MI LESZ VELED „TÖBBOSZTATÚ” KÉPZÉS? Antal János ÁVF főigazgató

MI LESZ VELED „TÖBBOSZTATÚ” KÉPZÉS?

Antal János ÁVF főigazgató

Az előadás címét nem én találtam ki!

FISZ Konferencia –2008. november 27.

„Felsőoktatási időutazás”

Mi lesz veled magyar felsőoktatás?

•2006-ban azt vizionáltuk, hogy vagy 2006-ban azt vizionáltuk, hogy vagy „„minden intézmény fél házzal, vagy minden intézmény fél házzal, vagy csak a fele intézmény fog működni csak a fele intézmény fog működni 2010 körül2010 körül”!”! •2008-ban van amelyik már csak 2008-ban van amelyik már csak kapacitásának alig valamivel több, kapacitásának alig valamivel több, mint felével működik!mint felével működik!•A korosztályi létszám a következő öt A korosztályi létszám a következő öt évben sem növekszik, vagyis – nincs évben sem növekszik, vagyis – nincs mese – koncentrálni kell az mese – koncentrálni kell az erőforrásokat!erőforrásokat!

„Van több álmom, engedjék meg, hogy megosszam

Önökkel!”

Az egyik:Az egyik: hogy a nem túl távoli hogy a nem túl távoli jövőben megkezdődik hazai jövőben megkezdődik hazai

felsőoktatási intézmények regionális felsőoktatási intézmények regionális integrációja!integrációja!

Ami Ami – ha az álom beteljesül –– ha az álom beteljesül – azt azt jelenti, hogy jelenti, hogy nemsokára 7-8 nemsokára 7-8 tudásközpont fog működni a tudásközpont fog működni a

magyarországi régiókban, illetve magyarországi régiókban, illetve Budapesten!Budapesten!

„A régiókban, illetve Budapesten tudásközpontok

jönnek létre!”Észak-alföldi, DebrecenDél-alföldi, SzegedÉszak-magyarországi, MiskolcKözép-magyarországi, Gödöllő v. Budapest (II.)Közép-dunántúli, VeszprémNyugat-dunántúli, GyőrDél-dunántúli, PécsUniversity of Budapest (I.)

„Mi lesz a főiskolákkal?”

Ez is álom: ha megmaradnakDIVÍZIÓDIVÍZIÓ campusként – a

SZATELLITSZATELLIT campusokkal együtt – „betagozódhatnak” a

tudásközpontba!

„Mi lesz a magán főiskolákkal?”

Ez is álom: ERSTE UNGARISCHE

PRIVATUNIVERSITAT!

„Mi lesz az egyházi egyetemekkel és főiskolákkal?”

Ezek – miközben nagyobb a mozgásterük – tulajdonképpen

„állami” felsőoktatási intézmények, vagyis megalakíthatják pl. a

hittudományi tudásközpontjaikat!

REGIONÁLIS EGYETEMI TUDÁSKÖZPONT

TANULMÁNYI ÉS NYELVVIZSGAKÖZPONT

Mester-

képzés

Doktori képzés

FSZ FSZ FSZ FSZFELNŐTT-KÉPZÉS

Alapképzés

Szakirányú

továbbképzés

KÖZPONTI CAMPUS

DIVIZIÓCAMPUS

SZATELLIT CAMPUS

Osz

tatl

an

m

est

erk

ép

zés

Alapképzés

KÖZPONTI CAMPUSKÖZPONTI CAMPUS

- kutató egyetemekkutató egyetemek- doktori iskolákdoktori iskolák- mesterképzések („osztott, illetve mesterképzések („osztott, illetve

osztatlan”)osztatlan”)- szakirányú továbbképzésekszakirányú továbbképzések- tanulmányi és nyelvvizsgaközpont tanulmányi és nyelvvizsgaközpont

(diplomát, bizonyítványt csak itt (diplomát, bizonyítványt csak itt lehet szerezni)lehet szerezni)

DIVIZIÓ CAMPUSDIVIZIÓ CAMPUS

- Alapképzés (abszolutórium Alapképzés (abszolutórium megszerzésének lehetősége)megszerzésének lehetősége)

