View
3
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
TERVEZESHEZ KAPCSOLODO Klf1.1ATASOK 95.T~mavezet5: Kozma ~am~s
FORRAYR. KATALIN
KOZMA TAMAs
LAKOSSAGI ERDEKERVENYESITES AZ
OKTATASBAN
KeziratOKTATASKUTATO INTEZET, 1985. JANUAR
Szerkesztette: Kozma Tam~s
K~szUlt: az Oktat~skutat6 Int~zet nyomd~j~ban
Peldanysz~m: 200
ISSN: 0230-7189
T ... AZ .ALI ..AMPOLCtA,H. tLs A'iJ OKTAT.AS.r JU-l~NDSZE_R
IJ~l.kos.s{t{')'i ('l'dnk ,JZ okta t{lsba:n
A'/, Ls k 0 J{tll 0 Z f' U:;; b d () 6r d G k e l<;, '* .. "................ .... " .. '0 .. .. .. .. h
.10
,/\ HI t ;'.f Ac i () os Q Z 0 k tatas i e ,11.a tot t sag .... ",," ........ " 1 ~3
H (Iok{~rv6nyo s1 t6" k<5J. t oze s: egy meg-yo r~ He to" .. .. 21.
IIl.. 1;~HDJDKKOZDELf\1EK A KOZ:B~PFOKU KI~PZESBEN 25
II i{.tnysz8 kmitk es tul jelentkeze sek 11> ...... ".................... 25
A kdz6pf'oku kepzeshez fUzodl-) lakossagi ~3rdekek" 26!... . "".,; .. I' ,. - I"
~rdokek cos 8J'dekervenyesl. tesek a pa.Lyaval.8 sz-·
3·1
IV", I?ELS60KTATASI TP...KTIKAK 35
Taktika I .. : jelentkezesek, tuljelentkezesek 36Taktika II.: elfordu]~s a fels6oktatast61 ." ~ 40
A fels60ktatasi taktikazas kilatasai
V.. A SZERVEZETI LAKOSSAGI ERDEIOtRVENYESITES FELE
BUrokra tikus jeJ.onst3gek az okta tasban 'II ..
Koncopci6k az allampolgari erdekervenyesitesro.l •
A tarsadalmiasitas alternativaja
JJDGYZETEK
48
49
535660
ltl~rtet].enked(5" a.1J_ampo~lgar - " sz ivte:Len" hat6sf:lgok~
S(7,()kntlan cimk(~k UC;yr:ll1 egy t(irsad;Jlmi f)lemzesben, tll(~gis azt
cOl Ic()z(')I'zetet biv;Jtottak ki£'c~jeznil ami a rnaganembert sokszor
(~ 11' og ju" I' .. .... • ~ p ". ~\ •• ~
o~y-eGY hatosag~ ugylntezes soran. Es azt a kozerze-
t et is, ;::Imi u ki5zUgyokrSr t £'olo_los szakember t f'ogja el, amikor
tAJ6kozu tlan, (n-toLl.en 6s nClgybangu demagogiaba titkozik. Va
jon kinok von igaza? Erre pr6balunk vaIaszolni az alabbiak
l)<:l1l.. Az {.II J.;l mpolg{Lr' 6 saba t6 sagi 'ligyin teze s 'li tkoze senek,
S.I "nos, SZ{UHOS .p()ld{tjat hozha tnank f~ol a tanacsi szakigazga
t:', s t61 ;1 J(~gkUlonboz(5bb un.. taT sa da Imi ju t ta tasokig. KozUltik
;!Z okLIU'tHL v;C11.usztottuk ilJxl8ztraci6ul. Irasunk arr61 8z61.,
mil'!rt (~S hoc;yan 6rvcnyesUlnek az allampolgari erdekek. a ba
t/ls6giJ;lg szervezett oktatasligyben ..
r .. AZ .AIJ~AMPOLGAR ES AZ OKTATASI RENDSZER
Ezt 3 k6rd~st az ut6bbi ~vtizedek oktat~sUgyi fejle
mC~llyei tettek egyre idoszerlibbe .. Mindeneketott arra gondo-
] TIll k, bogy 8Z oktata.si rendszer Magyarorszagon a folszabadu
~las t6l kezdve l.tgrasszerUen ki ter jed t, ugyhogy mara kor'lilbe
lUI 02 orszag minden otodik lakosat kozvetlenlil erinti. Mas,
h<:J t,bsagilag szervezett II szol.gal ta tasnak" nines ekkora klien
tura.,ja; kUlonosen ba meggondoljuk, hogy ennek a klien turana k
tulnyom6 resze kiskoru, vagyis nemcsak szemelyeben erintett,
hr.lnom csaladjaban, a sz'lileiben is. Aligba szorul tovabbi
bizonygatasra, bogy az oktatasUgy valamilyen formaban a csa
I~dok mintegy ketbarmadaban naponta Jelen van. Egyike tebat
azoknak az allamilag szervezett tevekenysogeknek, amelyekkel
SZEuno s esa lad - s eppen a tar sa da Imilag I demogra.f 1a ilagl leg
uktivabb korban 1~v6k ~ naponta sur16dhat.
J..Iakoss{1.gi erdek az oktatasban
Minden hat6sagilag szervezett szolgaltatashoz sajatos
viszony fUzi az allampolgaToka t: nyilvan maskent viszonyul
8Z allami ogeszsegugyi szolgalathoz, amikor betegsegeben
fordul hozza, os ismet maskent peldaul az epitesligyi hat6
sag'hoz, amikor lakasepitesbe vag bele .. Az oktatassal kapcso-
2
~a tbanmindenekelott a, kt)X',abbi tapa sz tala ta i befolyasoljak.
A..z elmult m~sf"elevtizedben a magyar tarsadalomban ti;>wegesse
va-it az altalanos iskolai vegzettseg, s ezminosegileg uj
beallit6dasokat alakit ki az iskOlavai as azoktatlts'Uggyel
szemben: mondjuk i~y,a f'61ig beavatottak:e~f/l Az oktatashoz,
sz()ktuk mondani /akarcsak a gyogYitashoz, a tevemUsorokhoz
es igytovabb/, "mindenki er tit, mer t nmindenkinek" van koze.
Hos8zan :folytathatnank azoknak a tenyezokr.1ek a :fol
sorakoztatasat, amelyek az allampolgarmagatartasat az okta
tas'liggyel szemben az ut6bbi m.as:fel ...ket evtized a,latt atala
kitottak: az iskolazottsagi s'zerkezetatalakulasa, az el.et
mod as az eletszinvonal megvaltozasa, a csaladok gyereksza
manak csokkenese, a szabad ida, :i.lletve a masodik gazdasag\ ' . .
jelentkezese, megnovekedese as igy tovabb.
Az 1skola ... bevalljuk vagy tagadjuk. -. 'bUrokrat.ikus
intezmeny abben az ertelemben, hogyallami, bivatali kove
telmenyeket t~maszt a,zal1ampolgarrales gyerekeve1szemben.
Ez onnulgaban nem uj :fejlemeny;az okta,tasugy Magyarorszagon
- mint Eur6pa~s2jerte az nne> :felvilagosult abszolutizmus a1-lamaiban/Poroszorszag, Ausztria, Oroszorszag, Franciaorszag!
-kezdetef 6ta allami beavatkozassa terjedttl' E btirokratiku8
nagyszervezet .•• sulyat azonban nemegyf'orman erzekel te.kii1.on- ;
l)OZQ korok'gyermeke. Korunkoktatasugyenek csaknem~inden-
ki tat:rogoszervezetea.ntlyiban uj, amennyiben most mar csak~
nam kizar61aga~lamil.agszervezett faz iskolak al1~mositasa,
il.letveatermeloerok s ve.1:Uk a kapcsoJ.6d6 szakkepzes al.lami '
keZbevetele6ta/,s igy el.tero utaknak €IS egyenimegoldasok
nak mindig csak ezen· z allami1.agszervezett nagyrendszeren'
bel'ti! 'Van lehetosege, nem ped!'g' a.zon kiviiJ., annak a;J. terna-
tivajakent .. A ffmennyisegi", novekedes azzel 'a "min'osegi It
val. tozassal jar t, hogy a,z egyeniervenyestiJ.es, a munkameg
osztasban el:foglalhat6 uely mindenkor a,z alJ.am1.1ag szerve- i
zett oktatashoz kapcso16dik.
Ezz.eJ. az allam let maganeleti sz:rer~ fontos as erzeken;
terUletet erte al. A gyermekneve.1esnek .... bel.eertv~·eletpalY~
biztosi tasat, az anyagieJ.6meneteJ. megal.apozasa~ 6tb.! _
nagy a jelentosege a, maganeJ.et hosszuta:vu terveiben;nagYObW
1I1int a lakasepitesnek vagy a vagyonszerzesnek onmagaban ve
Te .. 'Az okta tas'ligy allamimonop6liumma valasa es blirokra'tikus
nagyszervezette fej10dese ebbol a szempontb6l annyit jelent,
IIOgy specialis palyaka t szab a gyermekekkel 'kapcsola tos hosz
.'3zutavu csaladi elkepze1eseknek es torekveseknek is. Erthe-
to hat, ha ezzel az allamilag szervezett, hivatali jellegli
II szolg:El. l ta tassa1" kapcsola tban az al1ampolgarnak - mint ma
ganember~ek - sajatos elvarasaivannak, sajatos elvarasai
vannak, sajatos erdekei ftizodnek hozza.
Az iskolahoz f'lizodo erdekek
Mire kivanja folhasznalni az allampo1gar az a1lami
oktatas rendszeret? Ez a kerdes talan klilonosen hangzik,
mert a forditottjahoz vagyunk szokva. Altalaban inkabb azt
szokas kerdezni - elsosorban sztikebb szakmai ossze~liggesek
ben ... , rni t kivan az al1am e1erni a,z oktatasi rendszerre1 az
al1ampo1garok koreben. /Vagy mi1yen celokat kell mego1dania
az allarni1ag szervezett kozegeszsegligyi szolga1atnak, kozle
kedesnek, szocia1po1itikanak, hirkozlesnek es igy tovabb./
Megsem ertelmet1en, ha ezutta1 a folhaszna16k olda1ar61 pr6
ba1unk va1aszolni a kerdesre. Meglehetosen nyilvanva16, hogy
az al1ampolgar egyiklegfobb torekvese az oktatas k:U1onbozQ
formain kereszttil gyermeke, attete1esen csaladja jovojenek
biztositasa .. Innen nezve a legfontosabb allampolgari to
rekves olyan kepesites megszerzese, amely a kivanatosnak
tartott, tervezett jav6 fele segiti; legyen ez bar kozvet
len elbelyezkedes a nrunkaban, vagy tovabbi tanulmanyokra va
16 elokeszites. A bizonyitvany, a kepesites megszerzesehez
tehat fontos allampo1gari erdek ftizodik, annal is inkabb,
mivel a betolthet5 allasok novekv5 mertekben az iskolazas
reven megszerezheto bizonyitvanyokboz es kepesitesekhez ko
todnek.
Az allampolgar arra is fol kivanja haszna1ni az isko
lat, hogy gyermekenek napi gondozasat es ellatasat biztosit
Sa. A nrunkakepes koru nok termelesbe va16 bevonasaval, vala
mint a csaladszerkezet modernizalasaval, atalakulasaval
l~
Ik~tgoner~ci6s kiscsal~dok/ a gyorekek k6zvetlen mec6rz6so
t omege s mer etben filHt,;oJ.d<-1 nd6 t enn iva ].6V~l val t. Els () s or bun
az~rt, bogy a munkav&lla16 biztosithassa a mega 65 osal~dju
(~letsz:i.nvonalat .. Ez D f'(jl<Jdn t t'okozu Losan az iskolaha16za trr!
tHrrlel<)dott, k'li1..ijnosen is ~,l gyc~J'ek.szoeialis·il1tezrll{~nyrend
szerre /etkeztotc)S, nrlpkJjzi ottbonos stb. el16tas.) diakott
b o11ok/ ..
Az iskola .6.J.tal kinf:t~lt .jnvak megszerzese pCHsze neU!
milldenkinek ogyf'orm{ul :Contos 0C;Y strukturalt tarsadalornba.n
jeltekintve most att61., hogy eZ(3k az 61talanossagban meg
jelolt javak a val.6s{tgbcln mag-uk is sokfelek/ .. Mindenesetre,
kozismer ten m~s 6s ntaS egYE)ni jt1vOt tervez gyermelcenek a
t6rsadalmi strukturhban ktilonbUzo holyeket elfogIaI6 egyik
vagy m{lsik csalfld, ilyonf'orman kUl.()nboz<) kepzettseget es bi
zonyi tvfl.nyt kiv{Ul 8zo1'ozn1 c;yormokenok QZ iskolD reven. A
sor az iskola ir~nt ktiz~mb6s csoportokt61 az oktat~si rend
szerbon megszOr()ZllO t() .lo{;mngn s<Jhh k6pesi te sekbez raga szkod6
tarsadalmi c:sopor toklg tor ,jod .. IJason16ke,PP egyonJ-cJtl.en az
iskola gyorokc;ondoz6 s7,;orop(~]10k ;\z ie:enybevetole is; egyes
tars8dalmi csopor tok c;nzrlas{tgi:lu{,;, kuJ_tur~lisan is raszorUl
nak erre a Juttat{tsJ'a, mit'; mas esoportol( nom elnBk ve].e.
Nem mindenki sz~m~ru jelentenek az iskolai szolg~lta
'b:'tsok of';yf'orma "J;:lvakat" tehat .. Megis, minden jel 8rra vall,
hogy tobbeknek, mint amennyi ferCihel.yet az iskolaban, a. szUk
seges gyermekszoeialis intezmenyben sz6t J_;ehet osztani .. S a
javak e sztikossege, amsly mindenkor osszeftigg a t~rsadalmi
igenyek Vftltozasaival., ki(~lezi az ordeke.ltek versenyet .. Igy ..IIC..····>~'"•..~.~_....' .•7!>
va-lik az oktatas altaI n)'lJ.jtott o{';yik vagy masik s201gal.ta-
tas olyan ternppe, nme.lyon a la}cossu,{';i ordekek utkozese meg
t~rt6nik, s amelyon ktilonfole tarsadalmi csoportok tagjainak
(~rdek6rvonyesitese folt~rhat6, JJ)irhuto e
Bizonyos tcir sada Imi eso 1'101' tok szamara az okta tas ki
l1alta J<::..,vak 1.'ontosabbrddca va.Itak u~/, e~Lnrult evtizedben. K6r
dos, mikent siker'Ul va16ban rnoc;szero7.:ni oketo E tekintetben
nz allampol~~rok tarsadalmilag uGyancsak eIhatarolhato oso
port ,jainak t(jbb vagy kevesebb bej'o~LY{lsa vnn az iskola folott.
A. befolyas itt erdekeik ervenyesi tes'et jelenti: annak VFlll
u'befolyasa tV az i8kola fa.lott, aki lUeg tudja szereznia mag:,l
sZEunara az emIl tet t iskolas javaka t <Jl Nyilvanvalo, hogy 0
klizdelemben az eselyek nagyon is egyen15tlenek allampo1~ar
es al.1ampolgar kozott e Van, aki klilonbozQ erdekervenyosit(~si
"taktika.ival" konnyen es gyorsan megszerezheti az 1sk01<-1 .r{'
ven, amire torekszik; masok permanens konfliktusba kevBred
betnek az iskolaval .. Hiszen az iskolanak es a pedagoLJUsnak
is megvannak a sajat "taktikai U , amelyekkel intezmenyi Inomeg egyenil erdekeit vedi .. Az allampolgarnak tehat nemcsak u
masik allampolgarral szemben kell ervenyesitenie a torekve
seit, hanem az iskola.val szemben is.
Az "a.llampolga1'i erdek" fogalma .. Ki "uralja" az i8
kolat?Ez a kerdes - es eppen ebben a ,megfogalmazasban - az
amerikai nevolesszocio16giai szakirodalonmak kezdetet(51 az
egyik fa kerdese volt. l Itthon sokaig nem figyeltlink fol 1'a;
biazen az isl<.o:laJ<. a1.1amositasaval a kerdes nalunk e1dontott
nek l~tszott~ Do az europai iskolarendszeiekben altal~ban is
kiss~ visszatetsz6nek l&tszott a k~rd~sfolteves; eg~szen
addig, ameddi~ a polg~ri el~gedetlens~gi mozgalmak ujb61
f'ol. nom .langol,take A hatvanas es hetvenes evek :fordu16ja te
reI te a i tolo€!,Usok figyelmetismet az allai!lpolgari torek-
sekre, a tervez6k &3 szervez5k figyelm~t pedig az un. 1a-
k J'. .. J' t 1 k' '1" b" N • t .. d" t' h t lb 2ossag:l reszve'e re a 'u on ozo SZl.n u on es oza B. an",
Amir61 ar~ny1ag kevesebb sz6 esik, az az, hogy az egyes tar
sadalmalc. politikai es kulturalis hagyomanyai, valamint igaz
ga tasi rendszere alapvet6en befolya.solja a. lakossa.gi reszve
tel va16di lebet6segeit .. Amit peldaul az EgyesUlt Allamok
ban - mintbogy a partpolitikai gepezet le egeszen a helyi
tarsadalomig europa! mertekkel KUerve szokatlanul kiterjedt
"partizan akoi6knak" tekintenek, az. Angliaban va16ban fon
tos informaci6s forra.sa lebe t egyes tervez5k:n.ek .. Ugyanakkor
egyes magasan k~zpontos'itott kBz- es szakigazgatassal ren
delkez6 orszagokban, mint Franciaorszag vagy a skandinav
allamok, a !llakossag ll bevonasa a tervezesbe megmarad a 8Z0
cialdemokrata partideo16gia szintjen anelklil, hogy az igaz
gatasi munkara valoban jelentos befolyast gyakorolhatna .. J
6
A J_ak6hBl.y tarsadu_lmi (5sHzut(~Lolo ~- akAr angolsz.asz. It
ki5rnyozei',lHJJl v:i.~;;;SE;{l.lJu.k, nk'lr IHJni vi.s'z,onyaink. kijz()tt - or(5-
son moc;hntElroz;;n nz ott .1nk(}k poJitik.ui uktivif:EU:iat os akti-
v 1z8.1118 t6 Elt"ig{l t '. A i;fI.J' sn (1,·~ .l.llli s "1;1.'1.1 k. lllr{t ban oJ.ony(j sob1:.> beJ..yzu
t'iiek aktivita.s8 Ll h lyi po.1.iLik,il)'ln /ahol egyLll.tal{ul van
iJ.ynn/ szir;nJ.:fikfu1sUXl 11,l{';yolJb$f\1it joJ.ont azo:nban uz efajta
flnyom3sf';yak:or·.16s" 7 IIu most oJ.tekintUnk ;:120kt6.1 a nl~mileg lJ;J
.Lv, {unbar k{~ts('gt.nlonUJ .j[)sz{a.nd(:)ku (~s J'<5vid t{lvon hasznos kuz
dOlli6nyc;zesekt(5]., hoC;y k/'l'clozz{ik UIO{j, k1 mi.t okar,S akkor UlU
l'adnak Hzok '.\ i;{u·g)-r'I.l/lsok 6;.-; rl.l.kuf'olya.matok., nmolyf,;k a he~lyi
V<:I(~Y a rogion;'lJ.is i.{';'I/~{J:nU;si S7,cH.'vnk mel.lett, Lizak tostHleti
oJlont)rzesekep'p SZ(';I'vn7.-l)dt()k - osotlog' nlkotmanyos aJ_apon,6
f:'lsetleg esnk torvny;Gi mC){')'.f'c}n "l;OJJI sbbJ... V(·.lgyis a koz- os sznk-
igazg;lt{lS toriLLot,{\I'O l~.rkoy;Unk "I ":nyom(u':1gyakor.16 II , hatalmi
p07J:Lcl{>bi:Ul IJ'Vl) huTyL tJu sndul.mi csopor tal\: szoeiografiai-
. 1 " . . '·1 ' ''. .." 17 ,'" . t .. '1 t ' 1 t 1 '8'2001.0 O{jlUJ.. o:U'asul LCL. .. I,S 07,on u ·(~rlL.o·-en egya a an
nom al.1.nak rOHcieJko/',,;('sUnkl'o moc;f'olol.o meresi. m6dszorek, J_eg
kOVt~slH) arra, hogy 'IZ {ll~LHHpolg(u' be,lesz61asi lehetosegei t8
oc,'zuktan kc)rUlirhussuk .. Sot olof'ordulbat, hogy ami t "1akos-
sag':L nyornasnak" vel a 1(111;::.\.1.-.6, az vol.takepp egy altaJ.anosabb
d }' . .co J .. t·· t ,. 11 -L'" k·".9g'a Z D sagl. i. 0 ~yamu t; llne'O, nom a ampo. gar ~t a C1.0 ..
Bar a huzu.i erdekkuta ti1.s a hetvenes 8vek masodik fe-
.leben rU.lelcnk:Ul t, az evt ized fordu16 jan pedig poli tika tudo
m~nnya szervez6d~tt, az ~llarnpolgari erdekervenyesitesrol
na{~'yon kovesot tudunk .. Pontosabban sz61va, ez a "dontesi
szintf! ujra moe: ujra s7~6bakerUl - hiszen vaI6jaban kiker'Ul
hetetlon -, do sem e.lm(~leti kif'e.jtesre: nem kertilt, sern na
gyobb 161egzot·U ompirikus kutatas targyat nem kepezte eddig"
AIUi az elm61eti elomzost il.loti, itt a hazai pUblikaci6k ket
ira,nya viszonylag j61 elk'lilonitbeto: az ideo.logiai kiindula-10
suok , vnlamint a politikai gazdasagtani alapozasuak11• De
meg ha a nagyt6rsadalom politikai tagoltsagat, vagy - ezt ki
egeszitoen - a hely! tarsadalom "erdekhermeneu"tikajat tv alam-01 • 12 ,,, .1 I' 11 ~,."
