MAGYAR JOGTUDÓSOKBibliotheca Iuridica

Publicationes Cathedrarum LIX

N egyedik kötet

Szerkesztette: Hamza GáborTársszerkesztő: Siklósi Iván

A Bibliotheca Iuridica az ELTE Állam- és Jogtudományi Karánaktudományos kiadványsorozata.

Megjelenik 2000-től.A sorozatot gondozza: Takács Péter.

UNGARISCHE RECHTSGELEHRTE

http://www.akj.elte.hu/bibliothecaiuridica Vierter Band

Hrsg. von Gábor Hamza(in Gemeinschaft mit Iván Siklósi)

Budapest, 2014 ~

E L T E: EÖTVÖ~

KI ADO

A kötet megjelenését támogatták:

Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

ELTE -+ ÁJK ELTEAllam-és Jogtudományi KarÁI.I.AM- ts JOGTUDOMÁNYI KAR

......•::::~ ~ E Károli Gáspár Református Egyetem+.:..

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Allamtudományi Kar

© Szerzők,2014© Dr. Hamza Gábor, 2014© Dr. Siklósi Iván, 2014

ISBN 9789633122143

ISSN 1586 8265

~

E L TE• EÖTVÖS• KI ADÓ www.eotvoskiado.hu

Felelős kiadó: Hunyady András ügyvezető igazgatóFelelős szerkesztő: Pál Dániel LeventeKiadói szerkesztő: Gaborják AdámTipográfia: Anders TiborBorítóterv: Csele Kmotrik IldikóNyomdai munkák: Prime Rate Kft.

Tartalom

ELÖSZÓ 7

VORWORT 8

KELEMEN IMRE (1744-1819) 9t Kállay István

PLÓSZ SÁNDOR (1846-1925) 21Kengyel Miklós

HELLE KÁROLY (1870-1920) 33Siklósi Iván

SZLADITS KÁROLY (1871-1956) 43Hamza Gábor - Sándor István

SOMLÓ BÓDOG (1873-1920) .53Szabadfalvi József

SZEMÉLYI KÁLMÁN (1884-1946) 69t Pólay Elemér

ÓRIÁS NÁNDOR (1886-1992) 77t Benedek Ferenc - lusztinger János

HACKER ERVIN (1888-1945) 89Kiss Katalin - P.Szabo Béla

MAGYARY ZOLTÁN (1888-1945) 105Koi Gyula

SZTEHLO ZOLTÁN (1889-1975) 123Sándor István

BENEDEK FERENC (1926-2007) 137Pókecz Kavács Attila

PESCHKA VILMOS (1929-2006) 157Szmodis Jenő

Előszó

Az olvasó ezúttal a kiemelkedő magyar (magyarországi) jogtudósok életét ésmunkásságát bemutató sorozat negyedik kötetét tartja kezében. A sorozat elsőkötete 1999-ben, második kötete 200l-ben, harmadik kötete pedig 2006-ban lá-tott napvilágot. Ebben a kötetben is - sok tekintetben a sorozat korábbi köte-teihez hasonlóan - tizenkét neves hazai jogtudósnak: a római jog, a jogi papi-rológia, a jogbölcselet, a magánjog, a polgári eljárásjog, a közigazgatási jog ésa büntetőjog kimagasló jelentőségű művelőinek rövid életrajza és sok esetbennemzetközileg is ismert és nagyra értékeIt munkásságának elemzése kap helyet.

A jogtudomány jeles művelőinek életrajzának és tudományos munkássá-gának, esetenként pedig közéleti tevékenységének (vita activa) elemzését ismagukban foglaló tanulmányok az egyes jogtudósok születési dátuma szerintisorrendet követik.

A sorozat szerkesztője ezúton szeretne köszönetet mondani Dr. SiklósiIván tanár úrnak a kötetben közzétett tanulmányok szerkesztésében végzettmunkájáért. Ugyancsak köszönettel tartozom Deák Péternek a kötet előkészí-tése során nyújtott közreműködéséért.

Hamza Gábor

7

Hacker Ervin(1888-1945)

Kiss Katalin - P.Szabó Béla

1. Élete

Hacker Ervin - a XX. század első fele magyar büntetőjogi és kriminoló-giai irodalmának egyik kiemelkedő alakja, kiváló jogtudós és kriminológus,valamint jogtanár - 1888. március 23-án Pozsonyban flamand eredetű

családban született. A jogászi vénát valószínűleg pozsonyi ügyvéd édesapjától,Károlytól örökölte.' A pozsonyi líceum elvégzése után a pozsonyi jogakadémiánés a budapesti egyetemen végezte jogi tanulmányait, utóbbin 1909-ben szerzettjogi doktori oklevelet. 1909 és 1911 között a hallei, a lipcsei, a berlini és a pári-zsi egyetemen folytatott kiegészítő tanulmányokat, 1911-től a pozsonyi tör-vényszéken volt joggyakornok, majd 1914-ben Budapesten ügyvédi vizsgát tett.

1914 és 1919 között a pozsonyi ítélőtáblán bírósági jegyző rangban volt ta-nácsjegyző. 1919-től a pozsonyi, majd 1923-tól a pécsi egyetemen a büntetőjogés büntető eljárásjog, majd 1925-től az anyagi büntetőjog magántanára.'

