Január Egerben, a Szent János To-vábbképző Központbanjanuár 27-30. között 39. alkalommal szervezte meg az Országos Lel-kipásztori Intézet a hagyomá-nyos Lelkipásztori és Teológiai Napokat, mintegy 250 résztve-vővel. A 2014. évi összejövetel témája volt: „Evangelizálás a világ felé”.

Február A lourdes-i Boldogságos Szűz Mária emléknapján, február 11-én a betegekért, orvosokért, ápolókért mutatott be szentmi-sét Katona István nyugalma-zott egri segédpüspök az egri Fájdalmas Anya templomban.

MárciusNemzetközi fiúkórus- és orgona-fesztivált rendeztek az egri líce-umban március 22. és 23. között. A gálaműsort a Szent Bernát Ciszterci templomban tartották, ahol felléptek a fesztivál részve-vői: a bécsi Mozart Knabenchor fiúkórus, a házigazda Egri Ér-seki Fiúkórus, illetve egy bécsi, egy gdanski, egy nápolyi és egy egri orgonaművész.

ÁprilisÁprilis 27-én avatták szentté XXIII. János pá-pát és II. János Pál pápát a ró-mai Szent Péter téren. Ferenc pápa 2013 júli-usában hagyta jóvá a két né-hai egyházfő, Angelo Giusep-pe Roncalli és Karol Wojtyła együttes szent-té avatását.

Május„Krisztusban új teremtmények lettünk!” (2 Kor 5,17) – ezzel a mottóval hirdette meg a Ke-resztség Ünnepe Egyházme-gyei Találkozót Ternyák Csaba érsek, amelyre 2014. május 17-én került sor az Egri Baziliká-ban 1200 résztvevővel.

JúniusA zsúfolásig telt Egri Baziliká-ban június 21-én, szombaton Ternyák Csaba egri érsek ál-dozópappá szentelte Greutter György, Jósvay László, Kovács József, Palotai Ádám, Vadászi László, Vanyó Péter és Varga Pál diakónusokat. A Rómában tanuló Vízi János diakónust július 26-án Kenderesen szen-telte pappá Palánki Ferenc se-gédpüspök.

Július„Rád építek” - ez volt a 2014. évi Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat jelmondata, e gondolat jegyében tartottak előadásokat, beszélgetéseket, elmélkedéseket július 16–20. között. Hazánk egyik legna-gyobb ifjúsági lelki programjá-ra Kárpátaljáról és Felvidékről is érkeztek fiatalok.

AugusztusFőegyházmegyei tanévnyitót tartottak augusztus 26-án az Egri Bazilikában. A programra az Egri Főegyházmegye közne-velési intézményeinek pedagó-gusai és lelkipásztorai kaptak meghívást. Ternyák Csaba egri érsek kiemelte: meg kell taníta-ni a gyermekeket az élet tiszte-letére és szeretetére.

SzeptemberMiskolcon szervezték meg 2014-ben a Katolikus Társa-dalmi Napokat. A Magyar Ka-tolikus Püspöki Konferencia háromnapos rendezvényének mottója: Társak vagyunk... Pa-lánki Ferenc egri segédpüspök úgy fogalmazott: a találkozó lé-nyege, hogy a hit révén keresik az élet kérdéseire a válaszokat, s ezeket Jézus Krisztusban ta-lálják meg.

OktóberFerenc pápa beszédet mon-dott a harma-dik rendkívüli, a család témá-jával foglalko-zó szinódus lezárásakor, október 18-án. A lelkesedés, a buzgalom és a kegyelem jelle-mezte a családok tanúságtéte-lének meghallgatását – emelte ki a Szentatya.

November Ternyák Csaba egri érsek nov-ember 26-án megáldotta a mezőkövesdi Szent István Ka-tolikus Általános Iskola intéz-ményeként létrehozott sarudi Genezáret Katolikus Lelkigya-korlatos Ház, Ifjúsági- és Sport-üdülő épületét.

DecemberA Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az Emberi Erő-források minisztériumának kezdeményezéséhez kapcso-lódva a Katolikus Karitászon keresztül, illetve egyéb forrás-ból összesen 32 millió forinttal segítette a Kárpátalján élőket, ezt elsősorban fűtéskorszerűsí-tésre fordítják majd.

2014-ben történt

j e g y z e t

Follott francia református lelkész hagyatékában 1904-ben az alábbi jegyzetet talál-

ták: „Az Egyház vagy katolikus, tehát egyetemes lesz, vagy egyál-talán nem lesz egyház. Az egyes keresztyén vagy protestáns lesz, tehát evangéliumi gondolkodású lesz, vagy egyáltalán nem lesz keresztyén. Eljön a nap, amikor a protestánsok megértik, hogy a katolikusokkal fel kell venni a kapcsolatot. S el kell jönnie napnak, amikor katolikus testvé-reink is megértik, hogy a protes-tantizmus több, mint csupán a katolikus hit tagadása.”

Annak idején e szavak egy megvalósíthatatlan látomás naivnak tűnő megfogalmazásai voltak. Napjainkban pedig már élő valóság a történelmi keresz-tény egyházak egymásra találása Krisztusban. Ez elsősorban an-nak köszönhető, hogy ötven éve hagyta jóvá a II. Vatikáni zsinat (1962-1965) az ökumenizmusról szóló határozatát, amelyben elkö-telezte magát az ökumené ügye mellett, mert Krisztus Urunk övéi-nek egységét (Jn 17,21) akarta, és

követőinek mai megosztottsága „botrány” a világ előtt”.

A 20. század elején meginduló ökumenikus mozgalomnak kö-szönhetően egyre többen vannak olyanok, akik elkötelezetten

fáradoznak a Krisztusban hívők egységéért. Hazánkban csak lassan, a politikai rendszerváltás után alakultak ki a komolyabb ökumenikus kapcsolatok. Az elmúlt években – a történelmi protestáns egyházakkal – már nagyobb lendületet nyert mind a januári imahét megtartásában, mind a társadalmi életben való közös cselekvésben. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az ökume-nizmus útján az első lépést, a legfontosabb lépést, „a szeretet párbeszédét” már megtettük. Tel-jesen megváltozott az egyházak közötti kapcsolat.

Nem szabad viszont megfeled-keznünk arról, amit Szent II. Já-nos Pál pápa első magyarországi

látogatása alkalmával a debre-ceni nagytemplomban mondott: „Az ökumenizmus nemcsak olyan mag, amelyet az isteni Gondviselés a hívők szívébe ültetett az utóbbi időben, hanem

olyan gyümölcs is, amelyet Isten meg akar érlelni szívünkben. Mindnyájan felelősek vagyunk fejlődéséért”.

Az elmúlt évtizedekben az ökumenizmus háromféle for-mában valósult meg: Rögtön a zsinat utáni években teológiai párbeszéd kezdődött el a Vati-kán és a különböző egyházak, illetve felekezeti világszövetsé-gek között. Az ún. gyakorlati ökumenizmus eddig leginkább a karitász munkában nyilvánult meg. Ezen a téren még bőven vannak lehetőségek: közös li-turgikus szövegek, ökumenikus együttműködés a katekézisben, a társadalmi és kulturális életben, és a tömegtájékoztató

eszközökben. Szép példája en-nek az Egri Szent István Rádió gyakorlata, amely műsoridőt biztosít a református és az evan-gélikus testvérek számára is. A katolikus egyház kezdettől fogva a „lelki ökumenizmusnak” tulaj-donít elsőbbséget, ami a megté-résben, a lelki megújulásban, az egységért végzett magán- és kö-zös imádságban nyilvánul meg.

Egy ökumenikus konferenci-án hangzott el a következő hasonlat: az egyes egyhá-

zak a kerék küllőihez hasonlít-hatók. A küllőket nem úgy kell egymáshoz közelebb vinni, hogy a kerék pereménél, illetve szélé-nél erőszakosan összenyomjuk őket, hanem haladni kell a cent-rum felé, és ott a középpontnál, Krisztusnál a küllők is egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Az Ige hallgatása és a közös imádság pedig mindenképpen közelebb visz minket Krisztus-hoz, hiszen ő mondotta: „Ahol ketten vagy hárman összegyűl-nek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).

Dolhai Lajos

Ötven éve

Január havának üzenete:„A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriá-val. Földre borulva hódoltak előtte, majd ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát” (Mt 2,10 -12).

A tavalyi év egyik legkiemel-kedőbb főegyházmegyei rendezvénye a Keresztség ünnepe egyházmegyei találkozó volt, amelyen ezer-kétszázan vettek részt az Egri Bazilikában. Ternyák Csaba érsek úr az összejö-vetelen hangsúlyozta, hogy az Egyház mindig a helyi egyházakban, az egyház-megyékben valósította meg hivatását, ezért is fontosak az ilyen összejövetelek.

– Érsek Úr! ha most, 2015 ele-jén röviden be kellene mutatni az egri Főegyházmegyét, mit emelne ki?

– Ha egyetlen szóval kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy misszió. Ez magában fog-lalja a plébániai közösségek megnyílását, az iskolákat, az utcai missziókat, és az új kö-zösségek szervezését. Szólni kell a szegényekről való gon-doskodásról, amelyet az Egy-házmegyei Karitászon keresz-tül végzünk.

– 2014-ben több új templo-mot, kápolnát szentelt fel, lelki-gyakorlatos házat áldott meg.

– Az elmúlt esztendő főként a templom-felújítások éve volt. Számos közösség örülhet meg-újult templomának. A közel-múltban szenteltem fel Répás-hután a falu új templomát. A Sarudon pedig megáldottam a Genezáret Lelkigyakorlatos Házat, amely a Tisza-tó közel-sége miatt többfunkciós épü-letként üzemel majd, főként az ifjúság szolgálatában.

– tavaly 8 diakónust szenteltek pappá. Ilyen is régen történt …

– Nagy öröm ez az egész egy-házmegye számára, még akkor is, ha ez nem egy új trend kez-dete, hanem egy nagy évfolyam jutott el a papszentelésig. Ők a hivatásokért való rendszeres, közösségi imádságaink első gyümölcsei. Ha hűségesek leszünk az imádságban – és papok nélkül valóban árvának érezzük magunkat - akkor az Úr ismét küld fiatalokat a papi szolgálatra.

– 2014. szeptemberében 40 egyházmegyei oktatási intéz-ményben kezdődött el a taní-tás. hogyan látja ezeknek az egyházi iskoláknak a jövőjét?

– Csak akkor tudjuk elérni céljainkat, ha a kezdeti lelkese-dés megmarad. Ezeknek az isko-

láknak az egyházi fenntartását a szülők nagyon nagy arányban, gyakran közel száz százalékban támogatták. Az ő bizalmukra to-vábbra is számítunk. Sok múlik a fenntartón, a legfontosabb dol-gok azonban helyben dőlnek el. A pedagógusok, szülők és lelki-pásztorok együttműködésében van a siker kulcsa.

– 2015 a Megszentelt élet éve lesz az egyházban. Mindez milyen feladatokat ró az egri Főegyházmegyére?

– A szerzetesek élete és szol-gálata nagy ajándék az egyház-ban. Hasonlítható a papi szolgá-latéhoz. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon vonzóak azok az egy-házi közösségek, amelyek a szerzetesek körül jönnek létre. Ezért imádkozunk megújult lelkesedéssel a papi hivatások

mellett a szerzetesi és szerze-tesnői hivatásokért is.

– az egri Főegyházmegye min-den évben több nagyszabású összejövetelt szervezett, újsze-rű programokkal. Ilyen volt a keresztség ünnepe, az egyház-megyei cigánytalálkozó vagy a karitásztalálkozó. Milyen nagyrendezvényekre készül a főegyházmegye 2015-ben?

– Advent első vasárnapján, az új egyházi év kezdetén újul-tak meg az egyházközségi kép-viselőtestületek. Április 25-én e testületek tagságát várjuk az Egri Bazilikába. Az évenként szokásos egyházmegyei mi-nistránstalálkozó pedig szept-ember 26-án lesz.

– köszönöm a beszélgetést! Homa János

Beszélgetés Ternyák Csaba egri érsekkel

Hűség az imádságban…

Az Egri Főegyházmegye 40 oktatási intézmény fenntartója. Gyertyagyújtás az encsi Szent László Katolikus Általános Iskola adventi koszorújánál.

FOTó

: B

uC

HA

LA IS

TVÁ

N

Szent XXIII. János

Szent II. János Pál

Ferenc pápa

Régi vágya teljesül a visontai egyházközségnek azzal, hogy új harang került a meglévő kettő mellé a templom tornyába. Az elkészítést az tette lehetővé, hogy Bossányi János és felesége Bor-dás Rozália felajánlotta az új ha-rang árát az egyháznak.

A harang készítője a lengyelor-szági Jan Felczynski, aki egy 260 kg-os 73 cm átmérőjű ón-réz öt-vözetből öntött harangot, melyen a „Szent János apostol tiszteleté-re” felirat olvasható. A cég a ha-rangöntés mellett vállalta, hogy megerősítik mindhárom harang tartószerkezetét, kicserélik a ha-rangnyelveket és új automatikát is készítenek hozzájuk.

A templom előtt Iváncsy Ba-lázs plébános atya megszentelte és megáldotta az új harangot, majd az a Mátrai Erőmű Zrt. darujának segítségével a helyére került. Így karácsonykor már az új harang hívta misére a lakókat.

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2015. január

Egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

HittanversenyNovEmbEr 28-áN tartottak az Egri Főegyházmegye fenntartásában lévő általános iskolák felső tagozatosai szá-mára hittanversenyt, Szent István és kora címmel az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskolá-ban. Tizennégy intézmény, háromfős csapata mérte ösz-sze tudását a korszakból. Első helyen az egri Szent Imre Ka-tolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda Szent Márton csapata (Kala Gréta, Sulyok Balázs, Tóth Máté) végzett.

Jezsuiták tereA jEzsuitA szerzetesrend egy-kori jelenlétének emlékére Jezsuiták terének nevezték el Mezőkövesden a Jézus Szíve templom melletti terü-letet. A téravató ünnepséget december 3-án Xavéri Szent Ferenc ünnepén tartották.

Haranglábat avattakHArANglábAt állítottAk Egerben, a Csákó város-részben. A lakók és az ön-kormányzat támogatásával, mintegy 6 millió forintból készült el a harangláb.A Mocsáry és Bajza utcák sar-kán október elején kezdték el a munkát, az építmény magassága eléri a 10 métert. A haranglábat Ternyák Csa-ba érsek szentelte meg.

Katona István jubileumaszENt ii. jáNos Pál PáPA 1989. november 3-án nevezte ki Katona Istvánt váci segéd-püspökké, majd 1997. október 10-én egri segédpüspökké. Püspökké szentelése a Váci Székesegyházban volt 1989. december 9-én. A nyugalma-zott egri segédpüspök a 25. évforduló alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be a váci székesegyházban az évfordu-ló napján és az Egri Baziliká-ban december 14-én.

Felújították a templomotAz olAszliszkAi Önkormány-zat kormányzati támogatás-ból sikeresen felújította a tele-pülés középkori templomát. A munkálatok során megújult a templom XIV. századi tornya, a templomtető és a templom homlokzata. A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fo-gantatásának főünnepén Pa-lánki Ferenc püspök áldotta meg a megújult templomot.

Kuklay Antal kitüntetése mAgyAr ÖrÖkség díjAt kapott december 13-án, Budapesten, a Magyar Tudományos Aka-démia dísztermébenKuklay Antal kanonok, nyugalma-zott körömi plébános, gazdag életműve és a cigányság felemelkedéséért végzett pél-damutató munkájáért.

Borszentelés EgerbenszENt jáNosNAk, a Bazilika védőszentjének napján, dec-ember 27-én káptalani szent-misét tartottak Egerben, a bazilikában. Ezt követően a hagyományoknak megfele-lően megáldották az újbort, a szőlészek és a borászok munkájának gyümölcsét.

hírek

Iváncsy Balázs plébános szentelte meg az új harangot

Új harang Visontán

Elégedettek voltak a diákokkal külföldön

Az egri Andrássy György Kato-likus Közgazdasági Középiskola még a múlt hónapban, novem-ber közepén rendezte meg a Work/Espoo/Rience elnevezésű Leonardo da Vinci projektjének a záróeseményét.

A pályázatnak köszönhető-en tavaly 21, az idén pedig 23 közgés diák egy hónapos külföl-di szakmai gyakorlaton vehetett részt a finnországi Espooban és Helsinkiben, a németorszá-gi Rostockban és a svédországi Ronnebyben.

A záróeseményen Rozmán Éva igazgatónő köszöntötte a megjelent vendégeket. A prog-ram rostocki koordinátora, dr. Edda Henze elmondta, hogy mennyire elégedett volt az

andrássys diákok német nyelv-tudásával és munkavégzésével.

A szakmai gyakorlatról és a németországi, svédországi, finn-országi élményeikről a projekt-ben részt vevő tanulók prezen-tációk formájában számoltak be a vendégek előtt. A rendezvény végén a diákok megkapták az Europass Mobilitási Igazol-ványt, amely dokumentálja a külföldön töltött idő tartalmát, részletezi a szakmai gyakorla-ton megszerzett készségeket és kompetenciákat. Az Andrássy már elnyerte a Tempus Közala-pítvány pályázatán jövő nyárra is a szakmai gyakorlat támoga-tási keretét, így 2015-ben újabb 22 tanulójuk erősítheti szakmai tudását külföldön.

Gyöngyösön az egykori Almásy-palotában, megújult környe-zetben kapott helyet a Szent Bertalan-templom Kincstára, valamint kialakítottak két láto-gatható restaurátor-műhelyt is. A projekt európai uniós társfi-nanszírozással, 275 millió forint összköltséggel valósult meg.

A múzeumban kiállított öt-vöstárgyak az Esztergomi Fő-székesegyház kimagasló értékű kincstára után az ország máso-dik leggazdagabb gyűjteményét alkotják. Az épület ebédlőter-mében a napóleoni háborúk ide-jén háromszor is őrizték a Szent Koronát, ugyanis az Almásyak közül többen voltak koronaőrök.

Az új turisztikai szolgáltatás ez év nyarától látogatható. A kincstárban nemcsak nagy mű-vészi értékű ötvös tárgyakat, kelyheket, talpas kereszteket, ereklyetartókat és úrmutatókat őriznek, hanem képeket, köny-veket, miseruhákat és szobro-kat is. A 48 ötvösmű közül 12 középkori, illetve reneszánsz darab.A Felvidékről származó, 15-16. századi bőrtűs, filigrános kelyhekből a világon csak 14 darab van, ebből hetet őriznek itt.Valamennyit egy műhelyben vagy mesterkörben készítették

1500-1510 között. Egészen más szépséget mutat az aranyozott ezüst gótikus toronyra emlékez-tető úrmutató a 16. század elejé-ről, vagy a több magyar készíté-

sű, gazdagon díszí-tett, barokk úrmu-tató a 18. század-ból és még számos kehely,cibórium és ereklyetartó és ké-sőbbi századokból.

Újdonság a kincstár két res-taurátor-műhelye, ahol a kincstárban

és a térség templomaiban talál-ható ötvös- és textil liturgikus tárgyak, történelmi értékű mű-kincsek javítását, restaurálását végzik az itt dolgozó szakembe-

rek. A műhelyek bejelentkezést követően látogathatóak.

A gyűjteményt egyéni és cso-portos turisták is látogathatják a hétfői szünnap kivételével naponta. Bejelentkezést követő-en szakszerű vezetést biztosít a múzeum igazgatósága. Az épü-letben előadóterem bérelhető konferenciákra, előadásokra. A kiállítás akadálymentesített, mozgásukban korlátozottak is megtekinthetik. H. J.

Tavasz óta havi egy alkalommal a Vasárnapi Iskola Alapítvány támogatásával tartanak foglal-kozásokat az encsi Szent László Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ta-nárai a felvidéki Abaújszinán, Debrődön és Miglécen.

Az encsieket Benkei Ildikó, a Kossuth Rádió főmunkatár-sa, a Vasárnapi Iskola Alapít-vány elindítója kérte fel erre a munkára, hogy pedagóguso-kat toborozzon a határon túli magyar gyerekek tanításá-hoz. Az encsi katolikus iskola tanárai voltak az elsők, akik a közeli Felvidéken vállalták a feladatot. Makranczi Sán-

dorné és Ferencziné Hajdu MónikaDebrődre járnak ha-vonta egyszer. Rácz Lászlóné és Kisné Kiss Katalin pedig Abaújszinán illetve Miglécen teljesítenek szolgálatot a szó nemes értelmében.

A gyerekeket megismerte-tik a magyarság mondáival, meséivel, történelmével, a népszokásokkal, az egyházi ünnepekkel. Kézműves, vala-mint játékos – mozgásos – tán-cos foglalkozásokat tartanak, dalokat, verseket tanítanak, beszélgetnek velük. Így igye-keznek elmélyíteni a határon túl élő gyerekek (és szüleik ) identitástudatát.

Lelkinap a jászberényi katolikus iskolában

A Jászberényi Nagyboldogasz-szony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola, Szakközépis-kola, Gimnázium és Kollégium egész napos lelki programsoro-zatot rendezett december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplő-telen fogantatása ünnepén. Ad-vent üzenetét hordozva az iskola tanulói több előadást hallgathat-tak meg, valamint megrende-zésre került a Jászság katolikus iskolái számára meghirdetett Szent Ferenc nyomában elneve-zésű vetélkedő, melyet a Jézus Neve Plébánia 70 éves fennállá-sának alkalmából hirdetett meg az iskola. A lelkinap kezdetén a tanulók elvégezhették kará-

csony előtti szentgyónásukat és közös éneklésen vettek részt. A nap folytatásaként az egyes év-folyamok különböző helyszíne-ken hallgathattak előadásokat, míg az 1. és 2. osztályos tanulók kézműves foglalkozások és egy bábelőadás résztvevői voltak.

Az előadásokkal párhuza-mosan zajló Szent Ferenc ve-télkedőre Jászapátiról és Jász-berény több intézményéből is érkeztek tanulók. Az iskolák igen jól felkészült csapataikat indították el a versenyen, mely-nek végeredményét tekintve, harmadik helyen végzett a Liska József Katolikus Erősára-mú Szakközépiskola és Gimná-

zium 9.G osztályos csapata, a második helyet a Terplán Zénó Ferences Szakképző Iskola és Gimnázium 11. osztályos csa-pata érdemelte ki, míg az első helyen a Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általá-nos Iskola és Gimnázium 10.a osztályos csapata végzett.

A lelkinap szentmisével zá-rult, melynek főcelebránsa Dr. Dobszai Benedek, a ferences rend tartományfőnöke volt, aki a Szűzanya alázatosságát kiemelve, a töretlen szolgálat-készségre buzdította az iskola tanulóit és indította el őket az adventi lelkület és előkészület útján.

Megújult a gyöngyösi kincstár

Encsiek kultúrmissziója

a hónap verse

Juhász Gyula

Vízkeresztrejövének távol, boldog napkeletről Három királyok, híres mágusok, Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről, Kiről legenda és jóslat susog.

Ki született szegényen Betlehemben, Kit megöletne Heródes király S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!

Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja a Kisdedet, ki a jövő királya S a csillagot, mely homlokán ragyog.

Ő édes, kedves. Bájolón gagyogS egy pintyőkét néz, mely szent szelidena Szűz Mária vállán megpihen…

1924

juHász gyulA (1883 – 1937): A 20. század első felében Magyarország egyik legelis-mertebb költője. A magyar-ság sorsának egyik legje-lentősebb lírai kifejezője.

Az épület udvarán és a kincstárban is hatalmas értékű műkincsek találhatók

j e g y z e t

A katolikus templomokban és főként Egyházunk litur-giájában nagyon sok szent

jellel és jelképpel találkozunk. Akik rendszeresen járnak temp-lomba, ezeket jól ismerik. Sajná-latos módon egyre többen van-nak olyanok, akik a liturgikus jelek ismerete nélkül nehezen tudnak bekapcsolódni a szentmi-se közösségébe. Olyanok is sokan vannak, akik nem hallottak még ezeknek az ősi szimbólumoknak az értelméről és jelentőségéről.

A szentmisén többféle módon is megvalljuk hitünket, Isten irán-ti szeretetünket. Ezt megtehetjük szívünk mélyén, kifejezhetjük szavainkkal, sőt még testhelyze-tünkkel is. Amikor Isten iránti tiszteletünket imával fejezzük ki, testtartásunk, kézmozdulata-ink is erről tanúskodnak. Nem mindegy például, hogy hogyan vetünk keresztet, sietve, elha-markodottan, nem figyelve arra, hogy mit cselekszünk, vagy pedig összeszedetten és vallásos áhítat-tal, ahogyan az a hívő embertől elvárható. Liturgiánk szent jeleit

az teszi igazán széppé, hogy bel-ső meggyőződésünket fejezik ki. Az is fontos lenne, hogy ezeket egyformán végezzük, kifejezve hitből fakadó közösségünket Krisztussal és egymással.

Nemcsak a szentmisét, hanem minden imádságunkat keresztve-téssel szoktuk kezdeni. A kereszt a legszentebb jelképünk, meg-váltásunk és megszentelődésünk jele. Annak jele, hogy ahhoz a Jézus Krisztushoz kapcsoltuk az életünket, aki értünk emberekért, a mi üdvösségünkért még a ke-reszthalált is vállalta. Imádság előtt azért vetünk keresztet, hogy összeszedettebbek legyünk, hogy a keresztvetés fogja össze Isten-ben gondolatainkat, szívünket és akaratunkat. Imádság után pedig azért, hogy megmaradjon bennünk Isten ajándéka. A kí-sértés idején, hogy megerősítsen. A veszélyben, hogy oltalmazzon.

Áldáskor pedig Isten kegyelmét teljességét befogadva egész ben-sőnket eltöltse és megszentelje.

Ha belépünk a katolikus temp-lomba, le szoktunk térdelni. Ezzel megvalljuk, hogy a feltámadt

és megdicsőült Krisztus templo-mainkban, az Oltáriszentségben valóságosan jelen van. A szent-ségi Jézust letérdelve imádjuk. A középkorban az emberek a király előtt mélyen meghajoltak. Ami-kor imádkozunk a Világ Királya, a megváltó Jézus előtt állunk. Neki sok mindent köszönhetünk. Méltó és igazságos, hogy fejhaj-tásunkkal, meghajlásunkkal és térdhajtásunkkal kifejezzük irán-ta érzett tiszteletünket.

A térdelésünk, illetve a térdhaj-tásunk azt jelzi, hogy szívünk-lelkünk mélységes tisztelettel, bensőleg is meghajol Isten előtt. Az ember felismeri az Isten hatal-masságát, s azt is, hogy Ő hozzá

képest csak egy parányi por-szem. Ezért az ember „megalázza magát”. A megalázkodó ember a térdhajtással a magasságának mintegy felét „feláldozza”, hogy ezzel is bebizonyítsa mély hódo-latát a Magasságbeli Isten előtt. Ezért ügyeljünk arra, hogy a térdhajtásba „lelket öntsünk” és ne legyen elsietett, elkapkodott, üres mozdulat.

Vannak olyanok, akik nem értik, hogy miért kell a szentmisén ismételten fel-

állni. Az állásban is kifejeződhet az Isten iránti tiszteletünk. Ha valaki bejön a szobánkba, és éppen ülünk, akkor megtiszteljük azzal, hogy fölállunk. Az állás azt is jelenti, hogy figyelünk, de azt is, hogy készen állunk arra, hogy bármikor elindulhassunk. Az állásban tehát az éber, tevé-keny lelkületünk jut kifejezésre. A szentmisén az evangélium fel-olvasásakor is felállunk, hiszen az evangélium szavai által maga Jézus az, aki szól hozzánk, ő szó-lít meg bennünket és az ő szavát hallgatjuk. Dolhai Lajos

Szent jelek

Január hónap üzenete:„Ó mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” (Zsolt 133,1).

Az Országos Lelkipásztori Teo-lógiai Napok rendezvénysoroza-ta január 26-án kezdődött Eger-ben, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. Gáspár István, az Országos Lelkipászto-ri Intézet igazgatója lapunknak elmondta: a hetvenes évek óta rendezik meg ezt a programot, melynek az utóbbi tíz évben Eger adott otthont. A mostani összejövetelen 90 pap és 150 világi munkatárs vett részt. A Szent János Továbbképző Köz-pontban tartott rendezvény jelmondata: „Csak egy a szük-séges” (Lk 10,42) volt. Ehhez kapcsolódva a hangsúlyt Isten Országára helyezték.

A négynapos rendezvényt bevezető szentmisét Ternyák Csaba egri érsek tartotta. Szent-beszédében rámutatott: az idei napok témája szervesen kapcso-lódik a korábbiakhoz, amikor az új evangelizáció állt figyelmünk középpontjában. Tudjuk, az új evangelizáció első címzettjei sa-ját magunk vagyunk. Az elmúlt három évben először arra kon-centráltunk, hogy mindenek-előtt nekünk magunknak kell befogadni és élni az evangéliu-mot, hogy aztán a második fo-kozatra kapcsolhassunk, vagyis hogy képesek legyünk a közvet-len környezetünk számára hir-detni az evangéliumot életünk példájával, tetteinkkel és sza-vainkkal, eljutva az egész világ evangelizálásáig. TernyákCsaba egri érsek kiemelte: az evan-gélium egyre mélyebb megis-merése arra vezet bennünket, hogy jobban megértsük Isten országának természetét, azt befogadjuk és engedjük, hogy életünkben kicsírázzon, szárba

szökkenjen, gyümölcsöt terem-jen. Az evangélium befogadása életünk teljes átalakítását ered-ményezi. A célt nem szabad soha szem elől téveszteni, hogy

Krisztus vonásai egyre jobban kirajzolódjanak rajtunk. A cél Isten Országa.

Az egri érsek azzal zárta szentbeszédét, hogy csak ak-

kor lesz meg bennünk és tud növekedni az Isten Országáért való szenvedély, ha megértjük és megrendít bennünket, hogy Isten milyen szenvedélyesen szeretett bennünket és mekko-ra áldozatot hozott értünk. Csak Isten közelsége képes szeretet-re hangolni, lángra lobbantani bennünket. Csak ha szenvedé-lyesen tudjuk szeretni az Istent, akkor tartjuk majd fontosnak azt is, hogy szeretetének üzene-tét másokkal is megosszuk.

A szentmisét követő előadás-ban az evangélium örömének és a keresztnek mint az élet fájának kapcsolatáról Kálmán Peregrin ferences atya beszélt.

Január 27-én Székely János esztergom-budapesti segédpüs-pök Isten Országáról szólt. Az Evangéliumot idézve bátorította a hallgatóságot. „Ti keressétek először az Isten Országát és an-nak igazságát” (Mt 6,33). Tanul-junk Isten Országában gondol-kodni – fogalmazott előadásában Szecsődi Péter ceglédi plébános. Felkészülésünket a plébánia se-gítheti, mert az életadó hely.

Január 28-án Berkecz Francis-ka nővér, a Szociális Testvérek Társaságának tagja a vezetői engedelmességről, a krisztusi vezetésről beszélt, míg Lukács János SJ Az Isten akaratának ke-resése – gátló és segítő tényezők címmel tartott előadást.

Január 29-én Palánki Ferenc egri segédpüspök mutatott be szentmisét, mely a laudessel kez-dődött, majd Varga László iroda-igazgató, kaposvári plébános elő-adása következett A Krisztusból fakadó élet küldetést ad címmel. Az összejövetelt Te Deum zárta.

Homa János

Országos Lelkipásztori Napok Egerben

1776-ban épült a barokk stílusú Szent Péter és Pál apostol temp-lom Kisköre legrégebbi és egy-ben leglátványosabb épülete. A tetőszerkezet cseréje, külső festése és a villamos berendezé-sek felújítása az elmúlt év végén befejeződött. A felújított templo-mot Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg.

– A templom felújítása egy üzenet az egész közösség szá-mára, a megújulás szükséges-ségére – méltatta az elkészült munkát az egri érsek.

– Ez a legnagyobb felújítás az építés óta – tudtuk meg Magyar Csilla polgármestertől. – A pol-gármester hozzátette: örömteli, hogy a templom kertje is meg-újult. A város által elnyert több, mint háromszázmillió forintos szociális város-rehabilitációs pályázat egyik eleme volt a templom rendbetétele is.

Ugyancsak megújult a több mint száz éves miskolc-vasgyári templom is, ebből az

alkalomból nemrégiben tar-tottak hálaadó szentmisét. Az ötvenes évektől elnéptelenedett templomban 1999-ben a Szent Ferenc Kistestvérei Szerzetes-közösség vezetésével indult újra a hitélet. 2001-ben adományok-ból, valamint egyházi és állami támogatással kezdődhettek meg a felújítási munkák. Akkor a kapuzat helyreállítása valósult meg. 2008-ban a harangok is újra szólhattak.

2013-ban a templom – oldal- homlokzatának felső párkányá- ról leeső műkő darabok miatt – életveszélyessé vált. Felújításá-ra az egyházközség eredménye-sen pályázott és az Emberi Erő-források Minisztériuma pályá- zatán 10 millió Ft állami támo-gatásban részesült. A támoga-tásból és azonos nagyságrendű önerőből került sor a keleti hom-lokzat felújítására. Ezután az Egri Főegyházmegye 20 millió Ft-os támogatása tette lehetővé a nyugati homlokzat felújítását.

Felújított templomok

Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, először még csak az anglikán és a ka-tolikus egyház tagjai vettek részt az egyesült államokbeli Graymoorban tartott imahéten. Az esemény mintegy két évtize-des hagyományra tekint vissza Magyarországon. Az imahét napjain a különböző felekezetű gyülekezetek ökumenikus kö-zösségben tartanak istentiszte-leteket és imádkoznak a keresz-tények egységéért.

Az idén január 18-án, vasár-nap vette kezdetét az imahét. A hét tematikáját összeállító brazil hívők azt kérték, hogy a liturgiában részt vevő egy-házak – ahol lehet – készítse-nek mécsesekkel, virágokkal, színesanyagokkal kirakott ös-vényt a templom középső hajójá-ban, amely a gyülekezet elé ve-zet. Az út központjában legyen egy nagy tál és több vizes kan-csó. Ezek a vizeskancsók lehet-nek egymástól különbözők, a gyülekezet sokszínűségét szim-bolizálva. Az ünnep szolgálatte-vői ezen az ösvényen vonulnak be. A nagy tál mellett elhaladva, minden résztvevő egyház kép-viselője az egyik vizeskancsó-ból lassan kiönti a vizet a nagy tálba. Ez a különböző kancsó-ból odakerült víz szimbolizálja a már meglévő egységünket, amely tökéletlen és rejtve van szemünk elől.

Egerben az imahét nyitónap-ján hagyományosan minden felekezet saját templomában, saját liturgiával kezdte a hét-napos imaalkalmat. Közös is-tentiszteletekre – a történelmi egyházak részvételével – az ezt követő napokban került sor. Ja-nuár 18-án a bazilikában Csiz-

madia István plébános mutatott be szentmisét. Homíliájában rámutatott: az Isten hívására adott emberi válaszok a külön-böző korokban, kultúrákban eltérően jelennek meg.

A pogányok a természet erő-it istenségekkel azonosították, felismerték, hogy ők a kicsik, a fölöttük álló hatalmak pedig a nagyok. A zsidók felismer-ték saját teremtményi voltukat, számukra már egy személyes teremtő Isten létezik, aki felé hálával és dicsőítéssel fordul-nak. A keresztények istendicső-ítésének motívumai között ez az előző kettő is megtalálható, ugyanakkor mi, keresztények, elsősorban a megváltottságunk-ra alapozzuk Istent dicsőítő, Istent kereső életünket. Ez fon-tosabb a teremtettségnél: Isten barátaivá, fiaivá, Jézus Krisztus testvéreivé válást jelent – hang-súlyozta a plébános.

Január 19-én, hétfőn az egri református templomban Dem-kó Balázs görögkatolikus paro-chus, szerdán az egri evangéli-kus templomban Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora, csütörtökön a miskolci belvárosi református templom-ban Palánki Ferenc egri segéd-püspök, a miskolci mindszenti templom plébánosa, pénteken a miskolci ortodox templom-ban Orosz Atanáz, a miskolci görögkatolikus Apostoli Exar-chátus püspöke, szombaton az egri bazilikában Tóth Imre egri református lelkész, vasár-nap pedig a miskolci minorita templomban Csomós József, a Tiszáninneni Református Egy-házkerület püspöke vezette az ökumenikus istentisztelet litur-giáját. H. J.

Ökumenikus imahét

Ternyák Csaba egri érsek tartotta a bevezető szentmisét, amelyen Katona István és Palánki Ferenc segédpüspökök is koncelebráltak

FOTó

: B

ALO

GH

FER

ENC

Ismét megtöltötték a résztvevők a Szeminárium kápolnáját

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2015. február

Támogatás a Szent Bernát templomnak Mintegy 625 Millió forint támogatást kapott Eger a kor-mány rendkívüli döntésének köszönhetően. Koós Ede, a Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc-templom igaz-gatója arról számolt be, hogy a támogatásból templomfel-újításra is jut: mintegy 50 millió forintból befejezhetik a szentély barokk festményei-nek rekonstrukcióját.

Hittanári képzésAz egri Hittudományi Főisko-la a 2014/2015-es tanévben a következő hittanári képzése-ket indítja: osztatlan hittaná-ri szak (4 év) egyszakos vagy kétszakos formában és hitta-nár-nevelő mesterszak (2 év). A kétszakos képzést válasz-tók, az Eszterházy Károly Fő-iskolán vendéghallgatóként a következő tanárszakok valamelyikét vehetik fel a hittanári szak mellé: magyar, történelem, ének, német és angol. Az egyszakos képzésre az EGHF saját jelentkezési lapján kell jelentkezni (május 15-ig), a kétszakos képzésre pedig az országos központi felvételi eljárásban (február 15-ig). Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

Az egri ciszterci gimnázium képzéseiA gárdonyi gézA Ciszterci Gimnázium, Szakközépisko-la és Kollégium a 2015/2016-os tanévben 7 képzést indít, többek között indul angol-magyar két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés, álta-lános gimnáziumi képzés biológia-kémia specializáció, szakközépiskolai képzés, sportiskolai képzés; nyolcosz-tályos gimnáziumi képzés. A jelentkezési lapok beadási határideje: 2015. február 13. További információk az iskola honlapján érhetők el: www.gardonyi-eger.hu.

