2. Fejezet a Kozigazgatas Felepitese Es Mukodese

8/18/2019 2. Fejezet a Kozigazgatas Felepitese Es Mukodese

1/24

II. FEJEZET

A közigazgatás felépítése és működése

A fejezet tanulásával eléni kívánt képzési !él"k#

A vizsgázó ismerje meg átfogóan a végrehajtó hatalmat megtestesítő közigazgatásszervezetrendszerét és annak sajátosságait, tudjon különbséget tenni a közigazgatás kétalrendszere, az államigazgatási és az önkormányzati igazgatás közöttA vizsgázó ismerje az államigazgatás köz!onti és helyi szerveinek jellemzőit és tí!usait,ismerje a kormány szervezetére és m"ködésére, illetve feladat# és hatáskörére vonatkozó főbbszabályokat $egyen ké!es értelmezni az önkormányzatiság lényegét, tudja felsorolni és

bemutatni a helyi önkormányzatok tí!usait %endelkezzen ismeretekkel az önkormányzatok feladatairól, az önkormányzatok szervezetéről és főbb m"ködési szabályairól A köztisztviselő

rendelkezzen ala!ismeretekkel a kormányzat &ivil !artnereiről, a non!rofit szervezetekről

$. A közigazgatás felépítése

$.$. A közigazgatás f"galma% feladata

A közigazgatás rendszerének bemutatását a közigazgatás fogalmának bemutatásával kellkezdeni 'gységes fogalommal a szakirodalomban nem találkozunk, különböző

tudományágak a közigazgatás más#más elemét kiemelve !róbálják azt fogalmilag leírni Aközigazgatás leírható mint szervezetrendszer, mint egyes állami funk&iók gyakorlója és mint aközigazgatási feladatokat megvalósító közszolgálati alkalmazottak összessége (émánk szem!ontjából a közigazgatás fogalmának szervezeti szem!ont) megközelítése meghatározóA közigazgatás "l&an szevezetendszeként jelenik meg% mel&nek alapvet' funk!i(ja atövén&)"z( szevek által meg)atá"z"tt feladat"k köz)atal"mmal és eg&é* szevezésieszközökkel tötén' vége)ajtása% megval(sítása. A közhatalmi eszközök arra szolgálnak,hogy a társadalmi közérdek kielégítését szolgáló feladatokat a közigazgatás akár államikén&sze igénybevételével is megvalósíthassa, ha az kisebbségi vagy egyéni érdekkelütközneA közigazgatás a közédek évén&esítésének funk!i(ját j"galkalmaz( és szevez'tevéken&ség +tján látja el.Az országos közérdek megfogalmazására elsősorban a törvényhozó hatalmat gyakorló szerv * +agyarországon az rszággy"lés * jogosult -elentős szere!e van ebben azonban akormánynak is, mivel általában bírja a !arlamenti többség bizalmát 'gy adott választásiidőszakban nagyrészt azok az érdekek jelennek meg közérdekként, amelyeket a választásongyőztes !ártok !referálnak a választási !rogramjukban A törvényhozó hatalom által

jóváhagyott kormány!rogramban a választási !rogramban megfogalmazott &élok feladatokkálebontása történik meg A kormány!rogram megvalósítása jellemzően )gy történik, hogy azabban meghatározott !rioritások mentén teszi meg törvényjavaslatait a .ormány, így

jogállamban a közérdek jogszabályokban ölt testet, jelenik meg, a közigazgatási szervek !edigkötelesek e jogszabályok végrehajtását biztosítani /gy függ össze a közérdek érvényesítésének ala!vető funk&iója a közigazgatás egyik legfőbb tevékenységfajtájával, a


2/24

jogalkalmazó, jogérvényesítő funk&ióval, amelyet a közhatalmi jogosítványok * a közérdek érvényesítéséhez az állami kényszer igénybevételének lehetősége * erősítenek

A közigazgatás hatósági jogalkalmazási tevékenysége a közfeladatok megvalósításának jogieszköze A hatósági jogalkalmazás során a közigazgatás közhatalommal rendelkező szervei

egyedi ügyekben # a hatáskörük és illetékességük keretei között # a jogszabályok ala!jándöntenek, és!edig )gy, hogy jogokat, kötelezettségeket álla!ítanak meg, eldöntik a jogalanyok közötti vitákat, érvényesítik a jogalanyok jogait és kötelezettségeit, jogszabálysértés esetén !edig a jogsértővel szemben szank&iókat álla!ítanak megA fejlett országokban azonban a közérdek nem valósítható meg kizárólag jogalkalmazótevékenység )tján A közigazgatási szerveknek egyre több * elsősorban közszolgáltató jelleg"

* feladatot kell ellátniuk, amelyek esetében a feladatért felelős közigazgatási szerv ténylegesszervező tevékenységet lát el 0lyenkor maga gondoskodik bizonyos közszolgáltatások 1közutak, közvilágítás fenntartása, iskola, kórház létesítése és fenntartása stb2 ellátásáról.

A közigazgatás a hatalmi ágak rendszerében a végrehajtó hatalom legmarkánsabb

rendszereként jelenik meg

$.,. A közigazgatás endszee# államigazgatás% önk"mán&zati igazgatás

A modern !olgári közigazgatás szervezetrendszere általában duális jelleg", ami azt jelenti,hogy a közérdek érvényesítését két szervezetrendszer szolgálja' két szervezetrendszer a kormány által irányított felülről lefelé, köz!onti és területi szintreszerveződő, hierar&hikusan felé!ülő államigazgatási szevek rendszere, valamint a helyben1tele!ülési és területi ala!on2 szervezett és választott testületek által irányított önk"mán&zatiközigazgatási szevek rendszere Az államigazgatási és önkormányzati szervek együttké!ezik a közigazgatás szervezetrendszerét A kétféle szervezetrendszer között egyfajtafunk&ionális munkamegosztás is kimutatható Az államigazgatási szervek főleg hatósági

jogalkalmazó tevékenységet látnak el, míg az önkormányzatok a helyi közszolgáltatások biztosításában rendelkeznek feladat# és hatáskörökkel, és emellett jogalkotói jogkörük is vanA közigazgatás egységét re!rezentálja az, hogy tele!ülési szinten az önkormányzati és azállamigazgatási feladatokat egy szervezetben, a helyi önkormányzaton belül látják el, azönkormányzatok m"ködése felett !edig a törvényességi ellenőrzést az államigazgatásgyakorolja3a meg akarjuk határozni az államigazgatási, illetve az önkormányzati közigazgatási szervfogalmát, nem kevés nehézségbe ütközünk 'zért &élszer" a fogalom helyett azon

sajátosságok kiemelése, amelyek a szerveket jellemzikAz államigazgatási szevek 4

• jogszabályban meghatározott feladat- és )atásköel, igazgatási jogosítványokkalrendelkeznek,

• önáll( döntési j"gköel rendelkeznek,• a rendszerint hivatali formában m"ködő államigazgatási szervek élén eg&személ&i

felel's vezet' áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási jogosítványok &ímzettje,• az állami költségvetés*en meg)atá"z"tt% önálló költségvetéssel rendelkeznek,• a m"ködéséhez szükséges, az állam tulajd"ná*an álló vagyont kezelik,• a felettes államigazgatási szerv * végső soron a kormány * ián&ítása alatt állnak

5


3/24

Az önk"mán&zati közigazgatási szev#

• az önkormányzati jogok a )el&i választ(p"lgá"k közösségét illetik meg,• tövén&*en meghatározott, illetve saját maga észée megálla!ított feladatokat lát el,

feladatai ellátásához törvényben meghatározott hatáskörrel rendelkezik,• önáll( döntési j"gköel rendelkezik 1hatáskörének gyakorlását azonban egyes

szerveire átruházhatja2,• a lakosság által választ"tt képvisel'k% illetve vezet' irányításával m"ködik,• szervezetét, m"ködését a törvény keretei között maga )atá"zza meg,• költségvetését önáll(an álla!ítja meg,• m"ködéséhez saját tulajd"ná*an álló vagyonnal rendelkezik,• nin!s felettes szerve

$.. A közigazgatási szevek !s"p"t"sítása

A közigazgatási szervezeteket többféle szem!ontból is &so!ortosíthatjuk A legfontosabbszem!ontok a következők4

