1 . C Í M L A P Nádudvar város Településrendezési Tervéhez ... · Telefon/fax: 46/328-602, mobil: 06-20/9692-361 E-mail: [email protected] 3 . TA R TA L O M J E G Y Z É

LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT.3525 Miskolc, Patak u. 10.Telefon/fax: 46/328-602, mobil: 06-20/9692-361E-mail: [email protected]

1 . C Í M L A P

Nádudvar város Településrendezési Tervéhez

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Megbízó: Nádudvar Város Tervező: LA-URBE Polgármesteri Hivatal Építész Iroda Kft.Nádudvar MiskolcFő út 119. Patak u. 10.4181 3525

Miskolc, 2003. október hó

Nádudvar város Településrendezési Terve Településfejlesztési koncepció 1


2 . A L Á Í R Ó L A P



Vezető településtervező: …………………………………..Lautner EmőkeTT-1-05-0079STÚDIÓ Kft.

Közlekedéstervező: ………………………………….Gulyás Imre

K-1d-1(06)/09-0057

Zöldterület tervező: ………………………………….Dobos Sára

K-1-05-0018/2003ÉLETTÉR BT.

Víziközművek tervezője: …………………………………..Sarnek Ferenc

VCS-1-15-0295VR-1-15-0295

Gázellátás tervező: …………………………………..Sarnek Ferenc

SZM 15-48

Elektromos energia és hírközlésellátás tervező: …………………………………..Poch György

SZV-2-15-0486

Ügyvezető ……………………………….Lautner Emőke




3 . T A R T A L O M J E G Y Z É K



1. Címlap2. Aláírólap3. Tartalomjegyzék4. Előzmények

4.1. Bevezetés4.2. A településfejlesztési koncepció mérnöki műszaki előkészítése4.3. A településfejlesztési koncepció társadalmi előkészítése

5. A Nádudvarra vonatkozó fejlesztési és rendezési szándékok összefoglalása5.1. Országos szintű elhatározások5.2. Regionális szintű elhatározások5.3. Megyei szintű elhatározások5.4. A város korábbi fejlesztési dokumentumai

6. Helyzetértékelés7. NÁDUDVAR JÖVŐKÉPE

7.1. Fő célok és fejlesztési irányok7.2. A külső társadalmi gazdasági és egyéb folyamatok hatása a városra7.3. A helyzetértékelés témakörei szerinti jövőkép felvázolása

7.3.1. Megközelítési viszonyok változása7.3.2. A város települési szerepkörének, központi funkcióinak megerősö-

dése7.3.3. A gazdasági szerkezet, versenyképesség változása7.3.4. A népességviszonyok változása7.3.5. Az infrastruktúra ellátottság változása7.3.6. A természeti erőforrások megőrzése

8. Fejlesztési célok, stratégiai programok8.1. Bevezetés8.2. Elsődlegességek-prioritások, a prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, prog-

ramok




4 . E L Ő Z M É N Y E K



4.1. Bevezetés

Nádudvar Város Polgármesteri Hivatala ajánlatokat kért különböző tervezőirodáktól a vá-ros településrendezési tervének elkészítésére.

A megbízást a LA-URBE Építész Iroda Kft. nyerte meg. A szerződéskötésre 2001. év júni-us hónapjában került sor.

Jelen tervdokumentációnkat megelőzően teljes körű vizsgálat készült, melynek dokumentálása 2003. július hónapban történt. A helyszíni vizsgálatok 2003. év március-május hónapjában történtek, dokumentációnk az akkori állapotokat tükrözik.

A tervezői szerződés alapján a munka elkészítése 3 ütemben történik, azon belül önálló munkarészekkel:I. ütemben készültek az alábbi munkarészek a településrendezési terv szakmai

előkészítéseként:A.) Mérnöki műszaki előkészítés

Alaptérképek, vízügyi szakvélemény, környezetvédelmi vizsgálat. Az alaptérképeket a Polgármesteri Hivatal bocsátotta a tervezők rendelkezésére.

B.) Vizsgálatok összefoglaló értékeléseTeljes körű összefoglaló értékelés minden szakág vonatkozásában. A vizsgálati

dokumentáció a településfejlesztési koncepció előzményeként szolgál.C.) A város hosszú távú településfejlesztési koncepciója, programja

Jelen tervdokumentációnk.Széleskörű előkészítő munkára alapozott javaslat

− Az előkészítés során az előzetes államigazgatási eljárás lefolytatásra került az (ÉTV. 9. § (2) szerint)

− Kérdőívek a gazdaság szereplőihez− Interjú kérdések a város vezetőihez, képviselőihez, társadalmi szervezeteihez és a

lakossághoz− Egyeztető tárgyalások a képviselőkkel, a Gyógyfürdő Rt-vel, a Polgármesteri

Hivatal osztályvezetőivel, a mezőgazdaság képviselőivel, stb.II. ütemben készülnek a TRT hatósági egyeztetési tervanyagai− Településszerkezeti Terv és leírása− Szabályozási Terv− Helyi Építési Szabályzat− Helyi Értékvédelmi RendeletIII. ütem− A jóváhagyott terv dokumentálása


4.2. A településfejlesztési koncepció mérnöki műszaki előkészítése

4.2.1. Alaptérkép

A tervezési területre vonatkozó kül- és belterületi földhivatali nyilvántartási térképek beszerzésre kerültek.

A földhivatali nyilvántartási térképek felhasználásával, valamint annak kiegészítésével, helyszíni korrekciókkal és korábbi megvalósulási tervek alapján készült el a tervezési alaptérkép.

A tervezési alaptérkép a Földhivatali nyilvántartási (papír alapú) térképek fölhasználásával digitálisan készült.

A térképet a miskolci illetékességű RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. készítette. A településrendezési terv ezen a digitális alaptérképen készül.

4.2.2. Előzetes véleményezési eljárás

Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése előírja, hogy a településrendezési tervek készítését előzetes véleményezési eljárásnak kell megelőznie.

A Polgármesteri Hivatal az előzetes államigazgatási eljárást lefolytatta. Az illetékes államigazgatási szervek nyilatkozatait a vizsgálati tervdokumentáció terviratok fejezete tartalmazza.

Az eljárás lefolytatására 2003. március hónapban került sor.

4.3. A településfejlesztési koncepció társadalmi előkészítése

A településfejlesztési koncepció előkészítéseként kérdőívek kiküldésére került sor a város főbb gazdasági szereplői részére, hogy fejtsék ki a városfejlesztéssel kapcsolatos elképzelései-ket. A vállalkozói érdeklődés alacsony szintű volt. Sikeresebb volt a Polgármesteri Hivatal ál-tal összehívott egyeztető tárgyalás a város nagyobb (elsősorban mezőgazdasági) vállalkozási-nak vezetőivel.

A megfelelő helyzetértékelési és fejlesztési elképzelésekhez a tárgyalások jó alapot adtak.Mintegy 30 kérdésből álló írásos interjú került kiküldésre a város vezetőinek, képviselői-

nek, és a társadalmi szervezetek képviselőinek, az önkormányzati intézmények vezetőinek.Sajnos az érdeklődés a kiküldött kérdőívek vonatkozásában csekély volt, a kiküldött kérdő-

ívek mintegy 20%-át küldték vissza, ami némi érdektelenséget mutat.Az összesített egyeztető tárgyalások azonban sikeresnek mondhatóak a város vezetőivel és

a szakterületek képviselőivel, mely megnyugtató alapot adhat a településfejlesztési koncepció elkészítéséhez.

A helyben szokásos módon az Önkormányzat hirdetményt tett közzé a lakosság számára, és kérte a településrendezési tervvel kapcsolatos javaslataikat.

A lakossági részvétel szinte elenyésző volt.



5 . A N Á D U D V A R R A V O N A T K O Z Ó

F E J L E S Z T É S I É S R E N D E Z É S I S Z Á N D É K O K

Ö S S Z E F O G L A L Á S A



5.1. Országos szintű elhatározások

ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV (VÁTI Kht. Budapest, 2003.)Az Országos Területrendezési Terv rögzíti a térség területhasználatának és funkcionális

övezeteinek alapvetéseit, melyek Nádudvar környezetében az alábbiak:− mezőgazdasági térség− a 3561998.(III..20.)OGY határozat által kiemelt térségek (XIII.sz.) közé tartozik

5.1.1. Térszerkezet, térségi kapcsolatok

A város térszerkezeti helyzetét a 4.sz. Budapest – Debrecen – Nyíregyháza főút határozza meg, a közelében halad továbbá a 42.sz. Püspökladány – Biharkeresztes (Románia) főútvonal. Ezeken keresztül elsősorban térségi kapcsolatok teremthetőek Budapest, a román és (az M3 autópályán keresztül) az ukrán határ irányában.

KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK

Gyorsforgalmi utak

Az egyes ágazati koncepciókat integráló Országos Területrendezési Terv (OTRT) rögzíti a gyorsforgalmi utak tervezett nyomvonalait érintett térségünkre is. A terv tartalmazza az M4 gyorsforgalmi út megépítését – az M4 sz. Budapest – Szolnok – Püspökladány – Biharkeresztes (RO) autópályához csatlakozva – a Püspökladány – Hajdúszoboszló – Debrecen (M3) – Nyíregyháza nyomvonalon. További tervezett gyorsforgalmi út a térségben az M47 sz. Debrecen – Berettyóújfalu – Békéscsaba – Gyula útvonal.

Az V. euro folyosó nyomvonalát hordozó tervezett M3-as autópályára Debrecen térségében, az M4-es autópályája Püspökladány (Budapest felé) és Berettyóújfalu (Románia felé) térségében tud kapcsolódni.

A várost érintő térszerkezeti vonal tehát a jövőben sem változik, a meglévőkön túl azonban új kapcsolati lehetőségeket is teremt a város számára.

5.1.2. Gazdaságot érintő övezetek

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK.) Nádudvart érintő elhatározásai az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi nagylétesítmények tekintetében:

− 750 kV-os és 120 kV távvezeték a települést délről érinti.− Földgázvezeték a település külterületén északon halad át.

Nádudvar város Településrendezési Terve Helyzetelemezés 6

Természetvédelmet, környezetvédelmet érintő övezetek

− árvíz- és belvíz által veszélyeztetett település− levegőtisztasági védelmi szempontból kiemelt terület− országos ökológiai hálózat övezete− érzékeny természeti terület övezete− kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi terület övezete

A fenti övezetek a Hortobágyi Nemzeti Park területét és annak peremeit érintik.

Egyéb

− kulturális örökség szempontjából kiemelt terület

Gyorsvasút

Hajdúszoboszlón halad keresztül a Budapest – Debrecen – Nyíregyháza - Záhony vasúti fővonal, mely a tervek szerint nemzetközi törzshálózati fővonallá építendő ki. Továbbá vasúti kapcsolatai Debrecenen és Püspökladányon (Románia felé) keresztül realizálhatóak.

(Jelenleg csak iparvágánnyal kapcsolódik a város az országos vasútvonalakhoz.)

Kerékpár törzshálózat

A Nádudvarhoz legközelebbi országos kerékpárút törzshálózatba tartozó kerékpárút Tiszacsege-Hortobágy-Debrecen.


Kivonat az Országos Területrendezési Tervből


5.2. Regionális szintű elhatározások

Hortobágyi Nemzeti Park és térsége Területrendezési Terve(Váti Kht., Budapest, 2002. Egyeztetési Anyag)

A területrendezési terv kiemelt célja a védett természeti területek védelme, ezért a prioritások meghatározásánál a Hortobágyi Nemzeti Park, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításának célját tekinti meghatározónak.

A terv Nádudvar területét érintő elhatározásai a következők:• országos jelentőségű - védett vagy védelemre tervezett - természeti terület övezete• fokozottan sérülékeny természeti területek alávezetve• kezelt területek övezete• védett természeti területek védőövezete• ökológiai folyosó övezete (a folyó mentén)• érzékeny természeti területek övezete• tájképvédelmi övezet• világörökség területe• kulturális örökség szempontjából kiemelt térség (OTrT szerint)• kulturális örökségvédelmi térség• belvíz által veszélyeztetett terület• légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület• zajvédelmi szempontból fokozottan érzékeny területA fenti kategóriák jelentős része a külterületet érintik, melynek jelentős része a Hortobágyi

Nemzeti Park területén fekszik.


Részletek a Hortobágyi Nemzeti Park és Térsége Területrendezési tervéből:

Részlet a térszerkezeti tervből


A Tisza térség vidékfejlesztési koncepciójának és területrendezési tervének megalapozása (Egyeztetési anyag VÁTI KHT. - 2003. július hó)

Az elemzés Nádudvar teljes igazgatási területét az Ökológiai Hálózat részeként kezeli:

Hajdú-Bihar Megye Sárréti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai és Operatív programja

A program Nádudvarral, mint a térség egyik jelentős településével számol, elsősorban a Nádudvar-Kaba-Püspükladány háromszögben.

Nádudvar esetében:• az intenzív mezőgazdasági struktúra fejlesztésével a NAGISZ Rt. bevonásával,• az ökológiai gazdálkodás támogatásával,• az alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek támogatásával,• vidéki infrastruktúra fejlesztéssel számol.


5.3. Megyei szintű elhatározások

Hajdú-Bihar megye Településfejlesztési Koncepciója(MTA Regionális Kutatások Központja - Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács,

Debrecen, 1998)

Hajdú-Bihar megye térszerkezeteJelmagyarázat: 1. Országos térszerkezeti vonal, 2. Regionális térszerkezeti vonal, 3. Sűrűbb textúrájú területek,

4. Hajdú-Bihar megye határa, 5. Nagyváros, 6. Kis- és középváros, 7. Falusi kulcstelepülések

A terv a megye hosszú távú fejlődése szempontjából meghatározónak tekinthető összes fejlesztési célt, fejlesztési programot és javasolt intézkedéseket is magában foglalja.

Általános fejlesztési céljaihoz (dinamizálás-felzárkózás, regionális „híd” szerepkör) rendelt prioritásai szinte mind érintik Nádudvart.

A Területfejlesztési koncepció fejlesztési elképzelései:A koncepció a mezőgazdasági ágazat alapjának tekinti a kedvező talajadottságokat

(Hajdúhát az ország egyik legjobb talajadottságokkal rendelkező tájegysége).A térség nemzetközi vonzerejének számító gyógyfürdők (Debrecen, Hajdúszoboszló,

Nádudvar) fejlesztése és bővítése. Ennek keretében szálláslehetőségek bővítése a közepes és kisebb üdülők panziók bővítése, valamint az ehhez nélkülözhetetlen környezetszépítő és egyéb szolgáltató fejlesztések.

Az idegenforgalomban eddig kivívott pozíció megőrzése.• gyógyfürdőfejlesztés


• környezetszépítés• szolgáltatások körének bővítése• ökoturizmus

A gyógyidegenforgalomhoz kötődő lehetőségek kiaknázása.Debrecen – Hortobágy – Hajdúszoboszló idegenforgalmi háromszög vagy a Tiszamenti

térséggel kiegészülő négyszög kiemelt üdülőkörzetként való kezelése esetén az ökoturizmus, ill. a hortobágyi látványosságokhoz kapcsolódó gyógy- és rekreációs termálprogramokkal bővülő idegenforgalmi projektek megvalósítása.

Kiemelt feladat az idegenforgalom és a turizmus infrastrukturális feltételrendszerének bővítése, korszerűsítése.

Környezetvédelem.A város szennyvízelvezető rendszerének fejlesztése, a felszíni vizek elrendezésének

megoldása.Szilárd hulladék elhelyezésének megoldása.Városi környezet átfogó fejlesztése.

5.4. A város korábbi fejlesztési dokumentumai és jóváhagyott tervei

• NÁDUDVAR EGYSZERŰSÍTETT ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERV (É.M. Városépítési Tervező Vállalat, Budapest, 1959.)

