· 04/04/2012 · MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS 2013–2018 „Nincs kicsi dolog az emberek világában, minden sors egyformán fontos, mert mindegyikben az emberi lélek szenved,

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

2013–2018

„Nincs kicsi dolog az emberek világában, minden sors egyformán fontos, mert mindegyikben az emberi lélek szenved, sóvárog, ujjong s ez mindig nagy dolog, minden érdeklődésre méltó. Csak nagyképű-ség és előítélet nélkül kell nézni, a maga mértékeivel mérni. Semmit sem szabad sem kicsinyelni, sem nagyítani.” Schöpflin Aladár

Kiss GáborPapp Zsolt

Dr. Szekanecz Noémi

Dr. Miskolci Róbert

Zimán Edvin

alpolgármesterHumán FőosztályfőosztályvezetőEgészségügyiés Szociális OsztályosztályvezetőEgészségügyiés Szociális Osztályosztályvezetőhelyettesesélyegyenlőségiés fogyatékosügyireferens

Összeállította:

Bevezetés• Koczurné Bencs Ilona – Kulturális Osztály, idegenforgalmi referens• Hermann Marianna – Informatikai Csoport, vezető főtanácsos• Diczházi Mónika – sport referens• Palik Zoltán – szakmai vezető, Nyilas Misi Alapítvány Borsod-Abaúj Zemplén

Megyei Civil Információs Centrum, programvezető Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület

Mélyszegénység/romák• Dr. Szabó-Tóth Kinga – Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet, intézetigazgató• Földessy Judit – Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi

Intézmény, Módszertani Központ, igazgató• Váradi Gábor – Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, elnök• Takács Gábor – társadalmi felzárkózási referens• Palik Zoltán – szakmai vezető, Nyilas Misi Alapítvány Borsod-Abaúj Zemplén

Megyei Civil Információs Centrum, programvezető Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület

Gyermekek• Ragályiné Hajdú Zsuzsanna – Klebelsberg Intézményfenntartó Központ,

Miskolci Tankerület, igazgató• Földessy Judit – Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi

Intézmény, Módszertani Központ, igazgató• Novákné Lapostyán Zsuzsanna – Klebelsberg Intézményfenntartó Központ• Dr. Sáfrányiné Dr. Vörösváry Ildikó – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Kormányhivatal, Szociális és Gyámhivatal, hivatalvezető• Kovács Attiláné – óvodai referens

Nők• Baptista Szeretetszolgálat Miskolci Női Lakóotthon – Tóthné Vladár Ildikó• Dialóg Egyesület – Sélley Andrea• Holdam Önsegítő és Ismeretterjesztő Egyesület – Kardos Rita, Tuczai Rita• Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány – Gálné Ács Mária• Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona – Rácsok Balázs• Miskolci Nőknek Is Esélyt (MINŐIES) Alapítvány – Matiscsákné dr. Lizák Marianna• Regionális Civil Központ Alapítvány – Szendrák Dóra• Kalán Néni Összefogás Egyesület – Orliczkiné Bánvölgyi Bernadett

Fogyatékkal élőkdr. Kiss László • Bukovenszkiné Borza Mária • Radványi Tivadarné • Jakubinyi LászlóZsíros Viktória • Csurilla Zsuzsa • Tóthné Molnár Katalin • Patkó Gabrielladr. Kisida Tamás • Mezősi Tamás • Braun János • Zimán Edvin – esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi referens

• Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány• Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete• Vakok és Gyengénlátók B.-A.-Z. Megyei Egyesülete• Észak-magyarországi Látássérült-rehabilitációs Központ• Szeretet Alapítvány „Csilla Bárónő” Szeretetotthon• Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány• Éltes Mátyás Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány• Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

IdősekVarga-Somogyi Istvánné • Szoboszlai Ferencné • Dr. Dobos LászlóEmődiné Csapó Barbara – civil- és egyházügyi kapcsolatok referense

A HEP egységes és koherens rendszerben történő kialakítása• Szendrák Dóra – Regionális Civil Központ Alapítvány, ügyvezető • Palik Zoltán – Nyilas Misi Alapítvány Civil Információs Centrum, szakmai vezető• Zimán Edvin – esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi referens

A munkacsoportban részt vett szervezetek és képviselőik

2

Tartalom

Tartalom............................................................................................................................................ 2

Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)................................................................................. 3

Bevezetés ......................................................................................................................................3

A település bemutatása ...........................................................................................................3

Értékeink, küldetésünk ..........................................................................................................13

Célok .............................................................................................................................................13

A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .............................15

1. Jogszabályi háttér bemutatása ..................................................................................15

2. Stratégiai környezet bemutatása..............................................................................18

3. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége .........24

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység .................50

5. A nık helyzete, esélyegyenlısége............................................................................67

6. Az idısek helyzete, esélyegyenlısége ....................................................................86

7. A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége ..................................................97

8. Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık társadalmi felelısségvállalása.......................................................113

9. A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága ............................................127

A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..........................130

1. A HEP IT részletei..........................................................................................................130

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ...............................................130

A beavatkozások megvalósítói ...................................................................................137

Jövıképünk ........................................................................................................................149

Az intézkedési területek részletes kifejtése..........................................................151

2. Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..................................................................................................................................207

3. Megvalósítás....................................................................................................................268

A megvalósítás elıkészítése .......................................................................................268

A megvalósítás folyamata ............................................................................................268

Monitoring és visszacsatolás .......................................................................................270

Nyilvánosság .....................................................................................................................270

Érvényesülés, módosítás ..............................................................................................271

4. Elfogadás módja és dátuma......................................................................................273

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Miskolc az észak-magyarországi régió közigazgatási, gazdasági, oktatási, tudományos központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. A város a Bükk-hegység kapujában, folyóvölgyek és tájegységek találkozásánál fekszik. Kevés olyan város van, amelynek el sem kell hagyni a területét ahhoz, hogy remek kirándulásokat tegyünk, és közben felfedezzük több tízezer éves múltját. A város szívében emelkedő Avas hegyen talált leletek az első ember jelenlétét 70.000 évre visszamenőleg bizonyítják. A magyarság több mint egy évezrede érkezett erre a tájra, s a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a 11. századtól lett a központja. A mai belváros történelmi magja a 15. század végére alakult ki. Miskolc iparosodása 1770-ben kezdődött, amikor a würzburgi származású Fazola Henrik Ómassán felépítette az első vasolvasztó kemencét. A város, jelentős műemlékei is a 18. századi nagy fellendülés idején épültek. A következő évszázadban előbb hatalmas tűzvész, majd árvíz is elpusztította Miskolcot. Lakóinak szorgalma azonban minden természeti csapás és háború okozta kár fölött diadalmaskodott. A lüktető életű nagyváros múltjának sokszínűségét templomaiban is őrzi. Közöttük valóságos gyöngyszem az Avasi református templom – Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke – az egykori bortermelés emlékét őrző avasi pincesorok tövében. A templom 13. századi elődje 1544-ben a török pusztítások áldozata lett, s két évtizeddel később ma látható, puritánabb formájában építették újjá. Mennyezetét a 18. században festett fakazettákkal borították, amelyek a maguk nemében a legszebbek közé tartoznak. A templom mellett álló, fagalériás, 16. századi harangtorony órája harangjátékkal figyelmeztet az idő múlására. Az Avasi templom épülete és a különálló harangtorony Miskolc jelképei is egyben. A belváros panorámájára tekinthetünk le az

1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia,

Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

4

Avasi kilátóból, mely Miskolc egykor boráról és borpincéiről híres szőlőhegyének csúcsán áll. A város legértékesebb műemlékei közé tartozó, a 18. században emelt, késő barokk stílusú Görögkeleti ortodox templom az itt letelepedett görög kereskedők emlékét őrzi. 16 méter magas, gazdagon díszített ikonosztáza Közép-Európa legnagyobb és egyik legszebb képfala. A Kazáni Fekete Mária-kegykép II. Katalin orosz cárnő ajándéka volt. A legnagyobb görögkeleti ortodox gyűjtemény is Miskolcon található, a Magyar Ortodox Egyházi Múzeumban. A kéttornyú Minorita templomban rokokó szószék és pompás padok vonják magukra a tekintetet. A város egyik jellegzetes, református temploma az erdélyi jellegű, rönkfából ácsolt Deszkatemplom. A népiesen Kakas-templomnak nevezett belvárosi református templom gazdagon díszített 52 méter magas harangtornyában függ a megye legnagyobb harangja, a 28 mázsás Eszter-harang. A templom a régió legnagyobb református temploma. A neoromán-moreszk Zsinagóga pedig a legnagyobb működő egyházi épület a régióban. Háromhajós belső tere Magyarország egyik legszebb zsinagógai enteriőrje. Az építési munkálatok 1856-63 között zajlottak. Az épület közeli rokona az ugyancsak Ludwig Förster, ismert bécsi építész műveként ismert Bécs-Leopoldstadti zsinagóga.

Miskolc belvárosának legfőbb kulturális nevezetessége a Miskolci Nemzeti Színház, mely ötszínpados létesítményével Közép-Európa egyik legkorszerűbb színházi épületegyüttese. Elődje az 1823-ban épült kőszínház volt, mely az országban elsőként játszott magyar nyelven. Kihagyhatatlan látnivaló a színház szomszédságában a vidék egyetlen Színháztörténeti- és Színészmúzeuma, mely a nagy múltú miskolci színjátszás történetét mutatja be. A Herman Ottó Múzeum kiállítási épületében többek között Szász Endre világhírű képzőművész állandó kiállítása tekinthető meg, mely az idei évben bővült a Szemere Bertalan várostörténeti, és Dömötör Zoltán korok, képek, kamerák fotográfiatörténeti állandó kiállításokkal. Képtárában a magyar festészet legnagyobb vidéki gyűjteménye látogatható. A Rákóczi-házban működő Miskolci Galéria több országos jelentőségű kiállítás mellett évtizedek óta otthont ad az ország legnagyobb múltú grafikai seregszemléjének, a Miskolci Grafikai Triennálénak.

Miskolcon saját múzeuma van a helyi egyetemnek, a vasgyártásnak, a kohászattörténetnek és a papírgyártásnak is. Az Egyetemtörténeti Gyűjtemény és Selmeci Műemlékkönyvtár egyik fő feladatának tekinti a hagyományok megőrzését a későbbi diáknemzedékek számára. Az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeuma a magyarországi és egyetemes kohászattörténetet mutatja be. A Miskolc-Újmassán található Massa Múzeumban a diósgyőri vasgyártás története elevenedik meg 1770-től 1870-ig. De megtekinthető itt Magyarország első ipari műemléke, a faszéntüzelésű nagyolvasztó, közismert nevén az úgynevezett őskohó, - amely még ma is működőképes -, egy vasverőhámor és skanzen is. A Papíripari Múzeum papírgyári gyűjteménye végigkíséri a papírkészítés, illetve a gyár történetét. A 18. századi papírmerítő műhelyben korhű berendezések között a látogató is kipróbálhatja a mesterséget. A város szívében a Szinva terasz modern formái és bensőséges hangulata miatt kedvelt találkozóhely. A többszintes, sziklakertekkel és díszkivilágítással ellátott sétaterek természetes kővel burkoltak, a Szinva-patakban kis vízesést és "zuhogót" alakítottak ki. A csókváltó padok a fiatalok törzshelyei, a Miskolci lányok szoborcsoporttal előszeretettel fényképeztetik magukat a turisták. A Szinva terasz szomszédságában állítottak szobrot Mancsnak, a híres miskolci mentőkutyának, aki a közelmúltban világszerte több földrengés alkalmával sikeresen közreműködött az életmentésben.

A számos természeti és történelmi látványosság mellett a város színes kulturális élete is nemzetközi vonzerőt jelent. A belváros utcái, terei és kulturális intézményei szolgálnak helyszínül a legtöbb miskolci rendezvénynek. Hazánk egyik legjelentősebb komolyzenei rendezvénye, a júniusi „Bartók Plusz …” Nemzetközi Operafesztivál. A nyugat-, a kelet-európai és a magyar komolyzenei

5

élet meghatározó társulatai, zenei együttesei és művészei mutatják be a Bartók életművet és Európa zenéjének változatosságát a számtalan ismert és kevésbé ismert zenei remekmű felvonultatásával. A Miskolci Tél-Kocsonyafesztivál rendezvény alapötlete egy régi mondásra épül: ”Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka.” A téli, rendszerint februárban megrendezett kulturális és gasztronómiai programsorozat látványos felvonulásokkal, ételbemutatókkal, gazdag kulturális eseményekkel vonzza a turisták tízezreit. A Cinefest – Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja minden év szeptemberében nemzetközi versenyprogramot hirdet, amit a nagyközönség is megtekinthet. Miskolc fesztiválvárosként is megállja a helyét, hiszen az előbbieken kívül számos fesztivált rendez: Nemzetközi Ásványfesztivál, Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál, Borsodi Fonó Folkfesztivál, Miskolci Fröccsfesztivál, Diósgyőri Várfesztivál, Miskolci Lecsó- és Pecsenyefesztivál, Miskolci Sörfesztivál.

1950-ben a város jelentősen „gazdagodott”, ugyanis ekkor csatolták hozzá a ma már településrészként emlegetett Diósgyőrt, Görömböly-Tapolcát és Lillafüred-Hámort.

A Diósgyőri vár Nagy Lajos király uralkodása (1342-1382) alatt épült, és 1424-től száz esztendőn át a királynék vára volt, amelyben nem katonás, hanem lantpengető, kedélyes élet folyt. A 18. században lerombolt várat gondosan helyreállították, s ma az ország egyik legjelentősebb középkori műemléke. A Vármúzeumhoz tartozó kazamatákban Közép-Európa legnagyobb Történelmi Panoptikuma tekinthető meg, ahol csaknem száz életnagyságú figura között sétálva elevenedik meg a történelem. A vár bástyái fölött nyaranta szabadtéri fesztiválok hangjai szállnak. Itt zajlik az egész nyáron át tartó Várfesztivál, azon belül is a Borsodi Fonó, a Királynék Tavasza, a Középkori Forgatag, és a nyári Színházi Esték rendezvényei.

A Bükk lábánál található Miskolci Állatkert és Kultúrparkban több mint 20 hektárnyi területen, 150 állatfaj félezernél is több egyedét láthatja az érdeklődő természetes környezetben. Jó idő esetén látványetetéssel, állatsimogatóval, lovaglási lehetőséggel is várják a látogatókat. Csoportok részére szakvezetést is biztosítanak. Miskolc olyan csodálatos közvetlen természeti környezettel rendelkezik, mint egyik magyar város sem. A cseppkő- és mésztufabarlangokban, karsztformákban, növény- és állatvilágban egyedülállóan gazdag Bükki Nemzeti Park határa a városon húzódik keresztül. Lillafüredre vadregényes szerpentinen visz az út, mely az ország első klimatikus gyógyhelye és egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Híres természeti látványossága a Szinva-patak 20 méter magasból alázúduló vízesése, mely Magyarországon a legmagasabb. A Palotaszálló neo-reneszánsz impozáns épületegyütteséből különleges látványt nyújt a festői szépségű Hámori-tó. Maga a tó nem természetes, a Garadna-patak visszaduzzasztásával jött létre 1813-ban, amikor a Fazola család elkezdett foglalkozni a vasolvasztással, és a vasgyártáshoz nagy mennyiségű vízre volt szüksége. A szállót lépcsőzetes függőkert és nagy kiterjedésű park övezi. A függőkert falában nyílik az Anna- barlang, amelynek mésztufa képződményei néhol szinte anatómiai pontossággal mutatják az egykori növényzet megkövesedett gyökereit, levelek lenyomatait, állati maradványokat. A nemzetközi viszonylatban is különleges természeti látványosság a barlangot alkotó mésztufakőzettel egy időben keletkezett. A cseppköveiről nevezetes Szent István-barlang 170 m hosszú szakaszon látogatható. A nagyközönség számára 1931-ben nyitották meg. Benn a hőmérséklet télen-nyáron egyaránt 10 °C. Klímája a légúti megbetegedésekben szenvedőkre gyógyhatással van.

6

A Diósgyőrből induló Erdei Kisvasút nyitott kocsijai Lillafüred érintésével az ország legnagyobb viaduktján, több alagúton keresztül viszik az utasokat 14 km hosszan Garadnáig. A sebes pisztráng legnagyobb hazai génbankjában, a garadnai Pisztrángtelepen nemcsak tudományos, tenyésztői munka folyik, hanem tavasztól őszig a bükkfával füstölt vagy frissen sütött pisztráng is megkóstolható.

Miskolc másik nevezetes kirándulóhelye és üdülőövezete Miskolctapolca, amely a természeti szépségekben bővelkedő Hejő-patak völgyében helyezkedik el. Védett ősparkjában a páradús levegőjének köszönhetően jellegzetes növényzet öleli körül a Csónakázó-tavat. A Barlangfürdő és Aquaterápia a város fő turisztikai vonzereje, amely Európában is egyedülálló természeti képződmény. A kristálytiszta mikroklímával rendelkező barlangi sziklaüreget a Bükk karsztrendszerének 28-34 °C-os vize táplálja. Tavi-fürdő, szauna-park, kagylómedence, és további élményfürdő-elemek, gyógy- és wellness szolgáltatások kényeztetik a fürdő vendégeit. Városkapuk Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta, ezeket jól őrzött városkapuk törték meg. Csak ezeken keresztül lehetett a városba bejutni, mellettük vámszedőhelyek, kocsmák és vendégfogadók várták az ide látogatókat. 1940 körül még 13 fő- és 19 mellékvámszedőhelyről tudtak a várostérképek, tehát ennyi fő- és mellékúton lehetett Miskolcot megközelíteni. A település növekedésével a kapuk egyre távolabb kerültek eredeti helyüktől, végül már pusztán elméleti határt jelentettek. Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt kapu elnevezésű utcák nevei őrzik: a Győri kapu, Szentpéteri kapu, Csabai kapu és Zsolcai kapu ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései, amelyek mentén a valamikor Diósgyőr, Sajószentpéter, Hejőcsaba és Felsőzsolca, illetve Miskolc közötti forgalmat bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe, a Meggyesalja (vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett. Különleges a Sötétkapu helyzete, amely nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése. Címer Miskolc város első pecsétlenyomata egy 1389. július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, címerképe liliomos koronával ékesített királyi fő. 1433-ból való a következő pecsétváltozat, ugyancsak sárga viaszban, körirata Sigillum Civitas Miskolcz, ezen már szakállas a koronás fő, feltehetően Luxemburgi Zsigmond. A fej mellett balról hold, jobbról hatágú csillag. Egy időszakban a koronás fő helyett egy szétvetett lábú alak volt a pecsétnyomat, majd Szent István király teljes alakja, kezeiben jogarral és országalmával. Ezt a pecsétet 1687-ig használták, ezután jelenik meg a király alakja helyett egy hajdú egyik kezében szőlőfürttel, másikban búzaszállal. 1909-ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jogot, a címert az eddigi pecsétképek összevonásával alkották meg. Gazdaság Bár Miskolc a köztudatban a nyolcvanas évek iparvárosaként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban. Miskolc már a középkorban is kereskedőváros volt, köszönhetően annak, hogy fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére – 19. század

7

elejére tehető az üveghuták és vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag. A Fazola Henrik által 1770 körül épített kohó sajnos nem maradt fenn, de az ezt követő, 1813-ban épített, ma „őskohó” néven ismert vasolvasztó ma is látható; ipari műemlék. Az üveghuták és hámorok körül kialakult települések közül mára több is (Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa, Bükkszentlászló) Miskolc része lett. A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, részben a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzet, részben a vasútvonal hatására. Diósgyőrben nagykohó épült (a második legnagyobb az országban), rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre. A barnakőszén-bányászat is sokat fejlődött. A város lakossága negyven év alatt csaknem kétszeresére nőtt. Részben az ipari fejlődés eredménye volt Miskolc, Diósgyőr és több környező település egyesítésével Nagy-Miskolc létrejötte (1945, ill. 1950), mely csak az első lépés volt a város szocialista nehézipari központtá fejlődésében, mely az 1980-as években tetőzött, a több mint 18 000 főt foglalkoztató vasgyár termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága ekkor érte el a rekordot, több mint 200 000 lakost; a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát. A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent (bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző szuburbanizációs folyamat is hatással volt). A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Az ország többi részéhez hasonlóan az állami cégek privatizációja is lezajlott. A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltató szektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben. A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc sokáig elhanyagolt idegenforgalmi és kulturális szerepét, melyben nagy lehetőségek rejlenek. 2004 végén az M30-as autópálya is elért a városig, amely az M3-as autópályához csatlakozva gyorsforgalmi közúti összeköttetést biztosít Budapesttel és az ország többi részével, ez újabb lendületet adott a fejlődésnek. Sport Miskolc városában pezsgő sportélet zajlik. Több csapatunk is szerepel a nemzeti bajnokságok első osztályaiban, ilyen például a Diósgyőri Futball Klub, a DVTK- Vénusz női futsal csapata, a Diósgyőri Kosárlabda Sport Klub, a Miskolci Jegesmedve Jégkorong Klub, a Miskolci Vasutas Sport Club röplabdás lányai és cselgáncsozói, a Miskolci Floorball Klub, a Miskolci Steelers és a Miskolc Renegades amerikai futball csapatok. Birkózó és cselgáncs sportágban olimpikonjaink vannak, kajak-kenu utánpótlás korú versenyzőink világversenyeket nyernek. A MVSI Miskolc Városi Sportiskola neveli a város utánpótlás sportolóit 14 sportágban, nagy sikerrel. Senior sportolóink is sikeresek atlétikában, tájékozódási futásban és birkózásban egyaránt. A hagyományos, tradicionális sportágakon kívül híres városunk a salakmotor sportjáról, az extrém sportokról, de ne feledkezzünk meg a téli sportokról sem, hiszen a Bánkúti síterep minden évben idevonzza a síelni vágyókat. A diákolimpiai és szabadidős versenyek az egész tanév során mozgásban tartják a diákokat. A kötelező úszásoktatás szervezettsége is egyedinek mondható az országban. Különféle pályázati formákkal támogatja város a kisebb sportegyesületeket működés címén és a sportrendezvények szervezésében.

8

Sportlétesítmények tekintetében jól ellátottnak mondható városunk, hiszen van futball stadionunk, sportcsarnokunk, fedett és nyitott jégpályánk, 2 db uszodánk, és több tornacsarnokunk, amik oktatási intézmények használatában vannak. Gyakran nemzetközi sportrendezvényeknek adunk otthont, amit a sportszerető lakosság előszeretettel látogat. A város számos sportban képviselteti magát az első osztályban. Két nagy múltú focicsapata van Miskolcnak. A Diósgyőri VTK az NB1-ben játszik, az MVSC a megyei első osztályban. A város jégkorongcsapata, a Miskolci Jegesmedvék is az első osztályban játszik, és a 2006-os idénytől már Miskolc új Jégcsarnokában fogadhatják az ellenfeleiket. A salakmotor terén is nagy múlttal rendelkezik Miskolc. Pár évnyi kihagyás után 2004-ben felújították a város szívében található sportlétesítményt, melyben, azóta számos világversenyt bonyolítottak le, Speedway Miskolc néven a Salakmotoros Lengyel Liga II. osztályában, immár 2005 óta. Miskolc legnagyobb sportlétesítménye a DVTK stadion és a hozzá tartozó edzőpályák. 2006-ra fejeződött be a tribün korszerűsítése, amely során a tetőszerkezet egy részét, valamint az eddigi ülőhelyeket modern, műanyag székekre cserélték, ezenkívűl felújították a tribün homlokzatát. A DVTK híres fanatikus szurkolóiról és a szurkolók kitartásáról. A 2005-ben felújított Miskolc Városi Sportcsarnok neve 2010 elejétől Generali Aréna. A mellette lévő Jégcsarnokban 1500 hely várja a szurkolókat. Közlekedés A Szinva patak szűk völgyében fekvő Miskolc közlekedés-földrajzi adottságai nem kifogástalanok. A Tiszántúl és a Felvidék keleti részét összekapcsoló két forgalmi tengelytől (Sajó- és Hernád-völgye) némileg távolabb eső város a 18. században nem volt a postakocsiútvonalak metszéspontjában. A városban 1790-ben nyílt meg a postaállomás, 1859-ben érkezett meg Szerencs irányából a vasút. 1862-ben omnibuszok jártak a belváros és Tapolcafürdő, valamint a Tiszai vasútállomás és Diósgyőr között. Az első pormentes járdát a Széchenyi utcában építették 1879-ben. 1925 és 1929 között jelentős útépítési programot hajtottak végre. 1948-ban három viszonylatban 22 km vonalhosszon jártak a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat autóbuszai. Ma Miskolc tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú MVK Zrt. gondoskodik, ami 36 autóbusz- és 2 villamosvonalat tart fenn. Az első villamos 1897. július 10-én indult el, az országban harmadikként, míg menetrendszerinti buszjárat Magyarországon elsőként indult Miskolcon 1903. június 8-án. A 2007-es átalakításokig és járatcsökkentésekig a miskolci tömegközlekedés volt az egyik legjobban szervezett az országban. Több taxitársaság működik a városban. A városnak két pályaudvara van, a Tiszai és a Gömöri pályaudvar. Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik (Lillafüredi Állami Erdei Vasút), ami turisztikailag jelentős. A városban egy kisebb repülőtér is található füves kifutópályával, ám ez a nagyközönség számára nem nyitott, és a tömegközlekedésben nem játszik szerepet. Oktatás Miskolc első ismert iskolája már a 15. században létezett. Legrégebbi múltra a Földes Ferenc Gimnázium tekint vissza, mely két, több évszázados múltú intézmény, a református és a katolikus gimnázium összevonásával jött létre. Ezen a két felekezeten kívül még több másiknak is volt

9

iskolája már a 18-19. században: az ortodox görögkeletieknek és a zsidóknak is. A fiúiskolák mellett már a 19. században létrejöttek a leányiskolák is. Miskolc egyeteme országos viszonylatban a fiatalabbak közé tartozik – egy 1949-es törvény rendelkezett az alapításáról, de jogelődje, a selmecbányai főiskola révén több évszázados múltra tekint vissza. Az egyetem eredetileg nehézipari képzést nyújtott, az 1980-as évektől kezdve azonban több más karral is bővült. Zeneoktatás is több intézményben folyik, legfontosabb a Zenepalota, melynek épületében főiskola is működik. Általános helyzetkép, demográfia Miskolc város lakónépessége 2007-2011 között 4 273 fővel fogyatkozott. Ez 2,5 %-os csökkenést jelent. A népességfogyás a város egyik legsúlyosabb, és egyen a legösszetettebb problémája, melyet sajnos az 1980-as évek második fele óta nem sikerül orvosolni.

1.1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Fő Változás (%) Változás (fő)

2007 171 096

2008 170 234 99% -862

2009 169 226 99% -1 008

2010 168 075 99% -1 151

2011 166 823 99% -1 252

2012 167 680 101% 857

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

1.1. számú ábra - A lakónépesség számának alakulása 2007-2012

164 000

165 000

166 000

167 000

168 000

169 000

170 000

171 000

172 000

2007 2008 2009 2010 2011 2012

A lakónépesség számának alakulása 2007-2012.

Az állandó népességből a nők aránya 53% (89 219 fő). A férfiak a város állandó lakosságának 47%-át (78 461 fő) alkotják. Mindkét nem esetében a középkorosztályok vannak többségben. Ha a népszámlálás adatai alapján korcsoportonként vizsgáljuk a középkorosztályokat, azt láthatjuk, hogy az idősebb középkorúak vannak többségben. Sőt a nyugdíjazás álló korcsoport a legnépesebb. Ez kedvezőtlen a helyi társadalom, alkalmazkodási, megújulási képessége és a foglalkoztatás szempontjából. Másrészt megköveteli a szociális szolgáltatási és támogatási

10

rendszer átgondolását, felkészítését. Az ifjúsági korcsoportok (15-29 év) körében a fiatalabb korcsoportok népesebbek. Ez a közeli jövőt tekintve ugyanúgy jelenthet erőforrást, mint problémát. Ha nem sikerül komolyabb lépéseket tenni a fiatalok teljes körű munakerőpiaci és társadalmi intgrációja felé fokozódni fog az elvándorlás, a pályakezdő munkanélküliség. Ha az intgrációjóuk sikeres, akkor viszont a város kamatoztatni tudja a fiatalok generációs előnyeit (nagyobb alkalmazkodó képesség, innovációs készség, digitális írástudás, nyelvtudás, stb). A gyermek korosztályok száma csökken. Tudni kell azonban, hogy a gyermekvédelmi adatokból azért kiderül, hogy a csökkenő gyermekszám nem jelenti a köznevelési, egészségügyi, szociális rendszerek terheinek csökkenését. A gyermekkorcsoporton belül növekszik azoknak az aránya, akik fokozott figyelemre és segítségre szorulnak. A létszámcsökkenést bőven ellensúlyoznák azok a megnövekedett feladatok, amelyek a gyermekek elvárhatónak tekinthető esélyeinek biztosításával járnak. A 40 évesnél idősebb népesség körében többségben vannak a nők. A nemek aránya az idősebb korcsoportokban egyre inkább a nők irányába tolódik. Ez összefüggésben van azzal, hogy a nők születéskor várható életkora kb. 9 évvel haladja meg a férfiakét. (B-A-Z megyében 2012-ben a nők esetében 77,12 év, a férfiak esetében 68,1 év a születéskor várható életkor)

1.2. számú táblázat - Állandó népesség

fő %

nők férfiak összesen nők férfiak

összesen 89 219 78 461 167 680 53% 47%

0-2 évesek 2 100 2 046 4 146 51% 49%

0-14 éves 10 926 11 552 22 478 49% 51%

15-17 éves 2 460 2 587 5 047 49% 51%

18-59 éves 43 083 49 041 92 124 47% 53%

60-64 éves 6 311 4 707 11 018 57% 43%

65 év feletti 18 920 10 574 29 494 64% 36%


1. 2. számú ábra A népesség megoszlása nemek és korcsoportok szerint a 2011. évi népszámlálás adatai alapján

forrás Népszámlálás 2011.

11

A korfa” hagyma” formája is a népesség elöregedésére utal. Az öregedési index folyamatosan romlik. 2007.ben 100 15 évesnél fiatalabb gyermekre 121 időskorú lakos jutott. 2012-ben már 134.

1.3. számú táblázat: Öregedési index

65 év feletti állandó lakosok száma

(fő) 0-14 éves korú állandó lakosok

száma (fő) Öregedési index (%)

2007 28 746 23 678 121,4%

2008 29 027 23 361 124,3%

2009 29 388 22 991 127,8%

2010 29 408 22 753 129,2%

2011 29 494 22 478 131,2%

2012 29 835 22 265 134,0%


1.3. számú ábra - a 65 évnél idősebb népesség 0-14 év korú népességhez viszonyított aránya

120,0%

125,0%

130,0%

135,0%

2007 2008 2009 2010 2011 2012

Öregedési index (%)

Forrás: TEIR, KSH

A vándorlási különbözet a vizsgált időszak minden évében negatív volt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a város népessége folyamatosan fogyatkozik. 2008-2011 között 2 086 fővel apadt a város népessége az elvándorlás miatt. A bevándorlások elsősorban a közeli településekről és a közeli városokról történnek. Az elvándorlás a településről jelentős, itt több célállomást is meg lehet nevezni, ahová a miskolci lakosok elköltöznek. Ezek között egy csoportként lehet értelmezni a közeli településekre és közeli városokba költözőket. E két településtípus irányába jellemzően azok a miskolci lakosok költöznek, akik munkahelye továbbra is Miskolcon található, de lakóhelyül a közeli településeket választják. A távolabbi városokba és Budapestre költözés a lakóhelyválasztás gazdasági dimenzióit is felveti, hiszen ezekben az esetekben a motiváció jellemzően a kedvezőbb munkaerő-piaci régiókban történő munkavállalás. Fontos megjegyezni, hogy a közeli városokba és településekre kiköltöző családok jellemzően Miskolcon veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat, ezen belül is a közoktatási rendszerben megjelennek a családok gyermekei

1.4. számú táblázat: Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

2008 2 922 3 668 -746

2009 2 462 2 991 -529

2010 2 317 2 719 -402

2011 2 230 2 639 -409


12

1.4. számú ábra - vándorlási különbözet


A népességszám csökkenésének fő oka a természetes fogyás. A születések száma minden évben alul múlta a születések számát. 2008-ban 28,5%-kal 2011-ben már 38,61%-kal volt kevesebb a születések száma, mint a halálozásoké.

1.5. számú táblázat: Természetes fogyás

élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás

(fő)

2008 1 633 2 281 -648

2009 1 534 2 295 -761

2010 1 447 2 399 -952

2011 1 391 2 266 -875


1.5. számú ábra Természetes fogyás 2008-2011.


13

Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Miskolc MJV Önkormányzata folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat az önkormányzat működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játsszanak, elősegítve ezzel a település lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Miskolc MJV Önkormányzata egy olyan program megvalósítását tűzi ki célul, amely a kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, mélyszegénységben élők és romák, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékos személyek lehetőségeit, helyzetét javítani tudja. Olyan beavatkozásokat tervez, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújthatnak. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése. A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása és hátrányos helyzetű csoportok a társadalmi-gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférésének javítása, a társadalmi összetartozás erősítése.

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja:

• az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,

• a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,

• a diszkriminációmentességet,

• szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja

14

Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni ezen csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

15

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

� a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és

� a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

� a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

� a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

� a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

� a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)

� az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) � a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

(továbbiakban: Gyvt.) � a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv. előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása

Mélyszegénységben élők és romák

• Miskolc Megyei Jogú Város Fenntartható Fejlődési Stratégiája, 2012 • Integrált Városfejlesztési Stratégia Miskolc Antiszegregációs Terv • Miskolc MJV Egészségterv • Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

Gyermekek

• Integrált Városfejlesztési Stratégia Miskolc Antiszegregációs Terv • Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv • Miskolc MJV Sportkoncepciója • Miskolc MJV Egészségterv • Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

16

Nők • Miskolc MJV Polgármesteri Hivatalának Esélyegyenlőségi Terve • Miskolc MJV Sportkoncepciója • Miskolc MJV Egészségterv • Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

Idősek

• Miskolc MJV Idősügyi Stratégia • Miskolc MJV Sportkoncepciója • Miskolc MJV Egészségterv • Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

Fogyatékkal élők

• Miskolc MJV Fogyatékosügyi Koncepció • Miskolc MJV Sportkoncepciója • Miskolc MJV Egészségterv • Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

Az alábbiakban az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő, illetve az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe vevő legfontosabb helyi rendeleteket foglaltuk össze:

• 21/2012.(VI.27.) - önkormányzati rendelet a város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

• 34/2012.(IX.28.) - önkormányzati rendelet az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben fizetendő térítési díjakról és tandíjakról

• 21/2010. (VI.30.) többször módosított rendelet - a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról és azok igénybevételéről

• 34/2006. (IX.13.) módosított önkormányzati rendelet - a fiatalok önálló életkezdési támogatásáról

• 33/2006. (IX.13.) többször módosított önkormányzati rendelet - a gyermekek és fiatal felnőttek részére pénzben és természetben nyújtott ellátások helyi szabályairól

• 03/2008. (III.12.) önkormányzati rendelet - Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól

• 25/2011. (IX. 1.) önkormányzati rendelet - az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről

• 25/2006. (VII. 12.) módosított önkormányzati rendelet - a lakások bérletéről

• 22/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól

• 22/1999. (VI.07.) önkormányzati rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről

• 21/2010 – önkormányzati rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról, és azok igénybevételéről

• 21/1998. (VII.1.) önkormányzati rendelet - a gyermekvédelmi szakellátás keretében nyújtott utógondozási ellátásért fizetendő térítési díjról

17

• 19/2010. (VI. 2.) – önkormányzati rendelet Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről

• 18/2004. (VI.10.). – önkormányzati rendelet a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályokról

• 17/2009. (V.20.) – önkormányzati rendelet a háziorvosi és fogorvosi körzetekről

• 15/2005. (IV.20.) – önkormányzati rendelet az Önkormányzat által magánszemélyek lakhatásának biztosítása céljából bérbevett lakások hasznosításáról és a nem önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakók lakbértámogatásáról

• 14/2009. (IV.22.) - önkormányzati rendelet a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról

• 21/2004. (VII.6.) - önkormányzati rendelet Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról

• 21/2010. (VI.30.) módosított önkormányzati rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról és azok igénybevételéről szóló

• 7/2011. (III.16.) módosított önkormányzati rendelet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

• 44/2008. (XII. 22.) módosított önkormányzati rendelet a közműves ivóvízellátásért és a közműves szennyvízelvezetési szolgáltatásért fizetendő díjakról és a díjalkalmazási feltételekről szóló 44/2008. (XII. 22.) önkormányzati rendelet módosításáról

• 27/2004. (VII.6.) - önkormányzati rendelet a távhőszolgáltatásban részesülő fogyasztók lépcsőházi távfűtési alapdíj fizetése alóli mentesítéséről

• 40/2011.- önkormányzati rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

• 08/2009. (III. 11.) – önkormányzati rendelet az önkormányzati fenntartású általános iskolákba felvehető, illetve átvehető tanulók sajátos helyzetének megállapításáról

• 08/2010. (III.10.) – önkormányzati rendelet a közösségi együttélés szabályairól, a lakóépületek házirendjéről

• 09/1995. (III.7.) – önkormányzati rendelet a 65-70 év közötti életkorú, miskolci állandó lakóhellyel rendelkező személyek utazási kedvezményére

• 07/2011. – önkormányzati rendelet az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

• 63/1997.(XI.01.) – önkormányzati rendelet a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

• 62/1997. (XI.1.) – önkormányzati rendelet Miskolc Város művészeti és tudományos ösztöndíjainak alapításáról és adományozásuk szabályairól

• 52/2003.(XI.11.) – önkormányzati rendelet az önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények által biztosított ellátások formáiról, az igénybevétel módjáról és a térítési díjról

• 50/2005. (XI.24.) – önkormányzati rendelet a miskolci területi védőnői és iskola-, ifjúság-egészségügyi körzethatárok megállapításáról és fejlesztéséről

• 44/2008. (XII. 22.) – önkormányzati rendelet a közműves ivóvízellátásért és a közműves szennyvízelvezetési szolgáltatásért fizetendő díjakról és a díjalkalmazási feltételekről

• 40/2006. (XII.06.) – önkormányzati rendelet a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről

• 38/2009. (XII. 2.) – önkormányzati rendelet a lakcímbejelentés helyi szabályairól

18

• 19/2003. (V. 12.) többször módosított önkormányzati rendelet a szociális ellátásokról és a lakbértámogatás helyi szabályairól

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal,

koncepciókkal, programokkal

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, és a részét képező Antiszegregációs Tervet a 97/13.541/2008. sz. határozatában fogadta el Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata. A stratégia átfogó célkitűzése: „az élhető város fejlesztése érdekében az Életminőség javítása –az európai uniós színvonalhoz közelítő legjobb hazai városok közé kerülés.” Az IVS az átfogó célhoz kapcsolódóan többek között a társadalmi versenyképesség javítását határozta meg prioritásként. Ennek keretében az IVS változtatni igyekszik a lakosság foglalkoztathatóságának feltételein. A szociális problémákkal küzdők végső lecsúszásának megakadályozása érdekében egyrészt a szociális ellátórendszer hatékonyságának javítását, másrészt a munkaerő-piaci reintegrációt támogató foglalkoztatási és „személyi mentálhigiéniás tanácsadási programok” megvalósítását jelöli meg feladatként. Az IVS szerint külön odafigyeléssel kell kezelni a roma lakosság koncentrációjából fakadó társadalmi problémákat, segíteni kell a roma népesség társadalmi beilleszkedését, valamint nagyobb arányú foglalkoztatásukat. A HEP ösztönözni fogja, hogy a 2014-2020 közötti időszak fejlesztéseit meghatározó IVS tovább szélesítse a hátrányt szenvedők esélyeinek javítása terén szerepet vállaló ágazatok és felelősök körét, illetve horizontális megközelítéseket alkalmazzon a hátrányt szenvedők életlehetőségeinek bővítésére irányuló célok, programok megfogalmazása terén. Ez feltétele lesz annak, hogy az IVS alkalmas legyen Európa 2020 Stratégia alapján megfogalmazott nemzeti és Közösségi támogatási programok elérésének megalapozására is. A Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja a 2011-2014 közötti időszak fő városfejlesztési irányait, fejlesztési célkitűzéseit foglalja össze. A Gazdasági Program valamennyi a célcsoportokat érintő törekvése átemelhető a HEP-be is. A Gazdasági Program példaértékű abból a szempontból, hogy a jogszabály által elő nem írt területeken (pl. kultúra, sport) is fogalmaz meg az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket. A HEP különösen a nők és az időskorúak esélyeinek, életlehetőségeinek vonatkozásában alkalmas arra, hogy formálja a városfejlesztés szemléletét is. A HEP nők esetében azt érheti el, hogy a nők szerepvállalása ne kizárólag a kulturális, a civil kapcsolatok és a sport területén kapjon figyelmet. A HEP egyik fő feladata az időskorúak esélyeinek kiterjesztése terén pedig, hogy a szociális és egészségügyi területeken túl látótérbe kerüljenek az egész életen át tartó tanulás megvalósításával, és a foglalkoztatással kapcsolatos elemek is. A szociális szolgáltatások tervezése és ellátása térségi szinten történik. Miskolc Kistérség Többcélú Társulása 2005-ben készítette el a szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, amelyet utoljára 2011-ben vizsgált felül. A koncepció hosszú távú célja „az egyes szociális alapszolgáltatásokhoz történő hozzáférés esélyének javítása, magas szakmai színvonalú ellátás biztosítása gazdaságilag is hatékony módon a miskolci kistérségben élők számára. A HEP illeszkedik ahhoz a törekvéshez, hogy a Kistérségi Társulás a szociális szolgáltatásokat teljes körűen és mindenki számára hozzáférhető módon biztosítsa. A szolgáltatások biztosításának teljessége szempontjából fontos,

19

hogy a HEP alátámasztja a kötelező önkormányzati feladatellátásból kikerült, pályázati forrásokból továbbműködtethető szolgáltatások (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás) indokoltságát. A HEP támogatja továbbá, hogy a szegregátumokban és a rosszabb életminőségi mutatókkal rendelkező városrészekben élők lehetőségeinek és esélyeinek bővítése komplex módon, a szociális területet is bevonva valósuljon meg. A szociális szolgáltatástervezési koncepció erősségként emeli ki, hogy az önkormányzati, egyházi és civil szereplők által biztosított szolgáltatások egymás mellett, illetve egymást kiegészítve működnek. Erre az erősségre a HEP is épít. Mivel ennek kidolgozása a civil partnerek nagyobb mértékű részvételével valósult meg, a HEP teljesebb képet ad pl. fogyatékkal élők, a roma népesség, a mélyszegénységben élők számára elérhető szolgáltatásokról. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 75. § (1) bekezdése értelmében az oktatásért felelős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítése céljából az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével megyei szintű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet (a továbbiakban: terv) készít. A terv részét képezi a Köznevelési Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv (továbbiakban: esélyegyenlőségi terv. Az esélyegyenlőségi terv céljaival és prioritásaival összhangban vannak a HEP-ben megfogalmazott törekvések is. Az esélyegyenlőségi terv két kiemelt célja:

• a köznevelés területén a befogadó iskolai környezet biztosítása, a köznevelés

hátránykompenzációs képességének erősítése, valamint a hátrányos helyzetű - köztük

roma -, fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának

elősegítése

• a közművelődési, kulturális és sport szolgáltatások fejlesztése

A kiemelt célokhoz kapcsolódó prioritások: • lemorzsolódás megakadályozása és a lemorzsolódott tanulók oktatási rendszerbe való

visszavezetése

• hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok iskolai sikerességét előmozdító ösztöndíj-

programok működtetése, a felzárkóztatást segítő pedagógiai programok támogatása, az

egész napos iskola, az általános iskolai kollégiumok működtetése és fejlesztése, illetve

működtetése, valamint a segítő szakemberek alkalmazása

Az esélyegyenlőségi terv alapján különös figyelmet kell fordítani minden a köznevelést érintő infrastrukturális és szakmai fejlesztésben:

• a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek

esélyegyenlőségének biztosítására,

• a minőségi neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés javítására,

• a nevelési-oktatási eredményesség előmozdítására,

• a diszkrimináció és szegregációmentesség érvényesítésére,

• hátránycsökkentő és esélyteremtő tevékenységek tervszerű megvalósítására.

A HEP figyelembe veszi, hogy az esélyegyenlőségi tervhez kapcsolt akciótervben megfogalmazott intézkedések túlnyomó többsége pályázati forrásokhoz kötött. Ezért a HEP olyan intézkedéseket is megfogalmaz, amelyek erősítik az akciótervben rögzített intézkedések szükségességét.

20

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium 2012-ben adta közre Borsod–Abaúj–Zemplén megye „A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő” stratégiáját. A stratégia azért is fontos a HEP szempontjából, mert a következő két évben nagyon közvetlen módon is alakítja az esélyegyenlőségi célcsoportokat és beavatkozási területeket érintő megyei, illetve térségi szinten szervezett intézkedéseket (pl. a köznevelési, szakképzési, foglalkoztatási és szociális terület) intézkedésit. A stratégia 5 általános célkitűzése:

1. A szegénységben és társadalmi kizáródásban élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre.

2. A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása.

3. 3. A társadalmi-gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése.

4. 4. A hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi lemaradásának csökkentése, a szegénység átörökítési tendenciáinak gyengítése.

5. 5. A roma és nem roma népesség közötti társadalmi különbségek csökkentése.

6. 6. A területi hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése.

A fenti célkitűzéseket az alábbi „ágazati” szinten megfogalmazott prioritások mentén kívánja elérni a stratégia:

Foglalkoztatás

• foglalkoztatási stratégia

• partnerek (többek között egyházak és civil szervezetek bevonása, részvétele

Oktatás (köznevelés, szakképzés)

A fentiekben ismertetett feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv szerint fogalmaz meg prioritásokat és intézkedéseket.

Egészségügy, életkörülmények

• az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása

• romák szervezett lakossági szűrővizsgálatokon való részvétele, valamint az egészséges életvitelhez szükséges folyamatos tanácsadásban részesítése,

• a roma fiatalok számára sportprogramok indítása,

• ezen túlmenően a hátrányos helyzetű gyerekek – köztük romák – egészséges életmódra, rendszeres testmozgásra, egészséges táplálkozásra való nevelése

Kiemelt célcsoportot jelentenek a csecsemő- és gyermekkorúak, valamint a fiatal felnőttek.

Szociális és gyermekvédelem

• A leghátrányosabb településeken élő emberek szociális alapellátáshoz, szociális szakellátásához való hozzáférésének elősegítése.

• A 2 000 fő feletti településeken (és társulásokban) szociális szolgáltatástervezési koncepció készítése és felülvizsgálata,

• Az önkormányzatoknál esélyegyenlőségi munkatárs, illetve szociális munkások alkalmazása

• A gyermekjóléti alapellátás- és szakellátás erősítése, egymáshoz való közelítése

• A gyermekvédelmi szakellátásba bekerült gyermekek nevelőszülőhöz történő elhelyezése érdekében a nevelőszülői hálózat bővítése.

21

• A 18. életévüket betöltött fiatal felnőttek „utánkövetése”, az otthonteremtési támogatást igénybe vevő fiatalok munkához való segítése, de nem csak akkor, ha a fiatal felnőtt utógondozói ellátást vesz igénybe.

• A gyermekvédelmi intézményekben a szakmai programok átdolgozása (kiegészítve intézkedési tervvel), a szakmai programok felülvizsgálata és értékelése évenként.

• A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek folyamatos képzése, valamint az intézményen belüli belső továbbképzések figyelemmel kísérése.

Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció elleni küzdelem

A stratégia a bevonás, szemléletformálás, diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem területén, négy problémakört érintve fogalmaz meg célokat: Civil szervezetek, érintettek bevonása, kétirányú szemléletformálás, kommunikáció, közösségi konfliktusok – közbiztonsági problémák.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

Szociális biztonság Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben nevesített területek közül a szociális biztonsággal és egészségüggyel kapcsolatos feladatok szervezését végzi a Miskolci Kistérség Többcélú Társulása. Miskolc intézményfenntartó társulások gesztoraként vesz részt a Házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás biztosításában. Az önkormányzat által biztosított, ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátás, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás, valamint a szociális módszertani feladatok ellátása megyei szintű hatókörrel történik. Köznevelés A HEP a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján a megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervben szereplő esélyegyenlőségi intézkedések meghatározása és felülvizsgálata szempontjából is fontos alapot jelent. Ezt figyelembe véve fogalmaztuk meg a HEP oktatással és képzéssel kapcsolatos céljait, intézkedéseit. Területfejlesztés Miskolci Kistérség Többcélú Társulása által a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai és Operatív programja szerint a térségben megvalósuló fejlesztések átfogó célja a minőségi élet feltételeinek a biztosításával a népességfogyás megállítása. A stratégiai célok között a térség gazdasági versenyképességének erősítése a foglalkoztatás és a jövedelmek növelése, a turisztikai potenciál kihasználása, a minőségi élettér megteremtése szerepel. A célok elérését szolgáló intézkedéseket összefogó 6 operatív program:

1) Vállalkozásfejlesztési operatív program

a. A gazdaságfejlesztés intézményi hátterének a megerősítése

b. Vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése

c. K+F és innovációs intézményrendszer gazdasági kapcsolatainak kiépítése

d. Szakképzési rendszer gazdaságvezérelt fejlesztése

2) Befektetés-ösztönzési operatív program

22

a. Befektetőket fogadó intézményrendszer létrehozása

b. Befektetésre alkalmas területek fejlesztése, előkészítése

3) A turizmus intézményi és értékesítési hátterének megteremtése operatív program

a. Kistérségi turisztikai intézményrendszer felállítása

b. Turisztikai együttműködési hálózat kialakítása

4) A turisztikai szolgáltatások fejlesztése operatív program

a. Turisztikai attrakciók fejlesztése

b. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

5) Az épített környezet fejlesztése operatív program

a. Településközpontok létrehozása

b. Egységes településkép kialakítása

c. Telepszerű lakókörnyezetek felszámolása

d. Felhagyott ipari területek és katonai létesítmények rehabilitációja

6) Lakossági és közszolgáltatások fejlesztése operatív program

a. A tömegközlekedés fejlesztése

b. A térségi útkapcsolatok fejlesztése

c. A közigazgatási funkciók erősítése

d. Térségi egészségügyi és szociális hálózatok kialakítása

e. Térségi oktatási hálózatok kialakítása

A stratégiában és operatív programban megjelenő intézkedések közül a HEP szempontjából különösen fontos, hogy:

• külön intézkedési területként is megjelenik a telepszerű lakókörnyezetek felszámolása,

• valamennyi intézkedésen belül meghatározásra kerültek az esélyegyenlőség szempontjai. Területfejlesztés 2014-2020 Mivel a HEP hatálya inkább a 2014-2020 közötti időszakot érinti. A HEP-ben a megfogalmazott intézkedések és célok többsége valójában nem a 2007-2013 közötti kistérségi Stratégiához és Operatív programhoz kapcsolódik. Az önkormányzati törvény módosításával megváltozott a Megyei Önkormányzat feladatköre és szerepe. Kiemelt feladata a megye gazdasági, társadalmi, környezeti célú fejlődésének elősegítése. Így megyei szinten történik a 2014-2020 közötti időszak Területfejlesztési Koncepciójának kidolgozása is. A területfejlesztési koncepció jelenleg javaslattételi szakaszban van. A HEP azt készíti elő, hogy az integrált stratégiák mentén megvalósuló fejlesztések és innovatív városfejlesztési akciók a korábbival ellentétben közvetlen hatást gyakoroljanak az esélyegyenlőségi célcsoportok foglalkoztatási, egészségügyi, oktatási képzési és lakhatási helyzetének javítására. Fontos továbbá, hogy a HEP a párbeszéd és nyilvánosság biztosítása terén előkészíti és támogatja a közösség által irányított helyi fejlesztés megvalósítását a 2014-2020 közötti időszakban. Foglalkoztatás A hátrányt szenvedők foglalkoztatási lehetőségei jelentős mértékben a közfoglalkoztatástól függenek. A START közmunkaprogram szervezése kistérségi szinten történik. A közfoglalkoztatás támogatását célzó pályázatot, a korábbi években kialakított gyakorlatnak megfelelően a Miskolci Kistérségi Társulás nyújtja be.

23

A közfoglalkoztatás mellett a támogatott foglakoztatás kínál érdemi esélyt az álláskeresők elhelyezkedéséhez. A támogatott foglalkoztatási, felnőttképzési és a vállalkozóvá válást támogató lehetőségeket leginkább az ÚSZT keretében rendelkezésre álló forrásokra támaszkodva a B-A-Z Megyei Kormányhivatal, illetve annak térségi feladatokat ellátó Miskolci kirendeltsége szervezi. Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód A Család-, Esélyteremtési és Önkéntes Ház – a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel kötött megállapodás alapján – Miskolc Megyei Jogú Város Dr. Hilscher Rezső Szociális Közalapítványának keretein belül működik. A feladatai közé tartozik a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzése, az esélyegyenlőség eszméjének – minden ember egyenlő – népszerűsítése, hatékony képviselete, és az ennek megfelelő társadalmi szemléletformálásra épülő programok szervezése, lebonyolítása. Esélyegyenlőségi célcsoportok: a nők, a gyerekek, idősek, a fogyatékossággal élők, a romák és a hátrányos helyzetű településeken élők. A Család-, Esélyteremtési és Önkéntes Ház megyei szinten biztosítja információs, tanácsadó és képzési szolgáltatásait. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az adatok forrása: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR). A TEIR adatbázisa nem tartalmaz 2011. év utáni adatokat. A hiányzó adatokat a KSH T-Star, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a megyei Gyámhivatal adatbázisainak segítségével, valamint az Önkormányzat és intézményei rendelkezésére álló nyilvántartásokat használva igyekeztünk pótolni. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal által kiadott havi munkaerő-piaci tájékoztatók a foglalkoztatás adatainak elemzéséhez nyújtottak támpontokat. A 2011. évi népszámlálás első nyilvános településsoros adatai az foglalkoztatási etnikai, képzettségi és lakhatási viszonyok pontosításában segítettek. A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézete (Szabó-Tóth Kinga–Papp Z. Attila–Mihályi Helga) 2011-ben készítette el Miskolci Szociális Térképét. Ez elsősorban a problématerületek azonosításában jelentett segítséget. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium 2012-ben adta ki „A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő” stratégiáját. E dokumentum azért is fontos, mert erre támaszkodik Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója is (jelenleg javaslattételi szakaszban van a 2014-2020 közötti tervezési ciklus megyei területfejlesztési fejlesztéseit megalapozó dokumentum). Miskolci Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely „HOGY PARTNEREK LEHESSÜNK…” címmel 2010-ben fogalmazta meg azt a háttéranyagot, amely részletes helyzetelemzést és intézkedési javaslatokat tartalmaz egy középtávú önkormányzati program megvalósításához . A fogyatékkal élők, illetve az őket összefogó és támogató szervezetek bevonását és helyzetének javítását célzó javaslatok érvényesek a HEP megalapozása szempontjából is.

24

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

A 2011. évi népszámlás adatai alapján 100 háztartásra 86 foglalkoztatott jut. Ez nagyjából megfelel

a megyei átlagnak. A miskolci családok közel 30%-ában a népszámlálás adatai alapján egyetlen

foglalkoztatott sem él.

3.1.1. táblázat: A miskolci családok gazdasági aktivitás szerint, 2011

Nincs foglalkoztatott 1 2 3–

munkanélküli inaktív kereső csak eltartott Összesen

foglalkoztatottal van

db 44 763 15 086 14 317 2 099 3 285 9 692 284

% 100 33,70 31,98 4,69 7,34 21,65 0,63

Forrás: KSH Népszámlálás 2011

A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülő inaktív keresők aránya

eléri a teljes lakónépesség 30%-át. A foglalkoztatottak együtt a népesség 38%-át adják. A

népességnek csak 30 %-a aktív kereső.

3.1.1. ábra: A népesség gazdasági aktivitása

Forrás: Népszámlálás 2011.

25

A bruttó és a nettó átlagkeresetek vonatkozásában Miskolc a 12. helyen áll a megyei jogú városok

között. A bruttó és a nettó keresetek mértéke nagyjából megfelel a megyei jogú városok (Budapest

nélküli) átlagának.

3.1.2 ábra: Bruttó és nettó átlagkeresetek alakulása 2010-ben a megyei jogú városokban

Forrás: KSH - Megyei jogú városok 2012 július

Az ezer lakosra jutó SZJA adófizetők száma minimálisan, de Miskolcon is csökkent 2001 és 2010 között. Frissebb adattal nem rendelkezünk, de biztos, hogy a foglalkoztatási programok, még inkább a közfoglalkoztatás hatására az adófizetők száma bővül. Az egy főre jutó SZJA összege 2010-ben kicsivel több, mint 340 000 Ft volt. Az egy adózóra jutó SZJA nagyjából 90 000 Ft-tal bővült 2001-2010 között.

3.1.3 ábra: Az ezer állandó lakosra jutó adófizetők száma és az egy adózóra jutó SZJA a megyei jogú városokban 2001-ben és 2010-ben

Forrás: KSH - Megyei jogú városok 2012. július

26

Szegénység, depriváció

Kutatások szerint (KSH, TÁRKI) a keleti országrészben háromszor annyi szegény ember él, mint Közép-Magyarországon valamint a szegénységi kockázat nő a gyerekszám emelkedésével. A témával a múlt század elejétől foglalkozó szociográfiákból is általánosan leszűrhető tapasztalat, hogy a vagyoni helyzet, a birtok, és az iskolázottság hat döntően a születendő gyerekek számára, nem a nemzetiségi hovatartozás.

A szegénységi kockázat csökkentéséhez legalább az egyik felnőtt főállású munkába állása szükséges egy adott családon belül. Spéder Zsolt egy 2002-ben megjelent tanulmányában, kimutatta, hogy a romák szegénységi rátája hétszerese, a tartós szegénységet nézve több mint tízszerese a nem romákénak. A romák több mint fele tartósan szegény, de a tartósan szegények háromötöde nem roma származású.

Az etnikai hovatartozás nem jelent egyértelműen szegénységet. A romák szegénységségét az okozza, hogy esetükben gyakran együtt járnak a szegénységet valószínűsítő körülmények, mint például a magasabb gyerekszám, az alacsony iskolázottság, a hátrányos településen való élés.

A szegénység vizsgálatakor nem elhanyagolható kérdés, hogy mennyi pénzből gazdálkodnak átlagosan a miskolci háztartások. A Szociális Térkép felmérések alapján azt mondhatjuk, hogy ez nagyjából családonként átlagosan 170-180 ezer Ft. A Szociális Térkép a háztartások anyagi helyzetét szubjektív mutatók mentén is bemutatja. Ilyen mutató, hogy saját megítélésük szerint miként tudnak megélni az emberek. A Térkép felmérése szerint a miskolciak 51 százaléka nagy nehézségek árán, vagy nehezen tud megélni. A miskolciak kevesebb, mint egyötöde (18,6 százalék) állította azt, hogy könnyen vagy nagyon könnyen meg tudnak élni. Egy másik szubjektív mutató a jövedelmi helyzet változásának megítélésére irányul. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 2 évben változott-e jövedelmi helyzetük, a megkérdezettek fele igennel válaszolt a Szociális Térkép felmérés során. A változás irányát firtató kérdésre - a változásról beszámolók - közel 80 százaléka azt mondta, hogy negatív irányba alakult helyzetük: 40 százalék szerint jelentősen romlott, 39 százalék szerint pedig kissé romlott pénzügyi helyzetük. Míg Lyukóvölgyben például a háztartások több mint háromnegyede (78%) az alsó jövedelmi negyedbe esik, addig ez az arány Szirma - Martin-kertvárosban, az egyetemvárosi körzetben, a Szentpéteri kapu - Zsarnai-telepen nem éri el a 20 százalékot sem, Tapolcán pedig alsó két negyedbe mondhatni senki sem került bele.

2011-es kutatás során válaszadóink mintegy 17 százaléka állította azt, hogy van valamilyen díjhátraléka (ez EU-s összehasonlításban a legrosszabb adat az országok között), és közel 6 százaléka pedig magánszemélynek is tartozik. A háztartások közel 6 százalékának volt vagyonból és mintegy 3 százalékának szerencsejátékból származó jövedelme is.

A háztartások kiadási oldalán átlagosan havi mintegy 170 000 forint szerepel, amelyet összevetve a bevételi oldallal (180 000 forint), megállapíthatjuk, hogy a háztartások jelenleg „egyik hónapról a másikra” élnek.

A mélyszegénységben élők, és a köztük az össznépességnél jóval nagyobb arányban reprezentált romák a közbeszédben legtöbbször sematikus és negatív megítélésűek. Szükséges ezért az elemzésben - a terjedelmi korlátokat figyelembe véve - e réteg jelenlegi formájának kialakulása történetéből néhány lényeges tényezőt megemlíteni.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

27

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

A népszámlálás 2011. évi adatai alapján foglalkoztatottak (beleértve a nyugdíj, GYES és egyéb

járadékok mellett dolgozókat is) a népesség 38%-át adják. A népességnek csak 30 %-a aktív kereső.

A nyilvántartott álláskeresők száma a gazdasági válság kezdetén ugrott meg jelentősen. 2009-ben

2 967 fővel bővült az álláskeresők száma az előző évihez képest. S bár 2010-2012 között az

álláskeresők száma folyamatosan csökkent a helyzet azonban még mindig rosszabb a válság előtti

állapotnál.

3.2.1. számú táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma és aránya (fő)

nő férfi összesen nő férfi összesen év

fő fő fő fő % fő % fő %

2008 61 330 57 830 119 160 4 791 7,8% 5 084 8,8% 9 875 8,3%

2009 60 657 57 280 117 937 5 817 9,6% 7 025 12,3% 12 842 10,9%

2010 60 003 56 752 116 755 5 710 9,5% 6 653 11,7% 12 363 10,6%

2011 59 373 56 335 115 708 5 258 8,9% 6 051 10,7% 11 309 9,8%

2012 NA NA NA 4 853 NA 5 281 NA 10 357 NA

2013 NA NA NA NA NA NA NA NA NA

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A 2011. évi népszámlálás során 11 526 fő vallotta magát munkanélkülinek. Ez alapján azt lehet

becsülni, hogy a 15-64 év közötti népesség körében a munkanélküliek száma csak 200-250 fővel

magasabb a nyilvántartott álláskeresők számánál. Ez arra utal, hogy az érintett népesség általában

tisztában van azzal, hogy a nyilvántartásba vétel többek között feltétele a munkaerő-piaci

programokban és a közfoglalkoztatásban történő részvételnek is.

Az álláskeresők számának csökkenését demográfiai tényezők is (elvándorlás, az aktivitási index

romlása) is befolyásolják. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal által kiadott „Havi

munkaerő-piaci tájékozatókból” pedig kiderül, hogy a nyilvántartásba vett új álláshelyek 80-85 % -

a támogatott álláshely. A foglalkoztatást, munkahelyteremtést célzó programok nélkül az

álláskeresőknek nem sok esélye lenne elhelyezkedni. A támogatott foglalkoztatásnak viszont

hátulütője, hogy az így foglalkoztatottak döntő többsége határozott idejű munkaszerződéssel

dolgozik. Ők a támogatás lejárta után könnyen visszakerülnek az álláskeresők közé.

A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú népességen belül 9,8 %. Az adat lassú javulást

mutat 2010 óta. Az aktív korú népesség lélekszáma ugyanakkor csökken. Emiatt az nyilvántartott

álláskeresők arányai nem pontosan tükrözik az álláskeresők számában végbemenő csökkenést. Az

aktív korú férfi népesség körében a válság kibontakozását megelőzően is magasabb volt az

álláskeresők aránya. A válság azonban még inkább eltolta az arányokat. Az aktív korú női népesség

körében 1,1 %-kal volt magasabb az állást keresők aránya 2011-ben, mint 2008-ban. Az aktív korú

férfiak körében ugyanebben az időszakban 1,9%-kal nőtt az álláskeresők aránya.

3.2.1. számú ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktívkorú

28

népességen belül


A nyilvántartott álláskeresők körében az egy éven túl nyilvántartottak aránya 32 %. Ez még mindig

rendkívül kedvezőtlen arány. Az is igaz azonban, hogy ez az arány 2008-ban még 39% volt. Nemek

szerint nem mutatható ki különbség a tartósan álláskeresők körében. Az álláskeresés esélyeit

sokkal inkább a képzettségi szint határozza meg.

3.2.2. számú ábra: A nyilvántartott és az egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma nemek szerint és együttesen

Korcsoportonként vizsgálva csak a 20 éves és fiatalabb álláskeresők száma és aránya tekintetében

látható dinamikus csökkenés. Ezzel ellentétben az 56 évnél idősebb korcsoportokhoz tartozó

álláskeresők száma, illetve az összes regisztrált álláskeresőhöz viszonyított aránya egyértelműen

nő. A középkorú korosztályhoz tartozó korcsoportokban az álláskeresők száma és aránya nagyjából

igazodik ahhoz, hogy a teljes népesség többségét is e korcsoportok tagjai adják. A foglalkoztatás

szempontjából két legérzékenyebb korosztály az 50 év fölöttiek és a 30 év alattiaké. A fiatal

korosztály 23%-kal van jelen a regisztrált álláskeresők körében. Az 50 évnél idősebbek részesedése

pedig 26,5 % (2012. év)

29

3.2.2. számú táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 2013. I.

nyilvántartott álláskeresők száma

összesen fő 9 875 12 842 12 363 11 309 10 134 11 831

fő 321 373 333 292 128 147 20 éves és fiatalabb

% 3,3% 2,9% 2,7% 2,6% 1,3% 1,2%

fő 1 119 1 577 1 450 1 313 1 077 1 241 21-25 év

% 11,3% 12,3% 11,7% 11,6% 10,6% 10,5%

fő 1 433 1 779 1 567 1 406 1 123 1 371 26-30 év

% 14,5% 13,9% 12,7% 12,4% 11,1% 11,6%

fő 1 506 1 940 1 844 1 617 1 244 1 396 31-35 év

% 15,3% 15,1% 14,9% 14,3% 12,3% 11,8%

fő 1 315 1 741 1 630 1 471 1 362 1 523 36-40 év

% 13,3% 13,6% 13,2% 13,0% 13,4% 12,9%

fő 1 226 1 570 1 603 1 538 1 312 1 517 41-45 év

% 12,4% 12,2% 13,0% 13,6% 12,9% 12,8%

fő 1 154 1 487 1 400 1 294 1 202 1 467 46-50 év

% 11,7% 11,6% 11,3% 11,4% 11,9% 12,4%

fő 1 219 1 669 1 621 1 423 1 199 1 437 51-55 év

% 12,3% 13,0% 13,1% 12,6% 11,8% 12,1%

fő 539 676 863 892 1 308 1 531 56-60 év

% 5,5% 5,3% 7,0% 7,9% 12,9% 12,9%

fő 43 30 52 63 179 201 61 év felett

% 0,4% 0,2% 0,4% 0,6% 1,8% 1,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A népszámlálás adataiból azt is látni lehet, hogy az 50 évnél idősebb népesség körében az

álláskeresők aránya valamelyest csökken. Ugyanakkor jelentősen megnő az inaktívak részesedése.

Ennek oka leginkább, hogy e korosztályban megnő a rokkantsági nyugdíjasok, baleseti járadékosok

száma.

3.2.3. ábra: A 15 évesnél idősebb népesség gazdasági aktivitása korcsoportok szerint. 2011

Forrás Népszámlálás 2011.

30

A 180 napnál régebben nyilvántartott álláskeresők aránya 2010-ig nőtt. 2011-ben és 2012-ben

nagymértékű javulás következett be. 2012-ben csaknem a 2010. évi érték felére (49%)

zsugorodott az álláskeresők aránya a regisztrált álláskereső népességen belül. Ha a létszámokat

nézzük ugyanezen évek összevetésében a csökkenés 41,8%-os volt. A javulás egyértelműen az új

közfoglalkoztatás bevezetésének köszönhető.

