Upload
zsolti-kiss
View
13
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
.
Citation preview
Tematika
1. Az emberi erőforrás-gazdálkodás tartalma. Munkaidő és szabadidő
2. Az emberi erőforrás-gazdálkodás környezete: földrajzi, gazdasági, demográfiai, társadalmi és jogi környezet
3. A munkaerőszükséglet meghatározása
4. A munkaerő alkalmazása
5. A teljesítmény kiértékelése
6. Az emberi erőforrás fejlesztése, karriertervezés
6. Motivációs tényezők a munkában
7. Az elbocsátás
8. Az emberi erőforrás-gazdálkodás etikai
vonatkozásai
9. Az érdekegyeztetés és a szakszervezetek
10. Az emberi erőforrás-gazdálkodás nemzetközi
dimenziói
11. Egészség, biztonság a munkahelyen
Az erőforrások típusai
• Természeti
• Anyagi
• Pénz
• Emberi
• Idő
Az erőforrások általános
jellemzői
Kimeríthető
Megújuló
Helyettesíthető
Az emberi erőforrások sajátos
jellemzője
Önálló, szabad akarat, amellyel
cselekvéseit, s ezáltal teljesítményét
szabályozni képes
Tartós versenyelőnyt biztosító
erőforrások jellemzői
Helyettesíthetetlenség
Utánozhatatlanság
Ritkaság
Értékesség
(Wright, P. idézi Karoliny & al., 2004:23)
Az emberi erőforrás fogalma
Emberi erőforrás: a vállalatnál alkalmazott
munkavállalóknak a munkavégzéshez
szükséges képességeik, szakismeretük és a
munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint
strukturált összessége
A munkavállaló a vállalattal díjazás
ellenében történő munkavégzésre
megállapodást kötött természetes személy.
(Chikán, 2003:254)
Az emberi erőforrás
menedzsment fogalma
Az emberi erőforrás menedzsment azon
funkciók kölcsönösen egymásra épülő
együttese, amelyek az emberi erőforrások
hatékony felhasználását segítik elő az egyéni és
a szervezeti célok egyidejű figyelembevételével.
(Karoliny & al., 2004:24)
Az emberi erőforrás
menedzsment céljai
Végső cél: a szervezeti hatékonyság támogatása Szervezeti célok (fennmaradás, növekedés)
támogatása
Erőforrás biztosítás
Hatékony munkaerő-alkalmazás
EEM elvek közvetítése
Etikus magatartás terjesztése
Méltányosság biztosítása
(Karoliny & al., 2004:24-26)
A történelmi fejlődés fázisai
A társadalmi reformer (XIX. sz.)
A jótékonysággyakorló - gondoskodó hivatalnok-
titkár (XIX. sz. második fele)
Az emberséges bürokrata (1920)
A konszenzusteremtő tárgyaló (II. Vh után)
A szervezeti ember (1960-as évek vége)
A munkaerő-elemző (EEM megjelenése)
(Torrington – Hall, idézi Karoliny & al,, 2004:52-55)
A munkaidő szerepe
A munkaidő méri az egyes emberek
részvételét a társadalmi termelésben, és
ezáltal meghatározza részesedésüket a
társadalmi termék pénzformában közvetlenül
felosztásra kerülő részéből
A társadalom szintjén a munkaidő eloszlása
attól függ, hogy a fizetőképes kereslet
kielégítéséhez mennyi és milyen
tevékenység szükséges
(Tímár, 1988)
Munkaidő és szabadidő - 1
„A józan emberi ész azt kívánja, hogy a
munkaidőt úgy osszák be: a munkaidő alatt
csak dolgozzanak és a pihenőidő alatt
valóban pihenjenek, vagyis éles határvonalat
kell húzni a kettő között, és nem pedig
bizonyos fokig együtt csinálni”.
(Taylor, 1983)
Munkaidő és szabadidő - 2
Munkanap - a nap 24 órájának 1/3-a
Munkahét - a hét 168 órájának ¼-e
Éves munkaidő - az év 8760 órájának 1/5-e
Életmunkaidő - az átlagos életidőnek 1/10-e
A munkaidőn kívüli idő azonban nem
szabadidő!
(Tímár, 1988)
Munkaidő és szabadidő - 3
A társadalmi újratermelés időalapját az első gazdaságban teljesített munkaidő, továbbá a második gazdaság és a háztartás munkáira, valamint a közlekedésre fordított idő együttvéve alkotják.
