2012. PÜNKÖSD - felsokrisztina · biztosít majd az új villám - hárító is. A nedvesedő fala - kat szigeteljük, kívül-belül eltűnnek majd a felázás nyomai. Körbeér

Szentmisék rendje:Hétköznapokon reggel 1/28 és este 6 órakor

Vasárnap reggel 1/28, 9, 1/211, 12, este 5 és 6 órakor

Hivatali órák:Hétfőn, kedden, szerdán és péntekendélelőtt 9–12, délután 1/25–1/26-ig

Felsõ-krisztinavárosi Keresztelõ Szent János Plébánia, 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 9., telefon: 356-0089

2012. PÜNKÖSD

XV. évfolyam 3. szám

Templomunk búcsújátjúnius 24-én, vasárnap,

a ½ 11-es szentmisén ünnepeljük.

Az ünnepi szentmisétMékli Attila farkasréti káplán atya tartja.

Mindenkit szeretettel várunk!

Méltóságunk forrása

A Szentlélek éltető, Úr, erő, öröm és Szeretet. Őminden, mert Ő isten. Ő alkotta az Egyházat, Ő gon-dozza a tagjait, bevégzi Krisztus művét a világban. Min-dent áthat és mindent betölt. A Szentlélek olyan szá-munkra, mint a levegő. Nélküle semmit sem tehetünk,bár nem látjuk, talán már nem is érzékeljük, mert any-nyira alázatosan tevékenykedik.

„Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakóSzentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tud-játok, hogy nem vagytok a magatokéi?” (1Kor 6,19)Testünk a bennünk lakó Szentlélek temploma.Minden szó káprázatos! A Szentlélek bennünk lakik.

Sőt, mi a temploma vagyunk, azaz Isten és ember ta-lálkozási helye a testünk. Nem csak mi találkozunkVele, hanem mások is. Nem mindegy, hogy hogyanélünk! Bennünk tud-e találkozni bárki is az Istennel?Vagy kivel találkoznak bennünk? Önmagunkkal, afélelmeinkkel? A sötétséggel, amit magunk is szégyel-lünk? Önzőségeinkkel? Sebzettségünkkel? Tudunk-e,akarunk-e átalakulni, hogy bennünk Istennel lehessentalálkozni? Amikor azt halljuk az Apostolok Cselekede-teiben, hogy „megkapjátok a Szentlélek rátok leszállóerejét, és tanúim lesztek” (1,8), akkor ez a „tanúimlesztek” ezt is jelenti: átformál titeket és bennetekVelem, az Istennel találkoznak az emberek. Fogadjukel a Szentlélek erejét és bennünk lakását! Hagyjuk,hogy Ő formáljon minket! Hogy Ő legyen az, akibelőlünk szól, általunk cselekszik, életet ad, erőt önt acsüggedtekbe, szeretetet és melegséget ad a világönzésétől fázó embereknek, legyenek azok hívők, vagykeresők…„Őrizd meg a rád bízott kincset a Szentlélek erejével,aki bennünk lakik.” (2Tim 1,14)

Miklós atya

Punkosd:FK_lap.qxd 2012.05.24. 2:24 Oldal 1

2012. PÜNKÖSD2 FELSŐKRISZTINA

Templomunk belsőterének fokozatos megúju-lása után elérkezett az időa külső rendbetételére is.Nagyon aktuális volt márez a felújítás, mert a hullóvakolat, a beázó tető, avizesedő falak mellett aszerkezetek megbontása-kor több időzített bombátis találtunk.

Hosszú előkészítőfolyamatot követően mégtavaly engedélyezési éskiviteli tervek készültek,majd idén tavasszal alaposversenyeztetési eljárásután öt vállalkozó közülhárom fordulóban sikerültkiválasztani a kivitelezőHT-BAU Kft-t. A többlépcsős tende-reztetésnek köszönhetően kedve-ző áron tudott a plébánia szer-ződni, sőt Seidl Tibor szemé-lyes kapcsolatait felhasznál-va, több építőanyagra is to-vábbi kedvezményeket kaptunk.

Húsvét után közvetlenül meg-kezdődtek a munkálatok, templo-munk állványborítást kapott. Ahomlokzati vakolatot több helyennem is nagyon kellett leverni, jött azmagától. A vakolatleverést megelőz-te a vakolatrajzok, ún. szgrafittók1:1 arányú felmérése. A főhomlok-zati Jézus Szíve és a villamos felőliSzent Kristóf ábrázolás időközbenaz új vakolatba már visszakerült.Sőt, a kert felőli oldalon, az állvány-hálón keresztül már átsejlik egy újábrázolás, Szent Orbán alakja –

Tóth Kálmánrestaurátor műveként.Szent Orbánt 222.-ben, I. Callixtushalála után választották pápának, ésmint az utolsó fagyosszent lett aszőlőművesek és borászok védő-szentje, az Orbán-hegy névadója.

Érdekességek bukkantak elő avakolat eltávolítása után, a falakmesélni kezdtek. Néhány ismert ésnéhány nem ismert átalakítás nyo-mait lehetett felfedezni az elfalazott

ablakok és ajtók rajzolatá-ban. Mára ezeket ismétvakolat takarja, de meg-örökítettük!

Templomunk külsejeszinte teljes egészébenmegújul: a fedélszerkezetmegerősítése után új cse-répfedést kap, a bádogosszerkezeteket teljesen le-cseréljük, a kőfelületekháborús sérüléseit pótol-juk. Új nyílászárók készül-nek, és nagyobb védelmetbiztosít majd az új villám-hárító is.

