15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma hagymája, kés, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, óraüveg, metilénkék oldat, cseppentő, vizes glicerinoldat Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Készítsen bőrszöveti nyúzatot vöröshagyma hagymájának húsos alleveléből! Öt percig fesse meg metilénkék oldatban! Vizes glicerinnel lecseppentve figyelje meg mikroszkóp alatt! KÉRDÉSEK: 1. Hányszoros volt a nagyítás? 2. Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! Jelölje a rajzon a sejtfalat, a sejtplazmát, a sejtmagot! 3. Mit fest meg a metilénkék oldat? Miért? 4. Mi a sejtmag funkciója a sejt életében? 5. Minden eukariota sejtre jellemző sejtalkotó a sejtmag? Minden eukariota sejtre 1 sejtmag jellemző? Ha nem, mondjon példákat a kivételekre.

metilénkékkel megfestett bőrszöveti nyúzat

MEGOLDÁS:

1. – 2. Rajz:

3. A bázikus színezőanyagok színes (ún. kromofor) csoportja kation jellegű, ezáltal a sejtek savas karakterű alkotórészeihez, főként a nukleotidokhoz kötődnek. Ebbe a csoportba tartoznak a legelterjedtebben használt festékek, mint a metilénkék, a fukszin, a malachitzöld, a kristályibolya és a neutrálvörös A savas karakterű festékek kromofor csoportja anion jellegű, tehát a sejt bázikus tulajdonságú anyagaihoz képesek kötődni. Ebbe a csoportba tartozik pl. az eozin. A metilénkék tehát főleg a sejtfalat és a sejtmagot festi sötétkékre.

4. A sejtmagban található az adott fajra jellemző összes DNS (örökítőanyag) 5. a) Nem, vannak sejtek, amelyek érésük során elveszítik sejtmagjukat (vörösvértest).

b) Nem, vannak eukariota sejtek, melyekben 2 (kétfélemagvúak) vagy több (harántcsíkolt izomsejt, gombafonalak) sejtmag jellemző.

sokmagvú

harántcsíkolt izomsejtek

hifa (gombafonal)

papucsállatka a nagy és a kis sejtmaggal

vörösvértestek

16. A SEJTFAL ÉS A SEJTPLAZMA VISZGÁLATA

ANYAGOK, ESZKÖZÖK: átokhínár levele, tárgylemez, fedőlemez, víz, csipesz, fénymik-roszkóp Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Átokhínár levelét tárgylemezen, vízcseppben lefedve vizsgálja meg mikroszkóp alatt!

KÉRDÉSEK:

1. Hányszoros volt a nagyítás? 2. Rajzolja le a mikroszkópban látott képet, jelölje rajta a sejtfalat, a sejtplazmát! 3. Milyen anyag építi fel a növényi sejtfalakat? Milyen vegyületcsoportba tartozik ez az

anyag? Milyen monomerekre bontható? 4. Milyen élőlények jellemző sejtalkotója a sejtfal? 5. Miért vízinövények sejtjeinek belső felépítését vizsgáljuk?

átokhínár levele

MEGOLDÁS:

1. – 2. A rajz nagyjából úgy nézzen ki, mint a lenti kép… 3. A sejtfal anyaga cellulóz, ami egy poliszacharid. Több ezer glükózból polimerizálódik,

hosszú, lánc alakú molekulákba rendeződve. 4. Baktériumok (murein), gombák (kitin), növények (cellulóz) 5. Mert a vízinövények levelei csak néhány sejtsor vastagságúak (biztosítva a

vízfelvételt), és nincs rajtuk kiszáradás elleni kutikula sem » metszetkészítés nélkül vizsgálhatók.

a cellulóz részlete

17. ZÖLD SZÍNTESTEK VIZSGÁLATA

ANYAGOK, ESZKÖZÖK:

csavarhínár (Vallisneria), és Spirogyra zöldmoszat, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, cseppentő, víz, fénymikroszkóp

Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre!

VIZSGÁLAT:

Vallisneria levelét és Spirogyra zöldmoszat néhány fonalát tárgylemezre téve, vízben lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt!

KÉRDÉSEK:

1. Hányszoros volt a nagyítás? 2. Rajzolja le a mikroszkópban látott képek jellemző részletét! 3. Hasonlítsa össze a két faj színtesteit! 4. Mi okozza a zöld színtestek színét? 5. Milyen biokémiai folyamatok zajlanak a zöld színtestekben? 6. Milyen élőlényekre jellemző sejtalkotó a zöld színtest? 7. Hol talál példát az élővilágban más színű színtestekre?

