View
6
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
1
2016
Szalézi Szent Ferenc
Gimnázium
Kazincbarcika
Jóváhagyta a Szalézi
Intézmény Fenntartó
2016. április 6-án
Pedagógiai program
2
Tartalom
1. Az intézmény nevelési programja ................................................................................... 3
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 6 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 7 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 9
1.5 A pedagógusok, az osztályfőnök helyi feladatai ........................................................ 11 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 12 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................. 16 1.8 A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái ...................................... 16
1.8.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái ............................................................ 16
1.8.2 A szülőkkel való kapcsolattartás formái ............................................................ 17 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel ...................................................... 19
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 19
1.10 Az iskolaváltás és a tanuló átvételének szabályai ................................................... 25 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 25 1.12. Az iskolában tartott egyéb foglalkozások ............................................................... 26
2. Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 29
2.1 A választott kerettantervek megnevezése................................................................... 29
2.2 A választott kerettanterv által meghatározott órakeret ............................................... 30 2.3 Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei ............................. 33 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása ........ 34
2.5 A mindennapos testnevelés szervezése ...................................................................... 35 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 36
2.7 A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés ................................. 36
2.7.1 Fejlesztési feladatok és követelmények az emelt szintű oktatásban ................... 37
2.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................. 38 2.9 Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái .......................... 52
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 55 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 55 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 56
2.13 A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........... 59 2.14 Projektoktatás ........................................................................................................... 60
2.15 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 62 2.16 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................ 62
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, iskolánk befogadó intézmény .. 64
3. Zárszó .............................................................................................................................. 64
3
1. Az intézmény nevelési programja
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő- oktatómunka illetve áll, amely
biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek
megfelelően. Kiemelkedő fontosságot szánunk tanulóinknak a keresztény erkölcsi és szellemi
nevelésére, a katolikus hitelvek szerinti életvitel kialakítására és folytatására. Arra törekszünk,
hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra
tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A
szakmai tudás mellett szilárduljon meg bennük a katolikus erkölcs, és hit.
Az emelt szintű és emelt óraszámú oktatással a tehetséges, az érdeklődő tanulóink
számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást kínálunk. A tanulóbarát, családias légkör
tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk,
hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki és hitéleti egyensúlyának összhangja
szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását.
Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag
hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak.
Az iskola Don Bosco szándéka szerint „becsületes polgárokat és jó keresztényeket”
igyekszik nevelni, segítve a fiatalok felnőtté válását. Általános célja ezért, hogy képesek
legyenek felelősségteljesen gondolkodni, legyenek szabadok, tisztelettel legyenek mások iránt,
legyenek elkötelezettek és keményen dolgozzanak, tanuljanak. A szalézi iskola célja, hogy az
iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel hozzájáruljon a kultúra, a gazdaság és a
társadalom keresztény értékek szerinti átformálásához. A szalézi iskola így egyszerre nevel és
evangelizál.
„Don Bosco iskolája” elsősorban igazi iskola, ami azt jelenti, hogy előtérben van a
minőségi szakmaiság követelménye. Teljes körű kulturális képzést igyekszik nyújtani, a
személyiség egészét növelve, nyitottan. Elsődleges feladatának tekinti a tudás közvetítését a
kultúra asszimilálása és kritikai újrafeldolgozása révén, de nem feledkezik el arról, hogy azért
tanít, hogy neveljen. Ezeket a célokat az iskola sajátos módszereivel igyekszik elérni, de olyan
eredeti módszereket is előtérbe helyez, mint a baráti kapcsolatok, a fiatalok közti jelenlét és
az iskolán kívüli közösségi tevékenységek. A szalézi iskola katolikus. Ez azt jelenti, hogy az
evangéliumi elvek belső motivációvá válnak, inspirálják a nevelési módszert, meghatározzák
a végső célokat. Megpróbálja az ember és világa, történelme keresztény szemléletét átadni,
valamint nyitottá tenni a tanulókat a hit világa felé, hogy így elősegítse az élet, a kultúra és a
hit szintézisét. Ezért nagy hangsúlyt helyez a hitoktatásra. Arra törekszik, hogy a mai fiatalok
nyelvén, számukra érthetően közvetítse az evangélium üzenetét. A kor kérdéseire keresi - a
fiatalokkal együtt - az evangéliumi választ, és annak megvalósítási lehetőségeit. Emiatt
kiemelt szerepe van a hitoktatásban a dialógusnak, és közösségek életre hívásának.
4
A szalézi iskola gondolkodás- és cselekvésmódját a don boscói spiritualitás határozza
meg. A lelkiség alapját az iskola nevelő közössége adja meg. Az iskolában tevékenykedő
szerzetesközösség az a „mag”, amely garanciája annak, hogy Don Bosco karizmája
érvényesül a munkában. A nem szalézi tanárok és segítőik azon munkálkodnak, hogy
magukévá tegyék Don Bosco nevelési módszerét. Ha a nevelők készek a „megelőző módszer”
alkalmazására, ha a nevelők készek részt venni a fiatalok életében ez megteremti azt a
családias légkört, ami minden szalézi tevékenységet jellemez, és nélkülözhetetlen alapja
minden nevelési tervnek. A nevelő tudja, hogy minden tanulótól, akit elismernek
képességeiért, megkövetelhető mindaz, amit képes kihozni magából.
Az egyetlen megengedett ráhatás a mások jó példája és a szelíd, szeretetteljes
buzdítás. A szalézi osztályok légköre családias, atyai. Tanulni, leckét írni kötelező, de a diák
közben kérdezhet, hozzászólhat. Fontos elem a tréfa, az érdekes vagy mókás történet. Don
Bosco alapelve szerint a bizalom az egész nevelés alapja. Tekintélye nem a büntetéstől való
félelemre, hanem a szeretetre épült. „Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs
nevelés’’. Ennek legfontosabb eleme a „közösségi környezet” kialakítása. Ilyenek: bizalomra
építő kapcsolat, családiasság-otthonosság légköre, integratív és támogatást nyújtó nevelés,
diákcsoportok segítése és bevonása az iskola életébe. Kiemelten fontos az is, hogy az iskola
„nevelői környezetet” biztosítson. Ez jelenti a tantermek és közösségi helységek gondos
kialakítását, harmonikus és fiatalos dekorálását; a mosdók, étkező és más helységek
rendezettségét; ennek kialakításába felelősen bevonjuk a diákokat.
A szalézi iskola segíti a fiatalokat, hogy kialakíthassák saját élettervüket, segíti őket
hivatásuk felismerésében. Az értelmi-szakmai képzés mellett az érzelmi érettségre és szociális
érzékenységre igyekszik vezetni a tanulókat. Ehhez szükséges a nevelők pozitív modellje és
személyes nyitottsága. A szalézi stílusban elismert technikai és pedagógiai szakszerűséggel
véghezvitt nevelési folyamat szilárd kulturális értékeken alapuljon és feleljen meg a fiatalok
igényeinek. A program az elméleti és szakmai felkészülést hozza összhangba a szabadidő
tevékenységeivel.
Don Bosco nevelési rendszere valóban igényes. Akiben azonban benne él a nevelői
elkötelezettség és élethivatás, az felismeri ennek a módszernek erejét is. Az a szalézi
pedagógus, aki munkaszerződésének aláírásával vállalta, hogy szalézi intézményben vállal
hivatást, ezért munkáját, életvitelét a szalézi szellemiség által elfogadott erkölcsi-etikai
normáknak megfelelően végzi és éli meg.
o Don Bosco pedagógiáját használva zsinórmértékként, a fiatalok nevelését, oktatását
tartja munkájában szem előtt.
o Munkáját igyekszik vidáman, jókedvűen végezni.
o A nehézségeket lebirkózva, soha nem adja fel. Mindehhez felhasználja a munkatársi
közösség segítségét.
o Nevelő és nem csak oktató. Nagyon fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el,
hogy elsődleges az életre nevelés.
o Munkájában következetes, nem részrehajló.
5
o Felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért.
o Odaadóan végzi hivatását, ezzel is példát mutatva az intézményi közösségnek.
o Egyéniségével és helyes önismeretével is igyekszik nevelni.
o Szerénységével is igyekszik nevelni.
o Kollégáiról a tanulók előtt tisztelettel beszél.
o Családszerető és ezt kifejezésre juttatja szavaiban és magatartásában.
o Együtt halad az úton a nevelőközösséggel és az osztályával.
o Észreveszi a problémát, tapintatosan kezeli.
o A tantárgyak óravezetését a tanmeneteknek megfelelően végzi.
o Folyamatosan fejleszti önmagát erkölcsi- etikai- pedagógiai téren.
o Ügyel arra, hogy saját szakterületén nyomon kövesse a tudomány fejlődését.
o Saját tanítványát vagy iskolája más diákját magántanítványként óradíj ellenében nem
taníthatja.
o A szalézi pedagógus ismeri intézménye történetét és azt a küzdelmes múltat, amellyel
Szalézi Intézmény Fenntartó létrehozta oktatási intézményeit, ezért a munkaköri
kötelezettségein felül a jó sáfár és a gondos gazda szemével lojálisan vigyázza
intézményét.
A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium nevelőtestületének alapvető törekvése olyan fiatalok
nevelése, akik a napi következetes tanulás mellett tudatosan figyelmet fordítanak az adott
időszakban kitűzhető eredmények (osztályzatok, előre hozott érettségi vizsga, nyelvvizsga,
stb.) elérésére, szisztematikus és tervezett megvalósítására. Általános irányelvünk
folyamatosan figyelemmel kísérni törekvéseik, céljaik megvalósulását, annak ütemét;
amennyiben elmaradás mutatkozik a kívánatos haladástól, egyéni és szülői konzultációval
segíteni tanítványaink megfelelő fejlődését.
A Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka alapvető célja
diákjaink felkészítése az érettségi vizsgára és az azt követő felsőfokú tanulmányok
megkezdésére. Olyan diákok nevelését tűzzük ki célul, akik a magas szintű tanulmányi
eredményesség mellett kialakítják a maguk jól működő osztályközösségét, jól beilleszkednek
az iskola közösségébe, részt vesznek az iskola hagyományrendszerének ápolásában.
Kívánatosnak tartjuk, hogy az eredményes tanulás mellett minél több diákunk aktívan
sportoljon iskolánk sportegyesületének szakosztályaiban vagy külső egyesületekben, ez úton
is elsajátítva a kitartást, a küzdőképességet, a csapatszellemet, a másikért való tenni tudás
képességét. Ugyanezen okokból fontosnak tartjuk tanítványaink rendszeres és folyamatos
felkészítését a szaktárgyi versenyekre, az elért eredmények elismerését és a diákok további
fejlődésének biztosítását. Kívánatosnak tartjuk, hogy a diákjaink által elért megyei és
országos tanulmányi versenyeredmények további folyamatos fejlődést mutassanak
megközelítve azt a szintet, amelyet ezekben az esztendőkben sportolóink megyei és országos
sikerei mutatnak. Ennek érdekében a helyi tantervben meghatározott magas
követelményrendszer szerint végezzük napi oktatómunkánkat, nevelési tevékenységünket e cél
elérése érdekében formáljuk.
6
Oktató-nevelő munkánk elsődleges feladatának az érettségi vizsgára való felkészítést, az
emelt szintű érettségi vizsgát sikeresen letevő tanulók számának növelését, a felsőfokú
oktatásba fölvett tanulók magas arányszámának megtartását tartjuk. Kiemelkedő mutatóként
tartjuk számon az érettségizett tanulók középfokú és felsőfokú "C"-típusú nyelvvizsgáinak
arányszámát. Jelentős mutatószámként tartjuk nyilván az osztályok és az iskola félévi és tanév
végi átlageredményeit, a magatartás és a szorgalomjegyek átlageredményét.
A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat
folytatjuk:
következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink
nevelése és formálása érdekében,
folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat,
rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról,
az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és
a szülőt,
Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:
minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének
optimális lehetőségét,
osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és
családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására,
a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket
adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében.
Fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában
tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába megtalálva
az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskolának mint másodlagos szocializációs színtérnek a személyiségformálásban
betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi
tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret
megnövekedett.
Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi
problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta
pótolni, korrigálni kell az iskolában. Az iskola a lakosság széles rétegeinek az egészséget
megőrző magatartásra kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül az iskola legfontosabb
feladatterülete az elsődleges megelőzés. Ebben az iskola védőnőinek személyében – akik
egyikének egyben mentálhigiénés végzettsége van – képzett szakemberekkel rendelkezünk. A
személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség
fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak mint közösségnek elsődleges
7
szerepe van. A közösség jellemformálásában, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók
védelmében az osztályfőnök és a fent említett szakemberben fontos szerepet kap. A
személyiségfejlesztést szem előtt tartva az adott szakterületek speciális intézményeivel
(Pedagógiai Szakszolgáltató Központ, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva
lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan:
diákcentrikus tanári gondolkodás és magatartás,
a tanári pályához hivatásbeli becsületen, a nevelésben való hiten alapuló
felelősségteljes viszonyulás (a társadalmi megbecsültség nem kielégítő voltának
viszonyítási alapja helyett),
kudarctűrő, sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is
gondolkodó diák és tanár eszménye érvényesüljön,
felelősségteljes nyilvános szereplés a közjó érdekében,
szervezett képzéssel és önképzéssel biztosított tájékozottság, sokoldalúság,
a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok
területén érvényesüljön,
önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő nyitott, személyes
kapcsolatokra, oktatási, ellenőrzési módszerre törekvő általános tanári magatartás,
a diákot egyszerre saját személyiségéhez (képességeihez) és diáktársai teljesítményéhez
egyaránt viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára
motiválása fejlődjön ki,
belülről motivált, önálló tevékenységre (ismeretszerzés, önképzés, önellenőrzés,
önértékelés) képes tanulói, tanári személyiség érvényesülése; alkotói műhelyek:
újságszerkesztés, önképzőkör, kulturális produkciók, diákszínjátszás biztosítása,
a tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek:
közös gondolkodás (megbeszélés),
egyéni munkálkodás irányainak kialakítása, megvitatása (tanulás,
ismeretszerzés együttes gondolkodással),
kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk alapvetően fontos célkitűzése tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos
egészségnevelési tevékenység. Ezt az irányelvet alkalmazva dolgoztuk ki iskolánk
egészségfejlesztési programját, amelynek kulcsterületeiként tekintünk a következő
feladatokra:
a dohányzás visszaszorítása illetve korlátok közé szorítása,
az alkohol- és a drogprevenció,
az egészséges táplálkozásra nevelés,
az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése,
a mentális betegségek megelőzése,
családi életre nevelés,
az elemi elsősegélynyújtás szabályainak elméleti és gyakorlati elsajátítása.
