1. A menedékjog korai története: a kezdetektől az I világháborúig. A menedékjog fogalma, kialakulása, megjelenése az egyes történelmi korokban (ókori Kelet, Hellász, menedék a zsidó jogban, az egyház és az állam viszonya a menedéknyújtás intézményéhez a középkorban. Alapfogalmak és változásaik (menedék, oltalom, menedékjog, menhely).

Menedék a zsidó jogban: a makkéba kő szerepe, a szentély-azilumok, menedékvárosok – a vérbosszú visszaszorítása, a menedékvárosra vonatkozó rendelkezések (Forrás: Mózes V. könyve). Hellász: hiketeia szertartás, a szentélyek szerepe, a városállamok által biztosított menedék, megállapodások a bűnelkövetők megbüntetésére (isopoliteiai), a szentélyek sérthetetlenségének biztosítása. Arábia: törzsi jog az iszlám előtti időkben, az iszlám jog (saria) a mecsetekbe menekülő számára biztonságot nyújtott. Kereszténység: mely uralkodó tette államvallássá (Nagy Konstatin 337) Magyarország: Mely uralkodóknak voltak a menedékjogra vonatkozó rendelkezései? Szent István törvénykezése: a királyi hatalom megerősítésére törekszik, de elismeri a világi jogban a kánoni szabályokat. A felségsértést elkövetőket kivonta a menedékjog alól. 1075-ben Géza biztosította a garamszentbenedeki apátságnak a hozzámenekülő vagy kószáló emberek és barmok tulajdonát. Aki egyházi menedéket kapott, gyakran az oltalmat nyújtó egyház szolgálatába kellett állnia. A leggazdagabb tételes jogi szabályozás Szent László törvényeiben – a köz- és vagyonbiztonság általános megrendülése. Minden szorongatott embernek életében-halálában biztos menedékévé teszi az Egyház előcsarnokát (atrium), ahol a menekülő testi épsége és vagyona is biztonságban van. Mária Terézia 1776-os rendeletével alaposan megszigorította az egyházi menedékjog alkalmazását: a menedéket olyan templomokra korlátozta, amelyekben szentségeket szolgáltatnak, illetve a „klasszikus” felségsértési ügyek mellé további bűncselekményeket sorolt a menedék alóli kivételek közé (pl. magzatelhajtás, sikkasztás, útonállás, vámcsalás, mérgezés). Az egyház köteles volt kiadni a világi bíróságnak a menekülőt, aki csak a kivételekben fel nem sorolt cselekmény elkövetése esetén mentesült a büntetés alól. Az egyház kártérítési felelősséggel tartozott a menekülő befogadásának eltitkolása vagy szökése esetén. A menekült a XIX . századtól egyre inkább politikai üldözöttet jelent, nem a hatóságok elöl menekülő bűnözőt. Már nem kifejezetten egy biztonságos tartózkodási helyre korlátozódik

2. A nemzetközi védelmi rezsim kialakulása az I. világháborútól a Genfi Egyezmény létrejöttéig. A

menedékjog modern definíciója, alapfogalmai. Menekültek védelme a két világháború közötti időszakban, a Népszövetség szerepe, Nansen főbiztos tevékenysége. A II. világháború következményei, a UNHCR létrejöttét megelőző, menekültekkel foglalkozó szervezetek.

A nemzetközi védelmi rezsim kialakulása: a menedékkérelem előterjesztésének joga, a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés, az elutasítással szembeni jogorvoslat, a területen maradás joga. A menedéket kérő esetében a kérelem előterjesztésének pillanatában jellemzően nem lehet megállapítani, hogy valóban nemzetközi védelemre szorul-e az egyén vagy sem. Milyen alapfogalmak tartoznak a menekültügyhöz? üldöztetés, üldözéstől való megalapozott félelem, származási országán kívül tartózkodik, védelem hiánya a származási országban, „sur place” menekültek, sur place védelem szükségessége: Az üldöztetéstől való megalapozott félelem, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélye alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azután következtek be, hogy a kérelmező a származási országát elhagyta. Menekültek védelme a XX. század első felében: A menekültválságok a XX. század elejéig jellemzően lokális kérdésként jelentek meg. Az I. világháború következményeként átrajzolódó országhatárok, kitelepítések következménye jelentős népességmozgások Európában (+ Oszmán Birodalom felbomlása, Szu. megalakulása). Népszövetség létrehozása (1919.): Az ENSZ elődje, 1923-ban már 53 ország volt tagja a szervezetnek. Két legfőbb szerve a Közgyűlés és a Tanács. Kísérletek a kényszer-migránsok helyzetének nemzetközi rendezésére ad-hoc jelleggel. Főbiztosok és követek kinevezése egyes menekültcsoportok helyzetének rendezésére (orosz, görög, örmény, palesztin, stb.) Nansen főbiztos tevékenysége: 1921-ben kb. 800 ezer orosz menekült az európai országokban, nagy részük nélkülözött, éhezett. Önkéntes hazatérés a ’20-as évek végéig kb. 300ezer fő. A Vöröskereszt felhívása a Népszövetséghez (főbiztos kinevezése, segélyezés összehangolása, jogi helyzetük rendezése, hazatérésük megszervezése). Hivatali struktúra létrehozása: genfi székhelyű főbiztosi hivatal és a befogadó országokba dolgozó képviselők, „Nansen útlevél”. Munkához juttatás, együttműködés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel. Felelősségi körének kiterjesztése: görögök, bolgárok, örmények Menekültügy a ’30-as években: J. McDonald főbiztos tevékenysége. 1935 szeptember: „nürnbergi törvények” (zsidók megfosztása állampolgárságuktól, szavazati joguktól, eltiltás a közhivataltól, az orvosi és ügyvédi pályától) – újabb menekülthullám. A Népszövetség ezen „intézkedéseket” Németország belügyének tekintette. II. vh után: United Nations Relief and Rehabilitation Administration (Egyesült Nemzetek Segély és Újjáépítési Igazgatósága) 1943-47; International Refugee Organization (Nemzetközi Menekültügyi Szervezet) 1946-52; UNRWA – United Nations Relief and Work Agency for Palestine Refugees int the Near East (ENSZ Közel-Keleti Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Palesztin Menekülteknek) 1947.