KórustalálkozóJAnuár 21-én Kórustalálko-zót tartott Egerben az egri, valamint a budapesti Ward Mária Iskola és a miskolci Jezsuita Gimnázium kórusa. A három intézmény énekka-ra közös koncertet adott az érdeklődőknek.

„Angyalnak lenni jó!”KArácsony előtt a Szent Hedvig Kollégium diákjai és dolgozói jótékonysági gyűjtést és vásárt rendeztek. A befolyt összegből ajándék-csomagokat állítottak össze. Két óvoda gyermekeit és a Markhot Ferenc Kórház gye-rekosztályának kis betegeit ajándékozták meg, akiknek nagy örömet szereztek ezzel.

hírek Országos első lett a mezőkövesdi iskola

Ép testben, ép léleka hónap verse

Weöres Sándor

Örök pillanatMit málló kőre nem bizol:mintázd meg levegőből.Van néha olyan pillanatmely kilóg az időből,

mit kő nem óv, megőrzi ő,bezárva kincses öklét,jövője nincs és multja sincs,ő maga az öröklét.

Mint fürdőző combját ha halsúrolta s tovalibbent –így néha megérezhetedönnön-magadban Istent:

fél-emlék a jelenben is,és később, mint az álom.S az öröklétet ízleledmég innen a halálon.

Weöres sándor (1913-1989): költő, író, műfordító. A mo-dern magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotója.

2014. november 28–29. között ke-rül megrendezésre az idei szemi-náriumok közötti kispapi kispá-lyás focikupa Esztergomban. Az egri szeminárium 10 játékossal, egy elöljáróval, Koós Ede prefek-tus atyával és egy edzővel, Szabó Lóránttal képviseltette magát. Öt játékost a Redemptoris Ma-ter szeminárium adott, másik ötöt pedig az „anya” szeminári-um. Hat szeminárium nevezett a bajnokságra az esztergomi, veszprémi, győri, gyulafehérvári (Erdély), a görög-katolikus pap-nevelő intézet és az egri.

Sok sporteseményen vettem már részt- számolt be az ese-ményről Maksó Péter kispap, de olyanon, ahol egy csúnya szó, egy rosszindulatú bekia-bálás nem esett volna, olyanon még soha, csak itt. Imádsággal, szentmisével kezdődött és imád-sággal záródott ez a nemes küz-delem, amelyben az egri csapat olyan eredményt ért el, amire nem nagyon volt példa az utób-bi években. A dobogó második fokára állhattunk fel megelőzve a nagy riválist, a gyulafehérvá-riakat is. Az első helyet megér-demelten a „görögök” vitték el.

A foci, fiatalok pasztorációjá-nak egyik leghatékonyabb esz-köze ma is. Fontos, hogy a kis-papok tudjanak és szeressenek focizni, mert ezzel sok lelket nyernek meg az egyháznak. A labdarúgás megtanít a küzdeni tudásra, a kitartásra, a csapatjá-tékra és még számtalan erényre.

GyertyaszentelésFebruár 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A szentmise a gyertyák megszen-telésével kezdődik. A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Keresztelé-sig az újszülött mellett világí-tott. Gyertyát égettek a súlyos betegek mellett, elhunytaknál. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyer-

tyákat, hogy az isteni Fény ki-áradjon és eltöltsön bennünket. Idén ezen a napon az Egri Bazi-likában került sor a Megszen-telt Élet Évének egyházmegyei megünneplésére.

BalázsolásSzent Balázs (születési helye és ideje ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban. Életéhez számos csoda és legen-da fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút. Erre emlékeztet bennünket a

Balázs áldás (balázsolás). Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást. A pap a szentmise vége után Y alakba illesztett gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szava-kat mondja: „Szent Balázs püs-pök és vértanú közbenjárására őrizzen meg téged Isten a torok-bajtól és minden más betegség-től az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.”

HamvazkodásA húsvétra felkészítő negyven-napos böjt hamvazószerdán ve-

szi kezdetét, amely idén február 18-ára esik. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a Húsvétnak a megünneplésére készülnek.

A hamvazószerda arra az ősi hagyományra vezethető vissza, hogy a hívők a vezeklés része-ként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékére az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlo-kára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por-ból vagy és porrá leszel!” A ha-

mu egyszerre jelképezi az elmú-lást és a megtisztulást.

A negyvennapos böjt a XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályo-kon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A 18 és 60 év közötti egész-séges híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllak-niuk. E két napon és nagyböjt töb-bi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy ne fogyasszanak húst. H. J.

Február ünnepei: gyertyaszentelés, balázsolás, hamvazás

Az egriek szép sikerea Kispapi focikupán

Tavaly a mezőkövesdi Szent Ist-ván Katolikus Általános Iskola lett összesítésben a legeredmé-nyesebb a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetsége (KIDS) által meghirdetett versenyeken. A1926-ban alapított intézmény célja a kezdetektől, hogy ép tes-tű, katolikus lelkületű embert neveljen. Bár 1948-tól megszűnt a mezőkövesdi katolikus iskola és állami intézményként műkö-dött négy évtizeden keresztül, a rendszerváltás után a szülők kérésére 1991. július 1-én az is-kola ismét egyházi tulajdonba került, elsőként az Egri Főegy-házmegyében. S hogy a test-nevelés milyen fontos volt szá-mukra jelzi az is, hogy 1992-ben megkezdődött a tornaterem épí-

tése, amit az ebédlővel együtt 1994-ben adtak át.

Nyeste István igazgató el-mondta, hogy az intézmény a Katolikus Iskolák Diák Sport-szövetsége alapításától, 1993. október 30-ától részt vesz a szövetség munkájában. A KIDS célja a katolikus iskolák diákjai-nak képviselete, sportolásának, versenyeztetésének szervezett keretek közötti elősegítése, évenként legalább egy alkalom-mal hazai versenyek előkészíté-se, szervezése. Évente nagyon sok sportágban szerveznek az ország különböző pontjain ver-senyeket (atlétika, úszás, torna, kosárlabda, kézilabda, labdarú-gás, floorball, röplabda, grund-birkózás, stb.). Pályázat, illetve

jelentkezés alapján jelölik ki a színhelyeket. A rendező város-nak rendelkezni kell megfelelő létesítményekkel, amelyekben színvonalasan meg lehet ren-dezni a versenyszámokat.

A tavalyi évben 48 iskola vett részt ezeken a versenyeken. A különböző eredmények és he-lyezések alapján az 1-4 korcso-portban, az általános iskolás korúak kategóriájában a Szent István Katolikus Általános Is-kola 184 ponttal lett az első, megelőzve számos nagy múltú egyházi oktatási intézményt.

Érdekesség, hogy egyházme-gyénkből az első tíz helyezett között egyedül a mezőköves-diek szerepelnek, bár mások is igyekeznek bekapcsolódni a

sportversenyekbe. Nyeste Ist-ván azt is elmondta, hogy úszás-ban Kecskeméten három első helyezést, atlétikában Budapes-ten négy első helyezést és labda-játékokban - amelyeknek ők vol-tak a házigazdái Mezőkövesden - két első helyezést értek el. Lab-darúgásban két korcsoportban is ők bizonyultak a legjobbnak.

Az igazgató hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja és va-lamennyi nevelési-oktatási in-tézmény vezetőjének figyelmébe ajánlja az iskolai sportot. Nem-csak azért, mert maga is test-nevelés-földrajz szakos tanár, hanem azért is, mert kikezdhe-tetlennek tartja az ismert köz-mondás igazságtartalmát: „ép testben, ép lélek”. Homa János

egyházmegyei HírekKiadja az egri főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságfelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Labdarúgásban két korcsoportban is első helyezést értek el a Szent István Katolikus Általános Iskola diákjai

Megújult a sárospataki bazilika

Befejeződött a sárospataki bazi-lika felújítása. Az európai uniós pályázat keretében elhelyeztek egy huszonhat harangból álló harangjátékot, elkészült a Szent Erzsébetet ábrázoló üvegablak és esti megvilágítása, valamint elvégezték a torony és a tető hé-jazatcseréjét.

Helyükre kerültek az új és felújított tűzzománcozott ke-resztek, és a templom környeze-tének átalakítása is megtörtént. A bevezető járdák biztonságo-

sabbak lettek. A korábbi aszfalt helyére kőburkolat került, ezzel párhuzamosan a terület vízel-vezetését is meg kellett újítani. A templom belsejében statikai megerősítés céljából vonóvasa-kat építettek be.

A megvalósult felújítás és tu-risztikai fejlesztés eredménye-ként a bazilika és környezete a sárospatakiak, az idelátogató zarándokok és turisták tetszé-sét elnyerve gazdagítja Szent Erzsébet városát.

Éjjeli menedék Egerben, a Szvorényi utcában

Az Egri Főegyházmegyei Kari-tász, az Egri Főegyházmegye tá-mogatásával 2013 óta tart fenn Egerben szegénykonyhát a rá-szorulók számára, ahol naponta egyszer meleg ebédet kapnak.

Árvai Ferenc atya, az Egri Fő-egyházmegyei Karitász Központ igazgatója elmondta, hogy céljuk elsősorban azoknak az embe-reknek az ellátása, akik napköz-ben semmilyen élelemhez sem jutnak hozzá, sem a hajléktalan-szállón, sem pedig máshol nem

részesülnek szociális étkezés-ben. Az 50 rászoruló ellátására alkalmas intézményben nem-csak hajléktalanokon, hanem jövedelem nélkül élő, lakóhellyel még rendelkező, de maguknak meleg étkezést biztosítani nem tudó embereken is próbálnak segíteni. A téli időszakban a vá-rossal és a katasztrófavédelem-mel együttműködve ideiglenes krízis menedékként is működ-tetik az egykori Szvorényi utcai tagiskolai épületet.

j e g y z e t

A nagyböjt a bűnbánat ideje. A szent negyven nap litur-gikus színe a lila, amely a

középkor óta a bűnbánatra em-lékeztet bennünket. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a szentmisékben az alleluja, és a templomot ebben az időszakban nem díszíti virág. Amikor Jézus megváltó szenvedésére emléke-zünk, arra is gondolunk, hogy Ő értünk, a mi bűneinkért szen-vedett, éppen azért, hogy megsza-badítson bűneink terhétől.

Ennek ellenére egyre többen vannak olyanok, akik nem tar-tanak bűnbánatot és nem végzik el a húsvéti szentgyónásukat. Manapság már ritkán lehet sor-ban álló embereket látni a gyón-tatószékek előtt. Több oka is van ennek a szomorú jelenségnek. Sokak szerint a legfőbb ok az, hogy napjainkban félelmetesen megfogyatkozott az emberekben a bűntudat és a bűnnel kapcso-latos érzékenység. Egyre többen vannak olyanok, akik semmibe veszik Isten törvényeit és szem-rebbenés nélkül túlteszik ma-gukat a legalapvetőbb erkölcsi

szabályokon. Boldog VI. Pál pápa találó megfogalmazása szerint „A 20. század legnagyobb bűne, hogy nincs bűntudata”.

Sajnos a társadalmi környezet, a közgondolkodás ránk, vallásos emberekre is hatással van. Ko-

moly jelei vannak annak, hogy a vallásos emberekben is meggyen-gült a bűntudat és a bűnbánatra való hajlandóság. Könnyen, meggondolatlanul kijelentjük, hogy templomba járok, imádkozni szoktam, igyekszem Isten törvé-nyei szerint élni, tulajdonképpen nincs is bűnöm. Azután megnyug-tatjuk magunkat azzal gondo-lattal, hogy mi azért mégiscsak jobbak vagyunk mint mások, mint a kevésbé hívő, vagy vallástalan embertársaink. Nehezen látjuk be, hogy ha különböző mértékben is, de mindnyájan bűnösök vagyunk.

Tanulságos lehet ezzel kapcso-latban számunkra Pascalnak, a nagy matematikusnak és

filozófusnak az egyik szellemes gondolata:„Isten ismerete bűne-ink ismerete nélkül kevélységet szül. Nyomorúságunk ismerete Isten nélkül, hit nélkül pedig két-ségbeesést idézhet elő bennünk” (Gondolatok, 527). Nyilvánvaló,

bennünket az első veszély fenye-get: nem vagyunk eléggé aláza-tosak, ezért nehezen látjuk be, hogy bűnösök vagyunk; jobbnak, tökéletesebbnek tartjuk magun-kat másoknál. A vallástalan embereket pedig a második: lelki betegek lesznek, pszichológushoz mennek, mert az irgalmas Isten-be vetett hit nélkül sehogy sem tudnak megszabadulni lelkiisme-retük terhétől.

A pap a szentgyónás elején egy kis, rövid imádságot szokott elmondani a gyónóért, ami így hangzik: “Isten, akinek világos-sága felragyogott a szívünkben, adja meg neked, hogy igazán belásd bűneidet és felismerd

az ő irgalmas szeretetét”. A jó szentgyónáshoz tehát mindket-tőre szükségünk van: alázatos lélekkel el kell ismernünk, hogy sokszor és sokféle módon vét-keztünk: „gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással”,

és hinnünk kell Isten irgalmas, bűnbocsátó szeretetében. Kis Szent Teréz szerint: „Minél inkább felisme-

rem bűnösségemet, annál inkább el tudom fogadni Isten szeretetét és irgalmát”

Könnyen belátjuk ezt, ha átgondoljuk, hogy mi volt a különbség Péter apostol és

Júdás bűne között. Nyilvánvaló, nemcsak az, hogy Péter apostol ta-gadása nem volt annyira tudatos, mint Júdás árulása; illetve nem csupán az volt a különbség, hogy Péter tagadásának nem lett olyan súlyos következménye, mint Júdás árulásának, hanem a különbség ott van, hogy Péter apostol meg-bánta bűnét, Júdás pedig képtelen volt a bűnbánatra, mert nem hitt Isten irgalmas szeretetében.

Dolhai Lajos

Bűn és bűntudat

március üzenete:„Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljus-sunk a szív bölcsességére!” (Zsolt 90,12).

Gyertyaszentelő Boldog-asszony ünnepén a Megszentelt Élet Napját ünnepli az egyház, amikor szerzetesi hivatásokért kö-nyörgünk. E napon, február 2-án az Egri Főegyházmegye területén élő szerzetesek részvételével mutatott be szentmisét Ternyák Csaba érsek, az Egri Bazilikában.

Az érsek szentbeszédében fel-idézte Ferenc pápa gondolatait, melyben a Szentatya a szerzetesi hivatásokról kifejti: a szerzetesi élet az egyháznak adott ajándék, éppen ezért az Egyház szívében van a helye. Szent II. János Pál pá-pa 1997-ben február 2-át, Urunk bemutatásának ünnepét jelölte ki a Megszentelt Élet Napjává.

Az egri érsek elmondta: „Több szempont is lebegett a Szentatya szeme előtt. Az első az, hogy di-csérjük az Urat és adjunk hálát neki ezért a nagyszerű adomá-nyért, Isten népében pedig tu-datosítsuk ennek a hivatásnak fontosságát és erre ráirányítsuk a figyelmüket. Másrészt pedig,

hogy az egész közösség segít-se a megszentelt személyeket, hogy egyre inkább tudatában legyenek hivatásuk szépségé-nek és az Egyházban, valamint a világban betöltött küldetésük-nek, amely semmi mással nem helyettesíthető.”

Azért éppen ezt a napot válasz-totta a pápa, mert a templomban való bemutatás nagyon jól alkal-mazható a szerzetesekre. Ez az ünnep, amely a Fiú állandó és teljes Atyára való ráhagyatko-zását és önajándékozását jelzi, tökéletesen megfelel a szerzetesi magatartásformának, amelyben állandó önfeláldozással Krisztus vonásait öltik magukra, és fel-tétlen ráhagyatkoznak az Atya akaratára. A szerzetesek min-

dent elhagynak, hogy Krisztust kövessék, ily módon ők azok, akik láthatóvá teszik a világ előtt az Egyház szeretetét – mondta Ternyák Csaba.

Arról is szólt, a világban és az egyházmegyénkben is újra és újra megünnepeljük ezt a napot, mely a szerzetesek önmaguk odaajándékozásának szimbólu-ma. Külön kihangsúlyozta, hogy az Egri Főegyházmegye templo-maiban minden egyes szentmi-se után közösen imádkozunk a papi és szerzetesi hivatásokért. A férfi szerzetesek felszentelt tagjainak a plébániákon és az iskolákban végzett lelkipásztori szolgálatának fontossága mellett a szerzetes nővéreknek a fia-talok, a szegények és a kisebb-

ségben élő romák között végzett szolgálatát is kiemelte.

Az egri érsek így zárta beszé-dét: „Kedves Szerzetes testvérek és Szerzetesnők, akik az Egri Fő-egyházmegyében Istennek szen-telt életet éltek. Hálásan köszö-nöm szenvedélyes elkötelezett-ségeteket. Úgy tekintünk rátok, mint lelki tőkére, mint ajándékra – ahogy azt Ferenc pápa a püspö-kök figyelmébe ajánlotta. Jó lát-ni, hogy jelenlétetekkel, minden nehézség ellenére, a szerzetesi élet megújulása megkezdődött egyházmegyénkben, hogy van-nak férfiak és nők, akik Isten és az Egyház szolgálatára szentelik életüket. Isten áldjon meg ben-neteket érte! Az Úr újítson meg minden nap benneteket! Válja-tok ti magatok is égő gyertyák-ká, hogy mindig és mindenütt sugározzátok Krisztus szeretetét és világosságát! Gyertyaszentelő Boldogasszony, ez az Istennek szentelt Asszony segítsen benne-teket, hogy egyre teljesebben és boldogabban tudjátok élni sajá-tos hivatásotokat az Egyházban a világ üdvösségéért.”

Balogh Ferenc

A megszentelt élet napja Egerben

Ötéves az Egyházmegyei HírekÖt évvel ezelőtt, 2010 márci-usában jelent meg először az Egri Főegyházmegye havilapja az Egyházmegyei Hírek a He-ves Megyei Hírlapban. A lapot önálló kiadványként is kinyom-tattuk és eljuttattuk az Egri Főegyházmegye templomaiba. Az induláskor arra vállalkoz-tunk, hogy minden hónap első szombatján betekintést adunk egyházmegyénk életébe.

Ahogy Ternyák Csaba egri érsek a lap alapításakor meg-fogalmazta: „Ennek a kezde-ményezésnek az a célja, hogy azok a katolikus hívők és csalá-dok is jobban megismerhessék egyházuk életét, akiknek a hét-köznapokban csak laza kapcso-latuk van a helyi egyházköz-séggel, viszont kultúrájukban és hagyományaikban kötődnek a katolikus egyházhoz. Termé-szetesen az itt olvasható írások minden nyitott és érdeklődő emberhez is szólnak, akik sze-retnének tájékozottak lenni a helyi katolikus egyház életé-ről és köznapjairól. Vallásukat gyakorló híveink pedig hónap-ról hónapra meg fogják találni a lapot a főegyházmegye temp-lomaiban.”

Azóta az Egyházmegyei Hí-rek megjelenik a – Heves Me-gyei Hírlap mellett – a Jász-

Nagykun-Szolnok megyei Új Néplapban, és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kulcs című magazinban is. Példányszáma megközelíti a háromszázezret. A nyomtatott formán túl, a fő-egyházmegye internetes hon-lapján is elérhető (www.eger.egyhazmegye.hu).

Cikkeinkben beszámoltunk a legfontosabb egyházmegyei összejövetelekről, többek kö-zött az egyházmegyei képvi-selőtestületi találkozóról, az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó-ról. Bemutattunk számos jeles egyházi személyt. Szóltunk a plébániák ünnepeiről, az egri Hittudományi Főiskolán és az Érseki Papnevelő Intézetben, továbbá az egri Redemptoris Máter Szemináriumban, va-lamint a főegyházmegye 40 nevelési-oktatási intézményé-ben folyó munkáról. E mellett jegyzetíróink igyekeztek lelki útravalóval is szolgálni.

A lap szerkesztőbizottságá-nak tagjai bíznak benne, hogy az elkövetkező időben is képe-sek lesznek megvalósítani az alapításkor megfogalmazott célokat. Kérjük Olvasóinkat, az Egyházmegyei Híreket fogad-ják továbbra is érdeklődéssel!

Homa Jánosfelelős szerkesztő

A Szervita nővérek a Megszen-telt Élet Évében, a szervita csa-láddal közösen, Egerben február 12-14 között tartott lelkigyakor-lattal ünnepelték a szervita rend alapítóit, az alapítónő Szent An-náról nevezett Signorini Julian-na születésének kétszázadik év-fordulóját. A közösség hivatása: a gyermek- és ifjúságpasztoráció, az idősekkel való foglalkozás, az egyházi szolgálat.

A lelkigyakorlat mottója: Magnificat-os találkozások a ta-lálkozásokban. A lelkigyakorlat vezetője: Hajlák Attila István, a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia káplánja és az erdélyi Mária Iskola veze-tője volt. A lelkigyakorlat során a rendtársai, barátai, ismerősei körében, szentmise keretében adott hálát Moraga Gatica Edita nővér, a szervita delegáció elöl-járója szerzetesei hivatásának 50. évfordulójáért.

A szentmisét Ternyák Csa-ba egri érsek mutatta be. Pré-dikációjában Seregély István nyugalmazott érsek az elköte-leződés fontosságára hívta fel a figyelmet. Méltatta Edita nővért, akinek élete Isten népének szol-gálatában telt el. A nyugalmazott érsek rámutatott: merjük rábízni magunkat Isten oltalmára, akár a házasságot, akár a szerzetesi életet vállalva. Merjük letenni életünket Isten kezébe. Aki nem meri rábízni magát Istenre, az később elvesztett életre emlékez-het vissza.

Ternyák érsek köszönetet mondott a Szervita nővéreknek, felidézte a 25 évvel ezelőtti idő-szakot, amikor elődje hívására a Szervita nővérek Magyaror-szágra érkeztek. Köszönetet mondott nekik a mezőkeresztesi gyermekotthon működtetésé-ért, a jubiláns nővérre pedig Isten áldását kérte. H. J.

Szervita nővérek lelkigyakorlata Egerben

Isten oltalmában bízva

„Értük szentelem magam, hogy ők is meg legyenek szentelve az igazságban” – e mottó jegyé-ben hív egész hétvégés nyílt napra az egri Érseki Papneve-lő Intézet. Középiskolás korú vagy annál idősebb fiúkat vár-

nak, az alsó korhatár tizennégy év. A program március 27-én, pénteken 18 órakor kezdődik a Szemináriumban és március 29-én, vasárnap ebéddel fejező-dik be. Jelentkezni a helyi plé-bánián lehet.

„Úgy tekintünk rátok, mint lelki tőkére, mint ajándékra – ahogy azt Ferenc pápa a püspökök figyelmébe ajánlotta”

A szentmisén az egyházmegye szerzetesei és papjai együtt imádkoztak

FOTó

: VA

Ny

ó B

OG

láR

KA

Nyílt napok a Szemináriumban

A közelmúltban fejeződött be két miskolci katolikus általános iskola: a diós-győri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola és a hejőcsabai Gárdonyi Géza Római Katolikus Általános Iskola energetikai felújítása. Az épületenergetikai felújí-tás zárórendezvényén az in-tézményeket Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg.

Az Európai Unió fejlesztési alapjából 140 millió forintot kapott a diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Is-kola: ebből a forrásból cserélték ki a nyílászárókat és a tetőt, va-lamint megoldották az épület szigetelését is. Napkollektoro-kat szereltek fel és kicserélték a kazánt. A környezetvédelmi célokon túl a beruházásnak lát-ható haszna van, hiszen a fűté-si kiadások csökkentek.

Február 4-én délelőtt Ternyák Csaba egri érsek látogatott az iskolába, ahol először Budáné Tóth Gabriella igazgató beszélt a beruházásról, az eredmények-ről, majd az egri érsek az épü-let megáldása előtt buzdította a gyerekeket a jóra, akik szép műsorral kedveskedtek a ven-dégeknek.

Szintén sikeresen pályá-zott energetikai felújításra a hejőcsabai Gárdonyi Géza Ró-

mai Katolikus Általános Iskola is. Hasonló felújítás és moder-nizálás keretében, ebben az is-kolában 150 millió forint uniós támogatást nyertek.

Hoskó Bertalanné igazgató köszöntőjében utalt arra, hogy az iskola az európai szabvá-nyoknak is megfelel a felújítás

révén. Nemcsak a fenntartónak és a kivitelezőnek kell köszöne-tet mondani, hanem a pedagó-gusoknak és a szülőknek is, akik szintén kivették részüket a munkából, festésből, takarí-tásból. Az uniós forrás az isko-la gyarapodását segítette.

Az egri érsek itt arról beszélt, hogy ha képesek vagyunk javí-tani hibáinkon, jobbak leszünk. Ez az iskola az energetikai fej-lesztéssel, a felújítással jobb lett, mint volt. Otthonos légkörben, környezetben tanulhatnak a gyerekek, akiket Nyilas Misi példájával intett: legyetek jók mindhalálig vagy, ahogy Néri Szent Fülöp mondta: legyetek jók, ha tudtok. A diákok itt is szép műsorral kedveskedtek a vendégeknek. Gróf Lajos

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2015. március

Nemzetközi hittanóra Vámosgyörkön Február másodikán, a meg-szentelt élet világnapján a Vá-mosgyörki Visontai Kovách László Katolikus Általános Iskolábaszalézi szerzetesek látogattak. Robert Kukuczka atya 10 éve érkezett Lengyel-országból, Sabu Joseph atya India déli részéről került hazánkba. A rendhagyó hit-tanóra közös énekléssel kez-dődött. Az atyák a szerzetes jelölttel, Juhász Mártonnal együtt lelkesen mutatták be Don Boscot, a szalézi rend alapítóját. Meséltek arról, hogy ők hogyan kapták meg-hívásukat erre a szolgálatra. Bemutatták a kazincbarcikai Don Bosco Szakiskolát is. A rendezvényen az iskola lelkipásztora, a település plé-bánosa, Kohajda Zoltán atya is részt vett.

Kerényi Lajos atya kitüntetéseeurópai polgári díjjal tün-tették ki Kerényi Lajos piaris-ta szerzetest, akit az Egersza-lóki Ifjúsági Találkozó és Lel-kigyakorlat vezetőjeként is jól ismernek. Az Európai Parla-ment ezen elismeréssel olyan, kivételes teljesítményt nyújtó személyeket díjaz, akik a kö-zös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához járulnak hozzá. Kerényi atya laudációját a díj felterjesztője, Hölvényi György EP-képvi-selő mondta el, kiemelve: a díjazott „hazánkban reményt, hitet, európai értéket adott az embereknek”.

Üzemlátogatáson a diákoka törökszentmiklósi Ber-csényi Miklós Katolikus Gimnázium és Kollégium, Általános Iskola, Óvoda - Pánthy Endre Katolikus Általános Iskola tagintézmé-nyének diákjai február 5-én bepillantást nyerhettek a Béres Gyógyszergyár szolno-ki üzemében folyó gyártási folyamatokba. A tanulók láthatták, hogy az iskolában megszerzett elméleti tudás hogyan tükröződik vissza a gyakorlatban, milyen tanulmányokra, szakképesí-tésekre van szükség egy-egy munkakör betöltéséhez.

hírek Felújított iskolák az Egri Főegyházmegyében

a hónap verse

Ady Endre:

Teveled az IstenAz istenhez gyönge szódat emeled: Teveled lesz akkor az isten.

Elvesztetted szegény, kóbor magadat: Ha szabad: segítsen az isten.

Perc-barátok kedve már elköltözött: Búk között itt lesz tán az isten.

E szép élet nem sok örömet hozott: Gondozott azonban az isten.

Az istenhez gyönge szódat emeled: Teveled lesz akkor az isten.

ady endre (1877–1919) a huszadik század egyik leg-jelentősebb magyar költője. Költészetének témái az emberi lét egészére kiterjednek.

egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Befejeződött a hejőcsabai Gárdonyi Géza Római Katolikus Általános Iskola energetikai felújítása 150 millió forintos támogatásból

A diákok szép műsorral kedvesked-tek a megjelenteknek

Szabó László a jászberényi Nagy-boldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Liska József Tagintéz-ményének igazgatója. Diákként is annak az intézménynek volt tanulója, melynek később peda-gógusa, igazgatóhelyettese, majd a tagintézmény vezetője lett.

Plébánosa és egy személy-ben igazgatója a Szent Gel-lért-díjra terjesztette fel, me-lyet Ternyák Csaba egri érsek aranyfokozattal ismert el.

„1954-ben Jászfényszarun születtem, az általános iskolát itt végeztem – mondta Sza-bó László. – Középiskolába a jászberényi Erősáramú Szak-középiskolába jártam, majd Budapesten a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főisko-lán erősáramú szakos villamos üzemmérnökként diplomáz-tam 1976-ban.

A főiskola utolsó félévében egykori középiskolai igazgatóm műszaki tanári állást kínált, amit hosszas töprengés után el-

fogadtam. A hosszas töprengés oka az volt, hogy nem tanárnak készültem, így az ajánlat várat-lanul ért. 1976. szeptember 1-je óta végzem pedagógiai munká-mat ugyanabban az iskolában.

Mindvégig szakmai elméleti és villamos mérési tantárgya-kat tanítottam, illetve tanítok ma is. A tanítás mellett meg-szereztem a pedagógiai vég-zettséget a Kandó Kálmán Fő-iskola műszaki tanári levelező szakán. Néhány évi tanítási gyakorlat után osztályfőnök lettem és ifjúsági csoportok patronálásával bíztak meg.

Pályafutásomban 1987-ben komoly fordulat következett, az iskola élére új igazgatót ne-veztek ki, aki műszaki igazga-tóhelyettesnek kért fel. Az egy-házi átvétel után Novák István igazgató atya mellett általános helyettes és 2013. szeptember 1-jétől, a jászberényi két kato-likus iskola összevonása után a jászberényi Katolikus Álta-lános Iskola és Középiskola, Liska József Szakközépiskola,

Gimnázium és Kollégium tag-intézmény-igazgatója lettem.

Fiatal tanárként a ’80-as évek elején az akkori műszaki igazgatóhelyettes, a szakmai főnököm az erősáramú szakma iskolán belüli gondozását bízta rám. Így fiatal tanárként be-kapcsolódtam a tananyag-fej-lesztési munkába. A Nemzeti Szakképzési Intézet felkérésé-re az erősáramú szakképesítés tantervén és a központi szóbe-

li tételsorán végeztem kisebb módosításokat, majd sorozato-san központi írásbeli tételso-rokat dolgoztam ki. Munkám során azt tartottam fontosnak, hogy az iskola profilját, a szak-képzésünk struktúráját a mun-kaerő-piaci igényekhez igazít-suk. Az iskolánk olyan fiatal szakembereket képezzen, akik el tudnak helyezkedni, akik a munka világában megállják a helyüket. Úgy érzem ez sike-

rült, a végzett tanulóinkat a munkaadók keresik, valamint a nyolcadik osztályos szülők is hozzák az általános iskolát végzett tanulóikat. A demográ-fiai válság ellenére az iskolánk tanulólétszáma nem csökken.

A pedagógiai munkám során nagy gondot fordítottam a te-hetséges, jó képességű tanulók eredményes felkészítésére. A műszaki szakképzésben legran-gosabb az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny, melyen minden évben sikeresen szere-pelnek diákjaink. Nagy öröm számomra, amikor a tanulás te-rén szerényebb, de a gyakorlati munkában ügyes, kreatív fiata-lokat segítjük és a munka vilá-gából pozitív visszajelzéseket kapunk, hogy milyen értékes dolgozók lettek. A tanulók meg-érzik az emberséget és hálásak érte. Elvem és a módszerem az, hogy fegyelmi vétségek esetén nem kell mindjárt drákói szigor-ral lesújtani, az esélyt meg kell adni a javulásra, a változásra.”

Homa János

Szent Gellért-díjas pedagógus: Szabó László jászberényi tagintézmény-vezető

A tanulók megérzik az emberséget és hálásak érte

A gyakorlati munkában az ügyes és kreatív fiatalokat segítik

Kirobbanó formaTöbb mint két órás busz útra indulok, s mivel nem akartam még könyvvel is nehezíteni csomagomat, ezért nézegetem az újság-árus polcát, milyen olvasnivalót vegyek.

Tíz újságból kilencnek a címlapjáról azt a kínálatot látom, hogyan legyünk fiatalok, ránctalanok, stressz oldással gondta-lanok, soványak és mindezek birtokában boldogok. Napról-nap-ra, hétről-hétre majdnem ugyanez a kínálat, csak a címlapon mosolygó arcok változnak. Nem tudok választani, egyik újság olyan mint a másik. Megakad a szemem egy ismert színésznőn, alatta a felirattal: ismét kirobbanóan bombaformába hozta az alakját. Nem lehetne ezen csak egy kicsit módosítani, valahogy így: hozzuk kirobbanóan bomba formába lelkünket, és Istennel, meg embertársainkkal való kapcsolatunkat.

Nagyböjt van. Dr. Endrész Erika

Betegek világnapjaA Boldogságos Szűz Mária lourdes-i megjelenésének em-léknapján, február 11-én ünne-pelte az egyház a betegek világ-napját. Az egri Fájdalmas Anya templomban Ternyák Csaba ér-sek mutatott be szentmisét ez alkalomból. Szentbeszédében köszönetet mondott az orvo-soknak és az egészségügyben dolgozó munkatársaiknak ál-dozatos szolgálatukért.

Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Iste-ni Irgalmasság-kápolnájában ünnepelték meg a Betegek

Világnapját. Dr. Csiba Gábor főigazgató főorvos és Tóth Bé-la kórházlelkész meghívására jöttek el betegek, orvosok és betegápolók egyaránt a szent-misére, amelyet Szarvas Péter kerületi esperes mutatott be. Többen koncelebráltak a kör-nyék papjai közül, néhányan olyan nyugdíjas, beteg atyák is, akiknek jó részét már ápolták a kórház valamelyik osztályán. A kórházi betegekért, gyógyító-ikért mutatták be a szentmisét. Hálát adtak azokért is, akik itt nyerték vissza egészségüket.

az egri FőegyHázmegye fenntartásában műkö-dő 12 intézménynél végeztek a Környezet és Ener-gia Operatív Program (KEOP) pályázatok kereté-ben energetikai felújításokat. Több helyen megva-lósulhatott a homlokzat szigetelése, a nyílászárók cseréje, a fűtéskorszerűsítése, a tetőszigetelése. 9 intézménynél teljesen elkészült a beruházás. A felújított iskolákat Ternyák érsek áldotta meg.a következő intézmények Felújítása Fejeződött be:Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola, Miskolc-Diósgyőr; Gárdonyi Géza Katolikus Ál-

talános Iskola, Miskolc; Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Eger; Érseki Szent József Kollé-gium, Eger; Szent László Katolikus Általános Is-kola, Encs; Széchenyi István Katolikus Szakkép-ző Iskola, Mezőkövesd; Szent Imre Katolikus Ál-talános Iskola, Tenk; és a Visontai Kovách Lász-ló Katolikus Általános Iskola, Vámosgyörk és a Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Köz-gazdasági Középiskola és Kollégium, Gyöngyös.Három iskolánál még tartanak a munkálatok, ezeken a helyeken május 31-ig kell végezni a fejlesztéssel.

FOTÓ

: FO

JTÁ

N L

ÁSZ

LÓ

j e g y z e t

A Húsvét Jézus feltámadásá-nak az ünnepe. Ezt még a kevésbé vallásos vagy

vallástalan emberek is tudják. A rendszeresen templomba járók, illetve az Egyház liturgiájával együtt élő katolikusok azt is megtanulták, hogy a Húsvét mél-tó megünnepléséhez hozzátarto-zik a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat is. „Szent három nap”-nak is mondjuk a nagyhét utolsó napjait, mert ezeken a napokon Egyházunk a megváltó Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására em-lékezik. Megváltásunknak ezt a három fontos eseményét úgy is szoktuk emlegetni, mint húsvéti misztériumot. Ez több mint Jézus feltámadása, hiszen Jézus Krisz-tus az ő küldetését és megváltói művét értünk vállalt szenvedése, halálból való feltámadása és di-csőséges mennybemenetele által teljesítette be.

A húsvéti misztériumnak tehát három eleme van: Krisztus szen-vedése, halála, és feltámadása. Mind a három egyformán fontos és Jézus életének ezeket a drámai eseményeit nem szabad elválasz-

tatnunk egymástól. Arról sem fe-ledkezhetünk meg, hogy a húsvét nemcsak a feltámadás, hanem egyúttal megváltásunk ünnepe is. Hittel valljuk, hogy Jézus Krisz-tusban az Isten Fia azért lett em-berré, hogy megváltson minket. Jézus egész élete, minden szava és minden tette hozzátartozik a meg-váltás művéhez, mégis főképpen szenvedésével, kereszthalálával és feltámadásával vitte végbe az emberiség megváltását. Ezért mondhatjuk azt, hogy a húsvéti misztérium a megváltásnak, az

üdvösségnek és a keresztény élet-nek minden egybefoglaló központi eseménye, a Húsvét pedig az Egy-ház legfőbb ünnepe. Az első ró-mai keresztények úgy emlegették, mint az „ünnepek ünnepét”. Az

egyetlen olyan ünnep ez a vallá-sok történetében, melynek a tartal-ma hetenként, naponként vissza-tér, a vasárnapok és a szentmisék ünneplése által. Gondoljunk csak arra, hogy minden szentmisében, az átváltoztatás után „az Úr ha-lálát és feltámadását hirdetjük, amíg újra el nem jön”.

Az „imádunk téged Krisztus és áldunk téged, mert Te szent kereszted által megváltottad a világot” fohászt gyakran el szoktuk mondani a nagyböjti időben, de az első húsvét óta azt

is tudjuk, hogy a feltámadás is fontos megváltottságunk szem-pontjából. Ezt tanítja Szent Pál apostol, amikor kijelenti, hogy Krisztus „vétkeinkért halált szen-vedett, és megigazulásunkért

feltámadt” (Róm 4,25). Krisztus feltámadásának a jelentőségére utal, amikor hangsúlyozza, hogy „ha Krisztus nem támadt föl, semmit sem ér a ti hitetek, mert még mindig bűneitekben vagytok” (1Kor 15,17). És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a feltá-madt és megdicsőült Krisztus az Atya jobbján képvisel bennünket és közbenjár értünk (Róm 8,34), hogy a megváltás gyümölcseiben bőven részesüljünk.