• hatáskör terjedelme szerint,• illetékesség szerint

A )atáskö tejedelme szerint megkülönböztethetünk általán"s és k/lönös )atásköűközigazgatási szerveket Az általán"s )atásköű szervek feladatköre kiterjed az adottilletékességi területen jelentkező valamennyi közigazgatási feladatra, vagyis az ilyen szerv

feladatköre nin&s korlátozva meghatározott szakfeladatokra $étrehozásuk ala!vető oka, hogyaz egyébként szakfeladatok szerint tagozódó közigazgatási szervek között egy adott területen biztosítani kell a megfelelő összhangot Az általános hatáskör" szervek három tí!usátkülönböztetjük meg4 a kormányt, a megyei közigazgatási hivatalokat és az önkormányzatokatA k/lönös )atásköű 0szakigazgatási1 szervek jellegzetessége, hogy ezek meghatározottszakfeladatok ellátására jönnek létre ' szervek létrehozásának magyarázata részben amunkamegosztás, részben !edig az, hogy a közigazgatáson belül is végbemenő szakosodás,s!e&ializálódás következtében az adott illetékességi területen a szakfeladatok ellátásához így

biztosítható a szakértelemA különös hatáskör" szervek tí!usaihoz a minisztériumokat, a tár&anélküli minisztereket, azországos hatáskör" szerveket és a mindezeknek alárendelt &entrális alárendeltség"

1területközi, regionális, megyei, városi szint"2 szerveket sorolhatjuk

Az illetékességi te/let szeint megkülönböztetünk közp"nti 1országos1% te/leti 1regionális,megyei2, illetve )el&i közigazgatási szerveket A köz!onti közigazgatás területén kizárólagállamigazgatási szervek m"ködnek A köz!onti szervek maguk is több szintre tagolhatók 0desorolható a kormány, mint az államigazgatás legfőbb koordiná&iós és irányító szerve Akormány koordiná&iós tevékenységét különféle segédszervei 1kormánybizottságok, inter#miniszteriális bizottságok, kabinetek2 6egítik A köz!onti igazgatás végrehajtó,adminisztrá&iós szervei a minisztériumok és a nem minisztériumi formában m"ködő országosfőhatóságok 1az országos hatáskör" szervek, a köz!onti hivatalok és a minisztériumihivatalok2 A területi, helyi közigazgatási szerveknek is több fajtájuk van 'zeken a szinteken

találhatók a megyei, regionális illetékességgel m"ködő államigazgatási szervek, illetve a

7

2ise**ségiönk"mán&zat"k

2ise**ségiönk"mán&zat"k


4/24

megyei8fővárosi8tele!ülési önkormányzati szervek +eg kell jegyezni, hogy tele!ülési szinten * néhány kivételt leszámítva * &sak önkormányzati közigazgatási szerveket találunk

,. 3llamigazgatás

,.$. Az államigazgatás közp"nti szevei

Az államigazgatás köz!onti szerveinek azokat a szerveket nevezzük, amelyek országoshatáskörrel rendelkeznek, országos feladatokat látnak el, részt vesznek a kormányzatitevékenységben, irányító, szabályozó, illetve végrehajtó tí!us) feladatokat látnak el Azállamigazgatás köz!onti szervei az általuk ké!viselt igazgatási ágazat &s)&sán helyezkednek el, hasonló jelleg", feladatkör" államigazgatási szerv felettük már nin&s 1A gazdaságiminisztérium az i!ar és a kereskedelem igazgatásának legmagasabb szint" szakigazgatásiszerve, felette hasonló jelleg" szerv már nem található2

Az államigazgatás köz!onti szervei4• a k"mán&, a k"mán& munkáját segít' szevek ,• a minisztéium"k és• az "szág"s f')at(ság"k

599 A kormány

A .ormány az államigazgatási szervezetrendszer &s)&sán áll, irányítja az egészállamigazgatás m"ködését 1ián&ítási tevéken&ség2 :gyanakkor a kormány komoly szere!et

játszik a kormányzati tevékenységben 1k"mán&zati tevéken&ség2 A kormányzás az országtársadalmi, gazdasági rendjének megvédésére, a lakosság, a nemzet jólétének növelésére,anyagi, szellemi, kulturális javának gyara!ítására irányuló tevékenység a fenti &élt szolgálóstratégia és az ezt szolgáló eszközök meghatározásávalA kormány!rogram a kormány megbízatásának időtartamára szóló legáltalánosabb éslegjelentősebb stratégiai &élkit"zéseket foglalja össze, illetőleg a megvalósításukhozszükséges legfontosabb tevékenységi irányokat jelöli meg A kormány!rogram végrehajtásasorán t)lnyomóan a kormány kezdeményezi a törvények megalkotásátA kormány feladatait az alkotmány 7;< 192 bekezdése határozza meg, melyeket a kormánykettős funk&iója ala!ján &so!ortosíthatunk

A kormány k"mán&zati tevéken&sége körében4• védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állam!olgárok jogait,• biztosítja a törvények végrehajtását,• biztosítja a társadalmi#gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról,

meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, a szo&iális ésegészségügyi ellátás állami rendszerét és gondoskodik a megvalósításukhoz szükségesfeltételek biztosításáról,

• közrem"ködik a kül!olitika meghatározásában= a +agyar .öztársaság .ormányanevében nemzetközi szerződéseket köt=

• ké!viseli a +agyar .öztársaságot az 'uró!ai :nió kormányzati részvétellel m"ködő

intézményeiben,

>


5/24

• a belügyminiszter közrem"ködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességiellenőrzését=

• irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek m"ködését

A .ormány közigazgatás ián&ítási tevékenysége körében4• irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját,

összehangolja tevékenységüket,• az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonhatja, és erre a &élra

országos hatáskör" szervet hozhat létre,• bármely államigazgatási ügyet az eljárás bármely szakaszában magához vonhat, és a

törvénysértő államigazgatási határozatot megsemmisítheti

A kormány szervezete és működése

A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll A minisztereknek jogállás szerint

három tí!usát különböztethetjük meg4 a minisztérium élén álló tá!aminiszte , a tá!anélk/li miniszter és sajátos jogállással a 4iniszteelnöki 5ivatalt vezet' miniszte.

A kormány feladat# és hatáskörét ülésén gyakorolja A kormány m"ködésére vonatkozórészletes szabályokat a kormány ?gyrendje tartalmazzaA kormány törvény felhatalmazására, annak végrehajtására, illetve feladatkörében endeletetalk"t, amely nem lehet ellentétes a törvénnyel 'mellett normatív határozatot jogosultkibo&sátani, amely kötelező az alárendelt államigazgatási szervekre A kormány rendszerinthetente ülésezik A kormány ülését a miniszterelnök vezeti, akadályoztatása esetén !edig azáltala kijelölt miniszter helyettesíti A minisztert a kormányülésen a !olitikai államtitkár taná&skozási joggal, a közigazgatási államtitkár részvételi joggal helyettesítheti 'zzel kívánja

az ügyrend rászorítani a kormánytagokat, hogy személyesen vegyenek részt az ülésen

A miniszterelnök és a miniszterek jogállása

+agyarországon a kormány felé!ítésében ala!vetően a testületi 1minisztertaná&si2 modellérvényesül, de a rendszerváltás óta kiemelkedő szere!e van a miniszterelnöknek, aki aminiszterektől eltérően megbízatását az rszággy"léstől nyeri A köztársasági elnök aminisztereket &sak a miniszterelnök javaslatára nevezheti ki, vagyis tulajdonké!!en őválasztja ki a kormánya tagjait, akik addig maradhatnak a tisztségükben, amíg el nem vesztik a bizalmát .iemelkedő szere!ét mutatja az is, hogy a kormány megbízatása a miniszterelnök személyétől függ, a miniszterelnök személyében beálló okok kihatnak az egész kormány

megbízatására A miniszterelnök halála, lemondása, ellene sikeres konstruktív bizalmatlanságiindítvány beny)jtása esetén az egész kormány megbízatása megsz"nik A +iniszterelnöki3ivatal jogköreinek utóbbi választási &iklusokban történt kiterjesztése tovább erősítette aminiszterelnök !ozí&ióját, többen már miniszterelnöki kormányzásról beszélnek hazánkban

A miniszterek részt vesznek a kormány ülésein, vezetik a feladatkörükbe tartozóminisztériumot, illetve a kormány döntése ala!ján felügyeletet gyakorolnak az országoshatáskör" szervek felett

A kormány munkáját segítő szervek

A kormány * bár viszonylag gyakran ülésezik * nem folyamatosan m"ködő testület6zükséges, hogy a kormány ülése elé kiérlelt, megfelelően előkészített, egyeztetett

;


6/24

előterjesztések kerüljenek, ezért szükséges olyan szervek létrehozása, amelyek az elkülönültágazati szervek között megteremtik a koordiná&iót 'zek a szervek szintén testületi formábanm"ködnek, feladatuk a kormány tevékenységének segítése 1döntés#előkészítés, javaslattétel,véleményezés2, és a köz!onti, különös hatáskör" államigazgatási szervek közötti koordiná&ió

biztosítása -ogállásukat tekintve több tí!usával találkozhatunk, ezek4 k"mán&*iz"ttság"k ,

ka*inetek , tá!aközi *iz"ttság"k , k"llégium"k , taná!sad( test/letek , szakét'i*iz"ttság"k A testületi tí!us) szervek mellett a kormány munkáját k"mán&*izt"s"k 1!l @rvíz# éselvízvédekezés .ormánybiztosa2 és k"mán&meg*íz"ttak is segíthetik 1!l az egységesközszolgálati szabályozás kidolgozásáért és végrehajtásának koordinálásáért felelőskormánymegbízott2

