Úrnapja: Krisztus szent testének és vérének ünnepeÚrnapja...

EGYHÁZI

XX. évfolyam 6. szám (230.) 2018 júniusMAGUNKRÓL – MAGUNKNAKMAGUNKRÓL – MAGUNKNAK

A szent keresztségben A szent keresztségben részesültek:részesültek:

– Dicu Hanna Alexandra, Bokor Viktória,Sánta Dániel, Vas Ivor, Lemhényi Adrienn,Kozma Rebeka Napsugár, Simon Lili Rita,Szász Dominik Leon, Florea Zádor János,Czine Joó Zsófia, Csáki Anna.

Szentségi házasságot kötöttek:Szentségi házasságot kötöttek:– Dicu Adrian – Nagy Kinga; Piroska Zol-

tán – Păduraru Izabella.

Az Úr hazahívta:Az Úr hazahívta:– Sztakics István, Karácsony Éva, Kanabé

Lajos, Karácsony Márta, Kerekes Hajnalka, PálMátyás.

Irgalmas Jézus, adj nekikIrgalmas Jézus, adj nekikörök nyugodalmat!örök nyugodalmat!

EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ – Katolikus havilap.Kiadja a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia.

Főszerkesztő: Szabó Lajos.Szerkesztőség: Sepsiszentgyörgy, Viitorului 2/A/4,

tel. 0722-687 448, egyhazitudosito@gmail.comSzerkesztés, nyomdai előkészítés: Dávid Péter.

Nyomda: DEICO – SepsiszentgyörgyISSN: 2248-1532

S E P S I S Z E N T G Y Ö R G Y I

TUDÓSÍTÓ

velkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mélyhitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést ka -pott, amit később Kázmér lengyel király udvará-ban mé lyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét,de ha marosan vissza kellett menekülnie Lengyel-országba. 1064-ben bátyjával Gézával tért vissza,hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon.A püspökök békítése után ismét Biharban uralko-dott az ország keleti harmadában. A pogány bese-nyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat be -széltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a be -senyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben,1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadtael 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent Istvánútját. Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelteés letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak veleegyütt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék,Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) Aháborúskodás számára keserű teher volt. Az or -szágban is rendet teremtett, szigorú törvényekethozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalo-csai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseketGyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra.Meg alapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobbőrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné névenbizánci császárné lett.

1083-ban Szent István, Szent Imre és SzentGellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt,nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indíta-ni, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-benSzabolcs városában zsinatot tartott.

1095. július 29-én Nyitra mellett halt meg.Föl di maradványait előbb a somogyvári monostor-ba, majd a nagyváradi székesegyházban temettékel. Sírjánál csodák történtek. Ügyét kivizsgálva1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Ger-gely bíboros) Váradon szentté avatta.

mondott és így szólt: Vegyétek és egyétek, ez az éntestem, amely értetek adatik. Hasonló módon, avacsora vé geztével fogta a kelyhet, ismét hálátadott, majd így szólt tanítványaihoz: ez az új szö-vetség kelyhe az én véremben. Ezt cselekedjétekaz én emlékezetemre!“ (vö. 1 Kor 11,23-25), a fel-támadott Úr pedig hitelt érdemlően ígéretet tett,mondván: „...én veletek vagyok minden nap avilág végéig“ (Mt 28,20).

A tiszta búzakenyér és a szőlőbor, amely fölötta katolikus áldozópap Krisztus megbízásából ésnevében ismétli meg az Úr szavait: „Ez az én tes-tem..., ez az én vérem“ jelenvalóvá teszi Jézusegyszer s mindenkorra való önátadó életáldozatát.Hitünk tanítása szerint a pap átváltoztató szavaiáltal, a Szentlélek erejéből a kenyér Krisztus teste,a bor az Ő vére. A kenyér és bor „színei“ (alakja,íze, kiterjedése) megmaradnak, de lényegileg im -már Krisztust hordozzák. Ezt a változást nevezi ateológia átlényegülésnek.

Krisztus a szentostya minden részében úgyvan jelen, mint az egészben. A törés őt meg nemosztja, sem meg nem sokszorozza. Az Oltáriszent-ségben a világon mindenütt ugyanaz a Krisztusvan jelen, de nem többszörösen, hanem az egészEgyházat egységbe forrasztva.

Az Oltáriszentség Jézus leg nagyobb ajándéka,ebben sa ját magát adja népének, hogy állandó em -lékjele legyen az ő húsvéti misztériumának. „Em -léket állított csodáinak, irgalmas és kegyes Úr.Enni adott az őt félőknek...“ (Zs 111, 4-5). De nempuszta emlék ez, hanem hatékony, a húsvéti titok

Úrnapja: Krisztus szent testének és vérének ünnepeÚrnapja: Krisztus szent testének és vérének ünnepe

Skóciai szent Margitjúnius 10

Skóciai szent Margit Szent István királyunkunokája volt. Édesapja a hazánkban emigrációbanélő angol Eduárd herceg, édesanyja pedig Ágota,Szent István lánya. Margit Mecseknádasd mel lettszületett 1046 körül. Visszatérve Angliába, belsőviszályok és a normann támadások miatt me gintmenekülniük kellett, és egy tengeri vihar juttattaőket Skóciába, ahol menedéket nyertek. III. Mal-colm skót király felesége lett Margit, 1070-benskót királynévá koronázták, nyolc gyermekük szü-letett. Jósága közismert volt, szorgalmazta a hús -véti szentáldozást, megszüntette Skócia po gányhagyományait, férjének hirtelen fellobbanó ha rag -ját is megszelídítette. Edinburgban halt meg 1093.november 16-án.

