Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

2013

2

Tartalom

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................... 3

Bevezetés ................................................................................................................................................... 3

A település bemutatása ........................................................................................................................ 3

Értékeink, küldetésünk ......................................................................................................................... 4

Célok ............................................................................................................................................................ 4

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ............................................. 6 1. Jogszabályi háttér bemutatása ................................................................................................................... 6 2. Stratégiai környezet bemutatása ............................................................................................................... 7 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .......................................................... 13 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................................. 38 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................... 58 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ...................................................................................................... 65 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................ 72 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi

felelősségvállalása ...................................................................................................................................... 78 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ..................................................................................... 80

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 81 1. A HEP IT részletei ................................................................................................................................ 81

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................................. 81 A beavatkozások megvalósítói ........................................................................................................... 82 Jövőképünk .......................................................................................................................................... 83

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................. 83 3. Megvalósítás .......................................................................................................................................... 93

A megvalósítás előkészítése ............................................................................................................... 93 A megvalósítás folyamata ................................................................................................................... 93 Monitoring és visszacsatolás .............................................................................................................. 94 A nyilvánosság ..................................................................................................................................... 94

Az érvényesülés, módosítás ....................................................................................................................... 96 4. Elfogadás módja és dátuma............................................................ Ошибка! Закладка не определена.

3

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés

A társadalom mind fizikai, mind mentális jellemzőiben különböző egyének közössége. Mások testi adottságaink, szellemi képességeink, korunk, nemünk, vagyoni helyzetünk. Különbözőségeink adják a társadalmunk sokszínűségét, értékeit. Van amikor a különbözőség - viszonyítva egy adott szituációhoz - korlátozó, kifejezetten hátrányt jelentő. A hátrányok felszámolása sokszor meghaladja erőnket, felszámolásuk tartós maradhat és önerőből megoldhatatlan. A társadalmi szolidaritásból egyértelműen következik, hogy hátrányos helyzetben lévő embertársaink érdekeinek előmozdítása, esélyegyenlőségük biztosítása valamennyiünk feladata kell, hogy legyen. Az előzőek okán, összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, saját intézményrendszerét, valamint a köznevelés, szociális és egyéb állami és nem állami intézményfenntartóit és a célcsoportokhoz kapcsolódó civil szervezetek képviselőit. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása

A történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye – Petőfi Sándor szép megfogalmazása szerint – a „hasonlíthatatlan szépségű” Sátor-hegyek aljában települt. 1261-ben nyert városi kiváltságokat V. István királytól. Ma az ország legészakibb városa. A fölötte magasodó hegyek vulkáni keletkezésűek, formájukat a földrajztudósok és az idelátogatók az olaszországi Vezúvhoz hasonlítják. Már a középkor korai évszázadaiban jelentős fejlődésnek indult: ezt szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhette. Egy világhírű borvidék része volt, kereskedelmi utak vezettek rajta keresztül Oroszország, Lengyelország, Erdély irányába és az ország belseje felé. Jelentős történelmi hagyományokkal rendelkezik: a szomszédságában fekvő Borsiban született II. Rákóczi Ferenc „vezérlő fejedelem”. Innen indult politikai pályára Kossuth Lajos, aki büszkén vallotta magát „újhelyi magyar ember”–nek. A városból, és a közeli Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc, a nagy író és nyelvész a magyar nyelv megújítását célzó küzdelmeket a 19. század elején. Sátoraljaújhely ma hazánknak az egyik legszebb fekvésű, történelmi hangulatot árasztó kisvárosa. Lakóinak száma 16 ezer. Iskolaváros, a zempléni táj egyik kereskedelmi és kulturális központja. Városközpontjában és régi városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát őrizte meg. Műemlékekben, műemlék jellegű épületekben gazdag. A főtér hangulatát meghatározó barokk stílusú megyeháza (ma Városháza) 1754-1768 között épült, impozáns méreteivel a méltóság érzetét kelti. Előtte magaslik a város jelképévé vált Kossuth-szobor. Római katolikus plébániatemploma méltóságteljesen emelkedik a tér fölé. Az ún. „Bartászeren” található pálos-piarista kolostor és templom. A kolostor 13. századi eredetű, a kora gótikus templom a 14. században már állott. Barokk főoltára és templomi berendezése kivételes szépségű.

1 Költségvetési koncepció, Fejlesztési, Gazdasági program, Szociális Szolgáltatástervezési koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia,

Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, Akcióterületi terv, Informatikai Sratégia

4

A Magas-hegy a téli sportok kedvelőinek valóságos paradicsoma. Országos versenyek lebonyolítására is alkalmas sí- és szánkópályák várják a testedzésre és friss levegőre vágyókat. A Várhegy tetejéről körülpillantva messze kéklik Hegyalja, s az alföldi Bodrogköz. A Szár-hegyen Magyar Kálváriát épített a város lakossága Trianon szomorú emlékezetére. Híresek az ungvári és zsólyomkai pincék.

Tokaj-hegyalja Magyarország történelmileg leghíresebb borvidéke, az ország északkeleti részén húzódik, 3-4 km

szélességben 87 km hosszúságban. Különleges gyönyörű vidéket pillant meg az utazó, bármilyen irányból is

közelíti meg Sátoraljaújhelyt. Az erdőkkel és szőlőkkel borított jellegzetes sátor formájú hegyek (Magas-hegy,

Kecskehát, Sátor-hegy, Köves-hegy, Vár-hegy, Boglyoska, Szár-hegy) kiváló termőhelyei a finom Tokaji

boroknak.

Érdemes a város látnivalói megtekintése mellett megpihenni egy jó hűvös pincében, és belekóstolni a világ

legjobb boraiba. Különleges és egyedülálló adottságai révén igazi kuriózumokkal dicsekedhet ez a vidék:

Az első aszúbort Szepsi Laczkó Máté református prédikátor 1631-ben készítette el a városhoz tartozó Oremus-

dülőben álló présházában Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony számára.

A város Ungvári pincerendszerét az 1200-as évek végén a pálos rendi szerzetesek kezdték építtetni. A 15-30 m

mély pincék több kilométer hosszú, többszintes bonyolult pincerendszert alkotnak. Magyarország legrégibb

építészeti relikviái.

2002-től világörökség része a városban található Ungvári pincerendszer. Az 5 hektár felszín alatti részen több mint 10 km hosszú pincerendszer található. Sátoraljaújhely kulturális intézményei széleskörű művelődési lehetőséget biztosítanak: múzeuma, levéltára, könyvtára, zeneiskolája van. Helyi sajtó, regionális televízió, működnek a városban. Az elmúlt évtized beruházásai (Városi Uszoda, Városi Sportcsarnok, Zemplén Kalandpark, felújított történelmi városközpont a sétáló utcával és a rendezvénytérrel, hóágyúzott sípálya, görkorcsolya- műjégpálya stb.) is igazolják, hogy Sátoraljaújhely, a 750 éves város Zemplén Fővárosa.

Értékeink, küldetésünk

Sátoraljaújhely Városa büszke történelmi múltjára, őseinek hagyományára, évszázadokon keresztül érvényesülő megkerülhetetlen szerepére. Ma is hordozza magában a múlt értékeit, mind a szellemi mind a tárgyi örökséget. A település közigazgatási, közművelődési, köznevelési-közoktatási, gazdasági szerepe okán méltó társadalomszervező közege a helyi és térségi közösségeknek. A város küldetése a dicső és büszke múlt eredményeinek megőrzése, az értékek gyarapítása és áthagyományozása a következő nemzedékeknek.

Célok

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - a szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, - a szociális biztonság, - az egészségügy, - az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.

5

A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartókkal és az illetékes tankerülettel. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók, így a gyermekek, a nők, az idősek a fogyatékkal élők, a mélyszegénységben élők számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

6

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása:

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és

a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet

alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)

a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása:

Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatala a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása és érvényesítése érdekében elkészítette és 2008. november 20-án a képviselőtestület 289/2008/20488.(XI.20.) számú határozatával elfogadta az önkormányzat jelenleg is hatályos esélyegyenlőségi tervét. A hatályos esélyegyenlőségi terv elfogadásakor öt évre szólt, mely időszak alatt a tervet kétévente felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálati kötelezettség alapozta meg 2012-ben a Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Osztály munkatársainak azon feladatát, melynek elvégzésével májusban elkészült a felülvizsgálati tervjavaslat. 2012 nyarán megjelent a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet, mely oly mélységben határozta meg részletesen a helyi esélyegyenlőségi programok tartalmát, hogy az év másod felében már nem volt lehetőség a tavasszal elkészül terv átalakítására. A közigazgatásban bekövetkező 2013. évi változások megváltoztatták a hivatal szervezeti felépítését, melynek okán az Művelődési, Oktatási, Ifjúsági és Sport Osztály megszűnt, így a jegyzői titkárság feladatává vált a helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálata, elkészítése. Áttekintve a 2008-ban elfogadott programot a jelenlegi jogszabályok, előírások tükrében megállapítható, hogy a jelenlegi esélyegyenlőségi program minden tartalmi elemre kiterjedő átfogó novációja (megújítása) szükséges. Hivatalosan módosítani kellene a meglévő esélyegyenlőségi tervet, de a módosítás oly mértékű, hogy új terv elfogadását javaslom.

7

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal,

programokkal.

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az önkormányzat feladatainak ellátását és végrehajtását megalapozó stratégiai jelentőségű dokumentumai a Költségvetési koncepció, Fejlesztési, Gazdasági program, Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, Akcióterületi terv, Informatikai Sratégia. A stratégiai jelentőségű dokumentumok és a helyi esélyegyenlőségi program összekapcsolása az esélyegyenlőségi feladatok ellátásának szükségképpeni alapja. Az évnél hosszabb időintervallumon ható dokumentumok teremtik meg a tervezett esélyegyenlőségi feladatok egyes költségvetési éveken átnyúlóan ütemezett láncolatát, folytonosságát. A középtávon szükséges tervezést a Fejlesztési Gazdasági program, a Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalmán át kell vezetni. A kapcsolódás másik nagy csoportját képezik a helyi jogforrások. A költségvetési koncepción alapuló és elfogadásával rendeletként jogforrási szinter emelt tárgyévi helyi önkormányzati költségvetés teremti meg az intézkedési terv végrehajtásának anyagi-financiális hátterét. A költségvetési forrást igénylő intézkedések nem hajthatók végre pénzügyi fedezet rendelkezésre állása hiányában, ezért a képviselőtestületnek terveznie kell az egyes intézkedések pénzügyi hátterét. Az esélyegyenlőségi célcsoportok érekeinek az előmozdítását segítik a szociális és gyermekvédelmi területek jogszabályai, így : - A lakáshoz jutás helyi támogatásának szabályairól szóló 8/2004.(III.22.) önkormányzati rendelet - A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 2/2005.(I.31.) önkormányzati rendelet - Sátoraljaújhely Építési Szabályzatáról szóló 8/2005.(V.2.) önkormányzati rendelet - Önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 13/2006.(IV.27.) önkormányzati rendelet - A pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló 5/2007.(II.6.) önkormányzati rendelet - A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról szóló 7/2007.(III.6.) önkormányzati rendelet - Az adósságkezelési támogatásról szóló 8/2007.(III.7.) önkormányzati rendelet - A lakóépületek felújításához nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 12/2007.(III.12.) önkormányzati rendelet - A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 25/2007.(VII.7.) önkormányzati rendelet - Az óvodáztatási támogatásról szóló 45/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet.

Az esélyegyenlőségi terv elfogadását követően a célcsoportok érdekeinek az előmozdítását biztosítani kell a rendeletek szükség szerinti tartalmi módosításain keresztül. Az esélyegyenlőségi terv, mint alapdokumentum irányaiban meghatározza az önkormányzat intézményeinek esélyegyenlőségi, és egyéb a célcsoportok esélyegyenlőségét biztosító intézményi dokumentumainak elkészítését, módosítását.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

Sátoraljaújhely Városa térségi szerepe a feladatellátás finanszírozásának változása miatt átalakult. A 2012. évben még működő társulások közül több, például a Többcélú Kistérségi Társulás, az Óvoda és Iskolafenntartó illetve a Szociális Társulás a 2013. évben megszűnt. A 2014. év feladatai közé tartozik az új térségi kapcsolatok kialakítása, illetve a meglévő együttműködések megőrzése, megerősítése.

8

Azon együttműködési formáknál, ahol az esélyegyenlőségi célcsoportok (gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal és mélyszegénységben élők) érdekeinek szükségessé teszik, az önkormányzat érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

A hiteles helyzetelemzés elkészítésének alapkövetelménye a megfelelő statisztikai adatok begyűjtése. Az adatok megfelelősége nélkül helytálló következtetés nem vonható le, ezért fokozott körültekintés mellett került sor az adatgyűjtésre. Lényeges szempont volt, hogy az azonos nemű adatok egy adatbázisból kerüljenek előállításra, elkerülve ezzel az eltérő adatbázisok tartalmi különbségéből eredő különbségek okozta hibákat. A statisztikai adatok elsődlegesen az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatállományából (TeIR), a Központi Statisztikai Hivatal által működtetett KSH-TSTAR, az önkormányzati intézmények adatszolgáltatásából, illetve helyi adatgyűjtésből származnak. Az egyes adatforrások helyét az adott táblázatok tartalmazzák. A helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzésének adattartalmát a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet taxatív módon meghatározza. Az egyes adattáblák ennek okán kötelező jelleggel szerepelnek a helyzetelemzésben.

Bizonyos táblázatok adatot nem tartalmaznak, melynek oka az adatok hiánya. Adathiány áll fenn, amikor a Központi Statisztikai Hivatal adatot nem közölt, illetve amikor az adat annak kezelésének tilalma miatt nem gyűjthető. Ilyen tipikus eset a helyzetelemzés roma nemzetiséget érintő táblázatai. Az adattáblák az egyes évek tekintetében az adott év nyitó adatát tartalmazzák. Az adathiányok esetén – ez a 2013. év tekintetében sorozatosan előfordul – az „n.a” vagyis nincs adat jelölést alkalmaztuk. 2.4. Demográfiai jellemzők: Az alábbi táblázatok általános áttekintés adnak Sátoraljaújhely Városának demográfiai helyzetéről. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Fő Változás

2007 16882

2008 16518 98%

2009 16299 99%

2010 15901 98%

2011 15619 98%

2012 15355 98%

2013 n.a n.a Forrás: TeIR

9

Lakónépesség

14500

15000

15500

16000

16500

17000

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

A várost érintően az elmúlt öt év lakónépességének a változását vizsgálja és mutatja ki a fenti táblázat és diagram. A lakónépesség éves szinten egy-két százalékkal, mintegy átlagosan 300 fővel csökkent.

2. számú táblázat - Állandó népesség

fő %

nők férfiak összesen nők férfiak

0-14 éves 1102 1125 2227 49% 51%

15-17 éves 314 313 627 50% 50%

18-59 éves 4821 4855 9676 50% 50%

60-64 éves 662 461 1123 59% 41%

65 év feletti 1594 926 2520 63% 37%

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Állandó népesség - nők

60-64 éves

8%

18-59 éves

56%

65 év feletti

19%

15-17 éves

4%

0-14 éves

13%

10

Állandó népesség - férfiak

65 év feletti

12%

0-14 éves

15%

15-17 éves

4%

18-59 éves

63%

60-64 éves

6%

A 2. számú táblázat és diagram az állandó népesség korcsoportos, nemek szerinti megbontását mutatja. Érdekes megfigyelni, hogy a 60 év feletti korosztálytól drasztikusan csökken a férfiak száma és ezzel megfordul a férfiak nőkhöz mért aránya is a városban. A férfinépesség csökkenése okait célszerű vizsgálni. A férfinépesség csökkenése eredményezi az idős egyedülálló, illetve egyedülélő nők várható jelentős számát. Az önkormányzatnak tovább kell folytatni az idős egyedálló, illetve egyedülélő nőkkel kapcsolatos problémák kezelésével kapcsolatos feladatokat, teendőket.

3. számú táblázat - Öregedési index

60 év feletti állandó lakosok

száma (fő) 0-14 éves korú állandó

lakosok száma (fő) Öregedési index (%)

2001 3065 3375 90,8%

2008 3315 2592 127,9%

2009 3403 2514 135,4%

2010 3490 2428 143,7%

2011 3584 2320 154,5%

2012 3643 2227 163,6%

2013 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Öregedési index (%)

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

120,0%

140,0%

160,0%

180,0%

2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013

11

A 3. számú táblázat és diagram a város lakosságának öregedési indexét mutatja. Egyértelműen látható, hogy az ezredfordulón még fiatalodó lakosságot egy öregedő népesség váltja fel. A folyamatos öregedés, az idős korúak növekvő száma miatt a szociális védőhálót folyamatosan igazítani kell az elvárásokhoz, igényekhez.

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások

állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

2008 257 417 -160

2009 224 338 -114

2010 222 347 -125

2011 176 331 -155

2012 202 300 -98

2013 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)

-180

-160

-140

-120

-100

-80

-60

-40

-20

0

2008 2009 2010 2011 2012 2013

A 4. számú táblázat és diagram a belföldi el és odavándorlások számát mutatja. Az egyenleg negatív, ami közrejátszik a lakónépesség számának csökkenésében. Fontos vizsgálni az elvándorlások okát, s lehetőség szerint intézkedést kidolgozni azok megállítására, csökkentésére.

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

élve születések

száma halálozások száma

természetes szaporodás (fő)

2008 145 226 -81

2009 157 213 -56

2010 141 239 -98

2011 133 273 -140

2012 136 215 -79

2012 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

12

természetes szaporodás (fő)

-160

-140

-120

-100

-80

-60

-40

-20

0

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Az 5. számú táblázat és diagram az adott évek élve születéseinek a számát elemzi a halálozások tükrében. Sajnos a város természetes szaporodási indexe negatív, tehát a népesség csökken mivel a halálozások száma valamennyi vizsgált éven meghaladja a születések számát. Összegezve megállapítható a város lakosságszáma folyamatosan és egyenletesen csökken a migráció és a halálozások születésekhez mért nagyobb száma miatt. A lakosság elöregszik, a születések alacsony számának illetve az átlagéletkor növekedésének köszönhetően. Az önkormányzatnak folytatnia kell a tevékenységét az inaktív, idős lakosság problémainak kezelésére, a szociális, egészségügyi ellátásának a biztosítására.

13

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

Az egyéni szükségletek kielégítésének meghatározója az anyagi lehetőség korlátossága. Abban az esetben ahol az egyén, illetve egyének a létminimum2 alatt élnek és esélyük sincs, hogy ezen helyzetükből önerőből kilépjenek mélyszegénységről beszélünk. A Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért elnevezésű pályázati felhívása szerint a mélyszegénység definíciója: „Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.” A mélyszegénység több tartalmi rétegből tevődik össze. A mélyszegénységben élők jó része alacsonyan képzett és nem foglalkoztatott személyek ezért súlyos megélhetési problémákkal küzdenek. Az anyagi javak szűkössége kihat az alimentációra, az egészségi állapotra, lakhatási, körülményekre. A mélyszegénység komplexitásán túl jelentős veszélye az újratermelődés, mely során generációk „örökítik át” az állapotot. A mélyszegénység térbeli dimenziója, hogy a mélyszegénységben élő családok rendszerint szegregált körülmények között telepeken, leromlott városrészekben élnek. A mélyszegénységben élő társadalmi réteg jelentős részét a roma nemzetiséghez tartozók teszik ki. A romák többségi kultúrától elkülönült, karakteresen különböző hagyományai, eltérő szocializációs mintája, szemlélet és életmódja mintegy szükségképpen nagyobb eséllyel determinálja a mélyszegénységet a roma közösségekben. Az esélyegyenlőségi program fókuszában a mélyszegénységben élők között a romák helyzete külön figyelmet érdemel az esélyegyenlőségi program intézkedései között. Az önkormányzat az esélyegyenlőségi programban a mélyszegénységben élőket, elsődlegesen homogén célcsoportként, nemzetiségi többletjellemzők nélkül kezeli. A kialakított álláspont szerint a célcsoporthoz tartozók esélyegyenlőségét a célcsoporthoz tartozás okán biztosítani kívánja, nemzetiségi szempontok nélkül.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet:

A mélyszegénységben élők jövedelmét elsődlegesen a szociális ellátórendszer biztosítja. A szociális ellátórendszer szűkebb értelemben az önkormányzat képviselő-testületéhez (Szociális és Egészségügyi Bizottság) és a jegyzőhöz rendelt ellátásokat, míg tágabb értelemben az egyéb társadalombiztosítási ellátásokat foglalja magában. A mélyszegénységben élők vagyoni viszonyai szerények. Az életkörülményeket nyújtó ingatlan az esetek többségében saját tulajdonban van, míg ezen felül nagyobb értékű ingósággal nem rendelkeznek. 2013.január 01-től a járási hivatalok megalakulásával átalakult a szociális és gyermekvédelmi hatósági feladatok hatásköri rendszere. A szociális ügyek két nagy csoportba tartoznak, az önkormányzati hatáskörbe tartózó önkormányzati hatósági ügyekre, amelyekben a döntési jogkör a polgármester és a Szociális Bizottság között oszlik meg, valamint a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyekre. Hatáskörtől függetlenül a szociális ügyek döntésre való előkészítése, a döntés határozatba foglalása valamint esetenként a végrehajtás a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartozik. Az alábbi táblázatban összefoglalásra kerültek a hatáskörök 2012. évről 2013. évre történő változása, ellátásonként:

2 A létminimum fogalma a háztartásoknak azt a minimum jövedelemszükségletét mutatja meg, amely mellett egy ember szerény körülmények között még

biztosítani tudja a folyamatos életvitelét. A létminimum kiszámításának hazai módja a normatív számítás. A számítás alapja az élelmiszer-fogyasztás aktuális társadalmilag elfogadott összetevőit tartalmazó értéke. A mélyszegénység, szintje ez alatt van. A létminimum 2013 évre kivetítve 92-93 ezer. Ft/fő. Család esetén a számítást a fogyasztási egységgel kompenzálják.

14

Ügyfajta megnevezése Hatáskör gyakorlója 2012.

Hatáskör gyakorlója 2013.

Kép

vise

lő-

test

üle

t

Po

lgárm

est

e

r Szo

ciá

lis

és

Eü

. B

iz.

Jeg

yző

Kép

vise

lő-

test

üle

t

Po

lgárm

est

e

r Szo

ciá

lis

és

Eü

. B

iz.

Jeg

yző

Járá

si

Hiv

ata

l

Aktív korúak ellátása - foglalkoztatást helyettesítő támogatás

x x

Aktív korúak ellátása - rendszeres szociális segély

x x

Időskorúak járadéka x x

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása

x x

Ápolási díj alanyi jogon x x

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

x x

Óvodáztatási támogatás x x

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása

x Megszűnt ellátás

Hadigondozottak pénzbeli ellátása x x

Közgyógyellátás - alanyi x x

Közgyógyellátás - normatív x x

Közgyógyellátás - méltányos x x

Köztemetés x x 05. 01-től

Lakásfenntartási támogatás – normatív

x x

Lakásfenntartási támogatás - méltányos

Megszűnt 2012.04.30-al.

Átmeneti segély x x

Temetési segély x x

Adósságkezelési és adósságrendezési támogatás

x x

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat

x x

A táblázatból látható, hogy a járások kialakításának következtében 5 szociális ellátás típus került át a járási hivatalhoz. Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy az átkerült feladatok mennyisége nem könnyített hivatal leterheltségén, hiszen az átkerült feladatok közül 2 típusban a jogosultak létszáma alacsony, valamint a többi átkerült ellátás sem igényel a megállapítást követően minimum egy évig egyéb feladatot. A magas jogosult létszámmal és folyamatos mozgással járó rendszeres ellátások mint pl. az aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás továbbra is a jegyző hatáskörében maradt. Az önkormányzat által évek óta alkalmazott azon gyakorlat, hogy a segélyek, támogatások jelentős részét természetben biztosítja - utalvány közüzemek részére történő utalás – sikeresnek mondható. Ugyancsak sikeresnek mondható, hogy 2012. október 1-jétől lépett hatályba az a módosítás, miszerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatás természetbeni támogatásként fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására alkalmas Erzsébet-utalvány formájában kell ezen túl biztosítani. Az Erzsébet-utalvány bevezetése sikeresnek mondható, mivel célzott segítséget jelent a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok számára.

15

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

Sátoraljaújhely Városát a rendszerváltást követő társadalmi, gazdasági átalakulás mélyen érintette. A kialakult foglalkoztatási viszonyok a piaci, gazdasági változások miatt jelentősen leromlottak. Az eddig megszokott munkahelyet biztosító gyárak, ipari üzemek, állami vállalatok, mezőgazdasági szövetkezetek bezártak, átalakultak, miután felvevőpiacukat elvesztették. A rendszerváltás sokkhatását követően, új gazdaságpolitikai alapokon szerveződött át a foglakoztatási piac. A korábbi túlélő ipari üzemek mellett új foglalkoztatók is megjelentek. A város és környéke az országos rátát3 meghaladó mértékű, de csökkenő tendenciájú munkanélküliséggel küzd évek óta. Az egyébként is egyre csökkenő számú aktív korú népesség jelentékeny része nem foglalkozatott. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya:

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

év

15-64 év közötti lakónépesség (fő)

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő férfi összesen nő férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő %

2008 6115 5950 12065 583 9,5% 770 12,9% 1353 11,2%

2009 6054 5870 11924 597 9,9% 838 14,3% 1435 12,0%

2010 5938 5784 11722 633 10,7% 694 12,0% 1327 11,3%

2011 5826 5705 11531 536 9,2% 628 11,0% 1164 10,1%

2012 5797 5629 11426 561 9,7% 675 12,0% 1236 10,8%

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3 Munkanélküliségi ráta 9,9% (KSH adat, 2013. július-augusztus)

Álláskeresők aránya

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

8,0%

10,0%

12,0%

14,0%

16,0%

2008 2009 2010 2011 2012 2013

nők

férfiak

összesen

16

A 3.2.1. számú táblázat a város aktív korú évek szerinti lakónépességét veti össze a nyilvántartott álláskeresők számával nemek szerinti bontásban. A diagram az álláskeresők számát mutatja évenként nemek szerinti bontásban. Megfigyelhető, hogy a regisztrált munkanélküliek jelentősen nagyobb számban a férfiak közül kerülnek ki. A leglényegesebb mutató, hogy az aktív korú népesség - az országos átlagot meghaladóan - több mint 10%-a munkanélküli.

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

2008 2009 2010 2011 2012

nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 1353 1435 1327 1164 1236

20 éves és fiatalabb fő 83 92 68 86 83

% 6,1% 6,4% 5,1% 7,4% 6,7%

21-25 év fő 214 209 206 181 203

% 15,8% 14,6% 15,5% 15,5% 16,4%

26-30 év fő 217 209 161 149 137

% 16,0% 14,6% 12,1% 12,8% 11,1%

31-35 év fő 184 168 176 154 179

% 13,6% 11,7% 13,3% 13,2% 14,5%

36-40 év fő 192 210 166 138 140

% 14,2% 14,6% 12,5% 11,9% 11,3%

41-45 év fő 138 185 176 143 166

% 10,2% 12,9% 13,3% 12,3% 13,4%

46-50 év fő 132 136 148 120 126

% 9,8% 9,5% 11,2% 10,3% 10,2%

51-55 év fő 132 165 155 123 121

% 9,8% 11,5% 11,7% 10,6% 9,8%

56-60 év fő 57 59 69 69 81

% 4,2% 4,1% 5,2% 5,9% 6,6%

61 év felett fő 4 2 2 1 0

% 0,3% 0,1% 0,2% 0,1% 0,0%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

17

A 3.2.2. számú táblázat vizsgálja a regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerinti bontásban. Megállapítható, hogy az aktív korú népességen belül a nagyon fiatal és az idősebb korcsoportokban csekélyebb a munkanélküliek szám, míg valamennyi korcsoportban a munkanélküliség konstans mértékben van jelen.

