1979. évi 11. törvényerejű rendelet

a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról1

E törvényerejű rendelet célja az, hogy szabályozza a büntetések és intézkedések, egyes büntetőeljárási kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtását, meghatározza az

elítéltek kötelezettségeit és jogait, előmozdítsa a büntetés és intézkedés céljának megvalósítását.2

I. RÉSZ

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Büntetés és intézkedés csak a bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre.

(2)3 A megrovás a bírósági határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, a pártfogó

felügyelet és a megrovás az ügyész határozata alapján is végrehajtható. 2. §4 (1) Az elítélttel szemben csak az ítéletben és a törvényben meghatározott joghátrányok

alkalmazhatók. (2) Az elítélt jogosult

a) az anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven megismerni a jogaira és a kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket; a magyar nyelv nem tudása miatt nem érheti hátrány;

b)5 a büntetés végrehajtása során anyanyelvének használatára;

c)6 személyiségi jogainak, így különösen a jó hírének, magántitkának, a személyes adatainak a védelmére, magánlakásának sérthetetlenségére.

(3)7 Az elítéltek tekintetében az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(4) Az elítéltet a büntetés és az intézkedés végrehajtása során jogorvoslati jog illeti meg.

(5) Az elítélt fontos okból - személyi vagy családi körülményei, egészségi állapota miatt - a büntetése végrehajtásának félbeszakítását kérheti.

(6) Az elítélt köteles magát a büntetés, illetőleg az intézkedés végrehajtásának alávetni. (7)8 A Magyarországon élő elítélt köteles a lakcímadataiban (lakóhely, tartózkodási hely) történő

változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a büntetés vagy az

intézkedés végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, a büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni. A kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a

végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki. Erre az elítéltet az ítélet kihirdetésekor, továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatásakor vagy a részére kiadott idézésben,

felhívásban figyelmeztetni kell. 3. §9 A büntetések és az intézkedések végrehajtását a bíróság rendeli el. Az ügyész által

megállapított pártfogó felügyelet végrehajtásáról az ügyész rendelkezik. A végrehajtás a bíróság, a

büntetés-végrehajtási szervezet, a rendőrség, valamint az e törvényben meghatározott más szervek feladata, a végrehajtásban más szervek és szervezetek is közreműködnek.

4. § A büntetés, illetőleg az intézkedés végrehajtását a) az arra jogosult hatóság jogszabályban meghatározott feltétel esetén félbeszakíthatja,

b) jogszabályban meghatározott okok kizárják.

5. § A büntetést és az intézkedést az ítéletben, illetőleg a jogszabályban meghatározott tartamban kell végrehajtani. A büntetésbe minden megkezdett nap beszámít, végrehajtásának utolsó napját

naptári nap szerint kell megállapítani. 5/A. §10 (1) A pártfogó felügyelő általi megkeresésre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.

törvény (a továbbiakban: Be.) 71. §-ában foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy

a) a (3) bekezdés szerinti megkeresés nem teljesítése miatt a pártfogó felügyelő rendbírság

kiszabását kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál;

b) a (4) és az (5) bekezdés szerinti megkeresés nem teljesítése miatt a pártfogó felügyelő rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságnál vagy az ügyésznél. Ha az feladatának

ellátásához szükséges, a pártfogó felügyelő a bíróságtól, az ügyésztől, a nyomozó hatóságtól vagy a büntetés-végrehajtási szervtől is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(2) A pártfogó felügyelő megkeresés útján az (1) bekezdésben meghatározott szervektől, illetve

szervezetektől a (3)-(6) bekezdésben meghatározott célból a feladata ellátása során az elítélt alábbi személyes adatait veheti át és kezelheti:

a) a természetes személyazonosító és a lakcímadatait, b) társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) az 5/B. §-ban meghatározott bűnügyi személyes adatait, d) a családi állapotára és körülményeire vonatkozó adatokat,

e) a lakáskörülményeire vonatkozó adatokat,

f) a tanulói jogviszonyának adatait, g) az iskolai végzettségére, szakmai képesítésére vonatkozó adatokat,

h) a foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat, i) az egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire vonatkozó adatokat,

j) a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat.

(3) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-c) és f)-i) pontjában meghatározott adatokat veheti át és

kezelheti. (4) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében, ha ez feladatának

ellátásához szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot átveheti és kezelheti. (5) A pártfogó felügyelő pártfogó felügyelői vélemény, környezettanulmány vagy jelentés

elkészítése érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-b) és d)-j) pontjában meghatározott adatokat átveheti és kezelheti a Be. 114/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(6) A pártfogó felügyelő az utógondozás ellátása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-b) és f)-h) pontjában meghatározott adatokat veheti át és kezelheti.

5/B. §11 (1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása

érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:

a) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti

biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. §

(1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatokat, b) a Bnytv. 16. § c)-l) pontjában és (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha az

érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el, c) a Bnytv. 28. § b)-d) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben

lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, előzetes letartóztatást vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el.

(2) Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha azokat a bűnügyi nyilvántartásból

törölték, vagy ha a közérdekű munkát, illetve a pártfogó felügyeletet végrehajtották, vagy azok végrehajtása megszűnt.

5/C. §12 (1) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIX. Fejezet] sértettjét kérelmére

értesíteni kell az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a

szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról. A kérelmet a büntető ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a sértett az értesítést.

A sértett a kérelmét, annak a bírósághoz történő bejelentésével visszavonhatja. (2) A szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet a bíróság értesítése alapján a

sértetti kérelmet a nyilvántartásban rögzíti, és a sértett által megadott lakcímre a szabadulás előtt egy hónappal, félbeszakítás engedélyezése esetén haladéktalanul a sértettnek értesítést küld a

szabadon bocsátás időpontjáról. A büntetés-végrehajtási intézet és a bíróság a sértett kérelmét, a

sértett nevét és lakcímét zártan kezeli, és biztosítja, hogy ezek az adatok ne jussanak az elítélt a tudomására.

II. fejezet

A bíróság büntetésvégrehajtási feladatai

6. § (1)13 A bíróság e fejezetben szabályozott feladatait a törvényszéken működő büntetésvégrehajtási bíró látja el.

(2)14 A katonai büntetőeljárásban elitélt katona esetében a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a

törvényszék elnöke által kijelölt katonai bíró látja el. (3) A büntetésvégrehajtási bíró

a) egyesbíróként jár el, b)15 az e törvényben meghatározott esetekben iratok alapján hozhatja meg a döntést, ez esetben

beszerezheti az ügyész és az elítélt nyilatkozatát, az ügyész és az elítélt a nyilatkozatát a bíróság

felhívásától számított nyolc napon belül teheti meg; egyéb esetekben, vagy ha azt szükségesnek tartja, az elítéltet meghallgatja, bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart, az ügyész és a védő az

elítélt meghallgatásán jelen lehet; ha az elítélt fogva van, a büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatást, illetve a tárgyalást a büntetés-végrehajtási intézetben tartja,

c)16 eljárása során hozott végzés ellen - ha e törvény másként nem rendelkezik - fellebbezésnek van helye,

d)17 az eljárást megszünteti, ha az ügyész indítványát - alapos okkal - visszavonta.

(4)18 A büntetésvégrehajtási bíró végzése elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja el.

(5)19 Az e fejezetben szabályozott eljárásokat - eltérő rendelkezés hiányában - annak a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetve javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási

bíró folytatja le, ahol az elítélt a büntetését tölti, illetve ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják. A

közérdekű munkával és a pártfogó felügyelettel kapcsolatos e fejezetben szabályozott eljárásokat - eltérő rendelkezés hiányában - a végrehajtásért felelős kormányhivatal pártfogó felügyelői

szolgálatának székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. (5a)20 Az e fejezetben szabályozott eljárások közül azokban, amelyeknél e törvény az elítélt

meghallgatását nem írja elő, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését iratok alapján

hozza meg.

(6) Az e fejezetben szabályozott eljárásokban felmerült bűnügyi költség - eltérő rendelkezés hiányában - az elítéltet terheli.

(7) Amennyiben e törvényerejű rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a büntetésvégrehajtási bíró eljárására a büntető eljárás szabályai irányadók.

6/A. §21 (1)22 A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy a kényszergyógykezelés végrehajtása

érdekében lakcímfigyelést, körözést rendelhet el, illetve elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek, illetve kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki

a) a büntetés-végrehajtási intézetből megszökött, b) a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből engedély nélkül távozott,

c) a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen

nem tért vissza, d) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás letöltését nem kezdte meg,

e) a jogerősen kiszabott közérdekű munkát nem kezdte meg, vagy azt jogellenesen megszakította, f) a jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg.

(2) A körözést határozattal kell elrendelni. A határozatot meg kell küldeni a személy- és tárgykörözésről szóló törvényben meghatározott rendőrkapitánysághoz.

(3) A körözést vissza kell vonni, mihelyt elrendelésének oka megszűnt. A körözést az elrendelő

büntetés-végrehajtási bíró vonja vissza határozattal, amelyet meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti rendőrkapitánysághoz.

(4)23 Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, valamint a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során is

alkalmazni kell.

A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása

7. §24 (1) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása [28/A. § (1)-(2) bekezdés], valamint

az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése [28/A. § (1a) bekezdés]

iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz. (2) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti.

A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb fokozat kijelölését a törvény

kizárja [28/A. § (3) bekezdés], vagy ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új

körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.

(3) Enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése iránti előterjesztés és kérelem tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, ha a) az enyhébb fokozat kijelölését e törvény kizárja,

b) az elítélt vagy a védője a hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új

körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha a korábbi kérelem elutasítását követően a 28/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti idő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet.

(5) Enyhébb fokozat kijelölése, valamint a fokozat megváltoztatása vagy az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése iránt tett előterjesztés elutasítása esetén a

bűnügyi költséget az állam viseli.

Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása25

7/A. §26 (1) A fogház, illetőleg a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb

szabályok alkalmazása, illetőleg alkalmazásuk megszüntetése iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2)27 Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti.

A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával - tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását

a törvény kizárja [28/B. § (2) bekezdés], illetőleg, ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-

végrehajtási intézet mellőzheti.

(2a)28 Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést; az elítélt vagy a védő által benyújtott

kérelem tárgyában - a (2b) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - meghallgatást tart. (2b)29 A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, ha

a) az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását e törvény kizárja, b) az elítélt vagy a védője a hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új

körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha a korábbi kérelem elutasítását követően

a 28/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti idő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet. (3)30 Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának elrendelése, valamint az alkalmazásuk

megszüntetésének mellőzése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

A fenyítés elleni fellebbezés elbírálása31

7/B. §32 (1) Az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézet magánelzárás fenyítést kiszabó

határozata elleni fellebbezését a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezésnek a fenyítés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A fellebbezést az érkezéstől számított öt napon belül kell elbírálni.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(4)33 Az (1)-(3) bekezdés irányadó az elzárásra ítéltnek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőnek, valamint az előzetesen letartóztatottnak a magánelzárás fenyítést kiszabó határozat

elleni fellebbezése elbírálására.

A biztonsági zárkába vagy körletre helyezés elleni fellebbezés elbírálása34

7/C. §35 (1) Az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézet különleges biztonságú zárkába helyezés elrendeléséről és meghosszabbításáról, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka

különleges biztonságú zárkába helyezés meghosszabbításáról, vagy különleges biztonságú körletre

helyezés elrendeléséről és meghosszabbításáról szóló határozata elleni fellebbezését a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezést az érkezéstől számított öt napon belül kell elbírálni.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(4) Az (1)-(3) bekezdés előzetesen letartóztatott esetén is irányadó.

A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása36

7/D. §37 (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján történő kizárására a büntetés-végrehajtási intézet tesz

előterjesztést - a szabadságvesztés foganatba vételekor - a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró az előterjesztés érkezésétől számított öt napon belül dönt. (3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának mellőzése esetén a bűnügyi

költséget az állam viseli.

A feltételes szabadságra bocsátás

8. § (1)38 A feltételes szabadságra bocsátásról (Btk. 38-40. §, 42-45. §) a büntetésvégrehajtási

bíró a büntetésvégrehajtási intézet előterjesztése alapján, a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt az elítélt meghallgatása után határoz. A határozat meghozatala előtt a

büntetés-végrehajtási bíró - feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább kettő hónap - elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény

beszerzését.

(2)39 A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább kettő

hónappal a büntetés-végrehajtási intézetben meghallgatja és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen érintkezhet.

(3)40 Ha a büntetésvégrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét később újból megvizsgálhatja. Ebben az esetben elrendelheti a

pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.

(4)41 Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra [(3) bek.], a feltételes szabadságra bocsátást az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-

végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával - harminc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre

nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet

mellőzheti. (5)42 Ha a büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet nem

bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét legkésőbb két év múlva, azt követően évente megvizsgálja. Ilyen esetekben elrendelheti a pártfogó felügyelői

vélemény beszerzését. (6)43 A bűnügyi költséget az állam viseli.

A feltételes szabadság megszüntetése

9. § (1)44 Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett elítélt a magatartási szabályokat a feltételes szabadság tartama alatt súlyosan megszegi, a pártfogó, illetve a rendőrség a feltételes szabadság

megszüntetése érdekében az ügyészhez fordul;

megjelöli a bizonyítási eszközöket. Ha az ügyész a tényállást nem látja tisztázottnak, a tényállás

felderítése érdekében a nyomozó hatóságot keresi meg vagy a pártfogótól további bizonyítási

eszközök megjelölését kéri. (2)45 Ha a magatartási szabályok súlyos megszegése miatt a feltételes szabadság

megszüntetésének lehet helye, az ügyész az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak indítványt tesz. Ha az elítélt - az elfogása előtt - a hatóság elől elrejtőzött vagy

elrejtőzésétől, illetve attól, hogy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el,

alaposan tartani kell, az ügyész, az indítvány benyújtása után pedig a büntetés-végrehajtási bíró elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét. A szabadságvesztés ideiglenes

foganatba vételére a Be. előzetes letartóztatás tartamára vonatkozó rendelkezései az irányadók. (3)46

(4) Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elítélt sajtó útján történő nyilatkozattétele, illetve közzététele47

9/A. §48 (1) Az elítélt 36/C. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételét megtagadó határozat elleni

fellebbezést a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül az iratok alapján bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

(2) A nyilatkozat közzétételét megtagadó határozat elleni fellebbezés elbírálására az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

9/B. §49

A munkahely kijelöléséről szóló határozat és az új munkahely kijelölése iránti kérelem elutasítása elleni fellebbezés elbírálása50

10. §51 (1) A munkahely, illetve az új munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen bejelentett

fellebbezésről a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján dönt. Az elítélt vagy a védő fellebbezése esetén a büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyész nyilatkozatát, az ügyész fellebbezése esetén

az elítélt nyilatkozatát. A büntetés-végrehajtási bíró a fellebbezést az ügyész, illetve az elítélt nyilatkozatának a beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró

végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a munkahely, illetve az új munkahely kijelöléséről szóló határozatot

a) helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, vagy b) hatályon kívül helyezi és a pártfogó felügyelőt új eljárás lefolytatására utasítja.

(3) Az elítélt új munkahely kijelölése iránti kérelmét elutasító határozat ellen bejelentett

fellebbezésének elbírálására az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása52

11. §53 (1)54 A 67/B. §-ban meghatározott ok fennállása esetén a büntetés-végrehajtási bíró az

iratok alapján megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését.

(2)55 Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre még nem került sor, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-

végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre56

11/A. §57 (1)58 A közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránt az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése alapján tesz

indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró illetékességére a 11. § (2) bekezdése az irányadó.

(3)59 Ha a büntetés-végrehajtási bíró az indítványnak helyt ad, a közérdekű munka helyébe lépő

szabadságvesztés tartamát a még le nem töltött munkaórák alapulvételével állapítja meg. Ha az

átváltoztatásra nincs ok, a büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelőt új munkahely kijelölésére hívja fel.

(3a)60 Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a közérdekű munka

szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk.

86. § (2)-(3) bekezdés]. (4) Az átváltoztatásról rendelkező végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(5) Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

(6)61 A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés

megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet, határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

11/B. §62 (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 49. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a közérdekű munkát vagy annak

hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli. (3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésre

halasztás nem engedélyezhető.

A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre63

11/C. §64 (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 51. §-

ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén - az iratok alapján -, ha a Btk. 112. és 114. §-a a

közérdekű munka átváltoztatását lehetővé teszi, a pénzbüntetést közérdekű munkára, ha pedig az

kizárt, a pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatja át. (2a)65 Az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint

illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett.

(3) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában

megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk.

86. § (2)-(3) bekezdés]. (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghozott, átváltoztatást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek

nincs helye. (5) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére

fontos okból halasztást engedélyezhet. Határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítása66

12. § (1)67 A kiutasítás nem hajtható végre, ha a végrehajtásnak a külföldiek beutazásáról és

tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott akadálya állapítható meg.

(2)68 A kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítása iránt az ügyész az idegenrendészeti hatóságnak az elítélt kérelme vagy hivatalból tett kezdeményezése alapján tesz

indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak. Ha az eljárás az elítéltnek közvetlenül a bíróságnál tett kérelmére indul, a büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyész indítványát.

(3) Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak a területén illetékes büntetés-végrehajtási

bíró folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik. (4) A büntetés-végrehajtási bíró az idegenrendészeti hatóság kezdeményezése alapján az ügyész

indítványára, de legalább kétévenként megvizsgálja a kiutasítás végrehajthatóságát. (5) A bűnügyi költséget az állam viseli.

A pártfogó felügyelettel kapcsolatos eljárás

13. §69 (1) A büntetés-végrehajtási intézet a pártfogó felügyeletnek a feltételes szabadságra

bocsátáskor való elrendelése [Btk. 69. § (1) bekezdés b) pont] iránt a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró - feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább három hónap - pártfogó

felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el külön magatartási szabály előírása érdekében.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet elrendeléséről a feltételes szabadságra bocsátásról szóló határozattal dönt, ha az elítélt pártfogó felügyeletét rendeli el, külön magatartási

szabályt írhat elő. (4) A pártfogó felügyelet kötelező alkalmazása esetén a büntetés-végrehajtási intézet a feltételes

szabadságra bocsátás tárgyában megtett előterjesztéshez kapcsolódóan a feltételes szabadságra

bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább három hónappal előterjesztést tehet a büntetés-végrehajtási bíróhoz - külön magatartási szabály előírása érdekében - pártfogó felügyelői vélemény

beszerzése iránt, ha ez az eredményesebb megelőzés érdekében szükséges. (5) A (4) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői

vélemény beszerzését rendelheti el, és a pártfogó felügyelet alkalmazásának megállapításával külön magatartási szabályt írhat elő.

(6) A pártfogó felügyelő a (2) és (5) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése

érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappal a büntetés-végrehajtási intézetben meghallgatja, és vele ettől az időponttól kezdődően

rendszeresen kapcsolatot tarthat. (7) Az e §-ban szabályozott eljárásokban a bűnügyi költséget az állam viseli.

13/A. §70 (1) A Btk. 70. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a pártfogó

felügyelő jelentést készít, és annak megküldésével a pártfogó felügyelet megszüntetésére tesz javaslatot az ügyésznek.

(2) Az ügyész indítványára a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt pártfogó felügyeletét megszünteti, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eredményesen eltelt, és annak

szükségessége már nem áll fenn. A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a

döntést. (3) Az ítéletben, illetve a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatása iránt

a pártfogó felügyelő tesz javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak. A magatartási szabályok megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van.

(4) A pártfogolt kérelme esetén a büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelőt meghallgathatja, és pártfogó felügyelői véleményt szerezhet be.

(5) A pártfogó felügyelet megszüntetése és a magatartási szabályok megváltoztatása esetén a

bűnügyi költséget az állam viseli.

A szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározása

14. §71 (1) Ha a szabadságvesztést az ítélet szerint fiatalkorúak börtönében vagy fiatalkorúak

fogházában kell végrehajtani, de az elítélt a huszonegyedik életévét a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt betölti, az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-

végrehajtási bíró az iratok alapján a Btk. 37. §-a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát, ennek során a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb

végrehajtási fokozatot is meghatározhat. (2) Ha a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában levő elítélt a szabadságvesztés

végrehajtása alatt betölti a huszonegyedik életévét, a szabadságvesztés fokozatának a Btk. 37. §-a

alapján történő meghatározása, valamint a fiatalkorú végrehajtás során tanúsított magatartására figyelemmel a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazása iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz

előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz. (3) Ha az előterjesztés a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazására is irányult, a büntetés-

végrehajtási bíró meghallgatást tart, egyéb esetben a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján a

Btk. 37. §-a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát. A büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés fokozatának meghatározásakor a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben

meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat azzal, hogy az ott

meghatározott szempontokon túl a fiatalkorúnak a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított

magatartását is vizsgálni kell. (4) A bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elévülés megállapítása72

14/A. §73 (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára, iratok alapján

megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajthatóságának kizártságát a 18. §

szerinti elévülés bekövetkezése miatt. (2) Az eljárásra - a közérdekű munka kivételével - az a büntetés-végrehajtási bíró illetékes, aki a

büntetés végrehajtása érdekében utoljára intézkedett vagy intézkedésre köteles.