Az is fontos kérdés, hogy ne-künk, ma élő keresztényeknek

miért olyan jelentős ez a húsvéti misztérium? Egyházunk liturgi-ája, például a húsvéti prefáció megadja számunkra a választ: „Jézus halála óta a mi halálunk sem reménytelen elmúlás, és feltámadása által mindnyájan új életre támadunk”. Egyházunk tanítása szerint „a szentségek liturgiája lehetővé teszi, hogy a hívek számára az életnek szinte minden eseménye megszentelt legyen, mégpedig annak az isteni kegyelemnek a hatására, amely Krisztus szenvedésének, halálá-nak és feltámadásának húsvéti misztériumából ered” (SC 61).

Akegyelem, a hit és a szent-ségek által elfogadhatóbb lesz számunkra is a szenve-

dés és a halál. Reméljük, hogy ha követni tudjuk a megváltó Jézust nemcsak életünkben, hanem még a szenvedésben és a halálunkban is, akkor követni fogjuk őt a feltá-madásban is. Dolhai Lajos

Húsvéti misztérium

április üzenete:„Nagyobb szeretete senki-nek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).

Sokan vettek részt az élelmiszergyűjtésben

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia immár hagyomá-nyos módon az idei nagyböjtben is élelmiszergyűjtést szervezett országszerte. Az adományozásra buzdító körlevele, hazánk vala-mennyi katolikus templomában felolvasták március 1-jén, va-sárnap. Ebben kiemelték, hogy Egyházunk kétezer éve hivatásá-nak tekinti, hogy gondoskodjék a szegényekről. A körlevélben hangsúlyozták, hogy ezzel egy ősegyházi hagyományt elevení-tünk fel, hiszen az első század keresztényei a kenyértörésre hozták magukkal a szegények-nek szánt adományaikat. Az ő példájukat követve kérték, hoz-zák el a szentmisékre élelmiszer felajánlásukat, és tegyék a temp-lomban erre kijelölt helyre.

A felhívásnak köszönhetően az egyházmegye valamennyi templomában március 8-tól 15-ig megtörtént a gyűjtés, mely-nek nagyságáról lapunk zárta-kor még nem tudunk összegzést adni. De a korábbi évekhez ha-sonlóan most is a rászoruló csa-ládok ezreit tudták segíteni – a Katolikus Karitász közreműkö-désével – a segélycsomagokkal.

Ternyák érsek a magyar-lengyel barátság napján

Idén, március 21-én a magyar–lengyel barátság emléknap-jának Katowice adott otthont. A magyar delegációnak tagja volt Ternyák Csaba egri érsek is. Az ünnep reggelén, a Krisz-tus Király-főszékesegyházban Wiktor Skworc katowicei és Ternyák Csaba egri érsek közö-sen mutatták be a szentmisét. Ezt követően Áder János ma-gyar és Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök ün-nepélyesen felavatta Henryk Slawik és idősebb Antall József közös emlékművét a Nemzetkö-zi Kongresszusi Központ előtt.

Tavaly novemberi számunk-ban örömmel közöltük, hogy Ferenc pápa Dr. Dolhai Lajost, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát 5 éves idő- tartamra a Vatikáni Nemzet- közi Teológiai Bizottság tagjai közé nevezte ki. A bizottság tagjainak száma harminc, elnöke a Hittani Kongregáció mindenkori prefektusa, tagja-it öt évre nevezik ki különféle nemzetiségű, és különböző teológiai iskolákhoz tartozó teológusok közül, akik ki-emelkedő tudományos mun-kásságuk mellett az Egyházi Tanítóhivatal iránti hűségük-ről is tanúságot tesznek.

– Miért olyan fontos a Hittani Kongregáció, melynek tanács-adó testülete ez a bizottság?

– A Hittani Kongregációnak régen is, és ma is az a fő felada-ta, hogy a katolikus egyházban a hit tisztaságát védelmezze, mert a pápa, a püspökök és a papok hűségesen akarják tanítani és továbbadni a keresztény hit igaz-ságait. Létrehozását valami sajá-tos félelem előzte meg és sürget-te. Igen, a félelem. De nem a hét-köznapi értelemben vett félelem-ről van szó, hanem a féltésnek a félelméről. Arról a féltésről, mely nem szeretné, hogy a megváltó Jézus értünk adott és bennünk élő élete csorbulást szenvedjen. Pál apostol ezt a sajátos féltő sze-retetet ebbe a mondatba tömörí-tette: „Krisztus keresztje nehogy üressé váljon” (1 Kor 1,17).

– Volt-e már a bizottságnak összejövetele, tanácskozása?

– Tavaly, advent első hetében volt az első összejövetelünk, az egyhetes plenáris alakuló ülés, melynek végén Ferenc pápa is fogadott bennünket, szólt hozzánk és megáldott minket. Sajátos élménynek mondha-tom azt is, hogy egy héten ke-resztül egy épületben, a Szent Márta házban laktunk a Szent-atyával, sőt mindennap együtt ebédeltünk és vacsoráztunk. Az első napon Müller bíboros úr, a kongregáció vezetője, aki egyúttal a bizottság elnöke, egy előadás keretében rámutatott bizottságunk speciális hivatá-sára. Hangsúlyozta, hogy a te-ológia nem öncélú, elvont és a valóságtól független tudomány, hanem az egyház mindenna-pi életét kell szolgálnia. Kérte, hogy olyan nagyobb jelentőségű kérdésekkel foglalkozzunk, me-lyek szakszerű kifejtésével se-

gítséget nyújthatunk az egyház Tanítóhivatalának.

A tizenöt megjelölt témából több fordulós titkos szavazással a következő hármat választot-tuk: A zsinatok és a szinódusok szerepe az egyház életében; A hit és a szentségek; A vallássza-badság keresztény értelmezése korunkban. Mind a három té-mának örültem, de akkor nyu-godtam meg igazán, amikor beválasztottak abba a 10 tagú albizottságba, amely a szentsé-gekkel foglalkozik, hiszen ez az én kedvenc szakterületem. Rá-adásul az albizottsági ülésen a többiek megválasztottak engem a csoport titkárának.

Minden évben van egy ple-náris ülés, amely egy hétig tart és van egy három napos szek-ció ülésünk is. A szentségtani szekció következő összejövete-le, tanácskozása május máso-dik hetében lesz.

Homa János

Dr. Dolhai Lajos a vatikáni teológiai bizottságban

A hit tisztaságát védelmezik

DolHai lajos 1952. március- 11-én született a Szabolcs megyei Ajakon. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett. Egerben és Buda-pesten végezte teológiai tanulmányait.1977-ben szentelték pappá, 1978-ban teológiai doktorá-tust szerzett a Budapesti Hittudományi Akadé-mián. Egy évig volt káplán Jászapátiban. 1979-

től 1981-ig a római Pápai Magyar Intézet ösztön-díjasaként szentségtani-liturgikus teológiai ta-nulmányokat folytatott a Szent Anzelm Egyete-men, ahol szaklicenciátust szerzett. 1981-től az Egri Hittudományi Főiskola tanára, 2008-tól rektora. 2002-ben habilitált, és a PPKE Hittudo-mányi Karának magántanára.

A Szentatya fogadta a bizottság tagjait és megáldotta őket. Képünkön dr. Dolhai Lajos Ferenc pápával

A bazilika megáldását követő szentmisén Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében kiemel-te: nagyböjt a felkészülés idő-szaka Jézus Krisztus kereszt-halálának és feltámadásának ünnepére, ezért különösen fontos, hogy ezen időszakban figyelmünket Istenre irányít-suk, neki ajánljuk magunkat.

A főpásztor köszönetét fejez-te ki mindazoknak, akik va-lamilyen módon részt vettek a felújításban, s Isten áldását kér-te szolgálatukért, hűségükért.

A szentmise után sajtótájé-koztatón számoltak be a fej-lesztésekről. Poncsák Ferenc, a sárospataki Katolikus Egyház-község világi elnöke elmondta:

a nagyszabású munka „A Sá-rospataki Bazilika és a kassai Szent Erzsébet Dóm felújítása” program keretében, közel 850 ezer eurós támogatással, az egri főegyházmegye és a hívek anyagi hozzájárulásával való-sult meg.

Megújult a bazilika külső homlokzata, felújították a ba-rokk orgonát, egy új, Szent Er-zsébet életéhez tartozó jelene-tet ábrázoló üvegablakot adtak át, megerősítették a templom kifelé dőlő oszlopait, harangjá-tékot építettek be, lecserélték a tetőzetet és megújult a Bazili-ka közvetlen környezete is.

Szöveg és kép: Szent István Rádió és Televízió

Megáldották a megújultSárospataki Bazilikát

A megáldás pillanatai. Az egri érsek köszönetet mondott a felújításért.

Egyházmegyei találkozó április 25-én Egerben Az Egri Főegyház-megye 310 önálló plébániájának és mintegy 300 fíliájának képviselőtes-tületi tagjai kapnak meghívást Ternyák Csaba érsektől arra a lelki napra, amely április 25-én 10 órakor kezdődik az Egri Bazilikában. A programban az érseki szentmise mellett előadások, közös imádságok és tanúságtéte-lek szerepelnek.

Segítség a kárpátaljai testvéreinknek

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Kárpátalján ki-alakult súlyos helyzet miatt gyűjtést hirdetett minden ka-tolikus templomban március 15-ére, a kárpátaljai testvérek javára. Ezzel egyidőben a Kon-ferencia a Kárpátalján kialakult súlyos helyzet miatt döntött ar-ról, hogy a katasztrófaalapból 10 millió forint értékben gyors-segélyt juttat el a nehéz körül-mények között lévő családok és az egyedülálló idős emberek megsegítésére.

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2015. április

Húsz éves az alapítványA MinoritA Nagyboldogas�-s�ony Plébánia és a� Éltető Lélek Alapítvány Nagyböjti elmélkedést s�erve�ett március 20-án Miskolcon, melynek során megemléke-�ett arról, hogy hús�éves a Kartal Ernő, egykori minorita tartományfőnök által alapí-tott Éltető Lélek Alapítvány. A� öss�ejövetelen bes�édet mondott Jókai Anna a Nem�et Művés�e, Kossuth díjas írónő. A� ünnepségen fellépett Pitti Katalin Lis�t Ferenc díjas ope-raénekes, Érdemes Művés� is.

A piaristákrólA 2015-2016-os évre hirdette meg a sárospataki Római Ka-tolikus Egyhá�i Gyűjtemény a „Megs�entelt élet pedagó-giája” előadássoro�atot. A kö-vetke�ő öss�ejövetelt április 20-án 16 órakor tartják, ami-kor a s�alé�i rendet és annak pedagógiáját Andrásfalvy János s�er�etes mutatja be.

FelhívásKispályás focibAjnoKságot s�erve�nek Sarudon, május elsején a Gene�áret Katoli-kus Lelkigyakorlatos Há�-, Ifjúsági- és Sportüdülőben. A bajnokságra a plébánia-kö�össégek 10 fős felnőtt, amatőr csapatainak mielőbbi jelentke�ését várják a s�er-ve�ők. Jelentke�ni lehet: a 06-30/997-6477-es telefon-s�ámon, illetve e-mailben a katisk2@gmail.com címen. A rende�vény keretében áldja meg a lelkigyakorlatos há� újonnan elkés�ült sportpályá-ját Ternyák Csaba egri érsek.

Nyári szállás nyári szállás lehetőség Egerben, a� Érseki S�ent Jó�sef Kollégiumban. 30 fős-nél nagyobb csoportoknak, diákoknak, fiataloknak, felnőtteknek egyaránt ajánljuk. Telefon: 06/36/ 516-960, e-mail: s�tjk1@enternet.hu Honlap: www.ersekis�entjo�sef.sulinet.hu

FelvételiÚj tAgoK jelentke�ését vár-ják a� Egri Érseki Fiúkó-rusba. Érdeklődni lehet: a 06/70/2824948-as telefonon, illetve a� egerfiukorus@gmail.com e-mail címen.

hírek a hónap verse

Sík Sándor:

Isten érkezéses egyszer, mint a tiszta hold a vizen, Mélyeimnek mormoló vizéből Fölmerült az Élő isten arca.

Hírnököt nem járatott előre, Fullajtár sem harsonázta jöttét: Nem mehettem hódolón elébe.

Még csak nem is kopogott az ajtón, Meg sem rezzent léptein a padló, Meg sem lobbant mécsem lángja tőle.

Halkan, halkan, mint beteg fiúnak ágya mellé simul édesanyja, Úgy az isten: csak hogy egyszer itt volt.

ráismertem: ez a dajka két szem Kísérgette kisgyerek korombanpilleűző tarka futkosásom.

ráismertem: lobbanó szemétől Gyulladoztak hajnal-ifjúságom Fellegjáró büszke víziói.

Ő nézett rám kisfiú-szemekből, szívüknek ha kátét nyitogattam, És ha mondtam pillangó meséket.

Mintha mindig itt lett volna nálam, Mintha most már itt maradna mindig! Mintha most már itt maradna mindig!

síK sándor (1889–1963) piarista paptanár, tarto-mányfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948). A 20. század jelentős magyar lírikusa.

egyházmegyei HírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

A Bosco S�ent János által 1859-ben alapított, S�alé�i S�ent Ferencről elneve�ett s�er�etes-rend célja a s�egény, soks�or re-mény és cél nélkül kóborló fiata-lok nevelése és evangeli�álása. A világban jelenleg több mint 16 e�er s�alé�i dolgo�ik. 1989-ben Magyarors�ágon újraindult a rend működése, sok nehé�ség és kü�delem árán újra megnyíl-tak a s�alé�i há�ak, inté�mé-nyek. E�ek kö�ött található a ka�incbarcikai rendhá�uk, ahol példaértékű munkát vége�nek a s�er�etesek, akik a városban és környékén hét templomot, illet-ve kö�össéget ve�etnek, e mel-lett két iskolát tartanak fenn. A Megs�entelt Élet Évében bes�á-molunk arról, hogyan élnek itt a s�alé�iak.

– 2006-ban nyitottuk itt meg rendhá�ukat – mondta Vitális Gábor SDB, tartományfőnöki vikárius,rendhá� iga�gató.- A S�ent Jó�sef rendhá� életében jelentős válto�ást ho�ott, ami-kor 2011-ben a város ve�etése átadta a Ságvári Endre Gim-ná�iumot és a�t S�alé�i S�ent Ferencről neve�ve egyhá�i

gimná�iumként működtetjük tovább. A gimná�ium átvételé-vel egy időben Ternyák Csaba érsek atya a s�alé�iakra bí�ta a városi plébániát és a környe�ő települések lelkipás�tori ellá-tását. A rendhá�ban jelenleg 7 s�er�etes lakik, a 6 s�er�etes pap kö�ül kettő miss�ionárius-ként (Indából, illetve Vietnám-ból) érke�ett Magyarors�ágra és egy s�er�etes testvér ga�da-gítja a kö�össéget. A donbosco-i pedagógia célkitű�ése a fiata-lok nevelése, különösen is a leg-hátrányosabb hely�etű fiatalok felkarolása és Istenhe� ve�eté-se. A vallásos nevelést csak is-kolai körülmények – tehát pél-dául hittanórák – kö�ött teljes körűen bi�tosítani nem lehet. S�ükséges a család hitre nevelő s�erepe és a� egyhá� befogadó kö�össége. Épp e�ért mintaér-tékű a ka�incbarcikai s�alé�i jelenlét, ahol a fiatalok nevelése nem s�űkül csupán a s�akisko-lára és a gimná�iumra, hanem folytatódik a plébániai csopor-tokban és programokon keres�-tül. Bár nagy feladatot és fele-lősséget jelent a hét templom

lelkipás�tori életét bi�tosítani, mégis nagyon hálás, his�en soks�or itt találko�hatunk a diákjaink s�üleivel és nagys�ü-leivel. Így tudjuk a fiatalokat érett felnőtté nevelni a család és a plébánia segítségével.

A S�alé�i S�ent Ferenc Gim-ná�iumba megkö�elítőleg 650 diák jár, akik nem csak Ka�inc-barcikáról, hanem Ka�incbarci-ka 20 km-es von�áskör�etéből érke�nek ho��ánk. A minőségi oktatás mellett fontos a hitre nevelés, melyet a heti két hittan-

óra mellett a s�alé�i s�er�etesek folyamatos jelenléte bi�tosít. A három, tanári karban is jelenlé-vő s�er�etes kö�ül egy s�er�etes testvér matematikát és fi�ikát is oktat. A vallásos nevelés fontos rés�e a� első tanítási óra előtti imádságok, a� évfolyam, illet-ve os�tálymisék, a tanárok heti kéts�eri kö�ös imádsága mellett a plébániával kö�ösen megtar-tott játéknapok, kirándulások és lelki programok.

– Több s�á�, elsősorban hát-rányos, mélys�egénységben

élő, többségében roma fiatal jár a� 1993 óta működő Don Bosco Általános Iskola, S�akiskola, Kö�épiskola és Kollégiumba – mondta Márkus Zoltán s�alé�i s�er�etes. – Kép�ésünk a� ál-talános iskola 7. os�tályától a� érettségi megs�er�éséig tart. Kollégiumunkban pedig a tá-volabb lakó fiúk találhatnak befogadó kö�össégre. Célunk – Don Bosco s�avaival; – „jó pol-gárokat nevelni a ha�ának, és jó polgárokat a Mennyors�ágnak”. Igyeks�ünk elkísérni a fiata-lokat mind a� emberi, mind a vallásos fejlődés útján. Legtöbb tanulónk s�akmát tanul, e� a léts�ámunk háromnegyede. Ál-talános iskolai rés�legünk a�o-kat a túlkoros, ti�ennégy évnél idősebb hetedikes és nyolcadi-kos tanulókat fogadja, akiknek a� általános iskolában problé-máik adódnak.

Ka�incbarcikán a nevelési-oktatási inté�mények tanárai is magukévá tették a s�alé�iak gondolko�ását, melynek lénye-ge a keres�tény reménységből fakadó optimi�mus és öröm.

Homa János

A Megszentelt Élet Éve: szaléziak Kazincbarcikán

Jó polgárai lesznek a hazának és a Mennyországnak

A vallásos nevelés fontos része a szentmise

Bemutatjuk az egri Jó Pásztor Óvodát

A legfontosabb a gyermek tisztelete

A Jó Pás�tor Óvoda Eger egyik legrégebbi óvodája. 1892. s�ept-ember 1-én nyílt meg a Cifra – hóstya és a belváros határán magánhá�ak kö�ött, egy lakó-épületben. A II. világháború után, 1950-ben nyitott három csoporttal, majd a� 1970-es években négy csoportossá bő-vült. 2001. augus�tus 1-jétől a� Egri Főegyhá�megyei Ható-ság javaslatára, s�ülői igények alapján egyhá�i fenntartás-ba került. 2009. s�eptember 1-jétől, mint többcélú inté�-mény S�ent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pás�tor Óvoda a nevük.Jelenleg a� in-té�mény 80 férőhelyes.

– A�t valljuk, hogy csak ak-kor lehetünk jó óvoda, ha a ke-res�tényi nevelésünk segíti a gyerekeket, hogy megismerjék önmagukat, a� őket körülvevő világot, e�által egyre jobban elkötele��ék magukat Isten, a� élet és egymás tis�teletére – mondta Runyai Zsu�sanna a� óvoda ve�etője. – Óvodai nevelé-

sünk legfőbb alapértéke a gyer-mekek tis�telete, elfogadása. Bi�tosítjuk a kiegyensúlyo�ott életmódot, a helyes életritmust elősegítő rugalmas napirendet, amelyet vidám légkör jelleme�. A csoportokban naponta elcsen-desedést, lelki perceket tar-tunk. A� itt tanult rövid imákat, énekeket, bibliai történeteket beépítjük mindennapjainkba. A gyerekek megismerkedhetnek Jé�us életének legfőbb mo��a-nataival, amikor a� ehhe� kap-csolódó ünnepekre: Karácsony-ra, Húsvétra kés�ülünk. A� év során gyakran bes�élgetünk a katolikus erényekről, mint a� elfogadás, türelem, s�eretet, megbocsájtás, segítőkés�ség, barátságosság – a� éppen aktu-ális élethely�etekből kiindulva.

Megismerkedünk s�entek életével, például S�ent Mihály-lyal, S�ent Er�sébettel, S�ent Miklóssal. A gyermekek hitre nevelését a Fájdalmas Anya Plébánosának kö�vetítésével hitoktató segíti. Óvodásaink-

nak kö�vetítjük a nem�eti kultúra értékeit, a keres�tény kultúránk és magyarságunk hagyományait. A népdalokat, népmeséket, népi mondókákat korán megismertetjük velük.Több alkalommal ellátogatunk a templomba, hogy átadjuk a helyes viselkedési s�okásokat.

A katolikus hitélet gyakor-lásának megalapo�ását is fon-tosnak ére��ük, e�ért családi miséket s�erve�ünk a s�ülők bevonásával. A� ünnepsé-gek kö�ül a Karácsonyt és a� Anyák napját a Fájdalmas Anya Templomban tartjuk.

Runyai Zsu�sanna befeje�é-sül még a�t is elmondta: a� itt dolgo�ók s�orgos munkájának kös�önhetően egy régi, de csa-ládias óvodában dolgo�nak, ahová s�ívesen járnak a gyer-mekek. Erre büs�kék. Nincs kör�etesítés, felvételi kötele�ett-ség: inté�ményük nyitott a�on családok s�ámára, akik elfogad-ják a katolikus s�ellemiséget.

H. J.

A játék, a vidámság jellemzi a foglalkozásokat

A pócsi kegykép Sárospatakon és Encsen

Ors�ágjáró körútja során márci-us 11-én Sárospataki Ba�iliká-ba érke�ett a máriapócsi kegy-kép. Kecskés Attila főesperes kös�öntőjében elmondta: mi-lyen nagy ajándék a városnak, hogy egy éven belül kéts�er látogatott el ide egy-egy híres Mária-ábrá�olás. Tavaly tavas�-s�al a Mátraverebély-s�entkúti Madonna kegys�obra jött el, most pedig a máriapócsi Isten-

s�ülő kegyképe. Március 12-én a kegykép Encsre érke�ett, ahol a S�ent Anna templom előtti téren dr. Garancsi Lás�ló főesperes, c. prépost, valamint a S�ent Lás�ló Katolikus Álta-lános Iskola minden diákja, pe-dagógusa, technikai dolgo�ója fogadta a kegyképet. Dr. Oros� Ataná� püspök imája után a nagy tömeg a görög katolikus templomig kísérte a kegyképet.

j e g y z e t

Az idősebb nemzedék még emlékszik arra, hogy néhány évti-

zeddel ezelőtt májusban szinte minden este megteltek a falusi templomok, és zengett az ének: „Néked ajánljuk Szűzanyánk, a legszebb hónap alkonyát. Ezer nép híven zengi ma: Ó üdvöz-légy, Mária” (Hozsanna, 198). Mostanában legtöbbször csak a szentmise előtt vagy utána szoktuk megtartani a májusi ájtatosságot. Ha megváltozott formában is, de napjainkban is még élő hagyomány, hogy a má-jus hónapot különleges módon is a Szűz anyának szenteljük, mégpedig a Lorétói litánia na-ponkénti végzése által.

A litánia olyan imaforma, amelyben az előimádkozó fo-hászaira a közösség állandóan ismétlődő kérésekkel válaszol. Nagyon sokfajta litánia van (Jézus szíve, Mindenszentek,

stb). Az általunk ismert Loretói litánia az olaszországi Loretó városának bazilikájából szárma-zik, ahol a 16. századtól minden szombaton elénekelték a Boldog-ságos Szüzet köszöntve. Amikor ezt a litániát énekeljük, először Mária legfontosabb kegyelmi ado-mányára gondolunk (Szentséges Szűz, Krisztusnak szent anyja, Egyházunk anyja, stb), majd pedig felsoroljuk Máriának azo-kat a kegyelmi adományait és erényeit, melyek miatt őt méltán tiszteljük.

Nyilvánvaló, tiszteletünk legfőbb oka az, hogy Isten akaratából Mária lett a Meg-váltó édesanyja. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ha a bibliából semmi mást nem tudnánk csak azt, hogy a megváltó Jézusnak, az Isten Fiának van édesanyja,

és ezt Máriának hívják, ez ön-magában elég lenne ahhoz, hogy tiszteljük és szeressük őt. Mária Jézust adta és adja nekünk, és Jézushoz akar vezetni bennün-ket. A megváltó Jézus Mária által

jött el hozzánk, mi pedig Mária által is Jézushoz fordulhatunk. De arról se feledkezzünk meg, hogy nemcsak a kánai menyegző szolgáitól, hanem tőlünk is azt kéri, hogy tegyünk meg mindent, amire Jézus tanított bennünket.

A Biblia alapján hittel valljuk, hogy Mária hivatása nem feje-ződött be Jézus születésével és felnevelésével. Mária jelen volt később is Jézus életében (például a kánai menyegzőn) és ott lát-juk a kereszt tövében is, vagyis mindvégig még a szenvedésben

is hű maradt Fiához. Az Úr alázatos szolgálójaként egészen odaadta magát Fia személyének és a megváltás művének. Szent Fiának alárendelve és vele együtt szolgálta a megváltás miszté-

riumát. A katolikus ta-nítás mindig hangsúlyozta, hogy Mári-

ának az üdvtörténet jelenlegi fázisában, az Egyház életében is van szerepe. Erre utal az a tény, hogy Mária ott volt az aposto-lokkal az első Pünkösdkor, az Egyház születése napján. A ta-nítványokkal együtt imádkozva várta a Szentlélek kiáradását, hogy a Lélek erejében képesek legyünk teljesíteni a Krisztustól kapott küldetésünket. Mária nemcsak Jézus anyja, hanem égi édesanyja mindazoknak, akik a hit és keresztség által Jézushoz kapcsolták az életüket. Gondol-

junk arra, hogy a megváltó Jézus a kereszten így végrendelkezett: „Íme, a te anyád” (Jn 19,26-27).

Joggal tanítja Egyházunk leg-utolsó egyetemes zsinata: „Mári-ának ez az anyasága szüntelenül tart a kegyelem rendjében, amíg be nem teljesül örökre az összes a választottak sorsa. Mária anyai szeretetével gondoskodik Fiának, még zarándokúton lévő testvéreiről, amíg el nem érkez-nek a boldog hazába” (LG 62).

Mária anyai szeretete arra biztat bennünket, hogy gyermeki bizalommal

meneküljünk hozzá. Ő anyai szí-vével meghallgatja kéréseinket és közbenjárásával segít rajtunk. Joggal köszönthetjük őt a litániá-ban mint a „Szomorúak Vigasz-talóját”, a „Betegek Gyógyítóját” és a „Bűnösök oltalmazóját”. Ő imádkozik érettünk most és ha-lálunk óráján is.

Dolhai Lajos

Májusi litániák

május üzenete:„Megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet” (1Kor 13,13).

A főegyházmegye képviselő-testületi tagjainak találkozó-ját tartották április 25-én az Egri Bazilikában. Az össze-jövetelre, melynek mottója: „Krisztus követségében já-runk” (2Kor 5,20), kétezer-öt-százan érkeztek, elfogadván a főpásztor, Ternyák Csaba egri érsek meghívását. A kö-szöntőt és a közös imádságot követően a résztvevők elő-adásokat hallgathattak meg.

Palánki Ferenc egri segédpüs-pök „A remény forrása: talál-kozás az élő Jézussal” címmel tartott előadást. Mint mond-ta Krisztus feltámadásának gyümölcse a remény. Ha van remény, könnyebben viseljük a nehézségeket. Bár sokszor megfogyatkozik bennünk is, de Jézus mellénk szegődik, „ván-dorlásunk társa lett”, hogy ta-nuljunk az Isten Igéjéből, és fel-ismerjük őt a kenyértörésben. Linczenbold Levente atya elő-adásának mottója „Még abban az órában útra keltek” (Lk24,33) volt. E szentírási gondolat alap-ján megvilágította a képviselő testületi tagok missziós külde-tését. Megfogalmazta a testületi tagok aktuális feladatait, szere-püket az egyházközségben. Fon-tos, hogy a tagok egyházjogilag és gyakorlatilag is tisztában le-gyenek azzal, hogy mit is jelent a plébános munkatársaiként közreműködni és a közösség javát szolgálni. Meg kell tanulni segíteni egymásnak, együttmű-ködni, építeni Isten országát.

„Felismerték Őt a kenyértö-résben” (Lk 24,13) ez volt a címe Csizmadia István előadásának. Az egri bazilika plébánosa el-mondta, hogy az emberek Isten-nel való találkozásának egyik megvalósulása a szentmisében, Isten igéje és az Üdvösség Ke-nyere, az Eucharisztia által le-hetséges.

Ezt követte az érseki szentmi-se, amikoris a szentélyben he-lyet foglaltak a főegyházmegye papjai és kispapjai. Ternyák Csaba érsek köszöntötte a talál-kozó résztvevőit. Hangsúlyozta: az egyházmegyei találkozó cél-ja, hogy megerősödjünk Isten-be vetett hitünkben és Krisztus Egyházához való elkötelezettsé-günkben!

Szentbeszédében kiemelte: az Egri Főegyházmegye főszé-kesegyházát Szent János apos-tol és evangélistának szentel-ték. A hely mellett az időpont is fontos: a mai napon Szent

Márk evangélista ünnepe van. A találkozónk helye és ideje így két evangélistához, Jánoshoz és Márkhoz kötődik. Máris az evangélium áll figyelmünk kö-zéppontjában.

Hangsúlyozta: az evangélium örömhírt jelent. Krisztus öröm-hírét szeretnénk mi is életünk és egyházi szolgálatunk közép-pontjába állítani. Erre emlékez-tet bennünket az az újszövetsé-gi Szentírás is, amelyet a mai találkozó emlékére ajándékba adunk minden jelen lévő kép-viselőnek. Az egyházmegyei összetartozás szép üzenetét

hordozza, ha ezt a most kapott kiadást olvassuk. Egyfajta lát-hatatlan közösséget, hálót alko-tunk az egyházmegye minden településén élő hívek között. Így tudunk csatlakozni ahhoz az egyházmegyei lelkiséghez, amelyre papoknak és híveknek egyaránt szüksége van.

Rámutatott: egyházmegyénk életére tekintve, számos terüle-ten a megújulást tapasztaljuk. Ha épületeinkre, növekvő szá-mú iskoláinkra nézünk, akkor ezek bizalommal töltenek el bennünket. Közösségeink, bár az elvándorlás és az elörege-dés megtizedeli őket, mégis képesek állandóan megújulni. Mai találkozónk mottója is ezt szolgálja: „Krisztus követségé-ben járunk”. Amikor Szent Pál apostol ezt írta a korintusi hí-veknek, elsősorban önmagára vonatkoztatta ezt a követséget. Ebben a követségben azonban részesednek nemcsak az apos-tolutódok, hanem a papok és a papok munkatársai is. Kérte a jelenlévőket, hogy segítsenek a papi hivatás presztízsének visz-szaállításában!

Imádkozzunk azért, hogy Szent János apostol példájára nekünk is legyen nyitott sze-münk felfedezni körülöttünk a gondviselés számtalan csodáját, és képesek legyünk kifejezni örömünket azért, hogy Jézus-hoz tartozunk, hogy megváltott emberek vagyunk. Jó nekünk Hozzá tartozni, jó nekünk az Egyházban szolgálni és az ő kö-vetségében járni!

A délután során Urbán Péter orgonakoncertjét hallgatták meg a résztvevők, ezt köve-tően tanúságtételekre, majd a lorettói litániára került sor. A találkozó Ternyák Csaba érsek köszönetnyilvánításával zárult, aki elmondta: nyolc éves egri érseki szolgálatának egyik leg-szebb napja volt a mai. Mindany-nyian épültünk egymás hitéből.

Homa János

Egyházmegyei találkozó Egerben

Az Irgalmasság SzentéveMárcius 13-án, megválasztá-sának második évfordulóján Ferenc pápa a Szent Péter-ba-zilikában meghirdette az irgal-masság rendkívüli szentévét, amely 2015. december 8-án kezdődik a Szent Péter-bazi-lika Szent Kapujának a meg-nyitásával, és 2016. november 20-án zárul Krisztus Király ünnepén.

Ferenc pápa április 11-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapja előestéjének első vesperásán tette közzé a szentévet meghir-dető bulláját, amelynek címe: Misericordiae Vultus (Az ir-galmasság arca).A bullában a pápa kifejti a jubileumi év meg-hirdetésének indokait, és meg-jelöli azokat a főbb irányvona-lakat, amelyeket követnünk kell, hogy a lehető legjobban megélhessük a szentévet.

Papnakhív az Úr

Április 26-án volt a Hivatások vasárnapja. Nagy szükség van új papi hivatásokra. Az Egri Fő-egyházmegye szeretettel várja a papi szolgálatra hivatást ér-ző nőtlen fiúk, illetve férfiak jelentkezését a plébániákon keresztül, vagy közvetlenül az Egri Hittudományi Főiskolán.

A híveket pedig arra buz-dítjuk, hogy egyénileg is vé-gezzék a szentmisék végén recitált hivatásimát: Jézusunk, lelkek örök pásztora, tekints irgalmas szemmel szeretett nyájadra! Urunk, mint árvák sírunk előtted! Kérünk téged, a Boldogságos Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya köz-benjárására, adj nekünk papi és szerzetesi hivatásokat! Jézu-sunk, adj nekünk a te szíved szerinti papi és szerzetesi hiva-tásokat! Amen.

Anyák napja alkalmából szeretettel köszöntjük az

édesanyákat és a nagymamákat!

A találkozón kétezer-ötszázan vettek részt, elfogadván a főpásztor, Ternyák Csaba egri érsek meghívását. Jónéhányan a bazilika oldalában kivetítőn követték a programot.

FoTó

: B

ALo

gH

FER

ENC

II. e g y h á z m e g y e i h í r e k 2015. május

Hittanári képzésAz Egri Hittudományi Főisko-la a 2015/2016-es tanévben hittanári képzéseket is indít. Az egyszakos képzésre a főiskola saját jelentkezési lapján lehet jelentkezni, má-jus 15-ig. Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható.

A Neokatekumenális Út katekézisei EgerbenAz Egri Fájdalmas Anya-plébánián, a Servita temp-lomban április 13-tól, hétfőn-ként és csütörtökönként a Neokatekumenális Út Közös-ség katekéziseket tart 19 órá-tól az emeleti hittanteremben. Várják azt, aki magányosnak érzi magát és közösségre vá-gyik; vagy házas, de nehézsé-gei vannak a kapcsolatában; de azt is, akinek valamilyen szenvedés vagy nehézség van az életében és arra vágyik, hogy az Úr újfajta életet adjon neki; vagy aki egyszerűen csak közeledni szeretne az Úrhoz, szeretné, ha növeked-ne a hite. Bővebben érdeklőd-ni Ailer Gellért atyánál lehet (mobil: +36 30 235 5350).

Nyári táborA Gyöngyösi Felsővárosi Plébánia a hozzátartozó egy-házközségek gyermekei szá-mára nyári oratóriumot (lelki programokkal szervezett tábort) rendez, sok játékkal, sporttal, kirándulással és kreatív foglalkozásokkal. A Bertalan Barátai Tábor (ora-tórium) az általános iskolás gyermekeknek és szüleiknek segítség, június hónapban, az iskolai év befejezése után. Naprakész információk: www.szentbertalan.hu

Szakirányú továbbképzés pedagógusoknakAz Egri Hittudományi Főis-kola a 2015/2016-os tanévre felvételt hirdet a katolikus hit-és erkölcsoktató szakirányú továbbképzésre. Jelentkezési feltétel: bármilyen pedagógusi diploma és plébánosi ajánlás. A képzés 2 féléves, 60 kredi-tes, 200 órás. A szakirányú továbbképzés elvégzésével megszerzett oklevél feljogosít a hittan tanítására. Jelentke-zési határidő: 2015. július 31. Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu).

hírek

a hónap verse

Juhász Gyula

Angelusmária, májusi estékAsszonya, mennyei fény,míg örök éjbe sietnék,megtérek szívedhez én.megtérek, méla eretnek,Tékozló, árva fiú,Látom e földi tereknekminden szerelme hiú.mert csak te vagy a rózsa,Ki itt örökre virul,álmok dávidi tornya,mely porba sohase hull!Te vagy a csillag egünkön,mely ezer éve borús,mária, te vagy a pünkösdPálmája, dicskoszorús!

Juhász gyulA: (1883 – 1937): A 20. század első felében Magyarország egyik legelis-mertebb költője. A magyar-ság sorsának egyik legjelen-tősebb lírai kifejezője.

Egyházmegyei hírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

A Fráter György Katolikus Gimnázium új iskolazászla-ját és az intézmény udvarán épült, gumiborítású új sport-pályát áldotta meg népes vendégsereg és az iskola diákjai előtt Ternyák Csaba egri érsek Miskolcon.

Palánki Ferenc segédpüspök, Kriza Ákos, a város polgár-mestere mellett jelen voltak a miskolci plébánosok, a testvér-egyházak képviselői, önkor-mányzati képviselők, a kivite-lező FK Raszter Kft. vezetője és DVTK labdarúgócsapatának több játékosa, edzője is. Eljöt-tek Rakaczki Bence szülei is. Bence az iskola diákja, az el-ső osztályban szereplő DVTK kapusa volt, aki nem sokkal érettségije után hunyt el sú-lyos betegségben. Róla nevez-ték el azt a díjat, amelyet azok a diákok kaphatnak meg – elő-ször most négyen –, akik kivá-ló sporteredményeket értek el.

