View
1
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
VEZETŐI PÁLYÁZAT
BOLDOGFALVA ÓVODA
VARGÁNÉ ARANYÁSZ ÉVA
2019
Tégy meg minden jót, ami tőled telik,
Amilyen eszközzel csak tudod,
Amilyen módon csak tudod, Ahol csak tudod,
Akivel csak tudod, Ameddig csak tudod."
(John Wesley)
DMJV POLGÁRMESTERI HIVATAL
HUMÁN FŐOSZTÁLY
4026 DEBRECEN, KÁLVIN TÉR 11.
Pályázat
Vezetési Program
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
Közgyűlése által kiírt
Boldogfalva Óvoda óvodavezető
(magasabb vezető) beosztás ellátására
2019.09.01. – 2024.07.31.-ig
KÉSZÍTETTE: VARGÁNÉ ARANYÁSZ ÉVA
Debrecen, 2019. június 15.
Tisztelt Képviselő testület!
Tisztelt Nevelőtestület, Alkalmazotti közösség!
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/B. § (1) alapján pályázatot
hirdetett a Boldogfalva Óvoda óvodavezető (magasabb vezető) munkakör
betöltésére.
A meghirdetett Óvodavezetői állást a kiírásban foglaltak szerint tisztelettel
megpályázom.
Nyilatkozat:
❖ Kijelentem, hogy az irányadó jogszabályokban előírt, valamint a pályázati
kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, azok igazolására szolgáló
dokumentumok másolatát pályázatomhoz mellékelem.
❖ Hozzájárulok, hogy a pályázatomat elbíráló testület a személyemet érintő
ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartson.
❖ Hozzájárulok a pályázati anyagban foglalt személyes adataimnak a
pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez.
❖ Kijelentem, hogy az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló
2007. évi CLII. törvény által előírt vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettséget elfogadom.
Vargáné Aranyász Éva
Debrecen, 2019. június 15.
1
TARTALOMJEGYZÉK
1. A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR,
FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK…………………………………………………………............. 2
2. SZAKMAI BEMUTATKOZÁS……………………………………………………………….…………. 4
2.1 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ…………………………………………………………….….................. 4
2.2 BEVEZETŐ GONDOLATOK……………………………………………………….….……............ 6
3. HELYZETELEMZÉS……………………………………………………………………..…….………… 7
3.1 AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETÉNEK ÁTTEKINTÉSE .…………………………………………… 7
3.2 HUMÁN ERŐFORRÁSOK…………………………………………………………………………... 9
3.2.1 AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZOCIOKULTÚRÁLIS HÁTTERE……………............. 9
3.2.2 A GYERMEKCSOPORT SZERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI…………………………….... 10
3.2.3 AZ ÓVODAI KÖZÖSSÉGEK, MINT EMBERI ERŐFORRÁSOK…………………………… 11
3.3 TÁRGYI ERŐFORRÁSOK…………………………………………………………………............ 19
3.4 GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK…………………….…………………….. 20
3.5 AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE……………………………………………………. 21
4. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ………………………………………………………………………….. 26
4.1 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ SZAKMAI MUNKA, A PEDAGÓGIAI SZEMLÉLET
BEMUTATÁSA………………………………………………………………………………………. 26
4.2 A PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKEINEK, SZAKMAI SZÍNVONALÁNAK MEGŐRZÉSÉVEL
ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK………………………………………………………………………. 28
4.2.1 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK SZEREPE A NEVELŐMUNKA FOLYAMATÁBAN..28
4.2.2 TEHETSÉGGONDOZÁS ELKÉPZELÉSEI, FELADATAI……………………………………..30
4.2.3 GYERMEKVÉDELMI FELADATOK A HELYI SAJÁTOSSÁG TÜKRÉBEN………………. 31
4.2.4 SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS RENDSZERE, ELGONDOLÁSOK…………………………… 33
4.3 INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLAT KIDOLGOZÁSA ÉS BEÉPÍTÉSE A PEDAGÓGIAI
PROGRAMBA………………………………………………………………………………………… 35
5. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSA……………………………………………………………………………... 38
5.1 A VEZETÉS STRUKTÚRÁJA………………………………………………………………………. 38
5.2 SZAKMAI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, ÖNÉRTÉKELÉS MŰKÖDTETÉSE………………….40
6. HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI KONCEPCIÓ………………………………………... 42
6.1 A TANULÁS ÉS TANÍTÁS STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA …..…… 43
6.2 A VÁLTOZÁSOK STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA……………………. 44
6.3 ÖNMAGA STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA……………………………. 45
6.4 MÁSOK STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA………………………………. 46
6.5 AZ INTÉZMÉNY STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA…………………….. 47
7. ZÁRÓ GONDOLATOK…………………………………………………………………………………... 50
8. MELLÉKLETEK………………………………………………………………………………………….. 51
2
1. A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK
A kiírt pályázaton belső pályázóként veszek részt, pályázatomat a Boldogfalva Óvoda
Pedagógiai Programja alapján készítettem el az alábbi törvények, jogszabályok, dokumentumok
figyelembevételével:
❖ A 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
❖ A 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
❖ A 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
❖ A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
❖ A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról
❖ 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus
szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
❖ A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
❖ A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve
❖ 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról
❖ Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
❖ Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról
3
Intézményi dokumentumok:
❖ Alapító okirat
❖ Boldogfalva Óvoda Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program adaptációja
❖ Szervezeti és Működési Szabályzat
❖ Házirend
❖ Éves munkaterv
❖ Vezetői beszámoló (2012.08.01.-2017.07.31.)
❖ Szakmai beszámoló 2017/2018 nevelési év
❖ Öt évre szóló Intézményi Önértékelési Program
❖ Továbbképzési program 2018-2023, éves beiskolázási terv
Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok:
❖ Debrecen Megyei Jogú Város nevelési-oktatási és fejlesztési iránymutatásai
(Új Főnix Terv)
❖ Köznevelés-fejlesztési stratégia 2014-2020
❖ DMJV Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2018-2023
❖ Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. évi gyermekjóléti és
gyermekvédelmi feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelés
❖ Önértékelési kézikönyv óvodák számára
❖ Országos Tanfelügyelet kézikönyv óvodák számára
❖ Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez
❖ Mentorok tevékenységének segédanyaga
❖ Pedagógiai etikai kódex
A dokumentumok mellett figyelembe vettem:
❖ Az óvoda szociokulturális környezetét
❖ Az óvoda erőforrásait
❖ Az alkalmazotti közösség erősségeit, értékeit, érdekeit
❖ A szülők igényeit, elvárásait
❖ Fenntartói elvárásokat
4
2. SZAKMAI BEMUTATKOZÁS
2.1 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Személyes adatok:
Név: Vargáné Aranyász Éva
Szakmai tapasztalatok, munkahelyek:
1989 – 1991 Angyalföld téri Napközi Otthonos Óvoda
4031 Debrecen, Angyalföld tér 4.
1996 – 2012 A „vasút a gyermekekért” Alapítvány Debreceni Óvodája
4025 Debrecen, Boldogfalva u. 3/a
2012 - Boldogfalva Óvoda
4025 Debrecen, Antall József u. 19
Szakképzettség, szakképesítés:
Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus
1990. Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola (jeles minősítés)
Szakvizsgázott pedagógus tanügyigazgatási szakértői területen
2003. Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar
(jeles minősítés)
Pedagógus besorolási fokozat: Mesterpedagógus (Fejlesztő – innovátori tevékenység)
2019.03.12.-i minősítés alapján 2020.01.01-től
(kiváló minősítés)
5
Tanúsítványt adó képzések:
2017. Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez és tanfelügyeleti
ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok ellátására
2016. Az érzelmi intelligencia fejlesztési lehetőségei és módszerei a tanításban
2015. Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a pedagógusminősítéshez
kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására
2011. Angol nyelv alkalmazása a tantárgyi oktatásban I.
2011. A sporttehetség felismerésének és fejlesztésének pszichológiai alapjai
2010. A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei az oktatási intézményekben
2000. Minőségbiztosítási alapkurzus
1998. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program
1997. Logopédiai alapismeretek
Szakmai tevékenységek:
❖ Képességmérési dokumentáció adaptációjának kidolgozása, folyamatos frissítése,
korszerűsítése (2002-től)
❖ Zenei tehetséggondozó foglalkozások vezetése – Zeneterápia (2004-2010)
❖ Mentori tevékenység (2006-tól)
❖ Sikeres pályázati tevékenység (Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási közalapítvány pályázata
2008)
❖ A Magyar Hospice Alapítvány Méltóság Mezeje Programjának feldolgozása óvodai
5-7 éves korosztály számára (2009-2018)
Módszertani segédanyag elkészítése (2013)
❖ Intézményvezető helyettesi feladatok ellátása (2010-től)
❖ Tehetséggondozó és komplex bemutató foglalkozások vezetése (2000-től)
❖ Belső Önértékelési Csoport vezetése (2016-tól)
Szakmai elismerések:
❖ Kuratóriumi Dicséret
„A Vasút a gyermekekért” Alapítvány Kuratóriuma 2009.
❖ Oklevél - személyiségformáló tevékenységért
Magyar Hospice Alapítvány 2010.
❖ Debrecen Város Kiváló Pedagógusa Díj DMJV Önkormányzata 2014.
6
2.2 BEVEZETŐ GONDOLATOK
1990. júniusában végeztem a Hajdúböszörményi Óvóképző Intézet óvodapedagógus szakán.
1996. áprilisa óta dolgozom a Boldogfalva Óvodában, mely fennállása óta több fenntartó váltást
is megélt. Munkába állásomkor az óvodavezetőnk két jó tanáccsal látott el: legyek fogékony az
új dolgokra és olvassam a szakirodalmat! Azóta is szem előtt tartom ezeket.
Fontos számomra a tudatos és folyamatos szakmai fejlődés, ezért az újabb eredményeket
figyelemmel kísérve, környezetemre, az adott körülményekre, lehetőségekre támaszkodva
igyekeztem kialakítani saját szakmai gyakorlatomat, létrehozni saját intézményemre szabott jó
gyakorlatokat. (pl. Zene-ovi – zeneterápia, „Méltóság Mezeje” program óvodai adaptációja)
A 2012-es fenntartó váltást megelőző - alapítványi működésű- években a folyamatosan jelen
lévő működtetéssel összefüggő bizonytalanság idején aktív részt kellett vállalnom a
válságkezelésben, melynek eredményeként új vezetői technikákat tanultam meg, ami nem
mindennapi lehetőség volt számomra. (feladatok koordinálása, prioritások megállapítása,
változás kezelés, feladatok, felelősségek sokféleségével való bánás)
2010. szeptember 01. napjától intézményvezető helyettesi feladatokat látok el, segítem az óvoda
napi működését, folyamatosan lépést tartva a változásokkal.
Feladataim ellátásában nagyfokú önállóság jellemez. Szeretem a nyitottságot, rugalmasságot és
a változatos módszerek alkalmazását.
Az intézményben eltöltött 23 év alatt fokozatosan szereztem meg mindazokat a tapasztalatokat,
ismereteket, melyek elengedhetetlenek a magas színvonalú munka végzéséhez. Nagy
segítségemre volt ebben vezetőm és az engem körülvevő nevelőtestület, a teljes alkalmazotti
közösség. Közöttük és Tőlük tanultam a legtöbbet. A szakma gyakorlati alapjait, az
értékteremtés, értékőrzés fontosságát és mikéntjét itt sajátítottam el.
Bízom benne, hogy szakmailag és emberileg is rendelkezem azokkal a képességekkel,
tapasztalatokkal, melyek elengedhetetlenül szükségesek a Boldogfalva Óvoda magasabb vezetői
munkakörének ellátásához, ugyanakkor kész vagyok arra, hogy sikeres pályázat esetén tovább
képezzem magam a vezetői feladatok minél magasabb színvonalon történő ellátásához.
Az intézmény, a kollégáim és az általunk nevelt gyermekek iránti elkötelezettségem indított arra,
hogy benyújtsam pályázatomat a Boldogfalva Óvoda magasabb vezetői munkakörének
betöltésére.
7
Vezetési irányelveim:
❖ A gyermekek mindenek felett álló érdekeit alapvető követelménynek tekintem az
intézmény teljes alkalmazotti közösségének együttműködésével.
❖ A közvetlen és közvetett partnerekkel való folyamatos kommunikációval kívánom
biztosítani a kölcsönös bizalmon alapuló partnerközpontú működést.
❖ A minőségi munkavégzést személyes példaadással erősítem, segítve ez által is a teljes
alkalmazotti közösség mindennapi tevékenységét.
❖ Gondoskodom arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szakmai és humán
erőforrások rendelkezésre álljanak.
❖ A fenntartónk és partnereink elégedettségét szakmailag és emberileg kiváló
adottságokkal rendelkező munkatársakkal, magas színvonalú szakmai munkavégzéssel,
sokszínű, tartalmas programok szervezésével kívánom elérni.
❖ Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására a működést befolyásoló
jogszabályokat figyelemmel kísérem, az intézményi működést szabályozó
dokumentumokat szükség esetén frissítem.
❖ Az óvoda közösen megteremtett értékeinek, értékrendjének megőrzését,
továbbfejlesztését az alkalmazotti közösség támogatásával, a köznevelésben történő
változások figyelembevételével kívánom megvalósítani.