A kormány hivatali tí!us) segédszerve a 4iniszteelnöki 5ivatal -ogállása sajátos, mert t)lazon, hogy a miniszterelnök munkaszervezete * ebből adódóan a kormány m"ködéséhezkötődő BtitkárságiC feladatokat lát el * jelentős szere!et lát el a kormányzati koordiná&ióban,sőt jelenleg egyes ágazati funk&iókat is gyakorol 1!l a területfejlesztés terén2 D!!en a

koordiná&ióban játszott kiemelkedő szere!e indokolja, hogy élén miniszter áll

595 A minisztériumok

A minisztérium az alkotmány ala!ján törvénnyel létrehozott és a kormány irányítása alatt álló,de a miniszter által vezetett, és a miniszter ágazati, valamint szervezeti irányító feladataitsegítő köz!onti kormányzati szervA kormány irányítási jogköre elsősorban abban nyilvánul meg, hogy rendeletbenmeghatározza a miniszter feladat# és hatáskörét 1minisztéium statutuma2A miniszter a minisztériumot egyszemélyi felelős vezetőként vezeti, a minisztérium, mint

szervezet, !edig a miniszter számára jogszabályban, illetve kormányhatározatbanmeghatározott feladatokat valósítja meg A minisztérium feladatai a következők4 kormány#előterjesztések készítése, jogszabály#előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása, jogalkalmazó,irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása, nemzetközi ka!&solatok kialakítása,fenntartása, ka!&solattartás a &ivil szervezetekkelA minisztérium belső strukt)ráját tekintve minisztériumi hivatalokra 1elnevezésük többféle islehet2, főosztályokra, osztályokra tagolható 6!e&iális szabályok vonatkoznak a minisztériumvezetői szintjeire 'nnek megfelelően a minisztérium vezetésében és személyzetébenmegkülönböztethetünk !olitikai változó és szakmai állandó elemeket

A 6p"litikai vált"z( elemek7 a kormány !olitikáját hivatottak végrehajtani aminisztériumban, és megbízatásuk a mindenkori kormányhoz, annak megbízatásiidőtartamához igazodik 'bbe a körbe sorolhatók a miniszter, a !olitikai államtitkár, aminisztérium kabinetfőnöke, illetve a kabinetek !olitikai taná&sadói, főtaná&sadói

A Bszakmai álland( elemek7 a minisztériumi feladatokat élethivatásszer"en, !árt!olitika#semlegesen, köztisztviselőként látják el 'bbe a körbe soroljuk a közigazgatási államtitkárt, a&ímzetes államtitkárt, a helyettes államtitkárokat, a főosztályvezetőket, főosztályvezető#helyetteseket, osztályvezetőket, minisztériumi biztosokat, illetve a belső szervezetiegységekben dolgozó köztisztviselőket +ivel a !olitikai változó elemekhez ké!est ők hivatottak biztosítani a minisztérium tevékenységében a folyamatosságot, megbízatásuk

határozatlan időre szól

E


7/24

597 Az országos főhatóságok

A minisztériumok mellett számos köz!onti különös hatáskör" szervet találunk, amelyek ala!vetően három tí!usba sorolhatók4

• "szág"s )atásköű szevek ,

pl. a Központi Statisztikai Hivatal Kormányzati !llenőrzési Hivatal "rszágos #yugdíj$iztosítási %őigazgat&ság "rszágos !gészség$iztosítási 'énztár.

• közp"nti )ivatal"k% pl. Ad&( és 'énz)gyi !llenőrzési Hivatal *+ *evándorlási és ,llampolgársági Hivatal ,llami #épegészség)gyi és -isztiorvosi Szolgálat %ogyaszt&védelmi %őel)gyelőség Közlekedési %őel)gyelet.

• a minisztéiumi )ivatal"k pl. Környezet( és -ermészetvédelmi %őel)gyelőség.

A minisztériumok és az országos főhatóságok fő feladata a kormány döntéseinek végrehajtása, a területi államigazgatási szervek irányítása, a szakterületüket érintőkormányzati döntések előkészítése 'mellett jogalkalmazó, hatósági tevékenységet is ellátnak

Fokozatosan erősödik tevékenységükben az ágazati informá&iós rendszerek m"ködtetése, atervezés, !rognózisok készítése és szolgáltató feladatok ellátása 3atáskörüket tekintveközp"nti k/lönös )atásköű szevek , ami azt jelenti, hogy az egy#egy ágazaton belülmeghatározott szakfeladatok ellátására jönnek létre

,.,. Az államigazgatás )el&i 0te/leti és telep/lési1 szevei

A közigazgatási feladatok nem láthatók el teljes mértékben &entralizáltan 1köz!ontosítva2'gyes szakterületeken ugyan előfordul, hogy az egész ország területére kiterjedőilletékességgel egyetlen szerv látja el a feladatot 1!l szabványügyek2, a legtöbb igazgatási

ágazatban azonban * főként annak érdekében, hogy az igazgatási szolgáltatásokat azigazgatottakhoz legközelebb lássa el az állam * a közigazgatási szervek az országos szintmellett helyi#területi szinten is megjelennekA lakosság széles körét érintő, nagy tömegben jelentkező igazgatási feladat8hatásköröket

jellemzően a helyi önkormányzatok hivatalai látják el és gyakorolják 'bben a körben ahatáskörök &ímzettje a jegyző, kivételesen a !olgármester, illetve a hivatal ügyintézője 1!lanyakönyvvezető26zámos olyan feladat8hatáskör van azonban a közigazgatásban, amelyek ellátása semországosan, sem tele!ülési szinten nem hatékony, ezért é!ülnek ki a helyi#területiállamigazgatási szervek

Illetékesség szemp"ntjá*(l ezek a szervek lehetnek közeti illetékességgel rendelkezők 1!l@G(6H városi kirendeltségei, megyei munkaügyi köz!ontok városi kirendeltségei, körzetiföldhivatalok2, meg&ei illetékességgel m"ködők 1!l megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok,megyei földhivatalok, AI'3 területi igazgatóságai2 és olyanok, melyek illetékességi területetö** meg&ée is kitejed 1!l nemzeti !arkigazgatóságok2

A különböző országokban a helyi#területi igazgatás tagoltsága eltérő A rendszerváltozástkövetően hazánkban kétszint" közigazgatás jött létre, ami azt jelenti, hogy a köz!onti szintalatt megyei, illetve tele!ülési szinten é!ülnek ki az igazgatási szervek +ás országokban, így

!éldául Fran&iaországban a tele!ülési és az országos szint között m"ködnek államigazgatási,illetve önkormányzati szervek járási, megyei, illetve regionális illetékességgel is A hazánkban

jelenleg zajló közigazgatási reform egyik &élkit"zése, hogy megváltoztatva a közigazgatás jelenlegi térszerkezetét, kié!ítse a kistérségi, illetve regionális szint" igazgatási strukt)rát

J


8/24

5atáskö szemp"ntjá*(l megkülönböztetünk általán"s )atásköű helyi szerveket1megyei8fővárosi közigazgatási hivatalok2, illetve k/lönös )atásköű helyi államigazgatásiszerveket 1!l megyei földhivatal2A k/lönös )atásköű szervek feladatai jelentős eltéréseket mutatnak, azonban vannak olyan

közös jellemzőik is, amelyek ala!ján jogállásuk körülírható, tevékenységük lényegemegragadható'zek a következők4

• feladat8hatáskörük egy#egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamelyminisztérium, illetve országos hatáskör" szerv látja el=

• döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek 1egyes szervek emellettszolgáltató tí!us) feladatokat is ellátnak2=

• a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, hatósági felügyeletetgyakorolnak, gondoskodnak a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről=

•

az irányításukat ellátó minisztérium, illetve országos hatáskör" szerv a hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is=• a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegy"jtik, elemzik, értékelik a szükséges

informá&iókat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek

+ás jogállással és jellemzőkkel bírnak azonban az általános hatáskör" területi államigazgatásiszervek, a megyei8fővárosi közigazgatási hivatalok, melyek tevékenységét &élszer"részletesebben is bemutatni

559 A megyei8fővárosi közigazgatási hivatalok

A megyei8fővárosi közigazgatási hivatalok sajátos szere!et töltenek be a területiállamigazgatásban 3atáskörük általános, mivel tevékenységük nem egy#egy igazgatásiágazatra terjed ki 6okrét" feladatot látnak el

Ala!feladataik4

• Az önkormányzatok tövén&ességi ellen'zése'z kiterjed a községi#városi, valamint a megyei önkormányzat, a helyi kisebbségi,valamint a kisebbségi tele!ülési önkormányzat szervezeti, m"ködési és döntéshozatalieljárására, döntéseire, valamint a bizottság, a részönkormányzat, a !olgármester,illetve a megyei közgy"lés elnöke által hozott határozatokra Az ellenőrzés utólagos,az önkormányzat által beküldött jegyzőkönyveken, egyéb dokumentumokon ala!ul