Köszöntőjében Lóczi Tamás, az iskola igazgatója arról be-

szélt, hogy a keresztény szelle-miségben kezdettől fogva fon-tos szerepet tölt be a lélek és a test egysége. Sokszor talán úgy gondoljuk, hogy csak a lé-lekhez van küldetésünk, mint-ha rendezvényeink, felkínált szolgálatunk csak egyedül a lélek üdvösségét szolgálná. De mivel az ember esetében elvá-laszthatatlan a lélek és a test egysége, az Egyház kezdettől fogva igyekszik odafigyelni arra, hogy az ép testben ép lé-lek gondolatisága megvalósul-hasson a rábízottak életében. Különösen is fontos ez egy oktatási intézmény életében, amelynek alaptantervében is előírt kötelezettség a testneve-lés. Keresztény küldetéséből fakadóan is fontosnak tartja, hogy egészséges, ép és teljes fiatalokat adjon a jövő nem-zedékének. Ezért nem kell a fontosságát ecsetelni annak, milyen fontos egy iskola éle-tében az, amikor újabb le-hetőséggel bővül azoknak a helyszíneknek, eszközöknek a tára, amelyek elősegítik ezt

a szolgálatot, a mindennapos testnevelés megélését. Ezért nagyon köszönöm, hogy lehe-tővé tették számunkra, hogy ezt a sportpályát ma megáld-hatjuk és átadhatjuk. Minde-nekelőtt a fenntartó Egri Fő-egyházmegyének, és Ternyák Csaba érsek úrnak jár a köszö-net, hiszen a főegyházmegye anyagi támogatása nélkül ma nem állhatnánk itt. Az iskola alapítványa is hozzájárult a kivitelezés megvalósulásához,

köszönet érte – fogalmazott igazgató atya.

Öröm és büszkeség tölti el a szívemet – mondta szentelés előtti beszédében Ternyák ér-sek –, hogy ma itt lehetek ezen a csodálatos napon, együtt ünnepelhetünk abból az alka-lomból, hogy itt egy nagyszerű sportpálya jött létre. Egyhá-zunk és hitünk szempontjából is fontos szerepe van a sport-nak és a test kultúrájának. Tes-tünkre úgy kell tekintenünk,

mint üdvösségünk eszközé-re. Arra szoktam felhívni a lelkiatyák figyelmét, hogy ami-kor valakinek a lelkét gondoz-zuk, soha nem szabad elfelej-tenünk, hogy a léleknek a "vé-gén" valahol „lóg” egy ember. A teljes emberre kell figyelnünk ugyanis, nem csak a lélekre, hiszen az üdvösség, amelyet szolgálunk, a teljes ember üd-vössége. Amikor Isten áldását kérjük a sportpályára, akkor azért imádkozunk, hogy ebből az iskolából testben-lélekben ép emberek tudjanak kikerül-ni, akik másokban is tisztelik az embert, mert önmagunkban megtanulták tisztelni az Isten-től kapott életet.

Ezután megáldotta az isko-la új, a Magyarok Nagyasz-szonyát is ábrázoló zászlaját, majd a sportpályát. Egy rövid műsor után pedig sor került a pálya felavatására: a Diósgyőr elsőosztályú csapatának né-hány tagja kispályás focimecs-csen mérkőzött meg a gimnázi-um diákjainak válogatottjával.

Gróf Lajos

Modern sportpálya a miskolci Fráterben

Az Egyház kezdettől fogva igyekszik odafigyelni arra, hogy az ép testben ép lélek gondolatisága megvalósulhasson a rábízottak életében.

A Karitász segít a rászorulókonAz Egri Főegyházmegyei Karitász Központ munkatár-sai és a plébániai karitász csoportok önkéntesei közel 120 ezer rászorulóval kerül-tek kapcsolatba – olvasható abban a beszámolóban, ame-lyet a szervezet elmúlt éves munkájáról készítettek.

Árvai Ferenc atya, a Főegyház-megyei Karitász Központ igaz-gatója elmondta, hogy tavaly közel ezer család kereste fel őket krízissegély ügyben, ame-lyeket támogattak, s ebből a pénzből a villany-, a gáz-, a lak-bér illetve a vízfogyasztásukat fizették ki. De segítettek a bete-geken is. Támogatták a gyógy-szerkiváltásukat, járművekkel szállítottak kezelésre őket. Az idősekre is nagy figyelmet fordítottak. Több településen a szociális otthonokban illetve otthonaikban keresték fel őket.

A karitász központként mű-ködő egri szervita rendházban nyári tábort szerveztek a rá-szoruló gyermekeknek. Isko-lakezdéskor pedig tanszerek vásárlásával és iskolakezdési támogatással segítettek. Az eg-ri karitász konyhán naponta 50 hajléktalan és rászoruló meleg ebédjét biztosítja a Katolikus Egyház a karitász által.

Az elmúlt évben sok család-nak adtak vetőmagot és palán-tát. Így volt ez a borsodi Balajt településen is, ahol először osztottak vetőmagot, hogy

a nehéz sorban élő családok megtermelhessék maguknak a kertjeikben a zöldséget. Har-minc roma család csatlakozott a programhoz. Ők az idén is számítanak a Ka-ritászra.

Nagy figyel-met fordítanak m u n k a t á r s a i k lelki és szellemi f e l ké sz í t é sér e . Ennek jegyében lelkigyakorlatot illetve szakmai továbbképzést szerveztek az önkénteseknek. Az Egri Főegyházmegyei Ka-ritász Központ Caritas Junior Ifjúsági Szervezete elsősorban

a katolikus oktatási intézmé-nyekben van jelen.

A karitász központ három fon-tos intézményt működtet a fő-egyházmegyében. A nagyiváni

Szent József Szo-ciális Otthonban 74 idős emberről gondoskodnak. A RÉV Szenve-délybeteg-segítő Szolgálat Egerben, a Kolozsvári ut-cában található.

Itt a szenvedélybetegeknek és családtagjaiknak igyekeznek segítséget nyújtani. A Mátra-szentimre–Bagolyirtáson lévő Stella Katolikus Üdülőben pe-

dig a pihenésre, kikapcsolódás-ra vágyó híveket fogadják.

2014-ben az Egri Főegyház-megyében 60 plébániai kari-tász csoport működött.

Árvai Ferenc karitász-igaz-gató elmondta:

– A Karitász segítő tevékeny-ségének a középpontjában a családok állnak. A Katolikus Egyház nevében tesszük a jót lehetőségünkhöz mérten, ezzel is jelezve azt, hogy Jézus Evan-géliumát tettekkel is hirdeti az Egyház. Ma a szegénység nagy társadalmi gondot jelent, ott van az Egyház a rászorulók, betegek, hajléktalanok mellett, hogy segítsen! Homa János

Az elmúlt évben sok családnak segítettek a Karitász munkatársai

Három évvel azt követően, hogy a Rákóczi Ferenc Kato-likus Általános Iskola az Egri Főegyházmegye fenntartásá-ba került, komoly építkezés kezdődött.

Az egyházmegye vezetése úgy döntött: az iskola épületét az igények szerint bővíti. A főegyházmegye oktatási osz-tálya Gyöngyösön tartotta ki-

helyezett ülését, ennek során Ternyák Csaba érsek is meglá-togatta az építkezést.

A fél milliárd forintnál is költ-ségesebb beruházás ÉMOP-os pályázat keretében kezdődött és jelenleg jó ütemben halad. A szakemberek szerint, ez év szeptemberében újra a kibőví-tett iskola falai között folytatód-hat az oktatás.

Hasonló nagyságrendű ÉMOP-os beruházás zajlik a főegyházmegye további három nevelési-oktatási intézményé-ben. Így a miskolci Vörösmar-ty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvodában az Ózdi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskolában valamint a sárospataki Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában.

A fenntartó Egri Főegyház-megye képviselői ezúton is köszönetet mondanak a szü-lőknek, nevelőknek és a gyer-mekeknek, hogy a felújítás mi-atti kényelmetlenségeket elvi-selték. Ugyanis több helyen is előfordult, hogy az osztályokat az iskolán kívüli épületekben tudták elhelyezni a felújítási munkák miatt.

PénzAdományok küldhEtők:

FőEgyházmEgyEi kAritász közPont

EgErCiB 10700282-

48854209-51100005

Bővülő, megújuló iskolák

Lengyelek az Egri Bazilikában

Az Egri Lengyel Önkormányzat és az Egri Polonia Klub szerve-zésében Szent II. János Pál pápa emlékére mondtak szentmisét április 12-én vasárnap az Egri Bazilikában. A tíz éve elhunyt Szent II. János Pál a katolikus egyházfők sorában a 264. volt, akit tavaly avattak szentté. A bazilika plébánosa, Csizmadia István által celebrált szentmi-sén és az azt követő koncerten fellépett a 126 éve alapított Hasło férfikórus, mely vasárna-ponként rendszeresen szolgál a krakkói Mária templom miséin.

FOTÓ

: FO

JTÁ

N L

ÁSz

LÓ

2015. április 22-én elhunyt dr. Gábor László újságíró, akinek éveken keresztül

jelentek meg cikkei az Egyházmegyei Hírekben. Egykori munkatársunkra fájó szívvel emlékezünk.

Béke poraira!

Elhunyt dr. Gábor László (1955-2015)

Június üzenete„Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem” (Mk 8,34).

Megáldották a felújított Szent Anna templomotmiskolc Több mint kétszáz éves a miskolci Szent Anna temp-lom, melyet az elmúlt tíz év alatt kívül-belül teljesen felújí-tottak. A templomot április 18-án Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. Az ünnepi szent-misén a főpásztorral együtt koncelebrált Palánki Ferenc se-gédpüspök és a jelenlévő nagy-számú papság. A szentmisén részt vett Balog Zoltán, az em-beri erőforrások minisztere, Pelczné Gáll Ildikó, az Euró-pai Parlament alelnöke és Kri-za Ákos polgármester is. A ven-dégeket Csiba Gábor, az egyház-község képviselő testületének elnöke köszöntette.

Ternyák Csaba érsek szentbe-szédében a napi evangéliumhoz (Jn 6,16–21) fűzte gondolatait. A kenyérszaporítás után a tanít-

ványok Jézus nélkül szálltak a bárkába és kerültek nagy vihar-ba. Ellenszél, sötétség vette kö-rül őket a háborgó tengeren. De Jézus a vízen járva megszólítot-ta őket: Én vagyok, ne féljetek! Kérte, engedjük be Krisztust az életünkbe, a bárkánkba. Nem-csak az apostolok, hanem a mi életünk, a családunk bárkájára is gondolhatunk. De egy ilyen bárka az egyház hajója is, amely nem süllyed el, mert megígérte Jézus. Egy ilyen bárka minden templom, ez a templom is. Nem-csak egyesével akar bennünket üdvözíteni az Úr, hanem közös-ségbe gyűjt bennünket. Meghív ide minket, hogy közös művet hajtsunk végre, amikor meg-újítja közöttünk egyetlen áldo-zatát. Nagy öröm tölt el bennün-ket, hogy ebben a csodálatosan

megújított bárkában is itt van velünk. Az Ő jelenléte adja ne-künk a biztonságot. Ez sarkallt bennünket arra, hogy ez a bár-ka kívül-belül szép, erős, meg-bízható legyen, ami bennünket az örök élet vizei felé vezérel - mondta a főpásztor.

A szentmise végén beszédet mondott Balog Zoltán miniszter. Rámutatott: a legnagyobb kincs ebben az országban az emberi erőforrás. Ez a rejtett kincs ak-kor lesz éltető erő, ha képesek vagyunk áldozatot hozni azért, hogy emelkedjünk. Áldozat nél-kül nem megy, anélkül a kincs-ből nem lesz éltető erő. Áldozat nélkül nincs siker, győzelem, nincs eredmény. A sikert, a győ-zelmet itt úgy hívjuk, hogy ál-dás. Ezért is érdemes volt meg-újítani ezt a templomot.

A szentmise végén Szarvas Péter, a miskolci esperesi kerü-let esperese, a templom plébá-nosa ismertette a felújítás törté-netét, köszönetet mondott a tá-mogatóknak. A felújítás mint-egy 95 millió forintba került, ennek kétharmadát a pályázati források és az Emberi Erőforrá-sok Minisztériumának támoga-tása biztosította, a fennmaradó mintegy 30 millió forintot pedig a hívek adományai.

Végül Ternyák érsek három személynek: Pelczné Gáll Ildi-kónak, Kovácsné Budai Máriá-nak és Ludnik Ferencnek, akik a legtöbbet tettek a felújításért, az egyházmegye ezüstérmét adományozta. Gróf Lajos

Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg a kívül-belül mintegy 95 millió forintból felújított templomot

Pataki zarándoknapsárospatak Zarándoknapot tar-tottak május 25-én, pünkösd-hétfőn Szent Erzsébet szentté avatásának 780. évfordulóján Sárospatakon.

Az ünnepi program a Szent Erzsébet ereklye kihelyezésé-vel kezdődött, majd az elmélke-dések, imádságok után Seregély

István nyugalmazott érsek mu-tatta be az ünnepi szentmisét. Ezt követte az ünnepélyes kör-menet, majd a zarándokok meg-áldása. Délután imádkozták el a Szent Erzsébet litániát az ereklye előtt, majd a Rákóczi-vár Szent Erzsébet kápolnájában vehettek részt szentmisén a zarándokok.

Egyháztörténeti konferencia eger Az Érseki Vagyonkezelő Központ Közgyűjteményei 2015. május 7-én, az Egri Bazilika fel-szentelésnek főünnepén, egy-háztörténészeknek rendeztek „Fejezetek az ezer éves Egri Egy-házmegye történetéből” címmel egész napos konferenciát. A ta-nácskozásoknak az Érseki Pap-nevelő Intézet adott otthont. Nyi-tóbeszédében a konferencia fő-védnöke, Ternyák Csaba egri ér-sek kiemelte: nem önmagunkat ünnepeljük, hanem azt, hogy ezer éve szolgáljuk Isten népét. Hangsúlyozta: azért hozták lét-re az Eszterházy Károly egri püspökről elnevezett kutatócso-portot, hogy közkinccsé tegyék mindazt a rendkívül gazdag szel-lemi hagyatékot, amely felhalmo-zódott ebben az évezredben.

Liptai Kálmán, az Eszterhá-zy Károly Főiskola (EKF) rekto-ra kitért arra, hogy a legméltóbb

ajándék 2025-ben, Eszterházy születésének 300. évfordulóján az eredetileg is kitűzött cél, az „universitas-gondolat”, az egye-temi rang elérése lenne. Buda Pé-ter szemináriumi rektor, leveze-tő elnök örömének adott hangot, hogy a szimpóziumot a szemi-náriumban rendezik meg, ahol a papképzés folyik és az előadá-sokban is többször volt szó a pap-képzésről, a kispapi életutakról. Így Nagy Andor, az EKF tudomá-nyos munkatársa „Kispapi élet-utak Eszterházy Károly püspök-sége alatt” címmel azt részletez-te táblázatokkal színesítve: halá-la után miként élt tovább egykori kispapjaiban Eszterházy hagya-téka, melyben örökségül hagyta szellemiségét utódaira.

Pálos Zsófia, az Érseki Va-gyonkezelő Központ (ÉVK) – Fő-egyházmegyei Könyvtár törté-nész-könyvtárosa „Eszterházy

Károly könyvtára” című előadá-sában elmondta: az előttük álló feladat nem kisebb, mint a püs-pök eredeti gyűjteményének re-konstruálása, ami nem egysze-rű feladat.

Horváth István PhD ÉVK – Fő-egyházmegyei Levéltár tudomá-nyos munkatársa, levéltárosa „Az urbárium bevezetése az eg-ri püspöki uradalomban” címet adta témájának, amelyben rész-letesen ismertette az egész me-tódust és a teljes robotmegváltás körülményeit.

Az előadások várhatóan közö-sen, egy konferenciakötet formá-jában is hozzáférhetőek lesznek. Horváth István, a konferencia fő-szervezője abbéli reményét fejez-te ki, hogy ezek a tanulmányok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Egri Főegyházmegye történe-ti monográfiája a közeljövőben elkészülhessen. K. D.

szabadtéri teadélutáneger A Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda a Főiskolai Lelkészséggel közös szervezésben, szabadtéri teázásra, beszélgetésre, valamint a PaterRock együttes koncertjére várta az érdeklődőket május 5-én az egri Érsek udvarba. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, a fiatalok sokáig maradtak még a koncert után is beszél-getni. Többen is elmondták, hogy szívesen fogadnák, ha gyakrabban lenne lehetőségük hasonló közösségi alkalmon részt venni, kötetlenül beszélgetni, ismerkedni.

jegyzeT

Június a pap- és diakónus szentelések hó-napja. Minden székesegyházban örömte-li nagy esemény, amikor az egyházmegye

főpásztora új papokat szentel a helyi egyház szolgálatára. Főegyházmegyénk ebben az esz-tendőben 4 új pappal gazdagodik.

A papszentelés mindig szentmise kereté-ben történik. A szentmise a szokásos mó-don kezdődik, a szentelés csak az evangéli-um után veszi kezdetét. A szertartás első ré-szében, a szentelendők bemutatása után, a szentelő püspök buzdítja a jelölteket, akik ígéretet tesznek a szolgálat hűséges végzésé-re. A szentelendők engedelmességet ígérnek főpásztoruknak, a püspök pedig imádkozik azért, hogy az új papok vele egységben mun-kálkodjanak Isten dicsőségére és az Egyház javára. Majd pedig a mindenszentek litániá-jának imádkozásával a földi és a megdicsőült egyház együtt imádkozik a szentelendőkért. Megható jelenet, amikor a jelöltek annak je-léül, hogy életüket egészen Isten szolgálatára szentelik, arcra borulnak az oltár előtt: „meg-halnak a világnak”, mert a szentelés után már csak az Istennek akarnak élni.

A szentelés legfontosabb része, a szentség kiszolgáltatásának lényegi mozzanata az, amikor a püspök, mint apostolutód imád-ság és kézrátétel által átadja a Krisztus-tól kapott lelki hatalmat és küldetést. A fel-szentelés után az új papokra ráadják a stó-

lát, a miseruhát és kezüket krizmával meg-keni a püspök. Azután átadja a kelyhet és a paténát, amely arra emlékezteti a jelenle-vőket, hogy a papi szolgálat egyik legfonto-sabb eleme a szentmise, az újszövetség áldo-zatának bemutatása.

Már a Szentírásból is látjuk a kézrátétel je-lentőségét. Alkalmazását megtaláljuk már az

ószövetségben, és Jézus nyilvános működése idején is (Lk 13,13). Az Egyház a kézrátétel ál-tal adja át a lelki hatalmat egy meghatározott küldetéshez, egy meghatározott tisztség betöl-téséhez. Már az apostolok is imádság és kéz-rátétel által szentelik fel az első diakónuso-kat (ApCsel 6,6), Pált és Barnabást pedig kéz-rátétel által küldik az evangélium hirdetésé-re (13,3). Pál apostol is kézrátétel által adja to-vább a lelki hatalmát tanítványának, Timóte-usnak. Az egyház lassan kétezer éve ugyan-ezt teszi a papszenteléskor. E szimbólum jelen-tőségét kiemeli az is, hogy a kézrátétel közben a szentségkiszolgáltató püspök csak csendben imádkozik. A püspök kézrátételét követi a je-lenlévő papok kézrátétele, amely annak jele, hogy az idősebb testvérek befogadják az új pa-pot az egyházmegye papi közösségébe.

A szentelési imádság legfontosabb része a következő: „Add meg e szolgáidnak, kérünk mindenható Atyánk, az áldozópapi méltó-ságot, és újítsd meg szívük mélyén a szent-ség Lelkét, hogy tőled Istentől kapják meg a papságnak ezt a második rendjét, életük pedig legyen az erények példája.” Az imád-ság látszólag csak négy kegyelmi adományt

kér, de a szen-telési imából azt is láthatjuk, hogy más célja is van a Szentlé-

lek által adott kegyelemnek. A legfontosabb az, hogy ez a kegyelem teszi a papokat ha-sonlóvá Krisztushoz, az Egyház Fejéhez és Pásztorához, és teszi alkalmassá arra őket, hogy Krisztusnak, az örök Főpapnak haté-kony eszközei legyenek Isten népének szol-gálatában.

A felszentelés után a szentmise a szo-kott módon folytatódik. Az újonnan fölszenteltek együtt miséznek a szente-

lő püspökkel. Ez az ő első szentmiséjük, mely-nek végén közösen adják az áldást mindazok-ra, akik segítették őket abban, hogy eljutot-tak a szentelési oltárhoz. Az új pap egyedül mondott első szentmiséjét latinos elnevezéssel primiciának nevezzük, amit az újonnan szen-telt pap szülőfalujában, illetve a saját egyház-községében szokott bemutatni. Dolhai Lajos

Kézrátétel által

Fotó

: Foj

tán

Lász

ló

Egerszalóki találkozóegerszalók „A sorban már 33. egerszalóki találkozónkon arra hívunk bennetek, hogy köves-sük: Őt, az értünk minden fá-radságot vállaló, akár szívesen gyalogló nagy utast; Őt, a terem-tett világ végtelenbe vivő útjai-nak megszentelőjét; Őt, a minket eligazító útitársat, aki nem más, mint Jézus Krisztus! ”Így kezdő-dik az a levél, mely a július 15 és 19 között megrendezésre kerülő Egerszalóki Ifjúsági Találkozó-ra és Lelkigyakorlatra invitálja a fiatalokat. A Kerényi Lajos atya nevével fémjelzett jeles esemény-

re a Felvidék, Kárpátalja, Erdély, a Vajdaság és az Anyaország 16 és 30 év közötti ifjait várja Ternyák Csaba érsek, Palánki Ferenc segédpüspök, Török Lász-ló plébános, Galo Gábor egyház-megyei ifjúsági referens, vala-mint a rendezők.

Ez az összejövetel Magyaror-szág egyik legnagyobb katoli-kus ifjúsági rendezvénye. A ta-lálkozó ideje alatt sátorozó fiata-lok szentmisék, előadások, cso-portos beszélgetések és koncer-tek segítségével mélyülhetnek el a hitben. H. J.

2015. júniusII EgyházmEgyEi hírEk

Megújult az egri RÉVÚj épületszárnnyal bővült az Egri Főegyházmegyei Karitász RÉV szenvedélybeteg-segítő szolgálatának központja, mely 17 éve végzi tevékenységét a megyeszékhelyen. A Kolozs-vári úti épület közel 100 mil-lió Ft-os pályázat segítségé-vel bővült.

Miskolci siker az országos versenyenelső helyen végzett a miskol-ci Gárdonyi Géza Katolikus Ál-talános iskola és Óvoda csa-pata a Kecskeméten tartott Katolikus Általános iskolák Takáts sándor Xi. Országos Történelem Verseny döntőjé-ben. A rangos viadalra az or-szág minden részéből érkez-nek diákok és tanárok. A ve-télkedő témaköre: Koháry ist-ván országbíró kora volt, illet-ve a török kiűzése és a kato-likus újjászületés Magyaror-szágon. A versenyen tizenkét, egyenként négyfős csapat vett részt, amelyek a három írásbeli forduló alapján jutot-tak a döntőbe.

Pótfelvételi Egerbenaz egrI Hittudományi Főiskola osztatlan hittanári szakának nappali és levelező tagozatára augusztus 15-ig még lehet je-lentkezni. A jelentkezést az in-tézmény címére (Eger, Foglár u. 6.) kell eljuttatni a főiskola saját jelentkezési lapján, mely letölthető az intézmény hon-lapjáról (www.eghf.hu).

Hitoktató képzés pedagógusoknakaz egrI Hittudományi Főiskola a 2015/2016-os tanévre fel-vételt hirdet a katolikus hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzésre. jelentkezési feltétel: bármilyen pedagógusi diploma és plébánosi ajánlás. A képzés 2 féléves, 60 kredi-tes, 200 órás. A szakirányú továbbképzés elvégzésével megszerzett oklevél feljogosít a hittan tanítására. jelentke-zési határidő: 2015. július 31. Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu).

Sportpálya megáldás Sarudonaz elmÚlt év novemberében még az újonnan épített lelki-gyakorlatos házat, idén május elsején pedig már a hozzá tar-tozó, azóta kialakított sportpá-lyát áldotta meg Ternyák Csaba érsek sarudon. Ezt kö-vetően a főegyházmegye egy-házközségeinek megjelent fut-ballcsapatai mérték össze tu-dásukat a Genezáret Katoli-kus Lelkigyakorlatos Ház-, ifjú-sági- és sportüdülőben. Első helyen az egri jézus szíve Plé-bániájának csapata végzett.

Fodor András:

KegyelemHa lépcsőn föl vezetve fogtad már apró gyerek kezét, érezted, gyönge, összegyüremlő tenyerében hogy mozognak a csontok, válladhoz hogyha vontad egyszer is futkosó kicsiny lány fejét, s megcsapta orrodat a haj, a bőr meleg madárfészek szaga,ha láttál a vonat ablakábancsimpaszkodó fiútesengeni a mezőkre gurultolajzöld tollú madarak után,ha láttad ugyanőt a küszöbönkét lábfejét egymásra gyűrögetve,felpuhult, nedves arccal szipogni,mert kobakjába szúrt a méh,ha szemhéjad alatt is őrzödegész testében ujjongva, kinyílvaszáz-galambszárnyként repeső-fehéren,hogy szalad vissza anyjához az élet,tudod mért kap kegyelmet újra,annyi keserves szégyen után is a folytatódás.

hÍreK a hónap verse

Egyházmegyei hírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Fodor András (Kaposmérő, 1929 – Fonyód, 1997):Kossuth-díjas magyar költő, es�-s�éíró, könyvtáros. Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelke�ő alkotó volt. Elmélyülten foglalko�ott a �e-nével és a kép�őművés�ettel is.

Kiválasztották az „Egri Érsek Bora 2015” cím viselésére érde-mes borokat. Az elismerést elő-ször ítélték oda többlépcsős bí-rálatot követően, a főegyházme-gye területéről valamennyi bor-vidék képviseltette magát a ran-gos mezőnyben.

Ternyák Csaba egri érsek a sajtó nyilvánossága előtt tar-tott bemutatón kiemelte: egy je-les napra, a Bazilika felszentelé-sének évfordulójára időzítették az ünnepélyes bejelentést. A fő-

pásztor elmondta: az egri érsek-nek nem feladata, hogy szőlőt termeljen, bort készítsen és pin-cészetet tartson fenn, s egy bo-rász legyen a sok között. A kez-deményezés célja sokkal inkább az, hogy az érsekség támogassa a kiváló borászokat, s a hamaro-san elkészülő Érseki Palota att-rakciói sorában a borok is meg-jelenjenek.

A borok kiválasztásának szakmaiságát dr. Gál Lajos bo-rász szavatolta. Mint elmond-

ta, minden borvidék először ki-választotta a legjobbnak ítélt té-teleket, majd egy zsűri rangso-rolta ezeket. A jászsági, mátrai, bükki, tokaji és egri borvidék 9 bora viselheti így majd az „Eg-ri Érsek Bora 2015” címet. Ezt körcímke is jelzi a palackokon. Az „Egri Érsek Misebora 2015” címet az egri fehérbor kategó-ria győztese, a Bolyki Pincészet Meta Téma Egri Hárslevelű 2012 bora nyerte.

Bérczessy András

Komolyan gondoljuk?Szép napot!- köszönt el tőlem a vásárlás végén a pénztáros. Tankolás után ugyancsak szép napot kívánnak - nem úgy, mint régebben, amikor további szerencsés utat kívántak.Ismerősöktől, barátoktól nap mint nap ezt az új köszönés kiegészítést hallom.Örvendetes jelenség, végre valami szívderítő, bár személy szerint a napszak szerinti köszöntő forma egyre ritkább használatát én hiányolom.Félelem mégis van bennem, amióta automatikusan ezt hallom úton-útfélen. Komolyan gondoljuk, amit kívánunk?„Aki szavában nem vét, az tökéletes” (Jak 3,3).

Dr. Endrész Erika

Zsova János1967-ben Miskolcon született. – Egy Borsod megyei kis faluból, Hernádnémetiből származom – mondta. – Általános iskolai ta-nulmányaimat itt végeztem, a gimnáziumi érettségi vizsgát pedig Miskolcon tettem le. Ezt követően közgazdasági vonalon szereztem képesítést.

A megszerzett tudást először, mint könyvelő-alkalmazott, majd később egy könyvelőiroda veze-tőjeként kamatoztattam. Sajnos édesapámat korán elveszítettem, ezért édesanyám egyedül nevelt öcsémmel, aki jelenleg Szege-den él családapaként és a piaris-ta gimnázium tanára.

Gyermekkorom óta vallá-sos nevelésben részesültem, így rendszeresen jártam temp-lomba. A papi hivatás gondo-lata már fiatalon megérintett, már az érettségi után is szeret-tem volna jelentkezni az egri szemináriumba, de akkor még nem mertem igent mondani Jé-zus hívószavára. Munkám mel-lett aktívan tevékenykedtem a helyi egyházközségben. Mind-ezek mellett a kántorképző tan-folyamot is elvégeztem.

A Gondviselés útja kiszámít-hatatlan, ezért egy bizonyos idő elteltével újra éreztem az Úr hí-vását, s ekkor már mindent fél-retéve, egy egész élet nehezen felépített egzisztenciáját ott-hagyva, boldogan mondtam igent Istennek. 2009-ben jelent-keztem a szemináriumba.

A diakónusszentelés utáni fél-éves gyakorlatomat az Egri Főplé-bánián töltöttem. Sokat köszönhe-tek dr. Csizmadia István atyának, a bazilika főplébánosának, aki különböző liturgikus feladatok-kal bízott meg, amelyeket öröm-mel végeztem. Újmisés jelmonda-tomat védőszentem, Szent János apostol és evangélista könyvéből választottam. Jézus az utolsó va-csorán tanítványait bíztatja ezzel a mondattal: „Nem ti választotta-tok engem, hanem én választotta-lak benneteket” (Jn15,16).

homa János

Négy diakónust szentelnek pappá Egerben

Füleczki István26 éves, szendrői származá-sú a következőképpen mutatko-zott be: – Ötödik gyermekként, legkisebbként és egyedüli fiú-ként születtem egy vallásos csa-ládba. Négy nővérem van, akik már mindannyian boldog csa-ládanyák.

Édesanyám, akivel rendszere-sen jártam templomba gyermek-koromban, ma is Szendrőben él és dolgozik, valamint sokat tö-rődik és foglalkozik 15 unoká-jával, amellyel a családunkat az Úr megajándékozta. Édesapá-mat, aki igazi példakép a szá-momra, 2013 novemberében hívta magához vissza a Terem-tő, s azóta Ő már az Atya Házá-ból imádkozik értem és hivatá-somért.

Szülővárosomban jártam ál-talános iskolába, s ezt követően az edelényi Izsó Miklós Gimná-zium 5 éves német-szakán érett-ségiztem. 10 éves korom óta kla-rinétozom és szaxofonozom.

Az Úr hívó szavát 2008-ban egy lelkigyakorlaton hallottam meg. Éreztem, a papságra hí-vott. Kimondva az Igent, 2009-ben kezdtem el tanulmányaimat az Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet fala-in belül, mint Egri Főegyházme-gyés papnövendék. Az Egerben eltöltött évek alatt számtalan új dolgot megtanulhattam és mél-tán mondhatom, hogy életem ed-digi legszebb esztendőit a szemi-náriumban töltöttem el.

2014 júniusában szentelt di-akónussá Ternyák Csaba érsek úr, s ezt követően egy rövid ideig Németországban, Dortmundban tanultam az Egyház társadalmi tanítását. Hazatérve pedig négy hónapot töltöttem el Jászberény-ben a Jézus Neve Plébánián. Pa-pi jelmondatomnak egy zsoltár-idézetet választottam. Ez végig-kísérte a hat éves szemináriumi képzésemet, s mindig erőt adott nekem: „Egy a vágyam, csak egyet kérek az Úrtól, hogy az Úr házában lakjam életem minden napján” (Zsolt 27,4).

Strahl PéterA következőket mondta el ma-gáról: – 1960. január elsején, Sárbogárdon láttam meg a nap-világot. Általános iskolába Do-bogókőn, majd Budapesten jár-tam. Gimnáziumi tanulmánya-imat a budapesti II. Rákóczi Fe-renc Gimnázium matematika tagozatán végeztem. Ezt követő-en gépjármű-villamossági mű-szerész szakmát tanultam, de a művészet, a szépség, a képi vi-lág jobban érdekelt, ezért mun-ka mellett sajátítottam el a fény-képész szakmát.

A FŐFOTÓ-nál dolgoztam 10 évig, végigjárva a szakma és a ranglétra különböző fokait. A privatizációkor, egy német cég, a Foto Porst tulajdonába kerül-tünk. Majd vállalkozóként elő-ször üzletet vezettem pár évig, később váltottam a szemüveg-keret nagykereskedésre.

A viszonylagos anyagi jólét mellett 40 éves korom körül ér-kezett el az eszmélésem ideje. Ellenállhatatlan erővel szólalt meg bennem a lélek. Tudtam és éreztem, hogy már képtelen vagyok élni az addigi életemet, de elképzelésem sem volt, hogy mit kezdjek magammal.

Ekkor kaptam Istentől a meg-hívásomat, ami újra értelmet és célt adott az életemnek. Megis-merkedtem Janig Péter atyával a budapesti kórházlelkészség vezetőjével, akinél először ká-polnaőrként vállaltam felada-tot, aztán megtisztelő felkéré-sére lettem több budapesti kór-házban is önkéntes beteglátoga-tó. Mindkét feladatom sok lelki gyümölcsöt érlelt.

Péter atya ajánlásával kerül-tem az egri szemináriumba, aminek most végzős diakónus hallgatója vagyok és sóvárog-va várom a június 20-ai pappá szentelésemet, Isten nagyobb dicsőségére és a lelkek javára.

Jelmondatom: „Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen” (Jn15,11).

Versler Sándor1989-ben Ungváron született. Így mutatkozott be: – Szüleim Rahón élnek, ami kb. 250 km-re van a keleti magyar határtól, Zá-honytól.

Általános, illetve középisko-lai tanulmányaimat is ott foly-tattam, ukrán nyelven. 2004-ben felvételt nyertem a Técsői Ma-gyar Tannyelvű Református Lí-ceumba, ahol gazdagítani próbál-tam a magyar nyelvtudásomat.

2007-ben érettségiztem és ugyanebben az évben beadtam a jelentkezésemet Majnek Antal munkácsi megyéspüspökhöz, aki felvett kispapjai közé. Egy éven keresztül, 2007 nyarától 2008 őszéig a Munkácsi Egyház-megyében különböző plébániá-kat látogattam meg, majd a püs-pök atya Aknaszlatinára helye-zett Butsy Lajos plébános mel-lé. Igazából itt láttam bele a leg-teljesebben a papi életbe, hiszen ott laktam a plébánián. Minden-hova elmentem a plébánossal, és nagyon sokat tanultam Lajos atyától, akár a liturgia, akár em-berség terén.

2008 szeptemberében kezd-tem el tanulmányaimat Vá-cott a propedeotikumban (un. nulladik év a szeminárium előtt) majd 2009-től Egerben az 1. év-folyamon folytattam. 2013 ka-rácsonya táján jelentkeztem át az Egri Főegyházmegyébe, ami azt jelenti, hogy itt maradok Ma-gyarországon, itt fogok papként szolgálni. 2014. június 21-én dr. Ternyák Csaba érsek atya dia-kónussá szentelt. A féléves dia-kónusi gyakorlatomat Mezőkö-vesden a Szent László Plébánián dr. Medvegy János apát úr mel-lett töltöttem. 2015. január 12-én jöttem be újra a szeminárium-ba, hogy befejezzem tanulmá-nyaimat és a papszentelésre fel-készüljek. Kérem a Kedves Hí-veket, imádkozzanak értem és minden szentelendőért, hogy va-lóban jó szolgái legyünk a Min-denható Istennek.” Jelmonda-tom: „Isten kegyelméből vagyok az, aki vagyok” (1Kor 15, 10).

Az „Egri Érsek Bora” Az „Egri Érsek Bora 2015” címet nyerték• A jászberényi Túri Pince

Kunsági Királyleányka 2013 bora

• A nagyrédei Bárdos és fia Pincészet SauvignonBlanc 2014 fehérbora

• Az abasári Molnár és Fia Pincészet Mátrai Kékfran-kos Rozé 2014 bora

• A cserépfalui Kompa Pince Chardonnay 2014 bora

• A bodrogkeresztúri Dereszla Pincészet Chateau Dereszla

Tokaji Furmint 2014 fehér bora

• A mádi Royal Tokaji Borá-szati Zrt. 6 puttonyos Tokaji Aszú 2011 édes bora

• Az egri Bolyki János György Meta Téma Egri Hárslevelű 2012 fehér bora

• Az egri Gróf Buttler Borá-szati Zrt. Egri Syrah Superior 2011 vörös bora

• A noszvaji Thummerer Vil-mos Egri Bikavér 2009 bora

Az idén négy diakónust szentelnek pappá az Egri Főegyházmegyében. A papszentelés szertartása június 20-án 10 órakor lesz az Egri Bazilikában. A szentelés előtt lapunkban mutatkoznak be a szentelésre várók.

Ternyák Csaba érsek négy dia-kónust: Füleczki Istvánt, Strahl Pétert, Zsova Jánost és Versler Sándort pappá szentelt, Bakos Tamást pedig diakónussá szen-telte június 20-án az Egri Bazi-likában. Az ünnepi szentmisén részt vett a főegyházmegye papsága, a papnövendékek és a hívők sokasága. Az Evangéli-um felolvasása után került sor a diakónusszentelésre, majd a papszentelésre.

eger Az egri érsek szentbeszé-dében, gondolatait az evangéli-umhoz kapcsolva, a barátság-ról beszélt, amely az apostolokat, és nyomukban a papokat Jézus Krisztushoz köti. Mint mondotta: „hat éves felkészülés és próbaidő után most bekerültök Jézus Krisz-tus legszűkebb barátainak egri körébe. Ez a papi közösség pedig a kézrátétel ősi gesztusával befo-gad benneteket... Ne feledjétek: Minden barátság mélységének a fokmérője, az érte hozott áldo-zat nagysága.” Majd arról beszélt, hogy erre a barátságra Jézus hív meg. Ma is vannak, akik meghall-ják e hívást és igennel válaszol-nak rá. Nagy öröm, hogy a most szentelésre várók igennel vála-szoltak. Viszont szomorú, hogy az idén eddig nem jelentkezett fi-atal az Egri Szeminárium első év-folyamára. Hangsúlyozta, hogy az új papok feladata lesz, hogy a rá-juk bízott híveket és barátaikat el-vezessék Krisztushoz.

