-systems Magyarország teljes körű Iot megoldást tud szál-lítani, mert minden szükséges kompetenciával rendelkezik (szenzorok, kommunikáció, adatbiz-tonság, eszközmenedzsment, big Data, üzleti ana-litika, web és mobil app fejlesztés, vállalatirányítási rendszerekkel való integrálás).

A tsM vertikális megoldásai között nagyon sok már most is Iot érintettségű, de különösen három vertikumban látunk lehetőséget arra, hogy az Iot nyújtotta előnyöket ki lehessen aknázni: az iparban, a közlekedésben, az agráriumban..

A t-systems Magyarország az Iot megoldások területén valódi integrátorként tud jelen lenni. ez egyszerre jelent klasszikus integrátori, tanács-adói és szolgáltatói feladatokat is. tanácsadó, mert egy auditálás során kollégáink felmérik, hogy egy szervezetben hogyan lehet Iot megoldásokat alkal-mazva az üzleti célok elérését segíteni. Integrátor, mert az adott ipari rendszerhez integrálva teljes körű Iot megoldást képes szállítani. És szolgál-tató, hiszen akár felhőből is képes Iot megoldást mint szolgáltatást nyújtani a szükséges support mellett. ezeken kívül arra is ügyelünk a t-systems Magyarországnál, hogy az általunk integrált eszkö-zök felügyeltek és biztonságosak legyenek. ezek összessége teszi lehetővé, hogy valódi end-to-end Iot-integrátorként működjünk és ügyfeleink transz-formációs partnereként valóban új perspektívát jelentő megoldásokat alakítsunk ki számukra.

m2m vagy iot?Az M2M-ről, vagyis a gép‒gép közötti kommunikációt jelentő technológiáról már sokat hallhat-tunk. tudjuk, hogy szenzorokról, minimális adatmennyiséget forgalmazó, a kommunikációt a sIM-kártyákon keresztül bonyolító eszközökről van szó, amelyek valamilyen egyszerű tulajdonság méré-sét-érzékelését végzik. Az Internet of things, vagyis az Iot azonban ennél jóval többet jelent. Az Iot alapja a M2M technológia, de annak több szinten kiterjesztett, minden kommunikációs technológiát felölelő, és magasabb hozzáadott értéket jelentő szintje. Az Iot az adatok továbbításán túl magába foglalja az adatokra épülő analitikai megoldásokat is, amelyek révén egy‒egy céges folyamatot érintő, üzleti döntést is meg lehet hozni. A fogalom köré épülő egyre nagyobb hype valójában még alá is becsüli az Iot a teljes potenciálját, a szenzorok tömegessé válásával, a hálózatba kapcsolt eszközök elszaporodásával egy komplex ökoszisztéma kezd létrejönni.

seres tAmásszenior Iot szakértő

t-systems Magyarország

16

f ó K u s z b A n

Az eszKözöK dinamikusan bőVÜLő PIACA

alma és körteA cikkben idézett két kutatás eltérő módszerekkel, egymástól függetlenül készült. A hazai M2M-piacot vizsgáló felmérés éves gyakoriságú, a mostani a második. ez egyenként vizsgálta a felhasz-nálási területeket (pénztárgépek, riasztórendszerek, bankok, mezőgazdaság): hány sIM-kártyát használnak gépek közötti kommunikációra és milyen fejlődés várható a következő években. Az eredményeket a mobil távközlési szolgáltatóktól kapott adatok segítségével validálták.Az Iot-kutatás a teljes CeMA-régióra kiterjed, és ezt nem évente ismétlik, hanem folyamatosan fris-sítik. Az elemzés a makroadatokból indul ki, és 50-60 paraméter vizsgálatával jut el egy dollárban mért piaci értékhez. Az eltérő módszertanok miatt a két kutatás eredménye nem hasonlítható ösz-sze egy az egyben.

Magyarországnak régiós össze-hasonlításban nincs szégyenkez-nivalója sem az M2M, sem az Iot piac nagyságát tekintve –mutat rá tóth László, az IDC Magyarország elemzője.

17

f ó K u s z b A n

az m2m és az iot piacról is külön készített felméréseket az idC. Önök mint piackutatók, hogyan tesznek különbséget a sokszor szinonimaként használt technológiák között?egy kis leegyszerűsítéssel élve, azt tekintjük M2M-nek, ha a megoldás sIM-kártyát használ kommunikációra. Minden más adatátviteli megoldás esetében Iot-ről beszélünk. Mind a kettőre jellemző, hogy gépek közötti kommunikáci-óról van szó, vagyis emberi beavatkozás nélkül cserél adatokat az interneten két olyan gép, amelyeknek az elsődleges funkciója nem emberi beavatkozásra van kialakítva. Vagyis mi nem értjük ide az okostelefonokat, a táblagépeket, hiába lehet rajtuk olyan program, amely egy másik eszközzel kommunikál. Viszont felöleli a kutatás mindazon intelligens eszközöket, amelyek mondjuk a háztartásban működnek és a tulajdonos telefonjára küldik az információkat.így persze elképzelhető, hogy egy-egy felhasználási terület ide is és oda is tar-tozik. Ha egy okosmérő PLC technológia segítségével továbbítja a leolvasott értéket, akkor az Iot-ba került, de ha az adatátvitel valamelyik pontján sIM-kártyát használnak, már M2M megoldásnak minősül. De ugyanez igaz a biz-tonsági rendszerekre vagy a Pos-terminálokra is.

a felmérésekből milyen piaci dinamika rajzolódik ki a régióban?nézzük először az Iot-kutatás eredményeit! ezt a CeMA (Közép- és Kelet-európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban végzi az IDC. A teljes régiós Iot-piac nagyságát 14,7 milliárd dollárra becsüljük, amiből mintegy 500 millió dollár jut Magyarországra. A piac 2019-re mintegy 31,6 milliárd dollárra nő, ami 20 százalékot meghaladó átlagos éves növekedési ütemet jelent. Az egyes szeg-mensek közül kiemelkedik a gyártóipar és a szállítmányozás, utóbbiba bele-értve a flottakövetést is. Jelentős még a kormányzati szegmens (ide tartoznak például az intelligens tömegközlekedési rendszerek) és a fogyasztói szektor.

mi a helyzet az m2m piacon?ezen a területen csak Magyarországról tudunk pontos adatokat mondani. tavaly év végén mintegy 870 ezer sIM-kártyát használtak M2M-kommunikációra, ami az aktív sIM-kártyák mintegy 6 százaléka. A legnagyobb felhasználási terület a kereskedelem, ahova az online pénztárgépek is tartoznak. ez a szegmens a maga 280 ezer sIM-kártyájával elviszi a piac felét. A másik két nagy szegmens a flottamenedzsment (benne a Hu-Go rendszer eszközeivel) és az objektum-felügyelet (riasztók, tűzjelzők). A piac teljes értéke mintegy 57 milliárd forint, aminek közel felét teszi ki a hardver és a szoftver, valamivel kevesebbet a szol-gáltatás, a hozzáférés költségei pedig alig haladják meg az 5 milliárd forintot.

mire lehet következtetni a puszta számokból?Az egyik legfontosabb tanulság, hogy Magyarország nincs lemaradva, semmi szégyenkeznivalónk nincs a régióhoz képest. Vannak területek, ahol kimondottan jól állunk, máshol kicsit rosszabbul, de összességében hozzuk a régiós átlagot.ugyanakkor egy rendkívül erős kettősség jellemzi a magyar piacot. Látszanak egyfelől az organikusan, piaci alapon fejlődő felhasználási területek, másfelől pedig léteznek állami előírás nyomán létrejövő szegmensek. tipikusan ilyen az online pénztárgépek rendszere vagy a Hu-Go, de ilyen lesz az okos mé-rés is, ha egyszer megvalósul országos szinten. egy ilyen lépés egyik napról a másikra több százezres piaci igényt képes generálni, így kiugrások is meg-figyelhetők. Magyarország egyébként pont ezekben a szegmensekben jár az élen a régióban. De ettől függetlenül szépen növekvő, egészségesen fejlődő piacról beszélhetünk.

mi az, ami gátolhatja és mi serkentheti a technológiák piaci terjedését?Minden bizonnyal gátolta az elfogadást, hogy elég nagy a felhajtás és ezzel együtt a fogalmi zűrzavar az M2M és az Iot megoldások piacán. A potenciá-lis felhasználók egyszerűen nehezen igazodnak el az útvesztőben, hogy mi az M2M, mi az Iot, hogyan működnek és mire jók. De vannak hiányosságok Az követendő üzleti modellek terén is. Ahogy ezek a kérdések tisztázódnak és egyre világosabb lesz a kép, úgy fog gyorsulni a terjedés üteme.elősegíti ezt, hogy az árak is drasztikusan csökkentek az elmúlt néhány évben. Az M2M-piacon már pár száz forintos havi díjért lehet összeköttetést teremteni, és a hardverek ára is olyan mértékben esett vissza, hogy gyakran ingyen kínál-ják őket a szolgáltatások mellé.

mire számíthatunk a jövőben?A nagy robbanás lehet az Iot terén Magyarországon, ott is elsősorban a fogyasztói szegmensben, az okos otthon ernyője alá bújtatott megoldások terén. A mostani kép össze sem lesz hasonlítható azzal, amit 2019-ben látunk majd. egyre újabb termékcsaládok, ökoszisztémák jelennek meg a piacon, javul a megoldások közötti kompatibilitás, és mindinkább elterjedhetnek a házilag is kivitelezhető smart home megoldások.ezzel szemben az M2M-ben inkább egy egészséges, stabil növekedésről beszélhetünk 2019-ig. Kérdés persze, hogy lesz-e újabb állami szerepvállalás, szabályozói előírás a területen. erre két nagy szegmens is adódik: az okos mé-rés, illetve az egészségügy. Itt egyetlen jogszabállyal több százezres vagy akár milliós felhasználási területet is teremthet az állam, egyik évről a másikra meg-duplázva a piac méretét. Az IDC-nél mi úgy látjuk, hogy egyikre sincs komolyabb esély 2019-ig, így egy 10 százalék körüli organikus fejlődéssel számolunk.

iot KöltéseK AlAKulásA mAgyAror-szágon

2014

2015

2016

2017

2018

2019

00

200

400

600

800

1,000

1,200

millió dollár

sim-KártyáK megoszlásA vertiKumonKént

Agrárium Kereskedelem Flottamenedzsment egészségügy Ipar egyéb Közösségi közlekedés biztonság okos mérés

18

f ó K u s z b A n

saját hardverét és szoftverét fejleszti, de az erre épülő szolgáltatásokat is értéke-síti a MOHAnet. A vállalat a T-Systems Magyarország egyik legfontosabb part-nere az M2M-piacon, minthogy tevé-kenységük és szakértelmük kiválóan ki-egészíti egymást.

egy egyetemi előadáson megismert technológia, a GPRs alapú adatátvitel adta az ötletet Havasi zoltánnak, a MoHAnet vezérigazgatójának, hogy új alapokra helyezze az általa akkor már kínált biz-tonságtechnikai megoldásokat. erre az ötletre és technológiára alapozva született meg tíz évvel ez-előtt a MoHAnet.A vállalat mindeddig átjelzőket, más néven kommu-nikátorokat fejlesztett és gyártott, és így már akkor az M2M piacon tevékenykedett, amikor a kifejezés még gyakorlatilag ismeretlen volt. Az átjelzők vol-taképpen alkalmazásspecifikus mobiltelefonok: a megfelelő felületen keresztül csatlakoznak egy be-rendezéshez (érzékelő, szenzor, egyéb), kiolvassák belőle az információt, majd azt továbbítják a szer-ver vagy felügyeleti állomás felé.

minden egy kézbőlA MoHAnet azon kevés magyar kis- és közép-vállalat közé tartozik, amelyek látnak fantáziát a hardverfejlesztésben és -gyártásban. A cég saját maga tervezi eszközei nyomtatott áramköreit, fej-leszti hozzá a szoftvereket, de még a készülékek műanyag háza is saját tervezés. (A fizikai előállítás partnerek segítségével történik.)Lehetne persze készen venni távol-keleti berende-zéseket is, ám akkor pont azt az előnyt – a sokol-dalúságot, a testre szabhatóságot – veszítenék el, amely kiemeli a MoHAnet termékeit a konkurencia közül. A testreszabás ebben az esetben ugyanis a csatlakozási lehetőségek bővítését, újabb technoló-giák támogatását jelentik, vagyis hardveres változ-tatásokat kívánnak, ezt pedig csak a saját fejlesztés tudja biztosítani.

maradva a kaptafánálAzt viszont nagyon világosan meghatározza a cég, hogy az M2M világának mely területén szeretne ját-szani. ez valahol a „középpálya”: a MoHAnet ma-gát adataggregátorként pozicionálja, vagyis be-gyűjtik az adatokat a szenzoroktól, majd továbbítják

az információt. ehhez alapszintű felhasználói szoft-vereket készítenek (intézkedésirányítás, a napi ad-minisztrációt segítő ügyviteli alkalmazások).Ami ezen túl van – tehát például az adatok értel-mezése, feldolgozása, üzleti elemzése –, azzal a MoHAnet nem foglalkozik, azt meghagyja part-nereinek. „Mi egy környezetre fókuszálva adunk komplex válaszokat, arra reagálunk, hogy mi törté-nik az adott pillanatban. A válaszokat már mások elemzik, ők mondják meg, hogy az adatokból mi-lyen következtetéseket lehet levonni a múltra és a jövőre vonatkoztatva”, húzza meg a határvonalakat a MoHAnet vezérigazgatója.ugyanakkor nagyon lényeges eleme a MoHAnet üzletének, hogy nem az általa gyártott eszközöket, hanem az azokra épülő szolgáltatásokat értékesíti. olyan ez, mint a set-top box és a kábeltévé kapcso-lata: előbbi kell a szolgáltatáshoz, de a lényeg az ál-tala elérhetővé tett tévéműsorokban van.

