h́ ́ b

2015. ÁPRILIS – NISAN-IJAR 5775. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XIII. REG. ÉVF. 4. SZÁM, 227. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓTeltházas volt a rendezvény

Koncert a Komáromi Napok keretében a Menház kertjében (foto: Kollár Zoltán)

Komáromi Napok a Menházkertjében

Amikor tavaly nyáron befejeződött a Menház kertjének felújítása, célul tűztükki, hogy a pihenés mellett kulturális programoknak is otthont ad majd a tu-

jákkal körülölelt terület. Az idei Komáromi Napok programsorozatába GerendásPáter és gyermekei koncertjével kapcsolódtunk be, melyet ebbe az új közösségitérbe hirdettünk meg. A napsütéses vasárnap délután több mint százan voltak kí-váncsiak a koncertje. Vendégeink megízlelhették a budapesti Semes pékség kó-ser termékeit is. A Gerendás család muzsikája betöltötte a Dávid-csillaggal díszí-tett kertet, s vidám pillanatokat szerzett minden résztvevőnek. Köszönet mind-azoknak, akik közreműködtek a koncert megszervezésében. �

PA

MártírnapAKomáromi Zsidó Hitközség ez-

úton hív meg minden jóérzésűembert a Komárom és környéke zsi-dósága deportálásának 71. évfordu-lója alkalmából rendezendő megem-lékezésre, melyet 2015. június 14-én,vasárnap 10:30-kor tartunk a komá-romi zsidó temetőben (Aranyemberutcája).

Ünnepi beszédet mond: Dr. Frö-lich Róbert, a Dohány utcai zsinagó-ga főrabbija.

Közreműködik Rudas Dániel kán-tor. 12:00-kor közösen gyújtunk gyer-tyát az áldozatok emlékére a zsinagó-gában. Emlékezzünk együtt! �

Kóser pékárurendelhető

Kóser barcheszt és egyéb pékárút (apékség teljes választékából – www.

koserpekseg.hu) legközelebb június12-re (péntek) rendelhetnek. Rende-léseiket, június 3-ig, szerdáig várjuk akile@menhaz.sk címen vagy a 7731-224-es számon. �

Savuot ünnepeSavuot ünnepe 2015. május 23-án,

szombat este kezdődik. Hagyomá-nyaink szerint ilyenkor az egész éj-szakát tanulással töltjük, a Tóraadás-ra emlékezve. A főünnep két napjamájus 24-e vasárnap és 25-e hétfő. �

MegemlékezésNagymegyerenNagymegyeren 2015. június 14-én,

17:00-kor kezdődik az idei Már-tírnap a városközpontban, az emlék-táblánál. Ünnepi beszédet mond Tot-ha Péter Joel rabbi, közreműködik,Budai Miklós kántor. A szervezők vár-nak mindenkit! �

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a Shalom klubot és a KZSH-ttámogatták: dr. Vas Pál (Léva), Wagnercsalád (Komárom) és anonimitásukatkérő adományozók. Köszönjük!

� Az idei széderre Zev Stiefel pöstényirabbi smire maceszt küldött a komá-romi közösségnek. Köszönjük!

� A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz-ponti Szövetsége új vezetősége első ülé-sére júniusban Komáromban kerül sor.Nagy öröm számunkra, hogy kis közös-ségünk aktív életét bemutathatjuk az or-szágos elnökségnek.

� Hamarosan megjelenik a Menházrólszóló szórólapunk harmadik kiadása,melyben új képek mutatják be az elmúltévek felújításainak eredményeit.

� Elindult a kezdő héber csoport aMenházban Zuzana Toledano tanár-nő vezetésével. Hatan kezdték el a ta-nulást hétfő délutánonként.

� Elkezdődött a Menház kertjének nyá-ri karbantartása. A tavaly kialakított kert-be idén újabb bútorokat szerzünk be.

� A nyár közeledtével egyre több turis-ta keresi fel a Menházat. Továbbra isszeretettel várunk minden vendéget!

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Realizované s finančnou podporouÚradu vlády SR – program Kultúra národnostných menšín 2015. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

750 éves KomáromKomárom 750 évvel ezelőtt 1265. április 1-jén kapott városi rangot IV. Bé-

la királytól. Ebből az alkalomból a város megemlékezést rendezett. Az ün-nepség IV. Béla szobrának megkoszorúzásával kezdődött az Európa- udvar-ban. Ezt követően a Klapka téren felvonták a város zászlaját az erre az alka-lomra elkészült zászlórúdra. Ennek talapzatán emléktábla hirdeti a várossá vá-lást latin, szlovák és magyar nyelven. A megemlékezés a Tiszti pavilonban foly-tatódott, ahol ünnepi testületi ülésen díszoklevelet irt alá a két város ve-zetősége és megtekinthető volt az eredeti adományozó oklevél is. �

Pasternák Antal

Ünnepi nyitva tartása temetőben és a titkárságon

Akomáromi zsidó temető május 23-25-ig, szombattól hétfőig savout ünnepealatt zárva tart. A KZSH titkárságán 25-én hétfőn a fogadóóra elmarad. �

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

Őseink útmutatását követve idén istovábbadtuk az egyiptomi kivo-

nulás történetét a következő generá-cióknak.

A vacsora előtt péntek lévén Kabba-lat Sabbatot tartottunk a Schnitzer Ár-min Mikromúzeum megújult termé-ben. Közel hatvanan ülték körül aWallenstein Zoltán terem díszesen

megterített asztalait, hogy RiszovannijMihály vezetésével végigkövessék aszéder-rendjét. Az ismert dallamokatközösen énekelve mélyedtünk el atörténet elbeszélésében. Lépésről lé-pésre ismertük meg a szédertál ele-meinek jelentését. Az ízletes kóser va-csora ezúttal is Budapestről, a kóserLaky konyhából érkezett.

Az est folyamán kedves vendégünk,Deák Andrea, a MAZSIKE program-szervezője bemutatta a zsidó kulturálisörökség témakörben szervezett kirán-dulásaikat. Köszönet mindazok, akik azelőkészületekben segédkeztek! �

PA

Macesz morzsák a Menházban

Április 30-án Komáromba látogatottBudapestről a Herman Lipót Idő-

sek Klubja tagsága, Tolnai Judit vezeté-sével. A magyar komáromi állomásróltett séta fáradalmainak kipihenése utánmegtekintették múzeumunkat és a zsi-nagógát. A magukkal hozott kóserszendvicsek elfogyasztása után frissítők-kel és süteménnyel vendégeltük meg acsoportot. Közben meghallgatták Tol-nai úr részletes beszámolóját Komáromtörténelméről és nevezetességeiről. Azeső ellenére vállalkoztak egy rövid vá-rosnézésre, utána a kisvonat körbe vittea városon, majd a pályaudvarra fuva-rozta a csoportot. Visszajelzéseik szerintjól érezték magukat Komáromban. �

A budapesti Herman Lipót Idősek Klubja látogatása

Nyárindító kulturális és gasztronó-miai utcafesztivál Budapest bel-

városában! Helyszín: VII. kerület, Ka-zinczy utca Király és Wesselényi utcaközötti szakasza. Az egykori Keresztutca, ahol kóser húsüzemek, kóser ét-termek, rézüzemek, kártyafestő mű-helyek és kávéházak sorakoztak, egynapra szinte teljes hosszában szabad-téri színpadoknak, és a zsidó kultúrá-hoz kapcsolható, színesebbnél színe-sebb programoknak ad majd helyet.Az idei mottó: LENGYEL ZSIDÓK -ZSIDÓ LENGYELEK. Bővebb infor-máció és részletes program: http://www.judafest.org/utcafesztival �

Judafeszt utcabál Budapesten – 2015. június 7.

