2014 a szaBadság ünnePe - Polishcosmetics.pl · Az újabb kompromisszumok után, 1989. február 6-án elkezdték a kerekasztal-tárgyalásokat, amelyen a három fő társadalmi

A nAPI gAzDAság MeLLÉKLeTe · 2013. novemberA nAPI gAzDAság MeLLÉKLeTe · 2013. novemberA nAPI gAzDAság MeLLÉKLeTe

Lengyelország

2014 a szaBadság ünnePe

a n a p i g a z d a s á g m e l l é k l e t e • LengyeLország • 2013. november 3

K özeleg Lengyelország 1918-ban visz-szanyert függetlenségének következő évfordulója. Nagy örömmel ajánlom fi gyelmükbe a Napi Gazdasággal közö-

sen összeállított , legújabb mellékletünket, amelyet ebből az alkalomból, november 11-e, a Függetlenség Nemzeti Ünnepe előtt jelentetünk meg. Kivételes pillanatban vehetik kézbe ezt a kiadványt, hiszen az előtt ünk álló, 2014-es évben több, összegzésre, vitára és értékelésre módot adó évfordulóról is meg-emlékezünk.

Huszonöt éve lesz annak, hogy 1989-ben ismét visszaszereztük szabadságunkat. Az évforduló kap-csán a Lengyel Köztársaság elnöke, Bronisław Komorowski 2014-et a Szabadság Évévé nyilvání-tott a. Itt adjuk közre az ebből az alkalomból küldött üzenetét, hiszen ez a jubileum nem csak a lengye-lek számára nagy jelentőségű. Mindössze, és már, huszonöt év telt el! Ez idő alatt bizonyított uk, hogy tudunk élni a szabadsággal. Megvalósított uk poli-tikai céljainkat: a NATO tagjai vagyunk – jövőre már tizenöt éves lesz a tagságunk – és az Európai Unió közösségéhez tartozunk. Az uniós csatla-kozás óta eltelt tíz évet Piotr Serafi n Európa-ügyi államtitkár összegzi nagyon személyes hangvételű cikkében. A visegrádi együtt működést is erősítjük,

amelynek a 2012/2013-as lengyel elnökség új len-dületet adott – ez róla az egyhangú vélemény –, s amely egyre hatékonyabb eszköze annak, hogy a visegrádi partnerek érvényesíteni tudják közös, re-gionális érdekeiket. A lengyelek ma büszkék lehet-nek mindarra, amit elértek, bár gondokból nálunk sincs hiány. Ugyanakkor meggyőzőek gazdasági eredményeink, különösen ha fi gyelembe vesszük, hogy a gazdasági válság még mindig nem ért véget. Lengyelország presztízse növekszik, és nemzetkö-zi pozíciója is erősödik. Az emlékezetes 1989-es évet a lengyel államfő mellett a lengyel és a magyar külügyminiszter, Radosław Sikorski és Martonyi János is megidézi, s többen azok közül, akik Len-gyelország barátaiként akkoriban a lengyel-ma-gyar szolidaritásba bekapcsolódtak.

Kiadványunkban kiemelt helyet kaptak a gaz-dasági témák. Szerett ünk volna minél több aktu-ális információt megosztani a lengyel gazdaság sikereiről és a kihívásokról, a régiós tervekről, de a Magyarországgal folytatott együtt működés je-lenéről és a vele kapcsolatos kilátásokról is. Erről ír Janusz Piechociński miniszterelnök-helyett es, gazdasági miniszter, és erről szólnak más tárcák, valamint fontos gazdasági intézmények – például a varsói tőzsde – képviselői. Arra törekedtünk, hogy

• ügyvezető igazgató: Keresztesi Péter • lapigazgató: Madarász János • olvasószerkesztők: Csehiné Bánhalmi Andrea, Pajor Péter• tördelőszerkesztő: Dupka Zsolt • képszerkesztő: Koncz György

• nyomás: Pauker Nyomdaipari Kft. • felelős vezető: Vértes Gábor ügyvezető igazgató• megjelenik a Napi Gazdaság mellékleteként • A céges írásokat a cégek szponzorálják. kiadja a Napi Gazdaság Kiadó Kft. a lap bármely részének másolásával és terjesztésével

kapcsolatos minden jog fenntartva. tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül.

napi

gazd

aság

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

minél több, a lengyel gazdaság kondícióját tükröző érdekességgel ismertessük meg Önöket.

A jövőbe tekintünk, és hiszünk a közös eu-rópai távlatban, de nem feledkezünk meg törté-nelmünkről sem. 2014-ben fontos évfordulókra emlékezünk: a II. világháború kitörésének 75. év-fordulójára, a lengyel történelem szörnyű idejére, amelyből kitündöklik a lengyel–magyar barátság egy rendkívüli fejezete: több mint százezer lengyel menekült magyarországi befogadása 1939 őszén. Ehhez az évfordulóhoz köthető Jan Karski szemé-lye is, akinek alakját a 2014-es évben sokfélekép-pen igyekszünk majd bemutatni Magyarországon. Hetven éve lesz, hogy kirobbant a varsói felkelés, amelyet még mindig a lengyel történelem begyógy-ulatlan sebének érzünk. S az I. világháború kitöré-se is századik évfordulójához érkezik – ez az első globális konfl iktus, amely után már semmi nem úgy volt, mint rég, s amelynek következményeként Lengyelország visszanyerte függetlenségét.

Szerett ünk volna sokszínű kiadványt összeállíta-ni. Ezért jutott benne kitüntetett hely a kultúrának, ezen belül a 2014-ben fennállásának 75. jubileumát ünneplő Lengyel Intézetnek, amely ma magyar vendégei körében legalább akkora érdeklődésnek és elismerésnek örvend, mint indulásakor. A mel-lékletben két gyönyörű lengyel város, Bydgoszcz és Łódź is bemutatkozik, és várja a kirándulni, illetve befektetni vágyó magyar látogatókat. Mindkét nagyvárosban működik tiszteletbeli magyar konzu-látus, ami megkönnyítheti a kapcsolatépítést.

Bízom benne, hogy a kiadvány Lengyelország még jobb megismerésére ösztönzi majd Önöket, és elláto-gatnak országunkba. Higgyék el, érdemes! A Lengyel Idegenforgalmi Képviselet ajánlata csak ízelítő az él-ményekből, amelyek nálunk várnak Önökre :)

Engedjék meg, hogy végezetül fi gyelmükbe ajánljam nagykövetségünk honlapját, Facebook- és Twitt er-profi lját: (budapest.mfa.gov.pl, htt ps://www.facebook.com/lengyelnagykovetseg , www.twitt er.com/PLinHungary), valamint a Lengyel Intézet (www.lengyelintezet.hu, htt ps://www.facebook.com/lengyel.intezet) és a Keres-kedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály (budapest.trade.gov.pl) webes elérhetőségeit is.

Tartalmas olvasást kívánok!Roman Kowalski,•

a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete

A borítón: a korszak legismertebb plakátja. Tomasz Sarnecki, a varsói Képzőművészeti Akadémia akkori hallgatójának műve, amely 1989. június 4-én hajnalban lepte el Varsó utcáit. Gary Cooper látható rajta a híres, Délidő című western seriff szerepében, a hátt érben a feliratt al, szó szerinti fordításban: „Szolidaritás. Pontban délben. 1989. június 4.” Kezében szavazólap, a mellényén ott a Szolidaritás jelvénye. A művész így idézi fel az akkori időket: „Négy, kézzel gyártott példányom volt a plakátból, és azért ki-lincseltem, hogy valaki végre kinyomtassa… kezdetben teljesen esélytelennek tűnt az egész. Mindenki, aki a potenciális megrendelő és a nyomda között közvetített , és döntési helyzetben volt, csak ingatt a a fejét, és meg volt róla győződve, hogy »ez nem megy át«, mert »túl konfr ontatív«. De átment, és pont így íródik a történelem!”

2013. november • LengyeLország • a n a p i g a z d a s á g m e l l é k l e t e4 a n a p i g a z d a s á g m e l l é k l e t e • LengyeLország • 2013. november 5

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

Varsó, 2013. október 11.

1989. június 4-én kezdődött Lengyelországban az az óriási és szerencsés vállalkozás, ami a rendszerváltozáshoz vezetett. Történelmünk egyik legnagyobb győzelmét arattuk. Az urnáknál, szavazólapokkal, vér nélkül döntöttük meg a kommunizmust.

1989. június 4-én kapták vissza a kelet-közép-európai államok a teljes szuverenitás reményét. A szolidaritás és a bátorság győzedel-meskedett a kétség és a politikai magárahagyottság felett. Ez volt a teljes európai egységhez vezető út kezdete. A lengyel győzelem adta az ösztönzést a változáshoz más országokban, köztük Magyarországon is, a kontinens ezen részében.

Szabadságküzdelmünket sikerrel zártuk. Óvjuk ezt a szabadságot és tegyünk érte! Törekedjünk a civil társadalmak és demokratikus jogállamaink megerősítésére!

A lengyel szabadság közös ünneplésére hívom a lengyeleket szerte a világon és minden barátunkat a határainkon túl. Szeretném, ha a világ úgy ismerné meg a lengyeleket, mint egy szabad, a saját szabadságukat megbecsülő emberek alkotta nemzetet, amely másokat is segít a szabadság elérésének rögös útján.

Június 4-én tartsunk össze mindannyian Lengyelországban, egész Európában és a világon, és ünnepeljük meg együtt ezt a nagy sikert!

Bronisław Komorowski, a Lengyel Köztársaság elnöke

A rendszerváltás útja

T öbb mint harminc évvel ezelőtt, 1980 augusztusában az országos sztrájkhul-lám következtében a pártvezetés arra kényszerült Lengyelországban, hogy

kompromisszumot kössön a munkásokkal. Ezzel pedig az ország megtette az első lépést a változás felé. A megállapodás értelmében Lech Wałęsával az élén létrejöhetett a Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezet. A Szolidaritás közel tízmillió tagot tö-mörítő szervezetté vált, és ez volt az első legális kelet-európai ellenzéki mozgalom. Eleinte bér- és szociális követelésekkel léptek fel, ám hamarosan világossá vált, hogy mélyreható gazdasági reformok nélkül le-hetetlen megoldani a társadalmi problémákat.

A szakszervezet követelni kezdte a termelés irányí-tásának és az elosztás ellenőrzésének jogát. A centrali-zált gazdasággal szemben a munkástanácsokra épülő vállalati önigazgatásban látták a piaci egyensúly hely-reállításának garanciáját. A Szolidaritás részéről ter-mészetes módon merült fel, hogy az önkormányzást a legfelsőbb szintig meg kell valósítani, tehát a Szejm- és a tanácsi választásokat is demokratikus úton kell le-bonyolítani. Úgy látták, hogy demokrácia nélkül nem lehetséges valós gazdasági reform sem.

A demokratikus törekvéseknek 1981. decem-ber 13-án a hadiállapot bevezetésével Wojciech Jaruzelski vetett véget. A hadiállapot és az utána kö-vetkező időszak számos áldozatot követelt. A leghír-hedtebb eset kétségkívül Jerzy Popiełuszko atya meg-gyilkolása volt. Ez hűen tükrözte a rendszer erkölcsi csődjét a társadalom szemében. A lengyel társadalom azonban nem tört meg, a mintegy tízezer embert érintő internálások, az elbocsátások és a tömeges emigráció ellenére viszonylag gyorsan szerveződött újjá a „földalatti” mozgalom. A különböző illegális csoportok között ugyan állandó vita folyt a harc to-vábbi formáiról, illetve a célokról, de egyre inkább erősödtek a függetlenségi eszmék, előtérbe került az állami szuverenitás kérdése. Nem véletlen, hogy virágzásnak indult az illegális szamizdat kiadványok készítése és terjesztése. A hatalom részéről nem került sor a beígért gazdasági reformra sem, lényegében csak egy drasztikus áremelést hajtottak végre 1982. január 1-jén. A hivatalos adatok szerint a reáljövedelem egy év alatt 32 százalékkal esett, és tetézte a gondokat, hogy a hadiállapot miatt megromlott Lengyelország nemzetközi megítélése. Egyes élelmiszerek és iparcik-kek esetében állandósult a hiány, a költségvetés pedig ezt követően évről évre deficites volt. Mindez újabb társadalmi robbanással fenyegetett, a vezetésnek be kellett látnia, hogy a társadalom támogatása nélkül nem képes a gazdasági reformokat végrehajtani, de a Nyugat felé is gesztust kellett tennie azért, hogy a korábban bevezetett gazdasági szankciókat feloldják. Lech Wałęsa ráadásul megkapta a Nobel-békedíjat, így már őt sem lehetett tovább teljesen elszigetelni. A változásokhoz a végső lökést végül a szovjetunióbeli változások adták meg, Mihail Gorbacsov hatalomra jutása után 1985-ben kiderült, hogy a peresztrojka (átépítés) és a glasznoszty (nyilvánosság) programja egy olyan demokratizálási kísérlet, amely érinti a töb-bi szocialista országot is.

A lengyel vezetés 1986. szeptember 11-én így am-nesztiát hirdetett, ez volt a feltétele az ország IMF-tagságának. Nem sokkal később Wałęsa tíz ellenzéki értelmiségi társaságában levelet írt Ronald Reagan elnöknek a Lengyelországgal szembeni gazdasági szankciók feloldása érdekében. Ezután a vezetés újra − immár harmadik alkalommal − meghívta II. János Pál pápát Lengyelországba, a zarándoklatot több mil-lióan kísérték végig, s jelentős hatása volt a lakosság apátiából való felébredésében.

Az egyensúlyi problémák miatt 1988. január else-jén újabb áremeléseket jelentettek be. A reakció újra számtalan sztrájk volt, amelyeket a hatalom a rendőr-ség segítségével szétvert. Az év augusztusának dere-kán azonban elindult a láncreakció − a bányászoktól a hajógyáriakig egymás után sorra tették le a munkát. A pártvezetés belátta, hogy két lehetősége van: vagy a tárgyalások megkezdése, vagy a rendkívüli állapot kihirdetése. A vezetésben hosszas viták után a tár-gyalásos politika hívei kerültek többségbe, így döntés született annak megkezdéséről, amelyre Moszkva is áldását adta. Az első találkozót Czesław Kiszczak bel-ügyminiszter és Lech Wałęsa között 1988. augusztus 31-én, a Varsó melletti Magdalenkában lévő belügyi villában bonyolították le. Az itt folytatott megbeszé-lések hamarosan állandóvá váltak. A tárgyalások megkezdésének mindkét fél részéről volt feltétele, a párt követelte a sztrájkok azonnali beszüntetését, a Szolidaritás pedig a szervezet legalizálását.

Az újabb kompromisszumok után, 1989. február 6-án elkezdték a kerekasztal-tárgyalásokat, amelyen a három fő társadalmi erő: a párt és szövetségesei, a

Szolidaritás, valamint a katolikus egyház képviselői vettek részt. A felek április elején megállapodtak a politikai átalakulás főbb kérdéseiben, a kompro-misszum nem jelentett hosszú távú programot, csupán aktuális kérdésekkel foglalkozott. Ennek eredményeképpen viszont 1989. június 4-ére és jú-nius 18-ára kiírták az első részben szabad Szejm- és szenátusi választásokat, amelyen a Szolidaritás el-söprő győzelmet aratott. Az viszont már egy újabb megállapodás kérdése volt, hogy ki legyen az első államfő. Adam Michnik ellenzéki vezető kezde-ményezésére Jaruzelski megválasztásáért cserébe a Szolidaritás követelte a miniszterelnöki posztot. Mi-után egyetlen szavazattöbbséggel államfővé válasz-tották Jaruzelskit, a Rakowski-kormány lemondott, és 1989. augusztus 25-én Tadeusz Mazowiecki ve-hette át a kormányzást, aki így lett Kelet-Európában 1947 óta az első nem kommunista miniszterelnök.

Eközben már zajlott a gazdaság liberalizálása, hi-szen még a Rakowski-kormány idején megkezdődött a privatizáció és az árliberalizáció. A Mazowiecki-kormány egy olyan hiperinflációs időszakban vette át a kormányrudat, ahonnan már nem volt visszaút a Szo-lidaritás eredeti, önigazgatásra épülő programjától. Ez-zel együtt az új kormány erre már nem is törekedett, és december 30-án elfogadta a „Balcerowicz-terv” néven elhíresült sokkterápia-programot. A terv a liberális piacgazdaság azonnali, átmenet nélküli bevezetését tartalmazta, így ezzel a politikai rendszerváltás után a gazdasági rendszerváltás kérdése is eldőlt.

Mitrovits Miklós•

Andrzej Wajda Lech Wałęsáról készített Wałęsa. Reményember című filmje indulhat 2014-ben az Oscar-díjért is. Az alkotás A márványember és a Vasember után Wajda filmes trilógiájának utolsó darabja, amelynek középpontjában az igazságtalanságok ellen folytatott emberi küzdelem áll.

„Ha 1989-re gondolok, felidézem azokat a »daliásidőket«, amikor a lengyelek és a magyarok világ-

történelmet írtak: ha akkor nem élünk a pillanatnyi alkalommal a rendszer megváltoztatására, még ma is kommunizmusban élnénk és tartana a hidegháború.”

Jeszenszky Géza,volt külügyminiszter, az MDF alapítója

RobeRt WięckieWicz, AndRzej WAjdA WAłęsA. ReményembeR (2013) című filmjének főszeReplője. forrás: Akson stUdio sp. z o.o.

Visszaemlékezések 1989

„1989. június 4. a szabadság és a vér nélküli lengyel győzelem nagy napja volt. Ekkor vált

Lengyelország a demokratikus átalakulás folyamatának zászlóvivőjévé a régióban. A választások idején Angolában voltam, ahol újságíróként az antikommunista UNITA

partizánjait kísértem a polgárháború egyik utolsó összecsapása során. A rádióból tudtam meg, hogy a Szolidari-tás mindent megnyert, amit megnyerhetett. Eltűnődtem: mit keresek

én Afrika közepén? Néhány hét múlva már otthon voltam…”Radosław Sikorski,

a Lengyel Köztársaság külügyminisztere

„1989 számomra, ahogy sok más ember számára is, az Annus Mirabilis. Há-rom kulcsfontosságú esemény jut mindig eszembe. 1989 januárja végén Pozsgay

Imre kimondta, hogy 1956. október 23-án népfölkelés volt. Ezután világossá vált, hogy a rendszernek vége van. Azt persze nem tudtuk akkor még, hogy mi

jön utána. De Pozsgay Imrének ebből a kijelentéséből, hogy 1956 nem ellenforra-dalom volt, egyenesen következett az is, hogy a Kádár-rendszer illegitim. Aztán

jött július 16., Nagy Imre újratemetése, amikor is egy akkor még viszonylag ismeretlen fiatal politikus, Orbán Viktor általánosan elítélte a kommunizmust és követelte a szovjet

csapatok kivonulását. És ugyancsak ebben az évben, október 23-án az emberek szinte minden településen megemlékeztek a mártírokról és kikiáltottuk a köztársaságot is. Ez az év a békés forradalom éve volt.”

Martonyi János, Magyarország külügyminisztere

Visszaemlékezések 1989 Visszaemlékezések 1989


H áromnegyed évszázad az ezeréves lengyel− magyar kapcsolatok törté-netéhez mérten nem nagy idő. Azon-ban ha figyelembe vesszük a XX.

századi történelem viharos időszakát, a politikai, társadalmi, gazdasági rendszerek változását, akkor a budapesti Lengyel Intézet egy kivételesen szilárd intézmény. Az idők tanúja.

Az út idáig...Az első kulturális egyezményt 1934-ben írta

alá a független Lengyel Köztársaság és a Magyar Királyság, ennek nyomán kezdte meg hivatalos működését 1939. május 24-én a budapesti Lengyel Intézet. Ez volt a második, a lengyel kultúra külföldi promóciójáért felelős központ a világon, egyúttal az első a budapesti külföldi intézetek sorában. Az intézet a magyar hatóságok toleráns hozzáállásának köszönhetően a háború ellenére sem függesztette fel tevékenységét, egészen Magyarország a náci Németország általi megszállásáig működött, amire nem volt példa egyetlen más európai államban sem.

75 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a budapesti Lengyel IntézetA 2010-es chopin-év AlkAlmából

A nAgymező UtcA és Az AndRássy út keReszteződésének egy jáRdAszAkAszát

zongoRAklAviAtúRává változtAttUk

Kedves Barátaink!Büszkék vagyunk a budapesti Lengyel Intézet hosszú és gazdag történetére. Arra, hogy még a nehéz történelmi

időkben is a lengyel kultúra magyarországi oltalmazója maradt. Hogy a II. világháború alatt védelmet és támoga-tást nyújtott a lengyel menekülteknek, s hogy fontos érintkezési pont lehetett a lengyel kultúra és a magyar ellenzék között. Büszkék vagyunk arra, hogy intézményünk mindig is a barátságról és a szabadságról folytatott parázs viták színhelye, a magyar–lengyel kapcsolatok szimbóluma volt. A Lengyel Intézet egyedül, hűséges magyar barátai nélkül azonban bizonyára nem tudta volna betölteni ezt a szerepet. Ezért jubileumunk évében, 2014-ben mindenekelőtt Önöknek szeretnénk köszönetet mondani. Szeretnénk, ha ez az örömteli évforduló nemcsak az emlékezésre, a múlt-ba tekintésre adna alkalmat, de egyúttal arra is ösztönözne minket, hogy tovább keressük a két kultúra, a lengyelek és a magyarok közti jövőbeli párbeszéd lehetséges új, kreatív formáit.

Katarzyna Sitko, • a budapesti Lengyel Intézet igazgatója

miVel foglalkozik a len gyel intézet?

veket, szótárt, sőt folyóiratot szerkesztett Rocznik Polski (Lengyel Évkönyv) címmel, valamint a Wyższe Studium Społeczne dla Uchodźców (Fel-sőfokú Társadalmi Tanulmányok Menekülteknek) révén, melynek egyik előadója Stanisław Vincenz, a kiváló író, esszéista volt, gondoskodott a lengyel me-nekültek továbbképzéséről is.

A lengyel kultúra népszerűsítésével a háború előtti Lengyel Intézet közvetlen örököseként 1951-től a Lengyel Olvasóterem foglalkozott. Egy évvel később már elindultak a lengyel nyelvtanfolyam-ok, amelyek Varsányi István vezető nyelvtanár karizmatikus személyének köszönhetően rövid idő alatt rendkívül népszerűvé váltak. Becslések szerint „Pista bácsi” több mint harminc év alatt mintegy 17 ezer diákot avatott be a lengyel nyelv rejtelmeibe.

