2011. december 19 – 2011. december 25.252 igen szavazattal a Parlament elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, amely 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. A törvény

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. december 27.

1

2011. december 19 – 2011. december 25. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2011. december 20. Az országgyűlés elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt ………………….….....3.oldal 2011. december 21. Közlemény a különélő szülőt megillető tájékoztatási jogról………………………………...3.oldal 2011. december 22. Jó tanuló, jó sportoló pályázat - 2011…………………………………………………………..5.oldal 2011. december 23. Elfogadták az új felsőoktatási törvényt………………………………………………….....…...5.oldal 2011. december 23. Elfogadták a családok védelméről szóló törvényt…………………………………………......6.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Nemzet 2011. december 19. 1,5.oldal Minden gyereknek lesz helye az óvodában - interjú………………………………………......7.oldal Hír24.hu 2011.12.19. Csengős tiltakozás a köznevelési törvény ellen – letölthető videóval………………......…10.oldal Magyar Narancs 2011. dec. 19. Megszűnőben az iskolai agresszió elleni program……………………………………...…....11.oldal Magyar Nemzet 2011. december 20. Legyen érték a rendszerezett tudás………………………………………………………........12.oldal

Népszabadság 2011. december 20.

Brutális káosz várható? ………………………………………………………………………...13.oldal Magyar Nemzet 2011. december 20. Pokorni nemet mondott…………………………………………………………………...…....14.oldal Magyar Nemzet Lánchíd rádió 2011. december 20. Ez csak az első fontos állomás volt - letölthető hang…………………………………….......15.oldal


Pokorni elárulta, miért nem lett 'bólogató János'………………………………………..…..15.oldal Edupress 2011.12.20. PSZ: 400 milliárd hiányzik az oktatás államosításához………………………………...…...16.oldal


2

Világgazdaság .hu 2011. 12. 20. Tiltakozik a fizetőssé váló bölcsődék ellen a szakszervezet…………………………..…...17.oldal Edupress 2011-12-20. Ingyen szerezhető meg az első szakképesítés………………………………………….........17.oldal


A nép nevelésének törvénye………………………………………………………………......19.oldal Magyar Hírlap 2011-12-21. Elfogadták a köznevelési törvényt…………………………………………………………...20.oldal MTV híradó 2011. december 21. LMP:tekintélyelvű és esélymegvonó a közoktatási törvényjavaslat …………………….22.oldal ATV 2011.12.21 Alattvalógyerekek, gettóóvodák: szakemberek a közoktatási törvényről 2 videóval…23.oldal Magyar Narancs.hu 2011. dec. 21 A nádpálcától a gumibotig ……………………………………………………………….…...24.oldal MTV híradó 2011. december 21. Sztrájkbizottságot alakítana a PDSZ …………………………………………………….…..26.oldal Népszabadság 2011. december 21. Csak az elv tűnik szépnek……………………………………………………………………...27.oldal Index 2011. december 21. Jön a feketeleves az egyetemeknek……………………………………………………...…...28.oldal Metropol.hu 2011-12-22 Állami iskolák, ingyenes szakképzés……………………………………………………..…...29.oldal MTV Híradó 2011. december 23. Új felsőoktatási törvény: lesznek kiemelt intézmények ……………………………….…..31.oldal Népszabadság 2011. december 25. Pokorni szerint a kormányfőbe vetett hit legyűrte a szakmai érveket - interjú…………32.oldal Országos hírek Bács-Kiskun Online 2011. dec. 19. Sok gyerek kevés helyre…………………………………………………………………..…....37.oldal Hr24.hu 2011.12.23. Karácsony a másik Magyarországon……………………………………………………..…....38.oldal Szaksajtó Edupress TV You Tube 2011.12.21. Pokorni Zoltán interjú letölthető videóval……………………………………………..…....39.oldal Blogok……………………………………………………………………………………….…..39.oldal


3

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei

2011. december 20. Az országgyűlés elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt A törvény megalkotásával a legfontosabb célunk Magyarország megújításának elősegítése volt, hiszen amilyen az iskolánk, olyan a holnapunk – fogalmazott Hoffmann Rózsa a köznevelésről szóló törvény új elemeit bemutató sajtótájékoztatóan.

252 igen szavazattal a Parlament elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, amely 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. A törvény további fontos rendelkezéseit az iskolarendszer sajátosságaihoz igazodva több év alatt vezetik be, 2013. január 1-től kerülnek állami fenntartásba a köznevelési intézmények, a pedagógus életpályamodell 2013. szeptember 1-től él, míg hároméves kortól 2014. szeptember 1-től lesz kötelező az óvoda.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta: a törvény együtt kezeli a nevelés és oktatás kérdését, valamint megteremti a rendezett tudás értékét és a tudás kultúráját. Az iskolát a rendszerezett tudás házává kell tenni – fogalmazott a miniszter.

A törvény kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókat, valamint a kiemelkedően teljesítő diákokat egyaránt. Ezen célok megvalósítása érdekében a pedagógusok képzését, kiválasztását újra kell gondolni és meg kell teremteni az anyagi biztonságukat, továbbá a siker érdekében a családokat és a szülőket segítő partnerként kell kezelni – fűzte hozzá. A miniszter a törvény legnagyobb eredményének az állam intézményi fenntartó szerepének megteremtését nevezte.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár elmondta: az iskolarendszer célja az emberré válás elősegítése, a nevelés. A törvény által megvalósítani kívánt cél a társadalom kettészakadásának megállítása. Ennek garanciája lesz a Nemzeti Alaptanterv megalkotása, amelyre egy olyan monitoring rendszer fog épülni, amely ellenőrzi azt, hogy a gyermekek el tudják-e sajátítani az elvárt tudást – fűzte hozza. További célunk a műveltségi és tudásszint emelése volt – mondta az államtitkár.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár rámutatott: a most elfogadott jogszabály egy kerettörvény, ezért fontos lesz a törvény végrehajtási szabályainak megalkotása is. Kiemelte a törvény közösség szerepét hangsúlyozó részét, elmondva: fontos, hogy ne az egyént, hanem az egyén közösségbe való tartozását helyezzük a középpontba.

A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szabályozásairól, legfontosabb újításairól a csatolt dokumentumok között találhatóak részletes információk. (kormnay.hu)

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2011. december 21. Közlemény a különélő szülőt megillető tájékoztatási jogról A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 70. § -a szerint a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A Csjt. 71. § (2)


4

bekezdés alapján a szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában.

A Csjt. 72/B. § (1) bekezdése szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. A (2) bekezdés alapján a gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) - összhangban a Csjt. hivatkozott rendelkezéseivel - a szülő fogalmán a kiskorú gyermek felett jogszerűen szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőt, szülőket érti. Amíg az életközösség fennáll, addig ez mindkét szülőt jelenti, az életközösség megszűnése után pedig a szülői felügyeletet jogerősen gyakorló szülőt, közös joggyakorlás esetén szülőket. Ezzel összhangban a Kt. 14. § (2) bekezdésének c) pontja a szülő külön nevesített kötelességeként határozza meg a gyermek fejlődésének, tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérését, a gyermek kötelességteljesítéséről való gondoskodást, és az ehhez való elvárható segítségnyújtás megadását. Mindez – a Csjt. idézett előírásainak figyelembe vételével - a szülői felügyeletet gyakorló szülő kötelezettsége. A Kt. 14. § (1) bekezdése a szülői jogokat tartalmazza, ennek részeként a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről történő rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatáshoz való jogot. Miután a szülői jogok csak a kötelességekkel együtt értelmezhetők és értelmezendők, a Kt. 14. § (1) bekezdésében felsorolt szülői jogosultságok a szülői felügyeletet gyakorló szülőt, szülőket illetik meg.

Mindebből következik, hogy a különélő, a szülői felügyeleti jog szünetelése alatt álló szülőt csak a Csjt. 72/B. § (2) bekezdésében meghatározott, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések tekintetében illeti meg a gyermek tanulmányi előmenetelével kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog. Ennek részeként az adott iskola kiválasztásához, az esetleges iskolaváltáshoz kapcsolódóan jogosult a nevelési-oktatási intézménytől tájékoztatás kérésére, például a tankötelezettség teljesítésével, az iskolaváltás okaival, indokoltságával, ennek részeként az ott folytatott tanulmányokkal összefüggésben. A fenti kérdésekben a különélő, szülői felügyeleti jog szünetelése alatt álló szülő tekintetében a döntéshozatalhoz szükséges tájékoztatás azonban nem jelenti a Kt. 2. számú mellékletében szereplő adatok teljes körét, valamint a tanulmányi előmenetellel kapcsolatos adatok rendszeres, folyamatos közlésének iskolai kötelezettségét. A Kt. 70. § (1) bekezdése alapján a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Tekintettel arra, hogy a félévi és az év végi osztályzat a nevelőtestület összegző értékelése a tanuló félévi és egész évi előmenetelére vonatkozóan, az iskola megválasztásáról szóló megalapozott szülői döntéshez a félévi és az év végi osztályzat megismerése az a lényeges információ, amelyet az iskola a különélő szülőnek is - a döntés megalapozása érdekében - köteles megadni.

Kiemeljük, hogy a hatályos Csjt. jelenleg is biztosítja annak lehetőségét, hogy a szülők különélésük esetén is külön - külön hozzájussanak a Kt. által a szülőknek biztosított adatokhoz, teljes körű tájékoztatáshoz. Abban az esetben, ha a szülők a kiskorú közös felügyeletében állapodnak meg és egyezségüket a bíróság jóváhagyja, nemcsak a Csjt. 72/B. § (2) bekezdése szerinti lényeges kérdésekben jogosult a különélő szülő a tájékoztatásra, hanem valamennyi, a kiskorú gyermeket érintő kérdésben.

Amint arra a Legfelsőbb Bíróság gyermekelhelyezésről szóló 17. számú Irányelve a Csjt. alapján rámutat, a közös szülői felügyeletet a bíróság csak a szülők közös kérelmére rendelheti el, illetve


5

hagyhatja jóvá a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségüket. A szülőknek a közös szülői felügyelet iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen módon kívánnak együttműködni a közös szülői felügyelet során, különös tekintettel a gondozási, nevelési tevékenység ellátására. A közös szülői felügyelet csak addig tartható fenn, amíg rendeltetésének betöltésére képes. Megszüntetése esetén a szülői felügyeletet a továbbiakban az a szülő gyakorolja, akinél a gyermeket - a közös felügyelet elrendelésével egyidejűleg - elhelyezték.

Az Irányelv rögzíti, hogy a szülők általában maguk tudják rendezni a gyermek elhelyezésének és további nevelésének kérdését. A szülőknek azonban olyan megoldást kell választaniuk, amely a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését legjobban biztosítja.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes. (NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkárság)


2011. december 22. Jó tanuló, jó sportoló pályázat - 2011

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága a Sportért Felelős Államtitkárság közreműködésével, a korábbi évekhez hasonlóan, ebben az évben is pályázatot ír ki a „Magyar Köztársaság jó tanulója – jó sportolója” cím elnyerésére. (Oktatásért Felelős Államtitkárság)

A pályázati kiírás az alábbi linken elérhető


2011. december 23. Elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés pénteken elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók.

A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is.

A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket.


6

Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van. MTI


2011. december 23. Elfogadták a családok védelméről szóló törvényt Az Országgyűlés pénteken elfogadta a családok védelméről szóló törvényt, amely szerint Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek.

A sarkalatos jogszabály minősített többséget igénylő passzusait a képviselők 299 igen szavazattal egyhangúlag, az egyszerű többséget igénylő pontjait 298 igen és 1 nem szavazattal hagyták jóvá.

A törvény rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. A családról kimondja a jogszabály, hogy az a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság.

Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását.

Az állam — annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel — támogatja az örökbefogadást, és gyors, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik. Az állam külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat.

A jogszabály rögzíti azt is, hogy az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe. Végintézkedés hiányában történő öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult.

A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is. A kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik, köteles továbbá különösen gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, vele együttműködni, a gyermekét az őt érintő kérdésekről — korának és fejlettségének megfelelően — tájékoztatni, véleményét figyelembe venni.

A kötelessége a gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. A tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen


7

tanulmányi kötelezettségének, a kiskorú gyermek kötelessége, hogy — korának és fejlettségének megfelelően — tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön.

A törvény alapján várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az egészségi állapotának megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását, a médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható jogkövetkezményekről külön törvény rendelkezik. (MTI)

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Magyar Nemzet 2011. december 19. 1,5.oldal Minden gyereknek lesz helye az óvodában Hoffmann Rózsa: Eszem ágában sincs önként lemondani arról, hogy tehessek valamit a hazámért - A parlament ma minden bizonnyal igent mond a nemzeti köznevelésről szóló javaslatra, így új oktatási alaptörvénye lesz Magyarországnak. Most boldognak és elégedettnek kellene lennie, ám úgy tűnik, mintha az utóbbi idő heves támadásai megkeményítették, sőt meg is keserítették volna. Képes felhőtlenül örülni? - Lehet, hogy keményebbnek látszom, ám a keserűség jó messzire elkerül, Istennek hála. Valójában nem változtam, csak az utóbbi hónapok határozottabbá érleltek. A törvény kapcsán maradéktalanul elégedett lehetek, hiszen valamennyi fontos kérdésben az általunk képviselt állás-pont kapott többséget a parlamentben. Csupán kisebb kompromisszumok születtek, amelyek természetesek egy új törvény megalkotásánál. - A parlament elé kerülő köznevelési törvényjavaslatot valósággal megrohamozták a képviselők, csak a fideszes politikusok több mint százhetven módosító indítványt nyújtottak be. Pósán László még általános vitára se akarta bocsátani a tervezetet. Számított ekkora fideszes ellenállásra? - Mivel az utolsó hetek két törvényjavaslattal kapcsolatos feladatai megfeszített munkát igényeltek, amit csak úgy tudtam elvégezni, hogy minden idegszálammal arra koncentráltam, a Gondviselés megkímélt attól, hogy minden egyes nagy kürtszóval kísért rohamról azonnal értesüljek. Így az említett akció is csak jóval később jutott a tudomásomra. Ami történt, furcsa és szokatlan, de úgy gondolom, nem nekem kell magyarázkodnom miatta. Egyébként csak tíz-egynéhány fideszes képviselőjegyezte a százhetven módosító javaslatot, több mint kétszázan egyetértésükkel tá-mogatták a tervezetet. - Mi a véleménye arról, hogy több mint háromszáz módosító indítvány érkezett a törvényhez? - Az oktatási törvényekhez mindig rengetegen hozzászólnak. Így volt ez a Magyar Bálint által


