2007 1 ff - Széchenyi István Universitynagyg/2007_1.pdf · 2007-03-28 · 4 Esettanulmány • A hulladék fogalmának értelmezése – G. Vessoso és G. Zanetti büntetőügye:

1

Hulladékgazdálkodás2006/2007. tavaszi félév

A hulladékgazdálkodási törvény, hulladékgazdálkodási tervek

Buruzs Adrienn

PhD hallgató

Tartalom

• 2000. XLIII. évi törvény a hulladékgazdálkodásról

• 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről

• 15/2003. (XI. 7.) KvVm rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről

2

EU szabályozás

• Közösség hulladékgazdálkodási stratégiája (1989)

• 5 irányelv1. Megelőzés. A megelőzésnek két lehetősége van:

• A technológia útján történő megelőzés, illetve• A termékek útján történő megelőzés.

2. Újrafelhasználás, újrafeldolgozás – amennyiben már hulladék keletkezett.

3. A végleges ártalmatlanítás optimalizálása (lerakás és égetés)

Magyar szabályozás• A hulladékgazdálkodásról elfogadott 2000. évi XLIII.

törvény (Hgt.)

A törvény célja:a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet

megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel;

b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

3

A törvény hatálya

A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre.

Nem terjed ki a törvény hatályaa) a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, a levegőbe kibocsátott anyagokra,b) a radioaktív hulladékokrac) állati hulladékokra.

Hulladékfajták

• A hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

- Veszélyes hulladék- Települési hulladék- Folyékony hulladék- Semleges (inert) hulladékok

4

Esettanulmány

• A hulladék fogalmának értelmezése– G. Vessoso és G. Zanetti büntetőügye: a

vádlottak hulladékot gyűjtöttek, szállítottak és tároltak, az olasz jogszabály által megkívánt engedély nélkül. Ez az olasz jog szerint bűncselekmény.

– A vádlottak azzal védekeztek, hogy az általuk gyűjtött, kezelt anyagok nem hulladékok, mert azok további gazdasági hasznosításra alkalmasak.

A hulladék fogalma• A direktívák értelmében mindaz hulladék,

amelytől birtokosa megszabadul, illetve akar vagy köteles megszabadulni.

• Az ilyen hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése szükségképpen előfeltétele a megfelelő hasznosításnak, újrahasználatnak, de ettől még az adott anyag hulladék minősége nem változik.

• A hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni, hanem ehhez szükséges a birtokos szándékának, illetve az ő szándékát érintő jogi kötelezettségeknek a megismerése.

5

Hulladékgazdálkodás

= a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere• a hulladék keletkezésének megelőzése,• mennyiségének és vezsélyességének csökkentése• kezelése,• ezek tervezése és ellenőrzése,• a kezelőberendezések és létesítmények,

üzemeltetése, bezárása, utógondozása,• a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint• az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatés.

A hulladékgazdálkodás alapelvei

a) a megelőzés (integrált szennyezésmegelőzés) elve: a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében;

b) az elővigyázatosság elve: a veszély, kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;

c) a gyártói felelősség elve: a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvező megválasztásáért;

6


d) a megosztott felelősség elve: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük;

e) az elvárható felelős gondosság elve: a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen;

f) az elérhető legjobb eljárás elve: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag-és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére;


g) a szennyező fizet elv: a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani;

h) a közelség elve: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor;

i) a regionalitás elve (területi elv): a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni;

7


j) az önellátás elve: a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni;

k) a fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni;

l) a példamutatás elve: az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit;

m) a költséghatékonyság elve: a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

A hulladékgazdálkodás általános szabályai

• Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy:– az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, – ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve

környezetszennyezést,– biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező

hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

• Előnyben kell részesíteni:a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény

technológiák alkalmazását;b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási

körfolyamatban tartását;c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező

anyagot eredményező termékek előállítását;d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

8

A hulladékgazdálkodás általános szabályai

A hulladékgazdálkodás prioritást állít fel, amelynek alapvető elemei:

• a hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése,

• hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználása,• a keletkezett hulladékok hasznosítása,• ártalmatlanítás.