3. HELYZETELEMZÉS
3.1 AZ INTÉZMÉNY TÖRTÉNETÉNEK ÁTTEKINTÉSE
Debrecen nagy múltú iskolaváros, melynek jelenéhez tartozik a DMJV Önkormányzata által
fenntartott Boldogfalva Óvoda (4025 Debrecen, Antall József u. 19.) mely 1981-ben épült a
MÁV Zrt. vállalati óvodájaként. 1994-ig 100 %-os kihasználtsággal működött a 200 férőhelyes
Magyar Államvasutak Napközi Otthonos Óvodája, felvállalva a vasutas dolgozók
gyermekeinek óvodai ellátását.
A gazdasági nehézségek növekedése azonban szükségessé tette az intézmény fenntartásának új
alapokra való helyezését. A MÁV Zrt. ezért alapítványt hozott létre, „A Vasút a gyermekekért”
8
alapítványt, ezzel 1994. február 1-től alapítványi fenntartásúvá alakította óvodánkat, „A Vasút a
gyermekekért” Alapítvány Debreceni Óvodáját. Ezt a lépést az is alátámasztotta, hogy
nemcsak a vállalati dolgozók, hanem a máshol dolgozó szülők gyermekeinek ebben az óvodában
való elhelyezésére is igény mutatkozott. Ezeknek az igényeknek a kielégítése városi és területi
szerepkörűvé tette az intézményt.
A MÁV Zrt. 1994. február 1-től 2003. augusztus 31.-ig az alapítványnak nem csak alapítója,
hanem fő támogatója volt, azzal a céllal, hogy a vasutas dolgozók, valamint az alapítványhoz
csatlakozó szülők gyermekeinek óvodai elhelyezése, gondozása, nevelése az intézmények
működtetése által továbbra is megvalósítható legyen.
2003. szeptember 1.-től az alapítvány, mint fenntartó, ezen keresztül az óvodánk is alapítói
támogatás nélkül maradt, a MÁV Zrt. felbontotta az alapítvánnyal kötött együttműködési
megállapodását, kivonult a támogatók köréből és bezárni készült a nem alaptevékenységéhez
tartozó intézményeit.
Az alapítványi hozzájárulás a férőhely fenntartás feltételévé vált, szűkült azon családok köre,
akik ezt fel tudták hosszútávon (3-4 évre) vállalni, ezért az óvoda gyermeklétszáma
folyamatosan csökkent. A 8 gyermekcsoportot működtető óvoda 2011/2012. nevelési évre 4
csoportossá zsugorodott.
2008. szeptember 01. napjától telephellyel bővültünk, Debrecen-Pallagon lévő 45 férőhelyes
óvoda üzemeltetetését vállaltuk át a DMJV Önkormányzatának tulajdonában lévő épületben. Itt
Közoktatási Megállapodás megkötésével körzeti feladatot is elláttunk. Igyekeztünk ezzel is
tovább erősíteni létünket, feladatainkat. Akkor DMJV Önkormányzatának támogatása jelentős
segítséget nyújtott ebben.
A 2011/2012-es nevelési évtől székhelyünkön, az akkor Boldogfalva utcán 29 óvodáskorú
gyermeknek biztosítottunk önkormányzati férőhelyet, módosítva ezzel a 2008-ban kötött
Közoktatási Megállapodást. Ez a döntés újabb erőt adott nekünk, bizonyos mértékig stabilizálta
gyermeklétszámunkat.
Tiszteletre méltó, hogy a 9 évig tartó működési bizonytalanság ellenére az óvoda munkatársai
szakmai maximalizmussal törekedtek napi munkájukat a gyermekek érdekében ellátni,
programok szervezésében kreatív, színvonalas teljesítményt nyújtani.
2012 év elején a Boldogfalva utcai ingatlan a DMJV Önkormányzatának tulajdonába került, és
az Alapítvány Kuratóriumával, annak képviselőjével történt megegyezés alapján 2012. március
9
29.–én a Közgyűlés az óvoda fenntartásának átvételéről döntött és megalapította a Boldogfalva
Óvodát. Jogutódlással 2012. augusztus 01. napjával működik óvodánk a Debrecen Megyei Jogú
Város Önkormányzat fenntartása alatt.
Végére értünk egy 9 évig tartó küzdelemnek. Küzdelem a létért, a munkahelyért és szakmai
értékeink megőrzéséért. Az intézmény helyzete stabilizálódott, jelenleg megnyugtató szakmai-
és anyagi háttérrel, társadalmi elismertséggel rendelkezik.
Szülői érdeklődésben nincs hiány, az óvoda székhelyén évről évre férőhelyünket meghaladó a
jelentkezések száma, a gyermekcsoportok létszáma maximális és telephelyünkön is egyre inkább
növekszik az érdeklődés és a jelentkezés mértéke.
Az óvoda székhelyének környezete mindeközben jelentősen megváltozott, a csendes utcából egy
átalakított forgalmas körút lett, a szomszédos telken egy három emeletes irodaház épül s az
átalakításnak még nincs vége, amely alapvetően nem a legideálisabb egy óvoda működéséhez.
Népszerűségünk megtartását magas színvonalú nevelőmunkával, a gyermekek érdekét
kitüntetetten szem előtt tartó szemléletben dolgozva igyekszünk biztosítani.
3.2 HUMÁN ERŐFORRÁSOK
3.2.1 AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZOCIOKULTÚRÁLIS HÁTTERE
Az óvoda székhelyén 162 gyermeket nevelünk, a gyermekcsoportok szervezése életkor szerint
történik hat csoportban. A belvárosi óvodánkat jellemzően magasan kvalifikált szülők választják
gyermekeik számára. Mivel nincs kijelölt felvevő körzetünk, az egész város területéről
érkezhetnek hozzánk gyerekek.
Telephelyünkön, Debrecen-Pallagon egy vegyes életkorú gyermekcsoport szerveződik 25 fős
csoportlétszámmal. A gyermeklétszám a kertvárosból, a közeli tanyákról és Debrecen város
különböző részeiről tevődik össze. Más-más értékrend és kultúra jellemzi a családokat.
A gyermekek jelentkeztetése, beíratása előtt a szülők nemcsak adottságainkról, erőforrásainkról,
de szakmai munkánkról is széleskörű tájékoztatást, korrekt információátadást igényelnek.
Figyelemmel kísérik a szolgáltatás színvonalát.
10
3.2.2. A GYERMEKCSOPORT SZERVEZÉSÉNEK SZEMPONTJAI
A székhelyen a csoportok kialakításánál az életkor szerinti csoportszervezést tartjuk ideálisnak.
Tapasztalataink szerint ebben a homogén formában a játék- és tanulási tevékenységek szervezése
és a differenciálás hatékonyabban megvalósítható.
A gyermekek csoportokba történő beosztásánál lehetőségeinkhez mérten figyelembe vesszük a
szülői igényeket, hiszen nemcsak óvodát, de óvodapedagógust is választanak gyermekeiknek.
Évek óta komoly törekvésünk a törvény által előírt és szülői elvárásokat figyelembe vevő
maximum csoportlétszám tartása. A folyamatos túljelentkezés miatt az utóbbi években szükség
volt a maximális létszámtól való felfelé történő eltérés engedélyeztetésére.
Az engedélyezett maximális csoportlétszám a 2018/19. nevelési évre, 6 csoportra 162 fő volt.
A következő nevelési évre (2019/2020) a jelentkezés megtörtént, nemcsak az óvoda székhelyén,
de a telephelyén is újra túljelentkezés van, mely alapján remény van arra, hogy a folyamatos
gyermeklétszám emelkedés miatt a Pallagon lévő óvodánkban is hamarosan visszaállhat az
eredeti két gyermekcsoport. A szülői elégedettségen túl szerepet játszhat ebben az óvoda most
lezajló teljes felújítása, átépítése, tornateremmel való bővítése, valamint a helyi építkezések
újabb fellendülése.
Az elmúlt öt év gyermeklétszám adatai:
Gyermek
csoport
2014/2015
nevelési év
május
2015/2016
nevelési év
május
2016/2017
nevelési év
május
2017/2018
nevelési év
május
2018/2019
nevelési év
május
2019/2020
nevelési év
várható
létszáma Székhely:
153 149 150 147 162 170
Telephely: 20 19 22 24 25 28
Tényleges
létszám
összesen
173 168 172 171 187 198
Férőhely 7
csoportra
számítva
175 175 175 175 175 175
Kihasználtság 99% 96% 98% 98% 107% 113%
Az elmúl öt évben hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és BTM-
es gyermek nem járt óvodánkba. Sajátos nevelési igényű gyermek 2 fő volt.
11
3.2.3. AZ ÓVODAI KÖZÖSSÉGEK, MINT EMBERI ERŐFORRÁSOK
Az intézményben a személyi feltételek a jelenleg érvényben levő jogszabályi előírásoknak
megfelelnek. A gyermekek nyugodt, biztonságos óvodai életét, a minőségi munkavégzést 34
dolgozó összehangolt munkája biztosítja.
A feladatokat ellátó munkatársak engedélyezett és betöltött összesített létszáma munkakörönként:
Munkakör
Végzettség létszám További
szakképzettség
létszám
Pedagógusok Óvodapedagógusok
Gyakornok
Pedagógus I
Pedagógus II
Mesterpedagógus
Főiskola 15
1
7
6
1
Pedagógus
szakvizsga
7
Ebből:
Drámapedagógus 1
Zenei fejlesztés 1
Fejlesztő
pedagógus
1
Közoktatás vezető 4
Pedagógiai
munkát
közvetlenül
segítő
alkalmazottak
Szakképzett dajka
Pedagógiai asszisztens
Óvodatitkár
8
2
1
Dajka
szakképesítés
Pedagógiai
asszisztens
főiskolai
végzettség
Pedagógiai
asszisztens
Felsőfokú
végzettség
8
1
1
Egyéb
alkalmazottak
Élelmezésvezető 1
Szakképzett szakács 1
Konyhai kisegítő, tálaló,
mosogató
3
Takarító 1
Udvari munkás, kazánkezelő 1
Udvari munkás (Telephely) 0,5
Összesen: Álláshely 33,5
A táblázatban szerepel az óvoda jelenlegi mesterpedagógus vezetője, aki 2019. szeptember 01.
napjával nyugdíjba vonul.
12
A 2019.évi sikeres minősítés eredményeként 1 fő óvodapedagógus Pedagógus II. besorolásba
kerül, 1fő pedig mesterpedagógusi besorolásba 2020. január 01. napjától. Szakvizsgázott
pedagógus száma szintén 2020.évtől 1 fő-vel növekszik.
Ez év áprilisában rögzített jelentkezések alapján a következő évben 3 fő minősítése várható.
Ezek a mutatók mindenképpen azt jelzik, hogy a nevelőtestület kompetenciája folyamatosan
növekszik és széleskörűen bővülnek a kompetencia területek.
A feladatokat ellátó munkatársak engedélyezett és betöltött összesített létszáma és feladat ellátási
helyenkénti bontásban:
Székhely: Antall József u. 19.
Munkakör Végzettség létszám További
szakképzettség
létszám
Pedagógusok Óvodapedagógus
Ebből:
Gyakornok
Pedagógus I
Pedagógus II
Mesterpedagógus
Főiskola 13
1
5
6
1
Pedagógus
szakvizsga
6
Ebből:
Fejlesztő pedagógus 1
Drámapedagógus 1
Közoktatás vezető 4
Pedagógiai
munkát segítő
alkalmazottak
Dajka
Pedagógiai asszisztens
Óvodatitkár
6
2
1
Dajka szakképesítés 6
Szociálpedagógus 1
Egyéb
alkalmazottak
Élelmezésvezető 1
Konyhai dolgozó 4
Karbantartó, kertész 1
Takarító 1
Összesen: 29
13
Telephely: Manninger G. u. 6.
Munkakör Végzettség létszám További
szakképzettség
létszám
Pedagógusok Óvodapedagógus
Ebből:
Pedagógus I.
Főiskola 2
2
Pedagógus
szakvizsga zenei
fejlesztés területén
1
Pedagógiai
munkát segítő
alkalmazottak
Dajka 2 Dajka
szakképesítés
2
Egyéb
alkalmazottak
Karbantartó, kertész 0,5
Összesen: 4,5
Az óvoda székhelye 38 éve működő, személyi állományának közel 50%-a 10 évnél régebbi
dolgozó (17 fő), egyharmaduk pedig 20 évnél régebben az intézmény alkalmazottja.
A legutóbbi fenntartó váltást az alkalmazotti közösség közel 60%-a már együtt élte meg.
Az alkalmazottak megoszlása az intézményben A dolgozók munkaviszony létesítésének megoszlása
eltöltött évek száma alapján: a 2012-es fenntartó váltás tükrében:
Az alkalmazotti közösség tagjai az elmúlt évtizedekben – melyek igen megterhelőek voltak az
alapítványi létből fakadó szolgáltatói szemlélet, a hosszú éveken át tartó létbizonytalanság, és a
többszöri fenntartóváltással járó érzelmi megterhelés, stressz miatt - folyamatosan bizonyították
kreativitásukat, innovációra való törekvésüket, teherbírásukat, az intézmény iránti
elkötelezettségüket.
Az elmúlt évek nehézségei miatt (magas gyermeklétszám, intenzívebb feladatellátás, eredményes
együttműködés érdekében harmónia teremtés a szülői elvárások és pedagógiai szemléletünk
14
között) a fizikai, lelki és érzelmi kimerülés állapotának elkerülése a cél, hiszen ez a kiégés
veszélyét hordozhatja magában.
Motiválttá szükséges tenni folyamatosan a pályán dolgozó pedagógusokat, a frissen végzett
hallgatókat, hogy csökkenjen a pályaelhagyók száma és ezzel együtt az óvodapedagógus hiány is
mérséklődjön.