üzlet új utakonezért fontos a vállalat számára a t-systems Magyarországgal való, mintegy másfél éve kez-dett együttműködése is. A t-systems pont azokon

gépeKaz üzletért

f ó K u s z b A n

a területeken (alkalmazásfejlesztés, rendszerin-tegráció) erős, amely távol áll a MoHAnettől. „A t-systems nem állít elő adatokat, viszont a meg-kapott adatokkal rendkívül sok mindent tud kez-deni. Velünk meg pont fordított a helyzet”, fogal-maz Havasi zoltán. A t-systems partnereként a MoHAnet ráadásul olyan projektekben is részt ve-het, amelyeket egyedül nem tudna elnyerni.A két cég közösen kialakított egy termékkategóriát, amit vállalati erőforrás-felügyeletnek, eRM-nek ne-veztek el. A vállalati erőforrás-tervezés, vagyis a klasszikus eRP múltbéli adatokkal dolgozik, az eRM viszont az M2M révén valós idejű adatokon alapulhat, és nem annyira az adminisztratív mun-kakörökre és folyamatokra, mint inkább a háttérfo-lyamatokra, a gyártásra, raktározásra és a kétkezi munkásokra helyezi a hangsúlyt, sorolja a legfőbb különbségeket Havasi zoltán. Az eRM több területre is fókuszálhat a vállalaton belül. Az egyik nagy terület a létesítményüzemelte-tés, ahol mérhetővé és kimutathatóvá teszi a nagy rendszerek (fűtés, légkondicionálás, világítás, liftek, egyebek) minden jellemzőjét. ezen adatok birtoká-ban pedig már könnyen hatékonyabbá lehet tenni

az üzemeltetést: energia takarítható meg, felesle-ges tartalékok szabadíthatók fel, felesleges kiadá-sok előzhetők meg.

diszrupció a küszöbönAz M2M technológiákra alapozva, valódi Internet of things megoldásokkal ugyanakkor új bevételekre is szert tehet egy-egy cég. Jó példa erre az italau-tomaták távfelügyelete. Az üzemeltető folyamato-san értesül a fogyasztási szokásokról, hogy melyik területen (és melyik automatában!) melyik ital fogy gyorsabban, mikor kell utántölteni, és így tovább. ám ez csak a felszín: ezen információk alapján az egész üzleti modellt újra lehet gondolni. A létesít-ményfenntartók eddig fix bérleti díjat kértek az au-tomata üzemeltetőjétől, mostantól viszont megálla-podhatnak egy forgalom alapú elszámolásban is, hiszen az adatokat transzparensen át is lehet adni.A lehetőségek itt még nem értek véget. összekapcsolható a helyi beléptetőrendszer és az italautomata, hogy a dolgozók kedvezményesen vagy ingyenesen kapják az italt. Felszerelhető kép-ernyő és egy nem- és korfelismerő kamera az au-tomatára, hogy a célközönségnek szánt reklámot

játsszon le; ha a vevő végignézi a reklámot, ol-csóbban kaphatja az italát, mert a különbözetet az üzemeltető megkapja a hirdetőtől a reklám fe-jében. „Hasonló példák gyakorlatilag minden ipar-ágból felhozhatók, jól mutatva, hogy az M2M és a rá épülő Internet of things valójában ma már disz-ruptív technológiának számít”, vonja le a tanulságot Havasi zoltán.

egy eszköz mind felettújabb technológiai váltást hajt végre a cég: egyedi átjelzők helyett többcélú hozzáférési pon-tokat fog gyártani. Az iMachine univerzális készülék: többféle technológia integrálható benne, így mindig az adott igényekhez illeszkedő megoldás hozható létre. A modulok között megtalál-ható a bluetooth, a wifi, a zigbee, a két sIM-kártya és modem, de újabbak is illeszthetők hozzá. ezek kombinálásával az iMachine mindig más és más igényt tud kielégíteni. egy modemmel lakásriasztó; két modemmel tűzjelző; bluetooth-szal targonca- vagy személyi nyomkövető; au-diokártyával liftek távfelügyelete; RF-kártyával gyártóeszközök felügyelete lehet a felhasználási terület. De a lehetőségeknek csak a fantázia szab határt, hiszen például okos gáz- és árammé-rők kiszolgálására is alkalmas lehet az iMachine.

gépeKaz üzletért

19

20

f ó K u s z b A n

egy-egy problémára manapság már csábítóan könnyen lehet barkácsmegol-dással válaszolni – én is megkaptam a feladatot a feleségemtől, hogy le tudja a boltban kérdezni a telefonján, hány liter tej van még a hűtőben otthon – komolyabb esetekben viszont mindenképp érdemes szakértőre bízni a rend-szer megtervezését, kivitelezését, üzemeltetési folyamatainak működtetését. Az alábbiakban a vállalati alkalmazások biztonsági megfontolásairól lesz szó.

azok a fránya kockázatoknem árulok el nagy titkot, amikor azt állítom: az Iot biztonságát a kockázatok-hoz mérten kell kialakítani. A legfontosabb, hogy a tervezési szakaszban, és ne utólag próbáljuk ezt az elemzést elvégezni. Mi vagy ki lesz az alanya az Iot rendszeremnek? Rendszerfelügyeletről, folyamatkövetésről vagy személyről van szó? Dolgozom-e személyes adatokkal? Mennyire leszek kiszolgáltatva az Iot rendszer rendelkezésre állásának? Csak adatokat gyűjtök a megoldással vagy közvetlen beavatkozásra is képes lesz?

A fenyegetések között az adatok ellopása vagy nyilvánosságra kerülése éppúgy megtalálható, mint egy-egy üzleti szolgáltatás blokkolása vagy akár a felügyelt rendszer fölötti teljes kontroll átvétele. Meg kell határozni, milyen kár származ-hat egy-egy bekövetkezett esemény folytán. emberélet forog-e veszélyben, mint pl. a személyi medikai alkalmazások esetén? Milyen nagyságú közvetlen kár éri a cégemet, mekkora egy rendszerleállás hatása az üzleti folyamatokra? Milyen imidzsvesztést szenvedek el, ebből milyen másodlagos veszteségeim lesznek (pl. vissza kell hívni a kompromittált elektronikájú autótípust)?

Ördög a részletekbenA „végeken“ találhatók a rendszer talán legkritikusabb komponensei. A lokális szenzorok, adatgyűjtők sokszor extrém körülmények (hőmérséklet-ingadozás, rázkódás, elektroszmog) között dolgoznak, így a fizikai védelemnek a szabo-tázsvédelem mellett ezekre is választ kell adnia. Az előzetes kockázatanalízis segítségével átgondolandó, hogy az energiaszükséglet minimalizálásának ol-tárán feláldozható-e a szenzorok és az azok jeleit fogadó egységek közötti tit-kosított kommunikáció és a kölcsönös azonosítás. ne feledjük: ha bizonytalan a rendszer bemenő adatainak autentikussága, minden ezekre épülő számítás, elemzés, döntés kompromittált lehet, és így használhatatlan lesz.

Az adatgyűjtők és a központi adatösszegző komponensek között jobbára nem úszható meg a titkosított adatátvitel, hiszen a kommunikáció már nyilvános adatcsatornákat használ (4G, Internet).

A központi rendszer a megoldás lelke. A beérkező óriási és egyre növekvő adattömeg miatt érdemes az egyszerű bővíthetőségre gondolni és eleve fel-hőalapúra tervezni azt. A központi rendszeren a feldolgozott adatokhoz való hozzáférés lehet a legkritikusabb: ki milyen adatokhoz és mikor, milyen csa-tornán juthat hozzá? elcsépelt figyelmeztetésnek tűnhet, de sajnos mai na-pig időszerű: ha a rendszer nem követel meg kétfaktoros azonosítást, vagy legalább komolyabb erősségű jelszót, tízből két felhasználó esetében néhány találgatás után („password123“, „qwertz1“) illetéktelenek is hozzáférhetnek a rendszerhez.

a dolgok Internetea dolgok biztonságaAz utóbbi időben szinte észrevétlenül nyílik ki egy új világ felé a net: néhány éven belül egy nagyságrenddel több kütyü fog lógni a hálón, mint amennyi számítógép. A vezeték nélküli adathálózatok elterjedésével, a szenzorok árának csökkenésével gombamód szaporodnak az IoT megoldások is a viselhető cuccoktól az intelligens autón keresztül az ipari felhasználásokig. A gyerekszobákba bárkinek bepillantást engedő bébiőrző vagy a meghekkelt okosautó példája azonban arra figyelmeztet bennünket, hogy a ro-hamtempójú fejlődésnek nem szabad elszaladnia a biztonsági megfontolások mellett.

21

f ó K u s z b A n

dAni istvánvezetőhelyettes

It biztonság és Felügyeleti Rendszerek Kompetenciaközpont

t-systems Magyarország

emberarcú és anonim adatokbig Data típusú adattárolási megoldás esetén nemcsak a napi rutinfeladatokra lesz képes a rendszer, hanem ad-hoc lekérdezések, újonnan felmerült igények gyors kezelésére is. Az adatbázisok tervezésekor különös figyelmet kell fordí-tani a személyes adatok kezelésére, hiszen akár ugyanaz az adatforrás szolgál-tathat személyes és statisztikai adatokat egyaránt. Gondoljunk egy intelligens város példájára! A mentőautókba épített GPs adatai segítségével a konkrét autó, orvos, mentőápoló hollétéről lehet valós időben nagy pontossággal tá-jékozódni. A mentőszolgálatnak szükséges e személyes adatok kezelése. Az önkormányzat útkarbantartásért felelős részlege ugyanebből a mentőau-tóból csak a GPs koordinátákra és egy gyorsulásmérő által szolgáltatott „döc-cenési értékre“ jogosult, ha a város a pontos kátyútérképét kívánja felrajzolni.

A privát szféra védelme itt, a központi adatbázisoknál a legkritikusabb. A kü-lönböző adatforrások összekapcsolásával a felhasználók tudta nélkül lehet már-már a személyes érdeksérelemmel fenyegető egyedi profilozást végezni. A profilozást tökélyre vivő nagy közösségi oldalak „privacy policy“-jai eléggé megengedők. Hazai Iot integrátor esetében viszont garantálható a hazai szi-gorúbb szabályozást követő, az adatok egész életútját világosan az ügyfél elé táró megoldás.

Felügyelt és biztonságos rendszerüzemeltetésAz Iot rendszer biztonsága nem lehet teljes az egyszeri tervezéssel-kiépítés-sel. Az üzemeltetési folyamatok kialakítása és folyamatos működtetése a biz-tonság alapvető része. Az idő előre haladtával új szenzorok, szenzortípusok rendszerbe állítása szükséges. Időnként biztonsági frissítést kell alkalmazni az adatgyűjtők firmware-én, természetesen a központból irányítva. naplózni kell a rendszerek állapotát, a hozzáféréseket, a szabotázsgyanús eseteket. Az incidensgyanús eseményeket alaposan ki kell vizsgálni, mert a rendszer hibájára éppúgy utalhatnak, mint valódi biztonsági eseményekre.

A technológiai fejlődéssel az emberiség ismét egy nagy jelentőségű eszközt kapott a kezébe. nem számítógépes „dolgaink“ hálósítása viszont együtt jár a távoli támadások lehetőségével is. ezen fenyegetettségek számbavétele, a rendszerek kockázatarányos felkészítése, a támadások észlelése és gyors elhárítása révén a potenciális veszteségek minimalizálása komoly tapaszta-latokat igénylő feladat, amelyet érdemes a témában járatos cégre és szak-emberekre bízni.

22

f ó K u s z b A n

gyár – az iot-integrátor szemével

sMARt FACtoRy A GyAKoRLAtbAn

az okos

Az ipari termelést végző, és a logiszti-kai megoldások hatékonyságától függő vállalatok mindennapi életét ma már számos, hálózatba kapcsolt eszköz te-heti könnyebbé. Nemcsak transzparens folyamatokat, hanem magasabb üzem-biztonságot és gazdaságosabb műkö-dést is lehetővé tesznek az egymással kommunikáló eszközök és a rájuk épülő megoldások.

A t-systems Magyarország zrt. és elődcégei az el-múlt évtizedekben számos ipari tevékenységgel foglalkozó vállalatnál vettek részt az ügyfelek meg-elégedésére szolgáló projektek megvalósításában. ezek során munkatársaink tapasztalatot szereztek és működő referenciákat építettek ki számos ne-ves cégnél a termelési és logisztikai folyamatok támogatása terén. e megoldások segítették és se-gítik ügyfeleinket a hatékonyabb és átláthatóbb működésmód kialakításában és fenntartásában. büszkén mondhatjuk, hogy az elektronikai ipartól a gyógyszeriparon át egészen az élelmiszeriparig számos területre szállítottunk megoldásokat.

Az említett projektek szinte kivétel nélkül rendszer-integrációs feladatok megvalósítását jelentették. Az általunk szállított – szűkebb értelemben vett – szoftveralkalmazások minden esetben egy vál-lalati rendszerkörnyezetbe – szervezeti, folyamati, informatikai és műszaki környezetbe – épülnek be. ez más módon el sem képzelhető, hiszen az üzleti folyamatok folytonossága csak úgy biztosítható, ha minden szereplő, legyen az ember, szervezet, szoft-ver vagy gép, egymással szorosan együttműködve látja el feladatát.