4

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

Kémcső Jenő és Spatula Sára újabbkalandjai 2013. november 8-án in-

dultak a BZsH Benjámin Óvodában. Azintézmény vezetőinek – Rádai Éva ésBíró Ildikó – meghívására éledt újjá akét éven át szünetelő tudománynépsze-rűsítő kezdeményezés. A kémiát az in-formális oktatás módszereivel népsze-rűsítő foglalkozás ma ismét visszatértZuglóba, hogy a gyerekek újabb gene-rációihoz hozza közelebb a természet-tudományok világát. A kémikus-segé-dek között szép számban akadtak olya-nok, akik már kísérleteztek együtt a kétfőhőssel.

A kicsik a rendhagyó óvodai programsorán mindennapi jelenségeket vizsgál-tak, a háztartásokban előforduló alap-anyagokat felhasználva. Az ételfestékekszínes világa, az ecettel, olajjal és tejjelvégrehajtott bemutatók mindenkit el-varázsoltak. A jég, a cukor, a só is fontosszerephez jutott a két csoport, közel 40gyermeket megmozgató délelőttön. Az50 perces foglalkozás végén oklevélbenrészesültek az óvodások.

Spatula Sára szerepében ezúttal isSzendy Barbara működött közre, Kém-cső Jenőt dr. Paszternák András (MTATermészettudományi Kutatóközpont,Anyag- és Környezetkémiai Intézet,Funkcionális Határfelületek Kutatócso-port) alakította.

A kémiát játékos formában bemutatófoglalkozás eredeti változatát PaszternákAndrás és Berényi Szilvia (az MTA Ké-miai Kutatóközpont fiatal vegyészei) ál-lították össze 2010-ben. 2013-tól SpatulaSára szerepében Szendy Barbara ifjúságivezető és programszervező működikközre. Bővebb információ a www.kuta-tok.net/kemcso weboldalon. �

A Szlovákiai Zsidó Hitközségek KözpontiSzövetsége közgyűlése

Kémcső Jenő és Spatula Sára másodszor a zuglóiBenjámin Óvodában

ASzlovákiai Zsidó Hitközségek Szövetsége tisztújító köz-gyűlésére Dunaszerdahelyen, 2015.április 26-án, va-

sárnap került sor. Az ellenőrző bizottsági beszámolók utánismertették a nemrég lezárult felmérés eredményét, en-nek kérdései a tagság létszámára, életkorára, vallási szoká-

saira vonatkoztak. Ezt követően került sor a szavazásra,melynek eredménye megerősítette tisztségében az eddigivezetőséget. Az elnök Igor Rintel, a két alelnök pedig Pe-ter Salner (Pozsony) és Richard Duda (Kassa). �

-p-

5

A közelmúltban jelent meg hiánypót-ló könyve, a Magyar idők a Felvidéken,melyben részletesen bemutatja a zsidó-ság helyzetét régiónkban a két háborúközti időszakban. A deportálások 71.évfordulójához közeledve mit emelneki ebből a korszakból?

Történészként számomra a témaegyik nagyon aktuális és fájdalmaskérdése abban áll, hogyan történhe-tett meg az, hogy a Magyarországhoz1938 őszén visszacsatolt területen(Dunaszerdahelyen, Léván, Kassánvagy Komáromban) ugyanaz (jogfosz-tás, gettósítás, haláltáborokba hurco-lás) lett a zsidóság sorsa, mint a tria-noni országterületen. Hiszen a cseh-szlovák államkeretek között (aholnem volt nyílt antiszemitizmus) szoci-alizált lakosság döntő többsége ugyan-úgy nem tudott szolidáris lenni a zsi-dósággal, mint a Horthy-korszak anti-szemita közbeszéde által húsz éven ke-resztül fertőzöttek. Közéleti – magyar– emberként pedig azt értem meg ne-hezen, hogy a szlovákiai magyar köz-vélemény miért nem érzi a soa súlyátaz egész közösségünk szempontjából.Miért nem érzi ezt olyan veszteség-nek, mint más huszadik századi tragé-diákat, noha a holokauszttal nem csupána mai Dél-Szlovákia közel harmincezer ál-dozatát veszítette el ez a közösség, de ezenfelül még a túlélők bizalmát is.

A komáromi Selye János Egyetemtanszékvezetőjeként hogyan látja ahallgatók tudását a régióban élő zsidóközösség történetével kapcsolatban?Az oktatás során előkerül-e egyáltalánez a téma?

A hallgatók hozott tudása nem csaka zsidó közösség sorsát, de általában arégió sorsát illetően nagyon kicsi. Mifelvállaltan nagy hangsúlyt helyezünka szlovákiai magyarok és Dél-Szlovákiatörténetének oktatására, s ennek azén felfogásom szerint szerves része azitt élő izraelita közösségek múltja is.Persze abban, hogy szinte nem tud-nak semmit erről a kultúráról, erősenbenne van a régió zsidóságára az el-múlt évtizedekben jellemző rejtőzkö-

dő magatartás. Az a mentalitás – s ittmost nem a komáromi hitközségregondolok, amely nyitni tudott kifelé –amely pl. a holokausztra való megem-lékezést kizárólagosan zsidó ügykéntkezeli. Pedig ilyenkor elsősorban ne-künk, keresztényeknek kellene szem-benéznünk magunkkal.

Amúgy a hallgatóinknak kötelezőenabszolválniuk kell a Holokauszt törté-nete c. tantárgyat, amelyben a középko-ri antijudaizmustól kezdve az újkori an-tiszemitizmuson át jutunk el a vészkor-szak történetéig. Ennek a tantárgynakaz első előadásán mindig két dolgothangsúlyozok a hallgatóimnak. Azt,hogy a holokauszt közös történetünk, ssokkal inkább árulkodik az elkövetők-ről, mint az áldozatokról, de azt is, hogya szenvedés nem tesz jobbá, vagyis egytörténész vagy épp történelemtanárAuschwitz miatt nem tehet úgy, minthaa zsidók jobbak lennének, mint mások.