Megválasztásom esetén vezetői feladatnak tekintem:
❖ az alkalmazottak részére a mentálhigiénére hangsúlyt fektetve, közös élményszerzések
biztosítását, a feladatok újra osztását, programjaink, hagyományaink gyakorlatban való
megvalósítási formáinak újragondolását;
❖ hallgatók szakmai gyakorlatának felvállalásával nemcsak a tudás gyakorlati
alkalmazásának megtanítása a cél, hanem a pedagógus pálya iránti alázat, a
gyermekekkel való foglalkozás mindennapi szépségének, élményének megélése, mellyel
motiválttá tesszük őket a szakmai elhivatottság iránt;
❖ helyi szakmai díj rendszerének és mindenki által elfogadott, követhető, egyértelmű
elvárás rendjének kialakítása, mely minden területen motiválja a munkatársak
színvonalas munkavégzés iránti belső igényét;
Kollektívánkat nagyon erős összetartás jellemzi, mely nemcsak a feladatokra való felkészülésben
nyilvánul meg, de egymás sikerének örömében való osztozásban is. Az alapítványi években
megtanultuk egymás munkáját tisztelni, a munkában és magánéletben egymást segíteni,
támogatni. Olyan közegben dolgozhattunk nap mint nap, ahol az óvodavezetőnk és a kollektíva
által képviselt értékek, szakmaiságunk, elhivatottságunk és hozzáállásunk- „a gyerekek érdeke
mindenek felett” – olyan hozzáadott pedagógiai érték, mely meggyőződésem szerint egyedivé és
népszerűvé teszi intézményünket.
15
Az alkalmazotti közösség életkor szerinti megoszlása munkakörönként:
Nevelőközösség:
Az óvodapedagógiai feladatok végzéséhez szakmai felkészültséggel, szakképesítéssel
valamennyi óvónő rendelkezik. Szakképesítésük mellett személyiségük, rátermettségük,
képességeik és a pedagógus pálya iránti elhívatottságuk egyaránt alkalmassá teszi őket feladataik
ellátására, a megváltozott körülményekhez igazodó, azokat szem előtt tartó magatartásra.
A zömmel középkorú nevelőtestület tagjaira jellemző, hogy egyre magabiztosabban alkalmazzák
a már megszerzett és folytonosan kiegészülő ismereteiket. Az intézmény szakember-állománya
stabil, a fluktuáció nem jellemző.
A 2019/2020-as nevelési évet két pedagógus nyugdíjazása miatt két újonnan érkező
óvodapedagógus kezdi meg körünkben. Beilleszkedésük segítése, - pedagógiai szemléletünkkel,
céljainkkal való azonosulásuk - a szakmai munka zavartalan folytatása érdekében a
nevelőtestület kiemelt feladata.
Nevelőmunkánk színvonalának folyamatos emelése, a szakmai-módszertani megújulás segítése
érdekében két szakmai munkaközösséget működtetünk (1.Hagyományőrző, 2.Minőség,
tudatosság, tehetséggondozás), melyek valamelyikébe minden pedagógus beletartozik.
Az alapvető szakmai tudás és felkészültség mellett speciális képzettség köre folyamatosan bővül:
16
Szakmai kompetencia fő
Drámapedagógus szakvizsga 1
Fejlesztő pedagógus szakvizsga 1
Közoktatás vezetői szakvizsga 4
Zenei képzettség, zeneovi szervezés szakvizsga 1
Gyermeki idegrendszer mozgásos fejlesztése 1
Tehetségfejlesztés 2
Hospice alapítvány képzése, szociális kompetencia 2
Mozgásfejlesztés 3
ECDL informatikai képzés 2
Óvodapedagógusok szakmai megújító képzése 2
120 órás angol nyelvi képzés 8
Középfokú nyelvvizsga 7
Érzelmi intelligencia fejlesztési lehetőségei, módszerei 2
Vezetői felkészítés intézményi önértékeléshez, tanfelügyeleti
ellenőrzéshez, minősítéshez
2
Élmény pedagógia 2
Eszközös táncok népi gyermekjátékok 3
Környezetvédelem és fenntarthatóság a Zöld Óvoda gyakorlatában 1
Pedagógus életpálya modell eddigi eredményei:
Év Fő Honnan Hova %
2014 1 fő Pedagógus I Mesterpedagógus 100
1 fő Pedagógus I Pedagógus II 100
2015 2 fő Pedagógus I Pedagógus II 100
2016 1 fő Pedagógus I Pedagógus II 96
2017 1 fő Gyakornok Pedagógus I 79
1 fő Pedagógus I Pedagógus II. 98
2018 1 fő Pedagógus I Pedagógus II 98
2019 1 fő Pedagógus I Pedagógus II 98
1 fő Pedagógus II Mesterpedagógus 100
17
A pedagógusok 50%-a szakvizsgával rendelkezik, mely jó tendencia arra, hogy a speciális
kompetenciákat tovább fejlesszük.
A nevelőmunkát, az óvodapedagógusok munkáját 2 fő felsőfokú végzettségű pedagógiai
asszisztens, a nevelőközösségünk tagjai, együttműködésükkel támogatja, lehetőség szerint a
kisebb korosztályú gyermekcsoportban.
A nevelőközösség pedagógiai és emberi egysége a közösen elhatározott célok és feladatok
végrehajtásának biztosítéka és erőforrása. Mindez hatást gyakorol a gyermekekkel és a szülőkkel
kialakított kapcsolatokra, és kiegyensúlyozott, derűs légkört teremt.
Vezetői feladatok:
❖ A képzett, nagy szakmai múlttal rendelkező kollégák megbecsülése, értékeik
hasznosítása.
❖ Az összeszokott, jól működő, egymást harmonikusan kiegészítő óvodapedagógus párok
megtartása, kialakítása.
❖ Ösztönözni a nevelőket a megszerzett szakmai ismereteik elmélyítésére, kiegészítésére,
szervezett továbbképzés lehetőségeinek igénybevételére, az önképzésre.
❖ A nevelőtestület szakmai és emberi egységének, mint igen fontos emberi erőforrásnak
megőrzése, a két óvoda eredményes szakmai együttműködésének az erősítése a közös
gondolkodás, a korrekt és nyílt kollegiális viszonyok biztosítása.
❖ Tartós távollét után visszaérkező pedagógusok szakmai munkájának segítése,
részletesebb információ átadással, differenciált ellenőrzés, értékelés alkalmazásával.
❖ Olyan új munkatársak alkalmazása, akik elnyerik a szülők, gyermekek, alkalmazottak
szimpátiáját, bizalmát, alkalmasak a magas színvonalú munkavégzésre.
❖ Az újonnan érkező pedagógusok a nevelőtestület értékrendjéhez, pedagógiai, emberi
egységéhez, a pedagógiai programunk szellemiségéhez való beilleszkedésének segítése.
Nem pedagógus dolgozók közössége:
Az óvoda nevelés-gondozás feladatai nélkülözhetetlenné teszik az óvodapedagógusokkal együtt
dolgozó, nem óvónői munkakört betöltő dolgozók lelkiismeretes, pontos és hozzáértéssel végzett
munkáját. A nem pedagógus dolgozók létszámát és összetételét az alapfeladatok ellátásához
szükséges feltételek határozzák meg óvodánkban is.
18
Valamennyi nem pedagógus dolgozó rendelkezik munkaköréhez, feladatainak ellátásához
szükséges szakmai képesítéssel, jártassággal.
Jellemző a munkakörük ellátásában tanúsított magatartásukra az óvónőkkel való jó
együttműködés szándéka és készsége. Készek a program megvalósításához szükséges feltételek
és feladatok ellátására. A technikai dolgozók létszáma és összetétele az alapfeladatokhoz
igazodó.
Nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök:
Az óvodavezető munkáját 1 fő óvodatitkár segíti.
Minden gyermekcsoportban egy dajka látja el a gyermekgondozási és takarítói feladatokat.
Mindannyian dajkai szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek, alkalmasak a nevelőmunka
segítésére.
Egyéb munkakörök:
Egy takarító pedig az óvoda kiszolgáló helyiségeinek tisztán tartásáról gondoskodik.
Élelmezésvezető irányításával négy konyhai dolgozó látja el a gyermek- és felnőtt élelmezéssel
összefüggő feladatokat, köztük egy szakképzett szakács.
Egy-egy kazánkezelő-udvari munkás, karbantartó, dolgozik az óvoda székhelyén és telephelyén.
A gyermekek fejlesztését segítő külső szakemberek:
Logopédusi ellátás a Debreceni Tankerületi Központ fenntartásában működő Pedagógiai
Szakszolgálat munkatársainak köszönhetően biztosított volt, külső szakember részvételével. Az
együttműködés és az ebből következő magas színvonalú eredmény megtartásában, folytatásában
bízunk.
Fejlesztő pedagógus, pszichológus, valamint egy utazó gyógypedagógus is rendelkezésünkre állt,
melyekre ígéretet kaptunk a továbbiakban is. További feladat az együttműködés színvonalának
növelése a gyermekek érdekében, ezzel tudjuk az eredményt még hatékonyabbá tenni.
Mindezeket összefoglalva intézményünk működésének emberi erőforrásai a már meglévő és
jövőbeni új feladatok ellátásához is megfelelnek.
Szellemi, etikai és pedagógiai szempontokból egyaránt megfelelő biztosítékot jelentenek a
kitűzött célok hatékony és magas színvonalú megvalósításához.
19
3.3 TÁRGYI ERŐFORRÁSOK
Székhely: Debrecen, Antall József u. 19.
Az épület: Az óvoda épületének adottságai megfelelnek a nevelői munka ellátásához, az
állapota azonban sok tekintetben felújításra szorul. Az épület energetikai felújítása jelenleg
zajlik, azt gondoljuk ezzel a műszaki problémáknak a jelentős része megoldódik. A
csoportszobák és a kiszolgáló helyiségek festése, helyenként burkolatainak cseréje a jövő sürgető
feladatai közé tartozik.
A Debreceni Intézményműködtető Központ (továbbiakban DIM) az épület karbantartását a
működés biztosításához ellátja, a műszaki meghibásodás esetén segítségünkre vannak.
Az óvoda főzőkonyhájának berendezései egyre többször meghibásodnak, melyet a karbantartás
keretein belül a DIM segítségével kezelünk, a gépek cseréjére viszont a következő időszakban
forrást szükséges keresni a gyermekek zavartalan ellátásának érdekében.
A csoportszobák méretei és berendezése tekintetében 25 óvodáskorú gyermek befogadására
tervezettek és alkalmasak. A folyamatosan növekvő csoportlétszámok miatt (29-30 fő/csoport)
berendezésüket át kell gondolni és szükség szerint a változtatásokat el kell végezni. Az eszköz
állomány bővítésére évközben is folyamatosan törekszünk.
A gyermek öltözők padlóburkolata a mosdók teljes burkolata az elmúlt évek során megújult,
mely nemcsak esztétikusabbá, hanem biztonságosabbá tette a gyermekek környezetét.
A tornaterem gazdag mozgásfejlesztő eszközállománnyal rendelkezik. A mozgás tevékenység
heti ütemezésével, a tornaterem maximálisan kihasznált, lehetőséget adott speciális fejlesztésekre
is (egyéni mozgásfejlesztés, képességmérés).
Az óvoda udvarának eszközei megfelelnek az érvényben lévő biztonsági előírásoknak. Ezek az
eszközök a mozgásigény kielégítésére, tudatos mozgás és képességfejlesztésre alkalmasak Az
udvar lehetőségeinek bővítése a következő évek feladata. Udvari ivókút létesítése, homokozók
kialakítása, a régi medence újra hasznosítása más tevékenységek végzéséhez, rendezvények
lebonyolításához.
20
Telephely: Debrecen- Pallag, Manninger G. u. 6 sz.
Az épület, felújítása, tornaszobával bővítése folyamatban van, várhatóan a nyár elején birtokba
vehetik a gyermekek és felnőttek. Igyekszünk esztétikus, hangulatos környezetet teremteni az új,
korszerű térben, otthonossá tenni azt mindenki nagy örömére.
Függetlenül attól, hogy egy gyermekcsoport működik, mindkét csoportszobában szervezzük a
tevékenységeket, mely nagyobb teret biztosít a korosztálynak és fejlettségi szintnek megfelelő
fejlesztésre.
Az óvoda udvara: Az átépítés, felújítás a játszóudvart, az óvoda teljes külső terét, bejáratát,
kerítését is érinti. Új játszóeszközökkel, új fedett terasszal, felújított kemencével és a
mesterségesen kialakított domb megőrzésével változatos mozgáslehetőséget biztosít az igazi
erdei hangulatot árasztó árnyékos, virágos, ápolt udvaron.
Eszközállomány:
Az intézményi alapfeladatok ellátásához elegendő eszközállomány áll rendelkezésünkre mindkét
óvodában. IKT eszközök tekintetében az óvoda költségvetése lehetőséget adott további
eszközbővítésre, infrastruktúra fejlesztésre, mely nevelőmunkánkban a változatos módszereket,
lehetőségeket, információs élményeket szolgálja. A következő nevelési évtől már a Pallagi
telephelyünkön is lesz internet hozzáférés. Az eszközállomány bővítését a fenntartói forrás
biztosításával, a szülők segítségével és egyéb forrásbővítés útján (pályázat, rendezvények
szervezése) biztosítjuk minden évben.