A lakóterület fejlesztésének irányát a lakáshiány miatt a település É-K-i részén a megszűnő telkek pótlására 542 telket irányoztak elő, ami azóta sem épült be. Ezt a telekmennyiséget a foghíjakon, belső tömbökben és új lakóterületeken jelölték ki.

Iparfejlesztést szintén kelet felé képzetlék el az ipari vasútvágány túloldalán, annak közelében. A területet szintén nem hasznosították.

Intézményfejlesztés javaslatai:− strandlétesítés− új temetőbe ravatalozó− általános iskolák, óvodák, bölcsődék létesítése− szálloda

A település nyugati végében az út déli oldalán lévő lakóterületet a belterületből kivették (azóta is külterület) → most szintén belterületbe akarják vonni.

A belterületből akkor azért zárták ki azokat a területeket, mert nem fejleszthetőek.Az É-i részen is történt belterületi határmódosítás.A belterületbe kívánták vonni az iparfejlesztés területeit és a lakóterület fejlesztéséhez

szükséges területeket.A zavaró hatású létesítményeket az iparterületre telepíti.Szeméttelep kijelölése.Zöldterületfejlesztést utcafásításokkal és közparkok létrehozásával kívánják megoldani.A nád helyett fűzfák, tiszafák, bokrok telepítését javasolja.A község ÉK-i részén szélvédő sávot biztosít.Sportpálya fokozott fásítása.A közművek fejlesztését a MÉLYÉPTERV szakvéleménye alapján oldották meg.A külterületen lakott helyek kialakítására csak Mihályhalmán jelöl ki területet, mivel a

többi terület lakóterületek nélkül jól megművelhető.

• NÁDUDVAR ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERVE (Debreceni Tervező Vállalat, 1976.)


A tervi munkarészek vizsgálatra és tervezési programra épültek, amit 1977-ben az akkori Nádudvari Tanács elfogadott. A programmegállapító határozat száma 6/1977. Th. Sz.

A program elkészülte óta az alábbi főbb fejlesztési tevékenységeket folytatta a helyi Tanács:− megindult a környezetvédelmi terv (1974.) kivitelezése− a művelődési központ beruházását elfogadták− a gyógyszertár építése befejeződött

Az elkészült tervjavaslatot a Tanács egyeztette, ami alapján elkészült a terv.A település belterületébe javasolják vonni az északi részen lévő temetőterületet, a keleti

részen pedig a sportpálya melletti területet.Kizárásra javasolják a belterületből a nyugati oldalon két, a keleti oldalon egy kisebb és

a déli részen egy nagyobb területrészt.A terv döntései:

Szerkezete eléggé változatos, mivel a vizes-nádas területek benyúlnak a lakóterületekbe.A korábban nagyobb telek újrafelosztása tervszerűtlenül zsákutcákkal történt.Az utcák szűk keresztmetszetűek.Ipari üzemei a helyi szükségletet elégítik ki. Kialakult ipari terület.A történelmileg kialakult utcavezetés, telekosztás a vízjárta területek közti magasabb

részeket kihasználva, szabálytalanul létesült.Az eredetileg nagytelkes település a lélekszám emelkedésével mind sűrűbb beépítésű

lett, és a nagy telkek zsákutcákkal szabdalt lett.Nádudvar középfokú intézményellátását – Püspökladány és Hajdúszoboszló, felsőfokú

ellátását pedig Debrecen biztosítja.

• GYÓGYFÜRDŐ TANULMÁNYTERV (MEGALIT Kft., Debrecen)



6 . H E L Y Z E T É R T É K E L É S



A helyzetértékelés a vizsgálatok tömör, rövid összefoglalása. Feladata a települési önismeret rögzítése és elmélyítése. A legfontosabb pozitív és negatív adottságok, a lehetőségek és a veszélyek bemutatásával készült.

Szempontjai:1. Földrajzi helyzet

1.1. közlekedés-földrajzi helyzet1.2. földrajzi fekvés

2. Természeti erőforrások2.1. természeti táj2.2. ásványi vagyon2.3. termőföld2.4. felszíni vizek2.5. felszín alatti vizek2.6. építésföldtani adottságok

3. Szerepkör, települési együttműködés4. Gazdasági szerkezet5. Népességviszonyok, humán erőforrás6. Infrastrukturális ellátottság

6.1. településszerkezet6.2. közműellátás6.3. humán infrastruktúra

7. Belső és külső érdekviszonyok8. Önkormányzati és vagyongazdálkodás9. Környezeti állapot

9.1 Természeti környezet9.2 Épített környezet

Nádudvar város Településrendezési TerveTelepülésfejlesztési Koncepció

ERŐSSÉGEK(belső és pozitív adottsá-

gok, körülmények)

GYENGESÉGEK(belső és negatív adottsá-


LEHETŐSÉGEK(külső és pozitív adottsá-


VESZÉLYEK(külső és negatív adottsá-

gok, körülmények)FÖLDRAJZI HELYZET

Földrajzi fekvés

− Az Alföld Észak-keleti részén talál-ható Budapesttől 200 km-re keletre, Debrecentől 30 km-re délnyugatra fekszik.

− Hajdú-Bihar me-gye térszerkezeti tengelye vonzás-területében fek-szik, ami fontos makroregi-onális tengely.

− Ármentes síksá-gon fekszik

− A Debrecent kö-rülölelő kisvárosi gyűrű része

− A dinamikusan fejlődő Debreceni Agglomeráció ré-sze

− Az ország keleti periférikus részén való fekvés

− Az ország cent-rumtérségeitől való nagy távol-ság

− Az idegenforga-lom fejlesztése szempontjából kedvező adottságú térségben fekszik Alföldi termál-kincs, Hortobágyi Nemzeti Park, Ti-szató közelsége

− A város nem él földrajzi helyzeté-ből adódó lehető-ségeivel

Közleke-désföld-rajzi hely-zet

− Közlekedés-föld-rajzi helyzete mérsékelten ked-vező

− Budapest-Debre-cen 4. sz. orszá-gos elsőrendű főút közelében fek-szik, így megkö-zelítése kedvező

− A településnek az országos útháló-zatba való beköté-sét négy országos mellékút biztosítja

− Átmenő forgalom nem terheli a tele-pülést

− Iparvasúttal ren-delkezik

− Két autópálya szakasz tervezett nyomvonala érinti a térséget

− Nem érinti a város országos főútvo-nal

− Nem érinti a vá-rost országos vas-útvonal

− Az országos főút-hálózat fejlesztés M4 és M3 meg-építése kedvezően hat a megközelíté-si viszonyokra

− Az M35-ös meg-építése javítja az M3 autópályához való kapcsolódást

− Vasútvonal kor-szerűsítés az or-szágos jelentősé-gű Budapest-Deb-recen-Záhony vasúti fővonalhoz

− A vasúti személy-forgalom beindí-tása

− Ha nem épül meg az M35-ös és M4-es autópálya a vá-ros periférikus helyzete megma-rad

− Ha a város nem korszerűsíti belső úthálózatát, és kapcsolódását a fő közlekedési vona-lakhoz, rontja a város esélyeit

Meteoro-lógiai vi-szonyok

− Napsütéses órák száma 2000 óra

− A borult napok száma a téli hóna-pokra koncentrá-lódik.

− Hőségnapok szá-ma 20-25 nap/év

− Tenyészidőszak átlagos hőmérsék-

− Párologtatás mér-téke nagyobb, mint a csapadék mennyisége

− Vízhiány van− Aszályos nyarak,

aszályos telek gyakoriak

− Az öntözőhálózati rendszer tovább-fejlesztése

− Erdők létesítése− Dűlőutak fásítása

− Erdősítés, dűlő-utak fásítása nem történik meg


lete 25°C− Csapadékeloszlás-

ban egyensúly van









gok, körülmények)TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

Természe-ti táj

− A Hajdúság kö-zéptáj Dél-Hajdú-ság kistáján fek-szik, ahol a fel-szín sík, csak a DK-i, DNy-i terü-letek változatosak a Tisza elhagyott medreivel

− Felszíni vízfolyá-sa a Hortobágy folyó a város Ny-i részén, medrét enyhén emelkedő hátak és halmok kísérik

− A Hortobágyi Nemzeti Park te-rületén fekszika akülterület egy ré-sze

− A tájhasználat a természeti adott-ságokhoz igazo-dik

− A Kösely medré-nek szennyezett-sége

− Kevés az erdőál-lomány

− Gyengébb talajta-ni adottságok az északi és nyugati területeken

− Az erek és holt medrek rendkívül szabdalttá teszik a külterületet

− A korlátozások miatt a terület nem hasznosítható intenzíven

− A terület egy ré-szét még a terület tulajdonosai is csak engedéllyel látogathatják

− Szennyező-forrá-sok kezelése, megszüntetése

− Erdősítések város peremén város-rendezési fejlesz-tésekkel és a HNP terveivel össz-hangban

− Az élővíz folyá-sok és holt med-rek védett termé-szeti értékek

− Idegenforgalmi bemutatás

− Egyensúlyterem-tés a természetvé-delem és a városi érdekek között

− Szennyező-forrá-sok kezelése nem történik meg

− Erdősítések elma-radnak a rendezési feladatokból

− Tájhasználat az adottságok figye-lembe vétele nél-kül történik

− Ha a HNP korlá-tozásai miatt a vá-ros nem használ-hatja saját terüle-teit

Ásvány-vagyon

− Hévíz kitermelé-se, használata gyógyításra

− Szénhidrogén ki-termelése, kutatá-sa

− Kerámia készítés-re alkalmas agyag

− Gyógyászati ide-genforgalom

− A hévizek nem gyógyászati célra történő felhaszná-lása

Termőta-laj

− Löszös altalajon alföldi mészlepe-dékes csernozjom alakult ki. Hu-musztartalma 4-16% a település D-DNy-i határá-ban

− Az északi része-ken szikes talajok alakultak ki.

− Öntözési rendszer továbbfejlesztése

− Öntözőrendszer fejlesztése és kar-bantartása nem történik meg.

Felszíni vizek, hidrogeo-lógiai vi-szonyok

− Táji élményt nyújt a Hortobágy folyó

− A külterületet be-hálózó erek öntö-zésre alkalmasak

− Belvízveszélyes terület

− Talajvize Horto-bágy felé közeled-ve a felszínhez közel van (szike-sedési veszély!)

− Szennyező-forrá-sok megszünteté-se

− Az öntözőrend-szerek megőrzése

− Szennyezés meg-marad

− A hidrogeológiai védőterületeken nem a természeti adottságoknak megfelelően hasz-nálják a területet (szennyezés ve-szély)

− Belvízrendezés el-maradása









gok, körülmények)SZEREPKÖR TELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

− Településhálózati szerepköre kistér-ségi társközpont

− Fürdőváros− A települési

együttműködés jó térszerkezeti adottságai

− A Debreceni tele-pülésegyüttes tag-ja, a Debrecent körülvevő kisvá-rosi gyűrű része

− Közigazgatási vonzáskörzete nincs

− Nincs együttmű-ködés Hajdúszo-boszlóval

− A kistérségi ösz-szefogás erősítése

− Az Uniós csatla-kozással térségi szerepköre várha-tóan erősödni fog

− Földrajzi pozíció-jából következően Püspökladány megosztott ill. ki-helyezett kistérsé-gi funkcióira is számíthat

− Környező kisváro-sok együttműkö-désének hiánya

− Kereskedelmi el-látó funkciók nö-velésének hiánya, visszaszorul a környező városok-kal szemben

GAZDASÁGI SZERKEZETIpar – Mezőgaz-daság

− Az iparterületek a város délkeleti ré-szén helyezked-nek el, iparvasút-tal ellátva

− Jól megközelíthe-tőek a Szoboszlói és Kabai útról a település kismér-tékű zavarásával

− A város a nagy-üzemi mezőgaz-dasági termelés fellegvára volt és ma is az

− A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen he-lyezkednek el, így a várost nem za-varják

− Öntözőrendszerrel kitűnően ellátott termőföldek és gyepek

− A természeti adottságoknak megfelelően hasz-nálják a területet. (szántó és legelő gazdálkodás)

− A területet műve-lő társaságok kép-zett szakember-gárdával rendel-keznek

− A térségben ősi múltja van a szán-tóföldi növényter-mesztésnek és az állattenyésztésnek

− Az ipar nem hú-zóagazat

− A tájhasználat és a mezőgazdasági használat konflik-tusai

− Környezetterhelő mezőgazdasági nagyüzemek a külterületen

− A művelést nehe-zítő közművezeté-kek, szerelvények

− Kiemelt külterüle-ti utak hiánya

− Dűlőutak fásított-ságának a hiánya

− Ipari Park létreho-zása, mely a Biha-ri Vállalkozási övezet, debreceni agglomerizációs övezet részeként működne

− A külterületi me-zőgazdasági üze-mi területek infra-struktúrájának nö-velése

− Az öntözőrend-szer kihasználása

− A nagyüzemi me-zőgazdasági ha-gyományok és ta-pasztalatok alap-ján a város a tér-ség mezőgazdasá-gi központtá vál-hat

− A mezőgazdasági integrátor szerep erősítése

− Kiemelet külterü-leti utak építése

− Dűlőutak fásítása

− A természetvéde-lem és a mezőgaz-dasági művelés konfliktusai nem enyhülnek

− Tovább romlik az öntözőrendszerek állapota

− Ha a térség nem használja ki a nagyüzemi mező-gazdasági hagyo-mányon alapuló szervezőerejét és előnyeit

− Elaprózódó bir-tokstruktúra

− Nem természeti adottságoknak megfelelően hasz-nálják a területet









gok, körülmények)GAZDASÁGI SZERKEZET

Kereske-delem

− Intézményhálóza-ta és gazdasági szereplői megvan-nak

− A gazdaságot se-gítő szolgáltató hálózat (bankok, stb.) ellátása jó

− A megyeszékhely közelsége

− Nagyobb kereske-delmi-szolgáltató egység nem talál-ható a településen

− A gyógyfürdő és környezete ellátá-sa nem megfelelő

− Új kereskedelemi területek kijelölé-se, a kereskedelmi forgalom élénkíté-sére

− A városközpont rehabilitációjával a szolgáltatás a kereskedelem igé-nyessé tétele

− A gyógyfürdő környezetének re-konstrukciójával a 2 ellátás javítható

− Megfelelő ellátás hiányában a fize-tőképes kereslet a nagyvárosok, kör-nyező városokban hagyja nyereségét

Idegenfor-galom

− Nádudvar idegen-forgalma a nem-zetközi hírű gyógyvízre és népi kultúrájára épül

− Kedvező közleke-dés földrajzi hely-zet

− Népszerű idegen-forgalmi célpon-tok a gyógyfürdő mellett (Horto-bágy, Debrecen)

− Turisztikai vállal-kozói kedv

− Megfelelő kör-nyezeti állapot, természeti értékek (Hortobágyi Nem-zeti Park)

− Országos és világ-hírű népi iparmű-vészet, a fekete kerámia

− Vadászati hagyo-mányok

− Turisztikai hagyo-mányok hiánya

− Idényjellegű turiz-mus

− A gyógyfürdőn kívül más turiszti-kai kínálat cse-kély

− Hortobágy-Debre-cen-Hajdúszo-boszló idegenfor-galmi háromszög vagy a Tisza-men-ti térséggel kiegé-szülő négyszög kiemelt üdülőkör-zetként való keze-lés esetén ökotu-rizmus vagy komplex gyógy- és rekreációs ter-málprogramokkal bővülő projektek megvalósítása

− Gyógyfürdő bőví-tése és fejlesztése

− Kulturális progra-mok kínálatának szélesítése

− A Központ reha-bilitációjának folytatása

− A Gyógyfürdő családias, nyugodt alternatívát adhat a túlzsúfolt Haj-dúszoboszlóval szemben