Az érsek végül köszönetet mondott a szemináriumi veze-

tőknek, a papoknak a szülők-nek, családtagoknak, hogy az oltárhoz segítették a felszentel-teket. Az ünnepi szertartás leg-

fontosabb része volt, amikor a szentséget kiszolgáló érsek – mint az apostolok utóda – fel-szentelő ima és kézrátétel ál-

tal átadta a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és külde-tést. A hívek fölállva hallgatták a fölszentelő imádságot, kérvén, hogy a Szentlélek töltse el a fel-szentelteket.

Ezt követően az egyházmegye papjai kézrátétellel fogadták be az új áldozópapokat az egyház-megye papi közösségébe. Ezután az újonnan felszentelteket be-öltöztették a papi ruhába, a fő-pásztor pedig megkente kezüket krizmával, illatos olajjal. Vége-zetül átadta nekik a hívő nép ál-dozati adományát, a kenyeret és a bort, amelyet a szentmisében együtt változtattak át Krisztus testévé és vérévé. Homa János

Július üzenete„Ne félj, mert veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened! Megerősítelek, megsegítelek és felkarol győzelmes jobbom” (Iz 41,10).

jegyzet

Mostanában a szentáldozás egyre in-kább hozzátartozik a szentmisén való részvételhez, szinte mindenki ál-

dozik a szentmisén jelenlévők közül. Sőt az is előfordul, hogy a temetési szentmiséken a nem-katolikus keresztények és a vallástalan emberek is megáldoznak.

Az elmúlt évtizedekben a katolikus hívek tudatában eléggé elterjedt az a meggyőző-dés, hogy szentáldozás előtt nem kell feltétle-nül gyónni. Elegendő, ha a szentmise elején, a bűnbánati imádság által közösen megbánjuk bűneinket. Pedig nyilvánvaló, a mise elején a közös bűnbánat célja csak az, hogy alkalmas-sá tegyen bennünket a szent misztériumok ün-neplésére, de nincs meg benne a bűnbánat szentségének hatékonysága.

A mi Urunk Jézus Krisztus („vegyétek és egyétek”) és az Anyaszentegyház is ajánlja a gyakori szentáldozást, de a megfelelő előké-születre is figyelmeztet bennünket. A katoli-kus egyház katekizmusa egyértelműen meg-fogalmazza, hogy milyen feltételei vannak a méltó szentáldozásnak: „A szentáldozásnak feltétele a teljes közösség a katolikus Egyház-zal és a kegyelem állapota, azaz a halálos bűntől való mentesség tudata. Aki tudja, hogy súlyos bűnt követett el, annak meg kell gyón-nia, mielőtt szentáldozáshoz járul. Fontos a lelki összeszedettség és az imádság, és az Egy-ház által előírt böjt megtartása is, valamint

a megfelelő ruházat és viselkedés a Krisztus iránti tisztelet kifejezésére” (291. kérdés).

Konkrétabban megfogalmazva ez azt jelen-ti, hogy csak az áldozhat, aki katolikus, volt elsőáldozó és a szentáldozás előtti időszak-ban – legfeljebb egy-két hónapja – elvégezte a szentgyónását, és azóta nem követett el súlyos bűnt. Azok a katolikusok nem áldozhatnak,

akik csak élettársi kapcsolatban élnek vagy elváltak és újra házasodtak polgárilag. Protes-táns testvéreink katolikus templomban nem járulhatnak szentáldozáshoz, a katolikusok pedig nem úrvacsorázhatnak evangélikus és református templomban. Pál apostol tanítása szerint az Eucharisztia az „egység szentsége”. Amíg nem vagyunk egyek a hitben, nem lehe-tünk egyek a szentmise és szentáldozás közös-ségében sem.

Már Szent Pál apostol figyelmeztette a ko-rinthusi híveket az Eucharisztia méltó vételé-re, illetve a méltó vételhez szükséges előfelté-telekre: „Aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr kelyhét, az Úr teste és vére ellen vét. Tehát vizsgálja meg magát mindenki, s csak úgy egyék a kenyérből és igyék a kehely-ből, mert aki méltatlanul eszik és iszik, anél-

kül hogy megkülönböztetné az Úr testét, tulaj-don ítéletét eszi és issza” (1Kor 11, 27-29).

Az Egyház értelmezése szerint, a „vizsgálja meg magát mindenki” szavakkal az apostol fi-gyelmeztet, hogy alapos lelkiismeret-vizsgálat által döntsük el, hogy méltók vagyunk-e (a ke-gyelem állapotában vagyunk-e) odajárulni az eucharisztikus lakomához.

A szentáldozásra való elő-készülethez hozzátartozik a szentségi böjt is, amiről nem szabad megfeledkeznünk. A szentáldozás előtt egy

órás böjtöt tartunk, ami azt jelenti, hogy sem-mit nem eszünk, és a vízen kívül mást nem iszunk. A legfontosabb közvetlen előkészü-let a szentmisén való részvétel. A szentmise egyéni és közös imádságai segítenek bennün-ket abban, hogy méltó módon találkozzunk a szentségi Jézussal.

A szentáldozásra fel kell készülnünk, de a megfelelő előkészület ellenére is tu-datában vagyunk annak, hogy nem

vagyunk méltók a szentáldozásra. Ezért fo-hászkodunk hittel és reménységgel: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, ha-nem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem”. Azért részesedünk az Eucha-risztia szentségében, hogy megszentelődjünk, nem azért, mert már szentek vagyunk.

Dolhai Lajos

Ki áldozhat?

eger Seregély István nyugalma-zott egri érseket hatvan éve, 1955. június 19-én szentelték pappá. A püspöki konferencia nyári ren-des üléséhez kapcsolódva június 3-án mutatott be gyémántmisét Budapesten, a testület székhá-zában, majd június 27-én az Eg-ri Bazilikában, amelyen homíli-át mondó Ternyák Csaba egri ér-sek és segédpüspökei mellett a főegyházmegyei papjai is részt vettek. Jelen volt számos magyar főpásztor is.

A jubiláns érsek elmondta: „Az évforduló nem érdem, a Jóisten-nek az ajándéka. Meg kell kö-szönnöm, hogy életemet egyenes úton vezette, az ő fiának útján, és meghívott a szolgálatára. Még in-kább köszönnöm kell, hogy nem-csak végigjártam ezt az utat, ha-nem öt szolgálati évtizeden át tő-lem telhetően mindent megtet-tem, amit kizárólag neki enge-delmeskedő szívvel tenni tud-tam. Elmúltak a személyi felada-tok, nincs szükség arra, hogy ad-minisztrációt végezzek, de pap-nak megmaradok addig, amíg örök gazdám nem szólít majd végső nyugalomra. Az életemet meghatározó jelmondat: »Krisz-tus az Út, az Igazság és az Élet.«”

Seregély István 1931. március 13-án született Szombathelyen. Középiskoláit a miskolci Fráter György Gimnáziumban végez-te. Teológiai tanulmányait 1950-ben Szombathelyen kezdte, majd a szombathelyi szeminárium be-zárása után Budapesten a Köz-ponti Szemináriumban folytatta és fejezte be. 1955. június 19-én

szentelte pappá Kovács Sándor szombathelyi megyéspüspök.

Tizenkilenc évi kápláni szol-gálat után, 1974-ben Fábián Ár-pád szombathelyi megyéspüs-pök nevezte ki plébánosnak Kő-szegszerdahelyre, majd 1981–1987 között Kőszegen volt plé-bános, ahol kilenc templom re-noválását szervezte, irányítot-ta. Doktori disszertációját 1960-ban készítette el.

Szent II. János Pál pápa 1987. június 5-én nevezte ki egri ér-sekké, július 25-én szentelték püspökké az Egri Bazilikában. 1990-től 2005-ig a Magyar Kato-likus Püspöki Kar (Konferencia) elnöke. 2007. június 9-től nyug-állományba vonult, de tovább-ra is aktívan tevékenykedik, a Debrecen-Nyíregyházi Egyház-megyében és az Egri Főegyház-megyében is teljesít szolgálatot.

Életemet egyenes úton vezette a Jóisten

Tanévzáró az Egri Szemináriumbaneger Tanévzáró ünnepségre és hálaadásra került sor június 18-án az Egri Hittudományi Főisko-lán és az Érseki Papnevelő Inté-zetben. Dr. Dolhai Lajos, a főis-kola rektora köszöntötte a meg-jelenteket, Dr. Ternyák Csaba eg-ri érseket, Ficzek László érseki irodaigazgatót, Buda Pétert, az Érseki Papnevelő Intézet rekto-rát, és Dr. Michal Myszinskit, a Redemptoris Mater Szeminári-um rektorát, a tanárokat, a szen-telendőket és a kispapokat.

Beszámolt arról, hogy a tanévet 199 hallgatóval kezdték. Közöttük 40 kispap részesült teológuskép-zésben, 73 katekéta-lelkipásztori munkatárs, 36 hittanár mester-szakon, 40 fő pedig hittanár leve-lező szakon végzett tanulmányo-kat. Majd a VI. éves, végzős hall-gatók átvették a felsőfokú tanul-mányaik befejezését igazoló do-kumentumokat. A szentelés előtt álló diakónusokat kérte, hogy ne féljenek a nehézségektől.

A diplomák átadása után Dolhai rektor bejelentette, hogy a főiskola tanári kara döntött a Pro Seminario Agriensi kitünte-tő emlékérem adományozásáról. Ebben az évben Dr. Csizmadia István főiskolai tanár, kanonok, a bazilika plébánosa kapja ezt a kitüntetést, abból az alkalomból, hogy mint teológiai tanár Isten segítségévével a 25. tanévet fejez-te be az Egri Szemináriumban.

Ezután az intézmény kápol-nájában került sor a hálaadásra. Ternyák érsek elmélkedésében négy szóról beszélt: köszönöm, kérem, bocsáss meg, gratulálok… Ezek a szavak nemcsak a hála-adó, kérő, engesztelő és dicsőítő imádságos jellegük miatt fonto-sak, hanem szükséges, hogy szó-tárunkban a mindennapi élet-ben is jelen legyenek– mondta a főpásztor. Végül a kitett Oltári-szentség előtt a Te Deum hálaadó himnusz eléneklésével adtak há-lát Istennek a jelen lévők. H.J.

Seregély Istvánt hatvan éve szentelték pappá

Az egyházmegye papjai is kézrátétellel fogadták be az újmiséseket

A Főpásztor az új áldozópapokkal és az új diakónussal a bazilika lépcsőjén a szentelés után

Fotó

: Bal

ogh

Fere

nc

Négy papot és egy diakónust szenteltek az Egri Bazilikában

Akik meghallották Jézus Krisztus hívását

Fotó

: Bal

ogh

Fere

nc

2015. júliusII EgyházmEgyEi hírEk

Rendhagyó bérmálás BoldvánTIzennégy felnőtt cigány hívő-nek (16–65 év közöttiek) szol-gáltatta ki a szentlélek aján-dékait Ternyák Csaba egri ér-sek pünkösdhétfőn, Boldván. Felemelő volt az az öröm, ami-vel a szentmisén résztvevők: cigány és magyar hívek együtt, nagy hittel és lelkesedéssel énekelték a hagyományos és mai egyházi énekeket.

Kerékpárral Don Bosco nyomában A kAzIncbArcIkAI szalézi szent Ferenc Gimnázium - amely ne-gyedik éve működik egyházi fenntartásban - 2015. május 17-20. között Balatont megke-rülő 200 km-es kerékpártúrát szervezett a szalézi rend meg-alapítója, Bosco szent jános születésének 200. évfordulója alkalmából. A túrán a 45 diák mellett részt vett az iskola 7 tanára, köztük az iskola igaz-gatója és helyettesei is.

HatártalanulAz emberI Erőforrás Támoga-táskezelő által meghirdetett Határtalanul pályázat kere-tében az egri szent imre Ka-tolikus Általános iskola és jó Pásztor Óvoda 7. a osztály 21 tanulója Felvidékre utazott. A program 2015. április 13-16 között valósult meg.

Gárdonyi-díjasokAz egrI Gárdonyi Géza Ciszter-ci Gimnázium, szakközépisko-la és Kollégium Gárdonyi-díj-jal jutalmazza azokat a végzős diákjait, akik az itt töltött éveik alatt mindvégig kiemelkedő ta-nulmányi eredményt értek el, sikeresen szerepeltek külön-böző tanulmányi és sportver-senyeken. Az idén 12 diák és dr. loboczkyné Hársasi ibolya, az iskola mestertanára vehet-te át a díjat.

„Betlehem” a Bükkben Új lelkIgyAkorlATos ház nyílt az Egri Főegyházmegyében, Bükkszentkereszten. 2015. május 26-án, Ternyák Csa-ba egri érsek szentmise ke-retében ünnepélyesen áldot-ta meg a házat, benne a ká-polnát és az oltárt. Az új intéz-mény a Betlehem nevet kapta. Működtetője a szent Ferenc Kisnővérei szerzetesközösség.

Pótfelvételi Az egrI Hittudományi Főiskola osztatlan hittanári szakának nappali és levelező tagozatára augusztus 15-ig még lehet je-lentkezni. A jelentkezést az in-tézmény címére (Eger, Foglár. u.6) kell eljuttatni a főiskola saját jelentkezési lapján, mely letölthető az intézmény hon-lapjáról (www.eghf.hu).

Dsida Jenő:

TemplomablakSzent-Iványi Sándornak

Kik csak az uccán járnak-kelnek szépséget rajta nem igen lelnek, kiváncsi szemmel rá nem tapadnak: csak egy karika, szürke karika, ólomkarika, vén templomablak. Rácsa rozsdás, kerete málló, emitt moh lepi, amott pókháló, - sütheti napfény, sötét örökre, mint világtalan, bús világtalan, agg világtalan húnyt szeme-gödre. De ki belép a tág, iromba, boltozatos, hűvös templomba s belülről pillant ablakára, megdöbbenten áll, megkövülten áll, elbűvölten áll: – Nézz a csodára! – színek zengése! Fények zúgása! Mártir mosolya! szűz vallomása! Kék, ami békül, piros, mi lázad! Magasba ragad, a mennybe ragad lángtünemény és tűzkáprázat! Ó, titkok titka: a földön ittlent belülről nézzen mindenki mindent, szemet és szívet és harcot és békét! – Áldja meg az úr, áldja meg az úr a belülről látók fényességét!

HÍrek A HónAp verse

Egyházmegyei hírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa jános

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Dsida Jenő (1907–1938) erdélyi magyar költő. A részvét, a szen-vedőkkel való együttérzés költő-je volt, aki szeretettel fordult min-denki felé.Egerszalóki Ifjúsági Találkozó

egerszAlók Immár 33. alkalom-mal kerül megrendezésre az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat. A nyár egyik legjelentősebb katolikus ifjúsági eseményére 16 és 30 év közötti fi-úkat és lányokat várnak a rende-zők a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból és az Anyaországból. A találkozó ide-je alatt sátorozó fiatalok szentmi-

sék, előadások, csoportos beszél-getések és koncertek segítségé-vel mélyülhetnek el a hitben.

Az összejövetel július 15-én 15 órakor kezdődik, a résztvevőket Kerényi Lajos atya köszönti. A nyitó szentmisét Ternyák Csaba egri érsek 18 órától tartja. A csü-törtöki programok között szere-pel Simon András, grafikusmű-vész és dr. Csókay András, ideg-

sebész, agykutató előadása. Este pedig szentségimádást tartanak a templomban.

Pénteken a szalóki tóhoz za-rándokolnak, ahol Palánki Fe-renc, egri segédpüspök, a Ma-gyar Katolikus Püspöki Konfe-rencia ifjúsági referense veze-ti a beszélgetést. Este Béri Lász-ló Renátó, kármelita atya mond szentmisét. Szombaton az elő-

adások és kiscsoportos beszél-getések mellett több koncert-re is sor kerül. Fellép a For You acapella vokálegyüttes, a Páterrock együttes és a Kapocs zenekar. Az este 8 órakor kez-dődő szentmisét és a körmene-tet Kerényi Lajos atya vezeti. A július 19-i, vasárnapi záró szent-misét pedig Palánki Ferenc, egri segédpüspök végzi. h. J.

A mai Te Deummal hálát adunk istennek az elmúlt tanévért – hangsúlyozta Ternyák Csaba egri érsek a katolikus iskolák tanévzáró hálaadó szentmisé-jén, június 12-én az Egri Bazi-likában.

eger A szentmisén az Egri Fő-egyházmegye fenntartásában, illetve területén működő, más egyházi fenntartásban lévő ok-tatási intézmény több mint 1400 diákja és tanára valamint lelki-pásztora vett részt.A főpásztor elmondta: – Többéves hagyo-mány, hogy ilyenkor kitüntet-jük a legjobb diákjainkat. Mert vannak közöttetek olyan fia-talok, akik korán felismerték és felszínre hozták tehetségü-ket. A tanév elején azt a célt fo-galmaztuk meg, hogy tanítsuk meg a diákokat az élet tiszteleté-re és szeretetére. Mutassuk meg

nekik, hogy az élet érték, ame-lyet meg kell becsülni, nem sza-bad veszélyeztetni droggal, al-kohollal. Mert csak akkor lehe-

tünk boldog és kiteljesedett em-berek, ha megbecsüljük az éle-tet. Kiemelte: az iskolák felada-ta a tárgyi tudás átadása mellett elsősorban az, hogy biztos tám-pontot, biztos alapokat adjanak a diákoknak, így az életben meg tudják állni helyüket.

Ezt követően P. Benvin Sebasti-an Madassery verbita szerzetes, a Pápai Missziós Művek magyar-országi igazgatója tartott elő-adást a missziókról, azok iskolai lehetőségeiről. Rámutatott: a ka-tolikus intézmények pedagógu-sai tudják, hogy az ember nem-csak testből, hanem lélekből is áll. Az ember akkor erős, ha lé-lekben erős. A katolikus isko-lák ezt alapozzák meg. Az ember élete lelki fejlődés nélkül olyan, mint egy kút víz nélkül. A misz-szió lényege: az Egyháznak ki kell mennie az emberek közé. Ebben minden kereszténynek

van feladata, hiszen mi együtt vagyunk az Egyház, hitünket tet-tekre kell váltani. A misszió fel-adata: jót tenni másoknak.

Sebastian atya szólt arról is, hogy az Egri Főegyházmegyé-ben több iskolában működik a gyermekmisszió. Közöttük ta-lálható, az encsi Szent László Római Katolikus Általános Isko-la és Alapfokú Művészeti Iskola, melynek igazgatója, Kapinuszné Lengyel Lívia javasolta az intéz-ményeknek, szervezzék meg a missziós csoportokat, hogy mély hitet és szeretetet ültesse-nek el a gyerekekben. A misszi-ós csoportok kovászai lehetnek az Egyháznak.

Az előadást követően az arra érdemes diákok közül ötvenha-tan jutalmat vehettek át Ternyák Csaba egri érsektől, az egyház-megye főpásztorától.

homa János

Tanévzáró és jutalmazás az Egri Bazilikában

Az Egyház kovászai lehetnek

eger Ternyák Csaba érsek sze-mélyi és szervezeti változások-ról döntött az Egri Főegyházme-gyében 2015. augusztus 1-jei ha-tállyal:

DArVAS LáSzLÓ szerencsi plé-bános és

kACSik árPáD mátraszentim-rei plébános tényleges nyug-állományba kerülnek.

SiPOS zOLTáN arlói plébános nyugállományba kerül és plé-bániai kormányzóként látja el továbbra is Arló és Ózd-Hó-doscsépány plébániákat.

***kOCSiS SáNDOr Ecsédről Sze-

rencsre,

FEJES JáNOS Domoszlóról Nagy-körűbe,

Dr. LENgyEL gyULA Eger-Fáj-dalmas Anya plébániáról Er-dőtelekre,

SOÓS TAmáS Erdőtelekről Jász- alsószentgyörgyre,

PáSzTOr PASCAL Jászal-sószentgyörgyről Eger-Fájdalmas Anya plébániára,

BArANyák BÉLA Ózd-Bolyok-ról Tiszafüredre,

BErECzkEi mikLÓS Tiszafü-redről Sárospatakra,

kECSkÉS ATTiLA Sárospatak-ról Tolcsvára kap plébánosi áthelyezést.

POLyák JÓzSEF plébános Hercegkút plébánia lelki-

pásztori ellátása alól fel-mentést kap, továbbra is el-látja Kenézlő és Zalkod plé-bániákat.

***mÉSzárOS FErENC plébáni-

ai kormányzó Kenderesről Hercegkútra,

kOLTAVári ATTiLA plébániai kormányzó Tiszacsermely-ből Kenderesre,

SzŐkE gáBOr plébániai kor-mányzó Tolcsváról Ózd-Bolyokra kap plébánosi kine-vezést.

***ThUrzÓ PÉTEr siroki káplán

a Munkácsi Egyházmegyében teljesít missziós szolgálatot.

VArgA JÓzSEF az egri Jézus Szí-ve plébánia káplánja Ecsédre,

DOBák gáBOr szerencsi káp-lán Mátraszentimrére kap plébániai kormányzói kine-vezést.

VArgA BErTALAN a sátoralja-újhelyi plébánia káplánja Do-moszlóra kap in spiritualibus plébániai kormányzói kine-vezést.

SzABÓ ATTiLA Mezőkövesd II-ről Sátoraljaújhely I-re,

VADáSzi LáSzLÓ Mezőkövesd I-ről Sárospatakra kap káplá-ni áthelyezést.

Vízi JáNOS római tanulmányai befejezése után Mezőkövesd II-re kap kápláni kinevezést.

FÜLECzki iSTVáN újmisés az egri Jézus Szíve plébániára,

STrAhL PÉTEr újmisés Tisza-füredre,

VErSLEr SáNDOr újmisés Mezőkövesd I-re,

zSOVA JáNOS újmisés Sze-rencsre kerül káplánnak.

***gALSi JáNOS besenyszögi plé-

bános tartós betegszabadsá-got kap.

***Besenyszög és Tiszasüly plébá-niákat Jászladány plébánia,Tiszacsermely plébániát Sáros-patak plébánia,Zemplénagárd plébániát Pácin plébánia látja el a jövőben.

Személyi változások a Főegyházmegyében

Több mint ezernégyszáz diák vett részt a katolikus iskolák tanévzáró hálaadó szentmiséjén

Fotó

: Bal

ogh

Fere

ncÖtvenhatan vehettek át jutalmat Ternyák Csaba érsektől, közöttük Polgári Léda encsi tanuló

EgErszalók Július 15-e és 19-e között került sor a 33. Egersza-lóki Ifjúsági Találkozóra és Lel-kigyakorlatra. A nyitónapon Galo Gábor atya, az Egri Főegy-házmegye ifjúsági referense kö-szöntötte a megjelenteket, majd Kerényi Lajos piarista atya bíz-tatta a fiatalokat, jó lelket, ked-vet, szorgalmat és kitartást kért a Szentlélektől. A nyitó szent-misén Ternyák Csaba érsek-fő-pásztor úgy fogalmazott: „bein-dítja a lelki kohót”. Az itt meg-jelentekben jelen lévő nyitottság az, amire építeni tud az Isten, s ezt kell megélnünk, hogy má-sokkal együtt eljussunk az üd-vösségre. Ezt az utat azért kell végigjárnunk, mert a végén ma-ga Jézus vár bennünket. Az Egy-ház küldetése is az, hogy min-den emberrel végigjárja Krisz-tus útját.

A második napon Simon And-rás grafikusművész előadásában elmondta: az élet egy szeretetüze-net Istentől. Van egyfajta külső tudásunk erről, de a személyes életünkre vonatkozó választ sa-ját szívünkben találjuk. Csókay

András idegsebész szólt délután a fiatalokhoz, azt mondta: amikor megtaláltad az utat, Krisztust, ak-kor erről az útról ne térj le.

Palánki Ferenc egri segédpüs-pök a tavi beszédben a Krisztus-követés útjának jellegzetessége-iről beszélt. Mint mondta: meg kell nyitnunk a szívünket ah-hoz, hogy a valóban helyes élet-célt tűzzük ki magunk elé. Jézus élete mai szemmel nem tekint-hető sikeresnek, hiszen nem volt családja, szinte hajléktalan-ként élt és fiatalon meggyilkol-ták. Mégis teljes életet élt, egy-ségben az Atyával. Ezt kell ne-künk is megtanulnunk, s ebből kell erőt merítenünk. Béri Lász-ló Renátó kármelita előadásában arról szólt, hogy meg kell felel-nünk életünk kihívásainak, s ezt azért tudjuk megtenni, mert tudjuk, hogy Jézus bennünk van. Az esti szentmise után ad-ta elő Karol Wojtyla Ifjúsági és Művészeti Társaság passiójáté-kát, nyolc jelenetben. Szomba-ton Csány Márton, szalézi ani-mátor és Ewa Gamoń szalézi nő-vér nyitotta a napot. Személyes

megtapasztalásaikról, istenél-ményeikről adtak számot.

Kerényi Lajos atya előadásá-ban a művészetek és csodák he-lyének nevezte a találkozót, ahol a Szentlélek gyümölcseit megta-lálhatjuk lelkünkben. Ez az élet nehézségeire gyógyírt adhat.

A találkozó záró szentmiséjét Palánki Ferenc egri segédpüs-pök, a Magyar Katolikus Püspö-ki Konferencia ifjúsági referen-se mutatta be, melyet Domán Fe-renc atyáért, a találkozó elindí-tójáért ajánlott fel.

A találkozó és lelkigyakorlat számos zenei különlegességet kínált a résztvevőknek. A Sza-lók Band mellett a Kicsi Hang, a For You, acapella vokálegyüttes, a Páterrock, a Kapocs zenekar és az Egri Bazilika Ifjúsági Ének- és Ze-nekara lépett színpadra. A prog-ram részeként szerzetesközössé-gek is bemutatkoztak, a résztve-vők megismerhették az egri kis-papok életét, kézműves foglalko-zások és műhelybeszélgetések, véradási lehetőség, valamint kis-csoportos beszélgetések várták a fiatalokat. Bérczessy András

augusztus üzenete„A nap ne nyugodjék le haragotok fölött” (Ef 4,26).

jegyzet

Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe és augusztus 20-a, Szent Ist-ván napja közel van egymáshoz, és

nem csak a naptárban. A két szép nyárvé-gi egyházi és állami ünnep szinte egybefo-nódik, egységet alkot, hiszen első királyunk Mária mennybevételének ünnepén ajánlotta fel – halálát közeledni érezvén – országát és népét a „Mennynek királyné asszonyának”.

Első királyunk ünnepe ezért került a vi-lágegyház naptárába augusztus 16-ára, hi-szen a szenteket haláluk napján, vagyis a „mennyei születésnap”-jukon szoktuk meg-ünnepelni. De hát akkor miért ünnepeljük mi magyarok Szent István napját augusztus 20-án? Mert 1083. augusztus 20-án történt Szent László királyunk kérésére és VII. Ger-gely pápa engedélye alapján, Szent István, fia Szent Imre és annak nevelője, Szent Gel-lért szentté nyilvánítása.

A történészek szerint az agg és beteg királyt a halálát megelőző években a nemzet jövőjé-nek gondolata gyötörte. Szépen kigondolt ter-ve, hogy az országát átadja fiának, Imrének – akit a neki írt „Intelmek”-ben „szíve gyönyö-rűségének, „népe jövendő reménységének” nevez – Imre váratlan és tragikus halálával 1031-ben semmivé lett. Ebben a kilátástalan-ságban született meg benne a felismerés: ahol az emberi terv meghiúsul, ott csak az égi ha-

talom segíthet. Ezért határozhatta el, hogy a nemzetet és az országot annak oltalmába ajánlja, akiről tudta, hogy képes anyai sze-

retetével megvédeni, hiszen a Megváltó any-ja, aki a „kígyó fejét széttiporta”, segíthet ben-nünket is küzdelmeinkben. Szent királyunk tisztában volt vele: az evilági Isten-országa fennmaradását csak úgy biztosíthatja, ha a mennyek országát „mozgósítja”, ha az „eget” és a magyar földet felajánló imádságával egy-bekapcsolja. Hittel remélte, hogy „hol már ember nem segíthet”, Mária anyai közbenjá-rása akkor sem szűnik meg.

Évről évre hitből fakadó örömmel köszönt-jük országalapító szent királyunkat. Minde-nekelőtt azért, mert ez az istenfélő uralkodó nemcsak a saját életét, hanem az ő országát is Jézus Krisztus evangéliumára, az evangéli-um kősziklájára építette. Neki köszönhetjük, hogy keresztény magyarok vagyunk. Korabe-li nyugati krónikások is elismerőleg nyilatkoz-

nak róla. Ami ennek a nagyszerű műnek tar-tást adott, ami időtállóvá tette, az annak be-kapcsolása volt a nyugat-európai kultúrába

és ezzel a kereszténység nyugati formájába. Prófétai módon előre látta, hogy a magyarságot hosszú távon csak a keresztény hit képes összetartani és megvédeni a Ke-letről fenyegető veszélyekkel, vala-mint a belső széthúzással és pár-toskodással szemben. Ország épí-tő munkájára azzal tette fel a ko-

ronát, hogy nemzetét, országát, az ő magyar-jait a Magyarok Nagyasszonyára bízta.

Történelmünk kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy Szent István felajánlása, el-fogadásra talált. Nemzetünk a török- és

tatárdúlás, valamint az elmúlt évszázadok tör-ténelmi viharai ellenére is megmaradt, s lénye-gében hűséges maradt a szentistváni örökség-hez. Sebeket ugyan kapott mindig újra, az el-múlt évszázad szomorú példa rá, de a Boldog-asszony, a betegek gyógyítója mindig segítsé-günkre sietett. Mostanában, amikor arról vi-tatkozunk, hogy milyen irányban biztosíthat-juk nemzetünk békés fejlődését, biztos irány-mutató marad István öröksége: a keresztény hit és kultúra, népünk szeretete és a Magyarok Nagyasszonyának anyai pártfogása. Dolhai Lajos

Augusztusi ünnepeink

Az itt megjelentekben jelen lévő nyitottság az, amire építeni tud az Isten

33. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat

A csodák helyeAz Egri Hittudományi Főisko-la tanévzáró ünnepségén Dr. Csizmadia István főiskolai ta-nár, a bazilika plébánosa a Pro Seminario Agriensi kitüntető emlékérmet kapta, abból az al-kalomból, hogy mint teológi-ai tanár a 25. tanévet fejezte be az Egri Szemináriumban. 1990-től kilenc évig volt spirituális, majd hét évig az Egri Hittudo-mányi Főiskola és Érseki Papne-velő Intézet rektora. Negyedszá-zada tanítja itt a liturgikát, a plé-bániai hivatalvezetést és a lelki-ségtörténetet. Az utóbbival kap-csolatban Dr. Dolhai Lajos a főis-kola rektora rámutatott: a lelki-ségtörténet kifejezetten Csizma-dia atya specialitása, illetve az ő római tanulmányainak gyümöl-cse. A magyarországi kispapok közül az egriek voltak az elsők, akik, a tanulmányaik során a keresztény lelkiség történetét is átgondolhatják saját lelkiségük fejlődése érdekében.

Csizmadia István 1956-ban született Kisvárdán. A helyi Bes-senyei György Gimnáziumban érettségizett, majd a kötelező kétéves katonai szolgálat után

kezdte meg Egerben teológiai tanulmányait. 1981-ben szen-telték pappá, majd Rakamazon, Nyíregyházán és Egerben volt káplán. Harminchárom éves ko-rában főpásztora Rómába küld-te, hogy spiritualitást tanuljon.

- Hazatérve az Egri Szeminá-riumban várt rám a spirituális feladat, megbíztak a kispapok lelkivezetésével. Talán még a nyolc, káplánként megélt évem-nél is felemelőbb és megrendí-tőbb volt a bontakozó papi hiva-tások szolgálata. A Phd tudomá-nyos fokozat megszerzése után, Főpásztorom 2000-től rám bíz-ta az Egri Hittudományi Főis-kola és Szeminárium, valamint a Szent János Továbbképző Köz-pont vezetését. A rektori mun-kát 2008-ig végeztem. Ez idő alatt a papnevelés mellett igye-keztem nagy figyelmet fordítani a világiak, a hitoktatók képzésé-re, hogy ők is felkészülten és hi-

telesen tudják közvetíteni Krisz-tus és az Egyház üzenetét.

A főiskolai tanári munkája mellett 2008-ban Mezőkövesd-re, 2011-ben pedig Egerbe, a bel-városi plébániára kapott plébá-nosi kinevezést és főszékesegy-házi kanonoki címet.

- Az Egri Bazilika nemcsak a városé, hanem az egész egy-házmegyéé, ezért nagy figyel-met kell szentelnünk azokra a rendezvényekre, amelyeket az Érsekség vagy az Egyházme-gyei Katolikus Iskolai Főható-ság szervez. Ilyenek például a képviselőtestületi találkozók, az évenként ismétlődő ministráns zarándoklatok, a katolikus isko-lák pedagógusainak tanévkezdő szakmai napja, vagy az év végi tanévzáró hálaadások, amikor olykor közel kétezren is megje-lennek a Bazilikában. A plébá-nia papjaival, igyekszünk tá-mogatni az egyházközségünk-höz tartozó kiscsoportok erő-södését. Ezek közé tartozik a Cursillo imacsoport, a verbita imakör, a Szent Mónika csoport, a MÉCS család, az Engesztelő imakör, a Kis Szent Teréz cso-

port, az énekkarok, a Karitász, az ifjúsá-gi, a katekumenek, és a Teológia felnőt-teknek csoportja. A bazilika mellett a Dobó téri Szent An-tal (közismertebb nevén a minorita) templom, és részben a Kisboldogasszony Kápolna is, amelyek további tennivalót je-lentenek számunk-ra. Plébániánk terü-letén a Szent Imre Katolikus Általános Iskolán kívül több nevelési-oktatási in-tézmény található. Bíztató, hogy ezek-ben az iskolákban az osztályok tanulói-nak közel fele hit- és

erkölcstanra jelentkezett. A hit-oktatói munka nagy részét évek óta világi munkatársaink vég-zik. Tevékenységük összehan-golására egyre fontosabbá váló feladat az egymással való rend-szeres találkozásaik és tapasz-talataik megosztásának meg-szervezése. Plébánosként és fő-iskolai tanárként is fontosnak tartom a világi munkatársak hitoktatáson túl a liturgiában való nagyobb jelenlétét. Az egy-házmegyének az Egri Bazilika a szíve. Ami itt történik, arra kí-váncsian figyel az egyházmegye minden híve, ezért a szeminári-umi elöljárókkal karöltve igyek-szünk a kispapok számára az itt folyó életbe ismerkedési és bele-kapcsolódási lehetőséget bizto-sítani, hogy az itt megtapasztal-takkal gazdagodva végezhessék lelkipásztori küldetésüket egy-házközségekben.

Homa János

Negyedszázad az egri papnevelés szolgálatában

Dr. Csizmadia István az egri Hittudományi Főiskola tanára, a bazilika plébánosa

Szentmise az Egri Várbana hagyományoknak megfelelő-en ternyák Csaba egri érsek az egri Várban lévő székesegy-ház romjainál mond ünnepi szentmisét augusztus 20-án este fél hatkor.

Szent Hedvig ereklyéje DiósgyőrbenPalánki FErEnc egri segéd-püspök július 18-án szentmi-se keretében helyezte el szent Hedvig ereklyéjét a Diósgyő-ri Vár kápolnájában. az ereklye Krakkóból érkezett és a ma-gyar királylányból lett lengyel királyné tiszteletére fölszen-telt kápolnában várja a zarán-dokokat.

A hanyi kápolna búcsúja a TEnk és Dormánd között ta-lálható hanyi kápolna szent anna búcsúját 2015. július 26-án vasárnap tartották. az ünnepi szentmisét ternyák Csaba egri érsek celebrálta, melynek keretében megáldot-ta a felújított kápolnát.

Helyreállították a kereszteta Bükk egyik legismertebb he-lye, a Limpiászi-kereszt Lillafü-reden, a Mária sétányon talál-ható. a szent helyet az 1920-as évek végén alakították ki . az Északerdő zrt. tájékoztatá-sa szerint 2014 tavaszán a vi-harban rádőlt egy fenyőfa a keresztre, amely emiatt meg-rongálódott. a keresztet egy közelben nevelkedett tölgy fá-jából ácsoltatta újra az Észak-erdő zrt., és a felújított Corpus is visszakerült a helyére.

hÍrEk

Fotó

: Bal

ogh

Fere

nc

2015. augusztusII EgyházmEgyEi hírEk

Szent-gály kata:

Mária, liliom

Hajnalokhajnalán virágzó liliom, Mária gabonát őröl az udvaron.

gömbölyű fateknő mélyére szitálja, két fehér kezével dagasztja simára.

Kovásszal keveri, keleszti magasra, köveknek parazsán kenyérréavatja.

Nagyot ádJózsefnek, kisebbet magának,kicsikét,kereket,a Világ urának.

Holczer József gyémántmiséjePaPPá szentelésének 60. év-fordulóját, vagyis gyémántmi-séjét ünnepelte június 21-én, vasárnap a Miskolc-selyem-réti szent István-templomban Holczer József c. kanonok, aki ötven éve szolgál Miskolcon. Először a Mindszenti templom káplánja, 1976-tól a szent Ist-ván-templom, majd a Nagybol-dogasszony (minorita) temp-lom plébánosa lett. a minori-ták visszatérte után – 2009-ben történt nyugállományba vonulásáig - ismét a selyem-réti templomnak volt a plébá-nosa. a szentmise keretében Palánki Ferenc segédpüspök mondott szentbeszédet, fel-idézve az ünnepelt életútját, majd átadta neki Ferenc pápa gyémántmiséje alkalmából küldött apostoli áldását.

Miniszteri elismerésa SemmelweIS naP alkalmából, az Emberi Erőforrások minisz-tere elismerő oklevélben ré-szesítette a gyöngyösi szent Bertalan Plébánia betegláto-gató csoportjának szolgálatát. a beteglátogató csoport hét éve működik a plébánia irányí-tása alatt. a nyolcfős beteg-látogató csoport, a Bugát Pál Kórház vezetése és munkatár-sai által egyaránt elismert te-vékenységet végez azzal, hogy az osztályokon naponta lelki segítséget nyújtanak betegek-nek. Péntekenként pedig a tér-ségből tíz lelkipásztor felváltva végez szentségi szolgálatot a betegek körében. a miniszter ezt a tevékenységet ismerte el 2015. július 1-jén.

