View
216
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
1
A magyar-szerb határmenti térség turisztikai
fejlesztésének stratégiai irányait megalapozó
dokumentum
INNOAXIS PROJECT
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme
2011
INNOAXIS The borderline as an axis of innovation
2
© RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011
Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme
IPA HUSRB/0901/2.1.3
Application ID: HU-SRB/0901/213/028
Project title: The borderline as an axis of innovation - INNOAXIS
LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs
PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka
ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata
3
INNOAXIS
Turizmus ágazat
Tartalomjegyzék
1. A turizmus jelentősége.................................................................................................................................................. 3
2. Helyzetértékelés............................................................................................................................................................ 4
2.1. A terület turisztikai jelentősége ............................................................................................................................. 4
2.2. A terület turisztikai kínálata ................................................................................................................................... 5
2.2.1. A terület turisztikai vonzereje ......................................................................................................................... 5
2.2.2. A terület turisztikai termékkínálata ................................................................................................................ 9
2.2.3. A terület megközelíthetősége ...................................................................................................................... 11
2.2.4. A terület szálláshelykínálata ......................................................................................................................... 12
2.3. A terület turisztikai kereslete ............................................................................................................................... 14
2.4. SWOT összefoglaló ............................................................................................................................................... 19
3. Jövőkép kialakítása ...................................................................................................................................................... 21
3.1. Turisztikai problémák ........................................................................................................................................... 21
3.2. Stratégiai cél ......................................................................................................................................................... 21
4. Stratégia ...................................................................................................................................................................... 22
4.1. A stratégiai célok illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz ........................................................... 22
4.2. Prioritások ............................................................................................................................................................ 22
4.3. Beavatkozások ...................................................................................................................................................... 24
5. Irodalom ...................................................................................................................................................................... 26
1. A turizmus jelentősége
A turizmust a világgazdaság egyik legösszetettebb iparága. A turizmus olyan komplex terméket kínál, amely több
szolgáltatást foglal magába. A turizmus alszektorai nem képesek külön-külön turisztikai terméket gyártani. Csak a
szállás vagy csak egy program önmagában még nem generál turisztikai keresletet, tehát nem számít turisztikai
terméknek. A turisztikai termék komplexitásából adódóan rendkívül érzékeny, így egy-egy ország vagy régió
turisztikai színvonalát a vonzerők és szálláslehetőségek meglétén túl is számos tényező befolyásolja: a desztinánció
közbiztonsága, a higiéniás jellemzők, a lakosság vendégszeretete.
A turizmus egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ GDP-jéhez, és egyre nagyobb mértékben vesz részt a
foglalkoztatottságban is. A WTO előrejelzése szerint a jövőben várható turisztikai forgalom erősödésének
következtében a turizmus gazdasági ereje tovább fog nőni (WTO 2009). Magyarországon a turizmus 5,9 %-al járult
hozzá az ország GDP-éhez, és a foglalkoztatottak 8,4%-a dolgozott a turizmusban (MT Zrt 2010).
A turizmus fejlesztése azonban közvetlenül is hathat a gazdaságra, mintegy katalizátor szerepet játszva a gazdaság
fejlesztésében (pl. infrastruktúrafejlesztés). A turisztikai fejlesztéseknek minden esetben úgy kell megvalósulniuk,
4
hogy a turizmus lehetséges negatív természeti, gazdasági és társadalmi hatásait a minimumra csökkentsék. A turizmus
pozitív hatásai csak abban az esetben valósulnak meg, ha olyan előre kidolgozott stratégiák mentén történik a
fejlesztés, amelyek figyelembe veszik a fejlesztendő terület adottságait, és a terület értékeire alapozva kívánja a
fenntartható fejlesztést kivitelezni (Puczkó L. -Rátz T. 2002).
A turizmus gazdasági jelentősége abban is megnyilvánul, hogy szolgáltatási jellegénél fogva élőmunka-igényes,
és ezzel enyhíti a munkanélküliséget, jelentős bevételi forrást jelenthet, mint az egyének, mind az önkormányzatok
számára. A családok számára pótlólagos jövedelemforrást jelenthet (fizetővendéglátás, idegenvezetés). A turizmus
jelentősége tehát abban is tetten érhető, hogy a helyi munkaerőst foglalkoztató vállalatok munkalehetőséget nyújtva
népesség megtartóerővel is bírhatnak egy-egy településen, hiszen csökkenhet a kistérségek mezőgazdaságtól való
függése, és alternatív jövedelemforrást jelent a lakosság számára. A turizmus ezen felül erősíti a táji, országrészi
szerepkört, az identitástudatot, és nem elhanyagolható a turizmus társadalmi kohéziót erősítő tulajdonsága sem. Ezért
nagyon fontos, hogy a vendégforgalom fejlesztése csakis az adott tájegységbe ágyazva menjen végbe, a
hagyományokhoz és adottságokhoz igazodó kínálat bővítésével vagy a meglévő kínálat minőségi javításával (Gulyás
P. 2010).
A sikeres turizmus megteremtéséhez semmi esetre sem elegendő, ha egy-egy ország bővelkedik természeti és
kulturális vonzerőkben, ezek ugyanis önmagukban nem jelentenek versenyképes vonzerőt. A turizmusfejlesztés
sikertelenségét gyakran az okozza, hogy elsősorban az egyes vonzerők attrakcióvá fejlesztésére koncentráltak, nem
fordítva elegendő figyelmet a vonzerő termékké alakításához nélkülözhetetlen komplex fejlesztésre, illetve a
megfelelő turisztikai imázs kialakítása és menedzsmentje. Ez annyit jelent, hogy a turisztikai fejlesztések során a
vonzerő (attraction) fejlesztése mellett a desztináció megközelíthetőségére (access), a szálláshelyekre (accomodation)
és a hozzáállásra (attitude) is figyelmet kell fordítani (MTRT, 2005).