3.2.3. számú tábla: A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő fő % év

nő férfi összesen nő férfi összesen nő férfi összesen

2008 4 791 5 084 9 875 3 085 3 053 6 138 64,4% 60,1% 62,2%

2009 5 817 7 025 12 842 4 040 4 367 8 407 69,5% 62,2% 65,5%

2010 5 710 6 653 12 363 4 008 4 364 8 372 70,2% 65,6% 67,7%

2011 5 258 6 051 11 309 3 110 3 178 6 288 59,1% 52,5% 55,6%

2012 NA NA 10 357 NA NA 3 437 33,2%

2013


A válság leginkább talán a fiatalok munkába állási lehetőségeit rontotta le. 2009-ben egyetlen év

alatt majd másfélszeresére nőtt a pályakezdő álláskeresők aránya a 18-29 év közötti népességen

belül. A pályakezdő álláskeresők száma kisebb léptékben csökkent 2011-ben. Egyelőre nem

ismertek a 2012-ben és 2013-ban indított foglalkoztatási programok hatásai. Az viszont biztos,

hogy akárcsak a válság előtti szint elérése is komolyabb erőfeszítéseket igényel.

3.2.4. számú táblázat: Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő férfi összesen nő Férfi összesen év

fő fő fő fő % fő % fő %

2008 13 228 13 813 27 041 409 3,1% 388 2,8% 797 2,9%

2009 12 776 13 430 26 206 496 3,9% 600 4,5% 1 096 4,2%

2010 12 380 12 991 25 371 513 4,1% 580 4,5% 1 093 4,3%

2011 12 025 12 617 24 642 453 3,8% 567 4,5% 1 020 4,1%

2012 NA NA NA NA 2013 NA NA NA NA


A népszámlálás adataiból az is látható, hogy a 20-29 éves korosztályban jelen van egy legalább az érintett

népesség 7%-át kitevő réteg, amely eltartottként jelenik meg (3.2.3. ábra). A munkaerő-piaci integráció

szempontjából az ő elérésük az egyik legnehezebb feladat.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

31

A népszámlálások adatai szerint az általános iskolát sem végzettek aránya 45 %-kal csökkent a

2001-2011 között. Az arányokat tekintve a nők körében volt jelentősebb. Körükben 9,1 %-ról 4%-ra

csökkent az általános iskolát sem végzettek aránya. Ez 56%-os javulást jelent. A férfinépesség

iskolázottsági szintje korábban is magasabb volt. Így az arányokban történt kisebb léptékű, 39%-os

javulás mellett 1403 fővel kevesebb az aluliskolázott férfiak száma, mint a nőké.

3.2.5. számú táblázat: Alacsonyan iskolázott népesség

15 éves és idősebb lakosság száma összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

év

összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi

fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő %

2001 156 230 84 673 71 557 145 562 76 934 68 628 10 668 6,8% 7 739 9,1% 2 929 4,1%

2011 145202 78293 66909 140395 75188 65207 4807 3,3% 3105 4,0% 1702 2,5%

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

A 2012. év adatai alapján regisztrált álláskeresők körében a 8 általánosnál kevesebbet végzettek

aránya 1,5%-kal magasabb, mint a város 15 évesnél idősebb népessége körében. Az általános

iskolát sem végzettek aránya kis mértékben csökken a regisztrált álláskeresők között, ami nem

jelenti automatikusan a számuk csökkenését. A magasabb végzettséggel rendelkezők aránya és

száma növekszik párhuzamosan a városban élők képzettségi szintjének emelkedésével. Az

alulképzettek elhelyezkedési esélyét a közfoglalkoztatás biztosítja. Erre utal az álláskeresők

számában jelentkező növekedés 2013. év 1. negyedévében.

3.2.6. számú táblázat: Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

nyilvántartott álláskeresők

száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb

végzettség 8 általános

8 általánosnál magasabb iskolai

végzettség

év

Fő fő % fő % fő %

2008 9 875 557 5,6% 3 027 30,7% 6 291 63,7%

2009 12 842 590 4,6% 3 583 27,9% 8 669 67,5%

2010 12 363 590 4,8% 3 644 29,5% 8 129 65,8%

2011 11 309 552 4,9% 3 233 28,6% 7 524 66,5%

2012 10 133 401 4,0% 2 710 26,7% 7 022 69,3%

2013. I. 11 830 525 4,4% 3 303 27,9% 8 002 67,6% Forrás: TeIR, Nemzeti unkaügyi Hivatal

A 8 osztályt végzett álláskeresők nagyon magas arányban vannak jelen a regisztrált álláskeresők

között. A népszámlálás adatai szerint a 7 évesnél idősebb népesség körében a 8 osztályt végzettek

aránya 20,5%. A regisztrált álláskeresők között viszont minden évben 26,5 % fölötti mértékben

vannak jelen. A 8 általánost végzett álláskeresők esetében is többnyire a közfoglalkoztatás jelent

átmeneti esélyt a munkára. Ugyanakkor az általános iskola elvégzése a képzési lehetőségek és

képzésre való hajlandóság szempontjából választóvonalat jelent az aluliskolázott álláskeresők

32

között. A felnőttoktatási programok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a jobb munkaerő-piaci esélyekkel

rendelkező, szakmával és/vagy érettségivel is rendelkezők legyenek jelen nagyobb arányban az

álláskeresők között is. Ugyanakkor a felnőttoktatás nagyon kevés eredményt hozott a 8 osztálynál

kevesebbet végzettek esetében. A 8. osztályt felnőttoktatásban eredményesen elvégzőknek a 8

osztálynál alacsonyabb végzettséggel rendelkező álláskeresőkhöz viszonyított aránya alig 3%. (a

2011. évi adatok összevetése). Ebben benne van az érintettek alacsonyabb motiváltság szintje, de

meghatározóbb, hogy nincsenek kiforrva a keretek sem. Miként a köznevelés sem projektek

mentén szerveződik, megfontolandó lenne, hogy a minimálisnak nevezhető iskolázottsági szintet

intézményesültebb rendszerben érjék el az álláskeresők.

3.2.7. számú táblázat: Felnőttoktatásban résztvevők

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma év

fő Fő %

2009 79 5 6%

2010 53 19 36%

2011 50 14 28%

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

középfokú felnőttoktatásban

résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban

résztvevők

szakközépiskolai felnőttoktatásban

résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban

résztvevők év

fő fő % fő % fő %

2009 3 007 65 2,2% 2 123 70,6% 819 27,2%

2010 2 692 353 13,1% 2 339 86,9% 0 0,0%

2011 630 1 945 NA Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

c) közfoglalkoztatás

Miskolc és térsége statisztikailag nem hátrányos helyzetű. A magas munkanélküliséggel sújtott Miskolc és térsége egyedi elbírálás alapján részesedik a START közmunkaprogramból. 2012-ben a miskolci kistérség 34 települése közösen indított és valósította meg START mintaprogramot. 2012 májusától az év végéig összesen csaknem 1400 fő vett részt a programban, akik közfoglalkoztatója a Miskolci Kistérségi Társulás volt. A társulás legnagyobb partnere a Miskolci Városgazda Kft. volt, a teljes létszám csaknem 45 százalékának alkalmazásával. Miskolcon 630 fő közfoglalkoztatott dolgozott. 2013-ban a közfoglalkoztatottak létszáma 870 fő lesz. Forrás: Városgazda Kft

Az IVS-ben vállalt intézkedésként a közfoglalkoztatás hozzájárul az önkormányzati tulajdonban lévő elavult, illetve alacsony komfortfokozatú lakások felújításához

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

33

A kirendeltségre (B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Miskolci Kirendeltsége) az álláskeresők, a nem nyilvántartott munkát keresők és szolgáltatást kérők is rendszeresen járhatnak az elhelyezkedési információk megszerzése, a közvetítés és az esetleges foglalkoztatási támogatásba kerülés céljából. Ehhez az álláskeresők a jogszabály által útiköltség-térítést kapnak. A foglalkoztatás esélyeihez való hozzáférést segíti az folyamatosan fennálló tanácsadás és információs szolgáltatás. Minden megjelenéskor (bármiféle célból) elsődleges szempont, hogy az ügyintézők igyekeznek az illetőnek megfelelő állásokat áttekinteni és felajánlani. Ezen kívül az információszolgálatnál az aktuális elhelyezkedési tájékoztatást minden betérő (akár nem álláskereső is) megkaphatja, illetve megkapja. Ma Miskolc tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú MVK Zrt. gondoskodik, ami 36 autóbusz- és 2 villamosvonalat tart fenn. A városnak két pályaudvara van, a Tiszai és a Gömöri pályaudvar

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük TÁMOP 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” Az Új Széchenyi Terv keretében 2012. május 1-én indult, TÁMOP 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” című országos programot a megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítják meg a 2011-2015 közötti időszakban.

A munkaügyi szervezet által indított és támogatott képzések iránt a kirendeltségen folyamatosan nagy az érdeklődés, különösen, amikor az elhelyezkedési lehetőségek korlátozottak. A 25 év alatti nyilvántartott álláskereső fiatalok foglalkoztatását, a munkaerőpiacra történő átmenet megkönnyítését célzó képzések tekintetében megállapítható, hogy a munkaerő-piaci képzésbe történő bekapcsolásukra minden évben sor került. A pályakezdők, fiatalok kiemelt hátrányos helyzetű csoportként vannak definiálva az Unióban és Magyarországon egyaránt. Ez kiemelt figyelmet és bánásmódot jelent adott esetben. Azaz: a munkaerő-piaci programokon belül külön célcsoportként vannak jelen, a foglalkoztatási támogatásokban a pályakezdőknek külön támogatás (munkatapasztalat-szerzés) áll rendelkezésre, továbbá előnyük van a képzésekben, elsősorban a felvételiken eredményesebben szerepelnek.

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) TÁMOP 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” Az Új Széchenyi Terv keretében 2012. május 1-én indult, TÁMOP 1.1.2 „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” című országos programot a megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjai az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítják meg a 2011-2015 közötti időszakban.

34

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2015. április 30-ig tartó programban 14 628 millió Ft felhasználásával 15 207 álláskereső programba vonására és támogatására nyílik lehetőség. A projekt fő célja, hogy új szolgáltatásokkal, támogatási formákkal segítse az álláskeresők munkaerő-piacra való be-, illetve visszajutását. A projekt, szolgáltatási és támogatási programelem-kínálatából olyan segítő tevékenységek választhatók ki a résztvevők számára, amelyek hozzájárulnak a résztvevő munkaerő-piaci esélyeinek javításához, személyes fejlődéséhez.

• Képzések elősegítését célzó támogatások: Képzés díjának megtérítése, illetve a képzés időtartama alatti keresetpótló juttatás nyújtása. A képzéshez kapcsolódó költségek megtérítése (gyermekfelügyelet, hozzátartozó ápolásának költsége, szállás, élelmezés, helyi, ill. helyközi utazás költsége, stb.).

• Elhelyezkedést elősegítő támogatások: Bértámogatás, bérköltség támogatás, munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségekhez nyújtott támogatás.

• Lakhatási támogatás • Vállalkozóvá válási támogatása. • Munkaerő-piaci szolgáltatások (pl. mentori segítségnyújtás, munkatanácsadás)

igénybevételével kapcsolatos támogatások. TÁMOP 2.1.6-12/1-2012-0001 Újra tanulok! A TÁMOP-2.1.6-12/1-2012-0001 azonosító számú „Újra tanulok!”című, kiemelt projekt olyan országos jelentőségű program, amelyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közösen valósít meg. A projekt megvalósítási időszaka: 2012. április 23. -2015. 04. 22. A projekt B-A-Z megyében 4 417 fő számára kínál majd felzárkóztatási képzési lehetőséget. A projekt lehetőséget kínál a hiányzó általános iskolai végzettség megszerzésére is. E tekintetben a felnőttképzési rendszer hiányosságát is orvosolhatja. (Lásd 3.2.7. számú táblázat) Forrás: B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású

intézményekben történő foglalkoztatása

E társadalmi csoport foglalkoztatására a nyílt munkaerő piacon nincs esély, közfoglalkoztatásban pedig az részesülhet, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, aki pedig ezt kapja, az mélyszegénységben van. Így mondhatni itt is versenyhelyzet van a foglalkoztatásban, mert a foglalkoztatás pályázat útján történik, és nagyon sok személy van, akit alkalmazni lehet, itt pedig már az alkalmasság dönt, nem egyszer fordul elő, hogy egyszerű levélhordónak érettségizett, vagy diplomás ember jelentkezik, amíg ez így van az iskolázatlan, tartós munkanélküli emberek esélye még a támogatott foglalkoztatásban is igen alacsony. Ehhez hozzájárul az is, hogy életüket sajátos normák szerint élik, meg kell tanítani őket arra is hogy a másodlagos munkaerő-piacon megjelenjenek. Miskolc MJV Város Önkormányzatának nincs nyilvántartása a roma identitásról, így erről csak általánosságban és következtető módon lehet nyilatkozni, márpedig ezt a népességcsoportot érinti a szegénység leginkább. A közfoglalkoztatásban elsősorban a mélyszegénységben élők vesznek részt, ez azt jelenti, hogy számukra igen jelentős a rendszeres foglalkoztatási lehetőség.

35

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

A hátrányos megkülönböztetés elsősorban az alkalmazhatóság jegyében és okán történik meg. Így a testi fogyatékkal, megváltozott munkaképességgel élők esetében nincsen sem a társadalom sem a munkáltatók felkészülve a fogadásukra, így megvalósul a hátrányos megkülönböztetés. Akiket alkalmaznak többségében, azok sem igazán azonos feltételekkel dolgozhatnak legtöbb helyen és elsősorban a rehabilitációs hozzájárulás kiváltása a cél és nem a pozitív diszkrimináció. A romák esetében nagyon kevés lehetőség van a munkaerő-piacon, de ez elsősorban a motiváltsággal és az alulképzettséggel függ össze. Ez összefonódik ezt követően az etnikai megítéléssel is, de nem ez az elsődleges probléma. A fiatalokat a tapasztalatlanságuk miatt sok helyütt keresik kevésbé, míg az 50 éven felülieket pedig a vélt teljesítménycsökkenés zár ki nagyobb számban a foglalkoztatottak köréből. Általánosságban el lehet mondani, hogy a diszkrimináció nem eleve meghatározott, hanem egyéb fontos képességek, tulajdonságok hiányából indul és teljesedik ki, ami azután általánosítássá fajulhat.

Miskolc MJV Önkormányzata felé nem érkezett ilyen jellegű panasz.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

Az álláskeresési segély a legfeljebb 5 évvel nyugdíj előtt álló álláskeresők szűkebb csoportját érinti. Az álláskeresési segélyben részesülők száma 2008-2010 között növekedett. 2011-2012-ben pedig látványosan csökkent. Ezen ellátási forma esetében az álláskeresők számának, arányának kapcsán kimutatható tendencia érvényesült. A válság kibontakozása megemelte a rászorulók számát. Majd 2010 után a szociális és foglalkoztatási rendszer átalakítása, a közfoglalkoztatási és a munkaerő-piaci programok hatására csökkent a jogosultak száma.

3.3.1. számú táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők száma

év 15-64 év közötti

lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők %

2008 119 160 528 0,4%

2009 117 937 790 0,7%

2010 116 755 797 0,7%

2011 115 708 229 0,2%

2012 115 708 143 0,1%

2013. I. 115 708 182 0,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Az álláskeresési járadékra lényegesen nagyobb kör jogosult, mint a fent említett álláskeresési segélyre. A folyamatok azonban ugyanazok, amit a fentiekben ismertettünk. A város és a megye kedvezőtlen gazdasági, társadalmi helyzetével összefüggésben nagyjából egészéből a közfoglalkoztatásban résztvevők számának megfelelően változnak a jogosultsági adatok. Így például az első negyedév adatai mindig rosszabbak, mivel a közfoglalkoztatási lehetőségek időben nem kiegyenlítettek.

3.3.2. számú táblázat: Járadékra jogosultak száma

36

nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak év

fő fő %

2008 9 757,0 2 131,0 21,8%

2009 11 798,0 3 078,5 26,1%

2010 12 708,0 3 045,6 24,0%

2011 12 172,8 2 603,5 21,4%

2012 11 157,1 1 143,1 10,2%

2013 10 813,0 893,0 8,3%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatok

Az aktív korúak ellátására, azaz rendszeres szociális segélyben, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma és aránya leginkább a jogszabályi környezethez igazodva változik. Az látható az adatokból, hogy a tartós munkanélküliek magas száma jelenti az egyik legfőbb problémát városban. A közfoglalkoztatás javítja a helyzetet, de nem elégséges eszköz.

3.3.3. számú táblázat: Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

rendszeres szociális segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési

támogatás) év

fő 15-64 évesek

%-ában fő

munkanélküliek %-ában

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól

elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati

rendelet alapján megvonták a támogatást

2008 4 992 4,2% NA NA NA NA

2009 779 0,7% 5547 47,0% NA NA

2010 842 0,7% 5668 44,6% NA NA

2011 1228 1,1% 5239 43,0% NA NA

2012 1 228 1,1% 4389 39,3% NA NA

2013 4 903 4,2% NA NA NA

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatok

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

a) bérlakás-állomány

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 19/2003. (V .12.) számú rendelete meghatározza a településen elismert minimális lakásnagyságot:

• 1 - 2 személyig 2 lakószoba

• 3 - 4 személy esetében 2,5 lakószoba

• 5 - 6 személy esetében 3 lakószoba

• 7 és több személy esetében 4 lakószoba

37

A rendelet meghatározza továbbá a településen elismert lakás minőséget:

a. komfort nélküli

b. félkomfortos

c. komfortos

d. összkomfortos.

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján van legalább 2 640 lakás, amely komfort fokozata alapján nem éri el a rendeletben meghatározott komfort szintet. A száz lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó 232 fő, száz szobára pedig 84 lakó jut. E tekintetben sem igazodik a rendelet a valóságos tényekhez. Sőt még csak arról sincs szó, hogy a bérlakás állományban ne szerepelnének egy szobás lakások.

A városi lakásállománynak mindössze 6,7%-a bérlakás. A bérlakások 19 %-a elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakás. A város szociális lakásállományát ezek a komfortnélküli és félkomfortos bérlakások alkotják. A bérlakásokon belül évről-évre csökken komfort nélküli, illetve a szükséglakások száma. A Miskolci Ingatlankezelő folyamatosan számolja fel ezeket a lakásokat. 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év összes

lakásállo-mány (db)

bérlakás állomány

(db)

szociális lakásállo-mány (db)

egyéb lakáscélra használt

nem lakáscélú

ingatlanok (db)

ebből elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító lakások

száma



száma



száma



száma

2008 75 747 NA 5 539 1 151 3 108 1 151 NA NA

2009 75 871 NA 5 402 1 078 2 874 1 078 NA NA

2010 76 053 NA 5 212 1 057 2 635 1 057 NA NA

2011 76 091 NA 5 184 1 040 1 040 1 040 NA NA

2012 NA NA 5 145 1 002 1 002 1 002 NA NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok Miskolcon található a lakások közül 534 szükség és egyéb lakás. Ez a lakásállomány 1%-a, a komfort nélküli a lakásállomány 3%-a. A lakások 1,7 %-ban sem vezetékes, sem házi vízvezeték nincs. A lakások 4,7 %-ban nincs meleg folyóvíz, 4,1% %-ban vízöblítéses WC. A csatornázottság sem teljes körű. A lakások 1,7 %- a nem csatlakozik köz- vagy házi csatornához. A lakások és lakott üdülők komfortosság szerint 2011.

Lakások Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli

Szükség- és egyéb lakás

Összesen

száma 52 072 19 729 1 564 2 640 534 76 539

aránya 68% 26% 2% 3% 1% 100% Forrás: Népszámlálás 2011.

38

A lakások és lakott üdülők felszereltség szerint 2011.

Hálózati Házi Köz- Házi

vízvezetékkel

Meleg folyóvízzel

Víz-öblítéses WC-vel csatornával Lakások

ellátott lakás

Összesen

száma 74 550 721 72 979 73 414 72 182 3 089 76 539

aránya 97,4% 0,9% 95,3% 95,9% 94,3% 4,0% 100% Forrás: Népszámlálás 2011.

A város 2010-ben készített szociális térképe2 szerint a városlakók közel 2 százaléka telepi vagy nem lakás céljából épült ingatlanban lakik. Ezt az arányt, ha kivetítjük az összlakosságra, azt mondhatjuk, hogy mintegy 3000 felnőtt vagy legalább másfélezer család él mélyszegénységben.

b) szociális lakhatás

A város bérlakásainak 90%-a szociális alapon került kiutalásra az elmúlt években, a szociális célú bérlakás állományt az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő Miskolc Holding egyik tagvállalata a MIK Zrt. kezeli. A bérlakáshoz jutás feltételeit a 25/2006. (VII. 12.) számú önkormányzati rendelet szabályozza (lakásrendelet). A MIK évente hirdet pályázatot a szociális helyzet alapján rászorulók részére. A felhívásokra nem pályázhatnak:

• akik önkormányzati bérlakással rendelkeznek

• akik másik lakás egészének vagy részének tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkeznek, ide nem értve az öröklés útján szerzett lakás részilletőségét;

• aki a pályázat megjelenésekor önkényes lakásfoglaló vagy jogcímnélküli lakáshasználó A rászorultság tekintetében a család egy főre jutó havi nettó jövedelmét veszi alapul a pályázat. Ezt köti a szobaszámot és az együttköltözőket figyelembe vevő sávos rendszerben a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének meghatározott arányához. Pl. egy 5 főből álló családban az egy főre eső jövedelem nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140 %-nál (39 900 Ft).

A városban kevesen laknak piaci alapú bérlakásban. Kevés jó állapotú, piaci alapon is bérbe adható lakás van a városban. A bérlakások több mint háromnegyede összkomfortos lakás. Arányában alacsonyabb, de mégis jelentősnek tűnik, ha azt nézzük, hogy 1 002 önkormányzati tulajdonú komfort nélküli lakás van a városban.

A város valamennyi bérlakás-gazdálkodással kapcsolatos dokumentuma megjeleníti, hogy tiltott lakáshoz jutási feltételek olyan módon való meghatározása, ami alapján egyes védett tulajdonságokkal rendelkező csoportok egy adott településen vagy településrészen belül mesterségesen elkülönülnek. Ugyanakkor a város bérlakás állománya területileg is koncentrálódik. Az Avas városrészen belül 19%-ot is eléri az önkormányzati tulajdonú lakások állománya. Míg más városrészekben elenyésző a bérlakás állomány. Tehát a legjobb szándékok mellett sincs mód minden esetben az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére. Ugyanakkor az is tény, hogy a bérlakásokkal történő gazdálkodás nem tehető felelőssé a szegregátumok kialakulása kapcsán. Sőt csak ott van mód és lehetőség érdemi beavatkozásra a lakhatás javítása terén, ahol vannak önkormányzati tulajdonú ingatlanok és lakások.

2 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLIS TÉRKÉPE, 2011. készítette : ME, BTK SZOCIOLÓGIAI INTÉZET

39

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

A népszámlálás adatai szerint Miskolcon 71 lakott üdülő és 142 egyéb lakóegység található.

Ezekben összesen 548 fő él.

e) lakhatást segítő támogatások

A lakhatást segítő egyik támogatási forma a lakásfenntartási támogatás. Ennek két fajtája:

1) normatív lakásfenntartási támogatás (továbbiakban: normatív támogatás)

2) adósságkezelési szolgáltatás részeként megállapított lakásfenntartási támogatás

Jogosultsági feltételek:

1.) Normatív támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

2.) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatást nem igényelhet.

A 3.4.3. számú táblázatban szereplő adatok összevetéséből kiderül, hogy a lakásfenntartási támogatás két fajtája közül az úgynevezett normatív támogatást veszi igénybe a jogosultak túlnyomó többsége. A normatív támogatás a jogosultsági feltételeken túl nem támaszt egyéb kötelezettségeket.

3.4.3. számú táblázat: Támogatásban részesülők

év lakásfenntartási támogatásban

részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban

részesülők száma

2008 10 751 945

2009 9 023 965

2010 11 305 1 207

2011 11 129 1 031

2012 10 359 838

2013 NA NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A lakhatást segítő másik támogatási forma a lakás-felújítási támogatás. Ez a lakhatáshoz feltétlenül szükséges belső lakás-felújítási munkálatokhoz szükséges anyagköltségek megtérítéséhez, továbbá a munkálatok – közfoglalkoztatás keretében nyújtott – elvégzéséhez nyújt vissza nem térítendő támogatás. A támogatásra jogosult:

• az önkormányzati tulajdonú bérlakásban bérlőként, vagy

• magántulajdonú lakóingatlanban tulajdonosként élő személy, aki, illetve akinek a háztartásában élő valamennyi személy – betöltötte 65. életévét, feltéve, hogy a

40

háztartásában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, egyedül élő esetében 350 %-át.

f) eladósodottság

A Szociális Térképet megalapozó felmérésben a válaszadók 17 százaléka állította azt, hogy van valamilyen díjhátraléka, és közel 6 százaléka pedig magánszemélynek is tartozik. A hátralékosok mintegy 42 százaléka lakásfenntartási költségekkel küszködik, de közel harmaduk a lakbérrel is gondban van. A tartozások, díjhátralékok átlagosan 441 ezer forintra rúgnak, ám ez az összeg a lakáscélú kölcsöntörlesztések miatt ilyen magas. A lakásfenntartási költséggel való elmaradásukról (is) beszámoló személyek átlagosan 241 ezer forinttal tartoznak, míg ez az összeg a lakbérrel, közös költséggel való elmaradók esetében 482 ezer forint.9 E két csoport mintegy 18 százalékban fedi egymást, azaz ekkorára tehető a mindkét lakással kapcsolatos tartozást felhalmozók aránya.

3.2.4. számú ábra: A díjhátralékok típusára vonatkozó kérdés feldolgozásának eredménye a Szociális Térképben

Forrás: Szociális térkép kérdőíves felmérés, 2011. közli Szociális térkép

Az Önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatást nyújt a rászorulóknak. Az adósságkezelési szolgáltatás 3 elemből áll:

• adósságcsökkentő támogatásból (a kezelhető adósság maximum 75 %-a, méltányos esetben 90 %-a)

41

• lakásfenntartási támogatásból (összege függ: a jövedelemtől, illetve az elismert, valamint a tényleges lakásnagyságtól)

• adósságkezelési tanácsadásból áll A szolgáltatást igénybe veheti az a család vagy személy, amelynek/akinek

• az adóssága meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és az adósság (távhőszolgáltatási díj, víz-, csatornahasználati díj, lakbér, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződés hátraléka) keletkezése legalább 6 hónap, vagy

• a közüzemi díjtartozás miatt a szolgáltatás kikapcsolták, továbbá

• akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum

o 200 %-át, o 275 %-át egyedül élő esetében, o 300 %-át 70 éven felüliek esetében o 325 %-át 70 éven felüli egyedül élő esetében,

feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az adósságcsökkentési szolgáltatást az adósságcsökkentési támogatásban részesülők támogatási adatokból kiindulva viszonylag kevesen vették igénybe. 2012-ben mindössze 838 esetben éltek ezzel a lehetőséggel a rászorulók. Ennek magyarázata lehet, hogy a szolgáltatás igénybevétele komoly felelősségeket hárít az igénybevevőkre.

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

Több külterületen (pl. Lyukóvölgy, Bábonyibérc, Forrásvölgy, Rózsás dűlő stb.) a háztartások 95%-ának nincs megfelelő közműellátottsága.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői A szegénységgel a kirekesztés mindig együtt járt. A lakhatási kirekesztés legtöbbször spontán folyamatok eredménye, ritkábban, de nem példa nélkül, irányított folyamat. Miskolcon a szegények lakta szegregátumoknak (szlömöknek) több száz évre visszamenő történelme tárható fel, amely szerves előzménye a mai állapotoknak. A szlöm van, hogy költözik, gyakrabban pedig a felszámolásra ítélt szlöm elemeire bomolva növeli más, szegények lakta terület népességét, de a szlöm, mint jelenség, nem szűnik meg, a felszámolt szegregátumok helyett újak keletkeznek, a „nyomor keringőjét” járatva lakóikkal. Városunkban a már csak az idősebbek emlékeiben élő Gordon, a több száz családnak nyomorúságos otthont adó Danyi-völgy barlanglakásai, az első világháborús tüzérségi laktanyából és járványkórházból nyomornegyeddé lett, mára csaknem teljesen felszámolt Szondi-telep, a Békeszálló-telep, a

42

Mésztelep, a Tetemvár, a Számozott utcák, a Muszkás, a tapolcai kőbánya telepe, a Csorba-telep, a repülőtéri és legújabban, legnépesebbként Lyukóvölgy a főbb állomása ennek a körforgásnak. A felsorolás bár hosszú, de nem teljes. b) telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői Egy 2006-ban készült vizsgálat adatai alapján (lásd ehhez Rónaszéki és társai) a miskolci szegregált telepen élők átlagéletkora 42,3 év (legmagasabb a 30-39 évesek száma – 3 vagy annál több gyerekkel). A felmérés szerint az itt lakó felnőtt lakosság 65%-ának maximum általános iskolai végzettsége van, a bejelentett munkával nem rendelkezők aránya 83%. Magas a díjhátralékkal, tartozással rendelkezők aránya: az itt élők körében ez 83%-os. Miskolc évtizedek óta folyamatosan törekszik az alacsony komfortfokozatú, elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakásállomány felszámolására. 2009-ben és 2012-ben sikerült ezen a téren jelentősebb változást elérni. A Szondi-telep és a Mésztelep házainak töredéke, és a Békeszálló-telep munkáslakásainak is csak kisebb hányada áll még. Külön fejezet a főként az Avast érintő „Fészekrakó” problémakör, amely egy bűncselekmény-sorozat következményeként vált várospolitikai üggyé, és amelyben magántulajdonú lakások kérdésében kell a városnak nagy energia befektetéssel megoldásra jutni. Lyukóvölgy annak az országosan jelenlévő és erősödő folyamatnak a legmarkánsabb példája, amelyben a lakosság a belterületi megélhetési nehézségekre, külterületre való költözéssel reagál. A valamikori részint erdőborította, részint laza tanyaszerkezetű kultúrtáj (szőlősök, legelők, szántók) a tsz-gazdálkodás ottani csődjét követően az 1960-as évek végétől bekövetkezett parcellázással esett át gyökeres változáson. A főként nehézipari munkásoknak kiosztott területeken virágzó kiskertművelés alakult ki, melynek egyszerre volt pozitív egészségügyi, gazdasági (zöldség-gyümölcs ellátás) és közösségfejlesztő hatása. A kiskertvilág hanyatlása párhuzamos folyamatok eredménye. Egyrészt a rendszerváltozást követő, egyes rétegeket komolyan sújtó elszegényedés, másrészt a telkes generáció kiöregedése, a kiskertes vitalitás csökkenése volt, ami elindította a „lyukói paradicsom” leépülését. Ma mintegy 3500-4000 fős heterogén, de jelentős arányban mélyszegénységben élő népesség lakja a völgyet. A Szociális Térkép adatai szerint3 a városlakók közel 2 százaléka telepi vagy nem lakás céljából épült ingatlanban lakik (ez az adat megegyezik a 2001-es Népszámlálás miskolci felméréseinek adataival) amely arányt, ha kivetítünk az összlakosságra, azt mondhatjuk, hogy mintegy 3000 felnőtt vagy legalább másfélezer család és gyerekeik élnek mélyszegénységben. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján ezt megerősíthetjük: a lakott lakások 1,8%-a félkomfortos, 3%-a komfort nélküli és 0,5%-a szükség- és egyéb lakás Miskolcon.

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

A Lyukóvölgyben halmozottan jelentkező hátrányok felszámolása, enyhítése érdekében szociális, közösség-fejlesztési, oktatási, egészségügyi, képzési és foglalkoztatási elemeket tartalmazó komplex program indult a Türr István Képző és Kutató Intézettel, valamint a Regionális Civil Központ Alapítvánnyal konzorciumi partnerségben. A beavatkozás alapja a célterületen zajló aktív,

3 Szabó-Tóth Kinga – Mihályi Helga – Papp Z. Attila: Miskolc Város Szociális Térképe, 2011. Kutatás jelentés, Miskolc, 2011.

43

állandó (settlement típusú) szociális munka, és a célcsoport, valamint a helyi közösség minél teljesebb bevonása a fejlesztési folyamatokba. A beavatkozás komplexitása a különböző ágazatokban tevékenykedő (oktatási és nevelési intézmények, egészségügyi ellátórendszer, szociális és gyermekjóléti ellátórendszer, egyházak, civil szervezetek, roma nemzetiségi önkormányzat stb.) szakemberek munkájának összehangolását teszi szükségessé. Ezt a célt szolgálják a szakmai konzultációk, workshopok. Fontos az olyan pedagógiai szakmai műhelyek támogatása (pl. a Városi Pedagógiai Intézet keretében), amelyek adekvát eszközöket adhatnak a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok részére. Ennek a munkának a célcsoport megismeréséből (lakhatási körülmények, kultúra, foglalkoztatottság stb) kell kiindulnia amelyre alapozva, készülhet el a nevelési-oktatási terv. Ezt követi a program adott oktatási intézménybe történő bevezetése és folyamatos nyomon követése. Életút támogatási rendszer keretében szükséges az egyént az adott életszakasznak megfelelő eszközökkel támogatni a várandósság korai szakaszától kezdődően a csecsemőkoron, bölcsődés-, óvodás-, iskolás-, középiskolás koron át a felsőfokú tanulmányok befejeztéig, illetve a munkába állásig. A helyi kulturális és közművelődési intézményekben, valamint közszolgálati médiumokban biztosítani szükséges, hogy a hátrányos helyzetű roma nemzetiség kultúrája integrált formában hangsúlyos megjelenést kaphasson. Ki kell dolgozni a hátrányos helyzetű emberek, különösen gyermekek és fiatalok tömegsport és versenysportban való részvételének támogatási rendszerét. Célkitűzések:

• Javítani szükséges a telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők szolgáltatásokhoz való hozzáférését (szociális, közösségi, oktatási, képzési, egészségügyi és munkaerő-piaci szolgáltatások);

• Javítani szükséges a bevont személyek képzettségi szintjét; • Növelni kell azon személyek számát, akik társadalmi felzárkózást segítő, különösen oktatási,

képzési és foglalkoztatási programokba kapcsolódhatnak; • Növelni kell a célterületen élő személyek foglalkoztatási létszámát; • Növelni kell a telepszerű környezetben élő gyermekek óvodáztatási arányát; • Javítani szükséges a programba bevont iskoláskorú fiatalok iskolai előrehaladási esélyeit,

szocializációs és szabadidő eltöltési lehetőségeit.

• Settlement típusú Szolgáltató Pont működtetése. Közösségi Ház működtetése. 60 fő aktív korú felnőtt egyénre szabott fejlesztése a következő szolgáltatásokon keresztül: felnőttképzés (felzárkóztató képzés, valamint szakmaszerző képzések: betonozó, kőműves-festő, kerti munkás), álláskeresés támogatása, pénzügyi és adósságkezelési ismeretek fejlesztése, környezet és egészségtudatos közösségi akciók, családi életre való felkészítés, szülői kompetencia növelése, jogi tanácsadás, konfliktuskezelés fejlesztése, kulturális közösségi rendezvények. 40 fő 18 év alatti gyermek kompetenciamérésen alapuló egyéni fejlesztése, iskolarendszerű képzésben tartása, továbbtanulásának elősegítése tanulószoba működtetésével, tanulási háttérképességek fejlesztésével, szabadidős programok szervezésével.

Hasonló komplex program megvalósítására irányuló pályázatot nyújtott be a város Türr István Képző és Kutató Intézettel, valamint a Regionális Civil Központ Alapítvánnyal konzorciumi partnerségben a „Számozott utcák” vonatkozásában.

44

A Lyukóvölgyet és a Számozott utcákat érintő programok tervezése, illetve megvalósítása során jelentkező egyik legnagyobb probléma, hogy a támogatási programok nehézkesen alkalmazhatók nagy népsűrűségű, városi környezetben. A szegregátumnak tekintett területeken sem azonos képzettségi, foglalkoztatási, vagyoni helyzetben élő emberek élnek. Emiatt életszerűtlen területi lehatárolásokat kell a programokon belül alkalmazni. Így e programok a lehetségesnél kisebb mértékben tudnak hatással lenni az érintett városrészek felzárkóztatására.

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

Az egészségügyi ellátás viszonylag stabil, kiépült rendszerben működik Miskolcon. A felnőtteket ellátó körzetek száma 90. Két háziorvossal kevesebb működik a városban, mint 2008-ban és néggyel, mint 2000-ben. A házi gyermekorvosi körzetek száma ennél nagyobb mértékben csökkent. 2008-2012 között néggyel, 2000 óta pedig héttel kevesebb a gyermek háziorvosok száma.

A város külterületén található Lyukóvölgy volt a város egyetlen olyan területe, ahol az orvosi ellátás nem volt megoldott. A jelentős részben mély szegénységben élő emberek által lakott területen 2009-ben állítottak fel konténer orvosi rendelőt.

A Szociális Térkép felmérés adatai alapján az egészségi állapot szubjektív megítélésének vonatkozásában egy ötfokozatú skálán a felnőtt lakosság 3,5 átlagot ért el, amely a közepes és jó állapot közé eső tartománynak felel meg. Körzetek szerint e szubjektív mutató szintjén szignifikáns eltéréseket lehet tapasztalni: a legegészségesebbnek a Tetemvár - Bábonyibérc - Bedegvölgy - Bodótető, a Komlóstető - Vargahegy, a Szirma – Martin-kertvárosi illetve a Tapolca körzet lakói gondolták magukat, míg a legrosszabb egészségi állapotról a bükkszenlászlóiak és perecesiek számoltak be. 2011-es felmérésünk alapján a betegségtípusok előfordulásának gyakoriságát Miskolcon a lelki eredetű gondok uralják, ezek a megkérdezettek körében 36 százalékban fordultak elő az elmúlt egy évben. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a felnőtt lakosság több mint negyedének (27 százalék) háztartásában tartós, krónikus beteg is él. A leggyakrabban előforduló két betegségtípust körzetenként vizsgálva az látható, hogy összesítve a Szondi-telep – Csorba-telep – Selyemrét - Martintelepi felüljáró körzetből jelentették a leggyakrabban e problémákat.

Városi szinten azonban megállapíthatjuk azt is, hogy a körzetbeli lakosságarányhoz képest a kiliáni - győri kapui - új diósgyőri körzetben lakók felülreprezentáltak a depresszió és lehangoltság tekintetében (25,4 százalék a 19,4-gyel szemben), a krónikus betegségek tekintetében pedig az Avason élők mintegy 7 százalékponttal felülreprezentáltak (21,4 százalék a 14,6-tal szemben).

Miután több külterületen (pl. Lyukóvölgy, Bábonyibérc, Forrásvölgy, Rózsás dűlő stb.) a háztartások 95%-ának nincs megfelelő közműellátottsága, az itt élő lakosok állandó fertőzésveszélynek vannak kitéve. A tisztálkodás nehezen megoldott, ezért hamar betegségek alakulnak ki, melyek gyorsan terjednek. A rossz higiénés körülmények (pl. szemetes lakókörnyezet) a rágcsálók és kártevők (pl. patkányok, csótányok) elterjedésének kedveznek. Leginkább az anyagi-megélhetési problémák miatt nem tudják tisztán tartani a lakásokat (piszkosak, dohosak), illetve rendszeresen tisztálkodni, ruhát mosni. Egészségügyi és higiénés állapotuk egyébként nagyban függ az adott évszaktól, valamint a családok összetételétől.

45

3.6.1. számú táblázat: Orvosi ellátás

év Felnőttek és gyermekek

részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

Házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok

száma

2008 0 92 39

2009 0 90 39

2010 0 90 36

2011 0 90 35

2012 NA 90 35

2013 NA NA NA Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

3.6.2. számú táblázat: Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 7 520 2009 7 141 2010 7 508 2011 7 632 2012 6 308

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

A Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008-2012 között 1212 fővel csökkent. Kiugró változás, hogy az ápolási díjat, vagyis a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulást 2011-től kezdve egyre gyakrabban vették igénybe. Igaz ez mind az alanyi jogon kötelezően járó, mind pedig az önkormányzati forrásból megítélhető díjra, amely két területre vonatkozó adatokat a táblázat összevontan hozza. A növekedés a 2008 és 2010 közötti viszonylagos stagnálás után 2012-re mintegy 30%-os. Nyilvánvalónak látszik, hogy a korábbi jövedelmek kiesésének ilyen módon való pótlása nagy szerepet játszik a változásban. Az alanyi jogon megállapított ápolási díj költségvetési törvényben meghatározott alapösszege, amely 2012-ben 29.500 Ft, meghaladja a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, ami 2012-ben 22.800 Ft volt, ráadásul folyósítását 2010-től 30 nap munkában eltöltött időhöz kötötték.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező

szűrésekhez) való hozzáférés

46

A megyei Kormányhivatal Államigazgatási Kollégiuma által készített társadalmi felzárkóztatási stratégia adatai alapján a miskolci kistérségben az országos átlagot jóval meghaladóak az emésztőrendszeri valamint a keringési rendszer megbetegedésének köszönhető korai halálozás mutatója. Azt is tudjuk, hogy a csecsemőhalandóság megyei szinten az országos átlagot meghaladja. A magasabb arányú halálozási és megbetegedési adatok mögött sokszor a depriváció, az egészségtudatos magatartás hiánya áll. Más felmérésekből azt is tudjuk, hogy a romák születéskor várható átlagos élettartama 8-10 évvel kevesebb, mint a nem romáké. A gyerekeket megcélzó komplex iskolai egészségprevenció programok folyamatosan zajlanak a megyében. Ugyanígy elmondható, hogy rendelkezésre állnak prevenciós jelleggel szűrőprogramok, különösen az emlőszűrés a 45-65 év közötti nők körében. Ennek ellenére az érintett női korcsoportnak csak mintegy harmada megy el valóban ezekre a szűrővizsgálatokra. Az anya- és csecsemővédelemre vonatkozóan elmondhatjuk, hogy az összes gondozott várandós anya 58-60%-a veszélyeztetett egészségügyi, környezeti okok, vagy mindkettő miatt megyei szinten. Ugyancsak elmondható, hogy a várandós anyák 38%-a dohányzik. A megyei Kormányhivatal által készített társadalmi felzárkóztatási stratégia adatai annak ellenére, hogy a TBC-s megbetegedések növekvő számot mutatnak megyei szinten, tüdőszűrő vizsgálatokon a 30 év feletti megyei lakosoknak általában a fele esik át. A nem megfelelő higiénés közeg körülmények, a lakások túlzsúfoltsága azt eredményezi, hogy növekszik megyei szinten a felső légúti megbetegedések, a krónikus betegségek és asztma előfordulásának gyakorisága. A tapasztalati tények azt is elárulják, hogy a szűrőprogramok eredményei nem tudnak megjelenni. A megállapított betegségek kezeléséhez, illetve a feltárt károsodások korrekciójához szükséges gyógyszerek, gyógyászati eszközök beszerzésére nincs pénze a családoknak.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

A fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ védőnői szolgálatán, illetve az ellátórendszer egyéb résztvevőin keresztül valósul meg.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

Általánosan elmondható, hogy a közétkeztetés a megyében sem minőségében, sem mennyiségében nem áll összhangban az egészséges táplálkozás irányelveivel. A város vezetése ugyanakkor erőfeszítéseket tesz, és már eredményeket is felmutathat a tekintetben, hogy a közintézmények konyháit saját termelésű, egészséges élelmiszerrel láthassa el. A Bedegvölgyben mangalicák és szürkemarhák tenyésztése, a Nádasréten pedig 7000 m2-en fóliasátras zöldségtermesztés folyik. 2014-ben várható egy 10.000 m2-es üvegház pályázatának elbírálása, amely tovább bővítheti ezt a kört.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

A testmozgás, a sport a sikerélményhez jutásnak, a pozitív identitás kialakulásának is fontos terepe. Ahogy a legtöbb nemzet és etnikai csoport teszi, a romák is beépíthetik etnikai identitásukba a sportsikereket. Fontos lenne a hátrányos helyzetű gyerekek bevonása a rendszeres sport-tevékenységekbe (nagyon jó kezdeményezés a DVTK részéről az utánpótlás-nevelési program, amely az arra alkalmas általános iskolákban elkezdődik 2013 szeptemberében) annál is

47

inkább, mert a sport alkalmas lehet a mozgásigény kielégítése mellett a feszültségek levezetésére, a gyerekek egymás közötti kapcsolatainak megerősítésére, az egészségesebb, egészségtudatosabb gyerekkor megteremtésére - mely felnőtt korra nézve is hosszútávú hatással és eredményekkel járhat. A Miskolci Városi Sportiskola 14 szakosztályába várja a sportolni vágyókat. Az általános iskolások kötelező úszásoktatását szintén az MVSI szervezi, önkormányzati támogatásból, állami fenntartású iskoláknak ingyenesen, egyéb fenntartásúak számára kedvezményes tanfolyami díjjal. A Miskolci Városi Diáksport Szövetség évente megrendezi felmenő rendszerű és szabadidős versenyeit a miskolci iskolások számára. A kiemelt támogatásokon felül a pályázható Mecénás Sport Alapjából, és a képviselői Mecénás Alapokból is rendszeresen segíti a város a sportegyesületeket és a sportcélú rendezvényeket. A Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett sportversenyek szintén jelentős, részben természetbeni támogatásban részesülnek.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A Miskolc Város Szociális Térképe felmérés alapján elmondhatjuk, hogy a felnőtt lakosság mintegy 12 százaléka úgy véli, hogy hiányzik valamilyen szociális vagy gyerekvédelmi szolgáltatás azon a környéken, ahol él. A szociális és gyermekvédelmi ellátások színvonalát a megkérdezettek mintegy fele (49 százalék) tudta megítélni. E válaszadók egy ötfokú skálán átlagosan 3,5-re értékelték a a szolgáltatások színvonalát, ami összességében pozitív megítélést jelent. A szociális és gyermekvédelmi intézmények vezetőinek beszámolója alapján (lásd Szociális Térkép) az intézmények szakember-ellátottsága többé-kevésbé megfelelő, az utóbbi időben létszámukat tekintve inkább stagnáló, a fluktuáció alacsony. Az intézmények igyekeznek minden pályázati lehetőséget kihasználni forrásaik bővítésére. Gondot jelent számukra a kiszámíthatatlan jogszabályi környezet, az akadozó és elmaradozó kifizetések és szerződés-aláírások, az elapadó források.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

Nincs információnk róla. Miskolc MJV Önkormányzatához nem érkezett ilyen jelzés.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

Nincs adat, nem rendelkezünk információval.

N

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai

Szociológiai tény, hogy a deprivált társadalmi státusz együtt jár az érdekérvényesítő képesség, a társadalmi és kapcsolati tőke hiányával. A romákkal kapcsolatos kulturális tevékenységet vizsgálva meg kell említenünk a Miskolci Kistérség Rövidtávú Kulturális Stratégiája 2009-2012 című dokumentumot, melyben szerepel a roma kultúra bemutatásának, megörzésének célja és elve. Miskolcon a roma kultúra és közösségi élet fontos szereplői a Romano Teatro Kulturális Egyesület

48

és a Bányász Kulturális Egyesület, Perecesen. Az előbbi roma színházat működtet és számtalan kiállítást, programot szervez a roma kultúra bemutatására (többek között havi fórumokat a ME BTK Szociológiai Intézetével együttműködve), az utóbbi számos programot, rendezvényt tart a romák és nem romák közötti előítéletek csökkentése, a roma kultúra megőrzése érdekében. Ezek mellett az Ifjúsági és Szabadidő Ház valamint az Ady Endre Művelődési Ház is bekapcsolódik időről-időre a roma kultúra ápolásába – tréningek, képzések, programok szervezésén keresztül.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

A regisztrált bűncselekményekre vonatkozó adatok alapján elmondható, hogy százezer lakosra a megyében 1726 bűnelkövető jutott 2011-ben, mely adat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét követően az országban a legmagasabb (az országos átlag 2011-ben 1309). A társadalmi integráció megteremtése érdekében szükséges a konfliktuskezelés szabályozott és intézményesített módjainak biztosítása.

A társadalmi integráció egyik nagyon fontos alappillére az egyes szereplőket összekötő közös normák és értékek megléte. Szükséges lenne egyfajta minimális konszenzusra az együttélésre vonatkozó szabályokat, normákat illetően (lásd ehhez Pankucsi és munkatársai, 2004).

Érdekes kérdés az életminőség szempontjából az is, hogy hogyan értékelik az emberek a közbiztonságot lakókörnyezetükben. Szociális Térkép felmérésünk során kiderült, hogy Miskolc város lakossága egy ötfokú skálán átlagosan 3,5 pontot ad erre a kérdésre – városkörzetenként eltérő eredményekkel (a legbiztonságosabbnak Tapolcát és Lillafüredet értékelték az ott lakók, a legkevésbé pedig a Lyukóvölgyben, Perecesen és az Avasi körzetben élők tartották biztonságoknak lakókörzetüket).

A magyar társadalmat sújtó gazdasági-társadalmi válság következtében a társadalmi konfliktusok valószínűsége az egész országban megnőtt. Különösen igaz ez az Észak-magyarországi régióra. Ennek oka az, hogy a magyar társadalomban számos társadalmi konfliktus lappang már hosszú ideje, melyek történelmi okokból sokáig elfojtódtak. A válság hatására Magyarországon nemcsak az azzal szorosan összefüggő konfliktusok jelentek meg, hanem felerősödtek, felszínre törtek az addig rejtőzködő látens konfliktusok illetve a potenciális konfliktushelyzetek is.

Sajnálatos módon ma világszerte romlik, instabilizálódik jelentős létszámú csoportok helyzete. Tapasztaljuk, hogy a világ, gazdaságilag legfejlettebb országaiban is tömegek létbiztonságát, társadalmi státuszának stabilitását rendítette meg a pénzügyi, gazdasági válság. Világszerte tapasztalható, hogy a gazdasági válság, és az annak nyomán növekvő munkanélküliség, a hitelek bedőlése, a szociális feszültségek növekedése a társadalmi konfliktusok szaporodásához és elmélyüléséhez vezet. Azt is látjuk, hogy ezek a konfliktusok gyakran kisebbségi színezetet öltenek, illetve nem ritkán erőszakeszközök alkalmazásával járnak (lásd bűnbakképzési mechanizmus). Magyarországon a válság hatásai erőteljesek és a gazdasági bajok szociális, társadalmi feszültségekkel terhelten jelennek meg.

Magyarországon belül az Észak-Magyarországi régió több szempontból hátrányos helyzetűnek minősül. A konfliktusos helyzetek tömegessé válása és erőszakos síkra terelődése egyszerre veszélyezteti az adott településen, a térségben lakók életminőségét, veszélyezteti életük, testi épségük, tulajdonuk biztonságát, valamint a politikai biztonságot és gazdaság valamint minden más alrendszer működését. Ennél fogva kiemelt figyelmet érdemes szentelni annak, hogy a konfliktusok ne torkolljanak tömeges erőszak alkalmazásba, ne alakuljanak ki helyi polgárháborúk,

49

ne lépjenek ki a szabályozott konfliktuskezelés intézményes kereteiből, ne uralják el a társadalmi létet a felesleges, elkerülhető konfliktusok.

A konfliktusok elburjánzása, eldurvulása esetén, Miskolcon a befektetésekhez hiányzik majd a nélkülözhetetlen humán feltételrendszer, a társadalmi biztonság, a bizalom.

A csoportok közötti konfliktusok kialakulásához és a konfliktus erőszakos kezeléséhez általában az vezet, ha nincs lehetőség egyéni szinten a jobb életesély elérésére. Ha működik a mobilizáció a társadalomban, akkor kevesebb a csoportkonfliktus és kevesebbszer kerül sor erőszakeszközök alkalmazására a konfliktusba került felek között. Ha nincs az embereknek általuk belátható és megvalósítható lehetőségük életesélyeik egyéni javítására, akkor növekszik a csoportok közötti konfliktusok valószínűsége, illetve az erőszakeszközökkel történő konfliktuskezelés valószínűsége.

Ha az egyének saját helyzetük javítását, egyéni cselekvéseik mozgásterének növelését a felfelé irányuló intragenerációs mobilitással, vagy intergenerációs mobilitással biztosítani tudják, akkor csökkenhet a csoportok közötti konfliktusok gyakorisága, illetve az erőszak alkalmazásával történő konfliktuskezelés gyakorisága.

A megoldás ezekben az esetekben a kommunikatív cselekvés, az egymás megértésére és megegyezésre irányuló kommunikáció, a helyi diskurzus elindítása, fenntartása.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ, a Polgármesteri Hivatal, egyházi és civil szervezetek részben saját forrásból, részben pedig minden pályázati lehetőséget megragadva igyekeznek a nehéz helyzetű miskolci lakosokon segíteni. A karitatív munkához 2011 óta a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is csatlakozott, advent időszakában étel- és csomagosztással segítve a roma és nem roma rászorulókat.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi

tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

A Miskolci Önkormányzat a normatív támogatáson felül működésére és programjai szervezésére minden évben jelentős támogatást kap Miskolc MJV Önkormányzatától. Kiemelkedik ezek közül a hátrányos helyzetű gyerekek nyári táboroztatásához nyújtott segítség. A közvetlen anyagi források biztosításán túl jelentős természetbeni támogatással is élhet a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, elsősorban az önkormányzati fenntartású intézmények ingyenes használata által.

A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat tevékenysége a célcsoport esélyegyenlőségének biztosítása érdekében esetleges jellegű, tervszerű esélyegyenlőségi tevékenységéről nincs konkrét információ.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Megállapítható, hogy a közegészségügyi, járványügyi helyzete a hátrányos helyzetű,

Komplex program az egészségügyi, járványügyi helyzet és az életkörülmények javítása

50

többnyire mélyszegénységben élő embereknek rendkívül rossz.

érdekében.

Nagyon magas a munkanélküliek aránya ebben a célcsoportban

Mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek elsődleges és másodlagos munkaerőpiacra való

belépésének elősegítése.

A cigány népesség alacsony foglalkoztatási rátája jellemző

Mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek elsődleges és másodlagos munkaerőpiacra való

belépésének elősegítése.

A közüzemi díjhátralékok - kilakoltatások számának emelkedése

A lakáshelyzet javítása komplex módon, átgondoltan, személyre (családra) szabottan az alábbiakat szem előtt tartva: az egyes eseteket

mérlegelve lépcsőzetes lakáscsere, esetleg a lakáshasználat jogcímének megváltoztatása

vagy a telepen belüli lakásrehabilitáció, egyes esetekben a telepfelszámolás támogatása.

A díjhátralékos családok adósságkezelő programba történő bevonása (akik erre nem alkalmasak, azokat erre alkalmassá kell első

lépésben tenni).

Alacsony komfortfokozatú lakások A lakáshelyzet javítása komplex módon, átgondoltan, személyre (családra) szabottan az alábbiakat szem előtt tartva: az egyes eseteket

mérlegelve lépcsőzetes lakáscsere, esetleg a lakáshasználat jogcímének megváltoztatása

vagy a telepen belüli lakásrehabilitáció, egyes esetekben a telepfelszámolás támogatása.

A konfliktusok roma-nem roma színezetet öltenek és romák - nem romák közötti feszültség formájában artikulálódnak.

Társadalmi konfliktusok előrejelzése, kezelése, innovatív konfliktuskezelési modell kialakítása.

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori

megoszlása, demográfiai trendek stb.)

Miskolc város népessége a 2013. január 1-jei adatok szerint 166.258 fő, ebből a 0-18 éves gyermekek száma, 28.812 fő, 19-24 éves fiatalkorúak száma 11.691 fő. A kiskorúak aránya Miskolc városában hasonlóan alakul, mint az országos tendencia. A város gyermeklakosságának egészségi állapota, fejlettsége, képzettségi szintje általánosságban megfelel az országos átlagnak, de a város hátrányos helyzetű településrészein halmozottan jelennek meg a gyermekeket veszélyeztető körülmények. Miskolc megyei jogú városként a gyermekeket ellátó intézményeivel, szolgáltatásaival kiemelkedik a térségben. A városban élő gyermekek és fiatalok számára lehetőséget biztosít a napközbeni ellátások igénybevételére, az oktatás területén számos köznevelési intézmény biztosítja a

51

tankötelezett kiskorúak nevelését. Miskolc városban a képzettségi szint a legmagasabb a térségben. A gyermekek hasznos szabadidejének eltöltését különböző oktatási és gyermekjóléti szolgáltatóintézmények biztosítják. A biztos anyagi körülmények között élő és átlagos kondíciókkal rendelkező családok gyermekeinek fejlődéséhez a helyi szolgáltatások megfelelő körülményeket tudnak biztosítani a gyermekek fejlődésének teljes kibontakozásához, életpályájuk szükség szerinti alakításához.

A KSH 2012. évi adatai szerint az állandó népességen belül a 18 évnél fiatalabbak aránya 17,18%. Miskolcon a gyermekkorú népesség lélekszáma folyamatosan csökken. A csökkenés azonban nem minden korosztályban azonos mértékű. S a folyamat is némiképp lassult az elmúlt években.

A legnagyobb mértékű lélekszám csökkenés 6-13 éves, tehát az általános iskoláskorú korosztályban következett be. Létszámuk a 2000. évi 16 078 főhöz képest 11 923 főre apadt 2011-re. Ugyanakkor e korosztályban is mérséklődött a csökkenés üteme a lélekszám inkább szagnál 2008. óta. A 14 évesek számának alakulása is arra utal, hogy a gyermekvállalási hajlandóság a 1990-es években kisebb volt, mint a 2000-es években. A 0-2 évesek száma 2009-tól kis mértékben, de csökken. Ugyanakkor a 3-5 éveseké ugyanilyen mértékben növekszik.

52

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

A védelembe vett gyermekek száma megötszöröződött 2008 és 2012 között. S az is kifejező, hogy a megszüntetett eseteknek a védelembe vételekhez viszonyított aránya is csökken. 2012-ben 416 megszüntetésre 725 védelembe vételt eredményező döntés jutott, ez 57 %. 2008-ban ez az arány közel 70% volt. A veszélyeztetett gyermekek aránya 51% a 18 év alatti népesség körében. 2008-ban ez az arány is csak 41% volt.

4.1.1. számú táblázat: Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év 18 év alattiak száma

a népességben védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti

védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008 31 056 142 109 12 772

2009 30 525 151 134 12 973

2010 29 926 364 268 13 396

2011 29 260 777 103 14 392

2012 28 812 725 416 14907

2013 NA NA NA NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Megyei Gyámhivatal

Miskolc városában a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a veszélyeztetettség megszüntetését és a családjukból kiemelt gyermekek családba történő visszahelyezését a Miskolci

53

Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ keretén belül működő Gyermekjóléti Központ biztosítja. Miskolcon a gyermekjóléti szolgálat gondozásában lévő összes gyermeket figyelembe véve a fokozottan veszélyeztetett gyermekek aránya átlag 8-9% között mozog, míg a gyermekek többségét (több mint 90%-át) alapellátás keretein belül gondozzák a családgondozók. A problémák komplexitásából és súlyosságából adódóan, illetve a hatályos jogszabályi előírásokat figyelembe véve, jóval több gyermek esetében kerülhetett volna sor a védelembe vételre, mint amennyi kezdeményezés ténylegesen történt. 2012. december 31-én Miskolc városában 464 kiskorú állt védelembe vétel hatálya alatt, ami 277 családot érintett. A gyámhatóság 48 kiskorút emelt ki ideiglenes hatállyal vér szerinti családjából a súlyosan veszélyeztető körülmények miatt. Miskolc az Észak-Magyarországi régió legnagyobb városa, ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek száma, a hátrányos helyzetben élő családok aránya, és a gyermekszegénység is erőteljesebben jelenik meg a város egy-egy területén. 2012. évben Miskolcon, havonta átlagosan 4.269 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A kérelmezők nehéz anyagi, szociális körülmények között élő, gyermeket nevelő családok voltak. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családok száma folyamatosan nő, az elszegényedés egyre több családban érezteti hatását.

A külterületen élő lakosok általános rossz szociális körülmények között élnek. A háztartások többsége szociális segélyekből és a különböző családtámogatási formák igénybevételéből tartja fenn magát. A meglehetősen rossz anyagi körülmények miatt a gyermekvédelmi rendszer látószögébe került családok többsége nem tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközöket, így az oktatási-nevelési intézményekbe, illetve ügyintézés céljából a hivatalokba csak hosszas gyaloglás után tudnak eljutni.

Az uzsorakamat elterjedése ezeken a területeken általánossá vált, mely a családok teljes elszegényedését és kiszolgáltatottságát eredményezi. A kiszolgáltatottság miatt negatív hatással vannak egymásra (erkölcstelen, etikátlan cselekedetek a megélhetés biztosítása céljából). A kilátástalan helyzet (pl. munkanélküliség) miatt a legtöbb családban találhatók szenvedélybetegek (pl. alkoholfüggők).

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

A védelembe vett gyermekek száma megötszöröződött 2008 és 2012 között. S az is kifejező, hogy a megszüntetett eseteknek a védelembe vételekhez viszonyított aránya is csökken. 2012-ben 416 megszüntetésre 725 védelembe vételt eredményező döntés jutott, ez 57 %. 2008-ban ez az arány közel 70% volt. A veszélyeztetett gyermekek aránya 51% a 18 év alatti népesség körében. 2008-ban ez az arány is csak 41% volt.

54

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesítettek száma

Ebből tartósan beteg

fogyatékos gyermekek

száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben


Ebből tartósan beteg

fogyatékos gyermekek

száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben


2008 8 100 151 28 1 217

2009 8 802 369 26 1 274

2010 8 316 343 20 1 343

2011 8 067 337 21 1 278

2012 7 320 63 22 0 223

2013 NA NA NA NA NA

Miskolc városában a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a veszélyeztetettség

megszüntetését és a családjukból kiemelt gyermekek családba történő visszahelyezését a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ keretén belül működő Gyermekjóléti Központ biztosítja.

Miskolcon a gyermekjóléti szolgálat gondozásában lévő összes gyermeket figyelembe véve a fokozottan veszélyeztetett gyermekek aránya átlag 8-9% között mozog, míg a gyermekek többségét (több mint 90%-át) alapellátás keretein belül gondozzák a családgondozók.

A problémák komplexitásából és súlyosságából adódóan, illetve a hatályos jogszabályi előírásokat figyelembe véve, jóval több gyermek esetében kerülhetett volna sor a védelembe vételre, mint amennyi kezdeményezés ténylegesen történt. 2012. december 31-én Miskolc városában 464 kiskorú állt védelembe vétel hatálya alatt, ami 277 családot érintett. A gyámhatóság 48 kiskorút emelt ki ideiglenes hatállyal vér szerinti családjából a súlyosan veszélyeztető körülmények miatt.

Miskolc az Észak-Magyarországi régió legnagyobb városa, ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliek száma, a hátrányos helyzetben élő családok aránya, és a gyermekszegénység is erőteljesebben jelenik meg a város egy-egy területén.

2012. évben Miskolcon, havonta átlagosan 4.269 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A kérelmezők nehéz anyagi, szociális körülmények között élő, gyermeket nevelő családok voltak. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családok száma folyamatosan nő, az elszegényedés egyre több családban érezteti hatását.

A külterületen élő lakosok általános rossz szociális körülmények között élnek. A háztartások többsége szociális segélyekből és a különböző családtámogatási formák igénybevételéből tartja fenn magát. A meglehetősen rossz anyagi körülmények miatt a gyermekvédelmi rendszer látószögébe került családok többsége nem tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközöket, így az oktatási-nevelési intézményekbe, illetve ügyintézés céljából a hivatalokba csak hosszas gyaloglás után tudnak eljutni.

Az uzsorakamat elterjedése ezeken a területeken általánossá vált, mely a családok teljes elszegényedését és kiszolgáltatottságát eredményezi. A kiszolgáltatottság miatt negatív hatással vannak egymásra (erkölcstelen, etikátlan cselekedetek a megélhetés biztosítása céljából). A kilátástalan helyzet (pl. munkanélküliség) miatt a legtöbb családban találhatók szenvedélybetegek (pl. alkoholfüggők).

55

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

Nem rendelkezünk adatokkal.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

Nem rendelkezünk adatokkal.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

A magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek számáról nincs tudomása az önkormányzatnak. A migráns gyermekek oktatását az EU által tásfinaszírozott program keretében a Miskolci Egyetem végzi.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

A roma gyermekek számára az egészségügyi-, a szociális-, a közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosított. Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés esélyegyenlősége csak a nem fizetős szolgáltatások esetére áll fenn, a fizetős programok számukra nem elérhetőek. A városban roma diákok közül sokan kapnak ösztöndíjat az Útravaló ösztöndíj és a Macika ösztöndíj programból. Az ösztöndíjakra való jelentkezést támogatja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, illetve ezzel a célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek is. A város igyekszik reagálni a szociális helyzet területi változásaira. A szegregátumokban elők között is szükség volt az elmúlt években gyermekvédelmi intézkedésekre.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott

ellátott, betöltetlen státuszok)

Miskolcon a várandós anyák száma kis mértékben csökkent (-4 %) az elmúlt évben. A veszélyeztetett várandósok gondozására fokozott figyelmet fordítanak a védőnők. A 0-6 éves korú gyermekek száma stagnál. A város területén élő lakosság védőnői ellátását az önkormányzati fenntartású Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ biztosítja. Az Egészségügyi Szolgáltatások szakigazgatósága irányítása alá tartozik a városban működő területi védőnői szolgálat és az iskola-egészségügyi ellátás. A védőnői álláshelyek és a gondozottak létszámának alakulását az alábbi táblázat foglalja össze. 4.3.1. számú táblázat: Védőnői álláshelyek száma

Védőnői álláshelyek száma Gondozottak száma Év

terület iskola-eü összesen terület iskola-eü Összesen

2008 76 17 93 23 366 15 254 38 620

2009 76 17 93 22 867 15 163 38 030

2010 60 32 92 11 405 25 958 37 363

56

2011 60 32 92 11 418 25 009 36 427

2012 60 31 91 11 431 22 896 34 327

év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008 93 415

2009 93 408

2010 92 406

2011 92 395

2012 91 377

2013 NA NA Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy egy területi védőnő átlagosan 190 fő, egy iskolavédőnő átlagosan 720-750 tanuló gondozását biztosítja. Természetesen a területi adottságoknak megfelelő eltérések jellemzik az ellátást. A városban egy központi védőnői tanácsadó és 16 a gyermekorvosi rendelővel azonos épületben kialakított tanácsadó és/vagy védőnői szoba működik. A Lyukóvölgy területén - ahol mind a terület földrajzi adottságai, mint a lakosság rendkívül rossz szociális helyzete ezt többszörösen indokolja – egy konténer-rendelő kialakításával javítottuk a lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. A kialakított rendelőben a védőnők rendszeres védőnői tanácsadással biztosítják a gondozottak ellátását. A védőnői feladatokat ellátó munkatársaink életkori megoszlásából következően relatíve magas a tartósan (Gyed, Gyes miatt) távollévő munkatársaink aránya (20-25% között). A tartósan távollévők helyettesítését az intézmény szerződéses munkavállalók foglalkoztatásával oldja meg, így biztosítva a magas szakmai színvonalú ellátást.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

4.3.2. számú táblázat: Gyermekorvosi ellátás jellemzői

év Betöltetlen felnőtt

háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek

száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek

száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek

száma

2008 NA 829511 224283 NA

2009 NA 952275 234103

NA

2010 NA 932655 228247 NA

2011 NA 912630 218024 NA

57

2012 NA 829511 224283 NA

2013 NA 952275 234103

NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Betöltetlen háziorvosi praxis Miskolc városában elvileg nincs. A gyakorlatban azonban mégis csak van Lyukóvölgy gyermekorvosi ellátását korábban külön praxis biztosította, 2012-ben a nyugdíjazás miatt megüresedett praxisra nem akadt jelentkező, ezért összevonták egy diósgyőri körzettel. A gyermekorvos által ellátott gyermekek számában nem figyelhető meg tendenciózus emelkedés vagy csökkenés.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

Miskolcon a kisgyermekek napközbeni ellátását 10 bölcsőde biztosítja a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központ keretein belül. 2012. december 31-ig a 10 intézmény 540 férőhelyen fogadta a kicsiket, 2013. január 1-től intézményi átalakítást és férőhelybővítést követően 756 férőhely biztosítja az ellátást. 2012-ben 110%-os beíratottsággal, 82 %-os tényleges kihasználtsággal működtek a bölcsődék, naponta 444 gyermeket gondoztak. Jelenleg 575 gyermeket gondoznak a bölcsődei ellátásban, a beíratottak száma a férőhely 74 %-át teszi ki, az ellátásba előjegyzett gyermekek száma 359 fő. Az előző évekhez képest Miskolc városában a bölcsődei ellátórendszer kapacitása jelentősen javult, a korábban meglévő várólisták az intézményben megszűntek. A nők gyermekvállalási döntéseit jelentősen befolyásolja – így egy-egy gyermek megszületését is -, hogy a szülést követő években lesz-e lehetőségük sikeresen visszatérni a munkaerő-piacra, amire a gazdasági változások következtében egyre többen még a gyermek 3. életévének betöltése előtt kényszerülnek. Azonban erre csak megfelelő intézményi háttér (bölcsőde, családi napközi vagy például államilag támogatott családi gyermekfelügyelet), és családbarát munkahelyi viszonyok mellett van lehetőség.