Az intézmény 1964-ben az Andrássy út és a Nagymező utca kereszteződésében található épü-letbe helyezte át székhelyét, s ennek a központi elhelyezkedésnek köszönhetően a budapesti kul-

turális élet még fontosabb tényezőjévé válhatott. Ebben az időben Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ néven kezdte meg működését és számos szimpóziumot, vitadélutánt, kiállítást, találkozót szervezett.

A központ mellett Polonisták Klubja és színjátszó kör is működött. Sok magyar ismerhette meg köze-lebbről Lengyelországot, mint ahogy sokan idézhet-ték fel régi emlékeiket a központban működő lengyel boltnak köszönhetően is, ahol lengyel kézműves

termékeket, könyveket, klasszikus és könnyűzenei kiadványokat, dzsesszlemezeket árultak.

A rendszerváltás óta a lengyel−magyar kulturális kapcsolatokat kormányközi szinten szabályozzák a kulturális együttműködésről (1992) és a kulturális intézetekről (1998) szóló egyezmények, amelyek öt-évente kerülnek meghosszabbításra (legutóbb most júniusban). A Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ 1994-ben ismét felvette a korábbi Lengyel Intézet nevet, és a nagy népszerűségnek örvendő lengyel bolt lassan átadta helyét a kortárs művésze-tek galériájának. A Lengyel Intézet és a Platán Galé-ria ma fontos pontok Magyarország kulturális térké-pén. Honlapunkon bővebb tájékoztatást találnak az intézet történetéről és az aktuális eseményekről:

www.lengyelintezet.hu

A budapesti Lengyel Intézet története, sorsa, működése a sokat emlegetett lengyel−magyar barátság kézzelfogható bizonyítéka, amelynek sikerült kiállnia az idő próbáját. A jövőbeli feladata nem pusztán ennek az értékes hagyománynak az ápolása, de annak új tartalmakkal való gazdagítása − a fiatal nemzedék elvárásainak és szükség-leteinek megfelelően, a folyton változó idők tevékeny szemtanújaként.

Az intézet a lengyel kultúrát mutatja be a maga sokszínűségében a magyar közönség-nek, nemcsak a székhelyén, de számos más helyszínen is, túlnyomó részben magyar partnerekkel együttműködve. A program-kínálatban szinte minden kulturális terület képviselteti magát a képzőművészettől kezdve a színházon, filmen, zenén, táncon, irodalmon, építészeten át egészen a tudo-mányos, oktatási vagy egyéb társadalmi jellegű, civil kezdeményezésekig. Többek között koncerteket, filmszemléket, zenei fesztiválokat szerveznek, miközben lengyel műfordítások, irodalmi, zenei kiadványok létrejöttét is támogatják. A Platán Galéria terében a kortárs lengyel művészet kiemel-kedő alkotóit és alkotásait mutatják be.

A Lengyel Intézet standjával találkozhatunk vásárokon, nyelvi, külföldi tanulmányokat nép-szerűsítő börzéken is. Igyekeznek hozzájárulni

lengyel tájékoztAtó és kUltURális központ, 1964. júniUs – nAgy népszeRűségnek öRvend A lengyel tengeR hete című pRogRAm

a tudományos kapcsolatok fejlődéséhez és el-mélyítéséhez, tájékoztatást nyújtanak az aktuális ösztöndíj-lehetőségekről. Történelmi vetélkedő-ket, műfordítói, képzőművészeti pályázatokat, versenyeket hirdetnek középiskolás diákoknak és egyetemi hallgatóknak egyaránt és támogatják a felsőoktatásban működő lengyel szakokat, lengyel nyelvi lektorátusokat. A Lengyel Intézet székhelyén félévente minden szinten nagy nép-szerűségnek örvendő lengyel nyelvkurzusokat indítanak, és kínálatukban időről időre ifjúsági és gyerekrendezvények, különleges családi programok is szerepelnek. Évente átlagosan 100 projektben vesznek részt, aminek következtében a lengyel kultúra híre rengeteg emberhez eljut.

érdekességek7000 − ennyi könyv található a Lengyel Intézet

könyvtárának gyűjteményében17 000 − ennyien vettek részt a Varsányi István

által vezetett lengyel nyelvtanfolyamokon 1952 és 1981 között

120 − ennyien vesznek részt ma a Lengyel Intézet által szervezett nyelvtanfolyamokon

100 − ennyi kulturális, tudományos, közművelődési vagy oktatási projektben vesz részt évente a Lengyel Intézet

60 000 − ennyi látogatója volt 2013-ban a Lengyel Intézet honlapjának

2500 − ennyien szeretik a Lengyel Intézetet a Facebookon

9 − ennyi munkatársa van a Lengyel Intézetnek

A budapesti Lengyel Intézet számára 2014-ben az egyik legfontosabb esemény fennállásának 75. évfordulója lesz, ráadásul a Nagymező utcai székhelyen ötven éve működnek megszakítás nélkül. Ebből az alkalomból különlegesen színes programsorozattal, irodalmi, zenei, színházi és filmes rendezvények-kel várják a látogatókat, és természetesen sok kiváló lengyel művészt és a kultúra világának prominens képviselőit is vendégül látják majd. Ezenfelül a jövő év azért is jelentős, mert ez a Szabadság Éve. Az országban negyed évszázad telt el azóta, hogy 1989 júniusában sor került a rendszerváltás utáni első demokratikus választásokra. Születésének századik évfordulója alkalmából felidézik a lengyel ellenállás legendás futárának, Jan Karskinak az alakját, de jövőre lesz a varsói felkelés 70. évfordulója is, továbbá megemlékeznek arról, hogy 75 évvel ezelőtt robbant ki a II. világháború, amelynek folyamán lengyel menekültek ezreit fogadta be Magyarország.

internált katonák és civilek segítésében is részt vet-tek, támogatták a menekülttáborokban a kultúra és művelődés ügyét. A Biblioteka Polska (Lengyel Könyvtár) több mint 80 kötetes kiadványsoroza-tában lengyel irodalmi remekműveket jelentettek meg, de az intézet adott ki lengyel nyelvtanköny-

A Lengyel Intézet 1939−1944 között így egy oázis szerepét töltötte be, ahol a lengyel emigráció szel-lemi vezetői és az irodalmi, kulturális és művészeti élet jeles képviselői találkozhattak.

Az 1939-es szeptemberi megszállás utáni nehéz időszakban az intézet dolgozói a Magyarországra

nAgymező UtcA 15.: 1964 ótA ezen A címen tAlálhAtó A lengyel intézet székhelye


Varsói felkelés − szabad LengyelországA z úgynevezett W órában, 1944. augusztus 1-jén vette kezdetét a varsói felkelés,

az ország XX. századi történelmének egyik legfontosabb eseménye. A lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa, AK) és más csapatok harcba szálltak a függet-lenségért. A német túlerő és a szovjetek ellenséges közönye ellenére a gyengén

felszerelt felkelők több mint két hónapon keresztül odaadóan harcoltak a náci Németország totalitárius harci gépezete ellen. A 63 napos harc közben a lengyeleknek a város jelentős ré-szét sikerült elfoglalniuk, komoly veszteséget okozva az ellenségnek. Sajnos azonban Sztálin döntése a szovjet offenzíva visszatartásáról, valamint a Visztula keleti partjáról érkező min-dennemű segítség megtagadása következtében a lengyel hatóságok kapituláció aláírására kényszerültek.

A felkelés két hónapos időszakában Varsó maga volt a szabad Lengyelország, törvényes hatalommal, közigazgatással, hadsereggel és a független állam egyéb attribútumaival. Mo-dern és demokratikus állam volt − a nehéz harcok szélsőséges körülményei közepette két jogi közlönyt is kiadtak, megteremtve ezzel a jogi keretet az országos civil hatóságoknak, va-lamint előkészítve a háború utáni szabad államrend alapjait. A felkelő Varsóban több mint 100, különböző politikai beállítottságú újság jelent meg, míg a Palladium mozi az eseménye-ket dokumentáló filmhíradókat vetített.

A főváros lakossága nagy lelkesedéssel fogadta a felkelést, hiszen öt év kegyetlen megszál-lás után a város felszabadult. Az utcákon százával jelentek meg a fehér-piros lobogók, a hang-szórókból lengyel dalok szóltak. A varsói civilek páratlan bátorságról tettek tanúbizonyságot, miközben támogatták a harcolókat, bámulatos fegyelemmel szervezték meg a nagyváros életét. Többek között bizottságokat hoztak létre, szociális konyhát üzemeltettek, virágzott a kulturális és a vallási élet, ezek eredményeképpen 1944 augusztusában és szeptemberében Varsó polgári társadalomként működött.

Sajnos a lengyel szabadság nem volt ínyére a két bűnös, totalitárius rezsimnek. Hitler a fel-kelés kirobbanásának hírére parancsba adta Varsó egész lakosságának likvidálását, valamint a város földdel egyenlővé tételét. Ezzel a döntéssel majd egymillió személy életét oltotta ki. A pa-rancsot a gyilkos SS Reinefarth- és Dirlewanger-egységei hajtották végre eleinte nagy alapos-sággal. Varsó Wola kerületén áthaladva, néhány napon belül a kivégzőakciók eredményeképp 40 ezer civilt gyilkoltak le. Sztálin szintén mindent elkövetett, hogy Varsót megfossza a segít-ségtől: visszatartotta az offenzívát, így lehetővé téve, hogy a németek zavartalanul öldököljenek és romboljanak. A nyugati légi segítség rendkívül csekély volt, mivel a szovjetek nem tették le-hetővé szövetséges repülők leszállását saját reptereiken. A Királyi Légierő gépei, melyek a felke-lés segítségére siettek, a dél-olaszországi bázisról úton Lengyelország felé többek között magyar területek felett is átrepültek. Ezek közül két gépet lengyel legénységgel a fedélzetén 1944-ben Bácsbokod (Bács-Kiskun megye) és Szentes (Csongrád megye) környékén lőttek le.

A II. világháború döntő időszakában kirobbant varsói felkelés, Lengyelország függetlensé-gének visszaszerzéséért tett drámai kísérlete, katonai vereséggel végződött. Ez a tény a kezde-tektől vitákat gerjesztett az 1944. augusztus 1-jén megkezdett harcok indokoltságát illetően. A rendkívül élénk és sokszor érzelmi színezetű vita máig tart, azt bizonyítva, hogy Lengyelor-szágban még mindig mennyire aktuális ez a téma. Mindennek ellenére a felkelés szimbolikus jelentőségét senki sem vitatja. Ennek a szabadságért folytatott tragikus küzdelemnek emléke és hagyománya a kommunista propaganda azon törekvését is túlélte, hogy egyszer s mindenkor-ra kitöröltessék a kollektív nemzeti emlékezetből, hiszen mind a demokratikus ellenzék, mind a Szolidaritás számára egyaránt fontos hivatkozási pontot jelentett, egészen a szabadság 1989-ben bekövetkező visszaszerzéséig.

Varsói felkelés múzeuma − a modern történetmesélés úttörőjeA Varsói Felkelés Múzeumát 2004-ben, a felkelés kirobbaná-sának 60. évfordulóján nyitották meg, azoknak a varsóiaknak a tiszteletére, akik a szabad Lengyelországért és fővárosáért harcoltak és vesztették életüket.

A múzeum a háború előtti Varsó valóságába enged bepillantást újszerű módon, multimédiás eszközök felhasználásával létre-hozott belső terével, számos izgalmas kiállítási elemével, mint például a Liberator, a második világháborúban alkalmazott amerikai hadászati nehézbombázó másolata vagy a felkelésben kulcsfontosságú szerepet játszó csatorna. Több mint 1000 mű-tárgy, körülbelül 1000 fotó, film és hangdokumentum eleveníti fel a felkelés kirobbanását megelőző pillanatokat, majd az azt követő történéseket, egészen a fegyverletételig, nyomon követve a felkelők későbbi sorsát is.

A múzeum évi több mint félmillió látogatójának kétharmada 30 év alatti fiatal. Az intézmény munkájában aktívan részt vállalnak a még élő felkelők, valamint mintegy százötven, 14 és 77 év közötti önkéntes, akik csoportokat vezetnek és részt vesznek az oktatási programokban is.

A Varsói Felkelés Múzeuma új irányt adott a történetmesélésnek, amelynek tapasztalatai nyomán ma további korszerű, modern mú-zeumhelyek születhetnek Lengyelországban és más országokban. Megfelelő mennyiségű pozitív lendület és kreativitás a múltat a szórakozás és oktatás élvezetes tárgyává teheti, gondolkodásra és önálló véleményalkotásra késztetve.

Szerettünk volna szabadok lenni és a szabadságot magunknak köszönni.

Jan St. Jankowski (1944. IX. 1.)

„Ha 1989-re gondolok, úgy érzem, egy csoda részese voltam; nem gondoltam, hogy megérem a szovjet rendszer összeomlását, de az első pillanattól nyilván-

való volt az is, hogy a szabadságért folyó harcnak nincsen vége." Kőszeg Ferenc, az SZDSZ alapítója, volt országgyűlési képviselő

A libeRAtoR A második világháboRúbAn AlkAlmAzott AmeRikAi hAdászAti nehézbombázó, A libeRAtoR másolAtA – ezeket A Repülőket küldték A szövetséges hAtAlmAk A hARcoló vARsó segítségéRe. forrás: a varsói felkelés múzeumának Archívuma


Magyarországi kizárólagos képviselet:BUKLIN Techno Kft.1034 Budapest, Tímár u. 34.tel: +361 387-6087


Łódź megye − központi helyen Lengyelországban és Európában

A régió legnagyobb vonzerejét központi fekvése, valamint a benne rejlő gazda-sági, tudományos és kulturális lehetőségek adják. A befektetők számára ked-vező feltételeket jelentenek az üzleti tevékenységet megkönnyítő vállalkozási feltételek, a jól képzett munkaerő, az alacsony foglalkoztatási költségek és a jó infrastruktúra. A megye területén kereszteződik az A1-es és az A2-es − észak–déli, illetve kelet–nyugati irányú − autópálya, így innen könnyű elérni nemcsak Lengyelország többi részét, de egész Európát is. Az a közvetlen vasúti össze-köttetés pedig, amely 2013-ban jött létre Łódź és a kínai Csengtu között, újabb lehetőség a külföldi befektetőknek és a hazai exportőröknek.

A megyében továbbra is jól teljesítenek az olyan, régi hagyományokkal rendel-kező, nagy múltra visszatekintő iparágak, mint a textil- és ruhaipar, az energetikai és élelmiszer-feldolgozó ipar, de a mai, komoly fejlődés előtt álló ágazatok (mecha-tronika, it, ict) hasonlóan jelentős szerepet töltenek be. Sőt Łódź az egyike annak a három lengyelországi régiónak, amelyet bio- és nanotechnológiai kutatásfejlesztési központjai révén biorégiónak is neveznek. A megye előtérbe helyezi a megújuló energiaforrások használatát: jellemző a biogáz, a szél-, a nap- és a geotermikus energia felhasználása. Itt található Európa legnagyobb hagyományos erőműve, va-lamint az az unikálisnak mondható gyógy- és pihenőközpont is, amely a geotermikus erőforrásokra épült.

Łódź évek óta partneri kapcsolatokat ápol Csongrád megyével. A Dél-Ma-gyarországon minden tavasszal megrendezett mezőgazdasági vásáron a lengyelországi partner rendszeresen képviselteti magát. A partnerségi meg-állapodás közös fellépést és tapasztalatcserét feltételez a gazdaság- és a kutatás-fejlesztés promóciója, az agrárfejlesztés segítése, a vállalkozástá-

mogatás, valamint a turizmusfejlesztés terén. Emellett a felek kölcsönösen részt vesznek a partnerrégióban rendezett kiállításokon és vásárokon. Az együttműködés ez utóbbi pontja már csak azért is eredményes, mert Łódź gazdaságában − bár hagyományosan ipari régió − fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság.

A régió 2,5 milliós lakosságának mintegy 36 százaléka, 912 ezer ember falun él. A megye északi és keleti területeit magas szintű agrárkultúra jellem-zi, ahol intenzív mezőgazdasági termelés folyik. Az utóbbi években ráadásul folyamatosan nő az ökológiai művelésű területek, gazdaságok és feldolgozó-üzemek száma is. A legjelentősebb agrárkörzetek és termékeik: a rawai és a skierniewicei járás gyümölcsültetvényei és feldolgozóüzemei (a szomszédos Mazowieckie régiót is beleszámítva ezen a területen található a lengyelországi gyümölcsültetvények 43,4 százaléka); zöldségtermesztés a kutnói, a łęczycei és a sieradzi járásokban; burgonyatermesztés a sieradzi járásban, valamint marha- és sertéstenyésztés az egész megyében. Érdekes-ség, hogy a megye déli járása-iból (Wieluń, Pajęczno) szár-mazik a Lengyelországban termelt torma 70 százaléka.

A versenyképesség növe-lését az innovatív mezőgaz-daság fejlesztésén keresztül − az új technológiáknak az agrártermelésben és az élel-miszeriparban való felhaszná-lásával − képzeli el a megye. Ennek érdekében szorosabbra szeretnék vonni az agrártermelők, a feldolgozók, valamint a kutatóintézetek és a forgalma-zók közti együttműködést. Ezért támogatják az utóbbi években termelői csoportok létrejöttét. Łódź Megye Önkormányzata minden eszközzel segíti a régió gazdasági erejét jelentő vállalkozások működését, többek között vál-lalkozásfejlesztési támogatást nyújt, segíti kapcsolati-együttműködési hálók létrejöttét az élelmiszer-feldolgozó szektorban, illetve az infrastruktúra fej-lesztésén keresztül is növelik a vidék vonzerejét.

Łódź megye azonban nemcsak a gazdaságban, hanem a kultúra, az oktatás és a turizmus terén is nyitott az új ötletekre és az emberekre, így nem túlzás a jövő régiójának nevezni.

Łódź Megye Önkormányzata /Urząd Marszałkowski Województwa Łódzkiego/

90-051 Łódź, al. Piłsudskiego 8.Tel.: +48 42 663 30 01 • Fax.: +48 42/ 663 30 02

E-mail: [email protected]• Web: www.lodzkie.pl

Łódź megye Lengyelország központi részén helyez-kedik el. A két és fél millió lakosú megye székhelye Łódź városa, amely 700 ezer lakosával az ország harmadik legnagyobb települése, a tel-jes agglomeráció lakossága majdnem egymillió fő.

Száz éve született Jan Karski, aki meg akarta állítani a holokausztotA XX. század egyik nagy hatású magyar

gondolkodója, Bibó István politológus, szociológus, történész, aki a második világháború idején menlevelek kiállí-

tásával zsidókat mentett, így írt a zsidóságnak nyúj-tott segítség elégtelenségéről: „Siralmasan és szá-nalmasan kevés, mennyire mögötte marad annak, amit kellett és amit lehetett volna, mennyire meg van terhelve sok hiábavaló óvatossággal és jóra való restséggel, mennyire hiányzott belőle az, hogy a jó-akarat megéreztetésének az igyekezetén túlmenően mindenestül vállalja egy-egy hozzá forduló gondját, és kezébe vegye a megmentését, és az esetleges koc-kázatokba is mennyire inkább csak belecsúszott, mintsem szembement volna velük.”1

Jan Karskiból, a lengyel földalatti állam legen-dás emisszáriusából nem hiányzott sem a szán-dék, sem a tett. Születésének századik évfordulója kiváló alkalom arra, hogy kivételes alakja újra a kollektív emlékezet részévé váljon. Az eredetileg Jan Romuald Kozielewski névre keresztelt titkos megbízott információkat juttatott ki a náci Német-ország által elfoglalt Lengyelországból nyugatra, és a negyedik, egyben utolsó küldetése alkalmával kétszer is megfordult a varsói gettóban, ezt követő-en pedig bejutott a zsidók számára létesített izbicai átmenőtáborba is. Ő juttatta el 1942 őszén Lon-donba a lengyel kormánynak a zsidó népirtásról és a tragédia részleteiről beszámoló jelentést, amely segített abban, hogy a zsidó vezetők követeléseiről tudomást szerezzen számos fontos amerikai és brit politikus, élükön az Egyesült Államok akkori elnö-kével, Franklin D. Roosevelttel. A többségük sajnos nem hitt a jelentésnek, vagy nem vette tudomásul az abban foglaltakat, és így a szövetséges hatalmak háborús stratégiája sem tartotta szem előtt azt. Évek múltán Karski a „A nagyhatalmak és Lengyelország 1919−1945, Versailles-től Jaltáig” című könyvében

Jewish Research és a varsói Zsidó Történeti Intézet évente egyszer ítéli oda azon publikációk szerzőinek, akik a lengyel zsidóság lengyel kultúrában nyújtott szerepét és jelentőségét mutatják be.

Alakját eredeti módon örökítik meg az ún. Karski-padok, amelyek már több nagyvárosban, Washingtonban, New Yorkban, Tel-Avivban, Łódź-ban, Kielcében és Varsóban is megtalálhatók. New Yorkban a Madison Avenue sarkán, a Lengyel Köztársaság Főkonzulátusának szomszédságá-ban utcát neveztek el róla, mint ahogy Łódź egyik forgalmas utcája és a lengyel főváros egyik fiatalok körében igen népszerű körútja is róla kapta ne-vét. Karski alakja számos filmben megjelenik, így Claude Lanzmann Shoah című monumentális al-kotásában is.

A lengyel kommunizmus időszakára eső negyven-évnyi feledés után a lengyel diplomata születésének századik évfordulója jövőre kiváló alkalom arra, hogy párbeszédet kezdeményezzünk életéről és tetteiről. Az értékek, amelyekért áldozatot vállalt, ösztönzésül szolgálhatnak a fiatal lengyel nemzedéknek, azoknak, akik 1989 után születtek, már a szabad Lengyelország-ban. Karski örökségének üzenete általános érvényű, tanulságként szolgál napjainkban is, és arra int, hogy mindig készek legyünk közbelépni, ha az emberiség ellen elkövetett gaztett, az emberi méltóság megsérté-sének veszélye forog fenn.

Ewa Wierzyńska és Grzegorz Tomczewski, • Lengyel Történeti Múzeum

jAn kARski WAshingtonbAn, Röviddel hAlálA előtt. fotó: carol harrison; a lengyel történeti múzeum Archívumából

1 Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. Múlt és Jövő, Budapest, 2001

a washingtoni Georgetown Egyetem politológia professzoraként egy vele készült interjúban erről így nyilatkozott: „A háború után értesültem róla, hogy senki sem tudott arról, hogy mi történt Lengyelor-szágban [...] A zsidóság számára nem volt remény, hisz nem volt saját országuk.”