Elbocsátás a javítóintézetből és az ideiglenes elbocsátás megszüntetése74

15. § (1)75 A javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra [Btk. 121. § (1)-(2) bekezdés] a 8. §, a javítóintézetből ideiglenes elbocsátás megszüntetésének a magatartási szabályok megszegése miatt

történő elrendelésére a 9. § rendelkezéseit kell - a (2)-(4) bekezdésekben szabályozott eltérésekkel

- értelemszerűen alkalmazni. (2) A javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra az intézeti tanács tesz előterjesztést a

büntetésvégrehajtási bírónak. (3)76 Az intézeti tanács az előterjesztést az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt legalább

három hónappal teszi meg a büntetés-végrehajtási bíróhoz, és abban - ha ez a fiatalkorú további fejlődése és a megelőzés érdekében szükséges - külön magatartási szabály előírása érdekében

pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére is javaslatot tehet.

(4)77 A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése iránti eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, ha a büntetés-végrehajtási bíró a javítóintézetből ideiglenes

elbocsátást nem szünteti meg.

Javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre78

16. §79 (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 122. §-ában

meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli. (3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztésre

halasztás nem engedélyezhető.

II. RÉSZ

Az egyes büntetések és intézkedések végrehajtása

III. fejezet80

A büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok81

17. §82 A büntetés vagy intézkedés végrehajtását kizárja

a) az elítélt halála,

b) az elévülés, c) a kegyelem,

d) törvényben meghatározott egyéb ok.

Az elévülés83

18. §84 (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül

a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év, b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,

c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év, d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év

elteltével.

(2) Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el.

(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága

a) ötévi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,

b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év elteltével évül el.

(4) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el. (5) Nem évül el

a) az emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet) miatt kiszabott, b) a háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt kiszabott,

c) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel

módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott egyéb háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évig tartó vagy ennél súlyosabb,

d) az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajthatósága.

18/A. §85 (1) Az elévülés határideje a büntetést vagy az intézkedést kiszabó határozat jogerőre

emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik.

(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.

(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés

végrehajtása befejezésének vagy a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik. (4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása végett

tett intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés

ismét elkezdődik.

Kegyelem86

18/B. §87 (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt büntetését vagy a vele szemben alkalmazott

próbára bocsátást, jóvátételi munkát és javítóintézeti nevelést kegyelemből elengedheti vagy mérsékelheti.

(2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajtott büntetésre vagy intézkedésre

vonatkozhat. A kegyelem gyakorlása szempontjából a kiutasítás mindaddig nem tekinthető végrehajtottnak, amíg annak tartama el nem telt.

(3) Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemben részesíti, a büntetőjogi következmények [Btk. 98. § (3) bekezdés] - ellenkező rendelkezés hiányában - az ítéletben kiszabott

büntetéshez igazodnak. (4) Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a

próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének

napján kezdődik.

Egyes büntetések végrehajtásának kizárása88

18/C. §89 Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés, az elzárás és a közérdekű munka nem hajtható végre.

IV. fejezet

A szabadságvesztés végrehajtása

I. cím

Alapelvek és általános rendelkezések

19. §90 (1) A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy e törvényben meghatározott

joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől.

(2) A szabadságvesztés végrehajtása során elő kell segíteni az elítéltek személyiségéből,

előéletéből, befogadást megelőző sajátos életkörülményeiből, életviteléből, így különösen rendszeres alkoholfogyasztásából vagy kábítószer-használatából, a közterületen életvitelszerű lakhatást folytató

sajátos élethelyzetéből adódó hátrányok csökkentésére irányuló egészségügyi, gyógyító, rehabilitációs ellátását, személyiségfejlesztő programokon való részvételét.

20. § (1)91 A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre.

(2)92 A büntetés-végrehajtási feladatok teljesítésében - jogszabályban meghatározottak szerint - az állami szervek közreműködnek. A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás feladatainak segítése

érdekében más, nem állami szervezetekkel és magánszemélyekkel együttműködik.

(3)93 A büntetés-végrehajtási szervezet tagja hivatásának jogszerű teljesítése során az intézkedéseinek a megengedett kényszerítő eszközök alkalmazásával is jogosult érvényt szerezni.

(4)94 A büntetés-végrehajtási szervezet tagjai a büntetésvégrehajtási intézet biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekmények felszámolása érdekében jogosultak és kötelesek a rend

fenntartásához, illetőleg helyreállításához szükséges intézkedéseket megtenni. (5)95 A büntetés-végrehajtási szervezet fegyverhasználatának szabályait külön jogszabály állapítja

meg.

21. § (1)96 Az elítélt emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, nem lehet őt kínzásnak alávetni, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódban részesíteni, rajta orvosi kísérletet vagy a

beleegyezése nélkül tudományos vizsgálatot vagy kísérletet végezni.

(2) A szabadságvesztés végrehajtása során a neveléshez és a büntetésvégrehajtás rendjéhez szükséges fegyelem érvényesül.

22. § (1)97 A szabadságvesztés végrehajtása fontos okból - közérdekből, illetőleg az elítélt személyi, családi körülményei, egészségi állapota miatt - félbeszakítható.

A szabadságvesztés félbeszakítását

a) egy évben tíz napig terjedő időtartamra a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka;

b) egy évben tíz naptól három hónapig, öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén harminc napig terjedő időtartamra a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka;

c)98 a b) pontban szabályozottnál hosszabb időre a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter

engedélyezheti. (2) A félbeszakítás tartama, valamint az engedély nélkül a büntetésvégrehajtási intézeten kívül

töltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.

(3)99 A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik. 22/A. §100 (1) Az elítélt felügyelettel vagy anélkül meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját,

részt vehet a hozzátartozója temetésén. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka elrendelheti bilincs használatát, kivételesen a végrehajtás biztonsága érdekében vagy közbiztonsági érdekből

megtagadhatja a látogatás, illetve a temetésen való részvétel engedélyezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli eltávozás az öt napot nem haladhatja meg, annak tartama a szabadságvesztésbe beszámít.

23. § A szabadságvesztés végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elítélten más szabadságvesztést hajtanak végre vagy más ügyben előzetesen fogva tartják; ezeknek a

körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

23/A. §101 (1) Az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki kell zárni, ha a határozott ideig tartó szabadságvesztés letöltését önhibájából határidőben nem kezdte meg.

(2) Az elítéltet erre a következményre a szabadságvesztés megkezdésére kiadott felhívásban,

halasztás engedélyezése esetén a határozatban figyelmeztetni kell.

23/B. §102 (1) A szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha a) a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére

tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető, és

b) a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a Btk. 38. § (2) bekezdése szerinti vagy a bíróság

által az ítéletben megállapított részét, az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság által a Btk. 43. § (1) bekezdése alapján az ítéletben meghatározott tartamot letöltötte.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadágra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) rendelheti el, és az elítélt számára a

Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő. (3) A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra

bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat

elő. 23/C. §103 (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó végrehajtandó

szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes

szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést - ide nem értve a

közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést - tölt. (2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt

ezeket párhuzamosan tölti. (3) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a

feltételes szabadság megszüntetésének a Btk. 40. § (1) bekezdésében meghatározott valamely feltétele fennáll-e.

23/D. §104 (1) Ha a határozott idejű szabadságvesztésből vagy az életfogytig tartó

szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságot megszünteti.

(2) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározott feltétele fennáll-e.

23/E. §105 Ha az összbüntetési ítélet olyan időpontban emelkedik jogerőre, amikor az elítélt az

összbüntetésként megállapított szabadságvesztést már kitöltötte, és az elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, a végrehajtásra kerülő szabadságvesztés

tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát.

II. cím

A szabadságvesztés végrehajtásának rendje

24. §106 A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban - fegyházban, börtönben

vagy fogházban - és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez

legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód.

24/A. §107 (1) Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható

szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyikből az elítélt nem

bocsátható feltételes szabadságra.108

(2) A szabadságvesztés folyamatban lévő végrehajtását az (1) bekezdés szerinti végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében meg kell szakítani.

25. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt a)109 őrzését, felügyeletét és ellenőrzését,

b)110 elhelyezését, élelmezését, ruházatát és - ha e törvény másként nem rendelkezik - a hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai

eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását,

c) neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket,

d) munkáltatását,

e) a büntetés céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt a) elkülönítése a külvilágtól,

b)111 őrzése, felügyelete és ellenőrzése, c) büntetésvégrehajtási intézeten belüli mozgása,

d) életrendje,

e) személyes szükségleteire fordítható összeg, f) jutalmazása és fenyítése,

g) részvétele az elítéltek öntevékeny szervezeteiben. 26. § (1) A fegyház a szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási módja.

(2) A fegyházban az elítélt a) életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,

b) a büntetésvégrehajtási intézeten belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett járhat,

c)112 külső munkában kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető. (3)113 Ha az elítélt a fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésből legalább egy évet kitöltött,

kivételesen engedélyezhető, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben vagy annak meghatározott részén belül felügyelet nélkül, ellenőrzés mellett járjon, és a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli

munkában részt vegyen.

27. § A börtönben az elítélt a)114 rövid tartamú eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a

szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában kivételesen vehet részt, b) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll,

c) a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat. 28. § (1) A fogház a szabadságvesztés enyhébb végrehajtási módja.

(2) A fogházban az elítélt

a)115 rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít, külső munkában részt vehet,

b) életrendje részben meghatározott, szabad idejét belátása szerint használhatja fel, c) a büntetésvégrehajtási intézet területén szabadon járhat.

28/A. §116 (1)117 A szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb fokozat akkor jelölhető ki,

ha - különösen az elítélt személyiségére, előéletére, egészségi állapotára, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára, a

társadalomba való beilleszkedési készségére tekintettel - a büntetés célja a szabadságvesztés enyhébb fokozatban történő végrehajtásával is elérhető.

(1a)118 Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott

határozatát hatályon kívül helyezheti. (2) A szabadságvesztés végrehajtására eggyel szigorúbb fokozat akkor jelölhető ki, ha az elítélt a

büntetés-végrehajtás rendjét ismételten vagy súlyosan megzavarja. (3) Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha

a)119 az elítélt a szabadságvesztésből - az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,

b) az elítélt a szabadságvesztésből fegyház fokozatban legalább egy évet, börtön fokozatban

legalább hat hónapot nem töltött le, c) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,

d) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, e)120 az elítélt olyan életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyből nem bocsátható

feltételes szabadságra.

28/B. §121 (1) A fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha - különösen az elítélt személyiségére, előéletére,

életvitelére, családi körülményeire, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel - a szabadságvesztés célja az enyhébb

végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető, és az enyhébb büntetés-végrehajtási szabályok alkalmazása a büntetés-végrehajtás biztonságát nem veszélyezteti.

(2) Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha

a)122 az elítélt a szabadságvesztésből - az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,

b) az elítélt a szabadságvesztésből börtön fokozatban legalább hat hónapot, fogház fokozatban

legalább három hónapot nem töltött le,

c)123 az elítélt a törvény értelmében [Btk. 38. § (4) bekezdés] vagy a bíróság határozata folytán nem bocsátható feltételes szabadságra,

d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső, e) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

f)124 a bíróság jogerős ítéletében fegyházbüntetésre ítélt elítélt a szabadságvesztés fokozatának

enyhítésével [28/A. § (1) bekezdés] tölti a büntetését, g) az elítélt ellen újabb büntetőeljárás van folyamatban,

h) az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés, és a büntetések nincsenek összbüntetésbe foglalva.

(3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt a) huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó időre havonta legfeljebb

négy alkalommal eltávozhat a büntetés-végrehajtási intézetből azokon a napokon, amelyeken nem

végez munkát; b) a személyes szükségletére fordítható pénzt készpénzben is megkaphatja, és azt a büntetés-

végrehajtási intézeten kívül költheti el; c) a látogatóját a büntetés-végrehajtási intézeten kívül is fogadhatja;

d) felügyelete mellőzhető, amikor a büntetés-végrehajtási intézeten kívül dolgozik.

(4) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik.

(5) Ha az elítélt az eltávozással, vagy a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi - így különösen, ha az

eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér vissza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ el - továbbá, ha a (2) bekezdésben meghatározott okok bekövetkeznek, a büntetés-végrehajtási

intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, és előterjesztést

tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt. 28/C. §125 (1) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabályok a

különleges biztonságú zárkában vagy körleten történő elhelyezés esetén annak végrehajtási rendjéhez igazodnak.

(2) A különleges biztonságú zárkában vagy körleten elhelyezett elítélt a büntetés-végrehajtási

intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani. 29. § (1) Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház vagy börtön fokozatban tölti és a

szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt

a) legfeljebb két évvel átmeneti csoportba lehet helyezni,

b)126 (2)127 Az átmeneti csoportban az elítéltre irányadó büntetésvégrehajtási szabályok enyhíthetők,

így különösen - a büntetés-végrehajtási intézetből az eltávozása engedélyezhető huszonnégy órát meg nem

haladó időre, továbbá jutalomként ezt meghaladó, a 41. § (3) bekezdésében meghatározott időre, és részt vehet a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában,

- csökkenthető az életrend meghatározottsága,

- a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon mozoghat, - a pártfogóval rendszeresen érintkezhet,

- az elítéltek öntevékeny szervezetének munkájában fokozottan részt vehet. (3)128 Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.

(4)129 Az átmeneti csoportba helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét

súlyosan megsérti. 30. §130 (1) A szabadságvesztés végrehajtása során a nőket a férfiaktól, a fiatalkorúakat a

felnőttkorúaktól el kell különíteni. (2) Az elítélteket egyedül, ha azonban ennek feltételei hiányoznak, közösen kell elhelyezni.

(3) A büntetés-végrehajtási intézet házirendjét a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka határozza meg.

31. § (1)131 Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá [Btk. 17. § (1) bekezdés] válik, és emiatt a

szabadságvesztést nem lehet végrehajtani, az igazságügyi elmegyógyító intézetben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztésbe beszámít.

(2) Gondot kell fordítani a személyiségzavarban szenvedő elítéltek gyógyítására, sajátos

nevelésére és oktatására.

III. cím

Az elítéltek kötelezettségei és jogai

32. §132 (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi szabadságát.

(2) A szabadságvesztés végrehajtása alatt a) szünetelnek azok az állampolgári jogok és kötelezettségek, amelyek a büntetés végrehajtására

tekintettel nem gyakorolhatóak, b) szünetelnek azok az állampolgári jogok, amelyekre - ha a bíróság az elítéltet eltiltotta a

közügyek gyakorlásától - a közügyektől eltiltás hatálya kiterjed,

c) korlátozottan érvényesíthetők azok a jogok és állampolgári kötelezettségek, amelyekről törvény így rendelkezik, vagy amelyek gyakorlásában, illetve teljesítésében az elítélt akadályozva van.

33. §133 (1) Az elítélt köteles - különösen - a) a szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervek által meghatározott helyen tölteni;

b) eltűrni a más nemű és más fokozatú elítéltektől való elkülönítést, az életkori, kriminológiai,

biztonsági, nevelési és egészségügyi szempontok szerinti csoportba sorolását; c) a büntetés-végrehajtás rendjét, biztonsági és higiéniai követelményeit megtartani, a kapott

utasításokat teljesíteni; d)134 a jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve munkát végezni, a kijelölt munkát

szakismereteinek és képességeinek megfelelően, fegyelmezetten ellátni, a munkavédelemmel és a

környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani; e) a büntetés-végrehajtási intézet tisztántartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül,

alkalomszerűen - a külön jogszabályban meghatározott mértékben - részt venni; f)135 alávetni magát a jogszabályban előírt kötelező vagy egészségi állapotának megítéléséhez

szükséges orvosi vizsgálatnak és a jogszabály szerint kötelező, illetve életmentő gyógykezelésnek, a

műtétre az egészségügyi jogszabályok az irányadók; g)136 a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik,

és nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban. (2) Az elítélt keresményének és letétben levő pénzének a külön jogszabályban meghatározott

részét a szabadulása idejére tartalékolni kell. (3) Nem terheli az elítéltet

a) a büntetés-végrehajtási intézetbe szállítás;

b) a büntető ügyben való előállítás; c)137

d) az elmeállapot megfigyelésének költsége.

(4)138 A büntetés-végrehajtás rendjének vagy biztonságának fenntartása vagy bűncselekmény megelőzése és megakadályozása érdekében az elítélt - a testüregekre is kiterjedően -

megmotozható, személyes használati tárgyai és ruházata átvizsgálhatók, vele szemben mozgáskorlátozó eszköz, biztonsági elkülönítés alkalmazható, különleges biztonságú zárkába vagy

körletre helyezhető (a továbbiakban együtt: biztonsági intézkedések), illetve az elítélttel szemben

külön törvényben meghatározott esetben és módon kényszerítő eszközök alkalmazhatók. (4a)139 Az elítélt különleges biztonságú zárkába helyezését a büntetés-végrehajtási intézet

legfeljebb hat hónapra rendelheti el, amelyet egy alkalommal, három hónappal meghosszabbíthat. A büntetés-végrehajtási intézet döntéséről indokolt határozatot hoz. Ezt meghaladó időre a

különleges biztonságú zárkába helyezés - alkalmanként - legfeljebb hat hónappal való

meghosszabbításáról, valamint az elítéltnek legfeljebb hat hónapra különleges biztonságú körletre helyezéséről, vagy annak - alkalmanként - legfeljebb hat hónappal való meghosszabbításáról a

büntetés-végrehajtás országos parancsnoka indokolt határozattal dönt. A büntetés-végrehajtási intézet és a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának határozata ellen az elítélt a határozat

közlésétől számított három napon belül a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

(4b)140 A motozást, illetve a ruházat átvizsgálását az elítélttel azonos nemű személy - ide nem

értve a motozásnál közreműködő orvost - végezheti, és az nem történhet szeméremsértő módon. A

test üregeinek átvizsgálását csak orvos végezheti. (4c)141 Mozgáskorlátozó eszközként - testi sérüléssel nem járó módon - rögzítő övvel vagy anélkül

bilincs, vezető bilincs vagy a végtag rögzítésére alkalmas más eszköz az intézkedésre okot adó körülmény megszűnésig, de folyamatosan legfeljebb tizenkét óra tartamban alkalmazható, ha az

elítélt egészségi állapota ezt megengedi.

(5) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka annak az összegnek a megállapítására, amellyel az elítélt köteles a tartására fordított költséghez hozzájárulni.

34. § (1)142 Az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során okozott kárért a Polgári

Törvénykönyv alapján felelős, a munkával összefüggésben okozott kárért fennálló felelősségére a munka törvénykönyvéről szóló törvény értelemszerűen irányadó.

(2)143 Az elítéltet az általa okozott kár megtérítésére - a 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatás esetén az elítélt által okozott kár bv. szerv általi megtérítését követően - a bv. szerv határozattal

kötelezi, amely ellen a közléstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz.

(3)144 Ha az elítélt keresetet nem terjesztett elő, és a kárt önként nem térítette meg, a

határozatban megállapított kártérítés összegét a bv. szerv az elítélt keresményéből - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) vonatkozó szabályai szerint -

levonhatja. Ha a levonás az elítélt fogvatartásának az ideje alatt nem teljesíthető, a határozatot hozó bv. szerv a kártérítési igény érvényesítésére keresettel fordulhat a székhelye szerint illetékes

bírósághoz.

35. §145 (1)146 A szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet ért kárért a Polgári Törvénykönyv szerint a bv. szervezet felelős. Az elítéltet a munkájával összefüggésben ért kárért fennálló

felelősségre a munka törvénykönyvéről szóló törvény értelemszerűen irányadó azzal, hogy a 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatás esetén az elítéltet ért kárt a gazdálkodó szervezettel

szerződésben álló bv. szerv téríti meg. A kár megtérítése a kárért való felelősséget nem érinti, és a bv. szerv visszkereseti igényét nem gátolja.