4.3.3. számú táblázat: Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év bölcsődék

száma

bölcsődébe beírt

gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyerekek száma

(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei

férőhelyek száma

2008 10 664 NA 490

2009 11 612 NA 580

2010 11 700 NA 750

2011 11 739 NA 592

2012 NA NA NA NA

4.3.4. számú táblázat: Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

58

év családi napköziben

engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a

térítésmentes férőhelyek száma

Családi napköziben gondozott

gyermekek száma

2008 14 NA 2

2009 14 NA 13

2010 28 NA 13

2011 35 NA 27

2012 NA NA NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

d) gyermekjóléti alapellátás

Miskolc Város gyermekjóléti alapellátásának célja olyan, a gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás biztosítása, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevekedésének elősegítését, a veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat- összehangolva más gyermekeket ellátó intézményekkel illetve szolgáltatásokkal- szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.

A gyermekjóléti szolgálat törvényi feladataiból adódóan működteti a jelzőrendszert, amely a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésére szolgál. Így szoros kapcsolatot tart fenn a város nevelési-oktatási intézményeivel, rendőrséggel, Városi Gyámhivatallal, munkaügyi központtal, védőnői szolgálattal, városi nevelési tanácsadóval és a kisebbségi önkormányzattal. A prevenció érdekében a szolgálat megpróbál még a veszélyeztetettség kialakulása előtt kapcsolatba lépni a családdal kideríteni a kialakuló probléma okát és segítséget nyújtani annak megoldásához. Ez szűkebb értelemben azt jelenti, hogy saját kompetencia határait nem átlépve vagy saját maga veszi gondozásba a családot, vagy segít igénybe venni más szak- speciális- vagy egyéb ellátást, amely megoldást nyújthat a probléma kezelésében.

e) gyermekvédelem

Miskolc Megyei Jogú Város lakosainak száma 2010. december 31-i adatok szerint 167 899 fő. A 0-18 évesek száma 29 819 fő, a lakosság 17.7%-a városban. A Borsod Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek (24 982 fő) közel 16.5%-a Miskolc városában él (4 132 fő). A veszélyeztetettek aránya a teljes lakosságszámhoz mérten az országban 2 %, míg Miskolc városában 2.4%. A gyermekvédelmi gyakorlat azt mutatja, hogy az a gyermek veszélyeztetett, akinek testi vagy pszichikus fejlődését ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. A gyermekjóléti szolgáltatók gondozásában megjelenő 0-17 éves fiatalok száma egyértelműen mutatja a városban megjelenő gyermekvédelmi problémákat.

59

1. sz. ábra: Gyermekjóléti szolgáltatásban gondozottak száma Miskolc város 0-17 éves lakosságának arányában /2010/

Miskolcon a gyermekvédelmi problémák közül kiemelkednek az anyagi nehézségek, gyermeknevelési gondok, magatartás és teljesítményzavar az oktatási intézményben, illetve a gyermekek lelki és testi elhanyagolása. A gondozásban megjelenő fiatalok között több mint 10% érintett valamely szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésében. Az elmúlt két évet vizsgálva megállapítható, hogy mind a fiatalkorú (12,9%-os növekedés), mind a gyermekkorú elkövetők (16,7%-os növekedés) ellen indult eljárások száma nőtt a városban.

2. sz. ábra: A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint /2010/

A városban gyermekvédelmi szempontból veszélyeztetett fiatalok esetében alacsony a bántalmazások száma, különösen a gyermeket ért lelki és fizikai bántalmazások száma elenyésző. A családon belüli erőszak tekintetében jellemzőbb a szülő (anya) bántalmazása, mely közvetett súlyos veszélyeztetése a gyermeknek egyaránt. A gondozásban megjelenő összes bántalmazás (lelki, testi, családon belüli) száma nem éri el az összes gondozott gyermekek 7%-át.

3. sz. ábra - A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa és az ellátott gyermekek száma szerint /2010/

60

Miskolc városában magas a hátrányos helyzetben élő családok száma, akiknek a szükséglet- kielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb. A városban vannak olyan külterületi városrészek, ahol gondot jelent a mélyszegénységben élő családnak a mindennapi alapvető élelem beszerzése, a lakóhely fűtése, nincs vezetékes víz, sok esetben az áramot is illegális módon használják, gondot jelent a ruházkodás és a közlekedés egyaránt. Ezeknél a családoknál a gyermeknevelési problémák egyértelműen megjelennek, magas az iskolai hiányzások száma, a gyermekek erősen alulszocializáltak, a szülők több esetben szenvedélybetegek. A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség fogalmi elhatárolása nem könnyű és legtöbb esetben összefüggés van a két tényező között. A gyermekvédelem szempontjából érintett esetek száma a városban erőteljes párhuzamot mutat a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség tekintetében. Egyre erőteljesebb probléma a gyermekek, fiatalok tartós iskolai hiányzása, kimaradása az oktatási rendszerből. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc egyaránt vezető helyen jelenik meg az 50 óra igazolatlan mulasztás következtében felfüggesztett iskoláztatási támogatások tekintetében. Miskolc városában ez a jellegű szankció a hátrányos helyzetű családokban jelenik meg elsősorban, ahol a családtámogatás összege a szankció bevezetésével is a család felhasználásában marad, melyet egy közvetítő eseti gondnok természetbeni juttatás formájában biztosít az érintetteknek. Sajnos a városban nem szűnt meg a magas iskolai hiányzások száma az intézkedés bevezetését követően.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

A krízishelyzetben a gyermekek, vagy szüleik által igénybe vehető szolgáltatások a gyermekek átmeneti otthona, az anyaotthon, szociális válsághelyzetbe került várandós anyák gondozása, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások, kedvezményes iskolai étkeztetés, gyógyszertámogatás.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

A diákok tanórán kívül eltöltött ideje a „szabadidő”. Ez a kifejezés nem a legszerencsésebb, hiszen napjaink rohanó világában ennek, az iskolán kívül eltöltött időnek nagy részét a házi feladatok elkészítése, a következő napra való felkészülés, valamint a különórákon való részvétel tölti ki. Ez nem meglepő, mivel a továbbtanulás szempontjából a diáknak érdeke az egész napos tanulás,

61

minden előnyével és hátrányával együtt. A városban élő gyermekek által a közoktatási intézményrendszeren keresztül elérhetőek az egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programok. A Város Közoktatásért Közalapítványának, Célpont Ifjúsági és Tanácsadó Irodája a gyermekeknek iskolán kívüli ellenőrzött keretek között tartandó programokat biztosít, mint például fejlesztő, informatikai foglalkozások, személyiségfejlesztő tréningek, kirándulások, sporttevékenységek, üdültetés. Az Önkormányzat lehetőséget biztosít gyermekek számára a Balatonmáriafürdőn található önkormányzati üdülő kedvezményes igénybevételére.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

Az tanév során az általános iskolákban, az óvodákban és bölcsődékben biztosított a gyermekek étkeztetése. A bölcsődében gyermekek étkeztetését, az egészséges táplálkozás feltételeit a bölcsőde főzőkonyhája biztosítja szakképzett élelmezésvezető irányításával. A nyári szünetben pályázati forrásokból, élelmiszeradományban részesülnek a rászoruló iskolás gyermekek. Hétvégi étkeztetés nem biztosított a gyermekek számára a településen.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

Hátrányos megkülönböztetésről nincsen információja Miskolc MJV Önkormányzatának. A bölcsődé, óvodák, iskolai intézmények, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, továbbá a családsegítő szolgáltatások és juttatások segítik a hátrányos helyzetbe került gyermekek, gyermekes családok életkörülményeinek mielőbbi javulását és a gyermekek egészséges fejlődését, a gyermekek érdekeit és esélyegyenlőségét tartva szem előtt. A Szociális térkép felmérése alapján a szolgáltatások megítélése a jó tartományban mozog.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

A Gyermekjóléti Szolgálat esetében a hátránykompenzáló szolgáltatások nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetbe került gyermekek és szüleik szociális helyzetének javulásához, ami információnyújtásból, hivatalos ügyek intézésében való közreműködésből, tanácsadásból, közvetítésből, elhelyezési és felülvizsgálati tárgyalásokon való részvételből, szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozásából, családok átmeneti otthonából, átmeneti nevelésből és eseti gondozásból áll. Az óvodai nevelésben az SNI gyermekekkel gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus foglalkozik, esetleges gyógyszeres kezelés mellett nyugodt, fejlődésüket szolgáló környezetben. Az általános iskolai oktatásban az SNI gyermekek számára elérhető az integrált nevelés és a gyógypedagógiai oktatás. A középiskolai oktatásban integrált oktatás érhető el az SNI gyermekek számára.

Hátránykompenzáló juttatások - tekintettel a gyermekek és gyermekes családok szociális státuszára és az oktatási intézményekben történő részvételére - minden jogosult számára egyenlő feltételek mellett elérhetőek, a törvény által szabályozott keretek között.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

62

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

Az óvodai nevelés 35 telephelyen, 42 feladat-ellátási helyen folyik. Az óvodai férőhelyek száma 4 838. Az óvodába beíratott gyermekek száma 4 751 fő. A kihasználtság 98% fölötti. Az óvodai csoportok száma 2008-2012 között 212-ről 187-re csökkent. Az óvodába a gyermekek száma ezen időszakban 518 fővel csökkent. Ugyanakkor a 3-6 évesek száma 294 fővel nőtt. Ezt jelenti, hogy az óvodáskorú gyermekeknek legalább 22%-a nem jár óvodába.

4.4.1. számú táblázat: Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db

Az óvoda telephelyeinek száma 35

Hány településről járnak be a gyermekek 16

Óvodai férőhelyek száma 4 838

Óvodai csoportok száma 179

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 7-17 óráig

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 4 hét

Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma 383 NA

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 382 NA

Gyógypedagógusok létszáma 24 NA

Dajka/gondozónő 179 NA

Kisegítő személyzet 191 NA

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

4.4.3. számú táblázat: Óvodai nevelés adatai

év 3-6 éves korú

gyermekek száma

óvodai gyermek-csoportok

száma

óvodai férőhelyek

száma

óvodai feladat-ellátási helyek

száma

óvodába beírt

gyermekek száma

Óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008 5 856 212 5 450 42 5 269 8

2009 5 923 208 5 450 43 5 221 8

2010 6 008 206 5 988 42 5 406 8

2011 6 123 195 5 919 39 5 253 8

2012 6 150 187 4 958 35 4 751 8

A településen élő összes gyermek és tanuló létszáma:

HH: 6183 HHH: 1425

ebbıl:

63

1) Óvodás korú HH-s

gyermekek létszáma: 1515+14 (egyházi) = 1529

Óvodás korú HHH-s gyermekek létszáma: 489

KLIK

A településen élő összes óvodás és iskolás HH gyermek közül 24,7 % az óvodások aránya közülük 1% jár egyházi fenntartású intézménybe. A HHH óvodások a nevelésben, oktatásban résztvevő HHH gyermekek 34%-át adják. S az egyházi óvodákban egyáltalán nem képviseltetik magukat. Ezek alapján elmondható, hogy esetükben önkormányzati feladat a sikeres és dolgos életet megalapozó szociális kompetenciák átadása.

A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a helyi önkormányzatról szóló 2011.évi

CLXXIX. törvény megerősítette az óvodák helyzetét azáltal, hogy a fenntartói jogot az Önkormányzat gyakorolja. A jogszabály 3 éves kortól teszi lehetővé az óvodai nevelést és meghatározza a tankötelezettség időpontját. Növekszik a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak köre. Az óvodai komplex fejlesztések következtében a HHH gyermekek minőségileg egy hatékonyabb fejlesztésben részesülnek. További feladatok javaslatok: Az óvoda és a család kapcsolattartása továbbra is kiemelt feladatként jelenik meg nevelőmunkában. E kapcsolat a nevelésben nem lehet alárendelt, csakis mellérendelt viszony, hiszen a kettő együttműködése nélkül lehetetlen a gyermekek kiegyensúlyozott nevelése. Az elfogadó, bizalmat ébresztő, támaszt nyújtó magatartás tegye lehetővé, hogy a szülők az óvónővel együtt találjanak megoldást a gyermekükkel kapcsolatos kisebb-nagyobb gondjaikra. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Fő törekvésünk, hogy a szülőkkel kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot teremtsünk, nevelő partnerként megnyerjük őket. Sajnos az egyre több családban végbemenő negatív hatások következtében az egyéni fejlődési ütem figyelembevétele mellett a családi nevelésben felmerülő hiányosságok pótlása is egyre fontosabbá válik. Törekedni kell továbbra is a kapcsolattartás színtereinek bővítésére (nyíltnap, közös tevékenykedések, ünnepek, fogadóórák, szülői fórumok, rendezvények, közös programok). Az óvoda és a család kapcsolattartása továbbra is kiemelt feladatként jelenik meg nevelőmunkában. E kapcsolat a nevelésben nem lehet alárendelt, csakis mellérendelt viszony, hiszen a kettő együttműködése nélkül lehetetlen a gyermekek kiegyensúlyozott nevelése. Az elfogadó, bizalmat ébresztő, támaszt nyújtó magatartás tegye lehetővé, hogy a szülők az óvónővel együtt találjanak megoldást a gyermekükkel kapcsolatos kisebb-nagyobb gondjaikra. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

64

Fő törekvésünk, hogy a szülőkkel kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot teremtsünk, nevelő partnerként megnyerjük őket. Sajnos az egyre több családban végbemenő negatív hatások következtében az egyéni fejlődési ütem figyelembevétele mellett a családi nevelésben felmerülő hiányosságok pótlása is egyre fontosabbá válik. Törekedni kell továbbra is a kapcsolattartás színtereinek bővítésére (nyíltnap, közös tevékenykedések, ünnepek, fogadóórák, szülői fórumok, rendezvények, közös programok). A fejlesztések következtében a gyermekek kudarcmentesen kezdhetik meg az általános iskolát. A tanulók száma mind az alsó tagozatos, mind a felső tagozatos általános iskolások körében drasztikus mértékben csökkent. Ez azonban inkább demográfiai mélypontként értelmezhető, s a következő években a létszám valamelyest emelkedni fog. A létszám csökkenés a kisiskolások körében magasabb arányú 37%-os, míg a felsősök létszáma 30%-kal csökken a 2010/2011-es tanévhez képest. A napközibe járók aránya folyamatosan növekszik a 2012/2013-as tanévben meghaladta az 59 %-ot. 4.4.7. számú táblázat: Általános iskolában tanuló száma

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók

száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók

száma

általános iskolások

száma

napközis tanulók száma

fő fő fő fő %

2010/2011 6 819 5 991 12 810 7 387 57,7%

2011/2012 6 645 5 985 12 630 7 190 56,9%

2012/2013 4 329 4 198 8 527 5 039 59,1%

Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.8. számú táblázat: Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok

száma általános iskolai osztályok száma a

gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai

feladat-ellátási helyek száma

1-4

évfolyamon 5-8

évfolyamon összesen

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen Db

2010/2011 NA NA 577 NA NA 48 42

2011/2012 NA NA 569 NA NA 45 43

2012/2013 79 87 166 17 16 33 26

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Ha a fenntartók szerint vizsgáljuk a HH és HHH tanulók iskolai részvételét azt láthatjuk, hogy a felzárkóztatás terheiben messze nem egyformán osztoznak meg az állami/önkormányzati és egyházi szereplők. Igaz kivétel is akad a lyukóvölgyi gyermekek iskolai nevelése és integrációja terén a Baptista egyház nagyon komoly felelősséget vállal fel.

65

A településen élő összes gyermek és tanuló létszáma:

HH: 6183 HHH: 1425

ebbıl:

2)

Alapfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló HH-s gyermekek száma: 3562-

132 (egyházi) = 3430

Alapfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló HHH-s gyermekek száma: 743-22

(egyházi) = 721

3)

Középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló HH-s

gyermekek száma: 1106+118 (egyházi) = 1224

Középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló HHH-s

gyermekek száma: 193+22 (egyházi) =215

A 8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya folyamatosan emelkedik. De még így is a gyermekek csaknem 4%-a ezen a korai szinten morzsolódik le. A helyzetük gyakorlatilag kilátástalan, ha figyelembe vesszük, hogy a felnőttképzési rendszer az ő esetükben működik a legkevésbé hatékonyan.

4.4.12. számú táblázat: A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév

fő %

2010/2011 1 923 92,82

2011/2012 1 771 96,16

2012/2013 NA NA Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

Jelenleg 10 fő Iskolapszichológus dolgozik az iskolákban.

Gyógypedagógus az általános iskolákban 9 fő, a szegregált fogyatékos általános iskolákban 75 fő, a nevelési tanácsadóban 13 fő.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az

intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció

Az intézményen belül a gyermek létszám csökkenése is segíti a szegregációs jelenségek oldódását. De az IPR és az EU pályázatok is hatással voltak a folyamatokra. Ezzel együtt a két tannyelvű művészeti és egyéb tagozatos iskolai osztályok fenntartása szűrőként is szolgál.

Az intézmények közötti különbségek nem oldódtak. S nem csak az egyházi, önkormányzati fenntartású iskolák között vannak különbségek a befogadás terén. Az önkormányzati iskolák körében is vannak „elitnek” mondott iskolák, amelyekben elenyésző a HHH gyermekek, még inkább a roma tanulók aránya.

66

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

A kompetencia mérések alapján jelentős különbségek vannak az iskolák között. Az alapszintet el nem érők arányában 30-40-50 százalékpontnyi különbségek is vannak az intézmények között. S minden esetben rosszabbul teljesítenek azok az iskolák, ahol a roma gyermekek nagyobb arányban vannak jelen.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A Gyermekjóléti Szolgálat esetében a hátránykompenzáló szolgáltatások nagyban hozzájárulnak fogyatékos gyermekek és szüleik szociális helyzetének javulásához, ami információnyújtásból, hivatalos ügyek intézésében való közreműködésből, tanácsadásból, közvetítésből és eseti gondozásból áll, ami a fogyatékos gyermekek érdekeit, minőségibb életvitelét és fejlődését szolgálják. Az óvodai nevelésben a fogyatékos gyermekekkel gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus foglalkozik, nyugodt, fejlődésüket szolgáló környezetben. Az általános iskolai oktatásban a fogyatékos gyermekek számára elérhető a gyógypedagógiai oktatás. A középiskolai oktatásban integrált oktatás érhető el az SNI gyermekek számára. Hátránykompenzáló juttatások tekintettel a fogyatékos gyermekek és gyermekes családok szociális státuszára és az oktatási intézményekben történő részvétel céljából minden jogosult számára egyenlő feltételek mellett elérhetőek, a törvény által szabályozott keretek között. A családok számára jelentős kedvezmény, hogy a három vagy több gyermekesek, a tartósan beteg gyerekeket nevelők, a gyermeküket egyedül nevelők, valamint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekek számára biztosított az ingyenes tankönyvellátás illetve étkezési, térítési díjukhoz 50% kedvezmény.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek

A HH és HHH közötti különbség miatt feltételezhetően nem működik megfelelően a nyilatkoztatás, az adatnyilvántartás, a tanulói követés iskolaváltáskor, az iskolák tájékoztatása az adatokról

Tájékoztatás a HHH státusz előnyeiről Pontos adatgyűjtés, adatkövetés, aktualizálás

Szegregált általános iskolák jelenléte a városban

Szegregátumok megszüntetése

A település iskolái között nem kiegyenlített a HHH tanulók aránya

A HHH arány csökkentése az intézmények között

Párhuzamos osztályok közötti HHH arányról nincs adat

Az egyenlő HHH arány betartása az osztályok között

A HHH tanulók aránya az érettségit adó középiskolákban alacsony

Egyéni fejlesztés Hatékony tanulómegismerésen alapuló pályaorientáció

A szakiskolákban tanulók körében magas az Partneri együttműködés a szülői házzal

67

iskolai lemorzsolódás Hátránykompenzáló programok Pedagógusképzés, horizontális tanulás, hálózatépítés, hospitálás megszervezése

A HHH tanulók körében magas a szülői kérésre magántanulóvá válók aránya

Második típusú kezdeményezések támogatása

Országos kompetencia mérés eredménye átlag alattiak a magas HHH arányú iskolákban

Mérés-értékelési szakember alkalmazása az iskolákban HHH tanulók egyéni fejlesztése, hátránykompenzáló programok (mentorálás) Intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése (családsegítő, szakszolgálat, más általános és középiskolák)

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

A következő összefoglaló megállapításokat tehetjük a nők helyzetéről a városban: 1. Ha összehasonlítjuk a 2011-es adatot a korábbi 3 év adataival akkor látható, hogy Miskolc Város lakossága 2008-hoz képest 2011-re 2,7%-kal csökkent. A 60 év felettiek aránya 22,5 %, 2010-ben már 23,3%, 2011 januárjában pedig 24% volt, azaz 2008-hoz képest az idősek száma 2011-re 1,5%-kal nőtt. Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Szociális Térképe, 2011. Készítették: A ME, BTK SZOCIOLÓGIAI INTÉZETÉNEK MUNKATÁRSAI

Mint tudjuk, a nők születéskor várható átlagos élettartama 5-6 évvel magasabb, mint a férfiaké. Tapasztalható, hogy több idős nő marad egyedül, és gyakran „szegény-sorban” él, mert nincs saját jogú nyugdíja, csak özvegyi nyugdíja. 2. Miskolc városában az állandó népesség száma 2011-ben 167 680 fő, ebből 78 461 fő férfi és 89 219 fő nő, így a nők aránya a városban 53%-os, amely magasabb, mint az országos 52%-os arány. Ezért (is) kiemelten kell a női célcsoporttal foglalkozni. Forrás: Teir és helyi adatgyűjtés

3. A házas családi állapotú népesség részaránya 2001 és 2011 között tovább mérséklődött; a nőtlenek és hajadonok hányada nagymértékben emelkedett. A férfiaknál magasabb a nőtlenek aránya, mint a nőknél a hajadonoké. A házas férfiak aránya is magasabb, mint a nőké, az özvegy és elvált nők hányada viszont nagyobb a férfiakénál. Forrás: 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, 3. Területi adatok, 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, KSH, Miskolc, 2013.

4. Fokozatosan csökken a (házastársi vagy élettársi) párkapcsolaton alapuló életközösségek részesedése. 2001–2011 között a házaspáros családokban élő gyermekek aránya fogyott, miközben az élettársi kapcsolatú családokban és az egyszülős családban élőké emelkedett. Forrás: 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS, 3. Területi adatok, 3.5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, KSH, Miskolc, 2013.

68

5. Miskolc lakosainak iskolázottsága kicsivel jobb, mint az országos átlag: a felnőtt lakosok közül minden ötödik férfi és minden hetedik nő felsőfokú végzettségű, így számolnunk kell az idősebb korosztályon belül egy nagy tömegű értelmiségi női réteggel is, akiknek sajátos szükségleteik vannak. Már 23,3%, 2011 januárjában pedig 24% volt, azaz 2008-hoz képest az idősek száma 2011-re 1,5%-kal nőtt. Forrás: Miskolc Megyei Jogú Város Szociális Térképe, 2011.

Készítették: A ME, BTK SZOCIOLÓGIAI INTÉZETÉNEK MUNKATÁRSAI

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

A 15 évnél idősebb gazdaságilag nem aktív népesség körében a nők szinte minden korosztályban magasabb számban és arányban vannak jelen. A gyermekvállalás időbeli kitolódásával függ össze, hogy az inaktívak körében a nők aránya a 30-39 év közötti korosztályban a legmagasabb (78%). Ugyanakkor a 20-29 év közötti nem aktív népesség körében a nemek aránya nagyjából kiegyenlített. Az is igaz azonban, hogy e korosztályban 749 fővel több a nappali tagozatos férfi tanuló, mint a nő. A 15 évesnél idősebb gazdaságilag aktív népességen belül csak a 40-60 év közötti korosztályokban vannak jelen magasabb arányban a nők. Ez viszont inkább azzal függ össze, hogy az adott korosztályokon belül többségben vannak a nők. A foglalkoztatottak és munkanélküliek adott nemet és korosztályt érintő arányaiban nincs jelentős különbség.

5.1. ábra: A 15 évesnél idősebb aktív és nem aktív népesség nemek szerint 2011


A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatottak körében nincs jelentős eltérés a

férfiak számában, nagyjából fele-fele a nők és a férfiak aránya. Az inaktív keresők körében van

jelentősebb arány és számbeli eltolódás a nők javára. Ez két okra vezethető vissza. Egyrészt

általában a nők maradnak otthon a születő gyermekekkel. Másrészt a nők születéskor várható

életkora magasabb, a halálozási mutatója pedig alacsonyabb a férfiakénál.

5.1.2 ábra: A népesség gazdasági aktivitása nemek szerint. 2011

69


A nők gazdasági szerepét és esélyegyenlőségét jól alátámasztják az alábbi táblázatok és ábrák, melyek a foglalkoztatás és munkanélküliség alakulását mutatják.

5.1.1. számú táblázat: Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek év

férfiak nők férfiak nők férfiak nők

2008 57 830 61 330 52 746 56 539 5 084 4 791

2009 57 280 60 657 50 255 54 840 7 025 5 817

2010 56 752 60 003 50 099 54 293 6 653 5 710

2011 56 335 59 373 50 284 54 115 6 051 5 258

2012 NA NA NA NA NA NA


Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

5.1.2. számú táblázat: Foglalkoztatottak száma és megoszlása nemenként

Foglalkoztatottak száma (fő) Foglalkoztatottak megoszlása (%) év

férfiak nők összesen férfiak nők

2008 52 746 56 539 109 285 48 52

2009 50 255 54 840 105 095 48 52

2010 50 099 54 293 104 392 48 52

2011 50 284 54 115 104 399 48 52

Ha a nők munkaerő-piaci helyzetét a foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek számának dimenziójában vizsgáljuk, azt hihetjük, hogy a nők munkaerő-piaci helyzete kedvezőbb a városban, mint a férfiaké. Csakhogy a nők körében lényegesen magasabb az inaktívak aránya. S egyik fő

70

foglalkoztatási probléma, hogy minden gazdasági kényszer ellenére sincs hová visszavezetni a jelenleg inaktív munkaerőt.

Ha a foglalkoztatási helyzet trendjét nézzük meg (lásd következő két ábra), azt tapasztaljuk, hogy a nők esetében csökkenő, azaz sajnálatos módon folyamatosan csökken 2008-2011. évek között a foglalkoztatottak száma, míg a férfiak esetében is csökkenő a tendencia, de 2010-ről 2011-re egy kis javulás, növekedés figyelhető meg. A munkanélküliséget illetően azt látjuk, hogy a vizsgált időszakban mind a két nemnél a csökkenés figyelhető meg.

.

A női célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek gyakorlati munkájuk során azt tapasztalják, hogy egyes női munkavállalói rétegek elhelyezkedése a városban teljesen lehetetlen. Ilyen rétegek

71

például a képzetlenek, vagy az alulképzettek, a túlképzettek (több diplomások), a kisgyermekesek, a három- vagy többgyermekesek, vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelő anyukák.

Miskolc Megyei Jogú Város PH munkavállalóinak vizsgálata (2012. július) Forrás: MMJV, Esély Terve, 2012. A Polgármesteri Hivatal munkavállalóinak nem alapú elemzése azért fontos, hogy a város egyik legnagyobb foglalkoztatójáról beszélünk. Az alábbi ábrák adatai szolgálnak a problémák megfogalmazásához.

5.1.3. számú táblázat: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL munkavállalóinak száma és megoszlása nemenként

Férfi 176 fő 30%

Nő 406 fő 69,7% Munkavállalók 582 fő

Tartósan távol GYES-en lévő

25 fő 0,3%

Forrás: MMJV, Esély Terve, 2012.

A fenti táblázat adatai jól mutatják, hogy a munkaerő-piacon létezik a horizontális nemi szegregáció, a hivatali munkavállalók zöme, közel 70%-a nő, ennek oka, hogy zömében femin, azaz tipikus női munkakörök vannak a hivatalban. 5.1.4. számú táblázat: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL munkavállalóinak száma és megoszlása a szerződés típusa szerint nemenként

Az állandó határozatlan idejű szerződéssel dolgozók száma (fő)

A határozott ideig tartó szerződéssel dolgozók száma (fő)

Férfi (%) Nő (%) Férfi (%) Nő (%)

167 fő – 31,16% 369 fő – 68,84% 9 fő – 19,57% 37 fő – 80,43% Forrás: MMJV, Esély Terve, 2012.

A fenti táblázat adatai jól mutatják azt az ellentmondást, amellyel gyakran találkozunk az esélyegyenlőség biztosítása, a diszkrimináció vizsgálata során, miszerint a női munkavállalók nagyobb arányát foglalkoztatják határozott ideig tartó szerződéssel, ebben az esetben is igaz, hiszen a határozott ideig tartó szerződéssel rendelkezők több mint 80%-a nő. 5.1.5. számú táblázat: MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL vezető munkavállalóinak száma és megoszlása nemenként

A vezető beosztású munkavállalók

Összesen (fő) Nők aránya (%)

50 32 fő – 64%

Forrás: MMJV, Esély Terve, 2012.

A fenti táblázat adatai ugyan nem támasztják alá a munkaerő-piacon tapasztalható nemek szerinti vertikális szegregációt (a nők kisebb arányban vesznek részt a vezetői pozíciókban), hiszen a

72

hivatalban a vezető beosztásúak aránya 64%, de arra nincs kimutatás, hogy a vezető szintek között van-e különbség a férfi és női vezetők arányában, vagy sem.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

A nők részvétele a foglalkoztatást segítő és képzési programokban vizsgálatához sajnos nem állnak rendelkezésünkre helyi adatok, csak azon programokból tudunk következtetéseket levonni, melyeket nőkkel foglalkozó civil szervezetek végeznek a városban (bár itt bemutatásra kerülhetnének idősekkel foglalkozó – pl. Harmadik Kor Egyeteme Alapítvány, vagy fogyatékossággal foglalkozó szervezetek - Szimbiózis Alapítvány projektjei is. Mi a női szervezetek tevékenységeinek rövid bemutatására térünk ki a következőkben:

1. Baptista Szeretetszolgálat Miskolci Női Lakóotthona 2006 óta működik a városban. A kezdeti 8 fő befogadására alkalmas intézmény az évek során tovább bővült. 2012 óta 14 férőhellyel rendelkezik. Az otthon célja, hogy gyógyult szenvedélybeteg (alkohol-, drog- és egyéb függőségi problémával küzdő) nők minél hamarabb visszaintegrálódjanak a társadalomba. Elsődleges céljuk a stabilan leszokott szenvedélybeteg nők rehabilitációs ellátása, a tartós absztinencia elősegítése, visszaesés megelőzése, az egyéni életfeltételekhez kulturált lakóotthoni környezet biztosítása. A terápiás program legfőbb hosszú távú célkitűzése a visszaesés megelőzése, illetve az absztinens, káros függőségektől mentes, önálló életvezetés kialakítása. Ehhez szükség van az egyén külső és belső erőforrásainak, képességeinek fejlesztésére, holisztikus megközelítési módban. Kiemelkedő szerepet kap a re-integráció, nem csak a munkában, lakhatásban, produktív életmódban, hanem a kapcsolatok működésének visszaállításában is. Ellátásuk célcsoportjaiba beletartoznak még krízis helyzetben lévő (akár droghasználó) várandós nők, valamint szintén krízishelyzetben lévő anyák gyermekükkel (menekültek, családon belüli erőszak).

2. Dialóg Egyesület 2009-től viszi Miskolcon az Avasi Közösségfejlesztői programját, amely az Avas városrészen a következő programelemeket tartalmazza:

- Az Egyesület generálja az avasi intézmények, egyházak, civilek vezetőinek részvételével azon műhelyeket, ahol az Avas közösségi lehetőségeit tervezik.

- Ezzel párhuzamosan az Avason tanuló, és élő fiatalokkal olyan műhelyt visznek, amiben közösségfejlesztési ismereteket adnak át, azzal a céllal, hogy egy későbbiekben közösen működtetett közösségi teret önkéntesek bevonásával a helyiek maguk tudjanak működtetni.

- Harmadik szálként 2010 decemberében több évig tartó közösségfejlesztési szomszédsági folyamatot indítottak. Több száz interjút készítettek több lehatárolt szomszédságban, ahol első lépésként felmérték a helyi értékeket, problémákat és lehetőségeket. Közösségi beszélgetéseken kiválasztásra kerülnek azok a problémák és lehetőségek, amelyekre fejlesztések indulnak saját erőforrásokra támaszkodva.

- Fontos, hogy közösségi tervezés valósuljon meg, s a potenciális közösségi tereket ezzel a módszerrel újítsák meg, formálják, hozzák létre. Olyan városmegújító munkacsoport együttműködését segítik, akik az Avas szociális város rehabilitációja kapcsán együtt tudnak tervezni és dolgozni. A munkacsoport résztvevői körébe bevonnak szakembereket, döntéshozókat a civil szférával párhuzamosan.

3. Holdam Önsegítő és Ismeretterjesztő Egyesület:

- Tanácsadó szolgálat

- Család és hivatás klub

- Család és hivatás konferencia (az ME Szociológia Tanszékével közös szervezésben)

- Családbarát üzleti piknik

- Család és hivatás –szociális kompetenciafejlesztő képzés

73

4. Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány:

Az Alapítvány legfőbb célkitűzése, hogy szociálisan hátrányos helyzetbe került, otthonából valamely okból menekülni kényszerült, krízis helyzetbe került anyáknak, gyermekeiknek és várandós anyáknak nyújtson átmeneti segítséget. 1996-ban az országban elsők között, B-A-Z megyében elsőként nyitotta meg kapuit a Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaház. Évek óta tartó sikeres működése során több száz hátrányos helyzetű lakónak nyújtott segítséget. Az Alapítvány jelenleg a legfőbb támogatója a Kismamaháznak. A tulajdonában levő ingatlan biztosítja a helyet és az otthont ahhoz, hogy 30 fő, anya és gyermek egyaránt nyugodt, európai normáknak megfelelő körülmények között élhessen. Az ingatlan egyben az Alapítvány székhelye.

5. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona:

- Munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása (Tandem Fejlesztési Alap) pl.: egyéni tanácsadás

- Munkaerő-piaci tréning

- Egyéb támogatások (pl.: képzési, utazási, évi kb: 100 fő)

6. Miskolci Nőknek Is Esélyt – MINŐIES – Alapítvány:

- Kerekasztal-beszélgetések, munkaerő-piaci tanácsadás, pályaorientációs tanácsadás: évi kb. 180-250 fő.

- Pedagógus képzés, Szépkorúak Akadémiája: évi 150 fő.

- Pályázatok: TÁMOP2.6.2. munkaerő-piaci szolgáltatás fejlesztése, kb. 200 fő bevonásával, TÁMOP2.4.5. A rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatása Alsózsolcán és Miskolc-Diósgyőrben, kb. 500 fő bevonásával.

7. RECIK: A RECIK Alapítvány célzottan csak nőket érintő programokat nem működtet, azonban képzési és munkaerő-piaci szolgáltatásait önkéntesen igénybevevők körében jelentősen magasabb a nők aránya, az összes ügyfél 57%-a nő (1 212 fő). Sajátos tapasztalatunk, hogy a hátrányos helyzetű nők a napjainkat jellemző válsághelyzetben sokkal nagyobb aktivitást mutatnak és rugalmasabban, a változásokra fogékonyabban reagálnak, sokszor emberfeletti küzdelmeket is vállalva családjuk és gyermekeik megélhetésének biztosítása érdekében. Az ÉMOP Monitoring Albizottságának civil tagjaként a női esélyegyenlőség érvényesülésén fáradozunk az Európai Unió által támogatott projektekben megvalósuló foglalkoztatás tekintetében.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyeiről nincsenek sem országos, sem helyi adatok (gender alapú kimutatás hiánya), de azt el tudjuk mondani az alábbi (5.1.6.) táblázat alapján, hogy az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-X évesek között a lányok, nők 2,6-szor többen vannak, mint a férfiak. A civil szervezetek tapasztalatai alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy ezen női csoport igen nagy hátrányban van a munkaerő-piacon, hiszen képzetlenül kellene elhelyezkednie. Ugyanakkor ezen csoportra jellemző, hogy már gyermeke(i) van, így viszont nem tudnak olyan állást vállalni, ahol több műszakban kell dolgozni – ezt nehezíti a gyermekellátó intézmények hiánya, illetve a munkaerő-piaci igényekhez nem igazodó nyitvatartási ideje is (lásd később a 5.1.7. és 5.1.8. táblázatok).

5.1.6. táblázat: Alacsonyan iskolázott népesség

74

összesen nő férfi összesen nő férfi

fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő %

2001 156 230 84 673 71 557 145 562 76 934 68 628 10 668 6,8% 7 739 9,1% 2 929 4,1%

2011 145202 78293 66909 NA NA 145202 100,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

év

15 éves és idősebb lakosság

száma összesen

15-X éves legalább általános

iskolát végzettek száma

Összesen nő férfi

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek

száma

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

Sajnos erre vonatkozóan nincsenek konkrét helyi adatok, de a civil szervezetek tapasztalatai és gyakorlati ügyfélkörben végzett tevékenységei alapján elmondható, hogy a 2003. évi CXXV. törvény értelmében van nemek szerinti hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatásban. Hiszen az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti (2003. évi CXXV. törvény szerint), ha a munkáltató a munkavállalóval szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaz: 1. a munkához való hozzájutásban (álláshirdetés), 2. a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését

megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben (interjú), 3. a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan, 4. a munkafeltételek megállapításában és biztosításában,

5. a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munkabér megállapításában és biztosításában (bérrés, kereseti különbségek),

6. a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben,

7. az előmeneteli rendszerben (vertikális szegregáció),

8. a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során.

Mindegyikkel találkozunk Miskolcon is, ezt támasztja alá az Egyenlő Bánásmód Hatóság miskolci képviselete, illetve a városban működő Jog Pont Hálózat is. A bérbarométer kutatásai alapján az látszik, hogy a megyében csökkent a férfiak és a nők bére között. Csakhogy az is látszik, hogy a fejlettebb régiókban a különbség növekedett. Ebből lehet következtetni arra, hogy a férfiak és nők közötti bérek közeledését alapvetően az okozza, hogy a közfoglalkoztatás és a támogatott foglalkoztatás a bérek vonatkozásában kiegyenlített a nemek között.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A nők munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások tekintetében megállapítható (hiányos, vagy nem létező adatok birtokában tapasztalatból), hogy mind a bölcsődei, mind a családi napközi, mind az óvodai férőhelyek száma alacsony, sok településrészen van férőhelyhiány; sokszor „várólistára” kell iratkozni, hogy a gyereket oda írathassa be a szülő, ahová szeretné. A közintézményekben általában nem élnek a rugalmas munkaidőrendszerrel, nem vezetnek be és nem alkalmaznak családbarát munkahelyi megoldásokat.

5.1.7. táblázat: Óvodai nevelés adatai 1.

75

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

Az óvoda telephelyeinek száma

Hány településről járnak be a gyermekek

Óvodai férőhelyek száma

Óvodai csoportok száma

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

16

db

35

4 838

179

7-17 óráig

5.1.8. táblázat: Óvodai nevelés adatai 2.

év3-6 éves korú

gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok

száma

óvodai férőhelyek

száma

óvodai feladat-ellátási

helyek száma

óvodába beírt

gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai

csoportok száma

2008 5 856 212 5 450 42 5 269 8

2009 5 923 208 5 450 43 5 221 8

2010 6 008 206 5 988 42 5 406 8

2011 6 123 195 5 919 39 5 253 8

2012 6 150 187 4 958 35 4 751 8


Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

A kisgyermekeseket ellátó intézményi rendszer túlterhelt, bár folyamatosan javul a védőnőnként az átlagos gyermekszám, még 2011-ben mindig 56 gyermek jut 1 védőnőre.

5.3. számú táblázat: Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek

száma átlagos gyermekszám

védőnőnként

2008 92 6 329 69

2009 106 6 262 59

2010 102 6 057 59

2011 105 5 876 56

2012 NA NA

2013 NA NA

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

76

A védőnői tapasztalatok és civil szervezeteknél tapasztaltak alapján azt mondhatjuk, hogy a családi életre, a szülői szerepekre való felkészítés hiánya jelentkezik Miskolcon, a marginalizált családok esetében a felvilágosítás hiánya „sok gyermek” vállalását eredményezi úgy, hogy az nem tudatos családtervezés következménye. A nők nincsenek tisztában az őket érintő jogszabályokkal, nem tudják milyen szociális és családügyi ellátások, támogatások illetik meg őket. Nagyon magas a fiatalkorú gyermeket vállaló nők aránya, a korai terhességek megelőzésére irányuló, megfelelően célzott felvilágosító kampányok a hátrányos helyzetű célcsoportok körében nincsenek.

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

Adatok hiányában szintén csak a sajtóban megjelentekre és a célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek tapasztalataira alapozva azt mondhatjuk, hogy a nők bántalmazásának kérdése nincs benne a köztudatban, hiányos a tájékoztatás. A bántalmazott nők nem ismerik a támogatási lehetőségeiket a városban, nem tudják kihez, milyen szervezethez tudnak fordulni. Az ügyfelek gyakran azt panaszolják, hogy a családon belüli erőszak a hatóságok által nem megfelelően kezelt, nincsenek protokollok, gyakran csak akkor intézkednek a rendőrök, ha már „vér folyik”.

- Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: A szervezet adatai jól mutatják a családon belüli erőszak „fajtáit” és okait, illetve látható az alábbi ábrából a Kismamaház lakóinak „összetétele” is:

77

19

28

13

41

5

30

14

51

11

30

9

51

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

%

2010 2011 2012

Év

Bántalmazás

Más intézménybıl jött

Hajléktalan

Súlyos szociális helyzet

- Baptista Szeretetszolgálat Miskolci Női Lakóotthona: A Baptista Szeretetszolgálat Miskolci Női Lakóotthonába krízis ellátásba került, bántalmazást elszenvedő nők köre: 1. prostitúcióra kényszerített nők (a családon belül ilyen irányú tevékenység kényszerítése, akár szülő vagy házastárs által). 2. Házasságban fellépő fenyegetettség elől menekülő nők.

- Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona:

Az Ökumenikus Segélyszervezet Miskolci Szociális és Fejlesztő Központja 2000-ben nyitotta meg családok átmeneti otthonát, ahol 40 fővel várja a nehéz sorsú lakhatásukat vesztett családokat. Az ellátást 70%-ban a párkapcsolati erőszak elől menekülők veszik igénybe. 2005-től a Segélyszervezet egy minisztériumi modellprogram keretében krízisközpontot is működtet, mely a bántalmazás miatt krízishelyzetbe került nőknek és a velük együtt érkező gyerekek számára nyújt komplex ellátást.

2007-től a Segélyszervezet, mint országos módszertani központ koordinálja az országban működő mintegy 120 családok átmeneti otthonának szakmai munkáját. Szervezetünk folyamatosan egyeztet az ellátást érintő kérdésekben a minisztériumokkal, valamint jogszabályi javaslatokat készít elő az ellátások hatékonyabbá tétele érdekében.

A szervezet részt vett a bántalmazottak ellátását jogszabályba foglaló krízisellátás jogszabályi kialakításában, valamint folyamatos szakmai egyeztetéseken vesz részt a témában a minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztályával.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

A városban az önkormányzat által fenntartott anyaotthonok száma: 1 db (40 férőhellyel). Továbbá 3 civil és egyházi szervezet működtet családoknak átmeneti otthont e célcsoport számára (összesen 88 férőhellyel). Van a városban egy Gyermekváros, de az nem kimondottan nők által krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokat nyújtó intézmény.

78

- Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Lásd 5.4.-ben leírtak.

- Baptista Szeretetszolgálat Miskolci Női Lakóotthona: A Lakóotthonba 2013. első felében öt krízis terhes kismamát irányítottak. Három kismamát önkormányzati ellátás, kettőt civil szervezet közreműködésével. Év elejétől négy menekített (volt prostituált) nőt tudtak elhelyezni. Azt tapasztalják, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak a krízis helyzetbe jutott nők. Kevés intézménynek van lehetősége az azonnali elhelyezésre, illetve nem elég hatékony az erre szakosított intézmények közötti párbeszéd.

- Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona

Lásd 5.4.-ben leírtak.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

A nők szerepét a helyi közéletben egyrészt a politikai döntéshozatalban való szerepük, másrészt a civil közéletben tudjuk leginkább bemutatni. Miskolc Megyei Jogú Város képviselőinek száma a jelenlegi ciklusban 27 fő, ebből 4 fő nő, ez a városi döntéshozatalban 14,8%-os részesedést jelent, míg a parlamenti képviselők esetében a 4 városi képviselőből egy fő nő, azaz a női részvétel 25%-os. (Ez jóval magasabb reprezentáltságot jelent a város esetében, mint az országos alig 10%-os szint.) Ugyanakkor elmondható, hogy a város női lakosságának arányszámától jóval alatta marad (53%).

A városban több civil szervezet is foglalkozik a női célcsoporttal, ezen szervezetek rövid bemutatására kerül sor a következőkben:

1. Baptista Szeretetszolgálat Miskolci Női Lakóotthon A közéletben való részvétel egyelőre még megfogalmazott hosszú távú cél. A hátrányos helyzetű nők ellátásában a legfontosabb a munkahely megtalálása és annak megtartása. A rehabilitáció és a társadalomba való beilleszkedésük nélkül esélytelen.

2. Dialóg Egyesület Az egyesület 2002-ben alakult, célja az észak-magyarországi területek településeinek, kistérségeinek fejlesztése a társadalmi innováció erősítése érdekében, a közösségfejlesztés szemléletével és módszereivel. Feladataink a helyi lakosság érdekérvényesítő képességének, a helyi nyilvánosságnak, a helyi társadalomnak az erősítése, az életminőség javítása az ott élők erőforrásainak bevonásával.


A 2007 óta működő közhasznú Holdam Egyesület célja a női működésmód erősítése a társadalomban. Az Egyesület elősegíti a nőiség, anyaság, szülés és a születés minél teljesebb, tudatos megélését, aktivizálja a családban rejlő pozitív energiák áramlását. Segítséget nyújt a női életkör állomásain (menstruáció, párválasztás, házasság, szülés, gyermeknevelés, karrier, klimax) felmerülő kérdésekben főként a Miskolcon és Észak-Magyarországon élőknek. Az Egyesület minden hétköznap nyitva tartó civil anyaközpontot működtet Holdam udvar néven, mely minden nő és anya számára nyitott családbarát közösségi térként funkcionál.

79


1996-ban az országban elsők között, B-A-Z megyében elsőként nyitotta meg kapuit a Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaház, így évek óta tartó sikeres működése során több száz hátrányos helyzetű lakónak nyújtott segítséget.

5. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona

Az Ökumenikus Segélyszervezet 1991-ben alakult. Miskolc város életében 1993-tól van jelen és végez aktív segítő tevékenységet a miskolci és a térségben élő lakosok megsegítésében. Elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítésében vállal szerepet. Miskolcon családok átmeneti otthonát, munkaerő-piaci szolgáltatásokat bántalmazottak számára krízis központot működtet. Felnőtt ügyfeleik 70%-ban a nők köréből kerülnek ki. A szervezet kiemelt prioritásként kezeli a nők esélyegyenlőségének előmozdítását.

6. Miskolci Nőknek Is Esélyt – MINŐIES – Alapítvány

A 2004-ben alakult szervezet célja a Miskolc és környékén élő hátrányos helyzetű csoportok, munkavállalói rétegek esélyegyenlőségének biztosítása, a diszkrimináció csökkentése, munkaerő-piaci esélyeik javítása. Kiemelt célnak tekinti a nők esélyegyenlőségének előmozdítását. Céljait kerekasztal-beszélgetésekkel, képzésekkel, tanácsadásokkal valósítja meg pályázati forrásokból.

7. Regionális Civil Központ Alapítvány

Célja a helyi civil társadalom erejének növelése és autonómiájának fejlesztése. A társadalmi összetartozás erősítése, egyrészt a közösségek megtartó erejének növelésével, másrészt az egyének foglalkoztathatóságának javításával. A városban társadalmi hátrányokkal élő, valamint sikeres önmegvalósítást kereső egyének, csoportok, közösségek részére partnerség elvén alapuló szakmai, módszertani segítségnyújtás, képzéssel és komplex foglalkoztatási projektek működtetésével, humán szolgáltatások biztosításával.

8. Kalán Néni Összefogás Egyesület

Az egyesület célja hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok oktatási, kulturális felzárkóztatása, a hátrányok leküzdése a szülők bevonása mellett. Családi napközi üzemeltetésével komplett gyermek- és fiatalbarát szolgáltatások nyújtása. Kiemelt célcsoportjaik: a roma és az alacsony képzettségű nők, továbbá a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedők.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló

kezdeményezések

Városi szinten elég elhanyagolt terület a női esélyegyenlőség kérdése. Jelenleg nincsen közös összefogás, hálózatosodás a női érdekek, esélyegyenlőség érvényesítésének témakörében. A nőket képviselő civil szervezetek egyelőre elsősorban saját programokat működtetnek a nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák megoldására. Nőkkel foglalkozó civil szervezetek, projektek bemutatása:

80

1. Baptista Szeretetszolgálat Miskolci Női Lakóotthona: a. Segítségnyújtási lehetőségek (OKIT, NANE elérhetőség) minél szélesebb körben való

terjesztése, média, plakát, szóróanyagok, védőnők, óvodák, egészségügyi intézmények, szociális ellátások (önkormányzati és civilek) aktív bevonásával.

2. Dialóg Egyesület: a. TÉRerő program - közösségi terek, folyamatok és új szociális szolgáltatások az

Avason SMCA-2012-0081-S

- azonos helyzetben lévők egymást segítő, támogató körei, klubjai indítása

- közösségi alapú szolgáltatások kezdeményezése, elindítása

- közéleti párbeszédkörök indítása

b. Roma Open Society Institute – Avasi Közösségek programja:

Az Avas II. ütemére, és azon belül is a Szilvás utca és Sályi István utca közötti tömbökre fókuszált a program. Célunk, az itt lakók közti szociális szolidaritás, és társadalmi felelősségvállalás megerősítése, valamint interakciós szakadékok áthidalása. Három fő programelemre bontottuk teendőinket, melyek azonban komplexen egymásra épülve egészítették ki egymást: közösségi festés, mentorprogram, kommunikációs kampány.


a. Holdam udvar – civil anyaközpont és családbarát közösségi tér (TÁMOP-5.5.1) Az anyaközpont több szinten fejti ki hatását: hat a nevelés és gyermekek szocializációjára, a családok belső kapcsolatainak minőségére, új családi szolgáltatásokat hoz a közösség életébe és alulról szerveződő szereplőként jelenik meg a közéletben.

b. Család és hivatás - a miskolci Holdam Egyesület munkaerő-piaci szolgáltatásainak fejlesztése (TÁMOP-2.6.2) A program keretében 11 munkaerő-piaci szolgáltatást fejlesztenek ki és nyújtanak GYED-ről, GYES-ről visszatérő anyák számára.

c. Aktív anyák hangja – az önszerveződés mintáinak átadása hátrányos helyzetű anyáknak A program célja újszerű, kreatív közösségi cselekvésmódokat kidolgozni és működtetni a helyi anyák aktivizálására, egyéni szociális problémáik közös megoldására. A hátrányosabb helyzetű női csoportok önszerveződő képességét gondoskodó női csoportba vonva erősítik meg.


a. Az alapító okirat szerinti céltevékenységeken túl a Továbbléptető Programban anyák és gyermekeik kapnak segítséget, lakhatás biztosításával.

5. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona:

a. Családok Átmeneti Otthona működtetése: Lakhatásukat vesztett családok, gyereküket egyedül nevelő nők számára komplex lakhatással összekapcsolt ellátás biztosítása.

b. Krízis központ: Bántalmazott családok, egyedülálló nő 30 napos krízisellátása

c. Munkaerő-piaci szolgáltatások

81

d. Krízisszolgáltatások

6. Miskolci Nőknek Is Esélyt – MINŐIES – Alapítvány:

a. A kerekasztal-beszélgetések minden hónap első keddjén valamilyen nőket érintő kérdéseket tárgyalnak, egy 10-15 perces szakmai vitaindító előadást követően kerül sor a beszélgetésekre.

b. Minden hónapban rendelkezésre áll munkaerő-piaci tanácsadás, pályaorientációs tanácsadás, jogi, esélyegyenlőségi és gender tanácsadás annak érdekében, hogy a nők esélyeit, munkaerő-piaci lehetőségeit javítani tudják.

c. A Szépkorúak Akadémiájának célja, hogy az 50. életévüket betöltött, legalább érettségivel rendelkezők részt vehessenek a Miskolci Egyetemmel közösen szervezett 128 órás felnőttképzésen, mely szakmai előadásokat és konzultációs lehetőségeket kínál.

d. TÁMOP-2.6.2. Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése az Alapítványnál, minőségirányítási rendszer bevezetése.

e. TÁMOP-2.4.5. A rugalmasságot növelő helyi, innovatív kezdeményezések támogatása Alsózsolcán és Miskolc-Diósgyőrben, célja az önkormányzat és a munkaadók rugalmasságának növelése és a családbarát szemlélet terjesztése.

7. RECIK:

a. A „Civil fejlesztés a foglalkoztatásért” című ÉMOP 3.3.1. projekt keretében egyéni és csoportos munkaerő-piaci szolgáltatásokat biztosítanak Miskolc város hátrányos helyzetű lakossága számára. A szolgáltatásnyújtás színvonalának emeléséhez teljes körű akadálymentesítést biztosító felújítást végeznek a szolgáltatás helyszínén (Miskolc, Széchenyi u. 19.).

b. További munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése és a munkaerő-piaci akkreditáció feltételrendszerének kialakítása valósul meg a TÁMOP-2.6.2. program keretében.

c. B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának Miskolci Kirendeltsége számára végeznek munkaerő-piaci információszolgáltatást és csoportos fejlesztéseket 880 fő számára.

d. A „Szegregált lakókörnyezetben élők felzárkóztatását segítő Komplex program Lyukóvölgy-Gulyakúton” TÁMOP 5.3.6. program keretében többszörösen hátrányos helyzetű célcsoport számára végeznek közösségfejlesztést, képzést, munkaerő-piaci integrációt célzó fejlesztéseket.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Alapproblémaként jelentkezik, hogy nincsenek adatok a Nők helyzete, esélyegyenlősége témakörhöz. A megfogalmazott probléma-beazonosítások a helyi nőket képviselő civil szervezetek felmérésein, tapasztalatain alapulnak.

A nők helyzetének, esélyegyenlőségének vizsgálata Miskolcon

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

82


Kötelező adattábla alapján megállapítható: A nők munkaerő-piaci pozíciója bár kedvezőbb, mint a férfiaké a városban: a foglalkoztatottakon belül több nőt foglalkoztatnak, míg a munkanélkülieken belül alacsonyabb a nők száma és aránya. A nők foglalkoztatása túl alacsony és egyes rétegek elhelyezkedése lehetetlen, alacsony a női vállalkozások száma és magas a kisegítő családtagok száma.

Gender szempontú foglalkoztatási és munkaerő-piaci adatgyűjtések kezdeményezése az önkormányzatnál, KSH-nál és a Kormányhivatal Munkaügyi Központjánál civil szervezetek bevonásával.

Nincs lehetőség atipikus foglalkoztatási formában elhelyezkedni a városban. A helyi munkavállalói és munkáltatói szemlélet nem családbarát.

Az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítése a munkavállalók és munkáltatók körében. A családbarát munkáltatói szemlélet népszerűsítése. Esélyegyenlőségi Díjak népszerűsítése (pl. Családbarát Munkahely, Legjobb Női Munkahely, stb.)

A nők nincsenek tisztában az őket érintő munkajogi, foglalkoztatási jogszabályokkal, nem tudják milyen jogok illetik meg őket.

Nőket érintő munkajogi jogszabálygyűjtemény kiadása érintett civil szervezetek bevonásával.

A városban is létezik a nem alapú foglalkoztatási diszkrimináció: az alacsony iskolai végzettségű nők, a kisgyermekesek, a fogyatékos gyermekeket nevelők, a három-vagy többgyermekesek elhelyezkedése nehéz, vagy lehetetlen, ezen csoportokat halmozottan sújtja a munkanélküliség Miskolcon.

Az önkormányzatnál (közmunkában) dolgozók körébe bevonni ezen női csoportokba tartozókat és számukra támogató, kiegészítő munkaerő-piaci szolgáltatásokat biztosítani.

Létezik a nemek közötti vertikális és horizontális szegregáció a városban is: alacsony a női vezetők száma és aránya és a nők általában a femin ágazatokban és munkakörökben kerülnek foglalkoztatásra.

Gender kimutatás az önkormányzat és intézményeinél a vezetői pozíciókat illetően, pályázatoknál előnyben részesítés, ha horizontális elvként kezelik a nemek közötti esélyegyenlőséget a pályázók. Masculin szakmák megismertetése, népszerűsítése a nők körében. A nők pozitív diszkriminációjának érvényesítése a vezetők beszerzésekor.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas

munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)


A kisgyermekes élethelyzetben az anyák támogatás nélkül, egyedül maradnak a család

Kisgyermekes nők aktívan, közösségben maradásának támogatása a gyermekkel otthon

83

és hivatás összehangolásának megoldásában, munkaerő-piaci (re)integrációjuk ezért fokozottan nehéz

töltött időszakban is

A nők munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások hiányosak, mind a bölcsődei, mind a családi napközi, mind az óvodai férőhelyek számát illetően. A közintézményekben általában nem élnek a rugalmas munkaidőrendszerrel, nem vezetnek be és nem alkalmaznak családbarát munkahelyi megoldásokat

A bölcsődei, a családi napközi, az óvodai férőhelyek számának gender alapú és városrészenkénti tervezés. A városi közintézmények munkaidőrendszerének „rugalmasítása”, ügyféligényekhez való igazítása, család- és ügyfélbarát munkahelyi megoldások bevezetése (gyermekfelügyelet, stb.)

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe


A kötelező adattábla alapján megállapítható: A kisgyermekeseket ellátó intézményi rendszer túlterhelt, bár folyamatosan javul, de még mindig 56 gyermek jut 1 védőnőre. Családi életre, a szülői szerepekre való felkészítés hiánya jelentkezik elsősorban a marginalizálódott család esetében. A nők nincsenek tisztában az őket érintő jogszabályokkal, nem tudják „milyen szociális és „családügyi” támogatások, ellátások járnak” nekik. Magas a fiatalkorú gyermekvállalók aránya

A Védőnői Szolgálat és a civil kezdeményezések, civil szervezetek erőinek összefogása, aktivizálása A tudatos családtervezést támogató kezdeményezések népszerűsítése Nőket érintő jogszabálygyűjtemények kiadása az szociális és családügyi, támogatásokról ellátásokról.

Korai terhességet megelőző felvilágosító programok (képzések, kampányok) szervezése

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak


A nők bántalmazásának kérdése nincs benne a köztudatban, hiányos a tájékoztatás. A bántalmazott nők nem ismerik a támogatási lehetőségeiket a városban, hiányos a tájékoztatás.

Kampány indítása a nők védelméért Segítségnyújtási lehetőségek minél szélesebb körben való „terjesztése”, média, plakát, szóróanyagok, védőnők, óvodák, egészségügyi intézmények, szociális ellátások (önkormányzati és civilek) aktív bevonásával

A családon belüli erőszak áldozatai nagyon különböző, következetlen, hosszadalmas eljárásmódokkal találkoznak az őket ellátó intézményekben. (Egészségügyi, oktatás, szociális ellátás, gyermekvédelmi ellátás)

Érzékenyítő képzések tartása a közszférában dolgozóknak, különös tekintettel az áldozatokkal találkozó munkatársakra, pl. rendőrség.

A családon belüli erőszak a hatóságok által nem megfelelően kezelt. Krízishelyzetekben lassú reagálás, krízistámogatások hiánya

Egységes a városra kiterjedő protokoll megalkotása, amely egyrészt összeköti az intézményeket, másrészt megfogalmazza az egyes intézmények konkrét feladatait és

84

eljárásait.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)


Az önkormányzatban elhanyagolt terület a krízishelyzetben lévő nők, anyák helyzetének figyelemmel kísérése, támogatása

Rendszeres kapcsolattartás az egyházi és civil fenntartású családok átmeneti otthonaival és újrakezdési programok támogatása

Rugalmatlan, illetve nem létező krízisellátások Rendszeres kapcsolattartás az egyházi és civil fenntartású családok átmeneti otthonaival és újrakezdési programok támogatása, jó gyakorlatok összegyűjtése, működtetése

Nincs önkormányzati fenntartású Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

Az önkormányzat mérje fel a lehetőségeket és működjön együtt z egyházi, civil szolgáltatást nyújtókkal.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben


Kevés a nő az önkormányzati és országos politikai döntéshozatalban, képviselőtestületben.

Gender alapú döntéshozói kvóta meghatározása

Nehéz nőnek maradni, nőként részt venni a politikai közéletben.

A nőket a közéletben való részvételre ösztönző intézkedések bevezetése, módszerek, alkalmazása, szemléletformálás Női politikusok gender érzékenyítése. Női önérvényesítő tréningek tartása potenciális döntéshozóknak, illetve döntéshozóknak. Női vezetők klubjának létrehozása Női Közéleti Klub indítása.

Nincs adat a nőkkel foglalkozó civil, egyházi és városi szervezetekről, illetve a nőknek programokat, szolgáltatásokat nyújtó civil, egyházi és egyéb városi szervezetekről.

A nőkkel foglalkozó civil, egyházi és városi szervezetek és programok feltérképezése, adatgyűjtés.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések


Az önkormányzatban a női esélyegyenlőség kérdése nem kapott még fórumot. Nincs kapcsolat nőkkel kapcsolatos kérdésekben, döntések meghozatalában az önkormányzat és a nőket képviselő civil szervezetek között. A nemek esélyegyenlőségével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre széles körben feltárt városi szintű adatok.

Női Esélyegyenlőségi Fórum felállítása önkormányzati, civil, egyházi és egyéb érintett résztvevőkkel Részletes gender szempontú adatbázis létrehozása, felmérés végzése

A helyben élő nők jogtudatossága és közös Gender szempontú esélyegyenlőségi

85

érdekképviselete nagyon alacsony. Az önkormányzati döntéshozatali és napi működési rendszerekben nem tudatosult a gender mainstreaming szemlélete és gyakorlata

ismeretterjesztés a lakosság körében A közszférában dolgozók gender szempontú érzékenyítése

86

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.” (Sütő András) Az Európai Unió átlagéletkora jelenleg körülbelül 40 év, azonban 2060-ra 47 évre nő! Az EU 27-es tagállamokban az 55 évet betöltöttek és az 55 év felettiek népességi aránya az 1990-ben jegyzett 25 %-ról 2010-re 30 %-ra nőtt. Becslése szerint 2060-ra eléri a 40 %-ot. Ez a tendencia valamennyi EU országban számos problémát vet fel: a szociális rendszerek teljes átstrukturálására van szükség, a nyugdíjrendszer, az egészségügyi hálózat szintén strukturális váltás előtt áll. Fel kell készülni a XXI. század egyik legnagyobb társadalmi-gazdasági kihívására az időskorú állampolgárok mennyiségi és minőségi összetételének ugrásszerű növekedésére. Az Esélyegyenlőségi Program cél-feladatrendszere lehetőséget nyújt az időskorú lakossággal kapcsolatos szemlélet, gondolkodás, cselekvés paradigma váltására. Miskolc MJ Város statisztikai adatai (Szociális térkép 2010) szerint, a 60 év felettiek száma, 2008-ban 38 865 fő (22,5 %), 2009-ben 39 692 fő (23,3 %), 2010. januárban 40 455 fő (24 %). Miskolc lakónépessége 2010-ben 170 316 fő. A 60 éven felüliek részaránya: 23,3 %, melyből 53 % nő, 47 % férfi. A 2010. december 31-i adatok szerint a 0-18 éves gyermekek száma: 29-819 fő volt, a lakosság 17,5 %-a. Az időskorúak aránya ugyanebben az évben: 24 %. Az utóbbi arány fokozatosan növekszik. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

- növekszik az átlagéletkor,

- magasabb a középkorúak halandósága,

- nők hosszabb élettartama („feminization of ageing”)

- csökken vagy stagnál a születések száma Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. Városunkban az egyedül élő idősek aránya igen magas. Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. Az elmúlt években az időskorúak esetében egy új folyamat indult el – igaz még csak kevés számban. Egyre többen igénylik a betegségeket megelőző szűrő vizsgálatokat, az aktív időskort

87

jellemző szellemi, fizikai, mentális frissesség megőrzését, az életen át tartó tanulás fontosságát, a minőségi időskor megélését. Ugyanakkor sajnálatos tényként kell megállapítani, hogy az időskorú népességen belül is növekszik a szegénység, a mélyszegénység, különösen az egyedül élő, kevés nyugdíjjal rendelkezők esetében. Különösen nagy gondot jelent a gyógyszerek beszerzése, a korábbi nagyobb lakásban való maradás esetén a rezsi költség, de jelentkezik az élelmezés és a ruházat biztosítása terén is a forráshiány. Miskolc MJ Városban az elmúlt év tendenciái között figyelhető meg, hogy az időskorúak körében nő a közép- és felsőfokú végzettségűek száma. Ez a minőségi növekedés új kihívásokat jelent a felszabaduló, szellemi tudás – elmélet + gyakorlat + tapasztalat – társadalmi-gazdasági levezetésének megtalálására, az egyén és közösség érdekében. Az időskorú aktív polgárok foglalkoztatása, tevékenykedtetése, a „szunnyadó kompetenciák” felszínre hozása az önkormányzati fenntartású idősek klubjaiban, valamint a civilek, társadalmi szervezetek által szervezett programokon valósulnak meg. Egyre több időskorú „családon belüli foglalkoztatására” kerül sor napjainkban. Elsősorban unokákra felügyelet, ellátásuk, házi és házkörüli munkák végzése, hivatalos ügyek intézése a családnak, akciós bevásárlások, piaci beszerzések, stb. Fokozott figyelmet fordít Miskolc MJ Város képviselő testülete az aktív idősödés és a nemzedékek szolidaritása, együttműködése gyakorlati megélésére. E területen kiemelkedő városi projekt a „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi” mozgalom, mely programba bekapcsolódott Miskolc Város nyugdíjas és időskorú klubjai, valamennyi óvodája és természetes a családok, rokonok is! A projektet a 3. Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány és a belvárosi Óvoda a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központtal együttműködve koordinálja a közművelődési intézmények együttműködésével. Célja a projektnek az érzelmi, családi kapcsolatok erősítésén felül az idősek tapasztalatainak, praktikumainak, bölcsességeinek átadása a fiatalabb generációknak, ezzel is elősegítve az idősek iránti tisztelet, megbecsülés, szeretet kialakítását, a családok, a társadalom szemléletének paradigmaváltását! Ötödik éve kerül megrendezésre a fél évig tartó Ezüst Fürtök nyugdíjas, amatőr művészeti válogató, amelynek nyertesei az Idősek Világnapján rendezett városi gálán kapnak lehetőséget, hogy megmutassák tehetségüket az irodalom, hangszeres muzsika, ének, tánc és kézműves alkotás területén. Ez a versenysorozat több száz nyugdíjast mozgat meg évente, létrehozva közösségeket, barátságokat, szellemi, lelki, testi fittséget előmozdítva. 6.1.1. számú táblázat: Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év nyugdíjban, nyugdíjszerű

ellátásban részesülő férfiak száma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők

száma összes nyugdíjas

2008 21 050 32 857 53 907

2009 20 610 32 082 52 692

2010 20 186 31 185 51 371

2011 19 858 31 188 51 046

88

2012 NA NA


6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel is az egészségesek, az aktívak szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre esély, a munkaerő-piacon nincs, kivétel, ha speciális tudással rendelkezik, vagy családi vállalkozáson belül hasznosítja tudását.

Önkormányzatunk „Idősbarát önkormányzat” címmel rendelkezik, ez tükrözi, hogy a Képviselő-testület kiemelten kezeli az időseket, és intézményein, civil és társadalmi szervezeteiken keresztül biztosítja az aktív bekacsolódásukat a közéletbe, a város „vérkeringésébe”.