1920-ban Bruckner Győzővel és Schneller Károllyal együtt lett a másodiktanévét kezdő miskolci jogakadémia tanára," s itt egészen 1942-ig büntetőjogot,büntető perjogot (alkalmanként jogbölcsészetet és magyar magánjogot is) ok-tatott. Miskolci évei alatt - hazánkban ekkor még egyedülálló módon - a téte-les büntetőjog keretében kriminológiával is foglalkozott, vetítettképes előadá-sai teljesen újszerűek voltak." Speciális kollégiumai (pl. börtönügy) rendkívülnépszerűek voltak a miskolci hallgatók körében.

Hacker rendkivül érzékeny volt az oktatásmetodológiai újdonságokra: a szo-kásos előadás-központú foglalkozások mellett szemináriumaiban a hallgató ön-tevékenységére épített, szabad lehetőséget nyújtott számukra, mind a téma ki-választása, mind a feldolgozás terén. Emellett nagy teret kapott a joggyakorlat

I GULYÁS P. (1993): Magyar irok élete és munkái, XII. kötet. Budapest. 234.2 GÁRDUS F. (1945): Emlékezés Dr. Hacker Ervin professzorra (1888-1964). In: IFJ.SCHNELLERK.-

BOLERATZKY L. (szerk.): Emlékezés a Miskolci Evangélikus logakadémia tanáraira. Miskolc. 74.3 BRUCK 'ERGy. (1996):A miskolcijogakadémia múltja éskultúrmunkássága, 1919-1949. Miskolc.

60.; STIPTA 1. (1985): A miskolci jogakadémia múkődésének első évtizede (1919-1929). BorsodiSzemle, 1985/2.54. U . (2009): A Miskolci Evangélikus Jogakadémia (1919-1949). In: KAJTÁR 1.- POHÁNKA É. (szerk.): A Pécsi Püspöki Ioglyceum emlékezete 1833-1923. Pécs. 71.

4 STIPTA: A Miskolci Evangélikuslogakadémia (id.), 73.; U .:A miskolcijogakadémia rnűkiidésénekelső évtizede (id.), 57.

91

• MAGYAR JOGTUDOSOK

megismertetése is. A korabeli közönséget foglalkoztató, tanulságos bűnesetek fel-dolgozása során a hallgatók meghatározott perbeli szerepeket kapva .újraját.szották" az adott bírósági eljárást, mely "esküdtszéki tárgyalások" népes hallga-tóság előtt folytak. Hacker saját költségén egyedülálló mennyiségű, országosfigyelmet keltő demonstrációs anyagot gyűjtött össze a büntető tudományok kő-réből. 1943-ra közel hatezer diapozitív szolgált "vetítettképes" előadásainak il-lusztrálására.'

Oktatási módszere - tankönyvei által is tükrözve - rendkívül hallgatócent-rikus volt. Olyan oktatóként tarthatták számon, aki nemcsak büntetőjogi tudását,de élettapasztalatát is átadta a hallgatóknak. Tankönyvére," tansegédleteire?a személyes hangvétel a jellemző, szinte atyáskodó hangnemben szól a diákok-hoz. "A fiatalságot e helyütt is nyomatékosan kérem, hogy ha kilépnek a gyakor-lati életbe, már annak kezdetén, mint ügyvédjelöltek stb., szokianak hozzá ahhoz,hogyalegjelentéktelenebbnek látszó kis probléma eldöntésénél is mindenkor le-gújabb keletű törvényszöveget vegyenek segítségül, a gyakorlati szakember ezttermészetesnek tartja, a kezdőnek azonban ehhez még hozzá kell szoknia, elmé-leti munka ebből a szempontból sohasem helyettesíti a törvényszöveget, különö-sen akkor nem, ha az, mint például egy rövid vázlat, a munka terjedelmének csök-kentése végett is a törvényszövegeknek sok helyen való összevonására kényszerülésfáraszto jelsorolásoknak lehető mellőzésére törekszik. -s

Mintha minden mondatába útravalót csomagolt volna "az életbe induló fia-talság" számára." Erkölcsi mércét állított a fiatal jogászok, leginkább a bírák elé.Az igazságszolgáltatás helyes működése alappilléreinek a bírákat tekintette.Óva intett a gyarlóságtól, és attól, hogy a jogászi hivatást összetévesszék a for-mákba kapaszkodó hivatalnoki eljárással.'?

5 STlPTA:AMiskolci Evangélikus logakadémia. i. m. 78.; UO.: A miskolci jogakadémia működésénekmásodik évtizede (1929-1939). Borsodi Szemle, 1985/3.67.

6 HACKERE. (1936): A magyar büntetőjog tankönyve - Általános rész. Miskolc.7 HACKERE. (1943): A magyar büntetőeljárásjog rövid vázlata. Miskolc.8 HACKERE. (1943): A magyar büntető eljárás jog rövid vázlata. Miskolc. Előszó.9 " •.• agyakorlati életbe indulo fiatalság legyen egész életpályáján mindenkor annak tudatában, hogy

nem az állampolgárok nagy tömege létezik az igazságszolgáltatás kedvéért, hanem ellenkezőleg, azigazságszolgáltatásnakjeladata, hogy a közönséget szolgálva óvja meg az állam rendjét ... " Uo., Ill.

