Nemzeti számlák, GDP, GNI

Nemzeti számlák, GDP, GNI

1

Mi az előadás célja?

•Röviden ismertetni és értelmezni a nemzeti számlák

▫meghatározását▫felépítését▫jellemzőit▫számláit és aggregátumait▫néhány elágazását

2

Mi is a nemzeti számla?• A nemzeti számlarendszer makrogazdaság-statisztikai mutatókból

álló rendszer

• Célja: statisztikai adatok szolgáltatása a gazdasági elemzésekhez, döntéshozatalhoz és a politika formálásához

• Értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy „a makrogazdasági statisztikák is csupán annyiban nevezhetőek a gazdasági tények objektív számadatainak, hogy azok többnyire letisztult, közmegegyezésen alapuló elméleti tételeken alapulnak.”1

• „A 20. században a neoklasszikus nézetek az általános egyensúlyi keretben illesztették össze a fogyasztói, a termelői és a munkaerő-piaci preferenciákon alapuló értékelméletet. A mai gazdaságstatisztikai fogalmak lényegében ennek a neoklasszikus elméletnek számszerűsített változatát készítik el, egyben megkülönböztetve a fogyasztó, a termelő és a termelési tényezők (munka és tőke) hasznosságának mérőszámát.”2

3

1: Hüttl Antónia: Gazdaságstatisztikai fogalmak történelmi fejlődésben, 2002, 3. old

2: Hüttl Antónia: Gazdaságstatisztikai fogalmak történelmi fejlődésben, 2002, 17. old.

Mi is a nemzeti számla?4

A nemzeti számlák története, nemzetközi szabványai

5

A nemzeti számlák története, magyar gyakorlat

6

Gazdasági folyamatok a nemzeti számlákban

7

A folyamatok és az állományok 8

A nemzeti számlák lényege• A rendszer egymással összekapcsolt

számlák láncolatából áll.

• A számlák az adott időszak alatt végbement gazdasági tevékenységeket írják le.

• Ezt egészítik ki a vagyonmérlegek, amelyek az eszközök és források értékét mutatják be az időszak elején és a végén.

9

A nemzeti számlák felépítése• Az egyik számla egyenlegező tétele a

következő számla nyitó tételét jelenti, ezáltal a számlák láncszerűen kapcsolódnak össze.

• Az egyenlegező tételek szolgáltatják a legfontosabb információt a gazdaság teljesítményéről készülő elemzésekhez.

• Ilyen mutató például a bruttó hozzáadott érték/bruttó hazai termék (GVA/GDP), a bruttó nemzeti jövedelem (GNI), a rendelkezésre álló jövedelem és a megtakarítás.

10

A számlák sorozataÖsszeállíthatók szektoronként és a teljes nemzetgazdaságra

11

A nemzeti számlák felépítése (2)•Elemzési célokra a rendszer részletesebb

adatokat biztosít (ágazatos, szektoros, területi bontást, éves és negyedéves folyó áras adatokat, növekedési ütemet).

•A nemzeti számlák összeállítását nemzetközi módszertanok és Európai Uniós törvényi előírások szabályozzák.

12

A nemzeti számlák alapjai•Az összeállítás során a gazdaság

szereplőit statisztikai egységekbe soroljuk, azokat jellemző tulajdonságaik alapján szektorokba rendezzük, és az általuk adott időszakban (év/negyedév) végzett gazdasági műveleteket számoljuk el az egyes számlákon.

13

A nemzetgazdaság határai• A gazdaság egészének meghatározása a rezidens

egységek fogalmának segítségével történik.

• Egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország területére esik, azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) az adott ország területén gazdasági tevékenységet folytat.

• A rezidens egységek gazdasági műveleteket végeznek nem-rezidens egységekkel (azaz olyan egységekkel, amelyek más gazdaságokban rezidensek). Ezek a tranzakciók az adott gazdaság külső gazdasági műveletei, és a külföld számlán kerülnek elszámolásra.

14

Szervezeti egységek• A szervezeti egységek olyan elemi

gazdasági döntéshozó központok, amelyeket fő funkciójuk gyakorlása során egységes viselkedés és döntéshozatali autonómia jellemez.

• A rezidens egység akkor tekintendő szervezeti egységnek, ha fő funkciója tekintetében önálló döntéshozatallal rendelkezik, és a számlák teljes sorozatát vezeti, vagy a számlák teljes sorozatának összeállítása szükség esetén – mind gazdasági, mind jogi szempontból – lehetséges és ésszerű lenne.

15

A számlák rendszere és az aggregátumok

• Értékelés▫ A népességre és a munkaerőre vonatkozó

néhány mutató kivételével a rendszer minden folyamatot és állományt pénzben fejez ki. Piaci árak képezik az értékelés alapját.