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

év

nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő fő %

nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen

2008 583 770 1353 404 547 951 69,3% 71,0% 70,3%

2009 597 838 1435 403 569 972 67,5% 67,9% 67,7%

2010 691 633 1324 423 395 818 61,2% 62,4% 61,8%

2011 536 628 1164 288 288 576 53,7% 45,9% 49,5%

2012 561 675 1236 223 229 452 39,8% 33,9% 36,6%

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Álláskeresők száma (fő)

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

2008 2009 2010 2011 2012 2013

18

A 3.2.3. számú tábla a munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek számát és arányát mutatja. Megfigyelhető, hogy miközben a munkanélküliek száma jelentősen nem változik a vizsgált időszakban a tartós munkanélküliek aránya jelentősen csökken. Vélhetően a foglalkoztatási lehetőségek, (például a közfoglalkoztatás) számának az emelkedése hat az elhelyezkedés javulásra. A diagram jól mutatja a tartósan munkanélküliek számának csökkenését. Látható az utolsó két évben a tartósan munkanélküliek jelentős része nő volt. A nők tartós munkanélküliségének felszámolására célszerű intézkedést tenni.

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

év

18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő férfi összesen nő Férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő %

2008 1458 1595 3053 77 5,3% 100 6,3% 177 5,8%

2009 1411 1559 2970 64 4,5% 120 7,7% 184 6,2%

2010 1356 1524 2880 79 5,8% 91 6,0% 170 5,9%

2011 1295 1479 2774 80 6,2% 88 5,9% 168 6,1%

2012 1301 1455 2756 87 6,7% 92 6,3% 179 6,5%

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

180 napnál régebben munkanélküliek aránya

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

2008 2009 2010 2011 2012 2013

nők

férfiak

összesen

19

A 3.2.4. számú táblázat és diagram a pályakezdő álláskeresők számát és a 18-29 éves népesség számához viszonyítottan mutatja be. A 2009. évet kivéve a pályakezdő álláskeresők száma állandó, melyen belül a férfiak aránya magasabb a nőkéhez képest.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség

év

15 éves és idősebb lakosság száma

összesen

15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma

összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi

fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő %

2001 18340 9790 8550 13647 7158 6489 4693 25,6% 2632 26,9% 2061 24,1%

2011 13946 7391 6555 12908 6745 6163 1038 7,4% 646 8,7% 392 6,0%

Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A 3.2.5. számú táblázat az alacsonyan iskolázott népesség adatait mutatja be. A népesség általános műveltségét jelentő 8 osztály elvégzése drasztikusan növekedett mindkét nem esetén. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a nők esetén a város lakosságának 8,7%, míg a férfiak esetén a lakosság 6%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel.

Pályakezdő álláskeresők száma

0

20

40

60

80

100

120

140

2008 2009 2010 2011 2012 2013

nők férfiak

20

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnál alacsonyabb végzettség

8 általános 8 általánosnál

magasabb iskolai végzettség

Fő fő % fő % fő %

2008 1353 108 8,0% 488 36,1% 757 55,9%

2009 1435 121 8,4% 531 37,0% 783 54,6%

2010 1327 109 8,2% 463 34,9% 755 56,9%

2011 1164 78 6,7% 410 35,2% 676 58,1%

2012 1236 78 6,3% 436 35,3% 722 58,4%

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A 3.2.6. számú táblázat és az ahhoz kapcsolódó diagram a regisztrált munkanélküliek számát jeleníti meg az iskolai végzettség szerint. A megállapítható, hogy a munkanélküliek döntő többsége a nyolc általános iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel rendelkezik, ez aggasztó eredmény. Paradox a helyzet, mivel a munkanélküliek döntő többsége nem rendelkezik a városban fellelhető munkahelyek elvárásának megfelelő végzettséggel.

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő Fő %

2009 29 29 100%

2010 21 21 100%

2011 30 30 100%

2012 29 29 100%

2013 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő)

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

2008 2009 2010 2011 2012 2013

8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb

21

A 3.2.7. számú táblázat és a diagram az általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők számát mutatja arra vonatkozóan, hogy a képzést az adott éven hányan fejezték be. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők száma nem túl magas, és e mellett biztató, hogy az alapfokú végzettséget megszerezni akarók kivétel nélkül eredményesen be is fejezik tanulmányaikat

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában

év

középfokú felnőttoktatásban

résztvevők összesen

szakiskolai felnőttoktatásban

résztvevők

szakközépiskolai felnőttoktatásban

résztvevők

gimnáziumi felnőttoktatásban

résztvevők

fő fő % fő % fő %

2009 272 0 0,0% 206 75,7% 66 24,3%

2010 268 0 0,0% 211 78,7% 57 21,3%

2011 283 32 11,3% 191 67,5% 60 21,2%

2012 395 147 37,2% 174 44,1% 74 18,7%

2013. n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Helyi adatgyűjtés

eredményes végzők aránya (%)

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

2009 2010 2011 2012 2013

22

Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő)

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

2009 2010 2011 2012 2013

szakiskola szakközépiskola gimnázium

A 3.2.8. számú táblázat és diagram a felnőttoktatásban résztvevők számát jeleníti meg a középfokú iskolában. Örömteli, hogy a középfokú oktatásban jelentkezők száma évről évre növekszik. A város középfokú intézményei megfelelő háttérrel rendelkeznek a tanulni vágyók fogadásához. 2012-2013 tanévtől, már két középfokú gimnáziumban is lehet gimnáziumi felnőttoktatásban érettségi bizonyítványt szerezni.

c) közfoglalkoztatás

Az önkormányzat jogszabályon alapuló feladata a helyi közfoglalkoztatás megszervezése és annak biztosítása. A központi kormányzat által kialakított közfoglalkoztatási programokhoz minden éven csatlakozott az önkormányzat. Kezdetben a közcélú és közhasznú foglalkoztatás programjain, majd az Út a munkához és a Startmunka programokon keresztül segítette elő a város a foglalkoztatás növelését. A piaci alapokon szerveződő gazdaság munkáltatói szereplőin felül a közfoglalkoztatás jelentékeny mértékben javítja a foglalkoztatási mutatókat. Az önkormányzat vezetésének fokozott figyelmet kell fordítania a közfoglalkoztatási programok szervezésére, csökkentendő ezzel a munkanélküliséget, a leszakadó rétegeket, a mélyszegénységet.

3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma

év Közfoglalkoztatásban

résztvevők száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest

Közfoglalkoztatásban résztvevő

romák/cigányok száma

Közfoglalkoztatásban résztvevők romák

aránya az aktív korú roma/cigány

lakossághoz képest

2010 819 6% n.a n.a

2011 906 8% n.a n.a

2012 226 2% n.a n.a

2013 n.a n.a n.a n.a

Forrás: Önkormányzat adatai

23

A 3.2.9. számú táblázat és a diagram a közfoglalkoztatásban résztvevők számát mutatja be. A 2010 és 2011. évben eddig egyedülálló módon kiugróan magas számmal valósította meg a közfoglalkoztatást a város vezetése más önkormányzati és egyéb intézményekkel4 karöltve. A 2010 és 2011. évben a regisztrált munkanélküliek kétharmada foglakoztatásra került a közmunkaprogram keretében. A közfoglalkoztatottak nemzetiségi összetétele nem ismert, erre vonatkozóan az önkormányzat, illetve a hivatal adatot nem gyűjt, és nem is gyűjthet.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

A munkaerő piac nem egyedüli sajátossága és jellemzője a foglalkoztatotti adatok, a nem foglalkoztatottak, a munkaerő összetétele. Fontos vizsgálni a vállalkozások körülményeit. A vállalkozásokat övező szabályozási, és egyéb piaci körülmények teszik lehetővé, vagy éppen korlátozzák egy-egy piaci szereplő piacra lépését. Minél könnyebb a piacra jutás annál könnyebben indulnak a vállalkozások, kezdenek a magánszemélyek önfoglalkoztatásba. A bővülő piac, kedvez gazdasági fellendülésnek és a foglalkoztatásnak.

4 A közfoglalkoztatási programban közfoglalkoztatott munkaerőt delegált az önkormányzat hivatala a Városi Könyvtár, a Hétszínvirág Óvoda, a Kossuth Lajos Művelődési Központ, a Városellátó Szervezet, az Erzsébet Kórház, a Kazinczy Iskola, az V. István Közgazdasági Szakközépiskola, az Egyesített Szociális Intézmény, a Sátorlajaújhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, a Bokréta Művészeti Iskola, a Piarista Kollégium, a Szlovák Általános Iskola. A Szent Anna Szeretetotthon, a Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítvány, a Pedagógiai Szakszolgálat, a Sátoraljaújhelyi Rendőrség, Munkaügyi Központ., Cigány Nemzetiségi Önkormányzat., Trefort Szakközépisk., Szepsi Szakközépisk Árpád-Házi Szent Margit Ált. Isk., Deák úti Ált. Isk., Földhivatal, Kossuth Gimnázium, Máltai Szeretetszolg., Munkanélk. és Álláskeresők egyesülete Kazinczy Műzeum, Zemplénért Civil Szervezetek, Zsólyomkai Egyesület, Zempléni Fiatalok Hat. Nélk., Önkormányzat

Közfoglalkoztatottak száma (fő)

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

2010 2011 2012 2013

Közfoglalkoztatottak száma Közfoglalkoztatott romák száma

24

3.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások

év

regisztrált vállalkozások száma a településen

Kiskereskedelmi üzletek száma

vendéglátóhelyek száma

állami szektorban

foglalkoztatottak száma

kivetett iparűzési

adó

befizetett iparűzési

adó

működő foglalkoztatási

programok száma

helyben

foglalkoztatási programokban

részt vevők száma

2008 1349 356 137 n.a

Nem értelmezhető

400730 e Ft

3 58

2009 1613 361 124 n.a Nem

értelmezhető

378213e Ft 1 26

2010 1684 374 124 n.a Nem

értelmezhető

338782e Ft 1 820

2011 1728 290 99 n.a Nem

értelmezhető

392180e Ft 2 907

2012 1690 302 102 n.a Nem

értelmezhető

446362e Ft 3 334

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A 3.2.10. számú táblázat a foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vizsgálja a vállalkozások egy-egy adata tükrében. Látható a regisztrált vállalkozások száma jelentős, bár a gazdasági válság a szolgáltatási szektort visszavetette. A vendéglátó helyek száma szűk 20%-kal csökkent. Örvendetes, hogy a befizetett iparűzési adó mértéke növekvő, ezzel jelzi a gazdaság élénkülését, a piaci termelés fokozódását, ami a foglalkoztatás növelésének alapja.

3.2.11. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés

elérhetőség átlagos ideje

autóval

autóbusz járatpárok

száma munka-napokon

átlagos utazási idő autóbusszal

vonat járatok átlagos száma

munkanapokon

átlagos utazási

idő vonattal

Kerékpár úton való

megközelíthetőség

átlagos utazási idő kerékpáron

Megye-székhely

1 óra 1 1,5 óra 18 1,5 óra nemleges nemleges

Főváros 2,5 óra 0 4 óra 31 4 óra nemleges nemleges

Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A 3.2.11. számú táblázat feltételezi a kedvező munkaerő-piaci körülmények mellett a munkaerő mobilitását. A Város területi lehelyezkedése, távolsága nagyobb centrumoktól, így a megyeszékhelytől, a fővárostól kedvezőtlenül hat az ingázásra, a munkaerő mobilitására. A közlekedési körülmények tovább nehezítik a távolság mellett azon munkavállalók mobilitását, akik a várostól távolabb kényszerülnek munkát vállalni.

25

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok

van/nincs Felsorolás

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen

van

Első munkahelygarancia program, nyári diákmunka, TÁMOP 1.1.2.; foglalkoztatást bővítést segítő bértámogatás, önfoglalkoztatóvá válást elősegítő támogatás

fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van

Első munkahelygarancia program, nyári diákmunka, TÁMOP 1.1.2.; foglalkoztatást bővítést segítő bértámogatás, önfoglalkoztatóvá válást elősegítő támogatás

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen

van TÁMOP 1.1.2.

az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban

van TÁMOP 1.1.2.

Forrás: helyi adatgyűjtés A 3.2.12. számú táblázat összefoglalja azokat a fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programokat jogcímenként, melyek a városban elérhetők. Látható, hogy a foglalkoztatási problémák válaszaként minden szegmensben rendelkezik a térség foglalkoztatási programmal.

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

A munkaerő-piaci integráció elsődleges szervezete a már járási formában szerveződött munkaügyi központ városi kirendeltsége. A kirendeltség feladata a kormány foglalkoztatáspolitikájának a végrehajtásában való közreműködés, az egyes ellátások biztosítása a jogosultak részére, munkaerő-piaci szolgáltatások, a munkaadók, munkavállalók tekintetében, az önkormányzati közfoglalkoztatási programok koordinálása, ellenőrzése.

Az önkormányzat aktív tevékenységet folytat a közfoglalkoztatás területén. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása

A foglalkoztatottak vonatkozásában, mint esélyegyenlőségi célcsoportot tekintve szükséges vizsgálni a mélyszegénységben élők és ezen a csoporton belül a romák foglalkoztatási helyzetét az önkormányzati intézményekben. A vizsgálat célja annak a következtetésnek a levonása, hogy az önkormányzat saját eszközeivel, foglalkoztatáspolitikájával kellő mértékben kompenzálja-e a mélyszegénységben élők helyzetét a célcsoport foglalkoztatásával. A probléma vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az önkormányzat az általa szervezett közfoglalkoztatási programokban (Út a munkához program, START munkaprogram) tudatosan és elsődlegesen alkalmaz olyan személyeket, akik a Munkaügyi Központban történt regisztrációjukon kívül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, mint szociális ellátásban részesülnek. Kijelenthető, hogy az Önkormányzat a mélyszegénységben élők foglalkoztatási hátrányának leküzdésére saját foglalkoztatás politikája keretén belül, határozott intézkedéseket tett az elmúlt években. A társadalmi szociológiai kutatások alapján a mélyszegénységben élők jelentős része a roma nemzetiséghez tartozik. A mai magyar jogrendben az egy-egy nemzetiséghez tartozás tényét kizárólag az egyén erre irányuló nyilatkozata alapozza meg. Egy adott nemzetiséghez tartozás az adatvédelmi törvények értelmében különleges

26

(szenzitív) adatnak minősül. A különleges adatok kezelése speciális előírások alapján lehetséges, s mivel ezen előírásokkal (pl. az adatkezelés célhoz kötöttsége), az önkormányzat nem rendelkezik, így nem releváns egy-egy foglalkoztatási projektben, az hogy adott munkavállaló milyen nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Vizsgálva az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai gyakorlatát határozottan kijelenthető, hogy a közfoglalkoztatás szervezésében a mélyszegénységhez tartozó személyek esélyegyenlőségének előmozdítása kétségtelen szempont, érdek, míg a mélyszegénységben élők valamely nemzetiséghez tartozása irreleváns.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Az Önkormányzat foglalkoztatáspolitikája legfőbb eleme az elérhető támogatások maximalizálására törekvés az adott támogatási mértéken belül a legnagyobb foglalkoztatási létszám elérése, produktív tevékenységek kifejtésével az önkormányzati feladatellátás hatékonyságának növelése. Az előbbi célrendszerhez össztársadalmi és önkormányzati érdek fűződik, ezért az önkormányzat további szempontokat nem alkalmaz a munkavállalók kiválasztása során. Nem került sor arra, hogy ha a munkavállaló kiválasztásakor indokolatlan nem objektív körülmény kerüljön meghatározásra. Egy adott munkavállaló foglalkoztatásának a megtagadása mindig valós objektív elvárásokon alapult pl. egészségi alkalmatlanság, szaktudás hiánya, mentális problémák. A város vezetése folyamatosan törekszik az objektív feltételek és elvárások megfogalmazásával a hátrányos megkülönböztetés felszámolására.

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

3.3.a Igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma:

A nem foglalkoztatott személyek a szociális ellátórendszeren belül a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény, vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

szóló 1991. évi IV. törvény szabályai alapján részesülnek ellátásban. Az egyes ellátások számának alakulását az alábbi táblázatok tartalmazzák:

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

év 15-64 év közötti lakónépesség

száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők %

2008 12065 68 0,6%

2009 11924 76 0,6%

2010 11722 67 0,6%

2011 11531 28 0,2%

2012 11426 15 0,1%

2013 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

27

3.3.1. számú táblázat és a diagram az álláskeresési segélyben részesülők számát mutatja az aktív korú lakónépességhez viszonyítva. Látható, hogy az álláskereséséi segélyben részesülők száma csekély az aktív korú népesség arányában.

3.3.2. számú táblázat – Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma

év

nyilvántartott álláskeresők száma

álláskeresési járadékra jogosultak

fő fő %

2008 1353 166 12,3%

2009 1435 248 17,3%

2010 1327 193 14,5%

2011 1164 168 14,4%

2012 1236 56 4,5%

2013 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Segélyezettek száma (fő)

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

2008 2009 2010 2011 2012 2013

15-64 évesek Segélyben részesülők száma

28

A 3.3.2. számú táblázat és diagram az álláskeresési járadékra jogosultak számát mutatja be. A 2012. évben drasztikusan csökkent a járadékosok száma, melynek oka, hogy az ellátás rendszere átalakult. Az új álláskeresési járadék folyósításának időtartama jelentősen csökkent, és a munkanélküli segély összege is változott.

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociális

segélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési

támogatás)

Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól

elesett

Azoknak a száma, akiktől helyi

önkormányzati rendelet alapján

megvonták a támogatást

fő 15-64

évesek %-ában

fő munkanélküliek

%-ában

2008 973 8,06 0 0 0 0

2009 105 0,88 1044 72,75 0 0

2010 114 0,97 883 66,54 0 5

2011 147 1,27 887 76,2 0 3

2012 93 0,81 955 77,26 41 3

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%)

0,0%

2,0%

4,0%

6,0%

8,0%

10,0%

12,0%

14,0%

16,0%

18,0%

20,0%

2008 2009 2010 2011 2012 2013

29

A 3.3.3. számú táblázat és diagramm a rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek számát mutatja. A táblázatból látható, hogy a rendszeres szociális segélyben részesültek száma a 2009 évtől drasztikusan lecsökkent. A változás oka, hogy hivatkozott évtől a szociális ellátott rendszerben bevezetésre kerül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, melynek értéke a vizsgált időszak első évében nulla. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályozási rendszerében beépült azon elvárás, hogy az ellátottnak legkevesebb 30 nap foglalkoztatási jogviszonyt, mely lehet visszterhes vagy ingyenes az ellátás további folyósítása érdekében igazolnia. Ezen intézkedés a munka világába való visszatérésre még ha az időleges is ösztönözte és ösztönzi jelenleg is a segélyezetett. A szabályozás későbbi változása lehetőséget teremtett az önkormányzatoknak arra, hogy az ellátás törvényi szabályain felül helyi rendeletben további elvárásokat fogalmazzanak meg a támogatás folyósítása érdekében. Ezek az előírások a lakókörnyezet, lakhatási körülmények, illetve az ingatlan előtti közterület rendjére, tisztaságára vonatkoztak. A táblázat elemzéséből levonható az a következtetés is, hogy az álláskeresők jelentősen több mint kétharmada részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban és az ellátottak száma jelentősen nem változik, szinte állandósult. A következtetések alapján az önkormányzat vezetésének a foglalkoztatás elősegítésére, a szociális ellátásban részesülök számának csökkentésére és a közmunkaprogram folytatására hathatós intézkedést kell terveznie.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

Sátoraljaújhely városa a település közigazgatási szerepéből adódóan változatos lakásállománnyal rendelkezik. A központi városmagban XVIII-XIX. században épült a korstílusnak megfelelő architektúrájú, zömmel kétszintes épületek vannak. A központi városmag peremén a XX. századi lakásépítési technológiával épült, zömmel alagút zsalus, univázas, kevés számban panel épület található. Az épületek többsége 4 emeletes. A kertvárosias lakóövezetben egy-két szintes családi házak találhatók. Nem hivatalos becslés szerint a lakóingatlanok hatodát értékesítési szándék övezi. a) bérlakás-állomány

Az önkormányzati lakás és bérlakás állomány vizsgált időszakban történő alakulását a 3.4.1 számú táblázat mutatja. A felmérés nem tartalmazza azokat a lakáscélú ingatlanokat, melyek bérbeadása magánszemély részéről történt, mivel az adatgyűjtéssel elérhető adatbázisok erre vonatkozó adatot nem tartalmaztak. Az elégtelen lakhatási célú körülményeket biztosító ingatlanokra vonatkozóan az elmúlt 5 évben az Árpád u. 49. és a Zrínyi u. 10. szám alatti ingatlanok esetén történt bontás hatósági kötelezésre. Több esetben került sor helyreállításra, vagy életveszély elhárításra vonatkozó kötelezettség kibocsátására. Az építéshatóság tájékoztatása szerint elégtelen műszaki állapotú ingatlan bontásának elrendelésére, kényszerbontásra az utóbbi öt éven belül nem került sor.

Ellátottak száma (fő)

0

200

400

600

800

1000

1200

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma

30

3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány

év összes

lakásállomány (db)

bérlakás állomány

(db)

szociális lakásállomá

ny (db)

egyéb lakáscélra használt nem

lakáscélú ingatlanok (db)

ebből elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító

lakások száma

ebből elégtelen lakhatási körülményeket

biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási

körülményeket

biztosító lakások száma

ebből elégtelen lakhatási

körülményeket biztosító lakások

száma

2008

6854 n.a n.a n.a 397 n.a n.a n.a

2009

6875 n.a n.a n.a 399 n.a n.a n.a

2010

6889 n.a 486 n.a 395 n.a n.a n.a

2011

6898 n.a 486 n.a 392 n.a n.a n.a

2012

6898 n.a 460 n.a 369 n.a n.a n.a

2013

n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

b) szociális lakhatás

A város lakásállományának 5,3 %-a önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás. A lakásállomány heterogén módon a település különböző városrészein lelhető fel. Az önkormányzati bérlakások döntő többsége a szegregátumhoz köthető. A mélyszegénységben élők lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében az önkormányzat saját tulajdonában lévő lakásállomány vonatkozásában pályázati rendszert működtet. A bérlemények iránti lakossági igény meghaladja az önkormányzat által kínált lakások mennyiségét. Az ingatlanok komfortfokozata zömében komfortos illetve összkomfortos. Elvétve található félkomfortos, és elenyésző a komfort nélküli lakások száma.

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

A helyi adatgyűjtés alapján nem volt információ fellelhető lakás céljára szolgáló nem lakáscélú ingatlanok vonatkozásában. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

év Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma

2008 508 59

2009 777 88

2010 590 123

2011 914 142

2012 883 161

2013 n.a n.a

Forrás: önkormányzati adatok

31

A 3.4.2. számú táblázat és diagramm a veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság helyzetét vizsgálja. Veszélyeztet lakáshelyzetben lévőben tekintjük azokat a személyeket, akik lakhatásuk biztosítása érdekében a szociális ellátórendszer adott támogatásait veszik igénybe, így pl. lakásfenntartási támogatásban vagy adósságkezelési ellátásban részesülnek. Ezen két ellátotti létszám összege adja a város szintjén közel ezres érinteti kört. A veszélyeztetett lakhatási helyzetben lévők magas száma az önkormányzat részéről csökkentve ezzel a mélyszegénységbe kerülés veszélyét további intézkedést igényel. Külön vizsgálandó a hajléktalanok száma. A helyi vizuál regiszter, mint lakcímnyilvántartó rendszer lekérdezésével vizsgálatara került a településszintű lakóhellyel rendelkező személyek száma az elmúlt 5 évben. A vizsgált időszak elején 2008-ban, mintegy 8 fő, majd a vizsgálat végére 2012-re 48 főre emelkedett a számuk. Ettől eltérő képet mutat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által közölt a fenti diagramban jelölt adat. Az adateltérés oka, hogy a szeretetszolgálat adatai tartalmazzák a környező településekhez kötődő, de a városunkban élő hajléktalanok számát is, akik a hajléktalansággal kapcsolatos problémát okozzák. A hajléktalanok helyzetének megoldására intézkedési terv kidolgozása szükséges. e) lakhatást segítő támogatások

A lakhatást segítő támogatások tekintetében a lakásfenntartási támogatásban és az adósságrendezési támogatásban részesülők számát vizsgáltuk az alábbiak szerint:

3.4.3. számú táblázat - Lakás fenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők

év lakásfenntartási

támogatásban részesítettek száma

adósságcsökkentési támogatásban részesülők

száma

2008 470 38

2009 706 71

2010 547 43

2011 858 56

2012 845 38

2013 n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Veszélyeztetett lakhatási helyzet

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Veszélyeztetett lakhatások száma Hajléktalanok száma

32

A 3.4.3. számú táblázat a támogatásban részesülők számát mutatja. Az adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma a szociálisan rászorult személyek számához képest nem jelentős viszont a lakásfenntartási támogatásban részesülök száma kiugróan magas.

f) Az eladósodottság

Az eladósodottság több tényező vizsgálatával állapítható meg reálisan. Az adósságkezelési támogatásban részesülők száma, amely a szociális rászorultak számához képest nem túl magas csak egy jellemzője az eladósodottság mértékéhez. További jellemző lehet a végrehajtási eljárások száma: kilakoltatási ügyek száma, illetve az egyes pénzintézeteknél jövedelmükhöz képest túlzott mértékű hitelállománnyal rendelkezők száma. Ezen jellemzőkre vonatkozóan az adatgyűjtés nem volt lehetséges. Köztudomású tényként annyit megállapíthatunk, hogy a válság hatására a rossz hitelkonstrukciók (devizahitelek), illetve az alacsony foglalkoztatottság miatt az eladósodottság növekvő mértékű, számottevő tényező a helyi lakosságban.

g) lakhatás egyéb jellemzői:

A város közigazgatási területéhez tartozó Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom településrészek, amelyek közigazgatási értelemben megszűnt települések. Mindhárom városrészre a falusias szabályozási övezet jellemző. Hagyományos telkes házak, gyakorta melléképülettel és belterületi gazdálkodásra, állattartásra alkalmas telekmérettel. A települések összközművesek. A lakott külterülethez tartozik a Köveshegy, Kácsárd, Némahegy, Torzsás, Várhegy elnevezésű városrészek. Az önkormányzat által fenntartott szociális intézmény egyik intézményegysége található itt. Az egyes városrészi jogállású települések megközelíthetősége közúton megfelelő, vasúton nem lehetséges. Mindhárom településrész menetrendszerinti buszjárattal megközelíthető. Az utóbbi években a „falusias” nyugalom, életforma vonzóvá tette a településrészeket, így több lakóingatlan felújítására, illetve építésre is akadt példa.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete:

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata településszerkezetéből, illetve a lakásság összetételéből adódóan természetes úton, objektív körülmények hatására létrejött szegregátummal rendelkezik. A szegregátum

Támogatásban részesülők ( fő )

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Lakásfenntartási támogatások

Adósságcsökkentési támogatások

33

fennmaradása sem társadalmi, sem gazdasági okokból nem kívánatos, ezért a város vezetése 2008-ban városrehabilitációs pályázatot nyújtott be, mely pályázat elnyerését követően 2010-re fejlesztéseket valósított meg a szegregátumokban élők használatában lévő ingatlanokon. A fejlesztések kiterjedtek az egészséges ivóvíz bekötések, esővíz elvezetés, útfelújítás, önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati bérlakások külső teljes felújítása, köztéri játszótér kialakítása megvalósítására, melynek következtében szembeszökő mértékben javultak a lakhatási körülmények. Az önkormányzat második ütemben ismételten pályázatot nyert a városrehabilitációra, így további fejlesztéseket, intézkedéseket tesz a szegregátum felszámolása érdekében.

