FACULTASNASCITUR20 EVES A JOGASZKEPZES

MlSKOLCON

Miskolc, 2001

FACULTASNASCITUR20 ÉVES A JOGÁSZKÉPZÉS

MISKOLCON

M ki 2001

A MISKOLCI EGYETEMALLAM- ES JOGTUDOMANYI KARANAK

KIADVANYA

A KOTET MEGJELENESET TAMOGATTA:IGAZSAGUGYI MlNISZTERIUM

MISKOLC MEGYEI JOGU VAROS ONKORMANYZATA

SZERKESZTETTE: SZABADFALVI JOZSEF

TECHNIKAI SZERKESZTO: LAKOS ZSUZSA

KlADJA A BIBOR KlADO, MISKOLC

FELELOS KIADO: BORKUTI LASZLO

SOKSZOROSITOTTA A

MAXIMA Cs-A KFT., MISKOLC

ISBN 963 9103 78 7

A MISKOLCI EGYETEMALLAM- Es JOGTUDOMÁNY1 KARÁNAK

KIADVÁNYA

A KÖTET MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA:IGAZSÁGÜGW Mn~ııszTERıuM

MISKOLC MEGYEI JOGÜ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

SZERKESZTETTE: SZABADFALVI JÓZSEF

TECHNIKAI SZERKESZTÖ: LAKOS ZSUZSA

KıADJA A BÍEOR KıAD0, MISKOLCFELELÖS ı<ıADó: BORKÚTI LASZLO

SOKSZOROSÍTOTTA AMAxıMA Cs-A KFT., MISKOLC

ISBN 963 9103 78 7

STIPTA ISTYAN

AZ ABSZOLUTIZMUS ES A FELVILAGOSULT ABSZOLUTIZMUS

ALLAMSZERVEZETIJELLEGZETESSEGEI

I. FOGALOM ES ELHATAROLAS

Az ,,abszolutizmus" kifejezes tudomany-teremtette fogalom, amely — mai er-telmeben — a XIX. szazadban keletkezett. Az allamelmelet nezopontjabol elso-kent Georgjellinek1 irta koriil es ertelmezte jellemzo jegyeit. Felfogasanak dontoeleme, hogy a koncentralt allami hatalomgyakorlas ket valtozata kozott tettkiilonbseget. Sajatos jegyeket latott abban a tipusu abszolutizmusban, amelyetegy uralkodo testesitett meg, es fogalmilag elkiilonitette azt a despotizmust,amelyben az allam — mint szervezet — minden fontos hatalmi jogosultsagot amaga reszere tartott fenn. Az elso esetben az allamot a teljhatalmu uralkodovegrehajto eszkozekent, a masodik valtozatban minden kozjogi hatalom fogla-latakent, a totalitarizmusig terjedo koiiatlan hatalomteljesseg kifejez5desekentertelmezte. Az allamjogi abszolutizmus fogalmanak megalkotoja is utalt arra,hogy a hatalomegyseg eszmeje Ulpianus romai jogasz hires tetelere, a ,,Princepslegibus solutus" (,,az uralkodo akarata torveny") gondolatara vezetheto vissza.2

Az uralkodo teljhatalmat liirdeto keso-csaszarkori felfogast a rendi korszakvalsagos evtizedeiben, a 16. szazadban Jean Baden ujitotta fel. Allaspontja szerinta legitim uralkodo egyediil Istennek felelos, akitol meltosagat kegybol, de kote-lessegkent kapta. Tole szarmazik az a szuverenitas-felfogas, amely szerint azallami hatalom egyseges, ton^enyes gyakorlojat teljhatalom illeti meg. Ebben azellentmondasos idoszakban sziiletett Thomas Hobbes allamelmeleti felfogasa is.O is vedte a monarchikus abszolutizmust, azonban mar termeszetjogi alaponer\relt. A termeszetjogot az alatnralok vedelme erdekeben sziikseges eszkoznektartotta, masreszrol azonban — bibliai argumentumokkal — a hatalmat koncent-ralo rezsimben a patriarchalis elv folytatasat latta. Vele szemben John Locke azt afelfogast kepviselte, hogy az uralkodo koteles hatalmat alattvaloival megosztani,es — visszaeles eseten — tronjarol lemondani.

' Georg jellinek: Das Bjcbt ass modernen Staates. Berlin, 1900. Az nbszolutizmus lenj'egere vonatko-26 nezeteit bovebben a Die Politik des .\bszolutismus und die Radikalismus cimia tanulmanya-ban fejtette ki. (Ausgavablte Scbriftu:, 2. kot. Berlin, 1911.)

2 Dieter \X'yducke!: Princsps Legit/us Solutus. Eine \j ntersucbimg ^ttr Friibniodernen Recbts- und S taatskhre.Kiel, 1979.; Giinter Barudio: Das Zeitalter des Absolutismus und der Aufklantng. Miinchen, 1981.

S'ı`I1>'ı`.-\ Is'ı`\'.-itt

Az ABSZOLUTIZMUS És A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUE.ÁLLAMSZERVEZETI JELLEGZETESSÉ-.GE1

I. FoGAJ.oM Es ELHATÁROLÁS

ñz „abszolutizmus” kifejezés tudomány-teremtette fogalom, amely - mai ér-telmében - a XIX. században keletkezett. Az államelmélet nézőpontjából első-ként Georg jsiftˇarél irta körül és értelmezte jellemző jegyeit. Felfogásának döntőeleme, hogy a koncentrált állami hatalomgyal-:orlás két változata között tettkülönbséget. Sajátos jegyeket látott abban a tipusú abszolutizmusban, amelyetegy uralkodó testesitett meg, és fogalmilag elkülönítette azt a despotizmust,amelyben az állam - rnint szervezet - minden fontos hatalmi jogosultságot amaga részére tartott fenn. .~\z első esetben az államot a teljhatalmü uralkodóvégrehajtó eszközeként, a második változatban minden közjogi hatalom fogla-lataként, a totalitarizmusig terjedő korlátlan hatalomteljesség kifejező-désekéntértelmezte. .-\z államjogi abszolutizmus fogalmának megalkotója is utalt arra,hogy a hatalomegység eszméje U{t:v}::.=~z.a.f római jogász hires tételére, a „Prineepslegibus solutus" (,,az uralkodó akarata törvény”) gonclolatára vezethető vissza?

.-*iz urall-:odó teljhatalmát hirdető késő-esászárkori felfogást a rendi korszakválságos évtizedeiben, a 16. században ]s.f:z.1z Baden újitotta fel. Álláspontja szerinta legitim uralkodó egyedül Istennek felelős, akitől méltóságát kegyből, de köte-lességként kapta. 'l`őle származik az a szuverenitás-felfogás, amely szerint azállami hatalom egységes, törvényes gyakorlóját teljliatalom illeti meg. Ebben azellentmondásos időszakban született Tzlra.v:aJ` HaÉ'br.ı` államelméleti felfogása is.O is védte a monarchikus abszolutizmust, azonban már természetjogi alaponérvelt. :X természetjogot az alattvalók védelme érdekében szükséges eszköznektartotta, másrészről azonban - bibliai argumentumokkal - a hatalmat koncent-ráló rezsimben a patriarehális elv folytatását látta. Vele szemben ]az5fi I_.0r`zeE azt afelfogást képviselte, hogy az uralkodó köteles hatalmát alattvalóival megosztani,és - visszaélés esetén - ttónjáról lemondani.

l Üeorg_]el.l.inek: Dar Rmlıi' a"r.-` fiıadrrııeff .i`n.mfe.f. Berlin, 1900. .-\z abszolutizmus lényegére vonatko-zó nézeteit bővebben a Die Politik des .\bszolutismus und die Raclikalismus cimü tanulmányá-ban fejtette [Aa.~`_ge.ufă:'.u'z'r .S`r.f.rnffi'r::, 2. köt. Berlin, 1911.)

3 Dieter lwycluekelı Pnirngtu' Lzgíáai* Saárlar. Ein: L"n.fen`:ro5.:r:gg :gar Frrlˇáıfıaderırtıi Reráfı- :frici Šfanrfitšvra.líiel, l9T9.; G iinter Barudio: lÍFr.r.r Zeitaffrr dei* Aávofatiıfiıai .vnd der./liııjkáãfˇmrtg. fiíiiıirárrı, 1931.

402 STIPTA ISTVAN

Az abszolutizmus alatt tdgabb ertekmben ma is olyan hatalmat ertiink, amelyetmelle vagy folerendelt autonom hatalom, intezmenyes tarsadalmi tenyez5 nemkoiiatoz. Az allamtortenet tapasztalatait kovetve a meghatarozashoz nehanykiegeszitest kell tenniink. Mindenekelott latnunk kell, hogy az abszolutizmusolyan sajatos kormanyzati rendszer, amelynek tortenetileg tobb valtozata alakultki. A monanbikus abszolutizmus megkiilonbozteto sajatossaga, hogy ellentetben allminden organikusan szervezett vagy alkotmanyosan letrehozott egyiittes kor-manyzassal, a huberi rendszerrel, a rendi dualizmussal, es az ujkor alkotmanyosvagy paiiamenti monarchiajaval. Ide tartozik minden olyan uralkodasi forma,amely eredetet kozvetleniil az isteni hatalomra vezeti vissza (teokracia). Meg-jegyzest erdemel, hogy a legujabb nemet irodalom az abszolutizmust gyakran amonarchikus hatalomgjrakorlasra korlatozza, annak ellenere, hogy lenyegi ele-mei mas oligarchikus vagy centralizalo hajlamu testiileti uralomnal is fellelhetoek.3

Az abszolutizmus kialakulasanak allamelmeleti elozmenyei osszefuggesbehozhatoak a korabeli szekularizacios folyamatokkal. Az allamhatalom centrali-zacioja feltetelezte a fizetett es foallasu hivatalnoki reteg kialakulasat, amellyel arendek viszonylag koran erdekkonfliktusba keriiltek. A rendek es a kozpontihatalom kiizdelme sajatos karaktert kapott azzal, hogy a privilegizalt tarsadalmicsoportok es a vallasi ellenzek kepviseloi politikai szovetseget kotottek egymas-sal. Erre adott politikai valaszkent jott letre a feleke^eti abs^pluti^musrol, amelynemet foldon 1555-tol, az augsburgi vallasbeketol 1648-ig, a westfaliai bekeigtartott, es amelyet a vilagi hatalom lelkiismereti szferaba valo durva beavatkoza-sa jellemzett. A szemelyi uralom legismertebb valtozata, a klass^ikus abs%p/uti%-mus Richelieu elomunkalatai utan, XIV. Lajos uralkodasa alatt vette kezdetet.4

A tekintelyes nemet (uj) Staatslexikon szerint az abszolutizmus napjainkra isenrenyes fogalmat Molndr Erik hatarozta meg5. Eszerint az abszolutizmus azuralkodoi akarat er\renyesitese az allam egesz teriileten a kiralytol fuggo biirok-racia, az allando hadsereg es a kiraly altal kivetett adok segitsegevel. A fogalmatki kell egesziteni azzal, hogy ebben a kormanyzati rendszerben a kiralyi szervekaz erdekeik szerint atalakitott — legtobb esetben modernizalt — itelkezesi teve-kenyseget is hataskoriikbe vontak. A defim'cioban a rendek es egyeb kozbiilsohatalomgyakorlo tenyezok (korporaciok, onkormanyzatok) nincsenek megem-litve. Ezek pedig gyakran keriiltek szembe a kozponti hatalommal, es altalabansem voltak erdekeltek az allami kozpontositasban. Tiltakozo politikai mozgal-muk, vagy — mint Magyarorszagon a XVIII. szazadban — passzivitasuk kontrollt

3 Karl Otmar von Aretin: Monarchic. In.: HailchvSrterbtich syr dsutschen Rechtsgescbtchte.I lerausgegeben Adalbert Erler und Ekkehard Kaufman. III. Band. Erich Schmidt Verlag. Ber-lin, 1984. 626-630. p.

4 Wilhelm Mommsen (Hg): Richelieu. Politisches Testament. Miinster,1926.; Heinz Durchart: PolitischeTestaments im Absolutismus. l-'reiherr-vom Stein-Cjediichtnisausgabe, Neuzeit (X\'III) 1987.

1 Staatslexikon. Recht, Wirtschaft, Ciesellschaft in 5 Banden. I lerausgegeben von der Gorres-Gesellschaft. 7., vollig neu bearbeitete Auflage. I. Band. Herder. Freiburg, Basel, Wien. 1997.40. p.

