TartalomBevezetés...............................................................................................................................................2

1 Az andragógia és a hitélet összefüggései........................................................................................4

1.1 Az andragógia helye az embernevelésben..............................................................................4

1.2 Az egyház felnőttoktatásban és -képzésben betöltött szerepéről..........................................8

1.3 A pasztoráció és az andragógia összefüggései, közös vonásai..............................................11

2 Közgazdasági paradigmaváltás, munkahelyi spiritualitás.............................................................12

3 A z elképzelt coach képzés............................................................................................................16

3.1 Coachok szerepe a vállalatvezetésben..................................................................................16

3.2 A jelenlegi közgazdasági vonatkozású keresztény szemléletű oktatások..............................17

3.3 Az elképzelt coach képzés.....................................................................................................19

3.4 A képzés eredménye.............................................................................................................20

Összefoglalás........................................................................................................................................22

Irodalomjegyzék...................................................................................................................................23

Bevezetés

A dolgozat témája annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy van-e helye és szerepe a papság

coach-ként történő fellépésének a világi életben, a keresztény vezetésű vagy orientációjú

szervezetek (ideértve a profit és non-profit szektort is) vezetőinek coacholására.

Az egyre inkább érzékelhető közgazdasági paradigmaváltás egyre több keresztény szemléletű

közgazdasági képzést elindítását indokolta, számos keresztény képzésben vehetnek részt a

felnőttek is. Felmerült bennem, hogy mi történik azokkal az egykori hallgatókkal, akik a

tanultakat napi szinten kívánják integrálni munkájukban és például a keresztény

vállalatvezetést, a munkahelyi spiritualitást megteremteni. Kérdéses számomra, hogy mit tud

tenni egy a keresztény szemléletű vállalatvezetésnek elkötelezett vezető, ha nincs ideje

elvégezni egy kifejezetten fiatalok számára hirdetett képzésben, másrészt napi, egyénre

szabott tanácsokra, segítségre lenne szüksége, melyet egy katedrális képzés esetleg nem tud

kielégíteni.

Úgy vélem, helye, értelme és célja lenne, ha ebben az esetben fordulhatnák olyan

szakemberekhez, mint a coachok, akik – ahogy azt nagyon sok példa igazolja –a világi

életben (gyakran spirituális eszközökhöz nyúlva) hatékony és személyes segítséget képesek

nyújtani vezetők számára.

Úgy vélem, hogy, helye, értelme és célja lehet annak a vonulatnak is, hogy azok a felnőttek,

akik felnőttként kezdik el vallásuk gyakorlását és ezt életük minden területére integrálni

kívánják azt, gyakran igényelnék vallási és gyakorlati vezető tanácsait.

Dolgozatom első fejezetében áttekintést nyújtok az andragógiáról, az egyház

felnőttoktatásban és -képzésben betöltött szerepéről

és az andragógia és a hitélet összefüggéseiről beszélni, az andragógia és a pasztoráció közös

vonásairól. Ebben a fejezetben a rendelkezésre álló szakirodalomra támaszkodom.

Dolgozatom második fejezetében rövid áttekintést nyújtok a közgazdasági

paradigmaváltásról, arról, hogy pontos mit értünk ez alatt, mit tapasztalunk. Ebben a

fejezetben Baricz Sarolta Laura domonkos rendi nővér szakdolgozatára, cikkekre,

megfigyeléseimre támaszkodom.

Dolgozatom harmadik fejezetében teszek javaslatot egy olyan speciálisnak mondható

képzésre, mely a világi életben gyakran igénybevett szakember (coach) képzésére irányul.

Ebben a fejezetben részben a már elindított, rendelkezésre álló képzések bemutatására

támaszkodom.

Munkám során az alábbi három fő gondolat vezérel:

Ahhoz, hogy „iskolát teremtsünk”, először fel kell mérnünk a társadalmunk valós igényeit, s

melyek azok a feladatok, melynek megoldásához jelentősen hozzájárulhatunk.

„Eddig mintha külön állt volna a gazdaság és a hit, az üzlet és az etika világa. (…) Aki hosszú

távon szeretne sikeres lenni, és embertársain akar segíteni, az mindig az egész embert nézi:

testestől, lelkestől.” Dr. Béres József

„Istent megtalálni az általunk gyakorolt mindennapi dolgokban sokkal könnyebb, mint

felemelkedni a sokkal elvontabb Isteni dolgokhoz. Ezek jóval nagyobb erőfeszítést kívánnak

ahhoz, hogy elérhetővé tegyük őket a magunk számára.” Szt. Ignác

1 Az andragógia és a hitélet összefüggései

1.1 Az andragógia helye az embernevelésben

Az andragógia a felnőttség pszichológiai, társadalmi jellemzőinek feltárásán keresztül vezet el

a felnőttnevelés cél – és feladatrendszerének meghatározásáig. A felnőttkori nevelés

alapkérdéseire keresi a válaszokat. Az „élethosszig tartó tanulás” alapelveit és modelljét a

különböző életkori szakaszok specifikus jellemzői határozzák meg. A modern világban

kitüntetett szerepet játszó felnőttoktatásnak többféle modellje ismert, amelyek elsősorban