Vallisneria

MEGOLDÁS:

1. – 2. – 3. A Vallisneria színtestei – mint minden zárvatermőé – korong alakúak, a Spirogyráé

spirális szalag alakúak (a zöldmoszatoknál változatos alakú színtestek figyelhetők meg).

4. A színtestek színét belső membránjukhoz kötött fotoszintetikus pigmentek (klorofill, karotinoidok) okozzák.

5. Itt zajlik a fotoszintézis fényszakasza és sötétszakasza, vagyis a fényenergia megkötése, átalakítása kémiai energiává, a CO2 megkötése és redukálódása szerves vegyületté (glükóz).

6. A zöld színtest a zöldmoszatok törzsére, a mohákra, harasztokra, nyitva- és zárvatermőkre jellemző.

7. Színtelen színtestek vannak például a fénytől elzárt növényi részekben (burgonya gumója), nem zöld színtestek (kromoplasztiszok) a termésekben, virágszirmokban.

Spírogyra zöldmoszat sejtjei és színtestje

a Vallisneria korong (lencse) alakú színtestjei

a színtelen színtestekben keményítőtárolás folyik

(burgonya gumója, keményítőszemcsék)

karotintartalmú színes színtestek a sárgarépa raktározó

alapszövetében

18. PAPUCSÁLLATKA ÉS AMŐBA MOZGÁSÁNAK MEGFIGYELÉSE ANYAGOK, ESZKÖZÖK: papucsállatka- és amőbatenyészet, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, 10%-os zselatinoldat, fénymikroszkóp

Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Amőba- és papucsállatka-tenyészetből egy cseppet tegyünk tárgylemezre, a papucsállatka-mintához tegyünk egy csepp zselatinoldatot, és figyeljük meg mikroszkóp alatt az állatok mozgását! KÉRDÉSEK:

1. Mekkora volt a nagyítás? 2. Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléshez? 3. Milyen sejtszervecskével mozog a papucsállatka? 4. Hol találunk hasonló sejtszervecskét az emberi szervezetben? 5. Megfigyelése szerint milyen pályán mozog ez az állat? 6. Hogyan mozog az amőba? Mi ennek a mozgásnak a lényege? 7. Hol talál hasonló mozgást az emberi szervezetben?

papucsállatka

amőba

MEGOLDÁS:

1. – 2. Hogy a sűrű oldat kissé meglassítsa a mozgást, így jobban megfigyelhetők. 3. Csillókkal (állandó jellegű plazmanyúlványok). 4. A légutakban, a petevezetékben. 5. Jobbra csavarodó spirális pályán forogva halad előre. 6. Állábakkal (gyökérlábakkal) (időszakos plazmanyúlványok). 7. Így mozognak pl. az érpályából kilépő fehérvérsejtek (makrofágok).

monociták (makrofágok)

a légcső csillói

19. ZÖLD SZEMESOSTOROS ÉS SÜTŐÉLESZTŐ MEGFIGYELÉSE ANYAGOK, ESZKÖZÖK:

zöld szemesostoros-tenyészet, sütőélesztő-szuszpenzió, víz, cseppentő, tárgylemezek, fedőlemezek, fénymikroszkóp Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT:

A szemesostoros-tenyészetből és az élesztő-szuszpenzióból tegyen egy-egy cseppet tárgy-lemezre, és lefedve, mikroszkóp alatt vizsgálja meg azokat! KÉRDÉSEK:

1. Rajzolja le a megfigyelt élőlényeket! 2. Mekkora volt a nagyítás? 3. Az élővilág melyik csoportjába sorolható a szemesostoros, illetve a sütőélesztő? 4. Mivel mozog a szemesostoros? 5. Hol talál hasonló mozgást az emberi szervezetben? 6. Milyen sejtszervecskéit tudta még azonosítani? Mi ezeknek a funkciója? 7. Milyen felépítő anyagcserét folytat a szemesostoros? 8. Mi a sütőélesztő gyakorlati jelentősége?

MEGOLDÁS:

1. – 2. – 3. A zöld szemesostoros az ostorosmoszatok közé tartozik (eukariota egysejtűek országa), a sütőélesztő a tömlősgombák közé (gombák országa). 4. Ostorral. 5. Így mozognak pl. a hímivarsejtek. 6. Sejtfal – szilárdítja, alakját megszabja; zöld színtestek – fotoszintézis; sejtmag – örökí-tőanyag hordozója, a sejt anyagcserefolyamatainak irányítója; színfolt – fényérzékelés. 7. Fényben autotróf, fototróf, sötétben heterotróf, korhadékevő. 8. Lebontó tevékenysége során szén-dioxid keletkezik, ez teszi könnyűvé a tésztát. B-vitamincsaládba tartozó vitaminokban gazdag, ezért élelmiszerként és a gyógyászatban is fontos.