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az 1700/2012.(XII.29.) Kormányrendelet korlátozta, megszüntette a 62. évet betöltött, öregségi nyugdíjjal rendelkezők munkavállalását. Rendszeresen tartunk számítógépes továbbképzést az idős emberek számára.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

A helyi közszolgáltatások terén az idősekkel való foglalkozás magas színvonalú, teljes körű. Az egészségügyi, szociális, közművelődési és egyéb szolgáltatások egy része Miskolc minden állampolgára részére biztosított, egy része kor alapján az időskorúak részére szerveződik. Miskolc városban a szolgáltatások köre rendkívül színes képet mutat. Az önkormányzat eleget tesz minden kötelező feladatának és emellett önként vállalt szolgáltatásokat is biztosít. Gondot jelent viszont a szolgáltatásokhoz időben való hozzájutás, várólisták, gyógyszerek árainak emelkedése. 6.3.1. számú táblázat: 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év

fő fő %

2008 29 027 477 2%

2009 29 388 545 2%

2010 29 408 544 2%

2011 29 494 NA

2012 NA NA Forrás: TeIR, KSH Tstar

6.3.2. számú táblázat: Időskorúak járadékában részesülők száma

89

év időskorúak járadékában részesülők száma

2008 36

2009 41

2010 43

2011 48

2012 NA

2013 NA


a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Időskorban a szervezet homeosztázisának egyensúlya gyakran egyidejűleg változik meg, többféle panasz megjelenésével és egyidejű kifejeződésével kell számolnunk. Az idősödéssel mindinkább megjelenik az ugynevezett ”5í”

• immobilitás,

• inkontinencia,

• instabilitás,

• intellektuális hanyatlás,

• iatrogenia.

Az egészségügyi állapot indikátorai jelentős társadalmi különbséget mutatnak a képzettség, jövedelem, korábbi munkaerő-piaci pozíció összefüggésében. Az életkor előrehaladásával emelkedik a mindennapi életvitelükben korlátozott személyek, mások segítségétől függő ápolásra szorulók aránya. Az idősek jelentős hányadát fenyegeti az izoláció, kirekesztődés veszélye, mely a betegségkockázatok növekedésével jár. A 65 év felettiek többsége kórházi aktív ápolást igényel. Miskolc közigazgatási területén a szociális alap és szakosított ellátásokat 11 szolgáltatási központon keresztül biztosítja az igénybe vevők részére. Az intézmény telephelyei:

1. Derűs alkony (belvárosi) Szolgáltatási Központ Arany J.u.37. 2. Arany alkony (vasgyári) Szolgáltatási Központ Kabar u.4. 3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Kabar u.4. 4. Segítő kezek Szolgáltatási Központ Szondy u.50. 5. Vár-sétány Szolgáltatási Központ Bartók B.u.5. 6. Hejőcsabai Szolgáltatási Központ Sütő J.u.6. 7. Észak-Kiliáni Szolgáltatási Központ Kacsóh P.u.8. 8. Újgyőri Szolgáltatási Központ Andrássy u.10. 9. Szépkor Szolgáltatási Központ Mátyás király u.15.

10. Hámori Szolgáltatási Központ Palota u. 26. 11. Bulgárföldi Szolgáltatási Központ Fazola H.u.4. 12. Avasi Szolgáltatási Központ (I-II) Klapka Gy.u. 6-8., Testvérvárosok útja 6. A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény-Módszertani Központ által nyújtott szociális alap és szakosított ellátások mindenki számára elérhetőek.

90

Szociális étkeztetés: Miskolc város közigazgatási területén élő, illetve életvitelszerűen ott tartózkodó lakosok számára legalább napi egyszeri meleg ételt biztosít. Házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtás keretében azon miskolci lakosok vehetik igénybe akik, önmaguk ellátására részben vagy egyáltalán nem képesek. Nappali ellátás/idősek klubja: A nappali ellátás keretében biztosítottak a szabadidős közösségi programok, egészségügyi felvilágosító és tájékoztató előadások. Továbbá lehetőség van a személyes higiéné ápolására és ruházat tisztítására. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Miskolc közigazgatási területén és még tíz település esetében biztosított a szolgáltatás. Az idős ember saját otthonában felszerelt jelzőkészülékkel, krízis esetén jelezhet a nap 24 órájában a készenlétben lévő gondozónőnek. Időskorúak gondozóháza: A miskolci lakosok számára igénybe vehető teljes körű ellátást biztosít, melynek időtartam egy év (különösen indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható). 44 férőhelyen biztosított jelenleg a szolgáltatás, idős nők, férfiak és házaspárok számára.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Helyben elérhetőek a könyvtárak, történelmi egyházak vannak Miskolcon, adott a szabad vallásgyakorlás lehetősége; múzeum- és színházlátogatási leheteőségek.

c) idősek informatikai jártassága

Rendszeresen tartunk informatikai továbbképzéseket. Fontosnak tartjuk a digitális írástudás fejlesztését idős korban is.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

Az alábbi alapelvek mentén állítottuk össze a helyi időseket kielégítő programot, az abban foglalt célokat és intézkedéseket:

• Az emberek a korral mindinkább különböznek egymástól, nincs ún. egységes öregedési minta, de kimondható, hogy van egészséges öregedés – aktív minőségi időskor.

• Az idős emberek azért betegek, mert megbetegedtek, és nem azért, mert idősek.

• Az idősebbeknél való stratégiák speciálisak, körültekintő és gondos munkát igényelnek, személyre szabottan, a kapacitást figyelembe véve és mégis hatékonyan.

• Kiemelt kérdés a generációk szolidaritása szolgáltatásokon belül.

Igénybevevők száma A kötelező feladatokon kívül ellátott

többletfeladat, program megnevezése

Feladat-ellátási forma és az ellátást nyújtó

megnevezése

Az önkormányzat szerepe a megvalósításban Összesen 65+

helyi társadalom, társadalmi párbeszéd

91

nyugdíjasokat érintő kérdésekben tájékoztatások

előadások, MIKOM Idősügyi Tanács, Civil szervezetek

szervezés, helyi média igénybevétele, alkalmazása minden érintett szervezetnek költségvetésébe beépített

becsült szám: egész lakosság

ennek 25 %

Városi rendezvényeken való térítésmentes részvétel

Város életében meghatározó jeles napok megünneplése, emlékezések, Fesztiválok

szervezés minden érintett szervezetnek költségvetésébe beépített

átlag 300-500 fő,

ennek 40 %

önkéntes munka szervezése

minden szociális intézmény és civil, társadalmi szervezet, amelyek időskorúakkal foglalkoznak

feltételek biztosítása, anyagi támogatás pályázatok útján, szervezés költségvetésébe beépített

300 fő ennek 25 %-a

civilekkel való foglalkozás

Idősügyi Tanács tagjai

fő társadalmi életben való részvétel erősítése, feltételeinek biztosítása

„Miskolci Idősekért” Díj alapítása

Idősügyi Tanács Civil Műhely működési feltételének biztosítása, díjak alapítása, pályázatok kiírása,

működtetés, támogatás, szerződéskötés, természetbeni juttatások, képzések, tájékoztatók szervezése egyéb költség minden érintett szervezetnek költségvetésébe beépített

Civil Műhely ebből idősügyi 3 fő

elismerések alapítása Civil Vándordíj „Ember” esélyegyenlőségi díj

szervezés, pályázat kiírása nincs anyagi vonzata

- -

közszolgáltatások: lakásgazdálkodás

„idősbarát” környezet, közösségi terek kialakításának támogatása Szépkorúak sport-játszópark

pénzbeli, természetbeni támogatásként

Költségvetésben tervezve (2014) Pályázatok Támogatások: önkéntesek

2013. 1300 fő

500 fő

közszolgáltatások: közoktatás

idősek klubjai egy-egy területi óvodával együttműködik, „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi”

programok, látogatások Idősek klubjai és a város óvodái

szervezés, költségek biztosítása intézmények költségvetésében pályázatok

idősek: 500 fő óvodások: 500 fő

300 fő

önkéntes munka idősek támogatása, házkörüli munkák, számítógép kezelés, bevásárlás

középiskolák tanulói – Köznevelési törvény alapján

szervezés, dologi kiadások, pályázat

400 fő 200 fő

közszolgáltatások: szociális

kedvezményes vásárlási lehetőség

szociális bolthálózat kialakítása: Szociális

egyesületi alapító tag és finanszírozás, tagsági díj

5000 tag 3250 fő

92

Önálló idősek boltja, fenntartása, foglalkoztatás

Diszkont létrehozása átvállalása idősektől önkormányzati támogatás költségvetésből

pozitív diszkrimináció egyes pénzbeli és természetbeni ellátásoknál

helyi rendeletek módosítása, pl.: lakás felújítás, rezsiköltség

rendelet elfogadása és finanszírozás önkormányzati támogatás mértéke: költségvetés

kérelmezők száma: 10000

65%-a

idősek klubjaiban a kötelező szolgáltatásokat meghaladó programok, többlet szolgáltatások biztosítása

Idősek klubjai, civil szervezetek, közművelődési intézmények

szakmai program szerint éves szinten, önkormányzat éves költségvetésében

klubtag: 1000 fő

650 fő

nyitott programok az Idősek klubjaiban, közösség erősítő, nemzedék együttműködése, generációk szolidaritása – nyítás a társadalom felé

A város az időseinek és a fiatalabb korosztályok részére meghatározott napokon közös foglalkozások tartását támogatja

szakmai program szerint éves szinten, önkormányzat éves költségvetésében biztosít költségeket

külsős tagok: 500 fő

ennek 40 %

testvérvárosok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása (oda-vissza látogatások, közös szabadidős, kulturális programokon való részvétel

Önkormányzat szervezésében utazási költségek átvállalása (részben) költőpénzhez hozzájárulás

szervezés, részbeni finanszírozása, szervezés az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja

50 30

közszolgáltatások: egészségügy

szűrőprogramok finanszírozás, szervezés éves költségvetése terhére

1500 789 fő

életmód programok finanszírozás, szervezés az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

2014-évben 5000 fő

becsült szám: 50%-a

„Minden életkorban” prevenció! Információhiány! Rendszeres orvosi-szakorvosi felülvizsgálatok időbeni elvégzése – hozzáférés nehézségei

védőoltás időskori tüdőgyulladás elleni oltóanyag költségének átvállalása

helyi rendelet szerint finanszírozás

50 fő 26 fő

közszolgáltatások: közművelődés

Fizikai, szellemi és mentális aktivitás tudatos megőrzésére programok,

évente Idősek sport játéka városon belül

szervezés, finanszírozás költségvetésben

300-350 fő becsült szám: 40 %-a

93

Képzések, életen át tartó tanulás

informatikai, nyelv: angol, német,

Szabadegyetemen, Szépkorúak Akadémiáján való részvétel Miskolci Nemzetközi Gerontológiai Szimpózium évenként

300 fő 180 fő

rendezvények, ünnepek közös megünneplése, megemlékezés, színházi előadások,

szervezés, finanszírozás, költségek részbeni biztosítása, kedvezményes bérletek, belépők

átlag 3000 fő becsült szám: 50 %-a

közös hobbira szerveződő csoportok (tánc, ének, irodalmi kör, bowling, kártyajátékok

szervezés, finanszírozás, költségek biztosítása intézmények költségvetésében

átlag 500 fő becsült szám: 50 %-a

pályázatok kiírása pályaművekre (próza, vers, grafika, egyéb kategóriák

szervezés, alapítványi támogatás a díjazottaknak, 350000 Ft + oklevelek

2014. évben 90 fő

59 fő

Filmklub, zenei klub, sport klub

finanszírozás költség biztosítása az Önkormányzat költségvetésében éves szinten

alkalmanként 100 – 100 fő

becsült szám: 50 %-a

100 fő 97 fő

tevékenységek, rendezvények, turisztika, táborozás, „generációk szolidaritása” Az elindított amatőr művészeti vetélkedősorozat (Ezüst Fürtök) folytatása

nyelvtanulás, informatikai képzés

szervezés, finanszírozás részben költség biztosítása Önkormányzat költségvetésében

250 fő 100 fő

közrend-közbiztonság

Prevenció, biztonságérzet, időskorúak személyi és vagyon védelme, áldozatsegítés – méltóságteljes időskor megélése

tájékoztató jellegű előadások, játékok szociális munkás és/vagy rendőr bevonásával, oktató filmek bemutatása, rendőrséggel, polgárőrséggel együttműködés

szervezés, partnerek: városi - megyei Rendőrkapitányság, Polgárőrség, költségek biztosítása Önkormányzat költségvetésében

közvetlenül: 5000-közvetve: időskorú lakosság

becsült szám: 50 %-a

közszolgáltatás: közigazgatás

kihelyezett ügyfélszolgálat, hozzáférhetés javítása,

Kerületenként kérelmek átvétele, tájékoztatás,

Költségek az Önkormányzat költségvetésében

átlag éves szinten 100-150


94

akadálymentesítés nyomtatványok kitöltésében segítségnyújtás

elektronikus ügyintézés formáinak bővítése, időskorúak felkészítése, számítógép + internet elérés

„írjon nekünk” előterjesztések véleményeztetése

költségek biztosítása Polgármesteri Hivatal költségvetésében

átlag havonta 300-350 bejelentés



Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során Miskolc város területén


Magas az egyedül élő időskorúak aránya, különös tekintettel az idős nőkre

Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése.

A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek.

Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése

Gyakran válnak bűncselekmény áldozatává az időskorúak

Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése, prevenciót szolgáló előadások

Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége. Generációs programok szervezése.

Idős korral összefüggő negatív társadalmi sztereotípiák csökkentése, generációk szolidaritása

Helyi média bevonásával nyilvánosság eszközeinek bővítése.

Csökken az időskorúak kulturálódási javakhoz való hozzáférhetősége, pl.: színház, múzeum, szimfonikusok látogatása

Önkormányzati támogatással lehetőséget nyújtani kedvezményes bérletek, jegyek váltásához A városi kulturális nagy rendezvények ingyenes látogatása A közművelődési intézmények rendezvényeinek kedvezményes látogatása

Kevés az időskorúak lehetősége a sportlétesítmények látogatására, az egészséges életmód megélésére. „Szépkorúak sport-játszópark” megépítése – kerületenként-városrészenként – középtávon

Lehetőséget nyújtani önkormányzati támogatással a városi fenntartású sport és szabadidő létesítmények kedvezményes látogatására, pl.: Kemény Dénes uszoda, strandfürdők, szabadidő központ Önkormányzati támogatással növelni a szépkorúak kirándulási, túrázási és turisztikai mozgalmát (Szépkorúak Centruma) Szépkorúak sport-játszópark megépítése

A lehetőségekhez képest nem megfelelő az időskorúak és a nemzedékek szolidaritása, együttműködés

Időskorúakkal foglalkozó civil szervezetek erősítése a nemzedékek együttműködésében Az önkormányzati szociális-köznevelési

95

intézmények programjaiba generációs tevékenységek

Az időskorúak többsége – egészségi állapotától függően – ragaszkodik otthonához, az otthoni gondozásához szükség esetén „Az én házam az én váram” mozgalom kiépítése a városban

Az állandó, megszokott élettér megtartása Családon belüli ellátás támogatása Házi gondozás mennyiségi, minőségi fejlesztése, szakszerűségének növelése Civil mozgalom bekapcsolása, önkéntesek Helyi közösségi terek kialakítása, bővítése, működtetése

Az időskorú emberek mennyiségi növekedése mellett megjelent az „aktív idősödés és a minőségi időskor” megélésének igénye Idős emberek humánerőforrásként való alkalmazás igénye és szükségszerűsége, foglalkoztatás, tevékenykedtetés szükségessége

A felhalmozott szellemi tőke hasznosítása a közéletben, szakmákban, élettapasztalatok átadása „Kommunikációs Hálózat” kiépítése a nemzedékek között Időskorúak alkotó kedvének motiválása: kiállítások, bemutatók, „mester és tanítványa” példák népszerűsítése Példaértékű „Életutak” bemutatása „Szépkorúak Szakmai Műhely” létrehozása

Az időskorúakkal való foglalkozás, a szolgáltatások az új kihívásokra adható válaszok mögött nincsenek tudományosan megalapozott kutatások Hiányzik az idősödési folyamatban a felkészítés, az előkészületek az aktív időskor megélésére, a foglalkoztatás differenciált folytatására

Az Európai és meglévő hazai elméleti és gyakorlati tapasztalatok alapján kutatási témák rendszerének kialakítása Miskolc városban és gyakorlati elindítása Együttműködés a helyi kutató intézményekkel, civil szervezetekkel: Miskolci Egyetem, Bay Logisztikai Kft, 3. Kor Egyeteme Miskolc Európai jó és eredményes tapasztalatok, Magyarországi adaptálása. Európa Ház Miskolc partneri szerepe

Igényeknek megfelelő egészségügyi ellátás hiánya (demencia kezelése nem megoldott a településen)

Igényfelmérés és igényeknek megfelelő intézményi hálózat kialakítása Prevenció (aktív időskor kereteinek megszervezése, pl. önkénteskedés) LLL

Idősek informatikai jártassága alacsony Informatikai tanfolyamok szervezése (könyvtár, releváns civil szervezetek, önkéntesek bevonásával) Informatikai eszközök hozzáférhetővé tétele (pl.: E-pontok, Teleházak működtetése, utazás megszervezése)

Adatok hiányában nem tudható, ugyanakkor feltételezhető, hogy több színtéren, többek között a munka világában jelen van a hátrányos megkülönböztetés az idősek (55-X) és a 62 éven felüliek tekintetében (1700/2012.(XII.29.) Korm. rendelet)

Esélyegyenlőségi fórum létrehozása és működtetése (ülésezés havi rendszerességgel, meghívottak: helyi döntéshozók, helyi munkaadók, célcsoport képviselői, civilek) Esélyegyenlőségi munkatárs alkalmazása az önkormányzatnál

96

Önkormányzati egyetemi-civil kutatás (releváns civil szervezetek, célcsoportok érdekképviseletének bevonásával) a diszkrimináció témakörében a „munka világában” Felnőttképzési lehetőségek megteremtése (pl.: digitális kompetenciafejlesztés) Állásbörze időseknek

97

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás,

közfoglalkoztatás)

A gazdasági aktivitás tekintetében az ország területileg erősen megosztott, a nyugati régiókban magasabb, a keleti régiókban alacsonyabb a foglalkoztatottság. Ez a megállapítás a fogyatékkal élő és az „egészséges” emberek foglalkoztatottságára egyaránt igaz. A fogyatékossággal élő emberek körében a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya a közép-magyarországi régióban és a legalacsonyabb Észak-Magyarországon. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint, a fogyatékossággal élő személyek 9%-a foglalkoztatott, míg ugyanez az adat 37,8% az egészséges emberek tekintetében. Az Európai Unióban a fogyatékossággal élő személyek 42%-a dolgozik, szemben a nem fogyatékos emberek 65%-ával. „A munkaerő-piaci részvétel lehetővé teszi, hogy az emberek gondoskodjanak saját megélhetésükről és teljesebb életet éljenek. A munka lehetővé teszi, hogy az ember megőrizze méltóságát és nagyobb függetlenségre tegyen szert.”4 A fogyatékossággal élő emberek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapelvként rögzíti a rehabilitáció követelményét, és ezzel összefüggően a foglalkoztatás bővítését. E törvény, kötelező érvénnyel írja elő középtávon az Országos Fogyatékosügyi Program (10/2006. (II.16.) Országgyűlési Határozat), illetve ez alapján, rövid távú Kormány Intézkedési terv készítését a mindenkori Országgyűlés és a Kormány számára, melyeknek része a foglalkoztatás bővítésére irányuló program is. A mintegy 577 ezer fogyatékossággal élő ember érdekképviseletéért, életminőségének javításáért dolgozó, a magyar civil szervezetek szakembereit tömörítő Magyar Fogyatékosügyi Caucus elsőként értékelte a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény megvalósulását Európában. Az elkészült dokumentum szerzői felmérték, hogy a jelenlegi helyzetre épülő fejlesztéspolitika milyen mértékben elégséges az ENSZ egyezmény céljainak megvalósításához, a magyar kormánynak milyen további teendői vannak a közeljövőben a jogszabály-módosítás, közpolitika alkotás, akciótervek kidolgozása terén annak érdekében, hogy megvalósulhasson a minőségi életet élő magyar fogyatékkal élő személyek közös víziója. A Magyar Civil Caucus háttér jelentése az ENSZ egyezmény magyarországi megvalósításáról (Budapest 2010) kiadott dokumentumban megfogalmazták a következőket: „A megváltozott munkaképességű, ezen belül fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatási aránya rendkívül alacsony. A munkaképes korú fogyatékos emberek foglalkoztatási aránya becslések szerint nem éri el a 10%-ot, közülük is legtöbben védett körülmények közt, támogatott munkahelyeken dolgoznak. Az ENSZ Egyezmény ratifikálása óta a foglalkoztatottság aránya nem nőtt, hanem a támogatások csökkentése miatt kifejezetten romlott. Ezt a réteget különösen súlyosan érintette a gazdasági válság és a magyar gazdaság teljesítményének csökkenése, mert arányaiban több fogyatékossággal élő ember munkahelye szűnt meg, mint más munkavállalók esetében. „

4 „Fogyatékos emberek esélyegyenlősége: Európai cselekvési Terv” c. Európai Bizottság közleményéből

98

Helyzetkép: A fogyatékossággal élő emberek jogairól és egyenlő esélyeinek biztosításáról szóló 1998-as törvény értelmében, a fogyatékossággal élő embereknek jogukban áll integrált munkahelyen, vagy ennek hiányában védett munkahelyen dolgozni. A KSH adatai szerint 2001-ben 577 000 ember vallotta magát fogyatékossággal élőnek, ebből 91 ezer fő az Észak-Magyarország Régió területén él. Városunkban a fogyatékossággal élők esetében csak a 2001.évi népszámlálás során összegyűjtött adatok állnak rendelkezésre. Miskolc lakossága 170.316 fő, ebből a fogyatékossággal élő személyek száma 10.158 fő. Ez a lakosság 5,9%-át jelenti. A foglalkoztatás szerint:

foglalkoztatott 809 fő munkanélküli 305 fő inaktív kereső 7.983 fő Összesen: 9.097 fő eltartottak: 1.061 fő Mindösszesen: 10.158 fő ebből: rokkant nyugdíjas, öregségi nyugdíjas, járadékos 7254 fő

A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása:

A) Szociális foglalkoztatás

A Szociális törvény (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról,99/B§) szabályozza a fogyatékossággal élő emberek szociális intézménybe történő foglalkoztatását. A szociális intézményi foglalkoztatással elindult egy pozitív, a foglalkoztatási lehetőségeket bővítő folyamat 2006-ban. 2009-2010. évben ezt a folyamatot a támogatások drasztikus csökkentése megállította és visszafordította, ennek következtében jelentősen csökkent a szociális intézményi foglalkoztatási formában dolgozó fogyatékossággal élő emberek száma. „Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően munka-rehabilitáció vagy fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható (a továbbiakban együtt: szociális foglalkoztatás).”5 A szociális foglalkoztatás olyan speciális, új keletű tevékenység, mely nem sorolható sem az alap, sem a szakosított ellátásokhoz. Alapvetően már meglévő szociális szolgáltatáshoz kötötten működtethető. Ennek keretében a nappali, az átmeneti és a tartós bentlakást nyújtó intézményekben ellátott fogyatékossággal élőket próbálják a munka világával megismertetni. A legjobb teljesítményre képes személyek a munkaviszony keretében szervezett úgynevezett fejlesztő felkészítő, míg a fokozottabb segítséget igénylők úgynevezett munka-rehabilitációs célú foglalkoztatásban részesülnek. A szociális foglalkoztatás: az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása, két típusát különböztetjük meg: a munkarehabilitációt és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatást. A foglalkoztatás helyszíne (fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás esetén) lehet az intézmény területén kívül is, külső foglalkoztatói szerződés alapján. Ugyanakkor végig az intézmény szakmai programja

5 1993. évi III. tv. 99/B. §. (1) bek.

99

alapján történik a foglalkoztatás, az esetleges külső foglalkoztatóval az intézménynek megállapodást kell kötnie. A szociális foglalkoztatási engedélyt az intézmény (külső foglalkoztató bevonása esetén a foglalkoztató) kéri meg, ő alkalmazza a segítőket és a foglalkozási koordinátorokat is. A munka-rehabilitáció A munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerül sor, az ellátott (illetve ha az ellátott cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselője) és az intézmény vezetője közötti megállapodás alapján. A munka-rehabilitáció szolgálati időre jogosít, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizetik. Munka-rehabilitációnak minősül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, karbantartással, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a megváltozott munkaképességű személyek, továbbá az értelmi fogyatékossággal élő emberek egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthassák azt a tudást és technikákat, amelyek fejlesztik a munkaerő-piaci alkalmasságukat. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásnak arra kell ösztönöznie, hogy minden, a foglalkozási rehabilitációban résztvevő személy olyan foglalkoztatásban részesüljön, ahol a meglévő/ megmaradt képességeit a lehető legjobban tudja hasznosítani, valamint az, hogy a foglalkoztatás révén kialakuljon önálló munkavégző képessége, felkészüljön a nyílt munkaerő-piacon történő önálló munkavégzésre. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony.

Szociális intézményi foglalkoztatást Miskolcon az alábbi intézmények nyújtanak:

� Szimbiózis Alapítvány Habilitációs Központ � Szimbiózis Alapítvány- Baráthegyi Lakóotthon és Rehabilitációs Majorság � Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány- Rehabilitációs Szolgáltató Központ

Fogyatékos Emberek Nappali Intézménye � Szeretet Alapítvány � Miskolci Autista Alapítvány

B) Védett foglalkoztatók

Miskolcon jelenleg nem működik védett foglalkoztató.

C) Akkreditált foglalkoztatás

Az akkreditációs foglalkoztatási rendszert a 2012. év végén hatályba lépett 327/2012 XI.16. Korm. Rendelet szabályozza. 2013. január 1-jétől megszűnt az alap akkreditációs tanúsítvány. A pályázat nyertes munkáltatói rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt kaptak. A miskolci székhelyű akkreditált munkáltatók listáját az alábbi táblázat tartalmazza6:

6 http://nrszh.kormany.hu/a-megvaltozott-munkakepessegu-munkavallalok-rehabilitacios-foglalkoztatatasanak-

koltsegvetesi-tamogatasara

100

Ssz. Munkáltató neve Befogadott összlétszám (fő)

1 Szocio-Produkt Szolgáltató Kft. 85

2 Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft 64

3 PARA-MIS Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 54

4 Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány 29

5 Szeretet Alapítvány 10

6 Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete 7

7 Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány 7

8 Szorgoskert oktatási, Nevelési és Szociális Nonprofit Kft. 7

9 Vakok és Gyengénlátók B-A-Z Megyei Egyesülete 5

10 Szikra Alapítvány 5

Vállalt kapacitás összesen: 273

A Miskolcon csak telephellyel rendelkező akkreditált munkáltatókról és a foglalkoztatotti létszámokról adat nem áll rendelkezésünkre. D) Nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő szolgáltatások (civil szervezetek!) A munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, jelenleg a 30/2000. (IX.15) GM rendelet definiálja a munkaerő-piaci szolgáltatások körét. A szolgáltatások térnyerésében az a felismerés játszott szerepet, hogy a személyes tanácsadás és a csoportos foglalkozások elengedhetetlenek az inaktívak és a munkanélküliek jelentős csoportjainak munkaerő-piacra történő visszavezetéséhez, és ez által, a foglalkoztatási arány növeléséhez. Miskolcon közel 10 éves múltra tekint vissza a foglalkoztatási célú civil szervezetek működése. A civil szervezetek komoly szakmai tapasztalatokat és sikereket mondhatnak magukénak, a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek számára nyújtott munkaerő- piaci szolgáltatásokban. A célcsoport beható ismerete révén, a speciális igények figyelembevételével, sikeresen tudják segíteni a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását. Az alábbi táblázat tartalmazza a helyi alternatív munkaerő-piaci szolgáltatókat:

Sorszám Megnevezés Alternatív munkaerő-piaci program

1. „Szimbiózis” A Harmonikus Együtt-létért Alapítvány

Támogatott Foglalkoztatás program

2. Látássérültek Észak-Magyarországi Regionális Elemi Foglalkoztatási rehabilitációs Központja Alapítvány

Látássérültek Foglalkozási Rehabilitációs Programja

3. Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány

4M Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott Munkaképességű embereknek

A célcsoport foglalkoztatásának javítása érdekében közreműködik még a fenti civil szolgáltatókon kívül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv is.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Miskolc MJV Önkormányzatához nem érkezett jelzés, nincs erről hivatalos információ.

101

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

Közel 10 éve működik a Miskolc Városi Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely, melynek tagjai a helyben működő szociális, oktatási, érdekvédelmi és más fogyatékossággal élő személyek támogatására létrejött szervezetek. A Miskolcon működő érdekvédelmi szervezetek és működési területeik: Autisták érdekvédelme:

� Szimbiózis Alapítvány 3527 Miskolc, Augusztus 20. u. 12. Tevékenységét az AOSZ (Autisták Országos Szövetsége) tagjaként, az Eső-Ernyő Hálózat (Autizmussal élők regionális információs hálózata) Észak-magyarországi képviselőjeként végzi. Elsődlegesen szakmai tanácsadást, információnyújtást biztosít. A Szimbiózis Alapítvány autistákat ellátó-foglalkoztató rendszere hazai és nemzetközi szinten elismert. A szervezet által működtetett, elsősorban autisták ellátására és foglalkoztatására fókuszáló Baráthegyi Majorság meghívást kapott a háromévente megrendezésre kerülő Nemzetközi Autizmus Konferenciára (Autism Europe). A Szimbiózis Alapítvány tagja az EASPD (Európai fogyatékosságügyi szociális szolgáltatók szövetsége) és ECCE (Európai szociálterápiai szövetség) nemzetközi szervezeteknek, aktív nemzetközi tevékenységet tart fenn. Hazai érdekvédelmi tevékenysége: CÉH (Civil szolgáltatók érdekvédelmi hálózata), Munkaesély Szövetség, Majorháló (Autista majorságok hálózata), Támogatott Foglalkoztatás Szövetség, Szövetség a Társadalomtudatos Munkahelyekért. Az alapítvány által nyújtott szolgáltatások: Támogató Szolgálat, nappali, valamint ápoló-gondozó célú ellátás, szociális és akkreditált foglalkoztatás, nyílt munkaerő-piaci elhelyezés (Támogatott Foglalkoztatás program), nemzetközi kapcsolatok, önkéntesek fogadása, rehabilitációs majorság működtetése, állattenyésztés, sajtkészítés, kertészet működtetése.

Értelmileg akadályozottak érdekvédelme:

� Értelmi Fogyatékosok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Érdekvédelmi Egyesülete 3530 Miskolc, Corvin u.17.-19. Az egyesület célja az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, egészségügyi rehabilitációs tevékenység. Az értelmi fogyatékosokat nevelő családok összefogása, az értelmi fogyatékosok érdekvédelmének és érdekeinek képviselete, az értelmi sérültek társadalmi beilleszkedésének elősegítése, munkalehetőségek felkutatása, rehabilitációjuk segítése, szociális, sport, tanulmányi lehetőségek biztosításának támogatása.

Mozgáskorlátozottak érdekvédelme: � Mozgáskorlátozottak B-A-Z Megyei Egyesülete

3530 Miskolc, Geró u. 41. Az egyesület célja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő mozgássérültek érdekképviselete, a társadalmi és kulturális életbe való bekapcsolásuk elősegítése. A cél érdekében az egyesület feladatának tekinti az egészségmegőrzés, rehabilitáció, szociális képességfejlesztő, ismeretterjesztő, a mozgásfogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlőségét, emberi és

102

állampolgári jogaik védelmét, sportolását szolgáló tevékenységgel tagjainak képzését, munkaképességük fejlesztését, elhelyezkedésük és munkába állításuk elősegítését, életkörülményeik javítását, stb. 2003. évtől új szolgáltatásként sorstársi tanácsadó szolgálatot, életvezetési tanácsadást, akadálymentesítési tanácsadást, általános információs szolgálatot, mentor típusú tanácsadást vezettek be.

� Mozgáskorlátozottak és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete 3526 Miskolc, Kassai út 19. Célja az egészségmegőrzés, rehabilitációs, szociális képességfejlesztő, ismeretterjesztő, a fogyatékossággal élő emberek társadalmi esélyegyenlőségének emberi és állampolgári jogaik védelmét, sportolását szolgáló tevékenység. Célja továbbá a működési területén élő mozgássérültek társadalmi beilleszkedésének, az egyéni erőfeszítések összefogásával, valamint a társadalmi környezet anyagi, tevőleges, erkölcsi támogatásával a mozgássérültek szociális, rehabilitációs érdekeinek érvényesítése, védelme, képviselete, helyzetük javítása. Önálló életvitelt segítő szolgáltatások: akadálymentesítési tanácsadás (tapasztalati szakértők), sorstársi tanácsadás, révész szolgálat, jogi tanácsadás, segédeszköz kölcsönzés, támogató szolgálat, ifjúsági és senior klubok.

Siketek és hallássérültek érdekvédelme:

� Siketek és Nagyothallók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete 3527 Miskolc, Baross Gábor u. 17. Tevékenységi körük kiterjed a fogyatékossági támogatásokkal kapcsolatos ügyintézésre, kommunikációs jelnyelvi tanfolyamok működtetésére, számítástechnikai oktatásokra más fogyatékkal élők számára is, klubtevékenységre, sport-, kulturális és szabadidős programokra, szociális jellegű támogatások lebonyolítására (telefonpályázatok, üdülési csekk, stb.) valamint jogsegélyszolgálat működtetésére jeltolmács segítségével.

Vakok és látássérültek érdekvédelme:

� Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesülete 3525 Miskolc, Jókai u. 18. Tevékenységi körükben biztosítják a vakok pontírásának oktatását, hangos-könyvtári részleg működését. Szolgáltatásaik közt szerepel: speciális információs szolgáltatás, akadálymentesítési tanácsadás (tapasztalatai szakértők), jogsegélyszolgálat, Braille-nyomtatás, informatikai szaktanácsadás és segítségnyújtás, informatikai oktatás, Látássérültek Internet Klubja, vakügyi segédeszközök kipróbálása, megrendelése és kölcsönzése. Ezen kívül sportegyesületet (Denevér Sportegyesület), kultúrcsoportot, énekkart támogatnak, segítik sorstársait munkába állítását, kulturális programok szervezése (kirándulások, klubnapok, színházi előadások látogatása).

Szenvedélybetegek érdekvédelme:

� Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Alkoholizmus Elleni Egyesület 3526 Miskolc, Kassai u.19. Az egyesület egészségmegőrző, betegségmegelőző, rehabilitációs feladatokat lát el. Kiemelt célja az alkoholizmus elleni küzdelem, az alkoholbetegek gyógyításában, utógondozásában és rehabilitációjában való részvétel. Szociális megosztottság miatt hátrányos helyzetű, valamint a társadalom perifériájára szorult emberek segítése, ezek erkölcsi és anyagi támogatása és tagjainak érdekvédelme. Ennek során:

103

• az alkoholizmusban, mint szenvedélybetegségben szenvedők gyógyulási szándékának segítése, részükre mentálhigiénés és életmód tanácsadás biztosításával szükség szerint egészségügyi vagy rehabilitációs intézetbe jutásának elősegítése,

• krízis helyzet orvoslása, • a gyógyult alkoholbetegeknek a társadalomba történő integrálódásának támogatása, • az egészséges életmódra nevelés, oktatási és kulturális rendezvények szervezése,

lebonyolítása, mentálhigiénés programok megvalósítása, • a megelőzésben, az egészséges életmód kialakításában történő részvétel.

Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatást, programot nyújtó szervezetek:

- Alapítvány a hallássérült gyermekekért - Autista Gyerekek Oktatási Alapítványa - Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány - Borsodi Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület - Éltes Mátyás Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány - Értük-Velük Együtt Közhasznú Egyesület - B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja - Látássérültek Észak-magyarországi Regionális Elemi és Foglalkozási Rehabilitációs

Központja Alapítvány - Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület - Martin János Szakképző Iskola - MÁON Református Szeretetotthon - Miskolci Autista Alapítvány Autisták Családi és Napközi Otthona - Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti

Szolgálat Megyei Módszertani Központ - Miskolci Hallássérültek Egyesülete és Sportklubja - Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány - Sebzett Fényesség Alapítvány - „Szeresd még jobban” Az értelmi fogyatékos óvodásokért Alapítvány - Szeretet Alapítvány „Csilla bárónő” Szeretetotthon

7.1.1 számú táblázat: Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

év megváltozott munkaképességű személyek

ellátásaiban részesülők száma egészségkárosodott személyek szociális

ellátásaiban részesülők száma

2008 3 076 3 076

2009 2 802 2 802

2010 2 505 2 505

2011 NA NA

2012 NA NA

2013 NA NA Forrás: TeIR, KSH Tstar

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

104

A fogyatékossággal élők pénzbeli ellátásának, illetve az általuk igénybe vehető kedvezmények típusai:

- fogyatékossági támogatás - emelt összegű családi pótlék - rokkantsági járadék - rokkantsági ellátás - rehabilitációs ellátás - rehabilitációs járadék - árvaellátás rokkantsági alapon - baleseti járadék - vakok személyi járadéka - közlekedési kedvezmény, parkolási igazolvány - akadálymentesítési támogatás - autóvásárlási támogatás

Jelenleg a városban nincs olyan ellátás, illetve kedvezmény, amely specifikusan csak Miskolcon lenne elérhető a célcsoport részére.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet

gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek egy részénél készült el az akadálymentesítés, amely jobbára a fizikai akadálymentesítést helyezte előtérbe. Az akadálymentesítés jelenlegi helyzetéről dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. Az elkészült fizikai, vagy komplex akadálymentességet tudomásunk szerint nem vizsgálta szakember, sem a tervezéskor, sem a kivitelezés után.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A témával kapcsolatban dokumentáció nem áll rendelkezésre, az alább írtak a Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely fogyatékossággal élő tagjainak tapasztalatain alapszanak: Miskolcon a fogyatékossággal élők sportolási lehetőségei a speciális oktatási intézmények tanóráira szorítkozik elsősorban, ám ezekben tornaterem nem biztosított (!). A felnőtt fogyatékossággal élők sportolási lehetőségeiket maguk szervezik. Évek óta lehetőség nyílik arra, hogy a város Sport Mecénás alapjához pályázhassanak a fogyatékossággal élő sportolókkal foglalkozó egyesületek, de a tényleges támogatás jelentéktelennek tekinthető. Miskolc városában minden fogyatékossági csoport végez sport tevékenységet, többnyire önállóan intézik versenyeiket, eszközeik beszerzését, speciális eszközök beszerzését, maguk keresnek termet, ahol edzeni, vagy sportolni tudnak. A sportolók felkészítésére szintén többnyire olyan edzők vállalkoznak, akik elkötelezettek, többnyire ellenszolgáltatás nélkül. Külső szemlélőnek

105

elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy megyei jogú városban nincs para-sport szervezet (sok kisebb településen működik önkormányzati támogatással!), és nincs kijelölt akadálymentes tornaterem, amelyet a célcsoport igénybe tudna venni. Városunkban is történtek beruházások a sport területén, (stadion, csarnok), de a fogyatékosságra való odafigyelés elmaradt. Így elmaradt a stadionban olyan fedett hely kialakítása is, mely lehetővé teszi a szurkolást; érdekes felfogást sugall a csarnokban kijelölt hely is, amely a folyosón, ablak mögé kényszeríti a fogyatékossággal élő embert, negatív jelentést adva jelenlétének. Mivel a fogyatékossággal élő sportolók többnyire egyénileg vívják küzdelmeiket azért, hogy sportolhassanak, így természetesen az utánpótlás neveléséről sem beszélhetünk. Azon fogyatékossággal élők, akik az iskolában az oktatás keretében veszik igénybe a sportot, tömegsportot, szabadidősportot, ők a tanulmányok befejeztével szinte teljes mértékben kiesnek ebből a helyzetből, hiszen a folytatás nem megoldott. Amennyiben egy-egy egyesület, csoport a fenntartását is nagy nehézségek árán tudja megoldani, ott nem lehet fiatalokat nevelni, főleg úgy, hogy ezek az egyesületek egy irodában, vagy egy intézményben birtokolhatnak egy-két „fiókot.” A fogyatékossággal élő embereknek a kultúra, a művészet és a sport az első számú kitörési pont, mert ha ezek működnek, akkor ott valószínűleg megfelelő identitás van, így a teljesítmény elérése, és céljának kitűzése a legfontosabb. Tehát alapokat kell lerakni, ezekből nem szabad kihagyni azokat, akik ilyen területen tapasztalatot szereztek, és akkor egy-egy lépésekből jól felvázolható tervet lehet készíteni, melynek van valóságalapja!

c) munkahelyek akadálymentesítettsége

Miskolc MJV Önkormányzatának nem áll rendelkezésére információ a kérdéskörrel kapcsolatban.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

Miskolc város közösségi közlekedésében egyelőre korlátozott számban állnak alacsony padlós autóbuszok rendelkezésre, melyek a menetrendben jelölve vannak. A látássérültek számára a hangos utastájékoztatásra már vannak jó példák, azonban nem minden járaton jellemző. Fontos, hogy a buszmegállókban a járatszámok is bemondására kerüljenek, ennek érdekében a közlekedési vállalatnál már történtek előrelépések. A járdák, parkok akadálymentesítése sok problémát hordoz, amely abból adódik, hogy semmilyen egyeztetés nem történt a civil szervezetekkel sem a tervezésnél, sem a kivitelezésnél. A járdák rendkívül rossz állapotúak: töredezettek, hiányosak, felületük nem sík. Semmi nem jelöli, hogy, ha egy kereszteződésben az akadálymentesítés megtörtént, a másikhoz érve nem ütközik akadályba a fogyatékossággal élő személy (nem alakították ki a következő helyen a le-, illetve a felhajtást kerekesszékeseknek, gyermekkocsit tolóknak). A látássérülteknek ilyen helyeken (kivétel 1-1 jelzőlámpás csomópont hangjelezéssel) semmilyen segítség nem áll rendelkezésükre. Minden olyan útkereszteződés, amely 4 sávos úton vezet át, ott beszélő jelzőlámpák kihelyezése szükséges, ugyanis csak ez a megoldás tekinthető a látássérültek számára biztonságosnak. Nincs egységes burkolat kialakítás a csomópontokban. Nagyméretű, burkolattal ellátott tereken nincs a látássérülteknek tájékozódási pontjuk, hiányoznak a vezetősávok. Ahol felújításra kerül járda, tér vagy park, ott a kontrasztos és taktilis útburkolati jelek is kerüljenek kihelyezésre. Egyéb gyalogátkelőhelyeknél legalább hangjelzéssel ellátott jelzőlámpák kerüljenek kihelyezésre. A fejlesztések tervezésénél szükséges kikérni a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek véleményét, illetve tapasztalati tanácsait.

106

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési

megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

A városban a testi, lelki és szellemi fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló szolgáltatások kiterjednek az alapellátásokon belül a nappali ellátásra, támogató szolgáltatásra és a szakosított ellátások keretében rehabilitációs intézmény működésére.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

Miskolc Város Önkormányzata támogat minden olyan civil szervezetet, alapítványt, amelyek hátránykompenzáló szolgáltatásokat nyújtanak, vagy kívánnak bevezetni.

I. Szociális alapszolgáltatások

„Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.”7 Az alapszolgáltatások közül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a nappali ellátás a fogyatékkal élő személyek számára is elérhető (azonban a szolgáltatások kapacitása nem elegendő), míg a támogató szolgáltatás kizárólag fogyatékossággal élők számára nyújt segítséget. A szociális törvény (1993. évi III. tv.) értelmében:

I.1) Étkeztetés „Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt.” Miskolcon (információhiány): 1. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ (Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata) 2.” Iránytű” Avasi Szociális Szolgálat (Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata) 3. Evangéliumi Pünkösdi Közösség Országos Cigány Misszió I.2.) Házi segítségnyújtás

„Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.” Miskolcon (információhiány): 1. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ

7 1993. évi III. tv. 59.§. (1) bek.

107

(Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata) 2.” Iránytű” Avasi Szociális Szolgálat (Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata) 3. Evangéliumi Pünkösdi Közösség Országos Cigány Misszió I.3.) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás „A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.” Miskolcon (információhiány): 1. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ (Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata) 2.” Iránytű” Avasi Szociális Szolgálat (Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata)

I.4.) Támogató szolgáltatás „A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.”8 Miskolcon a Támogató Szolgálatok általánosan 7.30 – 16.00 óra között látják el feladatukat, kivéve a Szimbiózis Alapítvány / Szorgoskert Non-Profit Kft., és a Szépkorúak Háza Támogató Szolgálat, amely 6.00 – 18.00 óráig nyújt szolgáltatást. Egyedi esetben több szolgálat vállal be egy-egy munkaidőn túlra, vagy hétvégére eső szállítást, kísérést. A Miskolci Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely minden évben kezdeményezte az önkormányzat felé a szolgáltatók összehívását és valamilyen koordinált együttműködés illetve városi lefedettség biztosítását, esetleg ügyeleti rendszer kidolgozását. Miskolcon működő Támogató Szolgálatok:

1. Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény- Módszertani

Központ, Támogató Szolgálat

Miskolc, Meggyesalja u 10.

2. Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete Támogató Szolgálat

Miskolc, Kassai u. 19.

3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza – Fogyatékosok Támogató Szolgáltatása

és Hajléktalanok Átmeneti Szállása

Miskolc, Árpád út 126.

4. Szépkorúak Háza Támogató Szolgálat

Miskolc, Eperjesi u. 5.

5. Szorgoskert Integrált Támogató Szolgálat

Miskolc, Ibolya u. 41.

6. Szimbiózis Integrált Támogató Szolgálat

Miskolc, Augusztus 20. u 12.

7. Magyarországi Református Egyház - Timótheus Református Támogató Szolgálat

8 1993. évi III. tv. 65/C. §. (1) bek.

108

Miskolc, Kossuth u. 15-17.

I.5) Nappali ellátás

„A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.”9 Miskolcon elérhető szolgáltatások: Önkormányzati fenntartásban:

1. Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona Miskolc, Meggyesalja u. 10. Nappali ellátás fogyatékos személyek részére, férőhelyek száma: 50 fő

Egyházi fenntartásban:

2. Tiszáninneni Református Egyházkerület MÁON Református Szeretetotthon Miskolc, Szilvás u. 39. Nappali ellátás fogyatékos személyek részére, férőhelyek száma: 20 fő

Civil fenntartásban:

3. Miskolci Autista Alapítvány Autisták Családi Otthona Miskolc, Csermőkei u. 2/a Napközi otthon, férőhelyek száma: 15 fő

4. Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány Rehabilitációs Szolgáltató Központ – Fogyatékos Emberek Nappali Intézménye

3526 Miskolc, Váltó u. 45. Nappali ellátás fogyatékos személyek részére, férőhelyek száma: 40 fő

5. Szimbiózis Habilitációs Központ

3528 Miskolc, Forgács A. u. 18. Nappali ellátás fogyatékos személyek részére, férőhelyek száma: 40 fő

A normalizáció elve kimondja, hogy minden fogyatékossággal élő embernek biztosítani kell a „társadalomban megszokott életfeltételeknek megfelelő módon” történő ellátást, mindezt úgy, hogy az elhelyezések a lakókörnyezetbe ágyazottan (integráció) kerüljenek kialakításra. Klasszikus értelemben a szociális ellátások alatt a nappali és bentlakásos intézményeket értjük. Miskolcon ez 2012-ben közel 300 fő számára volt elérhető, mely a városunkban élő célcsoport 3 %-a! A szociális szolgáltatások férőhelyszáma messze elmarad az országos átlagtól.

9 1993. évi III. tv. 65/F §. (1) bek.

109

Nappali intézmények

26%

13%61%

Önkormányzat- 40 fő

Egyház- 20 fő

Civil- 95 fő

II. Szakosított ellátási formák „Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.”10 Típusai:

1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 2. Rehabilitációs intézmények 3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 4. Lakóotthonok

A Szociális Törvény értelmében: II.1.) Ápolást, gondozást nyújtó intézmények „Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális

10 1993. évi III. tv. 66. §. (1) bek.

110

gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.” Ilyen ápolást, gondozást nyújtó intézménytípus: Fogyatékos személyek otthona „A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.” Miskolci intézmények: Egyházi fenntartásban:

1. Tiszáninneni Református Egyházkerület MÁON Református Szeretetotthon Miskolc, Szilvás u. 39. Fogyatékos személyek otthona (ápolást, gondozást nyújtó) férőhelyek száma: 20 fő

Civil fenntartásban: 2. Szeretet Alapítvány „Csilla Bárónő” Szeretetotthon

Miskolc, Rácz Á. u. 35. Fogyatékos személyek otthona (ápolást, gondozást nyújtó) férőhelyek száma: 44 fő

3. Miskolci Autista Alapítvány Családi Otthon

Miskolc, Csermőkei u. 2/a Autista személyek otthona (ápolást, gondozást nyújtó) férőhelyek száma: 37 fő

Önkormányzati fenntartásban:

Alapító okirat (és működési engedély) szerint nem definiált a fogyatékossággal élők ellátása, de a gyakorlatban az Őszi Napsugár Otthonban, melynek ellátási területe a miskolci kistérség, fogadnak ép értelmű mozgássérülteket az idősellátás keretében.

II.2.) Rehabilitációs intézmények „A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja.”11 a./ Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye „A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.” Miskolcon jelenleg nem működik ilyen intézmény!

II.3.) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények „Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények - a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével - ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.”12

11 1993. évi III. tv. 74. §. (1) (2) bek.

111

Ebbe az intézményi körbe tartozik: a./ Fogyatékos személyek gondozóháza „A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.” Miskolcon egy önkormányzati fenntartású intézmény működik:

1. Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona

Miskolc, Meggyesalja u. 10. Férőhelyek száma: 10 fő

II.4.) Lakóotthon „A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.”13 Miskolcon egy civil fenntartó (Szimbiózis Alapítvány) két intézményt működtet:

1. Szimbiózis Habilitációs Központ – Baráthegyi Lakóotthon Miskolc, Ibolya u. 41. / Baráthegyi Majorság Ápoló gondozó célú lakóotthon, férőhelyek száma: 14 fő

2. Szimbiózis Habilitációs Központ

Miskolc, Forgács A. u. 18. Ápoló gondozó célú lakóotthon, férőhelyek száma: 14 fő

A szükségletekre gyorsan reagáló civil szervezetek szerepe a fogyatékosságügyi nappali és bentlakásos szociális szolgáltatások esetében jelentősen dominál. A nappali és bentlakásos szolgáltatások elérhetősége az országosan jellemző férőhelyhiány miatt nehezített. Az önkormányzat által nyújtott átmeneti ellátás (10 fő részére) évek óta „bedugult”. A tartós bentlakásos ellátások területén a legnagyobb „kínálat” a fiatal, önálló, legalább részben foglalkoztatásba bevonható értelmi sérültek számára biztosított. Kedvező családi hátterük (agilis szülők) miatt ők rendelkeznek a legnagyobb érdekérvényesítési képességgel is. A fogyatékossággal élők ellátásában a rehabilitációs intézményi ellátást jelenleg városunkban egyetlen intézmény sem biztosítja. Az idős szülő és felnőtt fogyatékossággal élő közös szociális intézményi ellátása jogszabályban nem rögzített, de valós igényként jelentkezik városunkban. Hasonlóan szükség mutatkozik a támogatott lakhatás kialakítására is, melyre az illetékes Minisztérium pályázati kiírást ígért. A szolgáltatások igénybevehetőségét tartalmazó információk nem minden esetben jutnak el a rászorulókhoz, szerencsés lenne, ha az önkormányzat felvállalná a szolgáltatók ismertségének növelését a honlapján való szerepeltetésével, illetve diszpécser központ létrehozásával.


A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

12 1993. évi III. tv. 80.§. (1) bek. 13 1993. évi III. tv. 85/A. §.

112


A speciális oktatási intézmények (óvoda, iskola) nem akadálymentesek

Komplex akadálymentesítési beruházás, épületbővítés

Miskolc közlekedése nem akadálymentes, a városnak nincs rehabilitációs szakmérnöke

Koncepció kidolgozása, rehabilitációs szakmérnök alkalmazása, veszélyelhárítás, a közlekedés komplex akadálymentesítése

Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások infokommunikációs akadálymentesítése jelenleg nem megoldott

Érzékenyítő tréningek, jelnyelv oktatása, indukciós hurkok beszerzése

A szociális alapszolgáltatások kapacitása jelenleg alacsony

A házi segítségnyújtást végző szakemberek létszámának növelése

Az átmeneti, krízis jellegű szakosított ellátási forma fejlesztésre szorul; A jelenleg működő lakóotthonok teltházzal működnek

Átmeneti, krízis jellegű családorientált szolgáltatások létrehozása Új lakóotthonok létrehozása

Az (ellátott) fogyatékossággal élők önálló életvitele jelenleg semmilyen formában nem támogatott

A „Támogatott lakhatás” program önkormányzat, illetve MIK Zrt. által történő támogatása, segítése

A célcsoport foglalkoztatását segítő állami, illetve civil szervezetek együttműködése nem megoldott

Rehabilitációs Foglalkoztatási Tanács felállítása

Jelenleg az önkormányzatnál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékossággal élő személyek száma elenyésző

A város foglalkoztatási palettájának tanulmányozása, munkakörelemzések elvégzése, önkormányzati állásbörze megrendezésre, toborzás, kiválasztás, elhelyezés, utókövetés.

Az önkormányzat nem támogatja a helyi szociális intézményekben dolgozó, fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatását

A szociális intézmények műhelyeiben előállított ajándéktárgyakat a város vásárolja meg reprezentációként a dolgozóinak, üzleti partnereinek. A szervezeteknek biztosítson ingyenes bemutatkozási, megjelenési lehetőséget a nagy tömegeket vonzó rendezvényeken.

A fogyatékossággal élő tanulókat oktató pedagógusok jelenleg csak alig, vagy egyáltalán nem tudják biztosítani a diákok részére a személyre szabott foglalkozásokat, fejlesztéseket.

A közmunkaprogram keretein belül szociális végzettséggel rendelkező álláskeresők foglalkoztatása a speciális intézményekben.

A fogyatékossággal élők sporttevékenysége jelenleg – a város részéről- nem támogatott olyan mértékben, ahogyan azt a szervezetek elvárnák.

A fogyatékos sportot koordináló szakember kijelölése a Városházán. Akadálymentes tornatermek, csarnokok biztosítása a célcsoport sportolóinak. A versenyeken való részvétel támogatása.

A valamely művészeti ágban tehetséges fogyatékos gyermekek és felnőttek támogatása – a jelenlegi formában- nem kielégítő.

Fellépési, kiállítási lehetőségek biztosítása a város kulturális intézményeiben (ingyenesen).

113

Nem kiszámítható a város polgáraiért dolgozó civil szervezetek ingatlan támogatása.

Civil ingatlangazdálkodási stratégia megalkotása

A participációs jog nem biztosított Esélyegyenlőségi Tanács megalakítása Az önkormányzati bizottságok ülésein a Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely tagjaiból delegált személyek részvételének biztosítása

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

Az a) – f) pontok szervezetei a lenti táblázatban találhatóak meg.

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség

bemutatása

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

Miskolcon a bírósági névjegyzék alapján 1 586 civil szervezet működik. Az alapítványok jellemzően a szociális ügy, foglalkoztatás, oktatás és a kultúra területén dolgoznak. Az Egyesületek jellemzően a szabadidő, a spot és a kultúra területén.

8.1. számú ábra A civil szervezetek megoszlása tevékenységi körök szerint Miskolcon 2013.

114

forrás: Országos Bírósági Hivatal

Az itt működő civil szervezetek csak az elmúlt 3 évben, és csak az érintett célcsoportokat kiemelten kezelő Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében több mint 1 milliárd Ft (1 022 047 923 Ft) pályázati forrást hoztak a városba. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy becslések szerint a civil szektor minden egyes támogatási forinthoz még legalább további 10 forintot tesz hozzá saját bevételeiből és az önkéntesség révén, akkor könnyű belátni, hogy a civilek nem mellékszereplői a szolgáltatások biztosításnak. 8.1. számú táblázat A TÁMOP pályázatokon nyertes szervezetek Miskolcon

TÁMOP 5.6.1.A-11/4 Speciális integrációs és reintegrációs

foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók,

javítóintézeti neveltek számára

Miskolc

Drogambulancia Alapítvány

"Kapaszkodó"

2011.11.08 33 191 590

A B.-A.-Z. Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben és a miskolci

Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében a

társadalmi integráció elősegítését célzó program, a nehezen

integrálható, veszélyeztetett fogvatartottak részére, akiket

viselkedési problémáik, életkoruk, szocializációs deficitjük

megakadályoz abban, hogy foglalkoztatással egybekötött támogató

115

programban vegyenek részt. Tevékenységek: egyéni mentori

támogatás, csoportos és egyéni fejlesztés, lakhatási támogatás.

TÁMOP 2.6.2-12/1 Munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil

szervezetek kapacitásának megerősítése - konvergencia régiók

Miskolc

Drogambulancia Alapítvány

"Resort" - hátrányos helyzetűek részére nyújtott munkaerő-piaci

szolgáltatás

2012.11.29 7 996 280

TÁMOP 6.1.2-11/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód

programok - lokális színterek

Miskolc

ÉDEN Alapítvány

"Egészségesen az egészségért!"- a megfelelő szemléletmód

kialakításával az egészséges életmód megalapozása közös

tevékenységek által nyújtott élményeken keresztül.

2012.12.07 10 000 000

TÁMOP 5.5.1.B-11/2 A családi közösségi kezdeményezések és

programok megerősítése

Miskolc

Human Integra Társadalmi Beilleszkedsét Segítő Regionális

Alapítvány

2+ Családcentrum és ifjúsági program a Miskolci Kistérségben

2012.03.14 49 249 912

Célunk a hagyományos keresztény értékrend alapján álló család- és

gyermekbarát attitűd kialakítása családalapítás előtt álló fiatalokban

és a már családban élő, vagy egyedülálló fiatal szülőkben.

"Családcentrum" felállítása, szolgáltatásnyújtás szülőknek,

fiataloknak a házasságra felkészülésben, gyermekfelügyelet,

házassági, életviteli tréning; munkaerő piacra visszatérni kívánó

anyáknak az elhelyezkedést segítő foglalkozások; munkáltatók

részére családbarát munkahely népszerűsítése.



Miskolc

Ifjúságért Alapítvány

Ifjúságért Alapítvány szakmai kapacításának megerősítése

2013.03.07 6 452 760

116

TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 A leghátrányosabb helyzetű csoportok

munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló képzések

és kapcsolódó szolgáltatások támogatása munkaerő-piaci

szolgáltatóknál

Miskolc

Kapcsolat - Kihívás Alapítvány

"LENDÜLETBEN" megváltozott munkaképességű munkavállalók nyílt

munkaerő-piaci integrációját szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatások

fejlesztése Miskolcon és térségében.

2013.05.31 55 130 800



Miskolc

Kapcsolat - Kihívás Alapítvány

"ÚJ ESÉLY" - a Kapcsolat - Kihívás Alapítvány - mint munkaerő-piaci

szolgáltatást nyújtó szervezet - kapacitásának megerősítése.

2013.01.31 7 988 200

TÁMOP 3.3.9.A-12/2 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatása -

Tanoda típusú programok támogatása

Miskolc

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

ITanoda a jövőképes Avasért - A Kék Vonal Komputer Klubház

Tanoda programja Miskolc Avas városrészen

2013.03.29 29 276 220

Miskolc tanköteles korú gyermekek létszámát tekintve kiemelt

városrészén, az Avas lakótelepen Tanoda működtetése, mely

fejlesztés nagymértékben illeszkedik eddigi tevékenységeinkhez - IKT

kompetenciák fejlesztése, kreatív tevékenységszervezés, szociális

hátrány kompenzálása közösség bevonásával. A fejlesztést a

klubházunkat látogató fiataloknál tapasztalt alapkompetencia-

hiányosságok, a szülők felől érkező igény, az egyéni fejlesztés

szükségessége indokolják.



Miskolc

Lelemény Képességfejlesztő Alapítvány

MUT - A Lelemény Alapítvány kapacitásainak megerősítése

2012.11.21 7 999 998



Miskolc

2013.01.10 7 718 600

117

MIskolci Nőknek Is Esélyt Alapítvány

Munkaerő-piaci szolgáltatás a MINŐIES Alapítványnál



Miskolc

Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány

Munkaerő-piaci szolgáltatás kapacitás megerősítése

2012.11.21 8 000 000



Miskolc

Regionális Civil Központ Alapítvány

Regionális Civil Központ Alapítvány munkaerő-piaci szolgáltatás

kapacitásának megerősítése

2013.03.07 7 954 960

TÁMOP 1.1.1-11/1 Megváltozott munkaképességű emberek

munkahelyeinek adaptációja Konvergencia régiókban

Miskolc

Szeretet Alapítvány az értelmi fogyatékos emberek keresztény

otthonának megteremtéséért

"MOZGÁSTÉR" - Megváltozott munkaképességű dolgozóink

munkaterületen történő akadálymentes mozgásának biztosítása

2012.04.10 25 000 000




szolgáltatóknál

Miskolc

Szikra Alapítvány az Önkéntesek Munkájának Támogatására

Egy Szikrányi esély

2013.05.31 49 763 120



Miskolc

Szimbiózis a Harmonikus Együtt- Létért Alapítvány

Szimbiózis- az esélyteremtő munkahelyekért!

2013.01.31 7 971 500

TÁMOP 1.4.3-12/1 Innovatív kísérleti, foglalkoztatási programok

támogatása

Miskolc

Szimbiózis a Harmonikus Együtt- Létért Alapítvány

2013.02.28 149 062 706

118

Batyu - Téka, a Magyar Vidék ajándéka

Alternatív energia előállításával csökkentjük a meglévő főzőkonyha

gázfelhasználását és a konyhai kapacitás növelésével valamint

portfolió bővítésével új munkahelyeket teremtünk. A vidéki

ebédfutárok csomaghordós tricikliken látják el a lakóhelyükhöz

közeli megrendelőket. Az átadó pontok két mobil- és egy bérelt

üzlet további kiskereskedelmi funkciót is ellátnak. A bevont

célcsoport komplex felkészítése és képzése után foglalkoztatásuk

történik védett és nyílt munkaerő- piacon.



Miskolc

Szinergia az Emberi Együttműködésért Alapítvány

Munkaerő-piaci szolgáltatás fejlesztése, szervezeti kapacitás

megerősítésével

2012.11.21 8 000 000



Miskolc

Új Távlatok Felé Közhasznú Alapítvány

Munkaerő-piaci szolgáltatás a tartósan munkanélküliek és hátrányos

helyzetűek számára

2013.02.08 7 999 984

TÁMOP 3.2.3/A-11/1 "Építő közösségek" - A) közművelődési

intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák

fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában 3. ütem

Miskolc

Bányász Kulturális Egyesület

"Tündérkert" - hogy az álmok valóra váljanak! Kompetenciafejlesztő,

helyi értékeket hordozó kreatív műhelyek és táborok, szakmai

programok megvalósítása Pereces volt bányatelepen.

2012.08.16 21 216 205

Közösségépítés, a kreatív ipar megteremtésének lehetősége

innovatív nonformális és informális képzések, kompetencia és

kreativitást fejlesztő programok tehetséges és hátrányos helyzetű

fiatalok számára. A program alapvetően a közművelődés

közösségformáló, tehetséggondozó és esélyjavító hagyományos és

újszerű módszerekkel megvalósuló fejlesztésre irányul. Szervezetünk

a megvalósíthatóság és a fenntarthatóság érdekében több iskolával,

civil szervezettel működik együtt. A projekt során olyan képzéseket,

közösségi alkalmakat teremtünk, melyek a fiatalok aktivizálásával

119

segítik a változások lehetőségeinek idejében való felismerését, az

azokra való felkészülést, és a tudatos építkezést. Törekszünk a

proaktív szemlélet kialakítására, mely által a fiatalok megtanulják

felismerni és elfogadni korlátaikat, meglátni bennük a lehetőséget

egy új, kreatív jövő felépítésére.



Miskolc

ECOTEAM Közgazdasági Hallgatói Egyesület

Az ECOTEAM Egyesület fejlesztése

2013.03.28 7 998 897

TÁMOP 3.2.13-12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán

kívüli nevelési feladatok ellátásában

Miskolc

Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Közhasznú Egyesület

"Egyszer volt, hol nem volt..."

2012.09.04 15 774 012



Miskolc

Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Közhasznú Egyesület

Munkaerő-piaci Átjáró

2013.02.08 8 000 000



Miskolc

FITT Kulturális és Táncsport Egyesület

ART&FITT

2012.09.04 29 605 000




szolgáltatóknál

Miskolc

HÍD Kultúrák, Korosztályok, Közösségek Között Egyesület

RE-HÍD

2013.05.31 59 426 360

TÁMOP 5.5.1.B-11/2 A családi közösségi kezdeményezések és

programok megerősítése

Miskolc

Holdam Önsegítő és Ismeretterjesztő Egyesület

2012.03.14 11 652 000

120

Holdam udvar - civil anyaközpont és családbarát közösségi tér

Projektünk erőssége, hogy a helyi családok alulról szerveződő

közösségének igénye hívta életre. A programban a már kipróbált és

sikeresen működő családokat támogató kezdeményezéseinket,

közösségépítő programjainkat fejlesztjük, valamint a család és

hivatás összeegyeztetését segítjük. Helyszínünk Miskolc

belvárosában a Holdam udvar, egy olyan közösségi tér, ami

kifejezetten szülők és gyermekek számára jött életre, és

szolgáltatásait a családok "köztéri nappaliként" használhatják nap,

mint nap.

TÁMOP 2.4.5-12/1 Alternatív nappali gyermekellátási szolgáltatások

létrehozásának támogatása

Miskolc


TÜNDÉRUDVAR - Alternatív gyermekellátási szolgáltatások

fejlesztése közös összefogással Miskolc belvárosában a kötődő

nevelés szellemében

2013.03.01 49 652 198

A kisgyermekes családokkal 5 éve aktív kapcsolatban lévő Holdam

Egyesület és a Hámori Waldorf Egyesület 0-3 éves korú gyermekek

és szüleik számára indít alternatív gyermekellátási szolgáltatásokat

(2 családi napközis csoportot; valamint játszóházat és ideiglenes

gyermekfelügyeletet) Miskolc belvárosában. Komplex

szolgáltatáscsomagunkban újdonságként jelenik meg a rugalmas

munkába való visszatérés, illetve a rugalmas munkavégzés

lehetőségének segítése (mobil szülő iroda, család és hivatás klub).



Miskolc


Család és hivatás - a miskolci Holdam Egyesület munkaerő-piaci

szolgáltatásainak fejlesztése

2013.01.10 8 000 000

TÁMOP 5.3.3-11/2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi

visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres

munkaerő-piaci integrációjának megalapozása

Miskolc

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület

"Kezdd újra, vár a világ"

2012.03.30 67 557 109

121

A projekt célja, az utcán, közterületen élő, átmeneti szállón lakó, a

hajléktalanellátó rendszert állandó jelleggel igénybe vevő

hajléktalan személyek részére komplex szociális szolgáltatás

nyújtása. A munkaerő-piaci helyzetük javítása, önálló életvitelük

feltételeinek megteremtése, és ez által, a társadalmi integrációjuk

elősegítése. Célunk az Észak Magyarországi régió 3 meghatározó

településén, az utcán, közterületen életvitelszerűen, illetve a

hajléktalan ellátórendszer valamely intézményében



Miskolc

Montázs Drámapedagógiai és Közművelődési Egyesület

TALÁLKOZÁSOK - Kulcskompetenciák fejlesztése a drámapedagógiai

módszerek komplex alkalmazásával

2013.02.28 23 657 900



Miskolc

Pinceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület

Pinceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület Miskolci

Tagintézménye nevelési és oktatási intézmények számára nyújtott

kulturális, oktatási programja

2013.02.28 29 468 400

TÁMOP 3.2.3/A-11/1 "Építő közösségek" - A) közművelődési

intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák

fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában 3. ütem

Miskolc

Vasutasok Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesülete

Vörösmarty Mihály Művelődési Ház

Kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztése a VOKE-ban

2012.08.16 17 949 257

Intézményünk, a Vörösmarty Mihály Művelődési Ház több évtizede

végzi lakóterületi közművelődési tevékenységét. Az elmúlt 40 év

alatt számos önszerveződő közösséget, művészeti csoportot

segítettünk már, és tesszük ezt mind a mai napig. Folyamatos

megújulásra, színes és érdekes programok szervezésére törekszünk,

hiszen a kultúra, a szabadidős tevékenységek sokszínűsége

megmutatja egy közösség igényességét, értékeit. A szervezéskor az

értékközvetítés mellett elsődleges szempontunk az igények

kiszolgálása, a közönség érdeklődésének megfelelő kínálat

kialakítása. Ezen hivatásunk alapján nyújtjuk be pályázatunkat,

melynek keretében a kézművesség és az előadóművészetek

122

területén szeretnénk kompetenciafejlesztő foglalkozásokat

megvalósítani. A kézművesség területén a VOKE Művelődési Házban

lassan 15 éve működő hajómodellező hagyományokra építünk, míg

az előadóművészetek területén a magyar néptánc hagyományait

kívánjuk feleleveníteni a Ropogtató Néptánc Kamaraműhely

tagjainak segítségével.



