Varga István - Szociális elvárások az országos és regionális közhasznú közlekedésben

Közúti Közlekedési Szakszervezet Vértes Volán Alapszervezet Varga István 1

SZOCIÁLIS DIMENZIÓ

SZOCIÁLIS DIALÓGUS

ÉRDEKEGYEZTETÉS

a közösségi közlekedési szolgáltatást végző regionális közlekedési

központok, és a Volán társaságok gyakorlatában.


NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

„BÉKÉT csak úgy lehet elérni, ha azt szociális igazságosságra alapozzák. ” (I. világháború utáni békeszerződés)

A tagországok ennek szellemében erősítikegyüttműködésüket, és alakítják a szociális dialógust, aszociális párbeszédet, az érdekegyeztetést.

Ennek közel hetven éves története során vált a tagállamokcéljai elérésének fontos részévé.

A fejlődés lépcsőfokait az Európai Unió különbözőszerződésein, nyilatkozatain, közleményein keresztüllehet figyelemmel kísérni.


1957.III.25. Római Szerződés:

Létrejön az Európai Gazdasági Közösség.

Megteremti a fórumot a szociális partnerek számára a Gazdasági és Szociális Bizottságban.

Megmarad a tagállami érdekegyeztetési rendszerek fontossága és szerepe.

Az érdekcsoportok alapvetően tagállami szinten szerveződnek.

Kijelentik, hogy a szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika

és az érdekegyeztetés egymástól nehezen elválasztható. Ezer szállal kötődnek egymáshoz.


1961. X.18. Torino

Megszületik az Európai Szociális Charta.

Elkötelezettséget hirdet az alapvető szociális jogok iránt.

A Charta érinti:

a lakás és munkakörülményeket,

szociális védelmet,

kollektív egyeztetés szabadságát,

férfiak és nők egyenlőségét,

gyermekek, fiatalok, idősek és csökkent munkaképességűek védelmének kérdéseit, továbbá

a munkahelyi környezet a munkavégzés feltételeit, a munkavállalók konzultációját és informálódását.


Mindebből látható, hogy az EU kiemelt szerepet tulajdonít a szociálpolitikának és a foglalkoztatáspolitikának.

Nincs EU-s szabály a bérek, jövedelmek, nyugdíjak, szociális juttatások mértékére.

1919. Megalakul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

Magyarország 1922.–től tagja.

1976. Az ILO Egyetemes Értekezlet, 144. sz. egyezményével elfogadják, hogy nemzeti keretekben létrehoznak olyan eljárásokat, amelyek biztosítják, a

kormányokmunkaadókmunkavállalók

képviselői közötti tárgyalásokat.


1988. ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség) májusi kongresszusa

Jacgnes Delors akit, 1984-ben az EU Bizottság elnökévéválasztottak, érzékeli, hogy:

a közös piac kíméletlenül fokozta a versenyt. Meg voltgyőződve arról, hogy ez fájdalmasan hathat amunkavállalókra,

úgy vélte, ezért a közös piac bevezetését össze kell kötni aszociális viszonyok bizonyos harmonizációjával.

az ETUC Kongresszusán nyilatkozza:

„ezért, biztosítani akarom, hogy a szakszervezetek kihagyhatatlanok legyenek, Európa gazdasági és szociális döntéshozatalából”


1989. XII. (130 a, 118 a) megszületik a Közösségi Charta, mely politikai szándéknyilatkozat.

Nem kötelező érvényű jogi aktus, de kifejezi a szociális problémák közösségi szintű orvoslásának kísérletét.

Köti a tagállamokat: a méltó életszínvonal, megfelelő társadalombiztosítás fenntartásához, a dolgozók alapvető szociális jogainak biztosításához.

Közösségi Charta szabályozza,

• a szociális partnerek konzultációját,

• az Európai Bizottsággal való egyeztetést.

Ezzel az EU-ban intézményesült a szociális partnerek egyeztetésiintézménye.


1994. Európai Szociálpolitikai Fehér Könyv

Egységes képet rajzol fel a jövőbeni tennivalókról,a munkajog,az egészségügy,a szociális biztonság, a szabad munkaerőmozgás,egyenlőség férfi és nő között.