▫ Bruttó hozzáadott érték alapáron, + termékadók és támogatások egyenlege = piaci ár

▫ Felhasználás piaci áron▫ Változatlan áras számítások – külön jogszabály,

kézikönyv

• A számbavétel időpontjaA rendszer a folyamatokat eredményszemléletben

számolja el, azaz akkor, amikor a gazdasági érték vagy követelések és kötelezettségek keletkeznek, átalakulnak vagy megszűnnek.

16

A gazdaság szektorai17

A gazdaság szektorai – nem-pénzügyi vállalatok

•A nem-pénzügyi vállalatok (S.11) szektor olyan szervezeti egységekből áll, amelyek ▫jövedelemelosztási és pénzügyi

műveletei elkülönülnek tulajdonosaik műveleteitől,

▫ piaci termelők, ▫fő tevékenységük termékek és nem-

pénzügyi szolgáltatások előállítása.

18

A gazdaság szektorai –pénzügyi vállalatok

• A pénzügyi vállalatok (S.12) szektor magában foglal minden olyan vállalatot és kvázi vállalatot, amelyek fő tevékenysége ▫ pénzközvetítés (pénzközvetítők) ▫ és/vagy pénzügyi kiegészítő tevékenység (pénzügyi kiegészítő

tevékenységet végző vállalatok).

• A pénzközvetítés olyan tevékenység, amelyben a szervezeti egység pénzügyi eszközökre tesz szert, és egyidejűleg saját számlájára kötelezettségeket vállal azáltal, hogy a piacon pénzügyi tranzakciókban vesz részt. A pénzközvetítők eszközei és forrásai eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, azt is beleértve, hogy a pénzközvetítés folyamatában a pénzalapokat átcsoportosítják, lejáratukat, nagyságukat, kockázatukat és más feltételeiket átalakítják.

• A pénzügyi kiegészítő tevékenységek a pénzközvetítéssel szorosan összefüggő, de önmagukban nem pénzközvetítést jelentő tevékenysége.

19

A gazdaság szektorai – kormányzat

• A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a szervezeti egységeket, amelyek ▫egyéb, nem piaci termelők, ▫kibocsátásuk egyéni vagy közösségi

fogyasztásra kerül,▫ és amelyeket főleg a többi szektorhoz tartozó

egységek által teljesített kötelező hozzájárulással finanszíroznak,

▫ és/vagy mindazokat a szervezeti egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása.

20

A kormányzat bevételei és kiadásai folyó áron

21

Forrás:A kormányzati szektor bevételei és kiadásai, 2013. III. negyedév; KSH gyorstájékoztató

A gazdaság szektorai – háztartások

• A háztartások (S.l4) szektor egyéneket és egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt esetenként mint olyan vállalkozókat, akik piaci termékeket állítanak elő, pénzügyi vagy nem-pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők).

• A vállalkozók esetén az S.14 szektorba sorolás feltétele, hogy ne olyan elkülönült szervezeti egység végezze a vállalkozói tevékenységet, amelyet kvázi vállalatként kell kezelni.

• A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő termékeket vagy nem-piaci szolgáltatásokat

22

A gazdaság szektorai –háztartásokat segítő nonprofit intézmények

• A háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15) szektorát olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és egyéb, nem piaci magántermelők.

• Fő bevételi forrásaik – az eseti értékesítésből származó bevételeken kívül – a háztartásoktól, mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeni és természetbeni hozzájárulásokból, kormányzati befizetésekből és tulajdonosi jövedelemből származnak.

• A kormányzat által ellenőrzött és nagyrészt finanszírozott nonprofit intézmények az osztályozás szerint a kormányzati szektorhoz tartoznak.

23

A gazdaság szektorai – külföld

• A külföld (S.2) az egységek olyan csoportosítása, amely nem a tevékenységek és az erőforrások alapján történik. A külföld mindazokat a nem-rezidens egységeket tartalmazza, amelyek tranzakciókat folytatnak, vagy egyéb gazdasági kapcsolatban állnak rezidens egységekkel.

• Számlái teljes körű áttekintést nyújtanak a nemzetgazdaságot a külfölddel összekötő gazdasági kapcsolatokról.

Fizetési mérleg

24

Elszámolási szabályok•Számlák két oldala (folyó számlákon):

25

Forrás Felhasználás

olyan gazdasági műveletek, amelyek egy egység vagy szektor birtokában lévő gazdasági értékek összegét növelik

olyan gazdasági műveletek, amelyek csökkentik egy egység vagy szektor birtokában lévő gazdasági értékek összegét

A felhalmozási számlákon a forrás megfelelője: Kötelezettségek és nettó vagyon változásaA felhasználás megfelelője: Eszközváltozás

Elszámolási szabályok (2)•Kettős elszámolás/négyszeres elszámolás

▫minden gazdasági műveletet kétszer kell számba venni: egyszer forrásként és egyszer felhasználásként

▫gyakorlatban négyszeres az elszámolás, mivel a legtöbb művelet két szervezeti egység között zajlik, és minden műveletet az érintett résztvevőknek kétszer kell elszámolni.