Lát-e bármilyen antiszemita jelensé-geket a hallgatók esetleg az oktatókkörében?

Bár én még nem találkoztam közöt-tük ilyen jelenséggel, a nagy számoktörvényei szerint biztosan vannakolyan hallgatóink, akik előítéletekethordoznak magukban. Én azonbanhiszek abban, hogy az a szellemiség,amely a tanszéken uralkodik, hatássalvan a hallgatóinkra, s a világra nyitottemberek lesznek belőlük.

Nemrég átvette a somorjai FórumIntézet igazgatását. A neves kutató-műhelyben milyen, a zsidóság törté-nelmének, kultúrájának megismerésétsegítő kutatások folynak?

A Fórum Intézet – hadd dicsérjemegy kicsi kollégáimat – nem csak egynagyszerű szakmai műhely, de kiválóemberek baráti közössége is, amelyközösségben soha nem tapasztaltammég a legkisebb jelét sem a kirekesz-tés, az etnikai, vallási jellegű megbé-lyegzés gondolatának. Az intézet tu-dományos feladatai között – ha nemis mindig egyforma hangsúllyal –, demindenkor ott volt a dél-szlovákiaizsidóság kutatásának a célja is. Denem is tehetünk másként, hiszen azitt élő zsidóságot sohasem lehetettelválasztani a magyarságtól. MintKomlós Aladár írta le valahol:„…dupla bőrünk van: üsd előttünk amagyart és fáj… Üsd a zsidót és mégjobban fáj.” Vagyis nekünk felada-tunk kutatni a régió zsidóságának amúltját és jelenét is. Ehhez pedigmegpróbálunk kellő empátiával hoz-záállni, amit talán igazol, hogy márketten, Juhász L. Ilona és jómagamis kiérdemeltük a Kehila Haver díjat.Juhász L. Ilona többek között a ko-máromi izraelita temetőt térképeztefel tudományos eszközökkel, s amel-lett mélyen beleásta magát a régiózsidóságának a múltjába, szokásaiba.Engem pedig elsősorban a dél-szlo-vákiai zsidóság identitásának, a cseh-szlovák államhoz, a magyarsághozvaló viszonya izgat. Az intézetünk –Lang Tamással együttműködve – volta tavalyi évben a kezdeményezője ésmegvalósítója a holokauszt legna-gyobb szabású dél-szlovákiai megem-lékezésének, amelyre Kassán kerültsor, s ahol egy nemzetközi konferen-ciát és könyvbemutatót is szervez-tünk, amelynek keretén belül fel-avatták a dél-szlovákiai áldozatokkassai emléktábláját. �

PT

A túlélők bizalma is odaveszett Beszélgetés Simon Attilával

Simon Attilának hívnak. Egy gömöri kis falu, Bátka szülöttje vagyok. Egye-temi tanulmányaimat Pozsonyban végeztem, doktori fokozatomat és habi-

litációmat Pécsett szereztem. Jelenleg a somorjai Fórum Kisebbségkutató In-tézet igazgatója, s egyben a Selye János Egyetem tanszékvezető docense va-gyok. Emellett két lassan a felnőttkorba lépő gyerek apja és egy nagyszerű nőférje vagyok.

6

13. fejezet 4. rész A másnap, 1945. január tizenötödike, nem kezdődött

rosszul. Kaptunk meleg és édes tejeskávét, egy negyed ke-nyeret margarinnal és kolbásszal. Egy fél óra múlva, a reg-geli és csomagolás után, sorakozó és számlálás volt, majdmindenki kapott még egy fél kenyeret útravalónak és akinem gondoskodott kenyérzsákról, az bajban volt. A szemlerövid volt. Az őrség meleg szvetterekben, téli egyenruhá-ban és csizmával, vízhatlan esőköpennyel felszerelve körül-vette a menetet és mi megértettük, hogy nehéz napok vár-nak ránk. De ki képzelte volna, hogy ezekre a táborokra,amelyeket mi a pokol legaljának hittünk, még vágyakozvafogunk visszagondolni és a valódi pokol csak most kezdő-dik, a menetelés kezdetével.

Nem tudtuk, de velünk együtt vagy pár nappal utánunk azösszes környékbeli táborok is megindultak Németország belse-je felé. A németek nem akarták, hogy a táborok lakóit a min-den oldalról előrenyomuló szövetséges hadseregek felszabadít-sák, főleg nem az oroszok. Másrészt elpusztítani a zsidókat hely-ben, az sem volt olyan egyszerű. Most már a legfanatikusabbS.S. is látta, hogy a „végső győzelem” nincs közel, és nemsokáraszámadást kellesz adjanak a tetteikért és nem lesz már idő a mé-szárlás eltüntetésére. Ezért határozták el a halálmenetet. Denem voltunk egyedül az utakon. A fő és a mellékutak el voltaktömve a menekülő németek és kollaboránsok tömegeivel. Te-herautók, személykocsik, traktorok, lovas kocsik, talicskák, gye-rekkocsik, minden cókmókkal áramlottak nyugat felé, mene-külve az oroszok elől. A „Heerenvolk” tudta, hogy az oroszokbenyújtják nekik majd a számlát azért, amit az uralmuk alatt el-követtek. De azért még most is köveket dobáltak és zsidóztak,ha volt rá erejük. Időközönként mindenkinek le kellett térnieaz útról és átengedni a nagy német hadsereg teherautóit éstankjait. Sajnos ezeket a lélekemelő képeket nem láttuk gyak-ran, csak az útkeresztezéseken, mert minket igyekeztek a rejtettmezei utakon vezetni. De mindez későbbi dolog. Egyelőre csakazt tudtuk, hogy megyünk. Hova, merre, meddig?

A menettel együtt a hó is elkezdett esni. A nedves hó a tal-pakra ragadt és minden lépés nehéz lett. Tibivel az otthoni télikirándulásokról beszélgettünk, a családról, amíg el nem fárad-tunk. Ez a Tibi testi-lelki jó barátom volt, az arcát még most ismagam előtt látom, de a családnevére nem emlékszem. A nyír-egyházai patikusnak volt a fia, és ha jól emlékszem, azt mond-ta, hogy az apját még a gettóban ölték meg a magyar csend-őrök, szökési kísérlet miatt. Velem egykorú fiú volt, nálam egykicsit magasabb és az arca széles, húsos, vagy talán dagadt az éh-ségtől. Mind a ketten a kórházból jöttünk ki, pár héttel a me-netelés kezdete előtt. A táborban nem volt sok idő beszélgetés-re, mert nem dolgoztunk ugyanazon a munkahelyen és estén-ként elfoglaltak és fáradtak voltunk. De egymás fölött aludtunkés az év vége felé, amikor a kályha dacára nagyon hideg volt, le-jött hozzám és betakaróztunk az összes takarókkal. Hozott ne-kem egy párszor egy-két krumplit a munkájából és én szerez-tem neki egy hasmelegitöt és a régi kabátomat, amely mele-gebb volt, mint az övé és a kenyeret, amit Dzsonitól kaptam is