− Az idegenforgal-mi fejlesztések el-maradása

− Egyes településré-szek leromlása

− A közlekedésfej-lesztés lelassulása

− Idegenforgalmi koncepció és stra-tégia hiánya

− Nincs együttmű-ködés a térség ide-genforgalmi sze-replői között, így az idegenforgalmi kínálat alulhasz-nosított és egyol-dalú a térségben

− Az idegenforgal-mi kínálat egyol-dalúvá válik és bi-zonyos rétegeket céloz meg

− Infrastruktúra ki-építésének elma-radása









gok, körülmények)NÉPESSÉGVISZONYOK, HUMÁN ERŐFORRÁSOK

− A népességszám a hullámzó növeke-dés-fogyás után mostanában stag-nál

− Nagy számú az idegenforgalom-ból adódó idősza-kosan jelenlévő népesség

− A lakkosság isko-lai végzettsége az országos átlagnak megfelelő

− Az utóbbi évek-ben a természetes szaporodási ráta kis mértékű pozi-tivitást mutat

− Magas munkanél-küliségi ráta (kö-zel 10%)

− A vándorlási kü-lönbözet negatív előjelű

− Képzett munkaerő elvándorlása

− Az öregedési in-dex magas

− Befejezetlen álta-lános iskolai vég-zettségek

− A település népes-ségmegtartó ké-pességének növe-lése (munkahely-teremtés, lakóte-rület fejlesztés, el-látásjavítás, infra-struktúra fejlesz-tés)

− Munkanélküliek átképzése

− Ha nem sikerül a fiatal értelmiség elvándorlását megállítani

− Ha nem sikerül a munkaerő tartalék korszerű struktú-rájú átképzése

INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁGA telepü-lésszerke-zet háló-zati ele-mei

− A város országos főúti és vasúti megközelítése közvetve biztosí-tott

− Kiépült országos mellékúthálózattal rendelkezik

− A főutak, dűlő-utak nyomvonalai a tájszerkezetbe illeszkednek

− Országos főút át-menő forgalma nem terheli a vá-rost

− A belső úthálózati rendszer történel-mi struktúrája a dinamikus fejlő-dés akadálya

− A város belső gyűjtőúthálózata hiányos, így a bel-ső forgalom is kényszerűen a fő-utat és ezzel együtt a település-központot terheli

− Nincsenek rend-szerszerűen kije-lölve kiemelt fon-tosságú külterületi utak

− A kerékpárút-há-lózat hiányzik

− A település meg-közelsítési viszo-nyaiban történő változás (M4, M3, M35)

− A település belső úthálózati rend-szerének kiegészí-tése, korszerűsíté-se

− A belső forgalom biztonságos keze-lése érdekében egy településen belüli külső kör-gyűrű kialakítása

− Kiemelt fontossá-gú dűlőutak kije-lölése

− Kerékpárút-háló-zat kialakítása a belterületen és az országos mellék-utak mentén

− A városközpontot az átmenő és a mezőgazdasági gépek forgalmától mentesítő külső körút megépítésé-nek elhúzódása a városfejlődés aka-dálya lehet









gok, körülmények)INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁG

A telepü-lésszerke-zet terü-let-fel-használási elemei

− A város a fejlesz-tésekhez megfele-lő belső tartalék-területekkel ren-delkezik

− Az egymást zava-ró terület-felhasz-nálás nem szá-mottevő (gazdasá-gi-lakó)

− A városközpont egypólusú

− A központ terei-nek környezeti minősége, kiépí-tettsége jó, városi terekre vall

− A területfelhasz-ná-lás struktúrája egységes

− A mezőgazdasági üzemi területek arányosan, birtok-központként he-lyezkednek el a külterületen

− A város területé-nek bővítése kor-látokba ütközik (természetvéde-lem)

− A külterületi terü-lethasználat korlá-tozott

− A belső tartalék területek felhasz-náláa előtt a víz-rendezést meg kell oldani

− Nincs Ipari Park− Erdősültsége igen

alacsony− Kevés a közhasz-

nálatú zöldterület (közpark)

− A közparknak kí-nálkozó közterület teresedések, sok esetben beépültek

− Lakótelepek a vá-rosközpontban

− Kevés az alkal-mas lakóterület a fejlesztésre, Délen vasút-ipar, Nyu-gaton iparral ta-golt, Keleten gáz-vezetékek akadá-lyozzák, Északon gáz és közműtele-pek

− Belső területi tar-talékok föltárása

− A városközpont területének bőví-tése

− A gyógyfürdő re-konstrukciója és területi bővítése

− Egységes iparte-rületi kisvállalko-zói zóna kijelölé-se

− Az Ipari Park ki-jelölése

− A mezőgazdasági integrációt előse-gítő területhaszná-lat

− Ha nem sikerül megoldani a telek-hiányt

− Ha nem kellően halad a Gyógyfür-dő rekonstrukció

− Ha elmarad a vá-rosszerkezet kor-szerűsítése az gá-tolja a város belső fejlődését és me-zővárosi arculatá-nak megújítását.

Közműel-látás és informati-kai infra-struktúra

− Ivóvíz, elektro-mos energia, gáz közművek ellá-tottsága

− Rendelkezik fel-színi vízelvezető művekkel

− A városközpont egy részén távfű-tés működik

− A településen be-lüli úthálózat ki-építettsége megfe-lelő

− A hírközlési háló-zat kiépítettsége az országos átlag-nak megfelelő

− Felszíni vízelve-zetés szempontjá-ból csak a város-központ ill. a gyógyfürdő és környezete tekint-hető ellátottnak

− Belvízveszélyes bel- és külterület

− Szennyvízcsator-nával csak részle-gesen ellátott

− Jelentős mennyi-ségű a folyékony hulladék

− Az ivóvízbázis sé-rülékeny környe-zetű

− A külterület egy részét elfoglaló katonai terület

− Az idegenforga-lom és a turizmus infrastrukturális feltételrendszeré-nek bővítése

− Szennyvízelveze-tő rendszer fej-lesztése

− Felszíni vizek el-vezetésének meg-oldása, korszerű-sítés bel- és külte-rületen

− Szilárd és folyé-kony hulladék el-helyezésének megoldása, keze-lése

− Belvízrendezés− Szennyvíztelep

bővítése

− Az infrastruktúra elmaradó fejlesz-tései a gazdasági versenypozíciót rontják

− A vízrendezési problémák elha-nyagolása

− Ha a katonai terü-let sorsa, és kár-mentesítése nem oldódik meg











Intéz-ményi infra-struktú-ra

− Középfokú in-tézményháló-zat-tal rendel-kezik

− Sok intézmény új funkcióval bővült felújí-tásra került

− Jelentősen bő-vült a kereske-delem, vendég-látás, szolgál-tatás terén

− Számos ma-gánkereskedés, vendéglátó egység szol-gálja ki mind az üdülő, mind a város terüle-tén

− A körzeti fel-nőtt és gyer-mekorvosi ren-delők kinőtték magukat, bőví-tés szükséges

− A kevés gyer-mek létszám miatt az általá-nos iskolák és kollégiumok kihasználtsága nem teljes

− Nincs idősek gondozóháza, átmeneti szál-lást biztosító intézmény haj-léktalan szálló

− Egységes egész-ségügyi centrum kialakítása a je-lenlegi orvosi rendelők kör-nyezetében

− Nagyáruházak, kereskedelmi, szórakoztató központok tele-pítésének lehe-tősége

− Újabb idegen-forgalmi létesít-mények (szállo-dák) építése

− A kihasználatlan iskolák, kollégi-umok összevo-násra kerülnek egy másik okta-tási intézmény-nyel

− Új szociális léte-sítmények kiala-kítása

− Csak kiskeres-kedelmi ellátó-hálózattal ren-delkezik

− Ha nem épül meg az új egészségügyi központ

− Nem sikerül az általános isko-lák átalakítása










Lakásel-látás

− Az igényeknek megfelelő mennyiségű, többségében kedvező korú lakások

− Ivóvízhálózat-ba bekapcsolt lakások aránya jónak mondha-tó

− Közműellátott-ság megfelelő

− A legtöbb la-kóépület 10-20 éves összkom-fortos és kom-fortos, föld-szintes

− Lakótelepi la-kások (bérhá-zak) és terüle-tek a városköz-pontban

− Humanizálása a lakótelepek-nek

− Bujtatott üdü-lőépítkezés

− Belvárosi terü-letek rehabili-tációja

− Tömbfeltárá-sok

− A belvárosias rehabilitáció elmarad

− Nincs önkor-mányzati telek

− Nem sikerül megszervezni a tulajdonosok-kal a tömbbel-sők feltárását

− Kevés a terület a lakóterület fejlesztésre

− Óriási ingat-lanárak, megfi-zethetetlen tel-kek

− Városképi vonzerő csök-kenése a lakó-telepek huma-nizálásának el-maradásával

BELSŐ ÉS KÜLSŐ ÉRDEKVISZONYOK− Térségi együtt-

működés az idegenforga-lom területén a Hortobágy üdülőkörzet te-lepüléseivel valamint a Ti-szamenti tér-séggel

− Ha az Észak Alföldi régió városai között nem partneri viszony és munkamegosz-tás alakul ki, hanem túlzott versengés és a nagyvárosok túlzott tőke- és fejlesztéskon-cent-ráló törek-vései érvénye-sülnek, és így a kisebb városok a földrajzi helyzetükből következő fej-lődési lehető-ségeket nem tudják kihasz-nálni




8 . F E J L E S Z T É S I C É L O K , S T R A T É G I A I

P R O G R A M O K



A jövőkép a település adottságira épülő, az önkormányzat fejlesztési szándékait megfogalmazó, a fejlődés irányait és prioritásait, valamint stratégiáját megjelölő hosszú távú célrendszer.

Nádudvar esetében a fejlődés legkedvezőbb lehetséges irányaként a megkezdett térségi integráción belül koordinált fenntartható fejlődési modell jelölhető meg.

A fenntartható fejlődési modell gazdasági oldalról és a települési funkciók oldaláról az adottságokból követező alkalmasság szempontjait és lehetőségeit, fejlesztési oldalról a területhasználat mértéktartó, más területekkel egyensúlyban lévő fejlesztését tűzi ki célul mind települési, mind térségi szinten.

Az elérendő cél érdekében fontos térségfejlesztési erő, hogy az azonos érdekeltségű, adottságú, helyzetű, piaci pozíciójú önkormányzatok, gazdasági társaságok, társadalmi és más szervezetek a hosszú távú célkitűzéseken alapuló fejlesztéseiket egymás szándékát erősítő, azt nem zavaró, nem gátló módon a térség kiegyensúlyozott fejlődése érdekében együttműködés keretében végezzék.

Az együttműködés kulcsa az azonos adottság és érdekeltség, ezért célszerű az integráción belül is az ilyen települések együttműködésének erősítése akár kistérségi szinten túl is.

Nádudvarnak, mint gyógyfürdővel rendelkező idegenforgalmi alközpontnak erősítenie kell együttműködését a Debrecen-Hortobágy-Hajdúszoboszló háromszöggel lefedett térséghez kapcsolódva, illetve a Tisza tó felé, szerepét meg kell találnia, mert ez a település fejlődésének másik lehetséges iránya.

A települési együttműködés keretében a célkitűzések a következőkben vázolhatóak Nádudvar város szerepkörének megfelelően:

Gazdasági célkitűzések:

• TERMELŐ INFRASTRUKTÚRA TERÜLETÉN:- munkanélküliség csökkentése, a kialakult állapot kezelése, helyi ipari-gazdasági

övezetek kialakítása- mezőgazdasági kistérségi és kistérségen túlnyúló központi szerepkörének

fejlesztése- a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése- infrastruktúra fejlesztése

• IDEGENFORGALOM KULTURÁLIS SZEREPKÖR TERÜLETÉN- Idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása, az idegenforgalomra épülő

kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók kialakítása és a már meglévők erősítése.




- Rekreációs és sport területek fejlesztése, elsősorban belső területi tartalékok föltárásával és külterületen

- Kulturális beruházások- Kulturális programok erősítése

• ELLÁTÓ INFRASTRUKTÚRA TERÜLETÉN- Új típusú kereskedelmi és szolgáltató övezetek kijelölése - Kötelező önkormányzati feladatok ellátása

Értékvédelmi célkitűzések:

• TERMÉSZETVÉDELEM ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME TERÜLETÉN- természet és értékvédelem: a tájkarakter a települési és táji értékek megőrzése,

ökológiai folyosók megtartása és bővítése- a település erdősültségének növelése- települési értékvédelem

• KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETÉN- tájhasználati korlátozások és szabályozások bevezetése,- termőföld és talajvédelem- állattartó telepek környezetterhelő hatásainak csökkentése- vízrendezés, vízminőség javítása- zaj- és levegőtisztaság. védelmi megoldások érvényesítése

Településpolitikai célkitűzések:

- a település vonzásának megtartása, a település városi arculatának fejlesztése, a településkép kedvező alakítása, a szükséges területi fejlesztések biztosítása

- szociális problémák kezelése, a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatása- településrészek rehabilitációja- a városszerkezet korszerűsítése a megközelítési (külső és belső) viszonyok javítása,

mely egyúttal a településfejlesztés eszköze, új területek bevonására.

7.1 Fő célok és fejlesztési irányok

Célként tűzzük ki, hogy Nádudvar a térség, ezen belül a kistérség− gazdasági, elsősorban mezőgazdasági− idegenforgalmi− kulturális, oktatási− kereskedelmi− egészségügyi kistérségi társközpontja legyen.

Ehhez feltételként rendelhetjük, hogy:

− Az országos és megyei tervekben szereplő közlekedési infrastrukturális fejlesztések megvalósulását a település felkészülten fogadja (tervezettM4-es és M3-as, illetve az M35-ös autópálya), ehhez a belső- és külső közlekedési hálózati rendszerét átalakítsa (a teljes

Nádudvar város Településrendezési Terve Településfejlesztési Koncepció 35

külső közút gyűrűt), kiépíti a várossközpontot tehermentesítő és a főutcától függetlenül föltáró útjait tudatos területfejlesztési politikával, mely egyúttal a belső területi tartalékok hasznosítását is elősegíti.

− A városnak sikerül megtartania a lakosságát azáltal, hogy olyan fejlesztési projekteket indít el, amelyek növelik a lakosok komfortérzetét (település-rehabilitáció), olyan intézkedéseket hoz a település vezetése, amelyek elősegítik és ösztönzik a helyi mikro- és kisvállalkozások megerősödését mind az idegenforgalom, mind a gazdaság (ipar és mezőgazdaság) terén, a középvállalkozások megtelepedését és megtartását.

− A városnak sikerül kialakítania az Ipari Parkját és kisvállalkozói zónáját, amely nagyban hozzájárul a munkaerő megtartásához és ezáltal a jövedelemtermeléshez. Ennek következtében kiegyensúlyozottan fejlődnek a helyi szolgáltatások, a helyi mikro- és kisvállalkozások megerősödnek.

− A városnak sikerül létrehoznia új kistérségi szerepének megfelelő kereskedelmi központjait, mellyel erősíti térségi szerepét, hozzájárul a munkahely teremtéshez és a város új arculatának kialakításához.

− A városnak sikerül idegenforgalmi szerepét növelnie elsősorban az idegenforgalmi kínálat és a hozzá tartozó idegenforgalmi infrastruktúra kiépítésével és a település rehabilitáción és a városi történeti hagyományain alapuló új arculatának megteremtésével.

− A gazdasági fejlesztés és felemelkedés nem képzelhető el a település gazdasági stratégiájának kidolgozása nélkül. A településfejlesztési koncepció a térbeli, területi keretek meghatározását tudja rögzíteni, a település gazdasági stratégiájának kidolgozása külön munka tárgya.

