Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média

Barát TamásAVF Marketing és Kommunikáció Tanszék

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 2

Média és társadalom

Társadalom

Nyomtatott sajtó

Televízió

Rádió

Internet

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 3

Milyen okai vannak a társadalmi – közösségi - média megjelenésének, elterjedésének?

• A kommunikáció technikájával összefüggő találmányok fejlettsége

• Társadalmi igények • A demokrácia iránti fokozott igény• A kommunikáció szabadsága iránti igény

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 4

Kommunikációs lépcső - fordulópontok

A szóbeli közlés

Az írásbeliség megjelenése

A nyomtatás feltalálása

A villanylámpa / a telefon

A fényképezés

A televízió

Neumann galaxis, az Internet

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 5

50 millió hallgató = 38 év

Forrás: Social Media Revolution c. film

A kommunikáció iránti igény

50 millió néző = 13 év

50 millió látogató = 4 év

100 millió látogató = 9 hónapA világ internetfelhasználóinak

száma túllépte a kétmilliárd főt Forrás: mediapiac.com 2010. október 21.

A Facebook felhasználóinak száma túllépte a 500 millió főt Forrás: Facebook 2010.07.21

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 6

A kommunikáció iránti igény

TheEllenShow's 5,430,494 followers 2010.11.08

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 7

Média és társadalom – társadalmi média

Mi a média? (különböző értelmezések)• A rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatása• A mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő

közegek összessége• Általánosságban a tömegkommunikációs

eszközök összességét, és az eszközöket működtető intézmények gyűjtőfogalma

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 8

A média társadalmi funkciói

• Tájékoztató funkció (a társadalom kérdéseiben való eligazodást lehetővé tevő üzenetek, információk közvetítése)

• Társadalmi-, Közigazgatási-, közfunkció (a politikai hatalom kontrollálásában történő közreműködés - a politikai és állami intézményektől származó információk eljuttatása)

• Szocializációs funkció (Viselkedésminták közvetítése) • Oktatási, ismeretterjesztési-, Dokumentálási

funkció (hírek, új információk közlése) • Integráló funkció (a társadalom tagjainak motiválása,

törekvés a konszenzus megteremtésére, kultúra megőrzés, stb.) • Szórakoztatási funkció (filmek, szórakoztató műsorok,

sport, stb. közvetítése - infotainment )• Szolgáltatási funkció (hirdetések közlése)

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 9

Mit jelent a társadalom kifejezés?

Embercsoportok közössége, ahol a csoportok tagjai

közös érdeklődésük, ismertetőjeleik, viszonyrendszerük, intézményeik és

kultúrájuk alapján különböznek, elkülönülnek egymástól

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 10

Mit jelent a társadalom kifejezés?

„A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja.

Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető – a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.”

Anthony Giddens: Szociológia c. könyvéből

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 11

Az információs társadalom sajátosságai

Az információ megfogalmazása, a tájékoztatás, valamint a társadalom tagjai körében történő

terjesztése gazdasági, kulturális, de lehet politikai tevékenység is

Az információs társadalom egyik sajátossága, hogy komoly információ-technológiai, informatikai tudás

és gazdasági háttér szükséges működéséhez

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 12

Új fogalmak az információs társadalomban

e-pre-pr

WEB PR NET PR ONLINE PR

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 13

Az online média típusai

Működési módozataik szerint:• Statikus (passzív, aktív, interaktív) honlapok• Dinamikus (passzív, aktív, interaktív) portálok

Tartalmuk, céljaik szerint: (új felosztás)• Közszolgálati • Kereskedelmi

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 14

Közszolgálati jellegű online media

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 15

Közszolgálati jellegű online media

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 16

Kereskedelmi online media

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 17

Közszolgálati – kereskedelmi kombinációja

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 18

e-pre-pr

SOCIAL NETWORK

ONLINE DATABASE BLOG

Új fogalmak az információs társadalomban

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 19

e-pre-pr

BLOG SOCIAL NETWORK

ON-LINE DATABASE

 Az egymáshoz tudatosan kapcsolódó szereplők egyének és szervezetek tudatos és szándékos kapcsolata. A hálózat a laza barátságtól, az összetartozás élményétől, a szoros üzleti kapcsolatok építéséig terjedhet.

