ÚJ GENERÁCIÓS KÖRNYEZETPOLIT IKÁT AKAR AZ ÚJ F INN EU ELNÖKSÉG

Az "új generációs környezetpolitikáról" szóló vita elindítása a 2006 jú-

liusától az év végéig tartó finn EU Elnökség fõ témája. A finnek szerint

azért van szükség az új megközelítésre, mert a globalizáció, a fenntart-

hatatlan termelési és fogyasztási mintázat nagy terhet ró a természetes

ökoszisztémákra és gazdasághoz szükséges forrásainkra, így a globális

gazdaság szövete szétszakadhat.

A finn minisztérium egy vitaindító dokumentumot állított össze töb-

bek között az ENSZ Millenniumi Ökoszisztéma Jelentése és az Európai

Környezeti Ügynökség "Környezeti kitekintése" alapján. Az anyag há-

rom kulcs célkitûzésre épül: a természeti erõforrások fenntartható hasz-

nálata, az "egy bolygó" környezetpolitika és a hatékonyabb döntésho-

zatal. A finn Turkuban július 14-16 között tartott környezetvédelmi mi-

niszteri informális találkozón e téma mellett a 6.

Környezetvédelmi Akcióprogram idõközi felül-

vizsgálatáról és az európai természeti erõforrások

stratégiája elõrehaladásáról tárgyalnak.

1 . TÖBBET KEVESEBBÕL A természeti erõforrások fenntartható használata (az áruk és szolgál-

tatások teljes életciklusán belül), az anyag-áramlás és a forráshasználat

szétkapcsolását célozza a gazdasági növekedéstõl (öko-hatékonyság)

Az anyag- és energiahatékonyság környezeti, és versenyképességi

szempontból is fontos. A dokumentum szerint Nemzeti célokat és

stratégiát kellene minden tagállamnak felvázolnia, összhangban az

egész EU által készítendõ fenntartható termelési és fogyasztási

akciótervvel.

JÓ MÉRLEGGEL ZÁRT AZOSZTRÁK EU ELNÖKSÉG, Ú J K Ö R N Y E Z E T P O L I T I K A I

C É L O K K A L T E L V E A Z Ú J F I N N V E Z E T É S

(folytatás a 2. oldalon)

A H Í R L E V É L K I A D Á S Á H O Z A N E M Z E T I C I V I L A L A P P R O G R A M A D T Á M O G A T Á S T

2 0 0 6 . j ú n i u s

GM

O

*

tö

meg

kö

zle

ked

és

*

fen

nta

rth

ató

fejl

õd

és

*

ag

rá

r k

örn

yezetv

éd

ele

m

*

reg

ion

ális

po

litik

a-v

idékfe

jlesz

tés

*

Na

tu

ra

20

00

-bio

div

erzit

ás-

term

ész

etv

éd

ele

M

*

veg

yia

nya

g-p

olit

ika

-vesz

ély

es

an

ya

go

k

*

bio

éle

lmis

zer,h

ely

i term

ék

*

ipa

ri

sza

bá

lyo

zá

s

*

hu

llad

ékg

azd

álk

od

ás

*

tö

meg

kö

zle

ked

és

*

klím

a

A TARTALOMBÓL

AZ ÚJ EU FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS STRATÉGIA -MENNYIRE HITELES? 3. o

CIVIL LEVÉL A 2006. JÚNIUS 26-I EUKÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS TALÁLKOZÓHOZ 5. o

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MILLIÁRDOKAT IRÁNYZOTTELÕ NUKLEÁRIS FÚZIÓKRA 8. o

(HULLADÉK)ÉGETÕ KÉRDÉS 9.o

ZÖLDEK LEVELE A KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁRÓL 10.oA BIZOTTSÁG ÚJ MEGOLDÁSOKAT KERES

AZ ÜZEMANYAG FELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉRE 10. o

EGYENSÚLY A KÖZLEKEDÉS ÉS A KÖRNYEZETI IGÉNYEK KÖZÖTT 11.o

AZ EU PARLAMENT TÁMOGATJA A LÉGI KÖZLEKEDÉS-RE VONATKOZÓ SZÉNDIOXID-KORLÁT BEVEZETÉSÉT

12. o

POTENCIÁLISAN MÉRGEZÕ NANOANYAGOK A FÜRDÕSZOBA POLCOKON 13. o

EU TANÁCS KONTRA EURÓPAI PARLAMENT:A VESZÉLYES VEGYI ANYAGOK HELYETTESÍTÉSE

ELMARAD? 14. o

SZÉGYENFOLT A HÍRNEVEN: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELHANYAGOLJA

A TALAJVÉDELMET? 15. o

VEGYES VISSZAJELZÉSEK A TALAJVÍZ VÉDELMÉ-RÕL 15.o

AKCIÓTERV AZ EU ERDÕGAZDÁLKODÁSVERSENYKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSÁRA 16. o

K Ö R N Y E Z E T P O L I T I K A IK Ö R N Y E Z E T P O L I T I K A IH Í R E K H Í R E K

A Z E U R Ó P A I U N I Ó B Ó LA Z E U R Ó P A I U N I Ó B Ó L

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

2.

JÓ MÉRLEGGEL ZÁRT AZ OSZTRÁK EU ELNÖKSÉG, ÚJ KÖRNYEZETPOLIT IKAI CÉLOKKAL TELVE AZ ÚJ F INN VEZETÉS(folytatás az 1. oldalról)

2. “EGY BOLYGÓ” POLIT IKAA belsõ piac szükségletein alapuló jelenlegi uniós kör-

nyezetpolitika áthangolása egy olyanra, amely az egészbolygót figyelembe veszi, és amely segít az ENSZ Környe-zetvédelmi Szervezete és a Természeti Erõforrások Testü-lete megalakulásában. Utóbbi adna közre a természetierõforrásokról szóló fontos információkat, felméréseket,és elõrejelzéseket, forgatókönyveket készítene a politikaiés gazdasági döntésekhez. Az Egy bolygó politika indo-kolt, hiszen fenntarthatatlan módon termelt európai árukatszerte a világon fogyasztanak, és Európa egyre jobbanfügg az importált nyersanyagoktól. A termelési láncok ésaz árutõzsdék valóban globálisak; ezért a környezetpoliti-kának az anyag szerint is globálisabbnak kell lennie. A vé-dett területek globális hálózatát is szorgalmazza.

3. HATÉKONY DÖNTÉSHOZATALRégi és új eszközök segítségével: a jelenlegi jogszabály-

ok és célok kombi-nálva hatékony pia-ci eszközökkel (e-nergia-adók, kör-nyezeti adózás ésmás gazdasági ösz-tönzõk) és az érin-tett felekkel valópárbeszéddel. Afenntarthatatlan tá-mogatások és fiská-lis politikák, melyekmég mindig elõsegí-tik a környezetilegkáros tevékenysé-geket, szûnjenekmeg. A környezet-politikai célkitûzése-ket integrálják másszakpolitikákba, fõleg ahol a káros kibocsátások keletkez-nek, pl. közlekedés, energia, mezõgazdaság.

Dokumentum:<http://www.ymparisto.fi/download.asp?con-tentid=53107&lan=fi> (pdf-file, 215 kb)

EL ISMERÉS AZ OSZTRÁK ELNÖKSÉGNEK “Ausztria EU Elnökségének környezetvédelmi téren ösz-

szességében pozitív a mérlege” - összegezte június legvé-gén John Hontelez, az EEB fõtitkára.

Amikor Ausztria januárban átvette az EU Elnökséget, azEEB elküldte a bécsi kormánynak a Tíz Zöld tesztet. Ennek

alapján készült az elnökség leköszönésekor az alábbi érté-kelés (lásd a keretben). Három téma, a levegõminõség, ahulladék és a fenntartható fejlõdés kulcsfontosságú volt.Az EU Fenntartható Fejlõdés Stratégiája széleskörû folya-matban formálódott és elfogadható eredménnyel zárult.Bár gyengén kezeli a célokat és határidõket a Bizottsági éstagállami vonakodás miatt, a Stratégia már foglalkozik aközlekedés-növekedés kérdésével, pedig e megközelí-tést nem támogatta a Bizottság. Az Európai tanács õr-sze-repét továbbra is megerõsíti.

Ausztria a Levegõszennyezésrõl szóló tematikus straté-giának prioritást adott, és energikusan egyengette a straté-giáról és a Levegõminõségi Direktíváról szóló vitákat. Amárciusi Környezetvédelmi Tanács általánosságban hasz-nos állásfoglalást adott ki a Stratégiáról.

Az irányelv még mindig túl sok környezet- és egészség-védelem ellen ható jogi kiskaput, következetlenséget rejt.A Hulladék Stratégia esetében az Elnökség egyértelmûvé

tette a Bizottságszámára, hogy amegközelítésük el-fogadhatatlan, fõlega hulladék-hierarchiaés az újrahasznosí-tás kérdésében. AzEEB sajnálja, hogynem segítették elõ aközös megelõzésicélkitûzéseket ésnem tették helyre abizottsági rossz ter-vet, amely az égetõ-ket 'újrahasznosítóberendezéseknek'sorolná be.

Az éghajlatválto-zás ügyében sok elõrelépés történt, azonban az új 8%-osbioüzemanyag-cél masszív energiaültetvény-növekedéstfog szítani a környezeti kockázatok ellenére is.

A genetikailag módosított szervezetekrõl szóló politikaújraéledt, de nem sikerült jogilag kötelezõ szabályokat fel-állítani a koegzisztenciára.

A részletes értékelés itt olvasható, tölthetõ le: http://www.eeb.org/publication/EEB-Assessment-

Austrian-Presidency-280606.pdf

Forrás: EEB, www.euractive.com.

AZ OSZTRÁK EU ELNÖKSÉGET ÉRTÉKELÕ “TÍZ ZÖLD TESZT”ÖSSZEFOGLALÓJA (EEB)

Téma: Eredmény:1. Fenntartható fejlõdés +2. Aarhusi Egyezmény az EU intézményekre +/-3. Éghajlatváltozás +4. Tiszta levegõt Európának (CAFE) +/-5. Hulladék és erõforrások +/-6. Alpin Egyezmény +7. GMO politika újraindítás +/-8. Biológiai sokféleség +/-9. Felszín alatti vizek -10. Talaj nincs értékelés1

1 (a Bizottság javaslata nem készült el nézeteltérések miatt, ezért nem tudta

elkezdeni a tárgyalásokat az osztrák elnökség)

(folytatás a 4. oldalon)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

3.

Az Európai Tanács 2001-ben, Göteborgban fogadtael a Közösség elsõ fenntartható fejlõdés stratégiá-ját. Ezt 2002-ben, Barcelonában, egy un. külsõ di-menzióval egészítették ki, tekintettel a Johannes-burgi ENSZ csúcstalálkozóra. 2004-ben kezdõdöttmeg a Stratégia felülvizsgálata, amely több doku-mentum megszületését, majd pedig a megújultFenntartható Fejlõdés Stratégiát (FFS) eredményez-te 2005 júniusában.