Csak e „kötött idő”, valamint a fiziológiai szükségletek (táplálkozás, tisztálkodás, alvás) kielégítése után fennmaradó idő „szabad”.
(Tímár, 1988)
A munkaidő hossza
„normális” vagyis „teljes munkaidő”
„rövidített munkaidő”, „részmunkaidő” (a munkafeltételek és munkakörülmények kedvezőtlenek, személyes vagy családi problémák)
(Tímár, 1988)
A munkaidő beosztása
Kötött
Egy műszak
Több műszak
Rugalmas
(Tímár, 1988)
A rugalmas munkaidő-rendszer
A munkaidő-beosztás újabb rendszerei,
amelyek növelik munkavállalók választási
szabadságát a megállapodás szerinti
munkaidő elosztásában, és ezzel
megkönnyítik a munkaidő és a munkaidőn
kívüli tevékenységek összehangolását
(Tímár, 1988)
A rugalmas munkaidő-rendszer
típusai - 1
„csúszó” munkaidő-rendszer: a dolgozók – az
üzemidő korlátjai között – maguk határozhatják meg
a munka kezdésének és befejezésének az
időpontját.
változó munkaidő-rendszer: a munkáltató a napi
munkaidő minimumát és maximumát, valamint azt a
periódust állapítja meg, amelyen belül a munkavállaló
saját elhatározása szerint dolgozza le a munkaidőt.
„sűrített munkahét”: a munkavállaló a normál
munkahétnél kevesebb nap alatt dolgozhatja le a heti
munkaidőt. A dolgozó választási szabadsága csupán
annak vállalására vagy elutasítására korlátozódik. (Tímár, 1988)
A rugalmas munkaidő-rendszer
típusai - 2
„kapacitás-orientált munkaidő-rendszer”: a havi
munkaidő elosztása az elvégzendő munkafeladattól
függően változik. A ledolgozandó munkaidő
beosztását a munkáltató határozza meg.
„munkahely-megosztás” (job-sharing): két vagy több
személy egymás közötti önkéntes megállapodás
alapján megosztja az adott munkahelyre megállapított
munkaidőt, a munkateljesítmény után járó munkabért
és a juttatásokat. A munkahelyet megosztó dolgozók
egyetemlegesen felelősek a munkahely betöltéséért
és a munkafeladat elvégzéséért.
(Tímár, 1988)
A rugalmas munkaidő-rendszer
típusai - 3
„munka megosztás” (work-sharing) vagy a
munkahely kettéosztásának (job-split): a
munkáltató határozza meg, hogy a munkát
vagy a munkahelyet hogyan osztja meg és
kiket alkalmaz adott részfeladatok elvégzésére
(inkább a részmunkaidős foglalkoztatás, mint a
rugalmas munkaidő-rendszerek altípusainak
felelnek meg).
(Tímár, 1988)
A munkaviszony időtartama
„állandó” / „meghatározatlan időre” szóló
„szezonális” vagy „időszakos” foglalkoztatás
„alkalmi” foglalkoztatás
(Tímár, 1988)
A foglalkoztatás egyes típusait
a munkaidő hossza
a munkaidő beosztása, rendje
és
a munkaviszony időtartama
együttesen jellemzik
A munkaszervezés céljai
a munkarend megváltoztatása
a munkarend rugalmasabbá tétele
az otthoni munkavégzés lehetőségeinek
megteremtése
(Chikán, 2003:274)
Munkaszervezési eljárások
a munkarotáció: a dolgozók szakismereteik határain belül akár egy nap folyamán is más-más feladatokat láthatnak el;
munkafeladat-szélesítés: a munkás több, egymáshoz kapcsolódó, javarészt azonos jellegű tevékenységet végez;
munkakör-szélesítés: a dolgozó nemcsak jellegükben azonos feladatokat, hanem egymástól eltérőket is ellát;
szociotechnikai gyártási rendszerek alkalmazása: a munkamegosztásban, illetve a munkával kapcsolatos egyéb döntésekben viszonylag önállóan rendelkező csoportok létrehozását segítik.
(Chikán, 2003:274)
Szakirodalom
Chikán A., 2003, Vállalatgazdaságtan,
KJK, Budapest
Karoliny M., Farkas F., Poór J., László
Gy., 2004, Emberi erőforrás menedzsment
kézikönyv, KJK Budapest
Timár J., 1988, Idő és munkaidő, KJK,
Budapest