értékfilozófiai alapelveik, célkitűzésük, stratégiai prioritásaik meghatározásában mutatnak

különbséget.1

1. ábra Az andragógia helye, forrás. Dr. Kozma Gábor előadás, átvett hivatkozás: Dr.

Kiss Tamástól.

1 Hodossi Sándor (2008): A felnőttkatechézis református modelljei Magyarországon, Doktori értekezés gyakorlati teológia tárgykörében Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Az andragógia fogalmát Alexander Kopp német tanár használta először 1833-ban, azonban

széles körben ez a szóhasználat nem terjedt el, mivel a 19. század közepén a liberális

felfogással ellenkezett a felnőttek nevelésének eszméje. A felnőtt ember taníthatóságával,

nevelhetőségével kapcsolatosan először a 20. század elején végeztek tudományos kutatásokat.

W. James amerikai pszichológus 1893-ban kifejtette, hogy az emberek azokat az eszméket

vallják, amelyekre életük 25. éve előtt tettek szert és ezt követően már nem képesek újat

tanulni, új kompetenciákra szert tenni, azaz az ember fejlődése 25 eves korara befejezettnek

tekinthető. Ebben az időben többen hangoztattak, hogy a felnőttkori tanulás, illetve a

felnőttoktatás nem kamatozik, hiszen a „begyepesedett” felnőttek legfeljebb szűk, korlátozott

irányokban képesek előre haladni a tanulással.2

Ez a pesszimista gondolkodás sajnos sokszor egybeesik a tapasztalatokkal. Azonban a

társadalmi átalakulás felgyorsulása, a tudomány es a technika fejlődessenek megváltozott

üteme, az információs robbanás már akár egy nemzedéken belül is megkívánja az új

képességek, ismeretek elsajátítását. Márcsak ez is indokolttá tette, hogy a felnőttkori tanulás

megjelenjen a tudományos területeken. Természetesen a pesszimista gondolkodás cáfolata is

igen hamar megjelent, Thorndike (1928) igyekezett megtalálni a felnőttkori tanulás

pszichológiailag értelmezhető tényeit. Megállapítása szerint a tanulás optimuma valóban a 25.

életév körüli időszakra esik. Ettől kezdve tényleg hanyatlás következik, azonban eredményei

azt is igazolták, hogy ez hanyatlás oly lassú es olyan mérsékelt, hogy a tanulási teljesítmények

50 éves korig tulajdonképpen a korábbi tanulási teljesítményekkel azonosak. 50 éves kor

felett már felgyorsult hanyatlás a jellemző. Későbbi eredményei azt is igazolták, hogy a

milyen mértékben csökkenek életkor szerint a tanulási képességek. Érdemes látom

megemlíteni Szewczuk eredményeit is, aki szerint a felnőttkori tanulás a korábbi (gyermek és

ifjúkori) tanulás tartalmától es formájától függ. E tétel kiterjeszthető a már felnőttkorban

folyamatba tett minden korábbi tanulás hatásával.3

Montralban 1960 – ban rendezték meg először a felnőttoktatási világkonferenciát, ahol

konklúzióként levonták, hogy a permanens tanulás a jelen gyakorlata.4 A kifejezést

(permanens tanulás) váltotta fel az élethosszig való tanulás modellje, és ez a fogalom azóta is

központi szerepet kap az oktatással foglalkozó szervezetek számára. Zrinszky László szerint

az egész életen át tartó tanulás azért vált fontosság, mert a modern, dinamikusan változó

2 3 Dr. Koltai Denes es Lada Laszlo (2006): Az Andragógia korszerű eszközeiről es módszereiről, Tanulmánykötet, Budapest4 Hodossi Sándor (2008): A felnőttkatechézis református modelljei Magyarországon, Doktori értekezés gyakorlati teológia tárgykörében Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem

társadalmakban nem látható előre, milyen képességekre, készségekre lesz szüksége az

embernek.5

Nagy József arra hívta fel a figyelmet, hogy a felnőttek tanulása szempontjából két

tényezőnek van szerepe: a már meglevő kompetenciáknak és a megújulásra való képességnek.