Az emberben az elsõ kérdés, ami felvetõdik, hogymennyire hiteles az új stratégia?

Az Unió, rögtön az elsõ oldalon megerõsíti elkötelezett-ségét a fenntartható fejlõdés iránt, megismétli annakbrundtlandi meghatározását. Megnyugtató olvasni, hogy aközösség mindenek feletti célja a fenntarthatóság, amelymeghatároz minden más uniós politikát és cselekedetet.Szép, de már régen ismert, meg nem valósult célkitûzésekhangzanak el. Meg kell védeni a föld eltartó-képességét, asokféleséget, mindezeket a demokrácia, a nõi egyenlõség,a szolidaritás, a szabadság és az egyenlõ lehetõséget min-denkinek, elvei alapján. A legfõbb cél a növekvõ jóllét biz-tosítása a jelen és jövõ nemzedékek számára. Ehhez, pe-dig dinamikus gazdaságra, teljes foglalkoztatottságra, ma-gas szintû oktatásra, egészségmegõrzésre, társadalmi ésterületi kohézióra, környezetvédelemre, békés és bizton-ságos világra van szükség, amely figyelembe veszi a kultu-rális sokféleséget is.

Koherens stratégiát ígérnek, amely újra megerõsíti a glo-bális szolidaritás szükségességét. Négy fõ célkitûzésre épüla stratégia: környezetvédelem; szociális egyenlõség és ko-hézió; gazdasági prosperitás; a nemzetközi felelõsségnekvaló megfelelés. Mindezek az alapvetõ jogok védelméreés megvalósítására, a nemzedéken belüli és nemzedékekközötti szolidaritásra, nyitott és demokratikus társadalomra,a nyilvánosságra, a szociális és üzleti partnerek bevonásá-ra, a politikák közötti koherencia megvalósulására és jó kor-mányzásra, a környezeti - gazdasági - társadalmi szempont-ok integrációjára, a legjobb elérhetõ tudásra, az elõvigyáza-tosságra, a szennyezõ fizet elvére alapozottak.

A koherens gondolkodás biztosítása érdekében gon-doskodni kell a FFS és a Lisszaboni Stratégia összhangjánakmegteremtésérõl, hogy azok együttesen biztosítsák a nö-vekedést és a munkalehetõségeket. A FFS szerint a növek-võ versenyképesség, a gazdasági növekedés és többmunkahely esszenciális hozzájárulás a fenntarthatóság cél-jának megvalósulásához.

Ez az a pont, ahol hitelét veszíti a stratégia, szertefosz-lik a koherens gondolkodás ígérete. Ha a fejlõdés minõsé-gi gyarapodást jelent, azaz jobbá válást, akkor miért mármegint a növekedést tesszük meg célként? Vagyis nemegy új minõség, nem egy jobb társadalom, hanem egy na-gyobb gazdaság a cél. De jobb lesz-e a társadalom a na-gyobb gazdaságtól? A tapasztalatok szerint nem, hiszenpont ez világunk baja. S megy minden tovább, ahogyaneddig is, kijavítjuk azokat a környezeti és társadalmi prob-lémákat, amelyeket éppen a növekvõ gazdaság termelt,termel ki számunkra. Melyek ezek a kihívások a stratégiaszerint?

1. KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS TISZTA ENERGIAA cél, hogy ne nõjön a földfelszín átlag hõmérséklete

többel, mint 2°C, az ipari forradalom kezdetének hõmér-sékletéhez képest. Az eszközök ismertek, azok a direktí-vák, amelyek a megújulók részesedésének növekedésétkívánják elõmozdítani az energiatermelésben. De megjele-nik valami új is, amely örvendetes, nevezetesen a végsõenergiafelhasználás csökkentése 9%-kal 2017-ig. Ez tény-leg jelentõs fejlõdés a gondolkodásban, már csak az hiány-zik, hogy ne csak a direkt, hanem a virtuális energiafelhasz-nálásra is vonatkozzon. Különben ugyanúgy az energiafel-használás exportját jelenti a fejlõdõ világba, mint, ahogyaneddig is. Ugyancsak töretlen az optimizmus a biomasszafelhasználás jövõjét illetõen is, noha egyre többen figyel-meztetnek az ezzel kapcsolatos óvatos megfontolásokszükségességére. Tisztázatlan az is, hogy a klímaváltozáshatásaihoz való alkalmazkodás feladatainak milyen, éppenaz anyag és energiafelhasználást felerõsítõ hatásai lesznek,amelyek felülírhatják az energiahatékonyságból származómegtakarítások elõnyeit. Az Unió itt 2020-ig 20%-kos haté-konyságnövekedési potenciát lát.

2. FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSA cél, hogy a mobilitás kielégítse a társadalom gazdasá-

gi, szociális, környezeti szükségleteit, míg minimalizáljaezek negatív hatásait mindhárom szektoron. Újra elõkerülaz a célkitûzés, hogy a GDP úgy nõjön, hogy közben nemnõ a közlekedés mértéke, s szétválik a közlekedés növe-kedése is, a környezeti degradációtól. Bár a fenntarthatóközlekedés nem értelmezhetõ a fenntarthatóság számára,hiszen a társadalmat, s nem a közlekedést kell fenntartani,ám úgy tûnik, hogy a fenntartható közlekedés fogalmavisszavonhatatlanul meghonosodott a döntéshozók foga-lomtárában. A megoldások sora ezen a téren is a megszo-kott, a fejlesztés iránya a közúti közlekedés felõl a vasút,

AZ ÚJ EU FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS STRATÉGIA

MENNYIRE HITELES?dr. Gyulai Iván, Ökológiai Intézet

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

4.

(folytatás a 3. oldalról)

vagy a vízi szállítási út; a javuló energiahatékonyság; azegyéni közlekedés helyett a tömegközlekedés; a jobb lo-gisztika. Egy konkrét szám is megjelenik, amely eddig nemvolt a célok között, nevezetesen a közlekedési halálesetekvisszaszorítása 2010-re, a felére, 2000-hez képest.

Sajnos nem igazán esik szó arról, hogy a közlekedés nö-vekedése olyan strukturális feltételekkel van kapcsolatban,mint a növekvõ világkereskedelem, növekvõ termelés ésfogyasztás, valamint a települési szerkezet. Ezeknek azokoknak a megválaszolása nélkül, aligha hihetõ a kitûzöttcélok bármelyikének a teljesítése.

3. FENNTARTHATÓ TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁSA cél a fenntartható termelés és fogyasztás mintázatai-

nak elõmozdítása. A gazdasági növekedés szent teheneitt is érintetlen marad, hadd nõjön, ha nem jár növekvõkörnyezeti degradációval. A FFS 2007 egy akciótervet,több zöld közbeszerzést, a jó gyakorlatok megosztását,több innovációt, a környezetvédelmi technológiák akció-tervének végrehajtását, információs kampányokat ígérezen a téren.

4 GAZDÁLKODÁS A TERMÉSZETI ERÕFORRÁSOKKAL A cél elkerülni a természeti erõforrások túl használatát,

felismervén az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásokértékét. Évi 3%-kos hatékonyság javulást ígér az erõforrás-használatban, s a megújulók fenntartható szinten valóhasználatát, fõleg a biológiai források területén. Itt kerülelõ a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása2010-ig, valamint a hulladék csökkentése az életciklusbanvaló gondolkodás által. Intézkedésekként vidékfejlesztésieszközöket, megreformált közös halászati politikát, új jogikeretek köré szervezett organikus gazdálkodást és bio-massza akció tervet várhatunk. Nem találunk ezen a térensem olyan új eszközöket, amelyek hihetõvé tennék a bio-lógiai sokféleség csökkentésének megállítását, hiszen aNATURA 2000 megvalósításától nem várható, hogy a kö-zösség egész területén a biológiai erõforrásokat kímélõgazdálkodás valósul majd meg.

5. KÖZEGÉSZSÉGA cél az egyenlõ feltételek mellett nyújtott javuló ellátás,

és a betegségek elleni védelem fokozása. Az élelmiszer-,és kémiai biztonság, a növekvõ számú, életmódfüggõmegbetegedések megfékezése, a lelki egészség ápolásameghatározó a célkitûzések sorában.

A Közösség sokkal nagyobb hangsúlyt kíván fektetni abetegségmegelõzõ akciókra, az élelmiszerbiztonság jogiszabályozására, a környezeti egészségkockázatok tudato-sításra. Mindezek ellenére érdemes megjegyezni, hogy azegészségünket negatívan befolyásoló tényezõknek ittsem a végsõ okát kezeli a Stratégia. Nem látja, s nem láttat-ja azt a problémahálót, amely a testi, lelki, szellemi egész-

ségünk megbomlását okozza, s nem ismeri fel, hogy a je-lenlegi értékrend az oka az egészségi bajainkat okozóéletmódnak.

6. SZOCIÁLIS BEFOGADÁS, NÉPESSÉG ÉS NÉPVÁNDORLÁS

A cél a befogadó társadalom, amely szolidáris mind ajövõ, mind a jelen nemzedékekkel, s amely biztosítja a jóéletminõséget mindenki számára. A célkitûzések közöttszerepel, hogy csökkenteni kell a szegénység kockázatát,figyelembe kell venni a szociális háló kialakításánál a válto-zó demográfiát, növelni kell a nõk, idõsek, csökkent mun-kaképességûek, bevándorlók munkaerõ-piaci részvételét,csökkenteni kell az iskolát idejekorán elhagyó fiatalok szá-mát. A célok végrehajtására hozandó intézkedések elég-telennek látszanak ahhoz képest, hogy a versenyre alapo-zott gazdaság, milyen gyorsan termeli ki a versenybenközvetve, vagy közvetetten lemaradt, s leszakadó társa-dalmi rétegeket. Talán a stratégia legnagyobb ellentmon-dása feszül abban az elképzelésben, hogy a versenyrealapozott gazdaság kezelni képes azt a problémát, ame-lyet maga hozott létre.

7. GLOBÁLIS SZEGÉNYSÉG ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS K IHÍVÁSAI

A cél, hogy a Közösség világszerte igyekezzék elõmoz-dítani a fenntartható fejlõdést, s az Unió kül - és belpoliti-kája konzisztens legyen ezzel a globális törekvéssel. A cél-kitûzésekbõl és az intézkedésekbõl még mindig az a hitárad, hogy pénzzel, és az európai kultúra exportjával, be-leértve az európai intézményeket is, fenntarthatóvá lehettenni a világot.