3. A modern menekültügy létrejötte. A menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi Genfi Egyezmény és az 1967. évi New Yorki Jegyzőkönyv. Tartalma, létrejöttének körülményei, a menekültügy fejlődése a XX. század második felében.

Az ENSZ menekültek helyzetéről és hontalanokról szóló konferenciája fogadta el Genfben, 1951 júliusában. Meghatározza a menekültekkel való bánásmód nemzetközi normáit és az egyes államok menekültekkel szembeni kötelezettségeit. Részletezi a menekültek kötelezettségeit és jogait. Cél: az európai menekültek helyzetének rendezése. Olyan személyek, akik „1951. január 1-je előtt történt események következtében” váltak menekültté. 1. cikk: A menekült fogalmának meghatározása. 33. cikk: A kiutasítás vagy visszaküldés tilalma. Az Egyezmény fő ereje a csatlakozó országok nagy száma. Mikor használták először? 1956-os magyar forradalom leverése után kb. 200ezer ember menekült el az országból. A nemzetközi menekültügyi rendszer kiterjesztése. A gyarmati rendszer felbomlása Afrikában: Algériai függetlenségi háború 1954-1962. Új államok megalakulása. Gyakori belső fegyveres konfliktusok okoznak menekültválságot (Kongó, Ruanda). A ‘60-as évek közepén kb. fél millió, az évtized végén 1 millió menekült Afrikában.. Az afrikai országok általában készek befogadni a menekülők tömegeit, akkor is, ha ellátásukat nem tudják biztosítani Újfajta megközelítés szükségessége a menekültstátusz meghatározására: tömegesen menekülő csoportok, Menekültek okozta biztonsági problémák a befogadó országokban. A’60-as évek közepére a menekülők nagy részére az 1951. évi genfi egyezmény nem volt alkalmazható. 1967. évi New York-i Jegyzőkönyv:

– Időbeli korlátozás eltörlése – a csatlakozó államok vállalják, hogy alkalmazzák az ‘51-es Egyezményt minden olyan személyre, akire a menekült definíció érvényes, időbeli és földrajzi korlátozás nélkül

– Önálló nemzetközi jogszabály Az Afrikai Egységszervezet menekültegyezménye: Regionális egyezmény az afrikai menekültek speciális helyzetének figyelembevételével. Polgári zavargások, erőszak vagy háború elöl menekülő személyek jogosultak menekültstátuszért folyamodni az OAU államokban. Törekszik a származási ország biztonsági igényeinek figyelembevételére is (felforgató tevékenység tilalma, a befogadó ország területérről előkészített támadások tilalma. Önkéntes hazatérés elve. Az egyezmény előkészítése a ‘60-as évek közepétől. Az egyezmény elfogadása: 1969, hatálybalépése: 1974.

4. A menekült fogalma a Genfi Egyezmény szerint, a kiutasítás vagy visszaküldés tilalma, illetve az üldözés meghatározott formái és tartalmuk (faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, politikai meggyőződés).

Aki 1951. január 1. előtt történt események következtében faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való vélelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni. Megszűnik az Egyezmény alkalmazhatósága azon személy esetén, aki: (1) Önkéntesen ismét igénybe vette állampolgársága szerinti ország védelmét; vagy (2) Elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte, vagy (3) Új állampolgárságot szerzett és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét, vagy (4) Önkéntesen visszatelepül abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében; vagy (5) Már nem utasíthatja el állampolgársága szerinti országa védelmének igénybevételét, mivel megszűntek azok a körülmények, amelyek alapján őt menekültként elismerték; (6) Bár nem rendelkezik állampolgársággal, visszatérhet abba az országba, ahol korábbi szokásos tartózkodási helye volt, mivel megszűntek azok a körülmények, amelyekkel kapcsolatban őt menekültként elismerték. NEMZETKÖZI VÉDELEMRE NEM SZORULÓ SZEMÉLYEK D. Az Egyezmény nem alkalmazható azokra a személyekre, akik jelenleg nem az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosától, hanem az Egyesült Nemzetek valamely más szervétől vagy ügynökségétől kapnak védelmet vagy támogatást. E. akinek a tartózkodási helye szerinti ország illetékes hatóságai olyan jogokat és kötelezettségeket biztosítanak, amelyek az adott ország állampolgárságának birtoklásához fűződnek. NEMZETKÖZI VÉDELEMRE MÉLTATLAN SZEMÉLYEK F. Az Egyezmény rendelkezései nem alkalmazhatók az olyan személyre, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy a) Béke elleni, háborús-, vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el; b) A menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el; c) Az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös. 33. Cikk: A kiutasítás vagy visszaküldés (,,refoulement'') tilalma

5. Menekültügy az Európai Unióban. Az EU és a menedékjog. Rövid történeti visszatekintés. Közös Európai Menekültügyi Rendszer.

