Humán erőforrás

menedzsment

Kerekes Kinga kinga.kerekes@econ.ubbcluj.ro

kinga.kerekes5@gmail.com

Tematika

1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő

2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás környezete: földrajzi, gazdasági, demográfiai, társadalmi és jogi környezet

3. A munkaerőszükséglet meghatározása

4. A munkaerő alkalmazása

5. A teljesítmény kiértékelése

6. Az emberi erőforrás fejlesztése, karriertervezés

6. Motivációs tényezők a munkában

7. Az elbocsátás

8. Az emberi erőforrás-gazdálkodás etikai

vonatkozásai

9. Az érdekegyeztetés és a szakszervezetek

10. Az emberi erőforrás-gazdálkodás nemzetközi

dimenziói

11. Egészség, biztonság a munkahelyen

Az erőforrások típusai

• Természeti

• Anyagi

• Pénz

• Emberi

• Idő

Az erőforrások általános

jellemzői

Kimeríthető

Megújuló

Helyettesíthető

Az emberi erőforrások sajátos

jellemzője

Önálló, szabad akarat, amellyel

cselekvéseit, s ezáltal teljesítményét

szabályozni képes

Tartós versenyelőnyt biztosító

erőforrások jellemzői

Helyettesíthetetlenség

Utánozhatatlanság

Ritkaság

Értékesség

(Wright, P. idézi Karoliny & al., 2004:23)

Az emberi erőforrás fogalma

Emberi erőforrás: a vállalatnál alkalmazott

munkavállalóknak a munkavégzéshez

szükséges képességeik, szakismeretük és a

munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint

strukturált összessége

A munkavállaló a vállalattal díjazás

ellenében történő munkavégzésre

megállapodást kötött természetes személy.

(Chikán, 2003:254)

Az emberi erőforrás

menedzsment fogalma

Az emberi erőforrás menedzsment azon

funkciók kölcsönösen egymásra épülő

együttese, amelyek az emberi erőforrások

hatékony felhasználását segítik elő az egyéni és

a szervezeti célok egyidejű figyelembevételével.

(Karoliny & al., 2004:24)

Az emberi erőforrás

menedzsment céljai

Végső cél: a szervezeti hatékonyság támogatása Szervezeti célok (fennmaradás, növekedés)

támogatása

Erőforrás biztosítás

Hatékony munkaerő-alkalmazás

EEM elvek közvetítése

Etikus magatartás terjesztése

Méltányosság biztosítása

(Karoliny & al., 2004:24-26)

A történelmi fejlődés fázisai

A társadalmi reformer (XIX. sz.)

A jótékonysággyakorló - gondoskodó hivatalnok-

titkár (XIX. sz. második fele)

Az emberséges bürokrata (1920)

A konszenzusteremtő tárgyaló (II. Vh után)

A szervezeti ember (1960-as évek vége)

A munkaerő-elemző (EEM megjelenése)

(Torrington – Hall, idézi Karoliny & al,, 2004:52-55)

A munkaidő szerepe

A munkaidő méri az egyes emberek

részvételét a társadalmi termelésben, és

ezáltal meghatározza részesedésüket a

társadalmi termék pénzformában közvetlenül

felosztásra kerülő részéből

A társadalom szintjén a munkaidő eloszlása

attól függ, hogy a fizetőképes kereslet

kielégítéséhez mennyi és milyen

tevékenység szükséges

(Tímár, 1988)

Munkaidő és szabadidő - 1

„A józan emberi ész azt kívánja, hogy a

munkaidőt úgy osszák be: a munkaidő alatt

csak dolgozzanak és a pihenőidő alatt

valóban pihenjenek, vagyis éles határvonalat

kell húzni a kettő között, és nem pedig

bizonyos fokig együtt csinálni”.

(Taylor, 1983)

Munkaidő és szabadidő - 2

Munkanap - a nap 24 órájának 1/3-a

Munkahét - a hét 168 órájának ¼-e

Éves munkaidő - az év 8760 órájának 1/5-e

Életmunkaidő - az átlagos életidőnek 1/10-e

A munkaidőn kívüli idő azonban nem

szabadidő!

(Tímár, 1988)

Munkaidő és szabadidő - 3

A társadalmi újratermelés időalapját az első gazdaságban teljesített munkaidő, továbbá a második gazdaság és a háztartás munkáira, valamint a közlekedésre fordított idő együttvéve alkotják.