Annak alapos átgondolása nélkül, hogy az európai kul-túra és tõke milyen szerepet játszik a világ, még hagyomá-nyos környezeti viszonyt megvalósító társadalmainak le-rombolásában, aligha megválaszolható a globális fenntart-hatóság kérdése. Elég lenne a Közösség ökológiai lábnyo-mát elemzés alá vetni, hogy Európa ne emlegessen globá-lis vezetõ szerepet a fenntarthatóságra való törekvésben.

A megújított FFS Göteborghoz képest veszített a kör-nyezetvédelem kérdéseinek dominanciájából, megjelen-tek a szociális hangsúlyok, s felmerült az igénye a gazdasá-gi szempontok integrálásának is. Lehet, elõrelépés, hogyez a három dolog egy dokumentumban kerül említésre,ám semmilyen elõrehaladás nem tapasztalható abban,hogy e három szegmens összefüggésrendszere a rend-szerszemléletû gondolkodás logikája mentén kerüljön fel-tárásra. A tisztánlátásban, a fenntarthatatlan világ okainakmeghatározásában, s az okokra irányuló válaszok megke-resésében újra nem sikerült elõre lépni. Úgy tûnik, ezt méga papír sem tûri el, nem még a gyakorlat.

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

5.

(folytatás a 6. oldalon)

Tisztelt Miniszter Úr/Asszony!Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) nevében ez-

úttal ajánlanám figyelmébe nézeteinket az EU Környezet-védelmi Tanács soron következõ ülésének napirendipontjai közül nyolc témakörben. Felkérem arra, hogy avégsõ hivatalos szintû elõkészületek alatt, valamint magána tanácskozáson vegye tekintetbe véleményünket:

1. Irányelv a környezet levegõminõségérõl, tiszta le-vegõt Európának

A márciusban a Tanács végsõ következtetéseiben tett, alégszennyezés tematikus stratégiájára vonatkozó, általunküdvözölt vállalások végrehajtásával erõsíteni, nem gyengí-teni kell a levegõminõségrõl szóló direktívát. Különösen ag-gasztó számunkra a jelenlegi minõségi normák, a határidõk,a kivételek és a hatályosság elleni teljes körû támadás,amely környezetvédelmi szempontból jelentõs visszalé-péshez vezethet az EU-ban. Ez lenne az eredménye an-nak, ha néhány szennyezõ anyagot kivonnának a "termé-szetes forrás" kategóriából, valamint kivennének bizonyosterületeket a stratégia hatálya alól, ahol a határértékeketnem kellene betartani. Mindkettõ veszélyeztetné az egész-séget, továbbá érvényesíthetetlenné és mûködésképte-lenné tenné a direktívát. Ezeknek a kivételezéseknek nincstudományos alapja és a jogszabályok ellen dolgoznának.

Felszólítjuk a Környezetvédelmi Tanácsot, hogy: - Ellenezze a nagy környezetvédelmi visszalépést azzal,

hogy betiltja a további kivételeket.- Amennyiben idõbeli korlátokkal rendelkezõ halasztá-

sokat vezetnek be, biztosítsa, hogy nem a lemaradókat ju-talmazza, akik addig nem tettek eleget a légszennyezéscsökkentéséért. A halasztás ne haladja meg az öt évet,amit korlátozóan kell kezelni, ha a tagállam igazolta, hogyaz intézkedéseket az elõírások szerint végrehajtotta.

- Vezessen be kötelezõ normákat a PM2.5-re azzal,hogy a maximum koncentrációt 12 µg-ban határozza meg,és jogilag tegye kötelezõvé a javasolt csökkentést.

A Tanácsi határozatban végül ez szerepel: PM2.5-re 2015-tõl lesz kötelezõ az újonnan bevezetett határérték,amely egyben a célérték: 25 µg (2010-ig nem kötelezõ, atagállamoknak levegõminõségi tervet kell kidolgozni a telje-sítéshez). A tagállamok rugalmasságot kapnak, a teljesítéskitolható max. 3 évvel az irányelv életbe lépése után.

2. Euro 5Az EEB és az Európai Közlekedési és Környezetvédel-

mi Szövetség (T&E) csalódással vette tudomásul a Bizott-

ság Euro 5-re készített javaslatát. Szigorúbb standardokravan szükség ahhoz, hogy a tagországok a megfeleljenekaz EU levegõminõség javítását szolgáló PM, NO2 és ózonhatárérték elõírásainak. A második, "Euro 6" kibocsátáscsökkentési fázisban - ahol a NOX kibocsátás szintje 40mg/km - szintén fontos, hogy az új autók légszennyezésea nullához közeli legyen.

Az EEB és a T&E ezért azt várja a Környezetvédelmi Ta-nácstól, hogy:

- Csökkentse az "Euro 5" NOx határértékét 200mg-ról 75mg/km-re, amelyet az "Euro 5" hatályba lépésétõl kezdvekell alkalmazni.

- Mérsékelje a porszemcsék határértékét 5-rõl 2mg/km-re.- Vezesse be az "Euro 6" fázis kibocsátási standardjait,

amely technológia-semleges (ti. azonos normák a benzin-re és a gázolajra) és a nullához közeli kibocsátási értékeketfoglal magában.

A Tanácsi határozatban végül ez szerepel: Az EUElnökség tett javaslatot, l. ott.

3. Irányelv az árvízveszély értékelésérõl és kezelésérõl

Megértjük az elnökség törekvését a megállapodás el-érésére, de ez nem ronthatja a megállapodás minõségét.Aggodalommal töltenek el bennünket azok a kérések,amelyek a hatály leszûkítésére irányulnak azzal, hogy csaka folyómedreket vennék tekintetbe, illetve nyugtalanítószámunkra minden olyan kibúvót tartalmazó záradék,amely a "dupla munka" elkerülésére tévesen hivatkozik. Ezgyakorlatilag használhatatlanná tenné az irányelvet. Ehe-lyett a Tanácsnak biztosítania kell, hogy a Víz Keretirányelvés az árvizekkel kapcsolatos irányelvek keretein belül zajlópárhuzamos tervezés valóban ne vezessen jobb szabá-lyozáshoz. Két külön tervezési folyamat, tehát két konzul-tációs eljárás, az adminisztratív és az NGO források pazar-lása arról nem szólva, hogy egy ilyen munka jelentõségétaligha lehet elmagyarázni a nagyközönségnek. A Tanács tá-mogassa az EP környezetvédelmi bizottsága által elfoga-dott fejlesztéseket, amelyek során beépítették a szükségeskörnyezetvédelmi szempontokat (elõsegítve ezzel a VízKeretirányelv céljainak, a "helyet a folyóknak" megközelítésteljesülését) és a gazdasági eszközök használatát.

Felszólítjuk a Környezetvédelmi Tanácsot, hogy: - Vezessen be egy elfogadható környezetvédelmi di-

menziót a javaslatba azzal, hogy:- Tisztán támogatja az EU környezetvédelmi céljait az 1.

CIVIL LEVÉL A 2006. JÚNIUS 26-I EU KÖRNYEZETVÉDELMITANÁCS TALÁLKOZÓHOZ

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

6.

bekezdésben.- Figyelembe veszi az árvizet feltartóztató természetes

kapacitásokat, és kiemelten támogatja a nem strukturális(helyet a folyóknak) intézkedéseket a kezelési intézkedé-sek közül (9. bekezdés).

- Az infrastruktúraépítéseknél a védõgátak költségkímé-lésének kiértékelése, beleértve a környezetvédelmi költsé-geket is (9. bekezdés).

- Az árvízveszély feltérképezésének és kezelésének kö-telezõ érvényû integrálása a Víz Keretirányelv Folyóme-der Kezelési Tervébe (13.1 bekezdés).

A Tanácsi határozatban végül ez szerepel: a folyó-medrek mellett a parti zónákat is tekintetbe venni javasol-ja. Az elõzetes árvízveszély elemzés teljesítését 2012 vé-gére írja elõ, illetve nemzeti és nemzetközi cselekvési tervszükségességét is kiemeli. Csak annyit említ, hogy a java-solt árvízvédelmi irányelv szoros kapcsolatot enged mega Víz Keretirányelvvel, nem említi atermészetes kapacitásokat vagy anem strukturális intézkedéseket.

4. A hulladék megelõzés és újrahasznosítás tematikusstratégiája

A Hulladék Keretirányelv alaposfelülvizsgálatáról szóló jövõbeli tár-gyalások fényében, a Tanács temati-kus stratégiával kapcsolatos követ-keztetései igen nagy jelentõséggelbírnak az általános politikai iránymeghatározásában.

Örömmel vesszük az elõkészítõmegbeszéléseket, amelyek során akulcsfontosságú kérdések támoga-tást élveztek, beleértve egy tisztánelkülönülõ ötlépcsõs hulladék hierar-chia fenntartásának szükségességét,valamint az újrahasznosítást (különö-sen a biológiailag lebomló hulladéknál) ösztönzõ törvény-kezést, amely szigorú intézkedéseket tartalmaz a megelõ-zés és a hulladékáramlás területein.

Ezeket a kulcsfontosságú elemeket meg kell tartani. Saj-náljuk azonban, hogy a Tanács képtelen szembesülni né-hány alapvetõ kérdéssel.

Felszólítjuk a Környezetvédelmi Tanácsot, hogy többekközött:

- Utasítsa el a Bizottság olvasatát a helyreállítás általánosdefiníciójáról, valamint javaslatát a kizárólag áramot hasz-náló városi hulladékégetõk helyreállító létesítményként va-ló besorolásáról.

- Biztosítsa, hogy a hulladék politika környezetvédelmicélja elsõdlegesen az, hogy csökkentse a hulladékterme-lést (megelõzés). Másodsorban, hogy minimalizálja az el-kerülhetetlen szemét kezelésének környezetre gyakorolthatását.

- Ismerje el, hogy a hulladék megelõzés SÜRGÕS lépé-seket kíván két külön fronton is - az ökológiai termék poli-tika és a hasonlóan fontos hulladékkezelés területén.

A Tanácsi határozatban végül ez szerepel: Isméthangsúlyozza az ötlépcsõs hulladék hierarchiát, felhívja azEurópai Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatást azéletciklus-gondolkodáshoz. A definíciókat össze kell han-golni, de a hulladékégetõk nem megfelelõ besorolásávalegyáltalán nem foglalkozik. Általában nem megy tovább,mint a Bizottság: a megelõzés hangsúlyos, de Európát "új-rahasznosító társadalom"ként akarja látni hosszú távon, alerakást minimalizálná. A hulladéklerakás elfogadható op-

ció marad a Tanács szerint, ha nem lehet az adott hulladé-kot "fenntartható módon újrahasznosítani", és a lerakásnaknincs környezeti és egészségi káros hatása. Ld. Égetõ kér-dés külön cikkünket is.