8
Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával
kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját
szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Ezen ismeretek használata
és beépülése az aktív tudatba elősegíti a prevenciós munkát.
Az iskola nevelési programjának részeként – az előző tanévekhez hasonlóan – direkt
és indirekt módon szeretnénk tovább folytatni az egészséges életmódra nevelést, a
szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, kábítószer-használat) elleni küzdelmet. A
betegségek megelőzésében, az egészséget támogató magatartás formálásában az iskolaorvos
az orvosi szűrővizsgálatok alkalmával aktívan és folyamatosan részt vesz, probléma esetén
szülővel, osztályfőnökkel, iskolavezetéssel, társszakemberekkel a szükséges lépéseket
megteszi.
1.3.1 Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (testi higiénia)
egészséges testtartás, a mozgás fontossága
az értékek felismerése és ismerete
az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatok (gyógyszerhasználat)
elsősegély-nyújtási ismeretek
barátság, párkapcsolatok, szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
tanulás és tanulás technikái
az idővel való gazdálkodás szerepe
rizikóvállalás és kockázatai (közlekedés, személyes biztonság)
szenvedélybetegségek elkerülése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély)
a tanulási környezet alakítása
a természethez való viszony az egészséges környezet jelentősége
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (osztályfőnöki-,
biológia óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg tanfolyam formájában. Ezt a
feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő,
mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik.
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész
magatartást,
megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a
veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,
felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
a) Szervezetten, a biológia tanmenet részeként. 8. évfolyamon „Összhangban a
környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként; 11. évfolyamon
9
„A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás” című fejezet
kiegészítéseként két óra elmélet és egy óra gyakorlat keretében. A szaktanár részéről
írásos számonkérés történik a védőnő által összeállított óravázlat segítségével.
b) Osztályfőnökök által választható módon (a védőnő által meghirdetett „Tanórán belüli,
életkorhoz kötött egészségfejlesztés” fejezetben foglaltak alapján).
c) Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon
való részvétellel.
Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek
munkatársai a felmenő rendszerű elsősegély-nyújtó versenyek megszervezésében, a
versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegély-nyújtásba való
bevonásával segítik a közösségi munkát.
A fentebb említett alapismeretek elősegítik diákjaink számára a jogosítvány
megszerzéséhez szükséges ”Közúti járművezetők elsősegély-nyújtási ismereteinek”
készségszintű elsajátítását, a Magyar Vöröskereszt által szervezett és kontrollált tanfolyam
elvégzését, a sikeres vizsga letételét is.
A társadalmi elsősegély-nyújtás az Európai Unióban évtizedek óta nagy hangsúlyt kap. A
Magyar Vöröskereszt szervezésében a társadalom széles rétegeit elérve jelentős eredményeket
lehet elérni. Önkéntes diákjaink a helyi szervezettel karöltve szívesen osztják meg tudásukat
az alábbi közösségi színtereken:
elsősegély-nyújtó bemutatók tartása a környező települések általános-, és
középiskoláiban, idősek otthonában,
biometriai mérések végzése egészségnapi rendezvényeken,
a laikus elsősegély-nyújtás oktatása kortársaknak,
„Balaton Elsősegély-nyújtó Szolgálat”munkatársaiként nyári szezonban – komoly
szakmai felkészítést követően - 10 napos turnusokban erősítik a parti elsősegély-
nyújtást.
Kapcsolatot tartunk továbbá az Országos Mentőszolgálat helyi állomásával, amely
szakmai hátteret nyújt a versenyekre való felkészüléshez és eszközöket biztosít iskolánk
valamennyi elsősegély-nyújtó tevékenységéhez (oktatás, verseny, bemutató). Munkánkat ezen
a területen szaktudásával és gyakorlati tapasztalatával mentőtiszt segíti. Elérendő cél, hogy az
iskolai rendszerbe épített oktatás a gyakorlatban is tetten érhető, kellő alkalommal megjelenő
és készség szintű elsősegély-nyújtó beavatkozást eredményezzen, ezen felül a segélynyújtói
mentalitásra nevelés első eleme legyen.
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének
kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban
nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell
kiteljesedniük gimnáziumi éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és
tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie:
jóakarat, bizalom, őszinteség,
a különbözőség tisztelete,
10
azonosulási képesség, rugalmasság,
türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében,
a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a
képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint,
a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség,
figyelmesség, udvariasság,
az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak
tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése,
az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati
ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás
folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt,
a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata
(ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a
becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése),
o a katolikus hiten és erkölcsiségen alapuló folyamatos személyiségfejlesztés, az iskola
katolikus szellemiségének erősítése,
o a poliesztétikai nevelési lehetőségeink bővítése (a szem, a kéz, a fül intelligenciájának
növelésére: képzőművészeti kör, énekkar, zenekar, színház-, mozi- és hangverseny-
látogatás),
o a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe, érvényesüljön
a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében.
Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén
intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A
hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk
hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események
megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.
Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők:
ünnepélyes tanévnyitó, elsősök avatása, ismerkedési est
„Az év osztálya” címért folyó projektrendezvény, diáknap
a Szalézi Szent Ferenc Iskolanap, a Szalézi Show gálája
dráma és tánc, valamint a művészetek projektoktatás hagyományos rendezvényei
az 1956-os forradalom megünneplése – ünnepi műsor
a végzős évfolyam öt évtizedes hagyományokon alapuló szalagavatói ünnepsége
Szalézi bál a szülők és pedagógusok részére, farsangi bál a diákság számára
Nagy László Fizikaverseny a Borsod megyei gimnazisták számára
megemlékezés a költészet napjáról
osztálykirándulások hagyományos rendje
a végzősök búcsúja az utolsó napon a lépcsőkön való énekléssel (öt évtizedes hagyomány)
templomi és iskolai ballagás
11
Az iskolai közösségalkotást szolgálja iskolazászlónk, amely összetartozásunkat
szimbolizálja.
1.5 A pedagógusok, az osztályfőnök helyi feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk
tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az
igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe
véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az
osztály szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti.
12
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése,
félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása,
továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot
tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok
megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Tanítványaink döntő többsége a jól szocializált társadalmi rétegek gyermekeiből
származik, így kevés esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő,
valamint a sajátos nevelési igényű diákokkal. Ugyanakkor látjuk azt, hogy az elmúlt években
ezeknek a diákoknak a számaránya a mi iskolánkban is jelentős módon emelkedik, e változás a
társadalomban végbemenő deszocializációs folyamatok egyenes következménye.
1.6.1. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési, és magatartási és
tanulási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális
problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események
nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. A magatartási, tanulási és beilleszkedési
nehézségekkel küzdő, valamint sajátos nevelési igényű diákok nem tudatosan akarnak
nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális
körülményeik, ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a
személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik.
Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem
haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót,
hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő
fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján
megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére,
előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az
osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban
tanító pedagógusok diszkrét informálása. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák
négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos
megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat
13
segítő iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus és iskolai védőnő szakmai segítségét, valamint
– szükség esetén – az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. Azokban az
esetekben, ahol tanítványunk szociális létbizonytalanságban van, kérni kell az illetékes
önkormányzat segítségét.
1.6.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a
tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű
oktatásban részesülő tanulók az emelt szintű oktatás folyamán, valamint az érettségi vizsgára
felkészítő foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik
elmélyítésére, az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre.
A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas középfokú oktatásnak,
főként pedig a gimnáziumi nevelésnek, iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló
hagyománya van. Kollégáink és diákjaink akkor is végezték e tevékenységet, amikor nem volt
mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény vezetője anyagilag is
honorálja. Színvonalas tanári karunk, tehetséges diákjaink bevonásával a következő formákat
működtetjük:
Céljai:
minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,
tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés,
a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,
a középiskolában tanult ismeretek szintézisének biztosítása.
Feladatai:
egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítőfoglalkozások,
hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások,
szakköri foglalkozások.
Motiváció, versenyek
A pedagógiai értékelés első visszajelentési körében a tanulókról, illetőleg a tanulás
eredményeiről a tanuló felé áramlanak az információk. Az információk általában egy személy
révén - a pedagógus révén - válnak minősítő információvá. Ezzel a pedagógus célja, hogy a
tanulót, ha szükséges, korrekcióra szorítsa, illetve további tanulásra serkentse, így az
értékelésnek fontos motiváló szerepe is van. A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze
a versenyeztetés. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, így elérhető, hogy a
tanulók jelentős része valamely területen pozitív sikerélményhez jut.
14
A legszélesebb tanulói réteget a háziversenyek érintik. Ezek a versenyek kiváló
lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók el tudják helyezni önmagukat egy nagyobb
tanulói közösségben. Fontos feladatuk a tanulói ismeretek bővítése.
A legrangosabb versenyek a szaktárgyi országos középiskolai tanulmányi versenyek
illetve egyéb országos szervezésű versenyek. Ezek a versenyek nemcsak a tanuló, hanem
az iskola presztízsét is növelik.
A versenyekre való felkészüléshez az iskola az SzMSz-ben rögzített módon
kedvezményeket nyújt. A kiemelkedő eredményt elért tanulókat az iskola vezetése
elismerésben, jutalomban részesíti.
1.6.3 Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak,
veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos
körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének
megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:
Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi
jogok messzemenő figyelembevételével.
A rossz anyagi helyzetben levő tanulók, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
diákok segítésének formái:
ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,
tankönyv-vásárlási támogatás biztosítása,
tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,
kedvezményes ebéd biztosítása,
javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.
Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának
igénybevétele.
A tanulók jogainak fokozott védelme.
Az életmód-program keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a
szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).
Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres
kábítószer-ellenes program megvalósításához.
Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.
A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.
Kiemelt figyelemmel kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetét. Tanulmányi
előmenetelük segítése céljából fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk számukra. Integrációjukat
az iskolaorvos, a védőnő, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős együttműködése segíti.
Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
15
szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más
személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola
egészségnevelési programjának segítése.
1.6.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Az első évben több alkalommal osztályfőnöki órán és a tanítási órákon is foglalkozunk a
tanulási módszerekkel, hogy minél hatékonyabban alkalmazzák azokat tanulóink.
A tanulási kudarc legfontosabb oka a „tanulni tudás” hiánya vagy hiányos volta. A nem
megfelelő vagy nem célszerű formában tanuló diákokkal és szüleikkel a gimnáziumi időszak
elején konzultál az osztályfőnök vagy az érintett pedagógusok. A sikeres együttműködés
érdekében minden körülmények között felhívjuk a szülő figyelmét a problémára.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának másik formája a korrepetálás. Célja
az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Ezeket a
foglalkozásokat az igazgató által megbízott pedagógus tartja, vagy – a pedagógusok
munkaköri kötelezettségeként – tanórán kívüli tevékenységi formában is végezhető.
1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Az iskola jellegéből és működési körülményeiből adódóan kevés a hátrányos helyzetű
tanuló. Ennek ellenére folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint
segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza
tantestületünk:
Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.
Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő
tanulókra. Helyzetük felismerését a velünk legszorosabb kapcsolatban lévő általános
iskolákkal kötött szerződésekkel segítjük.
Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók
beilleszkedését a közösségbe.
A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus)
segítségét vesszük igénybe.
Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában.
Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a
differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Gimnáziumunk vezetése és
tantestülete felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a
sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számunkra személyre szabott értékelési
16
és követési rendszert biztosítunk. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
középiskolai tanulmányainak elősegítését legnagyobb általános iskolai partnereinkkel kötött
kétoldalú szerződésekkel segítjük elő. Nevelésük során az esélyegyenlőség feltétlen
biztosítására fenntartónk esélyegyenlőségi intézkedési terve, illetve saját esélyegyenlőségi
tervünk tartalmaz előírásokat.
Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett maximális kedvezményeket
biztosítunk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos
pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat.
Iskolánk azoknak a tanulóknak az iskolája, akik elfogadják a katolikus hitet és erkölcsiséget.
Iskolánkban szívesen látjuk a más felekezethez tartozó vagy felekezeten kívüli diákokat.
Számukra is kötelező a hitoktatás és az iskolai egyházi rendezvényeken való részvétel.
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott
esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az intézményvezető
jogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési
folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési
folyamat befolyásolására. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot
közvetlenül érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. Teljes körűen
biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában deklarált véleményezési
jogok érvényesítését, a véleményt minden alkalommal írásban szerezzük be. A
diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a
diákönkormányzat véleményének beszerzése az intézmény igazgatójának kötelezettsége. A
fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes
osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által
megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök juttatja el az iskola igazgatójának.
1.8 A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái
1.8.1 A diákokkal való kapcsolattartás formái
A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a
tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat
megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről
információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal
elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak.
A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a
következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat:
17
Iskolagyűlés
A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával
kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája
az iskolagyűlés.
Diákközgyűlés
A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a
diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat
vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az
intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a
tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban
sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.