Miskolc

Vasutasok Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesülete

Vörösmarty Mihály Művelődési Ház

Tanórán kívüli kreatív foglalkozások a VOKE Vörösmarty Művelődési

Házzal

2013.05.08 22 618 120

TÁMOP 3.4.4/B-08/1 Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása -

Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program

Miskolc

"Bárka" Közhasznú Egyesület

"Kezünkben a jövőnk" Komplex tehetséggondozó program a

Miskolci Tanoda eredményeire építve

2010.03.23 8 398 501

A programunk célja, hogy a kialakított országos tehetségsegítő

program új eszközeivel a támogatott tehetségsegítő

kezdeményezések megvalósítása, programok fejlesztése a

tehetséges fiatalok kibontakozása érdekében, a gyermekek, és a

társadalom örömére, hasznára, a civil társadalom azon eszközeivel,

mely modell értékű gyakorlatok kialakítására ad lehetőséget.

Továbbá a Tanoda programunk során kialakított partneri

viszonyokat kívánjuk átemelni a tehetségkibontakoztató

programunkba.

TÁMOP 5.2.5/B-10/2 Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját

segítő programok

Miskolc

Laurus Szociális és Kulturális Egyesület

Alacsonyküszöbű ellátás és drogalternatíva programok Miskolc

Vasgyár - Lyukó-völgy - Pereces területen

2011.07.28 48 517 849

A projekt keretében a szenvedélybeteg ellátás, szabadiőszervezés és

családsegítés területén tapasztalatot szerzett civil szervezetek

konzorciumi partnerségében a Miskolc Vasgyári városrészben, a

123

Lyukóvölgy- és Pereces külterületeken elérhető fiataloknak

nyújtanak drogalternatíva jellegű programokat és

szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátását. E területen Miskolc

más városrészeivel összehasonlítva magasabb a hátrányos helyzetű,

nyíltszínű szervesoldószer-inhaláló fiatalok aránya.

TÁMOP 3.3.5/A-08/1 Tanoda programok támogatása

Miskolc

ROMÉRO B.-A.-Z. Megyei Cigány Értelmiségi Fiatalok Közhasznú

Egyesület

"EGYÜTT MENNI FOG-Hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok

társadalmi integrációjának elősegítése Tanoda hálózati rendszer

létrehozásával Miskolc Megyei Jogú Város településén"

2009.09.30 21 920 900

Az egyesületünk 2006-tól "XURDYIPE KHERE"-"APRÓSÁGOK

TANODÁJA" névvel a HEFOP támogatásával a József Általános Iskola

tanulói számára működteti tanoda programját. A településen

található, egy településre vetítve a legtöbb szegregátum a KSH

meghatározása szerint. A szükségletfelmérés elkészítésénél

áttekintettük, hogy melyek azok az általános iskolák, amelyek a

szergátumon élő tanulókat fogadják. Így jutottunk arra a

megállapításra, hogy a megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a

település "Vasgyár" részén létrehozunk még egy tanoda intézményt.

A projekt célja: elsősorban roma lakosság társadalmi

integrációjának, esélyegyenlőségének elősegítése, különösen az

oktatás, a képzés, a kulturális élet, a közösségfejlesztés, az

érdekképviselet és a munkaerő-piaci esélyek javítása területén. A

program fő tevékenységelemei: - Önálló tanulást segítő felkészítés -

Eszköz jellegű kompetenciák fejlesztése - Szociális kompetenciák

fejlesztése - A szülő bevonása

TÁMOP 5.4.7-08/2 A látássérült emberek számára elemi

rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése

Miskolc

Látássérültek Észak-magyarországi Regionális Elemi és Foglalkozási

Rehabilitációs Központja Alapítvány

Az Észak-magyarországi Látássérült-rehabilitációs Központ elemi

rehabilitációs szolgáltatásainak kapacitásfejlesztése

2009.06.12 91 878 585

Az Észak-magyarországi Látássérült-rehabilitációs Központ meglévő

elemi rehabilitációs szolgáltatási kapacitását fejleszteni kívánjuk

annak érdekében, hogy a projektidőszakban 210 érintett kliens

számára nyújtsunk sikeres elemi rehabilitációs szolgáltatást. A cél

124

elérése érdekében az intézmény szakmai létszámát 16 főre,

teljesített szolgáltatási óraszám-kapacitását pedig 18.936 órára

kívánjuk emelni a programidőszakban, melynek eredményeképpen

25%-os szolgáltatási kapacitásbővítést érünk el.

Számos munkaerő-piaci, valamint a fogyatékkal élőknek, időseknek, nőknek, gyermekének, fiataloknak, romáknak és mélyszegénységben élőknek nyújtott szolgáltatásnak és szolgálatnak egyszerűen nincs is intézményi, önkormányzati alternatívája. Részben, mert eleve a társadalmi partnerségre épül a szolgáltatási rendszer, mint a foglalkoztatás vagy épp a fogyatékkal élők esélyeinek biztosítása terén. Részben, mert az intézményi rendszer kapacitásai túlterhelhetek ahhoz, hogy hathatósan tudjanak fellépni ládsd a lenti táblázatot az időseknek nyújtott ellátásokról). Vagy épp az ágazati logika blokkolja, az intézményi szerepvállalást. Ilyenek területnek számít nagyjából minden az integrált és horizontális megközelítést igénylő szakpolitika: a mélyszegénység kezelésétől a gyermek, ifjúsági ügyön át, a nők és idősek esélyeinek, részbételének javításáig. 8.2. számú táblázat Az idősellátásban tevékenykedő önkormányzati és civil szervezetek, civil és egyházi szervezetek

Kötelező feladat megnevezése

Feladat-ellátási forma

megnevezése Ellátást nyújtó megnevezése

Igénybe-vevők száma

65 év feletti igénybe-vevők

száma

Étkeztetés Önkormányzat Miskolci Családsegítő Központ 555 fő/nap 396 fő/nap

Étkeztetés Önkormányzat Iránytű Szociális Szolgálat 936 fő/nap 719 fő/nap

Étkeztetés Egyház Minorita Rend Népkonyhája 100 fő/nap 18 fő/nap

Étkeztetés Civil Magyar Máltai

Szeretetszolgálat 150 fő/nap 22 fő/nap

Étkeztetés Civil Boldog Évek Segítőszolgálat 84 fő/nap 58 fő/nap

Étkeztetés Egyház Magyar Pünkösdi Egyház

Országos Cigány Misszió Segítő Szolgálat

182 fő/nap 182 fő/nap

Étkeztetés Civil Újszövetség Gyülekezet Forrás

Közösségi Kp. Szolgálat 290 fő/nap 190 fő/nap

Étkeztetés Egyházi Miskolc Martintelepi

Református Egyházközösség Martin Szolgáltató – Ház


Házi segítségnyújtás

Önkormányzat Miskolci Családsegítő Központ 129 fő/nap 121 fő/nap


Önkormányzat „Iránytű” Avasi Szolciális

Szolgálat 214 fő/nap 190 fő/nap


Egyház Magyar Pünkösdi Egyház

Országos Cigány Misszió Segítő Szolgálat



Civil Újszövetség Gyülekezet Forrás

Közösségi Kp. Szolgálat 1650 fő/nap 1350 fő/nap


Vállalkozás HOMEX 2000 Bt Auróra Házi

Segítségnyújtási Szolgálat 5 fő/nap 4 fő/nap


Egyház Miskolc Martintelepi

Református Egyházközösség Martin Szolgáltató – Ház



Egyház Miskolc-Szirmai Református Egyházközösség Szirmai Ref.

Szociális Szolgálat 101 fő/nap 83 fő/nap

Házi Egyház Miskolc-Szirmai Református 74 fő/nap 73 fő/nap

125

segítségnyújtás Egyházközösség Gondviselés Ref. Szociális Szolgálat

Jelzőrendszeres házi

segítségnyújtás Önkormányzat Miskolci Családsegítő Központ 48 fő/nap 0 fő/nap


segítségnyújtás Önkormányzat Miskolci Családsegítő Központ 62 fő/nap 59 fő/nap

Támogató szolgáltatás



Egyház Magyarországi Református

Egyház Timótheus Ref. Támogató Szolgálat



Civil Mozgássérültek és Barátaik Miskolc – Városi Egyesülete



Civil Magyar Máltai


Idősek klubja Önkormányzat Miskolci Családsegítő Központ 154 fő/nap 115 fő/nap

Idősek klubja Önkormányzat Iránytű Szociális Szolgálat 345 fő/nap 250 fő/nap

Idősek klubja Egyház Miskolc-Martintelepi

Református Egyházközösség Martin Szolgáltató - Ház


Idősek átmeneti otthona



Önkormányzat Iránytű Szociális Szolgálat 40 fő/nap 37 fő/nap

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

Az idősellátásban tevékenykedő önkormányzati és civil szervezetek, civil és egyházi szervezetek:

Kötelező feladat

megnevezése

Feladat-ellátási forma

megnevezése

Ellátást nyújtó megnevezése

Igénybe-vevők száma

65 év feletti igénybe-vevők

száma

Étkeztetés Önkormányzat Miskolci Családsegítő

Központ 555 fő/nap 396 fő/nap

Étkeztetés Önkormányzat Iránytű Szociális Szolgálat 936 fő/nap 719 fő/nap

Étkeztetés Egyház Minorita Rend Népkonyhája


Étkeztetés Civil Magyar Máltai


Étkeztetés Civil Boldog Évek

Segítőszolgálat 84 fő/nap 58 fő/nap

Étkeztetés Egyház Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigány Misszió

Segítő Szolgálat 182 fő/nap 182 fő/nap

Étkeztetés Civil Újszövetség Gyülekezet

Forrás Közösségi Kp. Szolgálat


Étkeztetés Egyházi Miskolc Martintelepi 30 fő/nap 28 fő/nap

126

Református Egyházközösség Martin

Szolgáltató – Ház


Önkormányzat Miskolci Családsegítő



Önkormányzat „Iránytű” Avasi Szolciális

Szolgálat 214 fő/nap 190 fő/nap


Egyház Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigány Misszió

Segítő Szolgálat 426 fő/nap 384 fő/nap


Civil Újszövetség Gyülekezet

Forrás Közösségi Kp. Szolgálat



Vállalkozás HOMEX 2000 Bt Auróra

Házi Segítségnyújtási Szolgálat

5 fő/nap 4 fő/nap


Egyház

Miskolc Martintelepi Református

Egyházközösség Martin Szolgáltató – Ház



Egyház

Miskolc-Szirmai Református

Egyházközösség Szirmai Ref. Szociális Szolgálat



Egyház

Miskolc-Szirmai Református

Egyházközösség Gondviselés Ref. Szociális

Szolgálat



segítségnyújtás Önkormányzat

Miskolci Családsegítő Központ



segítségnyújtás Önkormányzat

Miskolci Családsegítő Központ






Egyház

Magyarországi Református Egyház

Timótheus Ref. Támogató Szolgálat



Civil Mozgássérültek és

Barátaik Miskolc – Városi Egyesülete



Civil Magyar Máltai


Idősek klubja Önkormányzat Miskolci Családsegítő 154 fő/nap 115 fő/nap

127

Központ

Idősek klubja Önkormányzat Iránytű Szociális Szolgálat 345 fő/nap 250 fő/nap

Idősek klubja Egyház

Miskolc-Martintelepi Református

Egyházközösség Martin Szolgáltató - Ház






Önkormányzat Iránytű Szociális Szolgálat 40 fő/nap 37 fő/nap

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

Az esélyegyenlőségi program előkészítésének folyamatában nagy hangsúly helyeződött a minél szélesebb körű adatgyűjtés megszervezésére. Az előkészítésben együttműködő partnerek bevonásának módszere az online kapcsolattartásra épült, az egyes esélyegyenlőségi csoportokkal kapcsolatos problémák feltárására, majd az elkészült dokumentum-tervezet véleményezésére koncentrálódott. A dokumentum készítéséhez szükséges adatok, információk gyűjtését a célcsoportok képviselői Kiss Gábor Alpolgármester Úr irányítása mellett végezték. Bevezetés- Miskolc Városról Koczurné Bencs Ilona - idegenforgalmi referens Hermann Marianna - vezető főtanácsos Diczházi Mónika - sport referens Palik Zoltán - szakmai vezető, Nyilas Misi Alapítvány Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Civil Információs Centrum, programvezető Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület Zimán Edvin – esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi referens Mélyszegénység/romák témakörben Dr. Szabó-Tóth Kinga - Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet, intézetigazgatója Földessy Judit - Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény-Módszertani Központ, igazgatója Váradi Gábor - Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, elnök Takács Gábor - Miskolci Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, társadalmi felzárkózási referens Palik Zoltán - szakmai vezető, Nyilas Misi Alapítvány Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Civil Információs Centrum, programvezető Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület

128

Gyermekek témakörben: Ragályiné Hajdú Zsuzsanna - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Miskolci Tankerület igazgatója Földessy Judit - Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény-Módszertani Központ, igazgatója Novákné Lapostyán Zsuzsanna- Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sáfrányiné Vörösváry Ildikó – Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal-Szociális és Gyámhivatal hivatalvezető Kovács Attiláné – óvodai referens Nők témakörben: Baptista Szeretetszolgálat Miskolci Női Lakóotthon – Tóthné Vladár Ildikó Dialóg Egyesület - Sélley Andrea Holdam Önsegítő és Ismeretterjesztő Egyesület - Kardos Rita, Tuczai Rita Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány - Gálné Ács Mária Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona - Rácsok Balázs Miskolci Nőknek Esélyt - MINŐIES - Alapítvány – Matiscsákné dr. Lizák Marianna Regionális Civil Központ Alapítvány - Szendrák Dóra Kalán Néni Összefogás Egyesület - Orliczkiné Bánvölgyi Bernadett Zimán Edvin – esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi referens Fogyatékkal élők témakörben: Dr. Kiss László Bukovenszkiné Borza Mária Radványi Tivadarné Jakubinyi László Zsíros Viktória Csurilla Zsuzsa Tóthné Molnár Katalin Patkó Gabriella Dr. Kisida Tamás Mezősi Tamás Braun János Zimán Edvin – esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi referens - Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány - Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete - Vakok és Gyengénlátók B.-A.-Z. Megyei Egyesülete - Észak-magyarországi Látássérült-rehabilitációs Központ - Szeretet Alapítvány "Csilla Bárónő" Szeretetotthon - Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány - Éltes Mátyás Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány - Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Idősek témakörben: Varga-Somogyi Istvánné Szoboszlai Ferencné

129

Dr. Dobos László Emődiné Csapó Barbara - civil- és egyházügyi kapcsolatok referense A HEP egységes és koherens rendszerben történő kialakítása: Szendrák Dóra - Regionális Civil Központ Alapítvány, ügyvezető Palik Zoltán - Nyilas Misi Alapítvány Civil Információs Centrum, szakmai vezető Zimán Edvin - esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi referens

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

Nagyon fontos feladat annak segítése, hogy egyre több ember számára nyíljon meg a lehetőség arra, hogy csak a saját egyéni érdekeit és boldogulását szem előtt tartó fogyasztóból a döntéseiért, a környezetéért, és a közösségért felelősséget vállaló tudatos állampolgárrá váljon. Miskolc Város Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének megvalósulásáért az egész helyi társadalom felelősségét, kontroll szerepének tudatosítását kiemelten szükséges kezelni.

A személyes közreműködést igénylő kontrollmechanizmus mellett, a HEP Miskolc Város Önkormányzatának honlapján közzétételre kerül, így a város teljes lakosságának hozzáférése biztosítottá válik a tervezett esélyegyenlőség folyamatok, tevékenységek megismerésére és a megvalósítás folyamatos ellenőrzésére.

130

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunkiációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a program alkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagy a HEP fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések

Célcsoport problémák beazonosítása

rövid megnevezéssel fejlesztési lehetőségek

meghatározása rövid címmel

Megállapítható, hogy a közegészségügyi, járványügyi helyzete a hátrányos helyzetű, többnyire mélyszegénységben élő embereknek rendkívül rossz.

Komplex program az egészségügyi, járványügyi helyzet és az életkörülmények javítása érdekében.

Nagyon magas a munkanélküliek aránya ebben a célcsoportban

Mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek elsődleges és másodlagos munkaerő-piacra való belépésének elősegítése.

A cigány népesség alacsony foglalkoztatási rátája jellemző

Mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek elsődleges és másodlagos munkaerő-piacra való belépésének elősegítése.

Romák és/vagy

mélyszegénységben élők

A közüzemi díjhátralékok - kilakoltatások számának emelkedése

A lakáshelyzet javítása komplex módon, átgondoltan, személyre (családra) szabottan az alábbiakat szem előtt tartva: az egyes eseteket mérlegelve lépcsőzetes lakáscsere, esetleg a lakáshasználat jogcímének megváltoztatása vagy a telepen belüli lakásrehabilitáció, egyes esetekben a telepfelszámolás támogatása. A díjhátralékos családok adósságkezelő programba történő

131

bevonása (akik erre nem alkalmasak, azokat erre alkalmassá kell első lépésben tenni).

Alacsony komfortfokozatú lakások A lakáshelyzet javítása komplex módon, átgondoltan, személyre (családra) szabottan az alábbiakat szem előtt tartva: az egyes eseteket mérlegelve lépcsőzetes lakáscsere, esetleg a lakáshasználat jogcímének megváltoztatása vagy a telepen belüli lakásrehabilitáció, egyes esetekben a telepfelszámolás támogatása.

A konfliktusok roma-nem roma színezetet öltenek és romák - nem romák közötti feszültség formájában artikulálódnak.

Társadalmi konfliktusok előrejelzése, kezelése, innovatív konfliktuskezelési modell kialakítása.

A HHH státuszhoz megfelelő nyilatkoztatás, az adatnyilvántartás.

Pontos adatgyűjtés

Szegregált általános iskolák jelenléte a városban

Szegregátumok megszüntetése

A település iskolái között nem kiegyenlített a HHH tanulók aránya

Jogszabályi arány betartása

A HHH tanulók továbbtanulása alacsony az érettségit adó középiskolákban

Egyéni fejlesztés

Az iskolai lemorzsolódás, magántanulóvá válás magas a szakiskolákban

Partnerkapcsolat a szülőkkel

Gyermekek

Országos kompetencia mérés eredményeinek javítása

Mérés-értékelési szakember alkalmazása az iskolákban HHH tanulók egyéni fejlesztése, hátránykompenzáló programok (mentorálás) Intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése (családsegítő, szakszolgálat, más általános és középiskolák)

Magas az egyedül élők aránya. Szociális, közművelődési szolgáltatások bővítése.

Morbiditási statisztika adatai nem jók, prevenció bővítés

Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése, minőségi ellátás

Gyakran válnak bűncselekmény áldozatává.

Tájékoztatás és megelőzés, rendőrségi együttműködés

Nemzedékek közötti kapcsolat nehézségei

Generációs programok szervezése, bővítése

Idősek

Társadalmi sztereotípiák eloszlatása. Nyilvánosság eszközeinek bővítése,

132

MIKOM

Idősek informatikai jártassága hiányos Informatikai tanfolyamok szervezése, számítógép park bővítése

Foglalkoztatás, tevékenykedtetése az időskorúaknál nem megfelelő

Életen át tartó tanulás bővítése, tevékenységek körének szélesítése

Egészséges testi életmód, fizikai állapot erősítése

Sportlétesítmények belépésénél kedvezmények „Szépkorúak Sport-játszópark Miskolc” megépítése

Csökkent az időskorúak kulturális és közművelődési javakhoz jutás lehetősége (színház, szimfonikusok, stb.)

Nyugdíjas bérletek támogatása Kedvezményes belépők biztosítása

Egyre nő az igény az otthonápolás, az otthongondozás iránt: „Az én házam (lakásom) - az én váram”

Bővíteni kell a „házi gondozási” ellátást, annak minőségi személyi, eszközbeli feltételeit, helyi klubok, közösségi terek létesítése

Az időskorúak mennyiségi növekedése mellett egyre inkább nő a közép- és felsőfokú végzettségű idősek száma – differenciált, aktív időskor megélési igény nő

A felhalmozott szellemi tőke hasznosítása a Város intézményeiben, vállalkozásaiban, civil, társadalmi szervezeteknél Az életen át tartó tanulás terén a „Képzők képzése” A „Mester – tanítvány” életpálya példák átadása

Az idősödő és időskorú generációk körében hiányoznak, esetlegesek a kutatások, a kutatások eredményein épülő

A helyi igények, tapasztalatok alapján „Kutató műhely szépkorúak körében” létrehozása, működtetése A kutatás eredményeinek bevitele a Miskolc Város fejlesztési stratégiájába, egyes szakmai programokba

Kevés az idős ellátásban, sport, kulturális, szabadidő, turisztika, stb. szolgáltatásokban a civil, egyházi, társadalmi szervek aránya

Önkormányzati motiválással, szolgáltatások kiszervezésével „színesíteni – társadalmasítani” a megnövekedett időskorú lakosság kihívásaira eredményes választ adható szervezeteket

Nem alakult ki, nem vált tömegessé az idősek aktivitása, önmegvalósítása, az önkéntes munka, az értékteremtés lehetőségei

Aktivitást elősegítő városi szintű mozgalmak szervezése, szélesítése Időskorú alkotó művészek összefogása, segítése Kiállítások, bemutatók Önkéntes munka lehetőségeinek bővítése

133

A nők munkaerő-piaci pozíciója bár kedvezőbb, mint a férfiaké a városban: a foglalkoztatottakon belül több nőt foglalkoztatnak, míg a munkanélkülieken belül alacsonyabb a nők száma és aránya. A nők foglalkoztatása túl alacsony és egyes rétegek elhelyezkedése lehetetlen, alacsony a női vállalkozások száma és magas a kisegítő családtagok száma.

Gender szempontú foglalkoztatási és munkaerő-piaci adatgyűjtések kezdeményezése az önkormányzatnál, KSH-nál és a Kormányhivatal Munkaügyi Központjánál civil szervezetek bevonásával.

Nincs lehetőség atipikus foglalkoztatási formában elhelyezkedni a városban. A helyi munkavállalói és munkáltatói szemlélet nem családbarát.

Az atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítése a munkavállalók és munkáltatók körében. A családbarát munkáltatói szemlélet népszerűsítése. Esélyegyenlőségi Díjak népszerűsítése (pl. Családbarát Munkahely, Legjobb Női Munkahely, stb.)

A nők nincsenek tisztában az őket érintő munkajogi, foglalkoztatási jogszabályokkal, nem tudják, milyen jogok illetik meg őket.

Nőket érintő munkajogi jogszabálygyűjtemény kiadása érintett civil szervezetek bevonásával.

A városban is létezik a nem alapú foglalkoztatási diszkrimináció: az alacsony iskolai végzettségű nők, a kisgyermekesek, a fogyatékos gyermekeket nevelők, a három-vagy többgyermekesek elhelyezkedése nehéz, vagy lehetetlen, ezen csoportokat halmozottan sújtja a munkanélküliség Miskolcon.

Az önkormányzatnál (közmunkában) dolgozók körébe bevonni ezen női csoportokba tartozókat és számukra támogató, kiegészítő munkaerő-piaci szolgáltatásokat biztosítani.

Létezik a nemek közötti vertikális és horizontális szegregáció a városban is: alacsony a női vezetők száma és aránya és a nők általában a femin ágazatokban és munkakörökben kerülnek foglalkoztatásra.

Gender kimutatás az önkormányzat és intézményeinél a vezetői pozíciókat illetően, pályázatoknál előnyben részesítés, ha horizontális elvként kezelik a nemek közötti esélyegyenlőséget a pályázók. Masculin szakmák megismertetése, népszerűsítése a nők körében. A nők pozitív diszkriminációjának érvényesítése a vezetők beszerzésekor.

Nők

A kisgyermekes élethelyzetben az anyák támogatás nélkül, egyedül maradnak a család és hivatás összehangolásának megoldásában, munkaerő-piaci

Kisgyermekes nők aktívan, közösségben maradásának támogatása a gyermekkel otthon töltött időszakban is

134

(re)integrációjuk ezért fokozottan nehéz

A nők munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások hiányosak, mind a bölcsődei, mind a családi napközi, mind az óvodai férőhelyek számát illetően. A közintézményekben általában nem élnek a rugalmas munkaidőrendszerrel, nem vezetnek be és nem alkalmaznak családbarát munkahelyi megoldásokat

A bölcsődei, a családi napközi, az óvodai férőhelyek számának gender alapú és városrészenkénti tervezés. A városi közintézmények munkaidőrendszerének „rugalmasítása”, ügyféligényekhez való igazítása, család- és ügyfélbarát munkahelyi megoldások bevezetése (gyermekfelügyelet, stb.)

A kisgyermekeseket ellátó intézményi rendszer túlterhelt, bár folyamatosan javul, de még mindig 56 gyermek jut 1 védőnőre. Családi életre, a szülői szerepekre való felkészítés hiánya jelentkezik elsősorban a marginalizálódott család esetében. A nők nincsenek tisztában az őket érintő jogszabályokkal, nem tudják „milyen szociális és „családügyi” támogatások, ellátások járnak” nekik. Magas a fiatalkorú gyermekvállalók aránya

A Védőnői Szolgálat és a civil kezdeményezések, civil szervezetek erőinek összefogása, aktivizálása A tudatos családtervezést támogató kezdeményezések népszerűsítése Nőket érintő jogszabálygyűjtemények kiadása az szociális és családügyi, támogatásokról ellátásokról.

Korai terhességet megelőző felvilágosító programok (képzések, kampányok) szervezése

A nők bántalmazásának kérdése nincs benne a köztudatban, hiányos a tájékoztatás. A bántalmazott nők nem ismerik a támogatási lehetőségeiket a városban, hiányos a tájékoztatás.

Kampány indítása a nők védelméért Segítségnyújtási lehetőségek minél szélesebb körben való „terjesztése”, média, plakát, szóróanyagok, védőnők, óvodák, egészségügyi intézmények, szociális ellátások (önkormányzati és civilek) aktív bevonásával

A családon belüli erőszak áldozatai nagyon különböző, következetlen, hosszadalmas eljárásmódokkal találkoznak az őket ellátó intézményekben. (Egészségügyi, oktatás, szociális ellátás, gyermekvédelmi ellátás)

Érzékenyítő képzések tartása a közszférában dolgozóknak, különös tekintettel, az áldozatokkal találkozó munkatársakra, pl. rendőrség.

A családon belüli erőszak a hatóságok által nem megfelelően kezelt. Krízishelyzetekben lassú reagálás, krízistámogatások hiánya

Egységes a városra kiterjedő protokoll megalkotása, amely egyrészt összeköti az intézményeket, másrészt

135

megfogalmazza az egyes intézmények konkrét feladatait és eljárásait.

Az önkormányzatban elhanyagolt terület a krízishelyzetben lévő nők, anyák helyzetének figyelemmel kísérése, támogatása

Rendszeres kapcsolattartás az egyházi és civil fenntartású családok átmeneti otthonaival és újrakezdési programok támogatása

Rugalmatlan, illetve nem létező krízisellátások

Rendszeres kapcsolattartás az egyházi és civil fenntartású családok átmeneti otthonaival és újrakezdési programok támogatása, jó gyakorlatok összegyűjtése, működtetése

Nincs önkormányzati fenntartású Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

Az önkormányzat mérje fel a lehetőségeket és működjön együtt z egyházi, civil szolgáltatást nyújtókkal.

Kevés a nő, az önkormányzati és az országos politikai döntéshozatalban, képviselőtestületben.

Gender alapú döntéshozói kvóta meghatározása

Nehéz nőnek maradni, nőként részt venni a politikai közéletben.

A nőket a közéletben való részvételre ösztönző intézkedések bevezetése, módszerek, alkalmazása, szemléletformálás Női politikusok gender érzékenyítése. Női önérvényesítő tréningek tartása potenciális döntéshozóknak, illetve döntéshozóknak. Női vezetők klubjának létrehozása Női Közéleti Klub indítása.

Nincs adat a nőkkel foglalkozó civil, egyházi és városi szervezetekről, illetve a nőknek programokat, szolgáltatásokat nyújtó civil, egyházi és egyéb városi szervezetekről.

A nőkkel foglalkozó civil, egyházi és városi szervezetek és programok feltérképezése, adatgyűjtés.


Női Esélyegyenlőségi Fórum felállítása önkormányzati, civil, egyházi és egyéb érintett résztvevőkkel Részletes gender szempontú adatbázis létrehozása, felmérés végzése

136

A helyben élő nők jogtudatossága és közös érdekképviselete nagyon alacsony. Az önkormányzati döntéshozatali és napi működési rendszerekben nem tudatosult a gender mainstreaming szemlélete és gyakorlata

Gender szempontú esélyegyenlőségi ismeretterjesztés a lakosság körében A közszférában dolgozók gender szempontú érzékenyítése

A speciális oktatási intézmények (óvoda, iskola) nem akadálymentesek

Komplex akadálymentesítési beruházás, épületbővítés

Miskolc közlekedése nem akadálymentes, a városnak nincs rehabilitációs szakmérnöke

Koncepció kidolgozása, rehabilitációs szakmérnök alkalmazása, veszélyelhárítás, a közlekedés komplex akadálymentesítése

Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások infokommunikációs akadálymentesítése jelenleg nem megoldott

Érzékenyítő tréningek, jelnyelv oktatása, indukciós hurkok beszerzése

A szociális alapszolgáltatások kapacitása jelenleg alacsony

A házi segítségnyújtást végző szakemberek létszámának növelése

Az átmeneti, krízis jellegű szakosított ellátási forma fejlesztésre szorul; A jelenleg működő lakóotthonok teltházzal működnek

Átmeneti, krízis jellegű családorientált szolgáltatások létrehozása Új lakóotthonok létrehozása

Az (ellátott) fogyatékossággal élők önálló életvitele jelenleg semmilyen formában nem támogatott

A „Támogatott lakhatás” program önkormányzat, illetve MIK Zrt. által történő támogatása, segítése

A célcsoport foglalkoztatását segítő állami, illetve civil szervezetek együttműködése nem megoldott


Jelenleg az önkormányzatnál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékossággal élő személyek száma elenyésző

Széles körű együttműködés a létszám növelése érdekében: A város foglalkoztatási palettájának tanulmányozása, munkakörelemzések elvégzése, önkormányzati állásbörze megrendezésre, toborzás, kiválasztás, elhelyezés, utókövetés.

Fogyatékkal élők

Az önkormányzat nem támogatja a helyi szociális intézményekben dolgozó, fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatását

A szociális intézmények műhelyeiben előállított ajándéktárgyakat a város vásárolja meg reprezentációként a dolgozóinak, üzleti partnereinek. A szervezeteknek biztosítson ingyenes bemutatkozási, megjelenési lehetőséget a nagy

137

tömegeket vonzó rendezvényeken.

A fogyatékossággal élő tanulókat oktató pedagógusok jelenleg csak alig, vagy egyáltalán nem tudják biztosítani a diákok részére a személyre szabott foglalkozásokat, fejlesztéseket.

A közmunkaprogram keretein belül szociális végzettséggel rendelkező álláskeresők foglalkoztatása a speciális intézményekben.

A fogyatékossággal élők sporttevékenysége jelenleg – a város részéről- nem támogatott olyan mértékben, ahogyan azt a szervezetek elvárnák.

A fogyatékos sportot koordináló szakember kijelölése a Városházán. Akadálymentes tornatermek, csarnokok biztosítása a célcsoport sportolóinak. A versenyeken való részvétel támogatása.

A valamely művészeti ágban tehetséges fogyatékos gyermekek és felnőttek támogatása – a jelenlegi formában- nem kielégítő.

Fellépési, kiállítási lehetőségek biztosítása a város kulturális intézményeiben (ingyenesen).

Nem kiszámítható a város polgáraiért dolgozó civil szervezetek ingatlan támogatása.

Civil ingatlangazdálkodási stratégia megalkotása

A participációs jog nem biztosított Esélyegyenlőségi Tanács megalakítása Az önkormányzati bizottságok ülésein a Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely tagjaiból delegált személyek részvételének biztosítása

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint

intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Komplex program az egészségügyi, járványügyi helyzet és az életkörülmények javítása érdekében

Szociális Osztály, Esélyegyenlőségi team, polgármester Védőnői hálózat, Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ, Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, ME BTK Szociológiai Intézete, az érintett iskolák, óvodák pedagógusai, háziorvosok, Szociális Osztály, Munkaügyi Központ, MIK Zrt, Városgazda Kht, egyéb cégek

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek elsődleges és másodlagos

Munkaügyi szervezet és kirendeltségei, Esélyegyenlőségi

138

munkaerő-piacra való belépésének elősegítése

team, polgármester Civil szervezetek, helyi önkormányzat, munkaügyi szervezet, helyi munkaadók, képzőintézmények, TKKI

Lakhatás megőrzése, lakásfeltételek, lakhatás minőségének javítása, krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Esélyegyenlőségi team, polgármester közüzemi szolgáltatók, Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ, Szociális Osztály, Munkaügyi Központ, egyéb cégek, lakók családok átmeneti otthonai, Rendőrség, Gyámügy

Társadalmi konfliktusok előrejelzése, kezelése, innovatív konfliktuskezelési modell kialakítása

Esélyegyenlőségi team, polgármester ME BTK Szociológiai Intézete

A HHH státuszhoz megfelelő nyilatkoztatás, adatnyilvántartás.

Jegyző

Szegregált általános iskolák megszüntetése a városban.

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

A település iskolái, az iskolákban az osztályok közötti HHH tanulók arányának kiegyenlítése.

Kormányhivatal

A HHH tanulók érettségit adó középiskolákban történő továbbtanulásának segítése.

Igazgatók, fenntartó

Az iskolai lemorzsolódás, magántanulóvá válás csökkentése.


Gyermekek

Országos kompetenciamérés eredményeinek javítása


Az egyedül élő idősek életminőségének javítása

Résztvevők: nyugdíjasok, időskorúak, nemzedékek, családok Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Önkormányzati időseket ellátó intézmények Miskolci Idősügyi Tanács Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány

Idősek

Az idősödő és időskorú lakosság halálozási arányának csökkentése

Résztvevők: idősödő és időskorú miskolci állampolgárok Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Önkormányzati fenntartású intézmények (4/b, d,) Miskolci Idősügyi Tanács Szociális, közművelődési, közösségi,

139

életen át tartó tanulás, egészségtudatos életmód szolgáltatást nyújtó civil, társadalmi szervezetek.

Bűnmegelőzés, áldozattá válás, áldozatsegítés időskorban is

Résztvevők: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Városi Rendőrkapitányság, Bűnmegelőzési Centrum, Polgárőrség, Önkormányzat által fenntartott időseket ellátó intézmények, civilek Felelős: Önkormányzat, Önkormányzati fenntartású intézmények Miskolci Idősügyi Tanács Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Igazságügyi Szolgáltató Hivatal (Kormányhivatal) B-A-Z Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány Polgárőrség Városi Szervezete Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány

A nemzedékek közötti szakadék csökkentése, a szolidaritás erősítése

Résztvevők: idősödő és időskorú városi lakosság, családok, fiatal és gyermek generációk Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Önkormányzat által fenntartott időseket és óvodáskorúakat ellátó intézmények, civil, társadalmi szervezetek, közművelődési, sport, kulturális intézmények, turisztikai kft. Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány EuroMiskolc Travel Szépkorúak Turisztikai Centruma Miskolci Idősügyi Tanács

Társadalmi sztereotípiák, előítéletek, megszokások, beidegződések, negatív hagyományok az idősekkel kapcsolatban – eloszlatásuk, csökkentésük

Résztvevők: időskorúak, nemzedékek valamennyi korcsoportja Miskolc város közigazgatási területén Felelős: Önkormányzat, Közgyűlés-képviselőtestület, Idősügyi Tanács, Önkormányzati fenntartású időseket ellátó intézmények, civil, egyházi, társadalmi szervezetek Önkormányzat által fenntartott

140

köznevelési, közművelődési, egészségügyi és szociális intézmények, civil szervezetek Idősügyi tanács Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány

Az idősek tevékenykedtetésének – szellemi, fizikai, mentális frissességük és foglalkoztatásuk bővítése

Résztvevők: nyugdíjasok, idősek – differenciáltan – egészségi, fizikai, szellemi, mentális állapottól függően Felelős: Helyi Önkormányzata, Közgyűlés, Idősügyi Tanács, időseket ellátó állami, civil, egyházi, magán szervezetek, vállalkozások, intézmények Miskolci Idősügyi Tanács Kormányhivatal – Munkaügyi központok Életen át tartó tanulás állami és civil szervezetei (3. KEMA) BOKIK VOSZ

Egészségtudatos életmód időskorban is

Résztvevők: idősödő és idős miskolci lakósok, nemzedékek csoportjai, családok Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, önkormányzat által fenntartott közoktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális intézmények Civil, egyházi, társadalmi szervezetek: - Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány - DVTK Egyesület és létesítményei - MVSC Egyesület és létesítményei - Miskolci Egyetem sportlétesítményei

Az informatikai szakadék csökkentése, az időskorúak számítógép ismereteinek kialakítása, aktív idősek számítógép parkjának bővítése

Résztvevők: idősek, nemzedékek csoportjai városi szinten Felelős: Miskolc MJ Város Önkormányzata, Idősügyi Tanács, Önkormányzati intézmények Miskolci Idősügyi Tanács Miskolci Egyetem Köznevelési, közművelődési intézmények, időseket ellátó állami, civil, egyházi intézmények, városi

141

nyugdíjasok klubjai Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány

Az idősek kulturális javakhoz való hozzájutása nehezedett

Résztvevők: Miskolc város nyugdíjas és időskorú lakossága Felelős: Fenntartó önkormányzat, önkormányzati fenntartású 4/b pontban jelzett intézmények Civil szervezetek: Miskolci Idősügyi Tanács

„Az én házam (lakásom) – az én váram” – avagy az otthon gondozás iránti mennyiségi és minőségi igény megnövekedése

Résztvevők: Miskolc város, idősödő és időskorú lakossága Felelős: Miskolc MJ Város Önkormányzat, Közgyűlés, Önkormányzat által fenntartott intézmények, a projektbe bevont civil, egyházi, társadalmi szervezetek Köznevelési, közművelődési, sport-szabadidő központok, egyesületek

Miskolc MJ Város időskorú lakosság számának növekedésével – összetételében – kimutathatóan nő a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya

Résztvevők: Miskolc város nyugdíjas és időskorú aktív lakósai Felelős: Miskolc MJ Város Önkormányzat, Közgyűlés, civil szervezetek Miskolc MJ Város közép-felsőfokú intézményei BOKIK VOSZ

Hiányoznak vagy minimális az időskorúak körében végzett szakszerű, tudományos felmérések, kutatások száma

Résztvevők: kutatócsoport tagjai, önkéntes kérdezőbiztosok, Miskolc város időskorú lakossága Felelős: Miskolc MJ Város Közgyűlése, Idősügyi Tanács, önkormányzati időseket ellátó intézmények, civilek Miskolci Egyetem BtK Debreceni egyetem Eü Kar Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány

A civil, egyházi, társadalmi szervezetek az idősek ellátásában

Résztvevők: Önkormányzat és időseket ellátó intézmények, időskorú miskolci lakósok, működő civil szervezetek, egyházak, társadalmi szervezetek Felelős: Miskolc MJ Város Önkormányzat, Idősügyi Tanács, civilek, önkormányzati fenntartású

142

intézmények az idősellátás területéről Megyei Civil Központ, Egyházak Közművelődési, kulturális intézmények

Az idősek aktivitása, önmegvalósítása, önkéntes munka idősek részéről, tevékenykedtetés, aktív-alkotás, értékteremtés

Résztvevők: Miskolc MJ Város aktív, alkotó, tevékenykedő időskorú lakósai, Önkormányzat Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, önkormányzat által fenntartott szociális intézmények BOKIK VOSZ Vállalkozások: Kft Vendéglátó egységek Intézmények Kereskedelmi egységek

Gender fókuszú foglalkoztatási gyakorlat bevezetése az önkormányzatnál és intézményeinél

ÖK Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Humán Főosztály képviselője MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői BA-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja képviselője Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület

Nők

Nők felvilágítása (munka)jogi ügyekről ÖK Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Humán Főosztály képviselője MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői BA-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja képviselője Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon

143

Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház

Kisgyermekes nők aktívan maradásának támogatása a gyermekkel otthon töltött időszakban is

ÖK Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Humánpolitikai Osztály képviselője Miskolci Kulturális Központ képviselői MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői BAZ Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja képviselői Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület egyéb civil szervezetek Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke

Családbarát közintézmények működtetése

ÖK Esélyegyenlőségi referens Ügyfélszolgálattal rendelkező ÖK osztályok képviselői Miskolci Kulturális Központ képviselői MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református

144

Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke

A tudatos családtervezés támogatása városi szinten

Esélyegyenlőségi referens Védőnői Szolgálat képviselői MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke

A nők szerepének növelése a helyi közéletben

ÖK Esélyegyenlőségi referens ÖK Kabinet MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház BOKIK KISOSZ Helyi városi médiumok

Női Esélyegyenlőségi Fórum felállítása Esélyegyenlőségi referens ÖK osztályok képviselői

145

Nőket képviselő civil szervezetek Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke Városi Rendőrség Városi Ügyészség Statisztikai Hivatal Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke BA-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Gender szempontú esélyegyenlőségi érzékenyítés, ismeretterjesztés

Esélyegyenlőségi referens ÖK osztályok képviselői Bizottságok képviselői MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke

Fogyatékkal élők Speciális oktatási intézmények

akadálymentesítése óvodavezetők, az Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda és EGYMI vezetője, városvezetés, felelős: illetékes alpolgármester, építési osztály vezetője rehabilitációs szakmérnök kivitelezést végző vállalkozó akadálymentesítési tanácsadással

146

foglalkozó civil szervezetek

Miskolc közlekedésének komplex akadálymentesítése

Polgármester, alpolgármester, aki a városüzemeltetésért felelős, városüzemeltetési és beruházási osztály Esélyegyenlőségért dolgozó civil szervezetek képviselői: Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely Egészségügyi és Szociális Civil Műhely Nagy Bendegúz építészmérnök, rehabilitációs szakmérnök, rehabilitációs környezettervező szakmérnök

Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások infokommunikációs akadálymentesítése.

Szociális és Egészségügyi Osztály Alpolgármester Önkormányzat informatikai csoportja Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely szervezetei Jelnyelv oktatók Egyéb érdekképviseleti szervek, a tréningeken, jelnyelvi oktatáson résztvevő dolgozók, Egyenlő Bánásmód Hatóság

Szociális alapszolgáltatások fejlesztése (Házi segítségnyújtás, családsegítés)

Esélyegyenlőségi referens Egészségügyi és Szociális Osztály, felelős: osztályvezető Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény- Módszertani Központ, felelős: intézményvezető Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely szervezetei

Szakosított ellátási formák fejlesztése Átmeneti, krízis jellegű családorientált szolgáltatások létrehozása és működtetése, új ápoló-gondozó célú lakóotthonok létrehozása

I. Esélyegyenlőségi referens Krízisellátásban jártas szakemberek II. Lakóotthoni ellátást nyújtását kezdeményező szervezetek képviselői Szociális és Egészségügyi Osztály Alpolgármester Orvosok, kórházak Családsegítő szolgálatok Védőnői hálózat

147

Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Rendőrség/mentők/tűzoltók

Szükségletorientált, egyéb szociális szolgáltatások kialakítása

Civil referens a városvezetés kijelölt munkatársai Esélyegyenlőségi referens Miskolc Város Fogyatékosságügyi Műhelyének tagjai segítő személyzet MIK Zrt., lakóközösség, szülők, családtagok, Támogató Szolgálatok, érdekképviseleti szervek


Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Emberi Erőforrás Menedzsment Csoportja. Felelős: kijelölt kontaktszemély Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány Támogatott Foglalkoztatás programja. Felelős: szakmai vezető B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Felelős: kontaktszemély Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK). Felelős: kontaktszemély Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH). Felelős: kontaktszemély Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv (RSZSZ). Felelős: kontaktszemély Miskolc Város alternatív munkaerő-piaci szolgáltatói: Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány: 4M program Észak-Magyarországi Látássérült- rehabilitációs Központ: Foglalkozási Rehabilitációs Program Egyenlő Bánásmód Hatóság akkreditált munkáltatók speciális szakiskolák helyi, a célcsoport részére munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek

Fogyatékossággal élők foglalkoztatása az önkormányzatnál

Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Emberi Erőforrás Menedzsment Csoportja.

148

Felelős: kijelölt kontakt személy Szimbiózis Alapítvány- Támogatott Foglalkoztatás program. Felelős: szakmai vezető B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Felelős: kijelölt kontaktszemély Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány - 4M program. Felelős: programvezető, vagy 4M tanácsadó Észak-Magyarországi Látássérült- rehabilitációs Központ Foglalkozási Rehabilitációs Programja. Felelős: szakmai vezető Martin János Szakképző Iskola Felelős: iskolaigazgató helyi, a célcsoport részére munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek

A helyi szociális intézményekben dolgozó fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásának támogatása

Civil referens Esélyegyenlőségi referens Miskolc Város Fogyatékosügyi Műhelye Felelős: Szalkainé Haraszti Krisztina, Jakubinyi László Kulturális, Idegenforgalmi és Városmarketing Osztály. Felelős: osztályvezető „Több, mint legenda...”Közhasznú Alapítvány. Felelős: Rózsa Edit feszt.ig. Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft.. Felelős: Kesselyák Gergely feszt.ig. A Fogyatékosságügyi Műhely tagjai

Személyi segítő biztosítása a fogyatékossággal élő tanulók mellé

Közmunkaprogram, önkormányzat felelős munkatársa Helyi iskolák képviselői Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának kijelölt munkatársa Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai, Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet

149

Fogyatékossággal élők sporttevékenységének támogatása.

A sportért felelős alpolgármester, Esélyegyenlőségi referens, Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely tagjai A városban működő civil és sportszervezetek, és fogyatékos sportszervezetek Gyermek rehabilitációs központ és oktatási intézmények bevonása

Paraművészek támogatása

civil, és esélyegyenlőségi referens kulturális intézmények vezetői (színház, múzeum, művelődési ház), fogyatékossággal élő előadókat, művészeket összefogó szervezetek vezetői Kulturális, Idegenforgalmi és Városmarketing Osztály, felelős: osztályvezető, Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely tagjai

Civil ingatlangazdálkodási stratégia

MIK Zrt., polgármester Esélyegyenlőségért dolgozó civil szervezetek képviselői: Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely Egészségügyi és Szociális Civil Műhely

Participációs jog biztosítása

Alpolgármester, esélyegyenlőségi referens, civil referens, Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely delegáltjai Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely tagjai Egyéb, a célcsoportnak szolgáltatást nyújtó szervezet, intézmény képviselői

Jövőképünk

Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák képesek legyenek együtt élni Miskolc Város lakóival.

Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők, a gyermekek, az idősek, a nők és a fogyatékkal élő embereknek egyenlő optimális életkörülményeket tudjunk biztosítani, és ezt hosszú távon fenn is tartani. Érvényesülni kell városunkban a :

• diszkriminációmentességnek,

• szegregációmentességnek,

• a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférésnek,

• a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának.

150

Az esélyegyenlőség megvalósulásának elősegítése érdekében támogató szolgáltatások megvalósítását tervezzük az alábbi területeken:

• beiratkozás, felvételi,

• korszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése,

• egyénre szabott fejlesztések,

• tananyag kiválasztása, fejlesztése,

• fegyelmezés, büntetés gyakorlata,

• pályaorientáció,

• továbbtanulás,

• teljesítményértékelés gyakorlata,

• humánerőforrás fejlesztés, pedagógusok továbbképzése,

• kapcsolattartás a szülőkkel, szakmai és társadalmi környezettel, segítőkkel. Folyamatosan odafigyelünk az idősek közötti életszínvonal különbség csökkenésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkanélküliség csökkenését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők teljeskörű esélyegyenlőségének biztosítására és annak gyakorlati megvalósítására, közszolgáltatásokhoz, középületekhez, információhoz való hozzáférés megkönnyítésére.

151

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Mélyszegénységben élők/romák 1.

Intézkedés címe: Komplex program az egészségügyi, járványügyi helyzet és az életkörülmények javítása érdekében

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Megállapítható, hogy a közegészségügyi, járványügyi helyzete a hátrányos helyzetű, többnyire mélyszegénységben élő embereknek rendkívül rossz.. Ismét felütötte a fejét a TBC, a rühösség, a tetvesség, a mélyszegénységben élők születéskor várható átlagéletkora 8-10 évvel alacsonyabb az átlagnál. Magas a csecsemőhalandóság aránya (ami utal a várandós nők nem megfelelő táplálkozására, egészségmagatartására), magasak a megelőzhető halálozás mutatói. Kiemelt célcsoportok: Gyerekek, kisgyerekes családok, fiatal felnőttek. Az egészségügyi szolgáltatások számukra sok esetben távol, nehezen megközelíthető helyen találhatóak. A lakásokban sok az egészségkárosító, veszélyeztető tényező.

Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Általános cél Az életkörülmények, az egészségügyi és járványügyi mutatók javítása. Prevenciós hatások elérése, az újratermelődő problémák megelőzése. Rövid távú (2 év) A mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása, a mélyszegénységben élők és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatának javítása, hatékonyabbá tétele. Közép távú (5 év) Halandósági, járványügyi adatok javulása, egészségtudatos magatartás, diszkrimináció-mentes személetmód kialakítása, egészségmegőrzés.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve a határidők megjelölésével

1. Komplex állapotfelmérés a gettósodó területeken élők körében 2. Komplex iskolai és óvodai egészség-prevenciós programok kidolgozása, bevezetése (ennek részeként családi életre nevelés, a korai gyerekvállalás megelőzését szolgáló programok) 3. Komplex egészségprevenciós program megvalósítása a mélyszegénységben élő családok körében (az egészségtudatos szemléletmód elterjesztése, a betegségek korai felismerését szolgáló program megvalósítása) 4. A mélyszegénységben élők és az egészségügy kapcsolatának javítása érdekében az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés javítása. Az előítéletek csökkentése az egészségügyben dolgozók körében. (egészségnapok, szűrőbuszok, mobil orvosi rendelők a gettósodó területeken, az esetlegesen meglévő előítéletek kezelésére érzékenyítő tréningek tartása az egészségügyben dolgozók számára, a roma fiatalok ösztönzése, támogatása annak érdekében, hogy számuk növekedjen egészségügyi/szociális ágazatokhoz tartozó munkahelyeken) 5. Lakásfelújítások, korszerűsítések – melyekkel az egészségkárosító tényezők hatása csökkenthető

152

Résztvevők és felelős

Szociális Osztály, Esélyegyenlőségi team, polgármester

Partnerek

Védőnői hálózat, Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ, Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, ME BTK Szociológiai Intézete, az érintett iskolák, óvodák pedagógusai, háziorvosok, Szociális Osztály, Munkaügyi Központ, MIK Zrt, Városgazda Kht, egyéb cégek

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

- komplex adatállomány az állapotfelmérés eredményeiről (adatbázis, tanulmány)

- iskolai és óvodai egészségprevenciós programok megvalósítása (kidolgozott programok száma, megvalósított programok száma, az azokba bevont gyerekek száma)

- javuló egészségügyi, járványügyi mutatók (védőnői, háziorvosi kimutatások)

- egészségprevenciós programok megvalósítása mélyszegénységben élő családok körében (megvalósított programok száma, azokban bevont családok száma)

- kihelyezett szűrőbuszok, mobil orvosi rendelők száma, a szűréseken megjelentek száma

- megtartott érzékenyítő tréningek az egészségügyi személyzet körében (tréningek száma, azokba bevontak száma)

- roma fiatalok orientálása egészségügyi/szociális területekre (az ilyen jellegű képzésekbe bevont roma fiatalok száma, elhelyezkedett szakemberek száma)

- komfortfokozat emelkedés meglévő lakásoknál, illetve a magasabb komfortfokozatú lakásokba költözések száma

Fenntarthatóság Folyamatosság

Kockázatok és csökkentésük eszközei

- Költégvetési forrás kimerülése - Együttműködés nem megfelelő mértéke

Szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Pályázati forrás, önkormányzati támogatás

2.

Intézkedés címe: Mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek elsődleges és másodlagos munkaerő-piacra való belépésének elősegítése


Az elmúlt 4 évben a 15-64 éves korosztályban a nyilvántartott álláskeresők aránya 10% körül mozgott. 2011-ben jelentős, 2010-hez képest 0,8 %-os csökkenés mutatható ki, azonban ezt a közfoglalkoztatottak számának növekedése okozta. A közfoglalkoztatás a segélyezéshez képest jelentős lépés, azonban nem tekinthető igazi munkahelynek.

153

A regisztrált munkanélküliek számához hozzáadódik a rendszerből kiesettek, illetve abba soha be nem kerültek jelentős száma. Sajnos ezekről nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok. Rendkívüli mértékben felerısödött jelenség az „agyelszívás”, ami alatt nem csak a diplomások, hanem általánosan, a jól képzett munkaerı elvándorlását értjük, a szakmunkásoktól a felsıvezetıkig, kutatókig. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján azt látjuk14, hogy a Miskolcon élők 6,9%-a munkanélküli, 37,5% a foglalkoztatottak aránya, 30,4% az inaktív keresők (nyugdíjasok, GYES-en, GYED-en lévők, munkanélküli ellátásban részesülők, akik nem keresnek aktívan munkát, vagyonukból, bérbeadásból élők) 25,2% az eltartottak aránya. - Nagyon magas a munkanélküliek aránya ebben a célcsoportban - A cigány népesség alacsony foglalkoztatási rátája jellemző


Általános cél A mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek elsődleges és másodlagos munkaerőpiacra való belépésének elősegítése, a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség csökkentése. - Magasabb iskolai végzettség megszerzése - Munkaerő-piaci reintegrációs esélyek növelése Rövid távú (2 év) A foglalkoztatási mutatók javítása érdekében megfelelő iskolai végzettség megszerzésének segítése, a nyílt munkaerőpiacra való belépésre való képességek fejlesztése, vállalkozás-ösztönzés. Közép távú (5 év) A foglalkoztatási mutatók javítása a mélyszegénységben élők körében.


1. Aluliskolázott, alacsony munkavállalási motivációkkal rendelkező csoportok segítése az elhelyezkedésüket segítő képességek, készségek, ismeretek megszerzésében, motivációjuk erősítése 2. Nem megfelelő vagy elavult szakismeretekkel rendelkezők számára a helyi munkaerő-piaci igényeknek megfelelő (át)képzések, ismeretfelújító képzések. 2. Kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő képességének javítása. 3. Vállalkozás-ösztönző tréningek szervezése. 4. A másodlagos munkaerőpiac, a közfoglalkozás szélesítése (hagyományos közfoglalkoztatás valamint a közfoglalkoztató mintaprogramok elterjesztése, támogatása) 5. Munkáltatók támogatása a foglalkoztatás költségeinek csökkentésével 6. Munkalehetőségek felkutatása


Munkaügyi szervezet és kirendeltségei, Esélyegyenlőségi team, polgármester

Partnerek Civil szervezetek, helyi önkormányzat, munkaügyi szervezet, helyi munkaadók, képzőintézmények, TKKI

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága,

- Aluliskolázott (alapfokú végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők) bevonása a különféle elhelyezkedést segítő programokba, képzésekbe (a képzések, programok száma, az azokba bevont lakosok száma)

14 2011. Évi Népszámlálás. 3. Területi adatok. KSH, Budapest, 2013.

154

forrása - Nem megfelelő vagy elavult szakismerettel rendelkezők bevonása a különféle elhelyezkedést segítő programokba, képzésekbe (a képzések, programok száma, az azokba bevont lakosok száma)

- Kis- és középvállalkozások számára tájékoztatás nyújtása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap által biztosított támogatásokról (tájékoztató hírlevelek száma, tájékoztató alkalmak száma)

- Vállalkozás-ösztönző tréningek tartása (tréningek száma, az azokba bevont lakosok száma)

- A közfoglalkoztatás szélesítése, közfoglalkoztató mintaprogramok támogatása (programok száma, az azokba bevont lakosok száma)

- Magasabb iskolai végzettségek megszerzése - Kedvezőbb elhelyezkedési mutatók

Fenntarthatóság Folyamatosság


- Foglalkoztatási költségek csökkentésének állandó biztosítása - Motiválatlanság csökkentése célzott esetmenedzseléssel



3.

Intézkedés címe: Lakhatás megőrzése, lakásfeltételek, lakhatás minőségének javítása, krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások


- A közüzemi díjhátralékok mértékének növekedése tapasztalható ebben a célcsoportban - A kilakoltatások számának emelkedése tetten érhető az elmúlt időszakban - Alacsony komfortfokozatú lakások jellemzőek, melyek számos negatív következményt hordoznak magukban a családok életvitelét illetően - Egészségveszélyeztető tényezők nagyon gyakran fordulnak elő a lakásviszonyok tekintetében a mélyszegénységben élők körében

Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban

Általános cél - Életminőség javítása Rövid távú (2 év) - Közüzemi díjhátralékok felhalmozódásának mérséklése - Kilakoltatások elkerülése Közép távú (5 év) - Prevenció - Krízis lakások biztosítása - családok átmeneti otthonaival való ellátási megállapodások fenntartása


1. Rendszeres bérlakás pályázatok kiírása, a minél szélesebb résztvevői kör biztosítása 2. Lakásmobilitás biztosítása a társadalmi igényekhez igazodva 3. Lakásfelújítások, korszerűsítések folyamatos biztosítása 4. Önkormányzati támogatás fenntartása

155

5. Együttműködés megerősítése a résztvevő, kapcsolódó intézmények, szolgáltatók között 6. Készenléti Szolgálat támogatása


Esélyegyenlőségi team, Polgármester

Partnerek

közüzemi szolgáltatók, Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ, Szociális Osztály, Munkaügyi Központ, egyéb cégek, lakók családok átmeneti otthonai, Rendőrség, Gyámügy


- Lakbérhátralékkal rendelkezők arányának csökkenése - Egyéb közüzemi hátralékkal rendelkezők arányának csökkenése - Kilakoltatások számának csökkenése - Magasabb komfortfokozatú lakások - Családok Átmeneti Otthonaiban elhelyezettek száma - Krízislakásban élők aránya - Krízis idején segítő szervezetek együttműködése - Krízisintervenció idejének csökkenése

Fenntarthatóság Folyamatos


- Költégvetési forrás kimerülése - Együttműködés nem megfelelő mértéke



4.

Intézkedés címe: Társadalmi konfliktusok előrejelzése, kezelése, innovatív konfliktuskezelési modell kialakítása


A magyar társadalmat sújtó gazdasági-társadalmi válság következtében a társadalmi konfliktusok valószínűsége az egész országban megnőtt, különösen pedig az észak-magyarországi régióban. Ennek oka az, hogy a magyar társadalomban számos társadalmi konfliktus lappang már hosszú ideje, melyek történelmi okokból sokáig elfojtódtak. A válság hatására Magyarországon nemcsak az azzal szorosan összefüggő konfliktusok jelentek meg, hanem felerősödtek, felszínre törtek az addig rejtőzködő, látens konfliktusok illetve a potenciális konfliktushelyzetek is. Fokozottan igaz ez Miskolc városára, ahol gyakran a konfliktusok roma -nem roma színezetet öltenek és romák - nem romák közötti feszültség formájában artikulálódnak.

Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú

Általános cél Miskolc konfliktus-potenciáljának felmérése, a konfliktusuk modellezése, a konfliktusos felek közötti mediálás, a konfliktusok termékeny mederbe terelése.

156

időegységekre bontásban

Rövid távú (2 év) Az intézkedési terv segítségével a konfliktusok kezelhető mederben maradnak, és nem válnak nagyarányú elvándorlást kiváltó tényezővé. Az intézkedési terv végrehajtásával a térségben a társadalmi kohézió és integráció erősödik, kedvező társadalmi és gazdasági változások indulnak el. Közép távú (5 év) A konfliktusok előrejelzése, és szabályozott keretek között tartása a gazdaságélénkítésnek és a munkahelyteremtésnek nemcsak a piaci mechanizmusok vonatkozásban fontos feltétele, hanem az állami, térségi, helyi közmunkának, közalkalmazásnak, közösségi típusú gazdasági programoknak is.


1. Miskolc város társadalmi konfliktus-potenciáljának feltérképezése, modellezése

2. Krízisintervenciós, mediációs team felállítása, kiképzése 3. Krízisintervenció, mediáció az érintett területeken 4. Konfliktushelyzetek előrejelzése, folyamatos monitorozása, a

konfliktuskezelés kifejlesztett eljárásainak szükség szerinti bevetése, alkalmazása



Partnerek ME BTK Szociológiai Intézete


- Miskolc város társadalmi konfliktus-potenciáljának feltérképezése, modellezése (1 felmérés, adatbázis, tanulmány)

- Krízisintervenciós, mediációs team felállítása, kiképzése (team-ek száma, képzésben részt vettek száma, képzések száma)

- Krízisintervenció, mediáció az érintett területeken (mediációk, intervenciók száma)

- Konfliktushelyzetek előrejelzése, folyamatos monitorozása, a konfliktuskezelés kifejlesztett eljárásainak szükség szerinti bevetése, alkalmazása (monitorozási jelentések száma, konfliktus-kezelések száma)

Fenntarthatóság folyamatos


- A szokatlan megközelítési mód nem elég körültekintő kommunikáció esetén nem talál elfogadásra - Költségvetési forrás kimerülése - Együttműködés nem megfelelő mértéke



157

Gyermekek 1.

Intézkedés címe: A HHH státuszhoz megfelelő nyilatkoztatás, adatnyilvántartás.


A HH és HHH közötti különbség miatt feltételezhetően nem működik megfelelően a nyilatkoztatás, az adatnyilvántartás, 2012. szeptemberében 2817 fő volt a HH tanulók, és 899 fő volt a HHH tanulók száma.


Pontos adatgyűjtés, nyilatkoztatás hatékonyabbá tétele

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A HHH státuszhoz megfelelő nyilatkoztatás, adatnyilvántartás, adatgyűjtés, folyamatos aktualizálás

Tájékoztatás a HHH státusz előnyeiről (védőnői hálózat, iskolai pedagógusok, családsegítő

A tanulói követés iskolaváltáskor, az iskolák tájékoztatása az adatokról.


Jegyző

Partnerek Intézmények

Határidő(k) pontokba szedve

2014.12.30.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Teljes adatbázis, folyamatos nyomonkövetés, pontos adminisztráció


Nem megfelelő adatgyűjtés. A hivatal esélyegyenlőségi munkatársa készíti fel az érintetteket.

Szükséges erőforrások

Személyi és tárgyi feltételek megteremtése.

2.

Intézkedés címe: Szegregált általános iskolák megszüntetése a városban.

158


Szegregált általános iskolák jelenléte a városban. 159 és 3 fő közötti az iskolákban a HHH tanulók száma.


Az intézményekben a HHH arány kiegyenlítése A HHH tanulók arányának kiegyenlítése


Nyilatkoztatás hatékonyabbá tétele HH aránycsökkentés az intézmények között A HH és HHH gyerekek családjai lakóhelyének figyelembe vétele az iskolai körzethatárok kialakításakor


Jegyző KLIK Intézmények

Partnerek Intézmények, CKÖ, családsegítő


Folyamatos


Évente összegző elemzés készítése, adatok frissítése.


Nem megfelelő adatgyűjtés, következtetés levonás. A hivatal esélyegyenlőségi munkatársa készíti fel az érintetteket.


Személyi és tárgyi feltételek biztosítása

3.

Intézkedés címe: A település iskolái, az iskolákban az osztályok közötti HHH tanulók arányának kiegyenlítése.


A település iskolái, az iskolákban az osztályok között nem kiegyenlített a HHH tanulók aránya.

Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre

Párhuzamos osztályok szervezésénél legyen szempont, hogy egyenletes legyen a HH és HHH gyerekek aránya

159

bontásban


Adatgyűjtés, pontos nyilvántartás az osztályok közötti HH és HHH arányokról

Hatékony iskolai pályaorientáció

HH és HHH gyerekek általános iskolai egyéni fejlesztése, középiskolai felvételire való felkészítése, hátánykompenzáló programok (tanoda, mentori/tutori) működtetése


Fenntartó, intézmények



Folyamatos




Nem megfelelő adatgyűjtés, következtetés levonás. A hivatal esélyegyenlőségi munkatársa készíti fel az érintetteket.



4.

Intézkedés címe: A HHH tanulók érettségit adó középiskolákban történő továbbtanulásának segítése.




A HHH tanulók körében emelkedjen az érettségivel rendelkezők aránya



Középiskolai felvételire való felkészítés

160

Mérés-értékelési szakember alkalmazása

Pedagógus módszertani képzés Intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése (szülőkkel, családsegítővel, középiskolákkal, hálózatépítés, horizontális tanulás)


Intézmények



Folyamatos




Nem megfelelő kommunikáció az intézmények és a családok között. Hatékonyabb kapcsolatfelvétel kialakítása.


Humán-, és technikai kapacitásbővítés pályázással A szülők és diákok folyamatos tájékoztatásával, a pályaválasztási támogató tevékenység fokozásával biztosítható.

5.

Intézkedés címe: Országos kompetenciamérés eredményeinek javítása



Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásba

Csökkenjen a lemorzsolódás és a magántanulók száma

Javuljanak a kompetenciamérés eredményei


Egyéni fejlesztés Mérés-értékelési szakember alkalmazása Pedagógus módszertani képzés Intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése (szülőkkel, családsegítővel, középiskolákkal, hálózatépítés, horizontális tanulás)



161



Folyamatos




Intézményi partnerkapcsolat nem megfelelő működése. Hatékonyabb kapcsolatfelvétel kialakítása.


Humán-, és technikai kapacitásbővítés pályázással

Nők 1.

Intézkedés címe: Gender fókuszú foglalkoztatási gyakorlat bevezetése az önkormányzatnál és intézményeinél


Az önkormányzatnál (PH-nál) a női célcsoport jelenlegi foglalkoztatási szintje 69,7%-os, mely alacsonyabb az Európa 2020-ban meghatározott átlagos 75%-nál. Forrás: Európa 2020 – Európa növekedési stratégiája. www.ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm A foglalkoztatás szerkezetében alacsony a rugalmas (az atipikus) foglalkoztatás.


Általános cél: A célcsoport foglalkoztatási volumenének növelése az önkormányzatnál és intézményeinél, illetve a női hátrányos rétegek (kisgyerekesek, három-vagy többgyermekesek, stb) bevonása, a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás növelése, ezzel igazodva az Európa 2020-ban meghatározottakhoz. Rövid távú (2 év): az intézményrendszeren belül a női arány érje el a 70%-ot Közép távú (5 év): az arány 72%-ra való emelése


1. Együttműködési megállapodás megkötése helyi női célcsoporttal foglalkozó és részükre munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel, a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának képviselőjének bevonásával. Határidő: 2013.10.30. 2. Gender szempontú foglalkoztatási adatgyűjtés az önkormányzat és intézményei körében, az önkormányzat foglalkoztatási szerkezetének megismerése, a rugalmas foglalkoztatás lehetőségeinek feltérképezése, munkakör elemzések elvégzése, potenciálmérések, családbarát szemlélet

162

elterjesztése. határidő: 2013.11.30. 3. Rugalmas foglalkoztatási formák és családbarát szemlélet workshop tartása a döntéshozók és a munkatársak számára határidő: 2013.12.15. 4. Személyzetbeszerzés: toborzás, kiválasztás, alkalmazás. Alkalmazás kezdete: 2014.01.01. 5. Beillesztés, folyamatos kapcsolattartás. határidő: 2014.01.01-től folyamatos 6. Női kvóta bevezetése a döntéshozói munkakörökben: min. 30% határidő: 2016. január 1.


ÖK Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Humán Főosztály képviselője MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői BA-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja képviselője

Partnerek

Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület


A női célcsoport foglalkoztatási aránya nő, amely a kinevezésekkel, illetve a munkaszerződések számával dokumentálható. Javul a nők társadalmi részvétele, nő a családok jövedelme, nő az adófizetők száma.

Fenntarthatóság A célcsoport foglalkoztatása a város költségvetéséből, illetve a helyi Munkaügyi Központ forrásaiból történik.


Az önkormányzati dolgozók sztereotípiái a kisgyerekes, vagy három-és többgyermekes munkavállalókról elég negatív, érzékenyítéssel ez megváltozik, más lesz a hozzáállásuk az ilyen munkavállalókhoz.


Esélyegyenlőségi referens alkalmazása

2.