402 S'ı`Iı=`ı`.\ Isiv.-tk

Az abszolutizmus alatt tegeáb éfiríambra ma is olyan hatalmat értünk, melyetmellé vagy fölérendelt autonóm lıatalom, intézményes tmsadalnıi tényező nemkorlátoz. Az államtörténet tapasztalatait követve a meghatározáshoz néhánykiegészítést kell tennünk. Mindenekelőtt lámunk kell, hogy az abszolutizmusolyan sajátos kormányzati rendszer, amelynek történetileg több változata alakııltl-ti. .Pi maaan-frrizéar aérgalatiwifr megkülönböztető sajátossága, hogy ellentétben állminden organikusan szervezett vagy alkotmányosan létrehozott együttes kor-mányzással, a hübéri rendszerrel, a rendi dualizmussal, és az üjkor alkotmányosvagy parlamenti monarchiájával. Ide tartozik minden olyan uralkoclási forma,amely eredetét közvetlenül az isteni liataloınra vezeti vissza (teokrácia}. Meg-jegyzést érdemel, hogy a legüjabb német irodalom az abszolutizmust gyakran amonaıvhikus hatalomgyakorlásra korlátozza, annak ellenére, hogy lényegi ele-mei más aígarróiérfr vagy centralizáló hajlamü rain?/rrrˇuralomnál is fellell-ıetőekfi'

Az abszolutizmus kialakulásának államelméleti előzményei összefüggésbehozhatóak a korabeli szekularizációs folyamatokkal. Az államhatalom centráli-zációja feltételezte a fizetett és főállású hivatalnoki réteg kialakulását, amellyel arendek viszonylag korán érdekkonfliktusba kerültek. A rendek és a központihatalom küzdelme sajátos karaktert kapott azzal, hogy a privilegizált társadalmicsoportok és a vallási ellenzék képviselői politikai szövetséget kötöttek egymás-sal. Erre adott politikai válaszként jött létre a jáfr/ergefi eb:ga!atigraa.ı`ráÁ amelynémet földön 1555-től, az augsburgi vallásbékétől 1648-ig, a westfáliai békéigtartott, és amelyet a világi hatalom lelkiismereti szférába való durva beavatkozá-sa jellemzett. .«\ személyi uralom legismertebb változata, a z(a1'a.rr.=z.i.*l=..ır.ı` ešvrgafattlg-avar Iüchelieu előmunkálatai után, XIV. Lajos uralkodása alatt vette kezdetét*

.`\ tekintélyes német Staatslexikon szerint az abszolutizmus napjainkra isérvényes fogalmát Malıaír Erre határozta megft. Eszerint az abszolutizmus azuralkodói akarat érvényesítése az állam egész területén a királyról függő bürok-rácia, az állandó hadsereg és a király által kivetett adók segítségével. A fogalmatki kell egészíteni azzal, hogy ebben a kormányzati rendszerben a királyi szervekaz érdekeik szerint átalakított - legtöbb esetben modernizált - ítélkezési tevé-kenységet is hatáskörükbe vonták. .-\ defınicióban a rendek és egyéb közbülsőhatalomgyakorló tényezők (korporációk, önkormányzatok) nincsenek megem-lítve. Ezek pedig gyakran kerültek szembe a központi hatalomrnal, és általábansem voltak érdekeltek az állami központositásban. Tiltakozó politikai mozgal-muk, vagy - mint Magyarországon a XVIII. században -- passzivitásuk kontrollt

11! -Í

7' líarl Ütmar von .f`\retin: Monarchie. In.: I leıfdwáˇrirrăvrá gar ıíeatrróze Reráfrgrrráirfıfr.llerausgegeben flıdalbert Erler und likkelıard Kaufman. Ill. Band. Erich Schmidt Verlag. Bet-lin, 1934. 626-G30. p.

4 Wilhelm Mommsen (I lg): Rirbrliea-'. Pa{i!Í.ı't'ÍJer Terfarrıerıt. lt-iünster,192(i.; Ileinz Üurchatt: PafífirrárTrnttfirrafr ifa .»=ll.u`uf:rt.ó`ıa1fi`. Freiherr-vom Stein-Gedáchmisaıısgabe, Neuzeit (XVIII) 195-ı".

5 Eitaatsleitikon. llecht, Wirtsehaft, Gesellschaft in 5 flanden. I-Ierausgegeben von der Üörres-[1 esellschaft. 7., völlig neu bearbeitete zltuflage. I. Band. l~Ierder. Freiburg, Basel, Wien. 1997.4Ü. p.

AZ ABSZOLUTIZMUS JOGI TERMESZETE 403

es korlatot is jelentett, esetenkent tenyleges ellensiilyt kepezett az uralkodoionkennyel szemben. A legtobb allamfilozofus ezen — kozponti hatalmat korla-tozo — tenyezoknek tulajdonitja, hogy a nyugat- es kozep-europai abszolut mo-narchiak cselekvesi kore limitalt volt peldaul az orosz vagy oszman despotiz-mushoz kepest.

II. VALTOZATOK: A KORAI, KLASSZIKUS ES FELVILAGOSULTABSZOLUTIZMUS

Egyes alkotmanytorteneti szerzok a 15-16. szazadban megerosodott europaiallamokat ,,korai abszolutista" allamoknak nevezik. Gerhard Oestreich, a nevesalkotmanytortenesz is ebbol a szempontbol tagolta a nemetorszagi allamfejlo-des lijkoii idoszakat6. Allaspontja szerint a bkodalom keso-kozepkori idoszakata korai modern allam elso periodusa, a 16. szazadi Finanzstaat koveti. Az allam-fejlodes harmadik idoszaka a harminceves haboru utan kezdodott, amikor let-rejottek a gazdasagot szabalyozo es korszeru es igazgatasi rendszert letxehozotagallamok. Ezt a periodust nevezi korai abs^pluti^musnak. Ennek megfeleloidoszak Franciaorszagban XIII. Lajos uralkodasa, Angliaban a Tudor periodus.Europai keretek kozott a klass^tkus abs^oluti^mus kifejezest elso izben II. Fiilopspanyolorszagi uralmara (1556-1598) hasznaltak. A nemet torteneti muvek nagyresze a nyugat-europai allamok 1648-tol 1789-ig tarto idoszakat nevezi klasszi-kus abszolutizmusnak, amelyet Kozep- es Kelet-Europaban, tovabba aMediterraneumban 1740 utan a felvildgosult abs^pluti^mus kovetett. A jelensegsegmodern kon valtozatakent XIX. szazadi Nemetorszaggal kapcsolatban szokasdllami abs^oluti^nmst emlegetni. Ez az uralmi forma jellemezte a delnemet alla-mokat az 1818/20-as alkotmanyokig, Poroszorszagot 1848-ig. Ausztria — Ma-gyarorszag belso allamjogi viszonyaira 1860-ig a neoabs^pluti^mus kifejezes allan-dosult.7

A reformacio es az ellenreformacio az abszolut fejedelmi hatalom kiepitese-nek nagy lendiiletet adott. Az abszolut fejedelmek erdeme volt, hogy a vallasha-bonik keseru tapasztalatai alapjan allami hatalmukkal vallasi beket biztositottakes elismertettek a kisebbsegek vallasgyakorlashoz valo jogat. (Franciaorszag IV.Henrik, 'Richelieu es Ma^aren alatt, Ausztria majd II Jo'^ft/idejen). A vallasi tiire-lem kesobbi visszaesese es a vallasiildozes az erintett tarsadalmak jelentos se-relmevel jart. Ez tortent Spanyolorszagban a XV. szazadban, Franciaorszagon

Gerhard Oestreich: Gslst and Gsstalt des friihmodsrnen Staates. Berlin, 1969. 45.p.; uo.:Strukturprobieme der fruhen Neuzeit. Berlin, 1980. 10-15. pp.Friedrich Berber: Das Staatsidial mi Wandel der Weltgescbicbte. 2., neubearbeitete Auflage. YerlagC.II.Beck, Miinchen, 1978. 372-3T4. pp.; Dietmar Willoweit: Rechtsffiitullagen derTemtorialgeivalt.Koln, 1975. 43. p.; Hberhard Weis: Der aufgleklarte Absolutismus in den mittleren undkleineren deutschea Staaten. In.: Zsitscbnft fiir bajerischs Landesgssfbichtt 42 (1979) 35-40. pp.

az .-ıuszoLo'1`Izstus joo! 'ı`Eıual_°-;szu'ı`E. 403

és korlátot is jelentett, esetenként tényleges ellensülyt képezett az uralkodóiönkénnyel szemben. .ft legtöbb államflozófus ezen - központi hatahnat korlá-tozó - tényezől-:nek tulajdonitja, hogy a nyugat- és közép-európai abszolüt mo-narchiák cselekvési köre limitált volt például az orosz vagy oszmán despotiz-mushoz képest.

II. VáLTozaToaz A ttoa.-u, masszıaos Es FELvıL.äoosoLTAsszoznrızıaus

Egyes alkotmánytörténeti szerzők a 15-ló. században megerősödött európaiállamokat „korai abszolutista" állarnoknak nevezik Grabnrd Ori`r:z.á:`ó, a nevesalkotmánytörténész is ebből a szempontból tagolta a németországi államfejlő-dés üjkori időszakátfi. rllláspontja szerint a birodalom késő-középkori időszakáta korai modern állam első periódusa, a 16. századi Finanzstaat követi. Az állam-fejlődés harmadik időszaka a harmincéves háborü után kezdődött, amikor lét-rejöttek a gazdaságot szabályozó és korszerü és igazgatási rendszert létrehozótagállamok. Ezt a periódust nevezi „kerul eár.'zeizıtr`gnraraa.«é. Ennek megfelelőidőszak Franciaországban XIII. Lajos uralkodása, Angliában a Tudor periódus.Európai keretek között a ,éÍa.1`.ı`gáéa.ı`aá.fga!af2`:5vzar kifejezést első izben H. Fálájospanyolországi uralmára (1556-1593) használták. .Ft német történeti művek nagyrésze a nyugat-európai államok 1643-tól 1189-ig tartó időszakát nevezi klasszi-kus abszolutizmusnak, amelyet Közép- és l<Íelet-Európában, továbbá alvlediterraneumban 1740 után a fi*far}'ego.rrrı'r alf.rgafaIí.'zyaa.r követett. .Hi jelenségségmodem kori változataként XIX. századi Németországgal kapcsolatban szokásdffaari aái'ga!rrtigaa:r.ı`t emlegetni. Ez az uralmi forma jellemezte a délnémet álla-mokat az 1313/EÜ-as alkottnányokig, Poroszországot 1343-ig. i-'ltuszttia - Ma-gyarország belső államjogi viszonyaira 1860'-ig a assaáigsfarignarrr kifejezés állan-dósult.7

Pi reformáció és az ellenreformáció az abszolút fejedelmi hatalom kiépítésé-nek nagy lendületet adott. -iz abszolút fejedelmek érdeme volt, hogy a valláshá-borük keserü tapasztalatai alapján állami hatalmukkal vallási békét biztosítottakés elismertették a kisebbségek vailásgyakorláshoz való jogát. (Franciaország .II/Íl-lrarizé, Rir`á.-.adta és rlfegarri: alatt, .-'tusztria majd H. frígrgf idején). ri. vallási türe-lem későbbi visszaesése és a vallásüldözés az érintett társadalmak jelentős sé-relmével Ez történt Spanyolországban a XV. században, Franciaországon

ll Gerhard Üestreich: Gr:`.~'.t zrıirı' Gr.ı`.t:a".t der foliíuzıurírrnra ffaafer. Berlin, 19ő9. 4-5.p.; uő.:Strukturprobleme der frühen bčeuzeit. Berlin, 1'-JSÜ. 1Ü-15. pp.

I Friedrich I-lerbett Dm' .f!enfri.-simi .iaf ll-'levelű :ı".-.ur llÍ'ˇrf{gerráı`rlJrr. 2., neubearbeitete Jtuflage. Verlagí_Í.II.Fleel-:„ München, 1973. 332-374. pp.; l`.lietrnar Ti-fılloiveit: Rrriifrgmfsdfngsr el-tr Trm`ft:rru{gsme.íI.I-Íöln, 1915. -lö. p.; liberhard Ti-'eisz Der aufgleklíiirte .ltbsolutismus in den mittleren undkleineren deutschen Staaten. In.: .E'r.ı`faiıı'gjf?_,ŰFr .I.l:f.-._r,ı'rı*.-:`i`s`l.r.:= l'_.aJ:rzl.:igr.ı`nÉı:'z`.lÍ.i.tr 42 [1999] 35-4Ü. pp.

