1. rész Jogalkotás

1

1. részJogalkotá

s

2

1. A jogalkotás tartalmi kérdései

A társadalmi norma fogalma • A társadalmi normák olyan magatartás-

előírások

• Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt,

• Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.

3


A társadalmi norma sajátosságai

• Magatartásmintát tartalmaz• Tartós időbeli érvényesség• Általánosság• Formai elemük a jogkövetkezmény• Előny vagy hátrány kilátásba helyezése• Hipotetikus szerkezet• Normatív elvárást fejez ki• Realitásra törekvés• Kölcsönösség (kiszámíthatóság)• Értékelést, értéket fejez ki• Magatartásokon keresztül érvényesül

4


A norma funkciói• Magatartásmintát nyújt

• Közreműködik a konfliktusok rendezésében

• Értékelési alapot nyújt mások magatartásához

• Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

5


A jog fogalma

A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége:

• Amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik

• Amelyek általánosan kötelezőek

• Amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják

6


A jogalkotás fogalma

• A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel

felruházott állami szerveknek

• Az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó

• Jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége

7

A jogi és az erkölcsi norma viszonya

Jog Erkölcs

Általában a társadalom szem-pontjából jelentősebb maga-tartások képezik az alapját

A jogi kényszer súlya, szigora,általában jelentősebb

A kényszert erre hivatottszervezet alkalmazza (jogkö-vető magatartás biztosítása)

A norma megfogalmazása pon-tos, általános, egységes

Általában a társadalom szem-pontjából kevésbé jelentős maga-tartások képezik az alapját

Az erkölcsi kényszer súlya, szigora általában enyhébb

A kényszert nem erre hivatottszervezet alkalmazza (közösség,általában informális)

A norma megfogalmazásának pon-tossága, általánossága, egysé-gessége kevésbé érvényesül

AzonosságokTársadalmi viszonyok, emberimagatartások szabályozói

Normaképzőtevékenységeredménye

8

A joggal szembeni követelmények

A jognak:

• általánosnak,• közzétettnek,• jövőbeni cselekvésre irányulónak,• világosnak,• ellentmondás-mentesnek,• lehetségest követelőnek

(reálisnak),• stabilitással rendelkezőnek,• a szabály és a hivatalos cselekvés

közt egyezést mutatónak kell lennie

9

2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere

A jogforrás fogalmaA jogforrás az

• arra feljogosított állami szerveknek • az a szabályozó aktusa, amelynek

eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba

• beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

10

Általános helyzetbenRendkívüli- és szükségállapotban

Anyagijogforrások

Alaki jog-források

Anyagijogforrások

Alaki jog-

források

Honvédelmi Tanács

KöztársaságiElnök

Rendelet

Rendelet

Jogszabályok

Országgyűlés

MNB elnöke

Kormány

Miniszterelnök

Miniszter

Önkormányzat

képviselő-testülete,

közgyűlése

AlkotmányTörvényTörvényerejű rendeletRendeletKormányrendelet

Miniszterelnöki rendelet

Miniszteri rendeletÁllamtitkári rendelkezés

Önkormányzati rendelet

11

Anyagi jogforrás

Alaki jogforrás

Határozat

Normatív utasítás

Statisztikai közlemény

Jogi iránymutatások:Irányelv

Tájékoztató

Elvi állásfoglalás

Az állami irányítás egyéb jogi eszközei

Országgyűlés, Kormány,ÖnkormányzatokMiniszter Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatásiszerv vezetője

KSH elnöke

Országgyűlés, Kormány,Miniszter, nem minisztériumiformában működő központiállamigazgatási szerv vezetője

Országgyűlés, Kormány

12

Hivatalos lapok Időszaki kiadványokMagyar KözlönyA jogszabályok hivatalos szövege, az önkormányzati rendelet kivételével valamennyi jogszabályt tartalmazza.

Határozatok TáraA kormány egyes határozatait tartalmazza, nem publikus.

TárcaközlönyökKözponti jogszabályok másodközlése, állami irányítás egyéb jogi eszközei,ágazati információk.

Speciális hivatalos lapok(pl. Cégközlöny)

Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteményeÉvente az IRM adja ki

Hatályos jogszabályok gyűjteménye5 évente a MEH adja ki

Számítógépes jogszabály-nyilvántartásokEgyik sem hivatalos!

Az Alkotmánybíróság határozataiÉvente az AB adja ki

A jogforrások megismerésének lehetőségei

13

Kihirdetés, illetve közzététel:a jogszabály kibocsátója(Pl. törvény esetén a köztársasági elnök)

3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek

3.1. A jogalkotás szakaszai

Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés

1. Kezdeményezés

2. Tervezet elkészítése

3. Tervezetek véleményezése

4. Jogalkotó elé terjesztés

1. Elfogadás2. Aláírás

14

3.1.1. Kezdeményezés3.1. A jogalkotás szakaszai

Jogalkotásra irányuló indítványok

Előzetes szükségességi vizsgálatok

Célmeghatározás

Előkészítésre kijelölt szervezet meghatározása

Anyaggyűjtés

Jogalkotó tájékoztatása

15

Az előzetes vizsgálathoz az anyaggyűjtés szempontjai:

• A szabályozandó tárggyal kapcsolatos szociológiai, statisztikai adatgyűjtések és feldolgozások, új szabályozást sürgető jelzések

• A tárgyat érintő aktuális jog- és gazdaság-politikai irányelvek, állásfoglalások

• A tárgy szabályozásának hazai gyakorlata, ennek eredményei, hatásai

• A tárgy szabályozásával kapcsolatos Alkotmánybírósági határozatok, hazai és európai bírósági gyakorlat, jogegységi határozatok

3.1.2. Kezdeményezés

16

A véleményezés célja, hogy megállapítható legyen:• Alkalmas-e az előterjesztés a megalapozott

döntéshozatalhoz?• Tartalmazza-e a döntéshez szükséges információkat?• Helyt ad-e az indokolt eltérő álláspontoknak?• Reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel?

