2014 - január

Az esztendő

Kerek Isten fája, szép tizenkét ága, szép tizenkét ágán, ötvenkét virága, ötvenkét virágból három aranyalma,

aki kitalálja, hull a virág arra.

Jégbontó hava, január Böjtelő hava, február Kikelet hava, március Szelek hava, április

Ígéret hava, május Napisten hava, június Áldás hava, július Új kenyér hava, augusztus

Földanya hava, szeptember Magvető hava, október Enyészet hava, november Álom hava, december

Magyar hónapnevek

(1) (2) (3) (4) (5) (6)

január Boldogasszony

hava télhó fergeteg hava medvetor hava

február böjtelő hava télutó jégbontó hava szarvastor hava március böjtmás hava tavaszelő kikelet hava bölénytor hava fák hava

április Szent György

hava tavaszhó szelek hava báránytor hava Rügye-zés hava

május pünkösd hava tavaszutó ígéret hava borjútor hava Virág-zó élet hava

június Szent I(st)ván

hava nyárelő hava

Napisten hava gödölyetor hava eper hava

július Szent Jakab hava nyárhó áldás hava tehéntor hava aratás hava augusztus Kisasszony hava nyárutó új kenyér hava Aranyasszony hava bőség hava

szeptember Szent Mihály

hava őszelő Földanya hava tigris hava almaszüret hava

október mindszent hava őszhó magvető hava halak hava begyűjtés hava

november Szent András

hava őszutó enyészet hava disznótor hava

december karácsony hava télelő álom hava Istenfiak hava tárkányok hava

Megjegyzés: Az első oszlop a hónapok mai hivatalos magyar nevét, a második és harmadik a régi magyar irodalomban és kalendáriumokban használt névváltozatokat tartalmazza. A negyedik, ötödik és hatodik névsorai ismereteink szerint sosem volt hivatalosan használatban, forrása az Arvisura. Az Arvisura naptárában a hónapok

hossza eltérő a Gergely-naptárétól, és 13 hónapot tartalmaz, így a fenti táblázat csak közelítő értékeket jelez.

ÉRDEKESSÉG: 1458. január 24.-én a Duna jegén Mátyást királlyá választották. 1001. jan.1.-én Istvánt királlyá koronázzák.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Arvisura

Hogyan lehet kiszámolni a kezünkön, hogy hány napos egy hónap?

A bütykök a kiálló részek a 31 naposak. 1. bütyök január 31 2. bütyök február 28/29 és onnantól 31/30 Illetve a kéz végén, mikor átváltasz a másik kezedre ott 2db 31 napos hónap jön egymás után. július/augusztus

Január

Boldogasszony hava – vízöntő hava - Télhó hava – fergeteg hava (EGYHÁZI) (CSILLAGÁSZATI) ( NÉPI) (ŐSI MAGYAR)

december-télelő, február-télutó

A Gergely-naptárban az év első hónapja, 31 napos. Januárt a régi magyar naptár Boldogasszony havának,

a székelynaptár pedig Fergeteg havának nevezte, a csillagászok Bak-, vagy Vízöntő havaként, a

meteorológusok pedig Télhóként említik. Janus római isten nevéből (aki őrködött a kapukon, bejáratokon

), vagy a latin (ianua) ajtó szóból származik a hónap elnevezése. Janus volt a kezdet és a vég istene.

Előre és hátranéző arccal ábrázolták. Egyszerre látott a jövőbe és a múltba.

„Ebben az újévben minden jót kívánok, Ahová csak lépnek, nyíljanak virágok! Még a hó felett is virág nyiladozzon,

Dalos madár zengjen minden rózsabokron. Minden jó, minden szép legyen mindig bőven,

Szálljon rátok áldás az újesztendőben!”