Az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama 2012 májusában az USA legmagasabb polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadság Érdemrendet ajándékozta posz-tumusz Jan Karskinak. Tevékenysége elismeréseként még életében átvehette a legfontosabb állami kitünte-tést, a Fehér Sas Érdemrendet az akkori köztársasági elnöktől, Lech Wałęsától, de megkapta Izrael állam-tól a díszpolgári rangot is, a Yad Vasem intézet pedig odaítélte neki az egyik legmagasabb állami kitünte-tést, a „Világ Igaza” címet, továbbá nyolc lengyel város és amerikai tanintézet avatta tiszteletbeli doktorrá. Nemcsak kapott, de ő maga is alapított díjat, a Pola Nireńska elismerést a New Yorki-i YIVO Institute for

százéVes éVforduló

A varsói Lengyel Történeti Múzeum 2010-ben indította négyéves programját Jan Karski. Befejezetlen küldetés címmel, melynek tiszteletbeli védnöke a Lengyel Köztársaság elnöke, Bronisław Komorowski. A program célja, hogy felidézze Jan Karski történetének emlékét Lengyelországban és világszerte. A lengyel földalatti állam emisszáriusának története a lengyel−zsidó kapcsolatok kontextusában is meghatározó, ugyanakkor olyan egyetemleges értékeket is érint, mint a tolerancia, az állampolgári kötelesség, a szolidaritás, öröksége pedig a totalitárius ideológiák és az antiszemita beál-lítottság tagadása. A Jan Karski. Befejezetlen küldetés című program fő eseménye a diplomata születésének századik évfordu-lóján, 2014-ben megrendezésre kerülő Karski-napok lesz. Az országos megemléke-zések mellett a Lengyel Történeti Múzeum által készített különleges kiállítás külföldön, többek között Tel-Avivban, Ottawában, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és Buda-pesten is bemutatkozik.lengyel történeti múzeum

– a lengyel függetlenség századik éVfordulójára

A Lengyel Történeti Múzeum (MHP) 2006-ban kezdte megalapozni gyűjteményét, s azóta folytat ismeretterjesztő-oktató tevékenységet és rendez kiállításokat. Tanácsadói között a legkiválóbb lengyel történészek kaptak helyet, többek között Henryk Samsonowicz és Wojciech Roszkowski.Annak ellenére, hogy a múzeum újnak mondható, több elismerést is a magáénak tudhat, köztük a Sybilla-díjat, amit a legjobb lengyel kiállítás megrendezéséért nyert el 2012-ben. Emellett felkérést kapott a Google Cultural Institute-tól arra, hogy – a két kiválasztott lengyel intézmény egyikeként – állítson össze egy tárlatot, amellyel a virtuális múzeum bővítené a gyűjteményében meglévő, lengyel témájú, többek között Jan Karskiról és a Szolidaritásról szóló tartalmait.A Lengyel Történeti Múzeum székhelye a tervek szerint 2018-ban, a lengyel függetlenség visszanye-résének 100. évfordulóján nyitja meg kapuit. Az épületére kiírt nemzetközi pályázat nyertese a varsói születésű Bohdan Paczowski, aki a lengyel főváros történelmi városrészében, a híres Ujazdowski-kastély közelében szeretné megépíteni a múzeumot. Az állandó kiállításhoz az animációkat a WWAA/Platige Image csapata készíti majd, az Oscar-díjas Tomasz Bagiński és Boris Kudliček, a sanghaji expo lengyel pavilonjának egy megalkotója irányításával.

www.muzhp.pl


„Ha 1989-re gondolok, akkor elsőnek a korlátozott választásokon aratott elsöprő győ-zelmünk jut az eszembe és az, hogy szabadon viselhett em Varsóban a Solidarność jelvényét.”

Engelmayer Ákos, volt varsói magyar nagykövet

Lengyel menekültek magyar földön


E urópa és az egész világ aggódva fi gyelte 1939 tavaszától a német−lengyel ellen-tétek elmélyülését, de reménykedett abban, hogy a nagyhatalmak megakadá-

lyozzák a tragédiát. A magyar−lengyel testvériséget mélyen átérző Teleki-kormány határozott an kiállt az évszázados kapcsolat mellett , nem akart Lengyel-ország ellen háborúba lépni. Talán emiatt is indult a magyar határ felé közel százezres katonai és polgári tömeg.

Az első lengyel menekült hivatalosan szeptember 10-én lépett magyar földre, de egy hét múlva már tí-zezrével érkeztek. A magyar kormány továbbra sem változtatott „lengyel politikáján”, és nem szakított a meg diplomáciai kapcsolatát a lengyel kormánnyal,

nem adott ki senkit a németeknek. A menekültekkel kapcsolatban a genfi egyezményben előírtakat gya-korolta: a katonai menekültek ügyeit a Honvédelmi Minisztérium ekkor megszervezett XXI. Alosztálya intézte, a polgári menekülteket a Belügyminisztéri-um IX. szociális és szegényellátási osztálya alá ren-delték.

A magyar kormány a menekültügyet szociális kérdéssé nyilvánított a, így már külföldről, többek között az emigrációs kormány részéről is érkez-hetett segítség. Ezenfelül lehetővé tett ék a lengyel emigrációs szervezetek − többek között a Lengyel Polgári Bizott ság, a Lengyel Katonai Képviselet, a Lengyel Lelkészi Hivatal, a Lengyel Orvosok Cso-

portja és Egészségügyi Szolgálat, a Lengyel Vörös-kereszt Magyarországi Képviselete − megalakulá-sát, de ugyancsak a magyar kormány hallgatólagos beleegyezésével alakultak meg a németellenes lengyel titkos katonai szervezetek és parancsnok-ságok. A lengyelek „közérzetét” javított a az önálló iskolarendszer és az ugyancsak önálló egészség-ügyi szolgálat megszervezése is. Magyarországon működött a világháború alatt az egyetlen lengyel tanrendszerű és tannyelvű lengyel gimnázium Balatonbogláron, valamint további 24 lengyel ele-mi iskola is működött , és közel 500 lengyel fi atal tanult a magyar egyetemeken. A győri 140 ágyas lengyel kórház mellett pedig a lengyel táborokban orvosi hálózat is volt. A magyar földre érkezett len-gyel katonák csatlakozni tudtak a Franciaország-ban megalakult emigrációs lengyel kormány által szervezett lengyel hadsereghez. Az „evakuáció” során szervezett formában mintegy 70 ezer lengyel katona távozott az egykori Jugoszlávián keresztül, a magyar földön megalakított titkos katonai szer-vezetek pedig szoros kapcsolatot tartott ak fenn a hazai ellenállással, így futárszolgálat működött a Varsó− Krakkó− Budapest− London útvonalon.

A magyar földön maradt mintegy 35 ezer polgári és katonai személy idővel végleges táborokba került, sőt 1940 tavaszától már munkavállalási engedélyt is kaptak. A lengyel katonák − bár zárt táborokban él-tek − a rendfokozatot követő zsoldot kaptak és rájuk is vonatkozott a munkavállalási lehetőség.

A magyar földön tartózkodó lengyelek helyzete gyökeresen csak 1944 márciusa után változott meg, a megszálló németek letartóztatt ák a lengyel emig-ráció ismert vezetőit, valamint dr. Antall Józsefet is, aki miniszteri tanácsosként és menekültügyi kormánymegbízott ként korábban a Belügyminisz-térium IX. szociális és szegényellátási osztályának vezetője volt és akit a lengyel zsidók segítésével és a titkos lengyel szervezetek támogatásával vádoltak. A menekülteket végül a Nemzetközi Vöröskereszt vett e védelmébe, de többségük ezt követően már a magyar lakosság segítségével élte túl a háború bor-zalmait.

Kapronczay Károly•

A feljegyzések szerint 1939 őszén mintegy három-négyezer zsidó is érkezett Magyar-országra, akiket minden megkülönböz-tetés nélkül helyeztek el táborokban. A létszámuk később jelentősen megnőtt, miután 1941-ben odahaza felállították a lengyelországi gettókat. A lengyel zsidó családoknak óvodákat és iskolákat is szerveztek: kollégiumi rendszerű lengyel zsidó iskola Rákosfalván és Csillaghe-gyen működött, de Balatonbogláron is jó néhány lengyel zsidó vallású fi atal tanult. A sorozatos német tiltakozás miatt 1943-ban hivatalosan „bezárták” a zsidó iskolákat, de titkos körülmények között Vácott még működött a 150 férőhelyes Lengyel Tiszti Árvák Otthona, ahová az előbbi iskolák tanulóit, illetve a lengyel gettókból kimentett gyerekeket helyezték el. Az álcázása olyan tökéletes volt, hogy a helyi hatóságok csak 1944 márciusában, a német megszálláskor szereztek erről tudomást.

hogy a több száz éves lengyel−zsidó kapcsolatokat egy tágabb kontextusban mutassa be, anélkül, hogy az a holokauszt narratívájára korlátozódna. Ez a ki-indulópont párbeszédre és együtt működésre kész-tet, egyben segít felkelteni a látogatók érdeklődését,

2013 áprilisában a varsói gett ófelkelés 70. évfor-dulóján Varsó kulturális térképe a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumával (Muzeum Historii Żydów Polskich, MHŻP) gazdagodott . A múzem szimbo-likus helyen, a háború előtti Varsó egykori zsidó-negyedének szívében található, amely 1940-ben a gettó határkerületét alkotta. A múzeum főbejá-rata a gettó hősei emlékművel szemben helyez-kedik el, az előtt az emlékmű előtt , ahol 1970-ben az NSZK akkori szövetségi kancellárja, Willy Brandt letérdelt. A gesztust megörökítő fénykép bejárta az egész világot.

A holokauszton túlA múzeum Európa egyik legmodernebb intéz-

ménye. A hely a lengyel zsidóság rendkívül gazdag történetét és kultúráját tárja elénk, amely nemcsak a közép- és kelet-európai térségre, de az egész világ-ra hatással volt. Az intézmény legfőbb célkitűzése,

Ezeréves utazás a közös lengyel−zsidó történelemben

lőinek és szemtanúinak közvetítésével. Ez a magával ragadó narratíva egy több mint száz fős, történé-szekből, kurátorokból, a lengyelországi zsidóság tör-ténetére specializálódott , kiváló nemzetközi szakte-kintélyekből álló csapat munkáját dicséri. A nyolc

A múzeUmnAk számos inteRAktív pRogRAmjA vAn, mint példáUl Az AsztAlos- és festő-WoRkshopok néhány oRszág önkénteseinek Részvételével. forrás: museum of the history of polish jews

2013 májUsA: A bejáRAt előtti soR A múzeUmok éjszAkáján. működésének első száz nApjA soRán több mint százezRen látogAttAk el A lengyel

zsidók töRténeti múzeUmábA. forrás: museum of the history of polish jews

A múzeum Levelek a távolból című, 2013 májusa és szeptembere között meg-rendezett első, időszakos kiállításának szerzője egy magyar művész, Forgács Péter volt.

galéria terében a látogatók végigsétálhatnak majd a háború előtt i zsidónegyed egyik utcáján, megte-kinthetik a tradicionális módon rekonstruált fa-zsinagóga tetőszerkezetét és mennyezetét, emberi történetekkel, tárgyakkal, ideákkal találkozhatnak és megismerhetik a lengyel−zsidó kapcsolatok máig kevéssé ismert mozzanatait.

A modern építészet gyöngyszeme

A Lengyel Zsidók Történeti Múzeuma egyedül-álló építmény. A Lahdelma & Mahlamäki fi nn ter-vezőműhely munkájaként létrejött épület kívülről

„Ha 1989-re gondolok, mindig eszembe jutnak a Nagy Imre-temetés napján megjelent újságok, címlapjukon a

Lenin-szobor előző napi eltávolításának képeivel: »a szobrot restaurálni viszik« − nyakán kötéllel."

Buda Géza, a lengyel−magyar Szolidaritás alapítója

akik a kezdetektől nagy számban vesznek részt az új intézmény által szervezett programokon (idősza-kos kiállítások, koncertek, workshopok, előadások, színházi produkciók, fi lmvetítések).

Megérinteni a háború előtti világot

Az állandó kiállítás, amelynek megnyitóját 2014-re tervezik, a lengyelországi zsidóság ezeréves törté-netén kalauzolja végig a látogatókat, a kora középko-ri Lengyelországban történő letelepedés pillanatától egészen napjainkig. A tárlat a lengyel zsidóság örök-ségét és jelentőségét mutatja be, a történések szerep-

éjszAkAi pAnoRámA:A lengyel zsidók töRténeti múzeUmA A mAi vARsó egyik

legmodeRnebb épülete, Amely A töRténelmi vARsó zsidónegyedének központjábAn tAlálhAtó.

forrás: museum of the history of polish jews

letisztult, geometrikus forma, hideg üveghomlok-zatt al. A múzeum belsejét ezzel szemben a dinami-kus, domború falak uralják, amelyek szétdarabolják a teret, akár egy hatalmas hallkanyon. A tér azokat a szakadékokat szimbolizálja, amelyeket a zsidóság a népirtások és a háború utáni elnyomás során el-szenvedett .

A magas, hullámzó falnak köszönhetően mint-ha egy gigantikus szobor belsejében lennénk. A nemzetközi pályázaton kiválasztott merész és újszerű projekt a főváros sokszínű múltjának em-lékműve, ugyanakkor a modern Varsó építészeti névjegye. Ezt a sokféleséget tükrözi a program és a multifunkcionális belső tér kialakítása, hiszen megtalálható itt 500 férőhelyes multimédiás nézőtér, több kiállítóterem, előadó- és workshop-helyiségek, játszóház, oktatási centrum, étt erem és múzeumbolt is.

A közös holnapértAhogy a gett ó hősei emlékmű a zsidóság sors-

tragédiájának állít emléket, úgy a Lengyel Zsidók Történeti Múzeuma annak, ahogy éltek. Arra buzdít, hogy az ismerett erjesztés és kérdésfelvetés segítségével inspirációt merítsünk a kultúrák, fele-kezetek, életstílusok sokszínűségéből. Mert egye-dül így hozhatunk létre egy szebb közös jövőt.



A Visegrádi együtt működés különös jelentőségű

M agyarország az egyik legfonto-sabb partnerünk Európában. Az együtt es kereskedelmi forgal-munk 2012-ben megközelített e a

hatmilliárd eurót, amelyből a lengyel áruk kivitele több mint 3,4 milliárd eurót tett ki. Ezt az értékesí-tési forgalmat főként a kis- és közepes méretű vál-

lalatok bonyolítják le. Az adatok tehát a lengyel és a magyar üzleti szereplők vállalkozói szellemét mutat-ják, és azt, hogy a jó interperszonális kapcsolatok a gazdasági projektekben folytatódnak.

A kölcsönös kapcsolatokon belül különös je-lentőségű a Visegrádi Csoport keretében végzett együtt működés. Ennek köszönhetően növekszik Lengyelország és Magyarország gazdaságainak ver-senyképessége, ezzel együtt a közép- és kelet-euró-pai piacok integritása és stabilitása.

A Visegrádi Csoport az elmúlt öt évben 2,6 száza-lékos gazdasági növekedést ért el. Ez az euróövezet esetében csak alig 0,5 százalék. Így szilárd és vonzó gazdasági partnerek vagyunk. Lengyelország vezető szerepet tölt be a régióban a közvetlen külföldi be-fektetések beáramlása tekintetében, míg Magyar-országon az egyik legmagasabb e beruházások egy főre jutó értéke. Egyre több magyar cég eszközöl beruházást hazánk területén. Ennek megkönnyítése érdekében egyszerűsítjük a gazdálkodási jogszabá-lyokat és a vállalkozóknak, köztük a külföldi befek-tetőknek olyan eszközöket kínálunk, amelyek előse-gítik üzleti tevékenységüket Lengyelországban.

A változatlanul nehéz világpiaci helyzet ellenére a GDP-növekedés szempontjából az európai orszá-gok élvonalában vagyunk. A növekedési kilátása-inkat a külső megfi gyelők is pozitívan értékelik. Az Európai Bizott ság legfrissebb előrejelzése szerint a lengyel gazdaság 2013-ban és 2014-ben éves szinten

1,1 és 2,2 százalékkal növekszik. Ezek az optimista kilátások elsősorban a magánszektor alacsony adós-ságállományának, iparunk optimális ágazati struk-túrájának és annak a támogatásnak az eredményei, melyeket a kormány a befektetők számára biztosít.

Szeretnénk fenntartani Lengyelország mint a külföldi befektetők számára vonzó ország kedvező pozícióját, és arra ösztönözni őket, hogy tőkéjüket nálunk fektessék be. Ebből következik többek kö-zött a Különleges Gazdasági Övezetek (KGÖ) mű-ködésének meghosszabbítása 2026-ig, ez ugyanis az egyik legvonzóbb formája az új fejlesztési projektek támogatásának. Jelentőségükkel kapcsolatban a számok magukért beszélnek. Az övezetek 146 város és 210 egyéb település területén működnek. 2012 végén ezekben mintegy 1500 működési engedély alapján több mint 1200 vállalat működött , ezek fele lengyel tőketulajdonnal. Az övezetek területén 248 ezer ember dolgozik, ebből 187 ezer új munkahely. A megvalósult beruházások értéke már meghaladta a 85 milliárd zlotyt.

Ezek közvetlenül az övezetek területén elért ered-mények, ehhez hozzá kell adni a KGÖ témakörében szolgáltatásokat nyújtó társaságok munkahelyeit, amelyek becslések szerint mintegy 60 ezer álláshe-lyet jelentenek.

Szükségszerű, hogy kidolgozzuk a támogatások odaítélésének új szabályait a lengyel nemzetgazda-ság számára nagy jelentőséggel bíró beruházások 2011−2020 között i támogatásának programja kereté-ben. Ezért a Gazdasági Minisztériumban elkészítet-tük a program módosításáról szóló határozatot. Így csökkentett ük többek közt a fontosabb beruházások támogatásának odaítélési paramétereit az egymil-liárd zloty elszámolható költség és 500 munkahely szintről 750 millió zloty és 200 munkahelyre. Ezek a megoldások lehetőséget adnak arra, hogy mind a lengyel, mind a külföldi vállalkozók nagyobb száma részesüljön a támogatásokból. Ennek köszönhetően növekszik az innovativitásuk és versenyképességük. Hazánk már ma is vonzó hely üzleti tevékenység foly-tatására, ezért kiválasztott unk öt perspektivikus or-szágot, amelyekben a lengyel gazdaságot népszerűsítő tevékenységet kívánunk megvalósítani. Szeretnénk

„Ha 1989-re gondolok, leggyakrabban a Szolidaritás választási részvételre buzdító

plakátja (Tomasz Sarnecki zseniális műve) jelenik meg a szemem előtt : a képen a Délidő című híres, moralizáló western főhőse, Gary Cooper revolver helyett szavazócédulával a

markában jön velünk szembe, ez pedig mintegy láncreakcióként 1956-ot idézi fel, nekünk,

magyaroknak is azt üzenvén, hogy »kövessük a lengyel utat« − azaz vérfürdő nélkül harcoljuk ki a szabadságot. Különös jelentőséget adott az

1989. június 4-i lengyelországi választásoknak, hogy ugyanazon a napon a kínai kommunista

hatalom tüzet nyitott a békés tüntetőkre a Tienanmen téren."

Szalai Att ila,újságíró, diplomata, a varsói Magyar Kulturális

Intézet volt igazgatója

Szoros gazdasági kapcsolatokösztönözni az algériai, brazil, kanadai, kazah és török vállalkozókat, hogy tőkéjüket nálunk fektessék be.

A tervek szerint ágazati promóciós programot is megvalósítunk. Ez 15, jellemzően jelentős innováci-ós és exportpotenciállal rendelkező iparág támoga-tását irányozza elő. Elsősorban az informatikai/ict, a védelmi ágazati, az építőipari, a biotechnológiai és gyógyszeripari cégek számíthatnak a segítségünkre. A támogatás maximális összege projektenként 100 ezer zloty, de nem több, mint a nett ó elszámolható költségek 50 százaléka, míg az egy vállalkozóra eső támogatás korlátja 8000 zloty.

www.mg.gov.plwww.budapest.trade.gov.plwww.budapest.mfa.gov.pl

Janusz Piechociński, • miniszterelnök-helyett es, gazdasági miniszter

gazdasági érdekességek

A multinacionális vállalatok szívesen választ-ják Lengyelországot, ha új befektetéseket akar-

nak indítani Európában. Ezt bizonyítja, hogy a Bloomberg idei rangsora szerint Lengyelország

a legjobb helyszín Közép-Európában üzleti tevékenység folytatására, az FDI Intelligence

országlistája alapján pedig Lengyelország, Kína és az Egyesült Államok után a harmadik legjobb befektetési célpont a termelővállalatok

számára.

Lengyelország Magyarország hetedik kereske-delmi partnere, egyben Magyarország hatodik leg-nagyobb termékbeszállítója Németország, Orosz-ország, Kína, Ausztria és Szlovákia után, Hollandia, Olaszország, Franciaország és a Cseh Köztársaság előtt . Lengyelország a magyar áruk sorrendben nyolcadik legnagyobb felvevőpiaca Németország, Románia, Ausztria, Szlovákia, Olaszország, Fran-ciaország és Nagy-Britannia után. A kereskedelmi kapcsolatok terén a két ország szorosabban kötődik egymáshoz, mint azt általánosságban gondolnánk.

A Magyarországra irányuló export terén továbbra is a gépek és berendezések dominálnak, bár az elmúlt néhány évben ez a terület jelentős − 2012-ben mint-egy 14 százalékos − visszaesést könyvelhetett el, így a gépek és berendezések exportjának részesedése 33,4 százalékra csökkent. A járművek részesedése viszont közel 9 százalékra emelkedett , tekintett el a Konstal Alstom chorzow-i gyára által szállított új budapesti metrószerelvényekre. Emellett folyamatosan nő a vegyipari és műanyagipari termékek és dinamikusan javul a könnyűipari termékek, így a ruházat és szö-vetáru részesedése, miközben változatlanul magas a fémtermékek aránya az exporton belül.

A Magyarországról származó importot szintén a gépek és berendezések uralják − a behozatal több mint harmadát ez teszi ki −, de magas a vegyipari termékek, műanyagok, fémek, járművek és a mű-anyag termékek aránya. A feldolgozott élelmiszerek − a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek között a legnagyobb csoport − volumene tisztes növekedést könyvelhetett el, de a növények és növényi termékek exportja is felfutóban van. Az értéke szerint a második mezőgazdasági termékcsoport, az élősertés-szállítások csökkenését pedig részben ellensúlyozta a hús (sertés, marha, baromfi ) és húskészítmények megnövekedett mennyisége. Az export alacsonyabb értéke ellenére észrevehető volt 2012-ben a feldolgozott abb termékek megnövekedett kivitele.