Bútorok, játékok elegendő számban, minőségben és a pedagógiai célnak, életkornak megfelelően
biztosítottak. Pótlásuk, kiegészítésük a rendelkezésre álló anyagi forrásokból, az intézmény
költségvetéséből történik.
3.4 GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
Az óvoda – a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel – önállóan működő
költségvetési szerv, a személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai
tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni.
21
Az óvoda felügyeleti szerve: DMJV Önkormányzat Közgyűlése (Debrecen, Piacz u. 20.)
Az óvoda fenntartója: DMJV Önkormányzata (Debrecen, Piacz u. 20.)
A pénzügyi-gazdasági feladatokat 2017. augusztus 31.-től a Debreceni Intézményműködtető
Központ látja el. A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat
feletti jogkör gyakorlásának rendjét munkamegosztási megállapodás rögzíti. A gazdálkodás
részletes rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az óvoda
zavartalan működését a Fenntartó Önkormányzat által meghatározott költségvetés biztosítja. A
költségvetés keretösszegét az intézménybe járó gyermekek, pedagógusok és a nevelő-oktató
munkát közvetlenül segítő alkalmazottak létszáma, az egyéb üzemeltetési költségek, az
önkormányzati, állami és egyéb támogatások mértéke határozza meg.
Óvodavezetői feladat:
• az előirányzott összegek időarányos és takarékos felhasználása.
• az óvoda eszközállományának fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez a fenntartói
finanszírozást kiegészítve lehetőség szerint külső források bevonását is igénybe vesszük.
(pályázati tevékenység, szponzorok felkutatása, szülői felajánlások, egyéb támogatások)
3.5 AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE
Intézményünk kapcsolattartásának szintjei: fenntartói, közvetlen működéssel összefüggő és
szakmai.
Ezen belül közvetlen és közvetett formában építettük és építjük kapcsolatrendszerünket az óvoda
eredményesebb működése érdekében. A partneri együttműködés során a kölcsönös párbeszédre,
rendszerességre, folyamatosságra törekszünk.
Az óvoda közvetlen partnerei:
Az óvoda és fenntartó
Az óvoda folyamatosan nyitott a fenntartó irányában, hiszen a támogatás mértéke jelentősen attól
függ, hogy mennyire sikerül megnyerni a fenntartót az óvoda szakmai célkitűzéseinek.
Az óvodavezető felelőssége az elmúlt években tovább növekedett, a törvényes működés
biztosításában, a jogszabályok betartásában, a dokumentációk jogszerűségében, a belső
22
ellenőrzés és önértékelés működtetésében, a szakmai ellenőrzés általános pedagógiai
szempontjainak megfelelésében.
Ebben a DMJV Intézményfelügyeleti Osztálya folyamatosan a szakmai önállóságunk
biztosításával segítségünkre volt és van, az együttműködés minősége közvetlen, támogató.
A zökkenőmentes együttműködés érdekében az óvodavezetőnek kiemelt feladata:
❖ pontos, feldolgozható adatszolgáltatás,
❖ a határidők betartása,
❖ a pontos és hiteles információadás az óvoda működésével összefüggő és a szakmai
feladatok ellátásáról és eredményeiről egyaránt,
❖ fenntartó által meghatározott eljárásrendek betartása és betartatása,
❖ a fenntartó által hozott intézményre vonatkozó határozatok ismerete, betartása
A működéshez a működést veszélyeztető hibák elhárításában, gazdálkodási és karbantartási
feladatok megoldásában a Debreceni Intézményműködtető Központ/továbbiakban DIM/
együttműködési megállapodás keretében van eredményesen segítségünkre.
Óvodavezető feladata:
❖ kapcsolattartás formájának alakítása a hatékony együttműködés érdekében
❖ tudatos, gondoskodó gazdálkodás az óvoda költségvetésében előirányzottak alapján
❖ pontos adatszolgáltatás
❖ pénzügyi és egyéb nyomtatványok és programok (Polisz, Binex, KIRA, Winmenza)
hibátlan kezelése
❖ gazdálkodással összefüggő szabályzatokban előírtak pontos betartása
❖ határidők betartása
❖ hiteles információ szolgáltatás, őszinte probléma felvetés
Az óvoda és család
Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját erősítve tudja nevelő szerepét
betölteni. Kapcsolattartásunk alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás továbbra is, melyet
a gyermekekért érzett felelősség tesz harmonikussá.
Differenciált családi környezethez igazodó, differenciált együttműködési rendszer alapelveit és
gyakorlatát alkalmazzuk a szülői visszajelzések alapján eredményesen.
23
Az eredményes együttműködés érdekében törekedtünk harmóniát teremteni a szülői elvárások és
pedagógiai szemléletünk között, mely egyáltalán nem könnyű feladat.
A feladatok ellátásának sikerét meghatározza a kellő mennyiségű és minőségű információadás, a
pedagógus kommunikációjának színvonala, melyben egyértelműen érzékelhetővé szükséges
tenni egyfelől a szakmai tudatosságot, másfelől a magabiztosságból adódó rugalmasságot is.
A családdal való együttműködés lehetőségei:
Első találkozás, információ, betekintés, jelentkezés, beiratkozás, beilleszkedés, a megismerés
komplex metodikájának alkalmazása eredményesnek mutatkozott mindeddig. A családokkal
egyenként szervezett szakmai konzultáció, bemutatkozás, személyes találkozó meggyőző erővel
hat. Ezt a folyamatos szülői visszajelzések és a magas jelentkezési arány igazolják.
Szülők-nevelők találkozója:
Szülői beszélgetésekre invitálva a szülőket, arra törekszünk, hogy egyoldalú tájékoztatás helyett
konzultációra kerüljön sor, így oldott légkörben kapnak információt gyermekük személyiségéről,
fejlődésének üteméről.
A fogadó órák:
Ez a kapcsolattartási forma szülői vagy óvodapedagógusi kezdeményezés alapján történik.
Bármikor lehetőséget és segítséget adunk a szülőknek egy-egy nevelési probléma
megbeszélésére előzetes időpont egyeztetés után.
Ebben a formában tájékozódnak a szülők évente kétszer a képesség mérés eredményeiről,
betekinthetnek annak eszközébe, az egyéni fejlődési naplóba, melyet aláírásukkal igazolnak.
Szülők-nevelők-gyerekek közös programjai:
A közös kirándulások, sportnap, az őszi alkotónap és szüreti mulatság, Márton napi vigasság,
évzárót követő gyermeknapi megemlékezés, az iskolát kezdő gyermekek búcsúja, a családi
juniális, a közös munka - közös célokért mind-mind lehetőséget ad az élményszerű együttlétre, a
közvetlen kapcsolat erősítésére.
A szülők segítőkészsége, aktív együttműködése, részükről az óvoda népszerűsítése, abban erősít
meg bennünket, hogy ez a tapintatos kapcsolattartás - amit programunkban megfogalmaztunk és
a gyakorlatban megvalósítunk - lehet csak eredményes.
A szülői munkaközösségnek fontos szerepe van az óvoda és a családokkal való
kapcsolattartásban, a partnerközpontú együttműködés, a minőségfejlesztés működtetésében.
24
Az SZM szerepe koordináló, kezdeményező, véleményező, mely mindenképpen indokolja a
folyamatos együttműködést. Funkcionálása eredményezi a szülők jogainak és kötelességeinek,
jogszabály által előírt szerepük érvényesítését.
Az óvoda közvetett partnerei:
Az óvoda és az iskola
Az óvoda és az iskola kapcsolata, eredményes együttműködése a gyermekek érdekében egy
kiemelt közvetett partneri kapcsolat, mert az iskolai életmódra a zökkenőmentes átmenetet segíti
az egymás közötti tájékozódás az óvoda és iskola nevelőmunkájáról.
Intézményünk a környezetünkben lévő Szoboszlói Úti Általános Iskolával tartotta és tartja
továbbra is szorosabban a kapcsolatot együttműködési megállapodás keretében.
Egy nevelési évre szóló közösen elkészített szakmai munkatervben jelöltük ki a közös
kapcsolódási pontokat és az ezzel összefüggő feladatokat.
Már hagyományként szervezzük tavaszi szakmai bemutatóinkat, melyre minden évben nagy az
érdeklődés az iskolák pedagógusai részéről is.
Egészségügyi és szociális intézmények:
Az óvoda biztosítja a gyermekek egészségügyi szűrésének, vizsgálatainak feltételeit. (védőnői
általános egészségügyi szűrővizsgálatok, fogászati, szemészeti szűrés)
A kapcsolattartást és együttműködést igény és szükség szerint végezzük. Az óvoda
gyermekvédelmi felelősének közreműködésével részt veszünk a DMJV Család- és
Gyermekjóléti Központ által szervezett tájékoztatókon, valamint szociális segítő szakemberük
rendszeres fogadóórát tart a szülők részére óvodánkban. Hátrányos helyzetű, halmozottan
hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermek nem jár jelenleg egyik óvodánkban sem, de
folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek szociokulturális helyzetét.
Szakmai feladatokkal, szakmai képzéssel kapcsolatos együttműködés:
Oktatási Hivatal
A KIR működtetése, adatok frissítése, valamint az életpálya modell működtetésével kapcsolatos
információk beszerzése folyamatosan történik.
25
Oktatási Hivatal Debreceni Pedagógiai Oktatási Központ
A továbbképzési rendszerét folyamatos figyelemmel kísérjük, igényelve a szaktanácsadói
szolgáltatást. Segítségünkre vannak a pedagógusok előmeneteli rendszerével összefüggő
eljárásrendek, a belső önértékelési informatikai támogató felület kezelésének kérdéseiben is.
Hajdú- Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Debreceni Tagintézménye
Az együttműködés különösen az iskola készültség megállapítása időszakában intenzív, a
15/2013. (II.26.) EMMI rendelet alapján szerveztük közös szakmai feladatainkat.
A Szakértői Bizottsággal a speciális fejlesztést igénylő gyerekek esetében szoros együttműködő
kapcsolatot tartunk.
Heti egy alkalommal kis létszámú csoportos fejlesztéshez az óvoda helyszínén szakember
biztosításával kapunk segítséget.
Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar
Intézményünkben évente hallgatói gyakorlatot, gyakorlati államvizsgát irányítunk.” A Kar
Kiváló Gyakorlóhelye” címet elnyerve évek óta törekszünk nemcsak módszertani gyakorlat,
pedagógiai tapasztalat átadására, de a pedagógustól elvárt attitűd, viselkedésforma és morál
példaadására is.
Kapcsolattartás Debrecen város óvodáival
Debrecen város óvodáival a kapcsolattartás összehangolása legtöbb esetben elektronikus úton,
szakmai anyagok és tapasztalatok átadásával történik. A vezetők együttműködése
munkaközösségi foglalkozásokon folyamatos, tervezett. Alkalmanként szívesen látogatjuk
egymás szakmai napjait, rendezvényeit is.
A Klebelsberg Központ Debreceni Tankerületi Központjával az együttműködés igény szerinti.
Az általános iskolai jelentkezéseket évek óta koordináljuk együttműködve a Tankerületi Központ
munkatársával.
Debrecen város kulturális intézményeivel való együttműködés:
A Vojtina bábszínház, Csokonai színház, Agóra tudományos élményközpont, DE Botanikus
kert, Tímárház, Benedek Elek könyvtár, Kölcsey Művelődési Központ programjait rendszeresen
és alkalomszerűen látogatjuk.
26
Az óvoda online kapcsolattartása (intézményi honlap, Facebook) a meglévő és lehetséges
partnerekkel, intézményünk iránt érdeklődőkkel folyamatos.
Vezetői feladat: Honlapunk megújítása, folyamatos friss információkkal való ellátása, a honlap
kezelése újragondolást és új megoldást igényel, mely fontos vezetői feladat lesz a jövőben.
4. PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓ
4.1 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ SZAKMAI MUNKA, A PEDAGÓGIAI SZEMLÉLET
BEMUTATÁSA
A Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program helyi adaptációja szerint dolgozunk,
mely a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti
alapvető feladatának.
Gyermekképünk:
Hisszük, hogy az óvodáskorú gyermekek testi, szellemi fejlődésének megvannak az életkornak
megfelelő állomásai.
Ezeket a maga fejlettségének és fejlődésének természetes ütemén, „járásán” keresztül kell elérnie
és meghaladnia.
Ahogyan Nyíri Tamás is mondja: „A gyermek játszani akar, és minden játékánál szüksége
van a maga által szabott mértékre.”
Ebben pedig döntő szerepe van az egymásra utalt nevelési tényezőknek: a családnak, az
óvodának, az iskolának, közvetlen társadalmi környezetnek és azok közösségeinek.
Óvodaképünk:
❖ Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.
❖ Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés
kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig.
❖ Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú
gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az
teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő), a gyermekekben
27
megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus
feltételei.
❖ Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a
gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni
sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt
figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).
❖ A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság
megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen
alapuló integráció lehetőségét.
❖ A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai
nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi
integrálását.
Nevelési célkitűzésünk:
A három-hét éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely
magában foglalja a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, az életre való felkészítést, a
tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által.
Pedagógiai Programunk specifikumai:
❖ Kiemelt helyet biztosítunk a cselekvésnek és a tevékenykedésnek.
❖ Középpontba az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk
(kommunikáció, kooperáció).
❖ A gyermek fejlődésében fontosnak tartjuk a sürgetésmentes egyéni utak biztosítását.
❖ Fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzeteket igyekszünk teremteni.
❖ Az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele, a
tolerancia egyik legfontosabb alapelvünk.