A nedvesedő fala-kat szigeteljük, kívül-belüleltűnnek majd a felázásnyomai. Körbeér az új tér-

burkolat, megújul az épülettel egy-idős elektromos hálózat, a kórus ésa sekrestye új festést kap, a sérültüvegablakokat hozzáértő kezekújítják fel. A kóruson lesz még egy(vagy két?) meglepetés, de azt majda következő alkalommal…

Köszönjük, és kérjük a továbbiak-ban is mindenki megértését azesetleges kellemetlenségekért. Biz-tosak vagyunk benne, hogy azeredmény mindenért kárpótolnifog!

Müller Ferenc

Templomunk megszépül


32012. PÜNKÖSD FELSŐKRISZTINA

Krónika

Így, elsőáldozás után, közel atanév végéhez ilyen, és ehhez ha-sonló gondolatokkal készülünk aTe Deum-ra.

Köszönjük a Mindenhatónak azelmúlt évben kapott ajándékokat ésa sok kegyelmet, amely segített,hogy a mindennapok feladataivalmeg tudjunk birkózni, és a kapottterheket tudjuk hordozni.

Legutóbbi számunkban életünkjobbítását tűztük célul magunk elé.Elhatározásaink megvalósításábansegítségünkre voltak a közösen vég-zett keresztutak, a lelkigyakorlatok.A képviselőtestület és a ministrán-sok is vállaltak egy-egy keresztutat,gitárosaink pedig – az újpest-kert-városi plébánia fiataljaival kiegé-szülve – Sillye Jenő: Keresztút-játadták elő, nemcsak zeneműként,hanem elmélkedő, imádságos áhí-tattá téve. A szokásos plébániai lel-kigyakorlatot a nagyhét első háromnapján Tóth András Sándor atyatartotta. A Szent Háromnapot és aHúsvétot méltó módon ültük meg.Az ünnepi liturgia fényét – mintmindig- ezúttal is a Szkóla szolgála-ta tette még emelkedettebbé.

Húsvétot követően, mint aztelőre hirdettük, megkezdődött atemplom külső tatarozása, mely je-lenleg is tart. E komoly beruházás-hoz a plébánia nem vett igénybekülső segítséget, hanem saját erő-ből, a hívek eddigi és jelenlegi tá-mogatásával fedezzük a költsége-

ket. A munkálatok a program sze-rint haladnak, és így reméljük, hogya nyár közepére be is fejeződnek.

A templom megújításával párhu-zamosan közösségeink „karbantar-tása” sem marad el. Miklós atyakezdeményezésére megalakult azirodalmi kör, amelynek tagjai im-már három alkalommal találkoztak.A tematikus találkozókon ki-ki hoz-hatja az adott témában kedvesversét, novelláját, vagy saját szerze-ményét.

Miklós atya másik „újítása” az„Ismerd meg!” program. A cél,hogy a várost, ahol éljük napi meg-szokott életünket, egy kicsit jobban,keresztényi szemüvegen keresztül islássuk, megismerjük. Az első ilyenkirándulásunk Mindszenty bíborosúr újratemetésének évfordulójánvolt. Ekkor a Gellérthegyre men-tünk fel, és miután a Citadelláról ki-gyönyörködtük magunkat, a Sziklakápolnához mentünk. Itt BátorBotond atya fogadott, majd egypálos atya beszélt a rendről. Atemplom bejárása után a mintegyharmincfős csoport együtt imádko-zott magyar hazánkért.

Az idei karizmák ünnepére plé-bániánk is felkérést kapott, hogykülön sátorral vegyen rész ezena napon. A szervezők bajbanvoltak, hiszen egy ilyen rendez-vényen a plébániai élet csak egykis szegmense mutatható meg.Sátrunknál különböző kézműves

foglalkozások lesznek kicsiknek ésfelnőtteknek egyaránt. Lesz játék,vetélkedő és a színpadon a Szkólagyermek- és felnőtt kórusa is fellép.Reméljük, plébániánk hívei közülsokan kilátogatnak majd Máriare-metére.

Lassan vége a tanévnek, itt a nyár.A nyári programok szervezésénélvegyük figyelembe a plébániaitábort is, amely június 27-től július1-ig tart, és a Tóth Zoltán vezetteszervezők gazdag programmal vár-ják a leendő táborlakókat.

Béres György

„…Uram! Mindent úgy teremtettél, hogy fölfelé nyitott legyen. Nyitott Feléd, és nyitott a Te ajándékaid befogadá-sára. Hála Neked, hogy szívem végtelen vágyát csak a Te végtelen szereteted képes betölteni. Hála Neked, hogyvan kedvem és erőm „ mindig magasabbra”.

(Várnai Péter: A gépek imái)



Kár, hogy csak egy napig tartott. Jó érzés volt éve-ken át készülni rá, hogy átélhessem az elsőáldozás pil-lanatát. A gyónás miatt picit izgultam, hogy milyenlesz, de most tudom, hogy egyszerű dolog és nagyonjó volt érezni, hogy bűntelen vagyok. Miklós atyánálés Kriszta néninél vizsgáztam, hogy megmutathassam,hogy jól és szívből készültem Jézus fogadására. Ezen-túl minden szentmisén áldozhatok, és magamhoz ve-hetem az Úr Jézust. Biztos mindig eszembe fog jutniaz elsőáldozás ünnepe is.