2. Helyzetértékelés
Az INNOAXIS pályázat célterületét átszeli ugyan a Szerbia és Magyarország között húzódó határ, de a két oldal
adottságai nagyon hasonlóak, mivel egy történelmileg összetartozó térségről van szó. A szomszédos területek
összehangolt fejlesztése erősítené a két ország közötti kapcsolatot. A turizmus összehangolt fejlesztése, a közös
turisztikai termékfejlesztés és infrastruktúrafejlesztés, a turisztikai együttműködések kialakítása egy európai léptékkel
is színvonalas kínálat lenne kialakítható. A közös termékfejlesztés révén, és a közös marketinggel javítható lenne a
terület kooperációs képessége, így a turizmus a megújulás egyik fontos stratégiai ágazataként tartható számon a terület
gazdaságfejlesztésében (Gulyás P. 2010).
A területen a lehetőségekhez képest szerény turizmus valósul meg. Az idegenforgalom fejlesztése azért is fontos
kérdés ezen a területen, mert a kistérségek olyan potenciálokkal rendelkeznek, amelyek eddig még kihasználatlanok a
turizmus szempontjából. Ráadásul a térség turizmusa hanyatlásnak indult az elmúlt években, ami ellentétes az
országos és a megyei tendenciákkal is.
A határon átnyúló turizmusfejlesztésekor figyelembe kell venni, hogy a közvetlen a határ menti térségből érkező
vendégekre nem jellemző, hogy a szomszédos településeken éjszakáznának, viszont a turisztikai szolgáltatóknál
jelentős bevételt termelhetnek. Viszont a közös termékfejlesztés, a határmenti kooperációk és együttműködések mégis
javíthatnának a térség turizmusán, segíthetik egy markánsabb területi imázs kialakítását és eladhatóvá tételét. A
turisztikai fejlesztés során ugyanis nem kizárólag a turisták számának növelését kell célul kitűzni. Az adott területre
érkező turisták általuk a térségben eltöltött idő meghosszabbítására, az általuk otthagyott jövedelem nagyságának
növelésére ugyanolyan nagy figyelmet kell fordítani.
2.1. A terület turisztikai jelentősége Az INNOAXIS projekt területei turizmus szempontjából korábban sem tartoztak, és most sem tartoznak
Magyarország és Szerbia leglátogatottabb desztinációi közé. A turistaforgalom legnagyobb része Magyarország
területén belül főként a főváros környékére és a Balatonra koncentrálódik.
A rendszerváltás előtt a Dél-alföldi régióba, csakúgy, mint Magyarország egészére, a vendégek többsége a volt
szocialista országokból érkezett. A rendszerváltásig a fő küldő országok: Németország, a volt Szovjetunió országai,
Jugoszlávia voltak. A Dél-alföldi régióba elsősorban Jugoszláviából és Romániából érkeztek a vendégek, viszont a
90’-es évek után jelentősen visszaesett a számuk.
Jugoszláviában más volt a helyzet, hiszen a jugoszláv állampolgárok utazhattak nyugatra is akár (Gulyás 2010).
A rendszerváltás után megnyíló határok következtében jelentősen lecsökkent a kelet-európia országokból
Magyarországra látogatók száma, viszont nyugatról egyre többen érkeztek. A kezdetei, néhány évig tartó élénk
kereslet azonban hamarosan kifulladt.
5
Szerbia az elmúlt tizenöt év politikájának köszönhetően elvesztette összes tengeri kijáratát, és ezzel - magától
értetődően - a tengerparti turisztikai övezeteket is. Az elmúlt ötven évben éppen az Adriai-tenger közelsége miatt
fejlesztették csak nagyon alacsony szinten a szerbiai belföldi turizmust. Vajdaságban az elmúlt évtizedekben a
turizmust elsősorban a vadász-, gyógyfürdő- és kis mértékben a városokat látogató, kulturális jellegű turizmus jelentette.
A Szerbiába érkező vendégek legnagyobb arányban a volt jugoszláv köztársaság egykori tagállamaiból érkeznek:
Bosznia-Hercegovinából, Makedóniából, Szlovéniából, Horvátországból. Az Olaszországból érkezők elsősorban a jó
vadászlehetőségek miatt keresik fel Szerbiát.
A két ország turisztikai kapcsolatokat jelentősen meghatározta, hogy a Jugoszláviában kitört dél-szláv háború
következtében az ország elszigetelődött és gazdasági teljesítménye is nagymértékben csökkent. Ez jól jellemzi, hogy
1990-ben a Dél Alföldi régióba érkező összes vendég 7,1%-a és a vendégéjszakák számának 3,8%-át köthető a
jugoszláv vendégekhez, addig 2008-ra 1% alá csökkent a jugoszláv utódállamokból érkezők száma, és 0,5% alá a
Szerbiából érkezők száma (Gulyás P. 2010). A Szerbia és az Európai Unió közötti 2003-ban bevezetett vízumkényszer
2009. évi eltörlése következtében megnövő turistaszámból a Dél-alföldi régió profitálhat a legtöbbet.
Az utóbbi években ismét kezd megerősödni a határon átnyúló turisztikai kapcsolatok felelevenítése, kiépítése.
1997-ben jött létre a DKMT (Duna-Körös- Maros-Tisza Eurorégió), amelyet a térség turizmusának egyik meghatározó
tényezőjének tartottak. Az euroregionális együttműködés keretein belül 4 tematikus utat is kidolgoztak (termál, ipari
műemlékek, szecesszió, folklór). Az útvonalak promócióját többnyelvű kiadványok, térképek segítik. Szükség lenne
azonban az utakat működtető, programokat és turistacsoportokat szervező szervezetre. A Phare CBC programok
keretein belül is történtek lépések a határ menti térségek turizmusának fejlesztésére (pl. E7 európai hosszú távú
vándorút Csongrád megyei szakaszának kiépítése, továbbá a határon átnyúló Duna menti kerékpárút tervezése, egy
határ menti kézműipari adatbázis létrehozása).