megosztottam vele. Most, a menetelés alatt, mindig együtt men-tünk. Miről beszéltünk? Általában az evésről, de nem volt sokereje az embernek a társalgásra. Mindjárt az induláskor meglett mondva, hogy aki kilép a sorból vagy hátra marad, golyótkap. A kápóink sietettek minket, mert tudták, hogy mindennap van hálóhely, ahová el kell érnünk, akármeddig tartson is.A menet egyre nehezebb lett. A vizes ruhák egyre nagyobb súly-lyal nehezedtek a vállunkra. Az ebédszünet csak egy fél óra volt,ételkiosztás nélkül. Ettünk az útravaló kenyérből és tudtuk,hogy nem nagyon kapunk többet. A félórai szünetet tulajdon-képpen csak azok kapták, akik elsőknek érkeztek, az utolsókalig hogy leültek, máris indulni kellett. Az egyetlen szerencse azvolt, hogy volt ott egy halom marharépa, Tibi felállt vizelni és el-takart és én ez alatt gyorsan kettőt elloptam, betettem a zsákbaés ez sokat segített nekünk a közeli napokban.

Ebéd után felállítottak, nem volt könnyű felállni, aztán el-indultunk. Legalább a járásban kimelegedtünk egy kicsit, dea ruhák maradtak vizesen, ahogy voltak. Beszélni nem volterők, csak emeltük a lábunkat, egyiket a másik után. Egy ke-resztúthoz érkeztünk, mentünk tovább egyenesen, az árok-ban egy rabruha csomót vettem észre. Odanéztem és láttam,hogy lelőtt heftling, azaz fogoly egy lágerből, aki előttünkment el itt. Csont és bőr, a rémülettől tágra nyílt szemét,nincs, aki lezárja. Ez az első ilyen útszéli holttest volt, amelyetláttunk, de nem az utolsó. Meggyorsítottuk a lépteinket.

A fagyott földet már vékony hóréteg borította, a havazásabbamaradt és még hidegebb lett. A nap kikukkantott a fel-hők közül és folytatta útját nyugat felé. Végre elérkeztünkegy nagy istállóhoz, amelyben csak néhány tehén maradt.Egy katonát állítottak őrizetükre azért, hogy tüzet ne gyújt-sunk. A konyhásoknak sikerült egy kis meleg kávét készíte-ni és a meleg új életerőt adott. Éhesek voltunk, a takarók, aruhák és a cipők nedvesek. Főleg a cipők miatt voltak gond-jaim, mert féltem, hogy a bokámon lévő sebek megint ki-újulnak majd, így is lett. Más problémám is volt. Egyre erő-sebben viszkettek a lágyékom és a hónaljam. Ha nem tud-tam volna, hogy most kaptam új alsóneműt, amelyek egye-nesen a fertőtlenítőből jöttek, tetűkre gyanakodtam volna.Nem foglalkoztam evvel sokat. Nagyon fáradtak voltunk éselaludtunk a nedves pokrócok alatt.

Reggel a menetelés második napjára ébredtünk. Az időderült volt és hideg. Ételt nem kaptunk, de a konyhásokmeleg kávét főztek cukorral és lehetett kapni még egy ada-got, ha az ember elég fürge volt. Akartam egy kis kenyeretenni, abból, ami maradt, de Tibi, aki a takarékosabb és ameggondoltabb volt kettőnk közül, nem engedte, és e he-lyett ettünk a marharépából, amit tegnap „organizáltam” Akonyhások előttünk indultak. Egy lovas szekerük volt és kü-lönben is jobb állapotban voltak, mint mi és a terv az volt,hogy ők annyi idővel előbb érkezzenek a déli pihenőhely-re, hogy valami ennivalót készíthessenek, vacsorára ugyan-úgy. A kocsin volt az élelmiszer, főleg az S.S. számára, a fő-szakács, egy betegesen kövér idősebb ember, aki rejtély,hogy miként, de átment az auschwitzi szelekción, és azótaaz őrnagy védelmezte. A szegény ló nem volt irigylésremél-tó és idővel elfáradt, de mi jobban. �

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

7

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Egy nap mindez megváltozott. Egykülföldi divatlap került a kezébe, ott alevelezési rovatban valaki hasonló prob-lémára kért tanácsot. A tanács egy kicsitradikális a számomra, mert az javasol-ták, hogy az illető cserélje ki az egészruhatárát egy-két alapszínű ruhára,amelyek mindenféle kombinációt le-hetővé tesznek. A kolleganőm olyanboldog volt, mint Archimédesz, mikorfelfedezte a felhajtóerőt. Kiszortírozta aruhatárát és elhatározta, hogy csak fe-kete színű darabokat tart meg. Így nemkell minden reggel összeinteni ruhada-rabokat, ez jelentősen megrövidíti areggeli készülődést, és nyugodtan ér amunkába. Két másik kolléga is átvetteezt a divatot, lelkesen mesélték, hogymennyire megkönnyebbítették az éle-tüket, és mennyire könnyű csomagolnikülföldi utazásra.

Unokatestvérem Ausztráliában lakik,neki is kreatív megoldása van. Mivelelég intenzív karrierje van, elhatározta,hogy ő öt alapszínt választ, ezek: fehér,

fekete, szürke, világosbarna és sötét két.Ezekkel könnyen tud változatosan öl-tözködni, egy szép érdekes ékszer vagysál új életet ad a gardróbjának. Ő telje-sen lemondott a színes és mintás ruha-darabokról, pedig ahogy mi nemrégentanultunk párizsi kirándulásunkon aközeledő nyáron egzotikus mintás, szí-nes anyagok lesznek dominánsok.

Egy napos délután Párizsban bemen-tünk egy központi kávéházba, és mintahogy a párizsiak szokták, kiültünk azutcára néző asztalhoz, és elhatároztuk,hogy komoly divatkutatást végzünk.Elővettünk papírt, ceruzát, nehogy el-felejtsünk valamit, és feljegyeztük, ma-gunknak, hogy mi a párizsi öltözködésitrend, illetve hogyan öltözködnek a pá-rizsi nők. Tudományos következteté-sünk az, hogy párizsinak kell születniahhoz, hogy divatosan, sikkesen és ele-gánsan öltözzünk. Ő is kedvelik a feke-te színt, de nem fanatikusan, a legjob-ban szeretik a feketét variálni fehérvagy világosszürke ruhadarabbal.