Alapfogalmak

a) hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (1. számú melléklet);

b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;

c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék;

d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;

9

Alapfogalmak

e) gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója;

f) termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik;

g) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli;

h) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;

i) újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása;

Alapfogalmak

j) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása (4. számú melléklet);

k) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása (3. számú melléklet);

l) kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység;

m) gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében;

10

Alapfogalmak

n) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén;

o) szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;p) előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását,

hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár;

q) tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése;

r) forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.

Egyes alanyok kötelezettségei

A gyártó kötelezettségei

a) a termék és csomagolás kialakítása;b) nyers-, félkész- és késztermék, csomagolóanyag –

előnyben részesítés;c) tájékoztatás;d) hulladék visszafogadása;e) gondoskodás a hulladékról;f) betétdíjas/letéti díjas termék visszavétele

11


A forgalmazó kötelezettségei

a) a termék és csomagolása hulladékáról gondoskodni;b) betét- vagy letétdíjas termék visszavétele


A fogyasztó kötelezettségei

a) köteles a szervezett hulladékgyűjtést igénybe venni;b) hulladékká vált terméket az annak visszavételére

kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni

12


A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei

a)a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni;

b)a kötelezettségét saját maga teljesítheti (ártalmatlanító vagy hasznosító berendezés);

c)vagy feljogosított kezelőnek történő átadással teljesíti

Általában a hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélykötelesek.

A hulladékgazdálkodás tervezése

a) Országgyűlés: NKP részeként – Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (országos terv) fogad el;

b) felügyelőségek: területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek;

• résztvevők: önkormányzatok, környezetvédelmi társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek érdekképviseletei;

• a területi hg-i tervet a miniszter rendeletben hirdeti kic) megyei önkormányzatok: megyei hulladékgazdálkodási

tervd) települési önkormányzatok: helyi hulladékgazdálkodási

terve) a hulladékgazdálkodási feladatokat jelentősen befolyásoló

gazdálkodó szervezetek: egyedi hulladékgazdálkodási terv

13

A hulladékgazdálkodás tervezése

Hulladékgazdálkodási terv

• 6 évre kell elkészíteni, 2 évente beszámolót összeállítani a végrehajtásról;

• a tervben meghatározottakat a terület-és településrendezési tervek jóváhagyása során érvényesítnei kell

A hulladékgazdálkodás tervezéseA hulladékgazdálkodási terveknek tartalmazni kell:

a) a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét;

b) a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket;

c) az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket;

d) a hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepeket és létesítményeket, a kezelésre felhatalmazott vállalkozásokat;

e) az elérendő hulladékgazdálkodási célokat;f) a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló

cselekvési programot.

14

Az engedély

A hulladékgazdálkodás alapvető jogintézménye az engedély. Minden egyes hulladékgazdálkodási, -kezelési kérdésnél alapvetőnek kell tekinteni az engedélyezési kötelezettséget.

Hatósági hatásköröka) elsőfokú hatóság: környezetvédelmi

felügyelőség;b) főfelügyelőség első fokon jár el:

– ország területén történő átszállítás,– hulladék behozatala és kivitele– egész országra területére kiterjedő tevékenység.

• A települési önkormányzat jegyzője jár el elsőfokon:

– a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása során

– az elhagyott hulladék egyes kérdései kapcsán.

15

Felelősség

Aki a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, az jogi felelősséggel tartozik.•Köteles:

– az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést megszüntetni, illetőleg környezetkárosítást abbahagyni;

– az általa okozott károkért helytállni;– a tevékenységet megelőző környezeti állapotot

helyreállítani.

Felelősség

Fedezetbiztosítás• Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége

során veszélyes hulladék keletkezik, illetőleg a veszélyes hulladék kezelője köteles a keletkező, illetve a kezelt hulladék mennyiségével arányosan, az okozható károk felszámolására, illetve a veszélyes hulladék ártalmatlanítására fedezetet biztosítani.