8

kezdeményezett 2003-as törvényalkotás során is (pedig akkor nem új törvényről, hanem csak az 1993-as megváltoztatásáról volt szó), amikor félezer módosító indítvánnyal éltek az akkori képviselők. Most azon javaslatok közül, amelyek alapjaiban változtatták volna meg a jogszabály koncepcionális elemeit, egy sem kapott többséget. Ilyen volt például az iskolafenntartás és -működtetés kérdése, amely komoly politikai vitákat gerjesztett. Az állami fenntartásba vétel fontos strukturális, elem, de a szülőket, a pedagógusokat vagy a diákokat kevésbé hozta lázba. A törvény szakmai tartalmával a közvélemény - eltekintve a letűnt időszak holdudvarától azonosult. - A módosító indítványoknak ugyan csak a töredékét fogadta el a kormánypárti többség, ám akadnak közöttük olyanok, amelyek lényegi változtatásoknak látszanak. Ilyen például az egész napos iskola kérdése. Az eredeti törvényjavaslat ennek bevezetését kötelezővé tette volna, a fideszes módosító indítvány értelmében azonban az egész napos modell csak választható lesz. - Csak árnyalatnyi a különbség a két elképzelés között. A szándék ugyanaz: legyen minél több tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozás, és az ilyen speciális fejlesztő programokkal a nap mind nagyobb részében tartsuk bent a gyerekeket az iskolában. - Fontos változás, hogy mégsem indulnak kis létszámú fejlesztő osztályok, a hétévesnél idősebb, iskolaéretlen gyerekek további egy évig az óvodában maradnak. - Komoly változás lenne, ha sokakat érintene, de nem az. Ma ugyanis az egész országban alig néhány gyermek jár még nyolcéves korában is óvodába. A szakmai álláspontom egyébként nem változott: nyolcévesen már nem az óvodában fejlődik a legjobban a gyerek. De kompromisszumra törekedtem, és fejet hajtottam a kérdést túldimenzionáló akarat előtt. A kis létszámú osztály inkább csak elméleti lehetőség lett volna, hiszen igen kevés tanulót érintett volna. Reményeim szerint a probléma úgyszólván magától megoldódik majd, hiszen 2014-től hároméves kortól kezdve minden kisgyerek óvodába fog járni. Így az óvodai fejlesztés által a hátránnyal induló gyerek az iskoláskor kezdetére valóban felzárkózhat társaihoz. - Az óvodáztatás kapcsán a parlament elfogadott egy olyan módosítást, amelynek értelmében az óvodát nem helyettesítheti sehol a családi napközi. Honnan lesz elegendő óvodai férőhely? - Ma az óvodáskorú gyerekek 10 százaléka nem jár óvodába, ami azt jelenti, hogy 2014-ig 25 - 30 ezer új férőhelyet kell létrehozni. Ez nem látszik lehetetlen feladatnak. Az Új Széchenyi-tervben már januárban kiírjuk azt a 9,39 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amelynek köszönhetően 14-15 ezer új férőhelyet lehet majd létesíteni a következő egy-másfél évben. A továbbiak létrehozását önkormányzati, uniós, illetve központi költségvetési forrásból igyekszünk majd megoldani, és módosítjuk az óvodai férőhelyek létesítésére vonatkozó előírásokat. A mostani túlszabályozottság ugyanis irracionális módon megdrágítja a férőhelybővítést. - Egy módosító indítványnak köszönhetően a jövőben kötelező tanóra lesz az erkölcstan, illetve az egyházi iskolákban a hittan. - Pontosabban minden gyermek fog nem csak az egyházi iskolákban - választás szerint vagy erkölcs- és hittant, vagy erkölcstant tanulni. Ezt a döntést hosszú egyeztetés előzte meg, és végül a teljes egyetértésemmel találkozott. Pedagógiai meggyőződésem szerint a gyerekeknek fel kell mutatni az alapvető értékeket, azt, hogy mi a jó és mi a rossz, és terelni kell őket az erkölcsileg helyes irányba.. Aki egyházi iskolába jár, vagy hittant tanul, annak az isteni parancsok mutatják az utat, aki nem, annak az Európát megalapozó erkölcsi normák jelenthetnek támpontot. A kérdést, akárcsak a tanítás más vonatkozásait, a Nemzeti alaptanterv fogja értelmezni.


9

- Karácsony előtt egy nappal, pénteken szavaznak a másik oktatási alaptörvényről, a nemzeti felsőoktatási törvényjavaslatról. Ehhez is több mint háromszáz módosító indítvány érkezett, közülük több mint száz' kormánypárti politikusoktól. Van olyan lényegi módosító javaslat, amit támogat? - Csaknem száz szövegpontosító, stilisztikai javításokat tartalmazó, értelmező módosítást támogatunk, de azok közül egyet sem, amelyek a törvény valamely koncepcionális elemét változtatnák meg. - A parlament Pokorni Zoltán vezette oktatási bizottsága több olyan módosítást is kezdeméi1yezett, amely fontos pontokon változtatna. Ilyen például a tanárképzés: a testület indítványa az eredeti javaslattal ellentétben nem engedné meg az általános. iskolai és a középiskolai tanárképzés szétválasztását. Ezt a módosítást sem támogatja? - Az, hogy 2005 óta egységes a tanárképzés, és ugyanúgy öt és fél évig kell tanulnia egy leendő általános iskolai, mint egy középiskolai tanárnak, még nem elég indok arra, hogy így is maradjon, hiszen a rendszernek számtalan hibája van. A felsőoktatási terület elfogadta, hogy vissza akarunk térni egy ahhoz hasonló gyakorlathoz, mint ami korábban működött. Számomra alapvetés, hogy a gyökereket táplálni, erősíteni kell, nem pedig kivágni. Több érv is szól a képzés szétválasztása mellett: jobban megfelel a tradicionálisan kialakult iskolaszerkezetünknek, a köznevelési intézmények speciális elvárásainak, gazdaságosabb, racionálisabb, ugyanakkor nyitott lesz, és ki-használja a vidéki főiskolák erősségeit. Az a tézis azonban sem itt, sem más témánál nem fogadható el, hogy azért kell ilyen vagy olyan döntést meghozni, mert valamilyen sikeres külföldi modellt kellene követnünk. Az oktatás világszerte olyan sokszínű, hogy mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet példát hozni. A finn modellt például én is kiválónak találom, de itthoni sikeré-hez át kellene vennünk a finn életszínvonalat, mentalitást, hagyományokat. Ami lehetetlen. Így csak módjával érdemes követni a külföldi példákat, ám a hazai talajba ültetésüket jó ke11ész módjára elő kell segítenünk. - Jól értem, hogy ebben a kérdésben még nincs egységes álláspont? - A kormánya mi elképzelésünket támogatja, és nem jellemző, hogy a kabinet akaratával szembemenne a frakció. - Minek tulajdonítja, hogy a Medián friss felmérése szerint mám önlett Magyarország legnépszerűtlenebb politikusa? - Több mint érdekesnek tartom, hogy éppen most, a két oktatási alaptörvény zárószavazásának küszöbén verekedtem fel magam először a listára. Az országjárásom során nem tapasztalom az elutasítottság jeleit, ellenkezőleg: mindenhol szeretettel fogadnak, és ismeretlen emberek sokasága a támogatásáról biztosít. Azt persze érzékelem, hogy az utóbbi időben az előző okta-tásirányítás híveinek körében fokozódtak az ellenérzések irántam. Gyakran vesznek igénybe olyan eszközöket - csúsztatás, hamis állítás, személyes hitelesség megkérdőjelezése - is, amelyeket nemtelennek tartok, s magam sohasem élnék velük. A liberális elveket valló oktatáspolitikusok mel-lesleg korábban sem voltak a híveim, és erre nem is számíthatok, ismerve a "másképpen gondolkodók" iránti, pusztán szavakban hirdetett szimpátiájukat. Visszatérve a kérdésre: kételkedem az eredmény igazságtartalmában, lévén a lista személyi összetétele inhomogén. Ráadásul fogalmam sincs, mihez képest romlott volna a népszerűségem, tekintve, hogy korábban soha nem mérték még, én legalábbis nem tudok róla. - Többféle teória is kering arról, hogy mi lesz az államtitkárság jövője a két oktatási


10

alaptörvény elfogadása után. Az egyik verzió szerint önként adja át a helyét másnak, mert belefáradt a küzdelembe. - Ez teljesen légből kapott elmélet, eszem ágában sincs felállni. Igaz, hogy tavasszal volt bennem némi kétely annak kapcsán, hogy helyesen döntöttem-e, amikor elvállaltam a pozíciót, ám miután külső és belső megerősítést kaptam, azóta fel sem merült fel bennem a távozás gondolata. Amíg a kormányfő bízik bennem, és ezzel ellentétes döntést nem hoz, addig a helyemen maradok. - Olyan verzió is terjed, amely szerint a kormányfő a törvények elfogadása után új arcot látna szívesen oktatási államtitkárként. - Amennyiben a miniszterelnök így döntene, úgy alázattal tudomásul venném. Ám nincs olyan információm, amely szerint ez felmerült volna. Ameddig a kormányfő igényt tart a munkámra, addig szent kötelességem élni a lehetőséggel, hogy tudásom és lelkiismeretem szerint megtegyek minden tőlem telhetőt a hazámért. Ez a cikk nem került ki az internetre, ezért nincsen hozzá link. Hír24.hu 2011.12.19. Csengős tiltakozás a köznevelési törvény ellen – letölthető videóval

A köznevelési törvény visszavonása érdekében szervezett demonstrációt a Kossuth térre a Hálózat a Tanszabadságért.

A pedagógusok jelenleg nem vállalható körülmények között élnek és dolgoznak. A dráma akkor teljesedik majd be, amikor a pedagógusok tömegét bocsátják el, "hogy kitermeljük magunkból a drámai béremeléshez szükséges fedezetet" - mondta el Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Csöngettek című rendezvényen.

Molnár Lajos, a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) egyik alapítója azt mondta: a kormányzat "a hatalom birtokosaként tekint a köznevelési törvény tartalmára", és nem egyeztetett a törvényjavaslatról az érdekvédelmi és a szakmai szervezetekkel. Szerinte az ország vezetése szelektálja a gyermekeket azon az alapon, hogy kik azok, akik "szegény, iskolázatlan sorból származnak."

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke felvetette a kérdést: "minek alapján döntik el, hogy hazafias-e a nevelés, objektíven mérhető a hazafiság? (...) Mi lesz azzal a történelemtanárral (...) akiről úgy állapítják meg, hogy nem eléggé hazafias a nevelése? (...) Vajon diákjaink valóban egyféle tankönyvből fognak tanulni?" "Semmilyen politikai nyomás vagy légkör nem kényszerítheti a tanárt arra, hogy lelkiismeretével, meggyőződésével ellentétes nyilatkozatokat tegyen" - szögezte le az elnök.

A demonstráció résztvevői a szervezők felszólítására időnként csengőket ráztak, jelezve, hogy elégedetlenek a törvényjavaslattal. A szervezők azt mondták, addig maradnak, amíg a végszavazásnak meglesz az eredménye.

http://www.hir24.hu/belfold/2011/12/19/csengos-tiltakozas-a-koznevelesi-torveny-ellen/


11

Magyar Narancs 2011. dec. 19. Megszűnőben az iskolai agresszió elleni program

Jól működő programot számol fel az oktatáspolitika: az iskolai agresszió megelőzésében sikeres és képzett szakembereknek mondanak most búcsút. Kérdéses, hogy folytatódhat-e nélkülük a krízisrégiókban megkezdett munka.

Nem hosszabbít szerződést az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az iskolai agresszió megelőzéséért dolgozó szakemberei többségének, akiket az akkor még az Oktatási és Kulturális Minisztérium, jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) háttérintézményeként működő OFI szerződtetett a 2008-ban indult projektre. A szakemberek három régió (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Magyarország) összesen kilenc megyéjében konfliktuskezelési, mediációs technikákat tanítottak a képzésben résztvevő pedagógusoknak és diákoknak.

A projekt keretében először az együttműködő iskolák pedagógusai sajátíthatták el a mediációs technikákat, utána kezdődött az egyes esetek kezelése a regionális irodák munkatársainak segítségével. Az intőket és a tanári prédikációkat hivatott kiváltani e módszer a kisebb rongálási, lopási, verekedési ügyekben, illetve – elsősorban – a konfliktusok kirobbanását megelőzni az aktuális összeütközés mögötti mélyebb feszültségek feltárásával, a mediátor segítségével elinduló beszélgetéssel a támadó és a sértett között. A részleteikben csak az érintettekre tartozó beszélgetések mindig valamilyen megállapodással zárultak. Ha a támadó kárt okozott, akkor azt annak megfelelően kellett megtéríteni, ahogy abban a sértettel – a mediátor révén – egyenlő félként tárgyalva megállapodott. A program részeként a szakiskolások egy-egy elképzelt konfliktus „eljátszásával”, elképzelt feloldásával is gyarapíthatták problémamegoldó repertoárjukat; volt olyan régió, ahol a program következő szakaszában már a diákmediátorok képzésére került volna sor.

Az országos „zöld számon” keresztül szükség esetén a diákok, a tanárok vagy a szülők egyaránt elérhették a régiós moderátorokat, de ha kellett, más települések iskoláiba is kimentek.

A projekt a helyi sajtó szerint is várakozáson felüli sikereket ért el. A megszólaló pedagógusok, iskolaigazgatók az erőszakos konfliktusok jóformán teljes eltűnéséről számoltak be; a partneriskolák némelyikének a házirendjébe is beépült, hogy a fegyelmi eljárást meg kell előzze a mediáció, de van olyan iskola is, ahol a módszer bevezetése óta lényegében nem volt szükség fegyelmire.

A kormányváltást követően új vezetőség került az OFI élére, és átmenetileg leállította a futó projektet. A több hónapos kényszerszünetnek köszönhetően hosszabbították meg a program kifutási idejét ez év végéig, és mivel idén ismét sokat állt a program pénzügyi zavarok, zárolások miatt, ezért kinézett az újabb hosszabbítás – annál is inkább, mert az egykor megítélt bő félmilliárd forint hozzávetőleg felét még nem költötték el.

A program igazgatóját, Szerdahelyi Emőkét még a nyáron felmentették a munkavégzés alól. A többiektől november végén szándéknyilatkozatot kértek, folytatnák-e a munkát, ha meghosszabbíthatnák a szerződésüket. Miután vállalták, postafordultával arról tájékoztatták őket, hogy további munkájukra mégsem tartanak igényt, két kivétellel mindenkinek távoznia kell. Mivel az utóbbiak egyike adminisztrátor, a szakértői állomány lényegében eltűnik, és a hírek szerint az is bizonytalan, hogy a maradók a projekt keretein belül dolgoznak-e a jövőben. A szerződéssel foglalkoztatott munkatársak teljesítményével szemben senki, az OFI sem támasztott semmiféle kifogást. Sőt, a munkatársak prezentációjáról az intézet vezetése elismerően nyilatkozott december 2-án – azaz egy héttel azelőtt, hogy közölte, a továbbiakban nem tart igényt a munkájukra.