− A kistérségi szerepkör mellett fontos szempont a kötelező és vállalt önkormányzati feladatok ellátása. A településfejlesztés során a vagyongazdálkodás kereteinek és új stratégiájának kialakításakor kell dönteni a tényleges területek hasznosításáról, szükség van-e új területek kijelölésére, bevonására, vagy a régi meglévő területek rekonstrukciójára. A városi funkciók bővítésének fontos eleme az Önkormányzat szerepének növelése a településfejlesztésben, a terület-előkészítésben. Itt elsősorban a nagyarányú településfejlesztési elképzelések területi előkészítését kell célul kitűzni, melynek elemei a területfelvásárlás, a területek funkcionális átalakításának megszervezése. Ipari Park, lakóterületek, idegenforgalmi területek, stb.

− A város kulturális, oktatási és egészségügyi kistérségi központi szerepének bővítéséhez fenn kell tartani és bővíteni kell a települési oktatási és egészségügyi, valamint kulturális létesítményeket, és részletes fejlesztési koncepción alapulva fokozatosan kell gondoskodni a színvonal növeléséről.

− A város idegenforgalma új elemként jelenjen meg a település fejlődésében. A város idegenforgalma több bázisú kell, hogy legyen az adottságok kihasználásával.

1. Fő vonzerő a Gyógyfürdő, melynek fejlesztéséről és rendezéséről gondoskodni kell, elsősorban a közösségi funkciók erősítésével – Fürdő bővítés, rekreációs zóna, üdülőterületi központ kijelölésével. A Strand- és gyógyfürdő területének és a hozzátartozó kiszolgáló, kiegészítő területeknek a rendezésével. Az idegenforgalmi funkciók sokrétűségének biztosítása ifjúsági és sportturizmus feltételeinek megteremtésével, az idegenforgalmi szezon megnyújtásával.

2. A hajdúsági kultúra bemutatása, és a települési értékvédelem és települési rehabilitáció. A Debrecen-Hortobágy-Nádudvar-Nádudvar négyszög erős idegenforgalmi vonzerővel bír. Debrecen elsősorban kulturális központi szerepével, a Hortobágy a világörökség részét képező táji és néprajzi kultúrájával, Nádudvar a népi iparművészeti kultúrájával, és gyógy-, idegenforgalmával, Hajdúszoboszló európai hírű gyógy- idegenforgalmával és strandjával.


3. A természetvédelemmel összehangolt vadászati turizmus a meglévő hagyományokra alapozva.

− Az ellátórendszer és a települési infrastruktúra a jelenlegi települési méreteknek és a gazdasági fejlettség adott szintjének éppen megfelel, de hosszabb távon nem elegendő. Fel kell tárni a közmű és egyéb infrastrukturális elemek jelenlegi műszaki állapotát, kapacitását, tisztázni szükséges, hogy a meglévő területek, illetve a nagyarányú iparterületi, lakóterületi és idegenforgalmi fejlesztések tükrében is elegendő.

− Az önkormányzati szerepvállalás növelése1. Az önkormányzati szerepvállalás módszerének és működtetésének kidolgozásához és a

település menedzseléshez elengedhetetlenül szükséges egy figyelő rendszer kialakítása. A monitoring rendszernek (egyéb települési feladatok ellátásán túl) fontos szerepe van abban, hogy megvizsgálja azt, hogy a fejlesztési és rendezési elképzelések aktuálisak-e, fenntarthatóak-e, szükség van-e beavatkozásra, korrekcióra, vannak-e olyan fejlesztések, melyek elvetendőek. A végrehajtandó feladatokhoz források felkutatása, pályázatok előkészítése is ebben a rendszerben történhet.

2. Legalább kétévenként érdemes fölülvizsgálni a fejlesztési koncepció állapotát, dönteni a változásokról, vezetni a változásokat. A változásokról eldöntendőek, hogy módosítják-e a településrendezési tervet.

3. Az organikus, a fenntartható fejlődési modellen alapuló városfejlődés lassú folyamat. A városi funkciók, önkormányzati feladatok körébe tartozik a kiemelt programok segítése, pályázati lehetőségek feltárása és pályázatok benyújtása a kiemelt városfejlesztési elképzelések megvalósítására. A fejlesztési és rendezési elképzeléseknek rugalmasan kell követniük a várható pályázati eszközöket, de nem szabad ezen lehetőségeknek alárendelni a településfejlesztést. Nem szabad, hogy kényszermegoldások szülessenek, csak a tudatosan előkészített városfejlesztési programok biztosíthatják a kívánt településfejlesztési célok elérését.A településfejlődésben döntő szerepe lesz a településfejlesztési erők összefogásának, valamint a belső tartalékok föltárásával és mozgósításával történő megújulásnak, melyben az önkormányzatnak koordináló szerepet kell betöltenie.A felsorolt feltételek teljesülése esetén elérhető az a cél, hogy Nádudvar egy harmonikus történelmi és humán jellegét megőrző gazdasági, idegenforgalmi, kereskedelmi, regionális kistérségi szerepkörrel bíró kisvárossá váljon, melynek jövőjét vállalt funkciói határozzák meg.

4. A vállalt és kitűzött cél eléréséhez a települési integráción és külső kapcsolatrendszer (Debrecen, Hajdúszoboszló, Püspökladány, Kaba és környező kistérség) erősítésén és feladatmegosztásán túl nagyarányú településrehabilitációra és rendezett településkép kialakítására van szükség ahhoz, hogy az idegenforgalom mint húzóágazat a gazdaságfejlődést előremozdítsa.

5. Nádudvarnak, mint a Hajdúság és Hortobágy találkozásánál kialakult történelmi kisvárosnak idegenforgalmi és mezőgazdasági kistérségi központjának szerepkörét, központ jellegét és az idők során kialakult (elsősorban népművészeti) kultúráját erősíteni kell, amit nagyarányú települési értékvédelemnek és rekonstrukciónak, településfejlesztésnek és gazdaságfejlesztésnek kell megalapozni.

7.2. A külső társadalmi, gazdasági és egyéb folyamatok hatás a városra

Nádudvar város napjainkra jellemző kistérségi szerepköre és városi funkciói erősödnek. Ezt részben országos hírű Gyógyfürdőjének, népi kultúrájának és három tájegység


(Hortobágy, Hajdúság, Sárrét) találkozásánál való fekvésének köszönheti, valamint annaka ténynek, hogy az ország egyik leghíresebb Nemzeti Parkjának, és gyógyvízkultúrájának része.

Hagyományos mezőgazdasági-nagyüzemi központ, illetve mezőgazdaságának egy része a táji adottságok miatt ökogazdálkodásra predesztinált.

Nem hanyagolható el az a tény, hogy Magyarország egyik fő kelet-nyugati térszerkezeti tengelyének közvetlen közelében helyezkedik el, annak zavaró hatásaitól mentesülve.

Nádudvar a város földrajzi fekvése révén – Debrecen környék – az Észak-alföldi Régió területén, a Debreceni agglomeráció vonzásában helyezkedik el.

Az Észak-alföldi Régió tagja a Kárpátok-Eurorégiónak. A Kárpátok-Eurorégió viszont csak akkor fejtheti ki gazdaságélénkítő hatását, és csak akkor várható, hogy jótékony hatásai érzékelhetőek legyenek, ha a jelenlegi határok átjárhatóvá válnak. Ez az Európai Uniós csatlakozással Szlovákia felé ez megoldódik, de továbbra is nehezen átjárható lesz Ukrajna és Románia felé.

Nádudvar partnere az Észak-alföldi Régióban elsősorban Debrecen, mint régióközpont és mint megyeszékhely.

Debrecen nemzetközi szerepköre közvetlen kihatással van az őt körülvevő városokra, így Nádudvarra is.

Idézzük Debrecen város hosszú távú városfejlesztési koncepciójából:„Debrecen nemzetközi szerepköre európai, kelet-közép-európai szinten is vizsgálandó.

Debrecennek – különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás után – részévé kell válnia az európai városhálózatnak, be kell kapcsolódnia a nemzetközi munkamegosztásba és versenybe. Részt kell venni a Nyugatról Kelet felé tartó innovációs láncban, befogadó és továbbadó szerep egyaránt vár a városra. („Regionális híd” szerepkör.)

Az Unió keleti kibővülésével Debrecen az Unió keleti határvidékének legnagyobb városaként jó néhány évig (Románia felvételéig) az Unió politikáját megjelenítő, az Unió társadalmi, gazdasági, és politikai kultúráját reprezentáló hídfőként kell funkcionálnia.”

Tágabb értelemben a Hajdúsági városok, így Nádudvar partnerei a hazai városok közül Budapest és Nyíregyháza lehet, az Euro-Régiós kapcsolatok Kassa-Ungvár-Szatmárnémeti-Nagyvárad vonzáskörzetig terjedhet.

Nádudvar további partnere lehet Hajdúszoboszló, mely szinten a Debrecen körüli városgyűrű része, a Debreceni Agglomeráció nyugati kapuja, a fejlődési folyamatok és regionális erővonalak mentén elhelyezkedő település.

Nádudvarnak fokoznia kell együttműködését a régió idegenforgalmi társközpontjával.Nádudvarnak hagyományos kistérségi kapcsolatait is ápolnia kell elsősorban

Püspökladánnyal és Kabával, mely települések szintén a regionális fejlődési tengelyen helyezkednek el.

Nádudvar a kistérségi társközponti szerepkörét csak Debrecennel, mint hagyományos szellemi és gazdasági központtal, Hajdúszoboszlóval és Hortobággyal mint idegenforgalmi központtal és Püspökladánnyal, mint kistérségi központtal együtt tudja ellátni, részben bizonyos városfunkciókban (gyógyidegenforgalom) versenyezve a régióközponttal és Hajdúszoboszlóval, részben kiegészítve a régióközpont funkcióit.

Nádudvar esetében a társközponti feladatellátásban elsősorban az idegenforgalom, a gyógyászati idegenforgalom, a népművészet és a mezőgazdasági központi szerepkör a meghatározó. Nádudvar idegenforgalmi szerepköre mára már regionális vonzáskörű, de kereskedelmi, pénzügyi gazdasági szerepe még a környező kistérségi vonzás szintjét sem éri el, így feltétlenül fejlesztési célként kell szerepeljen.

A város – mivel elsősorban mezőgazdaságra és idegenforgalomra orientált – ipari-gazdasági és mezőgazdasági vonatkozásban tartalékokkal rendelkezik. A mezőgazdaság, tekintettel a jó minőségű, nem ritkán 40 aranykoronás földekre, a nagykiterjedésű igazgatási


területre és a hagyományos mezőgazdasági és állattartó kultúrákra, valamint a Nemzeti Park területére tartozó területeire a város megélhetésének egyik forrása.

A külföldi tőke érdeklődése a térség iránt egyenlőre az átlagosnál kisebb, annak ellenére, hogy a közlekedési hálózat megközelítési viszonyai a magyar viszonyokat tekintve a kedvezőbbek közé tartozik. Megállapíthatjuk, hogy a városnak nincs a tőke fogadására előkészített területe, a tőkét egyenlőre leköti a régióközpont Debrecen.

Nádudvar kistérségi társközponti szerepkörének, illetve régión is átnyúló kapcsolatrendszere megerősítésének a közlekedési hálózatok fejlesztésén, korszerűsítésén túlmenően az információs hálózatok és bázisok kiépítése a másik feltétele. Ehhez azonban ma még a helyben hiányzó megfelelő szellemi szolgáltatások megteremtése, a város kínálati pozíciójának jelentős növelése szükséges.

A város számára alapvető fontosságú, hogy a külső folyamatok várható tendenciáiról folyamatosan informált legyen, saját eszközeivel, kistérségi, megyei, ill. regionális együttműködéssel kezdeményezője, irányítója legyen a város fejlődését segítő folyamatoknak.

Nádudvar a szocialista iparosítás idején a központi elosztásból, mint stratégiai szempontból nem jelentős település kevésbé részesült, a fő fejlesztéseket elsősorban az ipar területén Debrecen, mint megyeszékhely vitte el. Nem hanyagolható el azonban, hogy Nádudvar a szocialista mezőgazdaság egyik bázisa volt, mely a városiasodási folyamatot erősítette, Nádudvar ennek is köszönhette fejlődését. A fejlődés azonban nem volt a városiasodási folyamatban robbanásszerű, így a település a hagyományos értékeit, karakterét meg tudta őrizni, bár hagyományos mezővárosi arculatát a városközpont részben elveszítette.

Nádudvar kistérségi központi szerepkörének, illetve a megyén és határokon átnyúló kapcsolatrendszerének megerősödése csak az országos jelentőségű közlekedési hálózatok továbbépítésének és korszerűsítésének bekövetkeztével várható, de a város addig is fejlesztheti belső úthálózati rendszerét és javíthat a belső megközelítési viszonyain, fejlesztheti információs hálózatait és egyéb fogadóbázisait belső tartalékainak föltárásával. Ehhez elengedhetetlenül szükséges azonban a vállalkozási övezet, vagy Ipari Park létrehozása, a hagyományos mezőgazdasági központi szerepkör megerősítése mellett a megfelelő szellemi szolgáltatások megteremtése, a diplomás és szakképzett munkaerő városba csábítása és városban tartása, illetve a város kínálati pozíciójának (kereskedelem) jelentős növelése, valamint az új idegenforgalmi bázisok kiépítése a fejlesztésbe bevont területeken.

A rendszerváltás, és főleg a keleti piac összeomlása, visszaesése nem viselte meg a várost túlságosan, bár a mezőgazdasági termelés birtokszerkezete megváltozott, de a még működő mezőgazdasági nagyvállalkozások továbbra is a város gazdaságának mozgatórugói.

A város gazdasága, gazdasági szerkezete – mivel nem iparra, hanem a mezőgazdaságra és idegenforgalomra épült – viszonylag jól vészelte át a rendszerváltást, sőt fejlődésnek indult.

7.3. A helyzetértékelés témakörei szerinti jövőkép felvázolása

7.3.1. A megközelítési viszonyok változása

Rövid távon elérendő cél, hogy Nádudvar – mint Debreceni agglomeráció kisvárosi gyűrűjéhez tartozó település – térségi kapcsolatai miattt az országos-nemzetközi hálózaton belül, mind vonzáskörzetében megerősödjenek.

A várható és elhatározott fejlesztések így− az M3 autópálya, és az M35-ös gyorsforgalmi út Debrecenig kiépülő szakasza,


− az M4 autópálya és az M47 és M40 gyorsforgalmi utak Debrecent elkerülő gyűrűként lényegesen javítják majd Nádudvar megközelítési viszonyait, illetve a belső közlekedési rendszerre is kihatással vannak.

A tervezett autópályák a Debreceni agglomeráció területeinek és településeinek megközelítési viszonyaiban ugrásszerű javulást hozhatnak, mely a várost is jó helyzetbe hozhatja.

Hosszú távon elérendő cél, hogy az Észak-magyarországi és Észak-alföldi régió együttműködése révén a Baltikumot a Balkánnal összekötő Kassa-Nagyvárad térszerkezeti súlyvonalat kijelölő M30 – M3 – M35 – M47 – M4 gyorsforgalmi utak megépüljenek. Ennek érdekében szorgalmazni kell a regionális együttműködést Debrecennel és a Debrecent körülölelő kisvárosi gyűrű településeivel.

Az M4-es autópálya a kistérségi kapcsolatokat is erősíti, bár ez a kapcsolatrendszer a 4-es főúttal ma is működőképes.

További cél, hogy Nádudvar közvetlenebb kapcsolatba kerüljön a Hortobággyal, így kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a Nagyiván felé vezető országos mellékútnak, mely továbbvive közvetlen kapcsolatot biztosíthat a 33-as számú országos főút felé.