(2) Az elítélt a kártérítési igényét annál a bv. szervnél terjesztheti elő, ahol a kár bekövetkezett,

a 44. § (5) bekezdése szerinti munkáltatás esetén annál a bv. szervnél, amely a szerződést a gazdálkodó szervezettel megkötötte. A kártérítési igényt határozattal kell elbírálni, amely ellen az

elítélt a közléstől számított harminc napon belül a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz keresettel fordulhat.

36. §147 (1) Az elítélt jogosult

a) a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre, az egészségi állapotának és a szabadságvesztés végrehajtása alatti tevékenységének megfelelő élelmezésre, egészségügyi

ellátásra;

b) a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által engedélyezett személyekkel való levelezésre, a levelek gyakorisága és terjedelme nem korlátozott;

c) legalább havonként látogató fogadására; ha a büntetés-végrehajtási intézet biztonsága

indokolja, az elítélt rácson keresztül beszélhet a látogatóval; d) társadalmilag hasznos munka végzésére, a munka mennyiségének és minőségének megfelelő

jövedelemre, munkavédelemre;

e) a nők és a fiatalkorúak a rájuk vonatkozó sajátos védelemre; f)148 munkahelyi vagy üzemi baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi

szolgáltatásra; g) a büntetés-végrehajtási intézetben és a büntetés-végrehajtástól független szervhez közérdekű

bejelentés, panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére;

h) vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására;

i) a személyi tulajdonához fűződő jogainak védelmére; j) a szabadulása utáni munkába állása és letelepedése érdekében a munkáltató, valamint karitatív

szervezetek megbízottjával és pártfogóval való érintkezésre; k) naponként legalább egy órai szabad levegőn tartózkodásra;

l) pihenésre, szabadidőre, a rendszeresen végzett munka után fizetett szabadságra;

m) önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek igénybevételére;

n) általános iskolai, indokolt esetben középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok folytatására, a

vizsgákra való felkészüléshez a jogszabályban meghatározott tanulmányi és vizsgaszabadságra;

o) ha külföldi állampolgár, államának diplomáciai, illetve konzuli képviseletéhez fordulni, annak képviselőjével érintkezni;

p)149 az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság

által elektronikus eszközön átadott iratokba vagy az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett iratról elektronikus eszközön kiadott másolatba történő betekintéshez a büntetés-

végrehajtási intézet által biztosított eszközt igénybe venni;

q)150 a már megállapított nyugellátásának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, valamint egyéb rendszeres pénzbeli juttatásának a meghatalmazott személy kezéhez vagy a

büntetés-végrehajtási intézethez folyósítására, továbbá a saját jogon járó családi pótléknak a letéti számláján való elhelyezésére.

(2) Az elítélt jogképessége nem korlátozott. A bírósági tárgyaláson való megjelenését lehetővé

kell tenni, a költségek viselése szempontjából a helyzete azonos a többi állampolgáréval.

(3) Az elítélt legalább havonként kaphat és küldhet csomagot.

(4)151 A terhes és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a gyermek fejlődését

szolgáló, e törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók. Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egyéves

koráig az anyjával együtt kell elhelyezni.

(4a)152 Az anya és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha a) az anya a gyermek gondozását nem vállalja,

b) a bíróság a szülői felügyeletet az anya valamennyi gyermekével kapcsolatosan megszüntette, c) az anya ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult,

d) az anya egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja ellátni. Ez utóbbi esetben, ha az anya a gyermekét szoptatja, a gyermek a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek

körletén elhelyezhető.

(4b)153 A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult másik szülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és a gyermek

fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell. (4c)154 A (4) bekezdésben meghatározott esetben a gyermek elhelyezése iránt indított eljárás

elbírálására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes bíróság jogosult.

(5) Az elítélt állampolgári jogai a következőképpen módosulnak:

a) a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való joga nem veszélyeztetheti a

büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát;

b) a munkához való joga átmenetileg, a munkába állítását akadályozó ok fennállásáig szünetel;

c)155 a véleményét - ellenőrzés mellett - olyan formában nyilváníthatja, amely nem zavarja a büntetés-végrehajtási intézet rendjét és biztonságát; a vélemény nyilvánosságra hozatala a

nemzetbiztonság védelme, minősített adat közlésének megakadályozása, illetőleg bűncselekmény közvetlen veszélyének fennállása esetén, annak megakadályozása, valamint a büntetés-végrehajtási

intézet rendje és biztonsága érdekében korlátozható;

d) a levelezése - a hatóságokhoz és a nemzetközi szervezetekhez küldött levelek kivételével - a büntetés-végrehajtási intézet biztonsága szempontjából ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az

elítéltet tájékoztatni kell;

e) távbeszélő használatára a büntetés-végrehajtási intézet lehetőségei szerint jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell;

f) az egyesüléshez, a tanuláshoz való joga, valamint honvédelmi kötelezettségének teljesítése a

szabadságvesztés végrehajtásának következtében korlátozott; g)156 a pénzküldemény küldése és fogadása a jogcím igazolásához, az elítélt nyilatkozatához vagy

kapcsolattartói minőség - ideértve a védővel való kapcsolattartást is - fennállásához köthető. (6)157 A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga

a) a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely megválasztásához;

b) a gyülekezéshez; c) a sztrájkhoz,

d) ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választható és - ha a közügyektől eltiltás

hatálya alatt áll - választó legyen, valamint e)158 a (7) és (8) bekezdésben meghatározott kivételekkel a szülői felügyelethez.

(6a)159 A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni

akar - a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó

jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles

elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

(7)160 A (4) bekezdés szerinti együttes elhelyezése esetén az anya a gyermek felett a gondozás és

a nevelés jogát gyakorolja. (8)161 A (7) bekezdésben meghatározott eseten kívül az elítélt a gyermekével kapcsolattartásra

jogosult, és a büntetés-végrehajtási jogviszony keretei között részt vehet a gyermek nevelésében, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntésében, kivéve, ha a szülői felügyeleti

jogát a bíróság megszüntette vagy korlátozta. (9)162 Ha az elítélt a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik

életévet be nem töltött sértett sérelmére követte el, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött

sértett ellen elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési körülményeiből a szexuális motívum kimutatható, az elítélt befogadását követően fel kell mérni, hogy mennyire áll

fenn a veszélye annak, hogy szabadon bocsátását követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Ha ennek a lehetősége fennáll, akkor az elítélt részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani

megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt.

36/A. §163 A 36. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében: (1)164 A büntetés-végrehajtási intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy az

egyházi személy, a vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más

személy általi gondozásban részesülhessen. (2)165 Az elítélt számára lehetővé kell tenni a vallási közösség által vallásos szertartás keretében

végzett házasságkötést, keresztelést és temetést.

(3) Az elítélt eltiltható az istentiszteleten való részvételtől, ha az a büntetés-végrehajtási intézet rendjét vagy a biztonságot veszélyezteti.

(4)166 Az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele - a (3) bekezdés alapján eltiltottakat, valamint a magánelzárást töltő elítélteket kivéve - nem korlátozható. Az (1) bekezdésben

meghatározott személlyel való ellenőrzés nélküli találkozás lehetősége azonban ez esetben sem

tagadható meg. (5)167 A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni a vallási közösség szociális, gondozói

tevékenységét, az elítéltnek a szabadulásra való felkészítéséhez nyújtott szolgálatait. 36/B. §168 Az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a büntetés-végrehajtási intézet rendjére és

biztonságára figyelemmel korlátozható.

36/C. §169 (1)170 Az elítélt a 36. § (5) bekezdése c) pontjának megfelelően jogosult nyilatkozatot tenni a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti

műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel.

(2) A nyilatkozattétel engedélyezéséről vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül határozattal dönt, e

határidő lejártával az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A nyilatkozattétel engedélyezése akkor

tagadható meg, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a nyilatkozattétel a 36. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sértené vagy veszélyeztetné.

(3) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka haladéktalanul értesíti a sajtó képviselőjét, ha az elítélt nyilatkozattételét engedélyezte, vagy e törvény szerint az engedélyt megadottnak kell

tekinteni. Az értesítésben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka tájékoztatást ad a

kapcsolatfelvétel részleteiről. (4) Ha a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a nyilatkozattételt megtagadja, arról

indokolt írásbeli határozattal dönt. A határozat minősített adatot nem tartalmazhat. A nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt, védője, illetőleg jogi képviselője a kézhezvételtől

számított három munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási

bíróhoz. A büntetés-végrehajtási bíró a 9/A. § szerint jár el.

36/D. §171 A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy a nyilatkozattételt - a 36. § (5) bekezdésének c) pontjában foglaltak megtartása érdekében - ellenőrzi.

Ha a nyilatkozattétel a 36. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott érdekek valamelyikét

sérti vagy veszélyezteti, a nyilatkozattétel megszakítható, és az elítéltet figyelmeztetni kell a

szabályok megtartására és arra, hogy azok be nem tartása esetén a nyilatkozat közzététele

megtagadható. 36/E. §172 (1) Az elítélt - hozzájárulásával készített - nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-,

hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges. Az engedély akkor tagadható meg, ha a közzététel a 36. § (5) bekezdésének

c) pontjában meghatározott érdekek valamelyikét sértené, vagy veszélyeztetné.

(2) A közzététel engedélyezéséről vagy megtagadásáról a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka - a kérelem benyújtásától számított - három munkanapon belül határozattal dönt, e

határidő lejártával az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A közzététel megtagadásról indokolt írásbeli határozatot kell hozni. A határozat minősített adatot nem tartalmazhat. Ha az országos

parancsnok az engedélyt megtagadja, a közlésre szánt anyagot vissza kell tartani. (3) A közzététel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt, védője, illetőleg jogi képviselője

a kézhezvételtől számított három munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a büntetés-végrehajtási

bíróhoz. A fellebbezést a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. A büntetés-végrehajtási bíró a 9/A. § szerint jár el.

(4) Ha a bíróság az országos parancsnok határozatát helybenhagyja, a közlésre szánt anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni.

37. § A büntetésvégrehajtási intézet a feladatainak megoldása érdekében támaszkodhat az

elítéltek öntevékeny szervezeteire. 37/A. §173 (1)174 A büntetés-végrehajtási intézet rendjét, a fogvatartás biztonságát közvetlenül és

súlyosan sértő vagy veszélyeztető események felszámolásának az idejére - legfeljebb öt napig - a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti

a 36. § (1) bekezdésének b), c), d), k), m), n) és o) pontjaiban, a (3) bekezdésben, továbbá az (5) bekezdés e) pontjában foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos

parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről vagy meghosszabbításáról az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az intézkedés indokoltságát haladéktalanul megvizsgálja,

annak tartalmát megváltoztathatja, a jogok gyakorlásának a felfüggesztését megszüntetheti. (3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést kiváltó ok előidézésében vétlen elítélt részére az elmaradt

jogainak gyakorlását utólag lehetővé kell tenni.

IV. cím

Az elítéltek nevelése

38. §175 (1) A szabadságvesztés végrehajtásának feladata, hogy fenntartsa az elítélt önbecsülését,

fejlessze a felelősségérzetét, és ezzel elősegítse, hogy felkészüljön a szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladat végrehajtása érdekében fel kell használni a szükséges gyógyító, oktató, erkölcsi és szellemi erőforrásokat, biztosítani kell a rendszeres munkavégzés

feltételeit.

39. § (1)176 (2) Az elítéltet - büntetésének tartamához képest - betanított munkás, illetve

szakmunkásképzésben kell részesíteni. (3) Indokolt esetben lehetővé kell tenni, hogy az elítélt középfokú tanulmányokat végezzen, illetve

a megkezdett felsőfokú tanulmányokat folytassa. (4) Az elítélt a vizsgára felkészüléshez a munka alól - a jogszabályban meghatározott időre -

felmenthető.

(5) Lehetőséget kell adni az elítélt önképzésére. 40. § (1) Elő kell segíteni, hogy az elítélt a kedvező családi és munkahelyi kapcsolatait fenntartsa

és fejlessze. (2) A szabad idő hasznos felhasználása érdekében lehetőséget kell biztosítani az elítéltek

művelődésére és sportolására.

41. § (1) Az elítélt példamutató magatartásáért, a munkában elért eredményéért, a tanulásban

tanúsított szorgalmáért, az elítéltek nevelésében való eredményes közreműködéséért, élet vagy

jelentős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért jutalomban részesíthető. (2) A jutalmak:

a) dicséret, b) annak engedélyezése, hogy az elítélt soron kívül csomagot kapjon,

c) látogató fogadása soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása,

d) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, e) tárgyjutalom,

f) pénzjutalom, g) a fenyítés elengedése,

h) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásának törlése, i) rövid tartamú eltávozás,

j)177 kimaradás.

(3)178 A rövid tartamú eltávozás tartama évente fegyházban legfeljebb öt nap, börtönben legfeljebb tíz nap, fogházban és az átmeneti csoportban legfeljebb tizenöt nap, amely a

szabadságvesztésbe beszámít. Ha az elítélt fizetett szabadsággal rendelkezik, az eltávozást a fizetett szabadságba be kell számítani.

41/A. §179 (1) Kimaradás annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a szabadságvesztésből

fegyházban legalább a büntetés tartamának felét kitöltötte, börtönben legalább hat hónapot, fogházban legalább három hónapot kitöltött, illetőleg, akit átmeneti csoportba helyeztek.

(2) A kimaradás tartama huszonnégy órát nem haladhat meg. A kimaradás idejére - az elítélt letétben lévő pénze terhére - a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka költőpénz kiadását

engedélyezheti. (3) Kimaradás elsősorban az elítélt családi kapcsolatainak fenntartása, a szabadulása után a

munkahelyről és a lakásról való gondoskodás elősegítése érdekében engedélyezhető.

(4) Nem engedélyezhető kimaradás, ha az elítélt a) ellen újabb büntető eljárás van folyamatban;

b) a kimaradással kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegte. (5) A kimaradás az elítéltek csoportja részére is engedélyezhető. A büntetés-végrehajtási intézet

parancsnoka dönti el, hogy a csoportos kimaradás kísérővel történik-e.

(6)180 A kimaradás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. 42. § (1) A büntetésvégrehajtás rendjét vétkesen megsértő elítélttel szemben - nevelése,

valamint a büntetésvégrehajtás rendjének biztosítása érdekében - a következő fenyítések alkalmazhatók:

a) feddés,

b)-c)181 d) a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése,

e)182 f) magánelzárás,

g)183 (2) A személyes szükségletekre fordítható összeg hat hónapig terjedő időre, legfeljebb ötven

százalékkal csökkenthető.

(3)184 (4) A magánelzárás fegyházban harminc, börtönben húsz, fogházban tíz napig terjedhet;

engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzék. (5)185 Magánelzárás terhes és kisgyermekes nővel szemben nem alkalmazható.

(6)186 A magánelzárás végrehajtása alatt az elítélt

a) nem küldhet és nem kaphat csomagot; b)187 nem fogadhat látogatót, kivéve a 36/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyt,

valamint a szabadulás előkészítése érdekében a leendő munkáltatóját, a pártfogó felügyelőt188 és a karitatív szervezet megbízottját;

c) a személyes szükségleteire nem vásárolhat; d) nem veheti igénybe a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási lehetőségeit,

sajtóterméket nem olvashat.

(7)189 Az elítélt a magánelzárás végrehajtása alatt is érintkezhet a védővel, a büntetés-végrehajtási

intézet parancsnokának engedélyével, felügyelettel meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját,

részt vehet a hozzátartozója temetésén.

(8)190 A magánelzárás végrehajtása folytán elmaradt látogatás, csomagküldemény és az elítélt

személyes szükségleteire szolgáló vásárlás a magánelzárás végrehajtása után engedélyezhető.

(9)191 Ha az orvos az elítélt egészségi állapota miatt a magánelzárás végrehajtásának folytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását félbe kell szakítani.

43. § (1) A fenyítés kiszabásánál figyelemmel kell lenni a fegyelemsértés súlyára és az elítélt

eddigi magatartására, szem előtt tartva a fenyítés célját. (2) Ha a fegyelemsértés szabálysértést is megvalósít, azt fegyelmi vétségként kell elbírálni.

(3) Ha a fegyelemsértés bűncselekményt is megvalósít, a fenyítés mellett a feljelentést is meg

kell tenni. (4)192 A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elítélt a büntetés-

végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a fellebbezésnek a magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van.

(5)193 A fegyelmi eljárás rendjét külön jogszabály határozza meg.

V. cím

Az elítéltek munkáltatása

44. § (1)194 Az elítéltek munkáltatása a szabadságvesztés végrehajtásának fontos része. Célja az,

hogy elősegítse az elítélt testi és szellemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon a szakmai gyakorlottság megszerzésére és fejlesztésére, és ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulása után a

társadalomba beilleszkedjék.

(1a)195 Az elítéltet nem terheli munkavégzési kötelezettség, ha a) tankötelezettsége áll fenn,

b) terhessége a hatodik hónapot elérte,

c) gyermekét a 36. § (4) bekezdése alapján a büntetés-végrehajtási intézetben gondozza, d) munkaképtelen,

e) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. (2) Az elítéltet a büntetésvégrehajtási intézet adottságainak megfelelően kell társadalmilag

hasznos munkával foglalkoztatni. (3) A munka kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt testi és szellemi képességeit, lehetőség

szerint a szakmai képzettségét és érdeklődését is.

(4)196 Az elítéltet munkával a büntetés-végrehajtási intézet vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet foglalkoztatja.

(5)197 A bv. szerv szerződése alapján az elítélt - írásban megadott hozzájárulásával - más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. Ha az elítélt a hozzájárulást visszavonja, a munka

törvénykönyvéről szóló törvény szerinti felmondás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a felmondási

idő harminc nap. 45. § (1) Az elítéltnek a munkavégzéssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a munkajog

általános rendelkezései az irányadók, a büntetésvégrehajtás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel. (2) Gondoskodni kell az egészséges és biztonságos munkavégzésről.

(3) Az elítélt munkaideje megegyezik a munkajogi rendelkezésekben megállapított munkaidővel.

(4)198 Az elítéltet munkájáért az általános bérezési elvek figyelembevételével kell díjazni. Ha az elítélt munkavégzés helyett tanulmányokat folytat, ennek idejére jogszabályban meghatározott

mértékű pénzbeli térítésre jogosult. (5)199 Ha a büntetés-végrehajtási intézet az elítéltet átmenetileg nem tudja munkával

foglalkoztatni, és az elítéltnek nincs letétben levő pénze, a büntetés-végrehajtási intézet gondoskodik az elítélt legfontosabb személyi szükségleteire fordítható összegről.

(6)200 Az elítéltet egyévi munkavégzés után húsz munkanap fizetett szabadság illeti meg.

VI. cím

Az elítéltek anyagi és egészségügyi ellátása

46. § (1) Az elítélt részére

a) egészséges és kulturált elhelyezést, b) megfelelő élelmezést,

c) formaruhát kell biztosítani. (2)201

47. §202 (1) Az elítélt egészségügyi ellátására az egészségügyi és társadalombiztosítási

jogszabályok irányadók. Az elítéltet gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz juttatás a külön jogszabályban meghatározottak szerint illeti meg.

(2) A letéti pénzzel, jövedelemmel, más pénzbeli juttatással nem rendelkező, továbbá a közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében közgyógyellátásra jogosult elítélt

esetében a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz térítési díját a büntetés-végrehajtási intézet a

közgyógyellátásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott mértékig átvállalja. A dolgozó elítélt munkavégző képességének megőrzéséhez, helyreállításához szükséges gyógyszer,

gyógyászati segédeszköz térítési díját a büntetés-végrehajtási intézet biztosítja. (3) A várandós elítélt, valamint az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermek gyógyszert,

gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap. (4) Az elítélt a büntetés-végrehajtási intézet orvosának szakmai javaslatára, az intézetparancsnok

engedélyével a hozzátartozó vagy harmadik személy által finanszírozott gyógyszert, gyógyászati

segédeszközt használhatja. (5) Az elítélt a jogszabályban meghatározott térítéshez, illetve részleges térítéshez kötött

egészségügyi szolgáltatásokat a kiszabott térítési díj ellenében veheti igénybe. (6) Az (5) bekezdésben foglalt költségek térítését a büntetés-végrehajtási intézet - különös

méltánylást érdemlő esetekben - átvállalhatja.

47/A. §203 Az elítélt egészségügyi ellátása visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga - a saját és a közösség egészségének védelme érdekében -

a) veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén, b) sürgős szükség esetén,

c) közegészségügyi-járványügyi érdekből

korlátozható.