Az import növekvő dinamikáját mutatja több éve a vegyipari termékek (vegyszerek és műanyagok) termékcsoportja, láthatóan ez a válságnak leginkább ellenálló termékcsoport. A lengyel ruhák és textíliák szintén egyre több vásárlóra találnak a magyar pia-con, akárcsak az egyre népszerűbb lengyel bútorok.

Lengyel Köztársaság Nagykövetsége, • Kereskedelemfejlesztési és

Beruházásösztönzési Osztály

148,5x210 firmowa_acc.indd 2 13-10-21 12:30


Az Ernst & Young Európa befekte-tési vonzereje 2012 című jelentése

is kedvező perspektívát vetít előre, e szerint Lengyelország három éven belül Németország után a második legvon-zóbb ország lesz Európában a befektetők szemében. Az Ernst & Young elemzői a stabil makroökonómiai mutatók mellett az ország előnyei közé sorolták a jól képzett és termelékeny humán erőforrás meglétét, a jó befektetői környezetet, valamint az átlátható adó- és jogrendszert.

A Visegrádi együtt működés különös jelentőségűAz Ernst & Young Európa befekte-tési vonzereje 2012 című jelentése

A Visegrádi együtt működés különös jelentőségűA Visegrádi együtt működés különös jelentőségűtési vonzereje 2012 című jelentése

is kedvező perspektívát vetít előre, e szerint Lengyelország három éven belül Németország után a második legvon-zóbb ország lesz Európában a befektetők szemében. Az Ernst & Young elemzői a

tési vonzereje 2012 című jelentése is kedvező perspektívát vetít előre,

e szerint Lengyelország három éven belül

„


A tízéves európai uniós tagság mérlege

Lengyelország uniós csatlakozásának ti-zedik évfordulója személyes jelentőségű számomra, hiszen szakmai pályám kez-detétől az európai integrációval foglalko-

zom. Többek között tagja voltam a tagságunk felté-teleiről tárgyaló csoportnak − az országra akkor úgy tekintett ek, mint az egész EU stabilitását veszélyez-tető potenciális problémaforrásra −, míg 2003-ban az európai ügyekért felelős minisztériumi főosztály vezetőjeként jelentést írtam a csatlakozásunk várha-tó hatásairól.

Az előrejelzéseink ugyan arra engedtek kö-vetkeztetni, hogy Lengyelország gyorsabban fog fejlődni az EU-ban, mint azon kívül, de a lengyel társadalom rendkívül megosztott volt a tagságról szóló népszavazáskor. Akkor sokan hangoztatt ák, hogy a lengyel vállalkozások és az agrárgazdasá-gok nem bírják majd a versenyből adódó nyomást, hogy Lengyelország az uniós költségvetés nett ó befi zetője lesz, a külföldiek felvásárolják a lengyel termőföldet és másodrangú tagjai leszünk az uni-

ónak. A csatlakozás előtt , a népszavazási kampány során az ország különböző pontjain szervezett fórumokon arról igyekeztem meggyőzni az em-bereket, hogy ezek a félelmek alaptalanok, és az EU-tagság komoly lehetőség, de az, hogy mennyi-re élünk ezzel, majd a lengyelek hozzáállásán és az átgondolt belpolitikán múlik. Jeleztem, nem hullik majd manna az égből, és még az égi mannának tekinthető uniós támogatásokhoz is jól működő struktúrákat kell felépíteni és megfelelő projekte-ket kidolgozni. Ma tízéves EU-tagságunkról vo-nunk mérleget. Elégedett séggel tölt el ez az utóbbi tíz év, és nemcsak azért, mert a 2003-as várakozá-saink jórészt teljesültek, hanem a Lengyelország-ban végbement óriási fejlődés és a róla Európában alkotott kép megváltozása miatt is.

A makroökonómiai mutatók is e változás nagy-ságrendjéről tanúskodnak − néha érdemes szem-ügyre venni a puszta számokat. Lengyelország 2003−2013 között i összesített GDP-növekedése 48 százalékos volt, amivel Szlovákia után a második legjobb eredményt érte el. Az egy főre jutó GDP 2003-ban mindössze az EU27-ek átlagának 43,9 százalékát tett e ki, 2012-ben viszont ez az arány már 66,2 százalékon állt, ami 22,3 százalékpontos növe-kedést jelent. Az iparra támaszkodó gazdaságnak, a hitelezést féken tartó megfelelő banki felügyeletnek és a megfontolt gazdaságpolitikának köszönhető, hogy a legutóbbi gazdasági válság hatásai nem érin-tett ek bennünket olyan mértékben, mint más orszá-gokat, és az is, hogy ennyivel közelebb kerültünk az uniós átlaghoz.


„Ha 1989-re gondolok, az első lengyelországi szabad választásokon való részvételre szólító

plakát jut eszembe, amelynek felirata egy westernfi lm címére és így egy reménybeli új

korszak kezdetére utalt: Pontban délben... − W samo południe...”

Kovács István, történész, műfordító, a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia tagja

A z utóbbi két évtizedben Lengyelország-ban lezajlott politikai, gazdasági és tár-sadalmi változások az ország fejlesztési együtt működésben vállalt szerepét is

gyökeresen átalakított ák. A még nem is oly rég saját adósságának újratárgyalására kényszerülő Lengyel-ország − a nemzetközi segélyek egykori befogadója − 2013. október 22-én az OECD Fejlesztési Támoga-tási Bizott ságának (DAC) teljes jogú tagjává vált.

Az utóbbi tíz évben Lengyelország teljesen új intéz-ményi keretek közé helyezte a segélyezést, jelentősen javítva ezzel fejlesztési segítségnyújtásának hatékony-ságát. A folyamat elején mindössze néhány ember koordinálta e támogatások ügyét, jelenleg viszont törvény rendelkezik a fejlesztési együtt működésben vállalt feladatokról, amelyeket a 2012−2015 között i időszakra szóló program és éves tervek alapján lát-nak el. Ennek köszönhetően a lengyel segélyezési tevékenység átgondoltabb és egységesebb lett , az ország 2012-ben csaknem 1,5 milliárd euró hiva-talos fejlesztési támogatást nyújtott .

Lengyelország világos jövőképpel és prioritások-kal rendelkezik a segélyezéspolitikában. A békés politikai átalakulás, valamint a tervgazdaságból a pi-acgazdaságba való átmenet megmutatt a, hogy a fenn-tartható fejlődés csak az állampolgári szabadságjogok biztosításával valósítható meg. Ezért Lengyelország két alapvető fejlesztési feladatot tűzött ki maga elé: a rendszerváltások, valamint a demokratizálódás és az emberi jogok érvényesülésének támogatását.

A rendszerváltás alatt gyűjtött saját tapasztalatok átadása ma a lengyel nemzetközi fejlesztési tevé-kenység legfontosabb irányvonala. E téren legköze-lebbi szomszédainknál − a Keleti Partnerség hat tag-államában − vagyunk a legaktívabbak, de elérünk olyan távoli országokat is, mint Mianmar, Tunézia vagy Afganisztán.

Fejlesztési együttműködési ajánla-tunk sokféle területet érint:

társadalmi problémákat is jelent, hogy itt hon hagyják családjuk egy részét.

A gazdasági növekedéshez nagymértékben hoz-zájárult az uniós költségvetési politikákban − első-sorban a kohéziós és az agrárpolitikákban − való részvétel. Az ország 2004 óta 49 milliárd euró ko-héziós támogatáshoz és 26 milliárd euró agrártá-mogatáshoz jutott , levonva a 28 milliárd euró értékű befi zetést, a pénzáramlás mérlege pozitív és megha-ladja az 50 milliárd eurót. A sikereket az is jól mu-tatja, hogy 2011-ben Lengyelország nett ó pozíciója meghaladta a GDP három százalékát. E tekintetben csak a balti államok és Magyarország helyzete ked-vezőbb.

Mindemellett Lengyelország uniós tagságának hozadékai nem csak gazdasági jellegűek, legalább ilyen fontos a politikai aspektus, aminek előnyeit az ország és az EU egésze egyaránt élvezi. Sikerrel zárult az Európai Unió Tanácsának első lengyel elnöksége, lengyel kezdeményezésre megalakult a Demokráciát Segítő Európai Alap, megerősödött az uniós szomszédságpolitika keleti iránya, amelynek kiemelten fontos eleme a Keleti Partnerség. Meg-állapodást kötött ünk Oroszországgal és Ukrajná-val a kishatárforgalomról, ami a helyi közösségek számára az EU külső határainak mindkét oldalán könnyebbséget jelent. Mindezek a kezdeményezé-sek növelik az európai értékek terjesztésének lehe-tőségét a világban, és erősítik az EU és legközelebbi szomszédaink között i köteléket. Lengyelország eredményes abban a törekvésében, hogy megőrizze befolyását az európai integrációs folyamatra, külö-nösen pedig a Gazdasági és Monetáris Unió jövő-beli formájára. Hiszen gazdaságunk az euróövezet gazdaságaival szoros összefüggésben működik, ezért nekünk is érdekünk, hogy olyan mechanizmu-sokat alakítsunk ki, amelyek az egész gazdasági unió kondícióját javítják. A közös valuta bevezetése előtt álló országként pedig számunkra is fontos, hogy az eurózóna működési feltételeinek kidolgozásakor a mi szempontjainkat is fi gyelembe vegyék. Ezért is veszünk részt a fi skális paktumban.

Összefoglalva, Lengyelország európai uniós tag-ságának gazdasági és politikai szempontú mérlege egyértelműen pozitív, és erről a lengyelek többsége is így vélekedik. Ezt bizonyítja tagságunknak a csat-lakozás óta változatlanul magas támogatott sága, amely jelenleg 78 százalékon áll.

Piotr Serafin, • a lengyel Külügyminisztérium államtitkára

Befogadóból támogató„A fejlesztési segélyezésben saját, rendszerváltáskor

gyűjtött tapasztalatainkra összpontosítunk. Egyedül jártuk az átalakulás útját, a hibákra és a sikerekre

egyaránt emlékszünk és készek vagyunk megosztani ezeket más országokkal. Ez nagyon konkrét, sokszor

kemény munkát jelent, amelynek során szakértők, hivatalnokok és civil szervezetek képviselői ajánlják

fel gyakorlati ismereteiket és szaktudásukat."

Lengyelország a nemzetközi fejlesztési támogatások befogadójából maga is jelentős támogatóvá vált.

tunk sokféle területet érint:

Lengyelország a nemzetközi fejlesztési támogatások befogadójából maga is jelentős támogatóvá vált. jelentős támogatóvá vált.

a n a p i g a z d a s á g m e l l é k l e t e

„

A tízéves európai uniós tagság mérlegeMa a lengyelek 78 százaléka támogatja az uniós tagságot.

A tízéves európai uniós tagság mérlegeA tízéves európai uniós tagság mérlegeA tízéves európai uniós tagság mérlegeA tízéves európai uniós tagság mérlegeMa a lengyelek 78 százaléka támogatja az uniós tagságot. „

egy aránt segítjük az önkormányzati reformot, a de-centralizációs törekvéseket és a korszerű regionális politika kialakítását, a határőrség továbbképzését, valamint családi típusú gyermekott honok építését, de modern válságkezelési rendszerek létrehozásá-ra és vidékfejlesztésre is nyújtunk támogatást.

Az ország mindenekelőtt az objektív és hiteles tá-jékoztatáshoz való hozzáférés biztosításán keresztül járul hozzá a demokrácia terjesztéséhez. Így anyagilag támogatjuk a Belsat TV-t, az egyetlen kizárólag fehér-orosz nyelvű televíziós csatornát, valamint két fehér-orosz rádióadót (Radio Racja, Euroradio), továbbkép-zéseket tartunk mianmari újságíróknak a független sajtótermékek és elektronikus média szerkesztéséről, a belorusz felsőoktatási intézményekből elbocsátott hallgatóknak pedig lehetőséget biztosítunk arra, hogy Lengyelországban fejezzék be tanulmányaikat.

Ezenkívül az Európai Unió fórumain is nagyon határozott an kiállunk a demokrácia terjesztésének fontossága mellett . EU-elnöksége alatt Lengyelország kezdeményezte annak a demokráciát segítő európai alapnak (European Endowment for Democracy) a létrehozását, amely végül 2013 júliusában kezdhett e meg működését. Az EU ezzel olyan eszközhöz jutott , amellyel hatékonyan segítheti a demokratikus átala-kulási folyamatokat a világban.

Katarzyna Pełczyńska-Nałęcz, • a lengyel Külügyminisztérium helyett es államtitkára

A fejlődési kilátások és a gazdaság mérete teszi Lengyel-

országot a legvonzóbb piaccá Kelet- és Közép-Európában − derül ki a PricewaterhouseCoopers Central and Eastern Europe Economic Scorecard című jelentéséből. Az ország mellett szól továbbá a makrogazdasági és a politikai stabilitás, valamint a munkaerőpiac ver-senyképessége.

A fejlődési kilátások és a gazdaság mérete teszi Lengyel-gazdaság mérete teszi Lengyel-

országot a legvonzóbb piaccá Kelet- és Közép-Európában − derül ki a PricewaterhouseCoopers Central and Eastern Europe Economic Scorecard

gazdaság mérete teszi Lengyel-országot a legvonzóbb piaccá

Kelet- és Közép-Európában − derül ki a

„

Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásán alapuló európai uniós tagságunk

tíz éve látható eredményeket hozott az összes fent említett területen, és ezt a száraz statisztikai adatok bizonyítják a legjobban. A 2003−2012 között i idő-szakban az EU tagállamaiba irányuló lengyel export 185 százalékkal, az import 112 százalékkal növe-kedett . 2012-ben rekordnagyságú, 109,1 milliárd euró értékű volt az EU-ba irányuló exportunk, míg 2003-ban ez az összeg csupán 38,4 milliárd eurót tett ki. Az uniós csatlakozásnak köszönhető, hogy javult Lengyelország és a tagállamok kereskedelmé-nek mérlege: a 2003-as évet még 3,3 milliárd eurós negatív szaldóval zártuk, az ezt követő évek dinami-kusan növekvő exportja azonban pozitív mérleget hozott , 2012-ben pedig elérte a rekordnak számító 20,5 milliárd eurós szintet.

Érdemes hangsúlyozni, hogy az uniós tagság el-nyerése óta a lengyel élelmiszer-ipari termékek ex-portja több mint négyszeresére nőtt , 2012-ben elérte a 17,5 milliárd eurót. Az uniós tagállamokkal lebo-nyolított kereskedelem pozitív mérlege ugyanezen időszak alatt pedig félmilliárd euróról 4,2 milliárd euróra emelkedett . Ennek és a közös agrárpolitika költségvetéséből megszerzett forrásoknak köszön-hető, hogy a kezdetben a tagsággal szemben legin-kább szkeptikus termelők az EU híveivé váltak.

2012-ben Lengyelország 20,5 milliárd euró értékben nyújtott szolgáltatásokat uniós piaci sze-replőknek, 2003 óta mintegy 260 százalékkal nőtt a szolgáltatásexport, annak ellenére, hogy több tagállam is belső szabályozással nehezíti meg a szolgáltatások kereskedelmét. Lengyelország el-sősorban szállítmányozási, turisztikai, valamint különféle technikai és szakszolgáltatásokat (ezen belül könyvelési, jogi és tanácsadói szolgáltatáso-kat) exportál.

Az EU-hoz való csatlakozásunk a tőkebefekteté-seket is jelentősen megnövelte. A közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke 2011-re több mint három-szorosára, 46 milliárd euróról nagyjából 150 milli-árd euróra nőtt . E befektetések többsége − a 2011-es adatok szerint mintegy 87 százaléka − a többi tagál-lamból származott .

A személyek szabad áramlása talán a legtöbb el-lentmondást keltő aspektusa tagságunknak. A becs-lések szerint mintegy kétmillió lengyel állampolgár él ideiglenesen az EU más országaiban. E helyzet tagadhatatlan előnye, hogy 2004 óta több mint 32 milliárd eurót küldtek haza a munkavállalási céllal más tagállamokban letelepedett lengyelek, és a nyo-más is csökkent a hazai munkaerőpiacon. Negatí-vum ugyanakkor, hogy az elvándorlók elsősorban fi atal, vállalkozó szellemű emberek, persze emellett


A z energetikai intézkedések alapvető je-lentőségűek Lengyelország gazdasági fejlődésének szempontjából. Az ener-giapolitikát egyrészt a rendelkezésre

álló természetes energiahordozók, másrészt a meglé-vő, energiatermeléshez szükséges infrastruktúra ha-tározza meg. Az elektromosenergia-előállítás alapja a hatalmas lengyel fekete-, illetve barnakőszénkincs, 2012-ben a felhasznált elektromos energia több mint 80 százalékát ebből a forrásból állított ák elő. Emellett folyamatosan nő a megújuló energiaforrás-ok felhasználása az áramtermelésben − arányuk az előző évi 8,0 százalékról 2012-ben 10,4 százalékra nőtt −, és a földgáz is egyre nagyobb szerephez jut, felhasználása az elektromosenergia-előállításban 2012-ben 0,3 százalékpontt al, 3,9 százalékra emel-kedett . A hagyományos szénhidrogének belföldön csak csekély mennyiségben állnak rendelkezésre, így Lengyelország földgáz- és kőolajimportra szo-rul. A felhasznált földgáz mintegy 70 százaléka (11 milliárd köbméter), a kőolaj pedig szinte teljes

egészében (25 millió tonna) külföldről származott 2012-ben. Az ország jelenlegi energetikai helyzetét elemezve sikerült beazonosítani a megoldandó prob-lémákat, kidolgozni a lengyel energiapolitika alakítá-sának irányát és ezzel együtt kijelölni a feladatokat. Az irányelveket a 2009-ben elfogadott , Lengyelország energiapolitikája 2030-ig című átfogó dokumen-tum tartalmazza. A lengyel energiapolitikai kihívá-sok közé sorolandó az üzemanyagok és az energia előállítását, szállítását biztosító infrastruktúra nem megfelelő szintű kiépített sége, a nagymértékű külső földgáz- és kőolajfüggőség, valamint a klímastratégiai kötelezett ségek. Ezekre a lengyel energetikai prioritá-sok adják meg a választ, amelyek közül a legfontosab-bak az üzemanyag- és energiaellátás biztonságának növelése, az elektromos energia előállításának diver-zifi kációja az atomenergia-felhasználás bevezetésé-vel, a megújuló energiaforrásokra támaszkodás és az energiahatékonyság növelése, valamint az energetika környezeti hatásainak korlátozása. A legfontosabb intézkedések ezen célok megvalósítására irányulnak: a nem konvencionális szénhidrogének felkutatása, az infrastrukturális beruházások, valamint egy lengyel-országi atomerőmű építésének előkészítése.

Palagázkutatásokat 2013 októberében 105 kon-cessziós területen folytatt ak és eddig már 51 fúrást végeztek. Az ígéretes nagyságú nem hagyományos szénhidrogén-állomány hazai és külföldi befektető-ket egyaránt vonzott − a lengyelországi befektetők között a világ legnagyobb energetikai vállalatai is megtalálhatók. A saját nyersanyagok mennyiségé-nek bővítése mellett hasonlóan fontosak az ener-giaellátás diverzifi kálását célzó beruházások, így például az lng-terminál és a határokon átnyúló gázvezetékek megépítése, valamint a hazai földgáz-infrastruktúra bővítése. A Świnoujściében épülő, az

Kihívások, lépések és tervek a lengyel energiapolitikában

első ütemben 5 milliárd köbméter kapacitású ter-minál segítségével Lengyelország 2014-től képessé válik arra, hogy a világ bármely részéből cseppfolyó-sított gázt fogadjon. A lengyel üzem lesz az egyetlen ilyen nagyságú LNG-állomás Észak-, illetve Kelet-Közép-Európában és egész Európában is a legna-gyobbak közé tartozik majd.

A határ menti gázhálózat 2011-es fejlesztései, valamint a fordított irányú gázszállítás lehetővé tétele a jamali gázvezetéken megteremtett ék a technikai feltételeit annak, hogy Lengyelország évi 3,3 milliárd köbméter, új forrásból származó gázt importáljon − ez a ma importált mennyiség harmada. Az elképzelések szerint 2020-ig összesen 1000 kilométer új gázvezeték épül, a távlati tervek-ben pedig interkonnektorok kiépítése is szerepel a lengyel−litván és a lengyel−szlovák határon. Az ország energiabiztonságának szempontjából a gáz-vezeték-beruházásokkal összemérhető jelentőségű a tárolókapacitások növelése. Az ezt célzó ráfordítá-sok értéke 2012-ben meghaladta a 100 millió eurót. Az egyik legnagyobb projekt azonban egy atom-erőmű megépítése. Az új létesítmény amellett , hogy diverzifi kálja az energiaforrásokat, jelentősen meg fogja növelni a lengyel energia-előállítási kapacitást, hiszen a tervek szerint 2025 után 3000 megawatt energiát jutt at majd a lengyel elektromos hálózatba.

A lengyel energetikai rendszer átalakítása a ter-mészetvédelmi szempontok fi gyelembevételével zajlik, így számos intézkedéssel járul hozzá a gazda-ság széndioxid-kibocsátásának korlátozásához és az energiahatékonyság javításához. Ennek bizonyíté-ka, hogy az ország energiaigényessége, azaz az egy-ségnyi GDP megtermeléséhez szükséges energia mutatója 2000 és 2011 között 25 százalékot megha-ladó mértékben, 164,3-ról 122,6 kWh/1000 zlotyra csökkent, de az épületek energetikai felújítását célul kitűző nagyszabású programok is ezt a törekvést igazolják. Csak 2012-ben, az előző évek mintájára, mintegy 3000 épületenergetikai beruházás valósult meg hazai és uniós forrásokból, összesen mintegy 100 millió euró értékben.

A fenti intézkedések mindegyike mögött egy alapvető elgondolás áll: Lengyelország olyan or-szággá szeretne válni, ahol az energetika XXI. száza-di képet mutat, s ahol nem kell lemondani az ener-getikai hagyományainkról ahhoz, hogy az innovatív technológiák és a fenntartható gazdasági fejlődés egyaránt érvényesüljön.

lng teRminAl ŚWinoUjŚcie • foRRAs: plng

Capacitive

TFT

8.1”

Widescreen

1280×800

Egyre jobb Lengyelország beruhá-zási bizalmi megítélése, az ország

négy helyet javított az A. T. Kearney globális menedzsment tanácsadó cég

2013-as FDI Confi dence Index jelentése szerint. A közvetlen külföldi befektetési (FDI) bizalmiindex-listáján a 19. helyen sze-repel, szemben a 2012-ben 23. helyezéssel. Lengyelország potenciálja a legerősebb az autóalkatrész-gyártó és jármű-összeszerelő szektorban − derül ki a tanulmányból.