Nagy Kristóf

Nagyon izgultam, mert mindenki ránk figyelt és na-gyon sokan voltak. Úgy érzem. hogy az elsőáldozássalfelelősséggel tartozom Istennek és a Jézuskának.

Molnár Bence

Nagyon vártam már, hogy áldozhassak. A felké-szülés végén egy picit izgultam, de mikor már túl vol-tam a gyónásom, nem izgultam. Nagyon jó érzés voltátvenni az ostyát. Akkor nagyon örültem.

Juhász Gergő

Nagyon jó volt. Az elején az ülésrendváltozáson kí-vül így is képzeltem el, ahogy történt. Ezentúl sokkaljobban fogok szeretni templomba járni, és a gyónásután is jobban éreztem magam, mint azelőtt. Lelkilegigyekeztem teljesen felkészülni az elsőáldozásra és agyónásra is, ami meg a ruhát illeti, úgy néztünk kibenne, mint a szerzetesek, csak kapucnink nem volt.

Gábriel Ádám

Az idei volt az „első elsőáldozásom”.Jó volt látni, ahogy a gyermekek, még tiszta rálátással,őszinte várakozással készülnek a szentáldozásra. Ne-kem is egyszerre izgalmas és nagy öröm volt ez a nap.Remélem sikerül megértenünk, hogy csakis ebből atalálkozásból fakadhat élet - nem csak az elsőáldo-zókban - hanem bennünk is, mindnyájunkban.Csakis ez a találkozás az, amely nem engedi a lelkün-ket elmerülni a bűnben, a világ káoszában.

Tartsa meg őket és szüleiket az Isten kegyelme örökre!Miklós atya

Elsőáldozást ünnepeltünk

Május 13-án volt az elsőáldozás templomunkban, a szentmisében 24 gyermek vehette magához először az Oltá-riszentséget. Méltó, szép ünnep volt a szentmise, örömteli kezdetet adva a nagy létszámú csoportnak ahhoz, hogy

most már a gyakori szentáldozásban is találkozhassanak Jézussal.

Elsőáldozóink2012-ben:

Bakos Ádám, Barta Tünde,Benyó Máté, Bor Lili Júlia,Dercsényi Fanni, Földes Ákos,Gábriel Ádám, Gáspár Katalin,Gisz Anna, Jenik Bálint,Juhász Gergely, Kalmár Bálint,Málnási Csizmadia Gergely,Molnár Bence, Nagy Emese,Nagy Kristóf, Nyulasi Máté,Pasquali Laura, Pasquali Paolo,Piukovics Anna, Suda Richárd,Turcsányi Kristóf, Vasvári Vince,

Zeisz Ottó.

Az ünnepre a résztvevők gondolataival tekintünk vissza:



A vállalkozó kedvűek a 2011/12-es tanévben is folytathatták a rejtvényfejtést. A feladatlapokat kéthetente a di-ákmisén lehetett megkapni, de letölthetők a plébánia honlapjáról is. Az idei rejtvények segítségével az erénye-ket ismerhettük meg jobban, és a rejtvényben mindig volt útmutató is az adott erény gyakorlásához, valamint kö-zös imádság. Úgy látszik, a választott téma és a műfaj is közel állt a diákmise közösségéhez, mert ebben az év-ben már a 80 főt is meghaladta a rejtvényfejtésbe hosszabb-rövidebb időre bekapcsolódók száma. Minden for-duló megfejtőit a hagyományos Sportszelettel jutalmaztuk, a tanév végén pedig oklevéllel, könyvekkel és szépdíszgyertyával azokat ajándékoztuk meg, akik egész tanéven át kitartóan vettek részt a játékban.

Családi kategória

I. Halmosi családSiposs család

II. Tegzes család

III. Takács-Váry családLévai család

IV. Gisz család

Kicsik (óvodás, elsős)

I. Horváth JankaTóth Domonkos

II. Horváth EmmaSzakács Luca és Bogi

2-3. osztályosok

I. Paolo PasqualiLaura Pasquali

II. Mikófalvy Anna

Nagyok (4. osztályosoktól)

I. Mikófalvy Franciska

Bízunk benne, hogy a rejtvény jövőre is folytatódik, a családok és a gyerekek változatlan lelkesedéssel vesznekrészt benne. Hosszú nyári szünet következik októberig, ami alatt már az új feladatokon törheti a fejét arejtvénykészítő csapat: Miklós atya Lukách Kriszta Török Zoli

Gratulálunk valamennyi megfejtőnek!

Megfejtettük!

KönyvajánlóA plébániánk könyvtárában

megőrzött sok-sok figyelemre mél-tó könyv közül ezúttal James MartinGillis Hamis próféták című, élve-zetes stílusban magírt hitvédelmikönyvére hívom fel a figyelmet,melyet a Szent István Társulat adottki, még 1939-ben. Ebben az 1876-ban született amerikai paulista papa kor már akkor ismert íróinak és fi-lozófusainak (Shaw, Freud, Niets-che, Mark Twain, Anatole France,stb.) a munkásságát nemcsak, hogykeresztény szellemben elemzi, deegyenesen bírálja is. Shaw-t példá-ul lelketlen gúnyolódó, erkölcsi ni-hilistának és ateistának nevezi,France pedig olyan író, akinél abibliai és a szentek életéből vetttörtének csupán árucikkek, s az író„tudja, hogy hogyan kell azokat úgyalakítani és kicifrázni, ahogyan az a