Facebook, Linkedin, YouTubeMyspace, WAYN, XING,

Naymz, Plaxo, Slideshare

Photobucket, Snapfish  Flickr

Jalbum, Fotothing, Panoramio, Zoominfo,

FotoCommunityPhotojournale

Iwiw, stb

Social media interaktív, kétirányú

kommunikáció

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 20

Social media – társadalmi – közösségi média

A legismertebb megjelenések:

A Facebook 2004-ben a Harvard Egyetem kollégiuma számára készült „üzenőlap”-ként indult.

Ma két és többirányú kommunikációt biztosító közösségi információ-hordozó lapként üzemel.

A twitter új újságírói műfajt teremtett. Maximálisan 140 karakter felhasználásával kell megfogalmazni a mondanivalót. Ez a 140 karakter kimeríti a tényhír műfajnak fogalmát. A 140 karakter figyelemfelkeltő cím és tényközlés is egyben. Ezzel a rövid tényközléssel el kell elérni, hogy az olvasó érdeklődjön a közlő célja szerinti hírértékűvé formált üzenet iránt.

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 21

Social media – társadalmi – közösségi médiaNéhány példa

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 22

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 23

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 24

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 25

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 26

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 27

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 28

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 29

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 30

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 31

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 32

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 33

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 34

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 35

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 36

Social media – társadalmi – közösségi médiaNéhány példa

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 37

Social media – társadalmi – közösségi médiaNéhány példa

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 38

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 39

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 40

Social media – társadalmi – közösségi média

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 41

Social media – társadalmi – közösségi média

CSR

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 42

Social media – társadalmi – közösségi média

CSR

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 43

Social media – társadalmi – közösségi média

Forrás: http://movingsocial.com

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 44

Social media – társadalmi – közösségi média

„Európa számos állampolgára lemaradhat napjaink high-tech információs társadalmában, ha nem „okosodik ki” valamelyest a médiák használatában, azaz nem tudja, hogyan férjen hozzá, értelmezzen, vagy értékeljen képi, hang- vagy szöveges információkat, hogyan használja fel a hagyományos és modern kommunikációs eszközöket saját céljaira, hogyan hozzon létre médiatartalmat.”

Európai Bizottság

2010. 11. 11. Barát Tamás: Média és társadalom – társadalmi (közösségi) média 45

Social media – társadalmi – közösségi média

„Ha valaki hangot kíván adni véleményének, ma már nem elég írnia egy újság szerkesztőségébe. A média – különösen az új, digitális technológiák – egyre több európai polgár számára nyitják meg az információ megosztásának, a kapcsolattartásnak és a tartalomalkotásnak az új világát. A fogyasztók ma már saját kommunikációs tartalmakat tudnak előállítani, illetve mások által létrehozott tartalmakat saját igényeikre tudnak szabni.” „Azok viszont, akik nem igazodnak el az új médiában, nem ismerik például az internetes közösségi hálózatokat vagy a digitális televíziózást, egyre nehezebben találják majd a helyüket és nem tudnak részt venni a körülöttük lévő világ történéseiben. Figyelnünk kell arra, hogy senki ne maradjon „médiaműveletlen”, hogy senki ne maradjon ki. Az állampolgárokra minden oldalról, folyamatosan özönlik az információ, de vajon tudják, ők hogyan alakíthatják ezt párbeszéddé? Ha hatékony és alkotó módon tudnak élni napjaink tömegkommunikációs eszközeivel, máris a demokratikus részvétel magasabb szintjére lépünk.”

Viviane Reding az EU információs társadalmi és médiaügyi biztosa