12

Az OFI vezetője, Kaposi József arról tájékoztatta a narancs.hu-t, hogy a projektet nem állítják le, hanem ”a fenntartó Nemzeti Erőforrás Minisztérium által meghatározott szervezeti átalakítással összefüggésben, illetve az intézetben futó EU-s projektek zárásával felszabaduló – belső erőforrások átcsoportosításával” tervezik 2012 december 31-ig továbbvinni.

Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Elsőként az, hogy az OFI belső munkatársai között vannak-e erre a speciális részterületre megfelelően kiképzett szakemberek kellő számban; a hírek szerint ugyanis ilyennel, elsősorban mediátori végzettséggel nem rendelkeznek azok, akik a távozó szakemberek helyét betölthetnék. Továbbá nyilvánvalóan nem rendelkeznek olyan kiépített helyi kapcsolatokkal, mint az érintett régiókban lakó azon munkatársak, akiknek immár több éves bizalmi kapcsolata alakult ki a bevont intézményekkel – ez a „tőke” menthetetlenül elvész. A regionális irodák fölszámolása miatt a helyszínre megérkezni szükség esetén jóval hosszabb és költségesebb lesz, épp ezért egyes forrásaink attól tartanak, hogy az eddig feltűnően eredményes projekt csak „papíron” folytatódik. A dél-alföldi régió Szegeden működő irodájáról már most bizonyosan tudható, hogy bezár, a helyiségbérlet felmondásáról értesítették is a tulajdonost.

A pletykák szerint az OFI-t is érintik a jövő évi brutális költségvetési megszorítások, ezért a belsős munkatársaknak való felmondás helyett a leépítésnek ezt a munkajogilag problémamentes módját választotta az intézmény. Ám ha pusztán anyagi okai vannak is a döntésnek, az mégis feltűnően összhangban van az oktatási államtitkár sokat hangoztatott pedagógiai elveivel.

Hoffmann Rózsa már ellenzéki oktatáspolitikusként is sűrűn hangot adott azon véleménynek, hogy az iskolai erőszak oka a tanári tekintély és a fegyelmező eszközök hiánya, a megoldás pedig a „normaszegők” kellő visszatartó erővel rendelkező megbüntetése. Vagyis a jelenlegi oktatásirányításnak eleve nem lehetett nagy bizalma a mediációs módszerben.

http://magyarnarancs.hu/belpol/megszunoben-az-iskolai-agresszio-elleni-program-77987 Magyar Nemzet 2011. december 20. Legyen érték a rendszerezett tudás A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet megszerezni. A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet megszerezni – hangsúlyozta a nemzeti erőforrás miniszter kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Réthelyi Miklós kiemelte: a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekekre és a sajátos nevelési igényű diákokra külön oda kell figyelni, a törvény pedig tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek ezt a gyerekcsoportot a pedagógusok rátermettségével együtt segítik abban, hogy az iskolába járás nekik is előrehaladást jelentsen. A törvény lehetőséget teremt a tehetségesek kiemelt segítésére is, hogy egyre komolyabb céljaikat elérhessék és kibontakoztathassák képességeiket – tette hozzá a miniszter. http://mno.hu/belfold/legyen-ertek-a-rendszerezett-tudas-1038788


13


Brutális káosz várható? Az Országgyűlés megszavazta Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor törvényét

A parlament tegnap megszavazta a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz köthető nemzeti köznevelési törvényt. A jogszabály fenekestül forgatja fel az oktatás teljes rendszerét.

Minden jel arra utal, hogy a „remény hal meg utoljára” megközelítés az új törvénnyel kapcsolatban önáltatásnak bizonyul: akik abban reménykedtek, hogy a kereszténydemokrata államtitkárság tervezetét annak belső fideszes ellenzéke módosító indítványokkal gyökeresen átírja, csalódni lesznek kénytelenek. Lesz néhány apró, kozmetikai változtatás, de a miniszterelnök személyes intervenciója áterőszakol egy minden ízében borzasztó, szakmailag és morálisan vállalhatatlan közoktatási kódexet – olvashatók Radó Péter oktatáskutató sokkoló sorai az OktpolCafé című oktatáspolitikai szakportálon, utalva arra, hogy az Országgyűlés oktatási bizottságának, illetve fideszes elnökének, Pokorni Zoltánnak a törvényhez érkező jobbító javaslatai leperegtek Orbán Viktorról. Radó szerint brutális káosz várható.

A 2010-es kormányváltás perspektívájából a rendszerváltást követő oktatáspolitikai irányzatok közötti nézetkülönbségek elmosódnak. A Hoffmann–Orbán páros előtt ugyanis a kerettantervek szerepéről, az alapkészségek oktatásának hosszáról, a szegény családok gyerekeinek integrációjáról szólt a vita, de a döntések húsz évig egymásra épültek. Hol a konzervatív, hol a liberális nézetek kerültek túlsúlyba, de az alapkövek elmozdíthatatlanoknak bizonyultak. Ezek közé tartozott, hogy az általános és középiskolák fenntartásában az államnak nincs keresnivalója.

A tegnap megszavazott törvény felrúgja ezt a konszenzust: a közoktatást államosítják. Orbán és Hoffmann felrúgott egy másik konszenzust is, amely azon alapult, hogy a tudást minél szélesebb körben elérhetővé kell tenni. Hoffmann Rózsa törvénye – a miniszterelnök teljes egyetértésével – a szegények esélyeit a középiskolába és később, az egyetemre lépésnél, a minimálisra csökkenti. Ezt szolgálja a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16-ra csökkentése (ami szembemegy az európai trendekkel). Ezt célozza továbbá a felsőoktatási törvény is, amely nem tágabbra nyitja az egyetemek kapuit, hanem korlátozza a felsőoktatásba lépők számát, tandíjjal (az államilag finanszírozottak köre leszűkül), és csak a jobb módúak számára teljesíthető felvételi követelményekkel (nyelvvizsga).

Bár a cél egy homogénebb iskolarendszer létrehozása volt, szakértők szerint az államosítás inkább az egyenlőtlenségek növeléséhez járul majd hozzá. Az új közoktatási körzethatárokat a kormányhivatalok jelölik majd ki, ha ezt esetleg rosszul rajzolják majd meg, nincs szerv, amely ellenőrizné őket. Felpuhították a halmozottan hátrányos/hátrányos helyzet kritériumát, ami jó néhány jogot és szolgáltatást is biztosított a legszegényebb gyerekeknek.

Az államosítás viszont arra alkalmas, hogy az iskolaigazgatók – rajtuk keresztül pedig a pedagógusok – teljesen ki legyenek szolgáltatva a minisztériumnak. Az új köznevelési törvény szerint az igazgatókat a kormányhivatalok nevezik ki. Az új törvény értelmében megszűnik az iskolák sokszínűsége, az intézmények önálló pedagógiai programját felváltja az államilag diktált, központi tanterv, központilag előírt tankönyvekkel, államosított tankönyvterjesztéssel. Kötelező lesz továbbá az erkölcstan vagy a hittan. Ide tartozik, hogy hároméves kortól kötelező lesz az óvodai nevelés. Azaz nem fogadták el Pokorni Zoltánnak azt a javaslatát, amely csak négyéves kortól írta volna elő az óvodát.


14

A köznevelési törvény rögzíti a pedagógus-életpályamodellt, amelynek megvalósítása rendkívül sok pénzbe, négy évre elosztva 380 milliárd forintba kerülne. Ha valóban megvalósul, érzékelhető lesz egy körülbelül harmincszázalékos béremelkedés, azonban ez ugyanekkora többletmunka-követelménnyel jár. A Pedagógus Szakszervezet szerint (PSZ) ezt a többletmunkát ma is elvégzik a pedagógusok, amelyért túlórapénzt kapnak.

– Ahogy ez a törvény született, arra példa, hogyan nem szabad egy ilyen nagy rendszert megváltoztatni. Az államtitkárság sem a szakmával, sem a szakszervezetekkel nem egyeztetett. Az államosítás káros hatásaival hónapok múlva fog szembesülni tanár, diák, szülő egyaránt – fogalmaz Galló Istvánné, a PSZ elnöke. Az LMP arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakiskolákban bevezetés előtt álló duális képzés, a tankötelezettség csökkentése és a demográfiai apály miatt 11 ezer 400 pedagógust fognak elbocsátani.

http://nol.hu/lap/mo/20111220-brutalis_kaosz_varhato_ Magyar Nemzet 2011. december 20. Pokorni nemet mondott Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály hároméves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.

A képviselők – éjjeli három óra előtt néhány perccel – név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány, korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból.

A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt. A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.

Ingyenessé vált az első szakképesítés megszerzése Az Országgyűlés keddre virradó éjjel megszavazta a szakképzésről szóló törvényt, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését. A képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyta jóvá az új jogszabályt, amelytől a kormány azt reméli, hogy egy, a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot ösztönző szakképzési rendszer alakul ki. A törvény szerint a szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban, állami felnőttképzési intézményekben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik. A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik.

http://mno.hu/belfold/pokorni-nemet-mondott-1038687


15

Magyar Nemzet Lánchíd rádió 2011. december 20. Ez csak az első fontos állomás volt - letölthető hang A közoktatási rendszer átalakítása a hétfőn elfogadott jogszabály-csomaggal még nem ért véget – nyilatkozta a Lánchíd Rádiónak az oktatási államtitkár Hoffmann Rózsa elmondása szerint a köznevelési törvény megalkotásával csak az első fontos állomáson vannak túl. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: az oktatási rendszer átalakítása elengedhetetlen, amelynek hatása pár éven belül már érezhető lesz. A pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban a szakállamtitkár elmondta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy azt 2013-tól felmenő rendszerben bevezethessék http://mno.hu/lanchidradiohirei/ez-csak-az-elso-fontos-allomas-volt-hang-1038810


Pokorni elárulta, miért nem lett 'bólogató János'

Pokorni Zoltán egykori oktatási miniszter, a Fidesz szakpolitikusa nem szavazta meg az új köznevelési törvényt. Erről előre szólt Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak is. Most elárulta, miért nem bólintott rá az új jogszabályra.

Az új köznevelési törvény elfogadásával lezárult az egy éve folyó szakmai vita, ilyen szempontból a helyzet megváltozott, de az oktatásról vallott gondolataim nem - mondta Pokorni Zoltán kedden a távirati irodának azután, hogy kedd hajnalban nemet mondott az új jogszabályra a parlamenti szavazáson.

Pokorni Zoltán hangsúlyozta: a miniszterelnöknek már ősszel jelezte, hogy a benyújtott szaktörvénytervezeteket ebben a formában nem tudja támogatni, a szavazás előtt pedig Lázár János frakcióvezetőnek, aki tudomásul vette döntését.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke kiemelte: mostantól az a feladat, hogy az így megszületett törvény keretei között a lehető legműködőképesebb oktatási rendszert hozzák létre. Pokorni Zoltán kiemelte: számos ponton sikerült pontosítani a végül elfogadott törvényt a tervezethez képest. Így elérték, hogy az óvodába lépés rugalmasan történjen, és felmentést kaphatnak azok a gyerekek, akiknél ez indokolt. Az iskolába lépés is rugalmasan valósulhat meg, a szabályozás nem kényszeríti kis létszámú fejlesztő osztályokba az amúgy csak iskolaéretlen gyermekeket. A szakpolitikus a szakmai diskurzusnak tudta be, hogy nem csak a párhuzamosan felső tagozatokat működtető iskolák működhetnek önállóan, hanem azok is, ahol csak egy ilyen osztály van. Fontosnak tartotta, hogy az egész napos iskolát jól helyezték el a magyar közoktatás térképén, nem egy mindenkire kötelező napköziként, hanem olyan fejlesztési irányként, ami egy nevelésközpontú pedagógiát tesz lehetővé és kifejezetten szolgálhatja a hátrányos helyzetű gyermekeket. Kiemelte még az eredmények közül, hogy középiskolai központi felvételi csak túljelentkezés esetén lesz.

Pokorni Zoltán azt mondta, hogy szerettek volna, de nem tudtak érdemi változást elérni atéren, hogy az intézményfenntartás gondjaira differenciált választ adjon a törvény. Azt szerették volna, ha a kistelepüléseknél, ahol sem forrás, és sok esetben kellő szakmai támasz sincs az oktatási feladatok


16

ellátására, valamint az optimális intézményméret sem áll rendelkezésre, az állam vegye át a feladatokat. Ugyanakkor a több tíz-, vagy százezres városoknál az oktatás színvonalán őrködjön az állam, de ne fossza meg az iskolákért viselt felelősségtől a településeket. Ez a differenciált megoldás azonban nem valósult meg - összegezte, hozzátéve: ilyen nagyságrendű átállást az oktatásban még nem láttunk, mint amire most készülnek.

Szerették volna elérni - folytatta-, hogy a hároméves redukált szakképzés azoknak szolgáljon lehetőségként, akik nem képesek a négyéves szakképzéssel megbirkózni, és megmaradjon az a stabil szakmunkásképzés, amit az idejáró gyermekek 70 százaléka választ ma is. Egy szakmunkásnak is szüksége van ugyanis közismereti tudásra - jegyezte meg Pokorni Zoltán.

Kitért arra, hogy a pedagógus életpálya tekintetében olyan minőségi mérési rendszert láttak volna jónak, ami a garantáltan méltányosabb jövedelemért jelentős minőségi javulást hoz. Szerették volna annak megválaszolását is, hogy a pedagógus életpálya bevezetésénél a három összefüggő elem - bér, létszám, költségvetési teher - közül melyik változik érdemben.

http://nol.hu/belfold/pokorni_elarulta__miert_nem_lett__bologato_janos_ Edupress 2011.12.20. PSZ: 400 milliárd hiányzik az oktatás államosításához

A Pedagógusok Szakszervezete sajnálatosnak tartja, hogy az Országgyűlés hétfő éjjel megszavazta a nemzeti köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényeket, mivel nem nyújtanak megoldást az égető problémákra, inkább tovább generálják azokat.

Az érdekvédelmi szervezet keddi közleményében "mélységesen elszomorítónak" nevezte, hogy egy ilyen fontos, a társadalom jövőjét hosszútávon meghatározó kérdésben a kormánypárti képviselők - sok esetben saját szakmai meggyőződésüket is feladva - a miniszterelnökkel szembeni feltétel nélküli lojalitás miatt szavaztak igennel.

A PSZ szerint az országgyűlési képviselők annak ismeretében hozták meg döntésüket, hogy tisztában voltak azzal, a közoktatás rendszerének államosításához legkevesebb négyszázmilliárd forintra volna szükség, amelynek a fedezetét az ugyancsak hétfőn elfogadott, a 2012. évi költségvetésről szóló törvény nem tartalmazza. A 2013. évi költségvetés terhére történő ilyen mértékű kötelezettségvállalás teljesítésének lehetősége a ma ismert viszonyok között teljességgel bizonytalan - írták.