404 STIPTA ISTVAN

XIV. Lajos alatt, Angliaban a Stuartok idoszakaban, a XVII. szazadi Habsburgtartomanyokban.

A nemet csaszar kiserlete az abszolut hatalom birodakm szintu kiepitesere1635 utan vegkepp eredmenytelen lett. Nemetorszagban a klasszikus abszolu-tizmus csak az egyes tartomanyi fejedelemseg kereteben jelent meg. Ellentetbena legtobb kontinentalis allammal, a rendi jellegu angol parlament csak a forra-dalmak (1642/49, 1688) reven tudta visszaverni az uralkodok abszolutisztikustorekveseit. Mas allamokban nem is alakult ki klasszikus abszolutizmus: a svajcikantonok, a Holland kereskedo-koztarsasag, a velencei arisztokratikus koztarsa-sag, a lengyel nemesi koztarsasag belso hagyomanyaik szerint szervesen fejlod-tek. Koziiluk kiilonosen az utobbi harom allam szenvedett sokat a hatalomgyengiilesetol, amely a tarsadalmi megmerevedes, kasztosodas es a reformokatkikenyszerito allami kepesseg hianya miatt kovetkezett be. Ezen allamok peldaiigazolhatjak az abszolutizmus szuksegesseget, amely — minden karos kovetkez-menye mellett — a tarsadalmi innovacio osztonzoje, az allami onvedelem megte-remtoje es a kozponti akarat hatekony vegrehajtoja is volt.8

Az europai abszolutizmus megerosodesenek meghatarozo mozzanata volt,hogy az uralkodok a XVI. szazadtol mar nem csupan a hagyomanyos nemes-segre, hanem a jogaszilag kepzett polgari tiszudselokre es a kereskedo polgar-sagra tamaszkodhattak. Franciaorszagban es Poroszorszagban 1740 tajan azon-ban a polgarsag ismet hatterbe szorult. Az abszolut uralkodo ebben a helyzet-ben ismet dontobiroi szerepet jatszhatott a nemesseg es a polgarsag kozottNoha a nemesseg valtozadanul megtartotta es az allammal vedetni kivanta tar-sadalmi elojogait, gazdasagilag es politikailag viszonylagos fiiggetlensegre tettszert a koronatol. Az abszolutizmus legtobbszor kedvezo volt a kiilso biztonsagszempontjabol, kiiktatta a polgarhaborut es az anarchikus allapotokat, az esetektobbsegeben valosagos belso beket teremtett. A XVIII. szazadban ugyan ismet,,kabinethaboruk" alakultak ki, de ezek tobbsege nem befolyasolta nagy mer-tekben a lakossag eletviszonyait. Az abszolutizmus — allando hadseregen nili —legfontosabb intezmenye egy uj. kepzett, barmikor mozgosithato hivatalnokre-teg volt, amelyet a kiraly nevezett ki, fizetett, es csupan az uralkodonak voltalarendelve. (Franciaorszagban az intendansok legjelentosebb csoportja a,,commissakes", Brandenburg-Poroszorszagban komisszarok). A klasszikusabszolutizmus a kozigazgatas, hadsereg, igazsagszolgaltatas es az egyhazkor-manyzat atalakitasa mellett fontos reformokat hozott a gazdasag teriileten, elsoizben kiserelve meg egy koherens gazdasagi es kereskedelmi politika kialakitasat.Franciaorszagban es Ausztriaban az abszolutizmus uralkodo gazdasagi doktri-naja a merkantilizmus volt. Mas nemet allamokban a kameralizmus kereteben

8 Detlef Liebs-Klaus Luigi: Das Profit dcs]imsten in tier europaiscben Tradition. Koln, 1980. 40. p.

4G-4 S'ı`t1="ı*.-`~. Is'i"v.ía:

XIX-I. Lajos alatt, ..-“ingliában a Stuartok időszakában, a ÉÍVII. századi Habsburgtartományokban.

.fi német császár kísérlete az abszolüt hatalom birodaln-Li szintí`i kiépítésére1635 után végképp eredménytelen lett. Németországban a klasszikus abszolu-tizmus csak az egyes tartományi fej edelemség keretében jelent meg. Ellentétbena legtöbb kontinentális állammal, a rendi jellegű angol parlament csak a forra-dalmak (1642,/49, 1683) révén tudta visszaverni az uralkodók abszolutiszmustörekvéseit. lvlás államokban nem is alakult ki klasszikus abszolutizmus: a svájcikantonok, a holland kereskedő-köztársaság, a velencei arisztoluatil-:us köztársa-ság, a lengyel nemesi köztársaság belső hagyományaik szerint szervesen fejlőd-tek. Közülük különösen az utóbbi három állam szenvedett sokat a hatalomgyengülésétől, amely a társadalnıi megmerevedés, kasztosodás és a reformokatkikényszerítő állami képesség hiánya miatt következett be. Ezen államok példáiigazolliatják az abszolutizmus szükségességét, amely - minden káros következ-ménye mellett- a társadalmi innováció ösztönzője, az állami önvédelem megte-remtője és a központi akarat hatékony végrehajtója is voltál

Az európai abszolutizmus megerősödésének meghatározó mozzanata volt,hogy az uralkodók a XVI. századtól már nem Csupán a hagyományos nemes-ségre, hanem a jogászilag képzett polgári tisztviselőkre és a kereskedő polgár-ságm támaszkodhattak. Franciaországban és Foroszországban 1?-40 táján azon-ban a polgárság ismét háttérbe szorult. .-*iz abszolüt uralkodó ebben a helyzet-ben ismét döntőbírói szerepet játszhatott a nemesség és a polgárság között.Noha a nemesség változatlanul megtartotta és az állammal védemi kívánta tár-sadalmi előjogait, gazdaságilag és politikailag viszonylagos függetlenségre tettszert a koronától. z-“iz abszolutizmus legtöbbször kedvező volt a külső biztonságszempontjából, kiiktatta a polgárháborüt és az anarchikus állapotukat, az esetektöbbségében valóságos belső békét teremtett. .fi Í-ÉVIII. században ugyan ismét,,l-tabinethálz:-orük" alakultak ki, de ezek többsége nem befolyásolta nagy mér-tékben a lakosság életviszonyait. ."*-.z abszolutizmus - állandó hadseregen tüli -legfontosabb intézménye egy üj, képzett, bármil-:or mozgósitható hivatalnokré-teg volt, amelyet a király nevezett ki, fizetett, és csupán az uralkodónak voltalárendelve. (Franciaországban az intendánsok legjelentősebb csoportja a,,commissaires"”', Brandenborg-Poroszországban komisszárok). Ft klasszikusabszolutizmus a közigazgatás, hadsereg, igazságszolgáltatás és az egyházkor-mányzat átalakítása mellett fontos reformokat hozott a gazdaság területén, elsőízben kísérelve meg egy koherens gazdasági és kereskedelmi politika kialakítását.Franciaországban és .flusztriában az abszolutizmus uralkodó gazdasági doktrí-nája a merkantilizmus volt. lvíás német államokban a kameralizmus keretében

3 Üetlef Liebs-l~Í.l:-ıus Luigi: IÍ-lat Piujif aki ,l.vnÍa*r.f.r in rlrr rrrmprëirıáisir Trneftiuft. Köln, 19öÜ. -'lÜ. p.

AZ ABSZOLUTI'/MUS JOGI TERMESZETE 405

zajlottak gazdasagi reformok, amelybol kialakult az igazgatas es kormanyzastana, a rendeszet (Polizenvissentschaft).9

III. AZ ABSZOLUTISTA ALLAM JELLEMZ6I

Az ujkori allam legmarkansabb sajatossaga, hogy megteremtette a hatalomegyseget,hatterbe szoritotta a rendi tenyezoket. Ez a torekves Franciaorszag eseten XIV.Lajos idoszakaban teljes es tortenelmileg peldaado volt. A Tudor abszolutizmusebben a tekintetben is kivetel, hiszen ebben a periodusban is tovabb mukodotta parlament, nem epiilt ki egyseges kozponti igazgatas, az allam nem szedetttobb adot, mint amennyire feltetleniil sziiksege volt. A klasszikus abszolutizmusidejen minden esetre a torvenyhozo, vegrehajto es biroi hatalom az uralkodokezebe keriil.

Az allami hatalom azonban egyeden europai allamban sem fajult diktaturava.Az uralkodo felelos volt Isten elott, sot sajat orszagaban Kiisztus felelos foldihelytartojanak tekintette magat. Koteles volt az allam alapton^enyeit tiszteletbentartani. Ezen ,,mersekelt egj'eduralom" franciaorszagi ismertetojegyei a tarto-manyi rendi gyulesek, a parlament es az alaptorvenyek (Lois fondamentales) voltak.Nemetorszagban a koiiadan hatalommal szemben a tartomanyi fejedelmek, abkodalmi alkotmany, a ket birodalmi birosag, es a felteden tiszteletet kovetelotartomanyi alkotmanyok kepeztek hatekony ellensulyt. Minden nyugat-europaimonarchia teljhatalmat korlatoztak a testiiletek (provinciak, rendek, cehek)privilegiumai es az uralkodo vallas normai.

Az uralkodoi legitimitas alapja, a hatalomkeletke^tetesi felfogas is megvaltozott.A korszakra jellemzo patriarchalis elv szerint a dinasztia es az orszag iigyei va-lamint tulajdona nem kiilonult el egymastol. Igaz, az orszag elvi tulajdonlasaertaz uralkodo gondoskodni volt koteles alattvalokol. A korabeli felfogas — jogiertelemben — nem tett kiilonbseget monarchia es allam, alkotmany es a dinasz-tia hazi alaptorvenyei, politikai vegrendelete kozott.

A hatalomgyakorlds modja teren is alapveto valtozas tortent. A monarchikushatalom hatterbe szoritotta a teriileti onallosagot, minden orszagban egysegesigazgatasi rendszer bevezetesere torekedett. Az udvar az allami elet allandosultkozpontja lett. Az allami mechanizmus mukodese racionalis, az igazgatas orsza-gos hataskoru, egyseges lett. Kiilonosen az adobevetelt biztosito penziigyi es azabszolutizmus biztositekat jelento katonai igazgatas korszerusodott. Lassankialakult egy kozpontbol kanyithato, rendi allastol fuggetlen szakkepzett vegre-hajtoi apparatus.

Az abszolutizmus idejen valtozott az allam es a% alattvalok vis^pnya is. Elsoizben kellett az alattvalok eleterol, testi epsegerol es tulajdonarol gondoskodni.

9 Rudolf Vierhaus: T)eutschland im Zeitalter des -Absolutismus (1648-1763). 2., durchgesehene undbibliographisch erganzte Auflage. Ruprecht, Gotdngen, 1975. 147-150. pp.

z`l.}f1 .-1PlS1í'.'.ÜLU'l`I}{lvIU5 _]Ü(ll *1`l:`.lUv[Ii`.S?1l-_`*`Íl`l:l IÍÍJÜŠ

zajlottak gazdasági reformok, amelyböl kialakult az igazgatás és kormányzástana, a rendészet fPolizeiv.=issentschaft}.'-'

III. Az a.EszoLUTısTA ÁJ.LA.M JELLEMZŐI

Az üjkori állam legrnarkánsabb sajátossága, hogy megteremtette a áetefsmsgıfrrget,háttérbe szorította a rendi tényezöket. Ez a törekvés Franciaország esetén XÍV.Lajos idöszakában teljes és történelmileg példaadö volt. Ft Tudor abszoluümusebben a tekintetben is kivétel, hiszen ebben a periödusban is tovább müködötta parlament, nem épült ld egységes központi igazgatás, az állam nem szedetttöbb adöt, mint amennyire feltétlenül szüksége volt. Ft klasszikus abszolutizmusidején rrrinden esetre a töıvényhozö, végrehajtö és biröi hatalom az urfllkodökezébe kerül.

.tlz állami hatalom azonban egyetlen euröpai államban sem fajult djktatürává.Az uralkodö felelös volt Isten elött, söt saját országában Krisztus felelös földihelytartöjának tekintette magát. Köteles volt az állam alaptörvényeit tiszteletbentartani. Ezen „mérsékelt egyeduralom” franciaországi ismertetöjegyei a tarto-mányi rendi gyülések, a parlament és az alaptörvények (Latkfezdumsstefrifi voltak.Németországban a korlátlan hatalommal szemben a tartományi fejedelmek, abirodalmi alkotmány, a két birodalmi biröság, és a feltétlen tiszteletet követelötartományi alkotmányok képeztek hatékony ellensülyt. lvlinclen nyugat-euröpaimonarchia teljhatalmát korlátozták a testületek (provinciák, rendek, céhek)privilégiumai és az uralkodö vallás normái.

.-`\z uralkodöi legitimitás alapja, a zietefesr.-'erfetılzzzzfstări felfogás is megváltozott..-ll korszal-:ra jellemzö patriatchális elv szerint a dinasztia és az ország ügyei va-lamint tulajdona nem különült el egyrnástöl. Igaz, az ország elvi tulajdonlásáértaz uralkodö gondoskodni volt köteles alattvalöiröl. A korabeli felfogás - jogiértelemben - nem tett különbséget monarchia és állam, alkotmány és a dinasz-tia házi alaptörvényei, politikai végrendelete között.

A áetečaingjfeésrfár erázýk terén is alapvetö változás történt. .rk monarclıikushatalom háttérbe szorította a területi önállöságot, minden országban egységesigazgatási rendszer bevezetésére törekedett. Az udvar az állami élet állandösultközpontja lett. Az állami mechanizmus működése racionális, az igazgatás orszá-gos hatáskörű, egységes lett. Különösen az adöbevételt biztositö pénzügyi és azabszolutizmus biztositékát jelentö katonai igazgatás korszerüsödött. Lassankialakult egy központböl irányithatö, rendi állástöl független szakképzett végre-lrsjtöi apparátus.

Az abszolutizmus idején változott az sízliaaz .ár eg ellzffreiäıë sfrzeryfe is. ElsöÉben kellett az alattvalök életéröl, testi épségéröl és tulajdonáröl gondoskodni.

-Im-I._iÍ I I H

“3 Rudolf lıfierhaus: Ilsetrríıáırtnf :hr 2ráte.rl'r:` .far .-ál=i`sf:rfÍ.ı`.vr:rr (fő-ılä-l'?53). 2., durchgesehene undbibliographisch ergánzte .-luflage. liuprecht, Üöttingen, IÜTS. I-fi-T-15lÍl. pp.