26

Gazdasági műveletek, egyenlegező tételek•A gazdasági műveletek eredőjeként

keletkeznek az egyenlegező tételek:

27

Microsoft Office Excel 97-2003 munkalap

0.Termék és szolgáltatás számla

•A termékszámla (termék és szolgáltatás számla) a gazdaság egészére és a termékcsoportokra nézve tartalmazza ▫az összes erőforrást (kibocsátást és

importot), ▫valamint a termékek és szolgáltatások

felhasználását (folyó termelőfelhasználás, végső fogyasztás, készletváltozás, bruttó állóeszköz-felhalmozás, értéktárgyak nettó felhalmozása és az export).

Kibocsátás+Import=Folyó term. felh.+Végső fogyasztás+Felhalmozás+Export

28

Külföld számla• A külföld számlához a rezidens és nem-rezidens

szervezeti egységek közötti gazdasági műveletek, valamint – amennyiben léteznek – az ezekhez kapcsolódó eszköz- és forrásállományok tartoznak.

• Mivel a külföld a gazdasági szektorok szerepéhez hasonló szerepet játszik az ESA számlarendszerében, a külföld számlát a külföld szempontjából állítjuk össze. Ami a külföld számára forrás, az a gazdaság egésze számára felhasználás, és fordítva. Ha az egyenlegező tétel pozitív, ez a külföld számára többletet, a gazdaság egésze számára pedig hiányt jelent, és a helyzet fordított, ha az egyenlegező tétel negatív.

29

0.Termék és szolgáltatás számla

30

I.Termelési számla• A termelési számla a termelési folyamathoz

kapcsolódó gazdasági műveleteket tünteti fel. Forrásait a kibocsátás, míg felhasználásait a folyó termelő-felhasználás képezi.

• A termelési számla adja a rendszer egyik legfontosabb egyenlegező tételét, a hozzáadott értéket, vagyis azt az értéket, amelyet termelőtevékenységet végző egységek állítanak elő, továbbá az egyik alapvető aggregátumot: a bruttó hazai terméket.

31

Bruttó hazai termék (GDP)A hozzáadott érték gazdaságilag fontos

mutató mind a gazdasági szektorokra, mind az ágazatokra nézve.

A GDP tehát önmagában nem az általános jólét mérőszáma!

32

Bruttó hazai termék (GDP)Nyolc tipp annak, aki a szívén viseli a döcögő

magyar gazdaság sorsát:

▫ 1. Vegyen magyar terméket! ▫ 2. Vásároljon sokat!▫ 3. Ne alkudozzon!▫ 4. Fogadjon fel bébiszittert, bejárónőt, festőt!▫ 5. Egyen étteremben!▫ 6. Örüljön, ha az ünnepnap hétvégére esik!▫ 7. Ne sajnálja a közszolgáktól a béremelést!▫ 8. Ha minden kötél szakad, járjon prostituálthoz!

Forrás: Origo, 2012. augusztus 22.

33

Bruttó hazai termék (GDP)A bruttó hazai termék a termelési számla

egyenlegező tétele, de kiszámítható még ▫Felhasználás▫Jövedelem

oldalról is, azaz vizsgálhatjuk, hogy a megtermelt GDP-t hogyan, mire használtuk fel, illetve a megtermelt GDP milyen jövedelmekre osztható fel.

34

Bruttó hazai termék (GDP)35

Kibocsátás-Folyó term. felh.=Végső fogyasztás+Felhalmozás+Export-Import

II.1.1 Jövedelmek keletkezése számla

• A jövedelmek keletkezése számla a szektorokat, alszektorokat és az ágazatokat, mint az elsődleges jövedelmek forrását, s nem mint ezek rendeltetési helyét mutatja be.

• A számla azt vizsgálja, hogy a hozzáadott érték milyen mértékben képes fedezni a munkavállalói jövedelmet és a termelési adók és támogatások egyenlegét. Méri a működési eredményt, amely a termelő tevékenység során keletkezett nyereségnek/veszteségnek felel meg,

36

Működési eredmény/vegyes jövedelem

• A jövedelmek keletkezése számla egyenlegező tétele

• az a jövedelem, amelyhez az egységek saját termelőeszközeik használata révén jutnak

• azt mutatja, hogy a megtermelt hozzáadott értékből a kifizetett munkavállalói jövedelmek és termelési adók/támogatások után mennyi jövedelme marad a gazdasági egységnek

37

II.1.1 Jövedelmek keletkezése számla

38

II.1.2 Elsődleges jövedelmek elosztása számla• A jövedelmek keletkezése számlától eltérően az

elsődleges jövedelmek elosztása számla a rezidens gazdasági egységeket és szektorokat mint az elsődleges jövedelemben részesülőket, s nem mint jövedelem termelőket kezeli.