Szent László király és hitvallójúnius 27

Szent László 1046 táján született Lengyelor-szágban, apja a számkivetésben élő Béla magyarherceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyelkirálylány volt. Már 4-5 éves korában hazakerültMa gyarországra és a tiszántúli Bihar várában ne -

Az Oltáriszentség egyrészt a hívő ember isteniéletét táplálja, másrészt az élő tagot, magát a hívőtkapcsolja jobban a Főhöz, Krisztushoz. Az emberiértelem nem képes felfogni a maga teljességében,hogyan adhatja Krisztus ön magát eledelül. De él -tető tanítása erről biztosít, a csodálatos kenyérsza-porítás pedig hatalmáról tanúskodik: „A kenyér,amelyet majd adok, az én testem a világ életéért“(Jn 6, 51). Tanítványaival töltött utolsó vacsoráján,amely e világból az örökkévalóságba való szemé-lyes átmenetének (pászka) elővételezése volt, Jé -zus kezébe vette a kenyeret, Atyjának hálaimát

CsíkdánfalvaCsíkdánfalva1567-ben a regestrum mai nevén 43 kapuval

jegyzi. 1576-ban is Dánfalvaként említik. Középkori temploma nem volt. Lakói Csík-

nagyboldogasszony (Karcfalva) templomához tar-toztak.

Az 1920-as években kezdik el építeni szép,modern neogótikus templomukat, amelyet 1935.decenber 8-án szenteltek fel. (Azóta önálló egy-házközség).

A csíkdánfalvi Szeplőtelen fogantatás római katolikus templom

itt és most megjelenülése az oltáron. Krisztus mintFőpap van jelen, valóságos áldozatot mutat beegy házán keresztül, s ennek gyümölcseiből része-sülünk.

Az Oltáriszentség mint táplálék az isteni életmegosztásának jele és eszköze. „A misztikus testtagjai azt kapják, ami a Fő akaratából az övék“ –állapította meg Szent Ágoston. A szent lakomábanvaló részesedésünk által hasonulunk ahhoz, akiele delünk lett. Egyre inkább krisztusivá válunk, aFő testének tagjai leszünk, s a népek apostolávalegyütt mondhatjuk: „Élek én, de már nem én,hanem Krisztus él bennem“ (Gal 2,20). Az euka-risztiából való részesedésünk által megszentelőke gyelmet nyerünk, hogy „életünk legyen, és azegyre bőségesebb élet legyen“ (vö. Jn 10,10).

„Mert egy kenyér, egy test vagyunk sokan, hi -szen mindnyájan egy kenyérből részesülünk“(lKor 10,17). Krisztus tagjai vagyunk, vagyisugyanaz az élet jár át bennünket. Az Oltáriszent-ség ezért az Egyház egységének jele és megyalósí-tója. Az Egyház egysége a Krisztus ajándékoztaéletkö zös ségen múlik, s nem emberi akaratonvagy érzelmen.

Az eukarisztikus lakomán való részvételünkegyúttal elővételezése annak az örök lakománakaz Atya házában, amelyet Krisztus ígért meg (Lk22,16-18; Mk 14,25). A mennyei boldogság zálo-ga, az örök élet örömeinek előzetes megízlelése.

A Szentírásban, szenthagyományban, liturgiá-ban, hittanításban használt nevek kifejezik e szent-ség mindennél magasztosabb és gazdagabb való-ságát. „Élet kenyere“ (Jn 6,35), mert a lelkiéletetfenntartja, táplálja. „Kenyértörés“ (1 Kor 10,16),mert egy kenyérben részesedünk mindnyájan.„Eukarisztia“ (= hálaadás Isten jótéteményeiért),mert az áldozati kenyér és bor Krisztus ajándéka,ezért hálaadással kell fogadni és mert a szentmisé-ben hálát adunk Istennek az üdvösség művéért.„Angyalok Kenyere“, mert Krisztus e szellemivalók egyetlen „tápláléka“, erőforrása. „Manna“,mert Isten ezzel tartja fenn az újszövetség vándor-ló népében az életet. „Communio“ (= egyesülés),mert csodálatos módon egybe fűzi Istent az ember-rel és az embereket egymással. „Misztérium“,mert látható dolgok színe alatt istenit közvetít.

Az Egyház és annak éltető ereje, az Oltári-szentség alapítása Nagycsütörtökön történt. Mint-

A templom vörös dísztégla falai, a főbejáratfölötti rozetta érdekes látványt nyújt.

Érdekes, hogy oltára nyugat felé néz. A templom közelében található Erzsébet ki -

rályné (1889. szeptember 10-én gyilkolták meg)tiszteletére felállított emlékmű.

A falu lakói a középkortól katolikusok.

Forrás: Léstyán Ferenc: Megszentelt Kövek,Internet.

hogy azonban figyelmünk akkor Krisztus húsvétimisztériumának sokszoros ajándéka között oszlikmeg, s az ünnep fényét már az Úr szenvedéseárnyékolja, a húsvéti idő lejártával, szintén csütör-töki napon, az Egyház külön ünneppel, ad hálátezért az ajándékért, s kéri az eukarisztikus JézusKrisztus áldásait minden hívő életére.

Az Egyház ezt az ünnepet a legnagyobb pom-pával ünnepli meg. Az ünnep XIII. századi beve-zetése után nemsokára a körmenet is általánossálett. Az Oltáriszentséget vivő körmenet elsősorbanimádó értelmű, s ezért bensőséges buzgalomnakkell áthatnia. Másodsorban kérő jellegű, hogy afeltámadott Úr szentelje meg jelenlétével a világiéletünket is. Harmadsorban hitvalló jellegű, mertláttára a világnak évről évre szembe kell néznieazzal a ténnyel, hogy az Oltáriszentségből Krisz-tus titokzatosan, de valóságosan magához vonzzaminden korban övéit.