ZL~ LS ,magaro az a ampo~garrol, ugy is mint egyes ember-
Y(S1, ugy is mint egyfaJta tarsadalmi erdel{, ervenyesitojerol,
itt nom salk sz6"
7
Sz6 eaik az egyen e:rdekervenyesites~neklehetoseg~i.rol,
de nem mint allampolgarer61, hanam mint munkav alla16er61, az
U2em-? ipar .... es munkas2docio16giai kutatasokban13 ", Itt azut~
tOl'O egy olyan kutatas volt, amelya termelo szervezetben
e.8z1el t zavaroka t egyerte1.mUen .... s t'egyUk hozza, a szakiro
dalomban elsonek ... a munkasok lappang6 erdekervenyesitesere
, v€zette vissza~4fil A na,gyobb igenyli szintezis viszont ketseg
telenUl e"zt aprob1ematikat .... agazdasagi szervezeten bel'lili
eXdekervenyesites ~ebetosegeit as korlatait .... allitja egy
',J d' . 1"·' k" , t ., b 15 N 1 N , 1...-marx~s~a gaz asagszoc1oog1a ozeppon Ja a ~em €I ozmenye~
nelk:lil, mint a,zt .peldau1 a. ta1.sadalomiranyitas, a szervezeti
~'1 a ciona.li t~~is ,az a,J.kalmazkodasi f'olyama.tok, a s truk: tlJ.ralis
konf'liktusok elemzese a tudomanyos ,oktatasi, b'lirokratikus
es mas szervezetek elemzesesoran foltarta", De eddig az
i ~yen el.emzesekmegis m.egma,radtak. a.nnal az al talanossagnal,
hogy '181 szervezeti strukturara. jellemzo legf'ontosa,bb val to ....
z6 a hatalom, illetoJ.eg ura1.om tl16 • Miutan a. legtobb szer ....
vezetku tat6azt is dekl,aralja, bogy "a szervezetet instru-
men S sz BI'UpOn tb6I nezzUk", es benne n a. tar sadalmi sz'lik....
is tek tesenek eszkoz.8 t It 18. t juk, ezu tau rendszer int
:L :.f'o.rdulat kovetkezik: "A szooializmus es a demok..racia.
szooiaJ.ista, formainak fejlodesea szervezetek· tarsadalmiasi='
t kivanja, vagyis o1.yan kovetelmennyel lap :fol, hogy te
vekenyseg~Uket a. tarsadalom celtudatos akaratanak rendeljek
ala"J-7 <!1 Csakhogy a tarsada.lom allampolgaraiban szembes'lil
szamos szervezettel, esetUnkben a,z iskolaval@ S epp ez az,
amirol 8l szervezetkuta.tasol~ban eddig keYes sz6 esett .. 18
szervezeti, erdek- es politikakuta.tasban van egy
oJ.yan terli.l.et, amelynek problema:folveteseb6l az egyen mint
allampolgar tenyleg nero hianyozhat: a kozigazgatassal osz
sze:fiiggo kutatasokra gondolunk. Ma,gyary ZoltaD rovid elet'li
kozigazgatastudomanyi intezete sa nagyhatasu torekvesei az
alla.migazgatas va16saganak f'oltarasara. megiscsa.k tudomanyos·
iskolat inditottak eJ_ e Aki azirodalmat megpr6balja attekin~
teni, z8\va,rba eshet, bogyaz igazga.tastudomanyi, vezetestu
domanyi p szervezestudomanYi, kozig.... zgatas ..... szoc1016giai vagy
8
egyszerUen csak a bUrokraciakutata.si eredmenyeket tanulma
nyozza",19 M'egis ugy tHnik, kat megkozelites erdemel figyel
met az allampolgari erdekervenyesites szempontjab61. Az
egyik Magyary va16sagmegismero kezdemenyezeseit ujiija f~l,
" • 1 ~ • t l" . .. 1 I' t·· k: . k 20a maS1.t< poll. 0 ogl.al. mega apozasra. ore SZl.,.
Ami a polito16giai megalapozast illeti, ez az az iro-
da lorn a. ha.za.i tar sadalomtudomanyban, amely a,z egyen min t a1
lampolgar erdeke~t deklaralja., meghozza nem egy magasabbren- 1d'li tarsadalmi erdekkel szembenal16 individualis erdekkent, (.,.'.'
hanam olyal1erdekkent, amelynek kepviseletebol ss ervenyesi,T' .
t~seb51 a tarsadalmi erdek, ~int ered50sszetev5dik. tppen
ezert kellene az egyeni erdekeket megf'ogalmazni, kifejezni,
kepviselni, sot ervenyesiteni is. Ha, ugyanis ez nem tortenik
meg, akkor ezek az erdekek la tensen torekszenek a megva16su
.18.sra, ami kedvezo ese tben "spontan mozgasoka t" idez elo a
tarsadalomban, kedvezotlen esetben viszont ellenorizhetetlen,
mi tobb, kiszamitbatatlan fordu16khoz vezet. Masreszt - es
ennek az iiodalonmak talan ez a. legfontosabb tanulsaga - az
allampolgari erdekek kel15 kepviselete Delklil konnyen maga
az allam /eset'linkben egy b'lirokratikuskoz- es sza,kiga,zgatas/
lep fol azzal az igennyel, bogy az allampolgarok erdekeit,
netan magat a tarsadalmi erdeket ervenyesiti. Ez egyenes ut
a bUrokraciahoz.
Sajnos, a val6sagos koz- es szakigazgatasi61 - ponto
sabban err6l, hogy e szervezetek "kezelese" soran milyen 1e
hetos3gei vannak az egyes embernek - azeddigi empir·ikus ku
ta tasokb6l sem soka. t tudunk. Ennek tUla jdonkep,pen egyszer'ti
magyarazata van. Amit egy megszokott kozvelemenykutatassal
fal lehet tarni, az nem tBbb, 'mint a lakossag velemenye. Ez
sem keves persza; a hetvenes evek elsa feleben vegrehajtott
ilyen vizsgalat alapjan tudjuk peldaul, bogy a megkerdezett
alfoldi varos lak6inak tobb mint a fele ugyanazt ja.vasol.ta
valna a tanaosi fejlesztesek rangsoraban, mint amit a meg
kerdezese Delktil dontott el a tanacsapparatus. Egyebkent pe
dig nem igenyeltek volna, hogy elore megkerdezzek oket arrol.
hal epUljon jarda, vizvezetek, gazha16zat; nem igenyeltek,
9
b~gy evente megkerdezzek <Sket v~rosuk fejlesztesi terveirol.
Ris~en - mint a kerdezettek jelentos resze igen bBlese~ v~
laszolta - ugyis a v~rosi tanaes, a partbizottsag es a ta-I t k k / b d" t / 21naes ago eze en a on eSG
Latens nyomasgyakorlasok
FBltarhat6k-e a lakossagi erdekek? Az ilyen vizsgala
tokb61 m~ azt a kBvetkeztetest szok~s leszUrni, hogy a la
kossagi erdekervenyesites azert nem kutatbat6, mert nines ..
Ez talan tulz6 megfogalmazas .. Annyi azert bizonyos, bogy
direkt m6don aligbanem biaba kerdezztik peldaul a park le
e:ndo ba szn~16it, hova epi ts'Unk u taka t .. A velekedesek es a
tenyleges magatart~s - amint azt pszieho16giai kutatasok
bizonyitottak - igen gyakran nem esnek egybe. Pusztan meg
k~rdezni a lakossagot azert sem keesegtet sok sikerrel, mert
a torekvesek gyakran nem tUdatosak,es mert erdekeik erve
nyesiteset a bat6saggal szemben legt~bbszBr illegalisnak
tartjak .. Igy hat beszelni sem tudnak, de nem is akarnak r6la.
Marad teba t a kBzvetet t megfigye]_e s, a mas eelb61
osszegyUjtott adatok ertelrnezese .. Alapot erre eppen aZ a~,
hogyvannak olyan lakossagi torekvesek, amelyek azonban
rendszerint nem szervezodnek tarsadalmi csoporttorekvesekke,
es ezer t nem is jelen tkeznek a megfelelo targyaI6asztal,ok
nal .. Ebelyett esupan az egyeni dontesek statisztikai jelle
gil megfigyelesere korlatoz6dbatunk, es azt tudjuk regiszt
ralni, bogy mikor, milyen iranyban es mekkora mertekben hal
moz6dnak fol ezek az egyeni d~ntesek.. Mert amikor statisz
tikusan is folhalmoz6dnak - azaz tomegesse valnak -, akkor
megiscsak nyomast gyakorolnak a donteshoz6kra, noha az egyen
ezt nem ttizhette ki celjaul, nem is szamitott erre.
A gondolatmenet itt Durkheim tarsadalmi tenyeivel
rokon .. Abban az ertelemben, legalabbis, ahogy a fo
galmazza: "e tenyek az egyenhez kepest klilsodleges
cselekvesm6dok, gondolkodasformak es erzelmek, ame
lyek kenyszerito erovel rendelkeznek, s ennek rev8n, " k l' / k k t ' ,,22 A ,. d"raerosza'o Ja magu a az egyenre.. z egyenl. on-
10
.,"
t~sok ftilhalmo~6d~sa
~s hatastlban, jolont()seg6ben. LerUl{~S7';ntc~sen Hlet';sze tuJ.
no az ogyes omboron, uk.i ilyCHl d(5nb~st hozott; ,) ku
tata szomebon ugy jolonik meg, mint tfu~s(JdaJ.mi jel.cn-
seg, f'ol.yurwi t, V[tJ..toz;i'ts, u poJ.i tikus szomebon podig
Utry, min t k1 h i v{l. S, U lJIcd.yr n i e;y V ..l gy ugy V{tJ.H s zO.ln ia
kol.1 .. Vngyis az oe;y6ni d{)J1t,{~sok :i.lyen ti:)11l0e;ess(; v(l~L(-l-
sa hntfls:J.bnn olszaknd <.IZ indivifluumt<SJ., minto{>;y obJok
tivvfl v{lJ.:i.k:; :nl11yibnn Inc;n.L6bbis, hOGY (J hel.yzot,
,JlJ1oJjr ()kpp'p tnrnmt()dLk, mug<.it ;JZ (3gy6nt is bofolyElso.l
,jn :1 (,ov{lbbi,dd:KH1, moghn t{lr07.Vn n mozg{ls teret, tarsit
va vngy 6ppon sztiki tvo ki:)votkoz() mozg{ls.LoI10')t(5s{~geit ..
Durkhoim :lZ <5nc;yiJ.k:ossfl{';ot llC;Y ertoJ.mezte, mint
;ot t,,'l.J.'s;ld;:llmi ki)t()er()k f'i5J.J.iJZulfls,'lra adott egyeni va-. ;2'3 , ., ., ..LlS:?,/:; . (~S ll;lfl,Jillnk vLta.l. e{';yc~s t{lrsildaJmi folyaruatok
nemki V{Ulit to 5 J' ()J.(~yorSlLL{U3U kC)T'·ti.l /()ne;yiJ.kos s{:tg-, egyke,
olv{t1l(I(H.Li~ls, ;IJk:olloJi.znms 5tb./ szintol1 arra hajJ.anak,
hogy cd'n,ihl t;{lrs;Hl<lJllli V{tl;:lszk('nt (~rts(d, a statiszti-
k{tkut. Amivnl. mUC'11nk nIcgtoJ.d;Jnt.ink. ozt az 6rtelrnezl~st,
;1:;:, !logy lIli n{';yus l.{u's,l<LJ.Lmi jolens6r;oket nemcsak va-
Hunk {~r LoJIII(''/,ni. l\i51' id.L)(~.LLiJ. uGY, ahot':y :J vona tkoz6
S :Ii <dow Ii. k (j 7. h n .1.y L<l J' t .i 1I: h u ; ~ :L:l k 0 s S{l go n n m s z ava z 11 <'1 t
A'/, cJ.llndi. lIl{u:iJ'{';J 6vLi'/,od isko.Ldkutil·U'tsn:i. ma mux meg
lr;lleU5scn be> lH~d.dil t,{u,'1. L iHl,j{tk il:/; i..lyen m{tsodlne'os er te:Lmeze-
:::,'(~kJH~k .. fvlind<.lzt, ,HIli <.IZ isko.Llrondsznren bnJ:Uli tfl.rsada~lmi
1110 'Z.1'P,;'t so k bu n v{, (','I >UllleJ 1 t, ti 11:\ ,j(l 0] 1kr',.f)[ )(~] 1 u(';'y is or t elmezhe t jUk ,
mi.nt "z {d.l.:llBpnJ.('/u' "vt'LI.;lsz(tL" ;\1":1;1, limit ,olZ iskol,arendszer
A k(jvc~ tk:eY:()kben r6s';l;J.ntnsnbhnn is bennlta tunk nebc:iny
vizs{~<:'tJ.nLL orodllJ(~'lly('kuL, <.HIH~J.yokb()]. - 8 mtlT emlitett, kozve
Lott m6don - ;1 tl'u.'sadul.lld. (~rd()kel\. (~rv6nyesitese is kiolvas
l1at6 .. /\.'7. ut()bbi {'vok kutatas;libol. os elolllz(Ssei'bol kiva1asz-
tottuk;J tori.iJ_Dti-t{lJ·sudn~LlII:i. folyuw;ltokat .. Kerd(~s tehat, ho
{!;yan tudnak ha tnt, mUk()dni ozok 8 J.akossae;i erdekervenyesi teSi" t a k t i k{.l k" ..
1J
, " ., .. J
II. ERnEK1~RV.ENYESTTESEKAZ ALAPFOKU OKTATASBAN
Az oktat~ssa1 kaposolatos lakos$~gi ~rdekek, mint ir
tuk, ritkan fejezodnek ki empirikusan ss kozvetlenlil vizs
g-albat6 modon, meg ritk~bba,n kapnak va16di nyilvanoss~got.
Kivetelsz~mba megy a. nyolovanas evek elejenek
libotra.nya ll : a bUdapesti bek~smegyeri bata1mas lakote
leQnek a. nyomorusagos iskolai ellatottsag es az ir6
asztal mellett klgondolt kUrzethata.rok miatt! tilta
kozasa. Nem veletlen, bogy a beterogsn tarsadalmi
osszetetolti J.ak6telep nspe lazadt :fel es kovetelt ma.
ganak nyilvanossagot, mig a bason16 kozoktatasi fel
i~etelekkel rendelkezo XVII. kerHleti, zommel munkasok
lakta lakotelep - a sza.kigazgatas szempontjab61 diose
retes medon - "onerobol oldotta meg ,8 problemat ll /igy
fogalmazott annak idejen a fovarosl tanaos egyik
tisztviseloje/ ..
Az elmult evek gyors'litemil iskolakorzetesitesei
soran egy-egy ujsaghir szamolt osak be aTro1, bogy va
laho1 a belyl /:falusi, tanyai! lakossag megakadalyoz
ta iskolaja elvitel't. Miert lett ez, s nem az e11en
kezoje ujs~ghir? Va16szintileg nem azert~ mert a sok
szaz falu, tanyakorzet ko~Ul osszesen ennyi volt, ame
lyik szerette volna megtartani iskolajat. Inkabb azert,
mert ritkasagsz~tnba megy, hogy egy lak6helyi kozosseg
a hat6sagi /szakigazgatasi/ dontessel szemben ervenye
siteni tudja ss meri sajat, az iranYitast61 eitero
erdekeit.
A hetvenes evek tnasodik feleben a tervezettnel
sokezerrel tobb 6vodai ferobely, 6voda letestUlt. A
terveket e15zo1eg minden hivatalif6rum j6vahagyta
mint egyedil1 lehetseges bovitesi kapaoitast. Az erin
tett osa.l~dok erdekei a munkaltat6keval egybeestek:
a. bi'nyz6 6vodai fer5belyek t~rv~nyszertien vonjak ma.
guk utan a noi munkaero hianyat.
Egy - elvileg szigoru ktirzethatarokkal mUkBd5
bUdapesti a1talanos iskolaban alig tanu1 ertelmisegi
12
c gyermek~, j511ehet az iskolaktirzetben sok 6rtel-
mis~gi csal&d ~l. Viszonylag igen magas azonban a oi-
gany k aranya ~ }".z elobbi osa,l.adok gyermekeiket
tagozatoB vagy nam kBrzeti beiskolazasu altalanos 18-
kol'battir beiratni,s megtalaljak azokat az uta-
kat, amelyek a gyarmeklik eletpa.lyaja szempontjab61 op
timalisnak latsz6 isko18.hoz vezettlekE> A kornyekbeli,
de nem ebbe. az iskolakorzetbe tartoz6 cigany csaladok
gyermekeiket rokonokhoz, nagYszUlokhoz jele~tik be a1
land61.akosnak, hogy a, valasztott iskolaban tanulhas
sanakl/l
A kozepiskol.ak, kivaltkeppen agimnaziumok szin
ten meglehetosen szigoru korzethatarokkal mlikodnek.
Egy bUdapesti empirikusvizsgalatunkban. magis azt a.z
eredmenytkaptuk, hogy - kliloll0sen a,z ertelmisegi csa
.l.adok gyermekei - gyakor tila.gszabadol1 va].asz ta,nak
az egyes iskolak ktiz6tt~
A fenti peldakzome nagyvarosi~ budapesti. De mi.t te
be t az a csaJ~ad, amelynek lak6helyen nin080n Iehe toseg a. tak-
tikai v~alasztasra? t6zes, a.1. talanossagban a migraci6
szoros osszef'Uggesben a lak6hely e.llatottsagaval, tobbek
kozott appan oktatasi intezmenyekkel va16el1atottsagaval
±sc 24 AzBs8zef'liggasek ert esehez elaB lepesben a nepes-
sag mozgasal1.ak or szagos val tozasai t vessz'lik szemUgyre ..
A .!!l~gr~ci6es az oktatasi~atottsa~
.A betvenes ss a nyolcvanas evek f'ordul6jan a magyar
nepessegl'lek as az altalanos iskolasoknak valamivel kevesebb
mint a f'ele sIt kozsegekben .. A varosi as a kozsegilakossag
nak ez az aranya hol f'elgyorsu16, hol lassu~b nspessegmoz-
gas kove tkez te ben ala l{ul. t ki ~ A nepe s segval t ozasnak ke t ala.p
veto tenyezoje van: a termeszetes· sZElporodas es avandorlasi
egyenlegs 25 Mindket tenyezo szoros kapcsolatban van az okta~
taB iranti lakossagi sztiksegletekkel"
Az elmult szaz ev nepszamlal&sai a :falusi lakossag
aranyanak lassu osokkeneset tanusitjak. Az elvandorlJ3.sb61
1..3
eredo nepE:)ssegvesztes't azonban szu kereszt'lil ellen-
sl:llyoz,ta. a. f'alusi osal.adok. magasabb gyermeks~amae.Ez a 'de
mografiai magatartas k~s5bb ugy m6dosult,hogy rna mar l~nye~
geben nines ,ktilonbseg az it tJ..agos falusi ee az a tla gos varo
si csaladok gyermekeinek sz{u.na kozott ot A fia talabbak elvan
dorlasa. kovetkezteben 'S falvakba,n megnovekedett a.z idos ko
ruak aranya, s a nepesseg korsz~rkezete ruia t t a termeszetes
szaporulat a falvakban a Varosokenal alacsonyabba valt~
Az orszagos tendenciak terUletenkent eJ.tero formakban
fejezodnek ki<ll Mig pel.daul·o Del .....Dunantul··sgyes falusi ter'U
letein hagyomanyos az Itegyke", Somogy es Zala megye :fa~lvai
ban ujabban a halalozasok szama meghaladja a sztileteseket,
eszaki, eszakkeleti megyeink falvai valtozatlanuJ_ az orszag
leggyorsabban szaporod6 tersegai: Borsod-Abauj-Zemplen, Haj
du-Bihar sa Szabolcs-Szatmar megyei :Calvai adjak /21 szazad
e.lejetol egyebkent/ a magyar termeszetes szaporulat ,olZlomet",
A varosi kossag korszerkezete sem egyforman nf'ia'taJ_1I
a tel..iesvarosha16zatban., Dinamikusan :fejlodo ipari varosa
inkra inkabb jellemz6 ez, mint a stagnal6 vagy hanyat16 me
z5'varosokra; a megyeszekhe.lyek., IIf'iatalo k", mint a f5
varos, ahol a meg rnindig szonylag jelentos bevandorlas el~
lenera gyakorlatilag nincsen termeszetes szaporodas.
A f'alusi lakos csok,h:;enesenek rnasik tenyezoje az e1·-
vandorlas., Ez nem jelenti azt, hogy az emberek kizar61ag
falub61 varosba ko.l tozkodnek: van falub6l f'a,luba, illetve
varosb61 faluba vandorlas is. Ez ut6bbiazonban kisebb to-megeket srint .. '/Az okta f'ejlesztese szempontjab61 terme-
szetesen jelentosege van a Iftsi irany'oknak i8<9/
Az elvandorlasnak I:(et dont6 okat tarta. f'el a kutatas 26<fJ-_._- _.
Egyik ezek k5ztil a foglalkozasi lehetosegek elegtelensege e
New csupan a mezogazdasag atszervezese J es fejlodese kovet
kezteben lett kevesebb fa inkban a munkaalkalom, hanem
bozzajarult az elelmiszeripar koncentralasa, a falusi kis
ipar felszamolasa iSe Nebany terlileten uj munkahelyek is
letes'liltek peldaul az ipartelepites, az idegenforgalom. re
ven, ille tve egyes dinamikus, maga.sabb leleksza.mu kozsegben
uj, korabban csak a varosokban ismert szolgal'tatasok jelen-
14
tel meg /pl .. s
A foglalkoza,si lebetosegek sz'likUlese nemcsa.k falvakat,
hanem sz'mos v~rost is ~rintett /peld&ul az AlfBldBn, ahon
nan az elvandorlas sokaig volt, helyenkent ma is jel1emzo/.
A mezogazdasagi termelosz0vetkezetek. mellek\.izemagainak visz
szaesesekkel~ szigoritassal ~s tiltasokkal meg-megszakitott
fejlodese viszont sokhelylitt teremtett a legut6bbi evekben
uj vagy teljes i~ejti foglalkozasi lebetosegeket la hetvenes
evek vegen minden harma.dik kozsegben volt 1.0 munkasnal tob
bet foglalkoztat6 ipsri Hzem/.,
A mezogazdasagot kiegeszito ipari tevekenyseg az ipari
videkeken} az iparikozpontok, savok menten koncentra16dik
reszben a jbbb infrastrukturalis ellatottsag, reszben a na
gyobh piaai sa nagyipari kooperacios .lebetosegek miatt 0 Az
orszag i.pari sav jait61, kozpontjait61 tavolabb eso ter'tilete
ken kisebb az ilyen mu.nkaalkalmak szama, sz'likosebb a, valaszt
hat6 tev6kenys~gek kBre. Igy ~ppen ezekr51 a tavolabbi vid'
kekrol kenytele:nek soka,n a :fova.rosba. vagy mas ipa..ri kozpon
tokbaingaz:n,i. A rosszutazasi kor'il.lmenyek kozott ,na.gy 'tavolsagra t fSr teno ingazas er te.lemszer'lien gyakran hozza magaval
a rtI:'ltnkahelyhez vagy a munl<alehetosegekkel jobban eJ_la,tot t
ter'liletekre kol tozes szandet<:~,atil
1\ :falusi munkaa.lkalmak sz'likossege klilonosen azert hat
ranyt jelent5, elvandorlasra kesztet5 tenyezo, mertaz orszag
nagy tertiletein n1n08en olyan el~rhet8 varos, abol dolgozni
lahat, szakkepzettseget szerezn~,szakkepzettsegetkonvertal
n1 .. Varosha16z2l tunk el.vileg s'iirli es egyenletes: minden koz
segb61 20-25 lem tavolsagon belHl elerheto egy varos.A koz.le
kedesi viszonyok azonban sDk helyen nem teszik .lehet5v6 a v&
rosba va16 napi. bejarast .. Az orsza.g apr6f'alvas eszaki es ke-.
leti. 1 del.~- es nyugat-dunantuli terUletein, .nagy:falvas ea ta
nyas alf'oldi videkein az ut- sa kozlekedesi vlszonyok, de ma.
guk a varosok sem aJ-kalmasak arra, hogy a kornyek nepet mag
i' e 1.e 16 munka Iehe t (5 s egekb e z ,ju t t assa.k .-
A :fog1alkozasi lehetosegek sz'tikossege mel1.ett a masik
jelentos elva,ndorla.sra keszteto tenyezo az eletk9.rli.lmenyek
1 .5
elrnaradottsaga.. Ujabbatfog6 vizsgalatok eredmenyei szerint
az elvandorlas mobizmuma i 'kozott rna ez a tenyezo a, domin~16 011 27
Az eletf'eltetelek elmaradottsaga f'alvaink jelentos reszere
es szamos apr6- ss nagyfalvas regi6ban )f'ekvo' varosunkrajel
lemz5.Akozismert hianyoss.gok mell~tt /plG vizvezetek- es
csa t ornazas, sz6rvanytelepilleseken a villany hicinya" bianyo s
egeszsegilgyi ,oktatasi ellatas, .stb. ,azaz az alapellatasban
mutatkoz6 bianyok/ a falusi es reszben a. mezogazdasagi jel
legU kisvarosi eletet neheziti a telep'tiles~ es tarsadalompo
Ii tika szamos diszkrimina,tiv intezkedese 1's .. Ezak egy resze
alegut6bbi idoben megsz'linoben van/pl. a lakasepitesi hitel,
szocialpolitikai hozzajarulas, stb./, de meg mindigervenye
s'Ulnekfalu- es sz6rvanytelepilleselleni intezkedesek /pl.
a villanyaram telepUleskateg6riankent novekedo dija, a. maga
sabb tomegkozlekedesi dijak, reszleges epitkezesi, :felujita
si tilalorn, stb./. Az allamilag tarnogatott ja.va,kb61 as szol
gal ta,tasokb6l a:falusilakossag kave~ebbet :fogyaszt as :fo-
'gyaszthat mint a varosi Ipl. szinhaz, mozi, varosi tomegkoz
lekedes,alapveto elelmiszerek, oktatas/. Ezert al1apitja.
meg Enyedi: ItJalenleg a'tarsa.dalmi egyenlotlensegek legna
gyobb forrasat nem ajovedelmek, a foglalkozasvagy all. isko~
lazottsag adjak, hanem alak6helyjelenti ••• Ez a diszkrimi
naoi6 - mint mindenbatranyos megklilonboztetes - tarsadalmu.nk~
t6l idegen, esosak ideiglenesen viseJ_heto elfT .. 28
Az ~letkijrtilmenyeket meghataroz6tenyezok koze tartozik,
milyen kozintezmenyek, milyen szolgalta,tasok allnak egy-egy
helyen, telepUlesen a lakossag rendelkezesere e Itt nem egy-
,szerUen all. egyeni:fogyasztas mennyisegi eltereseirol van szop
hanem egyuttal arrol, m'ilyen szemel)?3s ra:fordi tast jelent az
egyes java.k, szolgaltatasok igenybevetele. Ilyen szemelyes
ra:forditas all. utazasra. forditott id6, az utikoltseg, de sze
melyes raforditaskent ertelmezhet5 az is, ha a csaladnak. le
kell mondania gyermeke otthonineveleser51, vagy erosen kor
latoznia. ke11 a gyermekevel otthon tolthet5 id5t.