A tervszerűség érdekében:• Időben el kell dönteni, hogy a jogszabály-tervezet tárgya

szerint milyen mértékben szükséges a társadalmi nyilvánosság biztosítása

• Meg kell határozni a véleményezés fórumait és formáit• Az időpontokat úgy kell megállapítani, hogy a beérkező

vélemények érdemben figyelembe vehetők legyenek

3.1.3. A jogszabálytervezet véleményezése

17

3.1.4. Tervezet jogalkotó elé terjesztése

Jogszabály-tervezettartalma

Előterjesztés tartalma

• Jogszabály megjelölése, tárgya, tervezet száma

• Jogszabály szövege• Normasértőkkel szembeni

szankciók• Záró rendelkezések - hatálybalépés - visszamenőleges hatály - átmeneti rendelkezések - módosított, hatályon kívül

helyezett jogszabályok - végrehajtási

felhatalmazások - átmeneti rendelkezések - Európai uniós kapcsolatok

• Jogalkotás szükségessége, konkrét indokai

• Jogszabály által elérni kívánt cél

• Tervezett szabályozási megoldások indokai (ált. és részletes indokolás)

• Az előkészítésben részt vett szervek, személyek jelölése

• Elhangzott fontosabb javaslatok (a felvetett, de elutasított is!)

18

3.2. KibocsátásELFOGADÁS ALÁÍRÁS

TÖRVÉNY ORSZÁGGYŰLÉS MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE

KORMÁNYRENDELET KORMÁNY

MINISZTERELNÖKI MINISZTER-RENDELET ELNÖK

MINISZTERI RENDELET MINISZTER

ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-RENDELET TESTÜLET

TÖRVÉNY AZ OGY. ELNÖKE ÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE

KORMÁNYRENDELET MINISZTERELNÖK

MINISZTERELNÖKI MINISZTERELNÖKRENDELET

MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI POLGÁRMESTERRENDELET ÉS JEGYZŐ

19

A jogszabály tartalmának, szerkezetének első eleme

• Törvény: 2003. évi LXX. törvény a csillagközi hajózás feltételeiről

• Kormányrendelet: 4/2003. (III. 1.) Korm. rendelet az űrlények azonosításának szabályairól

• Miniszterelnöki rendelet: 3/2003. (III. 1.) ME rendelet a mimózák lelki egyensúlyáról

• Miniszteri rendelet: 1/2003. (II. 28.) ÖTM rendelet az űrközlekedés rendjéről

• Együttes miniszteri rendelet: 2/2003. (II. 28.) BM-IM együttes rendelet az elismerések adományozásának rendjéről

• Önkormányzati rendelet: XY önkormányzat képviselő-testületének 3/2003. (IV. 1.) rendelete a közterület-használat rendjéről

3.2.1. A jogszabályok megjelölése

20

1. Preambulum

2. Bevezető rész

3. Rendelkező rész

4. Záró rendelkezések

3.2. A jogszabály szerkezete

21

A rendelkező résszel szembeni elvárások:• A magatartási és technikai normák markáns elválasztása• Többször hivatkozott jogszabály rövidítésének jelölése az első

használat során• Kivételek pontos körének és tartalmának egyértelmű meghatározása• Többször használt fogalom rövidítése (első alkalommal

megállapítani)• Jogkövetkezményekkel járó parancsok, tilalmak egyértelmű meg-

határozása• Szabálysértési tényállás pontos jogszabályi meghivatkozással, vagy

tételes szabálysértési rendelkezés meghatározásával• Mellékletek lehetőség szerinti kerülése (magatartás-szabályt soha

nem tartalmazhat!)• Jogszabályi rendelkezés lábjegyzetben nem lehet!

3.2.3. A jogszabály rendelkező része

22

Rendelkezések megszövegezésének követelményei:• Nyelvhelyesség követelménye• Közérthetőség követelménye (vizuális áttekinthetőség)• Absztrakt megfogalmazás, kazuisztikus szabályozás kerülése• Példák kerülése a normaszövegben (csak ha segíti az érthetőséget)• Idegen szavak csak akkor, ha nincs magyar megfelelője (értelmező

rendelkezések)• Általános jelentéstől eltérő fogalomhasználat – értelmező rendelkezések• Ugyanazt a fogalmat mindig ugyanazzal a fogalommal kell jelölni• Gyűjtőfogalmakat általános gyakorlatnak megfelelően használjuk• Általában egyes szám használata• Kijelentő mód = parancs, kötelezés, feltételes mód = felhatalmazás• Töltelékszavak, határozatlan jogfogalmak kerülése• Számjegyek, mértékegységek, pénzösszegek egységes, egyértelmű jelzése

3.2.3. A jogszabály rendelkező része

23

• Jogszabály hatálybalépése (kötelező elem)

• Jogszabály visszaható hatálya

• Átmeneti rendelkezések (folyamatban lévő ügyek)

• Jogszabály végrehajtására adott felhatalmazás

• Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) módosítása

• Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) hatályon kívül helyezése

• Európai uniós jogi kapcsolatra utalás (kapcsolódó acquis communautaire megjelölése)

3.2.4. Záró rendelkezések

24

A jogszabályt és annak mellékleteit megfelelően tagolni kell. A tagolásnak elő kell segítenie a normák áttekinthetőségét és közérthetőségét.