Imádságainkban kérjük azt a kegyelmet, hogy enagy és szent titokkal szemben hitünket Isten mégjobban megelevenítse, s ezáltal hódolatunkat elmé-lyítse és szeretetünket lobogóbb lángra gyújtsa. Vall-juk meg mindenkor és mindenütt, félelem és habo-zás nélkül meggyőződésünket, külsőleg is: tisztelet-teljes imádással térdeljünk le az Oltáriszentség előtt,vegyünk részt buzgón a szentmisén és a szentáldo-zásban, térjünk be minél gyakrabban csendes szent-ségimádásra a templomba! Időnként olvassuk el Já -nos evangéliumának 6. fejezetét, Krisztus kafarnau-mi beszédét, melyben az Oltáriszentséget megígérteés jelentőségét megmagyarázta.

Imádság szentáldozás után

Krisztus lelke – szentelj meg engem!Krisztus teste – üdvözíts engem!Krisztus vére – ihless meg engem!Krisztus oldalából kifolyó víz –

tisztíts meg engem!Krisztus szenvedése – erősíts engem!Ó édes Jézus – hallgass meg engem!Elszakadni tőled ne engedj engem!A gonosz ellenségtől oltalmazz engem!Halálom óráján hívj magadhoz engem,hogy szentjeiddel dicsérjelek mindörökké.

Ámen.Forrás: Szentmihályi Búzaszöm

Mi, emberek szeretjük egymást bírálgatni ésaz elismerés virágai között elrejteni egy-egy szúrómegjegyzés tövisét. Gondolom, ennél mi semkönnyebb. Hány emberről elmondhatjuk: kiválószakember, nagyszerű tudós, remek művész, jópolitikus, de nincsen szíve. Hiába fordulsz hozzáegyéni problémáiddal, nem számíthatsz megérté-sére. Azt hiszem, ennél lesújtóbb véleményt nemmondhatunk embertársunkról.

Az emberiség szótárában a szív szó nem kizá-rólag az érzelmek forrását jelzi, hanem személyi-ségünk egészét foglalja magába. Erről tanúskod-nak ilyen és ehhez hasonló kifejezések: szívérevette a dolgot, nyomja valami a szívét, megtörte aszívét, neki ajándékozta a szívét, szívébe vésteszavait, megszívlelte a dolgot és így tovább...

Mindebből nyilvánvaló, hogy a szív nem vé -let lenül lett az ember egyéniségét olyannyira meg-határozó szeretet jelképévé. Mivel pedig Jézusunkis azzal a szándékkal jött közénk, hogy kinyilat-koztassa Isten szeretetét, ezt elsősorban megseb-zett, megnyíló szívével tette. Erre azért is voltnagy szükség, mert a tények tanúsága szerint „Is -ten és a természet nem gyöngéden szeretnek“.(Lacordaire) Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a csó-kok és ölelések mellett sok tövis sebzi életünket.Nem véletlen tehát, ha a magára maradt emberiértelem kegyetlen úrnak képzelte Istenét. Jézusegész élete arra irányult, hogy összetörje ezt a ha -mis képet és Isten igaz ismeretére vezessen. Em -beri nyelven Ő sem határozhatta meg Isten lénye-gét és ezért a hasonlatok eszközéhez folyamodott.Olyan az Isten, mint egy szerető Atya, aki eltéko-zolhatatlan szeretettel minden bűnös gyermekéthazavárja. Nem ostorral, nem szemrehányásokkalfogadja, hanem a legszebb köntössel, pompás l a -ko mával, az angyalok arcát is felderítő mo so lyá -val. Ha olykor mégis hiányoljuk gyöngédségét, ezcsak arról tanúskodik, hogy nem majomszeretettelszeret minket. Sokszor semmire sincs annyiraszükségünk, mint a szeretet kijózanító ke mény sé -gére. Ha keresztútra vezeti lépteinket, ha megen-gedi bukásunkat, ha elnézi sebeinket, ezt csakazért teszi, hogy az irgalmas Szamaritán után kiált-sunk. Milyen sokan csak a nagypénteki sötétség-ben kezdenek tapogatózni az elfelejtett vagy meg-

A MennyországA Mennyország

tagadott Isten világossága felé. A szenvedés ránkboruló éjszakájában ragyognak föl előttünk a Bet-lehembe vezérlő csillagok.

Az utóbbi évszázadokban Alacoque SzentMar git látomása nyomán gyakran ábrázoljukJézust lángoló, töviskoszorús szívével. Ez az ábrá-zolás nem alaptalan, hiszen egész életében arratörekedett, hogy megmutassa szeretetét. Mintannyi mindenben és mindennel, ezzel is példátadott nekünk. Ha nézegetem a halottak anyaköny-vét, megdöbbenve olvasom, milyen sokan halnakmeg különböző szívbetegségben. Az úgynevezettszívinfarktus gyakori betegségek közé tartozik.Semmi kétség, korunk embere rosszul áll a szívdolgában, de nem kizárólag fizikai értelemben.Igaz, gyakran olvasunk szívátültetésekről, a -melyek olykor megmentik egy-egy ember életét.Ám ennél is fontosabb lenne, hogy szívünket, illet-ve szeretetünket átadjuk embertársainknak. Ez alelki szívátültetés, szeretet-osztogatás legszebb ke -resztény kötelességünk.

Egyik párizsi tartózkodása alkalmával a híresnémet költő, Rainer Marie Rilke megismerkedettegy ifjú hölggyel és gyakran sétálgatott vele. Út -juk során az egyik sarkon idős koldusasszony álltés kéregetett. A költő kezébe nyomott egy pénzda-rabot, a koldus gépiesen megköszönte anélkül,hogy az adakozóra nézett volna. Történt a követ-

Szeretetből élniSzeretetből élniBRUNO FERRERO szalézi pedagógus éslelki író. Népszerűek felnőtteknek írt rövid me -séi, melyek az „Apró történetek a lélek szá -mára”, című soro zatban jelentek meg.

Bruno Ferrero apró történetei lelkileg gaz -da gabbá tesznek bennünket, segítve bennünketab ban, hogy ne csak hirdessük, de a szívünkbeis en gedjük be Krisztust a mindennapjainkban.