Az egyes szolgalta.tasok, kozintezmenyek igenybevetele
termeszetesen nem azonosan :Contos minden ember szamara: be
:Colyasolja. az eletkor, a nem, a tarsadaloiltban el:foglal t hely,
1 6
a ku1tura, a hagyomanyok, Azaz minden e,rnber /esalad/ egyeni
becsl~se a1~pjan d~nt arr61, megeri-e a raforditas ah~sz
not29~ Mivel azallampolgarok - sem egy~nileg,sem k~ztisen
uem targyal.batnak a kozintezmenyekkel, il1etve csekely befo
1.yasuk. van arra., J~egyenek-e, s ha igen, milyenek, a dtin tes
oek egyetlen va16di alternativ'ja marad: kBltozzenek-e k6ze
~ebb va.gy vallaljak tovabbra is - egyeb'teroU.leten nyerheto
haszon remenyeben - az egyeni raf'orditasokat. E~ az elterna
tiVCl ... az erdekervenyesitesnek ez a taktikaja - nem egyfor
man all mindenkinek a rendelkezesere. Els6sorban azok kertil
nek dtlntesi belyz~tbe, akik a k81ttiz'ssel biztositva latjak
legalabb korabbi eletszinvona.luk, eletkorU1.menyeik fenntar
t~sat, lebet~leg, javitasat: a ~iatalabbak, a kepzettebbek,
a. torekvobbekvagy szerencsesebbek"
Mas szavakkal: a vandorlas tarsadalmila,g szelektiv fo
lyamat30 ., Ezen azt ertj'lik, ,hogyaz egyenileg /csaladila,g/
jobbszociokulturalis f'eltetelekkel rendelkezok h~gyjak. e1
elsosorban rosszul ella tott, kedvezotl.en helyzet'li l.aJ<ohelyei
ket, s az eletkoruk, anyagi helyzet'Uk, kepzettss@Uk, stb.
miattmozdulni nem tud6k maradna,k, illetve az elkoltozottek
helyere sokhelyUttolyanokv?tndorolnak be, a.kik szamara, eza,
la,k6hely iseletkor'lilmenyeik jC\vitasat jelentie Igy termelo
dik ujra, esetenkent f'okoz6dik az egyes telepUlesek kozotti
tarsadalmi -gazdasagi-kul,tural.i s kUlonbseg" 31
Ebbenaz osszeftiggesben v~lagosnak t'linik, hogya koz
in tezmenyeknek a kisteleplilesekrol valo kivonulEu:i8, nehezi ti
a.z ott m.arad6k, eletkorUlmsnyeit, egyuttal megf'osztja etele
plileseket eslak,6it-(at a.z elet:feltetelek' Kesobbi fejlodesenek.
eselyei tol is. Az iskola - megg'yozodesiink szerint - egyike
a legfontosabb helyi kozintezmenyeknek, bar nt4pessegmegtart6
ha.tasa nehezenvalaszthat6 e1 mas ktizintezmenye'k.etol ol
sta.tisztikailag,igazo.lba.t6, bogy az iskolaktirzetesites
hozzajarul az elvandorlas fokozasaboz., Rasonl6 lelekszamu
fa.lvak vandorlasi egyenlegei azt lUutatjak., bogy a,hol az is
kola megsz'lint, megnovekedett a,z elvannorlas dinamikaja, lega
1abbis a megsz'lintetest koveto nagyjab61 egy evtizeden at.
1,7
Ennyi ida ke11 a s ta.s szerint ahhoz, hogy stabtliz~-
16djek(' /lega1abbis vi szonylag! , egy oJ.yan nepBsseg, ameiy
mar nem erzi sztikseg~t - vagy 11.111.08811. lehetosege -, bogy a, , . 1,1' PI' '32
kiala kul t s t:a tus quo a n. abava szavazzon VI (!Il ,
Sajat tapasztalatai ala,pjannagyjab61 ugyanezt
fogalmazta meg egy apr6:falvas tersegben meg mlikodo a1talanos iskola igazgat6ja:
"Akik mar fo:nto,lgatjak, hogy menjenek-e, maradjanak-e,
a,zok biztosan elmennek, ha ha,lljak, hogy mar iSkolaja
se marad a fa k" is sokan elko1Jtoztek olyanok,
akik csak az elozetes p,letykakat hallottakilB Es, hogy
ugy mondjam: a jobb emberekG! Par eve meg 10-12 gyerek
ment innen ginmaziumba evente, mosta.naban mar j6 ha.
egY-ketto akad a nyo1ca.d:i.kosok kozott e "
Hogy mit ext aZ egyes telepulesek'ked-vezo, vagy
kedvez5t1en he1yzeten, nagyon is viszonylagoso A kinalkoz6
telepUlestipologiak koziLl Enyedi J.eirasar~l33 tamaszkodva. er
demesnek t'ilni k a. t t akin tent egy:fa j tan linear i s n elxandezode s t §
y.a!~2.s halo z atunkb~ 0 't t sag, f' og.lalko z ta t.o t t-
sag, 'az sle tkorlilmenyek, az urbanizal. t sag szempon t jabal leg
kedvezobb helyzetben Budapesten a. megyeszekbelyek. saa felsofoku telepiilesha16za ti aze.t'spkorU varosainkva,nnak ..
A xegi as ujipari osa.inkban a termeloi es a munkabelyi
:f1.1nkci6k dominal.:rJJ.a.l<., a -cereier szektox,az igazgatasi szin
tek a lueg:fe.1elO nmnkaaJ.kalmak rendszerin t amegyiBszekhelyenI
talalhat6k@Jellegzetes t at alkotnak a skala mas,ik p61u-
saD az alftildi varosok: mind tarsadalmi szerkeze~lik, mind
varosi :funkci6ik, in:frastrukturajuk elmaradott e Ezeknek
a varosoknak a fejlesz'tese klilonos f'ontossagLl: ene1klil f'oly
tat6dik az alfoldik5~segeklemaradasa$
A kozs.~gek kozott elviJ_eg' azok vannak legkedvezobb
helyzetben, amelyek az agglomeraci6hoz tartoznak, 'banyasza
ti vagy ipari kozpontok, illetve 'ud:li15 ovezetben helyezked
nek el, s a lak6helyi €unkci6hoz tidtiloi is tarsul~ A kozs~
gek 'e csoportjaban vannak viszonylag alaosol1Y lelekszamuak
/2000, sot '1500 f6 alatt/, kozepesek 6s nagyobbak~
1 8
A Mez6ftild, a KisalfBld ~szaki parerna, az alfbldi losz
batak falusi tersegei egyarant mutatjak a dinarnizmus 8S h~
nyatl~s elemeit~ Itt a mez5gazdas~g a meghat&roz6 gazdas'gi
ag, amelynak t'ejlodese, s a kapcso16d.6 infrastruktura kiaJ-a-
kJ.. tasa, az sle tki5x"tilmenyek javi'tasa bozzasegi the ti ezeket
a tnrtileteket, bogy nepessegUket megoriz,zekes a dinam:i.kus
tersegekbez csatlakozzanak$
A harmadik~csoportot az egyertelmlien hanyat16 telepU
16sek alkotjak .. Ezek zommel az apr6f'alvas, illetve nagyfal
vas-tanyas teleplilesszerkezet'li videkek .. A Du.nantuli Dombsag
os DeInyugat-Dunantul apr6falvas, varoshianyos terUletein a
lakossag fogya.sa, az egyes teleplilesek lassu elneptelenedese
mar a szazad eleja 6ta tart~
Az alf'tildi hanya tI6 agrarfalvak az apr6falvakn&1 tobb
infrastrukturava.1 rendelkeznek ugyan /a. nepessegsz&m kovet
kezteben peld&ul 'ltal~nos iskol'juk is van/,de a helyi
nrunkalebetosegek bianya., a. rossz kozlekedes, a mUl}.kaalka.l-·
rna t es tovabbtanulasi lehetoseget nyujt6 varos 'tavol.saga a.z
itt e15ket az apr6falv ak lak6ihoz hason16 hatranyos belyzet
be hOZZ8. A hatvanas evek masodik feletol az Al:fold nagyobb
teleplilesein kibontakoz6 v8.xosi fej,lodes egyelore nem olyan
eros, bogy va16di varosi kozpontjailegyenek videk'liknek.
A tiszantuli ta~i]~ nepessegenek csokkenese a ko1
lektivizalas utan igen gyors volt, marainkabb csak a leg....
jobb forgalmi f'ekves'li tanya.k rnaradtal< meg .. :Mas a helyzet a
Duna-Tisza kozen lll Itt - osszef'liggesben a tobb auton6miat
lebet5ve tev5 szaksztivetkezeti forma elterjedtsegeve1 is
az e15zetes varakozasokkal es j6s1atokkal ellentetben csak
lassan csokken a nepesseg, s6t'az epitesi tilalmak reszbeni
feloldasa 6ta ujja is epliltek tanyak .. Baos-Kiskun megye t'li
relmes tanyapolitikaja34 va16szinlileg ossze:f'ligg azzal, bogy
a megmarad6 osztatlan kisiskolak szamara sppen ebben a megye
ben dolgoztak ki speoialis ea batekony okta,t6 programokat .. S
ez megint visszahat a nepessegmozgasra: Bacs-Kiskun lesCsongra.d/ megyeben m.aradt mega legtobb tanyai iskola ,itt
a leglassubb a nepessegnek a tanyakrol va.le elkoltozese.
1.9
Nem csupan az a1 ta.lanos isko1a, hanem a kozepfoku. kep
zes hozzaferhetosege is okoz ko1tozkbdeseket. Sokhe1ylitt
nem vagy csak nehezen /hosszu u tazassa1 vagy a gyerek diEtlC
otthoni elhe1yezes~vel/ f~rhet5k hozza a kUl~nboz6 kozepfoku
kepz~si programok, s a megszerzett kepesitesek a csa1ad ere
deti lak6helyen nem hasznosithat6k. Ketsegtelen, hogy a csa
ladok szamara kevesebb erzelmi megterhe1est je1ent ka~llisz
gyermekU~to1 elva1ni, mint a kisebbekt61, de Magyarorszagon
a csaladok tobbsege hagyomanyosan ragaszkodik ahhoz, hog'y
gyermektik a csaladban nevelkedjen.
A kozepfoku oktatasi intezmenyek koz'li1 a gimnazium h8.
16za ta a legs'Urlibb, in tezmenyei - 1ega1abbis elvi1eg - azo
nos kepzetts~get adnak. A szakkozepiskolak a varosokban,
mindeneke10tt a nagyvarosokban koncentra16dnak, a szaknmn
kaskepzes ha16zatara lenyegeben ugyanez a jellemzo. A ha16
zat adottsagaival f'ligg ossze, bogy a szakiranyu kepzest ad6
iskolakba jelentkez6k kozlil sokan igenyelnek diakotthoni e1
he1yez8st, a gimnaziumba torekvok koz'lil viszony1ag kevesen ..
A ha16zat jellegzetessegei onmagukban azonban aligba indo
koljak a diakotthonba je1entkezes gyakorisagana.k kiriv6an
nagy eltereseit az orszag kli1onboz5 ter'liletein ..
Vizsgalataink szerint 35 a mez6varosi tipusu tersegek
ben a gimnaziumba jelentkez5k kozott ketszer annyian igenyel
nek diakotthoni elhelyezest mintaz orszagos atlag /14 %volt az evtized fordu16~jan/, a varoshianyos apr6- es nagy
fa.lvas tersegekben haromszor, il1etve kozel negyszer olyan
aranyban .. Mivel ezekben a. tersegekben mindenlitt van lega..labb
egy gimnazium, a. diakottboni elbe1yezes igenyet ket tenyezo
indoko1batja.: a gimnazium szekhelyeto1 va16 f'oldrajzi tavol
sag nem nagy ugyan, de a k~zleked~si viszon¥ok nem teszik
lebet5v6 a. napi bejar~st. A masik ok abban kereshet5, hogy
akik a k~s5bbi tovabbtanulas szandE3kaval torekednek gimna
ziumba, olyan int~zmenyt valasztana.k, ameJ..y hire szerint na. .....
gyobb sikerrel k~szit fel a felsofoku tovabbtanulasra. A k~t
ok gyakran egylitt jelentkezik: ha mar a kozeli gimnaziumot
sem lehet rovid utazasi idoben e16rni, akkor inkabb a tavo
labbi, nagyvaros iskolajat valasztjak.
2- 0
A szakmunkaske'pzesbe torekvak a J;lagy.falva.s tersegek.ben
kBzel teljeskortien arra kenyszerUlnek, hogy csal~djukt61 ta
vol eljenek tanulmanyail-c idejen& /A hLinysza'kmaka t beiskola
:zo szakmunkaskepzok peldaul Budapesten az orszag tavoli a.p
ro- sa nagy:fa,lvas tersegeibol toborozzak diakjaika,t./
A mez5varosi, az apr6- es a nagyf'a,lva.s tersegekben
szakkozepisk61aba jelentkez5k 70-95 %-a' igenyel diakotthoni
ferohelyet.E kiriv6an maga.s aranyok !beleertve a szakmun
kaskepzest is/nemosak a kepzesi k.inalat sZiikosseg~t mutat
jake He afiatal alyan szakkepzettseg megszerzesere torek
szik, amely lak:6be'lyen .... azipar, a mezogazdasag, a szolgal
tatas adott szintje mellett - nem" va.gy alig kamatoztatha,t6,
neki ss esaladjanak. szamolnia kell a,zzal, bogy munkahelye
gazdasagilagfejlettebb tertileten, eredeti 1~k6helyetol ta
vol lesz", A diakot thoni elhelyezes Lranti rendk~~lil magas,
igenyek tarta.lmazzak a koltozkodes szandekat is. Ezt az osz
szefHggsst megerositi, bogy ezek:r61 ater:liletekro.1 aram1ik.
a nepesseg a. fejlett varosi ,az ipari, iJ.letve az' agglomera
ci6s tersegekhe ..
As ta t isz t ika i ala,pu megf'igyeleseke t egy somogyi apr6
:faluban fe1vet tcsaladinter juva,l il1usztraljuk: liEs
meg azt akarom mondani, bogy nem is banom, ha a. gyerek
nem fejezi be az iskolat. Ittsokszor nem is erdemes
szakmat szerezni, mert nines hova e1belyezkedni, min
denmesszevano If A nem-koltozes eppugy az okta'tasi
rendszer kezelesenek taktikaja labet, mint a koltozes.
Ezt azonban statisztikai m6dszerekkel lehetetlen vizs
galni",
UErdekerven;lesito ll koltozes: egy wagye ~~ete
A teny1eges koltozkodesi fo1yamatokat vizsga1tuk. meg
Komarom megye teleptileseinek 1965-1980", kozotti adatain~ Az
orszag tobbi reszehez bason16an itt is jellemzQ a va.rosok 1elekszamanak novekedese, a faIvakban a a,lkossag szamanak csok
kenese c lm a varosba aramlas a megyeben meg a hatvanas evek
ben sem olyan mer tekii, min t amilyen a,z or szag gazdasagi1ag....
tarsadalmilag kevesbe dil1amikus teruletei:n; a falvak n6pes
seg6sokkenese sem olyan erotelJes~ Mint mas osszetett tarsa-
dalmi jelenseg eseteben, itt is nehezen valasztbat6 e1 az ok. os az
ss az okozat: az iskolakorzetesites a megyeben kevesbe ero-
teljes mint az orszag mas ter'liletein /75 telepliles koz'li1
1980-ban II-ben nem voltalta1anos iskola, ezek koztil 7-ben
6voda mlikodik/"
A harom vizsgalt eVben/1965, 1970, 1980/ kiemelkedoen
pozitiv vandorlasi egyenleget a megye ket hagyomanyosan UT
banizalt, iskolavarosi szerepet petolt5talep'li1.ese ntutatott$
Amegyeben :folytatott interjuink rnegerositik a statisztikak
b61 .l:evonhai6 kovetkezteteseket: e va-rasak az iskolazottabb,
magasabban k~pzett lakossagi csoportok kedvelt lak6helyei.,
A nepesseg viszQnylagos stabilitas8, egy-ket kiskoz
seg tart6san eros nepessegvonzasa jellemzo a Pil.is ss a.
Dunakanyar tele.pUleseire 4) KetsegteJ_en, hogy vonzasukhoz az. .
UdUl~si funkci6 kta.lakulasa esmegerosodese is hozzajaruJ.t
fez a mindennapieletben a f'ej15d5in:frastrukturalis ell~i
tottsagot, a j6 kozlekedest is jelenti/, ha azonban a.ne
pessegstabilitast ugy erteJ.mezz'lik, mintaz emberek e:tegedett
segetlak6helylikkel, akkor klilonos f'igyelmet erdemel akoz
okta tasi ella tot tsag: gyakorlatilag mindenUtt. van 6voda saaltalanos iskola /ha mas nem, akkor als6tagozat/, j61 meg
kozelitbetok a :fovaros 2 illetve a megye iskolavaro-sainak
kozepfoku in'tezmenyei"
Ellentetes tendenciat mutatnak amegye delnyugat:t
cs'iicskenek apr6f'alvai, s nehany kozseg a dinamikusabb tele
pulesek szomszedsagaban, amelyek kevesse tudtak profitalni
amannak a:fejlodesebol.·.. /Az okok: osszef'Uggesrendszeret te
leplilesenkent kellene vizsgalnie/ NepessegszarrIDka~'tekintve
ezek a ktizsegek nagyjab61 bason16a~ a Pilis emlitett :falvai-. . .
hoz q Nem ezzel fijgg tebat Bssze, hogy a pilisiek meg tudt&k
tartani iskalajukat, 6vodajukat, az ut6bbiaknak jobbik eset
ben csak 6vodajuk vane Lakossaguk tarsadalmi osszetetelet
tekintve a kozsegek e ket csaportja kozott jeJ_entos a kli
lonbseg akar az iskolazottsagot, az eletkori szerkezetet, a
:foglalkoztatas szektoralis megoszlasat vagy a szellemi fog-
22
lalkozasuak ara.nya t vizsgalju.k. Nehezen ker'iilheto meg a ko
vetkeztetes:. a. minden szempontb61 kedvezotlenebb',"helyzetti la
ko Beag kevs'sbe tud ja. megved~ni gy'ermekei iskolaz ta. tasaval
kaposola,tos'erdekeit /alkalmasint :felismerni is/_ Igya,z ok
tatasi ellatas f'ejlesztsse soran az alta,lan,os iskola, vagy az
ovoda megtartasa-f'ejlesztese csak alternativakent :fogalmaz6d
batott meg a megyei iranyi'tasban .. Ezert nem latszik erosza,
koltnak a kovetkeztetes: e f'alvak .lakossaganak az a, csopor t
ja, amely /tobbek·k6z~tt/ iskolazasi erdekeit f'elismerte as
srv~nyesiteni tudta, igyekezett as igyekszik elkBltozni. A
szelektiv vandorlas .... abogyanaz orszag mas tertiletein is
hozzajarul a kedvez5tlen tendenciak tart6sodasaboz es halmo
z6dasahoz: az ott ma.radt 1akossagnak meg kevesebb a. leheto
sege teleplilesenek .... kovetkezeskeppen egyeni eletf'eltetelei
nek - javitasaboz-f'ejlesztesehez.
lia Komarom megye e kat terseget allitju.k; szembe egy
massal, akkor meg egy megal.la.pi tast kell tennlink .. A Pilisben
szamos nemzetisegi kozseg van, koztiik olyanok is, amelyek
igy ,vagyugymeg tudtak orizni nemzetisegi a,zonossagtudatukcit
a baboru'utani evek nemzetisegi politikajanak e11enere i8*
MEt. a nemzetisegi nyelvliseg megorzese oktataspolitikai prog
ramma va-lt, s azonos lelekszamu :fa,lvak eseteben n~gyob.b az
alapel.l.a tashoz jutas lehetosege ott, ahol ez't anemzetisegi
osszetetel 'indokolja G /Hadd em1ekeztessiink az iskola,korzete
sitessel kapcsolatos,1971-es allas:foglalasra, amelya tart6
san 10-nel kisebb letszamu altalanos ·iskolak megsztinteteset
iranyozza elo, de kivetelt tesz a nemzetisegi iskolakkalf1/
Ez a sajatos lakossagi erdekervenyesites f'ejez5dik
ki a.bban, bogy az e szempontokat f'igye~men ki~til ha
gy6 kBzigazgatasi es iskolai centralizaci6 ellenere
van falu, amely :felso tagoza..tos gyer,mekei t nem az
eloirt magyar korzeti iskolaba, hanam a. szo~szedos
ktizigazgatasi egyseg nemzetisegi ,iskolajaba jaratja_
A j61 kieplilt kozoktata.si :Lntezmenyha16zat onma,gaban
term~szetesen nam elegend5 ahhoz, bogy egy-egy lak6hely voq-..
z6va valJek a bekoltozok, s kedveltte sajat la,k;oss'aga szama-
ra .. A Duna mentenek ipari savja.ban tobb teleplilesnek :fogy a
2 3
n~pess~ge, s ustikkent a megyesz~~bely 'kbr'bban igen nagy
mer t'ekU vonz'sa. is" TJgy ve1jUk, itt a,l.apvetoen e1 tero okok
ka1 ftigg ossze a,z elko1toz~s /vagy a bekoltozes csokkeno
rn~r't~ke/. I1yen oknak mindenekelott az ipar'term~szet- es
kornyezetrombo16 ha,tasa latsziklll A term~szeti kornyezet k'
rosodasa - csakugy mint az ~pftett kornyezet elmaradottsaga
rom1asa - nem mindenki szamara egyarant ":fontos". Ezzel kap
cso1atban.m~g inkabb erv~nyesnek latszik, amit a hanyat16
apr6:falv a,kka,1 kapcsola than megf'ogalmaztunk: csak a legkep
zettebb, legjobb szooiokul turalis he1yzetU" egy~neknek ~s csa.
ladoknak'vanarra' 1eht3t~sege,'hogykornyezet'likminosegevel
kapcso1atos erdekeiketervenyesiteni tUdjak a rende1kezestik
re a116 egyet1en kon,:f1iktusmentes:formaban: e1ko1tozessel.,
2 4
J' (> ~ ... c , P /
IIl e ERDEKKUZDELMEK A :KOZEPFOKU KEPZESBEN"' ._.__,_._=O'f~ ~_
:Minden ev tavaszan, amilcor osszesi tik. a koz~p:foku
tova.bbtanulasi jel.entkezesi lapokat, a nepi- 8S a hetilapok
ban el.Okelo helyre kerlilnelc a pa.l,yavalasz tassal kapcso1a tos
tud6sitasok~ E tudositasokb61 rendszerint nem maradnak e1
az ujsagir6 vagy a szakigazga~asi szerv~k illet6keseinek meg
Iogalrnazasaban - ~a panaszok: a nyolcadikosok ismet nam a hi
vatalos terveknelc, a ga,zdasag rnunkaerosz'Ukseglete1lek, a, be
iskolazasi lebet5segeknek megfeleloen v&lasztottak$ A szem
rehanyasok cimzett,jei a szUlok, akik. gyermekeiket mindenaron
kozepiskolaba akarjak jaratni, illetve az isk01&k, a pedag6
gu.stesttiletek, amelyek meg mindig nem keszitik :fel' tanu16i
kat a helyes palyava.laszt8~sra.. Mire a tenyleges beiskola.zas
megtortenik, az orszagos aranyok iskolatipusonkent nagyjab61
az ".1oirasoknak't megf'eieloen ala.kulnak. De mindig vannak
sza.kmak, amelyek egyal talan :nero vagy nem elegendo' ta.nul.6t
tudnak beiskolazni.