Intézkedés címe: Nők felvilágítása (munka)jogi ügyekről


A nők nincsenek tisztában az őket érintő munkajogi, foglalkoztatási jogszabályokkal, nem tudják „milyen jogok” illetik meg őket. Ezt több civil szervezet ügyfélkörének problémái támasztják alá.


Általános cél: A női munkát kereső célcsoport (munka)jog tudatosságának erősítése Rövid távú (2 év): a kampány az álláskeresők 5%-át eléje érje el a 70%-ot

163


Közép távú (5 év): az arány 10%-ra való emelése


1. Együttműködési megállapodás megkötése helyi női célcsoporttal foglalkozó és részükre munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel, a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának képviselőjének bevonásával. Határidő: 2013.10.30. 2. Nőket érintő (munka) jogi jogszabálygyűjtemény kiadása érintett állami, civil és egyházi szervezetek bevonásával. határidő: 2013.12.31. 3. Nőket érintő (munka)jogi jogszabálygyűjtemény terjesztése az érintett állami, civil és egyházi szervezetek bevonásával. határidő: 2014.01.01-től folyamatos


ÖK Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Humán Főosztály képviselője MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői BA-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja képviselője

Partnerek

Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház


A női célcsoport foglalkoztatási aránya nő, amely a kinevezésekkel, illetve a munkaszerződések számával dokumentálható. Javul a nők munka(jog) tudatossága, hatékonyabban képviselik érdekeiket a munkaerőpiacon.

Fenntarthatóság A célcsoport tájékoztatása pályázati források bevonásával fenntartható.


A nők önérdek érvényesítő képessége gyenge, alulértékelik önmagukat, egyrészt a társadalmi sztereotípiák, másrészt az önbizalomhiányuk miatt. A csökkentés eszköze a tudatosító tanácsadások, információval való felvértezésük.


Esélyegyenlőségi referens alkalmazása, munkajogász biztosítása, kommunikációs szakember alkalmazása, a nyomdai munkálatokhoz és a terjesztéshez pénzügyi eszközök biztosítása, a városi médiák bevonása a kommunikációba

3.

Intézkedés címe: Kisgyermekes nők aktívan maradásának támogatása a gyermekkel otthon töltött időszakban is


A kisgyermekes élethelyzetben az anyák támogatás nélkül, egyedül maradnak a család és hivatás összehangolásának megoldásában, munkaerő-piaci reintegrációjuk ezért fokozottan nehéz. A helyi nőket

164

képviselő civilek tapasztalatai alapján (adatok hiányában) a legnagyobb problémák jelen célcsoport számára: munkaerő-piaci információkkal, aktualitásokkal kapcsolatos tájékozatlanság, szakmai kapcsolatok gyengülése, izolált élethelyzet, támogató környezet, közösségek hiánya


Általános cél A kisgyermekes családok megerősítése, szülői szerepek elismerése, a munkavállalást és családi életet egyenrangúan, egyaránt támogató szolgáltatások felkutatása, támogatása; új közösségi kezdeményezések elindítása városi szinten Rövid távú (2 év) Már meglévő kisgyermekeseket támogató szolgáltatások felmérése, népszerűsítése Közép távú (5 év) Új közösségi kezdeményezések elindítása kisgyermekesek számára


1. Már meglévő családbarát közösségi terek fenntartásának támogatása önkormányzati ingatlanok kedvezményes rendelkezésre bocsátásával

Határidő: 2013. július 1-től folyamatos 2. Városi rendezvényeken csaldbarát szolgáltatások biztosítása

kisgyermekeseknek Határidő: 2013. szeptember 1-től folyamatos 3. Kisgyermekes anyák visszatérését támogató munkaerő-piaci és

egyéb szolgáltatások összegyűjtése a városban, aktuális információk közzététele Miskolc város honlapján

Határidő: 2014. január 1-től folyamatos 4. Családok Átmeneti Otthonában élők, GYED-en és GYES-en lévők

számára kedvezményesen vásárolható bérlet biztosítása Határidő: 2014. június 1 5. Közösségi kampány indítása városi szinten (család és hivatás

összehangolása témakörben) a célcsoport aktív önkéntes bevonásával Határidő: 2015. január 1. – 2015. december 31.


ÖK Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Humánpolitikai Osztály képviselője Miskolci Kulturális Központ képviselői MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői BAZ Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja képviselői

Partnerek

Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület egyéb civil szervezetek

165

Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke


A városban működő családbarát közösségi terek száma (db) – éves szakmai beszámolók Családbarát szolgáltatásokat is kínáló városi rendezvények száma (db) – fotók, sajtómegjelenések Családbarát kampány közösségi események száma (db) – jegyzőkönyv, jelenléti ív Családbarát kampány sajtómegjelenéseinek száma (db) - sajtómegjelenések

Fenntarthatóság

A támogató szolgáltatások nyújtásában résztvevő civil szervezetek elkötelezettek az eredmények hosszú távú fenntartásában. A közösségi kezdeményezésekbe bevont aktív önkéntesek motiválttá válva hosszú távon segíthetik a szolgáltatások fenntartását.


Nem elég hangsúlyos a szolgáltatások, családbarát kampány kommunikációja, kevesekhez jutnak el a családbarát információk – Megoldás: a hagyományosan alkalmazott médiumokon túl a civil szervezetek bevonásával a célcsoport közvetlen, hatékony elérése


Esélyegyenlőségi referens, www.miskolc.hu rendszergazda, városi rendezvények szervezői, civil szervezetek, önkéntesek

4.

Intézkedés címe: Családbarát közintézmények működtetése


A nők számára elérhető munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások hiányosak, mind a bölcsődei, mind a családi napközi, mind az óvodai férőhelyek számát illetően. A közintézményekben általában nem élnek a rugalmas munkaidőrendszerrel, nem vezetnek be és nem alkalmaznak családbarát munkahelyi megoldásokat.


Általános cél A város közintézményei a kisgyermekesek családok igényeihez alkalmazkaodó infrastruktúrával álljanak rendelkezésre, alakítsanak ki szolgáltatásokat speciálisan e célcsoport számára Rövid távú (2 év) A város közintézményei a kisgyermekes családok igényeihez alkalmazkaodó infrastruktúrával álljanak rendelkezésre Közép távú (5 év) A város közintézményei alakítsanak ki speciális szolgáltatásokat a kisgyeremekes családok számára

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve a határidők

1. Közintézmények felszereltségének, működésének felülvizsgálata családbarát szempontból. Határidő: 2014. június 30.

2. Gyermekek nappali ellátását biztosító intézmények nyitvatartásának

166

megjelölésével munkaidőhöz való igazítása, felülvizsgálat, egyeztetések alternatív gyermekellátást biztosító szolgáltatókkal Határidő: 2013. szeptember 1-től folyamatosan

3. Családok Átmeneti Otthonaiban élő munkát kereső anyák gyermekeinek bölcsődei elhelyezésének biztosítása Határidő: 2014. szeptember 1.

4. Meglévő közintézményekben családbarát játszósarok/ szoba kialakítása (pelenkázóval) Határidő: 2014. december 31.

5. Családbarát ügyfélszolgálati intézkedések bevezetése a közintézményekben. Határidő: 2014. december 31.

6. Családbarát közösségi programok indítása közösségi terekben Határidő: 2015. január 1-től folyamatos


ÖK Esélyegyenlőségi referens Ügyfélszolgálattal rendelkező ÖK osztályok képviselői Miskolci Kulturális Központ képviselői MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői

Partnerek

Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke


Gyermekek nappali ellátásának biztosítása kapcsán szervezett egyeztetések száma (db) – jegyzőkönyv, jelenléti Családok átmeneti otthonában élő anyák bölcsődében elhelyezett gyermekeinek száma (fő) – beiratkozási dokumentáció Közművelődési terekben igénybe vehető családbarát játszósarok/ szoba száma (pelenkázóval) (db) – fotó, sajtómegjelenés Bevezetett családbarát ügyfélszolgálati intézkedések száma a közintézményekben (db) – intézkedések leírása Bevezetett családbarát ügyfélszolgálati intézkedéseket igénybevevők száma (fő) – ügyfélszolgálati dokumentáció Családbarát közösségi programok száma a közintézményekben (db) – fotó, sajtómegjelenés

Fenntarthatóság

A kialakított családbarát munkarend a rendszeres visszajelzések és értékelések figyelembe vételével folyamatosan működtethető. Az intézkedésben megvalósított infrastrukturális beruházások hosszú távon rendelkezésre állnak a kisgyermekesek számára. Amennyiben a kisgyermekesek számára szervezett közösségi programokat önkéntesek bevonásával valósítják meg, abban az esetben a fenntartás is hosszú távon biztosítható.

167


Rugalmatlanság a közintézmények dolgozói részéről – Megoldás: Érzékenyítő képzésekbe való bevonásuk


Esélyegyenlőségi referens, közintézmények dolgozói, civil szervezetek A munkarend átszervezések többlet-kiadással is járhatnak Eszközök, bútorok a beruházásokhoz Családbarát közösségi programokhoz eszközök, anyagköltség

5.

Intézkedés címe: A tudatos családtervezés támogatása városi szinten


56 gyermek jut 1 védőnőre. Családi életre, a szülői szerepekre való felkészítés hiánya jelentkezik, fokozott mértékben a marginalizálódott családok esetében. A nők nincsenek tisztában az őket érintő jogszabályokkal, nem tudják milyen szociális és családügyi támogatások, ellátások járnak nekik.


Általános cél Kisgyermekes családokkal foglalkozó közintézmények és civil szervezetek hatékony, egymást kölcsönösen segítő együttműködéseire megoldásokat találni a célcsoport aktív bevonásával Rövid távú (2 év) Kisgyermekes családokkal foglalkozó közintézmények és civil szervezetek párbeszédének elősegítése, széleskörű tájékoztatás és információáramlás elősegítése Közép távú (5 év) Kisgyermekes családokkal foglalkozó közintézmények és civil szervezetek partnerségében közös programok indítása, marginalizálódott családok számára képzési program kidolgozása


1. Nőket érintő jogszabálygyűjtemények kiadása az szociális és családügyi, támogatásokról ellátásokról Határidő: 2013. december 31.

2. Egyeztető fórumok szervezése a Védőnői Szolgálat és az érintett civil szervezetek között Határidő: 2014. február 1-től folyamatosan, negyedévente

3. Családtervezéssel kapcsolatos képzések indítása hátrányos helyzetű anyák számára Határidő: 2014. szeptember 1.

4. Közös összefogással projekt(ek), programok indítása a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén Határidő: 2015. június 30.


Esélyegyenlőségi referens Védőnői Szolgálat képviselői MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői

Partnerek Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon

168

Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke


Megjelent információs kiadványok száma (db) - kiadvány Egyeztető fórumok száma (db) – jelenléti, jegyzőkönyv Családtervezéssel kapcsolatos képzések száma (db) – képzési tematika, jelenléti, fotók, tanúsítvány másolata Közös összefogással indított projektek/ programok száma (db) – pályázat, programterv, program dokumentációja: jelenlétik, fotók, sajtómegjelenések

Fenntarthatóság Az együttműködés rendszeres időközönkénti értékelésével, visszajelzésekkel hosszútávú, egymást hatékonyan kiegészítő partnerség alakítható ki a szereplők között.


Szakmai konfliktusok az intézményi és civil résztvevők között – Megoldás: Szakmai kompetencia-határok tisztázása az egyeztetések elején


Esélyegyenlőségi referens, védőnők, civil szervezetek Kiadvány megjelentetésének költsége Képzések oktatóinak költsége

6.

Intézkedés címe: A nők szerepének növelése a helyi közéletben


Kevés a női képviselő a helyi önkormányzati és az országos politikai döntéshozatalban, mint parlamenti képviselő.


Általános cél: A női képviselők számának és arányának növelése. Rövid távú (2 év): a női önkormányzati képviselők száma emelkedjen (4-ről legalább 5-re), aránya érje el a 18%-ot. A parlamenti női képviselő szám legalább annyi legyen, mint jelenleg (1fő), aránya maradjon 25%-os. Középtávú (5 év): a női önkormányzati képviselők száma emelkedjen 6 főre), aránya érje el a 20%-ot. A parlamenti női képviselő szám emelkedjen (1főről 2-re) és érje el a 30%-ot.


1. Női képviselőkkel, női gazdasági döntéshozókkal, női civil vezetőkkel kapcsolatfelvétel, Női Közéleti Klub, Női Vezetők Klubja, workshopot előkészítése. Határidő: 2013.10.30. 2. Workshopok tematikájának és időpontjainak egyeztetése határidő: 2013.12.31. 3. Workshopok lebonyolítása, a nők szerepének hangsúlyozása a politikai és gazdasági döntéshozatalban és a civil életben. A média bevonásával műsorok felvételére kerül sor. határidő: 2014.01.01-től folyamatos

169


ÖK Esélyegyenlőségi referens ÖK Kabinet MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői

Partnerek

Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház BOKIK KISOSZ Helyi városi médiumok


A női célcsoport szerepe nő a helyi politikai közéletben, amely a választásokon induló politikusok számával mérhető. A női vállalkozások száma is nő, a jó példák megismerésével. A női civil szervezetek erősödnek a társadalmi ismertségük révén.

Fenntarthatóság A Női Közéleti Klub, Női Vezetők Klubja és workshopok működtetése pályázati források bevonásával fenntartható.


A nők önérdek érvényesítő képessége gyenge, alulértékelik önmagukat, ezért nem vállalnak tudásuknak, képességeinek megfelelő mértékű szerepet a közéletben, egyrészt a társadalmi sztereotípiák, másrészt az önbizalomhiányuk miatt. A csökkentés eszköze a tudatosító tanácsadások, információval való felvértezésük, beszélgetési lehetőség biztosítása.


Esélyegyenlőségi referens alkalmazása, kommunikációs szakember alkalmazása, szervező politikai, gazdasági és civil szakember bevonása, a városi médiák bevonása a kommunikációba

7.

Intézkedés címe: Női Esélyegyenlőségi Fórum felállítása




Általános cél A női esélyegyenlőségi jogok érvényesítésének erősítése városi szinten Rövid távú (2 év) Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) felállításával lehetővé válik a nőket képviselő civil szervezetek aktív részvétele és véleményük, szempontjaik érvényesítése a városi döntéshozatalban, egyúttal egy gender szempontú felmérés végzése is megkezdődhet városi szinten.

170

Közép távú (5 év) Női Esélyegyenlőségi Fórum működtetése és adatgyűjtések aktualizálása


1. Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) felállítása helyi civil szervezetek bevonásával Határidő: 2013. október 31.

2. Női Esélyegyenlőségi Fórum tanácskozásainak rendszeres összehívása Határidő: 2013. október 31-től folyamatosan, negyedévente

3. Gender szempontú felmérés kezdeményezése, adatbázis összeállítása Határidő: 2013. október 31. – 2014 október 31.


Esélyegyenlőségi referens ÖK osztályok képviselői Nőket képviselő civil szervezetek

Partnerek

Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke Városi Rendőrség Városi Ügyészség Statisztikai Hivatal Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke BA-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja


Mutatók: Női Esélyegyenlőségi Fórumok tanácskozásainak száma (db) – jelenlétik, jegyzőkönyvek Női Esélyegyenlőségi Fórum által készített munkaanyagok, véleményezések száma (db) - NEF által kidolgozott dokumentumok Gender szempontú adattáblák száma (db) - adattáblák Gender szempontú szakmai elemzések száma (db) - elemzések

Fenntarthatóság

A NEF és a gender-felmérés végzéséhez szükséges a csatlakozó civil szervezetek aktív részvétele. Hatékony kommunikációval, egyértelmű-kiszámítható működési mechanizmusokkal, a közös munka folyamatos értékelésével biztosítható a hosszútávú együttműködés.


A gender adatok beszerzéséhez széleskörűen szükséges partnereket bevonni, az adatszerzés akadályokba ütközhet. – Megoldás: legalább alpolgármesteri szintű tájékoztatás és az együttműködésre való felkérés küldése a felmérés megkezdéséről az érintetteknek


Esélyegyenlőségi referens, civil szervezetek

8.

171

Intézkedés címe: Gender szempontú esélyegyenlőségi érzékenyítés, ismeretterjesztés


A helyben élő nők jogtudatossága és közös érdekképviselete nagyon alacsony. Az önkormányzati döntéshozatali és napi működési rendszerekben nem tudatosult a gender mainstreaming szemlélete és gyakorlata.


Általános cél: A helyi nők felkészítése a saját érdekképviseletért való kiállás fontosságával, annak módszereivel. Segíteni szükséges, hogy a helyi nők/ anyák értékeiket és érdekeiket ismerő, és azokat képviselő öntudatos állampolgárokká válhassanak. A nők közös érdekképviseleti fóruma munkáját, feladatkörét, nyilvánossá és bárki számára elérhetővé kell tenni, és tudatosítani az önkormányzati képviselők és dolgozók számára a gender mainstreaming szempontjának horizontális elvét. Rövid távú (2 év) Női esélyegyenlőséggel kapcsolatos tájékoztatás az önkormányzati médiumokban Krízishelyzetekben segítő lehetőségek összegyűjtése, nyilvánosságra hozatala, az intézmények munkájának népszerűsítése Középtávú (5 év) A jogtudatosság népszerűsítése, a jogtudatosság működtethető csatornáinak a lokális működésben való karakteres megjelenése, az önkormányzati képviselők és dolgozók érzékenyítése


1. Női esélyegyenlőséggel kapcsolatos cikkek megjelentetése az önkormányzati médiumokban Határidő: 2013. november 30.

2. Kihelyezett bizottsági ülések a civil szervezeteknél Határidő: 2014. március 31-től folyamatosan

3. Női esélyegyenlőséggel kapcsolatos kiadvány készítése Határidő: 2014. szeptember 31.

4. Városi szintű konferencia szervezése közintézmények és civil szervezetek bevonásával a krízishelyzetben lévő nők segítési lehetőségeiről Határidő: 2014. október 31.

5. Önkormányzati dolgozók számára érzékenyítő workshopok tartása Határidő: 2014. december 31.

6. Női esélyegyenlőséghez kapcsolódó tájékoztató fórumok, közösségi rendezvények szervezése az érintett szervezetek bevonásával Határidő: 2015. március 31-től folyamatosan, félévente


Esélyegyenlőségi referens ÖK osztályok képviselői Bizottságok képviselői MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői

Partnerek Minőies Alapítvány Holdam Egyesület Baptista Szeretetszolgálat - Miskolci Női Lakóotthon

172

Dialóg Egyesület Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány: Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona RECIK Kalán Néni Összefogás Egyesület Miskolci Egyetem Szociológia Tanszéke


Mutatók: Női esélyegyenlőségi kiadványok száma (db) - női esélyegyenlőségi kiadványok Női esélyegyenlőséggel kapcsolatos események száma (db) - női esélyegyenlőséghez kapcsolódó események jelenléti ívei, jegyzőkönyvei Női esélyegyenlőséggel kapcsolatos internetes- és sajtómegjelenések száma (db) - női esélyegyenlőséggel kapcsolatos internetes- és sajtómegjelenések Kihelyezett bizottsági ülések száma (db) - jelenléti ívek, jegyzőkönyvek Gender érzékeynítő workshopok száma (db) – képzési tematika, jelenléti

Fenntarthatóság

A női esélyegyenlőség kiadványai, fórumai mentén bevonódnak a köztudatba annak problémafelvetései, gyakorlatai, érdeklérvényesítő lehetőségei. Nő a lakosság részvétele a közügyekben, nő az állampolgárok aktivitása ügyeik védelmében.


Pontos, könnyen érthető, ugyanakkor informatív bonyolult megfogalmazások nélkül a kiadványok, fórumok nyelvezete érthetetlen lehet az alacsonyabb iskolai végzettségűek számára. Egyrészről szakmai-nyelvi lektorok bevonásával lehet csökkenteni e kockázatot, másrészről a civil szervezetek-önkéntesek bevonásával biztosítani lehet a kiadványok-fórumok értő-magyarázó, gyakorlati használhatóságra rámutató kommunikálását.


Esélyegyenlőségi referens, civil szervezetek, önkéntesek Kiadványok nyomtatásának költsége Érzkenyítő workshopok trénereinek költsége

Idősek 1.

Intézkedés címe: Az egyedül élő idősek életminőségének javítása


Az egyedül élő időskorúak aránya Miskolc városban az össz időskorúak 71 %-a. (2011. 3.KEMA felmérése) Konkrét felmérés szükséges.

Célok – Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Általános cél: Az egyedül élő idősek leszakadásának, perifériára való csökkentése, a dementálódás megelőzése. Rövid távú (2 év): A városban működő idősek klubjainak szolgáltatás bővítése, egyedülállók bevonása, házi gondozás körének bővítése. Közép távú (5 év): A város nyugdíjas klubjainak bővítése, közösségi terek kialakítása, közművelődési intézmények „idősek szekciója – generációkkal” kialakítása.

Tevékenységek (a beavatkozás

• Önkormányzati Idősek Klubjainak – igény, szükséglet szerinti – szolgáltatás bővítése (1-2 év)

173

tartalma) pontokba szedve a határidők megjelölésével

• Civil szervezetek fenntartásában – érdeklődési körök, hobby, stb. szerinti – klubok működtetése (3-5 év)

• Közösségi terek kialakítása, pl.: „Szépkorúak sport-játszópark” (1-2 év)

• Közművelődési-sport intézmények idősek „szekciója” differenciált kialakítása (3-5 év)


Résztvevők: nyugdíjasok, időskorúak, nemzedékek, családok Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Önkormányzati időseket ellátó intézmények

Partnerek Miskolci Idősügyi Tanács Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány


Eredményesség: hosszabb távon mérhető, a 2014. évi átfogó városi szintű felmérés alapján (3-5 év). Klubok létszám növekedése (1-2 év)

Fenntarthatóság Önkormányzat, civilek, pályázat, helyi szponzorok együttműködésének fenntartása. Folyamatos monitoring.


Nincs


Polgármesteri Hivatal, Önkormányzat által fenntartott időseket gondozó intézmények, Közművelődési Intézmények, Turisztika, Sport és Szabadidő Központok

2.

Intézkedés címe: Az idősödő és időskorú lakosság halálozási arányának csökkentése


Nő az idősödő (40-50 év)és az időskorú lakosság halálozási aránya (daganatos, szív-ér betegségek, stb.). Konkrét statisztikai adatok?


Általános cél: Egészségügyi prevenció lehetőségeinek bővítése, szűrővizsgálatok eljuttatása valamennyi időskorú részére Rövid távú (2 év): Az egészségügyi és szociális szolgáltatások idősek részére – városi szintű koordinálása – különös tekintettel a szegénységben és mély szegénységben élő időskorúakhoz való eljuttatása. Közép távú (5 év): Az időskorú emberek aktivitásának, életminőségének általános növelése, a méltóságteljes időskor feltételeinek kialakítása


• Szűrővizsgálatok biztosítása a város különböző területein, lakosság közeli „támpontok” – rendszeresen (2 év)

• A szegénységben és a mélyszegénységben élő – elsősorban egyedül élő időskorúak esetében az egészségügyi, a szociális és egyéb támogató szolgáltatások komplexitása a gyakorlatban (3 év).

• Az életen át tartó tanulás, a LLL lehetőségeinek széleskörű kiterjesztése a város időskorú lakosságára, igényekhez igazodó kínálat biztosítása.

• A sport-turisztikai-szabadidő központokban „idősek szekciója”

174

programok a szellemi, testi, mentális frissesség megőrzése érdekében.


Résztvevők: idősödő és időskorú miskolci állampolgárok Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Önkormányzati fenntartású intézmények (4/b, d,)

Partnerek

Miskolci Idősügyi Tanács Szociális, közművelődési, közösségi, életen át tartó tanulás, egészségtudatos életmód szolgáltatást nyújtó civil, társadalmi szervezetek.


A halálozási arány – a beavatkozás mennyiségétől, minőségétől függően – 3-5 év múlva érezteti hatásait. A 2014. évi adatokat lehet bázis évnek tekinteni.

Fenntarthatóság Önkormányzati költségvetés, intézményi költségvetések, pályázatok, szponzorálás.


Nincs kockázat! A beavatkozások eredménye a prevenció mennyiségi, minőségi feltételeitől függ! Elmaradása esetén nő a beteg, krónikus, kórházi és szociális ellátásra szoruló idősek száma.


Önkormányzat, Közgyűlési döntések, helyi önkormányzati képviselők, önkormányzati fenntartási intézmények humánerőforrásai, civilek, társadalmi szervezetek.

3.

Intézkedés címe: Bűnmegelőzés, áldozattá válás, áldozatsegítés időskorban is


Rendőrségi, bűnügyi statisztikák – országos, helyi – nő az időskorúak elleni bűncselekmények száma, súlyossága, a város területén rossz az idősek szubjektív biztonság érzete (szinte általános vélemény a „gyalogosan” járó idősek részéről)


Általános cél: Az idősek körében növelni a bűnmegelőző rendőrségi, civil tájékoztató előadásokat, konzultációkat, konkrét gyakorlati tanácsok az elektronikus és mechanikus személyi és vagyonvédelmi eszközökről. Rövid távú (2 év): Szükséges a városrészekben élőbbé tenni a rendőrség, polgárőrség és az időskorú lakosság személyes kapcsolatait. Az aktív időskorúak körében „kortárs segítő” csoportokat kell létrehozni a megelőző munka szélesítése érdekében. Közép távú (5 év): „Élőlánc a bűnmegelőzés érdekében” hálózat kialakítása – a generációkkal együttműködve – az idősek védelme érdekében. „Fogadj örökbe egy időskorút” a biztonságáért!


• Városi-Megyei Rendőr-főkapitánysággal, Bűnmegelőzési Központtal együttműködve folyamatos tematikus, felvilágosító, megelőző, tanácsadó, információs bűnmegelőző, áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítő rendezvények szervezése (1 év)

• Az Önkormányzat kezdeményezésével – a városi idősek bevonásával – létrehozni egy élő, állandó, rendszeres személyes kapcsolatot az idősek-nyugdíjasok klubjai, egyének között – új közösségi terek létesítése,

175

működtetése (2-3 év)

• A lakóhelyi munka erősítése, a kis közösségek erősítésével, a nemzedékek élő szolidaritásával egy-egy lakóterület, épülettömb, utca „élőlánc” – hír és védelmi láncolat létrehozása a helyi önkormányzati képviselők, civilek, társadalmi szervezetek bevonásával.


Résztvevők: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Városi Rendőrkapitányság, Bűnmegelőzési Centrum, Polgárőrség, Önkormányzat által fenntartott időseket ellátó intézmények, civilek Felelős: Önkormányzat, Önkormányzati fenntartású intézmények

Partnerek

Miskolci Idősügyi Tanács Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Igazságügyi Szolgáltató Hivatal (Kormányhivatal) BAZ Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány Polgárőrség Városi Szervezete Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány


A beavatkozás mennyiségi, minőségi mutatóitól függően a Miskolci Városi Rendőrkapitányság 2013. december 31.-i bázisszámához viszonyítva (2 év)

Fenntarthatóság A témában együttműködő és partner szervezetek „együttműködési megállapodásban” rögzített indikátorok teljesítésével, közgyűlési beszámoltatás során a Rendőrkapitányság részéről – külön fejezet.


A célok, tevékenységek elmaradása esetén látható – esetleg kiemelkedő – mennyiségi növekedés az idősek elleni bűncselekmények számában és súlyosságában.


A résztvevők, a partnerek, a megvalósítók mozgósítása, aktivitása, személyi és vagyonvédelmi technikai eszközök (városi cégek) Pénzügyi forrás: Önkormányzat és érintett intézmények tervezett költségvetéseiben, pályázatok, együttműködések, szponzorok

4.

Intézkedés címe: A nemzedékek közötti szakadék csökkentése, a szolidaritás erősítése


A társadalmi, gazdasági változások, a „több generációs családok” atomizálása, a fiatalabb korosztályok „elvándorlása” növelte a generációk közötti távolságot mind földrajzilag, mind sokszor érzelmileg is.


Általános cél: A két-három generációs családok találkozási lehetőségei, rövidebb-hosszabb együttlétünk növelése, különös tekintettel a Nagyszülők és Unokák közötti érzelmi kapcsolatok erősítése (1-2 év) Rövid távú (2 év): A Város területén a „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi” városi szintű projekt 36 elemének bővítése a mindennapok gyakorlatában minél több időskorú és óvodás bevonásával. A Város Közművelődési, szabadidő, sport, kulturális intézményeinek bevonásával „generációs” rendezvények tartása. A Szépkorúak Turisztikai Centruma szervezésével közös túrák, kirándulások, nyári táborok (őszi-téli), turisztikai utak megvalósítása. Szépkoúak sport-játszópark

176

városrészenkénti létrehozása. Közép távú (5 év): A Város területén - tervezett, szervezett, tematikus és spontán – nemzedékek összejövetelére „Generációk Háza” létrehozása, működtetése.


a. „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi” projekt bővítése b. „generációs” rendezvények tartása, túrák, kirándulások, nyári táborok (őszi-téli), turisztikai utak megvalósítása c. Szépkoúak sport-játszópark d. „Generációk Háza” létrehozása


Résztvevők: idősödő és időskorú városi lakosság, családok, fiatal és gyermek generációk Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Önkormányzat által fenntartott időseket és óvodáskorúakat ellátó intézmények, civil, társadalmi szervezetek, közművelődési, sport, kulturális intézmények, turisztikai kft.

Partnerek Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány EuroMiskolc Travel Szépkorúak Turisztikai Centruma Miskolci Idősügyi Tanács


A Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi 2013. december 31.-i eredményei (résztvevők, rendezvények száma) mint bázisszám + kiegészülve a tevékenységeket végző szervezetek „generációs program” adataik.

Fenntarthatóság A felelősök és partnerek közötti együttműködési megállapodások, eddigi partneri-projekt kapcsolatok.


A probléma – részben-egészében – megoldásának elmaradása, tovább növeli a generációs szakadékot, az idősek elmagányosodását, perifériára szorulásukat, a családnál az idősek támogatásának, segítésének elmaradása növelheti a családok szegénységét, előrehaladását.


Önkormányzat, Közgyűlés – képviselő testület, intézmények, civil szervezetek humánerőforrásai, önkéntesei, tevékenységhez közösségi terek, eszközök. Költségvetés, pályázatok, szponzorok, önkéntesek.

5.

Intézkedés címe: Társadalmi sztereotípiák, előítéletek, megszokások, beidegződések, negatív hagyományok az idősekkel kapcsolatban – eloszlatásuk, csökkentésük


A XXI. század egyik legnagyobb kihívása – nem sors csapása – az idős emberek számának növekedése, az életkor meghosszabbodása ennek társadalmi, gazdasági hatékonykezelése ma még nem megoldott


Általános cél: A XXI. századi kihívásnak megfelelően alapvető az időskor megítélésében, a szolgáltatások összetételében a paradigmaváltás. Nevezetesen alapvető cél az egészségügyi és szociális szolgáltatások szükségessége és aránya mellett az aktív idősödés, a minőségi és méltóságteljes, emberi erőforráskénti időskor megélésének, feltételeinek kialakítása – társadalmi szinten – szemléletben, gondolkodásban, cselekvésben.

177

Rövid távú (2 év): A szemlélet, gondolkodás, cselekvés az időskorúak megítélésében jelenjen meg – rendszeresen – a helyi írott és elektronikus sajtóban, legyenek „fórumok”, élő műsorok az idősek „életútjáról”, életműveiről, kerekasztal beszélgetések a generációk között, tevékenységük, produkcióik, kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Az időseket ellátó intézmények hozzanak létre önálló honlapot. Miskolc MJ Város honlapján rendszeresen jelenjenek meg az idősek városi szintű rendezvényei. A Magyar Gerontológia szakmai folyóiratban jelenjenek meg a Miskolci idősekkel kapcsolatos „Jó és eredményes” szakmai tapasztalatok. Közép távú (5 év): A Közgyűlés hozzon létre az időseket támogató, befogadó, foglalkoztató, generációkat szolidaritásra felkészítő intézmények, vállalkozások, egyházi, civil, társadalmi szervezetek részére „”Szépkorúakért Díj” elismerő díjat, mely minden évben Miskolc város napján kerüljön kiosztásra.


a. Az önkormányzati fenntartású idős gondozásban – házi gondozás, klubok, szolgáltató házak – az alap szociális és egészségügyi szolgáltatások megtartása mellett bővíteni, szélesíteni szükséges az idősek aktivitását, önmegvalósítását, tevékenykedtetését, foglalkoztatását, „szunnyadó” kompetenciáinak felszínre hozását szolgáló programokat „házon belül és házon kívül”! Erősíteni a tevékenységeken belül a generációk együttműködését (1-2 év) b. A Miskolc Városi helyi – de meghatározó esetekben megyei, országos – elektronikus sajtóban kapjon megfelelő teret, időt az idős ember, az idősekkel kapcsolatos hírek (2 év) c. Miskolc Város Közgyűlése hozzon határozatot a „Szépkorúakért Díj” feltételeiről, az odaítélés időpontjáról (2-3 év)


Résztvevők: időskorúak, nemzedékek valamennyi korcsoportja Miskolc város közigazgatási területén Felelős: Önkormányzat,Közgyűlés-képviselőtestület, Idősügyi Tanács, Önkormányzati fenntartású időseket ellátó intézmények, civil, egyházi, társadalmi szervezetek

Partnerek

Önkormányzat által fenntartott köznevelési, közművelődési, egészségügyi és szociális intézmények, civil szervezetek Idősügyi tanács Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány


A Miskolci Egyetem BtK Szociológiai Intézetének 2014. évi bázis év felmérése a témával kapcsolatban. 2016.-ban elemző, értékelő felmérés a teljesítésről. Közreműködik a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány

Fenntarthatóság A feladatban együttműködő felek szakmai együttműködése, a Közgyűlés előtti beszámolás az Esélyegyenlőségi Program éves teljesítéséről.


A cél-feladatok elmaradása az együttműködők összefogásának hiánya lehet. Az elmaradás további sztereotípiák, hátrányok leszakadást eredményezhet.

178


Önkormányzat és intézményei, civil, egyházi, társadalmi szervezetek, írott és elektronikus sajtó munkatársai Önkormányzati költségvetés, pályázatok, szponzorok.

6.

Intézkedés címe: Az informatikai szakadék csökkentése, az időskorúak számítógép ismereteinek kialakítása, aktív idősek számítógép parkjának bővítése


Felmérések, tapasztalati tények igazolják, hogy Miskolc MJ Város időskorú lakosságának számítógép tulajdona, alapfokú ismeretei a lakosság 10 %-t nem éri el. Az ismeretek hiánya miatt a társadalmon belül a nagy többséghez eljuttatott információkat nem érik el, kapcsolattartási lehetőségeiket távolabb élő családtagokkal, barátokkal csökkenti, bizonyos otthon végezhető munkáktól megfosztja. Kulturális, sport, tudomány iránti érdeklődését beszűkíti.


Általános cél: Társadalmi összefogással – Önkormányzat, Közgyűlés, helyi és országgyűlési képviselők, egyházi, civil, társadalmi szervezetek – meg kell teremteni az aktív idősek informatikai ismereteiket alap szinten, pályázati erőforrásokból, intézményi, vállalati számítógép rendszerek korszerűsítésénél felszabaduló – még működő gépek – az időskorúak részére térítésmentesen biztosítani. Központi és/vagy helyi támogatással elősegíteni az internet fokozatos bekötését idősek lakásaiba. Rövid távú (2 év): A Polgármesteri Hivatal és civil szervezetek által kezdeményezett és megvalósított – térítésmentes – alapfokú számítógépes tanfolyamok folytatása, a részvételi számok növelése. A köznevelés törvény biztosította középfokú önkéntesek bekapcsolása az oktatásba. Nemzedékek együtt! Közép távú (5 év): Önkormányzati támogatással, pályázati forrásokból az aktív időskorúak folyamatos ellátása térítésmentes számítógépekkel. Városi összefogással- intézmények, vállalkozások, „multik” – a korszerűsítéssel együtt járó – még működő számítógépek – átadása idősek részére – pályázattal, előzetes számítógép ismerettel.


a. Polgármesteri Hivatal összefogásával, koordinálásával – civilek bevonásával köznevelési intézmények számítógép termeiben idősek részére tanfolyamok szervezése. A munkába középiskolai önkéntesek bevonása (1-2 év) b. Miskolc MJ Város „Felhívás Szépkorúak számítógéppel való ellátására” városi szintű megfogalmazása. A Felhívás eljuttatása a város intézményeihez, vállalatokhoz, Kft-khez, stb. Írott és elektronikus sajtó figyelemmel kísérése (2-3 év) c. Központi és helyi kezdeményezéssel biztosítani az idősek ingyenes elérhetőségeit és annak havi térítését (5 év) d. „Én és a Nagyapá[email protected] számítógépes tanfolyamok indítása állami és civil összefogással, nemzedékek együttműködésével.


Résztvevők: idősek, nemzedékek csoportjai városi szinten Felelős: Miskolc MJ Város Önkormányzata, Idősügyi Tanács,

179

Önkormányzati intézmények

Partnerek

Miskolci Idősügyi Tanács Miskolci Egyetem Köznevelési, közművelődési intézmények, időseket ellátó állami, civil, egyházi intézmények, városi nyugdíjasok klubjai Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány


Eredményességi mutatók: évenként 2014. évtől: 300-500 fő időskorú számítógépes ismeretek tanfolyam, évenként 500 db számítógép (használt) térítésmentes eljuttatása – pályázat alapján – aktív időseknek Miskolc városban

Fenntarthatóság Önkormányzati- Közgyűlési éves beszámoltatás, Idősügyi Tanács figyelemmel kísérésével, civilek támogatásával


Pályázatok, Felhívás eredményességének elmaradása. A projekt állami és civil szervezetek általi rendszeres figyelemmel kísérése


Polgármesteri Hivatal, Önkormányzati fenntartású intézmények, civilek, önkéntesek Költségvetés, pályázati források, adományok, szponzorálás

7.

Intézkedés címe: Az idősek tevékenykedtetésének – szellemi, fizikai, mentális frissességük és foglalkoztatásuk bővítése


Az eltelt évek tapasztalatai – az aktív idősödés és generációk szolidaritása Európa Éve 2012. helyi rendezvényei – megerősítették, hogy nő az aktív idősek száma, nő az igény a minőségi időskor megélése iránt.


Általános cél: Az idősek – differenciált – tevékenykedtetése, foglalkoztathatóságuk kezdeményezése, a szellemi, mentális, fizikai frissesség szinten tartása, az életen át tartó tanulás (LLL) az idősek körében terjesztése, a lehetőségek körének bővítése Rövid távú (2 év): Rövid távon szükséges, hogy a nyugdíjasok, idősek klubjainak programjai bővüljenek, „színesedjenek”, szolgálják az idősek aktivitásának megtartását. A város különböző térségeiben alakuljanak ki új közösségi terek az idősek és a nemzedékek rendszeres befogadására, széleskörű alkotó tevékenységek biztosítására. Közép távú (5 év): Az 1700/212.(XII.”).) Korm. rendelet alapján kerüljön felmérésre az aktív idősek foglalkoztathatóságának lehetősége városi szinten. Kerüljenek nagyobb számban bevonásra az idősek a város értékteremtő munkájába, mint emberi erőforrás.


a. Helyi, állami, civil szervezetek időskorúak részére szervezett rendezvényeinek összehangolása, városi közös programtervek kialakítása az aktív, minőségi időskor megélése érdekében (2 év) b. Az Egyetem, a köznevelési és közművelődési, a szociális és egészségügyi, a szabadidő és sportlétesítmények szellemi erőinek felhasználásával bővíteni kell a nyugdíjasok és időskorúak klubjainak programkínálatát. A programkínálat bővítését előzze meg széleskörű

180

igény és szükséglet felmérés a város időskorú lakossága körében (2 év) c. Javítani kell az idősek foglalkoztatási esélyeit városi szinten! Ennek érdekében fel kell mérni, hogy melyik intézmény, vállalat, kft, civil, egyházi szervezet, stb. milyen munkában, milyen feltételek mellett fogad rövidebb-hosszabb időre időskorú munkaerőt 2,4,6 órás munkaidőre. Jelenleg az 1700/2012.(XII.29.) Korm. rendelet alapján 62 évet betöltött, öregségi nyugdíjjal rendelkezőt állami szervezet nem foglalkoztathat! d. Az idősek foglalkoztathatósága terén szélesíteni kell az idősek által végzett önkéntes munkát, pl.: bölcsődékben, óvodákban, közművelődési intézményekben (2 év) e. Az idősek tevékenykedtetését, foglalkoztatását szorgalmazni kell a családokon belül, a családi háztartásokba, a házkörüli munkákba, a lakókörnyezeti munka tevékenységekbe (5 év)


Résztvevők: nyugdíjasok, idősek – differenciáltan – egészségi, fizikai, szellemi, mentális állapottól függően Felelős: Helyi Önkormányzata, Közgyűlés, Idősügyi Tanács, időseket ellátó állami, civil, egyházi, magán szervezetek, vállalkozások, intézmények

Partnerek

Miskolci Idősügyi Tanács Kormányhivatal – Munkaügyi központok Életen át tartó tanulás állami és civil szervezetei (3.KEMA) BOKIK VOSZ


Eredményesség elsősorban a családi háztartásokban mérhető. Ki kell alakítani – városi szinten első ízben – az aktív idősek tevékenykedtetését, foglalkoztatását 214 bázis évben. A dokumentálás ennek arányában történhet a következő években az esélyegyenlőség megtartásával.

Fenntarthatóság A felelős Önkormányzat, Idősügyi Tanács, civil szervezetek elemző, értékelő, összehangolt munkái – évenként.


A partneri együttműködésben szemléletbeli, gondolkodás területén jelentkező ellentétek. A megfelelő arányos mutatók elmaradása feltételezhetően növelheti a demencia, az elszegényedés nagyságrendjét.


Önkormányzat, képviselő testület, Önkormányzati fenntartású intézmények, cégek, kft-k, stb. Önkormányzati Költségvetés, pályázatok, szponzorok, támogatók

8.

Intézkedés címe: Egészségtudatos életmód időskorban is


Az idős emberek többsége – az időskor elérése után – nem vállalja, nem gyakorolja az egészségtudatos életmódot. Különös a mozgás igény csökken, az étkezés minőségében, időrendjében is hiányosságok jelentkeznek, melyek egyes betegségek előidézését, súlyosabbá válását eredményezik. Kiinduló értékek: megszűnnek a napi kötelező mozgások, pl.: utazás, járás munkahelyre, a munkahellyel kapcsolatos mozgások, testedzések elmaradnak részben, egészében, hiányzik a motiváltság. Táplálkozás terén a rendszeresség elmaradása, a megfelelő összetételű egészséges táplálkozás nyersanyag beszerzésének nincsenek meg a feltételei, az

181

egyedül maradás, a megnövekedett gyógyszerfogyasztás, étvágytalanság.


Általános cél: Az idősödő és idősek életében az egészségtudatos életmód fenntartása. Az életkorral járó mozgás igény és szükséglet napi kielégítése, a táplálkozás terén az energiafogyasztással arányos, változatos tápanyagbevitel. A vitaminok, a zöldség, gyümölcs állandó fogyasztása (1 év) Rövid távú (2 év): Nemzedékeken keresztül kialakított egészségtudatos életmód mozgalom elindítása a generációk együttműködésével köznevelési és közművelődési intézmények bevonásával. Idősek részére kialakított sport-játszóterek megépítése városrészenként. Az idősek ellátásában – családon belül és kívül – rendszeres táplálkozási tanácsadás biztosítása. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos bemutatók, tanácsadás időseknek. Közép távú (5 év): Az idős emberek előzetes felkészítése az aktív idős korra. A mozgás, a napi testedzés, kocogás, túrák, kirándulások szervezett és egyéni biztosítása klubok, közösségi terek igénybevételével. Táplálkozási tanácsadás időskorúaknak általánossá és rendszeressé tétele. A betegségekhez igazodó étkezés – diéták – feltételeinek biztosítása.


a. Az idősek részére intézményes keretek között – városi közművelődési és köznevelési intézmények létesítményeiben – az idősek sportjának szervezett biztosítása „képzők képzésével” – időskorú testnevelők foglalkoztatásával (1 év) b. Táplálkozás egészségtudatos tanácsadás, információ nyújtás – rendszeresen az idősek klubjaiban (1 év) c. Idősek részére készített étel bemutatók, nyersanyagok gazdaságos felhasználása vendéglátó szakközépiskolában. „Szépkorúak receptjei” szerkesztése, városi szintű terjesztése (2 év) d. Szépkorúak sport-játszópark megépítése Miskolc városban, városrészenként (2 év). Közösségi terek a nemzedékek együttműködésével. e. „Nem csak a 20 éveseké a világ” mozgás, tánc, túrák, kirándulások, táborozások – generációk szolidaritásával – sport, szabadidő, közművelődési és köznevelési intézményekkel együttműködve (5 év)


Résztvevők: idősödő és idős miskolci lakósok, nemzedékek csoportjai, családok Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, önkormányzat által fenntartott közoktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális intézmények

Partnerek

Civil, egyházi, társadalmi szervezetek: - Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány - DVTK Egyesület és létesítményei - MVSC Egyesület és létesítményei - Miskolci Egyetem sportlétesítményei

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága,

Jelenlegi állapot felmérés konkretizálása városi szinten. A 2014. év bázis évként értékelése. „Szépkorúak Egészségtudatos Életmódja” közösségi tér kialakítása civil összefogással. Idősügyi Tanács koordinálásával.

182

forrása

Fenntarthatóság Önkormányzati támogatással, közreműködő partnerek együttműködésével.


Az együttműködők, partnerek kapcsolattartásának elmaradása, a gyakorlati megvalósítás információ vagy tárgyi-személyi feltételek hiánya. A rendszeres figyelemmel kísérés, beavatkozás.


Polgármesteri Hivatal, önkormányzati fenntartású – 5. pontban felsorolt – intézmények vezetése, humánerőforrásai, civil szervezetek, önkéntes munka. Költségek: Közgyűlési határozat, éves költségvetés a közreműködő intézményeknél.

9.

Intézkedés címe: Az idősek kulturális javakhoz való hozzájutása nehezedett


Az időskorú emberek színház, opera, szimfonikusok, fesztiválok, stb. rendezvényeire a megnövekedett jegy és/vagy bérlet árak növekedése miatt csökkent a látogatási lehetőségeik, meglévő igényeik kielégítése.


Általános cél: Az idősek kulturális javakhoz jutásának – differenciáltan egyéni vagy kiscsoportos igényeknek megfelelően – biztosítása különböző árkedvezmények, lehetőségek városi szintű kidolgozásával. Rövid távú (2 év): Cél továbbá, hogy a növekvő számú magasabb iskolai végzettségű idősek igényeinek, szükségleteinek városi szintű felmérése alapján – esetleg a Miskolc kártya bevonásával – készüljön „Szépkorúak bérlete”, mely méltányos árakon biztosítaná a közművelődési és kulturális intézmények látogatását Közép távú (5 év):


a. A nyugdíjasok bevonásával készüljön egy városi szintű „nyugdíjas kedvezmény”” – jegybérlet – kidolgozása, bevezetése, fokozatosan (1 év) b. A kulturális, sport, szabadidő, turisztikai rendezvényekre egységes városi szintű „Szépkorúak bérlete” – differenciált – kidolgozása, bevezetése (3-5 év). Bérlet akciók szervezése! Pl.: „Végy egy bérletet Nagyinak!”


Résztvevők: Miskolc város nyugdíjas és időskorú lakossága Felelős: Fenntartó önkormányzat, önkormányzati fenntartású 4/b pontban jelzett intézmények

Partnerek Civil szervezetek: Miskolci Idősügyi Tanács


A 2014. év előzetes felmérések alapján bázis évnek tekintve, a további évek összehasonlító mérései. A kedvezményes bérletek, nyugdíjas jegyek számának regisztrálása a 4/b pontban jelzett intézményeknél.

Fenntarthatóság Önkormányzat és fenntartása alatt álló intézmények együttműködése, pályázati, szponzori támogatások igénybevétele

Kockázatok és csökkentésük

Az együttműködő partnerek és a város időskorú lakosságának információ hiánya, költségek biztosításának részbeni elmaradása. Rendszeres

183

eszközei figyelemmel kísérése a kedvező bérletek, jegyek kiadásának, felhasználásának.


Önkormányzati humánerőforrás, a 4/b pontban jelzett intézmények gazdasági-értékesítő – PR – Marketing munkatársai. Önkormányzati költségvetési kiegészítő támogatási rendszer kidolgozása.

10.

Intézkedés címe: „Az én házam (lakásom) – az én váram” – avagy az otthon gondozás iránti mennyiségi és minőségi igény megnövekedése


A személyes tapasztalatok, helyi szakmai és civil felmérések, a növekvő számú és aktív időskorúaknál jelzik az otthon gondozás igényét megfelelő minőségi szolgáltatások biztosításával. Igényük van – különösen az egyedül élőknek – az egészségügyi, szociális, mentális, kulturális, sport, játék közösségi biztosítására lakóhelyük közelében.


Általános cél: Az idősek – igényükre, helyzetükre, egészségügyi és szociális állapotuknak függvényében – minél többen maradjanak családi környezetben vagy házi gondozásban. Rövid távú (2 év): A városi igényeknek, szükségleteknek megfelelően konkrét felmérés készítése az idősek házi gondozási igényeiről, a szolgáltatások mennyiségi, minőségi köréről. Közép távú (5 év): Kiépíteni az otthonokban gondozott idősek közösségi tereit, az egyedüllét csökkentését szolgáló közvetlen közösségi szolgáltatások kínálatát.


a. „Városi szintű teljes körű felmérés” az idős emberek körében, kiegészítve az idősödő – 55 éven felüliek – igényeinek, szükségleteinek regisztrálása.(1 év) b. A jelenlegi ellátórendszer felülvizsgálva, a szükséges átszervezések után – önkormányzati támogatással – fokozatosan kiépíteni a házi gondozás új, komplex szolgáltatási körét, feltételeit (2 év) c. Az otthonokban ellátott időskorúak számának növekedésével ki kell alakítani - közvetlen környezetükben – azokat a közösségi tereket, melyek a szabadidő kulturált, sokszínű lehetőségeit biztosítja (3 év)


Résztvevők: Miskolc város idősödő és időskorú lakossága Felelős: Miskolc MJ Város Önkormányzat, Közgyűlés, Önkormányzat által fenntartott intézmények, a projektbe bevont civil, egyházi, társadalmi szervezetek

Partnerek Köznevelési, közművelődési, sport-szabadidő központok, egyesületek


Kirándulási bázis szám 2013. május 31.-i állapot a város házi gondozásban részesülő időskorúakról. A felmérés alapján – a szakmai és költségvetési források birtokában 5 évre készített fejlesztési terv.

Fenntarthatóság Az önkormányzat az időseket ellátó intézmény együttműködése, a közreműködő intézmények támogatása. Folyamatos monitoring.


Az együttműködés részbeni hiánya, a minőségi, komplex szolgáltatások részbeni elmaradása. Folyamatos monitoring munka, korrekció.

184

eszközei


Önkormányzati szakirányítás munkatársai, működtető intézmény szakapparátusa, közreműködő intézmények, civil szervezetek szakemberei, önkéntesei. Önkormányzati költségvetés, működtető intézmény költségvetésében a feladat tervezése

11.

Intézkedés címe: Miskolc MJ Város időskorú lakosság számának növekedésével – összetételében – kimutathatóan nő a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya


A városban élő időskorúak száma megközelítően 40.000 fő, melyen belül évente 3-5 %-al nő a magasabb végzettségű, diplomások aránya. A mennyiségi növekedés, minőségi szolgáltatások további bővítését igényli a méltóságteljes időskor megélése érdekében.


Általános cél: Az idősek iskoláztatási arányaiban bekövetkező folyamatos változás szükségessé teszi a kvalifikált idősek csoportjának a felhalmozott szellemi tőke hasznosítását, értékteremtő, önmegvalósító és önkéntes munka területén történő hasznosítását. Rövid távú (2 év): A differenciált időskorúak összetételéhez igazodó tevékenykedtetés kialakítása, elsősorban az életen át tartó tanulás lehetőségeinek bővítésével, a „képzők-képzésével”, a „mester-tanítvány” nemzedékek közötti kapcsolatok gyakorlati megvalósításával. Közép távú (5 év): Az aktív, különböző területen jól képzett időskorúak bevonásával „Szépkorúak Szolgáltató Centrum” létrehozását, biztosítva a foglalkoztatást és a szolgáltatások méltányos – „diszkont” – árát a szépkorúak felé.


A Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány önfenntartó szervezetté fejlesztése az aktív, széleskörű szellemi tökével rendelkező időskorúak foglalkoztatásával (3-5 év)


Résztvevők: Miskolc város nyugdíjas és időskorú aktív lakósai Felelős: Miskolc MJ Város Önkormányzat, Közgyűlés, civil szervezetek

Partnerek Miskolc MJ Város közép-felsőfokú intézményei BOKIK VOSZ


Bázis szám 2013. december 31.-i felmérés a témával kapcsolatban. 2014-2016 évekre tervezett fejlesztési koncepció az „Alkotó, értékteremtő, aktív idősek” foglalkoztatására, tevékenykedtetésére.

Fenntarthatóság Miskolc MJ Város Önkormányzata, intézményei, civil szervezetek együttműködése, partnerség BOKIK, VOSZ, Miskolci Egyetem. Folyamatos belső monitoring munka, évenkénti értékelés.

Kockázatok Az együttműködők, partnerek közötti kapcsolattartás csökkenése, az üzleti

185

és csökkentésük eszközei

tervek teljesítésének ellehetetlenülése. Folyamatos szakszerű, szakmai monitoring.


Az állami és civil együttműködők szakemberei, az aktív, szellemi tőkével rendelkező időskorúak. Befektető, szponzor, pályázati tőke az induláshoz + épület, technikai és irodai eszközök

12.

Intézkedés címe: Hiányoznak vagy minimális az időskorúak körében végzett szakszerű, tudományos felmérések, kutatások száma


Országosan is, de Miskolc városban is minimális számú az idősek körében végzett tematikus, tervszerű felmérések, kutatások száma. Ennek következménye is, hogy az idősek részére biztosított szolgáltatások elsősorban gyakorlati, tapasztalati tényekre épülnek.


Általános cél: Az időskorúak körében végzendő szakmailag megalapozott, tervszerű, tematikus kutató munka városi feltételeinek kialakítása, célzott kutató csoport létrehozása Rövid távú (2 év): Önkormányzati támogatással a Miskolci Egyetem BtK és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar szellemi bázisán, kiegészítve miskolci gyakorlati szakemberekkel, kutató csoport létrehozása, konkrét kutatási terv készítése, kutató munka gyakorlati megindítása. Közép távú (5 év): A kutató csoport konkrét helyi kutató munkáinak, megállapításainak a gyakorlatban való alkalmazása


a. Közgyűlési döntés az idős korral foglalkozó kutató csoport feltételeinek biztosítására b. A feltételek biztosításával a 3/b pontban leírtak szerinti kutatócsoport létrehozása, kutatási terv kialakítása, gyakorlati megvalósítása c. A helyi kutatások felhasználása Miskolc MJ Város idősellátás minőségi szolgáltatási rendszerének átalakításában


Résztvevők: kutatócsoport tagjai, önkéntes kérdezőbiztosok, Miskolc város időskorú lakossága Felelős: Miskolc MJ Város Közgyűlése, Idősügyi Tanács, önkormányzati időseket ellátó intézmények, civilek

Partnerek Miskolci Egyetem BtK Debreceni egyetem Eü Kar Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány


Új rendszer kialakítása, 2014. évtől tematikus terv, annak végrehajtása, kutatási eredmények regisztrálása

Fenntarthatóság A kutató csoport működését biztosító Önkormányzat. A feltételek biztosításának elmaradása. Folyamatba épített monitoring.


A kutatócsoport folyamatos munkájának finanszírozás csökkentése, elmaradása. Együttműködések erősítése, külső szponzorok bevonása.

186


Önkormányzati Hivatal által fenntartott, időseket ellátó intézmények és civilek szakemberei, partnerek humánerőforrása. Költségvetés, pályázat, szponzorálás.

13.

Intézkedés címe: A civil, egyházi, társadalmi szervezetek az idősek ellátásában


A helyi idős ellátást áttekintve az idősek számához és elsősorban az alapellátás terén minimális a civil, az egyházi és társadalmi szervezetek jelenléte. Hiányzik az aktív időskor tevékenységeit, a szellemi, fizikai, mentális frissességet biztosító szervezetek széles köre az idősek szolgáltatásában.


Általános cél: Az idősek ellátásában – elsősorban a szellemi, fizikai, mentális frissesség, aktivitás megtartását szolgáló program kínálatokban – növelni a nonprofit szervezetek számát. Rövid távú (2 év): Felmérni városi szinten a meglévő – időseket segítő – nonprofit szervezetek tevékenységeit, a bővítés lehetőségeit az aktív, minőségi időskor szolgálatában Közép távú (5 év): Az állami intézmény rendszer mellett kialakítani városi szinten a nonprofit szolgáltató rendszert Miskolc város területén.


• Felmérni az aktív, minőségi időskor hiányzó, bővítendő szolgáltatási területeket, tevékenységeket (1 év)

• A felmérésekre támaszkodva fokozatosan kialakítani a nonprofit ellátó rendszer szervezeteit a város területén. Önkormányzati szolgáltatási szerződésekkel motiválni az ellátó szervezetek bővítését.

• Ernyőszervezet létrehozásával a nonprofit szervezetek fokozatos bevonása az idősek alapellátásába. Az önkéntes munka általánossá tétele.


Résztvevők: Önkormányzat és időseket ellátó intézmények, időskorú miskolci lakósok, működő civil szervezetek, egyházak, társadalmi szervezetek Felelős: Miskolc MJ Város Önkormányzat, Idősügyi Tanács, civilek, önkormányzati fenntartású intézmények az idősellátás területéről

Partnerek Megyei Civil Központ, Egyházak Közművelődési, kulturális intézmények


Önkormányzati felméréssel a város időseket is ellátó civil szervezeteinek regisztrálása kidolgozása, éves monitoring.2013. december 31.-i állapot, mint bázis év. A tervezett közép távra fejlesztési program kidolgozása, éves monitoring.

Fenntarthatóság Civil szervezetek központi, helyi, pályázati, szponzori támogatása


A civil szervezetek rendszeres támogatásának elmaradása. Beavatkozás a folyamatok értékelésével, nemzetközi támogatás

Szükséges erőforrások (humán,

Miskolc MJ Város Önkormányzat, Egyházi és civil referens, Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány, Megyei Civil Központ

187

pénzügyi, technikai) Központi, Önkormányzati költségvetési támogatás, szponzorok, önkéntesek munkái

188

14.

Intézkedés címe: Az idősek aktivitása, önmegvalósítása, önkéntes munka idősek részéről, tevékenykedtetés, aktív-alkotás, értékteremtés


Az időskorúak egy része – egyre nagyobb hányada – aktív minőségi időskort kíván megélni. Megtartva és megőrizve szellemi, fizikai, mentális frissességüket, további munkára, alkotásra, kreativitásra vállalkoznának, vállalkoznak az aránylag kevés lehetőségek és feltételek között. Igénylik a megmaradt szakmai tudásuk, tapasztalataik, értékeik kifejtésének további gyakorlati lehetőségeit – egyre többen.


Általános cél: Felmérni, regisztrálni Miskolc MJ Város területén élő idősek aktivitási területeit, érdeklődési, hobby szakismereteiket, s ezek birtokában egy „tevékenykedtetési-foglalkoztatási” kínálatot nyújtani, annak feltételeit biztosítani. Rövid távú (2 év): Megvizsgálni a város területén egy „Szépkoruk csináld magad barkács műhely” és egy „Szépkorúak Diszkont Szolgáltató Központ” létrehozásának feltételeit, lehetőségeit (2 év) Közép távú (5 év): Önmegvalósítás, kreativitás, szunnyadó kompetenciák felszínre hozása érdekében „Alkotó, aktív Szépkorúak Klubja (Háza)” létrehozása. A BOKIK, VOSZ, más munkáltatók bevonásával felmérni és fokozatosan biztosítani 2, 4, 6 órás foglalkoztatást nyugdíjasok részére.


a. Miskolc MJ Város területén az aktivitás felmérése nyugdíjasok körében. b. Szépkorúak csináld magad barkács műhely és Szépkorúak Diszkont Szolgáltató Központ elhelyezési lehetőségeinek megvizsgálása, a megvalósítás jogi kereteinek és üzleti tervének kidolgozása. (2 év) c. Alkotó műhely szépkorúak részére, kiállítás, bemutatkozás, értékesítés lehetővé tétele. „Mester és tanítványa” meccenatura kidolgozása. Életen át tartó tanulás (LLL)


Résztvevők: Miskolc MJ Város aktív, alkotó, tevékenykedő időskorú lakósai, Önkormányzat Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, önkormányzat által fenntartott szociális intézmények

Partnerek

BOKIK VOSZ Vállalkozások: Kft Vendéglátó egységek Intézmények Kereskedelmi egységek


2013. december 31.-i bázis év felmérési adataira építve a következő évek fejlesztési mutatói

Fenntarthatóság A megvalósítás eredményességének függvénye, a biztonságos üzleti tervek megvalósítása

Kockázatok Az üzleti tervek teljesítésének elmaradása, deficit termelés. Folyamatba

189

és csökkentésük eszközei

épített ellenőrzés, korrigálási munkák.


Önkormányzat, Közgyűlés, Önkormányzat által fenntartott szociális intézmények, BOKIK, VOSZ, Gyáriparosok, Vendéglátósok, Kereskedelmi vállalkozások. Költségvetés „tőke” biztosítása, együttműködések, partneri támogatások

Fogyatékkal élők 1.

Intézkedés címe: Speciális oktatási intézmények akadálymentesítése


A József úti szegregált óvodai csoport megszűnésével a járóképtelen gyermekek óvodai elhelyezése nem megoldott, hiszen nem áll rendelkezésre akadálymentes óvodai csoportszoba. A város egyetlen szegregált alapfokú oktatási intézménye nem akadálymentes, az épület állaga nem biztosítja az egészséges feltételeket megteremtő oktatási környezetet, hiszen nyílászárói elöregedtek, homlokzata balesetveszélyes.


Általános cél: Megoldott legyen a súlyosan-halmozott, vagy mozgássérült óvodás korú járásképtelen gyermekek óvodai elhelyezése. Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda és EGYMI iskolai épülete új homlokzatot, illetve nyílászárókat kapjon, valamint valósuljon meg az épület komplex akadálymentesítése. Rövid távú (2 év): Csoportszoba kialakítása egy intézményben, az érintett iskolában a beruházás megvalósulása. Közép távú (5 év): Több óvodában csoportszoba kialakítása, a város óvodáinak (szegregált és integrált) és iskoláinak akadálymentes átalakítása.


Egyeztetés az óvodavezetőkkel és az iskola vezetőjével – 2013. október 31. A munkaterület kijelölése (óvodai csoportszoba vonatkozásában) – 2013. november 30. (Esetleges) közbeszerzési eljárás kiírása és lefolytatása: 2014. február 15. A kivitelezés megkezdése – 2014. március 01. A csoportszoba és az iskolaépület átadása – 2014. augusztus 30.


- óvodavezetők, - az Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda és EGYMI vezetője, - városvezetés, felelős: illetékes alpolgármester, építési osztály vezetője - rehabilitációs szakmérnök - kivitelezést végző vállalkozó

Partnerek - akadálymentesítési tanácsadással foglalkozó civil szervezetek


Rendelkezésre áll egy (majd később több) akadálymentesített csoportszoba és az oktatási épület akadálymentessé, biztonságossá válik a fogyatékossággal élő diákok részére.

190

Fenntarthatóság

A beruházás megvalósulása nélkül az épület állagmegóvása évről évre egyre nagyobb ráfordítást igényel, azonban a felújított iskolaépület és az újonnan kialakított óvodai csoportszoba működtetése nem ró jelentős terhet a fenntartóra.


Nincs kockázat


Pénzügyi: a beruházás költségei

2.

Intézkedés címe: Miskolc közlekedésének komplex akadálymentesítése


A városban számos olyan pont van (gyalogátkelők, buszmegállók, aluljárók, járdák, rosszul elhelyezett közlekedési táblák, stb.), amelyek hibás kialakításuk miatt balesetveszélyt jelentenek. Különösen veszélyeztetettek a különféle fogyatékossággal élők, valamint az idősek és gyerekek. A város egyes részeiben többnyire csak fizikai akadálymentesítés valósult meg, és néhány jelzőlámpa ad hangjelzést. Nincs a városnak rehabilitációs szakmérnöke


Általános cél: A biztonsághoz való jog biztosítása a városi közlekedésben résztvevő minden polgárnak. A város külső és belső környezetének akadálymentesítése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. Legyen a városnak rehabilitációs szakmérnöke. Rövid távú (2 év) Helyzetfelmérés és gyors veszélyelhárítás. (pl legveszélyesebb lámpás átkelők hangjelzővel, beszélő jelzővel való felszerelése, talppal érzékelhető szegélyek, korlátok, kapaszkodók rámpák mellett, stb.) Akadálymentesítési ütemezés elkészítése. Közép távú (5 év) Koncepcionális fejlesztés a városi környezet, a közlekedés komplex akadálymentesítése érdekében


- Felmérés készítése a város akadálymentességének, közlekedésének jelenlegi biztonságosságáról. A felmérésben meg kell jeleníteni az esélyegyenlőségért dolgozó civil szervezetek konkrét észrevételeit.-2013.12.31. - Koncepciót kell készíteni a városi külső és belső környezet, közlekedés komplex akadálymentesítéséről. 2014.04.30. -A források függvényében a legveszélyesebbnek talált helyek biztonságosabbá tételéről haladéktalanul gondoskodni kell .- 2014.08.31. - A továbbiakban minden városépítési munkát egybe kell vetni a koncepcióhoz való illeszkedés szempontjaival is.

191


Polgármester, alpolgármester aki a városüzemeltetésért felelős, városüzemeltetési és beruházási osztály

Partnerek

Esélyegyenlőségért dolgozó civil szervezetek képviselői: - Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely - Egészségügyi és Szociális Civil Műhely - Nagy Bendegúz építészmérnök, rehabilitációs szakmérnök, rehabilitációs környezettervező szakmérnök


- Tanulmány a város akadálymentességének helyzetéről - Tanulmány a városi közlekedés biztonságáról - Feltárt veszélyforrások száma - Városépítészeti koncepció a komplex akadálymentesítés konkrét megoldásaira és ütemezésére - Akadálymentesített objektumok a városi közlekedésben - Felmérési ívekkel dokumentálható külső és belső környezetek

Fenntarthatóság A komplex akadálymentesség elérése a városépítészet alapfeladata, fenntarthatósága folyamatos legyen.


1. A kidolgozásra kerülő dokumentumok elméleti megfontolások alapján készülnek és nem tartalmazzák az érintettek valós tapasztalatait. - a veszély csökkentése: a felmérést és a koncepciót az érintettekkel való egyeztetések sorozatában kell megalkotni - az elkészülő akadálymentesítéssel, egy élhetőbb, használható város mindenki számára


Humán erőforrás a városnak rendelkezésre áll (beruházási, és városüzemeltetési osztály) Megbízott rehabilitációs szakmérnök A pénzügyi források részben pályázatokból biztosíthatóak, illetve saját források ütemezés szerint Technikai része az adott törvényi előírások szerint

3.

Intézkedés címe: Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások infokommunikációs akadálymentesítése.


Az önkormányzat ügyintézőinek döntő többsége nem tudja, hogyan viselkedjen, amikor fogyatékossággal élő személy keresi fel ügyfélszolgálataikat. A jelnyelvet nem ismerik az önkormányzati dolgozók, indukciós hurok –ami a hallássérültek kommunikációját segíti- csak néhány helyen elérhető. Az önkormányzat honlapja nem akadálymentes, a weblapon jelenleg nem elérhető a városban működő szervezetek és az általuk nyújtott szociális szolgáltatások listája.


Általános cél: az önkormányzati dolgozók megtanulják, hogyan „viselkedjenek”, amikor fogyatékossággal élő személy érkezik ügyintézésre. Mit tegyenek, és mit ne tegyenek. A dolgozók egy része képes legyen jelnyelven kommunikálni. Értelmi sérültek (Easy to read), illetve látás-, és hallássérültek részére is használható legyen a weblap.

192


Rövid távú (2 év): a közszolgáltatásban dolgozók szemléletformáló, illetve érzékenyítő tréningeken való részvétele; jelnyelv elsajátítása, weblap akadálymentesítése. Közép távú (5 év): a fenti intézkedések eredményeként a célcsoport szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférése biztosítottá válik.