• Az “elsődleges” jelző arra a jövedelemkategóriára vonatkozik, amelyhez a rezidens egységek a termelőfolyamatban való közvetlen közreműködésük folytán jutnak (munkavállalói jövedelem), illetve, amelyet valamely pénzügyi eszköz vagy a nem-termelt tárgyi eszköz tulajdonosa más gazdasági egységtől azért kap, mert pénzforrást, vagy nem-termelt tárgyi eszközöket bocsát a másik szervezeti egység rendelkezésére (tulajdonosi jövedelem)

39

Elsődleges jövedelmek egyenlege (GNI)•az elsődleges jövedelmek elosztása számla

egyenlegező tétele, nemzetgazdaság szintjén a bruttó nemzeti jövedelem

•nemzeti jövedelem nem a termeléssel, hanem a jövedelemmel kapcsolatos fogalom

40

Elsődleges jövedelmek egyenlege (GNI)= a rezidens szervezeti egységek által

kapott összes elsődleges jövedelemmel

41

Elsődleges jövedelmek egyenlege (GNI)•Kiszámítható a GDP-ből is:

+külföldről kapott/fizetett munkavállalói jövedelmek egyenlege

+külföldről kapott/fizetett tulajdonosi jövedelmek egyenlege

+EU intézményektől kapott/fizetett termelési és import adók és támogatások egyenlege

42

A bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alakulása folyó

áron, 1995-2012

0

5 000 000

10 000 000

15 000 000

20 000 000

25 000 000

30 000 000

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

GNI GDP

43

II.1.2 Elsődleges jövedelmek elosztása számla

44

II.2 Jövedelmek másodlagos elosztása számla

•A jövedelmek másodlagos elosztása számla azt mutatja meg, hogy egy gazdasági szektor elsődleges jövedelmének egyenlege az újraelosztás során hová kerül. Ennek összetevői: ▫jövedelemadó, vagyonadó stb., ▫társadalombiztosítási hozzájárulás és

társadalmi juttatások (a természetbeni társadalmi juttatások kivételével),

▫egyéb folyó transzferek (viszonzatlan átutalások).

45

Rendelkezésre álló jövedelem•A jövedelmek másodlagos elosztása

számla egyenlegező tétele

•Azt mutatja meg, hogy az elsődleges jövedelmekből a jövedelmek újraelosztása során melyik szektornak mennyi jövedelme marad fogyasztásra és megtakarításra

46

II.2 Jövedelmek másodlagos elosztása számla

47

A háztartások bruttó eladósodottsága (hitelállomány a rendelkezésre álló

jövedelem arányában)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

2001 2002 2003 20042005

20062007

20082009

20102011

2012

Magyarország

Euro övezet

48

II.3 Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla• A háztartások jövedelméről azáltal nyújt

átfogóbb képet, hogy a háztartások részére ingyenesen biztosított egyéni fogyasztási célt szolgáló termékek és szolgáltatások, vagyis a természetbeni társadalmi juttatások felhasználását leíró folyamatokat is magába foglalja.

• Hozzájárul a kormányzat jövedelmek újraelosztásában betöltött szerepének vizsgálatához

49

II.3 Természetbeni jövedelmek újraelosztása számla

50

II.4 Jövedelmek felhasználása számla• A számla azt mutatja meg, hogy a

rendelkezésre álló jövedelem (vagy a korrigált rendelkezésre álló jövedelem) miként oszlik meg a végső fogyasztási kiadás (vagy a végső fogyasztás) és a megtakarítás között.

• A rendszer értelmezése szerint csak a kormányzatnak, a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek és a háztartásoknak van végső fogyasztási kiadása.

51

Megtakarítás•a jövedelmek felhasználása számla

egyenlege

•azt mutatja, hogy a fogyasztási kiadások után milyen megtakarításra képes az adott szektor

•megtakarítás kétféle lehet: tőkefelhalmozás vagy pénzbeni megtakarítás

52

II.4 Jövedelmek felhasználása számla

53

A háztartások megtakarítási rátája (megtakarítás a GDP arányában)

0,00

2,00

4,00

6,00

8,00

10,00

12,00

14,00

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Magyarország EU-28

54

Folyó külső egyenleg• A folyó külső egyenleg a nemzetgazdaság

külfölddel folytatott folyó gazdasági műveleteinek eredménye (termékek és szolgáltatások külkereskedelme, elsődleges jövedelmek, folyó transzferek)

• Ha az eredményben többlet mutatkozik, akkor a külföld számla egyenlegező tétele negatív, míg deficit esetén pozitív. (Külföld számla mindig a külföld szemszögéből rögzíti az eseményeket!)

• Megfelel a fizetési mérlegben a Folyó fizetési mérleg egyenlegének

55

III. 1 Tőkeszámla•A tőkeszámla a rezidens gazdasági

egységek nem pénzügyi eszközeinek nettó beszerzését mutatja be,

•valamint méri a nettó vagyon megtakarítás (ez a folyó számlák utolsó egyenlegező tétele) és tőke transzferek miatti változását.