Infokommunikációs kapcsolattartás
A tanulók a rájuk vonatkozó érdemjegyeket, dicséreteket és elmarasztalásokat, valamint
hiányzásuk alakulását a digitális naplón keresztül kísérhetik figyelemmel.
Az iskola honlapjáról fontos, őket érintő információkat szerezhetnek, űrlapokat tölthetnek
le, információkhoz juthatnak a vizsgákról és más fontos eseményekről. Ugyancsak az
iskolai honlapon keresztül választhatják ki a következő hónap étlapjából az általuk
választott menüsort is.
1.8.2 A szülőkkel való kapcsolattartás formái
Szülői értekezlet
Az éves munkatervben ütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket
gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában
jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is
előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének
alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály
helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója
rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös
megoldási lehetőségének megtalálására.
Fogadóóra
Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről,
magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat
adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő
négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. A fogadóórákat
évente legalább három alkalommal, minden pedagógus számára egységes késő délutáni
időpontban tartjuk.
18
A szülők írásos tájékoztatása
A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról,
késéseiről, valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a digitális
napló révén. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi
értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli
a szülőkkel a digitális napló révén, vagy egyéb szokásos írásos formában. Az osztályfőnök
folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és
késéseket.
A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén
tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és
más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség
lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és
más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői
kiadások csökkentéséhez.
Az iskolaszék
Az iskolaszék a szülő, a pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú
képviselőkből álló választott szervezete. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben,
amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát átruházza e szervezetre.
Egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat, az adatkezelési szabályzat,
valamint a házirend elfogadásakor. Véleményezési joga van az intézmény működését érintő
összes kérdésben, így az iskolában folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének
meghatározásában is.
A szülői munkaközösség
A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely
átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és
működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői
munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka
koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői
munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely
kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában
való közreműködés is.
A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az
együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének
értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár
egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak,
tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben
mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására.
19
A szülői kapcsolattartás egyéb formái
a digitális naplón (DINA) keresztül üzeneteket, felhívásokat, kéréseket és értesítéseket
küld az iskola, ugyanitt a szülő és a tanuló nyomon követheti a tanuló tanulmányi
előmenetelét, hiányzásait, dicséreteit és az esetleges fegyelmező intézkedéseket.
személyes kapcsolattartást biztosít egyéni esetekben
az iskola honlapján keresztül
1.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel
A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti
és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskolaegészségügyi ellátást biztosító
szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való
kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség.
Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a
Tartományfőnökséggel. A sajtóval történő kapcsolattartás a szervezési igazgatóhelyettes
feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik.
Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel, a felsorolásban
megjelöljük a kapcsolattartásért felelős személyt.
a város általános és középiskolái, művészetoktatási intézménye – igazgató
Kazincbarcika Város Önkormányzata – igazgató
A B-A-Z. Megyei Pedagógiai, Szakmai, Szakszolgálati Közművelődési és
Sportintézet, Miskolc – igazgató
B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya – oktatási igazgatóhelyettes
Eszterházy Károly Főiskola – igazgató
1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
1.9.1 A vizsgaszabályzat célja
Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási
rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok
alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)
követelményeit,
részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
és az értékelés rendjét
a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon
nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni
20
a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-
72.§-ainak rendelkezéseire.
A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek
félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok
és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan
megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra
vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság
megbízott tagjaira.
1.9.3 Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje
1.9.3.1 A vizsgatantárgyak követelményrendszere
Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az
intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.
1.9.3.2 Az értékelés rendje
Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását
követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása
pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható
maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni.
Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az
írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével - a teljes vizsgára
kapható pontszám 60%–ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az
összes pontszám 80%-ával azonos.
Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a
gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%–
ával egyezik meg.
A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért
pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg:
1–24% – elégtelen
25–39% – elégséges
40–59% – közepes
60–79% – jó
80–100% – jeles.
21
Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell
alkalmazni.
Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja
letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie.
1.9.3.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei
Magyar nyelv és irodalom
Irodalom
Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. A szaktanárnak tíz
tételből álló tételsort kell összeállítania. Minden tétel minimum három feladatból áll:
stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdez rá. E kérdések nem
feltétlenül egyetlen alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában
szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó.
Értékelés: a maximálisan elérhető pontszám 50 pont, ezen belül 10 pont stílustörténet, 10 pont
irodalomelmélet, 20 pont az alkotóról adott felelet, 10 pont az előadásmód és forma
értékelése. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy.
Magyar nyelv
Írásbeli vizsgaforma, amely 75%-ban az adott évfolyam tananyagát kéri számon.
Az írásbeli feladatlap nyolc feladatból áll, amelyben a szövegértési feladatban szereplő
feladattípusok illetve gyakorlati jellegű feladatok szerepelnek (tesztes, nyitott mondatok,
láncfeladatok). Az írásbeli vizsgán szerepelnie kell legalább egy gyakorlati írásbeliséggel
kapcsolatos feladatnak, amelyben a fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap.
Értékelés: maximálisan 50 pont szerezhető, az elkövetett helyesírási hibákért pontlevonás jár
(három helyesírási hibaként 1-1 pont; a helyesírási hibák számítása az általános elvek alapján
történik). Az érdemjegy adása az általános százalékos értékelésnek megfelelően történik.
Történelem
A történelem vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi
vizsgaszabályzat történelem vizsgáztatására vonatkozó utasításainak szellemében és
formájában kéri számon a tanuló ismereteit, az adott tanév tananyagát figyelembe véve.
Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből
áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket
tartalmaznak. A két esszé közül az egyik egyetemes történeti, a másik magyar történelmi
témát kell, hogy felöleljen. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga
dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat
kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt.
22
A vizsga pontjainak megoszlása:
Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 30 pontot, a kifejtendő
feladatokkal 2 x 15 = 30 pontot lehet elérni. A szóbeli vizsgán elérhető pontszám 40 pont. Az
összes elérhető pontszám 100 pont.
Idegen nyelvek
Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri
a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai
szerint, tetszőleges választás alapján, a hangsúlyt a nyelvhelyességi feladatokra helyezve. A
tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási
feladat megoldásakor szótár használata megengedett. Az írásbeli vizsga 45 perces, az elérhető
pontszám 80 pont.
A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció
eljátszása és képleírás. Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli
vizsgán 20 pontot lehet elérni.
Matematika
A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli
feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek
tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok
közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi,
legalább három (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak
legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb
(rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.
Fizika
A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes
pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll,
amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A
feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések
ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb
feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok),
két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való.
A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll,
mindkét része egy–egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos
kísérleteknek az bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését
tartalmazza.
Biológia
A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes
pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek
legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A
feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
ábraelemzés
rövid válaszos feladatok
feleletválasztós (teszt) feladatok.
23
A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt
szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli
tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt
biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin
elérhető pontszám 40 pont.
Kémia
A kémia vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a
teljes pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév
fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet
elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:
rövid kiegészítendő típusú feladatok
feleletválasztós (teszt) feladatok
legalább két számítási feladat.
A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt
szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli
tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10-10 pont adható. Szerepel továbbá öt
kémiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható. A szóbelin elérhető
pontszám 40 pont.
Földrajz
A földrajz vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a
teljes pontszám 60%-át, a szóbeli vizsgára 40%-át lehet adni.
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév
legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi,
egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak
feltétlenül szerepelnie kell:
alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,
alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,
természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos
egyszerű számítási feladat.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak. A tétellap két részből áll. Az egyik
kérdés természetföldrajzi, a másik kérdés társadalom- és gazdaságföldrajzi vonatkozású, ha a
tanuló már rendelkezik a megfelelő ismeretekkel (pl. 11. évfolyamon félévi vizsga esetén).
Ennek hiányában az adott tananyag két legfontosabb fejezetét érintik a kérdések. A kérdések
minden esetben egy jelenség vagy folyamat legfontosabb fogalmaira, jellemzőire, működési
mechanizmusára irányulnak.
Testnevelés
A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az
érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő
követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati
követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti
bemutatásának teljes hossza 120 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat
tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a
kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül.
24
Ének–zene
Az ének-zene vizsga három vizsgarészből áll össze; írásbeli, szóbeli, és gyakorlati részekből.
A vizsga ének-zene tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az
adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül.
Az írásbeli feladatnál egy négysoros magyar népdal betű, vagy számkottáját kell átírni a
menzurális hangjegyírás szabályainak megfelelően ötvonalas kottarendszerbe. A feladat
elvégzéséhez csak ceruza használható! Időtartama maximum 20 perc, a kapható pontszám 30
pont.
A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a
népdalelemzés, három a műzeneelemzés, illetve zenei fogalmak, míg a többi öt a különböző
zenetörténeti korok témakörét öleli föl. Felelési idő maximum 10 perc, a kapható pontszám 40
pont.
A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból egy maga által összeállított, (legalább 10
népdalból vagy műdalból álló listából) a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell
énekelnie. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság. A
maximálisan elérhető pontszám 30 pont.
Informatika
Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll.
Időtartama 45 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de
legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a
félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy
feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a
vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását
várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán:
számítógép, vonalzó.
Rajz és vizuális kultúra
Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb
művészettörténeti ismeretét érinti. A feladatok közül négy feladat a művészettörténeti
ismeretek, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, egy feladat pedig a
vizsga tárgyát képező időszak építészeti, szobrászati, festészeti, vagy iparművészeti
alkotásának elemző bemutatását kéri számon. Az írásbeli vizsga időtartama 30 perc, a kapható
pontszám 40 pont.
A rajz és vizuális kultúra gyakorlati vizsgán hat tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A
tétellap egy rekonstrukciós feladat szerkesztését (vetületi-axonometrikus-perspektivikus),
vagy egy egyszerű tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján. A gyakorlati vizsga részét
képezi egy minimum öt darabból álló portfolió benyújtása a tanuló éves (féléves) munkáiból.
A gyakorlati vizsgarészre a tanuló 60 pontot kaphat, ebből 20 pont a benyújtott portfolió
maximális pontszáma. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es rajzlap, puha grafit,
körző, egy derékszögű és egy bármilyen vonalzó.
Művészetek
A vizsga 45 perces írásbeli és egy 60 perces gyakorlati vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára
a teljes pontszám 60%-át, a gyakorlati vizsgára 40%-át lehet adni.
25
Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll. A feladatok közül három feladat a mozgókép és
médiaismeretek tantárgy, alapfogalmait, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, két
feladat pedig kreatív alkotó munkát igényel. Képről újságcikk, illetve egyszerű jelenet
forgatókönyv- szerű feldolgozása.
A gyakorlati vizsgán három tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tétellap egy
tanulmányrajz elkészítését kéri látvány alapján, választott technikával. A gyakorlati vizsga
időtartama 60 perc. A gyakorlati vizsgához szükséges eszközök: A4-es, vagy A3-as rajzlap,
továbbá a választott technikához szükséges eszközök.
1.10 Az iskolaváltás és a tanuló átvételének szabályai
Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való
döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek
véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége
megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban
való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára
pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló
magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi
intézkedéseket. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.
Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy
annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra,
hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az
átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az
átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és
a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba
kerüljön a diák.
Az iskolába átvett tanulók osztályba vagy csoportba való az igazgató dönt.
A középiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát
vagy születési anyakönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító
bizonyítványokat.
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai
A felvételi kérelmek elbírálása az általános iskolai tanulmányi eredmények és a központi
írásbeli vizsga eredménye alapján történik az iskola honlapján, valamint a KIFIR rendszerben
megjelenő felvételi tájékoztatóban leírt módon. Az iskola felvételi eljárása során szóbeli
vizsgát nem tart.
A felvételi kérelmek elbírálása során az azonos teljesítményt elérő tanulók között – a
jogszabály előírásainak megfelelően – a rangsor elkészítésekor előnyben kell részesíteni a
26
halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye,
tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja.
Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár vagy itt
érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja, ha a keresztény vallás iránt elkötelezett.
1.12. Az iskolában tartott egyéb foglalkozások
A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és
az iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre
fontosabbá. Feladatuk a gimnázium életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének,
kreativitásának fejlesztése mellett, a sokoldalú, nyitott, friss levegővel átjárt iskola
működtetése.
A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a
tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tagozatos
tanulók az emeltszintű oktatás, valamint az érettségire felkészítő választható foglalkozások
keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak ismereteik elmélyítésére, a felvételi vizsgára való
felkészítésre.
Sajátos, hagyományos tevékenységi formáink közé tartoznak a következők:
diákszínpad
az énekkar és zenekar
az iskolai klub
a diáksportkör
az iskolai táborok
az iskolai önképzőkör
a Gimi-Galéria kiállítás-sorozata
tanfolyamok, korrepetálások
a tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások.
1.12.1 A diákszínpad, a Szalézi Show
Céljai:
* a tanulók önkifejezési képességének formálása
* tehetséges diákjaink kibontakozási lehetőségeinek biztosítása
* ismerkedés a színházak belső életével, munkájával.
* az iskolai események, megemlékezések számára műsor biztosítása
* az iskola kulturális programkínálatának bővítése
* a tanulók alapképességeinek fejlesztése
* a versmondás elméleti ismereteinek tudatosítása
27
* a diákszínpadi játékstílusok megismerése
* ismerkedés a magyar színjátszás történetével.
Feladatai:
* fellépések vállalása az iskola és más intézmények kulturális rendezvényein
* részvétel városi ünnepi műsorok programjában
* felkészülés és részvétel különféle szintű szakmai versenyeken
* a városi művelődési intézmények rendezvényeinek látogatása
* színházi előadások látogatása.
1.12.2 Az iskolai énekkar és zenekar
Az iskola kulturális és művészeti nevelésének speciális csoportja. A legnagyobb létszámú
művészeti csoport, amely rendszeres tevékenységével sokrétű oktatási és nevelési célokat
valósít meg.