Az informatikai rendszerek közti kapcsolatok kiépí-tése régóta természetes feladat. A fizikai gépek, be-rendezések bekötésétől azonban (különösen ab-ban az esetben, ha azok a termelési területen, a gyártócsarnokban találhatók) a szoftverszállítók sokáig távol tartották magukat. Pedig már koráb-ban, 5-10 évvel ezelőtt is jelen voltak intelligens, számítógép-vezérelt berendezések az iparban, kü-lönösen olyan iparágakban, mint az elektronika vagy az autóipar, és velük együtt az integrálásukra vonatkozó üzleti igény is felmerült. ennek nyomán kezdődött meg raktárkezelési (WMs) és shop-floor (Mes, Manufacturing execution system) rendsze-reink összekötése a munkafolyamatokban szerepet játszó fizikai berendezésekkel.

f ó K u s z b A n

De pontosan milyen berendezésekre is gondolunk?

rögzített vagy mobil felhasználói terminálokra, amelyeken a végfelhasználók a rendszerekkel kom-munikálhatnak (vezetékes vagy vezeték nélküli csa-tornákon) – teljes körű mobil munkavégzést lehe-tővé téve a gyáron belül;

intelligens raktári tároló berendezésekre, ame-lyeket a raktári rendszer teljes körűen, az üzleti fo-lyamatokkal összhangban vezérel – teljes felügye-let alatt tartva az értékes készleteket;

alkatrész-beültető berendezésekre, amelyek-nek alkatrész-felhasználását és az alkatrészeknek a termékekbe való beépülését a Mes-rendszer kö-veti és gyűjti a nyomkövetési követelményekkel összhangban;

több tonnás ipari présberendezésekre, amelyek préselési nyomatékát, állapotadatait egy központi Mes-rendszer gyűjti és rendszerezi termékekhez rendelten, a mindenkori minőségi követelmények-nek megfelelően – teljes részletességű információt adva a termék gyártásának minden lépéséről;

egyedi fejlesztésű címkéző berendezésre, amelyről az árubeérkezési adatok alapján em-beri kéz érintése nélkül történik a raktári bevéte-lezés – megsokszorozva a bevételezés hatékony-ságát, mind a pontosság, mind az átfutási idő tekintetében;

PLC-vezérelt mérlegekre, amelyekről a valós időben levett mérési eredmények alapján a köz-ponti rendszer azonnal meg tudja mondani, hogy a mérlegelt doboz az előírt elemeket tartalmazza-eteljes körűen kiküszöbölve a hiányos csomagolást és megelőzve a visszaéléseket;

a gyártósoron működő intelligens tesztbe-rendezésekre, amelyekről átvett adatok alapján a Mes-rendszer azonnali utasítást küldhet a gyártási folyamatot irányító rendszernek - megelőzve ezzel minőségi problémákat, fokozva a megbízhatóságot és a vevői bizalmat.

gyár 23

24

f ó K u s z b A n

tehát miközben „mission critical” szoftverrendsze-reket fejlesztetünk, egyre nagyobb hangsúly ke-rült a berendezések, a tárgyak, és úgy általában véve, a gyárban található „dolgok” közötti össze-kapcsoltságra. Annak idején, amikor ezt a munkát megkezdtük, persze még nem tudtuk, hogy tulaj-donképpen helyi M2M és Iot-megoldásokat fejlesz-tettünk és elindultunk ügyfeleinkkel a smart fac-tory felé vezető úton, amely mára sok országban kiemelt iparpolitikai fejlesztési iránnyá vált.

Manapság, amikor a technológia fejlődése és a faj-lagos eszközköltségek gyors csökkenése lehetővé teszi korábban elképzelhetetlen megoldások meg-valósítását, tapasztalatainkra építve úgy látjuk, hogy az új világban is tudunk ügyfeleinknek hozzáadott

értéket nyújtani. sőt, mivel a technológia kialakulá-sának kezdeteitől az azt hasznosító iparral együtt haladtunk és fejlődtünk, elmondhatjuk, hogy az így megszerzett tudásunk és eszköztárunk révén ügy-feleink számára ma már a hétköznapi problémákra választ adni képes megoldásokon túl konkrét ver-senyelőnyt nyújtó megoldásokkal is szolgálhatunk. Az Internet of things által kínált technológiai ke-retet, és egy, az ipari rendszerintegrációban és szoftverfejlesztésben jártas szolgáltató ismereteit kiaknázva a gyáron belül több olyan megoldást is kialakíthatunk, amelyek révén ügyfeleink ma még talán fel sem ismert, de valós problémáinak megol-dására összpontosíthatunk (lásd keretes írásunkat, egy okosabb gyár felé).

Fontos hangsúlyozni, hogy a smart factory megol-dások nem csökkentik az ember szerepét sőt, in-kább a magasabb hozzáadott értékű munkák és a velük kapcsolatos üzleti döntéshozás irányába tere-lik a humán kapacitásokat azzal, hogy átláthatóbbá teszik a gyárban zajló folyamatokat. Az esetlege-sen fellépő zavarok, problémák gyorsabb és korai felismerése, valamint negatív következményeik ki-küszöbölése révén az összetett rendszerek hatéko-nyabbá és transzparensebbé válnak. A papírmen-tes megoldások és a veszteség-megelőző eljárások beépítésével pedig olyan környezetkímélő megol-dások alakíthatók ki, amelyek a hosszú távú fenn-tarthatóságot biztosítják a vállalatok részére.

25

f ó K u s z b A n

LóKI CsAbAkompetenciaközpont

vezető-helyettesnagyvállalati rendszermegoldások

kompetenciaközpontt-systems Magyarország

egy okosabb gyár felé- mi mindent érhetünk el az Iot-val?

automatikus utántöltés megvalósítása. Az összeszerelő munkahelyeken lévő tároló beren-dezések, kanban-polcok automatikusan érzékelik (akár a munkahelyen felhasznált mennyisé-gek, akár súly alapján), hogy mikor szükséges az utánpótlást megrendelni. teszik mindezt úgy, hogy figyelembe veszik az aktuális gyártási utasításokat, készletszinteket, kiszállítási időket, folyamatban lévő feladatokat, és a rendelkezésre álló erőforrásokat. ezáltal a készlethiány és a túlkészletezés megelőzhető.

intelligens szemüveges munkavégzés. A dolgozók által használt intelligens szemüvegek használatával az azonosítás gyorsan megtörténhet, nincs szükség az egyes azonosítók kü-lön-külön történő beolvasására, hanem ez egy lépésben is elvégezhető. A minőségi ellenőr-zést segítheti a konkrét csomagolási egység adatainak kiírása, valamint annak a valósággal történő összevetése. A kiterjesztett valóság-megoldások segítik a raktárosok munkáját azzal, hogy a megfelelő helyekre kerüljenek betárolásra az egységek. ezzel elkerülhetővé válnak a raktáron belüli fölösleges mozgások és téves betárolások.

dolgozói betanulás támogatása. A munkafázisok vizuális megjelenítésével könnyedén és gyorsan betaníthatjuk dolgozóinkat, legyen szó akár egy új termék gyártásához, vagy egy új munkakör ellátásához szükséges betanításról. Képanalízis segítségével a műveletvégzés he-lyessége akár közvetlenül kontrollálható.

munkavédelmi szabályok betartása. A dolgozók által viselt eszközök (wearable devices) segíthetnek a munkavédelmi előírások betartásában. Figyelmeztethetnek például, ha egy targonca közelít, elérkezett a kötelező szünet vagy ebéd időpontja, vagy éppen kezdődik egy megbeszélés. Automatikusan nyithatják és zárhatják a kapukat a dolgozók aktuális út-vonala vagy éppen feladatai alapján, ami csökkenő munkahelyi, baleseti kockázatot is jelent.

szerszám-nyomkövetés. A gyártósorokon az anyagok áramlásán túl érdemes követni az egyes megmunkáló eszközöket, szerszámokat is. ez a legegyszerűbben a szerszámokba be-épített RFID azonosítókkal lehetséges, amelyek segítségével gyors leltár készíthető egy adott munkahelyen található eszközökről.

karbantartás-előrejelzés, újrakalibrálás szükségességének jelzése. Pontosabban üte-mezhető megelőző karbantartások révén a rendkívüli javítási költségek és állásidők csökken-tése. Futószalag-sebesség optimalizálása a szűk keresztmetszeti munkaállomás vagy művelet végrehajtási ideje szerint (pl. betanulási időszakban, próbagyártás vagy nullszéria esetén).

magas energiafogyasztású berendezések stand-by üzemmódba helyezhetők, amíg a kö-vetkező termék (vagy éppen a dolgozó) közeledésének hatására vissza nem kapcsoljuk éles üzembe.

Önvezérelt targoncák. Az automata utántöltés kiszállítását a dedikált pontokhoz az önve-zérelt targoncákkal is megoldhatjuk, amelyek vagy fix útvonalat járnak be, vagy közvetlenül szállítják ki a megfelelő árut. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő dróntechnológia használatával akár a legrövidebb, légi úton történő kiszállítás is lehetséges.

business to business megoldásokkal már előre értesülhetünk a gyár területére érkező jár-művek érkezésének időpontjáról valamint az általuk szállított rakatokról és azok minden fon-tos attribútumáról (azonosító, gyártási adatok, méretek, súly, stb.).

automatikus portai bejelentkezés. A beérkező járművet a rendszáma alapján automatiku-san azonosítjuk, majd a gyárterület megfelelő részére irányítjuk (akár különböző fényjelzé-sekkel), ahol a le- és felrakodási műveletek elvégezhetők.

big data, data mining, correlation analysis. A smart factory megoldásokhoz az automatiku-san gyűjtött adatok mennyisége nagyságrendekkel több a korábbiaknál, így az adatok elem-zéséhez adatbányászati módszerek használata javasolt. e módszerekkel a külső környezeti hatásokra és a konstans paraméterekre fokozottan érzékeny gyártási folyamatok szenzoros monitorozásával lehetőség nyílik a gyártási költségek – pl. selejt – számottevő csökkentésére.

26

f ó K u s z b A n

A digitalizáció három egymástól füg-getlenül zajló fejlődési folyamat talál-kozásában új lehetőségeket hoz az ipar szereplői számára. Az ipari folyamatok automatizációja lehetővé teszi, hogy a folyamat minden lépése mérhetővé váljon; az adatátviteli technikák fejlő-dése mind fix, mind mobil területen biztosítja a gyors és pontos adattováb-bítást; az informatika az adattárolás, fel-dolgozás, adatelemzés területén teszi lehetővé, hogy a folyamatok irányítása, vezérlése a keletkező adatokból nyert információkra épüljön.

ezek a folyamatok több évtizede zajlanak és ezek találkozásában új megoldások születnek. Az Internet of things aktuális fejleményei mentén új mérési eszközök jelennek meg, amelyek folya-matosan továbbítják az adatokat az ipari termelés bármely pontjáról. A big Data infrastruktúra hete-rogén, hektikusan érkező, nagy mennyiségű adat tárolására, feldolgozására, az adatokra épülő anali-tikus algoritmusok valós idejű futtatására alkalmas. e technológián alapulva lehetővé válik, hogy az in-formáción alapuló beavatkozások a lehető legrövi-debb időn belül pozitív eredményt hozva épüljenek

be az ipari folyamatokba. A következőkben néhány üzleti eseten keresztül, elsősorban analitikus meg-oldásokra fókuszálva mutatjuk be a big Data tech-nológián alapuló megoldások ipari alkalmazási lehetőségeit.

minőségi hibák bekövetkezésé-nek prediktív előrejelzéseA minőségi követelmények teljesülésének vissza-mérése, a gyártási folyamat különböző pontjain el-helyezett mérőeszközökön mért adatok eredmé-nyeinek monitoringja, az üzemi folyamatirányítás alapvető feladata. Gyakori probléma ugyanakkor, hogy a mérések a folyamat különböző pontjain egymástól függetlenül történnek meg, ezért több-nyire a hibák elhárítására épülő beavatkozások csakis reaktívak lehetnek.

Az automatizált vagy részben automatizált gyár-tási folyamatban keletkező adatok egységes adat-bázisba gyűjtése, más forrású adatokkal történő kiegészítése, az összefüggő adatok együttes elem-zése, vizuális ábrázolása segítségével feltárhatjuk a különböző hibák eddig még ismeretlen okainak összefüggéseit is. Láthatóvá válik például, ha egy adott ponton mért hiba bekövetkezésének oka egy korábbi folyamati lépésből ered, vagy éppen egy

külső okra vezethető vissza. ezen adatokat felhasz-nálva prediktív analitikai módszereket alkalmazha-tunk és a korábbi hibák bekövetkezésének min-tái alapján előre jelezhetjük a várható hibákat is. Az előrejelzések valós idejű alkalmazása proaktív beavatkozásra nyújt lehetőséget, biztosítva a hibák előfordulásának csökkenését, ami jelentős megta-karítást eredményez az ipari termelésben.

amikor a hibát előre láthatjuk – prediktív karbantartásA gyártási folyamatokban résztvevő gépek, eszkö-zök megelőző karbantartását megalapozó diag-nosztikai feladat hatékonyan egészíthető ki a pre-diktív analitika módszereivel az ipari karbantartás területén. A módszer előnye, hogy a gépek műkö-dése során keletkező adatok mellett figyelembe ve-szi a környezeti hatásokat is. ez az előny abból adó-dik, hogy a gépek és eszközök szintjén keletkező adatokat együttesen vizsgáljuk a gép által kiszolgált folyamat további adataival, a gyártás egyéb jellem-zőivel. ezeken az adatokon alapulva prediktív mo-dellek építhetők, amelyek előrejelzik egy karban-tartási beavatkozás szükségességét. Az előrejelzés révén a felesleges karbantartások elkerülhetők, a karbantartási feladatok költséghatékonysága

ADATOK, ADATOK, ADATOK MINDENHOl. VAjON MEgfElElőEN HASZNOSíTjuK őKET?

analitikus megoldások Az ipArbAn

27

f ó K u s z b A n

növekedhet, a gépek meghibásodásából adódó minőségi hibák, veszteségek minimalizálhatók.A gépek, eszközök várható élettartama megha-tározza pótlásuk szükségességét. A várható élet-tartamra adott gyártói információk függetlenek a gépek, eszközök konkrét felhasználási módjá-tól, a karbantartások végrehajtásának körülmé-nyeitől. A prediktív karbantartás meghatározásá-hoz felhasznált adatok alkalmasak arra is, hogy az adott eszköz várható élettartamának becslését a tényleges környezeti hatásokra építsük. Mindezek alapján pontosodhat az eszközök, gépek pótlá-sának tervezett időpontja is, ami pozitívan hat a szükséges beruházások, megrendelések üteme-zésére és ezek forrásigényének tervezésére.

a készlet- és folyamatoptimali-záció új korszakaA prediktív karbantartáshoz szorosan kapcsolódó problematika a termelési folyamathoz szükséges készletek optimális szintjének meghatározása. A piaci követelményeknek történő megfelelés együtt jár a szolgáltatási színvonal folyamatos emelésének kényszerével, amely folyamatos fe-szítésként jelenik meg üzemi szinten is. A ter-melés-kiesések, üzemi leállások minimalizálása elengedhetetlen az előírt szolgáltatási szintek

teljesítéséhez. Gyakori reakció a leállásokból eredő kockázatok elkerülésére, a leállási idők csökken-tésére, hogy a gyár túlkészletez bizonyos készlet-típusokból. Mindez ütközik a költséghatékonysági elvárásokkal.