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői:

A szegregátum a Köztársaság utca egy része, Járóka S., Bihari, Balázs K., Meder utcák területére terjed ki. A közműellátottságról elmondható, hogy összközműves, vagyis elektromos árammal, szennyvízelvezetéssel, ivóvíz, esővíz, pormentes út, vezetékes földgázvételi lehetőséggel ellátott. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a szegregátum elhelyezkedéséből adódóan nem rosszabb, mint a város peremterületén elhelyezkedő szegregátumnak nem minősülő területek esetén. A szegregátum környezetügyi szempontból, tekintettel a közművesítettség fokára nem terhelt. Egyedüli környezetterhelést az elkerülő út jelenti amely nemcsak a szegregátum élőknek, hanem a kamionforgalommal érintett útszakaszok mentén valamennyi lakos nyugalmát is zavarja.

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői:

A szegregátumban mélyszegénységben élők élnek, akik közül egy része roma nemzetiséghez tartozónak vallja magát. A társadalmi problémák a munkahelyek és ezzel párhuzamosan az ott élők szakképzettségének a hiányából eredő munkanélküliségből következnek. A foglalkoztatás hiánya a mélyszegénységből eredő mindennapi, sok esetben alimentációs problémák jellemzőek az ott élők helyzetére, melyből többségüknél mentális problémák is kialakulnak. A szegregátumban lakó családok nagy számú gyermeket nevelnek, ezért a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya magas. A családok bevételi forrása a szociális ellátórendszer ellátásaiból ered, kiegészülve az alkalmi, illetve közfoglalkoztatásból eredő munkabérrel.

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

A szegregációval veszélyeztetett terület teljes települést érintő átrendeződésével nem kell számolni ellenben érezhető és érzékelhető a szegregátumban élők szegregátumból való kitörésének szándéka. A város vezetése saját eszközeinek erejéig támogatja a szegregátumból való kitörést választó személyeket feltéve, hogy azok képesek a társadalmi együttélés elvárásait, normáit teljesíteni. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés:

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok

száma

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

2008 0 8 4

2009 0 8 4

2010 0 7 4

2011 0 8 4

2012 0 8 4

2013 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar A 3.6.1. számú táblázat az orvosi ellátásra vonatkozó adatokat tartalmazza. Az önkormányzat feladatellátási területén 2010. évet kivéve a háziorvosi körzetek száma betöltött volt. A házi gyermekorvosok feladatellátási körzete a vizsgált időszak valamennyi éve tekintetében betöltésére került. Összességében megállapítható, hogy a házi orvosi illetve a házi gyermekorvosi feladatellátás teljes.

34

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 569

2009 533

2010 522

2011 520

2012 539

2013 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 3.6.2. számú táblázat és diagram a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számát mutatja, látható hogy a vizsgált időszakban a közgyógyellátás jogosultak számában nagyobb változás nem következett be.

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma

év ápolási díjban részesítettek

száma

2008 78

2009 79

2010 81

2011 79

2012 80

2013 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Közgyógyellátotttak száma ( fő )

490

500

510

520

530

540

550

560

570

580

2008 2009 2010 2011 2012 2013

35

A 3.6.3. számú táblázat és diagram az ápolási díjban részesítettek számát mutatja, látható, hogy az ápolási díjra jogosultak száma a vizsgált időszakban különösen nem változott.

a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152.§-a előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a háziorvosi, és házi gyermekorvosi, a fogorvosi, központi orvosi ügyelet, védőnői szolgálat és az iskola-egészségügyi ellátásokról. Az ellátások közül a védőnői szolgáltatást önkormányzatunk saját feladatellátásban, közalkalmazott védőnők bevonásával végzi. A jogszabályban előírt, fent felsorolt többi feladatot korábban a képviselő-testület ez irányú döntése alapján feladatátadási szerződéssel az önkormányzat kiszervezte. A feladatellátást a vizsgálat időszakban folyamatos volt, betöltetlen körzet esetén az önkormányzat a helyettesítésről gondoskodott. A feladatellátások tekintetében a személyi feltételek vonatkozásában a közreműködők, a jogszabályokban előírt képesítéssel rendelkeznek. Az önkormányzat saját tulajdonú épületein keresztül, továbbá az Euvolició Betegellátási Központ bevonásával biztosítja a tárgyi feltételeket. A meglévő eszközállomány átadásra került a feladatátadással érintett alapellátást biztosító vállalkozók és szervezetek részére, akik a minimum feltételeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiegészítették. Az egészségügyi alapellátást szolgáló épületek az előírt akadálymentesítési kritériumoknak megfelelnek.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés

A város összlakosságát érintő adott korcsoportokra meghatározott szűrővizsgálatok, akár az alapellátás, akár a szakellátás vonatkozásában biztosítottak. Az itt élők egészségi helyzetét elősegíti és javítja, hogy a város saját térségi feladatot is ellátó súlyponti kórházzal rendelkezik. Mind az alapellátásban, mind a szakellátásban, kórház ellátásokban is biztosított a szükséges személyi tárgyi feltétel, szakmai és a diagnosztikai háttér. A koragyermekkori szűrések hatásfokát, eredményességét, így az ellátás biztonságát nagyban elősegíti, hogy a város – települési vegyes körzetekkel szemben - külön háziorvosi, illetve házi gyermekorvosi körzetekkel rendelkezik.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

Az egészségi állapotuk okán fejlesztésre, rehabilitációra szoruló személyek a városban megfelelő mértékben és minőségben részesülhetnek ellátásban. A súlyponti kórház itt léte miatt, mind a korházi háttérhez, mind pedig a járóbeteg-ellátáshoz kapcsolódó rehabilitációs háttér rendelkezésre áll. A korházban foglalkoztatott szakemberek és a legutóbbi kórházfejlesztéssel kapcsolatos pályázat együttesen biztosítják a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

A gyermek és tanulói étkeztetést több az adott intézményekhez tartozó konyha végzi. Az óvodai ellátás tekintetében kettő főzőkonyha, továbbá valamennyi tagintézményben melegítő konyha működik. A konyhák

Ápolási díjban részesülők száma ( fő )

76,5

77

77,5

78

78,5

79

79,5

80

80,5

81

81,5

2008 2009 2010 2011 2012 2013

36

működtetésénél elsődleges szempont az adott célcsoport például gyermekeknél a gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelő tápanyagtartalmú ételek előállításának kritériuma. Az egészséges táplálkozás érdekében az élelmezésvezetők rendelkezései szerint nem használnak fagyasztott árut, állati zsiradékot, elsődlegesen friss zöldséget, gyümölcsöt, húsárut szereznek be. A menük összeállításánál figyelemmel vannak az Országos Élelmezésügyi és Táplálkozástudományi Intézet ajánlásaira. A Hétszínvirág Óvoda részt vesz a minta menza program is. Melegítő konyhával rendelkezik az Esze Tamás, a Jókai Mór, a Petőfi tagintézmények, továbbá a református és a szlovák általános iskola. A saját konyhával nem rendelkező intézmények az önkormányzattól, vagy külső szállítótól szerzik be az ételeket. A helyi adatgyűjtés alapján megállapítható, hogy az egészséges táplálkozás céljának elérését technológiai problémák akadályozzák, ezért szükséges az egyes konyhák berendezéseinek, eszközeinek fejlesztése.

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

A várost aktív sportélet jellemzi. A sportágak tekintetében jellemző a jogi személyiségnek megfelelő szervezeti forma, mellyel átlátható módon, a sportolók igazolásával, egyes támogatásokhoz való hozzáférés lehetőségével működnek. A városban megtalálható a labdarúgás, vízilabda, atlétika, torna, küzdősport. Az úszás és a téli sportok kedvelői is megtalálhatják a sportoláshoz szükséges feltételeket. A település rendelkezik két sportpályával, fedett sportlétesítménnyel, felvonózott, hóágyúzott téli-nyári sípályával, bobpályával és korcsolyapályával, mely utóbbi létesítmény a jégkorongsport „szerelmeseinek” is biztosítja a szabadidő eltöltésének lehetőségét.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A szociális alapszolgáltatásokon belül a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat az önkormányzat az Egyesített Szociális Intézmény útján biztosítja. Az intézmény ellátja a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtás, az időskorúak nappali ellátása, a családsegítés, a támogató szolgálat, a közösségi ellátás, a gyermekjóléti szolgáltatás és az intézményi ellátási feladatokat.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor

A helyi adatgyűjtés során az egyes szociális feladatok ellátása során az ellátórendszer közreműködői részéről, a fenntartó hátrányos megkülönböztetést nem tapasztalt.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül

A helyi önkormányzat előnyben részesítést alkalmaz külön jogszabályban foglalt előírásokon túl azzal, hogy saját hatáskörben bevezetett nem kötelező ellátásokat fokozottabban előmozdítva ezzel az egyes célcsoportok esélyegyenlőségének biztosítását. A nem kötelező ellátások között szerepel az önkormányzat Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázaton történő részvétele, az átmeneti segély, illetve a közgyógyellátás méltányos jogcímen történő biztosítása.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai

Sátoraljaújhely Városban aktív közösségi élet zajlik. A város történelmi háttere, a lakosság igénye megkívánja, hogy az önkormányzat a helyi közösség civil szervezetekkel együttműködve aktív szervezője, működtetője legyen a helyi közösség kulturális életének. Legfontosabb események közé tartozik a Város Hete rendezvénysorozat, az Édes Anyanyelvünk Országos Nyelvhasználati Verseny, Nemzetközi Néptánc-fesztivál, Utcaszínház, Várnapja, Zsólyomkai Nyitott Pincék, Nemzetiségi Napok, Kultúra hete Programsorozat, Családi Nap. Elmondható, hogy nincs olyan hét ahol a város lakosságát ne gazdagítanánk valamilyen rendezvénnyel. A közösségi élet a kultúra ápolásában az önkormányzat legkiemelkedőbb partnerei Városvédő és Szépítő Egyesület, Zempléni Fiatalok Hátárok Nélküli Egyesület, Intervox Női Kar, a Magyar Világszövetségének Zempléni Tagozata, Magyar Nyelv Múzeuma.

37

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

A várost alkotó civil közösségek között kiemelkedő, példaértékű együttműködés folyik. Függetlenül attól, hogy a közélet, kultúra, sport mely területén tevékenykednek. Az önkormányzat vezetése nagy hangsúlyt fektet ezek kialakítására, fenntartására. Elmondható, hogy a közösségi célok minden esetben eredményesen tömörítik az a mögé felsorakoztató szervezeteket. A város közösségei között fellelhetőek nemzetiségi csoportok. A német, szlovák, ruszin és roma nemzetiségek tekintetében. A helyi önkormányzat ezen nemzetiségi önkormányzatokkal is aktív eredményes kapcsolatot ápol. Jellemző, hogy kirívó konfliktus a közösségek között nem található.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

Az előző pontokban bemutatott közösségi együttműködés legszembeszökőbb megnyilvánulása azok eredményei. Az elmúlt időszakból kiemelhető az évente megrendezendő alapítványok bálok. Az önkormányzat által rendszeresített adományok a polgármesteri keretből évenként eltérő célú felhasználása például hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulásának támogatására.

Több alkalommal működik közre az önkormányzat adományozásban ilyen támogatások elosztásában való közreműködés az ökomenikus szervezettel. Több esetben nyilvánul meg a helyi vállalkozások, gazdasági társaságok részéről.

A közelmúlt jó példája volt a Borsiban található Rákóczi szobor felújítására kezdeményezet adománygyűjtés.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal

Az önkormányzatiság alkotmányos feltételeinek megteremtésével egyidejűleg a városunkban élő nemzetiségek is aktív önszerveződésbe kezdtek. Valamennyi nemzetiség számára kiemelkedő feladattá vált az adott nemzetiséghez fűződő hagyományok ápolása ezzel a nemzetiséghez tarozás, az identitástudat megőrzése. Figyelemmel arra, hogy a mélyszegénységben élők egy része a roma nemzetiséghez tartozónak vallja magát a roma nemzetiségi önkormányzat fokozott figyelemmel és aktivitással működik közre a roma nemzetiségű mélyszegénységben élő családok megsegítésében. Saját helyi és országos szervezeteinken keresztül igyekeznek támogatásokat igénybe venni, illetve a rászorultakat azokhoz hozzájuttatni. Pl. Cinka-Panka Pályázat. A nemzetiségi önkormányzat aktív tagjai tanácsaikkal, észrevételeikkel segítik az önkormányzatot a közfoglalkoztatás megszervezésében. A helyi önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzat és valamennyi önkormányzat működéséhez szüksége dologi feltételeket biztosítja külön együttműködési megállapodás alapján. Összességében elmondható, hogy a roma nemzetiségi önkormányzat megfelelő partner az egyes célcsoportok esélyegyenlőségnek elősegítésében az önkormányzat számára. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Aktív korúak foglalkoztatásának a hiánya Munkahelyteremtés (akár vállalkozók, civilek bevonásával), közmunkaprogramba való bevonás,

továbbképzések, tanfolyamok (piacképes) beindítása

Iskolázatlanság Az alapfokú végzettség megszerzése valamennyi aktív korú számára

Átképzés hiánya Az adott végzettséggel rendelkezők átképzése a munkaerő-kereslet szükségleteinek megfelelően

38

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

Sátoraljaújhely Város tekintetében is elmondható az országos trendekhez hasonlóan, hogy a lakosság száma csökken. Az egyes korcsoportokon belül csökkenő tendenciát mutat a gyermekek száma is, következően abból, hogy a születések száma is alacsony. Ezt az állapotot rontja továbbá az elvándorlás, amikor gyermeket nevelő családok a kedvező foglalkoztatás, illetve életkörülmények miatt elköltözni kényszerülnek a városból.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év védelembe vett 18 év

alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008 121 36 408

2009 122 47 454

2010 142 48 480

2011 156 52 520

2012 152 59 559

2013. n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú ( fő )

0

100

200

300

400

500

600

2008 2009 2010 2011 2012 2013

védelembe vett

megszüntetett eset

veszélyeztetett kiskorú

39

A 4.1.1. számú táblázat mutatja, hogy a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma hogyan alakul a vizsgált időszakban.

A 18 év alatti lakosság számához viszonyítottan a védelembe vett gyermekek száma nem kimagasló. Lényeges feladata a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjának, hogy a kialakult veszélyhelyzeteket megelőzze, gyermekvédelmi intézkedésekkel mielőbb megszüntesse. A veszélyeztetett kiskorúak számában történt emelkedés oka a jelzőrendszer hatékony működésének a következménye, ennél fogva kisebb a látenciában maradt esetek száma.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesítettek száma

Ebből tartósan beteg

fogyatékos gyermekek

száma

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben

részesítettek száma

Ebből tartósan beteg

fogyatékos gyermekek

száma

Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben

részesítettek száma

2008 1326 24 n.a n.a 143

2009 1348 18 n.a n.a 47

2010 1496 15 n.a n.a 114

2011 1540 13 n.a n.a 105

2012 1515 12 n.a n.a 99

2013 n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Gyermekvédelmi kedvezmények

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2008 2009 2010 2011 2012 2013

rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény

40

A 4.1.2. számú táblázat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát mutatja. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma a vizsgált időszakban növekedést mutat. Ez jelzi a gazdasági válság negatív hatásait, továbbá felhívja a figyelmet a gyermekek, mint célcsoport érdekében szükséges intézkedések megtételére.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

A mélyszegénységben élő több gyermeket nevelő családok legfőbb bevételi forrása a gyermekek jogán keletkező főleg társadalombiztosítási alapon kifizetésre kerülő támogatások. Ezen családok az ilyen jogcímű bevételeiket jó esetben a család közös szükségleteinek kielégítésre, rosszabb esetben az arra nem jogosult személyek szükségleteinek kielégítésére fordítja. A helyzetelemzésben feltárt védelembe vett, veszélyeztetett gyermeket nevelő családoknál jellemzők a fentiek. Látható, hogy a gyermekek jogán járó ellátások jogosultak részéről történő felhasználásához jelentős érdek fűződik, ezért mondható sikeresnek azok a kormányzati, illetve helyi intézkedések amelyek ezt megteremtik. Pl. ingyenes tankönyv, támogatás Erzsébet utalványban történő kifizetése, óvodáztatási támogatás természetbeni nyújtása, gyermekétkeztetés, Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjpályázat.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenes étkezésben

résztvevők száma óvoda

Ingyenes étkezésben

résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam

50 százalékos mértékű

kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13.

évfolyam

Ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők

száma

Óvodáztatási támogatásban

részesülők száma

Nyári étkeztetésben

részesülők száma

2008 242 335 114 579 0 179

2009 255 379 93 593 65 208

2010 268 446 76 584 100 147

2011 266 424 72 559 105 160

2012 255 407 62 511 96 119

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

Rendszeres kedvezmények

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

1800

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

41

A 4.1.3. számú táblázat, mely a kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők számát mutatja megfigyelhető, hogy az ingyenes étkezésben részesülők száma a jogszabályi feltételek módosulása miatt növekedett. A táblázatban történő ellátásokban részesülők száma a vizsgálat időszak éveit tekintve állandó.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

A migrációs folyamatok és tendenciák hiányában nem jellemző a város lakosságára, hogy nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermekeket nevelnének, ezért a helyzetelemzésben ennek vizsgálatára nem tértünk ki.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

4.2.1. számú táblázat – A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek száma

A településen élő 0-6 éves gyermekek

száma

A településen óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma

A településen Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásaiban részesülő gyermekek száma

Összesen Ebből

szegregátumban él

Összesen Ebből

szegregátumban él

Összesen Ebből

szegregátumban él

489 n.a 30 n.a 94 n.a

Adott településen

található utazási idő

(perc)

n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok A településen szegregált lakókörnyezetben élő gyermekek számát pontosan meghatározni nem lehetséges, mivel erre vonatkozóan az önkormányzat adott nem kezel.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok)

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek

száma

2008 11 320

2009 10 343

2010 10 331

2011 9 350

2012 9 341

2013 n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

42

A 4.3.1. számú táblázat a védőnői álláshelyek számát mutatja az egy védőnőre jutó gyermekek számához viszonyítottan. Látható a védőnői álláshelyek számának csökkenése párhuzamos a gyermekek számának csökkenésével, ezért az egy védőnőre jutó gyermekek száma korlátos mértékben ingadozik.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

év Betöltetlen felnőtt

háziorvosi praxis/ok száma

Háziorvos által ellátott személyek

száma

Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma

2008 0 76088 28587 n.a

2009 0 87128 26963 n.a

2010 0 84058 28148 n.a

2011 0 92263 27278 n.a

2012 0 89298 27176 n.a

2013 n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Egy védőnőre jutó gyermekek száma ( fő )

305

310

315

320

325

330

335

340

345

350

355

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Védőnői álláshelyek ( db )

0

2

4

6

8

10

12

2008 2009 2010 2011 2012 2013

43

A 4.3.2. számú táblázat a gyermekorvosi ellátás jellemzőit mutatja be. A háziorvos illetve a gyermekorvosok által ellátott személyek száma oszlopok az ellátott esetek számát tartalmazzák. Az önkormányzat a 2010. évben betöltetlen felnőtt háziorvosi praxissal rendelkezett, viszont a betegek ellátását a praxis betöltetlenségének időszaka alatt helyettesítéssel biztosította a zavartalan ellátás érdekében. Kijelenthető, hogy az egészségügyi ellátás mind a felnőtt háziorvosi, mind a gyermek körzetekben folyamatos.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év bölcsődék száma bölcsődébe beírt

gyermekek száma

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő,

veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló

szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek

száma

2008 1 22 0 56

2009 1 25 0 56

2010 1 22 0 56

2011 1 29 0 56

2012 1 30 3 56

2013 n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar A 0-7 éves gyermekek tekintetében biztosított a korai intézményi ellátás, mind a bölcsőde, mind az óvoda vonatkozásában. A bölcsödében írt gyermekek száma jelentősen alulmarad az bölcsőde kapacitástól. A jelenleg intézményi háttér nagyobb létszám igényeket is képes kiszolgálni. Fontos, hogy az önkormányzat, mint fenntartó a bölcsődei kapacitásának folyamatos rendelkezésre tartásával segítse a gyermeket nevelő családok ellátáshoz jutását, illetve a nők foglalkoztatásban történő visszatérését.

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év családi napköziben engedélyezett

férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes

férőhelyek száma

2008 0 0

2009 0 0

2010 0 0

2011 0 0

2012 0 0

2013 n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

A fenti táblázat egyértelműen jelzi, hogy családi napközi nem működik a településen. Álláspontunk szerint a városban családi napközi, azért nincs, mert az ellátásra nincs tényleges igény, mivel a gyermekeket érintő intézményi ellátások kapacitása és minősége elegendő.

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db

Az óvoda telephelyeinek száma 5

Hány településről járnak be a gyermekek 6

Óvodai férőhelyek száma 575

Óvodai csoportok száma 22

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 7 h -tól-17-h-ig

44

A nyári óvoda-bezárás időtartama: () 5 hét

Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma 47

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 47

Gyógypedagógusok létszáma 0

Dajka/gondozónő 22

Kisegítő személyzet 8

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Az óvodai nevelés, mint kötelező önkormányzati feladatot a Hétszínvirág Óvoda látja el. A hatékony és gazdaságos működés érdekében az önkormányzat évekkel ezelőtt egy intézménybe vonta össze óvodáit, így az óvodai nevelést a városban és a városhoz csatlakozott településrészeken tagintézmények látják el.

Úttörő jellegű kezdeményezésnek számít a Pöttömke - Biztos Kezdet Gyermekház Esze Tamás út 79. szám alatt található, amely a szegregátumban, mélyszegénységben élő gyermeket nevelő családok részére teszi lehetővé, hogy a gyermekek mielőbb intézményi ellátásban részesüljenek elősegítve ezzel a gyermekek szocializációját, illetve csökkentve a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos terheit. Az óvoda-bezárás időtartama tagintézményenként értendő, vagyis az intézmény szintjén, mindig van egy intézmény egység, amely az év teljes időszakában biztosítja az ellátást az igénylő családok számára. d) gyermekjóléti alapellátás

A gyermekjóléti alapellátás kapcsán elmondható, hogy az önkormányzat a törvényben rászabott kötelező feladatokat messzemenően ellátja. Az Egyesített Szociális Intézményen belül működik a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat. A szolgálat végzi a veszélyeztetett családok családgondozását, szükség esetén tanácsadással hangsúlyt fektetve a prevencióra gondozzák alapellátásban a családokat. Lényeges szempont a veszélyeztetettség megszűntetése, családgondozás, utógondozás biztosítása, válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatása. Jogszabály előírásoknak megfelelően működteti az észlelő és jelző rendszert. Szakmaközi megbeszéléseket tart, a veszélyeztetett gyermekek problémának feltárására (esetmegbeszélés).

e) gyermekvédelem

Sátoraljaújhely városában az Egyesített Szociális Intézményen belül működő gyermekjóléti szolgálat végzi a gyermekjóléti szolgáltatást. Azon családokban ahol veszélyeztetett gyermekek élnek a gyermekjóléti szolgálat alapellátás keretében gondozza a családot, illetve a gyámhatóság elrendelése folytán védelembevétel keretében. A gyermekvédelemi ellátásokban az önkormányzat polgármesteri hivatala közreműködik annak ellenére, hogy 2013. január 1-től a teljes gyámhatósági hatósági feladatokat a Járási Gyámhivatal látja el. Az önkormányzat szoros együttműködésben áll a Járási Gyámhivatallal, ezért szükségszerű a két szervezet együttműködése az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekeinek előmozdítása érdekében. Gyermekvédelem terültén a jegyző hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások adható támogatások igénybevételével próbálja segíteni a veszélyeztetettség megszűntetését.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

A krízishelyzetbe igénybe vehető szolgáltatások két intézményen keresztül kerülnek biztosításara a rászoruló személyek számára. Az elsődleges segítséget a Családsegítő Szolgálat nyújtja, ahol a probléma jellegéhez igazodva kerül sor további intézkedés megtételére pl.: gyermekelhelyezések, gyermekvédelmi intézményi rendszerellátások érdekében, vagy várandós anya elhelyezése anyaotthonban. A másik lehetőség krízishelyzet keletkezése esetén a Máltai Szeretetszolgálat Sátoraljaújhelyben működő intézményében történik. Az intézmény alkalmas rászorultak elhelyezésére.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

Sátoraljaújhely önkormányzata mind az egészségfejlesztés, mind a sport-és a szabadidős tevékenységek gyakorlásához rendelkezik magas szintű tárgyi és személyi feltételrendszerrel. Városban uszoda, két sportpálya fedett sportlétesítmény áll rendelkezésre.

45

Nevelési oktatási intézmény által szervezett egészségfejlesztéshez, sporthoz kapcsolódó tevékenységek céljára a város ingyenesen biztosítja az uszoda létesítményt.

Az egészségfejlesztés témakörében az önkormányzat és az óvoda együttműködésében jelenleg is pályázat végrehajtása történik, melyben a gyermekek, szülők, dolgozók, mint célcsoportok részére főző klub, stresszkezelő tréning, egészségügyi szűrés valósul meg.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

Valamennyi gyermekneveléssel, oktatással foglalkozó intézmény vonatkozásában kiemelt jelentőséggel bír a gyermekek egészséges étkeztetése. Az egészséges étkezés érdekében az egyes konyhákon folyamatos friss zöldség, gyümölcs, hús árú felhasználása történik, ezért a tartósított élelmiszerek és a raktározás kisebb jelentőséggel bírnak. Az egyes ételek elkészítéséhez az OÉTI javaslatát, lejárásait az élelmezésvezető figyelembe veszi. A Hétszínvirág Óvoda ez év szeptemberétől részt vesz az országos Mintamenza Programban.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

A helyzetelemzés elkészítésekor hátrányos megkülönböztetésre, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésre esetet nem volt fellelhető, eljárás nem volt folyamatban.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

Pozitív diszkriminációt valósít meg az óvodáztatási támogatás, mint speciális juttatási forma, mivel a támogatás juttatási feltétele a gyermek halmozottan hátrányos helyzetének a fennállása, amely többek között azt is feltételezi, hogy a szülők iskolai végzettsége nem lehet több mint alapfokú végzettség. Hátrányt kompenzáló szolgáltatásnak tekinthető a Családsegítő Szolgálat mélyszegénységben élők érdekében kifejtett nyári szünidei játszóházi foglalkozás programja.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek csoportjában a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a tehetséggondozásban részesítendő gyermekek szerepelnek. Az óvoda intézmény mindhárom csoportba tartozó gyermekek ellátást biztosítani tudja, ezen belül a sajátos nevelésű igényű gyermekeknél külső szakértő igénybevételével. Az intézmény rendelkezik ezen feladatellátásra vonatkozóan pedagógiai programmal. A fogyatékkal élő gyermekek vonatkozásában szintén felkészült az intézmény és jelenleg is nevelnek hallássérült, mozgásban korlátozott, illetve mentális zavarokkal küzdő autista gyermekeket. Ezen gyermekek tekintetében a Partizán Úti Intézményegység látja el a feladatokat, mivel például ez az intézmény fizikailag akadálymentesített vagy indukciós hurokkal rendelkező. Összességében elmondható, hogy ezen gyermekek nevelése, fejlesztése fokozott financiális igényű, így ezen költségeket fenntartói támogatásból, pályázatokból egyéb forrásokból fedezik.