• Részek - rész címét nagyobb betűtípussal, csupa nagybetűvel• Fejezet - csupa nagybetű, kisebb betűtípus• Alcím - eltérő betűtípussal• Szakasz (§) – folyamatosan, arab számozással. A jogi rendezés önálló

mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe. (A jogszabály alapegysége)• Bekezdés – (1-2-3, stb.) zárójelben, arab számmal) külön feltételek,

kivételek, terjedelem, a szakaszban foglalt mondanivaló miatt.• Pontok – ábécé kisbetűivel, illetve arab sorszámmal –francia bekezdések

kerülése• Alpontok – ábécé kisbetűivel, vagy arab számmal (ha pontok is vannak, az

ábécé kisbetűinek kettőzésével (általában kerülendő)• Végrehajtási jogszabály beillesztése - elkülönítve, de hivatkozás az

alapjogszabályra, vagy az alapjogszabály megfelelő rendelkezései közé illesztés (eltérő betűtípus, illetve írásmód)

3.3. A jogszabály tagolása

25

Érvényesség HatályosságA jogszabály keletkezéséhez kötődik.

Feltételei:•A jogszabályt megfelelő a

jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa

•A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába•Feleljen meg a megalkotásra

előírt speciális eljárási szabályoknak

•Megfelelően legyen kihirdetve

Az adott jogi norma meghatáro- rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.

• időbeli hatály• területi hatály• személyi hatály• szervi hatály• tárgyi hatály

3.5. A jogszabály érvényessége és hatályossága

26

3.6. A jogszabályok kihirdetése, közzététele

Kihirdetés KözzétételMinden jogszabályra vonatkozó olyan, jogilag szabályozott módon, meg-határozott helyen és formában történő közzététel, amely egyben a jogszabály érvényességi feltétele.• Magyar Közlöny, kivéve miniszteri rendelet melléklete és az önkormányzati rendelet.

Állami irányítás egyéb jogi eszközeire vonatkozóan. Tárcaközlöny, vagy érintettrészére közvetlenül megküldés.

• Folyamatos, vagy rövidebb időszakonkénti közzététel.• Nagyobb időszak joganya-gát összefoglaló, vissza tekintő közzététel.

Önkormányzati rendelet kihirdetése:

•Az önkormányzat hivatalos lapjában vagy az SZMSZ-ben meghatározott, helyben szokásos módon a jegyző kötelessége.

•Problémák

27

2. részJogalkalmazás

28

4. Általános jogalkalmazási ismeretekJogi normák Jogviszonyok

Anyagi jogi

normák

Alaki jogi normák

Anyagi jogviszonyo

k

Eljárásjogi jogviszonyo

kMeghatározzák a jogalanyok jogait és kötelezett-ségeit.

Meghatározzák az anyagi jog ál-tal meghatáro-zott kötelezett-ségeket hogyan, milyen eljárási rendben lehet érvényesíteni.

Az egyedi jogalkal- mazó tevékenység cél-ja, hogy a konkrét ügyben beavatkozzon a társadalmi viszo-nyokba, azokban válto-zásokat idézzen elő (jogosítson, kötele-zzen, szankcionáljon, jogvitát döntsön el.) Tartalmát az anyagi jogi normákban meg-határozott jogok, kö-telezettségek adják.

Az eljárási normák érvényesítését je-lenti konkrét ügy-ben, az anyagi jog-viszonyok alakítá-sának eljárási ke-reteit jelenti, tartal-mát a hatóság és az ügyfél (egyéb sze-replők) jogai, köte-lezettségei adják)

29

A jogszabályok érvényesüléseÖnkéntes

jogkövetés útjánJogalkalmazás útján

Amennyiben a jogalkotó a rendel-kezést úgy fogalmazza meg, hogy az érintettek közvetlenül kötelesek, illetve jogosultak az adott magatartás tanúsítására, a jogalanyok kötele-zettségeiket, jogaikat minden külön szerv közreműködése nélkül teljesítik, illetve gyakorolják.

Az ilyen normák érvényesülésében az állami szervek feladata az ellenőr-zésre, a jog nem követése esetén pedig a jogsértés szankcionálása.

Jogosító norma esetében elősegítik a jogszerzést.

Amennyiben a jogalkotó a rendel-kezést úgy fogalmazza meg, hogy a jog alanyok a normában megfogal-mazott magatartásra csak akkor kötelezettek, illetve jogosultak, ha valamely jogalkalmazó szerv a kötelezettséget, illetve jogosult-ságot egyedi döntésben jogalkal-mazási eljárás keretében állapítja meg.

Az ilyen normák csak a jogalkalmazó szervek egyedi jog-alkalmazó tevékenysége útján érvényesülhetnek.

A jogalkalmazás célja közvetlenül a jogszabály érvényesítése.

30

A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek.