A kistérségi és a kisvárosok közötti kapcsolatok erősítése miatt célszerű számolni új út kiépítésével – először csak kiemelt mezőgazdasági útként, később országos mellékútként – Nádudvar és Karcag között.

A külső megközelítési viszonyok pozitív változása azonban csak akkor érvényesülhet teljes egészében, ha kiépülnek azon kiegészítő hálózatok, melyek a várost az országos hálózatokkal összekötik.

Középtávú célként szükséges tehát megfogalmazni egy város körüli körgyűrű kiépítését, melyet a megközelítési irányok egyenrangúsága és a város belső településszerkezeti adottságai – nem elsősorban a forgalomterhelés – indokol.

A külső gyűrű megépítése annál is inkább indokolt, mivel a város közlekedési szerkezete sugaras rendszerű, viszont úthálózati rendszere már ma is korlátozottan alkalmas a forgalom lebonyolítására.

VÁROSI KÖZLEKEDÉSI STRUKTÚRA ÁTALAKÍTÁSA

A közlekedési szerkezet korszerűsítésének legfontosabb elemei

• A várost körülölelő, országos mellékút-hálózatot felfűző körgyűrű kiépítése.• A 34111 j. bekötő út összekötő úttá fejlesztése, kiépítése Nagyivánig• Gyűjtőút-hálózat bővítése• Lakó-kiszolgáló úthálózat bővítése, kiegészítése• Országos mellékutak melletti kerékpárút-hálózat kialakítása, bővítése.

Közúti közlekedés

A város közúti közlekedését és szerkezetét alapvetően határozza meg a kelet-nyugat irányban átszelő Fő utca, mely a 3405 j. és a 3406 j. összekötő utak nyomvonala. Ehhez csatlakoznak sugarasan a 3407 j. összekötő út Kaba irányába, valamint a 3405 j. ök. út Elep irányába, vala-mint a települési gyűjtőutak és lakó utak. Az átmenő és a helyi forgalom is a 3406 j. és a 3407 j. ök. utak átkelési szakaszán bonyolódik. Nincsenek gyűrűs szerkezetű forgalmi, vagy gyűjtő-utak. Minden helyváltoztatás a városközpontot terheli.A belső forgalom lebonyolításában továbbra is alapvető jelentőségű lesz a 3405 j. és a 3406 j. összekötő utak volt városi átkelési szakasza, valamint az eddig országos mellékút-hálózathoz tartozó bevezető szakaszok. De ezen nyomvonalak a gyűjtőút-hálózatot fogják erősíteni.


A külső körgyűrű egyes szakaszainak kialakulását követően is már jelentősen tehermentesül-nek a város egyes belső részei. A körgyűrűn belül kialakuló gyűjtőút-hálózat a meglévő ke-resztmetszetek helyenkénti kismértékű felbővítésével (forgalmi csomópontokban) biztonságo-san elvezethető lesz a város belső forgalma.A külső körgyűrű megépítésének a forgalom biztonságos és korszerű levezetésén túl további oka az, hogy a város történelmileg kialakult, organikusan fejlődött – hajdan kétbeltelkes kert-város jellegű – településszerkezete ma már nem képes fogadni a mezőgazdasági gépek forgal-mát, mivel a gyűrű irányú utak hiányában a nagyarányú mezőgazdasági forgalom is a város belső főútjait, illetve az országos mellékutakat terheli. A körgyűrű kiépítésével párhuzamosan tehát mezőgazdasági kiszolgáló út gyűrűt is ki kell építeni a tervezett út szabályozási szélessé-gén belül.A város térségi helyzetét bemutató közlekedési hálózat fejlesztést a településfejlesztési kon-cepció 1. sz. melléklete tartalmazza.

Főút-hálózat

A várost az országos közúthálózatba a 3405 j. összekötőút kapcsolja be Elep-Püspökladány nyomvonalon a 10+318 – 14+457 km szelvények közötti belterületi szakasszal a Fő utca, Ady Endre u., Seregélyes u. települési utakon. A Seregélyes és Ady Endre utcai szakasza tördelt nyomvonalú, 6,00 – 7,00 m széles burkolata kívánnivalót hagy maga után, mely a 3357 E/nap mértékű forgalmat képes levezetni. A Fő utca nyomvonalvezetése megfelelő burkolatszélessé-ge a kétoldali leállást is lehetővé teszi.

Jelentős közlekedési kapcsolat a Fő út nyomvonala, mely a 3406 j. összekötő út Hajdúszo-boszló irányba vezető belterületi szakasza a 0+000 – 1+558 km szelvények között. Nyomvo-nalvezetése és a 6,00 – 9,30 m széles burkolata megfelelően képes levezetni a napi 3699 E járműt.

Kaba irányába vezet a 3407 j. összekötő út 0+000 – 2+927 km szelvények közötti belterületi szakasza. Nyomvonalvezetése megfelelő, de burkolatszélessége csak 5,70 – 5,80 m között változik, melynek állapota is rossz.

Jelenleg ezek az országos mellékutak a városközpontba vezetnek, melyeknek országos mel-lékút funkcióját javasoljuk megszüntetni és végcsomópontjait áthelyezni a várost körülölelő gyűrűhöz.

Javasoljuk 34111 j. bekötő utat összekötő úttá fejleszteni, kiépíteni a 7+000 km szelvénytől Nagyivánig.

Gyűjtő – és lakóúthálózat

A város gyűjtőúthálózata kezdetleges, általában szűk keresztmetszetű.

A gyűjtőút – hálózat meglévő és javasolt elemei:

- Tolbuhin u. – Mátyás Király út a város déli területét köti be a 3405 – 3406 j. összekötő utakhoz, vagyis a Fő utcához. Nyomvonalvezetése töredezett, 5,75 m széles burkolata rossz állapotú, szélesítendő, korszerűsítendő.


- A Jókai utca a település északi területén gyűjti össze a lakóutcák forgalmát és köti be a vá-rosközpontba. Nyomvonalvezetése megfelelő, 5,50 m széles burkolata megfelelő állapot-ban van, de szélesítése javasolt.

A gyűjtőút-hálózat új elemei részben a meglévő országos mellékút-hálózat átminősítésével, részben meglévő utcák korszerűsítésével és új útszakaszok kiépítésével alakítandók ki.- Országos mellékutak átminősítése:

3406. sz., 3405. sz. ök. út a város főutcája a körgyűrűn belüli szakasza3407. sz. sz. ök. út, Kabai út körgyűrűn belüli szakasza3405. sz. sz. ök. út, Seregélyes utca, Ady Endre út körgyűrűn belüli szakasza

- Gyűjtőút-hálózat új kijelölésű elemei:Nádas utca a Mártírok útja és a körgyűrű között

A lakóutcák közül burkolattal elég kevés van ellátva, így legtöbbjük az év nagy részében ne-hezen járható.A kiszolgáló utak meglévő és javasolt elemei:- Lakóutca-hálózat új kijelölésű elemei:

- Kossuth Lajos, Nádas utcák és a Tolbuhin, Mátyás király utcák közötti feltá-ró út.

- Dózsa György, Somogyi Béla utcák és a József Attila, Maros utcák közötti feltáró út.

- Jókai Mór utca és a , Zalka Máté utca közötti feltáró út.- Rákóczi Ferenc utca és az Ady Endre utca közötti feltáró út, valamint a tele-

pülésfejlesztési koncepció 2. számú mellékletében ábrázolt további kiszol-gáló utak és folytatásaik.

- A tervlapon ábrázolásra kerültek a kiemelt szerepkörű kiszolgáló úthálózat elemei is.

Közúti forgalmi csomópontok

A város összes csomópontja szintbeni, külön kanyarodósávok nélkül, de a rajtuk áthaladó for-galmat le tudják vezetni.Új, ill. korszerűsítendő forgalmi csomópontok kiépítése válik szükségessé a külső körgyűrű és a gyűjtőutak, országos mellékutak találkozásainál.

Parkolás

A parkolás kérdésével lényegében csak a városközpontban szükséges foglalkozni. A város egyéb térségeiben a parkolás kisebb, lokális aránytalanságoktól eltekintve nem okoz gondot. A belvárosba koncentrálódott közintézmények természetesen vonzzák a parkolni kívánó gép-járműveket, de sajnos sem régebben, sem most nem létesítenek az előírásoknak megfelelő da-rabszámú parkolóhelyeket az új beépítések saját területeiken.A városközpontban cca. 340 db parkolásra alkalmas terület van, melyek részben kiépített par-kolóhelyek, részben a Fő utca széles útburkolata által lehetővé váló a párhuzamos leállás.Az átmenő forgalom kizárásával további parkolóhelyek létesíthetők a meglévő úthálózaton, akár leállósávok kijelölésével.


Kerékpárút-hálózat

Az alföldi településekre jellemző a viszonylag nagy kerékpáros forgalom, ez igaz Nádudvarra is. A helyi tömegközlekedés hiányában a kerékpár és a gépkocsi az általánosan használt köz-lekedési eszköz.A Fő utca (3405, 3406 j. ök. utak) gépjármű és kerékpáros forgalma, valamint a baleseti he-lyeztek csökkentése érdekében kerékpárút létesült a Nap utca és Határ út között a 3406 j. ösz-szekötő út szelvényezés szerinti jobboldalán, melyet Püspökladány irányában tovább kell épí-teni a körgyűrűig.A körgyűrű mellett teljes hosszában javasoljuk a kerékpárút létesítését.Az összes országos összekötő út és a gyűjtő út mellett szükséges folytatni a kerékpárutat, illet-ve kerékpársávok létesítésére van szükség.

Tömegközlekedés

A város nem rendelkezik helyi járatú tömegközlekedéssel. Helyközi autóbuszjáratok közle-kednek a Fő utcai „autóbusz váróteremtől” – mint „autóbusz-pályaudvartól” –Hajdúszobosz-ló, Kaba, Püspökladány, Debrecen és Jászberény viszonylatban.Az autóbusz-megállóhelyek sajnos többségében a forgalmi sávokban vannak kijelölve, akadá-lyozva a folyópálya forgalmát, melyeket szabványossá kell alakítani.

Egyéb közlekedés

Vízi és légi közlekedés a települést nem érinti.

Vasúti közlekedés:Kabáról iparvasúti szárnyvonal üzemel a város iparterületére.Megvizsgálandó a vasúti személyforgalom beindítása.

7.3.2. A város települési szerepkörének és kistérségi társközponti funkciójának megerősödé-se

Nádudvar Hajdú-Bihar megye Ny-i részén, a Hortobágy szélén, a Kösely folyócska által körbefogott ősi település. Debrecentől 40, Hajdúszoboszlótól 18 km-re található

Megközelíthető a 4-es számú elsőrendű főközlekedési útról, az említett települések irányából, ami nemzetközi fo-lyosóként szolgál.Sűrű buszjárat köti össze Kabával, Hajdúszoboszlóval és Püspükladánnyal. A legközelebbi vasútállomás 8 km-re Ka-bán található. (Budapest – Debrecen vasútvonal).

Nádudvar 1876-ig Szabolcs vármegye alsó járásának székhelye volt, majd (1901-ig) az ak-kor szervezett Hajdú vármegye egyik járásának székhelyévé vált. Ez a közigazgatási megbíza-tás feltétlenül emelte a rangját. Mára ez a szerepköre eltűnt. Jelenleg Nádudvar a térségben a mezőgazdasági integrátor szerepét tölti be.

Nádudvar szerepkörét és térségben betöltött funkcióit két kapcsolatrendszer befolyásolja.Az egyik a kistérség, a másik a Debreceni Agglomeráció.


KISTÉRSÉG

A település fekvése miatt az Észak-Alföldi régióhoz tartozik, amely 3 megyét foglal ma-gába: Szabolcs - Szatmár - Bereg-, Hajdú Bihar- és Jász - Nagykun - Szolnok megyét.Az Észak-Alföldi régió az ország egyik legnagyobb kiterjedésű és népességű régiója. A ré-gión belül Nándudvar Hajdú - Bihar megyében található a 28103-as statisztikai körzetben. A három tájegység találkozásánál fekszik: észak-nyugatról a Hortobágy, észak-keletről a Hajdúhát, délről pedig a Berettyó ill. a Nagy Sárrét határolják.

Magyarország közép-keleti részén fekvő Hajdú-Bihar megyét 1994-től hét statisztikai kis-térségre osztották. Ezek közül az egyik, a Nádudvart is magába foglaló Sárréti kistérség.

A Sárréti kistérség települései két városból (Nádudvar és Püspökladány) és 11 községből (Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nagyrábé, Sáp, Sárrét-udvari, Szerep, Tetétlen) állnak.A kistérségnek nincs évszázadokra visszanyúló történelmi múltja, szerves, közös hagyomá-nya, mivel települései egykor négy vármegyéhez: Szabolcshoz, Békéshez, Biharhoz ill. az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegyéhez tartoztak. Sorsuk annyiban közös, amennyiben viha-ros volt történelmük: szinte csodával határos, hogy annyi dúlás, pusztítás után mindig maradt a lakosságnak ereje az élet megújításához, az építkezéshez, az alkotáshoz.

A kistérség az országos átlag alatti fejlettségű terület. Nádudvar viszonylag fejlett városa mellett a sárréti települések fejlődése megrekedt, nagy a munkanélküliség, és jellemző a mar-ginalizálódás és az elöregedés is. A térség településeinek összetartozása viszont erős. Így komplex felépítésű, szélesebb társadalmi – önkormányzati összefogáson alapuló fenntartható vidékfejlesztési programokra alkalmas a kistérség.

A kistérségen belül Nádudvar területe a Dél-Hajdúsági kistájon fekszik.A sárréti kistérség 2 városával + 11 községével, kiegészülve egy statisztikai kistérségben kívüli, de határos településsel /Hajdúszo-váttal/ megalakították a Sárréti Településfejlesztési és Területfej-lesztési Önkormányzati Társulást. A társulást a települések össze-hangolt fejlesztése, közös társulási programok kialakítása, a fejlesz-tések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása céljából alakították meg.


Nádudvar az Alföld északkeleti részén található, Budapesttől 200 km-re keleti irányban, Debrecentől 20 km-nyire délnyugaton. Mind Budapest, mint Debrecen felől a 4-es főúton érhető el, ami áthalad a belterületén.

A város fekvése miatt az Észak Alföldi régióhoz tartozik, ami 3 megyét foglal magába: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyét.

Hajdú-Bihar megyén belül a település a Dél-Hajdúság kistáj területén fekszik, valamint három tájegység találkozóik a határában. Észak-nyugatról a Hortobágy, észak-keletről a Hajdúhát, délről pedig a Berettyó, ill. a Nagy-Sárrét határolják.

A Központi Statisztikai Hivatal Hajdú-Bihar megyét 7 db statisztikai körzetre osztja, melyben Nádudvar a Nádudvari Statisztikai Körzet központja.


Nádudvar szerepköre kistérségi társközpont Püspökladánnyal megosztott funkciókkal, il-letve regionális jelentőségű mezőgazdasági integrációs központ.

A debreceni településegyüttes – és agglomerációd

A megye központi részén, 11 város révén nagy összefüggő sajátos urbanizált térség alakult ki.

Hajdúszoboszló város alközponti szerepkörrel bír a régióközpont és megyeszékhely Debrecen mellett.

Nádudvar a gyógyvíz és a gyógyászati idegenforgalom, valamint hagyományos népi kultú-rája révén részt vehet a városok közötti együttműködésben az idegenforgalom terén a Debre-cen-Hajdúszoboszló-Hortobágy-Nádudvar négyszögben. Ez a ma még nem kellőképpen mű-ködő orientáció Nádudvar szerepét, mint idegenforgalmi központét követheti.