A felnőttek tanulásával kapcsolatosan alapvető kérdés a motiváció, amely nyilván lehet külső

kényszer vagy belső indítatáás is. Csoma Gyula részletesebben ír a motivációkról: így az első

a munkavégzéssel kapcsolatos egzisztenciális motiváció, ilyen esetben azért tanul az ember,

hogy legyen munkája, vagy jobb munkája lehessen. A következő az érdeklődés, amikor a

motiváció külső kényszer nélküli, a harmadik – szerintem egyre jelentősebben megjelenő –

motiváció a társadalmi tekintély.6

Természetesen a felnőttkori tanulást segítő motivációk mellett szükséges szót ejteni a

visszatartó tényezőkről is: ilyen negatív tényező, ha a felnőtt nem látja világosan a képzés

célját, vagy ha ez a cél túl távoli, esetleg irreálisnak tűnik.7 Sőt Dr. Koltai – Lada

tanulmánykötetükben rávilágítanak –Secwuk szavaival - arra is, hogy a felnőttképzés

legerősebb korlátjai a fáradtság és az időhiány.8

A felnőttnevelésről, felnőttképzésről való gondolkodást nagymértékben meghatározta az a

világnézeti és filozófiai alap, amely alapján az egyes andragógiai elméletek felépülnek. Horst

Siebel a felnőttképzés öt egymástól eltérő koncepcióját különbözteti meg:

A perszonalisztikus álláspont, amely azzal indokolja a felnőttképzés szükségességét, hogy a

személyiség kibontakozása nem zárul le az iskolás kor végével. Ezen koncepció alapján a

felnőttképzés célja a sokoldalúan képzett, művelt személyiség, aki képzettségével teljesíti ki

személyes szabadságát, és a megszerzett ismeretei által egyre függetlenebbé válik a

társadalmi korlátoktól. Siebel az egyházi felnőttképzés önértelmezéséen is a perszonalisztikus

elemeket látja dominánsnak. Pöhlmann és Spitzner nyomán azt is elismeri, hogy a bibliai és a

hellenisztikus tanulásfelfogás között alapvető a különbség (a jelenlegi leggyakoribb képzési

forma a hellenisztikus felfogást követi. A Biblia tanulásfogalma nem csupán kognitív

természetű, affekttív , szociális aspektusa egyaránt van. „A Biblia ezen egységes tanulás-

fogalma szorosan összefügg a bibliai hit-értelmezéssel, Nem egoista önkiteljesítést jelent,

5 ZrinszkyLászló: Bevezetés az andragógiába - a felnőttképzés tudománya. Okker, Bp.1996.6 Csoma Gyula (2005): Andragógiai Szemlvények, Nyitott könyv, 45-47.o.7 Csoma Gyula (2006): Tud-e az ember felnőttkorban tanulni? in Dr. Koltai Denes es Lada Laszlo (2006): Az Andragogia korszerű eszkozeiről es modszereiről, Tanulmánykötet, Budapest8 Zrinszky L. (1996): A felnőttképzés tudománya, Okker Oktatási Iroda, 33.o.

hanem a világ megváltoztatására törekszik”.9 A későbbiekben részletesen tárgyalom a New

Age és az ÉN központú spiritualizmus egyes aspektusait, azonban szükségesnek látszik ezt is

megvilágítani, ti.: a perszonalisztikus motiváció – bár kétségtelenül megjelenhet a vallásos

felnőtteknél, messze nem azonos vallásos motivációval. Számomra Siebert felosztása azt

tükrözi, hogy a a perszon áll a középpontban, és ez nem igaz a bibliai perszonalizmusra (ahol

Isten áll a középpontban).

A felnőttképzés piacorientált koncepciója a felnőttek oktatásának szükségességét a

megnövekedett társadalmi mobilitás magyarázza, ahogy arra már korábban utaltam. A képzés

elsődleges célja eszerint az újabb szakképesítéshez és ezen keresztül a jobb

munkaminőséghez köthető.

A felvilágosodás alapelveiből indulnak ki a reformisták, akik azt emelik, hogy a társadalmi

egyenlőtlenségek csökkentésében és a mobilitás erősítésében játszik nagy szerepet a

felnőttoktatás.

Siebel felosztása külön tárgyalja a lényegében egymás variációjának is tekinthető politika-

gazdsági és újmarxista felfogást. Minkét irány materialista alapokra épít, és az osztályharc

egyik alkotóelemének tekintik a felnőtt oktatást. kapitalista érdekek kiszolgálóinak tartják a

felnőttképzés intézményét, melynek elsődleges célja a néptömegek fegyelmezése, féken

tartása.10

A fentiek szorosan összefüggnek a felnőttségét kérdésével is, azaz azzal, hogy mikortól, kit

tekintenek felnőttnek.