Leszögezte, hogy a szociális védelem nem költségtényező, hanem piaci versenyképességet növelő faktor. Olyan „hozzájárulás”, amely jól képzett, éskellően motivált,munkaerőt biztosít a gazdaságnak.


1997. Maastricht-i szerződés Szociálpolitikai Jegyzőkönyve kimondja:a munkahelyi környezet,a munkafeltételek,a munkavállalók konzultációja és informálódása,a nemek közötti munkahelyi egyenlőség, ésa munkaerőpiacról kiszorultak kérdésében,

a 189 C cikkely alapján, vagyis az EU Parlamenttel való konzultáció után, minősített többséggel, dönt a fenti témákban az EU Tanács.

Szabályozza,a szociális partnerek konzultációját,az Európai Bizottsággal való egyeztetést.


1998. évben az Európai Bizottság Közleményt fogad el

„ a közösségi szintű szociális párbeszéd alkalmazásáról, és előmozdításáról”

A szociális párbeszéd intézményein keresztül támogatást ígér a leendő tagállamokszakszervezeteinek, független szervezeteinek, ésmunkáltatói képviseleteinek.

Majd a Szociális Akcióprogram keretében: felhívja a figyelmet arra, hogy a szociális párbeszéd a kötelező

párbeszéd része, a közlemény alapján a gazdasági és szociális fejlődés egyenlő értékű,PHARE-program keretében pénzügyi segítséget ígér a szociális

infrastruktúra kiépítéséhez az új csatlakozó tagállamoknak.


Magyarországi érdekegyeztetésAz EU ajánlásai és elvárásai alapján Magyarországon is

kiépül, illetve megerősödik a szociális párbeszéd, szociális dialógus.

Ennek különböző szintjei:

2001. február Országos Munkaügyi Tanács döntést hoz:

az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítéséről,

PHARE program indításáról.

Cél: az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) létrehozása.

1. Ágazati Párbeszéd Bizottságok

Az ÁPB-k az ágazati szintű, kétoldalú munkaadók, szakszervezetek közötti közvetlen párbeszéd formái.


A Közúti Közlekedési Alágazati Párbeszéd Bizottság tagja, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSz) és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége.

Keret:

az ágazati megállapodásokhoz,

alágazati Kollektív Szerződés kötéséhez, kiterjesztéséhez,

az alágazatot érintő konzultációhoz,

közös akciók, képzések szervezéséhez.

Munkájukat a Társadalmi Párbeszéd Központ segíti.

24 ágazatban működik.


2. Országos Érdekegyeztető Tanács

Kulcsszereplője volt a hazai gazdasági és politikai rendszerváltásnak.

Jelentős eredménye és szerepe:

nagy és nyílt konfliktusok megelőzésében,

Munka Törvénykönyve létrehozásában,

garantált minimálbér bevezetésében,

ajánlása a bérfolyamatokra (1996 óta),

Mt., Nyugdíjtörvény, Adótörvény,

Foglalkoztatási Törvény,

Munkaügyi Ellenőrzési Törvény 1996 ,

Munkaerőpiaci Alap létrehozása, stb.,

egyetértésével került a Parlament elé.


3. Nemzetgazdasági és Társadalmi Tanács

2010-ben a kormány átalakította az érdekegyeztetés rendszerét. Megszüntette az OET-t.

Létrehozta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot. (NGTT)

Egyesítette,

az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT),

a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSzT),

a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF).


Az új testületnek:konzultációs,véleményező,javaslattevő joga van.

„Álláspontjuk a kormányra nézve nem kötelező érvényű”Résztvevői:

szakszervezetek,munkáltatók érdekképviseletei,gazdasági kamarák,civil társadalom szervezetei,tudományos élet képviselői,történelmi egyházak képviselői.

A nagy létszám és a részvevői kör eltérő érdekei miatt, kódolt a megegyezés hiánya.