Csak e „kötött idő”, valamint a fiziológiai szükségletek (táplálkozás, tisztálkodás, alvás) kielégítése után fennmaradó idő „szabad”.

(Tímár, 1988)

A munkaidő hossza

„normális” vagyis „teljes munkaidő”

„rövidített munkaidő”, „részmunkaidő” (a munkafeltételek és munkakörülmények kedvezőtlenek, személyes vagy családi problémák)

(Tímár, 1988)

A munkaidő beosztása

Kötött

Egy műszak

Több műszak

Rugalmas

(Tímár, 1988)

A rugalmas munkaidő-rendszer

A munkaidő-beosztás újabb rendszerei,

amelyek növelik munkavállalók választási

szabadságát a megállapodás szerinti

munkaidő elosztásában, és ezzel

megkönnyítik a munkaidő és a munkaidőn

kívüli tevékenységek összehangolását

(Tímár, 1988)

A rugalmas munkaidő-rendszer

típusai - 1

„csúszó” munkaidő-rendszer: a dolgozók – az

üzemidő korlátjai között – maguk határozhatják meg

a munka kezdésének és befejezésének az

időpontját.

változó munkaidő-rendszer: a munkáltató a napi

munkaidő minimumát és maximumát, valamint azt a

periódust állapítja meg, amelyen belül a munkavállaló

saját elhatározása szerint dolgozza le a munkaidőt.

„sűrített munkahét”: a munkavállaló a normál

munkahétnél kevesebb nap alatt dolgozhatja le a heti

munkaidőt. A dolgozó választási szabadsága csupán

annak vállalására vagy elutasítására korlátozódik. (Tímár, 1988)

A rugalmas munkaidő-rendszer

típusai - 2

„kapacitás-orientált munkaidő-rendszer”: a havi

munkaidő elosztása az elvégzendő munkafeladattól

függően változik. A ledolgozandó munkaidő

beosztását a munkáltató határozza meg.

„munkahely-megosztás” (job-sharing): két vagy több

személy egymás közötti önkéntes megállapodás

alapján megosztja az adott munkahelyre megállapított

munkaidőt, a munkateljesítmény után járó munkabért

és a juttatásokat. A munkahelyet megosztó dolgozók

egyetemlegesen felelősek a munkahely betöltéséért

és a munkafeladat elvégzéséért.

(Tímár, 1988)

A rugalmas munkaidő-rendszer

típusai - 3

„munka megosztás” (work-sharing) vagy a

munkahely kettéosztásának (job-split): a

munkáltató határozza meg, hogy a munkát

vagy a munkahelyet hogyan osztja meg és

kiket alkalmaz adott részfeladatok elvégzésére

(inkább a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a

rugalmas munkaidő-rendszerek altípusainak

felelnek meg).

(Tímár, 1988)

A munkaviszony időtartama

„állandó” / „meghatározatlan időre” szóló

„szezonális” vagy „időszakos” foglalkoztatás

„alkalmi” foglalkoztatás

(Tímár, 1988)

A foglalkoztatás egyes típusait

a munkaidő hossza

a munkaidő beosztása, rendje

és

a munkaviszony időtartama

együttesen jellemzik

A munkaszervezés céljai

a munkarend megváltoztatása

a munkarend rugalmasabbá tétele

az otthoni munkavégzés lehetőségeinek

megteremtése

(Chikán, 2003:274)

Munkaszervezési eljárások

a munkarotáció: a dolgozók szakismereteik határain belül akár egy nap folyamán is más-más feladatokat láthatnak el;

munkafeladat-szélesítés: a munkás több, egymáshoz kapcsolódó, javarészt azonos jellegű tevékenységet végez;

munkakör-szélesítés: a dolgozó nemcsak jellegükben azonos feladatokat, hanem egymástól eltérőket is ellát;

szociotechnikai gyártási rendszerek alkalmazása: a munkamegosztásban, illetve a munkával kapcsolatos egyéb döntésekben viszonylag önállóan rendelkező csoportok létrehozását segítik.

(Chikán, 2003:274)

Szakirodalom

Chikán A., 2003, Vállalatgazdaságtan,

KJK, Budapest

Karoliny M., Farkas F., Poór J., László

Gy., 2004, Emberi erőforrás menedzsment

kézikönyv, KJK Budapest

Timár J., 1988, Idő és munkaidő, KJK,

Budapest