56

Bruttó hazai termék (GDP)57

A felhasználási oldal tételei a számlarendszerben

58

Egyenlegező tétele a nettó hitelfelvét/hitelnyújtás

A GDP felhasználásaAmit megtermelünk vagy importálunk, azt

mindig felhasználjuk. A felhasználás ténye jelzi, hogy a termékek (javak és szolgáltatások) - közvetlenül vagy közvetve - fogyasztói hasznosságot elégítenek ki. A “fel nem használt” termékek a termelő készleteit növelik.

A termelés köre egyben megszabja a felhasználás körét is. (Kimaradnak: a háztartáson belüli szolgáltatások fogyasztása (kivéve a fizetett alkalmazottak szolgáltatásait), a humán tőke felhalmozása.)

59

A GDP felhasználása (2)A kereslet részletes adatai nélkülözhetetlen

információk a gazdaságpolitika alkotáshoz. A forrás felhasználás összefüggés azonosság: a

végső felhasználás legtöbb tételére a termelési oldaltól független statisztikai becslés készíthető.

A forrás-felhasználás azonosság minden egyes termékre igaz. Minél részletesebb termékbontásban ellenőrizzük az azonosság teljesülését, annál megalapozottabb a GDP.

Két oldalról közelítve, jórészt független adatforrásokból becsülve a termelést és a felhasználást, elkerülhetetlen, hogy keletkezzék valamilyen mértékű statisztikai hiba.

60

A GDP felhasználása (3)• A felhasználást piaci beszerzési áron kell

elszámolni, a beszerzési ár tartalmazza a termékadókat, és levonásra kerülnek a terméktámogatások

• A végső felhasználás összetétele azt mutatja: Több új értéket termelt-e a gazdaság, mint amennyit

felhasznált? (A külkereskedelmi egyenleg pozitív vagy negatív?)

Mennyit fogyaszt el a gazdaság az új értékből, és mennyit halmoz fel a jövő érdekében? (Kiegyensúlyozott fogyasztás / felhalmozás arány)

Ki finanszírozza és hogyan vehetők igénybe az adott időszakban fogyasztói hasznot nyújtó végső javak és szolgáltatások? (Közösségi- vagy magánfinanszírozás, és egyéni vagy közösségi igénybevétel)

61

A GDP szerkezete felhasználási oldalról

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,01995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Belföldi felhasználás összesen

Export

Import

62

A GDP felhasználása (4)Végső fogyasztás:

Különbség:Természetbeni társadalmi juttatások

63

=

Háztartások fogyasztási kiadása• A fogyasztási kiadás a rezidens háztartások

termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásait tartalmazza, amely termékeket és szolgáltatásokat az egyéni szükségletek közvetlen kielégítésére használnak fel. A fogyasztási kiadás felmerülhet hazai területen, vagy külföldön.

REZIDENS SZEMLÉLET

• A hazai területen történő fogyasztást, függetlenül attól, hogy rezidens vagy nem rezidens személyek végzik, HAZAI FOGYASZTÁSnak nevezzük.

64

Külföldiek fogyasztása

Magyarországon

Rezidens háztartások fogyasztási kiadása (nemzeti fogyasztási

kiadás)

Magyar (rezidens) háztartások fogyasztása

Magyarországon+

=

+

=

Hazai fogyasztási

kiadás

Magyarok (rezidensek)

fogyasztása külföldön

külföldiek fogyasztása Magyarországon+ magyarok fogyasztása külföldön

magyarok fogyasztása külföldön

+ külföldiek fogyasztása Magyarországon

Háztartások fogyasztási kiadása

Kormányzat fogyasztási kiadása

• Kiadási kategóriák két típusa:▫a kormányzat által létrehozott termékek és

szolgáltatások értéke, amely nem saját előállítású állóeszköz felhalmozás és nem árbevétel

▫a kormányzat olyan termékek és szolgáltatások vásárlására fordított kiadásai, amelyeket piaci termelők állítottak elő, és amelyeket változatlan formában természetbeni társadalmi juttatásként nyújtanak a háztartásoknak saját végső fogyasztásukra

66

Kormányzat fogyasztási kiadása

• Kormányzat fogyasztási kiadása:▫ egyéni: természetbeni

társadalmi juttatásA háztartások által az

egyéni fogyasztás céljából felhasznált termékek és szolgáltatások (’egyéni célú termékek és szolgáltatások’) azok, amelyeket a háztartások tagjai szükségleteik és igényeik kielégítésére használtak fel.

67

Kormányzat fogyasztási kiadása

• Kormányzat fogyasztási kiadása:

A közösségi fogyasztás szolgáltatásait (’közösségi célú szolgáltatások’) a közösség valamennyi tagja vagy a közösség egy meghatározott része számára egyidejűleg nyújtják, s a közösséget alkotó valamennyi háztartás egy meghatározott régióban él.