❖ Az értékek (anyagiak, szellemiek) tisztázása, s irányukba történő orientáció Pedagógiai
Programunk alappillére.
❖ A játék a gyermek alapvető tevékenysége, kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte
észrevétlenül tanul a gyermek, Fontosnak tartjuk, hogy minél több időt, alkalmat és
lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra.
❖ A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél
fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából.
28
❖ Biztosítjuk minél változatosabb több fajta tevékenység egy időben történő gyakorlását és
ehhez a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek). Átjárhatóság, nyitott, rugalmas
szervezeti keretek.
❖ A gyermekek differenciált egyéni fejlesztése, felzárkóztatás és tehetséggondozás terén
fontos, hogy minden gyermek képességét önmagához, saját lehetőségeihez viszonyítva
igyekszünk fejleszteni.
Az egyéni bánásmód érvényesülése az a terület, amelyen intézményünk évek óta tartó jó
megítélése is nyugszik. A napi tevékenységek során a differenciált egyéni bánásmódot, mint
természetes gyakorlatot alkalmazzuk a bizalom, a tisztelet, az elfogadás, a megértés, mások
értékeinek tiszteletben tartása, mint alap értékek közvetítésével.
Az óvodánkba járó három-hét éves korú gyermekek életkorának megfelelően olyan nevelési-
fejlesztési programot valósítunk meg, amely a továbbiakra nézve meghatározó jellegű.
Együttműködő, összehangolt pedagógiai légkörben, helyi pedagógiai programunkhoz –
Tevékenységközpontú Óvodai Pedagógiai Program – igazított feltétel rendszerrel,
kiegyensúlyozott hangulatban törekszünk nevelni, fejleszteni, az ide járó gyermekeket, soha nem
tévesztve szem elől a szabad játék prioritását.
4.2 A PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKEINEK, SZAKMAI SZÍNVONALÁNAK
MEGŐRZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK
4.2.1 SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK SZEREPE A NEVELŐMUNKA
FOLYAMATÁBAN
A nevelőmunka feladatainak koordinálására, szakmai konzultáció és minőségfejlesztés
lehetőségének biztosítására két munkaközösség működik óvodánkban:
1. Minőség, tudatosság, tehetséggondozás munkaközösség
A munkaközösség céljai, feladatai:
❖ a köznevelési intézményekkel szembeni újszerű elvárások előtérbe helyezésével a
jogszabályi változások folyamatos követésével, figyelembevételével, a szakmai feladatok
magas színvonalú ellátásának segítése;
29
❖ megújulás, szakmai frissítés a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás elősegítése
nevelőtestületünkben;
❖ a tehetségígéretek játékos fejlesztésének hatékony megvalósítása;
❖ új szakirodalmak felfedezése, valamint a szakmai továbbképzéseken szerzett ismeretek
átadása;
❖ új pedagógiai módszerek erősítése, megszerzett gyakorlati tapasztalatok elemzése, beépítése
programunkba;
❖ a pedagógiai munkát közvetlenül segítő munkatársak szemléletformálása, részvétel a
szakmai kompetencia erősítésében;
❖ a minősítési eljárásban résztvevő kollegák szakmai támogatása, folyamatos konzultáció;
❖ a belső szakmai ellenőrzés jogszabályi változásokhoz igazodó ütemezése, helyi
eljárásrendjének kidolgozása:
❖ a tehetségígéretek játékos fejlesztése lehetőségeinek áttekintése, megvalósításának
koordinálása, alapfeladataink zavartalan ellátásának maximális figyelembevételével;
❖ a nevelőtestület feladatait érintő jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése;
❖ a szakirodalmakhoz való hozzáférés folyamatos biztosítása;
❖ belső szakmai továbbképzések, bemutatók megszervezése, valamint azok megvalósításához
folyamatos háttértámogatás biztosítása (ötletadás, szakmai tapasztalatcsere, párbeszéd);
❖ eredményeink dokumentálása, megismertetése a nevelőtestülettel;
Átgondolásra javasolt terület:
A mérőeszköz rendszer átdolgozása, egyszerűsítése, a gyermekek számára élményszerűvé téve a
képességmérés folyamatát Dr. Kelemen Lajos Okoskocka Tehetségházának segítségével. Az új
fejlesztőeszközt az elmúlt évi költségvetésből sikerült megvásárolnunk, használatával
kapcsolatban ez év márciusában már helyi továbbképzés keretében ismerkedtünk.
Vezetői feladat:
• Szakmai kapcsolat további erősítése, a mérőrendszerünk átdolgozásához szükséges
szakmai segítség elérésének megszervezése további konzultációk, képzések által már
szeptembertől folyamatosan.
• A belső tudásmegosztás rendszerének kidolgozását a szakmai munkaközösség
közreműködésével fontos feladatnak tartom, hogy az egyénenként megszerzett friss tudás
teljes nevelőtestületi körben hasznosulhasson.
30
2. Hagyományőrző munkaközösség
A munkaközösség céljai, feladatai:
❖ Lehetőség kultúránk megismerésére, hagyományainak őrzésére, a szülőföld szeretetére
nevelés, mely nagymértékben elősegíti az óvoda egyéni arculatának kialakítását is.
❖ Hagyományok őrzése, újragondolása, forrásbővítés szervezése az eddigi tapasztalatok, a
családok igényeihez igazítva.
❖ Új lehetőségek keresése, tapasztalatszerzési lehetőségek bővítésének biztosítása életkori
sajátosságoknak megfelelően, kapcsolatfelvétel határon túli magyar nyelven nevelő
óvodával.
Átgondolásra javasolt terület:
Az évek, esetenként évtizedek óta szervezett programjaink, hagyománnyá vált rendezvényeink
lebonyolításában szükséges frissítéseket eszközölni. Új, korszerű, a mai igényeknek megfelelő
szervezési és tevékenykedtetési formákat találva, a néphagyomány ápolást tovább erősítve, a
kettő között összhangot teremtve megszervezni azokat.
Vezetői feladat:
❖ A közös értékek mentén együtt gondolkodásra ösztönzés a szakmai értékeink
kiemelésével.
❖ A pedagógusok támogatása az innovációra, változásra való igény elősegítésével, a
feladatok célszerű elosztásával.
❖ Az újonnan érkező pedagógusok az intézmény és a munkaközösségek szakmai
vérkeringésébe való bekapcsolódásának segítése minden nevelő feladata.
4.2.2 TEHETSÉGGONDOZÁS ELKÉPZELÉSEI, FELADATAI ÓVODÁNKBAN
A tehetséggondozás az átlagtól eltérő teljesítményt nyújtó, kiemelkedő adottságokkal,
képességekkel rendelkező gyermekek kiszűrése tevékenységen keresztül, valamint a mérés
módszerével.
Célja: a tehetségígéretek felismerése, lehetőség feltételeinek megteremtése a tovább fejlődés
érdekében, azon képességek fejlesztése, melyek segítséget nyújtanak a tehetség harmonikus
31
kibontakoztatásában (érzelmi-akarati tulajdonságok érettsége) mérés eredményeként a speciális,
differenciált fejlesztés biztosítása tevékenységen keresztül.
Feladataink a tehetség kibontakoztatásában:
❖ tevékenységek széles skálájának kínálata;
❖ differenciált képességfejlesztés;
❖ a gyermek önértékelésének, önbizalmának erősítése, fejlesztése;
❖ toleráns, támogató környezet;
❖ a tehetségfejlesztő programok és tevékenységek megszervezése;
❖ pedagógusok továbbképzésének biztosítása, szakmai kompetenciájának növelése;
❖ szoros szakmai együttműködés, partneri kapcsolat tehetségfejlesztési szakértővel a
tehetség ígéretek fejlesztésének érdekében;
❖ a szülők tájékoztatása és támogatásuk megnyerése a közös munka érdekében;
❖ segítségadás a szülőknek a megfelelő iskola és az intézményen kívüli speciális fejlesztés
lehetőségeinek kiválasztásában;
Már több éve heti rendszerességgel az óvoda székhelyén speciális zenei, sport, sakk és kézműves
foglalkozásokat szervezünk, továbbá korai idegennyelvi nevelés céljából játékos angol nyelvű
társalgáson vesznek részt a gyermekek, melynek folyamán körvonalazódik már óvodáskorban a
kiemelkedő teljesítmény, mely a speciális fejlesztést és az iskolaválasztást is elősegítheti.
Ezek a szülők által választott jóváhagyott alternatív lehetőségek, melyeket a továbbiakban is
tervezzük, kiterjesztve a telephelyen lévő óvodánkra is, kitüntetett figyelemmel a sport
tevékenységre és a korai idegennyelv elsajátításra.
4.2.3 GYERMEKVÉDELMI FELADATOK A HELYI SAJÁTOSSÁG TÜKRÉBEN
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. Törvény értelmében az
óvodapedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a
gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,
megszüntetésében.
32
A gyermekvédelmi feladatok hatékony, gyors megoldásában segítségünkre vannak a
városunkban működő gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények: DMJV Család- és
Gyermekjóléti Központ, Védőnői Hálózat, Gyermekorvosok és a Rendőrség.
Ezen intézmények ügyintézőivel, dolgozóival az esetek függvényében tartjuk a kapcsolatot,
szóban és írásban (betartva az iratkezelés, titoktartás valamint a személyiségi jogokra vonatkozó
szabályokat).
A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladataink:
A családok támogatása, a családi nevelés kiegészítése alapfeladataink körébe tartozik.
Azon családok gyermekei, akik szociálisan hátrányos helyzetűek, ahol a szülők életközössége
megszűnt (érzelmileg, testileg, szellemileg) fokozott támogatást, odafigyelést igényelnek.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi
feladatai ellátásáról szóló átfogó értékelés eredménye, miszerint a hátrányos helyzetű gyermekek
száma nő, azt üzeni, hogy erre a területre különös figyelmet szükséges fordítanunk, számolnunk
kell vele akkor is, ha jelenleg óvodánkba járó gyermekek szociokulturális helyzete ezt nem
erősíti.
Az említett beszámoló, átfogó értékelés óvodáskorúakra vonatkozó adatai (Forrás: Oktatási
Hivatal, KIR rendszer):
Nevelési év Hátrányos helyzetű
gyermekek száma (fő)
Halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek száma (fő)
2016.október 74 56
2017.január 101 72
2017.október 84 99
2018.január 99 129
2018.október 142 138
Az óvodánkban a gyermekvédelem kapcsán felmerült problémákkal több szinten is
foglalkozunk: óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelős, intézményvezető.
Hátrányos helyzetű gyermeket nem tartunk nyílván, azonban a szülők életközössége
megszűnésének okából szocializálódás, beilleszkedés és magatartás zavarral küzdő gyermekeket
minden csoportban számon tartunk, ezek a megváltozott szerkezetű családok kiemelt figyelmet
igényelnek.
Az óvoda telephelyén 1 gyermek a környező tanyáról jár óvodába, kiemelt figyelemmel kísérjük
élethelyzetét, szociális ellátását.
33
A Boldogfalva Óvoda étkeztetési adatai 2019. május Székhely Telephely
Étkező gyermekek száma az intézményben: 161 25
Térítésmentesen étkezők száma összesen: 96 16
Térítésmentesen étkezők közül
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül 2 -
tartósan beteg vagy fogyatékos 12 2
családjában tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek 3 -
családjában három vagy több gyermeket nevelnek 24 6
nevelésbe vételét rendelte el a gyámhatóság - -
családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező
legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói,
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének
130%-át.
55 8
Óvodai integrációs program:
❖ A magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek között akadhatnak olyanok is,
akiknek viselkedési problémái mögött a részképességi zavarok mellett egyéb pszichés és
szociális természetű problémák is állhatnak. Ha a gyermeknek fejlesztésre van szüksége a
megfelelő fejlesztéshez, szakembert kérünk fel.
❖ A védőnő havonta egy alkalommal végez higiéniai vizsgálatot.
❖ Magatartás problémával küzdő gyermek esetében- melynek családi háttere van-
rendszeres fogadó óra keretében pedagógiai segítségnyújtással, külső szakember
/pszichológus, családsegítő munkatárs/segítségének ajánlásával törekszünk a probléma
kezelésére és enyhítésére.
❖ Szükség esetén - de nem kötelezően - családlátogatást szervezünk, amikor lehetőség
nyílik betekinteni a gyermek közvetlen környezetébe, így komplexebb képet kapunk a
gyermek szociokulturális hátteréről, családi szerepekről, viselkedésformákról,
szokásokról, szabályokról.
4.2.4 SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS RENDSZERE, ELGONDOLÁSOK
Az intézményben elsőbbséget élvező továbbképzések:
Nevelőtestületünk határozata értelmében olyan továbbképzéseket részesítünk előnyben,
melyeken szervesen illeszkednek óvodai nevelőmunkánkhoz, Pedagógiai Programunk
34
eredményes megvalósításához, közvetlen partnereink elégedettségéhez, színvonalas pedagógiai
munkához. A minősítések, önértékelés, szakmai ellenőrzés és tanácsadás folyamatában és
eredményeként az óvodavezetés szükségesnek ítélheti meg egy – egy óvodapedagógus
fejlesztését az általa kevésbé preferált területen, a hatékonyabb munkavégzés, a személyes
fejlődés érdekében. Ezen továbbképzések költségeit a hatályos jogszabályi előírások és az
intézmény anyagi lehetőségeinek figyelembevételével támogathatja.
A képzések anyagi támogatása nem minden esetben lehetséges, viszont a munkaidő terhére
hozzájárulunk a tanfolyamok sikeres elvégzéséhez.
