11 téma és 33 állítás a didaktikában

11 TÉMA ÉS 33 ÁLLÍTÁS A DIDAKTIKÁBAN

Ollé JánosEKE Neveléstudományi Intézet

A tanítás-tanulás elmélete LMP_NV008K2

2016/2017. tanév őszi félévszeptember 17. szombat B.I.123

„A prezentációban megtalálható álltások nem minősülnek hivatalos állításnak, esetenként

szándékosan túlzók, ezért a rend és a nyugalom megzavarására is alkalmasak lehetnek. Valódi

céljuk az interaktív párbeszéd támogatása, azért tanulmányozásuk körültekintő magatartás- és tevékenységformák és önreflektív viselkedés

mellett optimális”

bit.ly/11tema-33allitas

(01) az iskola világa #1

• mi szükség van erre a kurzusra?

• az iskola komplex világának egy része az emberi viselkedés és a kultúra sajátosságai alapján megismerhető, a feltárt szabályszerűségek és törvényszerűségek, a megismert jelenségek segítik a megértést, fejlesztést és a hatékonyabb működést

(01) az iskola világa #2

• jó tanárnak nem születni kell

• a tanítás professzionális tevékenység, tanulható, folyamatosan fejleszthető, ennek egy része az iskola világának alaposabb megismerése és megértése

(01) az iskola világa #3

az elmélet és a gyakorlat vélt és valós távolsága

neveléstudomány

oktatáskutatás

pedagógia

tapasztalatok

megvalósított és megélt iskolakultúra

nézetek, hidelemek

(01) az iskola világa #4

• “a pedagógiai bizonyosság” forrásai:

• mások állításai és tapasztalatai,

• pályaszocializáció mások tevékenységének megfigyelése

• dokumentált események

• személyes kísérletezés és tapasztalat

• spontán és organikus szokásformálódás és tevékenység

• kutatás alapú megközelítés, kutató tanár

(01) az iskola világa #5

• az iskola, az intézményesült oktatás belső világát annak szereplői, illetve a társadalmi környezet folyamatosan alakítják és ezek egyéni felelőssége éppúgy vitathatatlan mint a rendkívül összetett kölcsönhatásuk

• az értékeléscentrikus iskolakép eredményes de egyoldalú szemlélete az emberi közösség által alakított iskolakultúrának

(02) tanulási környezet #1

• a tanuló számára a megismerési és tanulási folyamatban rendkívüli nehézséget okoz az iskolai, az otthoni és az iskolán kívüli tanulási környezet különbözősége, ami széttöredezi a tanulásról való gondolkodását és végős soron a tudását, esetenként a világképét is

(02) tanulási környezet #2

• a tanulási környezet kialakítása, fejlesztése és szervezése elsősorban a tanuló feladata és felelőssége, különös tekintettel az információs környezet és a személyes tanulási környezet integrált kialakítására

(03) szervezet és szervezés #1

• az iskola belső világának szervezeti kultúráját(szokáso, rituálék) elvileg az iskola szereplői alakítják, de ezek egy része érthetetlen módon változatlan, ellentmondásos, az iskolával kapcsolatos tudásunkhoz képes elmaradott, a hatékonyságot nagymértékben csökkentő

• ismeretlen okból, érdemben egyik szereplő sem tesz ellene semmit

(03) szervezet és szervezés #2

• az iskola feladata elsősorban nem az oktatási folyamat biztosítása, hanem a tanulási folyamat támogatása, szervezése, menedzselése, facilitálása

• a hatékony iskola nem tanítás, hanem tanulásközpontú

(03) szervezet és szervezés #3

• a tanulók munkaszervezésének lehetséges formái:

• egyéni munka

• páros munka

• csoportmunka

• frontális munka

• hálózati munka

• a tanulásszervezésben - külön tekintettel a tanuló személyes tanulási környezetére - minden tanulásszervezési formának helye és szerepe van, ezek változatos alkalmazása pozitív hatású

(03) szervezet és szervezés #4

• a tanulásszervezési formák alkalmazása (annak hatékonysága) elsősorban nem az osztály / csoport létszámától, hanem a pedagógus felkészültségétől és gyakorlati tapasztalatiról függ

(03) szervezet és szervezés #5

• az integrált tanulási környezet és a tanulás támogatásának alapelve alapján a tanulásszervezésben nem csak térben és időben szinkron tevékenységformák lehetnek eredményesek

• megfelelő oktatás-informatikai környezettel a hatékonyság érdemben növelhető

(04) módszerek #1

• a módszerek a tanár és tanuló közös tevékenységének iskolakultúrán belül kialakult általános szokásai, amelyek tanulhatók és a tanulásszervezési formák alkalmazásával valósíthatók meg

(04) módszerek #2

• az előadás, szemléltetés, magyarázat, irányított megbeszélés, csoportos megbeszélés, tevékenykedtetés, stb. az egyszerű látszat ellenére tervezhető, szabályszerűségek ismerete alapján jó gyakorlattá formálható és a kontakt osztályteremben akár párhuzamosan is hatékonyan alkalmazható

(05) stratégiák #1

• a tükrözött osztályterem megfelelő felkészültség mellett hatékonyan alkalmazható