68

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények fogyasztási kiadása

• A háztartásokat segítő nonprofit intézmények által létrehozott termékek és szolgáltatások értéke, a saját előállítású állóeszköz felhalmozás és a háztartások vagy más egységek kapcsolódó kiadásainak kivételével;

• A háztartásokat segítő nonprofit intézmények olyan termékek és szolgáltatások vásárlására fordított kiadásai, amelyeket piaci termelők állítottak elő, és amelyeket - változatlan formában, mindenfajta átalakítás nélkül - természetbeni társadalmi juttatásként nyújtanak a háztartásoknak saját végső fogyasztásukra.

69

70Bruttó felhalmozás: az eszközök csoportosítása

Bruttó felhalmozásA bruttó felhalmozás az állóeszközök, a

készletek és az értéktárgyak állományában adott időszak alatt a termelési folyamat miatt bekövetkező változás.

Részei:• bruttó állóeszköz-felhalmozás• készletváltozás• értéktárgyak beszerzésének és

át(el)adásának egyenlege

71

Bruttó állóeszköz-felhalmozás•Az állóeszközök a termelési folyamatokból

származó, kibocsátásként létrehozott tárgyi eszközök vagy immateriális javak, amelyeket a termelésben ismételten vagy folyamatosan több mint egy éven át használnak fel.

•A bruttó állóeszköz-felhalmozás a rezidens termelők adott időszak alatti nettó állóeszköz beszerzése (beszerzés mínusz át(el)adás).

72

Készletváltozás• Készletek:

▫ Termelt eszközök, amelyek közé az elszámolási időszakban vagy egy korábbi időszakban létrehozott és értékesítés, a termelésben történő felhasználás, vagy bármilyen egyéb későbbi felhasználás céljából tárolt áruk és szolgáltatások tartoznak.

• A készletváltozást a készletre kerülő termékek értékén kell megállapítani, csökkentve azt a készletből kivont termékek értékével, valamint a készleten levő termékek szokásos veszteségeinek értékével.

• Kategóriái:▫ anyagok és segédanyagok▫ befejezetlen termelés ▫ késztermékek▫ viszonteladásra szánt áruk

73

Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege

• Az értéktárgyak olyan nem-pénzügyi termékek, amelyeket elsődlegesen nem termelésre vagy fogyasztásra használnak fel, normál körülmények között hosszú időn át (fizikailag) nem károsodnak, és amelyeket elsődlegesen értékmegőrzésre szereznek be és tartanak.

• Kategóriái:▫ drágakövek és nemesfémek, pl. gyémánt, nem

monetáris arany, platina, ezüst stb ▫ antik és egyéb művészeti tárgyak, pl. festmények,

szobrok stb ▫ egyéb értéktárgyak, pl. drágakövekből és

nemesfémekből készített ékszerek és gyűjteménydarabok.

74

Termékek és szolgáltatások exportja és importja

▫A termékek és szolgáltatások exportja a rezidensek által nem-rezidensek számára termékekkel és szolgáltatásokkal végzett gazdasági műveletekből (eladás, barter, ajándékok vagy adományok) áll.

▫A termékek és szolgáltatások importja a nem rezidensek által rezidensek számára termékekkel és szolgáltatásokkal végzett gazdasági műveletekből (vétel, barter, ajándékok vagy adományok) áll.

75

Termékek és szolgáltatások exportja és importja

• A termékek importja és exportja akkor történik meg, amikor változás következik be a termék tulajdonjogát illetően rezidensek és nem rezidensek között (akár fizikailag is átkerül a termék a határokon, akár nem).

• Elvben a termékek importját és exportját akkor kell számba venni, amikor a termék tulajdonjoga megváltozik. A gyakorlatban a tulajdonjog-változás akkor tekinthető megtörténtnek, amikor a gazdasági műveletben résztvevő felek könyveikben és számláikban elszámolják azt. Ez nem eshet egybe a szerződéses folyamat különböző szakaszaival.

• A termékek importját és exportját az exportáló ország határán térítésmentesen hajóra rakva f.o.b. paritáson kell értékelni.

76

Termékek exportja és importja• F.o.b. – c.i.f. paritás

▫f.o.b. (free on board) :a kivitt áru piaci értéke a magyar határon,

beleértve az árunak – határig szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket (eladót terheli)

▫c.i.f. (cost-insurance-freight):a behozott áru piaci értéke a magyar

határon, beleértve a szállítással kapcsolatos összes – a magyar határig felmerülő – költséget és a szállítás alatti biztosítást

77

Termékek exportja és importja:Hidak a külkereskedelmi termékforgalom és a nemzeti számlák között:

78

Szolgáltatások exportja és importja

▫A szolgáltatások exportja a rezidensek által a nem rezidenseknek nyújtott valamennyi szolgáltatást magában foglalja.

▫A szolgáltatások importja a nem rezidensek által a rezidenseknek nyújtott valamennyi szolgáltatást magában foglalja.

79

Szolgáltatások exportja és importja

80

III. 1 Tőkeszámla•A tőkeszámla a rezidens gazdasági

egységek nem pénzügyi eszközeinek nettó beszerzését mutatja be,

•valamint méri a nettó vagyon megtakarítás (ez a folyó számlák utolsó egyenlegező tétele) és tőke transzferek miatti változását.