10 Uo.

HACKER ERVIN

Hacker jelentős időt szentelt a tehetséggondozásra, inspiráita a körülötte lé-vőket, sokra tartotta azokat a hallgatókat, akiknek volt saját, érvekkel alátá-masztott véleménye, akkor is, ha az nem egyezett az övével.

Mint említésre került, az ő nevéhez kötődik a vetítettképes jogi oktatás be-vezetése a magyar egyetemeken. Több mint hatezer, oktatási segédanyagul szol-gáló diapozitívot gyűjtött össze." Pedagógiai tapasztalatai alapján ugyanis úgyvélte, hogya büntetőjog oktatásában is nagyobb hatást lehet elérni, ha nemcsaka szavakkal, hanem képi megjelenítéssel is hat az oktató a hallgatókra." A kive-tített képekre, azok részleteire még évek múltán is emlékeztek a diákjai.

Hacker öntudatos, magabiztos személyiség volt, egész lényéből emelke-dettség áradt. "A bánás s a tanítás művésze volt. "13 Vágyott munkája elismeré-sére, anélkül, hogy hírnévre törekedett volna. Írásai, előadásai tömőrek, lé-nyegre törők, ugyanakkor világosak voltak. Előadásmódja nem volt semszónokias, sem fölényes.

A Debreceni Tisza István Tudományegyetem jogi karán Kováts Andor bün-tetőjogász-professzor 1942 februárjában bekövetkezett halálával megüresedettbüntetőjogi tanszékre a kar három pályázó jogakadémiai tanár közül szótöbb-séggel Hackert jelölte első helyen." A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterrendeletét, mely szerint a debreceni büntetőjogi tanszékre dr. Hacker Ervin mis-kolci jogakadémiai tanárt nevezte ki, a Kari Tanácsban 1943. május 27-én hir-dették ki, de előadásait már 1943. május 4-én megkezdte." Itteni évei alatta Debreceni Tudományos Társaság rendes tagjaként is tevékenykedett.

Debreceni tanári működése mindazonáltal nagyon rövidre sikeredett, mind-összesen csupán az 1943/44-es tanévre terjedt ki. 1944 szeptemberében ugyanisa hadi helyzet miatt nem indult meg az oktatás, Hacker miskolci otthonábahúzódott, s több hónapon át, a következő év tavaszáig nem adott élet jelet

II Révai Új Lexikona, IX. kötet. Szekszárd, 2002. 188.12 HACKERE. (1943): A szemléltető oktatás a bűntetájogban. Miskolci fogászélet Könyvtára - Új

sorozat, 14. Miskolc.13 GARDUSF. (1989): Hacker Ervin (1888-1945). In: U:VAIM. (szerk.): Hacker Ervin emlékkötet.

Budapest. 4.14 Kari tanácsi jegyzőkönyv (1942. november 5.) 134. sz. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, VII. 7/a. 30.15 Kari tanácsi jegyzőkönyv (1942. május 27.) 385. sz. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, VII. 7/a. 30.

93

~GYARJOGTUDósOK

magáról. Áprilisban jelezte visszatérési szándékát a katedrára, de azután beteg-szabadságot kért, és már nem vette fel a munkát." Egyes visszaemlékezések sze-rint "száműzetését" egy, a béke megvédésére szolgáló nemzetközi bíróság és szer-vezet felállítását szorgalmazó tanulmány megírására használta fel.'? 1945.december 27-én, hosszas betegeskedés után Miskolcon halt meg. Haláláróla Debreceni Tudományegyetem gyászjelentést adott ki. A miskolci evangélikusköztemetőben nyugszik.

II. Munkássága

Egészen fiatalon, 19lG-ben kezdett publikálni. Több tucatnyi közleményében éskönyveiben a bűnügyi tudományok számos ágával foglalkozott, mint például: kri-minálstatisztíka, kriminológia, börtönügy. Különösen jelentős a kriminálaetio-lógiaí, valamint a nemzetközi bűnügyi összehasonlítás területén végzett tudo-mányos tevékenysége."

Hacker önmagát a klasszikus büntetőjogi iskola és a büntetőjogi reform-mozgalmak ("tettes büntetőjogi iskola") között elhelyezkedő ún. közvetítő iskolahívének tartotta. Tudományos hitvallását így foglalja össze:

"Részünkről végeredményben leghelyesebbnek azt tartjuk, ha a büntetés jog-alapjául és céljául az igazságosságot és a társadalmi rendfentartásának szem-pontját fogadjuk el, tehát a közvetítő vagy egyesítő elméletek álláspontjára he-lyezkedűnk ...