4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.

év

Helyhiány miatt elutasított

gyermekek száma (fő)

Ebből hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű (fő)

2008 0 0

2009 0 0

2010 0 0

46

2011 0 0

2012 0 0

2013 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés A 4.4.2. számú táblázat az óvodai nevelés adatait tartalmazza arra tekintettel hány gyermeket és ebből hány hátrányos helyzetű gyermeket utasított el az óvodavezetés. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt öt évben helyhiány miatt elutasított gyermek, illetve hátrányos helyzetű gyermek nem volt az óvodába beiratkozni kívánók közül. Lényeges ténymegállapítás, hiszen a gyermekek nevelésének, pszichológiai egyedfejlődésének szükségképpeni állomása az óvodai nevelés. Hátrányos helyzetű, nevelési gondokkal küzdő családoknál a szocializáció jelentős színtere az óvoda. A mélyszegénységben élők gyermekekkel kapcsolatos ellátási feladatait, terheit is jelentősen átvállalhatja, segítheti az intézményi ellátás. A város vezetésének folyamatosan nagy hatékonysággal és kapacitással kell a jövőben is rendelkezésre állni a kisgyermeket nevelő családok óvodáztatási szükségleteinek kielégítéséhez.

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év 3-6 éves korú gyermekek

száma

óvodai gyermekcsoportok

száma

óvodai férőhelyek

száma

óvodai feladat-ellátási

helyek száma

óvodába beírt

gyermekek száma

óvodai gyógypedagógiai csoportok száma

2008 628 23 575 5 530 0

2009 532 23 575 5 480 0

2010 601 23 575 5 526 0

2011 605 22 575 5 547 0

2012 528 22 575 5 489 0

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A 4.4.3. számú táblázat az óvodai nevelés adatait a 3-6 éves korú gyermekek száma, az óvodai férőhelyek és az óvodába beírt gyermekek számához viszonyítottan mutatja be. Látható, hogy az óvodás korú gyermekek számához képest megfelelő a férőhelyek száma. Összességében megállapítható, hogy az óvodai férőhelyek száma szükség esetén bővíthető annyira, hogy a gyermekek elhelyezése megoldott legyen. Az óvodai ellátás lehető legnagyobb kiszélesítése javítja a gyermekek szocializációját, elősegíti a nevelés eredményességét, támogatja a szülőt az ellátások biztosításában.

4.4.4. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele

2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen

székhely

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 53 60 52 35 0 200

Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 1 2 1 4

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

0 1 1 0 1 3

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

21 25 24 20 0 90

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

6 14 16 11 1 48

tagóvoda-Partizán

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 27 44 33 52 3 159

Más településről bejáró gyermekek létszáma 1 1 1 6 9

47

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

0 2 2 0 0 4

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

17 30 19 35 2 103

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

14 18 14 21 0 67

tagóvoda-Esze

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 18 28 24 23 0 93

Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 1 3 4

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

0 0 0 0 0 0

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

13 19 10 16 1 59

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

5 11 3 7 1 27

tagóvoda-Károlyfalva

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 4 6 7 7 0 24

Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 0 1 1 0 2

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

0 0 0 0 0 0

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

0 0 0 0 0 0

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

0 0 0 0 0 0

tagóvoda-Széphalom

Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma 0 4 4 4 0 12

Más településről bejáró gyermekek létszáma 0 1 0 0 0 1

az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)

0 0 0 0 0 0

a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma

0 0 5 1 0 6

a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma

0 0 0 0 0 0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

A 4.4.4. számú táblázat az óvodai ellátás igénybevételét mutatja be korcsoportos bontásban, intézményegységenként.

48

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása

beíratott hátrányos helyzetű

gyermekek létszáma

az intézménybe

beíratott, 20%-ot

meghaladóan hiányzott hátrányos helyzetű

gyermekek száma (az adott évből

eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban

részesülő hátrányos helyzetű

gyermekek száma

beíratott halmozottan

hátrányos helyzetű

gyermekek létszáma

az intézménybe

beíratott, 20%-ot

meghaladóan hiányzott

halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek száma (az adott évből

eltelt időszakra vetítetten)

fejlesztő foglalkozásban

részesülő halmozottan

hátrányos helyzetű

gyermekek száma

Székhely

Csoport 1 10 1 6 6

Csoport 2 16 1 6 6

Csoport 3 12 1 7 7

Csoport 4 9 0 5 5

Csoport 5 10 0 6 6

Csoport 6 16 1 2 6 1 6

Csoport 7 6 1 3 5 1 5

Csoport 8 11 0 7 7

Összesen 90 2 8 48 2 48

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

10 0 5 5 0

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

0 0 0 0 0 0

Tagóvoda-Partizán úti

Csoport 1 8 0 6 6

Csoport 2 9 1 4 4

Csoport 3 12 1 7 7

Csoport 4 11 1 6 6

Csoport 5 15 2 1 10 2 10

Csoport 6 18 1 1 11 1 11

Csoport 7 15 1 3 11 1 11

Csoport 8 15 2 12 12

Összesen 103 4 10 67 4 67

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

15 0 10 9 0 9

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

3 0 0 2 0

Tagóvoda-Esze Tamás úti

Csoport 1 16 0 1 7 7

Csoport 2 18 0 1 6 6

Csoport 3 13 1 7 7

Csoport 4 12 1 7 7

Összesen 59 0 4 27 0 27

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

8 0 4 3 0 3

49

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

1 0 0 1 0

Tagóvoda-Károlyfalvi

Csoport 1 0 0 0 0 0 0

Összesen 0 0 0 0 0 0

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

0 0 0 0 0 0

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

0 0 0 0 0 0

Tagóvoda-Széphalmi

Csoport 1 3 0 0 0 0 0

Összesen 3 0 0 0 0 0

A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek

2 0 0 0 0 0

A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel)

0 0 0 0 0 0

Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

4.4.5. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátását mutatja be intézményegységenként.

4.4.6. számú táblázat - Óvodai körzethatár

Óvodai körzeten-

kénti létszám és

hh/hhh gyermekek megoszlása

A körzetbe felvehető (ott élő) összes

gyerme-kek

száma

A körzetbe felvehető (ott élő) összes

hh gyerme-

kek száma

A körzetbe felvehető (ott élő)

összes hhh gyermekek

száma

A körzet óvodáiba

járó gyermekek

össz-létszáma

A körzetbe járó hh

gyermekek létszáma

A körzetbe járó hh

gyermekek aránya a körzet

óvodásainak össz-

létszámához viszonyítva

(%)

A körzetbe járó hhh

gyermekek létszáma

A körzetbe járó hhh

gyermekek aránya a körzet

óvodásainak össz-

létszámához viszonyítva

(%)

Székhely 224 113 62 200 90 45% 48 24%

Esze 126 64 31 93 59 63% 27 29%

Partizán 253 142 76 159 103 65% 68 43%

Károlyfalvi 10 0 0 24 0 0% 0 0%

Széphalmi 4 0 0 12 3 25% 0 0%

Összesen 617 319 169 488 255 52% 143 29% Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés

A 4.4.6. számú táblázat az óvodai körzethatárok szerinti bontásban mutatja be a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát. Fontos szempont, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arány a lehetőség szerint kiegyensúlyozott mértékű legyen az egyes körzetek viszonyában. Az általános iskolai nevelés és oktatás jelentős változáson ment keresztül az elmúlt időszakban. A 2013/2014. tanévtől a változások soha nem tapasztalt mértékűvé váltak. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapjaiban újra fekteti le az alapfokú nevelés és oktatás intézményrendszerét. Jelentős változás, hogy a feladatellátás az önkormányzatok helyett, immár az államot terheli. A tankerületekbe szervezett intézmények erős centrális irányítását, ellenőrzését, gazdálkodását, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ végzi. A tantervi követelmények átalakultak, az egyes tantárgyak más súlyozást nyertek. A pedagógusok munkaköri követelményei, javadalmazás szintén jelentős mértékben változtak. Növekedtek az óraszámok és a nem közvetlen a tanításhoz kapcsolódó feladatok.

50

Az állami fenntartáson kívül erősödött az egyházi fenntartás, az egyházak szerepvállalása az oktató-nevelő munkában. A jelenlegi oktatási rendszer jó alternatívákat kínál a gyermeküket taníttató szülők számára.

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

tanév

Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók

száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók

száma

általános iskolások száma

napközis tanulók száma

fő fő fő fő %

2010/2011 714 795 1509 456 30,2%

2011/2012 673 760 1433 426 29,7%

2012/2013 640 722 1362 397 29,1%

2013/2014 n.a n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 4.4.7. számú táblázat és diagram az általános iskolában tanuló számát mutatja. Jól látható a tanuló létszám csökkenése. A vizsgált időszakban alacsony volt a napközis tanulók száma. Az köznevelési törvény jelenlegi rendelkezései a napközis ellátást igénybevevő tanulók számnak növekedését célozzák. Az egész napos iskolai rendszer megteremti a gyermekek délutáni felügyeletét, biztosítja az egyes tanulók ellátását, javítja az oktató-nevelő munka hatékonyságát. A helyzetelemzés alábbi táblázatokba foglalt adatai kizárólag a Sátoraljaújhelyi Tankerület adatszolgáltatásából ered, ezért nem tartalmazza az egyházi fenntartású iskolák számadatait. A helyzetelemzés következtetései a tankerület adataiból is helytálló módon megállapíthatók.

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

Általános iskolai tanulók (fő)

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

általános iskolai tanulók száma

napközisek szááma

51

tanév

általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a

gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

1-4 évfolyamon

5-8 évfolyamon

összesen 1-4

évfolyamon 5-8

évfolyamon összesen db

2010/2011 127 150 277 5 8 13 3

2011/2012 97 123 220 6 8 14 3

2012/2013 100 109 209 4 8 12 3

2013/2014 94 90 184 0 0 0 2

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A fenti táblázat és diagram az általános iskolás tanulók számát mutatja a gyógypedagógiai oktatásban résztvevők számához viszonyítva. Az iskolai személyi feltételeket mutatja be az alábbi táblázat és diagram. Látható, hogy az alacsony finanszírozás miatt létszámhiány állapítható meg a tanárok, gyermekvédelmi felelős az iskolaorvos és pszichológus illetve a kisegítő személyzet vonatkozásában.

Általános iskolák adatai - gyógypedagógia

0

50

100

150

200

250

300

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014

osztályok száma (db)

osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db)

52

4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek

Fő Hiányzó létszám

Nem szaktanítást végző tanító 8 0

Szaktanítást végző tanítók száma 17 0

Szaktanítást végző tanárok száma 38 2

Gyógypedagógusok létszáma 0 0

Gyermekvédelmi felelős 2 2

Iskolaorvos 2 3

Iskolapszichológus 0 2

Kisegítő személyzet 16 4 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban

fő %

2010/2011 123 10,78

2011/2012 160 15,5

2012/2013 104 11,01

2013/2014 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A 4.4.12. számú táblázat a 8. évfolyamot eredményesen befejezettek számát és arányát mutatja a nappali oktatásban résztvevő tanulókhoz mérten. A következő táblázat az ellátást igénybevevő tanulókat mutatja be különböző jellemzőik (tagozat, SNI, HH, HHH, stb.) szerint osztályonkénti bontásban.

Személyi feltételek - hiányzó létszámok (fő)

00

2

02

3

2

4

11

Nem szaktanítást végző tanító

Szaktanítást végző tanítók száma

Szaktanítást végző tanárok száma

Gyógypedagógusok létszáma

Gyermekvédelmi felelős

Iskolaorvos

Iskolapszichológus

Kisegítő személyzet

4.4.13. számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban

2012-2013. tanév

Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat)

Tagozat meg-

nevezése Létszám Napközis Bejáró

Hátrányos helyzetűek létszáma

HH tanulók aránya az

osztály létszámához viszonyítva

Halmozottan

hátrányos helyzetűek létszáma

HHH tanulók

aránya az osztály

létszámához viszonyítva

Sajátos nevelési igényű tanulók

létszáma

SNI tanulók aránya az

osztály létszámához viszonyítva

SNI tanulók

számából a hhh

tanulók száma

Évismétlők száma

Magán-tanulók száma

Létszám, amelynek

alapján integrációs normatívát igényelnek

1. évfolyam A osztály

sportiskola 58 58 3 34 59% 23 40% 1 2% 0 2 0

1. évfolyam B osztály

0 35 35 0 27 77% 19 54% 1 3% 1 2 0

2. évfolyam A osztály

sportiskola 63 63 8 34 54% 15 24% 1 2% 0 1 0

2. évfolyam B osztály

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

3. évfolyam A osztály

0 56 56 10 38 68% 12 21% 3 5% 2 0 0

3. évfolyam B osztály

0 21 21 0 11 52% 9 43% 1 5% 1 0 0

4. évfolyam A osztály

0 56 56 4 30 54% 14 25% 1 2% 1 0 0

4. évfolyam B osztály

0 21 21 0 11 52% 4 19% 2 10% 0 0 0

5. 0 59 47 4 31 53% 16 27% 3 5% 1 3 0

54

évfolyam A osztály

5. évfolyam B osztály

0 20 11 1 11 55% 4 20% 1 5% 0 1 0

6. évfolyam A osztály

0 67 19 8 31 46% 18 27% 3 4% 1 1 0

6. évfolyam B osztály

0 41 18 1 27 66% 14 34% 2 5% 2 1 0

7. évfolyam A osztály

0 74 25 7 29 39% 14 19% 1 1% 0 0 0

7. évfolyam B osztály

0 44 19 1 29 66% 13 30% 1 2% 0 0 0

8. évfolyam A osztály

0 72 27 5 27 38% 13 18% 4 6% 0 0 0

8. évfolyam B osztály

0 35 16 2 22 63% 9 26% 2 6% 0 0 0

8. évfolyam C osztály

0 15 1 2 5

33% 5 33% 3 0,2 0 0 0

Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

55

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások egy részét, az adott intézmények saját humánerőforrások által biztosítják. Ez a helyzet az óvodai nevelés esetén ahol két óvoda pedagógus gyógypedagógia végzettség birtokában látja el a nevelési igénynek megfelelő speciális többletfeladatot. Ugyan ez a helyzet a gyógyúszás-oktatás esetén is. Értelemszerűen valamennyi specifikus végzettség nem áll rendelkezésre az egyes intézmények szintjén, ezért szurdopedagógust, tiflopedagógust, konduktort, oligrofrén pedagógust, illetve autistákra szakosodott szakembert külső megbízással biztosítják a gyermekek részére az intézmények.

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs

A lehetőségek határon belül törekszik az intézményrendszer arra, hogy ne legyenek szegregátumok. A szegregáció megszűntetése érdekében az első lehetőség a Hunyadi utcai óvoda bezárása, és a gyermekek szétosztása a szegregátum érdekében.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések

A helyzetelemzés elkészítésekor az egyes oktatási intézmények között jelentős eltérés még nem mutatható ki. Az önkormányzat fenntartásában lévő általános iskolák körzet határainak kijelölésekor lényeges szempont volt, hogy a különböző sajátosságú illetve körülményű gyermekek integrált nevelése valósulhasson meg. A fenntartó ezzel kívánt hadhatós intézkedést tenni a szegregáció felszámolására. Az oktatási körülmények későbbi vizsgálata azonban célszerű, mivel a 2013-2014 tanévtől a Református Egyház személyében újabb fenntartó kezdte meg működését a közoktatás területén. A tankerülettől szolgáltatott kompetencia mérési adatok az alábbiak szerint alakultak:

4.4.14. számú táblázat – Kompetenciamérési adatok

2010 2011 2012

Országos kompetencia-mérés eredménye

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

Országos átlag

Iskola átlaga

HHH tanulók átlaga

Országos átlag

Szövegértés

6. évfolyam 1427 1483 1494 1465 1407 0 1472

8. évfolyam – – 1641 1577 1391 0 1567

10. évfolyam 0 0 0 0 0 0 0

Matematika

6. évfolyam 1419 1498 1582 1486 1417 0 1489

8. évfolyam – – 1635 1601 1480 0 1612

10. évfolyam 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

56

4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton

tanév

Gimnázium (%) Szakközépiskola (érettségit

adó képzés) (%) Szakiskolai képzés (%)

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

2008/2009 15 3 17 6 6,29 2,29

2009/2010 11 1 16 2 4 2

2010/2011 10 0 20 6 6 10

2011/2012 14 3 11 2 3 1

2012/2013 11,6 1 17 3 9 13 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A 4.4.15. számú táblázat a továbbtanulási mutatókat tartalmazza a nappali tagozatos középfokú oktatásban.

4.4.16. számú táblázat – Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában

tanév

Évfolyamismétlők aránya (%)

Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál

többet hiányzó tanulók aránya (%)

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

összlétszámon belül

HHH-tanulók körében

2008/2009 3,57 12,8 0 0 0 0

2009/2010 2,49 14,41 0 0 1,51 4,78

2010/2011 2,2 7,14 0,2 0 4 12,85

2011/2012 1,55 10 0 0 0 0

2012/2013 0 0 0,6 0 2,6 10 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

A 4.4.16. számú táblázat a lemorzsolódási mutatókat jeleníti meg az általános iskolában.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

A gyermekek mint esélyegyenlőségi célcsoportok vonatkozásában is, mint korábban a mélyszegénységben élők esetén kifejtettük, pozitív diszkriminációt valósít meg az óvodáztatási támogatás, mint speciális juttatási forma. A támogatás juttatási feltétele a gyermek halmozottan hátrányos helyzetének a fennállása, amely többek között azt is feltételezi, hogy a szülők iskolai végzettsége nem lehet több mint alapfokú végzettség. Hátrányt kompenzáló szolgáltatásnak tekinthető a Családsegítő Szolgálat mélyszegénységben élők érdekében kifejtett nyári szünidei játszóházi foglalkozás programja. A gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeinek előmozdítására, a foglalkoztatás elősegítésére a magántulajdonú ingatlanok bevonásával, az önkormányzat közreműködésével lakásbérleti program javaslat kerül kidolgozásra.

57

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek magas száma

A kiváltó okok feltárása, a gyermekvédelmi kerekasztal aktívabb működtetése, hatékonyabb gyermekvédelmi

intézkedések keresése és kezdeményezése

Intézményes bölcsődei-óvodai ellátás elmaradása az elvárttól

A Pöttömke program erősítése, óvodai és bölcsődei ellátás igénybevételének népszerűsítése

Igazolatlan hiányzások magas száma Óvodai és iskolai hiányzások számának csökkentésére a hátrányos helyzetű tanulók körében

Az egyes korcsoportokat érintő aktuális problémák Rendhagyó osztályfőnöki óra

58

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

A demográfiai adatokat vizsgálva megfigyelhető, hogy a 60 éves korosztályig a lakosság nagyobb részben férfiakból áll. A 60 év felüliek tekintetében ez az arány gyorsan megfordul és a nők majdnem kétszer akkora számban élnek a korcsoportban, mint a férfiak. A nők társadalmi szerepvállalásukból adódó többletfeladataik, kisebb fizikai erejük okán több esetben hátrányosabb helyzetben vannak a férfiakhoz képest.

A célcsoport vizsgálata, a problémák feltárása elősegítheti a nők esélyegyenlőségének a biztosítását.

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Az alábbi táblázat és az azok alapján készített diagram a nők férfiakhoz viszonyított foglalkoztatási helyzetét mutatja be.

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év

Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek

férfiak nők férfiak nők férfiak nők

2008 6115 5950 5345 5367 770 583

2009 6054 5870 5216 5273 838 597

2010 5938 5784 5244 5151 694 633

2011 5826 5705 5198 5169 628 536

2012 5797 5624 5122 5063 675 561

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő)

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

2008 2009 2010 2011 2012 2013

foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak száma

59

Nők foglalkoztatási helyzete (fő)

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

2008 2009 2010 2011 2012 2013

foglalkoztatottak munkanélküliek munkavállalási korúak száma

Munkavállalási korúak száma (fő)

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

2008 2009 2010 2011 2012 2013

férfiak nők

60

Foglalkoztatottak (fő)

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

2008 2009 2010 2011 2012 2013

férfiak nők

Munkanélküliek (fő)

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

2008 2009 2010 2011 2012 2013

férfiak nők

Látható, hogy mindkét nem tekintetében csökkenő a lakosságszám, mind a népesség, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek tekintetében. A helyzetelemzés elején a 3.2.3. táblázat eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a nők saját arányához képest magasabb a nők tartós munkanélkülisége. Ez a hátrányos helyzet, intézkedést tesz szükségessé.

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

A munkaügyi központ által szervezett foglakkoztatást és képzést segítő programok folyamatosan rendelkezésre állnak a nők számára. Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatáson belül kifejezetten a nők fizikai alkalmasságának megfelelő programokat is elindultak, így pl. a egynyári növények szaporítása, zöld felület gondozása, vagy adminisztratív tevékenységek. Az önkormányzatnak folyamatosan szem előtt kell tartani a nők foglalkoztatását, ezért a közfoglalkoztatási programokat erre tekintettel is kell szerveznie.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

61

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők elhelyezkedési esélyei különösen nehezek. A nők családon belüli szerepe, a gyermeknevelés és a háztartás fenntartásának a terhe mellett a nőknél a legnagyobb a tartós munkanélküliség aránya. A nők számára alkalmas munkahelyek hiánya tovább rontja az elhelyezkedés lehetőségét. A város vezetésének közre kell működnie a nők elhelyezkedését biztosító munkahelyek megteremtésében, felkutatásában, a városban lévő munkáltatók profiljának megfelelő végzettségek megszerzéséhez szükséges átképzések szervezésében, valamint te tennie kell a nők foglalkoztatását biztosító intézményi háttér kialakításáért.

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

A helyzetelemzés elkészítésekor a vizsgált szektorokban nem volt fellelhető hátrányos megkülönböztetés a nők foglalkoztatásával kapcsolatban.

A vizsgált szektorok a bér jogszabályi alapon kötelező minimummal és a foglalkoztatott nemétől független bérelemeket és bér megállapítási kötelezettséget tartalmaznak.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.)

A társadalom, így a helyi közösség léte és működése szempontjából is kiemelkedő fontosságú a nők családi feladatellátását segítő intézményi háttér rendelkezésre állása. A város vezetése ennek tudatában szervezte és szervezi a feladatkörébe tartozó intézményi kapacitásokat, szolgáltatásokat. Az alapfokú neveléshez kapcsolódó bölcsődei óvodai és egyéb ellátások már korábban (lsd. 4.3.3. és a 4.4.3. táblázatok) elemzésre kerületek. Összefoglalva megállapítható, hogy a rendelkezésre álló kapacitásokat a jogosultak nem használták még ki teljesen. Az önkormányzatnak számolnia kel azzal, hogy a trendek megváltozása esetén az esélyegyenlőségi célcsoportok, így a nők és gyermekek jogainak érvényesítése érdekében a szükséges kapacitást biztosítania kell.

5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

év

3 év alatti gyermekek

száma a településen

működő bölcsödék

száma

bölcsődei férőhelyek száma

működő családi

napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

önkor-mányzati

egyéb

2008 143 1 56 0 0 0 56

2009 148 1 56 0 0 0 56

2010 159 1 56 0 0 0 56

2011 126 1 56 0 0 0 56

2012 149 1 56 0 0 0 56

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Az 5.2 számú táblázat a munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatásokat tartalmazza.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

A családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén jelentős ellátásbéli kérdés a védőnők és a 0-3 év közötti gyermekek száma. A sajnálatosan csökkenő demográfiai trend jellemzi a város gyermeklakosságát is. A csökkenő gyermekszám okán a feladatot ellátó önkormányzat a védőnői álláshelyeket is csökkentette, de úgy, hogy a gyermekgondozás területén megfelelően biztosított az ellátás.

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

62

év védőnők száma 0-3 év közötti

gyermekek száma átlagos gyermekszám

védőnőnként

2008 11 143 13

2009 10 148 15

2010 10 159 16

2011 9 126 14

2012 9 149 17

2013 9 n.a n.a

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

A nőket ért családon belüli erőszak a legjellemzőbben látenciában maradó bűncselekmény. A bűncselekmény passzív alanya nem csak a bántalmazást elszenvedő fél, hanem mellette a családban élő gyermekek, akiknek a lelki, erkölcsi fejlődése is veszélyben van ekkor. A bűncselekmény változatos elkövetési formákban valósulhat meg. Létezik a megfélemlítés, mely inkább a pszichére hat, a fenyegetés élet, testi épség ellen, a nő mozgásának fizikai korlátozása, a testi erőszak fizikai bántalmazással, szexuális erőszak. A családon belüli erőszak megnyilvánulása nem köthető csak bizonyos rétegekhez, anyagi háttérhez, nemzetiségi hovatartozáshoz. A jelenség áthatja az egész társadalmat. A szégyen, az alany beletörődése miatti látencia okozza a legnagyobb nehézséget, mivel a hatóságok sok esetben már csak akkor szereznek tudomást az esetekről, amikor súlyos visszafordíthatatlan károkat szenvednek el a felek. Lényeges feladat a család, mint szociológiai alapegység, és a nők esélyegyenlősége, valamint a gyermekek védelme érdekében a családon belüli erőszak megelőzése, mielőbbi megszüntetése az egyes intézmények és szakemberek együttműködésével.

5.4. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

év rendőrök riasztása családi

viszályhoz tényleges feljelentések

száma bírósági ítélet

2008 n.a n.a n.a

2009 26 12 10

2010 28 16 16

2011 30 26 26

2012 24 11 10

2013 n.a n.a n.a

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő)

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

2008 2009 2010 2011 2012 2013

63

Az 5.4. számú táblázat és diagram a nőket érő erőszak, családon belüli erőszak esetszámát mutatja be. Látható a 2011. év esetszáma és a bírósági ítéletek mennyisége kiugró a többi évhez viszonyítva. Örvendetes a 2012. év esetszámainak jelentős csökkenése.

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

A krízishelyzetbe került nők, fiatal anyák és gyermekeik elhelyezési lehetőségeit vizsgálva, megállapítható, hogy Miskolc megyei jogú városban három anyaotthon működik, melyből egy csak miskolciakat fogad. A megyében Ózdon található egy anyaotthon, szintén csak ózdi rászorultak részére.

Sátoraljaújhelyben anyaotthon nem működik, a város 50 km-es vonzáskörzetén belül, pedig csak egy otthon van Viss községben a Zempléni Református Egyházmegye Vissi Átmeneti Anyaotthona. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi. XXXI. törvény 51.§ (1) értelmében: „Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától.” Az anyaotthon legalább tizenkettő legfeljebb negyven felnőtt é gyermek egyidejű elhelyezését biztosítja. Az elhelyezésen kívül a tisztálkodási, mosási, főzési lehetőséget, a textíliával történő ellátást, és a személyes higiéné feltételeinek megteremtését, szükség szerint ruházatot és élelmiszert, az elsősegélyhez szükséges felszereléseket is nyújt.