4.1. Hatósági jogalkalmazás fogalma

31

4.2. A jogalkalmazás szerveiBíróságok

(jogvédő tevékenység)Közigazgatási (quasi

közigazgatási) szervek (közfeladat megvalósítása)

Célja: a már bekövetkezett jogsérelem orvoslásaSzabályozás jellege: formakényszerSzabályozás módja: az eljárás különböző szakaszait külön törvények szabályozzákJogalkalmazó szervezet: függetlenbírói szervezetEljárás megindítása: csak kezdeményezésre

Célja: általában jövőbeni joghatás kiváltásaSzabályozás jellege: egyszerű, formailag nem kötöttSzabályozás módja: az eljárás egységes szabályozásaJogalkalmazó szervezet: hierarchikus szervezetrendszerEljárás megindítása: hivatalbóliság dominál

32

4.2. A hatósági jogalkalmazás szervei

Államigazgatási szervek

Önkormányzatok

Miniszter (hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása, kivételesen egyedi eljárás)Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek (hatósági feladatok, területi szervek irányítása)Területi államigazgatási szervek

Helyi államigazgatási szervek

Regionális Közigazgatási Hivatalok (ált. hatáskörű területi államigazgatási szervek)

Helyi közügyekben

(Önkormányzatihatósági ügyek)

Képviselőtestü-let illetve akire hatáskörét átruházta

Államigaz-gatási

ügyekben

(Jegyző, hivatal nevesített ügyintézője,polgármester)

Kivételesen más szervek is felhatalmaz-hatóak hatósági jogkör gyakorlására (pl. Kamara)

Kormány - szuperjogorvoslat

„Quasi” állam-

igazgatási szervek

33

4.3. A jogalkalmazás folyamata

Eljárás megindítása

Konkrét tényállás tisztázása

Döntés meghozatala

Ellenőrzés Szankció, illetve

végrehajtás

Jogszabály értelmezéseBizonyítás

Döntés közlése

34

4.3. A jogalkalmazás folyamataA jogértelmezés során a jogi norma szövegének pontos tartalmát kell megállapítani.

Módszerei - nyelvtani

- logikai

- rendszertani

- történeti

értelmezés

35

5.1. Eljárási alapelvek5.1.1. Törvényesség elve:

A hatóság köteles megtartani mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályok rendelkezéseit, és köteles az eljárás egyéb szereplőivel, illetve hatósági ellenőrzés keretében mindenkivel megtartatni azokat.

5.1.2. Rendeltetésszerű eljárás elve

Pozitív értelemben Negatív értelembenA hatóság kötelezettsége, hogy az eljárás során hatáskörét a jogsza-bályokban írt célok megvalósítása érdekében és a jogszabályban meghatározott keretek között gyakorolja.

A hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma

Szorosan kapcsolható ehhez az elvhez a szakszerűség, egyszerűség, hatékonyság,

gyorsaság elve, az ügyféllel való együttműködés kötelezettsége.

36

5.1. Eljárási alapelvek5.1.3. Törvény előtti egyenlőség elve

Diszkrimináció (hátrányos

megkülönböztetés) tilalma

Egyenlő bánásmód követelménye

5.1.4. Hivatalbóli eljárás elve (officialitás)

•Eljárást kérelem nélkül is megindíthatja

•Döntés-felülvizsgálat joga (nem érvényesül a kérelemhez kötöttség elve, saját döntésére is kiterjed)

•Hivatalból indított eljárásban a végrehajtást elrendelheti

•Tényállást köteles tisztázni (szabad bizonyítási rendszerben)

37

5.1. Eljárási alapelvek5.1.5. Ügyfél védelmének elve (ügyféli jogok biztosítása)

Ügyfelet megillető jogosítványok:• Tisztességes ügyintézéshez való jog• Határidőben meghozott döntéshez való jog• Anyanyelv használatának joga• Nyilatkozattételhez való jog• Tájékoztatáshoz való jog• Irat-betekintési jog• Jogaik és jogos érdekeik védelme• Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme• Személyes adatok védelme• Jogorvoslathoz való jog• Kártérítéshez való jog

Érvényesülésük úgy biztosítható, hogy a hatóság eljárása során köteles az ügyfelek jogait tiszteletben tartani,

illetve biztosítani (pl. Tájékoztatáshoz való jog – tájékoztatási kioktatási kötelezettség).

38

5.1. Eljárási alapelvekNyelvhasználat 9-11.§.

Magyar nyelv

Kisebbségi nyelv Más nyelv

Jelbeszéd

Kisebbségi települési ön-kormányzat (országos ki-sebbségi önkormányzat) hi-vatalos nyelvvé nyilvá-níthatja a kisebbségi nyel-vét.Kisebbséghez tartozó ügyfél használ-hatja anya-nyelvét, a hatóság költségén. Nem érheti

hátrány a siketnémát.

Azonnali intézkedés, jogvédelem esetében a hatóság saját költségén biztosítja, hogy ne érje hátrány az ügyfelet.Az ügyfél egyéb esetben is kérheti, hogy saját anyanyelvét használja, de a költségek őt terhelik.

Hivatalos nyelv, értelmezési elsőbbség

39

5.1. Eljárási alapelvek5.1.6. Ügyféli kötelezettségek

•Jóhiszemű eljárás kötelezettsége

•Együttműködési kötelezettség

•Költségek kímélésének kötelezettsége

•Nyilatkozattétel esetén igazmondási kötelezettség

Kötelezettség Jogkövetkezmény• Eljárási bírság

• A kötelezettség nem teljesítése miatt felmerült többletköltségek meg-térítése

• A nyilatkozattétel meg-tagadása járhat azzal a következménnyel, hogy az eljárást a hatóság meg-szünteti.

40

5.1. Eljárási alapelvek5.1.7. Költségtakarékos eljárás elve

A hatóság köteles oly módon lefolytatni az eljárást, hogy az a lehető legkevesebb eljárási költséggel járjon. Megsértésének következménye az általános költségviselési szabályok megfordulása is lehet (az indokolatlanul felmerült költséget annak okozója téríti meg).5.1.8. Elektronikus ügyintézés ösztönzéseA KET. általános elvvé teszi, hogy minden eljárásban alkalmazható az elektronikus ügyintézés, de lehetővé teszi, hogy ezt törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet egyes eljárásokban, egyes eljárási cselekmények vonatkozásában korlátozza. Ugyanakkor az ügyfél bármikor választhat az elektronikus és a hagyományos ügyintézés között (ez alól csak törvény tehet kivételt).