Tisztában kell azonban lennünk a büntetés céljainak tárgyalásánál azzal is,hogya kriminalitás normális életjelenség, hogy a statisztikának örök érvényű tör-vényei szerint annak teljes leküzdése lehetetlen. Tehát az emberek gyökeres meg-javításának megkísérlése nem vehető fel a büntetési célok kozé! Csak a krimina-litás csökkentésére gondolhat az, aki a gyakorlati élet tömegjelenségeivel tisztában

16 Kari tanácsijegyzőkönyv (1945. szeptember 10.) 6. sz. HBML XXVI. 3/a. 2.17 GARDUSF. (1989): Hacker Ervin (1988-1945). In: Lévai M. (szerk.): Hacker Ervin emlékkötet.

Kriminolágiai Kozlemények; 28. Budapest. 9.18 Magyar Nagylexikon (id.), 83.

-94

HACKER ERVIN

van! Ezzel szemben azonban a büntetések kilátásbahelyezése és alkalmazása ál-tal az állampolgárok érdekei a lehetőség határain belül megvédésre találhatnak!

A klasszikus és az ujabb keletű modern irányzatok igazi ellentét je azonbanmég sokkal inkább mutatkozik a büntetés mértékének megállapítása során. Mertmig a klasszikus irányzat bűnösség fokát tekinti irányadónak e téren, addiga modern irányzatok a bűntettes egyéniségére, társadalmi veszélyességére fekte-tik a fősúlyt.

Végeredményben tehát a büntetésnek jogalapja és célja az igazságosság esz-méjének megvalósitása és a társadalmi és állami jogrend biztositása; és pediga lehető legcsekélyebb egyéni szenvedés árán! Amit elérhetünk a megjavulásra ké-pesek megjavitása, a javíthatatlanoknak pedig ártalmatlannátétele, a társada-lomból való eliminálása általl"?"

Hacker a büntetőtudományok különböző részterületeit tanulmányoztaAngliában, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban,Olaszországban és Svájcban. Egyrészt itt szerzett tapasztalatainak egy részét kí-vánta átültetni a magyar büntetőjogba, másrészt pedig tudatosítani törekedetta büntetőjog nemzetközivé válásának tényét.

Hackernek a magyar büntetőjog általános részéről írt tankönyve, büntető-jogi tárgyú tanulmányai korszerűek voltak, a tudományos téziseken túl a szerzősaját véleményét is közvetítették a büntetőjog iránt érdeklődők számára. Mély-rehatóan foglalkozott az igazságszolgáltatással, annak szereplőivel. Kutatta a leg-megfelelőbb büntetési rendszert, érveket és ellenérveket hozott fel az egyes al-ternatívák rnellett, illetve ellen. Tanulmányozta a bűnelkövetök, az elítélteklelkivilágát, életkörülményeit. Reformgondolatokat fogalmazott meg a büntetés-végrehajtás terén. Az elsők között fordította a figyelmet a jogi személyek bün-tetőjogi felelősségre vonása felé.

19 HACKERE. (1924): Bevezetés a büntetőjog bölcseletébe. Pécs. 33-34. és 36. (Az eredeti írásmódfenntartásávaL)

95

~AGYARJOGTUDOSOK

aj Kriminológia

Hacker kriminológia területén tett megállapításai egyértelműen és kimutatha-tóan hozzájárultak a magyar büntetőjog fejlődéséhez. A kriminológián belüla bio szociológiai irányzat képviselője volt. Az egyetlen olyan jogtudósként tar-tották számon a két világháború között hazánkban, aki folyamatosan végzettilyen jellegű kutatásokat. Megelőzte korát azzal a szokásával, hogy nem a téte-les büntetőjoggal, hanem a kriminológiai ismeretek átadásával kezdte előadásait.

Álláspontja szerint a bűnözés "kiküszöbölése az utópiák sorába tartozik, leg-feljebb azt remélhetjük, hogy a kriminalitásnak terjedelmét csökkenteni és irány-zatát enyhébbé tenni tudjuk:'2OVéleménye szerint mindenekelőtt a kriminogéntényezők hatását kell vizsgálni, és csak azután várható a kriminalitás csökkenése.

Mind Budapest, mind az ország egész területére kiterjedően végzett szisz-tematikus oksági elemzést a legfontosabb kriminogén tényezőkre vonatkozó ada-tok alapján, melyeket az 1930-ban megjelent Budapest hatása a kriminalitásracímű tanulmányában." valamint az 1937-ben megjelent Magyarország krimi-nalitása az 1925-1934 években" című művében összegzett." Utóbbi munkanemzetközi összehasonlítást is tartalmaz. A Budapest bűnözési helyzetét fel-térképező munka egyedülálló módon a kriminalitást pozitívan befolyásoló té-nyezőket is figyelembe veszi, felsorolja. Ugyanebben a művében fejti ki azt is,hogy a krimináletiológiai kutatásoktói nem várható az egyes kriminogén té-nyezők és a bűnözés közötti kölcsönhatás egzakt kimutatása, mivel olyan

20 GONCZOL-KoRl 'EK-LtvAl (1996): Krimlnologiai ismeretek - bűnözés - bűnozéskantroll.Budapest. 18.; Hacker Ervin emlékkiitet, i. m 133.