406 STIPTA IsivAN

Ez a jellegzetesseg kuloniti el az abszolut monarchiakat a modern kori totalita-rius allamoktol.

A teruleti partikularizmus felszamolasa utan csaknem minden erintett or-szagban sor keriilt az tga%sqgs%plstUtatds egysegesitesere es kozpontositasara. A ko-rabban is kozponti elbiralas ala eso kiralyi iigyek (cas royaux- felsegsertes, hut-lenseg, tiltott maganharc, penzhamisitas) esetein nil megkezdodott a koztorve-nyes buncselekmenyek allami iildozese. Az allam kiterjesztette biintetohatakniigenyet a tarsadalom es maganszemelyek erdekeit erinto kozossegellenes csele-kedetek megtorlasara. Ebben az idoben alakult ki az inkvizitorius, nyomozoelvieljaras, amely a buncselekmenyeket hivatalbol iildozte es a biinteto eljarasbanhatekonyan ervenyesitette az allami erdekeket.10

IV. A FELVILAGOSULT ABSZOLUTIZMUS FOGALMA

A felvilagosult abszolutizmus kifejezes, mint a legtobb korszakjelzo tortenelmikategoria, filozofiai eredetu, az etikai idealizmus termeke. Voltaire, Holbach, estielvetius muveiben mar gyakran talalunk utalast a felvilagosult kormanyzatszuksegessegere. Diderot fejtette ki reszletesen, hogy az uralkodo kello hatalombirtokaban vegrehajthatja a tarsadalom szamara sziikseges reformokat, legyoz-heti a muveledenseget, biztosithatja nepe joletet es boldogsagat. Az allamotmegszemelyesito kiraly koteles alavetni magat a torvenyeknek, miniszterei semelhetnek vissza a hatalommal. Az eszmenyitett rendszer elso kritikusa Rousseauvolt; 5 a ket ellentmondo fogalom — a felvilagosodas es egyeduralom — ossze-kapcsolasat illuzorikusnak tartotta. Kesobb ez a fenntartas megjelenik a tudo-manyos irodalomban is.11

A filozofusok altal elkepzelt monarchia eszmejet & fi^iokratdk emeltek a for-mulazott allamelmelet rangjara. A francia szohasznalat szerinti felvilagosultdespotizmus alatt olyan kormanyzati rendszert ertettek, amelyben a termeszet-jog keretei kozott egy teljhatalmu uralkodo kormanyoz. A francia forradalomutan a felvilagosult abszolutizmus a napi politika sikjarol adceriilt a politikaikategoriak koze. A forradalom hatterbe szoritott minden abszolutizmust, akozep-europai monarchiak gyakoiiata is diszkreditalta e fogalmat.

Az uj kormanyzati rendszer a tudomanyos irodalomban Wilhelm Roscher1847-es tanulmanya reven jelent meg eloszor. A szerzo az abszolutizmusonbeliil megkiilonboztette az ,,aufgeklarter Absolutismust", amelynek elkiilonitoismerve az allamnak a gazdasag szabalyozasara kanyulo torekvese volt.

1(1 Gerhard Deimling: Cesare Beecana. Die Anfcinge moilmier Strafrechtspflege in Europa. Trier, 1989. 32-45. pp.; Heinz Ilolzhauer: Wilhnsfreiheit mid Strafe. Das Problem der WUlensfnibeit in derStrafrechtlehre des 19. Jahrbiinderts iind seine Bedetttt/ngfiir den Schuletistreit. Miinster, 1970. 12. p.

11 Iring i'etscher: Rousseaits politiscbe Philosophic. Zur Geschihle des demokratischen Freiheitsbegriffs. 2.Aufl., Bonn, 1968. 1-5. pp.; Giinter Mensching: Voltaire. Republikanische Idem. Uegensburg, 1979.12-34. pp-

406 S'rıvr.`~. Isfıv.-itt

Ez a jellegzetes ség különiti el az abszolüt monarchiákat a modern kori totalitá-rius államoktöl.

A területi partikularizmus felszámolása után csaknem minden érintett or-szágban sor került az igezrzá,gr.*,zsgzz:áftetráA` z.;gyrsgsi`:l`ár§:z és központositásáta. .-'K ko-rábban is közponri elbírálás alá esö királyi ügyek (cas royauz- felségsértés, hüt-lenség, tiltott magánharc, pénzhamisitásj esetein 'fül megkezdödött a köztörvé-nyes büncselekmények állami üldözése. .-*az állam kiterjesztette büntetöhatalmiigényét a társadalom és magánszemélyek érdekeit érintö közösségellenes csele-kedetek megtorlására. Ebben az idöben alakult ki a.z inkvizitörius, nyomozöelvieljárás, amely a büncselekményeket hivatalböl üldözte és a büntetö eljárásbanhatékonyan érvényesitette az állami érdekeketfi'

IV. A FELYILÃGÜSULT ABSZÜLUTIZMUS FÜGALIVLFL

zl. felvilágosult abszolutizmus kifejezés, mint a legtöbb korszakjelzö történelmikategöria, fılozöfiai eredetű, az etikai idealizmus terméke. Vell'ez`rs, Heíáerá, ésHsávstfer müveiben mm gyakran találunk utalást a felvilágosult kormányzatszükségességére. Dáfrrsr fejtette ki részletesen, hogy az malkodö kellö hatalombirtokában végrehajthatja a társadalom számára szükséges reformokat, legyöz-heti a müveletlenséget, biztosithatja népe jölétét és boldogságát. Az államotmegszemélyesitö király köteles alávetni magát a törvényeknek, miniszterei semélhetnek vissza a hatalommal. Az eszményitett rendszer elsö kritil-tusa Rserreaevolt; ö a két ellentmondö fogalom - a. felvilágosodás és egyedurslom - össze-kapcsolását illuzörikusnak tartotta. líésöbb ez a fenntartás megjelenik a tudo-mányos irodalomban is.l1

.='H. fılozöfusok által elképzelt monarchia eszméjét a figfséretrál: emelték a for-mulázott államelmélet rangjára. zl. francia szöhasználat szerinti felvilágosultdespotizmus alatt olyan kormányzati rendszert értettek, amelyben a természet-jog keretei között egy teljhatalrnü uralkodö kormányoz. .tl francia forradalomután a felvilágosult abszolutizmus a napi politika sikjáröl átkerült a politikaikategöriák közé. .El forradalom háttérbe szoritott minden abszolutizmust, aközép-euröpai monarchiák gyakorlata is diszkreditálta e fogalmat.

Az új kormányzati rendszer a tudományos irodalomban ll9"f!f:fsÍsr Rsrs`zásf`184?-es tanulmánya révén jelent meg elöször. .tl szerzö az abszolutizmusonbelül megkülönböztette az „aufgeklárter r"ibsolutismust”, amelynek elkülönitöismérve az államnak a gazdaság szabályozására irányulö törekvése volt.

'Ü Gerhard Üeimling: Cana-'tr Bsorflíe. Die .zdtjfrlrtgs ıfisalrrrırr Sfngfirrátjejfegr is Es-`re_,o:.'. Trier, 1939. 32-45. pp.; lleinz llolzhauet". |l7.áá'e.=f.5firff:erLt avm' Šfmfi. Der Prvlzfrsfr rr'-Er ll7iffee.yl*rálfrr`.f itt dercftrqfrerátfeárr dei' TF. _lel.fıTl:r.fmlrrf.ı` szrsı' .ı's.E`.ve Hede.eı'.vı.g_,ıFír der Jirlıeieıtrfrrár. blüns ter, 19'?Ü. 12. p.

'Í lring l*'ets cher: Re::n`re.rr.+` ps.*lˇ!r`n-.ár l3'ááfers,of:Es. Zárt Ge.rt`á.:`.-áfa der e'rmszl:reIfrr.ár:t Ftrrláeff.rl=e,gn_jfjfr. 2..-"~.ufl., Honn, líltfıö. l-5. pp; Günter Mensching: l='eá'e:`rs. F.s,eeéá`.é:fsr`r-:`fıE ldreıt. Regensburg, lÉl"l'*Íl.IE-34. pp.

AZ ABSZOLUTI'/MUS JOGI TERMESZETE 407

Az 1928-as osloi torteneszkongresszuson Michel -L/je'rifier referatumarol le-folyt vitaban keriilt szoba eloszor, hogy a filozofusok es fiziokratak programjamilyen mertekben valosult meg a gyakorlatban. Itt alakult ki egyseges allaspontarrol, hogy a felvilagosult abszolutizmus specialis europai jelenseg, amely az1760-as evektol a francia forradalomig terjedo idoszakot fogta at.12

Az allamtudomany szempontjabol Frit% Hartung 1955-ben megjelent tanul-manya kepezi a kovetkezo szakaszt.13 A szerzo a fogalom lenyegenek a rendistrukturatol torteno eltavolodast tartja. O tisztazta eloszor, hogy a felvilagosultabszolutizmus eseteben egy sajatos kormanyformarol van szo, 6 elemezte maigervenyes modon az allami szervek es a kozigazgatas korabeli szerepet.

Az eddigi legteljesebb tudomanyos osszefoglalast az 1974-ben megjelent,Karl Otmar von Aretin szerkesztette kotet jelenti.14 Ez a mu ugyan kisebb hang-sulyt fektet a felvilagosult abszoludzmus allamtorteneti vonatkozasaira mint azelozo, de az egyes erintett orszagok bemutatasaval lehetoseget kinal az ilyenszempontu megkozelitesre. A tanulmanykotet abban az ertelemben hozottfordulatot, amennyiben a felvilagosodast nem szukiti a filozofiara, a kifejezesalatt az egesz korszellemet erd.

V. A FELVILAGOSULT ABSZOLUTIZMUS ALLAMANAKISMERVEI

Europa foldrajzi peremvideken a X\rIII. szazad elso harmadatol a francia for-radalomig eltelt idoszak a felvilagosult abszolutizmus jegyeben telt el. Mig fold-resziink centrdlis regioiban a polgari atalakulas gazdasag-atalakito, tarsadalmat,allamszen^ezetet korszerusito szerves folyamatai zajlottak, a perifmdn egy ujtipusu kormanyforma alakult ki. A fejlodesben elmaradt ko^ep- es kelet-europai, amediterrdn es skandindv terseg orszagaiban az allam vallalta magara a korszerusitesfeladatat. A politikai, hatalmi es jogi eszkozokkel megkiserelt, eroszakot semnelkulozo modernizacios torekves egyik legfontosabb eszkoze a kozigazgatasvolt. 1'ersegiinkben a korszeru adminisztracio, a celszeruen mukodo biirokrati-kus igazgatasi rendszer kialakitasanak igenye es elso kiserlete a felvilagosultabszolutizmus idejere esett.15

12 If]. Barta Janos: A. fetvildgosult abs^ohitiy/nus agrarpolitikaja a Ilabsburg es a I-lohen^pllem monarchidban.Budapest, 1983; Kosary Dornokos: Miive/oiles a Xl-^JIL sapspdi hiagyarors^agon. Akademiai Kiado.Budapest, 1983. 272-275. pp.

13 Fritz Ilartung: Der Aufgeklarte Absolutismus. In.: Uistoriscbe Zeitscbriften, 180 (1955) 16. p.14 Karl Otmar von Aretin: Der AuJffktaTte Absoktlsmus. Koln, 1974.15 Poor lanos — Nyan- Gabor: I\jiigat-Eur6pa is aQ'armatbirodalmak kialakuldsdnak kora (1500-1800)

Budapest, 1990.; Ilajnal Isft-an: L'jkor tortenete. Budapest, 1988.; Moman Balint es SzekfuGjoila: Itlagfar tortir.et. Budapest, (e.n.) ^^I. kotet.; Biiroknicia is koytga-^gcitdsi reformok Magparhon-ban. Kozreadja Csizmadia .\ndor. Budapest, 1979.; Kosary Domokos: Ujjdepites is polgdrosodds1711-1867. Magyarok Europabnn III. kotet. Budapest, 1990.; Jaszi Oszkar: A llabsburg-MoKanbia felbcmlasa. Budapest, 1983.; Hermann Bald: Ostemicbiscbe Rechtsgeschichte. Graz, 1979.;OskarLehner: OsterrsMsbs Verfassugs-uiid VenvahungsgssMcbts. Linz, 1992.

.az .-tsszoLU`ı`T:o~.tus Jtıtti '1`E1u~.a"-:s:tE'ı`E 40'?

Az 1923-as oslói történészkongresszuson llflirbef Lbšfárísr referátumáról le-folyt vitában került szóba elöször, hogy a filozófusok és fiziokraták programjamilyen mértékben valósult meg a gyakorlatban. Itt alakult ki egységes álláspontarról, hogy a felvilágosult abszolutizmus speciális európai jelenség, amely az1?6Ü-as évektöl a francia forradalomig terj edó idószakot fogta át'-l

rlz államtudomány szempontjából Fıátg Ha-frrerg 1955-ben megjelent tanul-mánya képezi a következö szakaszt."-* A szerzó a fogalom lényegének a rendistruktürától történó cltávolodást tartja. Ő tisztázta elöször, hogy a felvilágosultabszolutizmus esetében egy sajátos kormányformáról van szó, ö elemezte máigérvényes módon az állami szervek és a közigazgatás korabeli szerepét.