JELES NAPOK - „nomen est omen”

JANUÁR 1. Szűz Mária Isten anyja ünnepe vagy kiskarácsony napja. jan. 5. Oszlopos Simon – Az evangéliumi 8 boldogság közül (Máté 5,3-12) az önsanyargatást választotta. jan. 6. Vízkereszt vagy Boldizsár v. háromkirályok napja. 20 G+M+B 05 Védő hatású, gonoszűző * Víz, só, kréta, házszentelés. Háromkirály járás. jan. 13. Veronika (Veron- „igaz”, Ikon-„kép”)Jézus keresztútján kendőt nyújtó asszony. jan. 15. Remete Szent Pál- Szt Pál testét Mo-ra hozták. kb. 1263-ban, Pálos rend megalakul Pilisszentkereszten. jan. 18. Piroska – Szt. László királyunk leánya.Piroska vagy Iréne néven II.János bizánci császár felesége.Isztambulban nyugszik. jan. 20. Sebestyén – vadászok,puskások védője. A hitéért lenyilaztatták, de mivel nem halt meg, egy cirkuszba vitték és ott agyonverték. Magyarok Sebőként, németek Bastianként (kéreg alatti héj) hívják. jan. 21 Ágnes – szűzies. Jegyesek, ifjú leányok védője jan. 22. Vince – „győzedelmes”- a szőlősgazdák védője. (Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince.) jan. 25. Pál fordulása Saulból (Krisztus ellensége )Pál apostol lesz. (A damaszkuszi úton megjelenik neki a feltámadott Krisztus.) Fordul az időjárás, fordul a világ is. Itt van a tél fele.

Pálfordulás, ha tiszta, Bőven terem mező, búza.

Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll, Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.

Pál fordulása – fél tél elmúlása. Pál fordulása – fél tél, fél kenyér.

Januárban született magyar hírességek

Petőfi Sándor - költő, forradalmár 1823. január 1.

Bocskai István – Erdély és Magyarország fejedelme 1557. január 1.

Fazekas Mihály – A lúdas Matyi írója, költő, botanikus 1766. január 6.

Madách Imre - Az ember tragédiája írója 1823. január 21.

... és még sokan mások.

A NAPTÁR ÉS A NÉPHAGYOMÁNY

Az ember a természeti lét körülményei között megalkotta az első IDŐSZÁMÍTÁSI rendszert. Ekkor az idő még nem folyamat, hanem két időpont közötti távolság. Még nem a napokat számolják, hanem a reggel, este, tél stb. váltakozását. A NAP, A HOLD és a CSILLAGOK járása szabta meg az élet kereteit, az életfeltételeket. Az évszakok körforgása az ú.n. „ÉGI MOZGÁS” egymáshoz viszonyításával háromféle mozgást külömböztettek meg:

A FÖLD TENGELYE KÖRÜLI FORGÁS – 1 nap A HOLD FÖLD körüli keringésének és fényváltozásának Időtartama – 1 hónap.

A FÖLD NAP KÖRÜLI ÚTJA – 1 év

A természet így megfigyelt körforgásában tehát az esztendő a legkisebb egység. Az esztendő periodikus járásához igazodó szokások később törvénnyé váltak a falu életében.

Ünnepkörök és jeles napok alakulnak ki. Az első naptár a római volt. 10 hónappal (márc.-dec.) A hónapok csillagászati nevét a mezopotámiai csillagászok határozták meg a NAP pályáját szegélyező csillagképek segítségével. (Kr.e. 7.sz.) ÉRDEKESSÉG: 1458. január 24.-én a Duna jegén Mátyást Királlyá választották. 1001. jan.1.-én Istvánt királlyá koronázzák.

Januári csíziók: (csízió = tenivalók, megfigyelések) „Vízöntő havában nyárra hordj jeget, ha a tél nagy. (Régen hűtőszekrény hiányában verembe rakták a jeget.) A víz-vevő csatornára vigyázz, bé ne zárja fagy.Trágyázz, vadássz, búzát forgass. Égett bort s olajt le csorgass, Száraz ágakat le nyess. Tűzre, másra fákat mess!” Szőlőbe, ugarra most hord ki a trágyát, tisztogasd az eltett zöldség s krumpli ágyát. „Csillagra ha ki néz, ím illy látást vészen:Villanás, mennydörgés nem igen sok lészen. Napfény is kárt nem sokat tészen.”