5. A városi környezetvédelem tematikus stratégiájaA Bizottsági kommunikációból hiányzik a céltudatosság,

és nincsenek jogilag kötelezõ érvényû intézkedések. AzEEB nem látja, hogyan fog a stratégia önkéntes jellege hoz-zájárulni a városi környezetvédelemben gyengélkedõkfejlõdéséhez. Az önkéntes megközelítése nem mûködötta múltban, ami magyarázatul szolgál arra, hogy miért küzdmég most is a legtöbb város olyan hatalmas problémákkal,

(folytatás az 5. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

7.

mint a városi terjeszkedés, a forgalmi dugók, a levegõ- észajszennyezés, az elhagyatott területek, valamint a hulla-dék- és szennyvíztermelés.

Felszólítjuk a Környezetvédelmi Tanácsot, hogy: - Helytelenítse a következetlen célokat a stratégiában és

hangsúlyozza, hogy a javasolt intézkedések nagyon távolállnak a 6.EAP céloktól.

- Sürgesse a Bizottságot abban, hogy az elõkészítse afenntartható város menedzsment irányelvét a közlekedé-si tervvel együtt, és elõálljon olyan céltudatos javaslatok-kal, amelyek csökkentik a nagy teherbírású gépjármûvekés háztartási fûtõberendezések kibocsátását (EURO VI),továbbá alkosson egy közös keretrendszert az alacsonykibocsátási zónákra.

- Szólítsa fel a tagországokat, hogy éljenek a kohéziós ésa strukturális alapok nyújtotta lehetõségekkel, amelyek ré-vén a városi környezetvédelmi prioritásokkal foglalkoz-hatnak; hívja fel a figyelmet a nemzeti stratégiai referencia-keretekben a városok kiemelt kezelésére.

- Sürgesse a Bizottságot, hogy az fenntartsa a közvetlenjövedelemtámogatásokat a termeléstõl elszakító (decou-pling) elvet, valamint a közlekedési munkamegosztás be-folyásolásának (modal shift) elvét a soron következõ felül-vizsgált Európai Közlekedéspolitika Fehér Könyvében.

A Tanácsi határozatban végül ez szerepel: a 6.EAPcélt hangsúlyozza és a tematikus stratégiák egymásra utalt-ságát. Kéri a Bizottságot, hogy a különbözõ támogatások,alapok (NSRK a Kohéziós Alapokhoz kötve, ETAP, 7. Ke-retprogram) használatához adjon iránymutatást a tagor-szágoknak, akik éljenek ezzel a lehetõséggel és javítsák vá-rosaikat környezeti és egészségügyi szempontból. To-vábbra is csak az önkéntes megközelítést szorgalmazza,javaslatokkal és jó gyakorlat bemutatásával.

6. LIFE +Örvendünk az Európai Parlament sikerének, hogy kicsi-

vel - 100 millió euróval - megemelte a LIFE+ és a Natura2000 kereteit, miután a Tanáccsal és a Bizottsággal folyta-tott tárgyalásokat. Ennek ellenére, ebbõl az derül ki, hogycsupán 50 millió eurót tettek félre ténylegesen a LIFE+ ke-retbe, így továbbra sem tisztázott, hogy a maradék 50 mil-lió hová fog menni.

Nagyon fontos, hogy a nehezen elnyert 100 millió Euróa Natura 2000-be folyjon be. A Tanácsnak arra kell ösztö-nöznie a tagországokat, hogy amellett, hogy a Natura2000-t és a vízvédelmi szükségleteket megfelelõen integ-rálják a nemzeti stratégiai referenciakeretekbe, váltsák azo-kat kézzel fogható intézkedésekre és projektekre opera-tív tervek keretében, és utóbbiakhoz rendeljenek érdemiköltségvetést. Eddig erre nem mindig volt példa.

Felszólítjuk a Környezetvédelmi Tanácsot, hogy: - Állapodjon meg arról, hogy a LIFE+ költségvetés mini-

mum 50 százalékát a Természet és Biodiverzitás elemreirányozzák elõ.

- Törekedjen arra, hogy tisztázza és igényelje a 100 mil-lió eurós többlet LIFE+-ba való beáramoltatását, a pénz-ügyi kilátások címen megállapodottak szerint.

- Biztosítsa hogy a strukturális, vidékfejlesztési és kohé-ziós alapokban a környezetvédelmi prioritásokat lénye-ges kérdésekkel foglalkozó projektekre váltják, amelyekélvezzenek ésszerû pénzügyi támogatást.

A Tanácsi határozatban végül ez szerepel: elfoga-dott közös szabályozásra közös állásfoglalást, de nemtisztázta a fentieket; a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramkiemelt támogatását említi csak, semmi konkrétumot.

7. Genetikailag módosított szervezetek (GMO)A legutóbbi tanácsülés politikai vitájában az EEB pozití-

van értékelte a "jobban átlátható eljárások és a fogyasztók-nak szóló teljesebb, pontosabb információ-szolgáltatás"általános támogatását. Az EEB a Bizottság 2006. április 16-i javaslatát is örömmel vette, amelyek a genetikailag módo-sított szervezetekkel kapcsolatos döntésekben a tudomá-nyos következetességet és átláthatóságot szorgalmazó újintézkedésekrõl szólnak. Ez egy lépés a jó irányba, de to-vább kell menni. A genetikailag módosított szervezetekengedélyezési folyamatában is jobb átláthatóságra éstöbb demokráciára van szükség. Szembesíteni kell azEFSA kockázatértékelését a jogi és tudományos problé-mákkal.

Felszólítjuk a Környezetvédelmi Tanácsot, hogy biztosít-sa, az EFSA tiszteletben tartja a jogi követelményeket és el-ismeri a nemzeti tudományos hatóságok szerepét.

A Tanácsi határozatban végül ez szerepel: az esz-mecserén a Tanács egyetértett a Bizottsággal, bár kihang-súlyozta az elõvigyázatosság elvét a GMO eljárás soránvégzett kockázatbecslésnél. Néhány delegáció mihama-rabbi Közösségi címkézési határértékre vár javaslatot a Bi-zottságtól.

8. Alpesi egyezmény, Ajánlás a konvenció végrehajtásáról az energia, a talajvédelem és a turizmus területein

Az EEB elégedettségére szolgál, hogy a Tanács a három- az energia, a talajvédelem és a turizmus területeire vonat-kozó - ajánlást 2005. decemberi aláírásával a javaslata sze-rint ratifikálta alpesi konvenciót, amely egy újabb lépés avégrehajtás folyamatában.

(folytatás a 8. oldalon)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

8.

Brüsszel, 2006. május 23. - A Föld Barátai helytele-níti a Bizottság 3,6 milliárd eurós elõirányzatát. Azösszeget a következõ generációs nukleáris fúziósreaktorra pazarolják a Nemzetközi Kísérleti Reak-torról (ITER) szóló alapító okirat szerint [1].

Az EU annak ellenére is vállalja a kötelezettséget, hogynincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a nukleáris fúziógazdaságos energiaforrást fog majd biztosítani. A megál-lapodást Kanada, Kína, India, a Koreai Köztársaság, Orosz-ország és az Egyesült Államok is alá fogja írni.

Silva Hermann, a Föld Barátai Euró-pa energia kampányfelelõse így nyilat-kozott: "Egyáltalán nem biztos, hogy anukleáris fúzió valaha is megfelelõ gya-korlati megoldás lesz gazdasági éstechnikai szempontból. Ez egy új tech-nika, amely kb. 50 éve néhány évtized-nyire van a valóságtól. Nincs arra biz-tosíték, hogy valaha is elérik a kereske-delmi forgalomra való alkalmasságot[2]. Még a fúziók leglelkesebb támoga-tója, a francia elnök, Jacques Chirac isbeismeri, hogy nem kerül kereskedel-mi forgalomba e század végéig [3]."

"A megállapodás aláírásával az Eu-rópai Bizottság tévútra szaladt a prio-ritásaiban. Az energiahatékonyságbaés a megújuló energiaforrásokba való befektetés azegyetlen megbízható útja az energiabiztonság garantálá-sának. Milliárdok kiadása egyetlen, a valóságtól fényévek-re lévõ nukleáris projektre rossz és felelõtlen döntés." -tette hozzá Hermann.

"Még akkor is, ha a fúzió mégis valós választási lehetõ-ség lesz, továbbra is magával hozhatja a nukleáris fegyver-kezési versenyt és a radioaktív szennyezést. A Föld Bará-tai Európa arra szólítja fel az EU Bizottságát, hogy vonul-jon ki a fúziós projektbõl. Az anyagi forrásokat ehelyett in-kább az EU kutatási és fejlesztési programjaiba kellene be-áramoltatni, amelyek a fenntartható, környezetbarát - minta napenergián, a szélen és biomasszán alapuló - technoló-

giákra koncentrálnak." - jegyezte meg.Annak ellenére, hogy hét nemzetközi partner vesz részt

a projektben, az EU több mint egyharmadát állja az Eura-tomon keresztül az ITER összes építési és mûködési költ-ségének. A reaktorban való részesedésért a Bizottság úgyfizet, hogy meg kívánja duplázni a nukleáris fúzió éves fi-nanszírozási összegét a javasolt Kutatási és Fejlesztési Ke-retprogramban.

A költségvetés átalakításában amennyit a nukleáris fúzi-ótól sikerül megvonni, annyival nõ a más energia kutatásá-

ra és fejlesztésére szánt keret. Ezt azösszeget elkölthették volna energiaha-tékonyságra és a megújuló energiafor-rásokra irányuló kutatásokra és fejlesz-tésekre is.

A nukleáris fúzió egy új, fejlesztésalatt álló technológia, amely nagymennyiségû energiát eredményez kétatom összeolvadásakor. (Ezzel szem-ben a jelenlegi atomerõmûveknél azenergia akkor szabadul fel, amikorszéthasadnak az atomok az ún. mag-hasadás folyamata során.) Összessé-gében az EU Bizottsága arra tett javas-latot, hogy az energiára elkülönítettköltségvetési keret kétharmadát szán-ják a nukleáris technológiákra, így a

maghasadásra és a fúzióra. Ezt a javaslatot azonban mégjóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak és az Európai Par-lamentnek, ezért a Föld Barátai Európa arra szólítja fel eze-ket az intézményeket, hogy utasítsák el az Euratom költ-ségvetési tervezetét.

Megjegyzések:[1] http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/02/st07/07124en2.pdf és http://www.iter.org/index_newsroom.htm[2](March 2002) report "Kernfusion -Sachstandsbericht" - TABArbeitsbericht Nr. 75) - amelyet összeállított a német parlamenti tes-tület TAB.[3] http://www.csvts.cz/cns/news06/060111f.htmMr Chirac kijelentette, hogy "a napenergia megszelídítése" a századvégére fog megtörténni." Forrás: Föld Barátai sajtóközlemény.