Felelősségbiztosítás• Egyik lehetősége a hulladékgazdálkodási bírság

kiszabása

16

Hulladékgazdálkodási bírságAki tevékenységével vagy mulasztásával

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat megsérti, illetve a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez,

c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,

hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki.A felügyelőség csak a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül szabhatja ki.

Állampolgári részvétel

Tájékoztatási kötelezettség

• A Kormány az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet hatévente, és ezt követően annak minden felülvizsgálatakor közzéteszi.

• A megyei és a települési önkormányzatok a hulladékgazdálkodási terveikben meghatározottak teljesüléséről szóló beszámolókban teszik közzé a területükön keletkező hulladékok mennyiségét, a hulladékgazdálkodás helyzetét, a hulladékkezelő létesítmények állapotát, üzemeltetését.

17


Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség

a) hulladék termelője, birtokosa, kezelője: nyilvántartás vezetése (fajta, kezelés, üzemnapló);

b) ingatlantulajdonosok: a közszolgáltató gondoskodik a nyilvántartásról és bejelentésről


Hulladékgazdálkodási információs rendszer

a) az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer részeként a környezetvédelemért felelős miniszter alakítja ki és működteti;

b) a környezetvédelmi hatóság eljárásához szükséges adatokat valamennyi hatóság, állami, önkormányzati szervezet és közszolgáltató köteles a hatóság rendelkezésére bocsátani.

18


Részvétel a hulladékgazdálkodásban

• Lakossági közmeghallgatás (települési önkormányzati döntés meghozatala előtt):– hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítése és– hulladék szelektív gyűjtését elrendelő döntés előtt.


A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés

• a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell (a Nemzeti Alaptanterv részét képezik)

• lakosság tájékoztatása

19

A települési hulladékok szabályozása

Alapvető kötelezettség, hogy az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója

a) köteles gyűjteni az ingatlanán keletkező települési szilárd és folyékony hulladékot, azt hulladékkezelőnek átadni;

b) a hulladékgyűjtő helyre vagy hulladékkezelő telepre maga is beszállíthatja;

c) a veszélyes hulladékot köteles elkülönítetten gyűjteni

A települési önkormányzatok kötelezettségei

a) az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési szolgáltatást szervez és tart fenn: gyűjtőedényt rendszeresít, a hulladékot rendszeresen elszállítja, ártalmatlanító létesítményt létesít és működtet;

b) a közterület szervezett, rendszeres tisztántartása szintén a feladata.

20

A települési önkormányzatok kötelezettségei

• A kötelező közszolgáltatás kiterjed:– a hulladékkezelő szállítóeszközéhez rendszeresített

gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon oösszegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására,

– a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására,

– a települési hulladék ártalmatlanítására szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére, illetve

– kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító telepek létesítésére és működtetésére is.

A közszolgáltatást végző• Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az

a közszolgáltató végezhet, aki– biztosítani tudja a közszolgáltatás azon személyi és

tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi maradéktalanul megflelő ellátást,

– megfelelő környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik,

– megfelelő mértékű biztosíték, garancia meglétét igazolja,

– a fenti feltételek megléte mellett a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött

21

A közterület tisztán tartása

a) a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata;

b) a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg

Elhagyott hulladék

a) kezelési kötelezettség: hulladék vagy ingatlan tulajdonosa;

b) közterületen elhagyott hulladék: települési önkormányzat;

c) a környezetvédelmi hatóság kötelezhet

22

A gazdálkodó szervezetek hulladéka

• A gazdálkodó szervezetet nem a lakossággal azonos feltételek szerint kell elbírálni.

• Ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről nem megfelelően gondoskodik, akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére.