„A Szolidaritás és a lengyel történeti események kö-vetése sok-sok tanulsággal és – ami a leg fontosabb – azzal a reménnyel és bizakodással töltött el és hatott

át, hogy érdemes áldozatokat vállalni és kitartóan küzdeni egy mindnyájunk számára szabad és jólétt el

kecsegtető, demokratikus rendszerért. Mindaz, ami 1989-ben Lengyelországban történt, azt jelentett e,

hogy Magyarországon is mindaz lehetséges, ami ott valósággá nemesedett . Ez a motiváció, akkor,

számomra meghatározó motiváció volt!”

dr. Szabó Lajos Mátyás, politológus, nyugalmazott polgármester

Egyre jobb Lengyelország beruhá-zási bizalmi megítélése, az ország zási bizalmi megítélése, az ország

négy helyet javított az A. T. Kearney globális menedzsment tanácsadó cég

2013-as FDI Confi dence Index jelentése szerint. A közvetlen külföldi befektetési (FDI) bizalmiindex-listáján a 19. helyen sze-

zási bizalmi megítélése, az ország négy helyet javított az A. T. Kearney

globális menedzsment tanácsadó cég

„


N em a lengyeleké a világ legmele-gebb tengere, feltehetően nem nyernek világbajnokságot labda-rúgásban az elkövetkező években

és alighanem a lengyel nyelv sem fogja elnyerni a „lingua franca” közvetítő nyelvi státust, de azt elmondhatják, hogy az ipari formatervezés leg-felső osztályába léptek, olyan dizájnnemzetekkel

versenyezve, mint az olaszok vagy a skandinávok. Az utóbbi években a lengyel tervezők egyre elis-mertebbek, a designed in Poland bútorok, háztartá-si eszközök és fejlett technológiai elemek pedig a

nemzetközi bemutatótermek slá-gerei közé tartoznak.

Ma már nincs nemzetközi rangú di zájn-esemény a lengyelek részvétele nélkül. A funkcionális és innovatív projekte-ket a Visztula partjáról nemzetközi kiállításokon mutatják be, majd rögtön azt követően tömeggyár-tásba kerülnek. A lengyel kreatív gondolkodás eredményeinek be-mutatására olyan rendezvények teremtenek lehetőséget, mint a világ legnagyobb iparművészeti kiállítása, az iSaloni Milánóban, ahol több mint kétezer kiállító és közel ezer tervező mutatkozik be a világ minden tájáról. A legutóbbi iSaloni kiállításon igen erőteljes volt a lengyel régiók jelenléte, itt a La Dolce Silesia címet viselő kiállítás révén a

Sziléziai Design K laszter − a kreatív sziléziai vál-lalkozói szellemet támogató cieszyni agytröszt − népszerűsítette magát, míg a Pack Design from Wielkopolska elnevezésű bemutató keretében

a termékek csomagolásának innovatív módszereit mutatták be nyugat-lengyel-országi tervezők.

A lengyel vállalkozások évről évre számos díjat nyernek a hazai tervezők innovatív termékeivel. Így van ez sok éve

Dizájn és innováció made in Polandaz iparművészet területének egyik legrango-

sabb nemzetközi versenye, a Red Dot Design Award esetében is. A dizájn

„Oscar-díját” 1955 óta ítélik oda, amely a nyerteseknek óriási presz-

tízst, promóciót és szerződéseket jelent a világ minden tájáról. A verseny legutóbbi döntője kü-lönleges pillanat volt a lengyel

dizájn számára, hiszen 2012-ben nem kevesebb, mint hat lengyel termék nyerte el a fődíjat, a „piros pontot”. Emellett további elisme-

rések is Lengyelországhoz kerültek. A legjobbak közt volt az A mica cég Code Design által terve-zett minimalista stílusú „Zen” sütője, az Anna Vonhausen munkáját dicsérő, a SITAG részére készült „Woodi” fotel, a Perfect Sobierajski által orvostechnikai eszközökhöz gyártott „Thin” láb-kapcsoló vagy a „Blow” papírkanapé a Malafortól. Érdemes megjegyezni, hogy e cégek többségének ez már nem az első Red Dotja, ami a lengyeleket igazi „pirospont-vadászokká” avanzsálta.

Az iparművészet és az ipari formatervezés euró-pai térképén Lengyelország tehát egyre fontosabb helyet foglal el.

lengyel információs és Befektetési ügynökség

www.paiz.gov.pl

A lengyel tervezők egyre kereset-tebbek a világon, erre jó példa Jacek Frohlich, a BMW külső dizájnjáért felelős igazgató.

gerei közé tartoznak.

A lengyel tervezők egyre kereset-A lengyel tervezők egyre kereset-tebbek a világon, erre jó példa Jacek Frohlich, a BMW külső Jacek Frohlich, a BMW külső dizájnjáért felelős igazgató. dizájnjáért felelős igazgató. dizájnjáért felelős igazgató. „

Az innovatív és funkcionális tárgyakat azonban nemcsak megtervezni, de pénzre is lehet váltani. Az ENSZ Creative Economy Report legutóbbi jelentése alapján a lengyel dizájn a vizsgált időszakban négymilliárd dollár nyereséget ért el, ami a gazdaság e szegmensét tekintve a nyolcadik legjövedel-mezőbb helyezés az országrangsorban.

A beruházási területekkel kapcsolatban tájékoztatást nyújtó személy:

Pó³grabski Andrzej

A Bydgoszczi Ipari-Technológiai Park Kft. igazgatója

ul. B. Raczkowskiego 11, 85-862 Bydgoszcz, POLAND

[email protected]

tel. + 48 52 365 33 10

fax:+ 48 52 365 33 17

A Bydgoszczi Ipari-Technológiai Park (BPPT) Lengyelország

központi részén található – Kujawsko-Pomorskie vajdaságban,

Bydgoszcz város dél-keleti részén. A Parkot volt ipari területeken

alakították ki, közel 280 hektáron, ami alapján az ilyen típusú

lengyelországi parkok között a legnagyobbak közé

sorolható. A Park aktuális kínálatában közel 100 eladásra

és haszonbérletre ajánlott ingatlan szerepel i l letve

build-to-suit típusú beruházások - azaz a beruházó egyéni

igényeinek figyelembe vételével kialakított épületek.

Lehe tõség van a beruházó é rdeke ive l egybevágó

telek méret és forma kialakítására (minimum 1 ha felület esetén).

A BPPT kínálatának tartalma:

·korszerû infrastruktúrával kialakított területek,

·a beruházó érdekeivel összhangban kiválasztható helyszín és telek

felosztás,

·a közigazgatási eljárások lefolytatásához hatékony segítség nyújtása,

·városi közösségi közlekedéssel való megközelíthetõség,

·teljes mértékben a Helyi Területrendezési Terv és Ipari Körzet hatálya

alá tartozó területek,

·a 10-es számú országúttal való közvetlen összeköttetés,

·multimodális fuvarozási lehetõségek,

·a 850 ezer aktív munkavállalót számláló fõvárosi munkaerõ piac

közelsége.


A lengyel piacon mintegy 2500 ablak- és ajtógyártó tevékenykedik, az ablakgyár-tás esetében a lengyel cégek az egyik leg-jobb technológiával és megoldásokkal

rendelkeznek, miközben áraik versenyképesek, ami kelendővé teszi őket a nemzetközi piacokon. Évente közel 13 millió ablak és 9 millió ajtó készül lengyel üzemekben, ennek 60 százaléka exportra kerül. A tel-jes piac forgalma 12,9 milliárd zloty.

A nyílászáróipar az egyike a lengyel termékeket külföldön népszerűsítő Ágazati Program kereté-

lengyel ablak és ajtó gyártók, Beszállítók és forgalmazók szövetsége

www.poid.eu

Ajtóban és ablakban is az első

ben a lengyel Gazdasági Minisztérium által meg-különböztetett tizenöt ágazatnak. Teljesítménye függ a lakossági kereslett ől, a fejlesztési beruházá-soktól, az állami megrendelésektől és nem utolsó-sorban az exportt ól, amely továbbra is igen ígére-tesen alakul.

Az ország a vezető gyártók közé tartozik Euró-pában, a tetőtéri ablakok esetében például a legna-gyobb gyártó és exportőr a kontinensen, de piac-vezető az unióban a fa- és PVC-ablakok exportja tekintetében is. Ez egyrészt az innovatív, kiváló minőségű termékeket kínáló lengyel gyártóknak, másrészt a a gyártást idehelyező, a legjelentősebb építőipari nyílászárókat gyártó európai konszer-neknek, köztük a dán VKR-csoportnak, a svéd Invido-csoportnak, a svájci AFG-csoportnak és a német Roto vállalatnak köszönhető.

A lengyel nyílászárók exportjának értéke fo-lyamatosan, évente átlagosan közel 20 százalék-kal növekszik. A lengyel vállalatok 2011-ben 900 millió euró értékben exportáltak ablakokat és ajtókat.

A legnépszerűbb anyag a PVC, az ebből készí-tett nyílászárókat mind Lengyelországban, mind külföldön szívesen vásárolják. Az értékesítés eb-ben az ágazatban mindössze hét év alatt hétsze-resére nőtt, 2011-re 458 millió eurót tett ki, míg

mondjuk ugyanebben az időszakban a fa nyílás-zárók esetében a becsült növekedés mindössze kétszeres. A kapacitás kihasználtsága ráadásul mindössze 70-80 százalék, vagyis Lengyelország képes rövid idő alatt sokkal több ablakot és ajtót előállítani.

Az adatok azt mutatják, hogy még így is Len-gyelország a műanyag és faablakok legnagyobb európai exportőre. A lengyel nyílászárókat 2011-ben több mint 90 országban értékesített ék szerte a világon, elsősorban persze az Európai Unióban, ahova az export 95 százaléka irányult. A fa nyílás-zárók kivitele − a faablakok és -ajtók exportjának fele − elsősorban Nagy-Britanniába és Dániába, illetve a skandináv országokba irányul. A műanyag nyílászárók pedig inkább − az export mintegy 30 százaléka − Németországban találnak gazdára, de jelentős Csehország és Szlovákia –15 és 9 százalék – részesedése is.

ABLAK- És AJTÓgyárTás LengyeLországBAn

(MILLIÓ EGYSÉG)

FORRÁS: POLISH WINDOWS AND DOORS INDUSTRY CATALOGUE

Lengyelország a negyedik legna-gyobb bútorexportőr Kína, Né-

metország és Olaszország után. A 2013-as bútorkivitel várhatóan 6,9 milliárd euró lesz, ami 300 millió euró növekedést jelenthet az elmúlt évhez képest.

Ajtóban és ablakban is az első Lengyelország a negyedik legna-gyobb bútorexportőr Kína, Né-

Ajtóban és ablakban is az első Ajtóban és ablakban is az első Ajtóban és ablakban is az első Ajtóban és ablakban is az első gyobb bútorexportőr Kína, Né-

metország és Olaszország után. A 2013-as bútorkivitel várhatóan 6,9 milliárd euró lesz, ami 300 millió euró növekedést jelenthet az elmúlt évhez képest.

gyobb bútorexportőr Kína, Né-metország és Olaszország után. A

2013-as bútorkivitel várhatóan 6,9 milliárd

„

jAnUsz komURkieWicz, A lengyel AblAk és Ajtó gyáRtók, beszállítók és foRgAlmAzók szövetségének elnöke

2013. november • LengyeLország • a n a p i g a z d a s á g m e l l é k l e t e24 25

Sikertörténet a kézműves műhelytől a v ilághírű laboratóriumokigL engyelország a kozmetikumok hatodik

legnagyobb gyártója Európában. A lengyel piacon mintegy száz, kozme-tikumokat előállító nagy- és közepes

méretű, valamint több mint háromszáz kis- és mikrovállalkozás, ezenfelül több száz laboratóri-um, kutató-, kémiai, biotechnológiai cég és végül csomagolóanyag-gyártó vállalkozás tevékenyke-dik. Ez lehetővé teszi a lengyel cégek számára a teljes gyártási folyamat országon belüli lokalizá-

cióját − a koncepciótól a kutatáson és tesztelésen, a termelésen és csomagoláson át a végtermékig.

Az ország európai uniós csatlakozásával a lengyel kozmetikai ipar könnyebb hozzáférést nyert a len-gyel kozmetikai termékek exportja hagyományos célországainak számító uniós piacokhoz. Az itt elő-állított kozmetikumokat több mint 130 országban értékesítik szerte a világon, köztük olyan helyeken, mint Trinidad és Tobago, Új-Zéland vagy éppen Chile, de természetesen jelentős a kereslet Közép- és Kelet-Európa országaiban, valamint Európa vezető kozmetikai piacain, köztük Németországban és Nagy-Britanniában.

A lengyel kozmetikai ipar sikerének kulcsa a tör-ténetében rejlik. Az elmúlt mintegy száz évben az iparág jelentős változáson ment keresztül, aminek köszönhetően a made in Poland-termékek méltán vívtak ki elismerést szerte a világban. A két világhá-ború között jött létre több virágzó, kozmetikai ter-mékeket ipari méretekben előállító lengyel vállalat, valamint számos kisebb, lokális piacra termelő cég. E vállalatokat a magas minőség és az elfogadható ár jellemezte, így számos márka „túlélte” a 80-as évek gazdasági átalakulásának időszakát, és termékeiket a mai napig sikeresen értékesítik. A gyárakat később privatizálták, és a vevőik olyan multinacionális koz-metikai cégek lett ek, mint a Cussons, a Henkel, a L'Oréal és a Beiersdorf, miközben számos külföldi cég, így az Avon, a Procter & Gamble, az Orifl ame vagy a Colgate Palmolive új lengyelországi üzemek építésébe is befektetett . Ezzel egyidejűleg sorra

alakultak és jelentős léptékben fejlődtek a hazai kozmetikai cégek is. A 80-as és 90-es években jött létre többek között a Dr. Irena Eris Kozmeti-kai Laboratórium, a Soraya, a DA X Cosmetics, a Ziaja, a Kolastyna, az Oceanic, a Dermika, a Joanna, a Bielenda, a Hean, az Inglot vagy az Inter Frangrances. Ennek eredményeként a mai kozme-tikai ipar Lengyelországban a globális kozmetikai

rÉszeseDÉs A KozMeTIKAI TerMÉKeK eXPorTJáBÓL FÖLDrAJzI MegoszLásBAn

(LENGYELORSZÁG, MILLIÁRD EURÓ, 2011)

FORRÁS: GUS, 2012

Tudta, hogy...... Helena rubinstein − aki először java-solta a napvédő krémet és elterjesztette a szempillaspirál és a színes arcpúderek használatát Lengyelországban − Krak-kóban született és itt hozta létre első kozmetikai cégét?

... Max Factor, az azonos nevű cég alapí-tója, aki elkészítette az első mindennapos használatra szánt alapozót Lengyelország-ban, Łódźban született mint Maximilian Faktorovich?

... dr. oscar Troplowitz, aki egy kis hamburgi gyógyszertárat a Beiersdorf nemzetközi kozmetikai céggé fejlesztette, 1890-ben Sziléziában született?

... Lengyelország − Litvánia mellett − az egyetlen ország Európában, ahol a kozmetológiát egyetemi szinten oktatják? ToVáBBI InForMáCIÓK:

http://www.polishcosmetics.pl/en/

vállalatok, a nagy- és közepes méretű lengyel cé-gek és több száz, kozmetikai termékeket előállító kis- és mikrovállalkozás európai szinten is példa nélküli keveréke.

Az iparágra jelenleg is a stabil növekedés jel-lemző. Az Euromonitor International (EI) szerint Lengyelország kozmetikai piacának növekedési üteme az egyik legmagasabb Európában: az elmúlt évek gazdasági stagnálása ellenére öt százalék kö-rül van, ami jóval magasabb, mint a többi vezető európai kozmetikai piacé.

A kozmetikai és testápolási termékek forgal-ma minteg y 3,5 mil l iárd eurót tesz k i . A leng yel kozmetikai piac szerkezeti leg nem különbözik más európai piacoktól, legnag yobb részét a haj-ápolási cik kek (18,5 százalék) és a bőrápolási termékek (17 százalék) teszik k i, további jelen-tős kategóriák a parfümök (13,5 százalék), a férf i kozmetikumok (10,5 százalék) és a színes kozmetikumok (9,7 százalék). A legg yorsab-ban növekvő kategória a férf i kozmetikumok és k iegészítők, valamint a fogápolási termékek, amelyeket a szőrtelenítési kozmetikumok és a dekorkozmetikumok követnek.

Jól alakult a kozmetikai termékek ex-portja 2013 első negyedévében. Az illó-olajokból, rezinoidokból, illatszerekből, kozmetikumokból és testápoló szerek-ből a kivitel több mint 511 millió euró volt, amiből az Európai Unió mintegy 309 millió eurót adott. Magyarországra valamivel több mint 21 millió euró ér-tékben szállítottak, amivel az 5. uniós piacnak számított.

Dekorkozmetikumok és testápoló termékek (a gyógy-hatású szerek kivételével), beleértve a szolárium-, ma-nikűr- és pedikűrtermékeket − 231 millió euró, ebből az EU 134 millió euró, Magyarország pedig több mint 10,5 millió euró (3. piac).

Parfümök − 66 millió euró, ebből az EU több mint 31 mil-lió euró, ebből Magyarország négymillió euró (4. piac).

Hajápolási cikkek − több mint 64 millió euró, ebből az EU 39,5 millió euró, ebből Magyarország nem egészen kétmillió euró (10. piac).

a n a p i g a z d a s á g m e l l é k l e t e • LengyeLország • 2013. november

C O SM E T I C S


„Ha 1989-re gondolok, akkor mindenekelőtt (már csak időrendi okok miatt is) Pozsgay Imrének az

a nyilatkozata jut eszembe, amelyben kijelentett e, hogy ami Magyarországon 1956 októberében

történt, az népfelkelés volt, mert ez a korabeli Közép-Európa legnagyobb tabujának megtörését és így a később rendszerváltás néven ismertt é vált

eseménysorozat igazi nyitányát jelentett e.”

Szesztay András, jogász, szociológus

A Világbank legújabb, Doing Business 2014 c. jelentésében

Lengyelország 45. a ranglistán (10 helyet lépett előre), ami azt jelenti, hogy a legjobb vállalkozási feltételeket biztosító országgá vált Közép-Európában. Lengyel-ország évek óta folyamatosan javított pozícióján ebben a felmérésben, és ez az eddigi legjobb eredménye.

Sikertörténet a kézműves műhelytől a v ilághírű laboratóriumokigA Világbank legújabb, Doing Business 2014 c. jelentésében

Sikertörténet a kézműves műhelytől a v ilághírű laboratóriumokigSikertörténet a kézműves műhelytől a v ilághírű laboratóriumokigBusiness 2014 c. jelentésében

Lengyelország 45. a ranglistán (10 helyet lépett előre), ami azt jelenti, hogy a legjobb vállalkozási feltételeket biztosító országgá vált Közép-Európában. Lengyel-ország évek óta folyamatosan javított

Business 2014 c. jelentésében Lengyelország 45. a ranglistán (10

helyet lépett előre), ami azt jelenti, hogy a

„


A gyógyszerpiac éves forgalma Len-gyelországban mintegy 22 milliárd zloty. Az ágazat értékesítésének éves növekedése több mint tíz százalékos.

A biotechnológia az egyik leggyorsabban növekvő, de továbbra is feltörekvő ágazat, jelenleg mintegy 70 cég tevékenykedik ezen a területen, amelyek több mint fele az utóbbi öt évben jött létre. A lengyel bio-technológiai cégek jelenleg innovatív termékekkel kapcsolatos kutatásokat folytatnak, de ezek eredmé-nyei csak néhány év elteltével válnak láthatóvá. Ezek, valamint a tudományos intézetek kutatási projektjei alapján biztosan állítható, hogy a közeljövőben a lengyel biotechnológiai ágazat további növekedésé-vel lehet számolni. A szektor fejlődésére ösztönzőleg hatnak a külföldi befektetések is, amelyeket Len-gyelország a magasan képzett szakembergárdának, a fejlett nyersanyagbázisnak és a versenyképes mun-kaerőköltségeknek köszönhetően vonz.

A lengyel biotechnológiai ágazat

AKTUáLIs BIoTeCHnoLÓgIAI K+F ProJeKTeK LengyeLországBAn

(SZÁZALÉK)

gyÓgyszerIPAr LengyeLországBAn

(SZÁZALÉK)

FORRÁS: REPORT ON POLISH BIOTECH&PHARMA

InnoVATÍV TerMÉKeK, AMeLyeKeT 2012 És 2017 KÖzÖTT VezeTneK Be LengyeL BIoTeCHnoLÓgIAI CÉgeK

(SZÁZALÉK)

FORRÁS: REPORT ON POLISH BIOTECH&PHARMA

és egyéb tenyésztett sejtek gyártási folyamatait. A lengyel biotechnológiai piac kétségtelenül jelentős ki-aknázatlan potenciállal rendelkezik az oltóanyagok, a proteingyógyszerek és a reagensek terén is.

A már említett magasan képzett tudományos munkaerő a legfontosabb ok, amiért Lengyelország a nemzetközi biotechnológiai projektek egyik legvon-zóbb helyszíne. A biotechnológia és a gyógyszerészet a legnépszerűbb szakirányok közé tartozik Len-

Biofórum BudaPesten2013 májusában Budapest a Közép-Európa biotechnológiájáról folytatott vita központjává vált. Az eseményre Janusz Piechociński miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter fővédnöksége mellett került sor. Az immár 12. alkalommal megtartott BioFórumot elsősorban a közép-európai régió innovatív biotechnológiai cégei és a tudományos közösség számára rendezik, ahol nemcsak megvalósítják a kutatás-fejlesztési projekteket, de érdekeltek azok kereskedelmi forgalomba hoza-talában is. A vásár célja a biotechnológiai alapú biobusiness fejlődésének elősegítése, valamint a biotechnológiai projektek megvalósításával és laboratóriumi infrastruktúrával foglalkozó szerep-lők közötti üzleti hálózat létrehozása volt Európának ezen a részén.