Pótfelvételi az egrI Hittudományi Főiskola osztatlan hittanári szakának nappali és levelező tagozatára augusztus 15-ig még lehet je-lentkezni. a jelentkezést az in-tézmény címére (Eger, Foglár. u.6) kell eljuttatni a főiskola saját jelentkezési lapján, mely letölthető az intézmény hon-lapjáról (www.eghf.hu).

HÍreK a HónaP verSe

Egyházmegyei hírekKiadja az Egri Főegyházmegye

3300 Eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Szent-Gály Kata (eredeti nevén Szent-Gály-Faur Márta) 1916–2000. Költő, író,Máramarosszigeten szü-letett. A trianoni békediktátumot követően családja Magyarország-ra menekült. Iskoláit Keszthelyen és Székesfehérváron végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen latin-olasz-művészettörténet szakon tanult. 1935-ben részt vett a sienai nyá-ri egyetemen. Siena szentje, Kata-lin iránti tiszteletből választott írói nevét - Szent-Gály Kata - 1974-től kezdődően használta. Ekkor adta ki az Ecclesia kiadó „Fény és Vallo-más. Az imádság útja” címmel első könyvét. Ezt különböző kiadóknál számos más kötet követte. Férjével hat gyermeket nevelt fel. Az 1970-es évek elején néhány versét kato-likus hetilapok P.M. jelzéssel, illet-ve Egyeki Mária néven jelentették meg. A nyolcvanasévek irodalmi szempontból igen tevékenyek vol-tak életében. Ekkor számos új vers és elbeszélés mellett korábbi írá-sait készítette elő kiadásra. 2000-ben halt meg.

Sarud Az elmúlt év végén áldotta meg Ternyák Csaba egri érsek a sarudi Genezáret Katolikus Lel-kigyakorlatos Ház-, Ifjúsági- és Sportüdülőt. A házat a templom melletti plébánia területén ala-kítottak ki, részben a régi plé-bániaépület felújításával, rész-ben új épület építésével, mely a mezőkövesdi Szent István Kato-likus Általános Iskola intézmé-nyeként működik. Ahogy Nyes-te István igazgató úr beszámolt róla az épület az Egri Főegyház-megye diákjainak lelki és tes-ti egészségét szolgálja, 51 fő el-helyezésére alkalmas. Az üdülő-ben a nyár során az egyházme-gye nevelési-oktatási intézmé-nyeiben tanuló gyerekek nyári táboroztatására kerül sor.

2015. július 3-tól 5-ig zajlott a tö-rökszentmiklósi Bercsényi Mik-lós Katolikus Gimnázium és Kol-légium, Általános Iskola, Óvoda hittantábora Sarudon. A táborról Kunné Balogh Rita számolt be.

„Néhány felejthetetlen napot tölthettünk el Sarudon - írta. - Megérkezésünk napján Sarud-dal ismerkedtünk egy „Faluba-rangoló” játék keretében. A kö-zös esti elcsendesedés vezérfo-nalául Barkóczi István atya el-gondolkodtató szavai szolgáltak. Az általa elmondott történet ar-ra irányította rá a figyelmünket, hogy mindannyian mécsesek va-gyunk, a saját környezetünkben kell a világosságot szétáraszta-nunk. Másnap közös imával és zenés reggeli tornával indítot-tuk a napot. Ezt követően az aka-dályverseny feladatait teljesítet-ték a csapatok igen kreatívan, hi-szen volt olyan csoport, aki még a helyi lakosok kedves segítségét is igénybe vette. A délutáni kéz-műves foglalkozáson István atya előző esti szavaihoz kapcsolódó-an mécsesek készültek, amelyek otthon is felidézik majd a tábor

meghitt pillanatait. Az esti mé-tázás után a tábor feladatainak megoldását értékeltük. Az el-csendesedéskor ez alkalommal János atya gondolatait osztottuk meg a gyerekekkel, aki otthonról küldte üdvözletét és imádkozott

a kis közösségért. Vasárnap a fa-lu templomában vettünk részt a szentmisén, majd a templom múltjával és jelenével ismerked-tek a gyerekek interaktív felada-tok segítségével. Reméljük, hogy jövőre is visszatérhetünk ide egy hosszabb, de hasonlóan jó han-gulatú hittantáborba.”

Ugyancsak tudósítottak a tábo-rozásukról a mezőkövesdi Szent István Katolikus Általános Isko-la diákjai is.

„Kerékpár és strand, ez a két dolog elválaszthatatlan lett egy-mástól táborunk alatt – írták. –

A Tisza-tó szálláshelyünktől tá-volabb volt, ezért a táborhely ke-rékpárjaival mentünk fürdeni. A szabad strand vize kellemes volt és a felfújható csúszda, ví-zi trambulin tették színesebbé a lubickolást. A kevésbé bátrak a homokvár építésére vállalkoz-tak. Elpedáloztunk – a gáton át –

a poroszlói ökocentrumba és te-kertünk Kisköre felé is. A Tisza-tó látványa nyugalmat árasztott. Számunkra meglepetésként ha-tott, hogy szinte egymást érték a gát mellett pecázó és sátorozó családok. Nekünk nem kellett sátrat verni, hiszen az egyház-megye üdülőcentruma tiszta és kényelmes szállást adott. A pe-cázástól a focit többre tartottuk, amit még este is folytathattunk, hiszen a pálya megvilágítása is biztosított. Tréfás éjszakai játé-kok, kézműves foglakozás tette még örömtelibbé a táborozást.”

Az Egyházmegyei Hírek öröm-mel számol be arról, hogy az Eg-ri Főegyházmegye területén mű-ködő 41 egyházmegyei nevelési-oktatási intézmény mindegyike eredményesen pályázotta nyá-ri táborozás támogatására. A sarudi lelkigyakorlatos ház mel-lett az egri Érseki Szent József Kollégium és a mátraszentim-rei Stella üdülőközpontban tar-tanak nyelvi -, öko-, sport- vagy hittantáborokat a nyár folya-mán sokszáz diák részvételével. (homa)

Sarudon, Egerben és mátraszentimrén pihennek a tanulók

Nyári táborok az egri egyházmegye diákjainak

büKKSzentKereSzt „2015. július 4-én, szombaton, 11 órakor ün-nepi szentmise keretében ad-tunk hálát Istennek közössé-günk, a Szent Ferenc Kisnővérei alapításának 25. évfordulóján, a bükkszentkereszti templom-ban. A szentmise főcelebránsa, Ternyák Csaba érsek atya volt, aki személyes hangú homíliájá-ban bátorított minket, hogy mer-jük elfogadni gyengeségeinket is, hiszen azok Isten erejének nyitnak teret bennünk. Nagy örömünkre idős alapítónőnk, Szőllősy Julianna, Christophora nővér jelenlétében mondhat-tunk köszönetet a 25 év minden tapasztalatáért.

Áldozás után egyszerű éne-ket énekeltünk irgalmas Iste-nünk jóságáról és a megváltott-ság öröméről. Eközben alapító-nőnk meggyújtott egy gyertyát az oltár gyertyájáról, majd a Má-ria oltár elé állva fogadta a nővé-reket, akik a közösségbe lépésük sorrendjében egyenként oda-

mentek hozzá, átnyújtottak neki egy tűzliliomot, amely egyszerre a tisztaság és az Úr szeretetétől lángra lobbantott tüzes lelkűség szimbóluma. Ez a gesztus egy-ben a hálás köszönet kifejezése is volt alapítónőnk felé, aki sokat fáradozott, hogy létrejöhessen és fennmaradhasson a Kisnővérek közössége. A virág átadását kö-vetően minden nővér meggyúj-

totta mécsesét az alapítónő gyer-tyájáról, majd ezt az égő mécsest az oltáron elhelyezett tartóba tet-te, mintegy önmaga felajánlá-saként. Az ünnepen a közössé-günkkel párhuzamosan alapított testvérközösség képviseletében a helyi plébános, Pehm Ernő Fe-renc testvér vett részt” – számolt be az ünnepi szentmiséről Czopf Éva Klára nővér.

Gyengeségeink Isten erejének nyitnak teret

KazIncbarcIKa Római jutalomút-tal zárták a tanévet a kazincbar-cikai Szalézi Szent Ferenc Gim-názium tanulói. Ez volt a fődí-ja a 2014–15-ös tanévben a 10–11. évfolyamos tanulók számára meghirdetett tanulmányi ver-senynek. Az év folyamán táblá-zatban követték nyomon a ver-senyben részt vevő diákok ta-nulmányi munkáját. Ennek ré-sze volt a tanulmányi átlag, a sporteredmények, tanulmányi versenyek eredményei, a nyelv-vizsga, de beleszámított a mi-séken való részvétel, és kiemelt

súllyal a hittanvizsga eredmé-nye is.

Az eredmények alapján a ve-zetőség az osztályfőnökökkel egyeztetve választotta ki azt a húsz tanulót, akik a négyna-pos római vakáción részt vehet-tek. Az útiköltség jelentős ré-szét a szalézi rend állta, a tanu-lóknak egy jelképes összeggel kellett hozzájárulniuk a belé-pődíjakhoz. A kis csapat három mikrobusszal kelt útra Vitális Gábor szalézi atya, Kirner Gábor szalézi testvér és Kovács László igazgatóhelyettes vezetésével.

Jutalomút RómábaMegismerkedtek az Örök Város nevezetességeivel

A közeli strandra a ház új kerékpárjaival jutottak el a táborozó gyerekek

Sok sok játék, sport és kézműves foglalkozás is szerepelt a programban

Szent Ferenc Kisnővérei köszönetet mondtak az elmúlt huszonöt évért

Az Egri Főegyházmegye közne-velési intézményeinek pedagó-gusai és lelkipásztorai kaptak meghívást arra a tanévnyitó ün-nepségre, amelyet augusztus 25-én tartottak az Egri Bazili-kában. A résztvevőket Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságá-nak (EKIF) elnöke köszöntötte. A szentmise a Veni Sancte-val, azaz a Jöjj Szentlélek Úristen című énekkel kezdődött.

eger Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében rámutatott: az idei tanévre azt a nevelési célt tűztük ki magunk elé, hogy a ránk bízott gyermekek és fiata-lok növekedését segítsük, és fel-készítsük őket a családi életre.

Szent Pál apostol a mai Szent-leckében, a Szeretet himnusz-ban kibontja a feladatokat, ami-kor a szeretet 15 tulajdonságáról beszél, rendkívül választékos és nagyon érthető módon bemutat-va azt. Valójában a szeretetnek ezek a megnyilvánulásai tart-ják egyben a családokat. Ha eze-ket sikerül a gyermekekkel meg-ismertetni és megszerettetni, ak-kor jó úton járunk.

Ternyák Csaba érsek hangsú-lyozta: olyan felnőttekké szeret-nénk nevelni fiataljainkat, akik képesek uralkodni káros szenve-délyeiken vagy önző vágyaikon. Hiszen tudjuk nem az az erős ember, aki másokat legyőz, ha-nem aki önmagát le tudja győz-ni. A felnőttkor akkor kezdődik, amikor egy fiatal felelősséget tud vállalni a tetteiért és döntései-ért, amikor megtanul szolgálni és másokért élni. Ezért olyan fon-tos a bérmálás szentsége, amely a kegyelmi rendben ehhez segíti hozzá a fiatalokat.

Ezután Pölöskei Gáborné, a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes ál-

lamtitkár tartott előadást „A köz-nevelési rendszer fejlesztésének irányai” címmel. Elmondta, hogy az idei feladatokat három szó-ban lehetne összefoglalni: esély-teremtés, hátránykompenzáció, versenyképes tudás. Jelenleg fo-lyik az oktatási reform. Ennek egyik lépése, hogy 3 éves kortól kötelezővé tették az óvodát. Az óvoda esélyteremtő képességé-nek erősítésére 1,3 milliárd fo-rintos pályázatot írtak ki. Az is-kolai intézményrendszer fejlesz-tése is folyamatos: tornaterem,

tanterem és tanuszoda fejlesztés indult el. Hangsúlyozta, az idei tanév kulcsszava az esélyterem-tés. Az a szándék, hogy minden gyereknek megadják az esélyt a tanulásra, a fejlődésre, megtalál-ható az intézkedések mögött.

Ezt követően Bíró László püs-pök, a Magyar Katolikus Püspö-ki Konferencia családreferense a család szerepéről tartott elő-adást. Ferenc pápa szavaira hi-vatkozva rámutatott: „az ideig-lenesség társadalmába az állan-dóság kultúráját szeretnénk be-

hozni”. A boldogságra vágyunk, de nincs időnk egymásra, nincs időnk az emberi kapcsolatok táp-lálására. Felhívta a figyelmet: a kapcsolat az állandóság hordozó-ja. Ne sajnáljuk az időt egymásra, családtagjainkra.

Ternyák Csaba érsek elismerő oklevelet adott át két idén nyáron nyugdíjba vonuló igazgatónak: Leskó Ferencnének, az apci Apá-czai Csere János Katolikus Álta-lános Iskola és Liktor Tamásnak, a hangonyi Szent Anna Katoli-kus Általános Iskola intézmény-vezetőjének.

Ezután vehették át az egri ér-sektől a Szent Gellért-díjakat a katolikus oktatásban és nevelés-ben végzett kiemelkedő szolgála-tért. A Szent Gellért-díj arany fo-kozatában részesült dr. Kriston-né Kiss Klára igazgató, a tisza-füredi Szent Imre Katolikus Ál-talános Iskola és Háromkirályok Óvoda vezetője, Tolmayerné Bor-bély Zsuzsanna, a gyöngyösi Vak Bottyán Katolikus Középiskola és Kollégium igazgató-helyette-se és Vodila Józsefné, a Diósgyő-ri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola pedagógusa.

Andáné Hendrik Mária, a tö-rökszentmiklósi Bercsényi Mik-lós Katolikus Gimnázium és Kol-légium, Általános Iskola, Óvoda Szent Kristóf Katolikus Tagóvo-dájának vezetője, Nagy Árpádné, az egri Szent Imre Katolikus Ál-talános Iskola és Jó Pásztor Óvo-da iskolatitkára, Sebes Péter, a sátoraljaújhelyi V. István Katoli-kus Középiskola és Általános Is-kola és Óvoda intézményvezető-je és Szőllősiné Rab Sarolta cím-zetes igazgató, a hevesi Újtelepi Katolikus Általános Iskola peda-gógusa pedig a Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át.

Az ünnepség végén a Főpász-tor megnyitotta a 2015/2016-os tanévet. Homa János

szeptember üzenete„Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben, öltsétek magatokra az új embert!” (Ef 4, 23-24).

jegyzet

Szeptember 29-e a főangyalok (Mi-hály, Gábor és Ráfáel) ünnepe, ok-tóber 2-a pedig a szent őrzőan-

gyalok emléknapja. Ez a két angyal ünnep, de főképpen a szentmise imádságai emlé-keztetnek bennünket az angyalok létezésé-re. A szentmise kezdetén, amikor bűnbána-tot tartunk, „az összes angyalokat és szen-teket” is kérve fordulunk az irgalmas Isten-hez. A Glória éneklése is emlékeztet bennün-ket az angyalokra, akik a „Dicsőség a ma-gasságban Istennek” kiáltással hirdették a Megváltó születését a betlehemi pásztorok-nak. Azután az angyalokkal együtt énekel-jük a „háromszor-szent” éneket, amely kife-jezetten angyali ének. A miséző pap pedig Is-tentől azt kéri, hogy „szent angyalod vigye áldozatunkat mennyei oltárodra, isteni Föl-séged színe elé”.

Szükségünk is van erre a figyelmeztetésre, mert elég ritkán szoktunk gondolni az angya-lok létére, és teljesen megfeledkezünk arról, hogy az embert teremtő és üdvözíteni akaró Is-ten az angyalok által is gondját viseli életünk-nek, és segít bennünket az üdvösség felé vezető úton. A jó angyalok, mint az isteni gondviselés eszközei jelennek meg az életünkben.

A Szentírás alapján hittel valljuk, hogy Is-tennek vannak nemcsak látható, hanem látha-tatlan teremtményei, ezek az angyalok. Köny-

nyű belátni, hogy az Isten által teremtett uni-verzum több, illetve gazdagabb, mint amit sze-münkkel látunk. Elég, ha csak a távoli csil-lagokra és bolygókra gondolunk. Ezért vall-juk meg a Credóban: „Hiszek egy Istenben, a mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében”.

Az Ószövetség és az Újszövetség számos lap-ja beszél az angyalokról, egyes szakaszait le-het talán képletesen magyarázni, de az angya-lok létezését keresztény ember nem vonja két-ségbe. Már az ószövetségi könyvekben, mint görög nevük (angelosz = küldött) mutatja, Is-ten küldötteiként szerepelnek. Az Isten világá-hoz tartoznak, őt dicsőítő szellemi lények.

Nagy Szent Gergely pápa volt az, aki első-ként írt könyvet az angyalok természetéről. Megfogalmazása számunkra is tanulságos: „Tudnunk kell, hogy az angyal szó tisztséget jelent, és nem természetet. A mennyei hazá-nak ezek a szellemi lényei ugyanis természe-tük szerint mindig szellemek, viszont egyál-talán nem mindig lehet angyaloknak nevez-ni őket. Valójában csak akkor „angyalok”, vagyis küldöttek, amikor valamilyen isteni

üzenetnek közvetítői. Azokat, akik kisebb je-lentőségű üzeneteket hoznak, nevezzük an-gyaloknak, azokat pedig, akik fontosabb üzeneteket adnak át, főangyaloknak”.

Az újszövetségi Szentírásban, rendszerint Jézus kíséretében jelennek meg: személyé-nek és megváltói művének szolgálatában áll-

nak. Megtestesü-lésének szent tit-kát angyal hirdeti. Születését angya-lok jelentik a pász-

toroknak. Föltámadásakor angyalok vannak a sírjánál, és miután fölment a mennybe, ők szólnak az apostolokhoz. A bebörtönzött Pé-ter apostolt angyal szabadítja ki.

Bennünket Jézus azzal biztat, hogy a föltámadáskor olyanok leszünk, mint az Isten angyalai. A gyermekeket

azért nem szabad megbotránkoztatnunk, mert „angyalaik az égben mindig látják a mennyei Atya arcát”. A Jelenések könyvében úgy állnak előttünk, mint a mennyei litur-gia fontos szereplői, akik szüntelenül zengik Isten dicséretét (Jel 5,11). Számunkra talán az a legfontosabb, hogy a Zsidókhoz írt levél szerint Isten „azok szolgálatára küldi őket, akiknek az a hivatása, ahogy örököljék az üdvösséget” (Zsid 1,14).

Dolhai Lajos

Angyalok által

A Szent gellért-díj arany fokozatát vehette át ternyák Csaba egri érsektől tolmayerné Borbély zsuzsanna, a gyöngyösi Vak Bottyán Katolikus Középiskola és Kollégium igazgató-helyettese

Böjte Csaba: „Csak együtt tudjuk Isten országát építeni!”

Főegyházmegyei tanévnyitó az Egri Bazilikában

Szolgálni és másokért élniNagy érdeklődés övezte augusz-tus 17-én, hétfőn este a Böjte Csaba ferences szerzetes által bemutatott szentmisét. A zsúfo-lásig megtelt jászapáti templom-ba az egész Jászságból érkez-tek. A papság és a hívek mellett a világi vezetők, az egyházi is-kolák diákjai és tanárai is egy-aránt szép számmal képviseltet-ték magukat. A megjelenteket Kladiva Imre plébános köszön-tötte, aki a bátorság és a hit em-berének nevezte Csaba testvért.

Böjte Csaba szentbeszédében elsőként arról beszélt, hogy Szent István király életében na-gyon fontos szerepet töltött be a Szűzanya. A jézusi eszményt a Szűzanya valósította meg a leg-tökéletesebben, ő az az ősfor-rás, amihez újból és újból visz-szatérünk. A homíliában felmu-tatott másik máriás szempont, hogy ő soha nem csinált semmit egyedül, kommunikált, beszélt másokkal – Erzsébettel, a pász-torokkal, a bölcsekkel, Simeon-nal, az apostolokkal – együtt kereste a megoldást.

Csaba testvér végül megosz-totta élete egyik legmegrázóbb élményét is az egybegyűltek-kel, amely szintén a helytállás és a közösségszeretet szép pél-

dája. Egy sötét, hideg estén az előző télen Csaba testvérnek szólni kellett egy választások-kal kapcsolatban, a magyar-ro-mán ellentét miatt gyülekező tömeghez, akiket már körülvett a román rendőrség. A következő szavakkal sikerült a helyzeten úrrá lennie: „Aki magyarként nem tudja tisztelni a velünk élő románokat, az nem jó magyar, nem Székelyföld javát építi. De aki románként nem tudja tisz-telni az itt élő magyarokat, az sem a nemzete javát szolgál-ja. A Kárpát-medencében nem tudunk külön-külön – jászok, szerbek, szászok, cigányok, né-metek, magyarok, románok – tündérkertet varázsolni, csak együtt tudjuk Isten országát építeni! Ha Jézus tudott átdöfött szívvel Péter apostolnak a taga-dásért megbocsátani, átdöfött lábbal a damaszkuszi úton Saul után menni, Mária Magdolná-nak, a bűnös asszonynak első-ként a feltámadás után megje-lenni, akkor nekünk, kárpát-medencei magyaroknak is tud-nunk kell összefogni, hogy Is-ten országa – ahonnan a fiatal-jaink nem vágynak el – itt meg-valósulhasson.”

Taczmann Mária

A három észak-magyarországi megyére - Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szol-nok - kiterjedő Egri Főegyház-megye fenntartásában jelenleg 40 köznevelési intézmény, meg-közelítőleg 70 feladatellátási he-lyen, több mint 2.000 munkavál-laló alkalmazásával működik.

A fenntartó és köznevelési in-tézményei jelenleg nem használ-nak olyan egységes informatikai rendszert, mely az intézmények fenntartó számára fontos ada-tait nyilvántartaná és kezelné a fenntartói feladatok minőségi el-látását biztosítva. Az utóbbi 5 év-ben 10-ről 40-re nőtt köznevelé-si intézmények adatainak, esz-közeinek, humánerőforrásainak kezelésére szükségessé vált egy összefogó informatikai rendszer kialakítása. Erre biztosított lehe-tőséget az Európai Uniópályáza-ta, melyre az Egri Főegyházme-gye a fejlesztés támogatásának

reményében nyújtott be pályáza-tot. A pályázaton az Egri Főegy-házmegye a Társadalmi Megúju-lás Operatív Program keretén be-lül, TÁMOP-3.1.17-15-2015-0007 azonosítószámon, „Az Egri Fő-egyházmegye oktatási intézmé-nyeinek informatikai támogatá-sa” címen bruttó 167.293.000 Ft vissza nem térítendő támogatás-ban részesült.

A projektet 2015. június 1. és 2015. november 30. között kell megvalósítani.

A fejlesztések segítségével az Egri Főegyházmegye köznevelé-si intézményrendszerének bővü-lése mellett biztosítani szeretné a fenntartó és intézményei közötti, az eddiginél gyorsabb és hatéko-nyabb információáramlást, a hu-mánerőforrások eddigieknél ru-galmasabb hasznosítását és a pe-dagógusok informatikai ismere-teinek fejlesztését - számolt be minderről a projekt vezetése.

Informatikai fejlesztés

Fotó

: bal

ogh

Fere

nc

Ifj. p

ócs

Jáno

sBöjte Csaba Jászapátin

2015. szeptemberII EgyházmEgyEi hírEk

Nagy gáspár

Mérhető időtlenség

Kalász Mártonnak barátsággal

mert a világ kínban és az idő élivel édesül bizony akkorra minden beérik szükség és rendelés szerint akár gyümölcs akár ha ember

bizony vizsgázó diák-álmomban szigorú fullánkos darazsak sisteregnek cipelvén parányi fokolókat...

és bizony híven „téblábol a harangszó” mondom utánad mikor az első csöndítés már szeptemberi harmatra téved mikor nappal fecskéket gyűjt az ég éjjel meg hullongó csillagokat

hát megyünk szegény apámmal a hegyi kápolna iránt mulaszthatatlan „búcsúzkodva” mert Kisasszony napján ki eleven s imát tudó láthatja csak faragott parasztbarokkját

a belső kéket mérheti a pincelábazathoz életét a teli hombárból kiömlő marék búzához mosolyát az Anya és a fiú mosolyához

Ministránstalálkozó

Ternyák Csaba egri érsek 2008 óta minden esztendőben meg-hívja az egyházmegye minist-ránsait, hogy közösen tegye-nek tanúságot hitükről és az oltárszolgálat iránti szerete-tükről. ebben az esztendőben szeptember 26-án, szomba-ton kerül sor erre az alkalom-ra. Az eseménynek az egri ba-zilika ad helyet.

Búcsú a miskolci minoritáknálszokaTlan módon nem a temp-lomban, hanem a rendház kertjében került sor augusztus 15-én, miskolcon a minorita-templom Nagyboldogasszony búcsújára. ennek oka a pár nappal korábban a plébánia egyik irodájában keletkezett tűz. A rendház kertje megtelt a hívekkel, hiszen erre a búcsú-ra a város más plébániáiról is mindig sokan jönnek. szent-beszédet mondott és az ünne-pi szentmisét seregély István nyugalmazott egri érsek mu-tatta be. Az érsek Nagyboldog-asszony imádságos közben-járását kérte a károk mielőb-bi felszámolásáért, a plébánia papjaiért és híveiért.

Hittantáboroka főegyházmegyében számos helyen szerveztek táborokat. Gyöngyöshalászon másod-szor, Vámosgyörkön pedig elő-ször vehettek részt a gyere-kek hittanos táborban. 2015. június 22-26-ig Vámosgyör-kön a Visontai Kovách László Katolikus Általános Iskolában szervezték meg először a tá-bort, ahol az egyházmegye tá-mogatásával 54 gyermek és 10 segítő diák, két tanár és felnőtt segítők, szülők támo-gatásával töltötték együtt a hetet. Gyöngyöshalászon jú-lius 20-24-ig immáron már második alkalommal tartot-ták meg a rendezvényt. Itt 64 gyermek, 12 segítő diák és a szülők segítségével szervez-ték meg a tábort.

Kórustalálkozó Mezőkövesdenaz 1000 éves egri Főegyház-megyére emlékező „Dicsérjé-tek az Urat!” kórustalálkozó, öt énekkar részvételével, 12. al-kalommal került megrende-zésre a mezőkövesdi esperesi Kerületben július 21-én. Idén az esemény az I. matyó Világ-találkozó hivatalos program-jai között is helyet kapott. A ta-lálkozó fővédnöke a hagyomá-nyokhoz híven ternyák Csa-ba egri érsek volt. Díszvendég-ként, egy mezőkövesdi szár-mazású, országos hírű egy-házzenei szakembert, tóth Jó-zsefet, az Országos Cecília egyesület tikárát, Köztársasá-gi Arany Érdemkereszttel ki-tüntetett karnagy-zeneszerzőt hívták meg.

hÍrek a hónap verse

Egyházmegyei hírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, széchenyi u. 1.szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Nagy Gáspár (1949 – 2007) 57 évesen elhunyt költő, prózaíró, szerkesztő. Művészete és embe-ri tartása a tisztesség, a bátorság és a tehetség példája volt a ma-gyar irodalomban.

Eger Az idén – a bizonyta-lan időjárás miatt, a hagyomá-nyoktól eltérően nem a várban, a hajdani székesegyház romjai-nál, hanem – a bazilikában tar-tották a Szent istván-napi litur-giát augusztus 20-án.

Ternyák Csaba egri érsek a vá-ros papságával együtt mutatta be a szentmisét, amelynek kez-detén megáldotta az új kenye-ret, amelyet a hívek között osz-tottak szét a szertartás végén. Homíliájában úgy fogalmazott, hogy Szent István alakja végig-kíséri a magyar nemzet egész történelmét, a hozzá való viszo-nyát meg kellett és meg kell fo-galmazni utódainak, minden fe-lelős vezetőnek és minden ma-gyarnak. Mi hívő magyarok, mindenekelőtt szentként tisz-teljük Őt. Hálásak vagyunk né-pünknek, hogy egy nagy szen-

tet adott az Egyháznak, és há-lásak vagyunk az Egyháznak, hogy egy nagy szentet adott né-pünknek. Apostoli király, vagy-is apostol és király egyszerre. Misszionárius és fejedelem.

Nemzetünk sorskérdéseinek megoldásában és egyéni életünk során ma is jó iránytűként szol-gálnak Szent István király Imre hercegnek szóló intelmei. Az el-múlt években ezen az ünnepen az intelmekről kezdtünk elmél-kedni. A soron következő, idei in-telem a tanács súlyáról, a tanács fontosságáról szól. Szent István arra készíti fel fiát, Imre herce-get, hogy bölcs, és ne középsze-rű emberektől kérjen tanácsot. A bölcsességet összeköti az életkor-ral. Azt tanítja neki, hogy a taná-csot ne fiatalokból állítsa össze, hanem olyanokból, akiknek ko-ruk és bölcsességük miatt job-ban megfelel ez a feladat.

A nemzetek sokszor rövid tá-vú döntéseket hoznak a nagy horderejű kérdésekben is. Nem eléggé végiggondolva azok kö-vetkezményeit, amelyek akár még a következő nemzedék éle-tére is kihatnak. Gondoljunk csak környezetvédelmi kérdé-sekre, vagy éppen a bevándorlá-si politikára. Az igazi felelősség éppen arról szól, hogy milyen következményei lesznek dönté-seinknek hosszú távon. Ezt kö-vetően Ternyák Csaba érsek az ünnep szentírási szakaszairól szólt, s rámutatott, hogy ezek is a bölcsesség fontosságára figyel-meztetnek.

Az érsek rámutatott: Szent István királyunk nemcsak fi-át, Imrét, hanem bennünket is bölcsességre int. Vegyük tehát kézbe a saját jövőnket! Az, hogy imádkozunk-e rendszeresen, templomos emberek vagyunk-e,

vagy inkább templomkerülők, egyedül rajtunk múlik.

Beszéde végén Ternyák Csa-ba érsek elmondta: Szent Ist-ván népe őszinte szívvel ajánl-ja magát a Boldogasszony oltal-mába, aki első királyunk érde-méből továbbra is Nagyasszo-nyunk és pátrónánk. Ma is ki-terjeszti ránk anyai védő pa-lástját. Kérjük Őt, hogy védjen meg bennünket minden belső és külső ellenségtől, hogy bölcs emberként minden ügyünk-ben sziklára építsünk, hogy Jé-zus Krisztus országa megvaló-suljon közöttünk. Ehhez kérjük Szent István királyt, Boldog Gi-zellát, Szent Imre herceget, az összes magyar szentet és boldo-got. Esedezzenek értünk és kér-jék az Egek Urát, hogy példáju-kon felbuzdulva jó úton járjunk, és mindhalálig kitartsunk őse-ink hitében. homa János

Életének 89. évében, augusztus 17-én elhunyt Paskai László bí-boros, nyugalmazott Esztergom-budapesti érsek.

Paskai László 1927. május 8-án született Szegeden. A sze-gedi piarista gimnáziumában érettségizett, teológiai tanulmá-nyait Gyöngyösön kezdte, a bu-dapesti Hittudományi Akadémi-án fejezte be. 1945 augusztusá-ban lépett be a ferences rend-be, 1951. március 3-án szentel-ték pappá. 1952-ben a Hittudo-mányi Akadémián summa cum laude minősítéssel doktori foko-zatot kapott.1955-ig a Szeged-Csanádi egyházmegye püspöki hivatalában püspöki szertartó-ként teljesített szolgálatot, majd 1962-ig a szegedi Hittudományi Főiskolán tanított. 1965-től a bu-dapesti Központi Papnevelő In-tézet spirituálisa volt, és taní-tott a Pázmány Péter Római Ka-tolikus Hittudományi Akadémi-án. 1967-ben megbízást kapott a Hittudományi Akadémia I. szá-mú bölcseleti tanszékének ve-zetésére, 1973-tól 1978-ig a bu-dapesti Központi Szeminárium rektori teendőit is ellátta.

1978-ban lett címzetes püspök és veszprémi apostoli kormány-zó, a következő évben veszpré-mi megyéspüspök. 1982. április 5-én II. János Pál pápa a kalocsai érsek koadjutorává nevezte ki. 1986. július 8-án a Magyar Ka-

tolikus Püspöki Konferencia el-nökévé választották, e tisztséget 1990. szeptember 17-ig töltötte be. 1987. március 6-án esztergo-mi érsek és Magyarország prí-

mása lett, 1988. június 28-án bí-borosi rangot kapott. Ő szentel-te püspökké 1987-ben Seregély István nyugalmazott érsek urat és 1989-ben Katona István nyu-galmazott segédpüspök urat. Az 1993. május 30-án II. János Pál pápa által kiadott Hungarorum Gens pápai rendelkezés az egy-házmegyét Esztergom-Budapes-

ti Főegyházmegyévé változtatta, így a címe Esztergom-budapesti érsekre módosult. Ezt a tisztsé-get 2002. december 7-ig töltötte be, amikor II. János Pál pápa a

75. évet betöltött főpász-tor lemondását elfogad-va nyugállományba he-lyezte.

Paskai László egyház-fősége idején zajlott le a politikai rendszerválto-zás, az egyház felszaba-dulása Magyarországon, valamint II. János Pál pápa 1991-es és 1996-os apostoli látogatása. Az ezer éves keresztény magyar állam és a két-ezer éves kereszténység megünneplése alkalmá-ból sokat tett azért, hogy Egyház és állam méltó-képpen emlékezzen a magyarság életét alapve-tően meghatározó törté-nésekre.

A főpásztor temetése augusztus 22-én volt Esz-

tergomban. A szertartás kezde-tén, Paskai László végakaratá-nak megfelelően, koporsója előtt rózsafüzér imára került sor, majd fél tizenegytől szentmisét mutattak be a bazilikában. Ezt követően helyezték földi marad-ványait örök nyugalomra a fő-pásztorok temetkezési helyén, a bazilika altemplomában.

Elhunyt Paskai László bíboros

eger Több jeles búcsúra is sor kerül szeptember folyamán, amely messzi földről vonzza a zarándokokat.

Szeptember 6-án a Jézus Szíve Plébániához tartozó Rozália te-mető kápolnájának búcsúja lesz. A szentmise 16 órakor kezdődik, a szentbeszédet Füleczki István káplán mondja.

Szeptember 13-án a Kisasz-szony temető búcsúja követke-zik, ahol délelőtt 10 órakor za-rándokok számára tart szentmi-sét dr. Racs Csaba egerbaktai plé-bános, teológiai tanár. A délutáni szentmise pedig 16 órakor kezdő-dik, amelyet dr. Török László te-ológiai tanár, egerszalóki plébá-nos mutat be.

Több száz éves hagyományo-kon alapszik az egri Servita bú-csú, amely szeptember 18-án, pénteken 18 órától kezdődik, amikor a szenvedélybetegekért és a lelki válsággal küzdőkért mond szentmisét Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa. Ezt követően a szen-vedélybetegségekről hallgathat-nak meg előadást az érdeklődők.

Másnap, szeptember 19-én szombaton reggel 8 órakor Pász-tor Paszkál plébános mutat be szentmisét. Délután 5 órakor ke-

rül sor a Fájdalmas rózsafüzér elimádkozására, majd este 6 óra-kor dr. Osztie Zoltán Budapest-belvárosi plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének or-szágos elnöke mutat be szentmi-sét a családokért. Az ezt követő előadáson is a családokról lesz szó. Este 8 órától éjfélig pedig az egri plébániák szentségimádási óráit tartják.

20-án vasárnap kerül sor a Ke-resztény Értelmiségiek Szövet-ségének kárpátaljai találkozójá-ra. E napon reggel 7 órakor kez-dődik a reggeli dicséret elimád-kozása, 8 órakor Pásztor Pasz-kál plébános az idősekért, be-tegekért, zarándokokért mond szentmisét. A 10 órakor kezdő-dő ünnepi szentmisét bemutat-ja és a körmenetet vezeti Pápai Lajos, győri megyéspüspök. Dél-után 3 órakor a lorettói litániát imádkozzák el a hívek, ezután lesz a kegytárgyak megáldása, a zarándokok elbocsátása.

A főegyházmegye fő templo-mának, az Egri Bazilikának a búcsúja szeptember 27-én lesz. Vasárnap este fél hétkor tartják a búcsúi szentmisét, amelyet Pa-lánki Ferenc egri segédpüspök mutat be. A mise végén gyertyás körmenetre kerül sor. h. J.

Ternyák Csaba egri érsek a szentmise elején megáldotta az új kenyeret, amelyet a hívek között osztottak szét a szertartás végén

szeptemberiegri búcsúk

Szent istván-nap az Egri Bazilikában

A bölcsekre kell támaszkodni

Fotó

: Lén

árt m

árto

n

eger Másfél évtizeddel ezelőtt indult útjára a Magyar Katolikus Rádió Egerben, amely később felvette a Szent István nevet. Az elmúlt évek tapasztalatai-ról illetve az idei jubileumi prog-ramról kérdeztük Szarvas Ist-vánt, a Magyar Katolikus Rá-dió Alapítvány kuratóriumának elnökét, aki hosszú éveken ke-resztül töltötte be a Szent Ist-ván rádió igazgatói tisztét is.

– Hogyan emlékszik vissza a Rá-dió – akkor még Magyar Katoli-kus Rádió néven indult szerkesz-tőség - első időszakára?

– A rádió megszervezésével, indításával Juhász Ferenc atyát bízta meg Seregély István eg-ri érsek. 2003-ban kaptam ve-zetői megbízatásomat, így az el-ső három évről nincs közvetlen tapasztalatom. Munkatársaim osztották meg velem az indulás,

és az első hónapok izgalmas, de ugyanakkor felemelő élményeit. Nemcsak egy új rádiót kellett tel-jesen felépíteni az alapoktól, ha-nem egy önálló, egyházi hang-vételű, értékrendű, ugyanakkor szakmailag is vállalható médi-um létrehozása volt a cél. A ha-zai rádiós tapasztalatok mellett külföldi egyházi rádiók is adták a mintát az új szervezet kiépíté-séhez, a műsorszerkezet kialakí-tásához, munkatársak képzésé-hez, vagy a technikai eszközök beszerzéséhez.– Négy évvel ezelőtt kibővült a szerkesztőség, létrejött a Szent István Televízió. Milyen pályát fu-tott be ez a médium?