Az eddigi legteljesebb tudományos összefoglalást az 19?4-ben megjelent,Karl' Ofszet .ves Aıztie szerkesztette kötet jelenti.l4 Ez a mü ugyan kisebb hang-sülyt fektet a felvilágosult abszolutizmus államtörténeti vonatkozásaira mint azelözö, de az egyes érintett országok bemutatásával lehetöséget kínál az ilyenszempontú megközelitésre. .-'H tanulmánykötet abban az értelemben hozottfordulatot, amennyiben a felvilágosodást nem szükiti a filozófiára, a kifejezésalatt az egész korszellemet érti.

IF. A FEL1nLÁoosuLT .usszotuzızatus ÁLL.s1vtáıvA.z ısstsavzı

Európa földrajzi peremvidékén a Xi-flll. század elsö harmadától a francia for-radalomig eltelt idószak a felvilágosult abszolutizmus jegyében telt el. Iylig föld-részünk rsatrzááir régióiban a polgári átalakulás gazdaság-átalakító, társadalmat,államszervezetet korszerüsitó szerves folyamatai zajlottak, a penfifida egy üjtipusü kormányforma alakult zl. fejlódésben elmaradt éázén- ár .érfst-remjsaf, aaeeditsmde és .r.éert.aliedtf térség országaiban az állam vállalta magára a korszerüsitésfeladatát. .fl politikai, hatalmi és jogi eszközökkel megkísérelt, erószakot semnélkülözö modernizációs törekvés egyik legfontosabb eszköze'a közigazgatásvolt. Térségılinkben a korszerü adminiszuáció, a célszerüen müködó bürokrati-kus igazgatási rendszer kialakitásának igénye és elsö kísérlete a felvilágosultabszolutizmus idejére esett.l-5

*_r _ _

*Í lfj. Barta jános: Ajltfrifftígareff a.*Í1.ı`;ztrz*'.õrf.F.=3'_.*:.:::.r tıgrzlıpslffféqjlr rr I leárfieıg af sr l`laf5rf:.y_a.áfE1v: .-vfeırarrlıfrálarf.Budapest, 1933: Kosáry Domokos: il-l:Fsfe.*'á`:J'r'.ı` .-.T XI-'Tl'l'. .rgrígeali áíegjumrszrıfgsn. .~`-.I-tadémiai Kiadó.Budapest, 1933. 273-2'.*'Šı. pp.

13 Fritz llarnıng: Der .-lufgeklarte fiılrısoltıtismus. In.: I l.if!r::n`.-:zár Ze:`n`rf=r}I'se, 133 [1955] ló. p.1* Karl Ütrnar von ."'ı.retin: Ürr Arfiréluızs z=l.lf.+`rf.f'af.ó`.«v.t.vJ`. Köln, lÉ.lT4.'Í' Poór ˇ] ános - Í`-iyáry fiábor: Pfjrggef-Eıfmjoe év .s ,gjurzııeféfındelmrté .é:l.vlf:zl-Jefrírdrteé éerrr (Hdd-1Fá'ÜÜ)Budapest, 1993.; llajnal István: Újkor története. Budapest, 1933.; l-lótnan Bálint és Szekfüflyula: ."'.~legıfer fára-árat Budapest, {é.n.} Vl. kötet.; Bílméıríoh át éágtgeggefdrf mybfleeš fıíe_g}'ar.áafl-Érett. Hözreadja Csizmadia ."~.ndor. Budapest, 1Él?Él.; I-íosáry Domokos: Újdáezlär .-.fr psifgzíınrszáirÍFÍ F-l'á't.'í?. Magyarok Európában lll. kötet. Budapest, 1993.; _]ászi Üszkár: A l leárávrıg-il-Is::untfJrlr_j'.i!ltsJzJáÍ.te. Budapest, 1933.; llermann Baltl: Örtenráallfrcár Rrıfrtrgtrıréfróír. Graz, 1'Šl`A"Ü'.;Üskar Lehner: Örfrrrrfdafsór l-"rý;<'.f.re_g.f-:.vm' lfeneaftergızgrrnáfrófr. Linz, 1992.

408 STIPTA IsivAN

A korssyrit dllam sziiksegleteit a felvilagosult abszolutizmus torekvesei hata-roztak meg. A vegrehajto allarni apparatus letrehozatalanak modja, szervezeti esmukodesi rendje a terseg egyes orszagainak jellegzetessegei szerint alakult. Atortenelmi veledenek, az orszagok eltero tortenelmi hagyomanyai ellenere fel-lelhetoek olyan kozos sajatossagok, amelyek azonos modon ervenyesiiltek min-den erintett allamban.

A felvilagosult abszolutizmus legfontosabb celkituzeseit csak a rendi struk-turatol torteno eltavolodas reven valosithatta meg. Ez az igeny a kozigazgatasranezve evszazados szervezeti es mukodesi elvek attoreset eredmenyezte. A szii-letesi elojogok dominanciaja, a rendek, kulonosen a forendek hivatalvisslesi mono-poliuma lenyegi ellentetbe keriilt a korszerusito allamszervezesi torekvesekkel. Ahivatalnokok ktvd/as^tdsdndl nagyobb teret kapott a tanult polgari reteg, a s%ak-kep^ettseg kovetelmenye egyre inkabb hatterbe szoritotta a szarmazason nyugvokivalasztasi rendszert. Az egyseges kozponti kanyitas a kozepkori privilegiumo-kon nyugvo, teriileti kiilonallasban is megnyilvanul6j£a«'/<4#/arcj««Jt kezdte ki. Akozigazgatasban csokkent rendi s^pkdss^emseg, a kivaltsagokhoz kotodo hagyomd-nyok szerepe.

Az etatfcfffltts a felvilagosult abszolutizmus jellegado ismerve lett. Az allam apolitikai, tarsadalmi, gazdasagi folyamatok iranyitasaban donto szerepet vallalt.Szervezo tevekenyseget, kozhatalmi jogosinranyait en^enyesitette olyan teriilete-ken is, amelyek korabban s^abdljo^atlanok voltak. Ebben az idoszakban valt anepjolet Mstatusuggye", az egeszsegiigy allami feladatta. A kozponti igazgatashataskoroket es feladatokat vont el az egyhaztol (oktatas), korlatozta a maganfol-desurak itelkezesi tevekenyseget. Az allami akarat ervenyesitesenek fontos esz-kozei lettek a mindenkivel szemben azonos kotelezettseget megallapito, nemestes jobbagyot, egyeneket es testiileteket egyforman kotelezoyi '̂ normdk.

A felvilagosult abszolutizmus meghatarozo jeOegzetessege a felvilagosodaseszmeinek befolyasa az uralkodo es tanacsosai tevekenysegere. A felvilagosultabszolutizmust uj uralkodoeszmeny jellemezte. Az ,,isten kegyelmebol" uralko-do kkaly helyebe a hivatasat tevekenysegevel igazolo allamfo lepett. A hatalomradikalisan csokkentette vagy kiiktatta a kozponti kormanyzat rendi korlataitAz uralkodas /^^^/jellege erosodott meg; a — tobbsegiikben — muvelt, onalloszellemisegu kiralyok alanyi erdekeltseget es felelosseget ereztek alattvaloik es akoz iigyeiert. Az orszagok zomeben ez a felfogas a legfontosabb allamiigyeks^emelyes intezesenek igenyevel parosult, amely altalaban jotekony hatassal voltaz egyseges, centralizalt kozigazgatas kialakitasara. II. Frigyes nem csupan Istenkegyelmebol uralkodott, hanem a nep es kozotte letrejott (egyebkent felbont-hatatlan) szerzodesre hivatkozott. Maga II. Frigyes, a neki tulajdonitott mondasszerint az allam elso szolgaja volt, kormanyzata idejen elkiilonult az allam es adinasztia vagyona, az uralkodo nem csupan tulajdonos, hanem az allam legfobbkepviseloje is volt.

Az erintett orszagok torteneteben eloszor kezd az ,,alattvalo" fogalma al-lampolgari ertelmet nyerni. Az allam es a teriileten elo lakossag kozotti viszony-

-ses S'ı`Ivr.-'-. Is'ı"v.lt»:

.-'\. .éarJ`.zrnf ríffare szükségleteit a felvilágosult abszolutizmus törekvései hatá-rozták meg. .-ll végrehajtó állami apparátus létrehozatalának módja, szervezeti ésmüködési rendje a térség egyes országainak jellegzetességei szerint alal-ıult. Atörténelmi véletlenek, az országok eltéró történelmi hagyományai ellenére fel-lelhetöek olyan közös sajátosságok, amelyek azonos módon érvényesültek min-den érintett államban.

Ft felvilágosult abszolutizmus legfontosabb célkitüzéseit csak a rendi struk-türától történó eltávolodás révén valósíthatta meg. Ez az igény a közigazgatásranézve évszázados szervezeti és mükötlési elvek áttörését eredményezte. .-'-H szü-letési elöjogok dominanciája, a rendek, különösen a fórendek áfttatelrfreáíri resea-pdfiitrea lényegi ellentétbe került a korszerüsítö államszervezési törekvésekkel. tlhivatalnokok .éiadfergtdrdztríf nagyobb teret kapott a tanult polgári réteg, a szafa-zë.-šˇ,t:s_-iettrg követelménye egyre inkább háttérbe szorította a származáson nyugvókiválasztási rendszert. Az egységes központi irányítás a középkori privílégiumo-kon nyugvó, területi különállásban is megnyilvánuló yûera':`ık:r!en;jzr:tIt kezdte Aközigazgatásban csökkent rendi .tgsıëríi`rzsrvl'rr;g. a kiváltságokhoz kötódó ázgıearrí-rfyezls szerepe.

Az ster:`z_ffa:zfı` a felvilágosult abszolutizmus jellegadó ismérve lett. .-'iz állam apolitikai, társadalmi, gazdasági folyamatok irányításában döntö szerepet vállalt.Szervezö tevékenységét, közhatalmi jogosítványait érvényesitette olyan területe-ken is, amelyek korábban rzaâdfjfsgatfaeaé voltak. Ebben az idöszakban vált anépjólét ,,stát`usüggyé”, az egészségügy állami feladattá. .ik központi igazgatáshatásköröket és feladatokat eset rf az egyháztól (oktatás), korlátozta a magánföl-desurak ítélkezési tevékenységét. ilz állami akarat érvényesítésének fontos esz-közei lettek a mindenkivel szemben azonos kötelezettséget megállapító, nemestés jobbágyot, egyéneket és testületeket egyformán kötelezöyhg:` eanzdé.

.-1 felvilágosult abszolutizmus meghatározó jellegzetessége a felvilágosodáseszméinek befolyása az uralkodó és tanácsosai tevékenységére. .elt felvilágosultabszolutizmust üj uralkodóeszmény jellemezte. Az ,,isten kegyelmébölll uralko-dó király helyébe a hivatását tevékenységével igazoló államfó lépett. .fl hatalomradikálisan csökkentette vagy kíiktatta a központi kormányzat rendi korlátait.Elz uralkodás rze.tt.f`.áý/f jellege erósödött meg; a - többségükben - müvelt, önállószellemiségű királyok alanyi érdekeltséget és felelösséget éreztek alattvalóil-t és aköz ügyeiért. Az országok zömében ez a felfogás -a legfontosabb államügyektzszzrffíyfer intézésének igényével párosult, amely általában jótékony hatással voltaz egységes, centralizált közigazgatás kialakítására. II. Frigyes nem csupán Istenkegyelméböl uralkodott, hanem a nép és közötte létrejött (egyébként felbont-hatatlan) szerzódésre' hivatkozott. Maga II. Frigyes, a neki tulajdonított mondásszerint az állam elsö szolgája volt, kormányzata idején elkülönült az állam és adinasztia vagyona, m uralkodó nem csupán tulajdonos, hanem az állam legfóbbképviselöje is volt. -

ñz érintett országok történetében elöször kezd az „alattvaló” fogalma ál-lampolgári értelmet nyerni. Az állam és a területén élö lakosság közötti viszony-

A/ ABSZOLUTI/MUS JOGI TERMESZETE 409

ra nezve lassan kialakult egy kolcsonosseget feltetelezo allaspont, amely a kor-manyzat gondoskoddsi kotelezettseget is magaban foglalta. A rendi struknirankiviili tarsadalmi csoportok tagjai allamilag szamon tartott alanyok, emberbarati,vallasi-humanisztikus vagy celszerusegi-penzugyi okokbol a kozigazgatas tenye-zoi lettek. A vegrehajto apparatus tevekenysegenek s^emelji hatdskore jelentosenkitagult. Kiilonlegesen fontos volt a felvilagosult abszolutizmus felfogasa akotott jogallasu termelocsoportokkal kapcsolatban. Egyes allamok megakada-lyoztak a paraszti telkek felvasarlasat es kisajatitasat. II. Frigyes a jogvedelmetcsak az uradalmi jobbagyokra es a telepesekre terjesztette ki, mert katonai er-dekbol igyekezett dszteletben tartani a nemesseg erdekeit. II. Jozsef, es reszbenmar Maria Terezia is, ezzel szemben fokozatosan felszamolta a nemesi ado-mentesseget, es a robotot. A jobbagyvedelem teriileten II. Jozsef jutott el leg-messzebb: 5 deklaralta elso izben a tor\Teny elotti egyenloseget, es sziintettemeg a jobbagysag szemelyi kotottsegeit. Dania (Norvegiaval es Schleswig-Holsteinnel) es Svedorszag a XVIII. szazad vegere szinten jutott el a felvilago-sult szellemu jobbagyfelszabaditasig. Oroszorszagban a reformigeretek es aKatalin-fele birtokreformok ellenere rosszabbodott a jobbagyok helyzete.16

A felvilagosult abszolutizmus nem csupan az allamrezon igenyeibol es afelvilagosodas gondolataibol indult ki. Kialakulasaban meghatarozo szerepetjatszottak egyes vallasi iranyzatok (janzenizmus, pietizmus).