21 HACKERE. (1931): Budapest hatása a kriminalitásra. Budapest.22 HACKERE. (1937): Magyarország kriminalitása az 1925-1934. években. Budapest.23 Kriminálstatisztikával foglalkozó, illetve azt mint módszert felvonultató további munkái: HACKER

E. (1929): Kriminalitásunk az 1921-1927. években. Miskolci logaszélet Konyvtára, 57. Miskolc.UO. (1930): A statisztikai képviseleti módszerek alkalmazása a bűnügyi aetiologiában Miskolcilogászélet Konyvtára, 62. Miskolc. UO. (1935): A nemzetközi bűnügyi statisztika. Különnyomata Polner-emlékkönyvból. Szeged. uo. (1937): Statistique comparée de la criminalité, Paris. U(1938): A nemzetközi bűnügyi statisztika módszerei. Miskolci logaszélet Könyvtára - Új sorozat,33. Miskolc. UO. (1939): Kriminalstatistische und kriminalaetiologische Berichte. Miskolc.

HACKER ERVIN

lélektani elemek is kihathatnak a kriminalitásra, amelyeket képtelenség mindenegyes emberi tettnél külön-külön feltární."

Hacker Ervin életét és munkásságát jelentősen befolyásolta a két világhá-ború, ezt tükrözik Társadalmi kapillaritás és kriminalitás," valamint Háborúés bűnözés című" művei.

Nemcsak a háború hatását vizsgálta a bűnözésre, de megoldási lehetősége-ket is kínált a nemkívánatos hatások csökkentésére. Felsorakoztatta azokat a kri-minogén tényezőket, amelyek a bűnelkövetést befolyásolták, és ezek összetett-sége már önmagában jelezte, indokolta a bűnözés elleni küzdelem nehézségeit.Kimutatta, hogy az 1.világháború kezdetén még meglepő módon csökkent a bű-nözés aránya, de hosszabb idő elteltével rohamosan emelkedett. Véleménye sze-rint ennek oka az, hogy a háborúban megszerzett rossz emberi tulajdonságoka garázdaság ra való hajlamot erősítik, az erőszakosság pedig bűncselekményivetületként szándékos testi sértésben, hatóságok elleni erőszakban jelentkezhet.Sajátos nehézségként jelölte meg még az alkoholizmus jelenségét és a katonák le-szerelés ének kérdését, mely utóbbi kriminogén hatását Hacker a folyamatos, lassútársadalomba való visszavezetéssel küszöb ölte volna ki.

Kiemelte azt a tényt, hogy minden hadviselő állam gazdasági helyzete meg-ingott a háborúk hatására, ami az állampolgárok többségének életszínvonal-csökkenését jelentette, és ez szintén generálta a bűneikövetést. Nagy hangsúlythelyezett a háború lélektani oldalára is, ezen belül kiemelte a hadszínterek el-tolódása miatt bekövetkező lakóhely-változtatást, amelyből következik az a meg-figyelése, hogy az emberek könnyebben követnek el bűncselekményt egy új, szá-mukra még szokatlan lakóhelyen, ahol nem ismerik őket, mint a korábbikörnyezetükben.

24 Hacker Ervin emlékkötet, i. m. 133.25 HACKERE. (1936): Társadalmi kapillaritás éskriminalitás. Különnyomat a Finkey Ferenc-

emlékkönyvból. Pécs. U . (1937): Soziale Kapillaritát und Kriminalitdt. München.26 HACKERE. (1943): Háború és búnozés. Különnyomat a Magyar Szemle 1943. évi júniusi számaból.

Budapest. Korábbi ilyen jellegű művei: U . (I925): A világháború hatása a kriminalitásra.Budapest; U . (I925): A világháború hatása a kriminalitásra Franciaországban./ogtudományiKözlöny. 1925/11., 82-84. UO. (1940): A háború hatása a kriminalitásra. Miskolci logaszéletKonyvtára, 49. Miskolc.

97

MAGYAR JOGTUDÓSOK

Szintén a krimínalítást növelő tényezők közé sorolja a technikai vívmányokszéles körű elterjedését, különös tekintettel a fegyverek használatára, amelyvisszaélésekre ad lehetőséget. Ennek megoldását a fegyvertartás szigorú ellen-őrzésében, a fegyvertartási engedélyek kiadásának szigorításában látta.

Megállapította, hogy a háborús helyzet, a jogszabályok gyakori változása,illetve azok megnövekedett száma, valamint a büntetési alternatívák kiszélese-dése bizonytalanságot és egyben a törvénytisztelet csökkenését vonta magaután. A törvények visszatartó ereje jelentősen csökkent.

Hacker azt is hangoztatta, hogy a világháború hatása mellett egyéb társa-dalmi és gazdasági válságjelenségekkel is magyarázható volt a bűnismétlők,a visszaeső elkövetők arányának jelentős növekedése."