A hónap meséi (ajánlás)

A prücsök krajcárkája , Kacor király , A három kívánság , A nagyot mondó legény , A só , Az égig érő paszuly

A hónap népdala ( Dunántúl)

Télen nagyon hideg van, Nyáron nagyon meleg van, Soha sincs jó idő, Mindig esik az eső.

Esik eső, fúj a szél, Hull a fáról a levél, Káromkodik a juhász, Hogy a nyája széjjelmász.

Erre kakas, erre tyúk, Erre van a gyalogút, Erre ki, arra be, Arra kanyarodjunk be.

Miért tetejetlen fa?

Kis regös hírmondónkat azért neveztem el így, mert ez a szó jellemzi legjobban a világunkat, népi kultúránkat, és a saját életünket is. Nem tudjuk, hogy mikor érünk el a csúcsára, s azt

sem tudjuk, hogy sikerül-e feladatunkat teljesíteni melyet születésünkkor felvállaltunk, de a

lehetőségünk meg van mindenre. Csupán annyi a dolgunk, hogy bátran elinduljunk szerencsét próbálni Számtalan csodát fogunk megélni, sokan fognak segíteni utunkon, s ha néha kicsit vissza is csúszunk, érdemes újra elindulni. Tovább, a megismerés útján. Aki nem hiszi, járjon utána!

Minden ember egy külön kis világ, Szeresd és tiszteld a másik világát,

És ne feledd: A sok kicsi alkotja

Az egész mindenséget.

A SZERETET Nap, amely bevilágítja lelkünk egyik felét,

A BARÁTSÁG Hold, amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét.

A NAP és a HOLD mindannyiunk számára fénylik..

Az égig érő fák (tetejetlen fa) egy varázslatos, paradicsomi kert közepében nőnek, amely a világ közepe, lelkünk középpontja. A kert közepére nőtt „égig érő fa” a világ tengelyének, személyiségünk állandóságának, folytonosságának, s egyben fejlődésének szimbóluma. Lélektani megközelítésből a fa a személyiség tükörképe, fejlődésének szimbóluma (C. G. Jung). Az égig érő fát „lélekfának” is nevezik a folklórban. Az alvilágban, a tudattalanban, az ősmúltban gyökeredzik, törzse a személyes életút, lombkoronája a tudat területét idézi meg. Ágai legtöbbször az ég hét rétegén mennek át. A hős feladata a három, hét, vagy kilenc réteg megmászása, vagy a tetejükre ugratás. Ezek a rétegek a személyiség, ill. tudat fejlődésének lehetséges szintjeire is utalnak.

A lét örök körforgásában a fa az összekötő az anyagi és szellemi minőség, a föld és az ég, a horizontális és a vertikális dimenzió között. A fa tetején élő királylányhoz vezető út voltaképpen egy olyan belső utazás, amely által a hős saját lelki mélységeit ismerheti meg.

A hős személyiségének fejlődéséhez kapcsolódóan a fa, apa és anya szimbólum is, hiszen a fában ősidők óta az anyát és apát tisztelték, így a fa az isteni szülőpár archetípusa. A világfa tetején legtöbbször sas alakjában a főisten, ill. annak árnyékrésze, az alsó és felső világ között közlekedő sárkány található, magában a világfában pedig az anyaistennők laknak. A hős útja ezen szülőarchetípusok között vezet felfelé egy magasabb szinten lévő világba, ahol – a destruktív erőket legyőzve – az aranyszőrű paripában önmaga lényegére lel...

(Antalfai Márta: Lelki fejlődésünk dimenziói „Az égig érő fa” című Benedek Elek mesében)