A katolikus felnőttképzés felnőttsége leginkább abban fejezhető ki, ha alanyait valóban

felnőttnek tekinti. Ha a felnövekedett emberre mint autonóm, döntésképes és felelősségvállaló

emberre tekint, s nem kényszeríti „hallgató”, pszichológiai értelemben véve gyermek

szerepbe.

Pszichológiai szempontokon túlmenően a felnőttség lényegének meghatározására

segítségünkre van a teológia emberképe, amely Prof. Dr. Nemeshegyi Péter SJ

megfogalmazásában a következő fő elemekből áll11:

1. Az Isten az embert az ő saját képére és hasonlatosságára teremtette9 Siebel H. (1983): A felnőttképzés elméleti alapjai In Andragógia Szöveggyűjtemény Budapest, Tankönyvkiadó 121-140.o. 10 Siebel H. (1983): A felnőttképzés elméleti alapjai In Andragógia Szöveggyűjtemény Budapest, Tankönyvkiadó 121-140.o.

2. Az ember más emberekkel és más emberekért élő személy

3. Az ember testével-lelkével egy

4. Az ember bensőjében hangzó lelkiismeretének szava az emberi méltóságának jele

5. Az embernek az Isten értelmet adott és kezet adott, ezért az ember feladata, hogy

munkája által tökéletesítse a teremtett világot

6. Az ember élete meghaladja a halál által korlátolt evilági életet. Az Isten minden

embert örök életre teremtett

A felnőttképzés akkor válik katolikus felnőttképzéssé, ha a felnőttség pszichológiai és

teológiai elemei valósan tetten érhetők, felfedezhetők benne, különben legjobb esetben is csak

a katolikus egyház keretei között végzett felnőttképzési tevékenységről beszélhetünk.

Ez tehát egy lényegi különbség: kit tekintenek felnőttnek kérdése éppen ezért mélyen áthatja

minden oktatási, képzési modell lényegét, küldetését.

1.2 Az egyház felnőttoktatásban és -képzésben betöltött szerepéről

A FEECA 2004. évi nyilatkozatában így fogalmaz: „Az egyre inkább szekularizálódó

társadalomban mind nagyobb jelentőségűvé válik az egyház társadalmi küldetése. Ez

mindenekelőtt az egyházi képzési kínálatra érvényes. Ennek értelmében a katolikus

felnőttképzés a vallás és hit ügyének fontos „ajtónyitó”-jának tekinti magát.”12 Ennek a

nyilatkozatnak az értelmében a katolikus felnőttképzés mintegy az egyház világi arcaként

fogható fel. „Elegendő-e, ha a katolikus felnőttképzés a vallás és hit ügyének ajtónyitója, vagy

ennél sokkal szélesebben fogalmazható meg a küldetése?” Véleményem szerint egyértelműen

igen. Mélyen egyetértek Rettegi Zsolt szavaival: „A katolikus felnőttképzés csak akkor

töltheti be egyházi és társadalmi szerepét, ha a pasztoráció lényegi részévé válva, tartalmában

közel kerül minden jószándékú emberhez. Nem pusztán közvetítői céllal, hanem önálló

identitással.” Fontos kérdés számomra, hogy miért van ennek most aktualitása. A válasz

11 Rettegi Zs. (2005): Fontoljuk meg együtt!-A katolikus felnőttképzés helyzete Magyarországon Vitaanyaga Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség 2005. február 11-13.-ára rendezett Jubileumi Konferenciájára

12 Kiadta a FEECA Közgyűlése Szombathelyen/Magyarországon a 2004. évi Európa nap alkalmából (május 5.).

megtalálhatjuk Dr. Habil Cselényi István Az egyház társadalmi tanításának kompendiumában:

„A katolikus társadalmi tanítás aktualitását az adja, hogy a legutóbbi száz-százötven évben

szélsőséges ideológiák léptek színre, és az emberrel vagy az emberen való kísérletezés

minden formája megjelent. Épp ezért érdemes meghallanunk az evangélium, és mai tanúja, a

mai egyházak, köztük a mai katolikus egyház társadalmi tanítását, amely kiáll az ember, az

emberi személy és a humán értékek védelme mellett.”13 Ahogy arra a következő fejezetben

rátérek és részletezem ez az válasz különösen megerősítést nyert az elmúlt években tapasztalt

válságos időszakban.