Az utolsóAz utolsó

Egy házaspár sok más emberrel együtt egy in-té zetben várakozott, hogy örökbe fogadhassanakegy kisbabát.

Hallották, ahogy a többiek tanakodtak:– Újszülött kislányt szeretnék. Szőkének kell

lennie...– Én egy hat hónapos kisfiút akarok...– Nekem egy egyéves kell, lehetőleg barnasze-

mű...– Én... Én... Én... Csendben várakoztak.Kimondatlan egyetértésben, amely nem szorul

magyarázatra, megvárták, amíg mindenki ha za -vitte az általa kiválasztott gyermeket.

A végén az ápolónő tőlük is megkérdezte:– És önök kisfiút vagy kislányt szeretnének?

Újszülött legyen vagy lehet néhány hónapos is?Egymásra néztek, és szinte egyszerre válaszol-

tak:– Azt a kicsit szeretnénk, akit senki sem akart.

Egyszer megkérdeztek egy embert, akit sokantiszteltek a bölcsességéért:

– Neked sok gyermeked van, de melyiküketsze reted leginkább?

Az ember így válaszolt:– A legkisebbet szeretem legjobban, amíg fel

nem nő. A legtávolabbit szeretem legjobban, amíghaza nem tér. A beteget szeretem legjobban, amígmeg nem gyógyul. A börtönbe vetettet szeretemlegjobban, amíg vissza nem nyeri a szabadságát.A szenvedőt szeretem legjobban, amíg vigaszranem talál.

Egyszer éjjel, egy jámbor szerzetes álmot lá -tott. A Mennyország kapuja előtt állt.

Néhány ked ves angyal megkérte, hogy füröd-jön meg egy nagy medence tisztító vizében.

Aztán elkísérték egy me r e dek hegy lábához.– Föl kell menned a csúcsra – mondták –, de

ne aggódj, mi végig kísérünk téged.A hegy csúcsán volt a Mennyország ajtaja. Iz -

gatottan, hevesen dobogó szívvel lépett be rajta.Ott ültek a szentek, imádságba merülve.

Kissé meglepődött, és csalódottnak érezte ma -gát. Ennyi volna a Mennyország? Nincs gyö nyö -rűséges fákkal teli varázslatos kert, se dicsőség, seszeráfok? Nem csiripelnek a madarak, s az angya -lok se énekelnek?

– Semmiben sem különbözik a földi kolos to -romtól – morgolódott magában.

– Fiam, te azt gondolod, hogy ezek a szentekaz Égben vannak? – szólalt meg egy hang. – Pedignem így van. A Mennyország van őbennük!

– Igen, de a boldogság legkisebb jelét sem lá -tom rajtuk!

– A boldogság a szívükben van.

– Nem hiszem, hogy bolond, viszont Daninakbiztos van valami mondanivalója számunkra. Da -ni, meséld el nekünk, mit értettél meg?

– Igen (és a mellkasára ütött), ez meghal, deaz, ami benne van, az nem hal meg, mert Jézusvan bennem. Igen, ez (megint a mellkasára ütött),vagyis az én testem, ugyanúgy meghal, mint má -soké. De az, amit Jézus a szívembe tett, az sosemhal meg.

A hittantanár:– Jézus feltámadt, és örökké él.A nyolcéves Dani, aki általában nagy csibész,

most elgondolkodott. Majd hirtelen felállt, és fel-kiáltott:

– Már értem! Szóval én sosem halok meg!Erre az osztálytársak:– Miket beszél ez a bolond? A hittantanár:

Jézus szent szíve, minden jónak forrása, imádlak Téged, hiszek Benned,

szeretlek Téged és bánom minden bűnömet.

Neked ajándékozom az én szegény szívemet.

kező napon, hogy Rilke egy fehér rózsával jelentmeg a találkán. Az ifjú hölgy azt gondolta, hogy őkapja majd ajándékul. Mily kitüntetés a nagy köl-tőtől virágot kapni! Nem így történt. A virágot akoldusasszony kapta, aki most is ott állt megszo-kott helyén. Mikor eléje értek, a költő kezébe fek-tette a rózsát. Ekkor az öreg koldus fölkapta fejét,majd a költő kezét ragadta meg és többször ismegcsókolta. Több szeretetet érzett áradni ebből aszál rózsából, mint a pénzadományból. Elmúlt egyhét, és a koldusasszony nem jelent meg szokásoshelyén. Mikor újra meglátták, a fiatal hölgy meg-kérdezte a költőtől: Vajon miből élt egy hétig ez aszerencsétlen? Rilke ezt válaszolta: a rózsából.

Aki szereti otthonát, igyekszik virágokkal, kü -lönféle dísznövényekkel ékesíteni. Mindnyájantudjuk, hogy néhány szál virág mennyire megvál-toztatja szobánk hangulatát. Főleg akkor, ha az il -lető virág a szeretet követségében érkezett. Denemcsak otthonunkat, hanem a munkahelyünket isa szeretet teszi szebbé, kedvesebbé. Ezért ezen az

Vessetek és arassatoka sok lélek-ugaron!Fehéredjen meg a földünk,ne legyen több véres rom!

Hívjatok meg majd mindenkita víg égi ünnepre...Legyetek a vándorútonmindenkinek kenyere.

Mint vakító villanykörték,gyúljatok ki mindenhol,hol a rémes éjtengerbencélttévesztett fuldokol...

Vezessétek minden szívbeaz isteni áramot,mit a Mester: szétosztásraTibelétek halmozott.

Ha vérezve is, osszatok...Megtorpanni nem szabad!Ne láthassa soha, senki,hogy törékeny,... sír a pap...

Számotokra nem terem ittmegpihenés, édesség...Végső percig küzdnötök kell:úgy lesz édes majd az ég.