A hazai érdekegyeztetés és környezetVáltozások következnek be a szakszervezetet érintő

törvényekben, melyek kihatással vannak a szociális dimenzióra az érdek- egyeztetésre.

1. 1989. évi Alkotmány I. fejezet Általános rendelkezések

4.§. A szakszervezetek és más érdekképviseletek„védik és képviselik a munkavállalókat, a szövetkezeti

tagokat és a vállalkozók érdekeit.” 2. Alaptörvény VIII. cikk

(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseletek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

Érzékelhető a különbség, nincs utalás a szakszervezeti érdekképviseletre.


3. Változás Munka Törvénykönyve normaszövegében

Csökkent:

a tájékoztatáshoz, a konzultációhoz való jog , csak kérésre és nem kötelező,

a munkaidő kedvezmény,

a tisztségviselők munkajogi védelme.

Megszűnt:

a kifogásolási jog,

a munkakörülmények ellenőrzésének joga,

az állami szervek és önkormányzatok együttműködési kötelezettsége a szakszervezetekkel.


Ez hatással van a munkaügyi kapcsolatokra:csökken a szakszervezet szerepe, szervezettsége,

csökken lobbiereje,

az egyéni vállalkozók körében nem, vagy alig van szervezett munkavállaló,

multinacionális cégek megjelenése gyengíti az érdekérvényesítést,

csökkent a foglalkoztatottak aránya, a munkaképes korú népesség.

Következményeként visszaesett a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek képviselete.

Másrészt érezhető, hogy időszakonként a politika „megtűrt szereplőjévé” vált az érdekvédelem.


SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBEN a munkáltatók és a szakszervezet közreműködésévelAz EU Szociálpolitikai Jegyzőkönyv és Megállapodás utal – mint közösségi elvárás -

a szociális párbeszéd fontosságára. Ez a közúti közlekedési alágazatban változó mértékben és minőségben, hosszú idő óta jelen van.

A közúti közlekedési személyszállításban a szociális partnerek, (állami szervek, munkaadók és munkavállalók), együttműködésük során tekintettel vannak az európai uniós ajánlásokra, és a hazai törvényekre, szabályokra és ajánlásokra.

A szakszervezeteket ért kedvezőtlen hatások mellett, azonban van mód a Munka Törvénykönyve munkaügyi kapcsolatok XIX. Fejezet Általános Rendelkezések Mt.230.§-a alapján a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelmére és ezen keresztül a munkabéke fenntartására.

Ezekhez meg kell találni a helyes utat és módszereket, következetesen fent kell tartani a szociális partnerekkel a dialógust a párbeszédet.


A közúti közlekedési személyszállítást érintően szociális dialógus szintjei:

1. Közlekedési kormányzat (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium),

2. Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

3. Középszintű Érdekegyeztetés Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége,

4. Munkáltatók (Közlekedési Központok, Volán társaságok),

valamint

a Volán társaságok területén működő szakszervezetek között.


1. KÖZLEKEDÉSI KORMÁNYZAT (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Nincs országosan szabályozott formája, ugyanakkor az érdekképviselet által felvetett témákat befogadja. Lehetőséget biztosít a konzultációra, a vélemények egyeztetésére.

Pozitívan reagál a szakszervezetek által felvetett kérésekre.Pl.:

munkavállalói menetkedvezmények megőrzése, béren kívüli – cafeteria juttatás letiltása, majd egyeztetés után a

juttatások eredeti állapotba való visszaállítása, háttértámogatás az alágazati kereset és jövedelemfejlesztési

megállapodáshoz.


Az előrelépést jelentene az érdekérvényesítésben:

a társaságokat, munkavállalókat érintő programok, törvénytervezetek véleményezésének biztosítása,

Munkavállalói érdekek érvényesítését segítené, a 2012. évi Személyszállítási Törvény a még elégséges szolgáltatás szabályainak módosítása,

a Munka Törvénykönyve szabályában a rendelkezésre állási idő munkaidőként való elismerése,

a gépjárművezetők korkedvezményének fenntartása , Az alágazati Kollektív Szerződés országos kiterjesztése

a személyszállító, áruszállító, állami és magánvállalkozásokra egyaránt,

vonzó életpálya modell kialakítása.