• 3llamigazgatási feladatkö, melynek keretén belül a területileg illetékesközigazgatási hivatal felettes szervként elbírálja a j"g"v"slat"k at minden olyanállamigazgatási ügyben, amelyben első fokon a !olgármester, a megyei közgy"léselnöke, illetőleg jegyző, főjegyző vagy !olgármesteri hivatal 1körjegyzőség2ügyintézője járt el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely másállamigazgatási szerv jogosult 'zen t)l több els' f"k+ )at(sági feladatköt 1!lkülföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése, mozgássérültek közlekedésitámogatásának engedélyezése2 is ellát

K


9/24

A hivatalok szervezetén belül, de szakmailag önálló igazgatási szervként m"ködnek afogyasztóvédelmi felügyelőségek és a megyei8fővárosi gyámhivatalok

A f"g&aszt(védelmi fel/g&el'ségek ellenőrzik a kis# és nagykereskedelem, vendéglátás,egyéb szolgáltatás területén érvényben lévő fogyasztóvédelmi előírások betartását

Folyamatosan ka!&solatot tartanak az üzleti élet minden szere!lőjével 1&égek, egyénivállalkozók, fogyasztók2

A meg&ei8f'vá"si g&ám)ivatalok elbírálják a tele!ülési önkormányzatok jegyzőinek és avárosi gyámhivataloknak a gyámhatósági ügyekben hozott határozatai elleni fellebbezéseket'mellett szakmai irányítási és felügyeleti feladatokat látnak el a jegyzők és a gyámhivatalok gyermekvédelmi gondoskodási feladataiban

A közigazgatási hivatalok a k"mán& te/leti szeveként koordiná&iós, ellenőrzési,informatikai, ké!zési és továbbké!zési feladatokat látnak el

• 2""diná!i(s feladatköükben megyei államigazgatási kollégiumot m"ködtetnek,gondoskodnak a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásáról, valaminta közigazgatás korszer"sítésével ka!&solatos feladatok területi összehangolásáról'lvégzik a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendszerének összehangolását, szakmai támogatást ny)jtanak az ügyfélszolgálati tevékenység

bővítéséhez

• Ellen'zési feladat- és )atásköükben gondoskodnak a területi államigazgatásiszervek ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetetett végrehajtásáról és ata!asztalatok közös elemzéséről 'llenőrzik a területi államigazgatási szerveknél a

munkáltatói intézkedések törvényességét, a közigazgatási eljárási törvényhatályosulását és az alkalmazott informatikai !rogramok jogtisztaságát

• Inf"matikai feladatköükben kezdeményezik az ügyviteli tevékenységösszehangolását, előmozdítják a köz!onti közszolgálati nyilvántartás hatékonym"ködését, ellátják a választásokkal, né!szavazásokkal ka!&solatos informatikaifeladatokat

• A képzési% t"vá**képzési feladat"k keretében közé!táv) és éves terv ala!jánszervezik az önkormányzati szervek köztisztviselőinek ké!zését, továbbké!zését,gondoskodnak a közigazgatási ala!vizsgák és szakvizsgák, továbbá külön jogszabály

által meghatározott egyéb vizsgák és a vizsgákra felkészítő tanfolyamok szervezéséről .özrem"ködnek az önkormányzatok tisztségviselőinek, ké!viselőinek ké!zésében, összehangolják az ágazati területi államigazgatási szervek köztisztviselőitérintő ké!zési feladatokat

L


10/24

. Az önk"mán&zati igazgatás

.$. Az önk"mán&zati endsze alapjai% az önk"mán&zat"k alk"tmán&"s alapj"gai

799 Az önkormányzati rendszer ala!jaiA helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása A )el&i önk"mán&zás j"ga a tele!ülésen élőválaszt(p"lgá"k közösségét illeti meg A választó!olgárok a helyi önkormányzást az általuk választott önkormányzati ké!viselő#testület )tján, illetőleg kivételesen helyi né!szavazás,né!i kezdeményezés )tján gyakorolják 'zen önkormányzati jogok a helyi közügyekhezkötődnek, az önkormányzatiság tartalmát tehát a helyi közügyek adják 5el&i köz/g& alattértjük a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását 1!l általános iskola fenntartása,tömegközlekedés m"ködtetése, szemétszállítás stb2, a közhatalom önkormányzati tí!us) helyigyakorlását, és az ezekhez ka!&solódó szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítását A

helyi közügyeken t)l azonban az önkormányzatok törvény rendelkezése ala!jánállamigazgatási feladatokat is kötelesek ellátni

Az önkormányzati elven felé!ülő közigazgatási szervek telep/lési 1községi, nagyközségi,városi, megyei jog) városi, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzatok2 és te/leti szinten1megyei önkormányzatok2 é!ültek ki Az önkormányzatiság lényegét az autonómia adja,amelyet * egyéb garan&iális szabályokat tartalmazó törvények mellett * a területi elvenfelé!ülő önkormányzatok számára főként az alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló9LLM évi $NO törvény 1a továbbiakban4 Ptv2 garantál

795 Az önkormányzatok alkotmányos ala!jogai

Az önkormányzatiság tartalma az önkormányzatok alkotmányos ala!jogaiból ismerhető megAz önkormányzatok jogállását az alkotmány >>8A


11/24

• a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez 1petí!i(s j"g2,

• szabadon társulhat más helyi ké!viselő#testülettel, érdekeinek ké!viseletéreönkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttm"ködhet másországok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati

szervezetnek 1patnekap!s"lat"k aut"n(miája2

Az Ptv részben megismétli, részben kiegészíti az alkotmányos szabályozást Gyomatékosítja,hogy az önkormányzatok alkotmányos jogai nem korlátlanok, azokat a törvény keretei közöttgyakorolhatja, vagyis az önállóság mértéke az rszággy"lés törvényalkotó tevékenységének függvénye

.,. Az önk"mán&zat"k típusai% feladat- és )atásköei

759 Az önkormányzatok tí!usai

Az alkotmány értelmében a +agyar .öztársaság területe f'vá"sa, meg&éke, vá"s"ka ésközségeke% a f'vá"s !edig ke/leteke tagozódik A városokban kerületek alakíthatók 1'zutóbbi lehetőséget az Ptv a megyei jog) városokra korlátozza, azonban meg kell jegyezni,hogy jelenleg egyetlen megyei jog) város sem alakított ki kerületeket2A fent felsorolt területi tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok tí!usai,melyek közül az ala!tí!ust a városi és községi tele!ülési önkormányzatok jelentik 6ajátosönkormányzati tí!ust ké!viselnek a kise**ségi önk"mán&zat"k , valamint a telep/lésésziönkormányzatok

755 Az önkormányzatok feladat# és hatásköreiAz önkormányzatok j"gai eg&enl'k , az egyes önkormányzatok közötti ka!&solatokat amelléendeltség jellemziA tele!ülési és megyei szinten m"ködő önkormányzatok között * szemben az államigazgatásiszervezetrendszerbe tartozó szervekkel * , nem alá#fölérendeltségi viszony áll fenn hanemfunk&ionális munkamegosztás és !artneri együttm"ködés A magyar önkormányzati rendszer a telep/lési önk"mán&zat"kat tekinti az önkormányzati feladatok elsődleges &ímzettjeinekA feladatok megosztása a tele!ülési és a megyei önkormányzatok között a szu*szidiaitáselvén nyugszik 1A szubszidiaritás jelentése4 minden feladatot azon a szinten kell ellátni,amely a szolgáltatást igénybevevőhöz a legközelebb van, ugyanakkor a feladat megfelelő

színvonalon látható el2 A megyei önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokatakkor köteles biztosítani, ha azokat a tele!ülési önkormányzat nem vállalja önként vállaltfeladatként .öl&sönösen lehetőség van feladat8intézmény átadására8átvételére, amely egyes * törvényben meghatározott * esetekben kötelező