2009 szeptemberében megalakult a kormányközi gazdasági együttműködés bizottság turisztikai munkacsoportja,
amely lehetőséget ad a két ország turisztikai kapcsolatainak kialakítására, fejlesztésére, a turisztikai együttműködésre
(Gulyás P. 2010).
A gazdasági válság idején, amikor a turisták kevesebb pénzből szeretnék megoldani az utazásaikat újra
felértékelődnek a meglévő szomszédos országok közötti turisztikai kapcsolatok, és újabb célterületek, turisztikai
termékek kerülhetnek a fókuszpontba (Gulyás P. 2010).
2.2. A terület turisztikai kínálata
2.2.1. A terület turisztikai vonzereje
A turizmus kialakuláshoz egy adott területen elengedhetetlen a vonzerők jelenléte. Az INNOAXIS projekt
által lehatárolt területre nem esik sem olya természeti, sem olyan kulturális vonzerő, amely jelentős nemzetközi
forgalmat tudna generálni. A terület sajátosságaiból, a kisebb jelentőségű vonzerőkből adódóan túlnyomórészt csak a
szomszédos országok érdeklődésére és a hazai lakosság felkeresésére számíthat a terület. A vonzerők sokszínűsége (1.
táblázat) azonban kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy változatos turisztikai termékek hozhassunk létre. Azt is
figyelembe kell venni az újabb turisztikai fejlesztések, újabb turisztikai termékek kialakítása során, hogy a terület
elsődleges és legfontosabb célcsoportját nem a huszonévesek jelentik, hanem inkább a középkorú vagy idősebb
korosztály és a kisgyerekes családok.
1. táblázat. Területi vonzerőleltár
TURISZTIKAI
KINÁLAT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK
Fürdők
Gyógy- és
Wellnessturizmus
Magyarkanizsa: gyógyfürdő, reumatikus megbetegedések, postoperativ rehabilitáció, wellnes
Ada: Orlovacsai gyógyfürdő - üzemen kivül
Topolya: gyógyfürdő (üzemen kivül)
Zombor: Bezdáni gyógyfürdő, Svetozar Miletic gyógyfürdő (üzemen kivül)
Apatin: Junakovic Banja - gyógyfürdő
Kula: Razvala - gyógyforrás
Kiskunmajsa: Jonathermál fürdő – határon túl is ismert
Kistelek: Gyógy- és élményfürdő
Kiskunhalas: jódtatralmú gyógyvíz, Sóstó (fürdés, horgászat)
Balatonszállás: magas hőfokú termálvíz
Tompa: magas hőfokú termálvíz
Kelebia: magas hőfokú termálvíz
Zsana: magas hőfokú termálvíz
Mórahalom: gyógy és wellness-központ
Szeged: Anna fürdő (gyógy – és wellness központ), Napfényfürdő, sport uszoda
6
Dávod: termálfürdő
Nagybaracska: termálfürdő
Rendezvények Magyarkanizsa: Festival Tiski cvet /Tiszavirág fesztivál, Modern tánok gyermekfesztivál, Jazz
fesztivál, Nemzetközi horgásztalálkozó + 24 mega rendezvény + 23o egyébb rendezvény
Csóka: Csókai kultúrnapok, dobosok fesztiválja, költők estje
Zenta: amatőr szinháztalálkozó, Zentai napok, hagyományőrzők találkozója, a Tiszai strandnapok,
álarcosbál, Zentai művésztelep
Festival amaterskih pozorišta
Ada: arató napok, Moholyi strandnapok, nemzetközi és országos kutyakiállitások, nyelvésznapok,
Novak Radonjic festői napok, énnekkarok versenye, fúvüs zenekarok versenye, régi mesterségek
kiállitása, Gulyásfesztivál
Szabadka: Duzsijanca - új kenyér ünnepe, Interetnó fesztivál, bornapok, Etno fest, Európai
filmfesztivál - Palics, Nemzetközi gyermekszinháztalálkozó, könyvkiállitás, Trenchtown, Summer BP
Topolya: Tolerancia kamp, zobnaticai lovasjátékok, nemzetközi kutyakiállítás, a Topolya expo - vásár,
mézkarnevál, sörnapok, festői napok, Topolyai napok, bográcsfőzőversenyek, úszómaraton,
kézimunkakiállitások
Nagybecskerek: Mamutfest, Dani ludaje - tök napok, Tucanijada - Húsvéti tojástörő verseny,
Gusanijada, erősember verseny Novi Kozarciban
Zombor: Zomori nyár, Zombori bogrács, Bodrog feszt, ügető lóverseny, folklórfesztivál Kljajicevón,
nemzetközi tslálkozü Citroen kedvelőknek, fijákerfesztivál, Bunjeváci préló, Stapári fesztivál - Első
Szerb harmonikás Vajdaságban, az új kenyér ünnepe, Interfer, Zombori zenés esték, nyári tudbaltorna,
falunapok, vásárok
Kula: Amatőr szintársulatok országos fesztiválja,''Jesen stize dunjo moja"' - zenei rendezvény,
''Bulka''- gyermekirók fesztiválja, "Famus" - zenei fesztivál, "Petar Riznic Djala" emléknapok
Szabadka: kiállitások, konferenciák
Topolya: Topola-expo
Zombor: Moto kiállitás, Nemzetközi méhész kiállitás
Kiskunhalas: Halasi Lovasnapok, Halasi Hetek, Szüreti Fesztivál
Kunfehértó: Kunfehértói Nyár
Szőreg: Szőregi Rózsafesztivál, Búcsúfesztivál
Szeged: Szabadtéri Játékok, Mezzo Operafesztivál, Szegedi Ifjúsági Napok, Kamionos Country
találkozó, Szegei napok, borfesztivál, sörfesztivál, Tavaszi kulturális fesztivál, Őszi kulturális fesztivál.