5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

év önkormányzati anyaotthon a településen

önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi)

anyaotthon a településen

Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi)

anyaotthon a település 50 km-es körzetében

2008 0 0 0 1

2009 0 0 0 1

2010 0 0 0 1

2011 0 0 0 1

2012 0 0 0 1

2013 0 0 0 1

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Családon belüli erőszak

0

5

10

15

20

25

30

35

2008 2009 2010 2011 2012 2013

rendőrök riasztása családi viszályhoz

tényleges feljelentések száma

bírósági ítélet

64

A 5.5. számú táblázat és diagram a krízishelyzetben igénybe vehető családok átmeneti otthona és anyaotthoni ellátási lehetőségeket mutatja. Vizsgálni kell a rászorulók jelenlegi és korábbi számát annak megállapítása érdekében szükséges-e anyaotthon létesítése a rászorulók számára. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

A nők közéleti szerepvállalás is egyfajta jellemzője lehet a nőket ért hátrányos megkülönböztetésnek. A lehetőség csak elméleti. A téma vizsgálata során nem került olyan eset a vizsgálat látókörébe, amely alapján egyáltalán felmerült a negatív diszkrimináció. A társadalom ismeri és elismeri a nők társadalomban, munkahelyeken betöltött szerepét. Az egyes beosztásokban – ha csak a munka jellege objektíven nem kívánja meg – nem szempont a jelentkező nemisége. Több ágazati területen (közigazgatás, nevelés-oktatás, egészségügy) kiemelkedően magas és jelentős a nők foglalkoztatottsága. A nők vezető szerepe erőteljes, egyes munkahelyeken évtizedek óta női vezetőt alkalmaznak. Kétségtelen tény, hogy vannak területek, ahol a nők szerepvállalása alacsonyabb mértékű. Az alacsonyabb mértékű szerepvállalás oka pedig nem diszkriminációban, hanem inkább a nők társadalomban betöltött szerepe miatt jelentkező korlátok meglétében tapasztalható. A társadalom feladata, hogy biztosítsa azt az intézményi háttért, ami a nők szerepvállalása esetén megteremti támogatást, pl. a gyermekek egész napos elhelyezésével.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések

A nőket helyi szinten a családgondozási, foglakoztatási problémák érintik elsődlegesen. A nők érdekképviseletét funkcionális civil szervezetek vállalják fel esetenként. Eddig a nők nemiségén alapuló érdekképviseletre vonatkozó igény nem volt.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Nőket ért családon belüli erőszak Jelzőrendszer kibővítése

A nők társadalmi szerepének alacsony mértéke Intézményi háttér erősítése, fejlesztése

Nők foglakoztatásának alacsony mértéke Munkahelyteremtés, átképzés a nők fizikai adottságához igazodó munkahelyek teremtésével,

intézményi háttér erősítése

Anyaotthon szolgáltatások

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

2008 2009 2010 2011 2012 2013

önkormányzati anyaotthon önkormányzati anyaotthon 50 km-en belül

nem önkormányzati anyaotthon nem önkormányzati anyaotthon 50 km-en belül

65

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

A város lakossága az országos trendeknek megfelelően fokozatosan „elöregszik”. Az egyre javuló életkörülmények, a szakszerű és fejlett orvosi ellátás következtében az átlagéletkor növekszik. Az összlakosság és a gyermekek számának csökkenése ellenére a város lakossági összetételén belül egyre a több a 60 éven felüliek száma az összlakossághoz viszonyítva.

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek

stb.)

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

év nyugdíjban, nyugdíjszerű

ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű

ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas

2008 2083 3082 5165

2009 2063 3051 5114

2010 2010 2944 4954

2011 1983 2860 4843

2012 1910 2837 4747

2013 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 6.1.1. számú táblázat a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát mutatja nemek szerint.

Nyugdíjasok száma ( fő)

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

2008 2009 2010 2011 2012 2013

66

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

A város foglalkoztatási mutatóit nézve nincs lehetőség az idősek foglalkoztatására. Az 55 éven felüli lakosság esetében drasztikus mértékben lecsökken a munkanélküliség százalékos aránya. Vélhetően a foglalkoztatásuk megoldódik, vagy még inkább a társadalombiztosítás által koruk, eddigi szolgálati idejük alapján nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. A nyugdíjban részesülők közintézményekben, illetve egyéb munkáltatóknál történő foglalkoztatására ritka esetben kerül sor. A több generációs családmodellek már évekkel ezelőtt felbomlottak, ennek ellenére az aktív fizikai állapotban lévő idősebb nemzedék, a fiatalabb nemzedékek terheinek csökkentése, érdekében szívesen sokszor erőn felül vállal részt a fiatalabbak feladataiban, segíti a fiatalokat a családi és mindennapi életben. A társadalom számára is előnyös ez az együttműködés, mert kevéssé terheli az intézményi ellátórendszert,

b) tevékeny időskor

A tevékeny, önmegvalósításra is alkalmas hasznos időtöltést biztosító időskor feltételei adottak a városban. Az önkormányzat által fenntartott intézmények a Kossuth Lajos Művelődési Központ, A Városi Könyvtár, az egyes sportlétesítmények kiváló színterei az aktív kulturális és szabadidős tevékenységekhez. Az egyes intézmények kifejezett célcsoportjai az idősebb generációhoz tartozók, határozott törekvés az idősebb korosztály részére biztosítani az egyes szolgáltatásokat.

Az idősebb generáció aktív társadalmi életét segítik elő a civil szervezetekben, egyesületekben, például a nyugdíjas klubban való részvétel.

A város vezetése külön figyelmet fordít az egyes civil szerveztek támogatására.

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

A téma vizsgálatakor az életkorból következő diszkrimináció két oldalával szembesülhettünk. A munkáltatók sok esetben – főleg ott ahol a pálya előre haladtával az előmeneteli és illetményrendszer nagyobb javadalmazást ír elő – a munkáltatók a költségek csökkentése érdekében szívesebben alkalmaznak fiatalabb munkaerőt. Azon esetekben, ahol a munkakör jellege, a munka minősége megkívánja a munkáltatók az idősebb, tapasztaltabb munkavállalók közül választanak.

6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén

év

Regisztrált munkanélküliek

száma

55 év feletti regisztrált munkanélküliek száma

Tartós munkanélküliek

száma

55 év feletti tartós munkanélküliek száma

fő fő % fő fő %

2008 1353 61 5% 951 n.a 0%

2009 1435 61 4% 972 n.a 0%

2010 1327 71 5% 818 n.a 0%

2011 1164 70 6% 576 n.a 0%

2012 1236 81 7% 452 n.a 0%

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR

67

A 6.2.3. számú táblázat vizsgálja a hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén. A táblázat nem hiányos, mivel a Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatbázisa a tartós munkanélkülieket korcsoportos bontásban nem tartalmazza, ezért teljes körű következtetést nem lehet levonni.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény a nappali ellátást, hajléktalanoknak továbbá elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyeknek biztosítja. Az ellátottak körében lehetnek fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek is.

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő fő %

2008 2291 78 3%

2009 2340 89 4%

2010 2442 79 3%

2011 2490 87 3%

2012 2520 85 3%

2013 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Munkanélküliek száma (fő)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

2008 2009 2010 2011 2012 2013

55 év felettiek

68

A fenti táblázat és diagramok a 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak számát elemzi. A nappali ellátásban részesülők száma a 64 évnél idősebbek számához képest szerény mértékű.

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma

év időskorúak járadékában részesülők száma

2008 5

2009 6

2010 6

2011 6

2012 6

2013 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

64 évnél idősebbek (fő)

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

2008 2009 2010 2011 2012 2013

nappali ellátásban részesült

64 évnél idősebbek

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

1 2 3 4 5 6

0%

1%

1%

2%

2%

3%

3%

4%

4%

nappali ellátásban részesültek aránya

69

A 6.3.2. számú táblázat a 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak számát tartalmazza. Látható az ellátásban részesülők száma nagyon alacsony, ami jelzi, hogy az időskorúak jórészt nyugdíj ellátásban részesülnek, illetve ellátásuk meghaladja a szociális törvényben előírt jövedelemminimumot, így ellátásuk biztosított.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

6.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

év

Mozielőadás látogatása

Színházelőadás látogatása

Múzeumi kiállítás

megtekintése

Könyvtár látogatása

Közművelődési intézmény

rendezvényén részvétel

Vallásgyakorlás templomban

Sportrendezvényen részvétel

alkalom alkalom fő fő alkalom fő fő

2008 120 10 46250 55233 3600 26000 5600

2009 116 14 32465 48874 3300 26000 2500

2010 118 13 31460 46985 3000 26000 2200

2011 110 14 32009 49633 3600 26000 2200

2012 112 14 26484 48502 2400 26000 2100

2013 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: Helyi adatgyűjtés

A 6.3.3. számú táblázat a kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeit, a látogatók számát tartalmazza. A táblázat tömören és informatív módon foglalja össze a kulturális és közművelődési szolgáltatásokhoz történő hozzáférést. A filmszínházi, színházi, könyvtári szolgáltatásokat az önkormányzat, míg a múzeumi szolgáltatást az önkormányzat és a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Nyelv Múzeuma nyújtja. A sportrendezvények a Városi sportpályán illetve a sportcsarnokban zajlanak. A vallásgyakorlók és a sportrendezvényre látogatók száma hozzávetőleges becslésen alapul.

időskorúak járadékában részesülők (fő)

4,4

4,6

4,8

5

5,2

5,4

5,6

5,8

6

6,2

2008 2009 2010 2011 2012 2013

70

c) idősek informatikai jártassága

6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága

év Összes megkérdezett

Számítógépet használni tudók száma

Internetet használni tudók száma

fő fő % fő %

2008 n.a n.a n.a n.a n.a

2009 n.a n.a n.a n.a n.a

2010 n.a n.a n.a n.a n.a

2011 n.a n.a n.a n.a n.a

2012 n.a n.a n.a n.a n.a

2013 210 51 24,3% 41 19,5%

Forrás: Helyi adatgyűjtés

Idősek infromatikai jártassága (fő)

0

50

100

150

200

250

2008 2009 2010 2011 2012 2013

összes megkérdezett

számítógépezik

internetezik

A 6.3.4. táblázat és diagram az idősek informatikai jártasságát hivatott bemutatni. A helyzetelemzés elkészítésekor – nem lévén korábbi adat – az idei év adatait mutatja be a táblázat a megkérdezett 210 fő válaszadásainak feldolgozásával. Látható, hogy az idős korú népesség vonatkozásában mind a számítógép mind az internet használat messze elmarad az országos trendektől. A számítógép és internet használatával csökkenthető az idősek elszigeteltsége, javítható mentális állapotuk, biztosíthatók bizonyos szolgáltatások. Célszerű intézkedést tenni az ilyen időskorúak informatikai fejlesztésére.

71

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

6.4. számú táblázat - Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen.

év Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008 28

2009 30

2010 26

2011 31

2012 30

2013 n.a Forrás: Helyi adatgyűjtés

A 6.4. táblázat és diagram kifejezetten az idősek életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok számának alakulását mutatja be a vizsgált időszakban. Látható a város folyamatosan rendelkezik speciális programokkal az idősek számára.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Az aktív időskor eltöltésének segítése Idősek klubja, intenzívebb közösségi élet megteremtése

Kirándulások szervezése, klubösszejövetelek

Az idősek alacsony informatikai ismerete Képzések szervezése, teleház szolgáltatás biztosítása a könyvtárban és a művelődési házban

Idősprogramok száma (db)

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

2008 2009 2010 2011 2012 2013

72

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény értelmében fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. A fogyatékkal élő személyek esetén nyer még szembeötlőbb értelmet az esélyegyenlőség biztosítása. A fogyaték nélkül élő emberek a mindennapi életükben megszokott tevékenységek láncolatában észre sem veszik, hogy az egyszerű cselekvések milyen lehetetlen végrehajtásúnak tűnnek bizonyos képességek hiányában. Nem tűnik fel milyen nehéz az ismeretszerzés látás nélkül, az élőbeszéd megértése hallás nélkül, az utazás végtagok hiányában. A fogyatékos személyek jogai a fogyatékosság szemszögéből vizsgálva szerteágazó területeket érintenek. A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Ez a jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. A fogyatékkal élő személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. Biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékkal élő személy általi biztonságos igénybevételre. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. Joguk, hogy állapotuknak megfelelően és életkoruktól függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyenek részt. A kiskorú fogyatékkal élő személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították. A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatókat és a szociális foglalkoztatást végző foglalkoztatókat a központi költségvetés - jogszabályban meghatározottak szerint - támogatásban részesíti. A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához. A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását, a - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni. A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra.

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

év megváltozott munkaképességű személyek

ellátásaiban részesülők száma egészségkárosodott személyek szociális

ellátásaiban részesülők száma

2008 445 n.a

2009 396 n.a

2010 362 n.a

2011 331 n.a

2012 790 n.a

2013 n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar

73

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

év Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008 12 0 0

2009 14 0 0

2010 13 0 0

2011 15 0 0

2012 13 0 0

2013 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar;

A nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számát mutatja a 7.1.2. számú táblázat. Láthatóan az ellátást igénybe vevők száma alacsony, ezen kívül sem egyházi sem civil fenntartású intézmény nem biztosítja az önkormányzaton kívül ezt a szociális szolgáltatást. Az ellátásra vonatkozóan célszerű igényfelmérést készíteni.

szociális ellátásban részesülők száma ( fő )

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

2008 2009 2010 2011 2012 2013

megváltozott munkaképességű egészségkárosodott

74

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás)

Védett foglalkoztatás az EU tagállamaiban a fogyatékos emberek foglalkoztatását elősegítő speciális foglalkoztatási forma. Többféle formája ismert például más résztvevőkhöz viszonyítva előírhatják a fogyatékos emberek minimális arányszámát. A védett foglalkoztatás versenynek nem kitett környezetben valósul meg, és olyan fogyatékossággal élő emberek számára tartják fenn, akik nem juthatnak be a nyílt munkaerőpiacra. Lényeges feladat elősegíteni a védett munkahelyek létesítését, illetve az önkormányzati közfoglalkoztatás eszközeinek bevonásával intézkedéseket tenni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. A fogyatékkal élők foglalkoztatását nehezíti, hogy a közfoglalkoztatásba kerülésük feltételét jelentő ellátásban (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) a törvényi szabályozás okán nem részesülnek.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Hátrányos megkülönböztetésről a téma vizsgálata során információt az elemzés nem lelt fel. A foglalkoztatás az objektív feltételek hiánya (például az akadálymentesítés) miatt marad el.

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

Az önálló életvitelt támogató helyi szolgáltatást nyújt a Városi Önkormányzat Egyesített Szociális Intézményének Hunyadi úti Intézményegysége, ahol a fogyatékos személyek nappali ellátása keretében foglalkoznak rászorultakkal, rehabilitálják őket. A szociális intézmény működteti ezen felül a támogató szolgálatot.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

Az alábbi 7.2.1. számú táblázat vizsgálja a fogyatékkal élők pénzbeli és természetbeni ellátását. Némely ellátások esetén nem értelmezhető az ellátás jogosultja vagy csak alanya a fogyatékkal élő. Ilyen ellátás az ápolási díj. A táblázat a 2012. évre rendelkezésre álló adatokat tartalmazza.

nappali ellátásban részesülők ( fő )

0

2

4

6

8

10

12

14

16

2008 2009 2010 2011 2012 2013

önkormányzati

egyházi

civil

75

7.2.1. táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények

1993. évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás Fogyatékos személyek száma

Időskorúak járadéka 0

Aktív korúak ellátása 0

Rendszeres szociális segély 6

Lakásfenntartási támogatás 18

Ápolási díj 0

Temetési segély n.a

Átmeneti segély 6

Természetbeni ellátás

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től.

n.a

Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet.

242

Adósságkezelési szolgáltatás n.a

Energia felhasználási támogatás n.a

Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások

Fogyatékossági támogatás n.a

Rokkantsági járadék n.a

Személygépkocsi átalakítási támogatás n.a

Közlekedési kedvezmény n.a

Személygépkocsi szerzési kedvezmény n.a

Parkolási igazolvány 40

Forrás: helyi adatgyűjtés

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1.

Igen/nem

Lift Vakvezető

sáv

Mozgáskorlátozottak részére

mosdó Rámpa

Hangos tájékoztat

ás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

oktatási intézmé-

nyek

alapfok igen igen igen igen igen igen igen nem

középfok nem nem nem nem nem nem nem nem

felsőfok N.R. N.R. N.R. N.R. N.R. N.R. N.R. N.R.

egészségügyi

intézmé-nyek

fekvőbeteg ellátás

Igen igen igen nem igen igen igen nem

járó beteg szakellátás

igen nem nem nem nem nem nem nem

alapellátás igen nem nem nem nem nem nem nem

kulturális, művelődési intézmények

nem nem nem nem nem nem nem nem

önkormányzati, közigazgatási

intézmény nem nem igen igen nem nem nem nem

igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség

igen igen igen igen igen igen igen nem

szociális ellátást nyújtó intézmények

igen igen igen igen igen igen igen nem

Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

76

A 7.3.1 táblázat a közintézmények akadálymentesítettségét tartalmazza. Az épületek között találhatóak olyan ingatlanok is, amelyek nem a helyi önkormányzat tulajdonában vannak, ilyenek az igazságügyi, rendőrségi, ügyészségi, illetve a fekvőbeteg-ellátást szolgáló épületek. Az egyes összevont sorokon szereplő épületek közül az akadálymenetesítésben legjobb színvonalú épület adatait közöltük. Ennek értelmében például az „igazságszolgáltatás, rendőrség, ügyészség” soron a bírósági épület, mint legteljeskörűbben felszerelt ingatlan adatait rögzítettük. Az önkormányzat saját forrásból a tulajdonát képező épületek akadálymentesítését nem tudja megoldani, így azok megvalósítására csak uniós források bevonásával van lehetőség. Ennek eredménye mutatkozik, a fenti táblázatban szereplő alapfokú oktatási intézmények esetében. Jelenleg is folyamatban lévő több beruházás kapcsán is sor kerül intézmények akadálymentesítésére pl.: Köveshegyi Szociális Otthon átépítése, Védőnői egészségügyi alapellátás épületének akadálymentesítése. Az önkormányzat a 2014-2020 pályázati ciklus esetében több tulajdonát képező középület felújítását így akadálymentesítését is tervezi.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

A 7.3.1. táblázat a kulturális intézményekre vonatkozóan tartalmaz információkat. Az egyes kulturális szolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítettsége nem megoldott, ezért az akadálymentesítést az önkormányzatnak tovább kell folytatnia. Az egyes szolgáltatásokat nyújtó épületek pl.: kereskedelmi egységek tekintetében a külföldi tulajdonú cégek törekszenek az akadálymentesítés megvalósítására, míg a kiskereskedelmi egységek forrás hiányában nem tudják biztosítani az akadálymentesítést a fogyatékkal élők számára.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége

7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál

Igen/nem

Lift Vakvezető

sáv

Mozgáskorláto-zottak részére

mosdó Rámpa

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

A foglalkoztató neve és a foglalkoztatás jellege

Prec-Cast öntödei Kft nem nem nem nem nem nem nem nem

Certa Zárgyártó Présöntő Kft

nem nem nem nem nem nem nem nem

Continental Dohányipari Kft

nem nem nem nem nem nem nem nem

Norpan Sütőipari Kft nem nem nem nem nem nem nem nem

Zemplén Vízmű

nem nem nem nem nem nem nem nem

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál

A 7.3.2. táblázat az akadálymentesítést mutatja be a foglalkoztatóknál. Jellemző ezen a terülten a működő nagyobb cégek profilukból adódóan nem tudják biztosítani mozgásukban korlátozottak foglalkoztatásához szükséges körülményeket. Tekintettel ezen munkáltatók versenypiaci helyzetére, nem tekinthetők védett foglalkoztatóknak, ennek okán fogyatékkal élő személyek foglalkoztatása nem céluk.

77

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége:

7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben

Igen/nem

Lift Vakvezető

sáv

Mozgáskorlá- tozottak

részére mosdó Rámpa

Hangos tájékoztatás

Indukciós hurok

Tapintható információ

Jelnyelvi segítség

Egyéb

Közterület (utca/járda, park, tér)

N.R. nem nem igen nem nem nem nem

Helyi és távolsági tömegközlekedés nem nem nem nem nem nem nem nem

Buszpályaudvar, buszvárók nem igen nem igen nem nem nem nem

Vasútállomás nem igen nem igen nem nem nem nem

Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől

A 7.3.3. táblázat a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettséget mutatja be a közlekedésben. A közösségi közlekedés induló pontjának, illetve a busz- és vasút állomásnak helyet adó épület felújításakor a mozgásukban korlátozottak számára való megközelítés biztosítása volt az elvárás, ennek feltételei valósultak meg. Az egyéb fogyatékkal élő csoportok számára további fejlesztések indokoltak. Közterülten történő út-és járda felújítás kapcsán az önkormányzat törekszik arra, hogy a megvalósuló új állapot a fogyatékkal élők számára használható legyen (járdaszegély süllyesztése, kis emelkedési járdák, lámpák építése).

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

Fogyatékos személyek számára speciális közlekedési megoldások a városban nem állnak rendelkezésre. Intézményi szinten, viszont az Egyesített Szociális Intézmény rendelkezik a feltételekkel pl.: a mozgásukban korlátozott személyek számára gépjármű. Az Egyesített Szociális Intézmény az önkormányzat azon intézménye, ahol fogyatékkal élők intézményi ellátása megoldható.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

Az önkormányzat nem rendelkezik pozitív diszkriminációt, hátránykompenzációt jelentő juttatásokkal, szolgáltatásokkal. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Utcák, terek fizikai akadálymentesítésének hiányossága Ezek akadálymentesítése, akár önkormányzati önerőből, akár pályázati források útján

Egyéb akadálymentesítés hiánya Indukciós hurok létesítése

Munkanélküliség Közreműködés védett munkahelyek létrehozásában.

78

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

A partneri kapcsolatok között az alábbi civil szervezetek, egyházak, állami szervek vonhatók be az esélyegyenlőségi program végrehajtásába az alább jelzett területeken, célcsoportoknál. Állami szervek: Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Munkaügyi Központja Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Gyámhivatala Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság Érdekképviseleti szervezetek: - Mozgáskorlátozottak Egyesülete, a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete érdekképviselet a fogyatékkal élő személyek vonatkozásában, - Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete, érdekképviselet a nem foglalkoztatottak tekintetében, - Nagycsaládosok Egyesülete, érdekképviselet a gyermekek, nők célcsoportnál, Intézményfenntartók: - Sátoraljaújhelyi Tankerület - Római Katolikus Egyház, intézményfenntartás a V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola tekintetében - Református Egyház, a Sátoraljaújhelyi Petőfi Sándor Református Általános iskola vonatkozásában

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CXXIX. törvény tartalmazza a nemzetiségek alapvető jogait, mind a kollektív, mind az egyéni jogok területén. Ugyan ezen törvény szabályozza az önrendelkezés gyakorlására módjára vonatkozó szervezeti feltételeket, a nemzetiségi önkormányzat feladatait, működését, gazdálkodását. A jogszabály értelmében fontos szempont, hogy az egyes önkormányzatok, helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat egymástól független autonom szerveződések, közöttük alá-főlé rendeltségi viszony nincs. Jelenleg az egyes önkormányzatok gazdálkodása is szervesen elkülönül. Ezen tényezők alapján biztosított a jogi háttér a nemzeti önkormányzatok, és a helyi önkormányzatok együttműködéséhez. Függetlenül attól, hogy mind a helyi, mind a nemzetiségi önkormányzat bevételei jó részben központi költségvetési támogatásból keletkeznek. A helyi önkormányzat igyekszik segítséget nyújtani a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez, feladataiknak ellátáshoz. Az együttműködés feltételeit a felek külön együttműködési megállapodásban rögzítették. A városban a híveket legnagyobb számban a történelmi egyházak tömörítik. Napjainkban történelmi egyházak szerepe kibővült, és már nem csak hitéleti tevékenységet, hanem társadalmi feladatokat is ellátnak pl.: nevelés oktatás területén. Az egyházak megváltozott társadalmi szerepvállalása miatt, szükségképpen partnerei a helyi önkormányzatnak az esélyegyenlőségi program végrehajtásában.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

Az elmúlt időszak önkormányzati együttműködései jelentős változáson mentek keresztül. Az önkormányzati feladatok rendszerének megváltozása megváltoztatta az eddig kialakult önkormányzatok közötti kapcsolatrendszert is. Felbomlottak a Kistérségi, oktatási, nevelési, szociális együttműködések. Az elkövetkezendő időszak egyértelmű feladata kell, hogy legyen, az új kapcsolatrendszer feltérképezése, az új típusú együttműködések kialakítása az erre vonatkozó megállapodások megkötése. Az új típusú együttműködések kialakításakor meg kell vizsgálni, az esélyegyenlőségi célterülteken történő együttműködéseket is.

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

A nemzetiségi önkormányzatok mind jogalanyiságukban, mind költségvetési gazdálkodásukban önállósággal rendelkeznek. Ezen két feltétel biztosítja a lehetőséget ahhoz, hogy a nemzetiségi önkormányzatok az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekeinek előmozdításában részt vegyenek. Vizsgálva a nemzetiségi önkormányzatok eddigi tevékenységét megállapítható, hogy a német, szlovák, az alapfokú nevelésben és

79

oktatásban résztvevő gyermekek, mint esélyegyenlőségi célcsoport érdekeinek előmozdításában vesznek részt. A roma nemzetiségi önkormányzat a mélyszegénységben élők tekintetében is fejt ki tevékenységet, közreműködik az önkormányzati közfoglalkoztatás szervezésében.

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

Sátoraljaújhely városában nagyon aktív közösségi élet zajlik, melynek tevékenyen szereplői az egyes civil szervezetek. A civil szerveződések, alapítványok, egyesületek megbízható partnerei a helyi önkormányzatnak. Számtalan rendezvény szervezéséhez nyújtanak a felek kölcsönös segítséget egymásnak. Sok önkormányzati tisztségviselő is aktív szerepet vállal a civil szervezetekben. Az esélyegyenlőségi célcsoportok tekintetében azok a szervezetek bírnak relevanciával, amelynek elsődleges célja a célcsoportok érdekeinek előmozdítása. E tekintetben, az esélyegyenlőségi programban a gyermekekkel, ifjúsággal, fogyatékosokkal, nem foglalkoztatott személyekkel kapcsolatos feladatok ellátására szerveződött civil szervezetek jelentik az önkormányzat részére a partnerséget.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

A for-profit szereplők tevékenységét vizsgálva jelentősebb az egyes célcsoportokat érintő tevékenységet nem tártunk fel. Az esélyegyenlőségi program széleskörű megvalósítása érdekében fel kell tárni a for-profit szereplők közreműködésének lehetőségeit.

80

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

A helyi esélyegyenlőségi program előkészítése a helyzetelemzéshez kapcsolódó adatgyűjtés, problémák feltárása következtetések levonása a polgármesteri hivatal személyi állománya részéről történt. Az előkészítő munka lezárásaként kerületek bevonásra az egyes szervezetek, intézmények képviselői, annak érdekében, hogy a már előkészített HEP anyaga megismerésre kerüljön, megtörténjen a véleményezés és a javaslattétel, vagyis a helyi társadalmi egyeztetés. Az egyeztetéssel párhuzamosan történik a HEP szakmai ellenőrzése a Türr István Képző és Kutató Intézet munkatársai által. A társadalmi és szakmai egyeztetés lezárását követően sor kerül az egyes önkormányzati bizottságok részéről az előterjesztés tárgyalására. A bizottsági véleményezés és javaslattétel után a HEP képviselő-testület ülésén történő tárgyalására és elfogadására kerül sor. A társadalmi és szakmai egyeztetés, továbbá a bizottsági és képviselő-testületi elfogadás szakasza mintegy 30 napot vesz igénybe. A véleményezés, javaslattétel minden esetben az előzetesen megküldött HEP témaköreiben érintettek személyes részvételével zajló fórumokon történik, mely fórumokról jegyzőkönyv készül. Az egyes fórumok, így a HEP véleményező javaslattevő szervezetei:

- Sátoraljaújhelyi Tankerület - az önkormányzat nevelési intézménye: a Hétszínvirág Óvoda - az önkormányzat szociális intézménye: az Egyesített Szociális Intézmény - a védőnői szolgálat vezetője - nemzetiségi önkormányzatok (német, roma, ruszin, szlovák) - a Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal illetékes munkatársai (gyámhivatal, munkaügyi központ) - Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság - az egyes célcsoportok civil képviselői:

Mozgáskorlátozottak Egyesülete

Sátoraljaújhelyi Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesülete

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Sátoraljaújhelyi Testedzők Köre

Zemplén Betegeiért Alapítvány

Vakok és Gyengénlátók Egyesülete

Katolikus Oktatásért Alapítvány

Zempléni Fiatalok Határok Nélküli Egyesülete

Civil Nyugdíjas Közhasznú Egyesület b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása.