Még valamit tanultam Franciaország-ban. A franciáknál nincs étkezés bornélkül, különösen kedvelik a vörösbort.Az ottani sajt választék hihetetlen. Min-den egyes megyének megvan a külön-leges sajt terméke, egyik jobb, mint amásik. Minél magasabb a zsírtartalma,annál jobb szerintük a sajt, a vörös borivása a sajt fogyasztásával semlegesséváltoztatja a magas koleszterint.

Egy quiche receptet hoztam onnanés a közeledő Shávuotra alkalmas. Izra-elben, Shávuot a tejes ételek ünnepe, atejtermelő vállalatok ünnep előtt új ter-mékeket mutatnak be, így variálni lehetaz ünnepi étkezést. Az első receptet ba-rátoktól tanultam, itthon kipróbáltamaz itteni kóser nyersanyagokkal és azeredmény finom.

Hozzávalók: 25 dkg tészta kifőzve,akár milyen formájú, 2 tojás felverve, 1pohár reszelt sajt, 1/2 pohár juhtúró, 1pohár joghurt vagy tejföl, 1 csomag ap-róra vágott petrezselyem.

Elkészítése: Miután a kifőtt tésztakihűlt, hozzá keverjük az összes hoz-závalót. Muffinsütőt kivajazunk ésmegtöltünk, előre melegített sütőben35-40 percig sütjük. Lehet mini quic-he formákat használni. Zöld salátávaltálaljuk. �

Orna Mondschein

Színek és ízlések

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Egy volt kolléganőm, majdnem minden reggel az utolsó percben kifulladva ér-kezett az iskolába. Nem azért, mert későn kelt. Minden reggel időben készí-

tett el mindent családtagjainak. Mikor kiürült a ház, ő odaállt a szekrényéhez ésnem tudta eldönteni, hogy mit vegyen fel. Felpróbált több ruhát, de mindig elé-gedetlen volt a megjelenésével, e miatt mindig az utolsó percben ért a munkába.

ABálint ház és a Frankel zsinagógaszervezésében tartottak nagyszabá-

sú interaktív Széder-estét az ünnep má-

sodik napján a budapesti Scheiber is-kola aulájában. Dr. Verő Tamás rabbiMózesnek öltözve vezette végig a közel90 kisgyereket az egyiptomi történésekvilágában. Mesélőként a Bálint házigazgatónője, Fritz Zsuzsa működöttközre. A rabszolgákat, a fáraót és ud-vartartását a közösségi ház önkénteseiés munkatársai játszották el. Kicsik ésnagyok együtt keltek át a tengeren,hogy aztán megtapasztalják a pusztaivándorlás mindennapjait az iskola tor-natermében. A kalandozás után min-denki elkészíthette a saját szedértáljátés közösen ünnepelt a kétszáz jelenlé-vő. A vacsora közben gyermekek hadakereste kitartóan az elrejtett macesz-darabot, az afikóment. �

Interaktív széder a Scheiberiskolában

8

41. fejezetJelentés a sátorból, avagyaz első izraeli Szukkotom

(2011. október 10.)

Hat óra előtt néhány perccel befe-jezem a mérést, elzárom a gépet,

egy gyors körbepillantás, minden ahelyén, lassan elhagyom a labort, manem én zárok. A diákok szobájábanrápillantok még az asztali gépemre, azOutlookba nem jött új e-mail. Egyete-mi címemet nem nagyon használom,valamiért otthonról nem lehet elérni.Na jó, örüljek, hogy a végén megkap-tam, ne legyek telhetetlen.

Elköszönök a kollégától, aki azon si-ránkozik, maradnia kell még egy óráta reakciója miatt. Együttérző arcot vá-gok, Lehitraot! – köszönök el illendő-en. Gyalog baktatok le a másodikról.Egy impozáns kanyargó lépcsősor futle tőlünk egyenesen a bejárati aulá-ba, nagy márványlépcsők, modernkorlát, üvegburkolat kétoldalt, ameri-kai filmeket is lehetne forgatni itt,amint egy énekesnő megjelenik a lép-csősor tetején. Csend van, egy lélek-kel sem találkozom. Büszkén lépke-dek lefelé a Nanotechnológiai Inté-zetben, ma is tettem néhány kis lépéstazon a bizonyos rögös úton. Ha ez ablogbejegyzés nem születne megmost, két-három, esetleg tíz év múlvamár nem is emlékeznék a bent töltöttórákra. Olyan igazi kellemes “szürkehétköznap” volt ez a mai. Egy olyan,amilyet a többségünk szeret, mert voltidő nyugodtan kutatni.

Odakint már sötét van, csak a távol-ban lévő toronyházaknál dereng mégvalami a napfényből. Elérek a zebráig.Pont a járőr autó és a járőr motor húzel előttem egymással szemben halad-va. Mi ez a nagy készültség? – fut át az

agyamon, már megyek is tovább. ADekel kapu kijárati részén távozom.Forgó rácsos-kapu, mintha egy strand-ról menne ki az ember. A gyaloghídelengedhetetlen koldus nénije mostsem hiányozhat. Leváltotta már a reg-geli konkurenciát. A másik néni székeott pihen holnapig a híd lábához la-katolva. Elkattintok néhány fotót agyaloghídon, éjszakai képek mégamúgy sem készültek róla. A túlolda-lon napok óta nem láttam a nyulakat,remélem még boldogan élnek a Ra-mat Gan-i bokrosban. Pár percet vá-rok csak a buszra, mostanában vala-hogy jól időzítem az érkezést. Iszonyatmeleg van, a gépjármű légkondijaéletmentő. Valahogy elkerülte a fi-gyelmem, mára 37 °C-ot jósoltak Tel-Avivba. Az igazsághoz hozzátartozik,már reggel is furcsálltam, mennyiretűz a nap.

A Negba utcán szállok le, hideg in-nivalóra vágyom, s kell még valamipékáru, amit a hűtőmben pihenő,még bontatlan humuszba mártogatokmajd. Nincs kedvem boltba menni,megelégszem a kis utcáranyíló élelmi-szer-trafikkal.

30 lépcső, kulcs megkeres, ajtó ki-nyit. Az ágyamon az új takaró, amely aszüleimtől érkező csomagban lapult,kezdek egész otthonosan berendez-kedni piciny szobámban. TV bekap-csol, laptop kinyit. Ennyi, hazaértem!

(2011. október 13.)Zakatol a vonat Dél-Izrael felé. A

földek fehérlenek a gyapottól. Azontűnődöm, sokáig nem értettem mi akülönbség a gyapot és a gyapjú között.Szép számmal akadtak olyan kifejezé-sek, amelyeket viszonylag elég későnsikerült felfognom. Például azt, hogya férfiak megnősülnek, a nők férjhez

mennek, még mindig keverem. Ha-sonlóan a világpiacról sokáig azt hit-tem, az egy olyan piac, mint anno ná-lunk Komáromban a Kossuth téren,csak ide mindenfelől jönnek kofák.