A képviselők tudták, hogy az új törvény az állami fenntartásba kerülő intézmények bezárását, a pedagógusok nagyarányú elbocsátását teszi lehetővé; hogy a közoktatási államtitkárság kommunikációjával ellentétben a pedagógusok munkaterhei növekedni fognak, és semmiféle garancia nincs arra, hogy a megígért keresetnövekedés forrása biztosítva lesz - sorolták.

A PSZ szerint azt is tudták a képviselők, hogy a beiskolázás, a továbbtanulás lehetőségének a korlátozása az esélyegyenlőtlenség további fokozását eredményezi, hiszen a tanulók jelentős hányada elől elzárja az utat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretek és szakképesítések megszerzéséhez, a felsőoktatásba való bejutáshoz.

"A képviselők tudták, hogy a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár bevezetése éppen azokat a nagyon hátrányos helyzetben lévő tanulókat fogja érinteni, akiknek az oktatás az egyedüli


17

kitörési lehetőségük a környezet okozta hátrányok mérséklésére" - olvasható a szakszervezet közleményében.

http://eduline.hu/kozoktatas/2011/12/20/PSZ_400_milliard_hianyzik_az_oktatas_allamo_90GC9D Világgazdaság .hu 2011. 12. 20. Tiltakozik a fizetőssé váló bölcsődék ellen a szakszervezet A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) továbbra is tiltakozik, hogy fizetőssé váljanak a bölcsődék. Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a szervezet azt írta, hogy az Országgyűlés által hajnalban elfogadott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításában azt is rögzítik, hogy a bölcsődékben az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a fenntartó az önkormányzat - a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapíthat meg, amely maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet. Mint kiemelték: a törvény ellen mások mellett a BDDSZ "hiába tiltakozott, érveléseiket nem méltányolták, figyelmen kívül hagyták". Ezért a "sebtében elfogadott törvényt" átgondolatlan és családellenes döntésnek tartják - hangsúlyozta a BDDSZ.

Soltész Miklós szociális államtitkár november közepén az MR1-Kossuth Rádióban azt mondta: csak nagyon szigorú szabályok között szedhetnének bölcsődei díjat az önkormányzatok; a díjnak több feltétele van.

Mint az államtitkár november végén az Országgyűlés előtt kifejtette: a bölcsődék esetében a fenntartó számára lehetővé válik, hogy az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapítson meg. Ugyanakkor a rászoruló, a három- vagy többgyermekes, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok, valamint az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek esetében nem szedhető térítési díj. A családok támogatásáról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az ikergyermekeket nevelő szülők az ikrek után járó magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak - a gyermek egyéves korát követően - ha 30 órát meg nem haladóan, vagy otthon folytatnak kereső tevékenységet. http://www.vg.hu/kozelet/politika/tiltakozik-a-fizetosse-valo-bolcsodek-ellen-a-szakszervezet-364942

Edupress 2011-12-20. Ingyen szerezhető meg az első szakképesítés

Az országgyűlés a köznevelési törvény mellett december 20-ára virradó éjjel megszavazta a szakképzésről szóló törvényt is, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését.


18

A képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyta jóvá az új jogszabályt, amelytől a kormány azt reméli, hogy egy a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot ösztönző szakképzési rendszer alakul ki. A törvény szerint a szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban, állami felnőttképzési intézményekben, valamint felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik. A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik.

Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Emellett komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a szakképzés egészére. Általános lesz a 2012 szeptemberében kezdődő tanévtől a hároméves szakiskolai szakképzés, valamint rögzítik a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok.

A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakmai érettségi egyúttal az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére képesít, ami nem számít első szakképesítésnek a finanszírozás szempontjából.

A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet belépni. A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést, amely az új típusú szakiskolai képzésben azt jelenti, hogy a tanulók részére a későbbi valós munkakörülmények között, főleg vállalatoknál folyó gyakorlati képzésének megalapozása iskolai tanműhelyi körülmények között folyik.

A törvény megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a korszerűbb tartalmi képzés érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati képzés egységes megvalósítására.

Továbbfejlesztik a tanulószerződés rendszerét, az új szabályozásban tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára felkészítés gyakorlati részének felelőse a gazdálkodó, nem az iskola. A tanulószerződést kiterjesztik az eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is. A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a szakképesítésért felelős, illetve a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől.

A törvény rögzíti, hogy a térségi integrált szakképző központ feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése.

A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló,


19

(kiskorú tanuló esetén a szülő) megkeresése alapján, vagy egyébként hivatalból. A területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet rendelkezik-e a jogszabályokban a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. Vizsgálja továbbá, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése kiterjedhet a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatára is - áll a törvényben.

Az új szabályozás kimondja, hogy minden tanulónak legalább egyszer részesülnie kell a pályaorientációs szolgáltatásban a továbblépést megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében.

http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=26100


A nép nevelésének törvénye

Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor egy kedélyes-közvetlen interjúfélében elárulta, hogy a lánya éppen a nyelvtudását tökéletesíti Franciaországban. Aztán meg is magyarázta: „Nekem van egy nevelési elvem. Tilos az angolt tanulni első nyelvként. Nem akarom, hogy úgy járjanak (a gyerekei – a szerk.), mint én, aki jól-rosszul megtanult angolul, eligazodik ezzel az eggyel is a világban, és így számos kultúrából kimarad. (…) Ezért németet, olaszt, franciát tanulnak a gyerekek, és utána következhet az angol.” Tilos angolt tanulni első nyelvként – mondta akkor, amikor nevelési elveit még csak a családja hatókörében tudta érvényesíteni. Azóta miniszterelnök lett, és személyes nevelési elveit a héten törvénybe iktatta.

Esélye éppúgy nem volt senkinek arra, hogy a nemzet családfőjét kissé merev és talán nem annyira friss nézeteiről lebeszélje, ahogy valószínűleg a gyerekei is hiába próbálkoztak volna az angol mellett érvelni. Tilos, és kész. Államosítunk, nem vitatkozunk. Ezt meg kell szavazni, ez bizalmi kérdés. Aki nem ért egyet, az megkérdőjelezi az apa tekintélyét. Márpedig ahogy a családnak, úgy a pártnak és az országnak is szüksége van atyai tekintélyre – az más kérdés, hogy Orbán Viktor szívesen atyáskodik mindhárom szinten.

Kár, hogy amit a világról gondol, az inkább megkeseredett nagypapás, és nem fiatal apukás: az én időmben minden jobb volt. Akkor még volt rend és fegyelem. Nem volt ennyi tankönyv, nem volt ennyi tanterv, nem volt ennyi ingyenélő diplomás sem. Minden állami volt, és mégis emberek lettünk. Ezek a „szép idők”, amiket a törvénye vissza akar hozni, még véletlenül sem a jobboldalon idealizált 30-as, 40-es évek, hanem a 70-es, 80-asok. Egy korán őszülő bácsi törvénye ez, akit idegesít az iskolarendszer sokszínűsége, aki már nem tud lépést tartani a változással, ezért megpróbálja keretek közé szorítani.

A mai diákok és szülők pechje, hogy az ilyen keretekről van is személyesen megtapasztalt élménye, ez pedig a szocialista oktatásügy, amely őt magát is pallérozta, ezért tekinti azt mintának. Mi értelme van ennek a teljes centralizációnak, ami megvalósul mind a tulajdonviszonyokban, mind az oktatás tartalmi irányításában? Miért jó az iskolarendszert egyszínűre festeni, minden sajátosságot elfojtani, az összes iskolát egyetlen központi politikai akarat alá rendelni? Szakmailag semmi. Ez egy kétségbeesett és reménytelen kísérlet arra, hogy egy ember, aki nemcsak a családját, hanem az egész népet akarja tanítani, az uniformizálással ura lehessen a helyzetnek.


20

Éppen ezért igazságtalan, illetve pontatlan az összes kritika, amelyik ezért a törvényért Hoffmann Rózsát teszi felelőssé. Amikor a Fidesz-frakció megvitatta a módosítókat, szintén kiderült, az államtitkár csak végrehajt. Az egyik ülésen – beszámolók szerint –, amikor Pokorni Zoltán adatokkal, oktatástudományi evidenciákkal próbálta meggyőzni a miniszterelnököt a készülő törvény hibáiról, Orbán azt mondta: „Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet”. Mert ahogy a gazdaságban, az oktatásban sem fontosak a számok. És ahogyan a gazdaságpolitikát sem Matolcsy határozza meg, ez sem Hoffmann Rózsa, hanem Orbán törvénye.

http://nol.hu/lap/allaspont/20111221-a_nep_nevelesenek_torvenye Magyar Hírlap 2011-12-21. Elfogadták a köznevelési törvényt

„Ez az alaptörvény azért kiemelt jelentőségű, mert amilyen a ma iskolája, olyan lesz a holnapunk ebben az országban"

Ma hajnalban az egyik legfontosabb alaptörvényünk született meg – mondta tegnap Hoffmann Rózsa, miután a parlament elfogadta az új köznevelési törvényt.

A köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet szerezni – hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, miután az Országgyűlés kedd hajnalban 252 igen szavazattal 62 nem ellenében elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt. A tárcavezető szerint a legnagyobb változást az jelenti majd, hogy az állam iskolafenntartóvá válik, a működtetést pedig megosztja az önkormányzatokkal. A magánintézmények és az egyházak továbbra is lehetnek fenntartók – tette hozzá. Mint hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt a tehetséges diákok kiemelt segítésére, és fokozott figyelemmel kezeli a hátrányos helyzetű, szegénységben élő, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeket is. A miniszter beszámolt arról is, hogy a törvény 2012. szeptember elsején lép hatályba, de számos passzusát csak később vezetik be. Így például az állami fenntartásra és a központi bérfinanszírozásra vonatkozó szabályok csak 2013. januártól lépnek hatályba, a pedagógusok béremelése, az újfajta munkaidő-számítás és a Híd program 2013 szeptemberében indul, míg a hároméves kortól kötelező óvodáztatást csak 2014 szeptemberétől vezetik be.

„Ma hajnalban az egyik legfontosabb alaptörvényünk született meg. Szándékosan használom ezt a szót, hiszen amilyen a ma iskolája, olyan lesz a holnapunk ebben az országban” – jelentette ki a tájékoztatón Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Szerinte azért volt szükség az új törvényre, mert az 1993-as, szerkezetében fellazult és nehezen követhető hatályos jogszabályt a mai értékrend szerint már nem lehet használni. „Az új köznevelési törvény célja, hogy elősegítse a társadalom megújulását a minőség, a magasabb tudás és erkölcsiség jegyében” – tette hozzá, megjegyezve, hogy az iskolarendszernek biztosítania kell a műveltség egységességét is, amire az új Nemzeti alaptanterv nyújt majd garanciát. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet várhatóan már januárban vitára bocsátja a tantervet – fűzte hozzá.

Az államtitkár szerint nem lehet megújulni, ha a köznevelési rendszer „szolgáló lányai és fiai” nem azonosulnak a feladatukkal, ezért olyan feltételeket kell teremteni számukra, amelyek mentén képesek eleget tenni a magasabb követelményeknek. Országjárása kapcsán közölte, hogy a 26 rendezvény során több mint tízezer pedagógussal találkoztak a tárca munkatársai, és tapasztalataik szerint a többség megértette az új célokat, a jogalkotók szándékait.


21

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint koherens, használható, áttekinthető kerettörvény született, amely nem politikai iránymutatás. A törvény alapértéke a közösség központi szerepe és tisztelete – hangoztatta, megjegyezve, hogy a széles körű társadalmi és szakmai vita eredményeképpen mintegy negyedében változott az eredeti koncepció.

Az új jogszabály szerint

- az intézmények fenntartója az állam lesz - hattól tizenhat éves korig tankötelezettség van - hároméves kortól kötelező az óvoda - országos pedagógiai szakmai ellenőrzés lesz - kötelező lesz a hittan- vagy erkölcstanóra - kötelező tartalmi minimumot írnak elő - az általános iskolában 16 óráig tart a tanítás

Pokorni gondolatai nem változtak

Az új köznevelési törvény elfogadásával lezárult az egy éve tartó szakmai vita, ilyen szempontból a helyzet megváltozott, de az oktatásról vallott gondolataim nem – mondta kedden az új jogszabályra nemmel szavazó Pokorni Zoltán. Az oktatási bizottság fideszes elnöke szerint mostantól az a feladat, hogy az új keretek között a lehető legműködőképesebb oktatási rendszert hozzák létre. Az eredmények között említette, hogy a számos ponton sikerült pontosítani a jogszabályt, elérték például, hogy középiskolai központi felvételi csak túljelentkezés esetén legyen, az óvodába kerülés alól pedig indokolt esetben felmentést kaphassanak a gyerekek. A leszavazott módosítók kapcsán közölte, szerették volna, ha a törvény differenciált választ ad a fenntartás gondjaira, és a több tíz- vagy százezres városokat nem fosztja meg az iskolákért viselt felelősségtől.

Röviden

- A kedd hajnalig tartó szavazások során az Országgyűlés elfogadta a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt. A jogszabály szerint január 1-jétől megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka. A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota hatvanszázalékos vagy kisebb mértékű. A megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak. Az előbbiben azok részesülhetnek – legfeljebb három évig –, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt. - A parlament megszavazta a szakképzésről szóló törvényt is, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését. A jogszabály erősíti a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, és általános szabályként rögzíti, hogy a szakiskolai szakképzés hároméves. A törvény megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit, és kimondja, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét a gazdasági kamara ellenőrzi.

- A képviselők döntöttek arról is, hogy az állam átvesz tizenkét esztergomi intézményt, köztük általános és középiskolákat, múzeumot, szociális központot és kórházat. Az átvételt kezdeményező kormánypárti politikusok azzal indokolták a lépést, hogy a város önkormányzata nem rendelkezik megfelelő forrással azok működtetéséhez. Az átvett intézmények fenntartóját – a kórház


22

kivételével – a kormány rendeletben jelöli ki. A képviselők név szerint szavaztak arról a szocialista módosító indítványról is, amely alapján a kormánynak kezdeményeznie kellett volna az esztergomi képviselő-testület feloszlatását. A Ház végül elvetette a javaslatot.

- Az Országgyűlés elfogadta azt a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amely több ponton szűkíti a rendvédelmi szakszervezetek jogait, érdekvédelmi feladataik nagy részét pedig a Magyar Rendvédelmi Kar néven kötelező tagsággal létrejövő új köztestületre ruházza. A testület feladatai közé tartozik majd a foglalkozással kapcsolatos érdekképviselet, a hivatásetikai részletszabályok megalkotása, etikai eljárások lefolytatása, véleményalkotás a szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben és tagnyilvántartás vezetése. A parlament egy másik határozatával a honvédségi szakszervezetek jogállásán is változtatott. - A Ház döntése értelmében létrejön az állami közszolgálat szakmai kamarája, a Magyar Kormány-tisztviselői Kar, valamint a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. A kar állami ellenőrzését az ügyészség látja el. A közszolgálati tisztviselői törvény módosítása szerint átalakul a teljesítményér-tékelés rendszere. Megszűnik az ügykezelők illetménytáblája, a továbbiakban a munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosa körüli mértékben meghatározott felső korlát keretei között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is.

http://www.magyarhirlap.hu/belfold/elfogadtak_a_koznevelesi_torvenyt.html MTV híradó 2011. december 21. LMP:tekintélyelvű és esélymegvonó a közoktatási törvényjavaslat

Az ellenzéki párt kivenné a jogszabályból a Híd-programot, a kötelező hittan és erkölcstan órákat, illetve megakadályoznák a tankötelezettségi korhatár leszállítását.