A kezdetekben kizárólag biztonsági, gazdasági és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó közösség az 1980-as években kezdett foglalkozni migrációs, bevándorlási, illetve a belső határok kérdésével: Schengeni Egyezmény: 1985; Schengeni Szerződés: 1990 - határellenőrzés folyamatos megszüntetése a belső határokon; külső határok szigorú ellenőrzése; Maastrichti Szerződés: 1992 (1993) – az EU formális létrejötte. Három pilléres szerkezet, együttműködést a belügy és az igazságügy területén, mely már tartalmazta a menekültügyi és bevándorlási politikák összehangolását. Amszterdami Szerződés: 1997 (1999) - Közösségi szintre került a vízumpolitika, a határellenőrzés, a menekültügy és a bevándorlás kérdése. 1999-es tamperei csúcstalálkozó: bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztése. A belső határellenőrzés megszüntetése újabb területeken késztette a tagállamokat együttműködésre: külső határellenőrzés megvalósítása, a vízumpolitika összehangolása, a tartózkodási és letelepedési szabályok harmonizálása, a menedékkérők eljárásainak koordinált lefolytatása és a nemzetközi védelem hatékony biztosítása, valamint az illegális migránsokkal szembeni szervezett és eredményes fellépés. Hágai Program (2004): Négy fő pillér: közös uniós integrált határigazgatási rendszer, közös visszatérési politika, közös bevándorlás-politika, közös európai menekültügyi politika. „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” (2007 – 2013). Belügyi Alapok (2014-2020) Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap; Belső Biztonsági Alap. Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum (2008.): az EU bevándorlási és menekültügyi politikájának alapja. Lisszaboni Szerződés (2009.): a tagállamok közötti szolidaritáson nyugvó közös bevándorlási politika kidolgozása. Stockholmi Program a 2010 és 2014 közötti időszakra megállapított prioritásokat határozza meg. Közös Európai Menekültügyi Rendszer (Common European Asylum System - CEAS). A rendszer legfőbb célja, hogy a menedékkérők az összes tagállamban egységes feltételekkel találkozzanak, a menekültügyi eljárás szakszerű, méltányos és gyors legyen. Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (European Asylum Suuport Office – EASO). 2010-től

6. A dublini rendszer. Az un. dublini rezsim célja, létrehozása és működése. Dublin I., II., III. rendeletek, Eurodac rendelet.

Dublini Egyezmény (Dublin I.) 1990 (1997): célja meghatározni a menedékjogi kérelem elbírálásáért felelős tagállamot, illetve megakadályozni azt, hogy egy menedékjogért folyamodó több tagállamban is benyújtson kérelmet. Dublini Rendelet (Dublin II.) 2003: A Tanács 343/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról. Dublin III Rendelet (2013): a harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet. Pontosították a tagállamok közötti felelősség- és költségmegosztást, továbbá az eljárási határidőket. Bekerült a rendeletbe az is, hogy a menedékkérőket nem lehet olyan országba visszaküldeni, ahol nem kapnak megfelelő szintű ellátást. Szerepe: menekültügyi eljárás lefolytatásáért felelős tagállam meghatározása. Felelősséget megalapozó körülmények: (rangsor!)

• kísérő nélküli kiskorú esetében az az ország felelős, ahol családtagja tartózkodik, ha ez a kiskorú érdeke; ennek hiányában, ahol a kérelmét benyújtotta;

• más tagállamban van menekültként elismert családtagja és a felek így kívánják; • a kérelmező családtagjának más tagállamban menekültügyi eljárása van folyamatban; • amelyik tagállam a kérelmező részére vízumot, vagy tartózkodási engedélyt állított ki (függetlenül attól, hogy

hamis adatok alapján); • közvetlenül, vagy közvetetten bizonyítható, hogy más tagállamból érkezett illegálisan; • az a tagállam, amelynek a területén vízummentességet élvez; • az a tagállam, amelynek nemzetközi repülőterén a tranzitterületen menedéket kér az ügyfél; • ha a fentiek egyike sem, az az állam, amelynek a területén először kért menedékjogot; • a családi egységre figyelemmel kell lenni • szuverenitási klauzula alkalmazható (lényegében megegyezik a „Dublin III” rendelet 17. cikkének

(1) bekezdésében előírt „mérlegelési záradék” szövegével: minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által hozzá benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős.)

• A döntéssel szemben jogorvoslat lehetőségét biztosítani kell EURODAC rendszer: A menedékjogot kérelmező személyek ujjlenyomatainak összehasonlítását szolgáló európai rendszer. A legtipikusabb felelősség-megállapítási ok az, ha a kérelmező ujjnyomata szerepel az Eurodac-rendszerrel létrehozott közös ujjnyomat adatbázisban, akár azért, mert menedéket kért, akár azért, mert jogellenesen átlépte a külső határt.

7. A menekültügy hazai története és jelenlegi szervezeti rendszere. A menekültügyi intézményrendszer felállítása és működtetése a rendszerváltozás időszakától napjainkig. A menekültügyi igazgatás Magyarországon, főbb szabályozók (törvények és rendeletek).

Az 1951. évi genfi egyezményhez való 1989. március 14. napján történt csatlakozás (1989. évi 15. törvényerejű rendelet). Milyen menekülő csoportok jöttek, mikor? Mikor és hol állítottak fel befogadó állomásokat? 52/2007. (XII. 11.) IRM rendelet a menekültügy szervezeti rendszeréről Menekültügyi hatóság feladatai? A Hivatal a menekültügyi feladatai keretében:

a) ellátja a menekültügyi hatósági és igazgatási tevékenységet; b) kezeli a központi menekültügyi nyilvántartást; c) EURODAC feladatok kérelmezők és menekültek esetében d)Dublin feladatok e) felügyeli a befogadó állomást és a

menekültügyi őrzött befogadó központot (a továbbiakban együtt: befogadó központ); f) végzi és összehangolja az elismerését kérő, valamint a menekült, az oltalmazott, a befogadott és a menedékes ellátásával és támogatásával kapcsolatos igazgatási feladatokat; g) biztosítja a menekültügyi eljárás lefolytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket; h) ellátást és támogatást nyújt az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, a befogadott és a menedékes részére; i) együttműködik más hatóságok, társadalmi szervezetek, ENSZ j) együttműködik a menekültügyben érintett állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel, továbbá a hazai és nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetekkel; l) nemzeti kapcsolattartó pontként ellátja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal való kapcsolattartás terén a menekültügyi támogató csoportokra vonatkozó feladatokat.