A végrehajtás a bevont intézmények és szervezetek közreműködésével, és ellenőrzésével történik. A végrehajtás során az egyes célcsoportok visszajelzésével kontrolálhatók az intézkedési folyamatok iránya, intenzitása. A visszacsatolások segítik elő az évente ülésező HEP fórum résztvevőinek tevékenységét. A visszajelzések minden esetben írásban, anonim adatgyűjtésekkel történnek.

81

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Célcsoport

Következtetések

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel

Mélyszegény-ségben élők

Aktív korúak foglalkoztatásának a hiánya Iskolázatlanság Átképzés hiánya

Munkahelyteremtés (akár vállalkozók, civilek bevonásával), közmunkaprogramba való bevonás, továbbképzések, tanfolyamok (piacképes) beindítása. Az alapfokú végzettség megszerzése valamennyi aktív korú számára. Az adott végzettséggel rendelkezők átképzése a munkaerő-kereslet szükségleteinek megfelelően.

Gyermekek

Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek magas száma Intézményes bölcsődei-óvodai ellátás elmaradása az elvárttól Igazolatlan hiányzások magas száma Az egyes korcsoportokat érintő aktuális problémák kezelésének hiánya

A kiváltó okok feltárása, a gyermekvédelmi kerekasztal aktívabb működtetése. hatékonyabb gyermekvédelmi intézkedések keresése és kezdeményezése. A Pöttömke program erősítése, óvodai és bölcsődei ellátás igénybevételének népszerűsítése. Intézkedés az óvodai és iskolai hiányzások számának csökkentésére a hátrányos helyzetű tanulók körében. Rendhagyó osztályfőnöki óra.

Nők

Nőket ért családon belüli erőszak A nők társadalmi szerepének alacsony mértéke Nők foglakoztatásának alacsony mértéke

Jelzőrendszer kibővítése. Intézményi háttér erősítése, fejlesztése. Munkahelyteremtés, átképzés a nők fizikai adottságához igazodó munkahelyek teremtésével, intézményi háttér erősítése

Idősek

Az aktív időskor eltöltésének segítése Az idősek alacsony informatikai ismerete

Szintér biztosítása az intenzívebb közösségi élet megteremtéséhez. Képzések szervezése, teleház szolgáltatás biztosítása a könyvtárban és a művelődési házban.

Fogyatékkal élők

Utcák, terek fizikai akadálymentesítésének hiányossága Egyéb akadálymentesítés hiánya Munkanélküliség

Akadálymentesítés akár önkormányzati önerőből, akár pályázati források útján. Egyéb akadálymentesítési szükségletek feltárása, indukciós hurok stb. létesítése. Közreműködés védett munkahelyek létrehozásában.

82

A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint

intézkedés címe, megnevezése

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst

Mélyszegény-ségben élők

Aktív korúak foglalkoztatásának a hiánya

Iskolázatlanság

Átképzés hiánya

Felelős: jegyző Bevont partnerek: Munkaügyi központ Felelős: intézményvezetők Bevont partnerek: célcsoport képviselői, oktatási intézmények Felelős: munkaügyi központ Bevont partnerek: célcsoport képviselői, szakképző intézetek, szakképzési gyakorlati helyek

Gyermekek

Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek magas száma Az egyes korcsoportokat érintő aktuális problémák kezelésének hiánya Intézményes bölcsődei-óvodai ellátás elmaradása az elvárttól Igazolatlan hiányzások magas száma

Felelős: jegyző Bevont partnerek: célcsoport képviselői, nevelési és oktatási intézmények vezetői, gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője, járási gyámhivatal vezetője Felelős: bűnmegelőzési tanács elnöke Bevont partnerek: célcsoport képviselői, pedagógusok, pszichológusok, mentálhigiénés, rendőrségi, büntetés-végrehajtási szakemberek Felelős: intézményvezető Bevont partnerek: célcsoport képviselői, pedagógusok, pszichológusok, mentálhigiénés, rendőrségi, büntetés-végrehajtási szakemberek Felelős: intézményvezető Bevont partnerek: célcsoport képviselői, pedagógusok, pszichológusok, mentálhigiénés, rendőrségi, büntetés-végrehajtási szakemberek

Idősek

Az aktív időskor eltöltésének segítése Az idősek alacsony informatikai ismerete

Felelős: művelődési központ igazgatója Bevont partnerek: célcsoport képviselői, könyvtár vezetője, Felelős: művelődési központ igazgatója Bevont partnerek: célcsoport képviselői, informatikai szakemberek, oktatók

Nők

Nőket ért családon belüli erőszak A nők társadalmi szerepének alacsony mértéke Nők foglakoztatásának alacsony mértéke

Felelős: bűnmegelőzési tanács elnöke Bevont partnerek: célcsoport képviselői, rendőrség, jelzőrendszer tagjai Felelős: polgármester Bevont partnerek: célcsoport képviselői, intézményvezetők Felelős: jegyző Bevont partnerek: célcsoport képviselői, munkaügyi központ

Fogyatékkal élők

Utcák, terek fizikai akadálymentesítésének hiányossága Egyéb akadálymentesítés hiánya Munkanélküliség

Felelős: jegyző Bevont partnerek: célcsoport képviselői, intézmények vezetői, vállalkozások, beszállítók Felelős: jegyző Bevont partnerek: célcsoport képviselői, intézmények vezetői, vállalkozások, beszállítók Felelős: polgármester Bevont partnerek: célcsoport képviselői, gazdasági társaságok, vállalkozások

83

Jövőképünk

Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők felemelkedjenek tanulással, munkával a helyi társadalom közreműködése, segítsége mellett. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek családban, kimagasló intézményi háttér mellett részesüljenek életkoruknak megfelelő nevelésben-oktatásban. Folyamatosan odafigyelünk az idősek mentális és fizikai állapotára, annak érdekében, hogy nyugodt tevékeny időskort éljenek. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a társadalmi feladatmegosztás egyenlőségét, a nők helyzetének előmozdítását. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők életkörülményeinek akadálymentességére, az Őket körülvevő világ kezelhetőségére, a fizikai akadályok ledöntésére.

2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

84

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb

stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1 A munkanélküliek magas számának csökkentése

Célunk a településen élők jelentős részének visszavezetése a munka világába, képzések szervezésével.

Cél a munkanélküliek számának csökkentése

Önkormányzat gazdasági programja

Kapcsolatfelvétel a munkanélküliekkel, munkaügyi központtal. A célcsoport tagjai és a munkaügyi központ közötti koordináció, foglalkoztatásba történő bevonás.

Jegyző, Munkaügyi Központ

2016.09.01.

Statisztikai adatok (teir;munkaügyi központ).

Startmunka-program keret, önkormányzati költségvetés.

Hosszú távon minél több munkáltató bevonásával csökkentendő a munkanélküliség.

2 Ipari park kialakítása a munkahelyteremtésért

Ipari park létesítése a közigazgatási határon, a szomszédos város bevonásával

Javuljon a foglalkoztatási mutató, növekedjen a munkahelyek száma

HÉSZ, Fejlesztési Gazdasági Terv

Pályázat benyújtásával, ipari park létrehozása, majd befektetők keresése az ipari termelés megindítása érdekében. A projekt a két szomszédos város együttműködésében valósulna meg.

polgármester 2018.12.31.

beruházások, munkahelyek számának növekedése

pályázati forrás esetén valósítható meg

megvalósuló fejlesztések, új munkahelyek létesülése

3 Képzés az általános műveltség megszerzéséhez

A jelentősen csökkent, de még jelentékeny alapműveltséggel nem rendelkezők részére a végzettség megszerzése.

Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők végzettséghez juttatása.

Pedagógiai Program

Felnőttképzések szervezése az általános iskolák aktív közreműködésével.

intézményvezetők 2016.06.15. Iskolai végzettség megszerzése

Képzések anyagi tárgyi feltételeinek a biztosítása

javuló elhelyezkedési mutatók

85

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb

stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

4 Átképzés az elhelyezkedésért

Átképzések szervezése a helyi munkáltatók munkaerő szükségleteihez igazodva

Javuljanak a foglalkoztatási mutatók

Önkormányzati gazdasági program, Pedagógiai Programok

A helyi munkáltatók igényeinek feltérképezését követően a foglalkoztatás javítása és az elhelyezkedés érdekében specifikus képzések megszervezése.

munkaügyi központ

2017.06.15.

Szakképzésben résztvevők száma, munkanélküliek számának csökkenése.

A képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek.

javuló elhelyezkedési mutatók.

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1 Fiatalkori bűnelkövetések megelőzése

Szakemberek bevonásával foglalkozások szervezése.

A fiatalkori bűnelkövetések számának csökkentése.

Bűnmegelőzési tanács beszámolója, gyermekvédelmi beszámoló.

Ismeretterjesztő, kooperatív foglakozások szervezése, pedagógus, pszichológus, rendőrségi, büntetés-végrehajtási szakember bevonásával.

kapitányságvezető, bűnmegelőzési tanács elnöke

2017.08.31. Statisztikai adatok.

Szakemberek bevonása, foglalkozási tematika összeállítása. Oktatási intézmények megkeresése.

Közép távon a képzések folyamatos szervezésével csökkenő fiatalkori bűnelkövetéssel számolhatunk.

86

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb

stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

2 Rendhagyó osztályfőnöki óra

Rendhagyó osztályfőnöki órák szervezése külsős szakértőkkel aktuális témákban.

Az adott generáció kapcsán fennálló problémák feltárásával, javuljon a gyermekek mentális állapota, bővüljenek ismereteik.

pedagógiai program,

Az iskolarendszerű nappali képzésben tanuló általános és középiskolás tanulók részére külsős szakértők bevonásával aktuális nevelési, életvezetési, bűnmegelőzési, egészségi, és egyéb problémák, témák feltárása, megoldások nyújtása tanórai keretben.

oktatási-nevelési intézmények vezetői.

2015.12.31. elégedettségi kérdőív, anonim vélemények,

szakértők pedagógusok díjazása nélkül megvalósítható, minimális dologi kiadással

Korszerű ismeretek szerzésével javul a gyermekek mentális állapota.

3 Lakhatási helyzet javítása

Városrehabilitációs program keretében a gyermeket nevelő családok helyzetének javítása.

Javuljanak a demográfiai mutatók a gyermeket nevelő családok életkörülményeinek az előmozdításával.

Fejlesztési, gazdasági program.

A városrehabilitációs program keretében élhető lakókörnyezet kialakítása, az életminőség javítása érdekében, ezen belül társasház felújítás, út, járda építés, közösségi tér fejlesztés, sportpálya lelátó építés, mentálhigiénés képzés.

polgármester 2014.12.31.

energia megtakarítás, felújított útszakaszok hossza, képzésbe bevont lakosok száma.

pályázati forrás javuló életkörülmények

87

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb

stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

4 A veszélyeztetett gyermekek számának a csökkentése

A gyermekvédelmi kerekasztal és intézményrendszer aktív működésével csökkenteni az esetszámot

Csökkenjen a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma

önkormányzati ciklusprogram, gyermekvédelmi beszámoló, intézkedési terv

Feltérképezni a védelembe vételi és veszélyeztetettségi okokat. A gyermekvédelmi kerekasztal aktívabb működésével hathatós gyermekvédelmi intézkedésekkel javítani a gyermekek helyzetén.

nevelési és oktatási intézmények vezetői, gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője, járási gyámhivatal vezetője

2016.06.15.

Védelembe vételek és veszélyeztetett gyermekek számának a csökkenése.

Az intézkedés megvalósításához elsődlegesen együttműködésre van szükség a jelzőrendszer tagjai között

a veszélyeztetett gyermekek felkutatása, veszélyhelyzetek csökkentése.

5 A bölcsődések számának a növelése

Növelni kell a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek számát.

A bölcsődei és óvodai ellátást igénybe vevők számának a növelésével javuljon a gyermekek szocializációja, ellátása.

Pedagógiai program

A szülők aktív meggyőzésen alapuló bevonásával, minél több gyermek tekintetében vegyék igénybe a bölcsődei és az óvodai ellátásokat, melynek következtében javuljon a gyermekek ellátása, növekedjen a nevelő munka eredménye. Lehetővé váljon az anyák visszatérése a munkahelyekre.

intézményvezető 2015.12.31. bölcsődések számának a növekedése.

Költségvetési támogatás lehívása, a személyi és a tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

javuló intézményi ellátottság

88

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb

stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

III. A nők esélyegyenlősége

1

A nők foglalkoztatottsági mutatóinak javítása a közfoglalkoztatásban.

A közfoglalkoztatásban a nők fizikai adottságaihoz igazodó tevékenységekkel növelni a nők foglalkoztatási mutatóit.

A nők foglalkoztatási mutatóinak javítása

Foglalkoztatási terv

A startmunka programok előkészítésekor olyan tevékenységeket kell tervezni, amelyek jellegüknél fogva lehetővé teszik a nők fiziológiai adottságának megfelelő munkavégzést, segítve ezzel az alacsonyan képzett női munkaerő foglalkoztatáshoz jutását.

Jegyző/munkaügyi központ.

2016.12.31. Statisztikai mutatók.

startmunka hatósági szerződés.

Már rövid távon javítandó a nők foglalkoztatásának a mutatója.

2

Tartósan munkanélküli nők foglalkoztatásának az elősegítése

Tartósan, vagyis 180 napnál régebben munkanélküli nők foglalkoztatásának az elősegítése a Startmunka program eszközeivel.

Csökkenjen a tartósan munkanélküli nők száma

Foglalkoztatási terv

A startmunka programok elkészítésekor olyan tevékenységeket kell tervezni, amelyek jellegüknél fogva lehetővé teszik a tartósan munkanélküli nők foglalkoztatását.

jegyző, munkaügyi központ

2018.12.31. statisztikai mutatók

startmunka hatósági szerződés

A vállalt időszakban javuló foglalkoztatási mutatók

89

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb

stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

3 Nőket ért családon belüli erőszak megakadályozása

Aktív együttműködésen alapuló jelzőrendszer működtetése.

A nőket ért családon belüli erőszak csökkentése

gyermekvédelmi intézkedési terv, bűnmegelőzési tanács intézkedési terve

Olyan szakemberekből álló jelzőrendszer kiépítése, ahol a jelzőrendszer tagjai közvetett észleléseken keresztül, aktív együttműködéssel kiszűrhetik és felderíthetik a családon belüli erőszak eseteit, a további intézkedések megtétele érdekében.

bűnmegelőzési tanács elnöke, jelzőrendszer tagjai

2017.12.31. Esetszám csökkenés.

Aktív, együttműködés. A szükséges erőforrás rendelkezésre áll.

Aktív együttműködéssel és sértetti közreműködéssel fenntartható.

4 A nők társadalmi szerepének elősegítése

Az önkormányzati intézményrendszer kapacitásának az erősítése a nők szerepvállalásának elősegítése érdekében.

Javuljon a nők társadalmi szerepvállalásának esélye.

gazdasági program

Az önkormányzati ellátórendszert oly módon fenntartani, hogy annak kapacitása lehetővé tegye a nők visszatérését a munkába, egyéb tevékenységek vállalását.

polgármester, intézményvezetők

2018.12.31. férőhelyek számának növelése,

A személyi és tárgyi feltételek egyenlőre rendelkezésre állnak.

javuló körülmények, esélyek.

90

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb

stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Az idős személyek szociális ellátásokhoz való hozzájutásának az elősegítése.

Az idős korú személyek felmérése, folyamatos, gyors adminisztratív intézkedésekkel, szociális ellátásokhoz történő hozzásegítése.

Az egyes szociális ellátások biztosítása a célcsoport részére.

Szociális rendelet. Önkormányzati költségvetés

A családgondozó és házi segítségnyújtó hálózaton keresztül felmért idős korú lakosság szükségletei felérése folyamatos figyelemmel kísérése által gyors adminisztratív közreműködéssel biztosítani az egyes szociális természetbeni, pénzbeni, intézményi ellátásokat.

polgármester, jegyző, intézményvezető

2018.12.31.

Ellátást igénybevevők számának emelkedése.

Önkormányzati költségvetés

folyamatosan javuló ellátás.

91

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb

stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

2 Informatikai képzés időseknek

Informatikai képzés szervezésével javítani az idős korúak elszigeteltségét, szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

Javítani az idős korúak társadalmi elszigeteltségét, szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

gazdasági program

A Kossuth Lajos Művelődési Központ által informatikai képzés szervezésével javítani az idős korúak társadalmi elszigeteltségét, az egyes web alapú szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

intézményvezető 2015.12.31. képzésben résztvevők száma

Képzések személyi és dologi kiadásainak biztosítása.

Javuló számítógép és internet használat.

3 Közösségi színtér biztosítása az időseknek.

Közösségi színtér biztosításával javítani az intenzívebb közösségi kapcsolatokat.

A közösségi színtér folyamatos biztosításával javítani az intenzívebb közösségi kapcsolatokat, elősegíteni az aktív, tartalmas időskor megélését.

gazdasági program

A közösségi színtér folyamatos biztosításával javítani az intenzívebb közösségi kapcsolatokat, elősegíteni az aktív, tartalmas időskor megélését.

intézményvezető 2016.12.31.

közösségi rendezvények és résztvevők száma.

Személyi és dologi kiadások a rendezvényekhez kapcsolódóan.

Javuló időskori életkörülmények.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

92

A B C D E F G H I J

Intézkedés sorszáma

Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben

feltárt esélyegyenlőségi

probléma megnevezése

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb

stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának

határideje

Az intézkedés eredményességét

mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához

szükséges erőforrások

(humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek

fenntarthatósága

1

A hallássérültek tájékoztatása minőségének a javítása.

A korábban beszerzett eszközök alkalmazásával a tájékoztatás és a hivatali ügyintézés javítása.

A siketek és nagyothallók tájékoztatásának a javítása, hivatali ügyintézésük elősegítése.

gazdasági program, költségvetés.

Az akadálymentesítés során beszerzett eszközök használatával a siketek és nagyothallók tájékoztatása minőségének a javítása, a hivatali ügyintézésben történő segítésük.

jegyző 2018.12.31. kérdőíves elégedettség mutató

A beszerzett eszközök pl. indukciós hurok használatának a megszervezése.

Rövid távon javuljon az tájékoztatás színvonala.

2 Épületek fizikai akadálymentesítése

Az önkormányzat tulajdonában álló épületek akadálymentesítése a kerekesszéket, támbotot, egyéb eszközt használók részére.

Az önkormányzati épületek fizikai akadálymentesítésével biztosítani mozgásukban fogyatékkal élők első sorban a kerekesszékkel és támbottal közlekedők épülethasználatát.

gazdasági program, költségvetés.

Az önkormányzati tulajdonú épületek közül, ahol még nem történt meg az akadálymentesítés haladéktalanul meg kell kezdeni az akadálymentesítés tervezését, a pénzügyi fedezet előirányzását.

jegyző 2017.11.30. megvalósuló beruházás mértéke (db, m)

költségvetés, pályázat

A fogyatékkal élők körülményeinek javulása.

3 Foglalkoztatottság javítása a fogyatékkal élők körében

Védett munkahelyek létrehozásában való aktív közreműködés hatására javuljanak a foglalkoztatási mutatók a fogyatékkal élők körében.

A fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítése.

gazdasági program

Védett munkahelyek létrehozásában való aktív önkormányzati közreműködés hatására javuljanak a foglalkoztatási mutatók a fogyatékkal élők körében.

polgármester 2017.12.31. új munkahelyek teremtése

pályázat, javuló foglalkoztatási mutatók

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. A város önkormányzata azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Az önkormányzat elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok városunkban maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

94

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

A nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze.

Fogyatékkal élők esély-

egyenlőségével foglalkozó

munkacsoport

Nők esély-egyenlőségével

foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esély-egyenlőségével

foglalkozó munkacsoport

Idősek esély-egyenlőségével

foglalkozó munkacsoport

Mély-szegénységben

élők esély-egyenlőségével

foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai:

munkacsoportok vezetői, önkormányzat,

képviselője, partnerek képviselője

95

A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, az Zemplén Televízión keresztül a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről az aljegyző felel.:

- Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.

- Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.

- Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így

o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.

o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.

o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.

o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni

A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:

- a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),

- a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,

- az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen

- a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői

- felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

- Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

- Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.

- Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

96

Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Az érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

97

98

99

100

Helyi Esélyegyenlőségi Program- felülvizsgálat -

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

2015

Tartalom

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3Bevezetés......................................................................................................................................................3A település bemutatása................................................................................................................................3Értékeink, küldetésünk.................................................................................................................................3Célok.............................................................................................................................................................3A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)......................................................................5

1. Jogszabályi háttér bemutatása..............................................................................................................52. Stratégiai környezet bemutatása...........................................................................................................53. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...................................................114. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység..........................................................265. A nők helyzete, esélyegyenlősége.......................................................................................................376. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................................427. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...................................................................................468. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmifelelősségvállalása...................................................................................................................................509. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága................................................................................51

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)....................................................................521. A HEP IT részletei.................................................................................................................................52

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése.................................................................................52A beavatkozások megvalósítói.............................................................................................................52Jövőképünk..........................................................................................................................................52Az intézkedési területek részletes kifejtése.........................................................................................52

3. Megvalósítás.......................................................................................................................................57A megvalósítás előkészítése.................................................................................................................57A megvalósítás folyamata....................................................................................................................57Monitoring és visszacsatolás................................................................................................................57Nyilvánosság........................................................................................................................................57Érvényesülés, módosítás......................................................................................................................57

4. Elfogadás módja és dátuma.................................................................................................................58

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés

Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. október 30-ai ülésén, 229/2013.(X.30.) határozatával elfogadta Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának esélyegyenlőségi programját.Az elfogadott program a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő szerkezetben és tartalommalaz Önkormányzat kiemelt jelentőségű alapdokumentumává vált.

Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 31. §(4) bekezdése kimondja: „A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésbenmeghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyiesélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelőenkell módosítani.”

A fenti jogszabály értelmében Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának a 2013. év októberébenelfogadott esélyegyenlőségi programját felül kell vizsgálni, mind a helyzetelemzési, mind az intézkedésiterv tekintetében, majd ezt követően a változásokat a dokumentációban rögzíteni kell. A felülvizsgáltprogram elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

A felülvizsgálat elmaradásához a törvény jogkövetkezményt nem fűz, ennek ellenére a felülvizsgálathiánya eredményezheti az elfogadott esélyegyenlőségi program alkalmatlanságát, ezáltal azÖnkormányzat uniós pályázatokon történő részvételének, így a források megszerzésének akadályát.

A felülvizsgálat során a felülvizsgálati dokumentumban az elfogadott helyi esélyegyenlőségi tervszerkezetének megfelelően jeleztük a változtatásokat. A változással nem érintett pontok adokumentumban „változatlan tartalom” elnevezést kaptak.

A felülvizsgálati dokumentum tartalmazza az elfogadott helyi esélyegyenlőségi programban szereplőtáblázatokat és diagramokat, melyben az esélyegyenlőségi program elfogadása óta eltelt időszakbanbekövetkezett statisztikai adatváltozások átvezetésre kerültek. A szöveges részben hivatkozotttáblázatok sorszámát és megnevezését követően jelzett „k” betű a táblázat, jogszabályon alapulókötelező, míg az „nk” jelölés nem kötelező jellegére utal. A felülvizsgálat kizárólag a HEP elfogadásakorhatályos jogszabálynak megfelelő kötelező táblázatok módosítására vonatkozik.

A település bemutatása

Változatlan tartalom.

Értékeink, küldetésünk

Változatlan tartalom.

Célok

A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Változatlan tartalom.

3

A HEP helyzetelemző részének célja

Változatlan tartalom.

A HEP IT célja

Változatlan tartalom.

4

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása

Változatlan tartalom.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.

Változatlan tartalom.

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal,programokkal

Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégiát (ITS) fogadott el.

A HEP szempontjából irányadó, a felülvizsgálat idején hatályos helyi jogforrások az alábbiak:- Sátoraljaújhely Építési Szabályzatáról szóló 8/2005.(V.2.) önkormányzati rendelet- Önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozószabályokról szóló 13/2006.(IV.27.) önkormányzati rendelet- A lakóépületek felújításához nyújtandó önkormányzati támogatásról szóló 12/2007.(III.12.)önkormányzati rendelet- A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 25/2007.(VII.7.) önkormányzati rendelet- Az óvodáztatási támogatásról szóló 45/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet, - Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2013.(XII.16.) önkormányzatirendelete a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról,- Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(VII.10.) önkormányzatirendelete a lakáshoz jutás helyi támogatásának szabályairól,- Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.11.) önkormányzati rendeletea pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról,- Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletea gyermekjóléti alapellátásokról Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról,- Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete 29/2015.(X.26.) önkormányzati rendelete azegészségügyi alapellátások körzeteinek kialakításáról és működéséről.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása

Változatlan tartalom.

5

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok,kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása

Változatlan tartalom.

2.4. Demográfiai jellemzők:

1. sz. táblázat (Lakónépesség száma az év végén) K

1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén

Fő Változás

2007 16882 2008 16518 98%2009 16299 99%2010 15901 98%2011 15619 98%2012 15355 98%2013 15301 100%2014 15052 98%2015 n.a n.a

A várost érintően az elmúlt öt év lakónépességének a változását vizsgálja és mutatja ki a fenti táblázat és diagram.A lakónépesség éves szinten egy-két százalékkal, mintegy átlagosan 300 fővel csökkent.

2. sz. táblázat (Állandó népesség)K

6

2. számú táblázat - Állandó népességfő %

nők férfiak összesen nők férfiak0-2 évesek0-14 éves 1039 1061 2100 49% 51%

15-17 éves 264 289 553 48% 52%18-59 éves 4624 4733 9357 49% 51%60-64 éves 670 472 1142 59% 41%

65 év feletti 1654 976 2630 63% 37%Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A 2. számú táblázat és diagram az állandó népesség korcsoportos, nemek szerinti megbontását mutatja. Érdekesmegfigyelni, hogy a 60 év feletti korosztálytól drasztikusan csökken a férfiak száma és ezzel megfordul a férfiaknőkhöz mért aránya is a városban. A férfinépesség csökkenése okait célszerű vizsgálni. A férfinépességcsökkenése eredményezi az idős egyedülálló, illetve egyedülélő nők várható jelentős számát. Azönkormányzatnak tovább kell folytatni az idős egyedálló, illetve egyedülélő nőkkel kapcsolatos problémákkezelésével kapcsolatos feladatokat, teendőket.