A készletfajták sokasága szintjén nehéz meghatá-rozni, hol van valós túlkészletezés, hol vállalható magasabb kockázat, mi az optimális készlet a szol-gáltatási szint adott pontján. Az analitikus megol-dásainkkal – egyedi készletmozgásokra, készlet-szintekre épített idősor-elemzések, folyamatszintű dekompozíció, optimalizációs modell – támogatni tudjuk a cégek munkáját az optimális készletszin-tek folyamatos fenntartásában.

A gyártási folyamatok hatékonyságnövelésében is előrelépést jelent a folyamatba épített mérési pon-tok egyre sűrűbbé válása és a mért adatokra épít-hető optimalizációs módszerek elterjedése.

A gyártási folyamat adott periódusaihoz, folyamati pontjaihoz kapcsolódó teljesítményszintek elem-zése, az input és output elemekhez felállított hipo-tézisek és a mérési eredmények összehasonlító vizsgálata beazonosítja az adott folyamat teljesít-mény szempontjából kritikus pontjait, tényezőit. A

folyamati elemzés feltárja a szűk keresztmetszete-ket, azonosítja azokat a folyamati pontokat, amelye-ken a kapacitás növelése indokolttá vált. A szük-séges optimalizációs intézkedések meghozatalát mért és elemzett adatok alapozzák meg.

analitikus megoldások Az ipArbAn

tóth rózsAszenior adatbányász

szakmai vezetőt-systems Magyarország

a termelési infrastruktúra monitoringjaÉrdemes számbavennünk, hogy a teljes termelési infrastruktúránk mely pont-jait, milyen részcélok érdekében láttunk el különböző szenzorokkal, egyéb mérőeszközökkel, hogy azok milyen adatokat rögzítenek és milyen gyakori-sággal mérnek. A big Data környezetbe integrált adatokra építve felállítható egy olyan monitoring-rendszer, amely a különböző célú mérőműszerek ada-tai alapján egységes képet ad a termelési infrastruktúránk folyamatairól, álla-potáról. egy jól felépített monitoring-rendszer átláthatóvá, menedzselhetővé teszi a termelési infrastruktúra működését, ezzel pedig hozzásegíti az üzleti vezetőket a megalapozott üzleti döntések meghozatalához.

28

f ó K u s z b A n

Az Internet of Things nemcsak az üzemcsarnokok minden-napjait változtatják meg már a közeljövőben, hanem a gép-jármű-tulajdonosokét is. A legtöbb új autó már M2M beren-dezéssel gördül ki a gyárakból, és az autókból kinyerhető információk révén nemcsak egy-egy vállalat flottamenedzs-mentje újulhat meg, hanem gyökeresen megváltozhat a gép-jármű-biztosítások rendszere is.

Az Allianz Hungária zrt.-vel együttműködésben a t-systems Magyarország olyan megoldást fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországon is egy új, személyre szabott biztosítási konstrukciókat magával hozó modell jöhessen létre a gépjármű-biztosítások piacán. A t-systems Magyarország Drive2save elnevezésű telematika jellegű szolgáltatása a hálózatba kapcsolt autók vilá-gának egy újabb lépését jelenti, hiszen a segítségével a gépjármű állapotá-ról, helyzetéről, biztonsági- és járműfedélzeti információk valós időben válnak továbbíthatóvá és – nem utolsósorban – értelmezhetővé. Az autóba

behelyezésre kerülő eszköz a gépjármű szabványos diagnosztikai portjára csatlakozik, majd egy felhő alapú informatikai szerverre meghatározott időn-ként adatokat továbbít. Az eszköz segítségével a jármű képes önmagát diag-nosztizálni: érzékeli a sebességváltozást, fordulatszámot, a hirtelen irányváltá-sokat, és ezekből következtetést von le a vezető stílusáról is. ezek alapján egy biztosítótársaság akár kedvezőbb szerződést is ajánlhat ügyfelének – vagy éppen szigorúbbat. Fontos további előny, hogy a készülékbe épített ütésérzéke-lőnek köszönhetően vészhelyzet esetén az eszköz azonnal elindítja a riasztási folyamatot, így a sofőr egy esetleges baleset esetén azonnali mentést kaphat.

ugyanakkor nemcsak egy biztosítótársaság juthat hasznos információkhoz egy-egy autóval kapcsolatban, hanem maga a tulajdonos is. Például a fedél-zeti berendezésbe épített GPs révén a megoldáshoz kapcsolódó applikáción keresztül könnyedén megkereshetjük, hová parkoltunk mondjuk a belvárosban, mondjuk egy tárgyalás előtt.

A DIszRuPCIó MáR Az AutónK szÉLVÉDőJÉn Is KoPoGtAt

Internet ofCars

29

f ó K u s z b A n

személyre szabott biztosítás

Szőke Tamást, az Allianz Hungária Zrt. nem-életbiztosítási ter-mékfejlesztésekért felelős igazgatóját kérdeztük arról, hogyan alakítja át a connected car a gépjármű-biztosítás lehetőségeit.

miért előnyös egy biztosítótársaságnak és a társaság ügyfeleinek, hogy valós idejű adatokat kaphatnak egy-egy autó működéséről, állapotáról?A gépjármű állapotával és működtetésével kapcsolatos adatokból a biztosító-társaságok pontos képet kaphatnak az ügyfelek legfőbb vezetési jellemzőiről, amelyek alapján az ügyfelekhez vezetői profilok és azt leíró kockázatok kap-csolhatók. ezáltal a biztosítások díjazásában is lehetőség nyílhat a kockázatos és a biztonságos vezetői stílussal rendelkező ügyfelek újfajta diverzifikálására, emellett az ügyfeleink igényeihez leginkább igazodó szolgáltatások ajánlásá-val személyre szabott biztosítási csomagokat nyújthatunk. A jelenlegi Casco bónusz rendszer például a kármentes évek száma alapján érvényesít kedvez-ményt a jó kockázatú vezetők számára, így új belépőként a legjobb vezetőnek is éveket kell várnia, amíg az őt megillető legjobb kategóriába kerül. A telema-tika által biztosított ubI (usage-based Insurance) segítségével rövid időn belül megállapítható az autós egyéni veszélyességi indexe, így hamarabb ajánlható fel számára az egyéni kockázatát reprezentáló díjú Casco biztosítás.

Az árazáson túlmutatóan sok utólagos ellenőrzést is kiválthat a távdiagnosztika, gyorsabbá és kényelmesebbé téve a kárrendezést. egy közúton bekövetkező biztosítási esemény kapcsán például pontosan láthatjuk a gépjármű pozíci-óját, a haladási irányát, sebességét, a vészfékezést, a gyorsulás intenzitását. borulással, súlyosabb ütközéssel járó balesetek esetén a segélyszolgálati köz-ponton keresztül ügyfeleink a lehető leggyorsabban részesülnek segítségnyúj-tásban akár az illetékes hatóságok pontos helyszínre irányításával.

milyen nemzetközi példákat látnak a connected car alkal-mazására, amelyekből az allianz is merített?számos példát láthatunk használat alapú biztosítási konstrukciókra európa és a világ számos országában, az Allianz Csoport több országban is rendelke-zik már tapasztalattal ezen a téren. A megvalósított telematikai termékpalettát

jellemzően a helyi jogszabályi környezet és a demográfiai jellegzetességek, illetve az ügyfelek mentalitása, igényei határozták meg.

A külföldi termékek alapvetően három csoportba sorolhatók. Az első csoport az, ahol a gyűjtött adatokat elsődlegesen az árazási paraméterek bővítéseként hasznosítják, futásteljesítmény, vezetési idő, hely és stílus elemzésével. A má-sodik modell jellemzően az eszköz által biztosított helyalapú szolgáltatásokra épít, assistance, nyomkövetési, hiba-azonosítási, járművédelmi funkciókat kínál az ügyfeleknek, védelmet nyújtva lopáskockázat, üzemanyag-kifogyás, de akár baleset esetén is e-call vagy b-Call rendszereken keresztül. A harmadik megoldás a több gépjármű valós idejű csoportos figyelésére helyezi a hang-súlyt, flottamenedzserek és lízingcégek részére ad új eszközöket a fenntartási költségek csökkentésében.

A telematikával kapcsolatos lehetőségek ugyanakkor még túlmutatnak ezeken a megoldásokon is, jelenleg is folyamatos a termékfejlesztés ebben a szeg-mensben. Lehetségessé válhat például az autós vétlenségének igazolása köz-lekedési szabálysértés, közúti baleset esetén az eszköz által gyűjtött telemetriai adatok felhasználásával, külföldi utazás esetén helyi közlekedési rendről fontos információkat nyújthatunk ügyfeleinknek a biztonságos közlekedés érdekében, útbaigazítással segíthetjük az eltévedt autósokat, figyelmeztetni tudjuk őket, ha elhagyják a biztosításának földrajzi fedezeti határát.

milyen technológiai továbblépési lehetőségeket látnak (esetleg más biztosítás-típusok esetében) a connected car-koncepció alkalmazásán túl?Az Internet of things koncepció megjelenésével és terjedésével az életünket átjáró automatizmus lassan már nem privilégium lesz, hanem az új generá-ciók elvárásává válik majd a szolgáltatókkal szemben. A fejlődés a járművekkel kapcsolatos lehetőségeken túl otthonunkban és mindennapi életvitelünkben hozhat változást. Az okos otthon koncepció elterjedését és további fejlődé-sét várjuk a közeljövőben, amely a lakásbiztosítások terén hozhat új, innovatív megoldásokat, új lendületet adva a termékfejlesztésnek. Lehetséges, hogy ha-marosan már okostelefonunk jelzi majd nekünk otthonbiztosítási esemény be-következését és kér segítséget automatikusan a biztosító segélyszolgálatától.

F e L s z í n R e H o z V A

30

alaPokraÉPítVe

a digitális városra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint egy megelevenedő sci-fi film egyik jelenetére: minden auto-matizált, high-tech és személyre szabott. Bár nem elképzelhetetlen, hogy ez a jövő-ben megvalósul, ma még nem tartunk itt. ahhoz ugyanis, hogy hatékonyan és fenn-tarthatóan működő innovációk vegyék kö-rül a városlakókat, először is biztos ala-pokra kell építkezni.

digitális város alaprendszerMagyarországon már számos digitális város modul valósult meg különböző városokban, elég csak az intelligens közösségi közlekedési elemeire, intéz-mények energiamenedzsment rendszereire, vagy az egészségügyben a pánikgombra gondolni, amivel a beteg közvetlenül tudja a kórházat, vagy orvosát ri-asztani. sok esetben azonban ezek rendszerszinten nem kapcsolódnak össze, így a mindent behálózó digitális élményre még várni kell. nem árt ezt az in-tegrációs szemléletet már az egyes smart fejlesztések

tervezésekor figyelembe venni, és egy egységes plat-formra helyezni az infrastrukturális hátterét. De még akkor sincs ehhez késő, ha a használatban lévő szol-gáltatáselemeket kell integrálni. A kezdeti lépések megtételéhez a t-systems Magyarország elérhetővé tette azt a digitális város alaprendszert, amely már létező és még tervezett fejlesztéseket együtt képes kezelni, a városok egyedi igényeinek figyelembevé-telével. A digitális város alaprendszer a t-systems Magyarország saját fejlesztésű megoldása. Az in-nováció célja az, hogy a városok irányítása egysze-rűbbé, integrálttá váljon annak érdekében, hogy a városok vezetői és a fejlesztésben résztvevő közös-ség tagjai könnyen, korszerű eszközökkel elérjék mindazon információkat, amelyekre a döntések és a tervezés során szükség van. Az alaprendszer le-hetőséget biztosít arra, hogy hatékony városirányító központok jöjjenek létre, amelyek a közbiztonság, a fenntarthatóság és a működési hatékonyság terüle-tén jelentős előrelépéshez segíthetik hozzá a helyi közösségeket. Az alaprendszer tartalmaz integrációs platformot, városüzemeltetés-támogatást, egységes

törzsadat-kezelést térinformatikai támogatással, valamint városkártya menedzsment funkcionalitást moduláris felépítésben. ezekbe illeszthetők be az egyes szolgáltatások, így a külön-külön megvaló-sított fejlesztések is képesek támogatni egymást.

kártyából - váratAz alaprendszer mellett a városkártya lehet a követ-kező legjobb eszköz, amire építeni lehet a további digitális elemeket. egy kártyával ugyanis számtalan szolgáltatást lehet igénybe venni; beléptetést, mun-kaidő-nyilvántartást, különböző vásárlói kedvezmé-nyeket, de például a közösségi közlekedésben bér-letként is funkcionálhat, és fizetésre is alkalmazható. A kártya sem önmagában látványos, de ha egy kár-tyába kerül számos, a városi életet megkönnyítő funk-ció, és maga az eszköz egy mobiltelefonba integrált chip révén nFC olvasóval használható, akkor már va-lódi újszerű élményt nyújt. tovább fokozza a kényel-met, ha a kártyarendszerek szolgáltatásai városok között is átjárhatók lesznek, és a best practice-eket megosztják egymás között a települések.