.ülön kell szólni a f'vá"si önk"mán&zat sajátosságairól A fővárosban kétszint"önkormányzat m"ködik, a tele!ülési önkormányzati feladatokat jellemzően a kerületi, amegyei önkormányzati feladatokat a fővárosi önkormányzat látja el A két szint közöttika!&solat mégis jelentősen különbözik a tele!ülési és a megyei önkormányzat viszonyától4egyrészt vannak olyan feladatok * !éldául tömegközlekedés, szennyvízkezelés stb #,amelyeket a főváros egészére a fővárosi önkormányzat köteles biztosítani, másrészt egyes

kérdésekben * !éldául tele!ülésrendezés * kétszint" jogalkotással is találkozunk

99


12/24

.ülön kell vizsgálni a feladatok tekintetében a meg&ei önk"mán&zat és a meg&ei j"g+vá"si önk"mán&zat ka!&solatrendszerét is Az Ptv szerint az rszággy"lés megyei jog)várossá nyilváníthatja az ötvenezernél nagyobb lakosságszám) várost, illetve ilyennek minősül minden megyeszékhely, lakosságszámától függetlenül A megyei jog) város ahatályos alkotmányos szabályozás ala!ján BszigetetC ké!ez a megye területén A megyei jog)

város választó!olgárai nem vesznek részt a megyei közgy"lés tagjainak választásában, ígynem is ké!viseltetik magukat a megyei közgy"lésben A megyei jog) város tele!ülésiönkormányzat, ugyanakkor területén * megfelelő eltérésekkel * saját hatásköreként ellátja amegyei önkormányzati feladat# és hatásköröket is A megyei önkormányzat feladat#ellátásikötelezettsége tehát nem terjed ki a megyei jog) város területére

Az önkormányzati feladatok megálla!ítása többréteg" szabályozásban valósul meg 'gyrésztaz Ptv meghatározza, mely közigazgatási feladatok azok, amelyeket elsődlegesen azönkormányzatok látnak el 1!l vízrendezés és &sa!adékvíz#elvezetés, helyi tömegközlekedés,közbiztonság helyi feladatai, közrem"ködés a helyi energiaszolgáltatásban stb2 'zek afeladatok ké!ezik a tele!ülési önkormányzati feladatok Ba la &arteC#ját, mivel ezek körében a

tele!ülési önkormányzat maga* a lakosság igényei ala!ján, anyagi lehetőségeitől függően * határozza meg mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el 1választ)at( feladat"k 2

Annak érdekében azonban, hogy a minimális szint" közszolgáltatások valamennyi tele!üléslakói számára hozzáférhetőek legyenek, az Ptv ezek közül kiemel egyes közszolgáltatásokatazzal, hogy azokat minden tele!ülési önkormányzat köteles biztosítani 1kötelez' feladat"k 2'zek a következők4

• egészséges ivóvízellátás,• óvodai nevelés,• általános iskolai oktatás és nevelés,•

egészségügyi és szo&iális ala!ellátás,• közvilágítás,• helyi közutak és• köztemető fenntartása,• nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása

A fentiek jelentik tehát az önkormányzati feladatok minimumát 'mellett az Ptvfelhatalmazást ad arra, hogy a tele!ülési önkormányzatot törvény kötelezze egyesközszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására 'zen felhatalmazás ala!ján számostörvény álla!ított meg kötelező feladatot az önkormányzatok számára 1!l könyvtár

fenntartása, köztisztaság biztosítása2 Az önkormányzat ezeket a feladatokat köteles biztosítani, a feladat ellátásának módját azonban * intézmény, gazdasági társaság létrehozása,más önkormányzattal társulás )tján történő közös feladatellátás, más önkormányzat, illetvenem állami szervezet által szervezett közszolgáltatás BmegvásárlásaC stb * önállóanhatározhatja meg Az önkormányzati önállóság alkotmányos védelmét jelenti, hogy &sak törvény és &sak kivételesen vonhat el a helyi közügyek körébe tartozó feladatkört azönkormányzatoktól +ásrészt, ha törvény állami feladat ellátására kötelezi azönkormányzatot, az rszággy"lés ezzel egyidej"leg köteles a feladat ellátásával arányosforrásokat is az önkormányzat rendelkezésére bo&sátani

Az önkormányzat az előbbiekben fel nem sorolt feladatok ellátásáról is gondoskodhat Pnként

vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal másszerv hatáskörébe 1önként vállalt feladat"k 2 Az önként vállalt közügyekben az

95


13/24

önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért Az önként vállalt feladatok megoldása azonban nem veszél&eztet)eti a törvény által kötelez'en el'ít önk"mán&zatifeladat- és )atásköök ellátását ' feladat&so!ortban további korlátozás, hogy a megyeiönkormányzat olyan feladatokat láthat el * az előbb említett feltételek mellett #, amelyek gyakorlása nem sérti a megyében lévő községek és városok érdekeit

A feladatokat a törvényalkotó differen&iáltan is megálla!íthatja a különböző tí!us), illetveméret" önkormányzatok számára A szubszidiaritás elve jelentkezik abban, hogy a kisebblakosságszám) tele!ülés önkormányzata * amennyiben erről saját maga vagy társulásávalközösen gondoskodni tud * m"ködési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobblakosságszám) tele!ülési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezőenelőírt közszolgáltatás megszervezését 0lyen esetben költségvetése számára igényelheti azátvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását 1átvállalt feladat"k 2

97


14/24

$. á*a. Az önk"mán&zati feladat"k endszee

9>

93:A;ZT5AT< 2=TE:EZ> =?2@?T93::A:T

+!/0!1 2#K"3+,#04A-

0=tv.1éldául#telep/lésfejlesztés Bendezés%kön&ezetvédelem%lakásgazdálk"dás%tömegközlekedés%vízelvezetés%!sat"názás.

0=tv. szeint1#egészséges iv(víz%(v"dai nevelés% alapf"k+"ktatás%egészség/g&i% sz"!iálisalapellátás%közvilágítás%közutak fenntatása%köztemet' fenntatása%nemzeti% etnikai kise**ségek

j"gainak *izt"sítása

+inden helyi közügy,amelyet törvény nemutal más szerv feladat#és hatáskörébe

A TE:EC:@;3T93::A:5ATJA

A 4ED@?E2 3TA5ATJA

amel&eke a telep/lés nemkötelez)et'%a meg&e egészée vag& nag& észéekitejed' feladat"k 0közetiközsz"lgáltatás1%középisk"lai ellátás 0)a a telep/lésnem vállalja1%temészetvédelem%muzeális% levéltái ellátás%pedag(giai% művel'désiszaksz"lgáltatás"k%középf"k+ egészség/g&i ellátás%téségi te/letendezés%idegenf"gal"m%téségi f"glalk"ztatási feladat"k

össze)ang"lása st*.

+inden helyi közügy,

amelyet törvény nemutal más szerv feladat#és hatáskörébe, és nemsérti a tele!ülésiönkormányzat érdekeit

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT


15/24

.. Az önk"mán&zat"k szevezete és működésének alapvet' sza*ál&ai

A helyi ké!viselő#testület a törvény keretei között alakítja ki szervezetét és m"ködési rendjét

+ind az alkotmány, mind az Ptv és az egyéb törvények az önkormányzat szervezetére és

m"ködésére &sak a legala!vetőbb, garan&iális jelleg" korlátozásokat tartalmazzák 'zek részben a feladatok ellátásának garan&iái, részben az önkormányzati m"ködés átláthatóságát,nyilvánosságát, demokratikus jellegét hivatottak biztosítani A szervezeti korlátozások abbanállnak, hogy bizonyos szerveket az önkormányzat köteles létrehozni, és ezek összetételét,

jogosítványait, főbb m"ködési szabályait a törvény szabályozza, megfelelő egyens)lytteremtve a különböző szervek m"ködésében A törvényi keretek ugyanakkor nagymértékben

biztosítják az önkormányzati autonómia érvényesülését a szervezeti és m"ködésikérdésekben

779 Az önkormányzatok szervezete

Az önkormányzati feladat# és hatáskörök &ímzettje * főszabályként * az önkormányzatképvisel' test/lete9Pnkormányzati feladatot elláthatnak azonban a ké!viselő#testület szervei is4

• a !olgármester 5,• a bizottságok,• a !olgármesteri hivatal7 és• a jegyző>

A továbbiakban az önkormányzat szerveinek legfontosabb jellemzőit ismertetjük

Képviselő(test)let

Az önkormányzat legfontosabb szerve a ké!viselő#testület A választó!olgárok önkormányzáshoz való joga a ké!viselő#testületi munkában, az általuk választott tele!ülésiké!viselők, illetve !olgármester tevékenységén keresztül valósul megA legfontosabb döntések meghozatala a ké!viselő#testület hatáskörébe tartozik, egyedül ő

jogosult a helyi közügyek körébe tartozó társadalmi viszonyokat helyi jogszabályban1önkormányzati rendelet2 szabályozni +"ködését testületi ülés formájában fejti kiA ké!viselő#testület szere!ét a megyei, fővárosi és megyei jog) városi önkormányzatesetében a közgy"lés látja elAz önkormányzati ké!viselők, illetve a !olgármesterek választásáról szóló törvény határozza

meg a különböző tele!üléseken megválasztható ké!viselők számát, illetve megválasztásuk módját Az önkormányzati ké!viselő ala!vető kötelessége a képvisel'-test/let munkájá*anval( észvétel. Az önkormányzati ké!viselő a ké!viselő#testületi munkában a tele!ülésegészéért vállalt felelősséggel ké!viseli választóinak érdekeit