bibliai íróknak sohasem lehetettszándékukban.” A paulistákrólegyébként tudni kell, hogy mint anem katolikus keresztények téríté-sére 1858-ban alakult, de a pápaijóváhagyást csak 1940-ben elnyertkongregáció tagjai, meglehetősenfelkészültek voltak teológiai-hitvé-delmi témákban, így világos érv-rendszerük, ill. érvelési technikájukkövetendő lehet a mai katolikusokszámára, még akkor is, ha korunkkereső emberét magabiztos, urambocsá' lehengerlő argumentációvalimmár kevésbé lehet meggyőzni,hiszen hatékonyabb eszköz a sze-retetteljes dialógus. Ez persze nemmond ellent annak, hogy az ered-ményes apologetika az alapos hit-beli- filozófiai tudás mellett tovább-ra is feltételezi a széleskörű irodal-

mi, művészeti, történelmi művelt-ségen alapuló világlátást, azaz - sGillis könyvének számunkra ma eza legfontosabb tanulsága - elenged-hetetlen, hogy mi, felnőtt kereszté-nyek, rendelkezzünk a discretiospirituum (azaz a Kor 12,10-benemlített szellemek elbírálásának) akarizmájával. Hiszen ez az a kariz-ma, mely képessé tesz minket,hogy világos különbséget tudjunktenni a jó és a rossz dolgok, egyesszemélyek és nézetek között, hogyfelismerjük és el tudjuk bírálni atévtanokat, a féligazságokat és aszellemi „csúsztatásokat”. (A FalseProphets eredeti cím alatt előszörAmerikában megjelent könyvetegyébként a Kanadába kikerült Zé-kány Tihamér premontrei fordítottamagyarra.)

Szende Ákos



Hatodik osztályos koromig zeneta-gozatos iskolába jártam, ahol el-kezdtem zongorát tanulni. Egy isko-lai zeneakadémiai fellépés hatásáraérdeklődésem egyre inkább az or-gona felé irányult, majd gimnáziu-mi éveim alatt kezdtem el zeneis-kolai orgonatanulmányaimat BarótiIstván tanítványaként. A budapestiPiarista Gimnáziumban eltöltött hatév alatt még nem döntöttem el,hogy én zenész szeretnék lenni. Atörténelem és a magyar fakultációkmellett az orgona, csak mint hobbiszerepelt az életemben, de mégisnagyon meghatározóan. Érettségiután merült fel bennem, hogy ze-nei pályára menjek. Így jelentkez-tem a Kodály Zoltán Magyar Kórus-iskolába kántor-orgonista szakkép-zésre, ahol a remek tanároknak kö-szönhetően megalapoztam a tudás-omat, így felvételt nyertem 2010-

ben a Zeneakadémia egyházzene-orgona szakára, ahol jelenleg BA II.éves hallgató vagyok.

Nagypapámmal, Gerber Alajossalsokszor beszélgettünk, és mindiglelkendezve mesélte, hogy milyennagy élet van a Felső-krisztinaváro-si plébánián. 2011 augusztusábanVárallyay Katival találkoztam, ésmondta, hogy épp elmegy a má-sodkarnagy és a kórus keres valakit,aki tudna segíteni Tündének a ve-zetésben. Én rögtön mondtam,hogy szívesen vállalnám, ha a pró-ba időpontja nem esik egybe egye-temi órával. A Gondviselés elren-dezte, hogy ne legyen órám péntekeste, így azóta is boldogan jövökminden próbára és a vasárnapiéneklésekre.Nagy meglepetéssel tapasztaltam,hogy itt egy nagylétszámú kórusvan, közel 60 fővel, és a kicsinyekcsapatát, az „utánpótlást” is bevon-ták az éneklésbe. A Schola márkezdettől fogva szimpatikus volt.Tünde lelkes vezetése mindig inspi-rálóan hatott rám, ezért igyekszemminél több dolgot ellesni Tündétől,mind karvezetés terén, mind szer-vezés terén, hogy tapasztalatotgyűjtsek. A liturgiai szolgálaton éspróbákon kívül, a külön programo-kon is mindig jobban igyekszem

Ettől a tanévtől a schola korábbi másodkarnagya, Opánszki Dávid – iskolai elfoglaltságai miatt – már nem tudottrészt venni a kórus munkájában.(Támogatóként továbbra is velünk maradt: láthattuk Virágvasárnap passió-szólis-taként, és az elsőáldozók szólóját is ő tanította be nagy gondossággal, hiszen mindannyian tanítványai a közeliáltalános iskolában.)A Gondviselésnek hála, népes együttesünk nem maradt azonban segítség nélkül: szeptembertől új, fiatal, ráter-mett karnagy-orgonista lépett a helyére,akit a kórustagok hamarosan befogadtak, megkedveltek. Ki is ez a fiatal-ember, akit egyre gyakrabban láthatunk szolgálatban a 9-es és fél 11-es szentmiséken?

megismerni a kórust, mint közösséget.

Az Újpest-Kertvárosi plébániánMolnár Miklós atyával ministráns-ként közel tíz évig szolgáltunkegyütt az oltárnál, majd ő szeminá-riumban, én az egyházzene vona-lán folytattam tanulmányaimat.Most külön öröm számomra, hogyújra együtt szolgálhatunk az oltár-nál.