Úgy vélem érdemes a fentiek alapján kicsit körüljárni, hogy pontosan mit mond az egyház a

maga társadalmi tanítása és a felnőttoktatás összefüggéséről, legutóbbi megnyilatkozása, a

Iustitia et Pax (Igazságosság és Béke) Pápai Tanács összefoglalásában (melynek címe

ugyancsak ez: Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma.)14

1. „A felnőttoktatáson belül fontos feladat a korszerű papnevelés, melynek lényege a

szociális érzékenységre való nevelés. Az 533-as pont így nyilatkozik erről: Nem lehet kevésbé

fontos az a kívánság, hogy a társadalmi tanítást a pap- és kispapképzésbe beillesszék, amely a

szolgálatra való felkészülésük keretei között ki kell, hogy fejlessze az Egyház szociális

területen végzett lelkipásztori tevékenységének és tanításának minőségi tudását, valamint az

élénk érdeklődést a saját koruk szociális kérdései iránt.”

2. A világiak hivatása: Ez a képzés természetesen nem rekedhet meg a szemináriumok

falai között. Az 543-as pont ezt mondja: Legyen az Egyház társadalmi tanítása a hívő világiak

képzésének kiegészítő része. Meg kell adni nekik arra is a lehetőséget, hogy az egyház e

tanítását integrálják egyéb ismereteik közé, konkretizálják és sajátosan alkalmazzák.”15Az

Egyház társadalmi tanítása alátámasztja és világossá teszi a világiaknak azt a szerepét, hogy az

evilági rend különböző minden dimenzióját keresztény élettel áthassák:16 „Az Egyház

communioja, amely már az egyes személy tevékenységében megjelenik és hatékony, különös

kifejezést nyer a világiak közösségi tevékenységében, vagyis közös elkötelezettségükben,

13 Dr. habil. Cselényi István Gábor főiskolai tanár, PhD (teol.), CSc (szociol.), a római Pápai Szent Tamás Akadémia lev. tagja: AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSÁNAK KOMPENDIUMA, letölthető: www.nepfoiskola.hu/MNT_hu/downloads/.../05-tarsadalmi%20tanitas.doc14 Dr. habil. Cselényi István Gábor főiskolai tanár, PhD (teol.), CSc (szociol.), a római Pápai Szent Tamás Akadémia lev. tagja: AZ EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSÁNAK KOMPENDIUMA, letölthető: www.nepfoiskola.hu/MNT_hu/downloads/.../05-tarsadalmi%20tanitas.doc15 Sollicitudo rei socialis 62:AAS 81 (1989) 516-517. in Cselényi16 XXIII. JÁNOS, Mater et magistra: AAS 53 (1961) 455.in Cselényi

amikor közös felelősséggel részt vesznek az Egyház életében és küldetésében.”17 A

dolgozatban tárgyalt lehetséges coach képzés elsősorban erre a szemléletre támaszkodik.

3. Az 531-es pontban ezt olvassuk: A társadalmi tanítást intenzív és folyamatos

képzési munkára kell építeni, amely elsősorban a keresztény világiakra vonatkozik, és

akiknek elkötelezettségét a civil életben figyelembe kell venni: Feladatuk „szabad

kezdeményezéssel és a másik oldalról jövő tanácsok és direktívák lusta várása nélkül, saját

közösségeik gondolkodását, szokásait, törvényeit és életrendjét keresztény szellemmel

áthatni”.18 A keresztény világiaknak nyújtott képzési kínálat első szintje tegye őket alkalmassá

a kulturális, szociális, gazdasági és politikai területen lévő feladataiknak hatékony komolyan

vételére és így kifejleszteni a közjó szolgálatára irányuló szolgálat érzékét.19 Ez igen fontos

gondolata a lehetséges képzésnek, tudniillik maga a coach is oktató, tanítói tevékenységet

végez sok esetben, ez tehát azt jelenti, hogy a coach a tudását úgy kell hogy átadja, hogy az

továbbszivárogjon, átitassa az adott közösséget. Ugyanakkor az iránymutatás azt is feltételezi,

hogy maga a coach több mint jártas az aktuális gazdasági, kulturális, szociális környezet

ismeretében, amelyet kizárólag folyamatos képzéssel lehet fenntartani.

4. A második szint a politikai tudat fejlesztését szolgálja, és elő kell készítenie a laikus

keresztényeket a politikai színtéren való fellépésre: ”Aki hajlamos rá, vagy kiképezhető erre,

fel kell készülnie a politikus nehéz, de ugyanakkor tiszteletreméltó hivatásának a

gyakorlására, az egyéni előnyökre és anyagi haszonra való törekvés háttérbeszorításával”.20

5. Az 532-es pontban pedig ezt találjuk: A katolikus képzési intézmények lehetősége

és kötelessége abban a képzésben értékes szolgálatot nyújtani, amelyben ezek a keresztény

üzenet inkulturációjának, azaz az Evangélium és a különböző tudományágak gyümölcsöző

találkozásának különös figyelmet szentelnek. A társadalmi tanítás szükséges eszköz az

eredményes szeretetre, igazságosságra és békére való keresztény neveléshez és a morális és

szociális kötelességeknek a különböző kulturális és szakmai illetékességek keretei közötti

megérleléséhez.