Baja, Bácskai Hurka- és Kolbászfesztivál Bajai Halfőző Fesztivál IV. Bajai Újbor Fesztivál Nagybaracska: halászléfőzőverseny
Ópusztaszer: Hunniális
Jánoshalma: Bográcsos ünnep
Kiskunhalas: szüreti fesztivál
Kéleshalma: Kakasfőző verseny Vadász turizmus
Halász turizmus
Magyarkanizsa: Nagy kiterjedésű vadászterületek - Kapetanski rit, fácánnövelde, 5 vadászház,
halászat a természetes élőhelyeken
Törökkanizsa: Három vadászterület - Nagysziget, Vadászház Fility városrészben - 1ö fekvőhely,
halászat a Tiszán, csatornák, termászetes és mesterséges tavak
Csóka: Padeji erdő (vaddisznó), vadászterületek - Vrbica, Szanad, Ostojityeco, Nagyrét, Sujmos -
halastó - Zlatica, sólyommal történő vadászat, Tisza és a Zlatica folyók, csatornák, Holt Tisza
Zenta: Zentai szállások vadászterület, Tisza, holtágak, nemzetközi horgászverseny
Ada: Felső és Alsó rét vadászegyesületek, Tisza horgászeggyesület, erdő a Tisza partján, Budzsáki tó
Szabadka: Palicsi tó, Ludasi tó, Szabadkai homok és Szabadkai erdő vadászterületek
Topolya: vadászterületek, vadászegyesületek - Panonija, Zobnatica, Capriollo vadászotthon,
fácánnevelde, rekreációs tavak, halastavak
Nagybecskerek: Városi rét, Visoka greda, Gelija Star bare Livade vadászterületek, vadászegyesületek,
Zlatica folyó, Duna-Tisza-Duna csatorna
Zombor: Nyugat Bácska és Kozara vadászterületek, Bezdáni sporthorgászati terület, Kupuszinai
sporthorgászati terület, Monostori holt Duna, Kraljevska prepelica - agroturisztikai központ, Beli dvor -
kávéház, Kronic - vendégház, Srbijasume közvállalat, Kolut halastó, madárlesek
Apatin: Duna, Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum-, sporthorgászat - Svilojevói
halastó-, öt vadászegyesület, Kruskovác, Apatini rét és Svilojevo vadászterületek
Kula: Nagy-Bácskai csatorna vadászterület, gazdasági és sporthorgászat, Jarebica - vadászegyesület
Óbecse: Tisza holtága (Gyöngysziget), Becsei szállások, Plavsa és Csik vadászterületek, Jaruge
vadászterület – Törökbecse
Kishegyes: Krivaja vadászterület
Kiskunhalas: Sóstó – horgászat
Hercegszántó - vadászat
7
Érsekcsanád- vadászat
Bácsszőlős- vadászat
Kunbaja- vadászat
Szeged: Fehér- tó:
Baja: Sugovica:Halászpart
Falusi turizmus,
Nemzetiségi kultúra,
hagyományok
Magyarkanizsa: Tótfalu - 8o fekvőhelyes gyermekszállás, Kucora szállás . Horgos
Zenta: Szállás - A gyümölcsök gyöngye, elszórt és csoportos szállások
Ada: Nagypál szállás, szálláscsoportosulások - Sterijino, Hrasztov szállás Budzsáknál
Szabadka: Majkin szállás, Rókatanya
Topolya: Capriollo, Kátai tanya
Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh
egymás mellett élő nemzetiségek: szerbek, horvátok, németek, cigányok, székely betelepültek, „őslakos
bácskai magyarok”, vajdaságból áttelepültek
hungaricumok: szegedi paprikaőrlemény, halászlé, szalámi, makói hagyma, szőregi rózsa, szegedi
papucs
Gasztronómiai programok: böllérnap, paprikanap, pálinka-párlat bemutató, halászléfőző fesztivál
Bugaci puszta: hagyományos magyar állatfajokkal: szürkemarha, rackajuh
Kiskunhalas: halasi csipke
Tápé: gyékényszövés
Nemesnádudvar: sváb pincefalu
Bácsalmás: kékfestő műhely
Szatymaz: barackpálinka, baracklekvár Sport
Rekreáció Magyarkanizsa: Futbal stadion - 7oo férőhely, Partizán sportcsarnok - 5o férőhely, kajak klubb,
horgászeggyesület, strand a Tisza mentén
Törökkanizsa: Városi stadion, kosárlabda, kézilabda és focipálya, 15 sportklubb, kerékpár és sétaút a
Tisza mentén
Csóka: Asztalitenisz, sportpálya
Zenta: Sportközpont, pályákkal, uszodával, Ifjúsági sportjátékok, tekeverseny, Vilenyák fijákerklubb,
modellezők versenye, sakkbejnokság
Ada: nyilt uszoda, Sportközpont, sárkányrepüllő és kisrepüllő felszállópálya, Kobra motorklubb -
motorostalálkozók
Szabadka: Spotcsarnok, kosárlabda, kézilabda, röplabda klubb, tenisz klubb, úszó és vizilabda klubb,
városi stadion - jégkorong, korcsolya, gimnasztika, asztalitenisz klubb, kerékpárklubb, küzdősportok,
futbalegyesület, skvos klubb
Topolya: Kissportok csarnoka 4 teremmel (küzdő sportok, asztalitenisz és két sakkterem), tornatermek,
tekepálya, teniszpálya, kézilabda és röplabdapálya, városi stadion, futbal, kézilabda, kosár és
röplabdaklubb, asztaliteniszklubb, szabadtéri medencék - Topolya (üzemen kivül), Bajsa,
Bácskossuthfalva, versenytáncklubb, strand
Nagybecskerek: sport és rekreációs komplekszum - Staro Jezero (Jezero sportközpont, Blandas park,
Lovac étterem)
Sombor : Mostonga - sportközpont, Sokolski dom - sportközpont, Mostonga uszoda, városi strand,
Csonoplyai tó, teniszpályák, repüllőtér - ejtőernyőzés, városi stadion, Radnicki - futbalklubb, fitnesz
központ, Lemes ring - motoros versenyek, lóversenypálya és lovasklubb
Apatin: Duna - nautizmus, hajókirándulások, kajak utak, hat godbalpálya, öt teniszpálya, gyalogút, 4o
km hosszú kerékpárút, trim út, sporthorgászat, Zelena glava (zöld fej) - turisztikai park éteremmel,
bungalókkal, kampal, hét csárda - Vagon csárda, Zlatna kruna csárda, Pagos csárda, sportklubbok,
sportterepek.