9 A ké!viselő#testület elnevezése a fővárosi, megyei, megyei jog) városi önkormányzat esetében közgy"lés5 A fővárosi önkormányzatnál fő!olgármester, a megyei jog) városi önkormányzatnál közgy"lés elnöke7

A fővárosi önkormányzat esetében fővárosi közgy"lés hivatala, megyei önkormányzat esetében a megyeiközgy"lés hivatala> A fővárosi, megyei önkormányzat esetében főjegyző

9;


16/24

,. á*a. Az önk"mán&zat"k szevezete

9E

2@9I;E:>-TE;TC:ET

G:D3H4E;TEH lakosságválasztja

lakosságválasztja

IZGTT;3DG2

A$I$Q@%+'6('%

TA?3;?G2 G:D3H4E;TEHI

5I9ATA:82=HJEDZ>;@D

2ötelez'#pl. pénz/g&i

*iz"ttság

;za*ad"nléte)"z"tt álland(%pl. idegenf"galmi

Eseti 0ad )"!1%illetve vizsgál(

*iz"ttság

Eg&esönk"mán&zati

feladat"k ellátása0szakte/letfel/g&elete1

meg&eiönk"mán&zatnálminden *iz"ttságielnök taná!sn"k

JEDZ>82=HJEDZ>

A:JEDZ>


17/24

'olgármester

A !olgármestert, 1fővárosban fő!olgármestert2 a tele!ülés lakossága közvetlenül * azönkormányzati ké!viselőkkel egyidej"leg * választja meg 1Az egyetlen kivétel ez alól amegyei közgy"lés elnöke, akit nem közvetlenül választanak, hanem tagjai sorából a megyei

közgy"lés választja meg2 A !olgármester tagja a ké!viselő#testületnek A !olgármester tevékenysége elsősorban a ké!viselő#testülethez kötődik, felelős a ké!viselő#testület üléseinek előkészítéséért, összehívja és vezeti az ülést, köteles végrehajtani a ké!viselő#testületdöntéseit A !olgármester emellett irányítja a !olgármesteri hivatalt, és &ímzettje egyesállamigazgatási feladat# és hatásköröknek is 1!l a katasztrófavédelem és a honvédelmiigazgatás területén lát el államigazgatási feladatokat2 A ké!viselő#testület egyes hatásköreit a

!olgármesterre átruházhatja A !olgármester ké!viseli az önkormányzatot más szervezetek előtt, és közvetlen ka!&solatot tart fenn a lakossággal, &ivil szervezetekkel -avadalmazásaattól függ, hogy főállásban látja#e el feladatát vagy társadalmi megbízatásban 'lőbbi esetbenilletmény, utóbbi esetben tiszteletdíj illeti meg Amennyiben a tele!ülés lakosságszámameghaladja a 7MMM#et, &sak főállásban látható el a !olgármesteri funk&ió

A !olgármester javaslatára, a !olgármester munkájának segítésére, helyettesítésére, aké!viselő#testület tagjai sorából alp"lgámestet választ

*izottságok

A ké!viselő testület * munkájának segítésére * bizottságokat alakít A *iz"ttság"k részben aké!viselőkből, részben külső szakértőkből állnak, a bizottság tagjainak többsége, illetve a

bizottság elnöke azonban &sak tele!ülési ké!viselő lehet A bizottságok feladata elsősorban aké!viselő#testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése,ellenőrzése és a ké!viselő#testület munkájának tehermentesítése 'z utóbbi &él eléréseérdekében a bizottságok a ké!viselő#testülettől önálló döntési jogot is ka!hatnakizottságokat szabadon létesíthetnek az önkormányzatok, az autonómia tehát e tekintetben isérvényesül, azonban az Ptv két bizottság létrehozását kötelezően előírja 1A kétezer főtmeghaladó tele!üléseken kötelező !énzügyi bizottságot m"ködtetni, illetőleg kisebbségiügyekkel foglalkozó bizottságot kell alakítani, ha ezt a kisebbségi jelöltként mandátumotszerzett ké!viselők kezdeményezik 'zen kívül a testület szabad döntésétől függően szo&iális,s!ort#, oktatási, vagyonkezelő, tele!ülésüzemeltetési, ügyrendi stb bizottságok m"ködhetnek2

'olgármesteri 5ivatal6 körjegyzőség

A mindenna!os igazgatási feladatok ellátására, a ké!viselő#testület, a bizottságok, a !olgármester m"ködésének biztosítására, döntéseinek előkészítésére és a meghozott döntések végrehajtására a ké!viselő#testület egységes hivatalt hoz létre, p"lgámestei )ivatalelnevezéssel

A 5ivatal sajátos ormája a körjegyzőség. A választás le5etősége elsősor$an az ezer ő alatti telep)léseket illetimeg. Az 2tv. e kör$en a körjegyzőség működtetését tekinti általános modellnek azon$an a legkise$$önkormányzat számára is le5etővé teszi 5ogy önáll& polgármesteri 5ivatalt 5ozzon létre. !55ez mindössze azt a eltételt kell teljesíteni 5ogy szakképzett jegyzőt tudjon alkalmazni. A körjegyzőség olyan sajátos 7polgármesteri5ivatal8 amelyet nem egy 5anem tö$$ önkormányzat közösen tart enn valamennyi tagönkormányzat igazgatási eladatainak ellátására. A körjegyzőség vezetője a körjegyző aki köteles 5etente ki5elyezett )gyélogadást tartani valamennyi telep)lésen.

A !olgármesteri hivatalok8körjegyzőségek kettős feladatkört látnak el Az önk"mán&zatifeladat"k tekintetében döntés#előkészítő, ellenőrző, végrehajtó, adminisztratív funk&iót

9J


18/24

gyakorolnak, illetőleg ellátják el a jogszabályok által az önkormányzati közigazgatásiszervekre megálla!ított államigazgatási feladat- és )atáskööket

9egyző

A jeg&z' a ké!viselő#testület által kinevezett, a törvényben meghatározott ké!esítésselrendelkező köztisztviselő, aki vezeti a !olgármesteri hivatalt Feladata kettős4 egyrészt aképvisel'-test/leti munka kisz"lgálása, másrészt els'f"k+ államigazgatási )at(ságifeladat"k ellátása.A jegyző feladata a ké!viselő#testületi ülések adminisztratív előkészítése, a testület elé kerülődöntési javaslatok szakmai színvonalának biztosítása, a testületi ülésről szóló jegyzőkönyvösszeállítása A ké!viselő#testület döntéseinek törvényességéért a jegyző felel, ezért ha azülésen bármi törvénysértő dolgot észlel, köteles azt jelezniAz első fok) államigazgatási hatáskörök &ímzettje a jegyző, ami azt jelenti, hogy a legtöbbelsőfok) államigazgatási hatósági jogkört ő gyakorolja A jegyző jár el a gyámügyekben, azé!ítési engedélyezési eljárásokban, a helyi adóügyekben, egyes mezőgazdasági hatósági

feladatokban 1!l marhalevél kiállítása, m"velési ág megváltoztatásának engedélyezésevállalkozói igazolványok kiadása, visszavonása stb ka!&sán2A jegyző helyettesítésére, illetőleg az általa meghatározott feladatok ellátására a ké!viselő#testület * a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint * aljeg&z't nevez ki

775 Az önkormányzatok m"ködése

+int azt már korábban láttuk, az önkormányzat a törvény keretei között alakítja ki m"ködésétA legala!vetőbb m"ködési korlátokat az Ptv tartalmazza A törvényi szabályok azonban nemelegendőek ahhoz, hogy az önkormányzat szervei megfelelően m"ködjenek, ezértelengedhetetlen, hogy a ké!viselő#testületek önállóan is szabályozzák m"ködésüket 'zt a &éltszolgálja a rendeleti formában elfogadott szervezeti és m"ködési szabályzat 1a továbbiakban6H+6H2, mint az önkormányzati m"ködés ala!dokumentuma Az 6H+6H legfontosabbtartalmi elemei a ké!viselő testületi ülések összehívásának és vezetésének rendjére, ataná&skozás menetére, a bizottságok m"ködésére, a rendeletalkotási eljárás szabályozására, a

!olgármester, a jegyző és a !olgármesteri hivatal m"ködésére, valamint az önkormányzatigazdálkodás szabályainak meghatározására terjednek ki

A ké!viselő#testület döntéseit testületi üléseken hozza Az ülést a !olgármester hívja össze, éselnökként vezeti is azt A testület ülései nyilvánosak, zárt ülés&sak kivételesen rendelhető el