A hulladékkezelési közszolgáltatási díj

a) A fizetendő közszolgáltatási díj = az egységnyi díjtétel x szolgáltatás mennyiségének, illetve gyakoriságának száma;

b) a díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

23

Egyes hulladékkezelési megoldások

Hulladékkezelés

a) = hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, ártalmatlanítása;

b) kizárólag hatósági engedéllyel végezhető;c) nyilvántartás és adatszolgáltatás;d) a hulladékkezeléshez használt technológia,

berendezés alkalmazása és forgalmazása engedélyhez kötött


Hulladékgyűjtés és begyűjtés

a) a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége, telephelyen belüli gyűjtés engedély nélkül végezhető;

b) Amennyiben az önkormányzat a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése mellett dönt, az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladéka összetevőit szelektíven köteles gyűjteni;

c) begyűjtés = a hulladékkezelő a hulladékot a termelőtől/birtokostól rendszeresen összeszedi és a begyűjtőhelyre szállítja (engedélyhez kötött tevékenység)

24


Hulladékgyűjtő udvar– települési szilárd hulladék hasznosítható

összetevőinek, valamint a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok átvétele

– olyan zárt begyűjtőhely, amelyet felügyelettel látnak el annak érdekében, hogy a lakosságnak az udvar használatában segítségére legyen a személyzet


Hulladékgyűjtő sziget- olyan gyűjtőedények csoportja, amelyet bárki

korlátozás nélkül igénybe vehet, és a háztartásokban elkülönítetten gyűjtött különböző fajtájú, hasznosításra alkalmas hulladék begyűjtésére szolgál

25

Veszélyes hulladékok

Veszélyes hulladék minden olyan hulladék, amely a törvény 2. mellékletében megadott tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, és eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent.

Veszélyes hulladékok

A veszélyes hulladék birtokosának kötelezettségei

a) ismeretlen összetételű hulladékot veszélyességének/veszélytelenségének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni;

b) a besorolást a termelő saját felelősségére végzi;c) tilos más hulladékkal/anyaggal összekeverni;d) termelő: anyagmérleg készítése, nyilvántartás,

bizonylatolás, adatszolgáltatás, hulladékgazdálkodási terv készítése;

e) mindenfajta kezelése engedélyhez kötött tevékenység

26

Hulladékszállítás

a) a környezet ne szennyeződjék (szállító felelőssége)

b) környezetvédelmi hatósági engedéllyel folytatható

A hulladékok határon túli mozgása

Az ország területére hulladékota) csak hasznosítás céljára;b) a környezet állapotát nem veszélyeztető módon;c) környezetvédelmi hatósági engedéllyel;d) nemzetközi szerződéssel összhangban

27

Hulladékhasznosítás

a) újrafeldolgozás (a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával);

b) visszanyerés (a hulladék valamely újrafeldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával);

c) energetikai hasznosítás (a hulladék energiatartalmának kinyerésével);

d) hulladékhasznosító berendezés csak hatósági engedéllyel üzemelhet

Hulladékártalmatlanítás

a) hulladéklerakóban történő lerakás;b) termikus ártalmatlanítás;c) más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárás;d) hatósági engedélyhez kötött tevékenység;e) új, települési hulladék lerakására szolgáló

létesítmény kizárólag térségi célokra építhető;f) hulladéklerakóban előkezelés nélkül hulladék

nem ártalmatlanítható

28

1. számú melléklet a Hgt-hez

Hulladékkategóriák

Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.)

Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, reve stb.)

Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok


A veszélyességi jellemzők jegyzéke

H4 „Irritáló vagy izgató”: nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel vagy nyálkahártyával történő rövid idejű vagy hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okozhatnak

H5 „Ártalmas”: anyagok és készítmények, amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak

H6 „Mérgező”: anyagok és készítmények (beleértve az erősen mérgező anyagokat és készítményeket is), amelyek belélegzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben is halált vagy heveny egészségkárosodást okozhatnak

29


Hulladékártalmatlanítást szolgáló műveletek

• D2 Talajban történő kezelés (folyadékok, iszapok talajban történő biológiai lebontása stb.)

• D5 Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban stb.)

• D7 Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést is


Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek

• R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása

• R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása• R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő

újrahasználata

30

126/2003. (VIII. 15.) KORM. RENDELETA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK RÉSZLETES

TARTALMI KÖVETELMÉNYÉRŐL

A rendelet hatálya – a hulladékgazdálkodási terv készítésére

kötelezett és jogosult, valamint a terv előkészítésében részt vevő szervezetekre, jogi és természetes személyekre, illetve

– a területi, a helyi, és az egyedi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésére

terjed ki.