Három kerékpártúra: Apatin-Kupuszina-Apatin, Apatin-Kucka-Apatin, Apatin-Backi Monostor-Apatin
i Apatin-Sonta-Apatin.
Kula: Nagy-Bácskai csatorna, Sport és vidámpark - teniszpályák, kosárlabdapálya, kateringpálya-,
Rekreációs központ (üzemen kivül), fodbalpályák, nyitott uszoda
Szeged: sportuszoda és uszoda, kajak-kenú bajnokságok,
Arheológiai
lelőhelyek/történelmi-
kultúr értékek
Magyarkanizsa: Velebit arheológiai lelőhely, Óváros, Kárász kastély, földvárak, Kurgáni sirok - 5ooo
évesek, Halász tér a bronz korból
Törökkanizsa: Bair II, Prkos és Majdan arheológiai lelőhely, Supler kastély, Szerb praviszláv
templom - sv. Arhangel Gavrilo Törökkanizsán és Obility faluban, Katolikus tamplom, Szervijszki
kastély, Kolostor - 12 század Majdán helységben
Csóka: Csóka arheológiai lelőhely
Horgos: Kamarás arheológiai lelőhely, Kárász gróf kastélya
Csóka: kastélyok - Csóka, Padéj, szentélyek - Csóka, Szanád, Crna Bara, arheológia lelőhelyek - Stari
8
vinogradi, Okruglica, Kerabara
Zenta: óváros, Szerb pravoszláv és katolikus temlomok, tűzoltóotthon, Zenati gimnázium, városháza,
Stevan Sremac emlékháza, városi múzeum
Ada: Szerb pravoszláv és katolikus templomok
Szabadka: Biserna obala - Nosa és Ludas - Budzsák arheológiai lelőhelyek, Rajlh palota, óváros, Irók
tere - Danilo Kis, Géza Cat és Artur Munk szobrai, szökőkutak - Zöld és Kék szökőkút Zsolnai
kerámiából, Népszinház, gyermekszinház, Kosztolányi Dezső szinház, városi múzeum, óváros, Rajhl
kastély városháza
Topolya: Zákó kastély Bajsán, Kráj kastély, Pannónia kastély, 9 műemlék, 40 előzőleg védelem alatt
álló múemlék, 27 régészeti lelőhely, 23 köztéri emlékmű és 30 épület, melyek védelmét iratanyaggal
irányozták elő, Községi Művelődési Ház, Galéria – Városi Múzeum, Népkönyvtár, Lovasmúzeum,
Kovácsmúzeum, Állandó művésztelep és galéria Zobnaticán, bajsai múzeum - tájház, Topolyai tájház,
Kovács-bognár műhely, szélmalom, várkastély Krivaján
Nagybecskerek: Mokrin és Gradiste arheológiai lelőhely, óváros, Andor Karácsonyi gróf kastélya
Novo Milosevón, Djure Jaksic emlékház Srpska Crnjában, lóerőmeghajtású szélmalom, szinház,
népkönyvtár, történelmi arhivum, Terra - kőpzőművészeti központ, kulturközpont, lómeghajtású,
szárazőrlésű malom, Szerb pravoszláv és katolikus tmplom Rusko Selo-ban
Zombor: Gyöpföld arheológiai lelőhely Doroszló, Mostonga arheológiai lelőhely - Odzaci, óváros,
Kolut és Bacsmonostor arheológiai lelőhelyek, Redl kastély Rasztinban, Csűr Staparon, Baba puszta
Aleksa Santicban, Semze Kljajityevón, Vamose Bacski Monostoron, Fernbah kastély Aleksa Santic
településen, etno gyűjtemények - Doroszlón, babagyűjtemény Bacski Monostoron, dohány múzeum
Telecskán, hagyományos kézművesség - Stanisic galéria, Art galéria, Knez művészeti műhely, Novitet
selyemgyár Bezdánban, templomok, kolostorok, városi múzeum, szinház, Milan Konjovic, Laza Kostic
galériák, Laza Kostic emlékház, középkori lelőhely - Botrány, zentai csata - Franc Ajzenhut hires
festménye a polgármesteri hivatalban
Apatin: városháza, zsinagóga, katolikus templom,, általános zeneiskola épülete, szerb pravoszláv
templom, falusi szakrális épületek Szontán és Kupuszinán, etno tárlat Prigrevicán és Kupuszinán,
kultúrközpont - Meander galéria, mozi, könyvkereskedés, amatőr szintársulat, kreativ műhely,
kultúrközpont a Rrma településen
Kula: Kula arheológiai lelőhely, Kultúrközpont, városi Népkönyvtár
Óbecse: Matejszki brod arheológiai lelőhely Törökbecse, Dundjerszki kastély, óváros
kunhalmok
Gorzsa:7000 éves falu leletei
Kökénydomb: 7000 éves falu leletei
Kopáncs: 7000 éves falu leletei
Dorozsma: szélmalom
Ófölddeák:
Kiszombor
Ópusztaszer: nemzeti Történeti Emlékpark, szabadtéri Néprajzi Múzeum, Világmagyarok hajlékában,
Árpád vezér emlékműve , szoborkert
Baja: Szentháromság tér, ferences templom, Szent PáterPál templom, szerb „nagya“ templom, Nagy
István városi képtár, Türr István múzeum, „bajai paneton“,
Bátmonostor: bencés monostor feltárt romajia, helytörténeti gyűjtemény
Bácsalmás: katolikus templom, nemesi kúriák ( Causcher palota, Urlich palota, stb)
Ksikunhalas: műemlékmalom, klasszicista-korairomantikus zsinagóga, városháza, Thorma János
Múzeum, Szilárdy Galéria, Gyűjtemények háza, Vadászati kiállítás, Virágh Kúrria, Csipkeház,
Jánoshalma: bormúzeum, Felső-Bácskai Mműmalom
Kiskunmajsa: római katolikus templom
Szeged: városháza,Rreök-palota. zsinagóga Széchenyi tér szobrai, a Hősők kapuja, Fogadalmi templom
( a Dóm), Dömötör torony, görögkeleti ttemplom, Hungária-ház, Nemzeti Emlékcsarnok, Fekete-ház,
Kass Galéria, Közművelődési Palotában, Szegedi nemzeti Színház, Vár, Havi Boldogassszony
temploma, Frences kolostor, Fűvészkert
9
Természetes
élőhelyek/rezervátumok
Magyarkanizsa: Tiszavirágzás, Szelevényi puszták, Kamaras - természeti park, Kis Tisza területe
Törökkanizsa: Túzok élőhelye
Csóka: Túzok élőhelye, Padéji erő, holtágak
Zenta: Tisza partvidék, Csik ér völgye, Keresztesi halastó, Pana és Batka holtágak
Ada: Budzsák tó
Szabadka: Szabadkai erdő - regionális park, Palics - természeti park és rezervátum, Ludasi tó és
Szelevényi puszta- szpeciális természeti rezervátum, Szabadkai puszta - kiemelt jelentőségű terület.