41

5.2. Alapvető rendelkezések5.2.1. A törvény hatálya

Területi hatály

Időbeli hatály

Személyi hatály

Tárgyi hatály

Magyar Köztársaság teljes területe néhány

kivételt leszámítvaNéhány kivétellel: 2005.

nov. 1-jétőlÜgyfél, egyéb érintettek,

közreműködők, hatóság, szakhatóság

Közigazgatási hatósági ügy

42

5.2. Alapvető rendelkezések5.2.1.1. Tárgyi hatály

Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő

Jog megállapítása

Kötelezettség megállapítása

Adat, tény vagy jogosultság igazolása

Hatósági nyilvántartás vezetése

Hatósági ellenőrzés lefolytatása

Tevékenység/foglalkozás

gyakorlásához szükséges

nyilvántartásba vételFontos: a KET alapján hatósági ügynek minősülő egyes ügyekben más

eljárási szabályok érvényesülnek!

43

5.2. Alapvető rendelkezések5.2.1.1. Tárgyi hatály, a KET és az egyéb eljárási szabályok viszonya

Általános eljárási szabályok (KET) Különös eljárási szabályok

Fő szabály:Eljárási kódex általánosságaés elsődlegessége elveközigazgatási ügyben.

Az adott ügytípusra nem terjed ki a KET („Kivett Ügyek”: szabálysértési, állam-polgársági, választási, népsza-vazási, területszervezési eljárás)A speciális eljárási szabály elsődlegessége (kiemelt ügyek).Itt a KET szubszidiárius szabály Pl. ipar-jogvédelem, közbeszerzés, stb.

Általános szabályok, a KETelsődleges, a különös eljárási szabály csak ott térhet el, ahol a KET ezt megengedi.

A KET általános eltérést enged meg törvény, illetve kormányrendelet szá-mára három ügycsoportban, nevesítve azokat az eljárási cselekményeket, melyekre e lehetőség kiterjed (hadi-technikai engedélyezés, atomenergia, egészségbiztosítási ellátások).

Ha közösségi jogi eljárási szabály eltér a KET-től, mindig a közösségi rendelkezés élvez elsőbbséget.

44

5.2. Alapvető rendelkezések5.2.1.2. Személyi hatály

Ügyfél HatóságEgyéb eljárási

szereplőkMás hatóságok

Közreműködők:• tanú• szakértő• tolmács• képviselő• szemletárgy birtokosa• hatósági közvetítő

Egyéb szereplők:• bejelentő• jegyzőkönyvvezet

ő• végrehajtási

eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató

Államigazgatási szerv

Önkormányzati hatóság

Jegyző, hatósági társulás

Törvény, kormányren-delet által feljogosított nem közigazgatási szerv

Természetes személy,Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetAkinek az ügy a• jogát,• jogos érdekét,• jogi helyzetét érinti,• akivel kapcsolatban

hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz,

• akit ellenőrzés alá vontak,• hatásterületen élő

ingatlantulajdonos, használó,

• ügyféli jogokkal felruházott szervezet [15. § (5) bekezdés]

45

5.2. Alapvető rendelkezések5.2.2. Joghatóság, hatáskör,

illetékességA hatóság eljárási képességének feltételei

Illetékesség

Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy-ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me-lyik szint jogosult el-járni és mit tehet az ügyben.

Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk-rét ügyben eljárhat (illetékességi okok).

Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre tartozik (Európai unió)

Joghatóság Hatáskör

46

Hatáskörelvonás

Pozitív NegatívA felettes dönt a hatáskörrelrendelkezőszerv helyett.

A felettes meg- határozott dön-tésre utasítja az alárendelt szer-vet.

5.2. Alapvető rendelkezések

Hatáskör átruházás tilalma

5.2.2.2. Hatáskör

•a hatáskör címzettje viselje a jogalkalmazói felelősség-et,

•a hatáskör nem, csak a kiadmányozási jogkör ru- házható át.

Kivétel: önkormányzati hatósági ügyben az ÖTV szerint átruházható a hatáskör.

47

5.2. Alapvető rendelkezések5.2.2.3. Általános illetékességi okok

Természetes személy esetén

• Lakó/tartózkodási hely•Ennek hiányában

szálláshely

Szervezet eseténSzékhely, telephely,

fióktelep

•Ingatlanra vonatkozó ügyben az ingatlan fekvése,•Engedélyhez kötött tevékenység ügyében a tevékenység

tervezett helye,•Jogellenes magatartás miatt indult ügyben a magatartás

elkövetésének helye,•Ha az illetékességi okok alapján több hatóság is illetékes, a

megelőzés elve érvényesül!

(Akkor alkalmazzák, ha nincsen különös illetékességi szabály.)

48

5.2. Alapvető rendelkezésekHatásköri, illetékességi

összeütközésekPozitív Negatív

Egyszerre több szerv állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét.

Egyik szerv sem állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét.

Hatásköri vita: Fővárosi ÍtélőtáblaIlletékességi vita: legközelebbi felettes szerv

Feloldása

49

5.2. Alapvető rendelkezések5.2.2.5. Jogsegély

Belföldi jogsegély Külföldi jogsegély(ha az eljárási

cselekményt külföldön kell lefolytatni)

Közigazgatási jogsegély egyezményEgyüttműködési megállapodásViszonossági gyakorlatNemzetközi szerződés alapján.