1.3 A pasztoráció és az andragógia összefüggései, közös vonásai

17 II. JÁNOS PÁL, Christifideles laici,29: AAS 81 (1989) 443. in Cselényi18 VI. PÁL, Populorum progressio, 81: AAS 59 (1967) 269-297. in Cselényi19 II. VATIKÁNI ZSINAT, Gaudium et spes, 75: AAS 58 (1966) 1097-1099. in Cselényi20 II. VATIKÁNI ZSINAT, Gaudium et spes, 75: AAS 58 (1966) 1098-1099. in Cselényi

2 Közgazdasági paradigmaváltás, munkahelyi spiritualitás

A közgazdasági paradigmaváltás szükségességére éppen az elmúlt évek válsága világított rá

leginkább. Dr. Baricz Sarolta Laura gyergyószentmiklósi egyházi konferencián Farkasból

bárány című előadásában kifejtette, hogy szerzetesként a sokéves közgazdászi előéletének

tapasztalatát hasznosítva próbálja a keresztény értékrend alapjain nyugvó gazdasági életvitelre

felhívni az érintettek figyelmét. „Nemcsak gazdasági válságról, hanem válságrendszerről

beszélhetünk, amelynek alapja az erkölcsi válság” – hangsúlyozta a nővér, kifejtve, hogy a

válsághoz lényegében a haszonelvű gondolkodásmód vezetett, amely a globalizációval a

társadalom minden szegmensét érinti.

„Párbeszédre van szükség, amikor válaszokat keresünk a válság kihívásaira” – hangoztatta

Baricz Sarolta Laura. Úgy vélte, már érzékelhető a paradigmaváltás a 21. századi

közgazdaságtanban. Párhuzamba állította a haszonelvű piacgazdálkodást az erényetika elvein

alapuló gazdasági gondolkodásmóddal, és rámutatott arra, hogy míg a haszonelvű gazdasági

viszonyulás korlátlan, de ugyanakkor mindent szabályozó elveivel a pusztuláshoz vezethet,

addig az erényetika elvein nyugvó gazdasági viszonyulás – noha korlátai vannak – az

erkölcsösséget és a közjó szolgálatát helyezi előtérbe. Természetesen ahhoz, hogy az

erényetika elvein nyugvó gazdasági viszonyulás nagyobb teret hódíthasson, elsősorban a

vállalkozóknak a pénzhez, profithoz való viszonyulásának kell alapjaiban változnia.

A munkahelyi spiritualitásról Baritz Sarolta Laura (OP) ír kiváló dolgozatában is (Munkahelyi

spiritualitás, paradigmaváltás az üzleti életben.21) Dolgozatában részletesen elemzi az egyes

kultúrák, vallások spiritualitás értelmezését, azt, hogy hol találjuk meg ezt a spirituális

kapitalizmust? 22 A választ a pszichológiában és a gazdaságban már oly sokszor hivatkozott

Abraham Maslow alapján kaphatjuk meg, ugyanis Burack, Biberman, Whitty a maslowi

szükségletek hierarchiájával magyarázza azt a jelenséget, hogy a spirituális kapitalizmust nem

Ugandában, Zairében de nem is Magyarországon, hanem az USA-ban, Új-Zélandon,

Svédországban, Ausztráliában, Norvégiáéban, Kanadában, Japánban, Kínában kell keresni.

Ugyanis a spirituális kapitalizmus ott tud megjelenni, ahol a maslowi hierarchia legalsó ill.

alul lévő szükségleteit már kielégítették, s az emberek a magasabb szükségletek iránt lesznek

21 Baricz Sarolta (OP) (2004): Munkahelyi spiritualitás, paradigmaváltás az üzleti életben, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, szakdolgozat22

szabadok, ami közül a legmagasabb az önmegvalósítás. A másik magyarázat a spirituális

kapitalizmus létrejöttére a globalizált világpiac növekedéskényszeréből adódik. A szuper

élessé vált („dog eat dog”) versenyben a vállalatok állandó profit, termelékenység,

teljesítmény növekedésre, költségcsökkentésre vannak ítélve, az egyre gyorsabban változó

világpiachoz való alkalmazkodási kényszerre, állandó rugalmasságra. Erre megfelelő

menedzsment technikák kialakításával kell válaszolni. A kapitalizmus létrejöttekor a munkás

fizikai ereje volt az, amit a vállalat teljesítménynövekedéséhez odaadott. A technika korában

kognitív képességei voltak azok, amelyek előnyt jelentettek a versenyben; ma, a globalizáció