Változások az uniós csatlakozástól a „migrációs válságig” 2015-től kezdődően egy napjainkig tartó intenzív jogalkotási tevékenység zajlik (A 2015 augusztusától történő változások fő elemei)

A 2016 áprilisától érvényes szabályozás Jelentős változások 2017 márciusától: 2017. évi XX. törvény a határőrizeti területen lefolytatott eljárás

szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról (változik Harm tv, Met.): TÖMEGES BEVÁNDORLÁS OKOZTA VÁLSÁGHELYZET (Fő szabályként menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónában lehet benyújtani) A BMH jogutódjaként létrejött az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 2019. július 1-jétől, mint rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a menekültügyi igazgatóság ezen szervezetben működik tovább.

8. Menedékjog Magyarországon. Főbb fogalmak és tartalmuk a hazai szabályozásban (menedékjog,

kiegészítő védelem, ideiglenes védelem, biztonságos származási ország, kísérő nélküli kiskorú, stb.) Alaptörvény XIV. cikk (3) Magyarország - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. A menedékjogi törvény szabályozza Magyarország által nyújtott menedékjog tartalmát, menekültként, oltalmazottként, menedékesként történő elismerés feltételeit és a visszavonásra irányuló eljárást. Fogalmak „genfi egyezmény”: az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállására vonatkozó, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény; külföldi: a nem magyar állampolgár és a hontalan; hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának; menedékjog: jogcím Magyarország területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen; kiegészítő védelem: az oltalmazottat megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége; ideiglenes védelem: a menedékest megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége; További fogalmak:

- kísérő nélküli kiskorú

- származási ország

- biztonságos származási ország

- biztonságos harmadik ország

- családtag

- különleges bánásmódot igénylő személy

9. A menekült státusz megszerzése, illetve a menekült külföldire vonatkozó szabályok. A menekült jogállás tartalma, illetve a menekült jogállás megszűnése. Az elismerés feltételei, illetve az azt kizáró okok. A menekült személyek jogai és kötelezettségei Magyarországon.

Magyarország menekültként ismeri el azt a külföldit, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. (2) Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. (sur place menekült) (3) Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe. A menekültkénti elismerés feltételei (1) Genfi Egyezményben foglalt feltételek (2) A család egységének biztosítása céljából a menekültként elismert külföldi családtagját is. (3) Ha a menekültként elismert külföldinek Magyarország területén gyermeke születik, kérelmére a gyermeket menekültként kell elismerni. (4) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kivételes méltányosságból menekültként ismerheti el azt a külföldit. (5) A miniszter menekültként ismerheti el azt a más állam hatósága vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztossága által menekültként elismert külföldit, akire nézve a menekültügyi hatóság a genfi egyezmény alkalmazhatóságát megállapította. A menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés feltételeinek fennállását az elismerést követően legalább háromévente felülvizsgálja. A menekültkénti elismerést kizáró okok Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akire nézve a Genfi Egyezmény 1. cikk D., E. vagy F. pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll. (2) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont b) alpontjának alkalmazása során súlyos, nem politikai bűncselekménynek minősül az a cselekmény, amelynek elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest, és amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli. Menekültek biztonságos származási országokból: Ha a menekültkénti elismerését kérő származási országa szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy nemzeti listáján, az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy az elismerést kérő vonatkozásában származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek. A menekült jogállása. A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik. (+ kivételek) A menekült jogállás megszűnése, ha

a) a menekült magyar állampolgárságot szerez; b) a menekültkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja. (2) A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha a menekült

a) származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi; b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte; c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét; d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében; e) menekültkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek; f) a menekült jogállásról írásban lemond; g) elismerésére a 8. § (1) bekezdésben foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn; h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn; i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a menekültkénti elismerését érdemben befolyásolta.

(3) A menekültügyi hatóság az elismerést visszavonja, ha a menekültet bíróság jogerős határozatában olyan bűncselekmény elkövetése miatt ítéli el, amelyre a törvény ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetést rendel.

10. Az oltalmazott státusz megszerzése, illetve az oltalmazott külföldire vonatkozó szabályok. Az Európai Unión belül a már említett, ún. kvalifikációs irányelv megteremtette a kiegészítő védelmet. Az elnevezés is a menekült jogálláshoz kapcsolódik, jelezve, hogy attól elkülönülő, annak a hiányosságait pótló jogintézmény. Ahogy az irányelv 24. preambulum-bekezdése is rögzíti: „A kiegészítő védelem biztosítása a genfi egyezményben meghatározott menekültvédelmi rendszerhez képest kiegészítő és pótlólagos jellegű”. A magyar szabályozás is a menekült jogálláshoz viszonyítva fogalmazza meg az oltalmazott jogállás definícióját: „Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni”. Nem lehet „csak” oltalmazottkénti elismerést kérni. Valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelmet úgy kell tekinteni, mint elsődlegesen menekült státusz iránti kérelmet, és csak akkor, ha a menekült jogállás biztosításának a feltételei nem állnak fenn, kerülhet sor az oltalmazott jogállás feltételei fennállásának vizsgálatára.