Az idei budapesti BioFórum vásár a Bio-Tech Consulting Kft. és a Magyar Biotechnológiai Szövet-ség közös projektje volt. A fórum első napján a lengyel és a magyar biotechnológiai szövetségek (a PBA és a HBA) megállapodást írtak alá. A megállapodást Tadeusz Pietruch és Duda Ernő, a szö-vetség két elnöke látta el kézjegyével. A megállapodás keretében a felek elkötelezték magukat a biotechnológia számára kedvező környezet megteremtése céljából való kölcsönös együttműkö-dés, valamint azon törekvések mellett, amelyekkel felhívják a biotechnológiai világcégek fi gyelmét a közép-európai piacra. A megállapodás aláírása a régió pozícióját is erősíti az egyéb LifeScience piacokkal való versenyben.

A szenet és a kőolajat lassan felváltó bio üzem-anyagok és az ökológiai anyagok előállítása tech-nológiai folyamatának fejlődése kiemelt fi gyelmet érdemel. A modern géntechnológia felhasználásával pedig olyan hormonokat, antitesteket és diagnosz-tikai teszteket állítanak elő, amelyek a lengyel bio-technológiai ipar védjegyévé válhatnak. Nem kisebb elismerés övezi a biofarmakológiai terület termékeit, amely jelenleg az iparág leggyorsabban növekvő ágazatának tekinthető. Ennek keretein belül tökéle-tesítik az emberi fehérjék és az E-coli alapú peptidek

gyelországban, a felmérések szerint ilyen szakokon több mint 20 ezer hallgató folytat tanulmányokat. A gyógyszerészetet Lengyelországban 12 orvosi egye-temen oktatják, biotechnológiát mint szakirányt pedig közel 40 egyetem kínál, közülük mintegy 30 PhD-t is. Évente több mint 4100 egyetemista szerzett diplomát ezeken a területeken, akik közül a legtöbb gyógyszerész Sziléziában, a lublini vajdaságban és Kis-Lengyelországban, míg a legtöbb biotechnológus Sziléziában, Alsó-Sziléziában és a łódźi vajdaságban végzett . A lengyel nyelvű oktatás mellett a biotechno-lógia szakirányon lehetőség van a tanulmányok angol nyelven történő folytatására is.

A biotechnológus diplomások alkotják az ágazat magasan képzett kutatói hátt erét, amelynek ereje már ma is több mint 30, a kutató-fejlesztő közpon-tok, a gyógyszerészet, valamint az élelmiszer- és kozmetikai ipar céljára diagnosztikával foglalkozó vállalat tevékenységében fejeződik ki.

Jelenleg Lengyelország Közép-Európa leg-nagyobb egészségügyi piaca, egyben a 6. legnagyobb Európában. Az egészségügyi kiadások a lengyel GDP mintegy 7,4 szá-zalékát teszik ki, ami jobb eredmény, mint a régió többi országáé, de rosszabb, mint a nyugat-európai országok 10 százalékos értéke. Az egészségügyi kiadások mintegy kétharmadát a Nemzeti Egészségügyi Alap fedezi. Az előrejelzések szerint Lengyelor-szágban 2016-ra az egészségügyi kiadások mintegy 50 százalékkal növekszenek és elérik a 150 milliárd zlotyt.

További információk: www.biotech-pharma.pl

Grafénkutatás

a grafén és grafénoXid alkalmazása

A graféntechnológia jelenleg a globális elektronika stratégiai technológiája. Néhány éve a legnevesebb kutatási központok között folyik a verseny a jó

minőségű, nagy felületű grafén előállítását lehetővé tévő módszerek kidolgozása terén. Ezen laboratóri-umok élvonalába tartozik az Elektronikus Anyag-technológiai Intézet (ITME).

Az intézetben végzett számos, folyamatban lévő kutatás között különös jelentőséggel bírnak a grafénnal kapcsolatos munkák. Az ITME részt vesz az „Új Technológiák és a Jövő Technológiái” európai program keretében megvalósuló kiemelt európai grafénprojektben, amelynek célja a grafén és más kétdimenziós anyagok az élet és a gazdaság különböző területein való kihasználását célzó tu-dományos kutatások fejlesztése. Az esetlegesen így megvalósuló technológiai átt örés pozitív hatást gya-

korolhatna az európai gazdaságra és munkaerőpiac-ra. Az intézet egyben az NCBiR által fi nanszírozott GRA FTECH lengyel grafénprogram végrehajtásá-ban is vezető szerepet játszik, és részt vesz az Európai

Tudományos Alapítvány keretében megvalósuló, „Az epitaxiális grafén előállítási technológiájának kidolgozása új generációs tranzisztorokban való al-kalmazásokhoz” projektben is.

Grafén:

elektródák szuperkondenzátorokban • (tekintettel nagyon jó elektromos tulaj-donságaira)

elektródák a napelemekben (áttetszősé-• gét és jó elektromos vezetőképességét kihasználva)

tüzelőanyag-cellák (a grafénlemezt nagy • fajlagos felület jellemzi és hidrogén táro-lására alkalmas, jó adszorpciós anyag)

kémiai és biológiai érzékelők (a redukált • grafénlemezek széleit többfunkciós csoport jellemzi, melyek nagyon érzé-kenyek a vegyi és biológiai környezet változásaira)

katalizátorok•

mikrohullám-elnyelő anyagok•

grafén-polimer kompozitok•

grafén-nanorészecske kompozitok • (fémek, félvezetők, fémoxidok, melyek a redukció során lerakódnak)

Grafénoxid:

papír formájában nagyszerű, szabályoz-• ható áteresztőképességű membrán

erős UV-kibocsátásának köszönhetően • alkalmazásra találhat a fotodinamikus terápiában és a fotonikus eszközökben

rugalmas memóriahordozók anyaga•

gyógyászat − bioképalkotás és gyógy-• szeradagolás, kötszerek csomagolópa-pírja, tekintettel a grafénoxid baktericid hatására

rezisztív memóriakapcsolók•

kompozitok összetevője, mely növeli a • mechanikai szilárdságot és a termikus vezetőképességet

mit is Csinál az itme?

A Elektronikus Anyagtechnológiai Intézet az egyik vezető lengyel kutatóintézet, amely tudományos kutatásokat, illetve kutatás-fejlesztési tevékenységet végez az anyagtechnológia, az energetika, az elektronika, a fotontechnológia, az optoelektronika, a számítástechnika, a környezetmérnöki, a vegyipari technoló-gia és a mérésügy területén. Elsősorban az anyagok előállítása, tulajdonságaik vizsgálata és az anyagok, köztük a globális ipar érdeklődésének középpontjában lévő új generációs anyagok (grafén, topológiai szigetelők, fényelektromos és spinotronikai anyagok, önszerveződő fotonikus kristá-lyok, fém-kerámia kompozitok) hatékony felhasználása tárgykörében.

A grafén a szén egy kétdimenziós, lapos formája hexagonális atomelrendezéssel, felfedezéséért 2010. október 5-én fi zikai Nobel-díjat ítéltek oda.

Elektronikus Anyagtechnológiai Intézethttp://www.itme.edu.pl/

A 2014−2020 közötti uniós költ-ségvetésből Lengyelország újabb

mintegy 106 milliárd euróhoz fér hozzá, amiből majdnem 73 milliárd eurót tesznek ki a kohéziós és 28,5 milliárdot az agrárpolitikára szánt források. Az összeg csaknem négymilliárd euróval több, mint amennyi a jelenlegi időszakban rendelkezé-sükre áll. Ezeket a forrásokat többek között kutatásra és a kutatások piacivá tételére, a legfontosabb közúti összeköttetések (autó-pályák, autóutak) megépítésére, vállalkozás-fejlesztésre, a környezetbarát szállítmányo-zásra, a közszolgáltatások digitalizálására és szélessávúinternet-elérésre, az agrárgazda-ságok fejlesztésére, az ökológiai gazdálko-dás támogatására, illetve a foglalkoztatás növelésére lehet majd fordítani.

A 2014−2020 közötti uniós költ-ségvetésből Lengyelország újabb ségvetésből Lengyelország újabb

mintegy 106 milliárd euróhoz fér hozzá, amiből majdnem 73 milliárd eurót tesznek ki a kohéziós és 28,5 milliárdot az agrárpolitikára szánt források. Az összeg csaknem négymilliárd euróval több, mint

ségvetésből Lengyelország újabb mintegy 106 milliárd euróhoz fér

hozzá, amiből majdnem 73 milliárd eurót

„


A külföldi piacokon is hódít a lengyel élelmiszerA lengyel élelmiszertermékek kereske-

delmének legfrissebb mutatói azt tá-masztják alá, hogy az ágazat továbbra is erős pozícióval rendelkezik a nem-

zetközi piacokon, ami a korszerű feldolgozási tech-nológiáknak, az alapanyagok magas minőségének és a hagyományos receptúrák alapján gyártott ter-

mékeknek egyaránt köszönhető. Az élelmiszerex-port sikere mindenekelőtt a modernizált mezőgaz-daságon és feldolgozó ágazaton alapul, hiszen ezek jóval korszerűbbek sok uniós tagállaménál. Emellett egyre több olyan tradicionális lengyel terméket le-het felsorolni, amelyeket nem csak a hazai vásárlók keresnek.

A Maspex Olympos idén és a jövő évben is kerek évfordulót ünnepel

A Maspex Wadowice Csoport az egyik legnagyobb közép- és kelet-európai gyártó az instant termékek piacán (cappuccino, kakaó, kávékrémpor, instant tea), míg piacvezető a gyümölcslépiacon Lengyelországban, Csehországban és Szlo-vákiában. A magyar leányvállalat két jubileumot ünnepelhet kis különbséggel: a Maspex Olympos Kft. elődjét harminc évvel ez-előtt alapították, míg jövőre lesz tíz éve, hogy a társaság a Maspex Wadowice Csoporthoz tartozik.

A Nyárlőrincen fekvő háromhektáros területen gyümölcsfeldolgozás, ásványvíz- és üdítőital-gyártás, -raktározás és -kiszállítás folyik, ezzel a Maspex Olympos az értékesítést tekintve a harmadik legnagyobb gyümölcslégyártó Magyarországon. A vállalkozás mintegy 140 szakképzett munkatársa olyan ismert termékeket állít elő, mint az Apenta természetes ásványvízalapú üdítő vagy az Olympos citrom-lé és gyümölcsital. A cég lengyelországi üzemeiből pedig a hazai polcokra a Top Joy és Kubu gyümölcslevek, a LaFesta kávéspecia-

litások és forró csokoládék, a Brumi kakaóporok, az Ekland instant tea, a Coffeeta kávékrémpor, valamint az Inka gabonakávé kerül.

Az Apenta márka különlegessége, hogy kétmillió éve keletkezett az a talajréteg, amely a palackokban lévő ásványvizet szűri kris-tálytisztára. A Maspex Olympos erőssége az innováció, ez a ter-

mékcsalád két éve az Apenta Duo termékvonallal bővült, amelyek sajátossága, hogy a szénsavas üdítők egyhangúságát megtörve két gyümölcsíz harmonikus kombinációját tartalmazzák, ráadásul cukor hozzáadása nélkül, tehát fogyókúrázók is bátran fogyaszt-

hatják. Idén jelent meg az Apenta Vitamixx, amely szénsavmen-tes, természetes ásványvizet, illetve C-, B6- és B12-vitaminokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az immunrendszer normál mű-ködéséhez és a fáradtság csökkentéséhez.

A névadó termék a bőséges mennyiségben C-vitamint tartalmazó Olympos citromlé, amely ugyan 1978 óta megtalálható a háztartások többségében, de ez a márka is képes az innovációra. Idén a citromle-vek és gyümölcsitalok mellett megjelent az egyre növekvő népszerű-ségű ice tea italkategóriában is. A magas szénhidrátbevitelre érzékeny fogyasztókat pedig a tavaly bevezetett Olympos Light italcsalád várja.

A Maspex egyik legfontosabb termékcsaládja a gyerekeknek szánt Kubu. Nyáron új ízekkel bővült a Kubu Play termékcsalád, görög-dinnye- és ananászízekben is elérhető, de sikeres a szintén nem-rég bevezetett Kubu Waterrr is, amely egy cseppnyi gyümölcs-lével ízesített valódi forrásvíz, nádcukorral készül, és praktikus csepegésmentes sportkupak zárja le.

A vállalat a lehetőségekhez mérten szem előtt tartja a sok rászoruló családot, és igyekszik időről időre módot találni a támogatásukra. A kifutó termékekből vagy valamilyen okból a szokásosnál jobban felgyülemlett italkészletekből számos alkalommal juttatott hátrányos helyzetű gyerekek, nagycsaládosok, árvízkárosultak számára.

A Kubu a gyerekitalok, a La Festa a cappuccinók, míg az Olympos a citromlépiacon piacvezető a maga kategóriájában

A közvetlen külföldi tőkebefekte-tések értéke Lengyelországban

2011-ben 13,6 milliárd eurót tett ki. Ez hátommilliárd eurós, vagyis 30 szá-zalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Folyamatosan nő az új befektetések száma, különösen a gépgyártásban, a kuta-tás-fejlesztésben, valamint az elektronikai és vegyiparban. A befektetők egyre inkább a lengyel munkavállalók szellemi kapacitá-sának felhasználására törekednek.

A közvetlen külföldi tőkebefekte-tések értéke Lengyelországban tések értéke Lengyelországban

2011-ben 13,6 milliárd eurót tett ki. Ez hátommilliárd eurós, vagyis 30 szá-zalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Folyamatosan nő az új befektetések száma, különösen a gépgyártásban, a kuta-

tések értéke Lengyelországban 2011-ben 13,6 milliárd eurót tett

ki. Ez hátommilliárd eurós, vagyis 30 szá-

„

kelet-lengyelország élelmiszeriParaAz élelmiszer-ágazat meghatározó Lengyelország keleti régiójában. Itt található a mezőgazdasági területek 32 százaléka, ami jó alapot teremt az élelmiszeripar számára. A mezőgazdasági jelleg és az alacsony környezetszennyezettség fontos feltétele az organikus gazdálkodásnak, a Lublin régió

„Organikus Élelmiszer Völgy” projekt keretében fejleszti az egészséges élelmiszerek iparágát.

A Podlaskie, Warmińsko-Wazurskie, Lubelskie, Święto-krzyskie és Podkarpackie vajdaságok területén számos vállalat épített ki erős piaci pozíciót, termékeiket több kitüntetéssel és díjjal is elismerték.

Többek között itt található a legnagyobb lengyel tejtermékgyártó, a Mlekpol vagy az ország má-sodik legnagyobb tejfeldolgozó üzeme és tejtermékgyártója, a Mlekovita, a legnagyobb pulyka-hústermelő és -feldolgozó, az Indykpol, valamint szintén húsfeldolgozó Łmeat Łuków üzeme is.

A lengyel élelmiszer a termelők és a feldol-gozók együttműködésének eredményeképpen képes betörni új piacokra, és éppen e vállalkozói csoportok összehangolt tevékenysége az, ami a leginkább fenntarthatja a lengyel élelmiszerek külkereskedelmének jelenlegi szintjét, il letve hozzájárulhat további növeléséhez. Az alapanya-gok koncentrált termelése és feldolgozása ugyanis jobb pénzügyi lehetőségeket teremt az új techno-lógiák alkalmazásához, de a végtermékek magas minőségének fenntartása és az új kereskedelmi partnerek felkutatása is könnyebben megvalósít-hatóvá válik.

Az exportban csökken a mezőgazdasági alap-anyagok aránya, míg a magas feldolgozott sági szintű termékeké nő, ami a lengyel élelmiszer-feldolgozás fejlett ségét bizonyítja. A számok pedig azt igazolják, hogy az élelmiszerek egyre fontosabb szerepet tölte-nek be a lengyel külkereskedelemben, hiszen amíg 2012-ben 12,5 százalékos volt a részarányuk az ex-portban, addig ez a szám 2011-ben csak 11 százalék körül alakult. A lengyel import egészében ezek a ter-mékek 9,2 százalékot tesznek ki.

A z élelmiszerexport jelentős hányadát évek óta a hús és a húskészítmények, a tejtermékek, a pék- és cukrászipari termékek, a csokoládé, a friss és a mélyhűtött g y ümölcsök és zöldségek, a g y ümölcslevek, a cigaretta és a füstölt halak teszik k i . A termékeket nem csak hag yományos felvevőiknek szál l ítják − az utóbbi években új pi-acokat is szereztek .

A Lengyel Köztársaság Mezőgazdasági és • Vidékfejlesztési Minisztériuma

2014-ben a kelet-lengyel-országi cégek a budapesti SIRHA kiállításon is bemutat-ják termékeiket.

További információk: http://whyeasternpoland.eu/en/

A lengyel élelmiszerexport elsősorban az Európai Unióba irányul − az unió piacai veszik fel e kereskedelem értékének három-negyedét. A tagállamok főként tejtermé-keket, baromfi húst, marhahúst, csokoládét és cigarettát vásárolnak. Lengyelország első számú kereskedelmi partnere régóta Németország. A lengyel élelmiszerek felvá-sárlói között Nagy-Britannia áll a második helyen, a harmadik pedig Oroszország volt az idei első félévben. További jelentős élel-miszer-importőr Franciaország, Csehország, Hollandia és Olaszország.


Modern feldolgozás − vil ágszínvonal uniós forrásokból

A lengyel gyümölcsök és zöldségek lédú-sak, zamatosak, egészségesek és kitű-nő illatúak. Már régóta nagy becsben állnak a hazai fogyasztók szemében,

de a statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy egyre szívesebben fogyasztják őket a világ más részein is. 2012-ben a zöldség- és gyümölcsexport közel 40 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Ezek mellett egyre több külföldi piacot hódítanak meg feldolgozott formában is, a leveket, sa-látákat, konzervuborkákat és egyéb zöldség- és gyü-mölcskészítményeket egyre szívesebben vásárolják külföl dön. Ennek egyik oka, hogy ezek bevált, ha-gyományos receptúra alapján készülnek, ami nem-csak kitűnő ízt és étvágygerjesztő illatot biztosít, de megőrzi a friss gyümölcsök és zöldségek egészségre gyakorolt pozitív hatását is. A jó minőségben fontos szerepet játszanak a lengyel feldolgozóüzemekben alkalmazott modern gyártási módszerek, valamint a szigorú élelmiszerhigiéniai követelmé-nyek betartása is. Ez utóbbi azért va-lósulhatott meg, mert a szektorban működő vállalkozások az utóbbi években komoly beruházásokat, fejlesztéseket hajtott ak végre.

A Mezőgazdasági Restruk-turalizációs és Modernizációs

Ügynökség (ARiMR) már 2004 óta igen hatéko-nyan támogatja az uniós források felhasználásával a lengyel gazdaság ezen ágazatában működő vál-lalkozásokat. Az ágazatban a támogatásokat első-sorban arra használták fel a termelők, hogy elismert zöldség-és gyümölcstermelői csoportokat alakítsa-nak. Az elmúlt hét évben 296 ilyen csoportosulás jött létre, amelyek részére az ARiMR 4,86 milliárd zlotyt folyósított . Ebből az összegből 4,64 milli-árd zlotyt beruházásokra fordított ak, és ennek kö-szönhetően ezek a termelői csoportok a fogyasztói igényeknek megfelelő, jobb minőségű termékeket állíthatt ak elő és hatékonyabbá tehett ék az értéke-sítést. A zöldségek, gyümölcsök tárolására és hűté-sére szolgáló üzemeket hoztak létre, szortírozó- és csomagolóberendezéseket vásároltak, zöldség- és gyümölcsszedő gépekbe fektett ek, de fejlesztett ék az infrastruktúrát vagy éppen a termelés bővítése cél-jából földet vásároltak. A fennmaradt mintegy 200 millió zlotyt az elismert termelői csoportok a mű-ködési és adminisztrációs költségekre fordított ák.

Az alma nemzeti gyümölcs, nem véletlen, hogy egyre növekszik a kiváló minőségű almákat termő, magas termelési hatékonyságú almakertészetek száma és területe.

nyek betartása is. Ez utóbbi azért va-lósulhatott meg, mert a szektorban

ködési és adminisztrációs költségekre fordított ák.

Az alma nemzeti gyümölcs, nem véletlen, Az alma nemzeti gyümölcs, nem véletlen, hogy egyre növekszik a kiváló minőségű almákat termő, magas termelési hatékonyságú almakertészetek száma és területe.

A Mezőgazdasági Restruk-turalizációs és Modernizációs almakertészetek száma és területe. almakertészetek száma és területe. „

Lengyelországban az elmúlt néhány évben, az Európai Unió többi országával ellentétben, nem volt recesszió. 2009-ben, amikor az EU összes tagállamában csökkent a GDP az előző évhez képest, Lengyelor-szág 1,6 százalékos növekedést könyvelhetett el. 2010-ben a GDP növekedési üteme Lengyelországban 3,9 százalékot tett ki – ez volt az egyik legjobb eredmény az EU-ban. Lengyelország a 2011-es GDP-adatával is az élmezőnyben végzett a növekedés üte-mének tekintetében (4,3 százalékos GDP-növekedés), 2012-ben pedig a GDP 2 százalékkal növekedett.1996–2009 között a GDP évi átlagban 4,5 százalékkal növekedett. A legmagasabb értéket 1997-ben (7,1 százalék), a legalacsonyabbat 2001-ben (1,2 százalék) érte el.

Az ország területe 312,7 ezer km2

népesség 38 501 000 főfőváros varsó (1 777 000 fő)közigazgatási felosztás 16 vajdaság, 314 járás, 2478 településtörvényhozó hatalom szejm (460 képviselő), szenátus (100 képviselő)végrehajtó hatalom köztársasági elnök (5 éves mandátum) minisztertanács (4 éves mandátum)bírói hatalom legfelsőbb bíróság, bíróságok, közigazgatási bíróságok, katonai bíróságokidőzóna gmt + 1valutanem 1 złoty (pln) = 100 groszy – kb. 70 ft

Tagság a nemzetközi szervezetekben A csatlakozás éveensz 1945oecd 1996nAto 1999eU 2004

FORRÁS: PAIZ

LengyeLország száMoKBAn

foRR

ás: A

miRR

Hogyan formálták át a lengyel falut az euróPai uniós támogatások?A Mezőgazdasági Restrukturalizációs és Mo-dernizációs Ügynökség (ARiMR) hatékonyan osztja szét az Európai Unió közös agrárpoliti-kájának megvalósítása céljából az országnak megítélt forrásokat, de támogatásokat nyújt a gazdáknak a lengyel költségvetésből, a szervezet vezeti a haszonállatok modern nyilvántartási rendszerét és támogatási prog-ramokat indít a halászati szektor számára.