7

3. sz. táblázat (Öregedési index)K

3. számú táblázat - Öregedési index

65 év feletti állandólakosok száma (fő)

0-14 éves korú állandólakosok száma (fő)

Öregedési index (%)

2001 3065 3375 90,8%2008 3315 2592 127,9%2009 3403 2514 135,4%2010 3490 2428 143,7%2011 3584 2320 154,5%2012 3643 2227 163,6%2013 3700 2177 170,0%2014 3772 2100 179,6%2015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A 3. számú táblázat és diagram a város lakosságának öregedési indexét mutatja. Egyértelműen látható, hogy azezredfordulón még fiatalodó lakosságot egy öregedő népesség váltja fel. A folyamatos öregedés, az idős korúaknövekvő száma miatt a szociális védőhálót folyamatosan igazítani kell az elvárásokhoz, igényekhez.

4. sz. táblázat (Belföldi bevándorlások)K

4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

2008 257 417 -1602009 224 338 -1142010 222 347 -1252011 176 331 -1552012 202 300 -982013 166 268 -1022014 171 309 -1382015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

8

A 4. számú táblázat és diagram a belföldi el és odavándorlások számát mutatja. Az egyenleg negatív, amiközrejátszik a lakónépesség számának csökkenésében. Fontos vizsgálni az elvándorlások okát, s lehetőség szerintintézkedést kidolgozni azok megállítására, csökkentésére.

5. sz. táblázat (Természetes szaporodás)K

5. számú táblázat - Természetes szaporodás

élve születések száma halálozások száma természetesszaporodás (fő)

2008 145 226 -812009 157 213 -562010 141 239 -982011 133 273 -1402012 136 215 -792013 147 219 -722014 134 215 -812015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

9

Az 5. számú táblázat és diagram az adott évek élve születéseinek a számát elemzi a halálozások tükrében. Sajnos aváros természetes szaporodási indexe negatív, tehát a népesség csökken mivel a halálozások száma valamennyivizsgált éven meghaladja a születések számát.

Összegezve megállapítható a város lakosságszáma folyamatosan és egyenletesen csökken a migráció és ahalálozások születésekhez mért nagyobb száma miatt. A lakosság elöregszik, a születések alacsony számánakilletve az átlagéletkor növekedésének köszönhetően. Az önkormányzatnak folytatnia kell a tevékenységét azinaktív, idős lakosság problémainak kezelésére, a szociális, egészségügyi ellátásának a biztosítására.

10

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

Változatlan tartalom.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

2015. évben a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere jelentős mértékben átalakulásra került,

egységesedtek a segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök, módosul a törvény alapján kötelezően

biztosítandó ellátások köre és bővül az önkormányzatok mozgástere az általuk nyújtott ellátások

meghatározásában.

2015.március 1-jétől az aktív korúak ellátása a járási hivatalok hatáskörébe került, továbbá kikerült a

törvényi szabályozás alól a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági

közgyógyellátás és méltányossági ápolási díj. Természetesen a korábban megállapított jogosultságok

alapján az adósságkezelés, méltányossági közgyógyellátás és lakásfenntartási támogatás esetében a

támogatási összegek a határozatban szereplő időpontig kerülnek folyósításra, de új jogosultságok

megállapítására már nincs lehetőség. Az önkormányzatok a továbbiakban települési támogatás

keretében biztosíthatnak támogatást hasonló juttatásokra.

Hatáskörök alakulása 2015.március 01-től

A hatáskör gyakorlója

EllátásokKépviselő-

testületSzociális és

Egészségügyi Bizottság Polgármester JegyzőRendszeres gyermekvédelmi

kedvezmény xHátrányos/halmozottan

hátrányos helyzet megállapítása xÓvodáztatási támogatás x

Rendkívüli települési támogatás xTelepülési támogatás x

Bursa Hungarica FelsőoktatásiÖsztöndíj x

Köztemetés x

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya

Változatlan tartalom.

3.2.1. táblázat (Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek számára) K

11

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma

év

15-64 év közötti lakónépesség(fő)

nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

nő férfi összesen nő férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő %2008 6115 5950 12065 583 9,5% 770 12,9% 1353 11,2%2009 6054 5870 11924 597 9,9% 838 14,3% 1435 12,0%2010 5938 5784 11722 633 10,7% 694 12,0% 1327 11,3%2011 5826 5705 11531 536 9,2% 628 11,0% 1164 10,1%2012 5797 5629 11426 561 9,7% 675 12,0% 1236 10,8%2013 5696 5557 11253 630 11,1% 799 14,4% 1429 12,7%2014 5558 5494 11052 379 6,8% 467 8,5% 846 7,7%2015 n.a n.a 0 n.a 0 n.a 0 0 0

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A 3.2.1. számú táblázat a város aktív korú évek szerinti lakónépességét veti össze a nyilvántartott álláskeresőkszámával nemek szerinti bontásban. A diagram az álláskeresők számát mutatja évenként nemek szerintibontásban.Megfigyelhető, hogy a regisztrált munkanélküliek jelentősen nagyobb számban a férfiak közül kerülnek ki. Aleglényegesebb mutató, hogy az aktív korú népesség - az országos átlagot meghaladóan - több mint 10%-amunkanélküli.

3.2.2. táblázat (Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint) K

12

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

nyilvántartott álláskeresőkszáma összesen

fő 1353 1435 1327 1164 1236 1429 846 0

20 éves és fiatalabbfő 83 92 68 86 83 72 37 n.a% 6,1% 6,4% 5,1% 7,4% 6,7% 5,0% 4,4%

21-25 évfő 214 209 206 181 203 246 131 n.a% 15,8% 14,6% 15,5% 15,5% 16,4% 17,2% 15,5%

26-30 évfő 217 209 161 149 137 197 111 n.a% 16,0% 14,6% 12,1% 12,8% 11,1% 13,8% 13,1%

31-35 évfő 184 168 176 154 179 185 91 n.a% 13,6% 11,7% 13,3% 13,2% 14,5% 12,9% 10,8%

36-40 évfő 192 210 166 138 140 148 92 n.a% 14,2% 14,6% 12,5% 11,9% 11,3% 10,4% 10,9%

41-45 évfő 138 185 176 143 166 167 105 n.a% 10,2% 12,9% 13,3% 12,3% 13,4% 11,7% 12,4%

46-50 évfő 132 136 148 120 126 153 78 n.a% 9,8% 9,5% 11,2% 10,3% 10,2% 10,7% 9,2%

51-55 évfő 132 165 155 123 121 137 92 n.a% 9,8% 11,5% 11,7% 10,6% 9,8% 9,6% 10,9%

56-60 évfő 57 59 69 69 81 118 102 n.a% 4,2% 4,1% 5,2% 5,9% 6,6% 8,3% 12,1%

61 év felettfő 4 2 2 1 0 6 7 n.a% 0,3% 0,1% 0,2% 0,1% 0,0% 0,4% 0,8%

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A 3.2.2. számú táblázat vizsgálja a regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerinti bontásban.Megállapítható, hogy az aktív korú népességen belül a nagyon fiatal és az idősebb korcsoportokban csekélyebb amunkanélküliek szám, míg valamennyi korcsoportban a munkanélküliség konstans mértékben van jelen.

13

3.2.3. táblázat (A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és arányanemenként) K

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya

év

nyilvántartott/regisztráltmunkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli

fő fő %

nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen2008 583 770 1353 404 547 951 69,3% 71,0% 70,3%2009 597 838 1435 403 569 972 67,5% 67,9% 67,7%2010 691 633 1324 423 395 818 61,2% 62,4% 61,8%2011 536 628 1164 288 288 576 53,7% 45,9% 49,5%2012 561 675 1236 223 229 452 39,8% 33,9% 36,6%2013 630 799 1429 324 434 758 51,4% 54,3% 53,0%2014 379 467 846 194 197 391 51,2% 42,2% 46,2%2015 n.a n.a 0 n.a n.a 0 0 0 0

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A 3.2.3. számú tábla a munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek számát és arányát mutatja.Megfigyelhető, hogy miközben a munkanélküliek száma jelentősen nem változik a vizsgált időszakban a tartósmunkanélküliek aránya jelentősen csökken. Vélhetően a foglalkoztatási lehetőségek, (például a közfoglalkoztatás)számának az emelkedése hat az elhelyezkedés javulásra.A diagram jól mutatja a tartósan munkanélküliek számának csökkenését. Látható az utolsó két évben a tartósanmunkanélküliek jelentős része nő volt. A nők tartós munkanélküliségének felszámolására célszerű intézkedésttenni.

14

3.2.4. táblázat (Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként)K

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma

év

18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma

nő férfi összesen nő Férfi összesen

fő fő fő fő % fő % fő %2008 1458 1595 3053 77 5,3% 100 6,3% 177 5,8%2009 1411 1559 2970 64 4,5% 120 7,7% 184 6,2%2010 1356 1524 2880 79 5,8% 91 6,0% 170 5,9%2011 1295 1479 2774 80 6,2% 88 5,9% 168 6,1%2012 1301 1455 2756 87 6,7% 92 6,3% 179 6,5%2013 1165 1331 2496 81 7,0% 125 9,4% 206 8,3%2014 1161 1294 2455 65 5,6% 64 4,9% 129 5,3%2015 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A 3.2.4. számú táblázat és diagram a pályakezdő álláskeresők számát és a 18-29 éves népesség számáhozviszonyítottan mutatja be. A 2009. évet kivéve a pályakezdő álláskeresők száma állandó, melyen belül a férfiakaránya magasabb a nőkéhez képest.

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága

Változatlan tartalom.

3.2.5. táblázat (Alacsony iskolázott népesség) K

15

Változatlan tartalom.

3.2.6. táblázat (Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint) K

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint

év

nyilvántartottálláskeresők

száma összesen

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint

8 általánosnálalacsonyabb végzettség 8 általános

8 általánosnálmagasabb iskolai

végzettség Fő fő % fő % fő %

2008 1353 108 8,0% 488 36,1% 757 55,9%2009 1435 121 8,4% 531 37,0% 783 54,6%2010 1327 109 8,2% 463 34,9% 755 56,9%2011 1164 78 6,7% 410 35,2% 676 58,1%2012 1236 78 6,3% 436 35,3% 722 58,4%2013 1429 104 7,3% 542 37,9% 783 54,8%2014 846 39 4,6% 282 33,3% 525 62,1%2015 n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

3.2.7. táblázat (Általános iskolai felnőtt oktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamon eredményesenvégzettek) K

3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

éváltalános iskolai felnőttoktatásban

résztvevők száma8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők

számafő Fő %

16

2009 29 29 100%2010 21 21 100%2011 30 30 100%2012 29 29 100%2013 18 n.a.2014 23 n.a.2015 n.a n.a

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

c) közfoglalkoztatás

2015. évtől jelentős változás, hogy a Városellátó Szervezet apparátusa tervezi, szervezi, irányítja ésellenőrzi a közfoglalkoztatás nagyobb részét. Kiemelkedő, hogy a közfoglalkoztatás egyszerre kell, hogyszolgálja a város kommunális igényének kielégítését, továbbá a nem foglalkoztatottaknak a munkavilágába történő visszavezetését, jövedelemhez jutását.

3.2.9. táblázat (Közfoglalkoztatásban résztvevők száma) NK

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés,potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségbenműködő foglalkoztatási programok stb.)

Változatlan tartalom

3.2.10. táblázat (A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – vállalkozások) NK3.2.11. táblázat (A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja –közlekedés) NK

e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok atelepülésen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük

Változatlan tartalom.

17

3.2.12. táblázat (A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja –fiatalok) NK

f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez ésegyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok)

Változatlan tartalom.

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történőfoglalkoztatása

A korábbi Munkaügyi Központ a járási hivatal szervezetébe integrálódott, ezért elnevezéseSátoraljaújhelyi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályára változott.

h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Változatlan tartalom

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódótámogatások

Változatlan tartalom.

3.3.1. táblázat (Álláskeresési segélyben részesülők száma) K

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma

év 15-64 év közötti lakónépességszáma

segélyben részesülők fő segélybenrészesülők %

2008 12065 68 0,6%2009 11924 76 0,6%2010 11722 67 0,6%2011 11531 28 0,2%2012 11426 15 0,1%2013 11253 16 0,1%2014 11052 16 0,1%2015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

18

3.3.1. számú táblázat és a diagram az álláskeresési segélyben részesülők számát mutatja az aktív korúlakónépességhez viszonyítva. Látható, hogy az álláskereséséi segélyben részesülők száma csekély az aktív korúnépesség arányában.

3.3.2. táblázat (Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma) K

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma

évnyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak

fő fő %2008 1353 166 12,3%2009 1435 248 17,3%2010 1327 193 14,5%2011 1164 168 14,4%2012 1236 56 4,5%2013 1429 77 5,4%2014 846 47 5,6%2015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

19

A 3.3.2. számú táblázat és diagram az álláskeresési járadékra jogosultak számát mutatja be. A 2012. évbendrasztikusan csökkent a járadékosok száma, melynek oka, hogy az ellátás rendszere átalakult. Az új álláskeresésijáradék folyósításának időtartama jelentősen csökkent, és a munkanélküli segély összege is változott.

3.3.3. táblázat (Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettekszáma) K

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma

év

rendszeres szociálissegélyben részesülők

Foglalkoztatást helyettesítőtámogatás (álláskeresési

támogatás) Azoknak a száma, akik 30nap munkaviszonyt nemtudtak igazolni és az FHT

jogosultságtól elesett

Azoknak aszáma, akiktől

helyiönkormányzati

rendeletalapján

megvonták atámogatást

fő 15-64 évesek%-ában fő munkanélküliek

%-ában

2008 973 8,06 0 0 0 02009 105 0,88 1044 72,75 0 02010 114 0,97 883 66,54 0 52011 147 1,27 887 76,2 0 32012 93 0,81 955 77,26 41 32013 98 0,87 848 59,34 n.a n.a2014 130 1,17 622 73,52 n.a n.a2015 n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

20

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció

Változatlan tartalom

a) bérlakás-állomány

3.4.1. táblázat (Lakásállomány) K

3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány

évösszes

lakásállomány(db)

bérlakásállomány

(db)

szociálislakásállomány

(db)

egyéblakáscélrahasznált

nemlakáscélú

ingatlanok(db)

ebből elégtelenlakhatási

körülményeketbiztosító

lakások száma

ebbőlelégtelenlakhatási

körülményeket biztosító

lakásokszáma

ebből elégtelenlakhatási

körülményeketbiztosító

lakások száma

ebből elégtelenlakhatási

körülményeketbiztosító

lakások száma

2008 6854 397 2009 6875 399 2010 6889 392 2011 6898 369 2012 6898 369 2013 6702 2014 6702 2015 n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

b) szociális lakhatás

Változatlan tartalom

21

c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

Változatlan tartalom

d) elégtelen lakhatási helyzetek, hajléktalanság

Változatlan tartalom

3.4.2. táblázat (Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság) NK

e) lakhatást segítő támogatások

Változatlan tartalom

3.4.3. táblázat (Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők) NK

f) eladósodottság

Változat tartalom

g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségiközszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása

Változatlan tartalom

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése,megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz valóhozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

3.5.1. táblázat (Telepek, szegregátumok helyzete) NK3.5.2. táblázat (Telepek, szegregátumok helyzete – lakásállomány) NK

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl.életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűgyermekek aránya, stb.)

c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

22

3.5.3. táblázat (A telepeken, szegregátumokban élők) NK

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

3.6.1. táblázat (Orvosi ellátás) K

3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás

évFelnőttek és gyermekek

részére tervezett háziorvosiszolgálatok száma

Csak felnőttek részére szervezettháziorvosi szolgáltatások száma

házi gyermekorvosok általellátott szolgálatok száma

2008 0 8 42009 0 8 42010 0 7 42011 0 8 42012 0 8 42013 0 8 42014 0 8 42015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 3.6.1. számú táblázat az orvosi ellátásra vonatkozó adatokat tartalmazza. Az önkormányzat feladatellátásiterületén 2010. évet kivéve a háziorvosi körzetek száma betöltött volt. A házi gyermekorvosok feladatellátásikörzete a vizsgált időszak valamennyi éve tekintetében betöltésére került. Összességében megállapítható, hogy aházi orvosi illetve a házi gyermekorvosi feladatellátás teljes.

3.6.2. táblázat (Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma) K

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008 5692009 5332010 5222011 5202012 5392013 5242014 4652015 n.a

23

A 3.6.2. számú táblázat és diagram a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számát mutatja, látható hogyvizsgált időszakban a közgyógyellátás jogosultak száma, kis mértékben csökkenő tendenciát mutat.

3.6.3. táblázat (Ápolási díjban részesítettek száma) K

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek számaév ápolási díjban részesítettek száma

2008 782009 792010 812011 792012 802013 882014 752015 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstara) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés

Változatlan tartalom.

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) valóhozzáférés

Változatlan tartalom.

c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés

Változatlan tartalom.

d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése

Változatlan tartalom.

24

e) sportprogramokhoz való hozzáférés

Változatlan tartalom.

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Változatlan tartalom.

g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatásoknyújtásakor

Változatlan tartalom.

h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyiellátórendszer keretein belül

Változatlan tartalom.

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai

Változatlan tartalom.

b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük)

Változatlan tartalom.

c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.)

Az önkéntes munka területén jelentékeny elmozdulást eredményezett a középiskolás tanulók részéreelőírt önkéntes tevékenység kifejtése, melynek során a helyi közösségek tevékenységben megnyilvánulótámogatást nyernek, miközben a felnövekvő generációk jótékony szemléletformálása is bekövetkezik.

3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége,partnersége a települési önkormányzattal

Változatlan tartalom.

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Változatlan tartalom.

25

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása,demográfiai trendek stb.)

Változatlan tartalom.

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetűgyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatásihelyzete

4.1.1. táblázat (Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma) K

4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év védelembe vett 18 évalattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorúgyermekek száma

2008 121 36 4082009 122 47 4542010 142 48 4802011 156 52 5202012 152 59 5592013 236 60 5162014 197 96 4582015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

26

A 4.1.1. számú táblázat mutatja, hogy a védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma hogyan alakula vizsgált időszakban. A 18 év alatti lakosság számához viszonyítottan a védelembe vett gyermekek száma nem kimagasló. Lényegesfeladata a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjának, hogy a kialakult veszélyhelyzeteket megelőzze,gyermekvédelmi intézkedésekkel mielőbb megszüntesse. A veszélyeztetett kiskorúak számában történt emelkedésoka a jelzőrendszer hatékony működésének a következménye, ennél fogva kisebb a látenciában maradt esetekszáma.

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

4.1.2. tábla (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma) K4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

év

Rendszeresgyermekvédelmikedvezményben

részesítettekszáma

Ebbőltartósan

betegfogyatékosgyermekek

száma

Kiegészítőgyermekvédelmikedvezményben

részesítettekszáma

Ebből tartósanbeteg

fogyatékosgyermekek

száma

Rendkívüligyermekvédelmikedvezményben

részesítettek száma

2008 1326 24 0 n.a 1432009 1348 18 0 n.a 472010 1496 15 0 n.a 1142011 1540 13 0 n.a 1052012 1515 12 0 n.a 992013 1342 2 0 n.a 422014 1216 2 0 n.a 372015 n.a n.a n.a n.a n.aForrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

27

A 4.1.2. számú táblázat rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számát mutatja. A rendszeresgyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek száma a vizsgált időszakban növekedést mutat. Ez jelzi agazdasági válság negatív hatásait, továbbá felhívja a figyelmet a gyermekek, mint célcsoport érdekében szükségesintézkedések megtételére.

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya

Változatlan tartalom.

d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya

4.1.3. táblázat (Kedvezményes óvodai – iskolai juttatásokban részesülők száma, arány) K

4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma

év

Ingyenesétkezésbenrésztvevők

száma óvoda

Ingyenesétkezésbenrésztvevők

száma iskola 1-8.évfolyam

50 százalékosmértékű

kedvezményesétkezésre

jogosultak száma 1-13. évfolyam

Ingyenestankönyv-ellátásban

részesülők száma

Óvodáztatásitámogatásban

részesülőkszáma

Nyáriétkeztetésben

részesülőkszáma

2008 242 335 114 579 0 1792009 255 379 93 593 65 2082010 268 446 76 584 100 1472011 266 424 72 559 105 1602012 255 407 62 511 96 1192013 217 492 71 669 114 02014 207 471 84 639 131 02015 n.a n.a n.a n.a n.a n.aForrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok

28

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Változatlan tartalom.

4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége

Változatlan tartalom.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekekszolgáltatásokhoz való hozzáférése

a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott,betöltetlen státuszok)

4.3.1. táblázat (Védőnői álláshelyek száma) K

4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

év védőnői álláshelyek számaEgy védőnőre jutó gyermekek

száma2008 11 3202009 10 3432010 10 3312011 9 3502012 9 3412013 9 3072014 8 3312015 n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

29

A 4.3.1. számú táblázat a védőnői álláshelyek számát mutatja az egy védőnőre jutó gyermekek számáhozviszonyítottan. Látható a védőnői álláshelyek számának csökkenése párhuzamos a gyermekek számánakcsökkenésével, ezért az egy védőnőre jutó gyermekek száma korlátos mértékben ingadozik.

b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz valóhozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma)

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői. K

4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői

évBetöltetlen felnőtt

háziorvosi praxis/okszáma

Háziorvos általellátott személyek

száma

Gyermekorvos általellátott gyerekek

száma

Felnőtt házi orvos általellátott gyerekek száma

2008 0 76088 28587 n.a2009 0 87128 26963 n.a2010 0 84058 28148 n.a2011 0 92263 27278 n.a2012 0 89298 27176 n.a2013 0 90355 25612 n.a2014 0 90367 26469 n.a2015 n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A 4.3.2. számú táblázat a gyermekorvosi ellátás jellemzőit mutatja be. A háziorvos illetve a gyermekorvosok általellátott személyek száma oszlopok az ellátott esetek számát tartalmazzák. Az önkormányzat a 2010. évbenbetöltetlen felnőtt háziorvosi praxissal rendelkezett, viszont a betegek ellátását a praxis betöltetlenségénekidőszaka alatt helyettesítéssel biztosította a zavartalan ellátás érdekében. Kijelenthető, hogy az egészségügyi ellátásmind a felnőtt háziorvosi, mind a gyermek körzetekben folyamatos.

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre,rehabilitációra) vonatkozó adatok

30

4.3.3. táblázat (Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma) K

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

év bölcsődék száma bölcsődébe beírtgyermekek száma

Szociális szempontból felvettgyerekek száma (munkanélküli

szülő, veszélyeztetett gyermek, nappalitagozaton tanuló szülő)

Működő összesbölcsődei férőhelyek

száma

2008 1 22 0 202009 1 25 0 202010 1 22 0 202011 1 29 0 202012 1 30 3 362013 1 39 n.a 482014 1 50 n.a 482015 n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 0-7 éves gyermekek tekintetében biztosított a korai intézményi ellátás, mind a bölcsőde, mind az óvodavonatkozásában. A bölcsödében írt gyermekek száma jelentősen alulmarad az bölcsőde kapacitástól. A jelenlegintézményi háttér nagyobb létszám igényeket is képes kiszolgálni. Fontos, hogy az önkormányzat, mint fenntartóa bölcsődei kapacitásának folyamatos rendelkezésre tartásával segítse a gyermeket nevelő családok ellátáshozjutását, illetve a nők foglalkoztatásban történő visszatérését.

4.3.4. táblázat (Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma) K

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

év családi napköziben engedélyezettférőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentesférőhelyek száma

2008 0 02009 0 02010 0 02011 0 02012 0 02013 0 02014 0 02015 n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

A fenti táblázat egyértelműen jelzi, hogy családi napközi nem működik a településen. Álláspontunk szerint avárosban családi napközi, azért nincs, mert az ellátásra nincs tényleges igény, mivel a gyermekeket érintőintézményi ellátások kapacitása és minősége elegendő.

4.4.1. táblázat (Óvodai nevelés adatai) K

31

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db

Az óvoda telephelyeinek száma 5

Hány településről járnak be a gyermekek 6Óvodai férőhelyek száma 575Óvodai csoportok száma 22Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 7 h - tól - 17-h-igA nyári óvoda-bezárás időtartama: () 5 hét

Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma 46 Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 46 Gyógypedagógusok létszáma 0 Dajka/gondozónő 22./8. Kisegítő személyzet 11 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

A 2015. év szeptember 1-től jelentős szerkezeti változásnak tekinthető a Hétszínvirág Óvoda és Bölcsődevonatkozásában, hogy az intézményt fenntartó önkormányzat a Római Katolikus Egyház fenntartásába átadta azEsze Tamás Úti Tagóvodát. Ezzel a feladat-ellátási helyek száma, az intézmény közalkalmazotti létszáma és azellátott gyermekek, továbbá a férőhelyek száma is csökkent.

d) gyermekjóléti alapellátás

Változatlan tartalom.

e) gyermekvédelem

A gyermekvédelmi ellátások birtokában az önkormányzat Polgármesteri Hivatala közreműködik annak ellenére,hogy 2013. január 1-től a teljes gyámhatósági feladatot a Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztálya látja el.

f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások

Változatlan tartalom.

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés

Változatlan tartalom.

h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv

2015. évben a gyermekétkeztetés egészségtudatos és ezzel együtt a jobb minőséget célzó intézkedései biztosítják agyermekek és tanulók korosztályának megfelelő étkeztetését, mint ellátást.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatásoknyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

32

Változatlan tartalom.

j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül

Változatlan tartalom.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekekközoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége

A fogyatékossággal élő gyermekek tekintetében a Miklóssy István úti intézményegység látja el a feladatokat, mivelez az intézményegység fizikailag akadálymentesített, továbbá a hallássérültek részére indukciós hurokkal ellátott.

a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési,tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása

4.4.2. táblázat (Óvodai nevelés adatai 2.) NK

4.4.3. táblázat (Óvodai nevelés adati 3.) K

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év3-6 éves korú

gyermekekszáma

óvodaigyermekcsoportok

száma

óvodaiférőhelyek

száma

óvodai feladat-ellátási helyek

száma

óvodába beírtgyermekek

száma

óvodaigyógypedagógiaicsoportok száma

2008 628 23 575 5 530 02009 532 23 575 5 480 02010 601 23 575 5 526 02011 605 22 575 5 547 02012 560 22 575 5 517 02013 546 22 575 5 489 02014 525 22 575 5 466 02015 n.a n.a n.a n.a n.a n.aForrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés

4.4.4. táblázat (Az óvodai ellátás igénybevétele) NK4.4.5. táblázat (A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek ellátása) NK4.4.6. táblázat (Óvodai körzethatár) NK

Az óvodát érintő szervezeti változás következtében szükséges az óvodáztatási körzetek módosítása is.

4.4.7. táblázat (Általános iskolában tanulók száma) K

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma

tanév

Általános iskola 1-4évfolyamon tanulók

száma

Általános iskola 5-8évfolyamon tanulók

száma

általánosiskolások száma napközis tanulók száma

fő fő fő fő %2010/2011 714 795 1509 456 30,2%2011/2012 673 760 1433 426 29,7%2012/2013 640 722 1362 397 29,1%2013/2014 644 714 1358 319 23,5%

33

2014/2015 711 689 1400 797 56,9%2015/2016 n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

4.4.8. táblázat (Általános iskolák adatai) K4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

tanéváltalános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a

gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolaifeladat-ellátásihelyek száma

1-4évfolyamon

5-8évfolyamon összesen 1-4

évfolyamon5-8

évfolyamon összesen db

2010/2011 23 27 50 5 4 9 52011/2012 21 24 45 5 4 9 52012/2013 19 25 44 5 3 8 42013/2014 19 23 42 5 4 9 42014/2015 18 22 40 6 4 10 42015/2016 19 20 39 6 3 9 4

Forrás: TeIR, KSH Tstar

34

4.4.9. táblázat (Általános iskola adatai – el- és bejárás) NK4.4.10. táblázat (Iskolai körzethatár) NK4.4.12. táblázat (A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban) K

4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban

tanév

8. évfolyamot eredményesen befejezettekszáma / aránya a nappali rendszerű

oktatásbanfő %

2010/2011 123 10,782011/2012 160 15,52012/2013 185 13,62013/2014 199 14,22014/2015 n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

35

4.4.13. táblázat (Iskolai ellátás igénybevétele –telephelyi bontásban) NK

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok,iskolapszichológusok száma stb.)