- egyeztetés a Szociális és Egészségügyi Osztály vezetőjével és az alpolgármesterrel. Határidő: 2013.12.31. - a részvevő önkormányzati dolgozók kijelölése, kiválasztása. Határidő: 2014.02.28. - weblap akadálymentesítése, a városban elérhető szolgáltatási paletta (civil, egyházi, önkormányzati) megjelenítése a honlapon. Határidő: 2014.05.31. - érzékenyítő előadások, tréningek megtartása. Határidő: 2014.07.31. - jelnyelvi tanfolyamok indítása az önkormányzati dolgozók részére. Határidő: 2014.07.31.


Szociális és Egészségügyi Osztály Alpolgármester Önkormányzat informatikai csoportja Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely szervezetei Jelnyelv oktatók

Partnerek Egyéb érdekképviseleti szervek, a tréningeken, jelnyelvi oktatáson résztvevő dolgozók, Egyenlő Bánásmód Hatóság


A fogyatékossággal élő célcsoport tájékozottá válik a városban igénybe vehető szolgáltatásokról. (érdekérvényesítés, foglalkoztatás, ellátás stb.) Gördülékenyebb hivatali ügyintézés valósul meg. Dokumentálás: nő a honlap látogatottsága, az ügyintézések száma, illetve a szolgáltatásokat igénybe vevők száma.

Fenntarthatóság

Az intézkedés az első időszakban nagyobb költséget, befektetést igényel az önkormányzat részéről, később a fenntartása elenyésző, csak a honlapra újonnan felkerülő hírek akadálymentes változatának elkészítése jelent ráfordítást.


Az önkormányzati dolgozók negatív hozzáállása Megoldás: gyakorlatorientált, figyelemfelkeltő tréningek tartása


Humán: jelnyelv oktatók, trénerek, informatikai szakemberek biztosítása Pénzügyi erőforrás: szakemberek és jelnyelv oktatók díja, a honlap akadálymentes átalakításának költségei (külső szakemberek) Technikai: indukciós hurkok telepítése az ügyfélszolgálatokon

4.

Intézkedés címe: Szociális alapszolgáltatások fejlesztése (Házi segítségnyújtás, családsegítés)

193


A jelenlegi kapacitás alacsony


Általános cél: A fogyatékos emberek ellátása saját otthonukban valósuljon meg. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a meglévő szolgáltatásokhoz (az idősek számára biztosított szolgáltatások igénybevehetősége). Szociális szolgáltatás szervezési koncepció felülvizsgálata, stratégia megalkotása. Rövid távú (2 év) szociális gondozó hálózat kapacitásának növelése, ügyeleti rendszer kialakítása (diszpécserszolgálat) Közép távú (5 év) Kapacitásnövelés, diszpécserszolgálat működtetése


Igényfelmérés a gondozottak létszámáról- 2013. 10.30. Szakmai egyeztetés a szolgáltatókkal- 2013.11.31. A jelenlegi gondozói hálózat felkészítése a célcsoport ellátására- 2013. 12.31. A jelenlegi létszámon felül szociális gondozók, ápolók foglalkoztatása a házi segítségnyújtásban (fogyatékos személyek részére)- 2014.01.01. Ügyeleti és diszpécser rendszer kialakítása- 2014. 03.31.


Esélyegyenlőségi referens Egészségügyi és Szociális Osztály, felelős: osztályvezető Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény- Módszertani Központ, felelős: intézményvezető Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely szervezetei

Partnerek Házi segítségnyújtást végző szervezetek (egyházi, civil, önkormányzati)


Mennyiségi mutatók: ellátásba bevontak köre, száma Minőségi mutatók: elégedettségmérés

Fenntarthatóság Szolgáltatás vásárlás bevezetésével a leghatékonyabb az ellátás biztosítása


Kapacitás kihasználatlanság. Csökkentés eszköze: a kliensek széleskörű tájékoztatása


Szociális szakemberek, gyógypedagógusok

• a meglévő szakembergárda képzése a kötelező továbbképzésbe beépítve;

• szolgáltatás vásárlás technikájának kidolgozása minden érintett bevonásával (megrendelő, szolgáltató);

• diszpécserrendszer a meglévő rendszerekhez hozzákapcsolódva;

5.

Intézkedés címe: Szakosított ellátási formák fejlesztése 1. Átmeneti, krízis jellegű családorientált szolgáltatások létrehozása és

194

működtetése, 2. új ápoló-gondozó célú lakóotthonok létrehozása


• Miskolc városában jelenleg nem megoldott probléma azoknak a fogyatékossággal élő személyt nevelő családoknak a segítése, akik krízishelyzetbe kerülnek.

• A városban működő lakóotthonok kapacitáskihasználtsága jelenleg 100%-os, azaz nincs lehetőség új fogyatékossággal élő lakók befogadására.


1. Általános célként a családok tehermentesítése, illetve a krízis helyzetben történő segítségnyújtás fogalmazható meg, amely telefonos, illetve személyes segítségnyújtást is jelent. A telefonos központ információt nyújt az érdeklődőknek, és egyfajta előszűrést végez: melyek azok a problémák, melyek megoldása a Krízisközpont feladata lesz. A két „intézmény” (telefonközpont, Krízisközpont) feladata a krízisintervenció, a krízishelyzet megoldása, a mentális és pszichológiai segítségnyújtás, a jogi tájékoztatás.

Rövidtávú cél (2 év): A szolgáltatás nyújtásának megkezdése. Középtávú cél (5 év): A szolgáltatás folyamatosságának biztosítása.

2. Általános cél: A városban új lakóotthonok létrehozása. Rövidtávú cél (2 év): Szakmai program kidolgozása, épület kijelölése, átalakítása, engedélyeztetése. Középtávú cél (5 év): A lakóotthoni ellátásra felmerülő igények kielégítése; a bentlakó ellátottak egy részének sikeres felkészítése a támogatott lakhatásra.


I. 1. igényfelmérés a célcsoportot ellátó családok körében: 2013.12.31. 2. szakembergárda felállítása (új szakemberek párhuzamos képzése), egyeztetés a bevont partnerekkel, illetve az önkormányzat illetékeseivel: 2014.02.28. 3. a Kézenfogva Alapítvány FECSKE Szolgálat programjának tanulmányozása; az átmeneti, krízis jellegű szolgáltatás stratégiájának, működésének kidolgozása: 2014.08.31. 4. telefonközpont kialakítása a szolgáltatással kapcsolatosan: 2015.01.31. 5. az épület átvétele, berendezése, az engedélyeztetés elvégzése, a szolgáltatás nyújtásának megkezdése: 2015.01.31. 6. visszacsatolás: elégedettségmérés, kihasználtság mérése: 2016.01.31. II. 1. Egyeztetés a civil, egyházi és önkormányzati szervezetek és a városvezetés között: 2013.10.31. 2.Épületek kijelölése, átalakítása, engedélyeztetés: 2014.10.31. 3. Működés megkezdése: 2014.05.01.

195


I. - Esélyegyenlőségi referens - Krízisellátásban jártas szakemberek II. � Lakóotthoni ellátást nyújtását kezdeményező szervezetek képviselői � Szociális és Egészségügyi Osztály � Alpolgármester

Partnerek

Orvosok, kórházak Családsegítő szolgálatok Védőnői hálózat Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadó Rendőrség/mentők/tűzoltók


Elégedettségi kérdőívek Kihasználtság mérése Családok visszajelzései

Fenntarthatóság Központi költségvetésből, illetve EU-s forrásból


Esetenként túlzsúfolt/kihasználatlan. A kockázatcsökkentés eszközei: túlzsúfoltság esetében több férőhely kialakítása, kihasználatlanság esetén intenzív marketingtevékenység


Szakemberek Telefonközpont kialakítása A szolgáltatásnak helyet adó épület, felszerelve a megfelelő infrastruktúrával

6.

Intézkedés címe: Szükségletorientált, egyéb szociális szolgáltatások kialakítása


A fogyatékossággal élő intézményi ellátottak izolált körülmények között élik mindennapjaikat. Jelenleg nincs olyan szolgáltatási rendszer, amely segítené az ellátott kliensek önálló életvitelét, lakhatási feltételeinek megteremtését. A fenti megállapítás nemcsak a lakóotthoni ellátásban részesülő fogyatékossággal élőkre vonatkozik, hanem a jelenleg családban élő, hozzátartozói támaszra szoruló súlyosan látás-, hallás- és mozgáskorlátozott célcsoportra is.


Cél, hogy a fogyatékossággal élők önálló életvitelt folytathassanak segítő szolgáltatások igénybevételével, melynek alapja a támogatott lakhatás módszere. Ezen szociális szolgáltatás alapja a résztvevő önálló döntése, valamint képességeinek és készségeinek maximális figyelembevétele. A támogatott lakhatás részvevőit mentor segíti az önálló életre nevelésben.

196


A MIK Zrt. kedvezményes áron biztosítson a programban részvevőknek akadálymentes bérlakásokat. Rövid távú cél (2 év): az első évben a támogatott lakhatásban résztvevő fogyatékossággal élő célcsoporti személy kiválasztása, szükségletének felmérése, felkészítése az önálló életvitelre. A második évben 1 ingatlanban támogatott lakhatás biztosítása 2-3 fő részére (modell kidolgozása) Hosszú távú cél (5 év): évente 20-30 fő részére támogatott lakhatás biztosítása


- a támogatott lakhatás koncepciójának részletes kidolgozása, határidő:2013.09.30.

- ingatlanok kijelölése, esetleges átalakítása, határidő: 2013.10.30.

- sérültek felkészítése, határidő:2013.12.30.

- segítő személyzet kiképzése, határidő:2013.12.30.

- lakóközösség felkészítése, határidő: 2013.12.30.

- első lakók beköltözése, határidő: 2014.01.30.


- Civil referens - a városvezetés kijelölt munkatársai - Esélyegyenlőségi referens - Miskolc Város Fogyatékosságügyi Műhelyének tagjai - segítő személyzet

Partnerek MIK Zrt., lakóközösség, szülők, családtagok, Támogató Szolgálatok, érdekképviseleti szervek

Eredményességi, mutatók és annak dokumentáltsága, forrása

elégedettségi kérdőívek, fejlődési naplók

Fenntarthatóság Az érintett célcsoport munkabéréből és egyéb ellátásából biztosítható a lakás rezsiköltségének, bérleti díjának fizetése.


-A lakóközösség „tiltakozása”- érzékenyítés lakossági fórum keretében - „Bűnözők”- segítő személyzet


Humán: segítő személyzet Pénzügyi: kedvezményes ingatlan bérlés biztosítása, akadálymentesítés költségei

7.

Intézkedés címe: Rehabilitációs Foglalkoztatási Tanács felállítása

197


Városunkban jelenleg nem megoldott a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek együttműködése a fogyatékossággal élő /megváltozott munkaképességű álláskeresők foglalkoztatását illetően.


Általános cél: az önkormányzat, illetve egyéb állami és civil szervezetek bevonásával egy olyan tanács felállítása, melynek célja a fogyatékossággal élők foglalkoztatási volumenének növelése (a jelenlegi 6%-ról 11-15%-ra növelése, később az EU-s 75%-os kötelezettség elérése). Rövid távú (2 év): A stratégia megalkotását követően az együttműködés formai alapjainak megfogalmazása. Társadalomtudatos, a célcsoport foglalkoztatását felvállaló munkáltatói kör kialakítása, a meglévő cégek listájának bővítése. Idővel a munkáltatók szerepvállalása a tanács munkájában: 1-2 fő delegált a munkaerő-piac másik oldalát szemléltetve segíti a team munkáját. Közép távú (5 év): sikeresen működő, a célcsoport, illetve a munkáltatók érdekeit is szem előtt tartó, innovatív szemléletű testület létrejötte.


• A résztvevő felek feladatainak, kötelességeinek, szerepkörének meghatározása. Határidő: 2013.10.31.

• Stratégia kidolgozása a célcsoport foglalkoztatási számának hatékony növelése érdekében. Határidő: 2013.12.31.

• Sajtónyilvánosság megszervezése. Határidő: 2014.01.17.

• Havi egy ülés megtartása az önkormányzat által biztosított előadóban

• Féléves jelentések készítése a foglalkoztatási csoport tevékenységéről, eredményeiről


Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Emberi Erőforrás Menedzsment Csoportja. Felelős: kijelölt kontakt személy Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány Támogatott Foglalkoztatás programja. Felelős: szakmai vezető B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Felelős: kontakt személy Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK). Felelős: kontakt személy Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH). Felelős: kontakt személy Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv (RSZSZ). Felelős: kontakt személy

Partnerek

Miskolc Város alternatív munkaerő-piaci szolgáltatói: Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány: 4M program Észak-Magyarországi Látássérült- rehabilitációs Központ: Foglalkozási Rehabilitációs Program Egyenlő Bánásmód Hatóság akkreditált munkáltatók speciális szakiskolák helyi, a célcsoport részére munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek

198


Statisztikailag kimutatható foglalkoztatási ráta-növekedés A célcsoportot foglalkoztató munkáltatók számának növekedése Dokumentáltság: együttműködési megállapodások száma, Munkaügyi Központ, RSZSZ: foglalkoztatotti létszám statisztika

Fenntarthatóság A cél eléréshez folyamatos együttműködés, együtt gondolkodás szükségeltetik a résztvevők részéről.


A jelenlegi gazdasági helyzet stagnálása, esetleges romlása, amely befolyásolja a cégek foglalkoztatási hajlandóságát. Megoldás: kiszámítható, a vállalkozói szférát támogató gazdaságpolitika, azonban ennek befolyásolása távol áll a szervezetek hatáskörétől


Havi egyszeri alkalommal egy önkormányzati előadó terem biztosítása, amely az ülés helyszínéül szolgál (laptop, projektor, flipchart tábla szükséges).

8.

Intézkedés címe: Fogyatékossággal élők foglalkoztatása az önkormányzatnál


Az önkormányzatnál a célcsoport foglalkoztatási szintje nem éri el az ENSZ egyezményben meghatározott 5%-ot


Általános cél: A célcsoport foglalkoztatási volumenének növelése, ezzel igazodva az ENSZ egyezményben meghatározott elvhez, melynek hatálya kiterjed az önkormányzatokra is. A célcsoport részére évente speciális állásbörze megrendezése. Rövid távú (2 év): az arány 5%-ra emelése. Évi 1 alkalommal állásbörze szervezése, ahol többek között a helyi munkáltatók, munkaerő-piaci szolgáltatók és a Rehabilitációs Foglalkoztatási Tanács képviseltetné magát. Közép távú (5 év): az arány 10%-ra való emelése Évente két speciális állásbörze szervezése az érintett szervezetek és a helyi munkáltatók bevonásával.


1, együttműködési megállapodás elkészítése és egyeztető tárgyalások lefolytatása helyi, a fogyatékkal élők részére munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel, a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának képviselőjének bevonásával. Határidő: 2013.10.31. 2, Az önkormányzat foglalkoztatási struktúrájának tanulmányozása, munkakörelemzések elvégzése, egyeztetés a munkavállalóktól elvárt készségekről, kompetenciákról. Határidő: 2014.01.31. 3, Toborzás, kiválasztás, foglalkoztatás megkezdése: 2014.03.15. 4, További folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés, az esetlegesen felmerülő - foglalkoztatással összefüggő- problémák kezelése. 2014.03.15-től folyamatos 5. Évente állásbörze szervezése: 2014. szeptember

199


Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Emberi Erőforrás Menedzsment Csoportja. Felelős: kijelölt kontakt személy Szimbiózis Alapítvány- Támogatott Foglalkoztatás program. Felelős: szakmai vezető B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Felelős: kijelölt kontakt személy

Partnerek

Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány - 4M program. Felelős: programvezető, vagy 4M tanácsadó Észak-Magyarországi Látássérült- rehabilitációs Központ Foglalkozási Rehabilitációs Programja. Felelős: szakmai vezető - Martin János Szakképző Iskola Felelős: iskolaigazgató - helyi, a célcsoport részére munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetek


A fogyatékossággal élő célcsoport foglalkoztatási aránya nő, amely a munkaszerződések számával dokumentálható. Tehermentesül a fogyatékossággal élőt nevelő család. Az eddig ápolási díjban részesült szülő - aki fogyatékos gyermekével volt otthon-újra munkát tud vállalni. Nő az adófizetők száma. Speciális állásbörze: jelenléti ív

Fenntarthatóság

A célcsoport foglalkoztatása Miskolc MJV költségvetéséből, illetve a helyi Munkaügyi Központ által folyósított EU-s - foglalkoztatást célzó, segítő- forrásokból finanszírozható és tartható fenn hosszú távon. A rehabilitációs hozzájárulás „kiváltása” a megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossággal élő személyek alkalmazásával nagy mértékű költségmegtakarítást jelent az önkormányzat, illetve annak intézményei számára. A projekt a börze megszervezésével kapcsolatos pénzügyi ráfordítást (catering, terem/sátorbérlés) igényel.


Az önkormányzati dolgozók tévhitei a fogyatékosságról, a fogyatékos emberekről, negatív hozzáállás az új kollégákhoz. A kockázat csökkentésének módja: fogyatékossággal élőket ellátó intézmények látogatása; önkormányzati dolgozók érzékenyítő tréningen való részvétele


Foglalkoztatási mentor alkalmazása Pénzügyi erőforrás (a foglalkoztatás költségei) Évente terem/sátor bérlés és catering az állásbörze lebonyolításához.

9.

Intézkedés címe: A helyi szociális intézményekben dolgozó fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásának támogatása


A város civilekkel történő együttműködése, támogatása fejlesztésre szorul. A szervezetek egyik fontos törekvése, hogy a helyi lakosok, vásárlók megismerhessék, megtapasztalják, hogy az intézmények műhelyeiben elkészített termékek ugyanolyan minőséget képviselnek, mint a helyi boltok ajándéktárgyai. Az olyan nagy tömeget vonzó rendezvények, mint például a

200

Kocsonyafesztivál, illetve az Operafesztivál jó bemutatkozási lehetőséget jelentene a célcsoporttal foglalkozó szervezeteknek, illetve a műhelyekben elkészített termékeknek. Az önkormányzat továbbá nagymértékben támogatná a célcsoport foglalkoztatását a termékek ajándéktárgyként történő megvásárlásával (pl: reprezentációként a dolgozók, testvérvárosi képviselők, üzleti partnerek részére). Ezzel a gesztussal felvállalná azt, hogy fontos számára a sérült emberek foglalkoztatásának támogatása.


Általános cél: biztosítani a helyi szervezetek bemutatkozási lehetőségét, valamint a műhelyekben készült termékek (fair-trade) árusításának, valamint az önkormányzat ajándékozási célú vásárlásának lehetőségét. Rövid távú (2 év): szociális intézmények műhelyeinek és termékeinek megismerése, évi 2 rendezvényen való ingyenes részvétel biztosítása, a 2. évben önkormányzati dolgozók ajándékozása a műhelyekben elkészített termékekkel Közép távú (5 év): évi 4 rendezvényen való részvétel ingyenes biztosítása, évente önkormányzati dolgozók, testvérvárosok, üzleti partnerek ajándékozása a fogyatékkal élők által elkészített termékekkel


1, Az érintett szervezetek megkeresése, kapcsolatfelvétel, egyeztetés a lehetőségekről, műhelyek megismerése. Határidő: 2013. 09.30. 2, A rendezvények időpontjait megelőzően egyeztetés a részvétel feltételeiről. Határidő: nem releváns 3, Az eseményeket követően visszacsatoló egyeztetés a résztvevők részéről az önkormányzat illetékesei felé. Határidő: nem releváns


- Civil referens - Esélyegyenlőségi referens - Miskolc Város Fogyatékosügyi Műhelye Felelős: Szalkainé Haraszti Krisztina, Jakubinyi László - Kulturális, Idegenforgalmi és Városmarketing Osztály. Felelős: osztályvezető -„Több, mint legenda...”Közhasznú Alapítvány. Felelős: Rózsa Edit feszt.ig. - Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft.. Felelős: Kesselyák Gergely feszt.ig.

Partnerek A Fogyatékosságügyi Műhely tagjai


A szervezetek szolgáltatásai, tevékenységei széles körben ismertté válnak, a társadalmi be/elfogadás nő a célcsoporttal szemben.

Fenntarthatóság Önkormányzati forrásra alapozva akár hosszú távon is fenntartható.


A rendezvények, vásárok „fizető” kereskedőinek rosszallása. Megoldás: az önkormányzat nyíltan felvállalja, hogy támogatja a fogyatékosságügy területén dolgozó helyi civil szervezeteket. A megrendelések nem teljesíthetőek a civilek részéről (a megrendelési darabszámok nagysága okán). Megoldás: időben leegyeztetett megrendelések

201


Fontos a civil referens, illetve a fesztiváligazgatók bevonása (humánerőforrás), valamint a megjelenéshez a pavilon/sátor biztosítása (technikai/ pénzügyi erőforrás).

10.

Intézkedés címe: Személyi segítő biztosítása a fogyatékossággal élő tanulók mellé


A fogyatékossággal élő tanulókkal foglalkozó pedagógusok feladata rendkívül összetett és szerteágazó. Az órák során az egyénre szabott foglalkozások nem biztosíthatók a jelenlegi pedagógus létszámmal A magas színvonalú szakmai munkához elengedhetetlen a szakmai asszisztencia megléte, akik segítik a pedagógusok mindennapi munkáját, illetve a célcsoporti tanulók iskolai életét.


Általános cél: Az integráltan és a szegregáltan oktatott fogyatékossággal élő tanulók iskolai segítése. Az oktatási intézmények, mint helyszínek bevonása a közmunkaprogramba, amely által biztosítottá válik a fogyatékossággal élő tanulók egyéni segítése, fejlesztése. Rövid távú (2 év): Középfokú/felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező közmunkások bevonása, alkalmazása az oktatás területén. Osztályonként 2-3 fő segítő alkalmazása. Közép távú (5 év) : 2 fő fogyatékossággal élő diák részére 1 fő személyi segítő biztosítása


1. Az iskolák szükségletfelmérése. Határidő: 2013. 09.30. 2. Közmunka programban résztvevők tájékoztatása, kiválasztása. Határidő: 2013.10.30. 3. Foglalkoztatás megkezdése. Határidő: 2013.12.01.


• Közmunkaprogram, önkormányzat felelős munkatársa • Helyi iskolák képviselői • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Központjának kijelölt munkatársa

Partnerek Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai, Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet


A tanulók fejlesztési terve és annak kontrollmérése, a szülők, pedagógusok elégedettségének mérése. A résztvevő közmunkások szakmai tapasztalatot szereznek, mely megkönnyíti későbbi elhelyezkedésüket. Mérés: Munkaügyi Központ elhelyezkedési statisztikája.

Fenntarthatóság Fenntartható, mert a személyzet biztosítása önkormányzati közmunkaprogramból biztosítható. A programból kikerülők nagyobb eséllyel találnak munkát, így nő az adófizető állampolgárok száma.


A több hónapos foglalkoztatás alatt magas szintű kötődés alakulhat ki a közmunkaprogram résztvevői és a fogyatékossággal élő diákok között. Csökkentés módja: továbbfoglalkoztatást elősegítő pályázatok

202


Humánerőforrás (résztvevő közmunkások)

11.

Intézkedés címe: Fogyatékossággal élők sporttevékenységének támogatása.


A városnak nincs a fogyatékosok sportját illető koncepciója, a városban működő fogyatékos sportegyesületek támogatása eseti jellegű, a sportlétesítmények megközelíthetősége nem akadálymentes. A létesítmények mellékhelyiségeit, öltözőit nem, vagy csak nehézséggel tudják használni. A lelátókon, nézőtereken megfelelő mennyiségű és minőségű helyek kialakítása szükséges.


Általános cél: A város rendelkezzen egy olyan szakemberrel, akinek feladata a fogyatékos sport koordinálása. A város sportéletében kapjon szerepet a fogyatékos sport. A célcsoport sportolói kedvezményesen, vagy térítésmentesen használhassanak - az erre a célra kijelölt- sportlétesítményeket. Sport = egészséges életmód, kevesebb beteg ember Rövid távú (2 év) parasport egyesületek megalakulása, a város sportra fordított összege egészüljön ki a fogyatékos sportolók, vagy egyesületek támogatásával. Stabil fogyatékos sportegyesületek létrejötte, vagy integrálva az épek sportegyesületeibe Közép távú (5 év) Az eredményes fogyatékos sportolóknak lehetőséget biztosítani arra, hogy bekapcsolódhassanak a fogyatékos sport országos és nemzetközi versenysorozataiba.


1.A Városházán egy szakember kijelölése, aki a fogyatékos sportot koordinálja, segíti. Határidő: 2013.09.30. 2.Kerüljön kijelölésre egy akadálymentesen megközelíthető tornaterem, amelyet heti rendszerességgel vehetnek igénybe a fogyatékos sportolók. Határidő: 2013.10.30. 3. Edzők kijelölése Határidő: 2013.11.30. • Versenyek szervezése, részvétel biztosítása Határidő: nem releváns


A sportért felelős alpolgármester, Esélyegyenlőségi referens, Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely tagjai

Partnerek A városban működő civil és sportszervezetek, és fogyatékos sportszervezetek Gyermek rehabilitációs központ és oktatási intézmények bevonása


Sportolók számának növekedése, akár a szabadidő sport, akár a versenysport területén. Versenyeken helyezések elérése, paralimpikon kinevelése.

203

Fenntarthatóság Megfelelő szakembergárdával hosszú távon biztosított


Sportlétesítmények akadálymentesítettségének hiánya- akadálymentesítési beruházás


Használható tornaterem, vagy termek, amelyek akadálymentesen megközelíthetőek Terembérlet támogatása Pénzügyi források szükségesek a szervezetek működéséhez, főként a versenyeztetéshez

12.

Intézkedés címe: Paraművészek támogatása


Jelenleg a város intézményeiben (művelődési ház, színház, múzeum, galéria stb.) csak magas bérleti díj ellenében tudnak bemutatkozni, kiállítani, szerepelni a fogyatékossággal élő fiatalok és felnőttek.


Általános cél: Minden évben kapjanak ingyenes bemutatkozási lehetőséget azok a fogyatékossággal élők, akik valamilyen művészeti ágban tehetségesek. Rövid távú (2 év): A művészeti csoportok által igényelt fellépési lehetőségek –önkormányzat általi- biztosítása. Közép távú (5 év): A művészeti csoportok által igényelt fellépési lehetőségek biztosítása. Fesztiválokon, kiállításokon való részvétel támogatása (országos és nemzetközi).


1. A résztvevők és a partnerek egyeztetése, határidő: 2013.10.31 2. A fellépésekkel, kiállításokkal kapcsolatos szervezési feladatok, határidő: nem releváns


• civil, és esélyegyenlőségi referens

• kulturális intézmények vezetői (színház, múzeum, művelődési ház),

• fogyatékossággal élő előadókat, művészeket összefogó szervezetek vezetői

Partnerek - Kulturális, Idegenforgalmi és Városmarketing Osztály, felelős: osztályvezető, - Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely tagjai


A paraművészek ismertté, elismertté válnak. Mutatók: média megjelenések száma, a nézőközönség elégedettségének mérése, eladott jegyek száma.

Fenntarthatóság Elenyésző pénzügyi ráfordítást igényel.

204


A lakosság érdektelensége– marketing, PR


Pénzügyi (terembérleti díj) és technikai erőforrást igényel.

13.

Intézkedés címe: Civil ingatlangazdálkodási stratégia


A város esélyegyenlőségért dolgozó civil szervezetei legfeljebb egyedi elbírálás alapján, változó feltételekkel kapnak segítséget munkájukhoz a város tulajdonában álló ingatlanok biztosítása útján. Ez az esetlegesség akadályozza a kiszámíthatóságot, a tervezést, a civil szolgáltatások fenntartását, végső soron a városi polgárok ellátását.


Általános cél: Miskolc város polgárai érdekében fogadja be és ingatlanok biztosítása útján is kiszámíthatóan támogassa az esélyegyenlőségért dolgozó civil szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat. Rövid távú (2 év) Átlátható, következetes szempont rendszert megfogalmazó civil ingatlan gazdálkodási stratégia elfogadása a HEP mellékleteként Közép távú (5 év) Felmenő rendszerben a lejáró szerződések megújítása a civil szervezetekkel


- Felmérés a jelen állapotról- 2013.12.31. - Prioritások szempontrendszerének kidolgozása a partnerek javaslatainak figyelembe vételével- 2014.03.31. - A Civil ingatlangazdálkodási stratégia megfogalmazása- 2014.05.31. - A stratégia nyilvános vitája- 2014.06.30. - A stratégia elfogadása a közgyűlés által- 2014.09.30. - A civil ingatlanhasználati szerződések folyamatos áttekintése a szervezetekkel és a kiszámítható jövő érdekében a szükséges időben akár előszerződések, majd szerződések megkötése.


MIK Zrt., polgármester

Partnerek Esélyegyenlőségért dolgozó civil szervezetek képviselői: - Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely - Egészségügyi és Szociális Civil Műhely


- Tanulmány a jelenleg civil szervezetek által használt ingatlanokról - Civil ingatlangazdálkodási stratégia - Megkötött új szerződések

Fenntarthatóság A város feladata az esélyegyenlőségükben veszélyeztetett polgárainak szükségleteiről való gondoskodás. A számukra szükséges szolgáltatások jelentős, máshonnan nem biztosítható körét civil szolgáltatók nyújtják. E

205

szolgáltatások fennmaradása a város támogató hozzáállásán is múlik, miközben a piaci alapon nem hasznosítható ingatlanok állagmegóvása is teljesül a civileknek való használatba adásával.


1. A kidolgozásra kerülő Civil ingatlangazdálkodási stratégia nem lesz eléggé használható, vagy nem teremt kiszámítható feltételeket a civil szolgáltatók számára - a veszély csökkentése: a stratégiát az érintettekkel való egyeztetések sorozatában kell megalkotni


Pénzügyi erőforrások: tanulmányok készítése, ingatlanok kedvezményes, vagy térítésmentes bérbeadása

14.

Intézkedés címe: Participációs jog biztosítása


A „Semmit rólunk nélkülünk” elv hiányos alkalmazása.


Általános cél: A város önkormányzati bizottságaiba delegálhasson a Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely résztvevőket, akik a fogyatékossággal élő személyeket képviselik egy-egy döntés előkészítésénél. Az önkormányzat a Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely, mint gesztor-, illetve szakmai tanácsadó testületet évi 100.000 Ft-tal szimbolikusan támogassa. Rövid távú (2 év) és középtávú (5 év) cél: Együtt gondolkodás, tervezés. A fogyatékos személyeket érintő önkormányzati döntések a célcsoport valós érdekeit szolgálják.


A városi önkormányzat bizottságaiba való delegálás lehetőségének egyeztetése: 2013.10.01. Esélyegyenlőségi tanács megalakítása: 2013.12.15.


Alpolgármester, esélyegyenlőségi referens, civil referens, Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely delegáltjai

Partnerek Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely tagjai Egyéb, a célcsoportnak szolgáltatást nyújtó szervezet, intézmény képviselői


A jelenléttel megfelelő döntések meghozatala. Az érdekképviseletei szervek elégedettségének mérése. A Tanács hosszútávú működése.

Fenntarthatóság A Tanács megalapítása nem igényel pénzügyi ráfordítást, ezért hosszútávon fenntartható.


Együttműködés hiánya. Megoldás: civil lobby tevékenység.

206

eszközei


Pénzügyi erőforrás: 100.000 Ft/év

207

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe,

megnevezése

A helyzetelemzés következtetései

ben feltárt esélyegyenlőség

i probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja

egyéb stratégiai dokumentumok

kal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításána

k határideje

Az intézkedés eredményesség

ét mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításáh

oz szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatóság

a

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1 Komplex program az egészségügyi, járványügyi helyzet és az életkörülmények javítása érdekében

Megállapítható, hogy a közegészségügyi, járványügyi helyzete a hátrányos helyzetű, többnyire mélyszegénységben élő embereknek rendkívül rossz.. Ismét felütötte a fejét a TBC, a rühösség, a tetvesség, a mélyszegénységben élők születéskor várható átlagéletkora 8-10 évvel alacsonyabb az átlagnál. Magas a csecsemőhalandóság aránya (ami utal a várandós nők nem megfelelő

Általános cél Az életkörülmények, az egészségügyi és járványügyi mutatók javítása. Prevenciós hatások elérése, az újratermelődő problémák megelőzése. Rövid távú (2 év) A mélyszegénységben élők életkörülményeinek javítása, a mélyszegénységben élők és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatának javítása, hatékonyabbá tétele. Közép távú (5

Miskolc Megyei Jogú Város Fenntartható Fejlődési Stratégiája, 2012 Integrált Városfejlesztesi Stratégia Miskolc Antiszegregációs Terv Miskolc MJV Egészségterv Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

1. Komplex állapotfelmérés a gettósodó területeken élők körében 2. Komplex iskolai és óvodai egészség-prevenciós programok kidolgozása, bevezetése (ennek részeként családi életre nevelés, a korai gyerekvállalás megelőzését szolgáló programok) 3. Komplex egészségprevenciós program megvalósítása a mélyszegénységben élő családok körében (az egészségtudatos szemléletmód elterjesztése, a

Szociális Osztály, Esélyegyenlőségi team, polgármester

2014-től folyamatos

-komplex adatállomány az állapotfelmérés eredményeiről (adatbázis, tanulmány) -iskolai és óvodai egészségprevenciós programok megvalósítása (kidolgozott programok száma, megvalósított programok száma, az azokba bevont gyerekek száma) -javuló egészségügyi, járványügyi mutatók (védőnői, háziorvosi kimutatások) -egészségprevenciós programok megvalósítása


Az önkormányzat koncepciójába beépülve fenntartható

208

táplálkozására, egészségmagatartására), magasak a megelőzhető halálozás mutatói. Kiemelt célcsoportok: Gyerekek, kisgyerekes családok, fiatal felnőttek. Az egészségügyi szolgáltatások számukra sok esetben távol, nehezen megközelíthető helyen találhatóak.

A lakásokban sok az egészségkárosító, veszélyeztető tényező.

év)

Halandósági, járványügyi adatok javulása, egészségtudatos magatartás, diszkrimináció-mentes személetmód kialakítása, egészségmegőrzés.

betegségek korai felismerését szolgáló program megvalósítása) 4. A mélyszegénységben élők és az egészségügy kapcsolatának javítása érdekében az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés javítása. Az előítéletek csökkentése az egészségügyben dolgozók körében. (egészségnapok, szűrőbuszok, mobil orvosi rendelők a gettósodó területeken, az esetlegesen meglévő előítéletek kezelésére érzékenyítő tréningek tartása az egészségügyben dolgozók számára, a roma fiatalok ösztönzése, támogatása annak

mélyszegénységben élő családok körében (megvalósított programok száma, azokban bevont családok száma) -kihelyezett szűrőbuszok, mobil orvosi rendelők száma, a szűréseken megjelentek száma -megtartott érzékenyítő tréningek az egészségügyi személyzet körében (tréningek száma, azokba bevontak száma) -roma fiatalok orientálása egészségügyi/szociális területekre (az ilyen jellegű képzésekbe bevont roma fiatalok száma, elhelyezkedett szakemberek száma) -komfortfokozat emelkedés meglévő lakásoknál, illetve a magasabb

209

érdekében, hogy számuk növekedjen egészségügyi/szociális ágazatokhoz tartozó munkahelyeken) 5. Lakásfelújítások, korszerűsítések – melyekkel az egészségkárosító tényezők hatása csökkenthető

komfortfokozatú lakásokba költözések száma

2 Mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek elsődleges és másodlagos munkaerőpiacra való belépésének elősegítése

Az elmúlt 4 évben a 15-64 éves korosztályban a nyilvántartott álláskeresők aránya 10% körül mozgott. 2011-ben jelentős, 2010-hez képest 0,8 %-os csökkenés mutatható ki, azonban ezt a közfoglalkoztatottak számának növekedése okozta.

A közfoglalkoztatás a segélyezéshez képest jelentős lépés, azonban nem tekinthető

Általános cél

A mélyszegénységben élők, hátrányos helyzetűek elsődleges és másodlagos munkaerőpiacra való belépésének elősegítése, a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség csökkentése.

- Magasabb iskolai végzettség megszerzése

- Munkaerő-piaci reintegrációs esélyek


1. Aluliskolázott, alacsony munkavállalási motivációkkal rendelkező csoportok segítése az elhelyezkedésüket segítő képességek, készségek, ismeretek megszerzésében, motivációjuk erősítése

2. Nem megfelelő vagy elavult szakismeretekkel rendelkezők számára a helyi munkaerő-piaci igényeknek megfelelő (át)képzések,

Munkaügyi szervezet és kirendeltségei, Esélyegyenlőségi team, polgármester


- Aluliskolázott (alapfokú végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők) bevonása a különféle elhelyezkedést segítő programokba, képzésekbe (a képzések, programok száma, az azokba bevont lakosok száma)

- Nem megfelelő vagy elavult szakismerettel rendelkezők bevonása a különféle elhelyezkedést



15 2011. Évi Népszámlálás. 3. Területi adatok. KSH, Budapest, 2013.

210

igazi munkahelynek.

A regisztrált munkanélküliek számához hozzáadódik a rendszerből kiesettek, illetve abba soha be nem kerültek jelentős száma. Sajnos ezekről nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok.

Rendkívüli mértékben felerősödött jelenség az „agyelszívás”, ami alatt nem csak a diplomások, hanem általánosan, a jól képzett munkaerő elvándorlását értjük, a szakmunkásoktól a felsővezetőkig, kutatókig.

A 2011-es Népszámlálás adatai alapján azt látjuk

15,

hogy a Miskolcon élők 6,9%-a munkanélküli, 37,5% a

növelése

Rövid távú (2 év)

A foglalkoztatási mutatók javítása érdekében megfelelő iskolai végzettség megszerzésének segítése, a nyílt munkaerőpiacra való belépésre való képességek fejlesztése, vállalkozás-ösztönzés.

Közép távú (5 év)

A foglalkoztatási mutatók javítása a mélyszegénységben élők körében.

ismeretfelújító képzések.

2. Kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő képességének javítása.

3. Vállalkozás-ösztönző tréningek szervezése.

4. A másodlagos munkaerőpiac, a közfoglalkozás szélesítése (hagyományos közfoglalkoztatás valamint a közfoglalkoztató mintaprogramok elterjesztése, támogatása)

5. Munkáltatók támogatása a foglalkoztatás költségeinek csökkentésével

6. Munkalehetőségek felkutatása

segítő programokba, képzésekbe (a képzések, programok száma, az azokba bevont lakosok száma)

- Kis- és középvállalkozások számára tájékoztatás nyújtása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap által biztosított támogatásokról (tájékoztató hírlevelek száma, tájékoztató alkalmak száma)

- Vállalkozás-ösztönző tréningek tartása (tréningek száma, az azokba bevont lakosok száma)

- A közfoglalkoztatás szélesítése, közfoglalkoztató mintaprogramok támogatása (programok száma, az

211

foglalkoztatottak aránya, 30,4% az inaktív keresők (nyugdíjasok, GYES-en, GYED-en lévők, munkanélküli ellátásban részesülők, akik nem keresnek aktívan munkát, vagyonukból, bérbeadásból élők) 25,2% az eltartottak aránya.

- Nagyon magas a munkanélküliek aránya ebben a célcsoportban

- A cigány népesség alacsony foglalkoztatási rátája jellemző

azokba bevont lakosok száma)

- Magasabb iskolai végzettségek megszerzése

- Kedvezőbb elhelyezkedési mutatók

3

Lakhatás megőrzése, lakásfeltételek, lakhatás minőségének javítása, krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

- A közüzemi díjhátralékok mértékének növekedése tapasztalható ebben a célcsoportban

- A kilakoltatások számának emelkedése tetten érhető az elmúlt időszakban

- Alacsony

Általános cél - Életminőség javítása

Rövid távú (2 év) - Közüzemi díjhátralékok felhalmozódásának mérséklése

- Kilakoltatások elkerülése

Közép távú (5 év) - Prevenció

- Krízis lakások

Miskolc Megyei Jogú Város Fenntartható Fejlődési Stratégiája, 2012 Integrált Városfejlesztesi Stratégia Miskolc Antiszegregációs Terv Miskolc MJV Egészségterv Miskolc Megyei Jogú Város

1. Rendszeres bérlakás pályázatok kiírása, a minél szélesebb résztvevői kör biztosítása

2. Lakásmobilitás biztosítása a társadalmi igényekhez igazodva

3. Lakásfelújítások,



- Lakbérhátralékkal rendelkezők arányának csökkenése -Egyéb közüzemi hátralékkal rendelkezők arányának csökkenése - Kilakoltatások számának csökkenése - Magasabb komfortfokozatú lakások



212

komfortfokozatú lakások jellemzőek, melyek számos negatív következményt hordoznak magukban a családok életvitelét illetően

- Egészségveszélyeztető tényezők nagyon gyakran fordulnak elő a lakásviszonyok tekintetében a mélyszegénységben élők körében

biztosítása

- családok átmeneti otthonaival való ellátási megállapodások fenntartása

Önkormányzatának Gazdasági Programja

korszerűsítések folyamatos biztosítása

4. Önkormányzati támogatás fenntartása

5. Együttműködés megerősítése a résztvevő, kapcsolódó intézmények, szolgáltatók között

6. Készenléti Szolgálat támogatása

- Családok Átmeneti Otthonaiban elhelyezettek száma - Krízislakásban élők aránya - Krízis idején segítő szervezetek együttműködése

- Krízisintervenció idejének csökkenése

4

Társadalmi konfliktusok előrejelzése, kezelése, innovatív konfliktuskezelési modell kialakítása

A magyar társadalmat sújtó gazdasági-társadalmi válság következtében a társadalmi konfliktusok valószínűsége az egész országban megnőtt, különösen pedig az észak-magyarországi régióban. Ennek oka az, hogy a magyar társadalomban számos társadalmi konfliktus lappang már

Általános cél

Miskolc konfliktus-potenciáljának felmérése, a konfliktusuk modellezése, a konfliktusos felek közötti mediálás, a konfliktusok termékeny mederbe terelése.


Az intézkedési terv segítségével a konfliktusok


Miskolc város társadalmi konfliktus-potenciáljának feltérképezése, modellezése

Krízisintervenciós, mediációs team felállítása, kiképzése

Krízisintervenció, mediáció az érintett területeken

Konfliktushelyzetek előrejelzése, folyamatos monitorozása, a konfliktuskezelés kifejlesztett eljárásainak



- Miskolc város társadalmi konfliktus-potenciáljának feltérképezése, modellezése (1 felmérés, adatbázis, tanulmány)

- Krízisintervenciós, mediációs team felállítása, kiképzése (team-ek száma, képzésben részt vettek száma, képzések száma)

- Krízisintervenc



213

hosszú ideje, melyek történelmi okokból sokáig elfojtódtak. A válság hatására Magyarországon nemcsak az azzal szorosan összefüggő konfliktusok jelentek meg, hanem felerősödtek, felszínre törtek az addig rejtőzködő, látens konfliktusok illetve a potenciális konfliktushelyzetek is.

Fokozottan igaz ez Miskolc városára, ahol gyakran a konfliktusok roma -nem roma színezetet öltenek és romák - nem romák közötti feszültség formájában artikulálódnak.

kezelhető mederben maradnak, és nem válnak nagyarányú elvándorlást kiváltó tényezővé. Az intézkedési terv végrehajtásával a térségben a társadalmi kohézió és integráció erősödik, kedvező társadalmi és gazdasági változások indulnak el.


A konfliktusok előrejelzése, és szabályozott keretek között tartása a gazdaságélénkítésnek és a munkahelyteremtésnek nemcsak a piaci mechanizmusok vonatkozásban fontos feltétele, hanem az állami, térségi, helyi közmunkának, közalkalmazásnak, közösségi típusú gazdasági

szükség szerinti bevetése, alkalmazása

ió, mediáció az érintett területeken (mediációk, intervenciók száma)

- Konfliktushelyzetek előrejelzése, folyamatos monitorozása, a konfliktuskezelés kifejlesztett eljárásainak szükség szerinti bevetése, alkalmazása (monitorozási jelentések száma, konfliktus-kezelések száma)

214

programoknak is.

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1 A HHH státuszhoz megfelelő nyilatkoztatás, adatnyilvántartás

A HH és HHH közötti különbség miatt feltételezhetően nem működik megfelelően a nyilatkoztatás, az adatnyilvántartás, 2012. szeptemberében 2817 fő volt a HH tanulók, és 899 fő volt a HHH tanulók száma

Pontos adatgyűjtés, nyilatkoztatás hatékonyabbá tétele

Integrált Városfejlesztesi Stratégia Miskolc Antiszegregációs Terv

Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv

Miskolc MJV Sportkoncepciója

Miskolc MJV Egészségterv

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

A HHH státuszhoz megfelelő nyilatkoztatás, adatnyilvántartás, adatgyűjtés, folyamatos aktualizálás

Tájékoztatás a HHH státusz előnyeiről (védőnői hálózat, iskolai pedagógusok, családsegítő

A tanulói követés iskolaváltáskor, az iskolák tájékoztatása az adatokról

Jegyző 2014.12.30. Teljes adatbázis, folyamatos nyomonkövetés, pontos adminisztráció

Személyi és tárgyi feltételek megteremtése

Teljes adatbázissal, folyamatos nyomonkövetéssel, pontos adminisztrációval fenntartható

2 Szegregált általános iskolák megszüntetése a városban

Szegregált általános iskolák jelenléte a városban. 159 és 3 fő közötti az iskolákban a HHH tanulók száma

Az intézményekben a HHH arány kiegyenlítése

A HHH tanulók arányának kiegyenlítése





Miskolc Megyei

Nyilatkoztatás hatékonyabbá tétele HH arány csökkentés az intézmények között

A HH és HHH gyerekek családjai lakóhelyének figyelembe vétele az iskolai körzethatárok kialakításakor

Jegyző KLIK

Intézmények

Folyamatos Évente összegző elemzés készítése, adatok frissítése.



215

Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja

3 A település iskolái, az iskolákban az osztályok közötti HHH tanulók arányának kiegyenlítése

A település iskolái, az iskolákban az osztályok között nem kiegyenlített a HHH tanulók aránya

Párhuzamos osztályok szervezésénél legyen szempont, hogy egyenletes legyen a HH és HHH gyerekek aránya






Adatgyűjtés, pontos nyilvántartás az osztályok közötti HH és HHH arányokról

Hatékony iskolai pályaorientáció






4 A HHH tanulók érettségit adó középiskolákban történő továbbtanulásának segítése


A HHH tanulók körében emelkedjen az érettségivel rendelkezők aránya






Középiskolai felvételire való

Intézmények Folyamatos Évente összegző elemzés készítése, adatok frissítése.



216


felkészítés

Mérés-értékelési szakember alkalmazása

Pedagógus módszertani képzés Intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése (szülőkkel, családsegítővel, középiskolákkal, hálózatépítés, horizontális tanulás)

5 Országos kompetenciamérés eredményeinek javítása


Csökkenjen a lemorzsolódás és a magántanulók száma

Javuljanak a kompetenciamérés eredményei






Egyéni fejlesztés Mérés-értékelési szakember alkalmazása Pedagógus módszertani képzés

Intézményi partnerkapcsolatok fejlesztése (szülőkkel, családsegítővel, középiskolákkal, hálózatépítés, horizontális tanulás)



Humán-, és technikai kapacitásbővítés pályázással


III. A nők esélyegyenlősége

1 Gender fókuszú foglalkoztatási

Az önkormányzatn

Általános cél: A célcsoport

Miskolc MJV Polgármesteri

1. Együttműködési

ÖK Esélyegyenlőség


A női célcsoport foglalkoztatási

Esélyegyenlőségi referens

Önkormányzati döntés alapján

217

gyakorlat bevezetése az önkormányzatnál és intézményeinél

ál (PH-nál) a női célcsoport jelenlegi foglalkoztatási szintje 69,7%-os, mely alacsonyabb az Európa 2020-ban meghatározott átlagos 75%-nál. Forrás: Európa 2020 – Európa növekedési stratégiája. www.ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm

A foglalkoztatás szerkezetében alacsony a rugalmas (az atipikus) foglalkoztatás.

foglalkoztatási volumenének növelése az önkormányzatnál és intézményeinél, illetve a női hátrányos rétegek (kisgyerekesek, három-vagy többgyermekesek, stb) bevonása, a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás növelése, ezzel igazodva az Európa 2020-ban meghatározottakhoz. Rövid távú (2 év): az intézményrendszeren belül a női arány érje el a 70%-ot


Hivatalának Esélyegyenlőségi Terve




megállapodás megkötése helyi női célcsoporttal foglalkozó és részükre munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel, a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának képviselőjének bevonásával. Határidő: 2013.10.30. 2. Gender szempontú foglalkoztatási adatgyűjtés az önkormányzat és intézményei körében, az önkormányzat foglalkoztatási szerkezetének megismerése, a rugalmas foglalkoztatás lehetőségeinek feltérképezése, munkakörelemzések elvégzése, potenciálmérések, családbarát szemlélet elterjesztése. határidő: 2013.11.30. 3. Rugalmas foglalkoztatási formák és

i referens Miskolc MJV Humán Főosztály képviselője MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői

BA-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja képviselője


aránya nő, amely a kinevezésekkel, illetve a munkaszerződések számával dokumentálható.

Javul a nők társadalmi részvétele, nő a családok jövedelme, nő az adófizetők száma.

alkalmazása fenntartható

218

családbarát szemlélet workshop tartása a döntéshozók és a munkatársak számára határidő: 2013.12.15. 4. Személyzetbeszerzés: toborzás, kiválasztás, alkalmazás. Alkalmazás kezdete: 2014.01.01. 5. Beillesztés, folyamatos kapcsolattartás. határidő: 2014.01.01-től folyamatos 6. Női kvóta bevezetése a döntéshozói munkakörökben: min. 30%

határidő: 2016. január 1.

2 Nők felvilágítása (munka)jogi ügyekről

A nők nincsenek tisztában az őket érintő munkajogi, foglalkoztatási jogszabályokkal, nem tudják „milyen jogok” illetik meg őket. Ezt több civil szervezet ügyfélkörének problémái

Általános cél: A női munkát kereső célcsoport (munka)jog tudatosságának erősítése Rövid távú (2 év): a kampány az álláskeresők 5%-át eléje érje el a 70%-ot

Miskolc MJV Polgármesteri Hivatalának Esélyegyenlőségi Terve



Miskolc Megyei Jogú Város

1. Együttműködési megállapodás megkötése helyi női célcsoporttal foglalkozó és részükre munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel, a B-A-Z Megyei Kormányhivatal

ÖK Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Humán Főosztály képviselője MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői

BA-Z Megyei Kormányhivatal



A női célcsoport foglalkoztatási aránya nő, amely a kinevezésekkel, illetve a munkaszerződések számával dokumentálható.

Javul a nők munka(jog) tudatossága,

Esélyegyenlőségi referens alkalmazása, munkajogász biztosítása, kommunikációs szakember alkalmazása, a nyomdai munkálatokhoz és a terjesztéshez pénzügyi

Önkormányzati döntés alapján fenntartható

219

támasztják alá.


Önkormányzatának Gazdasági Programja

Munkaügyi Központjának képviselőjének bevonásával. Határidő: 2013.10.30. 2. Nőket érintő (munka)jogi jogszabálygyűjtemény kiadása érintett állami, civil és egyházi szervezetek bevonásával. határidő: 2013.12.31. 3. Nőket érintő (munka)jogi jogszabálygyűjtemény terjesztése az érintett állami, civil és egyházi szervezetek bevonásával.

határidő: 2014.01.01-től folyamatos

Munkaügyi Központja képviselője

hatékonyabban képviselik érdekeiket a munkaerőpiacon.

eszközök biztosítása, a városi médiák bevonása a kommunikációba

3 Kisgyermekes nők aktívan maradásának támogatása a gyermekkel otthon töltött időszakban is

A kisgyermekes élethelyzetben az anyák támogatás nélkül, egyedül maradnak a család és hivatás összehangolásának megoldásában, munkaerő-piaci reintegrációjuk ezért fokozottan nehéz. A helyi nőket képviselő

Általános cél A kisgyermekes családok megerősítése, szülői szerepek elismerése, a munkavállalást és családi életet egyenrangúan, egyaránt támogató szolgáltatások felkutatása, támogatása; új közösségi




Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági

1. Már meglévő családbarát közösségi terek fenntartásának támogatása önkormányzati ingatlanok kedvezményes rendelkezésre bocsátásával Határidő: 2013. július 1-től folyamatos 2. Városi

ÖK Esélyegyenlőségi referens Miskolc MJV Humánpolitikai Osztály képviselője Miskolci Kulturális Központ képviselői MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői



A városban működő családbarát közösségi terek száma (db) – éves szakmai beszámolók Családbarát szolgáltatásokat is kínáló városi rendezvények száma (db) – fotók, sajtómegjelenések

Esélyegyenlőségi referens, www.miskolc.hu rendszergazda, városi rendezvények szervezői, civil szervezetek, önkéntesek


220

civilek tapasztalatai alapján (adatok hiányában) a legnagyobb problémák jelen célcsoport számára: munkaerőpiaci információkkal, aktualitásokkal kapcsolatos tájékozatlanság, szakmai kapcsolatok gyengülése, izolált élethelyzet, támogató környezet, közösségek hiánya

kezdeményezések elindítása városi szinten Rövid távú (2 év) Már meglévő kisgyermekeseket támogató szolgáltatások felmérése, népszerűsítése Közép távú (5 év)

Új közösségi kezdeményezések elindítása kisgyermekesek számára

Programja rendezvényeken családbarát szolgáltatások biztosítása kisgyermekeseknek Határidő: 2013. szeptember 1-től folyamatos 3. Kisgyermekes anyák visszatérését támogató munkaerő-piaci és egyéb szolgáltatások összegyűjtése a városban, aktuális információk közzététele Miskolc város honlapján Határidő: 2014. január 1-től folyamatos 4. Családok Átmeneti Otthonában élők, GYED-en és GYES-en lévők számára kedvezményesen vásárolható bérlet biztosítása Határidő: 2014. június 1. 5. Közösségi kampány indítása városi szinten (család és hivatás

BAZ Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja képviselői

Családbarát kampány közösségi események száma (db) – jegyzőkönyv, jelenléti ív

Családbarát kampány sajtómegjelenéseinek száma (db) - sajtómegjelenések

221

összehangolása témakörben) a célcsoport aktív önkéntes bevonásával

Határidő: 2015. január 1. – 2015. december 31.

4 Családbarát közintézmények működtetése

A nők számára elérhető munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások hiányosak, mind a bölcsődei, mind a családi napközi, mind az óvodai férőhelyek számát illetően. A közintézményekben általában nem élnek a rugalmas munkaidőrendszerrel, nem vezetnek be és nem alkalmaznak családbarát munkahelyi megoldásokat.

Általános cél A város közintézményei a kisgyermekesek családok igényeihez alkalmazkaodó infrastruktúrával álljanak rendelkezésre, alakítsanak ki szolgáltatásokat speciálisan e célcsoport számára Rövid távú (2 év) A város közintézményei a kisgyermekes családok igényeihez alkalmazkaodó infrastruktúrával álljanak rendelkezésre Közép távú (5 év)

A város közintézményei alakítsanak ki





1.Közintézmények felszereltségének, működésének felülvizsgálata családbarát szempontból. Határidő: 2014. június 30. 2.Gyermekek nappali ellátását biztosító intézmények nyitvatartásának munkaidőhöz való igazítása, felülvizsgálat, egyeztetések alternatív gyermekellátást biztosító szolgáltatókkal Határidő: 2013. szeptember 1-től folyamatosan 3.Családok Átmeneti Otthonaiban élő munkát kereső anyák gyermekeinek bölcsődei elhelyezésének

ÖK Esélyegyenlőségi referens Ügyfélszolgálattal rendelkező ÖK osztályok képviselői Miskolci Kulturális Központ képviselői

MMJV Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) képviselői



Gyermekek nappali ellátásának biztosítása kapcsán szervezett egyeztetések száma (db) – jegyzőkönyv, jelenléti Családok átmeneti otthonában élő anyák bölcsődében elhelyezett gyermekeinek száma (fő) – beiratkozási dokumentáció Közművelődési terekben igénybe vehető családbarát játszósarok/ szoba száma (pelenkázóval) (db) – fotó, sajtómegjelenés Bevezetett családbarát ügyfélszolgálati intézkedések száma a

Esélyegyenlőségi referens, közintézmények dolgozói, civil szervezetek A munkarend átszervezések többlet-kiadással is járhatnak Eszközök, bútorok a beruházásokhoz

Családbarát közösségi programokhoz eszközök, anyagköltség


222

speciális szolgáltatásokat a kisgyeremekes családok számára

biztosítása Határidő: 2014. szeptember 1. 4.Meglévő közintézményekben családbarát játszósarok/ szoba kialakítása (pelenkázóval) Határidő: 2014. december 31. 5.Családbarát ügyfélszolgálati intézkedések bevezetése a közintézményekben. Határidő: 2014. december 31. 6.Családbarát közösségi programok indítása közösségi terekben

Határidő: 2015. január 1-től folyamatos

közintézményekben (db) – intézkedések leírása Bevezetett családbarát ügyfélszolgálati intézkedéseket igénybevevők száma (fő) – ügyfélszolgálati dokumentáció

Családbarát közösségi programok száma a közintézményekben (db) – fotó, sajtómegjelenés

5 A tudatos családtervezés támogatása városi szinten

56 gyermek jut 1 védőnőre. Családi életre, a szülői szerepekre való felkészítés hiánya jelentkezik, fokozott mértékben a marginalizálódott családok esetében.

A nők nincsenek tisztában az

Általános cél Kisgyermekes családokkal foglalkozó közintézmények és civil szervezetek hatékony, egymást kölcsönösen segítő együttműködéseire megoldásokat találni a





1.Nőket érintő jogszabálygyűjtemények kiadása az szociális és családügyi, támogatásokról ellátásokról Határidő: 2013. december 31. 2.Egyeztető fórumok szervezése a Védőnői Szolgálat és az érintett civil

Esélyegyenlőségi referens Védőnői Szolgálat képviselői




Megjelent információs kiadványok száma (db) - kiadvány Egyeztető fórumok száma (db) – jelenléti, jegyzőkönyv Családtervezéssel kapcsolatos képzések száma (db) – képzési tematika, jelenléti, fotók,

Esélyegyenlőségi referens, védőnők, civil szervezetek Kiadvány megjelentetésének költsége

Képzések oktatóinak költsége

Az együttműködés rendszeres időközönkénti értékelésével, visszajelzésekkel hosszútávú, egymást hatékonyan kiegészítő partnerség alakítható ki a szereplők között.

223

őket érintő jogszabályokkal, nem tudják milyen szociális és családügyi támogatások, ellátások járnak nekik.

célcsoport aktív bevonásával Rövid távú (2 év) Kisgyermekes családokkal foglalkozó közintézmények és civil szervezetek párbeszédének elősegítése, széleskörű tájékoztatás és információáramlás elősegítése Közép távú (5 év)

Kisgyermekes családokkal foglalkozó közintézmények és civil szervezetek partnerségében közös programok indítása, marginalizálódott családok számára képzési program kidolgozása

Programja szervezetek között Határidő: 2014. február 1-től folyamatosan, negyedévente 3.Családtervezéssel kapcsolatos képzések indítása hátrányos helyzetű anyák számára Határidő: 2014. szeptember 1. 4.Közös összefogással projekt(ek), programok indítása a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén

Határidő: 2015. június 30.

tanúsítvány másolata

Közös összefogással indított projektek/ programok száma (db) – pályázat, programterv, program dokumentációja: jelenlétik, fotók, sajtómegjelenések

6 A nők szerepének növelése a helyi közéletben

Kevés a női képviselő a helyi önkormányzati és az országos politikai döntéshozatalban, mint parlamenti

Általános cél: A női képviselők számának és arányának növelése. Rövid távú (2 év): a női



1. Női képviselőkkel, női gazdasági döntéshozókkal, női civil vezetőkkel kapcsolatfelvétel, Női Közéleti

ÖK Esélyegyenlőségi referens ÖK Kabinet




A női célcsoport szerepe nő a helyi politikai közéletben, amely a választásokon induló politikusok

Esélyegyenlőségi referens alkalmazása, kommunikációs szakember alkalmazása, szervező politikai,

A Női Közéleti Klub, Női Vezetők Klubja és workshopok működtetése pályázati források bevonásával

224

képviselő. önkormányzati képviselők száma emelkedjen (4-ről legalább 5-re), aránya érje el a 18%-ot. A parlamenti női képviselő szám legalább annyi legyen, mint jelenleg (1fő), aránya maradjon 25%-os.

Közép távú (5 év): a női önkormányzati képviselők száma emelkedjen 6 főre), aránya érje el a 20%-ot. A parlamenti női képviselő szám emelkedjen (1főről 2-re) és érje el a 30%-ot.



Klub, Női Vezetők Klubja, workshopot előkészítése. Határidő: 2013.10.30. 2. Workshopok tematikájának és időpontjainak egyeztetése határidő: 2013.12.31. 3. Workshopok lebonyolítása, a nők szerepének hangsúlyozása a politikai és gazdasági döntéshozatalban és a civil életben. A média bevonásával műsorok felvételére kerül sor.

határidő: 2014.01.01-től folyamatos

számával mérhető. A női vállalkozások száma is nő, a jó példák megismerésével. A női civil szervezetek erősödnek a társadalmi ismertségük révén.

gazdasági és civil szakember bevonása, a városi médiák bevonása a kommunikációba

fenntartható.

7 Női Esélyegyenlőségi Fórum felállítása

Az önkormányzatban a női esélyegyenlőség kérdése nem kapott még fórumot. Nincs kapcsolat nőkkel kapcsolatos kérdésekben, döntések meghozatalában az önkormányzat

Általános cél A női esélyegyenlőségi jogok érvényesítésének erősítése városi szinten Rövid távú (2 év) Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) felállításával




Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatá

1.Női Esélyegyenlőségi Fórum (NEF) felállítása helyi civil szervezetek bevonásával Határidő: 2013. október 31. 2.Női Esélyegyenlőségi Fórum tanácskozásainak rendszeres összehívása

Esélyegyenlőségi referens ÖK osztályok képviselői

Nőket képviselő civil szervezetek



Mutatók: Női Esélyegyenlőségi Fórumok tanácskozásainak száma (db) – jelenlétik, jegyzőkönyvek Női Esélyegyenlőségi Fórum által készített munkaanyagok, véleményezések

Esélyegyenlőségi referens, civil szervezetek

A NEF és a gender-felmérés végzéséhez szükséges a csatlakozó civil szervezetek aktív részvétele. Hatékony kommunikációval, egyértelmű-kiszámítható működési mechanizmusokkal, a közös

225

és a nőket képviselő civil szervezetek között. A nemek esélyegyenlőségével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre széles körben feltárt városi szintű adatok.

lehetővé válik a nőket képviselő civil szervezetek aktív részvétele és véleményük, szempontjaik érvényesítése a városi döntéshozatalban, egyúttal egy gender szempontú felmérés végzése is megkezdődhet városi szinten. Közép távú (5 év)

Női Esélyegyenlőségi Fórum működtetése és adatgyűjtések aktualizálása

nak Gazdasági Programja

Határidő: 2013. október 31-től folyamatosan, negyedévente 3.Gender szempontú felmérés kezdeményezése, adatbázis összeállítása

Határidő: 2013. október 31. – 2014 október 31.

száma (db) - NEF által kidolgozott dokumentumok Gender szempontú adattáblák száma (db) - adattáblák

Gender szempontú szakmai elemzések száma (db) - elemzések

munka folyamatos értékelésével biztosítható a hosszútávú együttműködés.

8 Gender szempontú esélyegyenlőségi érzékenyítés, ismeretterjesztés

A helyben élő nők jogtudatossága és közös érdekképviselete nagyon alacsony.

Az önkormányzati döntéshozatali és napi működési rendszerekben nem tudatosult a gender mainstreaming szemlélete és gyakorlata.

Általános cél: A helyi nők felkészítése a saját érdekképviseletért való kiállás fontosságával, annak módszereivel. Segíteni szükséges, hogy a helyi nők/ anyák értékeiket és érdekeiket ismerő, és azokat képviselő öntudatos állampolgárokká





1.Női esélyegyenlőséggel kapcsolatos cikkek megjelentetése az önkormányzati médiumokban Határidő: 2013. november 30. 2.Kihelyezett bizottsági ülések a civil szervezeteknél Határidő: 2014. március 31-től folyamatosan 3.Női

Esélyegyenlőségi referens ÖK osztályok képviselői Bizottságok képviselői




Mutatók: Női esélyegyenlőségi kiadványok száma (db) - női esélyegyenlőségi kiadványok Női esélyegyenlőséggel kapcsolatos események száma (db) - női esélyegyenlőséghez kapcsolódó események jelenléti ívei, jegyzőkönyvei Női

Esélyegyenlőségi referens, civil szervezetek, önkéntesek Kiadványok nyomtatásának költsége

Érzkenyítő workshopok trénereinek költsége

A női esélyegyenlőség kiadványai, fórumai mentén bevonódnak a köztudatba annak problémafelvetései, gyakorlatai, érdeklérvényesítő lehetőségei. Nő a lakosság részvétele a közügyekben, nő az állampolgárok aktivitása ügyeik védelmében.

226

válhassanak. A nők közös érdekképviseleti fóruma munkáját, feladatkörét, nyilvánossá és bárki számára elérhetővé kell tenni, és tudatosítani az önkormányzati képviselők és dolgozók számára a gender mainstreaming szempontjának horizontális elvét. Rövid távú (2 év) Női esélyegyenlőséggel kapcsolatos tájékoztatás az önkormányzati médiumokban Krízishelyzetekben segítő lehetőségek összegyűjtése, nyilvánosságra hozatala, az intézmények munkájának népszerűsítése Közép távú (5 év)

A jogtudatosság népszerűsítése,

esélyegyenlőséggel kapcsolatos kiadvány készítése Határidő: 2014. szeptember 31. 4.Városi szintű konferencia szervezése közintézmények és civil szervezetek bevonásával a krízishelyzetben lévő nők segítési lehetőségeiről Határidő: 2014. október 31. 5.Önkormányzati dolgozók számára érzékenyítő workshopok tartása Határidő: 2014. december 31. 6.Női esélyegyenlőséghez kapcsolódó tájékoztató fórumok, közösségi rendezvények szervezése az érintett szervezetek bevonásával

Határidő: 2015. március 31-től folyamatosan, félévente

esélyegyenlőséggel kapcsolatos internetes- és sajtómegjelenések száma (db) - női esélyegyenlőséggel kapcsolatos internetes- és sajtómegjelenések Kihelyezett bizottsági ülések száma (db) - jelenléti ívek, jegyzőkönyvek

Gender érzékeynítő workshopok száma (db) – képzési tematika, jelenléti

227

a jogtudatosság működtethető csatornáinak a lokális működésben való karakteres megjelenése, az önkormányzati képviselők és dolgozók érzékenyítése

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1 Az egyedül élő idősek életminőségének javítása

Az egyedül élő időskorúak aránya Miskolc városban az össz időskorúak 71 %-a. (2011. 3.KEMA felmérése) Konkrét felmérés szükséges.

Általános cél: Az egyedül élő idősek leszakadásának, perifériára való csökkentése, a dementálódás megelőzése.

Rövid távú (2 év): A városban működő idősek klubjainak szolgáltatás bővítése, egyedülállók bevonása, házi gondozás körének bővítése.

Közép távú (5 év): A város nyugdíjas klubjainak bővítése, közösségi terek kialakítása, közművelődési intézmények

Miskolc MJV Idősügyi Stratégia




- Önkormányzati Idősek Klubjainak – igény, szükséglet szerinti – szolgáltatás bővítése (1-2 év) - Civil szervezetek fenntartásában – érdeklődési körök, hobby, stb. szerinti – klubok működtetése (3-5 év) - Közösségi terek kialakítása, pl.: „Szépkorúak sport-játszópark” (1-2 év)

- Közművelődési-sport intézmények idősek

Résztvevők: nyugdíjasok, időskorúak, nemzedékek, családok

Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Önkormányzati időseket ellátó intézmények

Lásd C. oszlop Eredményesség: hosszabb távon mérhető, a 2014. évi átfogó városi szintű felmérés alapján (3-5 év). Klubok létszám növekedése (1-2 év)

Polgármesteri Hivatal, Önkormányzat által fenntartott időseket gondozó intézmények, Közművelődési Intézmények, Turisztika, Sport és Szabadidő Központok

Önkormányzat, civilek, pályázat, helyi szponzorok együttműködésének fenntartása. Folyamatos monitoring.

228

„idősek szekciója – generációkkal” kialakítása.

„szekciója” differenciált kialakítása (3-5 év)

2 Az idősödő és időskorú lakosság halálozási arányának csökkentése

Nő az idősödő (40-50 év)és az időskorú lakosság halálozási aránya (daganatos, szív-ér betegségek, stb.). Konkrét statisztikai adatok?