és az informatika-, high-tech korában nem elég a tudás alapú menedzsment, újabb tényezőt

kell találni az emberben, hogy azt kihasználva még többet, még magasabb szintűt, még

különlegesebbet tudjon előállítani, s ez a tényező az ember lelke (spirit). Nem ritka a mai

fejlett világban, hogy a munkavállalók, menedzserek heti 50-70 órát dolgoznak, ezt fokozni

tényleg már csak valamilyen „különleges” technikával lehet. A szakirodalom a spirituális

kapitalizmus kialakulását az un. baby boomerek, a 60-as évek diáklázadásai generációjának

életközepi krízisével is szokta magyarázni, akik most keresik újra életük értelmét, s e célból a

spiritualitáshoz fordulnak. Ugyanígy krízissel magyarázza a munkavállalók oldaláról a

spiritualitás iránti érdeklődést: a karcsúsítások, a bizonytalan munkahelyek (többé nem létezik

az élethosszig tartó, napi nyolc órás foglalkoztatás), átszervezések, a kizárólag

profitmaximalizáló célok, a munkahely és magánélet kettéválása, a munkahelyi izoláltság, a

felgyorsult világ, a közösségek, vallási közösségek és családok felborulása biztonságvesztést

okoz. Éppen ezért egyre inkább vonzó a befelé fordulás, a biztonság magamban való

megtalálása, ill. egy valódi értelem utáni keresés. A munkavállalóknak állandóan bizonyítani

kell, hogy értéket adnak hozzá a vállalathoz, s ez egyre nagyobb mértékben kíván

tréningeken, továbbképzéseken, való részvételt, valamint spirituális megközelítést. Számos

szakirodalom, kutatás és vállalati esettanulmány mutatja be a New Age fellege alatt fellelhető

munkahelyi meditációs technikákat, ám Baricz nagyszerűen rávilágít dolgozatában ennek

jános arcúságára, arra, hogy az ilyen jellegű technikák, módszerek, bár valóban a spirituálisak,

leginkább a hatékony munkavállaló „fejlesztésére” irányulnak, és ahogy maga a NEW Age

szellemisége az ÉN felé és nem Isten felé irányul. (Ahogy Baricz megfogalmazza: „A

munkahelyi meditációs gyakorlatokkal, a New Age tudattágító technikáival, az intuitív

gondolkodás forszírozásával és az összetartozás, az Egész (wholeness) iránti elkötelezettség

alapján a teammunka fejlesztésével az egyre nagyobb teljesítmény elérésére serkentik a

munkavállalót. A teljesítmény még azzal is fokozható, hogy a New Age logikája szerint az

embert végtelen teljesítményre képesnek mondják, s ezzel serkentik is teljesítményének

fokozására, hiszen csak a helyes meditáció és technika kérdése önmaga kiteljesítése, istenné

válása”.23 továbbá valamivel korábban a New Age-ről: „A New Age jól illeszkedik a

fogyasztói társadalom, és a neoliberalizmus ideológiájához: ti. az ÉN szentként való

ünneplésével, az ehhez tartozó köldöknéző, eszközzé degradált, választható lelkiséggel. «A

New Age …a jólét evangéliuma, valamint fogyasztói kultúra, amelynek hatását egyértelműen

mutatja azoknak a gyorsan növekvő száma, akik szerint a kereszténységet és a New Age-t

össze lehet egyeztetni, mindegyikből azt választva, ami kinek-kinek leginkább tetszik.»”24

„Az emberek minden évben több, mint egy hónappal dolgoznak többet, mint egy évtizeddel

ezelőtt. Nem meglepetés tehát, hogy a munkahely –és nem a templomok, vagy a városi terek –

az a hely, ahol ez az amerikai társadalmi jelenség először feltűnik. Az iroda az, ahol egyre

több ember eszik, tornázik, randevúzik, leadja a gyermekét… és szundikál a cég által

fenntartott sátrakban.”25 A munkahelyi spiritualitás megértéséhez tehát ez az információ is egy

jó adalék. Az idézetet azért választottuk, mert a szakirodalomban „büszkén” emlegetett, sőt a

szerzők által az Egyház szociális tanításával összehasonlítani szándékozott, a munkavállaló

elkötelezettségére építő tanuló szervezet (learning organization), tanulságaihoz erősen illik a

fenti leírás.