Az LMP tekintélyelvűnek és esélymegvonónak tartja a közoktatási törvényjavaslatot, a párt ezért zárószavazás előtti módosító indítványokat nyújtott be, amelyekkel kivennék a jogszabályból a Híd-programot, a kötelező hittan és erkölcstan órákat, illetve megakadályoznák a tankötelezettségi korhatár leszállítását - hangzott el az ellenzéki párt hétfői sajtótájékoztatóján.

A jövő iskolája mindenki iskolája kell, hogy legyen, ahol mindegy, hogy melyik gyerek honnan jön - hangsúlyozta Osztolykán Ágnes.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy az LMP név szerinti szavazást kért az előterjesztésről. Mint mondta, erről egyeztettek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével (PDSZ) és a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) elnevezésű, hetek óta a Kossuth téren tüntető szervezettel is.

Az LMP zárószavazás előtti módosító javaslatairól elmondta, hogy miután zsákutcás és szegregált képzési formának tartják, törölnék a törvényből a Híd-programot. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke szerint a program sérti az emberi méltóság elvét, ezért alkotmányellenes.

Az LMP szeretné megakadályozni, hogy a tankötelezettség korhatárát 18-ról 16 éves korra szállítsák le, továbbá kivenné a szövegből a kötelező hittan, illetve erkölcstan órák bevezetését. Az utóbbi óratípusokról Osztolykán Ágnes úgy vélekedett, hogy azok négy alkotmányos elvet is sértenek.


23

A sajtótájékoztató alatt, a szónoki pulpitus előtt egy 9 éves kislány, valamint egy öt és fél éves kisfiú tartott egy táblát. Annak felirata szerint a törvény elfogadása után 40 százalékkal csökken a gimnazisták száma, 11.400 pedagógust bocsátanak el, tömegessé válnak az iskolabezárások és nem valósul meg az esélyegyenlőség. A pedagógus életpálya megalkotásához 381 milliárd, az óvodaépítésekhez pedig 230 milliárd forint hiányzik - hirdette még a szöveg.

http://www.hirado.hu/Hirek/2011/12/19/13/LMP_tekintelyelvu_es_eselymegvono_a_kozoktatasi_torvenyjavaslat.aspx

ATV 2011.12.21 Alattvalógyerekek, gettóóvodák: szakemberek a közoktatási törvényről – 2 letölthető videóval Kedd hajnalban az országgyűlés elfogadta az új köznevelési törvényt. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a három éves kortól kötelező óvoda elhibázott döntés, a tehetséges, de szegény gyerekek előtt pedig lehúzták a rolót. Nem ért egyet azzal, hogy három éves kortól kötelező lesz az óvoda – közölte megkeresésünkre Villányi Györgyné, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tudományos munkatársa, akinek az óvodapedagógia a szakterülete. Sok kisgyerek hátrányos szociokulturális háttérből érkezik az óvodába – mondta, hozzátéve, hogy ez nem föltétlenül szegénységet jelent: például az is káros lehet egy kisgyerek fejlődésére, ha többet látja a bébiszittert, mint a szüleit. A Magyar Pedagógiai Társaság folyóirata, „A kisgyermek” főszerkesztője szerint a harmadik életévét betöltött kisgyerek otthonában egy környezettanulmány alapján egyénenként meg lehetne állapítani, hogy szükséges-e óvodába mennie. A közoktatási szakértő szerint van, aki – akár nevelés, akár öröklés miatt – nem érik meg hároméves korára. Például vannak olyan – egyébként szellemileg teljesen egészséges – hároméves kisgyerekek, aki nem tudnak beszélni. Ezek a kisgyerekek ráérnének négy- vagy akár ötéves korban elkezdeni az óvodát, mert a háromévesen elkezdett óvoda könnyen visszavetheti őket a fejlődésben. Villányiné azt mondta: annak, akinek a családi neveltetésből valami hiányzik, nagyon hasznos lehet elkezdeni az óvodát, „de nem lehet mindenkire ráhúzni, hogy három éves vagy, menj óvodába”. „Nem egyeztethető össze a mai neveléskutatási eredményekkel a törvény” – hangsúlyozta az óraadóként az ELTE-n is oktató közoktatási szakértő, aki hangsúlyozta: országgyűlési képviselőként nemmel szavazott volna a törvényre. Pusztuljon a férgese? Ha lehet, még keményebb szavakkal utasította el az új köznevelési törvényt Trencsényi László, az ELTE Neveléselméleti Tanszékének vezetője. A törvény elfogadása elleni hétfői tüntetés egyik szónoka szerint a törvény szellemiségét a „pusztuljon a férgese” mentalitása hatja át. Az oktatási szakember úgy látja: a törvény „a kormányzat vazallus kliensköreit privilegizálja és megszabadítja őket a társadalom nehezebb felétől”. Trencsényi szerint nemcsak a tankötelezettség tizenhat éves korra történő leszállítása problematikus, hanem az eddiginél sokkal inkább ösztönzött buktatás, a gimnáziumi keretszámok csökkentése és az iskolából való kicsapatás intézményének visszahozása. Az egyetemi docens úgy látja: az elit számára sem lesz pozitív a törvény hatása, „mert több útonálló fogja leütni az utcasarkon”. Az oktatási szakember szerint „könnyebb lesz a tevének a tű fokán átjutni, mint a szegény, tehetséges gyerekeknek ebben a rendszerben érvényesülni”. Trencsényi azt is a törvény hibájának rója föl, hogy a szakmunkásképzésben a közismereti ismeretek „a nulla felé tendálnak”.


24

Etnikai óvodák Trencsényi úgy látja: egyre több óvónő dolgozik reggeltől estig. Ez a folyamat erősödni fog az új törvénnyel. A kötelező óvodát sokan a családtól való elszakításként fogják megélni – tette hozzá a tanszékvezető, aki mélyen ellenzi a kötelezőséget. Hangsúlyozta: a mostani kormányra jellemző attitűd, hogy polgárok helyett alattvalókat nevel a gyerekekből. Szerinte nem az államnak, hanem a szülőnek kellene eldöntenie, hogy jó-e az óvoda a gyereknek. „A fehér gyarmatosító civilizátor erődje lesz az oktatási-nevelési intézmény” – fogalmazott. Úgy vélte: az aprófalvakban kifejezetten gettósodás fog bekövetkezni, etnikai óvodák alakulnak ki. A szakember szerint a törvénnyel súlyosan sérül a szekularizáció elve. „A tizennégy kiválasztott egyházhoz hozzárendelik a szabadságok és a támogatások optimumát” – fogalmazott. Azt mondta: az egyházi iskoláknak számos kedvezményt ad a törvény. Arra a folyamatra hívta föl a figyelmet, hogy míg húsz éve a gimnáziumok mintegy egytizede volt egyházi, most közel fele. Trencsényi szerint „Hoffmann Rózsának van egy nagyon konzervatív iskolaképe, amit ráerőltet az oktatásra”. Pokorni Zoltán nem szavazata ugyanakkor „történelmi döntés, aminek folytatása lesz” – húzta alá Trencsényi László. Ugyanebben a témában nyilatkozott Radó Péter oktatáskutató az ATV Start című műsorában. http://atv.hu/cikk/20111221_alattvalo_gyerekek_gettoovodak_szakemberek_a_kozoktatasi_torvenyrol

Magyar Narancs.hu 2011. dec. 21 A nádpálcától a gumibotig Az új köznevelési törvényről

A legutóbbi politikus-népszerűségi listán Hoffmann Rózsa tök utolsó lett, még Gyurcsány Ferenc és Matolcsy György is megelőzte. Ez a kivételes pozíció jelzi, hogy Hoffmann Rózsa embléma. A nádpálca és a körmös, az intézményesített hatalmi agresszió és az egyre nevetségesebb és fenyegetőbb toporzékolással követelt tekintély emblémája. Az utóbbi bő másfél év arca.

A frissen elfogadott köznevelési törvény a Fidesz-KDNP-hatalom működésének minden sajátosságát magán hordozza: ha tetszik, e hatalom rejtett lelke. A tekintélyelvűség, az integráció helyett lehetőség szerint a minél gyorsabb és véglegesebb leszakadás elősegítése mind fontos elemei, akárcsak az ostoba szómágia, amely úgy csinál, mintha attól, hogy a szegregációt kiscsoportos felzárkóztatásnak (ez végül kimaradt, hála Istennek), Híd-programnak, esetleg tehetséggondozásnak nevezzük, már ki is küszöböltük volna a problémát.

Orbán Viktor nem véletlenül állt ki személyesen kedvenc államtitkára mellett, aki úgy tudta végigvinni borzalmas köznevelési törvénytervezetét, hogy érdemben nem kellett foglalkoznia sem a pedagógus szakszervezetek, sem a szakma, sem az ellenzék, sem saját koalíciója komolyan vehető oktatáspolitikusainak kritikájával. Az oktatási bizottsági viták idején a „Főnéni” és Orbán felváltva vállalták magukra a kormánypárti bizottsági és frakciótagok köznevelését (a „nem köpünk a földre” illemszabály ez esetben azt jelentette, hogy azt csináljuk, amit a kormány mond). Hoffmann Rózsa Pósán László oktatási bizottsági alelnökkel szemben bevetett legfőbb érve pedig az volt, hogy ha alkalmatlan a javaslat, akkor nyilván alkalmatlan a kormány is, amely a köznevelési törvény koncepcióját elfogadta - nem más ez, mint tekintélyérv és fenyegetés. A tervezet


25

elfogadtatásának rögös útja méltó volt a koncepció szelleméhez. Alattvalók fogadták el alattvalók számára, további alattvalók előállításának céljából.

A törvény szerint mindenről mindent a legjobban a központban tudnak, ezért minden iskolai innovációt el kell fojtani, semmit nem lehet sem a pedagógusokra, sem a szülőkre, sem az eddigi önkormányzati fenntartókra bízni. Ez maga a törvény kiindulási pontja. Központilag előírnak mindent a Nemzeti Alaptantervben és az egyes iskolatípusokra szabott kerettantervekben, beleértve a konkrét tananyagot is, amelytől csupán tíz százalék eltérést engedélyeznek az egyéni kreativitás, a „liberáliskodás”, a feltűnési viszketegség kitombolására.

A tanárok annyira gyanúsak, hogy nemcsak azt kell megmondani, mit csináljanak az órán, hanem az is fontos, hogy órán kívül is mindig szem előtt legyenek. A törvény szerint 32 órát kell az iskolában tölteniük. Ez egyrészt arra jó, hogy túlórapénz nélkül dolgoztathassák őket, másrészt, mivel 26 óránál többet nem taníthatnak, nem jó semmire, leszámítva azt, hogy így legalább addig sem csavarognak el, és nem is csinálnak semmi értelmeset. Amikor mindezt számon kérik az államtitkárságon, éppen úgy felelnek, ahogy bő másfél éve szokás: „Az értelmes munka sohasem teher, hanem hivatás, elköteleződés, életforma”. Értik: tájékoztatják az érintetteket, hogy ők legyenek hálásak az államtitkárságnak azért, hogy még több munkát végezhetnek többlet pénz nélkül, végül is csak módot adnak nekik arra, hogy gyakorolják szép hivatásukat. Igazán nem szép, hogy még csak meg sem köszönik ezt a gyengéd figyelmességet!

A gyerekek is 3 éves kortól kötelező óvodai kontroll alatt állnak, de persze van kivétel: az, akinek meg van engedve, hogy otthon maradhasson, miután illedelmesen elkéredzkedett. Az óvoda remek dolog, ha jól csinálják, továbbá számtalan módon lehetne motiválni a szülőket, hogy járassák oda gyerekeiket. A számtalan mód közül az oktatásirányítás azt választotta, amelyet egyedül ismer, és amelyben egyedül bízik: a kényszert. Megparancsolta az óvodát, és kész. Hoffmann Rózsa nevelési eszménye a megparancsolás, vadul és szenvedélyesen hisz az erőben, ezt érti tekintély alatt, semmi többet. Mint a főnöke – ezért szeretik egymást.

A problémamegoldás hasonló kifinomultságát jelzi a tankötelezettség korhatárának leszállítása is. A „problémás” gyerekeket, akik nem akarnak tanulni, kiengedjük a rendszerből, ezután pedig foglalkozunk szépen, nyugiban az újratermelődő nemzeti középosztállyal. Aki nem akar tanulni, azt mi aztán nem fogjuk rábeszélni! Cserébe azért, hogy minden szabadságukat elveszik, kihasználják a munkaerejüket, felajánlják szegény tanároknak, hogy a munkájukat - melynek lényege éppen az ilyen problémák kezelése volna -, nem kell elvégezniük. Azt gondolják, elég lesz nekik ennyi, meg némi hülyítés a nagyarányú béremelésről. Nem lesz elég, mint azt Hoffmann népszerűsége szépen mutatja.

Azokat a tanulókat pedig, akik kiesnek a rendszerből bármilyen használható tudás nélkül, várják a közmunkaprogramok (hatósági felügyelettel és minimálbér alatti fizetéssel), esetleg a hajléktalanok számára létesített börtönök. A KDNP-s oktatási rendszer velük kapcsolatos egyetlen dolga, hogy drilljével zökkenőmentessé tegye az átmenetet a nádpálcától a gumibotig.

Világos, hogy a tankötelezettség leszállítása, a szakiskolai képzés négyről három évre csökkentése – ezzel párhuzamosan a gimnáziumi kapacitáscsökkentés – intézménybezárásokkal, pedagógus-elbocsátással jár majd. (Ezt természetesen nem kötötték a tanárok orrára, Hoffmannék azt gondolták, a pedagógusok annyira ostobák, hogy maguktól nem veszik észre.) Amikor a csökkenést igazoló háttérszámítások napvilágra kerültek, szemrebbenés nélkül folytatták tovább a hazudozást, amely lényegében azonossá vált a kormányzati kommunikációval vagy az értékrend fundamentumául szolgáló nemzeti együttműködéssel. Eközben arról prédikálnak, hogy a köznevelés arra szolgál, hogy megtanuljuk elválasztani a helyeset a helytelentől, az igazságot a hazugságtól.