Fő szabály: a két hatóság közvet-lenül érintkezik. (Ha a külföldi ha-tóság nem ismert, Külügyminisz-tériumot kell megkeresni a felü-gyeleti szerven keresztül.)

•Hatósági cselekmény elvégzése illetékességi területen kívül szükséges

•Ha az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi

•Olyan adat, tény ismerete szükséges, amely másik hatóság nyilvántartásából, irataiból szerezhető meg,

•Olyan irat, vagy más bizonyíték szükséges, amely egy másik ható-ságnál van, vagy onnan szerezhető meg.

50

6. fejezetA közigazgatási hatósági eljárás szakaszai

Eljárás megindítása

Tényállás tisztázása

Érdemi döntés meghozatala

Végrehajtás

Jogorvoslati eljárás

Alapeljárás(első fokú eljárás)

51

6.5. A hatóság döntései6.5.1. A döntés meghozatala

Az ügy érdemében hozott döntések:

hatósági határozatEljárási kérdésekben

hozott döntések: hatósági végzés

A hatóság döntésének

speciális formája a hatósági szerződés

Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az

ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye.

52

6.5.2. A hatósági határozatA határozat

• Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági

ügy legfontosabb adatai:

- a hatóság megnevezése, ügyintéző neve;

- az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely

(telephely).• Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket

foglalja magában.• Indokolás

A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása. •

Zárórész- a döntéshozatal helye, ideje;- a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása;- a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített

elektronikus aláírás).

53

Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi;- a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad;- nincsen ellenérdekű ügyfél.

Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;

- az indokolást.

Egyszerűsített határozat

6.5.2. A hatósági határozat

54

• Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően

• A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges, feltéve

- megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek;- nem sérti a közérdeket, mások jogát, vagy jogos érdekét;

- kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költségek viselésére

• A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek

Egyezséget jóváhagyó határozat6.5.2. A hatósági határozat

55

6.5.3. Hatósági végzésFEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóakRENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza

• a döntést;•a fellebbezés, vagy a keresetindításra való

figyelmeztetést;•tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való

benyújtás lehetőségéről.

INDOKOLÁS:• a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek;•a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító

jogszabályhelyek.

ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak

56

• Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás;• Az ügy tárgyát képező vagyontárgy

megsemmi-sült;• Az ügyfél a kérelmét visszavonta;• Az ügyfél halála, eljárásbeli jogutódlás nem

kö-vetkezett be;• Az eljárás folytatására okot adó körülmény

már nem áll fenn;• Az ügyfél felszólításra sem gondoskodik

képviselet ellátására alkalmas személy megha-talmazásáról, vagy nem jár el személyesen;

• Jogszabályváltozás miatt az ügy már nem ható-sági hatáskörbe tartozik.

Kötelező Mérlegelés tárgya

Ha a hiánypótlásra való felhívás

eredménytelen

A rendelkezésre álló adatok alapján dönt

Eljárás megszüntetése

6.5.3.1. Az eljárás megszüntetése6.5.3. Hatósági végzés

57

• szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között;

• kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára;• jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni;• a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs

szerződési kényszer.Szerződésszegés következményei

Az ügyfél oldalán

A hatóság oldalán

A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak

minősülA hatóság hivatalból végrehajtást rendel el

Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet

juttat el a hatósághoz

Bírói útA szerződés módosítása

• az ügy szempontjából új tények merülnek fel;• a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen

megváltoztak.

6.5.4. Hatósági szerződés

58

A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel.Joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét.A közlés módjai:Postai úton;Személyesen írásban, vagy szóban;Elektronikusan, illetve távközlési úton;Hirdetmény útján;Kézbesítési meghatalmazott, vagy ügygondnok útján;Hatósági kézbesítő útján.

6.5.5. A hatósági döntések közléseA döntés közlése

59

6.6. Jogorvoslati eljárás6.6.1. A jogorvoslás rendszere

•Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni;

•Lehet közvetlen (azaz önálló) és járulékos;―önálló jogorvoslat (közigazgatási határozat, kivételesen végzés

esetén); ―járulékos jellegű jogorvoslat (végzés esetén);―végzés ellen önálló jogorvoslat – ha a Ket., vagy más törvény

kifejezetten megengedi

•Dichotóm, azaz megkülönböztethető―Ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslati eljárás―Hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálati eljárás

60

6.6. Jogorvoslati eljárás

közigazgatási döntés semmisség megállapítása–kijavítása, –kicserélése, –Kiegészítése

C) Hivatalból és az ügyfél kérelme alapján egyaránt indítható eljárások:

ügyészi óvás alapján indított eljárásméltányossági eljárás

Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárásújrafelvételi eljárás

felügyeleti eljárásbírósági felülvizsgálat

saját hatáskörben módosítás,, visszavonás

fellebbezési eljárás (fellebbezés alapján saját hatáskörben módosítás visszavonás)

B) Hivatalból indított (döntés-felülvizsgálati) eljárások:

A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások

6.6.2. Jogorvoslati formák

61

6.6. Jogorvoslati eljárás6.6.3. A fellebbezés

– Csak első fokú döntések ellen;– Főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható;– Nincs jogcímhez kötve― Nincs helye fellebbezésnek:

– ha bírósági felülvizsgálat kérhető– egyezséget jóváhagyó határozat esetén– méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat

ellen– Legfontosabb joghatása: megakadályozza az első fokú

határozat jogerőre emelkedését – Fajtái:

önálló járulékos jellegű (végzés)

(de a Ket. 13 végzéstípussal szemben megengedi az önálló fellebbezést lsd. tankönyv)

elsőfokú közigazgatási hatóságnál kell előterjeszteni, hatósági döntés közlésétől számított 15 nap

62

6.6.4. A fellebbezés

Fellebbezés benyújtásának jogi hatása Főszabály: végrehajtásra halasztó hatályú; Kivétel: fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság:

• Életveszély, súlyos kárveszély elhárítása• Közbiztonsági, közrendvédelmi okból szükséges• Végrehajtás késedelme jelentős kárral járna• Tartásról, gondozásról rendelkezik• Egyéb, kiemelt közszolgáltatási, ágazati érdekek szükségessé

teszik (a törvény ezeket tételesen felsorolja.)