!!ianyszakmak es_ tuJ_jelentkez8sek
A kozepf'oku oktatas tobbek kozot t azer t is neura,lgi
kus pont,ja isl<olarendszer'tinknek, mert az egyeni erdekek erv8nyesitesenek itt a legszelesebbek a lebet5segei@Nemosak
arr61 van sz6, hogy a kozepf'oku tovabbtanulas nem kotelezQ,
hanem /meg inkabb/ a.rrel, bogy a kiva.natosnak ite.lt orszagos
beiskolazasi aranyokat esak sokezer, kozvetlenul nem szaba
lyozhat6 egyeni dontes osszehangolasaval lehet
vabbtanulasi don teseke t ezer t az iskolazas sal.
f'ontos
taktikajanak tekintbetjUkm
A koz s terjedesenek jellemz5je, hogy
a gimnaziumi tovabbta:,nulas visszaszoru.lasava.l, a szakiranyu
kozepfoku oktatas kiszelesedesevel ment vegbe~ A hetvenes evek
e1s6 feleben meg ta.rt6snak la.tszott az az allapot, bogy a
kozepfoku tanulrnanyaikat megkezdoknek mintegy a. :feie szak
munkaskepzesbe 1 :fele kozepiskolaba torekszik~ Ezek a megosz-·
2 5
l~sok a hetvenes ~vek ktizep~ig ,orsz&gos szinten nagyj~b61, .
megegyeztek a beiskol~z~si lebet5s6ge~kelm Azaz, ha voltak
is f'esz'Ultsegek a kereslet~s kinalat kozott, ezek orszagos
szinten ss iskolatipusonkent nemigen jelentkeztek .. A hetve
nes evek kozepet51 azonban csokkenni- kezdett a. szakmunkas
kepzesbe jelentkez5k aranya, jelentosen megn6tt a szakkozep
iskolaba, kisebb mertekben a gimnaziumba jelentkezoke<l Az
oTszagos .a.datokat vizsgalva hiany jelentkezik minden isko
latipusban: a gimn~ziumban es a szakmunkaskepzesben kevesebb
a jelentkez5, mint a fer5bely, a szakkozepiskolaban a fero
hely kevesebb., Ennek eredmenye, hogy gimnaziumba. :i.s, de kU
lonosen szakmunkaskepzobe tobb tanu16 kenyszerUl, tuint aha
nyan eleve igy terveztek, a szakkozepiskolaba f'elvettek. sza-
ma pedig kevesebb; magasabb azoknak az a..ranya., akik /legalabb
is az altalanos iskola el.vegzesenek eveban/'nam. tanulnak to
vabb, mint a tovabbtanulasiszandek alapjan varni lehetett e
A kozepf'oku 'kepzeshez.:rUzodo l.akossag:i exdekek
Az egyes iskolatipusokh~z, ezeken bel'ti1 is az egyes
szakiranyokhoz kUlonbozo l.akossagi csoportoknak f'Uz5dnek er
dekeik .. A :ferobelyekert :folyta,tott versenyben - tekints'link
e1 itt most az intezmenyek egymas kozotti, a. 'tanulok :megnye
reseert folytatott versenyetol - egyenlotl.enek az, eselyek~
A 1a k6hely telepliles jellege tar t6san be:folyasolni .lat
szik a tovabbtanulasi szandekokat. A hatvanas evek kozepetol
az altalanos iskolat bef'ejez5k kozul tovabbtanulni nem szan
dekoz6 :fiatalok aranya legdinamikusabban a kozsegekben osok
kent: a kozepfoku oktatas a.ltalanossa valasanak :fa tenyezo=
jet a kozsegi lakossag'iskolazasi torekveseinek. valtozasa
jelentette" Budapest, a tobbi VaTOS ss a. kozsegek kozott
fennmarad6 klilonbsegek tendenciajukban a kora,bbiboz hason16
rangsort t"likroznek, am 1980-ban mar a ko~segekben is tovabb
tanulni k~sztilt a nyolcadikosok 95 %-a /1967-ben a megfele15
arany meg 77 %volt/Q
A varos-kozseg skala. egy i.~l1yeges vona tkozasban tovabb
ra is meg6rizte dichot6m jelleg~t: mig a varosokban a tovabb-
2 6
tanu si torekvesek a ko~!;episko].ara to tak ~t, a kbzs~gek-
-rJen meg a sZ8d~munka.skepzes irant erdekJ.odok ara.nya novek.szik ..
...,4.. szakjelJ.egU kepzes Lranti erdeklodes magas szintje mind
k6t telepUlestipusra jellemz5, de a falvak lakossa.ganak lje
lentos resze osak most h6ditja meg ma.ga. sZEunara a szakrnun
kaskl~'pzest" Jellegze tes k'lilonbseg, bogy legnagyobb ipar i
kozpon tunkban, a f'ova.rosban egy-egy ta:t.l:u16i ev jara th6I £'81
annyian kesz'lilnek szakmu.nkaskepzobe, mint a kozsegekben@
Valoszinlileg a kozepfoku kepzes szakiranyainak isko-
la tipusonkenti megoszlasaval is osszef''ligg, hogy a- tovabb
tanulas iranyanak kivalasz tasaban a f'iuk es a lEtnyok kozot t
je1ent.os klilonbsegek vannak: a hagyomanyos IIf8r£i szakmakban H
szakmunkaskepzes, a "noi szakmak il tobb~egeben szakkozepisko
lai kepz~s folyik.
A sza.kmunkaskepzesbe jelentkezQ lanY-0K aranya
az eJ_mu1.t 15 evben gyakorlatilag nem valtozott, egy
egy nyolcadikos eVfolyamnak. 27-30 %-8.<1> A fiuknak tobb
mint a fele kesz'lil szakmunkaskepzesbe, a betvenes
evekben lassan csokk~n az· aranyu,k.Kiilonosen nagy a
lanyok tu,lsulya a gimn.az iumban: a, tanu16knak min tegy
ketharmada ... A szakkozepiskolasoknak is tobb mint a fe
let lanyok adjak0 Az iskolazottsagban megfigyelheto,
s ujabb nemzedekekre kiterjedo nemi kUlonbseg /a £e1
nottoktatasban erettsegizoknek is rendszeresen tobb
mint a fele no/ megjelenik az orszag foglalkozasi
szerkezeteben. Va16szinii, hogy a. noi :foglalkoztatott
sag Kozel teljesse valasa hozzajarult az iskolazas
ilyen aranyainak kialakulasahoz<§l
A .lanyok es fiukiskolavalasztasaban jelentkezQ kli~=
lonbseg varosokban kisebb, mint a f'alvakban, a dinamikus
terUleteken kisebb mint a. stagna16 vagy a hanyat16 videkeken ..
Azaz mennel kevesbe varosiasodott egy ter'Ulet, annal ritkabb
a fiuk kQz8piskolai tovabbtanulasa ... Ez az osszef''ligges csak
reszben magyarazhat6 a teleplilesek foglalkozasi osszetetele
vel, azzal ugyanis, bogy a varosol<ban, a dinamikus vidE3ke
ken tobb a szellemi-ertelmisegi foglalkozasu, tobb a szak-
2 7
nn.1nkas .. Munkascsall-tdokban is gyak.rabban. jar a lanygyermek
k~z6piskolaba, mint a fiu, s kUldnbs~g ugy no a k6t nem.to
vabbtun'lLlasa koz 0 t t, abogyan BUda pes t t61 a t obbi varoson ata faluie; haladunk ..
.1972-os adatokon alapl.l16 szamitasok szerint a. budapes
ti szellemi foglalkozasuak haztartasaiban 2,9-sz~r
volt nagyobb a koz6piskolas fiuk, 2,2-szor nagyobb a
k()zepiskolas litnyok aranya., min t a munkascsa J_adokban <!
A ktizsegekben a megfele16 szorz6k4,7 68 2,8 36 • 1982
ben Budapeston vegzett vizsgalatunk eredmenyei azt mu
tatt6k, hogy meg a f6varoson beltil is hason16 1ak6he
lyi kUlonbsegBk va.nnak: a peremker'liletekben e.lo szel
lemi foglalkozasuak haztartasaiban a fiuk 2,3-szor,
a lanyok 1,4-szer gyakrabban mennek kozepiskolaba mint
a munkascsa.ladokban, a belvarosi, belbudai kerliletek
ben a fiuknal 1,5 8S a lanyoknal J~, 4 az eseJ~yszorz6'" 37
A koz8piskola t teha t inkabb a lanyoknak tervezett eJ_et-
palya szempontjab61 tekintik. kedvezonek, inkabb a nagyvarosi
gyerekek szamara mint a fa,lusiaknak" A szakmunkaskepzes pe
dig oppen ellenkez6 iranyban gyakorol vonzerot", Itt nem a
kUltinbozo tar sadalmi re teghelyze t'il, szooiokultura.lis t ter'h
csaladok iskolarendszerii tanulashoz va16 viszonyar61 van sz6
csupan - az "iskolaidegen" csaladi milio elvilegegyarant
kel~ene hasson a fiu-os lanygyermekekre Szerepet jatsz
a klilonbsegekben a k02a3pfoku okta tas kepz8si ir anya ina k szeT
kezete mellett az egyes kepzesi szintek: 8S iranyok nyujtot
ta. jogositvanyok 8S kep8sitesek konvertalba1Gosaga /mit kezd
het egy fiu gimnaziumi erettsegivel'? mit kezdhet egy szak,=
munkasbizonyi tv8.nnyal? .stb@/, a hagyomanyok ereje /mi a sze=·
repe egy nonek a csal~d ~let~ben, az anyagi javak biztosi
tasaban? stb .. / ..
A szakmunkaskepzes irant a nagyvarosokban~ dinamikusan
fejlodo telepUl~seinken csokkeno erdeklodessel y s az intez=
menyba16zat koncentraltsagaval egyarant os szef''ligg , hogy a
helyben lak6k nepesitik be a szamukra legvonz6bb iskolakat
/gimnaziumokat, szakkozepiskolakat/, S osak aZ altaluk Ure
sen hagyott ferohelyeket fogla.J~jak e1 a varosok kornyekero1 9
28
az Ol'szag tiivolabbi videkeir jott tanu16k., Klilonosen e~te~
sen rmltatkozik oz meg Budapesten 8zert 1 mert - osszef'ligges
ben a f5v~ros nepessegenek magas iskolai v~gzettsegevel -
itt csC5kkent a legnngyobb tekben a szakmunkaskepzes v'onz-
ere,jo: a szakmuIlkc1ustanu16knak 811ig fele helyi J_akos ..
A fovaros okta tas'iranyi tasa - egyebkent mar l.egalabb
f61 6vszazada - vultozatlan er5feszitessel, de v~lto
z6 sikorrel torekszik arra, hogy ktizepiskolai h~16za
tit sajat lak6inak tartaa meg, kozigazgat~si hataran
kivUlieket inkabb csak a szakrrrunkask~pzesbe engedjenCSl
J6.1. mut;ltJa ozt a diakotthoni ferohe~tyek iskolatipu
sonken ti aranya: a hetvenes 8"\Tek vegen Budapesten
csa knew hiiromszor annyi :ferohelye vo:l t a SZ8. kmunkas
tanu16kna k, min t a koze piskolEisokna k; or szago s 2" tlag
ban ugyanakkor a kozepisko1ai di~kotthoni fer6helyek
ar~nya volt magasabb~
_Igy tuJ.ajdonkeppen ,he1yrea.l.l a Hrend": akik szakmul1
ki'tsk{) pZGsbe t(jrekednok a kUlso aggJ.orm3ract6s gyUrtib5.l ~ a
hat{irszelekrol, bejutnak a szakmunkaskepz8sbe - j6J.lehet
osaladjaikt61 tobbe-kevesbe tavol.
Bar a szakkozepisko1ai oktatas kiterjesztese egybe
csngett a domina16 lakossagi igenyekkel, nem allithatjuk,
hogya lakossag kUvetolte volna ki ezt az iskolaformat: az
elodint<3zmeny, a technikurn megszUnteteset maig hibas okta
taspolitikai lep6skent emlegetik, statisztikak arra utal
nak, hoeya l_etes'lilt uj szakkoz6piskolak esak evel·;: multan
tudtak el.t'oc;ndtatni magukat a lukossEtggal" Ugy t'tinik, bogy
a szakkdz6piskolai kcipzesi forma 85 azok a lakossagi oso
portok, amelyek gyel'mekeiknek ~rettsegit is, szakkepzettse
got is ttirekednek adni, lassaosk~n tal~ltak egym~sra@
l.Jgyancsak f~okoza tosan m6dosul.t a gimnazi1jtw ea a szak
mu:n\~Askepzok t~rsadalmi szerepe, :funkci6ja is .. Ha lakossagi
nyomfJ..srb~l besze1het'Unk /eltekintv~ az egyeni sa informalis
befo.lyasolasr61, a.mel)rnsk. ki tel' jed tsegerol, sulyar61. ada
tnink nincaenek/, azt t'okent abban la.tjuk, a lakossagnak
/n tanu16knak/ me.ly caoportjai vettek birtokba kozoktatasi
29
rendszer keretei kozott hozzaf'erbeto egyes i8k01a tipusokat,
s mennyiben m6dosi tot tak ezeket 11 sa ja t keplikreu.a Ezzel 'ka p
csolatban a mondottakon kivU1 fokent az erdemel figyelmet,
hogyal1 valtoztak az egyes tipusok szelekcios ss rekrutaci6s
kriteriumai, lehetosegei~
A ba tvan8 s evek kozepe 6ta - ami6tagylijtik es f'81
dolgozzak a tovabbtanulasi szandekok adatait - jelent5s val
tozasok 'k;ovetkeztek be az egyes iskolatipusokba jelentkezok
tanu.lmanyi eredmenyeiben., A ginulazium egyer telmlien a legjobbt
tanulmanyi eredmenyUek iskolajava va.l t, a szakkozepiskola a
kozepeseke es jobbake, a gyengebbeknek., ha tOVEtbb akarnak
tanulni,' a szakmunkaskepzomarad lll Ez a m6dosulas.f'okozatosan
ss toresmentesen kHvetkezett bee Az idoszakban allamies
parthatarozatokban fogalmaz6dott meg prob.lemakent a szakmun
kastanul6k gyenge tanulmanYi eredmenye, 8 szakkozepiskolak
csekely szerepe a :felsookta tasra va.le :felkeszi tesben., :A sze
lekta16das makacs fennmaradasa~ konzerva~16dasa azt. bizonyi t
ja, bogy a legmagasabb szint'li allasf'oglalas is ha.tastalanna
valhat az erdekeltek ellenal1asane
A legmagasabban isk.olazott szHlok gyermekei gyakran
akkor is gimnaziumba, esetleg szakkozepisko.laba torekednek
les jutna<k bel, haalta,lanos iskolai eredmenyeik alapjan ez
nem varhat6 tolUk@ Fend terminu 1 az e magatartast meg-
hataroz6 beallit6dast i ontudatnak n nevezziike 38
A pedag6giai ontudaton alapu16 magatartas mintat adhat mas,
az iskolaval kevesbe banni tud6 csaladoknak is<lI Budapesti
vizsgalatunk adataialapjan a.llapitottuk meg~ bogy e~tel
misegi~~szellemi kornyezetben betani tott .... , seged-es szakmun
kasok gyermekei az ertelmisegiek gyermekeihez hason16an ilvi
selkednek":ttibb ktiztittUk a j61 tanu16, de viszonylag gyen
gebb ta11.ulma.nyi eredmenyekmellett 'is gyakran je.lentkeznek
kozepiskolaba.OlI M1.lnkaskornyezetben ezzel szemben gyakori,
hogy - klilonosen a fiuk ~ viszonylag j6 tanulmany~ eredme
nyeik e1.1enere szakmunkaskepzobe m.ennek@ A pedagogiai ontu...
dat, az iskolarendszer magabiztos kezelese nem csupan a csa
ladban tanulhat6 meg, hanem /legalabbis/ a sz'likebb l.ak6helyi
3 0
k~rnyezetben~ Ehhez azonban 't~lhet5, 61m~nyszerli magatarti
51 mint~k sztiks6gesek6
A kozkelet'li v~lekedes szerint a gimna!3iumba ,jeJ_entke
Z oka t lelle t a legkonnyebben mas i skola t ipu.sba at iranyi ta.ni ,
mivel a gim:nazium egyik funkci6 ja a palyav a1a.sztas ki tolasa ...
Ujabb vizsgalatok adatai azonban ellentmondanak ennek an~-
t k 40 A . . #. b t .. k '" i k d k 1 . k bbzone _ gl.mnaz1.um a ore ~.rOL{; ra.gasz 0 na, eggya ra an
a valasztott i5k018 tipusahoz /a megjelolheto masodik intez
meny naluk osaknem mindig egy wasik gimnazium/" A.sza.kmun
kaske,pz8st valaszt6k ugyancsak ragaszkodnak az i8kolai szint~""
hez /kev~sbe a szakiranyhoz/: ezt erthet6veteszi a gyenge
tanulmanyi eredmeny, magasabb szint'li iskolaba bejutni leg
tobbj'lik szamara irrealislenne", A szakkoz8piskolaba ~orek
vok a 1egbizonyta1anabbak: nemcsak gyak1.'abban neveznek meg
egyeb szakiranyokat, hanem inkabb hajland6k gimnaziumban
vagy szakmunkaskepzoben is tovabbtanulni,ba a.z elsa helyen
megje10It iskolaba. nem jutnak bee Ez tulajdonkeppen azt ,je
lenti, bogy a szakkoz-..:__---.::::--~....;.,......-~-~;--.~-._••-~~•••~"-":"""'-"'"~""""'-"""~~m~.~-"''''~""""""""""''''''''''..;;",,~''''''--,
sat. Mas szempontb61 azt a kovetkeztetest is Ie lebet von
ni, - em1ekeztetve a szakko2lE3piskola nagy es novekvQ 'nepsze
rUsegere '-, hogy szelesedik a tarsadalomnak az a retege,
amelynek szamara problemat je.lenta tovabbtanu1as mikentjee
Ez azza1 jar egylitt, hogy szukli1 az a reteg, amelyben fel
sern mer-iiI a tovabbtanulas lehetosege, illetve magat6I erte
todonek fogadja e1 a szakmunkaskepzest,ha osak az marad
nekill>
Erdekek ea erdekervenye::,.i tesek a paIy~vala.sz tasban
Az iskola sa a. palyavalasztas osszefiiggesen azt ert
~uk, hogy az iskola megva1asztasa a palyavalasztasnak a1a
rendelve tortenikeEz az osszefugges termeszetesen nem abban
az ertelemben ervenyes, bogy a 12-14 ~vesek ~s csa1&djaik
tebbsege ma.r v~gervenyesen dontott a :fe1nottl~ori :foglalkoza
si specializaci6r61, a dentes a palya szint jere /:fe1sofoku,
J 1
koze,Pfoku va{j'Y alacso:uyobb/ es a 'ta,g'abban erte.lmezntt p{t.1.yu·-
, 't I' tL. t'" I'd' 'J '1 t" d" t.'l<.orro vOYl,]tkozoan ··,OrU..Il :J10"0 va 0 1. pa _yava asz' aSl on Jes-
110k.• E7i{~rt YH'Ht ()rduktnJ.en megvizsga1ni, mi1yen motivumok
KibS
\1ik c>sszehn ~c;UILLi ta.sra is: bogyan val tozott a motivumrendszer
1()6J.. -tllJ...198.! -,ie)' .. A f'iul\: inditekai kozott az elsa be.lyeken
s7.nrepo1 iJ .jb koreset lehetosege ....Jelenlegi berrendszer'link
knrntei Id5zi:jtt tormoszotesnek kell tekinteni, bogy az anya
ci tunyo:0()k fontossaga nagyobb a szakmunkasnak keszUloknel,
mi.nt ,1 s:0e]_~Lerni-ertelmisegi palyat valaszt6k:nal .. Am nemcsak
CHT<51 V:.ln SZ(>,. A leendo f'oglalkozas olyan ertskei, mint az
;~ .l.ko tfJ lHunk;] , az elmelyUles lebetosege, a kotetlenseg - a
p,ilynv{lla sz tas tov{tbbi megha. tar'oz6 indi tekosopor t ja i - ter
meszeteson h{ltterbe szorulnak a szakmunkasna'k keszU15knel, s
llrtGyobb a szerepuk a szellemi vagy ertelmisegi palyak va1asz-
tas6_ban .. 1961 os 1981 kozott a legnagyobb .valtozas az indi
t~kok fontoss~gi sorrendjeben az, bogy e15terbe kerUltek a
munkukcjrUlmenyek, a tarsadalmi elismertseg, az egeszseges
61etm6d, s a masokon val6 segites motivumaie
A lanyoknal 1961-ben a vegzett munka fizikai konnyli
BegS, a munka tisztasaga voltak a motivaci6s 1ista elso he
lyein, s ezt kovette a j6 kereseti lebetoseg igenyee Husz evmulva a kereseti lehetosegekkel kapcsolatos motivum eroseb
ben szorult hatterbe mint a fiuknal, a tiszta, konnyu munka
vezet5 szerepet felva1tottak azok az inditekok, ameIyek a
korlilmenyekre, a masokon vala segites lehetosegeire,
elismertsegre vonatkoznak.
A fiuk ss a lanyok motivumrendszerenek szerkezete ko
zeledett egymashoz, az anyagiakkal ~ssze:ftigg6 inditekok azon
ban tovabbra is fontosabbak a fiuk, -mint a lanyok szamara la
ferfi csaladf'enntart6 szerepet alapvet5en nem kerdoje.1ezte
meg a kozel teljesse va1t noi foglalkoztatottsag/e A 1anyok
nal csakugy mint a fiuknal az anyagiakkal kaposolatos indi
tokok a szakmunkasnak kesz'li15k csoportjahan dont5 sulyuak,
mig a palyavalasztas egyeb - az alkotassal osszef''iiggo, szo-
32
e LI b il. lUi s t r f! ~L iJ~ t E) J_o 'z () s t b.. - ind i t eka i a r 0 ~l s () - (~S ldi 7. (~p
sv;i..ntH JJ{llyakat v{tlasztbk:n{ll kapnak nagyobb hang-sulyt.
l( szociolbgiLl i (5ss7.C'-Az
ole jeD megfoe'a ~Lma zo t takboz. Az i sk.olav8,J.a s:;; t{U~hClll
~~i '; Y(~~,~~"_~~!~~g.~;:,,,!s"~~ls,,.1:,,t~lQ,,,~Q,fJiu~1s,.,Ji,!",,L,,,,..~,!~~,,,~,r,~,~m._~",~.X~~z,,Y-,~,J-",,§1s"{~,!L9~h~£u,,.!~~w
,i.J.1utve a tarsadalom vertikalis szerkezeteben csoporto,rdek;-:-
k~ tisszegz5dnek. Az egyes csoportok elter
-,,---·"--r.r1J'"bo·'·"""'n1l.n f'elezer vele tlenszer'ii osszevaloga to t t buda
posti nyolcadikoskozott mindossze harom akadt, aki - jatek
hbl,'ll1eggyozodesb51 - fo1?slegesnek minositette az erettse
gi mec-szerzeset sajat e1etpalyaja szempontjab61. A megkerde
7.ott nyo1cadikosokl1ak egyebkent mintegy 30 %-a jelentkezett
szakmunkastanu16nak. A je1entos e1teres arra uta1, hogy sza
mottev5 nagysagu 1akossagi csoportoknak nines lehetoseglik
iskolazasi erdekeik ervenyesitesere.
A 1akossagi erdeklodes onmagaban rendszerint nem
elegendo ahhoz, hogy megva1tozzek a ha16zat, a kepzesi ki
nalat. Az intezmenyhal6zat befolyaso1hatat1ansagaviszont
nBveli egyes int6zmenyek lehet5seget arra, hogy valogassa
nak a jelentkez5k kozott, mas intezmenyekei, szakiranyokat
arra kenyszerit, bogy erjek be a "maradekkal"o
Eddig esak nehany esettanu1mannyal siker'lilt nyomon
kovetnUnk, bogy neme1ykor ervenyes'li1ni tudnaka. 1akossagi
erdekek: mindenekelott akkor, 'ha szervezeti, intezmenyi er
dekekkel erintkeznek, illetve lebetseges a kompromisszum.
Az isko1ankenti tanu161etszamok, pontosabban az egy tanu16
csoportra jut6 tanu16k sz-ima. a 'kozepisko1akban gya.kran azt
jelzi, erdekli-e a kornyeken e10ket az isko1a kepzesi prog
ramja. Az isko1aba je1entkezok, a megnyerhetok szama olyan
szintre s'li1lyedbet, ami mar az isko1a puszta letet, f'ennma
radasat is vesze1yezteti. Ilyen esetben az isko1a ketf'e1e
taktika kozott valaszthat: nove1beti beisko1azasi korzetet,
lID nnlH'k lHC'{jVcUU1:1h.. ;\ f'eJ_tetoJ.(li /lIIi,rHlnn(.]<.<di:)tt n elj i\kll t IllOll
-, onllok h:iJUIYftbc:nl (~{';Y kisebl> kilITly{,k l:,kos::-;{lC,'[l.r:l SZ{UI1i. j'll;ll
cst I p;"",n/.. Va gypod Le,' : I r r 8 kenys'/, n r'ii.l, IH)C;Y u J pI' or .LIc) k: I L : l.l ,1,
k1 LSOll lei. '" El1nek u{';yanesak S:,;o;{UIIOS, nnh()zn:n ki'LLlI\..L tll:l b') t'('J-
/.,'·LuJc ,,1':111 :J m(~{';rnlo1oen kE~pzeti; 'pOd:lf~6c;usokt(d. H S'/,Uklll:1L
J ,.I' or.i. ,l11t1 k meg-i' e J n.li) mil SZ8 ki llor 01H.10 '/,c~ so k: be H I~ (H':?'; C' S{l J,{'; ..
I)(, .1. <1 n k (~n t 0 {';)T a 1 f old :L HIe '/, ()v 6.1' 0 S S z a kk() Z 0 pis k 0 .L\ ,i;'\. I' ; \
II i v;\ t k 0 Z 11.1 l k .. A s Z 8 k l( () '/, Cl pi oS k 0 .1.n f.- ~ r () d e t i ~t (\ {'; ;1 11 n I y i
llil{';yiiZellll sr;(un{l.ra kepzott I1Jlulkacu'f)t, do mUki:id6se Il;'i:-n\,
(!VC 11 t{Ul :1 Jelen tkez6k sz.ima IHlGY mer t(~~kben cs()kkcn t :
oj t'oG-yl.nk, ,l'/,ok a nn1nkaholyek, nmolyok a k,{)pesi t6snel\..
111(~{l;J'el(~J.f) J'oglnlkoztnt2lst biztosi t,ottLtK .. Az iE.ikola
oJ.{)bb l'ul';ionLtlis beiskol{;tzasi J.ehet6seget "szerzott
mue;", lJI<1jd amikoT igy SOIl1 tudott ologondo jolentke-
7t () J' 0 S y; 0 t' t; t 0 nn i, " k i jar tilee;y s.pa cia1 is, e 1.ru61e t -
L{';(tlY 0 S k(~ fJ7, 6 sipI' of i 1 t ..
;\ J;lko;;s(l{':n;d" sz{ikc)sek az erdekervenyesi tesi J.ehet<")segei? :!
ki)z6pJ'oku ok1,<1 t(lSS:LL kapcsolatban is .. A k'ozepiskola szabud
V{t.1.HS:;;L<'iS(Ul~"'~ - itt-ott megnyirbalt - allampolg{tri jOg'A
rizonban egy f'ontos ter"lileten lehet6seget teremt az erdek
6rv6nyesit6sre: jobban vagy kev6sb6 benepositeni egy-egy
iskolat, szakiranyt. Ez a utaktika 11 , legalabbis Szels5s6ges
esotokben aTTa kenyszeriti az intezmenyrendszert, bogy a
lak~oss{.lg ordekeinek megf'eleloen m6dositsa programjait<9
A fen t iekben a z t .pr6bal tuk bizonyi ta.ni, bogy a z 1s
kol~z6shoz va16di - tarsadalmilag ~s egy~nileg-pszicho16
ginilug beA~yazott - 6rdekek ftiz6dnek. Ez6rt hatastalan a
r<iboszeles, a lebeszeles, tula jdonkeppen a palya iranyi tas
is, ha onmaC;;l t csupana maga s szintti okta tas- vagy gazda
R~gpoli ika eszkozek6nt 6rtelmezi.
IV 0 ,FELSOOKTATASI TAKTIKAKI w' ,
Az ~retts~gi i~'nti, ntivekv5 ~rdekl~d~s alapj~n 20n
:fekvonek latszik a kovetkeztetes: elo'bb.."ut6bb atgyUrUznek a
tovabbtanulas ira-nti igenyek a :felsooktatasra is<l/ Nemzet
zi iskolazasi trendek is ezt a feltetelezest latszottak
megerositeni: a legtobb ipari orszagban a batvanas, egyo
sekben meg a hetvenes evekben is magasabb volt a fels50kta
tasban resztvev5k szambeli novekedesenek rat&ja, mint az
e152:0 evtizedben Cll A' hetvenes evekben azonban ma.r nH:~g',Jo-l(:':n
tek az ellentetes fejlodes jelei is: Svedorszagban, az
NSZK-ban a novekedes megallt, illetve - plo az USA-ban,
Svedorszagban - az erettsegi ~ tani egyeb oktata.si programok, .., "t t 42nepszernsege no meg.
Magyaro.:rszagon 1983 nyaran sok ev 6ta. eloszor tfe~l·=
veteliket hirdetett nehany egyetemi as f'oiskola:i, f'aku.l s ..
A "meri tesi bazis lf - a kif'ejezes sokaig' dsak szuk korben
nasznalt 8zakmai zsargonsz6 - szUktilesenek problema. bevo~=
nult az oktataspolitika sz6taraba. Ami a f'elsookta fe-
101 nezve Umeritesi bazis", az a masik oldalr61 a £e1s
tatasba va16 jelentkezes, odat5rekvea. Elmarad a faI
tas expanzi6ja? Ugy t'tinik, igen@
A felsooktatasba jelentkez5k teljes sz&ma - tva
a na.p.pali mellett az esti es a levelezo tagozatokat' - a
hetvenes evek elejetol 45-50 ezer kortil mozog@ A felyeteli
kovetelmenyeknek a nappali tagozatra jelentkezok.nek rend-
szerint tobb mint a. fele, az esti-leve1ezQ ta,goza.ton tag)?'
harmada tesz elege t" A.. nappali tagoza tra jel.en tkezoknek ke=
vesebb mint a feIet, az esti sa a levelez5 tagozatra t-
k~,~ok:nek mintegy ketharmada t veszik feI, igy az u.t6bbial<~
nak .valamivel na.gyobb z eselyUk a. be ju tasra. ~ mint a z
bie~"'1ek .. 'Ezzel az ossze:fHggesben lehet, hogy a 118 tv"ana s evek
vegetol a hetvenesek vegeig a levelezo ta,~.?zatosok·5zama
50 %-kal, a na'p'pali tagozaton tanulok szama mindossze 20
kal novekedett meg /az esti tagoza tu hallgat6k szatua vi
szont :folyamatosan csokken/ ~ Va16di okta.tasi expanzi6ra a
felsooktatasban nalunk nemigen kinalkozik 1ehetos()g: az L{~!nt
u].<lcsonyan tartott fe1veteli keretszamok evek 6ta gyakorl.-t
tilagvaltozatlanok. Kevesebb kotottseg terbeli a fel.l1<)tt
oktatast, s ez is egyik oka lehet a.nn8ok, hogya hallgat6k
szama viszonylag gyorsan novekedik.
A tova.bbiakban, amikor a fe1s50ktatassal kapcso1atos
erdekervenyesitesi taktikakat vessz'lik szem'ligyre, nlegis e1
f'ogunk t~kinteni az esti es a leve.lezo tagozatokt61. ~~gy
reszt azert, mert af'elnottoktatas novekv5 mertekben lat
e1 posz tgradua1is kepzesi:funkci.6t, il1etve ad masodik dip
lomat. Masreszt aze:tt, mert a nappali tagozatok hallga.t6it61
je1entosen eltero inditekokkal i~ ke11ene szamolnunk /p1. a
mar elfoglalt beosztashoz sztiks6~es kepzettseg megszerzese/.
Tovabba a feln5ttoktatasban viszonylag nagy mertekli a lemor
zso16das, mig a nappali tagoza.tok alapvetoen arra rendezked
tek be, hogy afelvetteket eljuttassak a diplomaig.
Taktika I.: jelentkezesek, tuljelentkezesek
A felsooktatas na"ppali tagozatara evek 6ta nagyjab61
ketszer annyian Jelentkeznek, mint amennyi a betolthet5 fe
rohely. A jelentkezok,szakiranyok es intezmenyek szerinti
megoszlasa azonban rendkivlil eltero.
A verseny elessege - a tuljelentkezes merteke - befo
lyaso1ja a bejutasfelt4teleit. Egyes szakiranyok, int~zme
nyek minden eVben alegjobbak kozott tudnak valogatni, ma
soknak meg kell eleged:n.i'iik a gyengebbekke1 is. A szakiranyok.
es az intezmenyek hierarcbikus sorokba rendezhetok. a f'elve
telhez sz"tikseges pontszam alapjano E hierarchia jellemzoje,
bogy az egyetemekt5l a 'f5iskolak fele 1ejt /eltekintve a ki
veteles helyzetti, specia1is f5iskolakt61/, "a fovarost61 a
kisvarosi intezmenyek fele. Az esti'ss levelez5 tagozatokba
val6 felvetelhez rendszerint alacsonyabb pontszam elegend5,
mint a nappali tagozaton. A felveteli pontszamok atlaga
110 ss 75 kozott sz6r6dik.
A fe1vetelre jelentkez5k koz'lil a felvete,li vizsgan
megfelelt diakok aranya az orszag megyeinek es a fovarosnak
az adatai a1apjan alig mutat elterest.
Ez arra utal, hogy az erettsegiz~ttek les pedag6gusa
ik/ nagyjab61 egy:forman tisztaban vannak az egyes fe.l
sooktatasi intezmenyek felveteli kriteriumaival, bar
hol el,jenek is az orszagban@Koztudott, h@gy az azonos
tipusu koz8pLskolak tanulmanyi szintjeben- ~jelentos k'u ....
lonbs~gek vannak~ Ugy latszik azonban, a felveteli je
1entkez'esekbe"beepUlnek lf ezek az - ismere'tekis"
A tanulmanyi teljesitmenyek ss a csalad szoc-i.okultura
lis helyzete kozotti 8Z0ros egyuttjaras kovetkezteben terme ....
szetesnek ke11 tekintenUnk:az intezmenyek esa szakiranyok
lliorarchiajaban f'elUlrol lef'ele haladvacsokken az e:r:telrni
segi-szel1emi fQglalkozasu sz'li15k gyermekeinek aranya e E~'az
osszef'Ugges mega statisztika,ikiadvanyok meglebetosen durva.
tar sadalmi csopor tositasab61 -a f'fizika.i dolgoz6 sziilok fl 8S
a "nem fizika i dolgoz6 sziilok" gyermek:ei .... is k1 Minik: a
fizikai dolgoz6 szUlok, gyermekeineka.ranya a talli to-, az
6v6nokepzo as egyes mUszak.i :foisl~olakona lagmaga.sabb e
A jobbtarsadalmi hely.zetUCsaladok gyermekei, toreked
nek teha tnagyobb aranybana.l ta,laban afelsookta ta~ba, kli10 ....
no sen a. :fe1sooktao tasi "hierarch,i.e. t'naagasa.bbszin t jeinelhe
lyezkedo szakiranyokba" esinteZPlenyekbe, kozepiskolai es
:felveteli telJesitmenyeik alapjannekikva.nnagyobb eselylik:
oda bejutniCl
Nemzetkozi osszehasonlit6 .• •..elemzesekaJ.a.pjan a,zt al1a
pi tottak meg, bogy a ~elsookta.tassz.elekci6smechanizmusa,i
'maguk is hozzajarulhatnak egyesi:ntezmenyek presztizsenek
emelkedesebez .43 Magyar 'a.data,ink errol a jelensegrol sz6r
v~nyosak, de f'eltetelezzUk, hogy na.1.unk is ervenyes"iil ez a.
mechanizrriUS,a Azok adiakok., akik kedvezobb szociokulturalis
ha t terrel rendelkeznek, s tanulmanyiteljesi tmenyeik al,apjan'
is ugy gondoljak ,megal.1jak ma.jd helyliket a :ferobelyeker t
:folytatott versenyben, mindent megtesznek azert, hogy bejus
sanak a magas presztizsu intezmenyekbs<l/ A'kedvezotlenebb
tarsadalmi helyzet:U, gyengebb tanulmanyi eredmeny{i diakok.
eleve feladjak a harcot vagy mas strategiat kovetnek.
Feltetelezz'lik tehat, bogy a szukos f'erohelyekre vale
37
boJul;uRt egyr6sz.t a trudiclona.lis t{trsadalmi pozici{)k~;
IIlil .'-j _ .
.r(~s/.I; n vuJ6di vel'scnyok 11a{~y mertokben - :nyilvan l1CHJI n{)/~
Sy;(dHH1, de tipiku8 m6don - befo.lyasoljak .. A :n.yiJ.t vorHnny -
a ho In to.s t cHin t6bo ,ill. tasken t er telmezve - t obbfeJ.okfqJpc.n 1111.'-'
llo t v6G'lHJ. Dirok t rn6don a korabbi teljesi tmeny es a ~L{t tells
vD.J·~,o:nyvizsgu /az a.bszolut es a. relativ pontazumok ronds:.r;uI·('/r'
0:;; t vLl{lt~OSfi{.l toszi .. De emellett' letezik egy lIvignszi'tc;" is ..
I'~{';yu.r{U1 t. tda 61' thet Jilk a fel1ebbezesek bonyol.uJ. t rendszere t
(),'-i u kUIUnf6.1e olhalasztott, vagy kerUlo utakat", Ilyonek uz
u.j.ru,iolontkoz6so1-:, a ferohelyek csereje, az athallg'a't{ts, nz
os t.i., a lovolozo, a. kiege szi to sza kok alig-a1lg 6. t telC1.11 tho-
t61'Dlldsznre.,
M{is 6rtelemben is felhaszn~lhatjuk a verseny ana16gi~
,j{.l.t. Vunlluk a versenyzok, va,gyis a jelentkezok, sa vannak a
J{i t6ksv,ab{.t.lyok, nmelyek a korlatozott helyek mia tt a rend(~-
10 tok, az utasi til-sok 10k8.1i8, regionalis, orsz~gos normak
os hngyom<:inyok egyve1egeboljonnek letre. A verseny elemei
nel<. tekinthotok a letszamban kUlonbozo, de sulyban szinte
ogyonloen jelentkezo hierarcbikus szintek /a. bierarcbiak a1
'tal£l.ban kibogozha tatlanul osszemos6dnak/ III A :feiveteli kove
telmenyek mar az igenyek ismereteben, a.zok kompromisszumakent
jUnnek letre, de lenyegileg kozponti, centralizalt, bizonyos
ertelomben orszagos erdekeket kodifikalnaks A kovetkezo szint
a felveteli bizottsagoke, amelyek alta.laban egyszerre igye
koznek eleget tenni a. fe1'tilrol, oldalr6l, alulr6l jelentkezo,
s az erdekervenyesiteshez kello erovel rendelkezQ nyomasok
nak, s a harmadik szint a felv~teliz6k h~rom nagy csoportja:
akiknek jut, akik:rrek belathata idon belUl jutni f'og, s akik
nolc LLliGha fog ju tnt f'erohely .. Ezek a szintek nem mechanikus,
s nom is ol<-okoza ti osszef'Uggesben vannak egymassal, hanem
kompromisszumok sorozata sztikseges a viszonylagos egyensuly
hoz<II A f'6101dalas kompromisszumok, a meg sem sz'liletett komp
romisszumok a :feltetelezheto okai az egyensuly, a konszenzus
f'olborulasanak, tart6s diszfunkcionalasa.nak, vagyis a betolt
bototlon fer5beIyeknek es a hihetetlen aranyu tuljelentke-
a krit , kozve is be£oly~sol-
hatjak a diakok torekv·tHJ8 III Minel:formaJ.izaltabb ugyanis a.
szelekoi6s t, annal kiszamithat6bba v6.1ikmUkodes8"
Ebb61 az kovetkez ,hogy a. :fe1.sooktatasi intezmeny, sot a.
sZkkiranykiv'lasz saban nijvekvo szerep jut a taktikai
kepzeleseknek a palyavala sz tas Hkla sszikus" motivumainak
rovasara"" Ilyen taktikai elkepzelesek s·rvenyesuJ..betnek mar
agim11az f'aku.ltaoi6s tantargyvalasztasba.n /ba oX'vos-
egyetemre akar bejutni, akkor pillanatnyi erdek,15desemt51
es tavlati elkepze im :f'UggetlenUl bio16giat es :fizikat
kell magasa,bb6ra szamban , illetve ,a :felsooktatasi
intezmeny, szakira.nykivala.sztasaban /ha csak a ket, nyelv
b61vanj6 jegyem, akkor ta,narnak jelentkezem,
f''liggetlenUl a,tt6l, va16jftban tanar akarok-e :lenni/<Il
Ezeknek az erdekervenyes os 8ze-"
.repe va:n "ubban,
valasztas zintisege lIP A ilro z
ea a "rossz U
a palyara, gy foglalkozasra
tezmenyre va,gy szak
nero ttidott eleget
- teha t meglehe'tosenj61' kits-
U eredoena'llan
i mg,gatart.asaiva1.,
~rosebben f'orma,1.izalni
oreksz
Az
4>' 'JIJ..ranyra.:
tennia
merbe
sze:f'liggesben t~rmeSIze tessn
vonatkozik, hanem. a
:folytonosan
Ennek,a tor C\z'"", egyehken t nsltucsak
Mag-ya.ror , hogy a. :felveteli
vizsgak: ismere tel" iuma,i palyaal.k:almas ....
sag! szempontokk~al egesz:Uljenek k.ifl Igy ugyanis ponto ·
sabban lennenek sztix'hetok a csa,k taktl"kai okokbol
lielen tkezoke A pa.l:yaalkalma,ssagi tesztek azonban - ne~~ .
hany specialis szakteriiletet kiveve """ seholsem val-
tottak: be a. hozzajuk f''Uzott remenyeket, tobbek kozott
azert, mert eppugy kiismerhetok, megtanulhatok, mint
a. dlszoiplinarisan szerkesztett tanta.rgYak~
39
Taktikaielemk~nt jelenhet meg a v~laszt'sban a £e186
oktatasl intezmenyuek a lak6helytoJ_ va.16 f'oldrajzi tavolsa-
. ga. is" /Termesze tesen nem.i egyszer'ilsi teasel mondba. t6 anna k,
hiazen a foldrajzi tavolsag ertelmezheto a raforditas-baszon
megfontolassal, de ezen tul az egyeni magata.rtast komplexen
befolyaso16 egyikkBrnyezeti elemkentis~! Re~zben azzel ma
gyarazhat6~ hogy meg azok az intezmenyek is javareszt kor
nyezetiikoo! - az intezmenyi szekhelyrol, a megy~bol, tovab
ba a szomszedos megyekbol ~ toborozzak hallgat6 ztimet,
amelyek kepzesi profilja. nam talalbat6 masutt az, ·orszagban.,
Aioldra.jzi tavolsag az egyik bE\:folyaso16 tenyezoje annak,
hogyaz orszag legkeletibb ss legnyugatibb f'ekves:u, £'e1so
oktatasi intszmennyelnemvagy.alig ellatott megyeibol je
lentosen ala.csonyabb ~ tovabbta.nulni ·sza.ndekoz6k etrany-a,
mint mas megyeinkben,,44
Ta.ktika II.: elfordulas a, :fel~a.tast6.1;.?Kevesbe direkt 'm6donmin t a :renti pelda.kban, de erdek....
ervenyesitesi taktikakr~ uta16 tendenciakolvashat6k.kia
fel.sooktatasba jelentkezok,ille tvefelvet tek statisz t ika~i·
bol iSe Vizsgaljuk meg ezuttal az .a.datsortis/l" tablazat/r
Az erettsegi eveben jelentkezok aranya elesebben rejezi ki
a f'elsook.tatas nappali tagozata iranti erdek.lodest', mint a
valamennyi felvetelizore vona.tko~6, s az.adottevben erett
segi,ze.ttekre vetitett adatok<ll Az ut6bbiban ugyanis a sokad
sz6r ujrajelentkez6kis szerepelnek@ Aket adatsor azonban
lenyegebe,n ugyanazt a. tenc1enoiat nmtatt.ia.,
A felveteliz5kne~ az erettsegizokhijz viszonyitott ara
nye a hetvenes evekderekan erta e1. a csucs.pontot ...Ebben
szerepe lebet annak, hogy a korabbi evek dem.ogra:fiai bulla
rna levonul t, s a. kovetkezo evekkisebb letszaa1U ev a ta i
szamara meg egy ide.ig erz,ekelhet5, szelesebb uta. t II taposott
ki"CIl A tobbedszerre jelentkez5kOeJ. a csucs egyevvel kesobb-i . .
reesik; va16szin'Uleg meg ugyananna.k a hul1.amhegynek a ha. ta ...
sara fI Ezu bin la sall, de :folyama tosnak 1& tsz6 csokkenes kovet ·
kezett be, mig az 'eret tsegizoknek a lB~vesekhez viszonyi ....
40
l~ Az 6retts~gizettek sz~ma ~s az ~retts~gi ~v~ben'
na.ppa J-i tagoz;a. tra jelen tkezok artinya
Az 'eret tsegizettek
pszama
Aral1yuk a'18 ~ves
p ,tnepesseg%-abal1x
Az er,ettsegi e"'reben
teJ_izok aranyaaz ettsegizettek%~-aban
Az osszes :fel-l' \.. l' N ' p
VSi..s ..... 1.Z0 ara:n.yaaz erettsegizettek %-aban
1970 441971. 48
1.972 .52
1.973 5119 l~9
1975
1976 4·6
19
J.978
1979 1+5
588 24,0 ,6 56,7
050 23,3 43,8 5.9~2
8 23,8 L~6-, 8 62,3915 ,6 '66,5208 25,5 ,1 72~3
989 27,5 l~7, 0 72,2
2.50 29,3 44,7 67,65.91 30,9 l1Ga;jl 66,7
649 ,2 i 65,3, ......
671 32,6 42,4 6.5,0
,8 ,1 62,5
xDemogra:fia.i statisztikak
adatok
szam.itott, korrigalatlan
l~ 1
tott ar~nya az ~vtizedben szint~n folyamatosan nBvekszik.
/A felv~teliz6k arany~nak csokkenese .... ezt hangsulyozzuk
vi szonylagos: szamuk az eg~sz ~v jarat,Qozkepes t lenyeg~ben
stagnal. Az erettsegizettek aranyanak novekedesevel szemben
azonban egyertelmUnek latszik a csokkeI?-~sC!1/
A felsooktatas iranti erdeklod~s viszonylagos csok
kanese szinte az orszag teljes terfileten nyomonk5vetheto
/hivatkozott elemzes'linkben a megyei adatokra tamaszkodtunk/"
Elsosorban azonban a megyekben, nem ut~ls6 sorb~n a fovaros
ban nrutatkozik ez elesen, ahol az erettsegizettek aranya
ma.gasabb es gyorsabban novekedett. Csak az a,lacsonyabban
iskolazott, a. kozepiskola. irant kevesebb erdekl'odest mutat6
megyek nemelyikeben emelkedett az evtized kozepet6l a f~ls6
oktatasba jeIentkezok aranya /pl. Tolna/, nemelyikeben stag
na.1t /pl. Szabolcs-Szatmar/<II
Viszonylag rovid idoszak adatai alapjan csak 6va
taB kovetkezteteseket lehet megfogalmazni, j6llehet megal-'
lapitasainkat a jelenseg egyenletesnek mondhat6 tertileti
elterjedtsege megerositeni latszik. A lakossagnak osak egyik,
legfeljebb igen lassan novekvQ hanyada kUldi gyermeket a
felsofoku tovabbtanulas igenyevel kozepiskola.ba, a .... novek
vo .... tobbseg gyermeke /onmaga./ biztonsagos tarsadalmi be
illeszked6s~hez elegend6nek l&tja az ~retts~gi megszerz~set.
lia a hatteret vizsg&ljuk, akkor az e15z6 fejezetben
leirtakra kell visszautalnunk: az erettsegi ir&nti e.r.deklo
des megnovekedeseben a szakkozepiskolanak va.n donto szere
pe" A gimnaziumba torekvok ar&nya az elmult tiz-tizenot ev
ben csak kis mertekben emelkedett /a legut6bbi evekben
stagnaIt, illetve valamelyest csokkent peldaul eppen Buda
pesten ,. ahol a. gimnaziumna.k mindig igen nagy vol t a ·vonza
sa/f) Mar pedig a felsooktatasba jelentkezok, kUlonosen a
felvettek zome /huzamosabb ida 6ta mintegy haromnegyede/ a
gimnaziumban erettsegizettek koz~Ul kerUl ki" A kozep:foku
iskolav alasztassal, illetve a palyavalasztassal kapcsolat
ban megallapitottuk, bogy a gimnazium bizonyos ertelemben
tarsadalmi "sz'lirokent" mlikBdik, a :felsooktatas rendszere a
4 2
ktivetkez6 t~rsada 'ttos telenft»en is <iJJ
a nok es
tva a fejlett ipa
k at sookta ....
mar az egyete-
hagyha t ~iuk :figyel
szakira
helyzet;u csa,ladok
t anlt lrnanyi
,,'mas.reszt ebben az
ar'nya~ Ez ut6bbi kB
k~~~~s szerkezet~re,
szerkezetere"
t a fele lany. IA ktl-
esti~s gozatain is ma-
iake:uallJl/ A nok aranya a:, ballga
·barom eV:folyaman nagyobb 7
:f;ligg ossze, hogy
sz te kizar61ag
o skol.akon/ @
f'izikai fog-
ba
gasban aisl£ola t
tov~bbmenve az orsz'g t'si
Mig Q obb orszagban
ri orszagokat is~,.", a 6\
te.. sban Ie s a girrmaz
rlilmenynek .is sa
A n5k mego
a
he1.yzet e"
men ki~til: a
a.
Egyreszt a ~na.ga:sabb
eredmenyli gyerekek ttirekednek
rui, £oiskolai hal
zep..... es f'els
ga sabb a l10k a ...,.::>."...""".~",
t6k kozott a
mint a :felsobb
hany
i erdeklodes
, hogy az oktataspoliti
tott a musza.ki-techni
az un. bumanl6r~k-
a kozepiskola nem kepes a
sa J_9Il.I!i a f'elsookta tasxa
tni au toma til~usan csok-
szer-
s koz ti lakossagi
@ Ha. az egyet kozepiskola.-
vannak tobbs ipari szakko-
nam a felsofoku tovabbtanulas szan-
ssagban r
~ ass
sszu
- ami annak
tipust,
zepiskolaka a
dekaval latogatjak~
ium egyenrangu veT
va16 felkeszitesben~
kezetevel, ezen 1
erdek15des elterese
kai,
kal. szemben
ka
ken a mliszaki felsookta tas utanp6tla'si '/meritesi/ 'bazisa .. A
hagyomanyok az oktatas szakiranyanak megvalasztasaban rend
kivul erosnek, latszanak, a mliszak~ tudomanyok,a mliszaki
foglalk.ozasok pedig tartosari n:fer:f,iaknak.' va,16kkent" ite.ltet
nek meg ..
ValoszinUleg csak nagyon tudatoses tart6s oktatas
poli tikai-tar sadalmi erof'esz'i tesek - beleer tve a
propagandamunkat - eredmenyekent lenne lehetseges
a f'izikai eroki:fejtest nem igenylo wlisza.ki ira
nyoka t /p1.. elektromliszeres'z/ a lanyok szamara
vonz6vatenni.Ma inkabb, mint egy evtizeddel ko
rabban, ritkasagszambamegy, bogy lanyok tanulja
nak a megf'elelo szakkozepiskolaban. Az iskolak
agitaci6ja ... egyebke'ntmiert is agitalnanak, ami
kor van elag jelentkezoj'tik? -, onm'agaban nyilvan
nem lenne elegend6, ha a. munkahelyeken az a.zonos
kapze t t segti nO,k nem ka.pna k a,f'e.rfiakka 1. a zonos
lebe t osegeke t.
Az oktatasi rendszeren bel'li1.i meghatarozottsagok
azer t tudna,k konzervaJ..6dni, mert tarsada,lmi-gazdasagi ossze
:f'liggesekbeagyazodnak. Talan nemveletlen, bogy egyes wlisza ....
ki :felsooktatasi iranyokt61va16 el:fordulas egybeesik nehez
iparunk'gyengelkedes~vel.Az azonban szinte torvenyszerli,
bogy,a' rosszabbul. :fizetett ertelmisegi fogla.lkozasokban no
vekedett meg legnagyobb mertekben a nok aranya: a pedagogiai
palyakon, egyes orvosi as jogasZi :fogla,lkozasi csopor tokban.
Al ta.laban olyan f'oglaJ.kozasokban /s a,z oda, vezeto felsookta
tasi szakiranyokban/, amelyek jelenlegi berrendszerunkben a
foglalkozasi hierarohial< a,ljan belyezkednek ele A KSH 1977-45 '. ' ~~ ,
es reszIetes elemzese szerint a.z ertelmisegi foglalkozasok
koz'til egyes pedagoguspalyak /tani,t6, 6v6no/ as .8 mUszaki
foglalkozasok' a l.,egala.osonya,bban d'otal tak.·A kli1:onbsegek nem
is annyira a, munkaberekben, hanem a munka,helyeken szerezhe ....
to tobbletjovedelemben jelentosek - mindket jovedelmi oso
portban a nok sOkka.l kevesebbet keresnek, mint a :ferf'iak~
A magyar ber- as jovedelemszerkezet sajatbssagai':fBltetle
nUl hozzajarulnak a. :felsooktatas iranti erdeklodes viszony-
44
lagoscstikkenes6heZe
K'lilon erdemes sz61ni a pedag6guskepzesben meg....
figyelheta nemi aranyokr61 annal is inkab~,. mert a hetvenes
evek 6ta valtozas jelei mutatkoznako Ime az adatok /2_ t.ablaza t/ l/l A ferfiak aranyanak novekedese l.asau, de tar t6s ten
denoianak .... amennyire ez at ev adatain megfigyelheto .... ea az
~ltalanos folyamatokkal ellenteteanek latszik. Az okok fel
tarasa klilon kut~taat igenyelne, az Altalunk ~izsgalt ossze
:f'Uggesben osupltn feltetelezest foga'lJ,nazhatunk meg"
A pedag6gus :foglalkozasi osoportokban jellemz5
/kiveve az,6vodakat, amelyek :fer:fiakat gyakorlatilag nem
foglalkoztatnak/, bogy a vezeto allasokban meg az altalanos
iskolakban is jelentosen fel'lilreprezentaltak a ferfiak" A
ferfiakna.k tebat, ba pedagoguspalyara mennek, nagyoQb ese
lyUk. van magasabb, illetve vezeto statusokat elfoglalnit.l A
ferfiak elonye a felveteliknel is megmutatkozik: rosszabb
eredmeny eseteben kedvezobb a bejutasi eselylik, m~nt a nak
nek. Ez az - egyertelmUen oktataspolitikai preferenciaknak
tulajdonitbat6 .... elonyhelyzet azoknak a fiuknak is lebeto
seget ad a 'f'elsooktatasba bekerlileshez, a.kik "objektiv n
versenyfeltetelek kozott anal versenytarsaikkal szemben
ha tranyban lennenek. Fel tetelezes'link szerint itt egy uja,bb
erdekervenyesitesi tecbnikaval allunk szemben ..
A fels§oktatasi taktikazas kilat&sai
Vegezet'lil a cimben jelzett kerdesre ter'link visz
sza: bogyan ertelmezheto a - reszleges es viszonylagos - elI
fordulas a felsooktat'st61?
A sz&rmazas szerintt kategoriz&las eltorlese 6ta
a :felsaokta tas 8zelekoios mecbanizmusa.iba.n nem:, tortent -iar-
sadalmi szempontb61 lenyeges valtozas: a f',elveteli vizsgak
kovetelmenyei neba, szigorodtak, neha. ertybebbekka va.l'tak, hoI
t obb, bo]_ kevesebb sulya vol t a kozepiskola,i teljesi tmenynek..
A felveteli vizsga azonban saba. nem sziint meg, a kozepiskolai
vegzettseg - a keYes as szigoruan forma.lizalt kivetelt51 e1
tekintve - valtozatlanul feltetel, v<ozatla,nok a. korha,ta-
2. A n5k ar~nya az egyetemi-f6isko1ai ha11gat6k
kozott
tanev
197~/79
1979/80
1980/81
1981/82
1982/83
a pedag6gus ba11gat6k kozott%
77,7
77,6
76,9
76,5
76,2
az osszes ha11gat6kozott %
49,349,8
49,.950,1
50,6
Forras: Statisztikai tajekoztat6. Fe1sofoku oktatas,1982/83.
Tudomanyszervezesi as Informatikai Intezet, 1983.
!~ G
Yak, a t helyzets y S
lanul igen alacsony a beisko to let
Az elmult kben t, mennyit kell ahhoz a
kozepiskolEtban teljesi ten , bogy legyen esely a tova.bbtanu--
lasra J bogy B,2 egyes koz sko elsa titott ismeret-
anyag me+yik felsookta,tasi Lui
tanulas i ,folyama to t tnegkonnyi eve:nte elena felsook;.,..
tatasi felveteli ±aj ta to ,~ sztikus sze-
tiv felve
tk~z5t vonzhatnaktkezo
evben
• Egy sa a1 folya-
taha t, amelyben tanu16 a" asalad ~ a gyer-mat feltetelezhet5
repe is van /az elozo
teli pontszamok a
az adott elffy,',",,~1,,«r
megme
a 'struktura
vegUl
mindenki tUdja.,
seli e1 a,tm.eI'
mek sa az i , a ar'
hoI lehat a helye, mire erdames tore
Ez' a ta
milyen
potaink muta
revedssebez, konz
a marevseg nem vezet-e tsegekhez~/
v. A SZERVEZETT LAKOSSAGI ERDEKERVENYESITES FELE
A fontiekben a.ttekintett"link nehany m6dszert, amoJ.lyeJ.
a lakossag ma is megpr6balja a sa ja t erdekei t ervenyesi teni
az oktatasban. Taktikak ezek - ketfele ertelemben is. Egy-
r esz tmer t meg~Lehe tosen nehez "ra j takapni" a la kossago t; hi
szen az itt leirt tarsadalmire~lfolyamatokr6llenyegeben
esa k a jeJ.1enlegi haza i eroviszonyok es poll ti ka i mozgasok
tobb-kevesebb ismereteben allithat6, hogy egyuttal erdek
erv8nyesi tesi eszkozUl is szolgalnak. Masreszt tak.tikak ezek
abban az ertelemben, hogy rovid tavu torekveseket,szolgalnak.
Nemegyeslilnek olyasfajta strategiava, amely kifejezetten az
allampolgari erdekeket kivanna manifesztalni /amennyiben
ilyen elk-lilon-lilt, hosszu tavu erdekek egyaltalan v~nnak/.
Kellenenek-e azonban ilyesf'ajta. "strategiak"? Va jon
nem elegendo-e, ha az allampolgarna.k eszkozei vannak egyfaj
ta nyomasgyakorlasra, esezzel szinte spo:qtan modon korla
tozza a ha tosagot? A velemenyek itt rendkivtil megoszla.nak.
Minden hat6sag, teljesen ertheto m6don, marma, is sokallja.
azokat a "spontan folyamatokat" , amelyek kiszamithatatlan
modon ha tna k, kove tkezeskepp zavar jak a hat6sagi sza,kszerli
seg es racionalitas ervenyestileset. Masf'elol viszont szamos
polito16giai elemzes arra f'igyelrneztet, hogya. rna letezo
efajta "erdekervenyesitesek" nagyon is torekeny lebetosegeko
{
'.' Vagyis ha igenelj'iik a lakoss&gi er.dekervenyesi.teseket, kiva
. natos lenne meg is szilarditanunk, intezmenyesitenlink oket<il
. Mindez persze tulmutat az egyszerti leirason. Termesze
tesnek latszik, bogy eredmenyeinkbol nehany gyakorlati kovet-
keztetest is levonjunk; E kovetkeztetesek, mint lenni szo
kott, tulmutatnak kozvetlen temankon, a,z okta.tassal szembeni
lakossagi erdekervenyesitesen. Ugy ttinik, tobbrol van sz6:
a bUrokracia torteneti:fejlodesf'ormair6l, tarsada.lmi weretti
h~sznossagar61, illetve "vissza.~toritasanak" es f'olszamola
sanak realitasairOl.
BUrokra tiku8 jelensegek az oktata.sban_~~,,==:=:::.o'..:ll_.:-=~~'~--,=__. _~",._."l~f='_'="~__" ~,.~.~'i!illI!m_
Kor~bban m~r sz61tunk arr61, hogy az ~llampolg~r az ok-
tatassal mint bli:coi:(ratikus" szerv8zette.l 8ze~bes'lil /ake.r.akar ja ezt az iskoJ.a, akaT nem/, es"bogy ennek a jelensegDek.
tor teneti okai vsrnnak .. Most nezz{ink egy kisse a melyere
ezeknek a jelansegeknek as mozgasoknak"
Az oktatas alenyeget tekintve, nam hlirokratikus .. A
t~rsadalom azon tinnfenntart6 tevekenysegere gondolunk, ame
.lyet torteneszek, etno16gusok, kUltur81ntropo16gusok as szo
cialpszicho16gusok a tarsa.dalomba. va16 beilleszkedes, a szo
cializaci&, a neveles egyetemes tarsadalmi· jelensegekent ir
tak le", Ez a. fltevekenysegcsere" a gel1.sraci6k kozott a teve
kenysegek legkUlonbozobb formaiban van jelen €IS f'ejti ki ha,
tasa it. A munkamegosztas f'ejlodesevel a",zonbaJ;1 eppugy,elkijlo
nUl t tevekenysegge val t, min t a. termeles, az igazgatas, a,kultura, a tudomany stb@ Tortenetileg kialakult szervezeti
formajat Eur6paban iskola:l1ak hivtaJtOll Ebben az ertelemben'
teha t az iakola. mint okta tasi szervezet masodlagos a. neve
leasel mint egyetem.es tarsadalmi tevekenyseggel'szemben;
epp ez a ma.sodlagossag teszi lehetove, bogy a tarsadalmi
tudast szentesitse's monopolizalja.
Mlivelodestortenet'Unk. nehany :fordul6pontjara azert er
deItIeS emlekeztetIlUnk itt, hogya tarsa.dalmi-politika.i
ss kultura.lis-ideo16giai harcoknak a :fontossagat pelda
kon kereszt'til erzekeltethessUke Igy a XVI-XVII. szazad
fordu16jara, amikor a. torok h6doltsag okozta batalmi
sa kormanyza ti va,kuumban kif'orma16d tak a reformaci6
bizonyos onkormanyzati formai, sa kezeltek az iskolai
kat is" /Az ellenreformaci6, epp ellenkezo1.eg, az is-,
kola.szervezet recentralizaci6jat vitte vegbe; tobbek
kozt a XVIIIe szaz80 f'olyaman az- egyete~i-:folskolai
h I' 1 ' t .. " L I' 1 46/ V XIX' i' d 1"a ..OZ8', U J JaszerveZeseve .., agy _a· <If az.aza e so
negyedere, amikor a viszonyJ-agosan onal16 j;.)rotestans'
iskolabal6zat a nemesi reformesz~enyekta.pla.16jalehe
tett<ll Utalunk tobbek kozott a tortenetiMagyarorszag
ujratelepitesenek egyes szakaszaira,amikor 1::1 h6doltsag
miatt eln~ptelenedett tertileteket eg~sz faluk telepitet
tek be, magukka1 hozvapapjukat es mesterliket /tan'i t6-I
jukat/ is. E p~ld~k erz~ke1tetik, bogy az isko1a nem
sz'Uksegk~p'pen ~s termeszetenel fogva resze:egy kozpon
ti1ag igazgatott apparatusnak meg a mi
tort~rteti es hata1mi viszonyaink kozt
Jelen1egi oktat~si szervezettink kozvet1en torteneti
e10zmenyei kozti1 a fo1szabadulas ut~ni korszakokra em1ekez
tetUnk. Egy ujabb igazgatasi-hatalmi vakuumban, amelyet a
regi ~llamszervezet menekli1ese ss egy. uja.bb a1lamappara tus
kialakula t1ansaga jel1emzett, nemcsak~)az igazgatas teren,
hanem a· tarsadalmi alet tobb m~s terti1eten is IIS.pontan moz
gasokat" figyelhettink meg. Ez az a korszak - 1.944 oszerol
~s 1945 tavaszar61 van sz6 -, amikor e1emi iskolak tomege
sen kozepfoku in tezmenyekk~ fe jlod tek /az al tala.nos iskolak
fe1so tagozat~inak megszervez~se/, m~gpedig kozponti utasi
tasok reven; de nehany polgari iskola saj~t kezdemenyezesre
gimnaziumma is ata1akult /azl.941{~..45-os tanevben o~szagszer
te harom ilyen eset tortent/. E kezctemenyez'sek ~zonban epi
z6d:Lkusa.k maradtak, bolott eseteik kozelebbi tanulmanyozasa.
j61 mutatja, bogy egy-egy helyitarsadalom vezetoretegenek
torekvesei ker'.lil tek :folszinre itt., Az iskoJ_ak visszarendele
se egy konszolida1 t szakiga zga. tas ala csakhama.r vegbemen t;
es a. ku1turalis politika csucsain dolt e1 a.z a. vita. is,
hogy va16 jaban bol lehet, illetve ke11 megszervezni a.z a1
ta1'nos iskolakat.
Egy szakmai el1enzek azt hangoztatta ugyani's, hogy a
jovendo altalanos i8ko1ak :felso tagozatai t ,lenyegeben
csak a mar funkciona16 es tarsadalmi1ag is elfogadott
polgari isko1akb61 a,lakitsak meg. Mas csoport termesze
tesen a tradicionalis gimnaziumi s'z.ervezetet szerette
volna megtartani; megnyerye ebhez egyes sztiloi retegek
tamogatas~t is, akik gyerekeik folemelkedeset remeltek
att61, ba a szamukra elerhet5 gimnazium gimnazium ma
rad.
Mai iskolaszervezet:link kialaku.lasaba11. a kovetkezo don-
addig
kus tore
az si jelentet e. r~g6ta buz6d6, mind-
XTX", s i polgar i demokra t i
t 8z6; rna mar nehez elgondol-
ni is, kik lyen tt 8zembe vele~ Az or~
sen e tt folsz61al&s s gondolkod6ba ejt-Lt-?
betnek· • Arra sanki sem vallalkozott, bogy az egyb~zak regi
elojogait Itan megvedJe; a vitaban inkabb az etatizIDus asa kul is blirol{racia veszelyeit ideztek £'01(;1 Az ervek a
konzervativ os jobholdali ideo16giakb61 is ismertek:a csalad
es a helyi ke}zosseg gyermeknf.:1velesi k vedelme az a1-lami beavat ssal szemben. De a vesz41yeket, amelyeket
akkor az al.lamositas eJ.lenzoi folideztek, a.kesobbiekbennem
mind sikerUlt kikiiszobolni: fox' .suk eppen egy megnovekedett
bata 1 unl s z a k i ga z gat as i a ppa r atu s let t Ui
asak, masok a megyei t
az O-es tanacstorvennyel kertilt
zgatas szervezet~be, 6s randalta
tiPtlS t persze d.ifferenci-
szinteken: az ~ltal&nos iakola
n a j&rhsi tan&csok szakigazga
okta s egyes int6zm~nyei a
t waaok viszont az aga-
t
Ez az ap'pa
mindenes'to.l a helyl koz
p61d~ul egy bosszu
tasa tartozott, a
maga ala az is t@
tan es koronkent
zati miniszt iumok ala z az nem valtoztatott azon
a he oten, ame 19 kozott kiaJ_akult, es amelyet E\Z
jellemzett, bogy az a11amilag szervezett oktat's.intezm~nyei,
az laka a1 szervek lettek, amelyeket az
adott tasi tus iranyitott~ Ez
szervezet
a he at rt6 t hagyott i.skolaink
e jelens koztil:
Az i lenyegeben - ttibb-kevesebb, valtoz6 5n-
all6sagga 1 0= 5i kol.tsegvetesi szervek6 Ennek
en :fejleszte t lyAsolni is tulaj-
donk.eppen a /megf'elelo szin t'li/ tanacsi igazga tason
kereszt'lil lehet$ Etekintetben az allampolgat' hason-
kell it ~rv~nyes{t5e - 6a lehet -,
51
segligy, kommunalis ellatottsag, kereskedelmi hal6zat
ss igy tovabb/.
A felveteli keretszamokat lenyegeben.~ ~anacsi
tervezes allapi t ja, meg /ame~y persze maga is terval
kukra epUI/. Ennek megfeleloen az allampolgar a ra,
illetve gyerekere vonatkoz6 intezmenyi dtintest egy kti
vetkezo kozigazgatasi f6rumoD kell hivatalosan megfel
le1:{bezze. Ez az. 'ligymenet formajat tekintve azonos mas
szakigazgatasi tigyintezessel /epitkezes, ad6zas, ipar
es mas mUkodesi engedelyek 8tb./.
Az iskolaban.elnyerheto kepzettseget es kepesi
teseket az agazati miniszterium allapitja meg /tanter
vek, tankonyvek, a tanitasi segedletek; tulnyom6 Tesze/;
betar tasuk, elbiralasuk azonban ismet a, koziga,zga.tas
ba szervesUl t sza,kigazga tas dolga. Ennek megfeleloen
a.z alJ_ampolgar minden, e targykorbe vag6 pana szaval,
kezdemenyezesevel es igenyevel isme~ caak a kozigaz
gatashoz mint hivatalos fellebbezesi f6rumhoz kell
forduljon /peldaul amikor veres va.gy buktatas miatt
a szUlo Ylfoljelenti" a tanart, az igazgat6t, az isko
lat/.
A b'lirokra tizmus jelensegeibol kozismer t'en jellegzetes
in tezmenyi es allampolgari magatar tasok sz'Uletnek a szolgal
tatasok es tarsadalmi 'juttatasok valamennyi szferajaban.
Ez 80161 termeszetesen az iskols sem kivetel. Igy peldaul jel
legzetes magatartasbeli termeknek tekintheto a.Z a kozony,
amelybe a pedag6gus ea az iskola, valamint a szakigazgatas
titkozik, he egy-egy iskolai megmozdulashoz szulai reszvstelt
szeretne szervezni. Igazi lakossagi tamogatast rendszerint
bizonyos vegveszelyben, hatarhelyzetben tapasztalhatunk: sk
kor, amikor kittinik, hogy nem hat6sagi kezdemenyezesr5l van
sz6, hanem az iskolarol mint lak6helyi intezmenyrol /peldaul
ha el a kar jak vinni, "bekorze tesi teni YI az iskola t/ ..
Masfelol jellegzetes allampolgari maga.tartas az isko
laval mint hivatali jellegU intezmennyel szemben a-szemelyes
elonyok megszerzese egy hivatalosan egyenlonek deklar~lt
szolgalta.tas keretei kozott. Bar konkret adatokkal errol nem
S2
rendelko7.i'Unk ~ mind.en va]c)szinUseg szerint az iskola ma meg
intaktubb a'h~lapenzekt51 ea csusz6penzekt51, amelyekkel az
C)geszseg''Ugyi, a kereskedelmi, sot esetenkent a.z igazga tasi
szo~Lg6.1ta tasoka t is befo:lyasolni pr6bal,ja a lakossag fa. leg
jelentosebb kivetelt ez a161 az egyetemi-f5iskolai felvete
10k JeJenthetik/ .. Teny azonban, hogy intaktsaga n~mcsak a
pcdug6e,1JSokon mulik /miert volna moraljuk etekintetben egye
tomesen magasabb", mint mondjuk az egeszsegUgyi dolgoz6ke?/,
b,Jllom Fl mogszerzendo javakon is .. Az altalanos iskolai vegzett
SEJe' sztimos (~setben nem er annyi t - 8'S amugy is megszerezhe-
t() -, luint a tappenz vagy a kiskereskedoi engedely.
KoncoEci6k az allampolgari erdekervenyesitesrol
Az a.llampolgari erdekervenyesi tes lehetosegeirol nem
mi sz61unk elosztir /baraz oktatas tertileten a kerdes mind
addig lHitterbe szorult/~ Tekints'lik hat roviden at a.z eloz
m6nyeket@ Ezeket tulajdonkeppen k~tfontos csopor~ba sorol
hatjuk. Egyes elgondol~sok a bilrokr&ci&t kiv'nj~k korlatozni,
sot egyenesen vissza is szori tani, megsztintetni /tobbek kozt
az iskolaban fslo lVIas elgondolasok viszont az allampolgari
~rdekeket tenn~k kifejezettebbekk~, ~rdek~rv~nyesit~si in
tezmenyeket szerveve bozzajuk .. Mindket e,lgondolasnak 'megvan
a magE! gondo.lati es torteneti hattere.
A XVI<il szB.zadban kiforma16dott polgari hatalom- ss
allamelmelet kozponti gondolatai voltak az a11am korlatoza
sa, a ha talom egosz tasa, az egyeni jogok garan talasa ss a
n6pszuverenitas /vagyis azallamhatalom tarsadalmi ellenor
z~se/$ Az allam korlatozasa - l~nyegileg tamadas a feudalis
gyc5kerU abszo,lutizrm..lsok ellen '- elsosorban a magantula jdon
terUleten ervenyesUlt; az emberi jogok kUlonfele deklaraci6i
azonban mu ta t ja.k, hogy bamarosan at ter jed t a maganele t kli
J.onbozo szf'eraira /a.z un .. polgari szabadsagjogokra/ III A ha ta
10m megosztasa a torvenybozaa, a kormanyzas sa azigazsag
s201ga..ltatas szervezeti elklilonitessn tul altalaba.n is a.zt
;j n ~L en tot t e, h 0 gy tor eked t e k a z a llam bat a 1m i mon°p61 i umana k
[":yullt';,L i:osel-o" Legradikalisabban azokban az elvekben, amelyek
53
cagy egykori tarsadaltni szerzodesre hivatkozva az aJ_lamclt, kLi··
" t' 1 l' 11 n , l' \' , t' \ L".U:>nbrjz(5 f'ormaJu r..lI'SU( a HU e enorzos u. iJ. <:.~va.n"a( VO Ill ..
]~~zokben az ismer tetett eJ_gondolasokban minderllitt ott HZC)l"P--
J ' 1" d k" 't" k' t" 't t'PE.~ . l\Z allumpo. gar or e ~ervenyes:l -esene 111 ezm,enyes~,e)t
ut ja, .lohetosoge: azok a garanciak, amelyeket a J.akossagll<.il\.
kapnia kell, hogy befolyEtsolni tudja lak6helyi intezmenyoiL
is.
Az· egyik elgondolas szerint a kozvetlen demokracia
kUlonbozo f'orn~iv~l. Hazai tortenettinkbol idezhetjtik itt a
f'olszabadulast koveto onkormanyzati formakat, az ugY11eveze t t
nemzeti bizottsagokat, amelyektol Erdei Ferenc ss a Nemzeti
Parasztpart aJ_tal eloterjesztett javaslat az egesz kozigaz
ga tas u j ala pokra helyezese t var ta: "Az allamele t 'u jb61 va
16 megindulasa olyan eget6 feladat, bogy azt gyakorlatilag48csak a nsp kozvetlen szervei indithatjak meg.
A kozvetlen demokracia hatalomgyakorlasanak az elme
leti irodalomban legkozismertebb formaja ~z un. onigazgatasi
rendszer. Kardelj, miutan szembeallitotta a kozvetlen demok
racianak ezt a formajat a polgari parlamentarizntUssa.l /vala
mint az un. egypart-rendszerekkel is/, egy onigazgat6 tax
sadalomban a kozvetlen demokracia. kovetkezo ter'lileteit je
loli me.g: a termelesbenaz un. It tarsult munka:-szervezetek",
a koz8zo1galtatasokban /ahova a.z oktatast is sorolja! az
"onigazgatasi erdekkozossegek", a kommunalis ellatasban az
lIonigazgatasi kommunak", a nemzetisegi erdekek ter'uleten az
auton6m tartomanyok igazgatasi rendszere, az altalanos poli
tikaban a klilonboz6 tarsadalmi-politikai szervezetek, veglil
az allamigazgatasban az e16z5 ot terUlet Bniga~gatasl kozos-, . k .. t t .. k'.'d ' b t" 4.9segel-ne az egyu m'll 0 ese a meg a arozo.
Mig a kozvetlen demokracia elgondolasai birtokba ki
vanjak venni a. klilonbozo hivatali jellegli intezmenyeket /s
igy az iskolat is egyfajta ,tcirsadalmi kontroll ala helyez-
·nek/, adqig a radikalis, anarchists iranyzatok az egesz al
lamgepezetet folszamoland6nak tartjak. Ne feledjtik, hogy
ezek az elgondolasok a. korai szocializmus allamgepezetenek:
kialaki tasa t is befolyasol tak /az allam elhalas€n1;clk elmele-
'" v Su s k k vezet6 szovjot too-
l' t LklJ sa ·v 0 J. t a z p J. S J (! k i z i s k 013 eo 1 h a sa.t megJ6soJ.ta,
wint k tos J t Ha az mnak /a cari a1lamnak/ 81
k fa tar t6osz1op{U1U k,
CI carl. 1. k,olarendszernek is pusztulnia ke1l ve.le .. He1yet eg'Y
at 7 amelyben - maga sabb
sz,Lnto:n
nok i
- az osko assi 50L @
ktizvetlen neve15hatasai erv~nyesti1-
Az iskola sadalmiasitasanak ezek az ut6pi~i az6ta
is ujb61 ~s u 1 ftilmertilneke Louis Althusser impozans e1-
leti kon trukci mutatta bel bogy a /tokes/ a1lam foko-
ZD tosan tni t monopoli ta a tomegtajekozta tas t es a kul.-
tur{it - benne az oktatasUgyet
den r~szletre kiterjed5en mi
politikai 68 ideo ai
is -, ennek k~vetkezteben min
t sznalja fal az oktatast
1:· ~ k :r" t t' ~ 511umana "onn.ar asara.
alogia :n)l"ujtott kHlonosen is P<lI
fa
t f':asszoc
matr konkr t szocio16giai leir~st a francia okta
dieu<,l.5 2/ Nem
uzonhan a moder:rl. i t ita i legnevezete-
sebb laeloi J hanam Ivan Illich, aki meghird"ette "intez-
forrada t ll5J szer t nem eJ_egenda a prole-
to tlen"Ul hoz tar to~c:;ik",
t forradalmakban a tula sz t megvaltoztatni;
megvaltoztatasa is elengedhe-
Azok az inte ,amelyeket az
8i 'visehhez a z 19a zga
I,am tett , szakszerHse az elnyom6 sze-
repst toltenek be: a betegseget 7 az iskola irastudat-
Ian t termsl A forradalom kovetkezQ sekent oket kell
meg'sz-Untetni Az isko:La szer t - Illich eredeti e1-
sa szer t =. un .. ta tok vennek at ..
sok rna is ao
A klil "le it i et veglet k<)zott
sitesekre vonatkoz6
Imaz6dnak meg az
ktata A.z k let szerint az a11ami beavatkozast
n~velni, hogy az allam selte ossztarsadal-
rui dekeket az adott oktatasf rendszerre r&er6ltethess~k.
itikai vi folynak a nyolcvanas evek
, ahol a felsooktatas es a ma
zik a f'ok.oz6d6 allami bef'olyaso-
F'r anci <] or s
is
rondszer" . I ·L 'f:;.lll 1. s\:.o _ a 1,
TJ_yon <l k
ol.se) r (;;1
s uJ Jon, LLvD tkozva lak.ossagi dekekre~ A fej16desnek ez
5 l)
uz ircinyrl Jo.Llomezto LIZ 1.9~36-os szovJet tLLkotma.nyt is, ;lllH'I)
deklc'lr{ll tn, llo{.?,'y a azov jeteken keres~ tUl az .1.11am n~ (),'::!:-:iZ
tar sudnlmi erdekok logbn tha tosabb kLfejezese; bet'olyft..<:,{ti.,
01' 0 Je t t o}ui t ogyer t elmUen novelni ke11 a ku1 turaban is.
M.3.sf'e.Lol a z allarni befolyasoJ.as kor la tozasaer t 1.6pJluk
.col - egeszen LIZ anarchiznn..ls hataraig - mindazok., akik Ut';'Y
talalj~k, hogy az allarn e1nyom6 funkci6kat gyakoro1: nz
adott ki51:tiJ.menyek kozo tt a tokes aJ.lam, megpedig a polg{u"
sAg <Srdokeben .. Igy az Olasz Konmrunista Partt61 is szelsc:S
balra £tll.o :LL Manifesto-csoport, amely Althusserl.t kovetvG
oppon az isko1a tarsada1miasitasaert, a /tokes/ al1am befo
lyasanak eroteljes korlatozasaert sza.11t sikra sokat em1e
go to t t ki{1.1 tvanyaban. 54
Lathat6, hogy az allampolgari erdekervenyesitesnek kU
lonboz6 elmeletei elnek rna egymas mellett, kezdve a lakossa
gi erdekek maina1 jobb artikulala.sat6l e1 egeszen a bUrok
racia, sot a szervezett ~llarn t~rsadalmiasit~s~nakktivete
loseiig. Az oktat~s rendszerint valamennyi elgondol~sban
szerepet kap, nem egyszer kBzponti szerepet is. Nem k~ts6
ges ugyanis, bogy egyike annak a nehany bivatali szervezet
nok, ame1lyel mindnyajan elet'link hosszu szakaszaban szembe-·
s·UIUnk.•
A tarsada1miasitas alternativaj~
Attekintve a lakossagi erdekervenyesites intezmenye
sit~sehez kaposo16d6 politikai jellegli koncepci6kat, meg
a11api tha t juk: az egyik a1 terna tiva a ~:~r_g_i):r~a,tikus-,in-tez
meny(~k t~rsad91m;ias<i:-tasa .. A klilonbozo allam-ss ha talomelme
letekben ez visszater5en folmertilt. FBlmerli1t-e vajon az
oktat~ssa1 kapcso1atban is?
Igen. Azok az ut6pi~k, amelyeket itthon is,nemzetko
zi szintereken is az ut6bbi masfel evtizedben visszateroen
megfo~almaztak, egyik lehetosegkent eppen az iskolak tarsa
dnlmi birtokbavete1et ttiztek ki oelul. Ezen elgondo1asok
lenyege, hogy az iskola olyan kulturpolitikai f6rumma va1
.iek, umely alkal.ma s a tanu1ashoz, kepzeshez es mUvelodeshez
r uZ 0do, e J. t 6roer de k e k kif e j e z es eh e z, 'U t k 0z t e t es e11 e z,es
kumpronrLssZl.tm<f'l1.''-I .. Perszu nnmcs'Jk. a lakossac: kLiJ_i5ni'c)J.u cso
[lDTt,j,Jinnk fUzeSdnok {~rdekoi nz okta Lashoz ,hanom u nnulk.ilt'l
b~)kn~lk is .. Ez LlL6bbi'Jk ma MagyaT'orsza.gol1 mirldenek.elott mUTl
k'lel"<St kiv(lnn<lk nyorni es ebhez elsodleges eszkozn(~k tekLn
til\. ;IZ iskol.at .. Nyilvanvalo, hoe;ya belyi politikai vezetes-
nc~k is f'Uzodn(~k erdekpi az iskolahoz, amelyen kuresz tlil a
.1 (I k 0 S s ,igo t n yo r 11 e t i IIIe e', m0 z go sithat Jace L j a ina k e s i gy t 0
vclbl>" Ar;:, oktata.shoz f'lizodo ktilonfele allampolgari, valarnint
eg'yob sZOTvozoti (~rdekek szembeker'tilhetJ1.ek egymassal. Vtkoz-
tet6stikhoz f6rumra van szlikseg. Fogjuk fBI ugy az iskolat,
filL II L Llnd ePJmnebh e z a klizdelemhe z biz t 0 sit II arena t " •
HOGY az oktatas ilyen f6rumma, arenava valjek, ahhoz
k~t tovabbi szervezeti fo1t~tel szUkseges. Az egyik az, hogy
va~Lamellnyi, sz6ba kerLilheto erdek szabadon fogalmaz6dhassek
!nog benne. Ez annyit jelent, bogy mozg6sitani tudja mindazon
torekV8seket, amelyek egy adott t~rsadalmi-gazdas~gi k~z~s
segan beliU. a kulturaval es oktatassal szemben :folmer'lilhet
nek. Ez azert fontos, mert az erdekek harca mindaddig nem
teljes - k~vetkezeskepp nem is dtint e1 1enyegeben semmit -,
arneddig egy vagy l1.eh~ny erdekcsoport kompTomisszumot kat
egymassal erdekeik kie1egitese vegett mas erdekcsoportok fe
je fo1ott, azokat errol a mlivelodesi-oktotasi forumr61 mint
egy kiszoritva. Az i1yen kompromisszumok ideiglenesek es to
rekenyek; addig tartanak csak, ameddig az ellentetes erdek
csoportnak nem siker-til mozg6sitania befolyasat, bogy a mar
kialakitott kompromisszumot megdontse. Ilyen egyoldalu komp
romisszumot kBthet, mondjuk, az iskola es a terme15 szerve
zet a szU15k es gyerekek hata mtigtitt, ekkor indul mega 1a
koss~g latens erdekervenyesitese, hogy kivonja gyerekeit egy
sza kkepzesbol, termelomunkab61 ,. t~r sadalmi megmozdu.iasb61
stb .. Hason16an egyoldalas kompromisszumokra juthat persze a
J_akoss{lg es az iskola, amelybol a. nrunkaad6 van kiszoritva;
okkor elhelyezkedesi gondok mertilnek fol ..
Bogy az oktatas a klilonbazo, kulturahoz es oktatasboz
:fUzodo erdekek f6rum~va, arenajava valjek, ahhoz tovabba ar
1':.1 Ls szUksop,' van, bogy donteseibol senk! se vonhassa ki ma-
57
gat .. Mas sz6val: bogy valamennyi erdekelt felnekitt 6s (~P
pon itt kell.jen ervenyesi teni tudni a sa ja t erdekei t; no :fOL
dulbasson vel'uk mashova .. Az iskolanak vallalnia 1f;:ell a fe
lelosseget, bogy a kompromisszumkotesre alkalrnatlan ss nem
hajland6 eroket ne kapcsolja bele az erdekegyeztsto folya
matba .. Barmennyire neh6z dontes is ez, a tobbseg erdekeben
mindrinkepp meg kell tortenjek .. Ellenkez5 esetben az iskola
nem a kompromisszumok, hanem a kompromisszumra keptelen zUr
za.var szintere lesz. Ameddig van olyan - burokratikus - fal··
lebbezesi f6rum, ahol a tobbiek hata mogott egyik vagy masik
erdekcsoport nyomast tud gyakorolni, es "elintezi", bogy az
tortenjek megis, amit eredetileg 5 akart, az iskola nem tud
ja betolteni ~rdekegyezteto f6rum szerepet. Ezen az arenan
kell eld51jon,ki az er5sebb, nem pedig masutt. Az iskola
tehat nemcsak csatornazza az titkoZQ torekveseket, hanem sztik
segkepp·korlatozza is 5ket.
Ahhoz, bogy a, mai oktatas ilyen erdekegyezteto f6rumma
valjek, sok szempontb61 tovabbkel1 fej1eszteni. Eloszor is
meg kell valtoztatni az iranyitasat.Az isko1a ma egy hiva
tali rendszer szerint szervezett szakigazgatas fUggvenye ..
Mindaddig, ameddig ez marad, alka1mat1an az Htkozo erdekek
egyeztetesere. Sztikseges teha t, bogy je1enlegi' iranyi tasa
egeszen megva1tozzek; az igazgatas mintegy "folszabaditsa"
az iskolat .. /Nem veletlen, hogy abo1a blirokratikus i:r;anyi
tas .e1batalmasodik, az ettol elva1asztott igazsagszo1galta
tas szerepe csokken. Ma az isko1ai donteseket a bat6sag ma
gasabb szintjein 1ehet megfellebbezni. Egy nem blirokratiku
san iranyitott intezmenydonteseinek megtamadasahoz viszont
jogszo1ga1tatasi f6rum szHkseges./
Masodszor ahhoz, bogy az isko1a erdekegyezteto f6rumma
valjek, meg kell valtoznia a belsa szervezetenek. Jelenleg
ugyanis maga az iskola dont r6la, bogy mit hogyan lehessen
megtanulni benne: 5 kina1ja fo1 a tanitasi programokat es a
benne megszerezheto kepesiteseket .. Mint burokratikusan ira
nyitott szervezet, nagyon keyes mozgas1ehetosege marad arra,
hogy a helyi igenyekbez alkalmazkodjek. Magas szintti engede-
5 8
lyekhez van ktltve p61d&ul - amelyek meg~zerz~se hosszabb id5
be kerUJ_ -,. hogy egy helyben f'o,lmerUlo, atmeneti vallalati
munkaer5-ig6nyt kiel~githessen. Arr61 nem is sz61va, bogy
egy mechanikus egye:nloseg-ideo16giara hiva,tkozva, nem tudja
65 nem akarja az elter5 szti15i esifjusagi k~pzesi igenye
kat kielegiteni Ivagy cask "mUsoron kivUltl/. A jelenlegi kor
latozasokkal szemben egy kompromisszumot nyujt6 iskolanak
Bakkel tobb rendelkeznie, a h -
lyi ~t:~~X21ib-..~~~;
'I'ovabba. ahhoz, hogy az iskola erdekegyezteto :f6rumma
valje'k, ki kell torjesztenie aktivitasait. Ma lenyegeben
osak a kis s szintere. Holnap,
holnaputan mindazon aktivitasok szintereve is kell valjek,
amelyek egy tagubban meghatarozott mlive15de beletartoz-
Caul< 0 kompromisszumok kotesere lebet ugyanis al-
Imas az iskola, amelyeknek az aktivit&sai benne gyakorol
hat6kli! fA szakkepzessel kopcsolatos, esetenkent ellentetes
ttlrekv~sek peld&ul nemfernek bele a~baaz iskol~ba, amely
keptelen 8zakkepzo programoka t szervezni", De igy van ·ez a
sp9rttal vagy a szabad idos mUveladessel is./
KBnnyUbel&tni, hogy az igy defini< iskol~nak egy-
€lgy sadalmi kozossee;et a maga egeszeben kell kiszolgalnia.