A 2018-2023-ig tartó ciklus alatt a Továbbképzési program keretében az
óvodapedagógusok részére támogatandó továbbképzések a következők:
Időkeret Továbbképzés Fő
30 – 60 óra Tehetséggondozás , speciális fejlesztés 1
30 – 60 óra Mérés-értékelés 2-1
30 – 60 óra Játék, szabadidő szervezés 2-1
30 – 60 óra Korai idegen nyelvelsajátítás módszertana 3-1
30 - 60 óra Informatikai alapismeretek 3
30 óra Szakmai ellenőrzés, intézményi önértékelés 2-1
40+120 óra Speciális tanulást segítő mozgásfejlesztés 1
Elsőbbséget élvező képzések:
• tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak zenei nevelés területén
• óvodapedagógusi mozgásfejlesztés szakirányú továbbképzési szak
• népi hagyományőrzésre vonatkozó szakirányú képzés
• játék-és szabadidő pedagógus szakirányú továbbképzési szak
• mérési - értékelési feladatokra és pedagógus szakvizsgára felkészítő
• informatikai alapismeretek
35
Az IKT kompetencia fejlesztése, az ebből adódó feladatok
Az óvodai nevelés során alkalmazott pedagógiai módszerek a hagyományos nevelési területeket
lefedik, de a technikai fejlődés azt eredményezte, hogy a gyerekek a mai „Z” generáció tagjai
velük született adottságokkal, képességekkel és igényszinttel rendelkezzenek a digitális kultúra
iránt.
A pedagógusok számára is fontos az információszerzés- és kezelés módjainak alkalmazása,
megfelelő számítógépes kultúra elsajátítása, informatikai műveltség megalapozása, felhasználói
jártasság szerzése.
Szükségesnek tartom a pedagógusok IKT tudásának folyamatos fejlesztését, ezen belül
kiemelten a számítógép használatának készség szintű elsajátítását. Az elektronikus csoportnapló
bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges lesz minden pedagógus számára a magabiztos
felhasználói ismeret. Ehhez a tárgyi feltételek már rendelkezésünkre állnak, a nevelőtestület
számára azonban a szükséges előkészületek megtétele (ismereteik bővítése képzések által) a
következő évek feladata lesz.
Feladatok az IKT eszközök kezelésének, alkalmazásának vonatkozásában:
❖ Továbbképzés lehetőségeinek kiaknázása, legalább 3 fő beiskolázása.
❖ Eszközök bővítése /laptop, I-PAD/.
❖ Ismerkedés az elektronikus szakmai tervezés lehetőségeivel.
❖ Képességmérés eredményeinek kimutatása, összesítése elektronikus módszerrel.
4.3 INTÉZMÉNYI JÓ GYAKORLAT KIDOLGOZÁSA ÉS BEÉPÍTÉSE A
PEDAGÓGIAI PROGRAMBA
Pedagógusként naponta szembesülve azzal, hogy a gyerekek kommunikatív képességei,
együttélési- és együttműködési képességei sok támogatást igényelnek, egyre inkább erősödött
bennem a szociális kompetencia - ezen belül is a szociális érzékenység - fejlesztésének igénye.
Úgy gondolom, a mai világot jellemző értékválságban és bizonytalanságban nagy szükség van
arra, hogy őrizzük, és erősítsük a valódi értékeket. A versengés helyett előtérbe kerüljön az
együttműködés, az elfogadás. Ma már az is nyilvánvaló, hogy az iskolaérettség területei közül a
36
testi és szellemi érettség mellett a szociális érettség terén is legalább olyan fontos (talán a
legfontosabb), hogy a gyermekek felkészültek legyenek. Mindezt számtalan kutatás is igazolja.
A megváltozott szerkezetű és működésű családokból érkező és közösségbe kerülő gyermekek
viselkedése, egymáshoz való viszonyulása nyilván nem változik meg rövid idő alatt. Ez egy
aprólékos, tudatosan felépített munka, hosszú folyamat, melynek során a pedagógusok mintát
adhatnak, választási lehetőségeket kínálhatnak, és lehetőséget arra, hogy másfajta
viselkedésformákat is kipróbáljon a gyermek. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy ezt a
folyamatot új ötletekkel, újszerű módszerekkel segítsük, hiszen a szakirodalom szerint is az
érzelmi nevelésben és a szociális érzékenyítésben egyre nagyobb szerepe van az óvodának.
Az általam 2013 decemberében kidolgozott segédanyag a szociális érzékenység fejlesztésének a
gyermekek számára is tanítható egyik lehetséges módját mutatja be. Mivel az elmúlt öt évben
saját gyermekcsoportomban már kipróbáltam, folyamatosan használtam, így kézzel fogható
eredményeit is tapasztaltam.
Az eredmények láttán megérett bennem a gondolat, milyen hasznos lenne intézményi szinten is
kiemelt figyelmet fordítani erre a nagyon fontos területre, így a szociális kompetencia
fejlesztése, ezen belül is a szociális érzékenység fejlesztése beépülhetne óvodánk helyi
sajátosságai közé tovább növelve annak népszerűségét.
A klasszikus értékekre, magyar hagyományokra épülő nevelést, oktatást hangsúlyozza a 2018-
ban módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja is „az érzelmi, az erkölcsi és
az értékorientált közösségi nevelés” fontosságának kiemelésével, és Pedagógiai Programunkhoz
is szervesen kapcsolódik az általam kidolgozott módszertani segédanyag tartalma, hiszen a
tudatos értékrend közvetítés egyik alappillére annak.
Mesterprogramomban az általam kidolgozott módszertani anyag intézményi szintű fokozatos
bevezetését, korosztályonkénti alkalmazásának kidolgozását, és irodalmi, valamint zenei
gyűjteménnyel való kibővítését vállaltam fel.
A fő célkitűzésem: Szociális kompetencia fejlesztés, ezen belül a gyermekek életének
legfogékonyabb időszakában, személyiségük alakulásában a szociális érzékenység, a
gondoskodásra nevelés, a mások elfogadására, toleranciára, együttérzésre nevelés érvényesítése.
Olyan értékrend közvetítése és erősítése, mely stabil alap arra, hogy felnőtt korára ember
társaihoz kellő szociális érzékenységgel segítő, odafigyelő, együttműködő emberré váljon.
37
A Mesterprogram működtetésével összefüggő vezetői feladatok:
❖ „Jó gyakorlat” létrehozása, belső tudásmegosztás keretében megosztása a nevelőtestülettel.
❖ Külső és belső tapasztalatcsere-lehetőségek feltárása és azok megvalósításának biztosítása a
pedagógusok számára.
❖ Belső továbbképzés szervezése e témakörben a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát
segítő dolgozók számára.
❖ Tudásmegosztó tevékenység által segítségadás a pedagógus társaknak a hatékony
szociális kompetencia fejlesztés, szociális érzékenyítés megvalósításában.
❖ Helyi sajátosságokhoz adaptálható módszertani segédanyag elkészülése.
Az ötéves program megvalósulása esetén várható jelentősebb eredmények:
❖ Hozzáférhetővé válik egy szakirodalom-lista, illetve egy „jó gyakorlat” szakmai
segédanyag, amely hatékony segítséget jelent a szociális érzékenyítés területén.
❖ Az egyes pedagógusok folyamatos konzultációs lehetőséggel élhetnek, tanácsokat kaphatnak
munkájuk hatékonyabbá tételéhez.
❖ A nevelőtestület szakmai ismeretei bővülnek ezen a területen, kompetencia növelés. Belső
tudásmegosztási lehetőség, gyakorlat létrejötte.
❖ A gyermekek együttélési képességei, szociális érzékenysége fejlődik.
Hiszem, hogy ez a program lehetőséget teremt az óvodás korosztály számára, hogy életkoruknak
és érzelmi-értelmi érettségüknek megfelelően ismereteket szerezhessenek a gondoskodás,
törődés jelentőségéről, rendelkezzenek cselekvési alternatívákkal, a csoportok mindennapi
életében eredményesen jelen legyen az egymásra való odafigyelés, egymással való törődés és a
kommunikáció, kooperáció minősége is jó irányban változzon. Olyan értékrendet közvetít és
erősít, mely jó alap arra, hogy később felnőve tudjanak mások felé fordulni, másoknak is
segíteni, a közösségért tevékenykedni.
Mesterprogramom 2020. január 01.-től kezdődően öt éven át működtetem. Az öt év során
szerzett tapasztalatok összegzése, az intézményi jó gyakorlat kialakítása és dokumentálása után a
nevelőtestület egyetértésével szeretném az intézmény Pedagógiai Programjába beépíteni, hogy
hasznosulása hosszú távon is biztosított legyen.
38
5. AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSA
5.1 A VEZETÉS STRUKTÚRÁJA
Az óvodavezető igazgatási és szakmai szempontok szerint egyaránt egy személyi felelőse az
intézmény munkájának.
Mind a szakmai, mind a szervezeti, adminisztratív jellegű döntéseket széleskörű, minden érintett
véleményét figyelembe vevő előkészítés előzi meg.
A közös elhatározások, vezetői döntések demokratikus szervezetre, szerkezetre épülnek. Az
óvodavezető feladata a mozgósítható emberi tényezők számbavétele, a cselekvés motiválása az
érdeklődés felkeltése, az érdekeltség tudatosítása, a részcselekvések összehangolása, irányítása
és értékelése által.
Az óvodavezetés mint konzultatív testület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik,
közreműködik mindazon ügyekben, melyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja.
A vezetőség közös célja, hogy az intézmény zökkenőmentes, hatékony működéséhez a
feltételeket biztosítsa, meghatározza céljait, feladatait és azok eredményes ellátását.
Meghívottként vesz részt a vezetőség munkájában a nevelőtestület által választott két
munkaközösség vezető, a tárgytól, illetve tárgysorozattól függően az élelmezés vezető, a nem
pedagógus dolgozók megbízottja, a szülői munkaközösség.
Az elmúlt évek köznevelésben történő változásai, megnövekedett feladatai miatt változtatni
szeretnék az óvodavezetés struktúráján.
A hatékonyabb működés érdekében fontos feladatomnak tartom a feladatok, felelősség és
hatáskör szélesebb körű megosztását. Szeretnék nagyobb mozgósító erővel bíró struktúrát
kialakítani a jövőben.
Ennek érdekében az óvodavezetés állandó tagjait kibővíteném az ÖTM csoport vezetőjével,
valamint több, konkrét feladat elvégzésére, szakmai téma feldolgozására szerveződő
munkacsoport, team megalakítását tervezem.
Ezen csoportok vezetői az aktuális témában érintve, meghívottként részt vennének a vezetőség
munkájában a közös célért való együtt gondolkodás, együttműködés megvalósításában.
39
Az óvodavezetés struktúrája, belső szervezeti rendje elképzelésem szerint:
az óvodavezetés állandó tagjai:
❖ óvodavezető
❖ helyettes vezető
❖ belső önértékelést támogató munkacsoport vezetője
❖ közalkalmazotti tanács vezető-érdekképviselet
meghívottak:
❖ munkaközösség vezetők
❖ meghatározott feladatra szerveződött team vezetője
❖ megtárgyalni való témától függően vesz részt a vezetőség munkájában a gazdasági,
munkaügyi ügyintéző, valamint a technikai dolgozók megbízottja
A vezető távolléte esetén a teendőket ellátja a helyettes, az ő távolléte esetén az ÖTM vezető.
Jelmagyarázat: az óvodavezetés állandó tagjai
Óvodavezető
Pedagógusok
Óvodavezető
helyettes ÖTM
vezető
Dajkák
Közalkalmazotti
tanács vezetője
Egyéb
technikai
dolgozók
Élelmezés vezető
Szakács
Konyhalányok
Döntés előkészítő szakmai fórum
munkaközösség
vezetők
Élelmezés
vezető
Nem pedagógus
dolgozók képviselője
Óvodatitkár
Meghatározott fa.-ra
szerv. team vezetője
40
Vezetői munkám során a következő elveket szeretném érvényesíteni:
❖ Nyugodt, kiszámítható munkahelyi légkör
❖ Bizalomra épülő, nyílt, hiteles kommunikáció
❖ Ésszerű, hatékony munkamegosztás
❖ Az óvoda szakmai és szervezeti értékeinek megőrzése, továbbvitele
❖ Kölcsönös bizalmon és folyamatos párbeszéden alapuló partnerközpontú működés
5.2 SZAKMAI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, ÖNÉRTÉKELÉS MŰKÖDTETÉSE
A pedagógiai munka hatékonyságának, eredményességének biztosítása a köznevelési rendszer
átalakulásával a pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a belső önértékelés jogszabályi hátterének
megteremtésével az intézmények szakmai fejlődését támogatva valósul meg.
Kiemelt feladatomnak tekintem az önértékelés, a külső szakmai ellenőrzés és a pedagógusok
előmeneteli rendszerének alapját képező minősítési rendszer jogkövető működtetéséből adódó
feladatok megszervezését, folyamatos színvonalas ellátását:
❖ Minősítés előtt álló kollégák segítését, támogatását
❖ Pedagógiai-szakmai ellenőrzések megfelelő előkészítését, érintett kollégák segítését,
támogatását
❖ Belső önértékelési rendszerünk folyamatos működtetését
❖ Az önértékelést támogató munkacsoport és az önértékelésben érintett kollégák
tájékoztatását, segítését.
A minőségre való törekvés összefonódik a belső szakmai kontrollal, melynél szükségszerű a
rendszeresség és tervezettség.