26

Az életpályamodell bevezetésének fedezete bizonytalan, a rendelkezések átültetése a gyakorlatba szakértők szerint várhatóan irtózatos káoszt eredményez. A központi hivatali apparátusnak várhatóan sem elég embere, sem elég információja nem lesz ahhoz, hogy átvegye a települési önkormányzatoktól a feladataikat. „Ne feledjük, két évtizede a központi oktatásirányítás semmilyen adminisztratív irányítási feladatot nem látott el, ezt a munkát körülbelül kétezer önkormányzat apparátusa végezte” – figyelmeztet ezzel kapcsolatban Radó Péter oktatáspolitikai szakértő.

Vagyis megalkottunk egy törvényt, amely szép szólamokban és erős ideológiai elköteleződésben bővelkedik, ám semmilyen valódi problémát nem észlel, és így nem is kezelheti őket. A meglévő problémákat (hogy a magyar közoktatás bebetonozza vagy még növeli is a kiinduló társadalmi különbségeket) pedig csak súlyosbítja. Cserébe csendet, rendet, fegyelmet ígér, miképp Michl József kereszténydemokrata honatya tett is egy óvatos kísérletet a verés bevezetésére, amikor azt hangsúlyozta, hogy az ő gyerekeinek verésére fel vannak hatalmazva a pedagógusok.

A köznevelési törvény a normaszegőket, deviánsokat gyorsan eltünteti, azaz épp az ígért nevelésre nem tesz kísérletet. (Arról nem is beszélve, hogy számtalan okból végrehajthatatlannak tűnik - de mivel nagyon akarják, ez aligha lehet akadály.) Voluntarizmus, az agresszivitáshoz társuló inkompetens szerencsétlenség, brutális részvétlenség, szakadatlan hazudozás és átverés, immár a sajátjainkkal szembeni is érvényesített hatalmi erőszak – ebben a törvényben aztán tényleg minden együtt van.

http://magyarnarancs.hu/velemeny/a-nadpalcatol-a-gumibotig-78008 MTV híradó 2011. december 21. Sztrájkbizottságot alakítana a PDSZ

Nem cél a munkabeszüntetés, de szeretnék az új köznevelési törvény pedagógusokat hátrányosan érintő passzusait megváltoztatni.

Sztrájkbizottság alapítására készül a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Mendrey László, az érdekképviselet elnöke a Ma Reggel című műsorban azt mondta, nem céljuk a munkabeszüntetés, de szeretnék elérni, hogy az új köznevelési törvény pedagógusokat hátrányosan érintő passzusait megváltoztassák.

Az egyik ilyen az iskolák állami fenntartásba vétele, amely a megfelelő finanszírozás híján összevonásokhoz, elbocsátásokhoz vezethet, a pedagógusok ezért szeretnék látni azt a fedezetet, amely garantálja, hogy az „államosítás” során nem kerül sor intézmény-összevonásokra.

A kedden elfogadott új jogszabály másik, a tanárok számára kedvezőtlen változást hozó eleme az óraszámemelés lehetősége, amellyel a PDSZ szerint élni is fognak az iskolák, ez pedig növekvő terheket és megszűnő álláshelyeket hozhat – emelte ki a PDSZ elnöke.

Mendrey László szerint a 2013-ban beindítani tervezett pedagógus életpálya-modellben beígért bérfejlesztés legfeljebb kompenzálhatja a több munkát, de semmiképp nem ígér luxuséletét a tanároknak.

http://www.hirado.hu/Hirek/2011/12/21/07/Sztrajkbizottsagot_alakitana_a_PDSZ.aspx


27

Népszabadság 2011. december 21. Csak az elv tűnik szépnek

Nehezen valósítható meg, hogy 3 éves kortól kötelező legyen az óvoda

- Egyetértünk az elvvel, hogy minél több gyerek járjon óvodába, a rosszízű kötelezővé tétellel viszont nem. Ennek sem a személyi, sem a tárgyi feltételei nem adottak – mondja Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke a tegnap hajnalban elfogadott köznevelési törvény óvodákat érintő rendelkezéséről. Eszerint hároméves kortól minden gyereknek kötelező óvodába járnia, de a szülő kérésére a település jegyzője az óvodavezető és a védőnő egyetértésével az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat, ha ezt a gyerek családi körülményei vagy sajátos helyzete indokolja.

Az ország bizonyos részein most is kénytelenek vagyunk tömegével visszautasítani a gyerekeket, mert nincs elég férőhely. Hiába kötelező most is új helyeket létesíteni, az önkormányzatok a pénzhiány miatt nem teszik meg – állítja Fábián Katalin. Ugyanis bár több tíz éve kevesebb az országban az óvodáskorú gyerek, mint a szabad kapacitás – tavaly 338 ezer gyerekre 370 ezer óvodai férőhely jutott –, a szabad helyek nem ott vannak, ahol szükség lenne rájuk. Budapesten és Pest megyében például sokkal több a gyerek, mint a hely, ugyanakkor a nyugat-dunántúli régióban több ezer szabad férőhely van. Gondot okoz a férőhelyek hiánya a kistelepüléseken is, amelyek jelentős részén ráadásul magas a munkanélküliség és sok a hátrányos helyzetű gyerek.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint azonban 2014-től hároméves korától kezdve minden gyerek óvodás lesz. A Magyar Nemzetnek adott interjúban kijelentette, hogy jelenleg az óvodáskorú gyerekek tíz százaléka nem jár óvodába, így 2014-ig 25-30 ezer új férőhelyet kell létrehozni. Az Új Széchenyi Tervben januárban ki is írják azt a 9,39 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amelyből egy-másfél év alatt 14-15 ezer új férőhelyet lehet létesíteni. A továbbiak létrehozását önkormányzati, uniós és központi költségvetési forrásból akarják megoldani. (Az LMP számításai szerint az óvodaépítésekhez ennek sokszorosa, 230 milliárd forint kellene.)

Fábián Katalin szerint azonban nem elég megépíteni egy óvodát, azt az önkormányzatoknak fenn is kell tartaniuk. Ez pedig most is komoly kihívás.

- A jómódú Pest környéki településeken nem lesz gond ezzel, de mi lesz az olyan helyekkel, mint például a Borsod megyei Vilmány, ahol hetven halmozottan hátrányos helyzetű gyerek jár óvodába? Fűtés még van, meleg ebéd már nincs. Nagyon sok ilyen helyről tudok – magyarázza. Szerinte szintén a kistelepüléseken élőket sújtja, hogy ha mégsem épül óvoda náluk, akkor a szülőknek utaztatniuk kell a hároméves gyereket, ami nem kis teher. Fábián Katalin kiemelte: tapasztalatai szerint nem igaz, hogy a szegények nem akarják óvodába járatni a gyerekeiket, ezért erre kötelezni kell őket.

Ők is tisztában vannak azzal, hogy ez jó a gyereknek, ezért ha van rá módjuk, akkor most is megteszik. Nem az akarat, hanem a lehetőség hiányzik –hangsúlyozza, hozzátéve: a nagyobb csoportlétszámokkal nemcsak eszközből, játékból, hanem figyelemből is kevesebb jut majd egy gyerekre.

– A gyerekek nagy része most is jár óvodába. Két véglet nem jár, a legszegényebbek és azok az általában jómódú családokból származó gyerekek, ahol az anya az utolsó pillanatig otthon akar maradni a gyerekével – állítja Kende Ágnes közoktatási szakértő. Emlékeztet arra is, hogy a roma gyerekeket számos helyen azért nem veszik fel, mert sok testvérük van, akikkel az anya amúgy is otthon van. Tehát a törvény esélykiegyenlítő szerepe szerinte jelentős.


28

A férőhelyek hiányát azonban ő is súlyos problémának tartja, különösen a hátrányos helyzetű településeken. Úgy véli, hogy az óvodaépítési, -bővítési programnak meg kellett volna előznie a jogszabályváltozást. Hozzáteszi, hogy elméletben meg lehetne teremteni a módot arra, hogy ne csak a jobb módú települések éljenek a pályázati lehetőséggel, de kérdéses, hogy csökkenő gyerekszám mellett megéri-e minden faluba óvodát építeni.

– Magyarországon rengeteg apró, ezer fő alatti település van. Pazarlás lenne mindenhova óvodát építeni, ésszerűbb lenne négy-öt falunak egyet. De ha így tesznek, akkor ott az utaztatás kérdése. Vagyis a törvényben foglalt szép elv rengeteg gyakorlati dilemmát vet fel – összegzi Kende Ágnes.

Fizetős bölcsődék

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló parlamenti napirend keretében tegnap hajnalban az Országgyűlés elfogadta, hogy a bölcsődékben az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapíthasson meg a fenntartó, amely maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet – tájékoztatott a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Véleményük szerint az átgondolatlan, családellenes döntés további terheket ró a fiatal szülőkre.

http://nol.hu/belfold/20111221-csak_az_elv_tunik_szepnek

Index 2011. december 21. Jön a feketeleves az egyetemeknek

Átlagosan 17 százalékkal csökkenhet az egyetemek és főiskolák állami támogatása jövőre, mivel az állam a jelenleginél jóval kevesebb hallgató képzését fizeti, de van olyan vidéki főiskola, ahol közel 30 százalékkal csökken az állami hozzájárulás, derül ki a Nemzetierőforrás-minisztérium által a rektoroknak kiküldött levelekből. Az egyetemeknek emiatt vissza kell fogniuk tervezett beruházásaikat, fel kell mondani megbízott oktatóknak vagy megpróbálhatnak több fizetős külföldi hallgatót szerezni.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkársága elküldte az egyetemeknek azokat az előzetes keretszámokat, amelyekkel 2012-es költségvetésüket tervezhetik. A levélből az egyes intézmények azt láthatják, várhatóan hány hallgató képzését finanszírozza náluk az állam.

Mint számítani lehetett rá, jövőre jelentősen csökken ez a szám, ezzel együtt az egyetemek állami támogatása is kevesebb lesz. A Széll Kálmán terv, a végszavazás előtt álló felsőoktatási törvény és az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján az állam nagyobb számban csak a nemzetgazdaság szempontjából hasznos vagy hiányszakmának minősülő képzéseket támogatja, így főként a műszaki, a természettudományos, a pedagógus vagy az egészségügyi szakokat.

Míg ebben az évben még 53 450 diák tanulmányait fizette az állam, Dux László felsőoktatási államtitkár a Hír Tv-nek kedden azt mondta: jövőre csak 30 ezer körül lesz a finanszírozott helyek száma. Emellett még lesznek részösztöndíjas hallgatók, akiknél csak a képzési költségek felét állja az állam, a többieknek önköltséget, azaz tandíjat kell fizetni. Úgy tudjuk, a számok még nem véglegesek, de ahogy egyik informátorunk fogalmazott, jelentős változás a tárgyalások hatására sem várható a keretszámokban.

A kevesebb finanszírozott hallgató miatt az egyetemeknek jövőre további megszorításokra kell felkészülniük. A támogatások jelentős mértékű csökkentése lépésre kényszeríthet egyes


29

intézményeket: vagy integrálódniuk kell egy nagyobb egyetembe, vagy olyan bevételi forrást kell találniuk, amivel finanszírozni tudják további működésüket.

Információink szerint a teljes felsőoktatást nézve az állami finanszírozás aránya 2011-hez képest 17 százalékkal csökken. Az egyes intézményeket nézve azonban jelentős különbségek lehetnek. Úgy tudjuk, a Szolnoki Főiskola például jövőre mintegy 30 százalékkal kevesebb állami pénzzel számolhat. Túróczi Imre rektor kérdésünkre csak annyit erősített meg, hogy náluk az átlagnál nagyobb lenne a csökkenés, de hangsúlyozta, hogy erről most is egyeztetéseket folytatnak a minisztériummal, és még nincs szó végleges számokról

Corvinus egyetem állami támogatása a normatívák csökkenése miatt már 2011-ben is 10 százalékkal volt kevesebb az előző évhez képet, jövőre további 11 százalékos csökkenésre lehet számítani, mondta az Indexnek Gulyásné Turóczi Margit a Corvinus Egyetem gazdasági főigazgatója. Jövőre nemcsak a normatívák összege csökken, de a finanszírozott hallgatói létszám is.

Az egyetem tisztában van azzal, hogy ez egyelőre terv, de legalább ez alapján tudják tervezni a stratégiájukat. Mint a főigazgató elmondta: mindenképpen növelni szeretnék a tandíjat fizető külföldi hallgatók arányát, és már most látszik, hogy az épületállomány felújítására nem tudnak majd annyit költeni, mint eddig. Várhatón csökkenteniük kell a külső, megbízott oktatók és előadók számát is, és ahol lehetséges, igyekeznek a belső állománnyal megoldani minden feladatot.

Tíz százalékos csökkenésre számít a Kaposvári Egyetem is. Mint Szávai Ferenc rektor elmondta: 2011-re is ennyivel csökkent a támogatásuk, így elég súlyos a helyzet. A rektor úgy látja: végig kell gondolni oktatási szerkezetüket. Nem lehet kizárni, tette hozzá, hogy ők is a külföldi hallgatók arányának növelése felé mozdulnak, mert a hazai hallgatók száma már nem emelhető.

A Semmelweis Egyetem állami támogatása nem változik jelentősen, közölte Ivády Vilmos az egyetem gazdasági-műszaki főigazgatója. 2010-re eredetileg 10,1 milliárd forint volt az előirányzat, ezt azonban év közben 1,2 milliárddal csökkentették. Ehhez képest jövőre 300 millió forinttal többől gazdálkdohat az intézmény. Miután az egészségtudományi képzések kiemelt területnek számítanak, az állami keretszámok sem csökkennek, mondta a főigazgató, de azt azért megjegyezte: az nem zárható ki, hogy jövőre év közben ismét lesznek elveonások.

http://index.hu/belfold/2011/12/21/jon_a_feketeleves_az_egyetemeknek/ Metropol.hu 2011-12-22 Állami iskolák, ingyenes szakképzés Az Országgyűlés a héten megszavazta többek között az új köznevelési és szakképzési törvényt, valamint a hároméves „nyelvvizsga-amnesztiát”. Köznevelés Az új köznevelési törvény értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, a települési önkormányzatok azonban egyedi megállapodás alapján működtetésre átvehetik őket. A jogszabály 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről 16-ra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak 50 óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat.


30

A törvény rögzíti, hogy az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt. A nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében szervezik meg. A gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joguk lesz az oktatási jogok biztosához fordulni.