4.4.11. táblázat (Iskola személyi feltételek) NK

c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézményekközött és az egyes intézményeken belüli szegregációs

Változatlan tartalom.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozóeltérések

4.4.14. táblázat (Kompetenciamérési adatok) NK4.4.15. táblázat (Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton) NK4.4.16. táblázat (Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában) NK

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

4.4.17. táblázat (Hátránykompenzáló programok) NK

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Változatlan tartalom

36

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

Változatlan tartalom.

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

Változatlan tartalom.

5.1.1. táblázat (Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében) K

5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

évMunkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek

férfiak nők férfiak nők férfiak nők2008 5950 6115 5345 5367 770 5832009 5870 6054 5216 5273 838 5972010 5784 5938 5244 5151 694 6332011 5705 5826 5198 5169 628 5362012 5629 5797 5122 5063 675 5612013 5557 5696 4758 5066 799 6302014 5494 5558 5027 5179 467 3792015 n.a n.a n.a n.a n.a n.a

Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

Látható, hogy mindkét nem tekintetében csökkenő a lakosságszám, mind a népesség, mind a foglalkoztatottak,mind a munkanélküliek tekintetében. A táblázatból látható, hogy a férfiak számottevően nem sokkal kisebbszáma mellett a munkanélküliek többsége a férfi lakónépesség köréből származik. A nők tekintetében, amagasabb népességszám ellenére alacsonyabb a munkanélküliek száma.

37

38

b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

Változatlan tartalom.

c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

Változatlan tartalom.

39

d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

Változatlan tartalom.

5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családinapközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarátmunkahelyi megoldások stb.)

Változatlan tartalom.

5.2. táblázat (A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások) NK

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

Változatlan tartalom.

5.3. táblázat (Családtervezés, anya- és gyermekgondozási terület) K

5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe

év védőnők száma 0-3 év közöttigyermekek száma

átlagos gyermekszámvédőnőnként

2008 11 582 532009 10 581 582010 10 572 572011 9 538 602012 9 545 612013 9 530 592014 8 516 652015 n.a n.a n.aForrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak

40

Változatlan tartalom.

5.4. táblázat (A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak) NK

5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)

Változatlan tartalom.

5.5. táblázat (Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások) NK

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben

Változatlan tartalom.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányulókezdeményezések

Változatlan tartalom.

5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Változatlan tartalom.

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

Változatlan tartalom.

41

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendekstb.)

6.1.1. táblázat (Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint) K

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint

évnyugdíjban, nyugdíjszerű

ellátásban részesülő férfiakszáma

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásbanrészesülő nők száma

összes nyugdíjas

2008 2083 3082 51652009 2063 3051 51142010 2010 2944 49542011 1983 2860 48432012 1910 2837 47472013 1834 2777 46112014 1787 2741 45282015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 6.1.1. számú táblázat a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők számát mutatja nemek szerint.

6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete

a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

Változatlan tartalom.

42

b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei aközintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen)

Változatlan tartalom.

c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Változatlan tartalom.

6.2.3. táblázat (Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén) NK

Változatlan tartalom.

6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásáhozvaló hozzáférés

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

Változatlan tartalom.

6.3.1. táblázat (64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma) K

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

év64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő fő %2008 2291 78 3%2009 2340 89 4%2010 2442 79 3%2011 2490 87 3%2012 2520 85 3%2013 2564 90 4%2014 2630 95 4%2015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

43

A fenti táblázat és diagramok a 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak számátelemzi. A nappali ellátásban részesülők száma a 64 évnél idősebbek számához képest szerény mértékű.

6.3.2. táblázat (Időskorúak járadékában részesülők száma) K

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők számaév időskorúak járadékában részesülők száma

2008 52009 62010 62011 6

44

2012 62013 72014 92015 n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

A 6.3.2. számú táblázat a 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak számáttartalmazza. Látható az ellátásban részesülők száma nagyon alacsony, ami jelzi, hogy az időskorúak jórésztnyugdíj ellátásban részesülnek, illetve ellátásuk meghaladja a szociális törvényben előírt jövedelemminimumot, ígyellátásuk biztosított.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés

6.3.3. táblázat (Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés) NK

Változatlan tartalom.

c) idősek informatikai jártassága6.3.4. táblázat (Idősek informatikai jártassága) NK

Változatlan tartalom.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen

6.4. táblázat (Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen) NK

Változatlan tartalom.

6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Változatlan tartalom.

45

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége

7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

Változatlan tartalom.

7.1.1. táblázat (Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaibanrészesülők száma) K

7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

évmegváltozott munkaképességű

személyek ellátásaiban részesülőkszáma

egészségkárosodott személyek szociálisellátásaiban részesülők száma

2008 445 n.a2009 396 n.a2010 362 n.a2011 331 n.a2012 790 n.a2013 689 n.a2014 645 n.a2015 n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar

7.1.2. táblázat (Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma) K

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

46

évNappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma

önkormányzati fenntartásúintézményben

egyházi fenntartásúintézményben

civil fenntartásúintézményben

2008 12 0 02009 14 0 02010 13 0 02011 15 0 02012 13 0 02013 20 0 02014 20 0 02015 n.a n.a n.a

Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

A nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számát mutatja a 7.1.2. számú táblázat. Láthatóan az ellátástigénybe vevők száma alacsony, ezen kívül sem egyházi sem civil fenntartású intézmény nem biztosítja azönkormányzaton kívül ezt a szociális szolgáltatást. Az ellátásra vonatkozóan célszerű igényfelmérést készíteni.

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás,közfoglalkoztatás)

Változatlan tartalom.

b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén

Változatlan tartalom.

47

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok

Változatlan tartalom.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei

7.2.1. táblázat (Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények) NK

Változatlan tartalom.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásáhozvaló hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés

a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége

7.3.1. táblázat (Akadálymentesítés 1.) NK

Változatlan tartalom.

b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információsés kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

Változatlan tartalom.

c) munkahelyek akadálymentesítettsége

7.3.2. táblázat (Akadálymentesítés a foglalkoztatóknál) NK

Változatlan tartalom.

d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége

7.3.3. táblázat (Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben) NK

Változatlan tartalom.

48

e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedésimegoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)

7.3.4. táblázat (Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások) NK

Változatlan tartalom.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)

Változatlan tartalom.

7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

Változatlan tartalom.

49

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplőktársadalmi felelősségvállalása

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek,önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva,önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.)

Állami szervek:Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása

Változatlan tartalom.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség

Változatlan tartalom.

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

Változatlan tartalom.

e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége

Változatlan tartalom.

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

Változatlan tartalom.

50

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségiönkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek,stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába

Változatlan tartalom.

b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolásátszolgáló eszközök bemutatása.

Változatlan tartalom.

51

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Változatlan tartalom

A beavatkozások megvalósítói

Változatlan tartalom

Jövőképünk

Változatlan tartalom.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Változatlan tartalom

52

A B C D E F G H I J

Intézkedéssorszáma

Az intézkedéscíme, megnevezése

A helyzetelemzéskövetkeztetéseiben feltártesélyegyenlőségi probléma

megnevezése

Az intézkedéssel elérnikívánt cél

A célkitűzésösszhangja

egyébstratégiai

dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma Az intézkedésfelelőse

Az intézkedésmegvalósításának határideje

Az intézkedéseredményességét mérő

indikátor(ok)

Az intézkedésmegvalósításához

szükségeserőforrások (humán,pénzügyi, technikai)

Az intézkedéseredményeinek

fenntarthatósága

Felülvizsgálati megjegyzés

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1A munkanélküliek magas számának csökkentése

Célunk a településen élők jelentős részének visszavezetése a munka világába, képzések szervezésével.

Cél a munkanélküliek számának csökkentése

Önkormányzat gazdasági programja

Kapcsolatfelvétel a munkanélküliekkel, munkaügyi központtal. A célcsoport tagjai és a munkaügyi központ közötti koordináció, foglalkoztatásba történő bevonás.

Jegyző, Munkaügyi Központ

2016.09.01. Statisztikai adatok (teir;munkaügyi központ).

Startmunka-program keret, önkormányzatiköltségvetés.

Hosszú távon minél több munkáltató bevonásával csökkentendő a munkanélküliség.

Az elsődleges munkaerő-piaci igények ellenében nem hathat a közfoglalkoztatás, ezért a közfoglalkoztatotti létszám az önkormányzati intézményi szükségletek felé nem emelkedhet. A munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent.

2

Ipari park kialakítása a munkahelyteremtésért

Ipari park létesítése a közigazgatási határon, a szomszédos város bevonásával

Javuljon a foglalkoztatási mutató, növekedjen a munkahelyek száma

HÉSZ, Fejlesztési Gazdasági Terv

Pályázat benyújtásával, ipari park létrehozása, majd befektetők keresése az ipari termelés megindítása érdekében. A projekt a két szomszédos város együttműködésében valósulna meg.

polgármester 2018.12.31.beruházások, munkahelyek számának növekedése

pályázati forrás esetén valósítható meg

megvalósuló fejlesztések, új munkahelyek létesülése

Önálló ipari parki fejlesztést tervez az önkormányzat a szomszédos város együttműködése hiánya miatt. A projektterv szerepel a megyei fejlesztési tervben. (ITP) A pályázatbenyújtása a TOP keret terhére történhet. A megjelölt határidőre a teljesítés reálisan megvalósulhat.

3Képzés az általánosműveltség megszerzéséhez

A jelentősen csökkent, de még jelentékeny alapműveltséggel nem rendelkezők részére a végzettség megszerzése.

Az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők végzettséghez juttatása.

Pedagógiai Program

Felnőttképzések szervezése az általános iskolákaktív közreműködésével. 2016.06.15. Iskolai végzettség

megszerzése

Képzések anyagi tárgyi feltételeinek a biztosítása

javuló elhelyezkedési mutatók

A célcsoport tekintetében az alapkompetencia képzések a járási hivatal foglalkoztatási osztálya által végrehajtásra kerültek a 2014-2015 évben. A képzések további szervezése várható, a célkitűzés véghatárideje reális.

4Átképzés az elhelyezkedésért

Átképzések szervezése a helyi munkáltatók munkaerő szükségleteihez igazodva

Javuljanak a foglalkoztatási mutatók

Önkormányzati gazdasági program, Pedagógiai Programok

A helyi munkáltatók igényeinek feltérképezésétkövetően a foglalkoztatás javítása és az elhelyezkedés érdekében specifikus képzések megszervezése.

munkaügyi központ 2017.06.15.

Szakképzésben résztvevők száma, munkanélküliek számának csökkenése.

A képzéshez szükséges személyi éstárgyi feltételek.

javuló elhelyezkedési mutatók.

A járási hivatal foglalkoztatási osztálya folyamatosan felméri és nyilvántartja az álláskeresőket. Az önkormányzat bevonásával szervezik és hajtják végre az egyes képzéseket. Hosszabb időtartamú képzések szervezése.

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1Fiatalkori bűnelkövetések megelőzése

Szakemberek bevonásával foglalkozások szervezése.

A fiatalkori bűnelkövetések számának csökkentése.

Bűnmegelőzési tanács beszámolója, gyermekvédelmi beszámoló.

Ismeretterjesztő, kooperatív foglakozások szervezése, pedagógus, pszichológus, rendőrségi, büntetés-végrehajtási szakember bevonásával.

kapitányságvezető, bűnmegelőzésitanács elnöke

2017.08.31. Statisztikai adatok.

Szakemberek bevonása, foglalkozási tematika összeállítása. Oktatási intézmények megkeresése.

Közép távon a képzések folyamatos szervezésével csökkenő fiatalkori bűnelkövetéssel számolhatunk.

Az intézkedés céljához illeszkedően több esélyegyenlőségi tárgyú pályázat végrehajtása is történik az oktatási intézményekbena HEP elfogadása óta.

2 Rendhagyó osztályfőnöki óra

Rendhagyó osztályfőnöki órák szervezése külsős szakértőkkel aktuális témákban.

Az adott generáció kapcsán fennálló problémák feltárásával,javuljon a gyermekek mentális állapota, bővüljenek ismereteik.

pedagógiai program,

Az iskolarendszerű nappali képzésben tanuló általános és középiskolás tanulók részére külsős szakértők bevonásával aktuális nevelési, életvezetési, bűnmegelőzési, egészségi, és egyéb problémák, témák feltárása, megoldások nyújtása tanórai keretben.

oktatási-nevelési intézmények vezetői.

2015.12.31. elégedettségi kérdőív, anonim vélemények,

szakértők pedagógusok díjazásanélkül megvalósítható, minimális dologi kiadással

Korszerű ismeretek szerzésével javul a gyermekek mentális állapota.

A rendhagyó, esélyegyenlőségi és bűnmegelőzési tárgyú osztályfőnöki órák és egyéb foglalkozások folyamatosan valósultak meg a kitűzött határnapig. Az önkormányzat esélyegyenlőségi pályázata a tanórán kívüli tevékenység keretében szolgálta az intézkedés célját. Módosított határidő: 2018. 12. 31.

53

A B C D E F G H I J

Intézkedéssorszáma

Az intézkedéscíme, megnevezése

A helyzetelemzéskövetkeztetéseiben feltártesélyegyenlőségi probléma

megnevezése

Az intézkedéssel elérnikívánt cél

A célkitűzésösszhangja

egyébstratégiai

dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma Az intézkedésfelelőse

Az intézkedésmegvalósításának határideje

Az intézkedéseredményességét mérő

indikátor(ok)

Az intézkedésmegvalósításához

szükségeserőforrások (humán,pénzügyi, technikai)

Az intézkedéseredményeinek

fenntarthatósága

Felülvizsgálati megjegyzés

3 Lakhatási helyzet javítása

Városrehabilitációs program keretében a gyermeket nevelő családok helyzetének javítása.

Javuljanak a demográfiai mutatók a gyermeket nevelő családok életkörülményeinek az előmozdításával.

Fejlesztési, gazdasági program.

A városrehabilitációs program keretében élhető lakókörnyezet kialakítása, az életminőség javítása érdekében, ezen belül társasház felújítás, út, járda építés, közösségi tér fejlesztés, sportpálya lelátó építés, mentálhigiénés képzés.

polgármester2014.12.31. energia megtakarítás,

felújított útszakaszok hossza, képzésbe bevont lakosok száma.

pályázati forrás javuló életkörülmények

Az intézkedéshez kapcsolódó városrehabilitációs pályázat támogatást nyert, a megvalósítás utolsó tevékenységei a felülvizsgálat idején zajlanak. Sor került építésre, képzésre. A véghatáridő 2015. december 31-re módosult, ezzel szemben a program sikeresen és eredményesen megvalósult.

4

A veszélyeztetett gyermekek számának a csökkentése

A gyermekvédelmi kerekasztal és intézményrendszer aktív működésével csökkenteni az esetszámot

Csökkenjen a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek száma

önkormányzati ciklusprogram, gyermekvédelmi beszámoló, intézkedési terv

Feltérképezni a védelembe vételi és veszélyeztetettségi okokat. A gyermekvédelmi kerekasztal aktívabb működésével hathatós gyermekvédelmi intézkedésekkel javítani a gyermekek helyzetén.

nevelési és oktatási intézmények vezetői, gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője, járási gyámhivatal vezetője

2016.06.15.

Védelembe vételek és veszélyeztetett gyermekek számának acsökkenése.

Az intézkedés megvalósításához elsődlegesen együttműködésre vanszükség a jelzőrendszer tagjai között

a veszélyeztetett gyermekek felkutatása, veszélyhelyzetek csökkentése.

A kerekasztal működése folyamatos,a tevékenység hatékonyságának az elemzése szükséges. Felelősök: gyermekvédelmi kerekasztal/jelzőrendszer tagjai Módosított határidő: 2018. 12.31.

5A bölcsődések számának a növelése

Növelni kell a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek számát.

A bölcsődei és óvodai ellátást igénybe vevők számának a növelésével javuljon a gyermekek szocializációja, ellátása.

Pedagógiai program

A szülők aktív meggyőzésen alapuló bevonásával, minél több gyermek tekintetében vegyék igénybe a bölcsődei és az óvodai ellátásokat, melynek következtében javuljon a gyermekek ellátása, növekedjen a nevelő munka eredménye. Lehetővé váljon az anyák visszatérése a munkahelyekre.

intézményvezető 2015.12.31. bölcsődések számának a növekedése.

Költségvetési támogatás lehívása, a személyi és a tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

javuló intézményiellátottság

Az intézményegység folyamatos tájékoztató munkája eredményekénta bölcsődei szolgáltatást igénybe vevők száma nőtt. A létszámnövelést elősegítette és a jövőben is segíti az ellátási terület bővítése a működési engedély 2015. szeptember 1-étől hatályos módosításával.

III. A nők esélyegyenlősége

1

A nők foglalkoztatottsági mutatóinak javításaa közfoglalkoztatásban.

A közfoglalkoztatásban a nők fizikai adottságaihoz igazodó tevékenységekkel növelni a nők foglalkoztatási mutatóit.

A nők foglalkoztatási mutatóinak javítása

Foglalkoztatási terv

A startmunka programok előkészítésekor olyantevékenységeket kell tervezni, amelyek jellegüknél fogva lehetővé teszik a nők fiziológiai adottságának megfelelő munkavégzést, segítve ezzel az alacsonyan képzett női munkaerő foglalkoztatáshoz jutását.

Jegyző/munkaügyi központ. 2016.12.31. Statisztikai mutatók.

startmunka hatósági szerződés.

Már rövid távon javítandó a nők foglalkoztatásának a mutatója.

A HEP elfogadását követően a nők esélyegyenlőségének és foglalkoztatási helyzetének előmozdítására az önkormányzat varrodát működtet a közfoglalkoztatás keretében. A foglalkoztatásra irányuló kereslet jelenleg meghaladja a célcsoportok foglalkoztatásra irányuló igényét.

2

Tartósan munkanélküli nők foglalkoztatásának az elősegítése

Tartósan, vagyis 180 napnál régebben munkanélküli nők foglalkoztatásának az elősegítésea Startmunka program eszközeivel.

Csökkenjen a tartósan munkanélküli nők száma

Foglalkoztatási terv

A startmunka programok elkészítésekor olyan tevékenységeket kell tervezni, amelyek jellegüknél fogva lehetővé teszik a tartósan munkanélküli nők foglalkoztatását.

jegyző, munkaügyi központ

2018.12.31. statisztikai mutatók startmunka hatósági szerződés

A vállalt időszakban javulófoglalkoztatási mutatók

A közfoglalkoztatás megvalósítása során a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása elsődleges.

3Nőket ért családon belüli erőszak megakadályozása

Aktív együttműködésen alapuló jelzőrendszer működtetése.

A nőket ért családon belüli erőszak csökkentése

gyermekvédelmi intézkedési terv, bűnmegelőzési tanács intézkedési terve

Olyan szakemberekből álló jelzőrendszer kiépítése, ahol a jelzőrendszer tagjai közvetett észleléseken keresztül, aktív együttműködéssel kiszűrhetik és felderíthetik a családon belüli erőszak eseteit, a további intézkedések megtétele érdekében.

bűnmegelőzési tanács elnöke, jelzőrendszer tagjai

2017.12.31. Esetszám csökkenés.

Aktív, együttműködés. A szükséges erőforrás rendelkezésre áll.

Aktív együttműködésselés sértetti közreműködéssel fenntartható.

A bűnmegelőzési tanács tevékenységei közé az intézkedést beemelte, a végrehajtás szervezése folyamatos, a kijelölt határidőre várhatóan megvalósul.

54

A B C D E F G H I J

Intézkedéssorszáma

Az intézkedéscíme, megnevezése

A helyzetelemzéskövetkeztetéseiben feltártesélyegyenlőségi probléma

megnevezése

Az intézkedéssel elérnikívánt cél

A célkitűzésösszhangja

egyébstratégiai

dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma Az intézkedésfelelőse

Az intézkedésmegvalósításának határideje

Az intézkedéseredményességét mérő

indikátor(ok)

Az intézkedésmegvalósításához

szükségeserőforrások (humán,pénzügyi, technikai)

Az intézkedéseredményeinek

fenntarthatósága

Felülvizsgálati megjegyzés

4A nők társadalmi szerepének elősegítése

Az önkormányzati intézményrendszer kapacitásának az erősítése a nőkszerepvállalásának elősegítése érdekében.

Javuljon a nők társadalmi szerepvállalásának esélye.

gazdasági program

Az önkormányzati ellátórendszert oly módon fenntartani, hogy annak kapacitása lehetővé tegye a nők visszatérését a munkába, egyéb tevékenységek vállalását.

polgármester, intézményvezetők

2018.12.31. férőhelyek számának növelése,

A személyi és tárgyi feltételek egyenlőre rendelkezésre állnak.

javuló körülmények, esélyek.

Az önkormányzati intézményrendszer kapacitása rendelkezésre áll, az igények hiánya miatt, jelenleg a kapacitásbővítés nem indokolt.

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Az idős személyek szociális ellátásokhoz való hozzájutásának az elősegítése.

Az idős korú személyek felmérése, folyamatos, gyors adminisztratív intézkedésekkel, szociális ellátásokhoz történő hozzásegítése.

Az egyes szociális ellátások biztosítása a célcsoport részére.

Szociális rendelet. Önkormányzati költségvetés

A családgondozó és házi segítségnyújtó hálózaton keresztül felmért idős korú lakosság szükségletei felérése folyamatos figyelemmel kísérése által gyors adminisztratív közreműködéssel biztosítani az egyes szociális természetbeni, pénzbeni, intézményi ellátásokat.

polgármester, jegyző, intézményvezető

2018.12.31. Ellátást igénybevevők számának emelkedése.

Önkormányzati költségvetés

folyamatosan javuló ellátás.

Az ellátás folyamatos, az intézkedés hatékonyságának elemzése szükséges.

2 Informatikai képzés időseknek

Informatikai képzés szervezésével javítani az idős korúak elszigeteltségét, szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

Javítani az idős korúak társadalmi elszigeteltségét, szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

gazdasági program

A Kossuth Lajos Művelődési Központ által informatikai képzés szervezésével javítani az idős korúak társadalmi elszigeteltségét, az egyes web alapú szolgáltatásokhoz történő hozzáférését.

intézményvezető

2015.12.31. Módosított határidő: 2016. 12. 31.

képzésben résztvevők száma

Képzések személyi ésdologi kiadásainak biztosítása.

Javuló számítógép és internet használat.

A Városi Könyvtár intézményben a HEP elfogadása óta évente szerveztek képzést. A KLMK a jövőben a célcsoport érdekeinek előmozdítására programot tervez.

3Közösségi színtér biztosítása az időseknek.

Közösségi színtér biztosításával javítani az intenzívebb közösségi kapcsolatokat.

A közösségi színtér folyamatos biztosításával javítani az intenzívebb közösségi kapcsolatokat, elősegíteni az aktív, tartalmas időskor megélését.

gazdasági program

A közösségi színtér folyamatos biztosításával javítani az intenzívebb közösségi kapcsolatokat, elősegíteni az aktív, tartalmas időskor megélését.

intézményvezető

2016.12.31. Módosított határidő: 2018. december 31.

közösségi rendezvények és résztvevők száma.

Személyi és dologi kiadások a rendezvényekhez kapcsolódóan.

Javuló időskori életkörülmények.

A meglévő közösségi színtér, a KLMK épületének felújítása uniós forrásból CLLD keret terhére. A megújított közösségi színterekben folyamatos a célcsoportot érintő tevékenységek, programok szervezése. A határidő módosítása szükséges.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

A hallássérültek tájékoztatása minőségének a javítása.

A korábban beszerzett eszközökalkalmazásával a tájékoztatás és a hivatali ügyintézés javítása.

A siketek és nagyothallók tájékoztatásának a javítása, hivatali ügyintézésük elősegítése.

gazdasági program, költségvetés.

Az akadálymentesítés során beszerzett eszközök használatával a siketek és nagyothallók tájékoztatása minőségének a javítása, a hivatali ügyintézésben történő segítésük.

jegyző 2018.12.31. kérdőíves elégedettség mutató

A beszerzett eszközök pl. indukciós hurok használatának a megszervezése.

Rövid távon javuljon az tájékoztatás színvonala.

Az eszközbeszerzésre intézkedés még nem történt. Az anyagi forrásokra figyelemmel az eszközbeszerzés a kitűzött határidőre várhatóan megvalósul.

2 Épületek fizikai akadálymentesítése

Az önkormányzat tulajdonában álló épületek akadálymentesítésea kerekesszéket, támbotot, egyéb eszközt használók részére.

Az önkormányzati épületek fizikai akadálymentesítésével biztosítani mozgásukban fogyatékkal élők első sorban a kerekesszékkel és támbottal közlekedők

gazdasági program, költségvetés.

Az önkormányzati tulajdonú épületek közül, ahol még nem történt meg az akadálymentesítés haladéktalanul meg kell kezdeni az akadálymentesítés tervezését, a pénzügyi fedezet előirányzását.

jegyző 2017.11.30. megvalósuló beruházásmértéke (db, m)

költségvetés, pályázat A fogyatékkal élők körülményeinek javulása.

Az végrehajtás időszakában kiadott (29 db) intézményeket érintő tervezési feladatok tartalma az akadálymentesítési tevékenységre is irányul. Akadálymentesítés történt a falmászó központban, a Magyar Kálvárián, a kormányablak tekintetében.

55

A B C D E F G H I J

Intézkedéssorszáma

Az intézkedéscíme, megnevezése

A helyzetelemzéskövetkeztetéseiben feltártesélyegyenlőségi probléma

megnevezése

Az intézkedéssel elérnikívánt cél

A célkitűzésösszhangja

egyébstratégiai

dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma Az intézkedésfelelőse

Az intézkedésmegvalósításának határideje

Az intézkedéseredményességét mérő

indikátor(ok)

Az intézkedésmegvalósításához

szükségeserőforrások (humán,pénzügyi, technikai)

Az intézkedéseredményeinek

fenntarthatósága

Felülvizsgálati megjegyzés

épülethasználatát.

3

Foglalkoztatottság javítása a fogyatékkal élők körében

Védett munkahelyek létrehozásában való aktív közreműködés hatására javuljanak a foglalkoztatási mutatók a fogyatékkal élők körében.

A fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítése.

gazdasági program

Védett munkahelyek létrehozásában való aktív önkormányzati közreműködés hatására javuljanak a foglalkoztatási mutatók a fogyatékkal élők körében.

polgármester 2017.12.31. új munkahelyek teremtése pályázat,

javuló foglalkoztatási mutatók

A 2013. évtől kezdődően és azóta folyamatosan együttműködik az önkormányzat a város egyetlen védett munkahelyének fenntartásában, melynek keretében aműködés céljára önkormányzati ingatlant biztosít.

56

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése

Változatlan tartalom

A megvalósítás folyamata

Változatlan tartalom

A HEP Fórum működése:

Változatlan tartalom

Monitoring és visszacsatolás

Változatlan tartalom

Nyilvánosság

Változatlan tartalom

Kötelezettségek és felelősség

Változatlan tartalom

Érvényesülés, módosítás

Változatlan tartalom