Fordította: Graczka Sylvia

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MILLIÁRDOKAT IRÁNYZOTT ELÕ

NUKLEÁRIS FÚZIÓKRA

Felszólítjuk a Környezetvédelmi Tanácsot, hogy: - Teljes mértékben támogassa az energia, a talajvédelem

és a turizmus területeire vonatkozóan javasolt jegyzõ-könyv aláírását.

- Ragaszkodjon ahhoz, hogy a Bizottság folytassa a rati-fikációs folyamatot további három ajánlásra.

- Támogassa a Közlekedési ajánlás aláírásának véglegesítését.

A Tanácsi határozatban végül ez szerepel: születettdöntés mindhárom jegyzõkönyvrõl, amelyek céljait rövi-den ismerteti, de ennél többet nem tesz.

John Hontelez, fõtitkár EEBBrüsszel, 2006. május 29.

Címzettek: az EU tagállamok környezetvédelmi minisztereifordította: Graczka Sylvia

(folytatás a 7. oldalról)

forrás: http://www.mtv.hu/cikk.php?id=23077

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

9.

A Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Lengyel-országot és Szlovákiát képviselõ négy környezet-védelmi miniszter május 5-én nyilvánosságra hoztaazt a közös nyilatkozatot, amely a Bizottság leg-utóbbi hulladékkal foglalkozó tematikus stratégiá-jának visszautasítását tartalmazta.

A visegrádi miniszterek fenntartásaiknak adtak hangot aBizottság javaslatával kapcsolatban, amely a városi hulla-dékégetõket a "hulladékhasznosító" létesítmény kategóriá-jába sorolta az "ártalmatlanító" létesítmény helyett. "Ez le-

hetõvé tennéa vállalatokszámára, hogyjóval könnyeb-ben mozgas-sák az égetni-való hulladé-kot. Közép-Eu-rópa nem vál-hat a gazdagszomszédokszeméttároló-jává." - értékel-te az EEB.

A Bizottsága városi hulla-dékégetõket

akkor kívánja a "hulladékhasznosító" létesítmény kategóri-ájába sorolni, amint azok bizonyos energiahatékonyságotelértek, megfordítva ezzel az Európai Bíróság ítéletét,amely szerint ezek ártalmatlanító létesítmények. A Bizott-ság azt állítja, hogy a javaslata jogos, mivel ezzel energia-hatékonyságra ösztönzik a hulladékégetõket. Úgy tûnikazonban, hogy a Bizottság újrahasznosítás ösztönönzésehelyett valójában a hulladékégetést támogatja, mert így atagországok eleget tudnak tenni azon kötelezettségüknek,hogy a biológiailag lebontható hulladékot (továbbiakbanbiohulladék) ne a szemétlerakó helyekre szállítsák.

A visegrádi nyilatkozat hangsúlyozza, hogy vannak máslehetõségek is a hulladékégetési direktíva létezõ energia-hatékonyságot ösztönzõ elõírásainak betartatására, mint aBizottság "helyreállító csele".

Az "önfenntartás" és a "közelben tartás" elveinek (utób-bi lényege: a szemetet olyan közel kell tartani az otthonok-hoz, amennyire csak lehet) gyengítésével a politika aláás-sa azt a törekvést, amely a gyártókat a hulladéktermelésmérséklésére ösztönzi. A hulladékégetõk "hulladékhasz-nosító" létesítményként való meghatározása nem csupán

a gyártókat a hulladéktermelés csökkentésére, az újrahasz-nosításra és a kibocsátott hulladék komposztálására ösz-tönzõ politikát teszi tönkre, hanem a hulladékégetést is azöld technológia színében tünteti fel, amely lényegesentorzíthatja az EU strukturális alapjainak elosztását. Az EUhulladékégetésre szóló állami támogatása kiegyenlítetlenjátszóteret eredményez az újrahasznosításba és újrafel-dolgozásba irányuló befektetések számára. MartinKonecny, a Közép- és Kelet Európai Bankfigyelõ Hálózatmunkatársa szerint "az égetõmûvek új besorolásának Kö-zép-és Kelet-Európában különösen káros hatásai lehetnek.Az EU strukturális és kohéziós alapjaiból sok millió eurót aszelektív gyûjtési és anyaghasznosítási (recycling) rend-szerek finanszírozására szántak. Azonban ha az említettátsorolás megvalósulna, akkor ezeket az összegeket elsõ-sorban új égetõmûvek építésére fordíthatják majd.

Az újrahasznosítás és újrafeldolgozás amellett, hogyhosszú távon jóval több környezeti elõnyt hoz, lényege-sen több munkalehetõséget is teremt. "

A Tanács ülésén nem foglalt állást a Bizottság átminõsí-tõ szándékával szemben, ezért kivívta nemzetközi civilkörnyezetvédõ szervezetek (a Föld Barátai Európa, a Kö-zép- és Kelet Európai Bankfigyelõ Hálózat, valamint az Eu-rópai Környezetvédelmi Iroda, EEB) kritikáját.

A környezetvédelmi miniszterek tanácsa ugyanakkorszámos, környezeti szempontból örvendetes döntést ishozott: támogatja a hulladékgazdálkodás világos, öt ele-met megkülönböztetõ hierarchiáját, az anyaghasznosítás-nak elvben elsõbbséget ad az égetéssel szemben, hang-súlyozza az anyaghasznosítási jogszabályok és célok je-lentõségét, támogatja a szerves hulladékok komposztálá-sát, és meghatározza, hogy milyen indikátorokkal lehet jel-lemezni a hulladék megelõzés helyzetét.

Az átsorolás kérdése a hulladékokról szóló keretirány-elvrõl folyó viták során dõl majd el (várhatóan õszig), dea Stratégiának kellett volna ebben a kérdésben megfelelõiránymutatást adnia.

Angol nyelvû állásfoglalások: http://www.foeeurope.org/publications/2006/Waste

_Briefing_May2006.pdf http://www.eeb.org/activities/waste/EEB-Brief-

Waste-Strategy-and-Directive-recommendations-050606-sum.pdf

http://www.eeb.org/activities/waste/incineration/Visegrad-4-declaration-4-and-5-May2006.pdf

http://www.bankwatch.org/billions/CollisionMapNormal.pdf

Forrás: EEB-FoE sajtóközleményFordította: Graczka Sylvia

( H U L L A D É K ) É G E T Õ K É R D É S

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

10.

Tisztelt Barroso Elnök Úr!Aggodalmunkat fejezzük ki a 2001-es Közös Közleke-

déspolitika idõközi jelentés kijelölt iránya miatt, amelyetnyilvánvalóan a Bizottság befolyásolt.

Aggodalmunk egy általunk látott belsõ bizottsági vázlat-ból ered, illetve azokból a nyilvánosan tett megjegyzések-bõl, amelyek az elmúlt hetekben, hónapokban hangoztak ela Közlekedési biztostól és más bizottsági hivatalnokoktól.

Ellentét a megegyezett EU politikávalElõször is nyugtalanul tekintünk a vázlat semmilyen koor-

dinációt nem mutató jellegére. Az új politika alapvetõ prioritásának látszik a mobilitás

kiterjedésének elõsegítése a növekedés és munkahelyekfeltételeinek létrehozása érdekében. Azonban ilyen téte-lek teljes ellentétben állnak több egymást fedõ és kapcso-lódó politikával, csakúgy mint a Fenntartható Fejlõdés Stra-tégiájával és az EU politikájával az energia, klímaváltozás,közegészségügy, a természeti erõforrások felhasználása(elsõsorban a nyersanyagra épülõ iparágaknál), valamint abiodiverzitás védelme terén. Ezek a politikai területeknagy veszélynek vannak kitéve, ha a közlekedési intézke-dések nem veszik figyelembe céljaikat.

Ezenkívül, ezek a változások ellentétben állnak a 2001-es Göteborgi Európai Tanács elhatározásával, amely kije-lentette, hogy "lépések szükségesek a közlekedésnöveke-dés és GDP növekedés jelentõs szétválasztásához, elsõ-sorban váltásokra az útról a vasútra, vízre és tömegközle-kedésre". A politika változásának igazolása is teljes mér-tékben hiányzik.

Konfliktus a Lisszaboni Stratégiával Másodszor nem értünk egyet azzal a feltevéssel sem,

hogy a támogatott nagyobb közlekedés összhangban len-ne a Lisszabon stratégiával a növekedés és munkahelyekterén. Van egy olyan konszenzus tudományos körökben,miszerint a közlekedés növekedése nem jár a foglalkozta-tottság növekedésével - az európai közlekedési miniszte-rek konferenciája már 5 évvel ezelõtt felismerte ezt. Jelen-

legi példák Németországból, Svédországból és az Egye-sült Királyságból mind azt mutatják, hogy a közlekedésokos díjszabása lecsökkenti az utazási idõt, a torlódásokat,az egészségügyi költségeket, az energiahasználatot és akörnyezetszennyezést, illetve semleges vagy pozitív ha-tást gyakorol a növekedésre és a munkahelyekre. A jövõközponti kihívása az, hogyan lehet a közlekedést és hatá-sait rendesen kezelni, nem az, hogyan kellene támogatni.

Igazolat lan támogatásokHarmadszor, sajnálattal halljuk, hogy a Bizottság a kohé-

ziós és strukturális alapok használatát elsõsorban az úthá-lózat infrastruktúrájának fejlesztésére javasolja. Ezt a tervetazzal igazolják, hogy ez szolgálná a gazdaság legjobb fej-lõdését.

Véleményünk szerint ez a stratégia megbukott. Az eu-rópai támogatás a kiválasztott nagyobb infrastrukturálisprojektekre nem fogja segíteni a fenntartható fejlõdést éskohéziót az új tagállamokban, mivel ezek gyakran inkábbkárosítják a környezetet és kisebb mértékû hasznosíthatóösszeget képviselnek. Inkább egy olyan stratégiára vanhatalmas szükség, amely segít a tagállamoknak megújítaniés feljavítani a már létezõ infrastruktúrát. Például sok tagor-szág kiterjedt vasúthálózata van kitéve jelentõsebb ve-szélynek a nem elégséges pénzügyi támogatás miatt.

A legjobb módja a kihívásokra való felkészülésnek az,hogy Európát kevésbé közlekedés-függõvé tesszük ésbiztosítjuk azt, hogy a mobilitás környezetileg, társadalmi-lag és gazdaságilag is fenntartható legyen.

Két fontos módja e célok elérésének a szennyezõ fizetelv teljesítése, ahogy az szerepel az egyezményben, vala-mint az EU beruházások újragondolása a közlekedésben.

Röviden, aggodalmunkat fejezzük ki, mert a Bizottságazon van, hogy egy új, fenntarthatatlan közlekedési politi-kát valósítson meg, amelynek kevés, illetve egyáltalánnincs gazdasági igazolása és amelyet más kulcsfontosságúeurópai politika határoz meg.