1A nyilvánosság azt jelenti, hogy a tele!ülés választó!olgárai a ké!viselő#testület ülésein jelenlehetnek2 A ké!viselő#testület akkor tud döntést hozni, ha határozatké!es, és akkor határozatké!es, ha az ülésen a tele!ülési ké!viselők több mint a fele jelen van A döntési

javaslat elfogadásához a jelenlévő ké!viselők több mint a felének BigenC szavazata szükséges'gyes kiemelt jelentőség" ügyekben a döntéshez minősített többség szükséges A minősítetttöbbség a megválasztott összes tele!ülési ké!viselő több mint felének BigenC szavazatát

jelentiA ké!viselő# testület döntése a endelet és a )atá"zat A rendelet jogszabály, a jogszabályihierar&hia legalsó fokán helyezkedik el, jelentősége mégis nagy, hiszen ala!vetőenmeghatározza egy#egy tele!ülés életét Pnkormányzati rendeletet a ké!viselő#testület törvényvégrehajtására, annak felhatalmazása ala!ján, illetve saját elhatározásából alkot 3atározatot

egyedi ügyekben, illetve a testület irányítása alá tartozó szervezetekre alkot a ké!viselő#testület

9K


19/24

Az 6H+6H#ben szükséges meghatározni azoknak a f(um"knak a rendjét 1!éldáulfalugy"lés, városrészi taná&skozás2, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlentájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják A lakosságközvetlen bevonását szolgálja a közmeg)allgatás intézménye is 'z olyan ké!viselő#testületiülés, amelyen a választó!olgárok, helyben m"ködő szervezetek ké!viselői nem&sak részt

vehetnek az ülésen, hanem hozzá is szólhatnak a na!irendhez, és közérdek" bejelentést, javaslatot tehetnek, megfogalmazhatják véleményüket az önkormányzat m"ködésévelka!&solatban Dvente legalább egyszer köteles a ké!viselő#testület közmeghallgatást tartani,és ennek idő!ontjáról, helyéről megfelelő időben értesíteni a választó!olgárokat

A ké!viselő#testület mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, melyek azok ahatáskörök, amelyeket ténylegesen ő kíván gyakorolni, és melyeket kíván átruházni szerveireAz Ptv !ontosan meghatározza, mely szervekre ruházható át a hatáskör 'zek a következők4

• a ké!viselő#testület bizottsága,• a !olgármester,• a tele!ülésrészi önkormányzat testülete,• a kisebbségi önkormányzat testülete azzal a korlátozással, hogy önkormányzati

hatósági ügyben nem ruházható rá a hatáskör,• a társulási taná&s irányításával m"ködő önkormányzati társulás esetén a társulási

taná&sra

Annak érdekében azonban, hogy a stratégiailag legfontosabb döntéseket a ké!viselő#testülethozza meg, az Ptv felsorolja azokat az ügyeket, amelyekben a döntés joga nem ruházható át'zek a közül a legfontosabbak4 a rendeletalkotás, a szervezet kialakítása és m"ködésének meghatározása, a költségvetés megálla!ítása, önkormányzati intézmény ala!ítása

Az önkormányzatok ugyan széleskör" autonómiával rendelkeznek, azonban m"ködésük törvényességét meghatározott állami szervek ellenőrzik, törvénysértő döntéseitmegsemmisíthetik Az önkormányzat gazdálkodását az @llami 6zámvevőszék, egyébtekintetben m"ködését * ha külön eljárásnak nin&s helye * a megyei8fővárosi közigazgatásihivatal ellenőrzi A törvényességi kontrollban részt vesznek a közigazgatási bíróságok és azAlkotmánybíróság is

9L


20/24

K. A k"mán&zat !ivil patneei# a n"np"fit szevezetek

Remokratikus rendszerekben a hatalomgyakorlás két részből áll4 egyrészt a törvényhozói ésaz o!eratív kormányzati döntésekből, illetve azok végrehajtásából, másrészt a hatalom, akormányzati tevékenység &ivil kontrolljából A döntések és a közigazgatási intézkedések

társadalmi elfogadottsága * kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt * nagymértékbenfügg a &ivil kontroll m"ködésétől :gyanakkor a non!rofit szervezetek a társadalmi

!roblémák kezelésében is aktív szere!et vállalnak .övetkezéské!!en a köztisztviselőknek ismind gyakrabban van szükségük a non!rofit szektorral ka!&solatos ismeretekre

K.$. A n"np"fit szekt" és a !ivil tásadal"m f"galma

A n"np"fit szekt"t azok a szervezetek alkotják, amelyekre egyidej"leg jellemző, hogy4• nem !rofitszerzési &élok vezérlik őket, esetleg keletkező p"fitjukat nem "szt)atják

fel a tagok, ala!ítók, tulajdonosok között 1ez különbözteti meg őket a !ia&i szektor vállalataitól, vállalkozásaitól2=

• autonóm módon, a k"mán&zati szekt"t(l szevezetileg elk/lön/lve, nemköltségvetési gazdálkodást folytató intézményként m"ködnek 1ez határolja el őket azállamigazgatási intézményrendszertől2=

• bizonyos fokig intézményesültek, önáll( j"gi személ&ként *ejeg&zett szervezetek 1ezkülönbözteti meg őket az informális szférába tartozó közösségektől, mozgalmaktól2=

• m"ködésükben fellelhető az önkéntesség% öntevéken&ség% j(ték"n&ság% !ivilkezdemén&ezések valamilyen eleme=

• közvetlenül vagy áttételesen a tágabb közösség érdekeit, a közj(t 0is1 sz"lgálják =• nem követnek pátp"litikai !él"kat, nem é!ülnek be a hatalmi strukt)rába

$ényegében a non!rofit fogalom szinonimájának tekinthetők az olyan elnevezések, mint a

harmadik szektor, az önkéntes szektor és a nem kormányzati szervezetek 1GQ S non#governmental organization2A !ivil tásadal"m fogalma egyrészt tágabb, másrészt sz"kebb, mint a non!rofit szektoré(ágabb, mert nem&sak a hivatalosan bejegyzett non!rofit szervezetek tartoznak bele, hanemaz állam!olgárok nem intézményesült önkéntes szerveződései is 1!éldául informális baráti,szabadidős társaságok, alkalmi tiltakozó mozgalmak, szomszédsági együttm"ködések stb2:gyanakkor sz"kebb is, mert nem foglalja magában azokat a non!rofit szervezeteket1közala!ítványokat, köztestületeket, közhaszn) társaságokat2, amelyek nem &ivilkezdeményezésre jöttek létreTivil társadalomnak tehát az állam!olgári kezdeményezések, szerveződések és mozgalmak együttesét nevezzük A &ivil szervezetek közvetítenek az állam és !olgárai, valamint agazdasági hatalom és az állam!olgárok között= létrehozzák azokat a me&hanizmusokat,amelyek segítségével a kormány és a !ia& a közösség által ellenőrizhető és befolyásolható

K.,. ?"np"fit szevezeti f"mák

A Iolgári (örvénykönyv a non!rofit szervezetek öt különböző tí!usát definiálja 'zek akövetkezők4

• Eg&es/let: olyan önkéntesen létrehozott szervezet, amely nyilvántartott tagsággalrendelkezik Gevében az egyesület szó nem feltétlenül szere!el Oalamennyi, azegyesülési jog ala!ján létrehozott társadalmi szervezetre 1kör, klub, társaság,

mozgalom, testület stb2 az egyesületre vonatkozó szabályozás érvényes

5M


21/24

• 2öztest/let4 ez közfeladatokat lát el, és hatósági és felügyeleti jogosítványokkal isrendelkezhet 'setenként kényszeregyesülésként m"ködik 1!l rvosi .amara,?gyvédi .amara2, amellyel a m"ködési engedély megszerzéséhez az érintett magán#vagy jogi személyeknek kötelezően tagsági viszonyt kell létesíteniük A hazaiköztestületek a +agyar (udományos Akadémia, a különféle szakmai és gazdasági

kamarák, illetve a hegyközségek• Alapítván amelynek tagjai nin&senek, a döntéseket a kuratórium hozza

Oagyonából, annak hozamából és8vagy a m"ködés során megszerzett egyéb bevételekből az ala!ító által meghatározott &élt !róbálja elérni, támogatást, segítségetvagy szolgáltatásokat ny)jt

• 2özalapítván&: lyan s!e&iális ala!ítvány, amely kizárólag közfeladat ellátásának folyamatos biztosítására hozható létre Ala!ítója &sak az rszággy"lés, a kormány,illetve a helyi és a kisebbségi önkormányzati testület lehet (evékenységei közöttegyaránt megtalálhatók a legkülönbözőbb közszolgáltatások, az adományosztási és azadománygy"jtési ak&iók

•

2öz)aszn+ tásaság

1kht24 lyan üzletszer" gazdasági tevékenységet folytatószervezet, amely társadalmi közös szükségletet elégít ki 1&sak ilyen &élból hozhatólétre2 (evékenységének elsődleges &élja nem a nyereség# és vagyonszerzés, érvényesrá a !rofitszétosztás tilalma +"ködését minden más tekintetben a gazdaságitársaságokra vonatkozó törvényi előírások szabályozzák

A non!rofit szervezetek * jogi formájuktól függetlenül * a bíróságon kezdeményezhetik közhaszn)vá vagy kiemelkedően közhaszn)vá minősítésüket

