Thököly Imre döntéshelyzetben – A törökösség kérdése

Dudlák Tamás

Eötvös József Collegium

IV. Eötvözet Konferencia, Szeged, 2015.06.16.

Kérdések, célok

• Thököly Imre (1657–1705)• Politikailag legaktívabb időszak 1677–1685• A Thököly előtt álló döntéshelyzet• Mennyire folytatott reálpolitikát?• Igazolható-e a törökösség? – a kortársak és a

maiak számára• Szabadságharcos vagy a kereszténység árulója?

Tartalom• A Thököly-család• Út a fővezérségig (1680)• A török szövetség kezdete (1680–1682) I-II.• A soproni országgyűlés (1681)• 1683 – a fordulat éve• A lengyel szövetség lehetősége• A hanyatlás és száműzetés• A török orientáció „hagyománya”• A török szövetség magyarázata• Konklúzió

A Thököly-család

• Eredetileg kereskedők• Evangélikus hit• Thököly II. István részt vett a

Wesselényi-mozgalomban (1665–1669)• 1670: a Thökölyiek kiűzése Árvából (MAP)• „engesztelhetetlen gyűlöletet érzett az ausztriai

ház iránt”• Imre pártfogója Teleki Mihály és Apafi Mihály

(1661–1690) lesz.

Út a fővezérségig (1680)• Bujdosó mozgalom: „fejetlen lábság”• 1677. november 27: Apafi a közös erdélyi–

lengyel–francia haderőbe hívja• Thököly erélyes szervező, az erdélyiek passzívak• Konfliktus Teleki Mihállyal• 1677: támadás a bányavárosok ellen• Önálló francia kapcsolatok kiépítése• 1679: a francia támogatás vége (nymwegeni béke)• 1680. január 8.: Szoboszló – a bujdosók fővezére

A török szövetségkezdete (1680–1682) I.

• 1680 február vége: törökcsausz harcra bíztatóüzenete a szultántól– a törökök keresik meg

• 1681: szultáni athnamét kap Apafi

• Thököly kéri, hogy „bizassékaz egész dolog ő reá”

• 1682: Thököly athnamétkap „Orta Macar rendjei számára”

A soproni országgyűlés (1681)• 1681. május 22.–december 30. - látszatintézkedések• A kurucok távol maradnak• Thököly haditanácsa című vers– A „német hitegetéseknek” nem szabad behódolni– Szuverenitás igénye– Létfenntartási probléma: a harc a megélhetés forrása

• Thököly ekkor nem a Habsburgok és törökök között döntött

• 1681-ben a Portán és Lipótnál egyszerre kéri kvázi-államának elismerését

A török szövetség kezdete (1680–1682) II.

• 1682. július 26: Kassa, közfelkelés meghirdetése• „Isten s világ előtt ment legyek.”• 50.000 fős erdélyi, török és kuruc haderő• Kassa, Eperjes, Tokaj, Lőcse, Losonc, Fülek (MAP)• Fejedelmi abszolutizmus?• A fejedelemség rendkívüli hatékony igazgatása• Eperjesi polgárság diplomáciailag is támogatja• Thököly jelentős politikai és közéleti műveltsége

1683 – a fordulat éve

• Nagy török támadás a Habsburgok ellen• Thökölyvel szembeni vád– Felbíztatja Kara Musztafa nagyvezírt Bécs ellen– Bécsi erődítések tervrajzát elküldi a törököknek

• Thököly szerepe Bécs ostromakor• Sopronba biztosokat küld – élelmiszer• Pozsony megszállásával a lengyel segítséget elvágni

• A kahlenbergi török vereség (1683. szept. 12.) után Thököly visszahúzódik a Tisza mögé

A lengyel szövetség lehetősége• Sobieski János lengyel király (1674–1696)• 1683. április 1: katonai szerződés a lengyelek és a

Habsburgok között• Thököly nem akadályozza Sobieskit a kahlenbergi

felvonulásban (MAP) – Thököly számolt a török vereséggel

• Sobieski közvetítési kísérlete Lipót és Thököly közt• „Ez az eszeveszett el fog veszni örökös halogatása miatt”• Thököly és Sobieski egyaránt elszigetelődik,

érdekközösségük megszűnik• 1683 végére Sobieski lemond a magyar harcokról

A hanyatlás és száműzetés• Thököly folyamatos elszigetelődése (törökök is

hibáztatják) – belpolitikailag, nemzetközileg• 1684-es kiáltvány– „ügyünk, amelyet védünk, igazságos”– A Habsburgok örökletes királyságot akarnak– A török szövetség kényszerpálya számára

• Eperjes ostroma („Werkstatt der Rebellion”)• 1685 október: a váradi pasa elfogja; Erdélyben

jószágvesztés• 1690: Zernyest, visszatérés Dél-Erdélybe

A török orientáció „hagyománya” a királyi Magyarországon

• „Ha pedig némelyek a törökkel álmodoznak, ám lássák, de a békák bizony gólyakirályt választanak maguknak.”

• A francia keleti politika esetlegessége• Az Oszmán Birodalom potenciálja• A Wesselényi-féle szervezkedés is számolt

oszmán beavatkozással

A török szövetség magyarázata• A török szövetség nem rossz, mert– Virágzó állam építhető ki alatta (pl. Erdély)– Isztambul távoli központ, kisebb a befolyása, mint Bécsnek– Zimmi (rendi jogok garanciája), millet (szabad

vallásgyakorlat) státusz• A törökök és franciák adakozóbbak a méltóságokat

illetően (alattvaló v. fejedelem)• Két nagy birodalom között („üllő és kalapács között”,

„ajtó és küszöb között”)• Magyar (rendi, protestáns) érdekek védelme eddig

Erdélyben, most Orta Macar-ban

Konklúzió• Thököly foglya maradt „a leghatalmasabb és

legfenyegetőbb nemzet” mítoszának• Hibáktól nem mentes reálpolitikus• Számos esetben kettős játékot űzött (erdélyi

hagyomány), alternatíváknak adott teret• Egyéni és közösségi érdeket egyesített• Változó korban csupán mellékszereplő• Elköteleződése éppen az Oszmán Birodalom

kudarcai előtt történt meg

Köszönöm szépen a figyelmet!