31

F e L s z í n R e H o z V A

réKAsi tibor, A t-systems mAgyArország vezérigAzgAtójánAK jegyzete

Folyamatosan átalakuló világunkban tanúi lehetünk annak, ahogy városainkban is megjelennek és elképesztő sebességgel uralkodóvá válnak az infokommuniká-ciós technológiákra épülő termékek és szolgáltatások. sokak számára talán ijesz-tőnek hat a folyamat, számomra – mind vállalatvezetőként, mind magánemberként – azonban inkább inspirálóan. egy It rendszerintegrációval foglalkozó cég élén állva talán semmi meglepő nincs ebben, nagy jövőt látunk digitális városok előtt. nem elsősorban technokrata szempontból, hiszen hiába építünk ki szupergyors hálózatokat és a 21. századi ember elvárásainak megfelelő, színvonalas szolgál-tatásokat, ha a városlakók nem használják ezeket, nem tudják ezeket a meg-oldásokat beépíteni a hétköznapjaikba, csak bukott projektekről beszélhetünk. A digitális városi megoldások kialakításánál éppen ezért elsődlegesek a közösség igényei, a helyi lakosok és a turisták szempontjai, ezért egy olyan széles kompe-tenciákkal rendelkező cég számára is, mint amilyen a t-systems Magyarország valódi kihívást jelent egy ilyen projekt, egészen a tervezéstől a megvalósításig. A digitális városok pedig már épülnek körülöttünk, és a mindennapi élet egyre különbözőbb színterein jelennek meg azok a megoldások, amelyek valamilyen módon a digitális várost testesítik meg.

De mit is értünk digitális városon? Véleményem szerint elsősorban infokommu-nikációs rendszerek összességét, amelyek egymásra épülnek, összeköttetésben állnak, egységes képet mutatnak és információkat szolgáltatnak a városban élők-nek és az odaérkező turistáknak, és mindezekkel megkönnyítik a mindennapi életet. Magyarországon budapest, lehetőségeinél és méreteinél fogva a vidéki városokhoz képest előrébb jár a digitalizáció útján. számos példát lehet említeni, elég csak a városképhez már szervesen illeszkedő bubi biciklikre vagy a Futár kijelzőkre és applikációra gondolni. A közösségi közlekedést áthatják az intel-ligens megoldások, ezek talán a leglátványosabb elemei a digitális városnak. Kevésbé feltűnő, amikor az önkormányzat saját működését, munkáját szervezi újjá, és e-önkormányzati megoldásokon keresztül éri a lakosságot.

Az energiahatékonyságot szem előtt tartó megoldások is fontos részei a koncep-ciónak: ebből a legelterjedtebbek az okos, mozgásérzékelő közvilágító oszlopok. Az egészségügyi rendszerek digitalizációjáról nem lehet eleget beszélni, hiszen az e-egészségügy egyaránt magában foglalja a kórházak és az orvosi rendelők fejlesztését, és a kapcsolattartást a beteg és a kórház, orvos között. Ha a város-vezetőket és a lakosokat közvetlenül kérdezünk meg, a biztonsággal és a közvet-len kommunikációval kapcsolatos szolgáltatások merülnek fel először a digitális várossal összefüggésben. előbbire az intelligens kamerarendszerek, utóbbira pe-dig a szabad hozzáférésű, közösségi wifik jelentenek jó megoldást.

A felsorolt példák azonban még mindig csak kis szeletet mutatnak a digitális városból. ezeken kívül számos területe lehet az innovációnak, az ötleteknek (szinte) csak a képzelet szabhat határt. Ha ezek az ötletek helyiektől csatornázódnak be, akkor szinte biztos, hogy érvényes választ jelentenek egy közösség igényeire. A szolgáltatások sikere leginkább ugyanis abban mérhető, hogy mennyi kézzel-fogható, valódi életben hasznosítható eredménnyel járnak. A cél, hogy a digitá-lis városi megoldások ne maradjanak a terepasztalon, hanem valódi igényeket szolgáljanak ki.

terePasztalon!

nemArAdjon A

32

F e L s z í n R e H o z V A

távolról is személyesen

a robotbankárA videobankártól már csak egy lépés a tel-jesen automatizált bank. semmi akadálya nincs annak, hogy a csak kártyával nyitható zárt térben az AtM és a pénzbefizető auto-mata mellett legyen egy videokommunikáci-óra alkalmas munkaállomás is, ahol minden banki ügyet el lehet intézni – anélkül, hogy a helyszínen akár egyetlen banki alkalmazott is tartózkodna. Ily módon a bankfiók a nap 24 órájában nyitva tarthat.

F e L s z í n R e H o z V A

33

CsAnAK GAbRIeLLAszenior üzleti architekt

t-systems Magyarország

Nem kevesen vannak, akik a személyes emberi kapcsolatokat féltik a digitális kommunikáció és az online ügyintézés térnye-résétől. Pedig pontosan ezek a kommunikációs formák teszik lehetővé, hogy a személyes kapcsolatok – például banki ügy-intéző és ügyfél között – a térbeli korlátok alól felszabadulva új szintre lépjenek.

A bankok és ügyfeleik kapcsolattartásában már jó ideje jelen vannak az online csatornák (webes és mobilos ügyintézés, chat). Magasabb szintre lehet emelni az ügyfélkiszolgálást, ha a fentieken túl a videót is beemeljük az eszköztárba, ahogy ezt a t-systems Magyarország távbankár is teszi – fogalmaz Csanak Gabriella, a t-systems szenior üzleti architektje. A videokommunikáció önma-gában persze nem újdonság, a skype vagy a Viber asztali és mobil verzióit ren-getegen használják Magyarországon is. De ahhoz, hogy ebből zökkenőmentes banki élmény legyen, jóval többre van szükség.

videóval, kézen fogvaKépzeljük el a következő szituációt! Az ügyfél megakad az internetes banki felület használata közben, már harmadszor törli ki egy mező adatait. ekkor automatikusan bekapcsol az online asszisztens, azaz felugrik egy ablak, ahol az ügyfél által választható kommunikációs formák között már ott van a videó is. A képernyőjén a videoablakban megjelenik a call center munkatársa, aki-vel úgy tud beszélgetni, mintha csak egy asztal két oldalán ülnének. A közvet-len beszélgetésen túl azonban egyéb lehetőségek is rendelkezésükre állnak. Az éppen kitölteni próbált űrlapot láthatja a banki ügyintéző is, így gyakorla-tilag együtt írhatják be a szükséges adatokat, beszélhetik át a nem világos pontokat – a call center munkatársa voltaképpen kézen fogva vezeti végig az ügyfelet a teljes folyamaton.

nagyobb szükség van az ilyen segítségre, mint gondolnánk. egy tárki-felmérés szerint a rendszeresen bankoló magyarok 25 százaléka szívesen nyitna a digitális megoldások felé, csak éppen kézzelfogható, személyes segítsé-get szeretne kérni a használathoz. „Ha egyszerűsítjük az online folyamatokat, ha közvetlen segítséget tudunk adni nekik, például a videokapcsolaton keresztül, számos új felhasználót nyerhetünk meg az internetes bankolásnak” – mondja Csanak Gabriella.

a központból országosanugyanez a technológia más alkalmazási területen is segíthet a bankoknak és ügyfeleiknek. Minden pénzintézet portfóliójában megtalálhatók komplex termékek (például kisvállalkozói vagy jelzálog-hitelek), amelyekhez szakértő segítséget kell nyújtani az ügyfeleknek. előfordulhat az is, hogy hirtelen kell felkészülni egy új konstrukcióra (lásd például a Családok otthonteremtési Kedvezménye esetében). Arra sem mód, sem szükség nincs, hogy minden fiókban legyen egy szakértő, aki érti a legfrissebb szabályokat: elég a call cen-terbe néhány ember, aki videokapcsolaton keresztül segítséget nyújthat az érdeklődőknek.

ebben az esetben az ügyfél nem az otthonából lép kapcsolatba a banki ügyin-tézővel, hanem a bankfiókból: ott alakítanak ki olyan munkaállomásokat, ame-lyek alkalmasak a videós távkapcsolatra. „olyan lenne, mint a többi ügyintézői íróasztal, csak itt nem egy alkalmazottal, hanem egy képernyővel szemben ül le az ügyfél, és úgy beszélget a call centerben dolgozó szakértővel és kap választ minden kérdésére. A képernyőn megjeleníthető és közösen kitölthető az összes szükséges űrlap; a bank elhelyezhet egy szkennert is, hogy az ügy-fél dokumentumait, mint a személyi vagy egy jövedelemigazolás, beolvassák és csatolják a nyomtatványokhoz. egy tablettel kiegészítve még az aláírás is megoldható elektronikusan, így a hiteligénylés vagy más ügylet teljes folyamata

végigmehet a rendszeren papír nélkül”, magyarázza a megoldás lényegét Csanak Gabriella. (A jelenlegi jogszabályok miatt a szerződéskötésnek már papíron kell történnie.)

A rendszer nem igényel különösebb befektetést a bank részéről, sem a bank-fiókban, sem a call centerben. A videobankár igénybe vételével a bank 5-10, az adott témában, termékben jártas szakértővel az egész országra kiterjedő, magas színvonalú szolgáltatást kínálhat.

a kapcsolat megmaradAz egyedi igények kiszolgálására is kiváló eszköz lehet a videóval megtámoga-tott távbankár. egy privátbanki ügyfél feltehetően nagyon elfoglalt, talán sokat utazik a világban; ez azonban már nem lehet akadálya annak, hogy kapcsolat-tartójával átnézzék a portfólió negyedéves vagy féléves állását, esetleg meg-beszéljék a hirtelen felmerült befektetési lehetőségeket.

A videobankár révén ilyen esetekben is teljes körű, szakmai megbeszélést lehet folytatni. Az ügyfél a saját számítógépéről a világ bármely pontjáról bejelent-kezhet (értelemszerűen egy előre megbeszélt időpontban), és utána, ahogy a korábbi példákban is, lehetőség van dokumentumok megosztására, közös áttekintésére, vagy áttöltésére. A co-browsing révén az együttműködés egészen interaktív lehet: bármelyik fél kiemelhet, bekarikázhat adatokat, mezőket. A biz-tonsági és adatvédelmi szabályok mellett arra is lehetőség van, hogy az ügyfél a banki rendszerekben ellenőrizze saját adatait – mintha a fiókban fordítaná felé a monitort az ügyintéző.

nyilvánvaló, hogy a videobankár nem fogja egyik napról a másikra kiváltani a hagyományos bankolást. továbbra is rengeteg ügyfél van, aki megszokásból vagy más okokból szívesebben elmegy egy bankfiókba, hogy ott egy hús-vér ügyintézővel beszélhessen. „De nagyon fontos látni, hogy a videobankár nem az ügyfél és az ügyintéző közötti személyes kapcsolatot változtatja meg, ha-nem csak az igénybe vett kommunikációs csatornát. nem ugyanabban a szo-bában, egy asztal mellett ülünk, de a kapcsolat továbbra is él és fontos marad – pusztán az eszköz változott, lett hatékonyabb és 21. századi”, hangsúlyozza Csanak Gabriella.

F e L s z í n R e H o z V A

34

Az Ön bankja hogyan fogadja a jövő ügyfeleit? A T-Systems Magyarország a legújabb banki informatikai meoldásokat alkalmazva készíti fel pénzintézeti partnereit az előttük álló digitális transzformációra.

Ismerje meg Next Generation Banking szolgáltatásainkat!

jovobankja.t-systems.hu

MEGÉRKEZETT AZ A GENERÁCIÓ, AMELYIK MÁR NEM ÁLL BE A SORBA.

ngb_jovokep.indd 1 10/05/16 09:56

35

K ö z e l i t á v o l s á g

– Felhő alaPú vállalati mobileszkÖz menedzsment

Az útAKAt Itt FeLHőKKeL vAttáztáK

Egyre több vállalat tapasztalhatja meg azt, amire a XX. század elején alkotó erdélyi magyar költő, Dsida jenő Hajnali séta című versében utal, vagyis azt, hogy üzletmenetükben az „útakat itt felhőkkel vattázták”. Mégis ezzel a biztonsággal és könnyedséggel találkozhatnak, ha olyan szolgáltatót válasz-tanak, amelyik felhőalapú vállalati mobileszköz menedzsment megoldást kínál. A szolgáltató biztosítja a vállalati alkalmazások és tartalmak biztonsá-gos elérését az adatszivárgás elkerülésével, ugyanakkor a vállalat dolgozói számára is garantálja a magánadat-használat sérthetetlenségét.

K ö z e l i t á v o l s á g

A FeLHő ALAPú eMM MeGoLDás HAVIDíJAs KonstRuKCIóJánáL FoGVA neM oKoz egyszeri nAgy terhet. hAsználAtbA VÉteLe A VáLLALAtI KöRnyezetben RenDKí-vül gyors, AzonnAl értéKet termel.

A XXI. század eleje történelmi léptékű technológiai átalakulásokon vezeti át a vállalatokat a mobil- és a felhőalkalmazások terén, miközben a haladás masz-szív nyomait hagyja szervezetükön és folyamataikon egyaránt. A mobilitás a kihívásokra adott válasz, az agilitás jegyében. A vállalati alkalmazások akadályta-lan elérését követeli helyfüggetlenül, távol az asztali számítógépektől, akár a partner telephelyén, otthon és külföldön egyaránt, legyenek a mobileszközök okostelefonok, tabletek vagy laptopok.

Jelentős hatékonyság-növekedés és gyors válaszidő érhető el, ha például az alkalmazottak hozzáférhet-nek a vállalati CRM rendszerekhez és frissíthetik, kiegészíthetik ügyfélkapcsolati feljegyzéseiket, köz-vetlen beavatkozásokat hajthatnak végre távol az irodájuktól.