Szakképzés A törvény rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését. Általános lesz a 2012 szeptemberében kezdődő tanévtől a hároméves szakiskolai szakképzés, valamint rögzítik a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok. A szakmai érettségi nem számít első szakképesítésnek a finanszírozás szempontjából. A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogramnak az elvégzésével lehet belépni. Diploma Az oktatási bizottság módosító javaslata alapján 2013 és 2016 között azok az egyetemisták és főiskolások is megkaphatják diplomájukat, akik a záróvizsgájukat követő három évben nem szereztek nyelvvizsgát. A végső döntést az egyetemek, főiskolák szenátusai hozzák majd meg – kérdés, hogy kockáztatják-e a diplomák munkaerő-piaci elismertségét az átmeneti engedménnyel. Valószínűleg jó néhány


31

rektor nemet fog mondani erre. Pedagógusok A köznevelési törvény tartalmazza a pedagógus-életpályamodell bevezetését is, amely várhatóan 2013-ban lép életbe. A pedagógusok gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokat érhetnek el. Az egyes fokozatokhoz meghatározott fizetési kategóriákat rendel a törvény. Az intézményekben a pedagógus munkakörökben dolgozók a heti teljes munkaidő 80 százalékát, azaz kötött munkaidőt az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával kötelesek tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaidejük beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak meghatározni. A teljes munkaidő 55–65 százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógusok a nevelés-oktatást előkészítő, ezzel összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést látnak el. http://www.metropol.hu/itthon/cikk/824546 MTV Híradó 2011. december 23. Új felsőoktatási törvény: lesznek kiemelt intézmények

Elfogadták az új felsőoktatási törvényt, aminek értelmében a jövőben ösztöndíjjal vagy önköltséges formában tanulhatnak a hallgatók.

A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is. A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket.

Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van. A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormány-előterjesztést véleményezi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a kormányt tájékoztatni kell. A miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után határozatban dönt a bekezdésben meghatározottak szerint megállapított hallgatói létszámkeretnek a felsőoktatási intézmények közötti megosztásáról. Egy személy - felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat állami (rész)ösztöndíjas képzésben. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.


32

A törvény alapján kormányrendeletben meghatározottak szerint - az állam biztosítja a hallgatói hitel igénybevételének lehetőségét. A felvételre jelentkező egy eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, amennyiben ugyanazon szakra magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül. A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határoznak meg.

Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy "C" típusú középfokú államilag elismert, - középfokú "B2" szintű általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik . Mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésre az vehető fel, aki mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.

A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.

A törvény alapján a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatóknak a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát kell tenniük. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát.

A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket.

Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van. A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet, az egyesülésről a szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést. A felsőoktatási intézmény az állami elismerés visszavonásával megszűnik, megszüntethető a felsőoktatási intézmény az adott félévet követő vizsgaidőszak utolsó napján is, feltéve, hogy a hallgatók tanulmányaikat másik felsőoktatási intézményben folytatni tudják.

A Magyar Akkreditációs Bizottságnak az elfogadott törvény szerint tizennyolc tagja lesz. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége.

http://www.hirado.hu/Hirek/2011/12/23/18/Uj_felsooktatasi_torveny_lesznek_kiemelt_intezmenyek.aspx

Népszabadság 2011. december 25. Pokorni szerint a kormányfőbe vetett hit legyűrte a szakmai érveket

Néhány fő kérdésben egyetértünk, de a részkérdésekben hajlandóak vagyunk elfogadni a másik véleményét annak érdekében, hogy ez a közösség fennmaradjon – mondta lapunknak


33

Pokorni Zoltán, akit egyebek mellett arról kérdeztünk, milyen érzés egyedül nemet mondani a Fideszben.

- Lassan esedékes, hogy a rejtélyes álneves szerző a Magyar Nemzetben ismét megüzenje önnek, hogy túl messzire ment. Számít rá?

- Minden szakmának megvan a maga betegsége. A taxisofőrnek a könyökízülete fáj, a politikus paranoiás. Tehát, ez a lehetőség természetesen fennáll.

- Mikor döntötte el, hogy nemmel szavaz a köznevelési törvényre? Ha bizonyos módosítók átmennek, akkor megszavazta volna?

- Nem volt merev határ. Az arányok fontosak az élet majdnem minden területén, itt is. Ha a szakmunkásképzésnél sikerült volna azt biztosítani, hogy a négyéves képzés megmaradhasson, akkor talán másképp döntök. De ez már mindegy. A törvény elfogadásával lezárult a több mint egy éves vita. Új helyzet állt elő. Az nem változott, amit az oktatás jövőjéről gondolok, de nekem is, mint mindenkinek, tudomásul kell venni, hogy a Parlament nagy többséggel ezeket a törvényi kereteket fogadta el, és most ezeken belül kell a legműködőképesebb oktatási rendszert létrehoznunk.

- Érez csalódottságot?

- Persze.

- Azt hogyan éli meg, hogy bár sokadmagával küzdött, a szavazásnál egyedül maradt? - A dolog tárgyával kapcsolatban vagyok csalódott, az emberekkel kapcsolatban nem.

- Ha a háborút el is vesztette, csatákat nyert.

- A mérleg pozitív oldala, hogy azok kisebb iskolák is megőrizhetik önálló felső tagozatukat, ahol nincs párhuzamos osztályra mód. Az óvodába lépésnél rugalmasabb rendszer alakul ki: a kötelező óvodába járás alóli felmentésnél nem az érintett óvónő, hanem a jegyző dönthet. Nagyon fontos, hogy az óvoda-iskola váltásnál a gyerekek eltérő fejlődési ütemét figyelembe vevő szabályozást fogadott el a parlament, ami nem kényszeríti kis létszámú fejlesztő osztályokba vagy gyógypedagógiai intézményekbe az egyébként egészséges, csak még nem iskolaérett gyerekeket. Jó, hogy megmarad az oktatási innovációk tere, hogy lehet eltérő programokat is kialakítani. Fontos, hogy csak ott lehet felvételiztetni a középiskolába, ahol túljelentkezés van. És nem lesz totális általános iskolai záróvizsga-rendszer. Megnyugtató, hogy az egész napos iskola nem „muszájnapközi” lesz, hanem egy választható, támogatott szakmai fejlesztési lehetőség. A közösségi munka szabályozása is jobb lett, bár jobban örültem volna, ha honoráljuk és díjazzuk, és nem kötelezően előírjuk.

- És mi van a negatív oldalon?

- A pedagógus életpálya tekintetében nem tudtuk elmagyarázni, hogy a pedagógus bér, a pedagógus létszám, és a költségvetési kiadások között igen egyszerű, de nagyon szigorú matematikai összefüggés van. Jelentős költségvetési kiadás-növekedés nélkül, ugyanakkora pedagógus létszámnak, jelentős béremelést nem lehet adni. Vagy a költségvetés, vagy a pedagógus létszám, vagy a béremelés sérülni fog. Ráadásul, amikor életpályáról beszélünk, fontos, de nem az elsődleges szempont az, hogy mennyit keresnek majd a pedagógusok. A lényeg az, hogy miért emelünk a fizetésükön. Ha nem így járunk el, akkor céllá válik egy eszköz. Márpedig az elég egyértelmű, hogy az életpálya eszköz, aminek segítségével az oktatás színvonalát akarjuk


34

javítani: a legjobbakat vonzani a pályára, megtartani őket, folyamatos visszajelzést adni a teljesítményükről, láthatóvá tenni a köz számára, hogy ez a befektetés hasznos. Egyszerre több ponton szükséges a beavatkozás, ami magában foglalja a pedagógusképzés átalakítását, a továbbképzési rendszer fejlesztését, a minősítési rendszer kialakítását. Komoly kételyek vannak bennem, hogy az elfogadott szabályozással el tudjuk-e érni az oktatásban bízó szülők gyermekeit elégedett és a legjobb pedagógusok tanítsák, neveljék. Sajnálom, hogy a rendszeres pedagógusminősítés fontosságáról nem tudtuk meggyőzni az államtitkárságot. Nekem a három éves szakképzés a legfájóbb pont: sajnálatos módon a magyar szakmunkásképzésben a gyerekek harmada, összességében egy-egy évfolyam 6-8 százaléka lemorzsolódik. Nekik mentőöv a három éves szakképzés, még akkor is, ha tudjuk, hogy ez redukált, gyenge ismeretet adó képzési forma, de még mindig jobb, mintha semmifajta végzettséget nem szereznek. A szakmunkástanulók döntő többségének viszont nincs szüksége erre az mentőövre. Ők a négy éves szakképzésben tanulnak, amely aránylag széles közismeretei képzést és gyakorlatorientált szakképzést is ad. Ezt átállítani, és az egészet a leggyengébbekhez igazítani: ezt emberileg, erkölcsileg sem tartom jónak, gazdaságilag sem bölcsnek. Ezek a gyerekek a korosztályuk legkevésbé teljesítményorientált tagjai, nagyon nehéz családi háttérrel...

- Akiknek a jó része cigány származású...

- Igen, ezeknek a gyerekeknek már az általános iskola is gyakran kudarc. Magyarországon csak nyolc osztályos az általános iskola, szemben a nyugat-európai országok nagy részével, ahol kilencre növelték az alapképzést, és jóval több közismereti órát adnak a gyerekeknek. Most egy gyenge közismereti alapozásra akarunk ráépíteni egy rövid szakképzést. Attól tartok, hogy ezek a gyerekek nem fognak tudni kitölteni egy áfás számlát, nem tudják megérteni a kazán beszerelési útmutatóját. Amíg a vaskályhát kellett berakni a sarokba, az betanítással is ment. Amikor egy számítógép vezérelt kondenzációs kazánt kell beállítani, az már nem megy heti három közismereti órával. A most 18 éves szerelő vajon milyen kazánt fog beszerelni 40 év múlva, 58 évesen? Felkészíti őt az iskola az ahhoz szükséges tudás megszerzésének képességére? Attól tartok, hogy olyan típusú szakképzés jön létre, ami jó szerivel betanított jellegű képzést ad. Egyetlen munkahelyen, csak éppen most használható tudás ez, ami egy munkahely- vagy technológiaváltásnál kudarcra kárhoztatja azt a szakmunkást, akinek akkora már a családjáról kellene gondoskodnia...

- A legtöbbet vitatott kérdés az állami fenntartás ügye volt.

- Valamit tenni kellett. A kistelepülések vergődtek az iskolafenntartás súlya alatt. Ugyanakkor túlzó az a megoldás, amely tízezres, százezres településeknek sem adja meg a lehetőséget, hogy teljes felelősséggel fenntartsák az intézményeiket. Ennek a hatását ma belátni és kiszámítani nem lehet, ilyen jellegű átalakítást nem láttunk még Európában. Az irányok az elmúlt évtizedekben a központosított állami iskolafenntartástól a helyi iskolaügy felé mutattak. Ma majd minden európai ország önkormányzati iskolafenntartással szervezi meg ezt a feladatot. Járatlan úton haladunk. Unikális, non-ortodox megoldás.

- Máshol nem jött be. A Fideszben tényleg egyetértenek az államosítással, az egyen-tankönyvekkel vagy csak engedelmességből szavazzák meg ezeket?

- A tantervi szabályozásról és a tankönyvről nem is a parlament dönt, a kormány majd saját hatáskörében, rendeletben szabályozza. Természetesen megfogalmazódnak kérdések a vita kapcsán, csak a képviselők nincsenek döntési helyzet elé állítva, ezért aztán nem is tudható, ki mit gondol erről. Valószínűleg összetett a kép, mert a rend, a sokszínűség, a személyre szabott nevelési programok, a túlzott liberalizmus, az átlátható intézményrendszer problémagubancként kavarog nem csak a fejekben, hanem a valóságban is. Az arányok finom beállításán múlik a siker vagy a


35

kudarc. Attól nem lesznek jobb minőségűek a tankönyvek, ha a számukat csökkentem. Bismarcot képzeljük úgy el, hogy kiállt az ablakba, az órájára nézett, negyed kilenc, most a birodalomban matematika óra kezdődik. Ez nem jön vissza. És nem is baj. Az másik probléma, hogy a közoktatásunkban a szabálykövetés nagyon gyenge, indokolt a rendteremtés igénye, de nem biztos, hogy ennek kéne az egyetlen és elsődleges iskolaszervezési szempontnak lennie.

- A pártok általában a vezető szakpolitikus iránymutatására hagyatkoznak. Nem furcsa, hogy a frakciója mégsem az ön álláspontját követte?

- Az intézményfenntartás kérdésében a miniszterelnök úr elhatározta magát, a súlya, a tekintélye, a belévetett hit meghatározó volt.

- A közvélemény sokáig azt hitte, hogy az oktatáspolitikában Hoffmann-Pokorni vita van, csak a végén vált világossá, hogy valójában Pokorni-Orbán vita dúl. Nem lehet, hogy az elején ön is ellenfelet tévesztett?

- Ellenfelek nincsenek. Tények és benyomások állnak egymással szemben.

- Az oktatási bizottságban van pár erős fideszes képviselő, a polgármesterek között is. A Fideszben miért nem élnek a képviselők az erejükkel? Mindössze pár szavazaton múlik a kétharmad. Csak néhány embernek kellene összefognia, hogy tárgyalópartnernek tekintsék őket, és bizonyos megállapodásokat kikényszerítsenek. Például: ha akarjátok a szavazatainkat az egyházi törvényhez, akkor nem veszitek el az iskoláinkat. Ez az opció soha nem merül fel?

- Valójában ez történik, de a finom emberi utalások, a jelzések szintjén. Miért enged valaki a véleményéből? Vagy azért, mert meggyőzik az álláspontja tarthatatlanságáról, vagy azért, mert úgy ítéli meg, hogy más okból kifolyólag, például az önkormányzati törvény miatt, érdemes. De ez nem arról szól, hogy szervezkedünk és ultimátumot intézünk, sokkal finomabb formákban működik. Ez egy párt, egymást respektáló politikai közösség, összetartó, önvédelmező politikai közösség, ahol nem gondolkodunk mindenről egyformán. Néhány fő kérdésben egyetértünk, de a részkérdésekben hajlandóak vagyunk elfogadni a másik véleményét annak érdekében, hogy ez a közösség fennmaradjon. Tehát ezt finomabban szabályozza a kultúra, a csoportdinamika. Ebben benne van a tekintély, az erő, a közös múlt, a jövő kiszámíthatatlansága, sok szempont, és nem csak a kérdések tárgybeli súlya.

- De emberileg miért jó egy olyan pártban lenni, ahol hír lesz abból, ha a legrégebbi párttársak vagy szakpolitikusok ellentmondanak a vezérnek? A Fidesz pszichózisa az, hogy ha valaki nyilvánosan nem ért egyet a vezetővel, akkor árulást követ el. Ez kaszárnya.

- Minden pártnak megvan a maga útja, tanulja, alakítja a maga sorsát, és megtanulja kezelni az eltérő véleményeket. Megtanulja, hogy elég a nagy kérdések többségében egyetérteni. Nem kell, hogy ugyanazt a zenét szeressük. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy politikai erőtérben vagyunk, ahol vannak riválisaink, ellenfeleink, akik igyekeznek a kisebb-nagyobb nézetkülönbségeket politikai szakadékká nagyítani. Vakok lennénk, ha nem tudnánk, hogy nekünk úgy kell kialakítani a magunk sokszínű véleménykultúráját, hogy ilyen támadási felületet minél kevesebbet nyújtsunk. Vannak ahol ezek lényeges ellentétté válnak, és ez se tragédia, valahogy eldőlnek ezek az ügyek.