Palicsi tó
Topolya: Topolyai park, Krivajai régi park – kertépítészeti műemlék, Zobnaticai mezőgazdasági
birtokon lévő regionális park és erdősített park, a Pannóniai természeti park és rezervátum, Kocsányos
tölgy Bácskossuthfalván – természeti műemlék, Krivaja folyó, Zobnaticai tó, viztározó tavak -
Bácskossuthfalva, Pacsér, Svetityevó
Nagybecskerek: Velika droplja - szpeciális természeti rezervátum, Zlatica folyó, holt Tisza, Duna-
Tisza-Duna csatorna
Zombor: Monostori rét, Duna, Plazovic, Mostonga (folyók), Duna-Tisza-Duna csatorna, Gornje
Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum, arborétum a fernbah kastély körül, Miki állatkert, ökó
tanterem - Baracska
Apatin: Gornje Podunavlje - szpeciális természeti rezervátum
Kula: Mali Stapar - természeti szépség (Ipari örökség védelmi Tanácsa által kiemelt érték) Bezdán -
Verbász csatorna, Stapar - Kosancic csatorna, Bogojevo - Becse csatorna
Duna-Dráva Nemzeti Park: Béda-karapancsai területei
Kiskunsági Nemzeti Park (egyes részeit az UNESCO bioszféra rezervátummá nyilvánította)
Szikes és homokpuszta növény és vadállománya
Duna mentén kerékpárút
Bácsalmás: Sóstó, Kígyósi-főcsatorna
Kéleshalom: ősbórókás
Szeged: Fehér-tó
Baja: Gemenci erdő
Viziturizmus Magyarkanizsa: Kikötő, téli kikötő lehetősége a Kis Tisza területén
Zenta: kikötő, regatta, strand
Ada: klubbkikötők Adán és Moholon, strandok
Apatin: kikötő, kajakklubb, sporthorgászat
Harkakötöny: Harkai-tó, zöldtuizmus
Kunfehértó – a tó mellett 800 fős üdülő
Bácsalmás: Sóstó
2.2.2. A terület turisztikai termékkínálata
Gyógy –és wellness turizmus
A terület legjelentősebb vonzereje a gazdag gyógy- és termálvízkészlet. Magyarországon a regionális és megyei
koncepciók fejlesztéséi irányai között kiemelik. Egyre nagyobb keresletre tesz szert a belföldi és a külföldi turisták
körében is. Azonban még mindig sok a kihasználatlan potenciál a térségben. A szóban forgó területen több település
is rendelkezik magas hőfokú termálvízzel, amelynek egy részét már turisztikailag is hasznosították (pl. Kiskunhalas,
Szeged, Mórahalom), míg más települések (pl. Balotaszállás, Tompa, Kelebia, Zsana) még nem életek ezzel a
lehetőséggel. A jövőbeni fejlesztések során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a jövőbeni fejlesztések minden
esetben a már meglévő paletta kínálatának szélesítését jelentse, vagyis hogy csak olyan szolgáltatásokat hozzanak
10
létre, amelyek még nem találhatók meg a területen, hiszen ellenkező esetben a már meglévő, nehezen fenntartható
fürdőkomplexumoknak újabb vetélytársat hoznánk létre.
A Dél-alföldi termálklaszter több éve szoros kapcsolatot ápol a vajdasági fürdőkkel, főleg a Magyarkanizsán
lévővel. 2007-ben egy Interreg projekt keretében alakult meg a vajdasági egészségturisztikai klaszter. 2007. augusztus
23.-án a Vajdaságban megalakult a Regionális Egészségturizmus Klaszter, melybe nem csak Magyarkanizsaiak
tartoznak, hanem még hat község, Óbecse, Ada, Zenta, Szabadka, Topolya, Kishegyes területéről az
idegenforgalommal foglalkozó szervezetek, gyógy intézmények, szállodák, vendéglők, oktatási intézmények. 32
taggal alakult, ami folyamatosan bővül. A megalakulást követően a Dél-alföldi Termál Klaszter együttműködési
megállapodást írt alá a Regionális Egészségturizmus Klaszterrel. Azóta a két klaszter szorosan próbál együttműködni.