81

Nettó hitelfelvét/hitelnyújtás•a pénzügyi számlák és a nem pénzügyi

számla tőkeszámlájának egyenlegező tétele

•kormányzat esetében kormányzati hiány/többlet kiemelt mutatószám (EDP jelentés)

82

III. 1 Tőkeszámla83

84A nettó hitelfelvétel és hitelnyújtás szektoronként, folyó

áron

-2500 -2000 -1500 -1000 -500 0 500 1000 1500 2000 2500

2010

2011

2012

Nem pénzügyi vállalatok (S.11) Pénzügyi vállalatok (S.12) Kormányzat (S.13) Háztartások (S.14) Háztartásokat segítő non-profit intézmények (S.15) Külföld (S.2)

III.2 Pénzügyi számla•A pénzügyi számla a pénzügyi eszközök

fajtái szerint mutatja be a pénzügyi eszközök és kötelezettségek változásait, amelyek a nettó hitelnyújtás, illetve nettó hitelfelvétel összetevői.

85

III.2 Pénzügyi számla

86

III. 3 Eszközök egyéb változása számla

• Az eszközök egyéb változása számlán a gazdasági egységek eszközeinek és kötelezettségeinek azon változásai kerülnek elszámolásra, amelyek nem állnak kapcsolatban a megtakarítással és az önkéntesen nyújtott vagyon transzferekkel, hiszen ezek elszámolása a tőke-, valamint a pénzügyi számlán történik. A számla két részből áll:

▫ az eszközök egyéb volumenváltozásai számlából (III.3.1), (pl: nem-termelt és termelt eszközök megjelenése/kikerülése a gazdaságban, katasztrófa miatti veszteségek, térítés nélküli lefoglalás stb.)

▫ az átértékelési számlából (III.3.2). Az átértékelési számlán az eszközök és kötelezettségek értékének azok árváltozása miatt bekövetkező változásokat kell elszámolni. (eszköztartási nyereség/veszteség)

87

IV. Mérlegek•A vagyonmérlegek célja, hogy a

számbavételi időszak kezdetén és végén átfogó képet adjanak az egységek eszközeiről, kötelezettségeiről és a nettó vagyon változásáról, valamint a vagyonmérlegek közötti változásokról. A sorrend a következő:

▫a) nyitó vagyonmérleg (IV.1)▫b) változások a vagyonmérlegben (IV.2)▫c) záró vagyonmérleg (IV.3).

88

IV. MérlegekIV: Mérlegek

IV.1: Nyitómérleg

Eszközök Kötelezettségek és nettó vagyon

AN Nem-pénzügyi eszközök 324 AF Kötelezettségek 121AN.1 Termelt eszközök 243 AF.2 Fizetőeszköz és betétek 38AN.11 Állóeszközök 231 AF.3 Részvényeken kívüli értékpapírok 0AN.12 Készletek 2 AF.4 Hitelek 43AN.13 Értéktárgyak 10 AF.5 Részvények és egyéb tulajdonosi követelések 0AN.2 Nem-termelt eszközök 81 AF.6 Biztosítástechnikai tartalékok 5AN.21 Nem-termelt tárgyi eszközök 81 AF.7 Egyéb kötelezettségek 35AN.22 Nem-termelt immateriális javak 0

AF Pénzügyi eszközök 172AF.2 Fizetőeszköz és betétek 110AF.3 Részvényeken kívüli értékpapírok 25AF.4 Hitelek 8AF.5 Részvények és egyéb tulajdonosi követelések 22AF.6 Biztosítástechnikai tartalékok 4AF.7 Egyéb eszközök 3

B.90 Nettó vagyon 375

89

Teljes nemzetgazdaság (példa)

Forrás: A Nemzeti Számlák Európai Rendszere (ESA1995); KSH, 2002

A nemzeti számlák legfontosabb további területei

•forrás-felhasználás táblák •ár- és volumenmérés•negyedéves nemzeti számlák•területi nemzeti számlák•nemzetközi összehasonlítás•szatellit számlák

90

Jogszabályi és módszertani háttérÉves nemzeti számlák• Változatlan árakon történő értékelésen az

elszámolási időszak folyamatainak és állományainak a megelőző időszak árain történő értékelése értendő.

• A változatlan árakon történő értékelés célja a folyamatok és állományok értékeiben egy adott időszak alatt bekövetkező változások felbontása ár- és volumenváltozásra.

• A folyamatok és az állományok változatlan áron meghatározott értéke a volumenérték.

Jogszabályi és módszertani háttérÉves nemzeti számlák• Három alapelv:

▫ Az ár- és volumenmérést a termékek részletes aggregációs szintjén kell elvégezni.

▫ A változatlan áras adatokat Laspeyres formulával kell összegezni, hogy eljussunk a nemzeti számlák magasabb fokú aggregációs szintjére. Az árindexek esetében Paasche formulát kell alkalmazni.