A mobilitás céljai mára messze meghaladják az alap-funkciókat, mint amilyen a telefonálás és az üzenet-küldés. A készülékek beépített levelezési, naptár és böngésző funkciói elsőbbséget követelnek a vállalat életében. biztonságos vállalati levelezésre, a naptá-rak összehangolására, a vállalati magánhálózatok weboldalainak, fájlszervereinek elérésére és meg-osztására van sürgető igény.

a mobileszköz menedzsment evolúciójaAz elsőként kialakított mobileszköz menedzsment (MDM - Mobile Device Management) a mobil szolgál-tató, az előfizető és a vezeték nélkül elérhető (otA, over the Air) mobileszköz hármasa. A szolgáltató számára egységes és szabványos megoldást bizto-sít, hogy előfizetője készülékén kényelmesen és gond nélkül telepíthetők legyenek az újabb és újabb szol-gáltatások alapbeállításai, megoldottá váljon az esz-köz támogatása, aktiválhatóvá és frissíthetővé válja-nak az alkalmazások.

A MDM legnagyobb érdeme az a szolgáltatásbizton-ság, amit nagyarányú előfizetői eszközlefedettsége tesz lehetővé. ez háromféleképpen nyilvánul meg: otA segítségével biztosítja a mobileszközök külön-féle gyártói szoftverfrissítését, menedzseli az igény-bevett szolgáltatások konfigurációját és támogatja az eszközök diagnosztikáját akár valós időben az előfi-zetővel folytatott mobilbeszélgetés ideje alatt.

A szolgáltatói MDM-ből 2011 körül nőtt ki az első ge-nerációs vállalati mobileszköz menedzsment (eMM, enterprise Mobility Management), ami az alkalmazot-tak igényeit tükrözte: szükség támadt a vállalati do-kumentumelérésre az egyre terjedő okos mobilesz-közökön. A vállalati It rendszerek a személyes célú használat tiltásával túlzottan szigorú és kényelmetlen védelmi intézkedésnek bizonyultak.

A második generációs eMM a biztonságos tárolókon alapul (konténerizáció), külön dolgozói és külön ma-gáncélú használatra. A vállalati célú alkalmazásra kü-lön kifejlesztett levelező, naptár dokumentumolvasó és böngésző alkalmazások csak vállalati környezet-ben voltak használhatók, jellemzően a megszokottnál gyengébb ügyfélélményt biztosítva. személyes célú használatuk nem volt lehetséges. A használók a mo-bileszköz kényelmesebb, beépített alkalmazásaival is képesek voltak hozzáférni a vállalati adatokhoz, ami azonnal megtörte a vállalat adatvédelmi törekvéseit.A harmadik generációs eMM már úgy biztosítja a vál-lalati adatok védelmét, akadályozza azok szivárgását, hogy a használói élményt nem befolyásolja negatí-van, és az alkalmazások használatát sem korlátozza.

saját infrastruktúrán vagy felhő-ben legyen az emm rendszer?Az eMM rendszer vállalati helyszínre telepítése, és futtatása a vállalat telephelyén nagyfokú önállóságot, felkészült és általában teljes felügyeletet (7x24) ellátó

36

37

K ö z e l i t á v o l s á g

It szakembergárdára támaszkodik. tapasztalatok szerint ez az ún. on-premise modell több ezer mun-katársat foglalkoztató nagyvállalatok számára elő-nyös, amelyeknél napi 50-100, személyes munka-társi tranzakcióra van szükség.

A felhő szolgáltatói modell tipikusan a közkedvelt központi saas (software as a service) megoldások közé tartozik, ahol a szolgáltató biztosítja az eMM funkciókat és a szükséges professzionális üzemel-tetést, hibabehatárolást és -elhárítást, és a nap-ra-kész rendszerfrissítést és a magas fokú biztonsági követelményeket.

a felhő egyetlen ugrással elérhető!A vállalati It szakemberek legnagyobb kihívása a mobileszközök felügyelete és biztonságos menedzs-mentje. Gondoskodniuk kell a vállalati alkalmazások működőképességéről és óvniuk kell a vállalati ada-tok biztonságát. ezen felül akár automatikus készü-lékkonfigurációra, a vállalati és magánadatok szigo-rúan elszigetelt használatára, az ún. konténerizációra és rugalmas menedzsmentre van szükségük, hogy a munkafeltételeket dolgozónként személyre szab-hassák, a mobileszközöket pedig egyenként más és más beállításokkal, jogokkal és korlátozásokkal lát-hassák el.

A vállalatok jellemzően erőforrások szűkében vannak a fentieket kezelni tudó It szakemberekből, létszám-bővítésre pedig ritkán van lehetőség. ugyancsak költségvetési gondot okoz az on-premise rendszer egyszeri beszerzési, telepítési költsége, valamit az It munkatársak oktatása. A felhő alapú eMM megoldás havidíjas konst-rukciójánál fogva nem okoz egyszeri nagy terhet. Használatba vétele a vállalati környezetben rendkí-vül gyors, azonnal vállalati értéket termel, hiszen a felhőalkalmazás szolgáltatójának szakemberei kész bevezetési, üzemeltetési és kipróbált integrációs megoldással rendelkeznek. A felhőalkalmazás ter-mészeténél fogva olcsón skálázható, azonnal rea-gál a vállalati igények növekedésére. Az adatvesztés kockázata megszűnik a teljes vállalati flottára nézve a rendszeres és biztonságos központi mentés és hely-reállítás segítségével.

mit tud adni egy korszerű felhő-alapú emm megoldás?A felhőalapú eMM szolgáltatás minden infrastruk-túrát biztosít, a kezelhetősége egyszerű, tökéletesre csiszolt, akár egyetlen vállalati It adminisztrátor is könnyedén, percek alatt megbirkózik a vállalat mo-bilflottájával, a mobilalkalmazások konfigurálásával és a vállalati tartalmak megosztásával a felhasználó által preferált bármilyen eszközön.

Globálisan elérhető, és a legszigorúbb biztonsági és adatvédelmi követelményeknek megfelelően kezeli a vállalati címtárakat, az e-mailhez, Wi-Fi-hez és a VPn-hez alkalmazható használói jelszavakat, a hitelesítési és biztonsági beállításokat a mobil eszközökön.

A mobileszköz tartalommenedzsmentje (MCM - Mobile Content Management) külön figyelmet fordít a kulcsfontosságú fájlok és prezentációk biztonságos hozzáféréséhez, törléséhez és karanténba zárásához. Képes távolról törölni a vállalati adatokat a flotta egy készülékének elvesztésekor, ellopásakor vagy termé-szetes leselejtezése esetén.

Az eMM mobil alkalmazásmenedzsment (MAM - Mobile Application Management) az egyes alkalma-zás életciklusát felügyeli, kezeli azok elérhetőségét az ún. vállalati app-katalóguson keresztül, amelyekbe egyformán regisztrálhatók nyilvános és vállalati alkal-mazások. A MAM biztosítja a vállalati alkalmazások szigorú elválasztását a személyes alkalmazásoktól, megfelelő adathozzáférési elvek alkalmazása mellett.

A felhőalapú eMM könnyedén integrálható a válla-lat helyszíni telepítésű e-mail rendszereivel és képes a hozzáférések egyesített szabályozására (például Microsoft exchange esetén). Képes valós idejű kap-csolatot kezelni az AD / LDAP címtár szolgáltatások esetében, elérhetővé téve a megfelelő felhasználói hitelesítést és a vállalati csoportok integrációját.

FeDezze FeL A FeLHőALAPú VáLLALAtI MobILMeneDzsMentLeHetősÉGeIt A t-systeMs MAGyARoRszáG szAKeMbeReI-neK VezetÉsÉVeL A FutuRe zone beMutAtóteRMÜnKben! szeRezze MeG eLső benyoMásAIt A MeGoLDás eLőnyeI-RőL, tAPAsztALJA MeG És ALKosson VÉLeMÉnyt A GyAKoR-LAtbAn A nAGyVáLLALAtI MobILItás KezeLÉse teRÉn, bő-Vítse IsMeReteIt VeLÜnK!

verebélyi AttilA

telekommunikációs szakértőt-systems Magyarország

38

K ö z e l i t á v o l s á g

nemLÉGbőL Vett térKépeKKel

távérzéKelés Az AgráriumbAn

Közhelynek hangzik, de (pont) attól igaz: a digitális for-radalom megállíthatatlanul tör utat magának minden téren, egész iparágakat, vertikumokat formál át, miköz-ben új szereplőkkel, új üzleti modellek jönnek létre. Nem vonhatja ki magát ebből a folyamatból az agrá-rium sem, sőt, a digitalizációval korábban nem tapasz-talt hatékonyságnövelés és kockázatcsökkenés érhető el az ágazatban. A technológia segít a munkafolyama-tok optimalizálásában, valamint kiszámíthatóbbá teszi a külső körülményektől nagyban függő termelést, nem is beszélve arról, hogy jelentős versenyelőnyre tehet szert, aki a modern vívmányokat alkalmazza.

39

K ö z e l i t á v o l s á g

Az innovációra épülő mezőgazdaságban találkoznak egymással az agráriumban észlelhető technológiai fejlesztések (precíziós gépek, drónok, szenzorok, RFID-rendszerek), az infokommunikáció legújabb trendjei (Iot, cloud, big Data adat-elemzés stb.) valamint azok az alkalmazások, „know-how-k”, amelyekkel valóban hasznosítható információk nyerhetők ki a fentebb említett eszközök és techno-lógiai megoldások segítségével. Az építőkockák tehát megvannak ahhoz, hogy a teljes termelési folyamat It támogatottságú legyen, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. Hiányoznak azonban még azok az end-to-end megoldások, amelyek használatával a gazdálkodók egyszerűen és hatékonyan irányíthatják és kontrollálhatják folyamataikat.

Precíziós gép ≠ precíziós gazdálkodásA precíziós vagy más néven helyspecifikus mezőgazdálkodás már a ’90-es évek-től megjelent külföldön és jelen van Magyarországon is, igaz, ahogy sok más területen, itt is jelentős változás történt a több mint húsz év alatt. egyre ponto-sabb adatok állnak rendelkezésre a gazdálkodók számára, ma már centiméte-res pontossággal lehet feltérképezni és művelni is egy földterületet. Az agrár- és térinformatikai rendszerek használatával az adatelemzések is hatékonyabbak. A precíziós munkagépek viszont önmagukban még nem teremtik meg a precíziós gazdálkodást, kell mögéjük ugyanis olyan információs adatbázis, erős informa-tikai háttér, amely többlettudást ad, és rendszerszintre emeli a teljes folyamatot. A precíziós gazdálkodás alapja a 21. század kőolajának mondott az adat, hiszen a mezőgazdasági termelés során is rengeteg adat keletkezik. Manapság ezek az adatok is éppúgy fontos részei gazdálkodásnak, mint például a vetőmagok, mert felhasználásuk a termelési és döntési folyamatokban fenntartható, hatékony és gazdaságos termelést tesznek lehetővé. Az adatok megfelelő értelmezése pe-dig a termelés bármely szakaszában megteremti a gyors és pontos beavatkozás lehetőségét.

meglévő alapokraA t-systems Magyarország jelentős tapasztalattal rendelkezik agrárinformatikai megoldások terén, különös tekintettel a szakigazgatásban használt rendszerek fejlesztésében. Az innováció azonban nem állhat meg itt, a vállalat szakemberei jelenleg egy, a mezőgazdaságban használható légifelvételre épülő technológiai megoldáscsomag kifejlesztésén dolgoznak. A fejlesztés lényege, hogy a távérzé-kelésből kinyert adatokat, információkat döntéstámogató eszközként használják a gazdálkodók. A távérzékelés történhet drónnal, kisgéppel vagy akár műhold segítségével, a különböző eszközök különböző igényekre adhatnak megoldást. Drónnal például 1-300 méter magasságban lehet repülni, kisgéppel az 1000 méteres magasságban, ezért más-más felvételeket készítenek ugyanarról a te-rületről. ezeket egészíthetik ki, de akár ki is válthatják a felbontástól függően a műholdképek is. A kulcs az, hogy a felvételekből milyen adatok nyerhetők ki, és ezeket hogyan lehet valóban használható információkká alakítani a felhaszná-lók számára. A t-systems megoldásának alapja három lépésből álló folyamatból áll: az első a már említett képfelvételi eljárás, a második az úgynevezett előfel-dolgozás, amikor a képet javítják és ráhelyezik a térképre, a harmadik pedig az a konkrét döntéstámogatás, ami segít értelmezni a felvételből kinyert adatokat. Mindezekből születik egy konkrét javaslat a földterület művelésére vonatkozóan.

Földön, vízen, levegőbenA távérzékelésre alapozott technológia alkalmazása – a precíziós mezőgazdaság részeként – számos módon lehetséges. Az adott terület talajadottságait felmérve például menedzsment zónákat lehet beállítani, vagyis ahol silányabb a minőség, oda nagyobb mennyiségű tápanyagot adagol a traktor. A felvételek képesek vad-károk által sújtott, belvízzel elöntött helyek vagy éppen kártevőkkel terhelt táblák meghatározására. ezekből a példákból is látható, hogy számos lehetőség van a területeket nagy pontossággal feltérképezni, helyspecifikus információkat

nyerni. A távérzékelés során használt eszköz dolgozhat hozamtérképekkel, a növények életképességét meghatározó nDVI (vegetációs index) térképekkel. Minél komplexebb a kép, annál megfelelőbb döntés hozható a javasolt munka-végzéssel kapcsolatban. Az adott földterület feltérképezésére használt eszköz előre megtervezett utat jár be. A korábban alkalmazott képfelvételi technológiák-hoz képest a drónnal készítettnél időben közelebb kerül egymáshoz a felvétel elkészítésének ideje és a kép megtekintésének ideje, ezzel biztosítva, hogy aktuális állapotot láthasson a felhasználó.