Aktív- és ökoturizmus
A terület kiemelkedő természeti adottságok tekintetében is kiemelkedő kínálattal rendelkezik a vízi, gyalogos-
, kerékpáros-, lovas-, horgász-, vadász- és ökoturizmus szélesebb körű elterjesztéséhez. Természetvédelmi és
tejvédelmi területekből sok van a térségben. A domborzati adottságok kedvezőek a kerékpártúrák, lovas túrák,
gyalogtúrák kialakításához. Tanösvények kialakítása, túraútvonalak kijelölésére lenne szükség. A védett területeken a
legkézenfekvőbb az ökoturisztikai termékek kialakítása, fejlesztése, amely elősegíti a térség természeti szépségeinek
megismerését és megőrzését.
Lovasturizmus
A terület magyarországi részén a lakosság jelentős része él ma tanyákon. A mai napig erősen megőrzött kun –
és lovas hagyományok adhatnák a terület egyediséget, amely biztosíthatná a terület más turisztikai desztinációktól
való megkülönböztethetőségét is. A lovas turizmushoz kiváló adottságok vannak: nagy területen nem jellemző az
elvárosodás, rezervátumok, rétek mezők magas aránya. Az adottságok termékké alakításához azonban egy átfogó
megközelítésmódra van szükség. Ehhez meg kell teremteni a lovas oktatást. A pályák kialakítása, a lovas programok
szervezése (bemutatós, sétakocsikázás, lovas túrák, versenyek), a szállások megfelelő színvonalának kialakítása
elengedhetetlen. A lovasturisztikia programok kiegészíthetnék a tanyasi-falusi turizmus kínálatát. Az igazi probléma
ebben a turizmusformában, hogy nincs egy olyan szervezet, amely összefogná ezeket a lovas szolgáltatókat. A lovas
turizmus viszont arra pont megfelelő, hogy a meglévő infrastruktúrán nem kell sokat fejleszteni, viszont megvan az a
tulajdonság, hogy kevésbé a nyári szezonhoz kötött- szezonhosszabbító hatás. Hosszabb útvonalak kialakításával a
határ két oldalát össze is kötheti. Szerbiában Zobnatica emelkedik ki lovas turisztikai kínálatát illetően.
Vadászturizmus
A Dél-Alföld nagy részén elég magas az erdősültség hányada (akár a 40%-ot is elkérhet, pl. Kiskunhalas
térségében) és több 10 hektárnyit tesz ki a nádas területek is. Ez egy hagyományosan apróvadas terület, az őz mellett a
gím- és dámaszarvasra, valamint a vaddisznóra vadásznak.
Szerbiába vadászturizmus szempontjából vonzó célterületnek számít. Főleg a közeli országokból (elsősorban
Olaszországból) érkeznek ide a vadászat kedvelői. A kevésbé szigorúan szabályozott és ellenőrzött vadászat vonzotta
turisták Szerbia turistáinak jelentős szegmensét jelentik.
Vízitrizmus
A természetes állóvizek közül Kunfehértó emelhető ki, amely fürdésre is alkalmas, s amely mellett egy kemping
kínál olcsó szálláslehetőséget. A tó a horgászturizmus berkiben is ismert tavak közé sorolható a kiskunhalasi Sóstó is.
Szerbiában turisztikai szempontból a Palicsi-tó jelenti a legjelentősebb vonzerőt, amely már az 1920-as évek
elején kiemelkedő turisztikai jelentőséggel bírt. A mai állapotában fürdőzésre már nem alkalmas, de a horgászok
kedvelt helye. A Ludasi-tó, a Velebiti-tó és a Tisza további horgászlehetőséget nyújtanak Szerbiában.
A Tiszán sétahajózás, motoros hajózás és evezős hajózás valósul meg, amely elsősorban a helyieknek nyújt
rekreációs lehetőséget. A térség turizmusában nem kap megfelelő hangsúlyt a Tisza. Ennek megváltoztatásához a parti
infrastruktúra (pl. hajóállomások, kempinghelyek) kiépítésére lenne szükség.
Épített örökség és folklór
Ez a régió egy hagyományosan multikulturális térség, amelyben több etnikum éli mindennapjait egymás
mellett. A régió igenforgalmi vonzerejét illetően pont ez a sokszínűség adja a térség egyik legfőbb vonzerejét, amely
részben a számos eltérő nemzetiséghez (magyarok, szerbek, németek, bolgárok, szlovákok, románok) kötődő speciális
kulturális hagyaték jelenti, amely részben az épített környezetben, tárgyi kultúrában, részben pedig a mindennapi
11
élethez kapcsolódik és jelenik meg a néphagyományokban és szokásokban. Ez a turisztikai termék azonban főleg a
belföldi turisták érdeklődésére számíthat, hiszen a külföldiek kevésbé tudnak különbséget tenni az egymás mellett élő
kultúrák hasonló vonásai között.
A helytörténeti alkotóházak, gyűjtemények létrehozása növelheti a turizmus vonzerejét, valamint az
identitástudatot is pozitívan formálja. A régi mesterségek felelevenítése (pl. kosárfonás (Kistelek, Ópusztaszer),
fafaragás (Kistelek), szíjgyártás (Baks, Kistelek), fazekasság (Kistelek, Ópusztaszer), bognár (Csengele), csipkeverés,
hímzés (Pusztaszer), szövés, csuházás) és átadása a turistáknak színesíti a hagyományokra alapozott turisztikai
termékkínálatot.
Falusi turizmus
Az INNOAXIS területe viszonylag kevésbé elvárosiasodott, amely számos lehetőséget rejteget a falusi
turizmus számára. A falusi turizmus legnagyobb pozitívuma a lakosság szempontjából, hogy könnyen betudnak
kapcsolódni, és alternatív jövedelemforrást jelent számukra. A gondot az jelenti, hogy a tanyák elhanyagolt állapotban
vannak, rosszak az infrastrukturális adottságaik (pl. vezetékes víz hiánya). A rendezett falukép és a közbiztonság
megteremtésé elengedhetetlen ahhoz, hogy a települések vonzó célpontjai legyenek az olcsóbb szálláslehetőséget és
/vagy hagyományos életmód iránt érdeklődők számára.