(05) stratégiák #2

• a játék alapú tanulásszervezés, “játékosítás” megfelelő felkészültség mellett hatékonyan alkalmazható

(05) stratégiák #3

• a “digitális történetmesélés” megfelelő felkészültség mellett hatékonyan alkalmazható

(05) stratégiák #4

• a nyílt oktatás online támogatással eredményes tanulóközösségek kialakulásához vezet, amelyek hatékony és eredményes kiegészítői a kontakt intézményesült oktatásnak, iskolakultúrának

(06) tervezés, tartalom #1

• az iskolától elvárt és az iskola által megfogalmazott nevelési-oktatási célok hatékonyságát érdemben befolyásolja a tervezés sablonossá válása, jelentőségének indokolatlan csökkenése, ami egyben a pedagógiai tevékenység tudatosságának és tervezettségének alacsony szintjére is utal

(06) tervezés, tartalom #2

• az oktatás tartalmát kiegészítő online / digitális tartalmak jóságának megítélése, szelektálására tett reménytelen próbálkozások elveszik az időt és energiát a közös, produktív és altruista tartalomszerkesztéstől és tartalommegosztástól, ami a kihasználatlan technológiai környezet mellett csökkenti a hatékonyságot

(06) tervezés, tartalom #3

• a tartalomcentrikus oktatástervezés háttérbe szorítja a tanulói aktivitás és tanulói tevékenység tervezését,

• a tartalomcentrikus tanítás helyett a tevékenységközpontú tanulás lényegesen eredményesebb és életszerűbb lenne

(07) folyamat #1

• a motiváció és aktivitás nem elvárt tanulói sajátosság, hanem a tanári mesterség része ezek összefüggéseinek a felismerése, a pedagógus feladata a növelésük, fenntartható fejlesztésük

(07) folyamat #2

• a tanulási motivációt és a tanulói aktivitást a tanártól és a társaktól érkező visszacsatolások befolyásolják leginkább, de az előbbi sablonossá vált és nem tudatosan tervezett, az utóbbi pedig a tanítás rendjére való indokolatlan hivatkozás miatt (a természetessége ellenére) rendre háttérbe szorul

(07) folyamat #3

• a tanítási-tanulási folyamatban a pedagógus nem középponti tényező kell legyen, hanem a legerősebb facilitáló és rejtett folyamatszabályozó erő

(07) folyamat #4

• az iskolakultúra egyénre gyakorolt hatásának sajátosságai miatt az intézményesült oktatás tervezett rendszere mellett működik egy “rejtett tanterv” amely az egyén életvezetését, fejlődését gyakran erősebben és tartósabban befolyásolja és mindez gyakran ellentétes az eredeti célokkal

• (pl. fekete pedagógia, iskolátlanítás)

(08) értékelés #1

• a diagnosztikus értékelés fogalma és kultúrája a jelentőségéhez képest háttérbe szorul ezért a tanítási-tanulási folyamat eredményességére gyakorolt hatása szerény, vagy az eredeti célokkal ellentétes

(08) értékelés #2

• a formatív értékelés félreértése, rossz irányba “fejlődő” hétköznapi gyakorlata (elsősorban a minősítő értékelés indokolatlan dominanciája miatt) a megerősítés, visszacsatolás hatékonyságnövelő lehetőségeit károsítja

(08) értékelés #3

• a minősítő értékelés az iskolakultúrában túlzottan domináns, ami a “rejtett tanterv” hatásrendszerén keresztül káros, ehhez képest a visszajelző funkciója a sablonos és metrikus gyakorlat miatt alig érvényesül

(09) tervezés #1

• a tanmenethez és az óravázlathoz képest a tematikus terv, mint egyéni tervezési dokumentum a legkevésbé ismert, pedig a koherens világkép és a tartalom belső logikája alapján a pedagógus tervezőmunkáját az eredményes oktatás érdekében erre kellene építeni

(10) differenciálás és adaptivitás #1

• nincs két egyforma tanuló, nincs két egyforma tanulócsoport, nincs két egyforma pedagógiai jelenség, mindezek ellenére megfelelő pedagógiai szaktudással az egyének közötti különbség a tanítási-tanulási folyamatban érvényesíthető, ami a produktivitás miatt nem csak az egyén hanem a közösség számára is értékes

(10) differenciálás és adaptivitás #2

• a tanulók közötti különbség megismerésének az alapja a tanulók tevékenykedtetés, a tanulói aktivitás, illetve a tudatos és tervezett megfigyelés, amit spkulatív elméletekkel és naív pedagógiai nézetekkel nem lehet érdemben helyettesíteni

(10) differenciálás és adaptivitás #3

• a tanulók közötti különbség figyelembevételének mértéke elsősorban a pedagógus felkészültségétől és nem az osztálylétszámtól, a rendelkezésre álló környezettől függ

(11) különleges bánásmód #1

• a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztése a differenciálás és az adaptivitás egy sajátos esete, ahol nem a szelekció, hanem az iskolakultúra természetes fejlődése az otpimális megoldás

BIT.LY/11TEMA-33ALLITAS

Ollé JánosEKE Neveléstudományi Intézet

A tanítás-tanulás elmélete LMP_NV008K2

2016/2017. tanév őszi félévszeptember 17. szombat B.I.123