A témát Porth, Mc Call, a Saint Joseph’s Egyetem munkatársai, s Baush, a Marquette

Egyetemről dolgozta fel.26 Kiindulásnak ők is a globális versenyben nehezen fenntartható

kompetitivitást nevezték meg, hivatkozva az IBM, GM, Westinghause bukására, s azt a tényt

állapították meg, hogy a versenyelőny fenntartásához egy vállalatnak folyamatos innovációs

forrásra, innovációs kapacitásra van szüksége, s ehhez a munkaerő menedzsment egészen más

megközelítése szükséges, mint a központosított, ellenőrzés orientált taylori. Eszerint a

vállalati menedzsmentben a felső vezetés új szerepe az emberi lélek felszabadítása, ami

lehetővé teszi a kreativitást, a vállalkozó szellemet a munkában. Ez tulajdonképpen a tanuló

vállalat, ahol az innováció és a kreativitás virágzásnak indul az „emberi lélek

felszabadításával”. A tanuló szervezet azt keresi, „hogyan hatoljon be az emberi lehetőségek

teljességébe.” A kompetitív előnyt hosszútávon csak képzett munkaerővel lehet fenntartani,

akik elkötelezettek a cég küldetéséhez, víziójához. A termék-innovációs, technológiai,

marketing, pénzügyi előnyök, és más értéktöbblet források lemásolhatók, mások által is

23 Baricz Sarolta (OP) (2004): Munkahelyi spiritualitás, paradigmaváltás az üzleti életben, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, szakdolgozat24 Jézus Krisztus, az élő víz … 3.o. in Baricz 4.o. 25 Michelle Conlin: Religion in the Workplace, The Growing presence of Spirituality in Corporate America, in: Business Week, Nov. 1. 1999 pp. 150-154. Work and Spirit, 249-262.o in Baricz (2004)26 Work and Spirit, 249-262.o in Baricz (2004)

elsajátíthatók, sőt felülmúlhatók, amint ezt jó pár egykor sikeres nagyvállalat története

mutatja; de a tanuló vállalat ezzel szemben a képzett munkaerő „fenntartható elköteleződését”

építi fel, azzal, hogy a leszivárgási elv alapján a vállaltvezetők részére „időtálló, gazdag

filozófiai, teológiai bölcsességeket biztosít”, mely a munkaerő felé áramlik. Az ezektől a

forrásoktól való tanulás nemcsak a vállalat üzleti céljait segíti elérni, hanem lehetővé teszi az

embereknek, hogy „kiviruljanak” a vállalton belül.27 A keleti és nyugati világ spirituális és

vallási hagyományai nagyon gazdagok, ezek a tradíciók hozzájárulhatnak a menedzselés

sikeréhez. A tanuló vállaltban sem ritka a meditációs gyakorlatok használata, a két féltekés

gondolkodás (whole brain thinking) megvalósításához. A tanuló szervezet terminológiája ma

már elterjedt fogalom az USA-ban, elemzéséről többek között Easterby–Smith, Garvin,

Senge, Crossan munkáiban olvashatunk. Porth, Mc Call és Baush a kutatásaik alapján

levonják azt a tanulságot, hogy ezeknél a vállalatoknál „az elsődleges az ember”28, s ezt

egybecsengőnek nevezik a zsidó-keresztény tanítással, s hosszas fejtegetésbe kezdenek II.

János Pál pápa Centesimus Annus enciklikájának és a tanuló vállalatnak összehasonlításával.

Levonják azt a következtetést is, hogy az Egyház etikai tanítását még inkább figyelembe kell

venni, s a jövő kilátása szerintük az, hogy a nagy egyházak értékei, szociális tanítása és a

tanuló szervezet eszméje még jobban konvergálni fognak egymáshoz. Azonban a fentiekből a

keresztény tanítás alapján gondolkodó ember számára az derül ki, hogy a szervezet számára

az elsődleges a teljesítmény fokozás, a talpon maradás a növekedés kábulatában élő

versenykörnyezetben; s ezt a munkaerő vállalathoz kötésével, elkötelezettségének, sőt:

lelkének megszerzésével, s az ember teljes mértékű kihasználásával érik el, ahogy az már

korábban a New Age szellemében megvalósított munkahelyi spiritualitásnál is felmerült.

Baricz S.L. külön kitér arra is , hogy a változások a felső vezetőktől kell, hogy kiinduljanak, s

a leszivárgási elv (trickle down effect) alapján a többi alkalmazottra is kiterjed. Ezt láthatjuk

jó néhány vállalatnál, hogy a vezető spiritualitása, amely meghatározza a vállalat egészének

spiritualitását, pozitív hatással van a cégre, s környezetére. (ld. később pl. Dollar General,

Tom’s of Main, Greenleaf szolgáló vezetési elve, a servant leadership, s egyes keresztény

vállalat gyakorlata. A szolgáló vezetés összefügg a ma már elterjedtebb felfogással, az

érintettek (stakeholder) szolgálatával, s az egyre tökéletesedő vevőszolgálattal.29

27 Work and Spirit 250.o. in Baricz (OP) (2004), 13.o.28 Work and Spirit 255.o. in Baricz (OP) (2004), 14.o. 29 Baricz (OP) (2004)