Faragó Ákos

Daloljon a lelketek, daloljon a szívetek is...Hesychius

Új koncepció

Plébániánk honlapja megújult!Hamarosan még több lehetőség-gel és a közösség megismerésételősegítő oldalakkal bővülünk.A (URL) cím azonos marad:

www.felsokrisztina.netAjánljuk a kedves testvérekfigyelmébe, hogy egyre jobbanmegismerhessük egymást, és azta művet, amit a Szentlélek alkotköztünk.A honlap ezenkívül alkalmasarra is, hogy mindig megismerjükaz aktuális eseményeket a plébá-nián, vagy a praktikus kérdések-ben eligazítást nyerjünk, mint pl. aszentségek felvételének feltételei,vagy a közösségeink, amelyekhezkapcsolódhatunk.

Szeretettel várjuk a látogatókat!



Az első májusi szombatra hirdette meg a plébánia a tavaszizarándoklatot, amelyre mindenkit szeretettel vártak, sem alsó,sem felső korhatár nem volt.A ragyogó tavaszi napsugarak a szokottnál több/ de még mindignem elég :) / hívet csalogattak ki a szabadba.

A cél a Sziklakápolna volt, amihez Miklós atya átgondolt útitervetkészített.

A hangulatos gellérthegyi utcácskákon sétálva mindenki beszélgetett mindenkivel, közelebb kerültek egymáshozazok is, akik eddig esetleg csak arcról ismerték egymást a templomból.

A Sziklakápolnában egy szerzetes mesélt a pálos rend történetérőlröviden, de velősen.Ezt követően gitárkísérettel imádkoztunk egy fél órácskát, majddigitális idegenvezetővel körbejártuk a kápolnát, sok érdekesetmegtudva Magyarország egyik legkülönlegesebb templomáról.

Itt kérek elnézést acímben használt angli-cizmusért, de a címszerepe a figyelemfel-keltés; ha azt írom: csapatépítés, az nem olyan abszurd....Miklós atya a későbbiekben is tervez ehhez hasonló kirándulásokat,összejöveteleket, nem titkolt célja a közösség építése.

Szép nap volt, köszönjük!

P.S.:Elsőszülöttünk (aki nagy kritikus, de mondhatjuk úgy is, hogy a tökéletességretörekszik ) felfedezett egy „hibát” Mózes kőtábláin a Szent István terem csodálatosfaragványai között. Aki megfejti, hogy mi a tévedés, Sportsze-letet kap Miklós atyától! Dicséret a hitoktatóknak!

Mikófalvyék

Gellérthegyi zarándoklat 2012,avagy „Team Building” Miklós atya módra



Tizenkettőből elsőkA ministráns találkozó során megrendezett versenyen a Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia

ministránsaival alkottunk közös csapatot.

Az ottani ministránsvezető, Szirt Ádám így emlékezett vissza a közösen eltöltött napra:

„Ez a program egy minden évben megismétlődő esemény, amely az egyházmegyén belül kerül megrende-zésre. A helyszín mindig változó; leggyakrabban Esztergom ad otthont ennek a programnak, vagy Budapestenvalamelyik plébánián tartják. Ennek az egynapos eseménynek a lényege az egyházmegyén belül szolgáló mi-nistránsok közti kapcsolat felvétele. Az egyes plébániákról a ministránsvezetők, vagy az ottani atya vezetésévelcsatlakoznak a csapatok a találkozóhoz. Fontos szempont a szervezésben, hogy a programok lehetővé tegyék aministránsoknak, hogy megismerjék egymást, és persze hogy jól érezzék magukat. Ezért minden találkozó egyversenyből áll, ahol a plébániák ministránsai összemérhetik tudásukat, olykor ügyességüket. A verseny erejéigcsoportokat állítanak össze, amelyeket rend szerint egy plébánia alkot, de gyakran megesik, hogy egy csapatbakét plébániát is összevonnak, hogy megfelelő legyen a létszám. A verseny után eredményhirdetés, majd adobogósok díjainak kiosztása következik. A győztes jutalma egy vándorkupa, amelyet a következő találkozóig anyertes csapat plébániáján őriznek, továbbá a következő évi találkozón a szentmisén való ministrálás.

Az idei találkozó rendhagyónak tekinthető, mivel ennek a menete a megszokottól eltérő volt. Most a vetélke-dő egy kirándulással volt egybekötve. A plébániáról kilencen indultunk, hárman csatlakoztak segítőnek, többiekrésztvevőként képviselték a plébániát. A gyülekező a Normafánál volt, majd innen indultunk Makkosmáriára,ahol részt vettünk a szentmisén. Ezután a csapatok beosztása következett, majd a segítők vezetésével elindultunkBudaörsre, a Kőhegyre. Mi egy csoportba kerültünk a Felső Krisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébániával. Akb. két órás gyalogúton 6 állomást kellett teljesíteni. Az állomásokon való részvétel sikerétől függően kaptak acsapatok pontokat. Mi a csoporton belül figyeltünk, hogy a két ministránscsapat összeismerkedjen. Kőhegyre va-ló megérkezésre már sikerült összerázódni a másik plébánia ministránsaival, és az eredményhirdetésig hátralévőegy órában együtt játszottunk, és az értékelésnél együtt izgultunk. A győzelem koronázta meg ennek a szép nap-nak a végét. Mivel csak egy vándorkupa van, ezért megegyezés alapján fél éven keresztül mi őrizzük, majd egyszentmise keretében, melyre vendégül látjuk a Keresztelő Szent János Plébánia ministránsait, ünnepélyesenátadjuk a kupát.A győzelemtől eltekintve is nagyon emlékezetes és élményekkel teli eseményt nyújtott ez a program. Nem csaka kupát nyertük meg, hanem egy másik plébánia ministránsainak barátságát is, és ezzel sikerült teljesíteni a

találkozó valódi célját. Természetesen a kupa isnagy ajándék volt számunkra, igyekszünk majdjövőre is megszerezni ezt a dicsőséget azegyházközségünknek.”