Fogadjátok búcsúcsókunkszárnyrakapó követek:Nemsokára mi is megyünkGolgotára – veletek! ...

Induljatok hát, Testvérek!Krizmacsókos orvosok:mindenfelé, mert mindenüttoly bénák, oly rongyosok...

Jézus Szentséges SzíveJézus Szentséges Szíve– Szent Pio imája –– Szent Pio imája –

hogy ő először keresztel vagy feloldozást ad, ha -nem azzal, hogy először mutatja be a szentmise-áldozatot, s mi vele együtt áldozunk.

Ebben az áldozatban minden együtt van: azemberek, az Egyház, Isten, Krisztus, a kereszt ál -dozata, az élők és meghaltak, a föld nyomorúságaés a menny boldogsága. Az Egyházát szerető ésérte magát feláldozó Krisztus hatalmazza fel a pa -pot, hogy az örök engesztelő áldozatot mindannyi-unk nevében, mindenkivel és mindenkiért bemu-tassa. És amikor Isten őt ebben a hivatásában leg-magasabbra emeli az emberek fölé, akkor semmi-sül meg leginkább, akkor oldódik fel léte legtelje-sebben az Isten tiszta szolgálatában az emberekjavára. Neki szabad az Úr testét a keze között tar-tania, és szabad az üdvösség kelyhe után vágyód-nia, amely a világ váltságával van teli. Mindezazonban nem azért történik, hogy ő felmagaszta-lódjék, hanem hogy Isten népének az üdvösségéreváljék.

Ez a papnak a sorsa: szüntelenül az Isten köz-vetlen közelében élni. Boldog, de egyszersmindfélelmetes sors! Boldog, mert egyedül Isten a bol-dogság; félelmetes, mert az ember nehezen bírja kiIsten fényességének szédítő ragyogását. Nem cso -da tehát, ha a legmagasztosabbnak tervezett min-dig a legtöredékesebb marad. Nem csoda, ha ez amagas hivatás a legmélyebb bukás veszélyét rejtimagában. Mi azonban az Isten kegyelmével vi -gasztaljuk magunkat. Nem mi, hanem Ő fogja be -végezni, amit elkezdett. Mert hűséges az, aki a pa -pot meghívta, és nem vonja vissza kegyelmi ado-mányait.

Karl Rahner SJ

Szent Pió: Imádkozd ezt az imát reggel, este, gyakrannapközben is, templomban szentáldozás után, és majdközelebb fogsz jutni Jézushoz.

Add ezt az imát tovább és próbáld meg szeretteidetennek a napi elmondására buzdítani. Az Úr akarja, hogya Földön minden ember imádkozza ezt az imát. Különösenaz ifjúság és a gyerekek.“

ünnepen, amikor Jézus Szívére, szeretetére emlé-kezünk, nézzünk a saját szívünkbe és kérdezzükmeg magunktól: milyen vagyok hitvestársamhoz,gyermekeimhez, szüleimhez, munkatársaimhoz?Ha megjelenek valahol, jó irányba terelem-e azemberek hangulatát? Tövis vagy virág vagyok-emások életében? Családodnak elsősorban nem amunkádra, pénzedre, sikereidre van szüksége, ha -nem szívedre, szeretetedre. Jézus nem szégyellte,bátran mutogatta szívét az embereknek. Vajon temered-e megmutatni szívedet? Vajon ott ragyog-ebenne az egyetlen megmutatásra méltó kincs: aszeretet? Gyakran emlegetjük, hogy történelmünkelmúlt korszakaiban magyar hazánk több milliókol dus országa volt. Csak örülnünk kell, ha ezek azidők elmúltak. Ám azt senki sem tagadhatja, hogysokan napjainkban is nélkülözik a szeretetet. Nemaz állam, de a mi feladatunk megtermelni azokat arózsákat, amelyekből a szeretet illatát szívhatják,amiből megélhetnek a szeretet szegényei.

Tedd alázatossá, tisztává és minden kívánságodnak megfelelővé.

Add jóságos Jézusom, hogy én Benned

és Te énbennem élj!

Védj meg veszélyben, vigasztalj a szenvedésben,

őrizd meg testem egészségét, adj áldást minden művemre, és a szent halál kegyelmét

add meg nekem!

Ámen.

Hajdu Béla:

Új papjainkhozÚj papjainkhoz

Induljatok hát, menjetek,krizma-csókos orvosok:mindenfelé, mert mindenüttoly bénák, oly rongyosok!

Vigyetek e keresztútravirághintő szíveket:Öntse el a bús világotmár egyszer a szeretet.

Ezzel a verssel köszöntjük Ezzel a verssel köszöntjük újonnan felszentelt újonnan felszentelt

kispapjainkat.kispapjainkat.Kísérje Isten áldása őket Kísérje Isten áldása őket

papi életükben és szolgálatukban!papi életükben és szolgálatukban!

„meg kapjuk az Istenanya tekintetének ajándékát.”Ez az ajándék nagyon fontos az életünkben éshivatásunkban.

Kedves Testvérek!Mindezt azért mondom, mert mindannyiunk-

nak szüksége van az Istenanya közelségére. Mi,hívő emberek, gyakran megyünk Krisztus Anyjá-hoz ezért a közelségért. Elzarándokolunk kegyhe-lyeire: itt, Erdélyben, Csíksomlyóra, hogy meg-érintsenek bennünket a híres Kegyszobor kegyel-mei; Lengyelországban Częstochowába, hogy tér-delve körbejárjuk a Szűzanya oltárát és találkoz-zunk tekintetével a Kegyképen keresztül; Fatimá-ba, hogy többször megérintsük az Ő jelenésének ahelyét… és még sokfelé azért, hogy az Isten FiaAnyjának közelségén keresztül, megtapasztaljukIsten számunkra megmutatkozó kivételes jelenlé-tét. Valljuk be őszintén, hogy ez nekünk gyakranhiányzik. Ezért keressük ezt Mária tekintetében, azabból ránk áradó kegyelmekben, és az Isten előttiközbenjárásában.