A személyszállítási piacnyitás , privatizáció A Kormány szándékai között 2009-ben szerepelt a Volán társaságok

privatizációja. Az erről szóló megbeszélésen a Közúti Közlekedési Szakszervezet kifejtette aggodalmát, majd a partnerek közös elhatározással e tárgyban keretmegállapodást kötöttek.

A 2009. X.26-i Keretmegállapodásnak a Volán társaságok és a területükön működő közlekedési szakszervezetek számára kiemelt a jelentősége.

A Keretmegállapodás rögzíti:– 2016.XII.31. előtt nem kerül sor privatizációra. A Kormány nem nyitja

meg a hazai piacot, más piaci szereplők előtt,– megerősítette a közszolgáltatási szerződések vonatkozásában a Volán

társaságok kizárólagosságát,– vállalja, hogy felkészíti a társaságokat a piacnyitásra,

• kialakítja a finanszírozás hosszú távú garanciáit,• járműrekonstrukciót hajt végre,

– a munkahelyi szakszervezetek támogatásához köti az alvállalkozások bővítését.

A piacnyitás elhalasztását a Kormány az EU-nak bejelentette, 2009. december 3-ai lejárati határidő előtt.


2. MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ Zrt. (MNV Zrt.) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet képviselőivel

való párbeszédnek nincs szabályozott formája. Vezetői egyeztetések rendszeresek a közös érdeklődésre

számot tartó kérdésekről. 2012. június 12.

A szociális partnerek, az MNV Zrt. és a Közúti Közlekedési Szakszervezet megállapodást kötnek a „Közúti Közlekedési Konzultációs Fórum” létrehozására. Később a résztvevők köre kibővült a Volán társaságok területén működő szakszervezetekkel.

A megállapodás keretbe foglalja:

az aktuális kérdésekről a tájékoztatás, információk cseréjét,

utal az egyeztetések fontosságára.


Kiemelten kezeli:

a regionális közlekedési szint létrehozásával kapcsolatos egyeztetéseket,

a munkahelyek védelmét,

a foglalkoztatás, létszámgazdálkodás kérdéseit,

az alágazati és a helyi Kollektív Szerződések összehangolását a társaságok átalakításához,

kereset és jövedelemre szóló megállapodásokat,

a munkavállalók szociális, munkabiztonsági és foglalkoztatás egészségügyi kérdéseit,

a rendezett munkaügyi kapcsolatokat,

szakszervezet érdekképviseleti mozgásterét.


A folyamatosan fenntartott párbeszéd kiterjed:

napjaink aktuális témáira,

a gazdálkodó szervezetek finanszírozási kérdéseire,

a járműrekonstrukciók szorgalmazására,

a munkavállalók kereseti és jövedelmi helyzetére. Erőteljes támogatást nyújtva az éves kereset és jövedelemre vonatkozó megegyezésekhez,

a társaságok piacnyitásra való felkészülésére,

a Volán társaságok összeolvadásának előkészítésére,

Ezzel összefüggésben: A munkaerő foglalkoztatás kérdéseire,

Az összeolvadással létrehozandó társaságok Kollektív Szerződéseinek fontosságára.


Szociális dialógus sajátosságai a közúti közlekedési alágazatban

A munkáltatói oldal „többszereplős” Elsődleges partner a Munkáltatói Szövetség (KKVSz), de nem

„független” résztvevő. Tagjai:

a Volán társaságok alkalmazottai, vezetője, vezető állást is betölt egy adott Volán társaságnál, 24 Volán társaság megbízásából járnak el.

A munkavállalói oldal: Az országos tárgyalásokon 6 különböző szakszervezet van jelen, Az alágazati KSz megkötésénél aláíró a legnagyobb létszámú

Közúti Közlekedési Szakszervezet, és a 10 %-os szerezettséggel rendelkező Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége,

A munkahelyi szociális érdekegyeztetés is ebből következően többszereplős, ami nehezíti az oldal álláspontjának kialakítását. A megállapodások eléréséhez, nagyfokú szakmai ismeret, érdekegyeztetési gyakorlat és önfegyelem kell.