A ministránstalálkozóra a Bosco Szent JánosKollégium résztvevői is hasonló lelkesedésselgondolnak vissza.

Práger Dorka: „A kirándulás nagyon jó volt,most erről írok egy pár sort. Egy megbeszélt

Esztergom-Budapest Főegyházmegyei Ministránstalálkozó



helyen találkoztak a ministráns csoportok, ahol a csapatokat összekeverték úgy, hogy egy csapatban sem voltakolyan emberek, akik egy helyről jöttek. Ezekkel a csapatokkal menet közben bingot kellett játszanunk. Amikorelértünk a templomhoz, mindenki visszamehetett a dékánjához és eredeti csapatához. Amíg nem kezdődött amise, Petivel és Orsival játszottunk a templom melletti tisztáson, hogy ne fázzunk. Aztán elkezdődött a mise. Egyszép templomba beöltöztünk a hozott ministránsruhába és részt vettünk a misén. Amikor vége volt és kimentünka templomból, elég borongósra váltott az idő. Páran azt mondtuk, menjünk haza a plébániára, de Peti kitartottamellett, hogy jó lesz és maradjunk játszani. Nem bántuk meg, hogy rá hallgattunk. Egy másik csapattal kellettösszerendeződnünk, és megcsinálnunk az állomásokat, amihez mindig járt szöveg is a Bibliából. Voltak olyanfeladatok, amiket elég könnyen teljesítettünk, és voltak olyanok is, amiket már nehezebb volt végigcsinálni, deeközben nagyon jóba lettünk a másik ministránscsoporttal, akikkel együtt voltunk. A cél a budaörsi Kőhegy volt,ahol kihirdették az eredményt. Amikor összegyűltünk az eredményhirdetésre, nagyon szorítottam, hogy talán azelső háromba belekerülünk.De ha nem kerültünk volna bele, akkor is egy nagyon jó élményként tartanám számon.”

Gábriel Zsófia: „Nekem nagyon élvezetes volt. 2-2 plébánia alkotott egy csapatot, amelyeket olyan vezetőkirányítottak, akiket korábban nem ismertünk. Az egyes állomásokon különböző megmérettetések vártak ránk.Ezek – a többnyire mozgásos - feladatok egy-egy, Jézushoz fűződő történethez kapcsolódtak. Például ahhoz atörténethez, amikor Jézus meggyógyítja a háztetőn leeresztett bénát. A feladatok közül csak néhányat, aszámomra legérdekesebbeket említem meg: három papírlapon kellett lépkedni úgy, hogy mindig azt a papírt,amiről levettük a lábunkat, magunk elé téve haladhattunk tovább. Persze minél gyorsabban, és nem volt szabada papírról lelépni. Egy másik feladat: mindenki „vak” volt (bekötötték a szemünket), kivéve egy embert, akibeállította beszéddel a többieket egy sorba, és így, szintén szóval irányítva vonatoztatta a csapatát. Ez is időrement, el kellett jutni a célba. Nagyon vicces volt, amikor egy hirtelen rántásra szétszakadt a vonatunk, és bizonynem volt egyszerű ismét megtalálni az elejének a végét bekötött szemmel.Az egész akadályversenyt tizenkét csapatból nagy örömünkre a miénk nyerte meg, ezért egy kupa és 1-1 táblacsoki lett a jutalmunk. Később Miklós atya is megajándékozott minket, és egy szentmisén kitette az oltárra akupát. Köszönjük a felejthetetlen élményeket, és a sok kedvességet, amit kaptunk!”

Pálfalvi Tamás:„Nagyon jó volt ahangulat, jó felada-tok voltak a verse-nyen. A legizgalma-sabb az volt, amikorbekötött szemmelkellet figyelni a veze-tő utasításaira. A leg-jobb az volt, hogy minyertük meg a ver-senyt és kaptunk egykis kupát. Egész napsokat szórakoztunk,emlékezetes maradszámunkra.”



HIVATÁSTISZTÁZÓ LELKIGYAKORLAT

2012. június 28-tól július 1-ig Mogyorósbányán,melyet az Esztergomi Szeminárium

Szent István Királyról és a Boldogságos Szűzrőlnevezett ősrégi Papnevelő Intézet szervez.

Ha úgy érzed valami motoszkál benned a papság felé,akkor jelentkezz!

A jelentkezéshez írj a szeminárium címére:[email protected]

vagy a http://www.esztergomiszeminarium.hu/honlap bal oldalán a kérdező felületre!

KARIZMÁK ÜNNEPEPünkösdhétfőn, a máriaremetei templom kertjében.

A nap programja:

9.00 Sátras programok kezdete10.00 Színpadi programok kezdete (13-ig)13.15 Tanúságtételek, beszélgetés

(A Hit évének kapujában)14.00 Erdő Péter bíboros úr előadása a hitről15.00 Szentmise16.00 Sillye Jenő koncert

Az egyházmegyei találkozón plébániánk is sátrat állít.

Scholánk 10,45-től pünkösdi énekeket és kórusműve-ket énekel a színpadon.

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit!

PAPI HIVATÁSOK NAPJAHúsvét IV. vasárnapja, a Jó Pásztor vasárnapja, egyúttala papi hivatások napja is. Ezen a vasárnapon a papság-ra készülők mennek el a templomokba, a plébániai kö-zösségekhez, hogy tanúságot tegyenek hivatásukról.