11. A menedékes és a befogadott státusz. A jogállások megszerzése, tartalmuk, jogok és kötelezettségek. A menedékes virtuális védelmi kategória abból a szempontból, hogy senki nem élvez jelenleg Magyarországon és az Európai Unióban ilyen típusú védelmet, ugyanakkor sem elméleti, sem gyakorlati akadálya nincs annak, hogy akár a közeljövőben emberek tömegeinek kelljen e védelmi formát biztosítani. A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás ugyan a külföldi egyedi kérelme alapján indulhat, az egész eljárás-típus „megnyílásának” azonban előfeltétele az, hogy a felelős döntéshozó – az Európai Unió Tanácsa, vagy a magyar Kormány – úgy döntsön, hogy adott személyi körnek, ha kéri, biztosítja az ideiglenes védelmet, a menedékes jogállást. A menedékeskénti elismerést kérőket a menekültügyi hatóság főszabály szerint befogadó állomáson helyezi el, ahol életvitelszerűen kell tartózkodnia, de ha a külföldi kéri, magánszállás is kijelölhető számára. Lényeges eltérés a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljáráshoz képest, hogy a menekültügyi őrizet elrendelésére nincs jogszabályi lehetőség. Ahogy a kérelem benyújtása kapcsán, úgy az eljárás esetében is a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Ez egyebek mellett azt is jelenti, hogy a kérelmezőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik, a hatóság (majdnem) ugyanazokat a bizonyítási eszközöket használhatja, ugyanúgy köteles vizsgálni a visszaküldés tilalmát, ugyanazok a szakhatóságok vesznek részt, mint a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárásban. Az alapvető eltérést a két eljárás-típus között az jelenti, hogy a legfontosabb, elsődleges minősítést a jogalkotó lényegében már elvégezte, amikor úgy döntött, hogy a védelemre jogosult tömegesen menekülő személyek csoportját meghatározza, és számukra ideiglenes védelmet biztosít. A kérelmezőre, és a menekültügyi hatóságra így már nem hárul az a teher, hogy megfelelően alátámasszák, az adott jogsérelem kellően súlyos ahhoz, hogy nemzetközi védelmet indukáljon. A kérelmezőnek csupán azt kell igazolnia, vagy valószínűsítenie, illetve a menekültügyi hatóságnak tényállás-felderítést abban a körben kell elsődlegesen végeznie, hogy a kérelmező a megfelelő személyi körhöz tartozik-e. A menekültkénti elismeréssel ellentétben a menedékeskénti elismerés pozitív feltételei meglehetősen egyszerűek: azt kell igazolni, vagy valószínűsíteni, hogy a kérelmező ahhoz a személyi körhöz tartozik, amelyet a Tanács, vagy a Kormány védelemre jogosultként határozott meg. Az elismerést kizáró, negatív feltételek rendszere gyakorlatilag megegyezik az otlalmazottkénti elismerést kizáró okokéval. Nem lehet menedékesként elismerni azt, akiről megalapozottan feltételezhető, hogy meghatározott súlyos bűncselekményt követett el, vagy ilyen miatt bíróság elítélte, illetve akinek itt-tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért. Menedékes-státusz visszavonási eljárás: Mivel a menedékes jogállás eleve csak egy előre meghatározott – viszonylag rövid, tipikusan egy éves – időtartamra szól, vagy egy meghatározott esemény bekövetkeztéig (ide értve a védelmi kategória biztosításának visszavonását is) tart, nem célszerű a jogállás automatikus felülvizsgálata. Ezen – a védelmi kategória alapvető jellegéből fakadó – okok mellett a menedékes jogállás megszűnik akkor is, ha a menedékes Magyarországon letelepedett jogállást, vagy magasabb szintű nemzetközi védelmet (menekült, oltalmazott jogállás) szerez. Ez utóbbi jogállások lényegesen szélesebb körű jogokat biztosítanak az érintett személyeknek, így fennállásuk esetében a menedékes jogállás fenntartása indokolatlan. Ezen esetekben a menedékes jogállás a törvény erejénél fogva szűnik meg.

12. Sajátos szükségletekkel rendelkező személyek. Kísérő nélküli kiskorúak, fogyatékossággal élő személyek, emberkereskedelem és kínzás áldozatai. A rájuk vonatkozó speciális szabályok ismertetése. Releváns uniós szabályozás.

Különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú, vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik; A különleges bánásmódot igénylő személyek elhelyezéséről sajátos szükségleteikre - különösen a korukra, valamint az egészségügyi (és ennek részeként mentális) állapotukra - figyelemmel kell gondoskodni. Vhr: A menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló törvény vizsgálni köteles, hogy az elismerését kérő, továbbá a menekült, az oltalmazott és a menedékes tekintetében a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye. Kétség esetén a menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető. Hol jelenik ez meg? Elhelyezés, egészségügyi ellátás… KNK – hol vannak elhelyezve, szabályok. Eljárási szabályok tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén: A kísérő nélküli fiatalkorúak (14 - 18 év) elhelyezése a tranzitzónában történik, a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le. Ha az elismerését kérő 14 év alatti kísérő nélküli kiskorú, akkor az országba való beléptetést követően a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le. A menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a

menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni.

13. A menekültügyi eljárás általános szabályai. Az eljárás célja, a kérelem benyújtása, az elismerését kérő jogai és kötelezettségei. A visszaküldési tilalom vizsgálata és a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás. Releváns uniós szabályozás.

A menekült jogosult a) a jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és - ha nemzetbiztonsági vagy közrendi érdek a kiállítását nem zárja ki - Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra, b) az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint ellátásra, támogatásra és szállásra, A menekült köteles: a menekültügyi hatósággal együttműködni; jogszabály vagy az egészségügyi hatóság elrendelése alapján magát egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt, hiányzó védőoltások pótlásának alávetni; Magyarország jogszabályait megtartani; A menekültügyi eljárás célja: (Met. 33. §) A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy e törvény alapján a) fennállnak-e az elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésének feltételei, b) fennáll-e az elismerését kérő külföldi esetében a visszaküldés tilalma, c) a visszaküldési tilalom fenn nem állása esetén az elismerését kérő külföldi kiutasítható, illetve kitoloncolható-e, d) a külföldi a dublini átadás keretében átadható-e. Kérelem:

• Csak személyesen terjeszthető elő; • Nem formalizált, szóban és írásban egyaránt; • Családtagok közös kérelmet terjeszthetnek elő; • Korlátozottan cselekvőképes személyek is teljes eljárási képességgel rendelkeznek; • Bármelyik hatóságnál előterjeszthető, idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárásban is;

Eljárási szabályok tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén: Menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónában lehet benyújtani, kivéve, ha az elismerését kérő

a) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés hatálya alatt áll, b) a menekültügyi hatóság által elrendelt menekültügyi őrizet hatálya alatt áll, vagy c) jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.