- Gyakorlati képzés („kritérium Gyakorlati képzés („kritérium követelmények” teljesítése)követelmények” teljesítése)

SZATELLIT CAMPUSSZATELLIT CAMPUS

- Felsőfokú szakképzésFelsőfokú szakképzés

- FelnőttképzésFelnőttképzés

„„ÁLOMIRÁNYÍTÁS”ÁLOMIRÁNYÍTÁS” A regionális egyetemi tudásközpontot a A regionális egyetemi tudásközpontot a

SZENÁTUSSZENÁTUS irányítja, élén az irányítja, élén az ELNÖKELNÖK áll. áll. A központi campus vezetője a A központi campus vezetője a REKTORREKTOR

((Egyetemi TanácsEgyetemi Tanács). A ). A TANULMÁNYI ÉS TANULMÁNYI ÉS NYELVVIZSGAKÖZPONTNYELVVIZSGAKÖZPONT a a FŐIGAZGATÓFŐIGAZGATÓ „hatásköre” . A tudományterületi kar képzési „hatásköre” . A tudományterületi kar képzési munkájáért a munkájáért a DÉKÁNDÉKÁN a felelős ( a felelős (Kari TanácsKari Tanács).).

A régió campus és a szatellit campus A régió campus és a szatellit campus „nagyhatalmú ura” az „nagyhatalmú ura” az IGAZGATÓ IGAZGATÓ ((Igazgatói Igazgatói TanácsTanács).).

A regionális egyetemi tudásközpont „WC-A regionális egyetemi tudásközpont „WC-kulcsa” és „kassza-kulcsa” a kulcsa” és „kassza-kulcsa” a KANCELLÁRKANCELLÁR zsebében van (zsebében van (Gazdasági TanácsGazdasági Tanács).).

ALAPKÉPZÉS

MESTERKÉPZÉS

A struktúra csak kis mértékben változik!

Főiskolátvégzettek

KÉPZÉSI STRUKTÚRA

Alapképzés

Mesterképzés

Szakirányú

továbbképzés

Munkaerő-piac

Doktori képzés

Felsőfokúszakképzés

Főiskolátvégzettek

Osz

tatl

an

mest

erk

ép

zés

„AZ ÁLOM FOLYTATÓDIK”

1.1. A tanárképzés újra osztatlanA tanárképzés újra osztatlan lesz!lesz!

2.2. Az alapképzésre történő belépés nem Az alapképzésre történő belépés nem szakra, hanem szakra, hanem szakterületszakterületre történik re történik majd!majd!

3.3. Mesterképzés nem szakon, hanem Mesterképzés nem szakon, hanem tudományágtudományágban folyik!ban folyik!

4.4. A doktori programok A doktori programok tudományterülettudományterületre koncentrálódnak!re koncentrálódnak!

5.5. Az akadémiai fokozatok Az akadémiai fokozatok interdiszciplinárisinterdiszciplináris kisugárzással kisugárzással bírnak!bírnak!

„AKADÉMIAI KIMENET”

Alapképzésabszolutórium

Mesterképzés

abszolutórium

Munkaerő-piac

Doktori képzésabszolutórium +

gyakorlat + ZÁRÓVIZSGAZÁRÓVIZSGA

Felsőfokúszakképzés

abszolutórium

„1. PROFESSZIONÁLIS KIMENET – FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS” Munkae

rő-piac

Felsőfokúszakképzés

abszolutórium gyakorlat +

ZÁRÓVIZSGAZÁRÓVIZSGA

„2. PROFESSZIONÁLIS KIMENET – ALAPKÉPZÉS”

Alapképzésabszolutórium +

gyakorlat + ZÁRÓVIZSGAZÁRÓVIZSGA

Munkaerő-piac

Felsőfokúszakképzésabszolutóri

um

„3. PROFESSZIONÁLIS KIMENET – MESTERKÉPZÉS”

Alapképzésabszolutóriu

m

Mesterképzésabszolutórium + gyakorlat + ZÁRÓVIZSGAZÁRÓVIZSGA

Munkaerő-piac

Felsőfokúszakképzés

abszolutórium

„4. PROFESSZIONÁLIS (ÉS EGYBEN AKADÉMIAI) KIMENET” – DOKTORI KÉPZÉS

Alapképzésabszolutórium

Mesterképzés

abszolutórium

Munkaerő-piac

Doktori képzésabszolutórium +

gyakorlat + ZÁRÓVIZSGAZÁRÓVIZSGA

Felsőfokúszakképzés

abszolutórium

„Mi történik azzal, aki pl. az alapképzésben az abszolutórium

birtokában tovább lép a mesterképzésbe, elkezdi azt, de kimarad?”

