Természetföldrajz 9

Preview:

DESCRIPTION

Természetföldrajz 9. A Föld légköre és éghajlata. A Föld légköre. Def.: A Föld gázállapotú külső burkát LÉGKÖRnek nevezzük. Vastagsága: változó, mintegy 10 000 km. Anyaga: Homoszféra (80-85 km vastag) Heteroszféra. A Föld légköre. A homoszféra összetétele. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Természetföldrajz 9.

A Föld légköre és éghajlata

A Föld légköre

Def.: A Föld gázállapotú külső burkátLÉGKÖRnek nevezzük.

Vastagsága: változó, mintegy 10 000 km

Anyaga:1.Homoszféra (80-85 km vastag)

2.Heteroszféra

A Föld légköre

A homoszféra összetétele

1.„száraz” levegőN2 78%, O2 21%, Ar 0,93%,

CO2, nemesgázok, CH4, N2O, H2

2.vízgőz

3.aeroszol (aluminoszilikátok, ammónium-szulfát, halit,

szerves anyag)

Csaknem állandó, de vannak változó összetevők!!!

A Föld légköre

A heteroszféra összetétele

Molekulatömeg szerint elkülönülő, önmagukban állandó összetételű

zónák.1.N2 (200 km)2.O (1100 km)3.He (3500 km)

4.H2

Az oxigén-ciklus

A Föld légköre

O2

fotoszintézis(fitoplankton,

vegetáció)

O3-bomlás,H2O-fotodisszociáció

Nap

fauna

bomló szerves anyag

kőzetek mállása

kausztobiolitok

kausztobiolitok égése

A szén-dioxid ciklus

A Föld légköre

CO2

fotoszintézis(fitoplankton,

vegetáció)

karbonátok oldódása

légzés

fauna

bomló szerves anyag

meszes üledékképződés

mészkő

kausztobiolitok égése

vulkáni exhalációk

A légkör vertikális szerkezete

A Föld légköre

1.sűrűség2.nyomás

A légkör vertikális szerkezete

A Föld légköre

3.hőmérséklet4.H2O-

tartalom

A tropopauza magassága változó:

1) sarkok: 6-8 km,2) Egyenlítő: 15-17

km

A Föld légköre

A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege

Az ionoszféra alsó határa: ~70 km

Napállandó:1370 Jm-2s-1

Az űrből érkező sugárzás egy részét a légkör visszaveri (albedo).

Az albedo leginkább a felhőzet mennyiségétől és minőségétől függ.

Az űrből érkező sugárzás egy részét a légkör

1) visszaveri (albedo)2) elnyeli

3) átereszti

A Föld légköre

A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege

Def.: A Napból a Föld felszínére érkező besugárzást INSZOLÁCIÓnak

nevezzük.Az inszoláció mértéke függ a

1)napsugarak beesési szögétől, azaza felületegységre jutó hőmennyiségtől;

1.Földrajzi szélesség szerinti különbségek,

2.Tagolt domborzatú tájakon a fekvés szerinti különbségek (É-D).

A Föld légköre

A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege

Az inszoláció mértéke függ a1) napsugarak beesési szögétől;

2) felszín anyagától (fajhő);Tengerpart

i mérőhely

Szárazföldi

mérőhely

A Föld légköre

A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege

Az inszoláció mértéke függ a1) napsugarak beesési szögétől

2) felszín anyagától (fajhő)3) felszín albedojától.

A Föld légköre

A légkör hőháztartása és sugárzási mérlege

A kisugárzást az üvegházhatás szabályozza.

A kisugárzás mértéke függ a1)felhővel borítottságtól;2)levegő összetételétől.

A Föld légköre

A légkör áramlási rendszerei

A légköri áramlásokat a1)légnyomás felszíni eloszlása;

2)Coriolis-erő;3)felszínnel való súrlódás

szabályozza.

Def.: A földfelszínnek egy adott pillanatban legmagasabb hőmérsékletű pontjait

összekötő vonalat TERMIKUS EGYENLÍTŐnek nevezzük.

Trópuson belüli konvergencia zónaINTRA TROPICAL CONVERGENCE ZONE

ITCZ

Passzátszelek öve

Nyugatias szelek öve

Nyugatias szelek öve

Sarki szelek öve

Sarki szelek öve

A termikus egyenlítő helyzete évszakosan változik; januárban éri el a déli, júliusban az

északi kiterjedés maximumát.

Konvekciós cellák

Hadley-cella

A Föld légköre

A Föld légköre

A felhőzet és csapadék

A felhőképződést1)a levegő páratartalma;2)a levegő hőmérséklete;

3)az aeroszol mennyisége és minőségehatározza meg.

Felhők kizárólag a troposzférában és a sztratoszféra alján találhatók.

A Föld légköre

A felhőzet és csapadék

A felhők képződése:1)A levegő felmelegszik;2)lecsökken a sűrűsége;

3)felemelkedik;4)lehűl;

5)A vízgőz kondenzálódik az aeroszol részecskéken.

A Föld légköre

A légköri frontok

Kizárólag a mérsékelt égövben!!!

A Föld légköre

A domborzat hatásafőn-szél

inverzió

A Föld légköre

A feláramlási övezetek

hideg aljzatvíz feláramlása

A Föld légköre

A monszun

nagy kiterjedésű szárazföld

nagy kiterjedésű tenger

fajhő különbség

nyár

A

M

A Föld légköre

A monszun

nagy kiterjedésű szárazföld

nagy kiterjedésű tenger

fajhő különbség

tél

M

A

A Föld éghajlata

A zonális éghajlati övek

Föld

A Nap körüli

keringés síkja

napsugárzás

A Föld forgástengelye

23°27’

É

D

Déli félteke nyári

napfordulója

A merőleges delelés pontjai:

BAKTÉRÍTŐ

φ=23°27’

Az állandó éjszaka határa:

ÉSZAKI SARKKÖR

φ=66°33’

Az állandó nappal határa:

DÉLI SARKKÖR

φ=66°33’

A Föld éghajlata

A zonális éghajlati övek

Föld

A Nap körüli

keringés síkja napsugárz

ás

A Föld forgástengelye

23°27’

É

D Északi félteke nyári

napfordulója

A merőleges delelés pontjai:

RÁKTÉRÍTŐ φ=23°27’

Az állandó nappal határa:

ÉSZAKI SARKKÖR

φ=66°33’

Az állandó éjszaka határa:DÉLI SARKKÖR

φ=66°33’

A Föld éghajlataA zonális éghajlati övek

A Nap körüli

keringés síkja napsugárz

ás

A Föld forgástengelye

É

D

Napéjegyenlőség

A merőleges delelés pontjai:

EGYENLÍTŐ

φ=0°

A Föld éghajlataA zonális éghajlati övek

Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év során kétszer delel merőlegesen a

Nap,TRÓPUSI ÖVnek nevezzük.

Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év alatt egyszer (a nyári napfordulókor)

delel merőlegesen a Nap,TÉRÍTŐnek nevezzük.

Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év során soha nem delel merőlegesen a

Nap, de minden nap felkel és lenyugszik,MÉRSÉKELT ÖVnek nevezzük.

A Föld éghajlataA zonális éghajlati övek

Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy év alatt egyszer (a nyári napfordulókor) nem

nyugszik leés egyszer (a téli napfordulókor) nem kel fel a

Nap,SARKKÖRnek nevezzük.Def.: A földfelszín azon pontjait, amelyeken egy

év alatt legalább két nap (nyáron) nem nyugszik le

és legalább két nap (télen) nem kel fel a Nap,HIDEG ÖVnek nevezzük.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

Recommended