▫ A harmadik alapelv szerint az alaprészletezettségben számított változatlan áras adatokat az előző évi súlyokkal kell súlyozni az aggregálás során.

Jogszabályi és módszertani háttérÉves nemzeti számlák

▫ az éves volumenváltozások mérésére leginkább a Fisher-volumenindex alkalmas. Azok a láncindexek, amelyek a volumenváltozások mérésére a Laspeyres-volumenindexeket, az éves árváltozások mérésére pedig a Paasche-árindexeket használják, megfelelően helyettesítik a Fischer-indexeket

Jogszabályi és módszertani háttérÉves nemzeti számlák

▫ A hosszabb távon lezajló volumenváltozást láncolással, vagyis az évről évre bekövetkező volumenváltozások kumulálásával lehet meghatározni additivitás hiánya

▫ Ezért ajánlatos, hogy a fő aggregátumokra vonatkozó láncindexek mellett részletes változatlan áras adatok is készüljenek, vagyis a folyó év mennyiségeinek bázisévi árakon történő közvetlen átértékelése is álljon rendelkezésre

Jogszabályi és módszertani háttérÉves nemzeti számlák• Összefoglalás:

▫ A számítások legalább P60 bontásban készüljenek.▫ A felhasznált árindexek Paashce-típusúak legyenek,

és a számított volumenindexek Laspeyres-típusúak.▫ Előző évi súlyokat kell használni, azaz noha az

ESA95 ajánlja a fix bázison történő számítást az additivitás miatt, a Data Transmission jogszabálya az ár- és volumenmérés jogszabállyal összhangban a láncindexek használatát írja elő.

▫ A hosszabb távon lezajló volumenváltozást láncolással mérve megszűnik az additivitás, azaz a részadatok összege nem fog megegyezni a láncolt volumenindexek alapján számított összesen adatokkal, illetve a részindexek és az összesen indexek additivitása sem teljesül.(hozzájárulás a GDP növekedéshez!)

A bruttó hazai termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alakulása, volumenindex, előző

év=100,0

GNI

92,0

94,0

96,0

98,0

100,0

102,0

104,0

106,0

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

GNI GDP

96

Negyedéves nemzeti számlák• A negyedéves számlák a rövid távú mutatók egyetlen

összefüggő rendszere, amely a tárgyidőszakot követően gyorsan rendelkezésre áll, és képes általános képet nyújtani a gazdaság teljesítményéről

• A negyedéves nemzeti számlák a negyedévenként elszámolt pénzügyi és nem pénzügyi gazdasági műveletek, számlák és egyenlegező tételek összefüggő sorozatát képezik.

• Ugyanazokat az elveket, meghatározásokat és szerkezetet használják, mint az éves számlák, bár eltérő gyakoriságuk miatt van néhány sajátosságuk.

97

Jogszabályi és módszertani háttérNegyedéves nemzeti számlák• Miért használjuk a láncolást a negyedéves

számlákban is? konzisztencia az éves számlákkal

• A súlyozás megválasztása lehet éves és negyedéves

• Melyik év súlyait használjuk? a t év negyedéveire számított volumenadatok

összeállításához a t-1 év súlyait kell használni, de abban az esetben, ha ezek nem állnak rendelkezésre, a t-2 év súlyait lehet alkalmazni.

Jogszabályi és módszertani háttérNegyedéves nemzeti számlák•Index-formula

Laspeyres-típusú volumenindexek

•Összekapcsolási módszerek az évesen láncolt negyedéves számlákhoz

Éves átfedés (annual overlap) Egy-negyedéves átfedés (one-quarter

overlap) Évet átfogó (over-the-year) módszer

Jogszabályi és módszertani háttérNegyedéves nemzeti számlák• A fenti módszereket az alábbi kritériumok

szerint értékelik:▫ Időbeni konzisztencia: azaz a volumenindexek

súlyozatlan számtani átlaga egyenlő a függetlenül becsült éves volumenindexszel.

▫ Sima átmenet az egymást követő években: azaz nincs ugrás az egyik év negyedik negyedéves adata és a következő év első negyedévének adata között. Ez azért fontos, mert a negyedéves adatok elemzésének középpontjában a negyedév/előző negyedév változás elemzése áll.

Jogszabályi és módszertani háttérNegyedéves nemzeti számlák

• Szezonális kiigazítás és láncolás▫ 1. a szezonális kiigazítást a láncolás

után végezzük el;

▫ 2. a szezonális kiigazítást a láncolás előtt, elemi szinten végezzük el.

A negyedéves GDP alakulása102

Forrás: 2014/21 Statisztiszikai Tükör, KSH, 2014. március 5.

A negyedéves GDP alakulása III.

103

Forrás: 2014/21 Statisztiszikai Tükör, KSH, 2014. március 5.

A negyedéves GDP alakulása II.104

Forrás: 2014/21 Statisztiszikai Tükör, KSH, 2014. március 5.