Szóval itt fehérlenek ezek a “gyap-jú”-földek, jelezvén a közelgő őszt. Azutóbbi napokban gomba módra el-kezdtek kinőni a sátrak az erkélyeken,a tömbházak parkolóiban. Jom Kip-pur után minden család elkezdte épí-teni a szukoti hajlékokat. Pálmafa-ágakkal igyekeztek az emberek a bu-szokon, színes, csillogó díszek leptékel a boltok, alkalmi árusok polcait. El-kezdték értékesíteni a szukkoti csok-rok kellékeit is: etrog - citrusalma, lu-láv –pálmaág, hadasz –mirtusz, aravá–fűzfaág.

Egy Ashkelon közeli faluba voltunkhivatalosak Ornával és Yossival az elsőesti vacsorára. A sátor fehér vászon ol-dalfalait színes rajzok, új évi üdvözlőla-pok, a Biblia szent növényeit ábrázolóképek díszítették. A fedél oly módonkészült pálmaágakból, hogy a csillagoség azért látható legyen, vallási előírása-ink szerint. Áldást mondunk a borra ésa kalácsra, majd ízletes vacsora követ-kezik. Előételként paradicsommártásoshal, majd igazi, hazai tésztás húsleves.Máj, marhahús, csirke, lecsó, krumpli-püré, aszalt szilva, rizs, saláták, roskadá-sig megtöltik az asztalt. Hát igen, haünnep van Izraelben, az ember ne gon-doljon fogyókúrára.

Csemegére tradicionális birsalma ésszilva kompót, csokimuss. Majd az ét-kezés utáni áldás következik.

Kifelé megyünk a gyönyörű kertenát, amikor Áron, a házigazda átugrik afrissen locsolt virágágyon, s arra kérkövessem, a bokrok tövében egy kisházi “emlékművet” pillantok meg. El-ső ránézésre néhány rozsdás cső al-kotja, mint megtudom, ezek azonKassam és Grad rakéták maradványai,melyek a munkahelyéhez közel csa-pódtak be az elmúlt évek alatt. Sajátoszárás ez így az ünnep első estéjére.

Ha már a Gázai-övezetnél vagyunk.Kedd este, a hét utolsó munkanapjátkövetően fél hét körül végtelennek tű-nő rendkívüli híradók kezdődtek azizraeli TV-csatornákon. Egyiptomi ésnémet közvetítéssel, ha minden igaz1935 nap fogság után kiszabadulhataz öt éve elrabolt tizedes, Gilat Shalittöbb mint 1000 palesztin fogolyértcserébe. A reményekkel teli várakozásidőszaka ez most a Szentföldön.

Szép, nyugodt, békés Szukkotot! �

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

4

Ako ďalej?(Pokračovanie zo strany 3.)

Zrejmé je aj to, že budeme musieťriešiť pár dilem. V nadchádzajúcich ro-koch príde, žiaľ, k prirodzenému úbyt-ku najstaršej generácie, čo bude premnohé z obcí kritické až devastačné.Počítame aj s odlivom mladých členovdo veľkých miest, prípadne do zahrani-čia za prácou. Tvár komunít sa tak ne-vyhnutne zmení a my všetci sa budememusieť rozhodnúť, či chceme mať tra-dičné komunity vychádzajúce z halachypodľa ortodoxných tradícií, aleboumožníme nežidovským partnerom adeťom zo zmiešaných manželstiev mož-nosť konvertovať, stať sa členmi, a týmsa viac otvoriť a mať komunitu skôr za-loženú na spoločných židovských tradí-ciách a kultúre. Kde je hranica, ktorúsme pripravení tolerovať? Do akej mie-ry sme ochotní otvoriť sa? Ale v každomprípade jednotlivé komunity budú takéaktívne, ako budú aktívni ich členovia,čoho najlepším príkladom je práve Ko-márno. Keby som hodnotil ŽNO Ko-márno podľa aktivít, tak by som bolpresvedčený, že patrí medzi najväčšiena Slovensku

V našom regióne sa, žiaľ, čoraz väčšímproblémom stáva antisemitizmus. Akoreaguje ÚZ ŽNO na túto skutočnosť?

Aby sme boli féroví, musíme pove-dať, že situácia na Slovensku je nepo-

rovnateľne lepšia, ako je v súčasnostiinde vo svete či konkrétne v západnejEurópe. A situácia v Komárne jepravdepodobne horšia ako na ostat-nom Slovensku. Zatiaľ čo my na Slo-vensku zápasíme len s lokálnym anti-semitským vandalizmom a šírením ne-návisti či konšpiračných teórií na in-ternete, Židia v mestách ako Malmo,Brusel či Paríž musia čeliť doslova ži-vot ohrozujúcim situáciám, tam na-ozaj ide o život. Tento tzv. „importo-vaný antisemitizmus“ mladých sfanati-zovaných Moslimov je globálnymproblémom, s ktorého riešením mu-sia už konečne prísť európski politici,ktorí doteraz – žiaľ – v tejto veci úplne„zaspali“ a nechali ju eskalovať. Na-priek tomu, že my ešte na Slovenskuincidenty a hrozby takého rozsahuako tam riešiť nemusíme, tento pro-blém sa týka aj nás a nesmieme sa tvá-riť, že neexistuje. Komárno má už tiežsvoje skúsenosti. Spolupracujeme spolíciou, upozorňujeme, protestuje-me, snažíme sa pôsobiť na verejnosť,spolupracovať s kresťanskými cirkva-mi, prednášať na školách...

Európa dnes už síce nie je tým bez-pečným domovom pre nás a naše de-ti, akým bola v posledných desaťro-čiach, to však neznamená, že sa mu-síme izolovať od okolitého sveta. Prá-ve naopak. Aj preto pracujeme na vy-tvorení Bezpečnostného projektu prežidovskú komunitu, v ktorom budú

zahrnuté všetky ŽNO, organizácie aspolky.

Nedávno ste boli zvolení na nasledu-júce štvorročné obdobie. Gratulujeme!Aké plány chcete realizovať? Ako budevyzerať podľa Vás židovská komunita naSlovensku v roku 2019?