Hacker egyik gondolata a mai kor számára is üzenet: "A kiegyensúlyozott tár-sadalmi légkörben várható leghamarább, hogya kriminalitás elleni büntetőjogiés szociálpolitikai fegyverek a küzdelmet eredményesebbé teszik és célhoz koze-lebb hoznak. "28 Kizárólag büntetőjogi eszközökkel a bűnözésseI szemben fellépninem elegendő.

b) Büntetőjog

Hacker Ervin a büntetőjogra úgy tekintett, mint "a társadalom összességét ér-deklő kiizos baj leküzdésére'í" Elkülönítette egymástól a büntetőjogot és a bün-tetőjog-tudományt. Felfogása szerint a büntetőjog-tudomány alatt azokat a tu-dományos törekvéseket kell érteni, amelyek a büntetőjog szempontjából relevánsproblémákkal foglalkoznak, azokat elvontan vizsgálják, függetlenül a konkrét jog-szabályoktóI.

A büntetőjog és jogtudomány körébe vonta a jogi problémákkal közvetle-nül foglalkozó szabályokat, mint a büntető anyagi jogot, eljárásjogot és bünte-tés-végrehajtási jogot, de idesorolta az úgynevezett büntetőjogi melléktudo-mányokat is. A tágan értelmezett büntetőjog fogalom első három területe közül

27 HACKERE. (1938): A visszaeső bűntettesek kriminalitása és szigoritott dologházba való utalásuk.Miskolci Iogászélet Konyvtára - új sorozat, 30. Miskolc.

28 HACKERE. (1943): Háború és bűnözés. Különlenyomat, Magyar Szemle, 1943. júniusi szám. 8.29 HACKER:Bevezetés a büntetőjogba (id.), 2.

98

HACKER ERVIN

(anyagi, eljárási és végrehajtási jog) a büntetés-végrehajtási jogot tekintette ki-emelésre érdemesnek, mivel az a fejlődésnek éppen azon a szintjén állt, hogya jogtudósok közül sokan önállósítására törekedtek. Hacker végrehajtási jogravonatkozó jóslata beigazolódott: előrevetítette az önállósodást, mégpedig olymódon, hogy az addig büntető anyagi jog körében szabályozott, végrehajtásravonatkozó részletkérdéseket a büntetőjog ezen szeletében fogják szabályozni.

Hacker meghatározó szerepet tulajdonított az úgynevezett büntetőjogirnelléktudományoknak," mint például: a büntetőjog-történetnek, -bölcseletnek,krimináletiológiának, kriminálstatisztikának, összehasonlító büntetőjognak,törvényszéki orvos-, elmekór- és vegytannak.

A fentiek közül ki kell emelni a büntetőjog-történetet, mivel az olyan kér-désekkel foglalkozhat, amelyek aktuálisan is foglalkoztathatják a büntetőjogá-szokat és a jogtörténészeket egyaránt. A büntetőjog-történetet a Hacker által kö-rülírt formában érdemes lenne a jelen jogászainak is komolyabban venni. A XX.század első felében úgy tekintettek erre a területre, mint egy igen jelentős mel-léktudományra, amely alapot biztosított arra, hogy az érvényes büntetőjogota történeti előzmények megismerése révén valóban megértsék.

A krimináletiológia a bűneIkövetés okainak tudományos magyarázatát ku-tatta, s részben a természettudományi, részben szociológiai alapokon vizsgáló-dott.

Hacker kifejezetten méltatta a törvényszéki orvos- és elmekórtant, mivelezek jelentős mértékben gazdagították a büntetőjog-tudományt."

1943-ban a pszichiátria és a büntetőjog kapcsolatáról tartott nagy sikerű elő-adást Debrecenben, amely nyomtatásban is megjelent. Előadásában a törvény-széki elmekórtan fontosságát azzal a sajnálatos ténnyel támasztotta alá, hogy azelső világháborút követően megnövekedett a lakosság körében a megviseltidegzetű emberek száma, amelyből azonban arra a következtetésre jutott, hogya második világháború nem más, mint .ideg-háború'é? Másrészt az a megálla-pítása is a törvényszéki elmekórtan szükségességét és fontosságát támasztja alá,

30 HACKERE. (1933): Büntetőjog-tudomány és büntetőjogi segédtudományok. Miskolci IogászéletKonyvtára, 96. Miskolc.

31 HA KER:Bevezetés a biintetőjogba (id.), 280.32 HACKERE. (1943): Pszichiátria és büntetőjog. Miskolc. 4.

99

~GYARJOGTUDÖSOK

amely a csökkent vagy korlátolt beszámítási képességűek kategóriájára vonat-kozott. Helytelennek és következetlennek tartotta ugyanis az ilyen személyek-kel szemben a büntetőjogi szabályok alkalmazását, mivel az érintettek eleve kép-telenek a társadalmi viszonyokba beilleszkedni. Hacker szerint ahhoz azonban,hogy megtaláljuk a megfelelő eszközöket a korlátolt beszámítási képességű sze-mélyekkel szemben, először fel kell térképezni, hogy kik tartoznak ebbe a kate-góriába. Szerinte a büntető bírónak sok esetben elmeszakértő tanácsára lenneszüksége ahhoz, hogy eldöntse, megállapítsa a vádlott beszámítási képességé-nek a fokát. Problémaként merült fel azonban, hogy melyek azok az esetek, ami-kor a bírónak kételkednie kellene a vádlott beszámítási képességében, s honnanismeri fel ezt a bíró. Ezt a kérdést Hacker úgy oldotta volna meg, hogy a bírákképzésénél nagy hangsúlyt helyezett volna bizonyos fokú elmekórtani ismere-tek megszerzésére. Az ilyen ismeretanyag megszerzésének legkönnyebb és leg-biztosabb módjaként azt tanácsolja, hogya büntető igazságszolgáltatásban al-kalmazott személyeket a tankönyvi ismereteken túl, a beteganyag bemutatásarévén, gyakorlati szempontok alapján kell felkészíteni. Példaként anémet egye-temeket (Heidelberg, Kiel) említi, ahol ilyen bemutatók szokásban voltak. Eze-ken az egyetemeken az ilyen foglalkozások előadói, egy büntetőjogász és egypszichiáter, az eset kapcsán párhuzamosan mutattak rá annak büntetőjogi és azelmekórtani vetületeire.