– A célkitűzés az volt, hogy az Egri Főegyházmegye életé-ből, aktualitásaiból olyan rö-vid, interneten megtekinthető műsorok szülessenek, amelyet a tv honlapján tudnak elérni.

Ezen túl, az egyházmegye terü-letén működő helyi televíziók-kal is felvettük a kapcsolatot, felkínálva számukra ezeket a tartalmakat. Ennek nyomán jó néhány helyi csatorna műsorá-ban találkozhatnak az egyház-megye híreivel. A hírek mel-lett hosszabb rövidebb műso-rok is születnek: elmélkedések, portrék, előadások, vagy kon-certek. Az utóbbi időben pedig a Pax Tv kínálatában is megje-lennek műsoraink. Vételkörze-tünkben sokan ismernek már bennünket, ugyanakkor a hall-gatókkal és a tévénézőkkel va-ló kapcsolattartás erősítését, a személyes kapcsolatokat to-vábbra is fontosnak tartom. Új műsorok, új témák keresése, el-készítése gazdagíthatja műsor-kínálatunkat, de a vételkörzet további bővítésének a lehetősé-gét is számon tartjuk.

– Milyen programokkal készülnek az évfordulóra?

– Többféle programot kíná-lunk az érdeklődőknek. Szept-ember 30-án a fiatalokat vártuk az egri bazilikába, ahol a szent-misét követően Csiszér Lász-ló koncertjére került sor. Októ-ber 7-én, Rózsafüzér Királynő-je napján, a rádióban szolgála-tot végző rózsafüzér csoporto-kat várjuk, szintén a baziliká-ba az esti szentmisére, előtte 6 órától pedig közös imádságra. Október 18-án ünnepi szentmi-sével és gálaműsorral emléke-zünk meg az elmúlt 15 eszten-dőről. A bazilikában este fél hét-től Érsek Úr fogja a szentmisét bemutatni, amelyre mindenkit szeretettel várunk. Egyház és társadalom címmel pedig szak-mai konferenciát rendezünk ok-tóber 27-én az egri Líceumban. D. Zs.

október üzenete„Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).

jegyzet

Tavaly októberben Rómában Egyhá-zunk vezetői rendkívüli püspöki szinó-duskeretében már tanácskoztak a há-

zasságról. Az idén, október 4 – 25 között folytatódik ez a tanácskozás, melynek témá-ja: „A család hivatása és missziója az egy-házban és a mai világban.”

A tavalyi tanácskozás már összefoglal-ta azokat a nehézségeket, melyek napjaink-ban veszélyeztetik a házasság és a család in-tézményét. A püspökök testülete emlékezte-tett bennünket arra, hogy vannak olyan jelen-ségek, melyek a katolikusok között is elterjed-tek és veszélyeztetik a hagyományos család-eszmény megvalósulását. Az idei szinódus pe-dig konkrét javaslatokkal is segíteni akarja a házassági problémákkal küszködőket, az el-váltakat, sőt még azokat is, akik házasság-nak nem minősülő kapcsolatban élnek.

Valószínű, hogy nemcsak tavaly, hanem az idén is sokat fognak tárgyalni a házasságkö-tések számának drámai csökkenéséről, arról, hogy fiataljaink közül sokan vannak olya-nok, akik házasság nélkül egyszerűen csak „együtt élnek”,valamint az elváltak és a pol-gárilag újraházasodottak szentáldozásának sokat vitatott kérdéséről.

Sajnálatos módon, napjainkban gyakran előfordul, hogy katolikusok – elvi vagy gya-korlati megfontolások alapján – csupán csak polgári házasságot kötnek és elutasítják,

vagy legalábbis elodázzák a szentségi há-zasságot. Az ilyenek nem azonosíthatók min-den további nélkül azokkal, akik csak együtt élnek, mert legalább bizonyos köteléket vál-

lalnak, ámbár gyakran fenntartják maguk-nak a válás lehetőségét. Mindezek ellenére az ilyen megoldást az Egyház nem fogadhatja el. Ezért egyházunk törvényei szerint az ilyen pá-rok nem áldozhatnak a szentmisén. Ha nincs akadálya, akkor a polgári házasságokat utó-lag egyházilag is lehet rendezni, és a szentsé-gi házasságban részesülni.

Egyházunk egyik legnagyobb problémája az elvált és polgárilag újra megházasodott emberek sajátos helyzete. Sokan vannak eb-ben a sajátos állapotban, akiknek nagy fájda-lom, hogy Egyházunk törvénye szerint nem já-rulhatnak szentáldozáshoz. Ugyanis ők ma-guk akadályozzák meg, hogy áldozni mehes-senek, mert állapotuk és életkörülményeik el-lentmondanak a házasságról szóló keresz-tény tanításnak. A tavalyi szinódus óta sokat

emlegetett téma az ilyen házaspárok áldozá-sának kérdése. Nyilvánvaló, a szinódus atyái e kérdést is tanulmányozzák. Segíteni akar-nak az ilyen helyzetben élő katolikus testvé-

reinken, hiszen ők is az Egyház tagjai, akik figyelnek az Is-ten szavára, imád-koznak, részt vehet-nek a szentmisén és kötelesek gyermekü-ket keresztény hit-ben nevelni. Anél-

kül, hogy szentáldozáshoz járulhatnának, sokféle módon bekapcsolódhatnak a helyi egyházközség életébe.

Vannak olyanok is, akik önhibájukon kí-vül kénytelenek voltak elválni. Vannak, akik nem keresnek újabb kapcsolatot,

hanem egyedül nevelik gyermekeiket és igye-keznek keresztény módon élni. Ilyen esetben a szentségek vételének és a szentáldozásnak nincs akadálya. Ha csak lehet, segítsük ilyen barátainkat, ismerőseinket, hogy az anyagi és erkölcsi támogatásunk segítségével az ilyen házastárs Istennek tetsző módon tudjon élni. Sőt abban is segíteni kell őket, hogy gyakorol-ják a megbocsátás erényét, amely a keresztény szeretet sajátja, s azt a jóakaratot, hogy a ma-guk részéről akár készek legyenek a korábbi házasság folytatására. Dolhai Lajos

Újra szinódus a családról

egy önálló, egyházi hangvételű, értékrendű médium létrehozása volt a cél. A rádió Hitvalló című műsorának diákszereplői a mikrofon előtt.

Jubilál a Szent István Rádió

debrecen, nyíregyháza A Szent-atya szeptember 21-én Palánki Ferencet a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökévé nevezte ki. Ünnepélyes beikta-tásáig az egyházmegyét Bosák Nándor püspök mint apostoli kor-mányzó vezeti.

Palánki Ferenc 1964. március 11-én született Balassagyarma-ton. 1989 és 1994 között elvégez-te az Esztergomi Hittudományi Főiskolát, majd a Pázmány Pé-ter Katolikus Egyetem Kánonjo-gi Posztgraduális Intézetében szerzett licenciátust 2000-ben.

1994. június 18-án szentelték pappá. 1994 és 1996 között káp-lán Balassagyarmaton. 1996-

tól 2000-ig Dorogházán, majd 2000–2005 között Püspökszilá-gyon plébános. 2005 és 2010 kö-zött a Váci Propedeutikus Sze-mináriumban spirituális. 2010. augusztus 1-jétől a budapesti Központi Papnevelő Intézet spi-rituálisa. 1999 és 2010 között ügyvéd, majd kötelékvédő a vá-ci Püspöki Bíróságon. 2010. dec-ember 27-től az Egri Főegyház-megye segédpüspöke. Püspökké szentelése 2011. február 26-án volt az egri főszékesegyházban.

Ezt követően érseki helynö-ki kinevezést kapott Miskolc-ra. 2011-től az Egri Főszékes-egyházi Káptalan tagja, olvasó-kanonok, majd 2011. augusztus 1-jétől Miskolc-mindszenti plé-bános. 2013 decemberétől az Egri Főegyházmegye általános helynöke. Püspöki jelmondata: „Jézus a feltámadás és az élet”.

Amikor megköszönjük neki az Egri Főegyházmegyében se-gédpüspökként eltöltött négy esztendő minden szolgálatát, azt kívánjuk neki, hogy a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye me-gyéspüspökeként eredménye-sen vezesse Isten népét. Munká-jára Isten áldását kérjük!

Palánki Ferenc ünnepélyes megyéspüspöki beiktatása 2015. november 14-én, szomba-ton délelőtt fél 11-kor kezdődik a debreceni Szent Anna Székes-egyházban.

Szervita búcsú EgerbenTöbb száz éves hagyományon alapszik az egri Servita búcsú, amely az idén szeptember 18-án, pénteken kezdődött, amikor a szenvedélybetegekért és a lel-ki válsággal küzdőkért mondott szentmisét Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituá-lisa. Szombaton délután került sor a Fájdalmas rózsafüzér elimádko-zására, majd este dr. Osztie Zol-tán Budapest-belvárosi plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szö-vetségének országos elnöke mu-tatott be szentmisét a családokért. Este 8 órától éjfélig pedig az egri plébániák szentségimádási órá-it tartották. Vasárnap az ünne-pi szentmisét bemutatta és a kör-menetet vezette Pápai Lajos, győri megyéspüspök. Szentbeszédében elmondta, hogy szeptember 15-e a Fájdalmas Szűzanya (Hétfáj-dalmú Szűz) emléknapja Egyhá-zunkban. Tisztelnünk kell a Szűz-anyát, aki puszta életével is tanít minket. Az Egyház mindig tiszte-lettel szemlélte a Szűzanya szen-vedését, köztük a legnagyobbat: a keresztfa alatt érzett fájdalmát.

Gyöngyösi búcsúA Gyöngyös Alsóvárosi Ferences Plébánia Fájdalmas Anya ünne-pére 2015. szeptember 27-én szá-mos településről érkeztek népvi-seletbe öltözött fiatalok, akik la-kóhelyük közösségét hordozha-tó Mária-szoborral képviselték a szentmisén és a körmeneten. A szentmise főcelebránsa és szóno-ka idén Beer Miklós váci megyés-püspök volt.

Az Egri Bazilika búcsújaAz Egri Bazilika védőszentjé-nek, Szent Mihály arkangyal-nak a búcsúját szeptember 27-én, a hónap utolsó vasárnapján tartották. Szent Mihály arkan-gyal a hét főangyal egyike. Ő az Istenhez hűséges angyalok vezé-re. Szent Mihályt szokás a Római Katolikus Egyház védőszentjé-nek is nevezni. Az első évezred-fordulótól vált az Egyház oltal-mazójává. A szertartást Palánki Ferenc a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye kinevezett új me-gyéspüspöke mutatta be.

H. J.

Palánki Ferenc a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye új megyéspüspöke

Búcsúk az Egri Főegyházmegyében

Palánki Ferenc, az újonnan kinevezett megyéspüspök

eger A Szent Gellért-díj arany fo-kozatát vehette át Ternyák Csa-ba egri érsektől, az Egri Bazili-kában tartott tanévnyitó ünnep-ségen dr. Kristonné Kiss Klára, a tiszafüredi Szent Imre Katoli-kus Általános Iskola és Három-királyok Óvoda intézményve-zetője. A kitüntetés átadásakor mondott méltatásból megtud-hattuk, hogy Tiszafüreden nőtt fel, 1975 óta dolgozik pedagó-gusként, diplomáját az egri ta-nárképző főiskolán szerezte, bi-ológia-technika szakon. Vallási gyökereit a szülői házból hozta magával, gyermekkorában ré-szesült elsőáldozásban és bér-málkozásban, a helyi egyház-község és képviselő testület te-vékenytagja, hivatását megha-tározza vallásos meggyőződése. Az intézményben 44 pedagógus és 11 óvoda pedagógus dolgozik irányítása alatt.

– Pályám során mindig jó mun-katársakra találtam, ezért hálás vagyok a Jóistennek – mondta. –

Szakmai pályafutásom során az önképzést, a szervezett tovább-képzéseket, továbbtanulást min-dig fontosnak tartottam. Korsze-rű és átfogó szaktudományos és szaktárgyi tudással kell rendel-keznünk. Így lehetünk hitelesek tanítványaink előtt. 1988-tól az iskolavezetés tagjaként igazga-tóhelyettesi feladatokat láttam el. Életemben nagy változást ho-zott a 2011/2012-es tanév. Ek-kor került intézményünk az Eg-ri Főegyházmegye fenntartásá-ba. 2012-ben nyugállományba vonult iskolánk nagyra becsült igazgatója, ekkor én vettem át az intézmény vezetését. Gondolata-imban akkor is és most is az ad erőt, hogy az emberek által Is-tent szolgáljuk. – A iskola 19 normál tagozatú tanulócsoporttal és 2 gyógype-dagógiai osztállyal működik. A diákok száma 454 fő, ebből sajá-tos nevelési igényű osztályokban több mint 40 gyerek tanul. A hát-rányos helyzetű tanulók száma

több mint 120, közülük halmo-zottan hátrányos helyzetű több mint 50. Az óvodában 112 gye-rekről gondoskodnak.

– Intézményvezetőként a ve-zetőtársakkal, kollégákkal, az iskola lelkipásztorával igyekez-tünk úgy dolgozni, hogy isko-lánkba szívesen jöjjenek a gyere-kek, a tanítás-tanulás folyamatá-ban ott legyen a lelkiség. Ez az a

plusz, amit hozzá tudunk tenni, hogy legyen egy jó iskolánk. Ar-ra próbáljuk nevelni tanítványa-inkat, hogy van lelkük. Istenre tudják irányítani a figyelmüket, és igyekszünk elérni, hogy sze-mélyes jó kapcsolatban legye-nek az Istennel. Így reményked-hetünk abban, hogy a kapott, ta-nult, megélt értékek mentén élik majd az életüket.

– Az intézményben igen sokszí-nű a diákélet, a diákönkormány-zat egész évre tartalmas progra-mot kínál a tanulóknak. Fontos-nak tartják a hagyományok ápo-lását. A tehetségek kibontakozá-sát szolgálják a versenyek, me-lyeken igen szép eredményeket értek el az elmúlt években.

– Kollégáimmal együtt, az is-kola ars poeticájának megfelelő-en „Hittel, tudással, szeretettel” végezzük minden napi pedagó-gusi munkánkat, így az elisme-rést is szeretettel osztom meg kö-zöttük. Nagyon fontos az elvég-zett munka, de az ember szol-gálatában legfontosabb a család szolgálata, ami erőt ad az élet-hez. Férjem nyugdíjas állator-vos, fiam idegenforgalmi szak-ember, menyem szintén tanár. Mindenben igyekszünk egymás támaszai lenni. Két unokámra pedig különös szeretettel nézek. A nagyobbik most kezdte meg az első osztályt, természetesen a mi iskolánkban. Homa János

2015. októberII EgyHázmEgyEi HírEk

Balássy László

Szentolvasó királynője

Időtlen és idő együtt vannak itt:olvasódon peregnek a szemek,testi magad fölé emel a hit,és Istenhez öleli lelkedet.ó, szent Öröm, mely örülni tanít!Látod a Szüzet és a Gyermeket,s látod a kereszt véres ágait,melyek Gyümölcse léted üdve lett.És látod a dicsőség titkait:a tárt sziklasírt, a megnyílt eget.Érzed Anyád ölelő karjait,ki testével a mennybe vétetett;áldott Asszony az asszonyok között:Irgalmat esdve érted könyörög.

Szerzetesi nap JászberénybenSzeptember 6-án Novák István plébános, főigazgató meghívá-sára a jászberényi Jézus Neve Plébánia és a Jászberényi ka-tolikus Iskola vendégei voltak verbita és jezsuita szerzetesek, valamint domonkos nővérek. A szerzetesség évének alkalmá-ból rendezett eseményen a plé-bánia hívei, az iskolák diákjai és pedagógusai is részt vettek.

Régészeti emlékek SárospatakonKapcSolódva a kulturális Örök-ség Napjai országos rendez-vényhez, szeptember 19-én, szombaton a sárospataki Szent erzsébet Házat ingyenesen lá-togathatták az érdeklődők. A nap során Jósvainé dr. Dankó katalin régész tartott előadást és sétát a Szent erzsébet Ház kerti, illetve a pincében lévő kő-tárában, valamint beszélt a kö-vek múltjáról.

Káplánok találkoztakaz Idén augusztus 26-27. kö-zött, a bükkszentkereszti betle-hem katolikus Lelkigyakorlatos Ház adott helyet az egyházme-gye fiatal papjainak a főpásztor-ral való szokásos nyári összejö-vetelére. Összesen tizennyolcan vettek részt a találkozón, közöt-tük tizenöt káplán, akik meglá-togatták a hejőcsabai szeretet-otthonban lakó nyugdíjas pap-testvéreket. A nap csúcspont-ja a szentmise volt, amelyet a káplán atyák ternyák Csaba ér-sek és Palánki Ferenc püspök úrral együtt mutattak be. A nap kötetlen beszélgetéssel ért vé-get. Másnap a résztvevők a di-ósgyőri plébániát, templomot és a várat tekintették meg. A ta-lálkozó várkápolnai szentmisé-vel és ebéddel fejeződött be.

HÍreK a Hónap verSe

Egyházmegyei Hírekkiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Balássy László (1928 -1990): újságíró, műfordító. Középiskolai évek után bölcsészhallgató, majd teológus az esztergomi szeminári-umban és a budapesti Hittudomá-nyi Akadémián. Elvégezte a buda-pesti Állami Pedagógiai Főiskolát. 1952 után az Ecclesia Könyvkiadó szerkesztője, majd a Szent István Társulat irodalmi lektora, 1959-től a Magyar Rádió, 1978-tól az Új Ember munkatársa volt.

eger Szeptember 26-án nyol-cadik alkalommal rendezték meg az Egyházmegyei Minist-ráns Találkozót. Idén „Itt va-gyok, engem küldj!” (Iz 6,8) mottóval hívta Ternyák Csaba egri érsek a fiatalokat, s mint-egy ezer résztvevő érkezett Egerbe a lelkipásztorokkal és

hitoktatókkal együtt. Az ünne-pi szentmise főcelebránsa a ba-zilikában ez alkalommal Snell György Esztergom-budapes-ti segédpüspök volt. Szentbe-szédében rámutatott, a minist-ráns szerepe azért fontos, mert ő az, aki közvetlenül a pap mel-lett állva szolgál Istennek.

Délután a résztvevő pa-pok és hitoktatók találkoztak Ternyák Csaba érsek és Snell György püspök atyákkal a sze-mináriumban. Az összejöve-telen a papok és a hitoktatók ministráns pasztorációban va-ló szerepéről volt szó, a minist-ránsok pedig csoportos foglal-

kozásokon vettek részt kispa-pok és szerzetesnővérek veze-tésével. A rendezvény zárása-ként ismét a bazilikába gyűl-tek a fiatalok és kísérőik, ahol a házigazda érsek szólt a ven-dégeihez, majd Snell püspök atya válaszolt a ministránsok kérdéseire.

Szent gellért-díjas intézményvezető a tiszafüredi katolikus iskola élén

Hittel, tudással, szeretettel a diákokért

eger A Magyar Katolikus Egy-ház művészeti értékeinek bemu-tatására, szélesebb körű megis-mertetésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia döntése ér-telmében minden egyházmegye megrendezi a Magyar Katolikus Kultúra Napjait.

A rendezvény során ország-szerte kulturális programok segí-tik az egyházi kultúra gazdagsá-gának megismertetését. Egyház-megyénk rendezvényei közül ki-emelkedett a Család a művésze-tekben című kiállítás, melynek megnyitójára október 1-jén ke-rült sor az egri Főegyházmegyei Könyvtár Barokk termében. Ün-nepi köszöntőt mondott a kiállí-tás fővédnöke, Ternyák Csaba ér-sek, a kiállítást bemutatta Nemes-né Kis Tímea művészettörténész.

A családábrázolásnak a művé-szettörténetben, a szépirodalom-ban és a zenében is gazdag ha-gyományai vannak. A kiállítás célja, hogy a különböző művésze-ti ágakon keresztül bemutatást engedjen abba, mit is gondoltak a családokról, és hogyan ábrázol-ták őket a különböző évszázadok-ban, mind az egyházi mind a vi-lági felfogásban. E program mel-lett számos más rendezvény-re várják az érdeklődőket a Ma-gyar Katolikus Kultúra Napjai-nak szervezői.

Mintegy ezer résztvevő érkezett Egerbe a lelkipásztorokkal és hitoktatókkal együtt. A ministráns közvetlenül a pap mellett állva szolgál Istennek. A Magyar Katolikus Kultúra Napjai

Egyházmegyei ministránstalálkozó az Egri Bazilikában

„Itt vagyok, engem küldj!”

„Igyekeztünk úgy dolgozni, hogy iskolánkba szívesen jöjjenek a gyerekek”

Tanévnyitó a Hittudományi FőiskolánAz Egri Hittudományi Főisko-lán szeptember 12-én tartot-ták a tanévnyitót. Az ünnepség a kápolnában kezdődött a Veni Sancte eléneklésével. A közös imádságot Buda Péter az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora vezette, akibeszédében többek között arról szólt, hogy a Szent-lélek megszünteti bennünk a különböző félelmeket. Imádkoz-zunk azért, hogy a Szentlélek gyümölcsei, amelyekről Szent Pál apostol is szólt, megjelenje-nek a mi életünkben is. Ezután a díszteremben folytatódott a tan-

évnyitó ünnepség. Dr. Dolhai La-jos a főiskola rektora köszöntöt-te a megjelenteket, közöttük Dr. Liptai Kálmánt, az Eszterházy Károly Főiskola rektorát.

Beszédében kiemelte, hogy új tanára is van az Egri Hittudomá-nyi Főiskolának, Dr. Juhász At-tila, tornai plébános, rozsnyói egyházmegyés pap személyé-ben, akit 1998-ban szentelték pappá, Egerben végezte teológi-ai tanulmányait, majd 5 évig ta-nult Rómában a szaléziak egye-temén és a Gregoriánán. A to-vábbiakban tájékoztatott arról,

hogy 6 féle képzési formában 212 aktív hallgatóval kezdik meg az új szemesztert. 33 kis-pap készül a papságra, de folyik majd képzés - nappalin és levele-zőn - a hittanár szakon, katekéta alapszakon, és tartanak tovább-képzést hit- és erkölcstant okta-tó pedagógusoknak is.

Az idei tanév legfőbb esemé-nye, hogy december 8-án emlé-kezünk a II. Vatikáni zsinat be-fejezésének 50. évfordulójára. Ferenc pápa szándéka szerint e naptól kezdődően rendkívü-li szentév lesz a Katolikus Egy-

házban: az Irgalmasság Szent-éve. Dolhai rektor atya rámuta-tott: nyilvánvaló, hogy az új tan-év karakterét, feladatait ez a két fontos esemény határozza meg.

Ezután, a hagyományaink-nak megfelelően került sor az el-sősök fogadalomtételére. Majd a rektor bejelentette, hogy a 2015-ös tanévre Bakos Tamás dia-kónus nyerte el a Köztársasági Ösztöndíjat, 10 kispap pedig a Münsteri Egyházmegyében be-jegyzett Seppelersche Stiftung Alapítvány Benefactor ösztöndí-jában részesül. H. J.

Fotó

: bal

ogh

Fere

nc

Ferenc pápa október 4-én a Szent Péter-bazilikában szent-misével nyitotta meg a XIV. ren-des püspöki szinódust. A fő-pásztorok október 25-éig tartó gyűlésének témája „A család hivatása és missziója az egy-házban és a mai világban” volt.

róma A szinódus munkaokmá-nya az Instrumentum laboris há-rom nagy tartalmi egysége sze-rint – a családdal kapcsolatos ki-hívások meghallgatása, a családi hivatás meghatározása és a csa-lád mai küldetése – három hétre tagozódott.

A családszinódust megnyitó szentmisén Ferenc pápa az el-magányosodott emberiség drá-májáról szólt. A magány, amely mint valami láthatatlan betegség emészti az emberiséget. Kiderült a kiscsoportos beszélgetések so-rán, hogy ez sajnos globális jelen-ség. A többi kontinensen is meg-figyelhető a családi kapcsolatok fellazulása, a generációk egy-mástól való eltávolodása, elmagá-nyosodása. Ferenc pápa rámuta-tott: „Az egyháznak az a felada-ta, hogy küldetését igazságban élje meg, igazságban, amely nem változik a múló divatok vagy az uralkodó közvélemény szerint.”

A Szentatya hangsúlyozta: a szinódus nem parlament, ahol ahhoz, hogy egyetértésre vagy közös megegyezésre jusson az ember, tárgyalni, alkudozni vagy kompromisszumot kell köt-ni. E helyett a szinódus egyetlen módszere az, hogy megnyílik a Szentlélek előtt, apostoli bátor-sággal, evangéliumi alázattal és bizakodó imádsággal, hogy ő le-gyen az, aki vezet és megvilágo-sít minket, és aki nem szemé-lyes véleményeinket állítja sze-münk elé, hanem az Istenbe ve-tett hitet, a tanítóhivatalhoz va-ló hűséget, az egyház javát és a

salusanimarumot (a lelkek üd-vösségét).

A következőképpen fogalmaz-ta meg a háromhetes tanácsko-zás tapasztalatait Erdő Péter bí-boros, a szinódus főrelátora: „a család olyan emberi értékeknek az átadója, olyan nélkülözhetet-len alap, amire a társadalomnak épülnie kell, ami nélkül a teljes emberségre való fejlődés is za-

varba kerül, és legtöbb esetben nem is válik lehetségessé. Iga-zán nagy súlyt kell helyeznünk arra, hogy a családnak a becsü-letét, a családnak az értékét is-merje el a tágabb emberi közös-ség is. Nem azért, mert mi ezt így szeretnénk, hanem mert ez az emberiség érdeke.”

Október 25-én a szinódust le-záró szentmisében Ferenc pá-

pa a Bartimeussal emberként, irgalmasan bánó Jézust állítot-ta követendő példaképnek, és a Jézust követni akarókra lesel-kedő veszélyekre hívta fel a fi-gyelmet.

Szentbeszédét a következő-képpen fejezte be: „Kedves szi-nódusi testvéreim, mi együtt jár-tunk. Köszönetet mondok nek-tek a közös útért, amelyet meg-tettünk szemünket az Úrra és testvéreinkre szegezve, azokat az utakat keresve, amelyeket az Úr korunknak mutat, hogy hir-dethessük a család szeretetmisz-tériumát. Folytassuk az utat, amelyet az Úr kíván tőlünk. Kér-jünk tőle gyógyult és megmen-tett tekintetet, amely képes fényt árasztani, mert emlékezik az őt megvilágosító ragyogásra. Ne engedjük, hogy elhomályosítsa látásunkat a pesszimizmus és a bűn, keressük és lássuk meg Is-ten dicsőségét, amely az élő em-beren ragyog fel.” H. J.

november üzenete„Ha szeretjük egymást, Isten bennünk marad, és szeretete tökéletes lesz bennünk” (1Jn 4,12).

jegyzet

Sokan vannak olyanok, akik nem tud-ják, hogy lényegi különbség van Min-denszentek ünnepe és a Halottak nap-

ja (november 2.) között. November 1-én azok-ra a szentekre és szentéletű emberekre emlé-kezünk, akiknek nincs külön ünnepük. Ke-resztény testvéreinkre, akiket kevésbé isme-rünk, de tudjuk róluk, hogy hűségesen és kö-vetkezetesen éltek Jézus Krisztus evangéliu-ma szerint, és nagyon valószínű, hogy már a mennyországban vannak. A Jelenések könyve szerint 144 ezren vannak, vagyis nagyon so-kan, minden népből és minden nemzetből. Ez az ünnep azt is hirdeti, hogy a halállal nincs mindennek vége, a halál után van folytatás, hiszen az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten, Jézus Krisztus által mindnyájunkat meg-hívott az örök életre, a szentek közösségébe.

Mindenszentek, a szentek közösségének ünnepe, amikor tulajdonképpen az aposto-li hitvallás utolsó két fontos igazságát ünne-peljük: hiszem a szentek közösségét, a test fel-támadását és az örök életet. Szent Pál apos-tol az, aki ismételten figyelmeztet bennün-ket arra, hogy a keresztségnek köszönhetően mindnyájan szentek vagyunk. Az Újszövetség különböző összefüggésekben 63 alkalommal említi, hogy szentek vagyunk és szentek lehe-tünk, mert a keresztségben elnyertük a meg-szentelő kegyelmet, vagyis Isten életének ré-

szesei lettünk. És arról se feledkezzünk meg, hogy az Egyház tagjai vagyunk. Az apostol tanítása szerint az Egyház Krisztust titokza-tos teste, Krisztus az Egyház feje, mi pedig az ő tagjai vagyunk, és ahogyan a test tagjai ösz-szetartoznak és elválaszthatatlanok egymás-tól, ugyanúgy az Egyház tagjai is összetar-

toznak, független attól, hogy a földön élnek, vagy esetleg a másvilágra jutottak.

Az apostol a korinthusiakhoz írt levélben azt is tanítja, hogy ha az Egyházban, Krisz-tus titokzatos testében „szenved az egyik tag, valamennyi együtt szenved vele, ha tisztelet-ben van része az egyik tagnak, mindegyik örül vele” (1 Kor 12,26). November első nap-ján hitből fakadó örömmel köszöntjük az is-meretlen szenteket, akik már célba jutottak, akik nem csalatkoztak reményükben, mert Isten kegyelméből elnyerték az örök életet. Szomorúan gondolunk azonban elhunytja-inkra, a szenvedő és Isten színelátására vá-gyakozó lelkekre is, és ezekben a napokban többet imádkozunk értük.

Ez az ünnep rádöbbent bennünket arra, hogy az Egyház, a Krisztusban hívők kö-

zössége nem csupán az, amit templomaink-ban látunk. Az élők világához, az Egyház-hoz hozzátartoznak az elhunytak is. A Meg-dicsőült Egyház tagjai, a szentek, akik már eljutottak Isten országába. A Szenvedő Egy-ház tagjai is, vagyis azok a keresztény test-véreink, akik a tisztulás állapotában, a tisz-

títóhelyen vannak, hogy Isten irgal-mából megtisztul-va bejussanak a mennyei hazába.

Összetartozunk, hiszen mindnyájan ugyan-nak a Mennyei Atyának vagyunk a gyerme-kei, ugyannak a Jézus Krisztusnak vagyunk a tanítványai, és ugyanaz a Szentlélek vezet minket a Krisztust követő keresztény élet út-ján. Nem vagyunk, nem lehetünk idegenek egymás számára, még akkor sem, ha nem nagyon ismerjük egymást, hiszen az apos-tol tanítása szerint Krisztusban testvérek let-tünk. És éppen a keresztény testvéri szeretet várja el tőlünk, hogy a mai napon köszönt-sük Istennek minden szentjeit és imádkoz-zunk elhunyt testvéreinkért.

A Mindenszentek ünnepe, a kettős köz-benjáró imádság ünnepe, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy a szen-

tek közbenjárnak értünk, mi pedig közbenjár-hatunk a tisztuló lelkekért. Dolhai Lajos

Mindenszentek

Ferenc pápa és erdő Péter bíboros a családszinódust megnyitó szentmisén

A püspöki szinódus résztvevői október 4-től három héten át tanácskoztak

eger Szeptember utolsó napján Csiszér László dicsőítő koncert-jével indult a programsorozat az Egri Főegyházmegyében, a bazi-likában. Az esti szentmise utá-ni koncert kezdetén Szarvas Ist-ván, a Szent István Rádiót és Te-levíziót működtető Magyar Ka-tolikus Rádió Alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlévőket. El-mondta: a szerkesztőség közös-sége számára nagyon fontosak a személyes találkozások, melyek élő kapcsolatot jelentenek a hall-gatósággal, a nézőkkel. Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalma-zott: azért jöttünk össze, hogy dicsőítsük az Urat, ahogy a ba-zilika homlokzatának felirata is erre hív mindenkit. S ezzel együtt hálát is adunk Istennek, hogy szolgálhatjuk. A dicsőítő koncerten Csiszér László és ba-rátai jól ismert dalait, tanúságté-telét hallhatta a közönség.

Rózsafüzér Királynője ünne-pén az önkéntes imacsoportok tagjainak szervezett találkozót a Szent István Rádió. Az egri Bazilikában mintegy kétszázan imádkozták a rózsafüzért.

A „Család a művészetekben” címmel nyílt kiállítás az egri Fő-egyházmegyei Könyvtár barokk termében várja a látogatókat. A válogatás a képzőművészet és az irodalom remekein keresztül mutatja be a témát a látogatók-nak. Hálás és kimeríthetetlen téma a család a művészetekben, s így a Főegyházmegyei Könyv-tár egyik legszebb kiállítása jö-hetett létre – mondta dr. Löffler Erzsébet, az egri Érseki Gyűj-teményi Központ Közgyűjtemé-nyeinek vezetője köszöntőjében. Ternyák Csaba egri érsek úgy fo-galmazott: a város, a térség szel-lemi életéhez is hozzájárul a Ma-gyar Katolikus Kulturális Hetek rendezvénysorozat, mely meg-mutatja, hogy mivel tudta és tud-ja gazdagítani az egyház a tár-sadalmat, a kulturális életet. Ki-emelte: boldogok azok, akiknek megadatott, hogy családban nő-jenek fel, mert legtöbben meg-kapták a modellt az induláshoz, mivel egy család szerető tagjai-nak szerelméből születtek élet-re. Akik ebben hiányt szenved-tek, az egyház, a társadalom se-gítségére szorulnak. A gyerme-kekért való élet adja az értel-met, s ezt a művészet is jól ki-

fejezi, gazdagítja a családról al-kotott képünket. Ennek különö-sen fontos üzenete van a fiata-lok számára. Ternyák Csaba el-mondta még: az Egyház család-szinódusai a jelenkor problémá-ira keresik a megoldást, hogy út-mutatót adjanak azoknak, akik-nek nehézségeik, terheik van-nak. Nemesné Kis Tímea mű-vészettörténész a kiállítás anya-gát ismertetve elmondta: a csa-lád, az anyaság témája mindig is fontos téma volt az alkotó ember számára. Kiemelte: a kiállítás a XV. század közepétől született alkotásoktól indulva mutatja be az áldott állapottól a gyermek-korig a család témájában szüle-tett alkotásokat, a képzőművé-szet és az irodalom kiemelkedő művei segítségével. A „Család a művészetekben” kiállítás 2016 tavaszáig várja a látogatókat.

A kápolnai templom fennál-lásának 230. évfordulója tisz-teletére október 17-én történel-mi megemlékezést rendeztek a településen. Urbán Imre plé-bános és Berecz Károly polgár-mester köszöntője után Ternyák

Csaba egri érsek nyitógondola-taiban kiemelte: a múltat fel kell karolni, meg kell becsülni, mert a jelenben így találhatunk ma-gunkra, s ez jelenti a jövő alap-ját is. Ez az itt élő fiatalok mi-att is nagyon fontos. Gócza Gá-bor levéltáros Eszterházy Ká-roly püspök korát idézte előadá-sában, Buda Péter szemináriu-mi rektor a templomépítő tevé-kenységről, a főpásztor érdeme-iről szólt. H. Szilasi Ágota művé-szettörténész a templom építé-szeti stílusát mutatta be. A há-laadó szentmise kezdetén az eg-ri érsek megáldotta az egykori káplán, Balogh Simon tisztele-tére készült emléktáblát. A káp-lán élete kockáztatásával aka-dályozta meg, hogy 1944-ben a német csapatok felrobbantsák a templomot. A történelmi meg-emlékezést Pitti Katalin opera-énekes előadása zárta.

Az ünnepségsorozat utolsó eseménye egy szakmai konferen-cia volt, melyen a katolikus egy-ház társadalmi szerepvállalásá-ról, az oktatásban és a médiában betöltött szerepéről szóló előadá-sokat hallhatott a közönség októ-ber 27-én, az egri Líceum kápol-nájában. Bérczessy András

Katolikus Kulturális Hetek a főegyházmegyében

ternyák Csaba érsek nyitotta meg a „Család a művészetekben” kiállítást

Fotó

: bal

ogh

Fere

nc

Ferenc pápa gondolatai a szinóduson

A család hivatása és missziója

EgEr A Szent Gellért-díj arany fo-kozatát vehette át Ternyák Csa-ba egri érsektől, az Egri Bazili-kában tartott tanévnyitó ünnep-ségen Vodila Józsefné a diósgyő-ri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola tanára, aki tör-ténelem szakos tanárként közel negyven éve tanít. Ahogy a díj-átadáskor elmondott méltatásá-ból megtudhattuk: személyisé-gével, emberi kapcsolataival ne-vel és tanít, értékrendszerével, felkészültségével szemléletet és hiteles értékmintát közvetít ta-nuló, szülő és kolléga felé. Lel-kesen mesélő nagymama, elkö-telezett pedagógus, felkészült, nyitott, a keresztény értékeket mindig képviselő ember, kinek példamutató volt vallásossága a fenntartóváltás előtt is.

– 1955. október 4-én Szendrő-ben születtem – mondta. – Fe-lejthetetlen és gondtalan gyer-mekkorom volt. Végtelen sze-retettel gondolok a szendrői atyákra, akik gyermekkorom-

ban irányították lelki életemet. Nem lehet elfelejteni az adven-ti rorátékat, a májusi és októbe-ri litániákat. Szendrő ma is az a hely, ahol otthon vagyok, ahol várnak, ahol szeretnek. Az ede-lényi gimnáziumban érettsé-giztem, majd a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán történelem-orosz sza-kon szereztem diplomát. 1981-től Miskolcon, az avasi 33. szá-mú Általános Iskolában kezd-tem tanítani, majd 1986-tól a miskolci Móra Ferenc Általános Iskolában – amely ma már Di-ósgyőri Szent Ferenc Római Ka-tolikus Általános Iskola – foly-tattam oktató-nevelő munká-mat és folytatom ma is. A kez-detektől a családom mellett az iskola, a diákok jelentik életem értelmét. Minden nap örömmel megyek nevelni, tanítani. Arra törekedtem, hogy tanítványa-im belső megfontolásból tegyék a jót. Mély kapcsolat alakult ki köztem és tanítványaim között.