A menekültügyi hatóság az elismerését kérő részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a dublini átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig tartózkodási helyként a tranzitzóna területét jelöli ki. Humanitárius tartózkodási engedélyt nem kap. A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása nem alkalmazható. Az elismerését kérő a tranzitzóna területét a kiléptető kapun keresztül (bármikor) elhagyhatja.

14. A menekültügyi őrizet és egyéb rendelkezésre állást biztosító intézkedések alkalmazása a menekültügyben. Céljai, tartalma, a vonatkozó szabályozás ismertetése. Releváns uniós szabályozás.

Bevezetése: 2013. július 1-je; Jogalap: befogadási irányelv; Hatálya: menedékkérő, vagy dublini átadásra vár, de Magyarországon nem kért menedéket. Csak akkor, ha

- más tartózkodási jogcím nincs - enyhébb jogkorlátozással a cél nem érhető el (folyamatos vizsgálat).

Hatóság 72 órára, járásbíróság hosszabbít; max. 6 hónap, kiskorú gyerekes család esetében 30 nap, kísérő nélküli kiskorúak: tilos őrizetbe venni. Az őrizet hosszabbításához kapcsolódó személyes meghallgatást – ha a feltételek adottak – az őrizet helyén kell megtartani. Menekültügyi őrzött befogadó központban - kivételesen nagy menekültügyi nyomás esetében nem erre kijelölt, de alkalmas intézményben is. a) az elismerését kérő személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott, ennek megállapítása érdekében, b) az elismerését kérő kiutasítása iránt eljárás folyik és objektív kritériumok alapján bizonyítható – ide értve, hogy a kérelmezőnek ezt megelőzően lett volna lehetősége nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjeszteni –, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a kérelmező kizárólag azért folyamodott nemzetközi védelemért, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasító határozat végrehajtását, c) a menedékjog iránti kérelem alapjául szolgáló tények és körülmények megállapítása érdekében, ha e tények és körülmények az őrizet mellőzése esetén – különösen amennyiben az elismerését kérő szökésének veszélye fennáll – nem megállapíthatók, d) az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges, e) a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor, vagy f) dublini átadás végrehajtása érdekében szükséges és komoly veszély áll fenn a szökésre. Őrizet alternatívái: kijelölt tartózkodási hely (magánszállás, közösségi szállás, BÁ, megye); menekültügyi óvadék; hatóság előtti jelentkezési kötelezettség

15. A bizonyítás szabályai a menekültügyi eljárásban, illetve a visszaküldés tilalmának vizsgálata. A menekültügyi hatóság feladatai, országinformáció a menekültügyi eljárásban. Releváns uniós szabályozás.

Az elismerés iránti kérelemre vonatkozó döntés az elismerését kérő egyéni helyzetének értékelésén alapul. Az igazolás vagy valószínűsítés érdekében, hogy a menekültkénti, oltalmazottkénti vagy menedékeskénti elismerés feltételei fennállnak, különösen az alábbi bizonyítási eszközök használhatók fel:

a menekülésre okot adó tények és körülmények, valamint az ezeket alátámasztó iratok;

úti okmány vagy egyéb olyan okmány, amelyből személyazonosságára, illetve állampolgárságára következtetni lehet;

származási országára vonatkozó valamennyi releváns és időszerű információ, ideértve a származási ország jogszabályi vagy egyéb, a jogalanyokra nézve kötelező rendelkezéseit, valamint azok alkalmazási módját is.

Kapcsolat felvételi tilalom Magyar hatóság, illetve bíróság nem léphet kapcsolatba:

az elismerését kérő származási országával,

olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba,

olyan személlyel vagy szervezettel, akiről vagy amelyről feltételezhető, hogy az elismerését kérőt üldözte, üldözné vagy információt továbbítana az elismerését kérő üldözőinek,

ha a kapcsolatfelvétel eredményeként az üldözők tudomást szereznének arról, hogy az elismerését kérő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy a kapcsolatfelvétel következtében az elismerését kérő, illetve valamely családtagja testi épségét vagy az elismerését kérő származási országában élő családtagjának szabadságát vagy biztonságát veszély fenyegetné.

A kapcsolat felvételi tilalom nem alkalmazható, ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg. A személyes meghallgatás: a menekültügyi eljárásban kötelező. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A menekültügyi hatóság a személyes meghallgatástól eltekinthet, ha az elismerését kérő nincs meghallgatható állapotban. Amennyiben a magát kiskorúnak valló elismerését kérő kiskorúságát illetően kétség merül fel, életkora megállapítása céljából orvosszakértői vizsgálat kezdeményezhető. A vizsgálat kizárólag az elismerését kérő, ha pedig az elismerését kérő nyilatkozattételre képtelen állapotban van, törvényes képviselője vagy ügygondnoka hozzájárulásával végezhető el.

