Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

Uralkodói gazdaságpolitika Magyarországon a XIV-XV. században Ismertesse Károly Róbert gazdasági reformjait és azok szerepét a királyi hatalom megerısítésében! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:

• a királyi bevételek szerkezetének bemutatása; • a reformok gazdasági hatásainak feltárása; • a reformok területi következményeinek bemutatása.

1. ábra Károly Róbert jövedelmei

2. ábra Károly Róbert

aranyforintjának két oldala

„Mi, Károly, Isten kegyelmébıl Magyarország királya a jelen oklevél tartalmával emlékezetül adva tudomására hozzuk mindenkinek, akit illet, hogy jóllehet országunk régi és most is szilárdan megtartott szokása kívánja meg, hogy mind az egyházak, mind országunk bármely nemese földjeinek, illetve birtokainak, amelyek területén arany- vagy ezüstbányát találnak, valamely méltányos csere révén a király kezéhez kell jutniuk, mégis, mivel a királyi felségnek gondosabban kell szem elıtt tartania a saját és alattvalóinak hasznát, megfontolva lélekben, hogy a földek és birtokok ilyenféle elvétele miatti félelembıl országunk lakói révén az ország Isten által emberi használatra és nyereségre rendelt nagy kincstára a földek mélyén elrejtve marad, mert nem akarják feltárni, ha csak nem jut nekik ebbıl megfelelı ellenszolgáltatás. Országunk fıpapjainak és báróinak alaposan megfontolt tanácsával egyetértıen kegyesen elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a fıpapok, szerzetesek és világi papok vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyanık örökre élvezzék örvendezve azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sıt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból származó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg teljességgel örök idıkre.” (Károly Róbert oklevele, 1327)

„Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levı háromféle pénzünket […] az egész országunkban egy és ugyanazon formában, súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra.”(Károly Róbert oklevele)

„Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni […] a kirovás

megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, elıbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (I. Károly 1342. évi dekrétumából)

„Mi, Károly, Isten kegyelmébıl Magyarország királya, amidın a kiváló és nemes fejedelemmel, János úrral [Luxemburgi János], Csehországnak ugyanazon Isten akaratából uralkodó dicsı királyával, a mi kedvelt fivérünkkel tanácskozást tartottunk, bizonyos engedélyek kiadásáról behatóbban tárgyaltunk, majd mindkét királyság hasznát szem elıtt tartván, a mi fıpapjaink és báróink érett megfontolását követve és az ı tanácsukra elrendeltük, hogy mind a mi kereskedıinknek, mind a csehországiaknak és más szomszédos országbelieknek az alább megírt országutakon és útvonalakon kell járniuk és utazniuk…

Mivel jól tudjuk, hogy még Béla király jelölte ki mind a brünni polgároknak, mind a nagyszombatiaknak a vámhelyeket, ezeket továbbra is törvényesnek és jogosnak tekintjük. Éppen ezért mind a kereskedıinket, mind a csehországi és más országokból érkezı kereskedıket hívjuk és biztatjuk, hogy javaikkal, áruikkal és értékeikkel békében, háborítatlanul és minden akadályoztatás nélkül vagyonuk és személyük biztonságban a vámok lefizetése után szabadon jöjjenek keresztül az említett vámhelyeken.” (Károly Róbert oklevelébıl, 1336)

3. ábra Magyarország Károly Róbert korában

Értékelési útmutató (1. tétel) Szempontok Optimális megoldás Pont

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

A vizsgázó ● bemutatja a királyi kincstár bevételeit, új pénzforrásait; ● ismerteti a külkereskedelem fellendítéséért tett intézkedéseket; ● bemutatja és elemzi Károly Róbert gazdaságpolitikájának hatását a magyar gazdaságra és a királyi hatalomra.

12

Tájékozódás térben és idıben

A vizsgázó ● tisztában van Károly Róbert gazdaságpolitikájának térbeli

sajátosságaival (pl.: bányavidékek és bányavárosok, városhálózat, kereskedelmi útvonalak, kereskedelmi partnerek), és ezek következményeivel; ● a problémát jól helyezi el az idıben, tisztában van az elızményekkel és a nemzetközi háttér idırendjével.

6

A szaknyelv alkalmazása

A vizsgázó ● elıadásában használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (pl.: adó, királyi hatalom, export, import); ● használja a téma szakkifejezéseit (pl.: bányamonopólium, urbura, aranyforint, kapuadó, regálé); ● feleletében a fogalmakat jelentésüknek megfelelıen használja.

6

Források használata és értékelése

A vizsgázó ● megkülönbözteti az egyes királyi jövedelmek típusait (pl.: adók,

vámok, királyi birtokok); ● rögzíti az uralkodó alapvetı reformjait (pl.: a bányamonopólium

megváltoztatása, kapuadó, mint a jobbágyok elsı állami adója, harmincadvám bevezetése); ● rögzíti a külkereskedelem fellendítése érdekében tett intézkedéseket (pl.: visegrádi királytalálkozó, új útvonalak, béke megteremtése); ● rögzíti a király intézkedéseinek hatásait (fellendül a kereskedelem, a bányászat, megszilárdul a királyi hatalom).

12

Az eseményeket alakító tényezık feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

A vizsgázó ● elemzi a gazdaságpolitikájának módszereit (pl.: ösztönzés, kedvezmények, modernizáció, mesterek behívása); ● elemzi a királyi jövedelmekben bekövetkezı eltolódást (pl.: regálék túlsúlya, átmenet a királyi birtokok és az adók között, felzárkózás a nyugati modellhez); ● elemzi gazdaságpolitikájának következményeit (pl.: gazdasági fellendülés, felzárkózás kora, népesség növekedése, városok fejlıdése); ● elemzi reformjainak a királyi hatalomra gyakorolt hatásait (pl.: a magas jövedelmek biztosítják a királyi udvar és bandérium megfelelı szintjét, kordában tudja tartani a bárókat, hátteréül szolgál külpolitikai törekvéseinek); ●önálló ismereteivel, következtetéseivel, megállapításaival kiegészíti feleletét.

18

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése

● A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és szabatosan fogalmaz. ● A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére. ● A gondolatmenet logikus.

6

Összesen

60