Hacker ezen felismerésének azért is volt nagy jelentősége, mert az ilyen jel-legű betegségben szenvedők esetén nehezebb megállapítani, hogy korlátozotta beszámítási képességük, viszont közülük aránylag sokan válnak búnelkövetövé.Hacker úgy látja, hogy a két világháború is hozzájárult a korlátolt beszámításiképességgel rendelkezők növekvő számához, s így a büntetőjogászok egyregyakrabban kényszerültek ilyen problémákkal szembesülni."

Hacker részletesen, korát megelőzően foglalkozott a jogi személyek, azon be-lül is az egyesületek felelősségre vonásával." Nemzetközi szinten (leginkább fran-cia jogirodalom alapján) tanulmányozta az alkalmazható szankciókat, feltárta

33 Uo., 4-8.34 HACKER E. (1922): Az egyesületek büntetőjogi cselekvőképessége és felelőssége: tanulmány az

anyagi büntetőjog köréből. Pécs. UO. (1922): Az egyesületek büntetőjogi cselekvőképessége ésbüntethetósége, Magyar Jogi Szemle Könyvtára, 15. Budapest.

100

HACKER ERVIN

a nem vagyoni jellegű jogkövetkezmények és a vagyoni jellegű büntetések elő-nyeit és hátrányaít," valamint elemezte az egyesületek búncselekményeinélszereplő természetes személyek cselekményeit. Ez utóbbiak elbírálásakor Hackera részességi szabályokat tekinti irányadónak, azzal a kiegészítéssel, hogy magais "meddő vállalkozásnak" tekintette a minden részletre kiterjedő, általános ér-vényű szabályok megállapítását."

Kriminálpolitikai műveiben Hacker fáradhatatlanul hangsúlyozta, hogyminden reformtörekvésnek a meglévő viszonyokhoz kell idomulnia. Csak cél-tudatos, folyamatos és fokozatos szociális intézkedésektől és társadalmi tevé-kenységtől várható a szociális viszonyok javulása s a bűncselekmények letörése."

Hacker is azok közé a jogtudósok közé tartozott, aki a jogrendszer tanul-mányozása után nemcsak a tanulságokat vonta le, de a jövőbe is tekintett. Bársaját vallomása szerint jóslatokba bocsátkozni .felette nehéz és kockázatos","a jövő büntetőjogával kapcsolatos elképzeléseit mégis össze lehet foglalni néhánypontban:

1. Míg korábban az egyéni felelősség volt az uralkodó, addig a jövőre vonat-kozóan az egyéni felelősség mellett a kollektív felelősség szerephez jutásáttartotta elképzelhetőnek.

2. A pozitív és reformtörekvések teóriáiból kiindulva úgy vélte, hogy a teljesbeszámítási képesség és a teljesen beszámíthatatlan kategóriák közül hi-ányzik egy harmadik, amely a határeseteket foglalná magába. Ennek a cso-portnak a .korlátolt beszámításúak" lehetne a neve, akikre vonatkozóan a ko-rábbiaktól eltérő intézkedéseket kellene kilátásba helyezni.

3. Szintén eltérő intézkedéseket kell az utókornak alkalmaznia a fiatalkorú bűn-elkövetőkkel szemben.

4. A jövő büntetőjogának az egyéniesítésre, a személyi körülmények mind tel-jesebb figyelembevételére kell törekednie.

3; Hacker Ervin emlékkotet (id.),94-104.36 Uo.,112.37 HACKER E. (194J): Kriminálpoliuka. Miskolc: U .: Büntető igazságszolgáltatásunk az utolsó

években és kriminálpolitikai teendőink. Miskolcifogászélet Konyvtára, 56. Miskolc.38 HACKElt Bevezetés a büntetőjogba (id.), 284.

101

~GYAR)OGTUDósOK

5. Véleménye szerint meg fog növekedni a határozatlan tartamú ítéletek je-lentősége, amelyek lehetővé fogják tenni az intézkedések hatásának - azokvégrehajtása alatti - figyelembevételét.

6. A bíróságok által eldőntendő kérdések egy részét a közigazgatási jellegű ha-tóságok feladatai közé fogja sorolni a jövő büntetőjoga.

7. A büntetési rendszerek kapcsán a jövőt abban látta, hogy az elkövetőketa szabad életbe lassan kell átvezetni, amire a leghatékonyabb megoldás a fo-kozatos börtönrendszer lehetne.