16. Az eljárást gyorsító intézkedések a menekültügyi eljárásban. A kérelem elfogadhatatlansága és a

gyorsított eljárás. A jogorvoslat speciális szabályai. Releváns uniós szabályozás. ELFOGADHATATLAN EU-s állampolgár, menekült vagy oltalmazott más tagállamban, menekült harmadik országban, fennáll a védelem, ismételt kérelem azonos alapon (csak olyan, amit az ügyfél korábban nem ismert), biztonságos harmadik ország GYORSÍTOTT ELJÁRÁS Célja: meghatározott esetkörökben az eljárási határidő rövidítésével a kérelmező jogait korlátozni. A kérelem érdemi vizsgálatát jelenti – határozat; nem szükségszerűen elutasítás. „Mozgó” határidő: az ok felmerülésétől számított 15 napon belül döntést kell hozni (Met. 47. § (2) bekezdés). Erre alapozott döntéssel szemben 7 napon belül lehet jogorvoslatot kérni; nincs automatikus halasztó hatály – bíróság dönt vh. felfügg. Bírósági eljárás nemperes, 8 napon belül (új körülményre lehet (!) hivatkozni. A kérelem érdemi vizsgálatát jelenti (kiv. 1 eset) Ha a kérelmező: 1. mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak lényegtelen információkat közöl; 2. olyan országból származik, amely szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy jogszabályban meghatározott nemzeti listáján; 3. félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára vagy állampolgárságára vonatkozó ca) hamis információ szolgáltatásával; cb) hamis dokumentumok benyújtásával; vagy cc) olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan befolyásolhatták volna a döntés meghozatalát; 4. személyazonosító vagy úti okmányát, amely segíthetett volna személyazonossága illetve állampolgársága megállapításában, feltételezhetően rosszhiszeműen megsemmisítette vagy eldobta; 5. egyértelműen összefüggéstelen és ellentmondásos, egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan valószínűtlen, a származási országgal kapcsolatos, a kellően ellenőrzött információknak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, ami világossá teszi, hogy kérelme alapján menekültkénti, vagy oltalmazottkénti elismerésre nem jogosult; 6. olyan ismételt kérelmet nyújtott be, amely a (2) bekezdés d) pontja értelmében nem elfogadhatatlan; 7. kizárólag azért nyújtott be kérelmet, hogy idegenrendészeti kiutasítás elrendelését vagy az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, vagy a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa; 8. Magyarország területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen hosszabbította meg és ésszerű időn belül nem terjesztett elő elismerés iránti kérelmet, bár módja lett volna azt korábban benyújtani, és a késedelem kimentésére nem tud ésszerű okot előadni; 9. megtagadja ujjnyomatvétel-tűrési kötelezettségének teljesítését; vagy 10. súlyos okból veszélyt jelenthet Magyarország nemzetbiztonságára vagy közrendjére, vagy az idegenrendészeti hatóság a közbiztonság vagy a közrend sértése vagy veszélyeztetése miatt kiutasította.

17. A nemzetközi védelem érdemének vizsgálata és a döntéshozatal. Érdemi és nem érdemi döntések. A döntés közlése, jogorvoslat lehetősége. A szakhatóságok szerepe az eljárásban.

A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet a benyújtását követően vizsgálatnak veti alá. Amennyiben a rövidebb időtartamú eljárásnak nincs helye, azt a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni. Eljárási szabályok tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró – bírósági titkár – a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. A felülvizsgálati eljárásban az érdemi határozat meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat. A bíróság az általa hozott határozatokat az elismerését kérővel az anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven közli. A tranzitzónát elhagyó elismerését kérő részére a bíróság eljárást befejező döntését hirdetmény útján kell közölni. A hirdetményt úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztették. A hirdetményt az elismerését kérő anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven kell közzétenni. A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztése napján kézbesítettnek kell tekinteni. Az elismerését kérő a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlését követően a tranzitzónát elhagyja. Ha az elismerését kérő ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, az elismerését kérőt nem jogosult ellátásra Nem érdemi döntés: az eljárást megszüntető végzések, valamint a kérelmet elfogadhatatlanként elutasító végzések. ELFOGADHATATLAN: a kérelmező az Európai Unió egyik tagállamának állampolgára, a kérelmező számára más tagállam már nemzetközi védelmet biztosított, a kérelmezőt más állam menekültként elismerte, és ez a védelem jelenleg is fennáll, a kérelem a korábban elutasítottal azonos ténybeli alapon nyugszik, a kérelmező esetében van olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja

18. Repülőtéri eljárás és a határon benyújtott kérelem, valamint a menekültkénti és az oltalmazottkénti

elismerés visszavonása, illetve a státusz felülvizsgálata. Esetei, részletes szabályai. Releváns uniós szabályozás.

Határon lefolytatott eljárás Jogalap: eljárási irányelv 43. cikk – Met. 71/A. §; Kérelmezőt nem illeti meg a területen maradás joga (vs. irányelv) Határidő: soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül. Elfogadhatóságról döntés (Met. 51. § (2) bekezdés – 5 ok) Kérelmezőt be kell léptetni, ha

- különleges bánásmódot igénylő személy (Met. 2. § k) pont);

- a kérelme nem elfogadhatatlan;

- a kérelem benyújtásától számítva 4 hét eltelt (közigazgatási eljárás + döntés közlése + felülvizsgálati határidő + ellenkérelem elkészítése, akta megküldése + bírósági eljárás + bírósági döntés közlése);

Szakhatóság nem vesz benne részt. Jogorvoslat:

- elfogadhatatlan kérelmek általános szabályai (felülvizsgálati határidő: 7 nap; bírósági eljárás: 8 nap; nemperes eljárás; személyes meghallgatás bíróság döntése, stb.)

- bírósági titkár is eljárhat

- személyes meghallgatás a tranzitzónában (v. távtolmács-rendszer) Repülőtéri eljárás: Ha a külföldi a kérelmét Magyarország területére történő beléptetés előtt, a nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása: A jogállásról írásban történő lemondás esetét kivéve hivatalból indul. Ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy az elismerés visszavonásának van helye, erről a menekültet vagy az oltalmazottat írásban, az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatja. A menekültügyi hatóság a tájékoztatással egyidejűleg felhívja a menekültet vagy az oltalmazottat, hogy jelölje meg azokat az okokat, amelyek igazolják vagy valószínűsítik a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását, illetve azt, hogy az elismerést kizáró ok nem áll fenn. A menekültet vagy az oltalmazottat a menekültügyi hatóság személyesen meghallgatja. A személyes meghallgatást a menekültügyi hatóság mellőzi, ha a külföldi a) a lakóhelyéről nem idézhető, b) ismeretlen helyre távozott, vagy c) a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg, és távolmaradását megfelelően nem igazolja. A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben - a jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetét kivéve - bírósági felülvizsgálatnak van helye.