Céljai:
* az iskolai és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek méltó megünneplése, azok
színvonalának emelése
* az ifjúság zenei műveltségének elmélyítése
* lehetőséget biztosítani az aktív zenélésre
* szereplési lehetőségek kihasználása (pl. ünnepi koncertek, koszorúzások).
Feladatai:
* kapcsolattartás más középfokú intézmények kórusaival
* hátteret biztosítani a templomi és egyházi rendezvények támogatásához
* hagyományos zenei tábor megszervezése.
1.12.3 Diáksportkör, táborok
Célkitűzései:
* az egészséges életmódra nevelés
* sportolási lehetőséget biztosítani a mozogni vágyó diákoknak
* szervezett, egészséges programot biztosítani a téli és nyári szünidőre
* diákolimpiákon való állandó részvétel
* felvételiző diákok felkészítése
* minél több diákot bevonni a sportmozgalmakba.
Feladatai:
* eredményes szereplés a különböző versenyeken
* téli sí táborok, nyári vízi- és egyéb táborok szervezése
* nyári közös nyaralási lehetőség biztosítása
* kiemelkedő sportolók menedzselése
* az iskola feltételrendszerének, eszközállományának javítása
* kapcsolattartás a város többi intézményével.
28
1.12.4 A Gimi-Galéria
Intézményünkben 1995-ben kezdődött meg a Gimi-Galéria rendszeres működtetése,
amelynek során havi gyakorisággal különböző jellegű kiállítások megrendezésére kerül sor.
Az utóbbi három évben évi 11-11 kiállítással városi szintű rendezvénnyé emeltük a Gimi-
Galéria rendezvénysorozatát. A kiállításokat hivatásos vagy amatőr művészek, időnként az
iskola tanulói vagy dolgozóinak alkotásaiból rendezzük.
Célja:
a diákok esztétikai érzékének formálása a művészeti alkotásokkal
a művészeti alkotások iránti igény kialakítása
bemutatkozási lehetőség biztosítása hivatásos, amatőr művészek és diákjaink
számára
az értékóvó magatartás kialakítása
az intézmény rangjának emelése
az iskola belső tereinek célszerű kihasználása.
Feladatai:
havi gyakorisággal kiállítás rendezése az épület zsibongójában vagy folyosóin
változatos műfajok bemutatkozási lehetőségének biztosítása
a kiállítások rendezésével járó feladatokkal tanítványaink formálása.
1.12.5 A mindennapi tanulást kiegészítő képzési formák, korrepetálások
Az iskola szolgáltatásait igénybe vevő diákok és szüleik igénylik a mindennapi iskolai
elfoglaltságot kiegészítő, a többlet-ismereteket vagy képzettséget nyújtó, időnként hiányokat
pótló tevékenységi formákat. Amennyiben ezek megszervezésére, lebonyolítására az
intézmény nem vállalkozik, úgy a diák és a szülő ezt a szolgáltatást az iskola falain kívül
keresi meg és veszi igénybe - általában sokkal drágábban és lényegesen kevésbé igazodva az
iskola követelmény-rendszeréhez. Célszerű ezért ezeket a kiegészítő képzési formákat az
iskola falain belül nyújtani, természetesen a mindennapi oktatástól szervesen elválasztva,
ahhoz kapcsolódóan, de tőle független formában.
Célkitűzések:
diákjaink számára tanórán kívüli sokoldalú képzési lehetőséget biztosítani
érdeklődő tanulóink számára szakképesítés biztosítása
a tanfolyamok bevételével az iskola fejlesztése
a pedagógusoknak intézményen belül biztosítani a többletmunka lehetőségét.
Feladatok:
önköltséges szakmai tanfolyamok indítása a diákok igényei szerint
felvételi előkészítő tanfolyamok szervezése az érdeklődőknek
előkészítő foglalkozások indítása a leendő gimnazisták számára
nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamok szervezése
29
nyelvi kurzusok indítása
1.12.6 A tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások
Céljai: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a tanítási órák keretében meg nem
valósítható foglalkozások a tanítási órák és az iskolai nevelés szerves kiegészítése, a
nélkülözhetetlen nevelési elemek biztosítása.
Feladatai:
környezeti nevelést célzó gyakorlati jellegű foglalkozások
sportrendezvények nevelő jellegű lebonyolítása
projektoktatási programok a pedagógiai program előírásainak megvalósítására
állampolgári ismeretek elsajátítását és gyakoroltatását célzó tevékenység.
A tanulmányi kirándulás megszervezése iskolánk hagyományrendszerének lényeges eleme.
Erre szervezett módon évfolyamonként a továbbiakban is lehetőséget biztosítunk, de a
tanulmányi kirándulás nem része pedagógiai programunknak, mert az ehhez szükséges
finanszírozási feltételeket költségvetési forrásból nem tudjuk biztosítani. A tanulmányi
kirándulás tehát iskolánkban nem kötelező program. A tanulmányi kirándulást tanítási
napokon bonyolítjuk le, az azon részt nem vevő tanulók számára biztosítjuk a szervezett
iskolai foglalkozásokat.
2. Az intézmény helyi tanterve
2.1 A választott kerettantervek megnevezése
A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket külön nem
tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a
nem emelt óraszámú képzésben az alábbiakat választjuk.
Tantárgy A választott kerettanterv megnevezése
Matematika B változat
Fizika B változat
Kémia B változat
Biológia-egészségtan B változat
Ének-zene A változat
Dráma és tánc/Mozgóképkultúra Dráma és tánc
Művészetek Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeretek
30
Az emelt óraszámú képzésekben az alábbi kerettanterveket alkalmazzuk:
Tantárgy Emelt óraszámú kerettanterv megnevezése
Matematika specifikációs matematikaoktatásban emelt szintű B,
hat évfolyamos oktatásban a 7- 12. évf. emelt szintű,
11-12. évfolyamos emelt szintű
A hat évfolyamos osztály oktatásában a fentiektől eltérően a 7-12. évfolyamos emelt
óraszámú matematika tantervet, a négy évfolyamos matematika specifikációs osztály számára
az emelt matematika B változatú kerettantervet alkalmazzuk.
2.2 A választott kerettanterv által meghatározott órakeret
Az iskola tagozatos és emelt szintű osztályaiba (nyelvi osztály, a hatosztályos osztályok, a
történelem, matematika és informatika specifikációs osztályok) felvett tanulók számára az
emelt szintű követelmények teljesítéséhez szükséges többletórákat táblázataink
tartalmazzák. Az emelt óraszámú osztályokba fölvett diákok és szüleik figyelmét írásban
felhívjuk, hogy a követelmények teljesítése csak a kerettantervi óraszámok felett
meghatározott óraszámok teljesítésével lehetséges.
A 11-12. (12-13.) évfolyamon minden tanulónk számára kötelező heti két óra érettségire
felkészítő foglalkozás felvétele. E két választható óra mellett a 11-12. (12-13.) évfolyamon
további szabadon választható órák felvétele lehetséges. A kötelezően választható tantárgyak
között a 11-12. évfolyamon meghirdetjük az angol nyelvet és az informatikát is. A 10.
évfolyamon – a nyelvi tagozatos osztály kivételével – meghirdetjük +2 órában az informatika
választható tantárgyat az érettségire történő felkészülés és az informatika specifikációs oktatás
támogatására. A 11-12. (13.) évfolyamos fakultációs képzés során a kerettantervekben
meghatározott tananyagot kiegészítjük az emelt szintű érettségi követelményrendszerében
meghatározott tananyaggal. A fakultációs órák tananyagát pedagógiai programunk
mellékleteként csatoljuk.
Az alábbi óratervek a kerettantervi minimális óraterv alapján készültek. A minimális
óraszámokat tartalmazó kerettanterveket megemelt óraszámmal szinten tanítjuk az 1. idegen
nyelvből, matematikából, informatikából és a tanulók által valamely tantárgyhoz kapcsolódó
11-12. osztályos fakultációs tantárgyakból, a minimális kerettantervi óraszámhoz képest
biztosított többlet óraszámot +1, +2 jelöléssel különböztetjük meg. Minden 11-12.
évfolyamos diákunk számára kötelezővé tesszük egy heti 2-órás választható tantárgy
(fakultációs tantárgy) választását.
31
Óraterv a nem emelt szintű oktatáshoz – 7–12. és 9-12. évfolyam
Tantárgyak 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4 4 4
I. Idegen nyelv 3+1 3+1 3+2 3+1 3+2 3+1
II. Idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3 3 3 3 3 3+1
Erkölcstan 1 1
Történelem, társ. állampolg. ism. 2 2 2 2 3 4*
Fizika 2 1+1 2 2 2
Kémia 1+1 2 2 2
Biológia – egészségtan 2 1+1 2 2 2
Földrajz 1+1 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Dráma és tánc ** 0,5 0,5
Művészetek 2 2
Informatika 1 1 1+1 1
Életvitel és gyakorlat 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Kötelezően választott fakultáció +2 +2
Választható informatika +2
Szabadon tervezhető órakeret +3 +3 +4 +4 +6 +8
Szabadon tervezett órakeret +3 +3 +2,5 +1,5 +4 +4
Rendelkezésre álló órakeret 31 31 35 36 35 35
Felhasznált órakeret 31 31 34,5
33,5
(35,5) 32 31
Hittan (órakereten kívül) 2 2 2 2 2 2
Óraterv a nyelvi tagozatos oktatáshoz – 9–13. évfolyam
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.
Magyar nyelv és irodalom 2 4 4 4 4
I. Idegen nyelv 15 3+3 3+2 3+3 3+2
II. Idegen nyelv 3 3 3 3 3
Matematika 2 3 3 3 3+1
Történelem, társ., állampolg. ism. 0 2 2 3 4*
Fizika 0 2 2 2
Kémia 0 2 2
Biológia – egészségtan 0 2 2 2
Földrajz 0 2 2
32
Ének-zene 0 1 1
Vizuális kultúra 0 1 1
Dráma és tánc ** 0,55 0,5
Művészetek 0 2 2
Informatika 2 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1
Kötelezően választott fakultáció +2 +2
Választható informatika +2
Szabadon tervezhető órakeret 0 +4 +4 +6 +8
Szabadon tervezett órakeret 0 +3 +2 +3 +4
Rendelkezésre álló órakeret 30 35 36 35 35
Felhasznált órakeret 30 34 33 (35) 33 31
Hittan (órakereten kívül) 2 2 2 2 2
Óraterv a történelem specifikációs oktatáshoz
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. Idegen nyelv 3+2 3+1 3+2 3+1
II. Idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3 3 3 3+1
Történelem, társ., állampolg. ism. 2+1 2+1 3+2 4*+2
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Biológia – egészségtan 2 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc ** 0,5 0,5
Művészetek 2 2
Informatika 1+1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Kötelezően választott fakultáció +2 +2
Választható informatika +2
Szabadon tervezhető órakeret +4 +4 +6 +8
Szabadon tervezett órakeret +4 +2 +6 +6
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Felhasznált órakeret 35 33 (35) 34 33
Hittan (órakereten kívül) 2 2 2 2
33
Óraterv a matematika specifikációs oktatáshoz
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
I. Idegen nyelv 3+2 3+1 3+2 3+1
II. Idegen nyelv 3 3 3 3
Matematika 3+1 3+3 3+2 3+3
Történelem, társ., állampolg. ism. 2 2 3 4*
Fizika 2 2 2
Kémia 2 2
Biológia – egészségtan 2 2 2
Földrajz 2 2
Ének-zene 1 1
Vizuális kultúra 1 1
Dráma és tánc ** 0,5 0,5
Művészetek 2 2
Informatika 1+1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Kötelezően választott fakultáció +2 +2
Választható informatika +2
Szabadon tervezhető órakeret +4 +4 +6 +8
Szabadon tervezett órakeret +4 +4 +6 +6
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Felhasznált órakeret 35 34 (36) 4 33
Hittan (órakereten kívül) 2 2 2 2
* Az életvitel és gyakorlat tantárgy heti 1 órás kerettantervi tananyagát a 12. évfolyamon a
történelem tantárgy 12. évfolyamos anyagához integráltuk, mert így tudjuk biztosítani a
kerettantervben meghatározott szakmai tartalom érvényesítését
** A 9-10. évfolyam dráma és tánc 0,5-0,5 óráit a heti óraterhelést nem befolyásoló
projektoktatási formában szervezzük meg, így a dráma és tánc 0,5 óráját nem összegezzük a
táblázatban.
A 11. évfolyamon heti 1 órában tanítandó etika tantárgy tantervét a hittan tantárgyba építve
ugyanezen az évfolyamon tanítjuk.
2.3 Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei
A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig
meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt használunk, amelynek
34
alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban
meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az
alábbi szempontokat vesszük figyelembe.
Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.
Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól
tanulhatók.
Az ingyenes (normatív) tankönyvellátást az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk.
Az iskola lehetőségei függvényében támogatást nyújt a tankönyvvásárláshoz. A tankönyvi
támogatás alapja a diákok szociális helyzete. A szülői kérelmek elbírálását az igazgató
végzi.
A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor
elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.
Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek
kínálatának és állományának bővítésére.
A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az
ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A
tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető
nagysága. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a
tankönyvkölcsönzés megoldását.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása
2.4.1 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása
A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék
és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés
deduktív útjának bemutatása,
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
35
2.4.2 A gimnázium 9-13. évfolyamának helyi feladatai
A gimnázium 9-13. évfolyamán folytatott nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség
árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a
továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó
szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A kompetenciák kialakítását az
egyes műveltségi területek tananyagával valósítjuk meg, amelynek során:
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük,
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával,
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával,
fokozatosan bővítjük, kiteljesítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2.5 A mindennapos testnevelés szervezése
A kifutó évfolyamokon a heti három testnevelés óra az órarendbe van beépítve. A
fennmaradó két órát délutáni foglalkozás keretében szervezzük, úgy, hogy
aki valamilyen egyesületben edz, annak igazolás alapján nem kell részt vennie a
foglalkozásokon
a többi diákunk kötelezően választhat az alábbi szakosztályok vagy sportkörök közül
kézilabda
röplabda
ritmikus sportgimnasztika
fitnesz
labdajátékok
Ezeken a foglakozásokon kötelező a részvétel. A hiányzások igazolása a szokott módon
történik.
A felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokon heti 5 testnevelés órát tartunk minden
évfolyamon.
36
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
Választható tantárgy iskolánkban a 2. idegen nyelv, amelynek tanulása minden diákunk
számára a 9. évfolyamtól felmenő rendben kötelező. A tanulók az iskola által a felvételi
tájékoztatóban szereplő idegen nyelvek közül választhat.
Választható tantárgyként szerepel iskolánkban az emelt szintű specifikációs vagy
tagozatos formában tanult tárgyak köre: a nyelvi előkészítő osztályban az angol nyelv, a 9.
évfolyamos specifikációs osztályokban a matematika, történelem vagy az informatika. A
nyelvi osztályban a tantárgy választása a jelentkezéssel történik, a specifikációs osztályokban
a választott specifikáció beiratkozáskor történő megjelölésével.
A választható fakultációs tantárgyak (11-12. évfolyam) esetében diákjainknak lehetőséget
adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni.
Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt
pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal
megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb
évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
2.7 A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés
Iskolánkban minden diák számára kötelezően választandó az utolsó két évfolyamon
legalább egy heti kétórás érettségire felkészítő foglalkozás, amelynek feladata a közép vagy
emelt szintű érettségire történő felkészülés segítése.
Emelt szintű érettségi vizsgára készít föl iskolánkban:
magyar nyelv és irodalom fakultációs tanterve
történelem emelt szintű fakultációs tanterve, történelem specifikációs tanterve
matematika fakultációs, matematika tagozat specifikációs tanterve, a hat évfolyamos
matematika orientációs osztály tanterve
angol nyelv négy évfolyamos 1. nyelvi, öt évfolyamos és hatosztályos tanterve
német nyelv öt évfolyamos és hatosztályos tanterve
az öt évfolyamos nyelvi osztály második idegen nyelvi tanterve
fizika, kémia és biológia emelt szintű fakultációs tanterve
informatika specifikációs tanterve
Középszintű érettségi vizsgára készít föl iskolánkban:
Minden egyéb, a helyi tantervekben legalább két évig összesen legalább 138 órában1
kötelezően tanított tantárgy, azaz a
magyar nyelv és irodalom, történelem,
1 Ld. a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 6.§ (5) bekezdésében írottakat.
37
idegen nyelvek,
matematika, fizika,
kémia, biológia, földrajz, földrajz fakultáció
hittan
informatika és testnevelés tantárgyaknak
(az emelt szinten felkészítő kurzusokon felüli) tantervei.
Az ének-zene, rajz és vizuális kultúra, tantárgyak tanterve csak abban az esetben készít
föl a középszintű érettségi vizsgára, ha a diák a választható tantárgyak tanulásakor legalább
összesen 138 órára egészíti ki a tantárgy óraszámát. Nem készítik föl a tanulót az érettségi
vizsgára a szabadon választható óraszám nélkül: az ének-zene, rajz és vizuális kultúra és
a művészetek, dráma és tánc, technika és életvitel tantárgyak.
Azokat tanulókat, akik valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezáltal
az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítették, az iskola magasabb évfolyamán
vagy évismétlés esetén felmentjük az adott tantárgy tanítási óráján való részvétel alól, de az
adott órán az iskolát nem hagyhatja el.
2.7.1 Fejlesztési feladatok és követelmények az emelt szintű oktatásban
Iskolánk négy és hat évfolyamos képzésén először a 11. évfolyamon van lehetőség a
fakultáció választására. A fakultációs oktatás során szervezésekor tudatosan készítjük fel
diákjainkat a pályaorientációs tevékenységgel erre a választásra, hogy a legoptimálisabb
fakultáció vagy fakultációk választására kerülhessen sor a sikeres emelt szintű érettségi
letétele és a sikeres továbbtanulás érdekében. A 9-10. évfolyamon végzett pályaorientációs
tevékenység eredményeként, a 10. évfolyam végén a diákok a szülők bevonásával, az általuk
aláírt nyilatkozattal, a szaktanárral konzultálva döntenek az emelt szintű fakultációk
választása mellett. A tagozatos oktatás figyelembe vételével egy vagy két fakultációt ajánlunk
a diákoknak, hiszen a felsőoktatásba való bejutáshoz egyre inkább szükséges az emelt szintű
érettségi, s nem csak egy tárgyból. A jó képességű és jó eredményt elért tanulóknak lehetővé
tesszük, hogy három fakultációt is válasszanak (a harmadik tárgy valamelyik nyelvet
jelentheti a sikeres emelt érettségi és az annak letételélt követő nyelvvizsga megszerzése
céljából). Legalább egy fakultáció választása kötelező azoknak a diákoknak, akik még nem
tudják a továbbtanulásuk irányát, de egy-egy tárgyból jól teljesítenek, iránta érdeklődést
mutatnak, a későbbiekben ez segíthet a továbbtanulás irányának meghatározásában. Az emelt
szintű többletórák tananyagának meghatározásakor a Nat és a 40/2002. (V.24.) OM
rendeletben meghatározott követelményeket vettük figyelembe.
Célul tűzzük ki, hogy az emelt szintű érettségire történő jelentkezés esetében a jelentkező
tanuló az emelt szintű eredményével meg tudja szerezni az emelt szintű érettségiért járó
többletpontokat, tehát legalább a közepes emelt szintű eredményt elérje. A felkészítés során
azonban arra törekszünk, hogy diákjainkból a lehető legjobbat kihozva, ne csak a plusz
pontokat, de a lehető legmagasabb százalékos eredményt célozzák meg a felsőoktatásba való
bejutás zálogaként. Nem csak szaktárgyi ismereteket, de minden olyan tanulói kompetenciát
38
fejlesztünk, melyek a sikeres emelt szintű érettségi vizsga letételéhez és a felsőfokú
tanulmányok sikeres folytatásához szükségesek. Mivel a kívánt továbbtanulási cél elérése
érdekében diákjaink több tárgyból is jelentkezhetnek emelt szintű oktatásra, minden esetben
különös figyelmet fordítunk arra, hogy minden tantárgyból fejlődjék a tanulók feladat-
megértési szintje, szintetizáló képessége, problémamegoldó képessége, az eredmények
interpretálásának képessége, aminek majd a felsőoktatásban is hasznát veszi.
Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az emelt szintű oktatásban minden tantárgyból
fejlődjék a tanulók feladat-megértési szintje, szintetizáló képessége, problémamegoldó
képessége, az eredmények interpretálásának képessége.
2.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei
Magyar irodalom:
1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi
Dezső, József Attila
2. Portrék Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz
Zsigmond, Radnóti Miklós
3. Látásmódok Jókai Mór, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István
4. A kortárs irodalomból Orbán Ottó, Szabó Magda, Kertész Imre, Tóth Krisztina, Dragomán
György
5. Világirodalom Az antikvitás, a Biblia, orosz realisták, XX. századi modernség
6. Színház és dráma Shakespeare, Moliere
Madách: Az ember tragédiája
7. Az irodalom háttérterületei Az adaptáció – irodalom filmen (Katona, Móricz, Kertész Imre)
8. Regionális kultúra Az erdélyi magyar irodalom: Kányádi Sándor
Határon túli: Márai Sándor
Szabó Lőrinc
Kazinczy Ferenc
Tompa Mihály
Értelmezési szintek,
megközelítések
9. Témák, motívumok
10. Műnemek, műfajok
Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése,
értelmezése
A műnemek és műfajok felismerése (líra, epika, dráma) Poétikai
fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében
Egy-egy műfaj tartalmi és formai/verstani jellemzői. Novella, regény,
tragédia, komédia, filozofikus dráma jellemzői
11. Kifejezésmód és világlátás
változásai
Korszakok, stílustörténet – klasszicizmus, romantika, realizmus,
modernség, szimbolizmus, újklasszicizmus
Magyar nyelvtan:
1. Ember és nyelv
Nyelvcsalád, nyelvtípus
A nyelv és a beszéd funkciói
A beszéd mint cselekvés
2. Kommunikáció
Jel, jelrendszer,
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói beszédhelyzetek
39
elemzésével, szövegalkotással
Nyelvi és vizuális kommunikáció
A tömegkommunikáció
3. A magyar nyelv története
Változás és állandóság a nyelvben
A magyar nyelv történetének fő szakaszai
A nyelvemlékek fajai, azok felismerése
A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere
4. Nyelv és társadalom
Társadalmi és területi nyelvváltozatok
Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat, leggyakoribb műfajai és
hatáskeltő eszközei
5. A nyelvi szintek
Hangtan, alaktan és szótan, mondattan (egyszerű, alárendelő és
mellérendelő összetett mondatok)
A mondat szintagmatikus szerkezetei, a mondat a szövegben
Logikai és grammatikai viszonyok a szövegben
6. A szöveg
A szöveg szerkezete és jelentése, szövegértelmezés
A szöveg szóban és írásban
A szövegtípusok, a továbbtanuláshoz, illetve a munka világában
szükséges szövegtípusok
7. A retorika alapjai
A nyilvános beszéd, érvelés, megvitatás, vita
A szövegszerkesztés eljárásai
8. Stílus és jelentés Állandósult nyelvi formák, stíluseszközök
Történelem:
Témakörök
1. Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.
A demokrácia kialakulása Athénban.
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.
Az antik hitvilág, művészet, tudomány.
A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.
A nyugati és a keleti kereszténység.
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.
A középkori városok, egyházi és világi kultúra a középkorban.
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.
Az oszmán birodalom terjeszkedése.
3. A középkori magyar állam
megteremtése és virágkora
A magyar nép őstörténete és vándorlása.
A honfoglalástól az államalapításig, az Árpád-kor.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és
Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak.
Kultúra és művelődés.
4. Szellemi, társadalmi és
politikai változások az újkorban
A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és
katolikus megújulás.
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia
megszületése Angliában. A tudományos világkép átalakulása, a
felvilágosodás.
5. Magyarország a Habsburg
Birodalomban
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.
40
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
6. A polgári átalakulás, a
nemzetállamok és az
imperializmus kora
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári
Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és
következményei.
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.
7. A polgárosodás kezdetei és
kibontakozása Magyarországon
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.
A reformkori művelődés, kultúra.
Polgári forradalom. A szabadságharc.
A kiegyezés előzményei és megszületése.
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.
8. Az első világháborútól a
kétpólusú világ felbomlásáig
Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. A
gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.
A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.
A szocialista rendszerek bukása.
9. Magyarország története az első
világháborútól a második
világháborús összeomlásig
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.
A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.
Magyarország részvétele a világháborúban.
A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.
10. Magyarország 1945-től a
rendszerváltozásig
A szovjet felszabadítás és megszállás.
A határon túli magyarság sorsa.
A kommunista diktatúra kiépítése és működése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszerváltozás.
11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek
problémái. Az európai integráció története.
A "harmadik világ".
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.
A globális világ kihívásai és ellentmondásai.
12. A mai magyar társadalom és
életmód
Alapvető állampolgári ismeretek.
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.
A magyarországi roma társadalom.
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
Idegen nyelv:
Témakörök Követelmények
1. Kommunikatív készségek
Beszédértés (hallott szöveg
értése)
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges
információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.
Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és
részletinformációk) megértése.
Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív,
részletes értés).
Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi
helyzetekben és szerepekben.
Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős
41
témákról.
A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.
Szövegértés (olvasott szöveg
értése)
Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori
szövegfajták lényegének megértése.
Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információk megértése,
vélemény, érvelés követése.
Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális,
szelektív, részletes értés).
Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben
általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.
Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi
témákról.
Egyéb készségek (stratégiák) A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges
készségek és technikák alkalmazása.
A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák
alkalmazása.
2. Nyelvi kompetencia
A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló
alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg
elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.
A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi
eszközök alkalmazása szóban és írásban.
Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.
3. Témák
Személyes vonatkozások, család a vizsgázó személye, családi élet
Ember és társadalom a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek,
Környezetünk az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.
Az iskola a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.
A munka világa diákmunka, pályaválasztás.
Életmód napirend, kedvenc ételek, egészség, egészséges életmód, gasztronómia,
vásárlás
Szabadidő, művelődés,
szórakozás
színház, mozi, sport, zene, hobbi
Utazás, turizmus közlekedés, utazás
Tudomány és technika népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a
mindennapi életben.
Országismeret a célnyelv országai
Matematika:
Témakör Követelmények
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok
Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak
Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok
A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika
különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok)
Logika, logikai műveletek
A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia
ismerete, alkalmazása.
A "minden", "van olyan" logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.
Fogalmak, tételek, bizonyítások Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.
A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.
Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.
Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása
Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai
Gráfelméleti alapfogalmak
42
2. Számelmélet, algebra
Számfogalom
A valós számkör, a valós számok különböző alakjai
Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a
valós számkörben, az adatok és az eredmény pontossága
Számrendszerek, a helyi értékes írásmód
Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma
A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása,
legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös
Egyszerű oszthatósági feladatok
Algebrai kifejezések, műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel
Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása
Hatvány, gyök, logaritmus Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok,
racionális kitevőjű hatványok)
A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása
egyszerű esetekben
Egyenletek, egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása
Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban
Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek
A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő
exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek
Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya
Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek
Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek
3. Függvények, az analízis elemei
Függvények, grafikonjaik, A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai
függvénytranszformációk Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és
négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és
logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-
függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c f(x), f(c
x x)
Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás
Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat
Kamatos kamat számítása
4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria
Alapfogalmak, ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok
Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok
Középpontos hasonlóság, hasonlóság, hasonló alakzatok
tulajdonságai
Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek
alkalmazása egyszerű feladatokban
Síkgeometriai alakzatok
Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör
Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra -
alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban
Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik
Alaptulajdonságok
Szabályos sokszögek
A kör és részei. Kör és egyenes kölcsönös helyzete
Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonka gúla, csonka kúp
Kerület-, terület-, felszín- és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe
térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása
Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a
hasonlóság arányának viszonya
Vektorok A vektor fogalma.
Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való
szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.
Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása
43
Trigonometria Szögfüggvények fogalma
Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között
Szinusztétel, koszinusztétel
Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük
5. Valószínűségszámítás, statisztika
Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
(kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság
Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe
(medián), leggyakoribb érték (módusz). Szórás
Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma
A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses
mintavétel
Fizika:
Témakör Követelmények
1. Mechanika
A dinamika törvényei
A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése
Newton törvényeinek értelmezése.
Az impulzus megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.
Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése, egyszerű gépek.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak
alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség,
gyorsulás alkalmazása. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.
A súrlódás jelensége.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.
A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.
A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.
A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
A hullámjelenségek felismerése és leírása.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín)
.összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése.
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia.
Az emelési munka, a helyzeti energia.
A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők, termodinamikai
egyensúly
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A
Kelvin-skála.
Avogadro-törvény, anyagmennyiség. A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.
Folyadékok hőtágulásának leírása. A hőtágulás gyakorlati jelentősége.
Összefüggés a gázok
állapotjelzői között
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok
értelmezése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.
Az állapotegyenlet ismerete.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
44
Termikus és mechanikai A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.
kölcsönhatások A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus
folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének
megkülönböztetése.
Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.
Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.
A levegő páratartalma. A légkört érő káros hatások és következményeik.
A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. A hőerőgépek
hatásfokának korlátai
3. Elektromágnesség
Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség
Többlettöltés fémen, alkalmazások. A kapacitás fogalma, a kondenzátorok
egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.
Az egyenáram
Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés
Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás
meghatározása egyszerű esetekben
Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai,
alkalmazások
A galvánelem és az akkumulátor.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika A Föld mágnessége, az iránytű használata.
Egyenáram mágneses mezője A magnetosztatikai mező jellemzése: indukcióvektor és a mágneses fluxus.
Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő.
Az elektromágneses indukció A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.
Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó
esetében. Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor,
transzformátor).
Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,
hullámhossz, frekvencia).
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak
ismerete. Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
A fény
Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.
Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).
Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete,
alkalmazása. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.
Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a
fényképezőgép működésének alapelvei.
45
4. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.
Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis
alapján.
Az elektron töltése és tömege. Rutherford szórási kísérlete és
atommodellje.
A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős
természete. Az elektron kettős természete. A vonalas színképek
keletkezésének ismerete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj
fogalma, a Pauli-elv szerepe.
Az atommagban lejátszódó Az atommag összetétele
Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-
energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában
jelenségek
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő,
aktivitás
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás,
láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei,
hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
5. Gravitáció, csillagászat
Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás
mérése.
A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.
A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm,
Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson,
Rutherford, Curie család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede,
Wigner Jenő legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések,
találmányok
A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának
jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: "az
égi és földi mechanika egyesítése".
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a
transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a
radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése,
illetve feltalálása és hatásuk - összekapcsolás a megfelelő nevekkel
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a
klasszikus fizika és a kvantummechanika között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai
Kémia:
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok
Molekulák és összetett ionok, Halmazok
46
A kémiai reakciók
A kémiai reakciók jelölése
Termokémia
Reakció-kinetika
Kémiai egyensúly
Reakciótípusok
Protonátmenettel járó reakciók
Elektronátmenettel járó reakciók
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása
2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-
szerkezet kapcsolata)
Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti
értelmezése
Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai
Az elemek és vegyületek előfordulása
Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása
Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai
Az elemek és vegyületek jelentősége
3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk
A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai
A szerves vegyületek kémiai sajátosságai
A szerves vegyületek előfordulása
A szerves vegyületek jelentősége
A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása
4. Kémiai számítások Általános követelmények (mértékegységek, periódusos rendszer, feladatok
értelmezésének képessége)
Az anyagmennyiség, az Avogadro-törvény
Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.)
A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások
Termokémia, Kémiai egyensúly, pH-számítás, Elektrokémia
Biológia:
1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya
Fizikai, kémiai alapismeretek
2. Egyed alatti szerveződési
szint
Szervetlen és szerves alkotóelemek:
Elemek, ionok
Szervetlen molekulák
Lipidek
Szénhidrátok
Fehérjék
Nukleinsavak, nukleotidok
Az anyagcsere folyamatai:
Felépítés és lebontás kapcsolata
Felépítő folyamatok
Lebontó folyamatok
Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
3. Az egyed szerveződési
szintje
Nem sejtes rendszerek:
Vírusok
Önálló sejtek:
Baktériumok
Egysejtű eukarióták
Többsejtűség
Gombák elkülönülése
Többsejtű növények és állatok főbb csoportjai
47
Növényi és állati szövetek, szervrendszerek, testtájak
Viselkedés
4. Az emberi szervezet Kültakaró, a mozgás, a táplálkozás, a légzés, az anyagszállítás
A kiválasztás, a szabályozás, az idegrendszer általános jellemzése
Az emberi magatartás biológiai- pszichológiai alapjai
Hormonrendszer, hormonális működések
Immunrendszer, immunitás
Szaporodás és egyedfejlődés
5. Egyed feletti szerveződési
szintek
Populáció
Életközösségek (élőhelytípusok)
Bioszféra, globális folyamatok, ökoszisztéma
Környezet- és természetvédelem
6. Öröklődés,
változékonyság, evolúció
Molekuláris genetika, mendeli genetika
Populációgenetika és evolúciós folyamatok
A bioszféra evolúciója
Földrajz:
1. Térképi ismeretek A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,
az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.
Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.
2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése. A Nap.
A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő
számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása.
3. A geoszférák földrajza A kőzetburok
A levegőburok
A vízburok
A talaj
Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben.
Égitestünk gömbhéjas szerkezete.
A kőzetlemezek és mozgásuk következményei.
A Föld nagyszerkezeti egységei.
A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.
A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági
hasznosíthatóságuk.
A légkör szerkezete, anyagi felépítése.
Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.
Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.
A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.
A vízburok tagolódása és a víz körforgása.
Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük.
A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei.
A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.
A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és
következményei.
4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek
A földrajzi övezetek, övek, területek
A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata
5. Népesség- és
településföldrajz
A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti
következményei
Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei
Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai
6. A világ változó
társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság
A gazdasági ágazatok
A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók
A fejlettség területei különbségei
A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai,
résztvevői. A globalizáció
Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján
A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása
A gazdasági szerkezetváltás folyamata
48
A mezőgazdaság termelés jellemzői
Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái
Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel
7. A világgazdaságban
különböző szerepet betöltő
régiók, országcsoportok és
országok
Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik
szerint.
A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük
a világgazdaságban.
A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok
földrajzi jellemzői
8. Magyarország földrajza
Magyarország földrajzi helyzete
Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medencejelleg érvényesülése
Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei.
Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. Szerkezeti átrendeződése,
annak okai és társadalmi-gazdasági következményei a 1990-es évektől
Régiók társadalmi-gazdasági képének bemutatása
9. Európa regionális
földrajza
Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe
Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői
Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai,
működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak
hasonlóságai és különbségei
A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések
Európában
10. Az Európán kívüli
földrészek földrajza
Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági
jellemzői, tipikus tájaik
Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban
kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok
Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes
földrészeken
11. A globális
válságproblémák földrajzi
vonatkozásai
A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti,
társadalmi-gazdasági okai
Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire
Testnevelés:
Témakörök Követelmények
1. Elméleti ismeretek
A magyar sportsikerek A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei
A harmonikus testi fejlődés
Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges
alapvető ismeretekben
Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése. Az erőfejlesztés szabályai.
Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése
Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok
Torna A női és férfi tornaszerek
Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai
Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére
Úszás Az úszásnemek fajtái. Versenyszámok
Testnevelés és sportjátékok Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése
Természetben űzhető sportok Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak
ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés)
2. Gyakorlati ismeretek
Gimnasztika kötélmászás, 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
Atlétika
Futások
Egy választott futószám bemutatása
60 méteres síkfutás, 200 méteres síkfutás
Ugrások Egy választott ugrószám bemutatása, magasugrás, távolugrás választott
49
technikával
Dobások Súlylökés
Torna
Talajtorna Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és
bemutatása, kötelező elemek felhasználásával
Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása
Felemáskorlát
Gerenda Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával
Ritmikus gimnasztika Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása
Gyűrű Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával
Nyújtó
Korlát Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező
elemek felhasználásával
Küzdősportok, önvédelem
Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás
Egy további úszásnemben 25 méter leúszása
Testnevelés és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelező
Kézilabda Kapura lövés
Távolba dobás
Kosárlabda Fektetett dobás.
Büntetődobás egy vagy két kézzel.
Labdarúgás
Röplabda Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan.
Nyitás választott technikával.
Latin nyelv:
Témakör Követelmények
1. Készségek
Olvasás Klasszikus latin szöveg helyes felolvasása, kiejtési szabályok ismerete.
(humanista vagy restituált)
Verses szövegek megfelelő ritmusú felolvasása. (hexameter, disztichon)
Beszédkészség Helyes kiejtés, ritmus és intonáció (emlékezetből való memoriter megadott
szerzőktől)
Szövegértés, fordítás Írásban: bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített eredeti latin szöveg
kifogástalan lefordítása nyomtatott szótár segítségével.
Szóban: egyszerűbb, ismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli,
kifogástalan lefordítása.
2. Nyelvi eszköztár
Lexika: Lexikai elemek és nyelvi struktúrák felismerése, képzési szabályaik.
Alaktan: A latin leíró nyelvtan alaktana, a rendes és rendhagyó alakjainak ismerete.
Mondattan: A főszabályok ismerete, alkalmazása
3. Témák
Források Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus,
Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius
Ovidius Naso, Cornelius Tacitus.
Kulturális ismeretek A klasszikus antikvitáshoz kapcsolható földrajzi, történelmi, gazdasági és
kultúrtörténeti ismeretek. Az antik kulturális értékek hatása korunkra.
4. Egyéb készségek
Következtetés ismeretlen nyelvi elemekre. Szótárak, segédeszközök önálló
használata. Más műveltségi területekhez kapcsolódó ismeretek.
Informatika:
50
1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban
Közhasznú magyar információs adatbázisok
Jogi és etikai ismeretek
Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban
Algoritmusok és programozás
2. Informatikai alapismeretek -
hardver
A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb
jellemzői
A számítógép üzembe helyezése
3. Informatikai alapismeretek -
hardver
A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb
jellemzői
A számítógép üzembe helyezése
4. Informatikai alapismeretek -
szoftver
Az operációs rendszer és főbb feladatai
Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei
Állományok típusai
Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei
5. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése
Szövegszerkesztési alapfogalmak
Szövegjavítási funkciók
Táblázatok, grafikák a szövegben
6. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata.
Táblázatok felépítése
Adatok a táblázatokban
Táblázatformázás
Táblázatok, szövegek, diagramok
Problémamegoldás táblázatkezelővel
7. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
Adatbázis-kezelő program interaktív használata
Alapvető adatbázis-kezelő műveletek
8. Információs hálózati
szolgáltatások
Kommunikáció az Interneten
Weblapkészítés
9. Prezentáció és grafika Prezentáció
Grafika
10. Könyvtárhasználat
Könyvtárak
Információkeresés
Rajz:
Kompetenciák/Témakörök Követelmények
1. Alkotás
Vizuális nyelv A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és
térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata.
Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása.
Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása.
Színharmóniák, színkontrasztok használata.
A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban.
Technikák Az adott technika adekvát használata.
Jártasság a szabadkézi rajzban - ceruzával, tollal.
Jártasság a műszaki jellegű rajzban - ceruzával, szerkesztőeszközökkel.
Jártasság egyes festőtechnikákban - akvarellel vagy temperával.
Jártasság a kollázstechnikában.
Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat).
Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl.
mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves
technikák).
51
Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben.
Ábrázolás, látványértelmezés
Formaértelmezés
Térértelmezés
Színértelmezés
Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak,
formájának megfigyelése és helyes visszaadása.
Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl.
szabásrajz, szerkezeti vázlat).
Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása.
Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása.
Beállítás alapján a térmélység megjelenítése.
A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi
rajzban.
Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi
ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, két iránypontos perspektivikus
ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban.
Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása.
Megjelenítés, közlés, kifejezés,
alkotás
Kompozíció
Érzelmek
Folyamat, mozgás, idő
Kép- és szöveg
Vizuális információ
Tárgyak és környezet
Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.
Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése.
Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl.
folyamatábra, képes forgatókönyv).
Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával.
Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása.
Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata.
Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése (pl.
grafikonnal, diagrammal).
Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban.
Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra.
Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése.
2. Befogadás
A megjelenítés sajátosságai
Vizuális nyelv
A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík-
és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok,
kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének
ismerete, használata az elemzés során.
Térábrázolási módok
Vizuális minőségek
Látványértelmezés
Kontraszt, harmónia
Kontextus
A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének
ismerete.
Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése.
A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és
alkalmazása az elemzés során.
Színharmóniák, színkontrasztok felismerése.
A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések -
kontextus - felismerése és használata az értelmezés, elemzés során.
Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése.
Vizuális kommunikáció
Vizuális információ
Tömegkommunikáció
Fotó, mozgókép
A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb
jelek, jelképek, motívumok értelmezése.
A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl.
műszaki rajz, folyamatábra).
A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete
és megkülönböztetése.
Fotó elemzése.
A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete.
Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.