E jogi tényt a rendelkező részben külön ki kell mondani és meg kell indokolni!


63

Fellebbezés elbírálása saját hatáskörben 103. §

Elsőfokú közigazgatási szerv a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért:

•jogszabálysértő döntés esetén: módosítás, visszavonás

•nem jogsértő döntés esetén (további feltétel: nincs ellenérdekű ügyfél)Határozat

Végzés

Határozattal

Végzéssel

6.6.4. A fellebbezés 6.6. Jogorvoslati eljárás

64

Fellebbezési eljárásElutasítás

érdemi vizsgálat

nélkülKiegészítő bizonyítás

Elbírálás

•Határidőn túl nyújtották be,

•Nem jogosult nyújtotta be

Kérelemhez kötöttség elve

nem érvényesül

•helybenhagy,•megváltoztat,•megsemmisít,•megsemmisítés

mellett új eljárásra utasít

Iratokat az első fokú hatósághoz 3 napon belül

küldi meg, aki gondoskodik a közlésről;

6.6.4. A fellebbezés 6.6. Jogorvoslati eljárás

65

6.6.5. A bírósági felülvizsgálatA keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!!

– végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt)– jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti.

Előfeltétele:– fellebbezési jogot kimerítették– fellebbezés kizárt


66

keresetlevél benyújtása

elsőfokú hatósági szerv

felügyeleti szerv

illetékes bíróság

30 napon belül

(határozat közlésétől)

3 napon belülügy irataival

8 napon belülállásponttal együtt

6.6.5. A bírósági felülvizsgálat6.6. Jogorvoslati eljárás

67

A jogerős ítélet jogkövetkezményei:• nincs helye új eljárásnak;• megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.

A bíróság döntései:• az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja;• a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi;• a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez;• a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi.

A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg.6.6.5. A bírósági felülvizsgálat6.6. Jogorvoslati eljárás

68

6.6.6. Az újrafelvételi eljárás

• ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye

• kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság

Feltételek:

• a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre;

• a határozat meghozatala előtt meglevő és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján;

• kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására


69

A kérelem benyújtásának • objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől

számított 6 hónap (jogvesztő)• szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől

számított 15 nap

A közigazgatási hatóság döntése:• kérelmet elutasítja;• jogerős határozatát módosítja;• jogerős határozatát visszavonja;• új határozatot hoz.

6.6.6. Az újrafelvételi eljárás6.6. Jogorvoslati eljárás

70

Nem nyújtható be [Ket. 112. § (2) bekezdése]:

határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték

jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak

bírósági felülvizsgálat van folyamatban

bíróság az ügyben határozatot hozott

jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt

újrafelvételt jogszabály kizárja

6.6.6. Az újrafelvételi eljárás6.6. Jogorvoslati eljárás

71

6.6.7. A méltányossági eljárásJellemzők:•új jogorvoslati intézmény• jogerős közigazgatási

határozatok ellen terjeszthető elő

•határozat meghozatala után bekövetkezett ok

•végrehajtás méltánytalanul súlyos hátrányt okoz

•alkalmazásához: feltételek együttes fennállását írja elő a törvény

Határozat:•eredeti jogerős határozatot

módosító•eredeti jogerős határozatot

visszavonó

Nincs helye jogorvoslatnak.Feltételek:• jogszabály nem zárja ki;• nincs ellenérdekű ügyfél

vagy • hozzájárul;• közérdeket nem sérti;• a határozat jogerőre

emelkedésétől egy év nem telt el.


72

6.6.8. A felügyeleti eljárásFelügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései:

•mulasztása esetén: eljárásra utasítás•felügyeleti jogkör alapján dönt

TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!Ha a hatóság döntése jogszabályt sért:

Felügyeleti szerv döntése:• megváltoztathat;• megsemmisíthet;• megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.


73

6.6.9. Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapjánKét esetben kerülhet sor az eljárásra:

• alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak;

• jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé. A felügyeleti szervnek nem kell figyelembe venni:

• határidők elteltek;• ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait;• hatósági döntés jogerőre emelkedésétől 5 év eltelt.

Eljáró szerv:• első- vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve;

• AB határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül döntése:

megváltoztat;megsemmisít;megsemmisít és új eljárásra utasít.


74

6.6.10. Az ügyészi óvás•3 éven belül jogi

hatása korlátlan;•5 éven belül már

nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat;

•5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötele-zettséget nem állapít-hat meg;

•Indítvány a végrehajtás felfüg-gesztésére kötelező 118.§ (1)

Benyújtás feltételei:

• jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat;

•bíróság még nem bírálta felül;

• döntés jogszabályt sért.


75

6.6.11. A semmisség

Semmisségi okok:• magyar hatóság joghatósága kizárt;• nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe;• illetékesség hiánya;• szakhatóság megkeresése nélkül, vagy

állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés;• döntést bűncselekmény befolyásolta;• döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes;• az ügy érdemében bíróság már határozott;• a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság

ítéletében foglaltaktól.