A t-systemsnél jelenleg is folyamatban lévő projekt részeként arra keresnek válaszokat a szakemberek, hogy a kísérleti drón által feltérképezett terület(ek) sajátosságaiból, a keletkező adatokból milyen hasznos információkat lehet kinyerni, értelmezni és megfelelő válaszokat adni. A hosszútávú cél nem feltét-lenül az, hogy más munkáktól elvéve az időt, a gazdák drónokat reptessenek területük fölött (ennek egyébként jogi szabályozása sem teljesen tisztázott még), hanem az, hogy a szolgáltatás jelleggel, a konkrét munkafolyamatokat támogató tanácsadást kapják meg – online, vagy személyesen. A precíziós gazdálkodás-nak ugyanis az említett technológiai vívmányok, infokommunikációs trendek és alkalmazások mellett fontos része a felkészült tanácsadói hálózat is, akik az ada-tokat megfelelő kontextusba ágyazva, naprakész tudással rendelkezve nyújtanak segítséget a termelők számára.

zsoldos tAmásszenior üzleti konzultánst-systems Magyarország

40

A n A g y v á l l A l A t

februárban látványos sajtótájékoztató ke-retében indult útjára a Magyar Telekom Csoport új, pályaorientációt előtérbe he-lyező önkéntes programja a legyél Te is Informatikus!. A kezdeményezés célja az IT és műszaki karrier népszerűsítése a diá-kok, pályaválasztó fiatalok körében, még-hozzá nem is akárhogyan: hiteles, a válla-latcsoportnál dolgozó szakemberek által.

A telekom és a t-systems Magyarország önkéntesei saját tapasztalataikat osztják meg a hallgatósággal a 45 perces interaktív előadások során. A visszajel-zések egyértelműen pozitívak, a diákok, az előadók és a tanárok is feltöltődnek egy-egy ilyen alkalom után, persze mindannyian máshogy. A gyerekek inspirációt, személyes példát kapnak, az önkénte-sek pedig azzal, hogy új közegben mutatkozhat-nak be, hivatásukat magasabb szinten élhetik meg. Az előadások energizáló hatásúak, a szervezett ön-kéntesség pedig a kollegialitás új dimenzióját teremt-heti meg. Mindemellett az előadásokkal nemcsak az informatikus hivatás népszerűsítése a cél. Épp eny-nyire fontos, hogy az előadók felhívják a gyerekek figyelmét arra, milyen erőteljes hatással lesznek

jövőbeli karrierjükre az elsajátított digitális kompeten-ciák. Az informatikus szakmával kapcsolatban meg-cáfolva a sztereotípiákat azt mutatják be, bárkinek lehet köztük helye, a közhiedelemmel ellentétben nemcsak matekzseniknek. Az is cél, hogy megmu-tassák, az informatika nem egyenlő azzal a képpel, amely sokak fejében él a szakmáról.

Külön ösztönző modul szól a lányok felé, hiszen jelen-leg az informatika férfi dominanciájú világ, pedig a lá-nyok számára is rengeteg perspektívát kínál. A női in-formatikusok például átlagosan sokkal kevesebb időt töltenek álláskereséssel, mert sok munkakörben job-bak, hatékonyabbak tudnak lenni, mint férfi kollégáik. A program inspirációadás mellett iránymutatást is ad, segítve a fiatalokat abban, hogyan kezdhetnek neki a pályának. ezért az előadásokon túl folyamatosan fris-sített tartalommal, az It területeit és „arcait” bemu-tató cikkekkel, érdekességekkel weboldal is segíti az orientációt, www.legyelteisinformatikus.hu címen.

A telekom Csoporton belül az önkéntességnek már komoly hagyománya van, nem csak jótékony-sági célú akcióban vesznek részt a kollégák, ha-nem például az okosdigitális programmal már

megtapasztalhatták a tudásalapú CR tevékenységet is. Most, az új programmal további szakembereket várnak önkéntes előadóknak, elsősorban azokat, akik az infokommunikációs vívmányokról, jelenre és jövőre gyakorolt hatásairól szeretnék a fiatalabb ge-nerációkat megismertetni.

„A gyerekek számára az informatikus nehezen megfogható szakma, a jogi, orvosi, pénzügyi pályá-kat jobban értik, ezért én az előadások során nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy bemutassam, az infor-matika mindenhol körül vesz bennünket, és éppen ezért informatikusokra mindenhol szükség van.”

vAlódi példát

A n A g y v á l l A l A t

41

– fogalmazza meg tapasztalatait németh ákos, a t-systems Magyarország értékesítési menedzsere, aki már számos előadást tartott a gyerekeknek. „nagyon eltérőek a gyerekközösségek, de a reakci-óikból elég jól ki lehet szűrni, mi érdekli őket. nem bánom, sőt az a cél, ha az előadás interaktív beszél-getéssé változik, mert így tényleg az őket foglalkoz-tató témák kerülnek felszínre. Azt is próbálom nekik hangsúlyozni, hogy annak a jövőnek, amelynek képei az előadás során felvillannak, ők nem csak részesei, hanem kitalálói is lehetnek.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy önkéntesként mi okozza a legnagyobb élményt az előadások kapcsán németh ákos így foglalta össze tapasztalatait: „Ha lá-tom, hogy felgyullad a fény a szemükben, mert valami olyasmiről beszélek, amiről nem is gondolták, hogy köze van az informatikához, az számomra is vissza-jelzés, hogy érdemes csinálni.”

Habók Lilla, a t-systems Magyarország elemző ter-vezője nem csak önkéntesként vesz részt a program-ban, már a tananyag kidolgozásában is aktív szerepe volt. „tavaly kezdtünk el dolgozni egy vezetőképzés fejlesztési projekt keretein belül azon, hogyan le-hetne – reflektálva az It szakmában jelentős munka-erőhiányra – a fiatalok számára megmutatni, érde-kessé tenni az informatikát. ennek a teamnek már nagyon sok vonatkozó jó ötlete volt, amelyeket az-tán a Legyél te is Informatikus! program kidolgozása

során továbbvittünk.” – mesél a kezdetekről Habók Lilla. Az előadás elején egy online applikáció segít-ségével megkérdezik a gyerekeket, ismernek-e kör-nyezetükben informatikust, vannak-e köztük lányok, és ők maguk szeretnének-e ebben a szakmában el-helyezkedni. A válaszokból tendenciális kép, hogy az ismerős informatikusok kb. 90%-a férfi. Lilla azon-ban példa lehet a lányok előtt is, hiszen ez előadások

után többször előfordult már, hogy lányok külön is érdeklődtek hol tanuljanak tovább, hogyan lehet el-kezdeni építeni az informatikus pályát. „ezek az élmé-nyek megerősítenek abban, hogy van értelme ennek a speciális pályaorientációnak. De általában is jó ta-pasztalataim vannak az iskoláktól. Volt olyan, ahol a médiaszakos diákok készítettek velem riportot a suli tv-be, így az LtI még több gyerekhez eljutott.” –teszi hozzá Lilla.

A Legyél te is Informatikus! legnagyobb ereje, és si-kerének titka, hogy nincs, nem is lehet két egyforma előadást tartani. egyrészt minden „oktató” másra helyezi a hangsúlyt, másrészt a gyerekcsapatok is eltérőek. Az előadások nem csak iskolákban mű-ködnek, számos rendezvényen például az educatio kiállításon vagy a Play It show-n is bemutatkozott már a program. Hosszú távú cél, hogy a Legyél te is Informatikus!-ban az önkéntesek és a gyerekek mel-lett a pedagógusok és a szülők is megtalálják a ma-guk helyét, mert ők a diákok pályaválasztásban aktív véleményvezér szerepet töltenek be. A programnak ezért a közeljövőben része lesz pedagógus elismerés is. A Legyél te is Informatikus! a nyáron sem áll le, a szünidő során táborokba is elviszik a programot az önkéntesek.

digitális témahéten oktattakA Magyar telekom Csoport két programjával is csatlakozott az idén először megrendezett Digitális témahéthez: a Legyél te is Informatikus! és a telekom okosdigitális keretében együttesen közel 100 előadás valósult meg országszerte több mint 60 iskolában. Az április első hetében tartott témahét célja a digitális pedagógia és szemlélet terjesztése és alkalmazásának mélyítése, a digitális készségfejlesztés és a diákok informatikai pályaorientációja volt. A kezdeményezéshez csatlakozó is-koláknak lehetőségük nyílt az általuk választott témákat digitális eszközökkel és módszerekkel feldolgozni. A Legyél te is Informatikus! 40 iskolában több mint 2500 diákhoz, az okosdigitális pedig 22 iskolában 600 gyerekhez jutott el országszerte.

e g y ü t t l e h e t s é g e s

42

A partneri összefogás nemcsak az érté-kesítésben és a projektek megvalósításá-ban éri meg a vállalatoknak. A közös mar-ketingre is igaz, hogy az egész több lesz, különösen, ha a cégek olyan merész kam-pányokra is hajlandók, mint a t-systems Magyarország és a Cisco.

A videón egy öltönyös férfit látunk íróasztala mögött, ahogy komoly hangon kéri számon beosztottjain az elmúlt negyedéves eredményeket. Hamarosan kide-rül, hogy a beosztottak videotelefonos kapcsolaton keresztül vesznek részt a megbeszélésen, fizikailag nincsenek jelen. egyszer csak betántorog a képbe egy fürdőnadrágos, láthatóan részeg férfi, majd meg-próbál megtámaszkodni a főnök mögötti falon. A fal helyett azonban csak egy papírparaván van – ez át-szakad, és előtűnik egy medence, ahol éppen egy, a Playboy-villához illő parti zajlik. Lebukás!

A jelenet nem egy kabaréműsorból való, hanem a t-systems Magyarország és a Cisco közös marketing-tevékenységének első gyümölcse. Készítői nem kis kockázatot vállaltak, amikor egy vállalati termék nép-szerűsítésére ezt a nem éppen megszokott formát vá-lasztották, de merészségük kifizetődött.

kölcsönös előnyökRégi és szoros kapcsolat fűzi össze a t-systems Magyarországot, valamint a Ciscót. A két cég mérnökei és értékesítői már számos ügyfél-nél dolgoztak együtt; szponzorként rendsze-resen támogatják egymás rendezvényeit; és a

t-systems budafoki úti székházában talál-ható Futurezone bemutatóterem is szép pél-dája a kölcsönös előnyök mentén megvalósított együttműködésnek.természetesnek tűnt, hogy ezt a kapcsolatot a vál-lalati tevékenység más területeire, így a marketingre is kiterjesszék. A valódi lehetőség akkor jött el, ami-kor néhány évvel ezelőtt a Cisco megújult marke-tingpolitikájának keretében nagyobb hangsúlyt kez-dett fektetni a partnerekkel, például a t-systems Magyarországgal való közös piaci megjelenésre. A másik oldalon is nyitott fülekre talált a kezdemé-nyezés, hiszen az egyik legfontosabb stratégiai part-nerrel való közös marketingtevékenység a t-systems számára is komoly előnyöket tartogatott, teszi hozzá szalkai Réka, t-systems Magyarország szegmens-marketing kompetenciaközpontjának vezetője.így indult 2014 elején a két cég közös co-branding tevékenysége. „Az ilyen marketingkampányok alap-vető célja a szinergiák kihasználása, a közös célok elérése. ennek érdekében megkeressük azokat a területeket, ahol a két cég portfoliója kiegészíti egy-mást, így nincs semmilyen rivalizálás” – mesél Deák Anikó, a Cisco Magyarország marketingvezetője az előkészítés fontosságáról.

Feszegetve a határokatIlyen kölcsönösen fontos területnek találták az IP alapú kommunikációs megoldásokat, így elsőként erre esett a választás. A következő lépés az volt, hogy megtalálják a leghatásosabb kommunikációs formát. A business-to-business (b2b) vonalon meglehetősen behatároltak a marketing lehetőségei, de ezen belül olyan megoldást kerestek, amellyel ki tudnak tűnni a hasonló b2b promóciók háttérzajából. Két okból is szükség van a kreatív, akár meghökkentő kampányokra – magyarázza szalkai Réka. egyrészt az informatikán belül mindenki ugyanazokat a dön-téshozókat igyekszik megszólítani, így hatásosabb egy olyan üzenet, amelyik képes átlépni a megcél-zottak ingerküszöbét. Másrészt nagyobb hatást lehet elérni azokkal a csatornákkal, ötletes módszerekkel, amelyeket az üzletemberek magánemberként már ismernek.így született meg a cikk elején bemutatott vírusvideó. „Kellett ehhez egyfajta bátorság, mert ez a videó nem-csak meghökkentő, hanem egy kicsit a határokat is feszegeti. nem voltunk biztosak abban sem, hogyan fogadják a két cégnél a kész művet, de nem kellett csalódnunk. Amikor a videó publikálása után más or-szágokban dolgozó kollégákkal találkoztam, sosem

1+1Az néhA

e g y ü t t l e h e t s é g e s

43

mulasztották el megjegyezni, hogy „aha, te csináltad azt a videót!” – mesél a fogadtatásról Deák Anikó. De nem csak a két cégnél, hanem a youtube-on is kiugró sikere lett a klipnek, és nagymértékben erősítette a megoldás és a két cég ismertségét, így mindenkép-pen elérte a célját.

szorosabb kötelékekAz első közös munka olyan jól sikerült, hogy azóta évente több kampányt is levezényelt a t-systems és a Cisco. ezeket nem könnyű beilleszteni a két cég saját marketingtevékenységei közé, de eddig mindig sikerült. „Ha megtaláljuk a közös pontokat, a két cég

együtt sokkal erősebb hatást tud elérni, mint egyedül. Megoszlanak a költségek, viszont összeadódik a két cég szakmai tudása. ez kimondottan olyan eset, ami-kor 1+1=3” – teszi hozzá szalkai Réka.A közös marketingkampányoknak lett egy kedvező közvetett hatása is: a kapcsolatok más szintjein is hozzájárulnak az együttes munkához. A két cég in-formatikai szakemberei ugyan korábban is jól meg-értették egymást a közös projektek során, viszont a meglévő, szoros kötelékeket is tovább tudja erősíteni, amikor egy-egy co-branding kampányok előkészíté-sébe bevonják őket. ezen túlmenően pozitív meg-erősítést jelent számukra, ha látják, hogy a két cég

közösen jelenik meg a médiában, a kampányokban, támogatja egymás rendezvényeit. A sikeres akciók ezek után őket is jogos büszkeséggel töltik el.Márpedig az akciók sikeresek. „Jó érzés, hogy cégen belül és a szakmában is elismerik a kampányainkat, de végső soron az a legfontosabb, hogy a marketing mennyire tudja támogatni az üzletmenetet. ebből a szempontból is kimondottan sikeresek vagyunk, hi-szen a két cég együttműködéséből származó bevéte-lek szépen nőttek az elmúlt évek során” – vonja meg végül a mérleget szalkai Réka.

díjnyertes akcióA t-systems Magyarország és a Cisco egy 2015-ben forgatott videója díjat is nyert gerillamarketing kategóriában. Az egyik It-biztonsági rendezvényen egy bűvész segítségével pendrive-okat csempésztek a látogatók zsebébe, akik csak akkor jöttek rá erre, amikor az előadás kezdetén elárulták nekik a turpisságot. „Az akcióval azt az üzenetet kívántuk átadni, hogy milyen könnyen juthat be egy informatikai kártevő a szervezetbe. A visszajelzések alapján jól átment az üze-net, ami nagyon jó visszajelzés a kampány mögött álló marketingcsapatnak” – fogalmaz szalkai Réka.