Idén Lindmayer Miklós III. éves kispap látogatott elhozzánk, hogy hivatása történetérőlbeszéljen. A vasárnap délelőttiszentmiséken a prédikáció kereté-ben mondta el gondolatait, a diák-misén pedig a felnőttek és a gyere-kek sokféle kérdésére válaszolvamutatta be a papnövendékek életét.Résztvevője lesz a nyári táborunk-nak is, ősszel pedig plébániai gyakorlaton láthatjukmajd viszont közöttünk.Imádkozzunk érte, hogy jó pap lehessen, és ne feled-kezzünk meg imádkozni új papi hivatásokért is!

Úgy érezzük, amit teszünk, csak csepp a tengerben,de enélkül a csepp nélkül sekélyebb lenne a tenger!

A csend gyümölcse az ima.

Az ima gyümölcse a hit.

A hit gyümölcse a szeretet.

A szeretet gyümölcse a béke.Teréz anya



A Szentlélek munkálkodásaA Szentlélek említésének hallatára ki ne figyelne fel,

és ki ne gondolna a legmagasabbrendű természetre?Hiszen Isten Lelke a neve, az igazság Lelke, aki az Atyá-tól származik: készséges Lélek, uralkodó Lélek, SzentLélek, ezek az ő saját és egyedi nevei.

Hozzá folyamodik mindenki, aki rászorul arra, hogymegszenteljék: minden élő az ő erejét kívánja, akineklehelete mintegy öntözi és erősíti őket, hogy mindegyikelérhesse saját természetes célját.

Ő a megszentelés kiindulópontja, a szellemi fény, akiönmagából ajándékoz megvilágosítást mindenkinek,hogy kutatni tudja az igazságot.

Természete szerint elérhetetlen, de jósága miatt el-nyerhető; jóllehet erejével mindent betölt, mégis csakazok számára közölhető, akik méltók rá; ezeknek semegyforma mértékben adja önmagát, hanem hitükarányában árasztja rájuk erejét.

Lényege szerint egyszerű, erőiben sokféle: mindenegyes ember számára egészen jelen van, és teljesen vanmindenütt; úgy osztja szét önmagát, hogy semmikisebbedést nem szenved; mindnyájan úgy részesülnekbenne, hogy ő maga ép marad. Úgy, mint a napsugár,amely jótékony erejével mintha csak egy személyrevilágítana, mégis beragyogja a földet, a tengert, ésátjárja a levegőt.

Így a Szentlélek is minden ember számára, aki képesőt befogadni, úgy van jelen, mintha csak az övé lenne,ugyanakkor mindenkinek elegendő és teljes kegyelmetad. A kegyelemmel aztán minden belőle részesedő úgygazdálkodik, ahogyan saját természete lehetővé teszi, snem úgy, amennyire a Szentlélek képes.

A Szentlélek magasba ragadja a szíveket, kezén fog-va vezeti a gyengéket, s tökéletessé teszi a haladókat.Ő teszi lelki emberekké azokat, akik megtisztultak min-den szennytől azáltal, hogy átragyogja őket a vele valóközösség.

Ahogy a tárgyak csillogó fényesek lesznek, ha nap-sugár éri őket, s maga a napsugár is visszaverődve rólukfelragyog rajtuk, úgy a lelkek is, akik a Szentlelket hord-ják magukban, és a Szentlélek fénye éri őket, maguk islelkivé válnak, és mások felé is sugározzák a kegyelmet.

Tőle származik az eljövendő dolgok előre tudása, aszent titkok ismerete, az elrejtett dolgok megértése, azadományok szétosztása, a mennyeiekkel való társalgásés örömeikben való részvétel; neki köszönhető a sohavéget nem érő öröm, az Istenben való állhatatosság, azIstenhez való hasonlóság, s aminél nagyobbat nemlehet kívánni, tőle van, hogy istenivé lesz az ember.

Nagy Szent Vazul püspök: A Szentlélekről(Cap. 9, 22-23: PG 32, 107-110)

Boldog Apor Vilmos emlékmiseTemplomunk specialitása, hogy nemcsak Keresztelő Szent János személyéhez kötődik különösen, hanem a

boldoggá avatott győri püspök és vértanú személyét is szeretettel fogadja példaképnek. Ezért minden évbenkülönleges módon is megünnepeljük az ő újratemetését.

Idén Ternyák Csaba egri érsek elfoglaltsága miatt Palánki Ferenc püspök atya mutatta be a legszentebb áldozatot.Beszédében a keresztünk vállalásával kapcsolatban felidézte Apor Vilmos jelmondatát: „Crux firmat mitem,mitigat portem” magyarul: „A kereszt erősíti a szelídet, és szelídíti az erőset.” És hangsúlyozta: a keresztre min-denkinek szüksége van, akár erős, akár gyenge. A kereszt az Istenhez emelminket, és ezért tisztelni kell. Amint mondta, Jézus nem a szenvedéstszerette, hanem minket szeretett és ezért szenvedni is képes volt. Nekünkis ezt kell eltanulnunk Apor Vilmostól: felvenni a keresztünket, és kiállniaz értékek mellett. A vértanú püspök példája arra kell, hogy indítson, hogymindig a jó döntést akarjuk meghozni. Ez az életszentség útja, nem az,hogy valaki erősebb, valaki jobb képességekkel rendelkezik. Jól döntenicsak az áldozatot vállaló szeretet képes.