Fontoljuk meg, hogy miért is zarándokolunk!Miért vagyunk itt, ebben a csodálatos közös-

ségben; hívő emberek (közösségében), egy nemzet(közösségében), szívből imádkozó emberek kö -zösségében?

Bizonyosan azért, hogy tanúságot tegyünkmás testvéreinkkel való egységünkről a hitben.Ugyanakkor azért is, hogy kézzelfoghatóvá te -gyük, megmutassuk, hogy egy nemzet vagyunk,egy nép, amely szereti Istent és saját szülőföldjét.(Ezért magyar testvéreim, soha ne engedjétek elegymás kezét, akárhol is éltek a világon!) De min-denekelőtt azért vagyunk itt, mert szeretnénk vala-mit kérni, kiesdekelni Mária közbenjárása által az

Kedves Testvérek!Kedves Magyarok! Főtisztelendő Érsek Úr,

Püspök atyák, Tartományfőnök úr, Paptestvérek,Tisztelt Elnök úr a feleségével! Tisztelt közjogiméltóságok! Kedves szerzetes testvérek! Az egésztörténelmi Magyarország területéről érkezett ked-ves zarándok testvérek!

Kedves televízió nézők, a Mária rádió hallga-tói! Kedves fiatalok, hiszen a fiatalok éve van afőegyházmegyében! Külön szeretettel köszöntöma vendéglátó székely és csángó népet!

2016. augusztus 3-án az általános kihallgatásidején a Vatikánban, Ferenc pápa Lengyelország-ból, a Világifjúsági Találkozóról visszatérve, aCzęstochowában töltött ottlétére utalt. Pontosanvisszaemlékezve imádságára, amelyet a mi len-gyel nemzeti kegyhelyünkön átélt, a következőketmondta: „Ez alatt az út alatt megtekintettem aczęstochowai kegyhelyet is. Mária kegyképe előttajándékot kaptam, az Édesanya tekintetét…”

A mai napon, itt Csíksomlyón, ezen a szenthelyen mindenki elmondhatja, hogy „megkaptamaz Istenanya tekintetének ajándékát”. AhogyFerenc pápa Częstochowában, a Szűzanya Kegy-képe előtt imádkozva, mi is itt Csíksomlyón, ezelőtt a Kegyszobor előtt állva, valóban „megkap-juk az Istenanya tekintetének ajándékát.”

Emlékszem, amikor 25 évvel ezelőtt, mint fia-tal pálos kispap álltam az itteni kegytemplombanés várakoztam a többiekkel, hogy a Kegyszobor-hoz érve megérinthessem a Szűzanya lábát, közel-ről belenézhessek anyai szemébe. Soha nem fo -gom ezt a pillanatot elfelejteni, annak ellenére,hogy Lengyelországban, Częstochowában térdencsúszva számtalanszor megkerültem a Fekete Ma -donna Kegyképét és arcába tekintve állhattamelőtte. Tudom, hogy éppen akkor, amikor az imád-ság különleges pillanatait éljük át, ténylegesen

Ki a pap?Ki a pap? Az Istenanya tekinteténekAz Istenanya tekinteténekajándéka Csíksomlyónajándéka Csíksomlyón1. A pap először is ember, ő sincs különb fá -

ból faragva, mint ti. Ő a ti testvéretek. Azután ishordozza az emberi sorsot, miután Isten jobbja apüspök keze által megnyugodott rajta. Hordozza agyengék sorsát, a fáradtak sorsát, az elégedetle-nekét, a bűnösökét.

Az emberek azonban rossz néven veszik, havalaki Isten követségében jár és mégis csupán csakember. Csillogóbb követeket akarnak látni, ékes-szólóbb hírnököket, lángolóbb szíveket. Szíveseb-ben fogadnának olyasvalakit, aki mindig győz, akimindenre tud válaszolni, aki mindenkin képes se -gíteni. És mégis ezek hirdetik a hitet, amely meg-győzi a világot, ezek hozzák a kegyelmet, amely abűnösökből és elveszettekből szenteket és megvál-tottakat alakít. Jönnek és szegényes emberi mivol-tukon keresztül ezt mondják: „Ne bosszankodja-tok miattunk! Tudjuk, hogy az isteni kincset földiedényekben hordozzuk, tudjuk, hogy Isten fényes-ségét, amelyet nektek kellene továbbítanunk, ár -nyékunk minduntalan elhomályosítja. Könyörülje-tek rajtunk, ne ítéljetek, legyetek ro konszenvvelte hetetlenségünk iránt, amelyre Isten kegyelméneka súlya nehezedik. Vegyétek inkább biztatásul,hogy mi is emberek vagyunk. Tudjátok meg ebből,hogy Isten nem irtózik az emberektől.“

A pap ember, s mint ilyen bizonyítékául szol-gál hitünknek: íme, az Isten kegyelme osztályrészelehet szegény nyomorult embereknek.

2. A pap az Isten igazságának a hírnöke. Ezeka hírnökök emberi szóval az ajkukon jönnek hoz-zánk. Emberi szavuk azonban tele van isteni igaz-sággal. Egyre azt hajtogatják, ami ugyan ősrégi, demég mindig nem értettük meg. Hirdetik azt azegyetlen igazságot, amely sohasem évül el és so-hasem válik elhasználttá vagy elcsépeltté: Istenrőlbeszélnek. Mindig ugyanazt mondják, ezerszerugyanazt. Hirdetik maguknak és másoknak. Erről-tanultak, erről elmélkedtek éveken keresztül, éssokszor próbálták kétségbeesetten a saját kicsinyszellemükhöz és szűk szívükhöz közelebb hozniezeket az igazságokat. Még mindig csak inasok azIsten műhelyében. És mégis. Isten parancsáramen nek és beszélnek. Nem saját magukat hirdetik,hanem Jézus Krisztust, s az Ő nevében prédikál-nak. Hivatást és küldetést nyertek. És ezért menni-

ük kell és prédikálniuk kell. Akár alkalmas, akáral kalmatlan.