Na to som čiastočne odpovedal vpredchádzajúcich otázkach. Chystámemateriál Vízia 2020, ktorý bude prero-kovaný na zasadnutí prezídia ÚZ ŽNOv máji práve v Komárne. Tento by maldať odpoveď na túto otázku. �

PT

Na základe poučenia našich pred-kov sme aj v tomto roku poroz-

právali budúcej generácii históriuexodu z Egypta. Pred večerou, na-koľko sme oslavovali aj príchod sobo-ty, sme mali Kabalat Šabat v obnove-nej sále Mikromúzea Zoltána Wallen-steina. Pri prestretých stoloch v sálesedelo šesťdesiat oslavujúcich, aby si

pod vedením Mihalja Risovannija vy-počuli históriu sviatku a zarecitovalimodlitby. Spoločne sme spievali zná-me melódie a zahĺbili sme sa do Ha-gady. Z kroka na krok sme sa oboz-námili aj s prvkami sederovej misy.Vynikajúca večera bola opäť pripra-vená v kóšer Laky kuchyni v Budapeš-ti. Mali sme aj milého hosťa z Buda-

pešti, organizátorku programov kul-túrneho spolku Andreu Deák, ktoránám ponúkla tematické výlety o ži-dovskom kultúrnom dedičstve. Ďaku-jeme každému, kto nám pomohol priorganizovaní tohto večera. �

PA

Macesové omrvinky v Menházu

Vnedeľu 26. apríla 2015 zasadalovedenie ÚZ ŽNO v Dunajskej

Strede, kde prebehli aj voľby novéhovedenia. Po referáte kontrolnej ko-misie nasledovala správa o výsled-koch činnosti, ktoré sa týkali zloženiačlenstva, ich počtu, veku, nábožen-

ských zvyklostí. Po správe boli voľby,výsledkom bolo to, že zostalo nezme-nené vedenie. Predsedom je aj naďa-lej Igor Rintel a dvaja podpredsedo-via sú Peter Salner z Bratislavy a Ri-chard Duda z Košíc. �

-s-

Zasadnutie ÚZ ŽNO Slovenskav Dunajskej Strede

3

Ako ďalej? – rozhovor s Igorom Rintelom,predsedom ÚZ ŽNO v SR

V rámci Slovenska som bol predse-dom revíznej komisie, podpredsedomprezídia a teraz začínam druhé voleb-né obdobie vo funkcii predsedu ÚZŽNO, ktorý reprezentujem vo Sveto-vom židovskom kongrese (WJC), Eu-rópskom židovskom kongrese (EJC),som členom výkonného výboru Eu-rópskeho koncilu židovských komunít(ECJC). V civilnej profesii mám 30 ro-kov praxe vo vrcholových manažér-skych a finančných pozíciách a v sú-časnosti som predseda predstaven-stva jednej finančnej inštitúcie.

Ako by ste sumarizovali Vaše predo-šlé pôsobenie na čele ÚZ ŽNO v SR?

Pokračovali sme v smere, ktorý v no-vembri 2009 udalo predchádzajúce ve-denie ÚZ ŽNO. Výrazne sme omladilikolektív kancelárie, došlo k poklesupriemerného veku takmer o 40 rokov,čím sa zvýšili jazykové, počítačové, eko-nomické a organizačné zručnosti pra-covníkov kancelárie.

Starali sme sa o vyše 600 preživšíchholokaustu a podarilo sa nám zvýšiťzdroje na túto činnosť o takmer o 800tis. eur. Zaviedli sme sociálne grantypre II. generáciu. V zariadení pre se-niorov Ohel David sme zvýšili kapacitulôžok o 25%

Výrazne sa nám podarilo podstatneviac zapojiť našich členov do komu-nitných akcií, napríklad na Maccabihrách máme 340 účastníkov, na Moa-don táboroch 4-krát ročne máme 32detí a v Szarvasi 34 detí. Vytvorili smeklub ATID pre rodiny s deťmi a mla-dých profesionálov, kde sa pre nichorganizujú rôzne lokálne aj celoslo-venské aktivity.

Preložili sme a vydali 6 titulov vzdelá-vacích publikácií pre deti a mládež a za-pojili sme sa do medzinárodného vzde-lávacieho programu Hadracha premladých lídrov komunity.

V religióznej oblasti sme vytvoriliprojekt Pressburger Jeshiva, v ktorompočas vysokých sviatkov vzdelávame bó-cherov. Zabezpečovali sme sviatky Cha-nuka, Sukot, Pesach priamo pre 5 obcí.

Výrazne sme sa angažovali v medzi-

náboženskom dialógu, v rámci ktoréhoprednášame na univerzitnej pôde vrá-tane teologickej fakulty v Komárne achystáme ďalšie prednášky na teologic-kých fakultách. Spolupracujeme s eku-menickou radou cirkví. Zorganizovalisme v spolupráci s konferenciou bisku-pov Slovenska konferenciu, na ktorejdošlo k prvému historickému stretnu-tiu katolíckych biskupov a predsedov ži-dovských obcí.

V rámci Public affairs sme sa snažili

aj o vytváranie pozitívneho imidžu voverejnosti a v médiách. Organizovalisme „Židovský stan“ na festivale Po-hoda, chceme teda reagovať nielenna negatívne udalosti. Reagovali smena prejavy antisemitizmu na Slovens-ku a v zahraničí, na prenasledovaniekresťanov na blízkom východe. Orga-nizovali sme a zúčastnili sme sa namnohých projektoch na pripomína-nie obetí holokaustu. Zriadili smeweb „UZ ZNO“ a v rámci neho maga-zín MAGID.

Aké sú domáce a medzinárodné vzťa-hy ÚZ ŽNO v SR?

V rámci Slovenska sa nám daríudržiavať a pestovať dobré vzťahy via-cerými smermi. Či už s predstaviteľmištátu, s ostatnými cirkvami či s média-mi. Dôležitý je pre nás medzinábo-

ženský dialóg. Aktívne spolupracuje-me s predstaviteľmi jednotlivých cirk-ví na Slovensku, prednášame na fa-kultách v prierezových témach a di-skutujeme a otvárame oblasti, ktoréboli dlhé roky tabuizované a ktorýmsme sa vyhýbali. O tom, aký veľký zmy-sel to má, sa presviedčame opakovanena takýchto podujatiach – napríkladpočas festivalu POHODA sme sa stret-li s veľkým záujmom a pozitívnouspätnou väzbou, bolo to pre nás dobudúcnosti veľmi motivujúce. Zdá sa,že toto je správna cesta. Vzťahy so za-hraničím – s partnerskými židovskýmiorganizáciami a komunitami – mámeuž tradične dobré a živé. ÚZ ŽNO ječlenom WJC, EJC, IJC a ECJC, kdereprezentuje prostredníctvom svojichpredstaviteľov slovenskú komunitu nakľúčových svetových aj domácich po-dujatiach. Zúčastňujeme sa na všet-kých významných európskych a sveto-vých židovských podujatiach a konfe-renciách. Zúčastňujeme sa pravidel-ných stretnutí a konzultácií s izrael-ským prezidentom, vládou a Knese-tom. Sme v pravidelnom styku s pred-staviteľmi Slovenskej republiky naúrovni prezidenta, premiéra aleboparlamentu, udržujeme dobré vzťahys veľvyslancami akreditovanými naSlovensku najmä izraelským, maďar-ským, poľským, rakúskym, nemeckým,americkým a ruským.