Ezekre tanított minket az Egri Egyházmegye segédpüspöke.Hála érte!


FELSŐKRISZTINA 2012. PÜNKÖSD12

A Felsõ-krisztinavárosi Keresztelõ Szent János Plébánia közösségének lapjaMegjelenik évente ötször: adventre, nagyböjtre, húsvétra, Te Deumra és Veni Sanctéra

XV. évfolyam, 3. szám 2012. Pünkösd.Szerkeszti: Molnár Miklós atya. Főmunkatárs: Lukách [email protected] – www.felsokrisztina.net

Az újság ingyenes, elõállítási költsége példányonként 50Ft. Kérjük a kedves híveket,amennyiben tehetik, támogassák a lap további megjelenését. Köszönjük.

Majdnem pontosan két évvelezelőtt, a Felsőkrisztinának, aPlébánia 70 éves jubileumára kia-dott, ünnepi számában jelent mega Házas-kör bemutatását tartalma-zó cikk. Jelentjük, működünk azótais.Célunk, hogy hitről, kereszténység-ről, Egyházról, Bibliáról beszélgetveközelebb kerüljünk az Úrhoz ésegymáshoz, azóta sem változott. Acsoport korosztálya (40-70 év) ismaradt a régi, a tagok kis mérték-ben cserélődtek.

Ez évi témánk a hegyi beszédegyik legközismertebb része, anyolc boldogság. A korábbi évekszokásához hasonlóan felosztottukmagunk között, és havonta más há-zaspár vállalta egy-egy boldogságfeldolgozását és a róla való beszél-getés moderálását. Az első alkalom-mal, tavaly szeptemberben, Miklósatya beszélt a nyolc boldogság előz-ményeiről, helyéről a Szentírásbanés általános értelmezéséről. „Istenországának alkotmánya” – ez voltmondandójának alapgondolata ésezt az „alkotmányt” igyekszünkmegérteni azóta. Mit jelent „lélek-ben szegénynek” lenni és mit a„mennyek országa”? Csak egy egy-szerű hangulat-e a szomorúság,vagy valami több, ami vigasztalástnyer? Mi lehet az a „föld”, amiért

AAnnyyaakköönnyyvv2012. február – május

A keresztség szentségében részesültek:

Bors Anna DóraKalmár Móric BenedekZeisz Ottó BenedekBakos ReginaTakács Bendegúz MiklósDeák LucaMészáros MajaSuda Richárd

Házasságot kötöttek:Vajna Miklós – Albrecht Anna

Akiktől búcsúzunk:Csernyák Zoltánné (87)Cseh Ferenc (58)Dr. Takácsi-Nagy László (65)Vértes Györgyné (98)Hirczi Ferenc (79)dr. Gidófalvy Elemér (69)dr. Margitay Béla (91)Bálint Béla (76)Szalai Gáborné (89)Kocsis Gyula Bertalan (79)Förster Ferenc (91)Németh Józsefné (86)Barsi István (86)Prim Ferenc (83)dr. Egyed Ferencné (89)Trojkó Istvánné (84)dr. Damó Lászlóné (85)Hilovszky Edéné (88)Holmann Györgyné (93)Naschitz Katalin (93)Regényi Zoltán György (20)Szabó Dénes Miklós (73)dr. Lehoczky Istvánné (107)Gellei Ottóné (85)Bravon Győzőné (92)Gyetvai Attila Rafael (70)Joó Endréné (90)Sátory Sándor (88)Szabó Elemér (86)Dr. Hölvényi György (90)Városi Lászlóné (76)Konráth Jánosné (66)Palásthy György Sándor (81)Dominiák Mihály József (82)Király Ferencné (86)Kulisity Antal (89)Steibl Gizella (87)Gombás László Géza (86)

érdemes szelídnek lenni? Milyen„igazságra” legyünk éhesek és szomja-sak, amivel eltelhetünk? Miért olyanfontos irgalmasnak lenni? Hogyan lehetünk „tisztaszívűek”, hogy meglát-hassuk az Istent? A felkészüléshezhasználunk „szakirodalmat”: Benedekpápa korábban írt, A názáreti Jézus című könyvét, Kocsis Imrének a hegyibeszédről szóló munkáját és más forrásokat is, amik segítenek eligazod-ni a teológiai alapokat illetően.

Ugyanakkor, elsősorban azt szeret-nénk, hogy felismerjük Jézus mondan-dójának azt a nekünk szóló üzenetét,amit mindennapi életünkben is alkal-mazni tudunk, ezért összejövetelein-ken közösen is próbáljuk értelmezni afenti fogalmakat és válaszolni a kérdé-sekre.

Mivel havonta egyszer, a decembe-ri szünetet kivéve a hónap utolsó szer-dáján jövünk össze, most a hatodikboldogságnál tartunk. Egy alkalomugyan még hátravan, de az utolsó bol-dogság így is a jövő tanévre marad.Mik lesznek a további témák? Ezt mégnem tudjuk. Az is hagyomány, hogyezt a tanév „nulladik” összejövetelén,augusztus végén vagy szeptember ele-jén Szerdahelyiék perbáli házábandöntjük el egy kis falatozás és egy izgalmas pétanque-parti közben.

Kovács Ádám

A nyolc boldogság a Házas-körben


Documents

2012. PÜNKÖSD - felsokrisztina · biztosít majd az új villám - hárító is. A nedvesedő fala - kat szigeteljük, kívül-belül eltűnnek majd a felázás nyomai. Körbeér