44

e g y ü t t l e h e t s é g e s

„Mások a világaink, mégis értjük egymást!” – az autizmus világ-napjához kapcsolódva jelentette be a Magyar Telekom Csoport az Autistic Art – Mosoly Otthon Alapítvánnyal kötött civil straté-giai partnerséget.

Magyarországon közel százezren, vagyis körülbelül minden századik ember él autizmussal, de számos esetben nem azonosítják ezt a fejlődési zavart, ezért nagyságrendileg hatvanezer diagnosztizált esetről tudunk. A számoknál is so-katmondóbb az a tendencia, hogy az autizmussal élők száma folyamatosan növekszik, az egyesült államokból érkező adatok alapján például már minden 68. ember ezzel a rendellenességgel él. A Magyar telekom márciusban kö-tött civil stratégiai partnerségi együttműködést az Autistic Art-Mosoly otthon Alapítvánnyal, annak érdekében, hogy a figyelemfelhívás mellett az infokom-munikációs cég saját eszközeivel nyújtson segítséget a civil fenntartású ottho-nokban élő autisták számára.

Az autizmus az agyi működés alapvető fejlődési területeit érintő zavar, amely egész életen át fennmarad, jelentős nehézségeket okozva a kommunikáció, a szo-ciális viselkedés, a rugalmas gondolkodás és a képzelet terén. Az autisták között is eltérő az érintettség mértéke, ezért alapvetően spektrumzavarként definiálható, amelynek hátterében döntően genetikai tényezők és részben az idegrendszert ért károsító környezeti hatások állnak. A legfeltűnőbb az autisták esetében talán a kommunikációs készségek hiányossága, sokan közülük bár képesek lennének rá, nem beszélnek, míg mások leginkább egyoldalúan kommunikálnak. Az autista emberek nehezen alakítanak ki kapcsolatokat, nem észlelik megfelelően mások érzéseit, szociális készségeik elmaradnak ép társaikétól.

A csaknem tíz éve működő Autistic Art – Mosoly otthon Alapítvány a 16 évesnél idősebb autista fiatalokra igyekszik felhívni a társadalom figyelmét, akik kinőt-tek már az oktatási rendszerből, de önálló életvitelre nem, vagy csak korlátozot-tan képesek, ezért lakóotthonokban élnek. Az alapítvány országszerte 11 ilyen

világtágrA zárt

45

e g y ü t t l e h e t s é g e s

civil fenntartású, általában érintett szülők vagy szülők közössége által létrehozott otthont támogat. Az otthonokban élők száma változó, van ahol 10-en máshol 60-70-en is laknak, összesen több mint kétszáz autista él ezekben az intézmé-nyekben. Az otthonokban lakók számukra megfelelő, komfortos környezetben élnek, és speciális foglalkozásokon vehetnek részt. Mindemellett fontos szem-pont, hogy a szülők is biztonságban, megfelelő körülmények között tudhatják gyermekeiket, miközben ők nem esnek ki a munka világából. Az otthonok nor-matív támogatása azonban töredéke a szükségesnek. Az Autistic Art – Mosoly otthon Alapítvány ezért elsősorban pénzügyi támogatás révén igyekszik segíteni a helyzeten, méghozzá speciális módokon is.

tarr Hajnalka képzőművész vezetésével 2010-ben két miskolci lakóotthonban indult rajzterá-piás foglalkozás, amely ma már 6 lakóotthon-ban működik, és az Alapítvány immár közel nyolcezer darabos autista rajzgyűjteménnyel rendelkezik. A művészeti program egyik ered-ménye, hogy felfedezett olyan autista alkotó-kat, akik bár önálló életvitelre nem képesek, rendkívüli vizuális kifejezőeszközökkel rendel-keznek. „A rajzolás során minden fiatal meg-erősítést, pozitív visszajelzést kap, bátorítjuk őket önkifejezésre, az a cél, hogy jól érezzék magukat, bármit is alkotnak.”- fogalmaz bella Viktória, az Alapítvány ügyvezetője.

A művészeti foglalkozások során elkészült raj-zok egy részéből az alapítvány kiállításokat szervez, a legizgalmasabb műveket aukcióra bocsátja, az ebből befolyt összegből pedig a lakóotthonokat támogatja. A kiemelkedő gra-fikákat az alapítvány márkája, az Autistic Art használja fel mintaként.

„Az egyik autista fiú, zana Kristóf például először csak az elé tett papír sarkába írta le kis betűkkel a nevét újra és újra, aztán később elkezdett színeket használni,

formáival beteríteni az egész rajzfelületet ma már ez a minta az egyik leg-népszerűbb Autistic Art design”- teszi hozzá bella Viktória. „számomra az egyik legmeghatóbb pillanat, amit átéltem az volt, amikor a tárt Kapu Galériában rendezett kiállításunkon láttam, milyen büszkék a szülők gyerme-keikre. ők ritkán élhetnek meg mások számára is érthető büszkeséget, ha sérült gyermekeikről van szó, ezért is volt nagy öröm őket így látni.”

A terápia jó hatással van a fiatalokra, többet mosolyognak, fejlődnek szociá-lis készségeik. A művészeti program a rajzokon keresztül segít megismerni az autizmussal élők nehezen megközelíthető, különleges, izgalmas világát. Az alko-tók képességeit hangsúlyozza és nem a nehézségüket emeli ki.

„Piacvezető telekommunikációs cégként segíteni azokon, akiknek a kommuniká-ció nehézséget okoz” – fogalmazódott meg a Magyar telekom és az Autistic Art között a Civil stratégiai Partnerségi együttműködés aláírásakor. A több éven át tartó együttműködés során a vállalat legfontosabb adománygyűjtő akcióinak ked-vezményezettje az alapítvány lesz. A 2015-ös Adni Jó! - sütiakcióból összegyűjt adományt adták át az alapítványnak, a tavaszi Vivicittán pedig a telekomos kol-légák az autistákért futottak. Az együttműködés azonban nem csak jótékonysági akciókra korlátozódik, a lakóotthonokban élők számára kedvezményes díjcsoma-got dolgoz ki a telekom. további tervek és ötletek születtek meg az partnerségből, a telekom technológiai megoldásokkal, infokommunikációs eszközökkel és szol-gáltatásokkal támogatja az otthonokat, a vállalat önkéntesei pedig az épületek felújításában nyújtanak segítséget.

„bízunk benne, hogy a telekommal példamutató együttműködés valósul meg, amelynek legfontosabb elemeként a magunk eszközeivel hatékonyan tudjuk segíteni az autizmussal élőket. A művészetterápia megnyitotta az utat hozzájuk, és a társadalom szélesebb rétegeihez is. Hiszünk abban, hogy ezzel segíthetünk az autisták zárt világa és a többségi társadalom közötti távolságot csökkenteni.” – fogalmaz bella Viktória.

A telekom az üzleteiben is meg kívánja jeleníteni a partnerséget: a tervek szerint az értékesítő kollégák autista fiatalok alkotásait ábrázoló sálakat, kiegészítőket viselnek majd.

világ

zana Kristóf autista és gerincsérült fiatalember, 2005 óta lakik a szent Gergely Lakóotthonban tatán. A rendkívül csendes fiú számára mind a hely- mind a hely-zetváltoztatás, a cselekvések kivitelezése nehézséget okoz. A környezete és főleg önmaga elfogadása segítette abban, hogy kibontakozzék. egy ideje már nem csu-pán a rajzlapok alsó egy négyzetcentiméterébe zsúfolja a mondanivalóját, hanem fokozatosan kitölti a rendelkezésre álló területet. ez a beszédében, az írásában is jellemző: egymásra tolulnak a hangok, betűk - mindig sok mondanivalója van. Ma már bátrabban szólal meg, sok levelet ír a számítógépen, gátlásai oldódtak. Gazdag belső világáról mindannyian tudtak, akik őt ismerik, de arról, hogy az valójában mi-lyen, nem volt tudomásuk. A képek információt adnak a belső értékeiről, a világlátá-sáról, segítenek, hogy a körülötte élők jobban megértsék őt.

A DeLFIn Díj odaítélésével a Magyar telekom a fenn-tartható fejlődés gondolatának népszerűsítését sze-retné elősegíteni a magyar vállalatok körében, és ezáltal ez irányú tevékenységüket ismeri el. Az elis-merést a fenntarthatóság terén kiemelkedő szere-pet vállalók kaphatják meg, odaítéléséről a beadott pályamunkák alapján szakmai zsűri dönt.

A vállalatok már működő projektekkel, programokkal indulhatnak a pályázaton, idén négy kategóriában: innováció a fenntarthatóságért esélyegyenlőség klímavédelemmel kapcsolatos

beruházás, fejlesztés fenntartható tudatformálás, oktatás

„A fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő fej-lődéshez elengedhetetlen, hogy üzleti partnereink, beszállítóink is hasonló szellemben gondolkozzanak és dolgozzanak. ennek ösztönzésére és elismerésére szolgál DeLFIn Díj.” – fogalmaz szomolányi Katalin a

vállalati fenntarthatósági központ vezetője. „A fenn-tarthatóság gondolata átszövi a vállalat egészét, ke-rekasztal-beszélgetéseinken és a Fenntarthatósági napi rendezvényeinkkel párbeszédet is kezdemé-nyezünk a minket és partnereinket leginkább érintő témákról. Látjuk, hogy erre egyre nyitottabbak a ma-gyar cégek, mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok.”

tavaly a fenntartható innováció kategóriában a már 2012-ben is DeLFIn- díjas budapest taxit üzemel-tető Rt 5 taxi Holding kapta az elismerést, amely létrehozta az ország első „zöld”, környezetbarát taxi-flottáját, és elsőként szerzett be elektromos taxikat. Klímavédelemmel kapcsolatos beruházás és fej-lesztés területén a zsűri az ericsson Magyarország take-back termékvisszavételi programját értékelte kimagaslónak, amelynek köszönhetően megvaló-sulta mobilhálózatok modernizálása során leszerelt berendezések újrahasznosítása. esélyegyenlőség kategóriában 2013 után ismét a Job személyzeti tanácsadó érdemelte ki a díjat, ezúttal a megváltozott

munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját segítő www.rehabjob.huportál, Facebook-oldal és blog létrehozásával. tudatformálás terén pedig a Hegyvidéki sportcsarnok és sportközpont (MoM sport) társadalmi felelősségvállalási tevékenységét ismerte el a zsűri a DeLFIn Díj odaítélésével, különö-sen a halmozottan hátrányos helyzetű sportolóknak rendezett versenyeket.

A 2016-os DeLFIn Díjat a telekom XVII. Magyar telekom Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetésén adják június 10-én. A pályázat nyertesei botos Péter üvegművész alkotását kapják, valamint meghívást a telekom idei Fenntarthatósági napjára, ahol be-mutathatják a fenntarthatóság terén elért eredmé-nyeiket. emellett 2-3 perces, a nyertes pályázatot bemutató film készül, a nagyvállalati díjazott bemutat-kozási és kiállítási lehetőségben részesül a t-systems Magyarország 2016-os symposiumán.

delfinDELFIN– eGyÜtt A

fenntArthAtó JöVőÉRt

A fenntarthatóság terén kiemelkedő szerepet vállaló beszál-lítóit 2008 óta díjazza a Magyar Telekom, a DElfIN Díjat (Díj egy Elkötelezett, fenntartható, Innovatív Nemzedékért) olyan partnereknek ítélik oda, akiknek a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettségük kimagasló, fenntarthatósági teljesítményük pedig példamutató. 2013-tól a díjat már nem csak saját be-szállítói között hirdeti meg, hanem minden Magyarországon tevékenykedő vállalkozás pályázhat az elismerésre.

46

e g y ü t t l e h e t s é g e s TEREMTÜNK A TECHNOLÓGIÁVAL.

EGYÜTT LEHETSÉGES.www.t-systems.hu

Teremtunk_a_technologiaval_205x275_Jovokep_magazin.indd 1 11/05/16 14:58

delfinDELFINTEREMTÜNK A TECHNOLÓGIÁVAL.

EGYÜTT LEHETSÉGES.www.t-systems.hu

Teremtunk_a_technologiaval_205x275_Jovokep_magazin.indd 1 11/05/16 14:58

VANNAK, AKIK ÚJ PERSPEKTÍVÁBÓL LÁTJÁK A VILÁGOT

Fedezze fel Ön is az IoT-ra épülő lehetőségeket!A T-Systems Magyarország Önnek is olyan perspektívát ad vállalkozásához, amellyel hatékonyan alakíthatja a jövőt befolyásoló folyamatokat. Látogasson el az ujperspektiva.t-systems.hu oldalra, és ismerje meg a világot IoT szemmel.

ujperspektiva.t-systems.hu

(1912-1954)

Alan TuringFELISMERTE, HOGY A SZÁMÍTÓGÉP

SEGÍTHET AZ EMBERNEK A GONDOLKODÁSBAN

iot_jovogep.indd 1 10/05/16 09:54