- Számított arra, hogy másfél év kormányzás után itt tart majd az ország? Régen volt Magyarországnak ennyire rossz a megítélése, és nem csak a bal-liberális sajtóban, hanem a mértékadó európai, amerikai jobboldali, konzervatív körökben is.


36

- Nem, nem erre számítottam. Az ember mindig jobbat remél. Lehet, hogy van közöttünk olyan, aki rosszabbra számított, hogy még mélyebb ellentétek és konfliktusok kísérik a munkánkat. Azt valószínűleg mindenki érezte, hogy nehéz lesz. De a nehéz, csak egy szó. Amikor az ember a nehézség különböző arcával, hangjával, formájával találkozik, ilyen vagy olyan szakmai tüntetőkkel, akiknek külön-külön tiszteletre méltó véleményük van, és igazuk is lehet, akkor ölt testet ez a szó, és személyessé, fájdalmassá válik. Ilyen értelemben mindenki tudta a kampányban is, hogy a kormányzás nehéz. Mert majdhogynem nulla a mozgástér, hallatlanok feszültségek, nagyok a felhalmozódott terhek.

- Csakhogy a vitatott ügyekben – médiatörvény, új alkotmány, alkotmánybírósági jogkörök, különadók, jegybanki függetlenség – a kormány a kezdeményező!

- Az Alkotmánybíróság tiszteletre méltó két évtizede azt mutatta, hogy alapvető gazdasági kérdésekben írta fölül a parlament döntéseit. Aminek nyilván ellenzékiként nagyon örültünk, például a Bokros-csomag esetében. Hozzáteszem: a mai gazdasági helyzetünk összehasonlíthatatlanul rosszabb, mint akkor. Azt gondolom, mérlegelendő kérés, hogy az AB-nak ezt a mindent felülíró hatalmát gazdasági és költségvetési kérdésekben korlátozzuk-e vagy sem. Megvan ennek az ára, a demokrácia és az ideális jogállam tekintetében, de annak is megvan az ára, hogy ha egy ilyen nagyon kiszolgáltatott és nagyon súlyos helyzetben cselekvési eszközöket kivesz a kormány kezéből, legyen szó bármilyen kormányról. Ugyanez a helyzet egy kicsit a nemzeti bankkal. Azok a monetáris eszközök, amelyek az MNB kezében vannak, fontosak, még békeidőben is. És nagyon fontossá válnak viharban. Meggyőződésem, hogy a kormány számos egyeztetést kezdeményezett az MNB vezetésével, hogy összehangolják a gazdasági politikára vonatkozó nézeteiket, hogy milyen eszközöket lehet alkalmazni és milyeneket nem. Úgy látom, ezek a megbeszélések kudarcot vallottak. Ezért terjesztették be ezt a törvényt, amit kényszerlépésnek látok.

- Én inkább erőlépésnek.

- Nem, kényszer diktálta lépés, amit megelőztek kulturált tárgyalások, hogy az ország érdekében milyen módon használjunk árfolyampolitikát, kamatpolitikát, tartalékolást. Persze, hogy a kormány erőszakos. Mozgástér az nem úgy lesz, hogy szépen kérjük, azt csak erővel lehet teremteni. Senki nem adja oda szívesen a maga nyereségét. Miért adná? Persze az a kérdés, mennyit szabad elvenni a bankoktól, hogy ne a gazdasági növekedést lehetővé tevő hitelkereteket együk fel.

- Csakhogy az ilyen jellegű kontrollt a kormány kiiktatta, amikor megszüntette – szintén nemzetközi felháborodást kiváltva – a Költségvetési Tanácsot.

- Ha van kritikám a saját munkánkkal kapcsolatban, akkor az, hogy noha tettünk kísérletet arra, hogy bemutassuk a borús helyzetet, azt nem jól tettük. Elhíresült Kósa Lajosnak az államcsődről tett kijelentése. Igazat mondott. Tényleg az államcsőd peremén állt Magyarország. Hát százalék körüli hiány kilátásával. Feltehetően rosszul csináltuk, de helyes volt az a törekvés, hogy bemutassuk azt a helyzetet, amelyben vagyunk.

- Akkor ön is azt mondja, hogy Bajnai Gordon nem adott át stabil költségvetést?

- Hát nem, világos, hogy nem. Azt is tudom, hogy vigyázni kell, hogy ne inogjon meg a forintba vetett bizalom, annak is van határa, mennyire lehet a helyzetet drámai szavakkal ecsetelni, de azt, hogy jéghegy közelít, be kell mutatni, szólni kell a Titanic utasainak, hogy hagyják abba az ebédelést. Ha ezt nem mutatjuk be, nem értjük, miért idegeskedik a kapitány. Amikor a miniszterelnököt vagy Matolcsy Györgyöt kárhoztatják, hogy miért próbálkozik hol ezzel, hol azzal, hát azért, mert próbálkozni kell. Ha azon az úton megyünk tovább, amelyen korábban, akkor


37

jéghegynek ütközünk. Valamilyen eszközzel el kell téríteni a hajót. Nem állítom, hogy ezek mindig kulturált eszközök, és mindegyiknek van ára, a nemzetközi közvéleményben és a hazaiban is, de bízom abban, hogy jól mérték fel a helyzetet, és a jéghegy tényleg ott van.

http://nol.hu/ajanlo/nem_kell_ugyanazt_a_zenet_szeretni

Országos hírek

Bács-Kiskun Online 2011. dec. 19. Sok gyerek kevés helyre Az aktuális statisztikai adatok alapján Kecskeméten még 11 óvodai csoportra lenne szükség ahhoz, hogy az összes óvodáskorú gyermek számára legyen férőhely. A pontos adatok abból a tájékoztatóból kerültek napvilágra, melyet legutóbb tárgyalt és fogadott el a kecskeméti közgyűlés. A bölcsődék a 2011/2012-es gondozási évre 844 gyermeket vettek fel a hét intézmény 716 férőhelyére, ez 118 százalékos kihasználtságot jelent. A három év alatti gyermekek száma az adatok szerint egyébként jelenleg 3511 – azaz csak a kicsik 24 százalékát adják bölcsibe szüleik. Október 1-jei statisztika szerint a 4058 igényjogosult gyermekből összesen 3871 jár óvodába a megyeszékhelyen (90 közülük bejáró). 3107-nek, azaz az összlétszám 80 százalékának van férőhely önkormányzati ovikban, a többieket a főiskola, az egyházak vagy magánszemélyek, alapítványi szervezetek által fenntartott intézményekbe íratták be szüleik.

A mostani nevelési év kezdetén hattal több csoport kezdte meg működését, mint tavaly: néggyel bővült a városi, kettővel a nem önkormányzati óvodai csoportok száma.

A csoportok teljes feltöltöttséggel működnek, hiszen az átlagos létszámuk 24,8 fő, azaz gyakorlatilag elérik a törvény által megengedett maximális 25 fős limitet. Ráadásul több olyan szoba is van, ahol 25 gyermeket nem is lehet elhelyezni. A Katonáné Szabó Gabriella és Mák Kornél alpolgármesterek által előterjesztett tájékoztató megállapítja: jelenleg az önkormányzat nem tud minden szülői igényt kielégíteni, "de ez nem jelenti azt, hogy a gyermeknek nincs megoldva az óvodai ellátása".

Sok szülő kéri eddig fizetős oviba járó gyermeke átvételét az önkormányzati fenntartású intézményekbe. A teljes lefedettséghez még további tizenegy óvodai csoportra lenne szükség. A Vörösmarty Mihály Általános Iskolában az elmúlt években hatot már kialakítottak, de még további kettő létesítése van tervben – az önkormányzat szándéka szerint jövőre ez meg is valósulhat. A Kadafalvi és a Hosszú utcai ovik bővítésére is sor kerülhet sikeres pályázatok esetén, de csak 2013-ban.

http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/sok-gyerek-keves-helyre-418276


38

Hír24.hu 2011.12.23. Karácsony a másik Magyarországon

Munkát szeretnének, most segélyből és szociális támogatásból élnek. Gyermekeiknek nemigen hoz semmit a Jézuska. Mindig ünnep náluk, ha van vacsora, nem csak karácsonykor.

Nem először indulunk neki a Berettyóújfalu, illetve a város közeli kistelepülések felé vezető útnak. Tudjuk, mire számíthatunk az ország egyik leghátrányosabb vidékén, a falvak legszegényebb utcáiban, a nyomorban (mai szofisztikált kifejezéssel: mélyszegénységben) élők házaiban. A látottakat azonban nem lehet megszokni.

Az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola egy sajátos – az alapító-igazgató, L. Ritók Nóra által szociális iskolának nevezett – modellt épített ki. Az - új köznevelési törvény által erősen sújtott, s ezért lehet, hogy be is záró - intézmény tevékenységének lényege, hogy a művészeti nevelés eszközeivel és az iskolába járó gyerekek családjainak felkarolásával próbálja kiszakítani a mélyszegénységben élő családokat a reménytelen helyzetükből.

Az iskola látványos sikereket ér el. Igaz, e sikerek nagyon kevéssé mérhetőek a hagyományos eszközökkel. Mint L. Ritók Nóra elmondta, bár az iskolába járó közel 700 gyerek évi mintegy 500 hazai és nemzetközi pályázaton nyer különböző díjakat, de nem ez az igazi siker. Az inkább olyan hétköznapi dolgokban mutatkozik meg, hogy az igazgyöngyös gyerekek kevesebbet hiányoznak az iskolából, kevésbé agresszívek, szüleiknek sikerül valamilyen munkát vállalni. Vagy ha egy sajátos nevelési igényű, nyomorgó cigánygyerek jogosítványt, szakiskolai végzettséget szerez. Arra büszke az igazgató, hogy a családokban kezd kialakulni a bizalom feléjük, tudnak beszélgetni, a problémák megoldásait közösen keresik.

E hosszú évek során kiépített bizalom az alapja annak is, hogy kis csapatunk „bebocsátást nyer” e másik világba. L. Ritók Nórával és kollégájával látogatunk meg néhány családot, ezúttal Körösszegapátiban. A körülmények nagyjából ugyanazok mindenkinél: lerobbant vályogház, amelyben az előtér-konyhából egy kis sötét szoba nyílik. Itt él az egész család, a nagyszülők, a fiatal felnőttek és a különböző korú gyerekek.

A legtöbb helyen vaskályha adja a meleget, legalábbis, amíg van fa. A plafonon egy csupasz izzó nyújt szegényes világítást. Víz nincs, WC az udvarban. A modern világot a tévé képviseli (állandóan megy az RTL Klub vagy a gyerekeknek mesecsatorna – nem firtatjuk, honnan az előfizetés ez utóbbira), illetve a kártyás mobiltelefon. Erről tudják „Nóri nénit hívni visszahívóra, ha baj van.” A szobában egy vagy két ágy fér el, ezeken és a földön húzza össze magát éjjel a népes család. Több házban megjelennek reggelente a patkányok is.

A családfenntartók közül általában az asszonyok „viszik a szót”, s mondják el nekünk, idegeneknek, a legfőbb problémát: nincs munka. A szerencsésebbeknek legalább közmunkája van, de – mint mondják - az is hamarosan megszűnik. Így marad az állam egyre csökkenő gondoskodása, a segélyek, a „szociális”, valamint a boltban a hitelre kapott élelmiszer. (Amit persze előbb-utóbb kamatostul kell megfizetni.) A számlák kifizetetlenek, állandó téma a villany ki- és visszakapcsolása. A szemekben a tehetetlenség, a reménytelenség, és a beletörődés.

Pedig itt is jön a karácsony. A gyermekeknek még vannak vágyaik. A „Mit szeretnél karácsonyra?”- kérdésre a csokitól a Barbie-babán át a mobiltelefonig tart a válasz-spektrum. A felnőtteknél leginkább a „legyen munka”.


39

Kicsit fura helyzet, ez az „odamegyünk, és megtekintjük, hogy élnek a szegények”. Mintha más országban, más világban élnénk. Pedig ez is Magyarország, 2011 karácsonyán. A szociológusok szerint minden harmadik ember él a szegénységi küszöb alatt, s e több mint 3 millió embernek a harmada mondható mélyszegénynek. A szegénység nem romaprobléma, a mélyszegénységben élők közel fele cigány származású.

Hazafelé a rádióban egy fogyasztói kutatást ismertetnek, ami szerint a magyar lakosság átlagosan 45 ezer forintot áldoz idén karácsonyi ajándékokra. Az általunk meglátogatott családok igencsak rontják ezt az adatot, ők semmit nem tudnak erre fordítani. Valószínűleg december 24-e is ugyanolyan este lesz számukra, mint minden más téli éj. Bár minden szobában volt már most is egy pici, csenevész fenyő, alatta azonban nem lesz más csomag, mint amit esetleg adományokból kapnak. És az asztalon (ami inkább dohányzóasztalra emlékezetet, hiszen attól nagyobb be sem férne a szobába) sem lesz ünnepi vacsora. Jó, ha lesz egyáltalán valami.

Egymillió honfitársunkról beszélünk.

http://fn.hir24.hu/itthon/2011/12/22/karacsony-a-masik-magyarorszagon/

Szaksajtó

Edupress TV You Tube 2011.12.21. Pokorni Zoltán letölthető videó Pokorni Zoltánnal készített interjúval indul az EduPress Youtube csatornája, az EduTV. Az oktatási bizottság elnöke - ugyan még a végszavazás előtt - elárulta, mely okok miatt nem támogatta a frissen elfogadott köznevelési törvény és a pedagógus-életpályamodell bizonyos elemeit. http://www.youtube.com/watch?v=HuN0qGEJ3fM&feature=youtu.be

Blogok Ocpol Cafe 2011.12.20. Habemus legem

Ez a bejegyzés a személyes politikai felelősségről szól. A hétfő éjszaka elfogadott közoktatási („köznevelési”) törvény a magyar oktatás történetében példátlan mértékű rombolást és visszalépést jelent. Akik ezt a törvényt megszavazták, azok nem bújhatnak saját pártjuk, kormányuk vagy vezérük háta mögé, s az sem ment fel senkit, hogy nem tudják, nem értik, hogy milyen kárt okoznak ezzel a törvénnyel.

Tovább a linken:

http://oktpolcafe.hu/habemus-legem-5724666


40

Népiskola Blog 2011.12.22 Miért szavazott Pokorni a törvény ellen? Már, ha csakugyan így van. Ebben sem lehetünk egészen biztosak, mert most, 48 órával később sem nyilvános még az, hogy ki hogyan szavazott a köznevelési törvény zárószavazásán: íme egy üres lista. Tovább a linken: http://nepiskola.blog.hu/2011/12/22/egy_szavazas_margojara

Documents

2011. december 19 – 2011. december 25.252 igen szavazattal a Parlament elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, amely 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. A törvény