VII. cím

A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

48. § (1) Az I-VI. cím rendelkezéseit a jelen címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azokra az elítéltekre, akiknek a szabadságvesztést a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában

kell letölteniük. (2) A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot kell fordítani a fiatalkorú nevelésére,

oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére. (3) A fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetében felnőttkorú elítéltek csak az intézet működése

érdekében helyezhetők el.

(4)204 A fiatalkorúak börtönében vagy fogházában töltendő szabadságvesztés esetén a 24/A. § rendelkezései a felnőttkorban elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés

tekintetében nem alkalmazhatók. 49. § (1) A fiatalkorúak szabadságvesztését külön büntetésvégrehajtási intézetben kell

végrehajtani.

(2) A fiatalkorúak börtönének, illetőleg a fiatalkorúak fogházának rendje - a fiatalkorúak életkori sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - a börtön, illetve a fogház rendjének felel meg.

50. § (1) Biztosítani kell, hogy a fiatalkorú szakmunkás-, illetőleg betanítottmunkás-képzésben vegyen részt, és lehetővé kell tenni, hogy középfokú tanulmányokat folytasson.

(2)205 A fiatalkorú neveléséhez és a társadalomba beilleszkedésének segítéséhez igénybe kell venni a gyámhatóság206 és az egyéb állami szervek, a társadalmi szervezetek, a pártfogó felügyelő,207

valamint a fiatalkorú hozzátartozóinak segítségét.

(3)208 Ha a fiatalkorú a Btk. XIX. Fejezet alá tartózó bűncselekményt követett el, a sajátos fejlődési

szükségleteit fokozottan figyelemmel kell kísérni, és részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell

ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt. 51. § (1)209 A fiatalkorú dicsérő oklevéllel is jutalmazható.

(2)210 A rövid tartamú eltávozás tartama mind a fiatalkorúak börtönében, mind a fiatalkorúak fogházában évente legfeljebb tizenöt nap.

52. § (1)211

(2) A magánelzárás a fiatalkorúak börtönében húsz, a fiatalkorúak fogházában tíz napig terjedhet;

engedélyezhető, hogy a fiatalkorú dolgozzék. 53. § A fiatalkorú munkáltatása a fiatalkorúakra vonatkozó munkajogi szabályok

figyelembevételével történik; külső munkában részt vehet. 53/A. §212 A fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap.

VIII. cím

A katonákra vonatkozó rendelkezések

54. §213 (1)214 Az I-VI. cím rendelkezéseit a jelen címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azokra,

akiknek a szabadságvesztést katonai fogdában kell letölteniük.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendje a katonai fogdában a fogház rendjének felel meg. (3) Az intézetet, amelyben a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kell

végrehajtani, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter jelöli ki. A katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetést a külön jogszabályban kijelölt intézet - e célra - elkülönített részén kell végrehajtani.

(4) A szabadságvesztés végrehajtása alatt a különböző állománycsoportú elítélteket el kell különíteni egymástól. Az elítéltek katonai érdekből is csoportosíthatók.

55. §215 (1) A katonai fogdában büntetésüket töltő elítéltek szolgálati kötelezettségei és jogai

annyiban szünetelnek, illetőleg korlátozottak, amennyiben erről az ítélet vagy jogszabály rendelkezik, illetve amennyiben ezek érvényesülése a büntetés céljával ellentétes.

(2) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt elöljárói és feljebbvalói joggal nem rendelkeznek, fegyvert nem viselhetnek, és szolgálatot nem láthatnak el.

(3) Az elítéltek a szabadságvesztés végrehajtása alatt rendfokozati és fegyvernemi jelzés nélküli

egyenruhát viselnek. (4) Kapcsolattartásra jogosult személy az elítélt állományilletékes parancsnoka, vagy annak

megbízottja is. 56. §216 E cím alkalmazásában katona: a Btk. 127. § (1) bekezdésében meghatározott az a

személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdése, illetőleg a végrehajtás alatt fennáll.

57. §217

58. §218 A katonai fogdában biztosítani kell az elítéltek szakmai ismereteinek szinten tartását, illetve fejlesztését, továbbá azt, hogy az elítéltek az alakulatukkal való kapcsolatukat fenntartsák és

fejlesszék. 59. §219 Az elítéltek anyagi és egészségügyi ellátására, valamint az elítéltek által okozott, illetőleg

az elítélteket ért kár megtérítésére külön jogszabály vonatkozik.

IV/A. fejezet220

59/A-59/I. §221

V. fejezet222

A közérdekű munka végrehajtása223

A közérdekű munka végrehajtásának rendje224

60. §225 (1) A közérdekű munka végrehajtásnak célja, hogy az elítélt a köz érdekében álló munkát

végezzen, és hogy az az elítélt bűnismétlése megelőzésének és társadalmi beilleszkedésének az

elősegítését is szolgálja. (2)226 A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik, amely

feladatát a központi vagy helyi önkormányzati költségvetési szervekkel vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével

és fenntartásával megbízott vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott

gazdálkodó szervezetekkel, az egyházi jogi személyekkel, a közhasznú jogállású szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel (a továbbiakban együtt: munkahely) és

az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el. (3) A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony, az elítélt a

munkát büntetés-végrehajtási jogviszony keretében végzi. (4) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb tizenkét

óra. A közérdekű munkavégzés heti időtartama legalább négy óra, de a negyvennyolc órát nem

haladhatja meg. A letöltött közérdekű munkát órákban kell nyilvántartani. (5) A közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől

számított két éven belül végre kell hajtani. A félbeszakítás, valamint a közérdekű munka szabadságvesztés büntetés vagy előzetes letartóztatás foganatba vétele miatti megszakításának

tartama e határidőbe nem számít be. Ha két éven belül a közérdekű munkát az elítélt önhibájából

nem végzi el, a pártfogó felügyelő jelentést készít, és a 67/C. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi az ügyésznél a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozását.

(6) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt jogosult a) a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelemre,

b) ha a munkakör jellege indokolja, a munkahely által biztosított munkaruházatra és egyéni védőeszköz-ellátásra,

c) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a külön törvény szerinti baleseti ellátásként baleseti

egészségügyi szolgáltatásra. (7) Munkahelyi és üzemi baleset esetén a pártfogó felügyelő és a munkahely képviselője közös

jegyzőkönyvet vesz fel, a továbbiakban a munkahely a munkavédelemről szóló törvényben és az egyéb, munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint jár el.

(8) A közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek az általa okozott kárért való felelősségére,

illetve az elítéltet ért kárért a munkahely felelősségére a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt anyagi felelősségének a mértékét a hasonló

munkakörben foglalkoztatott munkavállalók távolléti díjának figyelembevételével kell megállapítani. (9) A közérdekű munka végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel szemben

szabadságvesztést vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a

megszűnéséig az elévülés nyugszik. 61. §227 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján megjelentetett tájékoztatóban ismerteti a

munkahelyekkel a közérdekű munkára ítéltek igénybevételének lehetőségét. (2) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka szervezése céljából a közérdekű munka

végzésére kijelölhető munkahelyekről foglalkoztatói nyilvántartást (a továbbiakban foglalkoztatói nyilvántartás) vezet. Az állami foglalkoztatási szerv a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka

végrehajtásra kijelölhető munkahelyekről vezetett foglakoztatói nyilvántartást és a

szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) alapján létrehozott közérdekű munka foglalkoztatói

nyilvántartásnak a foglalkoztatókra vonatkozó részét egységes rendszerként működteti. (3) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyként

nyilvántartásba vehető:

a) a központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerv, b) az állami és az önkormányzati fenntartású intézmény,

c) az állami és az önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

d) a helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezet, e)228 az egyházi jogi személy,

f) a közhasznú jogállású szervezet,

g) a civil szervezet, h) a gazdálkodó szervezet.

(4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkahelyek kötelesek bejelenteni, a (3)

bekezdés d)-h) pontjában meghatározott munkahelyek bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv

részére az (5) bekezdés a)-i) pontjában foglalt adatokat. (5) A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza

a) a kijelölhető munkahely megnevezését és elérhetőségét, b) a közérdekű munka jellegét (FEOR), a munkahelynek a tevékenységét (TEÁOR), a közérdekű

munkaként végezhető munkakör megnevezését, leírását,

c) a kijelölhető munkahely által igényelt létszámot, d) a munkavégzés helyét,

e) a munkavégzés tartamát, f) a napi munkaidő legalacsonyabb és legmagasabb mértékét,

g) az arra vonatkozó adatokat, hogy a közérdekű munka az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti napokon végezhető-e,

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb létszámát,

i) a munkavégzéséhez szükséges ia) iskolai végzettségre, szakképesítésre,

ib) személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra vonatkozó adatokat.

(6) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján való közzététellel tájékoztatja a pártfogó felügyelői

szolgálatot azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik.

(7) A pártfogó felügyelő munkahely kijelöléséről szóló értesítése alapján az állami foglalkoztatási szerv átvezeti a változásokat a foglalkoztatói nyilvántartás (5) bekezdés szerinti adatain. Ha a

pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről értesíti a foglalkoztatási szervet, akkor a kijelölt munkahely nem jeleníthető meg a szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka, illetve a

pénzbírság, helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság megváltására vállalt közérdekű munka

elvégzésre kijelölhető munkahelyként a foglalkoztatási szerv által a Szabs. tv. alapján vezetett közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásban.

(8) Ha a foglalkoztatói nyilvántartás alapján a közérdekű munka elvégzésre nincs kijelölhető munkahely, a pártfogó felügyelő arra a Szabs. tv. alapján vezetett közérdekű munka foglalkoztatói

nyilvántartás szerinti munkahelyet is kijelölhet.

A munkahely kijelölése229

62. §230 (1)231 A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakóhelye - ennek

hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye - szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet a

bíróság értesítésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül megidézi, egyben az iskolai

végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok bemutatására hívja fel. (2) Ha az elítéltnek magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert, az eljárásra a

Fővárosi Kormányhivatal pártfogó felügyelője illetékes. (3)232 A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakóhelye, ennek hiányában, illetve az elítélt

kérelmére a tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a

meghallgatáson nyilatkozhat arról, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tartózkodási helye szerint kéri kijelölni.

(4) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő foglalkoztathatósági szakvélemény kiadása érdekében kezdeményezi az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát és az elítéltet a vizsgálaton való

megjelenésre hívja fel. (5) Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági vizsgálaton megjelenni. A felhívásban az elítéltet

figyelmeztetni kell arra, hogy ha a vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi.

(6) Ha a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzésére jogosult arról értesíti a pártfogó felügyelői szolgálatot, hogy az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelent meg és az elítélt a

távolmaradását nem mentette ki, a pártfogó felügyelő jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra a

továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

63. §233 (1) Az elítélt a foglalkoztathatósági szakvéleményt köteles bemutatni a pártfogó

felügyelőnek, aki ennek alapján - kivéve, ha a közérdekű munkavégzés félbeszakítására okot adó

körülmény áll fenn - legkésőbb a foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított tizenöt napon belül a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet határozatban jelöli ki.

(2) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő köteles a kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás mellett egyeztetni a kijelölhető munkahellyel. A kijelölés esetére a kötelezettségek

vállalásáról a munkahely vezetője vagy képviseletre jogosult tisztségviselője nyilatkozatot tesz.

(3) A munkahely kijelölésénél az ítélet rendelkezésén túl figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, a foglalkoztathatósági szakvéleményt, az elítélt szakképzettségét, szakképesítését és a

munkára való alkalmasságát, valamint az elkövetett bűncselekmény jellegét. (4) A munkavégzés helyeként nem jelölhető ki az a munkahely,

a) ahol az ellátandó munkakört az elítélt - büntetett előéletére vagy a foglalkozástól eltiltás hatályára figyelemmel, vagy egészségi állapota miatt - nem töltheti be,

b) amelynek az elítélt akár a közérdekű munka megkezdése előtt, akár annak végrehajtása alatt

vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, vagy abban üzletrésszel rendelkezik, c) ahol az elítélt a közérdekű munka végrehajtása során a Ptk. szerinti hozzátartozójával kerülne

alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba, d) amelynél a munkába járás költségeit az elítélt előreláthatólag nem tudja fedezni.

(5) A határozatban a pártfogó felügyelő meghatározza a munkavégzés kezdő időpontját.

(6) A munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyész, az elítélt és védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezhet. A fellebbezést az ügyben

eljárt kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál kell benyújtani. Ha a munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a fellebbezésről nyomban nyilatkozatot tesz,

amit jegyzőkönyvbe kell foglalni. A pártfogó felügyelő a fellebbezést a rendelkezésre álló iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes

büntetés-végrehajtási bírónak.

(7) Ha az elítélt a fellebbezésben kizárólag a közérdekű munka megkezdésének az időpontját kifogásolja, a büntetés-végrehajtási bíró a fellebbezést félbeszakítási kérelemként bírálja el.

(8) Ha az elítélt a pártfogó felügyelői meghallgatáson vagy a munkahely kijelöléséről szóló határozattal szemben benyújtott fellebbezésében úgy nyilatkozik, hogy a közérdekű munka

elvégzését megtagadja, a pártfogó felügyelő erről jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra a

továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

64. §234 (1)235 A munkahely kijelöléséről - a határozat előkészítése során a munkahellyel való kapcsolatfelvétel alapján -, továbbá a fellebbezés folytán a kijelölés módosításáról haladéktalanul

értesíteni kell az elítélt lakóhelye, ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye

szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet. (2) A munkahely kijelöléséről szóló jogerős határozatot a pártfogó felügyelő kézbesíti az elítéltnek,

és egyben a munkavégzés megkezdésére hívja fel az elítéltet. A felhívásban az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy a foglalkoztathatósági szakvéleményt a munkahely képviselőjének mutassa be,

továbbá arra, hogy ha a kijelölt munkahelyen a felhívás szerinti határidőn belül vagy időpontban nem jelenik meg, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre történő

átváltoztatását kezdeményezi.

(3) A munkavégzés kezdő időpontjáról a pártfogó felügyelő értesíti a munkahelyet. 65. §236 (1) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi

állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján - a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető munkahelyekre figyelemmel - megalapozottan arra

lehet következtetni, hogy az elítélt ideiglenesen nem lesz foglalkoztatható, és egészségi állapotában

a közeli jövőben változás nem várható, a pártfogó felügyelő jelentést készít és a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz a közérdekű munka

félbeszakítására. (2) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi állapotával

összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás

következett be, ami a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, a pártfogó jelentést készít

és a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének a megállapítására.

Új munkahely kijelölése237

66. §238 (1) Az elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tartózkodási helye

szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője hivatalból vagy az elítélt, illetve a munkahely kérelmére a közérdekű munka végrehajtására új munkahelyet jelöl ki, ha a közérdekű munka

a) a kijelölt munkahelyen nem hajtható végre, b) végrehajtása

ba) a munkafegyelem biztosítása érdekében vagy

bb) az elítélt személyi körülményeiben történt változás miatt más munkahelyen célszerű,

c) azért nem teljesíthető, mert az elítélt jövedelmi viszonyai miatt nem képes fedezni a kijelölt munkahelyre történő utazás költségeit, és azokat a munkahely sem fizeti meg.

(2) A pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki, ha erre a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az

ügyész felhívja. (3) Az új munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon

belül az ügyész, az elítélt és védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezést jelenthet be. Az elítélt és védője az új munkahely kijelölése iránti kérelmet elutasító határozattal szemben is

fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az ügyben eljárt kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál kell benyújtani. Ha az új munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az

elítélt a fellebbezésről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A pártfogó felügyelő a fellebbezést a rendelkezésre álló iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási

bírónak.

A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése, az elítélt és a munkahely kötelezettségei239

67. §240 (1) A közérdekű munka végrehajtását a pártfogó felügyelő ellenőrzi, ennek keretében rendszeresen vizsgálja, hogy az elítélt, illetve a munkahely a közérdekű munka végrehajtásával

összefüggő kötelezettségeinek eleget tesz-e.

(2) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának nyilvántartására nyilvántartó lapot és jelenléti ívet állít ki, amely tartalmazza

a) az ügy számát, b) az elítélt természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és egyéb

elérhetőségét,

c) a munkahelyen történő megjelenések időpontját, d) az egy munkanapon ledolgozott órák számát és munkanaponként az elítélt és a munkahely

képviselőjének aláírását, e) az összesen ledolgozott órák számát.

(3) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt köteles a) a kijelölt munkahelyen a munkaidő kezdetére munkaképes állapotban megjelenni, és a

meghatározott munkaidőben munkát végezni, esetleges hiányzásait orvos által vagy más megfelelő

módon igazolni, b) a kijelölt munkát szakismerete, képessége és legjobb tudása szerint, fegyelmezetten, a kijelölt

munkahely képviselőjének az utasításai, vagy ha a munka felügyeletét a pártfogó felügyelő vagy a pártfogó felügyelői asszisztens látja el, az ő utasítása szerint elvégezni,

c) a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a balesetvédelemmel és a környezetvédelemmel

kapcsolatos előírásokat megtartani, d) a kijelölt munkahelyen munkát végzőkkel együttműködni, és a munkáját úgy végezni, valamint

általában olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő,

e) a közérdekű munka végrehajtása során az elítélt a pártfogó felügyelővel köteles együttműködni és számára a szükséges tájékoztatást megadni, a közérdekű munka végrehajtását elősegítő

rendelkezéseit megtartani.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a munkahely köteles

a) az elítéltet az ítélet és a kijelölésről szóló határozat szerinti közérdekű munkával, hetente

legalább egy napon, napi legalább négy és legfeljebb tizenkét óra közötti tartamban foglalkoztatni,

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, c) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a munkavégzéshez

szükséges ismeretek megszerzését biztosítani, d) az elítéltet a munkavédelemmel, a balesetvédelemmel, a tűzvédelemmel és a

környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokról kioktatni,

e) az elítéltnek a munkával összefüggésben okozott kárt megtéríteni, f) a pártfogó felügyelő által megküldött nyilvántartó lapot és jelenléti ívet vezetni,

g) az elítéltről kért felvilágosítást a pártfogó felügyelőnek megadni, h) haladéktalanul értesíteni a pártfogó felügyelőt arról, ha

ha) az elítélt a büntetése letöltését megkezdte, hb) az elítélt a közérdekű munka önkéntes végrehajtásának nem tesz eleget,

hc) új munkahely kijelölése tűnik célszerűnek,

hd) rendkívüli esemény következett be, így különösen, ha az elítéltet munkahelyi baleset érte, he) az elítélt a meghatározott közérdekű munkát teljesítette.

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása241

67/A. §242 (1) A büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy védője kérelmére fontos okból,

különösen az elítélt családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka

végrehajtását félbeszakíthatja. A félbeszakítás tartama - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - évente a hatvan napot nem haladhatja meg.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt

a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy

gyermekét a saját háztartásában gondozza, b) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralévő idejére,

de legfeljebb egy évre, c)243 egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka

végrehajtását ideiglenesen nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján,

illetve a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető munkahelyekre figyelemmel az elítélt ideiglenesen nem foglalkoztatható, legfeljebb egy évre.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha a) a gyermek nem az elítélt gondozásában van,

b) a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,

c) az elítélt egészségi állapota a közérdekű munka elvégzését lehetővé teszi.

(4) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt az elévülés nyugszik.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése244

67/B. §245 A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt

a) megszületett gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott, b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült,

c)246 egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény, illetve a megismételt

vizsgálat szerinti foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a közérdekű munka végzésére az elítélt

nem alkalmas, d)247 öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre248

67/C. §249 (1) A pártfogó felügyelő jelentést készít, ha

a) az elítélt a közérdekű munka elvégzését megtagadja,

b) az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, c) a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az elítélt

önhibájára visszavezethető okból ca) a közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg,

cb) a munkavégzési kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget,

cc) a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított, cd) a 60. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) A pártfogó felügyelő a jelentést - az azt alátámasztó bizonyítékok csatolásával - megküldi az ügyésznek, és javaslatot tesz a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának

indítványozására. (3) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, illetve további

bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt.

(4) Ha az átváltoztatás indítványozására az ügyész nem lát alapot, az ügyész, illetve ha a büntetés-végrehajtási bíró az ügyész indítványát elutasítja, a büntetés-végrehajtási bíró új munkahely

kijelölésére hívja fel a kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát. 67/D. §250 (1) A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést

úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az

átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. (2) A közérdekű munka szabadságvesztésre a munkahely kijelölését megelőzően is

átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethető vissza.

VI. fejezet

A pénzbüntetés végrehajtása

68. § (1)251 A pénzbüntetést a törvényszék gazdasági hivatala hajtja végre. (2) Az elítélt a pénzbüntetést legkésőbb a gazdasági hivatal felhívásának a kézbesítésétől

számított tizenöt napon belül, ha pedig a bíróság halasztást, illetőleg részletfizetést engedélyezett, a bíróság által megállapított időpontig köteles megfizetni.