A világ szántóföldjét járják és közben szórjákaz isteni magot. Hálásak, ha csak néhány is kikél.Közben pedig az Isten irgalmát kérik a maguk szá-mára, nehogy sokan az ő hibáik miatt ne hozzanaktermést. Könnyek közt vetnek. S többnyire másarat, nem az, aki vetett. Tudják azonban, hogy azIsten igéjének terjednie kell és gyümölcsöt kellhoznia. Az Isten igéje ugyanis az Isten boldogítóigazsága, a szívek világossága, vigasztalás a ha -lálban és reménység az örök életre.

3. A pap az isteni misztériumok kiszolgáltató-ja. Kiszolgáltatja a szentségeket, Krisztus miszté-riumait. Krisztus hatékony szavának az erejével.

Az emberek többnyire más valamit várnak tő -le: kenyeret, a szociális kérdés megoldását, recep-tet arra, miképpen lehet boldog valaki ezen a föl-dön. És többnyire bosszankodnak, meg unatkoz-nak, amikor mindig ugyanazokat a szavakat ismét-lik nekik, szavakat, amelyeket hinni kell, amelyek„csak“ az örökkévalóságra vonatkoznak, nincsenértékük a világ piacán. A pap azonban továbbra iscsak ezeket a szavakat mondja, a szentségek haté-kony szavát. Amit ezek eredményeznek, nem lehetemberi laboratóriumokban kimutatni, ahol csakazt ismerik el valónak, amit műszereikkel kivizs-gálhatnak. Mégis igazi, nagyonis valós a szentségiszó hatása: istengyermeki életet sarjaszt, bűnt bo -csát meg, az örök élet lakomájára terít asztalt és ahalál sötét éjszakáját soha meg nem szűnő fénnyéváltoztatja.

4. A pap az, akire Isten rábízta az Egyházáldozatát, a szent Eucharisztiát, Krisztus utolsóvacsorájának a megjelenítését. Mivel pontosan eza papság legbensőbb lényege és végső értelme,azért a papi élet kezdetét nem azzal ünnepeljük,

Marian Adam Waligóra pálos szer -zetes, a csęstochowai Jasna Góra-ipálos kolostor házfőnökének beszédea csíksomlyói búcsún.

amely az ember szívében lezajló isteni műről szól.De ami még ennél is szebb – a legtökéletesebbentárja elénk, hogyan kell válaszolni Isten megszólí-tására. Mária itt egy rövid és konkrét választ ad.Nincs hosszas értekezés. Mindenfajta ingadozásnélkül mondja: „legyen nekem a Te igéd szerint.”Ennyire egyszerű. Milyen könnyűvé lehet tenni alelket, amikor az Ő világos, egyértelmű, Istennekadott válaszát halljuk …

És milyen a mi válaszunk Isten adományaira?Nem mindig olyan szép, egyenes vonalú, mint

amilyen Máriáé. Az utóbbi hetek megmutatták,hogy nekünk, bőven van ezen mit átgondolnunk ésjavítanunk.

Az elmúlt hónapban, áprilisban, megviseltben nünket az, ami a világ szeme láttára történt egygazdag, modern európai országban; Nagy-Britan-niában, a liverpooli kórházban. Hallottuk a médiaáltal közvetítve Lengyelországban, Olaszország-ban és más európai országban, gondolom itt is,hogy a jog hatalmába burkolózva, hogyan mond-tak le egy Alfi nevezetű gyermek életének védel-méről. Az egyetlen bűne az volt, hogy megbetege-dett, nem tudott magától lélegezni, az agyábankeletkezett betegség miatt… És az is a bűne volt,hogy olyan szerető szülei voltak, akik a lehetősé-gekhez képest a jelenlegi orvostudomány eszköze-ivel, segíteni akartak neki, de a bírósági ítélet eztnem tette lehetővé. Emlékezzünk csak Jézus sza-vaira: „Mindaz, amit a legkisebbnek tesztek,velem teszitek…” Érthető, hogy ez mindenkinekcsalódást okozott az emberség tesztjében. Csaló-dást, az evangéliumot hallgatva és hirdetve. Ímelátjuk, hogyan lehet megölni egy gyermeket,miközben ez a világ a kozmosz legutolsó sarkát is

Istentől. Szeretnénk megtapasztalni (kegyes), sze-rető anyai tekintetét. Egyrészről itt akarunk hagynivalamit magunkból, másrészről el akarunk vinnivalamit ennek a helynek szentségéből. Új erőt sze-retnénk meríteni belőle, a lélek erejét –, amelyreoly nagy szükségünk van a hétköznapokban.

Szeretett zarándok testvérek!Azok az indítékok, amelyekkel megérkeztünk

ide, Csíksomlyóra, nagyon fontosak. Mindegyik-nek komoly jelentősége van számunkra. Nem le -het egyik sem közömbös. A mindennapi életünk-ben szükségünk van olyan pillanatokra, amikormeg erősítjük és megújítjuk lelkünket, hitünket.Má ria ezen a helyen, kétségtelenül nagyon sokatsegít nekünk. Erről nem kell nekem benneteketmeggyőznöm. Ez a mostani nagy búcsús nap, amititt átélünk évről évre – több mint 400, pontosanebben az évben már 451 éven keresztül – megmu-tatja nekünk, hogy az erdélyi, magyarországi és avilág minden részéről érkező magyar hívők holkeresnek igazi segítséget és védelmet. Ezen a he -lyen most az egész magyarság így fohászkodik:„Most segíts meg Mária…”

Mária a mai napon, Pünkösd szombatján arraszólít bennünket, hogy itt, ebben a természet adtautolsó vacsora termében gyűljünk össze, és tart-sunk ki Vele együtt az imádságban. Vele együttvárakozzunk az isteni adományokra – a Szentlélekúj sugallataira, hivatásunk megerősödésére.