Vízióját röviden így foglalta össze: "A jövő büntetőjogánakfeladata főleg hármaslesz: megjavítani a kezdő bűntetteseket, megbüntetni a még nem teljesen a bűnútjára térteket, és eliminálni a javithatatlanokatr'"

ej Büntetés-végrehajtás, börtön ügy

Hacker Ervin több aspektusból is foglalkozott a büntetés-végrehajtás kérdésé-vel." A terület előtérbe kerülése magyarázható egyrészt azzal, hogy ez a bün-tetőjogi szabálycsoport ekkor lépett az önállósodás útjára, másrészt mert szá-mos emberi jogi, törvénykezési kérdést vetett fel.

A börtönügyi kódex, a szabadságvesztés büntetések végrehajtására vonat-kozó jogszabályok elé követelményként támasztotta, hogy legyenek összhang-ban a büntető anyagi és eljárásjogi szabályokkal, ugyanakkor ne legyenek túl ál-talánosak, és ne legyenek túl részletezőek sem. Elképzelése szerinta részletkérdéseket börtönrendtartásoknak kellene szabályozniuk, amelyekmegalkotása a legfőbb börtönügyi hatóságok hatáskörébe tartozott volna.

Hacker álláspontja szerint a börtönügyi törvénynek az alábbi kérdéseket kel-lene szabályoznia:

39 Uo., 284-286.40 HACKER E. (1916): A rabmunka: Tanulmányabörtönügy köréból. Pécs; U . (1917): A börlön-

rendszerek: a pozsonyi pártfogói értekezleten tartott felolvasás. Pécs; UO. (1918): A börtönügy. Pécs;UO. (1918): Die Organisation des Gefangniswesens. Heidelberg; UO. (J 921): Der Strafvollzug inUngarn. Heidelberg; UO. (J 926): Nápoly börtönei. Budapest; UO. (1928): "Börtönügyi jog"a gyakorlatban. Miskolci Jogászélet Konyvtára, 42. Miskolc.

HACKER ERVIN

1. A börtönügyi törvényben kell megállapítani a végrehajtás alapjául szolgálóbörtönrendszert, azt, hogy mennyi ideig tarthat a magánelzárás, milyen fel-tételei és akadályai vannak a magánelzárásnak.

2. A szabadságvesztés-végrehajtás elhalasztásának és félbeszakításának in-tézményét, ennek részletvonásait is le kell szabályozni.

3. Részletes szabályozást igényel - álláspontja szerint - az elítéltek letartóz-tatási intézetbe való felvételének módja, feltételei.

4. Minden szabadságvesztés büntetési nemre nézve külön-külön meg kell ál-lapítani a munkakényszer fokát, továbbá, hogy milyen esetekben lehet szóa munkakényszer enyhítéséről. Általánosan kellene szabályoznia a munka-időt, a munkapenzumot, a munkaüzem jellegét.

5. Szabályozandók az elítéltek szellemi és vallási gyámolítására vonatkozóalapelvek.

6. A törvénynek egészségügyi rendelkezéseket is tartalmaznia kell.7. Elő kell írni, mennyi minimális időt töltsenek az elítéltek a szabadban.8. Rögzíteni kell a fegyelmi jog kérdését, a fegyelmi büntetések rendszerét.9. Törvényben kell rendelkezni a panaszjogról.

10. Szabályozandó a kapcsolattartás joga, a levelezés, a látogatás joga, s ezek el-lenőrzésének feltételei.

ll. A börtönügyi törvény keretében rögzíteni kell az individualizáció elvét.12. Szabályozási problémaként veti fel, hogya büntetés-végrehajtási intézmé-

nyekben gyakori az öngyilkosság. Ebből adódik az öngyilkosságok megelő-zésének kérdése, másrészt az akár öngyilkosság, akár más okból kifolyólagelhalálozott elítéltek holttestének sorsa.

13. Végezetül szabályozandók a letartóztatottak elbocsátásának részletei, to-vábbiakban a reszocializáció módja.

A fenti követelmények alapján a jogalkotónak olyan differenciált szabályozást kelllétrehoznia, amely tekintettel van az eltérő szabadságvesztési nemekre, a letar-tóztatás különleges fajaira. és a letartóztatottak egyes osztályaira."

4\ HACKER E. (1922): Börtönügyünk reformkérdései különösen törvényhozási szabályozása.Sárospatak. 20-26.

103

~AGYAR)OGTUDÖSOK

••••

Igen jellemző képét adják Hacker tudós egyéniségének debreceni kollégái em-lékszavai:

"Dr. Hacker Ervin életét teljesen a tudománynak szentelte. Legboldogabb óráitkönyvtárszobájában töltötte tudományos foglalkozása kiizben. Hangyaszor-galmú tudós volt, aki nagy anyagot gyűjtiitt össze és azt fel is dolgozta. Művei-nek cím ei több nyomtatott oldalra terjednek ... Halála egyaránt vesztesége a tu-dománynak, az egyetemnek és karunknak. "42

Magyary Zoltán(1888-1945)

Koi Gyula