Számos levelet őrzök, melyeket hálás szívvel írtak. Egyik kis-lányom ma már Bernadett nő-vér Magyarszéken a karmelita nővéreknél, aki így írt: „Ica né-ni volt az első olyan személy az életemben, aki ingyen, önzetle-nül, értem szeretett. Jónak lá-tott, bízott bennem…” Nagy ál-

mom teljesült a 2012/2013-as tanévben: iskolánk akkor ke-rült az Egri Főegyházmegye fenntartásába. Lelkesedés-sel kezdtük, illetve folytattuk munkánkat, de most már Isten közelségében, Isten tenyerén…

A diákszínpad vezetőjeként a misztérium játékok színpadra

állításával nemcsak az iskola ta-nulóinak és szüleiknek, hanem a Diósgyőri Egyházközség híve-inek és a Fráter György Katoli-kus Gimnázium tanulóközös-ségének szerzett felejthetetlen perceket. A diákszínpad tagjai 2014-ben egyházmegyei elisme-résben részesültek.

– Boldog vagyok, mert egyhá-zi iskolában őszintén, tiszta szív-vel, nyíltan vállalhatom Isten-hez tartozásomat, melyet a szü-leimtől kaptam. Hálával köszö-nöm meg Mikolai Vince atyának, hogy egyengeti iskolánk vallá-sos életét, kollégáimnak, hogy ki merték nyitni szívüket, s been-gedték Jézust az életükbe. Szép és gazdag életemet 40 éve segíti és támogatja férjem, két gyerme-kem, akik már öt unokával aján-dékoztak meg. De tudom, hogy mindent Istennek köszönhetek! Kívánom minden kollégámnak, hogy hozzám hasonlóan gazdag, tartalmas éveket töltsenek el a ta-nári pályán. Homa János

2015. novemberII EgyHázmEgyEi HírEk

Pilinszky János

Egyenes labirintusmilyen lesz az a visszaröpülés,amiről csak hasonlatok beszélnek,olyanfélék, hogy oltár, szentély,kézfogás, visszatérés, ölelés,fűben, fák alatt megterített asztal,hol nincs első és nincs utolsó vendég,végül is milyen lesz, milyen lesze nyitott szárnyú emelkedő zuhanás,visszahullás a fókusz lángolóközös fészkébe? - nem tudom,és mégis, hogyha valamit tudok,hát ezt tudom, e forró folyosót,e nyílegyenes labirintust, melybenmind tömöttebb és mind tömöttebbés egyre szabadabb a tény, hogy röpülünk.

Hittanverseny az Andrássyban Idén Is lEsz hittanverseny az egri Andrássyban. Jézus Krisztus gyermekségtörté-nete lesz a témája annak a hittanversenynek, melyet az egri Andrássy György Kato-likus Közgazdasági Közép-iskola szervez az egri Fő-egyházmegye fenntartásá-ban lévő katolikus általános iskolák felső tagozatos ta-nulói számára. minden is-kola egy háromfős csapat-tal nevezhet! A verseny idő-pontja: 2015. november 20. péntek, 13.00 óra. Helye: Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola eger, Klapka Gy. u. 7. A csa-patok 12.00 órától regiszt-rálhatnak felkészítő taná-raikkal az iskola aulájában, majd egy-egy diák elkísé-ri őket a verseny helyszíné-re. A jelentkezés határide-je: 2015. november 10. Je-lentkezni a 06-36-510-060-as telefonszámon vagy 06-36-510-061-es faxon, illet-ve a kozge@ekszi.sulinet.hu e-mail címen lehet.

Új mellékoltár OktóbEr 4-én, ünnepi szent-mise keretében szentelte fel Seregély István nyugal-mazott egri érsek a miskolc-martinkertváros római kato-likus templomának új mel-lékoltárát. A szentmisén közreműködött maczkó má-ria népdalénekes. A „Szűz mária szeplőtelen szívét” ábrázoló képet keretező al-kotás 55 éves tervrajz alap-ján készült, két erdélyi mes-ter: Péter Sándor és György Gábor munkája.

Díj Máger Ágnes templomfestőnekkErEsztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci cso-portja rendezésében került sor a XI. miskolci nemzeti estélyre 2015. október 20-án, a művészetek Házában. Ünnepi műsorral emlékez-tek meg az ’56-os forrada-lom és szabadságharc év-fordulójáról. Ünnepi beszé-det mondott magyaródi Sza-bolcs, a hamiltoni (Kanada) Hunyadi mátyás cserkész-csapat parancsnoka. Az ün-nepi műsor után került sor a Kartal–veczán-díj átadásá-ra. A díj két névadója, Kar-tal ernő minorita tartomány-főnök és veczán Pál evan-gélikus esperes. Életükben mindketten fontos szerepet játszottak papi, lelkészi fel-adataikon túl miskolc kultu-rális és közéletében. A díjat idén máger Ágnes festőmű-vész vehette át, akinek ké-pei, freskói több miskolci és borsod megyei templomot díszítenek, de alkotásai kül-földön, többek között a vati-kánban is megtalálhatóak.

HÍrEk A HónAp vErsE

Egyházmegyei HírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Pilinszky János (1921 –1981) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedéké-nek tagja. 1946 és 1948 között az Újhold társszerkesztője is volt. Mind-emellett a Vigília és az Új Ember lapokban is jelentek meg művei.

2000. október 20-án kezdte meg – az augusztusi próbaadás után – folyamatos sugárzását a ma Szent istván rádióként is-mert adó, magyar katolikus rá-dió néven. A névváltozás a kö-zéphullámú országos rádió be-indulása miatt történt. Seregély istván egri érsek kezdeménye-zésére, több éves előkészítést követően nyílt lehetőség arra, hogy megszólaljon magyaror-szág első katolikus rádiója Ju-hász Ferenc atya irányításával. „rádiónk célja azonos az Egy-ház küldetésével: mindenki üd-vösségének a szolgálata.” – ez-zel a gondolattal indította útjá-ra a szerkesztőséget az alapító.

EgEr 2003-ban Szarvas István atya vette át az igazgatói fel-adatokat, a működtető Magyar Katolikus Rádió Alapítvány elnöki tisztségével együtt. A vételkörzet folyamatosan bővült, jelenleg Eger, Miskolc, Hatvan, Sátoraljaújhely, Gyöngyös, Encs, Törökszentmiklós és Tokaj adóin sugározza adását, napi 24 órában.

A Szent István Rádió időköz-ben tagja lett a kontinens meg-határozó szakmai testületének, a

Keresztény Rádiók Európai Kon-ferenciájának. 2011-ben Ternyák Csaba egri érsek megalapította a rádió „kistestvérét”, a Szent Ist-ván Televíziót, mely az internet-re, ahelyi televíziók, valamint a PAX TV számára készít híreket, stúdióbeszélgetéseket, közvetí-téseket. Az elmúlt időszakban szervezeti változások történtek a szerkesztőségben, a tízeszten-dőnyi főszerkesztői munka után nyugdíjba vonult Simon György után Bérczessy András kapta a szerkesztőségi irányítás, majd 2015 februárjától az igazgatói fel-adatokat. Szarvas István atya a Magyar Katolikus Rádió Alapít-vány elnökeként a rádió és tele-vízió egyházi felelőseként segíti a szerkesztőségi munkát.

Az alapítás 15., illetve 4. évfor-dulója kapcsán több rendezvényt szervezett a Szent István Rádió és Televízió, a Magyar Katolikus Kulturális Hetek egyházmegyei programjaihoz kapcsolódva. Ok-tóber 18-án Ternyák Csaba érsek mutatott be hálaadó szentmisét, szentbeszédében a misszós va-sárnapra utalva kiemelte: az egy-házi médiumok fontos szerepet töltenek be az evangélium hir-

detésében, az imádságos lelkület napi gyakorlataiban.

A szentmisét követő gálaműso-ron kulturális programok szóra-koztatták a közönséget. Az Egri Érseki Fiúkórus, a térség kiváló színművészei, és Bartók Beáta, a rádió munkatársa adtak műsort.

Az estén a köszönet jeléül em-lékérmet kapott Seregély István alapító, nyugalmazott érsek és Simon György korábbi főszer-kesztő. Katona István nyugalma-zott egri segédpüspök egy em-lékzászlót kapott sokéves szolgá-latáért. Köszöntőjében Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalma-zott: másfél évtizede ott van a rá-dió az otthonokban, a családok-nál, egyedül élőknél, betegeknél, s közvetíti a jó hír hangját. Segít imádkozni, művelődni, informá-lódni az egyház és a világ dolga-iról. A televízió pedig a képek út-ján is hírt ad minderről. Szar-vas István atya, a médiumokat fenntartó Magyar Katolikus Rá-dió Alapítvány elnöke köszöntő-jében a szolgálat jelentőségéről szólt, az elmúlt időszakra vissza-tekintve kiemelte: a rádió és a te-levízió minden ember számára szeretne adni valamit. B. A.

A diósgyőri Szent Ferenc római katolikus általános iskola Szent gellért-díjas pedagógusa

Isten közelségében, Isten tenyerén

Gálaműsor a Líceumban. Az estén a köszönet jeléül Katona István nyugalmazott egri segédpüspök egy em-lékzászlót kapott, sokéves szolgálatáért.

Nyílt napok az egyházmegye katolikus iskoláiban

Tizenöt éve indult a Szent István Rádió

„A családom mellett az iskola, a diákok jelentik életem értelmét”

Az idén is nyílt napokra, szülői tájékoztatókra várják a tovább-tanulókat az Egri Főegyház-megye katolikus iskolái. Az eg-ri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskolá-ban november 4-én, 11-én és 12-én tartanak nyílt napokat reg-gel 8 órától 12 óráig. A gyöngyö-si Vak Bottyán János Katolikus Szakközépiskolában november 23-a és 27-e között szerveznek hasonló programokat reggel 8 és 12 óra között.

A jászapáti gróf Széchenyi Ist-ván Gimnázium, Szakképző Is-kola és Kollégium szakképző in-tézményében november 11-én, a gimnáziumi egységben novem-ber 12-én 8 órakor kezdődik a nyílt nap.

A jászberényi Nagyboldogasz-szony kéttannyelvű Szakközép-iskolában november 9-én 8 és 10 órakor, november 16-án pedig 8, 10 és 14 órakor kezdődik a prog-ram a jászberényi Kéttannyelvű

Gimnáziumban pedig november 27-én várják az érdeklődőket.

A mezőkövesdi Széchenyi Ist-ván Katolikus Szakképző Iskolá-ban november 11-én és 12-én 9 és 13 óra között várják a tovább-tanulni szándékozókat, a mis-kolci Fráter György Gimnázium-ban november 17-én a 8. osztá-lyosokat, december 1-én pedig a 4. osztályosokat hívják a 7 óra 30 perckor kezdődő programokra.

Az ózdi Széchenyi István Kato-likus Közgazdasági Szakközépis-kola december 8-án 8 órától tart nyílt napot. Szerencsen hason-ló programra kerül sor a Bocskai István Katolikus Gimnáziumban és Szakközépiskolában decem-ber 8-án és január 13-án.

A törökszentmiklósi Bercsé-nyi Miklós Gimnázium és Kollé-giumban november 11-én 8 óra-kor várják a város nyolcadiko-sait, november 19-én 8 órától pe-dig a vidéki nyolcadikosokat a nyílt napra.

Fotó

: bal

ogh

Fere

nc

2016 elején nyílik meg az Érse-ki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, melyet mintegy 1,3 milliárdos költség-gel alakítottak ki. A berendezé-si tárgyak a következő hetek-ben kerülnek helyükre.

eger Az Egri Érseki Palota Láto-gatóközpont kávézójában meg-tartott projekt bemutató study touron a projektgazda, az Érseki Vagyonkezelő Központ igazgató-ja, Ficzek László általános hely-nök köszöntötte a megjelente-ket. Beszédében fontos mérföld-kőnek nevezte a palota műszaki kivitelezésének lezárását, amely lehetővé teszi a kiállítások be-rendezését, azaz az installációk és a multimédiás eszközök mi-hamarabbi telepítését, majd a lá-togatóközpont megnyitását.

A köszöntőt Virág Zsolt pro-jektmenedzser előadása követ-te. A bemutatóban elhangzottak értelmében az Egri Érseki Palo-ta középső szárnya turisztikai vonzerővé fejlesztésének fő cél-

ja az ország kiemelkedő vallá-si, kulturális értékeinek fenn-tartható gazdagítása, nemzetkö-zi szintű turisztikai vonzerő fej-lesztése, az egri turisztikai att-rakciók színesítése, az elérhető szolgáltatások fejlesztése, szé-lesítése. A kiállítási tartalomról elhangzott információk alapján a Látogatóközpont az egyház-művészeti értékek bemutatásán túl bepillantást enged az egyko-

ron a palota falai közt élt főpa-pok életébe, az egyes korok ki-emelkedő történeti eseményei-be, mindezt interaktív eszkö-zök és modern installációk se-gítségével, élményszerű módon. A fejlesztések a műemlék épü-let turisztikai funkcióval, láto-gatóbarát szolgáltatásokkal tör-ténő ellátását, valamint kiegé-szítő szolgáltatások telepítését is jelentik. A projekt elemei által az Érseki Palota bekapcsolódik a város vérkeringésébe, össze-kapcsolódik kulturális vonzerő-ivel, és kibővíti a tartalmas idő-töltést nyújtó attrakciók sorát, valamint közösségi helyszín-ként szolgálja a helyi lakosság igényeit is. A palota díszkertje megnyílik az egriek és a turis-ták előtt.

Az előadás és a felmerült kér-dések megválaszolása után a projektmenedzser vezetésével a résztvevőknek lehetőségük nyílt megtekinteni a palota ter-meit, a kiállítótereket, az impo-záns lépcsőházat és a kápolnát.

december üzenete„Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Emmanuelnek nevezi, ami annyit jelent: Velünk az Isten” (Iz 7,14).

jegyzet

A Katolikus Egyházban 2015. december 8-án, Szeplőtelen fogantatás ünnepén megkezdődik az Irgalmasság rendkívü-

li szentéve, ami 2016. november 20-án, Krisz-tus király ünnepén fejeződik be. Kéri a Szent-atya, hogy ebben a szentévben ne csak Rómá-ban, hanem minden helyi egyházban nyissák ki a szentévi kaput, ami ebben az évben úgy áll előttünk, mint az „Irgalmasság kapuja”.

A most kezdődő sajátos esztendő rendkí-vüli szentév lesz. Az első szentévet VIII. Boni-fác pápa hirdette meg 1300-ban. Ez lesz a 31. szentév az egyház történetében. Az egyház hagyománya szerint rendes szentévet minden 25. vagy 50. évben tartunk. A legutolsó szent-év 2000-ben volt. Ezt jubileumi Szentévnek is neveztük, mert a megváltó Jézus születésé-nek kétezredik évfordulójára emlékeztünk. Rendkívüli szentévet akkor szokott meghirdet-ni a pápa, ha úgy látja, hogy az a keresztény nép lelki megújulását elősegítené. Eddig csak két rendkívüli szentév volt, 1933-ban és 1983-ban, amikor Krisztus megváltó halálának év-fordulóját ünnepeltük.

A szentév kezdetének látványos eseménye a római Szent Péter Bazilikában az Irgalmas-ság kapujának a megnyitása lesz. A szentévi kapu, illetve annak megnyitása ősi bibliai ké-pet idéz. Jézus, úgy áll előttünk a bibliában, mint a jó pásztor, aki egyúttal ajtónak mond-ta magát, amelyen a hozzátartozó juhok ki- s bejárnak (vö. Jn 10,1.9). Tehát csak akkor bol-

dogulhatunk, csak akkor juthatunk el földi és az örök boldogságra, ha a hit és a kereszt-ség által Jézus Krisztushoz kapcsoljuk az éle-tünket. Azt is tudjuk, hogy Jézus Péterre bíz-ta országa kapujának (a mennyei Jeruzsálem-nek) kulcsát. Az egyház tehát jogosan hasz-nálhatja ezt a képet: a szentévi kapu „Jah-ve kapuja”, hogy az igazak lépjenek be rajta

(Zsolt 118,19). Ez a kapu tehát jelkép, a meg-tisztulásnak, a megtérésnek, életünk megvál-toztatásának szimbóluma.

Ferenc pápa a szentévi kaput következete-sen úgy emlegeti, mint az Irgalmasság kapu-ját, mert azt szeretné, hogy a Szentév által, az Irgalmasság kapuján való áthaladás által megerősödne bennünk az irgalmas Istenbe ve-tett hit. A pápa az Irgalmasság arca kezdetű bullájával hirdette meg a Szentévet, és ebből a dokumentumból tudjuk, hogy a rendkívüli szentév legfőbb célja, hogy a „mindennapjaink-ban éljük meg az irgalmasságot, mely az Atyá-tól szüntelenül árad felénk (25.p.), és a Szent-atya vágya az, hogy mindenkihez – hívőkhöz

és távolállókhoz is – jusson el az irgalmasság balzsama” (5.p). Az Egyház napjainkban ha-tározottan érzi a sürgetést, hogy hirdesse ezt az irgalmasságot, amely a Szentatya szavai szerint „az evangélium dobogó szíve”.

A pápa szerint „ott, ahol az egyház jelen van, ott nyilvánvalóvá kell válnia az Atya irgalmasságának” és „bárhol, ahol keresz-

tények élnek, mindenkinek az irgalmasság oá-zisára kell ta-lálnia”. Nem vé-letlen, hogy a ju-bileumi év mot-tója a következő lesz: „Irgalmasok,

mint az Atya”. A Lukács 6,36 alapján ez az esztendő majd állandóan arra biztat bennün-ket, hogy legyünk irgalmasok, mint Isten, a mi mennyei Atyánk.

Ferenc pápa azt akarta, hogy december 8-án kezdődjék a Szentév, mégpedig azért, mert ez a nap egybeesik a II. Va-

tikáni zsinat lezárásának 50. évfordulójával. A Szentatya szerint ezzel a zsinattal új kor-szak kezdődött el az Egyház életében. Az egy-ház „kilépett egy új világba, hogy hirdesse az evangéliumot, ahogyan XXIII. János mondta: „az irgalmasság orvosságát használva, ahe-lyett, hogy a szigor fegyverét ragadta volna magához”. Dolhai Lajos

Az Irgalmasságszentéve

Debrecen November 14-én a deb-receni Szent Anna-székesegy-házban beiktatták a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye új fő-pásztorát, Palánki Ferencet. Az ünnepi szentmise elején Alberto Bottari de Castello apostoli nun-cius köszönetet mondott a lekö-szönő főpásztornak, Bosák Nán-

dornak áldozatos tevékenységé-ért. A magyar püspöki kar ré-széről Veres András szombathe-lyi megyéspüspök, az MKPK el-nöke mondott köszönetet Bosák Nándornak.

Ternyák Csaba egri érsek az Egri Érseki Tartomány nevében örömét fejezte ki, hogy ismét az Egri Főegyházmegyéből kerül ki megyéspüspök. Mint mondta, az öt év alatt, amíg a főegyházme-gye segédpüspöke volt jó ember-nek, jó kereszténynek és jó püs-pöknek ismerte meg mindenki.

„Isten a szeretet” – hangzott Palánki Ferencnek, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye új megyéspüspökének első mon-data. Mint mondta, új szolgála-tát ebben a szemléletben szeret-né elkezdeni, mert hiszi, hogy Isten elkötelezett szeretete mel-lettünk van, s ebben a tudatban kell munkálkodnunk és élnünk.

„Isten a szeretet”

A Szentév megnyitásaAz egri Főegyházmegyében december 13-án lesz a Szent-év megnyitása. Az egri bazili-kában ternyák csaba egri ér-sek mutatja be a 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét.

Cigánypasztorációs konferencia Egerbennovember 12-14. között tar-tották egerben a XIII. Orszá-gos cigánypasztorációs Kon-ferenciát, melynek kereté-ben a szerzetesek, papok és a világi hívők szerepével, fel-adataival foglalkoztak, vala-mint a konfliktuskezelésről is szerezhettek ismereteket a részvevők.

Felújított plébániáknovember 8-án Szikszóra és Hidvégardóra is ellátogatott az egri főpásztor. előbbi tele-pülésen a templom homlok-zata, lábazata és a plébánia belső terei, utóbbinál a tel-jes plébániaépület került fel-újításra.

HÍreK

Jövőre nyitják a felújított egri érseki palotátBeiktatták Palánki Ferenc megyéspüspököt

Palánki Ferenc megyéspüspök

eger Az Érseki Papnevelő Intézet másodéves kispapjai november 21-én, szombaton, a szeminári-um kápolnájában szentmise ke-retében öltötték magukra a reve-rendát. Közülük Marosi Balázs, Nagy Ferenc, Ruszó Vince Csa-ba és Pintér Bálint az Egri Főegy-házmegyéhez, Máté Péter, Far-kas Zsolt és Szidor János pedig a Debrecen-Nyíregyházi Egyház-megyéhez tartoznak. Az egyházi öltözetet Buda Péter, a szeminári-um rektora áldotta meg, mielőtt a kispapok azt magukra vették.

Vasárnap délelőtt - Krisztus Király ünnepéhez kapcsolód-va - az Egri Bazilikában, ünne-pi szentmise keretében, Ternyák Csaba egri érsek lektorokat (felol-vasókat) és akolitusokat avatott.

Szentbeszédében a Főpász-tor a napi Evangéliumnak arra a szakaszára hívta fel a figyelmet, amelyben Jézus a következőket

válaszolta Pilátusnak: „Azért jöt-tem e világra, hogy tanúságot te-gyek az Igazságról.” Majd így folytatta az egri érsek: Kedves Kispapok! A ti feladatotok is ez lesz: tanúságot tenni az Igazság-ról. Ez az Igazság pedig nem más, mint Jézus Krisztus. A mai vasár-nap Krisztus Király ünnepe. Jé-zus Krisztus mindannyiunk ki-rálya. Életünket úgy akarjuk

berendezni, hogy annak közép-pontjában Jézus Krisztus legyen.

A Főpásztor hat harmadéves teológust: az egri egyházme-gyés Soltész Ádámot, Jorge Lu-is Altamirano Mendezt, Noel Benedict Tajost és Pintér Bálin-tot, valamint a váci egyházme-gyés Bógár Zsoltot és a debrecen-nyíregyházi egyházmegyés Sziklai Dávidot lektorrá avat-ta. Három negyedéves kispapot pedig akolitussá avatott az ér-sek, így az egri egyházmegyés Czókoly Sándort, a munkácsi egyházmegyés Rohozsán Józse-fet és a váci egyházmegyés Tor-ma Zsolt Joelt. A lektorok, felolva-sók feladata, hogy Isten Igéje a li-turgiában méltó módon hangoz-zék el, az akolitusok hivatása pe-dig az, hogy szolgálatot végezze-nek a papok mellett.

Ugyancsak e napon volt az 5. évesek admissiója, az egyházi

rend szentségének első fokozatá-ra jelölése. Ennek során Drahos Dávid, Holló Gábor, Liga Konrád, Maksó Péter (Egri Főegyházme-gye), valamint Héri Attila és Papp Tamás (Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye) a Főpásztor előtt nyilvánosan és ünnepélyesen ki-nyilvánította, hogy egész élete so-rán az Istennek és az Egyháznak kíván szolgálni. Homa János

Tanúság Krisztusról

A másodévesek magukra öltötték a reverendát

Fotó

: nem

es r

óber

t

Dr. Ternyák Csaba egri ér-sek 2015. november 3-án az Egri Főegyházmegye általá-nos helynökévé nevezte ki Ficzek László plébános urat és megbízta, hogy továbbra is lássa el az irodaigazgatói feladatokat, valamint az Ér-seki Vagyonkezelő Központ igazgatói tisztét.

Ficzek László atya ki-nevezéséhez gratulálunk, munkájára Isten bőséges áldását kérjük!

Kinevezés

Fotó

: mar

osi b

aláz

s

Az Érseki Vagyonkezelő Köz-pont az „egri Érseki Palota Kul-turális, turisztikai és Látogató-központ” című, ÉMOP-2.1.1./A-09-2f-2010-0001 azonosító számon regisztrált kiemelt projektje megvalósításához 1 131 143 000 Ft európai Uni-ós támogatást nyert el. A meg-valósításhoz a projektgazda to-vábbi 160 181 568 Ft saját erővel járult hozzá, az önerő tá-mogatás pedig 57 444 647 Ft volt, így a teljes projektköltség 1 348 769 215 Ft-ot tett ki.

A palota az egyházművészeti értékek bemutatásán túl bepillantást enged a hajdan itt élt főpapok életébe

Immár hagyomány, hogy Karácsony előtt lapunk megkérdezi a diá-kokat, mit jelent számukra ez az ünnep. Az elkövetkezőkben az egri Érseki Szent József Kollégium diákjainak gondolatait tesszük közzé.

„Karácsony előtt otthon nagyta-karítást tartunk. Ezután elkezd-jük díszíteni a házat, majd a ka-rácsonyfát. Testvéremmel együtt rakjuk fel a díszeket. Szentes-te nagy a sürgésforgás a konyhá-ban, amikor elkészül az ünnepi vacsora, a családtagokkal körül üljük az asztalt. Aztán rövid pi-henés után a feldíszített fához me-gyünk. Leülök a zongorához, test-véremmel együtt elkezdünk egy karácsonyi éneket. A felnőttek sír-nak, örülnek. Mikor vége a zené-nek nagy a taps. Szépen átadjuk egymásnak az ajándékot. Min-denki örül. Boldogok vagyunk.”

(TóTh Andor Ernő 5. oSzTály,

GárdonyI GÉzA CISzTErCI GImnázIum )

„A készülődés már az adventi idő-szakban elkezdődik. Nővérem mé-zeskalácsot süt, szüleim bevásá-rolnak, én pedig takarítok. Szent-este előtti napon korán le kell fe-küdni, mert az angyalok (szüle-im) ekkor díszítik a fát. Másnap reggel kíváncsian nézem meg milyen is lett a feldíszített fenyő. Édesanyám és nővérem ilyenkor már sütnek-főznek, készítik a va-csorát. Este felöltözünk, összegyű-lünk az asztalnál. Elmondunk egy imát, apukám áldást mond és neki fogunk a lakomának. Ha-gyomány a halászlé, a töltött ká-poszta, a báránysült és a mákos

guba. Ha halljuk a kis csengőt, akkor már tudjuk, ott vannak az ajándékok a karácsonyfa alatt. Kibontjuk őket, örülünk, majd el-megyünk az éjféli misére. Én min-dig ministrálok. Mise után még beszélgetünk, majd lepihenünk.”

(FrAnCIA márTon lEvEnTE 8. oSzTály,

EGrI WArd márIA álTAlánoS ISKolA

ÉS GImnázIum)

„Mi a Karácsonyt az Advent-tel kezdjük. Veszünk adventi ko-szorút és minden adventi vasár-nap meggyújtunk rajta egy-egy gyertyát. Karácsony vigíliáján át-megy az egész család a nagyszüle-inkhez. Ott ebédelünk, játszunk, már itt kapunk ajándékokat. Az-tán hazamegyünk, körülüljük a fát, ekkor is kapunk ajándékokat, öten vagyunk testvérek, a kiseb-bek különösen örülnek. Játszunk , majd éjfél körül lepihenünk.”

(lupKovICS KrISTóF 8. oSzTály,

EGrI WArd márIA álTAlánoS ISKolA

ÉS GImnázIum)

„Számomra a Karácsony a csa-lád ünnepe. A család összeül a szépen feldíszített fa alatt, finom ünnepi vacsora közben átadjuk az ajándékokat. Örülünk, hogy a rohanó, primitív világunkban legalább ezen a csodálatos estén együtt lehetünk. Három-négy év-vel ezelőttig azt hittem, teljes a

Karácsonyom. Tévedtem! A Ka-rácsony ennél sokkal, de sok-kal több. Nem a megvásárolha-tó ajándékok a fontosak. Jézus a legnagyobb ajándék, akit Istentől kaptam. Ahogy János evangélista is írja: ’Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne , az el ne vesszen, hanem örökké éljen’ (Jn 3,16). Tehát ez az ünnep számom-ra Isten ember iránt érzett szerete-tének ünnepe.”

(nováK lAJoS 10/E GárdonyI GÉzA

CISzTErCI GImnázIum)

„Régen a Karácsony a nagy be-vásárlást, a bejglit, az ajándékok napját jelentette. Minden olyat, amit a nyugati fogyasztói társa-dalomban élő embereknek. A vi-lági ember díszeket lát a fán, a ke-resztény ember jelképeket. A csil-lagban Isten örök és biztos útmu-tatását, mely mindig Jézushoz fog minket vezetni, az Ő szereteté-hez. A gyertyákban a világossá-got, melyet Jézus hozott, az aján-dékokban pedig a királyok aján-dékait Krisztusnak. Számomra a Karácsony már nemcsak a Sze-retet ünnepe, nemcsak egy nap, amikor jobban kell szeretni, ha-nem egy nap, amikor Jézus szü-letését ünnepeljük, otthon, a csa-láddal és a szentmisén.”

(KonKoly dávId 14. ÉvFolyAm

WIGnEr JEnő műSzAKI, InFormATIKAI

KözÉpISKolA)

összeállította: homa János

2015. decemberII EGyházmEGyEI hírEK

Szentmise az elhurcoltakért1944 novembere és 1945 áprilisa között 40 ezer ma-gyar és német nemzetiségű férfit hurcoltak el a kárpát-aljai Szolyva gyűjtőtáborá-ba a Vörös Hadsereg kato-nái. egy részüket továbbirá-nyították a különböző mun-katáborokba, sokan viszont már Szolyván meghaltak az embertelen körülmények és számos betegség követ-keztében. Értük imádkoztak az egri bazilikában novem-ber 6-án.

Szent Imre festmény megáldásanovember 5-én, Szent Imre napján iskolamisével in-dult a nap a hercegről el-nevezett egri katolikus ál-talános iskola diákjai és ta-nárai számára. Az ünne-pi alkalom jelentős pillana-ta volt, amikor czibere Zsolt káplán atya megáldotta a milodánovics Ágnes grafi-kus által készített, Szent Im-rét ábrázoló festményt.

Iskolakápolna Jászberénybennovember 9-én került sor a jászberényi Liska József Katolikus Középiskola Kol-légiumának egyik termében berendezett kápolna meg-áldására. Nagy bálint, 11. a osztályos tanuló reményik Sándor Templom és isko-la című versét mondta el, majd dr. Novák István az iskola főigazgatója, a jász-berényi Jézus Neve temp-lom plébánosa szentmise keretében áldotta meg a kápolnát.

Felújították a rendházatFelújították a Szent Ferenc Kisnővérei szerzetesközös-ség miskolci rendházát. ez alkalomból Ternyák csaba érsek mutatott be hálaadó szentmisét az épület kápol-nájában, illetve áldotta meg a rendház helyiségeit novem-ber 11-én.

Az adácsi katolikus iskola sikere Az AdácsI Szent Jakab Ka-tolikus Általános Iskola és Sportiskola a Türr Ist-ván Képző és Kutató Inté-zet eötvös József program-jában vesz részt. ennek a programnak egyik program-eleme egy környezetvédel-mi projekt, amelyben PeT palack gyűjtési versenyt hir-dettek meg. Az országos versenyben 50 iskola mint-egy 400 osztálya vett részt. Az adácsi katolikus isko-la 2. osztálya első, 6. osz-tálya pedig második helye-zést ért el.

Hírek

Egyházmegyei hírekKiadja az egri Főegyházmegye

3300 eger, Széchenyi u. 1.Szerkeszti a szerkesztőbizottságFelelős szerkesztő: Homa János

Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu

e-mail: info@eger.egyhazmegye.hu

Aközreműködésével.

Kedvezményes előfizetés:06-40/510-510

Babits mihály:

Karácsonyi énekmért fekszel jászolban, ég királya?Visszasírsz az éhes barikára.Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt:mégis itt rídogálsz, állatok közt.

bölcs bocik szájának langy fuvalmajobb tán mint csillag-űr szele volna?Jobb talán a puha széna-alom,mint a magas égi birodalom?

Istálló párája, jobb az neked,mint gazdag nárdusok és kenetek?Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt:kezed csak bús anyád melléért nyúlt...

becsesnek láttad te e földi testkoldusruháját, hogy fölvetted ezt?s nem vélted rossznak a zord életet?te, kiről zengjük hogy „megszületett”!

Szeress hát minket is, koldusokat!Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat.csengess éjünkön át, s csillantsd elénktörékeny játékunkat, a reményt.

A HónAp verse

Babits Mihály (1883 –1941) költő, író, irodalomtörténész, mű-fordító, a 20. század eleji magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, a Nyugat első nemzedéké-nek tagja.

13 tonna lisztet adományoztak a nemzeti Agrárgazdasági Ka-mara heves megyei gazdálkodói a Katolikus Karitásznak. A fel-ajánlókat Ternyák Csaba egri ér-sek és Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója köszöntötte az Egri Bazilikában.

eger Az adomány átadásakor Székely Zoltán, a kamara me-gyei elnöke úgy fogalmazott: a gazdáknak nemcsak a piros be-tűs napok jelentenek ünnepet, hanem az is, amikor munkájuk eredménye látszik: kel a mag, indul az aratás, s így ez a mai nap is ünnep. A szürke és feke-te hétköznapokon gyakran for-dul a gazda Istenhez, s most há-lából 130 adakozó tört egy dara-bot kenyeréből és nyújtja a rá-szorulóknak. Hozzátette: a Ma-gyarok Kenyere program kere-tében idén 440 tonna liszt, a ta-valyi mennyiség duplája gyűlt össze országosan. A megyében az egri malom 170 mázsát őrölt felajánlásból, ennek egy részét gyermekek kapták, a fennma-radó részt pedig most adják át. Székely Zoltán kiemelte: jövőre biztosan folytatják a programot.

Écsy Gábor, a Katolikus Kari-tász országos igazgatója elmond-ta: hosszú távú program kere-tében segítenek 500 kárpátal-jai családot, többnyire olyano-kat, akik a háború miatt ke-rültek nehéz helyzetbe. 100 te-lepülésre, a családok mellett ingyenkonyhákba, árvaházak-ba jut majd az adomány. Köszö-net és hála ezért a felajánlóknak.

Ternyák Csaba egri érsek úgy fogalmazott: nagyszülei földet műveltek, s innen hozza magá-val a föld szeretetét, a gazdák iránti tiszteletet, melyet a mai nap tovább erősít. A gazdák kü-lönösen közel vannak Istenhez, mert, ha a munkájukon nincsen áldás, kárba veszhet minden. A főpásztor elmondta még: az ado-mányokat a világ 200 országá-ban tevékeny Katolikus Kari-

tász juttatja célba, együttmű-ködve a Református Szeretet-szolgálattal. A Karitász mun-kájáról szólva az érsek kiemel-te: 85 esztendeje működik ha-zánkban, az egyház hivatalos szervezeteként. Az Egri Főegy-házmegyei Karitász az elmúlt évben csaknem 120 ezer rászo-rulón segített adományokkal és pénzzel. A főpásztor emlékez-tetett a borsodi árvízkor nyúj-

tott segítségre is, ahol 560 ott-hont építettek újjá, s a tevékeny szeretet példája ragadósnak bi-zonyult, hiszen később ezek az emberek mentek a vörösiszap-katasztrófa helyszínére segíte-ni. Ternyák Csaba egri érsek Isten áldását kérte a nagylel-kű felajánlókra, s emléklappal köszönte meg a gazdák segítő-készségét.

Bérczessy András

A nap, amikor Jézus születését ünnepeljük

Ternyák Csaba egri érsek és Székely Zoltán a kamara elnöke. A Főpásztor Isten áldását kérte a felajánlókra

13 tonna lisztet adományoztak a Katolikus Karitásznak

Nagylelkű gazdák

Fotó

: ber

án d

ánie

l

sárospAtAk Idén is megrendez-ték az Őszi Szent Erzsébet Napok programsorozatot. A rendezvény november 14-én indult, amikor is Boldog Mária Merkert liturgikus emléknapját tartották. A Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja társalapítója és első rendfőnöke tiszteletére a bazilikában Gubala Róbert sátoraljaújhelyi apát-plé-bános mutatott be szentmisét. A gazdag programsorozat része volt a szerzetesrendeket bemu-tató Megszentelt élet pedagógiá-ja című előadás, melynek kereté-ben a ferences rendet mutatta be Tokár János OFM.

November 17-én kedden, Szent Erzsébet halálának emléknapján szó volt a Katolikus Karitász or-szágos tevékenységéről, mely-ről Écsy Gábor, a Katolikus Kari-tász igazgatója beszélt. A nap má-sik előadója Böjte Csaba ferences szerzetes volt, majd Bosák Nán-dor, a Debrecen-Nyíregyházi Egy-házmegye nyugalmazott püspö-ke mutatott be szentmisét. Nov-

ember 18-án emlékeztek meg a bazilika cím kihirdetésének 8. évfordulójáról, ez alkalomból há-laadó szentmisét is bemutattak.

November 19-e Szent Erzsébet ünnepe a magyar egyházban. Ezt a napot a Szent Erzsébet Katoli-kus Általános Iskola ünnepi prog-ramja tette emlékezetessé. A nap során főegyházmegyei szentség-imádási napot tartottak a bazili-kában. Juhász Ferenc atya, az Eg-ri Főegyházmegye Oktatási Osz-tályának elnöke a Szent Erzsé-bet ereklye Sárospatakra hozata-lának 28. évfordulója alkalmából ünnepi szentmisét mutatott be.

November 23-án hétfőn a Szent Erzsébet felolvasóverseny-nyel folytatódott a program, ame-lyen a kerület egyházi iskolái: az encsiek, a szerencsiek, a sátor-aljaújhelyiek és a sárospatakiak vettek részt a Szent Erzsébet Ház-ban. Az eseménysorozatot aznap este az Árpád-házi Szent Erzsé-bet Történelmi Társaság ünnepi gyűlése zárta.

Szent Erzsébet Napok Sárospatakon

eger Hittanversenyt rendezett november 20-án, immáron har-madik alkalommal az egri And-rássy György Katolikus Közgaz-dasági Középiskola az Egri Fő-egyházmegye fenntartásában működő katolikus általános is-kolák felső tagozatosainak.

Az idén már 18 intézmény képviselte magát. Első helyen a

tenki Szent Imre Katolikus Ál-talános Iskola csapata végzett. Második a Jászberényi Nagy-boldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola, Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, míg harmadik a nagykörüi Petrovay György Katolikus Általános Iskola, AMI és Óvoda lett.

Hittanverseny