Tárgy- és környezetkultúra
Forma és funkció
Tervező folyamat
A tárgyról leolvasható információk ismerete.
Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok
(pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése.
Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása.
A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete.
52
Népművészet
A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete.
Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának
ismerete.
Kifejezés és képzőművészet
Művészeti ágak
Műfajok
Művészettörténeti korszakok,
irányzatok
Stílusjegyek
Alkotások és alkotók
Műelemző módszerek
Mű és környezete
A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek)
legfontosabb jellemzőinek ismerete.
A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós
(pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl.
happening, multimédia) műfajainak ismerete.
A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak
ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus,
romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX.
század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli
kultúra).
Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.
A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és stílus
meghatározása.
A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a
megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával.
A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.
Ének-zene:
1.Éneklés és zenetörténet: Népzene, műzene
Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika, romantika
Századforduló, XX. századi és kortárs zene
2.Zenefelismerés: Népzene, reneszánsz, barokk, bécsi klasszika, romantika
Századforduló, XX. századi és kortárs zene
3. Dallamátírás
2.9 Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái
2.9.1 A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje
Az iskolában íratott bármely típusú dolgozatot két héten belül ki kell javítani, a kijavított
dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni. A házirend további korlátozásokat írhat elő a
témazáró és a számonkérő dolgozatok bejelentése és megíratása tárgykörében, így
korlátozásokat állíthat föl az egy napon íratható témazáró és számonkérő dolgozatok számát
illetően.
Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak:
röpdolgozat az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából,
o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,
o a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező,
o a röpdolgozatra a tanuló az SzMSz-nek megfelelően egy osztályzatot kap,
számonkérő dolgozat háromnál több óra anyagából,
o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,
53
o a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban
kell, hogy megtörténjék,
o a számonkérő dolgozatra a tanuló az SzMSz-nek megfelelően egyetlen
osztályzatot kap,
témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából
o jellemzően az osztály egészét érinti,
o a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően
legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék,
o a témazáró dolgozatra a tanuló az SzMSz-nek megfelelően egy osztályzatot
kap, amelyet „td” jelöléssel jegyez be a szaktanár a digitális naplóba.
A tanulók írásbeli beszámoltatása jellemző formája a középiskolai oktatásnak, de
iskolánkban kiemelt hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink rendszeres szóbeli feleltetésére is,
mert diákjaink szóbeli megnyilvánulásának, kommunikációjának szintje jelenleg elmarad a
kívánatostól.
2.9.2 A tanulók értékelése
A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok
rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan
elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben a heti óraszám + 1 osztályzattal.
A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely
lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő
tájékoztatása az elért eredményekről. Összességében a formatív értékeléssel az iskola a
nevelés folyamatát kívánja szabályozni.
A pedagógiai értékeléshez szükséges adatokat különböző módszerek segítségével
gyűjtjük össze, például feleltetéssel, megfigyeléssel, feladatlapos felméréssel. Az írásbeli
feladatok kapcsolódnak az adott tananyaghoz. Egy-egy fejezet lezárását rendszerint írásbeli
számonkérés követi. A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát
megtekinteni. Az iskola pedagógusai lehetőséget adnak, hogy az adott érdemjegyről
tájékoztatást kérjen a tanuló.
A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor
alkalmazzuk (tanítási témák vége, szemeszterek vége). A minősítő értékelés során globális
képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett
eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési
aktusok a következők:
az évközi osztályozás,
a félévi értesítő,
az év végi bizonyítvány,
az érettségi vizsga.
54
A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink
szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az
elemeit az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ugyanakkor fontos
kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek
jutalmazása) a konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai
koncepciójának, pedagógia elveinek, következetességének, személyiségének.
A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink:
megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,
mindig személyre szabottak legyenek,
szigorúan következetesek legyenek,
vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,
a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.
A szóbeli feleleteket mint a beszámoltatás alapvető módját rendszeresen alkalmazzuk. A
szóbeli feleletekre elsősorban egy-egy tanítási órára történő tanulói felkészülés mértékének és
hatékonyságának ellenőrzésére alkalmazzuk, de lehetőség van a néhány órával korábban
tanult tananyag szóbeli számonkérésére is. Szóbeli számonkérési forma alkalmazható egy-egy
fejezet összefoglalása, áttekintése alkalmával akkor, ha házi feladatként a nagyobb egység
átismétlését kapták feladatul a tanulók. Nem feleltethető szóban a tanuló egy-egy nagyobb
fejezet teljes anyagából a témakör összefoglalása, áttekintése, a fejezet átismétlésével történő
tanulói felkészülés biztosítása nélkül. A szóbeli feleletek osztályozásakor a digitális naplóba a
felelet (f) jelölést írjuk a szülő és a diák tájékoztatása érdekében.
Gyakorlati beszámoltatásra kerül sor a testnevelés, a rajz és műalkotások elemzése és a
művészetek tantárgyak esetében. A gyakorlati beszámoltatás a tanuló által az iskolai oktatás
és az otthoni felkészülés alatt megszerzett gyakorlati feladatok teljesítési szintjének
értékelését, a tanuló osztályozását célozza. A gyakorlati beszámoltatáskor a digitális naplóba a
gyakorlat (gy) jelölést jegyezzük be.
2.9.3 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból –
legalább elégséges osztályzattal – a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy
különbözeti vizsgán teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy
követelményrendszerét – neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette.
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a
pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló
magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára
lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az
érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa
55
meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek
indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja.
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk mindkét idegen nyelvet, az informatikát, a
specifikációs osztályokban a történelem, matematika és informatika specifikációs tárgyakat, a
kötelezően és szabadon választott tárgyakat. Célunk ezzel az, hogy az ismereteket
elmélyítsük, több idő és energia jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és az emelt
szintű érettségi vizsgára való felkészítésre. Csoportbontásban tanulják továbbá diákjaink a 11-
12. (12-13.) évfolyamokon a választott fakultációs tárgyakat.
A választható foglalkozásokra vonatkozó igények előzetes felmérése után meghirdetjük a
foglalkozásokat. A csoport indításához szükséges minimális létszám 10 fő.
2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:
az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel
a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.
A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente
legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a
testnevelési órákon a NetFitr endszer alkalmazásával. A tanulók általános fizikai teherbíró-
képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „NetFit” (fizikai fittség mérése)
alapmérései az alábbiak:
Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.
Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.
Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.
Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés
helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.
Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése:
mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig.
Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés
térdérintéssel, folyamatosan.
A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés
folyamatosan, kifáradásig.
A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy
azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését
célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban
értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott
56
fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy,
hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok
évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a
testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai
állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában
bonyolítjuk le.
2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki
órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás
alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:
érzelmek alkotó kezelése,
a stressz kezelés,
az önismeret, önbecsülés megerősítése,
a célok megfogalmazása és kivitelezése,
a konfliktuskezelés,
a problémamegoldás, a döntéshozás,
a kortárscsoport nyomásának kezelése,
a segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,
az elutasítási készségek fejlesztése.
Az elkövetkező időszakban szeretnénk a drogmegelőzési tevékenységünket hosszabb távon
előre megszervezni és még szakszerűbben végezni. Ehhez alapvetően szükséges, hogy több
kollégánk ilyen irányú továbbképzésben részesüljön. Alapvető feladatunknak tekintjük a
legális és illegális szerek fogyasztásának visszaszorítását. Ennek érdekében megismertetjük a
tanulókat e szerek fogyasztásának következményeivel, valamint rendszeres tájékoztatást
nyújtunk a szülők számára is. Kialakított drogstratégiánkat szisztematikusan fejlesztjük,
elkerüljük a drogfogyasztás mint társadalmi probléma kampányszerű kezelésének veszélyeit.
Az egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi
érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti
körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét.
Az egészségkultúra összetevői, amelyre nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:
az egészséges táplálkozás,
a rendszeres testmozgás,
a higiénés magatartás,
tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.
A helyes táplálkozás ismérvei a rendszeresség, az ebéd megfelelő minősége, a zöldség
és gyümölcsfogyasztás, valamint a megfelelő étkezési körülmények. Az elméleti ismereteket
tanulóink elsajátítják a 11. évfolyam biológia óráin, összekötve a táplálkozási zavarokról
tartott védőnői órával. Iskolai konyhánk dolgozói sokat tesznek a megfelelő minőségű
57
(rostokban, vitaminokban és fehérjékben gazdag) ebéddel, a rendszeres zöldség- és
gyümölcsfogyasztás biztosításával a feladat megvalósításához. Az iskola vezetése a megfelelő
étkezési körülmények, az ebédlő igényes kialakítását és működését biztosítja.
A rendszeres testmozgás az egészséges embereknek is elengedhetetlenül fontos,
elsősorban kedvező élettani hatásai miatt, de egyéb előnyökkel is jár: megfelelő erőnlét,
mentális kiegyensúlyozottság, fittség, de nem utolsósorban kiváló szórakozás és hasznos
időtöltés is. Ezeket az elveket tantestületünk magáénak vallja, és a napi rendszeres
testmozgást igyekszik biztosítani diákjaink számára. Diákjainknak lehetősége van a
sportpályánk használatára, pl. floorball, tenisz vagy egyéb sportok gyakorlására, a testnevelő
kollégákkal egyeztetve. Ezeken kívül a természetjáró csoportunk vezetője havi-kéthetes
gyakorisággal szervez túrákat és kirándulásokat, kihasználva a kötetlen tevékenység
közösségformáló hatásait is. Az iskolában a diákok szabadon használhatnak ping-pong
asztalokat, csocsóasztalt, időnként versenyeket szerveznek kollégáink, oratóriumok keretében.
A higiéniás magatartás fogalma nagyon széleskörű. Az iskolai egészségfejlesztésben a
legfontosabbnak tartott területei a személyi-, környezet-, szexuál- és mentálhigiénia. A
személyi higiénia területét a biológia tantárgy oktatása során többször említjük, a tanulók
ismereteit fokozatosan bővítve. Ilyenkor gyakran a védőnő is órákat tart, pl. élősködők vagy
tetoválások és piercingek témájában. A rendszeres kézmosás feltételeinek biztosításáért a
takarítószemélyzet felelős, folyékony szappanok, WC papír, automata kézszárító minden
diákunk számára elérhető. A tevékenység megelőző jellegében szerepet játszik az évenkénti
iskolafogászati szűrés is. A környezethigiénia része a fent említett higiéniai eszközök
hozzáférhetővé tétele az iskolában a diákok számára, az iskola padlózatának rendszeres
tisztítása és fertőtlenítése, valamint a szennyfogó szőnyegek használata. Iskolánkban ennek
felelősei a takarító személyzet tagjai, valamint a portások; munkájukat nagyban megkönnyíti
a takarítógép használata. A szexuálhigiénia és mentálhigiénia témájával a diákok
osztályfőnöki órákon az ifjúsági védőnő segítségével önismereti foglalkozások formájában
találkoznak, hittan és etika órákon az emberi érzelmekről esik szó, biológia órák keretében
pedig elméleti áttekintést kapnak a nemi működésről, születésszabályozásról, betegségekről.
Az ide vonatkozó ismeretek, érzelmi beállítódások nagyon átgondoltak, az órák tartói
folyamatos kapcsolatot tartanak az egyházi vezetőkkel. Természetesen az ismeretek bővítése
folyamatos, minden évfolyamon foglalkozunk a témával.
Az egészségkultúra lényeges eleme a tartózkodás az egészségkárosító anyagok
szervezetbe juttatásától. A véletlenszerű mérgezéseket az iskolában kizárja a konyhai
dolgozók pontos és jól átgondolt, a szabályoknak mindenben megfelelő működése, valamint a
vegyszert is tartalmazó szertárak zárhatósága, és a személyi felelősök rendszere. Az
egészségkárosító anyagok tudatos használatának megelőzése már komolyabb feladat. Az
alkoholfogyasztás egészségnevelési vonatkozásának ellentmondásos jelensége a társadalmi
gyakorlat és az iskolai élet különbözősége. Kiemelt figyelmet fordítunk a napjainkban
könnyen és olcsón elérhető szintetikus drogok veszélyességének és kiszámíthatatlanságának
megtanítására, valamint arra, hogy diákjaink képesek legyenek felismerni a drogok hatása
58
alatt álló embert, valamint megtenni a legszükségesebb és a legsürgetőbb teendőket az adott
helyzet kezelésére.
A megelőző órákat természetesen megtartjuk, mind osztályfőnöki, mind biológiaórán,
és a tantestület pedig pozitív mintát ad a kérdésben, amely rendkívül fontos eleme
egészségnevelési elveinknek.
A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak:
szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása
ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés
helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti
értékek megismertetése és az aktív megóvás
fenntartható fejlődés előmozdítása
A környezeti nevelés tartalma és tanulásai módszerei között hangsúlyos a jövővel való
foglalkozás (lokális és globális jövő – személyi jövőkép). Ennek érdekében a mentálhigiénés
szakemberünk önismereti órákat tart, a biológia tantárgy keretein belül 12. évfolyamon sor
kerül az ökológiai alapfogalmak és rendszerek megismertetésére, valamint hittan és etika
órákon fontos kérdéskört – „én és a többiek”, „én és a közösségem”, „én és az egyház” –
járnak körbe tanulóink.
Környezeti nevelésünk szempontjai az alábbiak:
Legyen az egész életen át tartó
Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt fontos-a tanórai tevékenységen
kívül a természetjáró szakosztály kirándulásaikor is mindig megjelennek a helyi
környezeti problémák.
Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés)- nemcsak
földrajz és biológia órán téma a környezeti nevelés, hanem idegen nyelvi
Legyen egyszerre „lokális” és „globális”
Legyen egyszerre „aktuális” és „jövő orientált”
Legyen rendszerszemléletű
Neveljen együttműködésre- a teljes iskolai munkán végigvonul a kooperációra
nevelés. Tánc és dráma kurzusokon az osztály csoportokra bontva dolgozik, többször
dolgoznak projektben egy-egy tanórai feladat megoldásakor, valamint kollégáink
használják a kooperatív technikákat a tanórai foglalkozások szervezésekor.