(3)252 Ha az elítélt a pénzbüntetést a (2) bekezdésben meghatározott időpontig nem fizette meg,

a gazdasági hivatal a)253 fiatalkorú elítélt esetén a pénzbüntetés behajtása iránt intézkedik, ennek eredménytelensége

esetén a büntetés-végrehajtási bírót megkeresi a pénzbüntetés közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása iránt,

b)254 felnőttkorú elítélt esetén a büntetés-végrehajtási bírót megkeresi a pénzbüntetés

szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. (3a)255 A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani,

hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép. (3b)256 A közérdekű munka vagy annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell

megállapítani, hogy két óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az

átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. (4)257 A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka végrehajtására az V. fejezet rendelkezéseit

kell alkalmazni azzal, hogy a napi munkaidő legalább két óra, legfeljebb nyolc óra. 69. §258 (1) A pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt a bíróság már átváltoztatta

szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára. (2) Ha a pénzbüntetést a helyébe lépő szabadságvesztés vagy közérdekű munka végrehajtásának

megkezdése előtt megfizetik, a szabadságvesztés vagy a közérdekű munka nem hajtható végre, ha

pedig a szabadságvesztés vagy a közérdekű munka végrehajtása alatt fizetik meg, a befizetés azonosítását követően az elítéltet nyomban szabadon kell bocsátani, vagy a közérdekű munka

végzése alól fel kell menteni. (3) Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztésre vagy a közérdekű munkára való átváltoztatás után

részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek vagy a közérdekű munkának az a része hajtható végre,

amely a meg nem fizetett pénzbüntetésnek felel meg.

VI/A. fejezet259

A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása260

69/A. §261 (1) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására a IV. fejezet rendelkezéseit e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására - kivéve a Btk. 51. § (2) bekezdésében meghatározott esetet - a szabadságvesztés

fogház fokozatának rendelkezései az irányadók, azzal, hogy a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt

a) a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt elhelyezhető,

b) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót, c) kérelmére részt vehet a munkáltatásban.

(3) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az

idejére - legfeljebb öt napig - a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést

töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve elrendelheti a (2) bekezdés b)-c) pontjában, továbbá a 22/A. § (1) bekezdésében és a 36. § (1) bekezdés b)-c), k) és m)-n) pontjában, a 36. § (3)

bekezdésében, valamint a 36. § (5) bekezdés e) pontjában foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal

meghosszabbíthatja. A 37/A. § (2)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (4) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt részére

biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás

helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell

megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama

legfeljebb három nap.

(5) A magánelzárás fenyítés a Btk. 51. § (2) bekezdése esetén is legfeljebb tíz napig terjedhet. 69/B. §262 (1) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka fontos okból, így különösen az

elkövető személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra

félbeszakíthatja.

(2) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az a büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára a

közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést félbeszakítja. (3) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés

tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés elévülése nyugszik.

VII. fejezet

A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől eltiltás, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való

eltiltás végrehajtása263

70. § (1)264 A végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás

és kitiltás tartamába be kell számítani a következő időket is:

a) az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése között eltelt időt, b) a szabadságvesztés félbeszakításának tartamát,

c) a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg. (2)265 A közügyektől eltiltás kivételével az (1) bekezdésben meghatározott büntetések tartamába

nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt

a) szabadságvesztést töltött - ideértve a más ügyben kiszabott, valamint a közérdekű munka vagy

a pénzbüntetés átváltoztatása folytán végrehajtott büntetést is -,

b) más ügyben előzetes fogvatartásban volt, feltéve, hogy elítélték. (2a)266 A közügyektől eltiltás tartamába nem számít be az az idő, amely alatt az elítélt

a) azt a szabadságvesztést tölti, amelynek alapján a bíróság a közügyektől eltiltást kiszabta, b) olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztést tölt, amelyhez kapcsolódóan közügyektől

eltiltást is végre kell hajtani,

c) az a)-b) pontban megjelölt szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát. (3)267 A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás büntetések, valamint a közügyektől

eltiltás és a kitiltás mellékbüntetések végrehajtását a rendőrség ellenőrzi. (4)268 A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a fővárosi és

megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a bíróság értesítése alapján gondoskodik.

71. § A közügyektől eltiltásról a bíróság értesíti azt a szervet, amelyet ez a büntetés érint.

72. § (1)269 Jogszabály foglalkozástól eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlását a foglalkozáshoz szükséges jártasság, alkalmasság igazolásától teheti függővé. Az elítélt

a foglalkozás újbóli gyakorlását mindaddig nem kezdheti meg, amíg a foglalkozáshoz szükséges jártasságát, alkalmasságát a jogszabályban előírt módon nem igazolja. Ezt a rendelkezést kell

alkalmazni a végleges hatályú eltiltás alóli mentesítés esetén is az alkalmasság igazolásának módjára.

(2) A foglalkozástól végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az elítéltet a kérelmére mentesítheti. A mentesítésnek akkor lehet helye, ha az elítélt a foglalkozás gyakorlására alkalmasságát a bíróság

által előírt módon igazolja. 73. § (1)270 A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára

az elítélt vezetői engedélyét a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.

(2)271 A 72. § rendelkezéseit a járművezetéstől eltiltás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni,

hogy a járművezetéshez szükséges jártasságot a járási hivatalnál kell igazolni. 74. § (1)272 A kitiltott a kitiltás tartama alatt köteles a kitiltást elrendelő határozatot vagy annak

hiteles kivonatát magánál tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni.

(2)273 A kitiltott köteles az ítélet jogerőre emelkedését, illetve a szabadságvesztésből vagy

elzárásból való szabadulását követő nyolc napon belül elhagyni az ítéletben megjelölt helységet vagy helységeket, illetve államigazgatási területet, az általa szabadon választott helységbe távozni, és ott

a rendőrségnél jelentkezni. (3) A rendőrség fontos okból a kitiltás végrehajtását félbeszakíthatja, illetőleg engedélyezheti,

hogy az elítélt rövid tartamra visszatérjen olyan helységbe, ahonnan kitiltották.

75. §274 (1)275 A kiutasítást - ha azt végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabták ki - a szabadságvesztés vagy elzárás kiállása után, egyébként az ítélet jogerőre emelkedése után kell

végrehajtani. (2)276 A kiutasítás végrehajtása a területi idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.

76. §277 (1) A sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtását - a bíróság értesítése alapján - a sportrendészeti nyilvántartás alapján a rendőrség ellenőrzi.

(2) Az elítélt az eltiltás tartama alatt köteles a bíróság által meghatározott sportrendezvények,

sportlétesítmények helyszínétől távol maradni. 77-78. §278

79. §279

VII/A. fejezet280

A katonai büntetések és mellékbüntetések végrehajtása281

80. §282 A lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban való visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője),

illetőleg a megfelelő személyügyi hatáskörrel rendelkező parancsnok hajtja végre.

VIII. fejezet

Az intézkedések végrehajtása

I. cím

A megrovás végrehajtása

81. §283 (1) Ha a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást a bíróság a határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, illetőleg az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben a

megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik. (2) Fiatalkorú esetében a megrovás foganatosításáról a fiatalkorú gondozóját értesíteni kell.

II. cím

A próbára bocsátás végrehajtása

82. § (1) A próbaidő a próbára bocsátást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(2) Ha a bíróság a próbaidőt meghosszabbítja, a meghosszabbítás a próbaidő korábbi határidejének elteltével kezdődik. Ilyen esetben a próbaidő tartama a három évet meghaladhatja.

(3) Ha a próbára bocsátotton olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amellyel kapcsolatban a

bíróság a próbára bocsátást nem szüntette meg, a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.

(4) A próbára bocsátás megszűnik, ha a próbaidő eltelt vagy a bíróság a próbára bocsátást megszüntette.

II/A. cím284

A jóvátételi munka végrehajtása285

82/A. §286 (1) A jóvátételi munka elvégzését a határozat jogerőre emelkedésének napjától

számított egy éven belül kell igazolni az ügyben első fokon eljárt bíróságnál.

(2) A jóvátételi munkát a bíróság által megállapított munkaórák szerinti tartamban kell elvégezni, az elítélt és a munkavégzés helyét biztosító szervezet vagy intézmény megegyezése szerinti

feltételekkel. Az elítélt köteles a jóvátételi munkavégzés helyét biztosító szervezet vagy intézmény munkabiztonságra vonatkozó rendelkezéseit megtartani.

(3) A jóvátételi munka idejére nem létesül munkaviszony. A jóvátételi munka nem minősül szervezett munkavégzésnek.

(4)287 A jóvátételi munka elvégzéséről az érintett állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény

vezetője, közhasznú jogállású civil szervezet vezető tisztségviselője vagy az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet képviselője vagy erre felhatalmazott tisztségviselője

két példányban igazolást állít ki. Az igazolás közokirat. Az elítélt az igazolás egyik példányát a bíróság részére átadja.

(5)288 A pártfogó felügyelői szolgálat szükség esetén tanácsadással segíti az elítéltet a jóvátételi

munka helyének kiválasztásában. Ennek érdekében a pártfogó felügyelői szolgálat önkéntes bejelentkezés alapján nyilvántartást vezet arról az állami vagy önkormányzati intézményről,

közhasznú jogállású civil szervezetről, egyházi jogi személyről vagy vallási tevékenységet végző szervezetről, amely jóvátételi munka végzésére elítéltet fogadnának.

(6) A jóvátételi munkahelyek nyilvántartása tartalmazza az (5) bekezdés szerinti szervezet

megnevezését, székhelyét, a képviselő vagy kapcsolattartó személy nevét és telefonos elérhetőségét, a jóvátételi munka jellegét, valamint a munkavégzésre igényelt létszámot.

(7) Ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, részére a pártfogó felügyelő a jóvátételi munkavégzés helyének kiválasztásában segítséget nyújt, továbbá a pártfogó felügyelő a jóvátételi munka

elvégzését ellenőrzi.

III. cím

A kényszergyógykezelés végrehajtása289

83. § (1)290 A kényszergyógykezelést és az ideiglenes kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, a

továbbiakban: Intézet) kell végrehajtani.

(1a)291 A kényszergyógykezelés, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik.

(2) A kényszergyógykezelés kezdete az Intézetbe befogadás napja. (3) Az Intézet vezető főorvosa haladéktalanul előterjesztést tesz a bírósághoz a

kényszergyógykezelés megszüntetésére, ha ezt a beteg állapota indokolja.

(4)292 A betegnek az Intézetbe történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az Intézet főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot megküldi a

kényszergyógykezelés felülvizsgálatára illetékes bíróságnak [Be. 566. § (1) bek.]. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni.

(5)293 Ha a kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés előzte meg és annak végrehajtását nem szakították meg, a (4) bekezdés szerinti időtartamot az ideiglenes

kényszergyógykezelés megkezdésétől kell számítani, azonban a kórrajzkivonatot legkorábban a

kényszergyógykezelést elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével kell a bíróságnak megküldeni.

(6)294 Az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtására a kényszergyógykezelés szabályai irányadók azzal, hogy az Intézet főigazgató főorvosa a szükséges vizsgálat, megfigyelés és

gyógykezelés után, az ideiglenes kényszergyógykezelés határidejének lejárta előtt az ügyésznek,

illetőleg a bíróságnak megküldi a beutalt állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot. Ha az ideiglenes kényszergyógykezelésre befogadott nem kóros elmeállapotú, a főigazgató főorvos

haladéktalanul előterjesztést tesz a rendelkezésre jogosultnak az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére.

84. § (1) A kényszergyógykezelés során a beteget az orvostudomány mindenkori állása szerinti szakszerű ellátásban kell részesíteni, hogy ezáltal állapotának romlását megakadályozzák, és

egészségét mielőbb, a lehetséges mértékig helyreállítsák.

(2)295 A kényszergyógykezelésre utalt betegre - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - a pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelésére kötelező irányadó szabályokat kell alkalmazni [az

egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 189-195. §]. Az intézkedés végrehajtása során biztosítani kell a beteg

a) felügyeletét,

b) szakellátásához szükséges megfelelő elhelyezését, c) anyagi és egyéb egészségügyi ellátását,

d) szociális és jogi érdekeinek védelmét, e) életvitelszerű benntartózkodásához az Intézet rendjével összhangban lévő feltételeket.

(3)296 A beteg

a) köteles az Intézet rendjét megtartani, a meghatározott formaruhát viselni, b) az általa okozott kár megtérítésére nem kötelezhető.

(4)297 A beteg az Eütv. 11. §-ában meghatározott kapcsolattartási jogát a következő eltérésekkel gyakorolhatja:

a) a beteg hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és az Intézet által engedélyezett személyekkel tarthat kapcsolatot, ennek keretében

- levelet korlátlanul küldhet és kaphat,

- látogatót hetente fogadhat, csomagot hetente kaphat és küldhet, - hetente telefonálhat;

b) a kapcsolattartás valamennyi formáját az Intézet ellenőrizheti. Az ellenőrzés lehetőségéről a beteget tájékoztatni kell;

c) a beteg állapotára figyelemmel a látogatás későbbi időpontra halasztható, illetve soron kívüli

látogatás engedélyezhető. (5)298 A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel vagy vallási

tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásának és vallása szabad gyakorlásának joga.

84/A. §299 (1)300 A beteggel szemben az Eütv.-ben meghatározott okok miatt és az ott

meghatározott módokon van helye korlátozó intézkedések alkalmazásának.

(2)301 A beteggel szemben a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül kizárólag korlátozott testi kényszer (megfogás vagy

lefogás) alkalmazható, és csak abban az esetben, ha a betegnek az igazságügyi elmegyógyító és megfigyelő intézetből vagy a felügyelet mellett az intézeten kívüli tartózkodása színhelyéről engedély

nélküli távozását másként nem lehet megakadályozni.

(3)302 A beteg az Intézetet csak gyógyítása érdekében, orvosilag indokolt esetben hagyhatja el. (4)303 Ha a kényszergyógykezelés megkezdésétől egy év eltelt, a beteg gyógyulása érdekében,

külön jogszabályban meghatározott adaptációs bizottság javaslatára a főigazgató főorvos engedélyével adaptációs szabadságra bocsátható. Az adaptációs szabadság tartama legfeljebb 30

nap, amely egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Adaptációs szabadság több alkalommal is engedélyezhető.

(5)304 A beteg - egészségi állapota alapján - bíróság előtti megjelenéséről a főigazgató főorvos

dönt. 84/B. §305 (1) A beteget azon a napon kell elbocsátani az Intézetből, amelyen

a)306 b) a kényszergyógykezelés megszüntetéséről a bíróság értesítőlapja az Intézetbe megérkezik.

(2)307

IV. cím

85. §308

86. §309

V. cím

Az elkobzás végrehajtása310

87. § (1)311 Az elkobzást a törvényszék gazdasági hivatala hajtja végre. (2)312 Az elkobzás végrehajtását a polgári perben eljáró bíróság határozatának jogerőre

emelkedéséig el kell halasztani, ha az egyéb érdekelt az ítélet jogerőre emelkedését követően hatvan

napon belül tulajdonjogi igényét egyéb törvényes úton érvényesítette. 88. § (1)-(2)313

(3)314 Ha az elkobzott dolog külön jogszabályban meghatározott közérdekű felhasználásának lehet helye, az elkobzás végrehajtását a közérdekű felhasználásról döntésre jogosult szervezet által adott

tájékoztatás beérkezéséig nem lehet megkezdeni.

89. § (1)315 Az elkobzott dolgot rendszerint értékesíteni kell. Az értékesítés kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó útján, továbbá -

jogszabályban meghatározott esetben - árverésen történhet. (2) Az elkobzott dolgot meg lehet semmisíteni, ha értékesítésre alkalmatlan, vagy az értékesítése

iránt tett intézkedések nem vezettek eredményre; illetőleg az eredeti állapotban való értékesítése a közrendet, a közegészséget vagy a közerkölcsöt sértené, illetve veszélyeztetné.

(3)316 Az elkobzott dolgot meg kell semmisíteni, ha az értékesítés valamely szellemi tulajdonjogot

sértene. (4)317 Élő állat elkobzásának végrehajtása során

a)318 veszélyes eb, valamint egyéb veszélyes állat esetén a külön jogszabályokban meghatározott módon kell eljárni,

b)319 természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya

alá tartozó állatot a természetvédelmi hatóságnak, más állatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek kell átadni.

VI. cím

A vagyonelkobzás foganatosítása320

90. §321 A vagyonelkobzás foganatosítása a bírósági végrehajtó feladata.

VI/A. cím322

Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása323

91. §324 (1) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének teljesítésére - a Be. 596/A.

§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló

törvényben meghatározott tárhelyszolgáltató köteles. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét a bírósági végrehajtó hajtja végre.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a bírósági végrehajtó értesítése alapján a tárhelyszolgáltatóval

szemben a hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A pénzbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó

hatályú fellebbezésnek van helye. (3) Ha a tárhelyszolgáltató a rendbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő egy

munkanapon belül a kötelezettségét nem teljesíti, a pénzbírság háromhavonta ismételten

kiszabható. Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három év elteltével pénzbírság kiszabásának nincs helye.

(4) Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal jogerősen kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró az iratokat

haladéktalanul megküldi az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről első fokon határozatot hozó bíróságnak a Be. 596/A. §-a szerinti eljárás lefolytatása érdekében.

(5) Az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását az elektronikus hírközlési

szolgáltatók a bíróság határozatáról szóló értesítéstől számított egy munkanapon belül kötelesek végrehajtani.

VII. cím

A pártfogó felügyelet végrehajtása

92. § (1) A pártfogó felügyelet célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegítse

annak megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.

(2) A pártfogoltat megilletik azok a jogok, amelyeket a IX. fejezet az utógondozottnak biztosít.

93. §325 94. § (1)326 A pártfogó felügyeletet a pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre.

(2)327 A pártfogó felügyelet végrehajtásában a rendőrség közreműködik és közbiztonsági szempontból ellenőrzi a pártfogolt magatartását. A rendőrség közreműködése során

- a pártfogó felügyelet végrehajtása körében teljesíti a pártfogó felügyelői szolgálat

megkereséseit, - ellenőrzi egyes magatartási szabályok [Btk. 71. § (2) bekezdés a)-d) pont] megtartását,

- javasolhatja az előírt magatartási szabályoknak a módosítását (100. §), - tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot a pártfogolt ellenőrzése során szerzett

tapasztalatairól, - segíti a pártfogó felügyelő328 munkáját.

(3)329 A pártfogó felügyelet végrehajtásában a helyi önkormányzatok, a munkáltatók, a karitatív

és öntevékeny szervezetek közreműködnek. (4) A pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek munkáját az állampolgárok

segítik és támogatják. 95. §330 (1)331

(2) A pártfogó felügyelő:

a) a fiatalkorú terheltekről környezettanulmányt készít, b) ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket,

c) a pártfogó felügyelet végrehajtásáról pártfogoltanként pártfogó felügyeleti tervet készít,

d) összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek és szervezetek

tevékenységét, e) a magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének megalapozása érdekében

pártfogó felügyelői véleményt készít. 96. § A pártfogolt köteles:

a)332 a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat jogerőre emelkedése, illetve a

szabadságvesztésből szabadulása után a jogszabályban meghatározott időben az állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon és a pártfogó felügyelőnél333 jelentkezni;

b)334 ha munkaképes - a jogszabályban meghatározott kivétellel, a lehetőségekhez képest - munkaviszonyba állni, vagy egyéb kereső foglalkozást folytatni;

c) a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a pártfogó

felügyelőnek335 előzetesen bejelenteni; d)336 a pártfogó felügyelőnek337 a magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó

rendelkezéseit teljesíteni; e) a jogszabályban vagy a bíróság határozatában előírt egyéb kötelezettséget megtartani;

f)338 a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogó felügyeletet elrendelő határozatot magánál

tartani, és ha a rendőrség igazoltatja, a határozatot a személyazonosító igazolvánnyal együtt bemutatni.

97. §339 98-99. §340

100. §341 A bíróság a határozatában előírt magatartási szabályokat a pártfogolt magatartásától és

életvezetésétől függően módosíthatja. A magatartási szabályok módosítását a pártfogó felügyelő342 is javasolhatja, illetőleg a pártfogolt is kérheti. Ilyen ügyben a bíróság pártfogó felügyelői vélemény

beszerzését rendelheti el. 101. § (1) Ha a pártfogó felügyeletet a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével

kapcsolatban rendelték el, és a pártfogolt a magatartási szabályokat súlyosan megszegi, a pártfogó felügyelő,343 illetve a rendőrség az ügyészhez fordul.