Az ARiMR egyik legfőbb sikere, hogy az egész európai közösségen belül a leggyor-sabban fi zeti ki a közvetlen támogatásokat, amelyeknek az országban évente több mint 1,4 millió haszonélvezője van. Az ügynökség a 2002−2006 között megvalósuló uniós programok keretében folyósított forrásokból falusi település- és vidékfejlesztésre mintegy 23 milliárd zlotyt fi zetett ki. A mezőgazdasági szektor legnagyobb európai támogatási programja, a 2007−2013 között futó Falusi Térségek Fejlesztési Program (FTFP) megva-lósulása is sikeresen zajlik. A teljes költség-vetés, amely mintegy 70 milliárd zlotyra rúg, teljes mértékben felhasználásra kerül.

A szervezet közvetítésével a falu- és vidékfej-lesztésre, valamint a feldolgozó szektornak nyújtott támogatások jó helyre kerültek. Az ilyen fi nanszírozással vásárolt korszerű mezőgazdasági gépekkel és berendezésekkel manapság szinte minden lengyel faluban lehet találkozni, de jelentősen javult a falusi települések infrastruktúrája, legyen szó csator-názásról, szennyvíztisztításról, járdákról vagy éppen sport- és szabadidős építményekről.

Ezeknek köszönhetően jó irányba változik a lengyel falvak demográfi ai szerkezete is. A felmérések szerint a lengyel gazdák a legfi atalabbak az Európai Unióban. Ez pedig azzal is jár, hogy kreatívak és hatékonyak, a megszerzett tudást pedig ügyesen használ-ják fel a mindennapokban.

A források nem kizárólag uniós progra-mokból származnak, az ARiMR jelentős támogatásokat nyújt a gazdáknak a lengyel államháztartásból is. Az ügynökség kedvezményes kamatozású beruházási hiteleket biztosít, de köl-csönnel segíti a természeti katasztrófák utáni helyreállítást, sőt kezességet vállal a falusi településekről származó diákok tanulmányi hiteleire is.

sökből származó almák a napfényes nappaloknak és a hideg éjszakáknak is köszönhetően különleges és markáns aromával telítődnek és gyönyörű szín-árnyalatokat vesznek fel. A lengyelországi almater-

més évente mintegy 3,2 millió tonnát tesz ki, ami a teljes gyümölcstermés 70 százalékát adja, így ez az egyik legfontosabb exportt ermék. A lengyel alma legnagyobb felvevőpiaca Oroszország és Belorusz-szia, de eljut Nyugat-Európa országaiba és Észak-Afrikába is. A gyümölcs mellett igen meghatározó a sűrítménygyártás is, 2012-ben rekordmennyi-ségű, több mint 300 ezer tonna almasűrítményt gyártott ak az országban.

az amerikai áfonya felségterülete

Az Észak-Amerikából származó magas bokrú fürtös áfonya termesztése immá-ron a lengyelek névjegyévé is vált. Az Egyesült Államok és Kanada után itt ter-mesztik a legtöbb ilyen ízletes gyümöl-csöt, az itteni ültetvények területe eléri a 6 ezer hektárt, sőt folyamatosan bővül is. Az ez évi termés − szinte a teljes egészét desszertgyümölcsök alkotják − mintegy 12 ezer tonnát tett ki, amelyet elsősorban a szomszédos országokba exportálnak.

Az ország almatermelésben és -exportban eu-rópai éllovasnak számít, hiszen Kína és az USA után a világ harmadik legnagyobb almatermelője. Az almafa évszázadok óta az egyik legfontosabb gyümölcsfafajta, és így az alma termesztése igen gazdag hagyományokra nyúlik vissza. A terület mikroklímájából adódóan az itt eni gyümölcsö-

A legtöbb ilyen termelői csoport a Mazowiecki vajdaságban (87 darab), a Wielkopolski vajdaságban (45 darab) és a Kujawsko-Pomorskie vajdaságban (42 darab) alakult meg, így ide érkezett a legtöbb támogatás is. A Mazowiecki vajdasági csoportoknak az öszszegből 1,67 milliárd zloty jutott, míg a Wielkopolski vajdaságban 647 millió, a Kujawsko-Pomorskie vajdaságban 645 millió zlotyból gazdálkodhat-tak. Egy zöldség-gyümölcstermelői csoportnak egyébként legfeljebb öt év áll rendelkezésére, hogy teljesítse az elismertség eléréséhez saját maga által kidolgozott tervet. Ennek megva-lósulása után − az ARiMR ellenőrzése mellett − lehet kiérdemelni az elismert zöldség-gyümölcs termelői csoporto-sulás státust.

A LengyeL gDP ALAKULásA 2001–2013 KÖzÖTT

(ÉVES SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁS)

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

1,2 1,4

3,9

5,3

3,6

6,2 6,

85,

11,

63,

9 4,3

2,0

1,5*

*becsült


komoly tradÍCió

Az ország 100 éves repülési történelem-mel és több mint 80 éves repülőgép-ipari hagyományokkal büszkélkedhet. A fejlett tudományos, felsőoktatási és műszaki környezet kulcsszerepet játszott a szektor fejlődésében. A rendszerváltozás időszaka után ez a nemzetközi együttműködés és a közvetlen külföldi befektetések következ-tében vált lehetővé. Jelenleg a lengyel repülési iparág a fejlett termékek gazdag exportkínálatával rendelkezik. Szinte a világ valamennyi kereskedelmi repülőgépe tartalmaz legalább egy Lengyelország-ban előállított részegységet. Több mint 120, elsősorban kis- és középvállalkozás tevékenykedik a repülőgépiparban vagy a kapcsolódó ágazatokban az országban. Az éves árbevételük mintegy 800 millió euró és több mint 23 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

A Repülőgép-ipari Völgy az ország délke-leti részén található. A fejlett repülőgép-iparáról és pilótaképzési központjairól ismert régiót a repülőgép-ipari cégek,

tudományos kutatóközpontok koncentrációja mel-lett komoly oktatási és képzési hátt ér jellemzi.

Az elmúlt évek során a Repülőgép-ipari Völgy klaszter működési területén a repülőgépipar olyan világméretű vállalatai fektett ek be, mint a Pratt & Whitney, a Sikorsky, az AgustaWestland, az MTU Aero Engines, a Hamilton Sundstrand vagy a Goodrich. Ezenkívül az új klasztertagok között egy-re többen jelennek meg azon kis- és közepes méretű

nyugat-európai és észak-amerikai − gyakran csalá-di − vállalkozások közül, amelyek főként a klaszter létezése miatt határozták el, hogy vállalkozásaikat Délkelet-Lengyelországban hozzák létre. Ezek közé

tartozik többek között a német Remog, a francia Asquini, az amerikai Iwamet és a B/E Aerospace, a kanadai Wentworth és a VacAero vagy éppen a brit CAV Aerospace és McBraida. A vállalkozások a Re-pülőgép-ipari Völgy helyi beszállítói láncolatának rendkívül fontos láncszemei.

A Repülőgép-ipari Völgy klaszter működése során az ipar és a tudomány modellértékű együtt műkö-dését sikerült létrehozni. Így egyre újabb kutatás-fejlesztési központok, építészeti tervezőirodák és technológiai parkok jönnek létre. A repülőgép-ipari gyártók negyedévente rendszeresen találkoznak a velük együtt működő legjobb lengyel műszaki egye-temek és kutatási központok képviselőivel. Ezen kap-csolatok hatékony fejlesztése érdekében hozták létre az „AERONET − Repülőgép-ipari Völgy” Fejlett Technológiai Központot, amely jelenleg több tucat, az ipari klaszterhez tartozó vállalatot és tízegynéhány, a k+f szektort képviselő egyetemet és intézményt fog össze. A vállalkozások meghatározzák többek között , milyen technológiai és kivitelezési problémákkal küzdenek, az egyetemek pedig a megfelelő kutatáso-kat elvégezve segítenek megoldani őket. A Rzeszówi Műszaki Főiskolán állami költségvetésből és uniós forrásokból külön anyagvizsgáló laboratóriumot ala-kított ak ki, amely többek között a repülőgépiparban felhasznált anyagok és a magas hőmérsékletnek el-lenálló bevonatok továbbfejlesztésén munkálkodik. Az AERONET egyébként további forrásokat nyert el a repülőgép-ipari ágazat specifi kus kutatásaira a Repülőgép-ipari Völgy klaszter előrejelzés-projektje eredményeire támaszkodva.

A klaszter iparági integrációt célzó tevékenysé-gének további eredménye, hogy 2012 januárjában aláírásra került a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Központt al kötött , egy INNOLOT néven, a re-pülőgép-ipari ágazatban nemzeti ágazati program létrehozására vonatkozó megállapodás, amely az európai Tiszta Égbolt programnak felel meg. Ez az orvosi mellett egyike a két országos szintű ágazati kutatási programnak.

Az ágazat nemzetközi elismeréseként Lengyel-ország 2012-ben az ILA 2012 Nemzetközi Lé gi-közlekedési és Űrkutatási Vásár hivatalos vendége volt. A Lengyel Köztársaság Gazdasági Minisztéri-uma és a Lengyel Információs és Külföldi Befekte-tési Ügynökség (PAIiIZ) kezdeményezésére került bemutatásra a vásár eddigi legnagyobb szabású

lengyel kiállítása. A repülőgép-ipari és űrkutatási ágazat itt úgy mutatkozott be, mint egy modern és dinamikus, az ügyfeleknek és a befektetőknek kiváló fejlődési lehetőségeket kínáló iparág erős gyártási kapacitással és komoly kutatás-fejlesztési tevékenységgel.

Repülőgép-ipari Völgy Repülőgép-ipari Vállalkozók Csoportjának Egyesülete

www.dolinalotnicza.pl

a rePülŐgéP-iPari Völgy Vására rzeszóWBan

A Repülőgép-ipari Völgy 2012-ben vásárt rendezett, amelynek fő célja az volt, hogy összehozza a nemzetközi repülőgép-ipari ágazat képviselőit a klasztertagokkal. A ren-dezvényen részt vettek a lengyel repülő-gépipar és az Európai Unió repülőgép-ipari klasztereihez tartozó vállalatok képviselői. A vásár a kedvező tapasztalatok nyomán jövőre is megrendezésre kerül.

Világszínvonalú klaszter a repülőgépiparban

A lengyel érdekeltségû TZMO Capital Group dinamikus növekedé-

se és fejlôdése következtében ma már 65 ország piacán forgal-

mazza higiénés termékeit.

A TZMO-csoport integrált tudományos és technológiai módszerek ismere-

tében sok millió ember életminôségét javította már a vállalat által képviselt

kórházi ápolási és lakossági intimhigiénés termékekkel.

A cégcsoport szigorúan összeköti hatékony üzleti, gazdasági mûködését

a társadalmi szerepvállalással. Vállalati növekedése mellett kiemelt fi gyelmet

fordít mindazon kezdeményezések fi nanszírozására, melyek az egészsé-

ges életmód népszerûsítésére irányulnak.

A TZMO SA magyarországi kereskedelmi képviseletét a Bella-Hungária Kft.

látja el; a vállalat az 1996-ban történt cégalapítástól kezdôdôen a patikapi-

ac, a szociális és kórházi ellátás stabil résztvevôjévé vált. A társaság jelenleg

a három vezetô szereplô között van az inkontinencia kategória terméke-

inek magyarországi értékesítésben.

Napjainkban a vásárlók a higiénés termékek ámulatba ejtô választékával

találkoznak az üzletek polcain. A Bella-Hungária Kft. nôi intimhigiénés és

babaápolási termékeivel jelen van az FMCG-piacon is. A fogyasztói szoká-

sok, a higiénés termékekkel szemben kialakított attitûdök és percepciók fo-

lyamatosan változnak. A Bella-Hungária Kft. mindezen változásokat szem

elôtt tartva alakítja ki szortimentjét a lakossági piacon.

ww

w.t

zm

o-g

lob

al.co

m

Bella-Hungária Kft.Azokért vagyunk, akiknek szüksége van ránk!

TZMO Capital Group

A lengyel érdekeltségû TZMO Capital Group dinamikus növekedé-

se és fejlôdése következtében ma már 65 ország piacán forgal-

mazza higiénés termékeit.

A TZMO-csoport integrált tudományos és technológiai módszerek ismere-

tében sok millió ember életminôségét javította már a vállalat által képviselt

kórházi ápolási és lakossági intimhigiénés termékekkel.

A cégcsoport szigorúan összeköti hatékony üzleti, gazdasági mûködését

a társadalmi szerepvállalással. Vállalati növekedése mellett kiemelt fi gyelmet

fordít mindazon kezdeményezések fi nanszírozására, melyek az egészsé-

ges életmód népszerûsítésére irányulnak.

A TZMO SA magyarországi kereskedelmi képviseletét a Bella-Hungária Kft.

látja el; a vállalat az 1996-ban történt cégalapítástól kezdôdôen a patikapi-

ac, a szociális és kórházi ellátás stabil résztvevôjévé vált. A társaság jelenleg

a három vezetô szereplô között van az inkontinencia kategória terméke-

inek magyarországi értékesítésben.

Napjainkban a vásárlók a higiénés termékek ámulatba ejtô választékával

találkoznak az üzletek polcain. A Bella-Hungária Kft. nôi intimhigiénés és

babaápolási termékeivel jelen van az FMCG-piacon is. A fogyasztói szoká-

sok, a higiénés termékekkel szemben kialakított attitûdök és percepciók fo-

lyamatosan változnak. A Bella-Hungária Kft. mindezen változásokat szem

elôtt tartva alakítja ki szortimentjét a lakossági piacon.

ww

w.t

zm

o-g

lob

al.co

m

Bella-Hungária Kft.Azokért vagyunk, akiknek szüksége van ránk!

TZMO Capital Group

A Völgy cégeinek többsége a kárpátaljai vajdaságban található, a központ pedig a régió fővárosában, Rzeszówban fekszik.

A Völgy cégeinek többsége a A Völgy cégeinek többsége a kárpátaljai vajdaságban található, a központ pedig a régió fővárosában, Rzeszówban fekszik.

Világszínvonalú klaszter a repülőgépiparban

Rzeszówban fekszik.

Világszínvonalú klaszter Rzeszówban fekszik.

Világszínvonalú klaszter „


A közelmúltban komoly hazai és nem-zetközi sikereket értek el a Białystoki Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának hallgatói. A siker nem vélet-

len, hiszen ez az ország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye, ahol 63 éve ké-peznek tudományos és műszaki szakembereket. Az egyetem egyben a régió technológiai központja, így az itt végzett diplomások igen keresett ek a hazai és a külföldi munkaerőpiacokon.

A hét karon közel 14 ezer diák folytat tanulmá-nyokat háromlépcsős oktatási rendszerben, nappali és levelezős formában. Az egyetem 25 képzési szakot kínál, amelyek megfelelnek úgy a diákok, mint a gaz-dasági szereplők igényeinek. Az itt végzett diplomá-sok és azok számára, akik tudásukat tovább szeretnék bővíteni, a posztgraduális tanulmányok széles kínála-ta áll rendelkezésre. A Białystoki Műszaki Egyetem hét szakterületen − építészet, környezeti tervezés, elektrotechnika, elektronika, gépek építése és üze-meltetése, mechanika és számítástechnika − jogosult a műszaki tudományok doktora fokozat odaítélésére, ezen a műszaki tudományok docense fokozat odaíté-lésére is négy olyan szakterületen, mint az építészet, az elektrotechnika, a gépek építése és üzemeltetése, valamint a mechanika tudományágban.

A felsőoktatási intézmény kiterjedt laboratóriumi bázissal és hatalmas könyvtárral rendel-

kezik, miközben folyamatosan bővíti kutatási és ok-tatási bázisát. Az egyetem maga a város központjában helyezkedik el, a területén korszerűen felszerelt sport-csarnok, konditerem, te-niszpályák, hallgatói klub és három kollégium talál-ható, amelyek több mint kétezer, magas színvonalú és internet-hozzáférést biz-tosító férőhellyel rendel-keznek.

Az egyetem Európa és a világ 25 országában lévő 55 felsőoktatási in-tézménnyel áll együtt mű-ködési kapcsolatban. A tudományos kutatási és oktatási egyezmények keretében az intézmény tu-dományos munkatársai részt vesznek hazai és nem-zetközi projektekben. Az LLP Erasmus program keretében az egyetem több mint 100 megállapodást kötött európai felsőoktatási intézményekkel.

Białystoki születésű Mars-robotok

egy mindent BÍró jármŰ

A Gépészmérnöki Kar hallgatói néhány hónapja az általuk tervezett Hyperion Mars-járóval az első helyen végeztek az University Rover Challenge (URC) 2013 versenyben, ahol a lehetséges 500 pontból 493-at szereztek meg. Az amerikai Utah Mars Desert Research Station Mars-bázison megrendezett megmérettetésre 2013-ban 14 csapat jelentkezett az Egyesült Államok-ból, Indiából, Kanadából és Lengyelország-ból. A lengyel csapat vezetője dr. Kazimierz Dzierżek, a Gépészmérnöki Kar promóciós és együttműködési dékánhelyettese volt. Az elsőséget elhozó Hyperion Mars-jármű GPS-szel és csuklós manipulátorral felszerelt, hatkerekű eszköz volt, amely közel 50 kilogramm súlya ellenére 20 kilométer/óra sebességre képes gyorsulni. Kerekei függet-len meghajtásának köszönhetően képes az igen meredek emelkedőket is legyőzni és az akár 35 centiméter nagyságú akadályokkal nehezített terepen mozogni, a mozgást az is segítette, hogy a roboton három kamera és a távirányításhoz rádió adó-vevő találha-tó. Az URC 2013 során a hallgatóknak a jár-mű segítségével talajmintát kellett venniük, megkeresve benne az élet nyomait, majd szervizfeladatokat (napelem-üzemeltetés és -tisztítás), terepfeladatot (áthajtás öt kapu között meghatározott sorrendben, nagyon nehéz terepen) kellett végrehajtaniuk, valamint sebesült űrhajósnak egy csomagot kellett eljuttatniuk.

A mérnöki kar hallgatóiból álló Cerberus Motorsport Team 2013-ban először indult az egyetemi csapatok Formula Student nem-zetközi versenyén, de máris az első helyen áll a lengyel csapatok között a rangsorban. Sőt már díjat is kaptak, hiszen elnyerték a ver-senyben részt vevő többi csapat által odaítélt FSG Sportsmanship Awardot a sportszerű hozzáállásért. Az itt induló CMS 01 autóra is büszkék a hallgatók, a 3 méter hosszú és 265 kilogramm súlyú járművet hajtó, 599 köbcentiméter lökettérfogatú motor ugyanis közel 180 kilométer/órára képes felgyorsítani, és a 100 kilométer/óra sebességet kevesebb mint négy másodperc alatt éri el.

A KAroK• építészeti,• építőipari,• környezetmérnöki,• villamosmérnöki,• informatikai,• gépészmérnöki,• menedzsment,• erdészeti (kihelyezett

hajnówcében)

Bialystoki Műszaki Egyetemwww.pb.edu.pl

A z űripar az európai gazdaság egyik leg-gyorsabban fejlődő ágazata. A szektor becsült éves forgalma mintegy ötmilli-árd euró, a nemzeti költségvetési társ-

fi nanszírozás viszonylag alacsony szintje − évente mintegy tíz euró jut minden európai polgárra − el-lenére. Az űripari ágazat fejlődése más iparágak gaz-dasági növekedését is biztosítja, az űrkutatás pedig az innováció, az ipari fejlődés és az állami intézmé-nyek hatékonyságnövelésének fontos gazdasági eszköze. Az űrkutatási ágazat mind az ipar, mind a tudományos-kutatási egységek fejlesztési támogatá-sainak − különösen az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Unió által realizált programokban és projektekben való részvétel − növelése érdeké-ben Lengyelországban a Gazdasági Minisztérium elkészített e a Cselekvési terv az űrtechnológia fej-lesztése, valamint a műholdas rendszerek felhasz-nálásának érdekében Lengyelországban elnevezésű programot.

Az ország így ezen a területen is komoly lehetősé-gek előtt áll. Az egyik legfontosabb program jelenleg a Naprendszeren kívüli bolygókat, az úgynevezett exobolygókat keresi a kett ős csillagrendszerekben, robotizált fotometriás teleszkópok hálózatának segít-ségével. A három évvel ezelőtt indult Solaris projekt mögött a Lengyel Tudományos Akadémia (LTA) Kopernikuszról elnevezett Csillagászati Központjá-ban Maciej Konacki professzor vezett e csapat áll.

Solaris projekt − lengyel részvétel a csillagkutatásban

a lengyel tudományos akadémia „koPernikusz” Csillagászati közPontja

A Lengyel Tudományos Akadémia „Koper-nikusz” Csillagászati Központja a csilla-gászat és asztrofi zika területének vezető lengyel kutatóintézete, amely jelenlegi formájában már 1978 óta létezik. Elsősor-ban megfi gyelési és elméleti kutatásokat folytatnak a csillagászat és az asztrofi zika, a csillagrendszerek és a csillagközi anyag, a sűrű anyagok fi zikája, a neutroncsillagok körüli fi zikai folyamatok és a fekete lyukak tematikájában, beleértve az akkréciós folyamatokat, az aktív galaxisok struktúrá-ját és fejlődését, a kozmológiát, valamint a Naprendszeren kívüli bolygórendszerek keresését.

A központ munkatársai olyan nagy, nemzetközi megfi gyelési projektekben vesznek részt, mint a H.E.S.S., a CTA [igen nagy energiájú (TeV) gamma-sugárzás megfi gyelése a Cserenkov-sugárzás érzé-kelési módszerével], a Herschel (infravörös sugárzás műholdas megfi gyelése), a SALT (mintegy tíz méter átmérőjű, Dél-Afrikában található optikai teleszkóp), az INTEGRAL vagy a Fermi (gamma-sugárzás műholdas megfi gyelése). A központban hajtják végre az Európai Kutatási Tanács (az úgynevezett Starting Independent Researcher Grant) által fi nanszírozott, a Naprendszeren kívüli bolygórendszerek keresésének Solaris kutatási projektjét. A központ egyben az első lengyel műhold, a BRITE földi repülésirányító központjának koordinátora is.

Lengyelország az Európai ŰrügynökségbenLengyelországban komoly hagyománya van a világűr kutatásának, az ország számos tudományos és technológiai projekthez is hozzájárul. Aktívan részt vesznek több ESA tudományos misszió-ban, többek között az Integral, a Rosetta, a BepiColombo és a Solar Orbiter, valamint a Föld megfi gyelésében az Envisat és a GMES keretében. A lengyelek 2012. november 19-én az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává váltak.