Fontosnak tartom, hogy az ellenőrzés objektív, folyamatos, tervszerű, demokratikus, az értékelés
pedig konkrét, fejlesztő hatású és a pozitívumokra épülő legyen.
A belső ellenőrzés, értékelés rendje, folyamata, célja, feladata részletesen az óvoda SzMSz-ben
kidolgozott. A belső ellenőrzés részletes tervét az éves munkaterv tartalmazza.
41
Ellenőrzés, értékelés területei:
❖ Szakmai, pedagógiai tevékenységek ellenőrzése
❖ Gazdálkodás ellenőrzése
❖ Munkáltatói jogokból adódó ellenőrzés
❖ Tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése
Az ellenőrzés dokumentumai:
❖ Vezetői ellenőrzési terv
❖ Éves munkaterv
❖ Szempontok a teljesítmény értékeléséhez (Intézményi elvárás rendszer alapján)
❖ Mérőeszközök (önértékelő és értékelőlapok, kérdőívek)
❖ Az értékelő megbeszélés jegyzőkönyve.
A pedagógiai-szakmai ellenőrzés szempontjai:
Az intézményi elvárás rendszer alapján a nyolc pedagógus kompetencia és indikátorai mentén.
Az intézményünkben vezetői-ellenőrzési feladatokat ellátók:
❖ Intézményvezető
❖ Intézményvezető helyettes
❖ ÖTM csoport vezetője, tagjai
❖ Szakmai munkaközösségek vezetői
Az általános ellenőrzés-értékelés folyamata:
❖ A nevelési év elején a vezetői ellenőrzés terv összeállítása, ismertetése az alkalmazotti
közösséggel (területek, szempontok, módszer, gyakoriság)
❖ Az ellenőrzésért felelős személyek kiválasztása, megbízása.
❖ Az ellenőrzések ütemezés szerinti megvalósítása
❖ Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése (visszacsatolás)
❖ Az ellenőrzést végző személy, ha az nem az óvodavezető, beszámol az ellenőrzés
tapasztalatairól a vezetőnek.
❖ Erősségek, fejleszthető területek meghatározása után az ellenőrzést végző személy javaslatot
tesz a feltárt hiányosságok kezelésére, pozitív tapasztalatok beépítésére, megerősítésére.
❖ Az ellenőrzés eredményeinek dokumentálása, adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat
végén, amely az értékelési folyamat bemenete lesz.
42
A pedagógiai-szakmai ellenőrzés folyamata:
❖ A nevelési év elején az önértékelést támogató munkacsoport elkészíti az éves munkaterve
részeként az ütemezést, ismerteti a pedagógusokkal.
❖ Az önértékelést támogató informatikai felületen az ütemezésnek megfelelően végzi a
csoport és az érintett pedagógus a feladatokat.
Úgy gondolom, hogy a magas színvonalú szakmai munka csak egy jól kialakított, humánus belső
ellenőrzési rendszerrel valósítható meg, ahol fontos szempont a fejlesztő hatás.
6. HELYZETELEMZÉSRE ÉPÜLŐ VEZETŐI KONCEPCIÓ
„A jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett.
Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek
majd később fognak megérni.” (Nelson Mandela)
Pályázatomban több helyen is megfogalmaztam már szakmai-vezetői elképzeléseimet, melyeket
szeretnék a jövőben megvalósítani megválasztásom esetén. A következőkben a vezetői munka
értékelésének alapjául szolgáló öt kompetencia területére koncentrálva foglalom össze vezetői
koncepciómat.
43
6.1 A TANULÁS ÉS TANÍTÁS STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA
Célok, feladatok meghatározása:
Rövidtávon
2019-2020
Középtávon
2019-2021
Hosszútávon
2019-2024
Módszer Sikerkritérium
A gyermekek fejlődését nyomon
követő dokumentáció átdolgozása,
egyszerűsítése folyamatának
ütemezése az „okoskocka”
fejlesztőeszköz bevonásával
A mérőeszköz korrekciójának
ütemezés szerinti megvalósítása
Szakmai kapcsolatok erősítése
A gyermekek önmagukhoz mért
optimális fejlődését biztosító
hatékony megismerési-fejlesztési
gyakorlat megvalósítása
Konzultációk, képzések
megszervezése
Szakmai kapcsolatok
kialakítása, ápolása
Intézményi szinten hatékony
megismerési-fejlesztési stratégia
működik.
A gyermekek fejlődésében elért
eredmények mérhetők,
dokumentáltak, jól szolgálják a
további fejlesztést.
Szülőkkel való partneri kapcsolat
fenntartása, erősítése
Kölcsönös bizalmon alapuló
együttműködés, hiteles
tájékoztatás, közös programok
Új kapcsolati formák igény
szerinti bevezetése
Hatékony együttműködés
megvalósítása a gyermekek
optimális fejlődése érdekében
Hatékony kommunikáció,
információátadás, közös
programok
Az óvoda és család közötti
együttműködés zökkenőmentes,
sikeres.
Pedagógiai Programunk
megvalósítását szolgáló
kapcsolataink ápolása
Pedagógiai Programunk megvalósítását segítő partnereinkkel folyamatos
párbeszéden alapuló kapcsolattartás, a környezet felé nyitott nevelési
légkör megteremtése
Kapcsolatok ápolása
Partneri igények,
elégedettség mérése
Jól működő szakmai párbeszéden
nyugvó tartalmas partneri
kapcsolatokkal rendelkezik az
intézmény.
Pedagógiai Programhoz illeszkedő
innovatív kezdeményezések
támogatása
(szociális kompetencia fejlesztés)
Intézményi jó gyakorlat
kidolgozása
Módszertani segédanyag
elkészítése
Mesterprogram működtetése
Csoportokba történő fokozatos
bevezetése
Belső tudásmegosztás
Külső tapasztalatcsere
lehetőségek feltárása
Az óvodapedagógusok folyamatosan
megújuló ismeretekkel, módszertani
kultúrával rendelkeznek.
Folyamatosan:
Sikerkritérium:
A gyermekek speciális fejlesztését végző szakemberekkel való szoros együttműködés (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus,
pszichológus)
A játék prioritásának szem előtt
tartásával tehetséggondozás,
hátránykompenzáció az egyéni érési
sajátosságoknak megfelelően.
A szándékos tanulás megkezdésére
megfelelően felkészült gyermekek.
A Pedagógiai Program specifikumainak érvényesítése a nevelő-fejlesztő folyamatokban
Hatékony, nyugodt, kiegyensúlyozott pedagógiai munka feltételeinek biztosítása
A nevelési folyamathoz szükséges infrastruktúra, tárgyi eszközök biztosítása
44
6.2 A VÁLTOZÁSOK STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA
Célok, feladatok meghatározása:
Rövidtávon
2019-2020
Középtávon
2019-2021
Hosszútávon
2019-2024
Módszer Sikerkritérium
Értékmegtartó, értékteremtő
pedagógiai munka megtartása,
továbbfejlesztése az intézményi
értékek, jövőképünk áttekintésével
Értékein, jövőképünk áttekintése,
stratégiai meghatározása,
megjelenítése az intézményi
működés minden területén
A Pedagógiai Program
specifikumainak gyakorlati
megvalósítása a szakmai
elvárások, partneri igények
figyelembevételével
Szakmai értekezletek
Team munkák
Reflektív elemzések
Önértékelés
Biztos alapokon nyugvó, folyamatos
megújulás a szakmai kihívásoknak,
partneri elvárásoknak megfelelően.
Külső-belső elégedettség.
Intézményi önértékelés
folyamatának megtervezése,
szempontjainak, elvárásainak
áttekintése
Intézményi önértékelés
folyamatának elindítása, ütemezett
megvalósítása
Intézményi erősségek, fejleszthető
területek meghatározása
PDCA folyamat alapján a jövőkép
megfogalmazása, erre épülő
stratégia megalkotása
Adatgyűjtés a hét
kompetencia területhez
kapcsolódóan
Az intézményi önértékelés
megvalósul, a fejleszthető területeken
a változások elindulnak, ez segíti a
hatékonyabb működést.
Felkészülés az Intézményi
tanfelügyeletre a nevelőtestület és
az ÖTM bevonásával
Intézményi tanfelügyeleti
eljáráshoz kapcsolódó feladatok
ütemezett megvalósítása
A tanfelügyeleti eljárás sikeres
megvalósulásának támogatása,
eredményére épített intézkedési
terv készítése
Szakmai értekezletek
Team munkák
Reflektív elemzések
Egyéni megbízások,
felelősök kijelölése
Az intézményi tanfelügyelet
sikeresen megvalósul, eredményeire
épített pozitív változások elindulnak.
Hatékonyabb, eredményesebb
működés.
Pedagógus önértékelések folytatása Ütemezett megvalósítás segítése Önfejlesztési tervek
megvalósulásának segítése,
nyomon követése
ellenőrzés, értékelés,
reflexiók, hospitálások
Az ütemezésnek megfelelően minden
pedagógus önértékelése megtörténik,
az önfejlesztési tervek megvalósítása
ütemezésnek megfelelően zajlik.
A hatályos jogszabályoknak
megfelelő törvényes működés
biztosítása
A jogszabályok, a köznevelés stratégiai változásának, fenntartói
döntéseknek figyelemmel kísérése
Tájékozódás a működést
meghatározó jogszabályi
változásokról
A hatályos jogszabályoknak
megfelelő törvényes működés
Folyamatosan:
Sikerkritérium:
Kollégák, partnerek megfelelő, korrekt tájékoztatása a változásokról, változtatás lehetőségéről
A változások széles körben
elfogadott célkitűzésekké válnak
Változáskezelés az állandóság és változás egyensúlyának megtartásával
A változásokból eredő új feladatok
intézményi szintű elfogadása
45
6.3 ÖNMAGA STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA
Célok, feladatok meghatározása:
Rövidtávon
2019-2020
Középtávon
2019-2021
Hosszútávon
2019-2024
Módszer Sikerkritérium
Vezetői és szakmai kompetenciák,
vezetői funkciók erősítése,
fejlesztése
Vezetői és szakmai kompetenciák
folyamatos frissítése, tudatos,
következetes és hatékony
működtetése
A vezetői funkciók összhangjának
biztosításával az intézmény
hatékony működésének
elősegítése
Önképzés
Továbbképzések, szakmai
fórumok látogatása
A vezetői kompetenciák fejlődése az
intézmény hatékony működését
támogatja
A vezetői programban
megfogalmazott célok, feladatok
megvalósításának elindítása
A felvállalt célok és feladatok
megvalósítása az ütemezésnek
megfelelően
A vezetői programban
megfogalmazott célok, feladatok
megvalósulásának nyomon
követése, értékelése, szükség
esetén korrekciója
A vezetői programban
megfogalmazott célok, feladatok
ütemezésnek megfelelő
megvalósítása a korrekciók
beépülésével.
A vezetői önértékelés folyamatának
megtervezése, szempontjainak,
elvárásainak kidolgozása az öt
kompetencia területhez igazodva
A folyamat elindítása, adatgyűjtés
az öt területhez kapcsolódóan
Vezetői erősségek, fejleszthető
területek meghatározása
Önfejlesztési terv készítése,
megvalósítása
Önelemzés
Egyéni fejlesztési terv
készítés
A vezetői kompetenciák további
fejlődése az önfejlesztési terv által
kijelölt irányban
Felkészülés a vezetői
tanfelügyeletre az ÖTM
bevonásával
A feladatok ütemezett
megvalósítása
Szükséges dokumentumok
feltöltése az informatikai felületre
A vezetői tanfelügyelet
eredményeire reagálás
Vezetői önfejlesztési terv
készítése
Sikeres tanfelügyeleti ellenőrzés
Folyamatosan:
Sikerkritérium:
Külső és belső visszajelzések beépítése a vezetői gyakorlatba rendszeres önreflexió által Vezetői feladatok magasabb szintű
ellátása
Jogszerű, hatékony, biztonságos
működés
Jó munkahelyi légkör
Külső-belső elégedettség
Munkaügyi, gazdálkodási, vezetéselméleti ismeretek bővítése
A jogszabályi környezet és az óvodapedagógiát érintő változások naprakész követése
Szakmai hitelesség, korrekt, hiteles kommunikáció, magas színvonalú munkavégzésre törekvés
46
6.4 MÁSOK STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA
Szakmai fejlődés támogatása, humán erőforrás fejlesztés
Rövidtávon
2019-2020
Középtávon
2019-2021
Hosszútávon
2019-2024
Módszer Sikerkritérium
Vezetői team megalakítása
Vezetési feladatok megosztása
Felelősség, jogkör, hatáskör
meghatározása
A vezetői team eredményes működtetése hatékony
feladatmegosztás egyenletes terheltség biztosítása mellett
Rendszeres és szükség szerinti
vezetői megbeszélések
szervezése
Tisztázott felelősség, jog és
hatáskörök
Egyenletes leterheltség,
hatékony feladatmegosztás
Szakmai munkaközösségek és
az ÖTM munkájának
támogatása
A munkaközösségek intézményi célokkal, feladatokkal
összhangban való működésének támogatása, feltételek
megteremtése, önértékelési feladatok ütemezett végzése
Szakmai megbeszélések,
látogatások, reflexiók
Belső tudásmegosztás
Szakmai munka színvonalának
emelkedése
Adott feladatra szerveződött
team munkák támogatása
A team munka eredményeinek beépítése a mindennapi pedagógiai
munkába
Szakmai megbeszélések
hatékony irányítása
Az intézményi célok elérését
segítő eredményesen működő
teamek
Továbbképzési program,
beiskolázási terv zavartalan
működésének biztosítása
Intézményi és egyéni igények
felmérése után továbbképzési
program készítése
Az öt éves továbbképzési
program megvalósítása
Továbbképzési irány
meghatározása
Terv készítése
Az intézményi céloknak
megfelelő képzettségű
alkalmazotti kör megléte
Folyamatos szakmai fejlődés
lehetőségének biztosítása
Pedagógus előmeneteli
rendszerben való részvétel
támogatása
Képzéseken való részvétel
Felkészülés támogatása
kollégák, intézményvezetői,
szaktanácsadói segítséggel
Megszerzett tudás beépítése a
mindennapi gyakorlatba (IKT
kompetencia fejlesztése,
szociális kompetencia
fejlesztés)
Képzéseken való részvétel
megszervezése
Belső tudásmegosztás
biztosítása a teljes alkalmazotti
kör számára
Folyamatos szakmai megújulás
Jól képzett nevelőtestület,
tájékozott alkalmazotti
közösség
Belső ellenőrzési terv
átgondolása, összehangolása az
önértékelési folyamatokkal
A belső ellenőrzés folyamatos működtetése a PDCA elv alapján
Visszacsatolás után pozitívumok megerősítése, fejlesztési
irányvonal meghatározása
Szakmai látogatások
Ellenőrzés, értékelés
Önfejlesztés működtetése
Az ellenőrzés-értékelés átfogó
képet nyújt a dolgozók
munkájáról, nyomon követhető
fejlődés.