19. A befogadó intézmények és feladataik a menekültügyben (befogadó állomás, menekültügyi őrzött befogadó központ, tranzitzóna). Működésük, feladataik, valamint a releváns uniós szabályozás a kérelmezők ellátásával, valamint a menekültek és oltalmazottak támogatásával kapcsolatban (Befogadási és Kvalifikációs irányelvek)

A befogadási feltételek magukba foglalják a befogadás anyagi feltételeit, valamint az elismerését kérő mozgásszabadságával, egészségügyi és szociális ellátásával, valamint oktatásával kapcsolatos valamennyi, törvényben és kormányrendeletben meghatározott jogosultságot és intézkedést. Az elismerését kérő – ha a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rászorult – térítésmentesen jogosult a menedékjogi törvényben és más jogszabályban meghatározott befogadási feltételekre. A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása Az elismerését kérő számára biztosított, a befogadás anyagi feltételei korlátozhatók, illetve – kivételes és kellően indokolt esetben – megvonhatók, ha az elismerését kérő:

- a számára engedélyezett magánszállásról ismeretlen helyre távozott, és az eltávozástól számítva tizenöt nap eltelt,

- ismételten, változatlan ténybeli alapon nyújt be elismerés iránti kérelmet, - a menekültügyi eljárással összefüggő jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, nem szolgáltat adatot vagy

információt, illetve a személyes meghallgatásokon nem jelenik meg, vagy - elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és így jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételeit.

20. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén érvényben lévő szabályozás. Célja, jogszabályi háttere, eljárási szabályok, a tranzitzónák működése.

A menekültügyi hatóság vezetőjének és az országos rendőrfőkapitánynak a kezdeményezésére a Kormány rendeli el, illetve hosszabbítja meg a menedékkérők száma, a tranzitzónákban tartózkodók száma, vagy a „migrációs helyzettel összefüggő speciális körülmények” miatt. Ha válsághelyzet érvényben van, akkor az ország területén bárhol menedéket szándékozni kérő személyeket a rendőrség átkíséri az ország déli határán emelt ideiglenes biztonsági határzáron („magyarul”: kerítésen). A törvényi rendelkezés egyértelműen korlátozza a menedékkérelem előterjesztésének lehetőségét, hiszen a hatósági szállítás nem a szárazföldi határon lévő-, és a kérelem benyújtásának tényleges helyszíneként szolgáló tranzitzónákba történik, hanem egyszerűen a kerítés túloldalára, ahonnan a külföldi elsétálhat a tranzitzónába, majd oda belépve – ha sorra kerül, ami több hetes, hónapos várakozást is jelenthet – benyújthatja, és csak ott nyújthatja be menedékjog iránti kérelmét. A 14. életévét be nem töltött, kísérő nélküli kiskorú esetében e szabály nem alkalmazható, akkor sem, ha érvényben van a válsághelyzet. Az ehhez a személyi körhöz tartozó kérelmezőket azonnal gyermekvédelmi intézményben kell elhelyezni, kérelmüket be kell venni, menekültügyi eljárásaikat meg kell indítani és soron kívül kell lefolytatni. Szintén kivételt képeznek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején irányadó szabályok alól azok, akik személyes szabadságukban korlátozottak, akár azért, mert menekültügyi őrizetben vannak, akár azért, mert attól független büntetés, vagy kényszerintézkedés hatálya alatt állnak. Nincs akadálya annak, hogy egy szabadságvesztés-büntetését töltő külföldi menedéket kérjen Magyarországtól (jellemzően kiutasítása, vagy kiadatása megakadályozása érdekében), és természetesen senki nem fog csak azért szabadulni a büntetés-végrehajtási intézetből csak azért, mert menedéket kér, még akkor sem, ha egyébként tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van. Úgyszintén kivételt jelent a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején irányadó szabályok alól, ha a külföldi kérelmét az országba történő beléptetése előtt, nemzetközi légiforgalmi repülőtéren nyújtja be, ez esetben ugyanis ott, a reptéri tranzitzónában kerül sor az eljárás lefolytatására (legalábbis egyes kérdések szempontjából). A tranzitzóna olyan terület, ahol tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az oda érkező külföldi személyeknek lehetőségük van a menekültügyi eljárás szabályszerű megindítására és igénybe venni a tranzitzónákban biztosított szolgáltatásokat a menekültügyi eljárás lezárulásáig. A tranzitzónába érkező személyek annak területét saját akaratuk szerint Szerbia felé szabadon elhagyhatják. Tranzitzónákban biztosított szolgáltatások:

- naponta három – 14 év alatti kiskorúak esetében naponta ötszöri – étkezés (várandós és kisgyermekes anyának, valamint 14 év alatti kiskorúnak tejtermék, gyümölcs).

- egészségügyi és szociális ellátás (különös figyelemmel a különleges bánásmódot igénylőkre).

- fekvőhely, ágynemű, folyamatos melegvíz-szolgáltatás, tisztasági csomag, szaniter, mosoda, személyes holmik elhelyezésére zárható tároló, ruházat biztosítása.

- hozzáférés a tömegtájékoztatási és a távközlési eszközökhöz.

- szabad vallásgyakorlásra alkalmas (ökumenikus) helység biztosítása.

- közösségi tér a szabadidő eltöltésére.

- gyermekfoglalkoztató, - játszótér, - kiskönyvtár.

- sportolás, kikapcsolódás biztosítása. A tranzitzónák Röszkén és Tompán helyezkednek el, Magyarország Szerbiával közös határszakasza mentén.