A területi hulladékgazdálkodási tervre vonatkozó külön rendelkezések

• a területi hulladékgazdálkodási terveket a tervezési statisztikai régiókra vonatkozóan kell elkészíteni;

• meghatározott közigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, az érintett érdek-képviseleti szervek, valamint a környezetvédelmi társadalmi szervezetek által delegált személyek véleményének bekérése;

• a területi hulladékgazdálkodási terv biztosítsa a szervesanyag-tartalom csökkenést

31

A helyi hulladékgazdálkodási tervre vonatkozó külön rendelkezések

• biztosítsa a Hgt-ben meghatározott szervesanyag-tartalom csökkenést és a települési hulladék lebomló szervesanyag-tartalmának lerakási aránya egyezzen meg a Hgt-ben meghatározott csökkentési aránnyal;

Az egyedi hulladékgazdálkodási tervre vonatkozó külön rendelkezések

• készítésére köteles az a gazdálkodó szervezet, amelynek gazdálkodása során évente 10 tonna mennyiséget meghaladó veszélyes hulladék keletkezik, vagy az évente keletkező összes hulladék mennyisége meghaladja a 200 tonnát

• elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség határozatban hagyja jóvá

32

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről, 1. számú melléklet

I. fejezetÁltalános adatokTervezési szint: A Nyugat-dunántúli Statisztikai Régió(Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye)Készítette: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi FelügyelőségCím: 9021 Győr, Árpád u. 28-32.Időtartama: 2003-2008A tervezés bázis éve: 2001

Nem veszélyes hulladékokA keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségükHulladék Régió

összesen (t/év)Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 1 664 620 Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok 1 793 478Települési szilárd hulladékok 412 632Települési folyékony hulladékok 941 854Kommunális szennyvíziszap 340 000Építési bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 725 777Összesen: 5 878 361

Éves keletkezett hulladékmennyiség

33

Veszélyes hulladékA keletkező veszélyes hulladékok és mennyiségükHulladék Régió összesen (t/év)Vegyipari gyógyszeripari műanyagipari hulladékok 3 025Gépipari hulladékok 77 461Alumíniumipari hulladékok 94 475Egyéb ágazati hulladékok 159 714Összesen: 334 675


Kiemelten kezelendő hulladékáramokA keletkező kiemelten kezelendő hulladékáramok és mennyiségükHulladék Régió összesen (t/év)Veszélyes hulladékok

PCB és PCT tartalmú hulladékok 11Hulladékolajok 4 372Akkumulátorok és elemek 2 081Elektronikai hulladékok 1 851Kiselejtezett gépjárművek 11 342Egészségügyi hulladékok 742Állati eredetű hulladékok 48 862Azbeszt 17Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik 388

Nem veszélyes hulladékokCsomagolási hulladékok 54 572Biomassza 200 000Gumi hulladék 6 223


34


• LEHETSÉGES INTÉZKEDÉSEK– Gazdasági ösztönzők kidolgozása: a hulladékok csökkentésére

és a hasznosítás növelésére – Termelő felelősségének növelése: termékeik hulladékként

történő hasznosítására vagy ártalmatlanítására, önkéntes és jogieszközök által

– A hulladékválogatás ellenőrzésének és a hulladékártalmatlanításminimum követelményeinek előírása

– A környezetre káros vagy hulladékként nehezen kezelhető termékek gyártásának és használatának törvénykezésben való szabályozása


• A hulladékgazdálkodási tervek 6 évre készülnek. • Főbb tartalmi követelmények:

– a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete;

– a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények;

– az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések; – a hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és

létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások; – az elérendő hulladékgazdálkodási célok

35


• A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program: a hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása, végrehajtásuk sorrendje és határideje, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása, valamint ezek becsült költsége.

Documents

2007 1 ff - Széchenyi István Universitynagyg/2007_1.pdf · 2007-03-28 · 4 Esettanulmány • A hulladék fogalmának értelmezése – G. Vessoso és G. Zanetti büntetőügye: