Gazdaságtudományi ismeretek I. -Közgazdaságtan

Preview:

DESCRIPTION

Gazdaságtudományi ismeretek I. -Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. HEFOP - 3.3.1. A munkapiac. Az összkínálati függvény 12. előadás. HEFOP 3.3.1. A munkapiac. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Gazdaságtudományi ismeretek I.-Közgazdaságtan

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BScTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

A munkapiac. Az összkínálati függvény

12. előadás

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

A munkapiac a nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összes munkakereslet és munkakínálat, valamint azok kölcsönhatása.

A munkapiacon a munka (v. munkaerő) adásvétele történik

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

A makrogazdasági munkakínálat azt mutatja, hogy a háztartási szektor adott feltételek között mennyi munkát szándékozik felkínálni a vállalati szektornak.

Az aggregált munkakínálat nagysága a reálbér növekvő függvénye (megmutatja hogy különböző reálbérszintek mellett hányan kívánnak munkát vállalni). HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• A munkabér: a munkából származó jövedelem– nominálbér (jele: W (Wage))– reálbér (jele: W/P)

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• A nominálbér (pénzbér) az egységnyi munkáért kifizetett pénzösszeg, vagyis az a pénzmennyiség amit a munka felhasználója a munka tulajdonosának fizet.

• A nominálbért valamilyen időegységre (1 óra, 1 hónap) vetítjük, azaz dimenziója a Ft/idő

• jele: W (Wage) HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

W/PLS

L1D

L0D

LD

LL*

(W/P)0

(W/P)*

(W/P)1

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

A Munkakínálati függvény (LS) jellemzői:

• soha nem indulhat ki az origóból (minimálbér)

• az összes munkakínálatnak van egy felső határa (az országban élők száma)

• rugalmatlan HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• A munkakínálat meghatározásamunkaképes korú népesség

inaktívak aktívak

munkanélküliekfoglalkoztatottak

önkéntes kényszerű*frikciós *strukturális*egyéb *konjukturálisHEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• A munkaképes korú népesség a népesség azon része amelyik túl van a tanulási illetve képzési fázison és a nyugdíjkorhatár előtt áll.

aktív népesség inaktív népesség HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• Az aktív népesség a népesség azon része amelyik a munkapiacon megjelenik és hajlandó munkát vállalni.

• Az inaktív népesség tagjai nem hajlandók munkát vállalni mert megélhetésüket más forrásból fedezik (pl. vagyonból eltartottak), vagy külső tényezők akadályozzák meg őket a munkavállalásban (pl. kismamák).

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• Valamely nemzetgazdaság aktivitási rátáján a az aktív népesség és a munkaképes korú népesség százalékában kifejezet arányát értjük.

• aktív népesség• Aktivitási ráta = ----------------------- *100

munkaképes korú lakosság• Az aktív népesség jelenti a munkakínálat

max. nagyságát. HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• Munkanélküliek az aktív népesség azon része, amelyik adott időszakban nem rendelkezik munkahellyel, vagyis a rendelkezésre álló munkakapacitás ki nem használt része.

• A nemzetgazdaság munkanélküliségi rátája (u) a munkanélküliek száma és az aktív népesség százalékban kifejezett aránya.

munkanélküliek számamunkanélküliségi ráta = -------------------------- * 100

aktív népességHEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• Önkéntes munkanélkülinek nevezzük azokat a gazdaságilag aktív személyeket akik adott reálbér mellett nem hajlandók munkát vállalni. Létszámuk az adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége.

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• Önkéntes munkanélküliség: A frikcionális (súrlódásos) munkanélküliség az

önkéntes munkahely-változtatással járó állástalanság.

Egyéb

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• Kényszerű munkanélküliségről akkor beszélünk, ha az adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnak állást.

Konjunkturális munkanélküliségStrukturális munkanélküliség

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac• A kényszerű munkanélküliségKonjunkturális munkanélküliségen a

nemzetgazdaság kibocsátás-ingadozásából fakadó munkanélküliséget értjük.

Strukturális munkanélküliségről beszélünk, ha a munkakereslet és –kínálat szerkezetileg tér el egymástól.

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

W/PLS

L1D

L0D

LD

LL*

(W/P)0

(W/P)*

(W/P)1

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• A munkakereslet a vállalati szektor által foglalkoztatni kívánt munkáslétszám.

• Jellemzői: –növekvő pénzbérhez csökkenő

munkafelhasználás tartozik–a munkakeresletet meghatározza a nominálbér

és az árszínvonal–ha a reálbér nő a munkakereslet csökken –

negatív kapcsolat HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

W/PLS

L1D

L0D

LD

LL*

(W/P)0

(W/P)*

(W/P)1

HEFOP 3.3.1.

A munkapiac

• Egyensúlyi reálbérnek nevezzük azt a W/P arányt, amely mellett a munkakereslet és a munkakínálat egyenlő egymással.

• Jellemzői: –munkanélküliség:

reálbér > egyensúlyi W/P–túlfoglalkoztatottság:

reálbér < egyensúlyi W/P HEFOP 3.3.1.

A Phillips-görbe

• A munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi szint, amely mellett a bérekre és az árakra ható erők egyensúlyban vannak.

• Szorosan összefügg az inflációval –a természetes rátánál alacsonyabb szintű

munkanélküliség az infláció emelkedő spiráljának veszélyeit idézi elő.

HEFOP 3.3.1.

A Phillips-görbe – rövid távonIn

fláci

ós r

áta

(%)

munkanélküliségi ráta (%)

HEFOP 3.3.1.

A Phillips-görbe – hosszú távonIn

fláci

ós r

áta

(%)

munkanélküliségi ráta (%)

HEFOP 3.3.1.

Az összkínálati függvény

Tökéletes munkapiac esetén a gazdaság mindig a potenciális kibocsátás szintjén termel.

P

YW/P

N

ND

NS

W/P

Y(N)

YS

HEFOP 3.3.1.

Az összkínálati függvény rögzített nominálbérek esetén

Termelési függvény

Munka-keresleti függvény

munkapiacKínálati függvény

reálbérárszínvonal

kibocsátás foglalkoztatás

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI

• Melyek a munkapiac fő jellegzetességei?• Minek a függvényében és hogyan változik a

munkakereslet?• Minek a függvényében és hogyan változik a

munkakínálat?• Milyen munkanélküliségi formákat

különböztetünk meg?• Mi befolyásolja az összkínálati függvényt?

HEFOP 3.3.1.

ELŐADÁS Felhasznált forrásai

• Szakirodalom:– Solt Katalin: Makroökonómia, TRI-Mester Kiadó,

Tatabánya, 2001, 139-162. o.– Bock Gyula: Makroökonómiai feladatok, TRI-Mester

Kiadó, Tatabánya, 2001• Egyéb források:

– Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan KJK - Kerszöv Budapest 2000. Aktuális fejezetei

• További ismeretszerzést szolgáló források: – Hazai és nemzetközi szakfolyóiratok és statisztikai

kiadványok

HEFOP 3.3.1.

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

Következőelőadás címe:

Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában

•Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Gazdaságtudományi ismeretek I.•Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: stabilizásiós funkció, allokációs funkció, újraelosztási funkció, kormányzati vásárlások, adók, költségvetési politika, monetáris politika

Az előadás anyagát készítette: Bauerné dr. Gáthy Andrea

HEFOP 3.3.1.