Brüsszel, 2006.05.23. Forrás: EEB. Fordította: Zólyomi Ágnes

A BIZOTTSÁG ÚJ MEGOLDÁSOKAT KERES AZ ÜZEMANYAG FELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSÉRE

Az Európai Bizottság online társadalmi konzultációt hirdetett annak felmérésére, hogy a gépkocsik által kibocsátott széndioxid csökkentésére, va-

lamint az üzemanyagfelhasználás hatékonyságának növelésére vonatkozó EU stratégia megfelelõ-e.

1995-ben indult az EU azon stratégiája, amelynek célja 2010-re a 120 g/km átlagos széndioxid-kibocsátás elérése minden új, az Unió területén for-

galmazott személygépkocsi esetében. Ez a stratégia leginkább az autógyártók saját vállalásain alapult.

A 2006. június 12-én indított konzultáció 8 hétig tart, és arról kérdezik a lakosságot, hogy mi befolyásolja autóválasztási szokásaikat, mennyire is-

merik a közúti közlekedés klímaváltozásra gyakorolt hatását, illetve mi a véleményük a személygépkocsik és a könnyû tehergépkocsik esetében

alkalmazott különbözõ széndioxid-kibocsátást csökkentõ megoldásokról.

Forrás: ENDS, Fordította: Gondár Szilvia

Z Ö L D E K L E V E L E A K Ö Z L E K E D É S P O L I T I K Á R Ó L

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

11.

A Bizottság által felülvizsgált európai közlekedésipolitika a lakosság mobilitásának növelését és aversenyképesség fejlesztését célozza, amellett,hogy fontos szempontként kezeli az energiafel-használás alacsonyabb szinten tartását és a nega-tív környezeti hatások csökkentését.

HÁTTÉR:2001-ben a Bizottság elfogadta a közlekedési politikára

vonatkozó Fehér könyvet eszközként arra, hogy szembetudjon nézni a gyorsan fejlõdõ teher- és személyszállításáltal teremtett kihívásokkal (torlódások; környezeti nyo-más; biztonság és életminõség).

Ezek a célkitûzések továbbra is fontosak, de az elmúlt 5évben az európai közlekedési politika meghatározása, ke-rete megváltozott:

- Bõvítés: noha az EU régi 15 tagállama torlódásokkalés szennyezettséggel küzd, az elérhetõség továbbra is je-lentõs probléma a 10 újonnan csatlakozott tagállam szá-mára.

- A globalizáció felgyorsult,még inkább kihívást jelentve Eu-rópa versenyképessége és gaz-dasági növekedése szempont-jából

- Az olajárak jelentõs mérték-ben növekedtek.

- A Kiotói Jegyzõkönyv ha-tályba lépett, kibocsátás-csök-kentési elkötelezettséget jelentEurópa számára.

- A közlekedési hálózatok kü-lönösen veszélyes terroristatá-madásoknak vannak kitéve.

Annak érdekében, hogy alkal-mazkodjunk e változásokhoz, aBizottság felülvizsgálta az ere-deti fehér könyvet, miután kon-zultált az érdekelt felek széleskörével, és számos új eszközt alakított ki, melyek szándékaiszerint közelebb visznek a célhoz, a fenntartható közleke-dés kialakításához.

Június 22-én a Bizottság kiadta Közleményét"Tartsd mozgásban Európát - Fenntartható mobili-tás a kontinensen" címmel, amely a Bizottság 2001-es fehér könyvének idõközbeni (interim) felülvizs-gálata.

- A közlekedés terjeszkedése és az ebbõl szár-mazó káros hatások szétválasztása: Míg a 2001-es fe-

hér könyv még a "gazdasági fejlõdés és a közlekedés ter-jeszkedése közötti kapcsolat megszakítását" tekintettelegfõbb célkitûzésének, addig a felülvizsgált dokumentumnem tartalmaz utalást a közlekedési igények megfékezésé-re, ehelyett a mobilitás és ennek negatív hatásai közöttikapcsolat megszakításának igényét hangsúlyozza.

- “Eszközbeli váltás”: Az eredeti dokumentum céljaaz volt, hogy 2010-re hangsúlybeli váltást érjen el azegyes közlekedési eszközök használata közti egyensúly-ban azzal, hogy árazási eszközökkel és az alternatív köz-lekedési lehetõségek - úgy mint vasút, tengeri és folyóvízihajózás - újraélesztésével a közúti közlekedés iránti igénytmegkurtítja. Noha a Bizottság álláspontja szerint továbbrais ez a cél, a fókusz manapság úgy tûnik, hogy az együttesmodalitáson felé való eltolódáson, illetve valamennyi köz-lekedési mód optimalizált alkalmazásán van. Az együttesmodalitás úgy érhetõ el, hogy a közúti, tengeri, vasúti ésfolyóvízi közlekedésre vonatkozó szabályok harmonizá-

lásával, valamint a különbözõközlekedési lehetõségek haté-kony logisztikai láncolatba valóintegrálásával lehetõvé tesszükaz átmenetet egyik közlekedésimódból egy másikba. Ez lesz acélja a Bizottság logisztikai akció-tervének, amelyet várhatóan2007-ben fogadnak el.

- Energiahatékonyság: Aközlekedés a felelõs az olajfel-használás 71%-ért, valamint a CO2kibocsátás 26%-ért. Annak érde-kében, hogy le tudjuk csökkente-ni Európa olajtól való függõségét,és a közlekedést fenntarthatóbbátudjuk tenni, a Bizottság egy, aközlekedés energiafelhasználás-ára vonatkozó stratégiai techno-lógiai tervet fog bemutatni 2007-

ben, továbbá 2009-ben a "zöld-energiával mûködõ jármû-vek" használatát népszerûsítõ programját is el fogja indítani.

- Intelligens Közlekedési Rendszerek: az új techno-lógiák felhasználása a közlekedésben költségcsökkenéstfog eredményezni, fejleszti az energiahatékonyságot ésnöveli a biztonságot azzal, hogy olyan új szolgáltatásokatnyújt a lakosságnak, mint a valós idejû közlekedéskezelési-, valamint nyomon követési lehetõségek.

- Városi közlekedés: a mobilitás kérdése a városi ré-giókban mindennapos probléma az európai állampolgár-

E G Y E N S Ú L Y A K Ö Z L E K E D É S É S A K Ö R N Y E Z E T I I G É N Y E K K Ö Z Ö T T

(folytatás a 12. oldalon)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

12.

Az Európai Parlament képviselõi támogatják azt azötletet, hogy a légi közlekedést beemeljék az EUkorlátozási és kereskedelmi rendszerébe (cap-and-trade), illetve, hogy megszüntessék a kerozinra vo-natkozó adófelmentést. A légügyi lobbi felháboro-dottan reagált erre, azzal érvelve, hogy a javaslatminden gazdasági realitást nélkülöz.

HÁTTÉR:Az Európai Bizottság egy 2005. szeptember 27-én meg-

jelent Közleményében azt javasolta, hogy a légi közlekedéskerüljön bevonásra az EU kibocsátás kereskedelmi rend-szerébe (ETS). A javaslat értelmében CO2 korlát kerülnebevezetésre minden az EU területérõl felszálló járatra.

A becslések szerint a légi közlekedés közel 3,5%-ban já-rul hozzá azokhoz az emberi tevékenységekhez, amelyekfelelõssé tehetõk a klímaváltozásért. Ez a részesedés

2050-re vár-hatóan 5%-ra fog nö-vekedni ésezzel a si-kertelenségkudarcávalf e n y e g e t iazon csök-kentési erõ-fesz í tése -

ket, amelyek a globális felmelegedés elleni harc részekéntmás ipari szektorokat sújtanak.

A javaslatJúlius 4-én az Európai Parlament nagy többséggel támo-

gatta azt az intézkedés-javaslatot, hogy a légi közlekedésglobális klímára vonatkozó hatásait hangsúlyozni kell ésfontos a nemzetközi járatok esetében a szennyezõ fizetelvet alkalmazni. Ez még nem hivatalos javaslat.

A Parlament javaslata az, hogy a légi közlekedés egyspeciális szennyezés-csökkentési terv hatálya alá kerüljön,amely hasonlatos az ETS-hez, de tõle független. Az elsõ lé-pésben egy teszt verzió indulna, amely a 2008-2012 kö-zötti idõszakot fedné le, megfelelve az ETS második ke-reskedési idõszakának. Ezt követõen, amikor a légi közle-kedés már beépítésre kerülne a szélesebb körû ETS-be,speciális feltételek lennének érvényesek azért, hogy a pi-ac ne torzuljon, a kevésbé védett szektorok elõretörésé-vel. Különleges feltétel lehet például az, hogy korlátoznáka légi közlekedés szereplõk által más szektoroktól vásárol-ható kibocsátási jogok számát, vagy meghatároznánakolyan alapvetõ elõírásokat, hogy kereskedelem nélkül isszükséges a kibocsátások csökkentése.

A jelentés egyéb javaslatai a következõk:- Kerozin adó bevezetése az EU-n belüli járatokra (a

nem-EU-ba irányuló járatok felmentést kapnának)- Annak felismerése, hogy a légi közlekedés által élve-

zett más adók alóli felmentés "nem kiegyenlített verseny-helyzet kialakulásához vezet a légi közlekedés és más köz-lekedési szektorok között". Ugyanakkor, a Zöldek által tá-mogatott, az ÁFA alóli felmentés megszüntetésére irányu-ló konkrét próbálkozások, kudarcba fulladtak.

A légi közlekedést sújtó speciális adók, mint egységesszabályzás bevezetését leszavazta a Bizottság.

Álláspontok:Az anyag összeállításáért a Parlamentben Caroline Lucas

felelõs (Zöldek/EFA, Egyesült Királyság). "A légi közleke-dés a leggyorsabban fejlõdõ forrása az üvegházhatásúgázok kibocsátásának. 2020-ra a járatok száma várhatóanmegduplázódik, ennek ellenére a szektor továbbra ismegpróbálja kikerülni a szabályozásokat, és torzító elõ-nyöket élvez." mondta Lucas.

A Parlamenti szavazást megelõzõ estén a Közlekedés ésKörnyezet Európai Föderációja (T&E) környezetvédelmi ci-

AZ EU PARLAMENT TÁMOGATJA A LÉGI KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ SZÉNDIOXID-KORLÁT BEVEZETÉSÉT

oknak. Annak érdekében, hogy a helyi hatóságokat arrakésztessük, hogy jobban kezeljék a torlódási problémákat,a szennyezés és balesetek kérdését, a Bizottság 2007-benkiadja a Városi Közlekedésre vonatkozó Zöld Könyvét.