7.3.3. A gazdasági szerkezet, versenyképesség változása

Nádudvar fejlődésére legközvetlenebbül az ország és a helyi gazdaság stabilitása illetve dinamikája hat, hiszen ezek következménye, hogy a munkahelyek száma elégséges-e, hogy a lakossági és önkormányzati bevételek mértéke, a lakossági ellátás, a térbeli rendezettség és a város működésének színvonala megfelelő-e.

Köztudott, hogy Hajdú-Bihar megye ma is az ország elmaradottabb, hátrányosabb helyzetű régiói közé tartozik. Ez alól csak a régióközpont Debrecen a kivétel, dinamikus, szinte robbanásszerű fejlődésével. Elsősorban összeomlott és mai napig talpra álló ipara és mezőgazdasági jellege determinálja gazdasági lehetőségét is. Az ipar és a magyar mezőgazdaság ismert helyzete illetve a megye tőkeszerző képességének alacsony volta miatt a megyében az egy főre jutó GDP kb. 30-40%-al alacsonyabb az országos átlagnál.

Nádudvar a megye nyugati kistérségének társközpontja. Gazdaságföldrajzi elhelyezkedése speciálisnak mondható abból a szempontból, hogy a három tájegység határán fekszik, mely gazdasági adottságait is befolyásolják (Hajdúhát-Hortobágy-Sárrét)

A gazdasági szerkezet alakításának fő szempontjait a fenntartható fejlődés elve, a piaci és humán szolgáltatások, az emberi erőforrások a tudás – intenzív termékek előállítása, a beszállítói ipar, a kis- és középvállalkozások, a termék-feldolgozottsági szint növelése kell hogy jellemezze.


Nádudvar

Nádudvar városnak jelenlegi adottságai a régió- és megyeközponthoz való közelsége és várhatóan ugrásszerűen javuló elérhetőségi kapcsolatrendszere a település területi tartalékai, természeti és kulturális öröksége, valamint humán erőforrás adottságai jó alapot adhatnak a gazdasági szerkezet átalakítására.

MEZŐGAZDASÁG

Nádudvar és igazgatási területének közel 60 %-a az Országos Területrendezési Terv szerint ki-emelt térségi terület része. A kijelölés a térség természetföldrajzi, tájszerkezeti, tájtörténeti és kultúrtörténeti adottságaiból és a településtől nyugatra fekvő nagy kiterjedésű területnek a táj- és természetvédettségéből következett. E meghatározásra épült a Hortobágyi Nemzeti Park és térsége Területrendezési Terve (továbbiakban HNP TrT) a VÁTI részéről 2002. szeptember-ben (vsi.1548/1998), melyben az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett termé-szeti terület és térségét Nádudvar területét az intenzív hasznosítású mezőgazdasági térség te-rületfelhasználási kategóriaára valamint a „pusztai tájgazdálkodás térsége” egyedi területfel-használási kategóriákra jelölte ki. A településtől keletre és nyugatra fekvő területrészek e fönti területfelhasználási kategóriái, tartalmukban megegyeznek a Nádudvar és térségét is érintő A Tisza térség vidékfejlesztési koncepciójának és területrendezési tervének megalapozása (Ma-gyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Tervezési Igazgatóság-Terü-letrendezési Iroda) c. tervben környezeti meghatározottságú- és agrártermelési meghatározott-ságú területi kijelölésekkel. E magasabb rendű tervi meghatározásuk figyelembe vételével Nádudvar térsége a jövőben továbbra is a természeti adottságuknak megfelelően a történetileg kialakult földbirtok szerkezeten használt terület. A termőterületekre jellemző aranykorona ér-téke változó. Átlagértéke: 19 AK.- Uralkodó területfelhesználási eleme a gyep, legelő a településtől DNY-, NY-, és ÉNY- ra

esőterületrészeken melyeket a talajtani adottságelemek megfelelően művelnek. E területek a Hortobágyi Nemzeti Park védett gyepfelületei, ahol a fokozottan védett területek a be-mutató övezetek területén javasolt a meglévő tanyák megtartása a pusztai tájkarakter vé-delme érdekében, a hagyományos kalickás rendszerű áztatásos gyepművelés folytatása a területet behálózó csatorna rendszer működtetésével, melyek alapjai az állattartásnak és a ráépülő ipari vertikumoknak.

A gyepgazdálkodás során tekintettel kell lenni arra, hogy olyan vízgazdálkodási rendszer ala-kuljon ki, mely biztosítja a vízállásos területek, vizes élőhelyek rétek rendszeres vízellátását, megteremtve a pusztai ökológiai rendszerek stabilitását.- Az igen jó talajtani adottságokból következően a K-i, DK-i, és É-i területek szántóföldte-

rületek. Intenzív hasznosításukra az alapfeltételek adottak. Az eredményes földművelést kiépített öntözőrendszerrel segítik, melynek továbbfejlesztése megteremthető.

- A város külterülete erdőkben szűkösen van ellátva. Fejlesztésük állattartó telephelyek kör-nyezetében illetve dűlőutak mentén szélfogó létesítésével indokolt.

- A külterület egyik fejlesztési iránya a védett területek mentén a természetvédelmi puffer-zónának kijelölt sávban olyan növénytermesztés, amelyeket az adott táji, termőhelyi adott-ságokon ökológikus vagy bio-módszerekkel folytatnak. Ez a munkaigényes termék előál-lítás segítheti a természeti rendszerek és a lakosság megtartását és ezek egészséges műkö-dését.

Az állattartás elsősorban a nagy gazdálkodó szervezetek tulajdonában vagy kezelésében lévő külterületi majorokban és állattartó telepeken történik, melyek hosszú távú fenntartásával szá-molhatunk.

IPAR


Nádudvaron az ipari gazdálkodást is elsősorban a városban működő nagyüzemi mezőgazdasági alaptevékenységet folytató gazdasági társaságok határozzák meg.

Cég neve Fő tevékenység LétszámNAGISZ Rt. mezőgazdasági növénytermelés, állattenyésztés, húsfeldolgozás 1800HAGE Rt. mezőgazdasági kereskedelem 700KITE Rt. mezőgazdasági kereskedelem 450

A településen működő nagyobb gazdálkodó szervezetek

Az ipari tevékenységre elsősorban a mezőgazdasági művelést és állattartást segítő takarmánytermelő és feldolgozó ipar jellemzi, de vegyipari, elsősorban agrárkémiai ipar is megtelepedett a városban.

Az építőipari és mezőgazdasági gépjavítási és gépalkatrész gyártási tevékenységet is ezen nagyvállalatok, vagy azokból alakult utódtársaságok végzik.

A város jövőjét továbbra is ezen társaságok fogják meghatározni.A hagyományos ágazatok és a hozzá kapcsolódó termelési tapasztalat és szakképzett

munkaerő jó alapot adhat a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésének.A mezőgazdasági, ipari-gazdasági fejlesztés terén a helyben történő magasabb

feldolgozottságú és hozzáadott értékű termékek előállítását kell szorgalmazni, illetve kisvállalkozói, beszállítói ipart is célszerű ösztönözni mind a régió és megyeközponban megtelepedett nagyvállalatokhoz, mint a helyben megtelepedettekhez.

A települést vonzóvá kell tenni tőkeerős nagyvállalatok megtelepedéséhez, ezek feltételeit mind terület előkészítéssel, mind gazdaságélénkítő programokkal meg kell teremteni.

A nagyvállalkozások mellett azonban teret kell adni a város területén működő, vagy idetelepülő kis- és középvállalkozásoknak is területbiztosítással.

Ipari Park

Nádudvar jelenleg nem rendelkezik Ipari Parkkal. A fejlesztési koncepció alapdöntéseihez tartozik a város Ipari Parkjának létrehozása, melyhez az alkalmas, iparúttal is rendelkezi gazdasági területek és a gazdasági szereplők is egyaránt rendelkezésre állnak. A jelenlegi koncentráltan elhelyezkedő iparterületek bővíthetőek és tartalék területek is rendelkezésre állnak.

Elengedhetetlen, hogy a gazdasági területek elhatározott fejlesztése korszerűsítése dokumentált gazdaságfejlesztési koncepción alapuljon, és az is, hogy ehhez egy „humán erőforrás program” is kapcsolódjon, mely utóbbi az oktatás-képzés fejlesztését és szerkezeti korszerűsítését is feltételezi. A középfokú képzés megtelepítése elsősorban a mezőgazdasághoz és a népi iparmű város kistérségi szerepkörének erősítéséhez járulhatna hozzá, egyúttal a város egyik kitörési pontja lehet.

A humán erőforrás program legfontosabb célja a versenyképes gazdasági szerkezetet támogató oktatás-képzés mellett az elvándorlásnak, különösen a fiatal értelmiség elvándorlásának, és általában a népességcsökkenésnek a mérséklése és megállítása kell, hogy legyen.

IDEGENFORGALOM

A gazdasági szerkezet alakításánál, átalakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a város idegenforgalmi kínálatának növelésére.

- Ennek eszköze lehet a város gyógyvíz kincsére alapozott idegenforgalom fejlesztése, a termálfürdőzéssel és a város új szabadidő centrumának kialakításával és sportterületének fejlesztésével együtt.

- Célként kell kitűzni, hogy a jelenleg átmenő (műemléklátogató, a népi iparművészet vonzásába tartozó és gyógyfürdői idegenforgalmat kiegészítse a több napos városban


tartózkodó idegenforgalom is. Ennek érdekében komplex idegenforgalmi kínálatot kell biztosítani az alábbiak szerint:

• Gyógyidegenforgalom

A strand korszerűsítése, bővítése elindult, megvételre került a szomszédos területen a 804/3 hrsz.-ú ingatlan, amivel bővülni fog a strand területe. Elkészült a fürdő fejlesz-tésének tanulmányterve, amiről már az előzménytervekben beszámoltunk.

• Ökoturimus- A másik lehetséges fejlesztési irány a táj ökológiai rehabilitációjához közvetetten

kapcsolódó és nem elhanyagolható gazdasági jelentőségű természeti és kulturális értékek őrzése, bemutatása, az ezekhez kapcsolódó „szelíd” turizmus fejlesztése, a Hortobágyi Nemzeti Park területeinek bemutatása.• Népi Iparművészet

A hagyományos látogatói forgalom mellett a középfokú képzés beindításával párhuzamosan a népi iparművészet bemutató és oktató táborok, valamint művésztelepek létesítése.

A népi iparművészet remeke a nádudvari fekete kerámia.

A méltán híres a kosárfonás, kézi szőttesek készítése is.

• Az idegenforgalmi vonzerő növelése, a települési értékvédelemmel és a hozzá kapcsolódó város rehabilitációval és környezetminőség javításával is lehetséges és kívánatos.

• Vadászturizmus, lovasturizmusA város hagyományos idegenforgalmi vonzerejét jelentő vadász-horgász turizmus fejlesztése kiegészítve a lovasturizmussal és a már említett ökoturizmussal az idegenforgalmi ágazat kitörési pontja lehet.


KERESKEDELEM – SZOLGÁLTATÁS

Nádudvar városában elsősorban a kereskedelem és szolgáltatások területén a nagyobb szolgáltatók és kereskedelmi cégek, áruházak, üzletközpontok letelepítését kell szorgalmazni, mert így az ellátási igény egy része más városokban, elsősorban Debrecenben a nagy bevásárlóközpontokban zajlik.

A fejlesztést olyan területeken kell megvalósítani, melynek elérhetősége, a közlekedési kiszolgálás jó mind a város, mind a kistérség számára.

Fontos fejlesztési cél kell legyen a városi piac megoldása, vásárcsarnok építése, melynek helye a mostani piac térségében lenne szerencsés.

A Nádudvaron termelt népszerű termékek, élelmiszerek számára – az idegenforgalomhoz i kapcsolódó – mintaboltokat kell kialakítani.

A vendéglátó kínálat bővítése szükséges, különös tekintettel a Gyógyfürdő és városközpont térségében.

7.3.4. A népességviszonyok változása

A népszámlálási adatokból jól kivehetően e század első felében a települést változó mértékű népességgyarapodás jellemezte. A népesség gyarapodását még a két világégés sem tudta meg-szakítani. Nádudvar népességszám maximuma 1949-ben elérte a 10.952 főt. Ekkor volt a leg-magasabb.1949-től 1970-ig viszont visszaesést tapasztalhatunk, miközben országos szinten tovább tar-tott a dinamikus népességgyarapodás. A helyi népességszám csökkenés elsősorban nem az alacsony élve születések és a magas halálozások számával, hanem inkább a településről törté-nő elvándorlás felerősödésével magyarázható (elmaradt iparosítás, munkahelyek hiánya).A 70-es évekre újbóli népességgyarapodás, míg a 80-as évtizedre ismételten a népességfogyás volt a jellemző. (Országosan is hasonló tendencia figyelhető meg az említet két évtizedben.) A 90-es évek elején ismételten megfordult a folyamat (ellentétben az országos szinten tapasz-talttal) és gyarapodni kezdett a város lakónépessége azóta is növekvőben van.

A népességszám alakulása a népszámlálási adatok alapján:1870 8219 fő1880 7757 fő1890 8255 fő1900 9487 fő1910 9910 fő1920 9989 fő1930 10517 fő1941 10923 fő1949 10952 fő1960 10689 fő1970 9172 fő1980 9238 fő1990 8715 fő

A népességszám változása (1870-1990)

Év: 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001Fő: 9204 9232 9235 9276 9273 9297 9297 9308 9296 9301 9307

Nádudvar jelenlegi lakossága: 9346 fő, ennek várható alakulása a következő időszakban enyhén növekvő tendenciával legfeljebb 10000 fő körül prognosztizálható.


TERMÉSZETES SZAPORODÁS ÉS FOGYÁS VONATKOZÁSÁBAN:

Év: 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001Élve születések száma:

132 118 143 117 122 119 109 108 107 116 118

Halálozások száma:

104 115 102 120 98 119 98 120 102 113 112

KOR ÉS NEM SZERINTI ÖSSZETÉTEL:

• 15 év alattiak aránya (2002-ben): 2231• 60 év felettiek aránya (2002-ben): 1702• nők aránya (2002-ben): 51%• férfiak aránya (2002-ben): 49%

MUNKANÉLKÜLISÉG:

• munkaképes korúak száma: 5413• regisztrált munkanélküliek száma: 490 fő

A. tényleges munkanélküliség 650 főre tehető.Az állástalanok több mint 90%-a szakképzetlen.A város munkanélküliségi rátája alacsonyabb a térség átlagánál. Ez nemcsak az erős nagyvál-lalkozásoknak köszönhető, hanem az igen nagyszámú kisvállalkozásoknak, egyéni vállalko-zóknak is.

7.3.5. Az infrastruktúra ellátottság változása

TELEPÜLÉSSZERKEZET – HUMÁN INFRASTRUKTÚRA

A településszerkezet fejlesztésének céljai:- be tudja fogadni a város kistérségi és regionális szerepköréből, az új közlekedés földrajzi

pozíciójából következő funkciókat, melyek elsősorban közlekedési, gazdasági, intézményi, kulturális és idegenforgalmi és különleges funkciók,

- biztosítsa a városfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős területek, zöldterületek)

- korszerűsítse a belső közlekedési hálózatot, s ezzel csökkentse a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelje a csillapított forgalmú zónát, javítsa a város életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot.

Az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez:- elsősorban a belterület tartalékait és a kisvárosi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben

rejlő tartalékokat,- másodsorban (illetőleg indokolt esetben) a belterülethez közvetlenül csatlakozó területek

tartalékait kell kihasználni.

Stratégiai fontosságú gazdaságossági-és településüzemeltetési elv, hogy a beépítésre szánt terület csak indokolt esetben növekedjen.