Az uj szellemi kanyzatot befogado allamok intezkedeseiben megjelentek aszekularizacio jelei. Az uralkodok szemelyes beallitottsagatol fuggoen a vallaspozitiv szabalyai eltero mertekben hatottak az allamvezetes elvi iranyitasara,vegrehajtasi tevekenysegere. A valldsirdnyitds reszben allami feladat lett, kiserlettortent a tokrancia szervezeti, jogszabalyi garanciainak kialakitasara. A IlabsburgBirodalomban II. Jozsef idoszaka alatt megerosodott az allami kontroll az egy-haz felett, az allam reszt kert az egyhaziak kepzeseben, sajat szenreivel elleno-riztette a vallasi kotelezettsegek teljesiteset. A reformokat nem a valla selleness egmotivalta. Az egyhazi eletbe valo drasztikus beavatkozast alapvetoen gazdasagierdek motivalta.17

Gyakran olyan gondolatokat is a felvilagosodas javara irunk, amelyek a ka-meralistak es allamelmeleti gondolkodok mar a XVII. szazadban koveteltek. Afelvilagosult abszolutizmus kormanyzati gj'akorlata nagy reszben hatasukravaltozott meg. Az esetszeru, szer%rezetlen allami gazdalkodas, az udvar sziik-segleteit eloterbe allito, esedeges penzug)i gyakorlat helyebe a legtobb helyen

16 Kutbarina tier Ziveiten Kaiserin ttnd Ceset^sebenn von fjissland Instruction f/ir die ^ti Vertiefung desEntivurfs *?( einem mum Geset^bacbs uerorclnete Comtsslon, lliga/Mietau 1768.; Maria Tberesia undJoseph II. Ihre Corresponding hrsg. \'on Arnulf von Arneth, Bd.2. Wien 1867. 165-180. pp.;Wehrner Kiitder: Gesellscbatfiiche Voraussets^mgen und Enlwickhingstyp des Absolutismus in fjtisland.Jahrbuch fur Geschichte der sozialistischen Lander Europas. Bd. 13/2. 1162-1169. pp.

17 Hugo Hantsch: Die Eutivickluiig Osterreicb-Ungciriis ^ur Grossmacht (Geschichte der fuhrenden\rolker, Bd. 15) Herder, Freiburg 1922. 223. p.; Otto Stolz: Grundriss der ostemiscbcnVerfassuiigsgssMchte. Tyrolia, Innsbruck-Wien, 1951. 85-86. pp.

.kz .-tsszttLtt:ı'tzs.tUs Jotu Ttlttsa'-:szE'ı'.u 409

ra nézve lassan kialakult egy kölcsönösséget feltételezó álláspont, amely a kor-mányzat gsna'anksráíi`f kötelezettségét is magában foglalta. .-1 rendi struktürán

társadam csoportok tagjai államilag számon tartott alanyok, emberbaráti,vallási-lıumanisztikus vagy célszerüségi-pénzügyi okokból a közigazgatás ténye-zói lettek. rk végrehajtó apparátus tevékenységének J`zsnzáý'f f1ata'.ı`.feá`.fz jelentösenkitágult. Különlegesen fontos volt a felvilágosult abszolutizmus felfogása akötött jogállásü terrnelöcsoportokkal kapcsolatban. Egyes államok megakadá-lyozták a paraszti telkek felvásárlását és kisajátítását II. Frigyes a jogvédelmetcsak az uradalmi jobbágyokra és a telepesekre terjesztette ki, mert katonai ér-dekböl igyekezett tiszteletben tartani a nemesség érdekeit. II. józsef, és részbenmár Mária Terézia is, ezzel szemben fokozatosan felszámolta a nemesi adó-mentességet, és a robotot. zl. jobbágyvédelem területén II. József jutott el leg-messzebb: ö deklarálta elsö izben a törvény elötti egyenlöséget, és szüntettemeg a jobbágyság személyi kötöttségeit. Dánia (Norvégiával és Schlesvvig-I-lolsteinnel) és Svédország a XVIII. század végére szintén jutott el a felvilágo-sult szellemü jobbágyfelszabaätásig. Üroszországban a reformígéretek és aKatalin-féle birtokreformok ellenére rosszabbodott a jobbágyok helyzete."'*

A felvilágosult abszolutizmus nem csupán az államrezon igényeiböl és afelvilágosodás gondolataiból indult Kialakulásában meghatározó szerepetjátszottak egyes vallási irányzatok (janzenizmus, piétizmus).

.-'iz új szellemi irányzatot befogadó államok intézkedéseiben megjelentek aszekularizáció jelei. Az uralkodók személyes beállitottságától függóen a valláspozitív szabályai eltéró mértékben hatottak az államvezetés elvi írányítására,végrehajtási tevékenységére. .-'\. aeá'zárirtš:;;frhíi` részben állami feladat lett, kisérlettörtént a tefrraritfe szervezeti, jogszabályi garanciáinak kialakítására. zl. HabsburgBirodalombarı II. józsef idöszaka alatt megerösödött az állami kontroll az egy-ház felett, az állam részt kért az egyháziak képzésében, saját szerveivel ellenö-riztette a vallási kötelezettségek teljesítését. A reformokat nem a vallásellenességmotiválta. .flz egyházi életbe való drasztikus beavatkozást alapvetóen gazdaságiérdek motiválta.F'

Gyakran olyan gondolatokat is a felvilágosodás javára irunk, amelyek a ka-meralisták és államelméleti gondolkodók már a XVII. században követeltek. .Plfelvilágosult abszolutizmus kormányzati gyakorlata nagy részben hatásukraváltozott meg. .-Ez esetszerü, szervezetlen állami gazdálkodás, az udvar szük-ségleteit elótérbe állító, esetleges pénzügyi gyakorlat helyébe a legtöbb helyen

1'-ˇ* Kefllerírfa el-.fr Zwrfteıı lfuirrrfiı eze' Geist:-Qgsörifıt volt li'..e.r.ı`.|l1n.c.ı" .ínrtmtttíer fiir :lie ga* lf"rızfgfÍ::t.g derEıitwaz-jfr .-'pr rírtrtv arresn Gri'rIgóetós ı.'rmrelvrIe {Íe„v:.í.t.fá:f.v. lligaf li-lietau lTö3.; iláerfe Távrvrfrt andjetgbá II. Live {Íenv.ıjtru:nt're.,“_j, hrsg. 'fon ."'\rnulf von ."ırneth, l`ld.l'.. Wien 1367. 165-133. pp.;"'\`{'el1rner lšíüttler: Gers.lfı`zz`ıe{f?frár I-femnrretgeıjgaır nana' E.ıltwfr.k.l:n.gs{}je .akt Aáreáftfreret fe Rırrtfeıtdjahrbuch für Geschichte det sozialistischen Liiııder Europas. Bd. 15,Í2. IIŰÉ-1159. pp.

F' llugcı llantsch: Üfr Er:.tw.á`Ã:fetg Űrfrmftó-Lizgrrrfır .zırr Gmrrererfıt (Geschichte der führendenlılölker, Bd. 15) llerder, Ikeiburg 1912. 223. p.; Ütto Stolz: Gmmlnin* der áster:-'riftítseI-"eg*itrrn:jgr,grrróft.lJte. 'l`yroli.a, Innsbruck-Wˇien, 1951. 35-36. pp.

410 STIPTA IsrvAN

atgondolt, racionalizalt allamhaztartasi rendszer lepett. Koltsegvetesi gazdalko-das ugyan meg nem alakult ki, de a kiaddsok teren a takarekossag es hatekonysagkovetelmenye ervenyesult, a bevetelek meghatarozasa es behajtasa soran eloszorjelent meg a kozos telierviseles igenye. Az allamszervezet gyors korszerusitesereezen a teriileten volt a legnagyobb szukseg. Az elkeriilheteden adoreformokat alakossag teljes koru szambavetele elozte meg, amely az allami apparatus feladatavolt. A tervszeru allami cselekves nyomait is ezen a teren fedezhetjiik fel.18

Az uj kormanyzati iranyzat felhagyott a hagyomanyos beveteli forrasok ero-szakos emelesevel. A gazdasag korszerusitese erdekeben tamogatta a kereske-delmet, adoreformot dolgozott ki, megnyirbalta az egyhaz gazdasagi kivaltsaga-it. A fi^iokmta szemlelet nyoman serkentette a mezogazdasagi termelest es —rendi allastol fiiggetleniil — vedte a termeloket. Szovetseget keresett a varosok-kal. Az ujonnan kialakitott egyseges suly es mertekrendet kozigazgatasi hivata-lok ellenoriztek. Az allami bevetelek biztositasara korszeru %ramszervrezet ala-kult.

A vegrehajtas eszkozei kozott a jogi szabalyozas fontos szerephez jutott.Megnott az egysegesito, normatw rendelkezesek szerepe. Az allami eletben erve-nyesites igenyevel kesziilt mukodesi s^abdlyok jelentek meg. A jogalkotas es al-kalmazas reven radikalisan megnovekedett a szakemberek kanti igeny. ^V felvi-lagosult abszolutizmus nilszabalyozo hajlama jotekony hatast gyakorolt z jogioktatdsra, a korszeru biirokracia megteremtesere. A kozigazgatassal szembentamasztott allami kovetelmenyek a ko%iga%ga.td$-tudomdriy kialakitasat is serken-tettek.

Minden allam centralizalt kozigazgatasi rendszert epitett ki, vagy ennekmegteremtesere torekedett. A kozponti akarat vegrehajtasara ko%eps%intu es hejylvegrehajtasi szervek letesiiltek, hatterbe szorultak a rendi intezmenyek, parriku-laris jellegu teriileti onkormanyzatok. Megszunt a varosok, cehek, egyetemek,nagybirtokok korabbi kulonallasa. Felmeriilt az igeny az igazgatas es biraskodaselvalasztasara. A testiileti elv\rel szemben az egyenifeleldsseg keriilt eloterbe, meg-kezdodott a kozponti igazgatas il^tipusok szerinti tagolasa. Elkiilonulnek egy-mastol az oeconomia, a juridica, a politika, az ecclesiastica es a militare szerveies normal. K6nronalaz6dtak az allami apparatussal szembeni uralkodoi elvara-sok, az igazgatas hivatah^eruve, mukodese egyre inkabb dllandovd valt. A hivatalibiirokracia jogallasa megvaltozott: az allami alkalmazottak megbizasukat hataro-zatlan idore kaptak, munkajukat fofoglalkozasban lattak el, a tevekenysegiikkelkapcsolatos elvarasok egyertelmuve valtak. Ebben az idoszakban formalodnak ahivatalnokokkal szembeni szakmai kovetelmenyek, valik az allami szolgalatfizetett tevekenysegge.

Adam Wandruszka - Kurt Skalnik (FIrsg) Ostemicb 1S4S-T91S, II. Bd. (A'erwaltung undRechtwesen) Wien, 1976.; lirnst C. [fellbling: Osterrtichuche Verfassungs- und Vmvaltitngsgeschichte.Zweite, verbesserte undergan^e Auflage. Springer \'crlag, Wien/New York, 1974. 287-301. pp.

410 S`ı`1ı='1`..-\ Is`ı`v.-íiv

átgondolt, raeionalizált államháztartási rendszer lépett. Költségvetési gazdálko-dás ugyan még nem alakult ki, de a éiedzíraıé terén a takarékosság és hatékonyságkövetelménye érvényesült, a brašre/sé meghatározása és behajtása során elöszörjelent meg a közös teherviselés igénye. Az államszervezet gyors korszerüsítéséreezen a területen volt a legnagyobb szükség. .\z elkeriilhetetlen adőreformokat alakosság teljes körű számbavétele előzte meg, amely az állami apparátus feladatavolt. .-'lt tervszerű állami es elekvés nyomait is ezen a téren fedezhetjük fel.13

Az új kormányzati irányzat felhagyott a hagyományos bevételi források erő-szakos emelésével. .-'\ gazdaság korszerűsítése érdekében támogatta a kereske-delmet, adőreformot dolgozott ki, megnyirbálta az egyház gazdasági kiváltsága-it. .-\. _)'igia/erare szemlélet nyomán serkentette a mezőgazdasági termelést és --rendi állástől függetlenül - védte a termelőket. Szövetséget keresett a városok-kal. .\z újonnan kialakított egységes súly és mértéhendet közigazgatási hivata-lok ellenőrizték. .kz állami bevételek biztosítására korszerű vámszervezet. ala-kult.