3. KÖZÉPSZINTŰ ÉRDEKEGYEZTETÉS A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGÉVEL (KKVSz)

Kiemelt partner a munkavállalók érdekei érvényesítésében.

A KKVSz-nek és a szakszervezeteknek elévülhetetlen érdeme van az alágazati Kollektív Szerződés megalkotásában, tartalmának folyamatos gazdagításában.

2013.évben megállapodás születik az együttműködés un. technikai szabályára. A szociális partnerek pozícióira.

Az egyeztetés főbb területei: az alágazati Kollektív Szerződés,

az alágazati bérmegállapodások kötése, melyek kiterjednek a 24 Volán társaságra egyetemlegesen.


Rendszeresek a szociális partnerek közötti

vezetői, szakértői egyeztetések, tájékoztatások, a kölcsönös érdeklődésre szánt ügyekben,

Kollektív Szerződést szerkesztő bizottsági egyeztetések,

plenáris ülések.

Napjaink kiemelkedően fontos feladatai:

a 2014. évi kereset és jövedelemfejlesztési megállapodás teljesítésének

elemzése,

következtetések levonása,

felkészülés, a 2015.évi megállapodás megkötésére.


– az eltérő bér és jövedelemkülönbségek „kiegyenlítését” szolgáló felzárkózási program készítése.

Első lépésként a régiós közlekedési központokra, majd területi „határaik” átlépésével országos felzárkózási program.

– a szakszervezetek szorgalmazzák e fórumon is, a 2012. évi személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó törvény érvényre juttatását, mely

• a társaság működését, működési feltételét, hosszú távú megbízható finanszírozását,

• forgalmi és műszaki bázisok felújítását, építését,

• technikai, technológiai fejlesztéseket,

• munkakörülményeket, stb.


Közös átgondolásra váró feladatok:

– az alágazati KSz tartalmi elemeinek gazdagítása,

– bértáblázat kidolgozása,

– a társaságok közötti eltérő keresetek, juttatások kiegyenlítésének programjára megállapodás kötése,

– a Volán társaságok összeolvadása nyomán keletkező munkavállalói érdekek felkarolása és védelme:• munkahely védelme,

• egzisztenciális biztonság fenntartása,

• szükséges létszám biztosítása belső átcsoportosítással,

• késleltetett nyugdíjazás (nők 40 éves munkaviszonyának belátható időn belüli eléréséig, öregségi nyugdíjkorhatár belátható eléréséig a munkaviszony fenntartás),

• át- és továbbképzés.


4. MUNKÁLTATÓK (Közlekedési Központok, Volán társaságok)

A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során, arra törekednek, hogy:

– a jóhiszeműség fenntartásával,

– a tisztesség elvének érvényesítésével működjenek együtt,

ne sérüljenek a másik fél jogai, jogos érdekei.

Kiemelkedő szerepe van ebben:– a Munka Törvénykönyve szabályainak,

– az alágazati Kollektív Szerződésnek,

– a munkahelyi Kollektív Szerződéseknek,

– a kialakult stílusnak,módszereknek,

amelyben a szociális partnerek elsődleges célja, a

tárgyalásos érdekütköztetési pozíció fenntartásával,

megállapodások kötése.


A megállapodások eléréséhez elengedhetetlen a szociális partnerek

felkészültsége,

tájékozottsága,

lehetőségeik határának ismerete,

Nem nélkülözhető:

a munkavállalók igényeinek, szándékainak elfogadása,

rendszeres munkaügyi kapcsolat fenntartása,

a jogkörök, a hatáskörök és a működési rend beépítése a gazdálkodó szervezet és a szakszervezet Szervezeti Működési Szabályzatába és ügyrendjébe.