Amikor Máriára tekintünk, megtanuljuk felis-merni Isten ránk vonatkozó terveit. A mai evangé-liumban Mária hivatásának csodálatos leírását hal-lottuk. A hírüladás, (angyali üdvözlet) evangéliu-mának is nevezzük. Igen, ez egy serkentő írás,

kutatja, feltárja a tenger mélységét, mesterségesintelligenciát alkot, diagnosztizálja a legcsodálato-sabb, legprecízebb eszközökkel és gépekkel a leg-ritkább betegségeket, ugyanakkor nem kifizetődőszámára megtartani egy kisfiú életét, akinek csakoxigénre, vízre és ételre lett volna szüksége. Mind-ehhez még az is hozzátartozik, hogy Ferenc pápalatba vetve egész pápai tekintélyét, biztosítottavolna a Vatikán orvosi ellátását, hogy segítsen agyermeknek és reményt adjon a szüleinek. És mégaz is ide tartozik, hogy a világon milliók követel-ték Alfi életben maradását. Mit szólhatunk ehhez?Elfelejtette a barbár világ a szeretet parancsát,elfelejtette az ember legalapvetőbb jogait.

Kedves Testvérek!Mennyire eltávolodtunk mindattól amit ma

hallottunk és átelmélkedtünk, vagyis Mária szentés tiszta szavaitól: „íme, az Úr szolgáló leánya,legyen nekem a Te igéd szerint”? Sajnos, mindigmegismétlődik bennünk, emberekben a sátánigondolat; „nem fogok szolgálni”. ElfordulunkIsten akaratától és magyarázkodunk, amineksemmi köze sincs az igazi szeretethez. Mária, aki-hez ma eljöttünk, szereti az életet. Nyitott szívvelfogadja a hírt, hogy az Isten Fia Anyja lesz. Isten-nek azt mondja: „Igen. Jó. Elfogadom hivatáso-mat. Azonosulok vele… „legyen nekem a Te igéd,a Te szavad szerint”. És amikor kell, harcol aGyermek életéért, Egyiptomba menekül Józseffel,és óvja a kicsi Jézust, nem akar megszabadulnitőle, mint szükségtelen dologtól. Ezért szeretnémpéldaként említeni a Lelki Adoptálás lehetőségét.Vagyis egy általunk ismeretlen, és az abortusz általveszélyeztetett magzatért imádkozunk kilenchónapon keresztül, fogadalomtétellel megerősítve.

A korábban fájdalomtól és tehetetlenségtőlátitatott kemény szavak azért fakadtak ki belőlem,mert napokon keresztül láttuk erőtlenül a megrázókontrasztot, vagyis egy gazdag ország megcsodáltkicsi gyermekét az angol királyi házaspár karjaiban,miközben nem tudott védelmet nyújtani an nak amásik kisgyermeknek a liverpooli kórházban.

Kedves Testvérek!Mária szereti az életet. Szeret minden Istennek

átadott, az Ő hangját meghalló, akaratát szívesenteljesítő életet.

Mi, akik Vele együtt összegyűltünk ezen oltárköré, ahogy a tanítványok az utolsó vacsora ter-mében, imádkozva várjuk a Szentlélek eljövete-lét, könyörögjünk ennek a Léleknek az ajándéka-iért: mindazokért az adományokért, amelyeksaját, keresztény életünkhöz szükségesek. Ez alólsenki sem kivétel, mindannyiunkra vonatkozik:fiatalokra, idősekre, világi hívőkre, papokra ésszerzetesekre egyaránt.

Szeressük, ahogy Mária szerette saját hivatá-sát. Szeressük ne csak magunkat, hanem legyünkérzékenyek mások iránt is. Leginkább akkor, ami-kor valaki nagyon kicsi, nagyon beteg és nem tudegyedül megküzdeni saját jogaiért. Nehéz nekünka Nagy Britániában tapasztalt események felidé-zése, amely egy kiforgatott és számunkra elfogad-hatatlan világ történései. Ez nem a pesszimizmus-nak a hangja, hanem inkább figyelmeztetés azélettel kapcsolatos becsapással szemben. Mertlehetetlen azt mondani Istennek: „igen”, „legyennekem a Te igéd szerint” – ugyanakkor meg úgycselekedni, hogy az Ő akarata ne valósuljon megaz életemben.

„Igen”. Mária következetes. Az Ő „legyennekem a Te igéd szerint” mondata világos jelzés,hogy szereti Isten akaratát és mindent megteszazért, hogy az meg is valósuljon életében!

Kedves zarándok testvérek!Legvégül köszönöm nektek azt, hogy itt vagy-

tok! Elviszem Lengyelországba, Częstochowábaa ti imádságaitokat. Büszkék vagytok arra, hogymagyarok vagytok – erről tanúskodik az idehozottszámtalan zászló és a helységneveiteket tartalma-zó feliratok. Isten, áldd meg a magyart! Áldjonmeg mindannyiotokat, akik szeretitek az életet,családjaitokat, gyermekeiteket!

Máriával együtt mondjuk: Istenem, „legyennekem a Te igéd, a Te szavad szerint”!

Egyik legcsodálatosabb írótok, Fekete Istvánmegfontolandó szavaival búcsúzom, aki így szól amagyar szívekhez:

„Ne imádj hát mindent, édes Magyarom, neszórd lelked aranyát, nyelved szépségét a rombo-lás disznai elé, ne imádj semmit, csak az Istent,mert nem tudod, milyen idők jönnek és nincs az avihar, mely elpusztíthatna, ha veled van az imád-ság és veled van az Isten.”