(2)344 Ha a magatartási szabályok megszegése miatt a szabadságvesztés végrehajtása

elrendelésének lehet helye, az ügyész az ügyben első fokon eljárt bíróságnak indítványt tesz. A bíróság tárgyaláson határoz. Ilyen ügyben indítványa megtételéig az ügyész, azt követően a bíróság

pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. (3)345 Ha a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását nem rendeli el, a magatartási szabályokat

módosíthatja.

102. §346 (1) A pártfogó felügyelet az ezt elrendelő határozat jogerőre emelkedésével, illetőleg a szabadságvesztésből vagy a javítóintézetből szabadulás napjával kezdődik.

(2) A pártfogó felügyelet megszűnik, ha a) a tartama letelt,

b)347 a próbára bocsátást, a felfüggesztett szabadságvesztést, illetve a feltételes szabadságot a

bíróság megszünteti, c)348 a pártfogó felügyelet tartama alatt szabadságvesztés végrehajtását veszik foganatba, a Btk.

40. § (4) bekezdésében és 86. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott eset kivételével, d)349 a büntetés-végrehajtási bíró a Btk. 70. § (3) bekezdése alapján a pártfogó felügyelet fele

része, de legfeljebb egy év eltelte után megszünteti. (3)350 A pártfogó felügyelet végrehajtása a Btk. 40. § (4) bekezdésében és 86. § (2)-(3)

bekezdésében meghatározott esetben a szabadságvesztés, illetve a közérdekű munka és a

pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel.

A pártfogó felügyelet végrehajtása a vádemelés elhalasztása esetén351

102/A. §352 (1) Vádemelés elhalasztása esetén az ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtására a 92-102. § rendelkezéseit a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)353 A pártfogó felügyelet végrehajtása iránt az ügyész a pártfogó felügyelői szolgálatot keresi

meg. (3) A pártfogolt köteles:

a) a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat kézbesítése után a jogszabályban meghatározott

időben az állandó lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon és a pártfogó felügyelőnél354

jelentkezni, b) az ügyész határozatában előírt egyéb kötelezettséget megtartani.

(4) A külön magatartási szabályok előírására és a magatartási szabályok módosítására az ügyész jogosult.

(5) Ha a pártfogolt a magatartási szabályokat súlyosan megszegi, a pártfogó felügyelő,355 illetve a

rendőrség az ügyészhez fordul. (6) A pártfogó felügyelet megszűnik, ha az ügyész vádat emel, vagy a nyomozást megszünteti.

Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

103. §356 (1) A 92-102. § rendelkezéseit a fiatalkorúak pártfogó felügyeletét illetően a (2)-(6)

bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)-(3)357 (4) A pártfogolt jelentkezni köteles

a)358 a vádemelés elhalasztása, próbára bocsátás, illetőleg felfüggesztett szabadságvesztés esetén

a pártfogó felügyelőnél;359 b)360 a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátása, illetőleg a szabadságvesztésből feltételes

szabadságra bocsátása után negyvennyolc órán belül az állandó lakóhelye, illetőleg a tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelőnél.361

(5)362

(6)363 A rendőrség a pártfogó felügyelet végrehajtásában való közreműködése során javasolhatja az előírt magatartási szabályok megváltoztatását; erről a pártfogó felügyelői szolgálatot értesíti.

(7)364

(8)365 Ha a fiatalkorú pártfogó felügyeletét az ügyész állapította meg, a külön magatartási szabályok előírására, és a magatartási szabályok módosítására az ügyész jogosult.

A katonákra vonatkozó rendelkezések

104. §366 (1) A katona pártfogó felügyeletének végrehajtására a 94-96. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

(2) A katona pártfogó felügyeletét - ha az állományilletékes parancsnok másképp nem rendelkezik - a szolgálati elöljáró által kijelölt hivatásos katona pártfogó, a bíróság, illetőleg az ügyészség

határozata alapján hajtja végre.

(3) A pártfogó, a) rendszeres kapcsolattartás útján figyelemmel kíséri a pártfogolt életvitelét, munkáját és

magatartását, b) szolgálati és lakóhelyén ellenőrzi, hogy a pártfogolt betartja-e a magatartási szabályokat,

szükség esetén utasítja azok betartására, c) állományilletékes parancsnoka útján kezdeményezi a magatartási szabályok módosítását,

illetőleg a magatartási szabályok megszegése esetén a területileg illetékes ügyészség tájékoztatását.

(4) A pártfogó jogosult közvetlenül vagy az illetékes szervek útján segítséget nyújtani a pártfogoltnak a beilleszkedése során felmerült nehézségek megoldásához.

(5) A pártfogolt köteles: a) az előírt magatartási szabályokat megtartani,

b) a pártfogó utasításait teljesíteni.

104/A. §367 (1) Ha a feltételes szabadságra bocsátással egy időben az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezése szükséges, a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos

előterjesztésben javaslatot tesz az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezésére. (2) A bíróság a javaslatról a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében hozott határozatában

dönt. Ha az elítélt pártfogó felügyeletét elrendelték, szabadon bocsátása előtt ki kell oktatni a

magatartási szabályokra és azok megszegésének következményeire. (3) Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya a pártfogó felügyelet tartama

alatt szűnik meg, köteles jelentkezni a lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelőnél.

(4) A szolgálati viszony megszűnéséről az állományilletékes parancsnok haladéktalanul értesíti a

pártfogolt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes pártfogó felügyelői

szolgálatot és rendőrkapitányságot; egyidejűleg közli a megállapított magatartási szabályokat. A továbbiakban a pártfogó felügyelet végrehajtására az általános szabályok irányadók.

VIII. cím

A javítóintézeti nevelés végrehajtása

105. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtásának feladata a fiatalkorú nevelése, oktatása és

szakmai képzése által annak elősegítése, hogy helyes irányban fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék.

(2)368 A javítóintézet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felügyelete és

közvetlen irányítása alatt álló nevelőintézet. A javítóintézeti neveléssel kapcsolatos bírósági határozatok végrehajtását illetően a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter - a gyermekek és az

ifjúság védelméért felelős miniszter általános felügyeleti jogát nem érintve - szakfelügyeletet gyakorol.

(3)369 A fiatalkorú neveléséhez és a társadalomba való beilleszkedésének elősegítéséhez igénybe kell venni a gyámhatóságnak,370 a pártfogó felügyelőnek,371 az erre szakosodott szociális, karitatív és

öntevékeny szervezeteknek, valamint a fiatalkorú szülőjének, gyámjának vagy más

hozzátartozójának a közreműködését.

106. § (1)372

(2) A javítóintézeti nevelés végrehajtását

a) a bíróság felfüggesztheti, illetve elhalaszthatja, b)373 a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter félbeszakíthatja.

107. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során el kell különíteni a fiúkat a lányoktól. A fiatalkorúak életkoruk, továbbá egészségügyi és nevelési szempontok szerint csoportosíthatók.

(2)374 Különös gondot kell fordítani a gyógypedagógiai nevelésre szoruló és a személyiségzavarban

szenvedő fiatalkorúak gyógyítására, sajátos nevelésére és oktatására.

108. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során gondoskodni kell a fiatalkorú megfelelő

elhelyezéséről, felügyeletéről, élelmezéséről, ruházatáról és egészségügyi ellátásáról; biztosítani kell

a korszerű oktatás és nevelés, a közösségi élet, a művelődés és a sportolás feltételeit. (2)375 A javítóintézeti nevelés megkezdéséről az intézet igazgatója haladéktalanul értesíti a

fiatalkorú törvényes képviselőjét. (3)376 A javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt a törvényes képviselő gondozási és nevelési joga

szünetel, ez a jog az intézet igazgatóját illeti meg. (4)377 A fiatalkorú a külvilággal való kapcsolata érdekében kimenőre, eltávozásra és szabadságra

mehet. Ennek részletes szabályait az intézeti rendtartás állapítja meg.

(5)378 A javítóintézet, a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából - a

kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fiatalkorú kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A

kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó

a) családi és utónevére, b) lakcímére (székhelyére),

c) telefonszámára, és d) kapcsolattartói minőségére.

109. §379 (1) A fiatalkorú jogosult:

a) az életkori szükségleteihez igazodó ellátásra, gondozásra és felügyeletre; b) egészségügyi és mentálhigiénés ellátásra;

c) az intézetbe való befogadásakor a jogainak és a kötelességeinek megismerésére; d) a hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és az intézet által engedélyezett személyekkel

való levelezésre, a levelek gyakorisága és terjedelme nem korlátozott; e) az intézet rendje szerint látogató fogadására;

f) csomagküldeményre, a csomag tartalma ellenőrizhető;

g) vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és

gyakorlására;

h) iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásra és képzésre; i) munkájának a mennyiségnek és a minőségnek megfelelő díjazására;

j) az érdeklődésének megfelelő szabadidő-foglalkozásokon való részvételre, az intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek igénybevételére;

k) véleményének szabad nyilvánítására, a személyét érintő kérdésekben meghallgatásra és

tájékoztatásra; l) az intézetben és az intézettől független szervhez közérdekű bejelentés, panasz és kérelem

előterjesztésére.

(2) A fiatalkorú köteles - különösen -

a) az intézetben az igazgató által kijelölt csoportban nevelkedni;

b) az intézet elhagyásához engedélyt kérni;

c) az általános iskolai tanulmányait a tanköteles koron túl is folytatni;

d) az eredményes nevelése érdekében az intézet dolgozóival együttműködni;

e) az intézet rendjét megtartani.

(3) A fiatalkorúnak a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli kötelességeit, a jutalmazás és a fegyelmi felelősségre vonás szabályait a fiatalkorú életkorához, egészségi állapotához és szocializációs

szintjéhez igazodva az intézeti rendtartás állapítja meg.

110. §380 (1) Az intézet igazgatója az intézeti tanács javaslatára zárt jellegű intézeti részlegbe helyezheti a fiatalkorút, ha a javítóintézet rendjét ismételten és súlyosan megsértette.

(2) A zárt jellegű intézeti részlegben elhelyezést meg kell szüntetni, ha a fiatalkorú magatartására figyelemmel a javítóintézeti nevelés szigorúbb végrehajtására már nincs szükség.

111. § (1) Az intézet igazgatója engedélyezheti, hogy a fiatalkorú tartósan az intézeten kívül töltse azt az időt, amely tanulmányainak folytatásához, illetve a munkavégzéséhez szükséges. A

fiatalkorú az intézeten kívül töltött idő alatt is köteles az előírt szabályokat megtartani.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott engedélyt az intézet igazgatója visszavonhatja, ha a fiatalkorú az előírt szabályokat megszegi.

112. § (1)381 A fiatalkorút az intézetből ideiglenesen el kell bocsátani, ha a javítóintézeti nevelés alatti magatartására tekintettel alaposan feltehető, hogy a helyes irányú fejlődése átmeneti gondozás

nélkül is elérhető. A bíróság az ideiglenes elbocsátással egyidejűleg a fiatalkorút pártfogó felügyelet

alá helyezi (Btk. 119. §). (1a)382 Kizárt az ideiglenes elbocsátása annak a fiatalkorúnak, akinek a fegyelmi felelősségét a

javítóintézet engedély nélküli elhagyása miatt legalább három alkalommal megállapították. (2)383 Az ideiglenes elbocsátás véglegessé válik, ha a fiatalkorú annak tartama alatt betölti a

huszonegyedik életévét.

(2a)384 Az ideiglenes elbocsátást meg kell szüntetni, ha a fiatalkorú a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. Ha a magatartási szabályok megszegése miatt az

ideiglenes elbocsátás megszüntetésének lehet helye, a pártfogó felügyelő, illetve a rendőrség - a pártfogó felügyelő egyidejű értesítése mellett - a bizonyítási eszközök megjelölésével a megszüntetés

érdekében az ügyészhez fordul. (3)385 Ha a fiatalkorú a huszonegyedik életévét betöltötte, az intézet igazgatója a javítóintézetből

elbocsátja.

112/A. §386 (1) A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának várható időpontjáról értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes pártfogó felügyelőt,387 és a pártfogó felügyelővel388

együttműködve előkészíti az ideiglenes elbocsátást. (2) Az ideiglenes elbocsátás előkészítése során

a) felkészíti a fiatalkorú családját, gondozóját a visszafogadásra, illetve, ha a családba való

visszatérés nem lehetséges, megfelelő lakhatási lehetőségről gondoskodik, b) megkísérli megteremteni a lehetőségét annak, hogy a fiatalkorú folytassa tanulmányait, vagy

munkába álljon, c)389 annak esedékessége előtt legalább három hónappal a külön magatartási szabályok előírása

érdekében a büntetés-végrehajtási bírónál pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére tesz javaslatot.

(3) A javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását elsősorban a pártfogó

felügyelő390 végzi. A javítóintézet látja el az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását, ha a

fiatalkorú a tanulmányainak befejezése vagy más ok miatt a javítóintézet utógondozó részlegén

marad.

III. RÉSZ

IX. fejezet

Az elítéltek utógondozása391

113. § Az utógondozás célja az, hogy a szabadságvesztésből szabadultnak segítséget nyújtson a társadalomba beilleszkedéshez, és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.

114. §392 (1) A szabadságvesztésből szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet, különösen a munkába állásához, a letelepedéséhez, szállásbiztosításához, a megkezdett tanulmányai

folytatásához, gyógykezeléséhez és gyógyító eljáráshoz.

(2) Az utógondozást a pártfogó felügyelő393 végzi, a helyi önkormányzatok, a munkáltatók, a karitatív és öntevékeny szervezetek közreműködésével.

114/A. §394 (1) A büntetés-végrehajtási intézet megállapítja, hogy az elítélt a szabadulása után

hol kíván letelepedni és rendszeresen munkát végezni; elősegíti, hogy az elítélt rendezze a szabadulása utáni letelepedésével és munkába állásával kapcsolatos ügyeit. A feladatok teljesítése

érdekében a büntetés-végrehajtási intézet az elítéltet meghallgatja, szükség esetén megkeresi azt a

pártfogó felügyelőt,395 akinek az illetékességi területén az elítélt letelepedni kíván, hogy nyújtson segítséget a letelepedéséhez és a munkába állásához, illetőleg a megkezdett tanulmányok

folytatásához. (2) A pártfogó felügyelő396

a) a büntetés-végrehajtási intézetben felkeresheti az elítéltet, és tanácsot adhat a társadalomba

való beilleszkedéséhez; b) a büntetés-végrehajtási intézetnek az (1) bekezdésben szabályozott megkeresésére, illetőleg

az elítélttel történt megbeszélés alapján segítséget nyújthat az elítélt letelepedéséhez és munkába állásához;

c) szükség esetén segíti az elítélt családi kapcsolatainak helyreállítását.

(3) A pártfogó felügyelő397 az intézkedésének eredményéről még az elítélt szabadulása előtt tájékoztatja a büntetés-végrehajtási intézetet, a tájékoztatást a büntetés-végrehajtási intézet közli

az elítélttel. 115. §398 (1) Ha a szabadságvesztésből szabadult személynek nincs megfelelő munkahelye és

szállása, elő kell segíteni az olyan munkáltatónál való elhelyezkedését, amely szállást is nyújt, és a büntetés-végrehajtási szervekkel, valamint a pártfogó felügyelővel399 együttműködve szervezetten

támogatja a szabadságvesztésből szabadult személyek beilleszkedését a társadalomba.

(2) A szabadult személyt a helyi önkormányzat külön jogszabály szerinti szociális segélyben vagy kölcsönben részesítheti.

(3) A szabadságvesztésből szabadult személyek szállásával és munkába állásával kapcsolatban a büntetés-végrehajtási szervek és a pártfogó felügyelők400 rendszeresen kapcsolatban állnak az ezek

megoldására szakosodott szociális, karitatív és öntevékeny szervezetekkel.

X. fejezet

Az előzetes letartóztatás végrehajtása

116. § (1)401 Az előzetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben a tárgyalás előkészítése

során hozott határozatig az ügyész, ezt követően a bíróság rendelkezése alapján és annak megfelelően kell végrehajtani. Törvényben meghatározott esetben vagy ha a bíróság úgy

rendelkezik, a fiatalkorú előzetes letartóztatását javítóintézetben kell végrehajtani. (2)402 A fogvatartó intézmény vezetője értesíti az ügyészt, ha az előzetes letartóztatás végrehajtási

helyének megváltoztatása indokolt. (3)403 Az előzetes letartóztatás a nyomozás befejezéséig rendőrségi, az eljárás befejezéséig az erre

kijelölt katonai fogdában is végrehajtható.

(4)404 Az előzetesen letartóztatott az ügyész vagy a bíróság rendelkezése alapján bocsátható

szabadon.

(5)405 A büntetés-végrehajtási szervezet tagja az előzetesen letartóztatottal szemben a 20. § (3) bekezdésében szabályozott feltételek esetén jogosult kényszerítő eszközök alkalmazására.

(6)406 Az előzetes letartóztatás végrehajtásának részletes szabályait valamennyi végrehajtó szervre irányadó, egységes elvek szerint kell megállapítani.

116/A. §407 A kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási

letartóztatás, az ideiglenes átadási letartóztatás, az ideiglenes végrehajtási letartóztatás, valamint az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély teljesítéséhez szükséges

fogvatartás végrehajtásakor e fejezet rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 117. § (1) Az előzetesen letartóztatott köteles

a) a büntetésvégrehajtási intézet rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni; b) a büntetésvégrehajtási intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül,

alkalomszerűen részt venni;

c)408 d) a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek magát alávetni. A műtétekre az

egészségügyi jogszabályok az irányadók; e) a tartására fordított összeget a munkadíjából megfizetni;

f) az okozott kárt megtéríteni (34. §).

(2) Az előzetesen letartóztatott a büntetésvégrehajtási intézeten belül csak felügyelet mellett járhat.

118. § (1) Az előzetesen letartóztatott a) büntetőeljárási jogait gyakorolhatja,

b) a saját ruháját viselheti, c) a letétben levő pénzéből meghatározott összeget a személyes szükségleteire fordíthat,

d)409 hozzátartozóival és - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság jóváhagyásával - más

személyekkel levelezhet, legalább havonta két alkalommal fogadhat látogatót, és kaphat csomagot,

e) a büntetésvégrehajtási intézetben a rendelkezésre álló művelődési és sportolási lehetőségeket

igénybe veheti,

f)410 anyagi és egészségügyi ellátásban részesül, gyógyszert és gyógyászati segédeszközt a 47. §-ban és az 53/A. §-ban foglaltak szerint kap,

g)411 kérelmére részt vehet a termelőmunkában, amelyért díjazás illeti meg,

h) panasz, kérelem előterjesztésére jogosult, i) kártérítésre (35. §) tarthat igényt,

j)412 jogosult a vallási vagy lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására,

k)413 pihenésre, a rendszeresen végzett munka után fizetett szabadságra jogosult,

l)414 jogosult naponta legalább egy órai szabad levegőn tartózkodásra.

(2)415 Az előzetesen letartóztatott levelezési és látogató-fogadási joga - a védőjével való érintkezés kivételével -, valamint a csomagküldeményhez való joga a büntető eljárás eredményessége

érdekében korlátozható.

(3)416 Az előzetesen letartóztatott - az ügyész, a vádirat benyújtása után a bíróság engedélyével - felügyelettel meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, és részt vehet a hozzátartozója

temetésén. (4)417 Az előzetes letartóztatást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a 37/A. §

(1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az idejére - legfeljebb öt napig - az előzetesen

letartóztatottak meghatározott csoportjára nézve elrendelheti az (1) bekezdés d), e) és g) pontjaiban, továbbá a (2)-(3) bekezdésben foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges

felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja.

(5)418 A (4) bekezdés szerinti intézkedéssel kapcsolatban a 37/A. § (2)-(3) bekezdésében

foglaltakat alkalmazni kell. (6)419 Az előzetesen letartóztatott és a pártfogó felügyelő közötti kapcsolattartáshoz nem kell

beszerezni a rendelkezési jogkör gyakorlójának a hozzájárulását. (7)420 Ha az előzetesen letartóztatott ellen a Btk. XIX. Fejezet alá tartózó bűncselekmény

elkövetése miatt indult meg a büntetőeljárás, részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt.

118/A. §421 (1)422 E § szerint az előzetesen letartóztatott jogosult nyilatkozatot tenni a

médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti

műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel.

(2) A nyilatkozattétel, illetve a közzététel engedélyezésére és megtagadására a 36/C-36/E. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az előzetesen letartóztatott nyilatkozattétele, illetve nyilatkozatának közzététele a büntetés-

végrehajtási intézet rendje és biztonsága, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében korlátozható.