Mely területeken érvényesül és érvényesíthető a munkahelyeken - a régiós gazdálkodó szervezeteknél, és Volán társaságoknál - a szociális érdekegyeztetés

A teljesség igénye nélkül, a gazdálkodó szervezet szervezeti struktúrája, ügyrendjének

kialakítása,üzleti terv tárgyalása,munkavédelmi szabályzat,egészségvédelmi program,esélyegyenlőségi terv,humánpolitikai tervek kialakítása,környezetvédelmi programok,képzési- oktatási programok,téli felkészülési tervek,a munkahelyi életet befolyásoló döntések.


Továbbá:

a munkahelyi kultúra kialakításánál, formálásánál,

szakmai technológiák kialakításánál,

technológiaváltáshoz kapcsolódó át- és továbbképzési programok kidolgozásánál,

esélyegyenlőségi tervek készítésénél,

egészség megőrzését, betegség megelőzését szolgáló programokban,

a munkavállalókat és családtagjaikat érintő pályázatok –pl.: családbarát munkahelyek - és szabadidős programok összeállításánál.


És végül a legjelentősebb területeken:

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS megkötésénél, módosításánál,

BÉRMEGÁLLAPODÁS megkötésénél, végrehajtása értékelésénél,

BÉREN KÍVÜLI és CAFETERIA szabályzat elfogadásakor, jeleníthető meg.

Összefoglalva:

Bemutatásra kerültek:

A közlekedési alágazatban a szociális partnerek közötti együttműködés területei, eredménye, lehetősége.

A létrejött kollektív alku eredményei, a partnerek közötti egyesség sikerének számítanak!

Vitában születtek.

Nem jutottak el nagyobb konfliktusig.


A SZOCIÁLIS PÁRBESZÉD GYAKORLATÁRÓL

Megállapíthatjuk, hogy közös dolgaink többé, kevésbé rendben vannak.

Objektíven szemlélve a szociális párbeszédet - a minőségén van javítani való,

A munkavállalói érdekek érvényesülése tekintetében

léteznek időszakonként rendezetlen ügyek is, melyek feszültséget generálnak.

Ezek többségében országos Kormányzati döntést igényeltek.


A feszültségek feloldására a szakszervezetek, elsősorban

a KKSz, időnként alkalmazta a sztrájktörvény eszközeit:– országos sztrájk,

• a bérek emeléséért,

• az un. zsáktelepülési szállítási feladatok veszteségeinek pótlására,

– több ízben, 2-3 órás figyelmeztető sztrájk

a gépjárművezetők korkedvezményéért,

a típusfüggőség eltörléséért.

A nyomásgyakorlás eszközét használja, demonstrál– a Munka Törvénykönyve ügyében,

– a nők 40 éves munkaviszonya utáni nyugdíjba vonulásáért,

– a cafeteria magasabb mértékű adózása ellen,

– a korkedvezmény védelmében.


A nyomásgyakorlás eredményeként24 év után megszületik a korkedvezmény,

majd eltörlik a típusfüggőséget,

támogatást kaptak a Volán társaságok, a

zsáktelepülési veszteség enyhítésére,

Kormányzati döntéssel rendkívüli bérfejlesztésre került sor,

másokkal együtt kiharcoltuk, hogy a nők 40 éves munkaviszony után nyugállományba vonulhatnak.

Nem jártak sikerrela Munka Törvénykönyve módosításának

megakadályozására tett lépések,

a Sztrájktörvény módosításáért való fellépés.


Kinek az érdekében, képviseletében történik

a szociális párbeszéd, az érdekképviselet.

Az alágazatban az összes foglalkozatott:

17.010 fő főmunkaidős munkavállaló (2014.október 31-én).

Ebből: 10.021 fő gépjárművezető,

3.493 fő szellemi foglalkozású,

2.672 fő szakmunkás,

824 fő betanított munkás.


Bízom abban, hogy a szociális dialógus fenntartása a Volán társaságoknak és munkavállalóinak egyaránt

hoz eredményeket.

Ebben a reményben kívánok a jelenlévőknek is,

a Közúti Közlekedési Szakszervezet

nevében

EMBERHEZ MÉLTÓ JELENT ÉS

BIZTOS JÖVŐT.


Köszönöm a figyelmet


Business

Varga István - Szociális elvárások az országos és regionális közhasznú közlekedésben