zöld szemesostorosok

élesztőgombák

20. ECSETPENÉSZ ÉS FONALAS ZÖLDMOSZAT MEGFIGYELÉSE ANYAGOK, ESZKÖZÖK: ecsetpenész-tenyészet, fonalas zöldmoszat, 70%-os etanololdat, vizes glicerinoldat, csipesz, tárgylemezek, fedőlemezek, fénymikroszkóp Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Ecsetpenész tenyészetéből kis darabot mosson ki 70%-os etanollal, és vizes glicerinoldatban lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Fonalas zöldmoszat kis darabkáját is vizsgálja hason-lóképpen! KÉRDÉSEK: 1. Az élőlények mely csoportjába tartozik az ecsetpenész, illetve a zöldmoszat? 2. Rajzolja le az ecsetpenész, ill. a zöldmoszat kis részletét! Jelölje a sejtek határait, a

jellemző, látható sejtalkotókat és a speciális sejteket! 3. Mi a hasonlóság, ill. a különbség a két szervezet szerveződésében, sejtjeikben? 4. Mi a különbség felépítő anyagcseréjükben? 5. Mi a békanyál ökológiai szerepe? 6. Pozitív vagy negatív hatású, ha egy állóvízben rengeteg ilyen moszatot találunk? Mire

utalhat ez? 7. Mi az ecsetpenész fajok gyakorlati jelentősége?

békanyálmoszat

ecsetpenész-tenyészet

MEGOLDÁS: 1. Az ecsetpenész gomba, a zöldmoszat növény (fonalas zöldmoszat). 2. – 3. Mindkettő fonalakból áll, a fonalak a gomba esetében micéliumot alkotnak. A gomba

hifáinak végén szaporítósejtek (spórák, konídiumok) láthatók. A zöldmoszatsejtek szín-testeket tartalmaznak.

4. Az ecsetpenész heterotróf, szaprofita, a moszat autotróf, fototróf. 5. Búvóhely planktonikus méretű élőlényeknek, halivadékoknak, ebihalaknak stb., Táplálék

növényevő szervezetek számára, és mint minden vízinövény, nőveli a vizek oxigéntartalmát.

6. A túl sok moszat eutróf vizet jelent, vagyis a víz az eutrofizáció valamely stádiumában található. Negatív hatása, hogy a moszatok maguk is lélegeznek, így csökkentik a víz oxigéntartalmát, ami kedvezőtlen bomlási folyamatokhoz vezethet.

7. Anyagcseretermékeik antibiotikumok (pl. Penicillin), amelyek a baktériumok számára mérgezőek, ezért bakteriális fertőzések kezelésére használhatók, sőt életmentők lehetnek.

békanyál

sejtfal zöld színtestek

sejtplazma

ecsetpenész

ecsetszerűen elágazó spóratartók a hifák

végén, bennük spórák

a Penicillium ecsetpenész által termelt antibiotikum megakadályozta a Staphylococcus baktériumok szaporodását, sőt: megölte őket…

21. LOMBOSMOHA VIZSGÁLATA

ANYAGOK, ESZKÖZÖK: lombosmoha, kézinagyító, csipesz Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Csipesz segítségével emeljen ki egy mohanövénykét a telepből, vizsgálja meg a testfelépítését!

KÉRDÉSEK:

1. Rajzolja le a növényt, nevezze meg részeit! 2. Nevezze meg röviden a részek funkcióját! 3. Hány és milyen nemzedéket tud elkülöníteni a vizsgált növényen? 4. Milyen testszerveződésű a mohanövényke? 5. Miben különböznek a mohanövényke levelei a hajtásos növények leveleitől? 6. Miért nem érhetnek el a mohák méteres testmagasságot?

MEGOLDÁS:

1. Gyökérszerű, szárszerű, levélszerű képződmény (lehet, hogy van még: spóratartó tok és nyél).

2. Gyökérszerű képződmény: rögzítés, szárszerű képződmény: a növény tengelye, levélszerű képződmény: fotoszintézis, vízfelvétel. Spóratartó tok és nyél: spóratermelés (ivartalan szaporodás).

3. mohanövény: ivaros nemzedék, spóratartó tok és nyél: ivartalan nemzedék. 4. Nincsenek valódi szövetei, csak szövetelemei. Telepes növény. 5. Legtöbbször csak egyetlen sejtrétegből állnak, nincsenek bennük differenciálódott

szövetek (pl. szállítónyalábok), nem borítja őket kutikula, a vizet fel tudják venni a levélfelületen keresztül, nincsenek gázcserenyílásaik.

6. Mert nincs szilárdító- és szállítószövetük sem, amely a testüket megtarthatná.

mohalevél a mikroszkóp alatt