Ha tobb intezmenyo is van egy igy meghatarozott lak6helyi
kozossegnek, akkor ezek valamilyen sZQvetsege, egylittmlikode
se szUkseges .. Mindenkepp, az egymassal egyeztetett programok
sa a kozos erdekegyeztetes sztikseges ahhoz, hogy valamennyi,
helyben f'ollelheto oktatEtsi torekves sz'liksegkeppa lak6he
lyi kozosseg intezmenyehez vagy intezrnenyeibez forduljon,
benne keresve megf'ele15 f6rumot erdekei egyeztetesere.
Az erdekegyeztet5 iskolanak ez az ut6piaja &t- meg
atha t ja napja ink kUlonboza f'ejlesz tesi· elgondoJ.&sa it. KUlo
nosen a kultura ea az oktatas Imlnk&sai kozott nepszeru Imeg
akkor is,ha balsa lenyegevel, amelyet az iment vazolni igye-
59
kezttink, nem mindenki art egyet/. Egyik megjelenesi formaja
a kUlonbtlzo komplex, integralt, kozos igazgatasu, tabbfunk
ei6s -int.ezmeny. Ezeknek a jelszava az elmul t evtizedben hul
lamszeruen elboritotta a haza,i irodalmat. Mas megjelenesi
formajuk a kUlonbozo iskolademokratizalasi elgondolasok, ame
lyek. - neha batrabban, maskor batortalanabbul. - egyreszt egy
egy iskola, mUvelodesi letesitmeny vezeteset, masreszt a koz
vetl.en lakossagi belesz61ast kivannak demokratizalni. Ide
tartoznak az igazgat6valasztassal, a tantestUleti vet6jog
gal, a klil.onfele szliloi, lak6helyi tarsadalmi tanacsokkal
kapcsolatos fejlesztesi torekvesek. Ide tartoznak azok a
nosztalgiak is, ~melyek - nem egyszer egyenesen tortenetiet
l.entil - az egykor i kozsegi onkormanyza toka t, kul turalis on
tevekenysegi formakat model.lnek fogjak fal.
Megsem hisszlik, hogy az iskolatarsadalmiasitasa vol
na az egyedtil jarhat6 ut. Tal.an helyesebb, ha ut6pianak fog
juk fol, ami nem QTTQ va16, bogy reszl.ete~ben kivitelezzUk,
megval.osi tsuk. Inkabb a,rra ~ hogy benne megtestesUlve lassunk
olyan do1.gokat, amelyeket j6 lenne egyszer majd megkozelite
ni. Vagyis, hogy egy rna!, ketsegtelenHl hat6sagiva valt
iskol.at61. as oktatasiranyitast61 mely iranyban kivanatos
elmozdulnunk.
A korlatozotthat6s'ag alternativaja
Az allampo1.gari erdekervenyesites intezmenyesitesenek
maslk l.ehetosege a t6sagok jogi korlatozasa. Itt lenyege
ben arrol van sz6, hogy a hat6sagi iranyitas tulnoveseit ha
t6sagon kivUli - azaz tehat nem a hat6sag sajat maga altaI
hozott - jogszabalyokkal igyekeznek visszaszoritani. Folts
telezhet5, hogy olyan mertekben, abogyan a hat6sagi {ranyi
taB visszaszorul egyes tarsadalmi tevekenysegek teruleter51
/eset'iinkben az iskolab61/, novekszik az al1ampolgarok lehe ...
tosegei is erdekeik ervenyesitesere.
A hat6sag jogi korlatozasa mar az 19.50..... es tanacstor
veny utan nehany esztend5vel megkezd5dott. 55 1957-ig azon
ban a jogi korlatozas gyakorlatilag megsem korlatozast je-
lentett, sokkal inkabb az allamigazgatas /allamhatalom/ spe-
60
oia1i8 folqdatainak kijeloJ-eset ... VaJ.tozast 'jelentett az
197:l-es tana.cstorveny~,/ainelYigyekezetta hatosag:i. es nem
hat6sagi f'oladatokat szetv~laszta.ni, a kepvise1eti sze:rvek
szarep~t ujszertien meghatarozni, as a hat6s4gi dtintesekkel
8zembeni bi:rosag:t utat jarhat6bba tenni_ Va16jaban azonban
a hat6sag tenyleges korlatozasat a gazdasagiranyitas uj
rendszere jelentette as jelenti, amely kBzgazdas&gi vonat
kozasban is tetelesen megkerd6jelezi az '11am tulajdonosi
szerepkoret s Megltllapithat juk: , hogy ezek a f'ejlerpenyek az
okta ta.si szakigazgatasban !e'p.pugy~ mint mas tar sE,lda.lmi 82101
ga,l ta tasok ba t6sagi iranyi tasaban! egyelore meg J:;).sm. erezte
tik kel.lokepp aha. tasuka till Ha a la:kossagierdekervenyesi tes
nak ezt az alter:l1.ativajat va1.a.sztjuk - ami egybehangzik·a
gazdasagf'ejlesztesben na.pirenden levo vaJ.tozta.tasokkal-,
a kkor ki is kelldo.lgoznunk. a,z ok tao tasi szakigazga tas jogi
korlatozasanak reszleteit •
. Egyik alapl<erdes, bogy a al.lam milyen ertelemben a.
tula jdonosa az "~,,Az . iskolak allamosi tasa kapcsan
ugy I t'lint, hogy a lterdes egyszer s mindenkorra aldol t: az allamositast logikusnak. l.Atszott ezen a ter'lileten is allami
tulajdonba,vetelkent ertelmezni !ez tortent a lakasokkal, a.
termeloeszkozokkel, szamos mas, tarsada,lmi szolgal ta.tas latesi tmenyeivel is/ lii Korabban ugyanis a. tulajdonosok lega,labb
is megoszlottak: az all,ami tu.lajdonu iskoJ..ak melle,tt szli ....
mottev5 maganiskola nem volt Magyarorszagon, de koztudottan
voltak egyhazi iskolak. Az allamositast mege15z6en'az '11am
:felelossege ugyan rajuk is kiterjedt /alla.msegelyek!, de tu
lajdonosi mivolta neme Tegylik hozza: az aJ..lamositast. koveto
en sem valtakegyertelmUve ezek 8, tulajdonosi viszonyla.tok;
biszen az iskolak kUlonbozo f'obat6sagok ellenorzese a.la
tar toztak., emel1.ett az egyes intezmenyek /iskol.a tipusok!,
mint emlitetttik, az allamhatalom eltsro szintjeihez kapcso
16dtak igazgatasilag" Magis, a, koz- sa szakmai gond.olkodas
han tulajdonkeppen egeszeD az 1971-e8 tan&cstorvenyig nem
k~rd6jelez6dBtt meg ez a tulajdonosi viszony.
A tanacstorveny eppen az allam isko1at.ulajdonosi vi
szonyaban okozott bonyodalmakat ... Egyes i8kolatipusokra -
'6 1
pe1.daul az talanos iskolara .... von~ tkoz6J.ag korabban meg-
leb~t6sen egy~rtelmU volt ahat6sagi iranyitas:i f5ha~6~~g
a 6 sza gazgatasi 1~pcs5k~n kereszttil viszonylag
gyor aa,n es j61 aler he te t t az egyes in tezmenyekig", 4. tanacs,-
t ,~ amel'j';' nyiJ_vanva,16va tette, bogy az iskola:foI;lnta.r~
t6k is masol< es a :foha.tosagnak is mas a szerepe, ,~egzavarta
ezt a,z egyertelmUve va.lt hat6sagi iranyitasi lancot" ,Mind
rna vitq tbat6, bogy va16jaban ntekkora intezmenyiranYitasi
joga van a :f"6ha tosagnak, .as mekkora a. megf'elelo szint'U ta
nacai szerveknek ... Ezek a tisztazatlansagok teszik m.a. lehe
t az i erdekek /sokszor epp a jQgh~za
thassanak, a,nelkiil, hogy barkivel egyez"~
; P kt t P , . P f P.pzes es 0 a aBszaWOs ormaJa nem
ok, sem. a.z okta tasi tarca. :fEPnnhat6saga
a 'legnagyobh vol.u.men:U t, a. $zakkspzes t
te.riLleten kozismerten eros a valla.latok
·toJ:,ekvese a,rra., hogy saja t szakkepzest
fonD'll Itt a. tula jdonosi viszony .
s ta.rca reszerol - mar fo1 sem mer-til ..
alapon sz6.1ha t bele· ezeknek a kep-
a
ai viszonyokat tovabb bonyoli tja a nyolcva,-A
t
nas
't
t tulajdonosi viszonyok kovetkezteben
a2i sz tlan, hogya hat6sagok kUlonbozo szintjei mi-
re es mirs'n.em az' iskolak iranyi tasaban. Az e1-
vl pont BiZ, h a /megf'elelo szintU/ kozigazgatasi
rt aZ iskolakat, a :fohat6sag pedig,a tar-
ita t ja benJxUk .. El tekin tve at t6l, nogy a gya-
korlat vegrehajtbatat1.an, hozzatessz'tik: nem is
tos" Mindez ugyanis a bat6sagi iranyitason belli1.
er 0 soka t, am.elyek sokszor csak,nem ki-
ta tlanok~ M6dot ugyanakl'Cor arra., hogy az iranyi taa
sz tje levok eredmenyes kiserletet tegyenek to-r seit~ meg"Va , amslyekhez ezen vagy azon a szin-
ten .rendszeri::nt r tnek tamogat6k~,tl!l
VelemenyUnk szer in t teha t abhoz, hogy a jogilag korl.a-
tozott igazgatas az o'ktatas ter'lilet'en megva16sulhasson, min
denekelott ~zHkseges az oktatasi i:ntezanenyek tUlajdonosi
-riszonyainak tisztazasa<li Anna.k megf'ogalmaz'asa', hogy a koz
azint~zm~nyekaz 5ket
P.Z<:r·..e-I~E~-B~~Q~_£-.w~~~:£:~"~2- ..,~~~~~~~~~!~~~~oIJ_/ ,~Ebb 51 nitndenbtzonnYaluj:fajta kul-turalis iranyitas kovetkezik~ amQnnyi-
ben a. ba t6sag a,z' ir.rtezmenyek fonnta,r'tasa.ra es.tamoga.tasara.
van kotelezve, 88... -' ennek kovetkez'tebf?l1 .... nemcsak nagyobb
lebetoseg llyi.lik az allampolgarierdekek ervenyes~tesere,
hanem Hzeknek az erdekeknek a, csatornazasa bele· is van ~pit-.
va a rendszer mUkodesebe,4ll
A haj6sagjogi kox'la tozasa a :fejlesztes egyik teendo
je az 'iskola iranYitasaban is", Meg kell. azonba.n mohdanunk,
hogy rendkivUl el1entmondasosan hala.d.e.lore. A f'olyamatban
resztvevok ugyanis .... Olinda. szakigazga,tasban. do.lgoz6k, mind
a pedag6gusok '. mind.asz'li16kes gyerekek ~ idorol-idore ab
ban~rdeke.ltek, hogy'a,hat6sagkeze jobban meg'le~yenkBtve,
idor·ol .... idore azonban abban lennenek erdel~eltek, hogyegyik
masik. hat6sag szabadabbantamogathassa. oket~ Eppen ;ez a
"dialel~t:i,ka" biztosit.ja ugyanisjelenleg a kUlonbozo szinte
ken helyet f'ogla16k taktikazasilehetosegeit .. Nem mondhat
nank tehat, hogyaz iskolak es a helyi /megyei/igazgatas
egyontettien' kiallva a jog! korla tozas meJ_let t @ Szamottev5
recentr,alizalasi torekvesekis ervenyes'liJ_nek .... peldaul eppen
a szakigazgatasban dolgoz6k reszerol !elsosorban a kultura
lis tarca. egyes torekvesei kep~iselik ezt/ o Termeszetes,hogy
mindazon la.kossagi. csopor tol~ is erdekeltek a jelenlegi hely
zet f5nntartas~ban, amelyek oktatasi ~rdekeiket a jeien
rendszerben sikerrel ervenyesitik. M~gis azt gondoljuk,hogy
az okt,a tasi szakigazgatas' jogi korl~tozasa. .... amely egy eljo
venda uj szabalyozas egyi k leg'f'ontosabb f'olada ta .... egyes er
dekek atmeneti visszaszori tasa. aran is jobb helyze'tet teremt
ma jd, tobbek kozt a tarsadalmi kornyezet erdekeil1ek erven:re
sitese teren.
63
JEGYZETEK
1 Corwin R.G.: A Sociology of Education. N.Y: Appleton
Century= Crofts, 1965
2 Cooper T.L.: "Citi.zen participation: from political res
ponse to administrati-ve' initiative".
The Bureaucrat 1979-1980 /lfinter/ 40-49
Kaplan R.: Citizen 'participation in the design and eva
lua.tion of a park. Environment and Behavior 1980,
No.4,. /+.9h-507
3 Miller T.: The emergence and impaot of par tipatory ideas
of' Swedish Planning a.nd local government •
. Stockholm': NOl.t'dp~a,n 1979; Miller T., Kraushaar
R.:The emergence of partici.patory policies f'or
comnmnity development.
Acta 800iologica 1979, No.4, 111-133;
Keating M.: Decentralization in Mitterrand's
France. Public Administration 1983, 237 .... 2.51
4 Huckf'eldt R.R.: Political participation and the neigh
bourhood social context. American Journal ~f
Political Science 1.979, No.3, 579-:.5.92; ,Nemes F.,
"-"",,.m_"__'__~ Szelenyi I.: A lak6hely mint kozosseg. Akademiai
1.967; 8zelenyi I., Kong:r:ad Gy.: Az uj lak6telepek
szociologiai problemai. Akademiai 1969.5 Sewell W.R.D. et al.: Models for the evaluation of' pub
lic participation. Natural Resources Journal.
1979 /April!, 337-358
6 Darke R.: Public par ticipa'tions and state power. Poli ty
and Politics"1979, No.4, 337-355; Darke R. ,et al.:
Local Government and the Public. London: Hill,
Kerber 1.979;
Leach S. et al~: An interaction a.pproach to coun-·
ty district relationships. Policy and Politics
1979. No.3, 271-291.
6l~
7 Mills C.W.: Az uralkod6 eli t. Gond~la t 1972; Wbi tby M.. C .. ,
'Willis K"G,,: Rural Resource Development. London::
Methuen 1978, 23 kk, 84 kk; B5hm A., PalL~
szerk~: Helyi tarsadalomI", Tarsadalomtudomanyi
Intezet 1983, 99-118,'119-134.
8 Ward PlIID.: The measurement of federal and stater~spon
'siveness to urban p~~.oblems.,Journa.l of Politics
1981,,, 83-101
9 Clocke H., Gr iffi ths G.: Planning responses . to urban and
rural problems. Tijdschri:ft voor Economische en
Socia1e Geografie 1980, No'..5, 25.5-263 I
10 Pozsgay Imre: A part es a.z ossztarsadalmi erdek. Tarsa-
dalmi Szemle' 1972. NO.1; Benke Istvan:' Erdek astarsadalmi cselekves. Tarsadalmi Szem1e 1.976, No.11; Lick J6zse:f: Azerdek fogalma'es tarsadalmi
megha tarozottsaga. Tarsa,dalmi, Szem1e 1976, No.
10; Lick J6zse:f: Szukseglet, erdek, tevekenyseg.
Politikai F5i~kola Kozlemenyei 1977; Lick J6zse:f:~~~~~~~
Erdek as tevekenysag. Kossuth.1979
11 Szego Andrea: Erdek as struktura ... ardekstruktura. Tar
sa,dalomtudomanyi KOzlemenyek. '1,983, 'No.2, 270-297;
Szego Andrea,: Struktura.e1n,:teleti vazla t t'arsada.l-,
munk politikai' erdektagoJ.odasar61.. In: Szoboszlai
Gyorgy sze:rk..: Poli tika. as t~rsadalom. Ma.gyar
Pol.itikatudomanyi Tarsasag 1983,67-86
12 Gombar Csaba: Van~e e~ b~ van, milyen politikai tago1t
sag nalunk? In: Szoboszlai Gyorgy'szerk.: Po1iti
k.a as tar sadalom. 'Ma.gyar Poli tikatudomany'i Tar
sasag 1983, 32-66; Gombar Csaba: A helyi l:tatal'om
hermeneutikaja. In.: Babm A., Pal L. szerk;.': Re
lyi tarsada.lom I. Tarsada,lomtudomanYi Intezet
J.983 , 11.9 -134
13 Hetby L., Mak6 Gy ... : Munkasok; erdekek, erdekegyeztetes ...
Gondolat 1978; Hethy Lajos: Gazdasagpo1.it~ka ss
erdeke1tseg., Kossuth 1983; Mak6 Csaba: Tarsadal
mi tanulasi folyamat a munkaszervezetben es az
erdek.ervenyesites .. Tarsada1omtudomanyi Koz1eme-
6 5
nyek 1983, No <II 3, 416-426; ADdics Jeno: A ,ter
vezes erdekviszonyai ss a szocia1izIm.1s poli ti
kai rendszere" Tarsada1mi Szemle 1981, No.7,
91-102
14 He thy L., Ma,k6 Cs.: Munkasmaga. tar tasok ss a. ga,zdasagi
szervezet. Akademia.i 1972
15 Andios J., Rozgonyi T.: Kon:fliktus es ha.rmonia. Kozgaz-
dasagi 1977
16 Morawski W. szerk.: A szervezet. Kozgazdasagi 1979, 168
17 Morawski: i"m. 170
18 ~ozma Tamas: Mlivelodes es erdek. Vilagossag 1979, No.6
Kozma. Tamas: A demokratikus i8kola - ut6piak as rea.:l;,ita
sok.. Vilagossag 1981. No. 8-9, 577-584; Kozma
Tamas: Hat6sagok, intezmenyek es a helyi tar
sada1om. Vi1agossag, 1982. No. 7, 449~462
19 Lorincz L. et al.: A koziga,zga,tas kutatasanak tudomanyos
iranyzatai. Kozgazdasagi 1976; Szentpeteri
Istvan: Az igazgatastudomany szervezete1me1eti
a1apjai. Akademiai 1974.
20 Laky Terez: A lakossag velemenye' a varosfejlesztesi d6n
tesekr51.Szocio16gia 1974, No. 3, j87-404;
Schmidt Peter: .Szocia1izlltUs as a'llamisag. Tar
sadalomtudomanyi Koz1emenyek 1977. No.1, 3-25;
Schmidt Peter: Kepviseleti szervek a mai magyar
tarsadalomban. Vilagossag 1981, No.8-9,56o-567;
Szoboszlai Gyorgy: A szocia.lista alla,m, az er
dekkepviselet es a tarsadalmi e11enorzes. Tar
sada1omtudomanYi Kozlemenyek 1983, 416-421;
Bihari Mihaly: A tarsa.dalom erdekviszonyai es
a szooialista demokracia. Tarsada.lmi Szem1e
1980, No.2
21 La.k.y Terez: i.m.
22 Durl;cheim E.: A tarsada.lmi tenyek magyarazatahoz. Kozgaz
dasagi 1978, 27.
23 Durkbeim E.: Az ongyilkossag. Kozgazdasagi 1970.
24 Valer })va: /A telepUlesek fejlodesenek iranyitasat meg-
6 6
/Ka.ndi-
:MSZMP KB '
$ Itot ~ 1979.,
,36 Kovaos
1m C III l je1.ti program
kereteben/ saga '8'4/2.,
fa , as :ta,l.vak kozo tt i '
kUlonbsegek tasi'\ tema. .s·zi.n-
tez
25, Enyedi' Gyorgy: Fal,\ra.ink s sa" Magveto 1980
26 Bar ta Gyorgyi, Enyedi Gyorgy: Ipa,r IS as a, :falu at-
1>, '.~;1a.ku;Lasa.t9; KJK, 1981<'1
27 lA,ad a 24.' jagy~etet$
28 Enyedi': 1. OlW ll ,55 (I'
29 Secord, Pllli'~ Baol-tmari, '" Kossuth
Mez t5ga, zdiusag'1 ~
30 Belusz'ky Pal, Sikos s~ag fa,ltit:fjpu.sai.
MTA Foldrajz , ~982
31 Forray R. 'talin: A.z kudaro tltx1sadaJ.-
ml-terUl.eti 6s,k6z~BS'g,
1984.~, 6@,",
32' Nettles Nagy
37 Forray R. Ka talin:, pest tarO>;<If;,J!,'.... q ..... Uil'......,
Oktataskuta.t6 In t 1983~
kozepisko1.aja.,
38 Fend, He mtsai:
Schulsys
drs
stuttga,r-t Ernst
iges
tt Verlag,.l976:
39
67
41 Kiss Erna, SchUttler Tam~s: Az ~ltal~nos iskol~k 7. os~
t~lyos tanu16inak isk01a es, pa.lyava1asztas'(
sz8..ndeka, palyavala sztasi indi tekre:tadszere,
I-II. 1983, Orsz~~os Pedag6giai Int~zet.
42 Marklund, 5.: Educa.tion in a post-comprehensive era
British Journal of Educational Studies, 1981,
No.3, 199-208.
4] Harngvist, K.: Individual Demand for Education. Analyti
cal Report. DEeD, 1978.
44 Kozma Tam~s szerk.: A feJ_sookta tasi ha16zat fejlesztese
nek tertileti-tarsadalmi fe1tete1ei, Oktatas
kutat6 Intezet, 1983
45 A keresetek szinvonala., sz6rodasa es kapcsolata a csa
ladi jijvedelemmel az 1972. es 1977. evekben,
KSH, 1981.
46 Kosary Domokos: Mlivelodes a XVIII. szazadi Magyarorsza
gone Akademiai 1983, 492-"516'
47 Simon Gyula: A koznevelestigy fejlodesenek nehany saja
tossaga .. In: Simon G'yula. szerk.: Neveles'Ugylink
.husz eve. Tankonyvkiad6 1965. 9-80
48 Erdai Ferenc: A Depi ~nkormanyzat utj~n. In: Erdei
Ferenc: Teleplilespolitika, koziga.zgatas, urba
nizaci6. Akademiai 1977, 347
4.9 E. Kardelj: A szocialista onigazgata.s poli tikai rendsze
renek fej15desi ira.nyai. Ujvidek: F6rum 1977,
'.9 3-.94
50 V.N. Su1gin: Az isko1a es azal1am. In: Vag Ott6 szerk.:
A szovjet pedagogiai teoretikusai. Tankonyv
kiad6 1975, 146-156
51 L. A1tbusser: Marx es az e1melet :forradalma.. Kossuth,
1971
52 P. Bourdieu: A tarsadalmi egyenlot1ensegek ujraterrne15
dese. Gondolat, 1978. 71-128
53 I. Illich: Deschooling Society. London: Galder, Boyars
1970.
54 R. Rossanda et al.: Tesi sulla Bcuola /Theser on educa
tion: a Marxist view/ ... In: J. Karabel, A .. R e
6R
Halsey eds.: Power and Ide.,ology in Educa.t ion.'. • .' , -"
, .
NawYork: Oxford Univer sityPre.ss·1.977, 647-658
55 "vo. az un" allam:i.ga.zga,tll.si eljaxasi torvenye'k Sohmid t
Peter:Sz?oializmus as allamisag. :,Tarsada2.omtu
domanyi. Kozlemenyek 1.977/1.0, 3 ..·2.5.
69
Recommended