Mi történne?

„Megcsinálja a gyakorlatot, elkészíti a szakdolgozatot, felkészül, s jelentkezik

záróvizsgára, amit – a szakdolgozat megvédésével párhuzamosan – sikeresen

teljesít, s már mehet is a munkaerő-piacra!”

„MÉG CSAK NEM IS ÁLOMFINANSZÍROZÁS!”

FinanszírFinanszírozási ozási

csoportcsoport

FelsőfokFelsőfokú ú

szakképzszakképzésés

Alap-Alap-képzésképzés

Mester-Mester-képzésképzés

PhDPhD

képzésképzés

1.1. 100%100% 100%100% 175%175% 250%250%

2.2. 150%150% 150%150% 262%262% 375%375%

3. 3. 225%225% 225%225% 400%400% ------FinanszírFinanszírozási ozási

csoportcsoport

FelsőfokFelsőfokú ú

szakképzszakképzésés

Alap-Alap-képzésképzés

Mester-Mester-képzésképzés

PhDPhD

képzésképzés

1.1. 100%100% 100%100% 225%225% 300%300%

2.2. 175%175% 175%175% 300%300% 425%425%

3. 3. 250%250% 250%250% 450%450% ------

„ÁLMOK A BEMENETRŐL/1.”

• A 2005. évben elfogadott felsőoktatási törvény a kimeneti szabályozásra helyezte a hangsúlyt, s a bemeneten minden korábbinál jobban támogatta a pályázó választását.• Most meg farizeus módon újabb korlátok felállításán gondolkodunk, miközben iszonyú mértékű kapacitásokat építettünk ki.• Engedjünk be mindenkit, aki tanulni akar, a minőséget nem lehet ponthatárok emelésével elérni.• Legfeljebb azt mondjuk ki, hogy pl. a felsőfokú szakképzésre jöhet mindenki, aki érettségizett, az alapképzésre pedig legalább egy, az osztatlan mesterképzésre pedig legalább két emelt szintű érettségi kell.

„ÁLMOK A BEMENETRŐL/2.”

• A finanszírozás miatt persze legyen minden bemeneten felvételi pont.

• Ennek alapján, ha bejutott és elért egy ponthatárt – egy évre – pályázhasson államilag támogatott helyre.

• Egy év után – a teljesítmény alapján – maradjon államilag támogatott, vagy járuljon hozzá a képzéshez.

• A szociális, a hátrányos és egyéb „invalidus” helyzetet ne a teljesítmény rovására támogassuk, legyen ez a szociálpolitika, illetve a civil társadalom – pl. a hallgatói közösségek – dolga, amihez persze költségvetési, illetve más társadalmi eredetű forrásokra van szükség.

„AKKREDITÁCIÓ/1.”

Csak az európai felsőoktatási térben is elismert és

versenyképes MAGYAR FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓS

ÜGYNÖKSÉG létrehozása szüntetheti meg a

„te akkreditálsz engem, én akkreditállak téged”

gyakorlatból fakadó tarthatatlan helyzetet.

„AKKREDITÁCIÓ/2.”

Egy ilyen ügynökség sokba kerül, s addig is amíg lesz rá forrás, jöjjön létre az

„AKKREDITÁCIÓS TRANSZPARENCIA-MÁTRIX”!

Mind a plénum, mind a kollégium, de a szakbizottság, illetve az ad hoc bizottság szintjén is az érintettek részvételével szülessenek a szakmai döntések, illetve ajánlások.

ÁLMODJANAK TOVÁBB, DE NE SZIDJANAK, HA AZ ÁLMOKBÓL BÁRMI IS

MEGVALÓSUL!