Általános cél: Egészségügyi prevenció lehetőségeinek bővítése, szűrővizsgálatok eljuttatása valamennyi időskorú részére

Rövid távú (2 év): Az egészségügyi és szociális szolgáltatások idősek részére – városi szintű koordinálása – különös tekintettel a szegénységben és mély szegénységben élő időskorúakhoz való eljuttatása.

Közép távú (5 év): Az időskorú emberek aktivitásának, életminőségének általános növelése, a méltóságteljes időskor feltételeinek





Szűrővizsgálatok biztosítása a város különböző területein, lakosság közeli „támpontok” – rendszeresen (2 év)

A szegénységben és a mélyszegénységben élő – elsősorban egyedül élő időskorúak esetében az egészségügyi, a szociális és egyéb támogató szolgáltatások komplexitása a gyakorlatban (3 év).

Az életen át tartó tanulás, a LLL lehetőségeinek széleskörű kiterjesztése a város időskorú lakosságára, igényekhez igazodó kínálat biztosítása.

Felelős: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Önkormányzati fenntartású intézmények (4/b, d,)

Lásd C. oszlop A halálozási arány – a beavatkozás mennyiségétől, minőségétől függően – 3-5 év múlva érezteti hatásait. A 2014. évi adatokat lehet bázis évnek tekinteni.

Önkormányzat, Közgyűlési döntések, helyi önkormányzati képviselők, önkormányzati fenntartási intézmények humánerőforrásai, civilek, társadalmi szervezetek.

Önkormányzati költségvetés, intézményi költségvetések, pályázatok, szponzorálás.

229

kialakítása A sport-turisztikai-szabadidő központokban „idősek szekciója” programok a szellemi, testi, mentális frissesség megőrzése érdekében

3 Bűnmegelőzés, áldozattá válás, áldozatsegítés időskorban is

Rendőrségi, bűnügyi statisztikák – országos, helyi – nő az időskorúak elleni bűncselekmények száma, súlyossága, a város területén rossz az idősek szubjektív biztonság érzete (szinte általános vélemény a „gyalogosan” járó idősek részéről)

Általános cél: Az idősek körében növelni a bűnmegelőző rendőrségi, civil tájékoztató előadásokat, konzultációkat, konkrét gyakorlati tanácsok az elektronikus és mechanikus személyi és vagyonvédelmi eszközökről.

Rövid távú (2 év): Szükséges a városrészekben élőbbé tenni a rendőrség, polgárőrség és az időskorú lakosság személyes kapcsolatait. Az aktív időskorúak körében „kortárs segítő”





Városi-Megyei Rendőr-főkapitánysággal, Bűnmegelőzési Központtal együttműködve folyamatos tematikus, felvilágosító, megelőző, tanácsadó, információs bűnmegelőző, áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítő rendezvények szervezése (1 év)

Az Önkormányzat kezdeményezésével – a városi idősek bevonásával – létrehozni egy élő, állandó, rendszeres személyes kapcsolatot az

Önkormányzat, Önkormányzati fenntartású intézmények

Lásd C. oszlop A beavatkozás mennyiségi, minőségi mutatóitól függően a Miskolci Városi Rendőrkapitányság 2013. december 31.-i bázisszámához viszonyítva (2 év)

A résztvevők, a partnerek, a megvalósítók mozgósítása, aktivitása, személyi és vagyonvédelmi technikai eszközök (városi cégek)

Pénzügyi forrás: Önkormányzat és érintett intézmények tervezett költségvetéseiben, pályázatok, együttműködések, szponzorok

A témában együttműködő és partner szervezetek „együttműködési megállapodásban” rögzített indikátorok teljesítésével, közgyűlési beszámoltatás során a Rendőrkapitányság részéről – külön fejezet.

230

csoportokat kell létrehozni a megelőző munka szélesítése érdekében.

Közép távú (5 év): „Élőlánc a bűnmegelőzés érdekében” hálózat kialakítása – a generációkkal együttműködve – az idősek védelme érdekében. „Fogadj örökbe egy időskorút” a biztonságáért!

idősek-nyugdíjasok klubjai, egyének között – új közösségi terek létesítése, működtetése (2-3 év)

A lakóhelyi munka erősítése, a kis közösségek erősítésével, a nemzedékek élő szolidaritásával egy-egy lakóterület, épülettömb, utca „élőlánc” – hír és védelmi láncolat létrehozása a helyi önkormányzati képviselők, civilek, társadalmi szervezetek bevonásával.

4 A nemzedékek közötti szakadék csökkentése, a szolidaritás erősítése

A társadalmi, gazdasági változások, a „több generációs családok” atomizálása, a fiatalabb korosztályok „elvándorlása” növelte a generációk közötti

Általános cél: A két-három generációs családok találkozási lehetőségei, rövidebb-hosszabb együttlétünk növelése, különös tekintettel a Nagyszülők és





a. „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi” projekt bővítése

b. „generációs” rendezvények tartása, túrák, kirándulások, nyári táborok (őszi-téli), turisztikai utak megvalósítása

Önkormányzat, Idősügyi Tanács, Önkormányzat által fenntartott időseket és óvodáskorúakat ellátó intézmények, civil, társadalmi szervezetek, közművelődési, sport, kulturális intézmények,

Lásd C. oszlop A Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi 2013. december 31.-i eredményei (résztvevők, rendezvények száma) mint bázisszám + kiegészülve a tevékenységeket végző

Önkormányzat, Közgyűlés – képviselő testület, intézmények, civil szervezetek humánerőforrásai, önkéntesei, tevékenységhez közösségi terek, eszközök.

Költségvetés, pályázatok,

A felelősök és partnerek közötti együttműködési megállapodások, eddigi partneri-projekt kapcsolatok.

231

távolságot mind földrajzilag, mind sokszor érzelmileg is.

Unokák közötti érzelmi kapcsolatok erősítése (1-2 év)

Rövid távú (2 év): A Város területén a „Lépjünk együtt Nagyi – Játszunk együtt Nagyi” városi szintű projekt 36 elemének bővítése a mindennapok gyakorlatában minél több időskorú és óvodás bevonásával. A Város Közművelődési, szabadidő, sport, kulturális intézményeinek bevonásával „generációs” rendezvények tartása. A Szépkorúak Turisztikai Centruma szervezésével közös túrák, kirándulások, nyári táborok (őszi-téli), turisztikai utak megvalósítása. Szépkoúak sport-játszópark

Programja

c. Szépkoúak sport-játszópark

d. „Generációk Háza” létrehozása

turisztikai kft. szervezetek „generációs program” adataik.

szponzorok, önkéntesek.

232

városrészenkénti létrehozása.

Közép távú (5 év): A Város területén - tervezett, szervezett, tematikus és spontán – nemzedékek összejövetelére „Generációk Háza” létrehozása, működtetése.

5 Társadalmi sztereotípiák, előítéletek, megszokások, beidegződések, negatív hagyományok az idősekkel kapcsolatban – eloszlatásuk, csökkentésük

A XXI. század egyik legnagyobb kihívása – nem sors csapása – az idős emberek számának növekedése, az életkor meghosszabbodása ennek társadalmi, gazdasági hatékonykezelése ma még nem megoldott

Általános cél: A XXI. századi kihívásnak megfelelően alapvető az időskor megítélésében, a szolgáltatások összetételében a paradigmaváltás. Nevezetesen alapvető cél az egészségügyi és szociális szolgáltatások szükségessége és aránya mellett az aktív idősödés, a minőségi és méltóságteljes, emberi erőforráskénti időskor





a. Az önkormányzati fenntartású idős gondozásban – házi gondozás, klubok, szolgáltató házak – az alap szociális és egészségügyi szolgáltatások megtartása mellett bővíteni, szélesíteni szükséges az idősek aktivitását, önmegvalósítását, tevékenykedtetését, foglalkoztatását, „szunnyadó” kompetenciáinak felszínre

Önkormányzat,Közgyűlés-képviselőtestület, Idősügyi Tanács, Önkormányzati fenntartású időseket ellátó intézmények, civil, egyházi, társadalmi szervezetek

Lásd C. oszlop A Miskolci Egyetem BtK Szociológiai Intézetének 2014. évi bázis év felmérése a témával kapcsolatban. 2016.-ban elemző, értékelő felmérés a teljesítésről. Közreműködik a Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány

Önkormányzat és intézményei, civil, egyházi, társadalmi szervezetek, írott és elektronikus sajtó munkatársai

Önkormányzati költségvetés, pályázatok, szponzorok.

A feladatban együttműködő felek szakmai együttműködése, a Közgyűlés előtti beszámolás az Esélyegyenlőségi Program éves teljesítéséről.

233

megélésének, feltételeinek kialakítása – társadalmi szinten – szemléletben, gondolkodásban, cselekvésben.

Rövid távú (2 év): A szemlélet, gondolkodás, cselekvés az időskorúak megítélésében jelenjen meg – rendszeresen – a helyi írott és elektronikus sajtóban, legyenek „fórumok”, élő műsorok az idősek „életútjáról”, életműveiről, kerekasztal beszélgetések a generációk között, tevékenységük, produkcióik, kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Az időseket ellátó intézmények hozzanak létre önálló honlapot. Miskolc MJ Város honlapján rendszeresen

hozását szolgáló programokat „házon belül és házon kívül”! Erősíteni a tevékenységeken belül a generációk együttműködését (1-2 év)

b. A Miskolc Városi helyi – de meghatározó esetekben megyei, országos – elektronikus sajtóban kapjon megfelelő teret, időt az idős ember, az idősekkel kapcsolatos hírek (2 év)

c. Miskolc Város Közgyűlése hozzon határozatot a „Szépkorúakért Díj” feltételeiről, az odaítélés időpontjáról (2-3 év)

234

jelenjenek meg az idősek városi szintű rendezvényei. A Magyar Gerontológia szakmai folyóiratban jelenjenek meg a Miskolci idősekkel kapcsolatos „Jó és eredményes” szakmai tapasztalatok.

Közép távú (5 év): A Közgyűlés hozzon létre az időseket támogató, befogadó, foglalkoztató, generációkat szolidaritásra felkészítő intézmények, vállalkozások, egyházi, civil, társadalmi szervezetek részére „”Szépkorúakért Díj” elismerő díjat, mely minden évben Miskolc város napján kerüljön kiosztásra.

6 Az informatikai szakadék

Felmérések, tapasztalati

Általános cél: Társadalmi

Miskolc MJV Idősügyi

a. Polgármesteri Hivatal

Miskolc MJ Város

Lásd C. oszlop Eredményességi mutatók:

Polgármesteri Hivatal,

Önkormányzati- Közgyűlési éves

235

csökkentése, az időskorúak számítógép ismereteinek kialakítása, aktív idősek számítógép parkjának bővítése

tények igazolják, hogy Miskolc MJ Város időskorú lakosságának számítógép tulajdona, alapfokú ismeretei a lakosság 10 %-t nem éri el. Az ismeretek hiánya miatt a társadalmon belül a nagy többséghez eljuttatott információkat nem érik el, kapcsolattartási lehetőségeiket távolabb élő családtagokkal, barátokkal csökkenti, bizonyos otthon végezhető munkáktól megfosztja. Kulturális, sport, tudomány iránti érdeklődését beszűkíti.

összefogással – Önkormányzat, Közgyűlés, helyi és országgyűlési képviselők, egyházi, civil, társadalmi szervezetek – meg kell teremteni az aktív idősek informatikai ismereteiket alap szinten, pályázati erőforrásokból, intézményi, vállalati számítógép rendszerek korszerűsítésénél felszabaduló – még működő gépek – az időskorúak részére térítésmentesen biztosítani. Központi és/vagy helyi támogatással elősegíteni az internet fokozatos bekötését idősek lakásaiba.

Rövid távú (2 év): A Polgármesteri Hivatal és civil szervezetek által

Stratégia




összefogásával, koordinálásával – civilek bevonásával köznevelési intézmények számítógép termeiben idősek részére tanfolyamok szervezése. A munkába középiskolai önkéntesek bevonása (1-2 év)

b. Miskolc MJ Város „Felhívás Szépkorúak számítógéppel való ellátására” városi szintű megfogalmazása. A Felhívás eljuttatása a város intézményeihez, vállalatokhoz, Kft-khez, stb. Írott és elektronikus sajtó figyelemmel kísérése (2-3 év)

c. Központi és helyi kezdeményezéssel biztosítani az idősek ingyenes elérhetőségeit és annak havi térítését (5 év)

Önkormányzata, Idősügyi Tanács, Önkormányzati intézmények

évenként 2014. évtől: 300-500 fő időskorú számítógépes ismeretek tanfolyam, évenként 500 db számítógép (használt) térítésmentes eljuttatása – pályázat alapján – aktív időseknek Miskolc városban

Önkormányzati fenntartású intézmények, civilek, önkéntesek

Költségvetés, pályázati források, adományok, szponzorálás

beszámoltatás, Idősügyi Tanács figyelemmel kísérésével, civilek támogatásával

236

kezdeményezett és megvalósított – térítésmentes – alapfokú számítógépes tanfolyamok folytatása, a részvételi számok növelése. A köznevelés törvény biztosította középfokú önkéntesek bekapcsolása az oktatásba. Nemzedékek együtt!

Közép távú (5 év): Önkormányzati támogatással, pályázati forrásokból az aktív időskorúak folyamatos ellátása térítésmentes számítógépekkel.

Városi összefogással- intézmények, vállalkozások, „multik” – a korszerűsítéssel együtt járó – még működő számítógépek – átadása idősek

d. „Én és a Nagyapá[email protected] számítógépes tanfolyamok indítása állami és civil összefogással, nemzedékek együttműködésével.

237

részére – pályázattal, előzetes számítógép ismerettel.

7 Az idősek tevékenykedtetésének – szellemi, fizikai, mentális frissességük és foglalkoztatásuk bővítése

Az eltelt évek tapasztalatai – az aktív idősödés és generációk szolidaritása Európa Éve 2012. helyi rendezvényei – megerősítették, hogy nő az aktív idősek száma, nő az igény a minőségi időskor megélése iránt.

Általános cél: Az idősek – differenciált – tevékenykedtetése, foglalkoztathatóságuk kezdeményezése, a szellemi, mentális, fizikai frissesség szinten tartása, az életen át tartó tanulás (LLL) az idősek körében terjesztése, a lehetőségek körének bővítése

Rövid távú (2 év): Rövid távon szükséges, hogy a nyugdíjasok, idősek klubjainak programjai bővüljenek, „színesedjenek”, szolgálják az idősek aktivitásának megtartását. A város különböző térségeiben alakuljanak ki új





a. Helyi, állami, civil szervezetek időskorúak részére szervezett rendezvényeinek összehangolása, városi közös programtervek kialakítása az aktív, minőségi időskor megélése érdekében (2 év)

b. Az Egyetem, a köznevelési és közművelődési, a szociális és egészségügyi, a szabadidő és sportlétesítmények szellemi erőinek felhasználásával bővíteni kell a nyugdíjasok és időskorúak klubjainak programkínálatát. A programkínálat bővítését előzze meg széleskörű

Helyi Önkormányzata, Közgyűlés, Idősügyi Tanács, időseket ellátó állami, civil, egyházi, magán szervezetek, vállalkozások, intézmények

Lásd C. oszlop Eredményesség elsősorban a családi háztartásokban mérhető. Ki kell alakítani – városi szinten első ízben – az aktív idősek tevékenykedtetését, foglalkoztatását 214 bázis évben. A dokumentálás ennek arányában történhet a következő években az esélyegyenlőség megtartásával.

Önkormányzat, képviselő testület, Önkormányzati fenntartású intézmények, cégek, kft-k, stb.

Önkormányzati Költségvetés, pályázatok, szponzorok, támogatók

A felelős Önkormányzat, Idősügyi Tanács, civil szervezetek elemző, értékelő, összehangolt munkái – évenként.

238

közösségi terek az idősek és a nemzedékek rendszeres befogadására, széleskörű alkotó tevékenységek biztosítására.

Közép távú (5 év): Az 1700/212.(XII.”).) Korm. rendelet alapján kerüljön felmérésre az aktív idősek foglalkoztathatóságának lehetősége városi szinten. Kerüljenek nagyobb számban bevonásra az idősek a város értékteremtő munkájába, mint emberi erőforrás.

igény és szükséglet felmérés a város időskorú lakossága körében (2 év)

c. Javítani kell az idősek foglalkoztatási esélyeit városi szinten! Ennek érdekében fel kell mérni, hogy melyik intézmény, vállalat, kft, civil, egyházi szervezet, stb. milyen munkában, milyen feltételek mellett fogad rövidebb-hosszabb időre időskorú munkaerőt 2,4,6 órás munkaidőre. Jelenleg az 1700/2012.(XII.29.) Korm. rendelet alapján 62 évet betöltött, öregségi nyugdíjjal rendelkezőt állami szervezet nem foglalkoztathat!

239

d. Az idősek foglalkoztathatósága terén szélesíteni kell az idősek által végzett önkéntes munkát, pl.: bölcsődékben, óvodákban, közművelődési intézményekben (2 év)

e. Az idősek tevékenykedtetését, foglalkoztatását szorgalmazni kell a családokon belül, a családi háztartásokba, a házkörüli munkákba, a lakókörnyezeti munka tevékenységekbe (5 év)

8 Egészségtudatos életmód időskorban is

Az idős emberek többsége – az időskor elérése után – nem vállalja, nem gyakorolja az egészségtudatos életmódot. Különös a mozgás igény csökken, az étkezés minőségében, időrendjében is

Általános cél: Az idősödő és idősek életében az egészségtudatos életmód fenntartása. Az életkorral járó mozgás igény és szükséglet napi kielégítése, a táplálkozás terén az energiafogyaszt





a. Az idősek részére intézményes keretek között – városi közművelődési és köznevelési intézmények létesítményeiben – az idősek sportjának szervezett biztosítása „képzők

Önkormányzat, Idősügyi Tanács, önkormányzat által fenntartott közoktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális intézmények

Lásd C. oszlop Jelenlegi állapot felmérés konkretizálása városi szinten. A 2014. év bázis évként értékelése. „Szépkorúak Egészségtudatos Életmódja” közösségi tér kialakítása civil összefogással. Idősügyi Tanács

Polgármesteri Hivatal, önkormányzati fenntartású – 5. pontban felsorolt – intézmények vezetése, humánerőforrásai, civil szervezetek, önkéntes munka.

Költségek:

Önkormányzati támogatással, közreműködő partnerek együttműködésével.

240

hiányosságok jelentkeznek, melyek egyes betegségek előidézését, súlyosabbá válását eredményezik.

Kiinduló értékek: megszűnnek a napi kötelező mozgások, pl.: utazás, járás munkahelyre, a munkahellyel kapcsolatos mozgások, testedzések elmaradnak részben, egészében, hiányzik a motiváltság. Táplálkozás terén a rendszeresség elmaradása, a megfelelő összetételű egészséges táplálkozás nyersanyag beszerzésének nincsenek meg a feltételei, az egyedül maradás, a megnövekedett gyógyszerfogyasztás, étvágytalanság.

ással arányos, változatos tápanyagbevitel. A vitaminok, a zöldség, gyümölcs állandó fogyasztása (1 év)

Rövid távú (2 év): Nemzedékeken keresztül kialakított egészségtudatos életmód mozgalom elindítása a generációk együttműködésével köznevelési és közművelődési intézmények bevonásával. Idősek részére kialakított sport-játszóterek megépítése városrészenként. Az idősek ellátásában – családon belül és kívül – rendszeres táplálkozási tanácsadás biztosítása. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos bemutatók,

képzésével” – időskorú testnevelők foglalkoztatásával (1 év)

b. Táplálkozás egészségtudatos tanácsadás, információ nyújtás – rendszeresen az idősek klubjaiban (1 év)

c. Idősek részére készített étel bemutatók, nyersanyagok gazdaságos felhasználása vendéglátó szakközépiskolában. „Szépkorúak receptjei” szerkesztése, városi szintű terjesztése (2 év)

d. Szépkorúak sport-játszópark megépítése Miskolc városban, városrészenként (2 év). Közösségi terek a nemzedékek együttműködésével.

e. „Nem csak a 20 éveseké a világ” mozgás,

koordinálásával. Közgyűlési határozat, éves költségvetés a közreműködő intézményeknél.

241

tanácsadás időseknek.

Közép távú (5 év): Az idős emberek előzetes felkészítése az aktív idős korra. A mozgás, a napi testedzés, kocogás, túrák, kirándulások szervezett és egyéni biztosítása klubok, közösségi terek igénybevételével. Táplálkozási tanácsadás időskorúaknak általánossá és rendszeressé tétele. A betegségekhez igazodó étkezés – diéták – feltételeinek biztosítása.

tánc, túrák, kirándulások, táborozások – generációk szolidaritásával – sport, szabadidő, közművelődési és köznevelési intézményekkel együttműködve (5 év)

9 Az idősek kulturális javakhoz való hozzájutása nehezedett

Az időskorú emberek színház, opera, szimfonikusok, fesztiválok, stb. rendezvényeire a megnövekedett jegy és/vagy bérlet árak növekedése

Általános cél: Az idősek kulturális javakhoz jutásának – differenciáltan egyéni vagy kiscsoportos igényeknek megfelelően – biztosítása különböző





a. A nyugdíjasok bevonásával készüljön egy városi szintű „nyugdíjas kedvezmény”” – jegybérlet – kidolgozása, bevezetése, fokozatosan (1 év)

Fenntartó önkormányzat, önkormányzati fenntartású 4/b pontban jelzett intézmények

Lásd C. oszlop A 2014. év előzetes felmérések alapján bázis évnek tekintve, a további évek összehasonlító mérései. A kedvezményes bérletek, nyugdíjas jegyek

Önkormányzati humánerőforrás, a 4/b pontban jelzett intézmények gazdasági-értékesítő – PR – Marketing munkatársai.

Önkormányzati költségvetési

Önkormányzat és fenntartása alatt álló intézmények együttműködése, pályázati, szponzori támogatások igénybevétele

242

miatt csökkent a látogatási lehetőségeik, meglévő igényeik kielégítése.

árkedvezmények, lehetőségek városi szintű kidolgozásával.

Rövid távú (2 év): Cél továbbá, hogy a növekvő számú magasabb iskolai végzettségű idősek igényeinek, szükségleteinek városi szintű felmérése alapján – esetleg a Miskolc kártya bevonásával – készüljön „Szépkorúak bérlete”, mely méltányos árakon biztosítaná a közművelődési és kulturális intézmények látogatását

Közép távú (5 év):


b. A kulturális, sport, szabadidő, turisztikai rendezvényekre egységes városi szintű „Szépkorúak bérlete” – differenciált – kidolgozása, bevezetése (3-5 év). Bérlet akciók szervezése! Pl.: „Végy egy bérletet Nagyinak!”

számának regisztrálása a 4/b pontban jelzett intézményeknél.

kiegészítő támogatási rendszer kidolgozása.

10 „Az én házam (lakásom) – az én váram” – avagy az otthon gondozás iránti mennyiségi és minőségi igény

A személyes tapasztalatok, helyi szakmai és civil felmérések, a növekvő számú és aktív időskorúaknál

Általános cél: Az idősek – igényükre, helyzetükre, egészségügyi és szociális állapotuknak



a. „Városi szintű teljes körű felmérés” az idős emberek körében, kiegészítve az idősödő – 55

Miskolc MJ Város Önkormányzat, Közgyűlés, Önkormányzat által fenntartott intézmények, a

Lásd C. oszlop Kirándulási bázis szám 2013. május 31.-i állapot a város házi gondozásban részesülő

Önkormányzati szakirányítás munkatársai, működtető intézmény szakapparátusa, közreműködő

Az önkormányzat az időseket ellátó intézmény együttműködése, a közreműködő intézmények

243

megnövekedése jelzik az otthon gondozás igényét megfelelő minőségi szolgáltatások biztosításával. Igényük van – különösen az egyedül élőknek – az egészségügyi, szociális, mentális, kulturális, sport, játék közösségi biztosítására lakóhelyük közelében.

függvényében – minél többen maradjanak családi környezetben vagy házi gondozásban.

Rövid távú (2 év): A városi igényeknek, szükségleteknek megfelelően konkrét felmérés készítése az idősek házi gondozási igényeiről, a szolgáltatások mennyiségi, minőségi köréről.

Közép távú (5 év): Kiépíteni az otthonokban gondozott idősek közösségi tereit, az egyedüllét csökkentését szolgáló közvetlen közösségi szolgáltatások kínálatát.



éven felüliek – igényeinek, szükségleteinek regisztrálása.(1 év)

b. A jelenlegi ellátórendszer felülvizsgálva, a szükséges átszervezések után – önkormányzati támogatással – fokozatosan kiépíteni a házi gondozás új, komplex szolgáltatási körét, feltételeit (2 év)

c. Az otthonokban ellátott időskorúak számának növekedésével ki kell alakítani - közvetlen környezetükben – azokat a közösségi tereket, melyek a szabadidő kulturált, sokszínű lehetőségeit biztosítja (3 év)

projektbe bevont civil, egyházi, társadalmi szervezetek

időskorúakról. A felmérés alapján – a szakmai és költségvetési források birtokában 5 évre készített fejlesztési terv.

intézmények, civil szervezetek szakemberei, önkéntesei.

Önkormányzati költségvetés, működtető intézmény költségvetésében a feladat tervezése

támogatása. Folyamatos monitoring.

11 Miskolc MJ Város időskorú lakosság számának

A városban élő időskorúak száma megközelítően

Általános cél: Az idősek iskoláztatási arányaiban


Miskolc MJV

A Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú

Miskolc MJ Város Önkormányzat, Közgyűlés, civil

Lásd C. oszlop Bázis szám 2013. december 31.-i felmérés a témával

Az állami és civil együttműködők szakemberei, az aktív, szellemi

Miskolc MJ Város Önkormányzata, intézményei,

244

növekedésével – összetételében – kimutathatóan nő a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya

40.000 fő, melyen belül évente 3-5 %-al nő a magasabb végzettségű, diplomások aránya. A mennyiségi növekedés, minőségi szolgáltatások további bővítését igényli a méltóságteljes időskor megélése érdekében.

bekövetkező folyamatos változás szükségessé teszi a kvalifikált idősek csoportjának a felhalmozott szellemi tőke hasznosítását, értékteremtő, önmegvalósító és önkéntes munka területén történő hasznosítását.

Rövid távú (2 év): A differenciált időskorúak összetételéhez igazodó tevékenykedtetés kialakítása, elsősorban az életen át tartó tanulás lehetőségeinek bővítésével, a „képzők-képzésével”, a „mester-tanítvány” nemzedékek közötti kapcsolatok gyakorlati megvalósításával.

Sportkoncepciója



Alapítvány önfenntartó szervezetté fejlesztése az aktív, széleskörű szellemi tökével rendelkező időskorúak foglalkoztatásával (3-5 év)

szervezetek kapcsolatban. 2014-2016 évekre tervezett fejlesztési koncepció az „Alkotó, értékteremtő, aktív idősek” foglalkoztatására, tevékenykedtetésére

tőkével rendelkező időskorúak.

Befektető, szponzor, pályázati tőke az induláshoz + épület, technikai és irodai eszközök

civil szervezetek együttműködése, partnerség BOKIK, VOSZ, Miskolci Egyetem. Folyamatos belső monitoring munka, évenkénti értékelés.

245

Közép távú (5 év): Az aktív, különböző területen jól képzett időskorúak bevonásával „Szépkorúak Szolgáltató Centrum” létrehozását, biztosítva a foglalkoztatást és a szolgáltatások méltányos – „diszkont” – árát a szépkorúak felé.

12 Hiányoznak vagy minimális az időskorúak körében végzett szakszerű, tudományos felmérések, kutatások száma

Országosan is, de Miskolc városban is minimális számú az idősek körében végzett tematikus, tervszerű felmérések, kutatások száma. Ennek következménye is, hogy az idősek részére biztosított szolgáltatások elsősorban gyakorlati, tapasztalati tényekre épülnek.

Általános cél: Az időskorúak körében végzendő szakmailag megalapozott, tervszerű, tematikus kutató munka városi feltételeinek kialakítása, célzott kutató csoport létrehozása

Rövid távú (2 év): Önkormányzati támogatással a Miskolci Egyetem BtK és a Debreceni





a. Közgyűlési döntés az idős korral foglalkozó kutató csoport feltételeinek biztosítására

b. A feltételek biztosításával a 3/b pontban leírtak szerinti kutatócsoport létrehozása, kutatási terv kialakítása, gyakorlati megvalósítása

c. A helyi kutatások felhasználása Miskolc MJ Város idősellátás minőségi

Miskolc MJ Város Közgyűlése, Idősügyi Tanács, önkormányzati időseket ellátó intézmények, civilek

Lásd C. oszlop Új rendszer kialakítása, 2014. évtől tematikus terv, annak végrehajtása, kutatási eredmények regisztrálása

Önkormányzati Hivatal által fenntartott, időseket ellátó intézmények és civilek szakemberei, partnerek humánerőforrása.

Költségvetés, pályázat, szponzorálás.

A kutató csoport működését biztosító Önkormányzat. A feltételek biztosításának elmaradása. Folyamatba épített monitoring.

246

Egyetem Egészségügyi Kar szellemi bázisán, kiegészítve miskolci gyakorlati szakemberekkel, kutató csoport létrehozása, konkrét kutatási terv készítése, kutató munka gyakorlati megindítása.

Közép távú (5 év): A kutató csoport konkrét helyi kutató munkáinak, megállapításainak a gyakorlatban való alkalmazása

szolgáltatási rendszerének átalakításában

13 A civil, egyházi, társadalmi szervezetek az idősek ellátásában

A helyi idős ellátást áttekintve az idősek számához és elsősorban az alapellátás terén minimális a civil, az egyházi és társadalmi szervezetek jelenléte. Hiányzik az aktív időskor tevékenységeit,

Általános cél: Az idősek ellátásában – elsősorban a szellemi, fizikai, mentális frissesség, aktivitás megtartását szolgáló program kínálatokban – növelni a nonprofit szervezetek





Felmérni az aktív, minőségi időskor hiányzó, bővítendő szolgáltatási területeket, tevékenységeket (1 év)

A felmérésekre támaszkodva fokozatosan kialakítani a nonprofit ellátó rendszer

Miskolc MJ Város Önkormányzat, Idősügyi Tanács, civilek, önkormányzati fenntartású intézmények az idősellátás területéről

Lásd C. oszlop Önkormányzati felméréssel a város időseket is ellátó civil szervezeteinek regisztrálása kidolgozása, éves monitoring.2013. december 31.-i állapot, mint bázis év. A tervezett közép távra fejlesztési program

Miskolc MJ Város Önkormányzat, Egyházi és civil referens, Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Közhasznú Alapítvány, Megyei Civil Központ

Központi, Önkormányzati költségvetési

Civil szervezetek központi, helyi, pályázati, szponzori támogatása

247

a szellemi, fizikai, mentális frissességet biztosító szervezetek széles köre az idősek szolgáltatásában.

számát.

Rövid távú (2 év): Felmérni városi szinten a meglévő – időseket segítő – nonprofit szervezetek tevékenységeit, a bővítés lehetőségeit az aktív, minőségi időskor szolgálatában

Közép távú (5 év): Az állami intézmény rendszer mellett kialakítani városi szinten a nonprofit szolgáltató rendszert Miskolc város területén.

szervezeteit a város területén. Önkormányzati szolgáltatási szerződésekkel motiválni az ellátó szervezetek bővítését.

Ernyőszervezet létrehozásával a nonprofit szervezetek fokozatos bevonása az idősek alapellátásába. Az önkéntes munka általánossá tétele.

kidolgozása, éves monitoring.

támogatás, szponzorok, önkéntesek munkái

14 Az idősek aktivitása, önmegvalósítása, önkéntes munka idősek részéről, tevékenykedtetés, aktív-alkotás, értékteremtés

Az időskorúak egy része – egyre nagyobb hányada – aktív minőségi időskort kíván megélni. Megtartva és megőrizve szellemi, fizikai, mentális frissességüket, további munkára,

Általános cél: Felmérni, regisztrálni Miskolc MJ Város területén élő idősek aktivitási területeit, érdeklődési, hobby szakismereteiket, s ezek

birtokában egy „tevékenykedtet





a. Miskolc MJ Város területén az aktivitás felmérése nyugdíjasok körében.

b. Szépkorúak csináld magad barkács műhely és Szépkorúak Diszkont Szolgáltató Központ elhelyezési

Önkormányzat, Idősügyi Tanács, önkormányzat által fenntartott szociális intézmények

Lásd C. oszlop 2013. december 31.-i bázis év felmérési adataira építve a következő évek fejlesztési mutatói

Önkormányzat, Közgyűlés, Önkormányzat által fenntartott szociális intézmények, BOKIK, VOSZ, Gyáriparosok, Vendéglátósok, Kereskedelmi vállalkozások.

Költségvetés „tőke” biztosítása,

A megvalósítás eredményességének függvénye, a biztonságos üzleti tervek megvalósítása

248

alkotásra, kreativitásra vállalkoznának, vállalkoznak az aránylag kevés lehetőségek és feltételek között. Igénylik a megmaradt szakmai tudásuk, tapasztalataik, értékeik kifejtésének további gyakorlati lehetőségeit – egyre többen.

ési-foglalkoztatási” kínálatot nyújtani, annak feltételeit biztosítani.

Rövid távú (2 év): Megvizsgálni a város területén egy „Szépkoruk csináld magad barkács műhely” és egy „Szépkorúak Diszkont Szolgáltató Központ” létrehozásának feltételeit, lehetőségeit (2 év)

Közép távú (5 év): Önmegvalósítás, kreativitás, szunnyadó kompetenciák felszínre hozása érdekében „Alkotó, aktív Szépkorúak Klubja (Háza)” létrehozása.

A BOKIK, VOSZ, más munkáltatók bevonásával felmérni és

lehetőségeinek megvizsgálása, a megvalósítás jogi kereteinek és üzleti tervének kidolgozása. (2 év)

c. Alkotó műhely szépkorúak részére, kiállítás, bemutatkozás, értékesítés lehetővé tétele. „Mester és tanítványa” meccenatura kidolgozása. Életen át tartó tanulás (LLL)

együttműködések, partneri támogatások

249

fokozatosan biztosítani 2, 4, 6 órás foglalkoztatást nyugdíjasok részére-

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1 Speciális oktatási intézmények akadálymentesítése

A József úti szegregált óvodai csoport megszűnésével a járóképtelen gyermekek óvodai elhelyezése nem megoldott, hiszen nem áll rendelkezésre akadálymentes óvodai csoportszoba.

A város egyetlen szegregált alapfokú oktatási intézménye nem akadálymentes, az épület állaga nem biztosítja az egészséges feltételeket megteremtő oktatási környezetet, hiszen nyílászárói elöregedtek, homlokzata balesetveszélyes.

Általános cél: Megoldott legyen a súlyosan-halmozott, vagy mozgássérült óvodás korú járásképtelen gyermekek óvodai elhelyezése.

Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda és EGYMI iskolai épülete új homlokzatot, illetve nyílászárókat kapjon, valamint valósuljon meg az épület komplex akadálymentesítése.

Rövid távú (2 év): Csoportszoba kialakítása egy intézményben, az érintett iskolában a beruházás megvalósulása.

Miskolc MJV Fogyatékosügyi Koncepció




Egyeztetés az óvodavezetőkkel és az iskola vezetőjével – 2013. október 31.

A munkaterület kijelölése (óvodai csoportszoba vonatkozásában) – 2013. november 30.

(Esetleges) közbeszerzési eljárás kiírása és lefolytatása: 2014. február 15.

A kivitelezés megkezdése – 2014. március 01.

A csoportszoba és az iskolaépület átadása – 2014. augusztus 30.

- óvodavezetők,

- az Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda és EGYMI vezetője,

- városvezetés, felelős: illetékes alpolgármester, építési osztály vezetője

- rehabilitációs szakmérnök

- kivitelezést végző vállalkozó



Rendelkezésre áll egy (majd később több) akadálymentesített csoportszoba és az oktatási épület akadálymentessé, biztonságossá válik a fogyatékossággal élő diákok részére.

Pénzügyi: a beruházás költségei

A beruházás megvalósulása nélkül az épület állagmegóvása évről évre egyre nagyobb ráfordítást igényel, azonban a felújított iskolaépület és az újonnan kialakított óvodai csoportszoba működtetése nem ró jelentős terhet a fenntartóra.

250

Közép távú (5 év): Több óvodában csoportszoba kialakítása, a város óvodáinak (szegregált és integrált) és iskoláinak akadálymentes átalakítása.

2 Miskolc közlekedésének komplex akadálymentesítése

A városban számos olyan pont van (gyalogátkelők, buszmegállók, aluljárók, járdák, rosszul elhelyezett közlekedési táblák, stb.), amelyek hibás kialakításuk miatt balesetveszélyt jelentenek. Különösen veszélyeztetettek a különféle fogyatékossággal élők, valamint az idősek és gyerekek. A város egyes részeiben többnyire csak fizikai akadálymentesítés valósult meg, és néhány

Általános cél:

A biztonsághoz való jog biztosítása a városi közlekedésben résztvevő minden polgárnak. A város külső és belső környezetének akadálymentesítése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése.

Legyen a városnak rehabilitációs szakmérnöke.


Helyzetfelmérés és gyors veszélyelhárítás.





- Felmérés készítése a város akadálymentességének, közlekedésének jelenlegi biztonságosságáról. A felmérésben meg kell jeleníteni az esélyegyenlőségért dolgozó civil szervezetek konkrét észrevételeit.-2013.12.31.

- Koncepciót kell készíteni a városi külső és belső környezet, közlekedés komplex akadálymentesítéséről. 2014.04.30.

-A források

Polgármester, alpolgármester aki a városüzemeltetésért felelős, városüzemeltetési és beruházási osztály



- Tanulmány a város akadálymentességének helyzetéről

- Tanulmány a városi közlekedés biztonságáról

- Feltárt veszélyforrások száma

- Városépítészeti koncepció a komplex akadálymentesítés konkrét megoldásaira és ütemezésére

- Akadálymentesített objektumok a városi közlekedésben

- Felmérési ívekkel dokumentálható

Humán erőforrás a városnak rendelkezésre áll (beruházási, és városüzemeltetési osztály)

Megbízott rehabilitációs szakmérnök

A pénzügyi források részben pályázatokból biztosíthatóak, illetve saját források ütemezés szerint

Technikai része az adott törvényi előírások szerint

A komplex akadálymentesség elérése a városépítészet alapfeladata, fenntarthatósága folyamatos legyen.

251

jelzőlámpa ad hangjelzést. Nincs a városnak rehabilitációs szakmérnöke

(pl legveszélyesebb lámpás átkelők hangjelzővel, beszélő jelzővel való felszerelése, talppal érzékelhető szegélyek, korlátok, kapaszkodók rámpák mellett, stb.) Akadálymentesítési ütemezés elkészítése.


Koncepcionális fejlesztés a városi környezet, a közlekedés komplex akadálymentesítése érdekében

függvényében a legveszélyesebbnek talált helyek biztonságosabbá tételéről haladéktalanul gondoskodni kell .- 2014.08.31.

- A továbbiakban minden városépítési munkát egybe kell vetni a koncepcióhoz való illeszkedés szempontjaival is.

külső és belső környezetek

3 Az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások infokommunikációs akadálymentesítése

Az önkormányzat ügyintézőinek döntő többsége nem tudja, hogyan viselkedjen, amikor fogyatékossággal élő személy keresi fel ügyfélszolgálataikat. A jelnyelvet

Általános cél: az önkormányzati dolgozók megtanulják, hogyan „viselkedjenek”, amikor fogyatékossággal élő személy érkezik ügyintézésre. Mit tegyenek, és mit ne





- egyeztetés a Szociális és Egészségügyi Osztály vezetőjével és az alpolgármesterrel. Határidő: 2013.12.31.

- a részvevő önkormányzati dolgozók kijelölése,

Szociális és Egészségügyi Osztály

Alpolgármester Önkormányzat informatikai csoportja Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely szervezetei Jelnyelv oktatók



A fogyatékossággal élő célcsoport tájékozottá válik a városban igénybe vehető szolgáltatásokról. (érdekérvényesítés, foglalkoztatás, ellátás stb.) Gördülékenyebb

Humán: jelnyelv oktatók, trénerek, informatikai szakemberek biztosítása

Pénzügyi erőforrás: szakemberek és jelnyelv oktatók díja, a honlap akadálymentes átalakításának

Az intézkedés az első időszakban nagyobb költséget, befektetést igényel az önkormányzat részéről, később a fenntartása elenyésző, csak a honlapra újonnan felkerülő hírek

252

nem ismerik az önkormányzati dolgozók, indukciós hurok –ami a hallássérültek kommunikációját segíti- csak néhány helyen elérhető.

Az önkormányzat honlapja nem akadálymentes, a weblapon jelenleg nem elérhető a városban működő szervezetek és az általuk nyújtott szociális szolgáltatások listája.

tegyenek. A dolgozók egy része képes legyen jelnyelven kommunikálni. Értelmi sérültek (Easy to read), illetve látás-, és hallássérültek részére is használható legyen a weblap.

Rövid távú (2 év): a közszolgáltatásban dolgozók szemléletformáló, illetve érzékenyítő tréningeken való részvétele; jelnyelv elsajátítása, weblap akadálymentesítése. Közép távú (5 év): a fenti intézkedések eredményeként a célcsoport szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférése biztosítottá válik.

Programja

kiválasztása. Határidő: 2014.02.28. - weblap akadálymentesítése, a városban elérhető szolgáltatási paletta (civil, egyházi, önkormányzati) megjelenítése a honlapon. Határidő: 2014.05.31. - érzékenyítő előadások, tréningek megtartása. Határidő: 2014.07.31. - jelnyelvi tanfolyamok indítása az önkormányzati dolgozók részére. Határidő: 2014.07.31.

hivatali ügyintézés valósul meg.

Dokumentálás: nő a honlap látogatottsága, az ügyintézések száma, illetve a szolgáltatásokat igénybe vevők száma.

költségei (külső szakemberek) Technikai: indukciós hurkok telepítése az ügyfélszolgálatokon

akadálymentes változatának elkészítése jelent ráfordítást.

4 Szociális alapszolgáltatások fejlesztése

A jelenlegi kapacitás alacsony

Általános cél: A fogyatékos emberek


Igényfelmérés a gondozottak létszámáról-


Egészségügyi és


Közép távú (5

Mennyiségi mutatók: ellátásba

Szociális szakemberek, gyógypedagógus

Szolgáltatás vásárlás bevezetésével a

253

(Házi segítségnyújtás, családsegítés)

ellátása saját otthonukban valósuljon meg.

Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a meglévő szolgáltatásokhoz (az idősek számára biztosított szolgáltatások igénybevehetősége). Szociális szolgáltatásszervezési koncepció felülvizsgálata, stratégia megalkotása.

Rövid távú (2 év) szociális gondozó hálózat kapacitásának növelése, ügyeleti rendszer kialakítása (diszpécserszolgálat)

Közép távú (5 év) Kapacitásnövelés, diszpécserszolgálat működtetése




2013. 10.30.

Szakmai egyeztetés a szolgáltatókkal- 2013.11.31.

A jelenlegi gondozói hálózat felkészítése a célcsoport ellátására-

2013. 12.31.

A jelenlegi létszámon felül szociális gondozók, ápolók foglalkoztatása a házi segítségnyújtásban (fogyatékos személyek részére)- 2014.01.01.

Ügyeleti és diszpécser rendszer kialakítása- 2014. 03.31.

Szociális Osztály, felelős: osztályvezető

Miskolci

Egyesített

Szociális,

Egészségügyi és

Gyermekvédelm

i Intézmény-

Módszertani

Központ,

felelős:

intézményvezet

ő

Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely szervezetei

év) bevontak köre, száma

Minőségi mutatók: elégedettségmérés

ok

a meglévő szakembergárda képzése a kötelező továbbképzésbe beépítve;

- szolgáltatás vásárlás technikájának kidolgozása minden érintett bevonásával (megrendelő, szolgáltató);

- diszpécserrendszer a meglévő rendszerekhez hozzákapcsolódva;

leghatékonyabb az ellátás biztosítása

5 Szakosított ellátási formák

- Miskolc városában

1. Általános célként a

Miskolc MJV Fogyatékosügyi

I.

1. igényfelmérés

I.

-


Elégedettségi kérdőívek

Szakemberek

Telefonközpont

Központi költségvetésből,

254

fejlesztése

1. Átmeneti, krízis jellegű családorientált szolgáltatások létrehozása és működtetése, 2. új ápoló-gondozó célú lakóotthonok létrehozása

jelenleg nem megoldott probléma azoknak a fogyatékossággal élő személyt nevelő családoknak a segítése, akik krízishelyzetbe kerülnek.

- A városban működő lakóotthonok kapacitáskihasználtsága jelenleg 100%-os, azaz nincs lehetőség új fogyatékossággal élő lakók befogadására

családok tehermentesítése, illetve a krízis helyzetben történő segítségnyújtás fogalmazható meg, amely telefonos, illetve személyes segítségnyújtást is jelent. A telefonos központ információt nyújt az érdeklődőknek, és egyfajta előszűrést végez: melyek azok a problémák, melyek megoldása a Krízisközpont feladata lesz. A két „intézmény” (telefonközpont, Krízisközpont) feladata a krízisintervenció, a krízishelyzet megoldása, a mentális és pszichológiai segítségnyújtás, a jogi tájékoztatás.

Rövidtávú cél (2 év): A szolgáltatás nyújtásának

Koncepció




a célcsoportot ellátó családok körében: 2013.12.31. 2. szakembergárda felállítása (új szakemberek párhuzamos képzése), egyeztetés a bevont partnerekkel, illetve az önkormányzat illetékeseivel: 2014.02.28. 3. a Kézenfogva Alapítvány FECSKE Szolgálat programjának tanulmányozása; az átmeneti, krízis jellegű szolgáltatás stratégiájának, működésének kidolgozása: 2014.08.31. 4. telefonközpont kialakítása a szolgáltatással kapcsolatosan: 2015.01.31. 5. az épület átvétele, berendezése, az engedélyeztetés elvégzése, a szolgáltatás nyújtásának megkezdése:

Esélyegyenlőségi referens - Krízisellátásban jártas szakemberek II. - Lakóotthoni ellátást nyújtását kezdeményező szervezetek képviselői - Szociális és Egészségügyi Osztály - Alpolgármester


Kihasználtság mérése Családok visszajelzései

kialakítása A szolgáltatásnak helyet adó épület, felszerelve a megfelelő infrastruktúrával

illetve EU-s forrásból

255

megkezdése. Középtávú cél (5 év): A szolgáltatás folyamatosságának biztosítása. 2. Általános cél: A városban új lakóotthonok létrehozása. Rövidtávú cél (2 év): Szakmai program kidolgozása, épület kijelölése, átalakítása, engedélyeztetése. Középtávú cél (5 év): A lakóotthoni ellátásra felmerülő igények kielégítése; a bentlakó ellátottak egy részének sikeres felkészítése a támogatott lakhatásra.

2015.01.31. 6. visszacsatolás: elégedettségmérés, kihasználtság mérése: 2016.01.31. II. 1. Egyeztetés a civil, egyházi és önkormányzati szervezetek és a városvezetés között: 2013.10.31. 2.Épületek kijelölése, átalakítása, engedélyeztetés: 2014.10.31. 3. Működés megkezdése: 2014.05.01.

6 Szükségletorientált, egyéb szociális szolgáltatások kialakítása

A fogyatékossággal élő intézményi ellátottak izolált körülmények között élik mindennapjaikat. Jelenleg nincs olyan

Cél, hogy a fogyatékossággal élők önálló életvitelt folytathassanak segítő szolgáltatások igénybevételével, melynek




-a támogatott lakhatás koncepciójának részletes kidolgozása, határidő:2013.09.30.

-ingatlanok

- Civil referens

- a városvezetés kijelölt munkatársai - Esélyegyenlőségi referens - Miskolc Város



elégedettségi kérdőívek, fejlődési naplók

Humán: segítő személyzet

Pénzügyi: kedvezményes ingatlan bérlés biztosítása, akadálymentesítés költségei

Az érintett célcsoport munkabéréből és egyéb ellátásából biztosítható a lakás rezsiköltségének, bérleti díjának

256

szolgáltatási rendszer, amely segítené az ellátott kliensek önálló életvitelét, lakhatási feltételeinek megteremtését. A fenti megállapítás nemcsak a lakóotthoni ellátásban részesülő fogyatékossággal élőkre vonatkozik, hanem a jelenleg családban élő, hozzátartozói támaszra szoruló súlyosan látás-, hallás- és mozgáskorlátozott célcsoportra is.

alapja a támogatott lakhatás módszere. Ezen szociális szolgáltatás alapja a résztvevő önálló döntése, valamint képességeinek és készségeinek maximális figyelembevétele. A támogatott lakhatás részvevőit mentor segíti az önálló életre nevelésben.

A MIK Zrt. kedvezményes áron biztosítson a programban részvevőknek akadálymentes bérlakásokat. Rövid távú cél (2 év): az első évben a támogatott lakhatásban résztvevő fogyatékossággal élő célcsoporti személy kiválasztása, szükségletének felmérése, felkészítése az önálló életvitelre. A


kijelölése, esetleges átalakítása, határidő: 2013.10.30. -sérültek felkészítése, határidő:2013.12.30. -segítő személyzet kiképzése, határidő:2013.12.30. -lakóközösség felkészítése, határidő: 2013.12.30. -első lakók beköltözése, határidő: 2014.01.30.

Fogyatékosságügyi Műhelyének tagjai - segítő személyzet

fizetése.

257

második évben 1 ingatlanban támogatott lakhatás biztosítása 2-3 fő részére (modell kidolgozása) Hosszú távú cél (5 év): évente 20-30 fő részére támogatott lakhatás biztosítása

7 Rehabilitációs Foglalkoztatási Tanács felállítása

Városunkban jelenleg nem megoldott a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó intézmények, szervezetek együttműködése a fogyatékossággal élő /megváltozott munkaképességű álláskeresők foglalkoztatását illetően.

Általános cél: az önkormányzat, illetve egyéb állami és civil szervezetek bevonásával egy olyan tanács felállítása, melynek célja a fogyatékossággal élők foglalkoztatási volumenének növelése (a jelenlegi 6%-ról 11-15%-ra növelése, később az EU-s 75%-os kötelezettség elérése).

Rövid távú (2 év):

A stratégia megalkotását





- A résztvevő felek feladatainak, kötelességeinek, szerepkörének meghatározása. Határidő: 2013.10.31.

- Stratégia kidolgozása a célcsoport foglalkoztatási számának hatékony növelése érdekében. Határidő: 2013.12.31.

- Sajtónyilvánosság megszervezése. Határidő: 2014.01.17.

- Havi egy ülés megtartása az


Miskolc MJV Emberi Erőforrás Menedzsment Csoportja. Felelős: kijelölt kontakt személy

Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány Támogatott Foglalkoztatás programja. Felelős: szakmai vezető

B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. Felelős: kontakt személy

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei



Statisztikailag kimutatható foglalkoztatási ráta növekedés

A célcsoportot foglalkoztató munkáltatók számának növekedése

Dokumentáltság: együttműködési megállapodások száma,

Munkaügyi Központ, RSZSZ: foglalkoztatotti létszám statisztika

Havi egyszeri alkalommal egy önkormányzati előadó terem biztosítása, amely az ülés helyszínéül szolgál (laptop, projektor, flipchart tábla szükséges).

A cél eléréshez folyamatos együttműködés, együtt gondolkodás szükségeltetik a résztvevők részéről.

258

követően az együttműködés formai alapjainak megfogalmazása.

Társadalomtudatos, a célcsoport foglalkoztatását felvállaló munkáltatói kör kialakítása, a meglévő cégek listájának bővítése.

Idővel a munkáltatók szerepvállalása a tanács munkájában: 1-2 fő delegált a munkaerő-piac másik oldalát szemléltetve segíti a team munkáját.

Közép távú (5 év): sikeresen működő, a célcsoport, illetve a munkáltatók érdekeit is szem előtt tartó, innovatív szemléletű testület létrejötte.

önkormányzat által biztosított előadóban

- Féléves jelentések készítése a foglalkoztatási csoport tevékenységéről, eredményeiről

Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK). Felelős: kontakt személy

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH). Felelős: kontakt személy

Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv (RSZSZ). Felelős: kontakt személy

8 Fogyatékosságg Az Általános cél: A Miskolc MJV 1, Esélyegyenlőség Rövid távú (2 A Foglalkoztatási A célcsoport

259

al élők foglalkoztatása az önkormányzatnál

önkormányzatnál a célcsoport foglalkoztatási szintje nem éri el az ENSZ egyezményben meghatározott 5%-ot

célcsoport foglalkoztatási volumenének növelése, ezzel igazodva az ENSZ egyezményben meghatározott elvhez, melynek hatálya kiterjed az önkormányzatokra is. A célcsoport részére évente speciális állásbörze megrendezése.

Rövid távú (2 év): az arány 5%-ra emelése. Évi 1 alkalommal állásbörze szervezése, ahol többek között a helyi munkáltatók, munkaerő-piaci szolgáltatók és a Rehabilitációs Foglalkoztatási Tanács képviseltetné magát.


Fogyatékosügyi Koncepció




együttműködési megállapodás elkészítése és egyeztető tárgyalások lefolytatása helyi, a fogyatékkal élők részére munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetekkel, a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának képviselőjének bevonásával.

Határidő: 2013.10.31.

2, Az önkormányzat foglalkoztatási struktúrájának tanulmányozása, munkakörelemzések elvégzése, egyeztetés a munkavállalóktól elvárt készségekről, kompetenciákról.

Határidő: 2014.01.31.

3, Toborzás, kiválasztás, foglalkoztatás megkezdése:

i referens

Miskolc MJV Emberi Erőforrás Menedzsment Csoportja.

Felelős: kijelölt kontakt személy

Szimbiózis Alapítvány- Támogatott Foglalkoztatás program. Felelős: szakmai vezető

B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja.

Felelős: kijelölt kontakt személy

év)


fogyatékossággal élő célcsoport foglalkoztatási aránya nő, amely a munkaszerződések számával dokumentálható.

Tehermentesül a fogyatékossággal élőt nevelő család. Az eddig ápolási díjban részesült szülő - aki fogyatékos gyermekével volt otthon-újra munkát tud vállalni. Nő az adófizetők száma.

Speciális állásbörze: jelenléti ív

mentor alkalmazása

Pénzügyi erőforrás (a foglalkoztatás költségei)

Évente terem/sátor bérlés és catering az állásbörze lebonyolításához.

foglalkoztatása Miskolc MJV költségvetéséből, illetve a helyi Munkaügyi Központ által folyósított EU-s - foglalkoztatást célzó, segítő- forrásokból finanszírozható és tartható fenn hosszú távon.

A rehabilitációs hozzájárulás „kiváltása” a megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossággal élő személyek alkalmazásával nagy mértékű költségmegtakarítást jelent az önkormányzat, illetve annak intézményei számára.

A projekt a börze megszervezésével kapcsolatos pénzügyi ráfordítást ( catering, terem/sátor bérlés) igényel.

260

Évente két speciális állásbörze szervezése az érintett szervezetek és a helyi munkáltatók bevonásával.

2014.03.15.

4, További folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés, az esetlegesen felmerülő - foglalkoztatással összefüggő- problémák kezelése.

2014.03.15-től folyamatos

5. Évente állásbörze szervezése: 2014. szeptember

9 A helyi szociális intézményekben dolgozó fogyatékossággal élő munkavállalók foglalkoztatásának támogatása

A város civilekkel történő együttműködése, támogatása fejlesztésre szorul. A szervezetek egyik fontos törekvése, hogy a helyi lakosok, vásárlók megismerhessék, megtapasztalják, hogy az intézmények műhelyeiben elkészített termékek ugyanolyan minőséget képviselnek,

Általános cél: biztosítani a helyi szervezetek bemutatkozási lehetőségét, valamint a műhelyekben készült termékek (fair-trade) árusításának, valamint az önkormányzat ajándékozási célú vásárlásának lehetőségét.

Rövid távú (2 év): szociális intézmények





1, Az érintett szervezetek megkeresése, kapcsolatfelvétel, egyeztetés a lehetőségekről, műhelyek megismerése. Határidő: 2013. 09.30.

2, A rendezvények időpontjait megelőzően egyeztetés a részvétel feltételeiről. Határidő: nem releváns

3, Az eseményeket követően

- Civil referens

- Esélyegyenlőségi referens

- Miskolc Város Fogyatékosügyi Műhelye

Felelős: Szalkainé Haraszti Krisztina, Jakubinyi László

- Kulturális, Idegenforgalmi és Városmarketing Osztály. Felelős: osztályvezető

-„Több, mint legenda...”Közhasznú



A szervezetek szolgáltatásai, tevékenységei széles körben ismertté válnak, a társadalmi be/elfogadás nő a célcsoporttal szemben.

Fontos a civil referens, illetve a fesztiváligazgatók bevonása (humánerőforrás), valamint a megjelenéshez a pavilon/sátor biztosítása (technikai/ pénzügyi erőforrás).

Önkormányzati forrásra alapozva akár hosszú távon is fenntartható.

261

mint a helyi boltok ajándéktárgyai. Az olyan nagy tömeget vonzó rendezvények, mint például a Kocsonyafesztivál, illetve az Operafesztivál jó bemutatkozási lehetőséget jelentene a célcsoporttal foglalkozó szervezeteknek, illetve a műhelyekben elkészített termékeknek. Az önkormányzat továbbá nagymértékben támogatná a célcsoport foglalkoztatását a termékek ajándéktárgyként történő megvásárlásával (pl: reprezentációként a dolgozók, testvérvárosi képviselők, üzleti partnerek részére). Ezzel a gesztussal felvállalná azt, hogy fontos számára a sérült

műhelyeinek és termékeinek megismerése, évi 2 rendezvényen való ingyenes részvétel biztosítása, a 2. évben önkormányzati dolgozók ajándékozása a műhelyekben elkészített termékekkel

Közép távú (5 év): évi 4 rendezvényen való részvétel ingyenes biztosítása, évente önkormányzati dolgozók, testvérvárosok, üzleti partnerek ajándékozása a fogyatékkal élők által elkészített termékekkel

visszacsatoló egyeztetés a résztvevők részéről az önkormányzat illetékesei felé. Határidő: nem releváns

Alapítvány. Felelős: Rózsa Edit feszt.ig.

- Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft.. Felelős: Kesselyák Gergely feszt.ig.

262

emberek foglalkoztatásának támogatása.

10 Személyi segítő biztosítása a fogyatékossággal élő tanulók mellé

A fogyatékossággal élő tanulókkal foglalkozó pedagógusok feladata rendkívül összetett és szerteágazó. Az órák során az egyénre szabott foglalkozások nem biztosíthatók a jelenlegi pedagógus létszámmal A magas színvonalú szakmai munkához elengedhetetlen a szakmai asszisztencia megléte, akik segítik a pedagógusok mindennapi munkáját, illetve a célcsoporti tanulók iskolai életét.

Általános cél: Az integráltan és a szegregáltan oktatott fogyatékossággal élő tanulók iskolai segítése. Az oktatási intézmények, mint helyszínek bevonása a közmunkaprogramba, amely által biztosítottá válik a fogyatékossággal élő tanulók egyéni segítése, fejlesztése.

Rövid távú (2 év): Középfokú/felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező közmunkások bevonása, alkalmazása az oktatás területén. Osztályonként 2-3 fő segítő alkalmazása.

Közép távú (5 év) : 2 fő fogyatékosságga





1. Az iskolák szükségletfelmérése. Határidő: 2013. 09.30.

2. Közmunka programban résztvevők tájékoztatása, kiválasztása.

Határidő: 2013.10.30.

3. Foglalkoztatás megkezdése. Határidő: 2013.12.01.

- Közmunkaprogram, önkormányzat felelős munkatársa

- Helyi iskolák képviselői

- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának kijelölt munkatársa



A tanulók fejlesztési terve és annak kontrollmérése, a szülők, pedagógusok elégedettségének mérése.

A résztvevő közmunkások szakmai tapasztalatot szereznek, mely megkönnyíti későbbi elhelyezkedésüket. Mérés: Munkaügyi Központ elhelyezkedési statisztikája

Humánerőforrás (résztvevő közmunkások)

Fenntartható, mert a személyzet biztosítása önkormányzati közmunkaprogramból biztosítható. A programból kikerülők nagyobb eséllyel találnak munkát, így nő az adófizető állampolgárok száma.

263

l élő diák részére 1 fő személyi segítő biztosítása

11 Fogyatékossággal élők sporttevékenységének támogatása.

A városnak nincs a fogyatékosok sportját illető koncepciója, a városban működő fogyatékos sportegyesületek támogatása eseti jellegű, a sportlétesítmények megközelíthetősége nem akadálymentes. A létesítmények mellékhelyiségeit, öltözőit nem, vagy csak nehézséggel tudják használni.

A lelátókon, nézőtereken megfelelő mennyiségű és minőségű helyek kialakítása szükséges.

Általános cél: A város rendelkezzen egy olyan szakemberrel, akinek feladata a fogyatékos sport koordinálása.

A város sportéletében kapjon szerepet a fogyatékos sport.

A célcsoport sportolói kedvezményesen, vagy térítésmentesen használhassanak - az erre a célra kijelölt- sportlétesítményeket.

Sport = egészséges életmód, kevesebb beteg ember

Rövid távú (2 év) parasport egyesületek megalakulása, a város sportra fordított





1.A Városházán egy szakember kijelölése, aki a fogyatékos sportot koordinálja, segíti. Határidő: 2013.09.30.

2.Kerüljön kijelölésre egy akadálymentesen megközelíthető tornaterem, amelyet heti rendszerességgel vehetnek igénybe a fogyatékos sportolók. Határidő: 2013.10.30.

3. Edzők kijelölése

Határidő: 2013.11.30.

4. Versenyek szervezése, részvétel biztosítása

Határidő: nem releváns

A sportért felelős alpolgármester, Esélyegyenlőségi referens, Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely tagjai



Sportolók számának növekedése, akár a szabadidő sport, akár a versenysport területén. Versenyeken helyezések elérése, paralimpikon kinevelése.

Használható tornaterem, vagy termek, amelyek akadálymentesen megközelíthetőek

Terembérlet támogatása

Pénzügyi források szükségesek a szervezetek működéséhez, főként a versenyeztetéshez

Megfelelő szakembergárdával hosszú távon biztosított

264

összege egészüljön ki a fogyatékos sportolók, vagy egyesületek támogatásával. Stabil fogyatékos sportegyesületek létrejötte, vagy integrálva az épek sportegyesületeibe

Közép távú (5 év) Az eredményes fogyatékos sportolóknak lehetőséget biztosítani arra, hogy bekapcsolódhassanak a fogyatékos sport országos és nemzetközi versenysorozataiba.

12 Paraművészek támogatása

Jelenleg a város intézményeiben (művelődési ház, színház, múzeum, galéria stb.) csak magas bérleti díj ellenében tudnak bemutatkozni, kiállítani,

Általános cél: Minden évben kapjanak ingyenes bemutatkozási lehetőséget azok a fogyatékossággal élők, akik valamilyen művészeti





1. A résztvevők és a partnerek egyeztetése, határidő: 2013.10.31

2. A fellépésekkel, kiállításokkal kapcsolatos szervezési feladatok,

-civil, és esélyegyenlőségi referens

-kulturális intézmények vezetői (színház, múzeum, művelődési ház),

-fogyatékosságga



A paraművészek ismertté, elismertté válnak. Mutatók: média megjelenések száma, a nézőközönség elégedettségének mérése, eladott jegyek

Pénzügyi (terembérleti díj) és technikai erőforrást igényel.

Elenyésző pénzügyi ráfordítást igényel.

265

szerepelni a fogyatékossággal élő fiatalok és felnőttek.

ágban tehetségesek.

Rövid távú (2 év): A művészeti csoportok által igényelt fellépési lehetőségek –önkormányzat általi- biztosítása.

Közép távú (5 év): A művészeti csoportok által igényelt fellépési lehetőségek biztosítása. Fesztiválokon, kiállításokon való részvétel támogatása (országos és nemzetközi).


határidő: nem releváns

l élő előadókat, művészeket összefogó szervezetek vezetői

száma.

13 Civil ingatlangazdálkodási stratégia

A város esélyegyenlőségért dolgozó civil szervezetei legfeljebb egyedi elbírálás alapján, változó feltételekkel kapnak segítséget munkájukhoz a város tulajdonában álló ingatlanok biztosítása

Általános cél:

Miskolc város polgárai érdekében fogadja be és ingatlanok biztosítása útján is kiszámíthatóan támogassa az esélyegyenlőségért dolgozó civil szolgáltatók által nyújtott





- Felmérés a jelen állapotról- 2013.12.31.

- Prioritások szempontrendszerének kidolgozása a partnerek javaslatainak figyelembe vételével- 2014.03.31.

- A Civil ingatlangazdálk

MIK Zrt., polgármester



- Tanulmány a jelenleg civil szervezetek által használt ingatlanokról

- Civil ingatlangazdálkodási stratégia

- Megkötött új szerződések

Pénzügyi erőforrások: tanulmányok készítése, ingatlanok kedvezményes, vagy térítésmentes bérbeadása

A város feladata az esélyegyenlőségükben veszélyeztetett polgárainak szükségleteiről való gondoskodás. A számukra szükséges szolgáltatások jelentős, máshonnan nem biztosítható

266

útján. Ez az esetlegesség akadályozza a kiszámíthatóságot, a tervezést, a civil szolgáltatások fenntartását, végső soron a városi polgárok ellátását.

szolgáltatásokat.


Átlátható, következetes szempont rendszert megfogalmazó civil ingatlan gazdálkodási stratégia elfogadása a HEP mellékleteként


Felmenő rendszerben a lejáró szerződések megújítása a civil szervezetekkel

odási stratégia megfogalmazása- 2014.05.31.

- A stratégia nyilvános vitája- 2014.06.30.

- A stratégia elfogadása a közgyűlés által- 2014.09.30.

- A civil ingatlanhasználati szerződések folyamatos áttekintése a szervezetekkel és a kiszámítható jövő érdekében a szükséges időben akár előszerződések, majd szerződések megkötése.

körét civil szolgáltatók nyújtják. E szolgáltatások fennmaradása a város támogató hozzáállásán is múlik, miközben a piaci alapon nem hasznosítható ingatlanok állagmegóvása is teljesül a civileknek való használatba adásával.

14 Participációs jog biztosítása

A „Semmit rólunk nélkülünk” elv hiányos alkalmazása.

Általános cél: A város önkormányzati bizottságaiba delegálhasson a Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely résztvevőket, akik a fogyatékossággal élő személyeket képviselik egy-





A városi önkormányzat bizottságaiba való delegálás lehetőségének egyeztetése: 2013.10.01.

Esélyegyenlőségi tanács megalakítása: 2013.12.15.

Alpolgármester, esélyegyenlőségi referens, civil referens, Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely delegáltjai



A jelenléttel megfelelő döntések meghozatala. Az érdekképviseletei szervek elégedettségének mérése. A Tanács hosszútávú működése.

Pénzügyi erőforrás: 100.000 Ft/év

A Tanács megalapítása nem igényel pénzügyi ráfordítást, ezért hosszútávon fenntartható.

267

egy döntés előkészítésénél.

Az önkormányzat a Fogyatékosságügyi Szakmai Műhely, mint gesztor-, illetve szakmai tanácsadó testületet évi 100.000 Ft-tal szimbolikusan támogassa.

Rövid távú (2 év) és középtávú (5 év) cél: Együtt gondolkodás, tervezés. A fogyatékos személyeket érintő önkormányzati döntések a célcsoport valós érdekeit szolgálják.

268

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása

269

- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Fogyatékkal élők esély-

egyenlőségével foglalkozó

munkacsoport

Nők esély-egyenlőségével

foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esély-egyenlőségével


Idősek esély-egyenlőségével


Romák/ mély-szegénységben

élők esély-egyenlőségével


HEP Fórum tagjai:

munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek

képviselője

270

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről felel:

- Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.

- Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy

annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és

társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.

o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.

271

o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.

o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:

- a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),

- a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az

önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői

- felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

- Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

- Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

- Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja, és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre.

272

A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

273

4. Elfogadás módja és dátuma

I. Miskolc Megyei Jogú Város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Miskolc Megyei Jogú Város képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek: Miskolc, 2013. június 20. Dr. Csiszár Miklós Dr. Kriza Ákos jegyző polgármester A Miskolc MJV Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás Dátum Partner aláírás

274

HEP elkészítési jegyzék16

NÉV17 HEP részei18 Aláírás19

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E R É T E






16 Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt

dokumentum 17 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 18 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett,

észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 19 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.

Documents

· 04/04/2012 · MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS 2013–2018 „Nincs kicsi dolog az emberek világában, minden sors egyformán fontos, mert mindegyikben az emberi lélek szenved,