(4) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a 36/C. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül javaslatot készít arról, hogy a nyilatkozattétel a

(3) bekezdésben meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti-e, és azt a kérelemmel együtt megküldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követően a bíróságnak.

(5) A kérelemről az iratoknak a hozzá érkezésétől számított három munkanapon belül az iratok

alapján a) a vádirat benyújtása előtt az ügyész,

b) a vádirat benyújtását követően a bíróság végzéssel határoz.

(6) Az (5) bekezdés alapján hozott, a nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen az

előzetesen letartóztatott és védője, az (5) bekezdés b) pontja alapján hozott, a nyilatkozattételt engedélyező határozat ellen az ügyész a határozat kézbesítésétől számított öt munkanapon belül

fellebbezhet, a fellebbezést az iratokkal együtt haladéktalanul fel kell terjeszteni. (7)423 A fellebbezést az iratok hozzá érkezését követően három munkanapon belül az (5) bekezdés

a) pontja esetén a nyomozási bíró, az (5) bekezdés b) pontja esetén a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.

(8) Ha a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a 36/E. § (2) bekezdése alapján a közzététel

megtagadására lát okot, akkor erről a 36/E. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától számított három munkanapon belül javaslatot tesz, és azt a kérelemmel és a közlésre szánt anyaggal együtt

megküldi a vádirat benyújtásáig az ügyésznek, a vádirat benyújtását követően a bíróságnak. Az ügyész, illetve a bíróság eljárására az (5)-(7) bekezdések irányadóak.

(9) Az ügyész és a bíróság eljárására egyebekben a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai

irányadóak. (10) E § alkalmazásában a büntetés-végrehajtási intézet rendje és biztonsága alatt a fogvatartó

intézmény rendjét és biztonságát kell érteni. 118/B. §424 Az előzetesen letartóztatottal szemben az ott megjelölt célból és módon a 33. § (4)

bekezdésében meghatározott biztonsági intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók. A 33.

§ (4a)-(4c) bekezdését alkalmazni kell az előzetesen letartóztatott esetében is. 119. § (1) Az előzetes letartóztatás végrehajtása során el kell különíteni

a) az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől, b) a férfiakat a nőktől,

c) - a büntetőügyben eljáró hatóság rendelkezésétől függően - az ugyanabban az eljárásban letartóztatottakat.

(2) Az előzetesen letartóztatott fiatalkorúakat a felnőttektől el kell különíteni.

(2a)425 Az előzetesen letartóztatott katonát a többi előzetes letartóztatását töltőtől, továbbá a különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni.

(3) Az együttes elhelyezésnél a lehetőséghez képest figyelembe kell venni az előzetesen letartóztatott előéletét és a terhére rótt bűncselekmény jellegét.

(4) Ha az előzetesen letartóztatott elítéltekkel együtt végez munkát, ezekkel együtt helyezhető el.

(5)426 120. § Az előzetesen letartóztatott a következő jutalmakban részesíthető:

a) dicséret, b) annak engedélyezése, hogy soron kívül kapjon csomagot,

c) látogató fogadása soron kívül, d) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése,

e) tárgyjutalom,

f) pénzjutalom, g) fenyítés elengedése.

121. § (1) Az előzetesen letartóztatottal szemben alkalmazható fenyítések:

a) feddés,

b)-c)427

d) a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése, három hónapig terjedő időre, e) húsz napig terjedő magánelzárás.

(2)428 Az előzetesen letartóztatott fiatalkorú magánelzárása tíz napig terjedhet. (3)429 A magánelzárás kiszabása ellen az előzetesen letartóztatott a büntetés-végrehajtási bíróhoz

fellebbezhet.

(4)430 A fenyítés végrehajtása nem akadályozhatja az előzetesen letartóztatottat a büntetőeljárási jogainak gyakorlásában.

121/A. §431 (1) Az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtására a VIII. Fejezet VIII. Címének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, a 106. § (2) bekezdése, a 108. § (4)

bekezdése, a 111. és a 112. § azonban nem alkalmazható. (2) Az előzetes letartóztatásban levő fiatalkorú - kivételesen - legfeljebb öt napra, ideiglenesen

akkor is elhelyezhető büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában, ha az előzetes

letartóztatást javítóintézetben hajtják végre. (3) Az előzetes letartóztatásban levő fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi

fogdában történő ideiglenes elhelyezéséről, annak tartamáról a (2) bekezdés keretei között a bíróság határoz. A bíróságnak az előzetes letartóztatásról a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig

a fiatalkorú - huszonnégy órát meg nem haladó tartamban - az ügyész rendelkezése alapján is

elhelyezhető büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában. Erről az ügyész a bíróságot értesíti.

121/B. §432 Az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása esetén fiatalkorúval szemben biztonsági intézkedésként személyes használati tárgyainak és ruházatának átvizsgálása,

valamint biztonsági elkülönítése rendelhető el.

XI. fejezet433

Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása434

I. cím435

Közös szabályok436

122. §437 (1) Az elzárás (Btk. 46. §), valamint a szabálysértési elzárás és a pénzbírság, a helyszíni

bírság, illetve közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás (a Btk. 46. §-a szerinti elzárás kivételével e fejezetben a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás) a bíróság jogerős határozata

alapján hajtható végre.

(2)438 Az elzárást és a szabálysértési elzárást a külön jogszabályban kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre.

(3) Az elzárásra ítéltet és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőt - eltérő rendelkezés hiányában - ugyanazon jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Az elzárás és a szabálysértési elzárás

végrehajtására a 19-21. §, a 22/A. §, a 25. § (1) bekezdése, a 28. § (2) bekezdés b)-c) pontja, a

33. § (3)-(4) bekezdése, a 34. §, a 35. §, 36. § (1) bekezdés a), e)-f) és h)-i) pontja, a 43. §, a 47. § és az 53/A. § irányadók. Ha e fejezet valamely kérdésben rendelkezést nem tartalmaz, az elzárás

végrehajtására a szabadságvesztés fogház fokozatára irányadó szabályokat kell alkalmazni, és az elítéltet, illetve az elkövetőt megfelelően megilletik az elítélt részére biztosított jogosultságok.

(4) Az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetők együtt helyezhetők el. Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során el kell különíteni

a) az elzárásra ítélteket és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőket a szabadságvesztésre

ítéltektől, valamint az előzetesen letartóztatottaktól, azonban a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt dolgozhatnak,

b) a férfiakat a nőktől, c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól.

(5) Az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtása alatt a katonákat a (4) bekezdésben

előírtakon felül a többi elzárásra ítélttől és szabálysértési elzárást töltő elkövetőtől, továbbá a

különböző állománycsoportú katonákat egymástól el kell különíteni. (6) A katona elzárásának és szabálysértési elzárásának végrehajtására az 55. § rendelkezései

megfelelően irányadók. (7) E § alkalmazásában katona: elzárásra ítélt vonatkozásában a Btk. 127. § (1) bekezdésében,

szabálysértési elzárással sújtott elkövető vonatkozásában a Szabs. tv. 28. § (1) bekezdésében

meghatározott az a személy, akinek tényleges állományviszonya a vele szemben kiszabott elzárás végrehajtásának megkezdésekor vagy a végrehajtás alatt fennáll.

123. §439 (1) Az elzárást, illetve szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést töltő vagy más ügyben előzetes letartóztatásban levő

elítélten, illetve elkövetőn az elzárást, illetve a szabálysértési elzárást a szabadságvesztés kitöltését, a javítóintézetből történő elbocsátás vagy az előzetes letartóztatás megszüntetését követően kell

végrehajtani.

(2) Az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtásának az elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel vagy az elkövetővel szemben szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést vagy előzetes

letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik. 124. §440 (1) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elítélt vagy védője, illetve az

elkövető és képviselője kérelmére fontos okból, különösen az elítélt, illetve az elkövető személyi és

családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel az elzárás, illetve a szabálysértési elzárás félbeszakítását legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra engedélyezheti.

(2) Ha az elkövető kórházi gyógykezelése szükséges és az a büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára az elzárás,

illetve a szabálysértési elzárás végrehajtását félbeszakítja. (3) A félbeszakítás tartama az elzárás és a szabálysértési elzárás tartamába nem számít be. A

félbeszakítás alatt az elzárás és a szabálysértési elzárás elévülése nyugszik.

(4) A félbeszakítási kérelmet elutasító határozat ellen az elítélt és a védője, illetve az elkövető és képviselője, fiatalkorú esetén továbbá a törvényes képviselő a határozat közlésétől számított három

napon belül panaszt jelenthet be. 125. §441 (1) Az elítélt, illetve az elkövető köteles

a) az elzárást, illetve szabálysértési elzárást a büntetés-végrehajtási szervek által meghatározott

helyen tölteni, b) az elzárás, illetve szabálysértési elzárás végrehajtásának rendjét megtartani, a kapott

utasításokat teljesíteni, c) a büntetés-végrehajtási intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül,

alkalomszerűen részt venni,

d) a tartására fordított összeget megfizetni, e) a végrehajtás alatt okozott kárt megtéríteni (34. §),

f) tankötelezettsége esetén az általános iskolai tanulmányokat folytatni. (2) Az elítélt, illetve az elkövető

a) a saját ruháját viselheti, b) hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által

jóváhagyott személyekkel levelezhet,

c) hetente legalább három alkalommal tíz perc időtartamban távbeszélő használatára jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet, illetve az elkövetőt tájékoztatni kell,

d) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót, e) heti négy óra kimaradásra mehet, a kimaradás tartama az elzárásba beszámít,

f) a külön jogszabályban meghatározott összeget a személyes szükségleteire használhatja fel,

g) csomagot hetente kaphat, h) a büntetés-végrehajtási intézetben a rendelkezésre álló sport- és közművelődési lehetőségeket

igénybe veheti, i) naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra jogosult,

j) panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére jogosult. (3) Ha az elítélt ellen újabb büntetőeljárás, illetve az elkövető ellen büntetőeljárás indul vagy van

folyamatban, részére kimaradás nem engedélyezhető.

(4) Ha az elzárás, illetve szabálysértési elzárás tartama a húsz napot meghaladja, az elítélt, illetve az elkövető kérelmet nyújthat be a kimaradás összevontan történő kiadása érekében. Összevontan

legfeljebb huszonnégy óra kimaradás engedélyezhető.

(5) Az elítélt, illetve az elkövető szökés vagy engedély nélküli eltávozás esetén, továbbá ha az

elítélt, illetve az elkövető engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza, az elzárás, illetve

szabálysértési elzárás végrehajtása alatt további kimaradásra nem mehet. Az intézet parancsnoka erről határozatot hoz. Ha egy éven belül újabb elzárást, szabálysértési elzárást vesznek foganatba,

az intézet parancsnoka e körülményekre figyelemmel az újabb büntetés tekintetében a kimaradást határozattal megtilthatja.

(6) Az elítélt, illetve az elkövető részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát

gyakorolhassa. Az elítélt, illetve az elkövető a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt, illetve az elkövető személyazonosságát a fogvatartó

büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az elítélt, illetve az elkövető választójogának gyakorlását, szükség esetén

az elítélt, illetve az elkövető részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

(7) Az elítélt, illetve az elkövető a 36. § (5) bekezdés c) pontjának megfelelően jogosult

nyilatkozatot tenni a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003.

évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel. A nyilatkozattétel korlátozására és engedélyezésére a 36/C-36/E. § rendelkezései az irányadók.

(8) Az elítélt, illetve az elkövető részt vehet a munkáltatásban, amiért részére a

szabadságvesztésre ítéltekkel azonos mértékű munkadíj jár, és munkavédelemre jogosult. Az elítélt, illetve az elkövető külső munkában részt vehet. A munkáltatására a 44. § (2)-(5) bekezdése és a 45.

§ (1)-(3) bekezdése irányadó. (9) Az elzárást és a szabálysértési elzárást foganatosító büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka

a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállásának az idejére - legfeljebb öt napig - az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltő elítéltek meghatározott csoportjára nézve

elrendelheti a (2) bekezdés b)-e) és g)-i) pontjában, a (3) és (6) bekezdésben, továbbá a 22/A. §

(1) bekezdésében foglalt jogok gyakorlásának teljes vagy részleges felfüggesztését. Az országos parancsnok az intézkedés időtartamát további öt nappal meghosszabbíthatja. A 37/A. § (2)-(3)

bekezdését megfelelően alkalmazni kell. 125/A. §442 (1) Az elítélt, illetve az elkövető a következő jutalmakban részesíthető:

a) dicséret,

b) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, c) pénzjutalom,

d) rendkívüli kimaradás, ami az elzárás tartamába beszámít. (2) Az elítélttel, illetve az elkövetővel szemben alkalmazható fenyítések:

a) feddés,

b) a személyes szükségletekre fordítható összeg legfeljebb ötven százalékkal történő csökkentése, c) a kimaradás legfeljebb három alkalomra történő megvonása,

d) öt napig terjedő magánelzárás, amelynek során engedélyezhető, hogy az elítélt, illetve az elkövető dolgozzon.

(3) A büntetés-végrehajtási intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen az elítélt, illetve az elkövető a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozat közlésekor

nyomban be kell jelenteni; a fellebbezésnek a magánelzárás végrehajtására halasztó hatálya van.

II. cím443

Különös végrehajtási szabályok444

125/B. §445 (1) A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elzárást hivatalból vagy az elítélt

kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy

gyermekét a saját háztartásában gondozza, b) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralévő idejére,

de legfeljebb egy évre.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha a) a gyermek nem az elítélt gondozásában van,

b) a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt

megszüntetik.

(3) Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt

a) megszületett gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott, b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült.

(4) Az elzárás vagy annak hátralevő része nem hajtható végre, ha az elítélt a határozat jogerőre

emelkedését követően öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban, illetve két évet töltött javítóintézetben.

125/C. §446 Katona elzárását a külön jogszabályban kijelölt intézet katonai fogdaként kialakított és elkülönített részlegén kell végrehajtani.

125/D. §447 (1) A szabálysértési elzárás végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elkövetővel szemben elzárást (Btk. 46. §) vesznek foganatba. Ennek a körülményeknek a

megszűnéséig az elévülés nyugszik.

(2) A szabálysértési elzárás nem hajtható végre, ha a) az elkövető a szabálysértési elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedését követően egy évet

meghaladó időt töltött szabadságvesztésben, elzárásban, javítóintézeti nevelésben vagy előzetes letartóztatásban,

b) a szabálysértési elzárás kiszabását kizáró körülmény következett be,

c) a Szabs. tv. 24. §-ában meghatározott elévülés bekövetkezett.

XII. fejezet

126. § (1)448 Ez a törvényerejű rendelet az 1979. évi július hó 1. napján lép hatályba. (2)449 A 2010. május 1-je előtt kiszabott pénzmellékbüntetés végrehajtására 2010. május 1-je után

a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok az irányadók, a 2010. május 1-je előtt kiszabott

alkoholisták kényszergyógyítása végrehatását 2010. május 1-jével meg kell szakítani. (2a)450 E törvénynek az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL.

törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított 28/A. §-át és a 26. § (2) bekezdésével megállapított 28/B. § (2) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2b)451 E törvénynek az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL.

törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított 44. § (5) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot azon elítéltek esetében is be kell szerezni, akiket 2012. január 1-jén már más gazdálkodó

szervezetnél foglalkoztatnak. (2c)452 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV.

törvény) alkalmazásával kiszabott szabadságvesztésre ítélt a 2013. június 30. napján hatályban volt 1978. évi IV. törvény rendelkezései szerint bocsátható feltételes szabadságra.

(2d)453 A 2010. május 1-jétől 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény

alkalmazásával elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtása során a kényszergyógykezelés tartamának eltelte napján - az 1978. évi IV. törvény 74. § (3) bekezdése alapján - a

kényszergyógykezelés megszűnik és a beteget el kell bocsátani az intézetből. (2e)454 Ha a (2d) bekezdés szerinti elbocsátáskor a beteg gyógykezelésének szükségessége

továbbra is fennáll, az Intézet főigazgató főorvosa az elbocsátás esedékességének napjával történő

elhelyezés érdekében az Eütv.-ben meghatározottak szerint kellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező gyógykezelés elrendelése iránti eljárást. Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező

gyógykezelését, a főigazgató főorvos - az országos mentőszolgálat útján - intézkedik a beteg átszállítása iránt a kijelölt, Eütv. szerinti gyógykezelést végző pszichiátriai intézetbe.

(2f)455 A bíróság által 2013. július 1-jét megelőzően elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során a Btk. 70. § (3) bekezdése alkalmazható.

(2g)456 E törvényerejű rendelet IV. fejezet VIII. címét, 80. §-át, 104-104/A. §-át arra az elítéltre is

alkalmazni kell, akit a 1978. évi IV. törvény alkalmazásával katonai büntetőeljárásban katonaként ítéltek el.

(2h)457 Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával a részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás

tartamának számítására a 70. § (1)-(2a) bekezdése az irányadó.

(2i)458 Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával kiszabott szabadságvesztés esetén az enyhébb végrehajtási szabályok a 28/B. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében akkor nem alkalmazhatók, ha

az elítélt az 1978. évi IV. törvény 47. § (4) bekezdése alapján vagy a bíróság határozata folytán nem

bocsátható feltételes szabadságra.

(2j)459 Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtásában való közreműködése során a rendőrség az 1978. évi IV. törvény 82. § (5) bekezdés a)-d) pontja

tekintetében ellenőrzi a magatartási szabályok megtartását. (2k)460 Az 1978. évi IV. törvény alkalmazásával elrendelt közérdekű munka esetén a büntetés-

végrehajtási bíró jelöli ki a közérdekű munka végrehajtására szolgáló

a) munkahelyet, ha a munkahelyre vonatkozó pártfogó felügyelői véleményt, b) új munkahelyet, ha az erre vonatkozó ügyészi indítványt

2013. június 30. napjáig kézbesítették. (3)461 E törvényerejű rendelet alkalmazásában elítélten azt is érteni kell, akivel szemben

büntetőjogi intézkedést alkalmaztak. 126/A. §462 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a pártfogó felügyelői szolgálatot,463

b) az elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézeteket464 rendeletben jelölje ki.

127. § (1)465 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a) a büntetések és az intézkedések végrehajtásának,466

b) a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenységének, valamint467

c) a katonák pártfogó felügyeletének468 részletes szabályait a legfőbb ügyész véleményének kikérésével, a büntetés-végrehajtásért felelős

miniszterrel, valamint a katonák szabadságvesztése és előzetes letartóztatása, illetve a katonák pártfogó felügyelete tekintetében a honvédelemért felelős miniszterrel is egyetértésben, rendeletben

szabályozza. (2)469 Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a szabálysértési

szabályozásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a büntetés-

végrehajtási intézetben szabadságvesztés büntetését töltő, előzetesen letartóztatott, vagy elzárását töltő személy nyilatkozattétele ellenőrzésének, a közlésre szánt anyag visszatartásának rendjét,

valamint a sajtó képviselőjének a büntetés-végrehajtási intézet területére történő belépésére és az intézetben tartózkodására vonatkozó részletes szabályokat.

(3)470 Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az őrizet és az előzetes

letartóztatás rendőrségi fogdában való végrehajtásának részletes szabályait - az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével - rendeletben

állapítsa meg. (4)471 Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős

miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a pártfogó felügyelői tevékenységgel

kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásának részletes szabályait.472 (5)473 Felhatalmazást kap a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, hogy a

javítóintézetek rendtartását az igazságügyért felelős miniszterrel és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg.

128. §474 E törvény 36. § (9) bekezdése és 50. § (3) bekezdése a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a

2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai

parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, 91. §-a az irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.

1 Kihirdetve: 1979. V. 14.

2 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) a).

3 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 21. §. Hatályos: 1995. IX. 1-től.

4 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 1. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től. Lásd még: 51. § (3).

5 Beiktatta: 1995. évi CVII. törvény 36. §. Hatályos: 1996. III. 1-től.

6 Számozását módosította: 1995. évi CVII. törvény 36. §. Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 86. §.

7 Megállapította: 2003. évi CXXV. törvény 38. §. Hatályos: 2004. I. 27-től.

8 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 37. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

9 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 22. §. Hatályos: 1995. IX. 1-től.

10 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 38. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

11 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 39. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

12 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 40. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

13 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 15. § a).

14 Megállapította: 2002. évi I. törvény 307. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 15. § b), 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) b).

15 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 41. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től. Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 2. § a).

16 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 3. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

17 Beiktatta: 1987. évi 9. törvényerejű rendelet 1. § (1). Hatályos: 1988. I. 1-től.

18 Megállapította: 1987. évi 9. törvényerejű rendelet 1. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2006. évi LI. törvény 285. § (2). Módosította: 2011. évi CCI. törvény 15. § c).