A projekt neve utalás Stanislaw Lem Solaris című regényére, amelyben egy idegen intelligencia lakja az épp egy kett ős csillagrendszer körül keringő Solaris bolygót. Ez valójában a csillagok egy elég szokatlan konfi gurációja, és annak ellenére, hogy ma már több száz bolygót ismerünk, közülük csak néhány helyezkedik el ilyen összetett rendszerben. Az ilyen rendszerek megtalálása során felmerülő technikai nehézségekre, valamint kialakulásuk és túlélésük szokatlan feltételeire való tekintett el ezen objektu-mok különösen értékesek a tudósok számára.

Az ilyen egzotikus, távoli világok keresésének a Solaris projektben használt módszere a csillagok kölcsönös fogyatkozásának időmérése. A csillag-rendszer fényerejének megfi gyelt csökkenései − amelyek a csillagrendszer elemeinek az orbitális mozgás során egy harmadik test, például bolygó je-lenléte következtében bekövetkező kölcsönös kita-karásainak eredményei − a megfi gyelőhöz bizonyos szabálytalansággal, késéssel vagy idő előtt érnek el. Ez az egész rendszer tömegközépponti pozíciójának egy további objektum létezésével előidézett eltoló-dása miatt történik, aminek következménye a ket-tős csillag és a megfi gyelő távolságának periodikus változása, a bolygó csillag körüli keringési idejével megegyező ciklussal. A fény véges terjedési sebes-sége miatt a kett ős csillag fényerejének változásai a megfi gyelőhöz meghatározott szabálytalansággal érnek el. A Naprendszeren kívüli bolygók keresésé-nek a Solaris projektben alkalmazott módszere ezen időbeli szabálytalanságok kimutatásán alapul.

A feladatot négy, csillagászati obszervatóriu-mokban elhelyezett , teljesen automatizált telesz-kóp globális hálózata segítségével hajtják végre, amelyek Dél-Afrikában (SA AO, South Africian Astronomical Observatory), Ausztráliában (SSO, Siding Spring Observatory) és Argentínában (CASLEO, Complejo Astronómico El Leoncito) találhatók. A longitudinális szétválasztásuk állandó megfi gyelést tesz lehetővé, nevezetesen: ha az éjsza-ka az egyik obszervatóriumban a végéhez közeledik, a Nap egy másik kontinensen épp lenyugszik. A glo-bális teleszkópos hálózat így lehetővé teszi a csilla-gászati optikai megfi gyeléseket a nap 24 órájában.

Az említett hálózat valamennyi teleszkópja egy fél méter átmérőjű elsődleges tükörrel és rendkívül precíz, közvetlen típusú meghajtással rendelkezik. Minden távcső szinte azonos felszereltségű. A tá-voli obszervatóriumok megfi gyelési folyamatait az LTA „Kopernikusz” Csillagászati Központjában, Torunban található irányító központból vezénylik.

www.projektsolaris.plLengyel Tudományos Akadémia, •

Kopernikusz Csillagászati Központ

Az országban folyamatosan épülnek az utak, így jelenleg csupán öt uniós tagország rendelkezik hosszabb autópálya- és autóút-hálózattal, mint Lengyelország, de újabb helyet

előrelépve hamarosan Nagy-Britanniát is megelőzheti ezen a téren. Mindez az utóbbi néhány év eredménye, hiszen 2008-ban mindössze néhány száz kilométernyi gyorsforgalmi út állt az autósok rendelkezésére, ma pedig ezek összesített hossza 2549 kilométer, amivel a lengyelek megelőzik többek között Portugáliát (2547 kilométer) és Hollandiát (2274 kilométer). A 2009-ben elfogadott úthálózat-fejlesztési terv szerint egy évtizeden belül mintegy 7,5 ezer kilométernyi gyorsforgalmi út hálózza majd be Lengyelországot − ha ez megvalósul, akkor csak Németországban, Franciaországban és Spanyolországban lesz a lengyelnél fejlettebb a gyorsforgalmi útvonalhálózat.

bázissal és hatalmas könyvtárral rendel-

Az országban folyamatosan épülnek az utak, így jelenleg csupán öt uniós tagország rendelkezik hosszabb autópálya- és autóút-hálózattal, mint Lengyelország, de újabb helyet rendelkezik hosszabb autópálya- és autóút-hálózattal, mint Lengyelország, de újabb helyet

előrelépve hamarosan Nagy-Britanniát is megelőzheti ezen a téren. Mindez az utóbbi néhány év eredménye, hiszen 2008-ban mindössze néhány száz kilométernyi gyorsforgalmi út állt az autósok rendelkezésére, ma pedig ezek összesített hossza 2549 kilométer, amivel a lengyelek megelőzik többek között Portugáliát (2547 kilométer) és Hollandiát (2274 kilométer). A 2009-ben elfogadott úthálózat-fejlesztési terv szerint egy évtizeden belül mintegy 7,5 ezer kilométernyi gyorsforgalmi út

rendelkezik hosszabb autópálya- és autóút-hálózattal, mint Lengyelország, de újabb helyet előrelépve hamarosan Nagy-Britanniát is megelőzheti ezen a téren. Mindez az utóbbi néhány

év eredménye, hiszen 2008-ban mindössze néhány száz kilométernyi gyorsforgalmi út állt az autósok

„


Gyógyító Lengyelország

Egyre több a felső légúti megbetegedés-ben szenvedő ember Magyarországon. Számukra jelenthet megoldást a nap-sütéses Busko Zdrój vagy Kołobrzeg, ahol a gyógyító erő a Balti-tengernek kö-szönhető. A sós levegő itt egy hatalmas, természetes inhalátorként funkcionál, akárcsak a legnagyobb európai sólepárló mellett fekvő Ciechocinek esetében is. A sólepárlóknál keletkező mikroklíma gaz-dag jód-, bróm- és ózonrészecskékben, ezek pedig na gyon jó hatással vannak a légzőszervekre, baktériumölők, szabá-lyozzák a vérnyomást és kedvező hatá-súak a pajzsmirigy-rendellenességekre is. Nem csak a föld felszínén, a föld alatt is működnek szanatóriumok, a Bochniai Sóbánya és Gyógyüdülő föld alatti sókamráiban felső légúti betegségeket, asztmát, allergiát gyógyítanak, a szana-tórium főleg gyerekek gyógykezelésére szakosodott. A „Wieliczka” Sóbánya Föld Alatti Gyógy- és Rehabilitációs Központ olyan egyedülálló mikroklímával rendel-kezik, ahol a pára- és nátriumklorid-tar-talom igen magas és jelentős a mangán-, a magnézium- és a mésztartalom is. A Wessel tó 135 méter mélyen fekvő ter-mében pedig rehabilitációs turnusokat szerveznek légúti betegségekben szen-vedő betegek számára.

Az ország igen gazdag gyógyító forrásokban, az első gyógyüdülők már a XVIII. században létrejöt-tek. Az itt található több mint 40 gyógyhely azon-ban nemcsak az elmúlt évszázadokban, de most is igen gazdag kínálattal várja az egészségtudatos utazókat.

A spa- és wellnessközpontok, a pihenő- és szabadidős komplexumok és a szanatóriumok az egész országban megtalálhatók. Ezek a helyek természetes gyógyító anyagokkal és jótékony hatású klímával segítenek gyógyítani a testet és a lelket.

A legtöbbjük egy adott betegség gyógyítására szakosodott: vannak olyanok, ahol a szívbete-geket kezelik vagy a felfokozott tempójú min-dennapok által megtépázott idegeket nyugtatják

meg, máshol a női bajoktól segítenek megsza-badítani, esetleg az allergiás betegek állapotán tudnak javítani. A pezsgő- és iszapfürdő, a fangó

pakolás, a skót zuhany vagy egy könnyű séta az ápolt kertekben persze mindenki számára kikap-csolódást jelent.

Apropó, kikapcsolódás, bizony nem csak a betegségből gyógyulni vágyóknak lehetőség egy lengyelországi üdülés. A választék igen széles, hi-szen az országban több mint 200 spa-létesítmény található, a hegyek, a tenger, a tavak mellett, de akár a nagyvárosokban is széles a választéka a vízből merített egészségnek (Sanus Per Aquam). A kozmetikai és gyógykezelések hosszú listáján túl ezek a létesítmények kitűnő, akár diétás kony-hával várják a vendégeket!

Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi KépviseletBudapest, Károly krt. 11. 1075Tel.: +36 1 269 78 09Fax: +36 1 269 78 10Web: www.lengyelorszag.travel

Sobieski János király Horyńca Zdrój kénes vizét élvezte, Ada Sari operaénekes torkát Szczawnicében gyógyította, Stefan Żeromski író pedig Nałęczówban írta A bűn története című művét.

A régió legnagyobb bankjai lengyelek. Közép-Európa tíz legnagyobb bankja közül öt lengyel − derül ki az Inteliace Research, a régióra szakosodott, Varsóban működő pénzügyi kutató- és tanácsadó intézet 2013. évi jelentéséből. Az állami ellenőrzés alatt álló PKO BP bank volt

a legnagyobb a térségben, a pénzintézet vagyona 46,7 milliárd eurót tett ki, őt az UniCredit tulajdonában lévő Bank Pekao követte 36 milliárd euróval. A Santander érdekeltségébe tartozó Bank Zachodni WBK 24,3 milliárd euróval a hatodik helyen állt, de bekerült az első tízbe a lengyelországi ING és a BRE Bank is. A régió legnagyobb bankszektorával értelemszerűen szintén Lengyelország rendelkezik. 2012-ben az ágazat becsült értéke 331 milliárd euró volt, ami az egész régió bankszektorának egyharmadát tette ki.

A régió legnagyobb bankjai lengyelek. Közép-Európa tíz legnagyobb bankja közül öt lengyel − derül ki az Inteliace Research, a régióra szakosodott, Varsóban működő pénzügyi kutató- és tanácsadó intézet 2013. évi jelentéséből. Az állami ellenőrzés alatt álló PKO BP bank volt szakosodott, Varsóban működő pénzügyi kutató- és tanácsadó intézet 2013. évi jelentéséből. Az állami ellenőrzés alatt álló PKO BP bank volt

a legnagyobb a térségben, a pénzintézet vagyona 46,7 milliárd eurót tett ki, őt az UniCredit tulajdonában lévő Bank Pekao követte 36 milliárd euróval. A Santander érdekeltségébe tartozó Bank Zachodni WBK 24,3 milliárd euróval a hatodik helyen állt, de bekerült az első tízbe a lengyelországi ING és a BRE Bank is. A régió legnagyobb bankszektorával értelemszerűen szintén Lengyelország rendelkezik. 2012-ben az ágazat becsült értéke 331 milliárd euró volt, ami az egész régió bankszektorának egyharmadát tette ki.

szakosodott, Varsóban működő pénzügyi kutató- és tanácsadó intézet 2013. évi jelentéséből. Az állami ellenőrzés alatt álló PKO BP bank volt a legnagyobb a térségben, a pénzintézet vagyona 46,7 milliárd eurót tett ki, őt az UniCredit tulajdonában lévő Bank Pekao követte 36 milliárd

euróval. A Santander érdekeltségébe tartozó Bank Zachodni WBK 24,3 milliárd euróval a hatodik helyen állt, de bekerült az első tízbe a lengyelországi

„

Új termékek és szolgáltatások − számos lehetőség

A Varsói Értéktőzsde az egyik legdinamikusabban fejlődő európai részvénypiac, a közép-európai régióban néhány év óta már vezető szerepet tölt be. A stratégia az összes kereskedési forma folyamatos fejlesztésén alapul, kihasználva az új, fejlett technológiai hátterű UTP kereskedési rendszer nyújtotta lehetőségeket.

A Varsói Értéktőzsde (WSE) sikere több tényezőre vezethető vissza, ilyen többek között a korszerű, az érett piacokra jellemző infrastruktúra, a megfelelő szabályozói környezet, a piaci szereplők nagyfokú aktivitása, valamint az a széles termékskála, amely a különböző mértékű kockázatot

vállalni képes befektetők igényeit is kielégíti. 2013 augusztusának végén a varsói börze két részvénypiacán mintegy 900 kibocsátót jegyeztek, ezek együtt es kapitalizációja több mint 135 milliárd eurót tett ki. A WSE vonzó lehetőséget kínál a külföldi ki-bocsátók számára, jelenleg 20 országból 53 céget − köztük két magyar vállalkozást, a Molt és az E-Star Alternative Energy Service Plc.-t − jegyeznek a lengyel tőzsdén.

A piaci igényekre alapozva a WSE 2013-ban új kereskedési rendszert vezetett be. A NYSE Technologies-tól megvásárolt Universal Trading Platform (UTP) technikai jellemzőinek − gyorsaságának, teljesítményének, áteresztőképességének − köszönhetően a varsói börze világszínvonalú megoldásokat és szolgáltatásokat kínál, sőt alkalmas az olyan új befektetési technikák alkalmazására is, mint például az algoritmikus kereskedés. 2013. szeptembertől a WSE tagjai, ügyfelei, valamint a tőzsdei információk forgalmazói egy új platformon keresztül (HPA − High Performance Access) férnek hozzá az UTP tranzakciós rendszerhez. Az Universal Trading Platform bevezetése az utóbbi évek legfontosabb infrastrukturális pro-jektje volt, és nemcsak a WSE, hanem az egész tőkepiac számára − mondta Adam Maciejewski, a WSE elnöke. A Varsói Értéktőzsdén alkalmazott rendszer a legkor-szerűbbek közé tartozik a világon, megfelel a legmagasabb szintű követelmények-nek és a piaci szereplők növekvő elvárásainak − tett e hozzá a szakember.

Az UTP a származtatott eszközök piacának új szegmenseit és az aktívák olyan új formáit teszi elérhetővé, amelyek nagyarányú piaci bevezetésére eddig nem volt lehetőség. A WSE ajánlata 2013-ban olyan új eszközökkel is bővült, mint a határidős kamatlábszerződések vagy új kincstári kötvények, jövőre pedig a befektetők konkrét vállalatok részvényeire is köthetnek opciókat, valamint a WIG30 index derivatíváiba is invesztálhatnak. A tőzsde befektetési ajánlata te-

hát jelentős mértékben szélesedik majd.

A 2013. júniusi adatok alapján a WSE bonyolította le a régióban a rész-vényügyletek 65 százalékát, ami a kapitalizáció 47 százalékát jelentette, de a határidős ügyletek 90 százaléka is ezen a piacon köttetett. A nemzetközi pénzügyi piacokon mutatkozó kedvezőtlen körülmények ellenére a Varsói Értéktőzsde áll az élen az európai részvénypiacok között a tőzsdei bevezetések számát és értékét tekintve.

A varsói börze a belső piac mellett a nemzetközi porondon − régiós szinten és szélesebb, európai körben − is igyekszik megerősíteni pozícióját. E stratégia megvalósításának legjobb példája a brit MTF platform, az Aquis Exchange rész-vénycsomagjának megvásárlása. Ez az alternatív kereskedési platform ugyanis a legnagyobb európai piacokon szeretne kereskedni. Ezenkívül a WSE a CEESEG tőzsdecsoportt al is tárgyal az együtt működésről. A lengyel tőkepiac továbbra is jó lehetőségeket kínál a Varsói Értéktőzsdének a fejlődésre − hangsúlyozza Adam Maciejewski, ugyanakkor a mindig változó igények és a kiélezett verseny jellemez-te piaci környezetben elengedhetetlen az üzleti tevékenység diverzifi kálása, akár nemzetközi szinten is.

A WSE egyébként 2013-ban bővített e vezető indexének összetételét, valamint megkezdte a WIG30 index bevezetését, amelybe a varsói parkett 30 legnagyobb és leglikvidebb cége tartozik. A WIG30 jobban tükrözi a tőzsde jelenlegi helyzetét és nagyságát, hiszen az az utóbbi két évtizedben dinamikusan növekedett . A cél a részvénypiac likviditásának növelése, valamint, hosszabb távon, a derivatív eszkö-zök piacának élénkítése volt, így az indexben szereplő új cégek izgalmas vállalkozá-sok − állítja a tőzsdeelnök.

Wojciech Przybylski

A hősöket az ellenséggel szembeállító narratíva különösen meggyökere-sedett a Közép-Európa történetéről szóló elbeszélésekben. Míg korábban a nemzeti identitás erősítésére szol-gált, és megalapozatlan előítéleteken alapult, ma sokkal inkább egy kompro-mittálódott ideológia maradványaként találkozunk vele. A II. világháborút kö-vető korszak történelmének legutóbbi megközelítései még inkább felfedték, mennyire elavult a leegyszerűsítő hős–ellenség ellentétpár. Az archív do-kumentumok azonban megmutatják a múlt többértelműségét. S ugyanez igaz a nézőpontváltásra is – arra a képes-ségre, hogy a határokon túlról vessünk magunkra egy pillantást. A régióban az

1980-as években születettek nemzedéke volt az első, amelyik magáévá tette ezt a perspektívát.

Érdemes megjegyezni, hogy Agnieszka Holland lengyel filmrendező az első, aki játékfilmet forgatott Jan Palachról, arról a cseh egyetemistáról, aki a prágai tavaszt követően felgyújtotta magát tiltakozásul a szovjet megszállás ellen (az HBO sorozata, Burning Bush/Olthatatlan, 2013). Sokatmondó a tény, hogy a film forgatókönyvírója és producere is nagyon fiatalok, mindketten harminc alattiak voltak. Közönségükhöz hason-lóan ők is azt a kérdést fogalmazzák meg: milyen volt, hogyan zajlott mindez valójában? A Visegrad Insight legújabb számában azt nézzük meg közelebbről, hogyan próbál tudást szerezni ez az új generáció erről a korszakról.

Lassan megkopnak a hidegháborús elszigeteltség emlékei. A régió érettségizői nemrég még nem fértek hozzá elfogulatlan történelemokta-táshoz. A tanterv rendszerint a holokauszt traumájával végződött, ami felmentette a tanárokat az alól a nehéz feladat alól, hogy saját fiatalko-ruk világáról kelljen beszélniük. Így a közelmúlt értelmezését a politiku-sokra hagyhatták. Az oktatási reformok azonban új kihívásokkal járnak. Hogyan kellene tanítanunk azt, hogy ki volt a barát és ki az ellenség a felosztott Európában?

A történelemtankönyvek tartalmát mindenhol a világon az állam felügyeli. Hiszen a történelem a hivatalos ideológia – legyen bár demokratikus vagy autokratikus – kiterjesztése, és ilyenként a kollektív emlékezet formálásá-ra szolgál, a nemzettel való azonosulás alapját adja. Mindegy, hogy Martin Luther társadalmi egyenlőséget követelő beszédeinek vagy Jan Palach szabadság nevében elkövetett tettének emlékéről beszélünk, mindezek az események azért kerülnek be a történelemkönyvekbe, hogy meghatá-rozzák, kik vagyunk. Nehezen találnánk bárkit is, aki megkérdőjelezné a történelem politikai jelentőségét, de sokak érdekében áll, hogy a történe-lem a visegrádi együttműködés fényében nyerjen jelentőséget.

Ezért is teszünk kísérletet arra, hogy túllépjünk a hős–ellenség narratíván, és felhívjuk a figyelmet arra, miként használják fel a történel-met egymással szomszédos államok az egymáshoz fűződő viszonyban. Beszámolunk a történelemoktatásban zajló változásokról, az emlékezet-politikáról és a mindezek mögött húzódó gazdasági érdekekről. Megvi-lágítjuk a közös történelemkönyvek kapcsán felmerülő gondokat és a hozzájuk fűzött reményeket is. Számíthatunk-e rá, hogy lesz egy közös visegrádi történelemkönyvünk? A Visegrad Insight új száma azt kutatja, milyen lehetőségek várnak ránk a még nem is látható horizonton.

Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight és a Res Publica Nowa főszerkesztője

My Hero, Your Enemy. Teaching History in Central Europe

My Hero, Your Enemy, the third issue of the Visegrad Insight, is devoted to history teaching in Central Europe.

The topic is discussed by renowned academics, writers, intel lec tuals, and diplomats, including: Péter Balázs (Central European University Professor, former Foreign Affairs Minister of Hungary and former EU Commissioner), Paweł Ukielski (Deputy Director of the Museum of the Warsaw Uprising), Mária Schmidt (Director of Terror Háza, Budapest), Oldřich Tůma (Czech Academy of Sciences), Juraj Marušiak (Slovak Academy of Sciences), Petr Vágner (former Executive Director of the International Visegrad Fund), and Krzysztof Varga, Pavol Rankov and Viktor Horváth (writers).

Read discussions, analysis, opinion and essays:The impact of the economic crisis on media ownership yin Central Europe by Václav Štětka from Oxford UniversityConsideration of the new policy of Russia toward the yVisegrad Group by Jana Kobzová, European Council on Foreign RelationsEvaluation of the Polish presidency of the V4 by yMateusz Gniazdowski, Centre for Eastern StudiesWho defines what constitutes Central European art? by yPiotr Kosiewski;Reportage on abandoned soviet barracks in the region yby János Deme;The late y Jan Balabán’s unpublished short stories.

Photo by Wojciech Sienkiewicz accompanies János Deme’s reportage on abandonded soviet barracks in Central Europe, originally published in Visegrad Insight vol. 1 (3) 2013. Pojazdy Szynowe PESA Bydgoszcz SA

[email protected]

a korszerû vasúti jármûveket mi gyártjuk!

Visegrad Insight is a new opinion and analysis journal led by editors from Poland, the Czech Republic, Hunga-ry and Slovakia. It is published twice a year by the Res Publica Foundation (Warsaw, Poland), in cooperation with Europeum (Prague, Czech Republic). Supported by the International Visegrad Fund.

We appreciate your feedback at [email protected]

Please visit us at visegradinsight.eu

2013. november • LengyeLország • a n a p i g a z d a s á g m e l l é k l e t e40

hird. 3.

2013. november • LengyeLország • a n a p i g a z d a s á g m e l l é k l e t e40

hird. 3.

lot.com

Még ma foglalja le jegyét Budapestről New Yorkba vagy Pekingbe, Varsón keresztül. A nagy felfedezőknek több éves előkészületre volt szükségük, hogy megszervezzék útjukat és elérjék úticéljukat. Önnek elég néhány óra utazás egy modern repülőgépen, luxus körülmények között! Összes tengerentúli járatunkon utasaink a Boeing 787 Dreamlineren utaznak.

Kolumbusz nyomában Amerikába, vagy Marco Polo nyomán Kínába?

319517-Ogl-Wegry-215x280.indd 1 13-10-09 16:42

Documents

2014 a szaBadság ünnePe - Polishcosmetics.pl · Az újabb kompromisszumok után, 1989. február 6-án elkezdték a kerekasztal-tárgyalásokat, amelyen a három fő társadalmi