A belterületi tartalékokat elsősorban az intézményi rendeltetés befogadását biztosító úgynevezett vegyes felhasználási módú terület bővítésére, és a lakásépítési igény egy részét biztosító lakóterületi fejlesztésre célszerű kihasználni, elsősorban a városközpont peremterületeinek átminősítésével.


E belterületi tartalékokat részben a rendeltetés-módosítás jelenti, amikor a városközpont közvetlen térségében a jelenlegi lakóterületi felhasználás vegyes felhasználásra módosul, s így nő a vegyes terület, másrészt a településközpont kertvárosi jellegűvé történő átépülésében rejlő intenzitás-tartalék, harmadrészt a nagymélységű telkekből álló tömbök belső részeiben alakítható új lakóterületek.

A tömbfeltárásokra mind a település belső területein, mind a peremeken van lehetőség.

A településközpont kijelölése

A városközpont kijelölése a történelmi városközpont, a református és katolikus templomok és műemlék együttesek és a Gyógyfürdő környezete, valamint a jelenlegi városközpontot kiegészítő, ahhoz kapcsolódó területek átminősítésével történik.

Lakóterület céljára igénybe vehető területek:

- A városközponttól északra fekvő területek a két tó közötti belső ökológiai folyosó mentén lakóterületi intenzitásnövekedéssel.

- A tervezett körút északi nyomvonala mentén a meglévő vízfolyás mellett kialakítandó belső ökológiai folyosóhoz kapcsolódóan, lakóterületi intenzitásnövekedéssel.

- A település nyugati részén a zártkertek lakóterületté minősítésével.- A Püspökladányi úttól délre, lakóterületi intenzitásnövekedéssel.- A Mártírok útjától délre – tartalék lakóterületként- A település észak - keleti részén a meglévő utcák folytatásában távvezeték-kiváltással

párhuzamosan tartalék lakóterület- Az északkeleti településrész belső ökológiai folyosója mentén lakóterületi intenzitásnö-

velésével.

Gazdasági területek:

IPARTERÜLETEK- Gazdasági területek kijelölésére kerül sor az ipari park létrehozásának érdekében a

meglévő iparvágánnyal is ellátott iparterületek bővítésével és tartalék területeinek kije-lölésével a település délkeleti peremein a Szoboszlói és Kabai utak között.

- A tervezett körút délnyugati szakasza mentén a Püspökladányi és Kabai utak között kisvállalkozói zóna került kijelölésre.

- A külterületi meglévő mezőgazdasági üzemi területek és állattartó telepek, telephelyek fenntartásával.

Intézményterületek

A meglévő területek megtartása mellett a városközpont területén

A zöldterületi rendszer korszerűsítése:

Nádudvar zöldfelületi elemei a tájszerkezeti adottságokból és a kialakult települési szerkezet-ből adódóan sugaras, szigetes és sávos elrendeződésűek. Az elemek, hogy működőképes rend-szerré, azaz a város területét átszövő, összefüggő hálózattá fejlődjenek az alábbi rendezési cél figyelembe vétele szükséges:

A városi-, a város természetközeli-, és a természetes környezet zöldterületeinek térben is egységes ökológiai egyensúlyt kell megteremteni.


Az időben hosszútávú folyamat, melyben a célt a város meglévő természeti értékeinek a vé-delmével, a tartalékok feltárásával javasoljuk elérni az épített környezettel összhangban.Ennek során fejleszteni és rendezni kell a :

- táji környezet jellegzetes eleme (élővízforrások) és a városi zöldfelületek között a tér-ben is egységes kapcsolatot.Célja:

• a Nemzeti Ökológiai Hálózat fejlesztése és az ökológiai rendszer működésé-nek a biztosítása,

• az épített és a táji környezet összhangjának megteremtése,• a városi zöldfelületi elemek fejlesztése, és a• város szerkezetének kiemelése, település karakter erősítése.

- A település zöldfelületi elemei körül az ökológiailag érzékeny területek védelmét, fejlesztését.Célja:

• a meglévő és természeti értékekkel rendelkező zöldfelületek (közparkok, für-dőkert, temetőkert) védelme és fejlesztése,

• a kialakuló zöldfelületi rendszer működőképességének a biztosítása.- A település karaktert erősítő zöldfelületeket.

Célja:• a meglévő utcai zöldsávok, fasorok, közkertek fejlesztése,• az értékeket képviselő zöldterületek helyi védelme,• zöldfelületi elemek fejlesztése, utca- és városkép esztétikai értékének a növe-

lése,• a városi-, a városközeli-, és a természetes környezet zöldterületének, zöldfelü-

leteinek összekapcsolása- Lakótelkek zöldfelületi fedettségét

Célja:• a térben egységes zöldfelületi rendszer biztosítása, és• az egészséges lakókörnyezet biztosítása

Ezekből következően Nádudvar legfontosabb zöldterület-rendezési feladatai az alábbiak:- A települést sugárirányban felosztó élővízfolyás és időszakos csatornák élőhelyeinek ren-

dezése úgy, hogy azok ökológiai folyosóként működjenek.- A település peremein a tervezett körút mentén a vízfolyásokhoz kapcsolódóan a meglévő

ökológiai rendszer erősítése ökológiai folyosók létrehozásával és rendszerbe foglalásával.- A városközpontban elhelyezkedő közpark-rendszer rekonstrukciója az értékes, koros,

egyedi díszfák helyi természetvédelemre történő jelölésével- Az utcai zöldsávok terv szerint történő fásítása, tájhonos fafajok alkalmazásával.- Gyógyfürdő értékes, koros egyedi díszfáinak helyi természetvédelemre történő jelölése- Rekreációs zöldterület létesítése a városközponti intézmény kertek, tórendszer összevoná-

sával- Felhagyott temetők kegyeleti kertként történő hasznosítása, kialakítása tervszerűen- A belvízrendezéssel összefüggően a meglévő és tervezett tavak és környezetük rendezése,

az ökológiai rendszer részeként - Egyedi, értékes díszfák helyi természetvédelme pl. református templomkert, a Népi Kis-

mesterségek Szolgáltató Szakiskola kertjének koros fáit.- Lakótelkek lombtömeg fedettségének a meghatározása a beépítettséggel összhangban.- Gazdasági, szolgáltató, ipari területek zöldterületi és zöldfelületi fedettségének meghatá-

rozása a területi egység használatával összhangban.


7.3.5. Az infrastruktúra ellátottság változása

KÖZMŰVEK

Vízellátás:

A település közüzemű ivóvízhálózattal rendelkezik.

A vízmű és a vízvezeték hálózat üzemeltetője a Városi Önkormányzat Gazdasági Mű-szaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet, Nádudvar.A víztermelés 5 db mélyfúrású kútból történik.A kitermelt vizet a vízmű telepre juttatják, ahol a víz gázmentesítés után alacsonytározókba jut. A tározókból a vizet nyomásfokozó szivattyúk segítségével a vízvezeték hálózatba továb-bítják. A nyomástartást a település központjában épített HG 200-23 típusú hidroglóbusz bizto-sítja.

Az ivóvíz hálózat anyaga azbesztcement nyomócső, melyen közkutakat (134 db), illetve tűz-csapokat (201 db) helyeztek el.

A vízvezeték hálózat körvezetékes rendszerű, melynek csomópontjaiban szakaszoló tolózára-kat helyeztek el.

A víztermelő és vízszállító kapacitások:

Kútkapacitás összesen: 2332 l/p = 3078 m³/dNyomásfokozó szivattyú: 2200 l/p = 2904 m³/dGázmentesítő: 5000 m³/dSzűrőkapacitás: 4400 m³/d.

A vízmű mértékadó kapacitása 3128,- m³/d, amely a település vízigényeit hosszú távon kielé-gíti.

A településrendezési terv által feltárt területek vízellátása hálózatbővítéssel megoldható. Az épülő vízvezeték hálózatot körvezetékes kialakítással, illetve PVC vagy Kpe anyagú vízelve-zetési csőből javasoljuk tervezni és megépíteni.

Önálló vízellátással rendelkezik a húsüzem, a tejüzem, valamint a folyékony műtrágyatelep.

Szennyvízelhelyezés:

A településen közüzemű szennyvízelvezető csatornahálózat csak részlegesen került ki-építésre. A megépült szennyvízcsatorna hálózat 2,4 km.A szennyvíztisztítás mechanikai tisztítóból (kétszintes ülepítő) és oxidációs tóban történő ke-zelésből áll. A tisztított szennyvíz befogadója a Holt-Kösely.A szennyvíztisztító telepen alkalmazott tisztítótechnológia elavult. Önálló szennyvízelhelye-zéssel rendelkezik a húsüzem, a tejüzem és a folyékony műtrágya telep.


A településrendezési terv készítése időpontjában a településen szennyvízelvezető csa-tornahálózat bővítésére, illetve új szennyvíztisztító telep létesítésére létesítési engedélyezési tervek készültek, illetve a kivitelezés előkészítő szakasza is beindult.

Felszíni vízelvezetés:

A településen zárt csapadékvíz elvezető csatornahálózat a városközpontban üzemel, az egyéb területeken a felszíni vízelvezetést nyílt árkok biztosítják.

Az elvezetett csapadékvizek befogadói részben önkormányzati, részben társulati kezelésű csa-tornák. Ezek befogadói (főművek) a TIVIZIG kezelésében levő Hortobágy-, Asó-Kadarcs-, Kösely és Nádudvar I. csatornák. A település É, ÉNy-i irányból a Holt-Kösely felől belvízelöntéssel fenyegetett.

A településfejlesztési koncepcióban a felszíni vízelvezetés megoldására egy, a teljes belterü-letre kiterjedő belvízrendezési terv elkészíttetését irányozza elő. A tervkészítés során megvalósíthatósági tanulmány keretében meg kell vizsgálni a legna-gyobb biztonságot nyújtó és a leggazdaságosabban építhető, illetve üzemeltethető megoldáso-kat.

A külterületeken a felszíni vízelvezetések, illetve az öntözéses gazdálkodás feltételeit meliorá-ció és üzemi vízrendezés keretében megoldották.

Földgázellátás:

A település vezetékes gázzal ellátott. A földgázellátás a külterületen húzódó és a MOL tulajdonában levő nagynyomású gázveze-tékről gázfogadón keresztül történik. A település részére körzeti nyomásszabályzó létesült. A kiépített földgázellátó hálózat körvezetékes rendszerű, anyaga Kpe gázcső.Az egyes ipari nagyfogyasztók önállóan üzemeltetett körzeti nyomásszabályzóval rendelkez-nek. A település ellátottsága (-kiépítettsége) 95 %-os.A megépült földgázellátó hálózat a település igényeit hosszú távon kielégíti. A feltárt területek földgáz ellátása a meglevő elosztóhálózat bővítésével megoldható. Az el-osztóhálózat bővítéséről a TIGÁZ RT. üzemeltetői hozzájárulást, illetve az illetékes bányaka-pitányság engedélyét be kell szerezni.

VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

Nádudvar település villamosenergia ellátását a TITÁSZ Rt. Püspökladányi 120 kV-os ge-rincvezetékére csatlakozó al-állomásból indított több 20 kV-os kiszálló vezeték biztosítja.

A megtáplálás körgyűrű szerűen fogja keretbe a települést.A külterületen a 120 kV-os ge-rinc mellett még 250 kV-os távvezetéket is találhatunk.

Két kiszálló 20 kV-os gyűrű indul, a 0261 és 0262 jelzőszámú.A hálózat döntően légvezetékes, melyekről csatlakoznak a különböző típusú transzformá-

tor állomások. Az állomások többsége oszlopon szerelt, ezen belül FOTR, BOTR és VOTR tí-pusokat találunk.


A nagyobb felhasználóknál –ipari, mezőgazdasági- EHTR, KTW és egyéb falazott építése-ket alkalmaznak.

A tervlapokon megadtuka transzformátorállomások típusát, valamint nyilvántartások sze-rinti teljesítményüket.

A meglévő transzformátorok kapacitásával lehet számolni a további fejlesztések esetében is.

A jelenlegi szekunder hálózat légvezetékes, oszlopokon szerelt.Az utak mentén és a közte-rületeken a tartóoszlopok egyben a közvilágítási feladatokat is ellátják a rájuk szerelt világító testekkel.

Az ingatlanok légvezetékkel és földkábellel csatlakoznak a szekunder hálózathoz.

A meglévő 20 kV-os gerinchálózat további fejlesztési igényeket is kielégít. A támponti ál-lomást a TITÁSZ Rt. rendszeresen felülvizsgálja, a szükséges bővítéseket, átalakításokat el-végzi. A gerinc leágazások a településen belül azonos oszlopsoron haladnak a szekunder- 0,4 kV-os –hálózattal, ahol közös a nyomvonal.

A külterületen több ipari fogyasztó található, melyek önálló lecsatlakozással rendelkeznek.

Az áramszolgáltató a közeljövőben nem tervez nagyobb fejlesztéseket, a szükséges felújí-tásokat, fejlesztéseket folyamatosan végzik.

A tervezett területfejlesztések a meglévő hálózatokról, illetve azok bővítésével elláthatóak.

Telekommunikáció

A település veztékes és mobil szolgáltatással rendelkezik. A vezetékes szolgáltató a MA-TÁV Rt., míg mind a három mobil szolgáltató megtalálható, külön-külön saját átjátszó tor-nyukkal (PANNON GSM, WESTEL, VODAFON ).

Optikai gerincvezeték halad Püspökladány felől, keresztül a Fő utcán található nyomvona-la.

7.3.6. A természeti erőforrások megőrzése

Domborzat

Az igazgatási terület felszíne vertikálisan gyengén zabdalt hordalékkúp síkság. A változatos-ságot nyújtó egyes tájszerkezeti elemei által, mint például az 1-3 méter magas folyóhátak a síklápban, nagy az enyhén hullámos keleti síkságban a kunhalmok és a küszöbös homokkal fedett homokbuckák, valamint a déli, nyugati területeken az elhagyott folyómedrek és a mé-lyebben fekvő lapos völgyek, azonban lehetőséget nyújt a „szelíd” turizmus, vagy az oktatás számára.

Földtani adottságok

Igen változatos talajadottságú területekkel rendelkezik, a térség földhasználata a táji, termőhe-lyi adottságoknak megfelelően javasolt.


Éghajlat

Az éghajlati adottságai megegyeznek az országos átlaggal. Ebből kiemelkedő adottság csak a napsütéses órák magas száma, mely a szántóföldi növénytermesztés szempontjából jó, illetve kedvezően befolyásolhatja a jövőben is az ökoturizmus, a gyógy- és idegenforgalom alakulá-sát.

Vízrajz

A rétegvíz meglehetősen mélyről biztosít vízforrást, mely szükség esetén elérhető, s igény szerint az öntözővíz szükséglet bővíthető.

Növényzet

A térség alapvető talajtípusait emberi beavatkozással alapvetően nem tudjuk megváltoztatni, ezért az adott talajon a leggazdaságosabb művelési ág megvalósítása a célszerű.Művi elemek, környezetvédelemA településnek a magasabb rendű jogszabályok által előírt környezetvédelmi programját az új településrendezési terv jóváhagyása után felül kell vizsgálnia, elkészítenie.

Talajvédelem

A környezetvédelem tekintetében az alábbiakat kell figyelembe venni:Nádudvar és térsége sérülékeny földtani adottságú terület. Éppen ezért el kell végeztetni a la-kossági veszélyes hulladék begyűjtésének megszervezését, a komposztáló telep kialakítását a mezőgazdasági telepeken, a lakótelkeken is szorgalmazni kell a komposztálást és az illegális bányagödröket meg kell szüntetni , rekultiválni és beerdősíteni.