76

Semmisségre vonatkozó szabályok

•hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni;

•nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért;

•5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének;

•időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta.

6.6.11. A semmisség6.6. Jogorvoslati eljárás

77

6.7. VégrehajtásVégrehajthatóság

feltételei• pénzfizetési kötelezettség, meghatározott ingóság kiadásameghatározott tevékenységre kötelezés jogerőre emelkedett és a teljesítési határidő eredménytelenül eltelt,• az ilyen kötelezettség végre-hajtását a fellebbezésre tekintet nélkül elrendelték• a pénzfizetési kötelezettséget biztosítási intézkedésként rendelték el

Jogerőre emelkedésJogerőre emelkedik és végrehajtható az elsőfokú határozat, ha•ellene a törvényes határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést;•fellebbeztek ugyan, de azt a másodfokú határozat jogerőre•emelkedése előtt visszavonták;•a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezés kizárt. A másodfokú döntés a közlés napján jogerőre emelkedik, és egyben végrehajthatóvá válik.

78

Elrendelés Foganatosítás

Hivatalbóli eljárásban• hivatalból

Kérelemre indult eljárásban• kérelemre

Az első fokú hatóság rendeli el.

Az első fokú hatóság, illetve közigazgatási végrehajtó szolgálat

6.7. Végrehajtás

79

Végrehajtási módok és foganatosításukPénzfizetési kötelezettsé

g

Meghatározott tevékenység

Ingó dolog kiadása

•Azonnali beszedési megbízás,

•Letiltás,•Ingó,•Ingatlan végrehajtás.

Ösztönző eszköz eljárási bírság

•Jogosított felhatalmazása,

•Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi

•Rendőrségi közreműködés

•Lefoglalás,•Rendőrségi

közreműködés

6.7. Végrehajtás

80

6.8. Eljárási költségek

• az ügyfél költségei;• a nyelvhasználati költségek;• az irat-betekintési költségek;• a képviselő költségei;• a hatósági közvetítő költségei;• a tanú költségei;• a szakértői költségek;• a fordítási költségek;• a levelezési költségek;• a végrehajtás költségei;• a rendőrségi költségek; • utazási költségek.

eljárási illeték egyéb költségek

• igazgatási

• szolgáltatási díj

81

Kérelemre indult eljárásban: Ügyfél viseli az illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat és

előlegezi meg az egyéb költségeket

Hivatalból indult eljárásban: Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az

ügyfél viseli

Ellenérdekű felek Egyenlő arányban előlegezik, és nyertesség

arányában viselikKivételek

•Bizonyítási keresztindítvány

•Célszerűtlen, indokolatlan,

•Eljárás akadályozása miatt felmerült

Előlegezés az indítványozó, viselése, mire alapozzák a tényállástA költség okozója viseli

6.8. Eljárási költségek

82

6.9. Elektronikus ügyintézés

A hatóság köteles•A közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézni•Annak személyi és tárgyi feltételeit megteremteni•Törvény, Korm. rendelet, Önkormányzati rendelet ellenkező kikötése hiányában

Fontos!!•Az informatikai eszközzel nem rendelkező ügyfél nem szenvedhet hátrányt•Ügyfél nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményét elektronikus úton végezze [162. § (3) bek.]

83

Módjai

Rendelkezzen elektronikus aláírással: belépéskor hitelesítés, viszonthitelesítés a szolgáltatónál.


Központi rendszeren keresztül

A hatóságnál közvetlenül

Ügyfélkapun (a központi rendszeren keresztül)

84

Ügyfélkapu• Nem kell feltétlenül elektronikus aláírás az internetes

ügyintézéshez• Elegendő: kizárólagos használatú ügyfélkapu

(kódkérés)• Egy ügyfél több ügyfélkapuval is rendelkezhet [160. §

(4) bek.]

Létesítése [160. § (5) bek.]:

• Központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül;

• A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve;

• A körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett

okmányiroda;• Kormányrendeletben meghatározott más szerv.


85

Egyszer használható kód

Az ügyfélkapu Egyedi azonosító képzése• max. 5 évig használható• megváltoztatható• megszüntethető

Ügyféli felelősség az egyedi azonosító harmadik személy általi

megismeréséért


86

• a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban előírt mellékleteik benyújtása

• a jogsegély iránti kérelem és annak teljesítése• a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás• az eljárás irataiba való betekintés• az idézés• az igazolási kérelem előterjesztése• az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, a hatósághoz intézett

bármely beadványa• a bizonyítékok ügyfél elé tárásának határnapját tartalmazó

felhívás• a felügyeleti szerv eljárásához szükséges iratok

felterjesztésére szóló felhívás• az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására

vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása

• a döntés közlése

Elektronikus út alkalmazható különösen:6.9. Elektronikus ügyintézés

87

• az ügyfélnek a bírósághoz benyújtott, önkormányzati hatóságot az eljárás folytatására kötelező intézkedés iránti kérelmekor az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén [Ket. 20. § (6) bekezdése]

• a kérelemnek és az ügyben keletkezett iratoknak hatáskör és illetékesség hiányában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő áttétele (kivétel: valamennyi irat elektronikus formában is rendelkezésre áll)

• a nem elektronikus úton érkezett kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzés

• a hatósági szerződések• a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos

eljárásban • a végrehajtási eljárás (kivétel: az elrendelt fizetési

kötelezettség elektronikus úton való teljesíthetőségéről szóló tájékoztatás)

Elektronikus út nem alkalmazható:


Documents

1. rész Jogalkotás