-E végrehajtás eszközei között a jogi szabályozás fontos szerephez jutott.Megnőtt az egységesítő, rfanvaarzif rendelkezések szerepe. .-`\z állami életben érvé-nyesítés igényével készült rfzzlˇziiáír/ăJ`i .~`.=§abä_ıj'Ozé. jelentek meg. A jogalkotás és al-kalmazás révén radikálisan megnövekedett a szakemberek iránti igény. .-`\. felvi-lágosult abszolutizmus túlszabályoző hajlama jótékony hatást gyakorolt a jagiaé.tard.~`re, a korszenfı büroháeia megteremtésére. .-\ közigazgatással szembentámasztott állami követelmények a zéärL.§ga.zgará.ı`-Iadamáay kialakítását is serken-tették.

Minden állam centralizált közigazgatási rendszert épített ki, vagy ennekmegteremtésére törekedett. A központi akarat végrehajtására »éıfı`gı=§fJi`.*;,a,Íi:rizl' ár ásfyívégrehajtási szervek létesültek, háttérbe szorultak a rendi intézmények, partil-.`"ı.ı-láris jellegű területi önkormányzatok. Megszűnt a városok, eéhek, egyetemek,nagybirtokok korábbi különállása. Felmerült az igény az igazgatás és bíráskodáselválasztására. .~"~. testületi elvvel szemben az zgg_;'e'f2ifi°/slrlfilrg került előtérbe, meg-kezdődött a központi igazgatás .č{gyf$.a.ı`ala szerinti tagolása. Elkülönülrıek egy-mástől az oeeonomia, a juridiea, a politika, az eeelesiastiea és a rnilitare szerveiés normál. Iíörvonalaződtak az állami apparátussal szembeni uralkoclői elvárá-sok, az igazgatás áázfariifirgarrfzié, ınüködése egyre inkább tíifarfzífírtá vált. .-\ hivatalibürokrácia jogállása megváltozott: az állami alkalmazottak megbízásokat határo-zatlan időre kapták, munkájukat Főfoglalkozásban látták el, a tevékenységükkelkapcsolatos elvárások egyértelművé váltak. Ebben az időszakban forrnálődnak ahivatalnokokkal szembeni szakmai követelmények, válik az állami szolgálatfizetett tevékenységgé.

ˇ " K

'll J-*ıdarn W-'andtuszka - Ktırt Skalni-k (llrsg) Ö.ı`i'errE':`r.ı.fı I-343-1918, ll. Bd. (Verwaltung undllechnvesen] \\l'ien, 1976.; Lirnst C. llellbling: Ö.rferfz:`ré:}t-ára l'-f's{7'if.rJ`.e.ı.;,gi`- :furi lferıardrafızgrgerriıíráfs.Zatráfa. ıfef1ıÍ:eı'.+'rrfe ıwtd' rrgziirtt,-ya' Áiffágge. Springer Verlag, Wien/New "ı'ork, 1.974. ES?-301. pp.

A/, ABS/OLUTI/MUS JOG I TERMKS/ETK 411

A felvilagosult abszolutizmus humanizalta a biintetojogot, megujitotta azeljarasjogot es elokeszitette az egyseges civiljogi kodifikaciot. A legtobb erintetthatalom tamogatta a tudomanyt, az iskolaiigyet, muveszeteket, ipart, manufak-nirakat, es a mezogazdasagot. A nemet birodalmon beliil kiilonosen eredme-nyes volt ez a tevekenyseg egyes jol kormanyzott tartomanyokban, mint Baden,Szaszorszag. Spanyolorszagban (III. Karojy) Portugaliaban (Pombal), Franciaor-szagban (Choiseul), Napolyban (Tanucd), Parmaban (Dutillot), Toszkanaban (LJpotiiqsyherceg) es Ausztriaban (II. Jo^sef) az allam fontos reformokat hozott a jezsui-tak mas rendek ellen, az uralkodok befolyast nyertek az orszagon beliili vallas-kanyitasba a papal udvarral szemben.

A klasszikus abszolutizmus az egyenek jogait a testuleti szabadsag kereteikozott ervenyesitette. (Karl von Raumer). A felvilagosult abszolutizmus ezzelszemben megkiserelte a testuleti elojogokat es az onkormanyzat maradvanyaitlebontani. Kiemelkedo kepviseloik azonban nem tudtak azt az ellentmondastfeloldani, amely abban allt, hogy minden alatt\ralot egyenlonek nyilvanitottak, esaz uralkodot csak sajat szemelyes kepessegevel legitimaltak, addig hatalmukalapja a dinasztikus oroides volt, kormanyzatuk egyeduralomra epiilt.

VI. OSSZEGZES.

Az abszolutizmus az europai torteneti fejlodes fontos korszaka volt. Nem vi-tathato szerepe a belso beke megteremteseben, a szethiizo rendi hatalom allamialarendeleseben, az igazgatas kiepiteseben, az igazsagszolgaltatas, a kulnira, agazdasag, a videk fejleszteseben, nem utolso sorban — eltekinU^e Oroszorszagtol— a jobbagyok tamogatasaban. Az abszolutizmus elosegitette, hogy az emberekracionalis, ceka orientalt tevekenysegre (munkara) es a tarsadalomba valo integ-raciora szokjanak. Lehetove tette a vallasi tiirelmet, tamogatta az infrastrukturat,harcolt a visszaelesek ellen. Az is igaz, hogy sok reformelkepzeles torzo maradt,es eppen akkor, amikor az uralkodok a tarsadalmi viszonyokat radikalisan akar-tak megvaltoztatni, eredmenytelen is volt. Nem ez volt az utolso olyan kor-manyzati rendszer, amelyben nil nagy volt a tavolsag a torvenyekben, rendele-tekben megfogalmazott elkepzelesek es a valosag kozott.

r'\?l .E1352/.Í `JLl_lˇl `l}*Él\lUS jüllil 'l`lill.l*~.=íljL5 If'lli"l`E. 41 1

E1 felvilágosult abszolutizmus humanizálta a büntetőjogot, megújitotta azeljárásjogot és előkészítette az egységes civiljogi kodifikációt. il. legtöbb érintetthatalom támogatta a tudományt, az iskolaügyet, múvészeteket, ipart, manufak-türákat, és a mezőgazdaságot. Ft német birodalmon belül különösen eredmé-nyes volt ez a tevékenység egyes jól kormányzott tartományokban, mint Baden,Szászország. Spanyolországban fiiˇI. Kzírsýf) Portugáliában (Pa.vréaz”), Franciaor-szágban {Césr`.rsa.§l, Nápolyban eaafnr),Pármában jfiztiffeä, 'fˇoszkánában fizjbáraagyáarrsg) és Ausztriában (H. jfág.-.`.y§ az állam fontos reformokat hozott a jezsui-ták más rendek ellen, az uralkodók befolyást nyertek az országon belüli vallás-irányításba a pápai udvarral szemben.

A klasszikus abszolutizmus az egyének jogait a testületi szabadság kereteiközött érvényesitette. (Kari :Jaa Rzirrraisffi. A felvilágosult abszolutizmus ezzelszemben megkísérelte a testületi előjogokat és az önkormányzat maradványaitlebontani. lsfiemelkedó képviselőik azonban nem tudták azt az ellentmondástfeloldani, amely abban állt, hogy minden alattvalót egyenlőnek nyilvánították, ésaz uralkodót csak saját személyes képességével legitimálták, addig hatalmukalapja a dinasz tikus óröklés volt, kormányzatuk egyecluralomra épült.

VI. ÖsszEozÉs.

Az abszolutizmus az európai történeti fejlődés fontos korszaka volt. Nem vi-tatható szerepe a belső béke megteremtésében, a széthúzó rendi hatalom államialárendelésében, az igazgatás kiépítésében, az igazságszolgáltatás, a kultúra, agazdaság, a vidék fejlesztésében, nem utolsó sorban - eltekintve Oroszországtól- a jobbágyok támogatásában. :Hz abszolutizmus elősegítette, hogy az emberekracionális, célra orientált tevékenységre (munkára) és a társadalomba való integ-rációra szokjanak. Lehetővé tette a vallási türelmet, támogatta az infrastruktúrát,harcolt a visszaélések ellen. r-*iz is igaz, hogy sok reformelképzelés torzó maradt,és éppen akkor, amikor az uralkodók a társadalmi viszonyokat radikálisan akar-ták megváltoztatni, eredménytelen is volt. Nem ez volt az utolsó olyan kor-mányzati rendszer, amelyben túl nagy volt a távolság a törvényekben, rendele-tekben megfogalmazott elképzelés ek és a valóság között.

412 STIPTA IS'IVAN

ZUSAMMENFASSUNG

Das Absolutismus wie auch die aufgeklarte monarchische Regierung sindeuropaische Erscheinungen gewesen. Nur der 'Ilieorie nach beruhte sie auf derungeteilten und uneingeschrankten Gewalt einer Person, die als Gesetzgebernicht den Gesetzen unterworfen ist, keiner Kontrolle unterliegt. AbsoluteGewalt ist souverane Gewalt, ,,summa perpetuaque potestas", wie Jean Bodensie definiert hat. Begrifflich und rechtlich schliesst sie Konkurrenz undWiederstand aus — und tatsachlich hat das Bediirfnis nach einer Gewalt, dieBurgerkriege zu vermindern, Ordnung, Besitz, Nahrung zu sichern,Wiederaufbau und Yerbesserung der Lebensverhaltnisse zu bewirken.

Seit Jellinek unterscheidet man einen Absolutismus im Staat, den derMonarch ausiibt, und einen Absolutismus des Staates, wenn der Staat alssolcher alle Rechtsfiille fiir sich beansprucht. Im ersten Fall erscheint der Staatmehr oder weniger minder als Objekt herrscherlicher Vollgewalt, im zweitenFall als Inbegriff aller offentlich-rechtlichen Funktionen, die bis zum totalitarenMachtanspruch emportgefiirt werden kann.

Der Absolutismus war eine wichtige Durchgangstufe der europaischenEntwicklung. Seine verdienste um die innere Befriedung, die Einordnung derfeudalen Gewalten in den Staat, den Ausbau der Verwaltung, die Forderungvon Rechtsprechung, Kultur, Wirtschaft und Landesentwicklung, nicht zuletztdie Rettung des Bauerstandes.

Den Begriff „ aufgeklarter Absolutismus" wurde von Wilhelm Roscher imJahre 1847 in die wissenschaftliche Terminologie eingefuhrt. Die Franzosensprachen von ,,aufgeklarter Despotismus", welcher Terminus aus derphysiokratischen Literatur stammt, und zuerst von Diderot in seinen Briefengebraucht wurde. Fritz Hartung tritt mit Recht fur Trennung der beidenBegriffe ein, weil im deutschen Sprachgebrauch Despotismus reineWillkurherrschaft bedeutet, aufgeklarter Absolutizmus aber eine ,,sich freiwilligan Gesetze bindende und Rechte der Untertanen anerkennendeRegierungsform" dargestellt.

Grundsatzlich bedeutet der Begriff ,,aufgeklarter Absolutismus" einenWiederspruch in sich. Tatsachlich griffen die Monarchen dieser Epoche nureinzelne spezifische Forderungen der Aufklarung auf, namlich die, die demAusbau des Machtstaates dienKch waren und zu einer hoheren Rationalitat dergesellschaftlichen Organisation fuhrten. Weitgehend unberiicksichtigt bliebenhingegen jene Gedanken der Aufklarung, die sich nut Kontroile undBeschrankung der monarchischen Macht auseinandersetzten.

412 S'ı`ı1f1`..i Is'ı`z-'its

Zosziwırewfassowo

Das zlbsoludsmus ivie auch die aufgeklárte monarchische Regierung sindeuropáische Erscheinungen gmvesen. Nur der 'lheorie nach beruhte sie auf derungeteilten und uneingeschriinkten Gesvalt einer Ferson, die als Gesetzgebernicht den Gesetzen unterworfen ist, keiner l<Í.ontrolle unterliegt. AbsoluteGeivalt ist souveráne Getvalt, „summa perpetuacjue potest-as“, vvie jean Bodensie deiiniett hat. Begrifflich und rechtlich schliesst sie Konkurrenz undWiedmstand aus - und tatsiichlich hat das Bedürfnis nach einer Geivalt, dieBürgerkriege zu vermindern, Ordnung, Besirz, Nahrung zu sichern,Wiederaufbau und Verbesserung der Lebensverháltnisse zu bevvit`ken.

Seit _jellirıek unterscheidet man einen rltbsolutismus im Staat, den derIvíonarch ausübt, und einen .Flbsolutismus des Staates, svenn der Staat alssolcher alle Rechtsfülle für sich beansprucht. im ersten Fall erscheitit der Staatmehr oder sveniger mindet als Objekt herrscherlicher Vollgetvalt, im zsveitenFall als Inbegriff aller öffentlich-rechtlichen Funktionen, die bis zum totalitárenMachtanspruch emportge fürt sverden kann.