K. . A n"np"fit szekt" szekezete

A non!rofit szektor a rendszerváltástól na!jainkig mintegy hatszorosára növekedett

:;;


22/24

drogfüggés stb2 kezelése :gyanakkor sok olyan szolgáltatást is ny)jtanak 1!éldául m"vészeti ésrekreá&iós szolgáltatások2, amelyek közvetlenül főleg s!e&iális rétegigények kielégítésétszolgálják

A j"gvédelmi% az önsegél&ez'% a tásadalmi éintkezést sz"lgál(% klu*jellegű és azédekképviseleti szervezetek többségükben a saját tagjaik érdekeivel és &éljaival összhangban

tevékenykednek Felbe&sülhetetlen ugyanakkor társadalmi integrá&iós és indikátor szere!ük, sebben a minőségükben az államigazgatásnak is fontos !artnerei

K.K. A k"mán&zat és a n"np"fit szevezetek kap!s"latendszee

A kormányzati és a non!rofit szervezetek közötti együttm"ködésnek számos területe ésformája van 'zek skálája igen széles, az egy ügyre, rendezvényre, konkrét ak&ióraszerveződő ka!&solatoktól egészen a szerződéses viszonyig, a feladatok intézményesítettmegosztásáig terjed

7 sz ábra4 A kormányzat és a non!rofit szervezetek közötti ka!&solatok formáiés a közvetlen haszonáramlás irányai;

+int az ábrán feltüntetett nyilak is mutatják, a kormányzati és a non!rofit szektor ka!&solatrendszere nem&sak formailag, hanem irányultságát tekintve is sokrét" 'zekben a

ka!&solatokban az állami szervezetek egyaránt lehetnek támogatók és támogatottak,informá&iók forrásai és befogadói, játszhatnak aktív szere!et, vagy szorítkozhatnak a &ivilkezdeményezések befogadásáraTásadalmi észvétel% tásadalmi ellen'zés Az állam!olgári vélemények és érdekek ké!viseletére vállalkozó &ivil szervezetek eszköztára meglehetősen gazdag A tiltakozó ak&iók é!!)gy beletartoznak, mint a konstruktív kezdeményezések, a konfliktusos érdekérvényesítésé!!)gy, mint a kormányzati, önkormányzati döntéshozókkal való együttgondolkodás, sőt,akár a döntéshozó testületekbe való beé!ülés és a részvétel intézményesítése A lehetségeseszközök közötti választás részben attól függ, hogy a kormányzati oldalon mekkora aBfogadókészségC, az állami szere!lők hajlandóak#e !artnernek tekinteni a &ivileket,

;

%orrás 6ebestény 0stván4 Az önkormányzatok és a non!rofit szervezetek ka!&solata .öz!onti 6tatisztikai3ivatal, uda!est, 5MM5 9E o * A szerző engedélyével módosított változat

55

2"mán&zat(ársadalmi

részvétel

Gon!rofithozzájárulás

6zerződésesfeladatátadás

-ogi, gazdaságiszabályozás

.özös !ályázat

@llamitámogatás

Gon!rofit szer#

vezet ala!ítása

.a!&solattartás,

informá&ió&ser e


23/24

biztosítják#e számukra a döntések befolyásolásához szükséges jogosítványokat 0lyen jogosítványok lehetnek a tárgyalás, a véleményezés, az egyeztetés, az állásfoglalás, azajánlások kidolgozása, az közös döntés, a megálla!odás és a döntés részleges átengedése

A !ivil szevezetek tám"gat(i )"zzájáulása az állami feladat"k ellátásá)"z Az államiiskolák, kórházak, szo&iális intézmények, könyvtárak, m)zeumok, színházak mellett

létrehozott ala!ítványok olyan támogatókat mozgósítanak, akik más módon nem lennének elérhetőek 6okszor ala!vető fontosság) 1!éldául diagnosztikai2 eszközök, m"szerek megvásárlása, elemi modernizá&iós tervek 1!éldául számítógé!esítés2 megvalósítása, kiváló

!rogramok 1!éldául kulturális fesztiválok2 megszervezése m)lik az ala!ítványitámogatásokon +áskor a szolgáltatások emberibbé tétele, vagy az azokat kiegészítő lelkigondozás 1!éldául Bbohó&doktorokC gyerekkórházi látogatása2 anyagi ala!jai származnak ala!ítványi forrásokbólEg&/ttműködés% inf"má!i(!see A &ivil szervezetekkel folytatott !árbeszédnek kormányzati szem!ontból több funk&iója van4

• A &ivil szféra ké!viselői fontos jelzéseket adnak a társadalom álla!otáról, azállam!olgárok gondjairól, igényeiről és véleményéről

• .ezdeményezéseik, !roblémakezelési kísérleteik gyakran vezetnek )j, innovatívmegoldások kialakulásához

• A velük folytatott egyeztetések során )j szakmai szem!ontok merülhetnek fel, javulhata tervezett !rogramok gyakorlati megala!ozottsága

• A &ivil szervezetek arra is alkalmasak, hogy a kormányzati állás!ontot közvetítsék azállam!olgárok felé, és szükség esetén magyarázattal szolgáljanak, ezáltal növelve azállami kezdeményezések társadalmi elfogadottságát

2özös pál&ázat"k Az 'uró!ai :niós &satlakozás nyomán egyre gyakoribbá válnak anon!rofit és a kormányzati szere!lők 1főleg önkormányzatok2 közös !ályázatai 'zek már azeddigiekben is a forrásteremtés fontos eszközei voltak, mert olyan !énzeszközöket tettek

elérhetővé, amelyeket egyébként sem az állami, sem a &ivil oldal nem ka!ott volna meg Azilyen közös !ályázatok azonban nem&sak az általuk megszerezhető !ótlólagos források miatthasznosak, hanem azért is, mert az elkészítésük és a róluk folytatott viták során a felek megismerhetik egymás szem!ontjait 0deális esetben egyetértésre juthatnak a sz"kebb vagytágabb közösség érdekeit szolgáló &élok kit"zésében, és közös &selekvési !rogramotdolgozhatnak ki;zez'déses kap!s"lat"k és a k"mán&zat alapít(i szeepvállalása A közös &selekvéslegintenzívebb formája a kormányzati feladatok szerződésben rögzített átadása, illetve ennek szélső esete, amikor valamilyen állami feladat ellátására a kormányzat maga hoz létrenon!rofit szervezeteket A !artnerek 1illetve a létrehozandó szervezet formájának2megválasztása az átadott feladatok jellegétől függ 0lyen feladat lehet4

• a közszükségletek kielégítése, közjavak, közszolgáltatások biztosítása 1!éldául víz# ésgázellátás, &satornaüzemeltetés, egészségügyi, szo&iális és kulturális szolgáltatások2=

• állami támogatások !ályázati )ton történő, !olitikasemleges szétosztása 1!éldául am"vészetek, az oktatás, az ifj)ság, a rászorulók támogatása2=

• hatósági funk&iók betöltése 1!éldául m"ködési engedélyek kiadása, szakmaisztenderdek érvényesítése2

A kormányzati szervezetek a szolgáltatói szere!körre elsősorban 1de nem kizárólag2közhaszn) társaságokat, a támogatóira közala!ítványokat, a hatósági jogosítványok gyakorlására !edig köztestületeket szoktak létrehozniA n"np"fit szevezetek állami tám"gatása# A non!rofit szervezetek két igen különböző

módon részesíthetők állami támogatásban A szolgáltatási teljesítményekhez 1többnyire azellátottak számához2 kötődő normatív 1fejkvótás2 támogatásokat ka!nak akkor, ha

57


24/24

közfeladatokat vállalnak át, de folyamodhatnak alkalmi támogatásokért is A maimagyarországi szóhasználatban a normatív támogatás nem kizárólag az intézményesültnon!rofit szolgáltatások 1oktatás, szo&iális ellátás2 fejkvótás finanszírozását jelenti Azt isnormatív támogatásként szokás emlegetni, amikor a non!rofit szervezetek bizonyostársadalomszervező funk&iók ellátásáért 1!éldául gyermekek szabadidős foglalkoztatásáért,

diáks!ortért2 ka!ják a fejkvótás állami hozzájárulást 6zintén az érintettek létszáma ala!jánrészesülnek költségvetési támogatásban egyes gazdaságfejlesztési, gazdaságszabályozási &él)szervezetek 1!éldául a hegyközségek2 :gyanakkor az állami és önkormányzati támogatások zöme !rogramokhoz kötődően, egyedi döntések vagy !ályázatok )tján jut el a non!rofitszervezetekhez 6!e&iális állami támogatási forma az 9 U rendszere, melynek keretében azadófizetők dönthetnek arról, hogy az általuk fizetett személyi jövedelemadó 9 U#át azAdóhivatal melyik non!rofit szervezetnek utalja át

Documents

2. Fejezet a Kozigazgatas Felepitese Es Mukodese