Zúčastňujeme sa na oficiálnych ak-ciách konaných na Slovensku a vIzraeli, napríklad v lete 2014 sme sa vJeruzaleme stretli s rodičmi unese-ných a zavraždených izraelských tee-nagerov, boli sme na oslavách 70. vý-ročia oslobodenia Osvienčimu, osla-vách štátnych sviatkov rôznych krajína pod.

Ako vidíte budúcnosť židovskej ko-munity na Slovensku? Aké sú Vaše vízieohľadne menších miest ako napríkladKomárno?

Je jasné, že slovenské židovstvo a jehoidentita na Slovensku pretrvajú, nebu-de to však v podobe tradičného judaiz-mu, ale skôr v podobe veľmi individu-álnej, osobnej identity, ktorú spája ko-munita.

(Pokračovanie na strane 4.)

Mám 56 rokov, 3 deti a 1 vnuka. Narodil som sa a vyrástol v Topoľčanoch. Zmaminej strany pochádzam z chasidskej rodiny, otcova rodina bola seku-

lárna. Cca 25 rokov robím pre židovskú komunitu v Bratislave a na Slovensku vrôznych pozíciách.

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodajcu, Komárňanskú ži-dovskú náboženskú obec a klub Ša-lom podporili: JUDr. Pavol Vas (Levi-ce), rodina Wagner (Komárno) adarcovia, ktorí si priali zostať v ano-nymite. Ďakujeme!

� Na séderovú večeru nám darovaltzv. šmíre maces rabín z Piešťan ZevStiefel. Ďakujeme!

� Nové vedenie ÚZ ŽNO bude zasa-dať v mesiaci máji v Komárne. Sme veľ-mi radi, že budeme môcť predstaviť ve-deniu aktívny život našej malej komu-nity.

� Zanedlho už po tretíkrát vydámeleták o Menháze, v ktorom pomocouobrázkov predstavíme výsledky re-konštrukčných prác, ktoré sme vyko-nali v predchádzajúcich rokoch.

� Pod vedením pani Zuzany Toleda-no sa začalo vyučovanie hebrejčinykaždý pondelok poobede v skupinešiestich začiatočníkov.

� Začali sa práce na letnej údržbe zá-hrady Menházu. Do záhrady, ktorúsme vytvorili vlani, sme nakúpili novýnábytok.

Žiadame Vašu podporu �Otváracia dobapočas sviatkovŽidovský cintorín v Komárne bude z

dôvodu sviatku Šavuot zatvorenýmedzi 23. a 25. májom, t.j. od sobotydo pondelka. Sekretariát bude v pon-delok 25. mája zatvorený, neprijímastránky. �

Komárno oslavuje750. narodeniny

Komárno získalo postavenie mesta 1. apríla1265, t.j. pred 750 rokmi od kráľa Bela IV. Pri

tejto príležitosti sa konali v meste spomienkové os-lavy, ktoré sa začali vo dvore Európy položenímvencov k soche Belu IV. Následne na námestí Klap-ku vztýčili vlajku mesta, na tyč, ktorú postavili pretúto príležitosť. Na podstavci je umiestnená pa-mätná tabuľa, ktorá v troch jazykoch – v slovenčine,v maďarčine a v angličtine – popisuje túto udalosť.Spomienkové oslavy pokračovali v Dôstojníckompavilóne, kde na slávnostnom zasadnutí vedenie

dvoch miest podpísalo slávnostný dekrét a bola možnosť si pozrieť aj pôvodnýdekrét vyhlásenia za mesto. �

Návšteva budapeštianskehoklubu dôchodcovLipóta Hermana

Dňa 30. apríla sme mali návštevu z Budapešti, prišli k nám členovia klubu dôc-hodcov Lipóta Hermana aj s vedúcou pani Juditou Tolnai. Po tom, keď si

odpočinuli z pešej cesty zo železničnej stanice v Komárome, prezreli si naše mú-zeum aj synagógu. Členovia klubu skonzumovali kóšer sendviče, ktoré si prinies-li so sebou a my sme ich pohostili občerstvením. Medzi tým si vypočuli podrob-nú prednášku pána Tolnaiho o histórii a zaujímavostiach Komárna. Napriekdažďu odišli na krátku prehliadku mesta a nasadli aj do vláčika, s ktorým odišlina železničnú stanicu. Všetci sa vyjadrili tak, že sa u nás cítili veľmi dobre.�

h́ ́ b

APRÍL 2015 – NISAN-IJAR 5775. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XIII. ROČNÍK 4. REG. ČÍSLO, 227. ČÍSLO

SPRAVODAJCAKomárňanské dni 2015

Koncert Pétera Gerendása v záhrade Menházu

SviatokŠavuotu

Vtomto roku sa začína sviatok Ša-vuot 23. mája v sobotu večer. Je

tradíciou, že tento večer, keď si pri-pomíname prijatie Tóry, celú noc štu-dujeme. Hlavné sviatky sú dvojdňové– 24. mája v nedeľu a 25. mája v pon-delok. Prajeme Vám pekný a pokojnýŠavuot! �

Komárňanské dni v záhradeMenházu

Keď sme vlani dokončili obnovu záhrady Menházu, vytýčili sme si cieľ, že po-pri odpočinku v tejto záhrade obklopenej tujami, budeme usporadúvať aj

kultúrne programy. Do seriálu programov tohtoročných Komárňanských dnísme sa zapojili programom známeho maďarského umelca Pétera Gerendása a je-ho detí. Program sme usporiadali v tomto novom prostredí. Po pozdravných slo-vách koordinátora Tamása Paszternáka malo viac ako sto poslucháčov v nedeľupoobede možnosť vypočuť si koncert pod holým nebom. Hostia ochutnali ajdobroty, kóšer zákusky a pečivá zo Semesovej pekárne v Budapešti. Hudba rodi-ny Gerendás zaplnila záhradu dekorovanú Dávidovou hviezdou a poskytla divá-kom veľmi príjemné chvíle. Vďaka patrí každému, kto spolupracoval pri organi-zovaní tohto koncertu! �

PA

Izraelna Slovensku

Facebooková stránka Izraelskéhoveľvyslanectva na Slovensku je ve-

novaná propagácii a podpore diplo-matických vzťahov, ekonomickéhorastu a priateľstva medzi ŠtátomIzrael a Slovenskou republikou.https://www.facebook.com/Israelin-Slovakia. �

PozvánkaŽidovská náboženská obec v Ko-

márne toto cestou pozýva všet-kých ľudí dobrej vôle na tryznu pripríležitosti 71. výročia deportácie ži-dov z Komárna z okolia. Tryzna sauskutoční v nedeľu 14. júna 2015 o10:30 hod. v židovskom cintoríne naulici Zlatého muža v Komárne.

Smútočný príhovor prednesie Dr.Róbert Fröhlich, hlavný rabín syna-gógy na Ulici Dohány v Budapešti.

Účinkuje kantor Dániel Rudas.O 12:00 hod. spoločne zapálime

sviečky na pamiatku obetí v synagóge.