Der flbsolutismus war eine svichtige Durchgangstı.1fe der europiiischenEntivicklung. Seine verdienste um die innere Befriedung, die Einordnung derfeudalen Gesvalten in den Staat, den i-'tusbau der Verwaltung, die Förderungvon Rechtsprechung, Kultur, Wktschaft und Landesentvvicklung, nicht zuletztdie Rettung des Bauerstandes.

Den Begriff ,, aufgeklárter r'lbsolutismus“ vvurde von \l'l»'ili1elı1'ı Roscher imjahre 184? in die vrissenschaftliche Terminologie eingeführt. Die Franzosensprachen von „aufgeklárter Despotismus", svelcher Terminus aus derphysiokratischen Literarur stammt, und zuerst von Diderot in seinen Briefengebraucht wurde. Fritz flartung tritt mit Recht Hír Trennung der beidenBegriffe ein, vveil im deutschen Sprachgebrauch Despotismus reineYíiiflltürlterrschaft bedeutet, aufgekliirter .fllbsolutizmus aber eine ,,sich freivvilligan Gesetze bindende und Rechte der Untertanen anerkennendeRegierungs form” dargestellt.

Grundsiitzlich bedeutet der Begriff ,,aufgel-:lárter rkbsolutismus" einenlüi'iede1`sp1`1ıcl1 itt sich. 'latsiichliclt griffen die iylotıarchen dieser Epoche nureinzelne spezifische Forderungen der ftufklárung auf, námlich die, die dem.-lusbau des Machtstaates dienlich ivaren und zu einer höheren llationalitát dergesellschaftlichen Organisation führten. `*„`*If'eitgel`ıe1`ıd unberücksichtigt bliebenhingegen jene Gedankcrı der illufl-tliitung, die sich mit líonttolle undBeschránkung der monarchischen Macht auseinandersetzten.

AZ ABSZOLUTIZMUS JOGITERMESZETE 413

Wenn man die Staatskonzepzion und Reformziele des AufgeklartenAbsolutismus sieht, konnte man folgendes sagen. Allgemeines Ziel dieserRegime war die Forderung des Gemeinwohls, also der ,,nutzen der grossernzahl" der Burger.

Der Staat wird ein zentralisierter Venvaltungsapparat mit ausgebildeterBehordenorganisation und gleichmassigem rationalem, daher leichtiiberblickbarem funktionellem Aufbau.

Der Staat des aufgeklarten Absolurismus greift normierend und befehlendin alle Lebensverhaltnisse der Untertaten ein. Die Untertanen wurden alsUnmiindiger aufgefasst, die in alien ihren Lebensausserungen belehrt, dirigiertund kontrolliert werden miissen. Die Reformen erfolgten daher nach demMotto ,,Alles fur das Volk, aber nichts durch das Volk" weitgehend ohne aktiveBeteiligung des Volkes.

Der Monarch griindete seine Herrschaft nicht auf gottliches Recht, sondernleitete aus der Natur des Menchen, aus sozialen Notwendigkeiten und aus derGeschichte her. Er verstand den Staat als rationale Institution, Politik alsverniinftiges Handeln, und bemiihte sich, das fortgeschrittene ,,aufgeklarte"Denken seiner Zeit in seinem Staate zur Geltung zu bringen, namlich inReformen umzusetzen. Reformen freilich, die das bestehende soziale undpolitische System nicht aufiosen, sondern modernen Anforderungen anpassensoil ten.

Was die Verwaltugsreformen anbelang, bin ich iiberzeugt, dass diewichtigsten Anderungen bei der Beamtenschaft- Biirokratie geschehen.Die Zahl der Beamten war im 17. und beginnenden 18. Jahrhundert verglichenmit der spateren Entwicklung noch relativ gering. Die hoheren Positionenbefanden sich fest in der Hand des Hochadels, der sich starker den eigenenStandesinteressen als dem Staat verpfiichtet fuhlte. Die Entlohnung derBeamten erfolgte meist aus ihrer Tatigkeit heraus durch Naturalien, und nur zueinem geringeren Teil durch ein fixes Gehalt. Ublicherweise musste ein Beam-ter zunachst mehrere Jahre unentgeltlich arbeiten, um sich durch die praktischeTatigkeit die Kenntnisse anzueignen. Es gab keine Altersversorgung. Haufig'wurde iiber die fachliche Inkompetenz, mangelnden Arbeiteinsatz sowie dieweitverbreitete Korruption geklagt.

Die Reformkonzepte der aufgeklart- absoluten Herrscher bauten darauf auf,die Beamtenschaft zur Stiitze der staatlichen Herrschaft zu machen und alsintegrativen Faktor zur Schaffung eines einheitlichen Staatskorpers einzusetzen.Die Beamtenschaft sollte als Waffe gegen die Stande dienen und den Wandelvom Standestaat zum Beamtenstaat herbeifuhren. Weiters solle sie alsTransmissionsriemen fungieren, um die politischen Konzepte desLandesfiirsten ins Volk zu ttagen. Die Ausweitung der staatlichen Tatigkeit aufneue Aufgabengebiete sowie die Errichtung staatlicher Behorden auf mittlererEbene fuhrten zu eiiier wesentlichen Vermehrung der Zahl der Beamten.

rkifi :lHSZ{}LLl'l`I?lMUS jÜGl `1`l:`.liLh1]iI5ifSETE 41. 3

lzllienn man die Staatskonzepzion und Reformziele des Aufgel-:lártenillbsolutismus sieht, könnte man folgendes sagen. Allgemeines Ziel dieserRegime avar die Förderung des Gemeimvohls, also der ,,nutzen der grössernzahl" der Ffıürger.

Der Staat svird ein zentralisierter Venvaltungsapparat mit ausgebildeterBehördenorganisation und gleichmássigem rationalem, daher leichtüberblickbarem funktionellem ikufbau.

Der Staat des aufgeklárten .-lbsolutismus greift normierend und befehlendin alle Lebensverháltnisse der Untertaten ein. Die Untertanen svurden alsUnmündiger aufgefasst, die in allen ihren Lebensáusserungen belehrt, dirigiertund kontroliiert sverden müssen. Die Reformen erfolgten daher nach demMotto ,,.zl.lles für das Volk, aber nichts durch das Volk" vveitgehend ohne aktiveBeteiiigung des Volkes.

Der Monarch gründete seine Herrschaft nicht auf göttliches Recht, sondernleitete aus der Natur des Menchen, aus sozialen Notrvendigkeiten und aus derGeschichte her. Er verstand den Staat als rationale lnstitution, Politik alsvernünftiges l-landeln, und bemühte sich, das fortgeschrittene „aufgeklmte”Denken seiner Zeit in seinem Staate zur Geltung zu bringen, niimlich inHeformen uınzusetzen. Reformen freiiicb, die das bestehende soziale undpolitische System nicht auflösen, sondern modemen .fknforderungen anpassensoilten.

Was die Versvaltugsreformen anbelang, bin ich überzeugt, class dievvichdgs ten .flinderungen bei der Beamtenschaft- Bürokratie geschehen.Die Zahl der fšeamten war im li. und beginnenden lö. jahrhundert verglichenmit der spáteren Entrvicklung noch relativ gering. Die höheren Positionenbefanden sich fest in der lland des llochadels, der sich stárker den eigenenEltandesinteressen als dem Staat verpflichtet fühlte. Die Entlohnung derBeamten erfolgte meist aus ihrer Tiitigkeit heraps durch l\-laturalien, und nur zueinem geringeren Teil durch ein fi:-tes Gehalt. Llblichervveise musste ein Beam-ter zunáchst mehrere Jahre unentgeltiich arbeiten, um sich durch die praktische'Fátigkeit die Kenntnisse anzueignen. Es gab keine ñltersversorgung. Háufigwurde über die fachliche lnkompetenz, mangelnden Pirbeiteinsatz sovvie diesveiirverbreitete Korruption geklagt.

Die He forrnkonzepte der aufgekliirt- absoluten llerrscher bauten darauf auf,die ffleamtenschaft zur Stütze der staatlichen llerrschaft zu machen und alsintegrativen Faktor zur Schaffung eines einheitlichen Staatskörpers einzusetzen.Die Beamtenschaft sollte als Waffe gegen die Stiinde dienen und den Wandelvom Stándestaat zum Beamtenstaat herbeiführen. Wˇeiters solle sie als"Iransmissionsriemen fungieren, um die polirischen Konzepte desLandesfürsten ins Volk zu Iltagen. Die .-Hustveitutlg der staatlichen iliiitigkeit aufneue -kufgabengebiete soivie die Errichrung staatlicher Behörden auf mittlererEbene führren zu einer ives entlichen "Š-íermehrung der Zahl der Beamten.

414 STIPTA IsivAN

Dieses Konzept konnte jedoch nur aufgehen, wenn die Stellung derBeamten insgesamt reformiert wurde. Dem dienten eine Vielzahl vonMassnahmen, die einen Beamtentypus schufen, der im wesentlichen bereitsmodernen Vorstellungen entsprach: lebenslange Daueranstellung,Beamtentatigkeit als Hauptberuf, Verbot der Geschenkannahme, allgemeineBeforderungsrichtlinien, Einruhrung einer Alters- und Hinterbliebenen-versorgung, Erfordernis einer fur die angestellte Funktion entsprechendqualifizierenden Ausbildung. Unter Joseph II. kam es zu einer deutlichenZurtickdrangung des Adels in der Bikokratie und einer Zunahme der Beamtenbiirgerlicher Flerkunft.

Neben den personellen Massnahmen erfolgte eine Moderniesierung derArbeitsmethode der Biirokratie: Einfuhnjng des aktenmassigen Verfahrens beiden Unterbehorden (schriftliche Protokolle und Entscheidungen),Archivierungsvorschriften, schrieftliche Aufzeichnungen iiber die Ausfuhrungeiner Weisung,us\v.

Die durch die Aufklarung vorangetriebeiie Sakularisierung des offentlichenLebens lokkerte auch die religiose Bindung des Absoluten Herrschers. ImNamen des Staatsutilitarismus wurde das Religionswesen reformiert. Eine von\vichtigs te Veranderung der Reformara bildete die Unterordnung der Kircheunter den Staat. Das Motiv hierfiir bildeten weder Kirchen- nochReligionsfeindlichkeit. Die drastischen Eingriffe in das Kirchenleben waren amGemeiwohl orientiert, dienten der Steigerung der wirtschaftlichen Produktivitiitund sollten den auslandischen Einfluss auf die heimischen Glaubigenverringern.

In der Zeit des Aufgeklarten Absolutizmus wurde auch die Finanz- Steuer,Wirtschaft, Schul, und Militarwesen reformiert. Bei der Verwkklichung dieserBestrebungen spielt das Verwaltungsystem eine entscheidende Rolle.

414 S`ı`ıırı`.\ Is'ıv.-'uv

Dieses Konzept konnte jedoch nur aufgehen, wenn die Stellung derBeamten insgesamt reformiert wurde. Dem dienten eine Vielzahl vonlvlassnahmen, die einen Beamtentypus schufen, der im wesentlichen bereitsmodernen Vorstellungen entsprach: lebenslange Daueranstellung,Beamtentátigkeit als llauptberuf, Verbot der Gescherıkannahme, allgemeincBeförderungsrichtlinien, Einführung einer Alters- und liinterbliebenen-versorgung, Erfordernis einer für die angestellte Funkrion entsprechendqualifizierenden Jtusbildung. Unter Joseph II. kam es zu einer cleutlichenZurückdrángung des .-\dels in der Bürokratie und einer Zunahme der Beamtenbürgerlicher I-Ierkunft.

Neben den personellen Massnahmen erfolgte eine Ivíoderniesierung derñrbeitsmethode der Bürokratie: Einfiihrung des aktenmássigen R-'erfahrens beiden Unterbehörden (schriftliche lirotokolle und Entscheidungen),.-'lrchivierungsvorschriften, schrieftliche .-Xufzeichnungen über die i-*ıusführungeiner \.`-'~'feisung,us1.v.

Die durch die .-Xufklárung vorangetriebene Sákularisierııng des öffentlichenLebens lokkerte auch die religiöse Bindung des Absoluten Herrschers. ImNamen des Staatsutilitarismus wurde das Religionswesen reformiert. Eine vonwichtigste Veránderung der Reformára bildete die Unterordnung der Kircbeunter den Staat. Das Motiv hierfür bildeten weder Kitchen- nochReligionsfeindlichkeit. Die drastischen Eingriffe in das Kirchenleben waren amGemeiwohl orientiert, dien ten der Steigerung der wirtschaftlichen Produktivitiitund sollten den auslándischen Einfluss auf die heimischen Glaubigenverringern.

ln der '7.eit des Aufgeltliirten .-\bsolutizmus wurde auch die Finanz- Steuer,Wutscltaft, Schul, und Militárwesen reformiert. Bei der Verwirklichung dieserBes trebungen spielt das Verwaltungsystem eine en tscheidende Rolle.