Neveljen problémamegoldásra- fontos értéknek tekinti tantestületünk. Fejlesztésére
szakköri rendszert működtetünk, így a tehetséges tanulók jobban elmélyülhetnek az
adott szakterület problémáiban, a lemaradó tanulók pedig segítséget kaphatnak a
felzárkózáshoz akár társaiktól is.
Neveljen új értékrendszerre – sokszor kell tudatosítanunk: „az egészség érték”, „fontos
a tiszta levegő, talaj, ivóvíz”, „az emberi értékek védelme”- tulajdonképpen ez a teljes
nevelési munkánk célja.
Legyen multikulturális – nemzetközi kapcsolataink fejlesztésével, idegen nyelvi
tantárgyi versenyekkel, és az idegen nyelvek magas szintű közvetítésével, valamint a
sérülteket befogadó attitűdünkkel ezen dolgozunk.
59
2.13 A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának
értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek a következők.
2.13.1 A magatartás értékelésének elvei
A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére, a
magatartását befolyásoló körülményekre.
Példás a tanuló magatartása akkor, ha munkájával, jó kezdeményezéseivel hozzájárul
a közösség előre haladásához. Magatartásával, kulturált viselkedésével jó példát mutat.
Jó a tanuló magatartása akkor, ha a rábízott feladatokat kifogástalanul látja el, ő maga
azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában
kifogástalan.
Változó a tanuló magatartása akkor, ha a házirendben leírtakat nem mindig tartja be,
magatartásával zavarja az órákat.
Rossz a tanuló magatartása akkor, ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat a
társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, megrovást, igazgatói megrovást.
További szempontok a magatartás értékeléséhez:
A követelményeket nem teljesítő tanuló ne legyen példás magatartású!
Minél többször éljünk a tanuló megdicsérésének vagy figyelmeztetésének a
lehetőségével!
Ha a tanulónak jutalmazó és fegyelmező bejegyzései is vannak, magatartás
érdemjegyét feltétlenül mérlegeljük a konferencián!
2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei
Példás annak tanulónak a szorgalma, akinek a tanítási órákra való felkészültsége
képességeihez képest kifogástalan, továbbá a tanórákon aktív.
Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait
elvégzi.
Változó annak a tanulónak a szorgalma, aki a munkájában csak időnként tanúsít
törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti.
Hanyag annak a tanulónk a szorgalma, aki képességeihez mérten keveset tesz a
tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában
megbízhatatlan.
60
2.14 Projektoktatás
A korábbi pedagógiai programok jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült
tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai
módszereket is alkalmaz. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat
megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére,
együttműködésére épül. Komplex projektoktatási formában végezzük a 9-10. évfolyamos
dráma és tánc, valamint felerészben projektoktatási formában a 11-12. évfolyamos
művészetek tantárgy oktatását.
2.14.1 Dráma és tánc projektoktatás
A dráma és tánc heti félórás tantárgy a 9-10. évfolyamon, amelynek keretében
teljesítjük a dráma és tánc kerettantervében foglaltakat. A tantárgyat komplex
projektoktatási formában szervezzük úgy, hogy a 9. és 10. évfolyamon 3-3 napos összefüggő
projektet szervezünk az egész évfolyam részére, amelyeknek utolsó napjain a kis létszámú
csoportok egy-egy összefüggő drámai vagy zenés produkciót adnak elő a színpadon. Mindkét
projekt óraszáma 3 x 6 óra, azaz 18 óra, az éves óraszám 18+18=36 óra.
Az első projekt alkalmával a tanulók közösen megismert irodalmi, zenei alkotást, mesét,
hétköznapi élethelyzetet, filmtörténetet, más műveltségterületről vett történetet dolgozhatnak
fel a dráma eszköztárával. A második projekt alkalmával a tanulók közösen megismert zenés
darabot (musical, zenés film) dolgozhatnak fel a dráma eszköztárával. Feladatuk a
forgatókönyv megírása, a történet színpadra vitele, az ének, a tánc, a jelmez, díszlet és a
smink megtervezése és elkészítése, illetve megjelenítése. A tanárok különösen a mozgás
kidolgozásában és az artikulált beszéd begyakoroltatásában segítenek. A pedagógusok
különösen a szerkezeti arányokra, az összhatás érvényesítésére figyeljenek.
Mindkét projekt alkalmával csoportonként egy-egy vitatémát kell feldolgozniuk. A
˝mintha-helyzetekben˝ különböző korú, foglalkozású személy helyébe kell képzelniük
magukat, s annak nézőpontjából kijelenteni, érvelni, megvédeni saját álláspontjukat.
Improvizáció a tanár által megadott témára (irodalmi alkotás, hétköznapi élethelyzet
megjelenítése). A tanulók által közösen kidolgozott történetváz alapján, a megismert drámai
konvenciók összefűzésével, a színházi stílusok elemeinek alkalmazásával. Csoportos
foglalkozás keretében, rövid felkészülési idővel jelmez és smink nélkül, csak mozgással
némajáték formájában.
Követelmények: Az összetett drámai konvenciók alkalmazása a csoportos
improvizációkban. A legfontosabb színházi műfajok és stílusok ismerete, felismerése. A
kommunikációs kompetenciák tudatos használata. Az értékelés szóban és érdemjegyben
történik. Az értékelendő területek: a vita, az előadás, az ahhoz kapcsolódó díszletek, jelmez,
forgatókönyv, koreográfia és az előadásra készítendő meghívó és plakát.
2.14.2 Művészetek projektoktatás
61
A 11-12. (12-13.) évfolyamon heti 2-2 órás (11. évfolyamon évi 76 órás, 12. évfolyamon
évi 64 órás keretben teljesítjük a művészetek tantárgy kerettantervi követelményeit. Mindkét
évfolyamon heti legalább 1-1 órát projektoktatási formában szervezünk meg az alábbi
témafelosztással.
11. évfolyamon:
Tevékenység neve Területe Tevékenység Óraszám
Honismereti projekt Vizuális kultúra Környezeti tanulmány 8
Színházi művészeti projekt Dráma és tánc Színházlátogatás, értékelés 32
Helyismereti projekt Vizuális kultúra Helytörténeti kutatás 12
Tantermi óra Minden terület Elméleti ismeretek, előkészítés 24
Összes projektóra és tantermi óra száma 76 óra
12. évfolyamon:
Tevékenység neve Területe Tevékenység Óraszám
Honismereti projekt Vizuális kultúra Művészeti tanulmány 8
Múzeumi projekt Vizuális kultúra Művészettörténet 10
Mozgókép projekt Médiaismeret Médiaanyag készítés, értékelés 18
Tantermi óra Minden terület Elméleti ismeretek, előkészítés 28
Összes projektóra és tantermi óra száma 64 óra
A 11. és a 12. évfolyamon egy-egy egész napos önálló honismereti projektoktatást
szervezünk diákjaink számára, amelyen egyszerre egyetlen osztály vesz részt. A művészetek
honismereti projektet azokon a környező településeken szervezzük meg, amelyek komoly
népi, népművészeti, iparművészeti hagyományokat képviselnek (Sajógalgóc, Gömörszőlős,
Dédestapolcsány, Tardona, Mályinka és más környező települések). A projektek időtartama
egy-egy napon 8-10 óra, amelyet az utazás időtartama befolyásol. A teljesített időtartamba az
utazás ideje nem számítható be. A projektnapokon diákjaink megismerkednek az adott
település építészeti, népművészeti, településtörténeti értékeivel ismerkednek meg a diákok
szervezett vezetés formájában, majd a napot a településhez kapcsolódó művészeti alkotás,
környezettanulmány elkészítésével töltik. Az elkészült alkotást a nap végén fényképen kell
rögzíteni, a projektet követő munkanapon pedig le kell adni a projektvezető pedagógusnak.
A 11-12. évfolyamon szervezünk további egynapos múzeumi-helyismereti
projektfoglalkozást, amelyben a 12. évfolyamon egy művészettörténeti kirándulás során
budapesti vagy más városban lévő képzőművészeti kiállítás, múzeumlátogatás a program, míg
a 11. évfolyamon egy helytörténeti, kultúrtörténeti, építészeti, várostörténeti motívum teljes
körű megismerése, kutatása, történetének feltárása, vagy kismesterségek gyakorlati
foglalkozás keretén történő megismerése szerepel a programban. E foglalkozások időkerete
10-10 óra lehet.
62
A színházi művészeti projektben 11. osztályos tanulóink négy színházi előadást
tekintenek meg. Minden előadást legalább 2-2 óra felkészülési munka, tájékozódó
tevékenység, előkészítő fázis előz meg, majd 2-2 óra értékelő tevékenység zár. Színházi
előadásonként 3-3 órában határozzuk meg a konkrét előadás megtekintésével eltöltendő időt,
és 6-7 órában az egész előadás előkészítési, megtekintési és értékelési, valamint lezárási
folyamatát. A négy előadásra így 28-32 óra projektidő ráfordítása szükséges.
2.15 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet
a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából
meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli
számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok
mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg,
amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli
feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb
előkészületeket igényelhetnek, pl. olvasónapló írása, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi
fordítási feladat, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése. Ezekre a tevékenységi
formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam. A
hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke,
terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket.
A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:
egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki,
amennyi – átlagos diákjaink képességét és munkabírását, koncentráló képességét
figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt
a hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (olvasónapló, házi dolgozat,
stb.) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt kijelöljük
a tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek)
nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot
minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra
több tantárgyból is készülnie kell
Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz
közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való aktív vagy passzív
részvétel. Szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink számára rendszeresen önálló otthoni
felkészülésre alkalmas írásbeli és szóbeli feladatokat határozzunk meg.
2.16 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak,
veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos
63
körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének
megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:
Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi
jogok messzemenő figyelembevételével.
A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok
segítésének formái:
ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,
tankönyv-vásárlási támogatás biztosítása,
tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,
kedvezményes ebéd biztosítása,
javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.
Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának
igénybevétele.
A tanulók jogainak fokozott védelme.
Az életmód-program keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a
szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).
Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres
kábítószer-ellenes program megvalósításához.
Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.
A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.
A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más
személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola
egészségnevelési programjának segítése.
A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei
Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő
oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal,
szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a
nevelő-oktató munka feltételeit:
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai
nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók
személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;
a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,
tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e
tevékenység támogatása az iskolán kívül;
adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;
64
egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési
eljárások alkalmazása.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, iskolánk befogadó intézmény
Az iskola jellegéből és működési körülményeiből adódóan kevés a hátrányos helyzetű
tanuló. Ennek ellenére folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint
segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza
tantestületünk:
Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.
Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő
tanulókra. Helyzetük felismerését a velünk legszorosabb kapcsolatban lévő általános
iskolákkal kötött szerződésekkel segítjük.
Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók
beilleszkedését a közösségbe.
A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus)
segítségét vesszük igénybe.
Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában.
Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a
differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Gimnáziumunk vezetése és
tantestülete felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a
sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számunkra személyre szabott értékelési
és követési rendszert biztosítunk. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
középiskolai tanulmányainak elősegítését legnagyobb általános iskolai partnereinkkel kötött
kétoldalú szerződésekkel segítjük elő. Nevelésük során az esélyegyenlőség feltétlen
biztosítására fenntartónk esélyegyenlőségi intézkedési terve, illetve saját esélyegyenlőségi
tervünk tartalmaz előírásokat.
Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett maximális kedvezményeket
biztosítunk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos
pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat.
3. Zárszó
Kedves Olvasó!
65
Pedagógiai programunk alaptéziseinek végére ért. Ezeken az oldalakon összefoglaltuk
azokat a legfontosabb információkat, amelyek a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium jelenét és
középtávú jövőjét, valamint nevelési elveinket meghatározzák. Biztosítjuk Önt, hogy igényes
és jól képzett tantestületünk közreműködésével, tehetséges diákjainkkal együttműködve
folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek mindannyiunkat előre visznek az
értékek megismerésének, kialakításának és elsajátításának útján. Közös törekvésünk, hogy
biztosítsuk tanítványaink számára a legtöbbet, amit a XXI. század elején egy színvonalas
városi gimnázium adhat.
Kérjük, segítse munkánkat iskolánkra és tanítványainkra való odafigyelésével,
pedagógusaink támogatásával! Együttműködését köszönjük!
Felhívjuk figyelmét, hogy pedagógiai programunk elolvasásával tájékozódott az iskola
legfontosabb céljairól és a célok elérésének módszereiről, de a pedagógiai program nem
adhat teljes képet az intézményről tanterveink és a működést szabályozó egyéb
dokumentumaink (házirend, szervezeti és működési szabályzat) ismerete nélkül.
Amennyiben Önt ezek a dokumentumok érdeklik, kérjük, hogy olvassa el www.sagim.hu
címen elérhető honlapunkról a szóban forgó dokumentumokat, vagy információért
forduljon az iskola igazgatójához!
A mai napon módosított pedagógiai programunk a 2015. augusztus 31-én készített pedagógiai
program alapján készült, a módosításra az életvitel és gyakorlat tantárgy integrálása miatt
került sor.
Kazincbarcika, 2016. március 31-én
A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium nevelőtestülete nevében:
Petróczi Gábor
igazgató
66
Jóváhagyó nyilatkozat
A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium fenntartója, a Szalézi Intézmény Fenntartó
képviseletében nyilatkozom, hogy a fenntartó a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium tantestülete
által 2016. március 31-én módosított pedagógiai programot és mellékleteit jóváhagyta.
Budapest, 2016. április 6.
………………………………………..
Koblencz Attila
Szalézi Intézmény Fenntartó
Recommended