- Okosan kialakított díjazási rendszer: 2008. június10-ig a Bizottság be fog mutatni egy az infrastruktúra díja-zására vonatkozó modellt, amely az externális hatásokvizsgálatán alapuló tanulmány eredménye, kiegészülveegy olyan felméréssel, amely valamennyi közlekedésimód használatából eredõ externális költségek internal-

izálásának lehetõségeit vizsgálja. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Föderáció

(T&E) szerint a módosított európai közlekedési politikanem fenntartható, nem határoz meg világos célokat a szen-nyezõanyagok és a zajterhelés csökkentésére, valamint tel-jesen figyelmen kívül hagyja a hat nappal korábban az EUFenntartható Fejlõdési Stratégiájában meghatározottegészségvédelmi és környezetvédelmi célkitûzéseket.

Forrás: www.euractive.com Fordította: Gondár Szilvia

(folytatás a 11. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

13

Az új Föld Barátai jelentés a potenciális veszélytmagában hordozó, az Európai és azon kívüli piaco-kon is jelen lévõ világmárkás napozószerek, kozme-tikumok és szépségápolási termékek kiterjedthasználatát részletezi.

Azon túl, hogy nincs független biztonsági értékelés és sza-bályozás ezekre a részecskékre vonatkozóan, egyre komo-lyabb tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy erõsenmérgezõek. Lisa Archer, a Föld Barátai vezetõ egészségügyiés környezetvédelmi kampányfelelõse így nyilatkozott: "Amesterségesen elõállított nanorészecskéket gyakorlatilag apiacon fellelhetõ szépségápolási termékek mindegyikéhezhasználják a naptejektõl az öregedésgátló krémeken át a fog-krémekig annak ellenére, hogy az elõzetes tudományos bizo-nyítékok szerint a nanorészecskék közül sok mérgezõ lehet."

"A Föld Barátai azt javasolja, hogy az Európai Unió kénysze-rítsen ki moratóriumot a nanorészecskéket tartalmazó termé-kek további kereskedelmi forgalomba hozatalára az EU-ban.A piacon kint lévõ érintett termékeket ki kell vonni a forgalom-ból, amíg nem lesz meg a megfelelõ, nyilvánosan is hozzáfér-hetõ, több független fél által készített és felülvizsgált biztonsá-gi tanulmány." Archer hozzátette: "A múltban számos csoda-szert láthattunk, amelyekkel kapcsolatban voltak korai figyel-meztetõ jelek pl. az építõanyagoknál használt azbeszt, a DDTrovarirtó szerekben és a PCB (poliklórozott bifenil) az ipari ola-jokban. Az EU és a nemzeti szabályozó szervek jelenleg kép-telenek komolyan venni a korai figyelmeztetõ jeleket, amelyeka nanomérgezésekre utalnak, azt mondhatjuk tehát, hogy sem-mit nem tanultak az eddigi katasztrófák hosszú sorából."

A Föld Barátai USA friss jelentése kiemeli azt a 116 termé-ket, amely nanoanyagokat tartalmaz, köztük néhány olyan hí-res márkát, mint a L'Oreal, a Revlon, az Estee Lauder, a

Clinique, a Lancome, a Chanel és a Shiseido. A nanotech-nológia olyan méretû szerkezetek és rendszerek építésérõlszól, amelyek az atomok és molekulák szintjén léteznek. Egynanométer (nm) egy milliárdnyi része a méternek. Összeha-sonlításképpen, a DNS molekula közelítõleg 2,5 nm, egy vö-rösvérsejt 7000 nm és egy emberi haj sejtje már hatalmas,80000 nm széles. A nanoanyagokat különösen azért használ-ják, mert mélyen beszívódnak a bõrbe. Például ilyen termé-

kek lehetnek naptejek, amelyek titán-dioxid és cink-oxidnanorészecskéket tartalmaznak (ezek erõs védelmet nyújta-nak az UV sugárzás ellen úgy, hogy közben színtelenek), va-lamint a kozmetikumok, amelyekben nano-liposzómák van-nak - icipici kémiai buborékok, amelyek hidratálókat és másösszetevõket szállítanak a bõrbe. Az ausztrál kormány orvo-si bizottsága idén arra a következtetésre jutott, hogy a nap-tejekben található fém oxid nanorészecskék többségében abõr külsõ rétegén maradnak, ahol a DNS károsításának nincsnagy valószínûsége. Az egyik nanaoanyag fajta a szén alapú

POTENCIÁL ISAN MÉRGEZÕ NANOANYAGOK

A FÜRDÕSZOBA POLCOKONA FÖLD BARÁTAI BETILTÁSRA SZÓLÍT FEL, AMÍG NINCS MEGFELELÕ BIZTONSÁGI ELLENÕRZÉS

(folytatás a 14. oldalon)

vil szervezet kiadott egy jelentést, amely az Európai Kör-nyezetvédelmi Hivatal (EEA) adatain alapul, és azt mutat-ja, hogy 1990 és 2004 között a nemzetközi járatoknak tu-lajdonítható CO2 kibocsátás 85%-kal, átlagosan évente4,5%-kal emelkedett.

Jos Dings, a T&E igazgatója elmondta, "Mióta a KiotóiJegyzõkönyv aláírásra került, más szektorok haladnak elõ-re a kibocsátásaik csökkentésével, míg a légi közlekedésiszektor tagjai csaknem megkétszerezték kibocsátásaikat.Idõközben, a kormányok elárasztották a szektort különbö-zõ kedvezményekkel, támogatásokkal és adófelmenté-sekkel. Éppen itt az ideje annak, hogy Európa kiemelje a

fejét a homokból és a légközlekedést is a többi szennye-zõ szektorhoz hasonlóan kezelje és várja el a kibocsátá-sok csökkentését."

Következõ lépések: 2006 vége: A Bizottság egy hivata-los jogszabályi javaslatot tesz le az asztalra, arra vonatko-zóan, hogy hogyan kerüljön a légi közlekedés az EU ETSrendszerébe integrálásra. Ezt az Európai Parlamentnek, atagországoknak és az EU Miniszterek Tanácsának is el kellfogadni, amely folyamat általában két-három évig is el szo-kott tartani.

Forrás: www.euractive.com Fordította: Gondár Szilvia

forrás: www.mtv.hu

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

14.

A környezetvédõ, a nõi, az egészségügyi és a fo-gyasztói szervezeteket komolyan foglalkoztatja aTanács közös álláspontja az EU jövendõbeli vegyianyag szabályozásáról (REACH), amely nem fogjamegvédeni az embereket és a környezetet a mérge-zõ vegyi anyagoktól.

Úgy véljük, hogy a Tanács megszövegezésében lévõ ki-búvók, amelyre rákerült a környezetvédelmi miniszterekpecsétje, súlyos kétségekre adnak okot a tekintetben,hogy vajon a REACH tényleges fejlõdést jelent-e a vegyianyagokkal kapcsolatos törvénykezésben. A Tanács kö-zös álláspontja nem veszi figyelembe az Európai Parla-ment elsõ olvasata utáni véleményezését, amelyben arratesz javaslatot, hogy a veszélyes vegyi anyagokat bizton-ságosabb alternatívákkal helyettesítsék, ahol csak lehet.Megengedné, hogy a reprodukciós folyamatban mérge-zõ (pl. ftalát DEHP) és a hormonháztartást felborító (pl.bisz-fenol A) karcinogén anyagok a piacon maradhassa-nak annak ellenére, hogy léteznek biztonságosabb helyet-tesítõk. A kibúvó miatt a korábbiakhoz képest nagyon ki-csi a változás, hibás a rendszer, amely képtelen ellenõrzé-se alá vonni a legveszélyesebb vegyi anyagokat, és hátrál-

tatja a biztonságos, innovatív termékek piacra lépését.A Tanács megszövegezése drasztikusan csökkenti a

biztonsági információt is, amelynek kiadása a vegyi gyár-tók számára kötelezõ lenne, különösen a kis mennyiség-ben gyártott anyagok esetében. Több ezer vegyi anyagmaradhat úgy a piacon, hogy közben semmilyen egész-ségügyi információ nem hozzáférhetõ róla. Ez szinténcsökkenti annak valószínûségét, hogy biztonságosabb he-lyettesítõket találjanak, és elõvigyázatossági intézkedése-ket foganatosítsanak a vegyi anyagokra vonatkozóan.

A nem kormányzati szervezetek sürgetik az EurópaiParlamentet, hogy erõsítse meg támogatását a helyettesí-tés elvével kapcsolatban a második olvasat során. Úgy lát-juk, hogy a helyettesítés lesz a vita kereszttüzében, a tör-vényileg kötelezõ gondoskodás és az információhoz valóhozzáférés témáival együtt. Ha ezeket az elveket aREACH-rõl döntõ EU intézmények teljes mértékben jóvá-hagyják, akkor fogják az európai állampolgárok és környe-zet hasznát venni az új EU vegyi anyag szabályozásnak.

Brüsszel, 2006. június 27. Forrás: Föld Barátai sajtóközlemény

Fordította: Graczka Sylvia

EU TANÁCS KONTRA EURÓPAI PARLAMENT:A V E S Z É L Y E S V E G Y I A N Y A G O K H E L Y E T T E S Í T É S E E L M A R A D ?

fullerén. Ezeket a részecskéket néhány arckrémben és hidra-táló krémben alkalmazzák antibakteriális hatásuk miatt. Halak-ban azonban agykárosodást okoztak (1). Még alacsony dó-zisban is károsítja az emberi májsejteket (2.).

Egy 2004-es jelentés szerint az Egyesült Királyság KirályiTársasága - egyike a világ legrégibb és legnagyobb tisztelet-nek örvendõ tudományos testületének - azt javasolta, hogy"az összetevõk közt szereplõ nanoanyagokat az illetékes tu-dományos tanácsadó szerv teljes körû biztonsági kiértékelé-sének kell alávetni, mielõtt engedélyezik a termékekben valóhasználatukat."

Két évvel a Királyi Társaság jelentése után még mindignincs törvény, amely foglalkozna a nanoanyagok fogyasztóitermékekben való felhasználásával, és amely biztosítaná,hogy alkalmazásuk ne okozzon károsodást a fogyasztókban,a velük érintkezésbe kerülõ dolgozókban vagy a környezet-ben, ahová a hulladékká vált nanotermékeket kibocsátják. "Ananoanyagok, a napozószerek és a kozmetikumok: kis ösz-szetevõk, nagy kockázat" c. jelentés elérhetõ ahttp://www.foe.org/camps/comm/nanotech honlapon. Ananoanyagot tartalmazó termékek teljes listáját a jelentés vé-gén, a 26. oldaltól kezdõdõen találják.