Levegőtisztaság védelem

A település területén fokozni kell a lakossági gáztüzelés felhasználását, a lakossági hulladék égetés helyett a komposztálás fontosságának elősegítését, bűzhatás megszűntetéséért: az állat-tartó telepek szennyvízkezelésének korszerűsítését, a közlekedés okozta légszennyezés csök-kentésére kiemelt külterületi utak kijelölése a mezőgazdasági gépek közlekedésére, valamint utak melletti többszintes (aljnövényzet, cserje, fasor) zöldfelületek létesítése a gondozás meg-szervezésével együtt.

Vízminőség védelem

A település és térsége védelme tekintetében figyelembe kell venni, szennyvíztisztító telephely létesítését a szennyvízcsatornázás továbbfejlesztésével a lakótelkeken a szigeteletlen szenny-vízsikkasztók és a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével. Megkell szüntetni a mezőgaz-dasági üzemek illetve a gyógyfürdő részéről a Holt Kösely, az Alsó-Kadarcs-Kösely Csator-nák használatát, szennyvizük és az elhasznált sós víz bevezetésére. Korszerűsíteni kell az ál-lattartó telephelyeket a megoldatlan a trágyakezelés miatt

Hulladékgazdálkodás

A településen megoldott a szilárd kommunális hulladék elhelyezése. A keletkezett kommuná-lis és ipari jellegű hulladékot műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó depónián kezelik. A veszélyes hulladék elszállítása nincs megszervezve. Szorgalmazni kell a komposztáló telep ki-alakítását a mezőgazdasági telepeken, és a lakosság körében a lakótelkeken komposztálók lé-tesítését.

Zaj- és rezgésvédelem

A város területén zajterhelés a közúti közlekedésből keletkezik. A védelem eszköze az útmen-ti zöldsávok és több szinten telepített zöldfelületek kialakítása, fejlesztése.


LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT.3525 Miskolc, Patak u. 10.Telefon: 46/504-338 Fax:504-339, mobil: 06-20/9692-361E-mail: [email protected]

8 . F E J L E S Z T É S I C É L O K ,

T E L E P Ü L É S F E J L E S Z T É S I P R O G R A M O K



8.1. Bevezetés

A település hagyományai, kedvező geopolitikai helyzete, a régió és megyeközpont környe-zetében való elhelyezkedése, a Hortobágyi Nemzeti Park területéhez való kapcsolódása, vala-mint várhatóan javuló közlekedés-földrajzi adottságai, a térségben már jelenleg is betöltött mezőgazdasági központ szerepe minden tekintetben alátámasztja egy optimista jövőkép meg-fogalmazását.

Eszerint Nádudvar térségi és kistérségi idegenforgalmi, kulturális, gazdasági, oktatási, ke-reskedelmi ellátásbeli szerepkörének erősödése kézenfekvő, méghozzá a megye területére, és országosan is. Mindez úgy valósulhat meg, hogy vele együtt a lakosság életminősége is folya-matosan javuljon. Nádudvar a Sárréti kistérség egyik társközpontja, idegenforgalmi központ.

A településfejlesztési koncepció ezen fejezete a település jövője szempontjából alapvetően és elsődlegesen fontos körülményeket (prioritásokat) is megfogalmazza, a helyzetértékelés és a jövőkép fejezetek alapján.

A prioritások a veszélyek leghatékonyabb elhárítására, a gyengeségek közömbösítésére, az erősségek és a lehetőségek leghatékonyabb kihasználására irányulnak.

Jelentőségük abban van, hogy a fejlődés terén láncreakciót indítanak el, s így újabb és újabb fejlesztési elemeket generálhatnak.

A követendő stratégiai pozíciót (magatartást) az alábbi ábra szemlélteti:ERŐSSÉGEK

LEHETŐSÉGEK OFFENZÍV STRATÉGIAI POZÍCIÓ MÉRLEGELHETŐ STRATÉGIAI POZÍCIÓ

A veszélyek kivédése az elsődleges

MÉRLEGELHETŐ STRATÉGIAI POZÍCIÓ

A lehetőségek kihasználása az elsődleges

DEFFENZÍV STRATÉGIAI POZÍCIÓ VESZÉLYEK

GYENGESÉGEK

A fejlesztési célok, programok fejezet a jövőkép megvalósulása irányába mutató, a kitörési pontok, a prioritások mentén sűrűsödő közép,- és rövid távú, belátható időn belül is megvalósítható feladatokat csoportosítja.

Az általános cél az, hogy a településen élők életkörülményei, így- a megélhetési viszonyok- a települési komfortosság,- az esztétikai minőség és- az egészséges környezeti feltételek

az erőforrások megőrzése mellett jelentősen és tartósan javuljanak.


8.2. Elsődlegességek prioritások, a prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, prog-ramok

ELSŐDLEGESSÉGEK

(PRIORITÁSOK)

A PRIORITÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FEJLESZTÉSI CÉLOK, PROGRAMOK

A földrajzi pozíció és az elérhetőség javítása, a belső közlekedési szerkezet korszerűsítése

1. Várható országos szintű közlekedéshálózat fejlesztések- Az M3 autópálya és az M35-ös gyorsforgalmi út debrecenig

kiépülő szakasza.- Az M4 autópálya és az M40 és M47-es gyorsforgalmi utak

Debrecenig és Debrecent elkerülő szakasza(1. számú melléklet szerint)

2. A város közvetlen kapcsolatait erősítő fejlesztések- Nádudvar-Nagyiván-Hortobágy (a 33. sz. út felé) összekötő út

kiépítése- Nádudvar-Karcag bekötő út, később országos mellékút.

3. A városi közlekedési struktúra átalakítása- A várost körülvevő, országos mellékút hálózatot felfűző

körgyűrű, körút kiépítése, egyúttal a gyűrűn szabályozási szélességen belül mezőgazdasági gyűjtőút létesítése a nehézgépek számára.

4. Gyűjtőút hálózat átalakítása és bővítése- A körúton belül a meglévő forgalmi szerepkörű utak gyűjtő úttá

minősítendők vissza fokozatosan, a gyűrű megépítésével párhuzamosan.

- Országos mellékutak átminősítése gyűjtőúttá:• 3406. sz. 3405. sz. ök. Út a város főutcája a körgyűrűn belüli

szakasza • 3407. sz. sz. ök. Út, Kabai út körgyűrűn belüli szakasza• 3405. sz. sz. ök. Út, Seregélyes utca, Ady Endre út

körgyűrűn belüli szakasza- Gyűjtőút-hálózat új kijelölésű elemei:

• Nádas utca a Mártírok útja és a körgyűrű között5. Kiszolgáló utak meglévő és javasolt elemei

- Kiemelt kiszolgáló út rendszer kijelölése és korszerűsítése a gyűjtőút hálózat sugaras jellegének kiegészítéseként a gyűjtőutak és a körgyűrű között, illetve a belső kapcsolatrendszer erősítésére

(2. számú melléklet szerint)- A meglévő kiszolgáló út rendszer új elemei

• Kossuth Lajos, Nádas utcák és a Tolbuchin, Mátyás király utcák közötti feltáró út

• Dózsa György, Somogyi Béla utcák és a József Attila, Maros utcák közötti feltáró út

• Jókai Mór utca és a Zalka Máté utca közötti feltáró út• Rákóczi Ferenc utca és az Ady Endre utca közötti feltáró út


- A lakóterület intenzitás növelését elősegítő új kiszolgáló utak és a meglévő utak kiegészítése

(2. számú melléklet szerint)


ELSŐDLEGESSÉGEK

(PRIORITÁSOK)


A népességmegtartó képesség javítása az elvándorlás megállítása, a foglalkoztatottság, munkanélküliség problémájának kezelése, és a humán erőforrások kihasználásának javítása

Gazdaságfejlesztés- Gazdaságfejlesztési koncepció és vállalkozásélénkítő

program kidolgoztatása a fiatal értelmiség helyben tartásának elsődlegességével, a termékfeldolgozottság szintjének emelése, a beszállítói ipar fejlesztésének, a nagyobb hozzáadott-értéket tartalmazó termék-előállításnak szem előtt tartásával

- Multinacionális cégek, nagyvállalatok letelepítésének programja.

1. TERMELŐ INFRASTRUKTÚRA TERÜLETÉN- Ipari Park kialakítása a meglévő iparterületek fejlesztésével

és kiegészítésével, infrastruktúrájának kiépítésével.- Ipari-gazdasági, kisvállalkozói-üzemi területek kijelölése a

település délnyugati részén az új elkerülő út mentén.- Meglévő iparterületek rekonstrukciója és területi erősítése

elsősorban a külterületi birtokközpontok és nagyüzemi állattartó telepek esetében.

- Közműhálózatok fejlesztése, a bevonni kívánt iparterületek előközművesítése.

- A mezőgazdasági termelés fejlesztése elsősorban a kistermelői állattartás támogatásával, ehhez a külterületi tanyák és meglévő telephelyek infrastruktúrájának és megközelítési viszonyainak javításával.

2. IDEGENFORGALOM TERÜLETÉNAz idegenforgalmi kínálat bővítéseKulturális turizmus, rendezvények- Az országos hírű rendezvényekhez (Hortobágy-Debrecen)

kapcsolódó sajátos Nádudvart jellemző programok szervezése (a mezőgazdasági és népművészeti kultúra bemutatására)

- A népi iparművészethez kapcsolódó országos vonzású művésztelepek és alkotótáborok létrehozása

- A város műemlékeinek és környezetüknek a rekonstrukciója- Helytörténeti múzeum fejlesztése- Művelődési központ rekonstrukciója

Okoturizmus- Regionális jelentőségű élménypark kialakítása

Hajdúszoboszlóval közösen (Suba tanya) a terepjárós és kerékpáros turizmus számára a tájegység hagyományainak (állattartás) bemutatására

- A Hortobágyi Nemzeti Park természet- és tájvédelmi területein szervezett ökotúrák a kijelölt zónákban és útvonalakon, jelzett túra és kerékpárutakon, képzett szakmai kísérőkkel, Nádudvar központtal.


- Az erdei iskola mintájára a Hortobágy és a tájegység hagyományait bemutató és oktató „nyári” iskola és táborok létesítése

Vadászat, horgászat- A jó vadállomány és a meglévő hagyományok kihasználása,

szállodás, panziók, vadászházak és kiegészítő szolgáltatásokkal.

- Horgászturimus, horgásztó létesítése és működtetése (Binyi horgász háza, hálós és sporthorgászat)

Gyógyturizmus- Gyógyvízre alapuló strandfürdő és környékén

gyógyüdülőhelyi környezet kialakítása, gyógyszálló és hozzá kapcsolódó speciális gyógyszolgáltatások, rekreációs központként való működtetése.

- A meglévő területek bővítésével és további területek fölvásárlásával a környezet rendbetételéve, a színvonal emelésével. Családias, nyugodt, strand és pihenő övezet a zsúfolt és zajos Hajdúszoboszló kiegészítéseként.

Rekreációs és sportterületek fejlesztése- Új városi sport és szabadidő központ kialakítása a meglévő

adottságokra alapozva (strand, camping) kibővített sportközponti funkciókkal, városi uszoda, új sportpálya a városközponti tó környezetének rendezése, a sportpálya bővítése

- Rekreációs területek fejlesztése a város belterületén lévő vízállásos területek rendezésével, tó és közparkok kialakításával

- Városi kirándulóhely kialakítása a külterületen (HNP-vel közösen kijelölve)

- Városi kirándulóhely kialakítása a Jókai úti temetőn túli területeken, a városközpontig húzódó ökológiai folyosó folytatásaként

- A Mártírok útjától délre eső agyagbányászati területek, vályogtető és volt nemeztelep rehabilitációja, ökológiai folyosók kialakítása

3. ELLÁTÓ INFRASTRUKTÚRA TERÜLETÉN- Új típusú kereskedelmi és szolgáltató övezetek kijelölése a

városi Gyógyfürdő, a városközpont és az elkerülő út mentén (kisvállalkozói zóna környezetében).

- Új piac létesítése- Helyi termékek mintaboltja

4. KÖTELEZŐ ÉS VÁLLALT ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSA- Iskolarendszer fenntartása és bővítése mintegy 12

tanteremmel- Középfokú szakképzés beindítása a Petőfi iskolában vagy

átalakításával- Zeneiskola fejlesztése- Művésztelep – a régi hagyományokra építve


- Humán erőforrás-program kidolgoztatása, az oktatási szerkezet korszerűsítése.

- Szociális ellátás keretében bentlakásos öregotthon létesítése, átmeneti és tartós elhelyezése

- Meglévő szociális és egészségügyi ellátás fenntartása- Új orvosi rendelőintézet építése, vagy építésének támogatása- Seregélyeskerti iskola szociális célú hasznosítása (hajléktalan

ellátás vagy szociális – átmeneti – bérlakás céljára).


ELSŐDLEGESSÉGEK(PRIORITÁSOK)


Az „élhető” város, a települési életkörülmények javítása, az épített környezet védelme településrehabilitáció, természet és környezetvédelem, városi funkciók erősítése

1. A VÁROS ÚJ ARCULATÁNAK MEGTEREMTÉSE• A város külső és belső közlekedési szerkezetének

korszerűsítése révén a városközpont felújításának programja.- forgalomcsökkentés,- városiasabb területhasználat és beépítés, a mezővárosi

karakter megőrzése mellett, maximum 9,0 méteres építménymagassággal, peremeken maximum 6,0 méteres építménymagassággal,

- a főtér rekonstrukciója, új minőségű gyalogos főtér kialakítása

- a műemlékek, műemlék együttesek környezetének rehabilitációja és bekapcsolása a város tervezett zöldterületi rendszerébe

• A települési értékvédelem, mint idegenforgalmat is vonzó beruházás, település rehabilitáció- épületek rekonstrukciója- régészeti területek bemutatása- településszerkezet és települési karakter védelme, a

történelmi kisváros hangulatának megőrzése- a településképben az utóbbi korok sikertelen

beruházásaival okozott sebek rendbetétele- a Városháza tömbje nyitottságának megszüntetése, zárt

hátsó térfal kialakítása a tó felé, a városháza bővítése• Helyi értékvédelmi rendelet megalkotása• Környezetvédelmi koncepció készítése

2. TELEPÜLÉSI LAKÓKÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSA- új lakóterületek kijelölése és terület-előkészítése- lakóterületek rehabilitációja- önkormányzati bérlakás építési program, a település-

rehabilitáció keretében3. VÁROSI FUNKCIÓK ERŐSÍTÉSE

- intézményhálózat korszerűsítése és megújítása- autóbusz pályaudvar kialakítása- kötelező önkormányzati feladatok ellátásának programja- a települési együttműködés programjának kidolgozása- vagyongazdálkodási koncepció készítése a

prioritásoknak megfelelően.


ELSŐDLEGESSÉGEK(PRIORITÁSOK)


Egyéb önkormányzati és városi jelentőségű programok és forrásaik megteremtése

A város külterületének mintegy 15%-át elfoglaló katonai terület problémájának kezelése.

1. A volt katonai repülőtér és bombázóhely tulajdonjogának megszerzése az egyik legfontosabb önkormányzati feladat.

2. A tulajdonviszonyok rendezése után végrehajtandó feladatok:

- a terület kármentesítése,- a terület alaptérképeinek elkészítése.

3. A terület hasznosítására vonatkozó fejlesztési elképzelések és koncepció rögzítése, és a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióba történő integrálása

4. A területre településszerkezeti terv és külterületi szabályozási terv készítése, a készülő, vagy jóváhagyott tervvel való összedolgozása

5. A területtel kapcsolatos vagyongazdálkodási koncepció kidolgozása

6. A területfejlesztés és előkészítés forrásainak előteremtése.

A fejlesztési javaslatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.


Documents

1 . C Í M L A P Nádudvar város Településrendezési Tervéhez ... · Telefon/fax: 46/328-602, mobil: 06-20/9692-361 E-mail: [email protected] 3 . TA R TA L O M J E G Y Z É