19 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 41. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

20 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 41. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

21 Beiktatta: 2001. évi XVIII. törvény 53. §. Hatályos: 2001. XI. 1-től.

22 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 42. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

23 Megállapította: 2007. évi CLXII. törvény 24. §. Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (5) a).

24 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 43. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

25 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 4. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

26 Megállapította: 1999. évi CIV. törvény 1. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

27 Beiktatta: 2006. évi LI. törvény 275. §. Módosította: 2011. évi CL. törvény 36. §.

28 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 44. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

29 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 44. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

30 Számozását módosította: 2006. évi LI. törvény 275. §.

31 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 4. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

32 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 4. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

33 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 45. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

34 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 24. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

35 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 24. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

36 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 46. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

37 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 46. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

38 A második mondatot beiktatta: 2003. évi XIV. törvény 29. § (1). Az első mondat szövegét módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) c).

39 Beiktatta: 2003. évi XIV. törvény 29. § (2). Hatályos: 2003. VII. 1-től.

40 Számozását módosította és a második mondatot beiktatta: 2003. évi XIV. törvény 29. § (2)-(3). Hatályos: 2003. VII. 1-től.

41 Beiktatta: 2006. évi LI. törvény 276. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től.

42 Beiktatta: 1998. évi LXXXVII. törvény 85. §. A második mondatot beiktatta: 2003. évi XIV. törvény 29. § (2), (4). Számozását módosította: 2006. évi LI. törvény 276. §.

43 Számozását módosította: 2006. évi LI. törvény 276. §.

44 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) d).

45 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 47. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

46 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

47 Beiktatta: 2008. évi XCII. törvény 5. §. Hatályos: 2009. I. 12-től.

48 Megállapította: 2008. évi XCII. törvény 5. §. Hatályos: 2009. I. 12-től.

49 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 33. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.

50 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 48. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

51 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 48. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

52 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 6. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

53 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 6. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

54 Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

55 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 63. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től.

56 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

57 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

58 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 49. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

59 Módosította: 2012. évi CLXXX. törvény 181. §, 2013. évi LXXVIII. törvény 2. § b).

60 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 49. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

61 Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 31. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től.

62 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 50. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

63 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

64 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 51. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

65 Beiktatta: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

66 Megállapította: 2001. évi XXXIX. törvény 97. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től.

67 Megállapította: 2004. évi XXIX. törvény 107. §. Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (6).

68 Megállapította: 2004. évi XXIX. törvény 107. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

69 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 52. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

70 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 53. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

71 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 54. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

72 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 55. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

73 Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

74 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 23. § (1). Hatályos: 1995. IX. 1-től.

75 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 23. § (1). Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) f).

76 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 56. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

77 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 23. § (2). Hatályos: 1995. IX. 1-től.

78 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 57. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

79 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 57. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

80 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

81 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

82 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

83 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

84 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

85 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

86 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

87 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

88 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

89 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 58. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

90 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 25. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

91 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 10. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

92 Megállapította: 1995. évi CVII. törvény 37. §. Hatályos: 1996. III. 1-től.

93 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) g).

94 Beiktatta: 1987. évi 9. törvényerejű rendelet 5. §. Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) g).

95 Számozását módosította: 1987. évi 9. törvényerejű rendelet 5. §. Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) g).

96 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 11. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

97 A második mondatot beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 12. § (1). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

98 Módosította: 2007. évi XXVII. törvény 89. § (4) i), 2010. évi CXLVIII. törvény 22. §.

99 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 59. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

100 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 60. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

101 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 61. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

102 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 61. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

103 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 61. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

104 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 61. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

105 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 61. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

106 Az első mondatot megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 13. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

107 Beiktatta: 1999. évi CXX. törvény 43. § (1). Hatályos: 2000. III. 1-től.

108 Lásd: 2/2011. (X. 14.) Büntető jogegységi határozat.

109 Megállapította: 1987. évi 9. törvényerejű rendelet 6. § (1). Hatályos: 1988. I. 1-től.

110 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 62. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

111 Megállapította: 1987. évi 9. törvényerejű rendelet 6. § (2). Hatályos: 1988. I. 1-től.

112 Beiktatta: 1987. évi 9. törvényerejű rendelet 7. §. Hatályos: 1988. I. 1-től.

113 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 14. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

114 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 64. § (1). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

115 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 64. § (2). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

116 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 26. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

117 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (2) a).

118 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 63. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

119 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) h).

120 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 63. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

121 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 26. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

122 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) i).

123 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) j).

124 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) k).

125 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 64. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

126 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

127 Módosította: 1993. évi XXXII. törvény 16. §.

128 Beiktatta: 2007. évi XXVII. törvény 64. § (4). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

129 Számozását módosította: 2007. évi XXVII. törvény 64. § (4).

130 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 17. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

131 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) l).

132 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 65. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

133 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 19. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től. Lásd még: 51. § (3).

134 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 27. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

135 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 66. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

136 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 66. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

137 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CLXI. törvény 68. § (10) a). Hatálytalan: 2011. I. 1-től.

138 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 27. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

139 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 27. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.

140 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 27. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.

141 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 27. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.

142 Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 21. § a).

143 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 28. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

144 Beiktatta: 1995. évi CVII. törvény 38. §. Hatályos: 1996. III. 1-től.

145 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 29. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

146 Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 21. § b).

147 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 22. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

148 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

149 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

150 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

151 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

152 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

153 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

154 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

155 Megállapította: 2008. évi XCII. törvény 6. §. Módosította: 2009. évi CLV. törvény 42. § (44).

156 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (5). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

157 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 30. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

158 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (6). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

159 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (7). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

160 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (7). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

161 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (7). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

162 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 67. § (7). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

163 Beiktatta: 1995. évi CVII. törvény 40. §. Hatályos: 1996. III. 1-től.

164 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § a).

165 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § b).

166 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § c).

167 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § d).

168 Beiktatta: 2007. évi XXVII. törvény 65. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től.

169 Beiktatta: 2008. évi XCII. törvény 7. §. Hatályos: 2009. I. 12-től.

170 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) m).

171 Beiktatta: 2008. évi XCII. törvény 7. §. Hatályos: 2009. I. 12-től.

172 Beiktatta: 2008. évi XCII. törvény 7. §. Hatályos: 2009. I. 12-től.

173 Beiktatta: 1995. évi CVII. törvény 41. §. Hatályos: 1996. III. 1-től.

174 Módosította: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) b).

175 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 23. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

176 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

177 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 24. § (1). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

178 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 24. § (2). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

179 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 25. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

180 Beiktatta: 2007. évi XXVII. törvény 66. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től.

181 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

182 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

183 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

184 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

185 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 26. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

186 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 26. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

187 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § e).

188 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

189 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 26. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

190 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 26. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

191 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 26. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

192 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 27. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

193 Számozását módosította: 1993. évi XXXII. törvény 27. §.

194 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 28. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

195 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 31. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

196 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 31. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

197 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 31. § (2). Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 21. § c).

198 A második mondatot beiktatta: 1995. évi CVII. törvény 42. §. Hatályos: 1996. III. 1-től.

199 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 29. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

200 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 29. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

201 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

202 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 27. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

203 Beiktatta: 2013. évi CCXLV. törvény 1. § (2). Hatályos: 2014. I. 1-től.

204 Beiktatta: 1999. évi CXX. törvény 43. § (2). Hatályos: 2000. III. 1-től.

205 Módosította: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) e).

206 Lásd: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §.

207 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

208 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 68. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

209 Számozását módosította: 1993. évi XXXII. törvény 30. §.

210 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 30. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

211 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

212 Beiktatta: 2011. évi CLXVI. törvény 27. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

213 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 67. § (1). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

214 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) n).

215 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 67. § (1). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

216 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 67. § (1). Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) o).

217 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi XXVII. törvény 89. § (3) c). Hatálytalan: 2007. VI. 1-től.

218 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 67. § (2). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

219 Módosította: 2007. évi XXVII. törvény 89. § (3) c).

220 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 33. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.

221 Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 33. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.

222 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

223 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

224 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

225 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

226 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § f).

227 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

228 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § g).

229 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

230 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

231 Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 2. § c).

232 Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (4). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

233 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

234 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

235 Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 2. § d).

236 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

237 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

238 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

239 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

240 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

241 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

242 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

243 Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 2. § e).

244 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

245 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

246 Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (5). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

247 Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 3. §.

248 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

249 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

250 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 69. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

251 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 15. § c).

252 Megállapította: 2012. évi LXII. törvény 10. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.

253 Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 2. § f).

254 Módosította: 2013. évi LXXVIII. törvény 2. § f).

255 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 70. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

256 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 70. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

257 Beiktatta: 2012. évi CLXXX. törvény 180. § (2). Hatályos: 2012. XII. 8-tól.

258 Megállapította: 2012. évi LXII. törvény 11. §. Hatályos: 2012. VI. 29-től.

259 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 71. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

260 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 71. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

261 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 71. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

262 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 71. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

263 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 72. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

264 Megállapította: 2010. évi CLXI. törvény 52. § (1). Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) p).

265 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 32. § (1). Hatályos: 2012. I. 1-től.

266 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 32. § (2). Hatályos: 2012. I. 1-től.

267 Megállapította: 2010. évi CLXI. törvény 52. § (2). Hatályos: 2011. I. 1-től.

268 Megállapította: 2012. évi XCIII. törvény 10. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.

269 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 73. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

270 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) q).

271 Megállapította: 2012. évi XCIII. törvény 10. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.

272 Megállapította: 1999. évi LXXII. törvény 32. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

273 Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (6). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

274 A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (6). Hatálytalan: 2010. V. 1-től.

275 Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (7). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

276 Megállapította: 2001. évi XXXIX. törvény 97. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től.

277 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 74. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

278 Hatályon kívül helyezte: 1994. évi LIII. törvény 308. §. Hatálytalan: 1994. IX. 1-től.

279 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (6). Hatálytalan: 2010. V. 1-től.

280 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (1). Hatályos: 2010. V. 1-től.

281 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (1). Hatályos: 2010. V. 1-től.

282 A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (6). Hatálytalan: 2010. V. 1-től.

283 Megállapította: 2006. évi LI. törvény 277. §. Hatályos: 2006. IV. 1-től.

284 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 75. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

285 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 75. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

286 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 75. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

287 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § h).

288 Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § i).

289 Lásd: 9/1979. (VI. 30.) IM rendelet.

290 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 76. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

291 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 76. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

292 Megállapította: 2006. évi LI. törvény 278. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től.

293 Megállapította: 2006. évi LI. törvény 278. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től.

294 Beiktatta: 2008. évi XCII. törvény 8. §. Hatályos: 2009. I. 12-től.

295 Megállapította: 2001. évi XXXIV. törvény 12. § (2). Hatályos: 2001. VII. 12-től.

296 Megállapította: 2001. évi XXXIV. törvény 12. § (2). Hatályos: 2001. VII. 12-től.

297 Beiktatta: 2001. évi XXXIV. törvény 12. § (3). Hatályos: 2001. VII. 12-től.

298 Beiktatta: 2001. évi XXXIV. törvény 12. § (3). Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 25. § j).

299 Beiktatta: 2001. évi XXXIV. törvény 12. § (4). Hatályos: 2001. VII. 12-től.

300 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 69. § (1). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

301 Beiktatta: 2007. évi XXVII. törvény 69. § (2). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

302 Számozását módosította: 2007. évi XXVII. törvény 69. § (2).

303 Számozását módosította: 2007. évi XXVII. törvény 69. § (2).

304 Számozását módosította: 2007. évi XXVII. törvény 69. § (2).

305 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (2). Hatályos: 2010. V. 1-től.

306 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (2) b). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.

307 Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (2) b). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.

308 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (6). Hatálytalan: 2010. V. 1-től.

309 Hatályon kívül helyezte: 1990. évi XIV. törvény 4. § (2). Hatálytalan: 1990. II. 1-től.

310 Lásd: 13/1979. (VIII. 10.) IM rendelet.

311 Számozását módosította: 1998. évi LXXXVII. törvény 86. §. Módosította: 2011. évi CCI. törvény 15. § c).

312 Beiktatta: 1998. évi LXXXVII. törvény 86. §. Hatályos: 1999. III. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

313 Hatályon kívül helyezte: 2001. évi CXXI. törvény 88. § (2) d). Hatálytalan: 2002. IV. 1-től.

314 Beiktatta: 2000. évi XIII. törvény 7. § (3). Hatályos: 2000. VI. 15-től.

315 Megállapította: 1987. évi 9. törvényerejű rendelet 14. §. Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (5) e).

316 Beiktatta: 2000. évi XIII. törvény 7. § (4). Hatályos: 2000. VI. 15-től.

317 Beiktatta: 2004. évi X. törvény 5. §. Hatályos: 2004. IV. 24-től.

318 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (2) c).

319 Módosította: 2008. évi XLVI. törvény 85. § d).

320 Megállapította: 2001. évi CXXI. törvény 85. § (1). Hatályos: 2002. IV. 1-től.

321 Megállapította: 2001. évi CXXI. törvény 85. § (2). Hatályos: 2002. IV. 1-től.

322 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 77. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

323 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 77. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

324 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 77. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

325 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

326 Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 34. § (1). Hatályos: 2003. VII. 1-től.

327 Módosította: 1993. évi XXXII. törvény 32. § (1), 1999. évi LXXII. törvény 38. § (2), 2003. évi XIV. törvény 34. § (2)-(3), 2005. évi XCI. törvény 29. § (3) c), 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (6), 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) r).

328 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

329 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 32. § (2). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

330 Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 35. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től.

331 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi CXXXV. törvény 54. § (1) a). Hatálytalan: 2006. I. 1-től.

332 Megállapította: 1989. évi LVI. törvény 4. §. Hatályos: 1989. XII. 29-től.

333 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

334 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 34. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

335 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

336 Módosította: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) e).

337 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

338 Beiktatta: 1999. évi LXXII. törvény 33. §. Hatályos: 2000. I. 1-től.

339 Hatályon kívül helyezte: 2005. évi XCI. törvény 29. § (2) c). Hatálytalan: 2005. IX. 1-től.

340 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

341 A második mondatot beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 36. §. A harmadik mondatot beiktatta: 2003. évi XIV. törvény 36. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től.

342 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

343 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

344 A harmadik mondatot beiktatta: 2003. évi XIV. törvény 37. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től.

345 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 37. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

346 Megállapította: 1989. évi LVI. törvény 7. §. Hatályos: 1989. XII. 29-től.

347 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 70. §. Hatályos: 2007. VI. 1-től.

348 Módosította: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (5) f), 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) s).

349 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 78. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

350 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 78. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

351 Beiktatta: 1998. évi LXXXVIII. törvény 55. § (3). Hatályos: 1999. III. 1-től.

352 Beiktatta: 1998. évi LXXXVIII. törvény 55. § (3). Hatályos: 1999. III. 1-től.

353 Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 38. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től.

354 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

355 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

356 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 39. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

357 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) e). Hatálytalan: 2003. VII. 1-től.

358 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 24. § (1). Módosította: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) e).

359 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

360 Módosította: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) e).

361 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

362 Hatályon kívül helyezte: 1999. évi LXXII. törvény 38. § (2). Hatálytalan: 2000. I. 1-től.

363 Megállapította: 2003. évi XIV. törvény 39. §. Hatályos: 2003. VII. 1-től.

364 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) e). Hatálytalan: 2003. VII. 1-től.

365 Beiktatta: 1995. évi XLI. törvény 24. § (3). Hatályos: 1995. IX. 1-től.

366 Megállapította: 2007. évi XXVII. törvény 71. § (1). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

367 Beiktatta: 2007. évi XXVII. törvény 71. § (2). Hatályos: 2007. VI. 1-től.

368 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 79. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

369 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 40. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

370 Lásd: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 173. §.

371 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

372 Hatályon kívül helyezte: 1995. évi XLI törvény 29. § (1). Hatálytalan: 1995. IX. 1-től.

373 Módosította: 2007. évi XXVII. törvény 89. § (4) i), 2010. évi CXLVIII. törvény 22. §.

374 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 41. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

375 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 42. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

376 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 42. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

377 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 42. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

378 Beiktatta: 2007. évi CLXII. törvény 25. §. Hatályos: 2008. I. 1-től.

379 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 43. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

380 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 25. §. Hatályos: 1995. IX. 1-től.

381 Módosítva: 1997. évi XXXI. törvény 161. § d) alapján.

382 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 80. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

383 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 26. §. Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) t).

384 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 80. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

385 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 26. §. Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) t).

386 Beiktatta: 1997. évi XXXI. törvény 184. §. Hatályos: 1997. XI. 1-től.

387 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

388 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

389 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 81. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

390 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

391 Lásd: 7/1979. (VI. 29.) IM rendelet.

392 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 44. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

393 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

394 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 45. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

395 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

396 Módosította: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) e), módosítva ugyane törvény 40. § (1) f) alapján.

397 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

398 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 46. §. Hatályos: 1993. IV. 15-től.

399 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

400 Módosítva: 2003. évi XIV. törvény 40. § (1) f) alapján.

401 Megállapította: 1995. évi XLI. törvény 27. §. Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) u).

402 Beiktatta: 1995. évi XLI. törvény 27. §. Hatályos: 1996. V. 1-től. Lásd még: 29. § (3).

403 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 47. §. Számozását módosította: 1995. évi XLI. törvény 27. §.

404 Számozását módosította: 1995. évi XLI. törvény 27. §.

405 Számozását módosította: 1995. évi XLI. törvény 27. §. Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) g).

406 Számozását módosította: 1995. évi XLI. törvény 27. §.

407 Megállapította: 2012. évi CLXXX. törvény 180. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.

408 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

409 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 48. § (1). Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) v).

410 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 27. § (3). Hatályos: 2012. I. 1-től.

411 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 48. § (1). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

412 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 48. § (1). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

413 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 48. § (1). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

414 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 82. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

415 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 48. § (2). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

416 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 48. § (3). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

417 Beiktatta: 1995. évi CVII. törvény 43. §. Hatályos: 1996. III. 1-től.

418 Beiktatta: 1995. évi CVII. törvény 43. §. Hatályos: 1996. III. 1-től.

419 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 82. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

420 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 82. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

421 Beiktatta: 2008. évi XCII. törvény 9. §. Hatályos: 2009. I. 12-től.

422 Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) w).

423 Módosította: 2011. évi CCI. törvény 15. § c).

424 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 33. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

425 Beiktatta: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (8). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

426 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

427 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi XXXII. törvény 51. § (2). Hatálytalan: 1993. IV. 15-től.

428 Megállapította: 1993. évi XXXII. törvény 49. § (1). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

429 Beiktatta: 1993. évi XXXII. törvény 49. § (2). Hatályos: 1993. IV. 15-től.

430 Számozását módosította: 1993. évi XXXII. törvény 49. § (2).

431 Beiktatta: 1995. évi XLI. törvény 28. §. Hatályos: 1996. V. 1-től. Lásd még: 29. § (3).

432 Beiktatta: 2009. évi LXXX. törvény 55. § (2). Módosította: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) x).

433 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

434 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

435 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

436 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

437 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

438 Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (9). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

439 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

440 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

441 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

442 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

443 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

444 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

445 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

446 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

447 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 83. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

448 Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 33.

449 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 120. § (4). Hatályos: 2010. V. 1-től.

450 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 34. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

451 Beiktatta: 2011. évi CL. törvény 34. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

452 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 84. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

453 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 84. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

454 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 84. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

455 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 84. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

456 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 84. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

457 Megállapította: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (10). Hatályos: 2013. VII. 2-től.

458 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 84. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

459 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 84. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

460 Beiktatta: 2013. évi LXXVIII. törvény 1. § (11). Hatályos: 2013. VII. 1-től.

461 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 84. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től. Végre nem hajtható módosítására lásd: 2012. évi CCXXIII. törvény 88. § (1) y).

462 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 85. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

463 Lásd: 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 3-4. §.

464 Lásd: 173/2013. (V. 30.) Korm. rendelet.

465 Megállapította: 2007. évi CLXII. törvény 26. §. Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (52), 2010. évi CXLVIII. törvény 22. §.

466 Lásd: 24/2008. (XI. 14.) IRM rendelet, 60/2009. (XI. 19.) IRM rendelet.

467 Lásd: 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet.

468 Lásd: 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet.

469 Megállapította: 2008. évi XCII. törvény 11. §. Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (52).

470 Megállapította: 2011. évi CL. törvény 35. §. Hatályos: 2012. I. 1-től.

471 Megállapította: 2006. évi CXXIII. törvény 23. § (2). Módosította: 2010. évi CXXX. törvény 44. § (52).

472 Lásd: 21/2007. (V. 23.) IRM rendelet.

473 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 86. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

474 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 87. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!