"A tudományos testületek most kezdik megérteni, hogy a

nanoanyagok milyen komoly veszélyt hordozhatnak maguk-ban" - mondta Joseph Mendelson, a washingtoni székhelyûNemzetközi Technológiai Értékelési Központ jogi igazgatója."Mindennap arra kérik a fogyasztókat, hogy legyenek a tesztpiacai ezeknek a kockázatoknak" - tette hozzá. USA-beli fo-gyasztók és környezetvédõk a Föld Barátai jelentéssel össze-hangoltan már petíciót is benyújtottak az Élelmiszer- ésGyógyszer-engedélyezési Hivatalhoz (FDA).

Megjegyzések:(1) Oberdörster E (2004). "Manufactured nanomaterials

(fullerenes, C60) induce oxidative stress in the brain of juvenile

largemouth bass". Environmental Health Perspectives 112:1058-

1062.

(2) Sayes C, Fortner J Guo W, Lyon D, Boyd A, Ausman K, Tao Y,

Sitharaman B, Wilson L, Hughes J, West J, Colvin V (2004). "The

differential cytotoxicity of water-soluble fullerenes". Nanolett. 4:

1881-1887

http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/arti-

cle/2006/05/16/AR2006051601537_pf.html

Brüsszel, 2006. május 17.

Forrás: Föld Barátai sajtóközleményFordította: Graczka Sylvia

(folytatás a 13. oldalról)

KÖRNYEZ

ETVÉDE

LEM ÉS KÖRNYEZ

ETPOLI

TIKA

15.

Az Európai Bizottság meghatározhatatlan idõre elha-lasztotta a Talaj Tematikus Stratégia javaslat tár-gyalását. A stratégia eltûnésétnagymértékû belsõ ellenálásköveti és jelöli a bizottság har-madik sikertelen kísérletét, hogya Hatodik KörnyezetvédelmiAkcióprogram keretén belülmegjelentessen egy TalajvédelmiStratégiát (6 EAP) 2005.közepére.

A talajok fontos, meg nem újulóerõforrások az egész közösségszámára. Már riasztó módondegradálódott az állapotuk.Körülbelül 115 millió hektár vankitéve vízeróziónak és 42 millió hek-tár széleróziónak. Az európai talajokmajdnem fele (45%-a) alacsony,illetve gyorsan csökkenõszervesanyag tartalmú. Mindez hoz-zájárul a klímaváltozáshoz és

fenyegeti a mezõgazdasági termelést. Ezenkívül azegészséges talajok biztosítják a kellõ vízellátást és az

élelmiszertermelést. Több, mint 3,5milló hektár szennyezett talajróltudunk, amely megtisztítása 59-109milliárd euróra becsült. Ezért tehátegy olyan EU stratégiát kellene meg-jelentetni minden késedelem nélkül,amely a magában foglalt TalajKeretirányelv javaslat révén össze-függõ feladatként kezeli ezeket akihívásokat.

A bizottság most annak aküszöbén van, hogy feláldozzaEurópa 10 éves környezetvédelminapirendjének alapvetõ részét,amelyet még a parlament és atanács fektetett le - mondta az EEBpolitikai igazgatója, Stefan Scheuer.

Brüsszel, 2006. június 8. Forrás: EEB.

Fordította: Zólyomi Ágnes

S Z É G Y E N F O L T A H Í R N E V E N : AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELHANYAGOLJA A TALAJVÉDELMET?

V E G Y E S V I S S Z A J E L Z É S E K A T A L A J V Í Z V É D E L M É R Õ LAz Európai Parlament június 13-án szavazott az EU Talajvíz Irányelv változásairól, elutasítva a Tanács javaslatát. Az

irányelv néhány jogerõs javaslatot is tartalmaz, ami magasabb szintre emeli a törvényt, mint csupán szándékok kinyi-latkoztatását. Annak ellenére, hogy a parlament blokkolta a Tanács tervezetének legrosszabb részeit, akadnak ko-moly hibák. Stefan Scheuer, az EEB EU Politikai Igazgatója megjegyezte: A legveszélyesebb kémiai anyagok talajvíz-be való bekerülésének megakadályozását nem lehet az országok diszkréciójára hagyni. Fõleg mivel a talajvíz az EUországainak 2/3-ának szolgáltat ivóvizet.

Mintegy negyed századon keresztül az 1980-as Talajvíz Irányelv a veszélyes anyagok talajvízbe való bekerülésé-nek megakadályozására kötelezte a kormányokat. A kormányok nem bírtak eleget tenni ennek a törvénynek, habárkismértékû fejlõdés látható volt az elmúlt években. A tanács új Talajvíz Irányelvének vázlata, amely az 1980-as tör-vény helyébe lépne, elmozdítaná a létezõ kötelezettségeket, amely a veszélyes anyagok termelõit és felhasználóitis kényszerítette biztonságosabb anyagok felhasználására. Ezenkívül az új törvény megengedi, hogy a termelõk ésfelhasználók önkéntes alapon kötelezzék el magukat.

Az Európai Parlament tagjainak nagy többsége elutasította ezt a vázlatot. A parlament által javasolt törvény minden olyan kémiai anyagot kivételnek tekintene a talajvízbe kerülõ tiltás alól,

amelyet az EU engedélyezett specifikus használatra (pl.: mezõgazdasági peszticidek, vagy ipari rákkeltõ hatású kö-zepes vegyi anyagok). Ez a trágyából kilúgozódott peszticidek vagy helytelenül használt rákkeltõ anyagok talajvíz-be való beáramlásának engedélyezését jelentené.

Sajnos a parlament elfogadta a tanács valószínûleg sokkal gyengébb fennhatóságát a diffúz szennyezés felett.Csak akkor kell ezzel foglalkozni, "amikor az technikailag lehetséges". A parlament legalább azt tisztázta, hogy a me-zõgazdaságnak figyelembe kell vennie egy új és általános 50 mg nitrát/liter standardot a talajvízben, ami az ivóvíz-ben lévõ legális határérték.

Forrás: EEB sajtóközleményFordította: Zólyomi Ágnes

KÖ R N Y E Z E T P O L I T I K A I H Í R E K A Z EU R Ó P A I UN I Ó B Ó L

KI A D J A É S T E R J E S Z T I : MA G Y A R TE R M É S Z E T V É D Õ K SZ Ö V E T S É G E

1091 BUDAPEST, ÜLLÕI ÚT 91/B. III. 21. TEL: 216-7297 FAX:216-7295 DRÓTPOSTA: INFO@MTVSZ.HU

SZERKESZTÕK: SC H M U C K ER Z S É B E T , BO T Á R AL E X A

NYOMDAI MUNKÁK: MICROPRESS KFT. KÉSZÜLT 800 PÉLDÁNYBAN

ENG. SZÁM: 2.9.1/1076-1/2005.

A szerkesztõk köszönettel vesznek minden - a hazai környezetvédelemmel és az Unióval kapcsolatos eseményekre, kiadványokra vonatkozó -

információt és a hírlevelet érintõ egyéb (kritikai) észtevételt. Lapzárta minden hónap 20-án. A cikkben közölt kijelentések és vélemények nem

feltétlenül tükrözik a szerkesztõk álláspontját! A Hírlevélben közölt írások egyeztetés után a forrás feltüntetésével közölhetõk más kiadványokban.

A hírlevél anyagai, illetve a terjedelmi okokból kimaradt cikkek az interneten is olvashatók:

http://www.mtvsz.hu/programok_sublist.php?which=11

A bizottság tizennyolc kulcslépéssel igyek-szik erõsíteni az EU erdõgazdálkodásánakversenyképességét, miközben szándékai sze-rint tiszteletben tartja a fenntartható erdõ-gazdálkodás céljait is.

HÁTTÉR:Az új, június 15-én bemutatott akcióterv az EU 1998 de-

cemberében elfogadott Erdészeti Stratégiájára épül. Ha-bár az erdészeti törvények a tagállamok hatáskörébe tar-toznak, az 1998-as stratégia megnevezte a közös megkö-zelítés szükségét, amely a fenntartható erdõgazdálkodá-son alapul és kiemeli az erdõk többfunkciós szerepét.

2005 márciusában a bizottság elemezte az ErdészetiStratégia végrehajtását és észrevette, hogy több EU lépés-re van szükség az EU erdészeti szektorának versenyké-pességének fokozására, azonban figyelembe kell venni akörnyezet és társadalmi szempont egyensúlyát a gazdasá-gi elemek végrehajtásával együtt. Ezért a Tanács megbíztaa Bizottságot egy új Erdészeti Akcióterv kibocsátásával2006. közepéig.

Az erdészeti politika legnagyobb kihívása, hogy meg-találja a helyes egyensúlyt a különbözõ, társadalomnakhasznos erdõfunkciók közül (az erdészet multifunkcional-itása). Ilyen a gazdasági funkció, mint faáru forrás, bútor-anyag, papír, karton, vagy energia (biomassza); az ökoló-giai funkció (biodiverzitás, víz- és talajvédelem, klímaválto-zás csillapítás) és a társadalmi funkciók (rekreációs szol-gáltatások, turizmus). Az erdészeti politika másik aspektu-sa a más politikai egységekkel való szoros kapcsolata,mint pl.: vidékfejlesztési politika, környezetvédelmi ésenergiapolitika, ipari és kutatás-fejlesztés politika vagy ke-reskedelmi politika.

Az EU erdészeti ipara sok kihívással áll szemben aglobalizáció eredményeként:

- Verseny az alacsonyabb áron kínáló termelõkkel a fej-lõdõ országokból;

- Illegális fakitermelés- Nagyobb igény faiparai termékekre és szolgáltatásokra- Klímaváltozás- Környezeti degradáció

Az ötéves (2007-2011) akcióterv, amely megpróbáljamegtalálni a válaszokat ezekre a komplex kihívásokra, 4 fõcélterülettel rendelkezik:

- Az erdészeti szektor hosszú távú versenyképességé-nek fejlesztése

- Környezetvédelem- Az életminõséghez való hozzájárulás- illetve a koordináció és kommunikáció támogatása eze-

ken a területeken

Az akcióterv egy 18 kulcskérdésbõl álló keretet határozmeg, amit EU és tagállami szinten kell alkalmazni. Ezen lépé-sek legnagyobb része általános ( vizsgálja a globalizációhatásait az EU erdészet versenyképességére, vagy az EUerdõk védelmének fokozása, esetleg olyan politikai lépé-sek újra meghatározása, amelyeket már máshol definiáltakpl. erdõ biomassza használatának támogatása energiater-melés céljából).

ÁLLÁSPONTOK:Az ACE (Szövetség a Papírdobozért és a Környezetért)

kifejezte az akcióterv célterületeinek támogatását, ugyan-akkor azonban kérdéseket vetett fel arra nézve, hogy ho-gyan lehet növelni az energiatermelésben az erdõk hasz-nálatát, csakúgy, mint a CEPI (Európai Papírgyártás Konfö-derációja ).

Forrás: www.euractive.com. Fordította: Zólyomi Ágnes

AKCIÓTERV AZ EU ERDÕGAZDÁLKODÁS VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSÁRA