dictionary rum. lat. si ung. - BCU Cluj

DICTIONARY

RUM. LAT. SI UNG.

11

J

CLUJ 1823

B.Ü. Cluj

st?#' «aars .

1 1 Ï 0

,'V-ZX^¿/>

Ascl fcex/ytse^cv .¿c ' ' ' Torro . fr~, <y

f / ¿ ' ¿ j <?*

cCvt/' , U& JL S~ ¿ S r *?*3

-■■i ' B a

D I C T I O N A R I uR U M A N E S C , L A T E I N E S C j

S I U N G U R E S C ,

DEIN O R EN D U IA LA E X C E L L E N T « SA LE

P R E O S F I N T I T U L U I

I O A N B O B B

V L A D E I C U L F A G A R A S U L U I A SED IA T

SI CU V EN IT U CASSI C L E R U L U I T Y P A R IT

IN DOAO TOMURI

I N C L U S

VU tyPanul T ipografii Coilegiuniului Reformaţilor ptm S t j c p h a w T o a o k

r," ; ÉSÇ?A JtV . if .

î & i r t- - < / / / #

¿-¿XL) ..ïl .ClL_JW var **''»

e r r a t a e m e n d a n d a .

Pagina,

i 3.

Columna, L inea ,

. 2. - - 1 •

, loco,

Su ccuba ,

lege

Subnuba.

32. 3o. • K ila s z lo m - K iv d la szto m

47. _ 2. _ 24. - V ariana - V arina.

69. 1. . 21. - Arhando, Arham do

76. 2. - 20. - Assimito, - Assimilo

94- . 1. - a9 - - BaeF, - Baes

1 15. 1. - X. - ßpnedect, - Benedeiet

1 15. _ 2. . 3 . - Erenatum, - E re natum

116. . 2. - 9 - - Biofn, - B ifon

118. . 2. - i . - Band, - Bland

i 38. / * 1. - ultim a Assis, - Assio

i 5 i . - . 1 . - ultim a e m le g , - n ie leg .

181. . ] . - - 6. - partila * partiie

181. - 2. - - 16. - 4* - 3 .

j 83. - 1. - - 8. - pea, - pae,

1Ü80 - 2. - - penult. Medicus, - Mendicu»

189. - 2. - - 9 - - - 2,

190. - 1. - - 10. - ivi, - sivi

19°. - 2. - - 11. - ium, - tum .

191. . 2. _ 16. - certetatoriu, - cercetatoriu

191. - 2. - 20. - cerletacesc, - cer cetacefc

231. - 2. - - 2. - Ruprura - R u ptura-

234. - 1. - - 8. - 2. - - 3.

238. _ 2. - 18. - Medudulariu, - - Medulariu

242* . 2. - 20. - Veratio, - Vexatio.

*43 . - 1. - - penult- - - f.

»5 i . - 2. - - 8. - pacnica, - pacinica

252. - 2. - 23. - Calcare, - Culcare

3o i . - 1. - - *7 - - faciut, - faciuit.

3 i 3. - 1. - . penult. oarequalte, - oarequate

3 i 8. - 2. - 4 . - Deciuit, - D ieciu it ,

370. . 2. - i 5 . - Vativns * - Votivus.

4 13. - 2. - - 9 - > Viripalens, VirSpotens

Pagină, Columna, Linea, loco,4 2 1 . - ^ ■ 2. 10. - Acolostus4 a5 . - - 1. - 12. Flueros534. - l . - - O í . - - Fekete zo ld -58o. - 1. - - 28. * Forte ,

lege,

AcolastusFlueras

F ekete fo ld szinii Torte

IN S E G U N D O T O M O .

I

56 . - 2. * • 32. - - Incrementum, - Interameüta7 2 . - 2. * 2. - Turgo, * Jurgo79 - ' * ]. - +. 18. - m Sicara , Silera

21 9 . “ 2. - - 18. • comportio comportatio240. - 1. • - 2. - • pregediu pregetez284 . - 2. * - 28. - • fancilor, fanţilor.33o. * 1. * 29. - - valo, valeo.357 . m 2. * - 4 - •» • comuintio, - comminutie389 . <* 1. * * 3. * - fpina, fplina3 99* * 1. * ét 3 i . - corufu eo, comico.443. • 1. * - 26. - na atio, nutatio457 . - 2. - - 18. - cara, care.483. - 1. - 21. • válam , válam56a, - 2. - - * 9 - - Cifelitie, Chifelitie564. - 1. - - 7- - Chrembalum Crembalum564. * 2. - * 8. - Gibbus, . . . G ibb o f564. * 2. - m penu! - fepatura, fapatura566 . 1. * 0 26. - E iem o ím a, Eleemoíyna566 . <» 2 . £» “ 4 - • Preecef, * . Freces.569 . - I» im * 4 - - Penitentiae, - - Poenitentia669 . * 2 . * * 2. - Praeces - - - Preces549- - 2. *• - 6 . * prestado, praestatio5 6 9 . " 2. - - 28. - Catachifmus, * Cataclysmus670 . - 2. - - 13. - R esze lté tes , R észeltetésS70 . • 2. s. - 01. • lam ine, - » la mine$70.fir

- 2. - 34. - aquiro, . * • acquiro072» * 1. • - 22. - pupil, * pupil .0ya>

-Jg

2.■

22» ** Negcale, - » Negreale

-A

M .

M « c ( graec: m aco n ) Papaver, ris, n. 3. Măh.

Macof, Papaveroius, sa, sum. Má-JíOS.

Papaverius ría, ium.Macarcbe ( Ita: A n corche:) Quan-

quam, etiam si, quatnvis. A m bar.

Macarie, M acarius, ca rii ; m . 2.Mahăr ids.

Macarie, fericire, Beatitudo, inis, f. 5. Macaría, iae, f. 1 . B oldog* sag.

Macau ( a mancus cui innituntur manei et senes) S cip io , onis, in. 3. Istáp, m ankó.

Macavei, Machabaeus, baei, m. 2 .Machabéus név.

Mace, iau parte dein lontru dein dsof a trupului, Ilia, ium ,ilibus, n. 3. B el , vag testnek altó része.Intestina, norura, n, 2 . plur: Viscera, rum, n. 3. plur:

Macedonia, Macedonia, niae, f. 1 .Gordg ország tariomânnya.

Macedonio, Macedonicus, nica, ni-' cum. Macedoniai.

Macedonian, Macedonian»!«, iana, »num. Macedoniabéli.

Macedo, onis, m . 5.1 ar» II.

M acelariu, Macellariu«, rii, m. 2« Mészáros.Lanío, onis, m . 3.Lanius, nii, m. 2 .Carnarius, narii, ra. 2.

Macelerie , M acellum , l i , n, 2 . Mészárszék.Laniarium, rii, n. 2 .Laniena, na«, f. 1 .

Maceleíc, Lanio, a vi, atum , are. M észárlom.Dilanio, avi, a tu m , are. E lté* peni, m észárlom , szaggatom . Disseco, cuí, «ctum , are. Elvag- dalom.Discindo, di, ssura, ere.Trunco, avi, atum , are.

M acelie, M acellatio, onis, f> 3, Darabokra szaggatús, m észdr• lás.Laniatio, onis, f» 3»Laniatus, tu#, m. 4 .

Macelerefc, Macellarius, ría, ium Me'szárszékhez való.Lanionius, nia, ium.

Macellat, Macellatus, ta, tum. Mi* szárlott, szaggatott, databóU tatoit.Laniatus, ta, tum.Dilaniatus, ta , tum,

Machina, Machina, nae, f* 1. O* 1

Jíos Jíigondolat, szerszàm .

Machineíc, M achinor, ari, natus tum . S z e r z e k , készitek.

M aehinatie , Machinado, onis, f. 3. OJíos g o n d o lá s,fo r té ly o sia lá l-

m án y,

Machinatus, tus, m, 4* M achinamentum, ti, n. 2.

M achinariu, Machinariu», ria, iuna.Jelfts ialálm ány , m ester em ber.

M achinator, Machinator, oris, m. 3.OJíos fe lta lá ló.

M achinof, Machinosu*, sa, tum. P raktikus, mesterséges, f o r t él-

lyos.

Machineafca sciintie, Scientia ma- chinaiis , Mesterséges tudom á-

nyohat k igondoló tudom ány.

Machina ce de fine femisca ca hora, Autómata, orum n. a. plu: Jííagában m o zg ó mesterséges

tsin á lm dn y m in t az óra.

M achina de impuscat, Catapulta, tae, f. i . S zá m tzer.

Machioerefc de impuscat,Catapultarnos, ria, iurn. S zá m szerhez

való.Machina ( I t a : M achina:) Astus,

tus, rru 4- R avaszság. Calliditas, atis, f. 3.Astutia, tía», f. x.Machinatio, oni», f. 3 . Vaframentum, ti, n. 2.

Machineíc, M achinor,ar i,a ta i aura. K avuszkodom .

Dulos struo, uxi, ctum, ere.

..a MA.

Versutas sura, fui, esse.Machiriatoriu, M achinator, ori.',

m. 3. Ravasz.

Astutus, tuta, tum.Callidu», da, dum,Vafer, vafra, vafrum.Versutus, ta, tum.

Machinaste, A stu te , adv: R ava - szon.

Callide:Vafre.

Macin, ( í ta : m acinare) Molo, lui, itum, ere. Orlok.Comnaolo, ere.Em olo, ere.F errad o , ere.

Macinare, Macinatio, molitio, onis, f. 3. Órlés.

M ăcinătoriu, Molitor, oris, m. 5 .

Molnár.M acinatura, M olitura, rae, f. i .

Orlés.Macinat, Molitus, ta , tum . Meg-

brlolt.Măciulie ( I ta : M aciulla) de arund,

de brad, si alte ce au măciulie in ca p , T yphaphae, JVád, es egyéb bülktís.

Maciula de batut inu, StuparimaU leus Lenvero butykó.

Macris, fau acrii, Acetosa, sa*, f. x. Soska. A cris idis, f. 3.

Macris de cam p, Acetosa campes« tris. M ezei sóska.

Macris de gradeina, A citosa hor* íen*ií Kert¡ soska.

MA.

MA.t

MA, 3

Maeris felbatec, A cetosa silvestris.E rdei sóska.

Macreíc, Macero, avi, atum , aré. Osztovéritem , fónnyasztom. Macio, avi, atura, iare.Eraaceo, avi, atum , iare. Aleg- üszLovéritem.Tenuo, avi, atum , nuare. Extenuó, avi, atum , are.Maciem affero, tuli, latum , erre.

Macrire , Macera tio , onis , f. 3.Fonnyasztás , bsztbvérezés,

Macrime, M acror, ori», m . 3. Osz- toveraeg.

Macra, Macies, ciei, f. 5. ószto- vérség. Macritas, atis, f. 3. Extenuado, o ni*, f. 3.Macritudo, ini», f. 3 .

Macrit, m atierat, Em aceratu«, ta, tum. Osztbveredelt.Em aciatus, ta, tum .Macilentu», ta, tura.Extenuatus, ta, tum .Strigosus, sa, sura. Meg'dsztb- veredett, elhervadott.

Macru, Macer, era, crum . Ósztovér.Macilentus, ta, tum.

Macrefcume, Macesco, ere. Meg- osztovéredem.Maceo, cui, ere.Maceresco, ere.Emace&co, ere.Ernacresco, ere.Emacior, ari, iatu» *um.Extenuor, nuaru nuatus surn.

Macrele i*ra , Haoiaceresco, e.re.i *

Ism et m egbsztoveredem

Macru funt, Maceo, ere. O szlo- ver vagyok.

Maculefc, Maculo, avi, atum , are. Szennyezem , motskolom. Sordido, avi, atum , are.Faedo, avi, atum , are.Delino, linivi, nitum , ire. K e- n em , szennyezem .

M aculare, Sordidatio, onis, f. 3. Motskosolas.Conspurcatio, onis, f. 3. Mots- kolodas.

Macula, Macula, lae, f. i . Motsok. Sordes, sordium.Squallor, oris, m. 3.Labes, bi», f. 3.Labecula, lae, f. 1 .

Maculat, Maculatus, ta, tura. S zen » nyesedett.Sordidatus, ta, tum. Tsunyilott.

Maculof, Maculosu», sa, sum. Mots- kos.Sorditus, ta, tum .Sordidus, da, dura.Squallens, entis; o. 3 . S zen • nyes.Squallidus, da, dum.

M aculof incatva, Sordidului, du» la, duium. Motskosotska.

M aculatoriu, C om m aculans, an* tis; S zen n y eze .

Sordidans, antis, o, 3. Maculatoriu, M aculatorium, tor ii,

n. a. Jegyzesre val6 eszkbz.Mt cu Ieste, &ord>de, adv: M oîskosm

4aquaiUiie, Ózennyesen.Maculóse.

Maculefcutne, SorcUo, «re, Szen nyesedem.Sordesco, eraObsordeaco, ere. MotsTiosuloli-

Maeander apa colaceste curgatoare. Maeander, dri, na. a. Meandrus, dri, m. 2 E gy igen tekervényesen Jolyó vlz.

M aecenaf ona dein Hetruria car* m ult bine facee oamenilor invad aţi, Maecenas, atis, ru. 3. E g y Hetruriai f'ó eniber, a’ tanúlt embereknek igen nagy jól tévóje.

Machnefc, M aestifico, avi, atum , are. M egszomoritom.C ontristo, avi, atum , are. Exacerbo, avi, atum , are. Moesto, are, vi, atum .Moestum fació, ci, ctum , ere. T riato , avi, atum , are. Szomo- rilom .

M achnire, Contristatio, nis, f. 3.Szom oritds, szomorkodás.

M achnire, M aeror, oris, m . 3. Szom oruság.Moestitia, tiae, f. i . Moestitudo, inis, f. 3. Contristatio, onis, f. 3 . Melancholia, liae, f. J.

Machnitoriu , C ontristator, orí*, m . 3. Szom orgató. Contristan«, antis, o. 3. Tristificus, ca, cuín.

Machnit, Contristatus, tata, tatum* Jllegszomorodott.Tristis, te, c. 3. Szomorit, Moestus, ta, turn.

Machnit ceva, Triaticulus, li, m. $, Szomorutska.

Machnit Toarte, T ristiiicu », fica5

cum» Szomorusdgos.Dolorosus, sa, sum.A iîlictus, ta , tum .Moerore plenus, na, num.

Machnit incatva, Subtristij, t is , c . 3. Szom oru szabasu

M achniceste, Moesta, adv: Szom a• run.Tristanter.

M achnefcum e, M oereo, u i, ere. Szom orkodom .Exacerbesco, ere. Szom orodont. Contristor, ari, atus sum. T ristor, ari, atus sum, Melancholicus sum , fui, esse.

Mag, Magus gi, m .a . Bolls, tudos, Mag, Magus, gi, m. 2 . Ordongos Maghic, Magicus, gica, gicum. Va-

răsld.Maghie, Magia, gift*, f . i . Ordon*

giisseg.A rs m ag ica , Vardsld meşterise g , ordongosse’g .

Magazin, (v o x alien a) Granarium3

rii, n. a Gabonds.Horreum, ei, n. a.Annonaria domus.

Magiftrat, Magistratus, til», m 4* Tiszt1 liszlbeli szemclyek .

MA. 5

M agiftratual, M agistratualis, le, c. 3. Tisztviselo.

Magiftratu ceteti, Magistratus, civitatis, Värosi tandtsbeliek.

Magiftratu comitatului, Magistra-, tus comitatensis. Varm egye tisz• tei.

Magne* peatra, Magne», etis, r o .3 . Mdgnes kö.Herculeus lapis.

Magneteic, Magnetica*, ca, cum.Mai luna, Maju», aji, m. 2. Pun-

kösd hava.Maiu, Malleus, ei, tn. 2. Pöröj%

verö tsaJiäny, sülyok, kalapats,Maiuti, Malleolus, li, rn. 3 . Verö

boiotska, kalapatsotska, sülyok.Maieriu, Malleator, or is , m. 3 .

Porojjel verö, süjkozö.Maiet, Maileatu*, ta, turn. Sttjok-

kal, pbrojjel veretett.Main de hatut inu, Stuparius, rii,

m. 2 . Len-törö bot vagy tilo,Maiu de lemn de b ătu t, Tudes,

itis, m. 3. Sülyok, fa-tzövek, verö böt.

Maiu de menuntiat, Volgiolum, li; n. 2. Görönts törö sülyok.

Maiug, Malleus crassu« ex lignov. ferro, N agy sülyok.

Mai, Fere, adv; S tin ten .Prorsu*.Plane.

Mai, M agi«, Mage, adv: Inkdbb. Potiu*.

.Mai aceftai, latine, lathaec, itthoc.

S zin te im ez.

Mai adWeori, Saepe, saepius, T ob » ször.Saepenumero.Piuries, complurie*.

Mai amarit, Solicitior, ioris; c. 3.Büsültabb,

ssi aproape, Citerifir, rioris, c. 5. Propior, ori», c. 3,Propius, adv:

Mai aproape cu mult, Citimus, ma, um, anperl: InneksUbb kö- xelek valö.

Mai a te ta , mai acum, Tantum« modo. Tsak szinten.

Mai afemine, Suppar, ari», o. 3 .Äfajd egysnlö.

Mai batr in , Se n io r , o r i s , m. 3. Venebb,

Mai bine, Mei iu*, adv. Jöbban.

Mai binişor, Meliuscule adv: /dfe* bütskdn.

Mai bunez, Melioro, «vi^tum, iare. Alegjöbbitom .

Emendo, avi, atum, are- Mai bunare, Melioratio, oni*, f . '5.

M egjöbbitds.

Mai b u n a to r iu , Emendator, r ia , m. 3, M egjöbbitö.

Meliorator, oris, m. 3.Mai b u n at , Melioratus, ta um,

M egjöbbittatott.Emenrtatus, ta, atum,

Mai bunataceof, Emendabili«, le.c. 3. M egjobbithatö.

Mai bun, Melior, ori», m. 3. Jobb.

6 M A . MA.

P raestat, irnpe: Jóbb.Melius, oris, n. 3.Pensior, oris, c. 3. Jóbb, drá* gább.Potior, oris, c. 3, Potiu* Jóbb. Satior, satius, satioris.

Mai bunisor, M eiiuiculus, la, lum- Jóbbatska.

Maica, Mater, tris, f. 3. Anya. M aicutia, M atercula, ia e , f. l .

A nydtska.

Mai cel deint«i, A prim us, no a , urn, Majd legelso.

Mai chiar, A p eram Nytlvdno• sabban.Planius.Evidentius.

Mai cu ateta, Tantidem , Ugyan an n yin .

Mai cu zoarire desearla, Inflatius, adv: Kevelyebben, felfuvalkod- iabban.

Mai curend, Citius, adv: H am a-rébb.

Mai de dsof, Intimates, aturo, m. 3. plur: K ozség , altó rend.Im us, im a, um. L eg also.

Mai de dsof me pun, Iufiinor, a- ri, atus sum. Alávalóvá téteiem.

Mai deinlontru, ln tirn u *, m a , nsum. Kivdltkeppen való.

Mai de frunte, Praecipuus, u i , um . Kivdltképpe i való.

Mai de multeuri, Pluries, GyaA- rahban.Saepius, adv:

Frequentius.Mai denu detot, Panissime, advr

Majd nem mindenestol.Mai denu dupo acee, Pene adv:

Tsak nem majd.Mai departe, U Jterior, ori*, c. 3 .

Tovább való, távúl való. Longinquus, qua, quum ,

Mai depeurma, Extim us, ma, mum . Legútólsóbb, külsöbb.Posterior, posterius, Uiólsóbb való.P ostrem u s, m a , um . L egu • tólsó.Supremus, m a, mura. Utólsó. Extrem us, ma, um. Legutólsót Extrem o, adv: Végezetre, utóU jára vagy utólszór.

Mai de fatiu, mai bun, Satior, o - ris, compa: Elégségesebb, jóbb ,

Maieraan, Majoran» a , nae, f. X. M ajordnna.Sam psuchus, chi, m . 2.

M aierenefc, Sam psucbinus, n a , num , v. sampsuchinus, ni, m . a. Majorános, m ajoránnábñl való

Maieftate, Majestas, atis, f. 3 . Mél<m tóság.

Maieftuof, Majestuosus, so, sum.Méltóságos.

Maieftru, M agister, tri, m . 2. Mes• ter ember.

Maieftra, M agistra, trae, f. i . Mes» ter aszszony.

Maieftrefc, M agistro, a v i , tuxa,, are. Elül járokx tanitúh.

MA. MA. 7

Maieftrie, xueaterie, Magisteriutti,! rü , n. s. Mestersrg.Ars, artia, f. 3.

Maieftrie de a jnca io comedeie,

Histrionia, niae, f. i. Jätek tu- domäny.Histrionica, nicae, f. 1.

Maieftregte, Artificialiter, adv: Mes-

iersegesen.

Maieftreste faciit, A rtificiosui, *a, sura. Meslersegestn tsindlt.

Maieftrof, A rtii lc iosu«, ao aum.Misterseges.

Maieftre, f*u ra e ie f tra , ventoafa dela «puf, Circius, c ii , m. 2. Forgö hem eny szel nap rtyu- gotröl.Corus. ri, m. i .

Maieitrale ilpoarta, Portatur a ven- to circio. F org ö sze l h o id o zza .

Mainainte, Prius, adv: Elobb.

Anterior, anterius. Elöbb Valö. Praevie adv: Elobb.

Mainamte, A n tea , adv: A z d ö t t .Ante, adv:

Mainainte de acee, Antehac. E x elott valö idöben.

Mainainte de ce, Priusquara, Mi- nekelötte, tlob b hogy nem .

Mainainte de diori , Anteluca- n u s, n a , num. Viradt el'dtt valö.

Anteluculo adv: Viradt el'o t.

Mamainte il am, Antehabeo, ui, ituia, er«. Elobb betsülom .

Mainainte « v u t , p retin it, Ante-

habitu-i, a, turn. N agyobra be*

tsultelett.

Antelatua, a, turn.

Mainainte orenduefc, Praeordino, avi, atum, are. M agam ban i- dcin elrendclem , hatdrozom .

Praedestino, avi, a turn, are. Praeiinio, ivi, itum, ire. Praestituo, ui, tutum, ere. Praetermino, avi, atum, are. Priu* definio, nire.

Mainainte orenduire, Praede*tina» tio, onis^ f. 3. E lore m eghaid• rozăs, elore elrendeles. Praefinitio, onis, f. 3. Praeordinatio, onia, f. 3.

Dei decretum atque constitutum Mainainte orendu it , Praeordîna

tua, ta, turn. Elore m eghaiăro* zott, elrendelt.

Mainainte prepedefc, Praecon*um» mo, si, aum tum , ere. Elobb el- vcszlegetem , m egem esztem .

Mai nalt puţin, Altiuaculus, la, lum.E gy kevessi magossabb.

Maincolo, Porro, adv: Tovdbb. Ceteruih adv: De reliquo, cetero« quin. Tovdbbd.Longius, d® cetero.Ulterius, proîn.

Maindelung, Protelo, avi, atum , are. Kesore halasztom. Protraho, axi, ctum , «re. Produco, xi, ctura, er».Differo, »tuli, dilatam.Vedi indelung.

Maindsof, Inferius, adv: Oda ala ide ald.Infra. Aid) alatţad, alatta.

Mainlontru, Interior. Belso, belsobb.lnterius. Belyebb, belsobb.

Mainfemnelieste, Consignatius, adv Nevezetesebben.

Mainfuf Superior, oris, m . 3.Felj bb, felsbbb.

M ainfuf d if , Superiu* dictum ; Feri m egm ondott, feljjebb etnii tett.

Ma infuf fcrif, Supra scriptua, ta, tum. Feljjul irott feljtbb m eg• irt.

Maintei, Prior, oris, m. 3. Elsobb.Prius, ori», m. 3.

M aintei, Cumprimi*. Minderxek felett, kivdltkeppen. Frincipaliter adv: Fokeppen.

Mui m are, Superior, o r is , m . 3.Felsb fejjebb valâ.

Mai mare, Maior, ori*, m, 3. Na- gyobb. Maiu*, oris.

Mai m ărişor, Maiusculus, la, !um .Nagyobbatska, |

Mai marele cafi, Heru», ri, rp. a.j H a zi gazda. ICurator reifarniliari*.A cura familiae.

Mai marele ceti, Tribunus, ni, m . a, Fo vezere a’ seregnek.

Mai marele luntrilor, Naucleru*, ri, m. a, Hajâ meşter, hajât lir. Ţrierarehu* chi, m , a , j

s M A .

Mai marele poporului, Damarchus, chi, m. 2 . Kozne'p eloijâroja.

Mai mare prefte făcători de pane, Sitarchus, tarchi, m. a. Kenyér meşter clés m esler.

Mai mari poporului, Optimates, a- tum, et optim atium , m. 3. piu: N ëpnek elei, f '6 emberei.

Ma) mari tieri, Procere», procerum m. 3. plur: Fo rendek.

Mai m ic, Minor, oris, m. 3 . K issebb.

Maimult, Plu», ris, c, 3 . Tobb.

Maimult, Litra. F elet , tovdbb. Am plius, adv: T d b b , inkăbb.

M aimultifor, Plusculum, adv: Tob• betske.

Plusculus, a, ura.Maimult decât trebua, Pluscule,

K elettlen feljjebb.M aimult decât nemica, Non nihiî,

Tobb sem m inél.Maimult decât fe cuvine, Supera.

loentum, enti, n. 2 . K elletlen

tobb.Maimult deodate, Plus s«mel. Tofc-

szor egyszernél,

Maimult fruct aduc, Superfio, eri. B ovebben term en.

Mai mult in fum ma, Pluraliter, adv: Tobbes szdm ba.

Plurativu», a, nm.Mai roulteceof, Pluralis, le, c. 3»

Tobbes.Maimulteori, P luric», Tbbbs*ort

gyakorta.

MA.

MA. MA. 9Com pluries adv : Sokkal lob-

ször.Mai mult ppfie fama, Piu* aequo.

Tobb m in t kellett vólna.P l u s q u & m s a t i * .

Mai muit si mai mult in di, Plus- plu»que in die*. Tobb napjdban,

vagy tobszbr napjâban.

Quotidie magis, M in den n ap in - Jidbb.

Maimulti si mai multe, Complu- res, complura, com pluria, lo b b dolgok. nagy , sokak.

Mai muIteisori,Complufculi,oruiM, n. 2. plur: Tbbbetskén , egyne- hdnyon.

Mai peurma, Novissim us, sim a, ssimum. Utólsó, leg ató Isó. Postremus, mo, m um .

Mai peurma funt, Posthumo, avi, aturn, are. Utólsó vagyok.

Ultimu* sum, es, fui, isti.Mai peurma, Dcmum, adv: Vég-

re végezetre.

Denique. Vegezetre.

Postremo, postrem um . Utólszór. Supremo, tandem. Végezetre.

Mai puterefc, Praevaleo, lui, litum, ere. Megerbsííbbillbk.

Mai puternic funt, Praevaleo, ui, itum, ere. Hctalmasabb vagyok. Praepolleo, ere.

Mai puternic, P o tio r, ori*, m 3.Hatalmasabb.

Mai puţin, Minu* adv: Kevesebbé. Mai puţin de cat Uebue, Citeriu» •

adv: Kevesebb m in t sem keilet .vólna.

Mai rece, Alsius, oris, n. 3 . H i-

degebb, Jagyosabb.j Mai reu, Pejor, ori», pejus, c. 3«

G onosz, gonoszabb.

Mai funt, Supersum , es*e, fui,I M egvagyok.

Mai fuf foarte, Suprem ul, ro a ,I mum. Legfelsbhb.

Mai tardiu, Seriu», adv: Kesöbben. Saro valde.Tardius.

Mai tare funt decât alţi, Praepo!« le o , ere. Músoknál er oss eb b , vagyok.

Mai tener, Junior, oris, c. 3. Ifiabb.

Mai totdeauna, Plerumque. In - kdbb m indenkor,

Mai toti, Plerique, pleraque, pi«, raeque. T ’obbi m in d , nagyob résxe.

Mai tyraneste, Cruentius, tia , iuro„ Kegyetlenebben.Magi» tyrannice.

Maiuma, petrecere Romanilor ira luna lui m a i, M ajuma, m a t , f. j . M ájusi m úlatság ok v ó it regen a ’ R om alaknál.

Mai vertag Magis, Inkább.Multo magis. L eg in ká bb« Demum. Kiváltképpen. Praecipue.Potissim um . Fó’héppen, ► • Potissím u*, sim a, asim uia' K i* válthéppen való.

í a MA. MA.

Satiu«. Inkdbb.Potius.

Mai vertof acum , Utcum máxime, Nune maxime. Most J'óképpen.

Mai vietiuefc, Supersum , e», fui, fuisti. M ég élek.

Mai voefc, Malo, mavi», vult, ma velle, Innább akarom.Mavolo mavelle.

Maîachefc, Malaciaso, avi, atum , are. Lágyilotn.M alasio, avi, «tarn, are.

Malachia, Grae: M alachia, chia», M alatia tiae f. i . L ágyság pu;•

haság.M alacii , M alach ü », c h a , ch u m .

L d gy , puha.Maliga, Polenta, tae, f. i. Liszt-

böl jölt élel.Alicasfcrum tri, n, 2.Palm entum farinaceum.

Maíigariu, Polentariu», rii, m . 2 .P u litz k á v a l élo .

Malígarefc, Polentariu*, ria , ium .Fiítt lisztbol való.

Mama, ( Ita: m am m a) Mater, tris, f. 3. A ny a.

Mama cafi, Materfamilias, matri«- fam ilias, f. 3, Tselédes gaz- daszszony.

Mama grelusilor , T ettigom etra , trae, f. i . Priitsökök annyok.

Mama m are, m oasa, Avia, viae f. l .N agy anya.

Mama mica, Matercula, Iae, f. i . Anyáíska.

Mama foacreî m ele , Prosocrus, crus, f. 4 . Napam annya.

Mamana, moaşe, Obitetrix, cis, f. 3. Bqba aszszony.

Mamma T atta , Matro patre, pater, et mater. Atya, anya.

Mameic, Maternii», na, num. A- nyai. Maternalis, lis, c. 3 .

Mamon mammona dumnedieu bogaţii, Mammona, na«; f. 1 . Gaz- dagsdg ist*ne.Item : Gazdagsăg.

Man v. m ai, ( a m an eo) Perno» cto, avi, atum , ara. M eghdlok,

hd lok.Mânere, Mansio, pernoctatio, onis,

f. 3 . Meghălâs.Maf, Pernoctatu», tata, tum . Meg-

hâlt.Man v. mana, Manna, nae, f. x.

Marina.Manof, Mantiosu», sa, ram . Bo.Mana cereaica, Manna coelesti»,

¿ g i m a n n a .Mana fruct, Morum Idaeum, bac»

ca Idaea, M â ln a gyum olts.Mana lem n, Kubu# Idaeu», ei, f. 2.

Mdlnaja.Mana, M anus, mîs, m . 4 . Kez.Mana dreapta, ( I ta l : m a n a d ritta )

Mânu» dextra. Jâbb kez.M anutia, M anula, lae, f. 1 , Ke»

zetske.Mana ftanga, (I ta : ftanca) M»nu»

«iniatra. B a l kez.La ev* îaevae f. 1 . >.

MA. MA.

M anaríu, Manuarius , r ía , ium K ézben való.

Manica, Manica, cae, f. i . Ktiriló* új.Manula, lae, f. l .

Manicariu, Manicarius, rii, m . 2 .Karm aniyu.

M anicat, Manicatus, ta, tum . Kéz újjas.

M anicat, M anuleatus, t a , tu m ,Hoszszu újjas.

Manusa, Manica, cae, f. i . Kestyü. Manuae, M anipulus, i i , m. 2 .

Ke've..Mancare, M anducum , c i , « . 2 .

Élel, eledel. Esea, cae, f. j . Epulae, larum, f. píu: Obsonium, ii, n. 2 ,Cibus, bi, m. 2 ,Ferculura, Ii, n. a.Edulium, lii. n. 2.Esculum , li, n. 2.Eseulentum , ti, n. 2.Cfbaria, iorum, n, t . plur: Vescus, vesca, cum . Enrti való. Alimonia, niae, f. i , Tápláló eledel.Obsonium, nii, n. a. Alim entum , ti, n. a.V ictus, tüs, m. 4- Étel ital.

Mane. Manduco, a v i, a tu m , are. Eszem .Edo, di, csum , «re.Cibum carpo, »i, tum , are. Comes, comesf.

Gomado, di, estum, era.

Veseor, yesci.Com m ando, di, ium , era. Com m anduco, avi, atum , are¿ Mando, di, sum , ere.

Vlancatura, Manducatio, onis, f. 2». Evés. E*us, *ú», m, 4- Esio, onis, f. 3.Commestura, rae, f. I .Voratío, onis, f. 3.

Mancatoriu, Manducan», ti«; o. 5. Evo.Comedens, tis, o. 3 .Edens, edentis, o. 3.

Man cat, Mansus, sa, sum . Megett. Adesus, sa, sum.Comestus, ta , tum . Manducafus, ta, tum.Marj*t¡m, si, n. s.

Mane acum , Estur. Most eszem. Mane adsfeori, Esito, itvi, atum ,

are. Eddegelem .Mansito, avi, atum , are.

Mancare adefeori, E sita tio , n is , f 3. Eddegelés, Esus, sus, m, 4.

Mane beu fore fatiu, Tibureinor, ari, atus, sum. M ohon estent, iszom , be'nem telhetem, dob•* zodom .Helluor, ari, atus sum .

Mancare beutura fore fatiu, Hel» luatio , on is, f. $. Dobzodás% zabállás,

M ancatoriu beutoriu fore fatiu, H “lluo, onis, m . 5. Úobzodó, zabálló.

Mancare cu ru p tu , D im eniu m ,

ensi, n. s . Szabott etel, s$ i- tal valakinek.

Mane inainte, A ntem ando, d i, sum, ere. Elol eszem , Praem ando, ere.

Mancare inainte, Praem anducatio, onis, f. 3 . Elol eves.

M ancat inainte, Praemansus, a a, turn. Rdgott.i, evett.

Mane inpregiur, Obedo, di, «urn, ere. Kor yü! eszem.Am bedo, di, sum , ere.

Mancat inpregiur, A m besus, sa, sum. Kdrnyül étetett.

Mane m ult, Voro, avi, atum , are.Sokat eszem , mohon eszem.

M ancare m ult, Voratio, onis, f. 3. Sokat eve's, nyalás, Jalás. Edacitas, tat is, f. 3 .Voracitas, tatis, f. 3.

M ancatoriu mult, Manduco, onis, m. 3 . N agy e's tok eheto. Comedo, onis, ns„ 3.Edax, acis, o. 3.Edo, edonis, m. 3 . Zabdlld, Gulosus, sa, sum. Torkos. Helluo, o n is , in. 3 . Zabálló, dohzodó.Mando, onis, m. 3 . Sokat evo. Polyphagus, gi, tn. a.Vorax, acis, o. 5.

Mane prefte m ancare, Superado, ere. Etel után eszem isme't. Superm ando, di, sum, ere.

Mane fau rod iare, Remando, di, earn, «re, I<mél m egrágom .

i s MA.

Mancare fan roadere neincetat, Adephagia, giae, f. ». Szunte- len eves rdgodas.

M ancat ro f de dsumetate, Semes* sus, s»a, satim. F elig megett megrdgott.

Mane tot, Adedo, edi, eiurn, ere. E ! eszem.Abedo, edi} esum, er*.Degulo, avi, atum, are. M egt- szem, iszom, tekozlom. Devoro, avi, atum , are.Exedo, edi, esum, ere. Kieszem, Obedo, di, sum, ere,Obligurio, ivi, itum, ire. Fel- lakom.Subedo, ere, Peredo, ere. Fit- szem.Absorbeo, si, ptum, ere. Ele- szem szărtsolom.

Mancare de tot, Absum edo, inis, f. 3. Megemesztes.Devoratio, onis, f. 3»Exesio, onis, f. 3.Peresio, onis, f. 3.

Mancatori tot, Exesor, oris, m . 3. Kievo , kirdgo.Com essor, o r is , re. 3, Ev'o, dobzodo.Devorator, oris, m . 3. Megev'd ele'vo. •V orago, inis, m. 3 . Tekozld.

Mancat tot, Exesus, sa, turn, h i sit,ki rdgott.Peresuc, sa, sum.D evoratul, ta, turn,

MA.

m a ; M A. »5

Abliguritua, ta, turn.Consumtua, ta, tum.Comessus, sa a , asum, Eietett, eletetett.

Mancama trupu, Pr.urio, ivi, itum, rice. Viszketdegelem , visxketek.

Mancare trupului, Prurigo, rigizii«, f. 3 . Viszkeleglség.Pruritus, tus, m . 4 .P ro sa , aae, f. i . Visxketse'g, riih.

M ancaceof la frup, Pruriginoaus, sa, sum. Viszketse'ges.Proaicus, ca, cum . Viszketezés, rüh.

Mancame trupu tare, Perpruris* co, ere. Igen viszkettelem.

Mancarime ginginilor la prunci cand le eC deinti, O daxism us, mi, m. a. Inyek vtszketscge a’ gyermekeknek m idon a’ Jo go k ki-kezd jonni.

Mancatoriu de trup, de cam e, Sarcophagus, gi, m . 2 . Test evo, húst évo.

Mancatoriu de pefat, Pultiphagus, gi, m. 2 . Pép évo, kusa evif.

b andeie v. manteie, ( Ita/ manta smantella) Pallium, lii, n. 2 .F e l- so riiha, palást, mente.Ciarais, idis, f, 3.Lacerna, nae, f. 1 .Laena, laenae, f. 1 .Sagulum, li, n. 2.

Mandeie fcurta, Sagum, gi, n. 2

Kurta mente,

Claraidula, lae, f. 1 .Mandeiet, Sagulatus, ta, tum , Kti-

penyeges, zekés, m entes . Mandiatua, ta, tum .Palliatus, ta , tum.Clamidatua, ta, tum ,

Mandeie de amendoao partile fio- coaíe, A m phim allum , lli, n. a . Am phim allus, li, m. 2. M ind kétfelol lombas la\nak.

Mandeie galbena femeafca, Cerinuro ni, n. 2 . Aszszonyok régi pa* lústyuk.

Mandragora , Mandragora , f. 1 .M andragora úlom hozó f u .

Mandula, Amígdala, orum , n. a.plur: Mandula.

Mandulariu, x\migdalua, li, f, v Mandulafa.

Mane (i ta : dom ane) C ras a d r: Hólnap.

Man» demeneatia, Cras mane. H ólnap reggel.

Mane íéra, Craa vesperi. Hólnap estve.

Manee, M anteo, avi, atum , are» Jó reggel vigyázok, kelek.De mane vigilo, avi, atum , are, De luce vigilo, avij atum , are. Diluculo vigilo, are»

M anecare, Manicatio, onis, f. 3, Jó reggel vigydzás.De mane vigilado, onis, f. 3.

Mangaluefc, manganizo, avi, atum , are. M angorlom , megkészilem , hogy jóbnak sxebnek tessék . -

M angaluire, Mangonium, nii, n. 2, JKészités hogy szeb tegyen, man- gorlds.

M anie, jGrae: mania, Furor, ris ,m 3. Ir«, rae, f. 1 . Harag. Iracundia, diae, f. 1 . Indignado, onis, f, 3.Bili*, lis, f. 3, H arag. Stom achu*, chi, m, 2 .Colera, rae, f. 1 .

M anium e, Stom ach or, ari, atu* m m . H aragszom .Ira*cor, asci, atus lum . Succenseo, sere.Subirascor, atus sum , a*ci. Excandezco, ere, dui.Indignor, ari, atus *um.

Maniere, Iracundia, diae, f. j . Ha» ragsdg.Indignado, onis, f. 3. Excandeacentia, liae, f. 1. Meg- haraguvds.

Maniofj Stom achosus, « a , sum. Haragos.Iracundus, da, dum .Indignans, antis, o. 3. Indignabundus, da, um .

Manium« foarte, O birafcor, asci, atu* sum. Erossen haragsgom. Exacerbesco, «re.Excandesco, era. Igen m egha- ragszom.

M aniu pe altu, Irrito, avi, atum , are. Mdst haragra in gerlek , m egharagitom .Exacerbo, avi, atum , are

s 4 MA.

îram alicui moveo, vi, turn, ere. Iram aiicui concito, avi, atr.m, are.Stom achum alicui m oveo, vi,otura, ere,Bilem alteri moveo, vi, otuuţ,ere.Cotnmoveo, vi, otum , ere. Concito, avi, atum, are.

Maniere pe a l tu , Irritatio, nis,f. 3 . M egharagitds.

Maniet, Iratus, ta, um. Meghara*gudt.Indignatul, ta, tum.Ira incenisus, sa, sum» lra infîammatu», ta, tum.Ira corrrptus, ta, tum.

Maniet fo a r te , Furenter ira tu s , N agyon haragudt.

Manietieste cu m anie , Iracunde adv: H aragoson.

Irate.Indignabunde.Indignanter. dCum indignatione.

Manir, ( I t a : maniera:) Ritus, tus, m. 4 . Usus, uşii*, m. 4.M oi, moris, m. 3 . Szokds.

Manirof, Corni», i t i s , c. 3. E m « berse'ges, maniros.Affabilis, li«, c. 3.Urbanus, na, nuui.Civilis, lis, c. 3.

Manthile sterg&toare de mani, M antile, lis, n. 3 . Kendo. Ab*ter*oriura, rii, n. 2 i

___________ MA._______________

MA. MA.

.ianustergure, Manustergium, gii, n. a. Ke'z torlo.Linteum manuftrium.

slantuefc, (I ta : m antenere) Sus- tento, significatione valachic* manuteneo, ner», signifieat huo- garice. M egtartom , megoltal- rncizom, megszabaditom, m eg m entem .Libero, avi, atum, are. Libertate dono, avi, a tu m ,a re . Assero in libertatem , asserui, ertum. Megszabaditom.S alvo, a v i , a tu m , are. Meg- m entem , stabaditom, m egtartom.Redimo, emi, em tum , ere. F e l-szabaditom.Elibero, avi, atum , are. K isza-badilom.Liberum facio, ci, ctum , ere. Liberiatern, do, dedi, tum , are. Salutem do, dedi, a tu m , are. M egm entem , szabaditom. Salutem affero, tuli, latura, adferre.Salutem impertior, tiri, itu* tum Servo, avi, atum, are. Megtar- tom.Conservo, avi, atum , are. Sustento, avi, atum , are.Tueor, eri, itus sum. Oltalma- zom, vedetmezem.1 utor, ari, tatu» sura.Sospito, avi, atum , are,Defecdo, di, «uui, ere.

Protego, x i, ctum , axe,

Beo, «avi, a tu m , «re. UdvtZ* lem.Salvum facio, ci, «ctum , «re, Salvo, avi, atum , «re.

Mântuire, M anuî«ntio, onis, f. Ş, Tartás, szabaditás üdveziíésn Vindiciae, iarum , f. i . plur; Con*«rvatio, onis, f. 3 . Salvatio, onis, f. 3.Liberatio, onis, f. 3. Propugnaculum s li, n. 2 .

Mantuintie, Salus, lutis, f. 3. Meg* tartás üdvesség.Incolum itas, atis, f. 3 . Liberatio, onis, f. 3.Eliberatio, onis, f. 3.

M antuitoriu, Manutentor, rin, m. 3 . Megtartó, szabaditó megváltó, A ssertor, oris, m . 3. . Conservator, ori», m. 3. Liberator, oris, m . 3.Salvator, oris, m , 3,

M ântuit, M anutentus, ta , tum' 7 2Megtartatott, szabadtttatctt. Im m unis, ne, o. 3 .Incolum is, me, c. 3. Conservatus, ta , tum,Liberatus, ta, tum.Salvus, va, vum.Salvatus, ta, tum.

Mantuefc cu vorba, E xcü io , avi, atum , are. M egm entem ,Purgo, avi, atura, are. Excusationem adfero, erre, Excusatione utor, uti, usus sum.

16 M A .

Mantuintie, Excusatio , o ais , f. 3.

M vntség.M ântuit, Excusatus, ta , tu m . M eg'

rneritett.Mantuinceof, Excusabilis , le, c. 3.

M en theto , m entségre való. M antuintieste, Excúsate, ady.M en- .

tse'gképpen. JMantuefc laí'in volnicie ia, E m a n

cipo, avi, a tum , are. Szabaditom

botsátom . ■Mantuefc pe altu de p ecat, Cul

pa libero, av i, atum , are. A bünt'ól m eg m en ijm .

Culpa solvo, ere.C ulpam to l lo , suatuli, s u b l a - ;

tu m , erre.Culpam au fer o , abstuli, abla-

turo, aviferre.Mantuefcfime, Servor, ari, vatus,

sum . M e-ta rta to m , boldogit-

Zatom.Sospitor, ari, atu* *um .Salute donor, ari, natu» *um. Salvus fio, eri, factus sum . Salutem accipio, «pi, tum , ere.

In tuto sum, es, fui. Mantuefcume de foredelege m ie

im putata , Crim en mihi imputa-

tu m dtluo, lu i , tum , ere. A văd aloi m agam at him entem .

M antuefcume dein ea, E luctor ari, tatu* sum. K iverekedem belii l-

le, kim enekedem .E m erg o , si, sum , ergere.

M ântuit, Eluctatu», tata, tum . K i

rnenekedett.Emensus, »a, sum,

Mantuefcume si fip pecatu pe altu, Culpam a mc in alium removeo, vi, tum , ere. A ’ blirit m agam tól, elhdrintom, es mdsra kenern. Culpam in alium transfero, tu li, latum , erre.Verto, v erti, versum , verter®.

M antuintia fa , S atisiactio , o n is .f. 3. M aga mentes.

M anucodata, Manucoditn, tae, f. i .Paraditsom m addr fetske.

M anunchiu, M anipulus, puii, m 2,

E g y m arok , egy kéve.Merges, itis, f. 3. Bâza kévtf Cabona kéve.

M anunchiu, M anubrium , brii, n. 2 Maroklat, nyele valaminek. Capulus, li, m. 2.Capulum, li, n 2.

Manunchiu iau coarnele aratrului (I ta : manechia delaratro S tiv a ,) vae, f. î . Eke szarv.

Manunchiu de canope fau de ia fau lana cefe inteinge in oleu, Hapius, si, m. 2 . Marok kender vagy gyapjú mellyet olaj- ban mdrtanak.

Manz, Manulus, li, m . 2 . Tsilhó.Hinulus, li. m. 2.

Manza, Manula, lae/ f. 1. Kantza tsitkó. Hi nula, lae, f. 1.

Mar, Malus, li, f. a. Alm afa. M ărişor, Malulus, li, f. 2 . Aimait-

ha almafátska.

\

Mar, Malum, li, n. 2. A lm a .Porauin, ini, n. 2.

Marufiu, Poruellum, li, n. a. Ki- tsid alma.

Mar cotei, Struthioinala, v. stru- thiomela, oriim, n. 2. plur: O- reg b/rs alm a.

Mar dulce, Merimelum, eli, n. 2.Edes alm a , paraditsom alm a.

Mar granat du lce , Epyrinus, na, num. Edes grana t alm a neme.

Mar granat, pom granat, Pumagra- nat. Narants.

Malum punicunj.Mar lelbaiec, Pomum silvestre.

Vad alm a.Arbustum, ti, n. 2.Unedo, nedini*, f. 3.

Mar ielbatec, Arbustus,, ti, f. 2.Vad a lm afa

Maru lupului, vecii erba.Marariu, Melarium, rii, n. 2. Lo*

cus pro condendis pomis, A l m a tar 16 hely.

M arariu, M aratru ni, t r i , n. 2. Kapor.

Marca de aur , septedieci si doi de florinti, Marca auri, H ei- venhe't fo r in t .

Marca gre, patru florinti, Gravis ponderis marca, JVe’gy f o r in t

Marca uşoara, un f lo rin t , Levis ponderis marca, E g y fo rin t.

M arca, fau marha de vendut , Mercimonium, nii, n. 2. Eladd marha.

Pars II, .

Merx, cis, f. â. A a lm a r m arha.

Marchio, Marchio, onis, m. 3.MdrTigrof.

Marcsav, Ital: Marcio, Marcidus, da, dum. Senyvedt.

Tabidus, da, dum.Putris, putre, c. 3.

Marcsaveic, Marceo, ui, ere. S jn y • vedcli.

Tabesco , ere.Conîabesco, ere.Marcesco, ere.

Marcsavire, Marcor, oris, m. 3 .F on n y a d d s , senyvedtse’g.

M arcsavit, T a b id u s , d a , dum.Senyvedt.

Marcsav, 1 abidus, da, dum. S en y vedt.

Alarculetiu, maiuletiu, maiu, Mar- culus, li, m. 2. Vas, e's e'rtz- m fvesek ’ koLopatsok.

Marefc, Augeo, auxi, auctum, ere, O reg bitem , n a g y obb itom . Ampiio, iavi, atum, are. Amplifico, avi, atum, are. Adaugeo, auxi, ctum, ere. Grandio, ivi, itum, ire.Exaggero, avi, atum, are,

Mărire, Augmentatio, onis, f, 3, O regbite ’s, n agyobbitas.Auctus, auctus, m. 4.Auctio, onis, f. 3.

Ampliatio, onis, f. 3. ,Amplificatio, onis, f. 5,

M ajoratio, onis, f. 3, ţ

MA. MA.

M ărito ri« , A u cto r , oris, m. 3. O reg b ito , n agyitd . Amplificator, oris, m. 3.

Mărit, Augmentatus, tata, turn. N agyobbilott, oregbiiett. Auctus, ta, tuni.

Accessio, onis, f. 3.Auctio, onis, f. 3.tA ug m entum , ti, n. 2.

Acretio, onis, f. 3 .I tem Granditas, atis, f. 3 . Magnitudo, inis, f. 3.

Mare, Magnus, na, num. Nagy. Grandis, de, c. 3,Ingens, tis, o. 3.Vastus, ta, turn.

Mare ceva, Majusculus, la, lum. N a g yotska , bregelske. Grandiusculus, Ia, luni. Grandiculus, la, lum. Subgrandis, de, c. 3*

Mare aii t in , M ag nip en d o , d i , sum, ere. N a g y n a k tartom .

Mare ca o grinda, T rabalis , le, c. 3 . N u g y m in t a gerenda.

Mare foarte, Preegrandis, de, c. 3.

Ig en n u g y , dreg.Mare grof , O b e s u s , s a , suni.

N a g y va sla g .Mare il fa c , C randio, iv i , itum.

N a g y g y d te'szern.Mare la buci, Buco, onis, m. 3 .

N a g y po/aju.Mare la budze, Cliilo, onis, m. 5.

N a g y ajaku.

Labeo, onis* m. 3.Mare la cap, Capito, onis, m, 0<

N a g y fe jt i .Capitosus, sa, sum.

Mare ia d e in t i , Dentatus , t a t a , tatum. N agy fo gii.

Mare la frunte, F ro n to , o n is , m. 3. N agy hom lokii.

C.ilo, onis, m. 3 .VTare la gut, Gutturosus, sa, sum.

N a g y torku.Viare la man, Manutius, tii, m. 3.

N a g y kezii.Mare la per, Acrracomus, conii,

m. 2. Nagy haju, iistokii.

Mare la pessoare, B u p es , ed is , c. 3. N a g y labu.Pedo, onis, m. 3.

Mare la fprencene, Blefaro, onis, m. 3. N a g y szem oldokii.

Mare la talpe, Pensa, sse, m. I, N a g y talpu.

Mare la urechi, Flaccus, cci, in- 2.N agy fulu.

Mare iucru niisca, Rem magnam movet, molitur. N a g y d olg ot

J e szeg et. „Mare, mai inalt , Summ is, ma,

mum. Felsobb, legnagyobb. Mare mancatoriu, V orax, cis, o. 3.

N a g y eheto.

Edax, acis, o. 3.Edo, onis, m. 3 .

M ajoratus, ta, turn.Maretie, Augm en, nis, n. 3. O-

regbule's, nagyobbulds. A ugm entum , ti, n. 2.

MA. *9M A.

Mare mancare , Edacitas , atis f. 3. N agy eheloség .Voraci tas, tatis, f. 3.

Mare me fac creic , Grandesco , ere. N a g y g y â le’szek , n óvók. Augesco, ere.Cresco, ere.Incresco, ere.

Mare mirofitoriu, Odorus, ri, ha. 2.N a g y szagiu

Mare pefte m efura, In g en s , t is , o. 3. N a g y , ren d k iv ill valâ.

Mare pefte mod, Enorm is, me, c. 3. N a g y , m ó d nélJíúl való.

Mare rebdetoriu, Longanimis, me, c. 3. N agy-turheto.Tolerans, antis, o. 3.

Mare rebdare, L on g an imitas, ta tis, i. 3. N agy-turiieLó'se'g. Patientia, tise, f. x.

Mare voe am fpre ceva , Prii-gestio, vi, itum, ire. N a g y ked- vem vagyon ho zzd .

Mareic apa cu îndreptare in alta parte, Diluvio, avi, atuni, are. A ’ v ize t e ld r a s z lo m , v/zzel béboritom .

Mareic, inaltiu, Extollo, tuli, elatum, tolJere. F elem elem , ma-

gasztalom . Sublim o, avi, atuni, are.

Exalto, avi, atum, are.Murire inalta , Surnmatus , tu s ,

m. 4 . FU-urasdg , m ă sok Jelett való me'ltóság.

Principatus, tus, m. Feljebb

2 *

v a ló sá g .Mărime in a l ta , S u m m ita s , a t is ,

f. 3. F e lso seg .Dignitas, atis, f Z.Excellentia, tiee* f. i ,Exqelsitas, atis, f. 3 . Prserogativa, va?, f. 1 .Maj estas, atis, f. 3 .Dignatio, onis, f. 3.

Mărit inalt, Excellens, entis, o. 3. N ag y , m e'ltóságos.Illustris, tre, c. 3 .Gloriosus, sa, sum.Inclitus, ta, turn.Excelsus, sa, sum.Magniiicus, ca, cum»Eximios, mia, ium.Dignissimus, m s, mum.

Mari, Magnates, tum, rn. 3. p lur: Teke'n tetes n a g y urak.

Magnifici, cnrum, m. 2. piu; Illustres, trium, m . 3. p iu :

Maritieste, Magnifice, adv: N a g y -* s d g o s o n , j o - m ó d o n . Magniiicenter.

Mareic, laud, Magnifico, avi, a- tum, are. M a g a sz ta lo m , d itse . rerri. >Exalto, avi, atum, are.Gloria aflicio, ci, ectum , ere.

M ărire , lau d a , E xaltad o , onis, f. 3. M a g asz la ld s , dăse'ret. Gloria, rise, f. 1 . D ilso s eg . Cjdlaudatio, onis, f. o.

Mărire mica, Gloriola, lsef f, lt J J ¿Lab s ég etske .

/

M A. M A.

M a itieste, Gloriose, adv: D itsii-

segesen.M ărire d esearta , V ana gloria,

Hivaîkad.6 dtlseret.M ărire deln învingere, Adarea ,

re«e, f. i . G y o zed elm i diisoseg. M ăreţia, Superbus, ba, bum. K c-

vely.Fastuosus, sa, suni.E latns, ta, tuni. înşolens, entis, o. >5.Fastidiosus, sa, suni. K eveiy,

j in n y d s .S e jactans, antis, o. 3. M aga-

hd n yâ, keveiy.Protervus, va, vum. K e’nyes,

keveiy.Infiatus, ta, turn. Fuvalkodott. Ambitiosus, sa, sum. N agyra-

vagyd , keveiy.Măreţiei, Subarrogans, antis, o. 3 .

K evelyetske.Măreţie, fumetie, Superbia, bise,

f. î . K eveiyseg.Iasolentia, tise, f. 1.Arrogantia, tise, f. 1.T u m or, oris, m. 3 . Fejfuval-

kodăs, keveiyseg.Fastus, tus, m. 4. K eveiyseg,

n agy akarcit.Elatio , onis, f. 3. F elfu va lko-

dds , keveiyseg.Protervitas, atis, f. 3. Ke'nyes

keveiyseg.

Gloria, riae, f. 1.Maretiu laudatorof cu a ie fa le ,

Aretalogus, logi, m. 2. M agdt

hányó-veto, m aga virtussával

ke'rkedo.Maretiu, mari pofteitoriu, Ambi-

tiosus, sa, sum. N agyravágyó,

ke’nyes.Mareatia pofta, Ambitio, nis, f. 3.

K eveiy k iv d n s d g , nagyravd-

gyds•,Maretiu, fipatoriu in oclii altue,

Superciliosus, sa, sum. K eveiy , m ás szem ib en hajtâ.

Maretiu vorb itoriu , Superbilo- quus, loqua, quum. K evély en

szólló .M areatia vorba,' Superbiloquium,

loquii, n. 2. K evély szó, szól-

Ids, fennyeri szóllás. Superbiloquentia, tise, f. 1.

Măreţie voitoriu , Superbificus, iîca, cum. K eveiy seg szereto,

k ivá n ó , szerzo.Maretiefcume, Superbio, ivi, itum;

ire. K evelykedem .Am pul! or, ari, atus sum. Fel-

Ju va lkodom .Inilor, ari, atus sum.Efferor, erri, elatus sum. Superbia efferor, erri, latus surn. Animo efferor, erri, latus sum. Intumeo, ui, ere.Intumesco, ere.Turneo, ui, ere.

Maretiu funt, Tumidus. suni, fui, esse. Felfuvalkodolt keveiy va-

gyok.

MA.

ti

M A. % *

Tum ens sum, entis. / Maretieste, fumetieste, Superbe,

adv: Keve'Uyen.Insolenter.Subíate, F en n y en , keveíyen.

Arroganter, K eveíyen , m aga- hányóke'ppen.

Elate, K eveíyen, fe lfu v a lk o d v a . Maretieste me laúd, Glorior, ari,

atus sum. M a g a m a t keveíyen

h á n y o m , vetem , m útatom . Jacto, avi, atum, are.

Maretieste laudare f a , Jactatio , onis, f. 3. K eveíyen m a g a h á - nyás, vetes, dítse’ret.

Jactantia, tiæ, f. i.Ostentatio, onis, f. 3.Venditio, onis, f. 3.

Maretieste laudatoriu al feu, Clo- riosus, sa, sum. M agát keve'l- ¡3en hányó, vetó'.

Jactator, oris, m. 3.Ostentator, oris, m. 3. Venditor, oris, m. 3.

Mare, Mare, maris, n. 3 . Ten g er. Palitgus, lagi, m. 2.Salum , sali, n. a.Pontus, ti, m. 2.Æquor, sequoris, n. 3.Sa], salis, n. 3.Nereus, ei, m. 2.

Mare A driateica , Mare Adriati- ciim, A d r ia i tenger.

Mare Ægeu v. Archipelag, Mare Ægeum, E g eu m tenger.

Mare Æ gyptii, Mare Ægyptia-

cum. E gxip torn i tenger.

Mare Æ thiopica, Mare JEtbiopi- cura. E th io p ia i tenger.

Mare Africana catra apuf, Ocea- nus Athlanticus, A fr ik a i nap-

n y ü g ott fe lo l valô ten ger«

Mare Africana in B arbaria mare. Mare Africanum in B a rb a r ia , A fr ik a i ten ger.

Mare Africana si L ib ic a in B a rbaria, Mare Africanum, et L i- b icum in B a rb a r ia , A f r ik a i t

es L ib ia i ten g er Barbaria- ban.

Mare alba, Ægeum, ei, n. a. Fe-

je r ten g er G ô ro g -o rszd g , es A s ia kozôtt.

Mare Albana, .Jonicum, ci, n. g. A lb à n ia i ten ger.

Mare Aquitana, Mare Aquitanum. A q u itd n i ten ger.

Mare Aufonia in Calabria, Mare Ausonicum, K a la b ria i A u so n ien g ere.

Mare Balearica in M a jo r ica , si Minorica, Mare Balearium, Ma- rika ten ger.

Mare Balteica in Germania, Mare Balticum, N em et o rszd g i B a l- tik u m tenger.

Mare Britannica in Anglia, Mare > Britannicum, B r itâ n n ia i tenger.

Mare Caledona in Islandeia, Mare Caledonicum, Jsld n d ia i K àle- d on tenger.

MA. MA.

Mare Caspia Hyrcana, Mare Cas- p l i m Hyrcanum, K d sp ia i H ir- kdn ten g er .

IMare Creteiea in Candia, Mare Creticum, K a n d ia i Krelikurn-

ten ger.Iviare Gadeitana in Hispania, M a

re Gaditanum, S p a n y o lo r s z d - g i G a d itd n ten g er .

Mare Gallicana, Mare Gallicum, F r a n tz ia -o r s z d g i ten g er .

Mare ghetioafa de Scan d in av ia , Mare glaciale, F a g y o s ten g er .

Mare Germanica in H ollan d ia , Mare Germanicum in Holland ia , N e m et-o r s z d g i IIo lL an - d ia i ten g er .

'Mare Germanica F i u m e , Mare G erm anicum , F iu m i • IVernet ten g er .

Mare Germanica in G e rm a n ia , Mare G erm anicum , N em et-o r s z d g i ten g er .

.Mare Hellespont la Galipoli, M are Hellespontum Galipoli, Ga- l ip o l i H e lle sp o n t ten g er .

Mare Hellesponta ‘si Propontis la Tiarigrad, Mar.' H ellespont, et Propontis, K o n s td n tz in a p o ly i ten g er .

Mare Hircana, Mare Hircanum , H ir k d n n n t e n g e ’-.

Mare Hibernica in Irlandeia, M are Hibernicumj Ir ld n iicii H i-

h e r n ik a ten g er ,Mare Illiriea, L ib a r a a , §i P a lm a r

teica in D alm atia , Mare Iiliri- cum, Liburnum, Dalmaticum in Dalmatia, D a lm d tz ia i Uli- rum ten g er .

Mare Indeica , Mare Indicum , In d ia i ten g er .

Mare Ligufteina la Genova, M are Ligustinum, G en o v a i L i - gu stu m ten g er .

Mare Ligufteica la L e o n , Mare Ligusticum, L e o n i L ig u s tu m i ten g er .

Mare Macedonica, Mare Mace- donicum, M d tz e d o n ia i ten g er .

Mare mai mare P on tu f Euxinuf, Pontus Euxinus, N ag y ten •

ger.Mare Mirtoao, si Icaria in Man-

dria, Mare Mirtoum, et Icari- um, lk d r ia i M â n d r ia ten g er .

Mare neagra, Euxinus, ni, m . 2. F ekete ten g er .

Mare Ocean, care incungiura pamentu , Oceanurn, an i , n. 2. T en g er , m ely a ’ fold .’ k erek - s e g it d ltal-a lja .

Mare prefte ea la ita, Superjectum sequor, K i-o m lo t t ten g er .

Mare Propontis in Marmora, Propontis, tidis, f. 3. M a rm o ra i P ro p o n tis ten g er .

Mare rosie in A rab ia , Mare >ru- brum, Veress ten g er, Erytheum , Erytheum , ei, n, 2. V eress ten g er ,

¿are Cm Arabiocfo la Meehan

MA. MA.

Sinus Arabicus, M e ch a i A ra

bici tenger.Mare funatoare, Fretum , ti? n. 2.

Zugâ tenger.Mari moarte, Maria rnortua, H oit

tengerek.Mare Asphaltitef, Asphaltites, tse,

f. 1. in Judea, A sp h a ltites , huli

ten g er 1 S id'o-orszdgban.M are Caledona in S c o ţ i a , Mare

Caledonium, S k o lz ia i K ă led o n

tenger.Mare Carpata dela Scarpant, Ma

re Carpatium, K drpdti ten ger.Mare Caspia, si Iiircana dela Ter-

vefta, Mare Caspium et Hirca- nuin, Tervestai K d sp iu m ten*

ger.Mare Cronia, si ghetiofa dela Nor

vegia, Mare Cronicum glatiaie, Norve'giai fagyos ten g er.

Mare ghet/ioafa dela miadienoapte, Mare glatiale septemtrionale , EszaJii fa g y o s teri ger.

Mare E u boi in Nigrapont, Mare Eubofcum Nigraponti, E uboi-

cum ten g er.Mare Hadriateica de fuf la V ene

ţia , Mare Hadriaticum supe- rius V e n e t ie u m , V e n e tz ia i H adriătikitm tenger.

Mare Iberica Balearica dela fpag- no, Mare Iberioum Balearicuni, IberiJium ten ger.

Mare Illirica in Sclavonia, Mare .Uliricum, l l lir ia i ten g er.

Mare medeiterana, Mare mediter- raneum Internum et Italicum, F o h l kö zött valá ten g er , M e-

diterraneum tenger.Mare neagra, Euxinum, ni, n. 2.

Fekete E u x in u m tenger.

Mare Nicaria, v. Icaria, Mare Ica- riurn, N ik d r ia , es Ikària te n - ger.

Mare Pamphilia dela Setalia, Mare Pamphilium, P d n ifd ia ten-

ger.Mare Perfica, si iïnu Perfic, Ma

re Persicum, et sinus Persicus, P ersia i ten ger , es P ersia i ien -

ger kebele.Mare Rode dela Rodeia, Mare R ho

dium, R o d ia tenger.Mare rosie, Erytheu m , ei, n. 2.

Veres ten ger.

Mare Sardoi, Mare Sardoum, Sdr-

d o a i ten ger. ¡Mare Sciteica, si Sarmateica dein

T artaria , Mare Scith icum , et Sarmaticum, Tatür-orszdgi Sci-

th ia , es Sarm ala tenger.

Mare Sicula in S ic i l ia , Mare S i en] um, S ic i lia i ten ger.

Mare Siria, Mare Siricum , v. Si- riacum, S ir ia i ten ger.

Mare T y rh e n a T u sca dein dsof la Tuscana, Mare T yrhæ um T u scu m , et inferius, T u skdn ci Tirhen u m ten ger.

Mare turburata, inflata, (ital: Mari gam iiato ,) Mare tumens

« 4 MA. MA.

m inidum , in iiatum , Felhdbo-

rodott tenger.Marefc, Marinus, ina, um. Ten-

g eri, ten g erh ez valö.

iEquoreus, ea, eum.Pelagicas, ca, •'cum,- Pelagius, gia, ium.

Marfa toate fe numele marfa, U n gureşte M arha precum urmea- die, Bona, orum, n. 2. piu: Bogăţie, avere, G a zd a g sd g .

Grex, gis, m. 3 . T u rm a de oi, porci, capre, N ydj.A r m e n ta , o r u m , n. 3 . piu: V ite cu coarne boi, vaci, cai, Tsorda, Me'nes, Gulya, G öbol. Opes, opum, opibus, f. 3. Jö-

s zd g , m a r h a , g a zd a g sd g . A vere , bogăţie, vite.Pecnliurn, iii, n 2. Avere, ago- nifita, bani puşi, moşie, M un-

hdval keresetl jo s z d g , eltett

pe'nze va la Jiin eh , tu lajdon öröfiseg.

Possessio, on is , f. 3 . Avere, moşie, B i’räs, öröhseg.

Res, rei, f. 5 . Res, rerum, piu: A vere , una a lta , M a rh a , Joszd g , eszJiöz

Su b stantia , t ise , f. 1 . Avere, bogăţie, Bani, G a zd a g sd g , jo szd g .

Merx, cis, f. 3. Marfa de vendut, K alrnăr m arha.

Merces esculeata, Bucate de veadut.

Marfa de vendut, M erx, mercis, f. 3. Â ru ka lm d r m a rh a .

Margarita, Margareta, tae, f. 1. D rd g a g y on g y .Gemma, mte, f. 1.Margaritum, ti, n. 3.Unio, onis, f. 3.

Margarita aducatoriu, Margariti- fer, ra, rum. G yongy term o, h ozó .Gemmifer, ra, rum.

Margarita vendietoriu, Margarita- rius, ria, ium. D rd g a g y d n g y árido .Gemmarius, ria, ium.

Mărgele, Margaritulse, larum, f.piu: A p ró g y o n g y .

M argelat , Gemtaatus., t a , tum. G y o n g y os.Gemmosus, sa, sum.Baccatus, ta, tum.

M argelefc, G em m ens, ea, eum.G y o n g y i.

Margine, Margo, inis, f. 3. A kâr- m in e k sze'le.Terminus, ni, m. 2. V eg -szél. Extremitas, atis, f. 3 . V egsoscg , szel.Ora, orse, f. 1. K iilso szel. lustita, torum, n. 2. piu: Szel.

Marginefe, Margino, avi, atum, are. B é k e r ite m , sze'litem. Distermino , a v i , a tu m , are. H a td ro z o m .Term ino , avi, atum, are, gel-velaL

t

Emargino, avi, atu rh, are. Kuj- je l terjesztem a hatdrt.

Limito, avi, atum, tare. H ată- rozom .

Mărginire, Metatio, onis, f. 3- Ha- larozăs, szelezes.

Finilio, onis, f. 3.Lim i'atio , onis, f. 3. Terminatio, onis, f. 3. Marginatio, onis, f. 3 .

Marginitoriu, Finitor, oris, m. 3 . H atâr o z 6 .

Metator, oris, m. 3.Mărginit, Marginatus, ta, turn.

K in eh szele vagyon .

Margine locului, Confinium, nii, n. 2. Hatăr-sze'l, hatdr-kb. Limes, itis, m. 3 .

Mărgineşte locu cu alt loc, Colli- mitatur locus cum alio, O sz- vc-foly ve'Ue a’ hatâr.

Mărginean, Marginalis, le, c. 3 . H atdr-sze'lin lakd.Margineus, nea, eum, Finitimus, ma, um.

Margine fonteni, a putiului, Cre- pido fontis , p u te i , K iit găr- gydja.

Margine luntri, Acrostolium, Iii, n. 2. Hajd szele , părhdnnya.

Margine, fau gura valului, Ora, oree, f. î . K arim dja, szele az

edenyneJz, szdjdnak.

Labriim, bri, n. 2. Circumferentia, tise, f. i .

Margine vesmentului, L ixnhus,bi?

M A.

m. 2. K o n to s pre'm , sze'l. Fibria , brise, f. 1 .F im bria , brise, f. 1.Instita, tse, f. i .

Margine vesmentului ce fpendiura, Penicularnentum, lamenti, n. 2. R u h d n a k alsâ re'sze.

Marginee vesmentului, L im bulus, li, m. 2. Szc'ietske, p rem etske .

Margeol, Magnus eloquens, entis, o. 3. N a g y oră tor .

Margeolie, Magna, et grandis eloquentia, S zep , e's e'kes besze'd.

Margeol, Astute loquens, tis, o. 3.A ln o k u l o k o sko d d , ravasz .

Margeolie, Astuta lo cu tio , n is , f. 3. decipiendi causa jocus, et facetia, S zep b esz ed red -v ives ve'gett.

Mărit, Marito, avi, atum, are. F er h e * a d o m .Eloco, avi, atum, care.Nuptum do, dedi, atum, are. Nuptui do, dare.Nuptui trado, didi, tnm, ere. In matrimonium do, dare.In matrimonium colioco, are, vi, atum.

Maritare, Nuptus, tus, m. 4< H ă « zasulds.

Maritat, Matrimonium, nii, n, 2j, H â z a ssă g .Conjugium, gii, n. 2. Connubium, ii, n. 2.

Maritatoriu, Nuptui tradens, eîl* tis, o. 3 . F erjhez adâ,

MA. 25

Maritatoare de m a r ita t , Marita- lis, lis, f. 3. Fe'rjhez acid. Nubilis, lis, f- 3 .

Mărit amas, Nupturio, ivi, itum, ire. Fe'rjhez vă g yom , m ehet-

ne'm.

Mărit urne, Nubo, nupsi, ptum, ere. Fe'rjhez m egyek.Enubo, si, nuptum, ere. Denubo, ere.Connübo, ere.Innubo, ere.

Mărit are, Enuptio, onis, f. 3. Fe'rj- h ez ine nes.

M arita la , E m a r ita ta , tse , f. 1. F erjhez m ent.

Matrimotiio juncta.Nupta, tec, f. i .V iro tradita.V iro elocata.Cum viro copulata.M aritata , Fe’rjhez m ent asz-

szon y.Mărit, barbat, Maritus, ti, m. 2.

Ferfi.M arm ore, M arm o r, o r is , n. 2.

M drvdny-ko.Marmorefc, Marmoro, avi, atum,

are. M drvdny o zom .Marmore incrusto, avi, atum, are. »

Marmoratie facere dein m arm ore, Marmoratia, onis, f. 3, Md: -

van yböl rakds, keszites.

Marmorit, Marmoratus, ruta, tuBi. M arvanyozott.

s 6 MA.

Marmorato politus, ta, tuin. Opere plástico ornatus, ta, tuni.

Marmorefc cu muruiala de marm o re , Marmorato p olio , li v i , itum, ire. M drvdny m e'szszel kirctkom .

Opere plástico orno, avi, tum, are.Marmoratum imluco, xi, ctum, ere.Marmore expolio, vi, itum, ire. Perpolio, vi, itum, ire.

Marmorariu, cfcoplitoriu de m armore, Marmorarius, rarii, m. 2. M drvdny-ko fa r a g ö .

Marmoritoriu, Marmorator, oris, m. o. M árványozó.

Marmorof^ Marmorosus, sa. suni.Mdrvdny-köves.

Marmore alb, Chernites, tse, f. î. Feje'r m drvdny.

Calactites, tse, f. 1.Marmore cu m ai multe fa c ie ,

Ophites, tse, f. i. Sok sztnti

tarka m drvdny-ko.Marmore in facie cenuşi, T em -

pria, rise, f. 1. H atnn tu-szinu

m drvdny-ko.Marmore ro ş u , Porphirites, tse.

m . 1. Veress m drvdny-ko. Marmorefc roşu , Porpliiriticus ,

c a , cum. Veress m drvdnyos

TiÖVU.Marmore fepat p o l i i t , Marmora

deformata, F a ra g ott m drvdny - kovsk.

MA.

Mari', Mars, artis, m, 3. H adnaii

is len e .Marti, Mars, tis, m. 3. K edd-na p,

Martie, Martius, tii, rn. 2 . B ôjt-

müs havci. Martisor, idem. Martor, Testis, tis, c. 3. B iz o n y -

săg. Mărturie, idem. Marturifefc, Testiiicor, ari, catus

sum. N y ilv à n b izon y itorn ,

b izo n y sd g o t te'szek,Assevero, avi, atum, are. Testor, tari, tatus sum. Martirizo, are,

Testimonium perhibeo , b u i , bitum, ere.

Marturifire, Testificatio, onis, f 3. B iz o n y s d g levés., b izon y itd s . Attesratip, onis, f, 2.Testatio, onis, f. 5.Martirizatio, onis, f. 3. Testimonium, nii, n. 2 .

Marturifitoriu, Testator, oris, m. 5. B izon ysdgtëv'd .Testis , testis , c. 3. Martyr , ris, m. 3.Attestans, antis, o. 3 .Attestator, oris, m. 3 f

Marturii'it, Tes atus, tata, tatum. N y ilvdn va lô , b izon y os. Attestatus, tata, tatum. Testificatus, ta, tum.

Marturifefc eu juram ent, Exjuro, avi, atum, are, E sküvsssel bizonyitom .

Marturifire eu ju ra m e n t , Sacra- meatum, ti, n, 2. H itle l m e g*

MA. MA. 37

erossîtes .Marturifefc cu gura , C onfíteor ,

ssus sum, eri. M eg v a llom . Proílteor, essus sum, teri.Fateor, fassuş sum, teri.

Marturifire, Confessio, onis, f. 3 . V allas , vallástéteL Professio, onis, f. 3. Exomologesis, sis, f. 3.

Marturifitoriu, Confitens, tis, o. 3. Me gv alió .Confessor, oris, m. 3.Profitens, tis, o. 3.

Marturifit, Confessus, ssa, ssum, V allott. Fassus, ssa, ssum. Frofessus, ssa, ssum.

Martnrificefc, Confessarius, r ia , ium. M cg v a llá sh oz v a ló .

Marturifi fe poate, Fatendus, da, dum. M eg v a lld sh oz v a ló , v ag y m eg v a lllia tó .Confitendus, da, dum.

Marturifire vinovatului, Anachri? sis, sis, f. 3. G o n o sz ie v o n ek m eg v a lla tá sa .

Maf, Mas, maris, 111. 3, Fe'rjlu. Mafcul, Maseulu^, li, m. 2 . Fer-.

f i u , cros.Masculin, Masculinus, na, num,

F er fui h o z v a ló .Mafculeíc, Masculesco, ere, F ér-

f iu v á le'szefi.Maschara, Ital: Maschera, Larvas

vse, f. 1. Állortza,M ascharas, L a r v a l is , l e , c, 3 ,

Allortzás,

M A . MA.

Maschericiu, Larvatus, ta, tum. Â llo rtzd s , tsuf.

Mascherefe, Vitupero, avi, atum, are. Tsufon dărozok.

Subsanno, avi, atum, are.Mascherire, Vituperatio, onis, f. 3 .

Tsiifolds.

Maschericiu , Vituperator , o r is , m. 3. Tsufolodd, bolon d.

Bl a fa, Mensa, SEe, f. 1. A szta l.

Mafutie, Mensula, Ise, f. 1. A sz-

talka , aszţalotska.Mafa aşternuta, Mensa strata, in-

structa, tse, f. i . T eritett a sztal.

Maia cu tri pessoare, Tripes, dis, f. 3. H ar om lâbii asztal.

Maia cu mancari pretiofe, Mensa cibis exquisitissimis, exstru- c t a , in stru cta , Dr.dga e'teleh-

k el ra ko il asztal.

Maia cu un pessor, Monopodium, dii, n. 2. E g y lăbu asztal.

Mafa de peatra asediata pe un pessor, Carfibulum, cartibuli, n. 2. E gy Idbon dllâ ko asztal.

Mafa de fchim bat bani, Trapeza, pezse, f. i. P en zvdltd asztal.

Mafa de fummait, Abatium, aba- tii, n. 2. S ză m v eto asztal.

Mafa i n . tri cornuri, Triclinium , nii, n. 2. H drom -szegii asztal.

Maia rotunda, Cibilla, lse, f. 1. K erek asztal.

iau tabla de sefe o a m e n i, § igm a3 atisj n. 3 . A sz ta l (abia,

m elyhez lia tón lilnek. Hexaclinum, ni, n. 2. Hat ven-

de'gnck való asztal.Mafariu, Mensarius, sării, n. 2.

A szta los.

Arcularius, larii, m, 2.Mafea, Maxilla, lse, f. I . Z d p fo g ,

a l-lson t.Maxillaris, ris, c. 3.

Mafalof, Maxillosus, sa, sum. Zdp-

fo g a s.Mafchelefc, mazgalefc, ital: Ma-

chiare, Maculo, avi, atum, are. M otskolom .Commaculo, avi, atum, are. Inquino, avi, atum, are.Delino, vi, turn, ire.Sordido, avi, atum, are.

M afchelire , mazgalire , Sordida- tio, onis, f. 3. M otskolds.

Mafchaluitoriu, mazgalitoriu, Com- maculans, antis, o. 3. M otskolo . Sordidans, antis, o. 3.

Mafchaluit, mazgalit, Maculosus, sa. sum. M otskos.Sordidus, da, dum.Squallidus, da, dum.

Mafchalefcume , mazgalefcume , Sordesco, ere. Jllotskosvlok.

Sordeo, ere.V edi mocicolefc.

Maftec, Mastico, avi, atum, are. M eg rdg om az e'telt.Mando, andi, am um , ere. E-

szem , rdgom .

jyW anduco, avi, atum , are.

C ibum dentibus t e r o , t r i v i ,

tum , ere.Maftecare, Masticatio, onis, f. 3 .

Megrdgds.M aftecat, M asticatus, t a , tum.

M egrdgott.Mansus, ansa, sum.Abrosus, sa, sum.

Maftec bine ca vitele rumegătoare, Rumino, avi, atum, nare. Joi m eg rd g om .

Maftecare bine ca vitele, Rumi- natio, onis, f. 3. J6l m egrdgds.

Mastheha, Ital: Matringa, Nover- ca, cse, f. 1. M ostoha anya.

Mastheheic, Novercor, ari, catus sutn, ari. M ostoha m ddra ke-

m enykedem .

Mastheheic, Novercalis, le, c. 3.M ostohai.

Masthice, Mastice, ces, f. X. Fe- je'r tome'ny. Mastix.Lentisca, cse, f. î .

Masthix, fau masthice aducatoriu , Lentisciferus , ra , .rum. M a stix Ier m o,

Masthicefc le m n , L en tiscu s, c i , in. 2. A ra b ia i jd feie m a s tix termo fa .•

Maiteix, corbaciu , Mastix, gis, m. 3. Ostov, korbdts.

Scutica, cse, f. i .Maftruca cu peri de cal umpluta,

Mastruca p i la ta , Lo-szO rrel

tolw tt pârtia, m d trd lza . Mataia, Mataxa, ct metaxa, xee}

MA.

f. î . Sericum , ci, n. 2. Selyem ,

Sericus, ca, cum.Bom bix, cis, f. 3.

Matafa tieletoriu, Sericarius, ca rii, m. a. Selyem szovo.

Matafa vendietoriu , Sericarius , rii, m. 2. Selyem drúló.

Matafat, Mataxatus, ta, tum. Sel-/lyem ruhdju.

Sericatus, ta, tum.Materie, Materia, rise, f. i . M a

teria.

Materiar, Materiarius, ria, ium» M ateriához való.

Materiarefc, Materior, ari, riatus sum, É púletre való fd t hordok.

Materiariu, meşter de lemn, Materiarius, arii, m. 2. A ts m eşter, A szta los.

Materiatie, Materiatio, onis, f. 3.É púletre való hordas.

M ateriat, Materiatus , t a , tum.F d b o l epúlt, J d b ó l való.

Mathei, Mathoeus, ei, m. 2. Máte.

Mathie, Mathias, thise, m. z. Md- tyds.

Mathef, Mathesis, sis, f. 3 . M athe- sis.

M athem ateic, M athem aticus, ci, m. 2. A ’ k i a ’ M ath em dtikdt

jó l m eg ta n ú lta .

Mdtliemateica, Mathematica, cse, f. î . M athem dtika.

fvíatra, Mafer, tris, f. 3 . A n y a .

Matratia, Culcitra, trae, £ j . De» rekaj

MA. 2Q

Matratiariu, Culcitrarius, rii, m. 2.D erekaj tsináló.

Matrice, Hsemorois, dis, f. 3. Ktisz-

ve'ny, hastekere's.

Matrica, Matrix, cis, f. 3 . A sz -

szonyncih me'he.

Uter, ri, m. 2.Uterus, cri, m . 2.Vulva, vse, f. 1.

Matricula , M atricu la , lse , f. 1.N ev eket leíró laistrom .

Matrona, Matrona, nse, f. 1. Tisz-

tes oreg a s z s z o n y , fb -a sz-

szon y .

Matronala, Matronalis, lis, f. 3 . H dzos a szszo n y , tisztes aszszon y .

Matie, Intestina, orum, n. 2. piu: B elck .

Matiu, Intestinum, ni, n. 2. B e ’l-

hurka.Matiu, in care fe incepe colica,

Colon , lo n is , m. 3. H urka , m elyben a’ ko lika kezd.od.ik.

Matiu umplut cu f ic a t , Tom aci- nse, narum, f. 1. piu: M djos-

hurka. Tomaculurn, li, n. 2. Matiu fuptire, Hira, rse, f. 1, Vé-

kony hurka.

Maur, Maurus, ri, m. 2. M auri- td n ia i em ber.

Mauritan, Mauritanus, na, num.M a u ritdn iai.

Mauritania, Mauritania, nise, f. 1. M a u ritâ n ia i ta rto m d n y , orszdg.

3 o MA.

Medeic, Medieus, ci, m. 2. Orvas. Medeicina, M edicina, nse, f. 1*.

Orvassdg.

Mediuina, Meta, tse, f. 1. K öz. Mediuinä p u n , Metam im pono,

sui, situm, ere. H ata rt teszek . Limito, avi, afum, are.Metor, ari, tatus sum.

Mediuini punere, Metatio, onis} f. 3. H atd rozas .Liinitatio, onis, f. 3.

Mediia, Medulla, lse, f. 1 Vel!!.

Meduoi, Medullosus, sa, sum. V elos.

Medua fpinari, Spina dorsi, H ăt-

g e r in tz e b o l valö velb.Medua, fau putere lucrului, Sum

m a rei, D o lo g n a k veleje. Medulariu, Medullarium, rii, n. 2,

Tag.Membrum, bri, n. 2.Artus, tus, m.

Medulariu amorţit, Artus instu-r pens, entis. ’ S ibba dt tag.

Medularele, Artuo, avi, atum, are» T a g on k en t darabolom . ,

Medulareste , Membratim , adv;Tagonkent.

Medulerile a fo rm a lu j, Membra- ri, T ag jait kiform ă ln i.

Medularie, M embratura, rse, f. 1 .T a g n a k âlldsa.

Medularof, Membrosus, sa, sura* Tagos.

Mei, mi mie frate, Mi frater, Bct-

rdtom.

MS.

Meingai, a Mitigo, avi, atum, are. M egengeszlelem , vigasztalom. Solor, ari, latus sum. V ig asz ta lom .Consolor, ari, latus sum. (Jonsolationem aff’ero , a t tu l i , adlatum, crre.Solatio sum, es, fui.

. Recreo, avi, atum, are.Reficio, ci, ectum, ere. Afîlictum mterore animum , langventem, jacen tem erigo , erexi, ectum, ere.

Meingaitoriu , Consolator , oris , V fgasztald .Solator, toris, m. 5.

Meingaitoare , Consolatrix, cis , f. 3. V ig asz ta lon e .

Meingaere, So la t iu m , t i i , n. 2. Vigasztulds.Solamen, nis, n. 5 .Consolatio, onis, f. 3.

Maingaere putina, Solatiolum, li, n. 2. Keve's v /g a sz ta ld s .

Maingaiceos, Consolabilis, le, c. 3.M eg v tg asz ta lh a td .

Maiagaet, Consolatus, ta , tum. V igasztalLatott. Lsetiiicatus , ta, tum.

Maingaetorefc, Consolatorius, ria, uim. V ig asz ta ld sh oz v a lo .

Maingaiume, Consolor, ari, atus sum. M eg v /g a sz la lo d o m . Lefitiiico ari, atus suni.

Mel, Agnus, ni, m. 2. B drdn y . Mei de un a n , Agnus h o rn u s ,

E sz ten d o s bdrdny.Hornatinus, na, num. Anniculus, li, m. 2.

Melusel, Agnellus, li, m. 2 . B d - rdn yka.

Mele, Agna, agnse, f. l . Nyoste'ny

bdrdny.Meluse, Agnella, lae, f. l . iVyos-

teny bd ran y ka .M elancholia, M elancholia , life,

f. i . G o n o sz fe k e t e n ed v esseg .Mseror, oris, m. 3.Msestitia, tise, f. l . iEgritudo, inis, f. 3,

M elancholic , Melancholicus, ca, licum. K in e k testeb en fe k e t e ep e v ag y o n .Miestus, ta, tum.Tristis, tis, o. 3.

Melica, Melica, cae, f. Tortik- buz a.

M elitia , ital: Maciula, Frangibu- lum canabinum, Tild.Malleus stuparius.

Melitiu, Canabim frango, gi, ctum, ere. T ilo lok .Purgo, avi, atum, are.

Melitiare, Fractio canabis, v. lini. THolds.

Melita, Melita, tse, f. i . S z ig e t S ic ilid b a n es A fr ik a kozd tt , M alta n ev e .

ie l i tea n , M eliteu s, t e a , eum. M alta s z ig e tb e li .Melitensis, sis, c. 3,

ME. ME.

Melodea, Melodia, dise, f. 1. E-

nefiles.Melon, Melon, onis, m. 3. Melo

nes , n u m , m. plu: G tírog-

d in n y e.

Melof, Melos, Indec: G yonyorü-

se'ges e'nek.Men, (ab itálico menare, et lati

no mino,) Pello, mitto, misi, missiun, ere. K iild d m , kiildtik.

Missito, avi, atum, are. Kiil-

dtízom .

Amando, avi, atum, are. El-

k iild cm .Ablego, avi, atum, are. Dimitto, si, ssum, ere.

Menare, Missio, onis, f. 3. K iildes.

Aklegatio, onis, f. 3. Elkiildcs. Menetoriu, Mittens, entis, o. 3.

K id d o.Menât, Missus, ssa, ssum. K iildott,

Dimissus, sa, sum. Eikiiidott.

Men adefe, Missiculo, avi, atum, are. K iild eg etem , kiildozom .

Men a fa re , Exmitto , s i , ssum , ere. K ikiildorn.

Menare afare, Exmissio, onis, f. S.

Kikiilde's.

Emissio, onis, f. 3.Menât afare, E m issu s , sa, sum.

K ik iild etctl.

Men deincolo, T ran sm itto , s i , ssum, ere. A ltal-kiildom .

Menare deincolo , T ran sm iss io .onis, f. 3. si It a!-kiildes.

Menât deincolo, Transmissus, sa,

sum. A lta l-ku ld etett.Men, Mino, avi, atum, are. H aj-

tom , hajtok , uzorn.

Minito, avi, atum, are.Abigo, egi, actum, ere. Elhaj-

tom . Pello, li, sum, ere. Ap- pello, ere.

Menare, Minatio, onis, f. 3. El- hajtds, haj las.

Abigeatus, tus, m. 4- Abactus, tus, m. 4- Pulsio, onis, f. 3. E liizes.

Propulsio, onis, f. 3.Menetoriu, Minator, oris, m. 3.

Hajtd. Abactor, oris, m. 3. Abigens, entis, o. 3.

Menat, Minatus, ta, turn. E lh a j- tott. Abactus, ta, tum.

Men ca i , A urigor, a r i , rigatus sum. L o v a t hajtok.

Menetoriu cailor, muscoilor, Su- perjumentarius, rii, m. 2. O si- ver, ld hcijt.6, lovăsz.

Men inainte, Appello, puii, sum, ere. E lo -h a jto m , el'd-hosoni , elo-ker getem .

Men inpreuna , Commino , avi , atum, are. EgygyU tt hajtom .

Men intrenf, Inigo, egi, actums nigere. B eh a jto m , beiizom .

Men fip afare, Expello, li, sum, ere. K ih a jtom .

Educo, duxi, ctum, ere.’Vîen, si bat inderept, R etro ago ,

egi, actum, ere. V iszsza -ha j-

tom .

ME,

Meu fpre denf, Impello, puii, pui- sum, ere. Red uz om , bele ha]' tom.

Inyergo, ere.Menare fpre denf, jtnpuleiio, oni*,

f. -3. Red hajtdst.

Menetoriu fpre denf, Impulsor, o- ris, an 3. R ea hajtd.

Menat fpr# denf, Im pulsus, sa> suin. R ed hajtatott.

Men tempn mai in lung, TVmpus difiero, di.stuli, dilafuir», erre» A z idol elhalusztom .

Menare timpului mai incolo, D ilaţi.), on is , f, 5. Idon ek elha- lasztăsa.

Men vite, Mmo, avi, atum, are.B a n n o k a t hajtok.

Menei, menologion, Menologiuiri, g*', n, 2. G orog szertarldsu Is-

Uni tiszlelethez ta rlozo kb'nyv’ rteme.

Mereefc, Mutio, iv i , ¡turn, tire, M altzanah.

Mereire, M uticio, onis, f. 3 . Mat- tiandst

Merg, Meo, avi, atum, oarei M e-

gysk. Vado, asi, surn, ere.Ho, ivij itum, ire.

Commeo, avi, atum, are.Vedi dneu«ie.

Mergere, Meatus, tus, m. 4, Me-n ¡?s*

Itio, onis, f. 3, tas, m 4,

Incessus, sus* m. 4,Pars 11,

m e ; 33

Gressus, 'sus, ra. 4,Mergaforiu, M ea to r , orîs, m. 3 '

JJeno. lens , euntis, o. 3. Pergens, entis, o, 3.Vadens, tis, o, 3.Gressus, ssa, isu tn. A' hi meni, v ag y m egyen .

Merg acofa, Domum eo, ivi, itum, ires H a z a m egyek.

Merg a dormi, Dorraitum vado.*i, sur», ere. A lu n n i m eg y ek .

Merg aire, D em igro, avi, atum, are. L lk b lló z o m , m d sov d h or - d o só sk o d o m .C om migro, avi a 'um , are. Emigro, avi, atum, are-.Migro, avi, atum , are.

Mergere aíre, Denugratio, oni*-, Í. 5, E lkb ltozes .M igratio, onis, f. 3(

Merg a vede, pre vedere, Proviso, are, avi, atum. L d to g a tn i m egyek,

Merge bine lucru meu, Succerfît mihii /ó/j és szerentsesen m e- g ycn d o lg om ,

Merg calare. £ q uo vehor, ctus sum , vthi. L óv an m ég y ek .E'iuo viam ingredior, d i, eBSUI surm

íter equo facio, ci, ctum, ere. Merg calare pelinga e l , Praetere-

quito, avi, atum, are, M ellelte lóvaglok.

Merg inainte cu caru, Praeveho, x f} ctum, ere. S zekerrel e lb l jâro jţ

3

Me-rg cu graba, Citato gradu per go, erexi, ctum, ere. Szaporán

m égyek.Merg deincolo, Transabeo, i v i , a»

b itum , abire. Altai m égyek.

Transm eo, eavi, atum, oare. Transigo, egi, actum, igere, T ranslabo r, labi, lapsus «um, Transeo, ivi, itum, iré. Transgredior, di, «sus sum. Transm igro, avi, atum, are. Pertranseo, ivi, itum, iré. Permeo, avi, atura, are.

Mergere deincolo, Transido, on is , f. ó. Altai menés.T ran *itu s , tus, m. 4*

Merg departe, Abeo, ivi, tu m , a- bire. M eszsze m égyek.

Peregre proíiciscor , s c i , ectus tum ,

Mergatoriu departe, Amplivagu», ga, guaa. Meszsze m eno.

Merg defcultiu, Nudis pedibu* in- cado, essi, t in it i , ere. M eziiláb

m ég y ek ,Merg drept, Rette incedo, c e * s i ,

»«uno, ere. Egyenesen m égyek.

Recte pergo, rexi, ctum, ere. Merg inainte, Praemeo, avi, tu m ,

are. E lo l m égyek.

A ntegredior, antegrefsus iu m j gredi.Antecedo, essi, asura, edere. Antideo, iré.Antseo, ivi, itum, iré. Praegredior, gredi, gressus «uro^

3 4 ME.

Praecedo, cessi, s jum , edere. Praeeo, ivi, ifum, ire.Praepeto, tivi, itum, etere. Praetergredior, g red i , gre»sus suna. Eleibe megyek.

Praegredior, praegredi, praegres- sus sum. Elo-jarulok.

Mergere inainte, Praemeatio, t)nii, f. 3. E lo l m enes, jdras. Praegressio, onis, f. 3. Praecesfdo, onis, f. 3. ' ' Praecedentia, ti*e, f. î .

Praecursus, siis, m. 4. Antemeatus, tu», m. 4.

Mergatoriu inain ;* , Praeen s, prae- euntis o. 3. E lo l m eno. Praecedens, tis, o. 3. Praecedaneus, nea, eum, Antecessor, ori», m. 3.Antei eden*, enti», o, 3.

Merg inainte cu folof, Proficio, eci, ctum, ere. El'dm egyek ha-

szon n a l valam iben.Profectum facio, ci, actum, acere. Frogressum facio, ci, ctum, ere.

Mergere inainte cu folof, Progres- *us, »ii», tn. 4. Elom enety eld• m enetel.Processus, cessus, m. 4. Successus, sus, m. 4*Pr fectus, tus, m. 4- Progresai«, onis, f. 3 .

Promotio, onis, f. 3.Merf inainte, Profectus , t a , tum,

E ld m ent.

Progressus^ «ga, sium .

ME.

ME. 35

Promotus, ta, tum.Provectus, ta, tum.

Merg inapoi, Regredior, regressus sum, edi. V iszszd m égyek viszszd térek.

B em eo, avi, atum, are.Refro eo, ivi, itum, ire.

Mergere inapoi , Regressu» , sus, m. 4- V tszszd m enés.

Mergatoriu inapoi, Revertens, en» tis, o. 3 . V iszsza merio. Redient, untis, o. 3 .Reveniens, tis, o. 3. Viszsxa jö v ö .

Merg inderept, Retrogradior, re- trogressus sum, retrogradi. H d l- ra m ég yek.

Mergatoriu inderept, Retrogradn», da, dum. Viszd ter o , hâtra m tn ö

Merg in dsof, Devenio, ni, enîuœ , ire. L em égyek aldm égyek. Descendo, di, sum, ere- Degredior, di, gressu» sum. Dameo, avi, atum, are.Recello, ere, AU ifelé megyeli.

Merg in laturi, Secedo, cessi, cessa m, ere. F ère megyeli. Abseedo, essi, es ium , ere.

Merg in lontru, Ineo, iv i , itum, ire. B ém ègyek. introeo, ivi, itum, ire,Intro, avi, atum, are.Ingredior, edi, es»u.t sum,

Merger« in lontru, Ingressio, onis f. 3. B ém en és.

Ingressu*, su», m. 4.Introitus, tûs, m. 4 .

3

Mergatoriu in lontru, Im m eam , anti«, o. 3. B ém en o .Intrări s, antis, o. 3.

Merg in misloc, Jntermeo, avi, «• turw, are, K ozepbe m égyeh.

Merg in pasi, Gradatim incedo, essi, «ium, ere. L ép ve m ég y ek.

Merg inpregiur, C ircum eo, ivi a ire. K o rn y ü l m égyek.

Circummeo, avi, atum, are. Circumvado, vasi, sum, ere. Obeo, ivi, itum, ire.

Mergere inpregiur, Circumitio, o- nis, f. 3. K o rn y ü l m en és.

Mergatoriu inpregiur, Obiena; obe- u nti» , o. ». V a ld m it m egke- rülo.

Merg inproteiva altue, Tncesso, a-vi, stttiïTi, arc, JEllene Tnég\thm

Merg in fa r it* , Saltando eo* ivi, itum, ire. U gordva inégytk.

Merg in preumblare, Spatior, ari, atus sum, S étd lok.

Otiose deambulo, avi, atum, are. Merg in tempinare altue, Obviam

alteri progredior, p r o g r e s s a sum gredi. E leibe m égyek,

Obviam exeo, ire, r i , tum. Alicui occurro, ri, sum, ere. Obvio, avi, atum, are.Obviam sum, es, fui, 0Ise,

Merg intre e i , Interbito, are. K o- ziben m égyek.

Merg intrenf, Subeo, ivi, itum, i r r B e lé m ég y ek.

Ingredior, edi, aua m m , 1

36 ME.

Mere, la el, Admco, avi, atum, are. H o zzà m égyek, jârok.Ad»o, ivi, itum* ire.Adito, avi, atum, are.

Mtergœ.r« la e], Aditu», tùs, m. 4 .H ozzd m enés, Aditio, oni», f. 5.

M •rC ia cl, Aditu», ta, tum. H oz

zd m ent, jtirt.

Merg iin, Pedetentim lente ir.ceri o, ns»i, isutn, ère. L assan m é

gyekMerg p# aicunf dope « I , Subgre

dior, « s m s aura, gredi. T ith on

u tü n n a m égyek .-Mergatoriu pe afeurcf lin, Suggre«-

sus, ssa, ssutn. Lassan tiende-

sen m ena hogy senki sc hallja. Merg pe dsof, Pedibu* e o , ivi

itum, ire. Gyateg megyek. A m bu lo , avi, afum, are.Pedibu» iter facio, c i , factum, ere.Conficio> ci, cttîïr», ere.

Merg pelinga e!, Praeterbito, arei M elleite elm egyek.Praetereo, ivi, itum, ire. Praetergredior, di, esum.

Merg peiinga vreun loc, Praeterfe Tor, erri, latu» m m , penes ah- quem iocnm, V alam i hely m et

leit elm égyek.' Merg pe posta, Mutatis »qui» itei

celeriter facio, ere. P o s tc n m é gyek.

Merg pe fupt el, Suptermo sup- term eo, avi, atum , are. Âiatta\

elrnég' eh.

‘derg pnft» el, Supereo, ivi, ituno, ire. Rajta fel/iii m egyek.

Praeterago, eg¡, actum, ere. R ajta alta mégyek.

Supermeo, avi, atum, are. Fe- lette m égyek , rajt m egyek.

Suuerferor, eiri, latu» sum. Permeo, avi, atum, eare. Supergredior, di, gr«s*u* *um-

M*rg fe cerseíc, Mendicatum vado, va*i *um, era. K ó ld ú ln i m e• gyek.

Merg fe fac ceva lucru, Faca**o, iv i, i tu m , ere. DoLgot tenni mégyek.

Merg fe ved ceva, Convi*o, ere, L d tn i m egyek.

Inviso, ere. Vito, vi*i, sum, ere. Jntervîsu, ere.

Vierg vin, Comineo, avi, atum, are JoVok m égyek. lncedo, s»i, ssum, ere. M ende- g e !ek t jârok , jbvok.

Mergere venire, incessus, asu * , m. 4. Járxis, ni enes.

Mergi in pace, Vade in psce,, A 'en j

bekevel.Pcrge bonis avibus.Vade cum Deo. M enj îslen hitivel

Merinde, Merenda, dae, f. j . E le-

del, o 'son n a , útra voló eledel. Viaticum , ci; n. 2. Utrovalú

Antecaenium, nii, n. 2, Osonnya.

M rindntie, V ia ticu lu m , li, n. 2. K oltségelske.

Merindez, Mareado, avi, atum, are. OsonyáloJi.

Merendara «um¡no, si, tuns, ere Mer-mdariu, Mereadurius, ría, ium.

Osonydt evo.

Merendare, Merendaría, riae, f. i .Etel hordozó taska.

Merla ( I t a : M erlo) Merula , lae, f. i . R igó.

Merii tie, Merula, iae, f. i . Nyos-

iériy rigó.Mertie, Metreta, ta», f. i . M érték

tizenhat kupds,Merteic, Merces, edis, f. 3, Juta-

lom .Meruefc, Moreo, uí , itum , era.

M eg érdem lem .

Meteor, eri, itus »um.Deraereo, ui, itum, ere. Dítnereor eri, itu» sum. Commereor, eri, itus suns, Permereo, ui, itum, ere. Permereor, eri, itus sum. Emereo, ui, itum ere.Emereor, eri, itu* sum.

Meruire, M erítum , ti, n. 2. Ér- dern.

Promeritum, ti, n- 2.Meruit, Meri tas, ta, tum. M elló

érdenies, érdem lo.

Promerens, entis, o. 3. Meritoriu*, ria, ium.Di»;nu*, na, mira.Co<i dignu*, na, num.E-nifitum, ti, a. 2. M cgérdem lett.

MR.

Meruefc soldu meu, in osíeire, Sti* pendíum msum protnereo, ui- itum. Sóido m at hadban k iszó l, gálorn.

Meritorefc, Mérito, a vi, atura, are. E r de m eldeg ele m.

Meruit aii judec, Digaor, ¡iri, na* tus i u a M éltónak ilélem .

M*ruit m* judec, Dig nor, ari, na* tu* suin. M éltónak ilélem .

Meruit, Dignatu», ta , tum. M el- tóztatott,

Meruitieste, Meritos adv: M éltán. Digne.Condigne.

Me*da, Quasi media, Interventum, ti, n. 2 . Mesde, közhen jú lá s} útoknafí a ’ közök.

Mespiie, Mespilum, li, n. 2 . JYaz- polya.

Me.spil, Mespilus , i i , f. 2. N äs- polyafa.

Meffie, Messias, siae, m. 1. Meg-

kenettetett, Messias.

Meftec, Misceo, ui, xtum, ere. El- vegyitem .

Commisceo, ui, miatum, xtura, ere. Permisceo, ere,Diluo, ui, e¿e, lutum. Megele- gyitem .

Mefrecare, Mistio, onis, f. 5. Mg' gyités. Confusio, onis, f. 3 . Mistara, rae, f. 1.G ioamisfio, oni», f. 3.

Mef ecat, Mi&cellu«», 11«, llura. F legyiteLt.

ME. 3 ;

35 ME. ME. S

PromiBcuus, cu a , cuum . ve elegyedett.

Incretus, ta, tura. B ele

dett vagy elegyitett.

M ixtu i, ta, turn. Elegyitatt.

Permistu*, ta, tum.Meftecatur», Mietura, rae, f. i . E -

legyes. P rom iscuul, cua, utim. Meftecatieste, Mixtim adv: E ls-

gyesleg. Permixte.Permiste.Promiscue.Prom istim .

Meftecatoriu, Miscens, t i * , o. 3 .E legyito. Mixtor, oris, o. 3 .

Meftecara a multor fcr ifo r i , Miscellanea, neorum , n. 2. plur : S o k dolgolinak ivdsban elegyi-

tese.

Meftecare altei limbi in vorba latei neafca, Barbaralexi«, lexis, f. D edksdgban deaktalan szdnali

elegy i tese.

Meftec bine, P»rrnisceo, cui, tum, ere. J6l elegyite n, zavarom .

Meftecare bine, Perm istio , onis, f. 3. M egelegyites,

Meftecat bine, ^Permistus, ta, tum* Jo I elegyedett.

C ontem peratus, ta , tum. Jol oszve-elegyitett, illetett.

Meftecat de dsumetate, Subraerua, ra, rum. F e lig elegyitett.

Meftec iare, Rem isceo, c u i , ere, m u tu m , mixtura. Isrnet elegyi'

tern.

tum.

ceva, O bn oxiu s, i a 5 ium. Valam iben elegyedett.

Meftecintre, Interm isceo,cui, x(am, ere. K ozben elegyitem.

Jrnmisceo, cui, istum, ere.Meftecat intre, Intermixtu*, t a ,

tum. K&ziben elegyitett. Im mi*tus, ta, tum.

Meftecume in ceva, Me ingero, ge$- *i, stum, erere. B ele elegyedem . Me imm *ceo, ui, itum , ere.

Meftec laolalta. A dm isceo, cu i , xtum, ere. E gyben eleg y item , oszve-elegyitem .Commisceo, cui, *tum , ere.

Meftecare laolalta, Admistio, onif, f. 3. Egyben elegyiles.

Commistio, onii, f. 3 .Meftecatoriu la olalta, A dm iicens,

entis, o. 3. E g y b tn elegyito. Commiscens, enti», o. 3,

Meftecat la olalta, Admutu», ta, tum. Egyben elegyitett. Commistus, ta, tura.

Meftec tot la olalta, Confundo, di, *um, ere. O szve zavarom , elegyitem .

Meltecare tot la olalta , Confusio oni*, f. 3 . O szve zavaradas.

Meftecat tot la olalta, Confusus, sa, suro. Egyben zavarodott.

Meftec una cu alta cu cu m p et, Tempero, avi, afuui, are. Meg- elegyitem.

Oszve Meftecat iare, Remixtus, ta, j Is m et m egelegyitett.

elegye* Meftecat in

Meftecare uni cu alta cu cumpet, Temperies, iei, f. 5. fliege!egyi~

tcse valam inek egym dssal rrter-

lehlelestn.Temperatura rae , f. 1. Stempele tura.Temperatio, onis, f. 3. Temperamentul», ti, n. 2.

Meftecat una cu alta cu cumpet. Tem peratul, ta, tum. M erlekle

lesen, jö m öddal elegyilett.

Mester ( I ta : m aestro) Magister ţ tri, m. 2. Mester em ber.Opifex, pificis, c. 3.Artifex, cis, m. 3.Mechanicus, nici, m. 2.

Mester de a judeca si de a darui pe luptători, Athloteta, tau, m. l . B ajnolioli viadal m egitelo ’ s

m egjütalm azö mester.Mester de a duce apa pe ceterne

Aquiiex, legis, m. 3. V iz v ivo

mester.Castellariu*, ria, rium.

Mester de a frurufetia gradeina cu frundieri, Topiariu», arii, m. 2 K ert eJitsilS m ester.

Mester de alafa admeffari in ftaea, Peroriga, gae, na. i . M enlöval

m enesben botsatö mester. Me*ter de deref pei si de cufut col

tiuni, Cerdo, onis, m. 3. T i

măr, varga.

Mester de a face c*fa, iEdilicius, cii, m. 2. A ’ hi epito mester valamiben.

ME.

Mester de făcut glase si ochim- de, Specularius, rii, m. 2. Uve-

ges, iiihor tsindlâ.Mester de făcut vafe de argint,

Vasculariu*, larii, m. 3s Ezixst

edenyeJtet tsindlâ otves.

Meştere de joc in c o m ed eie , Choragus, gi, m. u. T â n tz , ;c« i e i , e's Jiomedids meşter.

Meştera de joc, de cantat, Chorau* listria, listriae, f. î . J6 td n tzos

es eneklo aszszony.Mester de invetiat a(e taie, A rt is

ta , ta e , m. j . Vagdalkozdsra

tanitâ mester.Mester de invetiat la lupta, La-

nista, tae, tn. î , Viadal mester. Palestrita, tritae, m. i . B a jn o k

mester.Magister, digladiatorius.

Mester de lucrat la lem n, M*te- riarius, arii, m, 2. Ats-m ester,

vagy asztalos.

Mester de mefurat cu m aia, Zy. gostata, tatae, m. i . M dzsa m es

ter. Pondtrum magister, tu 2.Mester de pane profontariu, Biar-

chu*, archi; m. 2. P ro fa n i mes

ter, eles mester.

Mester de filosofie, Philosophandi magister. N a g y jilo zo fu s .

Mester de scoale, Ludim agister , tri, m. 2. Oskola mester tanitâ

mester.Mester de taiet si făcut *tatuet

Anaglyptes, ta e , ta. 1. M cltza

ME. 3g

ff hep faragâ meşter. Plastes, te. m. iMeşter in grammai^-ica, Gram m a

ticus, tici, m. 2. O ram tnalikdt

tanitd mester.

Muster in R hetoric* , Rhetor, ris, rn. 3. R h etorikd t tanitd. Magister, v. Doc or eloquentiae, Dicendi, orandi artifex. Rhetoricae disciplina« doctor. Rhetoricae sapienriae professor.

Mester intielept, E lm es m ester em ber.

M esteri invatrati, si pre aîtţ invsti etori, Technicu s, ci, m. 2, Tech- rjici, cornra, rn. plu: 2. A ’ kih

nreslerteget tamiltah, es arret ntdsohat ţanitanah,

Mester invatietoriu de canteri, Pho- nascus , c i , m. 2. E rtehlesnek m esterseg erg tcn.i.16 m ester .

Mester mare de c i i , H yparcus, ci, m. 2, F ii Id 'dsz mester.

Mester mare de le nn, ArUistitor, oris, rn. 3 . F o ats.

Mestertţ tyronilor, Magister tyro- num. A tya mester.

Mesterefe, raeîtersu .'eic, Machinor, ari, atu« «ura. /Wfsişrhe’dent. Artem molior, !(.us sum, liri.

Mestrri*fc, Mschari; ■usJ nica, cum_ Mester emheri.

Meşterie, Ars, art}«, f. 3 , M ester• s eg.

A r ’ificium, cii, 2,£Ie*t*rsug, Magisterinm, rii, n, s.

M estfrssg , ta ld lm iny.

4o ME.

Opificium, cii, n. 2.Techna, nae, í- 1.

Mestersu^ de a cunoaşte erburile, Ars herbaria, i i i esm érésnek

■ mestersége.Mestersug de aface hora de um

bra, Gnomice, ces, f. i . Arnyék

óra tsináló mesterség.Mestersug de a infrumfetia, gra-

deina, Toparía, riae, f. i. K ert

éhesito mesterség , hertészség.

Mestersug de a lucra cu ioc, •Py* rotechniüj niae, f. i. T ü z i m ts* terség.

Mestersug d« a muta metallu in aur, A lchim ia , miae, f. i . Me-

tallum ohat arannyá válloztatá mesterség.

Mestersug de a fe lupta, Athlctica, ticae, f. i . B a jn o lii m esterség.

Mestersug de a faciui, zugrafi, F u l- lonica, nicae, f, i . Festo mes-

terség.Baphice, ce*, f. i .

Mestersug de a taie forme. Propla- s t ic e , ce», f. i . Peída m etszo

mesterség , form a Líntí!.Mestersug de a fepa, ceopli ftatue,

Anagliptice, ces, f. i . Kéfrfara

gú mesterség.

Mestersug de mudes, Harmonice, ces, f. i . Mus i ha i mesterség.

Mestersug in ícrifoare, si vorba, Schem m atismus, mi, m. 2. M es

terség a z irásban, vagy tz ó llá s ** han.

M E ,.

ME, ME. 4»

Me*ter*ug ifcuíit de oafte, Strala gema, atis, n. 3 . l ia d i o k o s jo r

tély, tisztességespraktíkás álrioh- ság.

Mestersug luntricefc, Navicularia, riae, f. i . Ila jó s mssterség.

Mesíersug nefoloíitoriu, Ars iners, tis, H a szon ta la n meslerse'g.

Mestersug reu, aftur, Argutiae, ia- rurn. f. plu: R avasz mesterse'g. Argutiola, la«1, f. i. R avasz mes-

terségetthe.Mesterrugeste, Artiíicialiter, ad r j

Mcslcrségesen.Artificióse.

Meftuica nevefíuica, Muatells, lse, f. i. Jflenyél.

Meíruica felbateca, Viverra, rae, f. i# Vad menye't m ohus. Veveritie,

Meftuica de fat, gUjhor, Marte* do mestica. Gorérty. Vivor. Mustella faenaría, riae. Viverra rae, f. i .Putoriura, torii, n. 2.

Mefura, Mensura, rae, f. j., Mér-

ték. Modulus, li, tn. a,Pondus, deris, n. 3»Metrum, tri, n. 2.

Melüra afemíne, Commensu», sus, m. 4. E g y ctrányi{ mértéh, egy tirányosság.

Mefura ce apafe cat patru grauntie de ordiu,Siliqua, liquae, f. 1. JVe'gy ürpa szein rtyomó mér- ték.

Meíura ce apafe cat doadieci ds

grayntie de ordui, Scriptulum , n. 2. H úsz arpa szem nyom ó m értéh.

Mefura de díumetate de lot, Sici- licu», ci, m. 2. S icillicum , ci, n. 2 . Fe'l ló tn yi m ér ték.

Melura de leran, perteica, Pertica, c a e , f. 1 , mensuratoria. Mero rúd.

Mefura c]e I m n de diec» urme, Decempeda, dae, f. 1. T i* láb- n y í m éro rúd.

Mefura de meíurat inaltu, Altime- ter, t r i , in. 2. M agossat m era eszkoz.

Mefura de o «erie *i díumetate,Satura, ti, n. 2. M ás/él vedres m ér ték.

Mefura de o iuta d» urme, Pieth* rum, plethri, n. 2. S z á z láb• n yom n yi mértéh.

Mefura de o futa si doaodieci de cupe, C orus, ri , rn. 2. S z á z

hú sz ejtelet, m értéh.

Mefura de un cop, Coeriix, cía, f. 3 Ejteles m értt'k

Mefura de o urma de p?*sor cu putin mai lung:a, Pe*, edi», m .3 , Egy lábn yom m al hoszszab lie- ve'ssé.

Mefura dr»apta fpendiurata, Per- pendicu'urn, li, n. 2. E gy enes en m ero o nos sinor.

Mefurn, gaieata, Modius, dii, m , í , Kóbol.

Mefura bucatelor da tri patrare a

4 a ME. ME.

cupi, Cabus, cabi, m. 2. Gabo-

na m erteke harom Jertaly ku-

pdnyi.Mefura indreptatoare, Chorobates,

tae , f. 1. Igazitd m ertek , v iz-m ertek.

Mefura la R o m an i, Quadrontal, tail's, n. 3. H uszon n eg y kantas

atalag.Mefura libra, Libra, brae, f. 1.

F o n t sinor m ertek.Mefura pont, Trutina, nae, f. 1.

M ertek font.Mefura pont cu lanti, Statera, rae,

f. 1. L d n tzo s fo n t.Mefura pefte pont, Superpondiuro,

dii, n .2 . F o n t je le t t valo m er

tek.Mefur, Menfuro, s v i , atum, a*e.

M erek, m egm erem .Admetior, iri, ensus sum. Dimetior, iri, ensu* sum. Commetior, iri, ensus sum. Permetior, iri, ensus sum. Em etior, iri, enisus sum.Delibro, avi, atum, are.Dependo, di, sum, ere.Expendo, di, sum, ere.Exam ino, avi, atum, are. Modificor, ari, catus sum. Metor, ari, tatus sum.Pondero, avi, atum, are.Penso, avi, atum , are.Libro, avi, atum, are.Pensito, avi, atum , %re,

v M etior, tiri, ensu* *ubj.

Mefurare, Mensuratio, onis, f. 3. M egm eres, m eres.Mensio, onis, f. 3.Dimensio, onis, f. 5 . Modificatio, oni*, f. 3.Libratio, onis, f. 3.Ponderatio, ouis, f. 3. Libramen, nis, n. 3. Libramentum, ti, n. 2.

Mefuratoriu, Mensurator, oris, m. 3. M erii, m egm ero.Demensui, sa, sum.Librator, oris, m. 3.Pensator, oris, m. 3.Demetiens, ti», o. 5.Mensor, oris, m. 3.Mensus, sa, sum.

Mftfurat, Mensuratus, ta, t am. Meg-

m eretett.

Demetitui, tita, titum. Permensus, ensa, ensum. Enuensus, ensa, emensum. Diuoensus, ensa, ensum. Expensus, ensa, sum.Pensatus, ta, turn.Libratu» ta, turn.Mensus, ensa, ensum. Demetatus, tata, turn. E lm c r e • seltetett.

Mefur bine, Demetior, ensus sum, iri, Jdl m egm erem .

Mefuratoriu bine, Pensitator, oris, m. S. Jol m egm ero.

Meiurat bine, D eraetitu«, ta , turn.Jol m egm trt.

Mefur cu cumpana, Pondero, avi,

atum, are. M egm erem Ăompo- nâlom .Libro, avi, atum, are.

Meiur cu pont, Examino, avi, a- tura, are. M ugfontolom .

Meiurare cu pont, Examinaţii», o» nis, f. 5 . P on tban tetei.

Mefurat cu pontu, Examinatus, ta, turn. F o n th a n m eg m erete it .

Mefur def, Pensiculo, avi, atum, arc. M exdegelem .

Mefur iore, Remetior, i r i , ensu* surei. Isme't m egm erem .

Mefur iare afemine, Fiemetior, ensu* sum, iri. Viszsză h ason lo- ul mereJi.

Mefuratoriu iare afemine, Remen. sus, sa, sum, ViszszdmdrV-

Mefur inainte, Praemetior, mensus sum, iri. E lo l m e g m erem .

Mefurat inainte, Prasmensus, sa, sum. Eliire m egm eretett.

Mefur, pun wneta, Metor, ari, atus sum. H atd rt fiijdroh, hi m et eh. Mediuefc.

Mefurare punere m e te i , Metatio, oni», f. 3. H a tâ r h im eres . Me- diunire.

Mffurat puf m ete, termin, Meta- tus, tata, turn K ijd ra to tt , h im e- retett. Mediunit.

Meiuratoriu puitoriu de mete fau »ediunitor, ori*, m. 3 . Hatâ- rozd Jiim ero.

Mefur panaentu, Terram metior, «nsu* juid, ¡ri. Ftildet marth.

ME.

Mefurare paroentului, Geometria, metriae, f. î . Fold. J e lm er ése.

Mefuratoriu de pament, Geómetra- trae, m. i . F o ld m ero.

G rom aticus, atici, m. 2. Geodetes, tae, m. I. Decempedator, oris, m. 3. Agrimensor, oris, m. 3 .

Melurecefc, Geometricus, ica, icum .F old m éréshez vain.

Mefuretieste, Geometrice adv: F o ld

me'rés tzerént.

Meta, Meta, tae, f. i . Tdrgy , tzél. Term inus, ni, m. 2.F inis, nis, m. 3.L im es, itis, m. 3.

Mete pun, Metor, ari, atus suin H atározok hatdr h tv et teszek

Metal, Metallum, lli, n. 2. E rtz.

Metal aducatoriu , Metallifera , rurn. É rtz h o zó hánya.

Metallurg, Metallurgus, urgi, m . 2- B á n y á sz.

Metallurgie b a ias ie , Metallurgía giíe. f. 1. B únyászság .

Metallariu , Metallarii , riorum , m. plur: 2. E rtz bánya ásoli.

Metallic, Metallicus, ca, cum. É r tz • h e z való.

Metal fuptire, Bractea, teae, f. i.V é lo n y pléh.

Metallului fuptietoriu, Eracteator, oris, m. 3 . Pléh islog tsináló. Bract«ariu», ria, ium.

Metal fuptiet, Brae teat u», ta , tum

_______________ ME._____________43

44 ME. ME.

V ekon y ilo ll m eta l , p illa n g ó s islog .

Metal fuptiet mic, Brecteola, lae, f. i- K iuekonyitott arany, vagy

ezílst pléhetske, islogotska.

Metanefc , Metaneo: paenitentiam ago, eg¡ , ac tu m , agere. P en i- ten tz íá t larloh .

Met« ñ ire , Paenitere, paenitentiae actio , o n is , f. 5. P en iten tz ia la r Ids.

M elanie, Melania, niae, f. j . Pe- nitenlzia .

Paenitentia, tiae7 f. i.Metaphora figura rhetoriceafca,

M*faphora, rae, f. i . Figura.

Metaphoriceíc, Metaphoricu», ca , cum, M eta forás , fig u rá s .

Metaphorizeíc, Metaphor* utor, u- ti, usus sum. F ig u rd zok .

Met*phoricc3te, Mataphorice, adv: Figuráson .

Metamorphofis, fchimbare in alie' forma, Metamorphosis, sis, f. 3, M ás o r m á ra vd ltozás.

Metelleu, Metellu», lli, w. 2. Jdm- hor timber, M etellu*.

Innocentior met ello. Jám borabb M etellusnál.

Method, Methodus, di, f. 2. Ta-

nitásban való jó rend.

Methodeiceíte, Methodice adv: Jó-rendel, ró'vid sum m dson.

\

Metropolie, Metropolis, l i s , f. 3.F o város, anya varos.

Metrppglitftn, Metropolitanas, na,

num. Fo várósban lakó.

Metropolitas, tae3 m. 1. Metropolit, Metropolita, tae, m. x.

Fo p ü sp ’ók.

-Metropolicefc, Metropoliticus, tica, cum Fo püspükségi.

Miadiedi, Meridies, iei, f. 5. D el.

Miadiediefo, Merid o , avi, a>um, iare. Meridior, ari, diat.ua sum. D elelek , ebedlem , ebéd utdn a- luszom .

Miadi<>dire, Meridiatio, onis, f. 5.D eü aluvás.

Miadidieíc vitele, Meridiant pécora. D élbe nyugosznak a' bar molí.

Miadle noapt* , Media n o x , É jfél. Miadienoapte, Septemtrio, onis,

m. 5. Éjszak.

Mic, Miou», p arvas, va, v u m . gran: Micros, Kis, kilsid.

Exiguu», ua, um- Pusillus, Ha, llum.Tenuis, is, c 3 .

íMic foarte, Perexiguus, gua, guutn Igen kilsid.Perexili», le, c. 3 .

Minutulus, la, lum.Perrninutus, ta, tuna.

Micutru, Parvuliis, la, lum. Ki-

tsin , kisdedetake.

Parrusculu*, li, m. 2. Minusculu*, la, lum.

Miciu, Una de miel mi c , l a n a agnina, Bárctny gyapjú.

Micefc, Minuo, minui, tum, uere- K ilsin itein , kissebbitem.

mi.__________

Vilito, avi, alum, are.ImminnOj nui, turn, uere.

Micirc, Minutio, on i* , f. 3. Kis-

sebbites.Diminutio, oni», f. 3.

Micime, Exiguita», tati», f. 5. K is sebseg. Exiguum, ui, n. 2. Parrita», tatis, f. 3.Minuţia, tiae, f. 1.

Miccate, Minutim, adv: A prodon ken t.Minutatirn, Exigue.

Micşorez, Mi nu o, nui, utum, ere K issthbitem .Deminuo, ere, ui, utum. Diminuo, ui, nutum, ere. Imminuo, ui, utum, ere» Irnminutionera facio, ere.Item Demo, mi, turn, ere. Detraho, traxi, ctum, ere. Le-

vonom , kissebbitem .Micşorare, Minoratio, onis j f. 3.

Kissebbite's. imminutio, oni*, f, 3»

Diminutio, onis, f. 5 .

Item Derog.imen, ni», fi. 5. Kis- se.bbed.es.Deerementum, ti, n. 2. Decrescentia, tiae, f. i ,Defectio, oni», f. 5 .

Detractio, on is , f 3 . Lcvonăs

kissebbites,Micsoratoriu, Mirtuens, en tij , o. 3.

] mnunutor, oris, ra. 3. Diminutor, oris, m. 3.

Mic*orat, Miaoratu?, ia, tum K i *

MT. 45

sehbtdett, kissebbitletett. Deminutus, ta, tum. lm m inutus, ta, tum.

Micşorez, mic aii iocotefc, Parvifa« cio, c i , c tu m , ere. K itsinnek dllitom . *

Purvipendo, di, »um, ere. Parviduco, duxi, ctura, ere.

Micsorezume, Decresco, crevi, ere» tum, ere, Kissebbedetn.

Minuor, nui, nutus sum, Iînminuor, ui, nutus surn.

Michail, Michael, eli», m. 3 . M i■< hăly.

Microcofm omu, Microcosmu», mi, m. 2. A z ember, kis vilag.

Micropfych, fricof, Micropsychu*, chi, m. 2. K itsin sziv ii, fe len k*

Microscopiu ochier ce arara mai» mare lucru decum efte, Micro* »copium, pii, n. 2. D o lg o t nagyon m u ta to ilveg.

M ydya, M idva, dyae, f. i. Asiai tartom ăny.

Mie, Mi hi N ekem ,

Mie, Miile. Ezer.

Mie de ori Millies, adv: Ezerszgr.

Mieioae earba, coada soriceiuiui Millefolium, Iii, n. 2• Egdr fa r - Jii'i f ü , ezerlevelü fü .

Millefolia, liae, f. 1.

die rin, Millerjarius, ria, ium. E - zeredes.

Mie fe cade, Me concwrnif, Enyirrr, engc.m H ielt, nekem tuia ¡do* n o m , A l mieu,

46 MI. MI.

Mied, Medum, di, n. 2. Méhser. Mulsum, si, n. 2. mulie. Hydromeli, li.A qua m ulia .Melicraton, ti, n. 2.

Miedof, Mulseus, *ea, eum. Méhseres

Miediu, Mediu*, dia, ium. K'áze- pe valam iiiek, hele.

Medulla, llae, f. 1. Velo. Medua Miediu de nuca, Medulla nuci* ,

D io bel.

Nucleul, lei, m. 2.Miediu de nuca si de alte cele,

Nucleus, le i , m. 2. D ió és e- gyéb m ás bel.

Miediu de pana, Medulla pañis.h e n y c f bel.

Mediu lemnului , Medulla ligni.F á n a k bele t’ogy veleje.

M ediuna, Intergeriu m , rii, n. 2. K b z , valasztó hoz.

Jntergerinusm, ni, n. 2. K b z. lutercapedo, mis, m. 6.

Mediuina de párete, Intergerium , geni, v. Intergerinum, ni, n. 2. K'óz ja l .

Medeialtein, Madiastinus, ni, m .2.K b z szótga.

Medeialteincie , Mediastinus , n a , num. K o z szó lg a i*

Medeioiaa, Medióla num, ni, n. 2. ISagy város olosz országban M ajland.

Medeiola jian, Mediolanus, ni, v. M edioknensis, c. 3. M ediolcini lakost

Medeiolanele, Madiolanensis. me- diolanicus, nica, lanicutn. M edi- olatium i.

Mercuri, Hermes, etii , no. 3. A ' merhurius maga.Mercurius, rii, m. 2.

Mercuri di, Dies mercurii, Szereda-

Mercurius fte pe ceriu, M ercurial , rii, m. 2. T sillag a z egen. Planeta, tae, m. 1.

Miere, Mel, tnelüs, n. 3 . M ez.Miere adun fac, Mellifieo, avi, a .

tum, are. M ezet g y ü jtök tsind- loh,

Mieri adunare facere, Mellificium, c i i , n. 2. M e z ts in ä lä s gyüj» tes.

Miere aducatoriu facatoriu, Melli« ficus, fi ca, ficum, M ez tsinalö

gyiijtb.

Miere curgatoriu, Mellifluui, flua, iluum. M e z fo ly ö .

Miere la latoriu , Melliturgus, g«, urgum, M ez ereszib.Mellitarius, ria, ium.

Miererefc, Malla ins, ria, ium. M ez- hez, vagy m ezn ek valö .

Mierariu, Mellarius, rii, m. 2. M ez- zel bdnö.

¡Miererie, M ellarium , la r i i , n. 2. M ehes hert.

Merit, M ellitus, ta , tum. M ezes, : edes.

Miere de doao ori fiarta, Buhi- J m um , mi, n. 2. K etszer heszi- tett m ez .

MI. MI.

MifiliiTa, Melissa, *ae, f. i . M éhfíi.

matacina.Migaefc v. rnicuefc, Mico, cui, a-

re. In micas redigo, ere. M or- so lom id o l tü ltök vëlle.

Migaiala, mituiala, T em p oris tran »actio. O tlan o lía n m o z d u lá s id o l'óltes.

Mila, (grae: Eleo m iser io r) M isericordia, diae, f. i . Irgalm asság.

Miseratio, onis, f. 3 .Mila im eite, Misereor, ereri, er-

tus »um. S z á n o m , irgalm asho- dom . Misericors sum, fui, esse. Miseror, ari, atus sum. Miseresco, ere,Miseret imperf. mi*erescit.

Milof, Misericor», di» , o. 3. Ir- galm as, szánó.Propitius, tia, ium.Clemens, entis, o. 3.Miseratus, ta, tum.Miserator, ori», m. 3.

M ilof íunt, Propitior, iari, iatus sum. Jíegyelm es vagyoh.

Milofteivire, Misericordia, d ia e , f. i . Irgalm asság.

Clementia, tiae, f. i .Miseratio, oni$, f. 3, Commiseratio, onis, f. Z.

Miioíteivitoriu, vedi milof. Miiofteiv, idem.

Milofteiviceof, M iierabilis, le, c. 3.S id n a to s .

Milofreiveste, Misericorditer, adv: Szdnva.

4 7Mila de lo e , Milliare, r i s , n. 3.

E g y me'rt fo ld .Schenos, ni, m. 2.

Milic malai menunt, Milium, lii} n. 2. Köles.

Milion, Decie»centena milla T ir- szá z tzer.

Militerefc, Milito, avi, atum, are.Vitézhedem , katondskodom .

Mi literie, Militia, tiae, f. i . V itéz- hedés.

Militerefc, Militaris, re, c .3. Vite'zi Militerefc lucru, Militaris, re. H a-

d i dologhoz való.Martius, tia, ium.Manipularius, ria, ium.

Mílitereste, Militariter, ndv: JCato» náson hatona módra.

Militariu, Miles, litis, m. 3, Vi- téz vite'zkedö.

Marticola, lae, m. i . Sóldat.

Militariu aparatoriu la m arg in i , Miles limitaneus, S z é l b'rzd hatona. ,

Militariu armat usor, Miles leviter armatus, K otm ycn fe g y v e - res vi tez.

Expeditus, ti, m. 2.Le vis armaturae.

Militariu a r m a t t o t , C a f a p h r a c t u s ,

ti, m . 2. Vasas hatona v ilez.

Militariu a d u n a t curend, Miles tu

multuarius. H am arjában g r u jió II hatona.

Militariu bun, Miles «trenuus. Jó hatona.

48

Militarii! calaren a , E q a e s , i t i s , ni. 5 . Lovas hato na.

Militariu, cetetian, Mile* urbano». Városi katona.

Militariu cu lance, Miles lance- atus. Lántíás v itéz.

Hastatus, ti.Lancearius, rii.Doriphorus, ri, ro. 2.

Militariu cu íc u t , Miles scutatus Paisos katona.

Militaría cu fcut de argint, Argy- ra*pis, argyraspidis, m. 3 . E- zä st paisos kalona.

Militariu de a jutonu, Miles auxili- arius. S eg itb katona.

Militariu da curte, Satelles, litis, ni. 3 . Testdrzo darabant, ud* vari katona.

Militariu de aiaíe, Miles classia- rius. Tengéri katona.

M ilitariu de orend, Miles Ordinarius, K ’óá katona.

Militariu de voe fa, Mile* voluntaries. Jó akaratbál vite'zkedo. Volo, onis, m. 3 .

M ilitariu intei in bata# , Miles princeps in pugna. E lsd ü lkö- zetíí ka ton a .Antepilanu», railes.

Militariu ju rat, Miles autoratus. ■ A ssentált katona.

Militariu lafat dein mintie, Miles exautoratus, E lbotsd tott katona. Miles emeriti stipendii.

Militarii! laiat dein m iliţie pentru

boala, Mile* valetudinarius. B e- Legségert elbotsdtott kalona.

Militariu neinvetiat, Miles radis.Szokatlan kalona.

Militariu nou, Tvro , ronis, m. 5 .U j katona.

Militariu pedeftru, Miles pedestris, trig, m. 3, G yalog katona.

Militariu iegetatoriu, Miles sagittarius. N yilas kalona.

Militariu ftatatoriu la cetate, Miles stationariu8. Várost orzo katona.

Praesidiarîus, diarii, m. 2. Militariu veneteic, Miles adventi-

cius. Joveveny katona.

Militariu vecliiu, Miles veteranus.R é g i katona.

Militari • ad u n , Milites lego, gi, ctum, ere K a ton d t gyiljiok. Milites colligo, egi, ctum, ere. Cogo, coegi, coactum, ere, Conscribo, si, ptum, ere. Comparo, avi, atum, are. Contraho, xi, ctum, ere.Copias paro, avi, atum, arş, Confío, avi, atum, are.

Militarilor adunare, Copiarum con- gregîtio, oñis, £ 3. K atona gyăj. t es.

Militutfl deîectio, onis, £ Z. Electio, onis, f. 5»Conductio, onis, f. 3,

Militarilor adunatoriu , Militum collector, oris, m. 3 . K atona szedo. , '

MI. 4 9

Militari adunaţi, Milites collecti, G yüjtütt katonák.

Militari deintru a patrafprediece sireag, Quartadecirnani, deci- manorum, m. plur: A ’ liz c n -

n egyedik S ereg b ol valô vi-

te'zek.

Militari de fupt un femn militerefc, (S teag ,) Vexillatio, onis f. 3. E g y zà szlù alatt valo legënyek.Subsignani milites.Manipiilaris, lacis.Manipulus, li, m. a.

Militari t a r i , p u tern ic i , Milite: virtute prsestantes, Eros vité- zek.

Egregia militum manus. Fortitudine excellens.Manus militum firma.Robur exercitus.

Miliţie, Miliţia, tise, f. i . K a to - n asdg.

Exercitus, tus, m. 4*Copia, copiæ.Copiæ, iiirum.T u rm a militaris.Milites, tum.

Miliţie ca lare a tie , Miliţia eque- stris, L ov a s Sereg.

Equitatus, tus, m. 4- Miliţie de curte, Satellitium, li-

t i i , n. 2. U dvari h a d -sereg , D arabant.

Miliţie de m are, Exercitus marinus, T en g eri katona ság.

Pars II. 4

Copise navales.Miliţie pedeaítra , Exercitus pe-

destris, C y a lu g katona ság. Peditatus, tus, m 4.

Miliţie pe uicat, Exercitus terrestris, S zá ra zo n lev o k a tcn u - ság . 'Copise terrestres.

Mim, urmatoriu faptelor si diCs* lor altora, Mimi:s, mim i, m. a. Más erktíltse'nek, es besze'dje'- n ek ktívetoje.

Mima, femee urmatoare a faptelor altora, M im a, mimse, f. i . A sz s z o n y , a ’ k i m á s’ tse lek e - d etit tré/ából ktíveti.

Mimaire urmare faptelor a l to ra , Mimesis, sis, f. 3 . Más em bzr’ tseleJiedete'nek kovete'se.

Mimiceíc de j o c , M im icus, ca , cum. Já tekhoz való.

IVIin, Mino, a», are, vedi men. Minciuna, Ital: Menzogna, Mea-

dacium, cii, n. 2 . H a zu g sá g . Menticro, oniş, f. 3.Falsitas, atis, f. 3 .Nugse, nugarum, f. plu; Núgamentum, ti, n. 2 .

Mint, Mentior, itus sum, iri, H a- zitdok , h a zu d o zo k .

Nugor, ari, gatus sum. Ernentior, ri, titus sum.

Mincinof, Mendax, cis, o. 3. Ha» z u g .

Fallax acis, o. 3.’’Falsidicus, ca, cum,

So , MI. MI.

Hoiophanta, tæ, in. i .Gerro, onis, m. 3.Vaniloquus, qua, quum.

Mincinol cu rentate , Tenebrio , onis, m. 3. T saldrd , h a z u g , t/tlios ä ln o k s ä g g a l jä r ö .

Min< (una c a rnestersug ci,ig"tata, S u te la , lse , f. l . M esterség e- sen k ig o n d o lt h a z u g sä g .

Minciuna graitoriu , Mendacilo- qmis, qua, quum. H a z u g s ä g szo llo .

M inciuna mica, Mendaciolum, li, n. 2. K is h a z u g s ä g . Mendaciunculum, li, n. 2.

Minciuni si cecaxïuituri , C erse , r a r u n i , f. i . plu: H a z u g s ä g , H ijà h a n v a lô tsevege's.

Mintiesle, Mendaciler, adv: H a- z u d o z v a .

M inerva, a sciinti dumnedi<vitie , Minerva, Minervee, f. l . T u d o- m ä n y n a k is ten -a sz sz o n y a .

Minerval, plata pentru invetietura, Mmerval, lis, n. ¿. T an i l o be'r.

Minium fugrafala, Mmium, nii, n. 2. M in ium .

Minotaur, Minotaurus, ri, m. 2. F e lé e m b e r , f e i e b ika .

Minta, Menta, tæ, f. i . F o d o r - m in ta t

Minta de a p a , S'>arganum , n i , n. s. V iz i-m iv ta.

Minta lunga in frundie , S isy m brium , sisymbrii, n. 2 . E o ld o g -

aszsiO iiy m in t a , Cdiaper.Minta felbateca, Mentastrum, tri,

n. 2. Vad m in ta .

Calamintha, thsp, f. l .Minte, Mens, entis, f. 3. E s z , elme.

Memoria, rise, f. l .Ingenium, nii, n. 2.

Minte afcutita , Perspicatia , tise , f. i . El.es elm e , okossäg.

Perspicacitas, atis, f. 3.Minte, plecare fireafca, Ingenium,

nii, n. 2. Term e'szeti hujlan~

dösdg.

Minte, fau minţi ne asediate, Intemperia* , riarum , f. plu: l . N yu ghatatlan e b n e k.

Minteni, Ital: iubita mente, Sta- tim, M ingyärt.Vedi indate.

Minune, Miraculum, li, n. 3. Tsu- da. Prodigium,. gii, n. 2. Portentnm, ti, n. 2.

Minunezume, M iror,ari , atus »um. Tsu dälkozom .Adiniror, ari, atus snm.Sm p eo, pui, «re. A lm elk od o m .

Stupesco, ere.Stupeiio, eri, actus sum.

M inunare , Mirat on is , f. 3, T su d ä lkozä s.Admiratio, onis, f. 3. Spectaculum , li, n. 2. Tsudd- läs.

Miratoriu, Admirator, oris, m. 3 . Tsuddlö, tsudäffiozö.

Mirabundus, do, dum.

Mí. Mr.

Miiator, oris, m. o.Stupens, entis, o. 3.

Miratoare, Miratrix, cis, f. 3. Tsu* díí/ó aszszony.

Minunat, Mirabilis, le, c. 3. Tsu- dalalos.Mirandas, da, dum.Miriíicus, ca, cum. vMiras, mira, rum.Admirabüis, le, o. 3.

Minunat foarte Mirificissimus , ma, mura. Ig en LsiCdúlatos.

Minunecaof, Prodígialis, le, e. 3. Tsu las. . s Prod igiosus, sa, suni. Portentosas, sa , suai,

Minunezume d? ceva, Âdstupeo, ui, ere. E ld lm elkodom rajta.

.Minunatieste , Mirabiiiter , adv: Tsudúlcitoson.Mire, mirifice.

Prodigiose, prodigialiter.Mirum in modum.

M in unt, Minutus, ta, tum. Apr ó. Minuntie, Minuţia, tise, f. i . Apró-

leL -

Micula, læ, f. i . Mor’sdtska. Minuties, ei, f. 5.Mica, mioæ, f. i . Apró mor- : $ aleii.

Minuntius, minutulus, la, lum. Igen apró.Minusculus, l a , luni K/sseb- helsJie.

Minuntiez, M inu o, n a i , u tu m , nuere. KissebbiLem, aprósitom.

Comminuo, ui, nutum, uere. A próvd íészem .Im m inuo, uere. M eghissebb i* tem.Diminuo, ere.

Minuntire, Minutio, onis, f. 3. Kcs* sebbite’s.Diminutio, onis, f. 3.

Minuntitoriu, Minutor, oris, m, 2¡, Aprón apritó.Imminutor, oris, m. 3.Com minutor, oris, m. 3.

M inuntiat, M inutus, ñ u ta , tum . liis seb b ed etl , k issebb itelL Imminutus, ta, tum. Comminutus, ta, tum.

Minuntieste, Minutatim, adv: A¡j- rónként. Minutim, scrupulatina.

Minuntiezume, ímminuor, ui, utus sum. A p rósod om .In minutas ¿.artes a b e o , i vi s itunj, iré,

Minuntiez, ferem, Frió, avi3 tum, iare. JVjof’solom .Tero, trivi, tritum, ere.Detero, trivi, i um, ere.Contero, trivi, itum, ere.Minuo, nui, nutum, nuere.

Mínuntiare, ferm ire, T r i t u s , tus,m. 4- Mor*soldé.Contritas, tús, m, 4*

Minuntitoriu, fermetoriu, Friator, oris, m. 3. ïï±orsoiô.T riter , oris*, m. 3.

Minunticeof, Fría! ilis, le, e* $, M or’soIható. Vedi Id.robefe.

5a MI- MI,

M inuntiat, ferm it, Comminutus, ta, turn. Mor’solt.Protritus, Irita, tritum.

Miauntiez intrenf, In tero , t r iv i , turn, ere. Bele-apritom, mor- ’solom .

Min, ntiez, taiu m in u t, Minutim concido, di, sum, idere. Aprón m eteiem , vagdalom.

M inantiat, taiet minunt, Minutal, aiis, n. 3 . ¿4prón vagdalt.

Minuntfu.; de ganfca, A crocalia , lire, f, î. Lud aprólék.

Minuntius de dat la pui, T o run da, da», f. i . Metélt aprólék, tsirkélínek, tyúkoknak tsinált apróléJi.

'Minuntius de tă ie tu ră , Segrnen, nis, n. 3. Metéllék, hulladék. Segm entum , ti, n. 2 .

3 linuntius lap ed etu ri, c o a d e , Quisquilise , l ia ru in , f. plu: Aprólék, ajj, gaz.

Minuntius taiat la olalta, Minutal, lis, c. 3. Vagdalt paré, tildo- kása.

Minuntiusuri alefe deo parte, A- pospasm a, a t is , n. 3. Külón szakasztott re'sz, aprólék. Apospasmatim, id.

Minuntiusuri ce cad déla n iafa , A n alecta , analectorum , n. 2 . plu: Asztolról lehulló nior’sa- lék, aprólék.

^Minuntiusuri de nemica, Frivola, loruoij n. 2 . plu: Semmirekel-

lo aprdlek.Minuntiusuri de p e a trâ , Rudus,

eris, n. 3. Ko-omlds mpr’saleh.Minuntiusuri, fermeturi , ce cad

dein cele cele aduc la sertfe , Prositia, o rum, n. plu: Prosi- ties, ei, f. 5. Prositiîe, iarum , f. î . plu: Âz dldozatban hul- 16 holnii aprdlekok.

Mior, Minor verveculus, Ifiu ki~ tsiny berbe'ts.

Mioara, Minor ovicula, Ifiu ju- holska.

Mire, Nymphus, phi, sponsus, *i, m. a. Volege’ny.

Mireafa, Nimpha, ph*e, f. î . spon* sa, sa?, f. î . Menyaszszony.

Mirişte, Arista, tse, f. î . TiirZdj gabona Jii.

Mirof, ( a Grseco Miron ungven- tu m ,) Odorem spirans, spar- gens. odor, oris, m. 3. 6zag, illat, buz-Fragrantia, tia*, f. î .Odoramen, nis, n. 3. Odoramentum, enti, n. 2 . Sulîimen, nis, n. 3.

Mirof afeutit, Odor a c e r , eris. Eles illat.

Mirof bun, Odor svavis, Jo illat.Mirof de carne fripta, Nidor, oris,

m . 3. Silit hus szag.Mirof fum of, Odor fumeus, Fiist

szag.M irof greu, Odor gravis, Ntlxe*

szag,

Mr. MI. 53

Graveoientia, tiíe, f. i .M irof muced, Odor mucidus, Pe

nész szag.ÍMiroí aducatoriu, Odorifer, ra,

rum. Szagos, szag hozó. Odorarius, ria, iiim.

Mirof bun fac altora, Aífio, iavi, iatum , iare. Jó szagot fuvolí másra.Odore porfumo, avi, atum, are Odore repleo, eví, etum, ere Bene odoro, avi, atum, are

M irof facatoriu, O doriíicus, c a , cum. Illaiozó.

Mirof fentiefc," Odoror, ari, atus sum. Szagot e'rzek.

Mirofefc, Olfacio, ci, ctum, ere Szaglolí.Olfacto, avi, atum, are.Odoror, ari, ratus sum.

M irofire , O doratio , onis> f. 3. Szaglás, illatozás.Odoratus, tus, m. 4*Olfactus, tus, m. 4-

Mirofitoriu bun, Odorator, oris, m. 3. Jó szagló.

Mirofitoare buna, Olfactatrix, cis, f. 3. Jó szagló aszszony.

Mirofof, Odoratus, ta, tuna. Jó szagos.Odorus, ora, orum.Olens, entis, o. 3. Szagos. Fragrans, antis, o. 3. lllatos. Olidus, lida, lidum. Szagos.

Mirofefc, dau mirof, Odoro, avi, atum , are. Szagos vagyoli,

m agam bâl szagot bolsd ijk . Oleo, evi, etum, et olitum, ere* Szagos vagyok.Suboleo, ere.Redoleo, ere.Olesco, ere.

Mirofefc a ceva, Resipio, ui, ere.Valami /zii, e's szagu vagyok.

Mirodenie, Malobathrum, tri, n. a.Jd illatu h/g szerszdm.

Mirume, Miror, ari, atus sum, TsudăUiozom.Admiror, ari, atus sum.Em iror, ari, atus sum,Suspicio, pexi, ctum, ere.

Mirare, Miratio, onis, f. 3- Tsu- ddlds.Admiratio, onis, f, 3, Admirabilitas, atis, f. 3 . Tsu-

' dalatossdg. ţSuspectus, tus, m. 4 . Valami- nek tsuddlăsa.

Miratoriu, Mirator, oris, in. 5. Tsuddlkozd.Admirator, oris, m. 3. Mirabundus, da, dum.

Miratoare, Miratrix, cis, f. 3. Tsu- ddlkodâne.

Miraceof, Mirandus, jmda, andum, Tsuddlatos.Admirabilis, Ie, c. 3, Admirandus, anda, dum.

Mirazenie, Monstrum, tri, n. z. T su da, tiln der.

Ostentum, ostenti, n. a. Tsu- da, ritka dolog.

Prodigium, digii, n. 2 . Portentum, enti, n. 2 .

Mirezeneof, Monstrificus, fica, ficum. Tsudds.Monstrosus, osa, osum. Portentosus, osa, osum.

Mirezeneof la forma, Monstrifer, ra, rum. Tsudălatos formaju.

M irazeneste, M onstrifere, adv; Tsj'dason.Monstrose, adv:

Mirat iest^, Mirabiliter, adv: Tsu- ddlatoson.Mire, adv:Mirifice.Admirabiliter.Mirum in modum.

Mirume mult, Demiror, ari, atus sum. Igen tsuddlom , dlme'l- Jiodom,

Mise , M o veo , o v i , o tu m , ere. Mozditom , m zgatom.Moto, avi, atum, are.Agito, avi, atum, are. Submoveo, ovi, otum, ere. El- mozditom .Mobilito, avi, atum, are. Mozgatom.Cieo, es, civi, ere, Mozditom. I imoveo, vi, otum, ere. K i- mozditom,Emoveo, vi, otum, ere. Permoveoj ovi, otum, ere. Meg- indilom , mryzditom.

Mişcare, Motus, otus, m. 4- Moz gâs.

54 MI.

Motio, onis, f. 3.Mobilitas, atis, f. 3.Agitatio, onis, f. 3 .Motatio, onis, f. o.Permotati.o, onis, f. 5.

Mişcare m ica , M otiuncula, lse , f. î . M ozgasotsha.

M iscatoriu, M o to r, oris , m. 3. Jllozgo, mozdito, mozgatâ. Movens, entis, r>. 3.

Miscaceof, Mobilis, le, c. 3. Movens sese. Mozgo, ingâ. Agitabilis, Ie, c. 3.

Mişcat, Motus, ta, tum. Mozga-. tott.Emotus, mota, emotum. Impulsus, Isa, Isum.

Mise capu , Caput moveo , o v i , otum, ere. Fejemet mozgatom. Agito, avi, atum, are.

Mise, elatefe, Cilleo, cillo, is, anti. .Billegetem.Moto, tavi, atum, are.Vibrisso, avi, atum, are.Agito, avi, atum, are.

Mişcat, clateit, Agitatus, tata, tatum. Mozditoit, billegeteU.

Mise coapfele, Criso, avi, atum, are. Faromat m ozgatom.

Mise cu nevoe dein loc, Remoli- o r , l i r i , litus sum. A'ehezen mozditom hefybol.

Mise dein loc, Demoveo, vi, otum. ere. Helybol fiimozditom. Dimoyeo, vi, otum, ere. Evolvo, olvi, lu tum , ere,

MI.

Mişcat dein ioc, Demijlitus, ta, turn. Helybol. e'nloi liUaiott. Demotus, ta, turn.Evolutus, Iuta, lutiim.Permotus, ota, otum.

Mise înainte, Promoveo, ovi, o- tum, ere. Ele-m ,zâitom.

Mişcare iuainte, Promotio, onis, f. 5. M egindilds , ele-indulds.

flîiscat inainte , P rom otu s , o ta , otum. Ele-mosfdittatott.

Mise incolo, Amoveo, ovi, otum, ere. Elmozditom , taszitom. Amolior, iri, moiitus suin.

Mişcare incolo, Amotio, onis, f. 3. Elmozdilăs, f e r e teve's.

Mişcat incolo, Amotus, ota, otum. Elrnozdittatolt, fere tetetett.

Mise intralt Ioc, Tran ;m oveo , vi, o tu m , ere 31 ăs helyre mozditom.

Mise mai inainte, Priemolior, iri, litus sum. El ol elino zdilom.

Mise si pun in la tu r i , Ilemoveo, ere. Fere teszem.

Mişcare si punere in laturi, Re- motio, onis, f. 5. Alăsovă va-lo tetei.

Mişcat s; puf in laturi, Remotus, ta, turn. Mă-.ovd l ’letelt.

Mise fpre ceva, Commoveo, ovi, otum, ere. Felindiiom , hăbo- rilom.

Mişcare fore ceva , Commotio , onis, f, o. Lidulds, jclhăboro- dds.

MI.

Mişcat fpre ceva, Commotus, ta, turn. Meg indult, hdborodott.

Mise ipre ceva voe aítue, i l e c t o , xi, xum, ere. Mdsnak akarat- jdt valamire meghajtom.Mo veo, ovi, otum, ere. Permoveo, xm, tura, ere.

Mise fpre mila, Ad raisericordiam excito, avi, atum, are4 ILonyd- rületességre ebresztem.

Mişcare si aruncare mari ineoace incolo, Salatia, salatise, f. 1 , Tengernek hánykóddsa.

Mişcat ofu dein loc, Eluxatus, ta. turn. Kifilzamodott, kimerit helye'bdl. \

Miscume, Moveor, eri, otus sum. Mozgok.Mobililor, ari, atns sum.

Miscume cand si cand, Mico, cui, are. Ottan-otlan megmozdii- lok.

Miscume de ceva ca ufa deinafare, Pulsu, v. impulsii externo agitor , a r i , afus suin. Kiilso okból mozdiltatom.Motu externo cieor, eri. Moveor, eri, otus sum-

Miscnme de mine in fus, V i mea moveor, oven, otus siîm. Ma- g am tó l rnozdúlok.A me, ex me, mea sponte per me, meo motu cieor, eri. Moveor, eri. Sie ipsum moveo, rre

Miscume fpre mila, Misereor, e; ertus suin. Konyürulok.

MI. 55

56 MI. MÎ.

Misereo, ere.Mişca calu urechile, Auribus rui-

c.it equus, hulit mozgatja a516. Miscafa inima d î frica, Cor timo-

re m ic a t , A’ szivem Jelelem mian dobog.

Miscaie v inele , Arterise m ic a n t , Felvernek as e rek.

Iv’iscatieste, Mob liter, adv: Moz- gadozva, ing idozva.

Misei, Miser, ra, rum. Szege'ny,i yavalyas, sz IkblkOdo.Lgens, tis, o. 3.Pauper, peri*, m. 3. Szege'ny. Pai perrimus, rim a, mum, Igen bzeg*ny. prea misei. •¿Erunmosus, sa, sum. JVyaval- ly di.

t . 1 nefericit , Miser, sera, se- j Ayomorr'/lt.

' rumnosus, sa, sum.{ alanrfosus, sa, sum. i>el pribeag, AutoJecythus, thi, t . 2 . Bvjdos*> fioldus.

igWutiu , Misîllus , 11a, Uum. Aycvnlydsots \i.Pai perculus, la, lum.

¥ ¡se.etate, Mis tria, risr, f. 1 « Nya- i'alya, szege i , se’g.Aporia, rise, f, i .Egestas, atis, f. 5.Paupertas, atis, f. 3.Pauperies, riei, i. 5.Calamitaş, atis, f. 5.J r n m n a , nse, f i .!Nuditas, atis, f. 3 .

MiserabiliUs, tatis, f. 3. Miseleic pe a l tu , Miserum facio,

c i , c tu m , ere. Megszegenyi- tem.Depaupero, avi, atum, are. Paupero, avi, atum, are.

Misei me fsic, Miser ii*», eri, factus sum. Szege'ny edem.

Misei funt, Miser sum, fui, esse, Szege'ny nyavalyds vctgyolu Egeo, ui, ere.

Miselie, jErumnula, la*, f. i . Ba - jotska , nyavalyătska.

Mişeleşte, Miserabiliter, adv: Sze- ge'nyOl, nyomorultiil.Misere.Miseriter.

Mifepare, Apparet, Ve’lem , ălli- tom.Arbitror, ari, atus sum.Opinor, ari, natus sum.

Misefc, vedi nisefc.Misloc, Medium, dii, n. 2. Kdze’p. Mislocu a c e v a , U m bilicus, c i ,

m. a. Valaminek kozepe. Misloc intre doao, Intersticium,

cii, n. 2, Kiize valam inek , koz- Je'l, kozott vald ktiz.Spatium, tii, n. 2 .

Mislocu intre temp fau loc, Spatium, spatii, n. a. Idonek, e's helynek kiize,

Mislocu luntri, Navis incrementa» orum , n. 2 . plur: H ajonak dereka,

Mislocu fcaunelor venfletoare, In-

MI. MI. MO. 57___J

terscalmium, mii, n. a. Evezo sze'keknek kdzei.

Mislocu fcutului c in ta , U m b o , nis, m. 3. Pai’s kozepe'n vald bogldr.

Mislocu trupului, l i e , is, n. 3.Agyek.

Mislocire, Mediocritas, atis, f. 3. Kozepse'g.

Mislocof, Spatiosus, sa, sum. Sze- les, bo kdzii.

Misloceste, Mediocriter, adv: Ko- ze'p szere'nt.

Mislocefc, Mediator sum , es, fui, esse. Kdzben jarulok.Intercedo, cessi, ssum, ere.

Mislocire, Intercessio, onis, f. 3- Kozben-jdrds*Intercessus, sus, m. 4- Medium, dii, n. a. Segitseg. Remedium, dii, n. a.

Mislocitoriu, Mediator, oris, m. 3. Kozbenjdrd,Intercessor, oris, m. 3. Interpres, etis, o. 3. Szdszolld. Interniincius, cii* m. a. Kdz- benjaro kovet.

Mislocitoriu in cumparare si vendiare, Pararius, rii, m. a. Aruban , vasdrban kozbenjdrd,

Mislocitoriu intre cumparatoriu si vendietoriu, Proxeneta, netse, m. i . Kozbenjdrd a’ ke't add, es ve'vo kozdtt.

Miftoeic, Ital: Maltire, Consumo, si, mtum, ere. Megemesztem.

Miftoire, Consumtio, onis, f. 3. Megemesztes.

M ifto it, C.onsumptus, t a , tum, Megemesztrtett.

Miftoefc bucatele, Ital: Malcire il cibo, Concoquo, xi, ctum^ er« cibum. Az e'telt megemesz- iem.Cibum digero, ssi, stum, ere.

Miftoire bucatelor, Concoctio, o* nis, f. 3. Etelnek megemeszlese, Digestio, onis, f. 3.

Miftoiroriu bucatelor, Concoquens, entis, o. 3, Megemeszt'6.Di gerens, entis, o. 3.

Miftoit b ucate le , Concoctus, t a , tum, Eme'sztetelt.Digestus, ta, tum,

Mithai, (Gr?e: Mixon,) Mugii, lis, m. 3. Murena, nse, f. x, Meny- hal,

Mitra, Mitra, trre, f. i , Püspöki süveg. Infula, lse, f. j .

Mitra m ic a , M itre lla , Ise, f. l . Papi süvegetske.

Mitrat, Mitratus, ta, atum.- Silve ges.

Moara, Mola, lse, f. i , Jtfalom.Moara qe o intorc cu m ana, M o

la trusilis, versatilis, Mola m anu aria , m o le tr in a , M alom , mellyet ke'zzel forgatn ak .

Moara de facut o le u , teafc de oleu, Mola olearia, Olaj m a* lom, olaj sajtd.T rap es, etis, m . 3,

53 MO. MO.

Trapetum , ti, n. 2 .Moara de invalit p en u ra , Mola

calcatoria, densatoria, Ványo- ló rna'om.

Moara de macinat bucate, Mola frumentaria, Gabona orlo m alo m.

Moara de papir, de charteie, M ola papyracea, Papiros malom.

Moara de p ifá t , Pistrinum , n i , n. 2 . Toro malom.Pistrina, n f . i.Moletrina, noe, f. i .

l lo a ra intoarfe de af:n, Mola asina- ria, Szamárral formato malom.

Moara intoarfa de vite, Mola ju- j

mentaría, v- machinaría, Szá- i raz, barom m al rorgató malom.

Moara in vent, Mola vento versatilis, Sseí-malom.

Moara pe apa, Mola aquaria, Vízi malom.

Morereíc , Molitorem ago , e g i , actum, ere. Moln árJíodom.

Morarefc lucra , Molendinarius , ria, ium. M álomi dolog. Molendarius, ria, ium.Molarius, ría, ium.

Mo risca, Molula, las, f. i . Mal- moiska.

Moraricefc, Molile, lis, c. 3. Orlo szerszám.

M o'ariu, Molitor, orís, m. 3. Mol- nár. Pístrinarius, ii, m 2.

Moraritia, Molitrix, cis, f. 3. Mol- nárne.

Moaré, Muría, ría’, f. i . Sós lé, láposzta, vagy egyéb sózatt naJi leve.

Moratoare, Muries, ei, f. 5. Sós- víz.

Morat, Muratus, ta, tum . Be’só- zoít.

Morez, Muría condio, iré, itum.Bésózom.

Moarfe, Mors, ortís, f. 3. Halál. le th u m , thi, n. 2.Fatum, ti, n. 2 .Obitus, itus, m. 4>Exspíra io, onis, f. 3.Interítus, tiís, m. 4*Occídio, onis, f. 3.

Moriu, M o ríor, m o r i , mortur.s sum. Aleghalok.Decedo, ressi, ssum, edere. Demorior, mori, morttms sum, Denascor, nasci, natus sum. Emorior, emori, emortuus sum. O ccum bo, bui, itum, ere. Oppeto, tii, itum, ere.Occido, di, ere.Tntereo, i vi, itum, iré.Pereo, i vi, itum, iré.Animam ago, egi actum, ere. Anim am eíllo, avi, a fum, are. Animam exsoiro, avi, aium, are. Ab hominibus excedo, essi, 'essum, ere.E vita emigro, avi, atum , are.E vita ricedo, essi, essum , ere. E vita abao, i vi, itum, iré,E vita migro, avi, atu ja , are.

E vita excedo, cssi, ssum, ere.j E vita decedo, essi, ssum, ere.' E vita demigro, avi, atum, are. Diem obeo, ivi, itum, iré. Mortem oppeto, tii, itum, ere. Vitam cura morte c o m m u to , tare.Vitam e\p!f;o, ere, finio, iré.

Murire, Mors, tis, f. 3. Mcghalás. Obiíus, tus, m. 4- Exspiratio, onis, f. 3.Interitus, tus, m. 4- Interitio, onis, f 3.Occasus, sus, m. i.Exanimatio, onis, f. 3. Elhalás.

Muriciune, Mortalitas, atis, f. 3.Halandóság.

Muritoriu, Mortalis, le, c. 3. Ila- landó. Gommortalis, le, c. 5.

Muritorefc, Lethalis, le, c. 5. Ha lálos.Mortalis, le, c. o. Fatalis, le, c. 3. Excidialis, le, c. 5.Exicialis, le, c. 3. Funestus, ta, tum,Exiciosus, sa, snm.ExiciabiJis, le, c. 3.

Mûrit, mort, Mortuus, tua, tiium. Megholt. Denatus, ta, tum. Demortuus, tua, tuum. Etnortuus, tua, uum. Exanimatus, ta, tum.

Mortieste, Mortifere, adv: Halá- loson.

Moa rte aducaioriu, Mortifer, ra.,| rum. Ilalál hozó .

Mortiferus, ra, rum,Moriu barbateste , Strenue mo-

rior, ri, tuus sum. Férji móclon halolí.

Mo riu cantand, voiof, Cantando, et cum voluptate morior, m ori, tuus sum. Enehelve, orom- mel halolí.

Moriu cu inima buna, iEquo animo morior, ri, tuus sum. Jó- szfvel halolí.

Moriu cu inima r e , Iniquo animo morior, ri. Rosz kedvel haloh.

\ Moriu cu moarte buna, laudata, Letho bono m orior, ori. J ó , bet stilete s halóllal halolí.

Moarte buna laudata, Mors generosa, prspclara, honesta, Be- tsidet.es halál.

Moriu cu moarte de rusine re, Ignobili, atque inhonesta m orte oceumbo, bu i, itum, ere. Betstelen halóllal halolí.

Moarte re, de rusine, Mors inía- mis, vituperosa, tnrpis, ignominiosa, fseda, Rút, es betstelen halál.

Moriu cu moarte flreafca, Meo fato defungo , gi, nctns sum. Termp'szetes halállal haloh.

Moarte fireafea de orend, Exítus vites qnoridianse, Kózónse'ges terme'szetes halál.

Moriu cu moarte re, eruâ, Letho m alo , et crudeli m orior ,

tuns sum. Rosz, hegyetlen ha- lállal halok.

Moarte crnda, re, Mors teterrima, acerba, Rosz} hegyetlen ha- lăl.

Moriu cu teftament, Testato decedo, essi, ssum, edere. Testa- mentumma! halok.

Mori de batrin, Senectute solvor, vi, solutus sum. Vénség mián halok.

Moriu de b o a la , Morbo exstingvor, vi. ctus sum. Betegse'g- ben halok .

Moriu de bubele ciumi, Pestilen- tia vitam finio, nivi, itum, ire. Pestisben halok.

Moriu de b u c u r ie , Gaudio expiro, avi, atum, are. Oromem- be meghalok.

Moriu de doru a ceva lucru, Desiderio cujuspiam rei extabesco, bui, ere, morior, ori. Va- lam i dolognak kivdnságával senyvedek, halok.

Moriu de f ier , Ferro absummor, mi, sumtus sum. Fegyvertol halok.

Moriu de foam e, F am e absum mor, tu* sum, mi. Éhel halok. F am e pereo, ivi, tum , ire.Fam e morior, ori, tuus sum.

Moriu de frig , Frigore conficior, c i , ectus sum. H ideg mián halok.|Îecor? ari, catus sum.

6o MO

Moriu dein casunare , F ortu ita , casuali morte absummor, ab- summi, absumtus sum. Törte- netb'ól halok.

Moriu de mana altue. A b altero intereo, ivi, itum, ire. Más ke~ ze ditai halok.Cado, cecidi, casurn.Pereo, ii, ritum, ire.

Moriu de mana me, me omor, Manu mea c a d o , cec id i, ere, M agamnak gyilkossa vagyok. Vim mortis m ihi irffero , t u l i , illatum, erre.

Moriu de moarte g ra v n ic a , Repentina morte obeo, ivi, itum, ire. Ve'letlen haldllal halok . Subito, repente morior, ri.

Moarte gravnica, Mors subitanea, nese. Hirte le n való halál.Mors celer, ris.Repentina, nse.Vitse finis repentinus, et inopinatus, mors cita.

Moriu de rif, Risu emorior, emori, tuus sum. Nevetésb'ól halok. Risu in mortem solvor, vi, lutus sum.

Moriu de t o t , In term o rior , ri » uus sum. Tellyesse'ggel m eghalok.

Moriu de triftare , Angore confi. c i o r , c i , ctus sum. Búmba m eghalok.Animi dolore exstingvor, v i , nctus sum.

MO.

Moriu fore teftament, In tes ta to , v. intestatus decedo, cessi, ssum, ere. Testamentum nelktil ha * lok.

Moriu mai înainte , Antemorior , ori, tuus sum. Elobh m eghalok.

Mort mai inainte , Prsemortuus, tua, um. Elobb megholt.

Moriu inainte de batrinetie, Citra senectutem fin io r , n ir i , nitus sum. Ve'nseg elott halok.

Moriu inainte de temp, Immatu- ra morte ra p io r , raptus s u m , rapi. Idonap elott halok.

Moarte inainte de t e m p , Mors immatura, prsematura, acerba, Idellen haldl.Intempestiva.

Moarte in temp , Mors tempestiva, Idein, kordn való halál.

Moriu in batae , in refboiu , In aeie cado, ceeidi, casum, ere. Hadban halok.

Moriu in bratiele aîtue, In com- plexu, in sinu alterius emorior, ori, tuus sum. Másnak karjai ktíztílt, tíleben halok-meg.

Moriu in bucurie , in învingere , In lsetitia, et victoria m orior, r i , tuus sum. V/gassdgban , e’s gybzedelemben halok-meg.

Moriu in fo c , Incendio absurn- mor, summi, mtus sum. Tüz- ben , e'gdsben veszek-el.Igne pereo, rii, ire.

Moriu in lu c iu , In labore oppe-'

MO.

to, tii, titurn, ere. Munkăbart halok-m eg .

Moriu innecat in a p a , In aqua suffocatus pereo, rii, ire. Viz- hen Ju lladok.

Moriu in pecat de moarte, Capitali noxa, peccat© mortali ob- strictus migro, avi, atum, are. Haldlos ve'iekben halok.

Moriu inpreuna, Commorior, tuus sum, ori. Egygyiitt halok.

Mort’ inpreuna, Commortuus, tua, tuum. Egygyiitt hoit.

Moriu in , Im m o rio r , r i , tuu» sum. Bele-halok.

Murit intrenf, Im m ortuus, t u a , tuum. Bele’-holt.

Moriu pentru patria, Pro patria mortem oppeto, tii, itum, ere. Hazde'rt halok.

Moriu putermceste, Vi exstingvor, v i , ctus sum. Eroszakoson halok.Intereo, ii, itum, ire.

Moarte pu tern ica , Biathanatos t nati, n. 2 . Eroszakos haldl.

Mort de dsum etate , Semi-vivus» va, vum. Semi-mortuu», tua^ tuum. Felig hoit.Semi-animis, me, c. 3. Semi-animus, ma, mum.

Morteciune, Cadaver, ris, n. 5 . Holt-test, dtig.Morticinium, nii, n. 2.

M orteciunof, Cadaverosus , stt f > sum. Dogds holt-test.

MO. 6 1

6 2 MO. MO.

Morment , Monumentum , e n t i , n. 2 . Temeio-hely, sirhalom. Bustum , ti, n. 2.Tum ulus, ii, m. 2 .

Morment desert., Cenotaphium , phii, n. 2 . Ures koporsó, s/r.

Mocicosefc, Ital: Macliiare, M aculo, avi, atum ,' are. Motskolom, szennyezem.C om m aculo , avi , atum, are. Megmotskolom , rútitom. Sordido, avi, atum, are. Szennyezem, motskolom.Delino, ni vi, itum, ire. Ke- nem, szennyezem.Fsedo, avi, atum, are. Motskolom.

Mocicoire, Sordidatio, onis, f. 3. Motskosúlás.Conspurcatio, onis, f. 3 . Mots- ko lóelas.

Mocicoitoriu, Maculans, tis, o. 3. Motskoló, szannyezo. Sordidans, antis, o. 3.Corn maculans, tis, o. 3.

M o c ic o i t , Maculatus , ta , tum. Matskoll, szennyezeit. Sordidatus, ta, atum. Squallidus, da, dum.

M ocicof, Maeuiosus, s a , sum. Motslios, szennyes.Squallidus, da, dum.Sord i us, ta, tum.S ”ntus, fa, tum.Sórdidas, dida, didum, Squaliens, tis, o. 3.

Mocicof incatva, Sordidulus, la lum. JUotskosotska.

Mocica, Macula, lee, f. i . Mo tsok.Sordes, dis, f. 3.Labes, bis, f. 3.Squallor, oris, m. 3. Squalliditas, atis, f. 3.

Mocicoseste , Maculate , adv : Motskoson.Sordide, squallide.

Mochila, Ir al: Muchio, monticel-lo, Acervus, vi, m. 2 . Rakds, vagy dombotska.Cumnlus, li, m. 2.Monticulus, li, m. 2 .

Mod, Modus, di, m. 2 . Mód. Ratio, onis, f. 3.Forma, nise, f. i .V ía , vise, f. 1 .

Modu cuventeri frum of, Phrask, sis, f. 3. Sze'p szóllásnak módja.

Modu dantiului demult , Peda- ma, atis, n. 3. Regi Ldntzo- Idsnak módja.

Modu de a fereftui, F erru m en , n i s , n. 3. Egyben-forrasztó mód , szer.

Modu de a vietiui b i n e , Recta vivendi v ia , modus v ivendi, Igazcin eltii vedó mód , rit.

Modu drept avorbi, Ethimologia, gise, f. î. JSyelvnek tulajdon- sdga.

Mod domnefe , Dapaticus , ca T cum. Uri mód.

MO. MO. 63

Modu grairi demuit, Arciiaismus, m i , m. 2 . R égi szôlldsriak mùdja.

Modu grairi, fau a fcrifori, S t y lus, li, m. 2 . ïrasnak , vagy szolldsnak modja.

Modu grairi, a vorbi, Sch em m a, atis, n. 3- Beszédnek, szôllas- nak inivàlla.

Modu intielept de a cere c e v a , Exorabulum , li, n. 2 . Valamit kérësnek mesterse'ges modja.

Mod nou, Ital: Allamoda, Novus modus, nova moda, Ujj môd.

Modu v ech iu , Mos vêtus, R égi môd.

Modoroiü, Morosus, sa, sum. T e- tricus, ca, cum. Komor.

Modoroiü aii, Tetricura, et moro- sum esse. Kom orkodni.

M oieu, Mens, mea, eiim. Enyim. Moiu, Mollio, vi, iturn, ire. Ld-

gyitom.Emollio, vi, tum, ire.MoUifico, avi, atum, are.

Moiere, muere, Molliiicatio, nis, f. 3- Ldgyitds.Einollitio, onis, f. 3.Mitigatio, onis, f. 3. Ldgyitds.

M oitoriu, Moliitor, oris, m . 3. Ldgyità.Molliens, fis, o. 3.

M oiet, M oilitus, t a , tum. Ld- gyitott.Emollitus, ta, tum.

Moie, Mollities, iei, f. 5. Ldgy-

sug, LagyuLas. Mollitia, tise, f. î . Moiu iâre, Remollio, vi, itum, ire.

Isme'L megldgyitom.Moiu înainte, Prsemollio, vi, tum,

ire. Mlore lăgyitom.Muiet înainte , Prsemollitus, t a ,

tum. Elcire megldgyitott.Moiu in apa, Humecto, avi, tum,

are. Vizben dztatom.Muet in apa, topit, Fluviatus, ta,

tum. Fblyov/zben dztatOit-, mint a’ kender.Dilutus, ta, tum. Âztatott.

M olcutiu , M olliculus, l a , lum. Ldgyatska.Mollicellus, 11a, llum.

Moale, Mollis, lle, c. 3. Ldgy. Emollidus, da, dum.Delicatus, ta, tum. Ldgy , ke- nyes.Apalus, la, lum. Ldgy, gyenge. Indul gens, tis, o. 3. Ldgy.

Moale de pessoare, Mollipes, edis, o. 3. Ldgy Idbu. «

Moale fac, Mollifico, avi, atum, are. Lăgyitom .

Moale fore putere, V ie tu s, t a , tum. Ldgy, gyenge.

Moale, nu vertol, E d urus, u ra , rum. Ldgy , nem keme’ny.

Moiceste, Molliter, adv: Ldgyon, gyengen.

Moleciune, Mollicies, ciei, f. 5. Ldpyulds, puhasdg.Mollitia, tise, f. j .Mollitudo, inis, f. 3.

64 MO. MO.

Mollimentum, ti, n. 2 .Moiume, Mollesco, ere. Lágyúlok. Moiume ia r e , Rem olesco , ere.

Isme't meglágyúlók.Moima, Ital: Mona, S im ia , mise,

f. i . Majom.Simius, simii, ra. * .

Moima forma, Simius, m ia, ium.Majom form a.

Moimutie, S im io lu s , l i , m. 2 .Majmotska.

Molcomefc, vedi mulcomefc. M oldav, M oldavus, d a v a , um.

Moldovai.Moldavia, Moldavia, vise, f. 1 .

MoLdova-ország.Molfaefc , M ollefac io , c i , t u m ,

are. Meglâgyitom.Molfaire, Mollefactio, onis, f. 3.

Meglágyitás.Molfaefc, Molliter comedo, ere.

Molliter ago, ere. Lágy módon eszem , vagy beszellek, dol- gotom .

Mftlfaila , Homo m o ll is , Lágy ember m inden tselekedeteben.

Molie, Molies, ei, f. 1 . Mój, ruha rágó mój.Blatta, tse, f. 1 .Ips, ipis, f. 3.T inea, nese, f. 1 .

Mom, care intoate afla vina, Mo- mus, mi, m. 2. A ’ ki min- denben gdntsot tan ăl.

Monach, Monachus, chi, m. 2, Egyedúl való.

Monafteire, Monasterium, rii, n. 2* Klastrom. Asceterium, rii, n. 2 .

Monafterioara, Monasteriolum, li, n. 2 . Kis klastrom.

Monafterian , Monasterialis , le , c. 3. Klastrombeli.

Monafteriefc, Monasterialis, le. Monasticus, ca, cum. Klastrom - hoz való.

Monarcha, Monarcha, chse, m. 1 .Egyedúl uralkodó.

Monarchia, Monarchia, chise, f. 1 .Egyedúl egy Fejedelemség.

Monarchicefc, Monarchicus, cha, chum. M onárchához való.

Moneta, Moneta, tse, f. 1 * Pénx. Nummus, mi, m. 2 .Numisma, atis, n. 3.Pecunia, nise, f. 1 .

Monetariu, Monetarius, rii, m. í , Pehz-vero.

Monetareíc, Monetarius, ria, rium. Pénzhez való.Monetalis, le, c. 3. Périxveres- hez való.

Monetarie cafa, Domus m onetaria, Pénzvero ház.

Monogam, Monogamus, m i, m. 2 . Kinek tbbb egy felesége'nél nem vólt.

M o no gam ia , Monogamia, m ise , f. i . Egy Jeleség.

Monopol, Monopolium, lii, n. 2» Tulajdon árunak boltja.

Monopol, Monopola, lse, m. 1 . j Egyedúl való árus.

MO. MO. 65

M onofyliabb, M o niy llabu s, b a , bum. Egy syUabából tíllót

Morali», Morali», li», c. 3. Erkiil• tsoket nezo tctnilds.

Moralista, Moralista, tae , m. i .Erkoltseket i anuló.

Mori», Marusiu», aii, m. 2 . Maros vize.

Moresan , Maru*ianu* * n a , um. Marosi

Mormaefc, Murttiurillo, lavi, î* . tum, are. Uuntiogoky rnorgoló- dom.Muginor, arij- atus «um.

Mormaire, Murmillum, li, n. 2 .Dunnogds.

Mormaitoriu, Muginator, ori», m. 3 Du.nnogó.Muginabundu», da, dam.

Morm&ila, Muginator, oris, m: 3.Dunnogó.

Mormaefc tacand ceva, Mugi nor ari, Valamit késed*temmel m a- gam ban dunnogdssal vizsek veghez

Mormaefc inproteiva, Oppedo, e.re. Visisza-dunnogok m or goli,

Mormaefc in m ine, Ernutio , iv i , ieum, ire» Mctgamban dunnogoh. Murmurillo, are.

Mo», Avus, avi, m, a. IVagy a¡ a. Mo»u moşului m eu, A t a f u * , vi,

tn. a. Ndgy atydmnak nagy attyct, osom. Stremo*.

Moaşe baba, Obutetrix, cis, f. 3 Bdba aszszony.

Par» U.

Moaşe muma tatelui meu fau a mumi mele, Avia, avia«, f. i . A lyánm ak, vag y anyámnak annya.

Moíie, Haereditas, atis, f. 3 . Orökstg-Haeredium, ii, n. 3.

Mo*ioara, Haerediolum, li, n. 2,ürbkségetske.

Mosie poiteitoriu, Haeredipeta, tae, m. i . Örbkse'g kivánó,

Mo*ie pruncilor nelegiuiţi data déla T a ta , Not hi a , thias f. i . Fattyuknak attyoklól adatott, jószág, ornhség.

Mostenefc, Possideo, edi, fum , e* re. Birotn.Terse;), ui, tentum, ere.Habeo, ui, itum, ere.

Moştenire, Possessio, oni», f. Birds.

Mostean, Haere», edis, c. 3. örc- käs biró.Haereditariu», ria, ium. Poss>e»»or, oris, m. 3,

M osar, Murtarium ,- ta r i i , n. 2» ÄJo'sdr.

Mosertl, M ortariolum , l i , n» s, Mo sdrotska.

Muc, Mucu*, ci, m. 2 . Takony. Muci, Mucu», ci, m. a. Pituita,

tae, f, x. Aáthds takony.Mueof, Mucosus, i a , »um. Ta?i•

ţtyo's.PitaitosU », *8, ?um .

Muci íuílu, Emungo, xi, ctum, er«5

1

✓

nures. Oromat hifuvom , iisz- titom.

M ucu lu m i n i , Candelae m n cu i,

ci, m. 2. Gyertya hamvct. M y xa , xae, f. 1 .

M ucu lum ini eu, Candelam emungo, xi, ctum, ere. Gyergya ham- vdt elvesxem.

M ucari3 Em unctorium , i i , n. 3 .

Gyergya hamvăt ve'uo.M ucur fau m ugur, Germen, ni»,

n. 3 . Bim bd.Bacca, ccae, f. i .Gem m a, mae, f. 1.

M ucurel, Gemmula, lae, f. 1 . Bim- botsb.it.

M u cu r, fau rinfa nucului, ai alunului, N ucam entu m , ti, n. 2. D idnak, m agyatânak hoszsxu erkejek.Paniculus, li, na. a.,

M u c a re fc , mugurefc incoltiefc , Germ ino, avi, atum , are. Tsird- xom , bim bozom.Cerm inaico, ere.Frogerm ino, av i , atum. are..

Ger»ano, avi, atum, are,Pululo , avi, atum, are.

Gemroa*co, ere.

M ucure fc iar*, R ep u lu lo , a v i , atum ?

are. Ismet bimbozom. Repulula*C9, ere.

Mucurire m uguri re , Germinatio,

oni*, f. 3 . Bim bozas, tsirdxăsGerminatus, tus, m. 4.

Germ ini* emiasio, oni*,

66 MU.

Mucuroíj Baccatu», ta, tum. Bim- bos.Germinatus, ta, tum.

Muc fau mugur aducatoriu, Bac« cifer, ra, rura. Birnbó-hozó.

Mucediefc, Muceo, cui, era. Pené- szedem.Mucefco, ere.Mucedinem contraho, ere,

Mucediala, Mucidita», ati*, f. 3. Ptn észse'g.Mucedo, ini», f. 3.Mucor* oris, m. 5.Paedor, ori», m. 3. Szennyesség.

Muced, Mucidu*, da, dum. Pené- szes.Emucidu», da, dum. Penésxes, mohos.

Muere, Mulier, eria, f. 3. Asxszoy ntp.

Muere ajutatoare la bolnavi, Sos- pita, ta e , f* 1 . Beteggel bánó segitséggel lévo asxszony.

Muere barbata, Androgynu*, ni, ni. 2 . Férji aszszony kintk a ’ természet kétfélét adolt.

Muere betie, Sym potria, triae, f. 1 .Ré>zeges aszszony

Muere com edeiafta, Pantomima, mae, f. i . Komédidzó fejérnép.

Muere cu dracu care fpune c«le viitoare, Pythoniaaa, nisaae, f. 1 . ÚrdUngós asxszony.

Muere dantiutoare, jucause, Ludia, diae, f. 1 . Jdtékos, tántzos asxszony

rl\fU.

Muere de frunte, iíeroi», di*, f. 5. Fo aszszony, nagy uri aszszony. Heroína, inae, f. i .

Muere dein Fenitia, Phaenissa, *sse7 ' tf. i. Fenitziai aszszony.

Muere heda, Spinturnicium , nitii, n. 2. Ekíelen, otsmány aszsyony.

Muere in patu nasceri de prunc, Infanteria, riae, f. i„ Gyermek- ágyban levó aszszony.

Muer* nepotului mieu, Pronuru*, rus, f. 4. Unokám felesége.

Muere fau fata bolunda de curte, Mora, rae, f. i, Udvari bolond aszszony, vagy leány.

Muere í ’ocia de cafatorie, U xor, orí*, f. 3. Feleség, házas társ.

Muere reduva care doi barhati au avut, Bivira, rae, f. i . Ózvegy, kinek két fórje vólt.

Mueri necurate de nemica, Ambu- bajae, jarum, f. i . plur: Sem- mire helio tiszláialan aszszonyok.Alicaria, riae, f. i .

Muerez, Ivíuliero, lierare, Lágyi tom aszszonyi lágyságra forditom.

Muerelc, Uxorias, ria, rium. Fe- leségi, feleséghez i ’aló. Muliebris, bre, c. 3.

Muerire, Mulieroiitas, tatis, f. 3.Aszszony emberség.

Muerof, Mulierosus, rosa , tura, Aszszony után sürgelddó.

Muerotca, Uxcrius, rii, m. 2 . JP e .

* 5

MU.

leség után járó, konytyot Jel- tévó férjiu.Mulierariu», rarii. Aszszonyok kal társalkodó.

Muerusca, Uxorcula, l#e, f. 1 . Fe leségetske.Uxorella, lae, f. 1 .Muliercula, lae, f. i . Aszszonyka.

Muere*te, Muliebriter, adv: Aszszony módra.

M«g, Mugió, ugii, itum, iré. Bí>- gbk.Demugio, mugí, itum, iré. Emugio, mugi, ituin, iré.

Mugiré, Mugitu», tu«, m. 4. B á - ges.

Mugitoriu, Mugiens, t i» , o. 5 .B o g o .

Mugit, Dermigitu», ta, tum, Bá~ gott bogetett,

Mug inapoi, Remugio, iré. Vitz- sza bógók .

Mug fpre el, Admugio, iré, Red-bogók.

Mulcomefc, M ulceo , ul»¿, 1 * ura, ere. Enyhitem engesztelem. Permulceo, ere.

Gonamulceo, si, *um, ere. Meg.. enyhitem, engesztelem . Demulceo, er*. ñemulceo, ere.

Concilio, liavi, atura, liare. Meg- engesztelem. Impac.Compaco, avi, atum, car», Moilio, i vi, litum, ir».Mitigo, avi, alúas., art,

MU. 67

Demitigo, a»i, atura, are. Lenifico, avi, atum, carc. Dulco, cavi, atum, are.D*lin io , ívi, itum, iré.Edulco, are¿Complaco, avi, atum, are. Reconcilio, a r i , atura, are» Propitio, avi, atum, are.Lenio, nivi, itum, iré. Compe*co, cui, ere.Demollio, i vi., itum, iré.Paco, avi, atum, are» Ttendesi• í$m, engésztelem .Paco, avi, atum, are.Sedo, avi, atum, a m T ranqu illo , avi, atura, are*

Mulconaira, M ulcedo, in is , f. 3- Enyhfíe's, engcszielcs.Placado, onis, f. 3.

\

Propitiatio, oni*, f. 3, Mitigado, onis, f. 3.Lením en, ni*, n. 3 .Sedatio, oni*, f. 3. Tsendesíte's. Tranquillati©, oni», f. 5. D elin iraeutunj, ti, n. 2 . Meg-«nyhités, megtngeszteles, Lenimentum, ti, n. a, Reconciiiatio, onis, f. 3. Compíacatio, oni», f, 3, Plaoamen, nis, n. 3.

Mulconntoriu, Mitigator, ris, m. 3 . Enyhito , engeszield. Conciliator, ori*, m. 3. Placamen, nis, n. 3 . Placam em um , ti, n. 2 , P lacaliilif j le, c. 3.

68 MLI.

Propitiabilis, le, C. 3» Propitiatoriu», ria, ium. Mitigatoriu», ria, ium.Pacator, oris, m. 3. Tsendtsito» Tranquillator, ori*, m. 3. Sedator, oris, m. 3.

Mulcomit, Placatu», ta, tum. En- geszteltetett, enyhiiett. Reconciliatu», ta, tum, Deïinitu!», ta, tum.Mitigatus, ata, atura.

Sedat u», ta, tum. Tsendesedett. Permulctus, cta, ctura. Enges* - lellctett.PermuUu», sa, cura.

Mulcomiceof, Placabilis, le , c. 3, EngesztelhetS.Exorabili», le, c . 3.Sedabilis , le , c. 3. Tsendesit- heto.

Mulcomiceste, Tranquille. T i m * desen.Placide, adv:Sedate.Pacate¿

Mulcorn, Tranquillus. l ia . llum^Tsendes.

Pucafus, cata, catum.Piequietus, ta, tum.S 'd a us, data, datum.Placidus, da, dum.

Mulcomefc, inpn-giur, Circummul* ceo, «i, sura, er.*. Kürnyixl t- desgetem. engesztelem.

Mulg Mulgeo, »i, «um, eie. Meg- j e ] cm.

MU.

»

Emulgeo, si, sum, ere, vel mul- xi, rnulctutn.

Mulgere, Mulctu», tu*, m. 4- Fe~ jes.Emuiíiio, onis, f. 3.

Mulgatoriu , M u lgens , ti», O. 3«

Fejo.Mulf, Emulctus, ta, turn, Megfe-

jetteteit. Emulsu», sa, *um. Mulg, fug, Immiilgeo, si, sum, ere

Fejem , szopom.Mulctra vaf de mulf, Mulctra, trae,

f. 1 . Fejo sajtár , fejo edény, désa.Mulctrale, li», c. 5.Mulcírulum, tri.

Multiefc, Multiplico, avi, atum, a- re. Sokasitom.

Multire, Multiplicatio, o ni*, f. 3.Sokasitds.

Multitoriu,Multiplican», antis, o. 3» Sokasitó.

Multit, Multiplicatus, ta, tum , So- kasitott.

Multeceof, MulfiplicabiliSj le, c. 3. Mulţime, Multitude», inis, f. 3. So-

kaság.Frecjuentia, tiae, f. 1 , . Popülus, li, m. 2 .Coetus, tus, rn. ¿j..Numerositas, atis, f. 3,Numoro-!us, sa, sum.Centum, indi:

Mulţime da oameni, Agraen, nis, n. 3. Sokaság.Turm a, mac, f. 1 .

MU. ___________

Cohor», ortis, m. 3.Manu», nüs, m. 4- Caterva, vae, f. 1 .Exefcitu», tu», m. 4-

Mulţime de oameni beti cantatori, Thiasu», si, m. 2 , Éntklo gaj- dolti re'szeg embtreknek serege.

Multiplicaluefc, Multiplico, avi, as> tum, are, Sokasitom.

Multiplicatie, Multiplicatio, oni«, f. 3. Sokasitds, gyarapitás.

Multiplicatoriu, Multiplicator, o- ris, m. 3 . Sokasitó.

M ultiplicaluit, M ultiplicatus, ta, tum. Sukasitott szaporitott.

Mult, Multus, ta, tum, Sok. Frequen*, ti», o. 3.Perfrequens, ti*, o. 3.Copiosu*, sa, sv>m.Percopiosus, *a, sum,Creber, bra, um.Multum, ti, n. 2 .

Mult barbof, Multibarbus, b i, m. J .Nagy szakállú.

Mult beutoriu, M ultib ibus, b ib a?bibum. Nagy iható.

Mult b o g at , Opibus ab u n d an *, antis, o. 3. Dúsgazdag.

Mult covatit, Multicavus, va, vum, Nagy lilú vajoit,

Mult curgatoriu, LargifJuus, ua um. Bovon fo lyó .

Mult dormitoriu, Multisomni*, ne, c. 3. Sokat aluvó.Endimio, onis, m. 3.

Multe forme foarte, Multissimi s,

MU. 69

roa , muro. Sotife'Lg ezerjéle. Mult fruct aducatoriu, Multifer,

ra, rum. Sokat termo.Mult găurit, Muitiforus, ra, rum.

Sok likú.Mult graitoriu, Multigarrulu«, la,

lum. Sok bcszédü, tsevegö. Mult luciu, Multum lucidus, lu

cida, dum, Nagyon fénylo. Perlucidus, da, dum.

Mult mancatoriu, Manduco, onii, ro. 3. Sokat evö.Mando, onis, m. 3,Polyphagus, gi, m. 2,

Mult m ilo f , Multum misericors 7 ? ordis, c. 3. Nagy kegyességti.

Mult prebegitoriu, Multivagus, ga, gum. Sokat bujdosó.

Mult puternic, Multipotens, tis, o. 5. IVagy hatulmii.

Mult puţin, Praeterpropter. Mint*esy-

Mult radecinof, M ultiradix, ci»> f. 3. Sok gyiúkerü.

Mult ramurof, Multiramis, ram», c. 3. Sok ágú.

Mult* »ciutoriu, Multiscius, cia, ium.Sokat tudó. Polyhistor, oris, c. 3.

Mult «edetoriu, Multisedens, enti», o. 3, Sokat ixlo,

Mult iunatoriu, M uhisonnu*, na, m:n). Sok szavú, zengö. M ultiionorus, ra¿ rum.

Mult t*m p, Diu a lv: Sok ideig , soli dig.

M ult vietiutoriu, Muiros anno* vi-

70 MU,

ven*. Sokdig elo.Mult vorbitoriu, Mulţi verbis, verbe,

c. 3. Sok beszedu.Largiloquus, qui, m. a.

Mult umblatoriu, M ultambulo, o- nis, ni. 3. Sokat jdro.

Multe moduri, Multimodus, odaj odum. Sokfeleheppen.

Multe voitoriu, Multivolus, la, lum, Sokat akarâ.

Mulţi jugati, Mulţijugus, iuga, um.Sok oszvefogott marha.

Mulţi ochi avend, Oculatus, ta, tum. Sok szemii.Argo«, argi, m. 2 .Centoculu*, li, m. 2,Multos habens oculos.

Multor fece, Multicolor, ori»; m. 3, Sok szinii.

Multor forme, Multiformi», me7 3c. 3. Sok formdju.

Multor lim bi, Multarum lingva- rum. Sok nyelpeket tudâ.

Multor noduri, Multinodu», da, dum. Sok bogii.

Multor nume, Multinominis, nc, c. 3. Sok nevii,

Multor unghiuri, M ultangulns, li, m. 2 . Sok szegii, szegeletu.

MuJtiemtfc, m ultianefc, Mulfiha- beo, Grator, ari. Halat addk. Gratia* ago, egi, actum, ere. Grates refero, tuli, latum, erre. Acceptum refero, erre.

Mult iemire, Gratitudo, in i i , f, 3 Hâldadăs.

_________ MU.__________

MU. MU. 7 *

Grates, gratum, piu: 3. Eucharistia, tiae, f. 1.Item. Gratia, tiae, f. 1 . fld la .

Multiemitoriu, Gratus, t a , turn. Hdldadâ, megkoszono.

Muitiemitieste, Ciate adv: Iidld- add-keppen.

Muma, Mater, tris, f, 3. Annya.Muma moaseta, A bavia, viae, f. x.

Nagy anyăd annya.M um of carue traeste muma, Ma-

trimus, mi, m. 2 . Anyas kinek el meg az annya.Delicatus, ta, tum. Anyds.

Munte, Mons, onti», m. 3. Ilegy, havas.Alpes, pis, m. 3. Domb, hegy.

Munte in Arcadiea, Erym athus, thi, m. t . Egy hegy Ârkddid- ban.

Munte in Gallia, Frantia, Rhodope, pes, f. î . Egy frântzia hegy.

Munte in T r a t i a , Haemus, mi, m. 2 . Nodk havassa.

Munte mar« culcat fpre mare, Pro- montorium, torii, n. 2 . Tengcr- re fekvo magos hegy.

Munte mar« a Epirului, Acrocerau- fiium, nii, n. 2 . Epirusnak a ’ tengerre nezo nagy hegye.

Muntele mufelor in T ra t ia , Pim- pla, l a e , f. î. Tratiai m usak hegye.

Muntele mufelor parnaffui, Par- nassus, ssi , m. 2 . Gorog orszdgban hegy, mely musdknak

szenteltetett.Munţi dela Scithia, M o n t « rhi-

phei. Északfelol való hegyek scithidban.

Muntiel, Montellus, lli, nu. 2. Ht- gyetske.C olliculus, culi, m. 2 . Dom-botska.

Muntean, Montanus, na, num. H i- gyi, havasi.Alpinul, na, num.Alpicus, ca, cum.Montícola, la e , m. i . ^Monti* incola.

M untenefc, Collinus , na, num.Hegyen való.

Munteof, Montosus, sa, sum. He- gyes, havas.Montuosus, sa, sum.

Mur, Muru«, ri, m. a. Kofal. Mur fa c , Murum construo, xi,

ctum, ere. Ko ja la t rakoh. Murar iu, Murarius, rii, m. 2 . Ko

mives,Murarefc, Muralis, le, c. 3. Kojali Murat, Moenitus, ta, tuna. K ofal-

lai beJieritett.Muratu*, ta, tum.

Muri de peatra, Maenia, iutn, n. 5. plur: Vdros kofalai.Muri, rorum, n. a. plur:

Murefc in lontru, lm m uro, avi, aîum, are. Ko kozzé rakom.

Murare in lontru, immuratio, o nis, f. 3. Kit kozzé rakdsa va- lamineli.

72 MU. MU.

Muruuria de lipit pífetele, Tectu- ra, rae, f, i . S ziilb mész., vagy agyag. T e c to r iu u , ii, n. 2.

Muruiala de a ibealt, vsr , Tectura rae, f. i. Szinlo mész.

Muruiala de lut, Tectoria lútea.Szinlo agyag.

Muruiala ¡de iariná, Tectoria fari- naeea. Szfnlo liszt.

MuriiiaJa de ia *r nore, Tectoria marmórea, Szinlo márvdny.

Muruefe li.jefc m i r u , páretele, Trulizo, avi, atum, are. Vaho- lom , sikárlom , mázolom. Incrusto, avi, atum , are. Tectorio levigo, avi, atum, are. Tectorio obduco, xi, c íum , ere. Tectorium parieti in d u co , xi , Ctum, ere. Polio, i vi, iturn, iré, Qper* tectorio levigo, avi, atum, er e. Expolio, i vi, tum, iré. Lorico, avi, atum, are,

S u m ir é , Truli¿at¡o , onis, f. 3, Va* kolds, sikárlás, mázolás, Incru»tatioj onis, f. 3,

Muruit, Trulizatu*, ta, tuna. Va» ht'.lt sikárlott, m ízólt. Incru*tatu», tata, tafum.

Mure, Moruno, or>, ti. 2 . Szederj, $Iure pom, Moru*, ri, f, 2. Sze-

de.rjfa.Sicam orui, ri3 f. 3,

Murguefc:, M u rm u ro , s r i , «tuna, are, Morgok zugolódom, Frem o, ui, itum, ere, Murmurillo, avi.-latum» lare.

Icutnurmuro, avi, atum, are. Commurrauro, avi, atum, are. T u i fo , avi, atum, are. Zsimbe* lodom.

Murguire, Murmuratio, onis, f, 3 . ftiorgás. Murmur, ri», m. 3. Murmunllum, lli, n. 2, Margo- lódás.Fremitus, tús, m. 4. Zugolódás. Jurgiurn, gii, n. 2.

Murguitoriu, Murmurator, rii, m. 3. Morgó.JurgiosuK, sa, tura. Murmurillans tis, o. 3.

Murguefc inapoi, Piemurmuro, avi, atum, are. V/'szszá nwrgofí.

Murguefc in m ine, D em urm uro, avi, stum, are. Aíagamban dan - nogoh , berbetéllek.

Murguefc inpreuna, Commurmuro avi, atum, are. Együtl morgok morgolódom ,Comnaurmuror, ari, atus *um„

Murguefc inproteiva cuiva, Ad« murmuro, avi, atum, are. Red morgok.

Murguelc pe afcunf, Subm urm u- ro, avi, atum, are. AlaLLoniban morgok.

Muría, MuUa, sae, f, x, Edts me*zrs viz.Mulseus, sea, eum. Edes i tal. Mulsum, ai, n. 2. Mézbol tsi* nált édes ¿¡al.

Mufa, Mu»a, sae, f. 1 . Enek, vers. M u íe , M u ia e , arum , í . 1 . piur:

Tudomdnyoknak ¿sten aszszo- nyoJi.

Mufeu, Musaeum, sei, n. 2 . Td- nulö hely.

Mufele poetelor, Musae poetarum Poet ah musai.„Cslliope, pes, f. 1 . Frum o f grai- toare, Szepen szöllö Calliope., Clio frunfetie faptei, Clio, iua, f. 4. Disze a ’ dolognak.„I r\ato iubitoare, Erato, tu», f. 4, Szerelmes Erato.„Euterpe fru m o f eontatoare, Eu terpe, pi», f- 3, Szepen eneklo Euterpe.„Meipomene cantareatie de zsele, Melpomene, nes, f. 1 . Szo- moru eneklö Melpomene. „Polyhym nia aducătoare arnintp, Pol nymnia, nia-i, f. 1 . Etzben jüttatö Polyhymnia. ,,Terpficore jucauţe, Terpsicore. res, f. 1 . Täntz szeret'6 Terpsi core.„ T h al ia totdeauna înflorită, T h a lia sfmper florida, Virdgzö, viragos Tnal/a.„Urenia cantatoare de lucruri ce- resthi, Urania, niae, f. 3, Egi 2unket eneklo Urania.

Muse ( i ta : morsicare ) Mordeo3 momordi, sum, ere. Harapok m a• roh.Admordeo, ere. Megmarom.Commordeo, ere.

Obrnordeo, ere. Megmardosom.

MU,

Muscare, Morsio, onis, f. 3. Ma* rá í , harapd$. Moraiis, aus, m 4 . Dentis adactus, m.

Muscarea, Morsicula, lae, f. 1 . Ma- rásotska, harapdsotska.

Muscarie, Mordacitas, a tis , f. 3.ßlarössdg.

Muscatoriu, M orsor, oris», ta. 3, Harapó.Mordens, tis, o. 3 .Mordax- ci», o. 3.

Muscat, Morsus, sa, sum. Maratott, harapott.Admorsus, sa, sura. Commorsus, sa, suni. Megmart,

Muscatieate, Mordicus, adv: Æçtr- dosva harapdosva.Mordieatirn adv.-

Muse dsof, Demordeo, ere. L eh a* rapom.

Mufcare dsof, Dumorsio, onis, f. 3 t Leharapds.

Muscat dsof, Demorsus, sa, sum, Lnharapott,

Miisc detot, P erm ord eo, ere. El- harapom.

Mu*c inapoi, Remordeo, ere. Visz- sza marom.

Mufc, Moscus, ci, m, 2. Muszka• Mufcan , M oscovita , ta e , m. 1 .

Muszka orszdgi.Mufcovia, Moscovia, vijte, f, 1 .

Muszka orszdg.Mu fear efe, Moscovjticus, ca, cum,

Muszkdhoz való.Mufcfi, Muaca, ca#s f. 1 . Legy.

MU. fo

Muica caneaica, Cynipa, pis, m. 2 - Eb legy.C-ymphis, phis, m. 3.Cynomia, nomiae, f. i.Ricinus, ni, m, 2 .

Mufca in foc nafcţ»to«re, Pyraus- ta, tae, f. î . Tiizben termo legyetske.

Muica in foc vietiuitoare, Pyralis, idis, f. 3. Tuzben elo legyetske.

Muicar e, Bucentes, tae, f. i . Varga legy.

Mufca ftrete, T aban us, ni, m. 2. Barom kergeto bogdr, bogoly. Asilus, li , m, 2 .

M ufcariu , M uscarius, r i i , m. z.Legy kergeto.

Mu*ce fore ac, Acentera, rorum, n. a. Fulănk nelkill valâ dllatok,

Muicutie, Muscula, lae, f. i . Le- gyetske.

Mufcutie ce fboare pe lumina, Mu- scila lae, f. î . Gyergyăra reb- deso legyetske.

Mufcutie de vin, V inola, lae, f, 1 .Muslitza.

Musitie, idem,Mufcarefc, M uscarius, ria, ium*

Legyhez valâ.Muscatai, ( I ta : m uscatella) Mu»-

catula, la«, f. i. Muskotăly. Apianus, na, num.

Musci, Mu*culu*, li, m. 2 . Inas, es domborii hus.

Muscof, Muscosu», »a* *uaa. EnosM hi’ţşqs cros,

74 MU.

: Musci, Muscus, ci, m. 2 . Moh.Lanugo, inis, f. 3 .

Muscefc, Muscor, ari, catu»; tuni, Mohosodom.

Musceof, Muscosun, cum, Mohos,Lanuginosus, sa, siim,Mosco obductus, ta, turn. Emucidus, da, dum.

Musci de apa care vindeca vafele ru pte, Conferva, fervae, f. i . Vizi moh mely a ’ tsoniokat oszve forrasztya.

Musci depe le m n , Brigon, nis, m. 2. v. Brvon, bryi, n. s. Fa moh.Muscus, arboreus.

Musci depe lemn eu culeg, E m u i- co, avi, atum, are. Muslyăt a’

fá n a k leszedem , mustól megtisztitom , a mohdt leveszem.tr f

Muscoae, Mula, lae, f. 1 . Oszver nyostény ISszvér.

Muscoiu, Mulus, li , m. s. Oszver.H innus, ni, m. 2 .

Muscoefc, Mularis, re, c. 3. Osz- vérhez való.Mulinu», na, num.

Muscoer, Mulo, onii , m. 3. Osz- Verrtl bártó. ,

Muscoierefc, Mulionius, nia, ium .Ószvérrel bdndshoz való.

Museefc, Musso, avi, atum, are. Suttogok, vagy lassan jdrok. Mussito, avi, atum , are, Las

an beszéllek.

MU.

Museire, Mussatio, onis, f, 3. Sus- togas leptében járdi.

Musseitoriu, Mussator, orí», ni. o. Suttogó, lassú-Submussus, si, m. 2 . Magúban dunnogó kinek szavát nem ért- hetn '

Mufica Música, cae, f. 1 . Eneklé- si tm mány’ gyakorlása. Music cas, f. x.Music» corum, n. 2 . plur: Enekle tudomány.

Mufica fat Musicara fació, c i , ctum, ere. Eneklck musikat tsi- nálok-

Muficas, Musicus, ci, m. 2 . Éne- kes mester.Ghoraules, li, m. 2 ,

Muficas la îngropare m o rtu lu i , Miticen, inis, m. 3. Halati’ lC-, metésén musikáló.

Mufícasi da plinin, comedie, Th i* malici, corum, m . 2 . plur.* Alinden rendbéli musikások a5 co- médiában.

Musicefc, Musicus, ca, cum . Éne° ki, musikai tudományhox való.

Muft, Mus!um, ti, n. * . Múst,Muít ce cura dein lemn cehdru,

cedrium, rii, n. 2. Tzsdrus’ ki fo ly ó leve.

M uft de acri», Omphaticum, ci, n. 2 . Egres lev,

Muft fert da poame, Defrutum, ti, n. 2. Gyümolts lévbol fo t t (tal

M uít fert la foc, Sapa, pae, f. 1 .

MU.

Tíiznel fo t t forrott múst. Muíterefc, Musteariu», rea, reum.

Músthoz való.Muftof, Mustosus, sa, aym. Mus-

tos.Mustulentus, ta, uro.Musteusj ea, eum. Edes, kedves mustos.Mustus, ta, tum,

Mxiftareatie, Musterica, cae, f, 1 . Nyir vagy júharfából fo ly ó vi’ ríts.

Muftetie, Mistax, ci», f. 3. Bajúsz.Mustax, cis, f. 3.

Muftecof, Mistacatus, ta, tum. Ba-juszos.

Muítela veveritie, Viverra, rae, f. i . Menye't gore'ny.Mustella, lae, f. 1 .

Muftelin, M ustellinus, na, num.Menyéti.

Muftelina facie, Color mustellinus. Muşteriu, Sinapi, indeclin :Mistar.

Sinap, pis, n. 3.Sinapis, pis, f. 3.

Muşteriu alb, Eruca, cae, f« 1 . Fe- je'r mustár.

Mustenu folbatec, Thlap si indecli. Vad mustár.Rapistrum, tri, n. 2 . Rapitie.

Mustra, ( Ita m oftra ) Exemplum,li, n. 2 , P?lda, mustre. Specimen, m s, n. 3.

Muftra militarejífca, Armilustrum, tri, n. 2. Fegyveres népnekvis-

gálása mustrálása,

MU. 75

Muftra militereafca fac, L u *tro , avi, atum, are. A’ katonaidgotuisgd’om.Copia* recenseo, ui, itum, ere. Visito, avi, atum, are. rîunoerum armatorum, et copiarum ineo, ivi, itum, ire.

Muftru, Monstro, avi, atum, are.Mutotom, szemere vetetn.

Muftrare, Monst.ratio, o n i* , f. 3, Mutat ds, szemere vetes.

Muftru, Moneo, ui, itum , ere, Intern, feddem,Arguo, ui, utum, ere.Redarguo, ui, utum, ere. Increpo, avi, atum, «re.

Reprehendo, di, sum, ere. Cârpo, *i, tura, ere. Megfeddem dorgdlom .Objurgo, avi, atum, are.Jurgo, avi, atum, are. Ftddo- dom.Jurgor, ari, atu* suni,

Muftrar», Monitio, oni*, f. 3. înţes, Jeddes.Objurgat.io, oni», f. 3. Reprehen*io, oni*, f. 3. Increpatio, oni», f. 3.

Muftratariu, Monitor, ori», na. 3. Irit o, f e d d ‘6.Objurgator, oris, m. 3, Reprehensor, oris, m. 3.

Muitraceof, Reprehensione dignu«, îia, num. Meltd feddetre. Vituperandus, anda, andum. Digjiu* qui reprehendatur.

76 MU.

jMuftrat, Monitus, ta, tura. Inte- tett.Reprehensus, ensa, ensures, Objurgatus, t a , turn. Intetett dorgdlt.

Mut, Mutus, ta, tura, N em a szó- talan.

Mutiefc, Muteo, ui, ere, Megnémú- loh.Mute»co, ere.Im m uteico, ere.Obmutesco, ere.

Mutire, Muteatio, onis, f. 3. Meg» némúlás.

Mut, Muto, vi, atum* are. Vdltoz- tatom.Demuto, avi, atum, are. Elvd- lasztóm.Emuto, avi, atum, are.Immuto, avi, atum, are.Remuto, avi, atum, are.Verto, ti, sum, ere. Vdltoztatom. Altero, avi, atum, are.

Mutare, Mutatio, onis, f. 5. Văl- toztatds,Demutatio, onis, f. Z, Elvdltsz- tatds.îmmutatio, onis, f.

Mutaceof, Mutabilis, le, c. 3 . Văl.tozandó. Mutatoriu.

M utaîoriu, M utator , o ri* , rn, 3.Mutan*, ti», o. 3.

Mutat, Mutatus, tata, tuna. VdU tozott vdltoztatott.Tmmutatu», tata, tatum.

Mut in alta forma, Transm uto, a*

MU.

vi, atum, are. Mas form dra vai- îoziatom.Transform o, ari, atum, are.

Mutare in alta forma, Transfor- matio, onis, f. 3. Mas f o r m àra vdltoztatds.

M utat in alta forma, T ra n s fo rm is

me, n. 3. M dsformdra oltozte- tetl vdltoztatott.

Mut in bun, In bonum muto, avi, atum, are. Jôra forditom. Verto, ti, sum, ere.

Mut in mai bun, in m aibune, In- melius, in meliora muto, avi, atum, are. Jôra , és jôbbakra

forditom .Mut in reu si mai reu , In u n

iuni, et pejus Muto, avi, a tum , are. Rorszra, es roszsxabra val• toztatom.

Mut numele, Transnom ino, avi, atum, are. Nev et ditai văltoz» talom.

Mut iau prefac in alt ceva. Al* tero, avi, atum, are. Mdssd vdl~ toztatom.

Mutare iau prefacere in alt ceva, Alteratio, onis, f. 3. Mdssd vdltoztatds.

Mut, fchinsb, Vario, avi, atum, are. Külomboztetein.Submuto, avi, atum, are. El~ vdltoztatom tserélem.

Mutare, fchimbare, Variatio, oy»i -. f. 3. Kûlombôztete’s, vdltoztcitds.

M utatoriu fchimbatoriu, Varians,

antis, o. 3. Vdltózó.Varius, r ia , iura. Kăldmb-Jiu- lomb.

Mut voe ce deintei, Derogo, avJ, atum, are. Elobbeni akaratomat megvdltoztatom.

Mutare roi cei deintei, Derogatio, onis, f. 3. Elobbeni akaratnak megvdltozdsa.

Mut urne, Mutor, a r i , atus sum.Mutume, M igro, av i, atum, are.

Koltozom .Mutume aire, Migro, avi, atura,

are. Elkoliâzom.Commigro, avi, atum, are. Demigro, are.Emigro, are,

Mutare aire, M igratio , onis, f, & Elkioltozes.DsmigratiV), onis, f. 3.

Mutume deincolo, Transm igro, a» vi , atum , are. A ltal-koltë- zom i

Mutume deincolo de mare, T ra n sfreto, avi, atum, are. A’ ttnge- ren dltal-kbltozom.

Mutume inainte, Praem igro, avî atum, are. Elol kolt'áz'óm.

Mutume in befth ie , In b e .t iam mutor4 ari, a 'us *u m s Barom • m u văllozom.

Mutume in laturi, Semigro, avî5 atum, are. Fera koltüzom.

tlutume »in lontru, Im m igro, avij atum, are. Békcilttízorn»

Mutume la cafa mea, Rem igio, a

MU MY. MY.

vi, a tu m , are, Viszszd koito- zom , haza hordozoshodom .

Mutume la facie, Transfiguror, a fi , atu* m m . Szinemben meg- vdltozom.

Mutej Mutilus, li, in. 2 . JFoÂa na- laminek.

Mute de munte fau de deal ( I ta l : muchio, m ontello) Mutilus m en

ţ i i . Hegyntk teteje, foka .Mute de fecure, Mutilus securis.

Fejsze-Jok.Dorsum securii.

Mutie, a Mustella domestic* Gat- tu*, catti, m. 2 . Matska.

Mutie felbateca, Gattus sylvestris Vad matska.

Mutie, Mustella, lae, f. î . Menyet.Mya, graec: musca, Mya, jae, Myn-

da, dae, f. î . Ltegy.Myopf orbetiu, Myops, pis, c. 3

Vakos tyukszemăMyr, Ghrisrna, atis, n. 3. Bermd-

J.c o laj.Myruefc, Confirmo, avi, atum, are.

Bermdlom. Gonsecrato oleo inungo, ere.

Myruire, Coniirmatio, onis, f. 3. Be'rmdlăs.

Myruiioriu, Gonfirmator, ori*, m. 3 . E p p u s , v. sacerdos. Bevmdlo püspök, vagy pap.

Myruit, Gonfirmatus, ta, tum, Ber- mdlt.

M yr ha, Mirha, hae, f. i . /6 Ula. tu mirha.

Myrhoi, Myrheus, ea, eum. Mirhds. Myriaf, Myriadis, f. 3. Tiz ezer. Myrica lemn, Myrica, ca e , f. i .

Taniarik isemete, hangafa. M yrifte ica , nucşoara, M yristica,

cae, f. i , Szerelsen did. Myropola pathicariu, M yropola,

lae, m. î. Paticarius. Myropolion, Myropolium, Iii, n. 2 .

Patika.Myrothecium, cii, n. 2.

Myrt lemn de arabia mirofitoriu, Myrtus, ti, f. 2 . Arabiában termo tsemeţe, melynek gyomol- tse igen jó illatú.

Myrtof, Myrtuoius, sa, sum. Mir- tusos. Mirtinas, na, num.

Myrtet, Myrtetum, ti, a. 2. Mir- tus fas htly.

Myrtecefc, Myrteus, ea, eum. Mir- tus fá i . Myrtidanus, na, num.

Myrt íttlbatec, Oxymirsine, myr- sines, Erdei mirtus.

M yftagog, Mystagogus, gí, m. 2 . Fetu beferici , Segrestyes Tem - plomra gondot víselo.

Mvfterie, Mysterium , r i i , n. 2« Títok, szentséges tiiok.

Myftericefc, Mysterious, ca, cum.Titkos szentsegi.

Mythologia, Mythologia, giae, f. i t Fábulának magyardzattya .

NA.

Nana, Soror major, v. nutrix, c i*? f. 3 . iVeVi« vagy dajka.

I

Nana muere mica, Pigmea, m»e, fb i . Kitsin aszszony puja.

Nap, Napus, pi, m. 2 . Répa . Rappa, pae, f. 1 .Rapum, pi, n. 2 .Bunias, adis, f. 3.Bunium, ¡i, n. 2.

Napsor, Rapulus, 1¡, m. 2 . Re• pátska. Rapulum, li, n. 2 . Napellus, lli, m. 2 .

Napelo, Rapicius cia, ium. Répá- hoz való.

Napefc loe, Rapiña, nae, f. 1 . Ré- pds hely, répás ágy, répds f'áld. Napina, nae,' f. 1 .

Napocureth, Napocaulis, li», f. 3 S Tovis répa.

Nap galben, rosu, Sicara, rae, f. i¡> Sárga vagy veres répa, Sisarum, ri, n. 2 .Siser, ris, n. 3.

Nap -galben de camp, Daucus, ci, na. 2¿ Vad murok.

Nap lupeíc, Aconitum, ti, n. 2 . Farkas répa.Napellus, lli, n. 2 ,

Nap paferefc, Pastinaca, cae, f. 1 .Moh répa, peszternák.

Nap rosu* Napus ruber, Beta, tae, fl 1 . Veres répa, tzégla.

Nap rotund, Congylis, idis, L 5.Répa, kerek répa.

Nap felbatec, fíapulus, íi, m. 2 .Vad répa.

Naranci Ita: Narantia. arantia. Ma la aurantia. Malura* aureum, Ma*

NA.

lum medicum. Naranís. Malum aurantium

Narcif, Narcissus, asi, m. 2 . Nar- tzissus virdg,

Narcifíuf felbatec, Pseudonarcis- sus, spseudo narcissi. Erdti vad nartzissus.

Nard, Nardus, di, n. 2 . Narduna, d i , n. 2. Spikinard levendula forma.

Nardof, nardeíc, Nardinus, na,nun* Spikinardi, levtndulai.

Nass, Pronubus5 ba , bum . Nátz• nagy.Paranimphus, phi, m, 2 . Architriclinius, nia, nium.

Nassa, Prónuba, bae, f. 1 . Noszo• lya aszszony, vagy leány.

Nass la botez, Susceptor, ri*, m. 3, Kereszt atya.Levans, ti», m. 3.Patrinus, ni, m.

Nassa la botez, Matrina, nae, f. Kereszt any a.Levans, tis, f. 3.

INaf, Nasus, si, m. 2 . Nasum, si» n. 2 . Orr.

Naf asediat, lat, Sim us, m i, m .[2 Sim o, nis* m. 3. Sima lapos ór órrú.

Naf pafarefe, Rostrum, tri, a . 2 .Madár órra.

Naf vulfurof ftrerab, Nasus a q , i .linus, Incurvus Gorbe ór.

Nafor, Nasosus, «a, sum. Órra:, Nasutus, ta, turn.

N A .__________ 79

Na(bafa paíere, Rostrata, avis, O- ros, hegyas órrú maddr.

Naíutiu, Nasutulus, li, m. a. Ór- Totska. Nasului, li, m. 2 .

Nafutiu paíerefe, Rostrellum, li> n. 2. Maddr órratsha. *

Naf intorcatoriu, Nasturtium , ii, n. 2 . Torm a . ¿

Naíu elefantului, Probosci», idis, f. 3. Eléfdntnak az úna. Promuscis, cidis, f. 3.

Nal'u luntri, Rostra, orum, n. 2 . plu: Iiajó órra.Prora, rae, f, 1 .

Nari, Nari», ris, f. 3» Ór lik.INafc, Nasco, antiq: Szülek szülom,

nernzeh.Parió, peperi, tura, r*re»Genero, avi, atura, are.Procreo, avi, atum, are. Progenero, avi, atum, are. Progigno, genui, itum, ere. Geno, nui, itum, ere.Gonnítor, niti, nixus, nisus sum. Enitor enixu» sum, eniti. Pergigno, genui, enitum, ere. Gigno genui nere.

NasUre, Nascentia, ae, f. 1 . Szü* les. Genesis, sis, f. 3,Nixus, xus, m. 4.Progeneratio, ni», f. 5.Pari tura, rae, f. 1 ,Generado, nis, f. 3.Genirura, rae, f. t.

j Partu», tus, m 4 .P«ritudo, inis, f. 3

Procreado, onis, f. 3.Nafcatoriu, G enito r , o r is , m. 3.

Szülo.Generator, oris, ra. 3.Paren», t i9, m. 3.Generan», ti».Genitivus, vi, na. 2 .

Nafcatoare, 'Genitrix, cis, f* 3, Pu* erpera, ra e , f. 1 . Gyermeket szülo.

Nalcatoare de doi a gemine, Gs» mellipara, rae, f. 1 . Kettos sziiio

Naicut, Natus, tá, tum. Született% Progenitus, ta, tum.Generatus, ta, tum.Genitus, ta, tura.Procreatus, ta, tum.

Masceri, fii, fe te, Sóbeles lis, f. 3; Magzatt.Proles, lis, f. 3. Fiu, leány. Progenies, ei, f. 5.Propago, inis, f. 3.

¡Nafc inainte de temp, Ante tem* pus gigno, genui, itum , ere. Idíinap tlcíli szülók.Abortio, i vi, itum.Aborior, ens, v. nris , riri, abor« tus sum.Aborto, avi, atum, are.

Nascere inainte de temí), NaMvi» tas ante tempu* Idétlen szüíés• Abortio, oni», f. 3.A bortum , ti, n. 2 .Abortivum, vi, ti. 2 .Alior'u», tus, m ¿\.

Naicut iuainte de tem p , Abortí-

vus, va, vum. Ideile n, idetlen sziilc teşii.

Nafc inainte, Prsegigno, prasgenui, itum, ere. Elol szi'ildk.

Nafc, Nascor, atus sum, sit. îS!s«- letem.Enascor, asci, atus sum, *

Nascere, Nativitas, tis, f. 3 . Szu- lete's.Generatio, Onis, f. 3.Partus, tus, m. 4-

Nasceri, Genus, eris, n, 3. Nem<- zetseg. Cens, tis, f. 3. Generatio, onis, f» 3.Progenies, ei, f. 5.Prosapia, se, f. i .Stirps, pis, f. Ş.

Nafcaceof, Generabiliş, le c. 3.Szulethelo.

Nafc de nou, Renascor, natus sum, renasci. Ujjonnan sziiletem. Regignor, gemtus sum, regigni.

Nascere de nou, Renativitas, atisj f. 3, Ujjonnan sziiletes.

Nafc ut de , nou, Renatuâ, ta, tutn, Ujjonnan sziiletett. Regeneratus, ta, tura.

Nafc in e , Inn asco r, atus su m , sci. Benne sziiletem . «

Nafcut in e , Innatus, t a , tum.Benne termett.

Nafc intre, Internascor, asci. K o* ziben termek, navok.

Nafcut intre, Interrlatus, ta, tum. lidzt.e, vagy kozben notti sziiletett.

P ars II. &

NA.

Nafc inpregiur, Circumnascor , asci. Környül-termem.

Nafcut inpregiur, C ireumnatus, ta, tum. Körill sziiletett.

Nafc fpre e î , A d n asco r , aici. Hozzd sziiletem.

Nafcut fpre el, Adnatus, ta, tum. Ilozză nalt.

Nascere dein serpe, vipere, Pro- genitus viperarum, Kigyó , vipera fajzds,

Nafcut dein serpe, v ipere , Ser- pentigena, nse, f. i . Kigyôtôl

fa jzott. Angvigen*, nse, f. i . Viperegena, næ, f. x.

Naicut dein fo c , Ignigena, nse, f. î . Tiizben szuleteit.

Nafcut dein finge Imparatefc, Or- tus Regio sangvine, stirpe R egia, Kirdlyi verböl sziiletett. ]

Nafcut. dein finge B oerefc , Nobili genere natus, nata, tum. Nemes nemzet.Sum m o genere natus.Jn araplissima familia natus, Nagy Nemb'dl sziiletett.

Nafcut dein foare, Soligena, næ, f. J . Naptól sziiletett.

Nafcut dein tierena, dein pamenţ, Terrigena, næ, e. i . Fbldbol szuleteit.

Nafcut dupe moartea Taîefirff, P osthum u s, m i , m . s. Ætya halála v.tdn sziiletett.

Nafcut in e l , Ingeneratus, t a , tum. Benne sziiletett.

NA. S i

Nafcut in familie de dsoí, Obscuro genere, v. loco aatus , Ala- tson nemb'ál szúletelt.

Nafcut in loc de frunte, Honesto loco natus, ex honesta fam ilia , primarius , h on estas , optimse inter cives conditionis, Tisz- tesse'ges fam iliából, es nem b'ál szúletelt.

Nafcuti in pamentul locuiri, Aucli- toctones, um, m. piu: hakó- hellyekben szúletiek.

Nafcut in ovejQ Avenarius, a, um. Zabbari termett.

Nalcut fpre b a ta e , P lag iier , a , um. Vere'sségre, es szenved.es• re szúletelt.

Nafcut fupt fte m a r t i , Martialis , l e , c. 3. Mártziális planeta alatt lett.

Nafcut fupt fte r e , Astrosus, a , um. Rosz tsillag alatt szü- letett.

Nafcut tardiu, Tardus, a, um. líe son sziiletett, ke’sdn való.

Nafcatoriu de aci incolo , Nasciturus, a, um. Születendo.

Naítor, Ital: Naftro, fase in care fe coafe, íau fe insire margari- tariu, fau alte lucruri pretioafe, Fascia , se, f. i . Ekesitelt hoto. Tsenia, se, f, i .

Naítar, Nastale, lis, n. Z. Palásl libio.

N atie , Natio, on is , f. 3. Nem zet,

1% NA.

Natie Angliceafca, Natio Britanna, Anglus Netnzet.

Natie barbara , Natio b a rb a ra , crudelis, immanis crudaiitatis, Kegyetlen Nemzet.

Natie G*ilicea jca , Frantiozafca , Natio Gallicana, Frantzia Nem- zet.

Natie I taliceafca, Natio I ta l ic a , Olosz Nemzet.

Natie lspaniceafca, Natio Hispanica, Spanyol Nemzet.

Natie Nemtiafca, Natio Germanica, Nemet Nemzet.

Natie Romaneafca , Natio Rom ana, Róm ai Nemzet.

Natie Tataratea, Natio Tartarica , Scitica, Tatdr Nemzet.

Natie T u r c e a fc a , Natio Turcica, Torok Nemzet.

Natie Ungureaíca, Natio Ungari- ca, Magyar Nemzet.

Natura, fire, Natura, se, f. i. Terme'szet.Ingenium, ii, n. a.Indoles, lis, f. 3.

Naturefc, Naturaiis, le, c. 3. 7er- mészeti.

Natureste, Naturaliter, adv: Ter- mészetesen.

Natura altue im b r a c , Naturam alterius induo, ui, ere, utum. Más termeszetéhen bltbzbm , más termeszete't. veszem-fel.

Natura b u n a , N atu 'a b o n a , Jó terme'szet.

NA.

NA. NE. NE. «5îndoles bona.Mores boni.

Natura r e , Natura m a la , Rosz terme'szet.Îndoles mala.Mores mali.

Naulon, ceva m u f ic a , N au lon , nis, n. 3. v. naulum, Mu’sikaszerszamnak neme.t

Ne, Ne, adv: Nem , ne.Ne, Nix, vis, f. 3. Hö.Neing, Ningo, v. ningvo, xi, ctum,

ere. Havazok, havat esem. Neingere, neinfoare, Ninctio, onis,

f. 3. Havazăs.Neof, Ningvidus, a, um. Havas,

hö be'-este.Neel'c, Nivalis, le, c. 3 . Havi.

Nivarius, a, um.

Neacoperit, Intectus, a, um. Be- nem Jedelett.

Neadeverefc , Incerto , a v i , are.Bizontalannă teszem.

Neadeverit, Incertus, ,a, um. Bi- zontalan.

Keadeveritieste, Jncerto, adv: Bi- zontalanül.

N eadjunf, Non ad ju n ctu s , a , um. Nem e'rheto.

Neaducatoriu am inte, Immemor, oris, m. 3. Nem emldkezo.

Neaduf aminte, Immemoratus, a, um. Kit senki nem emleget.

Neaducaceof la loc, Irreparabilis, *e, c. 3. ilelyire hozhatatlan.

Neaflat, Jnepertus, a, UIp. Tu-6 *

dallan, nem tudódik.Neafumat, Non fumatus, a, um,

FiisteLellen.Neajungatoriu n em ic , Insestima-

b il is , l e , c. 3. Semmit nem eră, semmirekello.

Nealel, Indiscretus, a, um. Vá- lasztatlan.

Nealegere, Indifferentia, se, f. i.Nem külömbözes.

Neameftecare, S im plic itas , atis, f. 3. Elegyetlenseg.

Neameftecat, Inconfusus, sa, sum. Elegy eilen, rendes.Meracu», ca, um. Elegyetlen.

Neaperat, im protectus, ta, um. Oltalom nélkúl való. Indefensus, sa , sum. Kinek nints prokurdtora.

ISeaperat, nein ¡arit , Itnmunitus, t a , tum. OUalmatlan, nem erosittetett.

Neapeíat, Inobrutus, ta, um. Nyo- matlan , elborilallan.

Neaproapeceof, Inaccessus, a, um.Hezxá-mehetetlen.

Nearmat, Inermis, me, c. 3 . Fegy- vertelen, fegyveretlen.

Nearat, Inaratus, ta, tum. Szán^ latían , mtveletlen.

Neafcult, nu a fc u l t , Inobedio , ivi, itum, iré. Nem halgaloft m áslól, nem engedelmeske- dem.Inobsequem sum, fui, esse. Inobediens sum, esse.

T*íeafcultare, Inobedientia , se, f. x. Nem halgatás, nern en- gede's. immorigeratio,.ni», f. 5. Inobauditio, onis, f. 3.

‘Neafcultatoriu, Inobediens, entis, o. 5. E n gedellen , szófoga- datlan.Immoriger, ra, rnm. Inobsequens, tis, o. 3.Inobedus, da, dum;

Neasediume, Ineptio, iré. Alhnl- m atlankodom , gyermekeshe- dem.

Neasediare, In e p tia , tiae, f. i . N yughatatlanság , gyermeki holondság.P e tu la n t ia , se, f. x. Tsinfa- lansúg.Inquies, etis, f. 3. Nyughatatlanság.Inquietudo, inis, f. 3.

N easediat, Inquietus, t a , tum. Nyughatatlan.Insedatus, ta, tum. Tsendesi- tellen.Incompositxxs, ta, tum. Rende i len.Ineptus, ta, tum. AUialmatlan.

Neasediat lucrn, Incompositu^, ta, tum. Rendetlen .Indigestus, ta, tum. Indispositus, ta, tum. Intemperies ei, f. 5. Jllérte’Mel- len állapot,

Nensedietieste, Insedabiliter, adv: TsendesithetetlenúL

«4 NE.

ínepte* Alkalmatlanúl. Neaíemine, Dissimilis, le , c. 3,

Ném hasonló, hülömbözö. Insequalis, l e , c. 3. Nern e- gyenlc.Dispar* aris, o. 3. Egyenetlen. Diversus, sa, sum. Külömbözo. Absimilis, le, c. 3. Külömb.

Neafemenare, Dissimilitudo, inis, f. i . Kiilömbse'g.Intequalitas, tis, f. 3. Egyenet- lense'g.Disparitas, tis, f. 3.

Neafemeneceof, Incomparabilís , le, c. 3. Hasonlithatallan.

Neaíenienat, Non assimijatus, v, non assimulatus, ta, tum. Nem hasonlittatott.

Neafemene lucru, Anomalum, li, n. 2 . Nem egyezö dolog.

Neafemen sir, Anomalía, liee, f. i» Nem egyezö rend.

Neafemenetieste, Dissimiliter, adv: Kiilömben.Insequaliter, adv: Nem egyen- lohéppen. Inseq uabiiiter, adv: Diverse, adv: Kiilömben.

Neafemene funt, Difiero, distul?, erre, dilatum. Kiilömbözök. Discrepo, ui, avi, atum, are. Disto, are.Discrepito, are, vi, tum. Kil- lömbözde gelek.

Neafemenare me ou altu , Diffe- rentia, se, f. i . Külömbözes. DitTeritas, tis, f. 3.

NE.

Diversitas, tis, f. 3.Varietas, tis, f. 3-

Neafemene, Differens, tis, o, 3. ' Kulombozo- Discrepans, tis, o. 3.Dissiinilis, le, c. 3.

T'Jeafipit, Insopitus, ta, tutn. Szu- nyadhatatlan.

Neaşteptat, Jnexspectatus, ta ta , tura. Vdrallan.

Neateingaceoi, Intacţiiis, le, c. 3.Nem illelhelo.

ISTeateinf, la ta c tu s , ta c ta , (tum.Nem illetett.

Neaudit, Inauditus, ta, ţurn. Hal- i Iulian.

¡Neaudire, Inauditus, tus, m. 4* î Hailatlonsăg.

Neavere, Indigentia, sa, f. ţ. Va- laminek sziiksege.Penuria, se, i‘. 1 .

INeavut, Indigens, tis, o. 3. Szu- liblkodo.Indigus, a, um. Egens, tis, o. 3„ Egenus, a, um, Inops, pis, o. 5.

Nebag fa m a , S p e r n o , sprevi, tum, ere. Megvetem , szdmba nem veszem.Despicio, exi, ctum, ere. Contemno, psi, tum, ere.Nihili pendo, di, sum, ere.Nihili facio, ere.

îêbagare in ia m a , Contemtus , tus, m. /)• Megvetes, szdmba nem velei.Contemtio, onis, f. 3-

Despieientia, se, f. i.Repulsa, se, f. i .

Nebagatoriu in fa m a , Contem- tor, oris, m. 3. Megveio. Despieiens, tis, o. 3.

Nebagatoriu de fama, ne afculta- torlu , Ino bsequen s, t i s , o- á. Engedetlen.Inobediens, tis, o. 3.

Nebagatoare in {a m a , Contení- trix, cis, f. 3. Megvetone, engedetlen aszszony.

Npbarbof, Im bíjrb is , b e , c, h.Szakállatlan.

Nebatut, Irnpercussus, a , uro.Veretlen, iiletlen.

Nebeutoriu de v in , Abstemius , a, |im. Bort nem ivó.Invinius, a, um.

Nebland, Im blandus, a , um. Jámbortalan.Immitis, te, c. 3 . Nem szeluly kegyetlen.Immansvetus, a, um. Nem szs- lid, vad.

Neblandire, Improbitas, tis, f. 3.Nem jdmborság.

Neblanditieste, Im p ro b e , adv: Nem jámborúl.

Neblesnir, Bliteus, * , um . Egyii- gxii, csztelen, bolond.Bleni, orara, m. plu: Bolondok.

Neboer, Ignobilis, le, c. 3. Nem- telen.

Neboerie, Ign obili tas , t is , f. 2T; Némtelenseg.

NE. NE.

Ne Brumat, Non brumatus, a, um.Nem höharmatozolt.

Nebun, Stultus, a, um. Bolond, esztelen.Amens, tis, idem.Demens, tis, id.Fatuus, a, um.

Excors, dis, o. 3. B algatag , esztelen.Stolidus, a, um. Bolond , ereilen, es zelos.Vesanus , a , um. Esztelen , agyafiirt.Insipiens, tis, o. 3. Esztelen, bolond.Vecors, dis, o. 3. idem.Insanus, a, um. Bolond , 6d- dult, eszeîos.Stupidus, a, um. Bolond , iom - Pa-Perperus, a, um. Ostoba, go- romb a.Ceritus, a, um Bolond.D eliru s, a , um. M egbödult, eszelös.Bliteus, a, um. Esztelen, bolond, együgyu.

Nebunire, Stultitia, ae, f. j , Bo- londtsdg.Stultities, ei, f. 5 .Insipientia, ae, f. i .Stupor, oris, m. 3 .Fatuitas, tis, f. 3,Inepţia, ae, f, \.Stoliditas, tiä, 3, Esztelen sp'g, bofandsdrsr*

Vesania, ae, f. i .Vecordia, ae, f. j . Esztelenség, gondallanság.Insania, ae, f. i . Esztelenség. Insanitas, tis, f. 3.Amentia, ae, f. i .Dementia, ae, f. i .Delirium, ii, n. 2.Stupi ditas, tis, f. ?. Corom- baság.

Nebunefc, Insanio, ir i , itum, iré. Bolondúlok.Deliro, avi, tum, are.Stultesco, ere.Insanus fio, eri.Dementio, iré. Megesztelenú- lóJi.

Nebunefc, fac nebunii , D e liro , avi, tum, are. Eszéloskodom , bolondozok.Desipio, u i , ere. Esztelenke- dem.Insanio, iré, vi, tum.Fatuor, ari, atus sum.Ineptio, ivi, tum, ere.Ineptias ago, ere.

Nebunefc, Infatuó, avi, tum, are. Me gbolonditom.Demento, avi, tum , are.

Nebunie, Deliratio, onis, f. 3. B o- londozás , eszeloskódés. D e lira t io , o n is , f, 3. Bolon- dozás.Deliritas, tis, f. 3Deliram ntum, ti, n. 2 B o lá n -doskodás, eszeloskódés.

\

Nebunie in langoare , Typ hom a- n i a , se, f. 1 • T y p h o n ia , se. Uagvmaszban valö bolondo- zds.

Nebunie in vorba, Stultiloquium,ii, n. 2 . Bolond beszed. Stultiloquentia, se, f. 1.

Ineptise, aram , f. 1 .Nugîe, arum, f. 1 .

Nebuni in cuvinte, rei, Abydo- comse, arum, f. plur: Garăz- nas, m indenbe bele'rszöllö bo -

londoff•Nebuneşte, Insane, adv: Bolon-

dul, esztelenid.InsaHum, adv:Stolide, adv: Dementer, adv: Stulte, adv: Stultissime, adv: Bolondât, legbolondabbid. Fatue, adv: Gorombdul, bo- londül.Insipienter, adv: Tvdatlanid. A bsurde , Eszteleniil, balga- tagtil.

Nebuneşte lucratoriu, Insaniens, tis, o. 3. Bolondoskodâ Delirus, ra, rum.Vasaniens, tis, o. 5.

Necasefc, Quasi neco, are. A/îli- go, xi, ctum, ere. Nyomorga- tom. Tribulo , avi, atum, are. Afflicto, avi, atum, are. Angusto, avi, atum, are. Exagito, avi, atum, are. Gytit- rfim. Macero, avi, atum, are. Pervello, ulsi, sum, ere.

NE.

Conflicto, avi, atum, are. Szo- m orgatom .Premo, ressi, sum, emere, Presso, avi, atum, are.A cerbo, avi, atum, are. Kcse- ritem.Obacerbo, are. MegbusUom. Solicito, avi, atum, are. Moloestia afficio, ci, ectum, ere. Nyomorgatom.Vexo, avi, atum, are. Fogya- tom , hurtzolom.Devexo, are.

Necasire, Aiilictio, nis, f. 3. Nyo- morgatás. Aíílictus, tus, m. Conflictatio, onis, f. 3. Nyo- mor gattatds.Exagitatus, tu®, m. 4* Búsitás Maceratio, onis, f. 3. Fogyatds Oppressio, onis, f. 3. Megnyo morgatás.Vexatio, onis, f. 3 . Gyotre's.

Necaz, Angustia, re, f. 3. Nyo- moruság. Calamitas, tis, f. 3. jErum na, se, f. X.Tribu latió, onis, f 3.Miseria, se, f. x.Exagitatus, tus, m. 4* Gyiitre- lem. 4,Acerbitas, tis, f. 3.îniquitas fortunse, Nyomoru-sdg , szerentse'llensegi.Vis malorum.Solicitudo, inis, f. 3. Búsulá , Afflictatio, onis, f. 3. Nyo.nr. rusdg, szorongató szühség.

NE. 87

f

Necaz pateimefc, Calamitate aiiîi- gor, gi, ctus sura, Nyomoru- ságot szenvedeli.Aiilictor, ari, ntns sutn.Miseria teneor, entus suni, eri. Calamitose aiîligor, ctus suin, igi.iErumnis premor, pressus siim, emi.Adversa fortuna a g itp r , a r i , atus sum.

Necasitoriu, Afflictor, oris, m. 3 Nyomorgató.Oppressor, oris, m. 3, Gyötro, fogyatö ,Ex agitat or, oris, m, 3.Vexator, osis, m» 3.Anxifer, ra, rum. Epesztö.

Necasit, .Aff! ctus, a, um. Äyo- morult. Calamitosas, a, um. Miser, ra, rum.

Angustatus, tata, tum. Meg- S zor uit.JEium nalis , lis, c, 3, A'yavalyâs. JErumnosus, a, um, jErum natus, a, um. Nagy bajia l elo.jErum nabilis, le, o. 3. Nya- vaiyáhan lev'6.

Necasit d e a l tu , Conflictatus, tata, tum. Nyomorgaltalott. Bivexatus, ta, tum. Gyötörte- tett. Vexatus, ta, tum. Oppressus, ssa, ssum. Nyomat- tatott.Exagitatus, tata, tum. Jo i meg-

88 NE.

hdnyatott, vettetelt.Necasitieste , Calamitose , adv :

Nyomorullul,Misere, adv;Acerbe, Keservcsen.

Necasefc, indatorefc, S u b a g ito , avi, atum, are. Ke’nszeriţem.

Necasefc reu, tare, Torqueo, si, r tum, ere. Gyötröm.Divexo, avi, atum, are.Exagito, avi, atum, are.Macero, avi, atum, are.

Necasire reu, Torsio, onis, f. 3. Gyötres. Divexatio, onis, f. 3. Tortus, tus, m. 4.Torm entum , ti, n. 2 .

Necasitoriu reu, Tortor, oris, m. ”, GyöliQ.

Necasit re u , T o r tu s , t a , tum.Gyötrött.

Necasefcume intru m in e , Discru- ţior, ari, atus sum, Gyölrödöm. Concrntior, ari.Torqueor, eri,Affliôr, gi, ctus sum,

Necasefcume dein di in <Ji, Misere victito, are in dies, Aapröl-napra nyomorultul eîeJi.

Necaftigare, nepedepfire, Impu- nitas, tis, f. 3. Büntetestöl va- 16 szabadsdg.

Necafteigaluit, Impunitus, a, um. Biinieietlen .Incastigatus, a, um .

Necafteigeste, Im pune, adv: Eiin- tiitetlenvl.

NE.

Necarii, Nusquam, adv: Sohol. Necalcatoriu ju ram en tu lu i, ]in-

perjuratus, a, um. Hiteszcgett- len.

Necalariceof^ Inequitabilis, le, c. 3.Lovagdlhatallan.

Necafatorit, Innubus, a, um. I id - zasidatlan.Innuptus, a, um.

Necercat, Inexploraţus, a , um.Meg-nem vi’ sg alt.

Necercetat, Invisitatus, a , uni.Meg-nem lătogaltaiotţ.

Necertat, Irreprehensus, a , um.MegfeddeUen.

Neceţetian, Incivilis, le, c. 3. Petras zt.

Neceteit, Jllectus, a, um. El-nem olvastaţotl.

Nechemaceof inderept, Irrevoca- bilis, Ie, c. 3. Viszsza-hihatal- lan,lrrevocandus, a, um. Viszsza? hthatatlan.Inexcitus, a, um. Ki-nem hi- hatö.

N echem at, Irrevocatus, a , um. Hivatatlan , viszszăs.Invocatus, a, urn.

Neci, Neque, conj: Sem, nem. Neu, neve, conj: disj: Sem. Nec, conj: disj: Sem , nem.

Necidecum, Nequaquani, a d v : Semmike'ppen nein.Minime, adv: Nem.

Neci deo parte fe tine, Neutralis,

NE.

l e , c. 5. Egyik re'szre sein tartozâ.

Neci deundeva, Necundc , adv: Sem valahonnan.

Neci intron l o c , N eutrobi, adv: Egyik hellyen sem. Neutrobique, adv:

Neci intrun modu, Haudquaquam, Semmike'ppen nem.

Neci intru o parte, Neutro, Egy- f e l e sein.

Neci oaata, Nunquam, adv: »Sofa« svm.

Neci u nd eva , N ccu b i, adv: Sohol sem.Nullibi, Soholt.

Neci u nu , Ital: n esuno, N em o, riuîlus, Senki.

Necinare, Incsenatio, onis, f, o.Vatsordt. nem eves.

Necinaţ, Inccenatus, a, um. Va- tsordtlan.Incjenis, ne, c. 3.

Necleteiceof, Inagitabilis, Ie, c. 5.Nem ingattată.

Necleteinat, Inagitatus , a , um.Nem ingattatös.

Neclipitoriu, Inconnivens, tis, o. 5. Nem pillanlö.Inconnivus, a, um.

N ecom m endat, lucommendatus , a, um. Ajänläs ne'lkül valö.

Necontenire, Incontinentia, ss, f. l . MerieJdetlense'g, m agdt m eg- nem tariöztatäs.Intemperantia, se, f. i .

NE. ¿9

9® NE. NE.

Immoderati©, onis, f. 3. Necontenitoriu, Incontinens, tis,

o. 3. Me'rtekletlen, ki magat meg-nem tartdztatja. Interaperatus, a, um. Immoderatus, a, um.

Ndconteniceste , In tem p eranter , adv: Mertekletleniil. Intemperate, adv:Incontinenter, adv:Immoderate, adv:

Necontenefcume de pecatul trupe f c , L asc iv io , ire. Bujdlko- dom.Luxurior, ari, atus sum. Libidinor, ari, atus sum. Lascivio, ire. Fajtalankodom. Protervio, ire.

Necontenire de pecatu tru p efc , Lascivia, se, f. î . Fajtalansăg. Petulantia, se, f. j .Protervia, se, f. î .Procacitas, tis, f. 3.Luxu», us, m. 4- Bujasdg. Lib id o , inis, f. 3.Salacitas,' tis, f. 3. Buja terme'szet.Luxuria, se, f. i . Bujasdg.

Necontenitoriu, Lascivibundus, a, um. Fajtalankodd.Libidinosus, a, um. Buja, bu- jdlkodd.Luxuriosus, a, um.

Necontenit, Lascivus, a, um. Faj- talan.Petulans, tis, o. 5.

Petulcus, ci, m. 2 . , Protervus, a, um.Procax, cis, o. 3. Fallax, cis.

Necontenicefte, Petulanter, adv: Fajtalanul.Proterve, adv:Procaciter, advr Libidinose, Bujdlliodva. Luxuriöse, adv:

Necopt, Immaturus, a, um. Eret- len.Incoctus, a, um. Sültelen, sii- letlen.

Necoacere, Immaturitas, tis, f. 3. Eretlenseg , hamarkodds valamiben.

Necoptieste, Immature, adv: Eret- lentil.

Necredeintie, Incredulitas, tis, f. 3. H itetlenseg , könnyen nem hive's.Infîdelitas, tis, f. 3. Hitetlenseg.Perfidia, se, f. i .

Necredeinceof, Infidelis, ]e, c. o. A7em htv, hitetlen.Perfidus, a, um. Hitetlen, hi- teszegett.Incredulus, li, m. 2 . Hitetlen.

Necrediut lucru, Incredibilis, le, c. 3. H itetlen, nem hihetii dolog.

I'iecredeintieste, Perfidiose, adv: Hitetlentil.Perfide, adv:Infideliter, adv:

NE. NE.

Incredibiliter, adv:Necrepat Ia unghii, Solipes, pedis,

o. 3. Merii labil, kinek nem hasadt a korme.

Necugetare, Incogiîantia, se, f. 1 .Meggondolatlansag.

Necugetaceof, Incogitabilis , l e , c. 3. Gondolatlan. Inexcogitabilis, le, c. 5. Kigon- dolhatatlan.

Necugetat, Inexcogitatus, a, mn.Kit meg senki nem gondolt.

Necugetatoriu, Incogitatus, a , um. Maga meggondulallan. Incogitans, tis, o. 3. Gondolatlan, goron\ba.

Neculef, Illectus, a, um. Nem szedetetU

Necumpatare, Immoderatio, onis, f. 3. Mertekletlense'g,

Necumpatetoriu, Immoderatus, a, um. Me'rte'klellen.

Necumpatatieste, Im m o d erate , adv: Me'rţekletlenill.

, Necum parat, Inem ptus, a , um. Văsdratlan, nem pe’nzen vetl. Non comparatus, a, um.

Necunofc, nu cunoic, Ignoro, avi, turn, are. Nem esme'rem.Non nosco, novi, turn, ere.

Necunofcut, Incompertus, a, um. Esmeretlen.Jgnotus, a, um.Adelus, li, m. 2 .

Necuprinf, Imprensibilis, le, c. 3. Megfoghatatlan.

Incomprehensus, a, um. Incomprehensibilii.

Necuprinf cu cu g etu , cu m in fe , Impensibilis, le, c. 3. Meggon- dolhatatlan , elme'vel Jog h a - latían.Im perceptu s, a , um. Melyet ember nem vehet e'szre, nem gondolhat.Acatalapton, ni*, n. 3. Elmével megfoghatatlan.

Necuprindere, Acatalepsia, se, f. î . M egfoghatatlansâg, mege'rt- hetetlenség.

Necuratie , Impuritas , tis , f. 3. Tiszlátalanság.Immunditia, se, f. i . Immundities, ei, f. 5.Venus, veneris, f. 3.

Necurat, Incuratus, a, um. Tisz- t italian.Immundus, a, um. '*Impurus, a, um. 'Insincerus, a, um. Nem tiszta.

Necuretieste, Impure, adv: Tisz- tátalanúl. Immunde, adv:

Necuratit, netaiat, Imputatus, a, um. Tisztitatlan, metszetlen.

Necuriof, Incuriosus, a , um.Gondviselellen.

Necuriofeste , Incuriose , adv : Gondviseletlenul.

Neouftodeit, Incustoditus, a , um, Orizetlen.

Necufut, Ifflconsutilis, Ie, c. 3. Vart ratlany varrás neíkül voló. ¿gj

Necuviintie, lnconvenientia, se , f. i . llletlense'g, alkalmatlan- săg.Insulsitas, tis, f. 3. llletlense'g. Inconcinnitas, tis, f. 3. Illetlen le'te valaminek.Indecentia, se, f. 1 . Nem illose’g. Impolitia, se, f. 1 . llletlense'g. Importunitas, tis, f. 3. Illetlen- se'g, alkalmatlansdg.

Necuviinceof, Inconveniens, t is , o. 3. Illetlen , alkalmatlan. Incongruens, tis, o. 3.Insulsus, a , uni. Disztelen ,o st o ha.Inconcinnus, a, um. Illetlen , disztelen.Inconditus, a, um.Jndecens, tis, o. 3. Disztelen. Insubidus, a, um. Disztelen , gorom ba.Indecor, oris, v. Indecoris, re, c. 3. Illetlen.Jndecorus, a, um.Dedecorus, a, um. Illetlen. Pedecens, tis, o. 3. Su babsu rd u s, a , um. Majd disztelen, helytelen. Dissentaneus, a, um. Illetlen . Importunus, a, um. Alkalmat- lan , illetlen.Intempestivus, a, um. Alkal- m allan, nem m aga ideihen. Intempestus, a, am.

Necuviintieste, Inconvenienter, adv: Illeilenul, disztelenul.

92 ' NE.

Inconcinniier, adv: înconcinne, adv:Insulse, adv:Indecenter, adv:Indecore, adv:Incondite, adv: Disztelenitl. Intempestive, adv: Alkalmat- lanul, disztelenul.Insubide, adv:Subabsu rd e, adv: H elytelen, disztelen szabăsitlag.

Necuviinceof a face T e fta m en t , Intestabilis, le, c. 3. Testamen-* turn tetelre alkalmatlan.

Necuviinceof fpre felesluire, In- hospitatus, a, um. Megszdllds- ra alkalmatlan.

Necuviintie in vorba, in ferifoare, Solecismns, mi, m. 2 . Szol- lăsban , irdsban e'kielense'g.

N edarnic, Illiberalis , le , c. 2. Zsabrâk.Immuniiîcus, a, um. Nem ada- kozâ.

Nedarnicie, • Tlliberalitas, tiV, f. o.Fbsvenyse'g,

Nedarniceste, JUiberaliter , adv: Fosvenyul.

Nedarniceof, Irremnnerabilis, le, c. 3 Megajdndekozhatatlan.

Nedaruit, neindieftrat, Indotatus, a, um. Nem ajăndekoziatott, nem ekesiltetett.

Nedat afare, Ineditus, a, um. Ki- adatlan , kit me'g kozre hi- nem botsătottak.

NE.

NE.... .................— ' ---------------------- - - - - -

Nedat de scire, Indenunciatus, a> um. Meg-nem izentetett.

Nedatorie, Indebitum, ti, n. 2 . Kivel einber nem tartozik. Indebitus, a, um.

Nedsel, negel, Acrochordon, onis^ m. 3. Siimolts.V eruca, se, f. 1 .

Nedselutiu, V erru cu la , se , f. i» SümoltsöLske.

Nedselof, Verrucosus, a, umi Sii- moltsös.

Nedeparteceof, înevitabiîis 5 le , c. 5. Eltdvozhatatlan.

Nedepartetieste , Inevitabiliter adv: Eltâvo zhatatlaniil.

Nedepartat, Inevitatus, a$ um.El-nem kerültetett.

Nedepriaf, Insvetus, a, unii Szo- katlan.

Nedeschif, Inapertus, a, umi Ki- nyitalian, nyitatlan.

Nedefcurcaceoij Inextricabilis, le5 c. 3. Kifejtfieteilen. Inexplicabilis, le, c. 3.

Nedefcurcat, Inextricatus, a, unii Ki-nem Jejtett.Inexplicatus, a, um.Inevolutus, a, um.

ţ'jedeilegaceoi, Insolubilis, le, c. Me goldhatatlan. insolubilis, le, c. 3.Irresolutus, a, um.

Nedeilegat, Indissolutus, a, um El-nem oldatott, öszve-kötött.

Nedefiegatieste, Indissolubiliter,

adv: Megoldhatatlaniil. Nedesertaceoi^ Inexhautus, a, um.

Kimerithetellen.Abaptistus, a, um.

Nedeihodeceof, Inenodabilis , le, c. 3. Kioldhatatlan , /ejthetet- len.

Nâdefpartaceof, Tnseparabilis, le, c. 3. Elvalaszthatatlan.

Nedefpartit, Indistinctus, a, um.Me gvälasztatlan.

Nedefpartitieste, Indistincte, adv: Me gvălasztatlanul.

Nedefpoiat, Inspoliatus, a , um.Megfosztatlan.

Nedesteptat, Inexperrectus, a, um.Fel-nem serkent.

Nedestepteceof, Inexcitabilis, le , c. 3. Fel-nem költhetb.

Nedeftolefc , Itai: Nedefatollare , Non satiö, as, avi, tum, are. Nem eh'gitem.Non saturoj avij tuni, are;

Nedeftolare, Însatietas, tis, f. 5, Elegtelen kivünsdg.

Nedeitolat Insatiatus $ a ¡, um.Neni ele'gedelt.

Nedeftolaceof, füsaturabilis, l e , c. 3. Megelegithcteilen. Insatiabilis, le, c. 3. Telhetetlen.

Nedeftoliceste, Insaturabiliter, adv: Eie githetetlenül.Insatiabiliter , adv: Telhetet- lentil.

Nedeftolnic, Inhabilis , le , c. 3 . Valamire alkalmatlan.

NE. 93

94_____________ NE-____________

Ineptus, a, um.

Nedeftolnicie, Inhabilitas, a t i s , f. 3. Alkalmatlansâg.Inepţia, se, f. I.

Nedobendeit prin rugăciune, In- oratus, ta, tum. Konyor géssel meg-nem nyeretett.

Nedoctoriceof, Immedicabilis, le, ' c . 3. Megorvasolhatatlan.

Nedomefteic, Non domesticus , ca, curn. Nem hdzi.

N eaom erire, neaícultare , Protervia, vise, f. i . Szilajsdg. Indomitus, tûs, m. 4- Vadsdg.

■Nedomericeof, Ind om abil is , l e , c. 3. Szelidhetetlen.

N edom erit , neimblandit , Indom itu s , t a , tura. Nem szelid, szelidetlen.

.Nedomolit, neasediat, Indemoli- tus, ta, tum. Nem szünt.

Nedomolire, Indemolitio, oui», f. 3. Nem sziïnés.

î 'îedormire , Insomnia, niæ , f. x.Nem alhatás, álmatlanság.

Nedormiceof, Insopitus, ta, tum.Szunyadatlan, elalhatatlan.

N edurere, Indolentia , t i æ , f. x.Fdjdalmatlansdg.

J ie d o r it , Non dasideratus, t a , tum. Nem kivdnt.

Nedrept, Iniquus, qua, tftn. Ha- mis. Falsus, sa, sum.Iniustus, ta, tum.

Nedreptate, Iniustitia, iæ, f. x. Hamissdg,

NE.

Iniquitas, atis, f. 3.Nedrept graitoriu , Falsiloquus,

qua, quum. Hamis besze’du. l' alsidicus , ca , um. Tsaldrd szavu, hazug.

Nedrept juratoriu, Falşi ju r us, ra, rum. Hamis eskiivc.

Nedrept, Indirectus, ta, um. Nem egyenes, egyenetlen.Curvus, va, um. Gorbe.

Ne dumnedieeste, Imp e, adv: Is- lenteleni'il.

Nefacut, Infectus, ta, tum. Tsi- nalatlan.Inelaboratus, ta, tum.Non factus, ta, tum.Non creatus, ta, tum.

Nefacut, nemesterit, Infabricatus, ta, tum. M tveletlen,faragatian.

Nefericefc, Infelicito, avi, atum, are. B oldogta lan itom , bol- dogtalannă teszem.Infelicem re d io , didi, ditum} ere, facio, ere.

Nefericire, Infelicitas, atis, f. 3; Boldog talan sag.Infortunium, ii, n. 2.Adversum, si, n. 2.

Nefericit, Infelix, cis, o, 3. B ol- dogtalan.Infaustus, ta, tum,Infortunatu j, ta, tum. Inauspicaţus, ta. tum,Cujus est miserrîma conditio. Qui in summa versatur infeli* citate.

I

Exagitatus infortuniis calami- tatibus. Malis miseriis.

Nefericeşte, Infeliciter, adv: Bol- dogtalanúl.Infauste, Improspere, Inauspi- cato.

Nefert, Jncoctus, ta, tuni. Fotele n.

INefolofítoriu, Inutilis, le, c. 3.Hasxontalan.

Nefolofintie, Inutilitas, atis, f. 3.Haszontalansdg.

Nefolofintieste , Inutiliter , adv : Haszontalaniil.

Nefortunat, Infortunatus, ta, turn. Nem szerentse’s.Infelix, cis, o. 3.Infaustus, ta, turn.Inauspicatus, ta, turn.C u i fortuna non favet.Cui fortuna non secundat. Inominalis, le, c. 3, Jn o m in atu S j ta, turn.

Scsevus, va, um. Szerentse'tlsn. îiefortunie, Infortunium, ii, n. 2 .

Szerentse'tlense'g.Infortunitas, tis, f. 3. Szeren- tse'tlense'g.Infelicitas, tis, f. 3 .

Nefortuneste, Im prospere, adv : Szerentsetleniil.Inauspicato.Infeliciter.Infortunate.Infauste.

Nefraget, Infragilis, le, c. 3 . Nem

, NE.

romlandd , tdrhetetlen.înfrangibiiis, le, c. 3.

Nefrant, Non fraetus, a, um. Tti- retlen.

Nefrangere, Nonfractio, onis, f. 3.Torellenseg.

Nefrecat, Non frictus, a, um. Nem dor’stilt, nem suroll.

Nefrumietie, Inelegantia, se, f. i . Ekessegtelen.seg.Invenustus, ta, tum.Inelegans, antis, o. 3. Indecorus, a, um.Inornatus, a, um.Inexcultu*, a, um.Incultus, a, um.Impolitus, a, um.

Nefrumfetieste, Invenuste , adv: Rutul, nem sze'pen.Inornate, adv:Ineleganter, adv:Impolite, adv:

Neg, (tagadueic,) Nego, avi, tum, are. Tagadom. Inficias eo, ire. Inficior, ari, atus sum,Denego, avi, tum, are. Megtagadom .

Neg adefeori, Negito, avi, atum, are. Tagaddagalom.

Neg foarte, Pernego, avi, tum, are. Igen tagadom.

Negare, Negatio, onis, f. 3, Ta- gadds. Negan:ia, se, f. i. Inficiatio, onis, f. 3.

Neaga, negatoriu, Negator, ori«, m. 3. Tagadă.

_____________ NE._____________ qŞ

Inficiator, oris, m . 3.Negans, tis, o. 3.

Negaceofj Inficialis, le, c, 3. Meg- tagadhato.

Negacefe, Negatorius, a, um. Ta- gadáshoz való.

Negat, Negatus, a, um¿ Megta- gadtatott.Denegatus, a, ura.

Negait, Inficias, Accus: plur: Ta- gadást.

Negateire, Imparatio, onis, f. 3.Ke'sziiletlen se'g.

Negateit, Im paratus, a, um* Ke- születlen, ke'szitetlen. Impromptus* a, um.

N egatat ceva lucru, Infectus, a, um. Ke'szitetlen.Imparatus, a, um.Imperfectas, ay) um. Ncm Jíész.

Negel, Veruca, ee, f. i . Siimolts. Nodellus, li, m . 2 .

• N e gelof, V eru culosu s , a , um. Siimöltsös.

Negeluti , V erucula , f. 1 . Sii- möltsötshe.

Negandeind, neluand fama, Im- provide, adv: Meggondolatla- núl, vigyáz all anul.

Negotiu, Negotium, ii, n. 2 . Tl- ad 6 porléka, dolo?;,Merx, cis, f. 3, Ar Ci.

JNegotietorefc, Negotior, atus suin. Kereskedem.Lucrum facio, ere.Qusestum facio, feci, ctum,

N E.

Mercaturam facio.Nundinor, atus sum.

Negotietorefc inpreuna, Commer- co r , ari» Egygyütt nyerske- dem, kereskedem.

Negotietorie, N eg o tia t io , onis, f. 3. Kereskede's.Commercium, ii, n« a.Qusestus, tute, m. /f.Mercatio, onis, f. 3.Mercatura, a?, f. î .Mercatus, tiis, rn. /}. Mercimonium, ii, n. 2 . Nundinatio, onis* f. 3.

Negotietorie mica, Negotiuncula, sej f. î . Keteskedssetske.

Negotietorie volnica* Commercium , cii, n. 2 . Kereskedesi sza- badsdgt

Negotietoriu * Negotiator , oris } m. 3. Kereskedo'i bahna;-. Mercatof, oris, m. 3. Nundinator, oris, m. 3.

Negotietoriu cu bolta mare, For- nicarius, rii, m. 2. Nagy ke- reshedo , kalm ăr , bölos halii tar.

Negotietoriu de fru n te , m a re , . Magnarius, r i i , m. 2 . Nagy kereskedă, fn-dms.

Negotitoriu de aromate, Aroma- tariţis, tarii, rn. 2, Fuszerszăirt ărus.

Negotitoriu de a r a m a , iEârhis, racii, m. a. Piez zel kereskedă .

(Negotitoriu d»■ boi, dö vaci, da

NE.

vite, Boarius, arii, rn. 2. Vaccarius, carii, m. s . O korrel, tehenn el kereskedo.Armentarius, tarii, m. 2 . Pecuarius, cuarii, m. 2 .

Negotietoriu de bucate, Negotiator frumentarius. Cabondval kereskedo.

Negotietoriu de cai, Mango, onis, rn. 3„ Equarius, rii , rn. 2. L â v a l kereskedo.

Negotietoriu de fer, Ferrarius, rarii, m . 2. Vasărus.

Negotietoriu d i lana, Lanarius, Ignarii, m. 2 . Gyapjiival heres- kedo.

Negotietoriu de lem ne, Lignari- us, narii, rn. 2 . F d v a l kereskedo.

Negotietoriu de lemne de lucru; Materiarius* arii, m. 2 . Eplilet- re valo fd kka l kereskedo.

Negotietoriu de marmore, Marmora ri us, rarii, m. 2 . M ărvdnnyal hereshedo.

Negotietoriu de mărgărite, Marga- ritarius, tarii, m. 2. D răga hovel kereskedo.

Negotietoriu de oleu,Olearius,arii, m. 2 . Olajjal kereskedo.

Negotietoriu de porci, Suarius, arii, m. 2 . Sertessel kereskedo.

Negotietoriu de iaraturi, Sa!sarius, sării, m. 2. Sozat nem iivel kereskedo.

Negotietoriu de peace, P isca r iu s J P ars IL

carii, iu. 2. Hallal kereskedo. Negotietoriu de panza, de teara,

camesi, L in teo , onis, m. 3. Vâ- szorxnal kereskedo.

Negotietoriu de vio, Vinarius, narii, m. 2 . Bârral kereskedo.

Negotietoriu procoplit,cofariu, Pro- p o L , lae, ca.. x. Kiifarkodo, kereskedo.

Negrăit, Jneraarrabilis, l e , c. 5. Kibeszelhetetlen.Inenarratus, t a , turn. Elobe~ szelletlen.

Negraitieste, Inenarrabiliter. A7- nem beszelletleniil.

Negreoet, ln g rav aiu » , t a , tum, Aemterheltetett.

Negrele, -Nigro avi, atum, are. Fe- hetilem.Nigrefacio, ci, ctum, ere. Nigrifieo, avi, atum, are. Denigro, avi, atum, are»Fusco , avi, atum, care.Infu ico , avi, atum, are.

Negrire, D an ig ra tio , oni*, f. 3. Feketite's.Nigratio, oni», f. 3.

Negreatie, Nigredo, d in is , f0 5 . Feketesseg.Nigritia, tiae, f, î „Nigrities, ei, f. 5.Nigritudo, inis, f„ 3„Nigror, oris, m. 3.Attrita*, atis, f. 5.Melania, niae, f.

Negriceof, O battr , ^ un3r ^

7

teLIo. Obniger, ra, utn.Su b niger, ra, am.Nigrican», ti», o. 3.

Negrit, Atratus, ta, um. Megfeke- titelî. Denigratus, ta, um. Iafuscu», ca, um.

Negrit de dsumatate , S^miater, t r a , um. v. Semiatratu». Felig fekete.

Negru, Niger, ra, um. Fekete.Ater atra, una.

Negru abie, Nigellus, la, lum. Fe- ketetske.

Negru bobului, Hillum, li, n. 2 .Babnah feketeje.

Negru ca cărbunele , A tracinus, na, um. Fekete mint a szen.

Negru forma, Su bniger, ra, um. Feketeszeg.A tricolor, o r i» , m. 3, Fekete szinil.

Negru funinginof, F u r v u s , v a , vum. Fekete kormos.

Negru in forma resini, P iceu», ea, eum. Fekete mint a ’ sziirok.

Negru pintre el, Internigrans, antis, o. 3. Kozte feketello , ko- zotte fekete.

Negru funt, Nigreo, ere, ui. Feke~ te vagyok.

Negru lupt unghie, Cri, Kuriimfe• keteje.

Negru galben, Ravidus, da, dura.Feketello, sdrga barna.

Negru galben, intunecat, alburiu. Revus, va, vum. Szoke barna,

95 NE. NE. *

sotet sdrga.Negropont, Eubaea, baeae, f. J.

Szi get Eginim tengerin. Negropontan, Eubaeus, aea, aeum.

Eubeai.Negrorosu, Svasus, si, m, 2. Sva*

»um, *i, n. 2. Fekete barna, pej, barat szin.

Negrofur, Fuscu», ca, um. B arna fekete, sepro szin.Baeticus, ca, um . Sotet szin.

Negrofureic, t u s c o , avi, tum , are.Jtjegszurkitem feketitem.

Negrofuritonu, Fuscator, oris, m .3 .Sziirken vagy feketen festo .

Negrefc eu . Nigresco, ere. Feke- iălok.Nigrico> are.Nigrefio, eri.

Negura, Nebula, lae, f. i . Kod. Negurof, Nebulo»u», sa, sum . Kodos Neguftat, In d e l ib u tu s , ta , tum.

Mtgnem kostoltatott. Ingustatus, ta, tum.

Neguftaceof, Ingustabilis, le, c. 3 .Kostolhatatlan.

Neimblandire, Implacabilitas, ati», f. 3. Engesztelhetetlenseg.

Neimblandiceof, Im placabili» , le, c. 3. Engesztelhetetlen. Intractabili» , le, c. 3. Enyhit- hetetlen.

Neimblandit, Impiacatus, ta, tum.Engesztelhetetlen.

Neimblanditieste , Jmplacabiliter, adv: Engesztelhetetleniil.

Nein bunataccof, Neindreptaceof, Inem endabilis, le , c. O. Meg- jóbbiíhatailan .

Neimpacat, lm p a ca tu * , ta , turn.Bekélletlen.

Neimpartit, Ind iv isu s, sa, um.Elosztatlan .

Neitnparticeof, Indivisibilis , le c. 3. Eloszhcitatlan.

Neimpartitieste, Indi vise adv: Egy- ardnt einem oztva.

Neimpreunaceof, Incoibilis , le c. 3. Ö szvefog lalhatatlan , ép- pen n tm fe r h e to .

Neîncetat lu cru , C ontinuo , avi, atum, are. Szüntelen, es dlha- tatoson m ivelck .Incessanter laboro, are.Non cesso laborare.

Neîncetat lucrare, Continuatio la- boris. Szünetlen dolgozás.

Neincetat mergere inainte inceva, Continuatio, onis, f. 3 . Szăn- telen eldm enes valam iben, Assiduitas, atis, f .3 . Szüntelen rajta letci.Jugis, ge, Szüntelen.

Neincetare, Continuatio, ni», f. 3.Szüntelen valóság.

Neîncetat fiitoriu, Continuu», ua, um. Szüntelen val.ó, m erd.P erpes, etis, o. 3. Szüntelen való.

Neîncetat, Continuo, adv.- Szüntelen,,Continente^ adv;

7 *

Icessabiliter.Incessanter.Identidem,Assiduo.Assidue.

Indesinenter*Juge. Continue.

Cohaerenter, cohaerentius. E gy - m ás utdn f ô ly v a , szakadatlan .

Neincinf, Discinctus, ta, tum. O- vedzellen.

, Neincungiureceof, Indeclinabilis , le, c. 3 . Elkerulhetetlen.

Neincungiurat, Indeclinatus, ta, tum. E lnem kerültetett.

Neincungiurat, Non circumdatu», ta, tum, Me g n tm kerültetett.

Necredeintiare, D iiïidentia , tiae, f. i . B izada lm atlan sdg .

Neincredeintiat, Diffisu», «a, #utu A em bizott, n em bizà.

Neincredeintitieste, D iiü d «o ter , adv: B izon talan û l.

Neindatorit, n* fi l i t , In co actu s , ta, tum. Kénszerités nélkü l v a ló .

Nedeftolare fpre ceva, lneptitudo, inis, f. 3. V alam ire a lka lm at - lansdg.

Neindoitieste, Indubitanter, Indu- bitate, Indubie. JVem ketelkedue.

Neindreptat, ïncorrectus, ta, t u « .Æ egnetn jobbittatott.

Neindürat, Immisericors, dis, o. 3, K onyàrületlen.

Neindurare, Immisericordia., diae, f, i . Irgalmutlausag.

1 OQ NE.

Inclementia, tiae, f. l . N einduratieste , Immisericorditer,

a d v Irgalmatlanul.Inclementer, adv;

Nefrangaceof, Infrangibilis, le, c . 3. Torhetetlen.Infragibilis, le, c. 3.

N efrant, Infractus, ta, turn. Tore Lien.

N einfrenare, InHraenatio, onis, f. 3* Z abolatlansag.

Nei;>frenare, necontenire , In icm - peruntia, tiae, f. l . MerlekieL- lenseg.Incontinentia, tiae, f. l . Im moderatio, onis, f. 3 .

Neinfranetieste in viatia, lntempe- ranter, adv: Mertekletleniil. Intemperate.Incontinenter.Immoderate.

N e in fre n a t , Effrenatus, U , turn. Zaboldtlan , szilaj.Effrenia, ne, c. 3.Effrenus, a, um,Eifrenitus, ta, turn.Petulans, tis, o . 3.Petulcus, ca, cum.Cinaedicus-, c a , um. Szemte- len Ja jta la n .Dissolutus, ta, turn. Feslett er- Jioltsii, szabados.Intem p erans, t i * , o. 3. Mer- tehletlen, zaboldtlan. Intem peratu*, ta, turn.Aôtus, ti, m. 2 . Zaboldtlan,

dobzodö.Neinfrenetieste, Petu lanter, Faj-

lalanid.EtTrenate, adv: Vakmerokeppen, zabolätlanül.

Neinfrunfeceste in v o rb a , ln* diserte, adv: Ekes heszed nelkiil.

(Seinfrunfetiat, In<‘xcultus, t a , tum. Megekesiteilen.

Neinfundat, Infundatu», ta, tum. Fenek eilen, Jundamentum nelkiil valö.

Neingaduitoriu, Refragator, oris, m. 3. Engedetlen.Refractarius, ria, ¡um.

Neingaduitorel, Refracrariolu*, ola, lum. Engedetlenetske.

Neingetiof, Ingelabilis , le, c. 3 . Fagyhatatlan.Incongelabilis, le,

Neingetiat , Ing ela tus , t a , tum* Nein Jagyos.

Neingropat, Inhum atus, ta, tum. Temeles nelkiil hagyatott. Insepultus, ta, tum. Temeletlen.

Neinnotaceof, lnnabilif , le, c. 3.Uszhatatlan.

N ein fort it , Insortitus, t a , um.Kire a’ sörs nem esett.

Neinfotiof , neinfocitoriu , Inso« ciali», le, c. 3. Nem tärsalkodo. Infestivus, va, \um: Nem nyäjot

Neinfocitornic, Insociabiiis , le , c. 3. Tdrsalkodhatatlan.

N ein fu ra t , A g am u i, zni, m, 2 N otelen.

NE. NE. 10 1

Neinteinat, lliimis, me, c. 3. Sdr nc'Lkül való.N o n inquinatus, ta, tum.

Neinfiel«pt, Impruderu, tis, o. 3 Nem tudós, nem ¿río.Non intelligens, tis, o. 3.IVon prudens, tis, o. 3. Nem okos.Incautus, ta, tum. Oktalem. A bsurdus, da, dum, Irrationalis, le? c. 3. Okos el~ me nélkül való.In ca l l id u s , d a , dum. Nem o*JiO S .

Inconsultus, ta, tum. INeintielept, tardiu ia ittinte, Inar-

gutus, ta, tum. Nem estesen feltaláló ehnéjü, késedelmes, o- tromha

ISeintieleptiaste, Imprudenter. Vi- gyázatlanúl, nem eszesen. Inconsulto, adv:Incoriiulte, adv: Nem okoson.

Incallide, adv: Inepte, Insulse, adv In a r g u te , adv: Nem okoson. Imperite, Incaute, Teraere, adv.

Naintielepciune, iroprudentia, a>- f. i. Nem eimesse g, netn o- koSSÜg.Insipientia, ae, f. i .Alogia, ae, f. i.

Neintieleapta lucrare, Temeritas, ati», f. 3 Vakmsrbség, okossdg es itélet nélkül való tselekedc'

Neinteinf aâre, Inextentus , tu, tum. Kinyújtatlan terjesztetleu

Neinteritat, jl lacessitus, ta, tum.Ingerles, es bdntds nelkülvdlö.

Neintorf inderept, neintorfeceol, Irreversus, s a , «um. Viszsza- fordulatlan.Irretortus, ta, tum.

Neintorcatoriu, Irredux, eis, o. 3. Megnem ierö, v. te'rendb. Irremeabilis, le, c. 5. A' hon- nan viszsza nem terhetni.

Neinvetiec.eof, Indocilis , le , o. 3.A’ kit megnem tanithaini.

Neinvetiat, In d o c iu s , t a , tum , Tudatlan.

Ignarus, ra, rum.Rudis, de, c. 3. Imperitu?, ta, tum» Illiteratus, ta, tum. Inasvetu s, t a , tum. Szokat- leni.Inexercitatus, tata, um. Gya- korlatlan. Inusitatus, ta f, um.

Neinvetietura, nesciintie, Rudi- tas, atis, f. 3. Tudallansdg.

Neinvetietieste, lndocte, adv: Tu- datlanül. v

N einvieceof, Irredivivus, v iv a , vum. Megnem elevenedo.

Neinvingaceof, Insu p erabilis , le, c. 3. Gyözhetetlen. Inexpugnabili», le, c. 3.

Neinvinf funt, lnvictus tum , es, esse. Gybzheietlen vagyok.

Neiubiceof, luam abU is, ie , c. 3.Szerethelet-en.

N nudeest, L r ju d ica tu * , ta, um, Megnem Hält.

j o s m

N ejurat, lnjuratus, ta, tum. Es- ketetlen, megnsm esklidt.

N elafat , Jndesertu» , ta, tum. El- hagyatlan.

Nelaiat, Inconcessus, s a , sum. Nem engedtetclt.

Impermi»su$, sa, sum. Nelapadat, Non rejectus, ta, tum.

Nem vettetett-el Nelaudat, I l laudatu», t a , tum.

Nem dttsertetelt. încom m endatus, ta, tura. Incelebratus, ta , turn, Incelebris , bre, c . 3.

Neleginefc, lllegaliter a g o , e g i , actum, agere. Törveriyteleniil tselekszem.

Nelegiuire, U legalitas, atis, f. 3.T'orvcnytelenseg.

N elegiuit, Illegale, Ii», n. a. Tcir- venyielen.

Nelegiuitieste, I l 's g a l i te r , adv : Torvenytelenul.

Nelegiueic, ftric c u iv a , Tnjurior, ari, atus sum. Karl teszek valakinek , boszszu dggal illetem.

Nelegiuitoriu , ftri atoriu altue. In jurio sus, sa, »um. Boszszu- sdgos.Jn jurius, ria, ium. Boszszüsdg Jiart tevo.

Nelegat, irrelegatus, ta, tum . Nem ko'töztetel, köleil n.

Nelegai la o la lta , Incom pactus, ta, tum. Oszve köt eilen.

NeltnevoQ Impiger, ra, rum. IVem

_________NE.

rest, gyórs.lnotiosus, sa, sum. Nem rest.

Nelenevire, Im p ig ritas , atis, f, 3.Nelenevente, Im p ig re , adv: Gyór-

san.Nelingedeceof, nemerseviceof, Im-

m arcesc ib iîis , l e , c. 3. EU hervadhalatlan , fonnyahatat- lan.

N elinguselnic, Inadulabilis , le , c. 3. Hlzelkedtit nem szenvedo.

Nelocuinceof, In h a b ita b i i i* , l e , c. 3. Lakhatatlan.

Neluare aminte, Inconsiderantia , t iae, f. i . Maga gondolatlan- sdg.

Neluatoriu am in te , Inconsidera- tus, ta, tum. Maga gondolatlan. Expers consilii. Im prudens, tis, o. 3.

Neluand am inte , Inconsid eratea

Maga gondolatlanúl. Improvide, Mcggondolatlanúl.

Neluaceof a m in te , Inobservabi- lis, le, c. 3. Eszrt nem veheto.

Neluat aminte, Inobservatus, ta , tum, Eszre nem vehetelt. Inopinatus, fa, tum.Repentinu», na, num.

Neluatoriu aminte de cele viitoare. Im p rov isu s , sa, sum. Jo - vendo t mcgnem tekinto, vigyd- zallan.

Neluatoriu de fama, Incautus, ta , turn. Eszielen, orizet nélktil való.

Neluand fam a, fore s c i r e , Im provise, adv: Rumenteienul. Improviiio, adv:Inopinate adv:

Neluat in fu f , Inassum tu* , t a , turn. Felfogatlan .

Nelucrat, I llaboratus, t a , urn, Nem miveltetett. lncultus, ta, turn.

Nernancare, Inedia diae, f. 1 .N em eves, éleltol magdt elfogds.

Neosancat, Indevoratus, ta, turn. Me g nem eletett.Incommestus, ta, turn.

Nemantuiceof, Inexcusabilis , le , c. 3. Menthetetlen.

Nemarginit, l l lim itatu s, tata, turn. Non marginatus, ta, turn. Ki- nek stele nintsen.Tmerminatus, ta , tum. Hatd* rozatlan.Indefinitu*, ta, turn. Megnem hatdrozott.

Nem arturifit , Inconfessu*, saa ,

**um. Megvallâs nélJiül valô. Nemaritatoare, illocabilis, lis, (.3.

Férjneh nem adhatô.Nime, Nemo, nis, c. 3. Senki. Kime pona acu m , Nullusrlum

Nullus hucdura, nemo hucdum. Nemangaicôf, lnconsolabilis, Je

c. 3. Megvigasztalhatalian. Immitigabilis, le, c. 3. Megen- gtsztelhetetlen.Insolabili*, le, c. 3.

Nameruefc, Non ratreor. eri. Nem

vagynfi meltö.Indignu» sum, est, fui. Meitat' lan vagyok.Non mereo, rui, iturn, mer«re*

Nemeruire, Indignitas, ti», f. 3.Meltatlansdg.

Nemeruit, Indignus a, um. Mel*tatlan.Im meritus, a, um. Nem erdem- leit.Immeren», ti* , o. 3. idem,

Nemeruitieste, Indigne adv. Mel- tatlanül.Im merito «dv: Erdemetlenül. Immerenter, adv: id.

Nernestecat, Impermixtua, a , um.Nem ehgyedett.

Nemeffecat, Impromiscuus, a, um.Nein elegyiilt, nem köztinse'ges.

Nemefterit, Ine laboratus, a , um. Meslerseg nelkül valö jöl einem keszillt,

Nemefurat, Im m e m u s , a , um. Megmerheletlen.Item Szörnyu nagy sok.

Nemefuretie, Immensita» ti* , f. 3.Merheletlenseg.

Nernica, Nihil, indecl: Semmi.Ne mica morsalek szem. Nihilum, i, n. 2 . Semmi.N il , a d v : Semmi.Nihilo minus. Semmi.

Namic* afi judec, Naucifacio, ci, ciuai, ere. Semminek betsülom. Nihili facio ci, etum, ere. Seiu- minek tarlom.

Postm itto , ere. Semminek tartom , semmiben hajtom.

Nemica, Nauci, indec: Sernmire hellos eg,

Nemica fac, Nihil fació, ci, ctum, ere. Semrnit sern tsinúlolí.

Nemicueic, A dnullo , avi , atum* are. Semmivé tészem• Adnihilo, avi, atarn, are, A nnihiio , are. id.A boleo, ere. id.

N em ica me fa c , E v a n e sco , ere. Sem m ivé lészeh.Vaneo, u i, ere. idem.In nihilum ab?o, vi, ţum.

Nemica sciutoriu, Indoctus, a, um. Semmit nem tucló. Analphabetus, a, um. idem.

NemiJofteiv, Im nifericors, dis. o? adj. Konydrülellen. lnclem «ns, tis, o. 5. Irgalm al*

» lan.ívlemiloítei v ire , Im m isericordia ,

a e , f. i . Irgalrnatlansdg, hony'órüUtlenség.Inclem entia, ae, f. 1 . idem. Incondolentia, as, f. i . idem.

Nemilofteiveste, Immiserieorditer. Inclemanter adv: lrgalmatiajiúl Jídnyórületlen.

Nemilofteiv, A tro* , vedi la Tyran la T y ra n ie , la Tyranefc.

Nemişcare, Írnmobiliías, tis, f. 3.Jilo zdithatatlan?â<ş.

N »»miseá ím m o bilis e, c. 3 . Moz-\ dithatatlan.

Immotus, a, uai. idem. Inconcussas, a, um. idem.

Nemiscaceof fpre ceva, Apathes.Seinmin megnem indido.

Nemişcare fpre ceva, A p a th ia , ae, f. i . Semmin megnem indulds.

Nemislocefte cu graba, Im m ediate, adv: EzJi'oz nelhul hamar.

Nemultiemiioriu, Ingratus, a, um.Haldadcitlan.

Nemultiemire, [ngratitudo , nis, f. 3. Haldadatlonsdg.

Nenaultiemitieste, Ingrate alv.* Hdla adatlanul.

Nemurire, ţm m o rta litas , tis f. 5* Halhatatlansdg.Ambrosia, ae, f. i : idem. Necîar, ris, n. 3. idem.

Nemuritoriu, Immortalis, le, r» 3.Halhaiatlan.

N em uritieste, Im m o rta liter , adv: Halhatatlanul.

N em utat, Im m u ta b il is , le, c. 3, Elvdltozhatatlan.

Nemutare, Immutabilitas, tis, f .3.Elvdltozhatatlansdg.

Nemutatieste, Immutabiliter adv;Megvdltozhatatlanul.

Nenedesduelnic , Insperabilis , le, c. 3. Reme'nlheletlen. In o p in ab ilis , le , c. 3 . Rem en» telen.

N enedesduit, In*p eratus , a , um Remenlellen.

Nenedesduiceste, Insperate a d v : Remenlellenul.

Nenetedit, Inexplanatu* 3 a , um„ Simitatlan , dctrabos.

Nenorof, Innubilu*, a , nm . Fel- hollen , tiszla.In n ubis, e, c. 3. idem.

Nenumeraceof, In n u m e ra b il is , le, c. 3. Számlá hatatlan.

Nenurnerare, Jn num erabilita* , a- tis, f. 3. Szdmldlhaţatlansâg.

Nenumerat, Innum eralie, le, c, 5» Olvasatlan.Innumerosus, a, um. Innum erus, a, m.

N enum eratieste, Innum eranter ,: adv: Számlálatlanúh

Neophit, Neophitus, a, um. Ijj.janon pldntdlt, új tanitvdny.

Neomenia, Neomenia, a e , f. Uj hóld innepe.

Neomenie, Inbumanitas, t is , f. 3» Embertelenség.Inurbanitas, tis, f. 3. Immodestia, ae, f. i .

Neomenefc, Inhonesto , avi, tum, are. Megbetst eleni tem. Dehonesto, avi, atum, are.

Neomenire, Irreverentia, ae, f. x. Emberlelenseg lisztcssegtelen le lei.Adoxia, ae, f. 1 . Tiszleletlen-ség.Dehonestamentum, ti, n. Tisz- tessegtelense'g.

N eom enit , Inbonoratu s, a, um. Tiszleletlen.

Dehonestu*, a- Tisztessegtelen.

NE.Inhonorus, a, urn.Adoxus, a, um.

Neomeniloriu, Inhonorificus, a , um. Betsületet nem levó.

Neomeneste, 11 liberaliter, adv: Ern• bertelenül.Indecore, adv:Inhumane, adv:Inhum aniter, adv:Irreverenter, adv; Tisztcsségte- leniil, embertelenul.Iohoneste, adv:

Neofendeit, în d e m n a ta * , a, umr Kârhoztatallan.

Nnofpetare, Inho.«pitalitas Gazdă- latlansdg.

INeofpetatoriu , Inhospitalis , l e , c. 3. Nem gazdálkodó szállás, tagadó.

Neoípetaceof, Inh osp itu s , a , urn, Szá lásra alhalmatlan.

Nepacinie, Impacatus, a, una., Be- kélelen nem tsendes.

Nepareche, Im p a r , ris, o. 3 ' Fe* letlen, páratlan.

Neparechere, Imparilitas, l ita tis , f. 3. Egyellenség lälöm bözes,

Neparecheste, lm p a r il i te r , a d v : Feletlenül páratlanúl.

Neparteinitoriu , Ingraţi ficus , a» um. Semmiben nem ied vez o

Nepafcut, Impastus, a, um. Nem■ t

étsteti, nem obraJíóltatoit. Nepateiraire, Irapatieniia, ae, f. í .

Szenvecihetetlenseg, türheletlen» ség. Intolerantia, ae, f. i.

N E. xo5

Nepateimiceof, Jn to lerab il is} le , c. 3. Elviselhetetlen. Intolerandu*, a, um. Im patibilis, le, c. 3. Szenved- hetetlen, einem szenvedheto.

Nepateim iioriu, Impatien* , t i s , o. 3. Szenvedhetetlen nem türd. Intolerans, tis, o. 3 -

Nepateimit, lm pa*sus, a, um .N em szenvedett.

Nepateimiceste, Impacienter, adv: Tärhetetlenül, szenvedhetetle- nül.Intoleranter, adv:Jntolerabiliter, adv;

Nepecatuitoriu, Impeccabilis, le , c. 3. Vetkezhetetlen.

Nepedepfire, Irnpunitas, tis, f. 3.Büntetetlenseg.

Nepedepfit, Im p u n itu * , a , um. Büntetetlen.Inultu», a, nm.

JVepedepfitieite, Impune, adv; Bün- tetetlenül.

N e p e rd u t , Im perditu», a , um.Megnem veszett.

N epeptenat, lm p e x u s , a , um.Fusületlen, etseletlen, borzos.

N eperlefc , Calvesco, ere. Kapa- izulok, szöröm elhul,Calvefio, eri.

Neperlire, Calvitas, ti*, f. 3. Äb- paszsdg.Calvities, ei, f. 5.C alv itium , ti, n. 2 .

' K «perlit funt, Calveo vere. Ko-

io6 NE.

paszulok.Neperlit, Calvus, a, ura, Kopatz.

Calvaster, tri, m. 2.Neperefc, D epilo , a v i , a tu m , are.

Kopaszitom.Glabro, avi, atum, are.Calvo, vi, tum, are.

Nep-rira, Dnpilatio, nis, f, 3. Ko« pasztás,

Neperit, Depilatu», a , um. Ko- paszlott.

Neperio«of, Incorruptibili* , le , c. 3. Megnem veszthelo, ro- molhcitatlan.Inconsumptibili», le, c. 3.

NL-peritoriu, Incorruptu», a, um» Ep, megnem veszett, romlat- lan.lnconsumptus, a, um.

Nepericeste, Incorrup te, adv: É- pen, megvesztellenül.

Nepatrecut, Inco m itatu s , a, um.Kit senJii nem hésér.

Nepetrundieceoí, Im penetrabiiii , le, c. 3. Altalhathatallan.

Nepetrunf cu íapatu fau cu gau- ri(u, Imperfossus, a, um. Altai nem júhaszthatott

Nepipeiceof, Intractabilis, le, c. 3.Tapogathatatlan.

Nepipeit, Intractatus, a, um. Nem tapogatott.

Neplac, Displiceo, ui, ere , cituua Nem tetszem.Odio tum , es, esse.Invisus sum, es , este.

NE.

NE. NE.

NepUcere, Ditplicentia, ae, f, j , Nem telszes.

Neplacaceof, Odibilis, l e , c. 3.Unctlmas.

Neplăcut, Ingratu», a , u m . Nem telsz'6.M olestus, s , u m .

Difficilis, le, c. 3.Importunu», a, um.

Neplangaceof, l l la c r im a b i l i i , le, c. 3. Sirathatatlan nem sirat- hatd.

Neplanf, Im ploratu», a, uva, Nem sirattatott.Jndefletu», a, um. Megnem si- ratott.lnfletu«, a, um.Indeploratus, a , um, Me^siratat lan.

Nepleteit, Insolutus, a, um. JUeg nem fizetelt.

Neplecaceof, Inflcxibilis, le, c. *, Meghajtilhqţatlan. Indeelinabili* , le, c. 3. Iiajto- gatatlan.

NepJecat, Indeclinatus s a , um, Elhajtatlan.Inflexu», a, um. Alhatatos.

Nepîeviceof, nefteî-peceof, Jnex- «tirpabilis, ]e , c. 3. Kigyom- lâlhaiatlan.

Nepliniceof, luexp leb ili* , l e , c. 3 .Ttlhetetlen.

Nepleinjt, lnexpletus, a, um. Megnem tolt.

Heplinitoriu , derogatorii fale, ln-

officiosus, a, um. Tisztenck e- leget nem te'vo.

Nepofteitoriu de deregatorie, In - ambitiosus, a, um, lisztsegel nem vaddszd.Inambiens, ti», o. 3.

Nepofteit, Inaffectatu«, * , um. Red nem vdgyoit.

Nepolt, Im politus, a , um. Eke- sitetlen, nem tsinositott.

Nepolitie, Impolitia, ae, f. x. Gond- viseletlense'g nem tsinossag.

Nepolitieste, Im polite , adv: Eit- tul, nem ekasen, darabosan.

Nepornire pentru ceva, A patbia , aa, f. x. Semmin megnem indulds.

Nepornitoriu pentru c e v a , Apa- the», ae, m. î. Semmin megnem tnduld.

Neporunci.t, In ju**us, a, um. Pa- rantsolatlan, hagyatlan.

Neporuncire, In ju**io , n is , f. 3. Parantsolatlansâg.Injussus, u*, m. 4 .

N»pot, Nepos, otis, m. 3. Unoka,Nepotiel, Nepotellus, li, m. 2 . U-

nokdtska.Nepoata, Nepti* , ti* , f. 3. Uno

ka leâny.Nepot de a patra fementie, Atue-

pos, otis* m. 3. Negyed izen valâ unoka.

Nepoate de a patra fementie, Ab- nepti*, tis, f. 3. Negyed izen valo_ unoka leăny.

Neprindit, Im pransus, a , ura.K i nem ett.

Neprebigitoriu, iKierrans, tis, o. 3.Nem bujdosú helyben lakó.

Nepretiuit, Inaestirnabilis, le, c. 3 .Megbetsillhetetlen.

Neprevediut, Improvisus, sa, sura Véletlen reméntelen.Praeter exspectationem.Praeter opinionem.Praet«r spera.

Nepreveditieste, Ex im proviso,Im provise adv: Velellenül.

Neprimitoriu de daruri in judecata , Hechastu*, t i , m. 2 . A jandekot itéletben nem ve'vö.

Neprimitoriu de oafpeti, Inhos pitalis, le, c. 3. Nem gazdál Jiodó, szálás tagadö.

Neprimire de oafpeti, Jnhospita- litas, atis, f 3. Szálás taga - dás, gazdálatlanság.

Neprinf in fapta, Ind*prehensus, sa, »um. Rajta nem találtatott.

Neprinfeceof in fapta , Indepre. hensibilis, le, c. 3. Tapasztal hatatlan.

Neprobaluit, I n a m u s , s a , sum, Kit még senki sem mért pro- bálni.

N eprobaluit, neifpiteit, Inexper* tus, «, tura. Kinem probált. Intentatus, tata, tum. Késertet- len.

Neproprie, Improprie. Nem tu-lajdankeppen.

io8 NE.

Ne purtare de grife, Incuria, a<?, f. 1 . Gondviseletlenseg.

Nepurtand de grise , lucuriose , adv: Gondolatlaniil Gondvise- letleniil.

Nepurtatoriu da g rise , Incurio- sus, sa, sum. Gondviseletlen.

L'iepurtaceoi, Ingestabilis, le, c. a. Viselhctetlen.Importabilis, le , c. 3. Elvitel-hetet'zn.

Neputeintie, Impotentia, ae, f. 1 . Leheletlenség, erollenség, Impossibilitas, tis,Debilitatio, onis, f. 3. Erollen- ség- _ Débilitas, tis, f. 3.Invalentia, ae, f. 1 .Irabecillitas, atis, f. 3.

Neputeinceof, Im p o s, o t is , o. 3. Tehetetlen, erotlen.

împotens, tis, o. 3.Enervus, va, vum.Enert'is, ve, c. 3.Debilis, le, c. 3.Imbecilii«, le, c. a.Iniirraus, ma, um.Invalidus, da, dum.Sublestus, ta, tura. ltnbellis, le, c. 3.

Neputeinceof de pessoare, Elum- bis, be, c. 3. Erotlen , inasza- kadt, bénna.

Neputeinceol fau făcut in catva, Subdebilitatus, ta, tum. Vala- mennyire megerfttlenedett.

NE.

Subdebilis factu«, ta, tum. N eputeinceof i'pre cafatorie, Im»

poteus, t is , o. 3, Hideg, nemaszszonynak valö.

Neputeinceoffunt, Im becillis sum,i ui. Eretlen vagyoh.

Neputernicefc, Enervo, avi, atum, are. Jllegeröllenitem.Infirmo, avi, atum, are. Debilito, avi, atum, are.

Neputernicire, In firm atio , o n is , f. 3 . Erötieriites.Enervatio, onis, f. 3.

Neputernicit, lnlirmatu», ta, tum. Erotlenilett.Debilitatus, ta, tum.Enervatus, ta, tum .Extenuatu», ta, tum,Fractus, ta, tum.

Neputerniceste, Im potenter , adv: Erotltniil.Imb^cilliter, adv: Infirme, adv: Infirmiter, adv:

Neputrediceof, Putredin* caren*. Nem rothado.Putredini non obnoxius.Non putriS;, tre, c. 3. Imputridus, da, dura. Incorruptus, ta, um.Putredine non vitiatus^ putre- dinis expers, tis, o. 3.

Nerai, Irrasus, s a , sum. Nyiret len, beretvälatlan.

Ncrapaufar, Irrequietus , ta, tum.Nyughatatlan.

Nerebdatoriu, Intolerans.iVem türö

NE. ______________

Impatiens, tis, o. 3.Nerebduriu, Im passibilis le, c, 5.

Türés nélhül való.Im patibilis, le, c. 3.

Nerepit, Indireptus, a, u m , Nem ragadtatott.

Neremanetoriu mult j Ipmerpe- tu u s , a , um. N em mara- dandó.

Nerugaceof, Inexorabili* , le, c. 3.Kérelh et et len engesz telh etetleri.

Nerumpaceof, Iliacerabilis, le, c. 3a Elszakaszthatatlan.

Neriipt, In a b ru p tu * , a, um. Einem szakaszthatott.IrruptuÄ, a, um.

Neruşinare, Im pudicitia , ae, f. 1 . Szemérmetlenség.Inverecundia, ae, f. i . Protervia, ae, f. 1 .

Nerusinof, IuvsrtcundUs, Um, S zemérmetleri.Impudicu*, a, um.

Nerusinof form a, S u b im p u d en * , tis, o. 3, Szemtelen form a*

Nerusineste * lnverecu nd e, s d r : SzemërmeLleniil.Impudice.Impudenter.

Nerv, Nerve, nervus, vi, m. s. In, Nervutiu , Nervuius , li , m. 2.

Inatska.Nervof, N ervosus, a , um , tríos*,

erÖss.Nefedeit, In sa liv a s , a , um. Ul-

tetetlen, vetttlcn, plántállatícn

NE. 109

Nefanatate, Insanitaa, tis, f. 1 . Eg e'ss égtelens ég.Invaletudo, inis, f. 3. Invalentia, ae, f. j„

Nefanatof, Valetudinarias, a, um Beleges.Invaletudinariu», a, um.

Nefanatof lucra, Insalubris, bre, c. 3. Nem egéssëges, eg ess eg- telen.

Nefiitiu, In»atieta», t i* , f. 3. E- lëgilhetetlen kivdnsdg. Insatiabilis, le, o. 3.Bulimia, ae, f. î. Telheletlen- se'g.

NefatioÇ Insatiabilis, le, c. 3. Tel* heletlen.Inexplebili», le, c. 5. Insaturabilis, le, c. 3.

Nefatiof curvariu, Baratrum, tri, n. 2 . Kurva latur telheietlen, zabolàtlctn.

Nefatiof in mancare, G luto, onis, m. 3. Torkos, zabdlódó»Guio, onis, m. 3.Cumia, ae, m. 3.Acratu», a, um. Mértékletlen»

Nefatul, Insatiatus, a, um.nem elégedelt, jó l nem lakott. Non *atur, a, um.

Nefaturare, Insatietas, tis, f» i , Elëgtelensëg.

Nefaturatieste, Insaturabiliter, adv

ElëgtelenüL Insatiabiliter, adv:

Nefüuratoriu, Involucris, er*, c. 3.

i io NE. NE._ — T-------------- ------------ . .. ---------------------------------

Repülhetetlen, szdrnyatlan. Nefcandalit, fno.feniui, a , um.

Botrdnkoztatlan . Nelchimbaceof, Iucommutabilis, le,

c. 3- Elvdltozhatatlan. Nefchimbarie, Incommutabiliia»,

tis, f. 3. Elvá'lozhatatlansás. Nesciu, nusciu, Nescio, vi, tum,

ire. N em tudom.Ignoro, avi, turn, are.Abicio, ivi, tum, ire.

Nesciintie, Inscientia, ae, f. j . Tu» datlanság.Inscitia, ae, f. j .Ignoratio, onis, f. 3.Ignorantia, ae, f. i.Inertia, ae, f. i .Jmperitia, ae, f. i.Ruditas, tis, f. 3.

Nesciutoriu, Insciens, tis , o, 3, Tudatlnn.Ignoran», tis, o. 3 .Indoctus, a, um.Illiteratus, a, um.Ineruditus, a, um.Rudis, de, c. 3.Inscitus, a, um. Tudatlan, Inscius, a, um.Iner», tis, e. 3.Ignarus, a. um.Nescius, a, um.

Nesciutoriu a alege, Indiscretus, a, um. Balgatug , megvdlaszta- ni nem tadó.

Nesciutoriu de carte, Amusu», si m. a. Irdstudatlan.

NE. m . 1 1 t

Nesciutoriu lucrului, Înconscius, Nefpalaceof, lllutibilis, le , c. 3.a , um. A5 dologban sem mit Mosdatlan.sem lud. Nofpalat, nelaut, Jllotus, a, um.

Nesciintie I* batae, Imbellia, ae, Mosdatlan.f. 1 . Hadi dolgokban nem tu- Nefpuiceof, Infandu», a, um. Mond•dds hatatlan.

Nesciintieste, Inscienter adv: Nem Nefandus, a, um,tudva. Infastus, a, um.Imcite, Taniilailanul, gorom - Ineffabilis, le, c. 3,bâiil. Inenarrabilis, le, c- 3.

Nesciut, Ignorabilis, le, c. 3. Nem Neipuiceste, Inenarrabiliter, adv:ludhatd. K im ondhatatlanul.

Nefcrif, Inscriptus, a, um. Iratlan. Neltatornic, Instabili* > le, c. 3,Nefcrif inpregiur, Incircunascrip- Allhatatlan.

tus, a, um. Kornytil iratlan. Inconstans, tis, o. 3.Nefeminat, insatus, a, um. Vetetlen. Levitas, ti», f. 3.Nefintieceof, Insensibili», le, c. 3. Mobilita», tis, f. 3.

Erezhetetlen. Naftatornice*te, Instabiliter, adv:Insensilis, le, c. 3. Alhatatlunul.

Neferat, losalsus, a, um. Sdtalan Inconstanter, adv:izetlen. Leviter, adv:

ISeferin Inserenus, a, um. N em Neftatorniceste, Inconstanter *g o,tiszta, homdlyos. egi, actum, ere. Alhatatlanka

Neffatuire, Improbatio, onis, f. 3. dom.N em jdvallds. Vaccillo, avi, tum, are.Inconiultu», tus, m. 4- Titubo, avi, tum, are.

Neffersire, Iniinitas, atis, f. 3. Veg- Neftenf, Inextinctus, a, um. El,hetettlenseg. oltatlan.Iniinitio, onis, f. 3. Inexstingvibilis, le, c. 3. >

Neffersiceste, Iniinite> adv; Veg- Nesterf, nestergacepf, Indelebili*,hetetlen, veghetetlenul. le, c. 3. Eltordlhetetlen.

Nelingerat, Incruentus, a, um. Ver Nefireduire, Indiligentia, ae, r, î .hulallan. Szorgalm atlansdg .Incruentatus, a, um. Insedulifas, tis, f. 5.

Nesirat, nerenduit, Inordinatus, a, Neftreduitoriu, Instrenuus, a um.um. Rendetlen. N em sereny lagy tunya.

i 12 NE.

Indiligens, tis, o. 3. Neítreduíriceste, Indiligériter, adv:

Szorgalitiatlanúl.Neítricaciune, nepagubire, Indem-

nitas, tis, f. 3. Kárvallátlanság. Neftricat, nepagubit, Indem nis,

ne, c. 3. KárvallatLan , kár ñel* huí való„

Neítricat, nevetamat, IntaroinatuSj a, um, Ép,fertézíetelleri. Intemeratus, a, um. Indepravatus, ta, turn. Megvesz- tegéletlen.Illabefactus, facta, factum Rom* latían, ép.

Neftricaceof, Intsmerandus, da, dura. N em fe r ié ztetendö, megnem bántandó.

Nefuefc, nezutfc, Nitor, nixus, ni* sus sum, niti. Igyekezern. Conor ari, conatus sum.Nixor, ari, xatu» sum.Enitor, enixus, nisüs sum, «niti. Connitor, conniti.Anirnum adjicio, ci, ectum, ere. Manas injecto, avi, atums, are. Injicio, eci, ectum, ere.Satago, egi, actum, agere,

Nefuire, Nisus, sus, m. Igye- kezet, ssándék, erolködes. Nixus, xüs, m. 4. Szepekedés. Conauis, tú», iía. Igyskezet, szándék.Conamen, his, n. 5.

Nífuit, Nix.11*, xa, xum. JErolko-dm.

Enixus, xa, xum»Neíuitoriui Connixus, xa, xum.

Erólkedó. Conmtena, tis, o. 3, Nefuelc foarte la ceva lucra, Ad-

nitor, adnixus, v. adnisus sura adniti. Rajla igyekezein , reá lórekedem.Summa ope adnitbr, nísus sum, adniti.Molior, ri, molitus sum. Igye• hczerrí, valam i nagy doioghoz kezdék.Aggredior, essus sum, edi. Hoz- zd fogok.Commolior, itus sum , liri. Minden erom m el nagy dolog» hoz fogok.Aspiro, avi, atum, ar«. Vágyok nagyon valam i dologra. Conniter, niti, xus aúna. EróU kódom , igyekezern vala m i te, Enitor, eniti, nisus sum.

Nefuire faarte la ceva, Mdlitio, «- ais, f. 3. IgyekeXet. valamire. Molimen, nis. ni 3. Igyekezés, vágyokozás.Intentio, onis, f. 3. SzorgaU fnat&sság, igyekezett. ínteatus, tus, m» 4* Molimentum, ti, n. 2»Studium, dii, n. 2.

Nefuitoriu foarte fpre ceva, Moli» tor, toris, m. 3. Valamire igen igyekezo.Nitibundu», da, dum. Igen i- gyekézíí.

Connixus, xa, xum. Ig en eroi- kodo.Mânu promptus, ta, turn. Adnisus, sa, sum. R eă-igyekezo.Obnixns, xa, xum. Erossen to» rehedo, valam in raita levo.

Nefuit foarte fpre ceva, Enisus, sa, sum. Igyekezett, erolkti- dGtt valam ire.

Nefuitieste foarte, Obnixe* adv: Eros tdrekede'ssel i nagy el- szant igyekezettel.Enixe, N agy igyekezettel. Enixim.

Nefuitoare fpre ceva, Molitrixj cis, f. 3. Valamire igyekezone.

ISefuefc inproteiva, Renitor, niti* nisus sum. Ellene lusakodom . Obnitor, niti, nixus sum. Ellene tdrekedem.Obluctor, ari, atus sum»

Nefuire inproteiva, Enixusj Sus, ni. 4- Ellene-dllds, tusakodds.

Nefuitoriu inproteiva i Renitens, entis, o. 3. Ellene tusakodd.

Nefummait, Incensus, sa3 sum.N em SzdmldlLatott.

Nefuminaiceof, Inexputâbilis* le, c. 3. M egszdm ldlhatatlam

Neiuptiet, Intenuatus, ta, tum.Meg-nem vekonyittatott.

Nefuptire, ne afeutit la minte, In- suptilis, le, c. 3. N em elme's.

Netaeceof, Inciduus, dua, duum.M egvdghatatlan, nem m eg-

fa rs IL a

NE.

vúgható.lnsecabilis, le, c. 3. Elvágha- tallan.Incseduusj dua* duum. Melyet nem vághatnak.

Netaetj Irresectus, ta, tun% El- m etszetlen.Irresectus, ta, tüm*

Netaet inpregiur^ Praeputium^tii* n. 2. Kórnyúl-m etéletlen. Incircumcisus, sa, surra

Netediefc, Nitidum fació, ci, ctum, ere. Simitom.Lsevo, avi, atu m , áre.

Lsevigo, avi, atum* are*Delsevoj vare.Explano, avi, atUm* are* Deplano, avij atum, nare» Complano^ avi, atum* are» Glabro* avi, atum, are.Polio, ivi, itüm¿ iré.

Netedirej Lsevigatio * OniSj t & Stmitás.Gomplanatidj onis, f. 3»

Neted, Lsevigatus, ta, tum. Sima. Glaber* ra, rum.Glutus, ta, tum.NitiduSj da¿ dum .

Nétediel, Glabellus¿ Ha, llura, Síinálska.

Netedie, LeeVitas, atís, f. 3 . Sí- masdg. Lsevor, oris, m. 3.

Neteditoí’iuj Lsevigans, antis, ó. 3, Simitó.

Neteditoare fecuré, Setíüris dol*,- bralis, Sim itó bárd.

NE. i j 5

NE,

Netedit, Lcevatus, ta, tuni* Simi- tottf s/mitlatott.Lsevigatus, ta, tum.Explanatus, nata, natum. Ki~ sfm ilott, egyenlo.

JSetedieícume, Glabreo , ere. Si- mulok. Grabresco, ere.

Neted, luciu, vedi la luciu, ftre- lucitoriu.

rNetemeceof, Intrépidas, da, dum.B áior , me'resz.

Netemperat, IntemperanS, tis, o. 3. Mertekletlen.Intemperatus, ta, tura.

Netemperare, Intemperantia, tise, f. i. Mértékletleriség.

Ne:inere juramentului Domnului feu puf, Felonia, nise, f. i . U rának tett h om ág iu m á ' m eg- nem tartása.

Netipat dsof, Indejectus, ta, tum.Â lhatatos, levetletlen.

Neftricaceof, nepericeof, Inocci- duus, dua, uuxn. Elenyeszlne* tetlcn.

Netunf, Intonsus, sa, sum. iVy/- retlen.

Neturlnxrat, Tmperturbatus , ta , tum. F elh ăborita tlan , megnem háborodó.Inturbatus, ta, tum.Inturbidus, da, dum.

Neuitat, Inoblitus, ta, tum, El- felejthetetlen .

Neumblat, Impervius, via, ium. Ui nélkül való, júratlan , útailan.

Neurmaceoí, Inimítabilis, le, c. 3.Követhetetien.

Neurmare buna dein cele dife, In- consequentia, ti«’, f. i . Beszéd~ nek illetlen következese.

Neurmatoriu, Inconsequens, tis* o. 3. Nein kövelkezö.

Neufeat, In»iccatus, ta, tum. Szd- radatlan.

Navatemeceof, Invulnerabilis, le, c. 3. M eg-nem se'rtheto. Inviolabiiis, le, c. 5. Megse’rt- hetelien, m egfertézhetetlen .

Nevaremat, Invalneratus, ta, um. Sebesitetlen.Invioiatu*, ta, tum. Ep, m eg- bántailan .Indistrictus, ta, tum. M eg-nem sértetelt.Illsesus, sa, sum.

i Nevederol, Inconsoicuus , cua , uum. Nem lálszo, netn lát- szaíós.

Nevediut, Invisus, sa, sum. Kit m ég edd ig nem idttak. Invisibilis, le, c. 3. Ldthatat- lan.Inaspectus, ta, tum. Láthatat- la n , mely m ég edd ig nein ■Volt szem elött.

Nevenñaceoí, Innabilis, le, c. 3. Evezhetetlen.Innavigabilis, le, c. 3.

Nevetica, Gale, gales, f. i . Me- nyét.Mustella, lse, f, j .

NE:

Nevindécaceof, Immedicabilisj le, c. «5. JUeggyógyithatatlan. I<isanabilis, le, c¿ 5.

Nevindecat^ Incuratus, ta, tumi, Gyógyitatlán.

Nevetldiecéoi, laivendibilis, le, c. 3;El-nem tídható

Nevendut, I n v e n d i t u S , ta, tums

El-netil ndalótt.Nevinov;.1, i nnocentia, tisej f. i„

A r i a : ¡ "(7g. una. iviii, ti, n. 2.A cutia, tirr$ f. i»

Nevinovat, Innocens, t is , o. 3 . A rla lian.Jnt >ger, ra, rura.Invnerensj tis, o¿Innocuus, cua* u m .

LmoxiuSj xia, ii'rn.Insons, ontisj o. 5 ,Inculpatus, ta, tum.Inculpabilis, le, c. 3.Acaeusj acaci.

Nevinovatieste, Ji nocenter, adv: ArtatlanúL

ÍVevoe, ¡ta l: Noe, Molestia} tiae, f. 1 . A yaVa’ya.Afflictio, onis, f. ?,Calamitas, atis, f. 3 . Miserabilitas, atis, f. 3 . Calumnitas, aus, f. 3 .

ftevoe fac, Mob-s.ia afíicio, eci ectum, ére¿ Ayomorgatom» Molesto, are, vi, aturm rriüulo, are, vi, atunjj

Nevoes, Afflictus, ta, tum. Ayo.S *

m , H 3

ntorodótt.CalamitoSus, sa, sürri.Miseria oppressus, sa, sum, Miserabilis, le, c. 3 . N yom o- rüságoé.

Nevoe facatoriu, AfHictbr, oris, •n. 3 N yom orgató„Infestus, ta, tum.Infestator, oris, m¿ 3.Molestus, ta, tum.

Nevoitieste, Miserej serutíinos#$ Nyavalyásúl.

Nevoe am , pateimefc, Miseriis opprimor, opprimi, essus sana. Nyavalygok.Adversa fortuna agitor.Miserias patior, assus sum. Vedi necasesc, necasire, necasit.

Nevo efe, nu voefe, Nolo, lui, itum, olle. N em akarvrh.

Nevoire, Noluntas, tis, f. 3. N em akarás.

Nevoit, vedi nu voefe, Nolitus, ta3 tum N em akart.

Nevoiof, Implacabilis j le á c.v. lmplacidus, da, dura. K ed= vellen.

Nevoiof la ceva, Indelectatus, ta« ta, um- K in ek n ints sernmi■> hez kedve.

Neurieicume, Discordó, a.vi5 atum* are« N em égyezem .Non convenio, ni, tum, ire¡

Neunire, Discordia, se, f„ 1 , Nem, egyezesiDisumo, onisj f. Sa

ixS NE. NT. NL NO.

Ne unit, Disumtus, ta, turn. Nem egyezo.

Nevre, ( Grse: Nevra,) Nervus, vi, m. 2. Nervi, orum, in plur: Inak.

Nevrof, Nervosus, sa, sum. Lias.Nezugraiit, Apaphus, pha, phum.

Festetlen. •Intinctus, ta, turn.

Nici, Nec, Sem , sem nem .Nici unu nici altu, Neuter tra,

trum. Egyik sem.Nichita, Nicetas, t®e, m. 1 . N ire-

tds.Nicolae, Nicolaus, ai, m. 3. Mik-

lös.Nil, apa Egyptului, Nilus, li, m. 2.

Nilus v ise Egyiptusba.Nime, Nullus, 11a, llum. nemo,

Senki.Nimfa, Nimplia, ae, f. l. Meny-

aszszony.Nimfe de fontana, Majades, dum,

f. plur: Kuti n im fak.Nimfe de mare, Nereides, dum,

f p!i;r: Tengeri n im fak.Nimfe de munte, Orcades, dum,

f. 3. plur: H egyi n im fak.Nimfe de filh a , Driades. dum,

f. 3. plur: Erdei nim fak. Hamadriades , dum , f. plur: Erdei isten-aszszonyok.

Nisefc, v. mjsefc, Nicto, avi, atum. are. Szememet behunyom.

N sire, Nictatio, onis, f. S. Szen hxmyds.

iseic, fac (emn cu ochiu inchi» ziad au unu, au altu , Nicto, are. Hunyargok , szem m el p il- lantok, jelt adok.

Nisire, facere lemn cu ochiu, Ni- ctus, tus, m. 4• Pillantgatăs

No acum, Age dum, N osza hozzd. Age sis, adv. Agite, N osza rajta. Agite dum, adv:Evar: Inter: Evie.

Noao, Novem, indecl: Kilentz.Noaodieci, Nonaginta , Kilentz-

ven.Noao-noao, Noveni, nse, na. Ki-

lentz-kilentz , kilentzen-kilentzen.

Noao granuri, fau greuri, Dodrans, tis, m. 3. K ilentz nehe’ziiek.

Noan, Noanus, na, num. Kilentz- ven rendbe valâ.

Nqaonariu, Nonarius, ria, rium. Kilentz-ârăra tartozd.

Noaole, Nonse, arum, f. plur: Ki- lentzedik , melyet adn i kell a’ Poszszeszszoroknak.

Noaofprediece, Undeviceni, nse, 77- zenkilentz. Undeviginti.

Noao iute, Nongenti, tse, ta. K i- lentz-szdz.

None a cince, fau a septe di a luni dope ce deintei, Nonse, a- rum, f. plur: Ottidik, vagy he- tedik nap m inden hdnuk az elso utdn.

Non, Ital: Nonno, mosu, Avus, vi, m. u. N agy-atya.

Nonna, moaşe, Avia, se, f. J. N agy-anya.

Noptez, iSoctesco, ere. Estvele- dem .

Noptefc, Nocturnus, na, num. Ejjeli, ejtzakai.

Nopteste, Noctescit, Imper: Est- ve'ledik.

Noapte, Nox, ctis, f. 3, Ejtzcika,Noaptea, Noctu, abia: EjLzakan,

ejjel.Noptez, man, Pernocto, vi, turn,

are. M eghdlok, halo/i.Noptez, man aire, Abnocto, avi,

tum, are. Mcisutt halok.Noapte aducatoriu, Noctifer, a ,

um. Ejj-hozo.Noapte fore luna , Nox illunis ,

Sote't ejj. fNoapte luciitoriu, Noctiluca, se,

f. î. Ejj vildgositâ hold.Noapte luminoala in catva, Nox

sublustris, Valamennyire v ilă gos ejj,

Noap'e lunga, Nox longa, prolixa, Hoszszu ejj.

Noapte pribeag, Noctivagus, a , um. Ejjel bojgâ.

Noapte fcurta, Nox brevis, con- tractior, R ovid ejj,

Noapte toata tutorii* , Pernox, pernoctis, c. 3. Egesz ejlzakc tartd.

Noapte tunecoafa, Nox intempestiva, obscura, atra, Sbte't ejj.

Noapte viitoriu, Noctabundus,

da, dum. Ejjel jovo.Noapte umblatoriu, Noctambulo,

onis, m, 3. A lm dban jdrâ.Nod, Nodus, i, m. 2 . T som â ,

bothNodiel, Nodulus, li, nodellus, li,

m. 2 . Gomb, tsomâ.Nod impletecat, Nodus impliea-

tus, Egybe-font tsomâ.Nod in earba, Geniculum, li, n. 2

BotTio, iz a Ju ben .Nodu lemnelor si a viti de vie,

Articulus, li, m. a. Fanak, vagy szolo veszszonek bogja.

Nodu inchieturi a ceva trup, Articulus, li, m. 2. Iz, fogatska . Artus, artuum, artubus, Izeli.

Nodu inchieturi degetelor, Condi. lus, li, m. 2 . Ujjaid tzeinek tsom âjok , botkejek.

Nodu la fuiu de torf, Urpix, cis, m. 3. Orsâ bolhe.

Nodu la gaina unde creste coa < da, Uropygium, ii, n. 2. Fark tsom â , m elyen ct szdrnyas ăllatnak fa r k a no, fartsik.

Nodu viti de vie, Suffrago, inis, f. 3. Szolo-Ja’ botkoje,

Nodefc, Articulo, avi, tum, are. Iz item.

Nodire, Articulatio, onis, f. 3 .Izesseg,

iNodurof, Articulosus, a, um. Izss-, Articulatus, ta, tura.

Nodureste, Articulatim, Izenke'nt. Geniculatim.

n i NO. şjq ,----T'T---------------------—---——______

Vimen, nis, n. 5.Soe de mefuraţ, Acsens, se, f. 1 .

Me'rleklo veszszd.

Nod, innod, Nodo, avi, tum, are O szve-kotom , cszve-lţogozom . Innodo, avi, tum, are.

Npdare, Nodafio, onis, f. 3. Tso- mózcis.) oszve-kote's.

No dat, Nodatus, a, um. 'Oszve- Jiotott.Innodatus, a, um.

ISpdof, nodurof, Nodosus, a, um. Tsom ós, bogos.Capitulatus, a, um. Fejes , bogos, Multinodus, a, um. Sok frogu. Articulatus, a, um.Geniculosus, a, um.

hJoe , v. nue , Novella, je , f. i . Virga, se, f. j . Veszszd.Scipio, onis, m. 3.

Noe aratatoare in hora de umbra, Sciatheras, se, m. î . Ar- nyék-óránah m útaló vşszszoje.

Noe ce creste pelinga lernnii verde, Sobóles, lis, f. 3. É lofák m ellett fel-novo veszszo.

Noe ce creste, din rădăcină Iemnu- j lui, Flagellum, li, n. 2 . Falyu veszszo , m ely a ’ ta bol no. Stolo, onis, m, 3 .Spado, onis, in. 3.

Noe cureloafa ce Ce indoeste ^dre- moQ Viburnum, ni, n. 2. Szij- j a s , hajtós tsem ete ostor- m eny-fa. 7

Noe de bătut, Flagellum, li, n. 2 .Verni való veszszo.

Noe de legat v ie , V'itilea, ium , n. plur: Szolo koto veszszo.

Voe de oltuit, Taleola, se, f. 1 . Olt6 a g it tha.C.lavola, sp, f. j,

Noe de fementie, Juniculus, li, m. 2. Mag-v&szszo, hom litd szolo vsszszo.

Noe de vie, Palţnes, ţis, m. 3.Szolo veszszd.

Noe de vie fwre fruct, Pampinat rium , ii, n. 2. H aszontalan szold ăg ? veszszd , m ely nem terem.

Noe de vie felbateca, Colicuîus, li, m. a, Faltyu szolo veszszd.

Noe noao de vie aducatoare de fruct, Parilema, Ternio veszszo a’ szdlo-ton.

Noe roşie de vie, Facaneus palmes, Veress veszszd.

Noelefc, Flagello, avi, tum, are,. Yeszszdzonx.Virgis csedo, ere, id.

Noelaţ, Flagellatusţ a, un. Vesz- szoztetett,

Noi, Nos, nostrum, noştri, nobis, Mi, mii, mie'nk, nekiink.

Noi infus, Nosmet, nos ipsi, Ma- gunk. *

Norma, Norma, se, f» 1 . L in ea , me'rseklo fa .

Norma mica, Normula, se, f. 1 .Fa Ifneătska.

form al, Normalis, le, c. 3. Re-

NO. NO.

gulára szaboit m értékes line dz at.

Normat, Normatus, a, urn. L ined z at.

Normatoriu, Normator, oris, m. 5, Line'dzö, elmerseklö.

Normet', Normo, avi, atum, are.Line'dra szabom.

Not, Nato, av i, atum. U szok , it szkdlok.No, avi. atum, are, id.

Notare, Natatio, onis, f. 5. Uszo- más, úszkdlás.Natantia, se, f. 1 . id.Natatus, tus, m. l\.

Notatoriu, Natator, oris, m. 3. Úszó. .

•*Natans, tis, o. 5. id.

Notatoare vita, Natatilis, le, c. 3.Uszó állat.

Notaceof, Natabilis, le, c. 3. Usz- ható, m egitszhaló.Natalis, le, c. 3. id.

Not deincolo, Transno, avi, turn, are. Altal-úszok.Transnato, are, id.

Not in contra, Obnato, avi, atum, are. EHene úszkálok.

Not inderept, Reno, avi, turn., are. Viszsza-úszok.

JSot impreuna, Connato, avi, turn, are. Egygyiitt itszok.

Not iare, Reno, avi, turn, are.Isme't itszok.

Not fpre el, Adnato, avi, atum, are. Réd-úszok, feléje itszok.

Not fupt apa, Subnato, are. Viz alatt itszok.

Nota, iemn, Nota, se, f. i* Jegy. Signum, ni, n. 2 . id. Signaculum, li, n. 2.

Nota mica, Notula, lie, f. x. Je- gyelsk».

Notatie, Notatio, onis, f. 3. Fel- jegyze's.Signatioj onis, f. 3. id.

Notaluefc, Noto, . avi, tura, are, Jegyzem .Signo, avi, tum, are, id.

Notat, Notatus, a, um. Megje- gyeztelett.

Notariuf, Notarius, ii, m. 2. Fel- jegyzo, irö.Tabellio, onis, m. 3. Irö. Formulariu3, ii, m. 2. id.

Notariuf mare a ceteti, Archigra mateus, e i, m. 2. V aros' j a

Notdriussa.Nou, Novus, nova, vum. Ujj.

Nuperus, ra, rum.Recens, tis, o. 3.

Noel, Novellas, la, iff m. Ujság- be'li.

Novelle, Nova, novalia, Ujság , ujságok.

Novelle bune, Novalia bona, Jó ujságok.

Novelista, Nunciator, oris, m. 3.Ujság hesze'llö,

Noeíc, Novo, avi, atum, are, Uj- jitorn.

Noire, No.vatio, onis, f, 3 . Ujjitás<

NO, NU. NU.

oris

Noitoriu, Novator, oris, m. 3, [fj.jitó . Novans, tis, o. 3.

Noitoare, Novatrix, cis, f, 3, Uj jitóne,

Noit, Novatus, ta, tum, Ujjitott Innovatus, ta, tum.Renovatus, ta, tum.

Noefc bine, Renovo, avi, tum, are. M egujjitom.Reparo, avi, atum, are. Renovello, are.

Noire bine, Renovatio, onis, f, 3 MegujjUás,Renpvamen, nis, n» 3.Reparatio, onis, f. 3.

Noitoriu bine, Reparator m. 3. Megujjitá.Renovator, oris, m. 3.

Noiceof, Novabilis, le, o. 3. Ujjit ható. Renovabilis, le, c. 3 ,Vedi innoefc.

Noeícume , Renovor, a r i , atus sum. Megujjulok.Innovor, ari, atus sum,

Noveinber, November, bris, m. 3.&z. András-hava.

Nu, Non, adv: N em <Haud, adv: N em „Minime, adv: nequáquam Ne, adv: Ne.

Nu almintre, Ital: Non altrimen- te, Non secus, N m külom hen.

Nu am ceva, Non habeo, ui, itum,j, ere. N intsen valam im .Egeo, ere, egni.Careo re aliqua.

Nu bland, Improbus , ba, um.Nem jám bor.

Nublandisor, Improbulus, la, um. Tsintalanotsha.

Nuc, Nux, cis, v. nucus, ci, f. 2,D iófa.

Nuca, Nux, cis, f. 3. Dió,Carion, onis, m. 3,

Nuca eyprusului, Galbulus, l i , m. 2 . Tziprusfának dió]a.

Nuca de lemn palma, Nicolaus, ai, m, 2, Pálmctfa dió.

Nuca de lemn brad, Sapinea nuxa Fenyó dió.

Nuca Italieceafc&, Juglans, dis, f. 3. D ió, olosz dió.

Nuca moale la coase cefe deffa- ce de fin e , Zam ia, se, f. 1 . L ág y haju d ió , m ely m a g a - ió l m egnyillik.

Nuca-prun, Nuciprunum, ni, n. 2 , Szilvafáhan óltott dió.

Nucof lo c , Nucetuţn, t i , n. 2, D iófds hely.

Nucşoara, nuca arabeafca, Mirística, ese, f. 1 . Szeretsen-dió. Nux muscata, iiux odorata-

Nucutie, Nucula, lşe, f, 1 . D ióis« ha.

Nuci drobitoriu, Nucifragibulum* li, n, 2. D ió tóro, záp f o g .

Nucandva, Nequando, adv: N e valaha.

Nuche, Nonquod, N em hogy.Nu cüi, Non coeno, avi, atum, are,

V aisorát nem eszem .

Nu cumva in oarecatro, Nequa, adv: Ne valamelyfele.

Nu de lauda, Incelebris, bre, c. 3.N em hires, nem nevezetes.

Nu demult, Non pridem.Nuper, adv: N em regen. Nuperus, a , um. N em r eg i , m i napi.

Nu def, Infrequens, tis, o. 3, N em gyakorta.

Nu eu ceva in fama, Contemno, s i , mtum , ere, M egvetem , szâm ba nem veszem .Aspernor, ari, atus sum,Nihili facio, ere.Minimi duco, ere.Nullara habeo ejus rationem,

Nu fore caufa, Non abs re, N em oknélkül.

Nui de aife ruga, Indeprecabilis, le, c. 3. M egkéreihet eilen .

Nui dé^laudat, Illaudabilis, le, c. 3. N em ditserendö.

Nui dur, nui tare, lnsolidus, da, dum. jVem keme'ny.

Nui forV temere, Intutus, ta, tum.N ém bátorságos.

Nui lucru puţin, Momentosus, sa, sum. N em s em m i, valam it eră.

Nui inalt, Improcerus, ra, rum, Nem m agoss , alalson .

Nui inche, Ital: Non anchora, Nondum, nihil adhuc.Nihil dum, Meg nem.

Nui nemica, Nihil quiquam, ni-

j hil quidnam, Sem m i sem. Nequicquam, H aszontalam ll.

Nui n puterea noaftra, Spontis, Cenit: N intsen m i hatalmunk:■» ba,Non est in nostra potestate.

Nui pre mare, Vegrandis, de, c. 3.Kevesse na.gy, nem igen nagy.

Nui propriu, Improprium, ii, n. 2 .Nem tnlajdonke'ppen vald.

Nui propriu a cuiva, Irnproprius, ria, ium. N em tulajdona v a - lakinek.

Nui puteintiefc, Impossibilis, le, c. 3. Lehetetlen .

Nui puteinceof, Ineiîicax, cis, o. 3.Erotlen, nem hathatâs.

Nui rece, ghetiu fau serof, Egeli- dns, da, dum. N em h id e g ,

Ja g y a kim ent.Nu lafe, Abnuitur, imperf: N em

en gedik-m eg.Nu pretiuefc in nemic, Flocci fa

cio, ei, ctum, ere. Sem m îre betsi'dnm, sem m inek tartom. 1 Flocci pendo, ere, ensurn.

Numai ateta, Tantum, adv: Tsak. Tantummodo.Dnmtaxat.Solum.

Numai aonm nu de m ult, Nune non pridem. Tsak m ost nem re gen.

Numai aso, si ase, Trivial», le, c. 3. Tsak irn illyen , am ol- ly<zn.

Numai ateta, Tantus, ta , tum.Tsak ennyi.

Numai atetutia , Tantulus , la , lum. Tsak ennyitske.Tantillus, 11a, llum.

Numai cate atetutia, Tantulum, adv: Tsak ennyitske'n. Tantillum, adv:

Numai daca, Prseterquum, H artem tsak.

Numai nu, Propemodum, Tsak nem .

Numai pone aci, Tantisper, Tsak addig .

Numai pone atunci , Eousque, Tsak addig.

Numai fingur, Privatim , adv: Tsak m agdnoson , tulajdonul. Unice, adv:Solus, la, lum. Egyedul.

Numefc, Nomino, avi, atum, are. N evezem , nevet adok, szölli- tom .

[ Nuncupo, avi, atum, are. N evezem . Voco, avi, atum, are. Apello, are, avi, atum. Denomino , av i, atum , nare. Elnevezem .Vocito, avi, atum, are. Nevez- degelem .

Numire, Nominatio, onis, f. 3. Neyezes.Nominatus, tus, m. 4* Nuncupatio, onis, f. 3. Apellatio, onis, f. 3. Peiţominatio, onis, f. 3. Eine-

122 NU.

vezes.Numitoriu, Nominator, oris, m. 3.

Nevez'o.Nuncupator, oris, m. 3. Nomenclator, oris, m. 3. Ne- ve'n nevezd.

Numit, Nominatus, ta, tum. Ne- veztetett. Vocatus, ta, tum. Nuncupatus, ta, tum.Apellatus, ta, tum. Denominatus, ta, tum. E lne- veztetett.

Numitieste, pe nume, Nominatim, adv: Nev szerent.

Nume, Nomen, nis, n. 3. Nev, nevezet.

Nume a ceva, Vocamen, nis, n. 3.Neve valam inek.

Nume a unui Aftronom, Endi- m io, onis, m. 3. Neve egy A stronom usnak.

Nume bun, Fama bona, Jâh ires , szep nev.

Nume cu greu ale d ice, Contor- tuplicata nomina, Nehezen ki- m ondhatâ nevek.

Numefc adef, Nomito, avi, tum, are. N evezem gyakran.

Numefc, aret, bidigito, are. N evezemt, jelentem.

Numefc cu nume de cunofcut, Cognom:no, avi, atum, are. Ve- zete'k nevet adok.

Numire cu nume de cunofcut, Cognominatio, onis, f. 3. Ve1 zete’k nev adds.

NU.

Numit cu nume cunoîcatoriu Cognominatus, ta, tum. Veze tek nev adatoti.

Nume cunofcatoriu, Cognomen, nis, n. 3. VezeieTi nev. Cognomentum, ti, n. 2 .

Numefc inainte, Prsenomino, avi, atum, are. Eldre nevezem .

Nume inainte, Prspnomen, nis, Eldljdrd nev , Kereszt-nev.

Numitoriu numelor, Nomenclator, oris, m. 3. N evekeţ elo- szdmlald.

Numire nuţnelor, Nomenclatura, ise, f. 1 . N evehnek el'6-szdm- lălasoli.Nomenclatio, onis, f. 3.

Nu me deftulefc, Non satior, ari, atus sum. N em elegszem .Non contentor, ari, atus sum.

Nu me intieleg cu a lt i , Differo 3 erre. Kulombtjzol Absentio, si, sum, tire. Piscrepo, ui, avi, atum, are. Dissideo, ere, sedi, essurn. Abludo, si, sum, ere.Discordo, are.Disconvenio, ire, ni, entum.

Nu, v. neintielegere cu alti, Dis- sidentia, tisr, f. 1 . Killomboze's. Discrepantia, tise, f. 1 .

Nu, v. neintielegafori cu a lti, Discrepans, antis, c. 3. Kultim- boz'6. Dissidens, en.tis, o. 3.

Numer, Numerus, ri, tn. 2. S zcm , vagy sokasăg.

Numer, Numero, avi, atum, ar», M egszám lálom , ólvasom. Dinumero, avi, atum, are. Recenseo, sui, itum, ere. Computo, avi, atum, are.

Numerare, Numerario, onis, f. 3. Szám lálás , ólvasds. Dinumeratio, onis, f. 3. Computatjo, onis, f. 3.

Numeratoriu, Numerator, oris, m, 3. Szám láló , ólvasó. Dinumerator, oris, m. 3.

Numerat, Numeratus, ta , tum Szdmldlt.Recensitus, ta, tum.

Numera fe poate, Numerabilis, le, c. 3. Felszám lálható.

Numerof, Numerosus, sa, sum.Szdmos,

Numeratieste , Numerato , adv Szdmldlva. Numeratim.

Numer bine, Pernumero, av i, atum, are. Tisztessegesen fe l« szám lálom .

Numer iare, Renumero, avi, atum, are. Ism.e't m egszám lálom .

Numer inainte , Enumero , av i, tum. Elo-,szám lálom .

Numerare inainte, Enumeratio} onis, f. 3. E lo-szám lálás.

Numer la olalta, Annumero, avi, atum, are. ószve-h ozom , szám lálom .Adnumera, avi, atum, are.

Numer peft^ tot, Transnumero, a- vi, atum, are. A líal-szám lálom .

124 NU. NU.

Numer, fummaefc, Recenseo, sui, situm , ere. Elo-szdm ldlom , szăm ba-veszem .

Numerare, summaire, Recensio onis, f. 3. Elo-szdmldlas, mus- trălăs.Recensus, sus, m. 4*

Numerat, sum mait, Recensitus, ta, turn. M egszdmldltatott. Recensus, sa, sum.

Nume unefc, Disconvenio, ni,_ entum, ire. N em egyezem .

Nume unefc in fnn, Dissono, nui, itum, nare. N em egyezek a ’ hangban .

Nun, nas, nanas, Thalassio, onis, m. a. Năsznctgy.Paranimphus, phi, m. 2.

Nunta fac, Nuptias celebro, avi, atum , are. M enyegzot tsină- lok.

Nunta, Ital: Nozze, Nuptise, arum, f. i . piu: Menyegzo.

Nunta cu pompa m are, Pollu- ctum, ti, n. 2 . D raga keszii- letii laJiadalom.

Nunta di a doa di, Repotia, tio- ru m , n. 2. piu: M asodnapi lakadalom .

Nunta legiuita , Nuptise legales , Torvenyes hăzassăg.Legitim *, justse nuptise.

Nunta nelegiuita, Nuptise nefarise, Torvenytelen hdzassdg.Nuptise illegales, illegitimse.

ISu numai, Non modo, non tan-

tum, non solum, Nem tsah'.i Nuor, Ital: Nuvola, Nubes, bis,

f. 3. Felieg , felh'o.Nuorel, Nubecula, lse, f. 1 . Fel-

hötsJie.ISÎuor def, Nimbus, bi, m. 2 . Sili

rit fe lieg .Nuo ez, Nubilo, avi, atum, are.

Felie gzem.Nubilat, Feliegzik.Nubilor, ari, atus sum. Felleg- zem .

Nuorez pe altu , Obnubilo, avi, tum, are. M eghom dlyositom .

Nuori aducatoriu, Nubifer, ra, rum. Felleg hajtö , hordozö.

Nuori fugatoriu, Nnbifuga, gae, m. 1 . Felieg eloszlati.

Nuorof, Nubilum, bili, n. 2 . Felie ges, hom dlyos ido.Nubilosus, sa, sum.Nubilus, la, lum.Obnubilus, la, lum.Subnubilus, la, lum.

Nuorariu, Nubilarium, rii, n. 2. Szfn.Frigurie, umbrariu.Horreum, ei, n. 2, Tsür, szfn.

Nuoara, Ital: Nuora, Nurus, ri, f. 2 . Meny.

Sfuplac, vedi neplac.Nu pociu face, Nequeo, vi, itum,

ire. N em tehetem , nem lehet tollem. Vedi neputeintia.

Sufe cuvine, Indecet, N em illih . Dedecet.

Nuia poate pomeni, Jmmeoiora- bilis, le, c. 3- Red n em emle- kezhetni.

Nufe vede, Effugit aciem oculo- rum, J\em Idthatni.

Nu funt de facie, Absum abfui abesse, Jelen nem va'gyok. Absentó, avi, atum, are.

Nu fire de facie, Absentia, tise, f. î . Jelen nem le'tel.

Nui de facie, Absens, tis, o. 3. Távúl való.

Absentaneus, nea, eum. Távúl levo.

Nu {unt intru un intielef cu alti, Abludo, si, sum, ere. N em vagyok egy ertelem bet n em ertek e'gyet mdssal.Vedi nume intieleg cu altu.

Nu fvatuefc , nu indemn, Reprobo, avi, atum, are. N em 70- vallom .

Nutretiuj Nutrimens nis, n. 3. JEledel, tdpldlds.Nutrimentum, ti, n. 2. Aiimentum, ti, n. 2 .Pabulum, li, n. 2.Nutricium, ii, n. 2.

N utricefc, Nutrió, ivi, itum, ire. lap ld lom , neveleniy legelte- tem.Nutrico, are.Nutricor, ari.Educo, avi, atum, are.Alo, ui, itum, ere.Pasco, pavi, pastum, ere,

NU.

Nutricire, Nutiicatio, onis, f. 3, Tdpldlds, nevele's.Nutricatus, atús, m. 4- Nutritus, tus, m. 4*

Nutritoriu, Nutritor, oris, m. J» Tdpláló, tartó.Nutricius, ii, m. 2.Nutricius, cia, ium.Altor, oris, m. 3.

Nutritoare, Nutrix, cis, f. 3, D ajka .• Nutricula, lse, f. j . D ajkdlska , Altrix, cis, f. 3.

Nutriat, Nutritus, ta, turn. Tdp- Idltalott. 'Altus, ta, tum. Alitus, ta, turn*

Nutriceof, Alibilis, le, c. 3. Tdp-. Idlható.

Nu voefc, Nolo, lui, itum, noile. N em akarom .Detrecto, avi, atum, are.Recuso, avi, atum, are.Renuo, ui, utum, ere.

Nu voire, Noluntas, tis, f. 3. N em akards.Detrectatio, onis, f. 3.Renutus, tus, m.Recusatio, onis, f. 3 .

Nu voitoriu, Nolensj tis , o. 3,,Nem akarú.Detrectator, oris, m. 3 . id,

OA.Oare, An, Anne, adv: Vallyon,

Utrum, Avagy, de m ellyik. Oarecand v. quand, alequand,

Aliquaado, Valaha, regen.

NU. ia5

Quondam, R egen , hajdon , ne- ha napjdn , hajdondban . . Olim, E ieinten , ezeldlt regen, me'g valaha.Unquam, adv: V alaha egy idöben »Nonnunquam, adv: N eha, Valaha.

Oare cand, v. oare quand ? E-• quando ? advi Vallyon mifiorp

Numquando pro num aliquan- do ?/

Oarecare, oarequare, Nonnul- lus, 11a, llum. Valahi, vala* m e ly.Quisquam, qusequam , quod- quam.

Oare care? nui el? Num? adv: Vallyon nem d p

Oarecati, oarequoti , Aliquot, aliqui, nonnulli, Egy nehd- nyon.

Oarecat temp, Aliquandiu, Egy darabig ,

Oarecatva putin , Aliquatenus , aliqüantillum , aliquantisper , nonnihil, aiiquantulum» V*ala- mitshe, kevesetshe.

Oarecine j AliquiSj quaj quod. Valahi.

Aliquispiam, quapiam, aliquod- piam.Ullus, la, luim

Oare cinei? Nunquis, nunquod ? Vallyon Equis, equa, equod?

Equisnam , equaaam , equod- nam.

Oarecum , Quodammodo, adv: Valamiheppen.Utcunque, adv:

Oare el efte acela? Num ille est?O-é azP

Oare unda ? Nunc ubi ? adv: Val- lyon h o lp JNorinusquam.

Obebfc ftelp mare, ' retund afc - tit, O eliscus, ci, m. z, Vë- kony > kerekded , rnagoss es hegyes oszlop.

Ob f it , Obesus, sa, sum# Ellan- hadt, eme'sztett, vàjatt.

Oblicefc, Liquet, obliquet, p^tet, scio, Tudom, nyilvdn ludo h.

O blicit, Scitus, liquidus, patet, T ulva va s'y on, ëssreve'Utett.

Obor, ab Obruo, ere, Leboritunt. iDejicio, ci, ctum, ere. Leverem , lerdzom.Decutio, cussi, ssum, ere, Deturbo, avi, tum, are. Levèrent.

Oborire, DejeCtio, onis, f. 3. Le- vetes.Decussio, onis, f. 3.Decussus, sus, ni. 4- Præcipitatio, onis, fi 3.

Oboritoriu, Decutiens, tis o« 3, Leverdi levé to.Dsjiciens, entis, o» 3.

Decussus, ssa, ssum« Le* veretetl, vettétett.

i Dejectus, ta, tum.

Valahi.nunqu a,

hitsoda POborit,

o c . 127

Ocacaeic ca broalca, Coaxo, vi, atum, are. BeJiam ddra szollok.

Ocaeaire ca broaica , Coaxatio , onis, f. 5. Be'ka mdclra szdllas.

Occafie, Occasio, onis, f. 3» Al- kalmatossag.

Occafiutie, Occasiuncula, lss, U 1 . Kis alkalm atossag.

Ocean, Oceanus, ni, m. 2. Ocea- nurn, ni, n. 2 . N agy tenger , mely a’ Joldu kefekseget kor- nyiîl-dllja.

Ocet, (Grse: Oxof,) vedi acet, A~ cetunij ti, n. 2. Etzet.

Ochiu, Oculus, li, m. 2. Szem.Ochişor, OccelluSj lli, m. 2 . Sze*

metske. ,Ochiu boului paferej Regulus, li,

m. 2. Okorszem macldr. Piegaliolus, li, m, 2 .Trochilus, li.Regaviolus, li, m» 2.Presbis, bis, m. 3.

Ochiu bine vedietoriu, Oculi lin- cei, /o m eszsze Idld szemek. Argustus, acer oculus.

Ochiu viti, Gemma vitis, Szolo- veszszo szeme.

Ochiez, luminez, Ocuîo, avi, atum, are. M egvildgositom .

Ochieic ved, eu aminte, Ital: Ad- odochiare, Collustro, avi, atum, lustrare. Elszemle'lem ,Lustro, avi, atum, are. Perlustro, avi, atum, are. Speculor, ari, atus suni.

Perspicio, xi, eetum, ere. Perspeculor, ari, atus sum. Adjicio, conjicio oculos, ere, adjectum.

Ochire vedere, Speculatio, onis, f. 3. M egszemleles,

Ochit vediut, Perspectus, ta, turn. Megldttatott.Oculatus, ta, tum.

Ochiof, Oûlatus, ta, tum. Sze-, m es , ele sen ldt6.Oculeus, lea, eum. Szem es t stem m el rakott.

Ochiol foarte, Oculissimus, m a, um. M îndent dltalldtâ.

Ochilat, cu ochiuri multe, Oc- cellatus, ta, tum. Sok szemiît liku, rostas, retzes.

Ochiulista, Optalmicus, ci, m. 2 . Szem gyâgyitd.

Oehilariu* Speciilum, li, n. 2 . Okulaf. ,

Oehilariu de arama la ftele cau- tatoriu , Astroiabium , la b ii, n. 2. Tsillag ’ jdrdsdt esmerte- to rez szerszdm.

Oehilariu departe vedietoriu, Te- lescopium, pii, n. 2. Perspectiva, vae, f. 1 . Meszsze miitatâ i'iveg.

Oehilariu ceva mic inare areteto- riu , MicroscOpium , p ii, n. a. Kitsiny doi got nagy fa mutată i'iveg,

Ochilinda, oglirida3 Speculum, li, n. 2. Tukdr,

Î2& o c . OC. OD.

O cira, Pauculum, li, n. 2 . Keve's, kevesetske, kitsiny.

Ocna gaura pe care feot fare , Ocna, nse, f. 1 . bar: Sâbdnya:‘ lika.

Ocna gaura butei, Ocna d o lii, H ordo’ aknăja.

Ocolefc, ab occludo, Circumdo, dedi, datum, are. Bekeritem . Circumsepio, si, eptum, ere. Circumclaudo, si, sum, ere. Cingo, jaxi, ctum, ere.

Ocolit, Circumdatus, data, atum. K o rnytil-keri tett,Circumseptus, ta, turn. Circumcinctus, ta, tum,

Ocol, Occlusura, rse, f. x. Akol. Caula, ise, f. x. Mandra, drse, f. 1 . Clausura, rse, f. 1 »Cinctura, rse, f. 1 .

Ocol de bo i, Bovile, lis , n. 3.Okdr akol.

Ocol de cai, Equitium, tii, n. 2 .L 6 akol.

Ocol de capre, Hsedile, lis, n. 2 .Ketske akoh

Ocol de oi, Ovile, lis, n. 3» Juh akol.Mandra, drse, f. 1 .Oviaria caula.

Ocol de porci, Suille, lis, n* 5. DisznO akol»Hara, rse, f. 1 »Porcile, lis, n. 3.

Ocolefc inpregiur, Circumdo, de* di, datum, are. Ktirnyul-veszem.

Cingo, nxi, ctum, ere.Ambio, ivi, itum, ire. Lircumcingo, nxi, ctum, ingere.

Ocolit inpregiur, Circumcinctus> ta, tum. Kdrnytil-vett.Cinctus, ta, tum*Circumdatus, data, datum»

Ocolefc, Prsetereo, ivi, itum, ire» Elkeriildm.Caveoj cavi, cautum, cavere, Declino, avi, atum, are.Devito, avi, atum, are. Circumeo, ire, ivi, itum.

Ocolire, PrEeteritio * onis â f. 3. Elkerule's.Circuitio, onis, f. 3.

Octiel, Ital: Aciaio, Chalibs, bis* m. 3. Atze'L

Octielefc, Chalibe obduco, duxi, ctum, ere; M egatzelozom .

Octielof, Cnaiibeatus, ta , tun». Atze'llos.Cbalibeus, bea, eum. Atzeibdl Valo.

Octobrie t October, bris, m. 3, M indszent-hava»

Odato , Uno dato , sem el, adv: Egyszer.

Odafco au de doao o r i, Sem el, aut iterum, E gyszer, avagy ketszer.

Odato, de doao ori, si mai multe ori, Semel, atque iterum, ac ssepius, Egyszer, ketszer, e's gyakrabban.

Odato de to t, Semel emnino f

oi). OE. OE. OG. Oii. Í2<¡$Semel unquam. Egyszer ’s i6b- sztir hem .

Odato in an, Semel in anno. Egyszer esztendoben.

Odato in viatia, Semel in vita.Egyszer ele tem be.

O de! O si! V ajhal Odof ovei felbatec, iEgilops, pis,

f. 3. Vad zab.Oe, Pape , interj: Ved ur Isten,

Je , Isten oltalm az. Oeconomifefc, Villico, avi, atum,

are. M ajorhodom , gazdalko- dom.Villicor, ari, catus sum. Rusticor, ari, atus sum.Rus Colo. lui, cultum, ere. Rusticani vitam ago, ere.Ruri r.ommoror, ari, tu* sum.

Oecooomie, Agricultura, rae, f. u Majorhodds.Villicatio, onis, f. 3. Oeconomia, miae, f. i , • >

Oeconomie Dumnedieiafca, Divina .iprovidentia, Thia oeconomia. Isteni gondviseles.

Oeconom de caia, Oeconomus domesticus. H âzi gazda.Curator, procurator domesticus, Dispensator, ori», rn. Ci

Oeconom deinafare, Viliicus, ci. m. 2. Major. Villico, nis, m. 3. Villânus, ni, m. 2.

Oeconom derogatoriu, Oeconomus, xni, m. 2. Tisztarto, gondviselo. Provisor, ori», m. 5;

Para II;

Epistates, tis, m. 3.Oeconoma, Villica, cae, f. i.M â-

jorne. Oeconoma, wiae, f. a; Epistata, tae, f. 1 .

Oeconomicefc, V illarij, i-e, c. "3. M ajorsághoz tar tozó.Villaticus, ca, cum.Oeconomicus, ca, micum.

Oeconomiceafca cafa, Villa, la?, f. 1 . Majúrház.Allodium, dii, n. 2.ViUula, lae. M ajorotska. •

Oeconomiceafca caia cu alefale* Villa, lae , f. 1 . Unde fe tin si le aduna bucatele, Hotreum, eij, n. 2 . Tsixr, gabonás:Praedium, ii, n. 2 .Praediolum, li, n. 2. Tsüretskc¿ Cranarium, rii, n. a. Gabonás.

Oecumenic, Oecumenicus, ca, cum.Kdzonseges, vildg szerte való.

O fiara afemine alinului, Alces, cis, f. 3. Szam ár szabású vad úllait.

O galeata, Unus rnodius» Egy ko i bol. *

O galeata si dsumetate, Sesquiiabi dius, dii, in, 2 . M ás/el kóboh

Oh, Oh, interj: Oh l •'Oh bater, Utinam, Vajha, oh .Ohe, Ohe, interj: Noszsza hallod e Oho, Ohe, inter;: Dehogy, valyóú

az Istenert.O hora, Una hora, Egy ófáiO hora si dsitHist&te¿ Sesquiiícíá;

M ásjél óra;V

Oie v, oae> O vis, vi«, f. 3. Juh. Oie de doi «ni, Bidens, tis, f» 3.

K et esztendos juh.Biennis, nil, f. 3.Bitna, m«e, f. j»

Oia de un an, Annoti’na, nae, f. 1 . esztendos jiih.Annotinus, na, num.

Oie de trei ani, Trimu», ma, mum.H drom esztendos juh.

Oie de patru ani, Quadriennis, ni*, o. 3. N egy esztendos juh .

Oie de cinci ani , Quinquen- n is, n is , c. 3 . esztendos, juh.

Oie perduta Ovi* palans, ti*, El- szilyedel tekergo juh , teveiygo.

Oitie, Ovicula, lae, f. 1 . Juhotska. Oiefc, Ovillu», 11a, Uum. Jiih i, /u*

tdl valâ.Ovinu», na, num.

Oier, Ovium pastor, ri«, m. 3. Juh pătztor.Opilio, onis, m, 3.

Oieria, Oviaria, riae, f. 1 . Juh ryydj, ju h sereg.Oviarius, ria, iuro.Grex ovium.

O inima, Unanimi», me, c. 3. Egy akarut, egyet ertes. Unanimitas, tati», f. 3. Consetisus, sus, m.

¡Oleu, Oleum, ei, n. 2. Olaj,Oleu de amigdale , Olenxn amig

dalinum. Jlîandula olaj.Oleu de balfam, Oleum baUami-

num, B alsam olaj.Oleu de chedru, Oleum cedrinulto»

Cedrus fa olaj.Oleu de iu, Oleum lini, Len mag

olaj.Oleu de laur, Oleum laurinum.

Boroslydn olaj.Oleu de lemn, Oleum olivarum.

Fu olaj.Oleu de liliom, Oleum liliaceum,

L iliom olaj.Oleu d« luminare, Oleum lucer*

narium. MeLsben vuia olaj.Oleu de muieran, 01ei»m amara-

ceum, v. amaracinum. M ajo- ránna olaj.

Oleu de mancare, Oleum cibale. Ennivaló olaj.Oleum esculentum*Oleum cibi ealisa factum.

Oleu de medeicina, Oleum medicinale. Orvasló olaj.

Oleu de nard, Oleum nardinum.Nardus olaj.

Oleu de nu ia, Cariopon. Dió olaj.Oleiim nuceum.Oleum carinum.

Oleu de peatra, Nsphta* tae, F. 1 .Ko olaj.

Oleu de rofe, Ro*aceum, cei, n. 2. Rosa clajRhodinurn, ni, n. a.

Oleu d* i’corpie si de rof'j, Cârme- luchelae, larum, f. i . plur:_ Ró- ’sa, e's scorpio olaj.

>

OL

Oieu de femontie de canepa, Oleum canabinum. Kender m ag olaj*

Oleu de fementie de fufan, Oleum susaminum, Susanum o a j .

Oleu de fementie necoapta, Oleum omphaticum. Eretlen m ag - bol isinălt olaj.

Oleu de terebint, Oleum terebin- tinuim Terebintus J a olaj.

Oleu de viole, Oleum violaceum.Viola olaj.

Oleariu, Oleari», are, c. 3. Olaj- hoz való. yOlearius, ria. ium.

Oleariu, oleer, Olearius, arii, tti» 2.Olaj ilta, olajos.

Olériej Olearium, arii, n, 2. Olaj sajtoló hely.

Oleof, Oleosus, sa, sum. Olajos, olajjal teii.

Oliv, Oliva, vae, f. 1 . Olajfa.Olea, leae, f. 1 .

Oliv crefeatorin, Oiivifer, ra, rum.Olaj termo.

Oliv fel batee, Oleaster, tri, m, 2, Vad olajfa.

Oliva, Oliva, va-, f. 1 . Olajfa# Oliva culeg, Olivo, are. Olaj gyü-

moltsdt szedek.Oliva cnlegatoriu, Olivan», tis, o. 3.

Olaj gyümdltsdt szedo.Olivir», oliva culeger«, Oii vita*,

atis, f 3. Olaj sziîret.Oloitas, atis, f. 3i

OJivina, Olivina, nae, f. 1 . B o o-Q *

OL. \ % 11

la j termes.Olivefc, Olivaría, orum, 11. 1 . plur

Olajhoz való.Oli vari us, ria, ium.

Oüvel felbatec, 01ea*telíu* , ¡i , m» 2 . Vad olaj fá tska .

Olivet, Olivetum, ti, n. 2 , Olaj- f á s hely.

Olla, v. oalaj Olla, lae, f. 1 „ Fe* zék.Cacabus, bij tn. i .Curra, currae, f. 1 .Chytra, trae, f. 1 .Chitron, onis, m. 5.

Oliscara, Ollula, lae, f. í , F asa -tikotska. Cucullu», li, na. 2.

Obce, Ollula, lae, fc 1 . Tsúpor. Olla cu tri p»ssoare, Tripes, dif?,

m. 3. H arom 'áhú fa z é k , lábos Olla curund ferbetoare, Autheps»,

sae, f. 1 . H am ar Je lfo rh a tó fa - zék.

Olla de fer, Lebes i e tii, m. 3 Vas fa z é k , serpenyb\

Olla de fert papa, pafat, pilát*, OI-» la pultaria, Pép j o z ’ó fazék .

Olariu, Figulus, 1¡} m, 2 . F asá t kos.

Olarire, Figlina, nae, f. 1 . Fazd- kosság.

Olarie, Figulina, nae* H 1 . F a z r kios mühely>

Olarefc lucru, Fígulinu», na, núm: Fazakas munka.Figlinum, ni, n. a¿Figulari», re, c. 3s

i

OL. OL. OM.

Oilefc, Ollaris, re, c. 3. Fueekban rakott, ’s tartoil.

Olceor, Amphora, rae, f. 1 . Korsâ.Hydra, rae* f. i .

Olceor cu foaie, Ampulla, lae, f. i .H asos korsâ, ilveg.

Olceor dfc oleu, Gemellaris, re, c. 3. Olajos korsâ.

1

Gutturnium, nii, n. 3.Guttus, ti, m. 2.

Olceor de fpalat, laut, Gutturnium, nii, n. 2 . Mosdo korsâ.

Olceor de vin, Cyrn&a, n*ae, f. 1 .Bor os korsâ. \

Olceor itrint la gutt, Guttum, tti, n. 2 . Szoros nyakii korsâ. Guttulus, li, m. 2 .

s . vt,Gutturnium, nu, n. 2.

Olceorof, Amphoralis, le , c. 3.Vizi vedres edeny.

Olceorariu, Amphorarius, ria, ium.Korsâ tsinălâ.

Olympia un loc in Achaja unde in a cince an fe face adunai si jocuri, Olymipa, orum, n. 2 .,, plur: Egy heiy voit Achajăban\ a melyben minden otodik esz- j tendobtn sokadalm ak , as jd te - kok vâltanak.

Olympiuc, Olympiacus, c i, m. 2 . Olympiacus, ca, cura-’ Olimpicii. Olympius, pii, m. 2 .

Qlympiaf curgere a cinci ani, O- lympias;, adis, f. 3. Ut eszlen- do ido elfcLyăsct.

Olympiaceic, Olympianices,

m. i. A’ k i gybzo vâlt az o- limpiai jătekban .

Olyrnp. Olympus, pi, m. 2. Munte mare in Thei’falia. N agy hegy Thessaliai tartom dnyban.

Olt apa in Tranfylvania, Aluta, ta«, m. î. Olt vize Erdelybe.

Oltean, Aluunus, na, num. Olli.O luna de dile si dsumetate, Ses-

quimensis , si*, m. 3. Mas fe l hânap.

Om, It al: uomo, Homo, inis, m. 3. Ember.

Om hâtrin, Homo v«t«ranus, ni, m. 2. Sen«x, ni*, m. 3. Veri ember.

O no bal rin Arimb, Silicernium, nii, n. 2 . Lehorgat ven em ber . Vedi vechsu.

Om butaleu ca piatra, Rupex, pi* cis, m. 3. Olyan buta ember m int a ’ ko.

Om campenefc, nepoliet, Homo agri-sti-. JEgygyiigyit,jo paraszt ember.

Om care face rii Atteianus, ani? rri. 2. Trejds ember.

\ Oo> cu barba roşie, J£nobarbus,j bi, m. 2. Veres szakăllii ember.jOm cu buna viatia, Homo iute*

geritae, scelerisque, purus, integer, innocens, probus. Igcn jâ eletă ember.

Om cu inima buna, Homo sim- plicis Cordis. Jo szivii ember.

eaeJO m cu inima dreapta. Homo bo'

OM.

ni, et sinceri cordis. Egyenes szivü. ember.

Om eu milite huna, Vir a nafu- ra egregio instructus ingenio, qui valet, praestat, flforet ingeT- nio, Jô olios, tanûlt ember.

Om eu multe bunateti, Homo honsstus, plenus oiïicii, gravis, Bonus plane vir.Curn virtutibus, tum etiam fortuna satis ornatus, et quaiiütti- bus divarsis splendens. SoJi jô~ val tellyes ember.

Om eu ofute de ochi, Argua, gi, m. 2. Egy szdz szemü em ber.

Om eu pessoare Tau talpe late* Plancus, ci, m. a. S zèles làbù, vagy talpù ember.Planipes, edis, c. 3.Plantus, ta, tum.

Om de dsoi Homo vilis, lis, m. 3. Aldvalô ember.Abjectus, ta, tum. Inferusÿ ri. Vulgaris, ris.

Om de dsumetat# de grositie, Homo semissis, sis, Sem m ire hello ember, a ’ hi nem e'r tobbet hdrom batkdndl.

Om de' frunte, Heros, oris3 m. 3. F o ember, nagy nem zeles em ber.

Om de nemica, Nabulo, onis, m ...3. Hftvdn , rosz ember.Nequam, futilis.Abjectus, Stramenticius.

Ora de orend, Homo.pUbeus, vuK

' garis, humilis, infimo genere. Kozdnseges ember.

Om foarte bland, Homo probus, > blandissimus. Igen jdm bor em

ber,Om fore seiintie, Homo simplex,

) cis, rn. 3« Tudatlan ember.Om greeiet, Homo, oneratus, ta,

tum, oppressus. ELnyomatoit ember^

Om greu la natura, Agelastus, ti, m. 2. K om ar termeszetu, a ’ \i nem nevet.Durus, ri. ,

Om intre dumnediei numerat, In- diges, etis, o. 3. Istenek kdzze szdmldltaiott ember.

Om judecatoriu Pedarius, darii, m. 2. Tandtsbeli it e l '6 ember.S

Om jugănit, Bagous, goi, m. 2. Here It ember.Eunuehus, chi, m. 2.Spado, oni*, m. 3.

Om pribeag, Circumcellio, onlf, m. 3. Bujdosd, vdndor ember» Vagabundus, di.

Om puţin la inima, Homo (*xis;in animi, infimi, perangusti, de- pressi, vili*. Gyenge szivii em ber.

Om reu, Balatro, onis, m, 3. Ilil* van , rosz ember.

Om reu foredelege, impurissim s, nebulo, singulari nequitia pra»- ditus. Perditae nequitiae, Rosz, es erholtstekn ember.

»»4 OM.

Qm Mbatec cu pessoare de capra, Satyrus, ri, m. 2. Ketske Idbu erdei vad ember,

O tu tematoriu de Dumnedieu, Re- iigiosus, sa, sura. Isten Je lS szeat ember.

Oameni batrini, Depontani. Ha* szonvehetetlen emberek,

Oameni leneşi cari voe fe scie lucruri noao era in Roma, Sub-

^rostrarn, orum , m. 2, plur: Subrostrarius, rii, na. 2 . Ujsd- gon kapâ henyelo em berek , vâltak Rom ăban

Oameni mstncatori de oameni in Seithia, Antropnphagi, orum, m. 2. plur.- E m ’ er hust evo nepek vâltik Scithidban.

Oameni mici, Pumiiio, onis, m. 3, Kis ember puja,Pumilo, onis, m. 3.Pumiliu», Iii, m. 2.Pumillus, li, ta, 2 ,Pigmaeus, raaei, m. 2 .Nanus, nana, anum. Tdrp» Au* lak ember.

Oameni preite toi Vulgus, g i, in. 2, Ktizseg, kdznep.

{ meneic, Hoaesto, avi, atum, are. jBetsăllUm.iEstituo, avi, atum, are. Honoro, avi, atum, are. (-.»honesto, avi, a um, are. Tisz*ielem, betsălldm,Percolo, colui, ultum, ere.Re versor, eri, itus suna.

OM,

Veneror, ari, atus «uni. Deveneror, ari, atus sutn.Colo, colui, ultum, ere. Tisz• telern.Adveneror, ari, atus «um. Honorifico, avi, atum, are, Suspicio, pexi, ctum, ere. Observ®, avi, atum, are.

Omenir«, Gohonestatio, onis, f. 3. Belsülès.Æstimatio, onis, f. 3. Existimatio, onis, f. 3. Reverenda, rentiae, f. 1 . Honestatio, onis, f. 5. Tiszteîés. Honoratio, onis, f. 3.Veneratio, onis, f, 3.

Omenie, Humanitas, atis, f 3. Emberseg. Reverenda, ae, f. 1 « Modestia, tiae, f. ţ.Civilitas, atis, f. 3.Urbanitas, atis, f. 3.IJonor, oris, m. 3. Bel sillet. Honos, ori», na. 3.Veneratio, onis, f. 3. Tisztesseg Honestas, atis, f. 3. Tisztcsség Décorum, cori, n, 2 ,Decus, decoris, m. 3«

Omenitoriu, Venerator, orisj m. 3, Betsăild, tisztelo,Æsdmator, oris, m. 3,Cultor, oris, m. 3.Honorans, aniis, o. 3. Observans, antis, o. 3, Reverens, entis, o, 3.

Omenit, Honoratus, ta, tum, Tisz• leit, emberlett.

O patrare si d*umetţite, Sepqui- modius, dii, m. 2. Măsfel ve'ka.

OM. _________ OP. *35

jEstimatus, ta, turn.Qraeniceof de omenit, Honorabi-

i i * , le, c. 5. BetsilleLes, tiszle- letes, tiszielendo.Honoratus, ta, tum.Venerandus, da, dum. Honorificu«, ca, cura.Vedi de omeni*.

Omeneşte, Humane, adv: E m ber* segesen.Humanitus, adv:Hurnaniter, civiliter.Honorate. 7 iszteletesen. Honoriiice. Tiszlessegesen. Honeste. Betsuletesen. fieverenter,Urbane.Observantar. Betslilve.s

O mile de loc parfafea, Parasanga, gae, f î . Persiai m ertfold .

Omor, Morte aiîicio, qi, ectum, ere. Jllegolom.O ccido, di, sum, ere.Vedi ucid.

Omorire, Qcciiio, onis, f. 3. Meg- Sles.

Oraorit, Occinu*, sa, suna. Meg- oletett.

Omor om, llQminena occido, di, sura, ere. Embert olok. ,

Omoritoriu de ora, Horaicidaţ dae, m. î. Embert olo.

Omutiu, Honauncio, onis, m. 3.Eniberke.

Onix peatra pretioie, Onix, o n i -

chi», (. 3. Onix draga ko.

Jpecefc, Qceupo, avi, atum, are; Tartoztatom .

Detineo, ui, entura., ere.Distineo ui, entum, ere. Distringo, xi, ctum, ere. Impedio, ivi, itutn, ire. Tartos- tatom , gatolom .Praepedio, ivi, itum, ire. Retineo, ui, entum, ere. Remoror, ari, atu» sum. Meg-kessltetem.

Opecire, opeceala, Impeditio, onii, f. 3. JUegtartâztatds.Occupaîio, onis, f. 3. Impedimentura, ti, n. 2. Aha- ddly .Reraora, rae, f. i .Retentio, oni», f. 3.

Opeck, Oceupatu», ta, tum. Aleg*’ tartâztalott, fvglaltatott. Impeditus, ta, tum.Distentus, ta, tum.Detentus, ta, tum.

Qpecit cu lucru, Negotii» occupa* tu», ta, tum. D ologgal Jo g la - latos.

Opecit de boala, Morbo praepe- ditus, ta, tum. M eggdiâliatott a ’ betegsegtol.I '"uitate, morbo impeditus,'rb *,■ «nrn.

Opecefcume cu ceva lucru, Nepoţii* occupor, ari, atus sum. Doi- gokkal Jogla latoskodosn .

O P .

Oecupationibus distineor, eri, entus sum.Negotiis implicor, ar!, catus surtí

Opium d¡? mac, Opium, pü, n. 2 .MáJiból fatsart lev.

Opium a. da, Ita.' O piare, Opium do, ded , daturn Ojpiumat adoh. Opium praebeo, ui, itum* ere.

* Opium adhibeo, ui, itum, ere. Propino, avi, atuin, are.Soporo, avi, aturn, are.

Opium torn, Opium infundo, fudi, fusum, ere, Opiumot belé t'áltom.íngero, ssi, síum, erft.

Oprefc, Ita: Oppor ivel opporre, Obsisto Resisto restiti, tituna, ere. E llin t álíoJi tillorn. Inhibe©, ui, itum, ere. Interdico, xi, ctum, ere,,Veto, tui, itum, are.Develo, ar».Prohibeo, ui, itum, hib.ere* Arceo, ere. Eltiltom.Abarceo, ere.Ábercio, ere.

Oprire, J ihibitio, onis, f. 5. El- tiltás. Interdictum, ti, n, 2.. Interdictio, onis, f. 3 ,Vetatio, onis, f. 3,Ventura, ti, «n. 2 .Prohibido, onis, f. 3,

Qpritoriu, Pfohibitor, oris, 3 . Tiltó, ’-í»Vetans, antii, o. o. ^ o h i.U U o riu ^ ria , m ira,.

Oprit, Prohibitns, ta, tum. Tillott. Vetitus, tita, tum.Interdictus, ta, tum.Ulicitus, ta, tum. Tllalm as. Vetitum, ti, n. 2.

Opriceite, IIlicite, adv: Tilalm a- son. Vetite.

Oprefc, fac fe. fte, Sisto, stiti, itum, sistere. Megállitom.

Oprefc, opeceic, Detineo, ui, enturo, ere. Tarlóztatom .Ostento, avi, atum, are, Contineo, ui, en tum, ere. Retineo, nui, entum, ere.

Oprire, Rerentus, tus, na. 4» Tar- tóztatás.Detentio, onis, f. 3.

Opritoriu, Detentor, oris, m. 3. Tartóztató, tartó.Detinens, nentis, o. 3.

Oprit, Det.entus, ta, tum. Megtar• tóztatott.

Opt, Octo, indec: ATyóltz. Optdieci, Octoginta. Nyóllzvan. Opt grositie adsungatoriu, Octus-

si», sis, m. 3 . Nyóltz garast éro .

Opt intru o legătura, Octajugi*, ge, c. 3. Nyóltz egy JioLésben.

Optfprediece, Dúo da viginti. Ti- zen nyóltz.Octo, et decern.

Optfprediece loti, Novuntium, tiis n. 2 . Tizen• nyóltz lot.

Opt fute, Octingenti 3 genţa. Nyóltzszáz.

CP. Or .

Optez, oftez, Ab opto, suspiro, avi, atum, are. OhajtoJi. Anhelo, avi, atum, are.

Optare, Suspirado, onis, f. 3 , O- hajlâs.Suspirium, rii, n. 2.

Optefc, optez, Cupio, vi, itum, cupere. Kivănom .Desidero, avi, atum, are.Vedi poftele, doreic.

Optar?, Optatio, onis, f» 3. Ki- vdnds.Desiderium, derii, n. 2 .

Opteire, ofteire, Concupiscentia, tiae, f. i . Kivdnsdg.Cupiditas, atis, f.

Opteitoriu, Cupitor, í-óris, na. 3. Kivánó.C.upidus, da, dum.

Opteiceof, Optabilis, le, c. 3. Ki- vânatos.Desiderabilis, le, c. 3.

Optat, Optatus, tata, tatum , Ki• vânt. Desideratus, ta, am.

Optatieste, Opţabiliter. Kivdna• toson.Optato, desideranter.

Optefc foarte, Exopto, avi, atum, are. Erossen kivânotn. Discupio, ivi, itum, ere. Anhelo, avi, atum, are. Suspiro, avi, atum, are.

Optare foarte, Exoptatio, oiţia , f. 3- Erossen kivdnds. Anhelado, onis, f. 3. ţ)esideriuro, derii, n. 2 ,

Opteitoriu foarte, Optator, oris, ra. 3. Erossen hivăno. Exoptator. oris, m. 3.Anhelus, li, m. 2.

Opteica, nas*tersugu vederi, Optica, cae, f. 1 . Ldtdsnak meşter sege.

Opteiceic, Opticus, ca, cum. Ld- tdshoz vald.

Oraluefc oraţie dic, Dico, dixi, ctum, ere, Ordlok, predikdlok. Oro, avi, atum, are.Orationem habeo, ui, ere, itum, Concionor, ari, atus sura. Praedico, avi, atum, are.

Oraţie, Oratio, onis, f. 3. Telyes, rendes beszed, oratio.

Oraţie la adunare mar*, Panagi- ricus, rici, m. 2. Nagy gyuls- kezetben tett oratio.

Oraţie mica, Oratiuncula, lae, f. i» Beszedetske.

Orator, Orator, oris, m. 3. t.he“ sen szâlld, besze'llo.

Oratoritie, Oratrix, cis, f. 3. Sze\ pen szdlld aszszony.

Oratorefc, Oratorius, ria, ium. E - kesen szâllăshoz valo.

Oratoriceste, Oratorie, advi Met- tersegesen szdllâs, oratorice.

Orb, Orbus, ba, bum. Văk. Caecus, caeca, cum, ,

Orb dein nascere, Caecigenus, na, num. Vakon sziiletett.

Orb de un ochiu, Luscus, ca3< cum, F el ssem ă, egy szemi%

i3 8

Orbefc, Caecutio,Vakulo/i.Caeculto, «vi, atura, arc. Excaecari. Megvakulni.

Orbefc pe altu, Obcaeco, avi, atum, are. Msgvakitom.Excaeco, avi, atum, are. Elucifico, avi, atum, are. Oculis orbo, avi, atum, are. Exorbo, avi, atum, are.

Orbire pre altu , Excaecatio, oui*, f. 3. Megvakitds.Obcaecatio, oni*, f. 3.

Orbeciune, Caecitas, tatis, f. 3« Vaksdg.Ablep*ia, siae, f. x.Orbatus, tus, m. 4- Orbitudo, inis, f. 3.Orbita», tatis, f. 3- Megvakulds.

Orbeciune de noapte, Luscicio, oni*, f. 3. Ejjeli vakoskodds.

Orbetiu reu vedietoriu, Lusciosus, sa, sum. Ejjel keveset lato. Caeculus, la, lum.Luscitiosu», sa, sum. Ejjel nap* pa l keveset Idto.Miop», opis, m. 3.Miopes, opura, c. 3. plur: Ha- mdlyos, tyiik szemu.

Orbitoriu, Excaecator, oris, na. 3. ffîegvakilâ.Obcaecator, oris, m. 3.Orbator, oris, m. 3.

Orbit, Orbatus, ta, turn, Megva- kidt, valillott.Obcaecatus, ta, tum. Megvakîtot. ■

Excaecatus, ta, um.Orbeşte, Lusciose, adv: Vaklyo-

son. Caece. Vakori.Inutar caecutienti*. Vak mod- jar a.

Orbeşte lucratoriu, Obstinate, advî Vakmerdkeppan.T emerarie.Temere.Contuinaciter.

Orceor Jta: orcio, vedi urceor, si olceor.

Ordiu, Hordeum, dei, n. 2. Arpa. Ordiu cu cinci şiruri de grauntie

fau fpice, Hordeum pentasticum.Ol rtnd kaldszu arpa.

Ordiu cu doao şiruri de grauntie fau fpicuri, Hordeum distiche- um. Ket rendbelt kaldszu drpa<

Ordiu cu patru şiruri de grăunţi* fau fpicnri, Hordeum tetrasti- cum. Negy rendbeli kaldszu. arpa.

Ordiu cu tri şiruri de grauntie fau fpicuri, Hordeum fristiouin. Hdrom rund kaldszu drpa.

Ordiariu, Hordiarius, ria, ium.Arpdval f'ro.

Oardin, Horduaceus, cea, um. Ai- paval erd.

Ordisor !a ochi, iEgylopis, lopi** f. 3. Arpa a* szemen. Hordeobis, li, m. 2.Crite, te»„ f i .

Ordsorof v, urdurof, Lippus, pa, pum. Tsipas.

OR. OR.

tivi, itum, ire.

Ordsiori, Grarnia«, arum, f. plur: Tsipa.

Orendueic, Ordino, *vi, atum, a* re. Rendelck, rendelem, elrendelem.Dispono, sui, situm, ere. Determino, avi, atum, ar«. Decerno, crevi, etum, *re. Canstituo, ui, tutum, uere. Statuo, tui, statutum, ere. Conscisco, ère. M agam ban el~ rendelem, elvégzem.

Orenduiala, Ordinatio, onis., f. 3. Rendel ès.Dispositio, onis, f. 3, Constitutio, onis, f. 3. Datermiuatio, oni», f. 3.

OrenduialaDumnedieiafca, Fatum, ti, n. s. Isteni rendeles, vëge- ze's. »

Orenduit delà Durnnedieu, Fatum, ti, n. 2. Fata, torum, n. 2 . plu: Isientol rendeltetett.

Orenduitoriu, Ordinator, oris, m. 3. Rendelo, rend-szabö. Constitutor, oris, m. 3.

Orenduit, Ordinatus, ta , tum. Rendelt. Constitutus, ta, tum. Dispositus, ta, tum. Determinatus, ta, tum.

Orenduefc inainte, Praeordino, a-vi, atum, are. E iöl elrendelem. Praedestino, avi, atum, are.

Orenduiala inainte, Praeordinatio, onis, f. 3. El'ol elrendelés. Praedestinatio, onis, f. 3.

OR.

Orenduit inainte, Praeordinatu*, ta, tum. Elôl- elrendelt, Praedestinatus, ta, tum.

Orenduitieste frumof, Ordinate, adv: S'zép rendel.Ordinatim.

Ordeinariu, Ordinarius, ria, ium. Rendszerént valô, rendes.

Organ, Organum, ni, n. 2 . Orgona.Organele, bat organele, Organa

pulso, »vi, atum, are. Orgo- ndlok.

Organire, Pulsatio organi. Orgo'nàlds.

Organariu, Organariu», ii, m. 2. Orgona tsinalô.

Organiste, Organista, tae, m. 1 , Orgona vero.

Organici, organiste, Organici, corum, m. 2. plur: O rgonâkkal, sipokkal, vigsüg tevok.

Organicefc, Organicu», ca, um. Ekes orgona zengo.

Organiceste, Organice, adv; Or* gondson, eszkôzokkeL

Organe d« apa la greci care pe ai~ ce nufau vediut nici fe *ciu cnm aufoft, Hydraulus, li, m. 2. Vi* zi orgona m ellyel a ’ gôrôgôk éllek elein , mil pedig sem nem lâttuk, sem nem hallottuk.

Organa» de ap a, Hydraules, laes m. î . Vizi or gonds.Hydraulax, laucis, m. 3.

Ori a eatile, Quotuscunque, que» tacunque« Valahdnyodik.

OR. i3g

li4 ° O r .

Ori care. Utervis, Utravis, ufrum- vis, Ahăr mellyik.Uterlibet, utralibet, utrumlibet. Utercunque , utracunque , u- trumcunque.Quivi*, quaevis, quodvis.

Ori cati v. oriquoti, Ouotquot, adv: Valahdnyon, valam ennyin.

Ori cat, Aliquantus, ta, turn. Va- lam tnnyi.Qnantuscunq.ue, quantacunquf>, quantumcunque. Ahăr rtiennyi Quantuslibst. quantalibet, quan- tumlibet.

Ori cat de puţin, Ouantuluscun- que, quantulacunque, quantu- lumcunque. Akăr mennyitske.

Ori ce, Quodcunque. Akărm\.Quidquid.*

Or ce are coarne, Ceruchus, chi, in. 2. A ’ m inek szarva vagyort.

Ori ce mod , Cujusmodicunque , A kărm inem u.Cujuseunquemodi.

Ori ce unde efte, Quidquid est.Valcimi h6l vagyon.

Ori cine, Quivis. quaevi*, quodvis. Akdrki.

Ori cura, Quamlibet, adv: Ahăr- m int.Ut ut.Utcunque.

Ori cumui, Qualiscunque. Akdr m inem u.

Ori de cateori, Quotiescunque. ajamennyiszar.

____ __________ O r .

Ori deunde, Undecunque, adv: Akdr hunnan.Undelibet.

Ori dein catro, Allerutrinque. A- har me/y feliil.

Ori in catro, Quacunque, adv: A- Ia r merre, valam ely fel'ol. ■Quoîibef, quocunque» Quoquoversus.Quoquoversum.

Ori in ce mod /ta: Inqualcunque mod. Quomodocunque. Akăr- mint.Quoquo modo.Qualitercunqui*. Ahăr mike’ppen

Ori ince typ, Qualitercunque, adv: Ah Armi i; eppen.

Ori quand lta: Iriqualemque tempo, Quandocunque, adv: AJidr- m ikor, valamihor.

Ori unde, Ubicunque, adv: Vala- h6l, akdrhâl.Quoviscunque, adv: Ahărhovâ. Quovis, adv:

Orii, Oriza, zae, f. i» Riskăsa.Oriz fert moale, Ptisanariui» ori*

zae. Ilig on ftitt riskăsa.Orphan, Orphanus, na, num. Ar-

va, kineJi se apja se unnya. Orphanotrophium caia da tinuţ

prunci forepărinţi, Orphanotrophium, phii, n. 2. A rva gyer- mehek* ispotdlja.

Orpheus poeta, Orpheu*, ei, m 2 , Egy frânt zi a regi pocită.

Orthodox crestei n bun, Orthodo-

OR. Or. 141

xus, xa, xura. Keresziény val- lâsrôl jol crto, igaz érlelmü , igaz h/Lü.

Orthographia, Orthographia, phia*, f. j . Igazdn iras.

Of, 0s> ossis, n. 3. Tsont.Of eu carne si pele, Os carne, et

pelle amictum. IIùsvs borôs csont•

O f de elefant, Ebur, oris, n. 3.E léfànt tsont.

Of de jucat, Astrogalus, li, un. 2 .Vorfély kotzka.

Of drobitoriu, Ossifragus, ga, um.Tsont toro.

O f fore carn« *i pele, Os carne, et pelle nudum, nudatum, Hûsat- lan. boretlen tsont.

Of lunecat dein loc, Os luxatum. Kifitzamodott tsont.Os lede rnotum.

Oi fau oafe buturoafe de jucat cu ' cotica, Talus, li, m. ¡2. Biltkos

tsoritok m eliyekkel kotzkàztak a régiek.

Oferi?, Ossarium, sarii, n. 2 . Te. îem hdz.Ossaria, riae, f. 1 .

Ofetieste, Ossiculatim, adv. Tson- tonkênt.

Oiit cu elefant, Eburnatus, ta, tum. Éléjànt tetemezett.Ëburneatus, eata, eatum. Eburneus, nea, eurn.Eburnus, na, nuin.Eburneolus, neola, lum.

Oiof, Ossuosus, sa, sum. Tsontos. Osseus, sea, eum. Iso n li , e- ros.

Oiu coapfei, Catyla, lae, f. 1 . F orgo tsipo tsont.

Ofu fpinari, Vertebrae, arum, fk i. plur: Hat gerintznek tsigái. Spina dorsi.

Ofutiu, Ossiculum, li, n, 2. Tson- totska.

Ofanna, Osanna, aalvum fac obsecro. Mantueste osanna.

0 scioapa, Spithams, mat, f. t.Egy arasz.

Ofebefc, a Seorso seorsum pono, seorsive pono, Distingvo, nxi, ctum, ere. liülon tészem , elvd- losztom , kiilom bozletem .

Ofebire, Seorsim positio, onis, f. 3. Kíllonievés, Jéretevés. ku- lümboztel e's.

Ofebit, Seorsus, sa, sum. KiilonVialó.Seorsivus, va, vuna;

Ofebitieste, Seorsum, seorsus, adv: Külon.

Ofie Ita: asae, Axis, axis, m. 3* Tengely.

Ofie ceriului defpre amiadie di, Aritarcticus, ci, in. 2. D elfelol való égi tengely¡

Ofie ceriului defpre amiadie noapte, Polus arcticus. Észak fe-lo l való égi tengely.

Ofiile ceriului, Poius. li, m.a. nek tengelyi, sarkdi.

1 4a OS. OS

Ofiutie. Axicula, lae, f. i„ Tenge iyetske.

Oiindefp, Ab offendo, damno, avi atum, are. Kdrhoztatom . Condemno, ari, atum, «re»

Ofindeire, Daranatio, onis, f. 3 Szenienizidzds, kdrhoztatas. Condemnatio, onis, f. 3 . Condamnatus, tu«, m. 4 .

Ofindeitoriu, Condemnator, oris, m. 3. Karhoztatö.Damnator, ori», m. 3. Damnatorius, ria, ium.

OfendeiceoFjCondemnabili», le, o. 3t Kdrhoztatos.Exicialis, ie, c. 3.Perniciosus» «a, «um.

Ofendeit, Condemnatu«, ta, tuim K ärh oz ia lo tt , penitcntziazla- tott*Dam natu», ta, tum.

Oiendeic inainte, Praedemno, are.Elöre kdrhoztatom .

Ofpe v. oafpe, Hospes iti«, c. 3b Vendeg.Gonviva, vae, c. 1 .Diversor, oris, m. 3. Meg-szdU 16 vendeg.

Ofpetiefc iele»luefc, Hoepitor, ari, atus sum. Idegen helyt megszdllok , szdüdson vagyok, Diversor, ari, atus tum.Ad diversorium diverlo, ti, sum, ere.

Qfpetire, Diversatio, onis» f. 3 .■Szälläson lakds,

Ospeti v, oaipeti priniefc, Hospi- tes axcipio, cepi, eptum, era» Gaz dalkodom . fio»jjitor, ari, atu» *um.

Ofpeti primitoriu, Pandocheus^ ei. m. 2 , Vendeg fogadd. Hoipes publicus, meritoriu». Caupo, oni», m. 3.Hospitalis, lis, m. 3. GazddU kodd. "

Ofpeti primitoare, Hospita, tae, f* 1 . Vendeg Jog ad d aszszony* Meritoria liospita.

Ofpetare, Hospitalitas, atis* f. & Gazddlkodds.Cauponariaj riae, f* 1 . Vendeg

Jogadâssdg.Oipetetoriu, Hospitu«, ta , turn.

Jd szivvel fogad.6.Hospitalis, le, c. 3 .

Ofpetieste, Hospitaliter, adv: Enfr bersegesen .

Ofpetai cafa de oafpeti, Îlospitali* le, c. 3. Vendeg Jo g a d o hat, Diversdrium, rii, n» 2 . Hospitium, tii, n. 2 .Taberna, nae, f, i.Caupona, nae, f. 1 »Domiciliura publicum, Pandocheum, ei, n. 2.

Ofpetai a bolnavilor, Valetudina- rium, narii, n. 2 . R eleg haz. Nosocomium, mii, n. 2 .

Oipeta! a celor nevindecaceosi, No» socominm insanabilium. Gya. gyiihatatlanok ispotalya.

os. os.Ofpetal a mişeilor, Ptochium, chii,

Szegények’ ispotállya.Ofpetal a calatorilor, Xenodochi-

um, chii, n. 2. U lazók ván- dorlók, ispotállya.

Ofpet, oafpet, Convivio excipio, «pi, epturn, ere, Vendéglem.

Ofpetare, Epulatio, onis, f. 3. Ven* dégesAedés.ConvSvatio, oni», f. 3. Goraessatio, onis, f. 3.

Ofpetariu, Convivator, oris, m. 3. Vendégség adó.

Oí'petetoriu fau ofpeceoi, Co-/

niessator, orí*, m. 3. Vendé- gesktdo.Comessans, anti», o. 3. Corasjsabundus, da, durtí.

Ol’petat, Epulatus, ta , tum. Jó l lakoit.

Oípetiefc, Epulatoriu», ría, rium , Vendégségben való,Epularis, re, c. 3. Vendégségi.

Ofpetiu, Gonvivium, vivii, n» 2„ Vendégség.Epulum, li, n. a.Symposium, «ii, n. a.

Ofpetiu de nascere, Genitalia, lio*- rura, n. 2 . Születéte napján való vendégség.

Ofpetiu la mort, Silicernium, ni», n, a. Halotti vendégség. Epulum funeral«, funebrale.

Ofpetiu ¡a nunta Ita: convivio di nozze, Caena nuptialis. Laka- dalmi vendégség.

Symposium, sii, n. 2 .Ofpetiu mar« pompas, Adjicialis,

le, c. 3. Adjiciales caenae, epulae. V alam i pom pas berekesz- tö vendegseg , Fris draga ¿t- kek.

Ofpetiu mare si bogat, Polluctn- ra, rae, f. J. G azdag es pom- pds vendegseg.Epulum 8plendidum. Convivium, vii, n. 2 .

Ofpetiu pentru morţi părinţi, Pa- rentalia, lium , et parentalio- rum, n. a» pluf: Sziile'inek h a - lâ lokrol emlekeztetö tör, vendegseg.

Ofpetiu p« fuptire la Lacedemoni, Phidicium, o ii, n. 2 . Tsekely vendegseg a ’ lacedemoniusok- ndlr a ’ melyben bor, sajt, kenyer, et fü g e engedtetik vala meg.

Ofpetume, Ilospitor, ari, atu* »um» Vtndegeskedem.Convivor, ari, vafus sum, Commegsor, ari, satus sum> Epulor, ari, atu* «um.

Oile, v. oafte Ita: ofte, Hostie, c. 3, Ellens eg.Item exercitüs. Hadi sere?

Ofteicie, Ho*tilita*, tatis, f. 3 Ei-lerisegesscg»

Osteicefc, lîosn'eus, ca, cum. EL- lense’ges, eJlensegi.

Ofteiceaîca ura , Hostile odium, N agy gyălolseg.

i44 OS.

Ofteiceste, Hostiliter, *dv: Ellen- segesen.

Oitefc eu, Pugno, avi, atum, are. H artzolok.V«litor, ari, tatu* sum. Tsală- zoii.Dimico, avi, atum, are.Decerto, avi, atum, are. Praelior, ari, atus *um.

Osteire, Pugaa, nae, f. 1 . H ar- tzolds. Dimicatio, nis, f. 3. Certamen, nis, n. 3.Praelium, Iii, n. a.Decertatio, onis, f. 3.

Osteitoriu, Bellator, oris, ra» 3.H adakozo.

Osteitoriu in luntre, Epibatae, tarum , m. i. plur: Hajdn hartzolok , hajdn vivok.

Ostefc inproteiva, Oppugno, avi, atum, are. Ellene viv6k y ostrom lom ,

Osteire inproteiva , O p p u g n atio , onis, f. 3. Ellene vivds.

O steitoriu in p ro te iv a , Q ppug«a- tor, ori*, iu. 3 . Vivo, ostrom lâ,

Osteic, O ppu g n ato riu s , ria, ium.Vivăshoz valo.

Ostefc înainte, Velitor, ari, tatus sum. El'dl probdlok, Isatdzom.

Oftas cu arme uşoare, Velei,, Jitii, m . 3. Konny « szerrel val6 vtlez. Velitaris, re, c. 3.I1 orentarius, tarii, m. 5.

Oftaşi cu arme ca coafa, Falcarii, riorum, m. 2 . plur- K asza fe g y .

________________ OS.

verii enibereJi. ültasi dein adoaodiecile leghion,

Vicesimani, norum, m. 2 . piu.* Húszadik legioból való vité- zek.

Oftas deintru o diciuiala, Coxn- manipulo, onis, m. 3. Tiz ally ából való vitéz. Gommanipularis, re, c. 3.

Citas dein sireag, Gregarius, gs¿» rii, m. 2 . K oz légény.

Oftasi d ein sireagu deintei, Pri- mani, orum, m. z. Az eLso sé- re gbol való vitéz.

Oftas in fer im bracat, Crupella- rius, larii, m. u. Mero vasas vitéz.Cataphractu», cti, its. a. Loricatus, ti, m. 2 .

Ofténefc Ita: ítancare, La*so, savi, aluna, sare. Fárasztom .Fatigo, avi, atum, are.Delasso, avi, atum, sare. E l f di

, rasztom.Defatigo, avi, atum, are.

Oftenire, Befatigatio, onis, f. 3j JMeg/úraszlás.

Oftenic<!of, Fesiitudinum plenus, na, num. Fdradtságos.

Oítenit, Lassus, «a, ssum. Fúradt. Fessus, ssa, ssum.Defessu», ssa, ssum.Fatiga!us, ta, tuna.Lassatus, ta, tum.Del&ssatus, ta, tum.Defatigatus, ta, tura.

OS. OT. OU. OV. O X . 145

Ofteneíc eu, Lassesco, ere. Elfá- r a d o )b á g y a d o k .Fatigor, ari, gatus sum. Defatiscor, ci.Desudo, avi, atum, are» Fára - dozok.Lassesco, ere.

Ofterieala, Lássitudo, diáis, f„ 3. Fáradlság.Fatigatio, onis, f. 3.

Ofthie, Ital: Oftia, Hostia, tise, f. l. Oslya.

Ofthie aducere, Hostia, tise, f. 1 .Aldozat.

O futa, Centum, Egy száz.O futa de ponti, Centumpondi-

um, dii, n. %, Száz J b n t , egy m á’sa.

Otitiu, v. utiutiu, Oscillo , av i, latum, áre. H intázom , lóga- lom .

Otítiare, utíutiáre, Oscillatio, onis, f. 3. H intázás, lógatás .

Ou, Ovum, vi, n. 2 . Tajás.Ou clocit, Ovum cubatum, iricu-

batum. Kotlós tojas.Ou icu doáo galbínusuri, Ovum

geminum, Két sárgáju tojás,Ou fore galbinus, Ovum irriturn,

ti. H aszóúialan tojás.Ou moale, Ovuni sorbile, L ágy

tojás,Oufterp, Ovum zephirinuxn, Gyü-

tnóltstelen tojás.Irritum, ti, n. 2.Infaecíindunj' di;

J ’ars II. 1{y

Sterile, lis.H ypenemium .

Oao a oa, Ova poriere, Tojnt. Ova părere.Ova edere.

Oarire terrip de a oa găinile, Ova- tio, onis, f. 3. Tyiikok tojds- solinak ideje.

Oao a pune fupt gaina, Ova galî- nse supponere, v. subjicere, Tojast tyiik ala tenn i

Oao a forbi, Ova Sorbere, bibe- re. L ăgy tojast enni.

O vai! Heu! interj: Oh ja j!O vai! vai! A hui interj: 6 ja j !

ja j!Ovef, A vena, nse, f. 1 . Zab.Ovef felbatec, iEgilops, pis, m» 3.

Vad zab.Ovefefc, de ovef, Avenaceus, cea,

ceum. Zabos, zabbdl valâ. Oxie, grse: Acceritus acutul, Eles

accentus.Oxie, aicutit, Ital: et Gra: Oxî

Acutum, ti, n. 2 . Hegyes.

PA.

Pace, Pax, acis, f 3. Bekesse'z Pace aduc, Pacem fero, tuli, la

tum, ferre. Bekesseget hozok. Pace aducatoriu, Pacifer, ra, rum.

Be'kesseg hozd.Pace iac, Paciiico, avi, atum, are.

Bekesseget szerzek Pacem coricilio , ¿«rî, iatum , iare.

PA.

Ad concordiam udduco , u xi, uctum, ucere.Adversos compono, sui, itum, ere.Reconcilio, iavi, iatum, iare.

Pace facere, Pacificatio, onis, F. 3.Bekesseg szerzes.

Pace facatoriu, Pacificator, r is , ru. 3. B ekesseg szerzo. Reconciliator, oris, m. 3. Arbiter pacis.Pacalis, le, c. 3.

Pace inimi, Animi tranquillitas , Sziv’ tsendesse'ge.JEquitas animi.Securitas animi.

Paciuefc, Paco, avi, atum, are. Beke'ltetem.Concilio, iavi, iatum, iare. Osz- VG-bekeltetem.Pacifico, cavi, atum, care. Be- keltetem.

Paciuire, Conciliatio, onis, f. 3. B eke’ltete’s.Conciliatura, rse, f. î. Conciliatus, tus, m. 4*

Paciuire, Pacificatio, onis, f. 3.Bekelles.Reconciliatio, onis, f. 3.

Paciuitoriu, impaeatoriu, Paca. tor, oris, m. 3. Bekelteto, Conciliator, oris, m. 3.

Paciuitoare, Conciliatrix, cis, f. 7,. B ekeltetan e , bekesseg sze ■ zone,

Paciuit, Pacatus, ta, tum. ¿¡leg-

PA.

bekelt, be'keilelett.Conciliatus, ta, tum. Reconciliatus, ta, tum. Meg- beke'llett.

Pacinic, Pacificus, ca, ciun. Bc- kes, be'kesseges.Pacatus, cata, catum.

Paciuieeste, Pacate, adv: Bt'kes- segeien . ,Pacifice.

Paciueicume , Pacem ineo , ivi , tum. Bekellem .Reconcilior, ari, atus sum.

Padua cetate, Padua, t duse, f. l.Civitas Padua. Padua vdrossa.

Paduan, Circumpaduanus, Padus vize mellyekü.

Paie, Palea, lese, f. i . Szalm a, polyva.Stramen, nis, n. 3. Szalma. Stfamentum, ti, n. 2.

Paie de bob, Fabagio, onis, f. 3. B ab szalm a.Fabagiuui, gii, n. 2.

i'ttie de bucate, Farraginaria, far- raginarioruin, n. 2. pJur: Minden feie gabona’ szalm aja , fö- rede'ke, polyvdja.

Paiu graului, Stipula* lse, f. i .G abona’ szdra.

Paiu verde, Stipula viridis, Nyers gabona’ szdra.

l-'aiof, Paleosus, sa, sum. Szalmäs, polyvds.Straminosus, sa, sum. Stramenticius, cia, ium.

FA. 147

Strammeus, nea, eum, Paleosus, sa, sum.

Pal erario, Palearium, rii, n. 2 .Polyva, szalma tarló hely.

Pagan, Paganus, ni, m. 2. Falu- si, vagy ki'ilso fo ld i.

Pagan, Paganus, na, num. Po- gány.Ethnicus, ci, ca.Iníidelis, lis, c. 3 .

Paganeic , Paganitatem exerceo , cu i, ituin , ere. Pogányságot tseleJiszem,

Paganatate, Pagar.ismus, mi, m. 2 . Pogdnysdg.Inlidelitas, atis, f. 3, Ethnicismus, mi, m. z.

Paganeste, Pagane, adv: Pogd- nyúl.Ethnice, ethnicorum more.

Pagina, iacia, Pagina, nte, f. 1 . Papiros leve'lnek m ind a’ Ml-

Je liil való re'sze»Paginoare, foaie, Pagella, lae* f, i.

Egy level a’ konyvben. Paginóla, Ik;, f. i.

Pagubefc, perd, ftric, Damnum infero, intuli, iilatum, ferre. Kdrositom .Jacturam affero, tu li, latum, ére.Jactura afficioţ ci, ctum, erei Damnum causo, avi, afum, are. Damno aiîicio, ci, ctum, ere.

I agubire, Danmificatio, onis, f. 3 . Jíárositas, kártevés. i

io

Dainni iilatio, onis, f. 3. Pagubiceof, Damnosus, sa, sum,

Kdros.Damnificus, ca, tim. Dispendiosus, sa, sum. Incommodus, da dum, Detrimentosus, sa, sum.

Pâgubitoriu, Incommodans, antis, o. 3. Kâr-te'vb.Damnificans, antis, o. 3. Damnificus, fica, ficum. Damnigerulus, la, lum.

Pagubitieste, Damnose, adv: Kă- roson.

Paguba, Damnum, ni, n. 2 . Kăr. Detrimentum, ti, n. 2.Jactura, rae, f. î.Incommodum, di, n. a. Dispendium, dii, n. 2 .

Paguba mica, Parvum detrimentum, Kdrotsha.Damnum exiguum.

Pahar, Poculum, li, n. 2. Pohdr. Calix, cis, m. 3. Pohdr, kehely. Cyathus, thi, m. 2.Crater, eris, m. 3.Patera, rea, f. 1 .Scyphus, phi, m. 2.Poclum, li, n. 2.

Paherel, Pocceliumj lli, n. 2» Po- hârotska .Pocillum, Ui, n. 2.Caliculus, li, m. 2.

Pahar umplu, Cyathizo, are, avi, atum. Pohdrt tUltdk, pohdr borral ktndlom.

143 PAi PA._____________ ________ _____ -- ...i,,., i - .. - .....— .

Paharnic, Poeellator, oris, m, 3. Pohăr tdllo.Pincerna, nse, m. i .

Paharefc fcaun, almario, Abacus, ci, m. 2 . Pohdr-szeh.Abax, acis, m. 3-,Cylicotheca, ese, f. î .Vasarium, arii, n. 2 .

Pallaf, Pallas, adis, f. 3. Boltses- ség ’ isten-aszszonya. M inerva.

Palane, Planea, ese, f. í . Paldnk. Munitio, onis, f. 3. Munimentum, ti, n, 2.Vallum, li, n. 2.

Palane de pari, Valhis, lli, m. 2 .Palánk haró.

Palane de cer, Roborarium, rii, n. a. Tserefdból tsindlt pa- lănTi.

Palane pun, Munio, ivî, itum, ire. Erossitem, beherîtem.

Palanga, Falanga, gse, f. 1 . Pa- langse, aram, f. i. plur: Entelo riid.

Palangari, Palangarii, iorum, m. 2 .plur: Rúddal emeloh.

Pălărie, v. palearie, Petasus ex palea, Szalma-halap.Galerium, lerii, n. a.Stegostrum, tri, n- n.

Palariet, Petasatus, ta, tum. Sze- les süvegi'i, halapu.

Paiaţa, Palatium, tii, n. 2. Palota. Paiaţa de cortenit, Procceton ,

onis, n. 3 . Udvarló palota. Procsetium, tii, n. 2 .

Paiaţa muerilor, Gynseceum, ne- ctei, n. 2. A szszonyoh ’ palo- tăjoh, laJiâ hăzoli.

Paiaţa podeita ou petri in patru cornuri fatiuite in multe typu- r i, Asscratum, asserati, n. s. Negyszegu hidornlje'le j'este- hes hovehhel pădim entum o- zott paloLa.

Palatein, Palatinus, ni, m. 2. JVd- dor Ispdny.

Palefe, Pallidum efficio, eci, elfe- ctum, ere. M egsdrgilom . Pallefaeio, ci, ctum, ere. Pallidum reddoj didi, itum, ere. Paliere facio5 ci, ctum, ere.

Palire, Pallor, oris, m. 3. Sdrga- sdg.

Paliceof, Pallens, entis, o. 3. Sar- găllo.

Pălit, Pallidus, da, um. Sdrga. Exangvis, ve, c. 3.Squaliidus, da, dunii

Palicel, Pallidulus, la, lum. Sar- gatska.

Palefe la foc, Torreo, rui, tostum, ere. Piritoin.

Palire la foc, Tostura, rse, f. i . Piritds.

Pălit la foc, Tostus, ta5 tum. Pi- ritott.

Palefe, lovefc, Palo, v. fuste tun- d o , tutudi, tusum, tundere; B otta l, vagy har oval vliim.

Pălit, lovit, Palo percus-us, ssa, ssum. Ulott, vert.

P A .

Palire bucatelor in camp, Uredo, dinis, f. 3. Piogya « ’ gabond- ban.Carbunculatio, onis, f. 3. Rubigo inis, f 3.

Palire lemnului, Syderatio, onis, f. 3. Rogyázús, kiaszdsa, ki-, veszése ct’ f â n ak.

Paliciune, Atrobolismus, atrobo- lismi, m. 2 . Rogyázús.

Falit, Carbunculosus, sa, sum. Rogyds.Rubiginosus, sa, sum.

I alefcume, Pallşsco, ere. Sdrgu- lok, pirulok.Palleo, ui, ere.Pallorem babeo, ui, itum, ere. Pallore suiiundor, undi, sus sum. Impalleo, ui, ere.

íalefteina^ Palaestina, nse, f. 1 .Szent fo ld .

Palefteineni, Palsestini, orum, m. 2.plur: Palestina lakossi.

Palefteinefc, Palaestinus, ina, inum, Palestindhoz tartozó.

Paleftra loc de afe lupta» Palaestra, tree, f. i . BajnoJioK Kelly ek.

Paleftric, Palaestricus, trica, tri- cum. B ajnokhoz való.

Paleftrita, Palaestrita, tse, m. i.Bajnok-mester.

palma finic, Palma, m », f. i .Palma-fa.

Palmet, Palmetum, eti, n. 2» Pâlnia erdo.

Palmof, Palmosus, sa, sum. Fcic, pălma-fds.

Palma mica, Palmula, loe, f. i.Pálm a-fátska.

Palmat frumfetiat, Palmatus, ta, turn. Palm a le vel fo rm d v a l e'kesitett,.

Palmariu, vrednic de laudaf, Palmarios, ria, ium. Legnagyobb dítséretre méltó.

Palmite, Palmes, itis, m. Z. SzS- lo veszszotske.

Palmefc, Palmeus, ea, eum. Păi- m qfdji.

Palma, Palma, mae, f. i. v. palmus, mi, m. 2 . Tenye'r.

Palma mica, Palmula, la’, f. i .Tenyeretske.

Palmutie, idem.Palmof, Palmosus, sa, sum. Te-

nyeres.Palmefc, manuncefc, Palmo, avi,

atum, are. M arokba k o to m , ke've’ben kotb’ra.

Palmefc, Palmo, avi, atum, are. Tenye'rrel verem.Depalmo, avi, atum, are.Palmis depuvio, vi, itum, ire. Palmis verbero, avi, atum, are. Ferio, ii, iţe.Palmum impingo, egi, actum, ere.Colapbum impingo, ere. in Tacif* percutió, cussi* ssum, ere.

Palrrţire, Depalmatio, onis, f. 5, Tenyerrel veres.

Alapa, pse, f. i.Palmitoria , Alapam impingens ,

entis, o. 3. Tenye'rrel vero. Palmo percutiens, entis, o. 3, Alapator, oris, m. 3.

Palmit, Depalmatus, ta, turn. Te- nye'rrel veretelt, arízúl vert.

Paltein, Piatanus, ani, v. tanüs, f. 2 . et 4- Arnyekos Piatanus- fa .

Palteinet, Platanetum, ti, n. 2. Platanus-fa termo hely,

Palteinet fedeit, Piatanon, onis, f. 3. Plat anus*fálílial beultetett hely.

Pament, Pavimentnm, ti, n, 2. F o ld , vagy m egvert jo ld .T erra, rse, f. j .Humus, mi, f. 2 .Solum, li, n. 2 ,Vesta, tie, f. l.

Pament alb ca creta, fpoiale, (ab expolire,) Marga, g®e, f. j . Fe- je'r kréta szabdsu fold,

Pamentu Amazoanelor, Amazon ia , nise, f. l . A m azonok ’ fo ld je .

Pament bine si drept asediat, Planicies, ei, f. 5, M egegyene- sitett fold.

Pament cu fementie umplut, Terra gravidata, M agokkal he- vete It fo ld ,

Pament domnefc, Allodium, dii, n. 2. Allodiiiitura, rap, f. l. Ne.~ m est Jo ld .

15o PA.

Pament gramadeit, Regestum, ti, n. 2. R akdsra Je lh ă n t jo ld .

Pament de arat, Ager, agri, m. 2. Szdntofold.Agellus, li, m. a. Szdnt&jdl- detske.

Pament de cofit, v. fenati, Pra- tum, ti, n. 2 . Foenile, lis, n. 3. Kaszdlo fo ld .

Pamentiel, Terrula, Ise, f. i. Fol-detske.

\

Pamentefc, Terrenus, na, num, Foldi. Terrestris, tre, c. 3. Conterraneus, nea, neum,

Pamentean, idem.Pamentof, Terreus, rea, reurn.

Fcildes.Pancratie, Pancratius, ii, m. 2 .

Pongrdtz.Pane, Panis, nis, m. 3. Kenye'r. Pane cefe coace dein grau nou,

Sitanicus panis, Ujj buzd ke* nye'r.

Pane cu care ie intere luptători, Calyphium, pilii, n, 2. Bajno- kok ’ erosito kenyerek.

Pane de bob, Panis fabaceus, B ab kenye’r.Lomentum, ti, n. 2.

Pane de aldoile, Panis secunda^ rius, Koz-kenyer,

Pane de grau, Panis triticeus, Buza kenyc'r.

Pane de milic, Panis e milio, Ko- les kenye'r.

Pane dein adunaturi, Farreus

PA.

PA. PA. 15 1

panis, Tobbjele m agbdl silit kenyer.

Pane de ordin, Panis hordeaceus, Arpa kenyer.

Pane de fecara, Panis siligineus, R o’s kenyer.

Pane dofpita , Zinites, tse, F. 1 . Kovăszos kenyer.

Pane lui Sannct loan, Palipodi- uni, dii, n. 2. Sz. Jân os’ ke- nyere.

Pane la bucate taefca, fau domi- cata, Tritum, ti, n. 2. Etelben val6 akdrm i sselet.

Pane si azima coapta curend, Speusticus panis, H irlelen suit kenyer, pogdtsa.

Pane taritioafe, FnrFuraceus panis, Korpds kenyer.Autopyron, ni, n. 2.

Pannonia, tiara Ungureafca, Pan- nonia, nise, f. î . Mcigyar Or- szăg.

Pannonii, Pannonii, ionim, m. 2 .M agyarok.

Panfa, (ab expansus,) Tela, lse, F. x. Vdszon.

Panfa de araneu, fau painsin , Vesca, cse, F. x. Pâkhdlo.Tela araneorum.

Panfa de bombac, Tela v, pannus e bombaeo, e gasvpio, Gya- pott vâszon , posztd.

PanFa de in, Tela linea, pan nu s lineus, v. ii a ;e ii s, v. linteum, L en vdszon,. poszto.

Panfa de lana, panure (a panno,) Tela, pannus luneus, Gyapju vászon, posztó.

Panfa de dsof, Pannus vilis, A le- tson posztó.

Panfa de peatra, care nu arde, Asbestinum, ni, n. 2. Koblil tsindlt vâszon, mely m eg-nem e'ghet.

Pţinfa de puf pe părete, pareta- riu , Aulseum atrebaticum, atrebatici, Kdrpit vâszon.

Panfa fina, faina, Pannus non vulgaris, Fdin posztó, vdszon.

Panfa rara, Ralla, lee, F. x. Rit- ka vâszon.

PooTariu, Textor, oris, xn. 5. &zo~' Vo, Takdls.Parafare, Textrix, cis, f. 3. Szdv’d

aszszony.'Pşnfarie, Textrina, nse, f. x .' Ta-

kdts mihely.Textorium, orii, n. ?.

Panfatura, Strophium, pbii, n. 2 . Keszkenyo.Strophiariurn, arii, n, a. Abstersorium, sorii, n. 2 . Ster- gariu ştergare,

'’anfaturea, Strophiolum, oii, n. 2 . Keszkeny'ótsJie.

PanFatura unfe, cefe pune p coaftele bolnavului, Pitatium, atii, n. 2. K enetes ruha, mellyet a beteges oldalra tészn k.

Pantha de Fer, C.antii .£ , an i i , m. 2 . Vas-pdnt.

PA. PA.

Pântece, Pantices, ticum, m, 3, plur: Has, hover has,Venter, tris, m. 3.

Pântece graf, Pantices, Koverhas. Pantecel, venţricel, Ven.triculns,

li, m. 2 . Hasatska, gyornor, begy.

Pantecof, Ventrosus, sa 3 sum. Hasas,Ventriosus, sa, sum.

Pantecariu, Ventrale, l:is, n. 3„ I ia s fed o , eloruha, heveder.

Panthera, Panthera, ree, f. i . Par- dutz.

Pantherin, Pantherinus, na, um.Pdrdutzi.

Panura, Pann.us, ni, n. 2. Posztd. Panure, Panniculus, l i , m. z.

Posztâtslia.Panuroi ratlricof, Pannosus, sa ,

sum. Szakaclolt kontosu. Pannuceus, v. pantmcius, cia, cium.

Pap, (Ital: Papare,) aplec cu lapte, Lacto, avi, atum , are. Szop- tat.ok,

Pappa, Pappa, pa>, f. i . Kis gyer- m eknek valo pep, fdtt kdsa. Pnlmentum, ti, n, 2. Athara, rse, f. i„Pulticula, lee, f. i . Puls, tis, f. 3. Pulmentarium, rii, n. Alicastrum, tri, n. 2.

Pappefc, i'appo, avi, atum, are.Pepet rdgok , eszsm .

Pappaf, Pappas, Cyermekeket

nevelo Alya.Pappu, Pappus, pi, m, 2. Nagy

atya.Papa, Papa, pse, m. i . Alya,

Nagy alya, Rórnai J~o Pap.Papat, Papatus, tus, m. 4* Pdpd-

nak bfrpdalma.Paploma, Paploma, mse, f„ l.

Takaró.Paploma de bombac, Bombacino,

nse, f. i . Gyapolt takaró.Papyr, Papyrus, pyri, f. 2. Papy-

rum, pyri, n. 2 . Papiros.Papyrefc, Papyraceus, ea, earn.

Papirosi, papirósból való,Papyr, Papyrus, ri, f. 2 . É gyiptom -

ba term'd gyekeny, melyre p a piros gyanánt irtak , ’s onne't hrjják a ’■ papirossat papiros- nak.

Papyr facatoriu , Papyrifer , ra , rum. Egyipt.omi nád, termo, hozó, m elybdl papirossat tsi- náltaJi.

Papora, Butonum, ni, n. 2. Gye- ke'ny, káka. Hero, onis, m, 3. Mariscum, ci, n. 2.Mariscus, ci, in. 2 .

Papora de Egypt, vedi papyr de Egypt, Biblos, li, f. 2.

Papora de Ispania, dein care le'a- ga corfe, Spartum, t i , n. 2 . Hispánidban termo fiosár koto káka, gye'kcny.

Papora, peperig, Scirpus, gi, m, 2, K áka, gyékény. " “

PA. 153

Scirpiculus, li, ra. 2. Kakdtska. Junculus, li, m. 2.

Papora tiefuta, herinei, (a hero- ne,) Ma'ta, tse, f. 1 . Gye'keny. Tege^, etis, f. 3.Hibiscus, ci, m. 2 .Siorea, rese, f. 1 .

Papora mica, Tegieula, la?, f. 1 . Gyeke'nyetske. Tegeticula, lee, f. 1 . Tegillum, li, n. 2 .

PaporoQ Jancosus, sa, sum. Kd- kdval boves.Juncinus, na, num.

Papofefc, pauieic , Condescendo, d i, sum, ere. Quiesco, ev i, etum, escere, M egszqllok, nyugszom.

Fappi'ire, Condescensio, cnis, f. 3.Megszallds.

Papof, Cuies, etis, f. 3. ¿¿alias, nyugodalom,

Par, Palus, li, m. 2 . K ar6. Statumen, nis, n. 3.Vacerr»j rse, f. 1 .Stipes, itis, m. 3.

Par batut de legat cai, V^cerra, rie, f. 1 . Levert kar6, mcly- hez a’ lovakat kotik.

Par de gard , de palanc, Sudes , sudis, f. 3. Kert kard, paldnk karo.

Par de pod, ftelp, v. ftilpp, (a ftelite,) Sublica, cge, f. 1 . Subli- cium, cii, n. 2 . H /dra valo tzovek.

Par de redimat villa, fau pomu,

Cantheriolus, li, m. 2. Szolo- fá t, vagy akárm i gyiimolts- fát támasztó gyám ól.

Par de vie, Palus, li, m. 2 . Szo- lo karó.Pedamentum, ti, n. 2.Pedamen, nis, n. 5f Statumen, nis, n. 3- Tignum, ni, n. 2 .Charax, acis, m. 3.Pertica, ese, f. 1 .

Par de vie crepat, R idica, cee , f. i , Hasad,t karó, szblo liará,

Parusel, Paxillus, xilli, m. 2 . Tzo- veketske, karótska.Palus exiguus.

Paruefc, Palo, avi, a'um, are, K arozom , karózok.Pedo, avi, atum, are.Impedo, avi, atum, are. Adminiculor, ari, atus sam, Statumino, avi, atum, are»

Paruire, Palatio, onis5 f. 3. Ka- rózds.Pedatio, onis, f. 3.

Paruit, Palatus, ta, tum. Karóz- tatotl.Pedatus, ta, tum. ímpedatus, ta, tum.

Paruelc, Palaris, re, c. Z. K aró - hoz való.

Parabola, pilda, Parabola, !se, f. Példaheszéd.Píoverbium, bii, n. 2 =Abagio, Qnis, f. 3í>Adagio, onis, m. 3.

i54 PA. PA.

■ Adagium, gii, n. 2 .Sententia, tiæ, f. 1 .

Paraclysion, Sacellum, li, n. 2 .Kdpolna.

Paradeif, Paradisus, s i , m. 2 .GyonyOriise'ges fiert.

Parafrafis, pe lung vorbire, Paraphrasis, sis, f. 3. V alam inek bov igëkhel valô m agyard- zatja.

Parafraft, Parafrastes, tæ, m. 1 .B '6 beszéddel m agyardzô.

Paralel, Paralellus, li, rn. 2 . Egy* mdshnz sze'p egyenes renctel helyheztetett.

Paralipomenon, remaf, Paralipo- menon, norum, n. plur: Elnia- radotty hagyatott.

Paralyfis, lovire de gutta, Paralysis, sis, f. 3. Valamely tag- nak elesëse, gutta.

Paralyteic, Paralyticus, ca, cum.Gutta-iitôtt, ina-szakadt.

Paranimph, nas, Paranimphus, ph i, m. 2 . VSfS , N dszn agy , Ledny hero.

Parafceve, gateire, Parasceve, ves, f. 1 . Këszûlet.Dies parasceve, N agy Pe'ntek. Vinere mare.

Paraf t, Parasitus, ti, m. 2 . Hi- zelkedo.

Parafita, Parasita, tæ, f, j . Hi- zelliedo , hazudozô aszszony. Vedi lingusitoriu.

Pardon, Pardon, E ngedelem , he-

gyelem.Pardo!, Pardus, ard i, m. 2. Pár-

dutz.Panthera, ree, f. 1 .Pardalis, lis, m. 3.Leopardus, di, m. 2 .

Pardof naicut dein lup, Chaus , chai, in. 2 , Farkasból fa jzott hiuz.

Pardofi, Varise, iarum, f. piu: 1 Pdrdutzok.

Pardofefc, Pavimento, avi, atum, are. Pddimentumo zom .

Pardofíre, Pavimentado, onis, f. 3.Pddimentumo zds,

Pardoiit, Pavimentatus, tata, a- tum, Pddimentumozott.

Pardofit cu corn , OorostratuMB , ati, n. 2 , Szarăval borittatott, paxloltatott.

Pardoiit cu petri, Lythostratum, ti, n, 2 . K ovel pddim entum o- zott.Delapidata, torum, n. plur: Lytosţratus, ti, m. 2.Silicatus, ta, turn. K avel rakott.

Pardofit cu petri in patru cornu. ri, Tesselatus, ta, tum. Negy- szegi'i hoveJihel pddim entu- moztaţott,

Parechez , Ital: Paregiare, Pario, avi, iatum, iare. MdssAt adom valam inek, pârositom .

Parechere, Pariatio, onis, f. 3. Pdrjdt adds.

PA. PA. 3 55

Parecheriu, Pariator, oris, rn. 3. Opinatio, onis, f. 3,Mássát adó. Paretoriu, Opinator, oris, m, 3.

Pareche, Par, aris, n. 3. Feles, VeleJicdo.egyenlo , hasonló, păros. Opinosus, sa, sum.Puri lis, le, c. 5. Păros. Opinans, antis, o. Z.

Parecliez , afeminez , Comparo , Opinosissimus, Igen veiekedo.avi, atum, are. H ason lilon ■ « Parut, Opinatus, nata, natum.Confero, tuli, llatum, erre. A’ ki fe ld l véltek ,Assimilo, avi, alum, are. Parendumife, Opinato, adv: MU

Parechere, Comparatio, onis, f. 5. Tior vèlnëm.Hasonlităs. Parem bine, Lætor, tatus sum,Assimilatio, onis, f. 3. f sri. Orvendek.Æquiparatio, onis, f. 3. Gaudeo, gavisus sum, ere.

Parechet, Comparatus, ta, tun.. Vedi bucurume.HasonliUatott. Parere buna, Gaudium, dii, n. 2.Assimilatus, ta, turn. ürvendezés.Æquiparatus, ta, tum. Exultatio, onis, f. 3.

Parecheste, Comparate, adv: a - Parere reu, Dolito, av i, atum,similanter, H asonlóke'ppen. are. B ândogalom .Vedi afeminez. Condolesco, ere.

Paremife, parem, Puto, avi, tum, Comloleo, ui, ere.are. Vélem. Pariete, Paries, rietis, m. 3. Fai.Opinor, ari, natus sum, Maceria, riæ, f. 1 .Existimo, avi, atnm, are. Maceries, iei, f. 5.Censeo, sui, ere. Pariete eu cernent de peatra, PaReor, eri, ratus sum. ries calce illitus, K obo l rakott.Arbitror, ari, atus sum. fa l . Cementicus paries.Áistumo, avi, atnm, are, Pariete de crate, Paries craticseus,Conjecturo, avi, atum, are. Roslêly fa l .Corijecto, avi, atum, are. Pariete de lemn creftat, Concra-Apparet mihi, ticius paries, B oron àbôl i;a-

Părere, Ital: părere, Opinio, onis, kott fa l .f. 3, Vélekedés. Pariete de lu t, Paries ex ïuta-Sensus, sus, m. 4« mento, Sdrbôl tapasztolt fa l.Opinatus, lus, m. 4' | Pariete de marmore, Paries mar«Conjectura, ræ, f» i. • moreus, Màrvànyko fa t .

Pariete dein ipidsiloc , Intergeri- um, rii, n. 2 . Koz-fal,

Pariete de pâment, Paries terreus, Foldból tsinált Ja l .

Pariete de inpreuna pe midsiloc , Dissepium, pii, n. 2. Dissepi- mentum, ti, n, 2. Küz-fal.

Pariete de tegle, Paries latericius, T egla Ja l .

Pariete duplicat, Paries duplica*.tus, Kettos ho-fal.

Pariete grof, Paries crassus, Vasta g f a i

Pariete luteit, Delutamentum, ti, it. a. Tapaszos J a l .Luto interlitus.Maceria, riæ, f. 1 .

Pariete ftricat, Parietina, nse, f.Rom lott J'ai, dulo J a l .

Parietariu, Peripatesma, atis, n. 3. Falra való kdrpit.Aulæum, ei, n, 2.Peristroma, atis, n. 3. Parietarius, ria, ium. Falhoz való.Tapétum, ti, n. 2 . Kdrpit.

Parga, (Græ: Aparehai,) Primi- tise, iarum, f. 1 . plur: Zsenge , gyiimültsôzésneJi zsengëje.

Pargamen, Pergamentum, ti, n. 2 . pergamina, H àrtya , lantorria. Membrana, nse, f. 1 .

P^rgamenof, Membranaceus, cea, eum. Hártyásc Pergamíneas, nea, eum.

ï ’argaminefc, Pergamineus, nea^

156 PA.

urn. P ergam inai. Pargaminariu, Pergaminarius, ria,

iuaf. Per gam e n tsináló. Membranarius, narii, m. 2.

Pârghie, Trudes, dis, f. 3. Eme- lo rùd.

Parimie, Græ: Paremia, æ, f. 1 . K oz peïdabeszed .Abagio, onis, f. 3. Adagio , onis, f. 3. Adagium, agiij n. 2 . Proverbium, bii, n. 2.

Parimieriu, Ænigmatum scriptor, oris, m, 3. Pëldri ïrô.

Parimicefc, Proverbialis, le, c. 3. Példaheszëdes.Ænigmaticus, ca, cum.

Parimicesţe, Parabolice, adv: Pêl- dáson. Ænigmatice.

Părinte, Parens, entis, m. 3. Atya, szûltim, szüloim , szüló any a, szulU atya■ Pater, tris, m. 3. Mater, atris, f. 3.

Parintiefc, Paternus , na , num. Atyai. Patrius, tria, ium. Patritus, ta, tum.Parentalis, le, c. 3.Patruus, trua, uum.

Parintieste, Patrie, *dy: Atya- m ódon, atyaképpen.Paterne.

Paîp, Parhippus, ippi, m. 2 , L ó , paripa.Equus, qui, m. 2,

Parma cetate in Ita lia , Parma , m æ, f. i . Vqros Oloşz - Or- szágba.

PÂ.

Paroch, Parochus, chi, m. 2 . Egy- ház szólga , Megyës Pap. Parsecus, ci, m. 2.

Parochia, Parochia, chise, f. 1 . Megye. Paræcia, ciæ, f. 1 .

Parochian, Parochiahus, na, num. Parochiához való.

Parochieni, âfcultatori, Parochia- ni, orum, m. plur: 2. H algalok.

Parola, Parola, la?, f. 1 » Jel. ,Paroxifm, Paroxismus, xisttii, m. 2 .

H idegleles, forfósúg.Parte, Pars, artis, f. 3. Rész, d a -

rab j falha.Tomusj torni, m. 2 .

Parte a doaofprediece a ceva bun, avere, Uncióla, læ, f. 1 . Vuia- mely Jdszăgnak, V agyonnak tizenJieitod re'sze.

Parte a opta, Octans, antis, o. 3. JVyoltzad-része.

Parte a patra, Quadrans, tis, o 3. Fertdly , valam ineh negyèd- re'sze.

Parte barbateafca, fau muereafca, Sexus, xûs, m. /{. Terrne'szet kiilombtizteto h/mi, es nyôstén kôzolt való kiilôm bség.

Parte capului deinainte, Synci- put, syncipitis, n. 3. O riza , fdnek elsd re'sze.

Parte capului dein derept, Occiput, occipitis, n. 3. Fonek hd- tulsó re'sze, nyakszirt.

Parte cafi care fe incaldieste de foare, Heliocaminus, ni, m. 2 .

PA.

A ’ háznak N apjelol m elege- do re’sze.

Parte cafi deinderept, Posticum, tici, n. 2. Iiú zn ak hátulsó ré- sze.

Parte cafi mai inafáre tipata, Pro» jecta, orurri, n. 2 . plúr: Epti- letnek kiillyebh vetett re'sze.

Parte cafi deintei prin care intra ih cafa, Antica, iicae, f. 1 . E - Idl való re'sze a házn ak, m el- lyen a’ házba be' m enhek, p il- var.

Parte ce dein fnf ramurtíáfe a bradului* Fustcrna, nae, f. 1 . Fe- nyofának ágos-hogos fe ls o ré- sze.

Parte cuventului, si a fcrifori, Pe- ricúpa, pae, f. x. Irásnak, be- szédnek re'sze.

Parte deinafare , Pars exterior, Ktilso re'sz.

Parte deafuprá, P&rS superior, Felso rész.

Parte de fupt, Pars inferior, Al- só rész.

Parte deiñ dsof, curu, Anus, m, m. 2 . A lsó-fél, segg.

Parte dein dsof a urechi, Imuluá, la, lum, imtúa, auricélla, Álsó re’sze a ’ Jiiletskénék.

Parti dein dsof stergátoare a curului, Ahitergia, orum, n. 2. plur: Segg torio .

Parte dein loátru , Par inferior , Bélso-rész.

PA. 16 7

Parte deintei a comedeii, Prota- sis, sis, f. 3. K om édiándk elso része, kezdete.

Parte inproteivitoare, Pars adversa, Ellenkezo re'sz.

Parte luntri ce acoperita unde sed oameni, Stega, stegae, f. i. Fedeleş része a5 hajónak, a hol az em herek tilneli.

Parte sediutului, gaura curului, Podex, dicis, m. 5. A lfél, segg juka.

Parte vorbi a carue femn funt doi punct, Colon, i , n. 2 . Szóllásnctk része, m elynek jegye két pont.

Părţile v itei, pessoarele , nafu , coada, budiele, cefe manenca, Trunculi, orum, m. 2 . plur: Al marhának ve'gso része i , lába, óra, ajaka, farka, mel- lyeket megesznek.

Parteice, Particula, lae, f. i . Ré- szetske.Articulus, li, m. 2»Portiuncula, lae, f. 1 .

Partesefc, Partior, iri, itns suin. Piészelietem, teszesitem. Impertior, iri, itus sura. Impertió, tivi, itum, iré. Communico, avi, atum, are. Participo, avi, atum, are. Participem fació, ci, ctum, ere.

Partasire, Participado, onis, f. Részesúlés.Communicatio, onis, f. 2.

i 58 PA.

Partasitoriu, Partitor, oris, m. 5 .Elosztd, reszelLeto.

Partasit, Partitus, tita, um. Re- szeltetett.

Partas, Partiarius, arii, m. 3. Re- szes. Compos, otis, o. 3. Particeps, ticipis, o. 3 .

Partesefcume, Participo, avi, atum, are. Rc'szesulok.Particeps lio, fieri, factus sum.

Partasic„este, Partim, particulatim, Reszenke'nt.

Partiefc, vedi impartiefc. Parteinefc, Patrocinor, ari, atus

sum. Az 3 re'sze're alloh, oltalm azom , party at fo g o m . Partes alicujus tueor, itus sum, tueri. Faveo, vi, autum, avere. Kedvezek.

Parteinire, Patrocinatio, onis, f. 3 . V alakinek re'sze're alias , ked- veze's. Favor, oris, m„ 3. Patrocinium, cinii, n. 2. Oita- lorn, gondviseles.

Parteinitoriu, Patronus, ni, m. 2.Mas re'sze're dlld, oltalmazd .

Parteinitoare, Patrona, iae , f. j .Oltalmazd aszszony.

Parv, Parvus, va, vum. Kitsid. Parviitiu, Parvulus, la, lum. Kis*

ded.Paruca, Calerium, erii, n. a. Vsn-

de'g haj, pardka.Galerii ulum, li, n. 2.

Pafaport, (ltal:) Libellus paşaport, Paszaport level

Pa .

/ -

PA. * PA, i5g

Pafc, Pasco, pavi, astum, cere» L e gelteteh.

Pascerc, Pastio, onis, f. 3. L egel- teie's.Pas tura, rae, f. 1 .F'astus, tiis, m. 4-

Pafcatoriu, Pascens, entis, o. 3.Legelleto.Pastor, oris, m. 3.

Pafcut, Pastus, ta, tum. Legelte-tett, ctetetU

Palcatori in fus, Pascens, entis,o. 3- L egelo .Bascuus, cua, um. i

Pafc inpreuna, Compasco, pavi, astum, are. EgyuLL Le gelteteh.

Păşuni inpreuna , Cornpascuus , cua, cuum. Kdzonse'ges legelteto hely.Compascuum, cui, n. z.

Paie vite, Impasco, avi, astum, ere. Barm ot eteteh, legelteteh valahol.Perpasco, avi, astum, ere. Pascito, avi, atum, are.

Pafc, Pasco, avi, astum, ere. Le- gelek, m ezon elodom .Pascor, asci, astus sum. Eszem.

Paib oclii, Oculos pasco, avi, astum, ere. Szem eim et gyo- nydrhddtetem.Aspectu rei alicujus delector. ari, atus ium. Gyonydrhddtim valarrti szepben.

Pafc mane to t, Depasco , avd , astum, ere. Eleszem■, eîetetem.

Pascor, astus sum, asci.Abedo, edi, esum, ere.Obedo, edi, sum, ere.

Pascere tot, Depastus, tus, m. 4. Me gétetett.Depastio, onis , f. 3. Eleves, ele tetes.

Pafcut tot, Depastus, ta , tum. Ele’tetett.

asune, Pascuum, cui, n. 2. Le- geltelo hely.Pascua, orum, n. z.

Pascbi, pasci, pafca, Pasca, catis, n. 3. Pascha, paschae, f. i. A ltal-m enes, Húsve't.

i afebalion, Canon de celebrando Paschate, Husvet üle'serol v clI ó

Cánon.Pascu, Paschasius, sii, m. z. Pás-

hus.Pafere, Passer, eris, m. 3. Madár,

vere'b.AviSj avis, f. 3. Madár.Ales, litis, f. 3.Volucrís, volucris, f. 3.

Paferea, paferuica, Avicula, lae, f. i . M adárha, m adaratsha. Passereulus, culi, m. Zt

1 afere aducatoare de nefericire, Spinturnix, cis, f. 3. B oszss szerentse’t hozó madár.

Pafere ara tru lu i , A l a u d a , d a e ,

T. j . Patserta , szájítóha met*dár.

. Galerita, tae, f. i,Gassita, tae, f. i.

i 6o PA.

Pafere âmarita, Currucca, cao, f. x. Nyomorult poszdta m a d á r , m elyhek j ia i l más m adár n eve li.

Pafere ce manca alfoinile, Apia- stra, trae, f. i . Me'h e'vci m a- dar, Jiiillo, fetske.

Paîere Cefe cufunda in apa, Mer- gus, gi, m. 2 . Budr, búvár.

Pafere ce fcobeste leñiñele ceoca- nitoare, Rusticula, lae, f. x. Harkdj.

Pafere cocofterg, v. cacofterc alb, Ar dea v deae, f. l . Gem , fejer

. geni.Ciconia, niae f. î .

Pafere corui, NisuS, si, m. 2 . Ka- ruly m adár.

Pafere Ce culege fementia, Sper- inologus, logi, m. 2 . Egy m ag szedo m adár nem e.

Paîere CU arip rosi, Phœïii'côpte- rus, cópteri, m. 2. Piros szár- nyu m adár.

Pafere Cu coadá rosie, Phoenicu- rus, r i , m. 2 . Veress farku m adár.

Pafere de apa, Querquedula, lae, f. i . Vizi m adár, szártsa.

Pafere de Egypt, ca cocofţercu, Ibis, ibis, et ibidis, Egyiptorni m adár, m int a’ gója.

Pafere de noapte, Am a, arriaé, ; f. i. Éjjeli m adár. _

Ptfere dropteie, Tarda, dae, f. i. Tùzok m adár. ¡

V

PA.

! Pafere fazan, Ales fasidis, Fai'zăn madár.Phasianus, #ni3 m. 2 .Vedi phsfan.

Pafere phenix, Phoenix, cis, f. 3„ Fénix madár.Ales lortgaeva.

Pafeîre gălbioare , Ictei"us , e ri, m. 2. Sármánkó.

Pafere Imparateafca, Attageiij enis, m. 3. Tsászár madár. feonosa, sae, f. i.

Pafere in forma vulturului, Pigar- pus, arpi, m. 2 . Sas szabásu madár.

Pafete libutiu, Vanellus, elli, tú. 2; Libutz m adár.Larus, lari, m. s.

Pafere neagra la cap, Atí-icapita, tae, f. 1 . Fekete Jeji'i m adár, seregeíy.

Pafere o chiu boulúi, Trochillusţ lli, m. 2 . Okórszem madár.

' Regulus, guli, na. 2 .Regáliolus, oli, m, 3.

Pafere parif, Parus, pari, m. s 0 A7 kis páris m adár.

Pafere pelican, Pelicanas, ni, m. 2; Pelilíán m adár.Platea, teae, f. 1 .

Pafere pint, Ital: pingione, Fri- gilla, lae, f. j . Pinty m adár.

Pafere pitpalaca , Coturnix , cis j f. 3. Fiirj.

* X ° rtyx> ig’s’ f- 5-Palére prepelitie, idem.

PA. 161

Pal ere prepelitie rnai mare, O r-i tygornetra, trae, f. 1 . Fiirjehi hozótt legnagyobb vezére a ’ i t'óbbinék ‘ ]

Pafere preveghitóare, Fhilomela , Ise, f. 1 . Fíílemilé.Luscinia, niae, f. 1 .Aédon, onis, f. 3.

Paíére poturnica, Goturnix, cis, f. 3. Fogaly 'madár.

Pafere rapiţoare, Avis rapax, Ra- gadozó madár. iEsalon, onis, n\ 3.Asalus, ali, m. 2 . R agadozó m adár, Slv, bánya.

Pafere steiglitie,Corduelis, lis, m. 3. Tengelitz madár.Acanthis, tidis, f. 5.Acalanthis, tidis, f. 3. Acanthilis, lis, í'. 3.

Pafere stinege, pitigvvs, Meanchaj chae, F¿ 1 . Tzinege.Saix, iciíj F, 3.

Pafere Areina , veneteica, Avis advena¿ Idegen jovevény m adár.

Pafere verde galben«, Víreo, fe- onis, rn. 3. Egy zold sárgtí madár.

Pafere usoare ce o poaría vento, Ceppbtjs, phi, m. 2 . Oíy Jionnyü m adár mellyet a ’ szél ¿de ’s tova hajt.

Paíeri blande, Aves cicures, Jdm- bor madarah.

Paferi cantatoars, Oícina®, avesjPars IL

i Énehlo m adarah.Paferi ce umbla multe la olalta,

Aves córtales , v. cohortales ,| Sersgesen já ró m adarah.Paferi crepate la pessoare, Aves

fissipedes, fis*ipedum, f. 3 . plur: Hasitott talpú m adaroh.

Paferi de íngrasat, Aves alatiles,v. altiles. H ízlaló m adarah.

Paferi late la pessoare, Aves pal- mipedes. Lapos lábú m adarah.

Paferi pefuf fburaíoare, A vas per* petesj Fen repitió m adarah.

Paferi pá dsof fburátoare, Aves inferas. Alatt repulo m adarah.

paferi felbatecc, Ave« ferae, Vad madarah.

Pifereíc, Aves, passeresneapio, cepi, capt a rn, ere. fiktdarászoh. Aucupor, ari, patus sum. Aucupio do operam dedi , r- tilín, are.Aves capto, avi, átum, are.

Paferire, AuCupatiOj onis, f, 3. Madarászás.Aucupinm, cnpii, n. 2 . Paferit*

Paíkrariu, Aucupalor, oris, m. 5sMadarász. /Auceps, auctipis, tti, 5¿ Passerariüs, ria, rium,

Paferefc, Passerinus, na, nú ni M adári, vérebi.

Pafarie, Ornithobosfciutri, tobos* cii, m. 2 . Madár tarto. Ornithon, ónis, n. 3.Aviarium, arii, n. a¿

1 i

i 6 á P A *

Ca vea aviaria.Paseic, Cradior, gressns sum, adi.

Lepek, lépera.Pasire, Gradado, onis, f. 3* L e

pes.Pa», Pasius, süs m. Lepes.

Gressus, sus, ni. 4.Gradus, dus, m. 4.

Pasintl, Gradatim, Pedetentim, adv: Lépve.Pedepessim.

Pase fe alare, Egredior, egressus sum, egredi, Kilépem .

Pasire afare de termin, Egressio, onis, f. 3. Tzélon túl lepes.

Pasefc inapoi, Regredior, edi, regressu» sum. Viszsza lépek.

Pasire inapoi, Regressus, gressüs, » 1. 4. Viszszú-lepes.

Pasefc lin, Repto, avi, atura, are. Lassan ballagok, Isak al/g lépek.Pedepressim incedo, essi, sum, ere.Lento gradu procedo, «ssi, es- sur», edere.Greasua lentos fació, ci, ctum, ere.

Pasind liis, Gradatim, lente, adv: Lassan-lassan.

Paie, ( Ita' passare: I, transí, abi. Mertj.

Paf de merf, Coramealus, tú», ro. 4- ¿zabadság az eimenetelre. Passnaiis, le, c. 3.

Paffeícuuie v. padiolcucue, ( ab lía :

.PA

passare) Iré celerius, passu ce- leri festinare. Festino, avi, a- tum, are. Sielek , sielve lépek. Propero, avi, atum, are.Celero, avi, atum, are.

Pafíire padire, Properantia, tiae, f. i . Sielség.Properatio, onis, f. 3.Festinado, onis, f. 3,

Paííit-.este gradeind, Properanter, adv: Sietve.Properato, Celeriter.Fesdnanter, festine.Vedi grabefe, v. gradeiefc.

Pasiste, Agrostis, si», f. 3. Púsint, fu . Cespes, pitis, m. 3.

Pasiste, pasune, Gramen, nis, n. 3.Pásint, jí'i, perje.

Pasisceof, Graminosu«, sa, sum. Pasíntos.Gramineus, ea, eum.Cespicius, cia, .eium.

Pasquil ferifoare urit« defpre altu, Pasquilus, quili, m. 2. Jhotsko- ló irás.

Pastet cu carne, Teganites, itae, f, 1 . P áslétom ¡ husos beles.

Paftoriu, Pastor, oris, m. 3. Pász-lor.

Paltoriu de boi, Boarius, arii, m. 2. Okór pásztor.Bubulcus, bulci, m. 2. Eubsequa, quae, m. 1 .

Paftoriu de oi, üpilio, onis, m. 3. Júhász.Pastor ovium, pecuraria.

Pafioriu de porci, Porcarius, arii, in. 2 . Series pàsztor. pbrcariu. Porculator, oris, ru. 3. Siibulcuâ, ci, m. 2 .Suarius, arii, m. s.

Paitoriu do vaci, Vaccarius, arii, m. 2. Tehëri pdSztor. vacariu, Vaccarum Pastor.

Paftoriu de vite, Pecuarias, arii, m. 2. B arom pâsztor.Pastor pecorurn.Pecoraritis, arii, in. 2 .

Paftorefe, Pastorem ago, eşi, actum, eré. Pásztorhodom.

Paítorie, Pastura, rae, f. 1 , Pász- lorság.Fünctio pastoralii.Officium pastorale.

Paftorafc, v. paftoricefc, Pastora- lis, le, e. 3. Pászlori. Pastoricius, cia, ciuni:Pastorius, ria, rium.

Pat patul, a Patnlum, li, «. 2 . Torus, ri, m. 2 . Àgy, nyoszoja Grabatùs, ati, m. 2 . Spoflda, dae, f. i.Lectua, ti, m. 2,AfccubituîU, ti, h. 2 .

Patiel, Lactulus, li, un. 2. Agyols- ka. Toruius, li, rn. 2 .

Pàt de culcat dioa , Deeubitori urn, orii, n. 2. N appall nyügo

dalortira lefeuvo àgy.; at alic de se ti i a t, ûiu m ancat,

ScinpendiüDi, dii, n. 2. liis ci- ¿yatá&a nyùgodalomra ragy

11 *

etélre.Patu născări de prunei, Puarpe-

riuna, perii, rj. 2 . Gyermelí ágy: Patu pusci„ Catapulta, ligoeu*

»capas, Agya, vagy Jó g u ja a ’ puskának.

Páthica, Miropolium, polii, n. 2. Patiká.Mirotheciuui, cii, n. 2 . Pharmacopolium, polii, ri. 2; Apotheca, cae, f. a.

Patfiicariu , Pharmaoopola , lae * ta. 1 . Patikárius.Miropola, lae, al. l . Apothecarius, Carii, na. 2.

Pathirneíc, Patior^ ati, passus saajj Szenvedek.Tolero, ávi, átum, are. Szen~ vedem.Perféro, pertuli, latüni, erre. Sufíero, sustuli, latum, érre. Fero, tuli, láturá, «rre.

Pathimir#, ( Ita: pátirnento) Pas- ¿io, onis, f. 3. Szeúoedés¿ tures,Perpessio, óuis, f. 3,Perpessus, sus, ira. 4.Toleraritia, tiae, f. if.Tqleratio, onis, f. 3.

Páthiiuitoriu, PatienJ, entis, é¡ 3. Szenvedoj turo,Tolóraiis, Antis, o, 5:Suííereiis, entiâ, O, 3 Perferensj «ritis, o. 3.

Pathinia«, Patibilis, lis, c. 3« Szeñ vedhettí.

PA. PA.

Pathimiceof, Patibilis, le, c. 3. Szenveclheto.Tolerabilis, le, c. 3.

Pathimit, Passu*, sa, sum. Szenvedett.Perpessus, usa, ssum.

Pathirnitieste, Pacienter: adv: tolera nter. Szenvedetesen , békes- séges tiíréssel.

Pathima, ( Grae: pathima) Passio, onis, f. 3. Indulat, szenvedés, felháborodás.

Pathima dein lontru, Affectus, af- £ fectus, m. 4. Belso szenvedés. V Aííectus animi.WL.

Affactio, onis, f. 3.Motus, tus, m. 4.Commotio, onis, f. 3. Concitatio, onis, f. 3.

Patiefc, idem ac pathimefc, Pa- tior, passus sum, pati. Szenvedek

Patire, Passio, onis, f. 3. Szenvedés.

Patit, Passus, ssa, ssum. Szenvedett P*tit om, Homo qui multa pas

sus est, multa vidit. Em ber a ki sokat látoit, szenvedett.

Patieic paguba, Damnum patior, passus sum, Kúrt vallok.

Patit paguba, Damnum passus.Kárt vallott.

Patrie, Patria, triae, f. j . Haza. Patríele, Patrius, tria, ium. 11a-

zánke hazánkbéli.Patrie noaftra, Patria nostra, fía -

zánk.

Patritiu, Patriciu», cia, ium. Aem- zelségés, jô nemzetü.

Patritii, Patricii, iorum, m. 2. plu: Tandtsbéli szemétyeknek rnct- radèki.

Patritiat, Patriciatus, atùs, m. 4- Nemzetsèges méltôsdg.

Patrin, Patrinus, ni, m. 2. Ke- resztelo alya.

Patrina, Patr'rna, trinae, f. 1 . Ke- reszt anya.

Patriarch, Patriarcha, chae, m. 1 . Szent alya.

P a t r i a r c h i e , Patriarchatus, archa- tùn, m. 4. Patriàrkasüg.

Patrimonie, Patrim onium , nii, n . 2 ,

AtydLôl m aradott oroksëg.Patron, Patronus, ni, m. 2. 01-

taLmazô, gondviselü.Patrona, Patrona, nae , f. 1 01-

talm azà aszszony.Patron de bine facaîoriu, Everge-

tes, evergetae, m. !• Velünk )àl tévo patronus.

Patrontio, Patrocinor, ari, natus surn. Pdrtydt Jogoin^ ôlLalma- zom .

Patronire, Patrocinium, nii, n. 2 . Oltalom , gondviselès.

Patru, Quatuor, iudec: Nëgy. •Patru ani, Quadriennium, nii, n, 2.

JSégy eszlend'à.Patru cai de car, Quadrijuge*, ju-

gum, m. 3. plur: Négy sxekereslôvak. ,

Patrudiecţ si. noao, Undequm*

PA. PA. i65

quaginta, indec: N egyven ki- lertlz.

Patru domni îndreptători, Quatu- orviri, virorum, m. piu: 2 . Negy igazgald urak.¡5 O

Patru oameni care poarta iecteica, Tetraphori, orum, m. 2. plur: Negy emberek kih egyuLt vi- szih a ’ lectikdt.

Patru sire de luntri, Quadriremis, mis , f. 3. Negy rend evezo liajo.

Patru Tute, Quadringenti genfae, genta. Negy szdz.

Patru unghiuri, fau cornuri, Cu bus, hi, m. 2 . Negy szeg. Quadra, rae, f. î.

Patrerefc, Quadro, avi, a turn, are. Megnegyezem, negyszegitem. Iu quatuor partes divido, si, sum.

Patrarie, Quadratio, oriis, f. 3. Negy szegre tsindfds, vagy osztds.Divisio in quatuor partes.

Patrariu, Quadrans, antis, c. 3. Fertăly.

Paîrat, Quadratus, ta, turn, Negy szeges.Quadrigeminus, na, num, Negy szeres.Quadratum, ati, n. 2.

Patrai in patru p^rti, Quadrfpar- titus, tita, turn. Ne’gy jele osz=. iatott.

Fatruitoriu, Quadratarius, rii, m. 2 .

Ko foragó.Patruplicaluefc, Cuadruplico, ca-

vi, catuni, are. M egnégyeztm, négyeztetem.

Patruplicatie, Quadruplicatio, onis, f. 3. Megnégyezés.

Paturnica, poturnica, Coturnix, cis, f. 3. Fogoly m adár,Ju rj.

Pavefe (Ita : pavefe) Scu tu m ,ti, n. 2. País.Clypeus, ei, m. 2.Parma, mae, f. i.Vedi fcut.

Paun; Pavo, onis, m. 3. Páva.Pavus, vi, m. 2.

Paunitie, Pava, vae, f. i . Nyos• lény páva.Avis junonia, Peuna.

Paunefc, Pavoninus, nina, nnm, Pávai.Pavonius, nia, nium.

Paunacefc, Pavonaceus, cea, eum, Pávából való.

Pauzeíc, Pauso, avi, atum, are. Nyúgszom , veszteg ülok.Quiesco, evi, atum, ere. Conqniesco, ere, evi, etum. Requiesco, ere.A labore ferior, ari, iatus sum. Quietem ago, egi, actuin, ere.In otio sum, es, fui.C^sso* a labore.Vedi si Repofefc.

âuzare, Pausatio, onis, f. 3. Meg- nyúgovás, nyúgvás.Requies, ei, f. 5.

Relaxatio, onis, f. 5.RespiratiOj oni», f. 3.

Pauza, Pau*a, sae, f. 1 . Nyugo- dalom .Quies, etis, f, 3. Requies, ei, f. 5. Requies, etis, f. 3.Quietudo, inii, f. 3 . Tranquiliilas, aţis, f. ?,

Pauzat asediat, Requietus, ta, turn, AyugotL nyugodalmos,Tranqu Hus, ţ!a, llurr»Quietus, ta, turn.Securus^ ra, rum,■ acatus, ta, turn.

Pauzeceste, Pacate, adv: Nyitgo- dalmoson. Tranquille.

Pauzariu ds luntri, I ausar’us,$arii, m. 2. A' Iii a ’ hajâsoltaţ dologra hajlya , vagy nyugodalom ra, es nyugtatja.

Pazele, venit a pafforefc, Custo.- dio, divi, itum, ire, Orzoh, oV- zdm .Excubo, ni, itum, are.Tutor ari, atus sum,( uram gero, essi, esturo, ere.

Pazia, Custodia, diae, f. î, Orzes drizet. Evcubitus, tus, m. 4. Excubiaa, iarunj f. i . plur: Excubatio, onis, f. 3.

Pazitoriu paftoriu, Custoditor, pris, m. 3. Orzo.Excubitor, ori.*, m, 3.Gustos, odis, m. 3.

P«zit, paftorit, Custoditus, ta, turn, Qr.zqtţ, drizet alatt val6,

i66 FA.

Vedi si cuftodefc.Pe aice, Hac. Eztrn erre.Pe afeunf, Clanculo, adv; Titfton,

alaUomba.Clandestino, clandestine, Occulte, Clam.Abscondite, Abdito.Arcane, Tacite.Tecte. Secrete.

Pecatuefc, Peeco, avi, atum, are Vethezem,Delinquo, liqui, ctum, err. Erro, avi, atum, are.Culpam comrnitto, misi, stum,ere.Peccati reus fio, eri.Hallucinor, ari, natus sum.

Pecatuire, Lapsus, *us, m, 4. Vql~ hazes.Errautia, tiae, f, 1 . Halluciriatio, onis, f. 3. Vitiositas, at is, f. o. FetJiesseg,

Pecatuitoriu, Peccans , antis, o. 3. Vethezo. Errans, antis, c. 3. Delinquens , entis, o. 2. Bun tevd.

Pecat, Peccatum, ati, n. 2. Bun. Commissum, tsi, n. 2V Crimen, nis, n.3. Delictum, tl. Error, oris, m. 3.Vitium, tii, n. 2.Noxa, noxte, f. 1 .Culpa, pae, f. i .Noxia, xiae, f. 1.1 Lapsus, sus, m. 4-,

Mendumj di, n. 2 .

PR.

PE. PE. 167

Meoda, dae, f. x.Delictum, ti, n. 2.Fiagitiuin, gitii, n. 2.Erratum, ati, n. 2.

Pecatoi, Peccator, oris, »îl. 3 . B ă nos, veikes.Vitiosus, «a, sutn.Mandosus, sa, suin. rnendof. Criminosus, sa, surn. Bunbs. Criminalii, le, c. 3.Noxalis, le, c. 3.Reus, ea, eum.Flagitiosus, sa, siim,Sons, ontis, o. 3.Sonticus, ca, cum.

Pecafuitieite , Peccaminose, adv: Velkesen. Vitiose.

Pecisîgine, Petigo, ginis, f. 3. Szep* Iii siimbts "Vitiligo, ginis, f. 3. lropetigo, inis, f. 3.] entigo, gini*, f. 3.

Pecingine pe trup, Mentagra, rae, f. 1 ■ Szeplo, fâtostdg a testen.

Pecinginof, Petiginosus, sa, sum. Szeplos.Maculosus, sa, sum.

Pecuiiar, cei anaeu propriu, Pe» culiaris, re, c. 3. Tulajdon.

1 Peculiariceste , Peculiariter, adv: KivâUheppen.

Pecu (au p*c, de acie fe dice pe* curariu, Pecus, cudia, f. 3. B aroni, aprâ baron*.Pecus, cori», n. 3. M indm fele baroni.

Pecurariu peculariu, Pecuanu* , ari , m, a. Baroni brzo. Pecorarius, rarii,

Pecurariu de boi, Boarius, a ri, m, 2. Ókor pâsztor. v„ boariu

Pecurariu de oi, Opilio, onis, m. 3.Júh pâsztor.

Pecurariu de porci, Subuicus, ci, rn. 2. Seríes pâ\Zt°r- v* porcariu,

Pecurariu, de vaci, Vâc>.'arlu*5 ca‘ rii, m, 2. Tehen jsăs$i?r' v- vacariu.

Pecurarie, Pecuaria, rîae, f. ] rom m al bánás, baroni tartas.

Pecuarie loc de pafcut, Pecuaria, riae, f. 1 . Baron i legelteto hely,

Pecuarefc, Pecuarias, ria, rium. B arom tartáshoz való baromi. Pecorinos, na, num.

Pecorof, Pecorosus, sa, sum. B ar- mos, sok barmu.

Pedagog, Paedagogu*, gogi, m. 2 , Gyermekeket lanitó oskola mes• tar. Pedotriba, ba*, m. 1 .

Pedeafupra, Superitis. Feljül. Pedeafupra ceva făcut, Obiter ,

adv: Isak m idióla g , imigy, amugy. im m el dmniai. Superiicialiîer.Perfunctorie. *Defunetorie*

Pedeca, Pedica, cae, f. 1 . Nyüg. Compes, edi», f. 3. B ékó . Comped*», pedum, f. 3. plur:

Pedeca de per la pef*oarele găini, Trieae, carum, f; 1 . piu: Tyuk ■

lábán akadozó szó'r.Pedec, Compedio, i vi, iura, iré.

Nyügozom, békozom .Pedecare, Compcditio, onis, f, 5.

Nyügozés.Pedecat, Pedicatus, ta, tum. JSyü»

gozott. békozott.Compeditus, ta, turo«

\ Pedec, Jmpedío, divi, tum, iré, Cáíoloni ahaddílyt tészek.Vedi Impedec,

Fedepfefc (a verb depso) Funjo, nivi, iturn, iré. B(intetem. Animadverto, ti, sum, ere. Castigo, avi, atiun, are.Paena afficio, eci, ectmn, ere,

Pedepfire pedeapfa, Paena, oae,, f. i . Biinteíes,Animadversio, onis, f. Castigado, onis, f. 3. Supplicium, cii, n. 2 .Punitio, onis, 3 .

Pedepfitoriu, Pnnitor, oris, ni» 3. Bjínteto.Animadverteas, entis, o. 3 , Castigator, oris, m. 3,

Pedepficeof, Paenalis, le, c. 3. Bün- tetésre való,Paenarius, ría, rintu,Culpabílis, Je, c. 3.

Pedeftrefc, vedi pedefiru merg. Pedeítru, Pedester, tris, c. 3. Gya-

l°g-Pedeítrof bun, Cekripes, edis,

Jó gyalog.Pedeftras, Circuropedes, dum, m .3 .

168 FE.

plur: D arabanlali, gyalag i naso k.

Pedeítrime, Peditatus, tatas, m. 4.Gyalog sereg,

Fedeftru merg, Pedibus eo, ivi, itum, iré, Gyalog tnegyek.Iter íacio, cí, ctum, ere pedibus,

Pe dsumetate coaftele diecitoriu, Semisupinus, na, pum- F el ol- dalán Jekvo.

Peduche, Pediculus, li, m. 2. Telíí. Peduchioí Pediculosas, sa, skiu.

Teţves.Pcdiculis «caten«, entis, o, o. Pedicosus, sa, s u r i .

Peducbioseíc, Pedicularis, re, c. 3, Telüi, tetvi.

Péduchez, Pedículos venor, ari, natus mm. Tetvct keresek, lel- vezodom»Pedieulis purgo, avi, atum, are

Peducel, Myrineciura, cii, n. 2» Vak lelü.Acarus, acari, ni. 2.Terredo manuum, pedura.

Pe fuga, ( Ita." alia fuga) Festínate, Festinanter, cursien, adv: Fúl- va szaporán.

Pegaf, Fegasus, gasi, ra. 2. Szúr- nyos ló pegasus hegyén kútat rugó, caval cu arepi.

Pe hercle dic, adeverat, Mehercle. Bizonnydra tnondom , Hercules re m ondom .

Peintrecute, Certatim, adv: lusa- kodva, egyrnúsra való képestt

PE,

Peiu, Pereo, ivi, itum, iré. Veszeli, Vedi peru,

Pelarie, Pilt\us, ei, m. 2 . Pileum, ei, n. 2 . Suveg, kalqp.

Pelariet, Pileatus, ta, tum, Süve ges, kalapos.

Pelarieriu, Píleo, onis, m. 3. Bor bol dolgozó.

Peleriutie, Pileolus, li, ru. 2 . Sil veg ’s kalapotska, síivegetske,

Pele, Pellis, llis, f. 3. B or ,

Coreum, ei, n. 2 .Cutis, tis, f. 3,Tergus, oris, n. 5.Byrsa, sae, f. i,

Pele afpra, fau cu pele afpra, Squar rosus, sa, surn, Éles darabos, varas bdrii.

Pele ce fpendiura la gatu boului, Palear, aris, n. 3. Ókcir nya kán, torkán alá fü ggo bor.

pele de cane, Corrigia canina, f, i Kutya bor,

Pele de cerb, Nebrides, nebridum, f. 5. Szarvas borok

Pele de serpe piimavara lapedata. Vernatio, oni*, f. 3. Kigyónak elhánt ó bdre, kigyó vetkezés. vernie de aci vernit.

Pele de talpuit, Solea, leae, f. i.Talp bor.

Pele miíe intereste de lucru, fan caleste, Calleo, lui, ere. Meg- keményedik a’ bdrdm a do logtól.

Pele întărită, Calloíus, sa, sum.

PE,

Feltorot kemenyedelt bor.Pelei întărire, Caliositas, atis, f. 3.

Bdr kemenyite'se,C a l l u s , ca l l i ,

Callum, lli, n. 2 .Pele lucrata, deiperita, Aluta, tse,

f, j. Ldgy irha.Pele ochiului in care ftau peri,

Cilium cilii, n. 2. Szem hejja melyben a’ szem szdr vagyon,

Pele praschii de ţinut petrile de aruncat, Soutale, lis, n. 3. Pa- rittya bdre melyben a’ llajtan- dâ koveket teszik.

Pele fuptire ca charieie, Membra

na, n*e, f, 1 . Hdrtya.Pele fuptire la ochişi găini, Pha-

goides, phagoidae, f. 1 . Vekony fekete hdrtydtskâja a’ tyiik sze- minek.

Pelcutie, Pellicula, lae, f. 1 . B'd- retske.Cuticula, lae, f. 1 .

Pelitie fuptire, Pellicula, lae, f. 1 . Hâriydtska.Membranula, lae, f. j .

Pelitie ce acopere inima, Pericor- dium, dii, n, 2 . Sziv borild hdrtya.

Pelitie intre mediu nuci, Dissepi- menţum, ti, n. 2. Diobel kd- zdlt vdldszlâ hdrtya.

Pelefc, pelosefc, Pelliculo, avi, a- tum, are. Bebdrzom, bdrrel be vonom.

Pelire, Pelle obductio, Borexes.

PE. 169

170 PE.

Pelariu, Pelüo, onis, m. 3. Szöls.Pellifex, cis, m. 3.

Pelariu, lucratorii! de pei, Coria- rius, arii, m. 2 . Timär.Cerdo, onis, rn. 3.Alutarius, tarii, m. 2 .

Pelerie, Alutaria, riae, f. l. T i- mär mihely,

Pelat, Pellitus, lita, litum, Röd- meries vagy börrel bellett.

Pe ljn, Pedetentirn, adv: Lassan lassan.Paulatim, sansirn.Sensim ac lenifer.Sensim, ac pedetentirn. Moderate, lente.

Pelin, Absynthium, th ii, n. 2 . tfröm.

Pelinjt, Absynthiatus , ta , turn. Urmös, fau Felinit (a felino: i: e: am aro)

Pelinit vin, Absynthites, tae, m. l.Urmös hör.

Pelinga v. linga, Circa, praep: Mellette. Penes, praep.

Pelinga un riu locuitoriu, Corri- ▼alis, le, c. 3, Egy Jblyö viz mellet lakö.

Pelm, Folien, inis, n. 3. Pollis, po- linis, m. 3. Büza lisztnek virdg- ja Idngja,

Pelmariu, Pollinari us, ria, ium, Liszt-ldnghoz valö.

Pendeleu v. poale, Pendula, lae, f. l. Pendula vesti*, interna, Pendşly, leftkggö rüha.

Castula tulae, f. i. Pendely, elorúha.

Pfndeíc, Atiendo, perpendo, vigilo, avi, atum, are. Vigyázok ort állok.Excubo, ui, itum, are.

Pendeire, Excubatio, onis, f. 3. O .- állás, vigyázds.Vigilia, lias, f. i.

Pendas, pendeitori ti, V igil, lis, m. ?. Vigyázó, Or-dlló.Gustos, odis, m. 3.Excubitor, oris, m. 3.Pendeit, Custoditus, ta, turn. OrzotU

Pendefc, lesuefc, Insidior, iari, atus sum, Leselkcdem,Obsidior, iari.

Pendeire, lesuire, Insidiae, iarum f. plu: Leselkedés.Subsessa, sae, f. i.

Pendeitoriu, Jnsidiator, oris, m. 3. Leselkedtí.Insidiosus, sa, sum.Subsessor, oris, m. 3.

Pendeitoreste, Insidios*: a d » : Le* selkedve.

Psnna peana, Penna, nae, f. i Tollú.Pluma, mae, f. i .

Penna de batut chimbalu, Plectrum, tr i, n. 2 . Tzimbalami ’eró, lant pengeld tollú.

Penna de fcril, Calamus scripto» rius. Irá penna.Graphicurn, ei, n. s.

♦

Penna de plumb cu care Jinelu* efc, Obrussa, obrussae, f. i. On perina melyel rajzdlnak.

Penna (ic ierif de fer, de plumb, Craphium, graphii,, n. 2 . Vas penna, dn pennm.

Penna purtatoriu, Penniger, ra, rum. Tollii viseld, tdllas. Plumiger, ra, rum,Plnmifer, ra, rum.

Penna ţiitoriu, Calamarium, marii, n. 2 . Penna tartd. Graphiarium. arii, n. a.Theea calamaria.

Pennariu, Pennarius, arii, m. 2 .Tolluhol valamit isindld, miveld

meşter.Pene moi, Pluma, mae, f. î. Pelyhe.Pene moi de umplut, Tomentum,

enti, n. 2 . 7olteni valâ lagy pellyhe.

Pensie Plumesoo, ere. Tâllasodom pelyhc'sedem.PJurno, avi, atum, are.

Penefe, Plumariu», ria, ium. P il- hei, tdllai.

Penire, Pennatio, oni*, f. 3. Tdl- luzds.

Penof, Pennatus, ta, ura. Szdr- nyos, tdllas.Plumosus, sa, suin.Plumatu», ta, fum.Plumeus, ea, eum.

Penof la pessoare, Pennipes, edis, m. 3. Tdllas lăbit.Plumipes, edis. o. 3 i

PE.

Penoaie pafere, Pennipotens, tis, o. 3. Tdllas madar.

Penat, Pennatus, ta, tum, Tdlla*zott,

Penateic, Peonaticum, naţiei, n. 2.Irds vâltsăga.

Penuti», Plumuîa, lae, f. î. Tol-> lat.sk a,Pennula, lae, f. i.

Petiicil, Penicillus, Hi, m. 2 . fllai- szo ke's. Penioillum, l l i , n. 2- Penniculus, li, m. 2. Penniculum, li, n. 2 .

Peninfula, dsumetate de oftroy, Peninsula, lae, f. i. Fel sziget.

Penitentie, Paenitentia, tiae, f i .Megbănds, biintetes.

Penfateuc, Pentateuchuss, chi, m. 2.M o’ses ot kdnyve.

Pentecofte, Pentecostes, tae, f. i Piinkdst.

Pentru, Propter, praep: Ert, azertt erte. Ob, praepo:

Pentruacee, (Ita : perche, perla quel cofa) Ideo. Annak okdert Idcirco, Quare.Qnocirca, Ergo.Proinde, Igitur.Propterea, Quia.Quapropter, Nam.

Pentruce, (Ita : perque) Quamob? rem. Miokon , miert.Cur, Oua de re.

Qua de cawsa,Quinam,

PE. j/ i

Pentruce ferfit, Quorsum, Miveg- re, miert. Quare.(ûem in fine m.

Pentru ce nu, ( Ita: perche non ) Quin. Miert nem.Ouidni, quippini.Ouominus.

Pentrnche, (Ita : perche) Quia. Azert.

Pentruche, (Ita : poiche) Quo* niam. Jllert, rnivelhogy.

Pentru Dumnedieu, Obsecro. Az Istenert.

Pentru mai mare caufa, Causa- tius, adv: IVagyabb okon.

Penura, Pannus, anni, m. 2. Poszto. Penura de lana, Pannus laneus,

Gyapjü posztö.Penura de matafa, Pannus seri

ceus, Selyem posztö.Penura plasca, penula, Iae, f. 1 .

Paläst, köppenyeg.Claena, nae, f. 1 . Palla, llae, f« 1 , Lacerna, nae, f. 1 .Pluviale, lis, c. 3.Impluvia, viae, f, x.Pallium, llii, n. 2.

Penurat, Penulatus, la, tum, Kö- penyeges.Lacernatus, ta, tum.Palleatus, ta, tum.

Pepene, Pepo, onis, m. 3. Dinnye, Pepine verde, lobenitia, Melo, onis,

rai- 3. Görög d/nnye.Melopepo, onis, m. 3.Anguria, riae, f. 1 ,

172 PE.

Pepenari, Peponarius, narii, Din- nye's, dinnye pdsztor.

Pepeniste, Ager peponunu, pepo- narium, narii, n. 2. Dinnye termo Jold. pepenerie.

Peptene, Pecten, nis, rn. 3. Füsii. Peptene de cai, Strigil, lis, stri-

güis, lis, f. 3. Lóvakaró. Peptenuti de cai, Strigilecula, lae,

f. x. Lo vakarótska.Peptene de canepe, in lana, Pec

ten carminatorius. Gereben. Vescella linaria.Carmen, inis, n. 3.

Pepten, Pecto, xu i, exum , ere. Fusitle/i, füsiílóm.Peotino, avi, atum, are. üepecto, xui, exum, ectere.

Feptenare, Pectinatio, onis, f. 3. Fíísüle's.

Pepfenatoriu, Pectinator, oris, m.3.Füsiílo.

Peptenat, Pexus xa, xum, Füsült. Pectirus, tita, titum.Depexus, xa, xum.

Pepten cai, Strigilo, avi, atum, are. Lóvat vokqrok.Suffrico, are.

Pepteneforiu de cai , Strigiator, oris, rn. 3. Lóvakaró.Auriga, g <e, ti>. 2.

Pepn»»i i a R^pacto, ere, Ismét tneg fésii •'•*>'m ..

Peptenat íar«* in *<*«•-r>*,' Piepexus, x9, xnra , ifusült hát-

PE.

PE. PE.

Pepten lana, Carpo, psi, tum, ere. Gyapjat gerebeltJ, fes ule Ji. Pectino, a vi, atura, are.Carmino, avi, atum, are.Caro, carui, itum, ere.

Peptenare lani, Carminatio, onis, f. 3. Gerebelés. chermenare. Pexitas, at is, f. 3. Gyapjú jü - síílcs.

Peptenetoriu de lana, Carrninator, oris, ra. 3. GerebeW, fíisulo.

Peptenetoare, Carminatrix, cis, f. 3.Gyapjú füsiílorté, gerebeloné*

Pepten pe lung in dsof, Propecto, ere. Hoszszan alá füsülom.

Peptenat pe lung in dsof, Prope- xus, xa, xura. Hoszszan alá

, füsült.Pepteneste, Pectinatiro, adv: Fíisü

módra.Pept, Pectus, toris, n. o. Mejj,

szilgy, szegy.Peptuti , Pectusculum , l i , n. 2.

Mejjet she szíigyetshe.Peptof, Pectorosus, sa, sum. Mejjés

nagy mejjli.Peptarin, Pectoralis, rale, c. 3 ¿y

Mejj re való.Pectoral?, lis, n. 3.

Peptarin fore mâneci , Adassusj adassi, m. 2 . Ujallan mejjre való, dolmány.

Peptariu la cal, Antilena, lenae, f. i. Szilgy ello.

Per, Pilus, pili, m. 2 . Szór. Villus, 11¡, ni. 2 .

Perosedi, Pi lo, avi, atum, are.Szorosodom.

Perosere, Pilositas, atis, f. o. Szd- rosodes.

Perof, Pilosus, sa, sum. Szortis.Setosus, sa, sum.

Perof flocof, Villosus, losa, sum.Szoros, bojtos, gyapjas.

P«r de cal, Pilus. Lo szor.Per de carnila , Pilus camelinus.

Teve szor.Per dein nari, Vibrissae, sarum,

f. î. plur: Or lyuhahon valo szor. Per de porc, Seta, tae, f. î. Disz-

no serte.Perosedi pe cap, Capiilor, ari, latus

sum. Hajasodom.<Crinor, ari, natus sum.

Peru capului, Crinis, nis, rn. 3. Haj. Capillitium, tii, n. 2 . Capillus, 11 i, m. 2.Pilus, li, m. 2.Capillamentum, enti, n. 2. Cotna comae, f. i.

Pfer cărunt, Comă cana. Osi haj. Capi 1 li câni»

Per ciupof, Cinnus, n i, m. 2* H a f fu rt.

Per cretiu, Cinni, norum, m. 2. plur: Fodor ha jfodorito tt haj. Capillus intortus.Coma calaraistrata.Crispatus, ta, tuxn.Fodoritott.

Per cretit ce fpendiure inainte, Anthiae, iarum, f. i. plur: Elol fuggo fodorito lt haj-fărt,

Per cretiú dein fire, Coma crispa. Fodor haj. tirru*, rri, nj. 2 .Capiili crispí.

Per iaipleteit in pantlica, Corim- bium, b ii, n. 2. Pdntlikábún egybt kótott haj.

Per rnare, Capillamentum, enti, n. 2 . Nagy haj.Com a, comae, f. i .

Caesaries, iei, f. 5.

Crines, nium, m. 5. plu.-

Per míe, minunt, P ili parvi, exigui. Apró kis hajatskák. Lanuginosi pili.

Flocci, fíoccorüm, in. 2 . plur: Per pe frunte ípendiurat, Anteven-

tuli, tulorum, m. 2 . plu: Rom - lokon függo haj jü r t .

Perol, Capillati;S, ta, turn. Hojas Crinitus, ta, tui».Comosusj sa, sum.Coítíans, antis, o. 3*C óm alas, íá, tum.

Perol, hiriit la per, Acer&ecomes n.ae, m. 1 . Hajas. üstokós, borzos hajú.Hirsutu» capillis.

Perof tare, Caesariatus, ta, tum- Nagy hajú.Capillatui, ta, tum

Criniger, ra, rum. Nagy hajú nagy üstckü.

Peroaefc, Crinalis, le, c¿ 3 . Haj hoz vaíó.Comatarius, ría, r.utn.

>74 Fe .pjs.

Comatus, ta, tum.

Perosefc pe alta, Capillo, avi, a tum. are. Hajasitotn.Crinio, niví, itum, iré.

Peraca, per ftrein, (ha . piruca: Peluca, rucae, f. 1 . Pcroka, ¿de* gen haj.Capillitium , tii, n, 2.Goma ficta, tae, f. j.Coma adulterina.Capiili mentiti.Assciti.

Perucat, Perucatus, cata, Catum;Parokát víselo.

Perucheriu, Parocarius, carií, m. 2.Parokát tsináló.

Per, peiu, Pereo, iví, itum, ¡re; Veszek.Depereo, iví, itum, iré.Disperee, iví, tum, iré.Intéreo, iví, itum, iré.

Intercido, di, sum, idero.

Consummor, m i, cunsuniius sum.

Evanesco, anuí, ere, evanítum. Perire, Interitio, onís, 3. Feszéi

Interitüs, tus, m. 4;Periciune, Perditío, onís, f, 5, ye¿

szedelern.Disperditio, onis, f. 3 .Periculúm, lí, n. 2 .Pernicies, ciei, í. 5.Excidium, dii, n. 2 ,Exitium, cii, n. 2.Strage*, gis, f. 5 .Clades, dis, f. 3 .

Pericuiositas, atis, f. 3.

Proeella, las, i. 1 .Tempestas, aiis, f. 5. Veszely.

'ericeof, Perniciosus, sa, sum. Veszedelmes,Exitiosus, sa, ¿uni.Perniciabilis, le, c. 3. Parnieulis, le, c. 5.Exitialis, le.Exitiabilis, le, c. 5.Periculosu», sa, sum.

Jentoriu, Periturus, ra, rum. Ve- szendo.Eranidus, da, nidum.Caducus, duca, cum. Interiturus, ra, rum.Periens, tis, o. 5»Disperiens, entis, o. 3.

Perit, Perditus, ta, tum. Veszett.Corruptus, ta, tum.

Jeritieste, Caduciter, adv: Veszen- do’ul.Pericuîose. Veszedclmcsen. Pernicios«, *

;er de batrinetie, Senectute con- fic ior, ectus sum, conficj, A ’ vensegtol emesztodom. iEtate, senio con sum mor, mij surnsu* tum.

Per de durere, Dolore eoniicior, fici. ectus sum. A ’ fâjdaioni meg- emeszi.Dolore eontabefco, bai, ere. Pra* iloiort! exanimor, ari, atus aum.Dgior me interiuiit.

PE. PR.

Per de plani, Lacrym i», planctu consumrnor, sum, aumi. Stras- tól epedek.

Per de triftare, Tristitia conficior, ectus sum, ñci. Szomoruság megemészt.

Per pe lin, Perito, avi, atura, are.Elveszdegetek.

Perd, Perdo, perdídi, ditum, ere* êszteh, elvvsztem.Amitto, amisi, ssum, ere. Deperdo, didi, ituru, ere,

Pesdere, Perditio, onis, f. 3 . Vesz- tés, elvesztés.Amissio, onis, f. z.Amissus, sus, m. 4.Deperditio, onis, f. 3 .

Perdietoriu, Perditor, oris, m. 3 , Elvesztó.Perdens, entis, o. 3.Deperditor, oris, rn. 3 .

Perdut, Perditus, ta, tum. Elvs- szett.Deperditus, ta, tura.Amissus, sa, sum.

Perd cale, Devio, iavi, iatutn, are, j Eltévelyedem.' A via aberro, avi, atum, rare. I Perd caula, Litern, et causam per

do, didi, ditum, ere, Percmet elvesztem.

Causa cado, cecidi, casum, eré. De causa cado, ere.

Cau*am amitto, ti, ssum, ere. Perduta caula, Amissa causa. Vq-

szett per.

Perd cava lucru, Alicujus rei ja- c tura ih iaci o , eci , ctum, ere. Valamit clvesztek, kdre vallum.

Perdere ceva lucru, Jactura, rae, f. i . Kdr vallds.Damnurn, ni, « . 2 .

Detrimentum, ti, n. &.Perd dioa, O tior, ari, atus sui»,

Ileverek, napot hijdba toltom. Diem gratis, et in otio transigo, egi, actura, igere.

Peid gratia cuiva, Ex alicujus gratia excido, c id i, suni, ere. l-a la hi kedvebbl kiesem. Gratiam, favorem alicujus amit- to, araisi, ssum, ere.

Perd mersi, Perdo nexum, Elvesz» tem a’ dolgolt.

Perd minte, Gbbrutesco, evs, ob- . bruteo, ere, ui, Elbămiilok, el-

kdbulok.

Pord minte cuiva, Turbo, avi, a* turn, arc. Eszit vesztem. Conturbo, avi, atitm, are.Pef turbo, avi, atum, are. Perverto, ti, sare, ere.Excaejpo, avi, atum, are.

Perdietoriu m in ţi cu iva, Pertur

bator, oris, ra. 3. Esze veszto.I erduta minte a cuiva, Perturba-

tus, ta, turn. Esze veszelt.Perd pofta m ancari, Appetitum

cibi amitto, mi*i, ssum, ere Elel kevdnâsl elvesz!em.

Perdere poftei mancari, Dysore- xia, dysorexiiie. f. 1 . Etel ki.-\

*76 *Pe .

vdnds’ elvesz Lese.Perd putere, Vires amitto, tnisi, missum, ere. Erbmet elvesztem.

Perd ruşine, Pudorem amitto, i»i,«suni, ere. A ’ szegyent elvesz- tern.

Pudorem exuo, ui, utum, ere. Abjicio, eci, ectum, ere. >’ ’ Depono, sui, itum, «re.

Perd tempu, Tempus, tero, trivi,

fum, ere. Az idol vesztegeiein.Perd iempn in ceva lucru inde-

sert, Oleum et operam perdo, didi, ditum, ere. Hijâban doi. goztam .

I erd voe* Animum demitto, si,

ssum, ere. Kedvtmet elvesztem. Animo cado, cecidi, casum, ere. Animum despondeo, di, 3Um, ers.

Perd viat/a aîtue cu moarte, o-

mor, Morte perdo, didi, ditum* ere. Megoloni.! eriino, emi, emtum, ere.

Interimo, emi, emtum, ere.Pardere cu moarte Vieţi altue, Iri=

teremtio, onis, f, 2 . Megolts.■f erdut cu moarre, Jnteremtus, ta,

tum. Megoleiett.Perd cu ren pe cei rei, Malo* ma-

le perdo, ere. A ’ roszszakctl rosz haldllal elvesztem.

Perd itric, Perdo, didi, ditum, * re. Elrontom elvesztem.Destruo, uxi, ctum, ere.Everto, ti, sura. ere.

________ PE-

Vasto, avi, atum, are. 1Perdere, ftricare, Perditio, onis,|

f. 3- Elrontds, veszte's* Destructio, onis, f. ,3.Eversio, onis, f. 3.Vastatio, onis, f- 3.

Perdietoriu, Perditor, teris, «a. Veszto, ronto.

Eversor, oris, m. 3.Destructor, oris, m. 3.Vastator, oris, m* 3.

Perdietoare, Vastatrix, cis, F. 3.Vesztonerontdne.

Perdut, ftricat, Perditus, ta, turn. Elroniatott, pusztitotU Destructus, ta, turn»Eversus, sa? sum,Vastatus, tata, turn.

Perefefc, Perodi, odisti, perostis, GyulolOin, elhctgyom, vetem. Sperno, sprevi, etum, ere. Meg- vetem.Respuo, ui, utum, ere. DereJinquo, liqui, lictum, ere. Elh agyom,

Perefire, Osio, v. perosio, onis, f. 3. Gytildles, elhagyds.

Perefit, Perosus, sa> sum. Meg- vetietett, hagyatott, utalatos.

Pereu, Rivus, vi, m. a. Patah. Fluentum, ti, n. 2. •Torrens, emis, m. 3.Profluens, entis, o. 3.

Pereutiu, Rivulus, li, m. 2. Pa- takotska.

Pereu pe care cure apa, Agoga, P a r s II , 2

PE.

agoga», f. 1 . Arok, mellyen a vfz Joly,

Pereu pe care adu^J apa la pamentul aratoriu, Eiix, cis, f. 3. Vt'z ereszlo drok a’ szant6-

foldre.Perae in loc de gard, Euripi, eu-

riporum, m. 2 . plur: Kert hei- lyelt vctla drkok.

Perghie, Pertica, cse, f, 1 . Tolyd riid, pozma.Trudes, dis, f. 3.

Perie; Setaceu», ei, m. 2 . Etset, U fe,

Peritie, periutie de faciuit, Peni- cillus, li, m. 2. Festo etsetetske, SetaCeolus, li, ni, 2.

Perina, v. penina, Pulvinar, na* ris, n. 3. Pdrna, fd-allja, Culcitra, trse, f. 1 .Pennarium, narii, n. 2 . Pulvinarium, narii, n. 2 . Pulvinus, ini, m. 2 .

Perinutie, Pulvillus, lli, m. 2 . Par* ndtska.

Ferinat, pupuet, Puîvinatus, ta , tura, Pdrna modra piipos.

Perina de p eri, Pulvinar e pilis* Szor pdrna»

Perina de pene, Culcitra pennea, Tollu pdrna.

Perina de prav, colb, arina, Culr citra pn Ivi nea, ex arena, Por, vagy jovenybol tsinalt pdrna.

Perindedi, Prociastino, avi> turn, are. Naprol-napra halogaţom.

PE, 177

Ferindedi, Ordine, et successive, alternatim succedendo lo c o , avi, atum, are. Constituo, tui. tutum, ere. Facio, eci, factiym, ere. Rendre egyrnăs utân văl- toztatva valamit rendelek , inivelek.

Pe rind , Ordine, ex ordine, per ordinem, ordinate, ordinatim, Rendre.

Periocha, fumma pe fcurt, Pe- riocha, chee, f. 1 . Rovid sum<■ ma.

Period, vorba întreaga, Periodus, di, f. 2 , Egesz beszed.

Periodeic, Periodicus, ca, cum. Bizonyos idejii.

Peripatethic , Peripateticus , ci 3 m. 2 . Arisloteles’ e'rtelme't ko- veto.

Periphrafis, Periphrasis, sis, f. 3. Kornyul-szollds.

Perlefc ard peri, fau alt ceva, De- pilo, avi, atum, are. Aduro, ussi, stum, ere. Szorit, vagy egyebit per’selem.

Perlire ardere, Adustio, onis, f. 3. Per’sele's.

*Perlit, Depilatus, ta, turn, Meg-

per’selt.Peroveluefc, Peroro, oravi, atum,

are. Beszedemet elve'gzem.Pergratie, Peroratio, onis, f. 3.

Hos$*zu beszednek be'rekesz- tese.

P erpen dselj F erpen d icu lu m , li

17S „ PE.

n. 2. Orában egyenesen Lc- j ü g go 1 es járó veszszo.

Perfia, Persia, siee, f. 1 . Persia Ország. Persis, dis, f. 5.

Perfian, Perseus, sea, eum, v.Persicus, ca, cum. Persiai.

Perfec, Persicus, c i , f. 2 . Ba- ratzkfa.

Perfeca, Pérsica, cjp, f. 1 . Pérsica, corum, n. 2. piur: Baratzk.

i erieca fore peri, Armeniacum , niaci, n, 2 . Kopatz baratzk, Sztlva-baratzk

Fersolefc, Pilos uro, ussi, stum, ere. Megper’selem.

Persol, Ustio, onis, f. 3. Per’seles. Persolit, Ustus, ta, turn. Per’sell. Perfona, Persona, use, f. 1 . Sze*

mély.Perlonat* Personatus, ta, natum.

Jó úllásu szeme’ly,Perfonefc, Personalis, l e , c. 3 .

Szeme'lyhez. való.Perfóne mari, mărite, Magnates,

natum, m. 3. plur: Nagysd- gosok, Teke'nteles szeme'llyek.

Perteica, Pertica, cse, f. 1 . Riid.Vedi phslanga.

Perteica cu fer in capet de ma* nat luntre, Contus, ti, m. 2. Tsdklya.

Perteicariu, Perticalis, le , c. 3.Rúdhoz való.

Perteicau, Perticarius, carii, m. 2 . Rúd hordozó, haszontalan jd - ró, taker go.

PE.

Pesce, Piscis, cis, m. 3. Hal.Pesci de mare, Pisces m arin i,

m. 3. plur: Tengeri halak.Pesce, Acipenfer a carne squame

au crefcut índerept, Acipenser, eris, m. 3. Viszszá-nolt haju haL

Pesce alb mic, Smaris;, idis, f. 3. slpro fejér tengeri hal.

Pesce Amia, Amia, ise, f. i . Tengeri hal neme.

Pesce Aphya minnnt, A p h ya , physe, f. i. Jp ró tengeri hal

Pesce Apua, cefe nasce dein ploae. Apua, puse, f. j. Es o bol termo tengeri halalska.

Pesce Batif, Batis, atis, f. 3, Hal- nak neme.

Pesce caneíc, Squallusi, alli, m. 2 . Tengeri kutya hal.Cartis marinus-

Pesce Cepfc.al cu capu mare, Ce- pbalusj li, m. 2 . Egy tengeri nctgy Jejú hal*

Pesce ceítü^ Piscis cestaceus, Remen y haju hal.

Pesce Cbitj Cite, cetis, Ten geri Tzethál.Orea, ese, f. i .Celaceus, lacei, m. a.

Pesce Congro, Coriger, gri, m. 2 . Tengeri hal Kongró.

Pesce cu deinti mari, üentaxj ta- cis, m. 3. Nagy Jogú tengeri hal.

pesce cu nafu afeutit, Piscis tur-

12 *

binatus, Hegyes orru hal.Pesce cu pele moale, Piscis cru-

status, Lăgy borti hal.Pesce Echeneif ce opreşte luntre,

Echeneis* dis, f. 3. Haj6 tar- tôztatô hal.

Pesce Erythinuf roşu, Erythinus, ni, m. 2 . Tengeri veres hal.

Pesce fore oafe , Piscis cartilagi- neus, Ilărtyăs hal.

Pesce Galeotef Caleote, eotae, m. 1 . Tengeri hal neme.

Pesce Glanis, Glanis, idis, f. Si Tengêri hal.

Pesce Gobiu, Gobius, gobii, m. 2 , Gob hal.Gobio, onis, m. S*Gabites fluvialis.

Pesce Lagoif, Lagois, oidis, i. 3. Egy draga tengeri hal, tengeri nyul.

Pesce Mugii, Mugii, lis, m. 3» Ten* geri nagy agyhal.

Pesce Mutul, fomn, Mutulus, li, m. 2 . Tengeri h art sa.

PesCe Naupbie, Nauphius, Uphii,

m. 2 , Tengeri hal neme. Nautilus, li, m. 2 .

Fesce Orph, Orphas, phî, ta. 2 Orf, tengeri hal.

Pesce petrof ce jace în fund * Fundulus, li, m. 2 . Ko vi hal, mely ci jenèliën hever.

Pesce Phyfetru mare , Physeter , tris, m. 3. Egy nagy tengeri Fizéter hal.

PE, J7()PE.

if) o p e . PE.

Pesce Priítif mare lung fubtîre, Pristis, tis, f. 3. Tengeri vé- kony hoszszú hal.

Pesce Raia, Raja, jse, F. i. Tengeri hal, si'illo. Suger.

Pesce Rosa, Rubellio, onis, m. 3. Egy nagy veihen'yó tengeri hal.

Pesce Scineu ca crocodilu, Scie- neus, nei, m. 2 . Aprd kroko- dilus hal.

Pesca Scombru in facie petri pu-, ceoa e, Scombrus, bri, rn. 2. Ke'nko szinii tengeri hal. Scomber, bri, m. 2.

Pesce Solea lat foarte, Solea, solea», f. 1 . Tengeri ¿gen lapos hal.

Pesce Saperda, Saperda, dse, f. 1 .

Egy tengeri hal.Pesce Spondeil, Spondilus , l i ,

m. 2 . Tenger¿ hal,Squilla, lse, f. 1 .

Pesce Squatina cu pele groafe ■vertoafe, Squatina, nse, f. 1 . Egy tenger¿ kemény haju hal nenie.

Pesce Ste, Stella, lse, f. 1 . Tengeri isillag hal.

Pesce Stocfis, Salpa, pse, 1 . Tilke hal.Ascellus, elli, m. 2 .

Pesce Suaif, Sadis, dis, F. 3. Egy jó izii nagy hal, tenger¿ tsuka.

Pesce Tenia lat, Tenia, nise, f. 1 .óze'íes, lapos i engerí hal.

Pesce Tunnu, TunnuS, ni, m. 2 .Egy nagy kover tengeri hal.

Pesce Trichia mic, Tricbia, chiae, f. 1 » Egy kis tengeri hal, m int a’ hering.

_ T richis, chis, f. 3.Pesce Turfio, Tursio, onis, m, 3.

Sze'r nevii szilrke hal.Pesci cefe afla in ape de find curatoare fau lacuri.

Pesce alb, Alburnus, ni, m. 2 .Feje'r hal.

Pesce Anguilla, Angvilla, Ise, f> 1 .A n g o lta hal.

Pesce Caraf, Merula piscis, Kd- Vdsz hal.

, Pesce ciga, Sturio, oni?, m. 3.Hegyes orrn hal.

Pesce Cipariu, v. piscariu, Lam* preta, tse, f» 1 , Tsik hal. Psecilias, lise, f. 1 .Lacertus, erti, m. 2 .Lumbricus aquaticus.Flutta, tse, f. 1 .

Pesce Crap, Carpio, onis, m. 5, Po’săr hal.Cyprinus, ni, m. 2.

Pesce in forma harinâului, Alo- sa, sse, f. 1 . H ering fo rm a siitii halatska.

Pesce lat, Thimalus, a ii, m. 2 .Lepe'ny hal.

Pesce Mithal, Mustella fiuvialis, Menyhal.

Pesce Mriana, Murena, nse, F. 1 . Marna.

Pesce Moron, Huzo, onis, ni. 3.

Viza .Antaceus, ei, m. 2 .

Pesce Feftrav, Trutta, tse, f. 1 . Piszlrang.Aurala» tae, f. x.Variolus, oli, m. 2.Orata, tse, f. 1 .

Pesce Salar, Salar, aris, m„ 3. Galotza.Salmo, onis, m. 3.Trutta piscinaria.Sţiimanata, tse, f. 1 .Alosa, losse, f. 1 .

Pesce Semling, Esox, socís, m. 3.

Semléng.Salmo, onis, m. 3.Cobitis barbatula.

Pesce Somn, Silurus, luri, m. 2 .

Hartsa.Barbo, onis, m. 3.

Pesce Stiuca, Lucius, cii, rn. 2 . Tsuka.Lupus, lupi, m. 2o

Pefcuefc, Piscor, ari, catus sum.Halászok.

Pefcuire, Piscatio, onis, f. 3. Ha- lászat.Piscatus, tus, m. 4-

Pefcariu, Piscarius, carii, ni. 2 . Halász.Piscator, oris, m. 3.

Pefcari cu unghitia, Hamiola, ls m. 1 . Horoggal halászó.

Pefcaritie, Piscatriz, cis, f. 3. Ha- lászné.

Pefco!, Piscosus, sa, sum. Halas, so/i halú. Pisculentus, ta, turn*

Pefcareíc, Piscariüs, ria , rium. Halászhoz voló.,Piscatorios, ria, rium.

Pefcarie, Piscaría, rise, f. 1 . Hal piatz.

Pefcarie de tinut pesci, Piscina, nse, f. 1 . Hal tarto bárha. Vivarium, arii, n. 2.

Pescare, Piscina, nse, f. 1 . Hal tartó bárJta, vagy tó. Ichthyotrophiiim, phii, n. 2,

Pescere, Cavea, ese, f. 1 . Barlang. Prsesepe, epis, n. 3.Antrum, äntri, n. 2 . Barathrum, tri, n. 2 .

Pe fcurt, Circumscriptive, Rövi- cleden. ^Concise, adv;Concluse.Breviter,Brevi.Compendiarlo.Compendióse.Prspcise.Stsictim.

Pe fcurt bine , Circumcise , adv: Summáson, rövidedsn.

Pe fcurta di, Propediem, adv: Rö vid nap, hamar.In summa, Summa szerént.

’ •sseire, siierare ípre imblancîire cailor, Popyzma, popyzmatis, n. 3. Pisegetés.) filty tirolés, 16 tsalogatás.

PE.

Popysmus, papismi, m. a, Peileeic, iifeefe, Crepito, avi, a-

4

turn, are. Poszogok.Pedo, pepedi, ere.

PciTeire, Crepitus, tus, m. 4* P °- szogds.

Peileitoriu, Crepitans, antis, m. 3.Poszogd.

Peiîeit, Crepitus, tus, m. 4* Pe- dor, oris, m. 3. Posz.

Pessor, Pes, edis, m. 3. Ldb. Pessor cu patru fiilabe in vers ,

Epitritus, triti, m. 2 A ’ vers- be ne'gy sillabdju ldb.

Pessor de pod, P ila , lee, f. l.Hid lab.

Pessoare de pod batute in apa, Sublica, licse, f. i . Hid-lab, vizben vert tzdvcfi.

Peşsor de lemn, Grallse, larum, f. l. plur: Fa-ldb.

Pci sor de lemn umblatoriu, Gral- iator, oris, m. 3, Fa-ldbon jdrâ.

lessor de mafe, Trapezophoron, phoroni, n. 2. Asztal-ldb.

Peftac, ( a pistaceum, cei, pista- cea nux,) Si'¡qua, quae, f. i. Vetemeny’ tohja.

Pefte mod, Imra deste, adv: M6d ne'lkul, szerte'eni'il.Immodice, Filettebb, Immodious, ca, cum.

Pefte tri dile, Postridie, Egy nappal azutdn.Post tertium diem.Perendie, adv:' i

Pefte tot, Generaliter, adv: Ko- zönsegesen. Generatim.

Peftruiu in facie, Ephebis, idis, f. 3. Szeplo az dbrdzaton.

Pe fuptire, Exiliter, adv: Ve'Jio- nyon.Attenuate, Tenuiter. ’

Petec, ( a pitacio,) Plica, plica» mentum, ti, n. 2 . Föt. Plicamen, nis, n. 3.Assumentum, enti, n, 2. Suplementum, ti, n. 2 .

Petecefc, Plico, are, consuo, ere, sutum, sui. Foldom , Joldo- zom.Panni, v. telse frusta assuo, mi, utum, ere.

Petecariu, Plicator, oris, m. 3. Foldozö.Sarcinator, oris, m. 3.

Petecof, Laciniosus, sa, sum. Ron- gyos, fotos.

Petiefc, Petesco, v. petisco, cis- cere, Ke'rem, ke'regctem.Peto, etii, itum, ere.Piogo, avi, atum, are.Precor, ari, catus sum.Posco, poposci, ere.

Petire, Petitio, onis, f. 3 . Kef es. F.ogatio, onis, f. 3.Piogatum, ati, n. 2. Keremeny, • Oratum, ti, n. 2 .Oratus, tus, m. 4*Petitum, ti, n. 2 .Obtestatio, onis, f. 3,Obsecratio, onisa f, 3.

PE. PE.

Petitoriu, Petitor, oris, m. 3. Ke'rb.Piogator, oris, m. 3.

Petiefc fata, Petesco, erâ. Lednyt ke'rek.Proco, avi, atum, are,Procor, ari, cat.us sum.Peto, etii, titum, ere.

Petire fetei, Procatio, onis, f. 3.Leăny kere's.

Petitoriu de fata, Proeus, o c i3 m. 2. Ledny ke'rb.Proxeneta, tse, m. i.

Petiefc mărire, Gloriam petesco, ere. Tisztse'get keresve keresek.

Petitorefc, Petitorius, ria, iţim.Kere'sre valo.

Petrec, Comitor, ari, comi.tatuş sum. Keserem.Comito, avi, atum, are. Concomitor, ari, atus suro.

Petrecere, Comitatus, tus, m. Kesere's.Concomitantia, tise, f. i.

Petrecatoriu, Comitans, antis, o. 3. Ke'sero.Concomitans, anti's, o. 3.

Petrecatoriu de Domni, Pedise- quus, sequa, sequum. Urat ke- sero legeny, vagy aszszony.

Petrecut, Comitatus, tata, tum.Elkesertetett.

Petrec cu alti, Conversor, ari, satus sum. Măsokkal mulatok. Commoro, avi, atum, are. Commoror, ari, atus sum.

Petrecere cu a lt i, Conversatio ,

onis, f. 3. Măsokkal valo mú- latság.Commoratio, onis, f. 3.

Petrecatoriu cu a lt i, Conversan«, antis, o. 3. Măsokkal múla- tozó.

Petrec tempu, Tempus transige, egi, actum, ere. Idot tciltok. Tempus fallo, fefelli, falsum,.

ere.Petrecere tempului, Otium, otii,

n. 2 . Idbtoltes.Petrecatoriu in legi si in pira,

Pragmaticus, tica, cum. Tdr- ve'nyben es perben forgó.

Petrinsel, Petrosolinum, ni, n. 2. Petre’selyem.Apium, apii, n. 2.

Petrinsel felbatec, Daucus, uci, m 2. Vad petre’selyem. Oreoselinum, lini, n. 2. Caucalis, calis, v. caucalidis, f. 3,

Petrund, Pertundo , tudi, sum, ere. Altal> ki-jukasztom. Configo, xi, xum, igera. i Transfigo, xi, xum, igera.

Petrundere, Confixio, onis, f. 5. Altal-jukasjtds.Transfixio, onis, f. 3.

Petrunf, Transfixus, xa, xum. Al- tal-jukasztott.Confixus, xa, xum.

Petrund frâng, Perfringo, egi, fractum, ingere. Rajta âUal-torok,

Petrund, Penetro, avi, atum, are,

Áltál-hatok.

PE. PH. PH.

Percello, culi, sum, ere. Petrundere, Penetratio, onîs, f. 3.

Altal-hatas.Petrundietoriu, Penetrans, antis,

o. 3. Altal-hatâ.Pe urma, Ultimum, ultima, adv:

Utolszor, ve'gecetre.Phalangâ, Phalanga, ngse, f. 1 .

Dorong., riid.Phalangariu, Plialangarius, gării,

m. 2. Tereh hordozo. Phantafie, Phantasia, siee, f. î.

Latds, etnber’ elmejeben fo r- go kepzeles.

Phantafma, Phantasma, atis, n. 3. A lom jeleni.es, ejjeli latds, Id- tott latds.Phasma, atis, n. 3. Jelente's, latds.

Pharuf, Pharns, ari, m. i* Sziget Egyip lom i Alexandridndl.

Phafan, Phasianus, ni, m. 2 . Fatzdn.

i»Phafana, Phasiana, anse, f. 1 .

Nyosten fatzdn.Phafanarie, Phasanarius hortus,

Fatzdn kert.Phafanariu , Phasanarius , narii,

m. a. Fatzdnokat tartă.Phafe, trecere, Phase, Altal-tne-

nes. ■Philippeu, galben de aur, Philip-

peus, v. philippicus, Egy a- rany Jbyint, Fiilep arany forint.

Philofoph, Philosophus, phi, m. 2 .

Böltsesse'g tanitó, tanuló.Philofophie, Pliiiosophia, phise,

f. i. Böltsesse'g, es tudomány szeretés.

Philofophefc, Phiiosophicus, ca, cum, Böltsesse'g szeretésre i Jaló.

Philofophefc, Philosophor, a r i, atus sum. F ilosofuskodom , böltselkedem.

Philofophioeste, Philosophice, adv:Böltsen.

Phingie, Phiala, iae, f, J, Virdgos pohdr.

Phyfica, Physica, ese, f. 1 • Phy- sica, cornm, n. 2 . plur: A ’ ter- mészetrbl trt könyvek.

Phyfic, Physicus, ci, m. 2. Ter- me'szet vfsgdló.

Phyficefc, Physicus, ca, eum. Ter- mészeti, természetbéli.

Phyfíceste, Physice, adv: Termé- szet szere'nt.

Phlegma , Phlegma, atis, n. 3. Takony, turha.

Phlegmateic , Phlegmatieus , ca , cum. Turhds.

Philtru de itibire, Philtrum, tri, ii. 2 , Szerelemre gerjeszto e- teto.

Philira, Philera, rae, f. i. Arkus papiros.

Phtyfic, Phtysicus, ca, cum. Szd- roz beteg, szdroz korsdgos.

Phtyfis, Phtysis, sis, f. 3. Szdroz korsag, szdroz betegseg«

PI. PI. i o:>

P ta ti, Ital: Piazza, Forum, ori,

n 2 . Piatz.Piati de comparat, vendut, Fo

rum nundinale, A ru ln , vevo piatz.Emporium, orii, n. 2 .Mercatus, 1us, m. 4- Nundinse, aram,

Piati de boi, Boarium, arii, n. 2 .Gkor arulâ piatz,

Piati de erburi legume, Forum olitarium , Zoldtse'g arulâ pi- citz*

Piati de pesci, Forum piscarium,

Hal druld piatz.Piati de poame, Forum pomari-

um, Gyumolts dritlo piatz, Piati de porci, Forum suarium,

Serle's piatz.Piati de vin , Forum vinarium

B6r piatz.Piati de vite, Forum pecorarium,

Baroni vdsăr, barom piatz. Piatra, Ital: Piatra, Petra, trae,

f. 1 . Ko.Lapis, idis, m. 3.Saxum, saxi, n. 2.Lythos, lythi, m. 2 .Seopulus, l i , m. 2 . Koszdl koszikla.

Petri pretioafe , Lapides pretiosi Draga kovek.

Accntita, orum, n. 2 . plur: Piatra Achatef, Achates, chatse ,

f. i. Drdga kíj neme.Acopis, copis, f. 3.

Piatra A .Iam af, Adam as, antis,

m, 3. Adamás-ko, vagy gye- mdnt. Siderites, tse, f. i.

Piatra iErifuza, iErisuţa, zse, f. 1 .Drága ko neme.

Piatra iEgophalmuf in forma o- chinlui capri, JEgophalmus, phalmi, m. 2 . Ketske szemi'i forma drága ho.

Piatra AmethyftufJ in facie violi, Amethystas, thisti, m. 2 . Viola színü drdga ko.

Piatra Aspilatef, in facie argintului, Aspilates, tce, f. 1 . Eziist szinii drdga ko.

Piatra Balomtitef, in forma ghindei, Balomtites, titse, f. i. Makh form a drdga ho.

Piatra Batrachitei^ in forma broaştei riioafe, Batrachites, tse, f. 1 . Varas be'ka forma drdga ko.

Piatra Berilluf, verde, Berillus, li, m. et f. 2. Zolcl drdga ko.

piatra Brantia cu trefnetu cadie- toare, Branchia , chise , f. 1 . Menhovel esett drdga ko.

Piatra Calcedonia , Calcedonia , nise, f. 1 . Onix, cis, f. 3. O nix drdga ko.Piatra Acentera netedita, Acente-

ra, terse, f. 1 . K isim itott drd-. Piatra Carbunculuf, Apyrotos, A » ga ko. 1 pyroti, m. ZtKdrbunkulus drd*

Acentra, tra, f. 1 . ga ho.

Piatra Chalafiaf, Chalasi*s, lasise, f. j. Gamaho draga kb.

Piatra Corallium, Corallium, allii, n / i. Kalar is.Coraliurn, ii, n. 2 ,Curalium, ii, n. 2.Corallum, li, n. 2 .

Piatra Corvallis, Corvallis, idis, f. 3. Draga ko.

Piatra Cheramidef, C.heramides, dse, f. 1 . Draga ko.

Piatra Echardia neagra in forma inimi, Echardia, dire, f. 1 . Fe- kete, sz/v Jormaju draga ko.

Piatra Hincurium , Bincurium , curii, n. 2 . Draga kif.

Piatra Lychnif, frrelueitoare ca focu, Lychnis, lycnidis, f. 3. Ttiz mddra tiind/iklo drdga ko.

Piatra Magnef, Calamites, tee, f. 1 . Mdgnes-ko.Magnes, etis, f. 3.

Piatra Mefoleucof, Mesoleucos, ci, m. 3 . Drdga ko.

Piatra Molochitef, in facie flori m a lv i, Molochites, tis, m. 3. Mdlva-virag szlnii drdga ko.

Piatra Opalul cu multe fece, O- palus, li, m. 2. Sok szint mii- tat6 igen szep drdga ko.

Piatra Oftraciaf, in facie carami- di, Ostracias, Ostracites, m. 1 . Tserep szinu draga ko'.

Piatra Pyropus, in forma feci focului, P.yropus, opi, m. 2 . Tiiz szinu ne’mely draga ko, Ru-

1 56 PI.

birt, vagy Kdrbunkulus.Piatra Pyritis, ca focu fchintei-

toare, Pyritis, tidis, f. 3. Tiiz mddra szikrdzd drdga ko.

Piatra Rubin, Rubinus, ini, m. 2. Rubint-ko.Pyropus, opi, m. 2 .

Piatra Saphir, Saphirus, ph iri, m. 2. Sqfir-ko.Cyanus, ani, m. 2 .

Piatra Sarda roşie, Sarda, dse,

f- 1 . Veres drdga ko, Kar- niol-ko.

Piatra Sardonix, Sardonix, c is, c. 3. Sardonix drdga ko. Sardonicus, nici, m. 2 .

Piatra Selenitef, in facie m ieri, Selenites, tse, f. 1 , Mez sz/nti vildgos drdga ko.

Piatra Serpelui, Ophnites, nitae, f. j , O fn i te s -k 6 .

Piatra Telicardium in forma inimi, Telicardium, dii, n. 2. Egy sziv formdju draga ko.

Piatra Trichrus, tri fece aratatoare, Trichrus, chri, m. 2. Egy hdrom szint mutatâ drdga ko.

Petri de rend, Petrae, lapides ordinarii, Koônseges kovek.

Piatra acra, Alumen, nis, n. 3. Tims6.

Piatra aramoafa, Cadmia, mia», f. 1 . Ertz-ko.

Piatra broaştei, Chelonia, nise, f. <. B e ’ka-ko.

Chelon, ontidis, f. 3,

________________PI.

Piatra cefe afla in gainariu, Ale- ctoria, rite, f. 1 , Kahasban tail alt ho.

Piatra ce cade in coltiuni, Seu- pulus, li, in. 2 . Lab se'rtS kd- vel she.

Piatra creţa roşie, Synophtes, tae, m. î. Veres h ov e res kreta.

Piatra cefe rnacina in fine, Tofus, toii, m. s. fflor’solâdâ ho. *

Piatra de foc, Pyrites, tae, f. 1 . Tilz-ho neme.Silex, cis, no. 5. Kova, ti'iz-kd.

Piatra dein care t.opefc arama , Calcitis , tidis , f. 3. Ertz-ko , mefybdl rezet Jitltatnah.

Piatra din cornu paretelui, Crepi- do parietis, Szeglet-kd.

Piatra de moara de afupra, Ca- tillus, tilli, m. a. Felsd malom-ho.P etra m olaris superior.

Piatra de proba, Obrusa, sae, f. i. Proba-ko.Basanites, tse, f. x.Basanns, ani, m. z.Heraclius lapis.Lapis lydius.

Piatra de (puma, Pumex, cis, c. 3.Tajtck-kd, kdnnyu likatos-ko.

Piatra deiupt fţe lp , fau defnpi cuptoriu, Stereobates, stereoba- ta, tse, f. î. Oszlop talp, vagy kementze alalt valâ ko. Stylobota, tse, f. i.

Piatra de taiet glase, Sm yris»

smyris, f. 3. Uvegel metszd ko.Piatra galbina, Feterias, teriae,

f. î. Sar ga k o , sârgasdg eU Isn valâ.

Piatra Galeţi, Galeş, Stalagmus, stalagmi, m. 2 . Tiszta termes gălitzkd, mely tsepege'sbdl ke- menyedik-oszve. \

Piatra Galeş negru, Sory, soryos, n. 3, Sziirke, vagy fekete gălitzkd.

piatra in facie fingelui, Hemati- des, dse, f. i. Ve’r-kd.

Piatra mare dein care cura apa, Crepido, inis, f. 3. Nagy kd, melybol v/z fokad.

Piatra Marmore, Lychenites, ni- t£e, m. x. Mdrvdny-hd neme.

Piatra Murba, Murba, hse, f. x. Konek neme.

Piatra pe care fe asadie statua, Suppedaneum, ei, n. 2. Fara go it ke'p alatt valâ ko, met- lyen az dll.

Piatra puceoafe, Sulphur, ris, n. 3, Kenko, budoskd.

Piatra puceoafe nearfe, Apyron , pyri, n. 2 . Eleven, egetetlen kenko.

Piatra fau lemn in mur pe care ftau grindine, Mutulus murus$ ri, m. 2. Kd vagy fa a’ k">falii ol, melyen ăllanak a geren- ddh.

Piatra Şoricelului, Arsenicuro i nici, n, a, Ege'rko.

i 8S pr.

Piatra ftricatoriu, Petrifragus, fragi, m. 2 . Ko rontó.

Piatra taetoriu, Lapicida, dae, m. i. Ko-Jaragó.Lytogliphus, ph i, m. 2 . K o - metszo.Latomus, omi, m. 2 .

Piatra verde la Chymici, Taleum, ei, n. 2. Valami zold ko a Chimicusoknâl.

Piatra vertoafa dein care fac piole, si moserele, Thites, thitis, xn. 3. Egy keme’ny ko, mely- ból kiillot, es m o’sárt tsindl- nak.

Piatra veneta, Petra veneta, Kek, ko.

Piatra vulturului, iEtites, tee, f. 1 . Sas-ko.

Petrefc, Lapido, avi, atum, are.Megkóvezem.

Petrire, Lapidatio, onis, f. 0. JHeg- kovezes,

Petritoriu, Lapidator, oris, m. 3.Kovezfi, kovet hajgáló.

Petrefcume, Lapidesco, ere. Kové le'szek, kóve vdlom.

Pietricele, Scrupulus, uli, xn. 2 . Kovets.Glareola, lse, f. 1 .Lapillus, Ui, m. 2.Saxulum, li, n. 2 .

Pietrof, Petrosus, sa, sum. Koves. Lapidosus, sa, sum.Scrupeus, ea, eum. 'Scruposus, sa, sum.

PI.

Scrupulosus, sa, sum.Saxosus, sa, sum, Koves, ko- sziklds.

Petrof, arinof, Tophaceus, ea, eum. Kóvetses, Jiivenyes.

'etrof loc iubitoriu, Saxetanus, tana, tanum. Kiivetses helyt szereto,

rietrariu, Lapidarius, arii, m. 2.Kó asó, vdgó, faragó.

Pic, Stilla, lse, f. i. Tsepp.Gutta, tse, f. x.

Picutiu, Guttula, lse, £ x. Tsep- petske.

Pic, Stillo, avi, atum, are. Tse- pegek.

Picare, Stillatio, onis, f. 3. Tse- pege's.

Picatoriu, Stillans, antis, o. 3. Tsepego.Guttans, antis, o. 3. Tseppen- ke'nt hulló.

Picaceof, Stillaticus, ca, cum. Tse- pegós. Guttosus, sa, sum.

Picat, Stillaticus, ca, cum. Tse- pegetett. Stillatus, ta, tum. Guttatus, tata, tatum.

Picatieste, StiJlatim, adv: Tsep- penkent. Guttatim.

Pic afare, Exstillo, avi, atum, are.Kitsepegek.

Pic dsof, Distillo, lavi, atum, are. Le-tsepegek.Destillo, avi, latum, are.

Picare dsof, Distiliatio, onis, f. 3. Le-tsepege's.

PI. PI.

Destillatio, on¿s, f. 3.Pic in, Instillo, avi, atum, are.

Bele'-tsepe getem.Picate in, instillatio, onis, f. 3.

Belé-1 sepe gete s.Picat in, Instillatus, ta, turn» Be-

le'-tsepegtetctt.Picuri dein naf de cathar, Distil-

latio, onis, f. 3. Orra tsepego, ndtha tseppeTi.

Picuri inainte j iau dupo p loae, Substillum, lli, n. 2. Eso elott, vagy után tseppek.

Picuri in forma poamelor, fau frundielor făcute, fau taete pe ceva, Encarpus, carpi, m, 2 . Encarpa, pa?, f. i Gyümolts fo rm a metsze'sekkel valú tzif- rázás tsepp Jormálag.

Picuri inghetiate, Stiria, stiriae, f. î. Je'gtsap, tsepp.

Picuri mici de ploae, Psecas, ca- dis, f. 3. Apró tsepp eso. Guttula, lae, f. i.

Pic resinediu, Pico, avi, atum, aré. Me gtsepe getem szurok- kal, megszurkozom.Im pico, avi, atum, are.Pice imbuo, ui, utum, ere.Pice obduco, uxi, ctum, ere, Oblino, li vi, li ni, litum, ere. Illino, lini, levi, litum, ere. Incrusto, avi, atum, are.Picem induco, uxi, ctum, ere.

Picur de resina, ce pica dein răşină, Vernix, cis, f. 3, Szurok

tsepp, rnely a’ jaból tsepeg. Vernigo, ginis, f. 3.

Picat cu rasina, Picatus, caia, catum. Szurkozott.

Pica arborele resine, Manat picem arbor, 7sepeg a’ szurok a’ fából.

Pic, cad, Cad o, cecidi, casum, ere. Esem, hullok.Decido, cidi, ere.Labor, psus sum, labi.Labo, labi, ere.

Picare, Casus, sus, m. 4. Eses. Lapsio, onis, f 3. Lapsus, sus, m. 4-

Picatoriu, Cadens, entiş, o. 3. Le- eso, lehulló.Decidens, entis, o. 3.

Pica bruma, Cădit p ruina, Zuz- mara esik.

tica neoa, vedi ninge, Ningit, Havuz.

Pica ploae, vedi ploao, Piuit, E- so esik.

Pica piatra fau gheatia, Grandi* nat, Jeg-esb esik.

Pica roao, Piorat, Harmaiozik. Pic a fu a voce, Picus, ci, m. 2.

Ciocanitoare, Harkúly.Pictor, Pictor, oris, m. 3. Rajzo*-

16, kepíró.Pictor cu snmalti pe vafe zugra-

fitoriu, Encaustes, tae, m, i . Uve g , vagy korsó lume.70 ¡, /ró, zomántzozó.

Pictorie cu sumalti, Encaustices,

Pî. PI

cae, f. i» Zamántzozás. Pictorefc, Pingo, nxi, ictum, ere.

Rajzolok, ke'pet irok.Pictura, Pictura, rae, f . i. Ke’p-

irâs, feste':;, rajzolds.Pier, Pirus, ri, f. 3. Edrtvélyfa. Piara, Pirum, piri, n. 2 . Kort-

ve'ly.Piere cu coada lunga, Pira do-

labellaria, Hoszszu szárú kdrt-ve'lyek.Pira pomponiana.

Piere de pament, Apios, pii, iii. 2 . Fci Idi-in a gya ró .Pseudoapios, ii, ni. 2 . Bulbocastanum, ni, 11. 2% ChamaeJjalanus, ni, n. 2 .

Piere mari, Vacania, iorum, n. 2 , plur: Órég kortvély neme.

Piere mari roşiii, Pira favonia, Piros dreg kortvelyek.

Piere ielbatece , Acras, actadis j t’> Z. Vad. kortvély neme•

Pira sylvestria.Pieria cetate, Pieria, riae, f, i.

Mátzedoniai Város a’ Mu’sak’ hegye mellett.

Pila, Ital: pialla, Lime, mae, f. 1 .Reszelb. Scobinas nae, f. 1 .

Fila mica, Limula, lae, f. 1 . Re-\ szelotske.

Filez, Ital: piallare, Limo, avi, atum, are. Reszelem.Le vigo, avi, atum, are.

Pilire, Limatura, rae, f, 1 . Re- skele's»

Filatori», Limator, oris, m.Reszeloo Litnans, antis, o. 3.

Pilat, Limatus, ta, turn. Reszeiîi reszeltetett.

Pilefc, Suppilo, avi, atum, a te. Orozva clviszem, lopom. Compilo, avi, atum, are.Furor, ari, ratus sum.Spolio, avi, atum, are. Meg-

Josztofn.Pilire, Suppilatio, onis, f. 3. h o -

pogatds.Compilatio, onis, f. 3,Ablatio, onis, f. 3.

Pilitoriu, Suppilator, oris, m. 3.Lopó. Fur, furiş, m. 3.

Pilit, Suppilatus, lata, laturn, El- lopatott.Depilatus, ta, turm Compilatns, ta, turn,

Pilefc^ Filo, avi, atum, are. (hz* ve-verem, diirützkdlom.

Pilat, Pilatus, ta, tuni, Dilriitz- kdlletett, oszve-veretetl.

Pila, Pila* lae, f, i; jLopta* Pilarefc, Pilaris, re, c. 5. Laptă*

hoz való.Pilareu, Pilarius, rii, m. 2 . Apr ó

golyóbisokkal, es laptávcl já t- szó.

Pilota, v. penata, v. parata, Pul- vinar, aris, n. 3. Vánkos, pár- na, derekaly.

Pilotie, Pulvillus, lli, m. 2 . Pár« natska.

Pilu g, vedi pifalug, pío.

PI. PI,

Pilula, Pilula, lae, f. x. Kis go l- tydbisotska, pilula.Catapotia, «rum, n. 2 . plur: Piluldk a patikdban.

Pingaluefc fugrafefc, pingefc bine pinfel, Pingo, pinxi, ctum, ere. Festek, hepet ir o fi.Depingo, nxi, ctum, ere. Le- Jestem.Epingo, nxi, ctum* ere.

Pingaluit, Pictus, ta, turn. Ira - tott, rajzolt, festelt.Picturatus, ta, turn.

Pingaluit cu arfura , Encaustus , ta, tum. Bele-egeteitj e'ge’ssel

Jestett, zomântzozott.Pint pafere ce frânge fim buru,

Fringilla, lae, f. 1 . MaglUro havasi pinty. '

Pintutie pafere, Fringilla, llae, ft i. Pintyoke.Erithraeus, raei, m. 2 . Rubecula, lae, f. 1 .

Pintre, Inter, praep: Kuzt, k&- zott.

Pintre fiere nmblatoriu, Inter fe- ras conversarîs, Vadok kozott lakd.

Pintre oameni umblători»! , Inter homines conversans^ Emberek kozStt lako.

Pintre ele, Inter illa , Azok kozott.

Pintre unde umblatoriu, Flucti- vagus, ga, gura, Habok ktizoit jărâ.

Pió de pifat, Pistrinum, ni, n. 2 . Búza es kóles loro szerszám. Pistillum, li, n. 2 . KóllíJ. Pistrilla, lae, f. 1 .Sagma, mae, f. 1 . M o’sár. Mortarinm, tarii, n. 2 .

Piutie, Pistrilla, lae, f. 1 . F o lló tske.

Pioariu, Pinsor, oris, m. 3. Búza megtoró.

Pió de invelit penura, Mola calcatoria, densatolña 5 Ványóló malom, kolló.

Pioire de penura, Panni calcatio, onis, f. 3. Ványolás.Densati panrii.

Piaariu de penura, Laneae vestís politor, oris, m. 3. Ványoló.

Pipaefc, Palpo, avi, atum, aré» Tcipogatom.Attrecto, avi, atum, are. Gontrecto, avi, atum, are. TractOj avi, atum, are.

Pipaire, Palpatio, onis, f. 3. 7a» pogalás. Palpum, pi, n. 2 . Tractatio, onis, f. 3. Contrectatio, onig, f. 3. Attreetatus, tus, m. 4* Attrectatio, onis, f. 3.

Pipaitoriu, Palpans, antis, o. 3> Tapogatú.Contrectator, oris, m. 3. Contrectans, antis, o. 3. Tractans, antis, o. 3.

Pipait, Contrectatus, tata, tatunj» Tapogatott.

Tractatus, tata, turn.

1Q8 PI. r PI,

Pipaei'ci maiinainte , Praecontre- cto, avi, atum, are. Eiobb meg- tapogalom.

Pipăind, Contrectabiliter, adv:

Pal pândo, Tapogaiva.Piparca, paprica, Piperitis, piperi-

tidis, f. 3. Bors-fi'i.Saturea, reae, f. 1 .

Piperiu, Piper, eris, n. 3. Bors. Piperiu de gradeina, Siliquastrum,

tri, n. 2 . Kerti bors.Piperefc, Pipere condio, divij itum,

ire. Borsolom.Piperat, Piperatus, ta, tum. Bor-

sos, borsolt.Pipiefc, Pipio, ivi., itum, jp . Pi-

pegeli.Pipire, Pipiatio, onis, f. 3. Pipe-

ges.P if, v. pis, madiere, Pisum, si

n. 2 , Borso.Pis, Mejo, avi, atum, are. Hugy-

gyorruMingo, nxi, nCtum, ere. Minctito, avi, atum, are»

Pisere, Minctus, tus, m. 4 . Hiigy-

gyds.Uririae emissio^ onis, f. o.

Pisetoriu, Mingens, entis, o. 3.

Hugygyâ.Mejens, entis, o. 3.

Pisolcofj Permingens, entis, o. 3.

Hugyos.Piset, Urina, nae, f. i . Hiigy .

Lotium, lotii, n. 2 .

Pis in4 îmmejo, avi, jatuni, jare.Bele-I l ú gygyo m.

Pisere cu greu, Disuria, rias. f. 1 .Hitgygydsnak nehe'z vólta.

Pisere cu greu numai picând, Substillum, li, n. 2 . Tsepegve nehe'z vizelles.

Pisetuiui oprire, Stranguria, riae, f. 1 . Húgygyásnak megreke- de'se.

Pisc , pitigaefc , Ital: pissigare , Vellico, avi, atum, are. Tsiperrti Vello, ulsi, Isum, ere. Ts/'pde- lem.Pervello, ere. Tst'pdesem. Pungo, pupugi, nctum, ere. Mordeo, momordi, sum, ere. Carpo, si, ptum, ere.

Piscare, Vellicatio, onis, f. 3. 7sA pés. Veliicatus, tus, m. 4* Punctio, onis, f. 3.

Piscare dein acrime, Acrimonia^ niae, f, 1 . Tsíposség.Acri tas, tatis, f. 3.Acritudo, inis, f. 6.Mordacitas, tatis, f. 3»Acredo, inis, f. 3.Acrimonium, nii, r¡, 2. Aculentus sapor.

■’iscatoriu dein acrime, Mordax^ acis, c. 3 Ts/'pos.Acerbus, ba, bum. Acrimoniosus, sa, sum.

■’iscariu pesce, Lamprétá , tae4 f. 1 . Tsik-hal.Lumbricus piscarius*

TI. PL.

Pífez, (Ita : peñare) Piso, avi, a- tum, are. Mosárban vagy kül- loben ióróm.Piso, pisere.Pinso, sui, pistum, ere, pinsi- tura, pinsum.Pistillo, avi, atum, are.Pisto, tavi, atum, are.Contero, trivi, itum, ere. Contundo, tudi, sum, ere.

Pifare, Pistura, rae, f. i. Torés, orles.Contusio, onis, f. 3.

Pifatiefc, Pistrinalis, le, c. 3. Kul- luhozmalomhoz való. Piitrinensis, se, c. 3.

Pifatorm, Tritor, toris, m. 3. Toro, Pinstor, oris, m. 3.Pistrinarius, narii, m. 2 .

Pifat, Pínsitus, ta , tum. Ürltítt, mosárba, kíílltibe íbrt.Pistus, ta, tum.Contusus, sa, sum.Tritus, trita, tutu.

Pifa v. pefat dein ceva, Puls, uiţi s, f. 5, Kdsa, pep, dar a. Pulmentum, ti, n. 2 . Pulmentarium, tarii, n, 2.

Pifat de grau, de fariña, Alica, cae, f. i . Liszt kdsa. semlye luisa. Margaritula, lae, f. i.

Pifat de hrisca, Tragum, gi, n. 2 .Hariska kdsa.

Pifat de milic, Milium excortica- tum. Kóles kdsa. melei rocrunt

Pifat de pepusoi, v. de cucuruz,

Pars 11.

Pultes ex turcico. Kukuriza kdsa.

Pifez bine, Pertero, ere, trivi, turn.Jdl megtbrom.

Pifez iare, Retero, ere. Ismet meg- iorom.

Pifulug, pilug de pifat, Pilum, li,

n. 2. Idro^mosar, toro. Pistillurtj, Hi, n. 2 .Pistillus, li, m. 2.Pila, lae, f, l.

Pithic, Pigmaeus, sei, m. 2 . Tiirpe. Pumillus, li, rn. 2 .Nanus, nani, m. 2.Pumilio, onis, m. 3.

Piluita, phlegma, Pituita, tae, f. l .Addha^ nydl, iakony.

Pituitof, Pituitosus, sa, suni. Ndd- has, taknyos.

Plac, Placeo, ui, itum, ere. Tet- szem, kellek, kedves vagyok. Allubesco, ere.Cosxiplaceo, cui, citum, ere.

Place, Placet, Tetszik.C.ollibet, libet.

Plăcere, Placitum, ti, n. 2. Tet* sze's.Libentia, tiae, f. 3.Lubentia, tiae, f. i. Inbire.

Placut, Placens, entis, o. 3, letszo.Placitus, la, tum.

Placaceoi u*ni parti, Semiplacenti- nus, na, num. Egyik resznekIClSZo,

Plăcintă, Placenta, tae, f, i . Pa•laisinta.

1(0

Tracta, tae, f. 1 .Torta, tae, f. 1 .Artocreas, eatis, n. ¡5. Artolaganum ani, n. 2.

Plăcintă cu bob, Fabacea, cèae, f. î, Babb bêles.

Plăcintă cu ca», Laganum, ni, n. 2 . Turôs bêles. Tyrolaganum, ni, n. 2 . Artotyra, rae, f. i.

Plăcintă cu miere, Placenta raelli- cea. Mézes pugàtsa. turte. Mellita, tae.Savillum, li, n. 2 .Svavillum, li, n. 2 .

Plăcintă cw muft, Mustaceum, ei, n. 2. Ed.es musLal tsinàlt po~ gàtsa.Mustaceii», ei, m. 2 .

Plăcintă de farina, Farraceum, ei, n. a. Liszt bol suit, vag y fott palatsinta, gombùda.Farreum, ei, n. 2.

Plaes care apere la munte, la margine, Plajasso, onis, m. 3. PLa• jàs, oiJto a5 vég hellyen.

Plaga, Plaga, gae, f. î. Veszszo isapds.Ferula, rulae, f. i.

Planeta fte pribeaga, Planera, netac, m. î. Büjdosô tsillag.Sidus, eris, sidus erran».Stella errans.Planetes, tae, m. i.

Plang, Plango, nxi, net ni, ere. Sirok, ]aj szôval slrôh.

*94 PL-______________

Meo, evij eíum, ere.Ploro, avi, atum, are.Lugeo,' xi, ctum, ere. Delacrymor, ari, atus sum. Lacrymor, ari, atus sum.

Plângere, Ploralus, tus, m. 4. Si' rás.Fletus, tus, no. 4.Delacfymatio, onis, f. 3.

Planf, Planctus, tus, m. 4. Sira• lorn.Fletus, tus, m. \.Luctus, tus, rn. 4*Lamentado, onis, f. 3. Lamentum, enti, n. 2 . Lacrymatio, onis, f. 3.

Plangatoriu, Planctor, oris, m. 5. Siró.FlenSj enti», o. 3.Plorabundus, da, dum.Plorans, antis, o. 3.Lugens, entis, o. 3.Lacrymans, antis, o. 3.

Planf, Fletus, ta , tum. Slra- tott.Lamentatus, tata, tum.Ploratus, ta, tum.

Plangaceof, Flebilis, le, c. 3. Si. raimas.Luctuosus, sa, sum. Lacrymabilis, le, c. 3. Lamentabilis, le, c. 3.Flendus, da, dum. Sirandó.

Plangaccste, Flebiliter, adv: Siral- mason•

P iun! aduc, Luctum adfero, adtu-

PL.

li, adlatum, erre. Siralmat ho-\ zok.

Planf aducatorin, Luctifer, ra, rum. Siralom hozd.

Pianf facatoriu, Luctificus, fica, ficum. Siralom szerzo.

Planf funatoriu, Luctisonus, sona, num. Si'ralmas szavii.

Plâng ceva, Defleo, evi, etum, ere. Megsiratom.Deploro, avi, atum, are. Cornploro, avi, atum, are. Delamentor, ari, atum, ari. E l- siratom.

Plângere cevn, Deploratio, oni», f. 3. Megsiratăs.Comploratio, onis, f. 3. Comploratus, tus, m. 4-

Planf ceva, Deploratus, ta, turn. Megsiratoit.Defletus, ta, tum.

Plâng foarte, IUacrymo, avi, tum, are. Kemenyen siratom.Vim lacryniarum profundo, udi, sum, ere.

Copiose, ubertim fleo, evi, tum, ere.

Deplangoţ anxi, ctum, ere. Illacrymor, ari, atus sum.

Plâng foarte dupo mort, Defun- ctum fortiter defleo, evi, etum, erp.

Siratom a’ hâltat.Copiose, ubertim fleo, evi, tum, ere.

Deplango, nxi, ctum, plângere.i3 *

PL.

Plângere mare dope mort, Thre- nuf, ni, tn. 2. Halottakert va- 16 keserves sirds.

Plâng inpreuna cu alti, Adploro, avi, atum, are. Egyătt sirâk mdsokkal.Apploro, avi, atum, are.Affieo evi, etum, ere.

Comploro, ari, atum, are. Collacrymor, ari, atus sum.

Plângere inpreuna Comploratio, onis, f. 3. Egyătt sirds, siratâs. Cornploratus, tus, m. 4- Collacrymatio, onis, f. 3.

Plengume, Eluget), ere. SiroJi, siratom magamat.Deploro, avi, atum, are.Defleo, evi, etum, ere

Plan, Planum, i , n. 2 . Mddrajz.D'iscriptio, nis, m. 3.

Pla«ca, Pallium , Iii, n. 2 . Pa- Idst.

Plasra mica, Pailiolum, li, n. 2 , Paldstotska.

Plasca muercalca, Palia, llae, f. i Aszszony ember palăst, suba.

Plasca muereafca fcurta, Ricini- um, nii, n. 2 . Aszszonynak rovid paldstya.

Plascat, Palliatus, ta, tum. Pa- Idstos.Palliolatus, lata, latum.

Plafma, Plasma, atis, n. 3. Tsi- ndlmdny Alkotmăny. Figmentum, ti, n. 2 ,

‘ Opus figlinum.

PL. 193

\9S______ ru_______Piálamele, Plasmo, avi, atum, are.

TsindloJí, alkatok.Fingo, nxi, ctum, ere.Efformo, avi, atum, are.

Plafmuire, Plasmado, onis, f. 3.Alkotús, tsinálás.

Plaímuitoriu, Plasmator, oris, m. 3 Alkotá, tsinúló.

Plafmuit, Plasmatus, ta, tum. Tsi- nált, alkotott.Effectus, ta, tum.

Plaímuefc de nou, Piecreo, avi, eatum, are. Ujonnan alkatom.

Plafmuire de nou, Recreado, onis.f. 3. Ujonnan alkatás, tsinálás.

PlaíYnuit de nou, Recreatus, ta, tum. Ujonnan alkatott tsinált.

Plafueíc, Plas*o, avi, atum, are.Foldhol form álok.

Plaftef, Plastes, tis, v. plastae, c. l. Sdrmives, fazakas.Figulus, li, TO7 2 .Ollarius, arii, m. 2. olariu.

Plafteic, Plasticus, tici, m. 2 . For- máló.

Plaíuitoriu, Plasticator, oris, m. 3.Formáló.

Plaftra, panfa ceruita de legat buba, Eniplastrum, tri, n. 2 . Seb• re való iras rúha.Empitema, atis, n. o.Ceratum, ti, n. 2 .

Plafterefc, Plascio, plastro, emplastro, avi, atum, are. Flaslrom - mal kbtüm.

Plaiteire, Emplastiatio, onis, f. 5

PL.

Flastrommal kótes.Plaftrat, E m p las tra tu s , tata, ta-

tum. Flastrommal. kotott.Plata ( Ita: paga ) S d p en d iu m , en-

dii, n. 2 . ’ Sóld, Jizetés.Merces, edis, f. 3.

Pensio, onis, f. 3.

Solutio, onis, f. o.Platutie, Pensicula, lae, f. i . F i-

zetésetske.Mercedula, lae, f. X.

Platefc, So lvo , v i , lu tu m , ere.

Fizeteh, fizetem.Persolvo, vi, lutum, ere.

Exolvo, olvi, lutum, ere. Kifi■Jzetem.Pendo, pependi, en su m , ere.

Megfizelem.Píatele cu dreptu, Pensó, avi, a-

tum, are. Igazán megfizetem, Platefc pe lin, Pensito, avi, tum,

are. Fizetdegelem.Plateire, Pensio, onis, f. 3. Fize-

tés, btiijizetes.Pensitatio, onis, f. 3. Megfizetés. Solutio, onis, f. 3.

Exolutioj onis, f. 3.

Plateit, Solutus, luta, tum, Ai/t-

zettelett.Exolutus, ta, tum.

Platefc datorie, D eb itum exolvo,

olvi, lutum , ere. Adósságot kifizetem.

Plateire datoriei, Debit i exolutio,

onis, f. 3. Adósság, kifizetés Platefc mai inainte, Praerogo, a-

PL- PL. 197

vi, atura, are. Ido elolt megfizetem.

P atefc mai muir, Ex abundanti solvo, vi, lutum, «re. Bevon Jîzetek.Abunde solvo, vi, utum, ere. Cumulate solv©, ere.Superque plus sati* solvo, vi, lutum, ere.

PJateire mai mult, Solutio super- abundan^, antis, Bnvonjizetés.

1 lata doici, Nutricia, ciae, f. 1 .Dajka Jlzetés.

íla ta pentru ícrifoare, Chartiati- cum, atici, n. 2 . Irásért való

Jlzetés.Pleban, Plebanus, ani, m. 2 . Vá-

rosi, vagy falusi pap.Parochus, ehi, m. 2 .

Plec, ( I t a : piegare) Flecto, xi, xum, ere. Meghájtom , gorbitem Arcuo, avi, atum, are. Meghaj- tom.Deflecto, xi, xura, ere.Curvo, avi, atum, are. Conflecto, xi, xum, ere. Pieflecto, xi, xum, ere.Flecto, exi, exum, ere.Clino, avi, atum, are.Inclino, avi, atum, are.Declino, avi, atum, are. ELhaj» tom.

Plecare, Plicatura, rac, f. I. Haj- tás.Curvatio, onis, f. 3. Meg]iajtás. Curvatura, rae; f . x.

Flexio, onis, f. 3.

Flexus, xüs, m. 4.Inflexio, onis, f. 3.Curvamen, nis, n. 3. Meghaj- tasa valamineJi.Flexura, rae, f. x. Hfíjtás.

Plecăciune, Flexio, onis, f. 3. Hay lás Flexus, xus, m. 4- Clinamentum, ti, n. 2. Jfleg- hajlás. Deflexus, xus, m. 4* Procli vitas, atis, f. 3. Hajlóság. Propensio, on is, f. 3. Hajlé- Jionyság.Pronitas, tatis, f. 3. Hajlandó*

ság.Declinatio, onis, f. 3. Elhajlás. Proclinatio, onis, f. 3.

Plecăciune in dsof, Devergentia, tiae, f. x. Alá fe lé hajlás. Declivitas, tatis, f. 3. Meghaj- lúság, lejtoség.

Plecăciune fpre, Inclinatio, oni», f. 3. Red hajlds. Inclinamentum, ti, n, 2 .

Plecaceof, Proclivis, ve, c. 3. Haí- landó.Propeníus, sa, sum.Pronus, na, num.Imminens, entis, o. 3. Flexibilis, le, c. 3.Flexiüs, le, c. 3.Inclinabilis, le, c. 3.Vergens, entis, o. 3. Hajló. Vitilis, le, c. 3.Propendens, tis, o. 3. Inclinans, antis, o. 3.

' Qfi PL. PL.

Plecat, Plecatul, ta, turn. hajlatt.Acclinis, ne, c. 3.Acclinus, na, num.Reflexus, xa, xum.Proclinatus, ta, tura.Deflexus, xa, sum.Cernuu», nua, nuum.Flexus, xa, xum.Inclinatus, ta, (um.Inflexus, xa, xum.Declinatus, ta, tum.Declivis, ve, c. 3. Hajlott, e- reszkedo.Conflexus, xa, xum. Meghajtott, horgasitolt.Curvatus, ta, tum. Hajlott. Proclinatus, ta, tum. Elhajlott.

Plec înainte, Proclino, navi, tum, are. Ele hajtom.

Piecat înainte, Obstipus, pa, pum- El o hajlott.

Plec inderept, Pi-flecto, xi, xum, ere. Viszszd tekergm, viszszd hajtom.

Plecat inderept, Reflexus, xa, xum.Viszszd hajlott.

Plec in forma arcului, cercului, Arcuo, cuavi, atum, are. Bâlt mâdjdra meghajtom.

Plecare in forma ceriului, Con- vexitas, tatis, f. 3. Homorusag.

Plecat ftrimbat in forma ceriului, Arquatus, ta, tum. Kez iv m<bd- ra meghajtatolt.Convexus, rexa, yexum.

Suljvexus, xa, xum.Plec inpr»giur, Circuraflecto, x i ,

xum, ere. Kom ytil hajLogutoni te/ieritem.

Plecare inpregiur, Circumilexus , xüs, m. Ktírriyül hajtds.

Flecat inpregiur, Circumflexus, xa, xum. Ktirnyul hajlatott.

Plecatieste, Propense, adv: Red hajolva, hajlandókeppen.

Plec pe cale, Itineri mc accingo, xi, ctum, ere. Utta indúlok. Moveo, ovi, oturn, ere.

Plecare pe cale, Motio, onis, f. 3.

Indulds.Plec fpre imblandire, Placo, avi,

atum, are. Megengesztelem. Plecare fpr« imblandire, Placatio,

onis, f. 3. JUegengesztelés. Plecaceof fpre imblandire, Flexa-

nimis, me, c. 3. Szi'vet meg- hajtó.

Plecat fpre irtiblandire, Placatus, ta, tum. Megengeszteltetett.

Plecat fpre manie, Proclivis ad iram. Haragra hajlandó, hara~ gos.Propensus, pronus, facilis inv. ad iram, iracundiam, ex- candescentiam , ad irascendum.

Plecume, Clino, avi, atum, nare. HajloTi.Inclino, avi, atum, are.Procli no, avi, atum, are. Conquinisco, ere.Vergo, ire.j,

I

Piecume către el, Acclino, avi,

atum, are Hozză hajlâk.Piecume inderept, Reclino, avi,

atum, are. Hdtra hajlok.Plecaceof inderept, Reclinis, ne,

c. 3. Hâtra hajld.Plecat inderept, Reclinatu*, ta,

tum. Hâtra hajlott.Piecume in daof, Reclino, avi,

natum, nare. Lehajlok. Ocquinisco, ere.

Plecare in daof, Reclinatio, onis, f. 3. Lehajlâs.Devergentia, tiae, f. 1 . Aldva- lâ hajlds.

Plecat in dsof, Reclivis, ve, c. 3. Lehajlott.

Piecume fpre voe altue, Assentio, ensi, sum, ire. Mas akaratlyd- ra hajloh.

Plecaceof fpre voe altue, Subassen- tiens, entis, o. 3. Mas akarat- tydra hajld, hajlandd.

Plecare fpre voe altue, Assensus, ensus, m. 4. Mas akaratiydra hajlds.

Piecume *i încoace si încolo, Nu to, avi, tatum, tare. Ide ’s io - va hajlok.

Plecare si încoace, si incolo, N i - tatio onis, f. 3. Ide, ’s tova hajlds. Nutamen, nis, n. 3.

Plecare minţi bune, Dexterita , tati», f. 3. Alkalmatos jd elme’ hajlanddsdga.

Plecare buna fpre ceva, H abitus,

PL.

tus, m. 4. Alkalmatossdg valamire.

Plefnefc in palme, Ab ipso sono verbum fit, piando, si, sum, ere. Tapsolok kezemmel tsattanok, Manus collido, si, sum, ere.

Plefnire in. palme, Plausus, sus, m. 4. Kèzzel való tapsolds.

Plefnitonu in palme, Applausor, oris, m. 3. Tenjérrel való tap- soló.

Plefnefc in degete, D igiti» concrepo, are. Fiittyentek.

Plefnire in degete, Talitrum, ta* litri, n. 2 . Fiitty fü tty entés, iij jdval való pattands.

Pletefc, impletefc, Necto, xui, xum, ere. Füzöm, fonom.Plecto, xi, xum, ere.Contexo, ui, extum, ere. Üsz- vefonom, egybefonom. Connecto, xui, exum, ere. Complico, cui, citum, are.

Pleteire, Contexio, oni», f. 3, Ösz- ve, vagy egybefonás.Gonnexio, onis, f. 3.Plexus, xús, m. 4»

Pleteit, Plicatus, ta, tum, F'ona- tottSed melius plexus, xa, xum. Complicatus, ta, turn.

• Con nexus, xa, xum.Contextus, ta, tum.Plectil i 8, le, c. 3.Vedi impletefc.

Pleurithif, durere de coafte, [Pleu

PL. 199

ritis, ritidis, f. 3. Oldctl fdjds.Pleurithie, Pleuriticus, ritica, riti-

cutn. Oldal f'djăs, nyilalds.Plin, Plenus, na, num. Tellyes,

telt.Plin de an i, Plenus annorum ,

Plenus aetatis.Plenus dierum. Megoregedett.

Plin de bob, Fabarius, ria, ium. Babbal tellyes.

Plin de căldură, /Estuosus, sa, ium. Heves.

Plin de ceva, Praeditus, ta, tura. Volamivel telyes.

Plin de dicera frumoafe, Santen- tiosus, sa, sum. Ehes monddt' i saţ tellyes.

Plin de evlavie, Religiosus, sa, sum, pius, pia, pium. Islenfelii.

Plin de friguri, Febriculosus, sa, suni. Hldeglelos,

Fiin ie fordelegi, Flagitiosus, sa,

sum. Gonosztevii.Plin d* intonerec, Caliginosus, sa,

sum. Homălyos.Plin de mărire, Gloriosus, sa, sum.

Ditsoseges.Plind de nevoi, Plenus miseriis,

Nyomorult.Plin de pulvere, Pulverulentus, ta,

turn. Poros.Plin imburduset, (Ita : imbotto-

nafo ) Fartus, ta, tu in. Toltott.Plin fătul, Satur, ra, rum. Meg-

elegittetett, mege'egedeU.Plin lunt, curg afare, Abundo, a-

vi, atum, are. Teii vagyok, ki~ fâlyoJf.

Plinele, Pleo, anti: Telyesitem. Compleo, evi, etum, ere.Impleo, evi, etum, ere.Expleo, evi, etum, ere.

Plinire, Completio, onis, f. 3. 7e- lyesites.Expletio, onis, f. 3. BetelyesiLes. Complementum, ti, n. 2 . Plenitudo , iniB, f. 3. Tellyes’- seg.Plenitas, tatis, f. 3. Telise'g.

Plinitoriu, Coinplens, entis, o. 3.B ¿tellyes iţii.

Pliniceof, Explebilis, le, c. 3. Be- telyesitfi, telyesitheto.

Plinit, Expletus, ta, turn. Betolt. Plinele deregatorie, Perfungor, un

gi, ctus sum, fungi. lisztem~ beri eljdroli.

Plinele datorie, Compenso, avi, atum, are. Kifizetem az ados- sdgot.

Plinire datoriei, Compensatio, onis* f. 3. Kijizetes.Pensitatio, onis, f. 3.

Plinitoriu datoriei, Pensans, san» tis, o. 3. Megfizett).

Plinele datorie flusbei, Officio sa- tisfaeio, eei, etum, ere. Sz6l~ gălatomat betdliom , eleget te- szeJf.

Plinefc fummo, Suppleo, evi, etum, ere. K ilo ltom , helyiben mdst teszeJi, szerzeh.

PL. PL. 201

Plinire fu in mi, Siipplementum, enti, n. 2. Hozzd, adds kipotolăs.

Plineic furnma sireagului cu el, Soc- centurio, iavi, amm, riare. Se- reg szdmât velle kildltom , po- tolom>

Plinire luni, Plenilunium , n ii, n. 2. Hold idile.

Plinire tempului, Plenitudo temporis. Ido toile.

Plina potentia, Plenipotentia, t.iac, f. i. Ege'sz hatalani.

Plivefc, Eveilo, vulsi, suni, ere. Kitepem, gyomldlom.Eradico, avi, atum, are. Explanto, avi, atum, are. Abrunco, avi, atum, aie. Erunco, avi, atum, are. Exstirpo, avi, atum, are.Runco, avi, atum, are.Exherbo, avi, atum, are?Sarrio, ivi, itum, ire.Consarrio, ire,

Diruncino, avi, atum, nare, Runcino, avi, atum, are.

Plivire, Evulsio, onis, f* 3. K i- szaggatds, irtds.Runcatio, onis, f. 3. Gyomldlăs. Exherbatio, onis, f. 3.Sarritio, onis, f. 3.Eruncatio, onis, f. 5. Eradicatio, onis, f'. 3.Sarritura, rae, f„ i.

Plivitoriu, Evulsor, oris, m, 3. Tepo, gyomldlo, irl6. Runcator, oris, m. 3. Gyomldlo.

Runcinator, oris, m. 3.Sarritor, oris, m. 3.Sarculator, oris, m. 3. Exherbator, oris, m. 3.

-’livitoriu de fer, R.unca, cae, f. i, Gyomláló vas.Runco, onis, m. 3.Runcina, nae, f, i.Sparus, ari, rn. 2.Sparum, ri, n, 2 .Sarculum, H, n. 2.

PJevela, Gramen, nis, n. 3. Gyom. Herba inutilis, noxia.Congeries vilium et noxiarum herbarum.

Plivefc de nou, Resarrio, ire. Uj- jalag gyomlálom.

Plivefc ín tempu feu, Suo tempere, in tempore sarrio, ire. Maga i- dejében gyomlálom,

Ploao, Piuit, pluebat. Essb esik. Ploae, Pluvia, viae, f. i. Esstí. Ploae de ghiatie, Gelicidium, cidii,

n. 2 . Jég essti.Grando, inis, m. 2, grandeine.

Ploae de fera, Pluvia serótina, EsU véli esso.

Ploae mare, Nimbus, bi, ro. 2. Zápor esso.Imber, bris, m. 5.

Ploae multa repede, Imber con- tinuus. Sok zápor esso.

Ploae paliceoíé, Ustilago, inis, f. 3.Süto esso, rogya.

Ploae repede rece, Imber gelidus, frígida pluvia. Hideg sebes esso.

Ploae fanatoafe, Pluvia salutaris.Egesseges, hasznos ess'o.

Ploae tempurie, Pluvia suo tempore deciiiens. Idein valo ess'o.

Plou, Pluo, ui, v. pluvi, plutum, ere. Essot esem, mint az ess'6 ugy esem.

Plou, cad ca ploae, Depluo, ui, u- tum, ere. Essoiil leesem. Perpluo, ere.

Plou fpre denfu, Impluo, ere. Red esem.

Plori^ Pluviosus, sa, sum. Essbs. Nimbosus, sa, sum.Pluvialis, le, c. 3.

Float, Complutus, ta, turn. Esso vert. Pluvitus, anti:

Ploaome, Compluo, ui, turn, ere.Essotol megverettetem.

Plop, Populus , li, f. 2 . Nyarfa, jegenyefa.

Plopefe, Populeus, lea, eum Nyar- fabdl, jegenye jdbd l val6.

Plop facatoriu, Populifer, r a , rum. Nyar fas, ny dr fa, jegenyefa ter mb.

Plopoi loc, Populeum, e i, n. 2. Populetum, ti, n. 2 . Nydrfas, jegenyefas hely.

Plumb, Plumbum, bi, n. 2 . Fe- kele 6n golydbis.Plumbata, tae, f. 1 ,

Plumb alb, Plumbum candidum, Fejer 6n.

Plumbefc, Plumb», avi, atum, are. Onazoh, dnnxxl oniok.

P1 urabatura, Plumbatura, rae, f. 1 .Onozds, ânozdssal foglalds,

Plumbatoriu, Plumbator,oris, m 3. Onoz6.Plumbans, antis, o. 3.

Plumbariu, Plumbarius, rii, m. 2.On mives.

Plumbof, Plumbosus, sa, lum.Onos ânnal teii.

Plumbarefc, Plumbarius, ria. ium.(Jnhoz vato.

Plumbaceof, Plumbeus, bea, eum, Fefiete, tompa, goromba.

Plumbagene, Plumbago, iais, f. 3. On-ezust ktiz er a’ bdnyaban ,

plajbdsz.Plumbefc la olalta, Applumbo,

avi, atum, are. Onnal dszve~ foglalom.

Plumbire la olalta, Applumbatu- ra, rae, f. 1 . Onnal dszvefog- lalds.

Pluraena, Grae: Plemoni, Pulmo, onis, m. 3. Tiid'o.

Plumanariu, Pulmonarius,ria, ium* Tiidoje veszett.

Plumenof, Pulmosus, sa, sum. T ii dos.

Plumaneic, Pulmoneus, nea, eum, Tiidosi, tiidbhez hasonlâ.

Pluta, Hinc pluteus, ei, fchedia, schediae. Szdl tutaj.Ratis, tis, f. 3.

Plutariu, Ratiarius, arii, m. a.Tutalyos meşter.

Poarta, Porta, tae, f. 1 . Kapti, ajto.

r o . PO. ao3

Pylae, larum, f. i. plur:Porteitie, Portula, lae, f. 1 . K(tm

putska.Porticula, la?, f. 1 .Ostiolum, oii, n, 2 .Foricuia, lae, f. 1 .

Portariu, Portarius, rii, m. 2 . Ka pu nyitâ.Ostiarius, arii, m. 2.Janitor, oris, m. 3.

Portaritia, Portaria, riae, f. î . Ka- pun dllo aszszony.Janitrix, cis, f. 3.

Porteic , Portions, ticus , f. 4 Tornatiu. Xistus, ti, m. 2. Tor- ndtz.

Pociu, Paxillum, li, n. 2. Karâts- ka, tzdvek.

pociumb, Vallus, lli, m. 2. Tzdvek.

Pociumb de pod , Sublica, oae, f. 1 . H/Jhoz vald tzdvek.

Pociumb de priponit cai, Vacer- ra, rae, f. 1 . Tzdvek melyhez a’ Idvat kdlik.

Pocmefc, Ab ipso aono, Strides, ere. Tsaltogok, pattogok. Strido, di, ere.Concrepo, ere.Crepitant ligna.Strident ligna.

Pocmire, Crepitus, tu*, m. 4 . Tsat- tanăs, patlands.

Pocmitoriu, Crepitans, antis, o. 3.'Tsaitogd.

Pocmitoriu ventu deîa auftru,Cre-|

pitans auster. Tsaitogd deli szel.

Pocmefc in degete, Concrepo, ui in digitis. Fittyentek az iijaim- ban.Pulso, are, vi, atum.

Pod, Fons, pontis, m. 3. Hid.Pod radeicatoriu, Kxostra, trae,

f. 1 . Felvond hid.Pod pe pessoare de lemn, Subli-

mis pons. Faldbon allâ h/d. Pod umblatoriu, Hippago, in ii,

f. 3. Rev hajd.Hippagum, agi, n. 2 .Epibades, badum, f. 3. plur: Ponto, onis, m. 3.

Podeisor, Ponticulus, îţ, m. 2 .Htdatska.

Podariu, Pontanus, ni, m. 2 . H i- das.

Podariu legatoriu de ca i, Hippa- gogu*, o g i, m. 2. Ldvat kti* tozo hajos. Hippago, inis, m. 3.

Podu cafi, Podium domus. Hdz hejja, padlassa.

Podefc, Pavimento, avi, atum, are» Padolom.

Podeitura, Pavimentum, ti, n. 2 . Padlds.Soîum, li, n. a.

Podeit, Pavitus, ta, tum. Padâl- tatott.

Podefc cu fcanduri, Tabulo, avi, atum, are. JHegdeszkdzom.

Podeire cu fcanduri, Tabulatio, o- nis, f. 3. Megdeszkdzds7 padolds.

204

Podeit cu fcanduri, Tabulatus, ta, turn. Megdeszkdzott. Tabulatum, ati, n. 2 .

Podei pritvor, Podium, d ii, n. 2 . Folydsd.Porticus, cus, f. 4-

Podees, Porticula, lae, f. 1 . Tor* nătzotska.

Podagra durere de pessoare, Po- dagra, rae, f. 1 . Koszveny. Athritis, tidis, f. 3.

Podagric, Podagrious, agrici, m. 2 . Koszvenyes.Podager, gri, m. 2 . Podogrophus, phi, m. 2. Podagrosus, si, m. 2. Arthriticus, ci, m. 2. Articularius, larii, m. 2 . Kineh ■minden iz it jarja a ktiszvc'ny.

Podagric la mani, Chiragricus, ci, m. 2 . Kdszveny kezii.

Podagric la pessoare, Podagricus, ci, m. 2 . Koszvenyes labă.

Poesis, Poesis, sis, f. 5. Vers szerzo tudomany.

Poeta, Poeta, tae, m. x. Vers kolto szerzd.

Poeta minciuni fcriitoriu, Mimo- graphus, aphi, m. 2 . Minden rut dolgokat elo szămldlâ poeta.

Poetefc, Poetor, ari, tatus sum. Poesisban magamat gyakor- lom.In poetica ms exerceo, u i, ci* tura, ere.

Foetam ago, egi, ere.

Poethica, Poetica, ticae, f. 1 . P oe ' ta tudomany.

Poethicefc, Poeticus, ca, cum. Po~ etai.

Poetria, Poetria, triae. f. x. Vers szerzdne.Poetris, tridis, f. 3.

Poethiceste, Poetice, adv: Poetdult poe tai modon.

Poftefc, Posco, poposci, postum, ere. Kevdnom.Anhelo, avi, atum, are.Aveo, ere.Cupio, pi vi, itum, ere. Concupio, ivi, itum, ere. Concupisco, ere.Desidero, avi, atum, are.Opto, avi, atum, are.Postulo, avi, atum, are.Precor, ari, catus sum.Prurio, vi, itum, ire.

Pofta pofteitura, Appetitio, onisP f. 3. Kevdnsdg.Appetitus, tus, m. 4 Cupiditas, tatis, f. 3.Cupido, dinis, f. 3. Concupiscenţi», tiae, f. 1 . Desiderium, derii, n. 2 . Desideratio, onis, f. 5.Aviditas, tatis, f. 3.

Pofteire, Appetitio, oni», f. 3- vdnds.Appetentia, tiae, f.Appetitus, tus, no.Optatio, onis, f. 3.Desiderium, derii, n. 2 .

204 PO. PO,

Pofteitorin, Poscitor, cupitor, oris,

m. 3. Kevdnd.Ambitor, oris, m. 3.Cu pi dus, da, dum.Appetens, eritis, o. 3.Avidus, da, dum.Cupiens. emis, o. 3.

Pofteitori, Anhelantes, antum, m. 3.

plur: Kivănok.Appetentes, tium, c. 3. plur: Anhelones, onum, m. 3. plur:

Pofteiceof, Poscibilis, le, c. 3. K i- vdncttos, kedves.Desiderabilis, le, c. 3. Kevăn*

sdgos.Optabilis, le, c. 3.Exoptabilis, le, c. 3.Exoptatus, tata, tum.

Pofteit, Desideratus, ta, tum. K i- vânt.Optatus, tata, tum.Cupitus, ta, tum.Optatum, a t i, n. 2 . Kevdnt dolog.

Pofteicefc, Cupidineus, nea, dine- uin. Kivănsdghoz vald.

Pofteiceste, Cupide, adv: Kivă•\

natosoruOptato.Optabiliter.Cupienter. Kevdnva. pofteind.

Poftele ceva cu fumetie, Arrogo, avi, atum, are. Kevellyen ma gamnak tulajdonftok valamil.

Poftefc ceva foarte, Gestio, ivi, itum, ire. Igen kevanom.

r o . ______Exopto, avi, atum, are. Kevă* rtom erosserx.Discupio, ivi, itum, ere.

Pofta a ceva mare, Desiderium, derii, n. 2 . Nagy kivdnsdg.

Pofteit ceva foarte, Cupitu», ta,

tum. Kivăntatott.Poftefc cu indetorie, Exigo, egi, a«,

ctum, ere* Megkivdnom.Concupio, ivi, itum, ere.Reposco, poposci, postum, ere, Posco, poposci, postum, ere. Postulo, avi, atum, are.Requiro, sivi, itum, ere.Urgeo, ursi, ere. Eroltetve ke- vănom.Requirito, are. Kevăndogalom.

Pofteire cu indetorie, Exactio.., o* nis, f. 3. Megkevănds, erosza• koson keres.Adactio, onis, f. 3.

Expostulatio, onis, f. 3. Kike• ' vands.

Pofteitoriu cu indetorie, Exactor, oris, m. 3. Magkevdnd szedo.

Pofteit cu indetorie, Requisitus, ta, tum. Jllegkeretett, kevdntatott.

Poftefc cu rugăminte, Rogo, avi, atum, are Kerem.Peto, petii, itum, ere. Kerek, ki- vdnok.Posco, poposci, ere.Postulo, avi, atum, arc.Precor, ari, catus sum.

Pofta cu rugăciune, Oratum. rati, n. 2 . Kerelem, kivdnds.

PO. 2o5

2o6 PO. PO.

Postulatum, laţi, n. 2. Postulatio, onis, f. 3*Rogatus, tus, m. 4*Petitura, tjti, n. 2.

Pofteitoriu cu rugare, Postulator, ori», m. 3. Kero, kevdnO. Postulans, antis, o. 3.

Pofteit cu rugare, Postulatus, ta, turn, Kereteit, Jiivdnt. Postulaticiu*, cia, ium.

Poftefc cu mare rugare, Flagito, avi, atum, are. Erossen kerem, igen hivanom.Eiilagito, avi, atum, are. Exposco, poposci, postum, ere. Expostulo, avi, atum, are. Petesco, ere.Depostulo, avi, atum, are.

Pofta cu mare radare, Efflagitatio, onis, f. 3. Erbs keres, kivdnăs. Flagitatio, onis, f. 3.

Poftefc de nou, Recupio, ivi, itum, ere. Ujjalag hivanom.

Poftefc deregatorie, Officium ambio, ivi, itum, ire. Tisztseget Jiivâfioh,Anhelo, avi, atum, are.

Pofteire deregatorii, Officii ambitio, onis, f. 3. Tiszti kivdnds.

Pofteitoriu de deregatorie, Ambi- ens, entis, o. 3. Tisztseg ki- vdnâ,Ambitiosus, sa, num.

Poftefc foarte tare, Deposco, ere, poposci, postum- Igen erossen hivanom .

Depostulo, avi, atum, are. Exopto, avi, atum, are.Petesco, ere.

Pofta foarte tare, Appetitus, tus, m. 4. Nagy kévánság. Desiderium, derii, n. 2.

Pofteit foarte, Exoptatus, tata, tatu m. Igen kévánt.

Poftefc inapoi, Reposco, ere. Visz* szd hivdnom.

Poftefc inpreuna, Competo, tivi, itum, ere. Együtt kivánom k¿- rem.

Pofteire inpreuna, Competido, o- ni», f. 3. Együt kévánás, kerés.

Pofteitoriu inpreuna, Competens, entis, o. 3. Egy ült,kévánó,kéro. Competitor, oris, m. 3 .

Pofteitoare inpreuna, Competitrix, cis, f. 3. Egyült kévánórié.

Poftefc inpreuna cu rugare, Competo, etii, ivi, itum, ere. Együtt kerem.

Poftefc mai vertof afîa, Praeopto, avi, atum, are. Inkább kivánom.

Poftefc pefte mod, Praetpr modum poseo, ere. Szerjelelt kivánom. Affecto, avi, atum, are.

Pofta pefte mod, Afîectatio, onis, f. 3. Valamire nagy vdgyodds, ke'vdnds.

Pofteitoriu pefte mod, Affeetator, oris, m. 3. Rendjeletl kivdnti. ASectans, antis, o. 3.

Poftefc prelte cuviintie, Super-

exigo, ere. lllendonel, kellelinél tóbbet kévánok hereh.

Pofta a audi, Prolubium, Iubii, n. 2 . Kévánság a’ halldsra.

Pofta mare a be, Bibesia, siae, f. 1 . Igen nagy itali kivănsdg. Potionis desiderium.

Pofta mare a aurului, Avaritia, tiae, f. i. Nagy kévánsága as aranynak, gazdagsdgnak. Cupiditas habendi.Sitis divitiarum et auri. Aviditas habendi.Cupido, inis.

Pofteitoriu mare d<! avere, A va ras, ari, m. 2 . Gazdagság he- vanó.Avidus habendi.Cupidus auri.

Pofta mare Ia mancare, Arexis, rexis , f. 3. Nagy ételi kivdnsdg.Appetitus, tus, m. 4>Cibi cupiditas.

Pofta re, Libido, inis, £ 3. Go- nosz kévánság, bitjaság.

Pofta fau pathima rniscatoare, Affectus tus, m. 4. Indulat gerjedezn kivdnsâg.

Pofta venereafca, Concupiscentia, tiae, f. 1 . vensrea. Rosz kévánság, bit ja kivánsdg.Cupiditas venerea.Libido, inis, f. 3.

Pofta venereafca neinfrenata, Cupiditas «ifrenata, Libido immo»

PO.

dica beleLte nagy rosz kiván- ság.

Pofaila, postilena, nae, f. 1 . Far- maíring, Jarhám.

Poimane, Perendie, adv: Hólnap• uidn.

Poinuanefc, Perendino, avi, natum, nare. Hólnaputanra hagyom.

Poimanir«* Perendinatio, onis, f .3» Hólnaputánra hagyás.

Polenta, Polenta, tae, f> u Liszt- bol tsinált étel.

Policandru, Polycandelum, cande« labrum cura muhis caudelis» Sok gyertyás gyeríya iartó.

Poliefc, Polio, ivi, itum, iré. Meg- tiszíiíom , pallérozom.Depolio, ivi, itum, iré.Expolio, ivi, itum, iré. JHegszé• pitem , megékesitem.Perpolio, iré. Igen éliesitem, tiszlilom.Orno, avi, atum, are. Ékesilem szépflem.

Polire, Expolitio, onis, f. 3. Tiss- íitás, megékesités.Politio, onis, f. 3.Perpolitio, onis, f. 3.

Politura, Politura, rae, f. 1 . idem» Politoriu, Polítor, oris, m. 3. Tisz-

titó, ékesito.Polio^ onis, m. 3.

Poliit, Politus, ta, turo. Megtisz- tittatoit, ékesittelett.Perpolitus, ta, turo. *Expolitus, ta, tum.

P0. 20,7

2 o 8 PO.

Depolitus, ta, tuni,Poliitieste, Poliţe, adv: Ekesen

tisztârr, jenyesen.Ornate. Exquisite.Egregie.

Polieic cu dsileu, Dolo, avi., atum, are. Gyalulom, jenyesitem, simitom.Ascio, avi, atum, iare.Levigo, avi, atum, are.

Poliire, netedire, Nitor, oris, m. 3. Si m i tas.Mundicia, ciae, f. j .Mundicies, ci, ei, f. j.

Politia, Politia, tiae, f. 1 . Vdrosi m6d, vdrosi rend.

Politeicefc, Politicus, ca, cum. Vă- sosi rendliez valo.

Polithic, Politicus, ci, m. 2 . Ries, jenyes

Politiei, Politellus, îi, m. 2 . Eke~ setsJie.

Politie, podlitie, Podium, iolumsoii, n. 2 . Poltz. Locularnentum, ti, n. 2 . Menianum, ani, n. 2.Foruli, lorum, m. 2 . plur:

Polon, Polonii*, ni, m. 2 . Len- gyel.

Polonia, Polonia, niae, f. î. Len gyel orszăg.

Polyhistor, Polyhistor, oris, m. 3.muitse scientiae. Sokat ludâ.

Pona, Pornus, mi, f. 2 . Gyumoltsfa. Pom, Poraus, mi, f. 2 . Altnaja»

Malus, li, f* î. marn.

Tom aducatoriu de poame, Arbor poraifera. Gyiimblts hozofa.

Pom aducatoriu de poame cu co- age ufeata, Conifer, ra, rum, Aszszii hajii termbfa.Coniger, ra, rum.

Porn auranti, Pomum aurantiutn. Narants alma.

î om cotei, Pomum cotonicum, cotoneura. Birs alma. Cydonium, v. cydoneum, ei.

Pom granat, Malum granatum, Grdndt alma.Malum punicum.

Pom de A firi ca, GVltis, tis, f. 5. Afjrikăban termb gyumoltsfa.

Pom de citru, Pomum citri, pomum medicum. Iz itrom alma.

Pom mare, Pomum decumanum. Nagy alma.

Pom moale la coase, Pomum fugax, fugacis, Ldgy haju alma, nem sokdig ăllo.

Pom trecatoriu, cadietoriu, Poujnm cadacum. Le hi'dld alma.

Poame, Poma, urum, n. 2 . pluri Alm a , es mas/ele gyiimblts.

Poame cele dau dope bucate la mafe; Bellaria, iorum, n. 2 . plur; Gyunxblls jogds ,Epidipnidae, anim, f. plur: Epidipnides, epidipnidum, f. 3.

Poame culele cu mana, Poma stricti va, destrictiva. Kezzel sze. det almak.

Poame minunte minuutieie, Bu(.„

PO.

cula, la t, i. i. Apró szerau gyiimdlts.

Poame miniintiele faoatoriu, Bac- cifer, ciferi, f. 2 . Apró gyii- moltsot hozó m in t a soni.

Poame moi la coase, Mollusca, ese, f. i. Lágy haju gyümólts. Mollusium, .lusii, n. 2 . ,

Poame fau femeii Lie de brad, Stro- bilus, li, m. 2 . Fenyqfân nott mag, idegen {anali gyiimóllse.

Poame tardie, 1 orna serótina, Ké-

son ero gyiimdlts.Poame tempurie , Toma prem a

tura, Jóhor ero gyiimdlts. Poame venditoriu, Fomarins, arii,

m. 2 . Gyiimdlts árúló l i ja r . Pomariu, Pomarium, arii, n. 2 .

Gyiimdlts kert, alma hert. Pomata, Tomata, ta-, f. i. Poma-

tum, ati, n. 2. Alm a étel, alma iz.

romet, Pomarium, arii, la. 2. 4/- 772(25 /it'/y, gyiimóltsds hely.

Fomoí^ Pomosusj sa, sum. Gyü- mdltsdsl gyiimtiltsel tellyes.

Pomene'c, (Grse: Ipomnisco,) Com-.. . í . -

memoro, avi, atum, are. Em- léhezem rea, vagy rolla, elé- számlálom.Memoro, avi, atum, are. Em-lélíezem rea.Recordor* ari, atus sum.Memini, m3 i, defec:

Commemini, nisti. Megemlé-kezem.• , /

Pars II.

Pomenire, Rlentio, onis, f, 3. Em- lilés.Memoratio, onis, f. 3. Recordatio, onis, f. 3. Megem- léhezés.Commemoramentum, ti, n. a.

Emléliezés.Commemoratio, onis, f. 3. Memoria, rise, f. 1 . Emléhezet.

Pomana, Commemoratio, onis, f. 3. Emlehezetre való tétel.

Fomenitoriu, Memor, oris, m. 3. Emléhezo. Meminens, tis, o. 3. Memorator, oris, m. 3. Em lito.

Pomenit, Memoratus, ta , tum.Emlitett.

Pomeniceof, Memorahilis, le, c. 3.Emléhezet es, émlehezleto.

Pomelnic, Memoraculum, li, n. 2 . Emléhezetre való épíilet. Monumentum, ti, n. 2 . Monimentum, eilti, n. 2 .Vedi aducum aminte.

Pompa, Pompa, pse, f. 1 . Pom - jiás hészület, pompa, pompá- zás.Solennitas, atis, f. 3.

Pompa de ingropare , Pompa fu* nebris, Temetési pompa.Justa, torum, n. 2 . plur: Exequisp, iarum, f. 1 . plur: Celebrata, torum, n. 2 . plur:

Pompa de învingere, Triumphus, phi, m. 2 . Gyozedelem pompa.

Pompa de ferbetoare ce vine tot anu, Soiemnitas, atis, f. 3.

*1 0 PO. PO.

Pompasdg , tzeremonids dolog eszlendönke'nt ele-kerulo.

Pom pof, Pomposus , sa , sum. Pompas.Splendidus, dida, dum.Lautus, ta, tura.

Pomyopf, poniho, Myops, opis, m. 3. Myopes, myopum, m. 3. plu: Vahlyos, homdlyos sze- mti, tyúk-szemú.

Poncisez, inpung, Pungo, pupugi, puncturn, ere. Szúrom, ellene vagyok.

Poncisire, Punctio, onis, f. 3 . El- lent let el, szúrás.

Poncisitoriu, Pungens, ends, o. 3.Ellen levo, szúró.

Pond, Pondo, indec: Font Ponderefc, Pondero, avi, afum,

are. Megmerem , meghdnyom vetem.

Ponderatie, Ponderatio, onis, f. 3 .Aíegmére's, f o n t olds.

Ponderat, Ponderatus, ta, ratum.Megméretett.

Ponderof, Ponderosus, sa, sum. Fontos.

Pondereste, Ponderose, adv: Fon- toson.

Pone, Tenus, prcep: Addig.Usque.tj

Pone, Donee, A ddig m ig.Pone, Pone, HátvL tone aci, Hactenus, Eddig.

Hucusque.

Poue acuin, Adhuc, Eddigt meg

eddig, mostanig.Hactenus.Adusque.Usque.

Pone amu, Hactenus, M ind eddig.

Pone atunri, (pene atunc,) Ad- eousque, Mind addig. Eousque.T amdiu.Tantisp'r.

Por.o aftadi, Ad hunc diem, ad hunc usque diem, Mai napig.

Pone la vara, Usque ad sestatem, JVydrig.

Fone la primavara, Usque primi.m ver, Tavaszig.

Pone cand, v. ponequand, Ital: Sinoquando, Quoad, M ig, m ig - len , a’ m ig .Quoadusque.Quamdiu.Qtousque.

Tamdiu.Qi atenus.Donee.Adeo dum.

Eousque dum.Tamdiu quoad.

Tantisper dum.Usque dum.Usqu.equo.Usque adeo dum.Usque donee.

Usque adeo donee.Usque adeo quoad

PO.

*

PO. I2Tl

Usque adeo quo.Usque quo.

Pone la, Usque ad, Addig. Te- nus.

Pone in, Usque in, Ig.Pone la batrinetie, Usque ad se-

nectutero, Vensegig.Pone la di de lege legatura dari

de raana eft.e, Vadatus, data, atum. Torveny ideig kezesseg alatt vagyon.

Pone la putin tem p, Paulisper, adv: Keve'sse, keve's korig. Parnmper.Diutule.

Pone la femenat, Sementinus, na, num. Vetesig vald.

Pone la un temp , A d tempus , Egy ideig.Aliquandiu.

Pone la un temp remenetoriu Temporalis, le. Ideig vald. Temporarius, ria, rium.

Pone oare quand, Aliquousque, adv: Egy darabig , valamed dig.

Pone in veci, Perpetuo, adv: M ind e'ltig, or&kke. .

Pone vietiuefc * Perenne, adv: Mind eltig.

Pone unde, Quousque, adv: Med- dig. Quatenus, Meddig, mennyire.

Pont, Pontus, onti, m. 2 . A fr i- kai tartomany.

Pontean , Pontanus ? na , num.

*4 *

Ponlusi.Pont, Pondo, inde: Font.Pontiefc, Pondero, avi, atum, are.

Megfonl.olom, me'rem.Pontire, Ponderatio, onis, f. S.

Megmeres.Pontof, Ponderosus , s a , sum.

Fonlos.Ponte, v. punte, Pons, ontis, m. 3.

Altal-járó palló.Planea, ese, f. 1 . Trajectitia trabs, ponticulus, li, m. 2 .

Popa, Popa, pse, m. 1 . Sacerdos* otis, m. 3. Pap.Sacrificus, ci, m. 2.Flamen, nis, m. 3.Mystes, tis, m. 3.Curio, onis, m. 3.Parochus, chi, m. 2 .

Popa déla Iaponia, Bonzius, zii¿ m. 2 . ' Japonini Pap.

• ' rv> «2*Popa mare, Prsesul, sulis,’ m.‘ 3.

Eloljáró fó Pap.Pontifex, cis, ni. 3.

Popa mic, Sacrificulus,' li, m. s.Aldozó Papotska.

Popi aftrologi Indeicefthi, Brach- manes, manum, m. 3. plur: Brachmani, orum, m. 2 . plur: Tsillag ne'zo Ind ia i Papok.

Popi dumnedieiti Cibelef, Cory- bantes, m. 3. Tzibele isten- aszszonynak dühOs Papjai.

Popí lui Apollo f, T it i i , iorum , m. 2 . plur: Apolló ’ Papjai.

Popi ffetnici dein Athena;*

molpidse, darum, m. i. plur: Athendsbeli Papok, Tandls U- rah vdltak.

Fopoae, Sacerdotissa, sse, f. i. Pap-aszszony, slpăi za. Flaminica, nicsp, f. 1 .

Popefc, Sacerdotio fungor, n g i, nctus sum. Pcposkodom.

Popefc, Sacerdotalis, le, c. 3. Pap i, paphoz valo.Fontificalis, le, c. 3.Fontificius, cia, ium. îlamineus, nea, neum.

Popie, Sacerdotium, dotii, n. 2 . Fcpsăg.

Popie mare, Antisticium, tic ii, n. 2. Fo-papsdg.Pontificatus, tus, m. Pontiikium, cii, n. 2 .

Popor, Populus, puii, m. 2 . Ne'p, jhdzieg, egesz văr os’ nepe. Flebs, lebis, f. 3. K oznep ,

Kbzseg.Gens, entis, f. 3.IS’atio, onis, f. 3.

Popor care mere la invetietura, Goncionatorius populus, Predi- kdtziora, tanitasra jdrd Kdz- n ep.

Poporel, Plebecula, Ise, f. x. Kdz- nepetske.Fopellus, pelli, m. 2.

Poporelc, Popularis, re, c. 3. 'Ne- pi, nephez valo.

Poporan de orend, Plebejus, beja, ejum. Ktoz-rendbeli.

s i a PO.

Porc, Porcus, orei, m. 2 . Disznd„ Setiger, eri, m. 2.Sus, stiis, m. 3.

Poa ca, Porca, cse, f. î. Eme disznd.Serofa, fse, f. 1 .

Porc jugănit, Majalis, lis, m. 3- Herelt disznd.Castiatus, ti, m 2 .

Po^c felbatec, Porcus silvestris, Vad-disznâ.Aper silvestris.

Porcariu, Porcarius, carii, m. 2 . Disznd-păszlor.Porculator, oris, m. 3.Subulcus, Ici, m. 2 . 'Suarius, arii, m. 2 .

Porcărie, Porcile, lis, n. 3. Disznd dl, akol.Soile, lis, n 3.

Porcaritie, Porcaria, rise, f. 1 .Disz nd-pdsztorne.

Porcel, Porcellus, lli, m. 2. Ma- latz, diszndtska.Porculus, culi, m. z. Siildo. Succula, lse, f. i.

Porcel de aduf sertve la pagani, Sacres porci, Aldozatra valâ malatz.

Porcel luat dela t it ie , Delicus porcus, Szoptatdstdl elveti malatz. Nefrens, dis, m. 3.

Porcelariu , Porcellarius , larii , m. 2. Malatz pdsztor.

Porcie, Porcismus, mi, m. 2 . Disz* ndsag.

PO.

PO.

Porcefc, Porcinus, na, num. Jbisz- noi.Porcarius, ria, ium.

Porcinarie, Porcnatio, onis, f. 3.Disznn neveles, h/zlalas.

Porcinariu, Forcillator, oris, m. 2 .Disznd neveln, h/zlald.

Porcinariu, Porcinarius, arii, m. 2 .Disznd-hus drido.

Porci adunaţi, Turma, mse, f. i. porcorum, Disznd sereg, disznd tsorda.Porcellio, onis, f. 3. Disznd nydj.

Porefc, (Ita l: Apporre,) Incuso, avi, atum, are. Fado lom, be- ărulom.Culpito, are. Vădolom.Accuso, avi, atum, are.Defero, detuli, delatum, erre. Insimulo, avi, atum, lare. Prodo, prodidi, proditum, ere.

Porire, Incusatio, onis, f. 3. Va- dolăs.Accusatio, onis, f. 3.Delatio, onis, f. 3.Insimulatio, onis, f. 3.

Poritoriu, Accusator, oris, m. 3. Vădold.Delator, toris, m. 3.Criminator, oris, m. 3.

Forit, Accusatus, ta, tum. Be’vă- doltalott.Dela'us, ta, tnm.Cidpşitus, ta, tum.

Poraceoi, Accusatorius, ria, rium.

Vddoldsra valâ.Accusabilis, le, c. 3.

Poretieste, Accusatorie, adv:' dolâffp'ppen.

Porefc pentru parte a patra a bir- sagului pe cineva, Ouadruplor, ari, atus sum. Vadoloh a’ bir- sâgnak negyedreszeert valahii.

Poritoriu pentru a patra parte a birsagnlui, Quadruplator, oris, m. 3. Aruld , vddoJd, a vădoli birsdgnak negyedre'szeerl vd- dold.

Porefcume, Litigo, avi, atum, are.

PerleJf.Controversor, ari, atus sum. Delitigo, avi, atum, are.Lite contendo, endi, sum, ere, Lite discepto, avi, atum, are. In judicium adduco, uxi, ctum, ere.

Porire, pore, Litigium, gii, n. 2, PerJode's, per.Controversia, sise, f. i . Perlei.» Lis, litis, f. 3. Per.Disceptatio, onis, f. 3.

Poritoriu, Litigator, oris, m. 3.Perinda.Litigiosus, sa, sum.

Poritoare, Litigatrix, c is , f. 3, Perlodone'.

Porfira, (Grse: Porfira,) Purpura, rse, f. i. Tengeri tsiga, melynek verevel e’s levevel a băr- sont, e's scdrldtot festik.

Murex, cis, m. 3.Ostrum, ostri, n. 2 .Conchilium, chilii, n. 2 .

Porfira vesment, Purpura, rse, f. 1 . Búrson.

Porfira vesment Imparatefc, Purpura Regia, Kirâlyi. oltozet,.

Porfirefc, Purpuro, avi, aţum, are. Bárson módra fenylem, îiin - dokltim, vereslem.Purpurasco, ere.

Porfirezefc, Purpurisso, avi, atum, are. Bnrson f -.stekkel. megfestem , kendoziim.Purpuro , a v i , atum , are. v. Ostro tingo, ere, xi, ctum. Ostro imbuo, ui, utum, ere. Ostro perfundo, udi, sum, ere.

Porfirare, Purpurisatio, onis, f. 3 .Bársort festékk •}, megfeste's.

Forfira?oriu, Purpurator, oris, m.3. Purpuratorius, orii, m. 2 . Bârsan Jeste'kkel festo.

Porfirarie, Purpuraría officina, Bárson isináló, festo mihely.

Forfiracefc, Purpureus, ea, eum.Bársonból való.

Porfiris, Purpurissum, ssi, n. 2. Festei, iend ' Zo , melyel az aszszonyoh festih magokat,

Porfirat, Purpurisatus, ta, turn. Feslett, iendiizott,Purpuratus, ta,* turn. Feslett, iendozott.Purpuratus, ta, tnm. ^»rpura»

. , _ ur.)ta veste xndutus, Bdrsonnal

214 po.

ekesilett, veres bársont víselo. Porneíc, Proficiscor, ectus sum,

ficisci. Indulok , elrriégyek. Procedo, essi, ssum, ere. Progredior, edi, essus sum. Moveo, movi, ere me.Moveor, eri, otussum Indulok.

Pornire, Profectio, onis, f. 3. In - dulas, elmene's.Profectus, tús. m. 4.Frocessus, sus, m. 4.

Motio, onis, f. 3. Indulás. Motus, tus, m 4*

Permotio, onis, f. 3. Megin~ dulas.Progressio, onis, f. 3.

Pornitoriu , Frogrediens, entis, o. 3. Indúló elmeno. Proficiscens, entis, o, 3 .Se movens, entis. Indúló.Se commovens, entis, o. 3.

Pornefc a fu g i, Fugam a ripio, pui, eptum, ere. Szaladásra veszem a’ dolgot, szaladni hez- dek.Fu góm e do, dedi, datum, are. In fugam me conjicio, eci, tum, ere.

Fugse me mando, avi, atum, are, Pornefc dein lontru, Commoveor,

eri, otus sum. Megindúlol:. Pornire, Motus, tus, m. 4 . Indúlat.

AfFectus, tus, m. 4 .Affectio, onis, f. 3.

Pathos, pathi, m 2 . BelsS in - I dúlat.

PO.

Porniceof, Affectibus indulgens, cntis, o. 3. hxdidatos. Affectuosus, sa, sum.Fassivus, va, vum.

Pornefo pe altu , Permoveo , v i , otum, ere. Meginditom .Moveo, ere, vi, otum.Cieo, ivi, tura, ere.

Pornire, Motus, tus, m. 4> Ind i- tăsMotio, onis, f. 3.Commotio, onis, f. 3.Permotio, onis, f. 3.

Pornitoriu, Motor, oris, m. 3. In - ditâ.Movens, entis, o. 3.

Pornit, Commotus, ta, turn. In -ditolt.Permotus, ta, turn.Motus, ta, tum.

Pornefc luntre, Navem solvo, vi, lutum, ere. Evezni, hajâkdzni indidok.

Pornefc mai inainte , Promoveo , ovi, otum, ere. ELlil indilom. Prsemoveo, ruovi, otum, ere.

Fornefc tabera, Castra promoveo, ' ovi, otum, ere. M egind itom a’

tăbort.Moveo, vi, otum, ere.

Pornire taberi, Expeditio, onis, f. 3. Hadi indulds.

Pornire pre cu afupra, Vehemen- tia, tise, f. i. Felette'jbbvalo- sdg, keme'iry indulat. Vehemens, entis, o. 3.

PO

Porneşte nena, Liqueliunt mves,

Olvad a’ ho.Liquescunt nives.Solvuntur nives.

Porneşte ploae, Incipit pluere, Kezd esni.

Pornefc undele, Exundant fluvii, Aradnak a’ vizek.

Port, Porto, avi, atum, are. H or- dozom , viselem.Gero, gessi, gestum, gerere. Fero, tuli, latnm, ferre.Ducto, avi, atum, tare.Ductito, avi, atum, are.Vecio, avi, atum, are.

Purtare, Gestatio, onis, f. 3. Vi- seles, hordozăs.Gestio, onis, f. 5.Gestatus, tus, m. 4*Portatus, tus, m. 4*Vectio, inis, f. 3.Vectura, rse, f. 1 .

Deportatio, onis, f. 3.Porta'oriu, Gestator, toris, m• 5.

Viselö, hordozö.Gestor, oris, m. 3.Gero, onis, m 3.Fortans, antis, o. 3.Gerulus, li, m. 2.

Portatoare, Gestatrix, eis, f. 3.Hordozöne, viselöne.

Portaceof, Portabilis, le, c. 5. Hur- dozhalâ.Portabilis, le, c. 3.Vectibilis, le, c. 3.Gesfabilis, ie, c. 3.

PO. a 15

Portacefc, de purtat, Gestatorius , ria, ium . Visele'sre, hordozdsra vald.Vectarius, ria, ium.

Portat, Gestatus, tata, tum. Vi- selt, hordozott.Gestus, ta, tum.Vectus, ta, tum.

Gesta, orum, n. 2 . piu: Lett dolgok, viselt dolgok.Trimma, atis, n, 3. Elviselt, gyaliorlott.

Portatorefc, Portito, avi, tum, are. Hordo galom.Gestito, tavi, tatum, tare. Vectito, avi, atum, are. H or- dozgatom.

Port afare, Exporto, avi, atum, are. Kihordom .Frogero, ere. Kihordpzom. Eveho, evexi, ctum, ere.

Eflfero, etuli, elatum, ferre.

Portare afare, Expojtatio, onis, f. 3. Kihordds.Evectio, onis, f. 3.

Fortat afare, Exportatus, tata, tatum. Kihordoztulott.

Fortatoriu afare, Exportator, toris, m. 3. Kihordozâ.Evector, toris, m. 3.

Port aire, Traasporto, tavi, tatum, tare. Mdsuvd hordozom , viszem.Traduco, er»Transfera, tuli latnm, err#. Transx-eho, exi, ctum, ere.

216 PO.

Forţare aire, Transvectio, onis, f. 3. Mdsuvd vilei. Transportatio, onis, f. 3.

Port ceva deregatorie cu lauda, Cum summa laude munus gero, gessi, gestum, ere. Dftserele sen viselem a’ Tis zt se get.

Port ceva nou, Novi aliquid ad* fero, adtuli, adlatum, adferre. Ujsdgot hozofi.Novi aliquid apporto, are.

Port ceva mai departe , Abspor- to, avi, tatum, are. Elhordom » Deporto, avi, tatum, tare. Deveho, xi, ctum, ere.Aveho, ere.Aufero, erre, abstuli, latum, au ferre.

Portat ceva mai departe, Depor- tatus, tata, tatum. Elvitetett.

Port greutate, Bajulo, avi, atum, are. Terhet viselek, hordozok.

Portatoriu greutate, Bajulus, juli, m. 2 . Tereh viselo.Gerulus, ruli, m. 2.

Portatoare greutate, Gestamen, nis, n. 3. Viselni vald tereh.

Port grise de ceva, fau de cineva, Curo, avi, atum, are. Condot viselek.Curam habeo, ui, itum, ere. Procuro, avi, atum, are. Provideo, vidi, sum, ere.

Portare de grise de ceva, Cura* fio. onis, f. 3. Gond iseles. Curaturi», tu r*, f. 1 .

PO.

PO. PO. 217

Curanţi a, tise, f. 1 .Curatela, lse, f. 1 .Procuratio, onis, f. 3. I ’ rovidentia, tise, f. 1 . Prospicienfia, tise, f. 1 .

Portatoriu de grise a ceva , Curator, oris, m 3. Gondviselo. Provisor, oris, m. 3.Procurator, oris, m. 3.Tutor, toris, m. 3.Patronus, oni, m. 2 . Administrator, toris, m. 3.

Fort inainţe, Prseporto, avi, ta turn, are. E lol hordozom , v iselem.Proveho, exi, ctum, ere. E lol viszem, elo-viszem.

Port in lontru, Importo, avi, tum, tare. Behordom.Inveho, exi, ctum, ere.

Portare in lontru, Jmportatio, onis, f. 3 Behordozăs.In vectio, onis, f. 3.

Invectus, tus, m. 4- Porteceof in lontru , Invecticins ,

ci a, ci ura. A ’ m i hordatik mă- sun net.

Portat in lontru, Jmportatus, tata, tatum. Be'hordatott.

Port inpregiur, Circumfero, tuli, latum , erre„ F&rnyiîUhordo- zoirt.Circumduco, duxi, ctum, ere. Circumago, egi. actum, ere. Circu mgesto, ta vi, tatum, are. Circumveho, exi, ctum, ere.

Portare inpregiur, Circumductio, onis, f. 3. Ktirnyul-hordozăs. Circumgestatio, onis, f. 3.

Jort intre, Intergero, gessi, stum, ere. Kozbe viselem.

Port la olalta , C.omporto , a v i» tatum, are. Oszve-hordom . Conveho, exi, ctum, ere. Convecto, avi, atum, tare. Congero, essi, sfum, erere. Confero, tuli, collatum, conferre,

Portare la olalta , C.omportatus ,

tus, m. 4- Oszve-hordds. Convectio, onis, f. 3.

Portat la olalta, Convecticius, cia, cium. Oszve-hordatotl,

Port pe apa, pe ufcat, Veho, exi, vectum, ere. Viszem, hozom szekeren, vagy hajdn.

Port pe cineva inainte och ilor, Habeo aliquem in oculis, ante oculo#, Valakit szemem elott hordozok.Gesto in sinu, Kebelembe v iselem.

Port pe umere, Bajulo, avi, tura, are. Vdllamon hordozom In humeris gesto, avi, atum, are.

Port pe lupt, Suptus gero, essi, stum, ere. Alatt viselem.

Port pefte, Superveho, xi, ctum, ere. Reă-hordom.

Port prin mana , Tracto , a v i , atum , are. Forgatom , velle bdnom.Attracto, avi, atum, are.

2l8 PO. PO.

Contrecto, tavi, fatum, tare. Pertracto, avi, atum, are.

Portare prin mani, Tractatio, o- nis, f. 3. Forgatds, velle bă- nas.Attrectatio, onis, f. 3. Conirectatio, onis, f 3.

Por at prin mani, Tractatus, ta, tatiim. Forgattatott.

Port ren, Reprehendo, endi, sum ere Megfeddem.Redarguo, gui, gntum, u-=re. Oporobro, avi, ratum, a-e.

Port si rabd ceva, Perpetior, eti. pessus sura Szenvedem, elviselem. Tolero, avi, a um, are Patior, pati, passus sum. Perfero, pertuli, perlarum, erre

Porteceof, si rebdurof, Portabilis le, c. 3. Elviselheto.Tolerabilis, le, c. 3.

Port trupu la afrucare, Cadaver effero, etuli, elaium, erre. El- temetem.Tumulo, avi, atum, lare. Sepelio, ivi, ulrum, ire. Contumulo, avi, atum, are. Humo, avi, atum, are.Defodio, di, ssura, ere.

Portare de grise de îngropare mortului, Pollinctura, rse, f. i. Ha- latt temetesre valo gondolat.

Portatoriu de g-ise de ing-opare mortului, PolLinctor, oris. m. •?. Halatl test keno, halatt te- j met a.

Port vefte, Rumifero, erre. Htrt hordozok.

Portatoriu de vefte, Famiger, ra, rum. H/r hordozd. Famigerulus, la, lum.

Poria oriu ceva va f pe cap, C.a- nephorus, phori, m 2 . Feje'n valami edenty hordozd ¿nas.

Portatoviu cu fine toate, Deliquus, qna, quum. Mindent magă- val hordozd.

Porta’ oriu de arca, Cistifer r i, m. 2 . Lada hordozd.

Portatoriu de arme, Machseropho- rus, phori, m. a. Fegyver v i- selo.

Por atoriu de arme cu doao afcu- tituri, Bipennifer, ra, rum. Ket elfi fegyvert viselo.

Portatoriu de aur, Auriger, gera, gerum. Arany hordozd.

-’ortatoriu de cârti, posta, Tabel- larius, larii, rn. 2. Level hordozd, Posta.Tabellio, onis, m. 3.Veredarins, darii, m. 9,

’ ortatoriu de ceriu, Coelifer, coe- liferi, m. 2. E g viselll.

5ortatoriu de coada vesmentului doamnei fale, Syrmathophorus, syrmathophori, m 2. Sgoknya* hoszszu Jarkăt aszszonya u- trin v ivo , hordozd.

Por atoriu de făclie, Facifer, ra, rum. FâJ-.lya, vagy gyertya hordozd. Faciger, eri, m. 2 .

PO, PO. 219

Portatoriu de foaie cu ceva, Utra-

rivis, ria, ri-uţn. Tóm lo hor- dozó.TJtricularius, larii, m. 2.

Portatoriu de greutate, Veterinus, na, num. Tereh hordozó. Qitellarius, larii, m- 2 . Sagmarius, ria, inm.

Portatoriu de lampas, Laternari- us, laternarii, m. 2 . Lámpás hordozó.

Portatoriu minciuni, Nngifer, ra, rum. Haziigság hordozó. Mugigerulus, la, lum.Nugivendus, da, dum,

Portatoriu de m orţi, Sandapila- rius, larii, m. 2. Halatt temeto

Portatoriu de fab ie, Ensifer, eri. m. 2. Szablya, kard, tor hordozó.

Portatoriu de fcut, Scutigerulus, Ja, lum, Pai’s hordozó.

Portatoriu de fcuteica, Flagrifer, ra, rum. Ostor víselo.

Portatoriu de femn fteag, Aquili- fer, ri, m. 2 . Zászló tarló. Vexilifer, ri, m 2 .

Portatoriu de serpe , Serpentiger, ra, rum. Kígyó hordozó. Angvifer, ra, rum.

Portatoriu de vesment cu ftele de aur tiefut, Patagiarius, giarii, m. 2. Arannyal szott tsillagos ruhát víselo Római.

Portatoriu de furca de fer cu tri coarne, Tridentifer, ra, rum, I

Szigony hordozâ, m ijit Nep- tunus.Tridentiger, ra, rum.

Portatoriu pefte apa, Portitor, toris, m. 3. Revész rev vdmos.

Portume bine, Probe, et recte me gero, gessi, stum, ere. Jâl v i- selem magamnt.

Portume cu lauda in Magiftrat, In Magistratu optime me gero, ere. A ’ Magistrătusban jo i v i- selem magamat.

T’ortume cu omenie, Hnmanum me præbeo, ui, ere. Emberse- geseri viselem magamat.

Portare omeneafca, Gravitas, atis, f. 3. Emberse'ges magaviselete.

Portare cu cuviintie, Gomportio conveniens, Jô magaviselete.

Portare fa, Gestus, tus, m. 4* -®or* gaviselés.

Portume inpregiur, Circumve- ctor, ari, tatus sum. Szeljel hordozlatom.

Porţie, Portio, onis, f. 3. Re'sz, darab.

Portioare, Portiuncuja, I bp, F. 1.Részetske.

Porţie, Contributio, onis, f. 3. A -dù.

Portiedi, Contribuo, ui, utum, ere.Adâzom.

Porties, Contribuens, entis, o. 5. Adôzô.

Port, Portus, tuş, m. 4» Revpart. Acta, tæ, f. 1 , liman.

2 2 0 PO. PO

Fortuseic, Actæus, ea, eum. Part- hoz valà.

Porumb, Columba, bse, f. 1 . G a- lamb. i

, Columbus, umbi, m. 2 .Porumb felbatec, Palumbes, um-

bis, c. 3. Vad gctlamb. Paiumbus, bi, m. 2.Palumba, bæ, T. i,

Porü mb forma, Columbinus, na, um. Galambi.

Poramb venet, Livia, liviæ, f. î.Kék galamb.

Porumbariu, Columbarium, barii. n 2. Galamb bug.Columbaria, rise, f. i. Columbaris, re, c. 3. Loculamen'um, ti, n. 2 .Opa, p?e, f. 1 Peristereon, i, n. 2.Columbani looumenta.

Porumbi g isitoriu, Columbarius, barii, m 2 . Galambokkal bànô.

Porumbefe, Columbo, avi, atum, are. Galamb modon bugogni.

Porumbitieste, Columbatim, adv: Galamb mddra.

Porumbitie, Columba fem ella, iVyUste'ny galamb.

Porumbuti, Columbulus, li, m. 2 .Galamhotska.

Poruncefc, (Grse: Paradidomi,) Præcipio, cepi, eptum, ere. Pa~ rantsolok.'Mando, a v i , atum, arf\ mand Impero, avi, atum, are. «

Jubeo, jussi, ssum, ebere,Frpps ribo, si, ptum, ere.Edico, dixi, ictum, ere.Inj mgo, nxi, ctnra, ere.

Poruncire, Prspcepfio, onis, f. 3. Parantsolds, meghagyds. Mandatus, tus, m. 4*Edictio, onis, f. 3.Jussio, onis, f. 3.Jussum, si, n. 2.Jussus, sus, m. 4*Oratum, ati, n. 2.

Poruncitoriu, mandatoriu, Mandator, oris, m. 3. Parantsold. Imperator, oris, m. 3.Imperans, antis, o. 3. Prsecipiens, entis, o. 3. Prseneptor, toris, m. 3. Mandans, antis, o.

Poruncitoare, Mandatrix, cis, f, 5. Parantsold aszszony. Imperatrix, cis, f. 3.

Poruncit, Prseceptus, ta, turn. Pa- rantsolt.Mandatus, ta, turn.Jmperafus, ta, turn Edictus, ta, turn.

Porunca, mandat, Prseceptum, ti, n. 2. Parantsolat.Mandatnm, dati, n. 2.Edict um, cti, n. 2 .

Porunca data, Decretum, ti, n. 2.Pur an ttolat adds.

Porilnea Imparaleafca, Edictum, edicti, n. 2 . K ira ly i paran- tsohrf.

Deeretum Regium.Commissio Regia.

Poruncefc inainainte , premand , Prsemando, avi, afum, are. E- lore megparantsolom.

Poruncefc tare , Demando , a v i , atum, are. Igen megparantsolom.Admando, avi, atum, are Re'd- parantsolom.

Poruncefc tărişor, Imperi*o, avi.tatum, are. Parantsoldogalok

Poruncitoriu tărişor, Imperiosus, sa, sum. Parantsoldogald.

Poruncind, Imperiose, adv: Pa- rantsolva.

PoiT.ffie, Possessio, onis, f. 3. B l- ras, OrOkseg.Possessus, sus, m.

PoiTeffie mica , Possessiunculit,

culae, f x. Birtojiomba le'vo marhatska.

Poilidefc, Possideo, edi, essum. idere- B/rok, btrom.Habeo, ui, itum, ere.

Poilelior, Possessor, oris, m. 3. B ir6 , orokos gazddja valaminek.

PoirelTorefc , Possessorius , ria , rium. Birăshoz val6.

Posta, Posta, tsp, m. x. Posta. Nuncius, cii, m. 2.Tabellarius, larii, m. 2 . Veredarius, darii, m 2 .An garius, gării, m. 2

Posta ruare, Postse magister, Pos-

tamesler.Prsefectus veris.Veredorum magister.

Posta mica, Angarius, arii, m. a» Posta inas.Veredarius, darii, m. 2. Ptsecursor, o is, m. 3.

Postalion, Postilió, onis, m. 3* Posta legény

Posta toata dioa umblatoriu, He- merod.omus, d o m i, m* 2. Napestig úgeta posta.

Pot, pociu , Possum , tui, posse, Meglehet. tehetek.Queo, quivi, itum, quire. 7e- hetem, meglehet tbllem. Queor, quitns sum.

Polleo, ere. Erbs vagyok, hat- hatok, tehetek.

Pot ü, Possum fieri, Lehetek, Possum esse.

Poate íi, Possibilis| íe, c. 3. Le- hetséges.

Poa efe déla mine, Quitus, ta , tum. Lehetse'ges tóllem.

Poatele lúa cu refboiu, Expugna- bilis, le, c. 3. Kónnyen meg- leheto, veheto.

Poatefe nasce, Generabilis, le, c. 3 .Szulelheto.

Poatefe fpune , Enarrabilis , le , c. 3. Kibeszeíhetb.

Pot mai mult, Prsepossum, posse, Tobbet t hetek

"otere a face, Elíicientia, tise, f. V Ero a’ mívelesre.

S2 2 PO. PO.

Potere am, Polleo, ere. Erös vagyok, hathalok.

Potere, Pollenüa, entise, f. z. Ha- talom, erösse'g, tehetse'g. Potestas, atis, f. 3. Tehetse'g, ero.Facultas, tatis, f. 3.

Possibilitas, tatis, f. 3. Fortitudo, dinis, f. 3.Vigor, oris, m. 3. Nyers erö, elevenseg.

Potere de a judeca, Jurisdictio, onis, f. 3. Törveny szólgdlta- tásra való hatalom.

Potere de a lucra, Energía, ener-

gispj f- i. Tselekedö erö, hatalom•

Potere si voe Dumnedieiafca, Numen, nis, n. 3. Isteni erö, hatalom.Vis Divina.Voluntas Divina.

Potere fteli prefte cei ce fe naiic fupt denla, Apotelesma, lesma-

\ tis, n. 3. Tsillagzat ereje az alatta szideltetteknek.

Poternic, Potens, entis, o. 3. H atalmas, ható, erös.Potis, pote, c. 3.Pollens, entis, o. 3.Fortis, tis, c. 3.

Poternic foarte, Prsevalidus, valida, lidum, Igen eröss Fortissimus, ssima mum.

Poternic in vertute, Fortis, Torte C. 3; Eröss. •

Firmus, ma, mum.Robustus, ta, tum.Nervosus, sa, sum.Vegetus, ta, tum.

Poternicie, Potentatus, tus, m. 4.Hatalmassdg, birodalom.

Poternicie, Violentia, tise, f. 1 . Hatalmassdg, er'oszak. Prsevalentia, tise, f. 1 .

Poternicie facatoriu, Violens, entis, o. 3. Hatalmaskodd. Violentor, toris, m, 3. Violentus, ta, tum.

Poterniceste, Violeiiter, âdv: Ha- talmason.Coacte, adv:

Poterniceste foarte , Prsevalide , Igen erossen. £ P

Poterniceste merg fpre, Impeto, petii, titum, ere. Red-rohanok, megbantom.

Poterniceste fculare inprotiva r Impetus, tus, m. 4» Rohands, er'oszak.

Pbterniceste fculatoriu fpre altu, Impetens, entis, o. 3. Rohan6 valakire.1mpet.itor, oris, m. 3. Impetuosus, sa, sum.

Doti mere, I licet, Elmehetsz. Potyr, Poculum, l i , n. 2 . Pd~

har.C.alix, cis, m. 3.Patera, rse, f 1 .

Seyphus, phi, m. 2 .Crater, terisj m. 3.

PO. PO. 223

Potyr nuc, Pocelium, iii, n. a. Pohârka.Caliculus, li, m. *.

Potyr in forma luntri lung, Cym- bium, bii, n. 2. Hajó Jorm . hoszszú pohâr.

Potyr mare retund era la Greci, Carchesium, chesii, n. 2 . Ke- refidecl nngy pohâr volt a Goro goknél.

Potyreriu, Pocellator, oris, m. 3. Pohárnofí.Pincerna, nse, m. 1 .

Povorez> impovorez, (Ita l: Impo verire,) fac m isei, Panperem facere. Paupero, avi, atum, are. Szege'nyitem.

paupero, avi, atum, are. Pauperem facio, ci, ctum, ere. Ad paupertatem redigo , e g i, actum, ere.

Povoara, miseletate, lipfa, Inopia, pise, f. 1 . Szegénység) sziikség. Egestas, atis, f. 3.Pauperies, iei, f. 5.Paupertas, tatis, f. 3.Tenuitas, tatis, f. 3.Angustia rei familiaris.

Povorat, misei, Pauper, eris, m. 3. iSzege'ny.Egenus, na, num. Szi'ikdlktido szegeny.Înops, opis, m. 3.Jndigens, entis, ¡0. 3.

Povoretiel, misei, Miser, ri, m. 2. Szeg e'ny.

Misellus, iii, m. 2. ózegényetske. Pauperculus, li, m. 2 .

ovoritieste, mişeleşte, Misere, adv: Szegényen.Mendice. '

Povoreşume, misei me fac, Depau- peror, ari, ratus sum. Szege- nyedem, megszege'nyedem.In inopiam, paupertatem incido, di, suţn, ere.Inopia aggravor, ari, atus sum. <£zege'nyse'ggel terhe'leiem.

Povoredi, ingreoedi, Onero, avi¿ atum, are. Terhelem.Gravo, avi, atum, are.Onus impono, sui, situm, ere.

Povorare, Oneratio, onis, f. 3. Terhele's.Onerositas, tatis, f. 3.

Povoara, greutate, Onus, eris» n. 3. Tereh.Pondus, eris, n. 3.

Povoara purtatoriu, Gerulus, la„ lum. Tereh hordozó.Bajulus, li, m 2. .

Povorefc, Onerarius, ria, ium.Terhi. ,

PovorSceof, Onerosus, sa, sum. Terhes.

Povorat, Oneratus, rata, ratum.Terhelt. Onustus, nus a, stum.

Povorefc ceva, Gravi (■., avi, atum, are. Terhelek, tere'hben ejtem. Impregno, avi. atum are.

Povorat, Gravatus, ta, tum. Té- réhben esett.

aa4 PO. PR- PR.

Impregnatus, ta, turn,Povorata femee, Impregnata fe-

mina, Tere'hben eselt aszszony. Practeicaluefc, Machinor, ari, na

tas sum. Praktikálok, va.la.miben munkálkodom.

-Practeic, Practicus, ca, cum. Tse- lekedb, mesierkedo.Practicans, cantis, o. 3.

Practeica, Machina, nse, f. 1 .Praktika.

Prag, fervia, Limen, nis, n. 5. Kii szób.

Pragma fapta, Pragma, atis, n. 3.D o log , alkuvds.

Pragm ateic, sciutoriu de le g i, Pragmaticus, tici, m. 2 . T o rre ny tudó.

Prândi, Prandium, dii, n. 2 „ E- bed.

Prandiuti, prandiolum, ioli, n„ 2 .Ebédetske.Prandiculum, li, n. 2 .

Prandiefc, Prandeo, prandi, ere, pransum. Ebe'dleki ebedet e- szeni. '-s.Pransito, avi, atu«., «,ri^

Prandietoriu, Pransor, ori», m. 3. Ebedlo.

Prandietoriu inpreuna, Compran- sor, oris, m. 3. Egygyiitt e- bedlo.

Prandit, Pransus, sa, sum. Ebed- lelt.

Prandiecefc, Pransorius, ria, ium. Mbcdhez valo, ebe'dkori.J

Prafer, vedi prefer.Praschia, Funda, fundse, f. î.

Paritlya.Praschariu, Funditor, oris, m. 3 .

Parityás, parilyával vivó. Funditularius, larii, m. 2.

Prascheu, Nebulo, vagabundus, Tekergb, Jatsargó, haszonla- lan ember.

Prae, Nimis, adv: Igen.Nimium, oppido.

Pre acreefc, Peracesco, cui, ere.Igen megetzetesedem.

Prae acru, Peracer, cris, ere. Igen eros, e'les, savanyú.Feracerbus, ba, bum.

Prae ager, Perceler, ris, re, c. 3. Igen sere'ny.Frsevelox, cis, o. 3.

Prae alb, Peralbus, ba , bum. Igen Jeje'r.Percandidus, dida, didum.

Prae apaf, Perpremo, pressi, sum, ere. Igen nyomom.

Prae amar , Peramarus , amara , amaram. Igen keserü.

Prae amarefe, Peramaro, avi, atuin, are. Igen me gkeseritem.

Prae amarit, Peramaratus, rata, atum. Igen elkeseredett.

Prae amaritoriu, Peramarator, toris, m. 3. Igen megkeserito.

Prae amplu, prae biof, Peramplus, pla, plum. Igen bo.

Prae afeunf, Perconditus, ta, tumo

Igen elrejtett.

PR-

Praeafemine, Persimilis, le, c. 3 . Igen hasonló.Consiinilis, le, c. 3.

Praeafcuf, Praeacuo, oui, cutum, ere. Igen megélesilem.Peracuo, oui, cutum, ere.

Praeafcutit, Praeacuatus, ta, tUm. Igen megëlesilett.Peraoutus, ta, turn.

Praeafcutieste, Peracute, adv: [- gen élesen.

Praeafpru, Perasper, ra, rum, /- gen darabos.

Praeaftutieste, Perastute, adv: /- gen olioson, rauaszon.

Praeaiud, Praesudo, avi, atum, are. Igen megizzadok, igen megfáradoli.

Praebat, Dé verbero, ávi, atura, a* re. Igen elverem, ¡gen megve- Téñi.

Praebatjocurof, Perfacetus, ta, tum, Igen tsi'ifos.

Praebatrin, Persenex, enis, ó. 3.Igéri ven .

Pratbeu, Perpoto, avi, atum, arfe.Igen sokat iszom.

Praebeut, Perpotatus, tata, íatum. Héízeg.

Praebeu, mane, itrio, Perbachor, ari, atus sum. Igen dobzodom dösblök.

Praebine, Perbene, adv: Igen jôl. Praebine asediat, Perappósitus, ta,

tum. Igen hellyes, Hiendo. Praebine efte, Euge, adv: Igen Para II.

PR. 2*

jô l vagyon, igen jôl. Praebiand, Perblandus, nda, duiü,

Igen nycijas, jambon Approbus, ba, bum.

Praeblandietieste, Perbenigne, adv: Igen kegyesen,

Praeboer, Pernobilis, le , c. 5. I- gen nemes, es isméretes. Praenobilis, le, c. 3.

Praebogaf, Praedives, vitis, o. S. Igen gazdag, dûs.Ditior, ditissimus,Polyplusius, sii, m, 2 .

Praebolund, Perfatuus, tua, tuum.Igen bolond.

Praebun, Nimis bonus, naj num. Igen jö.

Prae casteigatieste, Questtiose, adv.* Questuosissime. Igen kereskedve

Praecerc, Perquiro , sivi, situtn, ere. Megkeresem.

Praecercatoriu, Perquesitor, oris, rn. 3. Szorgalmatos felkeresbr.

Praecercat, Perquisitus, ta, tum,

Szorgalmatoson felkeresett. Praeclar, Praeclarus, ra, runj. H i.

res, ditséretes.Praecoc, Praecoquo, } ctum,

quere. Elb're megsütöm, fözöm . Percoquo, xi, ctuns, ere.

Praecoacere, Praecoctio? onis, f. 3. Elore érlelës, sûtes, fbzés, Percoctio, onisj f. 3.

Praecocatoriu, Praecoquus, qua?

qiium, Elein érô, sixt'6, föz if; Praecox, öis, ö. 3„ i5

Praecopt, Pra^coctus, ta , turn. lgen ert, stilt, Jott.

Praecred , Praecredo , edidi , ditum, ere,, Igen hiszem, bizom. Praefido, idi, sum, ere.

Praecredeirtceof, P.tiidelis, le, c. 3. lgen h/uséges,

Praecrep , Percrepo, pui, itum, are. lgen rneghusado'k, zorgok.

Prjiecrucefc, chinuefc, Per<;rueio, avi, a;um, ciare, lgen kénzom. Perexcrucio, ciare.PertorqueOj si, rtum, ere,

Praecrud Percrudus, da, dum. /■ gen nyers, éretlen.

Prae cu fore obradie, Praelicemer, adv: lgen szabadoson, igen ké> nyére.

Praecuviinceof, Perhonorificus, ca, cum. Igen tisztesse'ges, illendo. Peridoneus, nea, eum,

Praecuviintieste, Perhonorifice, adv lgen tisztessegesen.

Prae cu minte, Peringeniosus, sa , sum. Igen jó elm.es.

Prae cu pretiu míe, Vilius, vilis- sime. Al, igen alatson.

Praecur, Praecurro, curri, sum, currere. Elol sznladok.

Praecurg, Praefluo, uxi, uxnm, ere. Elol folyok.

Praecuratiefc, Percuro, avi, atum, are. Jól inegtisztiLom, gondját viselem•Praepurgo, avi, a turn, are.

Praecurend, Praemature, ádverb:

228 PR.

Igen idtin.Immature.

Praecurend infforit, PraefJoratus, ta, turn. Igen idein virágzott.

Prae cu reu nume, Perinfami*, me, c. 3. Igen gyalázatos h/rü.

Praecurvefc, Aduberor, ari, atus sum Pardználkodom. Adultero, avi, atum,'are. Moêhor, ari, chains sum. Moechisso, are.Fornicor, ari, catus sum.S< orior, ari, atus sum.Stupro, avi, atum, are. Coriitupro, are, vi, atum.Stupr um infero, erre, fació, ere.

Praecurvariu^ Adulter, r i , m. 2 . A7os parazna.Moec.hu', chi, m 2 . tornicarius, carii, ni. 2 . Scoriator, oris, m. 3.Síuprator, loris, m. 3. ConMuprator, oris, m. 3. Stuprosus, sa, sum.

Praecurva, Adultera, rae, f. 1 . Paráznci aszszóily.Moecha, chae, f. l.Scortum, rti, n. 2 .Scortilum, li, n. 2.

Praecurvie, Adulterium, terii, n .2 ., Paráznaság.

Stuprum, ri, n. 2.Forni. atio, onis, f. 3. Paráz• nálkúdás.

Praecurvire, Scortatio, onis, f. 3» Paráznúlkodás.Moécúátio, onis, f. 3.

PR,

Constupratio, onis, f. 3. Fornicatio, onis, f. 3.

Praecurv^fc cu fmg?, Incesto, are.Aiydmfíával pardználkodom.

Praecurvie cu Tinge, Incestum, cesti, n. 2. Rokunsággal való paráznasdg.Incestus, incestus, m.

Pra.ecurvariu cu finge, Incestifi- cus, ca, íicum. AlLyafiával pa- rázudlkodó.Incestus, ta, tum.Incestuosus, sa, sum.

Praedarnic, Perbberalis, le, c. 3. Igen adakozó, bökezü.Nimium donans, antis, o. 3.

Praedarniceste, Perliberaliter, adv: Bökezüleg.

Prae de ajutoriu, de folof, Peru- tilis, le, e. 3. Igen hasznos.

Prae de bine votoriu, Perbenevo- lus, la, lum, Igen jó akuró.

Prae de d-sof, reu, Perviüs, le, c .3.Igen alávaló.

Prae de indemana, Peropportunus, na, num, Igen alkalmatos.

Prae de misloc, Permediociis, ere, «. 3. Igen küzépszeril.

Prae de omenie, Perurbanus, na,

num. Igen emberséges, tisztes-1 séges.Perhumanus, na, num.

Prae de planf, Perluctuosus, sa , sum. Igen s/ralmas.

Prae de rif, Perridiculus, la, lum.Igen nevetséges, nevéiségre való.

\ ,

PB.

Praedef, Praedensus, sa, sum. /-gen sü ü.Perderisus, sa, sum.

Praed efe fe, Perdenso, a vi, atum, /are. gen megsiírilem.

Praedefit, Perdensus, sa, nsum.Igen megsürilelt.

Praedoreíc , Nimis desidero, av i, atum, are. Igen ohajíom.

Praed rep t., Nimium justus, ta , sttim. Igen igaz.Nimium reetus, ta, tum.

Praedulce, Praedulcis, ce, c. 3.Igen édes.

Praeduice vorbitoriu , Perlepidus, d a , dum. Igen nydjas be-

szédü.Prae Dumnediefc, Praedivinus, vi*

na, num. Igen Istenes, szent. Praednr, Praedurus, dura, ruin.

Igen kemény.Praedur, Praeduro, avi, atum, are.

Igen me gkçm en y item. Praedurat, Praeduratus, ta, tum.

Igen megkeményiteíelt.Praedur mefac, Perduresco, ere.

Igen megkeményedem.Praefatie, Praefauo, onis, f. 3 ,

E l til jdró beszéd.Prae fore voe, Perinvitus, ta, vi-

tum. Igen kedvellen.Prae fore potere, Nimis impoten*,

entis, o. 3. Igen ero lien. Perintirmus, ma, mum. Perdebilis, la, c. 3.Perinvalidus, da, dum,

PR. 327

Pra^ferbinte, Perfervidus, da, dam.

Heves forró.

Praefericit, Praefelix, cis, o. 3. I-

g-ßrt boldog.

Perbeatus, fa, tum.

Praebeatus, ta, tum.

Praeferat, Praeferratus , ta, tum.

Elöl vasozott, vasas hegyií.

Praefipt, Praefixus, xa, xum. A l

tai szegeztetett.

Perfossus, fossa, sstim.

Praefolofitoriu Percommodus ,

da, dum. Igen hasznos alkal*

matoS.

Praefolofitieste, Percnmmode adv:

Igen alkaltnaloson.

Prueformefc, Praeformo, avi, atum*

are. Elöre megformdlom, ok*

talom.

Praeformat, Praeformatus, ta, turn,

Elöre megtanittatott.

Prae foarte, Summe adv: Felette

igen.

Summopere.

Praefrig, fau prae rece, Praefrigi-

dr.s, do, dum. Igen h/'deg.

Praefrig im efte, Perfrigeo, xi, ere.

Igen fázom.

Perfrigesco, ere.

Praefrang, Praefringo, egi, fractum,

ere. Elöl töröm, idején eltö-

röm.

Praefrint, Praefractu», ta , tum.

Eltörött.

Praefrumof, Perpuloher, ra, crum.

Igen szep.

s a3 PR.

Nimis formosus, sa, sum.

Nimis pulcher, ra, rum.

PerFormosus, sa, sum.

Perelegans, antis, o. 3.

Praefrnmof vorbitoriu, graitoriu,

Perelpgans, antis, o. 3. lgen é-

kesen szólló.

Praefrumfeiiat, Perornafus, ta, tum,

lgen megéhesiltelett.

Praefritnjfetiediu, Perorno, avi, a-

tum, are. lgen szépen megélie-

srtern.

Praefulger, Praefulguro, avi, atum,

are, lgen villám lom, til idok»

l'ám.

Praegalben, Perpallidus, lida^dum.

lgen sarga.

Praegata, Perexpeditus, ta, tum«

lgen kész.

Pratgraf, Prapgrássus, ssa, ssum,

lgen kóvér.

Praepingvis, ve, c. 3.

Obesas, sa, sum»

Prapgrol, PraecrassuSj ssa, asura.

lgen temérdek.

Praevalidils, da, dum.

Prae hed, Perfoedus, da, duro. I-

gen rut, úndok.

Perturpis, pe, c. 5.

Praeinalt, Perarduus, dua, duum.

lgen magos.

Excelsus, sa, sum.

Praeinaltieste, Excelse adv: FeU

ségesen.

Excellenter.

Excelsius.

PR.

Praeinaltiu, Praeexalto, avi, atum,

are. Feljebb magasztalom.

Praeinaltiat, Praeexaltatus, tat*, ta-

tum. Feljebb magasztaltatott

Praeimboldeic, Perstimulo, avi,

aturn, are. Igen izgalom , itsz-

tonozdm.

Praeincaldiefc, Praecalefacio, eci,

cturn, ere. Igen megnielegiteni.

Fercandefacio, feci, tnm, ere.

Praeincalrîiefcume, Percalleo, lu i,

ere. Igen meghevlilok.

Percalesco, ere.

Praeincep ame cunoaşte, Perno-

tesco, ere, notui. Igen megkez-

defi usmerkedni.

Praeinderaanatieste, Peropportune,

adv: Alkalmatoson.

Praeinderegnic, (a per indirigibili )

Percontumax, acis, c. 3. Igun

vakmero.

Praeinfoc, Percandefacio, eci,ctnm,

ere. Igen meghevitem, tuzesi-

tem.

Prapinfocat funt, Recandesco, ero.

Igen tuzes vagyok.

Recandeo, dui.

Praeinfîat, Praetumidus, da, dum.

Igen Jelfuvalhodott, megdaga-

dott.

Praeinghetiat, (quasi praeinglacia-

tus) Praegelidus, da, duru. Hi-

deg-Praeingaduitoriu, Praeindulgens,

entis, o, 3. Igen engedehnes.

Fraeingreoez, Praegravo, avi, atuua,

PR.

are. Igen terhelern.

Praeingreoet, Praegravatus, ta, turn.

Terheltetelt, nehezittetetl.

Praeingrecata, Praegnans, antis ,

o.3. Szuleshez kbzelgeto terhes.

Praeingrecare, Praegnatio, onis,

f. 3. Igen terhesseg.

Praeinguft, Perangustus, ta, turn.

Igen szoros.

Praeinguftexte, Peranguste, adv:

Igen Lzorosson

Prae in mare volnicie traitoriu vie-

tiuitoriu, L :cenciosus, ciosa, c#n-

ciosum. F'elettebb szabadtsdg-

ban elo.

Praeimpac, Perpaco, avi, turn, are.

Igen megtsendesitem, bekeltetem.

Praeimpacat , Perpacatu* , cata,

turn. Megtsendesedett.

Praeinfemnat, Praesignis, ne, o. 3

Igen jeles fo h/'res, nevezetes.

Praeinfemnetieste, Consignarissi-

me, adv: Igen jelesen munl.d-

ion.

Praeiniotitoriu, Percomis, mis, c. 3,

Igen nydjos, kedveskedo.

Praeintielept, Perintelligens, entis,

o. 3. Igen e'rtelmes bolts.

Persapiens, entis, o. 3.

Perdoctus, ta, turn.

Perargutus, ta, turn.

Praeintieleptieste, Perintellig®nter,

adv: Igen ertelmesen, bbitsen.

Persapienter.

Perdocte.

PR. 229

\

Prae in temp florafc, Praefloreo, flo-

rui, ere. Ile in virdgzorn.

Praeintreg, P«rinreg?r, gra, rum.

Egesz, igen ea.

Praeintunscof, Perob>curus, ra ,

rum. Igen setetes, horndlyos.

Praein ving, Parrinco, viei, ctum,

ere. Meggy'dzeim.

Praeiubefc, Adlubet. Igen szere-

tem.

Adamo, avi, aMim, are.

Praeîubif, primit, Pergratus , ta,

tum. Igen kedves,

Praeiubitieste, Peroptate, adv: /-

gen kedvesen.

Praejucarioeof, Perfacetas, ta, tum.

Igen tre!as.

Praeiucaritieste:, Perfacete, adv:

Igen trefdson.

Praelat, Perlatus, lata, latum. /-

gen szeles.

Perlate adv Igen szelesen.

Praelarg la mana, Praelargimanus.

Igen bohezii.

Praelaud, Collaudo, avi y atum,

are. Igen ditserem.

Praelaudare, Collaudatio, onis, f. 3.

Megdîtseres.

Praelaudai', infa nnat, InclytuSj ta,

tura. Di Ls ere ies, jeles7 htres.

Praela udatieste , Praeclare, adv:

Jelesen diLseretesen.

Praelenes lenevof, Ferlenis, ne, c.5. Igen rest, Jass 't.

Persegnis, ne, c. ,3.

Praeieiue, r'eriaviSj ve, o. 3. Igen

kbnnyu.

P-rfaciiis, le, c. 3.

Perfacile, adv: Igen konnyen.

Perleviter, adv:

Praeling, Praeiambo, bi, ere. Elo“

re nyat.om, kostolom.

Praelingo, nxi, nclutn, ere.

Praehbn, avi, atttm, aê.

Praeluciu, Compeilucidus, ia, duna

/f en vi lagos.

Praetu minez, Praefulgeo, si, sum.

ere. Igen fënylem, lündohîo .

Praeluminat, Perii luctris, tre,sc. 3.

Igen htres, neves.

Praelung, P«rlongus, ga, gam» I-

gen hoszszO.

Praelungefc, Praeiongo, avi, tum,

are. Meghoszszahîtom.

Praemaeru, Permacer, macra,crum.

Igen osztovér.

Praemacrefc, Permacero, avi, a-

tum, are. Igen megfonyasztom.

Praemanc, Peredo, edi, esum, ede-

re. Igen eszem, eleszetn.

Praemancat, Peresus, sa, sum.

Jllegelt, megeletett, etrdgott.

Praemancatoriu, Manducator, oris,

m. 3. Igen nagy étü.

Praemare, fau prae mic, Nimius,

mia, ium. Feletle'hb valô.

Praemare, Maximus, xirna, mum.

Igen nagy.

Ferruagnus, na, num.

Praemagnus, na, num.

Praegrandis, de, c. 3.

Prae manunt, Nimis minutus, nu-

PR. 2>3l

ta, turn1 lgvr1 kitsid oprrisitott.

Prae meamerefc, Commaereo, ui, e

re. Igen kesergek, szomnrkodom.

Prae mebucur, Praegestio, ivi, es-

titum, ire. Igen orvendeh.

Prae medoare, Perdoleo, lui, tuni,

ere. Igert bdnom, igen fdj.

Prae me maniu, Praefuro, ere. I-

gen duhb's haraghari vagyok.

Prae me u(iene(c, Praedelassor, sa

tas sum, lassari, Igen megja-

radoli.

Prae me ruşinez, Cispudet, puduit,

pudere. Igen szegyenlem.

Prae metem infricosez, Praetrepido,

avi, atum, are. Igen Jelek, ret-

iegek.

Pertimeo, ui, ere.

Pertimesco, ere.

Permetuo, ui, uere.

Afformido, avi, atum, are.

Prae mic, Perparvus, va, vum. /-

gen kitsin.

Praemichichel, Perparvus, va,

vum. Igen kitsid.

Prae mifrig, Perfrigeo, xi, ere. /-

gen fdzom.

Perfrigesco, ere.

Praeminunat, Permirus, ra, rum.

Isen tsuddlatos.

Praemirofefc prae miroficeos {unt,

Peroleo, olui, perolevi, ere. /-

gen szagos vagyok.

Praemoale , Praemollis, lle, c. 3°

Igen Idgy.

Perrnollis, lle, c. 5.

Praemiilt, Permultus, ta, tum. I-

gen sok. Perp iur imum , adv;

Plurimus, rna, m um .

Praemult am, Superabundo, avi,

atum, are. Felette hbvelkedem.

Praemult foarte, Praenimis, Fe*

lettebb igen.

Praemult sed Per«edeo, sedi, e’s-

sum, ere. Untalan veszteg i'ilok-

Praemund, praeeurat, Permundus,

da, dum. Szep liszta, tsinos.

Praemutaleu, Perabsurdus, da, dum

Igen balgatag.

Praemutatoriu, Pervarius, r ia ,

ium. Igen vdltozd.

Praeneadeverat, Perincertus, ta,

tum. Igen bizonytalan.

Praenecuviinceof, Perincommodus,

da, dum. Igen illetlen, alkalmat-

Ixtn-

Fraeneon viint ieste, Peri ncona mode

adv: igen iUetlenăl.

Praeneg, Pernego, avi, atum, ar&

Igen tagadom.

Praenegru, Perniger, ra, rum. /-

gen Jekete.

Praenemuitiemitorin, Peringratus,

ta, tum. Igen hdldadallan.',

Praeneputeinceof, Perinfxrmus. ma,

mum. Igen erotlen.

Perinvalidus, da, dum.

Perimbecillis, le, c. 3,

Praeneftatorn.ic , Pervarius,* ria,

ium. Igen dlhatatlan.

'\a»nediuitoriu , Nitibundus, di f

durai. Igen igyekezo.

PR. PR.

Praeneted funt, Pra*niteo, ui, ere.

Igen sima, fényl'ó vagyok.

Praenetediefc, Prae ntidum facio,

ci, fact am, era. Igen J ’ényessé

simdvd testera.

Praeneurmatoriu, Perinconsequens

tis, o. 3. Igen kovetkezetlen.

Praenumit boerit, Praeillnstris ,

tre, c. 3. Igen hires, neves.

Praenuorof, Praenabilus, la, ium,

Igen homdlyos, felteges.

Praeopaefc, Praeoccupo, avi, turn,

are. Elore elfoglalom.

Praeopacire, Praeoccup.atiq, onis,

f. 3. Elore foglalds,

Praeopacif, Praeaccupatqs, ta, turn,

Elore elfoglalt.

Praeopacitoriu, Praenccupator, oris,

ta. 3. Elóre elQrglalá.

P¡aeopacefcume, Praeocoupor, ari,

patus sum. El lire elfoglaltatom

valamivel,

Praeoficnefc, Praedelasso, avi, turn,

are. Igen megfdraztom.

Praeoffenit, Perlassatus, ta5 turn,

Igen fdradt.

Praepartenitoriu, Perindulgens, en-

tis, o. 3. Igen kedvezo, enge-

delmes.

Praepecatof, Dacilpatus, ta, turn.

Igen vethes.

Praeplac, Praeplaceo, cui, turn, ere.

Igen tetszem.

Prae plin funt, Praescateo, ere,

Igen teli vagyok-, bovelkedem.

Prae pofteitoriu, Praecupidus, da,

dum. Elore kevdnó.

Praepofteit, Cnpitus, ta, turn. /-

gen kevdnlatolt.

Praepoliefc, Perpolio, ivi, turn,

polire. Igen ekesitem, tiszt turn.

Pra?poliire, Perpolnio, onis, f. 3.

Igen meiHisziitds.

Praepoliit, Perpolitus, ta, turn. L

gen tiszlitotl.

Prae prelung, Perlonge.qdv: Igen,

hoszsz’in.

Prae pefte mefura, Nimie adv;

Igen. Nimio, adv:

Nimioppre. adv:

Praepun, Praepono, sui, itum, ere,

ElSl l észem.

Praefero, tuli, latum, praeferre.

Praepunere, Praepositio, onis, f. 3»

Elol tevéso

Praelatura, rae, f. j.

fraepuf, Praepositus, ta, turn. E-=,

lol tetetelt.

Praelatus, ta, turn.

Praepuitoriu j Praeponens, entfs,

m, 3. Elol tévo.

Praeputernic, Praepotens, tis, o. 3.

Igen hatalmas.

Antepotens, entis, o. 3.

Praepufjl, putin, Perpunillus, Ua,

Hum. Igen kisded.

Praeputin, Perpaucus, ca, cum.

Igen kevés.

Nimis parum, adv:

Praeputinel, Perpauculu*, la, lum.

Igen kevesetske.

Perparum, adv;

PR. PR. a33

Perpaucum.

Perpaiilulura.

Perpauxillum.

Praerar, Perrarus, rara, rarum. /-

gen ritka.

Praerareori, Perraro , adv : lgen

rilliän.

Praeranced, Praerancidus, da, dum

Ii en avas.

Fraerecefc, inghetiu , PraefrigeTa-

cio, eci, actum. Megfctgylalom

Perfrigero, avi, atuin, are.

Praerepede, Fraerapidus , da, dum»

Igen sebes, györs.

Fraereu, Nimis reus, rea, «um.

Igen rosz.

Nimis malus, la, lum.

Peripiquus, qua, niquum.

Prat-rog, Praerogo, avi, atum, are.

Igen herem.

Praerogateiva, Praerogativa, tivae,

f. i Elsobb jus, meltösag be

isiilett.

Prse fara, Vespere. Igen kesön estve,

Praefarat, Fraesulsus, sa, suna.

Igen sös.

Persalsus, sa, sum.

Praefaratieste , Persalse , adv: I-

gen mödoson tre/ason.

Praesciintieste, Perscienter ady:

Igen tudöson.

Praefcurt, Nimis curtus, ta, tum.

Igen rovid, hurta.

Perbrevis, ve, c. 3.

Perbresiter adv:

Praeicutur, Praeconcutio, cussi,

suto, ere. Igen megräzom in

gatom.

Peragito, avi, atum, are.

Percieo, civi, citum, eiere.

Praefcuturare, Concussura, rae,

f. i. Igen öszvevpre's, megrazäs.

Peragitatio, onis, f. 3.

Praefcuturat., Praeconcussus, ssa,

ssum. Üszveveretelt, räzatott.

Peragitatus, tata, tatum.

Percitus, ta, tum.

Praeffintieste, Persancte, adv: /«

gen szentid.

Praefiintit, Sacro sanctus, ta, etnra.

Szentseges, melyet nagy I äa-

tetes aiatt nem lehet megbän-

tani

Praefpaimentediu , Perpavefacio ,

eci, ctum, ere. Igen elijeszte.n.

Praefpaimentat , infricat, Pertre-

pidans, antis, o. 3. Igen rette•

g'o, felo.

Pertrepidus, da, dum.

Praefpornio , Praefaecundus , da,

dum. Igen lenyeszn, szap >ra.

Praeftau, praesteluefc, Piaesto, sti-

ti, stitum, v. praestatum, are.

Megtselehszem, megadom, meg-

telyesitem.

praestare, praestantia, Praestantia,

tiae, f. i. Föseg, felseg.

Praestatie, Praestatio, onis, tf. 3.

Megfizetes.

Praeftraduitoriu, Perstudiosus, sa,,

sum. Igen szorgalmatos.

Praefirinf la mana, feump, Prae^

234 PR. PR.

parcus, area, arcum. Igen fos-

veny.

Praeitrelucefc, Prapluce©, luxi, ere.

Igen, vildgoskodom.

Prapfuptire, Praetenuis, nue, c. 3.

Igen veftony.

Persubtilis, Ip, c. 3.

Pprtenuis, nue, c. 3.

Praefuptire praeinguit, Pergraci

lis, le, c. 3. Igen ve'kony, kes

keny.

Praefaiu dsof, Ppramputo, avi, a-

tum, are. Igen levagom, ele-

vagom.

Praptener, Praetenpr, ra , rum.

Igen gyenge, igen ifiu.

Peradolespens, entis, o. 3.

Praetrifr., Praetrisfis, te, c. 3. I-

gen szomoru, banalos.

Praetorf praefucit, Praetortus ,

ta, turn. Eltekeredett, igtn te-

keres.

Praetrebniriepoiefte, Peropus est.

Igtn szilkseges.

Praeturb, Perfuro, ere, Igen hu-

hoskodom, haragszom.

Praeturburatieste, turbatipsfe, T’er- 4 tt

fusorie, adv: Oszve-zavarva ,

zavaroson.

Praeuraciof^ Perodiosus, sa, sum.

Igen gylileletes.

Perodibilis, le, c. 3.

Praeuritoriu pre altu , Perosus ,

sa, sum. Mdst igen gyillolo.

Praeufcai, Siccus, sicca, siccum,

Igen, aszszit.

Praeofpeceof, Perhospitalis, le,

c. 3- Orftmest gazddlkodó.

Vae ofpefatoriu, Idem.

Praeverde, Perviridis, de, c. 3.

Igen zold.

Prae vechiu, Pervetus, eris, o. 3.

Igen à, régi.

Pervetustus, ta, turn.

Persenex, enis, o. 3.

praevertof, Praedurus, ra, rum.

Igen kemëny.

Praevprtosediu; Praeduro, avi, a-

tum, are. Igen megkemenyitem.

Praevertosat, Praeduratus, ta, turn*

Igen megkemènyedett.

Edurus, ra, rum.

Praevoefe, Pervolo, lui, litum, elle.

Igen aka rom.

Prae voliof^ Perlaetus, ta, turn.

Igen vig.

Praevolnic, Lícentior, licentius. I-

gen szabad.

Prapafcunf fore scire, Clara, praep:

abla: et accus: regens. Alalom-

ba, h/'rnélkill.

Prebegefc, Per."grinor, ari, atus

sum. Buidos >m, vándorlok7 i-

degen faldón jdrok.

Vaôr, ari, gatus sum.

Pervagor, ari, atus sum.

Erro, avi? atum , are. Bújdo*

som.

Evagor , ari , atus sum. Kiln

bújdosom, kdn jdrok.

Supervagor, ari, atus sum. Ide

’s tova bújdosom.

Discurro, curri, suií^ ere. Ko-

R borloJi- I '

Prebegeíc catra el, Aderro, avi, a-

tum, arp. Feléje bójgoh.

Frébpgefc in coace in colo, Ober-

ro, ayi, aitum, are. Ide ’s' tova

bùjdosom, .bolyo’hgok.

Suherro, avi, atum, are.

Snpervagor, ari.

Prebegeic preumblu, Pererro, avi,

at uni, are. Elbújdasom, eïjàrom.

Prebt’gire, Perambulaiio, onis, f. 3.

Peregrinado, onis, f. 3. Büjdo

sàs, tévely g ès, idegen foldon

jarás.

Errantia, tiae, f. x. Tévelygés.

Erratio, onis, f. 3. EUévelyedés

bu j dosas.

V agat io ‘ oois, f. 3. Bújdosás

vándortás. ’

Pervagario, onis, f. 3.

Evagatio, onis, f. 3.

Error, ori«, m. 3. Tévelygés.

Prebiígitoríu, Pervagator, oris, m.3.

Koborló.

Vagus, vagi, m. 2. Vagans, an

tis, o. 3. Ide ’s tova járó, ho-

borló.

Errabundus, . da, dum, Tévely.

go bolygó.

Ei rans, anti.*’ o 3.

Peregririátor, oris, m. 3. Idegen

foldon járó.

Frebeag, Vago, onis, m. 3. Búj-

dosó, vándofló.

Erro, onis, m. 3. Tévtlygó, hos-

lató, koritzáló.

Errans, antis, o. 3. Tévely

bújdosó.

Peregrinus, ni , m. 2 . Idegen

foldon járó, bújdosó.

Pereger, egri, m. 2 .

Erroneus, onei, na. 2 . Tévely-

go, bolygó.

Erraticus, tica, ticura.

Errabundus, unda, undurn.

Vagus, vaga, vagurn. Koborló,

Pervagus, vaga, gum. Vándorló.

Peregrinabundus , unda, dum.

Bújdosó.

Extorris, re, c. 3. Foldébol hi-

bújdosott.

Vagabundus, unda, dum. Ko•

borló.

Prebeag de noapte, Noctivagui,

vaga, noctivagum. Éjjeli ho-

borló.

Prebeaga, Peregrina, nae, f. i„ Idt- gen aszszony.

Erratica, cae, f. x.

Prebegít, Pervagatus, ata, tum.

Míndent. eljárt.

Erratus, ta, tum. Járt, bújdosott.

Pre cari adeleori ii bat, Flagritri-

bae, tribarum, m. x. plur: A*

hihet sokszor vernek.

Pre car ile dormatiele, Iliosus, sa,

sum. Bélfájó, tekero.

lliacus, ci, m. 2 .

Precep, Percipio, epi, eptum, ere.

Felfogom, értem.

Intelíectu comprehendo, di, en-

sura, ere, cuprend cu inti<?lefu.

Intellectu capio, cepi, captum,

ere.

Jntelligo, exi, ctum, ere.

Precepere Perc«ptio, onis, f. 3.

Felvéte\ értes, ertelem.

Intellectu«, ectus, m. 4*

Intelligentia, tiae, f. 1 .

Precepetoriu, Percipiens, entis,

o. 3. Felvévo megerto.

Jntelligens, entis, o. 3.

Intellector, ori*, m. 3.

Precepetoriu la fummarie, Ratio.

nabilis, le, c. 5. Számvetéshez

való e'rto.

Preceput, Perceptus, ta, tum. Fel

! S°Solt-> megerletett.

Intellectus, ta, tum.

Vedi intieleg.

Precep, Observo, avi, afum. are.

Eszembe veszern, e'szre veszern.

Animadverto, ti, sum, ere.

Percipio, epi, eptum, ere

Precepere, Perceptio,, onis, f. 3.

Eszrevevés.

Observado, Onis, f 3.

Observatus, tus, m.

Precepetoriu, Observan«, antis,

o 3. Eszre vévb.

Percipiens, entis, o o.

Animadvertens, en'is, o. 3.

Precepetoare. Observatrix, cis, f. 3 .

Eszre ve'vone'.

Precepeceof, Observabili», le, o. 3.

Eszre veheto.

-^recepetieste, Observate, adv: Ész•

a36 PR.

revehet'Jkeppen.

Precum. Ut, uti, conju: A’ mint.

Quemadrnodum, adv:

Quomodo, Veluti.

Prout, sicuti.

Sicu», velut.

Precum adeca. Utpote, adv: Ugy

mint.

Utputo, Ceu.

Circiter, Velut.

Ferme.

Pre cu pretiu, Caro pretio ven«

dens. Drag cin add.

Predfdiu, Praedor, ari, datus sum.

Preddloh,

Dfpraedor, ari, atus sum.

Diripio, pui, eptum, ipere,

Expilo, avi, atum, are. Meg-

foszlorn, predălom.

Predarp, Praedatio, onis, f. 3. Pre-

dalas.

Depraedatio, onis, f. 3. Elpre-

dalds.

Expilatio, onis, f. 3. Meujosz-

tas preddlds.

Preada. praeda, Praeda, dae, f. X.

Preda.

Manubiae, biarum, f. i. plur:

Exuviae, viarum, f, 1 . plur:

Predaceof, Praedaeeus, cea, eum.

Predds, predii.

Praedaticius, cia, ium,

Praedaiorius, ria, ium.

Manubialis, le, C‘ i.

Predatoriu, Praedator, toris, m. 3.

PreddLd.

PR.

P ra e d o , onis, na. 3.

P ra e d a b u n d u s , da, d u m .

Expilator, oris, m. 3. Megfosztt.

Predatoare, Praedatrix, cis, f. 3.

Prédáló aszszony.

Predatorel, Praedunculus, li, m. 2 .

Tólvajotska.

Predat, Praedatus, ta, tum. Fel-

prédáltatott, eldulatott.

Orbatus, bata, tum. Megfosz-

tatott, prédáltatott.

Expilatus, ta tum. Flpreddlt.

Privatus, vata, tum. J\legfosZ‘

tatott.

Vedi lacrhan.

Predediú cu pufteire, Depopulor*

lari, latus sum. Pusztitok, pre-

ddlok.

Vedi, Desert fac, ftric, perd.

Predediu, Prodigo , egi, digere.

Tékozlom.

Dilapido, avi, atum, are.

Nepotor, tari, atus sum.

Predare ¿ Prodigalitas, tatis, f. 5.

Tekozlds.

Prodigentia, tiae, f. i.

Abusus, sus, m. 4.

Nepotatio, onis, f. 3. lékozló

elett.

Nepotatus, tatus, m. 4 .

Predatoriu, Prodigus, ga, gum

Tékozló. Nepos, otis, m. 3.

Decoctor, toris, m. 3 .

Nepotinu-s, ina, inura.

Predatoriu fiu, Patrimonii decoc

tor, toris, na. 3. Tékozló jiu .

PR.

Nepos, potis, in. 3.

Curges, g n i* , f. 3.

Predat, Praedatus, ta, tum. RosZ'

ra velemedet tekozlâ.

Predetiefc, Nepotalis, Ie, c. 3. Te-

hozlâ jiuhoz vald.

Predatieste, Prodige, adv: Teko-

zâlva.

Prodigaliter.

Predic cele viitoare, Praedico, di»

xi, ctum, ere. Jovendolok, jo-

vendot rnondok.

Ariolor, ari, latus sum.

Auguro, avi, atum, are.

Auguror, rari, atus sum.

Conjecto, tavi, tatum, tare.

Conjectura assequor, qui, cutu»

sum;

Divino, avi, atum, are.

Vaticinor, nari, natus sum»

Praedivino, avi, narum, nare.

Praenuncio, ciavi, atum, are.

Addivino, are. Megjbvendolbm.

Predicere celor viitoare, Praedic-

tio, onis, f. 3. Jovendoles.

Ariolatio, onis, f. 3.

Auspicium, cii, n. 2.

Augurium, gurii.

Auguratio, onis, f. 3.

Conjectura, rae, f. i.

DivinatiOj o n is, f. o.Mantice, ces, f. 1 .

M an tia , tiae, f. i .

Oraculum, li, n. 2 .

Praedictum, ti, n 2 .

Prophetia, tiae, f. t«

PR. 2?7

ï;

Praedivinatio, onis, f. 3.

Praesagitio, onis, f. 3.

Praesagium, sagii, n. 2 .

Vaticinado, onis, f. 3.

Vaticinium, cinii, n. a.

Predicatoriu celor viitoare, Prae-\ -

dictor, tori*, m. 3. Jovendólo

ja vendo t mondó.

Aruspex, cis, m. 3,

Auspex, cis, m. 3.

Augurador, toris, m. 5.

Comee or, toris, m. 3.

Divinus, ni, m. 2.

Divinator, toris, m. 3.

Fatídicas, dici, m. 2 .

Fatilfjquas, loqui, m. 3»

Fatieanus, na, num.

Faticinus, na, num.

Prognastes, tae, m. i.

Propheta, tae, ni. i.

Praesagus, saga, sagurn. .

Ominaior, oris, m. 3.

Vates, tis, m. 3.

Vaticinator, toris, ra. 3.

Prédit atiíare celor viitoare, Pra'*

dicatrix, cis , f. 3. Jovendólo

aszszony.

Divina, nae, f. i.

Hariola, la<*5 f. i.

Haruspica, Cae, f. 3.

Prophetissa, ssae, f, 1 .Anus pythonissa.

Predif, Pr*edictus, ta, him, Elote

megmondot't jovendolt.

Predif-oeof, Auguraba, „le, c. 3.

Jovendólohez való.

i-----___________________________Auguras, ría, iYíin;A i*'"‘ * . , _/Auûnal,*, le,>p. 3 . i ' . »•

-Vu«picinu9, na,; num.-|4' , ■ - t

Predic ceva bun‘* fau reu, Omi-

nor, ari. natas supa. Jót vagy

gonószlfóvendolok.

Predjcíiceva reu cí iva, Obscaevo,.

avi, atum, are. Vhlakinek tzc~

renísetlenségei jelentek, rosz-

szal - jovendtílok.

Predicatoriu ceva reu, Obscaevus,

va, vtim. Roszszat jovendólo.

Omenosus, sa, sum. Roszszat

jeleitlu.

Predic dein cantare paferilor, Ex

cahtu avium augjiror, ari, ra-

tu« sum. Madarak’ éneklésébol

jüvendólók.’

Predicatoriu dein cantare paferilor,

Augur, guri’s, m. 3. Madarak*

■sMólláé áffiL fj ~0b en d Ó lo.

Predic dei'ñpm^tEx somnio con*. J ¿jtkí r>

jecio, avi'^tafum, are, Alomból

joven ti ofh k tíl i ño t%fejt el i.

PredicatoriIfe'o&iri »f viffSom liomm

coniecor} «torts-**! ta. ó. Alont

■ ,/ejio.

Predicere ydeint"vif,? Ex somnii»

conjectvfîÂfonir/^Jles. .

Predicere d<ji i»-<‘r!>.ui, Botanoman»

i,., tia, tiaé,'f.*>j: bü >ol. jovéndolés.

Predicere • rfei'n foc/ lgnispicium,

ci i, n. 2.¿ Tüzíiol való joven•íf'l ’ * do les. •

Predicere dein mancare paferilor,

Solistimum 'tripudnun. Maddr

Ptt.

evesebol valo jovendbles vdlt

re gen, mid&n a’ madăr falat-

tyât elejtette.

Predicere dein vedere matie vite

lor de sertva, Extispicium, ex-

tispicii. Feldldozando marha

belibol jovendoles.

Extispicina, nae, f» 1 .Predicere dein vedere matielor,

Haruspiciurr», cii, a. 2 . Joveir

doles a’ belek’ megnezesebol.

Predicere dein vedere mortului,

Necromantia, tiae, f. 1 . Halot-

taknak megnezesebol joven-

dtiles.

Predicere dein vedere umbri, Scio-

. ihanthia* thiae, f. i. Arriyekbâl

vald jovendo mondds.

Predicator dein vedere matielor

vitelor, Haruspex, cis, m. 3.

Allntok belibol joveridold.

Predicatoriu dein facia cuiva, Me-

toposcopus, pi, m. 2 . Valaki-

neh âbrdzatjdbdl jdvendolo.

Predicatoriu dein fulger, Fulgura-

tor, toris, m. 3. Villdmldsbdl

jovendolo.

Predeicaluefc, Praedico^ dixîţ, ctum

ere. Ki htrdelem, predikdloh.

Concionor, ari, natus sum.

Predeicaluit, Praedicatus, ta, fum.

Meghirdetett.

Predeicatie, Praedicatio, onis, f. 3.

Preriikalds, predikdtzio.

Coneio, onis, f. 3.

Dictio, onis, f. 3.

Fft. 2^9

Homilia, liae, f. 1 .

Sermo, onis, m. 3.

Predeicatie mica, Praedicatiuncu-

la, unculae, f. î. Rovid besze-

detshe.

Conciuncula, lae, f. i.

Predeicalor, Praedicator, oris, m.3.

Predihdlâ, hfrdeto.

Concionator, Oris, m. 3*

Concionarius, naria, num»

Ecclesiastes, tae, m. 1 .

Predeicatorefc, Praedicatorius, ria,

ium. Predihdtori.

Prefac, Perficio, eci, ectum, ere*

Veghezviszem, elvegzem.

Perago, egi, actum, agare.

Prefăcut, Perfectus, ta, tum. EU vegezelt.

Peractus, ta, turm

Prefac, Renovo, vavi, atum, are,

Ujitom.

Prefacere, Renovatio, ©nis, f. 3.

Prefac, mut in alta forma, Trans-

muto, avi, atum, are. Mas for-

mâra vdltoztatum

Prefacere, Transmutatio, onis, f. 3.

Mdsformdra vdlloztatds.

TransSubstantiatio, nis, f. 3r

Prefatie, Praefatio, onis, f. 3. E-

161 jar6 beszed.

Prefect, Praefectus, ti, m. 2. E-

loljdrd iisztarto.

Prefectura, Praefectyra, rae, f. 3.

Tisztorttisăg.

Prefecturefc, Praefectorius, ria, ium

Tisztartosdghoz valâ.

/

Preget, Pig«t, piguit. Restellem.

Pr«g*diu, Pigeo, ere. Restelkedem.

Pigresco, ere.

Pigror, ari.

Segnesco, ere.

Pregeta re, Pigritia, tiae, f. i. Res-

îseg.

Pigritas, tatis, f. 3.

Desidia, riiae, f. 1 .

Socordia, diae, f. 1 .

Segnitie», iei, f. 5.

Pregetatoriu, Piger, gri, m. s. Rest.

Desea, idis, c. 3.

Tardu», da, dum.

Torpidus, da, dura.

Socors, ocordis, m, 3.

Segnis, ne, c. 3.

Pregetieste, Pigre, adv: Resteri.

Ignave, Ignaviter.

Desidiose, Soeorditar.

Lente, Renmse.

Cun'cta’n’ter.

Premenda, Prebenda, dae, f, i.

Enni valâ Prernenda. Jutalom .

Premendas, Praebendatus, ta, tura.

Jutalomert szolgdld.

Pre pament, Humi, adv: A ’ foldon.

Prepedeic, (¿uasi perperdo, ere.

Dispsrdo, didi, ditu.n, ere. EL-

vesztegetem, pusztitom.

Destruo, uxi, uctum, ere. Le-

rontom. »

Dissipo, avi, atum, are.

lroputo, avi, atum, are. Pusz-

tilom.

Depopulo, are. defpoporefc.

M o ppi.

Depopulor, lari.

Populor, ari.

Prepedeire, Perditio, onis, f. S_.

Elvesztegetés, puszsitás, rontás,

Depopulatio, onis, f. 3 .

De v. disperditio, onis, f. 3.

Dissipatio, onis, f. 3.

Prepedeitoriu, Perditor, tori«, m. 3. Vesztö, pusztiló, ronió.

Depiipulator, oris, m. 3. Pusztitó.

Pestis, tis, f. 5. Vesztegetö.

Prepedeif, Disperditus, ta, tarn.

Elveszletett.

Dissipatus, ta, tum.

Perditus, ta, tum. Megveszett,

rontott.

Prepedefc avere, fan alt ceva, Pro

digo egi, igere. TékozLom, vesz-

legeteim

Dilapido* avi, atum, are.

Abligttrioj itum, ire. /

Pr ‘psideitöriu^ Prodigas, ga, guns,

Tékozló.

Dihsipator, bris, Ina. 3.

Decóctor, toris, m. 3 .

Vedi predetoriu avt-rj.

Prepedeire, Prödigalitas, tatis, f. $,

Tékóziás, veszteg et es.

Prod igentia, tiae, f. l.

Abliguritio, onis, f. 3.

Prepedeic tot, Absamo, umsi ,

iritumj ere. Megemésztem, el-

költom.

Prepelitie, Ortyx, tygis, f. 3. Fürj.

Prepeftenie, Praecipitium, tii, n, 2 Meredek hely.

^ I

PB.

Frseceps, pitis, o. 3.

Abrtiptum, ti, n. 2»

Locus prspruptus.

Prepeítefc, Precipito, avi-, atum,

are. Nyakra-j'ore hdnyotm

In praeceps dejicio, eci, ctum, ere»

Praeeipitem ago, egi, actum, ere.

Prepefteire, Prsecipitatio, onis, f. 3.

Lehányás, vetes.

Prsecipitantia, tise, f. 1 . Hebe-•

hürgyás.

Prepefteitoriu, Prspcipitans, tis,

o, 3. Valamire hanyatt^hom-

lok rohanó.

Prepefteit, Praecipitatus, tata, turn,

JVyakra-fbre hányatott.

In prseceps actus, ta, tum.

Prepelteste, Prsecipitanter, adv:

Hebehürgydn, nyakra-fore.

Prepun, prepuf am, Suspicor, ari,

catus sum. Gyanakodom, gya-

num vagyon.

Suspecfro, are.

Suspicio mihi est, fuit, esse.

Suspicionem habeo, bui, ere.

In suspicionem venio, ni, entum, ire*

Prepuf fac, Suspicionem facio,

ci, ctum, ere. Gyanut tsinálok.

Suspicionem moveo, ovi, otum, ere,

Prepufu abat, Suspicionem aver-

tOj erti, sum, ere. Gyanut el-

tdvoztatom.

Prepuf; Suspicio, onis, f. 3» Gya-

nut gy anus dg,Pars II,

PR,

Suspectio, onis, f. 3.

Prepufat, Suspectus, ta, tum. A ’

kinn gyanusag vagyon.

Prepuiceofj Suspicax, cacis, o. 5.

Gy änakodö. Suspiciosus, sa,

sum. Actiosus, sa» sum.

Prepuiceste, Suspiciose, adv: Gya*

nusonj gyanakodva.

Prepun, Prsepono, sui, situm, ere.

Elöl-teszem.

Prepofitie, Prsepositio, onis, f. 5.

Elol-te’tel.

Prepuf, fáu prsepofit, Praepusitus,

ta, tum. ElSl-teletétt.

Prescribeluefc, Prsescribo, si, tum,

ere. Idol töltök valamiben.

Prescripţie, Preescriptio, onis, f. 3.

Idötöltes valamiben.

Prescript, Prsescriptum, ti, n. 2 .

Eieiben adatott regula.

Prefcura, (Grse: Profphora Ana

thema,) Victima, mee, f. i, ÁU

dozat. Ostia, se. Hostia, tias,

f. i. Oblatio, onis, f. 3.

Prefcuri aduc, ( Grse: Profphero,)

Aifero, adtuli, adlatum, ere.

Aldozalot hozok.

Apporto, avi, atum, are.

O fiero, obtuli, oblatum, offerre,

Prefer, Aspergo, ersi, ersum, er»

gere. Meghinlem ,

Spargo, si, sum, ere»

Prospergo, ere.

Respergo, ere. ConspergO, ere*

Preferat, Respersus, sa, sum.

hintetetU

PR. ¡ ¡ 4 1

Sparsus, sa, sum.

Preferare, Respersio, “ onis> f. 3.

Meghintelt. Conspersio, onis,

f. 3. Resêrsus, sus, m. 4-

Aspersus, sus, m.

Aspersio, onis, f. 3.

Prefer cu fare, Sale aspergo, si,

sum, ere. Megsozom , soval

meghintem.

Salio, ii, sum, ere.

Salio, ivi, itum, ire.

Prefer cu minuniius de peatra

iau de lemn, Rudero, avi, a-

tum, are. Ko, vagy fa mor-

’salekkal meghintem.

Prefer umediala, Humorem asper

go, respergo, ere. Nyirkossă-

got hinteli.

Prefeic, Persero, propago, avi,

atum, are. Szaporitok.

Augmento, are, vi, atum.

Multiplico, avi, atum, are.

Prefire, Satio, onis, f. 3. Szapo-

rităs, ultete's.

Propagatio, onis, f. 3.

Multiplicatio, onis, f. 3.

Augmentatio, onis, f. 3.

Prefit, Satus, sata, tum. Vetett,

ultetett, szaporzlott.

Multiplicatus, ta, tum.

Propagatus, gata, tum.

Prefitoriu, Propagator, oris, m. 3.

Szaporitd.

Prefitoriu de vite, Taurifer, ra,

rum. Barom termo, hozo.

Multiplicator, toris, m. 3 .

*42 PR-Prefideiariu , Prsesidiarius , arii ,

m. 2. Var orzo vite'z.

Prefideium, Prsesidium, dii, n. 2 .

Segedelem, segitség, óltalom.

Prefintiefc, Prsesentio, si, sum, ire.

Vedi fintiefe inainte.

Pre iîne infus, Semetipsum. On-

nün magât.

Prefofefc, Supra sufficientiam ha-

beo, ui, ere. Bbvelkedem.

Abundo, avi, atum, are.

Afiluo, xi, xum, ere.

Redundo, avi, atum, are.

Circumfluo, fluxi, xum, ere.

Exúbero, avi, atum, are.

Prefofintie, Aiîluentia, tise, f. 1 .

Bovelkedes.

Abundantia, tise, f. î.

Exuberantia, tise, f. 1 .

Redundantia, tise, f. J.

Ubertas, tatis, f. 3.

Copia, pise, f. i. Bbse'g.

Preíofitoriu, Abundans, antis, o* 5.

Bbvelkedb. Beatus, ta, tum.

Dives, itis, o. 3.

Fortunatus, ta, tum.

Redundans, antis, o. 3»

Uber, ra, Tum,

Prefofitieste, Abunde, adv." BoVon.

AfFatim, Satis superque.

Affluenter, Ubertim, Copióse*

Cumulate.

Large.

Liberaliter.

Laxe.

Largiter.

PR.

Opime.

Profuse.

Prolixe.

Prefte, Praeter, super, R a jta ,

jeljill.

Supra.

Extra.

Ultra.

Praterea.

Insuper.

Prefte acee, Prseterea, E’ felett,

annak Jelette.

Prefte acefte, Adhsec, Ennek fe-

lette.

Prefte folof, Supervacaneus, ea,

eum. Szükseg jelett.

Supervacuo, adv:

Preite mod si mefura, Vehemen

ter, adv: Felette'bb.

Praeter modum, Ultra modum

Extra modum, Supra modum

Ultra terminum.

Preite mod, Prsemodum, Felette

¿gen. Anormis, me, c. 3.

Abnormis, me, c. 3.

Prefte toa'e, Summmii, adv: jfm-

denek/elett. Unice, adv:

Prefte voe si parere, Praeter vo-

luntatem et opimonem, prse-

ter spem, Ve'lekede'sem, akara

tom, es remenysegem felett.

Prefviter, Presbiter, ri, m. 2 . I

dösb ember, öreg tanitn Pap.

Prefupuri , ( Ital: Prsefupponere )

Puto, tavij atum, putare. Ve-

lem.

PR.

16 *

Existimo, avi, atum, are.

Opinor, ari, natus sum.

Snppono, sui, situm, ere.

Vedi paremife.

Prefupunere, Opinio, onis, f. 3.

Velekedes. Suspicio, onis, f. 3 .

Prefur, pregiur, Circumdo, dedi,

atum, dare. Kdrnyill-veszem.

Prefurare^Circumdatio, onis, f. 3.

Kdrnyiil-vetel.

Prefurat, Circumdatus, data, turn.

Ktirnyul-veteieti.

!’refureme reu, Circumdant me

mala. Bosztdl nyomattatom.

Malis premor, emi, pressus sum.

?retiu, Pretium, tii, n. a. Vala-

minek arra, betse.

Valor* loris, m. 3.

Vetiu locuiri in cafa altue, Loca-

rium, carii, n. 2. Haz her.

Pretiu lucrului manilor, Manupre-

tium, tii, n. 2 . Munka ber.

°retiu mare, Ingens pretium,

Nagy ărr, nagy bets.

Immane, immensum pretium.

Pretiuefc, Pretio, avi, atum, are.

Megbetsiildm, drrdt szabom.

Appretio, avi, atum, are.

Adsero, avi, atum, erare.

iEstimo, avi, atum, are.

Pensito, tavi, atum, are.

Pretiuire, iEstimatio, onis, f. 3 .

Bet sales.

Taxatio, onis, f. 3.

Adseratio, oni«, f. 3, Pe'nzrs

betsiile's.

PR. 243

«44 PR. PR.

Pretiuitoriu, .Estimator, oris, m. 3. *Fretoriceic, Prsetoricius, cia, urn.

Betsiilö.

Pretiuiceof, pretiof, JEstimabilis,

le, c. 3. Betses, drdga.

Pretiosus, sa, sum,

Carus, cara, carum.

Pretiuit, iEstimatus, ta, turn. Meg-

betsiiltetetl. Pensus, sa, sum.

Pretiueste, Pretiose, adv: Belsii-

sön.

Pretiuicefc , jEstimatorius , ria ,

rium. Betsiile'sre valö.

Pretiueic in nemica, Nihili eesti-

mo, avi, atum, are. Semmire

betsülöm.

Nihili facio, eci, ctnm, ere.

Nihili pendo, di, sum, ere.

Nihili penso, avi, atum, bare.

Pretiueic mai mult, Antef'ero, tuli.

latum, erre. Feljebb betsülöm

Antehabeo, bui, itum, habere.

Pretiuire mai mare, Caritas, tatis,

f. 3. Caristies, tiei, f. 5. Dra-

gasdg.

Pretiuefcume de alti, iEstimor, ari,

atus sum. Belsultetem,

Authoritate vaieo, ui, ere.

Multum mihi deffertur.

Pretor, Praetor, oris, am. 3. Uadi

7 isztvisel'o.

Pretor ceteti, Prjetor urbis, ci

vitatis, Varosi Bird.

Pietoriu, Prjrtorium, torii, n. a

Fa- 1 iszti szuiLas.

Pretoria», Fra toriauus, ni, m. 2 Palotas vitez.

Fo-Tiszlhez való.

Prsetorius, ria, rium.

Pre tot locu, Ubique locorum,

Minden hellyen. Ubique ubi

que terrarmn.

Pretotendeine, Ubique, Minde-

niitt. Ubi ubi, et ubivis, ubi-

que.

Preumblu, Ferambulo, avi, turo,

are fflegjárom.

Peragro, a i, atum, are.

Pervado, vasi, sum, ere.

Lustro, avi, a um, are.

Perlustro, a 'i, atum, are.

Preumblare, Perambulatio, onis,

f. 3. Megjárás.

Prei.mbli’me , Perambulo , avi,

atum, are. Sétaloh, sétálom.

Deambulo, avi, atum, are.

Sjratior, ari, atus sum.

ínambulo, avi, atum, are.

Preumblare , lnambulatio , onisr

f. 3. Sétdlás.

Deambulado, onis, f. 3.

Preumblatoriu, Spatiator, toris,

m. 3. Sétáló.

Preumblatoriu loe, Deambulato-

rium, torii, n. 2 . Sétáló hely•

Deambulacrum, cri, n. 2 .

Preumblatoriu larg acoperit, Xi-

stus, xisti, xistum, ti, n. 2. Be-

fédett folyosó, sétáló he/y.

Preumblume afare, Exspatior, ari,

atus sum. Kise'táloh.

SPreumblume incolo, si incoaee*

»45

Prodeambulo, avi, afum, are.

Imide, ’s amoda setalok.

Preumblume pelinga el, Adam-

bulo, avi, atum, are. Mellette

se'tdloft.

Preved, Prspvideo, vidi, sum, ere,

Elobb meglatom.

Pervideo, di, sum, ere. Altal-

lătom.

Perspicio, exi, ctum, ere.

Prevedere, Praevisio, onis, f. 3.

Elobb lâtăs.

Prevedietoriu, Prsevidens, entis,

o. 3. Elobb Idtâ.

Prevediut, Prsevisus , sa , sum.

EISbb lătott.

Previn, Prsevenio, ni, entum, ire.

Elol-veszem, eleit veszem ,

Elol-jovOk.

Prevenire, Prseventio, onis, f. 5.

Elol vet el, eleit ve'tel, elol jti-

vetel.

Prevenit, Praeventus, ta, turn. Elol-

ve'tetett.

Prevolefc, Volvo, olvi, lutum, ere.

Hengergetem, hengeritem.

Voluto, avi, atum, are.

Convolvo, olvi, lutum, ere.

Pervolvo, olvi, lutum, ere. El-

hengeritem.

Prevolire, Volutatio, onis, f. 3.

Hengergetes.

Volutatus, tus, m. 4*

Prevolitoriti, Volvens, entis, o* 3.

Hengerito.

Volutans, antis, m. 3.

Prevolit, Volutatus, tata, tatum.

Hengerittetett.

Devolutus, ta, tum.

Prevolitieste , Volutatim , adv;

Hömpölyögetve.

Prevolefc acolo, Advolvo, olvi,

lutum, ere Oda hengeritem.

Prevolefc dein dsof in fuf, Sub

volvo, vi, tum, ere. Alöl fei»

hempelygetem, hen geritem.

Prevolefc inainte, Provolvo, vi,

lutum. El fi-hen geritem.

Prevolefc inapoi, Revolvo, olvi,

tum, ere. Viszszä-hengeritem.

Prevoliceof inapoi, Revolubilis ,

le, c. 3. Viszszä-hengerithet'o,

Hdtra-hengerg'6.

Prevolit inapoi, Revolutus, luta,

tum Viszszä-hen geredett.

Prevolefc in dsof, Devolvo, olvi,

tum, ere. Lehengeritem.

Prevolit in dsof, Devolutus, t*i,

tum. Lehengerittetett.

Prevolefc pre e l, Involvo , olvi,

lutum, ere. Red-hengeritem.

Prevolefc prefte el, Supervolvo ,

vi, lutum, ere. Feljtil red-hen-

geritem.

Prevolefc, Everto, erti, sym, er-

tere. Feldöjtöm.

Prevolire, Eversio, onis, f. 3. Fel-

däjtes.

Prevolit, Eversus, sa, sum. Fel

dölt.

Priap, Priapus, api, m. 2. Pridpus

• JierteJi istene.

Frima, v. perima, (a Grse: Peri-

circum,) Circumferentia, tiee ,

f. i. Periferia, rise, f. i. Szeie

valaminek.

Limbus, mbi, m. 2. Pre'm,

Lacinia, nise, f. l.

Fimbria, brise, f. l.

Prima cufutoriu , Limbularius ,

larii, m. 2. Pre.n varro*

Prima tieietoriu, Textor limbula-

riuş, Prem szövb.

Primat, Limbu latus, ţa, tum.

Premes.

Laciniatus, ta, tum.

Laciniosus, sa, sum.

Primutie, Limbulus, li, m. s. Pre-

metske.

I imbellus, lli, m. 2 .

Primuefc, Circumferentiam, fim-

ţriam suo, sui, utuţn, ere. Pre-

met varrok.

Frimavara, Ver, veris, n. 3. Ta-

vast, kikelet.

Primum ver.

Primavarediu, Verno, avi, atum,

are. Kikelek, virdgzom.

Frimavarefc, Ve, mus, na, num.

Tavaszi, keleti.

Vernalis, fe, c 3 .

Primefc, Percipio, epi, ceptum,

ere. Elveszem.

Snmo, sumsi, sumturn, ere.

Excipio, epi, exceptum, ire. El

veszem. Aceioio, ere.

Accepto, avi, atum, are. Elfo-

gadom.

*4$ PR.

Suscipio, epi, ceptum, ere. Be-

Jogadom.

Recepto, avi, atum, tare.

Primire, Perceptio, oţiis, f. 3. El-

vet el, be'vele.1.Acceptio, onis, f. 3.

Receptio, onis, f. 3.

Receptatio, onis, f. 3. Befog a-

dds.

Susceptio, onis, f. 3. Felfoga-

dasa valaminek.

Primitoriu, Percipiens, entis, o. 3«

Ve’vb.

Perceptor, oris, m. 3. Elvev'o.

Acceptor, oris, m. 3.

Acceptator, oris, m. 3. Befo-

gadd.

Acceptatorius, ria, ium. Bejo-

gadd.

Receptor, oris, m. 3.

Susceptor, oris, m. 3. HozzA-

teiv'o.

Primitoare, Acceptatrix, cis, f. 3.

Oromest mdstdl ve'vb aszszony.

Perceptrix, cis, f. 3. Mindent

he'/o gadd aszszony.

Receptrix, cis, f. 3.

Primit, Acceptus, ta, turn. Elvett.

Perceptus, ta, turn.

Recpptus, ta, turn. Bevetetett.

Receptum, ti, n. 2. Be'vett.

Accepticius, cia, ium. Befo-

gadtatott. Susceptus, ta, turn.

Susceptum, ti, n. 2. Felvdlolt

do log.

Primefc flu dein ftrein, Adopto,

PR.

PR. PR.

avi, atum, are. Fiammă fo-

gadom.

Primire de fiu , Adoptio , onis ,

f. 3. Fidvafogadds.

Adoptatio, onis, f. 5.

Primariu de fiu, Adoptans, tis,

o. 3, Fidva fogadd.

Adoptator, toris, m. 3.

Primit de fiu, Adoptatus, tata,

tatum. Fiavd fogadtatott.

Primit fiu, Adoptivus, va, vum.

Fogadott f iu .

Adoptiţius, cia, cium.

Primefc inapoi, Recipio, epi, tum,

ere. Viszszd-veszem.

Primit inapoi, Receptus, ta, tum.

Viszsza-vetetelt

Primit inainte, Prseconceptus, ta,

tum. Elbl be'vett.

Primefc oafpeti, Hospites aocepto,

avi, atum, are. Fogadok ven-

de'geket.

Primitoriu de oafpeti, Divertitor,

toris, m. 3. Vendeg fogadd

gazda.

Pandocheus, chei, m. 2..

Caupo, onis, m. 3.

Hospes publicus.

Meritorius hospes.

Primitoare de oafpeti, Meritoria,

rise, f. î. hospita, Vendeg f o

gadd aszszony.

Primitori de batae pentru bani

Flagratores, torum, m. 3. piu:

Kik penze'rt tsapdst felvesz-

nek.

Primefc misei, Pauperes suscipio,

cepi, ceptum, ere. Szegenyeket

fogadok, ve'szek.

Primire mişeilor, Susceptio pau-

perum, Szege'nyeknek felve'tele.

Primesde, Periculum, li , n. 2 .

Veszedelem.

Pernicies, ciei, f. 5.

Primesdof, Periculosus, sa, sum,

Veszedelmess

Perniciosus, sa, sum.

Primesdeste, Periculose, adv: Ve-

szedelmesen.

Perniciose.

Primipil, Primipilus, pili, m. 2.

Elso seregnek Hadnagya.

Primipilariu, Primipilaris, re, c. 3.

Elsobb Kapitdny alatt vitez-

kedif Id-fo ember.

Prin, Per, prsepo: Altal, rajta,

meg, ¿gen.

Prin care fau dein care dracu ce

le viitoare fpune , Pythonicus,

ca, cum. K i az ordog ditai,

vagy kibol az ordog jovendol.

Prin rugare, Precario, adv: Ko-

nyorges altal, kerelem szpre'nt.

Prin filha, prebegiforiu, Nemori-

vagus, vaga, vagum. Erdon,

berken bujdosd.

'Yinciu, Princeps, pis, m, 3. Fe~

jedelem. . ,

Principal, Principalis, le, c. 3.

Fo, Feljehbvnlo.

Principat, Principatus, tus, m. 4-

Fejedelemseg.

¡?4S PR. PR,

} rincipista, Principista, îse, m. i.

Eleit tanúló.

Prind, Prendo, di, sum, ere. Fo-

gom.

Prebendo, endi, sum, ere.

Capio, cepi, captum, ere.

Apprehendo, endi, ensum, ere,

Comprehendo, ere. Elfo gom.

Comprendo, ere.

Intercipio, epi, ceptum, ere.

Prindere, Prensio, onis, f, 3. Fo-

gás.

Captura, rse, f. i,

Captio, onis, f. 3.

Coroprebensio, onis, f, 3. Meg~

fogás.

Interceptio, onis, f. 3.

Prindieforiu

Fo pclosó,

Frensans, antis, o. 3.

Prebensator, toris, m. 3.

Frinfeceof, Comprehensibilis, le,

c 3. Megfogható,

Prinf, Prensus, sa, sum, Megfo*

gattatott. Captus, ta, tum,

Prehensus, sa, sum,

Comprebensus, sa, sum,

Apprebensus, sa, sum»

Prind adeíeori, Prenso, sare, savi,

saturo. Fogdasom.

Prehenso, are, avi, atum.

Capto, avi, tatum, tare.

Prindere adefeori, Pren&atio, ţiis,

f. Z. Fogdcsdi.

Frind arefteluefe, Captivo, vavi,

T atu m , vare. Elfo gom.

Jntercipio, epi, eptum. cipere.

Deprehendo, di, ere. EIJogom,

Prindere, arefreluire, Comprehen»

sio, comprehenaionis, f, 3. EU

fogds.

Interceptio, onis, f. 3,

Captivitas, taris, f. 3 .

Prinf, areftat, Irterceptus , taA

tum, Elfogatolt.

Comprphensus, sa, sum.

Captivatus, ta, tum.

Captivi\s, va, vum. Fogoly,

Catastus, ta, ti>m. Fogoly.

Catasfus, asti, m. 2 .

Ergastulus, li, m. s,

| Prinfoare, Captivitas, tatis, f. 3,

! Babsdg, fogsâg.

veder az ajtdn.

Prind boi, Boves prsejungo, unxi,

nctum, ere. Okrdhet be/ogom.

Conjugo, avi, atum, are.

Adjugo, avi, atum, are.

Prindere boilor, Boum juncturse,

OJidr befogâs.

Adjugatio, onis, f. 3 .

Copulaţie, onis, f, Z.

Prind cai, Dextro, avi, atum, are,

Lovakat befogom.

Jnngo, nxi, ctum, ere.

Prind cu hamn, A^hamo , avi,

tum, are. Ildm m al, horoggal

elfogom.

Prind inainte, Anteprebendo, ndi»

nsum, endere. Elol <t\jogom.

, Captator, toris, m. 3. Prinfoare la usi, Cingula, I ep, f. i.

Laterales, lium, f. 3. piu; He.

PR. PR.

Frinl înainte, Anteprehensus, sa,

sum. Elol el/ogatott.

Antecaptus, ta, tum.

Prind lotri, Latrones prendo, ndi,

nsum, ere. Latrot Jogok.

Prindietoriu de lotri, Latroncula-

tor, toris, m. 3. Latrokat fog-

dosâ, poroszlâ.

Prind la olalta, Jugo, avi, atum',

are. Oszvejogom , befogom.

Prind pesce, Pisces capio, cepi,

captum, ere. Halat Jogok.

Prendo, endi, ensum, ere.

Prindietoare de pesci, Everricu-

luna, li, n. 2 . Hdld, varsa, hal

fogâ.

Prindietoare de paferi, de şoare

ci, Decipula, Isp, f. 1 , IHaddr

}s ege'r fogâ. Decioulum, li, n. 2.

Prindere prin amagire, Captiuncu-

la, I sp , f . 1 . Alnok megfogăs.

Prindume cu legătură pe remaf,

Paciscor, pactus sum, cisci. Fo~

gadok, szegodbm,

Depaciscor, cisci.

Depeciscor, depeeisci.

Stipulor, ari, latus sum.

Promitto, misi, ssum, ere.

Suscipio, cppi, ceptum, ere.

Prindere cu legătură, Pactio, onis,

f. 3. Fogadds, alkuvds.

Prinf cu legătură, Depactus, ta,

tum. Alkuvăssal lekbWtt.

Prindume de ceva lucru mare si

de folof, Ad res prspclaras ani-

mum adjicio, eci, ectum, ere. |

Nagy hasznos dolgokhoz f o -

gok.

Facinus egregium aggredior*

essus sum, aggredi.

Studia mea ad res magnas con*

fero, tuli, latum, ferre,

In p>-aeclaris rebus animum, et

industriam exerceo, cui, citum,

ere.

Operam pono, sui, situm, ere.

Magna suscipio, cepi, eptum,

ere. *Res egregias, nobiles, precla

ras , eximias aggredior , edi,

gressus sum.

Suscipio, epi, ceptum, ere.

Frspclara conor, nari, natus sum.

Prindume frigurile, Febricito, avi,

atum, are. Hideglele's bdnt.

Febrio, ire.

Prindere frigurilor, Febris, bris,

f. 3. Hideglele's.

Prindere de friguri mica, Febrí

cula, lse, f. x. Hideglele'setske.

Prinf de friguri, Febriculosus, sa,

sum. Hideglelo, hideglelos.

Pripefc, Propero, avi, atum, are*

Sietek.

Festino, avi, atum, are.

Accelero, avi, atum, are.

Celero, avi, atum, are,

Pripire , Properatio , onis, £ &

Sietes, gyorsa’kodds.

Festinatio, onis, f. 3.

Pripeala, Properantia, tise, f. ».

Sietseg, gyorsasdg.

s 5 o PR. PR.

Festinantia, tise, f. 1 .

Celeritas, tatis, f. 3. Gyorsasdg.

Celeritudo, inis, f. 3.

Velocitas, tatis, f. 3.

Pernioita , tatis, f. 3.

Pripi'toriu, Properans, antis, o* 3.

Sietö. Properus, ra, rum.

• Festinis, ne, c. 3.

Fes inus, na, num.

Feslinator, toris, m. 3.

Pripit, Properatus, ta, tum. Sr'et-

tetett. Festinatus, nata, natum.

Pripesre, Properanter, adv: Sieive.

Propere.

Properato.

Properiter,

! Festinato.

Festinatim.

Festine.

F estinanter.

Perniciter, Gyorsan, serenyen.

Celeriter, Gyorsan, hamarsäg-

gal.

Celeratim, Celeranter.

Velociter, Celeriuscule.

Pripetieste foarte, Prseproperan-

ter, adv: Igen sieive.

Prsepropere.

Festinabunde.

Pripefc inainte, Prsecelero , avi,

atum, lare. Eiöl sietek.

PrJpire inainte, Prseceleratio, onis,

f. 3. EWl sietes.

Pripefc la e l, Appropero , av i,

atum, are. Hozza-sietek.

Aocelero, avi, atum, are.

Pripire la el, Acceleratio, onis,

f. 3. Hozzá-siete's.

Pripefc pe altu, vedi grabefc.

Prifnel, a fono perf, Verticellum,

li, n. 2. Pereszlen, orsóra Jüg-

gesztett karika.

Prifnelat, Verticellatus, ta, tum.

Pereszlenes, forgó karikás.

Pritvor, Prothyrum, v. porticum,

Ajtó elott való tornátz.

Atrium, trii, n- 2.

Propylaeum, ei, n. 2.

Vestibnlum, li, n. 2.

Pritvor inainte cafi, Vestibulum,

li, n. 2. Ház elott való pitvar.

Porticus, ci, m. 2 .

Pritvorel, Atriolum, oli, n. 2 . Pit-

varotska.

Priveghez, v. prevedez, Vigilo, avi,

latum, are. Vigyázok, strá’sá-

Iok. Advigilo, avi, atum, are.

Pervigilo, avi, atum, are: hinc

privighere.

Excubo, avi, atum, are.

Excubias ago, egi, actura, ere.

Speculor, ari, latus sum.

Priveghere, Vigilia, lise, f. i. Vi-

gyázás.

Speculatio, onis, f. 3. Vigilan-

tia, tise, f. i k

Excubatio, onis, f. 3.

Excnbife, iarum, f. plu:

Speculatus, tris, m. 4-

Vigilipe, liarum, f. i. plu:

Privcghiioriu, Vigil, vigilis, m 3.

Vigyázó. Vigiiux, lacis, c. 3.

PR. PR. s5i

Vigilans, antis, o. 3.

Excubitor, oris, m. 3.

Staionarius, narii, rn. 2.

Speculator, toris, m. 3.

Speculabundus, da, dum.

Privighet, Vigil^tus, ta, turn. Vi-

gyáztatott.

Privighiceof, Vigilax, lacis, c. 3.

Vityázható.

Privighedi cu ftredanie, Pervigilo,

avi, atum, lare. Szorgalmato-

son vigyázoh.

Privighere cu ftredanie , Pervigili

um, gilii, n. 2 . Szorgalmatos

vigydzds.

Pţdvighitoriu cu ftredanie, Pervi-

gil, ]is, c. 3. Igen vigyázó.

Privighedi pe el cu ítredanie, In

vigilo, avi, latum, lare. Szor-

galinaloson rea vigyázoh.

Privighedi intre ele, Intervigilo, la-

vi, latum. Kózben-kó%ben vi-

gyázoJí.

Privighedi pona in dioa, Usque

ad lucem vigilo, avi, latum, are.

Viradtig■ vigyázoJí.

Privighedi toata noapte, Tota

nocte vigilo, avi, latum, are. E-

ge'sz éjlszaka vigyázok.

Privighere toata noapie, Pervigila-

tiones nocturnae, Éjjeli vigyú-

zás,

Privighitieste, Yigilanter, adv: Vi-

gyázva.

Priveghiu, Vigilia penes mortuum,

Virasztás,

Vigilife, iarum, f. 1 . plu:

'riveghedi la mort, Penes mortu

um vigilo, avi, atum, are. Vti.

rasztok.

Privegheriu la mort, Penes, mortu

um vigilans, antis, o. 3. Vi-

rqsztó.

Privefc, Prospicio, exi, ctum, ere,

Elore ne'zek, továbbra gon-

dolok.

Prospecto, avi, atum, are.

Perspicio, exi, ctum, ere. Al-

talló torn, gondolom.

Specto, avi, tatum, are. Ne-

zellem,

Inspecto, are.

Privire, Prospectus, tus, m. 4«

Meszsze el-nézés.

Spectatio, onis, f. 3.

Inspectio, onis, f. 3,

Privitoriu, Prospector, toris, m. 3,

Elne'zo, gondoló.

Speculator, oris, m. 3«

Inspector, oris, m. 3.

Privit, Prospectus, ta, tum. El

gon dolt.

Prospectus, ta, turn.

Privitieste, Prospicienter, adv-

ElUt jól megne'zve.

Priviceof, Prospicuus, cua, u r n

Láttatós.

Privefc, eu fama, Speculor, ari,

latus sum. Megnézem, kitanu-

lom.

Privefc. in dsof, Despecto, avi,

turn, are, Alá-nézek.

PR. PR.

Privire in dsof, Despectus, tus,

m. 4* Ald-nezes valahonnan.

Privefc la jocuri, la comedei, Lu-

dos, comedias specto, avi, atiim

tare. Jdte'kokat, komedidkat

zek.

Privire la jocuri, Ia comedei,

Spectacnlum, li, n. 2 . Jdtek,

komedia ne'ze's.

Privitoriu la jocuri, la comedei,

Spectator, toris, m. 3. Jdtek es

komedia ne'zo.

Privefc in fuf, Suspecto, avi, attim,

are. Fel-tekintek.

Privire in fui, Suspectus, tus, m-4-

Fel-nezes.

Privileghium, Privilegium, legii,

n. 2. Privilegium.

Privileghiariu, Privilegiarius, ria,

ium. Kinek privilegiuma va-

gyon.

Privileghiat, Privilegiatus, ta, tum.

Privilegidltatott.

Proba, Proba, bie, f. 1 . Prdba.

Specimen, nis, n. 3.

Tentamen, nis, n. 3.

Probatio, onis, f. 3.

Tentatio, onis, f. 3.

Proba mufici deintei, Anteludi-

um, dii, n. 2. Mu’sikdnak el-

sö pröbdja.

Probaluefc, Probo, avi, atum, are.

Prdbălom, pröbdlok.

I ento, avi, atum, are.

Pertento, avi, atum, are. Meg-

prdbălom.

Periculum facio, ci, ctum, ere.

Attento, avi, atum, are. Meg-

kesertem, megprdbălom.

Experior, riri, ertus sum.

Exploro, avi, atum, are.

Perielitor, ari, tatus sum.

Probaluire, Probatio, onis, f. 3 .

Prdbălds. Tentafio, onis, f. 3.

Exploratio, onis, f. 3.

Tentamen, nis, n. 3.

Tentamentum, ti, n. 2.

Experientia, tisp, f. 1 . Probdlat.

Experimentum, ti, n. 2.

Periclifatio, onis, f 3. Prdbă

lds, szerentse prdbălds.

Probaluitoriu, Probator, oris, m. 3.

Prdbdlâ. Tentator, oris, m. 3,

Explorator, oris, m. 3.

Expertus, ta, tum.

Experipns, entis, o. 3.

Tentabundus, da, dum. Kese'r-

geio.

Probaluit, Probatus , ta , tum.

Prdbălt.

Experiens, entis, o. S.

Tentatus, tata, tum.

Expertus, ta, tum.

Exploratus, ta, tum.

Contestatus, tata, tatum,

Periclitatus, tata, tum.

Probaluefc ceva eu primesdeie, Pe-

riclitor, tari, tatus sum. Ve-

szeăelemmel prdbdlok valamit.

Probaluire cu primesdeie, Pericli-

tatio, onis, f. 3. Szerentse prd

bălds.

PR. PR. a53

Probaiuit cu primesdeie, Perieli-

tatus, tata, tum. Szerentse'n

Jorgott.

Probalueic iare, Retento, avi, ta-

tum, are. lsmet megprdbdlom.

'Probalueic in afcunf, Subtento ,

avi, tatum, are. Alattomba

prdbălom, ke'sertem.

Probalueic in joc la batae, Pro-

ludoj si, sum, ere. Hartzra

jdtekba magamat probdlom.

me deprend in joc la batae.

Probaluire in joc la batae, Pro-

lusio, onis, f. 3. Jdte'kban va-

16 ke'sziilet a’ hartzra.

Probaluire in joc a ceva mai îna

inte, Proludium, dii, n. 2 . Va-

laxninek jdte’kban elitre pro-

bdldsa.

Probaluefc, intarefc, Probo, avi,

atum, are. Bizonyitom.

Aiiirmo, avi, atum, are.

Confirmo, avi, atum, are.

Firmo, avi, atum, are.

Proba, intarire, Probatio, onis,

f. 3. Bizonyitds.

Affîrmatio, onis, f 5.

Confirmatio, onis, f. 3.

Probaluitoriu, intariforiu, Proba

tor, toris, m. 3. Bizonyitâ.

Affirmans, antis, o. 3.

Probaiuit, Probatus, ţa, tum. Bi-

zonyitott.

Probalueic, fvatuefo, Probo, avi,

atum, are. JoVallom.

Approbo, avi, atum, are»

Probaiu/ire, I’vaţuire, Approbatio,

onis, f. 3. Jovallds.

Probatio, onis, f. 3.

Probatoriu, fvatuitoriu, Probator,

toris, m. 3. Jovalló.

Approbator, toris, m. 3.

Probaluiceof, fvatuiceof, Proba-

bilis, le, c. 3. Jovalható.

Vedi aprobaluefc.

Problema, Problema, atis, m. 3.

Elo-vett ke'rde's.

Probozefc, Opprobro, avi, atum,

are. Szemire hdnyom, piron-

gatom.

Exprobro, avi, atum, are.

Improbro, avi, atum, are.

Impropero, avi, atum, are.

Probro afficio, eci, ectum, ere»

Probozire, Exprobratio, onis, f 3.

Szemire hdnyds, pirongatds.

Opprobratio, onis, f. 3.

Probozala, Opprobrium, brii, n. 2 ,

Szemrehdnyds, gyaldzat, p i-

rongsdg.

Probozitoriu, Exprobrator, oris,

m. 3. Szemrehányó, piron-

gató.

Probozitoare , Exprobratrix, cis,

f. 3. Szemirehányó pironga-

tóne.

Proboziceof, Probrosus, sa, sum.

Szldalmas, gyaldzatos.\YQ.c«1cr, *-•-

Procef, Processus, sus, m. 4»

menetel, torve’nykezes.

Procef fcurt, Brevis processus ţ

Rüvid útja a’ perlekedesnek,

ProceíRe Lithie, Frocessio , nis ,

f. 3. Bútsu-járás.

Procetefc, Perlego, legi, lectum,

ere. Mególvasom, ismét ólva-

som, elólvasom.

Relego, egi, ectum, ere. prolego.

Recito, tavi, tatum, áre.

Proceteit, Perlectus, ta, tum. El-

ólvasoit.

Recitatus, tata, tatum.

Procetefc dic, Recito, avi, tatum,

tare. Elmondom.

Procéteitoriu , Recitatór , toris ,

m 3. Elmoncló.

Proclamatie ftrigare la l<>ge, la

judecata, Proclamatio, onis, f. 3

In jus vocatio, onis, f. 3. Tor-

vénybe netien hívás, nevezés.

Piroconful, Proconsul,^lis, m. 3.

Király ke'pe, Helytartó.

Proconfulariu, Proconsularis, la-

re, c. 3. Tisztviseléshez voló.

Proconfulat, Proconsulatus, tus.,

m. 4. Tiszt kepebeliség.

Procopfefc, (a Grae: futuro Pro

copfo,) Proficio, eci, ctum, ere.

Valamiben haszonnal elo-

me’gyck.

Profectum fació, eci* ctum, ere

Progredior, gressus sum, edi.

Procedo, cessi, ssum, ere. pur

ced.

Proteápfíre, procopfala, (Grap

Procopi,) Profectus, tus, m 4

Dologban el'ómenctel, nave

tildé*.

¿54 PR»

Progresaus, sus, m. 4-

Procopfitoriu , Proílciens, entis ,

o. 3. Elomeno.

Procopfelc pre altu in ceva, Do-

ceo, docui, ctum, ere. Múst

válamire tanitok.

Erudió, ivi, itum, iré.

Instituo, tui, tutum, ueré.

Perñcio, eci, ctum, ere.

Procopíire altúe in cevá, Tnstitu-

tio, onis, F. 3. Valamire ta

ri itds.

Perfectio, onis, f. 3 .

Procopfit in ceva, Institutus, ta,

tum. Megtaniltatott, tanúlt.

Perfectus, ta, tum.

Procurator, procator* Procurator,

toris, m. 3; Profiátor, gondvi«

seló.

FormulariuSj larii* m. 2.

Cognitor, toris, m. 3. Prokátor.

Procurator fiscusefc, Ecdic s, di-

ci, m. 2. Fiscus, vagy Varos

proJiáior.

P:'ocuratorie* Gognitura, rae, f. 1 .

Profíurátorfiodás.

Producţie aretare dreptetilor de-

ípre ceva bun, faii boerie, Pro-

ductio, onis, f. 3* Jószdgról¡

vagy Nentességról Igctzság-

nah mégmútatása.

Professbr, Proféssor* soris, m. 3.

Kfíztinséges tanitó.

Professorefc, Professorem ago, egi,

aotum. agere. Professorkodonti

tanitok.

PR.

PR. ¿55

Profesboretc, Professorius, na, ium.

Taniläsra valö.

Professorat, Professoratus, ratils,

m. 4 . Projessordtussag.

Prohibita oprire fententii intru

acee di, Prohibita, tae, f. 1 .

Senlentzidnak be'tiltdsa azon

nap.

Promarsal, Promarsallus, lli, m. 2 .

Vitze hadi-vezer.

Promontoriu munte mare, Pro

montorium, torii, n. 2, Nagy

hegy.

Propan, Propono, sui, situm, ere.

Elö-teszem.

Propofitie, Propositio, onis, f. 3.

Bizonyitö summa.

Proporţie, Proportio, onis, f. 3.

Egyenlöse'g, hozzd-me'res, a-

rdnyozds. Symmetria, triae, f. 1 .

Congruentia, tiae, f. j.

Convenientia, tiae, f. 1 ,

Propriu, Proprius, ria, rium. Tit-

lajdon.

Propriu uni fementie, Genitalis,

le, c. 3* Egy nemzetnek iulaj-

dona. Genticus, ca, cum.

Gentilicius, cia, cium.

Proprietariu, Proprietarius, ria,

ium. Tulajdon ura, sajdt gaz-

däja valaminek.

Proprietate, Proprietas, tatis* f. 3 .

Tulajdonsdg.

Proprietieste, Proprie, adv: Tu-

lajdonke'ppen, sajatiil.

Propriediu, Appropio, iavi, aturti,

iare. lulajdoniiom.

Attribuo, bui, butum, ere.

Propriere, Attributio, onis, f. 3 .

Tulajdonitds.

Proprietoriu, Approprians, antis,

c. 3. Tulajdonitâ.

Propriet, Appropriatus, ta, tum.

Tiilajdonitott.

Proprietieste, Proprie, adv: Tu-

laj donul.

Proridiefc, vedi mainainte orin.

duefc, Praeordino, avi, atum,

nare. El'ore elrendelem.

Proroc, Propheta, tae, m. 1 . Pro-

Jeta. Vates, vatis, m. 3.

Prorocefc, Propheto, tavi, atum,

are. Projetdlok.

Vaticinor, ari, natus sum.

Prorocie, Prophetia, tiae, f. 1 ,

Pro/etzia.

Prorocire, Divinatio, onis, f. 3.

Profetdlăs.

Vaticinatio, onis, f. 3.

Prorocefc, Propheticus, ca, cum

Projetziai.

Prorocitoare , Prophetissa, ssae,

f. 1 . Profeta aszszony,

Prophetis, dis, f. 3.

Prorocitoriu dein ora nasceri, Ge-

netliaci, corum, m. 2 . piu: Szii-

lete's’ ordjdbâl jOvendolok.

Prorocitoriu dein minune facuta*

Prodigiator, torisj m. 3. Meg~

lett tsuddbdl jovendolb.

Prorocitoriu mare, Trifatidicus*

ca, cum. Fo-jt>vendt>lb\

J

*56 PR.

Proroceşte, Inaugurate, adv: Jd-

vendoleske'ppen.

Prophetice, Augurato.

Vedi predic inainte.

Prorogaluefc, prelungefc, Proro-

go, avi, atum, are. Elhaloga-

tom, halasztom.

Differo, distuli, dilatura, erre,

Prolato, latavi, tatura, are.

Recrasdno, avi, natum, nare.

Elhalogatom.

Prorogare, Dilatio, onis, f. 3. El-

halaszids.

Prorogatoriu, Dilator, toris, m. 3.

Elhalasztd.

Prorogata, Prorogata, tae, f. 1 .

HaLogatds, halaszlas, item ha

lasztott.

Profelyt, (Grae:) Proselytus, ti,

m. 2. Joveve’ny.

Advena, nae, m. 1 .

Adventicius, cii, m. 2 .

Proferpina doamna iadului, Pro*

serpina, nae, f. î. Pokolbeli

kirdlyne.

Profodeia, Prosodia, diae, f. 1 .

Sillabdknak jd l kimonddsa.

Profopopea cuventare in periona

altue, Prosopopea, peae, f. 1 ,

' Valakinek szemelyeben vald

szollas.

Profpetediu proafpet, Prospero ,

avi, ratum, are. Jâ szerentse’s-

se teszem, megdldom.

Profpetare, Prosperitas, tatis,

«5*eren tse'sse'g*

Proipâtat, Prosperatus, rata, turn.

Szerentses, szerentseltetelt»

Prosper, ra, rum.

Prosperus, ra, rum. Szerentses.

Profpetieste, Prospere, adv: Sze-

rentse'sen.

Profpetediu, In contrario sensu

Male tracto, avi, atuul. tare.

Roszszúl bdnok valakivel.

Proafpeta, Recens, entis, o. 3.

Friss, ujj.

Proteftanf, Protestans, antis, o. 3.

Reformdta, vagy Augustdna

Valldsl kdveto.

Proteltatie, Protestado, onis, f, 3.

Bizonysdgtetel.

Protocol, Protocollum, li, n, a,

Je gyz ii -konyv,

Protocolefc, Protocollo, are. Jegy*•

zo-konyvben feljegyzem.

Protocolista , Protocollista, tae,

m. i Feljegyzo, ir ó.

Protonotariu, Protonotarius, arii*

m. a. Elsó -¿Votdrius, ílélo*

Meşter. *

Pro opopa, Piotopopa, pae, m,

Elsobb Pap.

Profofcrinariu , Protoscrinarius „

narii, m. 2 . Levelekre gondot

víselo.

Protofpatariu* Protospatarius, ta

rii, m. 2 . Udvari elso Bir6.

Provent, venit, Proventus, tus,

m. 4. Jovedelem, esztendon»

ke'nt való Jovedelem, Ter

mes«

PR. PR.

Provideluefc, Provideo, vid:, sum,

ere. Hozzâ lătok, elol lătok.

Proviiîe, Provisio, onis, f. 3. Hoz-

ză lătds, râlla gondviseles.

Provisus, sus, m. 4 .

Provifor, Provisor, soris, m. 3.

Condviselo.

Providus, da, dum.

Provii, Provisus, sa, sum. Elore

gondviseltetett.

Prun, Prunus, ni, f. 2. Szilvafa.

Prun felbatec, Prunus silvestris.

Koheriy Ja.

Pruna, Prunum, ni, n. 2 . Szilva.

Pruna alba, Prunum album. Fe-

jer szilva.

Cereum, rei, n. 2 .

Pruna biftritia, Prunum dama-

scenum, Besztertzei szilva.

Pruna galbena, Prunum hordea-

rium. Sdrga szilva.

Pruna minunta cefe coace tardiu,

Keson ero aprd szilva.

Pruna mare grafa, Pruna asinina.

JVagy 16 szemu szilva.

Pruna roşie, Prunum iberinum.

Veres szilva.

Pruna felbateca, Prunum agreste,

Vad szilva.

Prunum silvestre.

Prunet, Prunetum, ti, n. 2 . Szil-

vas hely.

Prunumbrel, Prunellus, li, f. 2 .

Kokenyfa,

Pruneolus, eoli, f. 2 .

Prunus silvestria.

Par* Ii.

Prunumbrele, Prunum silvestre.

Kokeny.

Acatia, tiae, f. «.

Prunc, Puer, eri, m. 2 . Gyer-

meii.

Prunca, Filiola, lae, f. 1 . Leănyka.

Prunc mic care imperosedie, De*

pubes, v. depubis, eris, c. 3.

Kisded Ai most szorosodik.

Prunc nelegiuit, Nothus, nothi,

m. 2. Fattyu gyermek.

Spurius, spurii, m. 2 .

Adulterinus, ni, m. 2 .

Prunc reu, necurat, Catamitus, ti,

m. 2 . Fajtalan gyermek.

Prunc fugaciu, Infans, antis, c. 3.

Tsetsemos gyermek. ■■

Lactens, entis, o. 3.

Pruncutiu, Puerculus, li, m. 2 ,

Gyermeketske.

Puerus, eri, m. 2 .

Filiolus, oii, m. 2.

Puellus, elli, m. 2.

Pupulus, li, m. 2 .

Puppus, puppi, m. 2,

Pusillus, lli, m. 2.

Pusio, onis* m. 3.

Prunca, Puella, lae, f. 1 . Leăny

gyermek.

Pruncutia, Puellula, ellulae, f. 1 .

Leănyka.

Puppa, puppae, f. 1 .

Pusa, sae, f. 1 .

Pruncefc, Puerasco, ere. Gyermek

ke leszek.

Repuerasco, ere.

17

a55 PR, PS. PS.

Prunci«, Infantia, tiae, f. 1 . Tse-

tsemo gyermekseg.

Puerili tas, tads, f. 3.

Pueritia, tiae, f. 1 .

Pruncefc , Infantilis, le, c. 3.

Gyermekseg/ gyermeki.

Puerilis, le, c. 3.

Prunceste, Pueriiiter, adv: Gyerm

mekesen.

Prunceste lucru, Pueriiiter ago,

egi, actum, agere. Gyermekes•

hedem,

Pfalm, Psalmus, mi, m. 2 . ’ îSoZ-

tăr eneh.

Psalraa, matis, n. 3.

Pfalm fcriitoriu, Psalmographu»,

phi, m. 2 . ’Sôltdr irô.

Pfalteire, Psalterium, terii, n. 2 .

David sâltdra.

Pfalmeic, Psallo, ere. Sôltdrt eneh*

lek, oIvasoh.

Psalmos cano, cecini, tum, ere.

Psalmos lego, legi, ectum, ere.

Pfalmnitoriu , Psalticen, cinis ,

m. 3. Sôltdr ënehlb.

Pfalteicas, Psaltes, ltis, m. 3. Re

gula szere'nt énehlo.

Psaltistes, tis, m. 3 .

Pealtrius, trii, m. 2 .

Pialtria, Psaltria, triae, f. jt. Éneh

lo Ledny, aszszony.

Publicalueic veftefc, Publico, avi

atum, care. Kihirdetem.

Enuncio, ciavi, ciatum, iare.

Edico, edixi, ctum, ere.

Edicto, avi, atum, tare.

Evulgo, avi, atum, gara.

Promulgo, avi, atum, are.

Publicaţie, Publicado, onis, f. 3.

Kihlrdetés.

Promulgado, onis, f. 3.

Publicat, Publicatus, cata, catum.

Kih/rdeteit.

Promulgatus, ta, tum.

Publican pafere, Psitacus, ci, m. 2.

Publikdn maddr.

Puceosediu, Sulphure lino, ivi, li»

tum, linere. KénhoVel kenern.

Puceosire, Sulphuratio, onis, f. 3.

Blidnsho szagúvd tsindlds.

Puceofe, Sulphur, ris, m. 3. Ba-

dosho.

Puceoset, Sulphuratus, ta, tum.

Btidbs koves.

Puceosefc, Sulphureus, rea, reum.

Büdbskoi.

Pughilariu, Pugillaris, re, c.3. Jegy-

zo idblo.

Puiu, PulluSj lli, m. 2 . Fiatska

fiatshdja ahdrmi baromnah.

Pullulus, luli, m. 2 .

Puiu de cerb, de caprioare, Hi»

nulus, nuli, m. 2. Uznek, szar-

vasnah fia, vemhe.

Hinulcus, ci, m. 2 .

Puiu de gaina, de pafere, Pullua

galinaceus, passericius, Tyukji,

maddvfi. Pullaster, tri, m. 2 .

Puiu de grue, Vipio, onis, m. 3.

Darii fiatska.

Puiu de leu, Leunculus, li, m. 2.

Oroszldn küjüh»

Catulus ieonis.

Scymrius, ni, m. 2.

Puiu de lup, Catulus lupi. Far-

kas kblyok.

Lupellus, pelli, m. 2 .

Puiu de porumb, Pipio, onis, m. 3.

Galambfiu-

Puiu de vultur penoi^ Sanqualis,

lis, f. 3. Sasriak pelyhés fija.

Puişor, Puliulus, luli, m. 2 . Fi-

atska, vemhetske.

Pullicenus, ni, m. 2 .

Puediu, Pullesco, ere. Tyukfi mód-

ra szaporodom.

Puiere, Pullatio, onis, f. 3. Tyúk-

f i kikoltés, tyúkoli’ tojó idejek.

Puietoare cloca, Pullestra, trae,

f. x. Ulo kotló tyúk-

Puierie, Pullicies, r.iei, f. 5. Tyúk,

vagy akdrmi fajzat.

Puieriu, Pullarius, larii, m. 2 .

Tyúk jiakkal bánó.

Puierefc, Pailinus, na, num. Ifiu

gyermeki.

Puediu dein fementie iau dein

radecina, Pullulo, avi, atum,

are. Kitsirdzom, tsemetézem.

Germino, avi, natum, are.

Pullasco, ere.

Puere dein fementie, Germinatio,

onis, fţ 3. Kilzirdzds.

Germen, nis, n. 3 .

Pulpa, Pulpa, pae, f. 1 . Husos in ,

tsontos hús.

Pulpof, Pulposus, sa, sum. Tso-

mos.

PU.

Pulpa la pessor, (Ita: Pulpa) Su

ra, rae, f. x. Ldbikra.

Pulpit, Pulpitum, ti, n. 2 . Pulpi*

tus, ti, m. 2 . Magos hely, pre•

dikáló, vagy tanitó szék.

Pulvere, pulbere, Pulvis, eris, m. 3.

Pór.

Pulverel, Pulvisculus, li, m. 2.

Porotska.

Pulvere cu care fe prefara luptă

tori ungandufe cu oleu, Haphe,

haphes, f. x. Pór, me ¡y el meg-

porozták olajjal megkent teste-

kel a’ bajnokok regen.

Pulvere de aur, Paluca, lucae, f. x.

Arany por.

Pulvere de piatra, Parietinae, ti-

narum , f. x. plu: Kopor, f a l

húlladék.

Pulvere inproteiva fudorilor, Dya-

pasma, atis, n. 3. Veriték ei

len való jó szagú pór.

Pulverefc, Pul vero, avi, atum,

are. Porrá tészem, porrá tti

ro m.

Dispulvero, avi, atum, are.

Pulverire, Pulveratio, onis, f. 3 .

Görönts rontás.

Pulverof, Pulveratus, ta, tum. Po

ros, porral te!i.

Pulvericeof, Putridus, da, dum,

Porló, elporló.

Pumilio, Pumilio, onis, m. 3 . 7ó'r*

pe, kútak.

Pumilo, lonis, m. 3.

Puruilus, mili, m. a,

xy *

PU. 259

PU. PU.

Nanu», nana, nanuiu.

Pygmaeus, maea, eum.

Pumn, Pugnus, ni, m. a. Obol.

Pumnutiu, Pugillus, gilli, m. 2 Ukloiske.

Pumnefc, Pugno, avi, atum, are.

Harlzolok, v/vok, okollel iitok.

Pugnis caedo, ere.

Compugno, avi, atum, are.

Pumnire, Pugnatio, onis, f. 3.

Bajnokoskodds, okollel ütés.

Pugillatus, tus, m. Bajnok-

săg.Pugillatio, onis, f. 3. Bajno

koskodds okollel ütés.

Pugna, nae, f. 1 . Hartz, viadal.

Certamen, nis, n. 3.

Piimnitoriu, Pugnator, toris,m.3.

Hartzoló, okloz'd.

Pugnan», antis, o. 3.

Pugillis certans, antis, o. 3.

ókíillel küszkodo.

Pugnax, nacis, o. 3. Viaskodó

fiüszkodó.

Pumnicie, Pugnacitas, tatis, f. 3.

Harlxosság, bajkévánás.

Pumnit, Pugnatus, ta, tura, Vi-

íatoit.

Pumnefc pre altu, Adpugno, avi,

atum, are. Valakit vivok bkld-

zók.

Pumnefc peutru alíu, Propugno,

avi, atum,, are. Másért hartzo-

lok.

Pumnire pentru altu, Propugna-

tío, onis, í. 3. Másért hartzo-

Ids, oltalmazás.

Pumnitoriu ling-a altu, Propugna-

tor, toris, m. 3. Más mellett

hartzoló.

Pun, Pono, posui, ositum, ere.

T észem.

Punere, Positio, onis, f. 3. Tevés

tétel.

Positus, positus, m. /$.

Positura, rae, f. i.

Puitoriu, Positor, cris, m. 3. Té-

vb, helyhezteto.

Puf, Positus, ta, tum. Téteíett.

Pun afare, .Expono, sai, situm, ere.

Kitészem.

Punere afare, Expositio, onis, f. 3.

Ritevés.

Puitoriu afare, Expositor, oris,

m. 3. Kitévo.

Exponen», entis^ o. 3.

Puf afare, Expositus, sita, situm.

Kit életett.

Expositicius, cia, cium.

Pan aire, Transpono, sui, situm,

ere. Másová tészem.

Punere aire, Transpositio, onis»

f. 3. Másová tevés.

Puf aire, Transpositus, ta, tum.

Másová helyheztelett.

Pun bine, afcund, Piecondo, didi,

di tum, ere. Eltészem; elrejtem.

Puf bine, afcunf, Recónditas, di

ta, tum. Elrejtetett, rejtetettJ

Pun bine in lontru, Adindo, didi,

ditum, indere. Jól betészem.

Pun ceva afare,- Prostituo, tui,

PU. PU.

tutum, ere. Valamit kiteszek.

Pun ceva afare de vendut, Prosti-

tuo, tui, tutum, ere. Valamit

eladovd tèszek.

Venale propono, *ui, situm, ere.

Proscribo, psi, scriptum, ere.

Pun ceva in cuget, Propono, sui,

situm, ere. Magamban elszd-

non feltèszem.

Obstin®, avi, atum, are.

Puf ceva in cuget, Propositum, ti,

n. 2 . Szdnszàndèk, feltett tzél.

Pun ceva bun in mana judelui

pone la esire judecaţi, Seques-

tro, avi, tratum, are. Koz birô

kezében teszek valamit me g a’

per lefàly. fequeftruefe.

Punere a ceve bun in mana jude

lui, Sequestrum, tri, n. 2 , Va-

lami jônak kozbirô kezében le-

tevëse. fequeftru.

Pun ceva la altu, Depono, sui,

itum, ere. Valamit màsnàl le-

ièszek. feu depun.

Puf eeva la altu, Depositum, ti,

n. 2. Valakinël letett marha,

jôszàg. depofit.

Pun cruciş, Decusso, avi, satum,

are. Keresztül teszem. decufefc.

Transverse pono, sui, situm,

ere.

Punere cruciş, Decussatio, onis,

f. 3. Keresztül teve's, kereszt

môdra teve's.

Puf crucis, Transversarius, ria, ri-

um. Altaï keresztül tétetett.

Punere cruciseste, Decussatia»,adr:

Keresztlil.

Pun deafupra prefte, Supei'pono,

sui, situm, nere. Feljul red

teszem.

Superjacio, eci, ctura, acere. ,

Superinjicio , eci , ctura, ere.

Feljul red vetem.

Superjacto, avi, atum, are. Fel

jul red hdnyom, teszem.

Punere deafupra prefte, Super-

impositio, onis, f. 3. Feljuf

valamire teves.

Puf deafupra prefte, Superimpo*

situs, ta, tum. Feljul red t&*

tetett.

Pun deincolo, Transpono, sui, «i<-

tum, ere. Altal-teszem.

Punere deincolo, Tranjectio, oni^

f. 3. Âltal-tetel.

Puf deincolo, Trajectus, ta, tunîţ

Altal-tetetett.

Pun di delege, Condico, dixi,

ctum, ere. Torveny napot te

szek, hirdetek.

Punere di de lege, Condictio, onis,

f. 3. Bizonyos nap vete’s, tor

veny re idezes.

Puitoriu de di de îege, Condieti-

cius, cia, ium. Idezo, naptevo.

Pun dsof, Depono, sui, itum, ere.

Leleszem, lerakom.

Punere dsof, Depositio, onis, f. 3.

Leteves.

Puitoriu dsof, Depositor, toris.

m. 3. Ltetev'J.

•jfy 2 PU. PU.

Puf dsof, Depositus, ta, turn. Le-

tetetett.

Pun dsof ceva, Ia£ Renuncio, avi,

atum, iare. Leteszem, elhagyom.

Punere dsof Iefare a ceva, Renun-

ciatio, onis, f. 3. Lemondds

Valamirol.

Pun dsoi dein deregatorie, Exau-

thoro, ravi, atum, are. Tisztit

elveszem, tisztsegbol leteszem.

Puf dsof dein deregatorie, Exau-

thoratus, ta, turn. lisztebdl le-

tetetett.

Pun dsof deregatorie, Defungor,

ungi, ctus> sum. Tisztemet le

teszem.

Oflicio renuncio, iavi, atum,

ciare.

Pun dsof manie, ura, Iram, odium

simultatem Dapono, sui, situm,

ere. Leteszem a’ haragol, irigy-

se get.

Pun dope, Postpono, sui, situm,

ere. Utdrina teszem.

Postfero, postu'i, latum, erre.

P uii inainfe, Praepono, sui, situm,

ere. El'dl tesze.n.

Antepono, sui, situm, ere.

Punere înainte, Praepositio, onis,

f. 3. El'dl tetei.

Puitoriu inainte, Praeponens, tis,

o. 3. Elbl teu 1 .Tuf înainte, Praepositus, ta, tnm,

E l’dl tetetett.

pun inainte la vedere, Propono,

sui« situm) era. Ele teszem.

Pun inainte lui, Oppono, sui, si

tum, ere. Eleibe tészem,

Obtendo, endi, sum, ere.

Praetendo, endi, sum, ere.

Punere inainte lui, Obtentus, tus,

m. 4. Eleiben tevés.

Puf inainte lui, Obtentus, ta, turn.

Eleiben téletelt.

Praetensus, sa, sum.

Pun inapoi, Postpono, sui, situm,

ere. Hâtra teszem, vetem.

Postfaeio, eci, actutn, ere. Utàl

teszem.

Postfero, tu'1’, laturn, erre.

Posthabeo, u i, itum, ere. Hât

ra vetem, tészem.

Puf inapoi, Postpositus, ta, tum.

Hâtra tételelt.

Pun inderept, Repono, sui, situm,

ere. Viszsza tészem.

Punere inderept, Repositio, onis,

f. 3. Viszsză levés.

Puf inderept, Repositus, ta, tum.

Viszsză téteteLt.

Pun in laturi, Sepono, sui, situm.

ere. Fere tészem, eltészem.

Semoveo, vi, otum, ere.

Puf in laturi, Semotus, ta, tum.

Fere tett. Sepositus, ta, tum.

Puf in legătură pentru altu, Ob-

ses, sidis, m. 3- Kezes,

Pun in loc, Colloco, avi, atum,

are. Helyhezletem.

Lfoco, avi, atum, are.

Illoco, avi, atum, care.

Pono, sui, situm, ere.

PU. PU. a6ï

Statuo, ui, etatutum, ere.

Punere in loc, Locatio, onis, f. 3.

Helyheztetcs.

Collocatio, onis, f. 3.

Situs, tus, m. 4.

Dispositio, onis, f. 3.

Puitoriu in loc, Positor, toris, m. 3.

Helyhezteto.

ColJocans, antis, o. 3.

Puf in loc, Positus, ta, tum. Hely~

heztelett.

Situs, sita, situm.

Collocatus, cata, catum.

Pun in locu altue, Surrogo, avi,

gatum, are. Mas hellyében té-

szem, helyhezLeiem.

Substituo, tai, tutum, ere.

Sufiicio, eci, ectum, ere.

Suvrogo, avi, atum, are.

Puf in Iticu altue, Substitutus, ta,

tum. Mâs hellyében àllittatott.

Sublectus, ta, tum.

Surrogatus, ta, tum.

Pun in lontru, Impono, sui, si

tu m, ere. Belê tészam.

Insero, sevi, situm, ere.

Punere in lontru, Impositio, onis,

f. 3. Belê tevës.

Puf in lontru, Jmpositus, t«, tum.

Belé tétetett.

Pun in lontru adefeori, lnserto,

are. Belê tetdegelem.

Pun in lontru* in misloc, Inter-

calo, lavi, atum, are. Kozben

bétèszem.

Punere in lontru in misloc, In-j

tercalatio, onis, f. 3. Kozben

tetel.

Puf in lontru intre, Intercalatu*,

ta, tum. Kozben tétetett.

Tntercalaris, lare, c. 3.

Intercalarius, ria, ium.

Pun intre, Interpono, sui, situm,

ere. Kozben tëszem, Aàzben

vetem.

Punere intré, Interpositus, tii»,

m. 4- Ktizben tétel.

Interpositio, onis, f. 3.

Puf in misloc intre, Interpositu«,

sita. tum. Kozben tétetett.

Pun in orind, Ordino, avi, atum,

are. Rendbe tëszem, rendelem.

helyheztetem. orinduelc.

Digero, gessi, estum. ere. Elren•

delem. Expango, ere.

Dispono, sui, itum, ere.

Colloco, avi, catum, care. Hely-

hezletem.

ïnstruo, uxi, ctum, ere.1

Compono, sui, situm, ere.

Punere in orind, Ordinatio, onis,

f. 3. Rendbe teve's-

Digestio, onis, f. 3.

Digestus, tus, m. 4*

Puf in orind, Ordinatus, ta, tum,

Rendbe tétetett.

Instructus, ta, tum.

Digestus, ta, tum.

Jun inpregiur, Circumpono, sui*

situm, ere. Korny&l teszem.

Funera inpregiur, Circnmpositio,

onis, f. 3. Kornyül levés,

PU. PU.

Puf inpregiur, Circurnpositus, ta,

tum. Környältetetett.

Pun inprotîva, Oppono, sui ,

sirura, ere. Éllen vetek~ eilené-

ben tes zerrt.

Objicio, eci, ectum, ere.

Objecto, avi, atum, are.

Punere ioproteiva, v) ppositio, onis,

f. 3. Ellent té Lei, eilen vetés.

Obiectus, tus, m. 4.

Objectio, onis, f. 3.

Antithesis, esis, f. 3.

Objectatio, onis, f. 3. Ellenve-

tegetés.

Puf inproteira, Opposites', ta,

tum. Ellenben tétetett.

Objectus, ta, tum.

Objectum, ecti, n. 2.

Pun intre cele ffinte, Desecro, avi,

atum, are. Ay szent dolgok köz-

zé tészetn.

Pun la ceva, Âlhibeo, ui, itum,

ere. Valamlhez tészetn.

Punere Ia ceva, Adhibido, onis,

f. 3. Valamihez tevés.

Pun la cotevete, Subhasto, avi,

tatum , are. Kotyavetyére té*

szein, hányo rt.

Punere la cotevste, * Subhastado,

onis, f. 3. Kotyavetyére tevés

hdtyyás.

Vencido *ub basta.

Pun la olalta, Compono, sui, itum.

ere. Oszvetéizsm.

Punere la olalta, Synthesis, sis,

f. 3. Oszvetevés.

Compositio, onis, f. 3 .

Punere La oialta a doao ouvintiele,

Ilyphen, Craec; Ket igetskeknek

egygyut tetele.

Pun la vendiare, Venumdo, dedi,

datum, are. Eladâvd te'szem.

Prostituo, tui, tutum, ere.

Taxo, avi, atum, are.

Pun legătură de mana, Satisdo,

dedi, datum, arc. Kezest teszek

kezest vetek.

Punere legătură de mana, Satis-

datio, onis, f. 3. Kezes vetes

kezes teves.

Pun lege, Sanctio, ivi, itum, ire.

Torvenyt teszek, rendelek

Punere legi, Sanctio, onis, f. 3.

Torveny teves, rendeles.

Puitoriu de lege, Legislator, oris,

m. 3. Torveny szerzo, tevo.

Sanctor, oris, m. 3.

Pun la fau catra el, Appono, sui,

situm, ere. Hozzd teszem.

Addo, addidi, ditum, ere.

Adjungo, unxi, ctum, ere.

Admoveo, ovi, otum, ere.

Superjacio, eci, ectum, ere.

Superjicio, eci, ectum, ere.

Snbjungo, nxi, ctum, ere.

Punere la iau catra el, Apposi*

tio, onis, f. 3. Hozză tetei.

Additio, onis, f. 3. addeitie.

Ajunctio, onis, f. 3.

Puf la (au catra el, Appositus, ta,

turn* Hozzd teletett.

Ascitus, cita, turn.

PU. PU. 265

Pun lenga, Appono, sui, »itum,

ere. Mellé iészem.

Adsisto, sti vi, stitum, ere.

Admoveo, vi, otum, ere.

Punere lenga, Appositio, onis, f. 3.

Mellé tétel, ievés.

Admotus, tus, m.

Admotio, onis, f. 3.

Puf lenga, Admotus, ta , turo.

Mellé téteiett.

Pun lesiuire, Insidias pono, «ui,

itum, ere. Lest vet eh.

Insidias struo, uxi, ctum, ere.

Insidias loco, cavi, catum, care.

Pun lucru reu in loc de bun ,

Suppono, sui, situm, ere. Jó

hellyiben alhamissat teszeh.

Puf lucru reu in loc de bun,

Suppositicius, cia, cium. Eltse-

rélt alhamis, igaz hellyei té-

teteit, tsaldrd.

Suppositus, ta, turn.

Pun mai in fuf, Superpono, aui,

situm, ere. Feljül tészem.

Pui mai in fuf, Superpositus, ta,

turn. Feljül téteiett.

Tun mana pe cap, chirotonefc,

Manus impono, sui, situm, ere.

Papot szenleleh.

Ordino, avi, atum, are.

Punere manilor pe cap, chirotonie,

Impositio manuum. Papsdg

ra szentele's kézneh fejére te-

véssel.

Ordinatio, onií, f. 3.

Pun meta, Metam pono, sui, situm.

ere. Hatărt teszeh.

Limito, avi, tatum, are.

Limites constituo, tui, tutum,

ere. Termino, avi, atum, nare.

Pun pe, Impono, sui, itum, ere.

Red tészem.

Punere pe, Impositio, onis, f. 3.

Red teves.

Puf pe roata, Subrotatus, tata,

subrotatum. Keréhre tétetett.

Pun preite, Superpono, sui, si

tum, ere. Feljül reă tészem.

Pun regula, Regulam pono, sui,

itum, nere. Reguldt szabok

teszeh.

Puitoriu reguli, Praeceptivus, va,

vum. Régulât szabo, te'vo.

Pun seaoa pe cal, Equum strat©

instruo, uxi, ctum, ere. Lôvat

nyergeleh, nyerget teszeh.

Strator, toris, m. 3. IVyergelo

lôvdsz.

Pun fubt, Suppono, sui, situm,

ere. Aldia tészem.

Subjecto, avi, tatum, tare. Ald

ja tészem, vetem.

Sufficio, eci, ctum, ere.

Punere fupt, Suppositio, onis, f. 3.

Aldja tetei.

Puf fupt, Suppositus, ta, tum,

Aldja tétetett.

Pun tabera in ceva loc, Castra

in aliquo loco colloco, avi, ca

tum, care. A’ tdbort valamt

helyre tészem, helyheztetem.

Castra metor, tari, tatus suna,

s66 PU. PU.

Castra pono, sui, itum, ere.

Loco, avi, atum, care.

Pun termin, Termino, avi, atum,

nare. Hatărozom.

Limito, tavi, tatum, tare.

Punere terminului, Terminatio,

onis, f. 5. Hatdrozăs.

Finitio, onis, f. 3.

Limitatio, onis, f. 3.

Metatio, onis, f. 3.

Puf termin, Limitatus, tata, turn,

Hatăroztaiott.

Terminatus, ta, tum.

Definitus, nita, pitum.

Metatus, tata, tatum.

Pun termin locului mai inoolo,

Protermino, avi, natum, are.

Hatărt kiillyebb teszem.

Pun vie, Vineam planto, avi, ta

tum, tare Szolot illtetek.

Pun vie leo ajunga foarele, Dira-

dio, diavi, iatum, iare. Ugy ul-

tetem a’ szolot, hogy erje a ’

napfeny.

Pun vina pe altu, Culpam in ali-

um conjicio, eci, ectum, ere.

Mdsra teszem a’ hibdt.

Do aliquem vitio.

Do aliquem culpae.

Punct, Punctum, ncti, n. 2 . Pont.

Punctus, cti, m. 2 .

Punctu nasceri, Nascentia, tiae,

f. 1 . Sziiletesnek pontya.

Punga, Bursa, sae, f. x. Erszeny.

Crumena, nae, f. 1 .Loculu«, li, m, a.

Marsupium, pii, n. 2.

Sacculus, li, m. 2 .

Pasceolus, eoli, m. 2»

Punga facatoriu, Bursariu», rii,

m. 2 . Erszeny gydrtó.

Crumenarius, narii, m. 2. Locularius, larii, m. 2 .

Marsupiarius, arii, m. 2 .

Punga taetoriu, Fur cruminiseca,

cae, m. i. Erszény metélo, lopó.

Pungutie, Bursella, llae, f, î. Er*

szenyetske.

Crumenula, lae, f. 1 .

Locellus, Ui, m. 2.

Marsupiolum, li, n. 2 .

Pupaza, Upupa, pae, f. i. Biiddt

banka.

Epop«, epopi», f. 3.

Pupil prunc ferac, Pupillus, pilii,

m. 2 . Arva kinek szüléi nin-

tsenek.

Pupi Ilar, Pupillaris, re, c. 3. Ar•

vdjé, árváké.

Pupuse legătură de ceva, Ligatu

ra, rae, f. i. Kdtesetske.

Pupuse de tabac, Ligafura, ta.

bacae. Dohdny kdtesetske.

Pur, Porrus, orri, m. 2. Porrum,

porri, n. 2, Pdrhagyma, fok-

hagyma.

Purced, Procedo, essi, ssum, ere.

Elmégyek.

Proficiscor, sci, ectus sum.

Progredior, edi, essus sum.

Discedo, cessi, ssum, ere.

Abeo, abivi, itum, ire.

PU. PU. 267

Purcedere, Profectio, onis, f. 3.

Elmenetcl. Abitus, tus, m. 4.

Discessus, sus, ro. 4-

Liscessio, onis, f. 3.

Purced, Procedo, essi, ssuro, ere.

Szdrmazotn.¥

Promano, avi, natura, nare.

Purcedere, Processio, onis, f. 3.

Szdrmozds.

Promanatio, onis, f. 3.

Purcedietoriu, Procedena, entis,

m. 3. SzdnnazO.

Promanans, aritis, o. 3.

Manalis, Ie, c. 3.

Purece, Pulex, cis, m. 3. Bâlha.

Purec, Pulices venor, ari, natus

sum. Balhazok.

Pureci fac, Pulico, avi, caturn,

care. Balhdt termeJi.

Purecof, Pulicosus, sa, sum. Bdl-

hds. %

Puroi, Pus, puris, n. 3. Genetseg

Sanies, niei, f. 5.

Tabum, tabi, n. 2.

ColJuvies, viei, f. 5.

Puroefc ca buba coapta, Suppu-

ro, rari, ratum, are. Megeve

sddom mint mihor a’ heles

megerik.

Puroire, Suppuratio, onis, f. 3.

Megevesodes.

Puroitoriu muetoriu de bube, Sup-

purator, toris, m. 3 . Evesito,

heles Idgyitâ,

Puroiof, Suppuratum, rati, n. 2 .

Eves, keleve'ny, helevenyes.

Saniosus, sa, sum.

Purulentas, enta, entum.

Puroet copt, Suppuratus, rata,

tum. Megevesíílt, megért.

Puroefc afare *i ftorc puroUe, Ta

bum exprimo, essi, essum, ere,

Genyetse'get kinyomom.

Puroiceste, Purulente, adv: Eve

sen, genyeiségesen.

Puşca, Pixis, xidis, f. 3. Puska.

Sclopus, sclopi, m. 2 ,

Sclopetum, eti, n. 2 .

Puse, Jaculor, lari, latu« sum.

L'ávbh.

Puscare, Jaculatio, onis, f. 3. Ló'«

vês.

Puscatoriu, Jaculator, toris, m. 3.

Lovb.

Puscat, Jaculatus, lata, turn. Lolt,

lövött.

Puscatoriu petri, Silicarius, carii,

m. 2 . Kövel lövö parityás.

Puscatoare, Jaculatrix, cis, f. 3.

Lovii né.

Puscas, venetoriu, Sclopetarius, ta

rii, rn, 2 , Puskával vadászó,

Pusleu, Pusillus, I i i , m. 2 . Ki

ts in.

Pusleu oro, Pusillus, Ui, m. a.

Horno pusillus. Semnii ember,

kitsin ember.

Item. Tekergb fatsargô*

Puste, Pustula, lae, f. 1. Kelevény

keletske, bibirtsó, kis fokadéh.

Pusteoí, Pustulatus, ta, tuma Ks~

levényes.

*6 8 PU. PU.

Put, Puteo, es, ui, ere. Budös va-

gyoh. Putesco, ere.

Faeteo, tui, ere.

Male oleo, ere.

Oholeo, ere.

Sordesco, ere.

Putoare, Faetiditas, tatis, f. 3.

Biídosség. Virulentia, tiae, f. i.

Nehéz szag.

Faetor, toris, m. 3.

Odor malus.

Graveolenfia, tiae, f. i.

Halitus faetidus.tFaetiditas, tatis, f. 3.

Pedor, doris, m. 3. B uz, doh,

dohosság.

Putoare dein pâment, Mephitis,

tis, f. 3. Dohosság a f'áldbÖl.

Putoare guri, Oze, es, f. i. Száj-

nak büdössege.

Puturof, Putidus, da, dum. Büdös,

dohos.

Foetidus, t'ida, tidum.

Olidus, lida, lidum.

Oien», entis, o. S.

Sordidus, dida, didum.

Virosus, sa, sum.

Puturosel, Putidiusculus, Ia, lum.

Büdösötshe, dohosotska.

Putidiolus, la, lum.

Putorefnste, Putide, ad v. Büdössen.

Putiu, Tta.- Pozzo, Puteus, tei, m. 2 .

Kùt. Fons, fontis, m. 3.

Putinediu, Diminuo, nui, uturn,

uere. Kevesitem.

Imminuo, nui, nuturn, ere.

Putinire, Imminutio, oni«, f. ö.

Kevesttes.

Putinare, Paucitas, tatis, f. 3. Ke*

V essèg.Exiguitas, tatis, f. 3.

Putin, Paucus, ca, cum, Keve’s.

Pauculus, la, lum.

Modicus, ca, cum.

Hilum, li, n. 2.

Putin credeinceof, Pusillanimis,

nie, c. 3. Kilsin hit ü.

Pusillanimus, ma, mum.

Putina credeintiare, Pusillanimi-

tas, tatis, f. 3. Kitsin hitütég.

Putin cu csva, Paulo, adv: Ke«

véssel.Putin de nu, Parum abest qu in ,

Alighogy nem.Ferme, adv;

Pene.

Putin dope, Paulopost. Kevéssè

azután.

Putin dope ce, Paulopostquam.

Kevessé annak utdnna.

Putin foarte, Pauxillus, xilla, xil-

lum. Kevesetshe.

Pauxillulus, llula, llulum.

Permodicus, dica, dicum.

Perexiguus, gua, guum.

Pauciisirnus, ssima, ssimum.

Perpauculus, la, lum.

Putingraire, Parviloquium, quii,

n. 2 . Keve’s szóllás.

Putin impare afi, Parum esse pu

to, avi, tatum, tare. Keveţ-

lem.

PT* PU. 269

Puţin inimof, Pusillanimis, me, Putinei foarte, Pauxillum, adv:

c. 3. Kitsin szivă. Igen kevesse,

Putina inimire, Pusillanimitas, Permodice.

tatis, f. 3. Kitsin szivuseg. Perexigue.

Puţin om, Parvus homo. Kitsin Paucissime.

vagy keves ember. Valde modice.

Exiguus homo. Perparum.

Pusilius, li, m. 2. Parum admodum.

Tenuis. Perpauculum.

Putia mai nainte, Paulo ante. Va- Minime.

lami kevessel elobb. Minimum. Perpauxillum..

Paululum ante. Putrediefc, Putresco, ru i, e*cerci

Putini, Pauci. Kevessen. Rothadok, Roshadoh.

Putiniceof, Pauxillum, Ui, n. a. Putreo, rui, ere.

Kevesses. Computresco, ere. Oszverolha*

Putinei, Pauculum, lus, la, lum. dok, pessedek.

Keveselske, kitsinetske. Putrefio, eri, factus sum.

Aliquantulus, la, lum. Exputresco, ere. Kirothadolf,

Permodicus, ca, cum. senyvedek.

Paululus, lula, lulum. Imputresco, ere. Megrothadok.

Putinei cate putinei, Pauxillatim, Fraccesco, ere. Megrothadok %

adv.' Kevesenkent, kevesill. avasodom.

Parve, adv: Putredire, Putrefactio, onis, f. 3.

Putinei ceva, fau dope puţin, Par« Rodhadăs.

ve, adv: Kevessel. Putredo, nis, f. 5.

Parvulum. Putredire guri si a ginginelor,

Paululum. Stomacace, ces, f. 1 . Szâjnak

Paulum. inynek rotlnadăsa.

Parum. Putredire guri, si atrupului, Scor-

Pauxillum. butus, ti, m. 2 . lestnek rot-

Modice. hadăsa, szâjnak rothadâsa.

Paulisper. Putredieceof, Putren», entis, 0. 3.

Pusillum, Roihadâ.

Putinei ceva pone la un temp, Pau- Putrescens, entis, 0. 3.

lisper, adv: Keves ideig. Putreditoriu, Septicu*, ca, cum.

Parumper, Aliquantisper. Ruthasztâ.

a 7® PU. PY. PY. QV.

Putred fac, Putrefacio, eci, ctum,

ere. Megrothasztom, porlóvá

tészem.

Putred, Putridus, da, dutn. Rot-

hadt elrothadott..

Fraccidus, da, dum. Rothadt,

possadott.

Putris, tre, c. 3.

Putrefactus, ta, turn.

Gorruptus, ta, tum.

Rancidus , da, dum. Rothadt,

possadt.

Putredsiune, Putredo, ini*, f. 3.

Rothadtsdg.

Rancor, coris, m. 2 .

Caries, iei, f. 5.

Putregaiu , Materia pútrida ligni.

Fdnctk rothadtsdga.

Putregaiof, Putridulus, la, lum.

Rothaddsas.

Putrescens, entis, o. 3.

Pythagoraf, Pythagoras, rae, m. l.

Régi filozojus, ki Samus vd-

rossdban tanitott, es a’ haiga-

tdst javallotta.

Pythagorei, Pythagorei, reorum,

m. 2 . plu: Pithagórdo tanitd-

sdt kovetoi.

Python, Python, onis, m. 3. Egy

nagy kigyó, mellyet Apolló

me go It.

Pythonic, Pythonicus, ca, cum.

Ki az ordog dltal jovendol.

Pythoniffa, Pythonissa, sae, f. l.

Órdüngüs aszszony.

Pyxis, Pyxis, xidis, f. 3. Szelentze.

Pyxisel, Pyxidicula, lae, f. i. Sze-

lentzelske.

Pyxidat, Pyxidatus, ta, tura. Sze

lentze formdra tsindlt.

Pyxidariu, Pyxidarius, darii, ra. a.

Puskdst szekely darabont.

QV.

Qvadra vafutiu in patru cornurî,

Quadra, rae, f. i. Negyszegii

tdngyer, negyszegii edeny.

Qvadraghinta patrudieci, Quadra-

ginta. Negyven.

Qvadrangulariu cu patru unghiuri

fau cornuri, Quadrangulu*, Ia,

angulum. Negyszegii.

Qvadrarius, ria, ium.

Qvadrant, quartal, apatra parte a

ceva, Quadrans, antis, o. 3 .

Fertdly, valaminek negyedresze.

Qvadrat, in patru cornuri, Qvad-

ratum, ati, n. 2 . Negyszegii.

Quadrum, ri, n. 2-

Quadriennium, patru ani. Qvadri-

ennium, enmi, n. 2 . Ne'gy esz-

tendo.

Qvadriga, car cu patru cai, Qva-

driga, gae, f. i.. Negy Lovii

szeker.

Qvadrijugus, jnga, um.

Qvadrigarius, rii, rn. 2,

Qvadrigariu, caraus cu patru cai,

Qvadrigarius, arii, m. 2 . Negy

Idvii szekeres.

Quadrigeamen,Qvadrigeminus, na,

num» Negyszeret.

Qvadrigula, carutiu cu patru cai,

Qvadrigula, lae, f. i. Negy 16-

vii szekeretske.

Qvadrijugef, patru cai de car,

Qvadri juges, ura, m. 3. Negy

szekeres Iduak.

Quadringhenti patru iute, Quadrin-

genţi, tae, ta. Negy szdz.

Quadriefc, fac in patru cornuri,

Quadro, avi, atum, are. Negy

szegitem.

Qvadruplex, impatrat, Qvadruplex,

cis, o. 3. Negyes,

Qvadruplicefc, irapatrez, Quadru-

plico, avi, atum, are. Megne-

gyezem.

Qvae, cine, Quae, cujus. Kitsoda.

Qraero, cere, intreb, Quaero, vi,

quaesitum, ere. Keresem, ker-

dem.

Qvaestie, întrebare, Qvaestio, onîs,

f. 3. Ke'rdes.

Qvaefit, cercat, aflat, Qvaesitus, ta,

fum. Kerestetet, meglandltatott.

Qvaeftie, cercare, Quaesitus, tus,

m. 4. Kerese's.

Qvaesteig, chesteig, Qvaestum exer-

ceo, ui, citum, ere. Qvaestum

facio, eci, cfum, ere. Kereske-

dem.

Qvaeituariu, de casteigat, Quaes-

tuarius, ria, ium. Kereskedes-

hez nyereseghez vald.

Qvaeftuof ca*i(eigacer>f, Quaestuo-

*us, *a, sum. Nyerese'ges, ha-

szon hajtâ.

________________ <?v.______________

Qvaeftuf, casteigare, Quaestus, tus,

m. 4. Kereskedes.

Qvalibet, acarincatro, Qvalibet.

Akdr merre.

Qvalitas, ceformie, Qvalitas, ati*,

f. 3. Minémüség.

Qvam, oarecum, Qvam, Mint, va*

lyon mint.

Qvampridem, cat dedemult, cat

temp, Quampridem. Mennyi

ideje.

Qvamprimum, cat mai curend,

Qvamprimurn. Minei hamavebb,

Qvand, cand, Qvando. Mikór.

Qvandoque, cateodata, Qvando-

qve. Néha ne'ha.

Qvanqvam, acarca, Qvanqvam,

JóLlehet, ne'ha.

Qvantillum, cat de puţin, Qvan»

tillum , l i , n. 2 . Mennyi ke-

veset.

Qvantillus, llal, lum, cat de puţin,

Mely keve's.

Qvantulum, adve:

Qvantita», cattime, Qvantîtas, ta-

tis, f. 3. Mennyiség, nagysâg,

sokasdg.

Qvantum, cat, Qvantum, adverb:

Mennyi.

Qvantus, ta, tum.

Qvartana, friguri de apatra di,

Qvartana, nae, f. 1 . Negyednapi

hídeglelés.

Qvali, cacum, Qvasi, adv: Mintha.

Qvat de mulţi Ita: Affai mulţi,

Qvam mulţi, Mely sokan.

QV. 271

3/* QV.

Qvat de demult, Qvampridem ,

Mennyi ideje.

Qvat mai curend, Quamprimura,

adv: Mennei hamardbb.

Qvantocius.

Qvanto ocius.

Qvat temp, Ita: perqvanto tempo,

Qvamdiu. Meg meddig.

Qvatiefc, incatiefc, Qvatio, as9Î,

ssum, ere. Megdofdm, taszitom.

Qvadriduum, temp de patru dile,

Negynapi ido.

Qvatuor, patru, Qvatuor, indec:

Negy.

Qvatuorviri, patrubarbati , Qua*

tuorviri. JSegy igazgato urah.

Qvatuordecem, patruiprediece ,

Qvatuordecim. Tizennegy.

Qvereui, lemn cer, Qvercus, ci,

m. 2. Tolgyfa, Uerefa.

Qvi, cine, Oui, qvae, quod. K i-

tsoda,

Qvi, cum, Ovi, adv: Hogy, hogy-

hogy, mini.

Ovia, ca, Qvia causa. Mert.

Qvianam, pentruce, Qvianam, Mi-

ert, miohon.

Qvid, ce, Qvid, cujui, cui. Mitso-

da. Qvidnam.

Qvidam cineva, Qvidam, quaedam,

qvoddam. Valaki.

Qvina Thina, Qvina, nae, f. j.

Sar.

Qvindecim cincifprediece, Qvin-

decim. Tizendt.

Qvingheutei, eineilute, Qvingeqti,

____________ QV.

tae, ta, Otszaz.

Qvinqvaghinta cincidieci , Qvin-

qvaginta, indec: Otven.

Qvinqve,cinci, Qvinqve, inde: Ot.

Qvinque foae, cinci foae, Quinque-

folium, Iii, n. 2. OtleMlu fu.

Qvinqveremif, cinci sireaguri da

luntre, Qvinqveremis, remis,

f. 3. Otrend evezo ha/â,

Qvinqvevirat, cincibarbati, Qvin-

qveviratus, tus, m. 4. Ot szdtn-

bâl dllâ meltâsag.

Qvinteil, Julie, Qvintilis, lis, m. 5.

Szent Jakab hava.

Qvinteing, cveteing, Qvineunx,

qvincunccis. Konting, ot lot.

Qvirinal, roman, Qvirmalis, na-

iis, m. 3. Romai.

Qvirinui Romulus, Qvirinus , ni,

m. 2. Romulus tnaga.

Qvif, cine, Qvris, qvae, quod. Ki*

tsoda.

Qviinam,oarecine? Qvisnam, qvae-

nam, qvodnarn. Vallyon ki ?

Qviipiam,oarecare, Qvispiam, qree«

piam, qvodpiam. VaLiki.

Qvifqve fiecare, fiecine, Qvisqve,

qvaeqve, qvodqve. Minden.

Ovifqvil toti fiecine, Qvisqvis,

pron: Minden, akdrki.

Qvi vii fiecare, Qvivis, qvaevis,

qvodvis. Akdrki.

Qvo, unde, Qvo, adv: Hovd.

Qvorsum.

Qvoad, ponecand, Qvoad; Miglen

a’ meg.

o v . RA.

(¿vocunqve, ori incatro, Qvocun- '

qve, adv: Akdrhovd.

Qvoxnodo, cum, in ce mod ? Qvo-

modo? adv: MiképpenP hogy-

hogyl

Qvemadmodum ? Mijormdn P

Qvonam, unde, incatro ? Qvonam 7

Hovd P hăt hová P

Qvondam, oarecand, Qvondam,

adv: Regen, hajdon.

Qvoniam, câ , Qvoniam , adv:

Mert, mivelhogy.

Qvopiam, undeva, Qvopiam, adv:

Valahovd.

Qvoqvo, ori unde, Qvoqvo, adv:

Akdrhovd.

Qvoqvomodo, oarecum, oricum,

Qvoqvomodo, adv: Valamint,

valahogy.

Qvot, cuti ? Qvot ? Hdny P

Qvotiel, decateori ? Qvoties? adv:

Hdnyszor P mennyiszex P

Qvotieicunqve, ori de cateori, Qvo-

tiescunque, Valamennyiszer.

Qvotus, acatele ? Qvotus, ta, tum.

Hănyadik P

Qvotqvot, oricati, Qvotqvot, adv:

alahănyon, valamennyin.

Qvovif, oriunde, Qvovis, adv:

Akdrhovd. Qvoviscunqve.

Qvoulqve, pone cand, pone unde,

Qvousqve, adv: Meddig, mig.

Qvum, che? Qvod? conj: Hogyl

RA,

Rabbi, dafeal, invetietoriu , Ma-

Pars II.

gister, tri, m. a. Tanitó, meş

ter.

Rabin dafeal jidoveic, Magister

judaicus, ’Sidó meşter.

Rabd, a Grseco Rabdos rabdizo,

Mulcto báculo, Patior, ati, pas-

sus sum. Turok, szenvedek.

Fero, tuli, latum, erre.

Tolero, avi, atum, are.

Suífero, erre. Szenvedem.

Perfero, erre, tuli, latum.

Pertolero, avi, atum, are.

Perpetior, essus sum, eti.

Rabdare, Passio, onis, f. 3. Szen-

vedes, ttire's.

Tolerantia, tise, f. 1 . Ti'ires.

Patientia, tise, f. i. Szenvede's.

Toleratio, onis, f. 3.

Perpessio, onis, f. 3. Elszenve-

des.

Rabdatoriu, Patiens, tis, o. 3. Tu

ro, szenvedo.

Tolerans, antis, o. 3.

Rabdaceof, Tolerabilis, le, c. 3.

Szenvedheto.

Patibilis, le, c. 3.

Vedi pateimefc.

Rabula, Rabula, lse, m. 1 . Tse-

vego, sok szovu, prókdtor.

Rac, cancru, Cancer, cri, m. 2.

Rdk.

Rac de soare, Carabus, bi, m. 2 .

Tengeri rdk.

Racha, nebun, Stultu», ta, tum.

Eszielen.

Racnefc vedi ragnefc.

Radj Rado, si, sum, ere. Beret-

vdlom.

Radere, Rasio, rasura, rse, f. 1 .

Beretvdlds.

Raf, Rasus, sa, sum. Beretvalt.

Rasilis, le, c. 3.

Rad de tot, Abrado, si, sum, ere.

Megberetvdlom.

Derado, si, sum; ere.

Rai de tot, Abrasus, sa, sum. Mdg-

beretvalt.

Derasus, sa, sum.

Raf de dsumetate, Semi-rasus, sa,

sum. Felig beretvalt.

Rad def, Rasito, avi, atum, are.

Gyahran beretvalom.

Rad incatva, Rasito, are. Beret-

valdogalom.

Rad inainte, Prserado, si, sum,

ere. Elol beretvalom.

Rad inpregiur, Circumrado, si,

sum, ere. Kdrny ill-beretvalom.

Radere inpregiur, Circumrasio ,

onis, f. 3. Kdrny ill-beretvdlas.

Raf inpregiur, Circumrasus, sa,

sum. Kornyul-beretvalt.

R.ad lirlga, Prseterrado, si, sum,

ere. Mellette megberetvdlom.

Rad pentre, Interrado, si, sum,

ere. Kdzben megberetvdlom.

Raf pentre, Interrasihs, le, c. 3.

Kdzben megberetvalt.

Interrasus, sa, sum.

Radume, Rador, di, sus sum.

Beretvdliatom.

Rad, iiado, si, sum, ere. Vaharom.

*74 RA.

Corrado, si, sum, ere.

Ralura, Rasura, rse, f. i. Vaha

rás.

Raf, Rasus, sa, sum. Vahartatott.

Rasilis, le, c. 3. Vakart.

Destrigmentum, ti, n. 2 . Leva-

kart.

Radulanus, na, num.

Raiurof, Rasilis, le, c. 3 . Leva-

ka‘ható.

Rafatoriu, RaSor, oris, m. 3. Va«

Jíai'ó.

Distringens, entis, o. 3.

Radfuss, Radula, he, f i. Vahará

szerszám. Rasula, lee, f. i.

Radfu noiu, Libum, lib i, n. 2 .

Vakaró, vakarts.

Panis ex corrasis massse panis

reliquiis confectuSi

Rad afare, Erado, asi, sum, ere.

Kivaharom.

Raf afare, Erasus, sa, sum. Ki-

vahart.

Rad dsof, Rado, asi, sum, ere.

Levaharom.

Rad facie a ceva, Superrado, si,

surnj ere. Valaminch sztnit

megvakarom.

Rad pentre, Interrado, si, sum,

ere. Kozhin megvakarom.

Raf pentre, ] nterrasibilis, le, c. 3.

Kdzben megvakart.

Interrasus, sa, sum.

Rad, fcobefc, Scalpo, si, ptum, ere.

Vakarisálom, kivájom.

Scalpturio, ivi, itum, ire.

RA.

RA. RA.

Radere, fcobire, Scalptura , ras,

f. l. Vakartsdlas, vdjds.

Raditoriu, fcobitoriu , Scalptor ,

oris, m. 3. Vakartsàlô, vdjo.

Radiuitoare fau radiuse, Lima,

mse, f. l. Reszelo.

Scobina, nee* f. l.

Radiuitoare de cas, de naiturti,

Tyrochnestis, tis, f. 3. Türô,

sajt, torma reszelo.

Radiuefc, Limo, avi, atum, are.

Delimo, are, Sfmitom, resze-

lem. Elimo, avi, atum, are.

Radiuire, Limatio, onis, f. 3. Pal

ier oz as, reszeles,

Radi nit, Limatus, ta, turn. Meg-

reszelt, palle'rozotl.

Radietura , Limatura, rse, f. l.

Reszeles, por hulladék.

Scobs, obis, f. 3. Reszeles utdn

hullolt por.

Radecina, Radix, cis, f. 3. Gyo-ke'r.

Radecine, Radicula, lœ, f. l. Gy a-

keretske,

Radecinez, Radicesco, ere, Gyti-

keret vetek.

Radicor, ari, catus sum.

Radices ago, egi, actum, ere.

Stirpesco, ere.

Radecinare, Radiôatio, onis, L 3.

Gyôkerezés.

Consolidatio, onis, f. 3.

Accrementum, ti, n. 2 .

Radecinof, Radicosus, sa, sum.

Gyokeres, sok gyOkeri'h

iS *

Radecinat, Radicatus, ta, tum.

Gyokerezett.

Radecina amara, Galanga, gse,

f. i. Keserti gyokér.

Radix amara.

Radecina amirofíloare, Ilelenilim,

nii, n. 2. Órmény gyokér.

Enula, lee, f. i.

Inula, lee, f. 1 .

Enula campana, nectarea.

Radecina dulce, Adepsu$, psi>

m. 2. Edes gyijkér.

Glycyrrbita, tse, f. i.

Glycyrrhison, i, n. 2.

Radecina inimi, vena mare, A~

horta, tse, f. i. Szív gytíkéri

nagy ér.

Radecina intaritoare , Consolida,

dse, f» i. Fekete nadály gyo

kér.

Radeite, Rafamis, ni, m. 2 . Retek.

Radeite felbateca, Armón, nis,

m. 3. Vad retek.

Armoratia, tise, f. i.

Armoratium, tii, n. 2 .

Radeitefc, Rafaninus, nina, inum»

Reteki, retekbol való.

Radeic, Ital: Rizzare, Arrigo, e\i-,

ctum, ere. Feldllitom.

Elevo, avi, atum, are.

Extollo, extuli, elatum, efe*

Sublevo, avi, atum, are.

Surrigo, rigere.

Protollo, erre.

Sustollo, sustuli, sublatum, er¿.

Tollo, ere»

Levo, avi, atum, are.

Erigo, exi, ctum, ere. Felălli-

tom.

Relevo, avi, atum, are. Fel-

etnelem.

Radeicare, Arrectio, onis, f. 3.

Felemeles.

Levamen, nis, n. 3. Emcles.

Elevatio, onis, f. 3. Emeles.

Erectio, onis, f. 3. Felemeles,

Jelăllităs.

Sublatio, onis, f. 3. Felemeles.

Radeicat, Arrectus, ta, tum. Fel-

emelt. Subrectus, ta, tum.

Levatus, ta, tum. Surrectus,

ta, tum. Elevatus, ta, tum.

Erectus, ta, tum.

Elatus, ta, tum.

Sublatus, ta, tum.

Promotus, ta, tum.

Radeic maintei, Protollo, ere.

Elol emelem.

Radeic pretiu, Licitor, ari, tatus

sum. Arrăt felverem.

Radeicare pretiului, Licitatio, o-

nis, f. 3. Ârra felveres.

Radeicatoriu pretiului, Licitator,

oris, m. 3. Arrăt folvero.

Radeicume , Erigo me , erexi,

ectum, ere. Felemelkedem.

Radeicare, Erectio, onis, f. 3. Fel-

emelked.es.

Radeicume dein boala, Ex morbo

assurgo, exi, ectum, ere. Be

te gsegbol Jelemelkedem.

Radeicume inproteiva altue, In-

%yS FiA.

surgo, rexi, ctum, ere. Más ei

len fellämadok.

Consiirgo, rexi, ctum, ere.

Radie, Ital: Razzi, Radius, radii,

m. 2. Napfeny, Nap’ súgára.

Radiefc, Radio, avi, atum, are.

Fenylem, tündöklöm.

Radior, iari, iatus sum.

Radiuire , Radiatio , onis, f. 3.

Fe'nyle’s.

Radiuitoriu, Radians, antis, o. 3.

Fe'nylo.

Radiueic inainte, Prseradio, avi,

atum, are. Elcíl Jenylem, jé-

nyeskedam.

Radiuiceof, Radiosus, sa, sum.

Fe'nylo.

Radie la capu ffintilor iugrafite,

Nimbus, bi, m. 2. A’ szentek’

Jejek Jelett rajzolt súgárok.

Vedi ftrelucefc, si luciefc.

Radim, ab Ital: Rizzsmento, Ere

ctio, Fulcrum, cri, n. 2. Tá-

masz, gyámól.

Fulcimentum, ti, n. 2 .

Fulcimen, inis, n. 3.

Fultura, rse, f. 1 .

Stabilimentum, ti, n. 2 .

Stabilimen, nis, n. 3.

Statumen, nis, n. 3.

Sustentaculum, li, n. 2 .

Pedamen, nis, n. 3.

Pedamentum, ti, n. 2 .

Sublica, cse, f. 1 .

Adminiculum, li, n. 2.

Radim, Fulcio, civi, itum, ire. Td-

RA.

masztom , gydmolitom,

Adminiculor, ari, atus sum.

Tdmasztom, segitem.

Effulcio, cire. Megtăinasztom.

Confulcio, ire.

Stabilio, ivi, itum, ire. Erbssi-

tem, gydmolitom.

Statumino, avi, atum, nare.

Tdmasztom, gydmolitom.

Suffulcio, si, fultum, ire.

Sustineo, nui, tentum, nere.

Megtdmasztom, gydmolitom.

Sustento, are.

Fulcio, civi, fultum, ire.

Redimare, Fultura, rse, E 1 . Td-

mogatds.

Suffultura, rse, f. 1 .

Radimatoriu, Fulciens, tis, o. 3.

Tdmasztâ, gydmolitd.

Constabiliens, tis, o. 3.

Staturninans, antis, o. 3.

Stabiliens, entis, o. 3.

Suffultor, oris, m. '3.

Sustentans, antis, o. 3.

Radimat, Sufiultus, ta, turn. Gyd-

molitott, tămasztoit.

Effultus, ta, tura.

Adminiculatus, ta, tum,

Radim intre, Interfulcio, si, Itum,

ire. Kozben-vetem gyămolul.

Radimurne, Nitor, niteris,. nixus

sum, niti. Tdmaszkodom.

Nixor, ari, xatus sum.

Subnitor, niti, xus sum.

încumbo, ui, itum, ere.

Radimume in ceva, Innitor, inni-

RA.

ti, xus sum. Réá-tdmaszkodom.

Radimatoriu in ceva, Nitibundus,

da, dum, Tdmaszkodó.

Redimat, Nixus, xa, xum. Meg-

tdmaszJiodott.

Ragefc a rugio, Boo, avi, tum,

are. Bbgetek.

Mugio, ire.

Ragire, Boatus, tus, m. 4- Boges.

Mugitus, tus, m. 4.

Ragefc ca afinu, Ital: Ragghiare,

Rudo, di, sum, ere. Szaindr

mod ori orditok.

Raneo, avi, atum, are.

Răgite ca afinu, Ruditus , tus,

m. 4- Szamdr rivds.

Rudor, oris, m. 3. Orditds, ri-

vds.

Ragnefc, Rugio, vi, itum, ire. Or-

ditok.

Raneo, are.

Confremo, ui, itum, ere.

Ragnire, ragnitura, Rugitus, tus,

m. 4- Orditds.

Ragnitoriu, Rudens, entis, o. 3.

Orditó.

Ragusefc, Ranceo, cui, ere. Reke-

dezem, rekedezek.

Rancio, cire.

Raucesco, ere.

Ravio, ire.

Irrauceseo, ere. Be'rekedek.

Irrauceo, ere.

Ragusire, Raucedo, enis, f. 3. Re-

Jiede's. Brancus, anei, m. 2 .

Raucitas, atis, f. 3.

RA, 2 77

Ravis, vis, f. 3.

Răguşit, Raucus, ca, ucura, Re-

kedt, rekedezo.

Subraucus, ca, ura.

Ragusala vorbi, Asaphia, phiae,

f. x, Szânak rekedtse'ge.

Răguşit la vorba, Raucisonus, na,

onum. Rekedt szovit.

Ram, Ramus, arni, m. 2 . Fdnak,

vizneJi, hegynek ăgozatiya.

Ram de altuit, Talea, leae, f. 1 ,

6 ltâ dg, Surculus, li, m, 2 ,

Calamus, mi, m. 2 ,

Ram de apa curgatoare, Ramus

fluvii, Viznek ăgozattya.

Ram de finic , Spathalium , I i i ,

n. 2 . Palma ăgotska,

Bajse, jarum, f. piu: Palma d*

gok.

Ram rupt de finic, Spadix, cis,

m. 3. Pdlmafdnak leszakasz-

tott aga.

Ramuri cefe tae depe vitie, Sar-

mentum, ti, n. 2 . Venike.

Ramuri cu fruct rupte, Terraes,

termitis, Termett dg gyiimol-.

tsevel egyiitt leszakasztott.

Ramuri noao a viti, a lemnelor,

Colis, lis, m, 3. Szolonek, e's

fdnak gyengs aga, itjj jdve'se.

Ramuri taete, Ramalis, le, n. 3.

* Ag , nyesett dg, aszszu dg.

Ramuri taete lapedate, Ramalia,

Jimn, n 3. piu: Nyesedek, hul-

ladek.

Ramentum, ti, n. 2 .

27* RA*

Ramurat, Ram ulosussa, sum.

Agas, dgasbogas.

Ramosus, sa, sum,

Ramuratus, ta, tum.

Ramurof, noelof, Sarmentosus, sa,

sum. Venyikes, biirkos, ha-

rasztos.

Ramurel, Ramulus , l i , ra. 2 ,

Agotska«

Ramusculus, li, m. 2.

Rama, Rama, mie, f. j. Palesti

na vdrossa,

Rancaeic, Ranco, avi, atum, are.

Ti gris mâdra orditok.

Rauco, avi, atum, are.

Rancare, Rancatio, onis, f. 3. Or-

dilas, boges,

Rancaciu, Rancans, antis, o, 3,

B'dg'o, fe l bika.

Rancediefc, Ranceo, cui, ere. Ava*

sodom, possadok, senyvedek.

Ranceşco, ere.

Putresco, trui, escere.

Vetustate putresco, ere,

Inveterasco, ere.

Tabesco, ere.

Contabesco, ere.

Fracceo, ere.

Fraccesco, ere,

Rânced iala, Rancedo, inis, f. 3,

Avassdg.

Vetustas, atis, f. 3,

Rancor, oris, m. 3.

Psedor, oris, m. 3. Senyvedtseg.

Raaiced, Rancidus, da, dum. Seny-

vedt, avas.

RA.

Cariosus, sa, sum.

Vetus'us, ta, turn.

Fraccidrs, da, dum. Senyvedt,

possadt.

Marcidus, da, dum.

Racens, entis, o, 3.

Rancediel, Rancidulus, Ia, lum.

Avasotska.

Subrancidulus, la, lum.

Subrancidus, da, dum.

Rancedit, Inveteratum, ti, n. 2.

Corruptum vetustate, Avaso-

dott. x

Rancedieste, Rancide, adv: Seny-

vedtúl, avasúl.

Rancie vedi ftrantie,

Ranefc, Ulcero, avi, atum, are.

Sebesitem.

Vulnero, avi, atum, are.

Exulcero, avi, atum, are.

Rănire, Ulceratio, onis, f. 3. Se-

besrte’s.

Exulcerado, onis, f. 3.

Vulnerado, onis, f. 3.

Ranitoriu, Exulcerator, orig, m. 3

Megsehcsito.

Exulcerator, oris, rn. 3.

Vulnificus, ca, cum.

Ranitoare, Vulneratrix, cis, f. 3.

Sehesitone.

Sauciatrix, cis, f. 3.

Exulceratrix, cis, f. 3.

Rănit, Sauciatus, ta, tum. Sebe-

sitett.

Ulceratus, ta, tum.

Vulneratus, ta, tum.

RA-.

Exulceratus, ta, tura.

Rana, Vulnus, eris, n. 3, Seb.

Ulcus, eris, n. 3.

Raniceof, Saucius, cia, ium. Sebes.

Vulneratus, ta, tum.

Vulnerosus, sa, sum.

Ulcerosus, sa, sum.

Rapefc, Rapio, ui, tum, ere. Ra-

gadom.

Arripio, ui, eptum, ere. Neg-

ragadom% elragadom.

Rapto, avi, atum, are. Kapdo-

som.

Verro, ere. Elragadom.

Raptito, are. Ragadozom.

Diripio, ui, eptum, ere.

Răpire, Ilaptio, onis, f. 3. Raga-

dozás.

Direptio, onis, f. 3. Raptus,

tus, m. 4 '

Direptus, tus, m. 4* Rept.io,

onis, f. 3. Rapacitas, citatis,

f. 3. Rapiña, nsp, f. l.

Rapitura, Rapiña, nse, f. i. Raga-

domány. Raptum, ti, n. 2.

Raptio, onis, f. 3. Raptus, tus,

m. 4,

Rapitoriu, Raptor, oris, m. 3. Ra-

gadozö, kapó. Rapo, onis, m. 3. Direptor, oris, m. 3.

Prsedo, onis, m. 3.

Fraedator, oris, m. 3.

Rap nator, oris, m. 3.

Rapit, Raptus, ta, tum. Elraga-

dott, elkapott. Direp us, ta ,

tum.

R \ . a

%

28© RA. RA.

Raptatus, tata, turn. Ragado-

zott.

Abreptus, ta, tuni.

Arreptus, epta, turn.

Arrepticius, cia, ium.

Rapitieste, Raptiin, adv: Raga-

dozva.

Rapefc cu putere , Abripio, u i ,

eptum, ere. Elragadom erovel.

Răpit cu putere, Abreptus, ta ,

turn. Erovel elragadott.

Rapefc dein ceva , Eripio , u i ,

eptum, ere Kiragadom.

Răpire dein ceva, Ereptio , onis,

f. 3. Kiragadds.

Răpit dein ceva, Ereptus, ta, tum.

Kiragadtatott.

Rapeie inainte, Prseripio, ui, e-

ptum, ere. Elohb elragadom.

Rapefc in dsof, Diripio, ui, eptum,

ere. Leragadom.*

Rapefc in lontru , Irripio , u i ,

eptum, ere. Beragadom.

Rapefc, trag, Rapto, avi, atum,

are. Hurtzolom , hordozom.

Răpit, traf, Raptatus, tata, tum.

Vondoztatott, hurtzoliatott.

Rapitoriu, tragatoriu, Raptator,

oris, m. 3. Hurtz do, vondozâ.

Rapitieste, Raptatim, adv: Hur-

tzolva, vondozva.

Rapefc, trag incoace incolo, Huc

illuc traho , ere. Ide ’s tova

hurtzolom, vonom.

Rapto, avi*, atum, are.

Distraho, xi, ctum, ere.!

Vexo, avi, atum, are.

Răpire, tragere incoace incolo ,

Distractio, onis, f. 3. Ide ’s to

va hurtzolăs, vondogalăs.

Răpire femei fau fetei, Raptus,

tus, m. 4 . Eroszakos elhapâsa

valami aszszonynah, vagy le-

anyrtak.

Raptio, onis, f. ?.

Rapitoriu bucurof, Trahax, cis,

o. 3.' Oromest ragadozâ, kap-

dosâ,

Piapitoriu ca vulturu , Subvnltu-

rius, ria, ium. Saskeselyii mâd-

ra ragadozâ.

Rapitoriu peni altue dein coif,

Pinnirapus, pi, m. 2 . Masnak

tollat. sisakjdbol leragadni a•

karo, bajnok.

Rapitia , Rapistrum , tr i, n. 2 .

Reptsen.

Rapitie, Erice, ces, v. erica, cte,

f. i. Reptsen-fu, hangya-fii.

Rarefc, Rarefacio, eci, actum, ere.

Megritkitom.

Raro, are.

Disraro, avi, atum, are.

Rărire, Rarefaetio, onis, f. 3.

Megritkitas.

Rărime, Raritas, atis, f. 3- Rîtka-

sdg. Raritudo, inis, f. 3.

Rărit, Rarefacttis, ta, tum. Ritki-

tott.

Rar, Rarns, rara, rum. Ritka.

Rar la per, Raripilus, la, lum.

Ritka haju, ritka sz'driu

Rare ori, Raro, adv: Rarius, ra-

rissime, Ritkdn.

Rarenter, Raro.

Rarefc filva deafa, Colluco, avi,

atum, are. Silrii sete't erdot

ritkitom, nyescm.

Rar trup in fine, Fungosus, sa,

sum. Ritka, puhult, pofjelt.

Rarime trupului in fine, Fungo-

sitas, atis, f. 3. Rilkasága va-

lami testneh.

Rarefcume , Rarefio , eri, actus

sum. MegrithuloJi.

Raresco, ere.

Rafa, Ital: Rafa, vesment dea-

fupra, Vestís genus, Felsci ru-

ha, kontos.

Rafcian, RáScianus, ni, m. 2 . Raíz.

Traccus, ci, m. 2 .

Trax, traéis, m. 3.

Raspa, Ital: Raspa, Raspa, pje,

f. i. Rdspoly.

Scobina, nse, f. i.

Lima, msp, f. i.

Raspoefc, Ital: Rafpare, Raspo,

are. Rdspolyozom.

Limo, avi, tum, are.

Raspoitoriu. Limator, oris, m. 3.

Ráspolyozó.

Scobinator, oris, m. 3.

Raspoere, Limatio, onis, f. 3.

Ráspolyozás.

Raftru, Rastrum, tri. Gereblye.

Rastellum, lli, n. 2 .

Rata, Rata, tse, f. i. Re'sz. Portio,

onis, f 3. Ráta.

RA.

Raţia a voce sua raţia, Anas, atis,

f. 3. Retze.

Ratiefc, Anatarius, ria, ium. Re-

tze'bol valâ.

Raţie pazitoriu, Anatarius, taria,

um. Retze pdsztor.

Ratiutie, Anaticula, Ise, f, i. Re-

v tze fiâJi.

Raţia felbateca , Anas silvestris ,

lacustris, Vad retze.

Raţie, Causa, causse, f. 1 . Oh.

Ratio, onis, f. 3.

Argumentum, ti, n. 2.

Raţie buna am, Causam justam

et sequam habeo, ui, ere.

igaz oJiom vagyon. f

Raţie dare de fama, Ratio, onis,

f. 3. Szdmadds.

Ratiocinium, ocinii, n. 2 .

Raţie dau, Rationes do, dedi,

atum, are. Szdmot adok.

Raţie fac, Computo, avi, atum,

are. Szdmot vetek.

Calculo, avi, atum, are.

Ratiocinor, ari, atus sum.

Raţie facatoriu, Ratiocinans,” tis,

o. 3. Szdmtartâ, veto.

Ratiocinator, oris, m. 3.

Ratiocinarius, narii, m. 2 .

Tabulator, oris, m. 3.

Calculator, oris, m. 3.

Raţie, intielepciune, Ratio, onis,

f. 3. Esz, okossdg.

Prudentia, tise, f. 1 .

Raţie si intielepciune am, Ratio-

i nis compos sum, es, esse, fui.

RA. 2^1

«82 RA. RE. RE.

Eszerriy okosságom van.

Rationalis sum, fui, esse.

Rationis capax, et particeps

Sum, esse, fui.

Rationefc, Ratiocinor, ari, natus

sum. Okoskodom.

Argutor, ari, tatus sum.

Ratiocinatie, Ratiocinatio, onis ,

f. 3. Okoskodás,

Rationator , Ratiocinator , oris ,

m. 3. Okoskodó.

Rebelleluefc, Rebello, a vi, atum,

are. Pártot iitdk, támodok.

Seditiouem moveo, vi, otum,

ere. Descisco, ere.

Conspiro, avi, atum, are.

Deficio, eci, ectum, ere.

Rebellatie, Rebellatio, onis, f. 3.

Feltámodds, pdrtiite's.

Rebellium, lii, n. 2.

Rebellie, Rebel lio, onis, f. 3. Párt

ales, támodás.

Seditio, onis, f. 3.

Factio, onis, f. 3.

Tumultus, tus, m. 4-

Rebellii cap, Facinorosus, sa,3um,

Facinoris, et seditionis caput,

Támoddsnak, rebellionakjeje.

Rebellator, Rebellator, oris, m. 3.

Pártütb.

Seditiosus, sa, sum.

Rebellis, lis, m. 3.

Defector, oris, m. 3.

Recefc, Refrigero, avi, atum, are.

Hidegilem , hivesitem.

Frigefacio, eci, ctum, acere.

Frigefacto, avi, atum, are.

Recire, Frigeratio, onis, f. 3. H i

de gitp’s.

Rerrigeratio, onis, f, 3.

Receala, Frigid itas, atis, f. 3. H i

de S'S eg. Algor, oris, m. 3.

Rigor, oris, m. 3.

Refrigerium, rii, n. 2 .

Rec'ala cu "hetin, Algus, gi, m. 2 .

Algus, algus, m. 4. Hideg fagy,

Racitoriu, Frigorificus, ca, cum.

Hut lb, hidegito.

Racitoriu, Refrigerator, oris, m. 5,

Meghidegitb, hi'ittb.

Frigorificus, ca, cum.

Algificus, ca, cum.

Frigificus, ca, cum.

Frigerans, antis, o. 3. N

Refrigeratorius, ria, ium.

Racitoare, Refrigeratrix, cis, f. 3.

Me ghideg¿ton e', fii'ittone.

Recitoriu, Frigidarinm, darii, n. 2.

Hideg¿tb hely, vagy ede'ny.

Frigidarius, ria, ium.

Racit, Refrigeratus, ta, turn. Meg-

hideg¿ttetelt, hi'ittetett.

Refrigefactus, ta, turn.

Racit in gheatie , Glaciatus , ta ,

atum. Je'gben hillt.

Racit in ne, Nivatus , ta , turn.

Hovan h¿degîtett.

Rece, Recens, entis, o. 3. Hideg,

friss.

Rece incatva, Subfrigidus, da,

dum. Hives, hivesetske.

Subfrigidulus, la, lam.

Algidulus, la, lum.

Recire ítomachului, Dispepsia ,

sise, f. i. Gyomornak el}iülé-

se, nem emeszte'se.

Reci, Gelatina, me, f. x. Hideg

étel.

Receste, Frigide, adv: Hidegen.

Subfrigide.

Recefc en, Rigesco, ere. Meglni«

degüloli. Inalgesco, ere.

Rigidor, ari, datus sum.

Dirigeo, ere. Elhülók.

Dirigesco, ere. Meghidegtildk.

Frigesco, ere. Uivesedem.

Becefc iare, Refrigeo, ere. Isrne'í

rneghulok.

Refrigesco, ere.

Rece funt, Rigeo, ere. Hideg va-

gyok.

Algeo, ere, si, sum.

Rechita, Siler, ris, n. 3. Rekeltye-

fa, item fúzfa, v

Reciteluefc v. recetefc díc fore

carte, Recito, avi, atum, are.

Konyv nélhúl mondom.

Memoriter pronuncio, avi, atum,

are.

Memoriter narro, avi, atum, are.

Memoriter reddo, didi, ditum,

ere.

Reciteluefc lectie, Prselectionem

memoriter reddo, ere. Letzké-

met elmondom.

Pronuncio, avi, atum, iare.

Recitatie, receteire, Recitatio, onis,

f. 3. Konyv nélkúl elmondás.

RE,

Reciteluit, Recitatus, tata, tum.

Elmondott.

Recluta , Ital: Recluta , Supple-

mentum, ti, n, 2 . Kipótolás,

trillés,

Reclutefc, Supplementum conscri-

bo, si, ptum, ere. A ’ sereg’

számát kitóltfím.

Suppleo, evi, etum, ere.

Recorefc, Refrigero, avi, atum, are.

Hüvesitem, nyuglatom.

Recoreala, recoare, Refrigerium,

gerii, n. 2 . Hiittés, nyúgoda-

lom.

Refrigerado, onis, f. 3. Hüve-

sités.

Recoritor, Refrigerator, oris, m, 3.

Hiivesito, nyugtató.

Recoreala buna , Algor svavis ,

amsenum frigus, Hüves.

Frigidusculum, li, n. 2 .

Frigusculum, li, n. 2 .

Recreluefc, prsefae, Recreo, aví,

tum, eare. Megujjilom, meg-

ébresztem.

Recreaţie, Recreado, onis» f. Sa

Megujjulás.

Recreat, Recreatus, ta, tum. Meg.

vjjult, vjjittatott.

Recurf, Recursus, sus, m. 4* Fel-

jebb voló helyre folyamodás.

Refereluefc, Refero, tuli, latum,

erre. Mpghozom, jelentem.

Referada, Referada, dte, f. j . Kí~

Jejezés, jelentés.

Relatio, onis, f. 3,

RE. 253

aS4 RR-

Referens, Referens, tis, o. 3. Ki-

fejtezo, jelenlo.

Reformefc, Reformo, avi, atum,

are. Jobb formdra hozom.

Reforraatie, Reformatio, onis, f. 3.

Más formdra, e’s jobbra ho-

zds.

Reformatoriu , Reformator, oris,

m. 3. Jobb formdra hozó.

Reformat, Reformatus, ta, turn.

Jobbitott, jobb formdra hoza~

tott.

Refrenez, Refreno, avi, atum, are.

Megzaboldzom.

Freno, avi, atum, are.

Cohibeo, bui, ibitum, ere.

Coerceo, cui, itum, ere.

Retineo, ui, tentum, ere.

Comprimo, essi, ssum, ere.

Compesco, cui, ere.

Refrenare, Refrenatio, onis, f. 3.

Megzaboldzds.

Refrenetoriu , Refrenator , oris ,

m. 3. Megzabolázó.

Refrenat, Refrenatus , ta , turn.

Zaboldzott.

Regalista, Comiciatus, ta, turn.

Orszdg-gyúlésére vdlasztatott.

Regula, Regula, lse, f. i. Regula,

egyenes linea, merte’k-sinor.

Regularás, Regularis, lare, c. 3.

Regula szere'nt válá.

Regulatie, Regulatio, onis, f. 3 .

Regula szerent való igazitds.

Relatorie carte de martnrie, Re-

latoria, rise, f. x. Vallás Level.

RE.

Relighie, Religio, onis, f. 3. Iste-

ni-tisztelet, szdlgdlat, Jeie-

lem, Valias.

Pietas, atis, f. 3.

Cultus Divinus.

Relighiof, Religiosus, sa, sum.

Istent fel.6 szent ember.

Pius, pia, ium.

Pietatem colens, entis, c 3.

Deo serviens, tis, o. 3.

Deo honorem prsestans, tis.

Pius in Deum.

Reman, Maneo, si, sum, ere. Ma-

radoh, mulatok.

Restito, restare.

Mansito, are.

Remanere, Mansio, onis, f. 3. Ma-

radds.

Remanitoriu, Manens, entis, o. o.

Maradd.

Remasitie, Remanentise, iarum,

f. plu: Marade'Ji.

Renquise, iarum, f. plu:

Superamentum, ti, n. 2.

Remasitie ce cad dein respoet,

Scobs, scobis, m. 3. HulladeTi,

esede\ reszelo utdn esett por.

Remasitie dein trupurile fancilor,

Sacrse reliquiae divorum san

ctorum, Szentek’ tetemei.

Reman afare, Emaneo, si, sum,

ere. Kimaradoh.

Remanere afare, Emansio, onis,

f. 3. Kiinn mar adds.

Remanitoriu afare, Emansor, oris,

m. 3. Kimaradd.

Emansor, oris, m. 3. Elmara-

dott, szdkoit.

Remane datorie neplateita, Reli-'

qvor, ari, qvatus sum. Restdn-

tz iâm , addssăgom fizetetlen

mdrad.

Remanere datorii, Rcstantia, tise,

f. ii, Addsîd nictradds.

Remaf datoriu, Restans, antis,

o. 3. Adâs maradott.

Restantiarius, ria, ium.

Reman inapoi, Remaneo, ansi,

sum, ere. Hătra-maradok.

Retromaneo, ere.

Restito, are.

Resto, are. Hatra-maradoh

Remanere inapoi, Remansio, onis,

f. 3. Hătra-maradăs.

Reman in misloc, Intermaneo, si,

sum, ere. Kozben-maradok.

Remanere in misloc, Interman-

sio, onis, f. 3. Kozben-mara-

dds.

Reman inpreuna, Commaneo, si,

sum, ere. Egygyiitt maradok.

Reman intru acee, Inhsereo, esi,

sum, ere. Rajta maradok.

Hsereo, esi, sum, ere.

Reman mai incolo, Supermaneo,

si, sum, ere. Fenn, es tovdbb

maradok.

Remanitoriu mai incolo, Super-

mansurus, ra, surum. Megma-

radandd.

Superfuturus, ra, rum.

Reman neîncetat in ceva , Perpe-

RE.

tuo, tuare, avi, atum. * Sziinte-

len valamiben maradok.

Remanere neincetat in ceva, Per-

petuitas, atis, f. 3. Sziintelen

valamiben maradas.

Remanere pone in fersit, Perse-

verantia, tise, f. l. Megmara-

das m ind vegig.

Perduratio, onis, f. 3.

Remanitoriu pone in fersit, Per-

severans, antis, o. 3 . JHegma-

radd m ind vegig.

Perdurans, antis, o. 3.

Reman ftau, Maneo, si, sum, ere.

Megmaradok.

Permaneo, si, sum, ere,

Remaneo, si, sum, ere.

Persisto, perstiti, titum, ere.

Persevero, avi, atum, are.

Remanere ftare , Mansio, onis,

f. 3. Megmaradas.

Permansio, onis, f. 3.

Remansio, onis, f. 3.

Duratio, onis, f. 3.

Perduratio, onis, f. 3.

Remaf, Reliqvus , qva , qvum.

Megmaradott.

Remasitieste, Perduranter, adv:

AllandduL

Remasei'cume, , Stipulor, ari, atus

sum. Fogadok.

Paciscor, cisci, pactus sum,

Promitto, si, ssum, ere.

Suscipio, epi, eptum, ere.

Remasire, Stipulatio, onis, f. 3.

Fogadas. Pactum, ti, n. a.

RE. 255

Promissum, si, n. 2 . Promissio,

onis, f. 3. Sponsio, onis, f. 3.

Stipulatus, tus, m. 4*

Remasitoriu, Sponsor, oris, m. 3.

Fogado, Promissor, oris, m. 3.

Stipulans, antis, o. 3.

Rentez vedi rintez.

Riparaluefc, Reparo, avi, atum,

are. Igazitok, epitek.

Reparaţie, Reparatio, onis, f. 3.

Megigazilâs, tsinâlăs.

Reparator Reparator, oris, m. 3.

Megtsindlö.

Reparaceof, Reparabilis, le*, c. 3.

Megigazithatö, tsinälhatö.

Repaufefc, Pauso, avi, atum, are.

Nyugszom, veszteglek.

Qviesco, eqvi, evi, etum, escere.

Conqviesco, evi, etum, escere.

Reqviesco, ere.

Repaufare, repauf, Pausa, sse, f. 1 » Megsziin.es, nyugovds.

Qvies, etis* f. 3. Tsendesseg,

nytigodalom.

Reqvies, etisj v. Reqvies, qviei,

f. 5. Megnyugovăs> nyiigoda-

lom,

Repaufat, Pausatus, ta, turn. Meg-

nyugodt.

Qvietus, ta, tum. Nyügodalmas.

Repaufefc cateodate, Interqviesco,

ere, evi, etum. Kozben-nyug-

szom.

Repaufefc intru acee, Acqviesoo,

evi, etum, ere. Megnyugszom

raită-.

Repaufeste, Qviete, adv: Nyúgo-

dalmasan.

Repediefc, Rápido, aré, anti: Se-

bessert hajtom.

Repedielcume, Rapide pergo, ere,

exi, ctum. Sebessen mégyek,

járok.

Velocitér eo, ivi, itum, iré*

Repedire, Rapiditas, atis, f. 3.

Sebesseg, gyorsasdg.

Repedis* Acclivitas, atis, f. 3. lo

cus arduus, Meredek hely.

Repede, Rapidus, da, dum. Se-

bess, gyors.

Rapax, acis, o. 3. Tsapó, sebessi

Répede, Repens, entis, o. 3. Hir-

telen való.

Repentinus, ha, num.

Repedieste, repede, Repente, adv:

Hiríelen, hamar.

Repentino, violenter.

Rapidej Sebessen, gyorsün.

Raptim, Sebessen, gyorsasdg-

gal, sietséggél, ¿gen hamar.

Repeteluefc, Repe! o, tii, itum, eres

Ujjalag kézdern, mondom.

Repeteitie, Repetido, oilis, f. 5.

Ujjalag kezdés, mondás.

Repeteitor, Repetí:or, oris, mi 3¡,

Ujjalag mondó, tselekedö.

Repetens, entis, o. 5.

Repeteluit, Repetitüs, tita, turti»

Ujjalag mondoit.

Report, port inapoi, Reporto, avi}

atum, até. Viszsza-viszem, je-

lénlen,

Affero, attuli, adlatum, erre. Elo-hozom.Defero, tuli, latum, erre. Refero, tuli, latum, erre. M eg- viszem.

Réport fac eu vorba, Perfero, tuli, latum, erre sermone, Szóval megviszem, szóval je len lem , izenetet le'szek.Aperio, ui, ertum, rire.Narro, avi, atum, are,Defero, det.uli, latum, erre. 4

Reportatie, Reportatio, onis, f. 3.Szóval jelente's.

Reportat, Reportatus, tata, tatum.Jelentetett.

Reprefenteluefc, Reprsesento, avi, atum, are. Elo-à lla tom , elo- jelenlem.

Reprefentatie, Reprsesentatio, onis, f. 3. Jelente's, elo-jelentës.

Repulfie ftare inproteiva, Repul- sio, onis, f. 3. Fegyverrel va- lô elientállás.

Repun, pun in laturi, Reponoj sui, itum, ere. Elteszem. Sepono, sui, situm, ere.

Reeondo, condidi, ditum, ere. Repunere, Repositio, onis, f. 3 .

Elteve's.Repun , inderept pun, Rëpono,

sui, itum, ere. Viszsza-teszem. Repuf, Repositus, ta, turn. Visz-

sza-teletelt.Repun perd, Perdo, didi, itum,

ere. Elvesztem. |

RE.

Repuf perdut, Perditus, ta, tum.Elveszett.

Rerunchiu, Ren, nis, m. 3. Vese.Renunculus, li, m. 2 .

Refar, a Resero, are. Felnyitom. v. ab egredior, Exeo. v. a Resero, Ismet ultetek. Orior, iri, ortus sum. Kikelehy kinyflok, tâmodok.Exorior, ortus sum, iri. Oborior, ortus sum, iri.Inorior, iri, ortus sum. Suborior* iri, ortus sum.

Refarire, Ortus, tus, m. 4 . Ere- des, kikele’s, kinyilăs.Exorsus, sus, m. 4.

Refaritoriu, Oriens, entis, o. 3. Tdmodd, kikel'â.Oriundus, da, dum.

Refarit, Exortus, ta, tum. Feltd- madt, fe ljo tt, kinyilt.Ortus, ta, tum.

Exoriens, entis, o. 3.Oriens, entis, o. 3.

Refar ca fementia, Germino, avi, atum, are. Kitzirdzom. Germinaseo* ere.Progermino, avi} atum, are.

Pululo, avi, atum, are. Pululasco, ere.

Egermino, avi, atum, are.

Epululo, avi, atum, are.

Referire ca iementia , Egermiua- tio, onis, f. 3. Kitzirdzds. Germinatio, onis, f. 3. Gerininatus, atus, m. 4 .

RE. 387

*88 RE. RE.

Referit, Cymosus, sa, sum. Ki- tzirázott.

Refead fau incoltitura a ceva , Cyma, mse, f. 1 . Cyma, atis, n. 2 . Tzirdzdsa valaminek. Germen, nis, n. 3. Uj) nóvese valaminek.

Refar de nou, Regermino, avi, atum, are. Ujjonnan kikelek} kitzirázom.Repululasco, ere.Repulido, avi, atum, are.

Referire de nou, Regerminatio ,

onis, f. 3. Ujjalag kitzirázás. Refar e f ca puiu dein o u , Pu-

lulasco, ere. Tyúk Jiu módra Jiadzom.Pululo, avi, atum, are.Puliesco, ere.

R 'îfarire, esire ca puiu din ou , Pululado, onis, f. 3. Tyúk Jiu módra Jiadzás.

R efba t, Redim o, emi, emtum, ere. Kiváltom.

Reí'batere, Redemtio, onis, f. 3.Kivdltás.

Refbatut, Redemtus , ta , tum.Kiváltott.

Refbat, Penetro, avi, atum, are.Altal-hatok, be'-hatok.

Refbatere, Penetratio, onis, f. 3.ALtal-hatás, be'-hatás.

Refbatut, Penetratus, ta, tum.Altal-hatott, be'-hatott.

Refbatatoriu , Penetrans , antÍ9 , « , 3 . Altal-ható¡ be-ható.

Refbateceof, Penetrabilis, le, c. 3.Altal-hatható.

Refboefcume, Pugno, avi, tum, are. Hartzolok.Decerto, avi, atum, are.Dimico, avi, atum, are.Prselior, ari, atus sum»

Refboire, Dimicatio, onis, f. 5. Harizolás.Decertatio, onis, f. 3.Praelium, lii, n. 2.

Refboicefc, Pugnatorius, ria, ium.Hartzoláshoz voló.

Refboiceof, Pugnax , cis , o. 3. Hartzos.Bellicosus, sa, sum.

R efbo itoriu , Pugnator, oris, m. 3. Hartzoló.Pugnans, antis, o. 3.

Refboiu, Pugna, nse, f. i. Hartz. Certamen, nis, n. 3.Praelium, lii, n. 2.Agón, agonis, m. 3.

Refboet, Pugnatus, ta, tum. Vi- tatott.

Refboeste, Pugnaciter, adv: Har~ tzoson.

Piefbunefe, Serenatur, Tisztúl az ido.

Refbunare, Serenitas, atis, f. 3»

TiszLúlás.Refbunat, Serenatus , ta , tum.

Tisztúlt.Refcant, inderept cant, Recanto,

avi, atum, are. Me gmásolom , viszsza-lagadom.

Reícantat, Recantatus, tata, tatura.Hivatott, viszsza hívatott.

Refcant, Recano, ere, recini, entuna. Viszsza éneklem, énaklés- sel viszsza hivom , red éneklek.

Refcant iare, Reciño, nui, entum, ere. Viszsza éneklem , ismét éneklem,

Refcoc, Retorreo, ui, ostum, ere.Igen megérlelem, sütom.

Reícopt, Retostus, ta, tum. El- ért, sült.Retorridus, da, dum. Praecoctus, ta, tum.Percoctus, ta, tum.

Reícocurne, Retorresco, ere. Igen megérek, megaszak, megsiíLók.

Relcol, Seditionem excito, avi, atum, are. Pártoskodom. Seditionem moveo, vi, turo, ere. Pació, ci, actum, ere.Rebello, avi, atum, are,Jnsurgo, exi, ctum, ere.

Pacetn turbo, avi, atum, are. Refcoíitoriu, Factiosus, sa, Sum.

Pártoskodú.Seditiosus, sa-, sum. 'Facinorosus, sa, sum .

Seditionem ttovens, entis, o. 3 . Refcoala, Seditio, onis, f. 3 . Tá-

modas, felháborodás.Factio, onis, f. 3 .

Conspirado, onis, f. 3 .Insurectio, onis, f. 3 .

Refcohtieste, cu refcoala, Seditiose, adv. Pártolkodva.

Par« II.

RE.

Factiose.Facinorose-

Refcot reícumper, Ita: Bescoatere, Redimo, emi, emtum, ere. Meg- váltom , viszsza vdltom.

Reícoatere, Redemtio, onis, f. 3 .Viszsza vúltás.

Refcof, Redemtus, ta, tum. Viszsza vállott.

Rescript, Rescriptum, ti, n. 2 . Fe- jedelmi decret um valamirol.

Reícumper, Recomparo, avi, tum. are. Megvdltom.Redimo, emi, emtum, ere. Redemto, are.

Refcumparare, Recomparatio, onis, f. 3. Megváltás, viszsza vál- tás. -Redemtio, onis, f. 3.

Refcumparatoriu, Redemtor, oria, m. 3. Megvaltó.Recuperator, oris, no. 3 . Reparator, oris, m. 3.

Refcum parat, Redemtus, ta, tum, Megvdltott.

Reícumper pignu, Reluo, lui, tum, ere. Megfizetem a* zálogot, es kiveszemi.Pignus redimo, emi, tum , ere.

Refcumparare bunului altue dat, Redemtura, rae, f. x. Mdsnak engedelt jószágnak viszsza vdl- tása, vétele.

Refcumparare capului, Emenda capitis. Fóváltság.Redemtio capitis.

l 9

RE. sfíg

RE. RE.

Refeumparare limbi, Emenda ling- vae. Nyelv váltsdg.

Refedeic, Resero, evi* atum, erere. Isme't ültetek, vetek.Ser«, sevi, satura.

Refedeire, Resafio, oni», f. 3. Is~ mét ¿Ateté*, vetes.Satus, tú», m. 4-

Refedeit, Reaatus, ta, tum. Ulte- tett, veletti Satus, ta, tum;

Reffac, Expando, di, sum, ere. Kiterjestltun.Dispando, di, sum, v¿ dispas-

tum, ere.Extendo, di, ensum, ere. Prolato, avi, atum, are.

Reffac-ere, Extensio, onis, f. 3. K i ierjesztés.Intensio, onis, f. 3.

Reffacatoriu, Expansor, oris, m. 3.

Kiterjeszto.Expansivus, va, um.

Rsfiacut, Expansus, sa, sum. Ki- terjeszíett.

Refiaceare, Ita: sfacciatezza, Jm- pudentia, tiae, f. i. Inverecundia, diae, f. i. Ortzátlanság, fajtalanság.

Rtffaceat, Petulans, antis, o. 3. Tsintalan, ortzátlan. lnquietus, ta, tum. Nyúghatat- lan. Impudicus, ca, cuna. Iraordinatus, ta, tum. Intranquillus, la, lum.

R eflrang, R e fr in go , e g i , «ctum ,

ere. Feltüroin , item róntom. Reftrangere, Refractio, onis, f. 3.

F eltiirés.Reffrant, Refractus, ta, tum. Fel-

türt, felrontott.Reffrenat vedi Deffrenat, Neinfrenat Resina, Resina, nae, f. i. Szurok,

gy anteté Fix, cis, f. 3*

Resina de cedrina, Pix cedrina.Tzedrusja szurok.

R«*sina fiarta, Palimpissa, sae, f. i. j Varga szurok.Resina gleoaíe¿ Pissasphaltus, alti,

m, 2 . Enyves szurok.Resinez, Pico, avi¿ atura, care.

Szurkozom.Rasina inungo, unxi, unctum^ ere.

Resinat, Rasinatus, ta, tum. Meg. gyantároztatott, szurkozott. Picatus, ta, tura.

Piceatus, eata, eaíum.Resinat foarte, Resinosissimus,

ssima, imum. Legszurkosabb. Resinof, Resinosus, sa, sum. S.zu-

rokkal telii gyontáros. Resinaceus, cea, eum.

Refipefc, Dissipo, avi, atum, are* Szélyel hányom, rontoni. Disjicio, ci, ectum, ere.

Relipire, Disjectio, onis, f. 3. Széj- jel hdnyás, rontás.Dissipatio, onis, f. 3.

Refipitoriu, üisjector, oris, m. 3.

SzéLLyel hcinyó, rontó.

RE. re . 291

Dissipator, oris, m. 3 Refipiceof, Díssipabilis, le, C. 3.

Elszélyedhuto.Reíípit, Disjectus, ta, tum. El-

hánt, ronlott.Dissipatus, ta, tum.

Refijiefc avaré si áltele* DissipO* avíj atum, aré. Elhányóm, pusztitom , vesztegetem, téfíozlotn. Profundo* fudi, suffl, ere. Prodigó, egi* igerej Disprodigo, ere.Dilapido, avi* atuiii, are¿ Disperdo* eré.Ábligurio, i vi j itum, iré.

Refipire averilof fau altor lucrúri* Dissipatio, onis* f. 3i Eltékoz* Zas, elpusztitás.Prod iga litas, áds* f. 3.

Prod igenda* dae, f. 1 » Prodigitas, atis* f. 3.Proluviuiri* viij n¿ 2 »

Refipittiriu averilor si altor lüíiíUri, Dissipator* oris, m. 3. Tékb¿ló¡ Profligator* óris, m. 3.Decoctor* oris* m. 3.Cónsiinltor* oris, ril¿ 3¿Nepos* ods* m. 3¡Prodigits, ga* gum.

Refipit, Dissipatus* ta, tum¿ El- vesztegetlététii DilapidatuSj ta* tiim*

Refipitieste, Prodige, adv: Téko- zólva.Pro fu se.

Ressir Vi reffir* deffac * deffir* ’

Evolvo, v. dissüo, ere, ui. K ifo j- tern, viszsza fejtem.

Ressirare, deffacere , Explicado ,¡ onis, f. 5. Kifejtés.

Ressirat, deffacut, Explicatus, ta, tum. Evcdutusj ta, tum. K ije j- tett.

Ressiretoriu resteitoriu, Alabrum, bri, n. 2 . Matolla.

R efp iC j Explico, Cui* c itu i» , are, cavi* Catum, aré. Kifejtem , m a »

gyarázom, rtiegfejtem.Explano* avi, atum, are. Expedio* ivi, itüta, iré.Expono* suij sitüm, ere.Evolvo, Vi, lutum, ere*Énoda, avi, atúra, are.Enucleó, cleavi* atum, eare* Extrico, avi, atum, are. Exprimo* essi, ssum, ere.Delicoj dré.Declaro* avi* atufti, are. íntei-pretór* ari, atus sum. Pefputo, avi* atum, are.

Refpicaré, Explanatio, onis, f. 3¿ KifejLés, fejtegeles, magyarázás Evolutio* Onis, f. 3.Expositio , Onis, f. 3.Explicatio, onis, 3.Explicatus* tus, m. 4.Enodatio* onis, f. 3.Exegesis* sis, f. 3.Interpretado, onis* f# 3,

Flefpicat, Explicatus, ta, tum. Vi» lágoson kifejtett.Explanatus, ta, tum»

19 *

Expositus, ta, turn.Enodatus, ta, tura.

Enucleatus, ta, tum.Evolutus, ta, turn.

Expressus, sa, sum*Refpic cu multe cuvinte ceva, Mul-

tis verbis explano, avi, atum, are, Sok beszeddel magyardzom.

Refpicare cu multe cuvinte a ceva lucru, Periphrasis, s is, f. 3. Sok beszeddel egy dolgot ma- gyardzds.

Refpic dein lista ceva lucru pe fcurt, Ex lista breviter explano, avi, atum, are. Rovideden lis- tdbdl magyardzom.

Refpicare dein lista a ceva lucru pe fcurt, Hypomnema, nema- tis, n. 3. Laistrombdl rovid ma gyardzds.

Refpic fabula pe intielef, Fabulam clare expono , su i, itum , ere. Ertelmesen magyardzom a’ f ă * buldt.

Refpicare fabuli pe intielef, Epi- mythium, thii, n. 2 . Făbuld- nak ertelmes magyardzatja.

Refpic pe larg, Fuse explico, are. Bbvon magyardzom.

Refpicare pe larg, Paraphrasis, sis, f. 3. Valaminek b'dv magyardzatja.

Refpicatoriu pe larg, Paraphrastes, tae, m. î. Bov beszeddel ma- gyardzâ.

*9 » RE.

Refpic pe fcurt, Breviter explano, avi, atum, are. Rovideden ki-

fejtem.Refpicare pe fcurt, Scotion, Iii,

n. a» Rovid. magyardzat. Reipicatoriu, Explanator, oris, rn, 3»

Megjejto, magyardzó. Explicator, oris, m. 3.

Refpicaceoi^ Explicabilis, le, c. 3. Megmagyardzható. Explanabilis, le, c. 3.

Refpicatiesta, Explicite, adV: N y il• vdn, ertelmesen,Explanate.Enucleate.

Refplatefc, Replico, cui, are. Visx- sza jizetem.Retribuo, ui, utum, ere. Rependo, di, sum, ere. Compenso, avi, atum, are.

Refplateire, Replicatio, onis, f. 3. Viszsza fizetés.Retributio, onis, f. 3. Gompensatio, onis, f. 3.

Refplateitoriu , Replicator, oria, m. 3. Viszsza fizeto. Compensator, oris, m. 3. Retributor, oris, m. 3.

Refpublica, lucru de obste, Res- publica, cae, Kbz jó , kozónsé- ges tdrsasdg.

Refpund, Respondeo, d i, sum, ere. Felelek, megfelelek. Responsito, are, vi, tatum.

Reipundere, Responsio, onis, f. 3. Fele let.

: r e .

RE. RE. *9-3

Responsum, si, n. 2 .Refpund cu fcrifoare, Rescribo,

si, ptum, ere. Irdssal felelek. Relpundere cu icrifoare, Rescri-

pturn, ti, n. 2. Irdssal val6 fe - lelett.

Refpund inainte, Primus respondeo, di, sum, ere. Elol felelek.

Refpund inapoi murguind, Res- ponso, avi, atum, are. Viszsza m orgok , ellenkezem. Responsito, tare.Oppedo, ere.

Reipund pentru altu, Expromitto, si, ssum, ere. Eretle Jelelek, kezes leszek.

Refpundere pentru ceva, Satisda- tio, onis, f. 3. Felolle Jeleles, valamiert jeleles.

Refpundietoriu pentru altu, Re- promissor, oris, m. 3. Valakife- lo l Jelelo, kezes.Expromissor, oris, m. 0.

Praes, praedis, m. 3. Felele!, kezes. Refpunf fpre aia mântuire, Apo

logia, gi&e, f. i. Maga mento Jslelet.Apologismus, mi, m. a.

Restantie, Restantia, tiae, f. î.Hâtra maradds, elmaradds.

Refteigneic refteindefe, Extendo, di, sum, ere. Kijeszitem. Expando, di, sum, ere. Felfe- szitem.Configo, xi, xum, iigere.

Rifteignire, Extensio, onis, f. 3.

Kifeszités, feljesziLës.Expansio, onÍ3, f. 3.Distensio, onis, f. 3.Distentus, tus, m. 4- Gonfixio, onis, f. 3.Suspensio, onis, f. 3.

Refteignit, Extensus, sa, sum, F eszitett.Suspensus, sa, sum.

Refteignefc pe cruce, Crucifigo, xi, xum, ere. Megfeszitem.

Refteignire pe cruce, Crucifixio, onis, f. 3. Megfeszités.

Refteignit pe cruce, C.rucifixug, xa, xum. Megfeszittelett.

Reftemp, Intervallum, lli, n. 3 .

Egymáshoz nem ero. Intervallatus, ta, tum.

Resteir, Expando, di, sum, ere. Kíterjesztem, rendre tészem. Extendo, di, sum, ere.

Resteirare, Expansio, onis, f. 3, Kiterjesztês, rendre tevés.

Resteirat, Expansus, sa, sum. Ki- terjesztett, rendre tétetett.

Resteitoriu, Expansor, oris, m. 5. Kiterjeszto, rendre tévo. Expanditor, oris, m. 3.

Resteitoriu pe care resteie tortu, Alabrum, bri, n. a. Matóla.

Reítorn ab Ita: Ritornare, Reverto, inverto, ti, sum, ere. Felforditom Everto, ti, sum, ere.Perverto, ti, sum, ere.

Refturnare, lnversio , onis, f. 3 Felforditas, felfordulás.

Reíturnat, Inversus, sa, sum. Fel- Jordúlt.Eversus, sa, sum.

Reítring, Restringo, nxi, ctum, ere. Megs zorito m.Instringo, ere,Perstringo, ere.Constringo, ere.Distringo, ere,Coarcto, avi, í*tum., are. Coangusto, avi, atum, are.

Reftringere, Restrictio, onis, f, 3. JUegszoritás.Constrictus, tus, m. 4- Coarctatio, onis, f. 3.

Reftrinf, Restrictus, ta, tuir?. Meg szorittatott.Constrictus, ta, tura,Coarctatus, tata, tatú ni. Compressus, sa, sum.

Refuflu, ResulTo, v. respiro, avi, atum, are. Lshellek, lélekzelet veszek.

\ Spiro, avi, atum, are.Spiritum duco, duxi, ctum, ere, Animam duco, duxi, cere. Interspiro, are.Halo, avi, atum, are.

Pieíuflare, Respiratio, onis, f. 3, Lélekzet vétel.Respiramen, nis, n. 3. Interspiratio, onis, f. 3.

Reíúflat, Spiritus, tus, m. 4* ¿'e- lekzet, Le'lekzés.Spiraman, ais, n. 3. Spiraculum, li, n. 2 .

294 RE.

Anhelitus, tiis, m. 4- Aspiratio, onis, f. 3.Halitus, tus, m. 4 .

Refuílatoriu, Respirans, antis, o. 5. Lehello, lélekzet vévíí.Spirans, antis, o. 5.

Refuflatoare, Respiraculum, li, n. 2 . Lélekzet júk.Spiramen, nis, n. 3. Spiramentum, ti, n. 2 .

Refuflu afare, Exhalo, avi, aturo, are, Kigozolgok, kilehellek. Exspiro, avi, atum, are. Evaporo^ avi, aturo, are.

Refuflare afare, Exspiratio, onis, f, 3. líilehellés,Exhalado, onis, f, 3. Gozolgés, Evaporado^ onis, f. 3. Kig'ótzolgés,

Refuflu cu greu, Dificulter spiro, avi, atum, are. Nehtzen leheli lek, pihegek.Spiritum cum dificúltate traho, xi, ctum, ere.

Dificúltate spirandi laboro, avi, atum, are,

Refuflare cu greu, inflare plemi*

nelor, Peripneumania, niae, f. 1 . Nehéz lehellés, tüdonek Jelda<■ gadása.Morbus dispnpiwis, ci,Morbus asthmaticus.Dispnea, neae, f. 1 .Anheli tus, tus, m. 4- Anhelado, onis, f. 5.Asthma, atis, n. 3.

__________RE.

RE.

Ortopnea, neae, f. i.Dificultas spirandi.

Refuflatoriu cu greu, Dificulter respirans, antis, o. 3. J\ehezen lehello.Asthmaticus, ca, cum. Suspirosus, sa, sum.Anlielator, oris, m. 3.Anhelus, li, m. 2 .Dispnoicu3, ca, cum. Orthopnaicus, ca, cum.

Refuílu íau fuflu in e l, Inhalo, avi, atum, are. Belé lehelleJí.

Refuflare neafemine, Disparilis

aspiratio, onis, f. 3. Egyenet- len leheüés,

Refuflare tare, Respiratus, tus,

m. 4* erós leíeJizet yete?.

Refvletefc, a Divello, dispalo, avi, atum, are. Elszélyesztem. Dispergo, si, sum, ere.

Refvieteire, Dispalatio, onis, f. 3.

Elszélesztes.Refvleteit, Dispersus, sa, »um.

Élszélyedeit.Refvletefc, interit, Concito, avi,

atum, are. Fellázzaszíom, té- velyitem.Seduco, xi, ctum, ere.

Refvleteitoriu, Concitator, oris,

m. 3 Fellázzaszió, te'velyilo. Seductor, oris, m. 3.

Refvleteit, Concitatus, tata, tatum. Fellázzasztott tévelyedeit. Erraticus, ca, cum.

Erroneus, nea, eam.R'îfvletefc turbur, Conturbo, avi,

atum, are. Felhăboriiom. Refvleteire turburare, Gfmturba-

tio, onis, f. 3. Felhdborodâs. Refvleteit turburat, Conturbatus,

ta, tum. Felhăboritoit. Refvletitoriu, C.onturbator, oris,

m. 3. Felhăboritâ. ţlefun, Resono, avi, atum, are.

Zengeh, tsengeft.Sonum edo, edidi, itum, ers.

Rpfunare, Resonantia, tiae, f. 1 . Zertges.

Refunatorin, Resonans, tis, o. 3.

Zengo, pengo.Resonus, na, num.Resonabilis, le, c. 3. iErisonus, na, num.

Refun, funet, Sonus, n i, m. 2 . Hang.

Refun fberneefc înapoi, Recrepo, are. Viszsza-zdrgok.

Retecefc, recedeic, Recedo de via recia. Deflecto, xi, xum, ere. Erro, avi, atum, are. ElievejgeJi, bujdosom.Pererro, avi, atum, are.Aberro, avi, atum, are.Divagor, ari, agatus sum. Vagor, ari, atus sum. Ilallncinor, ari, natus sum.

Retecire, Erratio, onis, f. 3. Te- velyges.Aberratio, onis, f. 3.Errantia, tiae, f. î.

RE. RE.

Error, oris, m. 3.Retecitoriu, Erro, onis, m. 3. Te-

velygo.Errans, antis, o. 3.Errabundusţ da, dum.

Erraneus, ea, eum.Retecit, Palatus, ta, tum. Sze-

lyesztett, tevelygett.Erraneus, nea, eum.Erraticus, ca, cum.

Eeteceste, Palatini, adv: Teve- lyegve.

Retundez, v. retund, Tondeo, to* tondi, tonsura, ere. Megnyirem , melszem.Scindo. scidi, ssum, ere. Reseco, avi, atum, are.R:;cido, di, suin, ere.

¡Retundiare, Tonsio, onis, f. 3.MegnyireSy melszes.

Retundiat, Tonsus, sa, sum. Met- szeit.

fcetund, Rotundus, da, dum. Ke- reJided, gbmbolyu.Vedi rotundez.

Reu, Reus, rea, reum. Rosz, vet- bes. Nequam.Perverşiis, sa, sum. Gcnosz. Vitiosus, sa, sum.Fravus, va, vum.Malitiosus, sa, sum.Malignus, na, num. Gonosz indulatii.Reus, rei, m. 2 . Eiînos.Malus, la, lum. Rosz. Protervus, va, vum. Fajtalan.

Deter, deterrirnus, Rosz, hilván, veszeit, alávaló.Vilis, le, c. 3. Rosz.Nocens, entis, o. 3. Véikes, dría Imas.Sons, sontis, o. 3.Improbus, ba, bum.

Reu inpreuna, Correus, rea, eum.Tdrs a’ vetehben.

Reu, Malus, la , lum. Rosz, gonosz.Pravus, va, vum.Malignus, na, num.Vitiosus, sa, sum.

Reutate, Malitia, tiae, f. i. Rosz• szaság, gonoszság.Malitas, atis, f. 3. Gonoszság. Malignitas, tatis, f. 3.Nequitia, tiae, f. i.Nequities, ei, f. 5.Improbitas, tatis, f. 3.^ Pravitas, atis, f. 3.Vitiositas, tatis, f. 3- Flagitium, tii, n. 2 . Gonoszság, vetek.Reatus, tus, m. i\. Biínhedés. Culpa, pae, f. i. Vélek.Vitium, tii, n. 2.Perversitas, tatis, f. 3 . Sinistritas, atis, f. 3. Gonosz- ság, fesletlség.

Reutate mare, Nefas, indec: Mél- tatlanság, iszonyuság.

Reutieste, reu, Male, adv: Rosz• szúl, gonoszúl. Maligne. Maleficióse, adv:

RE. RE. 3 97Malitiose.Vitiose.Flagitiose.Prave.Sinistre.Improbe.Nequiter.Perverse.

Reu blaftem, Maledico, dixi,ctum, ere. Gonoszt mondok.

Reu blaftemare, Maledictio, onis, f. 3. Gonosz mondás.

Reu blaftematoriu, Maledicus, ca, cum. Gonosz mondó.

Reu fac, Malefacio, ci, ctum, ere. Roszszúl, gonoszul tselekszem. Scelus patro, avi, atum, are.

Reu facere, Maleficentia, tiae, f. i.Gonosz tétel.

Reu facatoriu, Maleficus, ca, cum. Gonosz tév'ó.Malitiosus, sa, sum.Malefactor, oris, m. 5. Flagitiosus, sa, sum.Maleficus, ca, cum.

Reu fapt, Maleficium , cii, n. a. Gonosz tselckedet.Malefactum, ti, n. a.

Reu graire, Maliloquium, quii, n. a.Roszbesze'd. i1

Reu graitoriujMaliloquax, acis, o. 3.Gonoszbeszédu.

Reu graire de altu, Infamia, iae, f. i. Gonoszhír.

Reu im cade, Male accidit. Rosz- szúl esík.

Reu impare , Poenitet, tu it, era.Bănom. Doleo, ere, ui,

Reu părere, Poenitentia, tiae, f. x. Bdnds.Poenitudo, inis, f. 3.

Reu impare incatva, Subpoeni- tet, Bănom szabăsu.

Reu lotru, Flagitiosus, sa, sum, Gonosz lator.Scelestus, ta, tum.

Reumi, Male valeo, ui, ere. Rosz« szitl vagyok.

Reu om, Malus homo, Rosz ember.

Reu si nedrept traeic cu ceva, Abutor, uti, usus sum. Rosz- szul ’s nern igazdn elek vala• mivel.

Reu si nu bine trăire cu ceva, Abusio, onis, f. 3, Roszszul eles valamivel.Abusus, sus, m.

Reu fvatuitoriu, Malesvadu», da, dum. Gonoszra intti.

Reu voitoriu, Malevolus, li, m. a. Gonosz kevdnâ, gonosz akarâ. Malevolens, tis, o. 3.Malignus, na, num.

Reu voire, Malevolentia, tiae, f. i , Gonosz akarat.

Reverf, Jta: reversare, Fundo, di, sum, ere. Kiontom , kitblWm, elhintem.Effundo, di, sum, ere./

Reverfare, EfFusio, onis, f. 3. Kî• bntes.

i

ag8 RE. RH. RII. RI.

DiiFusio, onis, f. 3-Reverfat, Effusus, so, sum. K ion -

tetett, elhintetett.Reverf fernentia, Semeq densius

spargo, si, sum, ere. Sürülsken vetem a magot.

Reverfare fementi, Seminis spar* sio, onis, f. 3. Magvetes.

Reverfat apa, Aqua effusa. Kiom - lott a’ viz partydbol.

Reverfat diorile, Crepusculum ma- tutinum. Hajnallatt.

Rhenuf, Rhenus, ni, m. 2 . Folyö viz mely mellett nemeteh Iah- nah.

Rhenan, Rhenanus, nana, nanum, Rhenus vize mellehi.

Rhetor, Rhetor, oris, m. 3. Thesen szölldsra tanitö , vagy ehe- sen szölldst tanulö.

Rhetorica, Rhetorica, cae, f. x. JEhesen szölldsröl valö tudomdny.Rhetorice, ces, f. x.

Rhetorica carte, Rhetorica, corum, n. plur: Ekesen szölldsröl Irt Jiönyveh.Rhetorici, corum, m. 2 . plur:

Rhetoricefc, Rhetorizo, avi, atum, are. Ekesen szölloh.

Rhetoricefc, Rhetoricus, ca, cum. Retorhoz, es retörihdhoz valö.

¿{netoriceste, Rhetorice, adv: Ehe- ■''en szölldsi mesterseg szerent.

Rheuma, Rheuma, atis, n. 3 . Fo- bhl mojjben folyö nedoesseg.

Rheumateic, Rheumaticus, ca, cum. Nddhds, höhögös.

Rheumateifm, Rheumatismus, mi, m. 2. Nddha.

Rhiffei v. rhiphei munti, Rhiphei rnontes. Eszak felo l valö he- gyeh Scithiaban.

Rhiphean, Rhipheiis, ea , eum,

Rhifeus hegyerol valö hideg , jeges.

Rhodan apa Gallii, Rhodanus, ni, m. 2 . Galliai fo ly ö viz.

Rhodeu Grae: Rhodon, Rosa, sse, f. 1 . Rosa.

Rhodonie gradeina cu rose, Hör- tus rosaceus. Rösdshert.

Rhodope munte in Gallia, Rho* dope, pes, f. 1 . Egy frantzia orszagi hegy.

Rhodopean, Rhodopeus, ea, eum. Rodope helyrdl valö.

Rhomb roata de torf, Rhombus, bi, m. 2 . Fonö hereh.

Rhomb pesce dem are, Rhombus, bi, m. 2 . Tengeri hal.

Rhoncaefc horaefc, Rhonciso, avi, atum, are. Hortyogoh.

Rhoncaire horcaire, Rhoncus, ci, m. 2. Hortyogds.

R id, Rideo, si, sum, ere. Neve* teh.

Ridere, Risio, onis, f. 3. Nevet.es.Ridietoriu, Risor, oris, m. 5. Ne'

veto.Ridens, entis, o. 3. i’ idibundus, da, dum.

Ridieceof, Ridiculus, la, lura. Ne- vetse'ges.Ridiculosus, sa, sum. Ridicularius, ria, ium.

Riditoreste, Ridicule, adv; Neve-

tsegesen.R if, Risus, siis, m. 4 . Neveles.

Risio, on is, f. 3.Rid abee, Subrideo, ere, subrisi,

Mosolygok.Rid de altu fau pe altu, Derideo,

si, sum, ere. Mdst lenevetek, megnevetek,

Ridere pe altu, Derisio, onis, f» 3, Megnevetes, ţsufolds.Derisus, sus, m. 4• Deridiculum, li, n. 2 .

Ridietoriu pe aUy5 Derisor, oris, m. 3. Neveto, tsujolo,

Rif, batjocorit, Derisus, sa, sum, Megnevetieiett, isufâliatott.

Rid fpre el, Arrideo, si, sum, ere.Red nevetek.

Ridere fpre el, Arrisio, onis, f. 3.Nea nevetes.

Ridietoriu fpre el, Arrisor, ris, m. 3, Red neveţo.

Rie Ita: Rogna, Scabies, iei, f. 5. Ru.A gria, griae, f. 1 .Psora, rae, f. 1 . Viszkeieg, ru.

Rie veriat, Exanthemata, thema- turn, n. 3. piu: Ril, h/'rnlo, fo - kadek.

Riosediu, Scabie inficio, eci, ectum, ere. Valakit megruhesilek.

R l.

Scabiem alicui lllineo, ere. Scabie aspergo, ersi, sum, gere. Scabiem in aliquem transfundo, di, sum, ere.

Riof, Scabiosus, sa, sum. Riihes.Scabie infectus, ta, tum.

Riosediume, Scabiem concipio,epi, eptum, ere. Ruhesedem.Scabie inficior, ci, fectus sum.

Riof funt, Scabie laboro, avi, tum, are. Ruhes vagyok.Scabie infestor, ari, atus sum. Scabie urgeor, eri.

Rima, Lumbricus terrestris, Fol- di geleszta. ,

R im , Rimor, ari, atus sum. Tu - rok, keresek.Egero, egessi, stam, egerere. Regero, erere.

Rimatoriu, Rimator, oris, m. 3. Turó. Fodicans, antis, o. 3. Item sus, sus rimator. turó disznó.

Rimat, Rimatus, ta, tum. Feltúrt, kerestelett.

Rimof, Rimosus, sa, sum. rimis plenus, N agyonfeltúrt, hasitott

Rindune , Hirundo , inis , f. 3. Fetske.

Rindune de ripa, Cypselus, Ii, T. 3. i Ta rii fetske.Rindune mica puiu, Pullus hi-

rundinis. Fetske J l u .

Rindune fore pessoare, Apodes, apodum, f. piu: Láhailan feti- kék. Apus, odis, f. 3.

___________ RL__________299

Rinduneoí, Hirundineus, ea, neum.Fetsk és, fetsk e'hez való.

Ringefc Ita: Ringhiare, Ringor, gi,

Szájomat fére huzom , vigyor- gok.Ringo, ere.

Ringire, Rictus, tus, m. 4« Vigyo• ritás, száitátás.

Ringitoriu, Ringens, ntis, o. 3 .Vigyorgó.

Rintez v. hrintez Grae: hremetizo, Hinnio, nivi, itum, iré. Nyeri- tek.

Rintezat, Hinnitus, tus, m. 4 , IVyerite's.

Rintezetoriu, Hinniens, entis, o. 3 . Nyerito.

Rintezend, Hinniendo, adv: Nye- ritve.Hinnibunde.

Rintez fpre el, Adhinnio, nivi, itum, iré. Red nyerítek.

Ripa, Ripa, pae, f. 1 . Parí, mart. Ripa mica, Ripula, lae, f. Par

totska, martotska.Ripariu, Riparius, ria, ium. Partí,

marti.Ripof, Arduus, dua, um, accli-

vis, ve, c. 3. Nehéz Jelmenetelü. Rípida, Ripida, dae, f. 1 . Fiabel-

lum, li, n. 2 . Szellbzo.Rif, v. Lif, Linx, cis, m. 3. Híus. Riu Ita: rio, Rivus, vi, m. 2 . Pa-

tak fólyás. Flumen, nis, n. 3 . Fluvius, ii, m. 2 .Am áis, nis, m, 3 .

3oo RI.

Riu afund, Amnis altus. M ejj fo ly ö viz.Profundus, da, dum.

Riu inghetiat, Amnis glacie concre- tus. Fagyas fo ly ö viz.Flumen gelidum.

Riu lin , Amnis sedatus, amnis placidus. Lassü folyö viz.

Riu mic, riurel, Rivulus, li, m. 2 .Patakotska, folyö vizetske.

Riu repede, Fluvius rapidus, amnis incitatus, Sehes folyö viz.

Riurefc, Rivalis, le, c. 3. Pataki folyö vizi.Fluviatilis, le, c. 3.Fluvialis, le, c. 3.Amnicus, ca, cum.

Riurof, Rivosus, sa, sum. Pata- kos, folyö vizes.

Ri urez duc apa in alta parte, Eri- vo, avi, atum, are. Kifölytatom vizet mas/ele viszem.Derivo, avi, atum, are.

Riurare, abatere apei, Derivatio, onis, f. 3. Elfölytatds, elvetes.

Riurat, Derivatus, ta, tum. Măs- fele vitetett.

Riureste, R ivatim , adv: Patakon• kent.

Ritus, Ritus, tus, m. 4. Mod , szokas. Roao, Ros, roris, m. 3. Harmat.

Humor roscidus.Roorez, Roro, rav i, atum, are.

Harmatozom.Irroro, avi, atum, are. Meghar- matozom .

RI. RO.

RO RO. 3ox

Rooreaza, Rorat, rorabat. Har- matozik.

Foorare, Roratio, onis, f. 3. Har- matozás, rogydzás.

Rooratoriu, Rorans, antis, o. 3.Harmcttozó.

Rooratoriu cu udatu, Roralia', le, c. 3. Óntózo, hinto.

Roorat, Roratus, ta, turn. Har* matoztatott, nedves.

Rooreceof, Rorulentus, ta, tuni, Harmatos.Roscidus, da, dura,

Roao aducatoriu, Rorifer, ra, erum, Harmat hozó.

Roorari oftaşi , Rorarií milites. E ló l botsátandó künnyil szerü vité zeii.

Roorezume, Roresco, ere. Harma- tozom, harmatos vagyok.

Roata, Rota, tae, f. i . KeréTi. Roata de fript carne, Cratenteri-

um, terii, n. 2 . Petsenye süto' nyársat forgató kerék.

Roata de moara dein lontru, Tym panum dentale. Bél herék a’ i malomba.

Roata de fcof apa, Telo, nis, m. 3. Kút kerék, viz kerék. Haustrum,\tri, n. a.

Roata de torf, Rhombus, bi, m. 2 . Fonó herék.Verticulum, li, n. a.Versatili» rhombus.

Roata fortuni, Rota fortünae, Sze- rentse kerék.

Roata pedepfitoare reilor, Rota torturae, Latrohat bunteto kerek.

Roteila, fiotula, lae, f. x, Kere- ketske.

Roteila pe cap cefe pune de purtat greutate, Cescitellus, Ui, m. 2. Tekerts, mellyen a’ fejeken terhet visznek.

Rotariu, Rotarius, i i , m. a. Ke• rekes.Lignarius, narii, m. a.

Rot, Roto, avi, atum, are. Forga- tom , keringetem.Giro, avi, atum, are.Regiro, avi, atum, are.

Roteire, Rotatio, onis, f. 3. Kor- nyul-forgatds, kerenges.Giratio, nis, f. 3.Rotatus, tus, m. ¿ţ.

Rotatoriu, Rotator, oris, m. 3.Kornyăl forgatd.

Rotaceof, Rotabilis, le, c. 3. F o ‘ roghatâ, vagy most forgd.

Rotat, Rotatus, tata, tatum. For- gattalott, kerengettetett.

Rotat petat, Variegatus, ta, tum.

Tarka, kerekded fo rm a tarka. Roteilat, Spira, rae, f. x. Kerek

forma.Rotatieste, Rotatim adv: Per girum,

Periodice, Fârdulva, viszsza- kerălve, keringve.

Rotolog, Rotocellus, Ha, llum. Kerekded.

Rochie Ita: Rocheto, Linea ves<- tis, Am ictorium, to r ii, n. a.

Zoa RO. RO.

Rokolya. Cyclas, ladis, f. 3. Galbanum, ani, n. 2 .

Rochiet, Galbatus, ta, tuni, R or kolyds.

Rod, Rodo, osi, sum, ere. Râgom. Obrodo, ere.Arrodo, ere. Râgdogalom.

Roadere, Rosio, onis, f. 3. Rágás.Corrosio, onis, f. 3.

Roditoriu, Rosor, oris, m. 3. Rágó.Arrosor, oris* m. 3.

Rof, Rosus, sa, sum. Rdgott. Derosus, sa, sum.Corrosus, sa, sum¿

Rod afare, Erodo, si, sum* eré.Kirágom. Perrodo, ere.

R o f afare, Erosus, sa, sum¿ Ki~ rágott.

Rod detot, Abrodo, si, sum; eré. Elrágom.Derodo, sí, sum, eré.

Rod inainte, Praerodo, »i, suirij ere. E lo l elrágom.

R of inainte, Praerosus, sa, sum.E lo l elrágotti

Rod inpregiur* Circumrodo, osi, sum, ere. Kürnyül rágom . Obrodo, si, sum, ere.

R o f inpregiur, Circumrosus, sa, sum. Kornyül rágatott. Obrosus, sa, sum.

Jioademe Ia foaie, Vermirior, ari, a- tus sum. Hastekerés van rajtam.

Roadere la foale, Verminatio, onis, f¿ 3. Vermina, ornm¿ n. 2 , pin: tías rágó J"ájdalom.

Rod mane, Mando, di, sum, ere.Rágolódom.

Roditoare femee, Estrix, cis, f. 3.Rágolódó, rágodó aszszony.

Rod vesmentu fau alt ceva cu purtatu, Attero, attrivi, itum, ere. Váslalom, kopiatoní.Detero, trivi, itüm, erere. Contero, trivij itum, erere. Tero, trivi, itum, erere.

Roadere ceva prin purtat, Attri¿ tus, tus* m. 4. Koptatds vás- laláSj surlás.

Rof prin purtat, Áttritus, ta, tum¿ Váslott, koptatoít.Detritus, ta* tum.Subtritus* ta, tum.Protritus, rita* rituriii

Rog, Rogo, avi, atum, are* Kerénit Rogito¿ are. Kérdegelem. Precor, ari* catus sum. Ko* nyorgókó Comprecor, ari¡Interpello, avi* aturh, are. Ké~ rem.Peto, etii, itum, ere.Poseo, poposcf* ere.Preces fundo, fudi* sum, ere. Kdnyfírgok.

Rugare, rugăciune, Rogatio, Onisj f. 3. Kérés, konyürgés. C.ómprécatio, onis, f. 3.Petitio, onis, f. 3.Rogatus, tus, m. 4 »Precatio, onis, f. 3.

Oratio, onis¿ f» 3.

RU. * RO. 3o3

Precis, ci, cern, precibus, precum , preces. Keres imdd- tsăg. Obsecratio, onis, f. 3.

Rugăminte, Oratum, ti, n. 2. Ke- relem, keremeny.Oratus, tus, m.PetiUim, ti, n. 2 .Obtestatio, onis, f. 3. Postulatum, lati, n. 2 .

Rugare {au rugăciune mica, Ro- gatiuncula lae, f. î. Keresetske> Oratiuncula, lae, f. 1 .

Rugatoriu, Rogator, oris, m. 3. Konyorgo, kero.Precator, oris, m. 3.Deprecâtorj oris, m. 3.

Rugatoare, Oratrix, cis, f. 3. Ke* r'd aszszony.

Rugat, Rogatus, ta, tum Keretetti Oratus, ta, tura.

Rog cafefe ingheduiafca ceva, De- precor, ari, catus sum. Vala• minek elengedeset kerem.

Rugare calefe ingheduiafca ceva, Deprecatio, onis, f. 3. Valami nek elengedeseert keres, kd- nyorges.

Rugatoriu cafefe ingheduiafca ceva, Deprecabundus, da, dura. Va lamit elengedni kero, konyorgo.

Rugatoare cafeie ingheduiafca ceva. Deprecatrix, cis, f. 3. Engesz- telone, konybrgbne.

Rog cu irredanie, Exobseero, avi,

atum, are. Szorgalmatoson ke. rem.

Rog cu umilintie, Supplico, avi, atum, are. Alâzatoson kdnyöv gdk.

Rugare cu umilintie, Supplicatio, onis, f. 3. Alâzatos kdnydrges. Supplicium, cii, n. 2 .

Rugatoriu cu umilintie, Supplex, cis, m. 3. Alâzatos könydrgö.

Rog foarte, Efflagito, av i, atum, are. Erossen kerem, ¿gen kerem.Derogito, avi, atum, are. Obtestor, ari, tatus sum. Obsecro, avi, atum, are, Contendo, endi, ere.Flagito, avi, atum, are. Deprecor, ari, catus sum.

Depostulo, avi, atum, are.

Rugare foarte, Effiagitatio, onîi» f. 3. Kemeny keres. Eiîlagitatus, tus, m. 4 . Obtestatioj onis, f. 3.

Rog iarej Reflagito* av i, atum, are. Ismet megkeremi

Rog iai’e cU mare rugare, Retecro, arej vij atüm, Istnet nagy kd- nyorgessel kerem.

Rog inaintej Praerogo, avi, tum, are. Ido eldtt kerem.

Rog in numele lui Dumnedieu si

pentru Dumnedieu, Obsecro, avi, atum, are, Islenert, Isten neve- ben kerem.

Rugare pentru Dumnedieu, Obse- crafio, onis, f. 3. Islenert keres»

Rugatoriu pentru cineva, Depier.

câtor, oris , m. 3. Kdnyorgo, valakiert esedezo. >

Rogute, A raabo , interj: Kerlek, igen kerlek.

Roi, esire albinelor, Examen, inis,

n. 3. Rai.Roma, Roma, romae, f. 1 . Rom a

olosz orszăgnak f'o vărossa. Roman, Romanus, na, num. Ro-

mai.Romulus, la, lum.Romuleus, ea, eum.Romulides, dae, m. 1 . Romanicus, ca, cum. Quirinalis, le, c. 3.Qviris, tis, m. 3.

Romulus, Romulus, li, m. 2 . Ro- mdnak elso fundd tora , elso

kirdlya.Quirinus, ni, m. a. Romulus

maga.Rose, Rosa, sae, f. 1 . Rosa.

Poconia, niae, f. 1 . Basa rdsa. Rose alba, Rosa albens, tis, al

bicans, antis, Fejer rd’sa.Rose cu ofuta de frundie, Centi-

fo lia , liae, f. î. Szdz levelil rd’sa.

Rose de camp, Petillus, lli, m. 2 .

Mezci ro sa*Cynorrodon, norrodi, m. 2 .

Rose de Ericon, Amomum, mi, n. 2. Jerikobe'li rd’sa.

Rose de rug, Cynosbaton, ontis, n. 5. Isipke râ’sa.Coroneola, la«, f. î.

Conirubus, rubi, m. 2.Rosa sylvestris.

Rose de fpin, Spineolus, oii, m. 2 .Ro’sának neme.

Rose galbina, Caléndula, ulae, f. 1 .Sdrga rd’sa.

Rose roşie, Rosa purpurea, sub« rutila. Piros rd’sa.

Rose felbateca, Rosa sylvestris, Erdei rd’sa.

Rofeic, Rosaceus, ea, ceum. Rdsai. Rósala cu care rosefc, Color ru-

ber. Veres festék.Rósala cefe afla in bai, Sandara-

cha, achae, f. i. Veres festék melyet a’ bdnydkban kapnak.

Rósala de roşit facia, Rubriceta , tae, f. i. Kenddzo, ortza p iro • sitó Jesték.

Rósala de earba, Rubia, biae, f. i.Festo fu , pirositó fü.

Rósala lucie, Sandix, cis, m. 3.Veres fénylo festék’ neme.

Rósele eu, Rubesco, ere. Megver- henyesedem, veresedem. Rubresco, ere.Irrubesco, ere.Irrubeo, ere.Erubesco, ere.Rubefio, eri, efactus sum. Erubeo, ere.Rubore suffundor, undi, fusua sum.Rúbeo, ere. Piros vagyok.

Rosefc ca vulpe, Ruffesco, era. Veresedem m int a’ rdka.

3o5

Rosefc , ltal: Arrosire* Rubrefa- i cio, ci, ctum, ere. Megveres- sitent.Rubefacio, eci, ctum, ere.Ruffo, avi, atum, are.Irruffo, avi, atum, are.

Rosire, Rubro colore tingere* Ve- ressiteni.

Roşit, Rubefactus, ta, turn. Ve- ressitett.

Roşu, Ruber, ra, rum. Veress. Ri.bens, entis, o. 3*RufFus, fa, fum.Russus, sa, sum. /■Rubellus, 11a, lum.

Rubicundus, da, dum* Veress piross.Rubellianus, iana* anum. Veress, verhenyb's.

Roşu ca fingele, Rubicunduâ, da, dum. Veress m int ci ve'r.

Roşu galben, RufFus, ruifa, ura, Veress m int a’ rdka.Rutilus, la, lum» Veress sdr- gaval elegy, tundoklo.

Roşu in faciea barsonului, Sarra^ nus, na, num. BărSon sztnil Veress.

Roşu in facie rusi roşie, Subru- tilus, la, lum. Piross, veress rd’sa szinii.Roseus, ea, eum«

Roşu intunecof, Rubidus, da, um.Fekele's veress.

Roşu pei, Phoeniceus, cea, ceum.P ir os pej,

Pflrs II. ar,

^Rosatia, Rubor, oris, m. 3. Ve- resse’g , pirossdg.Rubedo, inis, f. 3.

Rosietec, roscovan, Rubicundus, da, dum. Vereslo.Subruber, ra, fum. Veressello. SubrufFus, fa, fum.

Subrubicundus* da, dum.Rosiof, Rubicosus, sa, sum. Ve-

resses.Rosefc cu minium, Minio, iav i,

atum* iare. M inium m al fes- tem.

ftosit cu minium, Miniaceus, nia- cea, niaceum. M inium m al festett veress,Miniarius, ria, ium.Miniatus, ta, turn.Miniatulus, la, lum.

Rosmarin, Rosmarinus, ni, m. u, R o’ smarint.Rosmarinnm, ni* n. 2» Libanotis, notis, f. 3.

Piosmarin lemn, Rosmaris* iiti- dis, v. rosmaridis, f. 3. R o ’s- marint-fa.

Roit, nafu si gura paferi, Rostrum, tri* n. a. Maddrnak az orra.

Roftutiu, Rostellum, li, n. 2. Ma- dar orrotska,

R#f% loc inalt Romani deunde dice oratie, Rostra, trorum, m. 2. plu: Magoss hely vdlt Ramaban, a’ honnet O- rdtzidt mondottak.De aice fe dice: di de roft*

3o6 RCh RU. RU.

Roft, graiu, cuventare » Loqvela, lse, f. î. Besze'd, mondds.

Roft mare, gura mare, Loqvela sonora, Hang os besze'd.

Rotundez, Rotundo, avi, atum, are. Gömbelyilem, kerekitem. Corrotündo, avi, atum, are.

Rofundiare, Rotundatio, onis, fi o.Gombelyites.

Rotundime, Rotunditas, tatis, f. 5. Gömbelyiise'g, kerekseg.Orbis, orbis, m. 3.Sphaera, rse, f. i.

Rotundime roatei, Orbile, l is , n. 3. Kerek talp.

Rotund , Rotundus , da , dum. Görnbelyeg, kerehded. Orbiculatüs, ta, tum.Orbicus, ca, cum.Sphaeralis, le, c. 3.

-'Ilpliaeroides, dse, fi 1 .'""liota, toc, f. J.

Rotundieste, Rotunde, adv: Göm- belyesen.Orbiculatim, Kerekdedenkent.

Rubin peatra pretioafa, Rubinus, n i, m. 2 . Fenylb draga k'o , rubinl. v

Rubrica, Rubrica, csp, f. i . Ve- ress kreta, veress tenta.

Rubricof, Rubricosus, sa, sum.Veresses, veress tentds.

Ruda, Ridica, ridicse, f. î. Rüd, karö.

Ruda cu ramuri, Rudicula, lse, f. i . Agosbo&os Ja, rüd, sodrö Ja.

tludeitie de ufoat hainele, Ridicula, 1 se, f. i. Ruha száraztó rúd.

ftudeitie fau noe cefe da la luptători de lefare , Rudis , rudis , f. 3. Veszsz'd, pdltza, jeli'il a- datott a’ bajnohoknak sza- badsdgra.

¡\ufe, Ital: Refe, Filum, vestes ca- nabinje, Kender, es len ruha.

Rug, Rubus, bi, m» 2. Tsipke~ bokor.Spineolus, li, m. 2.

Ruget loc cu rugi, Rubetum, eti, n. 2. Tsipkebokros hely.

Rugaefc, v. regaefc} (Grse: Erev- go,) Ructo, avi, atum, are. B&- fbgok.Ructor, ari, atus sum.Eructo, avi, atum, are.

Rugaire, Ructatio, onis, f. 3. B 6- Joge's.Ructus, tus, m. 4- Eructatio, onis, f. 3.

Rugaitoriu, Ructator, toris, m. 3» B ojog ii, buffetilii.Ructuosus, sa, sum.

Rugaefc def, Ructito, avi, atum5 are. Gyakran bojogbk.

Rugaefc fpré e l, Irructo , are.Re'á-bofógók.

Rugefc, Rugio, ivi, itum, ire. Bo~ gtik, ord iloh

Rugiré, Rugitus, tus, m. 4* B°~ ge's, orditds.

Rugefc ca afinu , Rudio , i v i ,

itum, ire. Szamarul ordiLok. Rugire ca afinu, Ruditus , tus,

m. 4- Szamdr rivds.Rudor, oris, m.

Rugefc fpre el, Irrugio, ire. Red- orditok, igen sivofi.

Ruginefc, Kubigino, avi, atum, are. Megro0 sdăsodom.

Rugina, Ital: Rugi ne * Rubigo, iginis, f. 3. R o’sda.

Rugina de arama, iErugo, inis, 'f . 3. Rez ro’sda.

Rugina de ferj, Ferrugo, inis, f. 3, Vas ro’sda.

Ruginof de fer, Ferruginosus, sa, sum. Vas ro’sdas.Ferrugineus, nea, nenm,

Rugina femeneturi, Rubigo, inis, f. 3. Vetes ro’sda, vagy rogya. JErugo, inis, f„ 3. Uszog a’ gabonăban.

Rugina viti de vie, Carbunculus, li, m. 2. SzblS rogya,

Ruginof, Itai: Rugginofo, Rubigi- nosus, sa, sura. R o ’sddi.

Rumeg, Rumigo, avi, atum, are. Kerozom , kerot rdgok. Rumino, avi, afum, are. Ruminor, ari, atus sum.

Rumegare, Ruminatio, onis, f. 3 „ Ke’rozfs, ke’ro ragăs.Rumen, nis, n. 3.Ruma, mse, f. î.

Rumegat, Ruminatus, ta, tum.Megrăgott.

Rumegatoriu, Ruminalis, le, c. 5.

20 %

V RU.

A ’ mc/y marha kerozik. Rumeg cu minte, Rumino, avi,

atum, are. Elmembe hănyom , vetcm. Perpendo, di, sum, ere.

Rumegare cu minte , Ruminatio , onis, f. 3. Jdl meggondolds, htinyds, vetes.

Rump, Rumpo, rupi, ruptum, ere. Elszakasztom.Abrumpo, upi, uptum, ere. Perrumpo, pi, uptum, ere. Obrumpo, ere.Subrumpo, ere.Dirumpo, ere.

Lacero, avi, atum, ar*» Dilacero, are.Delacero, are.Frango, gî,' ctum, ere,

Diffringo, ere. Eltdrdelem. Avello, ulsi, sum, ere. Elszakasztom.Divello, ulsi, sum, ere. Convello, ulsi, sum, ere. E l- szaggatorn.Concerpo, ere.Deruncino, avi, atum, are» K i- szaggatorn,

Lilanio, iavi, atum, are. Szag- gatom.

Rumpere, Ruptio, onis, f. 3. Sze- ge’s, szakasztas.Divisura, rse, f. i. Szakasztas. Avulsio, ortis, f. 3. l aceratio, onis, f. 3.Disruptio, onis, f. 3.

Diruptio, onis, f. 3, .

RU. 3 o 7

Divulsio, onis, f. 3.Infractio, onis, f. 5,

Rumpatoriu, Ruptor, oris, iii. 3. Szegö, szakasztâx Fractor, oris, m. 3i Violator, oris, m. 3s Avulsor, oris, m, 3.Rntnpens, emis, o. 3.

Rupt, Ruptus, ta, turn. kasztatott, szegett.Abruptus, ta, turn.Divulsus, sa, suni.Devulsus, sa, sum.Decerptus, ta, turn. Deruncinatus, ta, tum. Disruptus, ta, tura.Dispessus, ssa, ssum.Laceratus, ta, tum.Avulsus, sa, sum.Convulsus, sa, sum.Evulsus, sa, sum»Vulsus, sa, sum.

Ruptura, Ruptura, râe, f. kadek.Fractura, rse, f. l i Divulsio, onis, f. 3. Fragmentum, ti, n. 2 .

Rump afare, Erumpo, rupi, tüm, ere. Kiszakadok, kirohânok. Prorumpo, upi, tura, ere.

Rumpere afare, Eruptio, onis , f. 3. K i om las, szakadds.

Rump afare si fcot afare, Evello, si, sum, ere. Kiszaggătom.

Rumpere si fcoatere afare, Evul sio, onis, fi 3. Kiszaggatds.

So5 RU.

Rupt afare, Evulsus, sa sum. K i- szaggattatott.

Kump amiciţie, Amicitiam dirimo, emi, emtum, imere. Ba- rdtsdgot felbe szakasztom.

Rump capu, Caput frango, egi, ctum, ere. Fejemet betdr&m.

Eiumpere capului cu ceva lucru* Caput labore obtundo, ere, Fejemet verem valami dolo'gba.

Rump cu putere, Effringo, egi» ctum, ere. K/tdrdm, /elWrdm.

Rumpere cu putere, Effractura, tursp, f. 1 . KUdres, felWres.

Rumpatoriu cu putere, EiFracto» rius, torii, m. 2 Felloro. Effractor, oris, ni. 3.

Rupt cu putere, Elractus, ta , tum. Kirontatott, tdreteli.

Rupt dela ceva, Subcissivus, va, vum; Valamitol elszakaszta•

tott.Rump de to t, Confringo, egi,

actum, ere. Oszve-rontom, to-

rom.Commiiiuo, ui, utum, ere.

Rump dsof, Revello, velli, vulsi, sum, ere. Lieszakasztom■ Stringo, nxi, ctum, ere.Detero, ere. Letdrom , szakasz°

tom.Defringo, egi, actum, ere. Derumpo, upi, tum, ere. Excerpo, psi, ptum, ere.

Rumpere dsof, Revulsio, onis,

f. 3. Leszakasztds.

RU,

M sia -

1 . Sza-

Rupt dsof, Revulsus, sa, surn. Leszakasztatott.Detritus, ta, tum.Avulsus, sa, sum.

Rump gutu v gh itu , C o llum , cervicem frango, egi, etum. ere. Nyakamat töröm,

Rump inainte,m Prsefringo, egi, actum, ere. Elöl török. Prserumpo, rupi, uptum, ere.

Prsetero, ere.Rump in doao fau la f lucru, Ab»

rumpo, upi, uptum, ere. Fe’l- be szakasztom.Jnterrumpo, upi, ptum, ere,

Közben elszakasztom.Rupt in doao fau lafat, Inter-

ruptus, ta, tum. Felben sza- knsztatott, felben hagycitott.

Rumpere in doao fau laiare, A b ruptio, onis, f. 3. Felben sza- kasztds.

Rump in lontru, Irrumpo, upi, tum, ere. Red-tdrdk, beroha- nok.

Rumpere in lontru, Irruptio, onis, f. 3. Red-tdres, be'rohands.

Rump in parteicele, DifFringo , egi, actum, ere. Eltördelem.

Rump in si ftric, Refringo, ere.Felszakasztom, fe lbon iom .

Rump infocire, Societatem dirimo, emi, emtum. Tdrsasd- got megszegem.

Rump intre, Intervello, ere. Kö- zesleg kiszaggatom.

RU. RU. 5o§

Rump pace, tăcem dirimo, emi, emtum, ere. Be'kesse'get m egszegem.

Rump printreg , Perrumpo , pi tum, ere. Rajta altal-tdrdk.

Rump ftric cu funet, D isplodo,

si, sum, ere. Pattantdssal rontok.

Rump vorba altue, Interpello ser. monem alterius, Megakaddl- lyoztatom beszediben. Sermonem alterius abrumpo , pi, uptum, ere.Interrumpo, upi, ptum, ere.

Rumpere vorbi altue , Interpellat e , onis, f. 3. fljegszdllitds be- szedjeben, akaddlyoztatds.

Rumpatoriu vorbei, Interpellator, oris, m. 3. Megszdllitd, besze'dben akaddlyoztatd.

Rumpafieste, Interrupte, adv: El- szaggaLva, megszaggatvct.

Ruptura, Ruptura, rse, f. 1 . Sza- kadds, omlds, meredek hely. Praeruptus, ta, tum. Meredeli hely. Locus prseruplus. Abruptum, ti, n* 2.Labes, is, f. 3. Fold szakadâs, omlds.

Ruptura coiosere, Ital: Ruttura inteftinale, Ramex, ecis, m. 3. Megszakadds, tdkosseg.Hernia, nise, f. i.Enterocele, Ies, f. 1 ,

Rupt coio£ Ramicosns, sa, sum. Megszakadt, tokds.

3 io RU.

Ilerniosus, sa, sum.

Ruptoare, Determinatio, onis, f. 3.Elpegezes.

Ruf, Russus, ssi, m. 2 . Orosz- Ruffus, ruffi, m. 2.

Ruília, Russia, sise, 1 . Orosz ország.

Rufeíc, Russicus, ca, cum. Oroszi.Russaceus, cea, enm.

Rusine, Rubor, oris, m. 3. Szemc- rem. Verecundia, dise, f. 1 , Pudor, oris, m. 3. Szegyen. Propudiura, dii, n. 2.

Rusínez, Pudefacio, ci, ctum, ere. Szégyenitem.Confundo, udi, sum, ere. Dehonesto, avi, atum, are. Pudore, probro aííicio, eci, tnm, ere.Pudorem incutio, cussi, ssum, ere. Pudore suOfundo, ere. Pudorem causo, avi, atum, are. Opprobr.o, are. Piro(igatom .

Rusinare, Pudor, oris, m. 3. Szé* gyenseg. Propudium, dii, n. 2. Erubescentia, ti«e, f¿ 1 . *S!se- gyenlés.Confusio, onis, f. 3. Szégye- nit^'s.Pudicitia, cise, f. 1 . Szemer- metesseg. Verecundia, dise, f. 1 .

Rusinof, Pudens, entis, o. 3. Szegyen ló, szem4rnies. Pudibundus, da, dum.\Verecundus, urida, - undum, Erubescens, entis, o. 3.

RTJ.

Pud^cus, oa, cum.

Ruşinat, Propudiosus, sa, sum. Szegyenes, szegyent vallott. Pudore, probro, dedecore affectus. Szegyen iteti.Confusus, sa, sum.

Pudendus, da, dum. Szegyen? se'ges.

Rusineste, Verecunde, adv: Sze- mrrmeseri.Pudenter, Szeme’rmetesen.

Ruşinez {trie feceorie , Depudico, av i, atum, care. Meggyald- zom , szeplositem.

Kusinezume, Pudefîo, eri, ac'us sum. Magamat m cg szegyeni tem.Erub^sco, ere.

Verecundor, ari. atus sum. Pudet me, puduit, ere.

Rusinem efte , Pudet m e , Sze- gyenlem.

Rus inem efte foarte, Dispudet, uit., Igen szegyenlern.

Rusinem efte incatva, Suppudet, duit. Szegyenlern szabâsu.

Ruşine pateimefc, Pudore, ignominia aifcior, fici, ectus sum. Szegyen t vattoJi. Pudefio.

Rusine pateimîre, Pudor, oris, m. 3. Szegyenvallăs.Dedecus, coris, n. 3.Probrum, bri, n. 2.

Rufthicefc, lucru la camp, Rustî- cor, ari, catus sum. Mşzei munhdt itzdk.

SA. SC. 3 n

Rufteicatie, Rusticado, onis, f. 3.

jyjczei munkát i'izes.Rufteicie, Rusticitas, tatis, f. 3.

Mezei munkálás.Rufteic, lucratoria la camp, Ru-

sticus, ci, m. 2. Mezon lakó, dolgozó.

Rufteicefc, Rusticus, tica, ticum.

Majorsági.Rusticarius, ria, riiim. Rusticanus, na, num.

Ruta, Ruta, tse, f. i. R u ta jti. Rutat, Rutatus, tata, tum. Rulúsi

rutából való.

SA.

Saeuefc, sefuefc, Ital: Saccegliare, Prsedor, ari, atus sum. Predá- lolt.Depopulor, ari, atus sum.

Sacuefc, sefuefc tiara, Provinciam vasto, avi, atum, are A z or- szágot prédálom, pusztilom. Provinciam rapinis vasto, are, vexo, are, avi, atum.Exhaurio, si stum, iré.E provincia prsedas ago, egi,

actum, ere.Diripio terram, ere.

Sacuire, sefuire, Depopulafio, onis, f. 3. Pusztitás, predáiás. Direptio, onis, f. 3.Vastatio, onis, f. 3.

Sacuitoriu, safuitoriu, Depopula- tor, oris, m. 3. Pusztitó, pré- dáló.

Prsedator, oris, m. 3.Vastator, oris, m. 3.

Sacuit, safuit, Depopulatus, ta, tum. Pusztitott.Direptus, ta, tum.

Sacmanefc, Ital: Metter a sacraa- no, Deprsedor, ari, atus sum. Pusztitok, rontoJí, prédálok. üiripio, ui, eptum, erfe.Vasto, avi, atum, are.

Sacmanie, Uepopulatio, onis, f. 3« ’Sákmány, ragadás.Direptio, onis, f. 3.Vastatio, onis, f. 3.

Sale earba, Salvia, vise, f» i. Zsálya.

Sale falbateca cu capatina, Sta- chis, chis, f. 3. Fejér vad zsálya.

Saloí^ Salveatum, ti, n. 2 . Zsályás ital.

Salefc, sale beii, Salvio, avi, atum, are. Zsályás orvassággal e'lek.

Scheda, Scheda, dse, f. i . Tze- dula papiros, diribdarab irás.

Schedula, Schedula, lse, f. i. Tze- dulálska, irásotska.Inscriptiim, ti, n. 2.

Schifma, Schisma, tis, n. 3. Párt- iités, elszakadás, szakadás.

Schifmateic , Schismaticus , ca , cum. A z Ekklé’siában szaka- dást tsináló.

Sceop, Ital: Zoppo, Claudus, da, dum. Santa. Catax, cis, m. 3.

Sceopare, Claudicado, onis, f. 3. | Sántálás.

Sceopatura, Clauditas, tis, f. 3.Sántasá g.

Sceopatez, Claudico, avi, turn, are. Sántálok, sántitok.

Sceopatoriu, Claudlcans, tis, o. 3. Sántáló.

Sceopetend, Claudicando, Sdn- tdn,

Sceoapa, Spithama, mse , f. 1 . Arasz.

Scipefc, Spuo, ui, utum, ere, Pd- kom.

Scipire, Sputatio, onis, f. 3. Pok- dóse's.Consputatio, onis, f. 3*

Scipit, Saliva, vse, f. i . Pcik, nyâl.Sputum, ti, n. 2.

Scip iceof, Salivosus , sa, sum- Nydlos, nedvesseges.

Scipefc afare, Exspua, ui, utum, ere. Jfipokom, kivetem. Bespuo, ere.

Scipefc balosefc, Salivo, avi, atum, are. Meşnydlozom pokkel.

Scipefc fbre el, Inspuo, ui, utum, ere. Réá-pokom, bele'-póktím. Tnsputo, avi, atum, are.

Scipefc fpre el, nul bag in fama, Despuo, ui, utum, ere. Lepo- kem , szdmba n *m veszem.

Scipefc tusefc, Ap logo, avi, a» turn, aré. Pdkom , hurutom.

Sciu, Scio, vi, turn, ire. Tudom. N ov i, visti, no it. Cognosco, ere. Cognitum babeo, ui, ere. Probe teneo, ui, tum, ere.

3i2 SC.

Exploratum habeo, ere.Constat mihi. Non me latet. Non me fugit, prseterjt.

Non ignoro, avi, atum, are. Calleo, u i, ere. Resrio, ire. Megtudom. Rescisco, ere.

Sciintie, Scitus, tus, m. 4. Tudds. Cognitio, onis, f. 3.Scientia, se, f. 1.

Sciutoriu, Sciens, tis, o, 3. Tud6. Sciintieste, Scienter, adv: Tudva. Sciu foarte b ine, Percalleo, ui a

ere. lgen jd l tudom.Sciu de buna fama, Certum scioj

Bizonyoson tudom.Certo scio, ire. Certe scio, ire. Pro certo scio, ire.

Sciu doctorie, Scio artem ma- chaoniam, Tudok orvasdlni.

Sciintia doctorii, Ars machao« nia, Orvosi tudomdny.

Sciu ghenealoghia, Scio genealogia am , Tudom a’ nemzetseg% historrăjăt.

Sciutoriu ghenealoghii, Genealo- gus, gi, m. 2 . Nemzetseg’ histo- ridjăt tiidâ.

Sciu inainte, Prsfscio, vi, tum, ire. Elore megtudom .

Sciintia inainte, Prsescientia, ise, f. 1 . Elore megtudas.

Sciutoriu inainte, Prsesciens, tis, o. 3. Elore megtudâ.Prspscius, ia, um.

Sciu inpreuna , Conscisco , ere** Egygyiitt tudom.

SC.

SC. SC.

Sciu legile, Gnarus legum suin, es, est, fui, ludom a’ ior- ve’nyt.

Sciutoriu de legi, Jurisconsultus, ta, turn. Torve'ny titdó. Jurisperitus, ta, tum.

Sciu limbi evreeste, greceşte, latineşte, Calleo lingvas h brse- am, grsecan , latinam. Tudok nyelveket, zsidóúl, górogú l, dédkúl.Scio, yi, tum, ire,Novi, visti novif,

Scie cunosteintia m e, Conscio, ivi, itum, ire. lud ja leihenx esmérete.

Sciutoriu cunosteinti fale, Cons°i- us, ia, um. Maga dolgainak tudója.C.cnsciolus, la, lum.

Sciintia mefureri pamentului, Geometria, sp, f. i, Foldme're's- nek tiidomdnyja.Geodesia, sise, f. i.

Sciintia sumarii, Logistica, cse, f. i. Szúmvetés tudomány,

Sciut tuturor, Vulgaris, re, c. 3. Kozon se'ges.Vulgarius, ria, rium,

Sciintiez vedi insciintez.

Scirefc, Sciscitor, ari, atus sum. Tudakozom.Scitor, ari, atus sum.Scrutor, ari, atus sum.Indago, avi, atum, are. Expiscor, ari, atus sum.

Investigo, avi, atum, are. Contor, ari, atus sum.

Scirire, Investigado, onis, f. 5. Tudakozăs.Scrutatio, onis, f. 3»Scrutinium, nii, n. 2 . Percontatio, onis, f. 3. Percunctatio, onis, f. 3. Indagatio, onis, f. 3. Perscrutatio, onis, f. 3»

Sciritoriu, Sciscitator, oris, m. 3. Tudakozó.Scrutător, oris, m. 3. Percontator, oris, m. 3.

Indagator, oris, m. 3. Sciritoare, Indagatrix, cis, f. 3.

Tudako zóne'.Sciriceof, Scrutabilis, le, c. 3. T u -

dakozható. Perscrutabilis, le, c. 3. Vestigabilis, le, c. 3. Scrutabilis, le, c. 3. Sciscitandus, da, dum.

Scirefc inainte, Prsescisco , ere.Elol megtndakozom.

Şcoala, SchoJa, lse, f, î. Oskola. Şcoala de inve'iat, Athenseum, ei,

n, 2. Tanúló he ¡y. Gymnasium, ii, n. 2 .

Şcoala pruncilor, Plantarium, rii, n. a. Gyermekek’ oskoldjok.

Scolafteic, Scholasticus, ca, cum.Tanúló Deák.

Scolariu, Scolaris, re, c. 3. Osko- lai.

Scopa, matura, Scopa, pse, f. i. Seprü.

5x4 SC. SC. SE.

Verriculum, li, n. 2 .Scopa de peri, Setacea scopa,

Szor seprii.Scopa de vergele, Virgultea sco

pa, Veszszo seprii.Scopa mica, Scopula, lee, f. x.

Sepriitske.Scopefc, metur, Ital: Scopare,

Verro, ri, siim, ere. Seprek. Scopis mundo, are. Purgo, are.

Scopetoriu, Scopator, oris, m. 3. Sepro.Scoparîus, rii, m. a.Verrens, tis, o. 5.

Scopat, Scopatns, ta, turn. Seprett. Scooefc bine, Converro, ere. Jól

kiseprern. Everro, ere.Scooefc iare, Reverro, ere. Isme't

megseprem.Scopefc in dsof, Deverro, ere. Le-

seprem.Scopa de curetit cuptoriti, Ruta-

bulurn, li, n. 2 . Asag, penele. Furnarius comis.

Scurra flencaitoriu , Scurra , rse, m. i. Tséltsapó, otsmány besze'dii.Morio, onis, m. 3. Udvari bolond. Sanio, onis, m. 3.

Scurefc fîencaeic, Scuror, ari, tus sum. Tselet tsapok, bolondos- kodom.Scurram ago, egi, ctum, ere.

Scurilie, Scnrilitas, tis, f. 3. Tsél- tsapság, trágárság.

Scurilieeof» Scurilis, le, c. 3. Szem-

telen, trdgdr.Scurilitoriu, Scurrans, tis, o. 3.

Tseltsapsdgdval e'lo ortzdtlcin. Scurileste, Scuriliter? adv: Szem-

telenül, trágárúl.Se ase, Ita, sic, Igy , itgy.Se, Sella eqvilis, Nyereg.

Ephipium, pii, n. 2.Se de purtat greutate, Clitellse,

arum, f. x. plu: Tereh hordo- zó nyereg.

Selariu, Sellarius, rii, m. 2. Nye~ reg gvdrtó.Ephipiarins, rii, m. 2 .

Sediement, Sedes, dis, f. 3. Sze'k, pad. Sedile, lis, c. 3. Sessibulnm, li, n. 2.Scamnum, ni, n. 2 . Snbsellium, lii, n 2.

Sediementutz, Sedicula, lee, f. x.

Széketske.Scabile, lis, n. 3.

Sed, Sedeo, ere, di, ssum. Ültik, veszteg iiltik, múlatok.Sido, di, essum, ere.Recumbo, ui, itum, ere.Sessito, are, vi, tum. Leiildd- gelek.

Sedere, Sessio, onis, f. 3. Leüle’s.Sedimentam, ti, n. 2.

Sedietoriu, Sessor, oris, m. 3. Ülo. Sedens, tis, o. 3.Sessilis, 1«, c. 3.

Sed adefe, Sessito, avi, atum, are.Humar, hamar leiilok.

Sed de a dreapta fau de a ftanga,

A dextra, v. a sinistra sedeo, di, essum, ere. Johbrct, vagy balra iilok.

Sed deafupra, Snpersedeo, d i, ssiim, ere. Feljúl iiltík. Supersidio, ere.

Sed dsoí Desido, ere, di, essum. Leüldk.Subsideo, ere.

Sed inainte, Antesedep, d i, essum, ere. Elol ii'ok'.Prsesideo, di, essum, ere.

Sedere inainte, Antesessio, onis, f. 3. Elol iilés.

Sedietoriu inainte, Prsesidens, tis,

o. 3. Elol ülo.Prseses, dis, o. 3.

Sed in loe , Resideo , d i , ssum , ere. Vesjzleg ültíl, lakom. Resido, ere.

Sedietoriu in loe, Residens, tis, o. 3. Hely ülo, lakó-

Sed inpregiur, Circumsedeo, di, ssum, ere. Kórnyul-iilok.

Sed inpregiur cu oafte, Ci^cnm- sedeo, di, ssum, ere. Táhorrctl k6nvyüi-veszem, szdllom.

Sedietoriu inpregiur, Circumses- sor, oris, m. 3. Valami helyt megszálló.

Sediut inpregiur, Circumsessus, sa, sum. Kórnyul-vétetett.

Sed inprenna, Gonsideo, ere. Egy- gyütt iilok, letelepedem. Consido, ere.

Sedietoriu inpreuna. Cousessor,

oris, m. 3. Egygyiitt leiilo.Sedere inpreuna, Consessus, sug,

m. 4. Oszve-ules, egyben- gyuit nep.

Sed la mafa, Discumbo, ui, ere. Asztalhoz iilok.Recumbo, ere, ui, itum.

Sed lingă e l, Assideo, ere, d i, essum. Melle, mellette iilok. Assido, ere.

Sedietoriu lingă el, Assessor, oris, m. 3. Mellette iilo, Assessor.

Sedietoare lingă el, Asseştrîx, cis, f. 3. Mellette illone.

Sed pe ca l, Eqvo insideo, ere. Lovan iildk.

Sedietoriu pe cal, Sessor, oris, m. 3- Lovan iilo.

Sed pe denf Insido, di, essum, ere. Rea-ulok, megszăllom. Insideo*, ere.

Sedietoriu pe denf, Insidens, tis, o. 3. Reă-ulo.

Sed pe fcaunu judecaţi , in ca- tbedra judicii sedeo, ere. Tbr- venyszekben iilok.

Sedere pe fcaunu judecaţi in sîr,

Scabinatus, tus, m. 4* Ttir- venyszek iilo rend.

Sedietoriu pe fcaunu judşcati, Scabinus, ni, m. 2 . Torveny- szek iilo.

Sederie, Sedria, se, fi i. şedea judiciaria, Tdrvenyszek.

Sedind lucru, Sedendo laboros avi, atum, are. îflve dolgozom »

316 SE. SE.

Sedind lucretoriu, Sedentarius, ria, rium. Ulve dolgozó.

Sedietoriu in nemica, Desidiosus, sa, sum. Dologtalan, tunya,

rest.Sedemife, Qvadrat mihi, lililí né-

kem. a quadro, avi, atum, are. Illem, alkalmatos vagyok.

Selefc, vedi zseleíc.Seluefc a zelo , Expostulo , a v i ,

atum, ere. Panaszolkodom. Qveritor, ari, atus sum.Qveror, estus sum, qveri. Conqveror, estns sum, qveri.

Seluire, Expostula'io, onis, f. 3. Panas zalkodás.Conqvestio, onis, f. 3. Conqvestus, tus, m. 4*Qverela, lse, f. i.Qverimonia, nise, f. i.Qvestus, tús, m. 4*

Seluitoriu , Expostulator, oris , m. 3. Panaszolkodó.Qverulus, la, lum.Qveribundus, da, dum. Qverulans, tis, o. 3.

Seluefc adefeoriu, Qverifor, ari, atus sum. Gyakran panaszol- Jiodom.

Seluefc cu plenf, Lamentor, ari, atus sum. Sirva panaszolkodom.

Seluire cu plenf, Qveritatio, nis, f- 3. Sirással panaszolkodás. Qveritatus, tus, m. 4-

Seluefc foarte, Deqveror, eri, estus

sum. Igen panaszolkodom. Septe, Septem, Het.Septedieci, Septuaginta, Hetven. Septediecins , Septuţigeni, nse ,

Hetvenen.Septediecile , Septuagenus , n i ,

m. 2. Helvenedik.Septedieci de dile s Septuaginta

dies, Hetven napok.Septe dile tiitoriu, Septem dialis,

le, c. 3. Het napig iartö. Septedieci si cinci de ilorin ti,

Sest°rtium, ii, n. 2 . Mintegy hetvenöt Jorin t.

Septe lo ti, Septunx, cis, m. 3. Het löt.

Septenariu, Septenarius, ria, rium. Het dologböl dllö.Septenarius versus, Het Idbu vers.

Septe m ii, Septem m iile , Het ezer.

Septefc, Septemgeminus, na, num.

Hetes.Septefprediece, Septemdecim, 77-

zenhe't.Septe şiruri de corăbii, Hepteris,

ris, f. 3. Het rend evezö hajö. Septe fute, Septingenti, tse, ta.

Hetszăz.Serb, fluga , Servus, v i ,m . a.

Szölga.Famulus, li, m. 2 .Minister, tri, m. 2 .Abactus, ti, m. 2 . Be'res, szölga Lege'ny.

Serb de batae , Verbero , onis , m. 3. Ostorozni valo.Flagro, onis, m. 3. Flagriones, um, m. piu: Ostorozni valâk. Mastigia, gise, f. n Oslorozăs- ra meltâ. Mastigeus, ei, m. 2 .

Serb de cafa, Servus a cubicu- lis, cubicularius, iii, m. 2 . Hâz i szâlga.

Serb de fala , paluta, Atriensis > sis. Palotai szâlga.

Serb de vesmente, Vestispicus, ci* m. a. Kdntdsre vigyăzd.

Serb inainte umblatoriu, Ante^ ambulo, onis, m. 3. E lo l jărâ szâlga.

Serb de mafa, Disetarins, rii, m. 2 . Asztali Jenn szâlgâlâ legeny.

Serb la cala nafcut, Verna, nse, m. î. Hăzunhnâl sziiletett szâlga, szâlgâlâ.Vernaculus, li, m. 2 .

Serb la poarta, Portarius , r i i , m. 2 . Kapun dllâ szâlga.

Serb la tabere, Calo, onis, im 3. Tăbori szâlga.

Serb la use, Oatiarius, rii, m„ 2 . Ăjtân dllâ szâlga.

Serb militerefc, Cacula, Ise, m. i. Katona inas.

Serb veoinic, Perennis servus. > Orbktis szâlga.Davus, vi, m. 2 .

Serb urmatoriu, Pediseqvus, qvi,

m. a. Kdveio szâlga.Şerbi popilor sertfitori, Cam illi,

SE.

orum, m. 2 . plu: Aldozö Pap’ szölgdi.

Serbutiu, Servulus, li, m. 2 . Szöl- gätska.Vernula, Ise, f. i.Ministrellus, li, m. 2.

Serba, Serva, vse, f. l. Szölgälä ledny, aszszony.Ancilla, Ise, f. i.Famula, Ise, f. j.Ministratrix, cis, f„ 3.

Serbutie, Servula, Ise, fä i . SzöU gdlötska.Ministrella, lge, f. i .Ancillula, lfee, f. i .

Serbefc, Servio, ivi, itum, ire. Szölgälok.Famulor;, ari, ätus sum. Inservio, ivi, itum, ire, Deserviö, irei Ministro, avi, atum, am

Ministerium, obseqvium prje* sto, are, stiti, titum.

Exhibeo, ui, itum, ere.

Serbire, Servitudo, nis, f. 3. Szöl- gdlas, szölgasag.Servitus, tutis, f. 3.

Serbie, Servitus, tutis, f. 3. Szöh gdlat. Servitium, ii, n. 2. Ministerium, rii, n. 2, f amulatio, nis, f. 3 .

Famulatus, tus, m. 4 , Famulitium, tii, n. 20 Famulatura* r&, f. i .

Serbicefcy Servus, va, vuim Szök gai. Famularis, ris, c. 3,

SE. 3i7

SE-. SE.

Servilis, le, c. 3.Ministratorius, ria, rium.

Serbitoriu, Servitor, oris, m. 3.Szolgald.Ministrator, oris, m. Z. Famulans, tis, o. 3.

Serbitoriu inpreuna, Administer, tri, m. 2. Szolga-tărs. Conservus, vi, m. 2 . Comminister, tri, m. 2.

Serbiceste, Serviliter, adv: Szâl- ga m odon.Famulariter, adv:Vernaliter.

Serbefc cu greutate, iEgre servitu- tem patior, sus suni, pati. Ne- hezen szdlgdiok.

Serbefc cu ftradanie, Strenue, et sedulo servio, ire. Szorgalma- loson szdlgdiok.

5»rbefc înainte, Prseservio, ivi , itum, ire. Elol szdlgdiok.

Serbefc lui Dumnedieu, Deo servio, vivij itum, ire. lstennek szdlgdiok.Servituti Dei me dedico, avi, afum, are.Addico, xi, ctum, ere.Trado, didi, tum, ere.

Serbefc pentecelui, Ventri servio, vivi, itum, ire. Hasnak szol- galok0 eszem, istorii,

Serbire pentecelui, Edacitas, tatis, f. 3. Hasnak szdlgdlds.Cula, lae, f. 1 . Ingluvies, ei,fi 5-.

Gastrimargia, giæ, f. i. Dobzó- dás, hasnak szólgálds.

Serb pentecelui, Gulosus, sa, sum. Nagy ehetS.Gastrimargus, gi, m, 2. Dob- zódó.Ventri deditus, ta, tum.Gibi avidus, da, dum,Helluo, onis, f. 3.

Serefteu, Serra, rse, f; i. Fi'irp'sz, Sereftentiu, Serrula, lee, f. i . Fi'i-

re'szetske.Sereftuefc, Serró, avi, atum, aré.

Fürészelek.Sereftuire, Serrago, nis, f. 3. Fi'i-

reszles.Sereftat, Serratus* ta, tum. Fúre'~

széJl.Serie, Ital: Sechio , Serióla* Ice,

f. i. Situla, lse, f. i. leder, mérito edén y. Hydria, rise, f. i. Urna, nae, f. i.

Serpe, Serpens, tis, m. 3 Kigyó. Angvis, vi*, m 3. Ophis, is, m. 3. AmmoditeS, tae, f. i.

Serpe afpida, Aspis, dis, m. 3* Aspis kigyó.

Serpe Bafilifc, Regulus, li? m. 2.Basiliskus kigyó.

Serpe cefe fue pe lemn si de acoló fare de parte , Jaculas, li * m. 2 . Kigyó , mely Jara hág es onne't meszsze hányitja ma- gát.

Serpe crocodeil, Crocodillus, lij m. a. Krokodillus,

SE. SE,

i

Serpe cu coarne , Cerastes , tae , f. i. Szarvas kigyô.Aspis cornuta.

Serpe cu doao capete care mere si inainte si inapoi, Amphisbe- na, næ, f. 1 . Két Jejii kigyo, elo es hàtrct meheto.

Serpe cu multe capete, idem. Serpe de apa, Boa, ae, f. 1 . Vi

z i kigyô, Tehén szopô kigyô. Clielidrus, dri, m. 2 .Angvis, vis, m. 3.Natrix, cis, m. 3.Hydrus, dri, m. 2.Enchidris, ris, m. 3.

Serpe Dipfaf care eu muscare fa aduce fete, Dipsas, dis, f. 3. Mardsdval szomjusdgot hozô kigyô.

Serpe dupe a cui muscare cure fingele tôt, Hemorhois, oidis, f. 3. Kigyô, melynek mardsa utdn m inden ver kifoly a testbolSalamandra, drae, f. 1 .

Serpe in apa si pe ufeat vietiutoriu, Chersidrus, dri, m. 2 . Vizben es szdrozon egyarànt lalià kigyô.Cheryshydrus, v. chehydrus , dri, m. 2. .

Serpe mic, SerpentuluSj li, m. 2 . Kigyôtska.Angviculus, li, m. 2 .

Serpé mic dupa a cui muscare trupu putradiestej Seps, epis,

m. 3. Kis kigyô, melynek mardsa utdn a’ test megrothad.

Serpe orb curt, Caecilia, liae, f. ü Kurta vak kigyô.

Serpe feipitori de venin, Ptyas, adis, f. 3. Mer get pôko kigyô.

Serpe purtetoriu, Serpentiger, ra, rum, Kigyô hordozô.

Serpe feurt, Coluber, bri, hj. 2. Kurta kigyô.Colubra, brae, f. 1 .

Serpe tiitoriu , Angvitenens, tis,0. 3. Kigyô tartô.

Serpe venenat vergat, Cencris, cris, m. 3. Merges tarka kigyô. Prester, ris, m. 3.

Serpe vergat, Acontias, tiae, f. 1 , Tdrka kigyô.

Serpe vipere, Vipera, rae, f.. 1 .

Vipero, onis, m. 3 . Vipera ki- syà.

Serpof, Serpentosus, sa, sum. K igyô s hely.Angvifer locus.

Angvinus, na, num.Angvineus, ea, eum.

Serpefc, Serpo, psi, ptum, erë.Tsuszok, mdszok.

Serpitoriu, Serpens, tis- o. 3. El- tsïiszô, terjedo.

Serpefc inainte, Praeserpo, psi, erptum, ere. E lol tsuszok, mdszok.

Serpefc in lontru , Jnserpo, ere» Bele-màszok. Perrepo, ere, Perrepto, are.

SE» SI.

Serpenterie, Serpentaria, riae, f. i.K igyó fu.

Serpil, Serpillum, li, n . 2 . Ka- kuk fú.

Serpella sopirla, Lacerta, tae, f. 1 .Cyék. Serpeila, lae, f. 1 .

Serpella soperla cu fte in fpate, Stellio, onis, m. 3.. Tsillag há- tu álnok gyéketske.

Serpella folomefdra, Salamandra, drae, f. 1 . Mérges gye'k.

Serpari de tinut bani, Bulga, gae, f. 1 . Ti'iszü.Hyppopera, rae, f. 1 .Ascopera, rae, f. 1 .Pasceolus* li, m. 2 .

Sertva, Sacrificium, cii, h. 2. A l- dozat.

Sertva ce {te deintro fute de v ite, Hecatombe, bes, f. 1 . Száz rnarhából álló úldozat.

Sertva Veneri, Aphrodisia, siae, f. 1 . Venus áldozatja.

Sef, Planicies, ei, f. 5. Egyenes ftíld.Planus, lia, nnm.

Sefe, Sex, Hat.Sefedieci, Sexaginta, Hatvañ Sefe loti apefetoriu, Séxtantarius,

ii, m. 2 . Hat lót nyomó.Séfe mil, Sex miñe, Hat-ezer. Sefefprediece, Sedecirri, Tizen-

hat.Sefe fute, Sexcenti, Hat-száz. Seí!íe, Fuñdus, sessió, onis, f. 3.

Lahó hely,

Si, Ac, aiqve, et, qve, qvoqve, etiam, atque etiam. És, ¿s.

Si acum, Etiam nunc, Még most-is, még-is.

Si amu, Idem.

Si de aci iii colo, Dehinc etiam, Ezután-is,

Sibilla, Sybilla, lae, f. 1 . Jtíven- dolo aszszony.

S ib ilin , Sybillinus, n a , num* L ibri sybillini, Jovendo m on dó Künyvek.

Sir, Series, ei, f. 5. Rend, szer. Ordo, inis, m. 3.

Sirutiu, Serióla, lae, f» 1 . Ren- detské.

Sir deintei de petri, fau de v ie , Antes, ium. Els'á rend szol'ó ttivekj kdvéko

Şir de mardsele margaritari Ordo margaritarum, Gyongy rend.

Sireag, Series, ei, f. 5. Militum, hominum, Sereg ember, Eaton a. Caterva, vae, f. 1 . Cohors, tis, f. 3.Agmen, nis, n. 3.Exercitus,tüs, m 4* Gr'ex, gis, m. 3, Phalanx, gis, f. 3. Turma, mae, f. 1 . Turba, bae, f# 1 .

Sireagutiu, Coh'orticula, lae, f. 1 . Kis sereg. Pusilltis grex, gis.

Sireag de thineri, Pubes, bis, f. o. Ifiu sereg.

Sireaguri de luntri, Ciassis, sis, f. 3» Hajós sereg.

SI. SM. SN. SO.

Siregat, Gregatus, ta, tum. Osz- ve-sereglett, tsoportozott.

Siregatieste, Gregatim, adv: Sere- genként.Costellatim, adv: Pilatim.

Sirebie siruri multe de tort laolalta, Ligatura, rae, f. i . F o nal htí tés,

Smaltiu Ita: smalto, Encaustum, ti, n. 2 . Zomántz.Crusta, tse, f. i. Gypsum, si, n. 2. Nigellum, li, n. a.

Smaltiuefc Ita: smaltare, Encausto, avi, atum, are. Zomántzal Jestem.Crusto, avi, atum, are.Pingo, xi, ctum, ere.Gypso, avi, atum, are.

Smaltiutoriu, Encaustes, tae, m. i. Zomántzal (esto.Encausticus pictor.

Smaltiuire, Damascena pictura encáustica , nigellum , li, n. 2. Zomántzozás.

Smaltiof, Encausticus, ca, cnm, Zomántzos, zomántzhoz való.

Smaltiuit smaiceof, Encausto variegatus, ta, tum. Zomántzos, zomántzozott.Damasceno encáustico pictus , ta, tum. Gypsatus, ta, tum. Crustatus, ta, tum.Pictus, ta, tum.Nigellatus, ta, tum.

Smaltiuefc mestersug, Encaustices, cae, f. 1 . Zomántzozó mesterség.

Pars II.

Smaragd, Smaragdus, di, m. 2 . Smaragd ko.

Sneapen Ita: Ginapro, Gai: sapenÿ brad pedeftru, Abies, ei, f. 5. Fenyo fa, ma g lermo feny 0, gyalog fenyo.Jiiniper, ri, m. 2 . Juniperus, ri, m. 2.

Sneapenariu, Abietarius, rii, Feny a fübôl dolgozô,

Sneapenefc, Abiegnus, na, num. Fenyo jà b ô l valô.

Snef paiere, Kudicula, lae, f, 1 « aquatica. Snef maddr.

Şoarece, Sorex, cis, m. 3. Egér} patkdn. Glis, ris, m. 3.Mus, ris, m. 3.

Soarecel, Soricellus, li, m. 2. Ege* retske. Musculus, li, m. 2 .

Şoarece cu arepi, Vespertilio, onis, f. 3. Denevér, pupa levèl, szdr- nyos egér.

Sorecefc, Soricinus, na, num. 2?« géri, patkdnyi.

Sorecof, Murinus, na, num. Ege« res, egéri.Soricinus, na, num.

Sorecariu, Muriceps , p is , e. 3« Egeres. Mures captans.

Sorecare, Muscipula, lae, f. t, Egér fog ô .

Sofran lia: zafferano, Crocus, ci, m. 2 . Sdfrdny. Crocum, ci, n. a

Sofranefc, Croco, avi, atumf axe, Croco aspergo, si, su t», «te, Megsqfrdnyozom.

ai

322 SO. SP.

Sofranit, Crocatus, croceatus, ta, tura. Sdfrdnyozott.

Sofran ielbatec, Enicus, ci, m, a.Vad sdfrdrr.

Sofraneafca facie, Cróceu®, ea, eum» Sdfrdny szin.Crocinus, na, num.

Şopron cetate, Soproniuim, n ii, n, 2 . Soprony magyar vdrost

Soptefc, Susurro, avi, atum, are. Suttogok, súgok.Musito, avi, atum, are.Musso, avi, atum, aré. Consusurro, avi, atum, are. Insusurro, avi, atum, are.

Sopteire, Susurrus* rus, na. 4- SuU togds. Mussatio, onis, f. 3. Susurratio, onis, f. 3. Súgds. Susurrum, ri, n. a.

Sopteitoriu, Susurro, onis, m. 3. Sugó suttogó.Mussitabundus, da, dum.

Soptefc pe aicunf, Mutio, ivi, itum, iie. Lcippangva súttogok. Consusurro, are. Súttogofi, tit- kolom valafiivel.

Spanu comitatului, Nomarcha , chae, m. i. Vármegye Ispdnya. Vicecomes, tis, o. 3.

Sparga Asparagus, gi, m. 2 . Spár• ga fü. Corruda, dae, f. x.

Sparga de atie Tta: spago spaget- to, Spageta, tae, f. i. Spárga. Filum retortum.Tomsx canabina.Funiculus, li, na» 2»

Sparga cu plumb in capet de me* furat afundu apei, Catapirater, eris, m. 3. Onos spärga, meU lyel a tenger melyseget merik.

Spafm Ita: smasmoGrae: Spasmos, Spasmus, mij m. a. Görts. Matrice»

Spafmof matriceof, Spasticus, caj cum. Gdrtsös, megvonatott init, vagy dszve vont tagii.

Spatiu rnisloc intre temp fau'loc, deşertare, Spatium, i i , n. 2 . Uresseg, lir esseg köze,, iddnek helynek köze.Intervallum, !ij n. 2. lntercapedo, nis, f. 3.

Spatium de curere, Stadium, i i , n. 2 . Curriculum, li, n. 2. Fa- 16 hely.

Spatiu de doao trii dile, Biduum, ui, n 2. Triduum, ui, n. 2 -, Ket hdrom napi koz.

Spatiu de opt ani, Spatium octö annorum. Nyöltz esztendeig valö ido.

Spatiu tempului, Spatium terupo- ris, Idortek koze, üressege,

Spatiof, Spatiosus, sa, sum,( Bo„ es szeles közü, tdgos.

Speculefc, Speciilor, ari, atus sum. Megnezem, visgdlom.

Speculaţie, Speculatio, onis, f. 3. Megnezo, visgdlö.Speculatus, tus, m. 4-

Speculatoriu, Speculator, oris,m. 3.

Valamit visgdlö.

f

SP.

Speculatoare, Speculatrix^ cis, f. 3.

Megtekinio aszszuny. Speiingeriu la Ro na fcara, Géma-

niae scalde, Rom ai grdditsos pellénger.Gemanii gradus.

Spinat, Spinaehia , chiafc, f. x.

Kérli laboda.Spion Ita: spione, Spion, K ém ,

k e'mleLo.Explorator, oris, m. 3. Speculator, ori,«, m. 5.Delator, oris, m. 3.

Sponghia, Spongia, giae, f¿ i .Spongia.

Sponghitie, Spongiola, lae „ f. x.

Spongy ătska.Sponglnol, Spongiosus, sa, sum.

Spongiás, jukatos.Sponghiefc sterg cu sponghia,

Spongio, avi, atura, are. Spongia abstergo. si , sum, ere. Spun- gidval megtorlóm’

Sponghiat Spongiatus, ta, tura.SpongiávaL megtorlfítt.

Sterg, Tergeo, si, sum, ere. T orlo nt.TergOj si, sum, ére.Abstergo, ere. Eltorlóm . Abstergeo, ere.Aboleo, evi, etum, ere»Deleo, evi, etum, ere.Detergo, si, sum, ere¿Detergeo, ere.Oblitero, avi, atum, are.

Ştergere, Tersio, oni», f. 3. Tories.

SP. 325

Abstersio, or.is, f. 3. Eltorlés. Abolitio, onis, f. 3.Deletio, onis, f. 3.Obliteratio, onis* f. 3.

Stergatoriu, Abstergen«, tis, o. 3. Letbrlo. Abstersor, oris, m. 3. Deletilisj le, c. 3.

Sterf, Abstersus, sa, sura» Elttí- r'ólt. Deletus, ta, tura.Delitús, ta, tura. Lietóroltetett.

Stergaceof, Delebilisj le, c. 3. El- torolheto. Deletilis, le, c. 3.

Stergatoriu, stergatoare, Abster* sorium, rii, n. 2 . Torio rúha. Mantile, lis , n. 3.M antellus, li, m. 2 .

Stergatoriu de cap, Involucre, cris, n, 3. Fo torio , vagy elól íévó a beretváldskur.

Stergariu in facie flacari, Flame- olum, li, n. 2 . Testsziri haszkenyíí

Sterg afare, Extergo, si, sutn, ere. Kitotlotn. Extergeo, ere. Lituro, avi, atum, are.Delino, livi, nivi, nitum, ire„ Dispungo, xi, etum, ere. Expungo, xi, etum, ere.Deleo, evi, etum, ere.Interlino, ni, litum, iré. Oblitero, avi, atum, are.

Ştergere afare, Obliteratio, onis, f. 3. Kitorlés.Deletio, onis, f. 3.Litura, rae, f. x.

Sterf afare, Extersus, sa , sura. KÎ- tordlíetett.

a i ^

Deleius, ta, turn.Interlitus, ta, tum.Obliteratus, ta, tum. Dispunctus, ta, tum. Expunctus, ta, tum.

Strrgatoriu afara, Deletor, oris, m. 3. Kitorlo.Obliterator, oris, m. 3.

Şterg bine, Pertergeo, ere, si, sum. Pertergo, ere.Extergeo, ere.

Şterg curatiefc, Praetergeo, ere. Letorlom.Mundo, avi, atum, are.

Şterg de tot, Aboleo, levi, etum, ere. Egeszszen kildrlom. Antiquo, avi, atum, are. Abrogo, avi, atum, are. Detergo, si, sum, ere.

Ştergere de tot, A bo litio , onis, f. 3- Egeszszen kitorle’s, Abrogatio, onis, f. 3. Obliteratio, onis, f. 3.

Sterf de tot, Abolitus, ta, tum. Egeszszen kitoroltetett. Abrogatus, ta, tum. Antiquatus, ta, tum. Obliteratus, ta, tum.

Şterg nalu, Abstergo, ere nasum. Oromat torlom.Emungo, x i, ctum, ere, Ora- mat kifuvotn, tisztitom.

Sthirefc, Sterilesco, ere. Meddo le- szefi, savanyuvd leszek.

Sthirire, Sterilitas, tatis, f. 3.

Magtalansag, savanyusâg.

3*4 ST .

Sthir, Sierilis, le, c. 3. Magtalan savanyit, vad.

Sthirof, Sterilis, le, c. 3. Sava* nyii, vad.

Ştreang, Funis, nis, m. 3. Kotel istrang.

Streanguefc, Strangulo, avi, atum, are, JUegfojtom.Suffoco, avi, atum, are. Praefoco, avi, atum, are. Animam, v, spiritum interclu- do, si, sum, ere.

Streanguire, Strangulatio, onis, f. 3 Jileg/olytas, fuladds. Strangulatus, tus, m. 4-

Streanguit, Strangulatus, ta, tum. Megjdjtatotty megfull.

Streangariu, Vagabundus, da, dum, helluo pessimus. Koborlâ, tekergo, roszra vetemedett.

Stronfanefc a Grae: strofiare et strangaizo, Torqueo, contero, comminuo, ui, utum. JTlegtG- rom, duriitzkoldm , egyberon- tom.

Stronfanire, Torsio, onis, f. 3. Duriitzkoles.

Stronfanit, Tortus, ta, tum. Com- minutus, ta, tum. Egybenron- tott, duriitzkolt.

Sucutiu, Executor, oris, m. 3, Ad6 szedo, adossăg Jelszedo.

Sucutie, Executio, onis, f, 3, E - rovel veves.

Sucutiefc, Exequor, cutus sum,

I equi. Erovel felveszem.

ST.

su. su.Suer, Sibilo, avi, atum, are, Sü-

völtök, sipolok, füUyegek. Insibilo, avi, atum, are.

Suerare, Sibilatio, onis, f. 3. Su- Volte's. Sibilus, li, n. 2 .

Sueretura, Sibilus, li, rn. 2 . Sü- voltés. Sibila, orum, n. 2. plur:

Sueretoriu, Sibilus , la, lum, Sü- völto.

Suer dope el, Adsibilo, avi, atum, are. Red, ’s utdnna siivöltök. Explodo, si, sum, ere,Exsibilo, avi, atum, are. Obsibilo, avi, atum, *re.

Suerare dope el, Exsibilatio, onis, f. 3. Kisilvallés, kigunyolds. Explosio, onis, f. 3.

Suerat, Explosus, sa, sum, Kisü- völlött.

Summaefc, Summam fació, ere, ci, factum. Szdmldlom, olva- som.Subduco, xi, ctura, ere. Supputo, avi, atum, are. Ratiocinor, ari, atus aura.

Summaire, Ratio, onis, f. 3. Szùm- adds.Ratiocininm, nii, n. 2 . Subductio, onis, f. 3.Summae deductio, onis, f. 3.

Sumroatoriu, Summam deducens, tis, o. 3. Szdmvelo. Ratiocinator, oris, m. 3. Ratiocinans, tis, o. 3.

Supputator, oris, m. 3- Summaire mica, Ratiuncula, lae,

f. j. Szdmvetesetsfie.Summa adeveritoare, Propositio,

'onis, f. 3. Bizonyos summa. Summa de diece, Decas, dis, f. 3.

7 iz summäjü.Denarius, ria, rinm.

Summa de o mie, Miliarius, ria, rinm. Ezer summäjü.Ghilias, adis, f. 3.

Summa fcurta, Synopsis, sis, f. 3 Üszvevonds, rövid summa. Summarium, rii, n. 2 .

Summa toat«, Summa totalis. E‘ gesz summa.

Summatieste pe fcrurt, Summatim, adv: R ’ovideden, egy summdban

Summare dasdei, Indictio, onis, f. 3. Adö Jelveves, megrovdslds.

Summaire de nou, Anacephalaeo» sis, sis, f. 3. Uijalag szdmolds, szämba veves.

Supan, Supanus, ni, n. 2. Siriai fejedelem.Spanus, ni. Tiszt.

Supelefc v. superlefc, v. suppenefc, Deplumo, avi, atum, are. Pepita, avi, atum, are. Mejjetztem.

Supelire, Deplumatio onis, f. 3.Depilatio, onis, f. 3. Mejjesztes.

Supelit, Deplumatus, ta, lum. De« pilatvis, ta, tum. Mejjesztett.

Sura, Horrapum, aei, n. 2. Tstir. Surariu, Horraearius, r ii, m. 2 .

Tsür örzö.Suseti la cai in fpate , Fetimen ,

nis, n. 3. Lönah fehelje.

3s6 SU SA. S U

Sustori de r¡<f mefura, Hostorium, Safaierie , Cladiatura , rae, f. 1 .rii, n, 2 . Mérték egyenesito, eU ütö.

Sustoriu, Frustrum ligni ad usum.Darab fa.

Suvar papora, Storea, reae, f. x,Sáte, kdka, gyéhény.Malta, tae, f. 1 .Carex cis, f, 3.

Suvarof, Carectum, ti, n. 2 . Suvaros sátés hely.

SA,

Saba fava, Sabbas, bae, m. j , Sza-t bds.

Sabat hie, SabţUius3 ii, m. 2 , Szß- ¡ jú sáft.

Kardossdg.Gladiatoria, ae, f. i.

Sabie purtatoriu, Ensifer, ra, rum. Kard hordozö.MacherophoruR, ra, um.

Sac, Saccus, S3cci , m. s. Zsdi , Sacciperium, i i, n. 2 . ’Sah, tarsaly

Sac de bar.i, Saccus nummarius.Penz tartö zsaJi.

Sac de bucate, Saccus frumento,- rius. Gabona lartö zsäk„

Sac de canepe, Saccus canabiuus* Kendtsr säk.

Sac de lana, Saccus l^neus, Gyap-

bdtzius.Saba, Saba, bae, f. l. Fo vdros-

sa szeretsen orszdgnak, me ly el ma Meroenak hivnak.

Şabean, Sabeus, ea} euraj, Sze- retsen orszägL

Sabia Grae: zabyni, sybini, Gla* dius, ii, m. 2 . Kard, tor, Pugio, onis, f. 3.Machera, rae, f. x.Spada, dae, f. i. Ensis, sis, m. 3, Framea, eae, f. j. Szablya.

Sabiutie, Gladiolus, H, m. 2. Kar* dotska. Sicula, lae, f. x, Ensiculus, li, m« 2 .

Sabieriu, Gladiator, oris, m. 3. Kardos.

Sabiez, D'gladior, ari, atus sum. KardosJtodoin.Giadio certo, avi3 atum, are.

I Sac de pae, Saccus stramineusa Szalma *srítí.C.ulcitra stramenticia,C.ulcitra straminea.Matta straminea,

¡Sac de papora, Matta, tae3 f, x. Gyéhény ’sák pdrna.Mero, onis, m. 3,

Sac de pele, Uter, tris, m. 3. Eor ’sák. Culeum, ei, n. 2,

Sac de pele, Culeus, ei, m. 2 . B or ’sák, melyben az attya gyil kossát be vartáJí,

Sac de pele de purtat vesmentele, Coactilia, orum, n. 2 . plu." Ru~ ha hordozó nagy bor ’sákok, pdrna sáJ>ok.

Sac de per de capra, Cilicium, ii, ii, n. 2 . Ketske szor ’sák, szor rúha.

SA-

Saccus cilicinus. Szbrbol szott riiha.

Sac, de prinf fere, Plaga, gae, f. 1 . Plagae, plagarum f. x. plur:

V ad fógó háló.Cassie, sis, m 3. Vadász háló. Indago, inis, f. 3.

Sac de prinf paferi, Rete aviari-11 in» Madár fo g ó háló.

Sac de prinf pesci, Saccus pisca- torius. Halászó ’sdk.Rete, tis, n. 3. Vedi Sagena.

Sac de ftrecurat ne, Saccus nivarius. Hó szíirb ’sáh,

Sac de ftrecurat vin, Saccus vinarius. Bór szllrb ’sáh.

Sacutiu, Sacculus, l i , m. 2 . Sd- Jiolsha.Saccellus, li, m. a.

Sacutiu de pele, Guleolus, li, m. 2, Bbr ’sákotska.

Sacuefc, Sacco, avi, atum, are.JUeg'sáJíolom, szürbm.

Sacuitoriu, Saccator, oris, rn, 3. 3Sdkóló.

Sacariu, Saccayius, ii, m. 2 . 3Sák hardózó.

Sacuire, Saccaria, ae, f» x. ’ Sák- kal kereskedo.

Sacuefc bag in fac, In saccum in-

do, ere, didi, dituna ’ Sákha tészem.In saccum injicio, ere, condo, didi, itum, ere.

Sacuit, Saccatus, ta, turn. Sákba rakott.

Sachar, Sacharum, ri, n. 2 . Aád méz.

Sacrament, Sacrameutum, ti, n. 2 .

Szentség.Safir peatra pretiofa veneta, Cya.-

nus, ni, m. 2 . Záfirko.Sagena grae; Sac de pefcuit, Sa

gena, nae, f. x. Háló.Rete, tis, n. 3.Verriculum, li, n. 2 .

Sagena cefe cufunda, Funda, fun- dae, f. 1 . Jaculum, li, n. 2 . Merillo háló.

Sagena cefe poarta pe apa, Tra* gula, lae, f. x. Vorió háló.

§agena mica, Reticulum, li, n. 2. Hálotska. Reticulus, li, m. 2 . Cassiculum, li, n. 2.

Sagenat, Reticulatus, ta, turn, Há- ló módra szot, tsinált. Verriculatus, ta, tura.

Sageata ▼. fegeata, Sagitta, tae, f. 1 . Nyti. Jaculum, li, n, 2 .Telum, li, n. 2.

Sageata aratatoare a cnmpeni, Phalanx, gis, f. 3. A ’ foritnak mu- taló nyila.

Sageata de fer, Soliferreum, rei.Mero vas nyil, dárda.

Sageata de fagetat, Falarica, cae, f, x. Ellbveto nyíl. vagy dárda.

Sageata purtatoriu, Sagittifer, ra, um. N y il hordozó.Teüfer, ra, um.

Saget, Sagitto, avi, aturr. N yil (it Ibvbko

SA . SA.

Sagitta iaculor, ari, atus sum. Sagittas emitto, si, ssum, ere.

Sagittas arcu exmitto, si, sum, ere. Sagetare, Sagittae jactus, Nyilla l

lövöldäzes.Sagittatio, onis, f, 3.

Sagetefc, Sagittarius, ria, ium.JVydhoz valö.

Sagetatoriu, Sagittarius, ii, m. a. Nyilas.Jaculator, oris, m. 3.

Sagetatoriu bun, Sagittipotens, tis,o. 3. Jö nyilas.

Saiu, Salio, ivi, ire, ii, itum. Szö* köm, ügrom, szökdetselek, Subsulto, avi, atum, are.V ed i far.

Sala, Sala, ae, f. 1 . Palata. Salamandra, Salamandra, man-

drae, f. 1 . Merges iarka gyek, szalamandra.

Salariu, Salarium, ii, n. 2 . Fizetes. Salarista serb pentru plata, Sala-

rista, tae, m. i. Fizetesert szöl- gälö.

Salca, Salix, eis, f. 3. Fuzfa.A meri na, nae, f. 1 ,

Salca fore f uct, Salix frugiperda.Gyilmöltstelen fiizfa.

Salcet, Salicetum, ti, n. a, Flizfäs hely, füzes,Salictum, ti, n. 2 .

Salcof dein falca, Salignus, na, num. Füzfdböl valö.Saligneus, ea, eum.

Salgam tot ce e ferat, morat, Sal-

gama, orum , n. piu: Minden be sozott gyumolls, Aăposzla, ugorka ’s a’ t.

Salgam«riu moratoriu, si vendietoriu de acefte morate, Salga- marius, ria, um. lljen be so■ zolt gyilmoltset ârulo, tsindld.

Salnitru, Nitrum, tri, n. 2 . Sa- letrom.

Salnitrof, Nitrosus, sa, sum. Sa- letromos.Nitratus, tata, tratum.

Salnitrie, Nitraria, ae, f. 1 . Sale- trom verem.

Salomon, Salomon, nis, m. 3.Bolts Salamon.

Salpa, Salpa, pae, m. 1 . Tengeri hal, toke hal, stokfis.

Salt, Salto, avi, atum, are. Tdn- izolok.Choreas duco, xi, ctum, ere.

Saltare, Saltatio, onis, f. 3, Tdn- tzolas, szokes.Saltatus, tus, m. 4.Saltus, tus, m. 4-

Saltatoriu, Saltator, oris, m. 3.Tdntzold, szoko.

Saltatoare, Saltatrix, cis, f. 3. Tdn- tzold, szoko ledny.

Saltatoreie, Saltatorius, ria, ium.Tăntzi, ugrandozdsi.

Salteind, Exultando, Ugordozva, dombolva.

Salt def, Saltito, av i, atum, re, Gyahran szokom, tăntzolok.

Salt incoace incolo, Dissulto, avi,

SA. SA. 329

a t u m , are. ldestova szokdósóm, túntzolok.Dissilio, iré.

Salt fpre el, Adsilio, iré. Hozzá i'tgrom, iántzolok.

Salvet Ita: salvetto, Mappa, pae, f. 1 . Abrosz, asztal keszkenyo. Mappula, lae, f. x. Asztalhesz- kenydtske.

Samaría, Samaría, ae, f. x. Pfl- lestinai rtagy varos.

Sambata , Sabathum , th i, n. 2.Szombat.

Sabathariu, Sabatharius, ii, Szom- bntos ’sidó, szombat tartó.

Sabathífm, Sabatismus, mi, n. 2 . Szombat szeníelés.1

Sambetiefc, Sabathizo, aví, tum, are. Szombatot tartoh, iílók.

Samuefc, summaefc, C.enseo, uí, ere, ensum. Eló számlálom. Enumero, aví, aturo, are.

Samuefc, Computo, avi, atum, are. Számlálom.Calculo, avi, atum, are.

Samuefc la olalta, Concenturio, avi, atum, Üszveszámlálom. Accenseo, ui, ere, sítum. Hozzá számlálom.

Samuire, Computado, onis, f. 3. Megszámlálás.Computus, tus, m. 4*

Samuire anilor, iE ra , rae, f. x.Egy esztendü szám.

Samuiceof, Computabilis, le, c. 3. Megszámlálhaló,

Sanatate, Sanitas, tis, f. 3. Egész-

seg.Bona corporis valetudo, Incolumitas, tis, f. 3.Salubritas, tis, f. 3.Sa lus, lutis, f. 3.

Sanatate aducatoriu, Salutifer, ra, rum. Egészség hozó.

Sanatate purtatoriu, Salutiger, ra, rum. Salutigerulus, li , m, 2 . Egésség hordozó.

Sanatosez, Sano, avi, atum, are. Meggyogyitom.Curo, avi, atum, are.Consano, avi, atum, are. Consanasco, ere.Persano, avi, atum, are.Sospito, avi, atum, are. Meg- egésségesitem, egéssegben megtartom.

Sanatosere, Sanatio, onis, f. 3. Gyogyitds, gyogyulás. Convalescentia, ae, f. 1 . Gyó~ gyulás.

Sanateceof, Sanabilis, le , c. 3. Meggyogyitható.Medicabilis, le, c. 3.

Sanatoset, Sanatus, ta, tum. Meg• gyogyittatott.

Sanatof, Sanus, na, num. Egés- séges. «

Salubris, bre, c. 3.Saluber, bris, e. 3./Salvus, va, vum.Salutaris, re, c. 3.Sospes, itis, c, 3,

Vegetus, ta, tum.Incolumis, me, c. 3.Columis, me, e. 3.Valens, tis, o. 3.Veges, etis, a, 5.

Sanatoseste, Salubriter, adv; Eges- ségesen. Salutanter.

Sanatosez iare, Recuro, avi, atum, are. Meggyogyitom ismet.

Sanatosefcume , Consanesco , ere. Meggy ogyúlok.Convalesco, ere.Sanespo, ere.

Sanatosediiime iare, Revalesco , ere. Ismét egésségesedem.

Sanatosediurae mai inainte, Prae- sanesco, ere. Elöbb meggyo gyulok.

Sanatoset mainainte, Praetanatus, ta, tum. Elöbb megegességese- dett.

Sanatof funt, Sum sanus, sum va* lidus, robustus, Bona valetudine utor, usus sum, uti.Valeo, ui, ere,Bene habeo, ui, itum, ere.Bene me habeo, ere.Satis belle habeo, ere.Commode valo, ere.Utor bona valetudine. Egésség- ben vagyok.

Sanct, ffint, Sanctus, ta, tum, Szent. Divus, va, vum Sacer, sacra, »acrum.

äanctiefc, 'Sacro, avi, atum, are. Szentelem.

33o SA.

Consecro, avi, atum, are. Sanctifico, avi, atum, are.Dico, avi, atura, are.Dedico, avi, atum, are.

Sanctire, Sanctifipatio, onis, f. 5. Szentelés.Consecrado, onis, f. 3. Dedicado, onis, f. 3.*

Sanctit , Sanctificatus, ta9 tura. Szenteltetett. Dicatus, ta, tum, Bedicatus, ia, tum.Vedi ifintiefc.

Sandalia, Grae: sandalia, Sandali- 'ura, i i, n. 2 . 7 zipellós paputs.

Sandalie purtatoriu, Sandaligeru- lus, li, m. 2 . Tzipelósos, pa- pulsos.

Sanie, Grae: fan ie, Traha, hae, f. i. Szán.

Saniutie, Trahula, lae3 f. i. Szá’ notsha, szdnka.

Saniume, Traha vehor, h i , ctus sum. Szánkázom .

Sapa lía: zappa, Ligo, onis, m. 3.Kapa. Mateóla, lae, f. i.

Sapa cu doao coarne, Bipallium, lii, n. 2. Ke’t ágú kapa.

Sapa de fer, Pastsnum, ni, n. 2 , Vas kapa.

Sapa defapat radacini, Marra, rae, f. i. Gyóke'r ásó kapa.

Sapaleu, Rutrum, tri, n. a. Asó Ama, mae, f. i.Pala, palae, f, i,

Sapaleu mic, Rutellum, li, n. 2 » Asótska.

SA.

Sap, Pastino, avi, atura, are. A- solí, kepállolí.Confodio, di, ssum, ere. Megá• spm. Interfodio, ere.Fodio, di, ssum, ere.Fodico, avi, ature, are.

Sapare, Fossio, onis, f. 3. Asás. Pastinatio, onis, f. 3.Fastinarus, tus, m. 4*

Sapatoriu, Fossor, oris, m. 3. hapás.

FodVns, tis, o. ?.Pastinator, oris, ru. 3.

Sapa», Fossus, sa, uu. Asott. Fossilis, le, c. 5.Fossiticius, ia, ium°Fossitius, ia, um.Pastinatus, ta, tum. hapált.

Sapaeeof, Fossilis, le, c. 3. Acható. Fossiticius, ia, ium.

Sap adoa, Repastino, avi, tum, are. Masqdszor hapálam.

Sapare adoa, Repastinatio, onis, f. 3. Másodszori kapálás.

Sap afare, Refodio, di, ssum, ere. Kivdjom, hiriapálom.Effodio, di, ere.

Sapat afare, EíTossus, sa, sum. Kiásott.

Sap ceva in pament, Defodio, di, ssum, ere. Eldsok valamit a’

^foldhen, temetem.Infodio, di, ssum, ere.

Separe ceva in pameut, Defos- sio, onis, f. 3. Elásás, temetés

Sapaí ceva in paxuent, Defossus,

SA,

sa , sum. Elăsott, temettetett. Infossus, sa, sum.

Sap de putiu, fonţana, Fodio pu- teiim. Ki'itat âsoĂ.

Sapatoriu de putiu, de fontana, Futearius, ii, m. 2 . Kiit âso.

Sap de tot, Perfodio, d i, sum. Altal dsom.Confodio, di, ssum, ere.

Sap groapa la mort, Fodio fos» sam sepulcralem. S/rt dsoji.

Sapatoriu de groapa la mort, Li- hitinarius, ii, m. 2 . Sir dso.. Vespillo, onis, m. 3.

Sap înainte, Praefodio, di, suta, ere. Elobb Jiapâlom dsom.

Sap in lontru, lnfodio, ere. Be~ dsom be Jiapâlom.

Sap inpregiur, Circumfodio, d i, ssum. Kdrnyul dsom.

Sapatoriu, inpregiur, Circumfos* sor, oris, m. 3. KOrnyăl dsâ.

Săpătură inpregiur, Circumfos» sura rae, f. l. Kbrnyul-ăsds.

Săpătură inpregiurul ceteti, Fos- satum , ti , n. 2 . Vdros borul va '6 draJi.Agger ris, m, 3.Vallum, li, n. 2 .

Sap îinga, Affodio, di, sum, er®.Melleje dsom.

Sap pe fupt, Suffodio, d i , sum, ere. Aldl megdsom, az aljdt meghapdlom.

Sap pe fupt cetate, Cunicnlum ago, egi, actum, ere, •M inâţ

SA. 33i

33a SA. SA.

dsok vâr alatt.Sapatoriu pe fapt cetate, Cuni-

cularius, ii, m. 2. Sdntz dsd mina asd

Săpătură pe fupt cetate fau pe fupt pament, Cuniculus, li, m. 2 . Fold, vagy vdras alatt val6 dsds.

Sapat pe fapt cetate, Cuniculosus, sa, sum. Fold alatt eldsott.

Sap pamentu de lingă radecina viti fau pomului, Ablaqueo, avi, atum, are. Fdk, vagy szd- lok tovit kinyitom, homlitok.

Sapare pamentîilui de lingă rădăcină v iti, Ablaqueatio , onis, f. 3. Fdk tovinek kinyitdsa, homlitds.

Sapat pamentu de lingă radecina viti, Ablaqueatus, ta, turn. Hom - littatott.

Sap si fac santiu de pament, Val- lum construo, xi, ctum, ere. Sdntzot dsok rakok.

Sap si adun pamentu inpregiur, Gircumvallo, avi, atum, are, Kornyul-sdntzolom.

Sapat si adunat pamentu inpregiur, Xîircumvallatus, ta, tum. Kornyul sântzoltatott.

Sapatoriu de cafa, Fur, ris, m. 3. Vecticularius, i i , m. 2 . Haz megăsâ. zdrnyito, lopd. Directarii, orum, m, piu: Hdz megdsâ lâpok.

Sapon, Sapo, onis, m. 3. Szappan,

Saponeic, Sapone lavo, avi, autum, are. Szappartyozok.

Saponitoriu, Saponator, oris, m. 3.Szappanyozó>

Saponit, Saponatus, ta, tum. Szap- panyozott.

Saponariu, Saponarius, ii, m. 2 .Szappan tsindló.

Sar, Salio, ivi, tum, ire, ii. Szo* kdm, úgrom.Salto, avi, atum, are.Subsulto, avi, atum, are. Szo* kellem. Persulto, are. Ugrdndo- zom. Saltito, are. Szokdosdm. Resulto, are. Ugrdndozom.

Săritură, Saltas, tus, m. 4* Szo- kes. Saltatio, onis, f. 3. Saltatus, tus, m.Saltura, ae, f. 1 .

Saritoriu, Saliens, tis, o. 3. Szoko. Saltator, oris, m. 3.Saltans, tis, o. 3.„

Sar afare, Exilio, ii, ire. Kiszti- kdm. Prosilio, ire.

Sar de bucurie, Gaudio exilio, ire. Órdm'ámben szokdm. Exulto, avi, atum, are.

Sarire de bucurie, Exultatio, onis, f. 3. Úrdmombtil szdke's.

Sar deincolo , Transilio, ii , sul* tum, ire. Altalszokdm. Transalto, avi, atum, are.

Sar dsof, Desilio, ire, Leügrom, leszdkdm.

Săritură dsof, Desulfura, rae, f. 1 . Lieăgrds,

SA. SA. 333

Sar inainte, Praesulto, avi, are. E lo l sztiktim.Praesilio, ire.

Saritoriu mai inainte, Praesultor, oris, m. 3. Elol szokd, úgró.

Sar inderept, Resulto, avi, Visz- sza szoktim.Resilio, ire.

Sar in laturi, Absilio, ire. Fere sztiktim.

Sar in lontru, Insilio, ire. Be'sztiktim.

Sar in multe parti, Dissilio, ire.Sokjelé szoktim.

Sar in fuf, Subsilio, ire, Felszti- kéllem.

Sar la el, Invado, si, siim, ere. Reá támadok.Adorior, ortus sum, iri. A g 5redior, essus sum, edi.

Sarire la el, Aggressio, onis, f. 3. Red támadás.Invasio, onis, f. 3.Impetus, tus, ni.

Saritoriu la e l , Aggressor, ris, m. 3. Reá támadó.Invasor, oris, m. 3.

Sar pe el, Assulto, av i, atum, are. Red ligrom.Assilio, ii, ui, ultum, ire.Consilio, ire. Re ci sztiktim.' /Supersilio, ire.

Sărind pe el, Assultim, adver: Red úgrándozva.

Sar fpre si lingă, Assilio, ire. Mellé sztiktim.

Sar prefte, Transilio, ire, Alta l szokom.Superjacto, avi, atum, are. A ltal itgrom rajta.

Sar uşor, Leviter saiio, ire. Kon- nyen szokom.

Saritoriu uşor, Petaurista, tae, ni. î. Petauristarius, ii, m. a. Sztikellti, ktinyen felsztikellti.

Săritură uşoara pentre fabii, Pe- taurum, ri, n. 2. Mesterseges ugrds, es szoke's a’ kardok ko« ztitt.

Saritoriu dela un lucru la altu, De« sultarius, ria,um. Egy dologb6ly mdsba ugro, alhatatlankodo.

Saritoriu depe un cal pe altu, De- sultor, oris, m. 3. Egyik Idrâl a’ mds/kra szoko kcitona.

Săritură intru un pessor, Ascoli- asmus, m i, m. 2 . Fel lăbon szokes.

Sărind, Subsultim, adv: Szokde- tselve Saltuatim,

Sarce, Fulix , cis, f. 3. Szdrtsa, vizi tyuk.Querquedula, lae, f. î .

Sarcina, Sarcina, nae, f. j. Terh.Sarcina, Sarcina, nae, f. î. JVya-

lăb, kdtott egymds.Sarcinutia, Sareinula, lae, f, i.

Terhetske, mdlhdtska.Sarcinefc, Sarcino, avi, atum, are.

Meglerheletn.Sarcinare, Sarcinae iropositio, ffleg-

terheles.

Sarcinat, Sarcmatus5 ta, tuai. 7er- helt, megterhelt.

Sarcina purtatoriu, Sarcinarius, ia, iutn. Terh hordozdsra valâ.

Sarcina altue port, Onus alterius porto, avi, atum, are. Măs Ier- het viselem.

Sarmatia Europi , tiara lesafca, Litvaneafca, Burcusafca, Muf- oaceafca, Tartaria m ica, Sar- matia, ae, f. 1 = Lengyel, liiva, prus, muszka orszdg, kis tatdr orszâggal egyiitt,

Sarmatia Aiii tiara Tatarafca ce mare, Sarmatia Asiae, JSagy tatdr orszdg.

Sarmata, Sarmâta, ta e , m» 1 . Szarmaliai.

Sare, Sal, lis, m. et ri. 3. iSci.Sare dura, Sal durus, sal iirmus,

Er6s kemeny sd.Sare de ferat, Sal condimentarius

Sdzd sd.Sare fiarta dein erbnri EgypUilui

Caii ian dein altele, Sal Alcali, Egyiptom i caii nevii J'ăbol vagy măsbol ftizdtt sd»

Sare ferbatoriu, Salicoquus, qui, m. 2 . Sd fozd.

Sare groafa, Sal popuîâris. Ko- zonseges sâ.

Sare moale, Sal fusilis, Ldgv sd.Sare taetoriu, Salicida, dae, m. 2 .

Sd vdgd.Sare vendietoriu, Salaritt*, ii, m. 2 .

s5o ăros.

Sar, Salio, iv i, ituin, iré. Alegsó- zom, besdzom.Sallo, lui, itum, ire.Sale condio, ire.

Sarare, Salitura, rae, f. 1. Sózás, bésdzás.

Sarefc, Salarias, ria, ium. Sâhot való.

Sarat, Salsus, sa, sum. Sos. Salitua, ta, tuna. Súzot, bésózot.

Sarat incatva, Subsaisus, sa, sum», <5bs szabdsú.

Saratura, Salitura, ae, f. i. Sos hely.Saraturie, Salsura, rae, f. i . Só-

zaltsdg.Saraturie a ceva, Salsilago, f. 5.

Salsugo, inis, Salsiiudo, nis* f. 3. Sdssdga vulaminek, sds nedvesség.

Saraturof, Sassedo, inis, f„ 3. Sds* sdg, sos ize valaminek.

Sar ceva de tiiiut, carne, pesce4 laVd, Sale condio, ire, ad diu- turnitateni. Tartdni valdt sâ* zok. Saiio, ivi, num, ire.In sale asservo, are, vatum.Sale arefaci», ci, clum, ere.Salé Sspergo, si, sum, ere.

Saraturi cum lunt pesco, carné lard, SalsamentXim, ti, ii. 2 . Bé~ sdzoit egyelmds, sds hal, hús, szalonna.

Saratieste, Ita: Salieretta, Salse, adv: Sdsan.

Sararitie, Salinum, ni, n. 2. iSb tartó. Salinare, ri*, n. 3»

SA. 335

Sararitie mica, Salillum, l i , n. 2 .Sótartótska.

Saf, Saxo, onis, m. 3. Szász. Saxonia, Saxonia* niae, f. 1 . Szász.

orszdg.Safefc, Saxonicus, ca, cum. Szászi Sat, Satus, ta, tum, Ultetett, telepi-

iett, fallt.Vicus, ci, m. 2.Pagu*, gi, m. 2.

Satean , Paganus, ni, m. 2 . Falu- si, Jalun való.Paganicus, ci, m. 2 .Vicanus, na, num.

' Pagensis, sis, c. 3.Satatieste, Pagatim, adv.* Falun

kërit.Satiu, Satietas, atis, f. 3. Meg-

elégedésj megunás, elégség. Satias, atis, f. 3»Saties, ei, f. 5.

Satiuefc, Satio* av i, atum, áre.Megelègitem.

Satiof, Satiabilis, le, c. 3. ElegiU hetö.

Satiajt, Satiatus, ta, tum, Megelé- gittetett, elégedett.

Satietieste, Sat, Eiegge, ele'g.Satis, ádver:

Satur, Saturo, ravi, atum, are. Megelègitem.Exsaturo, avi, tum, are.Satio, avi, atum, are.Exsatio, avi, atum, are.Satisdo, dedi, atum, are. Satisfacio, ci, ctum, ere.

Obsaturo, avi, âtum, are. Satulio, avi, atum, Megelegde* gelem.

Saturare, Saturatio, onis, f. 5. E- legede's.Satisfactio, onis, f. 3.

Saturime, Saturitas, tis, f. 3. Meg• elegedes.

Saturat fătul, Saturatus, ta, atum, Megelegitett. Satiatus, ta, turn. Exsatiatus, ta, tum.Exsaturatus, ta, tum.Satur, ra, um. Megelegedeit. Satul Iu s, la, um.

Saturio, onis, m. 3. Jdl lakot ember.

Satur foame, Expleo famem, evij etum, ere. J61 lakom.

Satur fete, Sitim expleo, vi, tum, ere. Iszom.Exstinguo sitim, ere.

Satur voe, Expleo cupiditatem.Kivdnsdgomctt betoltom.

Saturume, Saturor, ari, atus sum, Megelegedem.Satior, ari, atus «'um.Exsatior, ari, atus sum.Satur sum, es, est, fui? esse.

Satyr, Satyrus, r i, m. 2 . Ketske labil erdei vad ember.

Satyra, Satyra, rae, f. 1 . Elesszi- dalmazâ, pirongato, versek.

Satyricefc, Satyricus, ca, cum.Szatyrăhoz val6.

Satyriceste, Satvrice, adv: ElesM szidalmazva.

Sau, Sau, conj: Vagy, avagy.Sive, conju:

Sau facut, Habitus, ta, tum. Itöeg- lett.Illicet, adv:

Sava apa, Savus, v i, m. m. Szd•va vize.

Sbat Ita: fbatere, Succutio, «si, ssum, ere. R dzom , leverem, kitekerem.

Sbatatoriu, Succussor, oris, m. 3, Rázó, klfatsaró.Excussor, oris, m. 3.

Sbatut, Sucussus, sa, sata, ere. Rdzott, kifatsart.Excussus, sa, sum.

Sber Ita: Belare, Balo, vi, atum, are. Bögok mint a’ jü, kidltok. Clamo, avi, atum, are.

Sberare, Balatus, tus, m. 4. Bö- gés.

Sberetoriu, Balans, tis, o. 3. B ö gö, kiáltó.

Sbeu, Sicco, avi, atum, are. Szik- kasztoni, szdrogatom.

Sbeut, Siccatus, ta, tum. Szikka- dott.Exsiccatus, ta, tum.

Sbor, Volo, avi, atura, are. Repülök.Volito, avi, atura, are. Repde- sek.

Sb 11 rare, Volatus, tus, m. 4. Repules.Voíatura, rae, f. 1 .

Sburatoriu, Volans, tis, 0. 3. Re-,

336___________ SA. SB

pülö. Volator, oris, m. 5. Volatilii, le, c. 3. Szárnyolá Volaticus, ca, um.

Sbor afare, Evolo, avi, atum, are Kirepülök.

Sburatoriu afare, Volaticus, ca cum. Kirepdesö.

Sburare afare, EvoJatio, nis, f, 3, Jíi repüles.

Sbor deincolo, Pervolo, avi, tum. are. Altai repülök.Pervolito, avi, atum, are. Transvolo, avi, tum, are. Transvolito, are.

Sborare deincolo , Transvolatio , onis, f. 3. Altal-repüies.

Sbor dsof, De volo, are. Lerepülök. Sburare dsof, Devolatus, tüs, m 4,

Lerepüles.Sbor inainte, Provolo, are, vi,

atum. Eibl repülök, homar ott termek.Praevolo, are,Antevolo, are.

Sburare inainte, Praevolitatio, onis, f. 3. E iö l elrepiilés.

Sbor inapoi, Revolo, avi, atum, are. Viszsza repülök.

Sbor incolo, Avolo, are. Elrepii. lök.

sburare incolo, Avolatura, rae, f. 1 . Elrepülés.

Sbor mai prefuf, Supervolito, are. Feljül. repülök.

>or pe el, Advolo, are, Red re- pülök.

______________ SB.

SB. SC. SC. 337

Involo, are. Rea-repiiltik, red- rohanok.

Involito, are.Sburare pre e l, Advolatus, tus,

m. 4* Rea-repiiles.Sbor pre lingă e l , Prsetervoló,

are. Mellette elrepültik.Sbor prefte e l , Supervolo , are.

Feletté elrepiilok.Sbor fuf, Subvolo, aré. Fel repii-

Itík.Sbor fau um blu cu g ra b a , Per-

volitó , avi, at am, are. Sebessen járok.

Sburaré Iau umblare cu graba 4

Pervolitaiitia, se, f. 1 . Sebessen jdrds valami kdri'il.

Sburatoriii fau cu grabă um blatoriu, Volaticus, ca, cumi Gyors.

Sburatorefc, Volito, ávi, tumj are.Repdesék.

Sbucneic, v. ifbucnefc $ A buccâ, E ru ctO j avi, atum, aré. Bóftí- gók, bojfeñlek.Ructo, avi, atum, are.

Ructor, ari, atus sum.

Sbucnitnra, fbucn ire , Eructatio 5 onis, f. 3. Bdjoge's.Ruotus, tús, m¿ 4 .

Sbucnitoriu, Ructuósus, sa, auni.

Bbffenl'ó.

Ructator, ris, m. 3.Sbucnit, Eructatus , tata , tum.

Bó/ógtítt, kibdjfentett.Scad, Ital.1 fcadére, Delició, ci,

ectum* er«. Flfogyok, Jogyat- Pars II, aa

kozoin, kissebbedem.Decresco , c rev i, etum , ere, Megăpadok, fogyok.Imminuor, ui, utus suin. M eg - kissebbedem.Minuo, ui, ere, utum. Diminnor, ui, utus sum.

Scădere, Decrescentia, se, f. 1 .

Apadds, fogyds, megkissebbe- de's.Dect-emeritum, ti, n. 2 . Kisseb- bede's, aldbb szdllăs.Defectid, onis, f. 3. Elfogyat- kozăsiDefectus, tus, na. 4-

Irriminutio, onis, f. 3. Megkis- sebbite's.D eliqvium , i i , n. 2 . M egfo - gyatkozăsb

Sdadietoriu, Decrescens, tis, o. 5. Elf6 gyâ.Defectivus, v a , ura. M egfo - gyatkozâ.Deficiehs, tis, o. 3.

Scadiut, Defectus, ta, tum. M eg - fogyatkozott.Imminutus, ta, tum; Megkis- sebbitett.

Scad apele, undele, Subsidunt un- dse, A ’ vizek szdllanak.

Scade auru si arginta prin foc,

Deficit aurum et argentura

per igriemj Apad az arany, eziist a* ti'iz ditai.

Scădere aurului si argintului prin

foc, Intertrioientum, ti, a . 2 .

SC. sc.Aranynak, ezustnek apadâsa a’ tiiz ditai.Intertritura, se, f. 1*

Scad dala el, DescisCo, ere, scivi, jtum. ElhasonloJi, eldllok talie Deficio, ci, ectum, ere.

Scădere fau făcut, Descitum est, Inper: Hasonlds lett.

Scade mare, fe asadie, Mare subsidii, A ’ ten ger tsendesedik.

Scade foarele, luna, ftelele, Ec- clypsim patiuntur astra, Fo- gyatkoznak a’ Pldne'tdk.

Scădere foarelui, luni si a ftele- lor, Ecclypsis, sis, f. 3. JSap- nak, Holdnaky es egyebeknek fo gyatkozdsok.

Scădere efte, Deficit, Imper: H ij- ja vctgyon.

Scade venit», Deficit proventus, Fogy a jdvedelem.

Scădere venitului, Defectus proventus, Jdvedelem’ fogydsa.

Scadiut venitu, Defecit proventus, Elfogyott a’ jovedelem.

Scafa luntritie, Grse: Scaphi, Sca- pha, phae, f. x» Hajdtska. Cymbula, se, f. x.

Scafa de puf flo r i, Arcitla* lse , f. î» Vtrăgot be'-pldntald ede- nyetske.

Siafa blid plin d« poame, Satura , ia?., f» i. GyiimiiUsel teii tal.

Scafa suber, Scaphium, ii, a. 2» Tseber, de’sa.

Scaiu, ( Grse: Scolymos,) Carduus, ui, m. 2. Bogăts , vagy bo- gats k6r6.Cinara, se, f. x. Atractylis, dis, f. 3* Achantes, tis, m. 3. Dipsacus, ci* m. 2 .Carduus fullonum.Lappa, pse, f. x.

Scald ab It al; Scaldare, Calefa- cio, balneo, are, antiqv: Lavo, avi, lautum, are. Feredek.

Scaldare, Lavatio, onis, f. 3. Fe- rede's.

Scaldatoriu, Lavans, tis, o. 3. Fe» reszto, feredo.Balneator, ris, m. 3.

Scaldat, Lotus, ta, tum. Feresz* tett. Lavatns, ta, um.

Scalda, Balneum, ei, n. 2. Feredo. Lotorium, ii, n. 2.Balnea, nese, f. i.

Scalda calda, Sudatorium, ii, n* 2. JWeleg goz feredo»Sudatio, onis, f. 5.

Scalda vaporoafe aburoafe, Vaporarium, ii, n. 2. Goz feredo.

Scalda mica, Balneolum, li* n. 2 .FeredStske.

Scaldatoreic, Balneariui* ria, ium. Feredo iBalnearis, re, c. 3. Feredohez valâ.

Scama, foldi, Sqvamma, mse, f. x.Hal hejja.

Scamof, Sqvammosus, sa, sum. Hal he'jjat.

SC. SC.

Sqvammeus, ea, eum. Sqvammiger, ri, m. 2.

Scame cefe leaga de vesment, Sqvammse, arum, f. piu: A ’ rrii a ruhdra ragacl, pejhe.

Scame cefe pun in rana, Lina- mentum, ti, n. 2. Pejhe fiere, seb ke'ro.

Scandala, Scandalum, l i , n. 2 . Botrănkozds.Offendiculum, li, n. 2. Offendiculum peccati, v. pec- candi, Exemplum malum, pra- vum.

Scandalefc, Scandalizo, avi, «turn, are. 3Ugbotrankoztalom. Offendo, di, sum, ere. Offensioni sum, eSse, fui. Offensionem affero, tuli, latum. Exemplo noceo, cui, ere. Pravitatis, y. pfecc&ndi exemplum do, are, prsebeo, ere. Suppedito, avi, âtum, are.

Scandalire, Scandalizatio, iiis , f. 3. Botrdnkoztatdi. Scandalum, ii, n. 2 .Offensio, on is, f. 3.

Scandalof, Scandaîosus, sa, sum. Botrdnhozlatâ.Scandalum praebens, tis, o. 3. Offendens, tis, o. 3,

Scandaliceste, Cum offensione, cum scatiii alo, <Skandalummal, botrdnJioitatva.

Ssandalefcume, Offendo, di, ensum, die. Bolrdnkoâoirt.

ia *

Offenso, avi, atum, are. Offensionem accipio, ere. Scandaiizor, ari, atus sum.

Scandelitoriu, Offen*ator, o r i», rn. 3. Botrdnkozd.

Scandura, Scandula, Ise, f. i. ’ «Sen- dely, deszka.Asser, eris, m. 5. Destka.

Scandura ce fta pefte luntre, Ca» tastroma, atis, n. 3. HajdbeU dttal-deszka.Transtra, orum, ii. piu:

Scandura de podeit, Assii, »is, m. 3. Vekony gerenda, padld deszkă.

Scandure, Assicuîus, l i , m. a. Deszkdlska, ’sendely, Asserculus, li, m. a.

Seandurele de legat ofu rupt, Feru l», afum, f. i. piu: Desz- kătskăk, rnelyben az el-Wrt tsontot kotik a’ borbelyok.

Scânduri late, Plancae, arum, f. piu: Deszkdk, szeles Idpos deszkak.

Scandurariu , Scandularius , i i , m. a. ’¡Sendely, deszka tsindl6.

Scandurefc, Coasso, avi, tum, assare. Megdeszkdzom, be’pa- dolOrn.

Scandurire, Coassatio, onis, f. 3.Megdeszkâzds.Pagruenturn, ti, n. a. Deszki- zat.

Scandurire podului cafi, Laeu- nar, aris, n. 3, Menyezet.

340 SC. SC.

I.aquear, aris, n. 3.Scandurit, Laqveatusj ta, turn.

Menyezetes.Scap, Ii ai: Scâpare, Aufugio, gi,

ere, turn. Elszaladoli, elsza- baduloli.ESVigio, gi, ere. ElszaladoTi. Elabor, sus sura, abi. Kisza• baduloJi, elszaladoli. Subterfugio, ere. Alattomban elszaladoli.Evado, si, suni, ere. Elszaba- dulol:, elszaladoli.

Şcapare, EtTugium, ii, n. 2 . Me- neliedes, elszaladăs.Evasio, onis, f. 3.

Scap t, Elapsus, sa, sum. Kiine- nekedett, szabadult.

Scap ceva dein mana, Excidit ex mânu, Kiejtem a’ kezembols hieselt.

Scap dsof, Excidit, Leejtem , le- esett.

Scaper, Excutio ignem e silice , Tiizet iitok a’ kovăbol.

Scapet, Ital: Scaputiare, Cespito, avi, atum, are. Sikamodom , botlom.

Scapetare, C.espitatio, onis, f. 3. Bollds.

Scapetat, Cespitatus, tata, turn. Botlott.

Scapete luna , Occidit luna , El- enyeszik a’ hold.

Scapete foarele, Occidit sol, El- hanyatlili} elnyugszik a Nap

Scapete ftelele, Occidunt stellse, Elenyeszneli ă’ tsillagok.

Scara, Scala, lee, f. î. Lajtoria. Climax, cis, f. 3. Lajtorja, grd- dits.

Scara forma, Scalarii, re, c. 3. Lajtorja forma.

Scara grad fau trepte incungiu- ratoare, Cochlis, dis, f 3. Coch- lides, coclilidâ, Kerengd gră- dits.

Scară la se, Stapes, dis, m. 3. Kengyel. Stapedes, dum, piu:

Subex ephipiarins, ii»Ephipiarius scamillusi Ephipiaria scandula.Strefa, fee, f* i. Stafa, fee, f. I . Subsellare, ris, n. 3.

Scări trepte (au fustei, Climacter, ris, m. 3. Lajtorja’ grdditsa.

Scareste făcute şederi in Theatru, Scalaria, ium, n. piu: Grddi- tsonkent tsindlt szekek a* Thedtrumba.

Scaroafe, Climactericus, ca, uni. Hdgdosd, grdditsos.

Scarutie, Scalula, Ise, f. i. Kitsiny lajtorja. Climacis, dis, f. 3.

Scarefc, Ital: Scalare, Scalis ad- motis scandere, Lajtorjan fel- menni.

Scarabeu, Scarabeus, e i, m. a. SzarhajtO bogdr, szarvas bo- găr.

Scarlat, Coccinum, ni, n. 2 . Skdr* Idt posztâ.

se.________________

Scarlateafca facie , Coccinus, na,

num> Skárlát szin.iL Scarmen, Carmino, avi, atum, are.

Te'peJí, Júsiilok, hehclek. Scarmenare, Carminatio, onis, f. 3.

Tepes, Jiísiilés, hehelés. Scarmenatoriu, Carminator, oris,

m. 3. Te'po, Jitsülo, hehelo. Carminarius, ii, m. 2.

Scarmenat, Carminatus, ta, tum.Füsült, te'pett, helielt, gerebelt.

Scarpin, Scalpo, psi, ptum, ere. Vakartsálom.Scabo, bi, ere.Frico, cui, are,Scalpturio, iré.Mulco, are. Scarifico, care» Eefrico, care.

Scarpinare, Scalptura, rse, f. i. Vakartsfilás.Frictio, onis, f, 3.

Scarpinare dentilor, Scariíicatio dentium osse, Fog vájást Jo g vaharás.

Scarpinat, Scalptus, ta, tum. Va?, hart.

Scarpinatoriu, Scalptor, ris, m. 3.Vaharlsáló.

Scarpinamag, fcarpinares, Scalpturio, iré. Vakarhatnám.

Scarus pesce de mare care manca iarlia, Scarus, ri, m. a. Ten- geri hal, rncly fiivet eszik.

Scatula, It.al: Scatolc, Pixis, idis, f. 3. Skatulya.Capsula, la?, f. i.

______________ s e ______________ £4 i

Scatula de tinut argintarie, Argy- rotheca, ese, f. i. EzüstneJi voló skatulya.

Scatula de tinut miroHtoare, Ol- factorium, ii, n. 2. Pé'sma tar- tó, szagló.

Scaun, Scamnum, ni, n. 2. Szék. Sedes, dis, f. 3. Sedile, lis, n. 3. Scabellum, li, n. 2 . háhszék. Sella, lse, f. i. Szék. Cathedra, rse, f. i.

Scaun cel poarta safeins, Hexa- phorum, phori, n. 2. Szék, mel- lyel haton hordoznak.

Scaun cel poarta optensi, Octo- phorum, ri, n. 2. Szék, mellyet nyóltzan hordoznak.

Scaun de judecata, Tribunal, lis, n, 3, Torvénytév'S szék.

Scaun de dsof, Subsellium, i i , n. 2. Alább való szék.Sedes humilis.Ssdile humile.

Scaun de cuventare, Suggestus, tils, m. 4. Prédikáló szék.

• Cathedra, rss, f. 1 .Scaun deinafare politicsfc, Fo

rum seculare, Kiilso torvény- szék.

Scaun de pele fau pet de sediut dio?, Anaclinterium, ii, n. 2. Nappali nyúgovó ágy, boros szék,

Scaun de pot.yre , Ábacus , cj , m. 2. Pohárszék.

Scaun in forma coc ii, Pamp

lum, ii, n. 2. Kotsi Jorma szék, melyben a ke'nyesek iílnek.

Scaun Imparatefc, Solium, ii, n. 2,

Királyi szek.Tronus, ni, m. 2,

Scaun popefe Befericeíc, Forum Ecclesiasticum , Papi szek , szent szek.

Scaun pe catre sedind fe pun pes- soaiele, Suppedaneum, ei, n. 2 . Al-szék, melyre az üló a lá- bát té$zi.Scabellum, li, n. 2 -

Scaun fau pat facut dein earba de pasiste, Stibadium, ii, n. 2 , F ú b o l, vagy pá’sitból ke'szi- telt ágy, szek.

Scai.nel, Scabile, lis, n» 3. Sze- ketske.

Scheleton, Ital: Seejetro, Cadáver exsiccatum, ossf*a forma, Szá* raz test, tsont Jorma.

Scherna ab Ital: Scherno, Contumelia, turpitudo, Rátság.

Schernavie, Scurili as, tis, f. 3. Szemtelenség, riitság. Proluvies, ei, f. 5.Prolnvium, ii, n. 2»I.abes, labis, f 3.Deformitas, tis, f. 3»

Spurcitia, o“, f. l. Ótsmány- sdg, undokság.Foeditas, tis, f. '•Ob.sccpnitas, tis, f.Spurcities, ei, f. 5. Otsmány- ság.

5(2 SC_______________

Sqvalliditas, tis, f. 3, Szeny- nyesseg, motsoli.Sqvgllor, oris, m. 3.Macula, lse, f. x.Sordes, sordium, Szenny, mo- tsoky otsmányság,Sordities, ei, f. i.Pollutio, onis, f. 3. Fie r tez te les. Impuritas, tis, f, 3. Tisztáta* lanság.

Scherneveíc, Spurco, avi, atum» are. Undokitom.Foedo, avi, atum, are.Cloaco, avi, atum, are.Turpo, avi, tum, are. Rúlitom. Turpifico, are.Deturpo, avi, atum, are. Meg- ri’itilom .Deformo, avi, atum, are. Coinqvino, avi, atum, are. Conspurcó, are,Defoedo, avi, atum, are. Sordido, davi, atum, are. Mots« kolom, szennyezem.Maculo, avi, atum, are. Inqvino, avi, atum, are.Polluo, ui, utum, ere. Megfér- téztetem.Profano, avi, tum, are.

Schernavire, Conspurcatio, onis, f. 3, Rútalkodás, otsmányitás, Defoedatio, onis, f. 3. Spurcities, ei, f. 5.Foedati»^ onis, f. 3.

Sórdida)io, < nis, í. 3. Jllotsko- sitás.

SC.

S< hernav itoriu , Spurciiicus, c a ,

cum . Undokitö, otsmänyitö. Spurcificans, tis, o. 3.

Turpiiicus, ca, um.

Contaminans, tis, o. 3.

Defoedans, tis, o. 3.

Sordidans, tis, o. 3. Szennye- sito.Com m aculans, tis, o. 3. Mots- Jiositö, szennyezo.Spurcans, tis, o. 3. Undoklö.

Schernavit, T u rp a tu s , ta , tum.

Bidult, ridittatott.,Turpificatus, ta, tum .

Deform atus, ta, tum.

Conspurcatus, ta, tum . Undo -

kitott.Contam inatus, ta, tum . Undo- kitott.Sovdidatus, ta, tum. Otsmd- nyitott.Foedatus, ta, tum.

Defoedatus, ta, tum .

M aculatus, ta, tum . Motskosi- tott.Pollutus, ta, tum , Megfertez- tetett.

Schernav, Scurilis, le, c. 3. Szem- telen, rut, trâgdr.Turp is, pe, c. 3. Rut.Deform is, me, c. 3,

Obscsenus, na, num . Undok, otsmdny.Toedus, da, dum .

Spurcus, ca, cum.

Teter, ra, rum . Undok.

sc.____________ _

Foedissimus, m i, um.

Sordidus, da, dum , Otsmdny, motskos, szcnnyes.Sqvallidus, da, dum*

Sentus, ta, tum.Macidosus, sa, sum.

lm purus, ra, rum , Tisztătalan. Schernavel, T u rp icu lus, la, lum .

Riitotska.Subturpiculus, la, lum .

Sordidulus, la , lum .

Schernav vorbefc, T u rp ia et tur-

pe loqvor, Rutul, otsmdnyiil Leszellek.

Schernav vorbire , Turp iloqven »

tia, se, f. i. Tsiinya beszed. Schernav vo rb ito r iu , Scurililo-

qvus, qva, qvum . Otsmdny beszedii.T urp iloqvus, qva, qvum. Spurciloqvus, qva, qvum ,

Spurcidicus, ca, cum.

Scheraaveste, T u rp iter, adv: Rvr iul.Foede, UndoJiul, otsnidnyul. Spurce..

Obsceene.

Tetre, UndoJiul.Sordide, Otsmănyiil.Sqvallide, Szennycsen.S c u r rl i t e r, Szemteleniil.

Schiioada, Sceleton, n i», n. 3.

Kinek Iscik tsoniyct, bere. Schila, Grse: Gaptivus, homo

inanis miser in corpore, JSyo- morii.

SC. 54"

Schima, moimutie, Ital: Scimia, Si- mia, se, f. 1 . Simius, ii, m. 2 , Majom.

Schima fac, Simiam imitor, ari, atus sum. Majmozoh.

Schimaire, Simise inaitatio, onis, f. 3. Majmozds.

Schimalefc, Grse: Schimalizo, aret degetu dsumetate in batsocura, Medium digitum ostendo igno- minise causa, Fel ujjamat mii- tatom tsufsdgbdl.

Schimafefc, Deturpo, avi, tum, are Megrutitom.Devenusto, avi, tum, are,Vitio, avi, tum, are. Megvesz- tem.Deformo, avi, tum, are.

Schimofire, Deformatio, onis, f. 3 . Me grătitds.Devenustatio, onis, f. o.

Schimofit, Deturpatus, ta, tum. M egrutitott.Deformatus, ta, tum.

Schimofit la facie, Exoticus, ca, cum. Idegen rut formăju.

Schimb, Cambio, avi, tum, areu Tsereleh, văltoh.Commuto, avi, tum, are. Tsereleh.Permuto, avi, tum, are. Immuto, avi, tum, are.

Schimbare, fchimb, Commutatio, onis, f. 3. Tserele'sy tsere. Permutalio, onis, f. 3. Concambium, ii, n. 2 . Tsere-

344 SC.

bere.Immutatio, onis, f. 3.*

Schimbatoriu, Cambiator, oris, m. 3. Tsere'lo, váltó.Camsor, oris, m. 3. Commutator, oris, m. 3.

Schimbapeof, Commutabilis, le, c. 3. Elváltható, tsere'lheto.

Schimbat, Cambiatus, ta, tum, Tserélt.Commutatus, ta, tum.

Commutaticius, a, um. Tsere• bere'lt.

Schimb bani, Commuto pecuniam, Pénzt tsereleh.Cambio, are,

Schimbatoriu de bani, Numula* rius, ii, m. 2. Penz váltó. Numularius, a, um.Colybistes, tse, m. i.Trapesita, tse, m, 1 »

Schimbatoriu de ceva lucru cu reutate, Suppositor, ris, m. 3. Suppositrix, cis, f. 5. Tsaldr- dúl valamit eltsere'lo.

Schimbatoriu in peatra, Saxificus, a, um. Kové változtaló.

Schimb in alta forma, Transformo, avi, tum, are. Más f o r - măr a vdltoztatom.Transfiguro, are, vi, tum.

Schimbare in alta forma, Trans- formatio, onis, f. 3. Más Jor- mdra elvdltoztatds. Transfigurado, onis, f. 3.

Schimbat in alta forma, Transfor-

__________ SC.

SC. SC. 345

mis, me, c. 3. Mas Jorm ăra •vdltoztalott.Transiignraţus, ta, tura, 1

Schimbare omului in Dumnedieu, Apotheosis, sis, f. 3. Ember- nek Isleni leiele.

Schintee, Scintilla, læ, f. i . Szikra. Schinteefc, Scinţillo, a v i, tum ,

are. Szikrdzom.Schinteire, Sçintillatio, onis, f. 3,

Szikrdzds, rogyogds.Scbinteof, Favillaceus, a , um.

Szikrds.Schinteitoriu, Scintillator, oris,

m. 3. Szikrdzù,Schinteutie, Scintillula, læ, f. i.

Szikrdtska.Favilla, læ, f. î .

Sçhiptrn, Sceptrum, tri, n. 2 . K i- rdlyi pdltza.

Schiptru avetoriu , Sceptuchus , chi, m. 2 . Kirdlyi păltzăval htrâ.

Schiptru purtatoriu, Sceptrifer, a, um. Kird lyi pdllzu hordozô. Sceptriger, a, um.

Schitefc, Excito, avi, tum, are.Fel-elevenitem.

Scbiteire, Excitatio, onis, f. 3.Felserkente's.

Schitaciu, Excitatus, a, um. Eleven, felserkent.

Sclintefc, Ital: Sconciare, Luxo, avi, atum, are Kifitzamitom. Elnxo, avi, atum, are.

Sclinteire, Luxatio, onis, f. 3, Kt-

Jitzamodds.Sclinteit, Luxatus, ta, tum. K i*

fitzampdott.Eluxatus, ta, tum.Luxus, xa, xum.

Sclinteitura, Luxatura, rse, f. i.Fitzamodds»

Scobefc, Cav o/ vavi, atum, re» Văi om.Concavo, avi, atum, are.Scalpo, ere, psi, ptum. Vdjdo- galom.Scalpturio, ire. Vdjogatom. Fod io , d i , ssum, ere. Asoky vajok.Peruo, ui, utum, ere. Levdjom.

Scobire, Sculptura, rse, f. 1 . Vd- jogaids. kExcavatio, onis, f. 3.Cavamen, nis, n. 5.

Scobitoriu, Scalptor, oris, m. 3. Vdjogato.Excavator, oris, m. 3.Cavator, oris, m. 3.

Scobit, Scalptus, ta, tum. Vâjott. Sculpturatus, ta, tum.Cavatus, ta, tum.Concavatus, ta, tum.Concavus, va, vum.

Scobefc a Tare, Excavo, avi, tum, are. Kivdjom. Eruo, ui, ere. Exscalpo, si, ptum, ere.Effodio, di, ssum, ere. Kidsom, Tiivăjom. Refodio, di, ssum. ere.

Scobire a fare, Excavatio, nis, f. 3. Kivdjds. Effossio, onis, f. 3.

246 SC. SC.

Scobitoriu afare, Excavator, oris, m. 3. Kivâjâ.Cavator, oris, m. 3.

Scobit afare, Excavatus, ta, tum. Kivdjott.Cavatus, ta, tum*Erutus, ta, tum.

Scobefc afund, Profunde «calpo, si, ptum. Mejjen beăsom, fa - ragom, vdjom-

Scobit afund, Prostypus, pa, pum Mejjen bevdjott, jaragott,

Scobefc in forma luntri, Carino, avi, atum, are. Hajd mddra hivăjom.

Scobit in forma luntri, Carinatus, ta, tum. Hajd mddra kivdjott.

Scobefc inpregiur, Circumscalpo, si, ptum, ere. Ktirnyul-văjom.

Scobefc pone deincolo, Transfo- dio, di, ssum, «re. Altal-văjom.

Soobefc fe iafe fingele, Scariiico, a v i, atum , are. Megkdppeje- xexn.

Scobire fe iafe fingele, Scarifica* tio, onis, f. 3, Megktjppejeze's,

Scobefc tot cu nafu, Rostro, avi, atum, are. Orrommal megvd- jom .

Scobitoriu de urechi, Auriscal- pium, ii, n. a. Ftil vdjâ. Specillum auricularum.

Scobitura, Concava, orum, m. 2.piu; Nagy iircg, barlang.

Sftoaba, Concava fibula, Ise, f. î . Kapots.

Scobor, ab Ital: Scavallare, De- scendo de eqvo. Descendo, di, sum, ere, Leszállok, lehágok.

Scoborire, Descensio, onis, f. 3.Leszdllds.

Scoboris, Descensus, sus, m. 4. Lejías hely.Declivis, ve, c. 3.Declivitas, tis, f. 3.Devexitas, tis, f. 3.Devexus, xa, xum,

Scoboris m are, Proclivium , i i , n. 2. Hegynek aláfelé mere- dekessége, lejío je .

Scoboritoriu, Descensor, oris, m* 3.Leszálló.

Scoica, Concha, se, f. x. Ts¡gay tekenyos állat.Boorel de mare, Strombus, bi, m, ?. Turbo, inis, m. 3. Trochus, chi, m. 2. Gonchilium, ii, n. 2. Minden tsigás, tekenyds vi'zi állat,

Scoicariu, Conchita, tse, m. i.T engeri tsiga szedo, halász.

Scol, Ab exculo, Excito, avi, atum, are. FelJítíltom, ktíllüm.Suscito, avi, atum, are, Exsuscito, avi, atum, are.

Sculare, Exsuscitatio, onis, f. 3. Felktíltes.Resuscitatio, onis. Felkóltes.

Sculatoriu, Suscitator, oris, m. 5. Felkfílto.Resuscitator, oris, m. 3. Suscitabulum, li, n. 2.

SC SC. 347

Scol deştept, Expergeiacio , c i, ctum, ere. Serkentem, felser- Jientev'y ebresztem, Jelebresz- tem.Excito, avi, atum, are.Expergo, ere.Exsuscito, avi, atum.Resuscito, avi, atum, are. Expergifico, avi, atum, are.

Sculare deşteptare, Exsuscitatio, onis, f. 3. Felebresztes. Expergefactio, onis, f. 3.

Sculat deşteptat, Expergefactus , ta, tum. Fclserkentetelt. Excitatus, tata, tum.

Scol in fuf, Resuscito, avi, tum, are. Fellamasztom.Erigo, xi, ctum, ere.

Sculare in fuf, Erectio, onis, f. 3. Feltămasztds.Resuscitat io, onis, f. 3.

Sculat in fuf, Erectus, ta, tum. Feltămasztott.Exsuscitatus, tata, tum.

Scol mortu, Resuscito mortuum, Haloltcit tdmasztok.

Sculare m ortului, Resuscitatio mortui, Halottnali Jelidm asz- tăsa.

Sculat dein morţi, Resuscitatus e mortuis, Fehdmasztatott.

Scolume, Surgo, xi, ctum, er«. Felkelek. Desurgo, ere. Consurgo, xi, ctum, ere, Assurgo, xi, ctum, ere.Insurgo, ere.

Sursum esurgo, ere.Exurgo, ere, xi, ectum.

Sculare, Consurectio, onis, f. 3. Felkeles.Resurectio, onis, f. 3.Exurectio, onis, f. 3.

Sculatoriu, Exurgens, tis, o, 3.Felkelo. Consurgens, tis, o. 3.

Scolume dein fomn , Expergefio, eri, actus sum, Felserkenek dl- mombdl.Expergiscor, ci, gefactus sum. Evigilo, avi, atum, are. Expergificor, ci, actus.

Sculat dein fomn, Expergitus, t«, tum. Felserkertt.

Scolume dein morţi, Resurgo, xi, ctum, ere. Halottaimbdl foU tămadok.

Sculare dein m orţi, Resurectio, onis, f. 3. Halotlaibdl feltdmadds.

Scolume inainte altue, Aasurgo, xi, ctum, Felkelek elotte, m eg- tisztelem.

Scolume inprot'eiva, Insurgo, rexi, ctum , ere. Ellent tdmadok , măsra tămadok.Invado, si, sum, ere. Red-tdmadok.Aggredior, di, ssus sum. Red* rohanok, rea-tdmadok. Obstrigillo, are, tum. Re’d-td* madok, ellene tămadok. Adorior, oriri, tus sura.Irruo, ui, ere. Red-rohanok.

34 8 SC. SC.

Irrumpo, pi, tum, ere. Reă- tordk, be'rontom.

Sculare inproteiva, Insurectio, onis. Feltdmadds, ellen tdmadds.Invasio, onis, f. 3. Rea-tama-dds.Aggreşsio, onis, f. 3.

Sculatoriu inproteiva, Insurgens, tis, o. 3. Feltdmadây ellent tă- madâ.Exurgens, tis, o. 3. învasor, oris, m. 3. Reă-tăma- d6. Rebellans, tis, o. 3, Aggressor, cris, m. 3.

Scolume inproteiva cu alti, Con- surgo, xi, ctum, ere. Egyiltt

Jelkelek rea.Sculare inproteiva cu a lti, Con-

surectio, onis, f. 3. Egyiitt rea- tdmadds.

Scoma cuvent batsocuritoriu, Sco- ma, atis, n. 3. Homalyos, gii- nyolâ beszed, szitok.

Scop, Scopus, pi, m. 2. Tzel. Scopharitie, Sycophanta, tae, m. j .

Patvaros, rdgalmazd. Scophareic, Sycophantor, ri, atus

sum. Tsalardkodom , patvar- Jiodom, sz6t hajtok, răgalma- zok. Sycophantizo, are. Detraho, xi, ctum, ere. Calumnior, ari, atus sum.

Scopharie, Sycophantia, tise, f. î. Patvarkodds, hazudozds, szo- hajtăs,. Calumnia, se, f. i.

Obtrectatio, onis, f. 3. Scophareste, Sycophantice, adv:

Patvaroson, tscildrdul. Sytophantiose, adv:

Scorburefc, Exscalpo, si, ptum, ere. Kivdjom.

Scorburat, Exscalptus, ta, tum.Kivdjott.

Scorbura, fcobitura, Cavum, vi, n. 2. Ureg, iiregseg.Scrobs, bis, c. 3.

Scormonefc, Scrutor, ari, tus sum. Keresgelek egyetmdst fe lh dn y - vdn.Carmino, a re , qvasi digitis examino.

Scormonire, Scrutatio, onis. Ke- resgeles.

Scormonitorii!, Scrutator, ris, m. 3.Keresgelo.

Scornefc, Ital; Scornato, Fingo , xi, ctum, ere. Kdltdk.

Scornire fcornitura, Figmentum, ti, n. 2. Kolies, kdltemeny. Comţnentum, ti, n. a.Fictio, onis, f. 3.

Scornit, Effictus, ta, tum. Gon~ dolt, kdlldtt.

Scorpie, Scorpio, onis, f. 3. E gy merges fereg , skorpid.

Scorpie femnu pe ceriu, Scorpio, onis, m. 3. E g i jegy.

Scoartia, Ital: Scorza, Cortex, cis, m. 3. Hej, fahe'j.

Scoartia bubelor de rie, Scabitu- do, inis, f. 3. Riinek vara.

SC. SC. 54<>

Scabritia, se, f. i . Varosság. Scoartia au acoperit buba, Cica-

trix obducta pelle, A’ seb be- borittatolt htirrel.

Scortiefc, Cortico, avi, atum, are.Hejazem.

Scortire, Corticatio, onis, f. 3. Hejazds.

Scortiof, Corticatus, tn, turn. He'j- jas.

Scortioset, Corticatus * t a , tum.Héjazat.

Scorţişoara, Corticula, lse, f. X.Hejatskd*

Scorţişoara aromathiceafca, Xilo- ciñámomum, mi, n. 2. Drága fa he'j.Cinnamomum, mi, ri. 2. Cinamum, mi, n. 2.

Scortisere guri, si crepare bucce- lor, Aphtse, arum, f. p i u Ajak hasadds, dagadds.

Scot ab Itálico Scacciare, Ejicio, Eximo, emi, emturii, ere. K i- veszém.Éxcipio, pi, eptum, ere. Extraho* xi, ctum, ere.

Scoatere, Exémtio, onis, f. 3. K i- vetel. Exceptio, onis4 f. 3.

Scof, Exemtus, ta, tum. Kiveletett.Exceptivus, va, vum.

Scot ab Itálico Scuotere, fcot afare, Recipio, redimo, ere. Ki- vdltom.

Scot afare, Scacciare, Expelió, li ulsum, ere. Kivetem , hihdnyom ,

kitiztim, kihajtom.Pello, ere, pepuli, sum;Depello, ere.Propulso, avi, atum, are, ProtUrbo, avi, atum, are. Exturbo, avi, atum, are.Ejecto, avi, atum, are. K ihdny» dogalom.

Scoatere afare, Ejectio, onis, f. 3» Kivetës, kihdnyăs, Jtiuzes. Expulsio, onis, f. 3.Propulsatio, onis, f. 3. Propulsus, sus, m. 4*

Scotitoriu afare, Propulsator, oris, m. 3. Elüzo, kergeio.Expulsor, oris, m. 3.Propulsor, oris, m. 3.

Scotitoarè afare, Expultrix, c is , f. 3. Kitizatle.

Scof afare, Ejectus, ta, tum. K i- vettetett, hănyatott.Expulsus, sa, sunii

Scotind afare , Expulsim , advi Kivetve.

Scot afaré delà ceva, Eximo, emi, emtum, ere. Kiveszem.

Scoatere afare dein ceva, Ex#m- tio, onis, f. 3. Kivetel. Exemtus, tiîs, m, 4.

Scof afare dein ceva, Exemtus» ta* tum. Kiveteteit.

Scot ceva cu cuvinte frumoaftf, Expalpo, avi, atiim* are; Szep szôval belàlle kiveszem .

, Scot deiri capu altue părere, Opi« nionem alicui evello, si, sum*

ere. Mds’ fejebol a’ velekedest kiveszem.

Scot deia casse ban i, Pecuniam ex cassa promo, si, turn, ere. Penzt a Iddabdl Jiiveszem.

Scot deia legătură, Vincuiis exi- rao, emi, emtura, ere. Fogsdg- bol kiveszem.

Scot dein perire, Periculo eruo, ui, utum, ere. Veszedelembol Jiiveszem.E periculo libero, avi, atum, are.

Scot draci, Exorciso, av i, are, tura. Ord&got i'izdh. '

Scoatere de d raci, Exorcisatio, onis, f. 3. Or dog tizes. Exorcismus, mi, m. 2.

Scotietoriu de draci, Exorcista, tee, m. 1. Orddg uzo.

Scot ghetiu, Egelido, avi, turn, are. Fagydt hivonszom.

Scot humediala fau alt ceva, Hau- rio, si, stum, ire» Meritek. Ântlo, avi, atum, are»

Scoatere humedieli, Haustus, tus, m. 4* Meriles.

Scot humediala de tot, Exhaurio, si, stum, ire. Kimeritem, iires- sitem.Exantio, avi, atum, are.

Scoatere humedieli de to t, Ex- haustus, tus, m. 4* Kimerites. Exhaustio, onis, f. 3.

Scoaia de tot humediala, Exhan- stum, ti, n. 2. Uress, kiuriilt. Exhaustus, ta, turn. Kim eril-

55o SG.

tetett, hijogyolt.Scot matiele, Exentero, avi, atum,

are. Belit hiveszem.Eviscero, avi, atum, are.

Scot mediu, fim buru, EnuCleo» eavi, eatum, ere. Magvdt, belit hiveszem>

Scot oafele, Exosso, avi, turn* are.Tsontjait hiveszem.

Scot ochi, Exoculo, avi, atu-n, are. Szemit hivdjom, hitojo n. Eruo, ui, utura, ere.Effodio, di, ssum, ere.Excludo, si, sum, ere,Excutio, ssi, ssum, ere.

Scot pignu fau zelogu, Ital: Riscoa- tere, Repignero, vi, neratum, erare. Kivaltom a’ zdllogot.

Scot pui, Pullos excludo, si) sum, ere. Fiakat kiholtdh.

Scoatere puilor, Exclusio pullo- rum, Fia/i’ hikdltdse,Pullatio, onis, f. 3.

Scot radecina, Radiceni evello t ulsi, ulsum, ere. Gydheret hindi om.

Scot fabie dein teaca, Evagino, avi, atum, are. hardat hitve yi~ bol hivonom.Vagina educo, xi, ctum, ere» Profero, tuli, latum, erre. Distringo, xi, ctum, ere.

Scot si eu inderept ce era puf la altu, Ital: Riscoatere, Redimo, emi, emtum, ere» Viszsza-vdU tom .

________________SC.

Scrabuntie, Scabritia, se, f. 1. Var, varosság, apró keleveny. Scabinm , ri, n. 2.

Scrabunceof, Scabrosus, sa sum. Varos>, darabos.Scabro, ni?, in. 5.

Screm, A verbo sereo, Hdkogok. Screo, avi, atum, are. Nytigdk, erdltetem maganiat, hdkogok.

Scremere, Screatus, t\\s, m. 4- Magát erdltete's, hdkogds.

Scremere fore folof fpre cacare , Tenasmus, mi, m. 2. Tenesmos, mi. Hasmenesre haszontalan ertiltetes.

Scrematoriu, Screator, oris, m. 3» Magát erdlteto, hdkogú.

Scrematura , Exciementum , t i , n. 2. ¿zar, gané,

Scrisnefc cu deinti, Dentibus strideo, ere. Fogamat isikorga- tom.Dentibus strido, ere.Frendeo, dui, ere.Fremo, ui, itum, ere, Agyar- kodom. Infrendeo, ere. Infremo, ui, ere.

Scrisnire deintilor, (Gr«*: Crig- mol',) Dentium stridor, Fog- nah isihorgdtdsa.Fremor, oris, 3. Agyarko- dds.Brontitas, tis, f. 3. Fog tsikor- gatds.

Scrisftitoriu in?deinti, Stridens, tis, o. 3. Fogdi tsikorgató.

Fremebundus, da, dum.Scrisnefc foarte, Perfremo , u i ,

itum, ere. Igen agyarkodorri. C.onfremo, ui, ere.

Scrisnefc fpre e l, Adfremo , ui , ere. Red-agyarkodorn.

Scriu, Scribo, si, ptum, ere. /ro i. Conscribo, si, tum, ere. JHeg* ¿rom, irom.Describo, si, tum, eré.Perscribo, si, tum, ere.

Scrifoare, Scriptura, rse, f. 1 . JrdS. Scriptum, ti, n. 2.Scriptio, onis, f. 3.Descriptio, onis, f. 3. Megtrds. Perscriptio, onis, f. 3. Perscriptum, ti, n. 2.Graphe, phes, f. 1.

Scriitori», Scriba, bse, m. a. tró. Scribens, tis, o. 3. Ammariuensîs, sis, m. 3. i i i De'dk.Perscriptor, oris, m. 3. Tabellarius, ii, m. 2.Tabellio, onis, m. 3. Grammateus, ea, utn,Scriptor, «iris, m. 3.Notarius, ii, m. 2. Iró-De'dk.

Scrif, Scriptus, ta, tum. íratott, me gtratott.Conscriptus, ta, tum. Meglra- tottiPerscriptus, ta, tUm.Descriptus, ta, tum. Leiraloit.

Sci iitorefc, Scripforius, ia, ium; Îrdshox valâ.

SC. sc.

Graphiarius, ia, am.Scriu adefeori, Scriptito, ta v i.

aium, are. Gydhran iroh. Scripto, áre, vi* atum.

Scriere adefeori, Scriptitatio, onis, f. 3. irdogaldsi

Scriu ceva tinut, Provinciam ali- qvam describo, si, tum, ere. Valami tartómdnyt Le ir oh.

Scriere a ceva tinut* Corographia, îe, f. i . Valami tartomdnynah leirdsa.

Scriitoriu ţinutului, Corographus* phi, in. 2. Tartomány leíró.

Scriu călătorie, Itinerationem trans- scribo, si, tum* ere. Utozdst le/rom.

Scrifoare calatorii* Hodfeporicum, ci, n. 2. Úton jdrásnah leirdsa.

Scriu carte, Literas scribo, si, tum, ere. Levelet iroh.Exaro literas, are* avi, tum.

Scriu cârti, Libros scribo, si, tum, ere. Konyvehét iroh.

Scriitorii! de cârti, Librorum scriptor, oris, m. 3. Konyv szerzo.

Scriu chiar ca mana rae, Propria nianti scribo, ere. Tulajdon he- zemmel irok.

Scíifoare chiará a manilor melé, Syngrapha, phse, f. 1. Tulajdon kez-irds.

âcfifoare manilor fale, Authográ- phum, phi, rt. 2. Maga héz-trás. Áuthographus, pha, urri.

Scrifoâre mica, Scriptiuncuía, Ise,

f. i . Leirdsotsha.Scriu deafupra, Superscribo, s i,

tum, ere. Feljiil réd-irom.Scrifoare deafupra, titul, Inserí,

ptio, onis, f. 3. Feljíil való irás, titulas.Epigraphe, es, f. i .

Sicriu depre alta ferifoare, Exscri- bo, si, tum, ere. Letrom , hi~ ¿rorri.Transcribo* si, tum, ere. Transumo, si, tum, ere.

Scrifoare depre alta ferifoare, Transnmptio, onis, f. 3. Má- si inri an le irás.

Serif depre alta ferifoare* Tran- sumtuin, tir n. 2. Mdsunnan leirt.

Scriitoriu de dare, Scriba serari- us, A dó feliróh Scripturarius, ii* m. 2¡

Scriitoriu de teftament nedrept, Subjector, óris, m¿ 3. Hamis testamentom iró.

Scriu inaintë, Præscribo, si, tum* ere. E l öl iroh* eleibe ¿roh.

Scrifoare inainte, Præscriptio, onis, f. 3. Elol irás, eléiben ¿rds.

Serif inainte, Prsescriptum, ti, n. 2¡ Eieiben adott regula.

Scriu in lontru, Inscribo, si, tum¿ ere. Beirom.

Serif in lontru, Inscriptus, ta, um. Béiratoti.

Scriu in misloc, Interscribö* ere* Köziben irom .

SO SC. 353

Scriu inpregiur, Gireurascribo, si, ptum, ere. Kornyülirom•

Scriitoriu inpregiur, Circumscrip- tor, ori«, tri. 3. Kornyüliró

Scrifoare inpregiur , Circumscrip- tio, onis, f. 3. Kornyiil irás.

Scrif inpregiur, Circum scriptus, ta, turn. Kornyiil iraiott.

Scrif inpregiur pe fcurt, Circum- scripte depictus, Summás hép- pen, rOvid.ed.en leirt.

Scriu, infemnez, Perscribo, si, scriptura, ere. Megirom, feljegyezem

Scrif, infemnat fpre Japedare dein tiara , Proscriptus, t a , turn. Számkivelésre iratott.

Scriu ín fuf, Inscribo, si, tum, ere. Felirom.Adscribo, si, turu, ere.

Scriitoriu in fuf, Adscriptor, oris, m. 3. FeVró.

Scrif in fuf, Adscriptus, ta, tuna, Felirott.Adscripticius, ia, ium.

Scriu pretiu marii feo vend, Proscribo, si, tum, ere. Árrát hi íróm , árúban botsátom.

Scrifoare pretiului Ja vendiare * Proscriptio, onis, f. 3. Kiadâs árúban botsátás.

Scriu repede, Celeriter scribo, si, tum, ere. Gyorsan irók.

Scrifoare repede, Tachygraphia, ae, f. j. Gyórs irás.

Scriu vreun loc, Locum describo, si, tum, ere. Valami hellyet leirók

Par« Ii.

Scrifoare vreunui lo c , Topogra- phia, ae, f. î . Helynek megirdsa.

Scriitoriu a vreunui loc, Topo- graphus, p h i, m. 2. Helynek megirdja.

Scriu vorbele, Verba desoribo, ere. Szokat, besze'det leirom.

Scriitori vorbelor, Logigraphi, logigraphorum, m. piu: 2. B e - szednek leirâji.

Scrifoare sciintielor dope olalta, Encyclopedia, ae, f. i. Tudo- mdnyoknak kerekdeden egymas utan leirdsa.

Scrifoare pe calchiu cârti, Opis- thographus, pha, um. Konyv hătdra irott irds.

Scroapha, Scropha, phae, f. i , Em e disznd, mag disznd.

Scrophariu, Scropharius, ii, Disznd pdsztor.

Scrum, Scorea, reae, f. i . Egett, vctgy Jiistolt maradek.

Scule vechi de vendut, Scru ta , orum, n. piu: Mindenfele ava - tek szerszdm, ktinlos, ’s egyeb zsibvdsarra val6.

Scura, fgu ra, Scorea, reae, f. j . Salak, vasnak, dnnak, e’s egyeb

olvasztott tzinnek a sepreje, "Scupefc, Spuo, u i, uturn, ere,

Pdkom, ptikdk.Screo, avi, atum, are.Sputo, avi, atum, are. Pokddsdk,

Scupire, Sputio, onis, f. 3. Poke's, Putisma, atis? n. 3, a-3

Scupitorin, Sputator, oris, m. 3.Pbhdoselif.

Scupiceol, Excreabilis, le , c 5. Kipdkheto.Screabilis, le, c. 3.

Scupit, Sputum, ti, n. 2. Pó'A. Sputus, ti, m. 2.Sputus, tus, tn. 4.

Scupefc aíare cu horca i re, Excreo, avi, atum, ar®. Hákogva hipó• k o m .

Scupire cu horcaire, Excr safio, onis, f. ó. Hákogva kipokés. Exspúitio, onis, f. 3.

Scupefc inapoi, Respuo, ui, tura, ere. Viszsza pókóm.

Scupeíc pre, A dspuo, ui , ere. Red pókóm.Despuo, ui, ere, utum.

Scupefc preíte, C.onspuo, ui, utum. JUegpókdósóm.Consputo, avi, atura, are.

Scupit, Consputus, ta, tum, Meg pókdóstetett.

Scur ab Ita: Scorrere, Fluo, fluere fació, ci, ctum, ere. Kifólyta- tom, szivárogtatom.

Scurume, Dimano, avi, atum, are.Kifólyok, kiszivárkodom.

Scurefe, Diííluit, Szivárog. Scurm, fcormonefc, Scrutor, ari,

atus sum, Keresgélek, túrok. Scurmare, Scrutamen, nis, n. 3.

Visgálas, Jeltúrás.Scrutatio, onis, f. 3.

Scurmatoriu, Scru;ator, orisj m. 5.

Visgáló.Scu rm pamentu , Eg»ro terram,

egessi, stum, ere. Túrok. Scurmare pam entului, Egestus,

tus, m. 4. Túrás.Regestus, tus, m. 4-

Scura, fgura, vedi feúra,Scurf; Curto, avi, atura, are. Kúr-

titom j rbviditem.Decurto, avi, atum, are. Meg- rbvidílesn.Abbrevio, avi, atum, are. Brevio, avi, atum, ate.Brevius fació, ci, ctum, ere.

Scttrtare, Curtatio, onis, f. 3. R'ó- v/diies, kúrtitds.Det urtatio, onis, f. 3. Alegro- vidités.Breviatio, onis, f. 3, Abbreviatio, onis, f. 3. Concisio, oni-s, f. 3. Kurtitás.

Scurume, Brevitas, tis, f. 3. Aúr* tusdg, rovidség.

Scurtatoriu, Curtator, oris, m. 5. Rbvidito , kúrtító.Decurtator, oris, m. 3. Breviator, oris, m. 3. Abbreviator, oris, m» 3.

Scurtat, Curtatus, tata, tum. Ru- viditelett, kürtilott.Decurtaius, tata, tum. Abbreviatus, ta, tum.

Scurtat, in feurta fumma adunat, Breviariurn, i i , 11. 2. Rovid súmmában szedett.

Scurt, Curtus, ta, tum. R'ó vid.

SC. SC. .355

Brevis, vS5 c. 3.r.ontipendiarius', ia, um,Cdncisus, sa, sunu

Scurt, pe icurt, Brevitcr, a d v : R b videden.Praecise.Strictim.Concise.Bre vi, abia: Rbvideden sitmmâ-son,

Scurtare tem pului, BreVitas tem» poris. Idonek rbvidsege.

Angustia temporis.Scurt vorba lu n ga , Sermonem

prolixum ad summâtn redigo, egi, actinii^ ere. Hoszszu besze- det summăson ki mondom.

Scurtare vorbi lungi, Epitom e, es , f. i. Hoszszu besze'dnek megrbvidilese.

Scurt vorbire, Breviloquentia, tiae, f. î . R bvid szdllâs, beszed.

Scurt vorbitoriu, Breviloquus, qui,m. 2. R bvid beszedu, rbvidszam'i.Breviloquens, entis, o. 3.

Scut, Scutuin, uti, n. 2, Pais• Êgis, gidis, f. 3.Clypeus, ei, m. a.Umbo, onis, m„ 3.

Scut facatoriu, Scutarius, tarii, m. a. Pais gydrlo.

Scut iupiterefc, jEgis, iclis, f. 3, Jupi tar pai sa.

Scut ruic, Scutulum, tuli, n, 2. Paisostska.

Scut mic rotund, Ancile, lis, n. 3. Kitsin kerek pais.Parmula, lae, f. i .

Scut purtatoriu, Scutigerulus, ruli, m. 2. Pais hordozd.

Scut tatarefc rotund, Parma, mae, f. i. Tatâr pais, kerek pais. Pelta, peltae, f. i .

Scutat, Scutatus, tata, tum. Paisos. Clypeatus, ata, atum.Parmatus, ata, atum.Peltasta , ta e , m. j . Gyalog paisos.Peltatus, tata, tum. Tatăr paisos.Peltifer, ra, rum.

Scutatorefc, Scutarius, ria , rium.Paishoz valâ.

Scutefc, Qvasi scuto defendo, endi, ensum, ere. Oltalmazom, Protego, texi, ctum, gere. OUalmazom, fedezem.Tueor, ueri, tus tum. Oltal- mazom.

lu to r , ari, tatus sum, Olialma- zom , vedelmezem.Vindico, avi, atum, are. Oltaî- mazom, megtartom.Propugno, avi, natum, nare.

Scuteire, Defensio, onis, f, 3, Ol- talmazds.Protectio, onis, f. 5, Propugnatio, onis, f. 3. Vindicatio, onis, f. 3. Mds ellen vedelmezes. Tutamen,minis, a>3. Oltalmazăs

* a3

l

355 SC. SC.

Tute ia, lac, f. 1,Tuitio, onis, f. 3.

Scuteitoriu, Defensor, ris, m. 3. Óltalmazó.Protector, toris, ra. 3.Tutor, toris, m. 3.Propugnator, torîs, in. 3. Tutelaris, re, c. 3.Tutelarius, larii, m. a. Valahi- nek gondviseloje.

Scuteit, Defensus, sa, sum. ÓltaU mazoti.Protectus, cta, ctum.

Scuteintie, fcutec, Tutamen, nis, n. 3. Óltalom.Tutela, lae, f. î .Tutaraentum, enti, n. a. Defensio, onis, f. 3.Protectio, onis, f. 3. Oltalom. Refugium, gii, n. 2.

Scuteica, Scutica, cae, f. î . Kor- bdts.Terginum, ni, n. 2.

Scutur, Succutio, cussi, asum, cu- tere. Rdzom , rdzogatom. Succusso, avi, atum, are. Rd- zogatom.Concutio, cussi, ssum, ere. Concuaso, avi, saturn, sare. Vibro, avi, atum, are.Quasso, avi, saturn, are. Conquasso, avi, atum, are. Agito, avi, tatum, are.Coagito, avi, atum, are.Evibro, avi, atum, are. Decutio, cussi, ¿auui, ere. Ra

zom, leverem.Excuuo, cussi, ssum, ere. Ki- razom.

Scbturare, Succussio, onis, f, 3. Rdzds, răzodds.Succussus, ssus, m. 4>Jactatio, onis, f. 3.Agitatio, onis, f. 3.Coagitatio, onis, f. 3.Vibratio, onis, f. 3.Concussus, ssus, na. 4* Meg- rdzds.Concussio, onis, f. 3. Concussura, rae, f. i .Excussio, onis, f. 3 Kirdzds. Decussus, sus, m. 4. Razds, leveres.

Scuturatoriu, Succussor, oris, m. 5. Agitans, tantis, o. 3.Quassans, santis, o. 3.Vibrans, antis, o. 3. Succuss*ator, toris, m. 3. Succussor, soris, m. 3. Concussor, soris, ra. 3» Coaguator, toris, m. 3. Excussor, soris, m. 3. Kirdzâ. Excussorius, ria, ium. Raz6. Decussor, soris, m. 3. Lerdtzd.

Scuturat, Concussus, ssa , ssum» Razatott.Agitatus, tata, tatum.Jactatus, tata, tatum. Conquassatus, sata, satum. Vibratus, brata, bratum. Excussus , ssa , ssum. Kird- zott.

Bacussus, ssa, sum. Lerazatott, K veretett.

Scuturatieste, Excusse, adv: Ki- rdzva.

Scytha, Scytha, tae, m. l. Sczitha. Scythefc, Scythicus, c a , cu m ,

Sczihiai.Scythia, Scythia, iae, f. l . Asiai

nagy tartomdny.Sdranchiu Ita: fdrunciare, Dissuo,

ui, utum , ere. Kifejtem rongyolom.Lacero, avi, atum, are. Ron- gyolom.

Deruncino, avi, atum, are. Ha- sogatom, szaggatom.

Sdranchie, Fragmenta panni, v telae. Rongy.Lacinia, niae, f. i.

Sdranchiof, Pannosus, sa, sum.Rongyos. Lacer, ra, um.

Sdranchiet, Laceratus, ta, tum.Rongydlt, szaggatott.

Sdrobefc, a verbo Diribio, divido, subtero, trivi, tum, ere. Meg' tdrb'm, tdroin.Contero, trivi, tum, ere. Contundo, tudi, tusum , ere. Oszve tdrom, rontom. Comminuo, ui, utum, ere. Egy- be rontom aprdvd teszem. Subtundo, tudi, sum, ere. To- rom, megrontom.Pertero, trivi, itum, ere. Meg- torom.Obtero, trivi, turn, ere. Megld-

SC. SD. SD. 357

rom. Distero, ere.Tero, trivi, tum, ere.

Sdrobire, Tritus, tus, m. 4. Tore's.Comuintio, onis, f. 3.

Sdobitura, Contusio, on is, f. 3.

Oszve tores.Sdrobitoriu, Contritor, ris, m. 3.

Tor o. Tritor, oris, m. 3.

Sdrobit, Confritus, ta, tum

idrott.Obtritus, ta, tum.

Subtritus, ta, tum.Subtusus, sa, «um.Tritus, ta, tum.

Sdrob, Mimitum frustum, frustil- lum. Apr6 darabotska.

Sdrobefcume, Conteror, ari, tritu* sum. Megtorodom.Atteror, eri.Percalleo, ui, ere. Igen megtd* rodom.

Sdrumic, Diminuo, ui, tum, uere. Aprovd t szem, megmor’sâlom. Comicii nuo, u i , u ium , ere. Egyben tdrom, aprdvd teszem In micas frango, gi, ctum, ere. Affrio, are.Contero, trivi, tum, ere. Meg- tdrdm , morsalom.Distringo, ere.Distero, trivi, itum, ere.Frio, avi, atum, iare.Frico, ui, avi, frictum, <atum, care. Torsdldm.Minut im frango, ere.Imminuo, ui, ere.

355 SD. SE. SE.

Sdrumicare, Diminutio, n is, f. 5, Apróra tbrés, morsolás, Minutio, nis, f. 5.Jmminutio, onis, f, 3.Tritus, tus, na.Tritura, rae, f. i ,

Sdrumicaceof, Friabilis, le, c. 3.Morsolható.

Sdrumicatoriu, Frians, antis, o. 3. Mor soló.Triter, oris, m. 5.

Sdrumicat, Dirainutus, ta, tutn. Apróvá tétetett.Perminutu3, ta, um.Tritus, ta, tum.

Sdrumicatura, Mica 3 cae, f, i , Morsalék.Fragmentum, ti, n. 2,

Sdrnmic in el, Infrio, avi, atum, are» Bele-mor’salotn.

Sec, Sicco, avi, atura, are. <S!zd- raztom .Exsicco, avi, atura, are.Aridum fació, ere.

Secete, Siccitas, atis, f. 3. Szárazság Ariditas, atis, f. 3.

Secaceof, Siccahilis, le, c. 3. Szál- raziható.

Secat, Siccatus, ta, tum. Száraz- toit.Exsiccatus, ta, um.

Sec, SiOcus, ca, um. Száraz. Aridus, da, um.

Secatieste, Sicce, adv: Szárazon , aszszún.

Sec la fum, Fum o, av i, a t im ,

are. Fustn&l szărazlon»,Sec la loare, In,sol o, avi, afumi

are. in sole sicco, are. JVapndl szdraztom.

Sec la um bra, In umbra sicco, avi, atum, sre. Exsicco, are. Arnyekbari szdi-azlorn.

Sec eu, Areo, ui, ere. Sznrodok. Aresco, ere. Inaresco, ere. Torresco, ere.

Sec detot, Exaresco, ere. szen megszdradob.Peraresco, ere.

Secara, Secale, lis, n. 3. Ros.Siiigo, inis, m, 3. Olira, rae, f. i .

Secara vendietoriu, Siliginariusa ii, m. 2. Rozs drus, rozs driild.

Secaretiu, Siliginosus, sa, sum, R o ’sos.

Secareatie pane, Panis siliginosus, Rozsos kenyer.

Secer, Sicilio, ivi, itum, ire. Ara* tok, kaszăllok.Meto, messui, messum, ere. Demeto, ere. Learatom .Emeto, ere.

Secer, cofefc adoa, Sicilio, ire, ei sicileo, ere. Mdsodszor kasză* ZoA, sarjiit kaszăllok.

Seceretoriu, M essor, oris, m. 3, Arato.

Seceriş, M essis, is, f. 3. Araiăsi‘id o .

Secere, coafa, Sicilicula, îae, f. i . Sarlo, kasza.Falx, cis, f. 3.

SE. SE. 359

Fnlx messoria Kasza.Secerat, Messus, sa, sum. Mega-

rattatott, nwgkaszáltatott. Demessus, sa, sum.

Secmariu cetate, Borgum Cente- narium Szathmúr várossa.

Secret, Secreturp, ti, n. 2. Maganos hely, puszta.

Secreata, Secreta, orum, n. %. pin: Pusztaság, kietlenség.

Secret, Secremm, ti, n. 2. Titkos Secretariu, Secretarius, i i, m. 2.

Titoknok.Secreţie, Solitudo, inis, f. 3. Pusz

taság.Secure, Securis, ris, f, 3. Fejsze,

szekertze,Securice, Securicula, lae, f. 1. Sze-

kertzélsJíe, balta, fejszétske. Secure purtatoriu, Securiger, ra,

um. Szekertzét, baltát hordozó. Securifer, ra, um.

Securefc, Seco, cui, ectum, are. Vágok, faragok, metszek.

Caedo, ere.Scindo, di, ssum, ere.

Securire, Sectio, onis, f. 3. Fara- gás, vágás, metszés.Caesio, onis, f. 5.Sectura, rae, f. 1.

Securitoriu , Sector, o ris, m. 3. V ágó,faragó.Caedens, lis, o. 3.Secans, tis, o. 3.

Securit, Sectus, ta, tum. Vdgott, faragott.

Securit derabe, Prosectura, ti, n. a Darabokra vagdalt.

tr

Sedefc, Sero, evi, atum, ere. Ul- tetek, plántálok.Planto, avi, atura, are Consero, evi, atura, ere.Desero, evi, itum, ere.Pango, xi, actum, ere.Propago, avi, atura, are. Complanto, are. Béííltetem, Supplanto, are. Elíiltetem.

Sedeire, Satus, tus, m. 4. Ültetést plántdlás.Consitio, onis, f. 3.Consitura, rae, f. 1 ,Plantatio, onis, f. 3. Eraphitheusis, si», f. 3. Béul- teles.

Sedeitoriu, Consitor, oris, m 3. Pldntáló.Sator, oris, m. 3.Plantator, oris, ra. 3.

Sedeit, Satus, ta, tum. Plántál- tatott, ühettetett.Consitus, ta, tum.Depactus, ta, tura»Obsitus, ta, tum.

Seada, Planta, tae, f. 1 . Planta.Plantarium, ii, n. 2.

Seada purtatoriu, Píantiger, ra, rum. Planta hordozó.

Sedeí'e in pament, Depango, de- pegi, actum , ere, F ó'Id be ül- tetem.Expango, ere.Figo, ere, xi, ctum.

SE. SE.

Sedcfc inpregiur, Circumsero, evi, sa tum, ere. Kornyül ültetem.

Sedefc intralt loc, Transero, ere. Másová ' ültetem.Transplanto, avi, atura, are.

Séduit intralt loc, Transplantatus, tata, tum, Másová ültettetett,

Sedeit intralt lems), Transertus, ta, um. Más fába. óltattatott.

Sedefc intre, Intersero, ere. K óz- ben ültetem.

Sedefc lemne, Repango, ere. Fdt ültetek.

Sedefc linghe, Assero, sevi, situm, ere. Melle plántálom.

Sedeit linghe, Asgitus, ta , tum, Melléje, ültetett, plántált.

Sedefc mai inainte, Praesero, vi, satum, ere. E lo l ültetek.

Sedefc fpre el, Ads-ro, vi, satura, ere. Hozzd ültetem.

Sedefc fupt e l, Subsero, vi, ere, Alatta plántálok.

Sedefc vie, Novello, avi, tum, are.Szolot ültetek, p'ántálok.

Sedeare vii, NovelIa‘ um, ti, n. 2.Új st'ólo ültetés.

Sedeire vii cu radacina, Vivira- dix, cis, f. 3. É l o gyokeres plántalas.

Sel as, A sella, sedis ñxio, Szálás, lakás.Habitado, oni*, f. 3. Gomraoratio, onis, f. 3. Domicilimn» iï, n. $, Habitacu'.um, li, n, a. Szállás.

Selesluefc, Consideo, di, essutn, sidere. Letelepedem .Subsideo, ere.Subsido, ere.Locura figo, ere.

Sel«#Juire, Habitatio, onis, f. 5. Lakds.

Selas, Diversorium, ii, n. 2. Szd- las. Stabulum, li, n. 2. Hospitium, ii, n. 2.

Selueic ca calatoriu, Diverto, ti, sum, ere. Szallasra te'rek. Divertor, ti, sus sum.Diversito, avi, atum,Diverto in diversorium. Descendo, di, sum, ere.

Seluefc si locuefc in felas, Diverser, ari, atus sum , Szdliäson lakom.Stabulor, ari, atüs sum.- Hospitor, ari, atus sum.

Seluire si locuire in felas, Diver* satio, onis, f. 3. Szdllason lakds.Stabulatio, onis, f. 3.

Seluitoriu in felas, faleu, Descen- dens, tis, o. 5. Vende'g, szällö. Diversans, tis, o. 3.Subsidens, tis, o. 3.

Selas dau, Hospitium praebeo, ui, iturn, ere. Szalldst adok.

Seins fac, Hospitium divido, si, sum, ere. Szdlldst osztok. Hospitium m etor, a r i , atus sum.

Selas impartitoriu, Domiciliorum,

SE. SE. 36 i

hospitiorum designator, r i s , rn. 3. Szdllas osztd Metator, oris, m. 3.

S las impartire, Hospitiorum, con- tnberniorum designatio , onis, Szallas osztas.Metatio, onis, f. 3.

Attributio, onis, fi 3.

Selesluefc, Diversorius, ria , ium.Szdllasi.

Selesluefc pre altu, In hospitiuno accepto, avi, atum, are. Szd- Idshan fogadom.T am quara hospitem assummo, si, turn, ere.

Selesel, Hospitiolum, li, n. s. Szd- Idsotska.Diversoriolum, li, n. 2.

Seleseriu, Hospes, tis, Vendeg.Advena, nae, m. l.

Selba, Silva, vae, f. i . Erdo.Vedi si filha.

Selbe, Silvula, lae, f. l . Erdotske. SeIbo£ S ilvosu s, sa, sum. Erdos.

Saltuosus, sa, sum.Nemorosus, sa, sum.Silviger, ri, m. a.

Selbof loc, Arboretum, t i , n. 2.Arbustum, ti, n. a. Erdos hely.

Selbeftru, Silvester, tris, m. 3. Erdei. Agrestis, te, c. 3, Silvestris, tre, c. 3.Nemoralis, le, c. 3.Silvaticus, ca, *cum.

Selbefc, Silvesco, ere, Megerdo* sulok.

Selbeatec, Ferox, c is , o. 3. Vad termeszetu, engedetlen.EfFerus, ra, rum.Agrestis, tis, f. 3.

Selbeatec ca feara, Trux, cis, o. 3. Szornyii kegyetlen, vad. Truculentus, ta, tum.Immanis, ne, c, 3,

Selbeatec de dsumetate, Semife- rus, ra, rum. F e lig vad , szilaj, Semifer, ri, m. 2.Feroculus, a, um. Vadotsha.

Selbeatec tare, Teter, tra, trum. Szornyu vad. Ferus, ra, rum. Ferox, cis, o. 3.EfFerus, ra, rum.

Selbeatecefc, S ilvesco, ere. Meg» vadulok, erdosoddm.Ferocio, ire.

Selbeateceic ceva, EfFero, are. Jfleg» vaditom.

Selbeatacie, Feritas, tis, f. 3. Vad- sdg, kegyetlensego Ferocia, iae, f. 1.Ferocitas, tis, f. 3.

Selbeateceste, Ferociter, adv: Vadul kegyetlenul.

Se lumineaze, Lucescit. fmp. Meg• virad.

Sementie, Semen, nis, n. 3. Mag, Seminium, nii, tj. 2.Sperma, tis, n. 3.

Senientia a unei iarba ipinoiâ, Fura, rp , f. î. Tovisknre magva.

Sementie de brad, Nuoasnentum- ti» n. a. Fenyo gyum olis.

Sementie de finic, Cariota, tae, f. i . Pálm a f a magva. Cariotis, tidis, f. 3.

Sementie de p in , Semen pini. Fenyo mag.Grana juniperi.Bacca, cae, f. i.

Sementie de paradeif, Cardamo- m um , m i, n. z. Paraditsom mag.

Sementie de prefit a vietiuitoare* lor, Virus, Ind.* Allatoknak sza- poritó magvak.

Sementie de ítrugur, botru, Vina- ceus, a, um. Szfilo mag.

Sementie de ulm, Samara, rae, f. i.Szílfának magva.

Sementie in matrica femei forma- íuita, Embrio, onis, m. 3, Az aszszony me'hében való magzatt.Embrium, brii, n z.

Ssmentie merunte, A cinum , ni, n. 2. Apró magok, szolo szemek.

Seamen, Semino, avi, atum , are. Vetek, elvetem.Sero, vi, tum, ere.Obsero, ere.Sementó, are.

Insero, ere.Dissemino, are.Dissero, evi, situm, ere.Semen injicio, ci, cturo, ere.

Semenare, femenatnra, Seminatio, onis, f. 3. Magvetes.

362 SE.

Satio, onis, f. 3.Satus, tus, m. 4.Sementis, tis, f. 3.^Consitura, rae, f. 1. Bevetes.

Semenatura, Seges, tis, f. 3. Ve- temeny.Sata, orum, n. 2, plur: RIezei vetesek.

Seminariu, Seminarium, rii, n. 2.Magveto hely.

Semenetoriu, Seminator, oris, m. 3. Magveto.Sator, oris, m. 3,Consitor, oris, m. 3.

Semenceof graunceof, Granatus , ta, tum. Magvos, magos. -Acinosus, sa, sum.

Semenat, Seminatus, ta, tum. B e - vetett.Disseminatus, ta, tum,Sativus, va, vu m .j Satus, ta, tum.Con situs, ta, tum. Proseminatus, ta, tum.

Seamen cu femintie meftecata, Semine mixto insemino, av i, tum, are. Elegy es mag gal vetek,

Semenat cu femintie meftecata, Conseminalis, Ie, c. 3* Sokfele magokkal bevetett.Consemineus, ea, eura.

Seamen iare, Resemino, avi, atum, are, Ismet vetek.

Seamen inainte, Prosemino, avi, atum, are. E lo l elvetem elhin-

tern.

______________ SE.

SE» SE, 363

Prosero, evi, atum, ere.S amen in, Insemino, avi, turn,

are. B elé vetem.Seamen in temp, Tempore sue

semino, avi, atum, are, JóJiár vet ek.

Ssamenat in temp, Sementinus,' na, nuca. Jókor veteít Seamen in trait lor, Transemino,

avi, atum, are. Másová veierrt. Seamen iupt, Subsero, ere. AlaU

ta vetek.Searrwndefc, Jta: Semenzire, Se

men profero, tuli, latum, erre. Magzok, magat hozok. Prodaco, xi, ctum, ere.Sementó, avi, atum, are.In semen abeo, ivi, itum, ire.

Seamentire , Seitfinis productio , onis, f. 3. Magzás.

Seamentietoriu, Sementator, oris, m. 3. Magat hozó, magzó. Sementariu*, ria, ium.

Sementie, finge, neam, Progenies, ei, f. 5. Nemzettse'g, nemzet. Prosapia, ae, f. i .Gens, tis, m. 3.Genus, eris, n. 3,Centilitas, tis, f. 3- Tribus, bus, m. 4- Generado, onis, f. 3.Stirps, pis, m. 3,

Sementie adunata veneteica, Con- venae, arum, f. plur: G yülevész ne'p.

Sementie deintei, Prosapia, ae, f. i .

Nemzettség, rígazat.Sementie cu noi, Prognatui, ta»

tum. Atyaji.Sementieste, Tributim , edv: N em -

zetlssgenként.Semne?, Signo, a v i, atum , are,

Jegyzem.Significo, avi, atum, aïe* Denoto, avi, atum, are,Noto, avi, atum, are.Obsigno, avi, atum, are. Meg* jegyzem.Designo, avi, atum, are. Insignio, ivi, tum, iré.Persigno, avi, atum, are. Adnoto, avi, atum, are.Annoto, avi, atum, are,

Semnare , Signado , onis , f. 3, Jegyze's.Significado, onis, f, 5. Signiíicatus, túsr m. 4. Designado, onis, f. 3. Megjegy~ ze's. Significantia, ae, f. 1 , Notado, onis, f. 3,Annotatio, onis, f. 3, Feljegy* ze's. Consignado, onis, f. 3,

Semnetura, Signatura, rae , f. 1 .Megjegyzés.

Semnetoriu, Signator, r is , ni. 3„ Jegvez'ó,Signifi ’ans, tis, o. 3.

Semnat, Signatus, ta, tum. Jegye^ zett, jegyes.Notatus, tata, tuna. Gonsignatus, ta, tum, Megjfc gyextetelt.

364 SE.

Semneceof, Notabili», le, c. 3. Je .gyezheto.

Semnetieste, NTotabiliter, adv: Meg- jegyezhetoke'ppen.

Semn, Ş&'gnurn, ni, n. 2. Jegy. Insigne, nis, n. 3.Tessera, rae, f. 1 .Character, eris, m. 3.Nota, tae, f. î .Symbolum, li, n. a.Specimen, nis, n. 3.Indicina, nae, f. i.Indicium, ii, n. 2.Vestigium, ii, n. 2. Signaculum, li, n. 2.

Semn mic, Notula, lae, f. i . Je g y elske.

Semn cerefc, Signum coeleste, JSgi jel.Astrum, tis, Tslllagzatt.„Soare Domnu itelelor. Sol astrorum dominus Tsillagok ura a ’ nap.„Stelele, ignes astrorum. „Decatra feara, Surgentibus as- tris.

S«mn cu noi nafcut, Naevus, vi, m. 2. Veliink szilletett belyeg , j e g y .

Semn de bătălie, Classicum, ci, n. 2. Viadali jel-adds, tromhita.

Semnu deinafare a lucrului ffent, Sacramentum, ti, n. 2. Szent-stg.

Semnu învingeri, Palma, mae, f. î . Gyozedtlem jutalma jegye. i

Semn militarefc fteag, Vexillum, li, n. 2. Zaszlâ.Signum, ni, n. 2.

Semn militarefc purtătorii!, V<s- xillifer. ri, m. ş . Zdszlâtartâ. Vexillarius, ii, m. a.Signifer, ri, signiger, ri, m. 2.

Semn pentru fcurtare aflat, Si* glae, arum, f. î . piu: Rovidseg- nek okdert gondolt jegy, jegyzes.

Semn puf de aducere aminte de învingere, Trophaeum, ei, n. 2. Gyb'zedelem emlekezetere tetetett jel, jegy, epulet.

Semnu Romanilor, Fasces, ci, um. fi piu*3. Romaiaknak tzimerek, iegyek.

Semnu si frumfetie luntri acatiat puf afare, Aplustre aplustris, n. 3. A plustria , v. aplustra , orum, n. plural: Hajd’ zdsz- loj a , kitetszo ekessege, tzl- mere.

Semnez ceva lucru viiforiu, Omi- nor, ari, atus sum Valami jovendot jegyzek.

Semnetorîu a ceva lucru viitoriu, Ominatus, ta , tum. Valamit jelento.

Semn de lucruri viitoare, Progno- sticon, tici, n. 2. Jovendo dolgoknak jeJek,

Semn iau aratare de cele viitoare bune, fau rele, Om?n , n is ,n. 3. Jovendot jelerttes, joven-

dot mulata, jd vagy rosz jel. Semn sciinti lucrurilor viitoare,

Praescita, orum, n. piu: 2. Jo- vendo dolgoknak megtuddsa jelei.

Semnez catra cineva, Assigno, avi, atum, are. Valakire jegyzem.

Semnare catra cineva, Assignatio, onis, f. 3. Valakire jegyzes.

Semnez cu pecete, S ig illo , avi, atum, are. Petsetlem, megpe• tsetlern.Signo, avi, atum, are.Obsigno, avi, atum, are. Obsigillo, avi, atum, are. Consigno, avi, atum, are. Persiguo, avi, atum, are. Signum, v. sigillum imprimo, essi, ssum, ere.

Semnare femnatura peceti, Signa- tio, onis. f. 3. Petsetles. Signatura, rae, f. 1.Obsignatio, onis, f. 3. Obsigillatio, onis, f. 3.

Semnetoriu, Signator, ris, m, 3. Petsetlb.Obsignator, oris, m. 3. Obsigillator, oris, m. 3. Sigillans, tis, o. 3-

Semnececfde puf pecete, Signatori- us, ria, ium. Petsetelni vald. Obsigillatorius, ria, ium.

Semnat pecetluit, Obsignatus, ta, tutn. Petse'telt.Obsigi llatus, ta, tum. Sigillatus, ta, tum,

SE._________

Signatus, ta, tum.Semn, Sigillum, li, n. 2. Petset,

Signaculum, li, n. 2,Semnu rump, Resigno, avi, atum,

are. A 5 petsetet felszakasztom. Semnului peceti rumpere, Sigilii

fractio. Petset Jelszakasztds. Semnez cu fieru, Signo, avi, atum,

are. Bglyegezem.Tudiculo, avi, atum, are. Cauterio noto, avi, atum, are.

Semnare cu fieru, Signatio, oni», f. 3. Belyegzes.

Semnatoriu fier, Tudicula, la s , f. 1. Belyegzo vas.Cauterium, ii, n. 2,Tesserarius, ii, m. 2. Signatorius marculu3.

Semnat cu fieru, Cauteriatus, ta, tum. Belyeges.Stigmaticus, ca, um.Stigmosus, sa, um.

Semnat cu fieru pentru ceva rentate, Stigmaticus, ca, cum. Stigmosus, sa, sum. Belyeges, kire lalorsagert belyeget suleitteh.

Semnu ferului, Stigma, tis, n. 3, Belyeg. Signum, ni, n. 2. Character, ris, m. 3. Veatigium, ii, n. 2. Signaculum, li, n. 2.

Semn dau, fau fac, Significo, avi, atum, are. Jelt adoky jelentenu. Signum do, dedi, atum, are.

Semn datatoriu, Thesserarius, ii* 4«1. 3. Jelad6 strdsa,

SK. 365

Sena earba de laxa , Sena, nae, f. i . Tisztitó, purgáló sena.

Senat, Senatus, tus, m. 4« Tanáts. Senator, Senator, oris, m. 5. 7a

nátsbéli.Senatoreíc, Senatorius, ia , um.

Tanátsbéliekhez tartozó. Senatorefe, Senatorem ago, ere,

egi, actum, Szénátoroskodom. Senatoreaíca judecata, Senatus-

consultu-m , t i , n. a. Tanáts végzése.

Sententie, Sententia, ae, f. 1 . Er- telmes mondás, itélet.

Sententiof, Sententiosus, sa, s a n , Ekes mondással telyes.

Sententie difa, si data, Prolatum, ţi, n. 2. Kiadolt sententzia,

Senteritiutíe, S-^.ntentiola, Jae, f. 1 .Értelmes mondásotska.

Septamana, Septimana, nae, f. 1» Hét.Hebdómada, dae, f. 1 . Hebdomas, adis, f. 3.

Septamanariu, Septimanarius, i¡,m. 2. Metes.Hebdomadarius, ria, um.

Septembrie, September, bris, m. 3

Szent Mihály hava.Ser, zer, Serum, ri, n. 2. Savó„ Serof, Serosus, sa, um. Savós.Ser me fac, Serescó, ere. Savóvá

valom.Sera, fara, Serum, ri, n. s. EstVe.

Serum diei, Estvéli ido.S®rus, ra, ruta Kés'á, kés'ón való«

366 SE.

Sero. Keso, estve.Sera, Sero, adv: Kdsön.

Sero est. Keso re leszen meg. Vesperi, vespera, adv: K e s Ji, estve.

Sera tardiu, Serotinus, na, num, Keso, estveli.

Sera, Vespera, rae, f. 1. Estve. Vesper, ris, m. 3.Tempus vespertinum»

Serez, Vespero, avi, atum, are.Estveledem.

Serefc, Vespertinus, na, num, Esc- veli.

Sereaze, Vesperascit, Imper: Est» veledik.

Seraphim, Seraphim, m i, m. 2. Tüzes fennyel lixndöhlö szent Angyal.

Serbatoare^ Festum, ti, n. 2. Ütl<• nep nap. Diös festus.Feria, ae, f. 1. Festus, ta, tum» Celebritas, tis, f. Z.Solennitas, tatis, f. 5.Solennia, ium, n. plu: 3.

Serbatoare ce vine in tot anu, So» lenne, nis, n. 5. Esziendonkent elökerülo innep.Solennis, ne, c. 5,

Serbatoare dumnedieilor câmpului si a marginilor, Terminalia, lio- rum, n. 3. piu: A ’ halarok, mez'o istenek’ innöpe.

Serbatoare doamnelor de mult ş, Matralia, iurn, n. 3; F'â asz«

] szonyohnak innepek rt0em

_________ SE.

SE. SE. 367Serbatoare de incuiigiurat cetate ,

Amburbiale, lis, c. 3. Vdros ke- rilio innep.

Serbatoare floarei, Floralia, ium, n. 3. plur: Florănak unnepe.

Serbatoare legaţilor in cara doben- de elemosina, S igillaria, orum, xi. 2. plur: Rabok unnepek , melyben alamisndt vettek.

Serbatoare lui B ach u s, Orgia , oruixi, n. piu: 2 Bachus innepe.

Serbatoare lui Janus, Agnonalia, ium, xi. piu: 3. Janus tisztele tere valâ unnep volt R âm a- ban.

Serbatoare xnare la Greci era alui Neptunus, Istmia, iorum, n. 2. plur: JSeptunusnak nagy unnepe vdlt a Gbrogoknel.

Serbatoare paftoriior in aprilie, Palilia, iorum, n, 2. piu: B a roni pdsztorok unnepek regen aprilisben.

Serbatori, Feriae, arum, f» i . piu; Unnepek.

Serbatori a taurilor Ia cei de mult, Taurilia, iorum, n. 2. plur: Bi- kai Unnepek.

Serbatori paganesthi pelinga fonteni, Fontanalia, ium, n. 3. piu: î* orrâsok korul vald unnepek a’ pogdnyoknak.

Serbatori fatesthi, Paganalia, iorum n. piu: 2. Falusi unnepek.

Serbatorefc, Ferior, ari, aUis suin, Unneplek.

Diem festum ago, egi, actum, agere.Diem festum celebro, avi, aturo, are.

áerbatorire, Festi celebratio. Ün~neple's.

Serbatoare tiitoriu, Feriatus, ta.tum. Unneplo.

Serenez, Sereno, av i, atum, are» Megtisztitom.

Serinare, Serenitas, tis, f. 3. Vi* lágosság, tiszta szèpsêg.

Serinatoriu, Serenator, ris, m, 3.7isztitô, ¿dot jelàerito.

Serinât, Serenatus, ta, turn. Meg• tisztùlt.

Serin, Serenum, ni, n. 2. Tisztavildgos.Serenus, na, num. Tiszta vi* Idgos, szép.

Serut, Svavior, ari, atus sum, ari. Tsokolom.Osculor, ari, atus sum, Exosculor, ari, tus sum.Basio, avi, atum, are.

Serutare, Svaviatio, o n îs , f. 3 ; Tsokolds. Osculatio, onis, f, 5, Exosculatio, onis, f. 3.Basium, ii, n. a. Tsôk, Osculum, li, n. a.

Serutare mica, Svaviolum , li, xî. 3» Tsôkotska.

Serut adefeori, Desvavior^ a r i, atus sum, Tsókalgatom.Oscula itero, avi^ atum , are,

Sefana feuientie de «ârba, Seâana,

orum, n. plur: F íím a g , sesana a neve.

Sete Ital: fete, S itis , t is , f. 3.Szomjúság.

Setem eíte, fetosez, Sitio, ivi, itum, iré. Szomiúhozom.

Setof, Sitiens, ti», o. 3. Szom jii, szomjúhozó.Sitibundus, da, dum. Siticuloíus, sa, um. Szomjú- ságos.

Setoseste, Sitienter, adv: Sxómjú• hozván, szomjaa.Sitibunde.

Seva leía, Absisdtur, Imper: JEl- hagyatik.

Seu, Sebutn, bi, n. a. Fagygyú. Sevum, vi, n. 2.Sepum, pi, n. 2-

Seof, Sebosus, sa, sum. Fagygyas.Sevosus, «a, suta.

Seuefc, Sebo, avi, atum, are. Meg~ fagygyazom .

Sfada lta: ffiada, Provocado, certamen, nis, n. 3. Veszekedés, líotzódás.Altercado, onis, f. 3. Veszeke-dés.Contentio, onis, f. 3.Jurgium , ii, n. 2.Certatus, tus, m, 4*Rixa, xae, f. i .Certatio, onis, f. 3. Villongás, kotzódás.L is, itis, m, 3. Garázdolás.

ffadefcume lta: fíidare, Provoco,

365 SE,

avi, atum, are. Bajra h ivom , veszekedem, ingerlem.Certo, avi, tum, are. Viaskodom veszekedem.Contendo, di, ere. Tusakodom„ Rixor, a ri, atus sum. Gañiz- dúlkodom.Jurgor, ari, atus sum.Jurgo, avi, atum, are.Alterco, avi, atum, are. Vesze* kedem.Altercor, ari, atus sum.

Sfadeitoriu lta: ffidatore, Provocator, oris, m. 3. Veszekedó, bajra hivó.Jurgosus, sa, um. Garázdás. Jurgator, oris, m. 3.Cerfans , tis , o. 3. Tusakodó, garázdás.Contentiosus, sa, um. Villangó. Jurgiosus, sa, sum. Garázdás. Altercator, oris, m. 3. Veszekedó. Rixosus, sa, um.Rixator, oris, m. 3.Trico, onis, m. 3. Garázdás.

Sfadeit, Provocatus, ta, tum. In» gereltetett veszekedésre. Lacessitus, ta, tum.Vedi certume.

Sfârtec lta: ítracciare fquarciare, Lacero, avi, tum, are. Elszag- gatom , rongyolom.Dilacero, avi, tum, are, Discerpo, psi, tum, ere.Dilanio, are, vi, atum. Elszag-

gatom .

SE.

■— 1 ---------- ---------- ------ f —Convello, si, sum, ere, Elszag-gatom.Concerpo, ere, si, ptum.Lanio, avi, atum.Diffindo, di, ssum, ere. Elha- sitom.Scindo, di, ssum, ere.

Sfarteicare, Laceratio, onis, f. 3.

Elszaggatds- Dilaceratio, onis, f. 3.

Laniatio, onis, f. 3.Veliicatio, onis, f. 3.Vellicatus, tus, m. 4*Vulsio, onis, f. ?.

Sfarteicatoriu , Lacerator , oris , m. 3. Szaggató.Dilacerator, oris, m. 3. Discerptor, oris, m. 3.

Sfartcicat, Laceratus, ta, tum. El- szaggattatott.Dilaceratus, ta, tum.Discerptus, ta, tum.Scissus, sa, sum.Vulsus, sa, sum,

Sfatuefc, Svadeo, si, sum, ere. /o- vaslom:, tanátsúl adom. Consvadeo, ere, si, sum. Consulo, ui, ultum, ere, Tand- tsot adok.Consilior, ari, atus sum.Probo, avi, tum, are.. Jovallom . Suffragor, ari, atus sum. Joval- lok.

Sfatuire, Svasio, onis, f. 3. 7b-nátslás, tañáis adds.Svasus, sus, na. 4« Tañáis adds.

Pars II.

SF.

Svasum, si, n. a.Svadela, lee, f. i .

Sfatuinceof, Svasorius, ft, um. Tanáts adni való.Probabilis, le, c. 3. Jovalhaté dolog.

Sfatuitoriu, Svasor, oris, m. i . Tanáts adó.Consvasor, oris, m. 5.

Svadens, tis, o. 5.Consiliator, oris, m. 3. Consiliarius, ii, m. a .} Consultor, oris, m. 3. írobator, oris, m. 3.

Sfatuitoare, Consultrix, cis, f. 3.Tañáis adóné.

Sfătuit, Svasus, sa, sum. Jovallotí, Frobatus, ta, tum.Consultum, ti, n. a. Tañáis* vég ezése.

Sfatuitieste, Consulte, consulto, adv: Eszesen, tanáisólva.

Sfatuefc cu a lt i, Consulto, av i, tum, are. lánáiskozom . Consilio, avi, atum, are. Delibero, avi, tum, are.

Sfatuire cu alti, Consultado, nis, f. 3. Tanátskozás.Deliberado, onis, f. 3. Conspirado, onis, f. 3. Consiliatio, onis, f* 3.

Sfatuitoriu, Deliberator, oris, m. 5. TanáiskozóConsultans, tis, o. 3. Tanáiskozó.

Sfatuefc de crediut, Persvadeo, si, sum, ere. Elbitehem vélle.

__________ SF. ^ 3fíq

5F. SF.

Sfatuire de crediut, Persvaâio , onis, f. 3. Elhitel, hitete's. Persvasus, sils, m. 4-

Sfatuitoriu de crediut, Persvasor, oris, m. 3. Elhiteto.Svadus, da, durn.

Sfătuitoare de credeinţie, Persva- sitrix, cis, f. 3. Mlhitet'one.

Si'atuintieste de credeiatie, Per svasibiliter, adv: Hitelesen, hi hetokeppen.

Sfătuit de credeintie, Persvasus , sa, suna. Elhitt, elhitetett.

Sfat, Consilium, ii, n. 2. Tandts.Senatus, tus, m. 4, idem.

Sfatnic, Consiiiarius, i i , na. 2. Tandtsos.Buleuta, tee* m. 1. Tandtsbe’ii tir.

Siat cer, Consulo, ui, ere, ultum. Tanătsot kerdek.Consilium peto, tii, itutn, ere.

Sfat ceretoriu, Consultor, oris , m. 3. Tandts ke'rdo.

Sfat ceretoare, Consultrix, cis, f. 3.Tandts ke'rdo ne.

Sfat fpre neinfrenare , Cinaîdi , orum, m. 2. piu: Bujasdgra oJiot adö tanatsok.

Sfatuire in ffatnl Dumnedieilor, Sessimonium, ii, n. 2. Istenek- nek szek iilese.

Stesiu, ltal: Sfessare, Findo, di, ssum, ere. Hasilom.Scindo, di, ssum, ere»

Slesiere, fc'issio, om*, l. 3. Hasih

Scissio, onis, f. 3.Sfesiiceof, Fissilis, le, c. 3. Hct-

sitható.Sfesiet, Fissus, sa, sum. Hasitott. .Sfica, Fsex, cis, f. 3. Sepro, Sepro-

le'k, gaz.Sfintiefc, Sacro, avi, atum, are.

Megszentelem, Istennek szentelem.Sanctifico, avi, atum, are. Consecro, avi, att.m, are¡ Desacio, avi, atum, are. inauguro, avi, atum, aré. Fel- szenteleni.

Sfinţire, Sanctiñcatio, onis, f. 3. Szentelés.Consecrado, onis, ff 3. Felszen- teles. Initiatio, onis, f. 3. Inaugurado, onis, f. 3.

Sfmtitoriu , Sanctificator, oris , m. 3. Szentelo.Consecrator, oris, m. 3.

Sfinţii, Sacratus, ta, tum. Szentelt. Consecratus, ta, tum.Initiatus, ta, tum.

Siindenie * Sacrum , r i , n. 2. Szentse'g.Sanctimonia, se, f. i.Sancdtasj tis, f. 3.Sanctitudo, nis, f. 3.

Siindenie aducere , Sacrificatio , onis, f. 3. Szentse'g szerze's.

>iintienie aducatoriu, Sacriiicus, ca, cum. Szentse'g szerzo.

Siindenie pitrtatoriu, Sacrifer, ra, um. Szentse'g hordozó.

Sfintiseste, Sánete, adv: Szentül. Síint, Sacer, sacra, crum . S a n -

ctus , t a , tum. Sacro sa n ctu s, ta, tum. Széntse'ges.Divus, va, um.

Sfirseíc, Ital: Fornire, F in io , vi,

tum, iré. Elvégezem .Perficio, ci, ctum , ere.

Concludo, si, sum , ere.

Consum m o, avi, atum , are.

Conficio, ci, ctum , ere.

T errnino, avi, atum , aré.

A b so lvo , vi, luturn, ere.

Destino, avi, atum , are. Ma- gamban elvégzem.

Síirsire, Finitio, onis, f. 3> Elve- geze's.Confectio, onis, f. 3i

Confectura, rse, f. i .

Consum m atio, onis, f. 3 .

Períectio, onis, f. 3 .

Perfectus, tus, m. 4 .

D eterm inado, onis, f. 3. Destinado, onis, f. 3 .

Conclusio, onis, f. 3 .

Sfirsitüriu , F in ito r , o ris , m . 3 . Elve'gezo.

ConsummatOr, oris, m . 3. Finitor, oris, m . 3 .

Term inans, tis, o. 3.

Perfector, oris, m . 3*

Absolvens, tis, o. 3.

Síirsitoare, P erfectrix, tis, f. 3.Ve'ghezvivoné.

Sfirsit, Finis, nis, m. 3. Vége.Finí tus, ta, tum. Elvegezietett.

24 ^

________________SF.

A bsolutu s, ta, tum.

Consum m atus, ta, tum. Perfectus, ta, tum.

Conclusus, sa, sum.

Sfirsitieste, Finite, adv: Elvegez- ve. Perfecte.

Sflegher, Ital: Succhiello trivello,

Terebrum , ri, n. 2 . Furu. Terebrse, arum , f. 1 .

Sflegherel, T ereb ellu m , l i , n . 2.Furutska.

Sflegherefc, Ital: Succhiellare tri-

vellare, T ereb ro, avi, tum , are. Me gfurom.Foro, avi, atum , are.

Terebro ago, egi, actum , ere.

Sflegherire, Terebratio, onis, f. 3 . Fiirds.

Sflegheritoriu , Terebrator , oris * rn. 3. Furo.

Silegheretura, Foram en, nis, n. 3.Furcidek.Foratura, rse, f. 1 .

Sflegherit, Foratus, ta, tum . Meg- Jiirt .Terebratus, ta, tum.

Sflegherefc afare, Efforo, avi, atum ,

are. Kifiirom , me gfurom. Sflegherit afare, Efforatus, ta, tum .

Kifurt, megfiirt.Sflegherefc inpregiur, Circum foro,

a v i, a tu m , are. Kornyiil-fu- rom.

Sflegherit in p regiu r, Circum fora-

t u s , t a , tuna. K&rnyulfura-tOtti

SF. 371

Sflegherefc pefte tot, Perforo, avi,

atum , are. Által-fútom. T ran sföro, are.

Perterebro, avi, atum, are.

Sflegherit pefte tot, Perforatus, ta,

turn. Alial-Jiiraiott.Sgariu, fderiu, Ital: Graffiare, ftrac-

ciare, Lacéro, ungvibus fsedo,

a v i , atum , are. Körm ölöm ,

szaggatom.Sgarisre, Laceratio cutis, ungvi

bus fsedatio, Körmöles, szag- gatás.

Sgrabuntie, v. fcrabuntie, Scab ri-

tia, se, f. i . Varossdg.Sgrabuntiof, Scabriosu s, sa, sum.

Varos.Scab iosu s, sa, tum .

Sica, S ica , se, f. i . R ö vid bard, hangydr.

Sicariu, Sicarius, ii, m . a. TiU kos gyilkos.

Sicera, Sioera, r*e, f. 1 . M inden re’szegitö ital.

Sicilia, Sicilia, se, f. i . Sicilia ország. . ,

Sicilian, Sicilianus, na, um . Si- ciliabéli.

Sicilefc vorbefc ca fícilieni, S ici-

liso, avi, atum , are. Siciliai módon beszéllek.

Siclu, Siclu s, li, m. 2 . Siklus, regi ’ Sidó pe'nz, m integy fél talle’rt nyomó.

Sicriu, Scriniu m , ii, n. a. Lcfda, szekrény.

A bacus, ci, m . 2.

Sicriel, Scrin iolu m , li, n. 2. Ld- dátska, pohárszéketske.

„ Abaculus, li, m. 2.

Sicriu de pele, R iscus, ci, m . 2 . Bor láda.

Sicriu de tinut pesci víi, Excipu-

laj lse, f. 1. Hal tarto bárka.Sidon cetate, S id o n , n is , f. 3.

Sidon várossa.Sidonean, Sidonius, nia, um, <57-

donbéli.Sile earba, Sile, lis, n. 3. Fúnek

neme, máskeppen hijják sile- sis.

Silha, fílb a, felba, pedure, S ilv a ,

vse, f. 1 . Erdíí.Neraus, oris, n. 3.

Saltus, tus, m . l\. Berek.L u cu s, ci, m . 2.

Silha de caftane, S ilv a castanea,

Gesztenye erdo.Silha d e a fa , S ilv a d e n sa , Surii

erdíí.Silh a de ghinda, S ilva glandaria,

Makkos erdo.Silha de p a fc u t, Silva p a s c u a ,

S a ltu s , tu s, m. 4. Legelteto erdo.

Silha de teiía, T a xe a silva, T i-

szafa erdo.Silha de tei, T ilie tu m , ti, n. i .

Hársfa erdo.Silha de fe cu rit, S ilv a csed u a,

Vágó erdíí.Silna in care funt multe arbere

si. sr. 57â

pe care fe fue vitia de v ie ,

Rum pótinetum , ti, n. 2. Oh fá lík a l bovelkedo erdo , mel- lyeJire a’ szolo felme'gyen.

Silb a ingradaita, S ilv a circum -

septa, Keritelt erdo.Silha mica, Silvula, lse, f. 1 . Er-

dotske.Silha netaeta, S ilv a incsedua Vá-

gallan erdo.Silhof, Silvosus, sa, sum . Erd'ósSilhariu, Saltuarius, ii, m 2. E r

do pásztor, berek, liget Orzo. Pastor silvarum .

Silhatacefc, vedi felbatacefc.

Silim an cu care fe ung femeile ,

Psim m ythium , ii, n. 2. Gordg- fe jé r , metyel az aszszonyok maôkat szdpitik.

Sim brefc, Ital: AíTem brare, Con

venio, ni, ntum , iré. Alkuszom. Paciscor, ci.

Sim brire, Conventio, onis, f. 5.

Alkuvás* alkalom, szegode's. Pactum , ti, n. 2.

Pactio, onis, f. 3.

Sim brie, Solutio, onis, f. 3* F ¡- zelés alkuvás szere’nt.Pensio, onis, f. Ş,

Simbruefc, Paciscor, sci, contra

llo, xi, consortium ineo, ivi,

turn, iré. Tzimborálok.Sim bruire, Timbrare, Pactio, onis,

f. 3. Consortium, ii, n. 2. Tzim - bora.

S im b u r, S y m b o lu m , l i , n. 2 .

Jegy, jeg ye valaminek.Simbur, Nucleus, ei, m. 9. Gyil-

mdlts m ag.Simonie, vendiare lucrului fanct,

Sim onia, w, f. 1. Egyhdzi dolgoknak pe'nzen eladdsa. Rerum sacrarum venditio.

Simoniac, Sim oniacus, ci, m. 2 . Egyhdzi dolgoknak penzen megvevb’je, vagy eladnja. Rerum sacrarum venditor, vel emtor.

înaxif, Sinaxis, xis, f. 3. Ur asz- tala.

Sinaxariu, Sinaxarium , ii, n- s.

Egyben-szedett dttscretek.Sin, Sinus, Isinùs, m. 4. Kebel,

teres, hajlds, tenger’ keriiletis, bbli. Sinum , ni, n. 2.

Sinuefc, Sinuo, avi, atum , are,

Kebelessë, dblesse' te'szem. Sinuosat, Sinuosus, sa, sum . Ke-

beles.Sindeila, Scin d u la, Ise, f. 1. ’ Sen-

defy. Scan du la, lse, f. l .

Tegula lignea.Sindeilefc, Scandulis tego, xi, turn.

5Sendelyezeli.Sindeilit, Scandu lis te ctu s. t a .j v

turn. ’ Sendclyezctt.Singe, Sangvis, nis, m . 5. Ve’r.

Crnor, oris, m. 3.

Singe de nascere, Sobrinus, na,

urn. Akdrm i nemzetse'g, atvrr- f i , kst testve’r aszsz0ny7.nl gyermeke.

Singe im cure, Sangvino , a v i , atum, are. Ve'rem fóly.

Singelui curgere , Haemorrhagia , se, f. i . Ver Jolyds.

Singer, Ital: Infangvinare, Cruento, avi, turn, are. Megve'rezem. Sangvine imbuo, ui, uturn, ere. Infició, ci, ectum, ere. Ferfundo, di, sutn, ere.Tingo, xi, nctum, ere.

SJngeoset, Cruentatus, tata, um. Veresitett, veres uit.Cruentus, ta, tura. Vermes, veres.Sangvine tinctus, ta, turn. Vé- resitelt.Infectus, ta, turn.Perfusus, sa, sum,Madens, tis, o. 3.

Singeof, Sangvinolentus, ta, um. Veres.Sangvineus, ea, um.

Singefc, Sangvinalis, le, c. 3. Ver- hez valá.

Singerat, A copia sangvinis infir- matus, a, um. Megverhesedett.

Singerete, Apexabo, onis, m. 3.Veres hurka, sţdmbdtz.

Singe fugatorm om , Sangvinari- us, ria, imn. V,:r szopó, ver szomjuhozó.

Singe fugatoare lipitoare, Sangvi- suSa» £ i. Ver szopó, ver szivó.

Singeste, Cruenta, adv: Ve'resen. Singur, Solus, la, lum. E gyedü l,

5y4 Si.

dnndn magam.Solus, lius, unus, unicus. Solitarius, ria, ium.Frivatus, ta, tum.

Singuratec, Singularis, re, c. 3. Egyedi'il valo, egyes.Seorsus, sa, sum. Kiilon vald.

Singuratate, Solitudo, nis, f. 3, ligyedili valâsdg, magdnossdg. Singularitas, tis, f. 3.

Singuratieste, Singulariter, adv: Egygyenkent, kiildn, egyedul- valoke'ppen.

Singur de o parte, Seorsim, Kii- Idn, m agdnosonj

Singur numai, Persolus, la, lum.Tsdk egyedi'il.

Singur umblatoriu pribeag, So- livagus, ga, gum. Egyedi'il jdrd, bujdosâ.

Sintiefc, Sentio, si, sum, ire. 2?r- zem, ertem.Sensibus percipio, pi, tum, ere. Sentisco, ere.

Sintire, Sensus, si\s, m. 4- Erze- kense'g, e'rze's.Sensa, sorum, n. piu: Ertelem,

Sintitoriu, Sentiens, tis, o. 3. Erz'd. Compos sensus, prseditus sen- silnis.

Sinticeof, Sensibilis, le, c. 3. Meg- e'rezhetR. Sensilis, le, c. 3.

Sintiefc bine, Persentio, si, sum, ire. Jd l mcge'rzem.

Sintiefc forma , Subs ;ntio , ire. Erzem szabdsu.

______________ SL

Sindeíc guftu , Sapio, u i, ere.Iz it érzem.

Sintiefc înainte , Prsesentio , s i , sum, iré. Elote me ge'rzem. Persentisco, ere.

Sindre inainte, Prsesensio, onis, f. 3. Elore mege’rze's.

Sintit inainte, Prsesensus, sa, sum. Elol megérezt etett, idein ész- re véleíett.

Sintiefc putin, Subsipio, ui, ere.Gyenge'n érzek.

Sintire putina , Sensiculus , li , m. 2, Kit sin e'rtelem.

Sintire aducatoriu, Sensifer, ra, rum. Érzékense'g hozó.

Sintire facatoriu, Sensifious, ca, cum. Érzékense'g szerzo.

Sip, Sipo, avi, atum, are. Elhin- iem , hajtom ki, vqgy elvetem.

Sipare, Ejeetio, onis, f, 3. Kive- tés.

Sip aíare, Exigo, egí, actum, ere. Kiütom , Jiivetem.Expello, li, sum, ere.Expulso, avi, atum, are. Troturbo, avi, atum, are. Propulso, avi, atum, are. El- Üzdegelem.Ejeeto, avi, atum, are. Kihány- dogalom.

Sipare afare, E-xpulsio, onis, f. 3.Krtizés, kivetés

Sipatoriu afare, Expulsor, oris, m. 3. Kivetó,

Sí.

Sipatoare afare, Expultrix, c is , f. 3. Kivetoné.

Sipat afare, Expulsas, sa, sum. Kivettétett.

Sip afare dein ffat, Excurio, ria- vi, atum, iare. Tanáisból kivetem,

Sip afare dein patrie, Relego, avi, atum , are. Sxámkivetésben küldom.

Sipare afare dein patrie, Relegado, onis, f. 3. Számkivelésben kiihlés, kiüzés.

Sipat afare dein patrie, Relega- tus, ta, tum. Számkivettetett.

Sip, dau, Obsipo, avi, atum, are. Adok , vetek.

Sip la pui de mancare, Sipo pul, lis escam, Vetek enni a’ tsir- kéknelí.

Sip deafupra, Superjacio, v, superjicio, ci, ectum, icere. Fel- jú l réá-vetem.Superjacto, avi, atum, are.

Sipare deafupra, Snperjecíio, oni?, f. 3 Feljíil red-ve les. Superjectus, tus, m.‘ 4.

Sipat deafupra, Superjectus, íá, tum. Réá-vetletett.

Sip deincolo, Trajicio, ci, ectum» ere. Altal-vetem.

Sipare deincolo, Trajecdo, onis, f. 3. Által-vctés.Trajectura. rse, f. i .

Sipat deincolo , Traj^ctus , ta , tuţn. Altal-vetletett.

______________ SL__________ 375

sr.

Sip dsof, Percello, culi, sum, ere. Levetem .Dejicio, ci, ectum, ere.

Sipare dsof, Dejectio, onis, f. 3.Levetes. ‘

Sip inapoi, Postm'itto, misi, ssum, ere. Hdtra-vetsm.Rejicio, ci, ectum, ere. Postpono, sui, situm, ere.

Sip incoace incolo , Pervoluto , avi, atum, ar3. Idestova ha- nyom, vetem.

Sip intre, interjicio, ci, ectum,

icere, Ktizben-vstem.Sipare intre, Inter ectio, nis, f. 3.

Kfizben-vete's.Interjectus, tus, m. 4«

Sipat intre, Interjectus, ta, turn.Kdzben~vetett.

Sip la pament, Consterno, travi, atum, ere. FtildhSz verem, vetem.Sterno, ere.

Prosterno, stravi, atum, ere.Sip prefte e l , adun , Supergero

*s i , turn, ere. Feljul red-hdnyom.

Sipat prefte el, Supergestus, ta tu t i . Felj l l ' ei-hdnyt.

Sip fupt, Subjeeto, avi, tuni, are ' Aldja vetern, hd iyom.

Snbjicio, ei, ctum, ere.Subigo, egi, actum, ere. Subjicito, are. t

Sipare fupt, Subjectio, onis, f. 5, A ldja vetes, sxtm eleibe dllitds,

__________ sr.

Subigitatio, onis, f. 3. Aldja vetes. Subjectus, tus, m. 4»

Sipat fupt, Subjectus, ta, turn.Alaja vettetett.

Sip undeva, insipo, avi, turn, *re.Bevetem valahovd.

Siren dsumetate fata dsumetate pesce, Siren, nis, f. 3. Ten ger i dilat, melynek fele ledny f e le hal.

Siriuf fte, Sirius, ii, m. 2. TsiU lag , melyet ebnek hivnak , mely a ’ Naphoz ktizelit, ăr~ talmas hevse'get szokott o- Jiozn i.

Sirguefc, Strenue operam navo, avi, atum, are. Serenykedem. Navo, avi, atum, are. Diligentiam adhibeo, ui, itum, ere.Industrius sum, es, est, fui. Solers sum, es, est, fui.

Sirguintie, Strenuitas, tis, f. i. Serenyse'g.Solertia, se, f. 1.Industria, se, f. 1 .Promtitudo, inis, f. 5»Alacritas, tis, f. 3.Agilitas. tis, f. 3.Celeritas, tis, f. 3.Celeritudo, inis, f. 3.

Sirguitoriu, Strenuus, nua, u n . Sere'ny. Industrius, ia, «m, Solers, tis, o. 3.’Alacer, cris, c. 3.

Gnavus, ▼*, narum*

ST. SL SL. 377

Agilis, ie, c. 5.Expeditus, ta, turn.Celer, ris, c. 3.Impiger, ra, rum.!Navus, va, vum.

Sirguintieste, Strenue, adv: Sere'«■ nyen. Solertcr.Gnaviter.Im pigre.Agiliter.Expedite.Industrie.

Sita, Ital: Setazzo, A seta, tse. Cer- niculum, li, n 2. Szita. Cribrum farinarium.Cribrum pollinarium. Incerniculum, li, n. a. Subcerniculum, li, n. 2.

Sita deafa, Cribrum pollinarium, CyaJior szita.Cribrum densum.

Sita noao fía in cui, Cribrum novum novo paxillo pendet, Ujj szita szegen fiigg.

Sita rara , Cribrum farinarium, rarum. Ritha szita.

Sitefc, Pollincio, ere. SzitáloJi. Sitetoriu cernatoriu, Pollintor,

oris, m. 3. Szitáló.Pollinctor, oris, m. 3.Pollinis excussor.

Sitari, Cribrarius, ria, um. Szitaköto.

Sitas, Cribrorum venditor, Szitaáritló.

Siobodiefc, Solvo, vi, utum, ere.

Megszabaditom.'Libero, avi, atum, are.Elibero, avi, atum, are. K i- szabaditom , felszabaditom . Libertate dono, avi, atum, are. Dimitto, si, sum, ere.

Slobodire, Liberatio, onis, f. 5. Szahadităs.Absolutio, onis, f. 3. Megsza- baditds.Eliberatio, onis, f. 3. Felsza- baditds. Manumissio, onis, f. 3.

Slobodienie, Libertas, tis, f. 3. Szabadsag. Evasio, onis, f. 3. Licenţia, tiee, f. 1. item Immunitas, tis,^f. 1. Privilegium, ii, n. 2.

Sloboditoriu, Liberator, ris, m. 5. Szabaditâ. Eliberator, orii, m. 5. Servator, oris, m. 3.

Slobodit, Solutus, ta, tum. Meg- szabaditott.Liberatus, ta, tum.Libertati restitutus, ta, tum. Absolutus, ta, tum.

Slobod, Liber, ra, rum. Szabad.Licitus, ta, tum.

Slobod Domn, Liber Baro, Szabad Ur, Zdszlâs Ur.

Slobod efte, Licet, licuit, Szahad. Fas est.

Slobod la limba, Dicax, cis, o. 3. Szabad nyelvii.Procax, cis, o. 3,

Slobod laf, Emancipc, arf, tum, ar«. Sxabadon boisâlom.

3/8 SL. SM. SM.

Dimitto, si, ssum, ere.Slobod dein robie cafnica, Ma-

numitto, si, ssum, ere. Szabad- ságra botsátom fobbágyomat, Rabomat szabad emberré té- szcm.

Slobodire dein robie cafnica, Ma- numissio, onis, f. t>. Rabsdg- ból, Jobbágyságból szabad- ságra botsdtás.

Slobodit dein robie cafnica, Ma- numissus, ssa, sum. Jobbdgy- ságból szabadsúgra jutott.

Slobod puşca, Jaculor, ari, atus sum. Lovok.

Slobodire pusei, Jaculatio, onis, f. 3. Lcive's.

Slobod inteindere, Retendo, di, : sum, ere. A ’ m i feszess meg- eresztem.Remitto, si, ssum, ere.Relaxo, avi, atum, are.

Sloboda voe, Liberum arbitrium, Szabad akarat. !

Sloboditieste, Libere, adv: Sza- badon.Licenter, Licite, adv:

Slobodaf de purtat cârti, Cursor, oris, m. 3. Szabados. !Cursor, rusticanus.Ambactus, ti, in. 2. !

Smerdeic, îtal: fmerdare, Stercore, v. merda illino, illinere, Infició, t i , cturn, ere. Tnqvino, av i, atum, are. Gane'val be-kenem, rusiiyitom.

Concaco, avi, atum, are. Meg- szardom, megszarom.Cloaco, avi, atum, are. Re'-undokitom, rusnyitom.Fsedo, avi, atum, are. Undo- kitom ,Deturpo, avi, atum, are. Meg- rútitom.

Smerdire, Merda, aut stercore in- fectio, Szarral, vagy gane'val be'-kenes, rútiíás.

Smerdit, Merda, v. stercore infectus, ta, tum. Szarral, vagy g an ev al be'-kent, rútitott. Sordidatus, ta, um, Rusnyúlt. Inqvinatus, ta, um.Deturpatus, ta, um.

Smerd, Sordidus, da, dum. Rut, rusnya.Agasirtus, ta , um. Rusnya, otsmdny.Foedus, da, um. Undok, rusnya , otsmdny.

Smerdenie, Sordes, ium, f. piu: Rusnyasdg.Sqvallor, oris, m. 3.

Smerdieste, Sordide, adv: Rus- nyáúl. Sqvallide.

Smerdiefcume, Sordesco, ere. Rus- nydlkodom. Sordeo, ere,

Smintefc, qvafi contra mentem ago, Erro, avi, atum, are* Hi- bâzom.Delinqvo, qvi, ctum, ere.A recto deficio, ci, ctum, ere. Elhibdzom, hibdzok.

Aberro, avi, atum, are. Elve- tem.

Sminteala, Error, oris, m. 3. H iba, vethezes.Defectus, tiis, m. 4. îs’evus, vi, m. 2. Hiba.Menda, dse, f. j .Mendum, di, n. 2.Aberratio, onis, f. 3.Erratum, ti, n. 2 B u n, veteh. Noxa, xse, f. 1. Vetek.Lapsus, sus, m. 4- Veteh, eset.

Sminteitoriu, Erran s, tis, o. 3. Hibdzâ.Errator, oris, m. 3. Elveţii.

Sminteit, Defectuosus, sa, sum. Hibăs. Mendosus, sa, sum. Defectu laborans, tis, o. 3.

Smoderefc, mederefc pefte mod, Ital: Sm odare, Modum excedo, ere. Mod am transeo, ire, transcendo , ere. Mdd fe le tt , mr'id nelhi'il ban oh.

Smoderire, Excessus, sus, m. 4.Mdd fe lett valam ivel bdnds.

Smoderit, Immoderatus, ta, tum. Mod felett.

' Smoderit prunc, Immoderate edu- catus puer, Re’nyesen nevelt gyermeh.

Smulg, Vello, vulsi, sum, ere. K i- ie’pem , szaggatom.Lancino, avi, atum, are.Vellico, avi, atum, are. Tepem, tepdelem.Evello, vulsi, evelli, sum, ere. <

Kitepem, szaggatom.Smulgere, Vellicatus, tus, m, 4,

Tepdeles.Vulsio, onis, f. 3.

Smulgatoriu, Vellicans, tis, o. 3. Tepo.Vulsor, oris, m. 3.Lancinator, oris, m. 3.Evulsor, oris, m. 3.

Smalţ, Vulsus, sa, sum. Te'pett. Vellicatus, ta, tum.Lancinatus, ta, tum.

Smulfura, Vulsura, rse, f. Te- pe's. Vulsio, onis, f. 3. Vellicatus, tus, m. 4. Vellicatio, onis, f. 3.

Smulg earba dein femeneturi, Se- getes runco, avi, atum, are. A ’ vete'st gyomldlom.Exherbo, avi, atum, are. Eradico, avi, atum, are.Vedi plevefc.

Smulg penele , Deplumo , a v i , atum , are. Tollăt hitepem , mejjeszlem.

Smulgere penelor, Deplumatio , onis, f. ,3. Mejjeszte's.

Smult penele, Deplumatus, ta , tum. Mejjesztett.

Smulg peri, Depilo, avi, atum, are. Szorit leveszem , hitepem.

Smulgere perilor, Depilaţi©, onis, f. 3. Szore lete’pes.

Smulşi peri, Depilatus, ta4 imn. Szb're hitepetett.

36o 9M. SO. SO.

Smulg fpinetu furcelele dein pament, Arbusta, spineta, surcu- los, fruticesqve evello, $i, ul- i iim , evellere. Tdviseket a’

fd ld b o l fii/'rtom, tepem. Smulgere fpinilor surcelelor, E-

▼ulsio, onis, f. 3. Exstirpatio, T onis, f. 3. Kiirtds, szaggatăs. Soacra, Socrus, rils, f. 4. Napa,

felesege annya.Socru, Socer, eri, m. a. Ipa, fele-

se’ge ’ attya.Socru de doao parti, Consocer,

eri, m. 2. Ket reszr'ol vald Ipa. Soare, Sol, lis, m. 3. Nap.

Titan, nis, m. 3.Hyperion, onis, m. 3.

Soare purtatoriu, Solifer, ra, rum. N ap hordoztS, tzirkulus, mellyen a’ 12 Jegyek szerent a’ N ap* iitja van.

Sorefc, Soli expono, sui, itum, ere. A ’ napra kiteszem.

Sorit, Solatus, ta, tum. Napra kite’tetett.

Sobol, Sobellus, li, m. *. Vakan- dok. Sobella, Ise, f. 1.Talpa, pse, m. 1 .

Soc, Sambucus, ci, m. 2. B o d z a • r f a . Opubus, bi, f. 2.Soc de pament, bozi, Ebulum, li,

h. 2. Ebulus, li, m. a. Ftildi bodza. Chameacte, te», f. 1.

S#eiu, Sociu*, i i , m. 2. Tdrs, pajtds, Socius, cia, ium. Coiîtubernaiis, le, c. 5.

Sodalis, lis, m. 3.Sociennus, ni, m. 2.

Sociu ajutoriu in deregatorie, Ca- hserarius, ii, m. 2. Tisztbéli segitd târs.

Sociu de cafatorie, Conjux, gis, c. 3. Házas-társ.

Sociu de ofpetiu , Symposiastes, t?e. m. i . Lakozó vende'g târs, dobzódó.

Sociu de petrecere cu vorbe, Con- gero, onis, m. 3. Beszeddel ido ífílto tdrs.

Sociu de invetiat, Hyppodidasca- lus, li, m. 2. Tanild tdrs.

Sociu de tabere, Commiles , tis, m. 3. Vitezlo târs.Commilito, onis, m. 3. Commilitinm, ii, n. a.

Sociu inproteivitoriu, Antagonista, tse, m. 1 . Ellenkezo, ve- szekedo tdrs.

Sociu la invetietura, Progymna* sta, tse, m. 1. 7anidó tdrs, Condiscipulus, li, m. 2.

Soacie la invetietura, Condiscipu- la, Isp, f. x. Leány tanidó tdrs*

Sociu Ia serbie, Conservus, v a , vum. Szólga tdrs.

Sociu ftatornic, Cohseres, edis , c. 3. Ortikfls tdrs.

Socefc, Socio, avi, atum, are. Osz- ve-tdrs olt atom , üszve-barút- koztatom.

Socire, focietate, Societas, tis, f. 5. Tdrsasdg,

30. SO.

Consvetudo, inis, m. 3. Commertiuin, ii, n. 2. Fttmiliaritas, tis, f. 3.Socialitas, tis, f. 3.Sodalitas, tis, f. 3.Sodalitiurn, ii, n. a.

Socire cetetiencaica, Commune, nis, n. 3. Városi társaság.

Socire cu altu facatoare, Socia- trix, cis, f. 3. Társaiágot, ba- rátságot mdssal szerzöne.

Socire inpreuna locaitoare , Con- tubernium, ii, n. a. Kenyeres társaság.

Socire la serbie , Conservitium , ii, n. a. Szólgai társaság.

Socire urmatoare ceva, Secta, tse, f. i . Valamit kiilönösön kó- vetö társaság.

Societ, Sociatus, ta, tum. Társal- kodott, társul adatott.

Socieste, Socialiter, adv: Barátsd- goson , társaságoson.

Sociof, Sociabilis, le, c. 3. Tár- salkodó, társaságra való. Socialis, le, c. 3.

Socotefc, Ital: Contare, Supputo, avi, at n, are. Szárnldlom, Numero, avi, tum, are.

Socoteire, Supputatio, onis, f. 3, Megszámlálás.

Socoteitoriu, Supputator, oris , m . 3. Száinveto.

Sofie. Grse: Sapientia, se, f. i. Oliosság. Vedi fophie.

Soica gaitia, Graculus, li, m. a.

Szajkó. Gracus, ci, m. a.Soim pafere, Falco, onis, m. 3.

Solyom madár.Sol trim if cu numele altue, Le»

gatus, ti, m, a. Kóvet. Nuncius, ii, m. 2.

Sol facatoriu de pace, Caduceator, oris, m. 3. Bdkesség szerz'ó kóvet.

Solie, Legatio, onis, f. 3. Kóvet- se'g. Ablegatio, onis, f. 3. Functio, onis, f. 3, Munus, ris. Ofíicium Legationis.

Solitoriu , Intermediator , ori» , m. 3. Kózhenjáró.

Sold, Gall: Soldi, Stipendium, dii, n. a. Fizete's, zsold.

Soldefc, Stipendior, ari. Zsolderi szólgálok, fizetest nyerek.

, Soldos, Stipendiarius, ria, ium.I Zzoldos, zsotde'rt szólgáló.

Soldat, ltal: Soldato, Miles sti? pendiarius, Zsoldos katona.

Solti de pesce, Solox, cis, f, 5, Vast ag hal hej.Sqvamma, mse, f. i.

Soloinefdra venenata, Scolope«- dra, se, f, i . Szorós hernyó.

Somes, Samusius, ii, m. 2. Szamos vize.

Somesan, Samusianus, na, um Szamos melye'ki.

Somn, Somnus, ni, m. a. J lo m , Sopor, oris, m. 3.

Somn aducatoriu, Somnifer, ra , um. J lo m hozó.

Soporifer, ra, rum.Somniiicus, ca, urn,

Somn deintei parte inteie a nopti, Conticinium, ii, n. 2. Elso d- lom , ejriefi elso re'sze.

Somn greu aducatoriu , Veterno- sus, sa, sum. Me'jj álom hozó , vagy alható tunya.

Somn pesce, Barbo} onis, m. 3. Hartsa hal,C ongrus, g r i, m. a. Conger, r i, m. 2.Barbata, tse, f. 1 . Silurus, ri. Mullus, li, m. 2. T rig la , lse, f. j . Barbulus, li, m, 2.Serotis, tidis, m. 3.

Somnurof, Somnolentus, ta, turn. A lm os , szunnyadozó. Somní'clííogus, sa, sum<Soporus, ra, rum.

Son, vedi fun.

Soph, Sophus, phi, m. 2. Bolts ember.

Sophia, Sophia, phise} f„ 1 . B o l- tsesse'g.

Sophifma vorba inseletoare pe afcuni^ Sophism a, atis, n. 3. Alattom ba voló Jo rté lyo s besze'd.

Sophifta, Sophista, tse, m. 1 . Pat- varos filo s o fa s , m agahányó bolts. Sophistes, tse, in. 1 .

Sophifta aretatoriu pe fine a sci, -Argutiolus, li, m. 2. Tudáhos, sophista.

ôpon, vedi fapon*

áfla SO.

Sora, Soror, oris, f. 3. Aenerri, hugom.

Sora calugaritia, Ital: Suora, Mo- nachaj chse, f. j . Apdtza aszszony.

Sora mai mare a tatelui m ien, Am ita, tse, f. 1 . A tyam ’ nen- nye.

Sorâ mami, Matertera, rsej f. 1. Anydrn ne'nnye.

Sorata, A m ica, cse, f. 1 . M elyel ]6 bardtsdgban van.

Sori ucidietoriu, Sororicida, dse, c. 1 . JNe'nnyeneh, va g y hiigd* nafi gyilkossa.

Sororefc, Sororius, ria, um N e- nem hez, hiigom hoz vald.

Sorutie, Sorella, lie, f. 1 . K is hă- gom .

Sorb, Sorbeo, ui, ere, psi, sorpi- turn. HOrpOlom, szurtsolOm. Absorbeo, ere. FtlhOrpentem. Persorbeo, ere.

Exsorbeo, ere. KihOrpentem. ,Sorbire, Sorbitio, onis, f. 3. Ilor*

pogetes , sziirtsole's.Sorbitoriu , Sorbens, tis 5 o. 3*

H orpolo , horpogeto.Sorbiceof, Sorbilis, le, c. 3. Fel-

hOrpelgetheto, felhOrpenthetil.Sorbii, de fo rb it, Sorbillum , li*

n. 2. Tzibre, leves, zup.Sorb cate p u tin , S o rb illo , a v i,

atum, are. SziirtsOlgetem.Sorb iare inderept, Resorbeo, ere.

Vis zsza-hOrpo getem .

__ sa

so. SO, SP. 383

Sorb, Sdrbum, bi, n. 2. Berkenye.Sorb lemn, Sorbus, bi, f. 2 . Ber-

kenye-fa.Sorbona scoala la Parif, Sorbo-

na, næ, f. 1 . Pari’si hires Is- kola.

Soritef, Sorites, tæ, m. 1 . Sok rakdsra hordoit dolgokkal bi- zonyitti erosseg.

Sorlitie, foritie, Sorix, cis, f. 3.

Milvus soricarius, Egere’szo kdnya, ragadozô kdnya.

Sorte, Sors, ortis, f. 3. Sors, sze-

rentse. Casus, sus, m. 4 .

Fortuna, næ, f. i.

Sortiefc arunc forte, Sortior, iri,

itus sum. Sorsot vetek.Sortire, Sorticio, onis, f. 3 . Sors

vetes. Sortitus, tus, m. 4 .

Sortitoriu, Sortitor, ofis, m. 3 .

Sors veto.Sortit, Sortitus, ta, turn. K i vala-

m it sors vetéssel nyert.Sorteitie, Sorticula, læ, f. 1 . Sor<

sotska.Sortiefc dobëndefc, Sortior, tiri,

itus sum. Megnyerem.Sortiefc de nou, Subsortior, iri,

titus sum. Isme’t sorsot vetek, ujjalag sorsolok.

¿ortire de nou, Subsorticio, onis,

f. 5. Sorsal ismét megvetes.Sortof, Censors, tis, o. 3. Egy dl-

lapotu, egy szerentsejii.Sorteşte, Sorte, adv: sortito, Sor

sal, szerentsesen.

Sofefc, A sisto me, Jelenek. Appello, appuli, ulsum, ere. El- érkezem, megjelenek.Pervenioj ni, entum, ire.

Sofire, Perventio, onis, f. 3. EU érkezés, megjelenes.Appulsus, sus, m. 4.

Spada, Sicca, cse, f. 1 , Rovid kard, hangydr.

Spadariu, Siccarius, ii, m. 2 . Gÿil- kos.

Spadutie, Sicula, læ, f. 1 . Kar~ dotska, dakotska.

Spaimentez, Ital: Spaventare, Pa~

vefacio, ci, ctum, ere. Megij- jesztem .Perterreo, ere, ui, itum.

Perterrefacio, cere, ci, ctum.

Conterreo, ere.

Absterreo, ui, itum, ere. Eli}. jesztem.Deterreo, ui, ere, itum.

Exterreo, ere.

Proterreo, ere.

Exanimo, avi, atum, are.

Terreo, ui, itum, ere. Ijjesz* tem. Territo, are.

Spaimentare, Consternatio, onis,

f. 3. Elijjesztes.Perte rrefactio, onis, f. 3. M eg«

ijjesztes.Spaimentatoriu , Terricula , ,

f. I . Ijjeszto.Spaimentatoriu lucru, fau fa n t a -

fie, Terriculum, li, n, 2. Ijjees- to vdz.

ă84 5P, SP,

Terriculamentum, ti, n. 2. Spaimentat, Consternatus, ta, tum.

Megijjedett.Perterrefactus, ta, tum.

Pavefactus, ta, tum.

Absterritus, ta, tum. Elretten-

tetett, elijjesziett.Spaima, Terror, oris, m. 3. Ijje-

des.Pavor, oris, m, 3. Megijjedes, felelem.

Spaima fore scire, Panicum, ci,

n. 2. Hirtelen megijjedes. Spaimentatoriu fore scire, Pani-

cus, ca, cum. Hirtelen ijjeszto. Spaiment.ez foarte, Expavelacio,

ci, ctum, ere. Megrettentem. Perterrefacio, ci, ctum, ere.

Perterreo, ui, itum, ere.

Deterro, ui, itum, ere.

Proterreo, ere.

Tremefacio, ere.

Absterreo, ere, ui, itum. Elret- tentem .Conterreo, ui, ere.

Exterreo, ui, er«.

Consterno, ere.

Terrifico, avi, atum, are. Ret- tentem,Terreo, ui, ere. Rettegtetem . Territo, avi, atum, are.

Terrorem incutio, ssi, ssum, ere.

Terreiacio, ci, ctum, ere. Ret- tentcm .

Spaimentare foarte, Territatio,

enis, f. 3 Rettentes.

Spaimentetoriu foarte, Terriiicus,

ca, cum. Rettento .

Terriiicans, tis, o. 3.

Spaimanceof foarte, Trepidus, da,

dum. R ettego.Pavidus, da, dum.

Formidolosus, sa, ium :

Spaima mare, Trepidatio, onii,

f. 3. Retteges, rettenes. Formido, inis, f. 3.

Terror, oris, m. 3.

Reformidatio, onis, f. 3.

Spaimentat foarte, Perterritu*, ta,

tum. Elretlentetett.Deterritus, ta, tum.

Exterritus, ta, tum.

Consternatus, ta, tum.

Spaimentetieste foarte, Pavide,

adv: Trepidanter, Rettegve. Spaimentezume , Terreor , itu»

sum, eri. Ijjedek.Absterreor, eri, eritus sum. El- ijjedek. Conterreor, eri.

Deterreor, eri.

Exterreor, eri.

Spaimentezume tar«, Expavesco,

cere. Elrettenek.Expaveo, ere, vi.

Tremisco, ere. Rettegek, Trepido, avi, atum, are.

Paveo, ere.

Pavesco, ere.

Pavito, avi, atum, are.

Pavefio, eri. Elrettenek. Reformido, avi, atum, are. Ret* te¿eA. Tremo prse pavore.

SP- SP. 385

Spaimentezume si de fpaima cad

cu in im a, Anirno vel mente

prae pavore cado, cecidi, casum,

ere. Megijjedek, szivetnholgyeri- giildk.

Animo prae pavore concido, ere.

Deiîcio, ci, ectum, ere.

Animum demitto, ere.

Sparg, A verbo spargo, Szelyesz tem, hintem.Aperio, ui, ertum, ire Felnyi tom, szakasztom , kijokasztom. EiFringo, egi, actum, ere. Ki- rontom , felLdrom.Frango, gi, ctum, ere, Tbrom. Destruo, xi, ctum, ere. Elron- tom.

Spargere, Destructio, onis, f.*3.

Rontds,

Fractio, onis, f. 3.

Dissipado, onis, f. 3. Szelyel hănyds, rontds.

Spargatorju, Dissipator, ris, m. 3.

Felbontd, szellyel hânyd. EfFractor, oris, ni. 3. Kirontd.

Spart, Apertus, ta, tum. Kinytlt. Effractus, ta, tum. Kirontatott. Dissipatus, ta, tum. Szellyel hdnt, rontoit.

Spărtură, Apertura, rae, f. î. Ki- nyilăs, kinyilt hely.

Sparturi, Res dissipatae, Szellyel hani dolog.

Sparg buba, Vulnus aperio, rui,

ertum, ire. A ’ sebet Jelnyitom , kijokasztom .

Pars II.

Sparg capu, Frango v. laedo ca«

put. Fejét bélordm .Spargefe adunare, Dissolvitur con

gregado, Elszélyed, eloszlik, a* gyiilés.

Sparg fe ghiatia, Frangitur glacies.

Tdrik a ’ jeg.Spariu, lta: fpaurare fpaurire, Ter

reo, ui, itum, ere. Megfjjesztem, rettenlem.Terrorem incutio, ssi, sum, ere.

Proterreo, ui, itum, ere.

Perterreo, ui, tum, ere.

Terrefacio, ci, ctum, ere.

Spariet, Attonitus, ta, tum, ljjesx-

Zeii, ijjedett, rémült. Perterrefactus, ta, tum.

Vedi fpairnentez.

Spafm (chercei) Spasmus, m i,

m. 2 . Görts.Spasma, atis, u. 3.

Convulsio membrorum,

Contorsio, onis, f. 3.

Spalmateic fpafmof, Spasmaticus,

ca, cum. Gortsdsi Spata, lta: Spalla, Scapula, lae, f. i.

Lapotzka Spata, Spatula, lae, f. i. Sódor.

Perna, nae, f. î.

Pernula, Jae, f, 5.

Spate, dof, Dorsum, si, n. 2 . Hat.Tergum, gi, n. 2 .

Spatof, Dorsuosus, sa, sum, JVagy hátú, hátos.

Spata Grae: fpatha, Spatha, hae,

f. a. Spádé, palios, kard.2 5

Ensis, sis, m. 3. Tor.Framea, eae, f. i. Dcirda, hard. Muero, onis, m. 3. Tbr.

Spata lata, Rhomphea eae, f¡, i .Palios, két kf.zií palios.

Spata ftremba, Barpe, pes, f. x. Horgas szablya.Acinaces, cis, f. 3.

Spatutie, Ensiculus, li, m. 2, Tó rotske, szablydtska.Fromeola, lae, f. 3.

Spatariu, Spatharius , i i , m. 2. Fegyver hordozó.Spathius, ii, m. 2.Arm iger, ri, m. 2.

Spata, Pectea liciatorius filarius. Borda.

Sp»l, Ita: fpelazzare, mundare, Luo, ui, tum, ere. Mosom, tisztitom. Lavo, vi, lautum, lotum, lava- tura, are.Lavo, vis, ere.Colluo, ui, utum, ere.Deluo, ui, lutum, ere,

Spelure, Lotio, onis, f. 3. Mosás mosodds.Lotura, rae, f. i .Lavatio, onis, f. 3.Lavacrum , ri, n. 2.

Spelatoriu, Lotor, oris, m. 3. Mo- só. Lavans, tis, o. 3.

Spelatoare, Lotrix, cis, f. 3. Mosó aszszony.Lavatrix, cis, f. 3.Loirix, cis, f. 3.Lwueana, au, f. i .

m sp.

Lixiviae adm inistratrix.

Vasorura purgatrix.

Spelat, Lotus, ta, tum. Mosoil. Lavatus, ta, tum.Colluius, ta, tum.Prolutus, ta, tum .

Spelaturie, Lavatrica, cae, f. x. Mosdó edény.Lavatorium , rii, n. 2.

Spei afare, Eluo, ui, utum, ere. Kimosom. Elavo, avi, otum, Proluo, ui, utum, ere.

Spel bine, Proluo, ui, tum, ere.Jól kimosom.

Spel dsof, Deluo, ui, tum, ere.

Lemosom.Spel manile si facie, Lavo roanus

et faciem. Mosdom.Spel v a f e l p , Vasa intingo, ere, xi,

nctum. Edenyt mosok.Purgo, avi, atum, are.

Speluroe, Lavo, avi, autum , lava* re. mosódom.Lavo me. Abluor ui, turo.

Spelaturi, Eluvies, ei, f 5. Mos- léfi. Proluvies, ei, f. 5. Colluvies, ei, f. 5.Pro luv ium , ii, n 2.

Colluviaria aqua.

Item siliqua, quae, f. i .Spen, Explucüis, me, expilis, le ,c .3.

Szorellen, tollatlan.Spendiur, Ita: fpenzolare, Suspen

do, di, sum , ere. Felfiíggesz- tem, Jelakasztom.Appendo, di, suin, ere.

SP.

Subnecto, ere. Felaggatom. Spendiurare, Suspensio, onis, f. 3.

Felakaszlás.Suspensura, rae, f. j . Suspendium, ii, n. a.

Spendiuratoriu, Suspenden*, tis, o. 3. Felahasztó.

Spendíurof, Pensilis, le, c .3. Füg- g'ri. Pendulus, li, m. 3.

Spendiuraf, Suspensus, sa, sum. Akasztott, /üggesztett. Appensus *a, sum,Patib ulatus, ta, tum.

Spendiur, acati ceva, Pendo, di, sum, ere. Függeszíem.Figo, xi, xuni, ere..Afíigo, xi, xum, ere.Appendo, di, sum, ere.

Spendiur inainte, Fraependeo, di sum, ere. E lo ljü g g d k .

Spendiur deafupra, Superpendeo, ere. Fen/üggók, JelyüL reá jü g gók.

Spendiur in dsof, Dependeo, ere. LeJ “ g g u k .

Propendeo, ere.Vergo, ere. Atúfele fllggolí.

Spendiurat in dsof, Propenden«, tis, o. 3. Le/üggb.

Spendiur in fui; Suspendeo, di, ere. Felfüggók.Suppendeo, ere.Pendeo, ere. Függók.

Spendiur fpre, Impendeo, ere.Red Jü g g o k .

Spendiuratoriu fpre, Supsrimpen-

SP.

dens, tis, o. 3. Red fuggo. Spetefc, Delumbo, avi, atum, are*

Meg b en ni tom, erotlenitem. Speteit, Delumbis, be, c, 3. Tsi»

pojdben sărita, benna.Spic, Spica, cae, f. 1 . Kaldsz.Spic mic, fpicutiu, SpicuJa, lae,

f. î. Gabona fejetske.Spic fare ace, Muticus, ca, cum,

Kalăsz es szor nelhiil vald tar. Mutica epica. Tar buza.

Spic si acele ipicului, Arista, tae, f. î. Kalăsz. Item Gabona fii.

Spic fac, Spicor, ari, atus sum.Fejel hdnyofi.

Spic forma fac, Spico, are, Buza jb furmdra tsinălom.

S p ic u i , Spicas lego, ere, gi, ctu n.Buza Jejet szeclek.

Spicuire, Spicilegium , i i , n. 2.Tarlozăs, b< za j o szedegete's.

Spicat, Spicatus, ta, tum, Kala- szos, buza fejes.

Spic aducatoriu, Spicifer, r», um.Buza forma Jejet termo.

Spicof, Spicosus, sa , sum. Sok buza fejii.

Spin, Spina, nae, f. i . Tovis.Sentis, tis, f. 3.

Spin a carue clei fe dice draga* ganthum, Dragaganthum thi, n. 2. Tovis koro melynek gyantă jal Dragaganthumnak hijjdk. Tragaganthuni, thi, n. 2. Tragagantha, thae, f. j.

Spin al}), Rhamnus, n i , ni. q

* a5

SP. 337

5S5 SP. SP.

Fejer iovis. Spina alba. Acantium, ii, n. 2.

Spinu afinului, Paliurus, ri, m. 2. Szamăr ttivis.Geniftta, tae, f. 1 . Carduus, ui, Acanthaleuce, ces, f. 1.Eringion, onis, n. 3.Eringe, es, f. 1 .Oxiacaatha, as, f. 1.

Spinu cânelui, Cynacbanta, thae, f. 1 . Eb lovis.

Spin de Italia, Ruscus, ci, m. 2. Olosz orszdgi tovises tsemete. Ruscura, cij n. 2.

Spin facatoriu, Spinifer, fera, rum.Tovis term'd.

Spin purtatoriu, Spiniger, ra, rum. r Tovis hordozd.

Spinu şoarecelui, Acaron, onis, iu. 3. Eger iovis.

Spinu tălpi urfului, Acanthus, thi% m. 2. Medve tălpii j î i .

Spinefqg*Spinis circumdo, edi, atum are. Tovissel kOrnyu! veszem.

Spinet, loc Ipinof, Spinetum, ti, n. 2. Tiivis bohros hely. Dumetura, ti, n. 2.Vepretum, ti, n. 2.Senticetum, ti, n. 2.Rubetum, ti, n. 2.

Spinet pe fenatie, Lum a, mae, f. i. Reten termd tovis. Lumectum, cti, n. 2.

Spin ftufof, Vepres, tis, c. 3. T ovis bokor.Dumus, mi, m. 2.

Spini, Spinae, anim, f. 1. piu: T o m

visek. Dumi, omm, piu: 2.Sentes sentum, m, 6, piu: Vepres, prium, m. piu.1 3.

Spinuti, Veprecula, lae, f» 1 . 7b- vis bokrotska.

Spinof, Spinosus, sa, sum, To* vises. Dumosus, sa, sum, Senticosus, sa, «um.

Spinof me fac, Spinesco* ere. Meg- tovisedem.

Spin pre altu, Spinis pungo, pupugi, unctum, ere. Must tovissel szurok.Spinis lacero, av i, atum, are. Spinis fodio, ere.

Sţiinat, Spinis laesus, sa , sum. Toviselt.

Spinume, Spinis laedor, laesus sum, laedi. Tovissel tnegszu- ratom»

Spinare, Spina dorsi. Hăt ge- rinize.Vertebra, brae, f. I.

Spinare form a, Vertebratus, ta, tum. Hat gerintze Jorm ăjii.

Spinări o f verteitoriu, Spoudylus, l i , m. 2. Hat gerintzi Jo rg 6 tsont.

Spintec ita: fpaccare, Findo, ers. Felhasitom.Diffindo, ere, Scindo ere.

Spintecatura lta: fpaccatura, Fis- sura, rae, f. 1 . Hasitds, hasa- de k.Scissura, rae, f. l. Văgâs.

/

SP. SP. 3%

Spintecat, Fissus, ssa, sum, scissus, sa, sum. Hasitotl, vdgolt.

Spina, Splen, nis, m. 3. Lep- Lien, enis, m. 3.

Splinof, cu durere de fplina, Sple neticus, ca, cum, Lepe fajó.

Splinof cu umflare fplini, Lieni- cus, ca, cum. Dagadott lépii. Lienosus, sa, snm.

Spoiala materie alba de albit, Tectoria, ae, f. i . Szinlo fejér- ség. Tectoi'ium, ii, n 2.

Spoefc, Expolio, ivi, itum, ire, Inalbo, avi, atum, are F eféri tem, szinlem, palle'rozom. Dealbo, avi, atum, are.

Spoire, Dealbatio, onis, f. 3. Fe jérités, szinlés.

Spoit, Albatus, ta, um. Feiéritett% szfnlett.Dealbatus, ta, tnm.

Spre, Super, versus, praepo: Fel* jă l, fele.

Spre acee, Praeterea, versus hoc.E felett, feleje.

Spre bine eñe, Expedit, imper: Jó, hasznos.Conducit, conducibilis, Ie, c. 3.

Spre cat, Quot, quatenus, adv: Mennyire.

Spre mai m ult, Ut plurimum.Tóbnyire.

Sprencean*, Snpercilium, ii, n. 2.Szembldok.

Spr<*ncenof, Blepharo, n is, m. 3. N agy szembldoktĂ.

Spre traiul si foloful noftru, Usu- alis, le, c. 3. Éleíünkre hasz* nunkra való. ,

Sprinten vedi firguitoriu Sprisinefo a prendo , Ita: Prigio-

nare, Capio, detineo, ui, entuin, ere. Meglartoztalom, tartom. Sustineo, ui, entum, exe. Sustento, avi, atum, are. Allevo, evare, avi, atum,

Sprisineala, Detentio, onis, f. 3.Megtavtóztatá s.

Sprisoana, Fulcrum, cri, n. 2. Td» mosz. Fulcimen, nis, n. 3,

Sprisinitoriu, Detinens, tis, o. 3- Tartó.Fulciens, tis, o. 5,

Sprisinit, Detentus, ta, tum, Tar» tâztatott.Fultus, ta, tum.

Sprisinefcume, Teneo me, tener*. Magamat tnrtóztatom.Fulcio me, fulsi, fultum, ire.

Spulberefc, Pulveres instar venti expito, avi, atum, are. Szélvész modra porozok.

Spulberare, Pulverum excitatio, Porózás.

Spulberat, Qnasi vento agitatus. Szélvésziol forgó , porféle etnber, \Ventosus, si, m. 2. Sz$le$ ember.

Spuma, Spuma, mae, f. i . H ab:tajtek,Unda, undae, F. i.

Fluctu«, tus, m, 4- Spum, Spu<no, avi, atum, are.

Tajtéhozom, habzok.Spumeo, ui, ere.Spumesco, ere.Dispumo, avi, atum, are. Expumo, avi, atum, are.Undo, avi, atum, are. Habozok. Conflucmor, ari, uatus sum. Fluctuó, avi, atum, are. Fluctuor, ari, atus sum.

Spumare, Fluctuado, onis, f. 3. Habzâs.Spumatus, tùs, m. la jtèho- zás.

Spumare efte, Confluctuatur, Imp: Habzâs vagyon.

Spumatoriu, Spumans, tis, o. 3. Tajtékozó.Fluctuans, tis, o. 3. Habzô. Undabundus,' da, um.

Spnmof, Flucfuosus, sa, sum, Habas, Uridans, ntis, o. 3. Undosus, sa, sum.Spumans, tis. Tajtekos, Spumosus, sa, sum.Pümicosus, sa, s tm.

Spumat, Spumatus, ta, tum, Ta)- iéfíozott.

Spum foarte, Parfîuctuo, avi, atum, are. Igen habzok.

Spuma aducatoriu, Spumifer, ra, rum. Tajték hozó.Spumiger, ra, rum.

?puma argintului si a plumbului, Molybditis, tis, f. 3. Gele't, glét. ,

3f)o SP.

Spuma aurului topit, Chrysitis, tis, f. 3. Tajtékja az olvasztott a- ranyncik.

Spuma forma, Spumeus, ea, cum, Tajték form a.

Spuma falitrului, Aphronitrum , tri, n. 2. Salétrom tajték.

Spun,ah expono, Dico, xi, ere,ctum. Mondom , mondok. '[nquam, inquis, inquit, Jnqui- mus, inquiunt. Mondom. Indico, avi, atum, are.Ajo, is, ait, Defecti.Narro, avi, atum, are. Beszél• lem.Profero, tuli, latum, ere. Szóllom

Spunere, Indicatio, onis, f. 3. Mondas. Dictum, ti, n. 2.Narrado, onis, f. 3. Beszéllés. Dirtio, onis, f. 3. Mondás. Effatum, ti, n. 2. Enunciatnm, ti.

Spuitoriu, Narrator, oris, m. 3. Beszéllo, mondó.Fans, tis, o. 3. Dicens, tis, o. 3. Pronunciator, oris, m. 3. B e* széllo.

Spuf, Indicatus, ta, tum. Megmon• dott. Significatus, ta, tum.' D/ctus, ta, tum.

Spun afare, Edico, xi, ctum, ere. Kimondom.Pron uncio, avi, atum, are. Proloquor, qui, cutus sum. Enarro, avi, tum , are. Kibe* széllem.Enuncio, avi, atum, are.

SP.

SP. SP. ¿91

Expono, sui, tum, ere.Frofaris, fatus sum, fari.Edicto, áre. Kimondom. Eloquor, qui, cutus sum. Exprimo, essi, ssum, ere.Effaris, effare, effatus sum, eífa- ri. Kibeszélleni.

Spunere a Tare, Edictio, onis, f. 3. Kimondás. Pronunciatus, tus, m. 4. Profatus, tus, m. 4.

Enunciado, onis, f„ 3.Expositio, oni*, f. 3.Indicado* onis, f. 3, Kibeszellés. Indicatura, rae, F. 1.EfFatum, t i , n. 2. Eoarratio, onis, f. 3.

Spuitoriu afare,, Expositor, ori», m. 3. Kibeszélló, magyarázó. Ennarrator, ris, m. 3.Eloquens, is, o. 3.

Spuitoare afare, Elocutrix, cis, f. 3. Kibeszélló aszszony. Dictatrix, cis, f. 3 Elóbeszelloné.

Spuf afare, Enunciatus, ta, tum. Kimondott, kibeszelt. Expositus, ta, tum.Effatu», ta, tum. Kimondott. Elocut-us, ta, tum.Edictus, ta, tum.Indicatus, ta, tura.Dictus, ta, tum.Significatus, ta, tum.

Spuiceof afare, Enarrabilis, le ,c, 3. Kibeszélhet'ó.

Spun- abi, Ajunt, Mondjdk. Ferunt, perhibeat.

Spuu cele viitoare, Vedi pre ¡ic. Spun inainte, Antedico, xi, ctum.

Elöb mondom.Praeloquor, oqui, cums sura. Eiöl szöllok. Praedico, ere. E- löbb megmondom.Commemoro, avi , atum, are. Elebeszellem.Praenarro, avi, atura, are, El'orc megheszellem.

Spunere inainte, Praeloquiura, ii, n. 2. El'til rnondas.Pra^dictio, onis,

Spuitoriu inainte, Praefa,ns, tis, o. 3. Elol megmondö. Praenuncius , i i , m. 2. Elore megmondö.Praed icens, tis, o. 3.

Spuf inainte, Praedictus, ta„ tum, Elore megmondatott.

Spun judecata , Sentendam dico, xi, ctum, cere. Sententiat, Ite- letet kimondom.Pronunqio, avi, rum, are.Edico, xi, ctum, ere.

Spun infrumfedeste, O rnit?, eleganter eloquor, qui, cutus sum. Ekesen mondom.

Spunere infrumfetieste, Elocutio, onis, f. 3. Ekesen mondâs. Eloquentia, a e , f. 1. Ekesen szölläs.Pronunciatio, nis, f. 3. ¿kestrn bestell es.

Sauitoriu infrumfetifstp,Eloquo î*. tis, o. 3, Ekesen szöllö.

Pronunciator, oris, m. 3. Éke- sen kimondó.

Spui infrumfetiat, Pronunciatus, ta, turn. Ékesen ktmondatott.

Spuiceof infrumfetiat, Elocutorius, ria, ium. Ekesen szólldshoz való.

Spun lege, Legem et jura expono, sui, itum. A ’ tórvényt fejtem , kimondom.

Spuitoriu legi, Juridicus, ca, 'um. Tórvényt kimondó, kiszólgdl-

tató.Spun mai adefeori, Dictito, avi,

tum, are. Mondogalom.Spuf tot, Pronunciatum, ti, n./a.

Egesz mondds.Spun vefte, Nuncio, avi, tum, are.

Hirt mondok'Annuncio, avi, atum , are.

Spunere veftei, Nunciatio, onis, f. 3. Hir mondds.

Spuitoriu veftei, Nuncius, ii, m .2 . H ír mondó.Nunciator, oris, m. 3.

Spun voe si intielefu meu, Suf- fragor, ari, a ‘ us sum, Értelme- met kimondom.

Spunere voi si intielefului meu in judecata, SufFragium, ii, n. 2. Akaratomnak, értelmemnek ki- mondása az ilelethen.

Spuitoriu vo» si intielefului feu , Suffiragator, oris, na. 3. Értelmét l i mondó.

Spurc, Spurco, a v i, atum, are. Otsmdnyitom undokitom.

Faedo, avi, atum, are. Attamino, avi, atum, are. Meg unduk/tom. C.onîamino, are. Con spurco, avi, atum, are. Inquino, avi, atum, are. Meg-

Jerteztelem.Polluo, u i,'u tum , ere.Temero, avi, atum, are. Funesto, avi, atum, are.Violo, avi, tum, are.Cloaco, avi, atum, are. Undo- kitom.Vitio, avi, atum, are. Szeplo• si tem.Coinquino, avi, atum, are. Meg- rutitom.

Spurcare, Conspurcatio, onis, f. 3. Otsmdnyitds.Faedatio, onis, f. 3.Vitiatio, onis, f. 3. Ferteztetes. Pollutio, onis, f. 3.Deturpatio, onis, f. 3. Megru• titds.

Spurcăciune, Spurcitia, ae, f. 1. Undoksag, otsmdnysdg. Spurcities, ei, f. 5

Faeditas, atis, f. 3.Obscaenitas, atis, f. 3. llluvies, ei, f. 5. Otsmdnysdg, Turpitudo, inis, f. 3. Rutsdg.

Spurcat, Spurcus, ca} cum. O/î* mdny, undok.Faedus, da, dum>Obscaenus, na, um.TVter, tetra, trum, Undok. Sordidus, da, dum, Ohmdny\

SP. ____________________________SP. 3cp

Inquinatus, ta, turn. Ferielmes Squadron Ita: fquadroma, Turma,mae, f. 1 . Sokasăg.Immundus, da, dum, Tisztd-

talan.Spurcat prin altu, Spurcatus, cata

um. Otsmdnyittatoit.Faedatus, ta, tuni.Defaedatus, ta, turn.Sordidatus, ta, tum. Conspurcatus, ta , tura. Meg~ otsmdnyittatott.Contaminatus, ta, tum. Ulegfer• teztetett.Pollutus, ta, tum.Temeratus, ta, um. Fertezte- tett. ,Inquinatus, ta, tum.

Spurcat vorbitoriujSpurcidicuSjca, um. Otsmdny beszedu. Spurciloquus, qua, quum.

Spurcat vorbire, Spurciloquium,ii, n. 2. Otsmany besze'd.

Spurcatoriu, Spurcificus, ca, um. Otsmdnyitâ.Spurcans, tis, o. o. Contaminans, tis, o. 3« Undokld, Defaedans, tis, o. 3.Temerator, oris, m. 3. Megsxep- losito.

Spurcatieste, Spurce, adv: Otsmă~ nyul, undokul.Faede, Obscaene,Sordide, Tetre.

Spurcump, Sordesco, ere. Otsmă* nyulok.Spurcor, ari, atus sum.Faedor, ari, atus lum.

Stab loc unde fe asadie căpetenie miliţii, Stabus, bi, m. 2. F ii tiszti hely.

S abalif, Stabalis, le, c. 3. Fo tiszl* seghez tartozA.

Ştabul ftaul, Stabulum , li, n. 2.Szăllâs vendeg fogadd.

Stabulariu, Stabularius, ii, m. 2.Vendeg fogadâs.

Stalralariu, Stabularius, ii, m. 2.Lovdsz meşter.

Stabulie, Stfebulatio, onis, f. 3. Istdllâban es szalldson valâ letel.

Stabulefc, Stabulo, avi, atum, ara. Istdllâban tartom, vendeg Jo~ gadoban vagyoh.Stabulor, ari, atus sum. '

Stachyf, Sttaohys, cbys, f. 3. Te- jes vad sdlya, melyet ha răg- naJs, nyălozdst tndit.

Stacta Stacte, tes, f. i . Mirhdbdl hitsepego nedvesseg.

Stadeie loc de o futa doao dieci sî cinci de pasi, Stadium, ii, n. 2. ia 5 lepesnyi f'o ld pdlya.

Stadeiat, Sfadiatus, ta, tum, Pdlya formdra Îseszittetett.

Stan de peatra, Scopulus, Ii, m. 2.Ko szdl, Ti'oszfhla.

Stanof p^trof, Scopulosus, sa, surn.KosziMds.

Stan de peatra afcntit, Murex, ci?,, f. 3. Hegyes hosziklci.

394 ST. ST.

Cantes, tis, f. 3.Stanga, Sinistra, trae, f. j . B a l

hez.Stangaciu, Sinister, tra, um. B a -

log.Staph»*a, Stapheta, tae, f. i.R en d -

hii ăf unió gyors posta. Staphide, Astaphis, idis, f. 3. S to

lo, tnalosQ szalo.Uva passa.Staphil inus, ni, m. 2.

Stat fau Dare in ceva, Status, tus, m. 4. Âllapott.Ordo, ordini», m. 3, Valami karhan, vagy rendben letel. Habitudo, inis, f. 3.Gradu'*, dus, m. 4.Condirio, onis, f. 3.Habitus, tus, m. 4.Qnalitas, atis, f. 3.Fortuna, nae, f. 1.

Statn a fi-\s ce, Habitudo, inis, f. 3.A lhpotja , mivólla akár mineh.

Stătu trupului, Statura, rae, f. 1, Testnek állása.

Corporatura, rae, f. 1. Testneh dllapotja.

Stătu trupului cu forma dreapta, Sym?tria, ae, f. 1. Oszve me'r- téklés, sze’p egyenlo tagok dl- Idsoh.

Stat nefta‘ ornio, Sublapsus, *a,, sura. Meghanyatló dllapotban

való.Utatuefe, ftatorefc, orendu^fc, Sta-

tuo, tui, utum, ere. Allatom ,

ve’gezem.lônstituo, ui, utum, ere. Praestituo, ui, tutum, ere. Stabilio, iv i, itum, ire», Determino, avi, atura, are,

Statuire, orenduire, Statutio, onijj f. 3. Rendele's, vegze's. Gonstitutio, onis, f. 3. Constitutum, ti, n. 2. Praesritutio, onis, f. 3.

Statuitoriu, orenduitoriu, Consti* tiitor, oris, m- 3 Rendelö vegzo. Constitutorius, ria, iutn. ' Constituticius, ia, ium.

Statuit orenduit, Statutus, ta, tura. Rendelt, vegeztetett..Statutum, ti, n 2.Consti tutu«, tuta, tura. Condictus, ta, tum.

Statornicefc intarefc, Stabilio, ivi, tum, ire. Allatom , erositem. Constituo, ui, utum, ere. Constahilio, vi, itum, ire. Confirm«, avi, atum, are. Meg- erb'sitem.Conforto, avi, atum, are.Rnboro, avi, atu rn, are. Erositem Firmo, avi, atum, are.Assero, rui, ertum, ere. A lia - tom , erositem.Astituo, ni, astitutum. Jo i helyre dllilom.Authoro, avi, atum, are. Meg~ erositem benne.

Statornicire intarire, Confirmatio, onis, f. 3. Aliat äs, erösites.

ST. ST. 5q5

Confortatio, onis, f. 3. Asseveratio, onis, f. 3.

Statornicitoriu intaritoriu, Asser- tor, oris3 na. 3. Valamit ällatö erösilö.Stabilitor, oris, m. 3. ßlegerö• sito.Confirmans, tis, o. 3.Firmator, oris, na. 3.

Statornic, Stabilis, le, c. 3. Allan dö megmaradandö.Perdurans, tis, o. 3. Perseverans, tis, o. 3.Constans, tis, o. 3.Statarius, ria, ium.Firmus, ma, um.Jmmutabilis, le, c. 3.

Statornicit, Stabilitus, ta , tum. Allatott, erösitett.Constitutus, tuta, tum. Firnaatus, ta, tnm.Confirnaatus, ta, tnm.

Statornicie, intarire, Assertio, onis, f. 3. Erosseg, alias.Stabilita», tis, f. 3. Alhatösdg. Constantia, ae, f. l.Firmitas, tis, f. 3.Epimone, nes, f, x. Alhatatos- säg.Pertinacia, ae, f. i , Alhatatos• stig valamiben.

Statorniceşte, Asserative, Erössen dllitva.Asseveranter.Pers everanter.Pertinaciter.

Constanter.Stalornicefc eu, Stabilis snm , es,

est, fui, Athatatos vagyok, megmaradok.Persisto, stiti, itum, ere. Meg- maradok.Persto, tiri, itum, atum, perstar«. Perduro, avi, atum, are. Mind végig megmaradok.Persevero, avi, atum, are. Consto, stiti, itum. Alhatato• son megdllok.Substo, titi, itum, are. A lha • tatoson megmaradoJi.Duro, avi, atum, are Si>Jíáig tartoTi.

Statua, S'atua, ae, f. x. Faragott vagy iintolt, egy emberi állása. Signum, ni, n. 2.Simulacrum, cri, n. 2.

Statua inalta, Colossus, si, m, 2.Oszlop, nagy test állds.

Statue cefe pun fúpt bolta fau íupt grindile cafi cacum ar tiñe in fpate machina cafi, Telamones, num, m. 3, plu: Az épiíletben bolíhajtdst, vagy padlást mintegy hdtokon tarió képek, tz¿‘ mer tarió állalok két felol.

Statue cu cap fchimbatoriu, Her- naae, arum, f. plu: Hemes, mae, Képek, bdlvdnyoJi, melyeknek

Jejeñet elváltoztathattdk. Statuariu, Statuarius, ii, m .2. Kép

faragó , stalita onio.Statuarie, Statuaria, ae, f. j . K ép

Jaragds , oszlop onto mesterse'g. Statuarele lucru, Scatuarius, ria,

ium. Kep faragdshoz vald. Stau, Sto, teti, afum, stare, Alloh.

Subsisto, stiti, turn, ere. Consto, titi, tura, are.Persisto, ere. Megdllok.Persto, are. Substo, are.

Stare, Staţio, onis, f. 3. Allds. Statatoriu, Stans, tis, o 3. All6.

Stationalis, le, c. 3. All6, hely beri dllâ.Sfatarius, ria, um.Constaturus, ra, ura. Valami- ben dllâ.Stativus. Rendelt helyen dllâ.

Stau acatiat si lipit, Haereo, s i , sum, ere. Akadok, hozză rctga do/c.Haesito, avi, atum, are.

Stau afeunf, Lateo, ui, ere. Lap- pangok.Deliteo, ere, ui.Delitesco, ere.

Stau cu deadeni^ Insto, titi, itura, are. Rajto vagyok, kenszerilem.

Stare ou deadenf, Instantia, ae, f. 1. Szorgalmcttos forgodds vala mihen.

Stau cu luare amint<», Attendo, di, ere, tura. Vigyăzok.

Stau de a f<*rbe, Deferveo, vui, ere. Forrăssal megszănom. Defervesco, ere.Deferbeo, ere.

Stau de esconarme, Rusticor, ari,

5g6 ST.

atu» sura. Gazddskodotn.Stare de seconomie, Rusticatio ,

onis, f. 3. Gazddlkodds. Statatoriu de scconomie, Rustica-

tor, oris, m. 3. Gazdălkodd. Rusticus, ci, ra. 2.Rusticans, tis, o. 3.

Stau de crefcut, Evolesco, ere, evi, etura. K i noVok, m egdlla- podom.

Stau inainte, Antesto, teti, atum, are, E lo l dlloli.

Stare inainte, Statio prima. E lo l dllds.

Stau in bine si reu, Bona m ala- que tolero, avi, atum, are. Rosz• szat jât egyardnt szenvedek.

Stau indoit, Pendeo animo, dere, foggbk, ketelkedem.Arnbigo, ere.Dubito, avi, atum, are.Dubûs sum, es, est, fui. Haesito, avi, atum, are.

Stau in pace, In pace sura, es, est, fui. Fe'hessegben vagyok.In pace sto, are.

Stau in părere m e, In sententia et opinione mpa perraaneo, si, sum, ere. Velekedesemhen megdllok maradok.

Stau in părere buna, In bona opinione sto, teti, turn, are. J6 veleJiedesben vagyok, ’s abban dllok.Iu recta sententva mihi consto, are. Pernaaneo, ere.

_______________ ST.

ST. ST. 397

¡n recta sententia persevero, avi atura, are.

Stau inpregiur, Circumsto, eti atura, are. Kornyül állok. Circumsisto, ere.

Stare inpregiur, Circumstantia, ae, f. 1 . Kdrnyülállás.Circumstatio. onis, f. 3.

Statatoriu. inpregiur, Circumstans, tis, o. 3. Kornyül álló.

Stau inproteiva, O bsto, t it i , sti- tura, are. Ellent állok, tarlok. Contrasto, eti, atura, are. Obluctor, ari, atus sum. Intercedo, ssi, sum, ere. Qbsisto, stiti, itum, ere. R.efragor, ari, atus sum. Reluctor, ari, atus sum. Repugno, avi, atum, are. Resisto, stiti, titum, ere. Adversor, ari, atus sum. Ellene vagyok.Obmolior, ri, itus sum. Obnitor, niti, sus sum. Ellene tórckedem.

Stare inproteiva, Resistentia, ae, f. 1 . Ellen állás, ellcri tartás. Repugnantia, ae, f. x. Intercessio, onis, f. 3. Refragatio, onis, f. 5.

Statatoriu inproteiva, O bstan*, tis, o. 3. Ellent álló, ellen tartó Reluctans, tis, o. 3 .Refragator, oris, m. 3. Intercessor, oris, m. 3. Repugnax, cis, o. 3.

Repugr.atorius, ria, ium. Obstatuius, ra, rum. Ellent ăl- landâ.

Stau intre umblare, Strigo, avi, atum, are. Aenes kâzben m eg‘ dllok.

Stau intre, Intersisto, stiti, itum, are. Kdzben dllok.

Stau in typfuri, Animi v. animo pendeo, pependi, ensum, ere. Ketelkedem.

Stau in vedere altora, Promineo, ui, ere. Kiăllok , kitetszem.

Statatoriu in vedere altora, Pro- minens, tis, o. 3. Kiâllâ, kiteisz'o

Stau lingă el, Assisto, stiti, itum, are. Mellette dllok, vagyok, fo r• gok.Asto, are. titi, itum.Adsisto, ere.

Stare lingă e l, Adsistentia, tiae, f. 1 . Mellette alias, segitseg.

Statatoriu lingă e), Adsistens, tis8 o. 3. Mellette ăllo.

Stau prefte ceva, Supersto, eti, itum, are. Valami felett ălloky feljul dllok.

Stau redimat, Jnnitor, nisus, ni» xus sum. Tămoszkodom , tci- mosztva dllok.

Stare* innapoi, Receptus, tus, m. 4, Hâtra alias.

Stare in volnicie fa, Authonomia, ae, f. 1. Maga szabadsdgdban valâ letel.

Sta-e mica, Statiuncula, lae, f. 1.

3g8 ST. St .

Kitsin dllapatotska, dlläsoLska.Stare foarelui de vara, Solstitium

aestivum, aestivale, Leg rövideb ejtzakdkat, 's leg hoszszab na- pokat, okozö nap-dlläsa.

Stare foarelui de earna, Solstitium hiemale. Leghoszszabb ejsza- kät, es legrövidebb napot o- kozö nap-dlläsa.

Stare taberi in loc, Stativa, stati- vorum, n. 2. Tabor nah telben lete, megszäildsa.

Statatoriu dein septe lucruri, Sep- tenarms, ria, ium. Het dolog‘ böl ällö.

Statatoriu in laturi, Absistens, tis, o. 3. Mell olle elällö.

Statatoriu la use serb, Atriarius, ii, m. 2. Ajton ällö häzi szölga.

Statatoriu pe opt ftelpi, Ottosty- lum, li, n. 2. JVyöllz oszlopo- hon ällö.

Staul, Stabulum, li, n. 2. Istdllö, akol. Caula, lae, f. 1.

Staul de boi, Bubile, lis , n. 3. Ukör akoly.

Staul de cai, Equile, lis, n. 3. v. equale, lis, Lö akoly.

Staul de capre, Caprile, iis, n. 3. Ketske ak&ly.

Staul de edi, H&edile, lis, n. 3. Göde ly akoly.

Staul de o i, Oviie , v ilis , n. 3. Jii akoly. Mandra, rae, f. 1.

Siaul de porci, Suile, lis, n. 3. Ssrles okaly,

Hara, rae, f. x.Staul efle, Praesepe, p is , n. 3.

Istallâ jdszdly.Praesepium, ii, n. 2.

Stauliste, Locus pro pascuo ar- mentorum. Legelleto hely.

Staniste, Locus pro pascuo et me- ridiando, LegeUeto, es dellelti hely.

Ste, Stella, lae, f. x. Tsillag.Aster, ris, m. 2.

Ste - barboafe fugatoare, Acontia, ae, f. 1. Futd ustokos tsillag.

Ste belaur, Ophirichus, chi, m. 2.Sarkany tsillag az egen.

Ste cefe dice paltoriu boilor, Ar- cturus, ri, m. 2. Okbr pasztor nevii tsillag.

Ste ce fe arata fara, Acronischus, chi, m. 2. Tsillag, mely estve tetszik fel.Acronistae, tarum, f. piu:

Ste cu barba, Pogonias , goniae, f. 1. Szakdllos csillag.

Ste cu coarne, Ceratias, tiae, m. 1.Szarvas tsillag.

Ste de diori, Phosphorus, ri, m 2. Hajnali tsillag.Vesper, r is , m. 3. Esthajnali tsillag.

Ste de fara, Vesperugo, inis, f. 3. Estveli tsillag.Vesper ris, m. 3.Vesperus, ri, m. 2.

Ste de linâ caru ceriului, Astro- philax , cis , m. 3. Control

ST. ST. 399

szehere mellett való tsillag. E r y m a t h e u s , ea, eum.

Erirn an teus, ea, eum.

Ste fugatoare, Bolis, (lis, v. Bolides, dis, f. 3. Fuíó tsillag az egén, lüdérlz.

Ste luminoafe in femnu verguri, Provindemia, ae, f. 1. Egy szép világos tsillag a’ szilz jegyiben.

Sie mica, Astericus, ci, m. 2. Kis tsillag.

Ste pe ceriu gainuse, Plejades, dura, f. 3. Fias tyuk az egen. Vergiliae, iarum, f. plu: Atlantides, dae, f. i.

Ste pe ceriu, orion, Orion , Onis, m. 3. Kaszahugy tsillag az égen. Succula, lae, f. 1.

Ste prebeaga, Planeta, tae, m. 1. Bujdosó tsillag.Planetes, tae, m. x.

Ste purtătoriu, Stellifer, ra, run). Tsillag viselo.

Stelliger, ra, rum.Stele, Sidus, eris, n. 3. Tsillagzat. Stele ce fe die car cu boi, Triones,

onurn, m. pin: He't tsillagból álló csillagzat.

Stelefc, Stello, a v i , atum , are. Tsillagzom, tsiUámlom.Corusu co, avi5 atum, are.Mico, cui, are.

Stelire, Emicatio, onis, f. 3. 7sil Irímlcis

Constellatio, onis, f. 3. Tsillag- zás.

Stelof, Stellatus, ta, tum. Tsilla• gos.

Stelitoriu ftelof, Stellans, tis, o. . Tsillámló.JMieans, tis, o, 5.Coruscus, ca, cum.

Steag lemn, Vexiilum, lli , n. a.Signum militare. Zászló.

Stegariu , Vexillarius , i i , m. 2. Zászló,artó.Vexiiiíer, ri.Signifer, ri, m. 3.

Steing, Stingvo, xi, nctum, ere, Oltom eloltom.Exstingvo, ere. Eloltom, meg• oltom.Interstingo, xi, nctum, ere. Restingvo, ere.

Steingere, Exstinctio, onis, f. 5. MegoIt as, eloltds.Restinctio, onis, f. o. Exstinctus, tus, m, 4. Extinctio, onis, f. %.

Steingatoriu, Exstinetor, oris, Meg- olió, kióltó.

Steinf, Exstinctus, ta, tum, Meg- oltatott.Restinctus, ta, tum.

SteingaCeoi, Exsti ngvibilis, le, c. 3.Megoltható.

Steing iete, Sitim exstingvo, xi, nctum, ere. Szomjúságot meg oltom.Sitim depello, puii, sum, ers. Expido, vi, etum, ere.

Steingera fam ilii, Caducitas, tij#

4 oo ST. ST.

f. 3. Magva szakuddsa valam i famillănak.

Steinsin, ab extensus, sa, O rgia , giae, f. i . Olnyi tnertek.Uina, nae, f. 1.

Steinsinefc, Extendo, mensuro, avi, atuni, are. Ollel megmerem.

Steinsinire, Mensuratio, onis, f. 5.Ollel meres.

Steinsinit, Mensuratus, ta, turn.Ollel meretett.

Steinsinefc, Extendo, di, sum, ere. Kinyujtom.Exporrigo, xi, ectum, ere. Exero, ui, ertum, ere.

Steinsinit, Extensus, sa, sum. Ki- nyiijtotU Protensus, sa, sum,

Stelp v. fta ip , Stylus, li, na, 2. Oszlop.Columna, nae, f. j .Columen, nis, n. 3.Colossus, si, m. 2.Statua, tuae, f. i .

Stelp aratatori de cale, Hermes, etis, m. 3. Oszlop ut mutatâ. Cippus, pi, m. 2.

Stelp de lemn fau peatra pe care fe redeica ceva, Anteris, id is , f. 3. Ko vagy f a oszlop, nagy lab, melyre epitenek.

Stelp făcut dein petri fau cărăm idă, P ila , Ide, f. î . rakatt oszlop.

Stelp in patru cornuri in forma focului făcut afcutit redeicat, Py ramis, idis, f. 3, JSegyszegu tuz

modgydra felem elt hegyes al- kotmdny, oszlop.

Stelp puf lingă cale cu fcrifoare, Stela, lae, f. 1 . Ko oszlop, út mellet felem elt irdsos ko.

Stelpi usi, Postis, t is , m. 5. Aj- ió fé l.

Stelpefc, ftelpi fac, Columnas erigo, exi, ectum, ere. Oszlopot tsindlok, emelek.

Stelpire, Columnatio, onis, f. 3. Oszlopozds.

Stelpit, Columnatus, ta, tum. Osz- lopokon álló.

Stelpoi, Columnatus, ta, tum. Osz- lopozott, oszlopos.

Stelpsor, Columella, lae, f. î . Co- lumnclla, lae, f. i . Oszlopotska.

Stelpeste, Pilatim, adv: Oszlopon- kent.

Stelpului afemine, Colossinus, na, num. Oszlophoz hasonló, mintegy' nagy bdlvdny.Colosseus, ea, eum.Colossicus, ca, cum.

Stemma corona, Stemma, atis, n. 3. Koszorit, Izimer, eleink- nek jelei.

Stemper, Tempero, avi, tum, are. Timporálom , mérteklem , elegy Hem.Commisceo, cui, xtum, ere,

Stemperare, Temperado, onis, f. i . Timporalás, mértóklés.

Stemperatoriu, Tempeiator, oris, na. 3. Mérleklo.

ST. ST.

Teinperans, tis, o. 3. Stemperatura, Temperies, ei, f. 5.

Mërtékletessëg.Temperantia, æ, f. J .

Stemperat, Temperatus, ta, tum. Me'rtékleles, mértëklelt. Temperans, tis, o. 3.

Stemperament, Temperamentum, ti, n. 2. Mérséklés.TemperatiOj onis, f. 3.

Temperatura, rse, f. 1.

Stemper m anie, Iram tempero > avi, atum, are* Harctgot mér- séMem.

Stemper nemiJofteivire, Exsævio, ire. Kegyetlensëgtol megszû- n dm.

Stemper fete, Sitim sedo, a v i, atum, are. M egenyhitem a’ szomjusàgot.

Stentor nume a unui om cu graiu mare, Stentor, oris, m. 3. Igen nagy szovù embernek a’ neve*

Steopa, Spithamăj mae* f. J. A- rasz.

Sterc, Stercus, coris, h. 3; Gané. Fimus, mi, rn* 2.Lfetamen, nis, n. 5. Excrementum, ti, n. 2. Retrimentum, ti, n. 2.

Sterc de vaca, Stercus vaceinum, Tehén gané.Bolbiton, nis, n. 3.

Stercorefc, Stercoro, avi, atum, are. Ganézom.

Pars II. 2 Q

Lsetifico, cavi, atum, are. Stercorire, Stercoratio, nis, f. 3,*

Ganézás, ganéjozás.Lsetamen, nis, n. 2.

Stercorat, Stercoratus, ta, tum.Ganéjozolt.

Stercorof, Stercorosus, sa, urn.Ganéjos, ganés.

Stercorefc, Stercorarius, ria, ium. Ganéhoz való.Stercorarium, ii, n. 2 .

Sterqvilin, Sterqvilinium, ii, n. 2. Gané domb.Acervus stercoris.

Sterneíc, Qvasi de strato excito, avi, atum, are. Ebresztem, kol- Itim.Expergo, ere.Éxpergefacio, ci, ctum, ere. Expergiíico, avi, atum, are. Exsuscito, avi, atum, are. Suscito, avi, atum, are.

Sternire, Exsuscitatio, onis, f. 3. íélébresztés.Suscitatio, onis, f. 3.

Sternitoriu, Excitator, oris, m. 3. Serkento, ébreszto.Suscitans, tis o. 3.Suscitator, oris, m. 3. Resuscitator, ris, m. 3. Excitatorius, ria, uní. Feleb- reszto, serkento*

Sternit, Excitatus, tata, tum. Ser- kentelett. Expérgitus, a, um, Expergefactus, ta, um. Experrectus, ta, tum.

ST. St .

Stemele ceva, Fingo, nxi, ctum, ere. Koltok valam.it,

Sternire, Fictio, onîs, f. 3. Kblte's. f igmentur», ti, n. 2. Kolle's, Commentum, ti, n. 2.

Stermt, Commentitius, ia, ium. holtott.Fictus, ta, turn.Comruentus, ta, tum.

Sterneicume, Expergefio, eri, efactus sum. Serkenek, ebredek. Expergor, ectus sum, ergi. Fel• serkenietem.Expergiscor, c i, ergitus sum. Felebredek.E somno surgo, xi, ctum, ere. Eviîlo, avi, atum, are.

Sterpele, Sterileico, ere. Meddo leszek.

Sterpire, Sterilitas, tis, f. 3. Med» doseg, m agtalansdg.

Sterp, Sierilis, le, c. 3. Magta- lan , gyiimbltstelen.Effetus, ta, tum.

Sterpele pamentu, D frugo, avi, atum. Foldnek zsirjăt elveszem, sovanyitom .

Sterpire pamentului , Defrugatio , onis, f. 3. Fbld zsirja elve’tele.

Sterp pament, Sterilis terra, *S'o- vdny /(jld.Arida terra.

Sterpefc fip afare, Exstirpo, avi, atum, are. hiirtom.Expiaţi, avi, atum, are.

Stei-îre si fipare , Exstirpatio ,

onis, f. 3. A iirtás,Eruncatio, onis, f. 3.

Sterpit, Exstirpatus, ta, tum. Ki~ irtott.

Sthible , v. fthivle , Ital: Stivole, Oerea, ese, £ 1 . Cöthurnus, ni, m. 2. Tsizma, stihii,

Sthiblariu, Cothurnarius, ii, m. 2.Tsizma tsináló.

Sthiblat incaltiat, Ocreatus, ta, tum. *Sliblis , tsizmds.

Sthic, Versus, sus, ni. 4* Vers. Stiiic dein patru versuri, Tetra-

sthicum, chi, n. 2. JSegy vers- bol alió stropha,

Sthicutiu, Versiculus, li, m. 2.Versetxke.

Sthicueíc fac versuri, Versifico, avi, atum, are. Verseket tsindlok.Carmina modulor, ari, atus sum. Carmina pango, panxi, pactum, ere.Versus fació, ci, factum, ere,

Sthicuitoriu, Versificator, ris, m. 3.Verseket tsind/ó, író.

Sthichieste, Intercise, adv: Tzik- kelyeriként.

Sthicbira, Grse: Stichira, fthicbi- ra, Cantica Ecclesiastica, Tem. plomi versek.

Sthichia, Ital: Stoichea, Elemen- tum, ti, n. 2. Elementa, orura, n. plu; Lételnek kezdeti.

Sthichii patru funt, apa , aéru , l'ocu, pamentu, Elementa qva-

ST. ST. 405

tuor sunt: aqva, aer, ignis, ter* ra. JSégy eredet, viz , levegó- ég, tüz, f6ld.

Sthichie invetieturi, Elementaris, re, c. 3. Tanulds kezdéshez való.

Sthichieriu , Elementarius , i i , m. 2. A B Ce't tanuló, tanu- Idst fiezdo.

Sthicariu, Sticarion, onis, v. sti- carii, n. 2. Papi hoszszu ruha.

Sthir, Sterilis, le, c. 3. Magta- lart, roszsz.Exsuccus, c a , cum. ízetlenpare.

Stlata luntre lata, Stlata, stlata?, f. i. Széles hajónak neme.

Stlatariu purtat in luntre lata , Stlatarius, ria, ium. Széles ha- jón hordoztatott.

Stlataria vesment de vifon, Stla- taria vestís, Széles bdrson ruha.

Stoic, Stoicus, ci, m. 2. Sztoiku- sofiat kovetó. %

Stoiceste, Stoice, adv: Szto ikusok’ ertelme szere'nt.

Stola, Stola, lse, f. î. Papi iilto- zet, hoszszu ruha.

Stolare, Stolaris, re, c. 3. Papi szólgálat után való jovedelem.

Stolat, Stolatus, ta, tuni. Hoszszu ruhds.

Stomach, Stomaclnis, chi, m. 2. Gyonior.

26 %

Ventricuius, fi, m. 2.Stomachic, Stomachicus, ca, cum.

Gyomor fajó.Stomachie, Cardiogmus, mi, m. a.

Gyomor Jd jd s.Stomacliof, Stomachosus, sa, sum.

Gyomros.Ventriosus, sa, sum.

Stomachu ie involueste, Stotna- chus nausea movetur- irrita- tur, A ’ gyomor e'melyeg.

Stomachului involuire, Ital: Ri- voglimento, Nausea, ese, f. 1. Emelygés, gyomor émelygés, tsómór.Anorexia, xise, f. 1. Gyomor- beli émelygés.

Stomachului eite reu, Stomachus langvet, infirmus est, male se habet, Stomacho laborare, B e* teg gyomor.

Stomachu vitelor dein care efe mancare de rumegat, Rumen, nis, n, 3- Ruma, mee, f. 1. Ké- ró gyomor, melyból a’ barom a’ füvet viszsza-rágja.

Store, Extorqveo, si, rtum, ere. hitekerem, eróvel kivonszom,

Jatsarom .Abstorqveo, ere.

Stoarcere , Extorsio , onis, f. 3.Eróvel kifatsarás, nyomás.

Storcatoriu, Extortor, oris, m, 3.Eróvel kifalsaró, erószak tévS.

Storf, Extortus, ta, tum. Kitekeri- te.it* eróvel elvett, kifatsart.

4o4 ST. ST.

Stoic ceva, Exprima, essi, ssum, ere. Valamit kifdlsaroh. Expressione eliceo, c u i, ere. Extorqveo, si, rtum, ere.

Stoarcere a ceva, Expressio, onis, f. 5. Kifatsardsa valamineki Extorsio, onis, f. 3.

Storf ceva, Expressus, sa, ssum„ Kijatsart. Extortus, ta, turn.

Storcatoriu teafc, Torcular, ris* n. 3. Sajto.Bostus, ti, ni. 5.

Storfaturi de ftruguri, Vinacea $ eorum, n. piu: Szolo mont, torkoly.Brixa, xse, f. i .

Storc fingele fau puroile, Exanio* iare. Exsanio, niare. V etit, vagy genyetse'git kinyomom.

Stornefc, ftrugefc , Torno , a v i, atuni, are. Esztergărolok.

Stornire, ftrugire, Tornatio, onis, f. 3. Esztergdrolăs.

Storn , ftru g , Tornus, n i, m. 2. Eszterga.Tornum, ni, n. 2.

Stornariu, ftrugariu, Tornarius, ii, m 2. Esztergdros.Tornator, oris, m. 3.Vedi ftrugeic.

Strabat, Penetro, avi, atum, are.Altal-hatok.

Străbatere, Penetratio, onis, f. 3.AltaL-halds.

Strabatatorm, Penetrans, tis, o. 5. Auul-halâ.

Străbătut, Penetratus, ta , tum.Allal-haloit.

Strâbataceoi Penetrabilis, le, c. 3.ÂLtal-hato.

Straifta, Sitarcia, se, f. i. Taris- nya.C.anistrum, tri, n. 2. Sacculus,li, m. 2. Pera, rse, f. 1. Perula, lse, f. i.

Straifta purtatoriu, Canistratus, trata, tum. larisnyds. Canistrurri gerens, tis, o. 3.

Strai de caia de pat, Stratum , ti, n. 2. A gy lepel.Stragula, Ise, f î . M indenfele lepel, tserge, pokrotz. Stragulum, li, n. 2.Strom a, atis, n. 3. P o h d tz , szortyeg.Cento, onis, m. 3. 7old,ozott, joldozott la snak, pokrotz. Centunculus, li, m. 2. Pokrd- tzotska.Tegumentum, ti, n. 2. Taii ar 6. Tapes, etis. Tapetes, tis, m. 3. Tapetum, ti, n. 2. Szonyegt karpit.

Straiu de puf pe cai, Stratum, ti, n. 2. Nyereg tzafrang , nyereg pdrna.

Strai de lupt boi, Stramenta boum, Okdr alja.

Strâmb, Ital: Strambo, Grse: Stre» blof, Curvus, va, um. Hor gas. incurvus, va, um. lnfiexus, xa, xum.

Obliqvus, qva, um.

Uncus, oa, cum.Aduncas, ca, cum.Uamatus, ta, tum.

Limus, ma, um.Distortus, ta, tum. Ellehert. Flexuosus, sa, sum. H orgas- borgas, teliergbs.

Strâmb, ftrambefc, Curvo,, ayi, atum, are. Hor gas it om. Adunco, avi, atum, are. Incurvo, avi, atum, are.Hamo, avi, atum, are.Recorvo, avi, atum, are. Obliqvo, avi, atum, are.

Strambare, Curvatio, onis, f. 3= Horgasitás.Inflexio, onis, f. 3.Flexura, rae, f. 1.

Strambatura, Curvamen, nis, n. Horgasság. Curviias, tis, f 3. Aduncitas, tis, f. 3. Curvatura, rae, f. i* Pandatio, onis, f. 3. Horgadâs.

Strambat, Curvatus, ta, tum. H o rgasito lt,Incurvatus, ta, tum.Flexus, xa, xum.Reflexus, xa, xum.Uamatus, ta, tum.Hamatilis, le, c. 3.Inflexus, xa, xum. Meghajtott.

Strambatiesê, Obliqve, adv: Hor- gason , fclen. Curve, flexuose, contorte.

Strâmb catra páment, Cernuns,

ST.

nua, um. Fóldre lehorg^dt emher.

Strâmb crucisat, Obsitus, ta, tum. Keresztúl álló horgas.Obuncus, ca, um.

Strâmb iare inderept, Recurvo, avi, atum, are. Isme't viszsza- hajtom.

Strambat iare, Recurvatus, ta, tum. Isme't viszsza-hajtaloit. Reduncus, ca, cum.Reflexus, xa, xum.

Strâmb inapoi, Recurvus , v a , vum. Ilâlra-horgadt.

Strâmb înainte , Procurvo , avi , atum, are. Elo-horgasitom.

Strâmb înainte, Procurvus, va , vum. Elb honrcidt.

Strâmb in ful", Resîmus, ma, um.Fi’ fhnrgadt.

Strâmb la nessoare, Loripes, edis, o. 3. Horgas láhn.Varus, ra, um. Valgus, ga, um. Vatius, ii, m. 2. Vatia, se. Scaurns, ri. BotJios lábil. Angvipes, d is, o. 3. Tekeres lâbu.Curvipes, dis, o 3. Horgas lâbu.

Strâmb lat plecat in lontru, Re- pandus, da, um. H orgas , lii- hajlotl szeles.

Strâmb latit, Pandus, da, dum.Szeles meghajlotl.

Strâmb plecat intro parte, Trans- versus, sa, sum. Horgas, felea hajlott.

ST. 4o5

Strâmb uitatoriu , Limulus, la , lum. Fere ne'zo, liant sal. Strabo, onis, m. 3.

Stramlnime, Curvesco, ere. H or- gasodom.Incurvesco, ere. Horgadok.

Strambume indoit, Conqvinisco, ere. KeL ret gorbiildk.

Strambume Ia pament, Cernuo , cernuare, vi, atum. Foldre le- gdrbedek.

Strambume plecume, Pândo, avi, atum, are, Meghor gasodom, meghajlok,

Strâmb nedrept, Pravus, va, vum. Hamis, gonosz, nem igaz , Falsus, sa, sum.Iniqvus, qva, iniqvum, Hamis. Fallax, cis, cs. 3.Adnlterinus, na, num.

Strarnbatate, Iniqvitas, tis, f, 3. IJam is să g. Pravitas, tis, f, 3, Falsitas, tis, f. 3.

Strâmb, Depravo, avi, atum, are. Hamisitom, elforditom.Falso, avi, atum, are,Adultero, avi, atum, are.

Strambatoriu, Adulterator, oris, m. 3, Meghamisitâ.Depravator, oris, m. 3. Falsarius, ii, m. 2.

Strambat, Adulteratus, ta, tum. Tsalărdul meghamisiltatott. \ Falsus, sa, sum.

Strambatieste, False, adv: Hamis- san, Falso, Iniqve,

4o<5 Sl\

Stramut, Ital: Tramutare, Transmuto, avi, atum, are. Elváltoz- tatom, másová helyheztetem, tsere'lem.1 ransfero, tuli, latum, erre. Másová viszem.

Stramutatio ftramutare, Transmutado , onis, f. 3. Másová lielyheztele's, változtalás.

Stramurat, Transmutatus, ta, tum. Másová helyhezietett, Translatus, ta, tum.

Strantiefc, Ital: Straciare, Lacero, avi, atum, are. Elszagga- tom.Dilacero, avi, atum, are. Discerpo, si, ptiun, ere. Conscindo, di, ssum, ere. Discindo, di, ssum, ere.

Strantire, Lacerado, onis, f. 5, Elszaggatás.Delaceratio, onis, f. 3.

Strantie, Ital: Straciata, Vestís attrita, lacera, Viselt rongyos ruha.

Strantioí Lacer, a, um, Szaka- dozott, rongyos.Scissus, sa , sum. Discerptus, ta, tum. Lacerus, ra, um.

Stranticat, Laceratus, ta , tum. Elszaggatott, Conscerptus, ta, tum. Discerptus, ta, tum,

Strantiefc vedi (trie.Stratuefc in gradeina, Areas de

formo in hc’-to, are. Elágya- lom a’ kerlet.

_____________ ST.

\

ST. 407

Stratuit in gradeina, Deio matse areae in horto, Elagyoltatott a kert.

Strat in gradeina de femenat, Stratnm vegetabilium , A g y , mcleg-ăgy.Areola, lse, f. 1.

Strecor, Ab antiqvo Transcolo, colavi, atum, are. Szi'irdk. Percolo, avi, atum, are.Deffeco, avi, atum, are. Meg- szi'irdm.Deliqvo, qvi, atum, are.

Strecorare, Percolatio, onis, f. 3. Defsecatio, onis, f. 3.Colafio, onis, f. 3.

Strecoretoare, Colum, li , n. 2. Szi'ir'd edr'ny, szila.Qvalus, li, m. 2. Sziir'o kosdr.

Strecoratoriu, Colans, tis, o. 3. Szi'ird.Colator, oris, m. 3.

Strecorat, Percolatus, ta , turn. 3ie"szilretett.Golatus, ta, turn.Defpecatns, ta, turn.

Strecor prin fac , Sacco, care, ’ Sakkal megszurom.

Strecorat prin fac, Saccatus, ta, tum. ’ Sal;hal sţi'irtitt.

Stredanie, Strenuiras, tis, f. 3. Szorgalmatossdg. Industria, s p .

Diligenfia, pe, f. 1. Vigilantia, şe. Sedulifas, tis, f. 3. Accurafio, onis, f. 3.Studium, ii, n. 2.

Conamen, nis, n. 3. Igyekezet. Conatus, tus, m.Nisus, sus, m. 4.Solicitudo, nis, f. 3. Szorgal- matossdg. Navifas, tis, f. 3. Anxietas, tis, f. 3.

Streduefcvţme, Curo, avi, tum, are. SzorS'almatosko lom. Satago, egi, actnm, ere. Satagito, avi, atum, are. Strenuo, avi, atum, are. Diligentiam adhibeo, ui, itum, ere.Operam strenue navo, vavi, navatum, are.Indtistrius sum ea, est.Studeo, ni, ere. Igyekezem. Conor, ari, atus sum.Nitor, niti, xus, nisns sum. Accuro, avi, atum, are. Szor» galmntosorţ rajta vagyok. Adlaboro, avi, atum, are. Igen munkălkodom.

Streduire , Sedulifas, tis , f. 3, Szorgălm atoskodds, szorgaU matossdg. Navita.s, tis, f, 3. Intenfio, onis, f. 3.Intentus, tus, m. 4*Cura, curse, f. 1.Strenuitas, atis, f. 3.Anxietudo, ni«, f. 3.

Strednitoriu, Sedu s, la , îum. Szorgalmatos.Solicitus, tp, tum.Diligens, ti«, o.Strennus, nua, u;n.

ST. ST.

Studiosus, sa, sum,Industrius, ria, um.Nctvus, va, um.Anxius, ia, um.

Streduitoriu foarte, Perdiligens, tis, o. 3. FeJette szor galmatos.

Anxie solicitus, ta, tum. Streduefcume in lucru mieu, Pie-

navo, are, avi, atum. Dolgom-

ban szorgalmrttoskodom, raj-

ta igyekezem.

Vaco, avi, atum, are.Navo, are.

Streduitieste, Strenue, adv: Szor-

galmatoson.

Accurate, Accurato.Naviter, Ac arrime.Ardenter, Anxie.Diligenter, Solicite.Exqvisite, Exqţdsitim.Industrie, Gnaviter.Sedule, Sedulo.Studiose.

Streduitieste foarte, Solicitius, so- licitissima, Feletle szor galma

toson.

Exqvisitius, exqvisitissime, adv: Diligentias, Ditigentissime.

Streduitorefc pre altu , Solicito, avi, atum, are. Szorgahnaz-

tatok mâst.

Urgeo, ere.Streduitorie, Solicitatio, onis, f. 3.

Szor gabnaztatds.

Coactio, onis, f. 3.Streduitoriu pe altu , Solicitator , '

oris, m. 3. Szorgalmaztatâ.

Strein, Exter, ra, um. Kiilso, ki-

viil valâ.Extraneus, ea, um.Extrarius, ria, ium.Exoticus, ca, cum.Peregrinus, na, num.Alienus, na, num.Hospes, itis, m. 3,Hospita, tse, f. î.Externs, ra, um.Advena, nse, c- 1.Extrinsecus, ca, cum.Exteri, ra», ra. Kivill valâk,

idegenek.

Strein om, Alienigenus, na, num.Idegen ember.

Streina tiara, Terra peregrina, Regio exotica, Idegen fold.

Streina paiere, Avis hospita, Ide

gen maddr.

Streinez, Alieno, avi, atum, are.Ide gen item.

Streinare, Alienatio, onis, f. 5.Ide gen He's.

Streinatoriu, Abalienator, oris, m. 3. Idegenito.

Streinat, Alienatus, ta, tum. Ide

gen iteit.

Abalîenatns, ta, tum. Streinetate, Peregrinitas, tis, f. 3.

Ide genseg.

Streineznme vedi prebegefc. Strelncefc, Piefulgeo, si, sum, ere.

TundbkUim.

Fulgeo, ere. Niteo, ui, ere.

I

ST. ST. 4o<?

Confulgeo, ere. Renidesco, ere. Rtsplendeo, ere, ui.Renideo, ere. Splendeo, ui, ere. Radio, avi, atum, are.Radior, ari, atus sum.Colluceo, xi, ere.Rutilo, avi, atum, are. hang

szlnin tündöklöin.

Strelucire, Radiatio, onis, f. 3. Tiindbkles. Coruscatio , onis , f. 3. Nitor, oris, m. 3.Splendor, oris, m. 3.Fulgor, oris, m. 3.

Strelucitorin, Fulgens, tis, o. 3, Tündöklo. Lucidus, da, urn. Refulgens, tis, o. 3.Renitens, tis, o. 3.Resplendens, tis, o. 3.Micans, tis, o. 3.Fulgidus, da, dum.Nitidus, da, dum.Splendidus, da, dum.Radiosus, sa, sum.Splendescens, tis, o. 3.

Streluceste, Splendide, adv: Tün- döldon.

Strelucefc afare, Effulgeo, si, ere. Kitiin doJilörn.

Exsplendeo, ere.Explendesco, ere.Eniteo, ere.Enitesco, ere.

Strelucefc ca auru , Splendeo ut aurum, Tündöklöm m in t az arany. -

Strelucire aurului, Splendor auri.

Aranynak tiindtikle'se.Strelucefc ca peatra pretiofa, Gem-

mo, avi, atum, are. Tiindtik- lom mint a’ drdga Tio.

Strelucitoriu ca peatra pretioafa, Gemmans, tis, o. 3. Tiinddklo mint a’ drdga fio.

Strelucefc in misloc, Intermico, care. Kdzotle tiindbkldm. Interniteo, ere.

Strelucefc inpregiur, Circumful- geo, ere. Kbrnyul-tiinddkldm.

Strelucefc prefte, Superfulgeo, ere, Feljtil tiindoklok.Supermico, are.

Strelucefc roşu galben ca ilacara, Rutilesco, ere. Veress sdrgăn tiindoklom.Piutilo, are.

Strelucitoriu roşu galben, Rutilus, la, lum. Veress sărgăval elvegy tiinddklo.

Streluceste fortuna, Affulget fortuna, Szerentse kezd lenni.

Streluceste foarele , Affulget sol, jubar, 7undbklik n’ Nap.

Stremos, Abavus, vi, m. 2. Osdd. Proavus, vi. Osdd' attya. Tritavus, vi. Osdmnek dsse.

Stremoasa, Proavia, se, f. 1. O- sdmnek az annya.

Stremosefc, Aviticus, ca, cum. Osi.

Strenut, Sternuto, avi, atum, ar«Priiszszentek.Sternuo, is, ere.

ST. st .

Strenutare, Sternutatio, onis, f. 3. Pnisxszentés.

Sternutümentum, ti, n 2. Strenutare calului, Popisma, atis,

n. 3 Prnszszentn'se a’ lónak Strenung, Trajecto, avi, tum, are.

Altai-s zurdo galom.Trajicio, ci, ectum, ere. Altal- sziirnm.Transfigo, xi, xum, ere. Altal-

gyakom

Transfodio, di, ssum, ere. Confodio, di, ssum, e-e.Figo, xi, xum, ere. Altal-ütom,

Configo, xi, xum, ere.Perfodio, di, ssum, ere. Transadigo, egi, actum, ere. Transverbero, avi, atum, are. Altal-verem.

Strepungere, Transfixio, onis, anñ: f. -3. Altai- szúrás, által-ütés. Perfossio, onis, f. .3.

Strepunf, Trajectus, fa, tuin, Al-

tal-szúratolt, üttetett, lovetett.

Perfixus, xa, xum. Altai-gya-

Jiott. Transíixus, xa, xum« Confixus, xa, xum.Transfosius, sa, ssum.Perfossus, s«a, ssum.

Stresinez, Suggrundo, avi, atum, are. Eszterházom.

Stresinare, Suggrundatio, onis, f. .3. Eszterházds.

Streşina, Suggrunda, dee, f. 1. Eszterha.

Suggruiidia, iorum, n. plu:

Interpensiva, orum, n. plu: Strete, Oestrum, tri, n. 2. Barom

mará bogár. Oestrus, tri, m. 2. Asilus, li, m. 2.

Stric, Destruo, xi, ctum, ere. Ron- tom, elrontom.Frango, gi, ctum, ere.Rumpo, rupi, tum, ere.Subtero, trivi, tum, ere,Qvatio, qvassi, ssum, ere. Qvasso, avi, afum, are. Qvatefacio. ci, factum, ere. Proruo, rui, tum, ere. Elron* tom.D¡sriimpo, pi, ptum, ere. Dirumpo, pi, ptum, ere. Discutió, cussi, ssum, ere» Subverto, ti, sum, ere.Diffringo, egi, ctum, ere.Dirno, ni, utum, ere.Confringo, gi, ctum, ere. Depravo, avi, atum, are. Mearon tom.Confero, trivi, itum, ere. Collabefacio, ci, ctum, ere. Collabefacto, are.I abe fació, ci, ctum, ere. Corrumno, pi, upturn, ere. Vitio, avi, atum, are, Meg- vesztem.Extnrbo, avi, atum, are. Ki- rontom.Subtundo, ere. Megrontnm. EíTringo, egi, actum, ere. Convello, vulsi, sum, ere. Fel- hontom. Deturbo, are.

8T. ST.

Pemolior, iri. herontom. Stricare, Destructio, onis, f. 3.

Rontds, elrontds, leronids.® Corruptio, onis, f. 3. Rontds.

Effractio, onis, f. 3. Kirontds. Exturbatio, onis, f. 3.Subversio, onis, f. 3. Elrontds. Demolitio, onis, f. 3. Lerontds. Disruptio, onis, f, 3. Elrontds. Labe actio, onis, f. 3. Ttires, ronlds.Depravatio, onis, f. 3. Meg- vesztegete's.

Stricăciune, Ruina, nse, f. l. Romlds. Fractura, rae, f. l. Corruptela, Ise, f. l.Fragilitas, tis, f. 3. Rom lan* dósdg.Destructio, onis, f. 3. Megrom- Ids, elromlds.Qvassus, sus, m. 4- Romlds.

Stricaceof, Corruptibiiis, le, c. 3, Romló, romlandó.Fragilis, le, c 3.Caducus, ca, um.Ruinosus, sa, sum. Destrucúbilis, le, c» 3»Vit.reus, ea, eum.Destructilis, le, c. 3,

Stricatnriu, Destructor, oris, m. 3. Rontó. Ruptor, oris.Contritor, oris, m 3. Megrontó. Corruptor, oris, m. 3. Temerator, oris, m. 3.

Stricat oare, Corruptrix, cis, f. 3, Rontóné.

Stricat, Destructus, ta, turn. El- romlott, rontatott,Dirutus, ta, turn- Klrontalolt, Qvassatus, ta, tum.Proruptus, ta, tum.Contritus, ta, tum. Megron- tatott.Confractus, ta, tum.Subtusus, sa, sum.Depravatus, ta, tum. Megvesz- tegetletett.Convulsus, sa, sum. Szaggat- tatott.Corruptus, ta, tum. RomlotU Labefactatus, tata, tum. Collabefactus, ta, tum,Fractus, ta, tum.Diffractus, ta, tum. Elromlolt. Diruptus, ta, tum. Megromlott. Proruptus, ta, tum. Leromlott.

Stricatieste, Caduciter, adv: Rom - landóúl.Corrupte, Megromolva. Depravate.

Stric altue, Officio, ci, ere. Más- nak drtoh.Noceo, cui, ere, tum. Incommodo, a vi, atum, are. ( Obsum, fui, esse.Infenso, avi, atum, ara.

Stricare ftricaciune, Noxa, xse» f. i. Artalmossdg.Noxia, se, f. i. Nocumentum, ti, n. 2. Noxitudo, inis, f. 3.

Stricaceof ftricatoriu, Nocens, tis, o. 3. Artalmas. Nocivos, va,

ST. ST.

vum. Sons, tis, o. 3. Nocuus, cua, um. Noxius, ia, ium. Noxiosus, sa, sura.

Stricatieste, Nocenter, adv: Artal- mason.

Stric cuiva fac pagube, Damnifico, avi, atLim, are. Kdrt te'szek. Damnum infero, tuli, latum, erre.

Stricare, Damnificatio, onis, f. 3. Kdr tetei.Incommodatio, onis, f. 3.

Stricatoriu pegubitoriu, Damnifi- cans, tis, o. 3. Kár tév'ó. Incommodans, tis, o. 3. Damnum inferens, tis, o. 3. Damnificus, ca, cum. Damnigernlus, li, m. 2.

Stricaceof, Damnosus, sa, sum. Káros.Detrimentosus, sa, sum. Dispendiosas, sa, sum. Incommodus, da, dum. Damnificus, ca, cum.

Stricăciune paguba, Damnum, ni, n 2. Kdr.Defrirnentum, ti, n. 2. Inoommodum, di, n. a. Dispendium, ii, n. 2.Jactura, rse, f. j.Incommoditas, tis, f. 3.

Stricatieste, Damnose, adv: Kd- roson.

Stric desert fac , E vasto , a v i, atum, are. Piisztftok. Depopulor, ari, atus sum.

Populor, ari.Srric de tot, Destruo, xi, ctum,

ere. Ege’szszen lerontom, Diruo, ui, utum, ere.Demolio, ire.Demolior, itus sum, iri.Solo seqvo, avi, atum, are.

Stricare de tot, Destrucfio, onis, f. 3. Eêszszen lerontds. Demolitio, onis, f. 3.

Stricat de tot, Dsstructus, ta, tum. Egvszszen leroiitatott.Dirutus, ruta, tum.Demolittis, ta, tum.

Stric, drobefc, Qvateracio, ci, actum, ere. Oszverrontorn.Conqvasso, avi, atum, are. Conrrin''o, egi, ctum, ere. Contundo, tudi, tusum, ere.

Stricare , drobire , Conqvassatio , onis, f. 3. Oszve-rontds. Contusio, onis, f. 3.

Stricat, drobit, Contusus, sa, sum.Oszve-torott, rontott.

Stricat innregiur, Anfractns, ta, um. Kdrnyăl lerontatott.

Stric fiirp, Proruo, ui, tum, ere.Felforditom, elrontom. .

''trie undele, Undas frango, gi, ctum, ere. Hahot. rontok.

Stricatoriu de unde, Fluctifra- gus, ga, gum. Hab toro, hab rontd, Undifragus, ga, um.

Stricamife ftomachu, Nauseam habeo, ui, ere. Meztsomorlom. Nausea laboro, avi, atum, are.

ST. ST. 4i3

Stricare ftomachului, Nausea, ese, f. i. Isdrndr.F a stid iu m cibi.

Nauseado, onis, f. 3. Tsdmor- les. Nauseatus, tus, m. 4-

Stricaceof la ftornach, Nauseator, oris. Tsdmorlo.Nauseosus, sa, sum. Tsdmorlos. Fastidiosus, sa, sum.

Strig, Ital: Gridare, ftridare, Clamo, avi, atum, are. Kiáltok, Vociferor, ari, atus sum.

Strigare, Clamor, oris, m. 5. Ki- áltáSi Vociferado, nis, f. 3. Vdciferatus, tuSj m. 4* Qviritatus, tus, m. 4*

Strigatoriu, Clamans$ tis, o. 3. Kiáltó. Precoj onis, m. 3. Proclamans, tis, o. 3, Clamatorius, ria, ium.

Strigaceoi, Clamorosus, sa, unu Kiáltós. Clamosus, sa, um.

Strig afare ceva, Adrumo, avi atum, are. Kikidltom, hirdetem.Proclamo, avi, atum, are.

Strigare afare, Proclamado, onis, f. 3. KikiáUás,

Strigat afare , Proclamatus , ta , tum. Kikidltatott.

Strig ca broafca vedi ocacaefc. Strig ca corbu vedi crancanefc. Strig ca ceora vedi coreeic.Strig ca prunci, Vagio givi, itnrr,

iré. Obvagio, ire. Cyermek modon rivok.

Strig ca pui, Fipio, ire, ivi, îtum.Pislen mddra pipegek.

Strig cu bucurie, Acclamo, avi, atum, are. FelkidLtok, oriiLek valakinek.

Strigare cu bucurie, Acclamatio, onis, f. 5. Felkiăliăs, orvende- ze's, vivăt kidltds.

Strig def, Clatnito, avi, atum, are. Kidltdogalok, kidllozok. Conclamito, avi, atum, are.

Strig foarte, Vociferor, ari, atus sum. Uvoltdk, kikialtok.Clamo, avi, tum, are.Conclamo, are.Exclamo, avi, atum, are. FeU kiăltok.Succlamo, avi, atum, are.

Strigare foarte, Vociferatio, onis, f. 3. Uvoltc's, felkiăltăs. Vociferatus, tus, m. 4- Succlamatio, onis, f. 3.Tendor, oris* m. 3. N agy ki-> dltds.Conclamd'io, finis, f. 3.

Strigatoriu foarte, Ciairioâus, sa, sum. N agy kidlto.Acclamator, oris, m 3. Felkiăltâ.

Strig inproteiva, Occlamito, avi, atum, are. Ellene kiăltok.

Strig in lontru , Inclamo , a v i, atum, are. Be-kiăltom , elo- kidliom

Strigare in lontru, Incîamatio , onis, f. 3. Be-kidllăs, elo-kiăU tas.

4*4 S t , St .

Strig înpreuna , Conclamo , a v i, atum, are. Egygyiitt kidltok.

Strigare înpreuna, Conclamatio, onis, f. 3 Egygyiitt kidltus.

Strig ia el, Acclamo, avi, are, atum. Hozzd-kidltok,

Strigare la el, Acclamatio, nis, f. o. Hozzd-kiăltăs.

Strig la mine, Succlamo, avi, atum, are. Hozzdm kialtom.

Strigare la mine , Succlamatio , onis, f. 3. Hozzdm kidltds, hivds.

Strig pe el, Inclamo, avi, atum, are. Reă-kiăltok.Inclamito, avi, atum. Rea-kidl- îozom.Acclamito, avi, atum, are. Acclamo, are. Reă-kiăltok.

Strigare pe el, Acclamatio, onis, f. 3. Reă-lddliăs.

Strig fe vie, Inclamo, avi, turn, are. Elo-hivom} kialtom.

Strigare fe vie, Inclamatio, onis, f. 3. Elo-kidltds.

Strigare nebuna, Evohe, Interje- ctio, Bolond kidltds.

Strigoae, Striga, so, f. i. Btivos, bajos, boszorkăny.Saga, gge, f. i. Strix, gis, f. 3. Venefica, se, f. i. Lama, mse, f. i. Prsestigiatrix, gis, f. 3. Triveneiica, cse, f. î.

Strigoiu, Veneiicus, ci, m. 2. Or- (iOngcs, bubajos, boszorkăny. încubus, bi, na. 2.

Strigoi de noapte, Lemures, lemn rum, Éjjeli holy on gó le Ike k, boszorkăny ok.

Strigoefc, Fascino, avi, atum, are. Megkotom, boszorkăny ozom. Effascino, avi, atum, are.

Strigoire , Fascinum , n i, n. 2. Fascinatio, onis, f. 3. Boszor- kánysdg. *Fascinum veneficuYn.

String, Siringo, nxi, ctum, err,

Szorilom. Comprimo, ere. Arcto, avi, atum, are.

Angusfo, avi, atum, are. Constringo, xi, ctum, ere, Meg* szorilom. flestringo, ere. Perstringo, ere.Distririgo, ere.Instringo, ere.Interstriijgo, ere.C.oangusto, avi, atum, are. Obstringo, xi, ctum, ere.

Stringere, Coangusiatio, onis, f. 3. Szorităs. Pressura, ræ, f. 1. Constrictio, onis, f. 3. Szoritds. Obstrictio, onis, f. 3.C.oarctatio, onis, f. 3.■t * 1Arctatio, onis, f. Z.

Stringatoriu, Stringens, tis, o. 3« Szoriló. Constringens, tis, o. 3¿ Adstrictorius, ria, um. Pressorius, ria, um.

StrinC, Strictus, ta tum. Szorilott. Restrict us, ta, tum.Constrictus, ta, tum. Æegszo* rittatott. Coarctatus, ta, tum.

ST. ST.

Compressus, ssa, ssum.A r c ta tu s , lata, tum.

Perstrictus, ta, tum.

Districtus, ta, tum.Astrictus, ta, tum.

Strinf ftrinfedeste, Stricte, adv: Szorossan. Strictim.Districte, Compresse.Adstricte, Arete.Restrictim.Restricte, Szorossan. Constrictius.Compressius, Szorossabban.

String catra, Astringo, v. Adstrin- go, nxi, ctum, ere. Hozzd-szoritom .

String inainte, Præstringo, n xi, ctum, ere. Eiöl megszoritom.

String la olalta, Adstringo, nxi, ctum, ere. Öszve-szoritom. Constringo, ere.Coangusto, avi, atum, are. Comprimo, essi, ssum, ere. Coarcto, avi, atum, are.Arcto, avi, atum, are. Substringo, ere.

Stringere la olalta, Arctado, onis, f. 3. Öszve-szoritas.Astrictio, onis, f. 3.Compressio, onis, f. 3.Pressura, rae, f. i.Substrictio, onis, f. 3.

Strinfetoriu, Coarctans, tis, o. 3. Oszve-szoritó.Adstringens, tis, o. 5.

Strinf la olalta , Arctatus, tata ,

tatum. Öszve-szoritlatott. Compressus, sa, sum.

Strinfoare la foale, Tormina ventris, Has rágás, kolika. Strophus, phi, m. 2. Has te- kere's, Ja jdaloin ,

Strinf funt la mana, Parcus sum, esse. Szoros kezem vagyon.

Stringere la mana, Parcitas, tatis, f. 3. Szoros markossdg. Parsimonia, nise, f. i . Parcimonia, nise, f. i.

Strinf la mana, Parcus, ca, cum. Szoros mertekü, Jösveny. Parcipromus, mi, m. 2. Taka- rekos marku.

String adun, Aduno, avi, tum, are. Öszve-gyüjtöm.Coaduno, avi, atum, are.Cogo, egi, ctum, ere.Congrego, avi, atum, are. Cumulo, avi, atum, are.

Stringere, Adunado, onis, f. 3, Gyiij tés, egyhen-gyiijles. Coadunado, onis, f. 3.Coactio, onis, f. 3.

Stringatoriu, Coadunan*, tis, o. 5.Egyben-gy iij t o.

Strinf adunar, Adunatus, ta, tum, Egyben-gyujt ölt.Coadunatus, ta, tum. Congregatus, ta, tum.Coactus, ta, tum.

Strinfeceof, Congregabitis, Ie, c. 5.Egyben-gyiijthet o.

String bani, .¿Es coaduno, a ri,

tum, are. Pënzt gyiijtök. Ærusco, avi, turn, are.

Strinfetoriu de bani, Æruscator, oris, m. 3. Pénz gyiijt'ó.

String la ceva indatorefc, Astrin- go, x i , ct um, ere. Valamire kénszeritem, réá-kénszeritem. Adigo, egi, ctum, ere.Impelió, li, sum, ere.Cogo, egi, ctum, ere.Urgeo, si, ere. Kénszeritem. Adurgeo, ere.Instigo, avi, atum, are. Compello, puli, sum, ere. Necessito, avi, atum, are. Eroi- tetem.Subagito, are. Kénszeritem. Vim fació, ci, ctum, ere.Vim infero, tuli, latum, erre. Vim adhibeo, ui, itum, ere,

Stringere la ceva îndatorire, Ada- ctio, onis, f. 3. Kënszerités.Co actio, onis, f. 3. ímpulsio, onis, f. 3.Instigatio, onis, f. 3.Adstrictio, onis, f. 3. Compulsio, onis, f. 3. Réá-kén- szerités.Impulûs, sus, m. \.

Stringere cu tarie la ceva, Seve- ritas, tis, f. 3. Szoros fenyitëk. Severitudo, nis, f. 3.

Strinfetoriu la ceva , Impulsor , oris, m. 3. Réá-kénszeriti!. Adactor, oris m. 3.Cogens, tis, o. 3.

4 i6 St .

Compulsor, oris, m. 3. Re'd- kesztetli, kenszerild.Urgens, tis, o. 3. Ke'nszerito. Coactor, oris, m. 3.

Strinf la ceva indatorit, Adactus, ta, tum. Ke'nszeritett, erolle- tett.Adstrictus, ta, tum.Compulsus, sa, sum.Coactus, ta, tum. Erbltetett.

String fe joare, Adjuro, avi, tum, are. Hitre ke'nszeritem,

Strinf fe joare, Adjuratus, ta, tum. Hitre ke'nszeritett.

Strint, Strictus ta, tum. Szoros. Arctus, ta, tum.Angustus, ta, tum.

Strintez, Angusto, avi, atum, are. Szorongatom , sziikiiem. Arcto, avi, atum, are. Coangusto, avi, atum, are.

Strintoare, Angustia, tise, f. u Szorossag.Arctatio, onis, f. 3.

Strintat, Arctatus, ta, tum. Szo- rittatott.Coarctatus, ta, tum.

Strinticieste, Arcte, adv: Szoros- san.Anguste, Stricte, Districte.

Strintoare pamentului intre doao mari, Isthmus, mi, m. 2. A’

fo ld n ek szorulăsa a’ ket tenger koztilt.

Strintorefc, Angusto, avi, turn* are. Szorongatom.

________________ST.

ST,

TorqueO, si, tuni, ere.PreniOj si, sum, ere.

Strintorire, Pressura, rae , f. x. Szorongaiăs.Arctatio, onis, f. 3*Anxietas, tatis, f. 3.

Strintoritoriu, Arctans, tis, o. 3. Szorongatâ.Coarctans, tis, o. 3. Comprimens, tis, o. 3.

Strintorefc la ceva indatorefc vedi ftring la ceva indatorefc.

Stropefc Itai ftropiovere, Impluo, aspergo aqua, ere, si, sum. Hintezem , dntdzdm.Inspergo, ere, Red ontom. Conspergo, ere, si, sum.Rigo, avij atum, are.

Stropire, Conspersio, onis, f. 3. Ontdzes.Rigatio, onis, £ 3.Inspersio, onis, f. 3.Aspersio, onis, f. 3.Aspersus, sus, m. 4-

Stropitoriu, Aqua aspergens, tis, o. 3. Ontozo.

Stropitoriu vaf, Aspergo, inis,. Ontozo, harmatozd edeny. Aspersorium, rii, n. 2.

Stropitoare, Aspergillum, li, n. 2.Vizei hintezo eszhoz.

Stropit, Aqua aspersus, sa, Sum. Meg onWztetelt.Conspersus, sa, sum.Inspersus^ sa, um.

Stropefc înainte, Praespergo, si,. Pars Ji.

sum, ere. El'ól megonttízorn, meghínterrt.

Stropefc inpregiur, Circumsper- go, ere. Kórnyül hintem, Un- tozóm.

Stropit inpregiur, Circumsper» sus, sa, sum. Kornyül hinte• tett, ontdzott.

Stropha, Stropha, phae, f. x. Rend a1 versben.

Strug, Tornus, ni, m. 2. Eszterga, esztergár vas.

Strugefo, tai cu ftrugu, Torno, avi, atum, are. Esztergározoh.

Strugariu, Tornator, oris, rr¿ 3.Esztergáros¿

Strugarie, Torenticé, ces, f. x. Eszterga jarilshálási mesterség. Vedi si ftornefc.

Strugur, Grae: ftafivi, Uva, ae, f. i ,

Szolo.Botrus, tri, m. 2.Racemus, mi, m. 2.

Struncin, Succusso, succutio, ssi, ssum, ere. Rázom , hányom, oszve verem.Coilido, si, sum, ere.

Struncinare, Succussio, onis, f, 3. Megrendülés, rúzás, veres» Succussus, ssus, m.

Struncinatoriu, Succussator, oris, m. 3. Rázó , rontsoló.Contritor, oris, m. 3. Ószve- rontsoló.

Struncinat, Gollisus, sa, sum. Úsz- ve-veri, rázatoti:

'I

418 ST. SU. SU.

Con tusus, sá, sum.Strusefc Jta: ftroíizare, Frico, cui,

ctum, are, Vakarom, surolom. Deftico, cui, ctum, are. Meg- vakarom.

Strusinare, ftrüsire, Fricatio, onis, f. 3. Vakargatás.Frictio, onis, f. 3.FrictuSj tus, tn. 4*

Strusinatura, Fricatura, rae, f. i* Vakargaíds,

Strusinat, ftrusit, Fricatus, ta, tum. Vakart, súróll.

Struthie, Struthio camelus , li , i d . 2 . Slrutz mndár.Africana, nae, f. 1.Afra avis.

Stupha, Saltus, tús, m. Bokor. Dumus, mi, m. 2.Rubus, bi, 2. Rubetum, ti* n. 2. N^mus, oris, n. 3.

Stuphof, Ramosas, so, sum, Bok- ros. Nemorosus, sa, um, villosus, sa, sum.

Stuphof locfpiriof, Dumetum, ti, n. 2. Bokros, tóvisses hely.

Stuphosez vedi infratieíc furceiefc. Sub, fupt, Sub, praepo: Alatt, alat-

la, alattad.Subter, infra, subtus.

Subacru, Subacidus, d a , dura, Savanyú szubású. Subacidulus, la , um. Sava- nyutska.Subausterus, ra, um.

Subagreít, Sutoagrestis, te, c, 5.

Majá mezei szabrísú.Suba lb, Subalbus, ba, bum F e -

jér szabású. Subcandidus, da, dura. -

Subalbefc, Subalbesco, ere. Fejér- Itm.

Subamar, Subamarus, ra, rum, Keseiíílske, kesernye's.

Subar, Subaro, avi, atura, are, ALája szántom.

Subaratoriu, Subarator, oris, m. 5.A lája száriló, szántó ember.

Subaratura, Subaratio, onis, f. 3.Alája szántas, megszántás.

Subaramat, Subaeratus, ta, tum, Rézzel elvegyés.

Subaripefc, Subalaris, re , c. 3. Szarnyo alatt való, vagy ho~ nyal alatt való

Subargut, Subargutus, ta, tum, Okoska, ravaszka.

Subafcult, Subausculto, avi, re, atum. Alattomba reá halgatok.

Subafpru, Subasper, ra, rum. Da- rabasotska.

Subaud, Subaudio, vi, tum, iré, A latía érlem.

Subbeu, Subbibo, bibi, itum era, Jó l iszom, jó l kóppentek.

Subcant, Succino, nu-i, entum, ere.Valaki után éneklek.

Subcetate, Suburbium, ii, n. 2. Hostát.

Subcetetian, Suburbanus, na, nüm. Hostáti.

¿ubcetetienie, Suburbanitas, tis,

su. SU. 4 íq

Városhoz való, szotnszédság, vidèk.

Subcetetienefc pâment, Suburbana, orum, n. 3. Hosíáti kiíld- fo ld . ■

Subcetetieneafca caía, Suburbanum ni, n. a. Városon kivul való majorliodó ház.

Sub cenuse copta pane, Subcineri- cius pañis, íia.mu alatt su.lt ke~ tiyér pogátsa.

Subcrud, Subcrudus, da, um. Nyer- selshe.

Subcurator, vitiecurator, Sub- curator, ris, m. 3. Vilze gond- víselo.

Subdulce, Subdulcis, ce, c. 3. Édes szabású.

Suffug, Subterfugio, gi, ere. Alat- tomban elszaladok.

Suffur, Subduco, xi, ctum, ere* Ellopom , vonszom.

Subgalben, Subflavus, v a , um. Publican szín.

Subgenunchë, Poples, litis, m. 3. Térd hajtása.

Subgreu, Subgravis, ve, c. 3. Ne- hezetshe.

Subjug, Subjugo, avi, atum, are*, Járom ban , vagy húmban Jo - gom.

Subjugat, Subjugatus, ta , turn, Meghodóltatott.

Subluat, redeicat, Sublevatüs, ta, tum. Felsegitett emeltetett.

Sublucefc, Subiuceo, ere, xi, Va-

lamennyire Jénylem .Sub mana, pe afcunf, Sub manu,

clam, clanculum, Alaltomban, titkon.Clanculo, occulte, adv;Tacite.

Submerg, Subtermeo, aví, tum, are. Alalia elmegyek.

Submisc, Submoveo, vere, vi, otum, Elm oz ditom.

Submut, Subm uto, avi, atum, are.Eltserélem, változtatom.

Subnafc, Subnascor, ci, atus sum, Felnevehedem alatta.

Subporefc, Subaccuso, avi, atum, are. Alaltom ban be'vádolom.

Subpun, Subjugo, avi, atum, are, líodoltútom . Domo, avi, tum. Subjicio, ci, ctum, ere. Subigo, egi, actum, ere. In pote»tatem me am, et ditionem redigo, gi, actum, ere. Subjicito, are, Subigito, are.

Subpunere, Subjectio, onis, f. 3.hodolús. Subigitatio, onis, f. 3.

Subpuitoriu, Subjugator,oris, m, 3.Hodollató.

Subpuf, Subditus, ta , tum. Ho- dólt. Subjugatus, ta, tum. Subjices, cum, m. 3. plura: Subjectus, ta, tum.

Subpuí altue 'afi, Subigi, suhjc- ctum esse, subjici, Tributarium fieri. Iiodólni.

Subranced, Subrancidus, da, dum. Valamennyire' possadt,

T 27

Subrepefc, Surripio, pui, surre- ptuifl, ere. Elragadom.

Subrepit, Surreptus, ta, tura, El- ragadtatolt.

Subrid, Subrideo, si, sum, ere.Mosojgok.

Subfara, Subvesperum, subvespe rara, subserum. Estve tdján.

Subfcriu, Subscribo, si, tura, ere.Alája irom.

Subfcrifoare, Subscriptio, onis, f. 3.Alája irás.

Subfcriitoriu, Subscriben«, tis, o. 5. Alája ir ó, irásával megerdsitÓ. Subscriptor, oris, m. 3.

Subscripţie, Subscriptio, onis, f. 3.Alája irás.

Subfemnez, Subsigno, avi, atum, are. Alája jegyezem.

Subfamnat, Subsignatus, ta, tum, Alája jegyeztelett.

Subftrat, Substratum, ti, n. 2. Alája veítetett.Substratus, ta, tum.

Subftau, Substo, teti, itum, are.Alatta állok.

Subtrag, Subtraho, xi, ctum, ere.Levonszom , elvonszom.

Subtragere, Subtractio, nis, f. 3.Levonás, elvonás.

Subfifioare, Subaxilla, lae, Ho- nyalja.

Subumed, Subhumidus, da, ura.Valamennyire nedves.

Subveuet, áubcaeritleus, ea, 6 un. Kékellli kék szabású.

SU.

Subverf, SuiFundo, fudi, sum, era.Alâja ¿intom.

Subverfare, Suffusio, onis, f. 3, Alaja antes.

Subverfat, Suffusus, sa, sum. A- Idja öntetett. •>

Sucefc, Uistorqueo, si, tum, quere. Tekergelem.Gyro, avi, turn, are. Tekeritem. Contorqueo, si, tum, ere. Tsa* v a r it o m .

Sucire, Distorsio, onis f, 3. 7 e* kergeies.Contorsio, onis, f. 3.Torsio, onis, f. 3. 7ekere's

Suciceof, Versatiiis, le, c* 3. Teii ergo.Spiralis, le, c, 3.Tortilis, le, c. 3,Tortus, ta, tum.

Sucitoriu, Vertens, tis, o. 3. Taker o'.Torquens, tis, p. 3.Gyrans, tis, o. 3.Contortor, oris, m. 3.

Sucit, Conrortus, ta, um. Tekeri- tett. Gyratus, ta, um.

Sucitieste, Contorte, adv: Teker* getve.Torte, adv: Tekergösön.

Sucefc capu, Intorqueo caput, col» lum, Kitekerem a’ nyakdt.

Sucefc cu capu, Cortorqueo caput.Megtsavarom fejemet.

Sut-eic inderept, Reflecto, xi, xum. ere. Viszsza teherem.

SU.

Retorqufo, si, tum, quere. Sucire inderept, Retorsio, onis,

f. 3. Viszsza tekeres.Sucitoriu inderept, Retorquens, tis,

o. 3. Viszsza teker'u.Sucit inderept, Retortus, ta, um.

Viszsza tekert.Sucefc in dsof, Dstorqueo, si, tum,

ere. Letekerem.Sucire in dsof, Detorsio, onis, f. 3.

Letekeres.Sucit in dsof, Detortus, ta, tum.

Letekert.Sucefc in fuf, Contorqueo, ere.

Feltekerem. *■Extendo, di, sum, ere.Sursum traho, ere.

Sucefc in el, Tntorqueo, si, tum, quere. Bele tekerem.

Sucit in el, lntortus, ta, tum. B ele teJiert, bele tekeredett.

Sucefc la olalta, Convolvo, vi, tum, ere. Oszve tekergetem. Contorqueo, si, tum, ere. Obtorqueo, &i, tum, ere.

Sucire la olalfa, Contorsio, onis, f. 3. Oszve tekergete's.

Sucit la olalta, Convolutus, -ta, tum. Oszve tekergetett.

* Cyratus, ta, tum.Contortus, ta, tum. Oszve te~ kert, eltekert.

Sucefcume, Torqueor, tus ştim, queri. Tekergek.Volvor, vi, lutus sum.

Sucefc aluat, Massam extendo, di,

su.

sum, ere. Tésztàt nyùitok. Produco, xi, ctum, ere. Protendo, di, sum, ere.

Sucire aluatului , Massae productio, onis, f. 3. Tészta nyăjtăs, Extensio, onis, f. 3.

Sucitoriu de aluat, Cylindrus, dri, m. 2. Tészta nyùjtô.Spira pistorum.

Sucefc tort, Obtorqueo, si, tums ere. Fonalat sodrok.Tntorqueo, ere.

Sucire tortului, Intorsio, onis, f. 5. Fonal sodritds.Obtorsio, onis, f. 3.

Sucit tort, Tortilis, le, c* 3. Sod- roti.lntortus, ta, ura.

Sucit atie, Tomex, cis, m. 3. Sod- rott madzag.

Sucit matafa, Sericum tortum, Sod- roit selem.

Sucefc iare, refucefc, Rursus ob* torqueo, si, tum. Ismét oszve sodrom.

Sud, afud, Sudo, avi, atum, are. Veritekezem, izzadok.Desudo, avi, atum, are.Æstuo, avi, atum, ar°.Ferveo, ui, ere. Fervesco, ere.

Sudare, Sudatio, onis, f. 3. îzza- dds. Æstuatio, onis, f 3.

Sudatoriu, Sudator, oris, m. 3. Iz za do-, v&ritekezo. Sndabyndus, da, dum.

| Sudans, ti«, o, 5.

SU. 421

su. su.Ardeas, ti», o. 3. Izzadó. Incalescens, tis, o. 3. iEstuans, tis, o. 3

Sudatoare femee, Sudatrix femi> na. Konnyen izzadó aszszony.

Sudat, Sudatus, ta, tum. Verité» hezett.

Sudori aducatoriu, Sudoriferum, ri, n. 2. Veritékezteto.Sudorifer, ra, ru m.Sudatorius, ria} rium.

Sudoare, Sudor, oris, m. 3. Veri- ték.

Sudoreste fudend, Fervide, ferven- ter. iEstuose Izzadva.

Sudoare pelinga creri, Siriasis, asis, Agyvelo kdrnyéknek felizzadá- sa, elbbvulése.

Sudariu, Sudarium, ii, n. 2. Ve- riték torio, ortza türlo keszkeny'ó.

Sudorel, Sudariolurn , l i , n. z, Ortza tdrlbtske.

Suduiu fuduefc, Sugillo, avi, atum, are. Szidom , rdgalm azom . Maledico, x i , ctum, ere. Szidom.Convidar, iari, atus sura. Szit- Ikozódom.Vitupero, avi, atura, are. Obtrecto, avi, atum, are.

Suduire, Sugillatio, onis, f. 3. Szi- dalm tzás , szidds.Opprobratio, oni“, f. 3. Vituperatio, onis, L 3. Increpado, onis, f, 3.

Maledicentia, ae, f. i. Malediotio, onis, f. 3.

Sudalma, Obtrectatus, tus, m. /{. Szidalom. Probrura, ri, n, 2. Convitium, ii, n. 2.Opprobrium, ii, n. 2. Vituperium, ii, n. 2. Maledictum, ti, n. 2»Ignominia, ae, f. 1.

Suduitoriu, Sugillator, oris, m. 3. Szidalmazd, szilkozodd. Vituperator, oris, m. 3, Vitupero, onis, ra. 3. Convitiator, oris, m. 3. Caluranians, tis, o. 3.Maledicus, ca, um.

Suduiceof, fgnominiosus, sa, um» Szidalmatos.Vituperandus, da, dura. Probrosus, sa, suni. Vituperabilis, le, c. 3.

Suduit, Sugillatus, ta, turn. Szi* dalmaztatott.Vituperatus, ta, tum,Traductus, ta, tum.

Sverliu fverlefc Jta fveHere, fver? re, Evello, abjicio, projicio, ci, ectura, ere. Elhdnyigălom.

Sverlitura, Projectio, onis, f. 3.Elhdnyigâlds.

Sverlit, Proj'ectus, ta, tum, Elhd» nyogaltaiott.

Svetla, Grae: fvetîon, Beta, tae, f. î.Tze'kla, veres re pa.

Sufer, ]ta: iu (Ferire, Suffero, Sus- tuli, sublatum, erre, Szenvedetn.

su. su. 4*3

Fero, tuli, latura,T oW o, avi, atum, are.

Perfero, tuli, latura, erre. Pertolero, avi, atura, are. E l» szertvedem.Peroetior, eti, essus suav Pafior, passus sum. Szenvedek.

Suferire, Patientia, ae, f. 1. Szert* vedes. ToWantia, ae, f. i. Passio, oaia, f. 3.Perpessio, onis, f. 3.

Suferitori«, Patiens, tis, o. 3. Szen• vrdo. Tolerans, tis, o. 3.

Sufericeof, Tolerabilis, le, c. 3. Szenvedhet'f.Patibilis, le, c. 3.Passivus, va, vum.

Sufer cu s;reu, Graviter et acerbe fero, tuli, latum, erre, Nehezen szertvedem, viselem. iEgre sustineo, ui, ere.Iniquo animo fero, erre. Nem j 6 szivvel szenvedem.Nu cu inima buna fufer.

Suffuraeg, Subfnmigo, avi, atum, are. Â ltal fusW ltim, valatni a- lă fustot teszek.

Sufîum, idem.

Suflet, Aniraa, ae, f. i . Lelek. Animus, mi, ra. 2.Spiritus, tus, m. 4*

Sufletiel, Aniraula, lae, f. i . Tjel-

kelske. Spirit el las, li, rn. 2. Suflet pribeag, Manes, ium. Bitj-

dosd lelkek.Lemures, rum, m. piu:

Larvae, arum, f. piu:Sufletiefc, Animo, avi, atum, are,

Lelkesitem.Vivifico, avi, atum, are. Anim um indo, didi, tum , erm

Sufletiefc , Spirituali« , le , c. 3. Lelki.

Sufletit. Animatus, ta, tum. Lelkes. Suflu Tta: fuffiare, Fio, avi, flatum>

ere. FuvnJi, fuvom.Spiro, avi, atum, are.Perflo, vi, atum, are, Me.gju- vom.Inflo, avi, atum, are. Fuvallom , Flatum edo, edidi, itura, ere.

Suflare, Flatus, tus, m. 4- Fúvás, ¿fuvallás. Flamen, nis, n. 3. Affîatus, tus, m 4<Perflatus, tús, m. 4*Proflatus, tus, m. 4- Spiritus, tus, m. 4*Hali tus, tus, m. 4-

Suflătoriu, Flans, tis, o. 3. F u • valló. Halans, tis, o. 3.Inflans, tis, o. 3. Sufflans, tis, Spirans, tis, o. 3.

Sufloiu, Sufflatorium, ii, n. 2. Fii- vâ eszkdz.Folii», lis, m. 3. Fiwó.

Sufloel, Folliculus, li, ui. 2. Fu -vó tska.

Suflat, Flatus, ta, tum. Megfútt. Sufla vent, Fiat ventus, F ii a*

szél.Suflare ventului, F lob ia , orun-,

n. piu: Szello fú vás.

Suflu afare, Eiîlo, avi, tum, are. K ifuvom .Prospiro, avi, atum, are» Kifii- vok.Profio, avi, atum, are, Magam- btil kifuvom.

■

Flatu ejicio, eci, ecturn, ere. K ifiivallom .

Suflare afare, Eillatus, tus, m. 4>Kifuvăs.Exhalatio, onis, f. 3.

Suflu cu nafu, Follico, avi, turn, are, Orommal fuvoh.

Suflu înapoi, Reflo, avi, tum, are.Viszsza Jiivok.

Suflare inapoi, Reflatus, tus, m. 4. Viszszi fuvds, viszsza fuv6 , eUenkezo szel.

Suflu in laturi, Difflo, avi, atum, are, Elfitpom.Deflo, avi, atum, are.

Suflu inpregiur, Gircumflo, avi, atum, are. Kornyul Jiivom .

Suflu intrenf, Inspiro, avi, atum, are. Rele fiivom .

Suflu la olalta, Conflo, avi, atum, aye. Oszve fuvoh.

Suflu lin, Leniter flo, avi, atum, are. Gyengen fuvoh.Leqe, leviter, mqlliter, placide, fio, are.Spiro, avi, atuţna, are.

Suflu nafu, Mungo, xi, ctutn, ere. Oramat fuvom.{Smungo, xi, cţum, ere.

Suflare naiului, Eajuacijc), pnis,

424 SU.

f. 3. Ora hifiivas.Suflu pone deincolo, Periei), avi,

atum, are. Âltal fiivom.Suflu ipre el, Adflo, avi, tum,

are. Red fuvoh, lehellek.Afflo, avi, atum, are.Adhalo, avi, atum, are,Aspiro, avi, atum, are.

Suflare fpre el, Aftlatus, tus, m. 4» Red fiwăs, lehelles.A'-pirat.io, onis, f. 3.

Suflu fupt, Sufflo, avi, are. Aldja Jiivok.

Sufulc, a Suffulcio, complico ves* tem. Attollo, ere, Reflecto, ere. Revolvo, ere. Felturdm.

Sufulc manica, Manicas ad cubi- tum usque attollo, ere. Cubito tenus reduco, ere, Felturiîd• zom.

Sufulcare, Complicaţie, onis, f. 3. Feltures.Convolutio, onis, f. 3.

Sufulcat, Complicatua, ta, tum, FelLurodzott.

Sug, Sugo, xi, ctum, ere. Szo- pok, szivok. Sugeo, ere.Rumo, avi, atum, are,

Sugere, Suctus, tus, m. 4 Szopăs. Sugatoriu, Sugens, tis, o. 3. <5’.so-

pd. Lactens, tis, o. 3. Sugaceof, Fellicandus, da, dum.

Szopni valâ.Sug afare, Exsugo, xi, ctum, ere.

Kiszopom, sztvom.Fello, are, vi, atum.

___ _____________SU.

# . ......... .......... - - -- - o

Sugatoriu afare, Fellator, ris, na« 3.Kiszopó.

Supt afare, Exsuctus, ta, tum. Ki- szopatott.

Sugatoare finge lipitoare, Redivi- us, ii, m. 2. Egy ver szopó undok féreg’ neve.Hirudo, inis, f. 3.

Sugel la deg»t, Paronichia, ae, f. i. Korom m éreg .Pterygium, ii, n. 2.

Sughitiu, Singultio, tivi, itum, iré.Tsuklom.

Sughitiare, Singultus» tus, m. 4- TsuJilás.

Sughitietoriu, SinguHans, tis, o. 3. Tsukló.Singultiens, tis, o. 3.

Sughitiu def, Singulto, afi» tum, GyctJiran tsuklom.

Sughitind, Singultim, adv: Tsuk- lalva, akadozva,

Sugraf, Pictor, oris, m. 3. Festo.Fullo, onis, m. 3.

Sugrafefc, Tingo, xi, ctum, ere. Festek. Tingo, xi, ctum, ere. Coloro, avi, atum, are. Depingo, xi, ctum, ere.

Sugiafire, Tinctura, rae, fVi. Fes- tés. Pictura, rae, f. i.

Sugrafala, Color, oris, m, 3. Fes• ték. Tinctura, rae, f. i.Pigmea*um, ti, n. 2.

Sugrafala vendietoriu, Pigmentării],«, ii, ni. 2, Festék árido

Sugraíít, Pictus, ta, tum. Festett.

su.

Depictus, ta, tum.Tinctus, ta, tum.Coloratus, ta, um.Fucatus, ta, tum.

Sugrum, Suggulo, subjugulo, avi, atum, are. MegfojLom, megdlom fidlasztom.Effoco, avi, atum, are.Praefoco, avi, atum, are.Suffoco, avi, atum, are. Strangulo, avi, atum, are. Tngulo, avi, atum, are.Fauces elido, si, sum, ere. Animam, v. spiritum interclu* do, si, sum, ere.

Sugrumare, Subiugulatio, onis, f. 3.

Megfuleisztăs.Suffocatio, onis, f. 3. Strangulatio, onis, f. 5. Strangulatus, tus, m.

Sugruma , Subjugulatu», ta, tum. Megfidasztott.Strangulatus, ta, tum.Eneoatus, ta, tum.

Sugusefc v. iugulefe, Jugulo, avi, atum, are. Torkăt megmetszem, fojtom.

Sugusire, Jugulatio, onis, f. 3.

Megfulasztăs, torka elmelszes. Sugusat, Jugulatus, ta, tum. M eg'

oletett.Suiu, Sursum eo, Ascendo, di,

sum, ere. Felhâgok.Conscendo, „di, sum, ere, Inscendo, di, sum, ere.

Scando, di, sum, ere, ţjţtgoî,

SU. 4*5

Superscendo, di, sum, ere. F e l- megyek, hdgok.

Suire, Ascensio, onis, f. 3. Hdgas. Scansio, onis, f". 3.Conscensio, onis, f. 3. Felhdgds. Ascensus, sus, m. 4» Felmenes,

felhdgds.Suitoriu, Ascensor, oris, m. 3.

Felhdg6.Conscensor, oris, m. 3. Ascend=*ns, tis, o. 3. Scandens, tis, o. 3.

Suis, ^soenûs, sus, m. 4- H dgd , meredfth hdgri.Aclivitas, tis, f. 3.Acli vis, ve, c. 3.Aelivus, va, vum.Jugosus, sa, sum.

1 Clivu*, vi, ra. 2- Clivam, vi, n. 2.

5uiV mic, G'ivalixs, li, m. 2. Me- redeketske, hdgdtska.

Suioeof, Seansilis, le, c. 3. Fel- hdghatd.

Suiu deincolo, Transcendo, d i , sum, ere. Altai hdgok.

Sul, Sums, ri, in. a. Ri'td, karri. Sul de radeioat, Ergata, tae, f. i.

Em zli ri'td.Sul in ait in coralne, Mai u s , l i ,

m. 2. Arbatzfa vilorlafrt.Sula, Subula, lae, f. l. Ar.Sulefc, Subulo, avi, atum, are.

Arral dltal-szurom.Sultan, Sultanu8, ni. m. 2. Tordk

Csdszar neve.

426 SU.

Suman, fn^mari, Sagulum, li, n. 2. Szokmany, sugman, zeke. Sagum villosura, rude, Gausapea peuula. Tzondra. Sacconia, ae, f. i.Gausape, pis, c. i.Bardoculus, li, ra. 2. Zeke.

Sumanat, Sagulatus, ta, turn, tSzok- mdnyos.

Sun, Sono, avi, atum, are. Zen- gek, hangzok.Exsono, ui, itum, are. Zengek. P-rsono, ui, itum, ar«.Resono, are.Sonnm edo, edidi, itum, ere. Sonum ✓fundo, di, sum, ere. Tinnio, ivi, itum, ire. TsengeTi, pengek.Fragorem edo, ere. Tsattanak. Strepo, ere.Strideo, ere. Harsogok.Strido, dis, ere.

Sunatoriu, Sonorus, ra, um. Han* gos. Sonans, tis, o. 3. Sonabilis, le, c, 3.Canorosus, sa, um.Tinnulus, la, um.Personas, na, um.R»sonahi!is, le, c. 3. Zengo. R<»sonus, na, num.Sonax, cis, o. 3.Resnnans, tis, o.. 3.Undisonus, na, num. Zagd. Torrens, tis, o. 3.Constrepens, tis, o, 3.Fremens, tis, o. 3.

SU.

Sonivins, via, ium. Ilangitsald. Sunet, Sonitus, tus, m. 4< Hang.

Sonus, ni, m. 2.Tonus, ni, m. 2.Tinnitus, tus, m. 2.Canor, oris, ra, 3. Zenges, Sonor, oris, m. 3.Clangor, oris, m. 3.Strepor, oris, m. 3.Fragor, oris, no, 3. Zenges, zu- gtis. Murmur, ris, m. 3. Spiritus, ti\s, m. 4*Fremitus, tis, ni. 3.Tumultus, tus, ni. 4, ZenduJes.

Sunet funare, Sonoritas, tis, f. 3. Hangossdg. Sonor, oris, Tonatio, onis, f. 3.Tinnitus, tus, m. 4-

Sunet bun a cuvintelor dein fyl- labe, Prosodia, ae, f, î. Be- szedben a’ sillabdknak jdl ki- hangdsa, mondăsa.

Sunet de bucin, Sonus buccinae, Kilrteles.

Sunet dein bucile guri, fau besica unflata, Sclopus, pi, m. 2. Po-

fă n a k , vagy je lfiitt hdjagnak tsattandsa.

Sunet de trimbita, Clangor, oris, m. 3. Tubae cantus, Trom bi• ta. szdzal.

Sunet fac, Sonum elieio, ere, ui. Zengeat tsrnălok.Pulso, avi, afum. are.

Sunet fac cu cădere, Cum lapsu strepitum edo, e*e- Zuhanok.

su.

Sunet facatoriu cu cădere, Lapsu fragorem, et somtum edensZuhano.

Sunet frum of de mufica, Accro- ma, atis, n. 3. Sze'p mu sika zenges.

Sunet fricosat fpaimenteceof, Hor- risonus, na, num. Rettenetes zugăssal valâ.

Sun fore cuviintîe, Absono, ui, > itum, are. Kelletlenul zengek. Dissono, are.

Sunatoriu fore cmmntie , Abso- nus, na, num. Illetlenăl zengo.

Sun in misloc, Interstrepo, ui, itum, ere. Kfizben zorg&k.

Sun inpregiur, Circumsono, nui, itum, are. K'drnyill zengek.

Sun inpreuna, Consono, nui, are. Egyiitt zengek.Assono, nui, itum, are,Concrepo, pui, itum, ere.

Sunare inpreuna, Consonantia, se, f. x. Egyezese a’ szânak.

Sunatoriu inpreuna, Consonans, tis, p. 3. Egyezo hangii. Consonus, na, num.Consonum, ni, n. 2.

Sun intro forma in cantare, Sym* phoniace cano, ere. Egyenlo keppen zengek, az enekleshan.

Sunare intro forma in cantare, Sympbonia, niae, f. 1* A z e- neklesben egyenlo zenges.

Sunatoriu intro forma in cantare,trSymphoniacus, -ca, cum, Osz-

SU. 42 7

428 SU. su.

ve hangitsdld, zengedezo.Sun fpre denf, Adsono, u i, are.

Red zengek.Sun tare, Goncrepo, ui, itum, are.

Zorgok ropogok•Concrepto, are.Constrepo, ere.Persono, are.

Sunare tare, Fragor, oris, m, 3. Ropogâs.Strepitus, tus, ra.

Sunava, Sonaturus, ra, una. Meg- zendulendo.

Suna codru, Mnrmnrat v. mugit Nemus. Zug az erd'o.

Sunare codrului , Nemoris mugitus. Erdo zugds.

Sunt, Sum, es, est, fui, esse. Vagyok• Existo, ere, stiti, itura.

Sunt afcunf iub ceva, Lateo, ui, ere. Valatni alatt lapvangok.

Sunt bogat, Abando, avi, atum, are. Bovelkedem.Redundo, avi, atum, are. Exubero, avi, atum, are. Opibus floreo, ere, ui.

Sunt cu minte, Sapio, ere. Esze- men vagyok.Sana mente sum, est, esse. Sum compos mentis.Sura compos mei.

Sunt de parte, Longe absum, es, est, abfui. Meszsze vagyok.

Sunt de faeie, Adsum, esse, est.Jelen vagyok. Praesto sum.

Sunt detorius Dabeo, ui, debitum,

ere. Adâs vagyok. Teneoi', eri.Sunt detoriu cu bani, iEre alieno

premor, essus sum, emi. Adds- sdggal terhelve vagyok.

Sunt in magiflrat, Magistratura gero, essi, stnra, ere. Magistrd- tusbeli vagyok.

Sunt in pace, si linişte, In pace sum, es, est. Bekessegberi vagyoh, nyugszom.Quiesco, evi, etum, ere. Acquiesco, evi, etum. Conquiesco, ere.Requiesco, ere.

Sunt inproteiva, Obsum, esse, ob» fui. Ellene vagyok, drtok.

Sunt in putere buna, Pervigeo, ui, ere. Jd eroben vagyok.

Sunt intre, Intersum, fui, esse. KozVtte vagyok.

Sunt intreg Columis, ma, c. 3» Ep vagyok.Incolumis, me, c. 3»Integer, gra, grum.

Sunt mai intei, Praesum, praefui, esse, Fo vagyok, eloljdrd va* gyok.

Sunt pribeag, Vagus, peregrimus, sum, es, fui. Băjdoso vagyok.

Sunt ia nat of, Valeo, ere, lui, E- gessegben vagyoli.Salveo, ere.Sanus sum, est fui.

Sunt iî'pat dem tiara2 Exulo, avi, atum, are. Szdmkivetesben vagyok .

su- SU. 429

Extra, patriam sum, es, fui, esse. Patria cateo, ere, rui,

Sunt fpre fincare, Disconduco, ere. Jrtalornra vagyok.

Sunt fupt el, Subsum, esse, Alctt- ta vagyok.

Super, A supprirao, premo, affli- go, ctuna, ere. Busitom , nyo morgaiom.

Superare, Aíllictio, onis, f. 3. Nyomoruság, nehézség, busulás Molestia, ae, f. 1.Afflictatio, oni.s, f. 3.

Superat, Pressus, afflictus, ta, tum. molestia, Eínyomaltatott, bu- sittatott.

Superume, Premor molestia, afíli- gor miseria. Nyomattatom, bu• sulok.Tristor, ari, atus sum*

Supercele, Supercilium, ii, n* 2.<Szem.old.6h.

Support, Supporto, avi, atum, are» Elviselem, elhordozom.

Suppurtare, Supportatio, onis, f. 3» Elviselés, elhordozds.

Suppurtat, Supportatus, tata, tum.Elviselt elhordozlatott.

Supplant, Supplanto, avi, tum, are.Elültetem, fiíldbe ütóm.

Supplantare , Supplantatio, uis , f. 3. F'óldbe vetes, ülietés.

Supplantator, Supplantator, ris , m. 3. Fóldbe veto, ülteto.

Supplic, Supplico, caví, aturo, are. Kó nyórgok.

Peto, ii, itum, ere.Supplica, Libellus, li, Suplex li-

bellus. Könyörgo lev él. Supplicans, Supplicans, tis, o. 3.

Alázatos könyörgo. Supplicator, oris, m. 3.

Supplicatie, Supplicatio, onis, f. 3- Konyorgés.

Supplicatieste, Suppliciter, adv: Demisse. Alázatoson.

Suppun, Snppono, sui, tum, ere, Alá]a tészem.Sübdo, dídi, ditum, ere. Submitto, si, sum, ere.

Suppunere, Suppositio, onis, f. 3, Alája téiel.

Suppuf, Suppositus, ta, tum. A • lája tétetett.Suppositum, ti, n. 2.

Suppun ceva pe afcunf, Suborno,, avi, atum, are. Alattomba ele« készitem, elétészem.

Suppun in locu altue, In locum alterius suppono, stri, i tum, ere. Más helyében tészenx.Subrogo, avi, atum, are. Substituo, ui, utum, ere. Surrogo, avi, atum, are,

Suppunere in locu altue, Snbsti- tutio, onis, f. 3. Más helyiben tevés.

Suppuf in locu altue, Substitutos» ta, um. Más hellyében tétetett, Surrogatus, ta, um.Subrogatus, ta, tum.

Suppuf íub ceva, Obnoxias^ iaa

43o SU. SU.

um. Valami alá vettetett. Suprefc, Supprimo, essi, ssum.

ere. Lenyom om , elnyomom. Comprimo, ere.Deprimo, ere. Opprimo, ere.

Suprire, Suppressio, onis, í. 3. Lenyoniás.Depressío, onis, f, 3. Oppressio, onis, f. 3.

Supritoriu, Suppressor, ris, m. 3, Lenyomó, sanyargató. Comprimens, tis, o. 3. Depressor, oris, m. 3. Oppressor, oris, m. 3.

Suprit, Suppressus, sa, sum. Le- nyomattatott, sanyaritott. Compressuí, ssa, ssum. Depressus, ssa, ssum. Oppressus, ssá, ssum.

Supt, Ita: Sotto, Infra, sub, subter, subtus. Alatt, alalia, praepo: regens Accusativ, et Ablativum.

Supt apef, Supprimo, essi, ssum, ere. Lenyom om .

Supt apefare, Suppressio, onis, f. 3. Lenyomás.

Supt condeitie, Conditionalis, le, c. 3, Bizonyos okokra vaLó,

Suptiez , Subtilem reddo, didi, itum, ere. Megvékónyitom. Attenuo, avi, atum, are. Extenuó, avi, atum, are¿Tenuo, nuare.

Suptiere, Attenuatio, onis, f. 3

Vékonyilás. fixtenuatio, onis, f. 3.

Suptiire, Tenuitas, tis, f. 3. Vékony ság.Exiiitas, tis, f. 3.Subtilitas, tis, f. 3.Gracilitas, tis, f. 5.Gracilitudo, inis, f. 3.

Suptiet, Extenuatus, ta, tum, Vé- kony, horpatz.Tenuatua, ta, tum.Attenuatus, ta, 'tum.

Suptire, Subtili», le, c. 3. Vékony, Tenuis, nue, c. 3.Exilis, le, c. 3.Graciiis, le, c. 3.Cracilens, tis, o. 3.Gracílentus, ta, tum,

Suptirel, Tenuiculus, la, lum, Vékony otska.Subtenuis, nue. Vékonka.

Suptieste, Subtiliter, adv: Elesen elmésen, Item Vékonyon. Tenuiter. Vékonyon.

Suptiez de de fupt, Subtertenuo, avi, atum, ALóL megvekonyi- tom, koplatom.

Suptiez micşorez, Extenuó, avi, atum, are. A onnyiiem, kísseb* bitem.

Suptire foarte, Perexilis, le, c. 3. Igen vékony.Petilus, la, lum. Vékony gyenge.

Suptire foarte ca peru, CapilJa- ris, re, c. 3. Vékony m ini a* haj.

Suptire la minte, SubtiJis, le, c. 3. JÉ les elméjü.

su. su.

Suptire la vesminte, Exigue ves- titus, Vékony bltozelü.

Suptiezume, Graciíesco, ere. Ve- konyodom.

Supt pele, Jntercus, cutis, o. 3.B br allyai.

Supt pessoare, Pessum, adv: Ldb alá, lalp ala.

Surcel, Surculu», li, m. 2. Tsemete, fiatal veszszo, ollóág. Frutex, ci», m. 3. Tsemete.

Surcelefc, Surculo, a vi, atura, are. Haszontalan águbogait leiriom, m egnyesem , Ja ttyu veszszeit kivdgom.

Surcelez creíc ca furcelele, Fruti- cesco, ere, Fruticor, ari. Tse- metezem. Frutico, are. Germino, avi, atum, are. Pullesco, pululo, are.

Surcelare, Fruticatio, onis, f. 3, Tsemetézés.Germinatio, onis, f. 3„

Súrcelo!, Surculosus , sa , sum. Tsemetés„Frutitosus, sa, sum.Fruticosus, sa, sum.

Surcelof loe, Frutetum, tí, fl. 2. Tsemelés hely.Fruticetum, ti, n. 2.

Surcelefc, Surcularius, ría, ium. Tsemetéi.Surcularis, re, c. 3. Tsemete hez való.

Surcel forma, Surculaceus, ea, eum. Kinott tsemete forma.

Surceíeste, Surculate, adv: Tseme« tesen.

Surd, Surdus, da, dum. Süket. Auribus captus, aurium sensu carens.

Surdales, Absurdus, da, dum. 6ü- keteg, balgatag.

Surdoiu, Surdaster, ira, trum. Su- ket, nehezen halló.Subsurdu», da, dum,

Surd de o ureche, Aure altera captus. Fél Jü lle l nem hal.

Surdiefc, Surdesco, ere. Süketüldk, ObsurdescOj ere.

Surd iunt, Audiendi sensu careo» ui, ere. óüket vagyok.

Surdiefc pe altu, Surdeo, ere. Meg- siketitem.Exsurdo, avi, atum, are,

Surdire, Surditas, tis, f. 3. SikeU tség.

Surdit, Surdus factus. Megsikeiült» Surdieste, Surde, adv: Sükettn. Surup, furp lia: Dirupare, Praeci-

pito, avij atum, are. ló bo l k¿- rontbm, Jorditom, leveiem. Praecipitein ago, ere, egi, actum. Dejicio, ci, ectum, ere.Everto, erti, sum, ere, Eldüttiffl, tobol ki/orditom,Subverto, ti, sum, ere,

Destruo, xi, ere, ctum.Deleo, evi, etum, ere.Deturbo, avi, atum, aré, Demohor, iri, itus sum.

Surpare, Demoiitio * onis, f, g,

43« SU. SU.

L eroníds , tobol kijorditás. Eversio, onis, f. 3. Elrontás el dotes. Destructio, onis, f. 3.

Surpatoriu, Eversor, or*s, ni. 5. Elrontó, felforditó.Dirutor, oris, m. 3.

Surpat, Demolitus, ta, tum. Le- tontatott.Eversus, sa, sum.Subrutus, la, tura,Dirutus, ta, tum.

Surpaceof, Ruinoaus, s i , sum. Romlandó.Ruiturus, ra, rum.

Surpatura, Ruina, nae, f. l . Rom- las.Bupes, pis, Szakadás omlds. Locus praeceps.Locus praeruptus.

Surpume, Subsido, idi, ere. Le- siíllyedék, rohanok.Deruo, ui, utum, ere.Corruo, u i,' utum, ere.Proruo, ui, utum, ere.Delabor, abi, sus sum.Decido, di, ere.Sucumbo, ui, itum, ere.

Surpume dealupra pe el, Super- corruo, ui, utum, ere. F’eljül red rohanoJi, red omlom.

Surpat de line, Proruptus, ta, tum. Magától leomlott rohant. Collapsus, sa, sum.Dirutus, ta, turn.

Suf, adv: Feljelé. Sursum, adv: F e l, vagy feljelé.

Suf caut, Sursum aspicio, xi, ctura* ere. Felnezek.

Suspicie, Suspicio, onis, f. 3. Gya- nusdg.

Suspect, Suspectus, ta, tum. A ’ ki* re gyanii vagy on.

Suf radeic, Sustollo, tuli, ere, bla- tum. Felemelem.

Suf radeicare, Sublatio, onis, f. 5« Felemeles.

Suf radeicat, Sublatus, ta, tum.Felemeltetelt.

Suf tin, Sustineo, ui, entum, ere.Fen tartom.

Sui si in dsof, Sus deque.' Fen ’s aid, im igy amugy.

Suf vorbefc, Alte loquor, qui, cutus sum. Fen szollok.

Suf vorbire* Altiloquentia, tiae» f. l . Felszdllds.

Suf vorbitoriu, Altiloquus, qua, quum. Fen sz6ll6.

Sufpin, Suspiro, a v i, atum, are. Sohajtozom,Johdszkodom, igen kivdnom. Gemesco, ere.Gemo, ui, itum, ere.Congemo, ere.

Sufpinare, Suspiratio, onis, f. 3. Sohajtds.Suspiratus, tus, m.Suspirium, rii, n. 2.

Sufpin, Suspirium, rii, n. 2. Fill- ladozds, piheges.

Suipinof, Suspiriosus, sa, sum. Pi- heg'6, Julladozo, nehezen lelek- zetet ve'vo.

SU. SY. SY. 435

Asthmaticus, ca, cum.Dificulter spirans.

Sufpineste, Suspiriose, adv: Ne- héz léLekzet vétellel.

Suta, Centum, Indec: Száz.Satas, Centurio, onis, m* 3. <£zd-

zadosiSutasie, Centuriatus, tus, m. 4•

Századosság.Sutasíre, Centuplica.tió, onis* f. 3.

Szdzasitás.Sutéfc* cate oíuta impertiefc, Cen

turio, avi, atum, are. SzáZan- Jiént elosztom.

Sutefc cu moarte, Centesimo, avi, atum, are. M inden szúzadi- kat mególtirn.

Suteste, Centuriatinij adv: Szá- zanként,

Svat vedi fíat, Svadeo,Svént, Ventillo, avi, atum* áre.

Szelloztetern, szikkasztom.Sventare, Ventillatio, onis, f. 3.

Szellozteiés, szikkasztás.Sventat, Ventiliatüs , ta , tum»

Szikkasztolt, szellozletett.Suvrintj Subventró, avi, atum,

aré, Infra Ventrem tondeo, di* ere, sum, Hasa njját nytréftU

Suvrintare, Subventratio, onis, f. 3. Hasa ajját ny/rdegelés.

Suvrintat, Subventratus, ta, tuna, Hasa aya nyírctt.

Sycit.es vin facut cu fmotein, Sy- cytes, tse, f. x. Vinum sycites, Fügevel tsiñ á lt bór.

Pars il. 23

Syconior pom ce face mure fau fragi, Sycomorus, ri, f. l. ¿ze- der vagy eperfa.

Sycophanta* Sycophanta, tse, m. X. Patvaros, răgalmazâ.

Sycophantia vorbite reu de altu, Sycophantia, tise, f. x. Patvar- kodăs, hazudozâs.

Sycophantieste, cu inselare, Syco- phanliose, adv: Paivarul, tsa- lardul.

Sycophantarefc, insei* SyCophan- tor, tari. Tsaldrdkodom, pat- varkodom.Sycophantizo, izare.

Sycofis, babe la sediut, Sycosis* sis, f. 3. Al/elin valâ keLes.

Syllaba, împreunare literelor, Syl* laba, bse, f. x. Betiintk eţ.y- ben-foglaldsa.

Syîlab, lista, Syllabus, labi, m. 2, Valâminek listdja.

Syllâbeste, SyllaLatim, Sillabdn* kent, tzikkelyenle’nt.

Syllabizefc, Syllabizo, avi, atinnj are. Sillabizdlok.

Syloghifm vorba iniariloare, Sylo- gismiis, mi, m. 2. Erosilo bc* szed, melybol valam i nyîlvdrl kdVetkezik.Ratiocinatio, ionis, f. 3.

Syltighizefc Ita: Sylogizar, Ârgu- meiitor, ări, tatus sum, Meg- miitogatom, erositem. Ratiocinor, ari, natus Suiri.

Symbol* femii, Syxnbola, lse, f. i,

‘ 454 __________SY.

Symbolus, li, m. 2. Szer, jel, jegy.Symbolum, li, n, 2,

Symbolizefc «ret cu femn, Sym- bolyzo, avi» atum, lizare. Jel- lel mútcitom.Symbolo ostendo, di, sum, ere. Explico, cui, avi, catum, are. Per symbola exprimo, essij essum, eré.

Symbolicefc, Symbolicus, liCa, licum. Azon jegyhez, tdrsasdg- hoz való.

Symetrie ftare trupului cu buna forma, Symmetria, trise, f. 1. Sze'p egyenlo iagok1 dlldsa.

Sympathia pornire fireafca, fimti- re a ceva impreuna durere faui bucurie impreuna, Sympatbia, thiee, f. i. Velle való fájda- lom, vagy óróm, természeti m egindúlús, valam i jóncik , vagy gonosznak mással egy- gyiití érze'se.

Sympathie ñreafca, Naturse simi- litudo , concordia , cognatio , Ai'emenare fir i, Természeti egygyesség.

Sympathia moresurilor, Morum congruentia, v. concordia, Szo- kásnak hasonlatossága,

Sympathie am cu cineva in fire si mores, Cum aliqvo in natura et moribus congruo, v. convenio , 'cum alicujus moribus congruo, kalakinek tennesze-

____ _________ SY.

tével, szokásával hasoriló vagyok.

Sympatriota deintro tiare, Sym- patriota, tea, m. 1. Egy hazá- ból ‘való.

Symphonia, intru o forma cantare, Symphonia, nise, f. 1. Az énekle'sben való egyenlo zen- ge's.

Symphoniac, impreuna in cantare funatoriu , Symphoniacus , ca , cum. Ószve-hangitsáló , éneklo.

Sympofiaít, impreuna mancatoriu, oípetetoriu, Syinposiastes, tíe, m. i* Lakozó , vende'g társ, dobzódó.

Sympofium, ofpeti, nunta, Sym- posium, sii, n. 2. Lakodalomf vendégse'g.

Sympotria, femee betive, Sympo» tria, trise, f. 1. Re’szeges aszszony.

Symptoma mutare trupului fore rend, Symptoma, atis, n. 3. A ’ testnek rendeleüen állapotja, vállozása.

Synagoga, adunare, scoala sido* veafca, Synagoga, gse, f. 1. Gyiilekezet, Zsido iskola.

Synanche irlghititoare, Synanche, es, f. 1. Torok gyék.

Synaetica, doctorii ce ítringj sy- riactica, corum, n. 2. plu: Egy. bem-szoriló orvasságok.

¿yncategoreraa lucru impreuna

iemnetor, Syncategorema, atis, n. 3. Egygyiitt jegyzo dolog.

S'ynceraftum bucate cu acru si dulce meftecate, Syncerastum, ti, ni 2. Akdr m i e'tek, a’ m i e'desbSl, e’s savanyubdl elve- gyiltetett dszvc.

Syncronof de un tempj Syncro- nos, croni, m. a. E gy ¿dejii, egygyiitt cit.

Syncope, fcurtare, Syncope, es , f. î. Jge'nek rdviditese.

Syncretifm, intielegera la olalta in ceva, Syncretism us, mi, m. 2. Egygyvtt erte's, mcgegyeze's valamely dologban.

Syndicui, probator* Syndicus, cij m. 2. Egygyiitt menţii prokd- ior, Var os’ prokurdtoră.

Synedrion, adunare mare, Syne- drium, drii, n. 2. Gyiilekezet, nagy zsinat.

Syngrapha , fcrifoare mani fale , Syngrapha, graphse, syngra- phus, phi, m. 2. Tulajdon kez-frds.

Synodj adunare, Synodus, di, f. 2.GyUlekezet.

Syhopfif, ftringere la olalta pe fcurt, Synopsis, si», f. 3. Osz- ve-vonăs, rdvid surnma.

Synonimuf, acees infemnend, Sy- nonimus, mi, m. 2. Azon egy. gyet je lento.

Syntagma, adunare la olalta, Syn- tagmq, atis, n. 3. Oszve-sze-

2« *

sv.

des, rendele's, helyheztetes. Syntaxis, xis, f. 3.

Syntecticuf fau vesteizit, Synte- ticus, tica, ticum. El/onnyadt, szăradt, văjudt.

Synterefis, împreuna avend jus la ceva, Synteresis, sis, f. 3. E gygyiitt valamire szăniot tartâ.

Syntexif, ufcare trupului, Sy/ite- xis, xis, f. 3. Vdjudtsdg, testnek elszăroddsa.

Synthefif, vorba pe fcurt, Synthesis, sis, fi 3. Oszve-vetel, rdv id besze'd. \

Syrirtghitef flueras, Syringites, ta?, m. x. S/pos.

Syrinx, fîuer, tieve, bucin, Syrinx, ingis, f. 3. S/p, kiirt, tso.

Syrian, Syrus, ri, m. 2. Siriai.Syria, Syria, rise, fi 1. Siria or-

szdg,Syrrna vesmehtului femeefc, coa

da cefe trage pe pamerit, Syr- ma, atis, n. 3. Fo aszszonyoknak hoszszu szoknyâjokriak eresztettfarka, mely utdnnd Vondozâdik.

Syrmatophor, purtatoriu de coada vesmentului doamni fale, Syr- matophorus, phorij m, 2. Szok nya1 hoszszu farkdt aszszonya utân vivo, hordozâ.

Syrtef doao locuri primesdeioa- fe in mare pentru adunare ne- fipului, Syrtes, tium, f. 3. plur: Ke't veszedelmes hely a’ ten*

SY- 455

g eren , a ’ Jovenynek dszve- toldsa miăn.

Syron, vermi cefe fac in lemn, cas, si in alte bucate de mancat, Syron, syronis, m. 3. Fd- ban, scijtban, ’s akăr m i en- nivalâban termo Jergetske.

Syrup, zama dulce de miere făcută, Syrupus, upi, m. 2. Szi- rup , vagy iilep , nddmezzel Hszve-fozcitt nedvesseg.

Syftema orinduite la olalta , Sy- stema, atis, n. 3. Oszve-rakds, egyben-rendeles.

Syzyghia, cafatorie fau macarce împreunare, Syzygia, gise, f. 1. Hazassdg, vagy akăr m i 6sz- ve-szdvetkeze's,

TA.

Tabac, Tabaca, cse, f. î. Tobdk, dohdny.Herba nicotiana.

Tabacariu, Tabacarius, rii, m. 2. Tobdk tsinald.

Tabacaritie, Pixis tabacaria, Tobdk tartd medenize.

Tabacarie, Tabacaria oiîlcina, Tobdk tsinald, vagy aruld boit.

Tabor munte, Tabor, Tabor hegye.

Tabera, Castra, orum, n. 2. plur: Tabor.

Taberefc, Castra metor, ari, atus sum. Loco, avi, atum, are. A ’ tdbort megszaliitom.

4-36 SY.

Pono, sui, itum, ere.Taberefc , Condescendo , endi 9

sum, ere. Tdborral megszdllok.

Taberefc, Castrensis, se, n. a. Tdbori.

Taberefc meşter, Metator castro- rum, Tdbor meşter. Arcbistrategus, gi, m. 2.

Tabla, Tabula, læ, f, i. Tabla, jegyzo , ir ó tdbla.

Tabla alba de inlemnat, Album, albi, n. 2. v. Alba, bæ, f. i. Fejéritett jegyezb tdbla.

Tabla carti, Sittiba, b æ , f. i . Konyv’ tdbldja.

Tabla ceruita, C.eritse tabulæ, Viaszszos tdblák.

Tabla de judecata C.reiafca, Tabula Judiciaria Regia, Kirdlyi ítélo Tdbla.

Tabla de judecata a septe barbad, Tabula judiciaria septem- viralis, He't személybol allí5 Ite’losze'k.

Tabla de aruncat cotzca, Pyrgus, gi, m. 2. Kotzkdzó eszkoz.

Tabla de afe juca, Fritillus, li, m. 2. Jdtszó tdbla.Alveus lusorius.Tabula lusoria.

Tabla de preceput Ventu in luntre, Amussium, sii, n. 2. Sze'l esmérteto tdbla a’ hajóban.

Tabla pe párete de ícrii cele ce fe dau in sciintiare, Parapegma,

TA.

TA.

atis, n. 3. Falon való tdbla, melyre a’ kihirdetendo dolgokat megirják.

Tabla fuptire de aur fau de argint, Bracteola, lse, f. l. Kive- Tionyitott arany, vagy eziist plehetsfie.

Tablitia, Tabella, lse, f. 1. Tdb- Idtska.

Tabellariu, Tabellarius, rii, m. 2. Level hordozó posta.Tabellio, on is, m. 3.

Tabellerefc, Tabellarius, ria, rium, Level hordozáshoz való.

Tablerefc, Tabtilarius, v, tabulates, re, c. 3. Tdbldhoz való.

Tablefc, Tabulo, avi, atum, are. Táblázom, deszkázom. Contabulo, avi, atum, are, Desz~ kdval megboritom.

Tablire, Tabulatio, onis, f. 3. Deszkdzds, padlds. Cont^bulatio, onis, f. 3.

Tablit, Tabulates, ta, turn, Meg- deszkdzott.Tabu latum, ti, n. 2. Deszkds,padolt hely.Contabulatus, ta, turn.

Tac, Taceo, cui, itum, ere, Hal- gatoh, vestteglek.Conticeo, ui, ere.Consileo, ui, ere.Consilesco, ui, °re.Obticeo, ui, ere. Elhalgatom. Retioeo, ere, ui.Sileo, ere, ui. Halgatok, szól-

Idslâl megsziin&m.Taciturio, ire. H algalni kivd- nok.

Tăcere, Taciturnitas, atis, f. 3. Halgatds, veszteg halgaids. Obticentia, tise, f. i.Silentium, tii, n. 2. Halgatds, tsendesseg.Re'icentia, tise, f. 1. Elhalga- tas, eltilkolds.

Tacatoriu, Taciturnus, na, num. Halgatf). Silens, tis, o. 3. Tacens, tis, o. 3.Tacitus, ta, tum.

Tacatiel, Taciturnulus, la, lum.Halgatdtska.

Tăcut, Taciturn, ti, n. a. Titko- landâ dolog.

Tac cu el, Attaceo, ui, ere. VeV le halgatok.

Tacevoi, Conticesco, ere. Halgat- n i jo g o k .

Tac si inghitiu , Demusso , av i, tum, are. Elhalgatom, elnye- lem.Obticeo, ui, ere. Elhalgatom.

Tăcut si ingbitit, Demussatus, ta, tum. Elhalgattatott.

Tac si uit, Prsetereo, ivi, itum, ire. Elhalgatom, elfelejtem.

Tafete, Ital: Tafete, Tela bombi- cina, Selyem vdszon.

Taiu, Ital: Tagliare, Csedo, di, sum, ere. Vdgom.Seco, cui, ectum, are. Abscindo, di, sum, ere,

438 TA. TA.

incido, di, ssum, ere.Recido, di, ssum, ere. Metszem, vágom.Reseco, ui, ectum, are,

Taere, Csesio, onis, f. 3. Vágás. Seciio, onis, f. 3.Sectura, rae, f. 1,Scissio, onis, f. 3,Scissura, rae, f. l.Incissio, onis, f. 3.Goelamen, nis, n. 5.

Taetoriu, Csedens, tis, o. S. Vagó. Sector, oris, m, 3,Secans, tis, o. 3,Scissor, oris, m. 3,Conciso r, oris, m. 3,

Taeceof, Cseduus,dua, num. Vág- hotó, metszhcto.Scissilis, le, c. 3.Sectilis, le, c. 3.Sectivus, va, vum.

Taet, Caesus, sa, sum. Vágott. Sectiis, ta, turn.Ceesum, si, n. 2. Metszett. Scissus, sa, sum.

Taetieste, Cuesim, adv: Vágva, metszve.Csesuratim , iVagda.lv a , rú- dolva.

Taiu afare, Excindo, di, sum, ere. K ivágom , kimetszem.Exseco, ui, ectum, are.Exciso, avi, a turn, are.Excindo, di, sum, ere. Exsculpo, psi, ptum, ere.

Tsere afare* Exsecţio, onis,, f. 3.

Kivágds. Excidium, dii, n. 2.’ Excidio, onis, f. 3.

Taetoriu afare, Exsecans, tis, o. 3. Kivágó.Excisorius, ria, rium.

Taet afare , Excisus , sa , sum. Kivúgotl.Excissus, sa, ssum.Exsectus, ta, tum.

Taiu bucatiele, In buccellas scindo, di, ssum, ere. FalatoJíravágom .In oíFas, et frusta seco, cuí, ectum, are.

Taiu in bucatieluse, In buccella», offellas, offulas scindo, ere. Fa- latotskákra vágom.

Taiu capu, Obtrunco, avi, tum? are. Feje't veszem.Decollo, avi, atüm, are.Caput amputo, avi, tum. Prsecido, di, sum, ere.Deseco, cui, ectum, are.Caput, v. collum, v. cervicem abscindo, di, sum, ere.Securi, v. gladio ferio, rii, iré. Percutió, cussi, ssum, ere. Caput aufero, stuli, ablatum.

Taere capului, Obtruncatio, onis, f. 3. Elvágása fejének.

Taiu, crep, Proscinô, di, sum, ere. Elmetszem , hasogaiom. Diffindo, di, ssum, ere. Conscindo, di, ssum, ere. Disdindo, scidi, ssum, ere. vago,m, hasogatam-

TA. TA. 4%Deruncino, avi, atum, are. Disseco, cui, ectum, are. Perseco, are.

Taiu cruciş, Decusso, avi, turn, are. Kereszttil vdgom.

Taere cruciş, Decussatio, onis, f, 3. Kereszttil vdgds.

Taiu, curatiefc, Arnputo, avi, turn, are. Nyesem , vdgom .Opputo, avi, atum, ore. Meg- nyesern, megvagdalotn. Supputo, are, vi, atum.Puto, avi, atum, are. Nyesem. Exputo, avi, atum, are. Kinye- sem.

Taere, curăţire, Amputatio, onis, f. 3. Nyese’s.CsPSura, rse, f. 1.Putatio, onis, f. 3.Frondatio, onis, f. .3.

Taetoriu , curatitoriu , Putator , oris, m. 3« Nyeso.Frondator, oris, m. 3,

Taet, curatit, Putatus, ta, tum. Nyesett.Truncus, ci, m. a.

Taiu, curatieic, fpini nuelele, furcelele dein pament, Spinas, arbusta, fruticesque ex agro excindo, idi, ssuţn, ere. Kivă- go m , irtom a' td.visset, tse• metet ă foldbol.Succindo, di, sum, ere.Reseco, ui, ectum, are.Exstirpo, avi, atum, are.

Tasre curăţire fpinilor, si furce-

lelor dein pament, Exstirpa- tio, onis, f. 3. Kiirtdsa , kh d- găsa a idvisneh a’ foldbol.

Taiu dela ceva, Abscindo, d i, ssum, ere. Elvdgom valami- toi, elmetszem.Conseco, cui, ectum, are. Accido, di, sum, ere.Abscido, di, ssum, ere. Amputo, avi, atum, are. Reseco, cui, ectum, are. Rescindo, di, ssum, ere. Perscindo, di, ssum, ere. Recido, di, ssum, ere.Supputo, avi, atum, are.

Taere dela ceva, Resectio, onis, f. 3. Elvdgds, elmetszes, elme- telles.Amputatio, onis, f. 5. Concisura, rse, f. 1.Rescissio, onis, f. 3.Abscissio, onis, f. 3.Abcisio, onis, f 5.Prsecisio, onis, f. 3«Recisio, onis, f. 3.

Taet dela ceva, Abscissus, ssa, ssum. Elvdgott, elmetszett. Discissus, ssa, sum.Amputatus, ta, tum»Perscissus, ssa, ssum,Abruptus, ta, tum.Recisus, sa, sum.Consectus, ta, tum.

Taiu dein el ceva, Repvto, avi, a!um. are. Benne elmetszem.

Taiu deraburi, In frusta cxâo,

csecidi, cnesum, ere. Darabok ¡ a vágom,Conseco, ui, ectum, are. Concido, cidi, cisum, ere, Lanío, avi, atum, are,Proseco, cui, ectum, are.

Taere deraburi, Consectio, onis, f. 3, Darabokra vágás, Dissectio, onis, f. 3,Concisio, onis,, f, 3,

Taet deraburi, Gonsectus, t a , tnm. Darabokra vá-gott,In frusta scissus, ssa, ssum. Frustatim seetus, ta, tpm,In partes concisas, sa, sum. Prosectum, ti, n. 2 , Darabra rágott.

Taiu dsoQ Rescindo, cidi, ssum, ere. Levágom .Deseco, cui, ectum, are. Decido, di, sum, ere.Reseco, cui, ectum, are. Amputo, avi, atum, are, Prsecido, cidi, sum, ere.

Taere dsof, Deaectio, onis, f. 3.Levágás.

Taet dsof, Succissns, ssa, ssum. Levágott, le nztizett.Decisus, sa, sum.’Desectus, ta, ti*ng, Egészszen levágott.Csesus, sa, sum.Resectus, ta. ture»,

Taiu dsof innainte, Fríwcido, di, sum, ere. Elol levágo.m. Pneseco, cui, ectum, cara.

44° TA.

Prsescindo, di, sum, ere.Taere dsof innainte , Prsecisio ,

onis, f. 3. Elöl levágás.Taet dsof innainte, Prsecisus, sa,

sum. Elcíl levásatott.oPrsecidaneus, nea, neum.

Taiu in doao , Interscindo, di, ssum, ere, Közben ebnetszemt által-vágom ,Perscindo, di, ssum, ere. Intercido, di, §suxn, ere, Kette vdgom ,Perseco, 11 i, ectum, are.Disseco, ui, ectum, are. Interseco, ui, ectum, are,

Títere in doao, Intereisio, onis, f. 3. Altal-metszés, keile' vágás. Intersectio, onis, f. 3.

Taet in doao, Intercisus, sa, sum. Altal-metszett.Intersectus, ta, tum.Perscissus, ssa, ssum,

Taiu in lontru, Incido, di, sum, ere. Be’vágorrti Inseco, ui, ectum, are,

Taet in lontru, Insectus, ta, tum, Bévágott.

Taiu inpregiur, Circumseco, cui, ectum, are. Környiil-vdgom. Circumscindo, di, ssum, ere.

Taere inpregiur, Circumsectio, onis, f. 3, Környitl-vágás.

Taet inpregiur, Circumsectus, ta, tum. Kürnyi'il-vágatott.

Taiu inpregiur, Circumcido, di, sum, ere. K örnyül-metéllem,

TA.

TA. TA. 44i

Taere inpregiur , Circumcisio, onis, f. 3. Kornyul-mete'Ue’s , mete'lkedes.Circumcisura, rse, f. 1.

Taet inpregiur, Circumcisus, sa, sum. Kornyul-mele'Lteteit, vă- galott.Circumcidaneus, nea, eum .

Taet inpregiur ca Sidovi, Recu- titus, ta, tum. KornyiiUmeiel- teteit m int a Zsidd,Verpus, pi, m, a.Degluptus, ta, tum,

Taiu in ftrug, Detorno, avi, atum, are, Esztergdban metszem. Torno, avi, atum, are.

Taetoriu in ftrug, Toruarius, rii, m. 2. Esztergaros.Tornator, oris, m. 3.

Taet in ftrug, Tornalis, le, c. 3.Eszter gărozott.

Taiu limba afare, Elingvo, avi,atum, are. Nyelvet kivdgom.kLingvam exseco, cui, ectum, are.

Taeta limba, Elingvatus, ta, tum.Vagoit nyelvii.

Taiu minunt, Proscindo, di, ssum, dere. Metellcm, vagdalom. Conseco, ui, ectum, are. Conscindo, di, ssum, ere. Conseco, cui, ectum, are.C?edo, csecidi, csesum, ere.

Conscindo, ere, di, sum. D îsspco , cui, ectum, a re , El-

\ vagdalom.

Proseco, cui, ectum, are.Concido, di, sum, ere. Meg- mete'llem, megvagdalom. Minutim conscindo, ere. Apr6- ra vagdalom ,

Taere minunt, Proscisio, onis, f. 3 Mete'lle'sConcisio, onis, f. 3. Elmetellrfs. Desectio, onis, f. 3. Elvagdalds.

Taet minuntit, Incisus, sa, sum. Metelt.Dissectus, ta, tum.C.oncisus, sa, sum. Megmetelt. Consectus, ta, tum. Elmetelt.

Taetieste minunt, Incise, adv: Incisim, Mete'lve.

Taeturi ce cad dein taere, Seg- men, nis, n 3. JHetelleh, farag- dek. Segmentum, ti, n. 2. Resegmen, nis, n. 3. Prsecidamen, nis, n. 3. Prsesegmen, nis, n. 3. Succussivus, va, vum. Praesegmina, num, n. 3. piu:

Taiu nodurile dela lemn, Abno- do, avi, atum, are. A ’ fănak gUtlseit levdgom.

Taiu pe fupt, Subseco, ui, ctum, are. Alaja vagy alalta vagom. Succido, di, sum, ere. Alâll elmetszem, vagom.Subtus seco, cui, ctum, are. Abscindo, di, sssm, ere.

T a iu , fap in lemn fau peatra s Sculpo, psi, p<um, ere» Met* szeh, vajok, Jaragok.

4

442¡ T A . T A .

Jnseco, cui, ctum, are.Coelo, avi, atum, are.Incido, di, sum, ere.

Taere, fepare in lemn fau peatra, Insectura, rse, f. 1. Bemetsze's. Sculptura, rse, f. 1. Incisura, rae, f. î. Incisus, sus, m. 4- Incisio , onis, f. 3. Ccelatura, rae, f. i. Coelamen, nis, n 3.

Taetoriu, fapatoriu, Sculptor, oris, m. 3. Vájó, metszo. Coelator, oris, m. 3. Metszo, kimetszo.

Taetoriu, fapatoriu cutitas, Coel- tes, tis, f. 3. Metszo, kivdjó vasatslia.Anagliptes, tae, f. î.

Taet, fapat, Incisus, sa, sum. Rea- metszett.

Taet fau rupt. dela ceva, Subse- civus, va, vum. Valamitol elmetszett, elszakadott. Subcisivus, va, vum. Sobsecundarius, ria, um.

Taet iau rupt dela lucru trebuin- ceof, Succissivus, va, vum. A ’ m i sziiîiseges dologtól elsza- kasztatott.

Taere fau fpargere a ceva infla- íura, Paracentesis, sis, f. 3. Va- lamely daganatnak kivdgdsa, nyitdsa, szúrása.

Taetura cali cu lemne taete im- pluta, Concaedes, dium. Utnak be'vágúsa erdon.

Taeturi depe margine vesmentu-;

lui, Gitivillicium, cii, n. 2. Met- sze's, metsz, ruha szelirol le- metszett aprâlek.

Taiu vena, Venam aperio, u i, tum. Eret vdgok.Venam incido, di, sum, ere.

Taetoriu de vena cutitas, Scal- pellum, li, n. 2. E r vdgo ke's. Phlebotomum, mi, n. 2.

Taiu vervu, Decacumino, avi, tum, are. Teteje't levăgom , metszem.Cacumen praecido, di, sum. Cacnmine privo, avi, tum.

Taere vervului, Decacuminatio, onis, f. 3. Teteje levăgds. Cacuminis praecisio, nis, f. 3.

Tal, glefne, Talus, li, m 2. Boka.Talant face doao mii patru fute

de florinti, Talentum, ti, n. 2. Talentum , bizonyos szdrriu, vagy summa m integy 2400 Magyar forint. A ’ kissebb td- lentum fe'lannyit te'szen.

Taler, Numua argenteus, Taile- rus, ri, m 2. Talle'r.

Taleriu, Grae: Talier, Orbis, bis, m. 3. Orbiculns, li, m. 2. Tdn- gyer. Cibilla, lae, f. 1.

Talmud carte sidoveafca de lege, Talmud, Zsidd valida* kdnyve.

Talpa, Planta, tae, f. 1. Talp.Talpa ce fe pune in temelia cafi,

Solea, leae, f. 1. Fa epiilet alatt■ valo talp. Basis, sis, f. 3.

TA. TA. 44Talpa roatei, Absis, dis, f. 3. Ke-

\

rek talp.Talpa de lemn la calciuni, Calo

nes, num, m. 3. pin: Fa talpok. Talpigi la tiefut cefe calca cu

pessoru, Ital: Calcóle, Insilia, ium, n. 3. piu: Lábitó.

Tamarifc lemn, Tamarice, ces. f. i. Tamariskus-fa,Tamarix, cis, f. 3,Tamarintus, ti, m. 3.

Tamarinth, Tamarinthus, i, m. 2 Indiaî palma gyiimolts.

Tambora , Cruma , atis , n. 3

Tambora.Crusma, atis, n. 3. Zengo doro mb.

Tanaif cetate, Tanais, is, f. 3

Tanais Azak vúrossa.Tanaif apa, Tanais, is, f. 3. v

m. 3. 7'anais vize.Tandalefc, Titubo, avi, atum, are

Idestovdzok.Vacillo, avi, atum, are.

Tandalire, Titubatio, onis, f. 3

Tétovázds. Natatio, nis, f. 3. Tandala, Titubator, oris, m. 3.

Idestovázó.Tangefc, Tánger, actas siim, angi.

Megilletodom^ szenvedek, epedek.

Tangiré, Tactus, tâs, m. 4. Meg- illetodes, szenvedés.

Tangir, Tactus, ta, tum. Megil-letodott, szenvedt.

Tangriefc, Tangor, gi, ctus sum.

Szomorkodom , megilletodtim. Plango, xi, ctum, ere. Sirdn- kozom.

Tânguire, Planctus, tus, m. 4

Sirdnkozas.Tansefc, Tabesco, ere. Senyve-

dek, epedek.Tansire, Tabitudo, nis, f. 3. Seny-

vedes.Tansit, Tabidus, da, dum. Seny-

vedt.Taphota, Taptietum, ti, n. 2.

Tqfota.Tapet, (Covor,) Ital: Tapetto,

Grae: Tapis, Tapetum, ti, n. 2. Sziinyeg, kdrpit.Tapetes, tis, n. 3.

Taracon cetate in Hispania, Ta- racon, onis, n. 3. v. f. 3. Spa- nyol orszagi Vdros.

Taracon, Taraconium, nii, n. 2. Tarkon-fu.Pyretrum, tri, n. 2. Dracunculus hortensis.

Tarand fiara ca un bou coarnele cala cerb pessoarele cala urf, Tarandus, di, m. 2. Vad dilat, annyi mint az okdr, szar- vai mint a’ szarvasnak, lobai m int a’ m&dvenek.

Taratantara funetii trimbitî, Ta- ratantara, rsn, f. 1. Trombita- szo, H ang harsogds.

Tardiez, Tardo, avi, atum, are. Kesem , mulat ok.Cunctor, ari, atus sum.

444 TA. TA.

Commoro, avi, atum, are. Ke- sodtím, múlatoJí.Commoror, ari, atus sum. Immoror, ari, atus sum.Moror, ari, atus sum. Ke'sem. Moram duco, xi, ctum, ere. Moram traho, xi, ctum, ere. Moram fació, ci, ctum, ere. Tardesco, ere. Lassudom.

Tardiez pe altu, Moror, ari. Mást megkéslelek.Demoror, ari, atus sum. Remoror, ari. MegJiésleltetem. Tardo, avi, atum, are. Késle- lem.Retardo, are.Teneo, ni, tum, ere. Tartóz- tatom, késleltetem.Retineo, ui, entum, ere. Detineo, nui, tum, ere.Moram fació, eci, ctum, ere. Moram creo, avi, atum, are. Moram affero, tuli, latum, ere. Moram infero, erre.Moram injicio, ci, ctum, ere. Moram necto, xui, ctum, ere. Tarditatem affero, erre. Cunetationem injicio, e c i, ectum, ere.Remoram fació, ci, ctum, ere.

Tardiere pe altu, Retardatio, nis, f. 3- Megkéslelés.Remora, rae, f. i. Megtartóz- taíás, késlelés.Moratio, onis, f. 5. Megkéslelés.

Tardiere, Tarditas, tis, f. 3. Ké- sedelem.Tarditudo, nis, f. 5.Mora, rae, f. i.Cunctatio, onis, f. 3. Moramentum, ti, n. a. Immoratio, onis, f. 3. Késodés. Commoratio, onis, f. 3. Késés.

Tardiere putina, Morula, lee, f. i. Kevésse való késés, mulato- zás.

Tardietoriu, Morator, oris, m. 3. Késlelteto.Moratorius, ria, rium.

Tardiet, Moratus, ta, tum. Meg- késleltetett, tartóztatott. Tardatus, ta, tum.Retardatus, ta, tum. Megkés- leltetett.Remoratus, ta, tum.

Tardieste, Tarde, adv: Kés'ón.Cunctanter, adv:

Tardior, Tardiusculus, la, lum.Késotske, lassutska.

Tardiu, Tardus, da, dum. Kése- delmes.Cunctabundus, da, dum. Cunc'ator, oris, m. 3.Morans, antis, o. 3. .Serus, ra, rum.

Tardiu de pessoare, Tardipes, dis, o. 3. Késo és lassu lábu.

Tardiu graitoriu , Tardiloqvns , qva, qvum. Akadozva szolló, leppegve szolló.

Tardiu nafcut, Cordus, da, dum.

Cordum, di, n. 2. hesön szúlt, ellett.

Tardiu passiţoriu, Tardigradus, da, dum. Kés'ón lepó , kés'ón ) aró.

Tardiu umblatoriu, Tardambu-lo, onis, m. 3. Leptiben járó .

Tarefc vedi Intareíc.Tarime, Fortitudo, dinis, f. 3.

Erosség, Firmitas, tatis, f. 3. Firmitudo, dinis, f. 3. Firmamen, nis, n. 3. Firmamentum, ti, n. 2. Confirmitas, tis, f. 3.Eobur, oris, n. 3.Stabilitas, tis, f. 3.Stabilimen, nis, n. 3.Soliditas, tis, f. 3.Nervositas, tis, f. 3.Valentia, tise, f. i.Vigor, oris, m. 3.Vis, vis, f. 3.

Tarime, ceriului, Firmamentum, ti, n. 2. Erosség, tsillagosság.

Tare, a Graeco Steros, Fortis, te, c. 3. Eróss.Nervosus, sa, sum.Firmus, ma, mum.Validus, da, dum.Robustus, ta, tum.Valens, entis, o. 3.Stabilis, le, c. 3.Solidus, da, dum.Lacertosus, tea, sum.Vegetus, ta, tum. Erejéhen való Vigens, tis, o. 3. Erejében lév'o.

TA.

Tare ca lemnu , Durateus , ea, eum. Fâs, kemeny mint ci fa. Durius, ria, rium.

Tare la cerbice, Pervicax, cis, c. 3. Kemeny nyaku.Pertinax, cis, c. 3.Pervicus, ca, cura. Vakmero. Refractarius, ia, ium. Kemeny nyaku.

Tare la coasa, Duricoreus, rea, reum. Eros heju.Duracinus, na, num.

Tare funatoriu, Terrisonus, na, num. SzGrnyil zengo.

Tărişor, Forticulus, la, lum. Erbs- sotske.Valentulus, la, lum.

Tărişor in cerbice, Refractario- lu s , la , lum. Kemeny nyakutska.

Tărie cerbici, Pervicatia, tiae, f. î. Kemeny nyakusăg. Pertinatia, tiae, f. i. Âtalko- dăs.

T are, interitieste, Fortiter, adv: Erossen.Firme, adv:Firmiter.Solide.Magnopere,Valide.Valenter.

Tare me fac, Fortesco, ere. Ero’s- sthltim.Corroboror, ari, atns sum. Valesco, ere. Vigesco, ere,

TA. 445

Tare funt, Fortis sum, es, est, fui. Erös vagyok.Vaieo, ui, ere.Vigeo, ui, ere. Erörnbe vagyok. Viribus poileo, ere.Viribus valeo, ere.

Tariffa, Itali: Pretiorum taxatin, onis, f. 3. Arunak meghatd- rozdsa.

Tarpei munte a Romei, Tarpejus, ei, m. 2. Rómának egy hegye.

Tartar, Tartarus, ri, m. 2. Pokol, vagy annak sete't feneke. Tartara, orum, n. 2, plu: Inferus, ri, m . 2.Gehenna, nae, f. 1.Orcus, ci, m. 2.

Tartarefc , Tartareus , ea , um. Pokolbeli.Infernalis, le, c. 3.Orcinus, na, num.

Tartarum, peatra vinului, Tarta- rum, ri, n. 2. v. Tartarus, ri, m. 2. Borkö.

Tartar, v. tatar, Tartarus, r i, m. 2. 7alár.Tartari, orum, m. 2. plu: Ta- tárok.

Tartaria, Tartaria, riîe, f. 1. Ta* tár ország.

Tasca, itai: Tasca, Pera, ree, f» 1. Táska.Bulga, gae, f. 1,Bero, onis, m. 3.<’apsa, sae, f. i,Mantica, cae, f. 1.

446 TA.

Grumena, nae, f. 1.Canistrum, tri, 11. 2.Saccus, ci, m. 2.

Tascutie, tulbutie, liai: Tascheta, Peru la, lae, f. 1. Táskátska. Loculus, li, m. 2. Canistellum* l i , n. 2. Sacculus, li. Saccel- lus, li, m. 2.Vedi si Tessula.

Tata, Tata, Atya. Mama, Mama, Anya.

Tala focrului meu, Prosocer, ri, m . 2. Feleségemnek ösi, lpám' ap] a.

Tata tatelui meu, Proavus, v i, m. 2. Atydm’ attya.

Tata cetate, Deodatum, ti, m. 2. 7 ata vdrossct Magyar orszd- gon.

Tatarca, harisca, Tragum, gi, n. 2. Tragus, g i, m. 2. Hariska, item hariska kása.

Taur, Taurus, ri, m. 2. Ökör bika.

Taur falbatec, Urus, ri* m. 2.Erclei bika, jahor.

Taura, Taura, rae, f. 1. Meddö tehen.

Taurun, Taurunum, ni, n¿ 2. Nandor vagy Landor Feje'r- t'dr.

Taxe, Taxa, xae, f. 1. Ber, tasca. Taxeíc, Taxam solvo, vi, utum,

ere. Taxât fizelek.Taxeriu, Taxarius, rii, m. 2. Ber

Jizeto»

_____ T

TA. TE. TE. 447Taxire, Taxatio, onis, f. 3. Sat-

tzolús.Taxire, Taxatio, onis, f. 3. Meg-

betsiillés.Tariffa, fae, f. i. Árunák meg- határozása.Pretiorum et rerum taxatio.

Teara, Tela, lae, f. i. Vászon. Telariu, Telarius, r i i , m. 2

Vásznos.Telator, oris, m. 3.

Teafc, Torcular, aris, n. 3. Sajtó. Torculare, ris, n. 3. Torcularium, rii, n. 2. Torculum* li, n. 2.Praelum, li, n, 2.

Teafcuefc, Torculo, avi, atum, are. Sajtóloh.

Teaícuitoriu , Torcularius , r ii, m. 2. Sajtoló Mesler.

Teafcuefc, Torcularius, rio, iüm. Sajtóhoz való.Torculus, la, lum.

Teafcuitj Torculatus, ta, tum. Sajtolt.Toftivus, va, vum.

Teafc de oleu, Olivina, ae, f. i.Olaj sajtó.

Teaícalefc loe , Olearium , r i i , h. 2. Olaj sajtoló hely.Trapes, etis, f. 3.Trapetum, ti, n. 2.

Teciune, Titio, onis, ni. 3. tí- szüg.

Teciune irifocát, Torris , ris, m. 3. Tiizes iiszog,

Teciune ftenf, Titio, onis, m. 3.Kióltott iisztíg.

Tegae, Grae: Teganion, Sartago, nis, m. 3. Serpenyo.

Tegla, Ital: Tegola, Tegula, lae, f. i. Tegla.Later, eris, m. 3.

Tegla de coperit, Imbrex, cis, m. 3. Fe cío tegla, tsere'p.

Teglitie, Laterculus, li, m. a.Te'glátska, tserepetske.

Teglarie, Tegularia , riae , f. i .

Tegla veto h ely , tegla tsür, tegla kementze Lateraria, riae, f. i .

Teglariu, Tegularius, rii, m. a. Tegla veto, tegla tsináló. Laterarius, rii, m. 2.

Tei, Tilia, liae, f. 1. fíársfa. Teet, Tilietum, ti, n. 2. Hársfa

termo hely, hársfa erdo. Teigris, Tigris, idis, m 3. Egy

iszonyu állat H irkaniába , Tigris,

Teigriseft , Tigrinus , iis , huí».Tarkás babos, m int a’ i i gris.

Telbacelc, v. talbacefcj Ital: Tra- bailare, Titubo, avi atum, are, Tántorgok, akadozok. Vaccillo, avi, atum, are. Haesitó, avi, atum, are.Haereo, si, sum, ere.

Talbacire, Titubatio, onis, f, 3,

Tántorgás.Vaccillatio, onis, f. 3. Haesitatjo, onis, f. 3.

44 8 TÉ. TE,

Telbacit, Titubans, tis, o. 3. Tán- torgó, akadozó.

Telbecefc in vorba, Irt logvela titubo, avi, atuna, are. Szóllás- han akadok.

Telbecefc in umblare, In incessu titubo, avi, tum, are. Járásbari tániorgolí.Vaccillo, avi, atum, are. Talipedo, avi, atum, are.

Talbacire in umblare, Titubatio, onis, f. 3. Járásban tántorgás. Vaccillatio, nis, f. 3. Talipedatio, onis, f. 3.

Telescop, Telescopium, pii, n. 2. Meszszire mútató iiveg. Perspectiva, vae, f. i.

Telnefc intelneíc, Grae: Antao, Obvenio, ni, entum, iré, Ósz- ve-tanálkozom.Convenio, ni, entum, iré. Coincido, di, sum, ere.Incido, di, sum, ere.Obvio, avi, tum, are.Offendo, di, sum, ere.

Telnire, Conventio i onis, f. 3.Ószve-tanálkozás.

Telona, vămuire, Telona, nae, f. i. Vdinosság.

Telonie cafe de vamuir, Teloni- um, ii, n. 2. Vám ház.

Telonitoriu, Teloniator, oris, m. 3. Vámos.

Temeiu temelie, Grae: Tliemeli- on, Fundamentum, ti, n. 2. Furidamentum.

Fundamen, nis, n. 3.Basis, sis, f. 3.Cimentum, ti, n. 2.

Temei pun, Fundamentum pono, sui, itum, ere. Fundanientu- rnot te'szeJí.Fundamentum jacio, ci, ctum, ere.Cimentum pono, sui, tum, ere. Fundo, avi, tum, are.

Temeez, í undo, avi, tum, are.Fundarnéntiimot teszek.

Temeere, Fundatio, onis, f. 5.Fundamentum tétel.

Temeitoriu, Fundator, oris, m. 3. Funddló, fundamentum rakó. Cimentarius, rii, m. 2.Vedi intemeez.

Temp, Tempus, oris, n. 3, Ido• iEtas, tis, f. 3. iEvum, vi, n 2.Tempestas, tis, f. 3.Dies, ei, f.

Tempu acela, Tempus illud, Az az ¿do.

Tempu acela va Veni, Veniet tempus illud, Erit illa dies, llu- cescet illa dies aliqvando, El~ joñ az az ¿do.

Temp asediat, Teinpus tranqvil- lum, pacatum, Tsendes ido.

Temp bun, Temppries bona Cceli, Idonek sze'p jarás a.

Temp cald si frumof, Apricitasj tis, f, 3, Sze'p meleg ido.

, Sudurii^ dij n» 2.

TE. TE. 449

Temp de colii, Foenisecium, cii, n. 2. Kaszdlds’ ideje.

Temp de culef la vie, Tempus vindemiae. Szureti ido.

Ternp de doaodieci de ani, Vice- nium, nii, n. 2. Husz esztendo ido.

Temp de doaodieci si doao de dile, Trinundinum , ni , n. 2. Hu- szonket napi ido.

Temp de noao dile, Internundi- nium, nii, n. 2. Kilentz napi ido.

Temp de o luna, Menstruum, ui, n. 2. Egy hdlnapi ido.

Temp de patru dile, Quadriduum. ui, n. 2. JVegy napi ido.

Temp de fecerat, lempus naessis. Avatd ido.

Temp de safe luni, Semestrium, ii, n. 2. Hat hdlnapi ido.

Temp de tri ani, Trieteris, idis, f. 3. Hdrom esziendo ido.

Temp fericit, Tempus »secundum, optimum, prosperum, fortuna tum, laetum. Roldog ido.

Temp frumof de primavara, Ver sudum, d i, n, 2. ¿zep tavaszi ido.

Tempu lungefc, Tempus produce, xi, ctum, ere. Az idot hoszszan nyujtom.Diem prolongo, profero, tuli, latum,Tempus prolongo, are, proro- go, are, protraho, ere,

Par& 11.

Protendo, ere.Temp lung, Tempus longum, dies

longa, temporis looginquitas, vetustas, tis, f. 3. Hoszszii ido ,

Temp pacinic, Tempus pacatum, pacificum, tranquillum. Tsen- des ido.

Temp fau dioa pufa intre dilele anului, ca anu cu um 1)1 are foarelui fefe asedie, Intercalarium,ii, n. 2. Kozben vetett ido.

Temp reu si misel, Tempus malum, adversum, tempus sdver* sae fortunae, status miseri tcm- poiis. Rosz ido.'lempus durum, triste, iriquum, infaustum. Rosz boldogtalan ido.

Temp turburat, Tempestr.s, tU> f. 3. Haborii ido.Turbidum, turbulentum, intern- peries, ei, f. 5. Ziirzavaros ido. Turbo, inis, m. 3.

Temp turburaceoi, Tempestuosu*, sa3 sum. Hdborus ido.

Tempu a vieti, Tempus vitae. Elet ideje. iEtas, tis, f. 3.M vitas, tis, f. 3.

Tempu barbateic, Virilitas, atis, f. 3. Ferfiui ido. jEtas constaus, tis, o. 3. iEtas firma, mae, f. 1 . iEtai- firmata.

Tempu batrinetielor, JEtas sene«ta, Alias ¡»snectuti . Vejnseg.

Senium, nii, n. 2.Tempu bairinetielor grele, ./Etas

ingra vescens. lerhes vénség. Tempu batrinetielor de apoi, Jitas

extrema. iEtas confecta.iEtas decrepita. Utólsó vénség. Batrin de multi ani, Grandae- vus, senio gravis.Annosus sa, sum. Regi öreg.

T'-mpu de doi ani, Bimauts, tus, m. 4. Két es z ten do.

T<mpu pruncii, Pueritia, tiae, f. 1. Gyermeki ido. iEtas puerilis.

Trmpu fugeri, iEtas infantine. Tsetsemös ¿do.Tempus primae aetatis.

Tempu petrecut, iEtas acta. E l - t ö lt ö t i d o .

Tempu teneretielor a junii, Ado- lescentia, tiae, f. 1.Juventa, tae, f. 1. iEtas juvenilis. Ifiusdg’ ¿deje.

Tempurelu vieţi a pruncului, iE- tatiila, lae, f» 1. Gyermeki i* dötske.

Tempu vecii, jEvum, v i, n. 9.O rö h id o .

Pemp urit, viforoi* Tempus tur bidum, Intemperies. Rut zurza- var ido.

Tempurire, Tempesti vitas , atis,

f. 5. Idein, kordn valóság. iempesuvus, va, v m . ldein horan vuLó.

45o TE.

Tempurie fapta, Tempestivus actúa, Maga idejében való tsi- nalrnany.

Tempurie ploae, Tempestiva plu* via. Idein, kordn való esso.

Tempurieeste, Tempestive, adv: Jókor, idein, koran.Mature, adv:Maturate.JYlaturissime. Jó id e in , i gen jókor.In tempore. Idein.

Temperefc, Attempero, avi, tum, are. Az idóhez szubom a’ doí- got.

Temperire, Attemperatio, onis, f. 3. ldohez szabdsa a’ dolognak.

Tempereste , Atternperate, adv: Alkalmotos idoben.

Temperament m> fiecare lucrurilor ia olalta cu mod bun, Tem- peramentum, ti, n. 2. Mértékle- tes megelegyitése a’ dolgokuak.

Temperefcnme, Tempero mp, avi, atum, are. Megmérteklem maga mat.

Temperelcume de mancare si beutura multa, S«brie vivo,xi,ctum, Jhértékletesen elek.Temperate vivo, ere.

Tomperare de beutura si manca* re multa, Sobrietas, atis, f. 3, Ételhen, italban mértékletesség Temperantia, tiae, I. j.

Temperat contenuit de mancare si beuture multa, Sobrms, bria?

TE.

TE. TE.

um. Merlekletes etelbcn,italban, jözan.

Temperetieste, Sobrie, temperate, temperariter. Me'rtekletesen, jö- zanon, jözanul.

TempeTe batucieic, Obtundo, udi, sum, ere. Megtompiiom. Hebeto, avi, tum, are.Retundo, di, tusum, ere*

Tempire, Hebetatio, nis, f. 3. Tompiläs.Hebetudo, nis, f. 3. Tompasägi Stupiditas, tis, f. 3*

Tempitoriu, Ilebetans, tis, o. 5. Tonipiiö.Hebetator, oris, m. 3.

Tempit, Obtusus, sa, sum. Tompa. Hebes, etis, o. 3.Retusus, sa, sum.Stipes, itis, c. 3.Bebetatus, ta, tum. Tompitott.

Tempitieste, Obtuse, adv: Tom- pdn.

Tempit la minte, Tardus, da, dum. Kesö tompa eszu. Bardus, da, dum. Osloba, buta eszu.Hebes, etis, o. 3.Jnsulsus, sa, sum*Obtusus, sa, sum,Stupidus, da, dum.Obstupidus, da, dum. Plumbeus, bea, beum.

Tempitoare umbra, Uebetatrix, umbra. Homdlyo» tompitäst okozo ärnyeh,

Tempefcume, Hebeo, ere, ui. Tompulok.

Hebesco, ere¿Hebetesco, ete¡Desideo, ere.

' Stupeo, ere;Stupesco, ere.

Tempe a capului, Tempora, rum, n. piu: 2. Vakszem, homloK kel szegeletei.

Templa , Templulfi , pli , n. 2, 7 emplom, egyhdz*Eclesia, siae, f. j.Fanum, ni, n. 2. Témplom, TiA- poluat

Templa , Froßtispicium templu Az olldrnak frontya , eleje. Frontale, lis, n. 3.

Templefe, Evanit. Torténih Obţin git.Contingit.

Templare, Accidentia, tiae, f, TorténetéEventus, tus, tú. 4?

Casus, sus, m. 4- Templat, Accidens, tis, o. 3. Meg»

esett t ’óríent.Evenit.Acciditi

Templatieste, Casualiter» Torié- netbíili Fortuito.Forte, adv:Casu.Temere.

Templume, Evenio, ni, en him., ere. Tor Lene rn.

* a9

TE. TE.

Accido, di, sum, ere.Temume, Timeo, ui, ere. Feleli.

Forraido, avi. atum, are. Reforruido, avi, atum, are. Trepido, avi, atum, are.Paveo, ere.Pavesco, ere.Metuo, ui, ere»Pavefio, eri.Expavesco, ere.Extimesco, ere.Pertimesco, ere.Metu ailicior, ectus sum, aiiici. Vereor, eri, itus sum.

Temere, Timor, oris, m. 3. Fe- lelem.Metus, tus, m. 4- Formidatio, onia, f. 3.Favor, oris, m. 3.Formido, nis, f. 3.Trepidatio, onis, f. 3. Trepiditas, tis, f, 3. Felelmes■ seg.

Tsmetoriu, fricof, Timidus, da, dum. Felenk felelmes. Maticulosus, sa, suta.Trepidus, da, dum.Pavidus, da, dum. Formidolosus, sa, sum. Felinii Timeos, tis, o. 3.Verens, tis, o. 3.Exigui animi, pusilli, imbecil» lis animi, qui ammo iacet.

Temetoriu de Dumnedisu, Pius, a, uoi. Istenjelâ.

Teitiere de Dumnedieu, Pietas,

tis, f. o. IsLenfeloseg kegyesseg. Temetoare .de Dumnedieu, Pieta'

ticultrix, cis, f. 3. Istenfelöne. Temetoriu fricof, Metuentior, ori«,

metuentissunus. Igenfelö. Teineciof, de temut, Formidatus,

ta, tum. Ä kHol Je ln i iei. Metuendus, da, dum.Pavendus, da, dum.Timendus, da, dum.Verendus, da, dum.

Temetorel, Trepidulus, la, lum. Felenketske.Meticulus, la, lum.

Temetoreste, Formidolose, adv.‘ Felelmesen, Jelenken.Pavide.Trepide.Trepidanter.

Temume in catva, Subtimeo, ui, ere. Felek szabdsu.Subvereor, eri.

Temume reu, Pertimeo, ui, ere.JYagyon Jelek.

Tenedof ( oftrov ) Tenedos, di, f. 2. Sziget, az Egeum ienger/n i Troja elleneben.

Tenerefc, Teneresco, ere. Ifiadom. Tenerasco, ere.Adolesco, evi, tum, ere.

Tenerire, Teneritas, tis, f. 3. Gyea~ geseg, ijiusăg.Teneritudo, nis, f. 3- Adolescentia, tiae, f. 1. Neven- dekenseg.

T i nene iuufcheta a pruncului de

st i

14 ani, a fetei de 12 ani, Pu-j bertas, tis, f. 5. Kimohozott ifiuság, férfi 14» leány 12 esz leudos horában.

Tenerie mai íu f de 14 aní, E- phebia, biae, f. 1. Ftdserdülés.

Tener, Tener, ra, rum. Gyenge, ifiu.Adolescens, tis, c. 3. Nevende• keny ifiu.Imberbis, be, c. 3.Imbecilii», le, c. 3. üebilis, le, c. 3.

Tener care au inceput a perose , Púber, ris, o. 3. Szórdsodni hezdett ifiu.

Tener care parosaze, Pubes, ris, o. 3. Szorüsodo ifiu.

Tener de 14 ani mai mare, E- phebus, bi, m. 2. Felserdült ifiu.

Teñera, Adolescentul», lae, f. 1. JVevendéfieny leány.Tenella, lae, f. 1.

Temsrel, Adolescentulus, îi, m. 2«, lfialska.Teneílus, li, m. 2.

Tenereste lucru, Adolescenturio, iré. Ifiasliálkodom, gyermekes- kedem.Adolescenturior, ari.

Teneresíe, Tenere, adv: Ifiu modon.Teneriter. adv:

Ténsala, ‘Temosula, las, f. 1. Tensóla.

Tenia, Sepia, ae, f. 1. Tenia.

TE. ________

Tintura, rae, f. 1. Tenia. Terebint, Terebynthus, thi, f. 2.

Terpentin.Larix, cis, f. 3.

Terenteíc v. trentefe, Ita: Atterare, Prosterno, avi, tum. A ’ foldhóz iltdm, leverem Dejicio, ci, ctum, ere.Sterno, av», atura, are.

Trenteire, Dejectio , onis , f. 3. Levetés.

Trenteitoriu, Prostrator, oris, m. 3. Levetó.

Trenteit, Prostratus, ta, tum. Le- vettelett.

Terefc v. tereeíc, Ital: Terare, trag pe patnent, Per terram trabo, xi, ctum, ere. Húrtzolom, a’ folddn vonszom.

Tere ¡re, Tractio, onis, f. 3. Hur- tzolás..

Tereit, Tractos, ta, tum. Húrtzóll. Terefc tempu, Tero tempus, pe-

trec tempu. Toltorn az idót. Terefc vasmentu, Vestera tero,

trivi, tum, erere, Koptatom az ruhát. j

Tereicume, ferpefc, A verbo tero, trivi. Koptatom. quia serpen- do terifur térra, aut corpas. Repo, si, eptum, ere. Tsuszok, mászofi.Repto, avi, atum, are. Tsusz- dogalali, mászdogalok.Correpo, ere.Serpo, si, tum, ere.

TE. 453

45 4 TE.Til »

Tereire ferpire, Reptado, onis, f. 3. Tsuszds, mdszds.Reptatus, tus, ra. 4,

Tereitoriu ferpitoriu, Repens, tis, o. 3. Tsuszó, mdszó. Reptahundus, da, durn. Repticius, ia, ium. Mdszdogáló. Sarpens, tis, o. 3. Tsuszó.

Tereefcume afare, Erepo, si, ptum.Kimdszok.

Tereefcume innainte, Prorepo, psi, ptum, ere. Elol mdszok tsuszok. Olirepo, ere. Obrepto are, Qbtero, ere. Elij mdszok,

Tereefcurae in dsof, Derepo, ere.Alá mdszok.

Tereefcume in laturi, Direpo, ere.Elmászok.

Tereeícume in lontru, Irrepo, ere. Betsuszok, bémdszok.Irrepto, avi, are, tum.

Tereire in lontru, Obreptio, onis, f. 3. R tvaszon bészinlelés, bé- mászás.

Tereefcume in lontru pe afcunf, Subrepo, ere. Alattomba bétsu• szok.

Tereefcume pe afcunf fupt el, Sur- repto, are, vi, atum, Orozva aldja mdszah,

Tereitoriu fpre el, Aireptans, tis, o. 3, Rfii mdszó

Terfelefc, Tero, trivi, tum. Vas- lalant, kopta'.om.Añero, trivi, itum, ere, ELkop- tqtarrt.

— — T E ‘Detero, trivi, itum, ere.

Terfelire, Attritus, tus, m. 4. Kop- ta tas, sur las, vdslalds

Terfelitoriu, Attritor, oris, ni. 3.hoptatö vds'alâ,

1 erfelit, Attritus, ta, tum. Elvăs« lott, kopott.Protritus, ta, tum,Detritus, ta, tum.

) Gontritus, ta, tum.Tritus, ta, tura.

Terfala, Res aut vestis attrita» Vdsott köntös, vdsott doi g.

Terfala om, Horoo nullius mo- menti. Ilitvdny semmi ember.

Teriac, Alexipharmacum, ci, m. 3. T erj ek.Teriaca, cae, f. 1.Echion, chii, n, 2.

Teriac impotreiva veninului doctorie, Alexipharmacum, ci, n. 3. Alexiterium, rii, n. 2. Minden tnereg eilen orvassdg.

Teritie, Ita; Tritello, a Tritus, ta, tum, Furfur, ris, m. 3. Korpa% Canicae, arum, f. 1, piu; Apluda, dae, f. 1. Retrimentura, ti, n. 2.

Teritieof, Fnrfurosus, sa , sura, Korpds.

Teritiefc, Furfureus, rea, reura.Korpabol vald.

Teritie de cap, Porrigo, nis, f. 3.b'o korpdssas'.Furfures capitis.

1 ermine^, Grae: Orizo, pun termin

I

Termino, avi, atum, are. Hatâr o zom, vegít kimatdtom. Finio, i vi, itum, iré.

Definió, ivi, itum, iré.

Terminaţie, Terminado, onis, f 3.

Hatdrozás, vége valamineh Termin, Terminus, ni, m. 2 . Ha

târ, ve ge, tzél.TermíiiatuSj ti, m. 2 .

Finís, nis, m . 3.

Limes, tis, m. 3.

Termin asedi, Determino, av i,

tum , are. Határt te'szek.Fines constituo, ui, tum, ere.

Statuo, ui, utum.

Terminat, Terminatus, t a , tum.

Haiározott.Terminez mai inainte, Grae: Pro

rizo, Praefinio, iv i , tura, iré.

Elol meghatározom. Terminaţie mai inainte, Praefinitio,

onis, f. 3. Elol meghatározás. Terminatieste mai inainte, Prae-

finite, adv: Elol meghatárazva Ternava, Cicellus, li, m. 2 . Jb.il

kiillo vize.Ternovan, CicHIanu«, na, num.

Kiíkolo vize mellyéki Terz, Torvus, va, vum. Komor,

kemény tekintetii.Protorvus, v. Protervus, va, vum. Szilnj.

Terzire, Torvitas, tis, f. 3. Ko m nrság.Protervitas, tis, f- 3. K o m o r- sdg, szilajság.

TE-

Terzefc, Protervio, iré. Uurvdcko- dom , szilajkodom .

Terzeste, Torve, adv. Durvdn. Torvus, a , um. Durva hem e y.

Tefteluefr, Testor, ari, tus sum.

Testam entum ot tészek.I ego, avi, aturo, are. Testam en*

tum ba h aţyo m . In teftament laf.

Tefteluitoriu, Testator, oris, m. 3.

Testam entum tévS.Legator, oris, m. 3.

Tefteluitoare, Legatrix, cis, f. 3.

Tastam entum tévo aszszony. Tefteluit, Legatum, ti, n. 2. Tes-

tam entum ba hagyolt jószág. Legatum testamentarium.

Testamento donatum.

Teftament, Testamentum , ti, n.a. Testam entum .C'odicillus, Ui, m. 2 .

Teftament fore putt-re, Testamen-

tum irritum, ti, Eríitlen testa- m ?ntum .

Teftament nedrept, Testamentum

adulterinum, suppo.dticium Ha- m is testamentum .

Teftament nou, Novum testamen-

tum. U j testamentum. Teftament. fcrif, Testamentum

scriptum. Irott testamentum . Teftament vethiu, Vetus testa*

mentum. O testdm entum . Teiramentefo, Testamentarius, ia,

ium. Testám entum hoz való. Teítameotariu nedrept, Testamen-

TE. 455

TE. TE. Til.

tarius, rii, rn. 2. Hamis testa- mentu n tsindlö.

Tethrapod, Tethrapodiura, ii, n. 2. Mensa, v. stallum quadratutn , Negy szegu atz tal, vag v d/Zds.

Teuti, Teutones, num, m. 5. piu: Ne netek.

Teutonic, Teutonicus, ca, cum.Nemet orszăgi.

Teutonia, Teutonia, iae, f„ i. N emet orszdg.Germania, nîae, f. 1.

Tevolefe, Voluto, avi, tum, are.Fârgatom, hengeritem.

Tevolire, Volutatio, onis, f. 3, Fargatds, hengerites, fetrenges. Volutatu», m. 4.

Tevolit, Volutatus, ta, tum. F o r - dittatatt forgatott.

Tevoleic inpre'iur, Circumvolvo, v i, uium, ere. Kbrnyül hengeritem.Circa nj /oluto, are.

Tevolire inpregiur, Circum volutatio, onis, f. 3. Környül hen- gerftes, forgalds.Gircum volutio, oni*, f. 3.

Tevolit ittpregiur, Circumvolu- tatus, ta, tum. Hengergetett TiSriil,

Tevolire in qrtina v, thina, Ter- gorare in luto, Sârba heverni.

Tevolefcufe cai pe ufcat, Volutant ic equi in sicco. Heveräznek a löuak a’ szărazon Paf«ri!e in pulvere, Aves in

pulvere, A ' madarak a’ porban. Porci in thina, Porci in luto. A ’ disznok a’ sdrba.

Tevolitura, Volutabrum, bri, n. 2.Habarék, fert'ó habarék.

Tevolitieste, Volutatim, adv.- Hb'm- pölyögve, hengergetve,forgatva

Tevolelcume, Volutor, ari, atus sum. Hengergek.

Theaca, Theca, cae, f. 3. Tarto» tok, iskatulya.

Theaca de cutite, Vagina cultr®» ria. Kés hilvely.Theca cultraria.

Theaca de inel, Dactylotheca, cae, f. 1. Gyurü tok.

Theaca fabii, Vagina gladii. Kard hüvely.Theca ennis.

Thecutie, Vaginula, lae, f. 1. Hu« velyetske.

Thesula, Pera, rae, f. 1. Bär taska. Sacciperium, rii, n. 2. Táska tarsaj.Pharetra, trae, f. 1. Tegez. Canistrum, tri, n. 2. Tarisnya} táska.Vedi Tasca.

Thesnla calareafca , Hippopera , rae, f. i . Lóvas táska, turba.

Thesulat, Pharetratus, ta, tura.Teges, tegzes.

Thesulitie, Perula, lae, f. 1. Tás- kdtska.

Theatru, Theatrum, tri, 2. J é - ték néz'ó hely.

TH. TU. 457

Theatrel, Theatridium, ii, n. 2.Jdteli nezö helyetske.

Theatrefc, Theafralis, le, c. 3. Jdtek nezö helyhez vctlö. Theatricus ca, cum.

Thema, Thema, atis, n. 3. Feitet beszednek elsö feitet materiei) a,Argumentum, ti, n. 2. Propositurn, ti, n. 2.

Theoc, Theca, cae, f. 1. Tok. Theoc de cucuruz, Loba, bae,

Tokja ai kukuriza tsönek. Theocu florilor fau a fructului ,

Calix, cis, m. 3. Virägnah vagy gyümölisnek tokja.Calicullus, li, m. 2.

Theocu grâului si a altor fe mentie, Gluma, mae, f. 1. B u za szemnek, ’5 egyeb gabonă- nah tokja.Vagina, nae, f. 1.

Theocu fementielor, Silicula, lae, f. 1. Magnak tokja.Siliqua, quae, f. 1.

Theocuefoume, Siliquor, ari, atus sum. Tokosodom, polyvdsodom

Theodor, Theodorus, ri, m. 2. Todor.

Theodora, Theodora, rae, f. 1. Debora.

Theolog, Theologus, gi, na. 2.Szent irdst jöl tudö.

Theologhia, Theologfa, giae, f. j.Isteni dolgokröl valö tudomüny

Theologhicefc, Theologien*, qa.

cura. Theologiai.Theon Poeta care pe toti vateraa

cu ferifoare, Thcon, onis, m. 3. Egy mindeneket irásával ser• tegeto Poeta.

Theophania, Theophania, niae,f. 1.Viz kereszt napja.

Theorema, Tbeorema, atis, n. 3.Eles elmélkedés, gondolat,

Theoretióa, Theoreíiea, cae, f, 1. Természetes dolgohnak, meg- visgálások.

Theoria, Theoria, riae, f. 1. E lmélkedés, meggondolás.

Theriac, Theriaca, cae, f. 1. Ter- j ék.

Thermometru, Thermometrum, tri, n. 2. cara arata mefura calduri. Melegnek mivóltát megmúta- tó üveg me'rték.

Thefaur, Thesaurum, r i , n. 2. Kints.

Thefaurizefc, Thesaurizo, vi, tum, are. Kintset gyüjtok.Dividas cogQ, ere, oégi, tura, ere.Pecunias coacervo, avi, tura,

. are, congrego, avi, atura, are. Thefaurifefc, Thesaurius, ría, rium

Kintshez tartozó.Thefaurariu , Thesaurarius , rii,

m, 2. Kints tarto.Praeíectus, aerarii.

Thefes, Thesis, sis, f. 5. Értefem- nek jó l helyheztetése, hr.’yesen télele, probálásra h'leti ¿fu jiág.

Thetta litera greceafca, Thetta. Gorfig belii mely az iteletben

karhoztatdst ielent.Thiara, Thiara, rae, f. I. Puspd-

kf nilveg.Thiberii apa, Thiberis, ris, f. 3.

Tiberis vize.Thica, Ita- Capello di anti. An-

tiae, arum, f. 1. plu: Ustok. Coprona, v. copronae, arum, f. l. plu:Anteventuli, orura, m. 2. Propenduli, orum, m. plu' 2.

Thina, Ita: Thina, Lacus, coenum, ni, n. 2 Fertb sdr.Quina, nae, f. i .

Thina rafa depe luntri meitecata cu rasina, Zopissa, sae, f. x, Tengeri hajordl levakart szur- kos sdr.

Thinof, Coenosus, sa, sum. Sa-ros, lotsos.

f

Thifa apa, Tibiscus, m. a. Tisza vize magyar orszagban.

Thifa lemn, Taxus, xi, f. 2. Tisza fa.

Thitelefc, ghidelefc, Titillo, are, avi, turn. Tsiklandom.

Thilelire, ghidelire, Titillatio, nis, f. 3. Tsiklandas.Titillatus, tus, m. 4*

Thitor, Tutor, oris, m. 3. Tutor, 6ltalmaz6.

Thitul, Titulus, li, m. a. Feljul vald irds.Inscripţio, onis, f, 3.

458 TH.

Epigraphe, es, f. i.Index, cis, m. 3.

Thitul de marire, Titulus, li, m. 2.Me'llósági ditsérelet tévö név.

Thitulat, Di gnitate insignitus, a, um. Ndgy ne'vvel neveztetett. Dignifate praeditus, a, um.

Thit ulefc, Titul um d o , are, di, tum. Titfdust arloli.T ifulura inscribo, si, tum, ere. Titidust eleibe iróh, tészek.

Trac, Tracus, ci, m. a. Ratz.Trax, cis, m. 3.

Thracia, Tracia, ciae, f. 1. Rdtz orszdg.

Thron Thronus, ni, m. 2. Ki- rdlyi szék.

Thimie temie, Thus, ris , n. 3.Tomény.

Thimiitie, Thimus, mi, m. 2» Balsamfi'i. Th im um, mi, n. 2, Thusculum, li, n. a. Temjé- netske.

Thimipz, Thurifico, vi, tum, are. Temjénc.zek.Suffio, i vi, hum, iré.

Thimier», Thimiama, atis, n. 3. Temjénezés.

Suffimentum, ti, n. 2. Thimiítoriu, Suffibolum, li, n. 2.

Tamjénezo.Thuribulum, li, n. 2.

Thimieíc, Thureus, rea, reum.Temjp'nes.

Thimieeeof, Thimosus, sa, sum. Jó szagu Jüves.

TH.

TIT. TT. T L 459

Thimienefc, Thiminus, na, num.Balsam fiihdz vald.

Thimie ardietoriu, Thuricremus, ma, mum. Tomeny egeto.

Thimie crefcatoriu, Thurifer, ra, rum. Tomeny term'd.

Thimie culegetoriu, Thurilegus, ga, gum. Tomeny szedo.

Thimie tiitoriu, Thimiaterium, rii, n. 2. Tomeny tartd.Acerra, rae, f. 1.

Tiera, Hisp: Tiera, Terra, rae, f. 1. Fold.Tellus, ris, f. 3.Humus, mi, f. 2.Solum, li, n. 2.

Tieren teren, Terrenum, ni, n. 2.Mivelheto fo ld , mezo fold.

Tieren de arat, Ager, gri, m. 2.Szdnto f o ld .

Tieren de fen, Foenile, lis, n. 3.Szena term'd fo ld .

Tierenefc, Terrenus, n a , num Foldi.Terrestris, tre, c. 3.Conterraneus, nea, neuna.1 ’Terraneus, ea, uni. Foldon Val6Terrenosus, sa, sum. Fold/, fo ldon vald.Terrestralis, le, c. 3 Foldi.

Tiarina, Praedium, dii, n. s. Major. Tiearinutie, Praediolum, li, n. 2.

Majorotsha.Tiearenefc, Praediatorius, ria, irnn.

Merei tirohseget, majorkoddsl ill eld.

Tiearitoriu, Territorium, rii, n. 2, Varos’ vagy Ja lu fdlde, videk , egy darab tartomány.

Tieara, Regnum, ni, n. 2. Orszdg,f'dld.Patria, triae, f 1. Haza.

Tiearigrad, Constantinopolis, lis, f. 3. Constantzindpoly.Caput terrae Tratiae-

Tiara Lesafca, Terra polonica, Polonia, niae, f. 1. Lengyel orszdg.

Tieara Rumaneafoa, Terra vala- chica, Valarhia, chiae, f, i. Oldh orszdg.Transalpina, nae, f. 1.

Tieara Tatarafca, Tartaria, riae.»f. i. Tatdr fdlde orszdga.

Tieara ungureafca, Pannonia, niae, f. 1. Magyar orszdg.

Tiearan, Terraneus, nea, neuna,Fd Uli.

Tiearan inpreuna, Conterraneus, nea, neum. Foldi, fdldemi.

Tiearmur'', Terrae murus, littus, oris, n. 3. Part.

Tiearmurefc, Littoralis, le, c. 3. Parthoz való.Littoreus, rea, reum.

Tiarmurof, Littorosus, sa, guiri. Partos.

Tiepis, Declivtis, va, vura. Lejtds. Praeceps, tis, o. 3.Jugosus, sa, sum,Devexus, xa, xuin.C l i v U S , V a , YUOJa

Acclivis, ve, c. 3.Praeruptus, ta, tum.

Tiepisere, Declivitas, tis, f. 3. Me- redékesség.Acclivitas, tis, f. 3.Devexitas, tis, f 3.

'Tief, l¡.a: tessere, Texo, ui, ere, textura. Szóvók.Subtexo, xui, ere,

T i efe tura, Textura, rae, f. i. Szó- ves.Textus, tus, m. 4»

Tiefetoriu, Textor, oris, m. 3

Tafsdts.Tiefetoare, Textrix, cis, f. 3. Szó

v'd ctszszony.Textrina, nae, f. 1.

Tieíeceof, Textilis, le, c. 3. Szó- het'ó.

Tiefut, Textu», ta, tum. Szótt öszve Jüzött.Textilis, le, c. 3, Sz'ótt font. Jntextus, ta, tum. Sz'ótt. Textura, ti, r¡. 2. SzÓlt dolog.

Tiefétor'ifíí, Textorius, ria, rium, Takdtsi szóveshez való.

Tiefetorié, Textrina, nae, f. i. Tobáis müvhely TextWnum, ni, n. 2.

T ief cafra ceva, Attexo, xui, xtum, ere. Hozzá szóvcim.

T ief de nou, Retexo, xui, ere. Uj• joldg szó vom.

T.ieí de tot, Pertexo, xu i, ere.Meqszövöm.Deíexo, xui, xtuas, ere.

40o T í.

T ief inainte, Praetexo, xui, ere. Elólté szövötn.

Tief in lootru, Obtexo, xui, ere. Beszövöm.

T ief inpregiur, Circumtexo, ere, Környül szövötn,

Tiefetura inpregiur, Circumtex- tura, rae, f. 1. Környül szöves.

Tiefetoriu inpregiur, Circumtex- tor, oris, m. 3. Környül szövö.

Tiefut inpregiur, Circuratextus, ta, tum. Környül szólt.

T ief in trenfu, Intexo, xui, tum. Helé szövöm.

T ief la olalta, Gontexo, xui, xtum. Uszve-szövöm.

Tiefere la olalta, Contexio, nis, f. 3. Oszve-szóvés.Contextus, tus, m. 4.

Tiefut 1« olalta, Contextus, ta, tum. Oszvesznt.

Tief:tieste, Contexte, adv: Egybe• szó ve.Contextim, adv:

Tiefetoriu cu metafa, Phrygio, o- nis, m 3. Selyem szóvó.

Tiefut cu matafa, Phrygianus, na, num. Frigiai módon szót.

Tiefatoriu de panfa, Linteo, onis, m. 3. Tafeáis vásznos.

Tiefetoriu de panfature, Strophi- arius, rii, m. 2. Keszke.iyo szóvó , rnejj kötii tsináló.

Tiefetoriu friirnof, Sagmentarius, ria, rium. Tzifrán szóvó ta- káts.

TI.

TI. TI. ' 461

Tieiut fruniof, Segmentatus, tata,

tatum. Tarkän szött.Tiefut in misloc, Intextus, ta,

tum. Közben szott.Tiefut in tri itie, Trilix, cis, o, 3.

Hdrom rend nyüst fonalban szott.

Tiefuta, Praetexta, tae, f. 1. Ro~ mai senätori höntös.

Tiefuta purtatoriu, Praetextorius, ia, ium. Rom ai senätori hön- töst viselö.

Tieft, Testu, Indec. F ö ld edeny. Testa, tae, f. 1. Tserep edeny.

Tieft de tegla, Testum, ti, n. 2. Te'gla tserep,

Tieftutiu, Teftula, lae, f. 1. Tse* repetske kalyhatska.

Tieft de copt azirua fau placenta, Testus, tus, m. 4* Pogdtsa, vagy beles, vagy male sutö tserep edeny Tepsi, tepsia.

Tieft de broafca, Chelonium, che- ionii, n. 2. Beka tekeny'd.

Tieftoafa broafca, Testudo, nis, m. 3. Tekenyös beka.

Tieftof, Testudineus, ea, eum. Tekenyös bekdhoz valö. Testudineus incessus, v. gres* sus, lgen lassan jdrds.

Tigan, Ita: Zingano. Egyptius, ia, 1 um. Egyptusbeli.

Tigan ns, Ciganus, ni, m. 2. 7 zU gdny.Tiganus, ni, m,

FalJax, cis, c. 3.T in , Teneo, nui, tentum, ere.

Tartom.Servo, avi, atum, are.Observo, avi, atum, are.Sustineo, ui, entum, ere. Conservo, avi, atum, are. Meg- tartom.Contineo, nui, entum, ere, Asservo, avi, atum, are.Detineo, ui, entum, ere.Reservo, avi, atum, are.Inservo, avi, atum, are.Retineo, ui, entnm, ere.

Tiñere ,Tentio, onis, f. 3. Tartäs. Retentio, onis, f. 3.Observatio, onis, f. 3. Conservado, onis, f. 3. Megtar- tds¡Sustentado, onis, f. 3* Tenacitas, tis, f. 3.

Tiitoriu, Servator, oris* m. 5« Tartó megtartó.Conservator, oris, m. 3. Servan«, tis, o. 3.Tenax, cis, o. 3.Tenens, tis, o. 3»

Tiitoare, Servatnx, cis, f. 3, Meg- tarto n e.Conservatrix, cis, f, g,

Tiiceoi, de tinut, SerVandus, da, dum. Megtartandó.Servabüis, le , c. 3. Megtart* hatö.

Tinut, Tentus, ta, tum. TartoiU Servatus, ta? tum.

Raservatus, ta, tum. Conservatus, ta, tuna. Megtar- talott.

Tiitieste, adv: Tenaciter. Tarto- san, tartva.

Tin crefc lingă el, Adnutrio, ivi, itura, ire. Mellette tarlom, tdp Idiom.Alo, ui, ituna, ere.

Tin cu mancare crefc, Alumnor, ari, atus sum. Tdplalom. Focillo, avi, atum, are. Sustineo, nui, entum, ere.Alo, ui, ituin, ere.Nutricor, ari. ^Nutrio, ivi, itum, ire.Enutrio, ire.Foveo, ere, ui, fotuni.

Tinere cu mancare crescere Ali- tura, rae, f. 1. Tartăs, tăplălăs, nev eles.Sustentatio, onis, f. 3. Nutricatio onis, f. 3.Nutritus, tus, m. 4.

Tiitoriu cu bucate crefcatoriu, Altor, oris, ra. 3. Tartâ, tdpldlâ nevelii.Nutritor, oris, m. 3.Nutritius, ii, m. 2.Aimus, mi, m, 2.

Ţinut cu bucate orefcut, Enutri- tus, ta, tum. Taplălt, tartott, nevelt.Alitus, ta, tum.Altus, ta, tum.

Tin cu el, Subscribo, si, tum, ere.

462 TI.

Velle tartoh.Suffragor, ari, atus sum. MeU leite vagyok.

linere cu el, Subscriptio, onis, f. 3, Velle tarlds.Prostasia, siae, f.

lin inainte, Obtendo, di, sum, ere. Eleiben iartom.

Tinere inainte, Obtentus, tus, m. 4».Eleiben tarlds.

Ţinut innainte, Obtentus, ta , tum. Eleiben tartatott.

Tin in căldură, Foveo, vi, otum, ere. Melegben tarlom.

Tin in freu, Refreno, avi, tum, are. Zaboldn iartom.Coerceo, cui, itum, ere. lnfreno, ar».

Tinere in Treu, Refrenatio, onis, f. 3. Zaboldn tarlds.Infrenatio, onis, f. f. 3.

Ţinut in freu, Infrenatus, ta, tum. Zabolăban tartatott.Coercitus, ta, tum.

Tin in loc, oprefc, Retineo, nui, entum, ere. Meglartdztatom. Retento, avi, atum, are.Det ineo, nui, entum, ere. Distineo, ere.Inhibeo, ui, itum, ere.

Tinere in loc oprire, Retentîo, onis, f. 3. Megtarloztatas. Inhibitio, onis, f. 3.

Ţinut in loc oprit, Retentus, ta, tum. Megtartoztatott.Inhibitus, ta, tum,

________ TI.

Tin ia minte, Memoria teneo, ui, entum, ere. Eszemben tartom In memoria habeo, ui, ere. Memor sum, es, esse. Em le kezem.

Tin in pretiu, cer pretiu, Liceo, ere. Arrăn tartom , drrăt kere'm.

Tin in fanatate, Sospito, are, tăvi, tum. Egessegben tartom.

Tin in fuf, Sustineo, ui, tum, ere. Fenntartom.Sustento, avi, atum, are. Subtus fulciendo sustineo, ere, ui, entum.

Ţinut in fui, Suffultus, ta, turn, Tamasztoit.

Tin la botez, Sacro fonte suscipio, epi, ptum, ere. Kereszte- lesben tartom.

Tin lumina, Adluceo, ere, luxi. Vildgot tartok.

Tin modu, Modum teneo, u i, entum, ere. Modot tartok,

Tin ochi in pament, Tsrram intueor. A ' J 6ldre nezek.

Tin pe alta oara, Re servo, avi, atum, are Mdsszorra tartom.

Tin fau vietiuefc mult, Perenno, are, vi, atum. Sokdig tartok, elek.Duro, avi, afum, are.

Tinere fau vietiuire mult, Peren nitas, tis, f. 5. Sokdig tartds sag.

Tiitoriu fau vietiuitoriu mult, Pe-

rennans, tis, o .-3. Sokdig tartó. Durabilis, le, c. 3.

Tiitoare mult, Duratrix, cis, f. 3. Tartós.

Tinefe de cineva, Pertinet ad ali- que<n. Valakihez tartozik. Spectat.Convenit euro. (Jtet illeli.

Tiitoreste, Tenaciter, adv: Raga- dóson, tartóson, eróssen.

Tiitoriu aperetoriu ori in ce perire, Sospitalis, le, c. 3. Meg- tartó akdrmi veszedelembc.

Tiitoriu de avere, f)uaestor, oris. m. 3, Kints tartó.

Tinere de avere. Quaestura, rae, f* 1. Kints tartósríg.

Tiitoriu de doctorie de balfam, Narthecium, ii, n. 2. Orvossdg tartó, baUsam tartó,

Tiitoriu de pene, Graphiarium, rii, n. 2. Penna tartó,

Tiitoriu de fama inpreuna defpre ceva, Synteresis, sis, f. 3. E- gyiit valamire szdmot tartó.

Tiitoare curva, Pellex, cis, f. 3» Hdzos emberrel paráználkodó kurva. Concubina, nae, f. 1.

Tiitoriu de curva, Concubinarius, rii, m. 2. Jg ya st tartó.

Tinere curvei, Concubinatus, tus, Agyast tartds,Pellicatus, tus, m. 4.

Tinnme de ceva cuvinefe mie» Pertineo, ui, eníúm, ere. Hoz• zd red, tartozom.

Attineo, ere, ui, entum. Hoz zd tartozom.

Tinut nenerat, delicat, Abrodiae- tus, ti, m. 2. Kenyesen tarlot.

Tinut, Regio, onis, f. 3. Tarto- mdny orszdg.Provincia, ciae, f. 1 ,

Ditio, onis, f. 3.Ora, rae, f. l.

Tinutiefc, Provincialis, le, c. 3. Azon tartomdnyi.

Tinutieste, Regionatim, adv: Tar tomanykent orszdgonkent. Provinciatim, adv:

Tinutu a ceva ceteti, fau iât, Ager, gri, na. 2. Ilatdra vagy kdrnye- he volamely helynek,

Tinut incungiurat cu apa, Insula, lae, f. i. Vizel kornyul veil tartomdny.

Tinut fau cetate in focietate, Res- publica, cue. f, i . Kozonseges tartomdny.

Tinut pe ufcat, Continens, tis, m. 3. Szdrazon vald tartomdny.

Tinutu Macedonii, Pharsalica, cse, f. l. Macedoniai tartomdny.

Tinutu Tracii, Bistonia, niae, f. l. Trdcia tartomdnnya.

Tinea» Tinea, cae, f. x. Tzompo hal nerne.

Tingaleu Tintinabulum, li, n. 2. Tsengettyă.

Campanula, lae, f. i.'Jingaleu de arama, Sistrum, tri,

p. a. Rez tsengettyu.

Tingaluei'c, Tinnio, ivi , itum , ire. Tsengek, tsengetek. Tintinno, avi, turn, are. Titinnio, ire.Tintinnio, ire.

Tiol, Cento, onis, m. 3. Popkroiz, lasnah. Stroma, atis, n„ 3. Stragulum, li, n. 2.

Tiolutiu, Centuncuius, li, m. 2.Pokrotzotska.

Titia, Ita: Tetta, Mamma, mae, f. 1. Tsets, tfilgy.Mamilla, lae, f. 1,Mostus, ti, in. 2.Papilla, lae, f. 1.Uber, ris, n. 3.

Titiutia, Mammula, lae, f. j . Tse> tsetske.

Titioi, Mammosus, sa, sum. 7se~ tses, tsels Jurm djit, nagy tdlgy. Mammatus, ta, turn.

Titia capri itrugur, Bumam, ma, mae, f. 1. Or eg ketske tselsu szolo.Bumastus, ti, m. 2.

Titina v. tina, Gall: Tenou, Car« do, inis, m. 3. Ajtö sarh.

Tiuefc, Tinnio, ui, ere. Tsengek~ pengek.Tinnito, avi, atum, are.

Tiuire, Tinnitus, tus, m. 4. Tsen• ges tsendüLes.Tinnunentum, ti, n. 2.

Tiuitoriu, Tinnulus , li, m. 2* Tinnulus, la, lum. Tsengo,zen• ¿6', pen go.

TO. TO. 4^5

Tinniens, tis, o. 3.

Toam na, Autumnus, ni, m. 2.

Osz.Tomnez, Autumno, avi, turn, are.

Osz form ăn vagyoh.Tomnare, Autumnatio, onis, f. 3.

Oszi e'le's.Tomnefc, Autumnalis, le, c. 3.

Oszi.Autumnus, na, num .

Toana, Tunna, nse, f. i . Toana. Toana mica, Tunelia, lse, f. x.

Tonndlska.Toapfa, Toxicum, ci, n. 2. Me’reg.

Venenum, ni, n. 2 .

Virus, indec:

Topfeic, Ital: Toilicare, Toxicum

do, dedi, turn, are. Merget adok.Venenum prsebeo, ui, ere.

Venenum misceo, ere, ui.

Veneno iniicio, ci, ctum, ere.

Veneno, avi, atum, are.

Toapfa beu, Toxicum bibo, bibi,

bibitum , ere. Merget iszom. Haurio, si, stum, ire.

Virus summo, si, tum, ere.

Toarta valului, Torta vasis, E- de'nynek fiile.Ansa, sie, f. x.

Manubrium, brii, n. 2.

Ansula, lse, f. x.

Tortof, Ansatum vas, Fiiles e- de'ny.

Toc, v.^theaca, Theca, cse, f. x.

T v CPars II. 3©

Toc de pistoale, Theca catapultaría, Pistaly ioJi.

Toc de fegeata, Corytu», ti, m. 2. NytV tokja. Coricus, ci, m. 2. Coriscus, ci, m. 2.C.oritbus, thi, m. 2.

Tocca, Simandrum , dri, n. 2.F a harang , tâka.

Toccaeic, Simandrum pulso, avi, atum, are. Fa íókát verern.

Tocaneíc , ab Itálico Taccato Maculosus, Infició, ci, ctum, ere. Megfestem , motskolom. Maculo, avi, atum, are.Sórdido, avi, atum, are. Szen- nyezem.L'eturpo, avi, atum, are. Coinqvino, avi, tum, are.

Tocaneala, Sordes, dium, f. 3. piu: Szenny , inotsok.Sqvallor, oris, m. 3.Labes, bis, f. 3. y acula, lse, f. x.

Tocanire, Sordidatio, onis, f. 3* JMoiskosulás, Jesles.Infectus, tus, m. 4-

Tocanit, Infectus, ta, tum. Mots- kolt.

Tocila, intorcila, Allo, onis, m. 3.Kovâtsok’ koszorii kovek.

Tocmefc, Dirigo, xi, ctum, ere.

Megigazitom.Tocmire, Directio, onis, f. 3. lga~

zitás.Tocmit, Directus, ta, tum. Iga-

ziLoit.

466 TO, TO.

Tocmefcume, ab Ital: Toccare manu, Dextram'jüngere, Con- venio, ni, entum, ire. Alkudom. Paciscor, actus sum.Aecordo, avi, atum, are. Convent um facio, eci, ctum, ere.

Tocmire, Conventio, onis, f. 3. Alkalom. Pactum, ti, n. a. Pactio, nis, f. 3.Conventus, tus, m. 4, Conventum, ti, n. 2.

Contractus, tus, m. 4.Tocmala, idem.Tocmitoriu, Pactor, oris, m. 3.

Alkuvö.Conveniens, tis, o. 3.

Toga, Toga, gse, f. 1. Tisxtesse- ges hoszszu höntös.

Toga mica, togutie, Togula, Ise, f. 1 . Hoszszu ruhdtska.

Togat, Togatus, ta, tum. Hoszszu ruhds.

Toi, toefc, Jntono, avi, tum, are.D örögve besze'llek, lärmäzok.

Toire, Tonitrus, trtis, m. 4. Dör- gbs besze'd.

Toina cetate Ungarii, Altinium, nii, n. 2. Toina vdrossa Ala-J *gyar orszägon.

Tom parte a carti, Tomus, m i,

in. 2. Re’sze a könyvnek„ Volumen, nis, n. 3.Pars, tis, f. 3.

1 «pafie, Chrisolapis, idis, f. 5. 'lo/jcizius k<>.'l opaiiu», sii, m. 2,

Ital: Stemperare, Liqve- faeio , c i , ctum, ere, Megol- vasztom.Liqvo, avi, atum, are.Eliqvo, avi, atum, ara. liiiqvefacio, ere.Colliqvefacio, ere.

Topire* Liqvefactioj onis, f. 3. Ol- vasztas. Liqvatio, onis, f. 3. Conflatio, onis, f. 3.

Topitura, Liqvamen, nis, n. 3.Olvadds.

Topit, Liqvefactus, ta, tum. Aleg- olvaszlalott. illiqvefactus, ta, tum. Colliqvefactus, ta, tum. Liqvatus, ta, tnm.Colliqvatus, ta, tum.Tibidus, da, dum. Olvadt. Liqvidus , da , dum. Olvadt, Idgy, folyd, h/g.

Topitoriu, Coliiqvans, tis, o. 3. Olvasztâ.Liqvefactor, oris, m. 3.

Topefc in e l, liiiqvefacio, c i, ctum, ere. Bele-olvasztom.

Topefc la olalta, Conflo, avi, tum, are. Oszve-olvasziom. Colliqvefacio, ei, ctum, ere.

Topire la olalta, Conflatio, onis, f. 3. Egybe‘ Olvasztds. Conflatura, rse, f. 1.

Topit la olalta, Conflatus, ta, tum. Os zve-olvasztatott.

lopricum e, Tabesco, ere, bai. jLlolvtidok.

la |Tt»pe:c,

TO. TO.

Tabeo, ui, erei

Bistabesco, ere.Intabesco, ere.Eiiqvesco, ere.Liqvesco, ere.Liqveiio, eri, actus sum. Liqveo, ere, ui.Colliqvesco, erej Deliqvesco, ere.Deliqveo, ere.

Topefcume înainte de căldură, Prsetepesco, ere. Prsetepeo, ere. Elobb megolvadok melegben.

Torc, A torqveoj si, tortum. 1e- herem, fonom .Filo, av'i atum, are. Fonofi. Fila duco, xi, cturn, ere.Fila necto, xui, ere, nexum; Neo, evi, etum, ere.

Toarcere, A tortuatio, Filatura, rse, f. 1. Fon as.Netura, rse, f. ii

Torietura, Contortum, ti, n. 2. Fonadek.Connexus, xus, m.Connexio, onis, f. 3.Nexus, xiis, m. 4.CoricinnuSj ni, m. 3 .

Contexio, onis, f. 3.Torcatoriu, Tortuator, oris, m. 3.

Fond.Fila du cens, tis, o. 3.Nens, tis, o. 3.

Torcatoare, Netrix, cis, f. 3. Fond aszszony.Fila ducens, tis, o. 3. •

3o ♦

Tbrcaceof, Contortilis, le, c. 5. Fonadékos. Stamineus, ea, eum. Coneraticulatus, ta, tum.

Tori, Tortus, ta, tum. F o n t ,jo - natott.Connexus, xa, xuin.Textus, ta, tum.Contextus, ta, tum.

Torc tot, Perneo, eţi, etum, ere.Lefonom .

Tort, Tortum, ti, n. s. Fonal, tze'rn a.Filum, li, n. 2. Filus, li, m. 2. Stamen, nis, n. 3.

Tort begat, prin fpata, Panu*, ni, m. 2. B el Jo n a l, mely a’ bordón álial-boisáttoiik. Siibtegmen, nis, n. 3.

Tort fuptiet, Stamineus , irea , neum Vekonyilott tze'rn a-

Torn, Fundo, di, sum, ere. Tó'Z- tok

Turnare, Fusio, onis, f. 3. Tdlte’s. 1 orn afare, Eflundo, di, sum, ere.

Kitóltóm.Turnare afare, Eff'usio, onis, f. 3.

Kiitíltés.Torn, borefc, Vorno, u i, itum,

ere. Okadok.Turnare, Vomitus, tús, m. 4* @-

kddâs.Vedi borefc.

Toropála, Grse: Ropalofi, Clava, vse, f. 1. Bot pâltzu.Fustis, tis, m. 3.Baculus, li, m, a,

468 TO,

Toropeic, Fuste vasto, avi, tum, are. Buttal verem, iitöm, leverem. mDecutio, ssi, sum, ere. Leverem,

Toropit, Decussus, sa, sum. Le- vereiett, rontatott.

Torv, terz, Torvus, va, vom. Kontor , keme'ny tekintetü , keme'ny nyaku.

Torvire terzire, Torvitas, tis, f. 5. Renie'ny nyaku komorscig.

Torvetieste, Torva, adv: Torve, adv: Torvum. Koriiurän, keme'ny tekintettel.

Tott, Sclavus, vi, m. 2. Tot.Tot, Totus, ta, tum. Egeszszen

iellyes me'rö.Tot, Totum, universum, Egesz

szen.1 ot acolo, Eodem, adv: Ugyah

oda. Ibidem, adv:Tot a doaodiecile, Vicenus, iia,

num- Minden hüszadik.Tot apa funt , Permadeo, ere ?

adui. Mer6 viz vagyok.Tot a optdiecile, Octogesimus,

ma, mum, M inden nyoltzva- nadik.

T o t ateta , Perin de , adv: M ind an nyi.

Tot ce poate inverdi si creste, Vegetabilis, 1^ c. 3. Eleszt- gethetö, eiteiheLö.Vegetabile, lis, n. 3.

I ot de acolo, Indidein, adv: L * gyan onnan.

i ot deauna, Ital: Tuttodi, Semper, Mindenkor.Sempiterno, adv:Nonnunqvam, adv:

Tot in ce fe involueste ceva, Se- gestre, tns, n. 3. Minden a miben be-lehet valamit ta- karn i.

Tot tira, Totus tritus, contritus, ta, tum. Öszve-törött, szaka- dolt.

Tot una, Ital: Tot uno, Idem prorSus, M ind egy.

Tot una si acees a dice, Thau* thologia, gise, f. j . Azon e’r- lelemnek gyakor monddsa.

Tbata adunare, Tota universi- tas, tis. Az «ge'sz közönseg. Communitás, tis¿ F. 5.

Toata oara, in toate orij Ital: Tut- töra, Assidué, adv: Sziintelen.

Toate mancatoriu , Omnivorus, vora, rum. Mindent mege’vo.

Toate voitdriu , Omnivolus , la , lum. Mindent akaró.

Toti, Omnis, ne, universus sa, sum. Mindnyájon.

Toti, Qvotus, qvisqve, Valaki, minden ember.Cunctus, ta, tum.Omnis, ne, c. 3;Qvisqvis, Valaki, m inden, a- kdrki.Qvisqve, qveeqve, qvodqve, Jhinden.

Toti, cu toti, Universus, sa, sum-

TO. TR. TR.

ßlinden , az Ege'sz.Toti fieste care, Ital: Tutto, tut-

to qvanfo, Qvisqve, qvseqve, qvodqve, Minden.Prorsus omnis.

Toti inpreuna , Onines siraul , Mindnydjan együtt.

Toti la olalta, Ornnes sitnul, Mindnydjan együtt.

Totus, Tarnen, Mindazonältal. Attamen, adv:

Totus pentru, Tarnen, conjuncţi: De aze’rt.

Toxicum, toapfa, Toxicum, ci, n. 2. Etet'o tne'reg.

Tractalueic, Tracto, avi, atam, are. Veile bdnok, tapogatom ,

Jorgatom .Pertracto, avi, atum, are,

Tractaluire, Tractatio, onis, f, 3. Veile; bands, Jogdosds. Tractatus, tus, m. 4* Valumi- nek fogdosä-sa, forgatdsa.

Tractaluitoriu, Tractator, oris, m. 3. Valamit gyakorlö, veile bänö.

Tractaluiceof, Traetabilis, le, c. 3. Valamivel könnyen bdnhatö.

Tractakucie, Tractabilitas, tis , f. 3. Valarnivel könnyen bdn- hatösdg.

Tractat, Tractatus, tus, na. 4» Vo.- lamiröl /rt könyv.

Trachonitif o parte a tieri sido-< vesthi intre muntele Liban, si mare Tiiiberiadei, Trachonitis,

tidis, f. 3. Egy resze Zsido orszdgnak, Libdnus hegye, e's Tiberi&s tenger kozott.

Traefc, A tero vitam, tempus, vivo, xi, ctum, ere. Eldegelek, e'lek, tengek.

Traiu, Vita, tse, f. 1. E ’et.Traitoriu, Vivens, tis, o. 3. Elo.

Vedi vietiuefc.-Traefc eu ceva lucru, Frimisror,

»ci, itus siim aliqva res Elek valamivel.Fruîscor, sci, itus sura.Fruor, ui, itus sum.Utor, usus s«m, uti.Usitor, ari, atns sum.

Trăire cu ceva lucru, Usus, svis, m. 4. Ve'lle ele's,Usio, onis, f. 3.Fruitia, onis, f- 3.

Traitoriu cu ceva lucru, Usuari- us, ria, riuţn. Welle elo.

Trăit cu ceva, Fruitus, ta, tura. Ve'lle. elh

Traefc qu ceva adefeori, Usurpo, avi, atum, are. Gyakran e’lek ve'lle, haszndt veszem.

Trăire cu ceva def, Usurpatio, onis, f o. Valamivel gyakran ele's.

Traitoriu cu ceva del , Usurpa- tor, oris, m. 3. Gyakran ve'lle elo, haszndt vevo.

Traefc cu ceva bun a altua, Ex alienis bonis fructum capio, pi, ptum, ere. Mas jovait hasz- nălom.

i raue cu Ceva, bun a altue, Usu- fructus, tus, m. 4. Mas jdszd- gdval ele's, 3

trăitorii* cu ce a bun a altue, Usufructuarius. ria, rium. A ’ ki valamely Inszdggal elt a metynek ns n tulajrfonă.

I raefc cu doctorie de spale, Sal- vio, avi, atum, are. ’ Salyds or~ vassâggal elek.

Fraefc cu pesce, Pisce utor, usus sum, uri. Hali al ele A.

1 raitoriu cu pesce , ichthyopha- gus, gi, m. 2. H allal el'd, hal ev'6.

Traeic inpreuna , Convivo , x i , ctum, ere. Egygyütt elek, la- fiozom.

I raire inpreuna, Convictus, tus,m. 4. Egygyütt ele's, târsal- kodds.Convictio, onis, f. 3.

Praitoriu inpreuna , Convictor , oris, m. 3. Egy asztalnal e'lö.

Trag, Traho, xi, ctum, ere. Hu- zom , vonszoin.Pertraho, xi, ctum, ere. Elvon-S Z O 'TI.

“l ragere, Traotus, tus, m. 4* Va- nds.Tracti«*, onis, f. 3 .

Praşţatoriu , Trahens , tis, o. 3 H u z 6 .

Tractorius, ria, rium.1 ragatoreic, Tractarius, ria. rium.

Vonâshos vald.

_____ TR.

Traf, Tractus, ta, tum. VonaiuLt. Tragand, Traetim, adv: Vonva,

vondogalva.Trag afare, Extraho, x i, ctum.

ere. Kivonom , kivonszom. Eruo, ui, utum, ere.Eveho, xi, ctum, ere.Elicio, cui, itum, ere.

Tragere afare, Extractio , onis, f. 3. Kivonds.Extractus, tus, m. 4.Evectio, onis, f. 3.

Tragatoriu afare, Extractor, oris, m. 3. Kivono, kivonszâ.

T ra f afare, Extractus, ţa, tum. Kfvonatott.Eductus, ta, tum.Erutus, ta, tum. Kivont.

Trag afare deintre ceva, Inter- traho, ere. KiSziille kivonom.

Trag afare apa dein putiu, Hau- rio aqvam, e, v. ex, v. de fonte. Vizet kiithdl hiizok.

Trag afare dein teaca, Eragino, avi, atum, are. Kihuzom a* hiivejbol.

Tragere afare dein teaca, Evagi- natio, onis, f. 3. Hiivejbol kivonds.

Trag afare fabie, fpada, Ensem exero, ui, ertum, ere. Kihuzom a’ kardot, spddet.Stringo ensem, xi, ctum, ere. Gladium educo, xi, ctum, ere. Gladium demidp, avi, atum 3 are.

TR.

Tragere afar? a fabii, Giadii edu- ctio, onis, f. o. Kard kivonăs. Denudatio, onis, f. 3.

Trag cu linii inapoi, Remulceo, ere. Lassan hâtra vonszom.

Trag cu uncu, Ilarpago, are, avi, atum. Iloroggal vonszom.

Trag depe feraci, Extorqveo, si, tum, ere. Szegeny ne'pen hiizok, vonok.

Tragere depe feraci, Extorsio , onis, f. 3. Szegeny ne'pen va- 16 hi'izds, vonăs.Catillatio, onis, f. 3.

Traga.toriu depe feraci, Extorfor, oris, m. 3. Szegeny ne'pen, hiiz6, vonâ.Trahax, cis, o. 3.

Trag dsof, Detraho, xi, ctum, ere. Levonom , vonszom.Subtraho, xi, ctum, ere. Destringo, xi, ctum, ere. Deturbo, avi, atum, are« Le- taszitom, levonom.

Tragere dsof, Detractio, onis, f. 3. Levonâs.Subtractio, onis, f. 3.

Tragatoriu dsof, Detractor, oris, m. 3 Levond.Snbtractor, oris, m. 3.

T r a f d*of, Detractus, ta , tum. hevnnt.Subtraotns, ta, tum.

Trag inainte, Protraho, xi, ctum, ere. Efc-vonszom , nyuitom.

Trag iaapoi, Reiraho, xi. ctum.

TR.

ere. Viszsza-vonom.Tragere inapoi, Retractio, onis,

f. 3. Viszsza-húzds, viszsza-vonâs.

Traf inapoi, Retractus, ta, tum.Viszsza-hitzalott.

Trag inapoi dela ceva, Abstraho, xi, ctum, ere. Elvonom .Avoco, avi, atum, are.

Tragere inapoi dela ceva, Avo- catio, onis, f. 3. Elvortâs.

Traf inapoi dela ceva, Avocatns, ta, tum. Elvonatott. Abstractus, ta, tum.

Tragefe inapoi dela ceva, Dissi- d et, Viszsza-vonja m a g â t, nem egygyezfk.

Tragere inapoi dela ceva, Dissi- dium, dii, n. a. Viszsza-vo- nâs.

Tragatoriu inapoi pe fíne, Disco - dialis, le, c. 3. Magât viszsza- vonó.Dîscordiabilis, te, c. 3. Discordiosus, sa, sum.Discors, dis, o. 3.

Trag incoace incolo, Distrabo, xi, ctum, ere. Idestova húzom , vonom.

Tragere incoace incolo, Distra- ctio, onis, f. 3. Idestova vo- nâs, hurtzolâs.

T raf incoace in colo Distracti’s» ta, tum. Elvonatott.

Trag in doao parti, Diduco, xi, ctum, ere. Ketfele vonszom.

TR. 471

4 72 TR. TR.

Traf ia doao parti, Diductus, ta, tum. Ke'tfcle vonatott.

Trag in fuf, Sursum tendo, ere, tetendi, sum, Felvonom. Attraho, xi, ctum, ere.Extendo, di, sum, ere.

Tragere in fuf, Eievatio , onis , f. 3. Felvonds.

Trag Ia mine, Attraho, xi, ctum, ere. Magamhoz yonszom.

Tragere la mine, Attractio, onis, f. 3. Magamhoz vonds.

Trag la mine cu blandetie, Alli- ceo, ui, ectus, ere. Szep szó- val valamire veszem , hozzăm vonszom.

Trag la mine fpre folof, Ad me ad meam utilitatem attraho, xi, ctum , ere. M agam jovamra hozzăm von om.Ad commodum meum attraho, x i, ctum, eré.A d meam utilitatem refero, tu* îi, latum.

Trag laolalta, Cont raho, xi, ctum, ere. Ószve-vonom.

Tragere la olalta, Contractio, onis, f. S. Oszve-vonăs.Contractus, t is, m. 4. Contractura, rse, f. 1.

Tragatoriu ia olalta, Contrahens, tis, o, Ş. O izv e- vo nó .

Traf la olalta, Contractus, ta , tum- Oszve-vonatott.

Trag mai înainte, Prov^ho, x i, ctum, ere. Elo-vononi.

Ira f mai nainte , Provectus , ta, tum. Elo-vont.

Trag mai in lung, inteind , Pro- tiaho, xi, ctum. Elfi•vonszom , nyujtom, lialasztom.

Trag pe acie, Lineo, avi, atum, are. Lineălom, spdrgdra veszem.

Trag iufpin, Suspirium duco, xi, ctum, ere. SohajtoJi.

Tragume inapoi, Tergiversor, ari, atus sum Tetovăzoli, magamat elvonszom.

Tragere inapoi, Tergiversatio, onis, f. 3. M aga vonogaiăsa, te'tovâzds.

Tragatoriu inapoi pe fine, Ter- giversator, oris, m. 3. Magdt vonogatd, ietovdzo.

Tragatorindufe pe fine, Tergiver- santer, adv: Magdt vonogatva.

Tragume inapoi dela ceva, Me subtraho, xi, ctum, ere. Valet- mit ol magamat elvonszom. Me subduco, xi, ctum, ere. Pedem ab aliqva re retraho > traxi, ctum, ere.

Tragume inapoi dela ceva pe afeunf, Me superduco, xi, ctum, ere. Magamat alattomba elvonom.

Tragume inderepf, Recuso, avi, atum, are. Vonogatom magamat.

Iragere inderept, Recusatio, onis, f. 3. Vonogatck.

V TP,. TR. 473

Tragume inderept si me impro- tcivefc, Dissideo, di, ssum, ere. Viszsza-vonszoli.Adversor, ari, atus sum.

Tragere inderept si improteivi- re, Dissidium, ii, n. 2. Visz- sza-vonds.

Tragere dela lucru care trebue al face, Avocamentum, ti, n. 2 Ilivatalos munkatdl valâ el- vonăs.

Traf dela lucru cu care era indatorit, Avocatus a negoţ io sibi incumbente, Ilivatalos mttnkdlâl elvonatott.

Tragere uni luntre cu alta teand fe acatie in ceva , Remulcus , ci, m. 2. Egy hajânak mas ditai valâ vondsa, mikor meg- akad.

Tragatoare de cărbuni, Rutabu- lum, li, n. 2. Szen vond, a’sag, Carbotrahium, ii, n. 2.Rutrum, tri, ii. 2.

Traga, Traha, bse, f. î. Szăn. Tribula, Ise, f. j.

Tragariu, Traharius, rii, m. 2. Szanos.

Traghedeie, Fabula, Tragoedia'k>, f. î. Fabula vagy Jdte'k, pom- pds a’ kezdete, szomoru a’ vege, e’s rettenetes.

Tragheid, Tragqedus, di, m. 2. Tragedia jdtszâ.

Traghic, Tragicus, ci, m. 2. Tragedia ir6 poe’ta.

Traghicefc, Tragicus, ca, cum. Trdgedidhoz va lâ , szomoru kimenetelii.

Tragbiceste, Tragice, adv: Szor- nyen, kegyetlenuL

T raghicomedeie, T ragicomedia, dise, f. î. Re'sze a’ komediă- nak, a’ hol az urak e's szâl- gak besze'lgetnek egygyiitt.

Traifta, Canistrum, v. caistrum, *ui canistra, Tdrisnya. ^ e £ c)

Traiftutie, caiftrutiei Canistel- lum, li, n. 2. larisnydtska.

Traifta de purtat merinde, Canistrum merendarium, TJti kol- tse'ges iarisnya.

Trancereluefe bucate, Ital: Trin- ciare, Dapes, epulas, obsonia, scindo, d i, sum, ere. Etket vagdalok.CiOncido, d i, sum, ere.Incido, ere.

Trancereluire. Obsoniorum scissio, onis, f. 3. Etek vagds, mete'lle's.

Tram;ereluitoriu , Concidens r tis, o. 3. Elel mete'llo.Obsonia scindendi magister.Sector epularum.Carptor scissorum, epularum, Carpus, pi, m. 2.

Trandafir, Rosa, sse, f. 1. R d’sa.Vedi Rofa.

Tranfylvania, Transylvania, ni«*, f. i. Erde'ly.

Tranfylvan, Transylvam-.s, r.n.

num, Erdelyi.Transylvanicus, ca, cum.

Traped, Pedibus incedendo fatigor, ari, atus sum. Jdrvăn fdradok.

Trapedare, Fatigium, gii, n. 2.Jdrdsbrtn făradsăg.

Tratia, Tratia, ise, f, 1. Bistonia, nisp, f. 1. Irâtzia tartnmdny.

Tratian , Bisfconius , nia , nium.Trătziabe'li.

Tratiani, Bistones, num, m. piu;Irdtziabeliek, Râtzok.

Treapta, Gradus, dus, m. 4. Gră- dits.

Trentof, Gradafus, ta, tum. Grâ- ditaos.

T reptê, Gradatim, adv: Grâ- ditsonlient.

Treptele luntri, Epibathara, rse, f. 1. Grriditsa rt’ hajtnah

Treanta der«gatorii, Gradus officii, Tisztse’g.

TraaDta măriri, Dignitas, tis, f 3.ffle'lt'isdg.

Frebue, A tribuo, indigeo, ui, ere. Sz'iks”’C'em van red.

Trebmntie, Indigentia, tise, f. 1. Sz;iJise

I rebuineeof, Necessarius, r ia , rium. Sznfise’sres.

Trebui», Debeo, u i, itum, ere.Mesr-JieU lenni.

I rebue fe fac , Debeo facere, Meg-TieU lenni.

Trebue fe iie, Debet iieri, Aleg-

474_____________ TR.___________

kell tenni, meg-kell lenni. Trebuit fe fie, Debuit fieri, Mcg*

kellett lenni.Trec, Grse: Trecho, Celeriter eo,

transeo, ivi, itum, ire. Altal- megyek, elmulom.Vecii in diof.Transmeo, avi, tum, are. Âl- tcil-megyeli.Transmigrn, avi, tum, are, Transgredior, esaus sum, trans-g’-edi.Pertranseo, ivi, itum, ire. Transabeo, ire, abitum.Travio, avi, atum, ar«. Transigo, egi, etum, ere. Transoendo, di, essum, ere. Prsetergredior, di, essus sum. Supervado, ere, di.

Trecere, Transitio, onis, f. 3. Âl- tal-menes.Transitus, tiis, m. 4. Transgressio, onis, f. 5.

Trec, Transeo, ivi, itum, ire. EU mt'tlom, elmuloJf.Dilabor, bi, psus sum.Evanesco, ui, ere.

Trecatoriu, Transitorius, ria, ium. Elmulandd.Prseferiens, tis, o. 3.Fugax, cis, c. 3.Caducus, ca, cum.Mortalis, le, c. 3.Evanidus, da, dum.FIuxus, xa, xnm.

Trecut^ Anteactus, ta, tum. Elmtilt,

_________ TR.

Prseteritus, ta, tum.Exitus, ta, tum.

Trec apa cu notu, Transno, avi, atum, are. Uszva ăltal-me gyek a’ vizen.

Trec apa dincolo, Transvehor, elii, ectus suni. Vizen ăltal- vitetem.

Trecatoriu , Transvector, oris, m. 3. Altal-viv'd.

Trec apa prin gazleu, prin vad, Ital:. Goazzo, Vador, ari, atus sum. Gazldban âltal-me’gyek.

Trec calare fau pedeftru, Eqvo v. pedibus transeo, ivi, itum, ire. Lovan, vagy gyalog megyek-dltal.

Trec ceva cu vedere si tac , Si- lentio aliqvid prartereo, iv i , tum. Halgatăssal valam it el- mellozok.

Trec eu si me petrec din viatia aceafta, Ex hac vita transeo, ivi, tum, ire. E ’ vilugbdl ki- miilolt.Decedo, di, essum, ere.Ex vita hac exeo, ivi, itum, ire. Emigro, avi, atnra, are.

Trec mare, Transfreto, ari, tum, are. A ’ ten geren dltal-evezek.

Trec munţi, Alpes transeo, ivi, itum, ire. A ’ havasokon altal- me'gyek. /

Trecuţi munţi, Transitse alpes, f fa i ’asok, melyelen dhal-nien- teii.

TR.

Trec pe lingă ceva, Prsetergre- dior, di, gressus sum. Idellet- te elmegyek.Prseterbito, avi, atum, are. Prsetereo, ivi, itum, ire. Pertranseo, ivi, itum, ire.

Trec pefte ceva, Supervado, si, sum, ere. Rajta altal-megyek, ăltal-jărom.Supertranseo, ivi, itum, ire. Permeo, avi, atum, ara. Prsetergredior, gressus sum. Prseterferor, ri, latus sum. Transcendo, di, sum, ere. Transgredior, es«us sum, di.

Trec toate, Transeunt omnia, M indenek elrriiilnak.

Trec tempu, Transigo tempus, egi, ctum, ere. ElWltdm ¿s idot.

Trece tempu de fine, Transit tempus de se , Enyeszik az ido magatâl.

Tremi r, Tremo, ui, ere, tum. Reszketek,Contremo, ni, ere. Megresz- ketek. Contremisco, ere. Tremisco, ere.Intremo, ni, ere.Trepido, avi, atum, are.

Tremur de fpaima, Trepido, avi, tum, are. Ijjedtembe reszketek. Attremo , ere. MegretteneA rajta.

Tremurare, Tremor, oris, m. 3. Reszketes, reszkelseg.

TR. 475

Trepidatio, onis, f. 5,Horror, oris, m. 3.

Tremurare fac altue, Tremefa- cio, ci, cfum, ere. Măst meg- ijjesztek, reszkettetem.

Tremurare pamentului, Terræ- motus, tus, m. Ftíld indúlás,

Jô ld reszketes.Tremura tot trupu, Oircumtre-

mit totum corpus, E gësz testera reszJíet.Contremiscit.

Tremurioeof, Tremebundus, da, dum. Reszfieteges.Tremulus, la, lum. Algiosus, sa, sum.

Tremnretoriu, Tremens, tis, o. 3

Reszheto.T rem ulus, la, lum .

Tremurice, Tremulus, li, m. 2.Rp.szlieto.

Tremuriceste, Tremebunde, adv: ReszJietve.Trepidanter, adv: Trepide, adv:

Tremurind umblu, Aftrepido , avi, afum, are. Reszhetve jdroJi. Trepidando incedo, ere.

Trendevefc, Tsedio, as, are, avi, tum. UnaJmas, lomha vagyok. Fastidio, ire.Tædio afficior, ctus sum, affici. Tædet, duit. M eguntam . Tædescit, cebat.

Trendevire, Tædium, dii, n. 2. L nalom , unás.Fastidium, dii, n.

476 TR.

Trendevof, trendav , Tsediosus , sa, sum. Unalmas.Fastidiosus, sa, sum.

Trendeveste, Tpedióse, adv: U- nalmason. Fastidióse, adv:

Trentor, Fucus, ci, m. 2. Here. Teredo, nis, m. 3.

Trefnefc, Fragorem edo, didi, ese. HarsogoA. Streno, ere.

Trefnire, Fragor, oris, m. 3. Har- sogás.

Trefnet, idem.Trefnicieste, Fragose, adv: Har-

so gva.Tri, Tres, tria, trium. H árom .

Trinus, na, nurn.Trimus, ma, mura.

Tii ani, Tres anni, H árom esztendo.

Triari ostasi, Triarii, orntn, m. plu: Legelsobb fegyveres viie- zek vóltaJi Róm ai hctdban.

Tri barbati deregatori, Tres viri, v. Triumviri, Három igazga- tó uraJí.

Tribun, Tribunus, ni, m. 2. Vá-> ros igazgatá Fo Ur, B/'ró.

Tribunat, Tribunatus, tus, m. 4* Czéh- Mesterse'g, Kapitányság.

Tribunitiefc, Tribuniciu-s, ia, um. Tribunusi fo tiszthez való.

Tribuf, Tribus, bus, m. 4- Nép- bol osztott rend , Nemzetse'g, Czeh.

Tributieste, Tributim, adv: Nem~ zetsegerikent, Czéhenke'nt.

________ TR.

Tri cornuri, Triangulum, ii, n. 2.Hărom szeg.

Tri cornurat, Triangularis, re, c. 3. Hărom szegii.

Tri de numer , Ternarius , ria , ium. Hărom szămu, hdrmos.

Tridieci, Terdeni, nse, na. Har- mintz. Triginta.

Tridieceriu, Tricenarius, ria, ium.Harmintzos.

Tri dile, Triduum, ui, n. 2. Hărom nap.

Tri Dumnedieitie purtetoare de grise de viatia omului la pagani, Parc»?, arum, f. piu: Em ber’ eletere vigydzâ hărom \ isten-aszszonyok.

Trier, Trituro, avi, atum, are» Cseplek, nyomtatok.Tribulo, avi, atum, are.Trito, avi, atum, are.Tero fruges, ere.Tundo flagello fruges, ere.

Trierare, Trituratio, onis, f. 3. Cseples, tores, nyomtatăs.Tri tura, rse, f. 1.Tritus, tils, m. 4-

Trieretoriu, Triturator, oris, m. 3. Cse'pld.Tritor, oris, m. 3.

Trierat, Trituratus, ta, tum. Cse- pelt. Tritus, ta, tum.Extritus, ta, tum.

Triereceof, Triturabilis, le, c. 3. Megcsepelhetfi.Tritilis, le, c. 3.

TR.

Trier bine, Pertrituro, avi, atum, are. Jó l mcgcséplem.

Trierat bine, Pertrituratus, ta , tum. Jó l me gcsépelt,Pertritus, ta, tum.

Trieretoare, imblacii, Tribuía, ke, f. 1. Cse'p. Tribulum, li, n. 2. Clava pendula, Flagellum fru- gum, Frumentarium, rii, n. 2.1j

Trierarie sura, Tribularium, rii, n. 2. Csépelni való hely, csiir, gabona tartó.Triturarium, rii, n. 2. Frumentarium, rii, n. 2. Gabona tartó hely.

< Triefe, Tertio, avi, atum, are. Is-I met hdrmosilom.Tri fileri ajungatoriu, Tressis,

sis, m. 3. Hdrom ftllért ero.Trifoi, Trifolium, lii, n. 2. Há-

rom levelii fu.Medica, cíe, f. i.

Trifur, Trifur, uris, m» 3. Fo topó, szertelen lopó.

Trifurca, Trifurca, ese, f. j. Tri- furcus, ca, cum. Hdrom águ.

Trigeamen, Trigeminus, na, num. Hármos.

Trigemeni, Trigemini, orum , m 2. plu: Hánnosok, egy has- sal hárman lettek.

Tri la nnmer, Ternio, onis, m. 3. Hdrom szdmos.

Ttimbita, Ital: Trombeta, Tuba, bse, f. 1. Trombita. Buccinas nse, f. 1. Kiirt.

TR. 477

47-5 T R . TR.

Trimbita ftrimba , Lituus, u i, m. 2. Horgas trombita, ktirt.

Trimbita de bătălie, Ciassicum , ci, n. 2. Viadali trombita.

Trimbit, Clango, xi, ctum, ere. TrombitaloJi, harsogoJi.Tuba cano, cecini, antum, ere. Tubam inflo, avi, atum, are. Buccino, avi, atum, are. Debuccino, avi, atum, are.

Trimbitas, Tibicen, nis, n* 3. T rombităs.Buccinator, oris, m, 3,Auletes, tse, m. it,Cornicen, nis, m. 3.JSneator, oris, m. 3. Hangos, trombitas.Liticen, ni, m. 3. idem,

Trimbitare, Ciangor, oris, m. 3.Harsogds.

Tri mii, Ter miile, Hdrom ezer. Trimit, Mitto, si, ssum, ere. Klil-

dok.Ablego, avi, atum, are. Elkiil- ddm .Amando, avi, atum, are. Dimitto, si, ssam, ere.Abmitto, si, ssum, ere.

Trimitere, Missio, onis, f. 3. Kiil- de's.Ablegatio, onis, f. 3. Elkiildes. Dimissio, onis, f. 3,Amandatio, onis, f. 3.

Trimif, Missus, sa, sum. Kiilddtt. Amandatus, ta, tum, Elkiilddtt. Dimissus, sa, sum.

Trimit adefeori, Missito, avi, tuni) are. Kiildbzom.Missiculo, avi, tum, are;

1 rimit afare, Emitto, si, ssum, ere. Kikiilddm.

Trimif afare, Emissus, sa, ssum. K ¿kiilddtt.

Trimit deincolo, Transmitió* si* ssum, ere. Altal-külddm. Permitto, si, ssum, ere.

Trimitere deincolo, Transmissio, onis* f. 3. Altal-küldés. Transmissus, ssüs, m. 4*

Trimif deincolo, Transmissus, sa, sum. AUal-kiildetett.

Trimit inainte, Prsemitto, s i, ssum, ere. Elbl elkiilddm.

Trimic inapoi, Remitto, si, ssum, ere. Viszsza-kiildtim.

Trimitere inapoi ¿ Retromissio y onis* f. 3. Viszsza-kiilde's.

Trimif inapoi, Retromissus , sa, sum. Viszsza-kiildetett.

Trimit in dsoi, Demitto, si, sura, ere. A lá - boisátem, ald - kiildtim.

Trimii in dsof, Demissus , s â , sum. Alâ-kiildetelt.

Trimit in folie, Ablego, avi, tum, are. Kdvetsegben kiildtim.

Trimitere in folie, Ablegatio, onis, f. 3. Kdvetsegben kiiU des.Amandatio, oniâ, f. 3.

Trimif in folie, Ablegatus , ta r tum. Kdvetsegben kiilddtt.

T R . 479

Trimit tip dein tiara, Itai: Mandar in exilio, Exilio mulcto , avi, atum, are. Szdmkivetes- hen kiildóm.In exilium amando, are, v i , atum.Expelió, puii, sum, ere.Relego, avi, atum, are.Mitto, si, ssum, ere.

Trimitere si tipare dein tiara afare, Exulatio, onis, fi 3. Szdm - /¡¿vetes,Expulsio, cinis, f. 3.

Trimif si tipat dein tiare funt, Exulo, avi, atum, are. Szdmki- vetett vagyok.

Trimit pe afcunf* Submitto, s i, ssum, ere. Alattotnba kiildOm. i

Trinacria Infula, Trinacria, criee, f. i. Szitz¿l¿a¿ Sziget.

Tri nopţi dupolalta, Trinoctium, tii, n. a. Hdrom ejtzaka egy• tndsuidn.

Triod, Crae:- Triodion, Liber tiium cantiortUm, canticorum, T riod ion .

Tri pătrare, Dodransj tis, c; 3.Hdrom fertdly.

Triplicalueíc, Triplico, avi, atum, are. Hârmositorm

Triplex, Triplex, cis, o. 3. Har- tnbs, hdrom reţii.

Triplicatie, Triplicado, bnis, f. 3* Hârmoiîtâs.

Triplicator, Triplicator, toliS, m, *. Hdrmositâ.

Tripluat, Triplicatus, ta, tuni.Hdrmoztalott.

Triplu, Triplus, pla, plund. Hă- rom retiii

Tri si dsumetate, Sesqvitertiu», a, um. A egyedjel.

Tri sireaguri de luntri venfletoare, Triremis, me, c. 3. Har om rend evezo hajd.Trieres, ris, f. 3.

Trifprediece, Tredecim, Tizen- hdrom<

Triftez, Contristo, avi, turn, are» Me gszomoritom.Tristitia afficio, ci, ctum, ere. Exacerbo, avi, atum, are. Tristo, avi, atum, are.

Triftare, Contristatio, onis, f. 3. M egszom orodds.Iristitia, ae, f. i. Szomorusdg, Tristities, ei, f. 5.Tristitas, tis, f. 3.Tristitudo, nis, f. 3. Tristimonium, nii, n.Mceror, oris, m. 3.Moestitia, se, f. lt Moestitudo, nis, f. 3. i ettricitas, tis, f. 3. Kdmorsd g,

Triftatoriu , Contfistator, oris * m. 3. ¡Szomoritd.Contristans, tis, o. 3.*1 ristiiicus, ca, cum.

Triftaceof, Tristiiicus, ca, cu??*,., Szom orusdsros.Dolorosus, sa, sum.

j Mcerore plenus, na, num,

4 8o TR. TR.

Triftat, Contristatus, ta, tum. Megszomorodott.Moestus, ta, tum.

Trift, Tristis, te, o, 3. Szomoru. Moestus, ta, tum.Scsevus, va, vum.Tetricus, ca, cum. Kontor.

Trift incatva, Subtristis, te, c. 3. Szomoru szabdsu, szomoruls- ka, Tristiculus, li, m. 2.

Trifteiceste, Tristanter, adv: Szo- morun.Mceste, adv: Mcestiter, adv:

Triftezume, Tristor, ari, atus sum. Busulok, szomorkodom. Moereo, ere, stus sum.Moerore afficior, ectus sum. Tristis sum, es, esse. Exacerbesco, ere.

Tri fute, Trecenti, Hdromszdz, häromszdzcm.

Tri unghiuri, Triangulum, li, n. 2.Hdrom-szeg, hdrom-szegü.

T ri unghiurof, Triangulatus , ta, tum. A ’ kinek hdrom szegle- te vagyon.Triangularis, re, c. 3.

Trivir tri barbati, Triumviri, Hdrom f'o vdros’ vezere, Gu- berndtora.

Trivirat, Triumviratus, tus, m. 4- Hdrom j o Guberndtori Me'L- tösdg.

Troaca, Trulla, lse, f. l. Vdlu, mos Lek ede'ny.

Troaca de adapat, Aqvarium ,

rii, n. 2. hato vdlu.Alveus aqvarius.Labrum, bri, n. 2.

Canalis, lis, m. 3.Trocutie, Aqvariolum, li, n. a.

Vdlutska.1 rodea, Troclea, lese, f. i. Tereh

felvonó tsiga, tekero tsiga. Trochuf, Trochus, chi, m. 2.,.

Tsapó tsiga.Troia, Troja, se, f. i. Trója vá-

rossa. Ilium, ii, n. 2.

Pergama, orum, n. 3- plu: Troian, Troas, adis, c. 3. Tró-

jabéli.Troicus, ca, cum.Tros, trois, c. 3.

Troieni, Iliadse, a ruin, f. i. plu: Trújabe'Liek.iEneidse, arum, m. 2. plu:

T ro il, Troilus, l i , m. 2. Pria* mus fija .

Troifie, treitie, Trinitas, tis3 f. 3.Hdromsds.

Tronfefc, Conduco deposita arba, Megalkuszom lete've'n az elo-pénzt.

Tronfefc inderept, Retalio, avi, atum, are. Viszsza-tronfolom. Vindico, avi, atum, are. Ulciscor, ultus sum, sci.

Trop, Tropus, pi, m. 2. Szúnak elforditdsa.

Tropariu, troparion mod ruge- cnmei, Modus orandi, lmdd- sdg ’ módja.

TR.

Tropotefc, Pedilms strepitum edo, ere, didi, itum. Ldbaimmdl iap- sotok, zorgetek.

Trudefc, lucru, Trudo, si, sum, ere, laboro, avi, aturn, are. Ta- szitorn, munkdlodom, xzzadoko Operor, ari, atus sum. Laborando sudo, avi, turn, are.

Truda, Labor, oris, ni. 3. Miinka, Operositas, tis, f. 3»Opera, rae, f. i . Baj\ nehez tiiunka.Opus, eris, n. 3»

Trudeire, Laboratio, onis, f. 3. Munkdlliodds.Operatio, onis, f. 5.

Trudeitoriu, Operarius, rii, m. a. MunkdSiOperosus, s a , sura. Munkas, bujjal jarâ.Laboriosus, sa, sum*Operans, tis, o. 3. Munkdlodâ. Operator, oris, m. 3*Laborator, oris, ra. 3.Efficax, cis, o. 3.

Trudeit necasit de lucru, Labore fractus, ta tura. Munkătdl meg- romlottLabore raaceratus, ta, turn.

Trudefc necaseic, Victito, avi, tura, are, Eldegelek, tengek.Vitam duco miseram. jVyomo- rultul elek.

Trudeire, Victitatio, onis, f. 3.Eldegeles, tenges, lenges, |

Trufulueic, lu ; Truftire, Quasi Pars II.

illudendo decipio, pi, eptura, era. Megtsalom.Fraudo, avi, aturn, are.Fallo, felii, sum, ere.Defraudo, avi, aturn, are. Ludifico, avi, aturn, are* Ludificor, arij atus sum.

Trufuluire, Deceptoria illusio, o» nis, f. 3. Tsalds, Uufolăs. Deceptio, onis, f. 3. Defraudatio, onis, f. 5. Ludificatio, onis, f. 3. Ludificatus, tus, m. 4.

Trufuluitoriu, Ludificus, ca, cum. Tsufold, tsaldi Ludificans, tis, o. 3. Ludificabilis, le, c. 3. Decipiens, tisj o. 3. Megtsalâ, Deceptor, oris, m. 3. Fraudator, oris, im Z. Defraudator, oris, ra. 3.

Trufuluit, lllusus, sa, sum. Meg- trejalt, ţsufoltatott. Ludificatus, ta, tum.Fraudatus, ta, tum.Decepttis, ta, tum.

Trufa, Fraus, udis, f. 3. Tsalds> Trufuluefcume, Frustror, ari, atu*

sum. Megtsalatom.Decipior, eptus sum, pi»

Trufuluh-e, Frustratioj onis, f» 3» j JMegtsalatdSii Deceptio, onis, f. 3.¡Trufaş, Fraudulentus, ta$ tum I Tsaldrd.

Item comptu*j ta, tum. Tzifrct 3 i

iruncefc, Jta: Trincinare, tron care, I runoo, avi, atum, areElvagdalom , tsonkitom. Praecido, di, suna, ere. Abscindó, di, sum, ére. Amputo, avi, atum, are. Mutilo, avi, atum, are. Admutilo, avi, turn, are. Demutilo, ari, turn, are. Contrunco, avi, turn, aré. Detruneo, avi, turn, are* L e - hyesem.Obtrunco, are. Praetrunco, are. Scindo, di, ssum, ere. JVletszem. Rescindo, di, ssum, ere. Et- metsiem.

Truncire, Trüncatio, onis, f¡, 3. Lenyesés, levdgds.Detruncatio, onis, f. 3.Mu tila tio, onis, f. 3. Tsonkitris» Obtruncatio, onis, f. 3. tsönhitds.Rescissio, onis, f. 3» Elrnetszé- se valaminek.

Truucít, Truncus, ca, cum. Tson- kitott, nyesett.Mutilatus, ta, turn. Tsonkdsilott. Truncatus, ta> turn.

Trunchiu, Truncus, ci, m. 2. Tdr- zsök, take.Caudev, cis, m. 3. Nyers fa , detzka, tsutak.Codex, cis, m. 5.Stipes, ti», ia. 3. Tdke} tsutak Stirps, pis, m. 3. B’ának torsóke. Bíutüus, la, imn. Tsonka.

4 Sa _______ TR.

Trunchiu omului din umer ponf la pessoare, Truncus corporis humani. Emberr dereka vdllatdl

fo g va labtg.Truncel, Trunculus, li, m. 2. Td-

he, tiirsokotske.Trup, ha: Truppo, Corpus, ci ia,

n. 3. 7est.Trup a fielpului a pajului erbij <

Scapus, pi, m. 2. Oszlop derek, fuszal.

Trup barbatefc, Verpa, ae, f. i. Szernerem test.

Veretrum, tri, n. 2.Veretilium, lij n. 2.

Trup de călăreţi, Turma eguitum.Tidvas sereg.

Trup ,de militari, Ita: Truppo, Agmen, nis, n. 3. Katana sereg. Turba, bae, f. 1.Gohors, tis, f. 3.Corpus militum.

Trup de pedeftras, Cohors, tis, o. 3. Gyalog sereg.

Trup fore peri, Glabriones, onuro, c. 5. piu; Sima testek, storeU lenek.

Trup mic, Corpusculum, li, n. 2.Testetske.

Trup omenefc mort ce fe tine in* treg cu unfori, Mumia, ae, f. 1. Emberi test, mely kenetek ditai e'pen lartatik.

Trupele, Corporo, avi, atum, are. E gy test ev e teszem. lncorporo, are.

________ TR.

Trupefc, Corporeus, ea, euna. TésA ti, érezheto. ICorporalis, le, c. 3. Testi, íesí- hez való.

Trupare, lncoi'poratio, onis, f» 3. Testésülés.Incarnatio, onis* f. 3¿

Truposere, Corporatio, onis, f. 3. Testesség, kóvérség.

Corporatura, rae, f. i . Megtes* tesede's, vastagodds. Corporulentia, tiae, f. Testesség. Corporalitas, tis, f. 3.

Trupof, Corporülerttus, ta, tum.Testes kovér.

Truposat dein trup, Cúfpoi’atus, ta, tum. Testbol való.

Trupeste, Corporaliter. Testikép- pen.

Trupefctimé, Corpoi-or, afri, atus 8um. Testé válatn, lestesedem. Corporesco, ete.

Tu, Tu, tui, tibí, te. Te.

Tu infus, Tute. Te magad, tita- gad.

Tun, Tono, iavij atum, are. Dor- gok.Detono, are.Jntono, are.

Tünetj Tonitrü, ri. 4. Mtnyd'ór- gés.Tonitrus, tí-ós, m. 4.Tonatio, tionis, f. 3, Dorgés. Grepitusj tus, m. 4.

Tunatoriu, Tonans, antis, o, 3. Mendorgo, dórgb.

T&.

Tonaturus, ra, rura, Crispisulcaris, tis, o. 5. Dorgo.

Tün iare, Retono,aré. Ismét dor- gok zengek.

Tun inainte, PraetonOj are. Elol Je l zendiilok, z'órgók.

Tun inprégiur, Cirtumtono, are.Kbrnyül z ’órgók.

Tun prefte el, Superintono, ar®. Feljü l rea dbrgóh , zendiilok, zorgok.

Tun de puscát, Torrnentutn, ti, ü. 2. Ágyit.Bombarda, dáe, f. 1.

Tunariu, Tortaentarius, Hi, m. a.Pattantyus mestiér.

Tunend fpaimantat, Attonitus, tí, tum. Elrémült.

Tunend ine fpaimentez , AttOno, are. Menydórgillve elrémülok, megijjedek.

Tund Tondeo, di, suto, ére¿ Nyi- rem.Attondeo, ere. JPegtiyirent,Detondeo, ere. Lényirem.

Tundere, Tonsio, onis* f. 3. Nyí- rés.

Tuníura, Tonsura, rae, f. 1. N yi- rés.

Tuhfetoriú, Tonsor, oris. tn, 3, Nyiro Borbély.

Tunfetoare, Tonstrixj cis, f. 5. Borbélyn é.Tonstriculaj laej f¿ |4

Tunf, Tonsus, se, sunJ»- Nyírsltr Tonsilís, le, c, 3a

* 3ji

T lt v 48 5

Attonsus, sa, sum.Detoasus, sa, sum.

Tundierefc, Tonsorius, ria, ium.Nyireshez vald,

Tundierie loc de tunf, Tonstrina, nae, f. 1. Borhely mihe'y.

Tund adefeori, Tonsito, avi, a- tum, are. Gyakran nyiretn.

Tund iare, Retondeo, ere, di, sum.Ismet megnyirem.

Tundere iare, Retonsio, onis, f. 3.Ismet megnyires.

Tunf iare, Retonsus, sa, sura.JWegnyirt.

Tund inpregiur , Circumtondeo , di, sura, ere. Kornyul nyirem. Intondeo, ere.

Tunf inpregiur, Circumtonsus , sa, sum. Kornyul nyiretett.

Tund oae, Cârpo ovem, ere, psi, ptutn. Juhat nyirek.

Tund pone la pale, Ad cutera ton* deo, ere. Borig le nyirem.

Tund puţin, Modice tondeo, di, sura, ere. Kevesse megnyirem.

Tupilefc, lupilefc, Suppilo, avi, atura, are. Lopom oruzva el- viszem.Furor, ari, atus suni.

Tupilare, Suppilatio, onis, f. 3. Ellopcis.

Tupilume, Abscondo me, di, sura, ere. Elbuvom oroszkodom.

Turb, Furo, ere. Ddhesulak, du- heakedem, luaanus ii o, eri,

4»4 TU.— _ _ _ _ _ _ _ TU-

ln sa n io , ire.

Furore corripior, eptus sum. turore capior, aptus sum, pi. Furorem concipio, pi, ptum. Vesanio, ire,Rabio, is, ire. Megdühösödöm.

Turbare, Furia, riae, f. i . Dühös- seg.Oestrum, tri, n. a.Furor, oris, m. 3.Rabies, ei, f. 5.

Turbat, Furiosus, sa, sura. Rabio- sus, sum. Dühös, veszett. Rabidus, da, dum.Furiatus, ta, tum. Dühüdött. Iurialis, le, c. 3, Dühösseges. Furibundus, da, dura. Dühös- ködö.Furens, tis, o, 3.

Turbatiel, Rabiosulus, la , lura.Dühösetske.

Turbare in care bolnavu nu fufere apa si lumina noapte, Cynantro- pia, piae, f. i. Megdühödes.

Turbare dein muscare lupului turbat. Lycantrophia, phiae, f. i. Farkas mardsböl lett dühösseg.

Turbatiest», Furenter, advr Dü- hösül, bolonduL Furialiter, adv:P'uriose, adv:Rabide. Dühösön.

Turb Gateodate , Interfuro, rere.Közben közben duhösködöm.

Turbur, Turbo, avi, atura, are. Zavarom.

TU. TU. 4fl5

Turbulento, avi, atum, are. Disturbo, avi, atum, are. Misceo, ui, xtum, ere. Permisoeo, ere.Conturbo, avi, atum, are. Za- varitom.Commoveo, vi, otum, ere.

Turburare, Turbatio, onis, f, 3. Zavarás, zavaritds. Turbamentum, ti, n. a. Mistura, rae, f. 1.

Ttirburetoriu, Turbulentans, tis, o. 3. Zctvaró.Confúndeos, tis, o. 3. Commíscens, tis, o. 3.

Turburat, Turbidus, da, dum, Zavart, zavartatott. Turbulentus, ta, tum. Conturbatu», ta, tum.Mistus, ta, tum.

Turbure, Turbidus, da, dum. Za» varos.Turbulentus, ta, tum. Faeculentus, ta, tum. Faecutinus, na, num,Faeculus, ta, tum. íaecosus, sa, sum. Seprbs„

Turburatieste, Turbide, adv: Za• varoson. Turbulente, adv:

Turbur, Turbo, avi, atum, are. Haharitom, zavarom.Concito, avi, atum, are. Felhá- horitom.Perturbo, avi, atum, ere. Conturbo, ayi, atum, are, Goinmoveo, vi, ctum, ere.

Turbulento, avi, atum, are. Turbas fació, ci, ctum, re. Háborilom.Disturbo, avi, atum, are. Obturbo, avi, atum, are. JUeg* bolygatom.Interturbo, are. Meghdbori* tom.Exturbo, are. Meg zavarom.

Turburare, Turbatio, onis, f. 3” Felháboritás.Concitado, onis, f. 3. Commotio, onis, f. 3. Perturbatio, onis, f. 3. Conturbatio, onis, f. 3. Felhd- borodás.Confusio, onis, f. 3. Üszve-za* varodás.Turbamentum, ti, n< a. Felháboritás.Interturbatio, onis, f. 3. Magá- han megháborodás.Chaos, n. Zlírzavar.

Turburare mica, Turbella, lae,f. 1. Háborodásotsha.

Tuthureforiu , Concitator , oris ,I m. 3. Felháboritó.

Perturbator, oris, m. 3. Conturban», tis, o. 3.Turbator, oris, m. 3.Intertui bator, oris, m. 3.

Turburat, Turbatus, ta, tum. Há- boritott, háborodott. Conturbatus, ta, tum. Felhábo- ritotl.Perturbatu3, ta, tum.

486 TU, TU.

Turbulentus, ta, tum.Turburat in fine, Interturbatus,

ta, tum. Magdban meghäbo- rodott.

Turb urare in fine, Interturbatio, onis, f. 3, Magdban, meghqbu- rodds.

Turburatieste, Tnrbate, adv: Hd- boradva fei, hdborodotiül. Turbulente, adv: Felhdborodva. Turbulenter, adv:Turbulento, adv:

Turbur refvleţefc, TumuUuor, ari, Zenebondt inditok, Uindlok. Turnultum excito, avi, atuin, are. Hdboroddst indttok. Seditionem excita, are,Concito, avi, aturn, are, Ld~ zasztom*

Turburare refvleteire, Tumultua-? tio, onis, f. 5. Häborodds, zenebona.Disturbmm, bii, n. a, Gommotio, onis, f. 3. Tumultus, tus, m. 4, Hdborü. Motus, tus, m. 4>Turba, bae, f. i.Turbam ’ntutn, ti, n. a.Factio, onis, f. 3. Hdborusäg. Seditio, onis, f. 3.Contentio, onis, f. 3.DI scor lia, diae. Hdborgds. Piutuba, bae, f. j , Zenebona.

Turburători« refvleteitoriu, Sedi- fiosus, sa , surq, ildbaritsrig iadltö Idzasztö..

Tumultuosus, sa, sum, Factiosus, sa, sura.Insector, oris, m, 3. Hdbaril6, hdborgatd.Conturbator, oris, m. 3, Discors, dis, c. 3, Hdborgâ* Discordialis, le, c. 3. Discordiabilis, le, c. 3, Discordiosus, sa, sum.

Turburat refvleteit, Coramotus, ta, turn. Felhdbaritolt.Incitatus, ta, tura.

Turbatieste, Seditiose, adv: Td* maddskeppen, partdlva hăbo- ritva.Turbulente, adv: Turaultuose, Confuse, confusim, Zurzavarva

Turbur paufa, Inquieto, avi, tura.Nyugalmdt hdboritom.

Turburare paufî, Inquietatio, onia, f. 3. Nyugodalom hdborilds,.

Turburume, Turbor, ari, atua suni. Ildborittatom.Concitor, ari, atus suin, Conturbor, ari, atus sum.

Turburume de manie, Exacerbor, ari, atus sum. Megharagszom.

Turc, Turcus, ci, m. 2. Tordk.Turca, cae, ra. 1.

Turcia tiara turceafca, Turcia ciae, f, 1. Torok orszdg.

Turma, Turma, mae, f. 1 , Gyă- lekezet, sereg, nydj.

Turma de oameni, Turma honai»1 num. Gyălekezett.1 Turba hominunţ.

Turma de oi, Turma ovium, Jit nytij, ju sereg.Oviaria, riae, f. 1.

Turma de oftaşi călăreţi, Turma equitum. Lâvas sereg.Manus v. globus equitum.

Turma de oftaşi fegetietori, Turma sagittariorum. Nyilds sereg.

Turma de rimatori, de porci, Turma, raae, f. 1. Grex, gis, f. 3. porcorum, setigerorum. Sertes nydj.

Turmarefc, Turmarius, ria, rium. Seregi, nyaji.

Turmatiefc, Turmalis, le, c. 3. Sereghez nydjhoz valâ.

Turmatieste, adv: Turmatim. Se regenkent, nydjonkent, Gregatim, adv:

Turn, Turris, ris, f. 3. Torony.Turnisor, turnutiu, Turricula, lae,

f. i . Tornyotska.Turnof, Turritus, ta, tura. Tor-

nyos.Turn in infula Egyptului, Pha-

rus, ri, m. a. Torony egyiptus szigeteben.

Turnurof, aicutit, Turbinalis, le, c. 3- Tsiga vagy kdrtvely for

măm , feltornyozott.Turbineu», ea, eura. Tsutsos, pi'tpos, tornyos.Turbinatus, ta, tura.

Turnire in forma perelor, Turbi- natio, onis, f. 3. Kortvely jo r - mdra feliornyozăs.

TU.

Turn purtetoriu, Turrifer, ra, rurr, Torony hordozd, mint az ele

fant.Turriger, ra, rum.

Turtefe, A torqueo, ere. Szoron- gatom tiszve nyomom, Comprimo, essi, ssum, ere.

Tu r eire, Torsio, onis, f. 3. Szo* rongatăs, oszve nyomâs. Compressio, onis, f. 3.

Turteit, Compressus, ssa, acum. JVyomott, szoritott, tekert. Tortus, ta, tum.

Turta, Torta, tae? f. î. Pogdtsa kaldts.

Turture, Turtur, ria, m. 3. Get- liize.

Turz, Turdus, di, m. s. Huros maddr.

Tusefc, Tuasio, iv i, itura, ire.Kohogdk, hurutoh.

Tysire , Tusais , sis , f. 3. Kdhij. ges.Tnssedo, nis, f. 3.

Tusefc tip flegma, Extussio, ivi, ivi, itum, ire. K/kohdgdm , ko- hdgessel kivetem a’ flegm at.

Tufilag, Tussilago, nis, f. 3. Marii lapu kdhoges ellen,

Tufutie, Tussicula, lae, f. i.hdgesetske.

Tufa, Tussis, sis, f. 3. vedi tusire. Tusin, Ita: Tonsare, Tonsito, avi,

afum, are. Nyirdegelem. Tusinare, Tonsitatio, onis, f. 3

Nyirdegeies.

TO. 4«7

488 TU. TY. TY.

Tusiuat, Tonsitatus, ta, tura. N yir- degeltetett.

Tutorefc thitoreic, Tutor, ari, tus sţim. Oltalmazom,vedelmezem, gondot viselek.Tueor, itus sum, eri.Defendo, di, sura, ere.Protego, xi, ctum, ere.

Tutorire, Tui ti o, onis, f. 3, Ol- talmazăs.Derensio, onis, f, 3,Protectio, onis, f. 3.

Tutorie, Tutamen, nis, rj. 3, OL talam, vedelem.Tutela, lae, f. i,Praesidium, dii, n. 2,Protectio, onis, f. 3.-Ref'ugium, gii, n. 2. Tutamentum, ti, n. 2.

Tutor, Tutor, oris, m. 3. Tutor, olUtlmazâ, gondviselo.Defensor, oris, m. 3.Protector, oris, rn, 3.Tutelarjs , re, c, 3.

Tutor inpreuna, Contutor, ori«, ra. 3. Tutori tars,.

Tutori cari nu dau iarna, Analogi stae, arum, ra. i. piu: Oly tutoroh hih szdmoddssal nem tartoznak.

T ygae , Grae; Tygaon, sartago, I inis, f. 5. Serpeny'd,

Tyrapan, Tyrapanum, n i, n. z. Dob,

Tympanefu, Typanizo, avi, tura, are, Dobot verek, dabolah.

Tympanum pulso, are, vi, atura, 1 undo, tutudi, sura, tundere.

Tympanire, Tyrapanizatio, onis, f, 3. Doblds, dobolás.Tympani pulsado, onis, f. 3.

Tympanitoriu, Tympanista, tae, m. i. Dobot vero, doboş. Tynistes, tae, m. i. Tympanotriba, bae,'m, i,

Tympanatoare, T ympanistria, trise, f. i. Dobot verö aszszony,

Tympan dein pele de bou, Tau- rea, reae, f. i. (Jk'or borbol tsi- nált dob.

Tympan verteitoriu de traf, Tympan ura versatile, Terh, feltehe« ro tsiga,

Typ, Typus, pi, m. 2, Pe'lda áfo' rázat.

Typuefc, Confingo, xi, ctuno, ere, P éldázom.Configuro, avi, atura, are. Figuro, avi, atum, are.

TyP» Typus, ra. 2. Példa, Exemplar, aris, n. 3. Exemplare, aris, n. 3, Exeraplarium, ii, n. 2, Exemplum, pli, n. 2,

Tvpuitoriu, Typicus, ca, cum Példázó. Parabolicus, ca, cuna. Adumbrans, tis, o. 3, Figurativus, va, vum.

Typiceste, Typice, adv: Példázva.Figurate, adv:

Tvpuefc typarefc, Figuro, avi, tura, are. Abrázolok.

TY. TY. 4$9

Adumbro, avi, atum, are. Formo, avi, atum, are.Eífiguro, avi, atum, are.

Typarire, Formatio, onis, f. 3. Abrázolás.Imaginario, onis, f. 3,Figuratio, onis, f. 3.Forrnatura, rae, f. i .

Typarit, Efformatus, ta, tuno. Ab- rázólt.Adumbratus, ta, tum, Eífigiatus, ta, tum.Imaginosus, sa, sum.

Typaritoriu, Pictor, oris, m. 3* Abrázoló, festo , kép iré.

Typarit, Efformatus, ta, tum Ab- rázólt.Eífigiatus, ta, tum.Adumbratus, ta, tum.

Typ, Imago, ms, f. 3, Kép« Effigies, ei, f. 5.Typus, pi, m. a,Facies, ei, f. 5.Species, ei, f, 5.

Typ forma dein tei, Archetypon, archetypus, pi, m. 2. Elíí vagy els’ó példa.Labi ab archetypo. Maszsze inenni a ’ példától.Vedi formefc.

Typariu, Typus, pi, ¡m. 2. ATyom- tató betií,

Typarefc, Imprimo, ssi, ssum, ere. Nyomtatok.Typis edo, didi, itum, ere.

Typarire, Impressio, onis, f. 3.

Ayomtatás.Typis editio, onis, f. 3.

Typarit, Irapressus , s a , sum. A y omtatoit.Typis editus, ta, tum.

Typaritoriu, typograph, Typogra* pbus, phi, m. 2. Kónyv nyom* tató.Caleographus, phi, m, 2.

Typaritoare cafa, Typographia, phiae, f i. Ktinyvt nyomlató ház. Caleographia,

Typarefc bani, Mummos impri* mo, ssi, ssum, ere. Pénzt verek, nyomtatofi.Formo, avi, atum, are.Cudo, di, sum, ere.

Typarire banilor, Nummorara impressio, onis, f. 3. Pénz veres. Formatio, onis, f. 3.Cusió, onis, f. 3.

Typfueíc, Gollimo, avi, atum, are. Arányozom,Collineo, ere.

Typfuire, Collimatio, onis, f. 3.Arányozás.

Typfuitoriu, Collimator, oris, m. 3. Arányozó.Collimans, tis, o. 3.

Collineans, tis, o. 3.Typfueíc fpre fcop, Gollimo, avi,

ad scopum. Tzélra arányozok. Tyr, Tyrus, 'ri* m. 2. Város Fe*

nitsiában.Tyrian, Tyronensig, se, c. 3. Ty-

rushéli*

Tyranefc, Saevio, vi, vitum, ire Kegyetlenkedem.

Desaevio, ire.Obsaevio, ire.Ferocio, ire.

Tyranire, Saevitia, tiae, f. 1. Ke-

gyetlenhede's.

Ferocia, ciae, f. 1.Tyranie, Atrocitas, tis, f. 3. Ke-

gyetlenseg.Feri»as, tis, f. 3,Tyrannis, dis, m. 3.Faerocia, ciae, f. i .Ferocitas, tis, f. 3.Crudelitas, tis, f. 3.Dirifas, tis, f. 3.Inclementia, tiae, f. I. Immanitas, tis, f. 3.Saevitia, tiae, f. i.

Tyran, Tvraanus, ni, m. 2. K e • gyetlen.

Atrox, cis, m. 3.Crudelis, le, c. 3.Efferu*, ri, m. 2.Dirus, ra, rum.Ferox, ocis, o. 3.Inclemens, tis, o. 3.Immanis, ne, c. 3.Saevus, va, vum.Tr uv, cis, o. 3.Truculentus, ta, tum. Tvrannicu«, ca, cum.Teter, ra, rnms

1 yranel, Feroculus, la, lum. Ke-

gyetlenetske.

Tyranefc iare, R.esaevio, ire. 1s-

490 TY.

mét kegyetlenkedem.

Tyraneste, Tyrannice, adv: Kegyefr

lenill,

Atrociter, adv:Crudeliter.Ferociter.Inclementer.Saeviter.

Tyranului ucidjetoriu, Tyrannici- da, dae, ra. 2. Kegyetlenkedot

mes 61 o.

Tyranului ucidere, Tyrannicídium, ii, n. 2. Kegyetlennek megiilese.

Tyron, Tyro, onis, m- 3. Új vi-

tez, újonnan valamit tanuló.

Tyronel, Tyrunculus, li, ta. a. Tanuló inas, gyermek.

UC.

Ucid, Ita: Ucidere, Occido, di, oc» cisura, ere, Olom , mególom.

Caedo, caecidi, sum, ere. Trucido, avi, atum, are. Contrucido, are.Eneco, ui, are, ctum.Interneco, are.Jugnlo, avi, atum, are. Interficio, ci, ctum, ere. Interimo, erai, esntum, ere* Macto, avi, atum, are.Ñeco, cavi, atum, are.Perimo, emi, emtum, ere. Exanimo, avi, atura, are.Morte afficio, ci, ectum, ere, Mortem v. necera adfero, tuli, latura, erre.

TY.

4

uc.

Morţi, v, neci, v. letho do, are. Lethum fero, tuli, latum, ere. Animam, v. spiritum, v. vitam adimo, emi, erntura, ere.Au fero, abstuli, ablatum, auferre Vita v. anima, v. luce privo, avi, atum, are.Spolio, avi, atum, are.Cornmuni luce privo, avi, atum, are.Lucis uşuram eripio, ui, eptum, ere.De medio tollo, ere.Vitam alicui eripio, ui, eptum, ere.Jnterstringo, xi, ctum, ere. Megfojtom,

Ucidere, Occisio, oni?, f. 3. Mgg- o Ies,

Interfectio, onis, f. 3.Interemtio, onis, f. 3.Mactatus, tus, m. /j.Occidio, onis, f. 3. Oletes, halâl.

Caedes, dis, f. 3. 0 d&kles, tsa- pas,

Jugulatio, oni», f, 3, Megoles;! Internecio, onis, f. 3, Halăllal

eltorles.

licidietoriu, Occisor, oris, m. 3. Olo, niegblo.

Interfector, oris, m. 3, Interemtor, oris, m. 3.Mactator, oris, m. 3.Jugulator, oris, m. 3.Peremtor, oris, m. 3.

ţjcidietoare, interfectîx, cis>, f. 3.

UC. 49*

Me.gol’6 aszszony.Jugulatrix, cis, f. 3.

Ucif, Qccisus, sa, um. Olelet meg~ olete ti.Caesus, sa, um,Interemtus, ta, ura,Interfeetus, ta, turn,Enecîus, ta, um.Interitu», ta, tum. îJugulatus, ta, tum.Necatus, ta, tum.Lethatus, tata, tum.Peremtus, ta, tum.

Ucif detot, Occisissimus, mu, utrj, Eppen megoletett.

Ucid cu moarte gre, Trucido, avi, atum , are. Szornyu halăllal megolom.

Ucidere cu moarte gre, Trucida* tio, onis, f. 3. Szornyu halăl

lal meg d Ies.

Ucidere de om, Homicidium, ii, n. g. Ember dies, gyelkossâg.

Ucidietoriu de om, Homicida, dae, m. j. Ember olo, gyilhos.

'Ucidietoriu de frate, Fratricida, ae, m. i. Atyafi gyilkossa.

Ucidietoriu de muma, Matricida, dae, f. î. Any a dlo, anyănak

gyilkossa.

Ucidere de muma, Matrieidium* ii, n. 2, Anya ales.

Ucidere de părinţi, Parrieidiura, i i , n. a. Atyai vagy anyai gyilkossdg.

Ucidietori de pa renii, Parried

492 uc.da, dae, na. i. Szüléinek gyilkossa.Parenticida, ae, m. 1. Aityănak vag y annyânak gyilkossa.

Ucidieroriu de prunci, Infanticida, ae, m. 1. Gyermekolo.

Ucidere de prunci, Infanticidium, ii, n. a Gyerniek oles.

Ucidietoriu fefelor mari, Aristo- phantes, tis, m. 3. Fo szeméL lyek gyilkossa.

Ucidiere omului tyran, Tyranni cidium, ii, n. 2. Kegyetlen em- bcrnek mego lese.

Ucidetoriu omului tyran, Tyran- nicida, dae, ra. 1. Kegyetlen embernek megoloje.

Ucidietoriu pe afcunf, Siccarius, ii, m. 2. litkos gyilkos.

Ucidere ftupilor, albinilor, Mellado, onis, f. 3. Méh szüret, Méh felve'és.

Ucid, Percutió, sai, ssum ere. Megvei em.Caedo, cecidi, sum, ere.Ferio, ii, iré.

Ucidere, Percussio, onis, f. 3. Meg• veres.

Ucidietoriu, Percussor, oris, m. 3.Megvero.

Ucif, Percussus, sa, sum. Megve- retett.

Ud, Udo, avi, atum, are. Nedve- sitein.Madido avi, atum, are. Humecto, avi, atum, are.

_____________ UD,

Madiíico, are.Madefacio, ci, ctum, are.Rigo, avi, atum, are. Óntozom. Irrigo, avi, atum, are.

Udare, Rigatio, onis, f. 3. Óntó- zés, megvizezés.Conspersio, onis, f. 3.Irrigatio, onis, f. 3.

Udeala, Humor, ris, m. 3. Ned- vesség.Humiditas, tis, f. 3.Mador, or is, m. 3.Liquor, oris, ni. 3.Succus, ci, m. 3.

U dator iu, Madefactor, oria, m. 5. Nedvesito.Humificus, ca, cum.Rigans, tis, o. 3.

Udat, Humigatus, ta, tum, Ned- vesitett.Madefactus, ta, tum.Madidatus, ta, tum.Irrigatus, ta, tum.

Ud, Humidus, da, dum. Nedves. Humectus, ta, tum.Udus, a, um.Madidus, da, dum.Uvidus, da, dum. jUliginosus, sa, um.Succidus, da, dum.Succosus, «a, sum.

Udeisor, Humidulus, la, um. Ned» vesetske.

Ud ftropefc, Rigo, avi, atum, are. Ünttízdm.

Irrigo, are.

UD. UG. UG. UI. 493

Conspergo, si, sum, ere»Udare, ftropire, Rigatio, onis, f. 3.

Onlozes.lrrigatio, onis, f. 3.Conspersio, onis, f. 3,Perfusio, onis, f. 3.Aspersio, onis, f. 3.

Udaceof, ftropiceof, Irriguus, a, um, MegBnWzheto,

Udat ftropit, Rigatus, ta , turn. OnWztetett.Perfusus, sa, sum.Defusus, sa, sura.Fusus, sa, sum.

Ud ftropefc cu apa calda, Tepi- do, avi, atum, are. Meleg viz- zel megbntbzdm.

Udare ftropire cu apa calda, Te- pidatio, onis, f. 3. Meleg viz- zel ontozes.

Udume, Madefio, eri, factus sum, Nedvesedem.Madesco, ere.Madeo, erei Humeo, ere.Humesco, ere.

Uger, Uber, ris, n. 3. Tolgy^ etnia, isets,Papilla, lae, f. 1.Mamrna, mae, f 1.

Uger si titiele vitelor, Rumis, mis, f. 3. Barom tolgy, baroni tsets. Ruina, mae, f. î.Rumen, nis, n. 3.

Ugerat, Lactans, rumen uberque habens. Tblgyes.

Uger a pomilor, arborelor, Gemma, mae, f. 1, Bimbó.Bacca, cae, f. 1.Germen, nis, n. 3.

Ugerel, Gemmula, lae, f. î. B im - bolska.Baccula, lae, f. j.

Ugerele, Gemmo, are, avi, atum, Bimbozom.Gemmasco, ere.Germinasco, are.Germino, avi, turn, are. Progemmo, are.Progermino, are.

Ugerire, Germinatio, onis, f. 3, Bimbozás.Germinatus, tvis, m.

Ugerit, Baccatus, ta, tum. B im <• bos.

Uger aducatoriu facatoriu , Bac» ci fer, ra, rum. Bim bot hozó.

Uimeic, Obstupesco, ui, ere. E l• ájuloJí, elbdmulok.Exanimor, ari, atus sum.In animi deliquium incido, di, sum ere.Animo linquor, qui" Obstupefio, eri, fsetus, sum.'

Uimire, Extasis, sis, f. 3. Elájú- lás. Liposychia, ae. Lipothymia, ae, f. 1.Animi deliquium.Exanimatio, onis, f. 5.Stupor, oris, m. 3.

Uimitori, Exstatici, orum, m, », piu: Elájulók.

Uimit, Externatus, ta, tuni. Eld~ jùlt.Perculsus, sa, sum.

Uuit, ObJiviscor, itus sum, visci, Elfelejteni.

Uitare, Obli vio, onis Fi 3» Elfe- lej tés.Oblivium, ii, n4 2.

Uitaciune, Oblivia, «rum, n. piu: Felejdèkenys ég.

Uitat, Obliteratus, ta, turn. Fe- lejietetl.Oblitus, ta, tùm. K i valamil el-

felejtett.Uitat de mult, Oblivius, a, unii

R é gen el/elejtett.Uitoiu, übliviosus, sa, sum. F e -

léjdékeny, jelejtb. lmmemor, oris, m. 3.

Uitaceof, Oblivisc«ndu», da, um.Ejfelejleni valût

ţjitatieste, Obliviose, adv: Felej- dêkenyül.

Uitume, Tueor, itus sum, tueri. ■JSézem.Intueor, itus sum, eri.Contueoi:, itus sum, erii inspicio, xi,ctum , ere.Aspicio, xi, ctum, ere. Conspicio, xi, ctum, ere*Cerno, crevi, etum ere.Specto, are.Gonspicor, cari.

Uitare, Intuitus, tùs* m. 4» Nêzés. Cwnspectus, tùs, m. 4. AspectuÊj tùs, m. \.

494___________u i-

Speculatio, onis, f. 3.Spectatio, ouis, fk 3.

Uitatoriu, Spectator, oris, rn. 3» Nézo. Intuens, tis* o. 3.

Uitume bine, Aspecto, avi, tum, are. Jól megnézem.Perspicio, xi, ctum, ere.Optime perspicio, ere.Etiam atque etiarii perspicio.

Uiiume bine foarte inlontru, Pe» nicius inspicio, xi, ctum, ere« Igen jó l belé nézek. Introspicio, ere.

Uitume cateodata, Specto, avi j, atum, are Aezdegelem.

Uitume cu luare aminte, Attente perspicio, ere. Vigyazva tekintek, belé nézem.Tntentis oculis intucor , itu« sum.

Uitume drept la ceva, Obtueor'j itus sum, eri, Obtubr, eri» Egyenesen rea nezek.

Uitume in alta parte, Alio specto, avi, aturn, are. Músjelé nezek, tekéntek.

Uitume inainte , Prospicio , xi * ctum, ere. Elbre nézek, tekintek*

Uitume in dsbf, Despido, xi, ctum, ere, Feljíílrbl alá nézek. Deorsum specto, are.

Uitume inpregiur, Circumspicio» xi ctum, ere. Kornyülnézem.

Uitare, inpregiur, Circumspici» entia, ae, f. 1. Kbrnyülnézéi, szenueies.

tJL

Circumspectus, tus, m. 4* Uitatoriu inpregiur > Circiumpi*

cuus, ua, um. Mindenfele kb- ruinezi).

Uitat inpregiur, Circumspectul, ta, turu. Kornyulnezettetett.

Uituine in fuf, Suspicio, xi, ctum, ere. Felnezek.Suspecto, avi, atum, are.

Uitare in fui, Suspectus, tus* m. Felnezes.Vedi, caut cu ochii

Uliu, Eleos, ei , eleidos, m- 2. Olyv.Accipiter, tris, m. 3.

Ulm, Ulmus, mi, f. 2. Szilfa.Atinia, ae, f. 11.

Uî’m'of loc, Ulmarium, ii, n. 2. Szilfăs hely.

■ Umblu, Ambulo, avi, atum, are, Jârok kelek, sejtdlok.Gradior, di, grcssus sutn , Jă- rok. Meo, avi, atum, are.Eo, is, ire, ivi, itum,Incedo, ssij ssum, erei Deambulo, are* Jdrogatok. Perambulo, are. Megjdrom.

Umblare, Ambulatio, onis, fi 3. Jarăs.Gradus, dus, m. 4.Gressus, sus, m. 4;Meatus, tus, m. 4.Incessus, sus, m. 4. Deambulatio, onis, f. 3. Inambulatio, onis, f. 3.

Umblaceof, Ambulatorius, ia, um. >

UI. UL. UM*

JdrhatdiAmbulatilis, le, c. 3«Meabilis, le c. 3i

Umblatoriu, Ambulator, oris, m.3, Jdrd.Gradiens, entis, o. 3.

Umblat, Peragratus, ta, turn. jEU jart, megjărt.Pererratus, ta, tum.

Umblu afare, Evagor, ari, atus sum. Kunn jdrok.

Umblare afare, Evagatio, oni», f. 5.Ktinn jarăs.

Umblu cu capu pe fuf maretiu, Supino, avi, atum, are. Fele- melt /ovei, kevelyen jdrok. Erecta fronte progredior, di* gressus sum.Superbe ambulo, vi, atum, are. Magnifice incedo, si, sum, era.

Umblu de capu meu in rele, Pro* tervio, vire. Szilajkodom, fa j• ialankodom.

Umblare de capu feu in rele, Pro* tervitas, tis, f» 3. 6'zilajsăg,foj- talansăgt

Umblu de parte, Obambulo, avi, atum, are. Meszsze eltâvosom , elsejtdlok.

Umblare incoace încolo, Obam- bulatio, onis, f, 3. Ide stova

jarăs setdlds Umblu dope el urmez, Sector,

ari, atus sum. Koveldegelem, utdnna jdrdogalok.Assector, ari, atus suni»

UM. 495

Ág6 UM.

Umblare (Iope el, Assectatio, onis, f. 3. Utánna júrás.

Umblatoriu dope altu, Sectator, oris, m. 3. Valokit ktíveto, valahi után járdogaló> Assectator, oris, m. 3. \Assecla, lae, m. i .

Umblu fortunat fericit, Bonis avibus ambulo, are. Szerentsésen járok.Prospero itinero utor, sus *um, uti.

Umblu inainte, Praeambulo, are, JSlol rnégyek, séldlok.Praecedoj essi, ssum.» ere. Anteambulo, are.

Umblare inainte, Praeambulatio, onis, f. 3. E lb l jarás, sétálás.

Umblatoriu inainte, Praeambula tor, oris, m. 3. Elbl járó$ sétáló, Anteambulo, onis, m. 3. Praeiens, tis, o. 3.

Umblatoriu inainte dardasilor, lancesiior , Pilanus, ni, m. 2. Dárdás sereg elbtl járó.

Umblu incoace incolo, Obambu-lo, avi, aturo, are. Ide stova járok, sétálok.

Umblare incoace incolo, Obam- bulatio, onis, f. 3» Ide stova járás.

Umblu inpregiur, Circumambulo, avi, atum, are. Korüljárom. Circumeo, ivi, itum, iré.Obeo, ivi, tum, iré.Circulo, avi, atum, are.

IT INT.

Circumgradior, di, gressus «ura. Circumvado, ere.

Umblare inpregiur 4 Circumam- bulatio, onis, i. 3. Korriyuljd« rds. Periodus, di, f. 2.

Umblatoriu inpregiur, Circumambulator, oris, ni. 3. KornyuU jdrd.

Umblu lin, Leniter, lente ince* do, ssi, ssuui, ere. Lassan jdrok.Sensim, pedetentim progredior, essus sum, progredi

Umblatoriu lin, Spissigradus, spis- sigrada, dum, Lassu labu, ne* Inez le'pb, jard.

Umblu me preumble* pefte ceva, Perambulo, avi, atum, are. Meg~ jarom, jdrom.Permeo, avi, atum, are. Pervado, si, sura, ere.Peragro, avi, atum, are.

Umblu merg, Progredior, di, essus sutn. Jdrok, kelek.Commeo, avi, atum.Proficiscor, ectus sum, sci.

Umblare mergere, Profectio, onia, f. 3. Jdrds, kelesi

Umblu pefupt apa * Urino, avi, atum, are. Buarkodom.Urinor, ari.

Umblatoriu pefupt apa, Urinator, oris, m. 3. Budr, vizben jdrd) buvâ.

Umblu prefte, Pervolgo, avi, atum* are. Eljdrom, elterjedek rajta.

UM. UN. 4 97

Umblare ia fer, erriteriurn, ii, ii. 2. Vasban jarás.

Umblatoriu pe fuñe, Funámbulo, onis, m. 3. Kotelen járó. Funámbulos, li, m. 2. Funirepus, pi, m. 2. Schipnobates, tse, m. i.

Umblatoreic lucru pe fune, Scbse- nobaticus, ca j cum¿ Kotelen járóhoz való.

Umblatoriu ftrigatoriu in for, Cir- cumforanéus, iiea., eum. Kari- tsáló, kiáltd Áalmár.

Umbrefc, Umbro, avij atum* are. Arnye'kozom.Adumbro, are.Inumbro, are. Megárnyékozorn. Obumbro, are, Béárnyékozom. Perumbro, are.

Umbrare, Adumbratio, onis, f. 3.Arnye'Jiozds.

Umbrof, Umbrosus, sa, suni. Âr~ nyékos.

Umbratec, Umbraticus, ca, Cum. A rnyéki, árnye’kban való. Umbratilis, le, c¿ 3.

Umbra, Umbra, brse, f. ii A r- nye'k.

Umbra epurelui, Asparagus, gi, m. 2. N yúl árnyék f i i , spâr- ga fu .C.orruda, dse, f. x.

Umbra mica, Umbrella, Ise, f. i.Arnye'kotska.

Umbra aducatoriu, Umbrifer, ra, rum. Arnyek hozó.

Umbrariu, Umbraculum, li, n. 2. Arnyek hozó szin.

Umbrella, Umbrella, Ise, f. i. A rnyek tartó siiveg , vagy egye'b.

Umbrarefc cu frundiariu, Topiari- us, ria, um. Kert ékesitéshez való.

Umbrariu cu frundiariu frumie- tiat, Topiarium, rii, n. %. L u gos szin.

Umbrariu de frundie, fcutec, Ta- bernaculum, li, n. 2. JLeveles szin, hajlék, sátor.

Umbrariu de dsumetate, Parada, dse, f. 1. Fel árnyék-tartó.

Umbratieste, Adumbratim, adv: Arnyekoson.

Umed vedi Humed.Un, Unus, na, num. Egy.

Singularis, re, c. 3.ün caer de cânepe fau lana cefe

leagă odata pe furca de torf, Pensum, si, n. 2. E gy gu ’ saly kender, vagy gyapju.

Un deget si dsumetate, Sescun- tia, tise, f. 1. Mdsfel hiivejk.

Un iiler si dsumetate, Sésqviobo- lus, li, in. 2. Múisfél fille'r.

Un fuf de tort, Panucellium, ii, n. 2. E gy orsó fo n a l.

Un lemn fau earbá puturoafe, Anagiris, r is , f. 3. E g y ¿gen biidós fa , vagy fă .

Un lot, Semunciâ, tice, f. 1. E gy lóí.

Un million, Decies centena mil-

49» UN." ■ - -- - -, - ■ - --- —- --------- i —

lia¿ Egy millió.Un munte a Rom i, Exqviliæ,

rum, f. i. E gyik Rómdban va- ló hegy.

Un ochiu foot afare, Elusco, elus- care, Egyik siem it kitolyom.

Un pessor si dsumetate, Sesqvi- pes, edis, rn. 3. Másf él láb.

Un pond, Unum pondo, Indec: E g y fo n t.

Un pond si dsumetate , Sesqvi- libra, ra?, f. i . Másfel foni.

Un pumn fau o mana, Vola, læ, f. î. Ke'z, maroh.

TJnfprëdiece, Undecim, înde: 77- zen-egy.

Unfprediéce luntri venileôare, Undeciremis, me, c. 3. Tizen- egy evezb hajó.

Una, Una, f. 1. Egy.L'na alta a omului ce are vite,

averi, Recuise, larum, f. i , pin: Egymâssa valakinek, marhâ- ja , jószága , vagyonnya.

Una deintre noao Mufe, Urania, nise, f. i • E g y a’ kilèntz Mu- ’ sâk közttil.

Una dope alta fchimbendufe, A lterne, Egymds utdn tserelve.

Una intieleg cu altu , Assentior, ri, sus sum. Egyet-értek más- sal.

Una nafcuta, Uriigena, nse, f. i. E gy sziilet.

Una Iau întruna fac , C.oncorpo- ro, are. Egygyë-tészem,

U *.

Una si dsumetate, Sesqvi, Jllásjél' Unu, Unus, na, um. Egy.

Unicus, ca , cum. Singularis, re, c» 3.

Unu altu, iau a trie, Unus alter, aut tertius, Egyik rnâsik, vagy harmadik.

Unu altue cn credeintie indetoriti, Consponsi, sorum, m. 2. piu: Egymâsnak hittel kötelesek.

Unu au altu, Alfernter, trä, um.Egyik vagy m à sili.

Unu dein doi, Ital: Uno de due, Uteriibet , utralibet , utrumlibet, Egyik a’ kettö közztil. Alteruter, tra, trum.Altervis, ravis, umvis.Utervis, utravis, umvis. Uterounqve, utracunqve, utrum- cunqve.

Unu dope altu, Alternus, na, um, Egym ás ntán való.

Unu fieste care, Unusqvisqve, unaqvæqve, unumqvodqve, A7- ki, m inden. Unusqvivis.

Unu nafcut, Unigénitas, ta, um.Egyetlen egy szfilött.

Unu si altu , Ital: Uno et altero, Uterqve, tráqve, umqve, M ind ketten.

Unutiti, Unicus, ca, cum. Egye- dül való, egyellen-egy.

Unefc, Unió, ivi, turn, iré. Egy- gyesitem.

Unire, Unió, onij, f. 3. Egyesseg. Concordia, dise, f. i.

UN.

Simîieiuis, atis, f, 3.

Uft 49 9

Uni me, Utiuas, a (is, f. 3. Egyseg. Simplex, cis , o. 3. Monas , d is, f. 3.

Uilitoriu, Goncors, dis, c. 3, Egy- gyezo. Conveniens, tis, o. 3.

Unefcume, Concordo, avi, tum, are* Egygyezek.Convenio, rii, entum, ire. Gonseritio, si, sum, ira.Unior, niri, tus sum.Coalesco, ui, itum, escere.

Unit, Unitus, ta, tum. Egygyesti.lt. Conjunctus, ta, tum.

Unitieste , Uniter , concorditer , consentanee, adv: Megegygyez- ve.

Unicorn, Unicornis* ne, c. 3. Egy szarvu. Monoceros, otis, m. 3

Uniforme, Uniformis, me, c. 3. E gy form dju . Similis, le, c. 3.

Unimod, Unins modi, E g y m 6d.it.Unitrunchiu, Unitrunci, E gy tor-

’ soklit egy tdr’sokrbl notti Unistirpis, pe, c. 3.

Unc ftrimb, Uncus, ci, m. z. Ho- rog. Harnus, mi, m. 2. Unci- nus, ni, m. 2, Harpago, onis, m. 3. *

Unc ce tine caldare in cochna, Focarius cremaster, H o ro g , mely az ustot tartja a’ hony- hdban.

Unc de traf coperisu, Hama, rnae f. 1« FedeL vono, dreg horog.

Unc de traf apa dein fontana,3s %

Harpago, inis, m. 3. Viz hii- zo horog.

Unchitie v. unghitie, Unculus, li, m; 2. Horgblskcr.Unciculus, li, m, 2.

Unchiu depe muma, Avuncslus, ii, rn. 2, A ny dm ’ bdttya} Vagy ottse.

Unchiu depe tata, Patruus, u i, m. 2. Atydm ’ batty a , vagy dttse.

Unchies, AÛnculus, li, m. 2. idem. Unchiu mare, Avunculus major,

N agy any dm’ battya.Unda, Unda, dse, f. 1. Hab, viz.

i luctus, tus, ni. Haby habzds, Spuma, mSe, f. 1.

Undutie, Undula, Ise, f. 1. Ha- botska.

Und fpum, Undo, avi, atum, are. H abzom , habot indiloh , habzok,Fjuctuo, avi, atum, uare. Hab- zok, Idbbagok.Spumo, avij atum, are.

Undare, fpumare , Fluctuatio , onis, f, 3. Hubzds, habozds. Undatio, onis, f. 3.Spumatio, onis, f. 3.

Undof, Undosus, sa, sum, H aboi. Spumosus, sa, sum.Undabundus, da3 dum. Fluctuosus, sa, sum.

Undated-¡u, Undans, tis, o. 3. HdB zo. Spumaris, tis, 0. 3, Fluctuans, iis, o. 5.i I

$oo UN. UN.

Undat fpumat, Fluctuatus , ta, turn. H abzott, hdnyattatotl idestova.

Undulat, Undulatus , ta , tum. Habos.

Unda aducatoriu, Spumifer, ra, um. Tajte'k hozó.Spumiger, ra, um.

Unda boritoriu, Undivoraus, ma, um. Hab okádó, viz Unto. ,

Unda funatoriu, Undisonus, na, um. Zajas, zúgó m in i a tenger.

Und afare, inund, Inundo, avi, atum, are. Vidradok.Exundo, avi, atum, are. Resiagno, avi, atum, are.

Undare afare, Exundatio , onis, f. 3. Kiáradás.AlluvieS, ei, f. 5.Inundatio, onis, f. 3. Restagnatio, onis, f. 3.

Undatieste, Undatim, adv: Iia b módra.Fluctuatim , adv: H abozva , hánykódva.

Unde? Qvo? adv: Hová. Ovonani.Qvorsum.Ubi? adv: H olP holottP

Unde fe aduna poporu, Popularía, ium, n. 3. piu: A ’ hová a kiiz ne'pek oszve-gyiilnek.

Undeva, Alicubi, adv: ValdHoL Uspiam, adv: Vaiahol, vaLa- hová. Usqvam.

Undeva de acie Aliqvo, adv: Valahovd innen.Aliqvsrsnm.Qvopiam, Valahovd.

Unealta, Instrumentum, ti, n. 2. Eszkoz.

Unealra de doctorit bubele, A- baptistum, ti, n. 2. Seb gyâ- gyetd eszknznek neme.

Unealta de dat foc , Igniarium , ii, n. 2. T lîz kiiito szerszăm.

Unealta de cafa, Utensilis, le, c. 3. v. Utensile, lis, n 2. E ln i vald eszkoz, m inden hdzi eszkdz.

Unealta in patru cornuri, Tessera, rte, f. 1. Negy-szegii szerszdm.

Unealta fmulgatoare de per, Val- sella, lse, v. Vulsella, lse, f. 1. Szor koppasztd szerszăm.

Unealta funatoare ca puşca, Bron- teum, ei, ri. 2. Dorgo eszkoz, mint a’ puska.Instrumentum sonura edens j tis, o. 3.

Ung, Ungo, xi, ctum, ere. Kenem . Fuco, avi, atum, are.Lino, lini, livi, litum, levi, linere. Kenem , re'd-kenem. Linio, ivi, litum, ire. Kenem , megkenem.Inungo, xi, ctum, ere. M?g‘ kenem.Perungo, xi, ctum, ere.Collino, livi, litum, ere. lllino, livi, turn, ere.

UN. UN. 5oi

Perlino, li vi, liturn, ere. Perlinio, lini, levi, litum, linitum. Illinio, ire.Oblinio, ire.Oblino, ere.1 *

Ungere, Unctio, onis, f. 3« Kene’s. Li tura, rse, f. 1.Unctura, rje, f. 1.Perunctio, onis, f. 3. Megkenes» Inunetio, onis, f. 3.Illitus, tus, m. 4- Litus, tus, iv»- 4- Perlitus, tus, rn. 4-

Ungatoriu, Unctor, oris m. 3. Ke° no.Piennctor, oris, m. 3. Kenbt megken o.Aliptes, tse, m. 1. Keno.

Unf, Unctus, ta, turn. Kent. Ungventatus, tata, tym„ Kene» tett.Oblitus, ţa, tnm. Bekent. Illitus, ta, turn. Megkenetett. Perlitus, ta, turn.Delibutus, ta, turn.Litus, ta, tum.

Unf cu balfam , Balsamo inun- ctus, ta, tum. BaVsammnl lient.

Unf cu olei de ghinda, Balanatus, ta, tum. Makk' qlajjal lient.

Unf cu urifoare luptătorilor, C,e- romaticus , ca , cum. Bajnoh kenettel megkent.

Ung adefeori, Unctito, avi, tum.Kendegelem.

Ungere adefeori, Sublitio, onis,

f. 3. hendegeles.Ung inpregiur, Circumlino, -vi,

tum, nere, Kornyul-kenem.Ungere inpregiur , Circumlitio ,

onis, f 3. Kbrnyul-kene getes.Unf inpregiur , Circumlitus, ta ,

tum. Kornyul-kenetett.Ung pe deafupra, Snperungo, xi,

ctum, ere. Feljiil bekenem. Superillino, ere. Feljiil rea- kenem.

Unf pe deafupra prefte el, Super* ţllitus, ţa, tum. Feljiil reă-kent. Su perlitus, ta, tum.

Ung pe el, Ulino, vi, itum, ere. Rea-kenem.Allino, vi, itum, ere.

Unf pe el, Allitus, ta, tum. R ea- kent. Illitus, ta, tum.

Ung pefte tot, Exungo, xi, ctum, ere. Egeszszen megkenem.

Ung puţin, Sublino, livi, itum, nere. Keve'sse megkenem.

Ung fupt e l , Subterlino, nere. Alatta megkenem.

Ung si îngrop trupu mortului, Pollincio, xi, ctum, ire. Hoit testet kenem , es eltemetem ,

Ungatoriu si ingropatoriu de mort, Pollinctor, oris, m. 3. Hoit test keno, halatt temeto.

Ungere si grisire mortului, Pcl- linctura, r?e, f. j . Halatt tenie- tesre vald gondviseles.

Unfoare , Ungventum , t i , n. ss. Kenet.

5o2 UN. UN.

Ungven, nis, n. 3.Unctura, rse, f. 1.

Unfoare care netediqste trupa sil intemde, sil imane, Ţetanothra, orum, n, pîu: Test simitd, e's megfejerito răritz tizii kenet, liendozo.

Unfoare de amigdale amaya, Me- topium, ii, 11. a. Keserii. mon- ciula kenet.

Unfoare de care cade peru, Psi- lotrum, tr i, rş. 2. Sz&r kop- pasztâ kenet.

Unfoare dein fmndia lemnelor facuta, Foliatum, ti, n. 2. Fa leve'lbol tsînalt kenet.

Unfoare dein frundia fpichinardu- lui facuta, Petalium, ii, n. 3. Spicinard levele'bol tsiadlt draga kenet.

Unfoare dein ghinda, Diacodion, ii., n. 2. Makkbrtl tsina.lt kenet.

Unfoare de gumi, fau glei de Siria facuta, Galbinum, ni, n. 2. S iria i gumibtil tsinalt kenet.

Unfoare de lilium , Irinum, ni. Liliacum, ci, n. 2. Lirinum, ni, n. 2. Lrliom olaj kenet.

Unfoare de maeran, Amaratium, ii, n. 2. Majardnna kenet» Samsucinutn, ni, n. 2.

Unfoare de mirha, Stacte, tes, f. 1. Mirha kenet.

Unfoare de p^sce, Garrnm, garri. n. 2. Hal zsir, hal hâj.

Unfoare de fiofe, Rosaceum, ei, *

n. 2. R ó’sa kenet.Rhodinum, ni, n. 2,

! Unfoare de safran, Crocomagma, atis, n. o. S'ú/ránból valú kenet.

Unfoare de unf caru , Exungia , se, f. 1. Szekér keno zsir.

Unfoare de uni pele, Tendipel- linm, i¡, n. 2, Oriza rcintzát l is imitó eszhóz) bor Jesto esz? kdz.

Unfoare de unf fprencenele, Col- liblepharum, ri, n. 2. Szemól- dtík Jesto kenet.

Unfoare facuta dein grecum, Te- linuro, ni, n. 2. Finum gre- cumból tsinált hasznos kenet.

Unfoare închegata, Styirnna,m3e, f. v. M egaluţt kenet, jószcigu kenet.

Unfoare luptătorilor, Ceroma ? atis, ii. 3. Bajnokok’ keneíje.

Unfoare luptătorilor dein ole«, si ceara, Elşeothesium, ii, n. 2. Bajnokok' kenetjek olajból es v.iaszból.

Unfoare mirofitoare, Megalium, ii, n. 2. Draga illatu kenet»

Unfoare topita, Eliqvamen, nis, n. 3. Olvasztott zsir.

Unfurof, Uugvinatus, ta , tum. Kenetes, zsiros.

Unfurariu , Ungventarins , ria , riiim. Kenet árus, kenet isi- náló paiikárius.

UN, 5o3

Unfurare, Ungventaria, se, f. i.Kenet tsináló mesterség.

Unghia, Ital: Unghia, Ungvis, vis, m. 3. Korfím.

TJnghitie, Ungula, líe, f. i. Kör- mötsJie.

Unghisoare, Ungula, I s p , f . i. Ba- rom’ szemében nött köröm. Ungvicula, lse, f. x. Körmötske.

Unghie crepata, Bisulca ungula, Hasitolt Jiöröm.

Unghiu, Angulus, li, m. 2. Szeg- let.

Unghioíj Angulosus, sa, um. SoJí szegü, szegletii.Multangulus, la, um.

Unghiorefc, Angularis, re, c. 3.Szegeleiben való.

Unghiorat, Angulatus, ta, tum.Szegletes.

Unghitieste in tot unghiu, Angu« latira, adv: M inden szeglet- ben.

Ungur, Ungarus, ri, m. a, Ma-gyar.Hungarus, ri, m. 2.Hunnus, ni, in. 2.Pannonus, ni, m. 2.

Ungurefc, Hungaricus, ca, cum.Magyar os

Ungureşte, Ungarice, ady: Ma- gyarúl. Hungarice.

Ungaria, Ungaria, se, f. 1. Magyar O’-szág.Hnngaria, risp, f. í.Pannonia, nise, f. 1.

Ungurime, Ungarismus, mi, m. 2.Magyarsäg.Item Gens Ungarica, Magyar Nemzet.

Unt, Butirum, ri, n. 2. Vaj. Untof, Butiratus, ta, tum. Vajas,

ßutiro conditus, ta, tum. Butirinus, na, num.

Untia, Uncia, eise, f. 1. Valami* neJi tizenkettod re'sze, ke't lot.

Untie dsumetate, Semiuncia, eise, f. 1. Fel untzia.Pars dimidia unciae.-

Untie si dsumetate, Sescnncia, se. Sestunx, cis, c. 3. Masfel untzia.„De o untie, Uneialis, le, c. 3. Unciarius, ii, m. 2. E gy un- tzids.„De o dsumetate de untie, Semi* uneialis, le, c. 3. Semiunciari- us, ria, ium. Fei untziäs.

Untiariu, Unciarius, ria, um. 77- zenkettödös.

Untioara, Unciola, Ise, f. 1. Va- lamely jöszdgnak tizenkettS- dik re'sze.

Untieste, Unciatim, adv: Löton- ke'nt.

Untura, Arvina, nse, f. x. Hä).Axungia, se, f. 1.

Untura creatia, Mesenterium, ii, n. 2. Fodor hdj.

Unturof, Arvina unctus* ta, um. Hajos.

Untura vendietoriu, Axungiarius,

5o 4 UR. UR.

ii, m. 2. Hdj áruLó.Urbariu carte de ceva bun, Ur-

barium, ii, n. 2. Valcirni Jó- szágról irolt könyv.

Urceor, Urceus, ei, m. a. Tsupor, hantsó, viz merit'd ede'ny.

Urceor el, Urceolus, li, m. 2. Kor- sótsJía, tsuporha.

Urceolariu, Urceolarius , v. Ur- ceolaris, re, c. 5. Fazeki. Urceolaris herba, Fazekban til- tetett fi'i, v ird g .

Urceor, v. ordisor la ochi, Chri- te, tes, f. 3. Szemen termo drpa. Hordeolum, li, n 2.Ordeolus, li, m. 2.

Urdiefc, Ordior. orsus sum, diri. Kezdek, elliczdem.Exordior, iri, sus sum.

Urdiefc panfa, Telam ordior, iri. Fonalat veteJi, vdsznot szö-VöJ(.

Urdiré, Orsus, sus, m. Elhez- dett, hezdet.Orsum, si, n. 2»

Urdiré cuventeri, Exordium, ii, n. 2 Kezd'd heszed.

TJrdori, v ordiori, Gramia, se, f. I. Szemnek tsipdja.

Urdorie, Lippitudo, inis, f. 3.Tsipdssdg.

Urdurof funt, Lippio, ire, itum.Tsipds vrtgyoh.

Urdorefc ochi, Lippiunt oculi, Tsipáznak a szemeim.

tTrdorof, Gramiosus , s a , sum.

Tsipds, valisi.Lippus, pa, um.

Urdori u^cate la ochi, Gramea sicca, Szemnek szdraz tsipdja. Vedi si ordiori.

Urechia, Ttal: Orechia, Auris, ris, f. 3. Fill.

Urechiuse, Aurícula. Isp, f. i . Fii- letske.

Ureche vafuhii, Ansa, ?æ, f„ j.Edenynek fille

Urechiar, Auriçularis, re, c. 3.Fiilhez voló.

Urechiat, Auritus, ta, tum. N agy f i i l i i , jó l halló.

Urechielniue, Emigraneus, e i, m. 2. Fülbe mdszó fe'reg.

Urefp , a verbo Hprresco, qvia gvem odio haberrms horremus qvasi, Uti est verbum Abomi-, nor, ari. qvod significat, Irtód- zom tölle% utdlom.Aspernor, ari, atus sum. Utá? lom, megutdlom,Sperno, vi, etum, ere.Temno, si, emptum, ere. Contemno, si, emtum, ere. Execror, ari, atus sum. Adversor, ari, atus sum. Aversor, ari, atus sum. Detestor, ari, atus sum. Fastidio, vi, tum, ire*Despicio, xi, ctum, ere. Pespicor, ari, atus sum. Despecto, avi, atum, are* Respuo, ui, turn, ere.

Odi, disti, odit.Urire, Horresoentia, aspernatin,

onis, f 3 Ut aids, megutdlds. Aversatio, onis, f. 3.Contemtio, onis, f. 3» Contemtus, tus, na. 4*Desppctio, onis, f. 3.Despectus, tus, ni. 4' Despkientia, se, f» î.Despicatio, onis, f. 3, Despicatus, ţus, m. 4- Detestatio, onis, f 3,Execratio, onis, f. 3,Fastidium, ii, n. a.Sprefio, onis, f. 3.

Uriceof, Aspernabilis, le. c» 3» Utdlatos.Contemtus, ta, tum. Contemtibilis, le, c. 3„ Abominabilis, le, c. 3. Detestabilis, le, r. 3. Fastidiosus, sa, sum. Execrabilis, le, c. 3»Execratus, ta, tum. Abominatus; ta, tum. Aspernandus, da, dum, Abominandus, da, dum. Exe'crandus, da, dum.Odibilis, le, c. 3.Odiosus, sa, srm.

Uritoriu, Horrens, tis, o. 3. Con- temtor, oris, m. 3. Uldlâ. Temtor, oris, m. 3.Spretor, oris, rn. 3.Spernax, cis, o. 3.Fastidiosus, sa, sum.

UR.

Osor, oris, m. 3.Urit, Execratus, ta, tum. Meg-

utaltatott.Despectus, ta, tum.Despretus, ta, tum.Despicatus, ta, tum.Fastiditus, ta, tum.Osus, sa9 sum.Exosus, sa, sum.Spretus, ta, tum.

Ura, Odium, ii, n. 2. Gyillolse'g. Vedi mai in dsof: Ura, Invi-* »dia.

Urâciune, Abominatio, onis, f. 3. Utd/atossdg.Detestatio, onis, f, 3.Acosmia, se, f 1.Execratio, onis, f. %.

Uratieste, Contemtim, Megutdlva. Urefc bucatele, Cibos nauseo, avi»

atum. A z etelt megutdlom. Ura bucatelor, Asitia, se, f. i.

Etkeknek megutalăsa.Urefc inpreuna, Coaspernor, ari,

atus sum. Egygyutt megutdlom,

Urit la faula, la facie, Pithecium, ii, n. 2. Utdlatos rut termetii, Maîr‘m dbrdzatu.Illiberali specie.

Urefc cu pifma, Inrideo, di, sum, ere. Utdlom, irigykedem .Odio babe«, ui, ere.

Urire, Invidia, se, f. j . Irigyseg. Invidentia, se, f. i.Odium, ii, n. 2.

. t

UPi. 50^

5oS UR. ţjR.

Uraceof, Jnvidiosus, sa , sum. Irigyse'ges, gyülo Iséges. Odiosus, sa, sum.

Urători», Invidus, da, um. Irig y , gyiilolo, utáló.

Urefc incatva, Subinvideo, d i, sum, ere. Irigylem form a.

Urit incatva, Snbinvisus, sa, sum. Val amen nyi re gyti Ui Iséges. Subodiosus, sa, sum. Gyiilolse- ges Jorm a.

Ura, Invidia, se, f. i. lrigyseg , gytilólse'g. Odium, ii, n. z.

Ura mare, Invidia magna, JVagy irigyse'g, utálság.Odium acerbum.Odium capitale, hostile.

Ura m ica, Invidiola , lse, f. 1.Irigyse'getske.

Uratieste, Invidiose, adv: Irigyiil.Odióse, adv: Gyúlólségesen.

Urefcume, Fastidio me, ivi, tum, ire. Unom magamat.Tsedet me»Prsetedet.

Urire, Tsedium, ii, n. 2. Únús unt.Divid ia, se, f. 1. Megunás, ne-\ hézség.

Urit, Tsedulus, la, um. Unt.Tsediosus, sa, sum.

Urefcume foarte, Distsedet, distse- duit, djsteesum est, Igen meg- untam, eluntam.

Uratieste, Fastidióse, adv: Úha- kodva.

Urgifefc, gonefc, Perseqvor, cu» tus sum, eqvi. Uldozôm , uiá- lom.Inseqvor, cutus sum, eqvi. Insector, ari, atus sum.

Urgifire , Insectatio , onis , f. 5.ÍJldózés. Persecutio, onis, f. 3.

Urgifitoriu, Insectator, oris, m. 3. Üldcizo.Persecutor, oris, m. 3. Insecutor, oris, m. 3.

Urlu, I tal: Urlare, Ululo, a v i, latnm, are. OrditoJí.

Urlare, Ululatus, tus, m. 4* Or- dilrís.

Urlat, Ululatus, ta, tum. Ordit- talott.

Urla'oriu, Ululator, oris, m. 3. Orditó.

Urlu ca Elefantu Barrio, ire.Éléfánt módra hartzogok.

Urlare ca a Elefantului, Barritus, tus. m. 4• Eléfánt módra har-tzogás.

Urlu ca lupu, Fxululo, avi, atum, are. Farkasúl orditok , ¿gen orditok.

Urlare Romanilor, si a altora cand fe rezboe, Barritus, tus, m. 4> Rómaialinali, és más vitézek- nek tábori kiáltásoh. Barbaricum, ci, n. 2.

Urma, Ital: Orma, Vestigium, ii, n. 2. N vom , nyomdèk.

Urma de pessor, Vestigium p»* dis, Lab nyom.

UR. UR.__________ , S v

prm a de un pessor, Pedale spaii- um, Egy lăbnyomnyi.

Urm, urmez, Imitor, ari, atus sum. Kdvetem.Seqvor, cutus sum, eqvi. Inseqvor, cutus sum, eqvi. Conseqvor, eqvi.Comitor, atus sum, ari. Proseqvor, qvi, cutus sum.

Urmare, Imitatio, onis, f. 3. Kd- vete's.Imitamentum, ti, n. a.

Jmitamen, nis, n. 3.Seqvela, lse, f. 1.

Urmatoriu, Imitator, oris, m. 3. JKdveto. Consectator, oris. Secutor, oris, m. 3. iEmulus, li, m. 2.Seqvutor, oris, m. 3.Sectator, oris, m. 3.Assecla, lse, m. î,Simia, se, f, i.Acoluthus, th i, m. 2. Mdst ktiveto.

Următoare, Imitatrix, cis, f, 3.Kovettfne'.

Urmaceof, Imitabilis, le , c. 3.Kdvetheto.

Urmat, Imitatus, fa, turn. Kdvc- iett.

Urm cu ftredanie, Consector, ari, atus sum. Szorgalmatoson kovetem.

Urmare cu ftredanie, Consecta- tio , onis, f. 3. Szorgalmatos noveles.

5o7

Urm iare, Reseqvor, cutus sum, qvi. Isme't kovetem.

Urm in calcaile lu i, Subseqvor, cutus sum, ©qvi,, ZJtănna nyo- inaban vngyok,

Urm incatva, Sector, ari, atus sum. Kovetdegelem . *

Urm lefne, Facile imitor, ari, atus sum. Kdnnyen kovetem.

Urmatoriu lefne , Seqvax , cis , o. 3. Kdnnyen kdveto.

Urm parentelui meu , Patrisso , avi, atum, are. Atyâmat kd- velem.

Urm fpre, Impendeo, di, Sura, ere. Re'd-kpvetkezein.

Urmatoriu fpre, Superimpendens, tis, o. 3. Re'ă-kdvetkezo. Impendens, tis, o. 3. Re'd-ko- vetkezendo.Inseqvens, tis, o. 3. Kdvetke- zendo.

Urmare, Consecutio, oniş, f. 3. Koveţkezes.Conseqventia, se, f. i.

Urniatoare dreapta dein alta curgătoare, Consectarium, ii, n. a. Jlidsbdl kijdvo igazsdg.

Urmare a vreunui vers intrualt intielef, Parodia, re, f. i. Vala- m i versnek kdvete'se mas e'r-

telemben.Urmatoriu, Consectariuş, riffl, am,

K^vetkezo.Conseqvens, tis, o. 3.

Urmând, Conseqventer, adv: K d-

5oR T)R.

vetkezendoheppen.Urmez in bunu parintiefc, Hseres

fio, eri, actus sum. A ty a i ordh- segben be'lcpek.In bonis paternis succedo, s i , ssum, ere.Bona paterna obtineo, ere, ternii, entum.

Urmare in bunu parintiefc, Suc- cessio in hsereditate, A ty a i o- rdhsegben belepes.

Următori dupo mine , Posteri, orum. U tdnnam hovethezok. Successores, rum, m. 3. piu:

Urmez in locu altue , Succedo , ssi, ssum, ere. Valahineh hel- lyibfin ăUittatom.In locnm alterius, illocor, atus sum, illocari.

Urmare in locu al Mie, Successio, onis, f. 3. Valahi utdn kovet- Jieze's, helyheztetes.

Următoriu altue in ceva, Succes- sor, oris, m. 3. U tdnna kovet- kezo , helyeben ţevii. Succedaneus, ea, um. H elyeben hovetkezo.

Urmatorefc, Successorius, a, um.U tdnna lett, Tiszthez val6.

Urmând, Successive, adv: U tdnna m en ve , kovetve.

Urmez al ue dein manie, /îlmiilor, ari, atus sum. Valahit ko- veteh irigyu l.

Urmare altue dein manie, iEmu- latio, onis, f. 3. H aragbâl mds-

UR. US.

nah hövetese.Următori u altue dein manie, jE-

mulator, oris, m. 3. Irigyseg- bo'l valahit kdvetö, verseng'd.

Urnefc, Urgeo, si, ere. Erdltetem ,

siettetet i , ero’vel tolyom.Cogo, ere, egi, actum.

Urnire, Coactio, onis, f, 3. Erdl- tetes, siettetes.

Urf, Ursus, si, m. 2. M edve. Urfefc, Ursinus, a, um. M edve-

hez valö.Urfoae, Ursa, sse, f. i . Nydste'ny

m edve.Urla mare ftele, Ursa major,

Gdntzdl szehere, E g i tsiLlag- zat.

Urfa mica, Cynosura, se, f. 1. K is m edve tsillag , his g d n tzdl szehere.

Urtica, Urtica, cse, f. i . Tsilydn.Cam ia, se, f. i.

Urtica de mare, Acalyphe, phse, f. î. Ten g er i tsilydn.

Urtieutie, Urticula, la:, f. i. Âr~ va tsilydn.Laminm, ii, n. 2.

Ufc, Exsicco, avi, afum, are. M egszdraztom .Exsucco, are.Desicco, avi, atum, are, id: Torreo, ere, ui, tum. Aszalom ,

m egsiitdm .Sicco , are. A sta lo m , szâraz- torn,Âssicco, are. Megaszalom.

us. us. 509

Arefacio, ci, ctum, ere. Retorreo, ere, ui. Aszalom.

Uicare, Exsiccatio, onis, f. 5. Szd- raztás.

Ufcaciune, Siccitas, tis, f. 3. Szd- razsdg.Ariditas, atis, f. 3. Aszszusdg. Tabes, bis, f. 3. Elaszds, fon- nyadds.Tabitudo, nis, f. 3.

Ufcatoriu, Tabificus, ca , cum. Elaszalóy száraztó.Exsiccator, oris, m. 3.SiccahSj tis, o. 3.

Ufcat, Aí-idus, do¿ dum. Szdraz. Siccus, ca, cum.Exsuccus, ca, cum« Szdradt. Syntecticus, ca, cum.Aridulus, la, lim . AszszutsJia.

. Inarefactus, a, um. Megaszait¿ szdradt.Tabidus, da, dum. Elaszatt, szdradatt.Obesus, sa, sum. Emesztodtilt* szdradt.Retorridus, da, dum. Elaszatt. Retostus, a, um.Marcidus, a, um. Szdradt.

Ufcat, Siccatus, ta, turn. Megszd- raztatottiExsiccatus, ta, turn«Tabefactus, ta, turn.

Ufoatieste, Sicce, adv: Szdra- zon. Aride.Retorride, AszattiiL

Uic foarte, Retorreó, u i, turn,

ere. Elaszalom.Ufcat foarte, Peraridus, da, um.

Igen aszszu, szdraz.Retorridus, da, um. Elaszatt, Retostus, ta, tum.Torridus, da, dum.

Uíc la foare, Insolo, avi, atum, are. Ver'ófényen szdraztom.

Ufcare la foare, Insolatio, oniî, f. 3. Napfenyen szdraztds.

Ufcat la foare, Insolatus, ta, tum.Verofenyen szdradott.

Ufc poame, Poma sicco, avi, tum, are. Gyiimoltsdt aszalok.

Ufcatoriu de poame, Fornacarius, ii, m. 3. Gyiirrtolts aszaló.

Ufcüme^ Eksiccesco$ ere. Meg- szdradoÂi Areo¿ ui, eré;Aresco, ere, tiis Arefiti, erL Assiccescó, erco Adareo, ui.Assüdescc>$ eré. MegszáradoJí. Exareo¿ ui, ere.Exaresco.) eré.Extabesco , ere, ui. Elszdra- doA, elsenyvedek.Exarefio, eri. Elszdradoli. Coarescdj ere. Oszve-szdradoîî. Coritabésco, ere. Elszdradoli. Iriaresco, ere. Megaszok, sză« radok.Peraresco, ere.R“toresco, ere. Elaszok,Tabeo, ere. Szdradok,

Tabeseo, ere.Torresco, ere. Elaszok.

Ufcume cole si cole, Jnteraresco, ere. Kozte-kozte szdradok.

Uicurae detot, Coaresco , ¿re.Oszve-szdradok.

Uibiime prinpregiur, Obaresco, ere. Koroskorul szdradok.

Ufcamife trnpu , Arescit corpus , Szărad a testem.

Ufcare trupului, Atrophia, phise, f. î. 'Iestnek elszdraddsa. Syntexis, xis, f, 3.

Ufcat fee funt, Tabeo, u i, ere.Szaradt, fonnyadt vagyok .

Use, Ostium, ii, n. u. A jt6» Janua, se, f.Porta, tse, f. j.

Use dsof, aicunfe, Pseudotyrum, ri, n. 2. A l ajtd.

Use dein lontru, Posticulum, li, n. 2. Belso ajtd.

Use incuiete bine, Subcuneati postes, Jo i beszegezett ajtâ- felek.

Useriu, Ostiarius, ii, m. 2. Ajtână i lâ .

Janitor, oris, m. 3.Po'rtarius, ii, m a.

Useritie, Ostiaria, se, f. i. A]t6n dlld aszszoAy.Janitrix, cis, f. 3.Portaria, se, f. i.

m. 3. A jí ó sari;.Usceorit, Cardinatus, ta, tum.

Sarkas, tiszve-fogíalt.Usitie, Osticulum, li, n. 2. Aj~

tótska.Foricula, 1 ^ f. 1#

Usitie deinderept, Posticulum, li, n. 2. Hdtulsó ajtóiska.Postica, ae, f. \. BelsS, hdtul- só ajtó.Posticum, ci, n* 2.

Ufie, Grae: Uf¡a, flimie, Substan» tia, ae, f. j . Levo dllat, vedó- sdg , vagyonság.

Usorez, Allevio, avi, atum, are. A ónnyebbitenii kor, nyitem. Levo, avi, atum, are.

Usorare, Levitas, atis, f. 3. Kori- nyilség.

Usorerié, Levamen , inis, n. 3. K ó'nnyebbites, konnyebbség, Levamenturo, ti, n. 2.Levatio, onis, f. 3.Alleviafio, onis, f. 3. Allevamentum^ ti, n. 2. '

Usorat, Levatus, ta, inm, Meg- ktinnyebbiltetett.Allevatus, ta, tum.

Usor, Ab oeyor oryssirnus, Le- vis, leve, c. 3. Kónriyü.

Usor dormitoriu, Levisoinnus, nj, m. 2. Ébreri aluvó.

Usor in credeiritie, Leviíidus da, dum. H itit konnyeñ megmá« soló.

pessoare, Levipedes:,

Useste dein use in use, Qstiatim, adv: Ajtónként, hdzanként.

Usceori fau íitina, Cardo, iais, ¡ Usoíi ití

u s. US. UT.

durn, o. 3. Konnyti labuak , jo Jiilok .

Usorel, Leviusculus , la , Ium.KOnnyiitske.

Usureste, Leviter, adv: Konnyen mtilolag.

Uftur, Ab ustus, ta, turn, Ustulo. avi, atum, are. Egetem , tsl- pem. Uro, ussi, stum, ere.

Ufturare, Ustio, onis, f. 3. Egetes. Ufturat, Ustulatus, ta, turn. E-

getett.Uftureceof, Ustulandus, da, dum.

Egetendo.Ufture me, Ustulat, Eget, tsip,

viszket.Uiuc* Sicco, avi, turn, are. Szd-

raztom.Exsieco, avi, atum, are, id.

Ufucare, Exsiccatio, onis, f. 3. Szdraztas.Siccatio, onis, f. 3.

Usura, Usura, rae, f. i. Ve’lle eies, nyereseg, u’sora.Fenus, oris, n. 3; IFsorat Danisma, ads, n. 3. Interusurium, ii, n. 2. id.

Usura dein usura , Anatocismus, mi, m. 2. U ’sordbdl it- ’ sora. \

Usure deintru o fute doifprediecie fe dan, Centesima, mae, f; l . Oly u’ sora, m i don szdzbol li- zenkeito adatik.

Usura mica, FenusCukxm, li, n. z. U ’soratska.

Usurare, Usurado, onisj f. 5¿ U- ’ sorálkodás.Feneratio, onis, f. 3.

Usurariu, Usurarias, a, um. LPsorás, u’sora haszon hajtó.

Usuras, Toculio, onis, m. 3. U* 3sorás, u’sordt hajtó.Danista, tae, m. i. IT sorás. Fenerator, oris, m. 3. Feneratorius, a, um. Fdsvény.

Usuratoare, Feneratrix, cis, f. 3.U’sorásné. ,

Usuretiefo, Usuraticus, ca, cum. U’ sordhoz való ,Feneraticus, ca, cum.Fenebris, bre, c. 3.

Usurat, Feneratus, ta, tum. ZFso* rával meg-jlzetetí.

Uşurez, Usuram solvo, ere. ¡Tso- rát jlzetek , adok.

Utrum, Utrum, adv: An, nam, nec, Avagy, de melyik.

V Á .

Vaca, Vacea, cae, f. i. Tehén. Vaca de a fata, Forda, dae, f„ s.

Hasas tehén, has as linó. Hordas dae, f. i.

Vaca batrina, Vaeca vétula* Ven tehén.

Vaca fatafa, Vaéca matrix, c¡% f 3. Borjiis tehén.

Vaca ftarpa, Vacca sterilis, Med'■> do tehén.

Vaca tenere, Vacca juvenca, f. i 4 Tiñót

VA. VA.

Vacutie, Vaccula, iae, f. 1. Ti- ndtska, tehenetske.

Vacarie, Bubile, lis, n. 3. Tehen akol.Bovile, is, c. 3.

Vacariu, Vaccarius, ii, m. 2. Tehen pdsztor.Custos vaccarum.Bubulcus, ci, m. 2.

Vacanefc, Vaccinus, na, num. Te- he'nbol valo.

„Lapte de vaca, Lac vaccirium$ Tehen tej.

Vacatie am, Vaco, avi, tuni, are. Hivalkodom .Qvietus sum a negotiis.Desino a laboribus.

Vacatie, Vacatio, onis, f. 3. Hi* valkodăs, munkălol megszu* nes.Feriae, arum, f. piu:Cessatio a labore.Intermissio negotiorum.

Vacanf fore lucru, Vacans, tis, o. 3. Hivalkodö, iires.

Vacat, Vacatj imper: Vagyon iiresse'gem red.

Vacatie buna fau re a m , Benev. male ferior, ari, atus sum. J ö l , vagy roszsziil hivalkodom.

Vacatie lunga am, Perdiu ferior, ari, atus sum- Sokdig hival- kodorri.Otior, ari, atus sum.

Vacatie dela invetietura, Studio-

rum sive literarum interstitio, Tanuldstol val6 hivalkodăs. Vacatio a studiis.

Vacatie dela Deregatorie, Muae- rum vacatio, Tiszti iiresseg.

Vacatie dela legi, Feriae foren- ses, Szeki hivalkodăs.

Vacatie fcurta, Brevis vacatio, ROvid hivalkodăs.

Vad, Vadum, di, n. 2. Gdzl6 hely, tsekely viz.

Vadurefc cu pessorele, Vado, avi, tum , are. L ă b o lo m , vizen , igdzldban me'gyeh.

Vadurof, Vadosus, sa, sum. M eg- lăbolhatâ tsekely v/z.

Vai. Vae, Jaj.t 6 jaj. Hei.Vai misei, Eheu, Ja j szege'ny.Vaetume, plâng, £ julo, vi, atum,

are. Jajgalok, sirok.Vaetare, Ejulatus, tus, m. 4. Ja j-

galăs. Ejulaiio^ onis, f. 3.Vaetume ca prunci, Vagio, vagi-

vi, tum, ire. Rivok, nyivok m int a ’ kis gyerm eh Vagito, avi, tum$ are*

Vaetare, Vagitus, tus, m. 4. K is gyerm ek rivds.

Vaetatura, Vagitus, tus, m. 4- id.Vah, Vah, Inter: Aba, Oha, Td-

vul le'gyen.Va fugi, Fugiturus, ra, rum. Fu-

tarido.Vale, Vallis, lis, f. 3. Volgy.

Vales, vaiis, f. 3.Convallis, lis, t. 3.

VA. VA. 5i5

Valce, Vallicula, lae, f. 1. Vol- gyetske.

Valioara, Vallecula, lae, f. 1. id. Valve, Valvae, arum, f. J. hetfe-

le nyild ajlo, /\apu, ablak. Valvele B^f-rici* Valvae Templi.

Ternplom ajtaja.Valvat, Valvatusj a, unii Ketfele

nyild ajtâsi Valuta pretm, Pretium, ii, n. 3.

Arra valaminek.Va naşte, Pariturus, a, um. Szu

lendd, ellendo.Vara, Ver secundum, aestas, atis,

f. 3» Nyâr.Varez, iEstivo, avi, turn, are. Aya*

raloktVarefc, iEstivus, a, um. ftyari.

„1 emp de vara, iEstivum tem pus. A yari ido.

Varga, Virga, ae, f. l t VeSzszo is tdp pdltza.Verbef, riSj n. 3*

Vargutia, Virgula, ae, f. 1. Vesz- szolske.

Vargefc, Virgo, avi, tum, are.Veszszozoin.

Vargatoriu, Virgator, ris, m. 3.Veszszdzo.

Vargat, Virgatus, a, um. Megvesz- szbzoit.

Varga de fcri£ Stylus, li, rr» 2.Irâ veszszb.

Varga indreptatoare in pond, Examen, ms, n. 2. Fontban igaziii o venzszo,

Pars II.

Vargefc, vargat fac, faciuefc, Ver- rniculor, ari, atus sum. Tarkdlok.

Vargatoriu, Vario colore pingens, tis. Kiildmb szinekkel tarkalâ. Variegator, oris,

Vargat in multe fecie, Variegatus, ta, um. Tarka.Varius, ia, um. Versicolor, oris, m. Z. Vermioulatus, ta, tum. Pervarius, ia, um.

Vergata haina, Vestis variegata.Polymica, ae, f. î. Tarka ruha.

Vergat infrumfeuat, Virgatus, ta, um. Veszszos, iratos, tzi/rds.

Vargurat, Virgulatus, ta, um. Ira• tot tzifrdzott.

Variat vedi veriat.Vaf, Vas, vasis, n. 3. Vasa, orura,

n* piu: 2. Edeny.Vasum, si, n. 2.Cammura, rae, f, i. Edenynek neme.Bafcunda, ae, f. i,Carus, iri, m. 2.

Vafceor, Vasculum, li, n* 2 . E de*nyetske.Scutriscum, ci, n. 2.

Vafceor cu poame si alte dulce» tiurij Tragim a, atis, n. 3. Gyumolts tal,portzogd tsemete.

Vaf albiet, O.ymbiura, ii, n. 2. Te- kenyo fo rm a edeny.

Vaf acoperit cu pele, Scutra, rae.f. 1 . Borrel boritott edeny.

V af cu manunchiu, Vas ansatum ti, n. 2. Făles edeny.

33

Vuf cu doao mănunchiuri, Diot-,

tae, f. 1 . Ket j i i l i i edeny.

Vaf cu tri tievi, Trichila, lae, f, i,

Hdrom tsoves edeny.

Trichillum, li, n. a.

Vaf de apa, Aquiminale, li», n. 3.

Viz edeny.

Vaf de apa cu manunchiu, Nasi-

terna, nae, f. i. Fogantos viz

edeny, viz merita veder.

Vaf de apa de ordiu, Ptisanarium,

ii, n. a. Arpa vizes edeny.

Vaf de arama, JEnulum, li, n. a.

R e t edenyelske.

iEneum, ei, n. a.

jflEreura, ei, n. a.

V af de cale, Vas viatorium, ii,

Uti edeny.

Vaf de compana, Lanx, ci*, f. 3.

Mertek serpenyo.

Vai de culefla vie, Qualus, li, m. s.

Corbis, bis, m. 3. Szureti edeny.

Vaf de culef la vie era demult,

Fora, orura, n. a. piu: Edenyek,

melyekkel a ’ regiek eltenek

szăretkor.

Vaf de cocna de fert, Vas coqui-

narium. Fdz'd edeny.

Vaf de diece mefuri, Decimodiae,

arum, f. i . p iu : Tiz hanlăs

edeny.

Vaf de fert muft, DefrutariuSj ia,

u m . Must fos'd edeny.

Vaf de fript, Frictorium, ii, n. z

Porsolo, serpenyo, rănt6.

Vaf de glaae, Vitrea, aruna, n. tt

piu: Mf n d n iiveg edeny. Vitramina, num, n. 3.

Vitreum, ei, n. a.

Vaf de glase fau de lut, ce gal»

gaeste cand torni afar?, Şina«

pulum, li, n. 2 . Kotyogós iiveg

vagy Jo ld i edény.

Brochus, chi, m. 2 . Bugyogós

edeny.

Cuhum, ti, n. 2.

Vaf dein peatra murha făcut,

Murbeus, ea, eum, Murha Aó-

bol tsindlt edény.

Murhinus, na, um.

Vaf de luat fau fcof apa, Ant-

h lia , ae, f. î . Veder, merit'd

eszkóz.

Vaf de lut, Testa, tae, f. 1 . Ts«*

rép edény,

Testu, inde:

Testum, ti, n. a,

Terreum vas.

Fictile, lis, n. 3.

Fictilis, le, c. 3.

Figlinum, ni, n. É.

Samium, ii, n. a.

Seria, a*, f. i. Serióla, lae, f. l.

Vaf de lu t, cahala, Fidelia, ae,

f. i. Tserép edény, kdjha.

Vaf de lut, fau de alta ceva, Vafe

fepate frnmfetiate, Anag ipha,

orurn, n. 2 . plur: Alinden ede-

nyek., melyek metszéssel izijrdz•

tattaK

Val de mancat dein el, Vas esca-

rium. Edény melybol ssznck.

VA. VA. 5i5

patina, na*-, f. i. Tál.Scu'ella, ae, f. i. Tsésze.Patella, lae, f. i. Tálalska. Patencia, lae, f. i.

V af de nnfurat ol*u, Hostus, ti, i d , 2. Ola; rnéro edény

Val de mefurat vinu, Choa, choae, f; i. Bór mérte'k, harom ítze.

Val de miere, Vas mellarium, ii, Méz edeny.

Val de inull, mulctra, sustariu, Mulctra, trae, f. i. Fejo edeny, sa/íar, deaa.Mulctrum, tri, n. t,Mulctrale, lis, n. 5.

Val de patrudieci de serii, Cúleua, ei, m 2. Negyven vedres hordó. Culearis, re, c. 3. Negyven vedres.Vas quadragenarium.

V af de piset, Matula, lae, f. i. fíugygyó edény.Lasanutn, sani, n. 2.

V af de purtat apa, Crátera, rae, f. i. Viiz hordó edény.Craterra, rae, f. 1. Aquiminarium, ii, n. 2.Vas áquarium.Hydria, riae, f. j .

Vaf de beut vin fau apa, Pote- rium, ii, Potormm, ii, n. a.' Bór, vagy viz ivó edény;Vas potorium.Cyathas, thi, m. 2.

Val de purtat bleu, Guttüs,^tti, ni* %. Olaj hurdozó edeny.

Vas olearium.V af de purtat prandiu, Aristopho-

rum, ri, n. 2. Ebed hordd e-deny.

Vaf de purtat vinu, Aeratopho- runij ri, n. a. Bor hordd veder. Ofenophorum, ri, n. a.

Vas vinariurn.Labrum, ri, n. 2.

Vaf de recit vinu, Frigidarittna, ii, n. 2. Bdr hivesit’d edeny. Nasiterna, nae, f. i.

V af de iraldat, Labrum, ri, n. 2.Feredo had.

V af de fcof, luat, si beut apa, Trulla, lae, f. i. Viz merits, es iv6 edeny.

V af de fcof, fau luat apa, Situ!«,, lae, f. l. JUerito edeny, hopo~ nya , Veder.Situlus, li, m. 2.Haustoriam, ii, n. 2,

Valuti de fcof (au luat apa, SiteL la, lae, f. i. Merit'd edenyetshe;

Vaf de sertfit lui Bachus, Bachi- um, ii , n. 2. Bachusnak dl- dozatjara vald edeny.

V af de fpelat, Trulleuni, ei, ri. 2. Mosdd edeny.Pollubrum, bri, n. 2.Mel(u v ium, ii, n. 2.

V af de fpelat pessoareele, Pellii« via , viae, f. l. Pelluviunj^ ¡¡ n. 2. Lab mosdd iedenf: Pollubrum', bri, n. 2i Pelvis, vis, f. 3»

* 33

VA. VA.

Val de tinut apa era ín Beí«rici, Lepistae, arum, f. plu: Vizlartó edények vóltak regen a ’ Templo nokban.

Vaí de tinut oleu grof, Amurcaría dolia, Olaj seprd tartá e- dények.Labrum, bri, n. 2.

Vaf de tinut doctorie, medicina, Narteciura, ii, n. 2. Orvosság tartó edény.

Vaf de tinut pane, Artotheca, cae, f. i. Kenyér tartó edény.

Vaf de tri galete, Trimodia, diae, f. i. Hárorn kóblos edény.

V af de udat in gradeina, Harpa- giutn, ii, n. 2. Kert dntózd vize s edény.Clepsydra hortensis.

Vai de un cop, Gemellar, aris, n. 3. Kupds edény.

Vai de vin ulceor, plofca, Hirnea, neae, f. i. Boros edény, korsó palalzk.Cirnea, neae, f i.

V af de vin si de purtat vin, T ina, nae, f. i. Boros edény, bór hordó tseber.

V af, fau vafe de vin demult', Irnella, Iae, f. i. Boros edé* nyek nemek, vóltanak régen. ]rnea, neae, f. i.Irneuin, ei, n. a.

Vaí de vin, fau lapte mare, Sinus, »i. 3. A/agy Uusas edény, pa* latzk. Tejnek, vagy búrnuk va-

ló e lén y. Sinus, ni, rn. i.Vaf de vin fpre aducere, Sympu-

viurn, ii , n. 2. Pohărforma bor edény, az d'dozatra. Sympinium, ii, n. 2.

Vaf in care cura vinarfu fan apa, Evcipnlus, li, m. 2. Viz vévd edény, melybe i a ' viz, vagy éget bór tsorog,

Vaf înfund it, de purtat aoa. Ob- ba, bae, t, j. Légej, fa pula! zk.

Vaf mai marisor ca da un cop, Ciboriutu, ii, m. 2. Aagy e feny, kupa.

Vaf taet in ftrug, Toreumma, atis, n. 3. plu: Esztergdban metszett edény.

Vafceor de ocet, Acetabulum, U, h. a. Etzeles edényetshe.

Vafceor de ruied, Promuleidaria, iorum, n. a. plur: Mézes /e- nek, vagy méhsernek való e/e'« nyetske.

Vafariu, Vasarium, ii, n. 2. Edény tartó he/y.

Vaf.iriu d» tinut vafe de argint, Vasarium, ii, n. 2. Ezüst edé~ nygket tartó hely.

Vafariu, de facut vafe de argint, Vascularius, ii, m. 2. Ezüat e- dényeket tsináló dtves.

Valariu de facut vafe de lut, Fi* gulus, li, m. 2. Fazakos.

Vaiilie, Basil i us, ii, m. 2. László.Şateni, Vuio, avi, atum, are. Ser

ieni.

VA. VA.

Laedo, si, silrn, ere.Offendo, di, sum, ere.Saucio, avi, atum, are.Oblaedo, si, sum, ere. Megsér*

tem.

Olilido, si, sum, idere.Violo, avi, atum, are.Noceo, ui, ere.Officio, ci, ectum, ere.Aiifjuid mali alicui infero, uli, atum.Verbo, faotove aliquem oiTen- do, di, sum, ere.Injuriant alicui facio, ci, actum, ere,

Vatemare, Laegio, onis, f, 3. Meg

ser tés, sërelem.

Violatio, onis, f. 3.Vitiatio, onis, f. 3. Series. Offensa, sae, f. l.OflTensio, oni«, f. 3.Offensum, si, n. 2.

Vatemetoriu, OJfendens, tis, O. 3. Serlo.

Laedens, tis, o. 3.Violator, oris, m. 3.

Vatemat, OtTensus, sa, suna. Sér-

teii. Laesus, sá, sum.Violatus, ta, tura.

Vatem cu fer, (au cu alt ceva, Vulnero, avi, atum, are. Sebe-

sitem.

Saucio, a vi, atum, are. Convulnero, are. Megsebesitem

Consautio, are.Exulcero, avi, atum, are.

Vatemare cu fer, fau cu alt ceva, Vulneratio, onis, f. 3. Sebesites. Saueiatio, onis, f. 3.Convulneratio, onis, f. 3. Meg-sebesites.Consautiatin, onis, f. 3.

Vatematoriu cu fer, fau alt ceva, Vulnificus, ca, cum. Sebesites. Exulceratorius, ria, ium. Meg- sehesito.

Vatemat cu fer, fau aU ceva, Sau- ciatus, ta, tum. Sebesitett. Vuineratus, ta, um.

Vatem cu fer iare, R^duWro, avi, atum, are. Ismct megsebesitem.

Vatem in catva, Suboffendo, di, sum, ere. Valamennyire meg- sertem,

Vatemeceof, Violabili«, le, c. 3.Megsertheto.

Vatemetura la coae, Hernia, ae, f. i. Toktisseg.Bubonocele, Ies, f. 1. Enforecele, Ies, f. i . T&JioSSPg,

hinek bele leiâr.Vatemat, Herniosus, sa, um. Meg-

szatadt.Enterocellicus, ca, ura. Ramicosus, sa, um.

Vatemat la boase umplute de apa, Hydrocele, Ies, f. i. 76- hihen gyillt viz.Hvdroceleus, ea, um. Hydrocelicus, ca, um.

Vatra focului, Focus, ci, m. a. Tilzhely.

Vatrutia focului, Foculus, li, m. 2.

Ttizhelyetske, szen tartti.

Vatrefc, Focarius, ia, ium. Tilz- helyhez vald.

Vatrariu, Ama, mae, f. 1 . Szen szitd.Pala, lae, f. 1 . Vaskaldn.

Veac, Secnlum, li, n. 2 . Hoszszit

ido , szaz esztendo.

Seclum, li, n 2 .

Secularis, re, c. 3. es.z*

tendonke'nt uald.Veacu veacului, Secului» secuii,

Ortikke.

Vecerne, Vesperae, rum, f. 1 . pluî

Veisernye.Vecie, iEternitas, tis, f. 3. firtik-

Aevaldşdg.

Perpetuitas, ţis, fi 3. Sziintelen-

seg.

Perennitas, tis, f. 3. Orokheva-

lâsăg,

Veciuicefc, JEterno, avi, tum, are.Orokkevaldvd teszem.

Vecinie, JEtern«s, na, uqi. Or&k-

ke, vegnelkul valâ.

jEviternus^ na, una.

Perennis, ne, c. 3:

Perpeţuus, ua, unt.

Perpetuarius, ia, um.

Perpetuali*, le, c.. 3.

Sempiternus, na, oum.

Vecnic tenap, jEternitas, tis, £, 3.

Orok ido.

Tempua aeternnţn.V«ci vecilor, Saecula, aram. 0r6k°

5i8 VA. VE,

ke vegnelkul vald. jEternuf, na, num.

Vechiu, v. vet, Vetus, eris, n. 3.Regi, o.Antiquus, qua, um.Prisons, ca, ura.Casc.us, ca, cum.

Veohi de dile, Grandaevus, va, um. Idos, nagy idejil. Annosus, sa, sum.Vetustus, ta, tum. iEtate provectus, ta, tum.

Vechisor, Vetulus, !a, um. Regits» ke, qgatska.

Vechisoara, Vetula, ae, f. 1. Re- gitske aszszony.

Vechefcume, Vetera»co, ere. Avii* lok, hiavulok,Vetustesco, ere.Veteresco, ere.Vet«ro, avi, atum, ar#. Inveterasco, ere.Exoleo, evi, etum, ere.Obsoleo, ere, evi, etum. Obsolesco, ere.Obsolefio, eri, actus sum. Absoleo, ere.

Vechire, Vetustas, tis, f. 3. Regt- geg, avulds.Antiquitas, tis, f. 3.

Vechit, Veteratus, ta, tum. KU avult.Inveteratus, ta, tum. Obsoletus, ta, turn.

Verheste, Vetuste, adv: AgOnt re gen.

VR.

VE.

Obsolète. 6 môdra, régi môd- ra, régi form ări.

Vecin, Vicirius, ni, m. a- Szom- szêd.Vicinus, na, um.

Vecinatate, Vicinitas, tis, f. 3. Szomszédtsdg.Vicinia, ae, f. 1.Viciniura, ii, n. 2.Convicinium, ii, n. *.Paraecia, ae, f. i.

Vecinare cu terminu locului, Con* finis, ne, c. 3. Hatdros, Szom- szëdsdgos.Confins, ni», n. 3.Conternoinus, na, nuin.

Vecinefc, Vicinalis, le, c. 3. Szom m szèdsàgi.

Ved, Video, di, sura, ere, LàtoJi, Idtom, nézek, nèzem.Aspicio, xi, ctum, ere. Nezek. Conspicio, xi, ctum, ere.Cerno, crevi, etum, ere. Conspicor, ari, atus sum. iVe- zem.Concern o, ere.Oculos intendo, di, sum, ere. Oculis perspicio, xi, ctum, ere. Oculis haurio, si, stum, «re. Accipio, xi, ectum, ere.

Vedere, Visu*, sus, m. 4* Ldtds. .Aspectus, tùs, m. 4- Visum, si, n. 2.Conspectul, tù», m. 4* Nèzés. Vi'io, onis, f. 3. hăt As. üculorum sensus cernendi, vi*

VE. 5 i$

dendique vis, sensus. Vedietoriu, Videns, tis, o. 3. Ld.

tóy nézíi.Spectator, oris, m. 3.

Vediut, Visus, sa, sum. Ldtott. Con*picuus, ua, um.Perspeotus, ta, tum.

Vedieceof, Conspicuus, ua, um. LdUzalós.Prospicuus, ua, um.

Vederof, Visibilis, ie, C, 5. LáU hatos.Aspectabilis, le, c. 3. Spectabilis, le, c. 3.Sub aspectual cadens.In sensum cernendi cadens.

Ved bine lucra, Pervideo, di, visum, ere. Jó l látom a’ dolgot. Opptime perspicio, xi,cturo, e’ p*

Ved chiar, Clari**ime video, di, sum, ere. Tisztán látom.

Ved cu facie buna, Vultu, et Ta- cie, et animo bono video, ere. Jó szivvel látom.Jíquo animo intueor, eri, uitu« sum.Vultu placido video, ere.T ihenter video, ere.

Ved cu ochi buni, iEqui* oculis aspicio, exi, tum, ere, Intiuor, eri, uitus sum. Jó 'szem m él nézem.

Ved departp, Pro«r»icio, exi, ctum, ere. Meszsze látok.

Vedietoriu departe, Prospex, ci* o. 3. Meszsze látó.

5so VE.

Ved deincolo, Trapspicio, exi, ctum, ere. Altal-látok.

Ved ínpregiur, Circumvideo, di, sum, ere. Kornyül-látoh.

Ved întunecat,, Per caliginem vi* deo, ere Homályoson látoh,

Ved in fomn, In sorano video, ere. Altnombnn, látom.

Vedere in íbmn, ¡Somnium, ji, n. 2. Alom látús,

Vedenie in fonjn, V'sum, *>, n. 2, Alombnn látús.Visiones somniorum,Species somniorum.

Ved vedenie, Visiones video, ere. Látázokat, jelenésehet látoh,

Vedenie, Vmío, onis, f. 3. Jelenés, Visum, si, n. a.Visus, sus, m. 4.Sppctrnm, tri, n. 2.Apparít-o, onis, f. 3.

Vedere a vedeniilor, Visa viso- rnm. Jelenésekneh láiá*a.

Vedare ceteti, Con^pectus urbi». Városnah tehéntete, nézése.

Vedere deintei, Primus aspectus, Prima species, v. forma. Els'ó nézés, látás.

Vedere framoafe, Conspectus de- corus, pulcher Szép hinézés.

Vedere frurqoafe a ave, Aspeetum venustum , speciem venustam haber*. Szép látású, szép ki- nézésií.

Vedere necuviof,i, Visus indecorus. Mellen nézés.

t

___ __________ VE.

Vedere ochilor, Aspectns oeulo- rum. Szem hinézése.

Vedere urita a ave, Deformem habere speciem, et invenustam. Rút tehintetíí, rút form&jú.

Vedere vefele, Conspectus jucundus. Únendetes hinézés.

Vedietorelc, Visito, a vi, atum, are. Meglátogatum.Viso, visere, Inviso, ere.Reviso, ere.Revisito, avi, atum, are.

Vedietorie, Visitado, anís, f. 3, hátogatás.

Vedietariu, Visor, oris, m. 3, La®togató,Visitator, oris, m. 3.

Vedietorefc, Visendua, da, um, Látogatandó,

Vedietoreíc ínpregiur, Circumviso, ere. MindeniíH tneglálogalarn.

Vedietorie inpregiur, Circumvisio, onis, f. 3. Mindenfelé láto¿:/ tásq

Vedietoriu inpregiur, Circumvf* sor, oris, m. 3. Kó'rnyiíl látó, néz'ó. ,

Vediume, Videor, éri, sus sum.Láttatom.

Vednme prefte alti, Emineo, ui, ere. Kilelszem.Promineo, ui, ere.

Vediut prefte alti, Prominens, ti», Kitetszo.

Vedefc, Propalo, avi, atum, are. Kiieleniem , nyilcthozlalom„ Revelo, avi, atum, re.

I

VE. VE. 5at

Patefaoio, ci, ctum, ere. Manifesto, avi, atura, are.

Vedeire aretare, Manifestado, finis, f. 3. Kijelenlés, nyilathoz- tc.tás. Revelado, nis, f. 3.

Vedeit, Propalatus, ta, tuna. Ki- jelentett, nyilatkoztatott. Maniff'status, tata, tuno.

Vedefcume tuturor, Dispalesco, ere. Mindenek elott hiLudódom, láttatonfi,

Vedua, Ita: Vedova, Vidua, ae, f. i. Ozvegy aszszony.

Veduv, Vidnup, ui , m. 2. Óz- vegy ember.

Vediivefc, Viduo,' avi? atura, are, Üzvegyé tészem.

Veduvie, Viduitas, ati», f, 3, Óz- vegység.

Veduvit, Viduatus, ta, tura, Óz- vegyen maradott.

Veduv funt, Viduqs sum, e*, est. Caelihem vitam duco, xi, ctum, ere. Ózvegyleh«

Vena, Vena, nae, f. x, Er. Phlebs, ebis, f. 3.

Venutia, lta: Venuzza, Vénula, lae, f. i. Eréis he.

Venof, Venosus, sa, sum. Eres.Vena ce bate, Pulsus, sus, m. 4•

Felvero ér.Vena ce trage la cap, Cpphalica,

cae, f. 1, Fore szólgiüó ér.Vena de a dice , Stylus dicendi.

Oráiori stytus.Vena de argint, si de plumb mef-

tecata in bae, Molybdaena, na«, f. 1. Ezilst ér, onnal elvegy a bdnydban.

Vena de apa, Vena fonti*, Viz ere. Scaturigo, inis, f. 3.Subterrariei aquarum meatus.

Vena de metal, Vena metallic». Ertz ér.

Vena umflata la pessor, Varix, cis, c. 3. Ernek megdagadàsa, a’ Idbon.

Vena in trupu omuldi, ce ftringe, si radeica in fui, Sphincter, eris, m. 3. Egyben szorilô, ’s Jelemelo inatsha az ember tes- iében.

Vena la degetu cel mic, Venula digiti auricularis. Kis itjndl va* 16 eretske.

Vena mediana, Mediana, nae, f. 1. Media èr, az ember karjâban.

Vena miscatoare a trupului omului, Tendo, onis, v. inis, m. 3. Szfjas in, az ember’ tagjainak mozgalôja.

Vena oratoriceafca, Faoultas oratoria. Oratori tehetség, môd Vis dicendi.Copia dicendi.

Vena prin care pisetu fe ftrectira in besica, Ureter, eris, m. 3. Oly ér meJyen a ’ vizellet, a’ hùjag- ba sztvùrog.

Vena vieti, Arteria, riae, f. 1. E l et ér, felvero ér.

Arteria aspera. Gége.

Vinele vitelor cele itrembe la | Vend, Prodo, didi, ¡turn, ere. E l-ărulom.

Vindere, Proditio, onis, f. 3. E l'

522 VE. VE.

pesuoarele deinapoi, Snffrago, inis, f. 3. Az barmoknak ha- tulsó Idbohnak horgas inaik.

Vend, Vendo, d id i, itum, ere. Eladom .Venumdo, dedi, atum, are. Divendo, didi, itum¿ ere. Venundo, are.Distraho, xi, ctum, ere. Venditionem facio, ere../Ere, v. pretio mato, avi, atum,

are.

Venum expono, ui, itum, ere. Arulom.

Vindere, Venditio, onis, f. 3. El- adds.Venumdatio, onis, f. 3. Distractio, onis, f. 3.

Vendietoriu, Venditor, oris, m. 3. Eladó , aros.Dintracfor, oris, m. 3.

Vendi-toare, Venditrix, ci*, f. 3.Eladó ne árusné.

Vendieceof, Venabilie, le, c. 3. E ladó, eladni voló.Venali», le, c. 3.Vendibilis, le, c. 3. Eladhaló. Venalitius, ia, um. E ladni v aló.

Vend ut, Venditus, ta, um. E la* datott.Venumdatus, ta, um.Distractus, ta, tum.Mancipatus, ta, tum.

Vendietorsste, Venaliter, adr: E l adóképpen, kaímdr módra.

drufas.Vendietoriu, Proditor, oris, m. 3.

Eldrulo.Vendut, Proditus, ta, tum. Eld-

rultatott.Vendietoriu a Tieri, si a Dom*

nului Tieri, Perduellis, lis, m 3. Fejedelemnek, hazănak ăruloja ellensege.

Vendiare a Tieri, (au Domnului Tieri, Perduellio, onis, m. 3. Fejedelem, vagy haza ellen a-* rulkodâs.

Vend beutura, Cauponor, ari, atus num. Kortsomdrolok.

Vendietoriu de beutura, Caupo, onis, m. 3. Korlsomdros. Tabernarius, ii, m. 2..ffinopola, lae, m. 1..Pandochus, chi, m. 2.V inarius, ii , m. 2. Bdr d- rnlâ.

Vend cate puţin, Vendo per par» tes, minutatim, minutirn, minute. Apronkent adorn.

Vend cate puţin mai ad<*feori, Vendito, avi, a'um , are. EU addogalom, eladdogalok, ap- rdnkent.

Vendietoriu cate puţin mai ode» feori, Vendax, acis, o. 3. E la • dogatfi. |

IVendiare mai puţin mai adeieori-,.

VE. VE. 5a3

V enditatio, onis, f. 3. Aprdn

ke'nt gyakran eladds.

V end cu credeintie, F ide vendo,

didi, itum , ere. llitelesen áru-

loh.

Fide interposita vendo, ere.

Fidei interpositu, interjectuque

vendo, ere.Per fidem , per fidem interposi-

tam vendo, ere.

Vend cu crestere, cotevete, Am

tionor, ari, afus sum. Kolya- velyével adom.

A uctionem fario, ci, ctum , ere.

A uctione constituía vendo, ere.

V endo sub hasta.

V end cu mare pretiu, Gare, v. ca

ro vendo, didi, turn, ere. Drá-

gán adom.

M agno pretio vendo, ere.

G randi pecunia, vendo, ere.

V end cu m ai m are pretiu, Carius

vendo, ere. Drágábban adom.

Pluris vendo, ere.

M ajore pretio vendo, ere.

V end cu pretiu duplicat, Dupli

cato vendo, ere. Két árron a-

dom.

V end cu pretiu m ai m ic, V iliu s

vendo, ere, Oísvbban adom.

Pretio v ilio r i, et m inori ytn do, ere.

M inoris ven d f, ere.

V end cu pretiu m ic , V ili pretio vendo, en< Otson adom.

Parvo pretio vendo, ere.

V epd cu pretiu m ic foarte, V i l í

sim o pretio v e n d a , ere. Mini*

mo pretio vendo, endere. Pau*

lulo vendo, ere. M inim i vendo,

ere. Felette oltsón adom.

Vend cu pond m efurat, Pondere,

m ensura vendo, ere. Mervt a» dom.

V end cu t®tu, A d plenum vendo,

ere,

Jn plenum vendo, ere.Stm ul v e n d o , ere. Egygyüt>

m ind eladom.

Vendiare cu totu, Exactus, actiis,

m 4. Ószveséggel eladds, az

árunali eladdsa.

V end pe bani, Numerata pecunia

vendo, ere. Kész pénzen adom.

Num erato vendo, ere.

Pretio numerato, pecunia prae-

sente vendo, ere.

V end pe credeintie, Erga credi-

tum vendo, ere. Hitelbe adom.

Vendietoriu pe credeintie, Credi*

tor oris, m. 3. Hitelben adó.

V end peeum fau curuparat, S im

p lic ity vendo, ere. Ugy adom,

a’ m int vettem.

Vendiare precum Tau cum parat,

S im p laris ven d itio , onis, f. 3.

Egygyes eladâs valam int vôlt

a’ vevés.

Vend vechituri, Sorata vendo,

didi, ituns, ere. O szerszdm o*

Jtal druJofi.Vendiare de lucruri v e c h i , S iru -

5s4 VE. VE.

taria, riae, f. i . Zib vásárság,

<5 szer.

Vendietoriu d« lucruri v e c h i ,

Scrutarius, ii, m. a. Zib vásá-

ras, ó szerszám árus.

V en d vesm ente, Vestim enta vendo, ere. Ruhdt druôti.

D istraho, xi, ctum , ere.

V endietoriu de vesm inte, V°9tia- rius, ii, m. 2. Ruha árus.

Vendi«tori de ve.smente de rend

roenthie, zech \ Sagartus, ii, Ko- perivev, tzondra, zehe âros.

Vendiare de vesm ente de rend,

Sagaria, riae, f x. Zehe, czon-

dra, htipenyeg drulâs.

V endietoriu de vesm ent m ândri

g a lb in a , C erinarîw s, ii, m. 2, Sárga szinli paldst druJ6.

V end vite, Pécora d istrah o, xi,

ctum , ere. Bannohat drulofc.

V end ietoriu vitelor de ad u cere ,

V icn m ariu s, ii, m. a. Âldozatra

való barmat druló.

V end ietoriu care acatie negotiu

pe par, fau fo l , Propola, lae,

*n. i . Oly lialmăr hi rudra jlig-

geszti drujdt.

V endietoriu de arom ate, Aroma-

topola, lae, m. x. Füszerszám

druló.V end ietoriu de bucate, si beutu-

ra cald», T h erm ooo la , lae, ra. 1.

Meleg etul, és it t l druló.

V endietoriu de cârti, L ib eliio , onis,

tn. 3. Kbnyv druló.

B ibliopola, lae, m. i .

Vendietoriu de cele morate, cure*

chi, napi, cruftaveti si alte, Sal-

gamarius , i i , tn. 2. Bésózott gyünioltstít druló.

Vendietoriu de cele farate, carne,

lard, pesee, S a lsam en tarlo s, ii,

m. a, Sós hal, hits, szalonna druló.'

Vendietoriu de bere, C erevisiarius,

ii, ru. a. Ser druló.Vendietoriu de carne, Carnarius,

ii, ra. a. Hús druló.Vandietoriu de lum in i, Candelari-

us, candelaria, Gyértya áruló.Vendietoriu de oaraeni, V enaliti-

arius, ii, m. a. Ember eladás- sal Jigreskedn.

Vendietoriu de pesce, Ichthiopo* la, ra. i . Hal árus.Piscarius, ii, m. a.

V endietoriu de petri pretioafe,

G em m arius, i, m. a. Drágo ko árus.

V endietoriu de poame, Fructuari-

us, ii ra a. Gyiimolts árus. P ropola, lae, ra. i.

O ponopola, lae, m. x.

Vendietoriu feu, íáu a altora, Ve-

nalitius, ia ,\am.Ki magát, vágy mást elád.

V endietoriu, ích im batoriu de cai,

H ippocom us, rai, m. 9. Lió d-

rus, ló tserélo.Vendietoriu de untura, A xungi*.

riu», ii, ra. a. Háj árus.

VE, VE. 525

Vertdietorefcum e, Me vendito, avi,

atum , are. Magatnal dilserem.

mutogatom.

Laudo, avi, atnm , are.Me jaeto, avi, alura, are.

Vendietorie, V enditatio, onis, f. 3

Mutogatds, eladd marhănah

ditserese.

V endietoritoriu, V e n d ita to r , oris,

m. 5. Eladâ marhăt ditsero.

V enet, V enetus, îa, turn Egszin,

kek.

Caerulus, la, lum .

Caeruleus, ea, um.

Caesius, ia, sium.

Glaucus, ca, cum,

G laucinus, na* ntim. Kek szin.

V ib ex, cis, f. 3. Kek.

V enet in cat va, Suhcaeruleus, lea

eum, Kek szabasu.

V enet patof cal, Scutulatus eqjjus

K<ik almds ld.

V enetieic eu, Caeruleus f i o , eri,

act u» snm. Elk et.illbk, kekese-

dem , eg szirtii leszek.

P lu m b ei coloris e ilic io rt On szinii kek leszek.

Capruleum colorem habeo, ere,

ui, bitum .

Wariniim colorem Praem efero3

tu li, latum.

Lividus fio, eri, actus sum , eri.

Live»co, ere. Elhekulok.

L iveo, ere. J\j eghekiilok. Venedefb cu lovitura, S u gillo , avi,

atum , are. (Jtessel megkekittn>.

Venetare, L iv o r, oris, m. 3. Kek*

ség.

C o lo r caeruleus.

Venetare ochiu lu i de lo v itu ra ,

Sugillatio, onis, f. 3. Szem nek

ill es m iá n m egkél iílése.

Venetof, L iv id u s, da, um . Kékes,

C aesidus, ia, um.

Venet galben, L urid u s, da, um.

Sarga , kek, veres ulán kékello.

L iv id u s, da, um.

Veneta fugraveála, Caeruleum, ei,

n. 2. Kek JesLek.

Veneţia, V e n e n a , ae, f. i . Ve*

lentze várossa.

V enetian, V enedanus, na, muña,

Venetziai.

Venez, V enor, ari, atus sum . Va•

dászok.

V e sd g o , avi, afum , are.

Venare, V en ad o , onis, f. 3, Va«

dászás,

Veriatusţ tus, m.

V enatoriu, Venatoi1, orís * tü. 3,

V enatorius, ias um . Vadász„

V estigator, oris, m. 3.

Cynegetes, tae, ril. 1.

Venetoare, V enatrix, cis, f. 3. Va-

dúszné.

Venetoí-efd, V enatorius, ria, um .

V adászhoz való.

V enaticus, ca, cuín.

Venez cu cani, Can i bus venor, arfs

Lulyákkal vudászok.;enez cu latiu , Laqupo intenso

venor, ari. lo r r e l vadászak.

Venez cu ftredanie, Pervenor, ari,

atus sum . Szorgalmatoson va-

ddszok.

V en in , Venenum , ni, n. 2. Méreg. T o x icu m , ci, n. a.

V iru s, n. indecl:

A co n itu m , ti, n. a.

V eninez, Veneno, avi, tuna, are.

Megmérgesitem.V eneno infició, ci, ctum , ere.

V enenare, V iru lentia, tiae, f. 1.Mérgesség.

Veneno!, Venenosüs, sa, uns. Mér- ges>V iru len tu s, ta* tum ,

V irosus, sa, um.

V enenatus, ta, tuirw

V enenetoriu , V eneficus, ca, cum .Mérgesito.

Venenat* Venenatus, ta, um. Mér- gesitett.

V en in aducatoriu, Venenifer, ra, um. Mèreg hozó.

V en in facato riu , V eneficus, ca, cum . Méreg tstnáló.V enen arius, a, um .

V en in facere, V eneficium , ii, n. 2. '

Méreg isinálás, mérgesités. V en in ven d ietoriu , V e n e n ariu s,

ria, um . Méreg drulô.V e n fla , V eiu m , li, n. 2» Vehorty

vászon vitarla.L in teum , ei, n. a.

C arbasus, si, m. 2.

C a r b a -a , orum , n. plu: Hajô vitorlàsa.

5ss6 VE.

panza, Vertila, ae, f. 1.

navia. Hajónak vászon vitorlája.

V enfla cu care mena luntre¿ Re-

mus-j mi, m. 2. Evezo lapát. Tonsae, arum , f. 3. Evezo la- pátok.

Venílez, V elifico , avi, tum , are.

Euezek, hajózok, vitorlázoki V eliiicor, ari, atus sum .

V ela doj a re , dedi. Vela faci®,

ci, ctum , ere. Velapando, ere.

Vela ven .is perm itto, si, sum ,

ere. Vela solvo^ ere, vi, lutum .

Rem igo, avi, tum , are.

N avigo, avi, aturn, are.

Subrem igo, avi, atum , are.

N aviculor, ari, atus sum.

R em is ago, ere, gi, actum .

V ç n f a r e , V erificado, o n is , f. &. Eve tés, hajózás.N aviâtio, onis, f. 3,

N aviîum , ii, n. 2.

R em igiun , ii, n. 2.

R em igatio, onis, f. 3.

V elificu* curiu». HajóTiázás. V eniletonu, Velilicarts, tis, o. 3.

Hajózó.N avigator, oris, m. 3<

Nauta, tae, m. j . Hajós.IVavita, tae, m. r.

Náuticus,- ca, um,

Rem ex, gis, m. 3. Evezo tegény. V enfJetonu iu te , Vehvolu» , ' la,

um. Sebesen menii.¡ V elivo lan s, tis, o. 3.

_ _ _ _ _ _ VE-V en fla de

Velum

VE. VE. 5b?

\eu lleceo i, Naviger, ra, um , Hajdval megjarhatd.

Veni lele, Nauticii», ca, um. Hajdsi. \ e » i’lez atare, Enavigo, avi, atum ,

are. Kievezek.Erem igo, avi, aiura, are.

V enflat afare, Enavigatus, ta, turn.

Kievezett.Venflez. bine, Com m ode navigo,

are. Jdl evezek.Prospero veato utor, sus sura,

uti.V enflez cu vent inprotei v ito riu ,

Vento adverso n a v ig o , are.

S zil elleniben hajdzok.V enflez inapoi, .R evelifico, are,

atum . Viszsza evezek.Renavigo, are, vi, «tura.

Venflez. inainte, Praeveliiico, avi,

atum , are. Elol evezek, clol megyek hajdval,Praenavigo, are.

V enflare in ainte, P raevelificatio ,

onis, f. 3. Elol evezes. Praenavigatio, onis, f. 3.

Venilez in oafecatro, Adrem igo,

are. Valamely Jele igyekezem a’ hajdval.

V enflez inpregiur, C iicu m velifico ,

are. Kornyul jărom hajdval. C ircum navigo, a v i , atum , are.

V en itei inproteiva apei* Adver.

so flumine navigo, a v i, atum.

ar<*. Viz ellen hajdzok. A dversa aqua v e h o rj h i, ec-

iu8 &u ra,

Venflez la el, Adveliíico, avi, atura,

are. Hozzá hajózom.

A n n av go, are.Venflez pelinga el in coló, Prae-

ternavigo, avi, atura, are. Juel» leiíe elevezem.Praetervelifico, are.

V enflare pelinga el incolo, Prae»

tervelificatio, onis, f. 3. M el-

lelte elevezés.

Praeternavigatio, onis, f. 3.

Venflez Ipre el, A d v elifico , atu. Red evezek.

A d n avigo , are.

Venflez pone deincolo, Pervelifico»

are. A lta i jdrom hajdval.

P ernavigo, are.

Veríiariu, Navita, tae, m . x. Ha-

jds. Nauta, tae, m. j.

Vent, Ventuü, ti, un. a. Szél,

A ura, ra>, f. i .

Spiritus, tus, m. 4.

Vent aducatoriu de ploae r(?pede9

Im bricitor* o ris , ra. 3. Esót hozó, esÓl jelento szél.

Im bricus, ca, um. Zapor esót hozó.

Im bridus, da, dura»

Irabrifer, ra, um.

Vent aducatoriu de ploae deintie

ventul íe feritu lu i, si a m iedíis

nnápte, Caecias, ciae, ra. x. A ’ nupkeleti, és èszaki szél kôzôli

fuvô, esót hozó szél.

Vent d**la acopad’« di, N otus* tíy

ra. 2. Déíi szél.

A uster, tri, ra. 2.

A ustrius, trii, rn. 2.

M cridionalis, lis , m. 3.

Vent dela ameadie noapte, Sep-

tem triohalis ventus. Eszaki szel. A q u ilo , onis, in. 3.

A p arctias, tiae, m. 1.

Boreas, eae, oi. 2.Boreus, ei, m. 1.

V entu dela apuf, Corus, ri, m . 2.

Napnyugolti szel,F avoniu s, ii, m. 2.

Zephirus, ri, m. 2.

Caurus, ri, m. 2.

Japix, gis, m, 3.

S u b vesperus, ri, rn 2.

Vent dela reierit, C arb as, b a e , m . 1. Napkeleti szel.E u ru s, ri, m. 2.

Subsolanus, ni, m. 2.

O rvth iae, arum , f. plu:

V ulturn us, ni, m. 2.

Vent lin , Rura, rae, f. 1. Sztllo. V ent lin pela fecere fu fla to riu ,

E tesiae, iarum , f. plu: Aratas- hor f 'uvd szel.

Vent m are , Ventus vesanicus.

Kemeny szel.Vehem ens, tis, m. 3.

V en tu tiu , V entulus, li, m . 2. Ven-

ticu lu s, li, F lab ellu m , li, n. 2.

Szellotske V entu fufla, Ventus flat. A' szel fit V en t luflatoriu inproteiva, R'»fla

tus, tils, m. 4. Viszsza juv<,

ellenkezu szel.

5a 8 VE._ _ Y S -

Ventof, Ventosus, sa, um. Szeles* Fiabili*, le, c. 3.

Ventol tare, Proceliosus, sa, sutn.Szeles, fergeteges.

Ventoaie T y p h o n , typ h on is, m. o. Forgâ szel.Procella, lae, f. 1.

T u rbo, inis, m. 3*

Vertex, cis, m. 3.

Vortex, cis, m. 3.

Ventoafe înfocate, Prester, eria,

m. 3. Tiizes forgd szel. Ventosere, Ventositas, tatis, f. 3*

Szelesseg.Praecipitantia, tiae, f. 1. ,

V en to f om, Homo ventosus, si»

m. 2. Szeles ember. Praecipitans, anti.s, c. 3.

Ventre, Venter, tris, m. 3. Has, A lv u s , alvi, m, 2.

U ter, eri, m. 2.

Ventricel, V entriculus, li, m. 2„ Gyomor, begy.V entriculus, li, m. 2.

Item uterculus, li, m. 2. Ha- satska.

V entricof, Ventricosus, sa, suin,

Hasas potrohos kasii. Ventrosus, sa, sum,

Ventriosus, sa, sum .

Ventrarm , V entrale, l i s , n.Has Jedo.

Ventrila pe cale vedi vetrila

Ventrilol, Velifer, ra, rum . Vitorlâs V entur, V en tilo , avi. atuni, ar».

¿zori/m, szorok.

I

VE. VE. 529

Eventiilo, are.Pala dispergo, ersi, sum , ere.

Evanno, are, vi, tuni.Venturare, V entilatio, dnis, f. 3.

Szârds•Venturatoare, venturesca, V enti-

labrum , bri, n. 2. Sz6r6 lapăt. Vannus, ni, m. 2.Capisterium , ii, n. 2.

V en tu rato riu , V e n tila to r , oris ,

rn. 3. Szorâ.V entilan s, tis, o; 5.

V e n tu r a t , V en tilatu s, t a , tUm.

Megszoraiott.V enere iubire n ecu rata , VenuS,

eris, f. 3. Buja szeretet.V enus D um nedieitia iu b ir i, V e

nus , e r is , f. 5. Szerelemnek isten-aszszonya.

V er, Verres, ris, m, 3'. Kan disz- nâ, ărtdny*

V e r ie lb a te c , A p e r , p r i , m. 2;

Vad kan.Verefc, Verrinws, na, num. Kani,

ârtdnyi.Verefc, de ver fe lb atec, Aprinus,

na, num . Vad hani.A prugnus, na, num;

V erd e , lta l: V erd e , V irid iâ , de,

c. 3. Z&ld, eros7 nyets. V erd isor, S u b v ir id is , d e , c. 3.

Z&ld, zoldello.Verdiefc, V irido, avi, atum , are.

Zolditem.V erdeatiq , V irid ita s , a tis , f. 3,

Zdldseg.Pars II. 34

Viror, oris, m. 3.

Verdietoriu , V ire n s , tis , o. 3.

Zöldello.V in d an s, antis, o. 3.

Verdetiuri crefcatoare, Viridantia,

ium , n. plu: Zöldsegek. Verdetiuroaie gra d ein i, V ir id ia ,

ium , n. plu: V iridaria, ium j n.

plu: Mindenkor zöldello ker- tek.V irid ariu m , i i , n. 2. Mtilütö virdgos kertck.

V erdie, Itäl: Verza, curet, G aules,

ium , m. 3. plu: Kdposzta. Brassica, cse, f. 1.

Brassica capitata.

Verdie rosii, B rassica levis, Fe-

res kdposzta.Verdie fe lb a te c e , S ca n d ix , c i s ,

f. 5. Erdei kdposzla.V erdiariu , V iridarium , ii, n. 2.

Zöldseggel keszült platsinta. V erdieste, V iride, ad v: Zölden. V erdiefc e u , V iresco , ere. Zöl-

diilök.Vireo, ui, ere.

V iridor, ari.

Reviresco, ere.

Ilerbesco, ere. V erno, are»

Verdiefe inainte, Prsegermino, avi, atum , are. klein kizöldiildk.

Verdielc intre, Intervireo, ere, ui.

Kdzze zöldüiök.V e r e fc , I n g e r ö * e s s i , t u m , ere.

Bele-tolyom.In vergo , ere. Intrudo. ere.

53o VE. VE.

Verire, Ingressio, onis, F. 3. Beltf- tolyds.

Verefcum e, Invergo, ere. Bele- elvegyedem, betsuszok.Ingero m e , erere, Bele'-elvegyedem.

V ergur, V irgo, ilis, m. 3» Szilz.Pudicus, ca, um .

Vergwra, |Virgo, inis, f. 3. Szilz leăny. Pudica, cse, F. i .

V ergurie , V irginitas , tis , f. 3.

Szi'izesse'g, iisztasdg.Pudicitia, tise, F. i .

V e rg u re ic , V irg in a lis , l e , c. 3.

Szi'izi, sziizh&z vald.Virgineus, ea, eum.

V ergu rea, V irguncula, lse, f. i .

Szilzetske.Veri prim ari, C onsobrini, conso-

b rin o ru m , m . piu: Ke't atya- jictk’ gyermeke.Sob rin i, orum , m . plur:

P atruelis, lis, m. 5.

V erm efc, verm uefe, V erm icu lo r,

ari, atus sum . Megfergesedem. Verm uire , V erm iculatio , o n is ,

f. 3. Fergesedes.Verm enof, V errninosus, sa, Sum.

lerges, nytiues.V erm en of fu n t , Verm ino , a v i ,

atum , are. Fe'rges vagyok, V erm inor, ari, atus sum.

V erm e, Vermis, m is, m. 3. Nyii, Jereg.

V erm e ce face m e îa fa , B o m b ix ,

ci», m, â. &eiyern ereszto ny u-

bogdr*Verme ce m anca grau, Curculio,

onis, m. 3. v . Gurgulio, onis,

m 3. Búza evo Jereg.Verme ce m anca Frundiele, Chri-

solis, dís, f. 3. Hernyó neme.Verme ce m anca curetbiu , Au-

scarpeda, ee, f. i. Hernyó. C am pe, pis, n. 3.

Verme ce roade c a rtile , si ves-

m entele, Blatta, tse, f. i . Papiros, es ruha rágó nyti.T in ea , nese, f. i .

Verme ce roade lem n u , C ossu s,

ssi, m. 2. Fa rágó nyi'i. T erredo, inis, m. 3.

Verm e cu o futa de p esso are ,

Centipeda, dse f. i . 6 'záx Id- bu szoros hernyó.

Verme de cas, fau de alte m an

ca n , S y ro n , onis, m. 3. Sajt- ban, es akár m i ennivalóbcin termo férgetske.

V erm e de pam ent, (rim a,) Colu»

bra cseca, Fóldi gelessta. L um bricus terrestris.

Verm e in ceara n a leu t, A c a ra s ,

ri, m. 2. Viaszban termo Jé*

reg.

Verm e in lem n Cer riafcut, Gal»

ba, bse, f. i . Tólgyjában tcr- mett fe'reg.

Verme in limba. canelui nafeut*

L ytta , tse, f. i . ítti nyelve'ben termo fe reg.

Verme m ancatoriu de carne, Tar»

VE. VE.

mes, itis, ni. 5. Hús rágó fé- reg. Term es, itis, m. 5.

Verm e p erof, M illepeda, dee,

f. i . Szords hernyó.Oniscus, ci, m. 2.

Verme roditoriü de v it ie , si fe

invélue in frundia vii, V olvox,

cis, m. o, Szolo gyenge fá- ját rágó, es levelében egyben- sodró Jereg.

Verm e roditóriii in lóntru, Lum -

bricus, ci, m. 2. Geleszta.V erm i roditori, lim brici m e rod,

Vermirto, are. Geleszláktól iz- gaílatom .

Verm e roditoriü de rădăcin ă lem

nului, Rauca, ese, f. i . Fa gyd- her vesztó fe'rgetske.Spondylis, lis, f. 3.

Verm e roditoriü de bóam be, Ips,

ipis, f. 3. Szolo szem rágó f e ’reg:

Verm e fau gandac noapte ftrelu-

citoriu, N itidella, lse, f. i . Éj- jel tiinddklo nyti, vagy bogár. N itella, líe, f. i .

N octiluca, cae, f„ i.C icindella, líe, f. i .

L am pyris, dis, f. 3.

Verme verde, ce iñvelue fruiidia

v iti de vie, V olucra, cree, f. j.

Zdld bogárotsha, mely a? szo- 15 levelét dszve-sodorjci. Convolvulus, li, m . s¡.

V olvulus, li, m. 2.

in fuf.

V e rm u ti, lim bricuti in m atie ,t

A s c á r id e s , d u m , m. 3. plur:

Apr ó férgek , apró geleszták a’ vég hurkdban.

V erf, Ital: V erfa re , F u n d o , d i ,

sum , ere. Onitim.F undito, a v i, atum . Óníoge- tem .

Verfare, Fusio, onis, f. 3. Ontés.F usura, rse, f. i .

Verfetoriu, Fusor, óris, m . 3¿ Onto. Fundens, tis, o. 3.

F u silis, le, b. 3.

Verfeceof, Fusilis, le, c. 3. Ünl- heto.

Verfat, Fusus, sa, sum. Onteteít. V erf afare, EfFundó, di, sum , ere.

Kidntdm,Profundo, di, sum .

D efúndo, di, sum. Eldntdm. Verfare afare, Effusio, bnis, f. 3»

Kidnte's, fíiontÜs.Profusió, onis, f. 3.

V eríát a fa re , E ffu su s, s a , sum,

Jíidntdtt, kiontetett.Refnsus, sa, sum .

Profusus, sa, sum*

Verfetoriu a fa re , E ffu sc r , o r is , m. 3. Kidnt'á.

Verfetieste afáre, Effuse, adv: Ki~ tdlive, boséggelp bovdn.F use, adv:

V erf aire, T ran sfu n d o, di, sum ,

ere; Másóva ontom , Idltom»

¡V e rf deintron ra l in altu , TranS-VolvOXj c is , m . 3. V ed i m ai

34 *

53a VE. VE.

fundo , ere. Egy edtinybol a’

mdsba toi tom.E lutrio, trivi, itum , ire.

P e tru llo , avi, atum , are.

Verfare deintron va f in a l t u ,

Transfusio, onis, f. 3. Egy e- denybdl mdsba I6lle's.

V eri inderept, Refundo, ere. Visz- sza-dnldm.

Verfare in d erep t, R e fu s io , nis ,

f, 3. Viszsza-dntes,Verfatoriu inderept, R efusor, oris,

m . 3. Viszsza-onto.V e rf in el, Infundo, di, sum , ere.

Bele'-dntdm, tdltom.

Offundo, di, sum , ere. Be'tol- tdm.Irjabuo, ui, u tum , ere.

Verfare iri el* ln fu sio , onis, f, 3.

Bele-tdltes.Infusus, sus, m . 4*

Verlat in e l , In fu su s, s a , sum.

Bele'-dntetett, toltetett. Verfatoriu in e l , In fu so r, o r is ,

m . 3. Bele-dnto.Verfariu, Infundibulum , li, n. a.

Toltser.E pych isis, sis, f. 3.

Veri in toate p ărţile , D iffu n d o ,

di, sum , ere. Sze'ljel ontdzOm. V erfare in toate părţile, Diffusio,

onis, t. J. ¡Sze'ijei ontes. Verlatieste in toate părţile, Diffu-

se, adv: Szeljel elhinti <;V e rf inpregiur, C ircum fundo, ere.

Jxorn) uL-iuumm.

Verlat iiipregiur , Circum fusus ,

s a , sum. Kdrnyul-hintetelt,

dritelett.Verf intre, Interfundo, di, sum,

ere. Kdzben dntom, tdllom.Periat intre, Interfusus, sa, sum .

Kdzben idltetett.V erf pe ceva, A ifundo, ere. Red■»

dntdm,Offundo, ere.

V erfat pe ceva, Offusus, sa, sum.

Red-dntdtt.V e rf pe gura afare , Vom o , u i ,

itum , ere. Okddorn.Evom o, ui, itum , ere.Vom ito, avi, atum , are.

Verfare pe gura, Vom itio, onis* f. 3. Okddăs.VomituS, tus, m . 4-

Verfatoriu pe gura, Vom itor, oris,

m . 3. OJiddc').Verfare aduca»oriu, Vom itorium ,

ii, n. 2. Okddtatd.V e rf prefte, Superfundo, ere. Fel-

jtil red-dntom.V erf sertva de beut, Libo, bavi,

atum , are. Aldozatul italt tol- tok

Verfare sertvei de beut, L ib am en ,

rtis, n. 6. Itali aldozatnak be- tdllese.Libarnentum , ti, n. 2.

VeM lupt c e v a , S u ffu n d o , d i ,

sum, ere. Falami ala dntdm.Verf tonefc, Fundo, di. sum, ere«

Ontok.

/

Refundo, ere. Olvasztom. V eríare, topire, Fusio, onis, f. 5.

Úntes.Fusura, rse, f, i .

Verfatoriu, topitoria, F usor, oris,

m. ?. Onto.Fundens, tis, o. 3.

Fusilis, lis, m. o.Verfatoriu de form e, Proplastes,

tse, m. i . Forma tinte!. Verfatoriu de plum b a ll í , Pluro-

barius, ii, m. z. Kannagyártó V e rfa t, to p it, F u su s, s a , sum.

Ontetett.Conflatus, ta, tum .

V erf la olalta, Confio, a vi, atura,

are. Oszve-tinttim.Verfare la olalta, Conflatio, onis,

f. 3. Ószve-tintés.Conflafura, rse, f; i.

Verfare la olalta a m etalle lo r,

Conflatura m etallorum , Ertzek- neJi vszve eresziéseJi.

Verfum e ca apa atare, Effluo, xi,

xum , ere. KifotyoJí.E xundo, avi, atum , are.

Em ano, avi, atum , are.

D im ano, avi, atum , are.

Superflua, xi, xum , ere.

Redundo, avi, atum , are.

Extra oras, v. ripas d e flu o , xi. xum, ere.

Verfare afare na apa, E ffluentia, se, f !. Kifolycís.EíH uvium , ii, n, 2.

V eríátonu afare ca a p a , Super-

VE.

íluus, ua, i¡m. Fe¡jal folyó. Varfefe apa afare, E xundat aqva,

Arad, a* víz.Verfare apei afare , Exundatio ,

onis, f. 3. Kiáradás. ínundatio, onis, f. 3.

A bnndantia, se, f. i .

Verfare apei afare fo arte, A b lu -

vio, onis, f. 3. Víz-oztin, A b lu vium , ii, n. 2.

D iluvies, ie, f. 5.

E luvio, onis, f. 3.

D iluvium , ii, n. .2.

C ataclysm us, m i, m. 2.

V erfaceof fo arte , D ilu via lis, le , c. 3. Viz-oztini.

Vers, Versus, sus, m. 4- Vers. Carm en, nxs, n. 3.

Me trum , tri, n. 2.

fipictis, ca, um.

Epos, odis, n. 3.

R ithm us, m i, m. 2.

Poénia, atis, n. 3.

Secrio, onis, f. 3,

Psriocha, ae, f. i .

Vers fa c , V ersifico , a v i, a tu m ,

are. Verset szerzek.Versus fundo, di, sum , ere.

Versum pango, xi, anctum , ere.

Pocm ata coad o, didi, itum , ere.

Vers facere, V ersificado, nis, f. 3.Vers szerzj's.

/ers facatoriu, Versificator» oris, m 3. Vers szerzo.Epicus, ca, um .

Poét&} tse, m . i ,

; VE. 533

Vers facaôare, Poetria, se, f. ţ .

Vers s zer zone.Vers făcut cu graba, Schediasm a,

a 'is , n. 3. Hirtelen heszult vers. Schedia, orum .

Vers cu sefe pessoare, Hexam e-

trum , tri, n. a. Hat lăbu vers. Vers cu cinci pessoare, Pentam e-

trum , tri, n. 2. Ot Idbu vers. Vers de îngropare, E pith aphium ,

ii, n. 2. Koporsâi vers.Nenia, se, f. 1. Halotlai vers.

Vers de învingere, E pinicium , ii,

n. 2. Diadalmi vers.Vers de p la n f, E le g ia , se, f. j .

Siralmas vers.E logus, ga, um.

Vers de p la n f m ic, E legidium , ii, n. 2. Siralmas versetshe.

Versuitoriu de p la n f, E leg iacu s, ca, um. Siralmas vers ir 6.

Vers fru m of in frunte cel®ra lai-

te ferii, A cro stych is, idiş, f. 3.

Versek’ fejeben. val6 szdkkal tzifrăs vers,

Vers in care cu o fy lla b a m ai

m u lt efte, M etriim h yp ercata-

le cticu m , c j , n. 2. Oly vers, melybea mindenkoj- egv sil- laba b ’dvelke Uk.H yperm eter, tri, m . 2.

Vers intreg, A cathalecthus, thi,

m . 2, Ege'sz vers.Versuri blaftem atanre, S illus, li,

m, 3. et S iilio ru m , Âthozddd versek.

554 VE.

V ersuri de cantat la aducere sert-

vei, Spondalia, orum, n. piu: 2.

Aldozatkori énekek, versek. Versuri de. loc de ra islo c, A cro-

mata, tum , n. 3. Kozonseges helyre voló versek.

Versuri de m oarte cu iva ferife,

E piced iu m , i i , n. 2. Valahi haláláról irt versek.

Versuri de nunta, Epithalanaicum,

ci, n. 2. Menyegzore irt verseL H ym en, nis, n. 3.

Versuri fruntetoare, Satyra, rse,

f. i . Szídalmazó, piron gató, Versek.

V ersure], V ersicu îu s, l i , m . a,

Versetshe.Versiste, Poeta, tse, m. 1. Vers

tsináló.Versiste pe a fc im f, Clancularius,

p o e ta , Alattomba való vers szerzo.

V ersuîtoriu , can taretiu , Rithmi-

cus, ca, um . Vers eneldo.Vers fteich, A rticu lu s, li, m. 2.

Tzikkely. Particula, îse, f. 1.

Versutîeste, A rticulate, adv: Tzik. helyenkent. Particul^tim , In-

tercise, adv:

Verfat, bube, V arioli, orum , m.

plur: Himlo.Vari, orum , m. plur:

Verfeceof, V aris infectus, a, um. Hirnlos.

Verse, V errîculum , li, n 2,. ’ Săk, hal f ogó hdló, varsa.

VE.

Nassa, sæ, f. X. Rete, tis, n. Ô. Sagena, næ, f. i.

Scirpiculum , li, n. 2.

Vert efe, Verto, ti, sum , ere. For- gatom, tsavarom, forditom . Verso, are.

V olvo , vi, turn, ere.

E volvo, vi, tum , ere.

Inverto, ti, sum , ere.

V erteire, Inversio, onis, f. 3. Meg- fordilás.V ersatio , onis, f. 3. idem For-gatás.

V e rte ito riu , V erten s, t í s , o. 3.

* Forditó, tsavaró.VerteiceoÇ Versarius, a, um . For-

satható.V erteicel, prifnel, V erticellu m , li,

n, 2. Orsó pereszlen.

V erteicus, V erticellus, li, m. 2.

Kerekded, forgatható.V e rte it, V e rsu s , s a , sum . For-

dùlt, Jorditott.V erteit ca fufu , V e r s a tu s , t a ,

tum . Forgatolt mint az orsó.

V e rte itu ra , V e rsu ra , r æ , f. 1.

Forgás.V erteitura apei, Vortex, eís, m. 3.

Örveny.V erteíc in p regiu r, C ircu m verto ,

ti, sum, ere. Kürnyúl-forgatom.In gyrum dnoo, xi, ctum , ere.

In gyrum verto, ti, sum , ere.

C ircum volvo, vi, utum , ere.

C ircum verso, avi, atum , are.

V erteire inpregiur, Cireum versio,

onis, f, 3. Kfírnyúl-forgatás. V erteitoriu inpregiur, C ireumver-

sor, oris, m. 3. KörnyüUfor- gató.

Vertefcum e inpregiur, Cireum ver-

so r, a r i , atus sum. Körnvül* tmindenfeie forgattatom, for- goJ(.Circum vertor, ti, sus surr».

Verteil» lu n tr i , A rfem on , nis ,

m . 3. Hajó’ vitorlája.V erteila luntri de p a n za , Carba-

sus, si, m . f. Vékony vdszon vitorla.Carbasa, orarn, n. plur:

V erteila depe vervu cañ fau a

lu n tri, A cro term m , i î , n. 2.

Ház’ , vagy hajó tetejen Vitoria.Bractea, eæ, f. 1.

V e rte ln itie , G irg illu s , l i , m. 2.

Teker’ô level.H arpedone, nés, f. 1.

V ertess, V ertillum , li, n. 2. lints.Pessulus, li, m. 2.

Vertesu ce rb ic i, Cervicis verte

bra, ræ, f. 1. Nyak tsiga. O ccipitium , ii, n. 2.

V ertof, Durus, a, nm . Kemèny. Silice us, ea, urn.

E durus, 0, um . Igen Jiemëry. V e rto s e l, D u riu scu lu s, a , um.

Keme'nyetske.

536 VE. VE.

Verioseíc, Duro, avi, tum , are.

Kemenyitem, megkeményitem. A spero, avi, tara, are.

Conduro, avi, tum , are.

E duro, avi, tum , are.

Induro, avi, tum , are.

O bduro, ayi, tum, are.

Vertosere, Indurado, qnis, f. 3.

MegJíeme'nyites, kemény ités. D uritas, atis, f. 3. Keménység. D u ritia, se, f. i .

D u rities, ei, f. 5.

R ig id itas , t is , f. 3.

Vertosat, R igidatus, a, um . Ke- ményiíU, kemény ¿tett.D uratus, ta, tum . Keményfílt•

Vertoseste , Rigide,, Keményen , erbssen.D ure, adv: Kernénven.E dure.

D uriter.

A spere.

Asperiter»

V ertosefc p an za, Lirtfeum arny- lo im b u o , u i , ere. A ’ ruhát kemenyitem,

V ertositoriu de panza, A in ylu m ,

li, n. 2. Kemp.nyito.V ertosedium e, Duresco, ere, Meg-* O

keményedem.O bduro, avi, tum , are.

O bduresco, ere.,

índuresco, ere,R igesco, ere.

C allesco, ere.

V ertosedium a iare , Reduresco ,

ere. Ismét megkeményedem. Vertosedíurne inproteiva a ceva ,

O bd uresco, ere. Valaki, vagy vnlami ellen megkeme'nyedem. Obdureo, ui, ere.

Vertosefcum e la c e rb ic e , Con-

tum ax fio, esse. Kemény nyaku vagyek.

Vertosere la cerbice , Contum acia, se, f. i. Atalkodás, kemény nyakuság.

V e rto f la cerbice, Contumax, cis,

o. 3. Kemény nyaku, enge-

detlen.Cervicosus, sa, sum.

Pervicax, cis, o. 3.

Pertinax, cis, o. 3.

Refractarais, a, um.

Durse cervicis.

V ertosel la cerbice, Refractariolus,

la, lum , Kemény nyakutska. Vertoseste , Contum aciter , adv:

Atalkodva.Pervicaciter.

Refractarie.

Vertosefcum e ta r e , Perduresco,, ere. Igen megkeményedem.

V e rto f tare, Edurus, a, um. Igen kemény.

V er tu te, Virtus, tis, f„ 3. Jóságos tselekedet.

V ertute cuventuluí, V irtu s verbi,

vis verbi, A ’ szónak ereje. V ertute cu ven teri, V irtu s dicen-

d i, SzóUdsban való hatalom, era.

\

VE. VE.

V ertute erbilor, Virtus berbarum ,

A ’ fiiveknek hathatós ereje. V ertute m inţi, Virtus anim i, Af-

feetio an im i, Recta ratio , O- kossdg.

Vertute, pntere, Virtus, tis, f. 3.

Ero segitse'g, erosség, ember- Jiede’s.

Vertuof, V irtuosus, ea, sum. Jó- val, erovel tellyes.

Vertutieste, Virtuose, adv: Jósá- gasón, jó erovel.

V erv, V értex, cis, m . 3, Teto. A p ex, cis, m. 3.

Cacum en, nis, n. 3,

Fastigium , ii, n. 2. Hegyes teteje valaminek,Pinna, nse, f. i . Telo. Sum m itas, tis, f. 3.

V ervuefc, Tac veri', Verticem fació,

c i , actum . Cacum ino , n a v i ,

atum , are. Tetézern.Fastigio, avi, atum , are.Fastigo, are.

V ervu ire, Fastigatio, onis, f. 3. Me gtetézés.C acum inatio, onis, f. 3.

V ervu ito riu , Fastigians, tis, o. 3. Tete'zo.

Vervuit, Cacuminatus, ta, tum.Tete'zelt.

V ervurof, Pinnatus, ta, tum . Teles. Cacuminatus, ta, tum.

V ervu tieste , C acu m in atim , adv:!iTe tez ve.

V ervu buricului, A crep h alu m , li,

n. a. Kodak’ tsulsa,V ervu c a p u lu i, Vertex ca p itis ,

Agy teto, fd ’ teteje.V ervu cafi, iau a turnului, unda

fe pune vetrila , Pinnaculum ,

li, n. 2. Haz\ V<US.y tororvy’ ormdja, a’ hovd a’ vitorlăt helyheztetik.Fastigium , ii, n 2.

Vervu erbi nuallitielor, arborelor

crude, Turiones, num , in. 3.

piu: Fi'inek gyenge teteje, fdnak gyenge veszszeje, j ove se.

V ervu m u n telu i, Jugum m o n tis ,

Hegy’ teteje.Pinna, nae, f. î .

Corpnis, dis, f. 3.

V ertex, cis, montis.

Sum m a pars m ontis.V ervu fau afeutitu arm elor, Mu-

cro , o n is, m. 3» Fegyvernek hegye.

V ervuit, afeutit, M ucronatus, ta,

tum. Hegyesitett, hegyes.V ervu fpicului o rd iu lu i, A th er,

eris, m. 3. Arpa kalăsz’ hegye.V ervu u m erilor, A cro m iu m , i i ,

n. 2. Vdlla’ hegye.V ervu vetrili lu n tr i , S u p p a ru s ,

ri, m. 2. Vitorla’ teteje.V efc, Viscus, ci, m. 2. Lep, fa

gyfingy. V iscum , ci, n. 2.

V efcuefc, Invisco, avi, atum , are,

Lepezem.Vefcof, V iscosus, sa, s u i e . Le’pes.

T e a a x , acis, 3.

538 VE. VE.

V e fc u t , V isc a tu s , t a , turn. Lé- pesitelt.V iseo oblitus, ta, turn.

Vesca, Convexus, xa, xum. Jíe-

rekded, domboru.V escare , Convexitas , t i s , f. 3.

Domboruság, kerekség. Convexum , xi, n. a.

Vesm ent, V estim entum , ti, n. 2.

Ruha, ruhdzat, ólldzet. V estitus, tus, m . 4•Vestís, tis, f. 3.

A m ictus, tus, m. 4-

Indum entum , ti, n. 2,

H abitus, tus, m. 4*V esm ent a lb , V estim entum a l

bum , Feje'r oltozet.C andidum , didi.

Vesm ent alb pefte alte vesm ente

im bracat, T erm en tu m , ti, n. 2.

Fejér ruha, mellyet ídbb ruhá- fíon feljtil viselnek.

V esm ent alb vendietoriu, Lintea- rius, ii, m. 2. Fejér ruha áruló.

V esm ent barbatefc déla coapfa

in dsof, Fem oralia, ium , n. 2.

Gatya, lábravaló.Caligse, garum , f. p lu í Nadrág. Coturnus, ni, m. 2. Tsizmu» C alceus, ei, m. 2. Papuls. T ib ia b a , ium , n. plu: 3. Sala* vári.

V esm ent barbatefc déla coapfa

in füf, V estís virilis, T o g a , gse,

f. 1. Felsb ruha a d e r e k á n feljill.

T u n ica , ese, f. 1. Dolmány. Clam is, dis, f. 3. Mente. Mandia, dise, f. 1. Kopenyeg. Indusium, ii, n. 2. Ing.

Vesment Boerefc a fem eilor, Cy-

clas, adis, f. 3. Nemes aszszo- nyoTinak pahístja.

Vesment cu acu cufut , Vestís

p h ryg ia , v. acu picta, Arannyal varrott ruha.

Vesm ent cu aur tie fu ta , Vestís

auro intexta, Arannyal szott ruha.

Vesment crepat, Paraganda, dfe,

f. 1. Hasadozott német ruha.Vesment cu m âneci lu n g i, Chi-

rodota, tse, f. 1, Hoszszu ujju suba.

Vesment de b om bac, Vestis e go-

sipio, Gyapott ruha. B om bacína, nse, f. 1.

Vesment de C am elo t, Ttal: Ca-

m elotto, Vestis undulata, Ha- hos Camel ruha.

Vesment de canepa, Vestís cana-

b ina, Hender ruha.Vesment de carm asin, Ital: Car-

m afina, Vestis purpurea, Kar-

ma’sin ruha.Vesment de com edeie, Schem m a,

atis, n. 3. Komédiában való dltdzet.

Vesment de coperit de lana, Sub-

coactus, ta, tum. Takaró gyapju , posztó.Su bcoacta, orum , n. plu:

VE. VE.

Vesm ent de frumfetiat pessoarele,

Periscellis, idis, f. 3. S zá r e'ke-

sito ruha, te'rdre kötö arany

peretz.

Vesment de earn a, E ndrom is ,

idis, f. 3. Téli suba.

Vesment de in, L inteum , ei, n. 2.

M inden len ruha, vászon.

L in te o lu m , l i , n 2. Keszker-

nyötske, kis ruhátska.

Vesfis linea.

Vestis lintea.

Vesm ent de in p u rta to riu , Lini-

g e r , r a , rum . L e n ruha v í

selo.

Vesment de m a ta fa , Bom bicina,

nse, f. 1. Selyem ruha.

H oloserica vestis, T iszta m ero

selyem ruha.

V estis sericea, ese, f. 1.

Vesm ent de n u n ta , P ep lu s, l i ,

m . 2. Peplum , li, n. 2. M e-

n y eg zb i e'kes ruha.

Vesm ent de p an za, T e x tile , lis,

n. 3. Vászon ne’mii, vászon

ruha.

Vesm ent de pat, T o ra l, lis, n, 3.

A g y lepel, lepedd, gunya.

T orale, lis, c. 3.

Vesment de pele., S co rte a , ese,

f. 1. Bär öltözet esö eilen.

Vestis pellicea.

Vesm ent de pele de o a e , Rbeno,

rbenonis, m. 3. K ö d m e n Jiön-

tös, ju h b'ór köntös.

Vesment de pene, P lum atum , ti,

n. 2. ToLlubdl tsindlt rakott ultozet.

Vesm ent de prunci eu doao m â

n e c i , A m p h im a sca la , orum ,

n. 2. piu: Ket leeresztett ujju gyermeki ĂonttisÂ m phitapa, pse, f. 1.

Vesment de ofpetiu, Csenatorium ,

ii, n. 2. Veridegsegben valo Jionlos.

Vesm ent Dom nefc Rom anefc, La»

tic lavia tunica, Romai Tanăts drâga ktintos.

Vesment femeefc de v a r a , T h e-

ristrum , tri, n. 2. Nyări aszszony ruha.Palia, lse, f. 1. Stola, lse, f. i ,

Vesm ent fore m âneci, C olobium ,

ii, n. 2. Ujjatlan ruha.E xom is, m is, f. 3.

Vesment galben, E picrocum , ci,

n. 2. Sârg a oltdzst.Vesm ent galben femeefc, Crocota,

t&, f. 1. Aszszonyoknak săr- ga ruhdjok.C rocotu la, Isc, f. 1.

Vesm ent Im puratefc de ta b e re ,

Paludam entum , ti, n. 2. KirăU lyi oltozet a’ hadban.R egilla, lse, f. 1.

Vesm ent Im paratefc de învinge-

re, T rab ea, ese, f. 1 . Khălyi ruha, vagy ollyari ruha, mel- tyet a’ gycizedelem utân vait-

f e l a’ Fejedelem,Vesm ent inproteiva ploi, Im plu-

54o VE. VE.

via, se, f. i . Eso ellen valófelso ruha.

Vesm ent larg, Am iotus íluitans,

tis. Lebego, lohagó, bo kón- tós.

V esm ent larg deafupra, T o g u la ,

lee* f. i . Felso ruhátska, hoszszu ruhátska.

Vesm ent lung, Demissitise vestes,

Hoszszu ruha.V esm ent m iliterefc , Sagum , g i ,

n. 2. Katoria kóntós.Vesm ent m iliterefc au lu a t , Sa-

gulatus, ta, tum. Ratona mente'ben óltózótt.Sagatus, ta, tum.

Vesm ent mué refe, G albea, bese,

f. i . Aszszonyi óltózet.V esm ent m uerefc de p lo a e , Suf-

fíbu lu m , li, n 2. Aszszony ruha, ineJy estiben ve'tetik-jel

Vesm ent m oale de in , M u ltitia ,

o ru m , n. plur: Gyenge lágy len ruha.

V esm ent negru, A trab afica vestis,

Atrabaticse v e s te s , Fekete ru- hák.

Vesm ent Sardin^fc , M astruca ,

c¡ee, f. i . SzArdiniai ne'pek’

kóntósse, k&dmen, gerezna.V esm ent l'trint pe deafupra, Sup-

p a ru s , r i , m. 2. Felso szúk kóntós.

V esm en t tiefut cu ftele de a u r ,

Patagiuţn, ii, a 2. Arannyal isillagzú Róinai kóntós.

Vesment tiefut de lana calciuni,

fere, U do, onis, m. 3. Botos gyapju kaptza, tzondra, zeke.

Vesment ugQf. d e ,purtat, Am icu-

lum , am iculi, n, 2. Kónnyü nyakban veto kóntós,

Vesm entariu, V estiarius, ii, m. 2.

Ruhára gondot víselo. Vesmenterefc, Vestiarius, ia, um.

Ruhához való.Vesmenterie, Vestiarium , ii, n. 2.

Ruházat tartó láda.V efpe, V espa, pae, f. i . Dará's.

Bugones, num, m. plur:

Vefpe de cal, Crabro, onis, in. 3.

Ló dará’s.T a b a n u s, n i , m. 2. jEstrum ,

tri, n. 2. A silus, li, m. 2.

Veípe veninat, Buprestis, tis, f. 5.

Merges féreg , ló daras. Vested, v . vesced, fuptire, ufcat,

? A1V e sc u s; c a , cum . Uszt&vér,

fonnyadt, szdraz. iVestediefc, M arceo, ere, cui. Fon-

nyadok, száradok.! F lacceo, ere.

E lan gveo, Elangvesco, ere. El- fonnyadok. Flacceseo, ere.

L an gveo, ere, ui. ITervadok. 7estedire, Flacciditas, tis, f. 3.

Ilervadtság, fonnyadtság. Langvor, oris, m. 5.

Macror, oris, m . 3.

estedit, F la c c id u s , d a , dum.

Ilervadott, jonnyadott. M arcidus, da, dum .

V ietus, ta, tum .

Strigosus, sa, sum.

Tabidus, da, dum.

Syntecticus, ca, cum.

L angvidus, da, dura.

Vestedi oameni, V esculi, orum ,

m. 2. plur; Karísu, fonnyadt ember ek.

Veftefc volgefc, V u lg o , avi, tum,

are. Hirdetem.Nuncio, avi, atura, are. Hirdetem.Annuricio, avi, atum , are.

P re d ico , avi, tum , are.

Fam igero, avi, atum , are.

Indico, avi, atum , are. Elhir- detem.D ivulgo, avi, atum , are.

Propalo, avi, atum , are.

P issem in o, avi, atum , are.

Vefteire, A nnunciatio, onis, f. 3. Hir detés, hires i tés.Prsedicatio, onis, f, Zt

Prseconium, ii, n. 2.

Fam igeratio, onis, f. 3.

V e fté ito riu , Prseco, onis, m. 3. Hirdeto.A nnuncians, tis d. 3.

Prse dicato r, or is, m. 3.

Vefteiceoí, Prseídicabilis, le, c. 3.

Hirdetlieio. Fam igerabilis.

V efíeit, Famosus, sa, sum. Hires. Fam igerabilis, le, c. 3¿

Clarus, ra, rum.

Celebris, bre, c. 3¿

Vefte, Fam a, mse, f i, Hir.

VE»

JNuncium, ii, n. 2.

Rumor, oris, m . 3.

Veftefc alare, Enu ncio, avi, tum ,

are. Kihirdeterrí.Edo, didi, editum , edefe.

Pervulgo, avi, tum , are.

Edico, xi, ctum , ere. Kihirde- lem.Edicto, avi, atum , are-.E vulgo, avi, atum , are.

E buccino, a v i5 atum , are.

V u lgo , avi, atum , are.

Prom ulgo, avi, atum , are.

Publico, avi, atum , are.

Vefteire afare, Prom ulgatio, onis; f. 3. Kihirdetés.P ublicado, onis, f, 5.

V eíteitoriu a fa re , V ulgator, oris,

m. 3. Kihiresíto, hirdeto. D ivulgator, oris, m. 3. Elhíre- sito.Fam igerator, oris, m. 3.

Vefteit a fa re , P ro m u lgatu s, t a ,

tum . it ihirdettetett.P ublicas, ca, cum»

E dictus, ta, ium ,

V ulgatus, ta, tum .

D ivulgatus, ta, tum.

V efte fac, Rum ifico, avi, atuffiu

Hirt tsinálok, hirdetek.V efte port, fium ifero, are. H íti

hordozoTí.Rum igero, avi, tum , are.

R im o rein feró, tuli, latum .

Ki morem spargo, si, sum, fíte,* Rum ito, avi, tum , are-»

VE. 541

54« VE, VE. Ví.

V efte p u rta to riu , F a m íg e r , r a ,

rum . Hir hordozd. Fam igerulus, ía, nm.

Fam igerator, ris, m. 3.

V efte purtare, Rum igeratio, nis,

f. 3. Hír hordozds.V e fte fpun, Nuncio, avi, atum ,

are. Hírt mondok.Annuncio, avi, atum , are.

Vefte fpunere, A nnunciatio , onis,

f. 3. Hir mondás.Vefte fp u ito riu , N u n ciator, r is ,

f. 3. Hír mondó.Nuncius, ii, m . 2.

V efte si rumie im fa c , Nomen

tnihi fa c ió , ere. Nevet ma-1

gamnak szerzek.Nbmen asseqvor. Nevet kapoh

V efteit m e fac, Enotesco, ere, ttíi.

Élhiresedém.Increbresco, ere.

Percrebresco, eré.

Claresco, ere.

Crebresco, ere.

Inclaresco, ere.

V efte it íunt, Clareo, ëre. Hires vagyok.

V efteit, num it, Clarusj ra, runa.

Fam osus, sa, sum .

Inclitus, ta, tum .

Celebris, bre, n. 3.C eleber, bris, c. 3.

F am igeíab ilis, le, c. 3.

V efteste , Prseclare, adv: Hiresen.Celebriter.

■Veveritie, V iverra, rse, f, i.Mókus.

Sciurus, ri, m. a.

Ictis, idis, f. 5. Erdei rnenyet, mdkus.

Vezune, Melis, lis, f. 3. Borz. Vezunie, pefchera^ Specus, Cus j

m. 4. Barlang.Speclunca,- cse, f. 1 .

Spelseum, aei, n. 2.

Antrum , tri, n. 2.

Fossa, see, f. 1. Verem,Caverna, Use, f i . Barlang. Fovea, ese, f. 1. Verem. L ustrum , tri, n. 2. Barlang.

V ezunioara, C avernula, Ise, f. 1»

jBarlangotska.Vezuniof, CavernosuS, sa* sum;

Likas.V eadra, H ydria, se, f. 1. Veder.

U rna, urnse, f. 1.

V ed rariu , U rharium , ii, n. 2. Viz edenyes hely a’ konyhaban.

V edroij Urnalis, le, c. 3. Vedres. V edrutia , H ydriola, lee, f. 1. Ved-

retske.U rnula, ise, f. x.

V icariu , V icarius, ii, ih, 2. Vi* tzeje valakinek.V ic a r iu s , ia , iumi Hellyetts valo.

V icarasefc , V ica ria lis , l e , c. 3.Vikariusi.

Viceprsefectus, V icepraefectus, ti,

m. 2. Vitze Prefeclus. V icepraefectura , V icepraefectu.

ra, rae, f 1. Vitze Prejectus-

sag. V iceqvestura, rae, f. !•

VI. VI. 545

Vicfespail, V ice-Com es, t is , Co-

m itatus, Vitze Ispdn.V icefu tas C ap itan , Su bcen turio ,

onis, m. 3. Vitzë Kapităny. Vielenefc, Versute ago, egi, actum ,

ere. Ravaszid, isulürdül tsè- lëkszeni, tsaldrdkodom.

Dolose ago. F rau d u len ter ago,

ere, gi, actum , ère.

Fallo, fefelli, falsum . 7salom* Fraudo, are, Vi, atum .

Praevaricor, ari, atus sun» Tsa-

Idrdkodom.Vicleniei, Versutia, ae, f. 1. Ra-

vaszsdg. A stus, tiis, m.

A stutia, ae, f. i . Neîţvitia, ae, f. 1.

Calliditas* tis, f. 3.

Stitela, lae, f. î . Ravaszsâ'g, ălnoksăg.D olus, li, m. 2o Tsaldrdsăg. Fraus, dis, f. 5.

Fraudatio, onis, f. 3.

T ech n a, nae, f. i .

Fallacia, ae, f. î;

F alsitas, tis, f. 3.

F alsum , si, n. 2. Hamissdg. V iclean , V ersutus, ta, tUm. Ra*

vasz.Callidus, da, dum .

Astutus, ta, turn.

A rgutus, ta, tuni.

Subdolus, la, lum»

M aligiîus, ria, num*

V afer, Fri, m. 2.

V ersipellis, lis, c* 3

D olosus, sa, suin«

Fraudulentus, ta , tum. Subdolus, la, lum .

F alsus, sa, sum .

Î>audat0r, oris, m. 3. Tsaldrd,

m£gtsal6.

Vicleneşte, Versute* adv: Ravaszid.

Vafre, adv: Fraudulenter* Callide, adv: Neqviter.

A stute, adv: Fallaciter.Dolose, adv:

False, adv: Falso, Tsaldrdi’ilt

hamissan.

V icleneşte vorbitoriuj Versutilo»

qvus, qva, qvum . Ravasz be- szediiî

Falsidicus, ca, cum . Tsaldrd

beszedîi.

Falsiloqvus, qva, qvum .

V icteim a aducere, V ictim a, raae, f. î . Veres dldozat.

V id ra , Castor, orisj m. 3. Vidra,

Hâda.

L u tra , trae, f. i .

F iber, bri, m. 2*

L y rra , fae, f. i .

Vie* Vinea, eae, f. i . Szolo.

V iet viriet* V in e tu m , t i , ri. ai.

Stolo hegy. Mons vitifer.

Viriearius Collis.

Vinealis terra.

V ineale prom ontorium , Szollf hegy.

Vietiefc, V ineaticus, ca, curai»' Szo* Inhez, va!A.

Vietoriu, Viriitbr, m . 5. Stfa.

544 V i ví.

lo mives, szolo gazda, vin- tzelle'r.

V ie p u n , V ineam p la n to , á v i ,

atum , are. Szolot últetek. Consero, vi, sitnm , erere.

N ovello, avi, atum , are.

V ie puitoriu, Vitisator, oris, m. 3.Szolo últet'ó.

V ie c u ra tita , Sarpa * p a e , f. i .

Cyomlált, meLszett szolo. V ie tiu e fc , V iv o , x i , c tu m , ere.

Elek,V ita vivo, xi, ctum , ere.

V ita m vivo , ere.

V itam ago, egi, actum , ere¿

V ita et com m uni spiritu fruor,

n i, itus sum.

ín v ita sum , es, esse, fui;

V ivu s sum , esse.

■Spiro, avi, tum , are.

Süpérsum , esse, fui.

V ietiu ire, VitaÜtaS, tis, f. 3. Ele- venségt élés.

V ietiu itoriu , viitoriu , V iven s, tis,

o. 3. Élb.Superstes, titisj o, 3.

V ita lis, le, c. 3.

V ivu s, va, vnm .

V iv id u s, da, dum .

V ietiu itorel, V ividulus* la, lum .

Elevenetske.V ietiueste, V iva citer, adv: Ele-

venen.V íetiu efc ani, Peranrio, vi, tum ,

are EsziendbTiig tarü k, élek V ietiuefc bine cu vértu ii» V ivo

honeste, xij ctvim, ere. Jól, vir- tusoson élek.V ivo cum virtute.

V itam vir tu te ago, ere.

Honeste vivo , xi, ctum , ere¿

Vietiueíc cu ceva m ult, Perfruor,

ni, itus sum» 6ok ideig élek vélle.

V ietiuefc cu greu , V ictito , a v i, atum , are. Élek, lengek, lengek.Dego aetatcm , gi, ere. Vónont életemet.

V ietiuefc dein ía p ir e , R ap to, ex

rapto, ex rapiña vivo, xi, ctum,

ere. Lopásból, ragaddsból élek.

Vietiuefc feric it, fortu n at, Feli-

cem vitam dego, ere. Jól, Sze- rentsésen élek.F eliciter vivo, ere.

Prospere vivo, ere.

Feliciter d<ígo, ere.

V itam prosperam , trânqvillam

duCOj ere.

F eliciter méCum agitur.

SeGundum fortunam succedit¿

Bona sum habitudine.

V ietiuefc inca, Supersto, are, steti,

atum . Még megvagyok, élek. A d rivo , ere.

Superstito, titi, titum , stare.

Supervivo, xi, ctum , ere.

Pervivo, xi, ctum , ere.

V ietiuefc inderept cu C eva, Ab-

utor, uSus sum , uti. Viszsza- élek valamivel.

VI. v i. 545

D eutor usUs sum , Uti.

V ietiu ire inderept, A b u sio , ónis,

f. 3. Valamivel viszszaélcs. Abusus, susj iu. 4.

Vietiuitoriu inderept cu ceva, A b u -

sivus, va, Tura. Valamivel viszsza~élo¡A buten s, tis, o. 3.

V ietiu it inproteiva cu ceva, Á bu-

sus, sa, sum i Viszszaélu Vietiuefc in pecate tru p e sth i,

Scortor* ari( atus suna. Búja é- letet elthiL uxurior, ari, atus san),

L ib id in or, ari, atus sum .

I/ieretricor, ari, atus sum .

M echor, ari, atus sum .

Aduiterór, ari, atus sum ,

V ietiuefc lucrând iu carop, R us ticor, ari, atus sum . Mezei mun- hávul élek.Rusticam vitam ago, ere, egi, actuin.

V ietiu ire lucrând in cam p, R u s

tican o , onis, f, 3, Mezei mun- kával élést

V ietiu itoriu lucrând in carnp, Rus-

ticus. ci. R usticólaj iae, ni. 1.

Mezei majorkodassal elü. Vietiuelc mai incolo, P rovivo, xi,

duna, ere. Sokúig éiekt P ervivo , ere. D iu v ivo , ere.

D iuturnam vitam dueo, xi, ctum , ere.

D iu inter hom ines a g o , ere, egi, actum,

Pars II.

D iuturna lucís usura fruor, itug sum , frui.

V ietiu ire aaai incolo, L o n ga v i

va d la s . Hoszszú életet élheto- se'g, tartosság,

V ietiuitoriu m ai incolo m ult, V i-

vax, cis, o. 3. Sokúig élo tartó. V ivacissim u s, m a, um .

V iétiuefc , n e in fren at, L a s c iv io ,

iré. Szilajkodom, Jajtalanko- dom¿

V ietiuire tiéinfrenat, la s c iv ia , viae,

f. 1. Fajlalarisúg, bujaság.V ietiu itoriu neinfrenat, L ascivi*

bundus, a, um . Fajtalankodó. L a sc iv u s, va, úna. Szilaj, Jaj- talan.

Vietiuitoriu cú locufte, A cridoph a-

gi, Orum, c. a. plu: Sáskávaí élo népek.

V ietiuitoriu de aci incolo, V ictii-

rus, ra, úm . A ’ ki jovendohéri fog élni,

V ie tiu ito r iu , A n im a l, l is , n. 5*

Éló állat, oktalan állat.V ietiuitoare, A n im a li» , le , c.

Kiben élet vagyon.A n im an s, tis, o. 3„ Elo állat. S p ira b ilis , le , c. 3. Lélekzet veheto, élo, eleven,

V ietiuitoare cu creltetutu ésf ve£

pele, si altele, Insecta, oruna¿

n. plu: Allalok melyeknek A ó'*

zepette aráat vágások vagyntík# mint a’ darásnak.

V ietiuitoare fare gura, tttúffy¿wé?® ,>

S§

54*5 VI. vr.n. 2. p lu r: Szàjatlan dllatok.

Vietiuitoare in ap a , A q u a lis , le,

c. 3. Vizben ëlo, termo. A q u aticu s, ca, cura.

V ietiuitoare si pre pâm ent si in

apa, A m p h ib iu m , ii, n. a. Viz ben , es f oldón egyaránt e'Lo àllatok.

V ietiutoare fau vita grafe, ingra-

sate, A lt i l is , l e , c. 3. Hizlalt ktivér marha dllat.

V iez, V ivesco, ere. Elevenkedem. V ívisco , ere.

Revivisco* ere.

Viez pe altu, V iv ifico , avi, atum , are, Elevenitem.

V iere, V iv ifica tio , onis, f. 3. Ele* venités.A n iraatio , onis, f. 3.

V ieriu , V iv if ic a to r , q r is , m , 3. Elevenilo.V ivifican», tis, o. 3„

V iv ificu s, ca, um.

V iet, V iv id u s, da, dura. Eleven. V ivu s, va , um.

V ita lis , le, c. 3.

V egetus, ta, tura.

V iatia , V ita, tae, f. x. Élet.V ifo r , V is fortis venti, procella} lae,

f. x. Szêlvész) hdborù, fergeteg. V ifo ro f, Procellosus, sa, sum.*S!îe7-

ve'szszel rokva, fergeteges. V iforefc, ProceLlo, culi, culsum ,

ere, Felverem, felforditom, szél- jel verem.

V igiterefc, v ig ile íc , V ig i lo , avi¡

atum , are. Vigyázok.Excubo, avi, atum , are.

Speculor, ari, atus sura.

Custodio, iv i, tura, ere.

Vigitorie,, V igilan tia, ae, f. x. Vi-

gyáeds. V ig ilia , ae, f. x.

Excubiae, arum , f. x.

Excubitus, tus, m. 4.

Excubatio, onis, f. 3.

Speculatus, tus, m. 4)

V igitoriu , V igilator, ori»j m. <5>

Vigydzó, dr dlló*V igi!, lis, m. 3.

V ig ila x j cis> o.

V igilan s, tis* o. 3.Cusios^ odis, ni. 3.

Excubitor, oris, m. 3.

C on sp icillo , onis, m. 3. Vigitoreste V igilan ter* adv: Vi•

gyázva.V in , V in u m , ni, n. 2. Bór.

Tem entum , ti, n. 2.

M erum , ri, n. 2.

V in acru, V inum acre. Eros¡ tsi- ptís bór.

V in apatof, V in u m dilutum . Vi• zes bór.

V in arom athicefc, Arom antes, tae,

m. i . Füszerszúmos bór.Vin cefe trage, Vinum spissum ,

pendulum . Nyulas bór.V in chim init, M aratrites, tae* f. 1.

Küményes bór.V in cu radacina de nectariu, Nec-

tarites, tae, f. Xk Ormény gyií- keres bór,

VT. VI. 547

Vin curat, M erum , ri, n. 2. Tisz- ta bör.M eraceum , ei, n. 2.

V in cu pelin , A b syn tb iacu m ,

ci, n- 2. Urmös bör.V in de Cam pania, Falernum ./fam *

paniai bör.V ia de eafa, V inu m vernaculum ,

li, n. 2. Monn tölt bör.V in de dsol fore putere, V in lum ,

li, n. 2. Aldvalö erötlen bör.V111 de doi ani, V inum bim um .

Ket cszleridos bör,V in de tri ani, V inum trim um ,

Hdrorn esztendös bör.V in de ün an, Vinum anniculura,

an n u utn , annoiinum . hornati-

nurnj hornum . Esztendos bör.V in d u lce, V inum p a ssu m , si^

Edes bör.V in dulce fert, A d yn am u m , mi.

n. 2. Fött edes bör.V in fauttiniari, V inum faustinia-

nuin, Jö bör.V in groi, V inum crassum . Sürü

bör.V in fru m o f m iro fito riu , V inum

fragrans, tia. Jö illatu bör.O d oratum , ti.

V in hyfopof, H ysopites, tae, f. j .

V in indulcit cu iic , S ycitesj tae,

Fügevel tsinalt bör.V in intori fore p u tere , V appo,

pae, f. l. Eiment szeszü bör,

meg-Jbrdult bör.V in m yrto f, M yrtites, tae, f. 1.

JMyrtusos bör.Myrtidanum vinum.

V in n o u , V inum n o v itiu m , no- vu m , nullius aetatis. Üj bör.

V in puturoi', V in u m m ucidum .Dohos bör.

V in reu, V inum cariculum . Sze- geny bör.

V in lau atiet cu ceapa de mare,

S tillita e s , ta e , f. i . Tengeti hagymdval heszitet bör, vagy etzet.

V in fcu rf m äi inäinte de calcare. Protopum , p i, n. 2. iV yomds elot fiiszivdrhodö szin bör.

V in itrein, V inum alienum , aü*

enigenum , exoticuto, exlernüm ,

im portatum . Idegen bör.V in tem iiceo«, T h y m ite s , tae, f. 1.

Timum Jüves bör.V in vecbiu , V inum vetüs, inve-

teraturi), »rinosum, O bör.V in beu, V inum poto, avi, tum ,

are, hört iszom.Vin beütoriu, Vinipotoir, Öris5

m. 5. Bor ivö.V in o f, V in osus, sä, sum. ¿?ö/0£,

ittas.V in olen tü s, tä, tum .

V inosire, Viriolentia, ae, f. 1 . Bo» rossdg, iszäkossäit

V in , viu , Vem o. ire, ve n i, ntum . Jovok.A d ven io , rii, entüm , ire. EU

V in ire, V en tio , onis, f. 3. Jovest * 69 ,

54» VI. VI.

A dventus, tus, m . 4*

Reditus, tus, m. 4-

V iito riu , V en ien s, tis , o. 3. JoV'ó. A d ven tu s, ta, uní. Elj'óvo. A d ven to r, oris, ni. 3. J'óv'ó ven- dég.

V enit, H ospitus, ta, tum . Jovevény, V eneteic, Ita: V enetitio, A d ven ti-

c iu s, ia, um . Mdsunnan jót. A d ven a, nae,

V in a cafa, D om um repeto, t i i ,

itum . Haza jtivük.D om um redeo, iv i, itum , iré,

V enire a c a fa , P o stlim in iu m , ii,

n. 2. Haza jovés.D om u itio , onis, f. 3. Haza jó- vetel.R editio dom um .

V in afare, E venio, n i, entum , iré.

Kijóvük.V en ire afere, Eventum , ti, n. 2.

Kimenetel, kijóvése valaminek. E ventus, tus, m. 4-

V in de d ep arte , Peregre venio,

entum , iré. Meszszünnen jóvók. A procul venio, iré.

A lon gin quo, a longe, de p ro

cul venio, iré.

V in dupo ace, Postvenio, n i, en

tuna , iré. Azután j'óvok utól jóvók.

V in fore scire, Supervenía , ni,

entum , iré. Hirtelen e'rkezem, oda taldlkozom.

V enire fore scire , Su perven tu s,

t u s , m. 4. Red jSvetel, oda

érkezés.V in inainte, A ntevenio, n i, Uim,

El'ól jóvók, eleit veszem. Obvenio, n i, entum , iré. Elei- ben j'óvok.Praevenio, iré, Megelózóm.

V in inainte luí, O b ven io , ni, tum , iré. Eleiben jóvók,

V in inapoi pe urm a, P ostven io,

n i3 entum , iré. Utól jóvók.V in inderept, Redeo, v i, itum , iré.

Viszsza j'óvok.Revenio, ni, entum , iré.

Redanbulo, avi, atum , are.

Redandruo, avi, atum , are.

Repedo, avi, atura, are.

V enire inderept, Reditúa, tus, m.

Viszsza-jóvés.R editio , onis, f. 3.

Reversio, onis, f. 3.

V enitoriu inderept, Rediens, tis,

o. 3. Viszsza»)óvó.R edíturus , ra , rum . Viszsza*

jóvendó.V in in dsof, D evenio, iré. Lejó-

vók, lemegyek.V in in locu altue, S u cced o, ssi,

ssum , ere, Más helyiben j'óvok,

Vin in proteiva, Contravenio, n i,

entum , iré. Ellene megyek, já- rok, j ’óvtík.

V in intruace, Intervenio, ni, en

tum , iré. Kozben j'óvok, érke- zem.

V en ire intruace, Interventus, tus,

m. 4. Kozben jutas, érkezés.

VI. VI. 549

Viitoriu ín tru a ce , Interreniens,

tis, o. 3. Kozben jovo , érkezo.

Interventor, oris, ra. 3.

Vin la lumina, Appareo, ui, um,

rere. Világosságra jovók.

In lucem prodeo, iv i, itum , ire.

V in la loc, fo fe fc , A d v e n io , ni,

enturo, ire. Eljovoh, elérhezem. Pervenio, «ni, entum .

Revenio, ire, ni, enturn. Meg-

jovok.

Venire la loc, Adventus, tu*, m. 4.Elj'âvelel, ertekezes.

V in la el, Convenio, ni, tum, ire.

Hozzd megyeJt, jovok.

Convento, avi, tum, are.

Venit la el, Conventus, ta, tum.

Hozzâ merit, jot.V in , merg, um blu, Com m eo, avi,

atum, are. Jóvtík megyeJi, jdrok.

V in , merg adef, Advento, avi,atum ,

are. Jodegelek, kdzeldegelek.

Ventito, avi, atum, are. ,

Vento, avi, atum, are.

Venio, eo, ivi, tum frequenter.

V in , si eu pedeinainte, Praevenio,

ni, e n tu m , ire. Elol ve'szem,

el ol járok.

V in fpre ajutoriu cuiva, Auxilio

cuipiam v e n i o , ni, tum, ire.

Valakiriek segitségre jovdk.

Suppecias venio, ire,

V in o , Ades, adesdum, adv: Joszte.

V ina la m in e , E hodum adme.

Jovel ide hozzdm.

Vinena in minte, In mentera ve-

nit. Eszemben jori.

O ccurit iu mentem.

Succurit in mentem.

V in u m in minte, Resipio, ui, ere. Eszemre ierek, jovok. Resipisco, ere.

Vinum in minte iare, Recompo-

nor, n i , situs sum. Ismet e•

szemre jovok.

V enit dein bunuri, Reditus, tîks, m. 4. Jovedelem.

Proventus, tus, m. 4.

Census, sus, m. 4.

Fructus, tus, m. 4.

Venit aplata, Salarium, i i , n. 2.

Ber, jutalom, jovedelem. *

Vindec, S a n o , a v i , a tu m , are. Gyâgyitom.

Curo, avi, atum, are.

V indecare, S a n a tio , onig, f. 3. Gyogyulds.

Convalescentia, ae, f. 1.

V indecat, Sanatus, ta, tum. Gyo-

gyitott.

V indec ca d o cto r, Medicor, ari,

catus sum. Gydgyitok.

Medeor, eri, idem:

V in d ecare , S an atio , o n is , f 3.Gyogyitds.

V indecatoriu, S a n a n s, tis, o. 3. Gyogyitd.M edicus, ci, m. 3.

Sanator, oris, m. 3.

Vindecum e, Sanesco, ere. Gyd- gyulok.Convalesco, ere.

55o V I.1 IU M ■ - ----- ----- ------- - , ■ ,B ....

Vindeic, aper, Difendo, di, sum,

ere, ÓUalmazom.Vindico, are.

Vindeicara, VindifatiQ, pnis, f. Z.

Meqóltalmazds.

Vindejc de ceya reu, A malo vin

dico, are. R o sztó l ó ltctlm a zo m .

Vindeeiae, Vindeeiae, arum, plu:

f. i . F elsza b a d itd st k im e n té s.

V ind elic ia tinutu nemtiefc dein

dunere ponela m argine m un

ţilor [talii, V indelicia, ciae, f. i .

JVe'met ta r to m á n y a’ d u n d tó l

J b g v a a z o la sz o rszá g i szé le n

v a ló hctvasokig.

Vinderei pafere, Trio rch es , tisţ

m . 3. Vertse v a g y k d n y a .

Bateo, onis, m. 3 .

Buteolţţs, l í , m . 2. K is vertse.

Vinovatiefc, V it io verto , culpo,

a vi, aturp, are. V é tk esite m .

C rim inar, ari, atus sum.

Concrim inor, ari.

VinovatiM , Criminatio, onis, P. 3.Vétkesités.

V in o v ă ţ ie , Vitio.sitas, t i s , f, 3 . Vélkesség.

Crim en, nis, ns 3.

V inovatiefc vin ovat, Crimincţsus,

sa, sum . Vétkss.

Crim inali?, le, c» 3 .

V ít io su ss sa, sunaţ.

M endosas, aa, sum.

Nocen», tis, o» 3.

Reus, reaá re u m , B uncís.

Viunovat, vedi: vinovaceof.

____________ vr.__________

V in ovat in p reun a, C nrreus, e i, m. 2. Bgyenlo biţncis.

Vinovatieste, C rim inóse, adv: VétV kesen.

Viola, Viola, lae, f. j. Viola vi*

rdg.

Viola de caipp, V acin iu m , ii, n. 2, Mesei viola.

V iola de toam na, C alathiana, nae, f. i . Oszi viola.

V iola galbena, Caltha, ae, f. i .

Viola, sarga viola.

Lútea, eae, f. i,

Viola negrie, V acin ia nigra. Sze- derjes viola.

V iola rosie, Purpurea, eae, f. i , Veres viola.

Viola rosie neagra, Purpurea ni

gra. Fekeie piros.

V ioleafca facie, Violaceu«, ea, eum,

Viola szirt.

Violet, V ioletunij ti, n. 2. Violás

/iert.

V iolariu ra, ii, n, 2.

V iolariu , V iolarías, ii, m. 2. Vi

ola szinnel Jesto.

Vipera, V ipera, rae, F. i. Vipera

higyó.

V iperefc, Vipereus, ea, eum , Vi-

perar, kigyoból való.

V ip erin u s, na, num ,

V ifez, S om n io , avi, a tu m , arş. AlmodozCfTí.

Consomnío, avi, atum,

Vifare, Soniniatio, onis, £ 3. Al- modozás.

VT. VI.

»Som nium , ii, n. 2.

V if, Som nium , ii, n. 2, Almodâs. V ifetoriu , Som niosus, s a , sum .

Almadazd.lnsem niosus, sa, sum.

V ifetoriu adefeori, Som niosu*, sa,

sum. Gyakorta dlmodozâ.V if vedietoriu, Som niator, oris,

m. 3. Alom lăld.Som nians, tis, o. 3.

V işin , Ita: V iscio lo , Caerasus au

stera, acida. Savanyu tseresnye, megy.M erasus, si, f. 2.

V işin a, vişine, Caerasum acidum ,

acre, austeruna. Megy, savanyu tseresnye,Caerasum apronianum .

Merafa, orum , n. piu:

V ifo n , B vssus, ssi, m . 2. Bibor,

barson.V ita , Jum entum , ti, n. 2. Segtto

barom, lă, okor, szamdr, ’s a’ tobbi.

V ita de purtat greutate in fpate,

Jum entum dorsuarium . Terhel hdldn hordozo barom. Veterinum jum entum .

Veotorium , sarcinarium .

V ita dffupt se, Jum entum cli-

tellarium. jSyereg ala valâ barom.

Vita de traC Jumentum plaustra-

rium , ptastarium. Szeker vond barom.

Vitarefc , Jumentarius , i a ,

Baromhoz való.V itariu , Jum entorum custos, Pdsz-

tor, barom orzo.V itiel, V itu lu s, li, m. 2. Borju,

bornyi'i.V itie, V itu la , lae. f. 1. Üno bor-

nyú.Bucula, lae, f. 1.

Juvencea, cae, f. 1.

Junix, cis, f. 3.

V itie l de mare, Phoca, cae, f. 1.

Tengeri borjú.V itie l fau alt ceva fetat, A b olu s,

li, m. 2. Vemhetske.Vitielerefc, de vitiel, V itulinus, na,

num . Bornyuból való.Vitielefo, V itu lor, ari, atus sum .

Orvendek, szokom úgrálok

m int «’ bornyu.

V itielariu , V itu lariu s , ia , um,

Bornyú pdsztor.Vitie de vie, V itis, tis, f. 2. Szo-

l'o to.D uram ea , n is , n. 3. Szolovessszo.

V itiutie de vie, V iticu la, îae, f. î .

Szolo tovetske.Vitie aducatoriu, V itifer, ra, um .

Szolo termo.V itigenus, na, um . Sztílo veszszo termS.

Vitie fedeitoriu, V itisator, ris, m. 3.

Szblo pldntáló.Vitie de vie ce face boam be m ari,

Spionia, ae, f, 1. Oreg szemii termo szolo, termo tonek nemc‘

35a VI. VO.

Vi*ie ceia lue pe lem n , R uaipj, j

orum , t i , 2. plnr: Mdsfdra uitai hdg6 szolo veszszo.

V itie cu nuele de botosit, Propa-

go, inis, f. 3. Oreg szolo tb, melynek homlitani vqld vesz- szoi vagynak.

V itie de asediat in pam ent, Tra-

d u x , cis, m, 3. Elhomliihal6 hoszszii szolb veszszo.

V itie inteinfe, Trartuces, tradu»

cum , f. 3. piu: Meszsze kiter- jedt sz'nl'd veszsz'6.

V itie de Egypt, Ecbola«, adis, f. j ,

Egyiptomi szolb’ neme.V itie lafata cu doao capusi fau

och iu ri, Ket szemre hagyatott

szolo,

V itie im pletecat crefcuta , Fnne.

tum , ti, n. a . Oszve-not, szo- vodott szolb veszszok.

V itie plecata fpre alta vitie, T ra n -

silis palm es. MAs tare ditai

hajtott szolo veszszo.

V itie rosioara, R ubella, lae, f, i .

Veres szblo veszszS.

V itie ţaietş dela r ă d ă c in ă , Re

flex, cis, m. 3. Szolb tor bl le- rrieţszet szesza.

Vitreg, Y itrio u s? cj, ip. a. Mas- toha atya.

V itrega, V itrica , cae, f, i . J/osîq- ha anya,

V?tr«ol ppatM, Y itreaţuaţ, li, n. a. Krispdn kb.

Vlafile» B lasius, ţi, nţ. a, Bdlăs,

i ß lasis, idem .

Voefc, V 'tlo, vis, lui, itum , velle Ah iro n, akarok.Ndo, ui, nutum , ere.

Voe, V oliinta ', atis, f. 3. Akarat, C?nius, nii, m. 2, Kedv, akar

raft.Voe b u n a , Bona voluntas. J6 a»

karat.\

L ib en tia , ae, f. i ,

Voe buna, Hilaritudo* nis, f. 3,

Vigassdg.H ilarita*, tis, f. 3.A lacrifas, atis, f. 3. Viddmsdg L ib en tia , ae, f. 1.

V oe cu voinicie, V oluntarius, ria*

ium . Szabad akarati.Voio£ H illaris, re, c. 3. Vig, vi°

dam. H ilarus, ra, urn.

Laetua, ta, tum .L aetan s, tis, o. 3.

I-aetandus, da, dura,

Jucundus, da, um.

A lacris, ere, c. 3.

L ibens, tis, o. 3.

Perlubens, tis, o. 3.

B «nevoluntarius, r ia , ium , Fir* ddm.V ivid u s, da, 11m.

Voiosel, Hilarulus, li, «1. 2. Vidd• motska.

V oitoriu, V olens, tis, n. 3. Akard. Voeste, V oluntarie, adv: Akarat

szerent,Voeste cu vo e buna, A lacriter,

acjv: Viddmon, örömest.

VO. VO. 553

Alacre.

Hilare. Vigori.Hilariter.

V o i, Ita: V oi, Vos, Til,V oivod, R egulus, Ii, m . 3. Ki-

rályotsha , Ais tariomdny’ hi* rdlyja, vajddjci,Vaivoda, dae, m. 1.

Volbona de apa, Vortex, cis, m , 3.

Gübü.V olbura, V en tu s vorticosus. For*

g-ó szél.V io len tu s vortex;T o rtu s vortex,

P rocella , as, f. l .

T u rb o , inis, m. 3.

T u rb o , versabundus.

Ecnephias, as, f. l ,

V o lb u ro f, Ventosus, sa* sum . For- gó szeles.ProcelJosus, sa, um.

V o ln ic , L iber, r a , um . Szabad, szabadas,Licitus, ta, um.

Y o ln icie , L iberum arbitriuno. Sza- bad aharctt.L icenţia , tiae, f. i . Szabadsdg, akarat.

V o ln icie effe, L icet, licu it, ere,

]mper: Szabad.L icitu m est.

V oln icie n o aftra , A r b itr iu m , ii,

n. s. Szabad it ¿let, magunk hatalma, via gunk tetszési/nk.

Volnioefc, Spontalis, le, c. 3. Szq-> bad akarat szerént taló.

TJltroneus, ea, eum.

Spontanpus, ea, eum.

V olun tarius, ria, ium.

Voiniceşte, Sponte, Szabad aha- ratból onként.V olun tarie , adv:

Ultronee:

Volnicefc pe al tu, Facultatem con

cedo alteri, concessi, ere. Sza-

badsdgot mdsnak adok. Volnicefcum e, Facultatem habeo,

u i, ere. Szabad vagyok. V oitoare, V orago, inis, f. 3. Ór°>

vény, mélység.V oltorof, V oraginatu s, Órvényes, V olunter, V oluntarius, ii, Szabad

okaratú.V olu n tariu s m iles. Szabad a- karatú katona.

Vorbefc, V e rb ifico , cav i, a tu m ,

are, Szóllok, beszélleJí,L o q u o r, cütus sum .

Marro, avi, atum , are. Beszéb lek.Serm ocinor, ari, atus sam . Be* szélgetek,V erbigero, avi, a tam , are.

F aris, fare, faturr fari, Szóllani. V erba effero, erre, Szóllok•

V orbire, L ocu tio , onis. f. 3. SzóU lás, beszéllés.Narratus, tus, m , 4.

Narratio, onis, f. 3.

Fatus, tus, m. 4«

V orbitoriu , Loquens, entis, o, 3). Szólló, hesţcilo,

554 v 0 -

i

v o .

L ocu tor, oris, m. 3.

Narrator, oris, ra. 3.

V orbit, Narratus, ta, tuna. Meg- beszeltetett Fatus, ta, turn.

Locutus, ta, turn. Beszelt. V o rb iceo f de vorbit, N arrabilis,

le, c. 3. Beszelheto.V orba, L oquela, lae, f. 1. Beszed

szdllds. V erbum , b i, n. 22.

D ictio, onis, f. 3. Vox, cis, f. 3.

Serm o, onis, m, 3. Beszed. E loq uiu m , ii, n. 2.

V orba, vorbe bolunde fore folof,

Affoniae, niarum , f. piu. Ha-

szontalan bolond beszedek. S tu ltiloqu ium , ii, n. 2.

Neniae, iaruifl, f. piu.

Stultiloquentia, ae, f. 1.

Ineptiae, arum , f. piu:

Nugae, arum , f. piu.

Vorba gre, Saevidictum , ti, n. 2.

Kemeny beszed.V orba fac, Verba fa ci o, ere. Szol-

lok, beszellek.V o rb a fore frum frtie, Infacundia,

diae, f. 1 JVem ekesen szdllds. V orba fore o m en ie , Infacetiae,

iarum , f 1. piu: Paraszt em- bersdgtelen beszed.

Vorba frumoale glunaeatie, Sales,

m 3. Izes trefăk.V orba încurcata, intoarta, A m b a

ges, ium , f. x. piu: Kerengo, homdlyos beszed.A m fractu s, tus, m. 4-

T atilo q u iu m , ii. n. 2.

Serm o obscurus.

Vorba inselatoare, Fallaciloquen-

tia, tiae, f. 1. Tsctlárd beszéd. Vorbe netrebnice, L o g i, orura,

m. 2. Hidban való beszedek, mesézésék.

V orba pefcurt, Synthesis, sis, f. 3.Rovid beszéd.

V orb a pe fcurt inchietoare, Con-

c lu s iu n cu la , lae, f. 1, Rdvid beszéd, rekeszto beszéd.

Vorba p u tin a, Serm unculu», li,

m. 2. Besze'detske. N arratiuncula, lae, f. 1.

Narratus, tus, îb. 4.

Vorba fcurta, A p h o rism u s, m i,

no. 2. Rovid szóllás.Vorba itrm gatore de refpunf, Ce-

ratinae, narum , f. p lu r: Kifo•

gó okoskodds.V orbefc adeverat lu c r u , Verum

loquor, qui, cutus sum . Igazat beszéllek szóllok.Verum dico, cere.

V orbire, fau vorba adeverata, V e -

rilocutio, onis, f. 3. Igaz mori-

dds.V eriverbium , ii, n. 2. Igaz beszéd.

V orbitoriu adeverat, Veriloquus,

q u a , quum . Igazat beszéllo, mondó.V erax, cis, o. 3.

V erid icu s, ca, cum .

Vorbefc afare fpun ceva, Prodo-

ceo, cui, c tu m , ere. K6z6n$e°', gesen valamit beszelUk.E narro, avi, atum, are. Kibe- szellem.E loquor, loqui, cutus sura. Proloquor, qui, cutus sum .

V orbire afare a ce v a , Enarratio,

onis, f 3. Kibeszelles, Prom ulgatio, onis, f. 3.

Vorbitoriu afare ceva, Enarrator,

oris, m. 3. Kibeszello.V o rb e fc caţra a ltu , Affaris, ari.

Hozzd szdllok.V o rb ire catra e l , A ffa tu s, tu * ,

m . 3. Hozzd szdllds.V orb it catra a ltu , A ffa tu a , ta ,

turn. Hozzd szollott.V o rb efc ceva neluand fam a cu ne

cu viin tie , L oquor praeter con-

sdderationem , parum conside*

rate.D îgo aliquid minus honeste.

Tem ere, contra quam d e cea t,

quam ratio praescribat. llleiIeri iii gondolatlaniil valamit szol» lok.

Vorbele c h ia r , E d issero , s®rui, rere. Kibeszellem.Ediserto, are.

V orbefc cu a!tu, Serm ocinor, ari,

atus sum, Ji/âssal beszellek.

V orb ire cu a ltu , Serrn ocin atio ,

o n is , f. 3. Egy mdssal valo beszelgetes.

D iscursus, fus, m. 4-

V crb ito riu cu altu, Seim ocinator,

oris, m. 3. Măssal beszelgeto.

Vorbitoare cu altu , Serm ocinatrix,

cis, f. 3. Beszelgeto aszszony.

Vorbefc cu vorba line , L oquor subm isse, voce dem issa, »ub«

miasa. Lăssu beszeddel beszellek.

Vorbefc cu vorba in a lta , Voce

elata loquor, qui, cutus sum .

Su blaia , et alta voce loquor.

Fennszâval beszelleh.

V orbefc de r i f m ulte, Jncor, ari,

catus sum . Trefdlok, sokat be

szellek.

M ulta joculanter dico, ere.

Risum verbis excito, are.

V orbire de rif, N ugae, arum , f. plut

Trefa beszed.

Jocus, ci, m. 2.

V orbefc de ruşine v o rb e , V erba,

obfoena lo q u o r, cutus sum .

liu t otsmdn beszedeket szdllok.

Vorbire vorbe de ruşine, ^Friscu*

ria, o r u m , n. p iu : Tsintalan*

sâgot beszedek.

V orbitoriu de ruşine, Sp urcid icu s,

ca, cum . Olsmdny beszedli.

V orbeic greceşte, a tticeste , lati

n eşte , l oquor graece , a ttice ,

latine, Beszellek gorogul, athe-

rasul, deakid.

V orbefc înainte, Praeloquor, qui,

cutus tum . Elul szdllck.

Praefari. E l ol beszelleni.

V orbire ir s ir te , PreeloqtiiiîK ’ , ii,

n. 2. Elol szdllds.

■ p roiogium , ii, /n. 2. Elol jdrâ

556 VO.

beszed. P roloquium , ii, n. 2.

V orbitoriu innainte, Prologus, gi,

m. 2. El'ol szdlld, elol beszello,

Praefans, tis, o. 3.

V o rb eic inpreuna, C olloquor, cu-

tus sum , qui. Egyiitt beszelge-

tek, velle szâllok.

„In tre fine a v o rb i, Inter se col-

loqui. Egylitt beszelleni.

V orbire inpreuna, C ollocutio , onis,

f. 3. Egyiitt beszelie's.

C olloqu ium , ii, n. 2.

V orbefc in p ro te iv a , O b lo q u o r ,

qui, cutus sum . Ellene szâllok.

O brogo, are, v i, atum .

V orbire in p ro te iv a , O b lo c u tio ,

onis, f. 3- Ellene szâllds.

V orbefc intunecat, Perplexor, ari.

Homdlyoson szâllok.V orbefc la ureche cuiva, D ico ali-

cui in aurem , loquor in aurem.

Fiileben valakinek szâllok,

V o rb efc lum inat a p riet, L o qu o r

plane, d ilu c id e , perspicue. Vi

lagoson szâllok.

V orbefc m u lt, M ultum lo q u o r,

cutus sum , qui. Sokat beszeU

lek, szâllok.

M ultis verbis ago, g i, actum ,» S

agere.

V o rb ire fau vorba m ulta, M ulti-

loquium , ii, n. 2. Sok szavusdg.

V o rb ito riu m ult, M ultiloquus, qua,

quum . Sok beszedii, sok szavu.

Verbosus, sa, sum . Bo beszedii,

V orbefc m useind, sopteind, M usso,

avi, tu m , are. Suttogva beszel-

lek.

M ussito, avi, atum , are.

Vorbeic m utieste cu femne, Sig-

niu, nutuque loquor, cutus sum.

Nema mâdon jelekkel szâllok.

Vorbefc pe lung, Prolixe loquor,

qui. Hoszszan beszellek.

L ongum sermonem h ab eo , ui, itum , ere.

Lonâm orationem habeo, ui,

ere.

Vorbeic prem ult, Garrio, vi, itum ,

ire. Igen sokat beszellek, tsd*

tsogok.

Blatero, avi, atum , are.

Deblatero, avi, atum , are.

L oqu itor, ari,

Vorbire p rem u lta , G arrulitas, tis,

f. 3. Tsdtsogds, sok beszed.

L o q u a cita s , tis, f. 3.

D icacitas, tis, f. 3.

V orbitoriu prem ult, Carrulus, a,

um . Tsătsogâ.

L o q u ax, cis, c. 3.

D icax, cis, c. 3.Blatero, onis, m. 3.

Verbosus, sa, sum .

V orbitorel m ult, Loquaculus, la,

um . Tsătsogdtska.

D icaculus, li, m. 2.Loquuleus, ei, m. s ,

L oquax, cis, o. 3.

V orbitieste m ult, L oquaciter, adv;Tsdtsogva.

Vorbefc p u ţin , Paucum loquor,

V O . V O . V R . V U . 55?

cutus sura. Keveset beszellek. Perpaucum loquor, qui.

V orb efc reti de latu, Crae: D iabo-

lo, C alum nior, atus aura, ari.

Ragalmctzom.C alum nio, avi, atum , are.

O btrecto, avi, atum , are.

D icteriis pungo, p u p u gi, ctum ,

ere.D etraho, xi, ctum , ere.

V orb ire de reu pe altu, C alum nia,

ae, f. i . Răgalmazds. O btrectatio, onis, f. 3.

V o rb ito riu reu de altu, Calum nia-

tor, oris, m. 3. Rdgalmazd. D etractor, ris, m. 3.

G btrectator, oris, m . 3.

T axator, oris, m. 3.

V o rb itoriu bun, D ictiosus, sa, um.

J6 beszedes ember.V o rb ito riu b o lu n d ieste , Morolo-

gus, a , um. Bolond beszedu. V o rb ito riu cu in tie le f indoit, Fie*

xiloquus, qua, quum . Ketseges ertelmu beszedu.

V o rb ito riu de lucruri de nem ica

cu pom pa, S p erm o lo gu s, g i ,

m. s . Haszontalan dolgokrdl nagy pompdval beszello.

V orbitoriu de lucruri fore treaba,

A m b agio su s, sa, um . A ’ doi gon kiviil val6 haszontalan szo szaporitâ.

V ox, V otum , ti, n. 2. Vox. Sufîragium , ii, n. 2. Itelet Ai mondds.

V oxefc, Suffragor, ari, atus sum .

Itéletemet kimondom , voxolok. Sufîragium fero, tu li, latum ,

C alculum adjicio, ci, ectum , ere.

Voxire, V o tizatio , onis, f. 3. Votum adds.

Vreafc v. h reafc, V itex, cis, f. 3. Tsemete.Frutex, pis, m. 3.

Surculus, li, m. 2.

V refcof, Fruticosus, sa, sum . T$fr metes.Frutetosus, sa, sum .

V itico su s, sa, sum.

S urculosus, sa, sum ,

V re fco f loc, Fruticetum , ti, n. 2»

Tsemetés hely.Frutetum , ti, n. a.

V irgetum , t i , n. a. Vesxszos hely.V irgu ltu m , ti, n. a.

V refcuefc culeg vreafcuri, F rú ti

ces c o llig o , e g i, e c tu m , ere. Tsemetéket gyiijtdk.

V re fo u ire , F ru ticu m surculorum

collectio , on is, Tsemete gyiijtés. V u lcan D um nedieu focu lu i, V u l-

canus, ni, m . a. A ’ taznek isterie.

V u lcan foc, V ulcan us, ni, m . 2.

Tăz. Ignis, nis, m . 3.

V ulpe, V u lpes, p is, c. 3. Róka. V ulpica, V u lp écula, ae, f* i» Râ~

kdtska.Vulpin, V u lp inus, na, num . Răm

kai, ravasz.

558 VU. ZK.

V u lp e fc , V.ulpinor, ari. Ravasz

kodoin.

V u lp ire , V u lp in a tio , o n is , f. 3.Ravaszkodds.

V u lp o i, V ulpio, onis, m» 3, Ra

vasz roka termeszetii ember.

Vultur* V u ltu r , r is , m. 3. Sas

keselyu.

V u ltu riu s, ii, m. a.A q u ila , ae, f. i.

V ulturefcj V u ltu riu * , r ia , ium .

Sasi. A q u ilin u s, na, num .

V u ltu r de mare cu pe*ce vietiu i-

toriu, Haliaetus, ti, m. a; Ten

geri hallal elo sas, olyv.

V u ltu r m ic m ai tare de cat alti,

V aleria aquila. Kisded szeru

sas, de a’ tobbinel erossebb.

V u lv a , V u lv a , ae* L i. Mehe u

szulonek. Uter, tris, m. 3. U terus, r i, m. i .

Matrix,, cis, f. 3.

ZA,

Z ac, jaceo , u î, itum , ere. Fgksztm,

Jekăszom.

C ubo, avi, atum , are.

Zecere, C ubitus, tus, m. Feb

ves. C ubatio , onis, f. 3.

Zaeatoriu, Jacens, tis, o* 3. FekOo.

Z a c cu facie in fuf, Supinus jaceo,

ere. Hanyottdn Jekszem.

Z a c cu facie in dsof, Pronus ja

ceo, ere. Artzul lehajâlva Jek

szem.

Z ac la pessoare, A d pedes devo*

lutus jaceo, ero, Ldbaihoz bo* rulcjk.

Zac ia m isloc, Interjaceo, ere. Köt• ben Jekszem.

Zac lingă, A c cu b o , u i, itum , ere.Mellette jekszem

Zecere lingă, A coubitus, tus, m. \.Mellette jekvés.

Z ac pe pam ent, Humi jaceo, ui, ere. Földön heverek.

Zac pe pat, C ubo, avi, atum , ar« Âgyban Jekszem.

In lecto jaceo, eré.

Zac pe pat de b o a ia , Lecto affi-

xus propter infirm itatem haereo, si, sum , ere. Belegen âgyban

Jekszem.

Zachar, Zacharum , ri, n. a. JVdd- mézi Succarum , ri, n. 2.

Zam a, Grae: Zam os, Jus, ris, n. 3. Leves.

Zam utie, Jusculum , li, n. 2. Lei'C' setske.

Zam of, Jusculentus, ta, tum . Le.

ves, lévben fot.

Jurulentus, ta, tura.

Jussuientus, ta, tum.

Zam a ferbetdriu, Ofiarius, ii, m. s .

Leveseket keszilö szakúts.

Zam a, de lucrat peilfe, Nautea, teae,

f. i . Tsdva lev.

Zam a udeala, L iquor, oris, m. 3* Nedvesség lev.

SuccuSj cci, m. 2.

Zam of, SucipidiNí^ da^dum . Leves nedvest Succosus, sum.

ZE. ZA« 55g

Succulentus, ta, turn.

Zam uefc, L iq u o r, ari, liq u i. Tse- pegeh, Jolyok.

Zel, plecare mare fpre iubire, ura,

m anie, Zelus, li, m. 2. Szere lemre, vagy haragra nagy in dulat.

Z elo te f, piecaceof fpre mare ma

nie, iubire, Z elotes, tis, c. 3

Szerelemre vagy haragra, nagy buzgdsaggal indulattal bird. Z elosus, sa, sum ,

Z elo typ foarte iubitoriu , fau ma* niof, Zelotvpus, pi, m. a. Buz- gâ szerelmii, vagy nagy haragii.

Zelotypia, Zelotypia, ae, f. i . iu

bire foarte mare. Buzgâ sze- relet.

Z elotypie, temere m ueri fale, Ze

lotypia» ae, f. t. Feleseg feltes.Z elotyp tem etoriu m ueri fale, Ze-

lotypu s, p i, m. 2. Feleseg Jello.Zephir ventu apuneri ioarelui,

Zephirus, ri, m. a. Nap enye szett szel.

Zephirine o a o , fte rp e , Zephiria

ova , Gyumoltstelen tojdsak , zdp tojdsok.

Zeta litera z. L itera, z. Z. beţii.¿eta loc unde incap doao fcaune

«i un pat, Zeta, tae, f. i . Hely e ’ hovd egy dgy ket szek, el- fer egyiitt.

z iz a n ia , nedeina, Z izan ia, niae,

f. 1. Z izan ia, orum , n. p lural: fionholy, vadotz.

Zizanium , ii, n. 2.

L oliurn , ii, n. 2. Kotîkoly, ros»

nak, vadotz.Zizanoij L oliosus, sa, um , Kon-

kolyos.Zodeiac un cerc cerefc cruciş pe

ceriu um blatoriu, in care funt

doaofprediece femne a lunilor,

Zodiaous, ci, m 2. Egy kereiz-

tül àllü ègi abrants, melyen a’ tizenhët ëgt jegyek a: hôl- napoknak vadnak.Zoopharus, ri, m. g.

Zona accie, Zona, nae, f, i.Madzag.Zona cereafca, Zona coelestis,

A ’ vildgot hétfelè osztô abronts az égen.

Zona calda, Zon a torrid a. Meleg abronts alja.

Zona rece, ghetioafa, Zona glatia«

lis. Fagyos abrants alja.Zona ftem perata, Z o n a tem perata.

Mërtèkletes abronts alja,ZoroaftW j nutHé a isnor intielep.

ti, Zoroaster, astri, m. s. Nevck egy nehdny halls emberehnek.

Zoroafter num e a unui om devi>-

lit dein perfia deunde ie dii^s

Zoroaftriae fufurri actus. Baba- nds berbetèlés, red olvasàs. Deicantare.

Z oilus, num e a ünui poeia car#

au icrif inproteiva lui Uonjtf» rus, Zoilus, li, m. a. Epy pat varkodô poêla a’ ki irt Hennit* rit s ellen.

56o ZO. ZS. ZU. ZÜ. XA. YR

Zoilus defaim atoriu a lto ra , Zo-

ilus, li, m. 2. Másokat gyalá zó, magdnál jóbbakat rágal~ mazó, es bennek gdntsot ta-

ndló.Zofter boala ce om oara curend

p e om , focu, S, A nton ie, Zos-

ter, eris, m. 3. Szent Antal tiíze.

Zsélefc, a Zelo, are, lugeo xi, ctum ,

ere. Gyászolok.Zselire, L u c tu s , tus, m. 4« G yd-

szolds.Zsele m are, L u ctu s m agnus. Nagy

gyász.Zselefc m u lt, P ro lu geo , ere. <So-

Jiáig kesergek.Zseluefc vedi seluefc.

Zugraphala, T ín ctu ra , rae , f. i .

Festék.C olor, oris, m. 3.

H um or tinctilis.

Zugraphefc, T in g o , x i, ctum , ere.

Festek.C oloro, avi, atum , are.

P in go , xi, p ictu m , ere.

Z u g ra p h ire , P ic tu r a , ra e , f. i .

Festés.T in c tu ra , rae, f. i :

Zugraph , T in c to r , o r is , m» 3.

Festo. Infector, oris, m» 3.

F u llo , onis, m. 3.

P ictor, oris, m . 3.

Z u graph it, T in ctu s , ta, tum . Festett. F u catu s, ta, tum»

P istas, ta, tura.

Zugraphit înainte, Praetinctus, ta,

tum. Elol fest ttZugraphefc icoana, Pingo, x i, is»

tum , ere. Képet jestek.Depingo, nxi, ctum , ere,

Efligio, are, avi, atum .

Effingo, nxi, ctum , ere»

Im agino, avi, atum , are.

S ign ifico , avi, atum , are.

Exprim o, essi, ssurn, ere.

Z u grap h ire icoanei, Pictura, rae¿ t. i . Kép irás.

Zugraph de icoane, Pictor, oris,

m. 3. Képiró.Zugraphita icoana, P ictus, ta, u n ,

Lerajzólt, festett.D epictus, ta, tum»

Eífigiatus, ta, tu m .

Zugraphefc pe deal'upra, Supeí*

p in g o , x i , c tu m , ere. Fel/ül red irok, festek.

Zuppa, Ita: Zuppa, suppo, pane

m ueta in zama, fau vin , Zuppa,

pae, f. i» Borban vagy egyéb•

ben áztatott kenye'r.Z y m b e r , Z in g ib e r , eris , n, 5»

Gybmbér.X an th e tinutu A s i i , care acum

Te dice Troaf, X anthe, tes, f. i .

Asiai tartomány mely itj aeren Troás,

X anodochium cafa de drum aî,

X enodochium , ii, n. a. Vendég fogadó ház.

Y p aco i, Y pacoi. Bizonyos himets• ke a’ templo mi officiumban.

Unor C uvinte ftreine, ce au intrat in lim b a Rom aneafca

ie pune Rom âneşte intielefu:

Qborundam Verborum, qvce in lingvam Valachicam. ir- repseriint ponitur Valachice significatîo.

BA. b î.

aba, Fem ee vech e, Vetula* lse,

f. 1. Ve'n aszszony.B arda, Secure lata, Securis lata,

Faragö szekertze, bdrdiBazaconie, N edreptate, Iniqvitas,

Igazsdgtalansăg.Bazna, Fabula, F abu la , lse, f. i .

Mese.Bdenie, Priveghere, V ig ilia , Vt-

rasztăs.B ecifn ic, O m fore rend, Inordina-

tuSj debilis, Elhetellen.Beda, Nefericire, nevoe, Infelici-

tas, m iseria, Szerentsetlenseg.Berlog, Bordei, A ntru m , lustrum ,

Barlang.B erna, L em n grof, T ra b s, Geren-

da, vastag fa.B eieduelc , V orb efc , C o llo q v ö r,

Szöllok, beszellek.Beteag, B olnav, Infirm us, Beteg.Bezha, Adenc, afundare, baraciu-

ne, Baratrum , Mejjseg.„ T h in a afunda, Mejj sdr.

B ilie , Earba gfroafej H erba cras-

sior, Fu köre'.,B ir, T axe, T axa , Ber, Adö.

Pars II. 36

B l. BO .

B iruefc, A lm eu efte si tin, Pda-

sideo, m eum est, Birom.Biruefc, în vin g, V inco, Super»,

Meggyoz&m.BitSj Pretiu ire, iE stim atio , Be-

tsulles.Item Cultus j h o n o r , Megbe- tsiille's, tisztele's.

Blagocefthie, E vlavie catra D um -

nedieu, Pietas in D eum , Aita- tossag.

B lagoilovenie, B inecuventare, Be- nedictio, Aldas.

Blagovestenie^ Buna insciintiare,

B ona an n u n ciatio , Jo hirde- tes.

B lafn a , Scandala i Scan dalum ,

Botrdnkozds.B lid , Patena^ Patena, nse. cati-

nus, Tdl.B o g o flo v , T h e o lo g , T h e o lb g u s ,

Isteni tudomanyt tanitd.B ogat, A vu t, fericit, D ives, opu»

lentus, Gazdag szerentse's.B olovan, Stan de peatra, Petrs,,

saxum , Kaszikla.Item Statua de p e a tra , S ts-

tua, Faragoit ko-kep.Borta, Scorbura, C avatura in ar

bore, Lyuk a fdban,Boz, Soc, Sam bucus, Bodiafa.

îtem E bu lu s, Fiildi bodza.

B razda, T aere pam entului, ară

tura, Su lcus, Borozda.B r ic iu , C utit de r a f , N o vacu la ,

culter tonsorius, Beretva.B rou, Cingatoare, C ingulus, cin=

gulum , Ov.B ru da, V a d , V ad u m , Âltal-gazld

hely, gdzld.B udusleu, Pribeag, Pervagus, va-

gabundus, Bujdoso, kdborld.C a d e ln itia , A fu m e to a re , Tivuri-

b u lu m , Fus16Iii.C aian ie, Părere de reu, Pseni ten»

tia , resipiscentia, Penitentzia,

jobbulăs.Cmladau, L egătu ră dfe lem n, Viii*

culuin ligneum , Kaloda.C alic, Misei, lip fit, M irer, 6ge*

nus, Szegeny, nyomoridt.C am ata, U şura, U şura, ITsora.Capiste, Beferrca idoleafca, De-

lubruîm, Pogdny îemplom.Cazanie Invetietura , aretare ,

C oncio, d ictio ,. osterisio, prse-

dicatio, Tanitds.C azna, Pedeapfa, Punitio, icasti-

gatio, anim adversio, Bunteies,C eacan, v. ceocan, M ai, m aiug,

M alleus, Tsăkdny.C eai, H ora, Hora, Ora.Ce&flov , Carte de rugăciune 4

56® BO. CE»

B rev iariu m , Papi imdâsdg&s konyv.

Celed, Fam ilie de cafa, Fam uli-

tium dom esticum , Hâzi tsele'd.Ceolna, Luntre de pefcuit, Navis

piscatoria, Halász tsónak.Cerneala, Negreala, A tram entum ,

ti. Tenta, fekete tenta.Cefe, F iala, F iala, calix, pocu~

lum , Tse'sze, pohdr.C h ilav , Veternat, V itiatus, Be'n-

rja, nyomore'k.C hirpeic, Coi la olalta, deireg, Re

firió , loldozom .Cin, O renduiala, sir, O rdo, se*

ries, Rend.Cinfte, Omenire» H onor, cultus^

Tisztelet.C iielitie, A crim e, Aciditas* Sava*

nyusdg.C iuda, Minune, M iraculum , pro»

digium , Tsnda.C iuda , M irazenie , M onstrum *

Tsuda.C iudam i efte , M irum e de ceva»

M iror de re aliqvâj Tsuddlko= zom rajia.

Cladefe, Pun pe olalta, C um ulo,

Egybe-rakom.Cleşte, Fer prindietoriu ftrim b,

Ferricapis forceps, Fugó.Clevete , vorba re de altu , C a

lum nia , o b tre cta tio , RdgaU mazds.

C lo p a u z, S trim b , Cur yu s, Hay lott, gürbe„

CE. CL,

C I, CO. CO. DO. 563'

C lo p o tn itie , T u rn u c lo p o tu lu i,

T u rris cam panaria , Har an g- láb.

Coceorva, Tragatoare de cărbuni,

Carbotrahium , ii, n. 2. Szénvon 6.

Cocos, Gainariu, G allus, Kakas.Cobza, Pandura, ch im b al, L ira,

pandura, Koboz.Coftan, Vesment dein lontru, T u

nica, pectorale, Belsb ruha.Colac de fariñ a , T u r t a , T o rta

Kaldls.C olac, C erc, circul, Sphsera, r®e.

Kerekseg.Colnitia, Porticus rustica, Eresz.Coltiu, A icu tit, A cu tu s, asper,

Eles, darabos.Item Creştere n o a o , G erm en , Ujj jó ves, noves.

C onceneíc, Perd, om or, Disper- do, Elveszesztem.

Conetiu, Fersit, esire, Finis, exitus, Hatâr.

Copeluefc, Sap, F od io , Âsok, ka~ pălok.

Copita, U nghie calu lu i, fau a altei

vite, U n gu la eqvi, aut alterius

anim alis, Ló, vagy egyeb kor- mós állatnak ege'sz, vagy hasadt ktirme.

Corabie , Luntre m are , N a v is ,

Nagy hajó, bdrka.Corm an, Indreptatoriu, Guberna-

culum , Igazgató.Corcim a, Cafa de vendut béutu-

36 *

ra, Caupona, Kdrtsoma.Cotea, T a b le de ju ca t cu oafele,

A le a tessera, Kotzka.C ofitia , Per im p le te it, C ap illi

com plicaţi, Font haj.C ovaciu , Faur de ferj F aber fer

rarius, Vas kovăts*

C rai, Mai m arele tieri, Rex, gia. Kirăly.Item M argine tieri, M argo re-

gionis, Szele az orszdgnak.

, Creanga, Frons, dis, f. 3. Âg. Crem ine , Peatra ce de fc h in te i»

Silex, Kova.Cruefc, v. curuefe, T a i dope me-

fura, C.onscindo ad m ensuram , Szabok, szabom.

C ru g , C ircu lu i, ce rc , C ircu lu s, Abrants.

Crusca, Prindietoare de şo areci,

M uscipul«) Ege'r iito, ege'rjo -

g6-C ru tiu , C om parco, Ketneilem D alta, Scobitoare, Scalpellum , îi,

n. 2. Vesti.D arda, L an ce, Lancea, Dârda. t)au de bele * Cad in nefericire i

Incido in infortunium , Szeren- tsetlensegbe esem.

D eftoin ic , C uviincetsf, D ignira, habilis, JfMtâ.

D obitoc, V ietiu ito are , A n im ai

brutum , Baroni.Doiada , Necaz , ned rep tate, In*

ju ria j \ contum elia j Bos&szii* săg.

564 DO. GA. GA. GR.

D oica, Scandura, T a b u la , asser,

Deszka.Drag, Iubit, pretióf, Pretiosu»,

charuSj Kedves.D ragofte, Iubire, Charitas, Sze-

retet.D ro m b o a e, C h im b a l, C hrem ba-

lum , Dóromb.D ro sd ee, G ro sd ee, F é x , feces,

«Sepro.D rugariu , T y p o g r a f , T y p o g ra -

phus, Kónyv nyorktató.D rugarie , T yp o gra p h ia , T y p o -

graphia, Typográfia.D rusca, Sora m irefí, A rnica spon-

sse, Nyüsz'd ledny.D u ch , Suflet, fuflare, Spiritue,

an im a, Léleh.D uchovnicefc , Sufletiefc , Spiri-

tualis, Lelki.D ucucefc, Necasefc, Vexo, m orti

fico, Gytítrtím, mortifikálom.D vere, Use, Janua, porta ostium ,

Ajtó .

D um brava, Silhá, S ilva, nem us’, Erdo.

D vornic, L u afóriu am inte, Cu*tos,

curator rerum , Gondviselo.E ftein, L ev is p ierii, Kevés árru,

óltsó.Fore obraz, Fore om enie, Im pu-

den$, Órtzátlan.F e re fc , A b a t , fu g , depart, Décli-

í io , v ito , hltavoziatom , /ere me'gyek.

C a'cin , vesm ent dein knisloc ir,

dsbf, Fem oralia, galigæ , Nad- rtig, làbravalù.

Gadeiha, V ietiuitoare, A nim al vi-

vens, Aliat, vad allai.G alceava, T u rbu rare, Tum ultus,

Zürzavar.G azda, O fpetariu, Hospes, Gazda.G erbov, Gibbùs, itrim b, Curvus,

Gorbe.G hind, Cugét, Gogitatio, Gohdo*

lat.G lava, Cap, C.aput, Fo, Re'sz.G le ln e , JNodu la capu ïïuerului

peSsorulai, TaiuS, crus, Bokd,Glod, T h in a afunda, Cænum pro-

fündum , Me'ji sàr.G lubav, Nefatiof, man'caceof,

hians, edo, Telhetellen.Gôana, F ugarire, interire, Persé

cution Üldôzés.G ôrilca, Græ: Rachis, A bustum ,

C rem atum , Êgeibor.Gèz, Nécuratië, urâciune, Sordes,

fim u s, q visq v iliæ , fex , Gaz,

szemefi.Grariitie, M argine, Lim es, Coriil»

niftm , Szél.¡Grasd. Istaleu, Stàbulum , Istdllô.Greatia, Slăbire ftom achului, Nau-

sea, torsio stom achi, Tsemfir.C r e b la , PeptëUe de le m n , Ra-

strum* tri, ri. 2. Gereblye.C re s , Sm in teala, p e c a t, Error*

peccatum , Ve'lek, vêtes.Groapa, Sepatufa âfunda in pa»

m ent, Fossa, Vs rem.

G ro p n itia , Săpătură de aftrucat

m orţi, Sepulcrum , ri, n. 2. Te- meto verem.

Gi ohot, m eitecaturi de m ulte adu

nar* la olalía, Congeries et m ix

tura diversarum r e 'u m , SoJ>- fc'Ie egyben-elvegyede's.

Gunoi, Stere, fim , balega, Fim us,

stercus, m erda, Gane’.G u sb a , Fnne de n u e le , V im en

lo itu m , Gi'tzs.H ali’ e , fa lite , L a u d e , L a u d e s ,

Ditse'retekHempi, I upel, L u p u lu s, Korriló.ftesdei. Cafa, si cele pe lin gă ca

fa, Siipersedificata, Epiileteh.

Hitlean, A stuţ, A stutus, Iiavasz3

hitetlen.Ilo lm , Grui, C ollis, Halom.H ra m , Num ele fiintiri B eferici,

D edicatio T e m p li , Szenteles’ titulussa.

Hrana, Bucate, A lim entu m , Esca, Eledel.

H riba, Burete, Fungus, buletus,

Gomba.

H ropeic, Roncaefc, Roncizo, Hor-

tyogoJi.Hrenefc, T iu cu m ancare, Nutrió,

alo, Tdplálom.Hrian, Redeite iute, Nasturcium ,

Torma.H uia, Blafrem, BlaspheQjia, Sz/‘-

dalom, ĂâromJiodds.ÍJus.te, Asediem ent de olei, rema-

sitie de ftoarcere ceari, Fseces,

GR. HIT.

Marade'li sepro.H utm an, Mai m are, luatoriu de

(ama, D uctor, attentor, Veze- tó'i vigyázó.

lazer, L a c , L acu s, palus* stag

nam , Tó,Ierre, O ao de pesce, O va piscis,

Ikra.Iefle, Istaleu, Prsesepe, Jászoly,

Istálló.In o ro g , U n ico rn if, M on oceros,

Egy szarvu állat.Ipulet, Cafa, si celelalte făcute,

Superaedificata, Épiileteft.Irha, Pele defperita de oae, Pel-

lis depilata ovina, Irha. Ifco a d a, P rebelau, in treb atoriu ,

, cercatoriu, E xplorator, Proba-

' tor, Kemiela.Ifpovedanie, M arturifire, Confe3-

sio, Gyón ds. ífprava, Firsire, diregere, Terin i-

natio, directio, Fégezés, iga- ziids.

Izbefc, Laped dsoí^ D ejicio, Le* vetem.

Izbevefc, M antuefc, Salvo, libero,

servo, Szahaditom, mentem. Tzgaga, Indem natoriu n easediat,

Instigatqr, lzgaíó.Izg o an a , Scoatere a fa re , fípar«

afare, Expulsio, in exilium mis-

s.io, Kivetes.Izvod, începere, referiturü, ori-

ghinal, O riginalis, Eredet. Izyodefc, în cep ceva intei, A uth or

HU. IZ. • 565

566 IZ. MO. MO. NE.

sum alicu jus rei, Kezdek valamit.

Izvor, Fontana, Scaturigo, Kutfo.L acom , Pofteitoriu, fau tiitoriu de

avere, A varu s, Flisveny.L av itia , Scaun, Scam num , Sze'k,

pad.L e a c , D octorie, M edicina, Orvas-

săg.L eafa , Ingradeitura cu riuele, Se-

pim entum , Le’sza.L eb ed a, C ygn , patere alba, Grse:

O lygn of, Cignus, olor, Hattyu.L o z n itia , L o c de ufcat p o a m e,

S iccaterium , AszalS.M anşele, U n g ,' U n go , Kenem.Martin, O lear, O learium , O liva,

Olajfa,M allu, U ngere in boala gre, Extre*

m a unctio, Utolsâ kenet.M etura, Scopa, Scopse, Sepri'i.M ial, Pam ent alb , C alx, Fejer

fold , vagy mdsz,Iviilofteiv , Indurat , M iserioors ,

Ktinyorulo.M iioftenie, E lem afin a, Elemosi»

na, Alam fsna.M ilo fird eie , M ila , M iserico rd ia ,

Kciny 6 rii letesseg.M irean, L u m e fc , S e cu la ris , Vi-

Idgt,

Misefo, ved i nisefe.

M ladeitie, Esire noao, Juvenis sur-s

Cfllus, palm as, Ujj jtive's.M o a ş t e , T r u p u r i l e , iau oafela

Sfinţilor. Riîliqvise S a n c t o r u m , '

Szentek’ tetemei.M olie, Verm e ce roade vesminte

le, Terredo, ţinea, Jllój.M olitva, R ugăciune, P roces, Ora

tio, supplicatio, ímádság,M olitevnic, C arte Hitualif, R itua

le, Rituálé Jiönyv.Moşie, A vere parintiafea, fau ca-

petata, Possessio, Örtikseg,Mrese, Sac de prin pesci, Sage»

na, Haló.M ucenic, M artor, M artyr, Mártir.M uncefc, Lucru, L aboro, Dolgo-

zom.Nada, A daogere, A d ditio , addi»

tam entum , Hozzá-adás.Namefnic, In locu altue puf V i-

carius, substitutus, Más’ heU lyében letetett.

Nafcocorefc, Saia la cineva, Inşi»

lio , invado, Reá«rohanoJi.Ne c in fte it, Ne o m en it, Inhono-

ratus, Nem tisztelt.Ne ciudat, Ne m irat, Non miran»

dus, Nem tsudálatra való.Nedesde, Incredeintiare, Fiducia,

spes, Remenseg.Nemerefc , V in prefte , Superve»

nio, Azonban elerhezem.Nemerefc , A tteing fcopu , Sco-

pnm tango, A ’ tzélt tanálom.N em ilofteiv, Fore m ila, ne indu*.

rat, Im m isericors, Irgalmatlan,N e m it, N a e m it, co n ven tio n at,

S tipendiarius , m ercen arius, Bérért szólgáló.

Nepafte, Necaz, Tentatio , contu

m elia, tribulatio, Boszszusăg

Nepadefc, C ad prefte, fuprefc, In

cido, incurro, Réá-rohanok.

N eprazna, Cu g ra b a , fore s c ir e ,

Súbito , de repente, Ilamarság-

gal, hirtelen.

Nepraznic , Indereptnic , Contu-

max , pe'rtinax , Engedetlen ,

vaJímer'd.

N erav, F ire , invetietura, Usus,

consvetndo, Termeszet, szoTiás

N e re v it, A fem ine cu altu , Con-

svetudinis seqvalis, Hasonló.

N evafta , Fem ee m arita ta , Spon-

sa, uxor, Fe'rjes aszszony.

N ocovan , B a ro f, m aiu de fe r ,

M alleus, m arculus ferreus, Po-

rtij.

Noroc, Fortuna, Fortuna, Szere ntse.

N orod, P o p o r, P o p u lu s, gens,

Nép, Nemzet.

N o ro iu , T h in a a fu n d a , L u tu m ,

Me'jj sár.

O b e a d a , Cercu ro ti, A b sis , an

cón , ca n th u s, thi. Fa kereh

talp.

O bicei, Invetietura, dedare, Con-

svetudo, SzoJíds.

O b id a t, T r if t , T a b id u s , m arci-

dus, tristis, Szomoru. vO blednitoriu, Eparch, Prsefectus,

prseses , Elol-ülo , Préfectus, Igazgató,

O braz, Facie, form a, JVIodus, fi-

NE. OB.

gura, form a, facies, Abrdzat,

form a .

O broc , M ancare de c a i f a u la

cai, boi, Pabulum , Abrak.

O broc, G aleata, v . calatha, Ca*

lathus, C ubulus, Ktibtîl.

O bşte, D ein p reun a, C o m m u n ii,

Koztinse'ges.

O cara b a tso c u ra , D efa im ar« ,

Convitium , opprobrium , Gya-

lăzat.

O cro tefc , T in , m ulcom efc, Deti-

neo, m itigo, Tartdztutom, engesztelem.

Odesde, Vesm ent, Indum entum ,

vestes, Ruha, tiltdzet.

O d ra O a , Crescere n o a o , esire

noao, Germ en, propago, Ujj

joves, szaporodds.

O g la sn ic , Invetietoriu credinţi ,

Prim ordia fidei percipiens, H it

Agazatit tanulâ.

Ogonefc, A lu n g , interefc, Pello,

p erseq vo r, Uldtiztlm , kerge-

tem.

O go refc , A r deintei? A grum pro-

scindo, novo, Vgarloli.

O g ra d a , G radein», Hortus se

ptus', Kert.

O lovina, B ere, Cerevisia, sicera,

Ser.

Oparefc, C u apa ferbinte defpe-

r e z , A q v a candente g la b r o ,

Megforrdzom , mejjesztem.

Ories, G igaf, Grse: O m m are foarte, Oriâs.

OB. OR. 567

OS. PA. PA. PL.

O febit, A le f de o parte, Seprsivus,

Kültímbtíztetett.

Item Singularis, Egyedül való.

Osina, Sara, V espera, Estve.O s o g , Curatitoriu de cu p to riu ,

Rutabulurn, Asag.

O ftoet, A sediat, Qviescens, Nyú-

godt.

©ftrov, Infula, Insula, Sziget.

O trava, V enin, V enenum , Me’reg.

O tpuft, Slobodire, lafare, Dimis-

sio, Elbotsdlds.

Pacofte, Nevoe, necaz, Vexatio,

m olestia, Baj, boszszusdg.

P ag u b e , Perdere a ceva lu c r u ,

Perditio r e i , Elveszte'se vala-

m i dolo gn a i, kárvallás.

Pagubele, Perd, ftric, Perdo, la-

befacto, Kdrositom,

P a lo s , Grse: S p a tliio n , s p a th a ,

E nsis, gladius, m uero, Kard ,

’palios.

Pam ete, A ducere am inte, In me-

m oriam revocatio , Emlekez- tetes.

Para, A b o r, V ap o r, h aiitu s, Para.

Para, Flacara, F lam m a, hang .

Pata, M acula, M acula, Jegy.

Pavecernitia, R ugăciune d u p a c i

na s C o m p leto riu m , Vatsora

uldn való imádság.

P aucenie popeafea, D alterie, car

te defpre gsedjaê popi in po

p o r , în vestitu ra saeerd o talis ,

Mitei Lţy&l ţţ} Papságí'0,1 Pa-

ţoch.igfyqrţ vqlp. iţtqţţfc

tazefeum e, E u iam a, Caveo m ihi,

c ircu m sp icio , Vigyâzoh. ma-

gamra, 6vom magamat.

Peazna, Cantare, Nenia, cantus,

canticum , cantilena, ÎZnek.Pecete, Semn , f i g i l , Sigillum ,

Petset.Pedure, Silha, Erdo.

Pelin , A bfinthiu iarba am ar-a,

A b sin thiu m , Urbm.

Pepele, Cenusof, Cineratus, Ham - vas.

P esch era , L o c afeunf, A n tru m , Barlang.

Peftru, Peftritiu, m aim ultor fece,

Variegatus, diverşi coloris, Tar-

ha.

Peftrui, L in feo f pe face, Lentigi- nosus, Szeplos.

Peteica, Latiu , L aqveus, T o r .

Pirosca, P lăcintă, Placenta, Pala- tsinta.

Pifoc, A rin a, Sabulum , arena,,Fiiveny.

P ifm a , B afeanie, Grse: In v id ia4 O dium , Irigyseg, Ura.

P laftanitie, Panza fuptire, Sindon9 Ve’kony văszon.

Plava, P leava, pae, Pălea, Szal-

ma, polyva.

P le su g , Fore p e r , C a lv u s , Ko- patz.

Plevele, Zizania, Grse: Zizanion, L olium , zizania, Konkoly.

Plod, Frucţ, Fructus, GyunUtUs.

Piu §5 A raţru , A fa tru m , Eh*.

PO. PO. 5%

Poc, Araneu, painsin, A raneus,

Pdk.Pocaianie, Părere de reu de pe-

cate, Penitentia, Penitentzia.F ocoi, Paufare, R eqvies, lectus,

JVyugodalom ăgy.P oclon ie, în c h in a re , In c lin a tio ,

veneratio, adoratio, lisztelet, imddds, meghajlds.

P o cro v itie , A co p e riş , Tegum entum , Takarâ.

P o c v a la , L a u d e , fau oraţie de

la u d a , L a u s , oratio in lau- dem , Dilseret,

P o d c o a v a , Incaltiare calciunilor

cu fer, Solea, Patkâ.Podcovefc, Pun fer fupt unghie ca

lu lui, Ferram ento calceo ungu- l§s eqvi, Patkolok,

P o d o a b a , F ru m fetie , c u v iin tie ,

O rn atu s, d ecen tia , Ekesse'g, illoseg.

Podobie, A fem enare, S im ilitudo,

proportio, Hasonlatossdg.P o d lo g , S u pp u nere, a d a o g e re ,

Suppositura, Tak.P o d p re fc , R adim , F u lc io , Meg-

tămasztom.Podvig, L u p ta , Certam en, lucta,

Bajnolisdg.P pdvoade, Purtare g re u ta tilo r ,

V ectura, Tereh hordozds.Piîgor, Scobor, D escendo, Leszdl-' lok.Pogravanie, îngropare, aftrucare,

Sepultura, funeralia, Temete's.

Polonosnitia, Rugăciune de noap

te, Prseces nocturnee, Estveli imădsăg.

Pom inoc, Facere pom eniri dupo

m ort, Com m em oratio defuncto-

r u m , et prestatio elem osinse,

Emlekezet’ okde'rt a’ halot-

take'rt alami’sna adds.Pomazuefc, U ng, U ngo, Kenem.Ponofit, Purtat, rof, vechit, Au«

tiqvatus, Kopoti, vdsatt.Porecla, Nume de cunofcut, C og

nom en, Vezete'k nev.Porodeitia, Referire, nascere, Pro

genies, origo, Szdrmazâs.Posar , A prindere , Incendium ,

Gyulds.Poilanie, Epiftola, carte, Episto

la, m issio, Level.Poflusenie, A fcu ltare, O bedienţi»,

obseqvium , Engedelmesse'g.Poft, A ju n , Jejunium , Bo]t.P o fte ln ic , A ju n a to r iu , Je ju n u s,

abstem ius, Bojtelo.Potoleic, Steing, asediu, Exstingvo»

m itig o , M egdltom , engesztelem.

Potop, Innecare cu apa, Catachis-

m us, D ilu viu m , Viz-ozon.Potrivefc, E u dela vedere, T o ll*

ab aspectu, absum o, Elte'szem.Povefte, H iftorie, H istoria, Histo~

ria. »Povetiuefc, D uc, m erg inainte a l

tora, D uco, dux sum itinaria,’

Vezetekf elal wiegy&k.

PO. PR. PR.

P ovod , O ecafie, D uctorius, Veze- ték, alkalmatossdg.

P ovtorefc, de nou d ie , fau f a c ,

Repefo, Ujjalag mondom.Prag, Usteor, Lim en, Kiiszdb.

H yp o th yro n , idem.

P rap o r, Sem n , S ig n u m , vexil

lum , Zászló.Prafnic, Serbatoare, F estum , so-

lennitas, Ünnep.Praste, Funda cu care fverle pe

tri, Funda, Parittya.Prav, JPulvere, ûlvis, Pór.Pravo, D rept, Bravo, Recte, Fga-

zdn , jôl.Pravoflavie, O rthodoxie, credein

tia dreapta, O rthodoxia, recta

opinio, Jó, igaz értelem.P ravoH avn ic, Bun cred ein ceo f,

orthodox , O rthodoxus , Igaz e'rtelmü, igaz hitii.

P ra v ila , N orm a, le g e , canon

Regula, canon, norm a, 7 orne ny, regula.

Precinfteit, D e m are om enire, Re-

verendus, honoratus, Tisztele tes, Tisztelendo.

P releffeit, Inseíetoriu , Defrauda- tor, Tsalá.

Prem enit, M ntat, ích im bat, Per-

m uţatns, m utatus, Változott.P rem ilo ferd , F oarte m ilofteiv ,

Clem entissim ns, Igen kegyes.Preobrasenie, Schim bare la facie,

T ra n sfig u ra d o , transform ado ,

Sz/n változds.

P repafte, P repeften ie, Periculo-

sum, Prepedenie, Veszedelmes, nngy akaddly.

Dresina, Batiu, B acula*, Pâltza.

Pretein, Voitoriu de bine, Bene-

volus, am icus, favens, Bardt,

jdakarâ.^rezsefc, Ufc, rosefe, T o rreo , Pi-

ritom.P rica sit, D efcan tat, Tncantatus,

tata, tum . Babonăzott.Priceafna, îm părtăşire, Participa-

tio, Reszeltete's.Pricina, Caufa, raţie, Causa, ra-

tio, Ok.Priceftanie, cum inecare, Com m u-

nio, Aldozds.Pridvor, A triu fau loc intre use

c a f i , si intre use dein a fa re ,

A trium , Pitvar.Prigoana, C earta, Contentio, cer-

tam en, Veszekedes.TVie;orefc, A rd in ca tva , F rix o ,

Pergelem.Drilog, Adaogere, Additam entum ,

a p D o s i t u m , Tâldds, hozzd- adds.

Prinof, D ar, Grae: Profphora, Vi*

ctim a, oblatio, ostia, Aldo- zat.

Prim efc , E u lam ine , Accept© , Veszem.

Priposefc, Capet, cum per, C om pare aqviro, Szerzek.

P rifn e l, Iute ftred n ito riu , Dili-

gens, A ssidnus, Sereny. >

PR. RA. RA . SA. 571

P ritvo r, P o rte ic , P o rticu s, Tor- nátz.

Procletiefc, Anatem athifefc, A n a

tem atizo, Atkozom.Prograde, In grad eitu ra , Interse

ptum , area, Kerites, udvar.Prodoflovie, începere, Proem ium ,

exordinm , Kezdet.Prohod, T recere , m ergere de aici,

Transitus, filmen es.Propovedanie, Invedetura, P r e

d icado, concio, instrucdo, Pré- diliätzio, Tanitds.

Proroc, Profeta ípuifori de cele

viitoare, Profeta, Jövendö m ondó.

Proft, Rufticu, neinvatiat, Rusti- cus, Paraszt.

Puha , M oale ca p en ele , in f la t , M ollis, Ldgy, puha.

Puse, Slobod aren, A rcu m dim it

ió , E jacu lor, Kilövöm a nyi- lat.

Pusca, Pusca, Sclopet, Selopetum .

Torm entum , Puska.Pufte, L o c desert, fecret, L ocus

desertus, secretus, Puszta hely.Rac, C ancru, Cancer, Rdk.R ai, Paradeif, Paradisus, Para-

ditsom.R a n a , V a te jn etu ra , b u b a , V u l-

nus, Seb,R a ft, Infiatura fo a le lu i, T u m o r

ventris, stom achi, Has, vegy gyomor dagadds.

Rapstefc , M u rg u efc , gro h o tefc,

m useefc, so p te fc , M u rm u ro ,

susurro, grunio, m ussito, Mor-

golâdom, sutlogok, rohogok.R afp en tec, îm preunare c a lilo r ,

Exitus viarum , Utok’ ve'ge.R evn efc, Z e le fc , Z e lo , sem ulor,

Veiekedem valakivel.Recaefc, Sap, Fodio, Âsoli.Reza, v. Riza, V esm ent reu, ftri»

cat, L acern a, Rongy.Rezboiu, Batae, bătălie, Bellum ,

Iladakozăs.R ezboiu, T ie fe to riu , Textoriuzn,

Esztovăta.

Rezm iritie , R ebellie , R ebellio ,

Ellen iămodâs.Rim a, L im b ric de pam ent, Lim*

bricus terrestris , Fbldi ge• leszta.

Rob , S e r b , M ancipium , s e rv u s ,

Rab-szolga.

Rod, F ruct, Fructus, Gyumolts.R ogosina, Im plateitura de papo-

ra, Storea, teges, Gye'ke'ny.Roiu, Esire albinilor, Exam en, Raj,Rucovitie , Mânuse , Chiroteca ,

Kestyii.Ruda, Seminţie, Progenies, ge,

nus, origo, 7V«m, JSemzelseg,Rmnen, Roşior, Rubellus, Veres■»

setske.

S alu efc, M easediu pe Io c , Loc®

m e, Szdllok, megszdllok.Ş a p c a , C o lp a g , Piieus tu rc îcu s ,

J Siiveg, sapka.Şatra, C ort, T entorium , Sdtor.

Sbercifura, Cretiala, R uga, Rdntz.Sbiciu, Scuteica, F lagellum , scu-

tica, Ostor, horbdts.Schem a , Schernevie , ureciune ,

Sordes, Tsunyasdg, szeme't.Schernav, U rit, Scurilis, Riit.Scopit, Jugănit, eunuch, E unu-

chus, castratus, Here'lt.Schorba, v* feherba, Necaz, ne-

voe, A iîlic tio , anxietas, Nyo- morusdg.

Scovarda, P lacenta, M assa frixa,

Platsirita.Scu m p, tiiforiu prefare a averi

lor , fau pofteitoriu a v e r ilo r ,

A va ru s, parcus, Fosveny.Scum p, Cu pretiu m are, pretiof,

Pretiosuş, Carus, Drdga.Sebornieefc, C ath olic, Catholicus,

universalis, KSz&nse'ges.Serac, M isei, lip fit, fau remaf de

părinţi, Miser, egenus, pupil,

lus, Szegehy, nyomorult, drva.Seversefc, Fersefc, F inio, absol-

vo, Ve’gezem.Sfreder, T erebra, Terebrum , bri.

Fiiru.Sfeşnic, C andelariu, C andelabrum ,

bri, n. 2. Gyertyatartâ.S ila , Indetorire., C o a c ţio , ErOl-

iete's.Item Conatus, Conam en, Ni-

sus, IgyeTiezet.S ila v , H um idus, Nedves.S ire g la , C ra te , iau fcaruti* de

p urtat greutate, C lastrum por-

57* SB. SI.

tatorium , Tereh hordozö sa- roglya.

Slab, Fore putere, Im becillis, debilis, Gyenge, er'otlen.

S lăn in ă , L a r d , L a rid u m , Sza- lonna.

Slateina, Seretura, Salsedo, Sös- sâg-

Slava, M ărire, Gloria, Ditsh’se'g.

Slobod, L ib er, are voe, volnic, L ib er, Szabad.

clova, l ite r a , L itera, Reţii.Sluga, Serb, Servus, Sz6lga.

Slufnica, S e rb a , Serva, fam ula,

Sznlgdlö.

Sm ercaeic, Suflu n a fu , Nasum em nngo, Orromat fitvom.

Smercefo, Sorb adefeori, Sorbillo, SziirtsdlgPteJi.

Smerenie, H um ilintie, H nm ilitas, atis, m odestia, Alăzatossdg.

S m o ala , Negrale u rita , Nigredo spissa, Kere'Ji-sar.

Sm entena, F loare la p te lu i, F lo i

lactis, Tei fel.Sm ochin, F ie, F icus, Fiigefa.

Snop, M ânuse, m anunchiu, Mer-

ges, M anipulus, Ke've.S o b o r, S y n o d , adu nare, Syno-

dus, concilium , Gyiileliezet.

S old , Coapi’a, Coxa, Tsip'o tsont.Sod, G lum eţi, Jocosus, Trefds.Sorda, Par lung, nue, Palus, Pa-

langa, Karö, Hoszszu rud.

Soroc, P yn cţ, Intervallum , pun-

etura, Pont. Item Term inus.

SL. SO. *

so. sü. SU. T Ó . 5/3

Soíeca, Vai' de t nut bucale , Va

frum entarium , Szúszék,Spravnic, D eregatb riu , R e cto r,

Igazgató, véghez vivo.Spefenie , M antu in tie, Salviatio ,

Megmente's.Sporiu, M érgere inainte iíi céva,

im m ultire, Profectus, m ultip li

cado, abund an tia, Elomeneiel valamiben, üregbtítés.

S tareti, Batrin , v e c h iu , S etlex ,

longsevus, Ven, tíreg.Stepen, D om n, Dom inus, Ur.Sticla, Pothir* P oculum , Pohár.Stog, G ram ada de grau eu paele,

fau fen , A cervu s tritici v. fse-

ni, Biiza, vagy széna asztag.Strana, Parte, P ars, Re'sz.Strasa, V igh itoriu , V igil, Stfá’sa.Straíte, P athim aj Passioj Szcn-

vedés.Struna, C oarda, C horda, Hür.Stup , A lb in a de nliere , A pes ,

Me'h.S ty u c a , L u tiií, íup pesce, Lüp-

pus, lucius piscis, Tsuka hal.S u b a, V esm ent de pelé, T íin ica

pellicea, Bnr ko’ sók.Sugubina , Birsag ■, BirSagium ,

Birság.

„G loaba, G lubatio , Birságlás.Sulitia , Lance , Pugio , hasta ,

lárttiea, Lántsd, Dárdci.Suluda, Noduri in vine, sjhindnri,

Nodilli in venís, gtándulae, Ke- rnényseg az ínahba.

S u rn en , Satiat cu tn an care , si

beutura , C ra p u la tu s, Reszeg, dobzddâ.

S u rep , N edom erit, c ru d , felba-

tec, C rudus, durus, indom itus, Vad, heme'ny.

Sut, Fore coarne, Incornis, Szar-

vatlan.T a in a , Lucru afcu n f, m yste rie }

M ysterium , Misterium.T a m ad u e ic , Infenetosedi, Sano*

Megegessegesitem.T a r c a t , cu m ulte fe ce , V ariega-

tus, Tarha.T elcuefc, Refpic, defvolb, Inter-

pretO r, ex p la n o , enodo, Ma* gyardzom.

T eitv a , Cucurbete , C ucurbita s

Lop4-tt>k.T eleaga, Cărutiu Cu doao roate,

V eh icu lu m birotum , Talyiga. Currus truncatuSi

T elm aciu , R eipicatoriu, înterpies^

Magyardzo.T em n itie, L o c de priafoarâ, Cai'*

cer, Foghely, joghăz.T e r g , A dunare ia v e n d ia re , si

cum parare, Nundinîe, F d sd r, *S ofiadalom.

1 h ica lo sie , M iseletate , M iseria f infeiicitas, Ayomorusdg.

T h icn eala , IndeftuJare , QvieS t contentus, Ayugodalom, rheg* eleged&s.

1 Toetnoi AtPta nutnai, Tântuîil#

I solum , dunstaxat* Tsak annyU

»

»

574 TO. UL. u s , v e .

T o lc e r iu , T r ic to r , prin care fe

toarna u m e d ia la , Infundibu-

lum , C lepsid ra d o la r ia , epi*

ch ysis, Toii ser.T o p o ta , Sunetu pessoarelor, Cre-

pitus pedum , Ldb tapodds.T o p o r, Securiee, S ecuris, D ola-

bra, Balta.T o p o riste , Coada fe cu ri, M anu

brium securis, Balta nyel.T r e b u e , L ip fe a m , E geo, opus

habeo, Sziikse'gem van.T reb u e, Caute fe fie, D ebet fieri,

Megkell lenni.T reaz, Sobriu, Ne beat, Sobrius,

Jâzan»

T re zn e fc , T u n , F u lm in o , Ddr- gdk.

T r o it ia , T r e it ie , T r in ita s , Hd- romsdg.

T ro fco t, E arba, Gram en, Fii.T ro fte ie , T refth ie, arund, A run-

do, Năd.T u lb a , T a sca , Faretra, Tdska.U c e n ic , S c o la fîe ic , D isc ip u lu s ,

Tanitvdny.U glo vai, Inglodum e, eufundum e

in th in a, Inhæ reo, In ligor luto,

hæreo in ceeno, Beié-mëriilôk' a’ sdrba.U goefc, A sediu me, p lăcem , C om -

pono m e , placet m ih i, Me g»

nyugszom.U litia , C ale ftrenta in Cetate, fau

f a t , P lat e a , Kçskeny ù t , ut-

Uferdeie , Stredanie , A lacritas Sere'nyseg.

U fna, M argine, fau bucile a ceva

v a f, L a b ia , labrum , Ajaka , vagy szele valaminek.

U ftoium e, A sedium e, Cesso, las*

sesco , m e co m p o n o , Nyugs z o m v e s z i e g vagyok.

Utrenie, R ugăciune de dem ineatia,

O ratio m atutina, Beggeli im-

mddsdg.

Val, M ărire apelor, unda apelor,

M otus, agitatio fluctuum , Hab- zdst hab.

V lădica, A rch ireu , E pifcop, Epi* scopus, PUspdk.

V ladeica Mai m are, Despota, Do-

m inus, D om n m ai m are, Na• gyobb Igazgatâ.

V lag a , U m ediala pam entului gra-

fe, H um or terrse pingvis, Fald-

nek kdver nedvessege.V e ce rn ie , R ugăciune de fa r a ,

Preces vespertinse, Estveli z'm* mddsdg.

V e c h o d , In trare, Introitus, Be- menetel.

V ercovnic, Grse: Coripbeus, Mai

in te i, P rim us, corip b eus, EhSo.

V eriga, Cercel, C ircuîus, Kerek forma.

V e rse , Prindietoare de pescbi

Nassa, S irpecula, Farsa.Verfta, Stătu vieţi, .ffitas, Alia-

pot, elet’ dllapottya„

V E , V R . V R . Z A . Z G. 5y5

V efelie, H ilarie, bucurie, Hilari-i

tas, Vig să g.

V efte, Fam a, insciintiare, Fam a,

H/r,

V ezduch, A er, A er, Levego-eg.

V ico l, V en t m are puternic, Ven-

t u s , turbo p r o c e lla , Ferge-

tcg.

Vina, C aufa, pecat, C ulpa, cau-

sa, Ok, ve'teli, hiba.

V in ovat, Pecatoriu, reu, Obno-

xius cu lp se , c u lp a b ili* , cul-

patus, Ve'tkes/.

Vişin, Cireş am ar, C-serasus, v.

M erasus, Megygy, tseresznye.

V oivod, M ai m are, V oivod , Prse-

fectus, Vajda, Prefectus.

V o sth in a , Storfeturi dein ceare ,

F a v i expiessi rem anentia, Vi-

asz sonkoly.

V ofcreafn a, înviere» Resurectio, Feltămădăs.

V osglasen ie , Cântare in a lta , Ex~

clam atio, Felszoval e'nekles.

V o t c a , Rem esita dupe curgere

vin arfa lu i, Reliqviss destillatio- nis crem ati, Vadka.

V ra b ie , Paiere de c a fa , P asser, Vereb.

V raeiu , D octor de boale* Medi- cus, Orvos.

\ra n itie , P oarta, Porta* M ajor .

Kapu.

V ra sb a , T u rb u ra re , T u m u ltu s , Ziirzavar, larma.

Vrase, Defcantarej Incailtatio, Va

ră’ slăs.

V rem e, T em p , T em p ns, Ido.

Zapada, Ne, Nix, Hd.

Zapif, Scrifoare m ani, M anuscri-

ptio, Keze’ irăsa.

Zar, Incuetoare, V ectis, clausu-

ra, Zăr.

Zare, Lum inare, U lum inatio, Vi-

lăgoskodăs.

Zarez, V ed , Video, aspicio, L d - tok, nezek.

Zavifthie, Invidia, L iv o r, odium> lrigyseg, ulălăs.

Z ebava, T ard iere, cuprindere cu

ceva, O ccupatio , tarditas, Ke-

sose'g, foglalatossăg.

Zelog, p u f pentru incredeintiare,

Pignus, Depositum , Zălog.

Z e m ifîe fc , Pritneic in fg e u , in

pântece, Concipio, Mehben fa*

ganok.

Zeveafa , C a ta p eta fm a , V elu m , Takarâ.

Z e v o r , In cu etoare, Repagiilnni'j Zăr.

Zgard a » Grum azariu , C o lla r e , Nyakravalo.

Zgander, înterit, Irrito, exciio, Ingerlem , ebresztem.

Z g a rb u ri, Grutnazariu fru in o f,

Ornam ehtUm colii, Nyak ekesseg.

Zgaur, A ştep t jceva, A n h eio, Jn -

tsorgok.

Zgribureic, T rem ur de frig, Fri-

gesco, frigore rigesco, Fazom,

5y$ ZG, ZS. zs.

reszketek hidegben.

Zgarceicume, idem.

Zid, Mur, Murus, Kdfal.Zlatariu , Aurariu j AurilegUs ,

Aranyasz.

Zmeu, Draco, serpe belaur, Dra

co, coluber, Sarkany, kigyo.

Znamenie, Miradienie, Prodigium,

Tsuda.

Zsaba, Broafca, Rana, buffo, Be-

ka.

Zsaloba, Qvesteigare % Qverela,

Panatfi

Zsar, Cărbune viu, Prunse, Ignis,

Eleven sze'n.

Zsertva, Aducere, Victima, Obla-

tio, Ostia, Aldozat.

Zsidov, Iudeu, Judaeus, Hebne-

us, Zsidd.

Zsitnitie, Cafa fau loc de tinut

bucate, fau alt ceva, Horreum

frumenti, Apotheca, Min den-

fele tartd hely.

Zsivina, Vietiuitoare, vita, Pecus,

jumentum, animal vivens, Re

pens, Eld dllat.

S F A R S I T.

•C O ) I

libT u TchT)Hr..._£££/- I

1 , 1 1 1 1 1 * " ■ "''■ ---------- iTtl MW

Documents

dictionary rum. lat. si ung. - BCU Cluj