Folyamatosan:
Sikerkritérium:
Munkatársak tisztelete, megbecsülése, őszinte véleménynyilvánítás
Az érintettek szempontjait, érdekeit, véleményét figyelembe vevő döntésekre törekvés
Belső intézményi ösztönző rendszer kiépítése (belső díjak)
Nyugodt, kiszámítható
munkahelyi légkör, elkötelezett
alkalmazotti közösség,
eredményes szakmai munka
47
6.5 AZ INTÉZMÉNY STRATÉGIAI VEZETÉSE ÉS OPERATÍV IRÁNYÍTÁSA
A törvényes működés feltételeinek biztosítása
Rövidtávon
2019-2020
Középtávon
2019-2021
Hosszútávon
2019-2024
Módszer Sikerkritérium
A nevelési év elindításához
szükséges feladatok elvégzése
KIR, INFORMIR,
adatszolgáltatások,
jogosultságok
Statisztikai jelentések, adatszolgáltatások határidőre történő,
pontos teljesítése
Adminisztráció
Nyilvántartások ellenőrzése
Törvényes intézményi működés
Tanügyigazgatási
dokumentációk, az előző
nevelési évhez kapcsolódó
dokumentumok lezárása, az új
nevelési évhez kapcsolódók
megnyitása.
A Tanügyigazgatási dokumentumok vezetésének folyamatos
ellenőrzése, értékelése
Adminisztráció
Dokumentumok ellenőrzése,
értékelése
Törvényeknek,
jogszabályoknak megfelelő
tanügyigazgatási
dokumentumok alapján
működik az intézmény
Szabályozó dokumentumok
felülvizsgálata, áttekintése a
jogszabályi környezetnek
megfeleltetve
A jogszabályoknak és az aktualitásoknak megfelelő tartalmi és
formai elemek folyamatos biztosítása, azok megismertetése az
alkalmazotti közösséggel.
Folyamatszabályozók áttekintése, aktualizálása
Jogszabályok nyomon követése
Értekezletek vezetése
Szabályos, korrekt
dokumentáció, az alkalmazotti
közösség számára egyértelmű,
érthető elvárások, folyamatok.
Az intézmény dokumentációs
rendszerének áttekintése az
érvényben lévő jogszabályok
vonatkozásában.
Érvényes, jogszabályoknak megfelelő intézményi dokumentációs
rendszer működtetése, a dokumentumok frissítése.
Hatályos jogszabályok
figyelemmel kísérése
Jogszabályi előírásoknak
megfelelő intézményi
dokumentációs rendszer
Az intézmény működését
befolyásoló jogi szabályozók
változásainak nyomon
követése, a munkatársak
folyamatos tájékoztatása.
A nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleteken az intézmény
dolgozóinak tájékoztatása az aktuális változásokról és az azokból
eredő feladatokról.
Jogszabályfigyelés
Együttműködés a fenntartóval,
Oktatási Minisztériummal
Értekezletek, megbeszélések
hatékony vezetése, irányítása
Az intézmény arculatának
megfelelő folyamatos fejlesztés
megvalósulása a jogi
szabályozókra épülve.
Hatékony szervezeti működés biztosítása
Rövidtávon
2019-2020
Középtávon
2019-2021
Hosszútávon
2019-2024
Módszer Sikerkritérium
Óvoda vezetői team
megalakítása, felelősség,
jogkör, hatáskör meghatározása
Vezetői team hatékony
működtetése
Az egyenletes terheltség
érdekében hatékony
feladatmegosztás biztosítása
Rendszeres és rendkívüli
vezetői megbeszélések
szervezése
Eredményesen, hatékonyan
működő vezetői team
48
Erőforrás elemzés az
emberi erőforrások és a
szervezet erősségeinek számba
vételével.
Tervszerű humánerőforrás
gazdálkodás.
A lehetőségek kiaknázásához
megfelelő erőforrás biztosítása
(emberi erőforrás, innováció,
pályázat).
Az egyéni kompetenciák és
egyenletes terhelés
figyelembevételével hatékony
emberi erőforrás kezelés.
Előre mutató fejlesztések
megvalósítása.
Célokhoz igazított képzések
biztosítása, feladatok adása,
munkaköri leírások
felülvizsgálata,
intézményvezetői munkaterv
készítése.
Hatékony munkaerő
gazdálkodás
A szervezet erősségeire épített
további fejlődés biztosított
Külső és belső információ
áramlás hatékonyságának
elősegítése.
Eredményes együttműködés
fenntartása a partnerekkel.
Hatékony információ átadás fenntartása, működtetése.
Folyamatos együttműködés, kommunikáció a partnerekkel.
Felelősök, kapcsolattartók
kijelölése, megbízása
Hatékony információ áramlás
Partneri elégedettség
Szervezetfejlesztés,
közösségfejlesztés
A szervezeti kultúra folyamatos fejlődésének, elért eredményeinek
megtartása.
Közös programok,
konferenciák, csapat építő
tréningek szervezése
Erős közösségi szellem
Pozitív munkahelyi klíma
Nyugodt, kiegyensúlyozott
munkahelyi légkör biztosítása
Egyenletes terhelés, igazságosság és méltányosság elvének
alkalmazása, személyes kompetenciákra, érdeklődésre orientált
feladatok
Reális és nyílt értékelésre épülő
elismerés
Célok, feladatok aktualizálása,
felelősök kijelölése
Nyugodt, belső és külső
motiváció összhangján működő
munkavégzés
Gazdálkodási, működési, tárgyi feltételek biztosítása
Rövidtávon
2019-2020
Középtávon
2019-2021
Hosszútávon
2019-2024
Módszer Sikerkritérium
A költségvetési keret
időarányos felhasználása
Költséghatékony, körültekintően takarékos gazdálkodás Költségvetés tervezése,
előirányzatainak betartása,
tennivalók ésszerű rangsorolása
A költségvetési keret hatékony
felhasználása
A költségvetési keret
kiegészítése egyéb külső
források bevonásával
(pályázatok, támogatók)
Folyamatos pályázat figyelés, pályázat felelős kijelölése,
megbízása, pályázatíró teamek működtetése szükség szerint,
pályázati lehetőségek kihasználása
Pályázatfigyelés
Forrás keresés
Sikeres pályázati
tevékenységek
Forrásbővülés
Az épület állagmegóvása az
óvoda vagyontárgyainak
védelme
Csoportszobák berendezési
tárgyainak számba vétele
Belső felújítások, korszerűsítések elvégzése a költségvetési keret
és egyéb források adta lehetőségek szerint. (csoportszobák festése,
felnőtt mosdók felújítása, konyhai lefolyók, ajtók cseréje, konyhai
berendezések HACCP rendszer szerinti cseréje)
Csoportszobai berendezési tárgyak folyamatos javítása, cseréje
Folyamatterv készítés
sürgősségi rangsorolás szerint
Karbantartási munkák
elvégzése, ellenőrzés
Balesetmentes, vonzó,
esztétikus óvodai környezet
A tiszta, esztétikus, rendezett
környezet fenntartása
Az óvoda használók (dolgozók, gyermek közösség, szülők)
szemléletének erősítése a környezet megóvásának fontosságára,
környezet tudatosságra.
Személyes példaadás
Ellenőrzés
A fenntartható fejlődés
megvalósítása
49
Udvari játékeszközök bővítése
Az udvar növényzetének
helyreállítása a szomszédos
építkezés befejeztével
Az udvari játszóeszközök bővítése (homokozók telepítése, udvari
ivókút létesítése, medence újra hasznosítása)
Játszó homok feltöltése, folyamatos cseréje
Az udvari játékeszközök
folyamatos karbantartása
Folyamatos kapcsolattartás a
kivitelezőkkel
Ellenőrzés
EU-s szabványnak megfelelő
játszóeszközökkel felszerelt
udvar
Helyreállt, rendezett udvari
környezet
Szakkönyvtárunk áttekintése,
a könyvtár használat
rendszerszerű kidolgozása
A könyvtár helyének újragondolása, kialakítása
A szakkönyvek frissítése, a könyvtár fejlesztése, bővítése szükség
és igény szerint
Felelős kijelölése, új
szakkönyvek beszerzése
Minden pedagógus számára jól
használható friss
szakirodalommal ellátott
szakkönyvtár segíti a magas
színvonalú szakmai munkát, a
nevelőközösség önképzését
A meglévő képességfejlesztő
eszközök számba vétele
Az újonnan vásárolt képességfejlesztő eszközök, játékok hatékony
használatára ösztönzés, további új eszközök beszerzése, saját kezű
készítése a forráslehetőségek figyelembevételével
Igényfelmérés
Meglévő eszközök tematikus
csoportosítása, újak saját kezű
készítésére ösztönzés
Pedagógiai Programunk
céljaihoz, feladataihoz igazodó
eszköztár segíti a szakmai
munkát
Hatékony, konstruktív
együttműködés a fenntartóval
szakmai, emberi, pénzügyi és
tárgyi erőforrások biztosítása
érdekében
A létesítmény és a használt eszközök biztonságos működtetése
A fenntartói előírásnak való megfelelés szakmai és gazdasági
szempontból egyaránt
Pontos, precíz, határidőn belül
megküldött adatszolgáltatások,
dokumentációk
Részvétel értekezleteken
Ellenőrzés
Hatékony kommunikáció,
információáramlás segíti az
együttműködést a fenntartóval,
mely a biztonságos és
gazdaságos működést biztosítja
Vezetői programommal támogatni szeretném a Boldogfalva Óvodában folyó magas színvonalú munkát, felelősséggel megőrizve az intézmény
eddig elért eredményeit, értékeit, hagyományait. Olyan vezetést szeretnék megvalósítani, mely biztosítja az eredményes, törvényes, gazdaságos,
partnerközpontú működést, szakmai önállóságot.
50
7. ZÁRÓ GONDOLATOK
„Csak úgy válhatsz olyasfajta vezetővé, akit az emberek szívesen követnek, ha folyamatosan
fejlődsz és tanulsz a vezetésről.” (John C. Maxvell)
Az itt idézett gondolat fejezi ki legjobban szándékomat, hogy folyamatosan fejlődjek, újabb és
újabb dolgokat tanuljak meg a vezetésről, azonban „nem lehet mások vezetését megtanulni úgy,
hogy nem vezetünk. Végtére is a vezetés cselekvés.” (Bob Gass)
Az elmúlt harminc év alatt megszerzett szakmai gyakorlat, tapasztalat, nyugdíjba vonuló
intézményvezetőnk bíztatása, a kollégák támogatása, és a szülők bátorítása megerősített abban,
hogy alkalmas vagyok a Boldogfalva Óvoda vezetésére.
Ha erre lehetőséget kapok, tudom, hogy folyamatosan szükséges tanulnom. Hiszem azonban, hogy
képes vagyok az intézmény működését, a mindennapi pedagógiai gyakorlatot, a gyermekek
érdekeit, igényeit mindenekelőtt figyelembe véve rendszerszemlélettel átlátni, a köznevelésben
való változásokkal lépést tartani.
Munkámhoz a legnagyobb erőforrást a munkatársak jelentik, akikkel a 23 év közös munka miatt
szoros szakmai és emberi kapcsolat fűz össze. Egyenként ismerem erősségeiket, gyengeségeiket,
osztozok örömeikben, nehézségeikben. Hiszem, hogy bíznak szakmai felkészültségemben,
azonosulni tudnak céljaimmal, segítségemre lesznek azok megvalósításában kiegészítve saját
tudásukkal, tapasztalataikkal és kreativitásukkal.
Legfontosabb célom, hogy megbecsülve a múltat, támaszkodva az előző vezetés által megteremtett
értékekre, arra építve, tudásommal, egyéniségemmel tovább fejlesztve méltóképpen képviseljem
intézményemet.
Vargáné Aranyász Éva
Debrecen, 2019. június 15.
8. MELLÉKLETEK
1.számú melléklet
iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatai
2.számú melléklet
munkáltatói igazolás
3.számú melléklet
erkölcsi bizonyítvány
Recommended