Rendezvényturizmus
Szinte minden egyes településen van már valamilyen rendezvény. Ha egyéb rendezvényt nem is szerveznek, a
falu napján, vagy nagyobb vásárok, búcsúk alkalmával megnő a településre látogatók száma. Attól függetlenül, hogy
ez nem mindig jelenti azt, hogy az odaérkezők ott is éjszakáznak a településen, a szolgáltatások iránti keresletet
mindenképpen megnövelik.
A rendezvényekre alapozó turisztikai termékek egyik legjelentősebb pozitív hatása, hogy nem kell feltétlenül
a turisztikai szezon idejére szervezni. Sőt, nagyon gyakori, hogy a rendezvényeket úgy időzítik, hogy a rendezvények
által is kiszélesítsék egy kissé a turisztikai szezont.
A rendezvényekre építő turisztikai termékek másik előnye, hogy egy jó ötlet mentén, a település történetének
és adottságainak figyelembe vételével viszonylag könnyen kialakíthatók. A nagy hagyománynak örvendő, több
évtizedes múltra visszatekintő rendezvények pedig az évek során olyan jelentőssé válhatnak, hogy önálló turisztikai
forgalmat is generálhatnak (pl. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál)
2.2.3. A terület megközelíthetősége
A vendéglátás és idegenforgalom is részben a tranzit helyzetnek köszönhetően fejlődött, különösen igaz ez az
átutazó tranzitforgalomhoz kapcsolódó út menti szolgáltatásokra, amelyeket ebből adódóan az alacsonyabb
kategóriájú szállások, éttermek, töltő- és szervizállomások, pihenőhelyek, illemhelyek jellemzenek). Azonban nagy
problémát jelent, hogy a meglévő szolgáltatások alacsony színvonalon maradtak és nagy különbségek jellemzik e
tekintetben a térséget.
A területen jelentős tranzit utak haladnak keresztül, amelyek idegenforgalmi folyosóként is szolgálhatnak. A
megközelítés szempontjából a vasút és a közúti infrastruktúra is fejlesztésre szorulna. A Budapest-Kelebia vasútvonal
felújítása évek óta nem történt meg, aminek következtében a 2 órás út ma már 3 órásra nőtt. Szegedre viszont óránként
vannak vonatok Budapestről. Az M5-ös autópálya megépítése sokat javított a megközelíthetőségen. Azonban a
településeket összekötő utak (elsősorban a külterületi földutak) rossz állapotban vannak. A terület átjárhatóságát
nehezíti a határok megléte. A Horgos-Röszke és a Kelebija-Tompa határátkelőket tehermentesítik a Dala-Tiszasziget
és a Bácsalmás-Bajmok is. Az utóbbiak azonban nem üzemelnek teljes nap, csak időszakosan tartanak nyitva.
Szerbiában a Magyarországról Röszkei határátkelőn át érkező forgalmat egy félig kész, jelenleg is épülő autópálya
továbbítja az ország belseje felé. A két ország közötti átjárhatóságot az is nehezíti, hogy a határon feltorlódó tömegek
(főleg a vendégmunkások ünnepek körüli hazalátogatásának idején) gyakran több órásra (akár 2-3 vagy 4 órásra) is
növelhetik a várakozási időt.
A Tisza és a Duna, mint vízi útvonalak, összekötik ugyan a két országot, azonban személyforgalom egyáltalán
nem valósul meg rajtuk.
A települések közötti kisebb távú kerékpárutak a magyarországi részen megépültek ugyan, de további
fejlesztésükre lenne szükség – nem csak idegenforgalmi, de rekreációs szempontból is. A szerbiai oldalon sokkal
alacsonyabb a kerékpárutak sűrűsége.
12
2.2.4. A terület szálláshelykínálata
A terület szálláshelykínálatát illetően a Szerbiai oldalon 1999-től csak 2003-ig rendelkezünk adatokkal (2.
táblázat). Erre az 5 évre is az jellemző, hogy jóformán semmiféle változás nem történt a szálláshelyek számát illetően.
1999-hez képest 2000-ben már Kishegyes és Ada községeiben is van már igénybe vehető szálláshely. Szabadka,
Magyarkanizsa, Nagykikinda, Törökkanizsa, Kúla és Zombor községeiben pedig bővült az addig meglévő
szálláshelyek kínálata. 2000-től kezdve azonban éveken keresztül semmiféle változás nem történt ezen a téren, 2004-
tőlpedig a megfelelő adatok hiányában nem tudjuk, hogy hogyan alakult a szálláshely kínálata.
Magyarországon ezzel szemben minden kistérségben változik a szálláshelyek száma. Az évről évre történő
változás végeredményeként a Bajai kistérségben történik jelentősebb változás, ahol az 1999-es állapothoz képest
2007-re a szállásférőhelyek 60 %-a megszűnt. Bácsalmás kistérségében kismértékű csökkenés, a Kiskunhalasi, a
Kiskunmajsai és a Kisteleki kistérségekben pedig kismértékű növekedés tapasztalható a szálláshelyek számának
növekedésében. A szálláshelyek száma a Szegedi és a Mórahalmi kistérségben volt a legmagasabb ütemű. Amíg í
Szegedi kistérségben 1999 és 2007 között mintegy 44%-al nőtt a szálláshelyek száma (ez mintegy 5376 férőhelyet
jelent), addig a Mórahalmi kistérségben megháromszorozódott a szálláshelyek száma (azaz 2007-ben már 606
férőhely van a kistérségben).
2. táblázat. A terület szállásférőhelyeinek száma (1999-2007)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Topolya 252 252 252 252 252 n/a n/a n/a n/a
Kishegyes 0 14 14 14 14 n/a n/a n/a n/a
Szabadka 547 584 672 766 766 n/a n/a n/a n/a
Ada 0 57 57 57 57 n/a n/a n/a n/a
Magyarkanizsa 306 340 340 340 340 n/a n/a n/a n/a
Nagykikinda 178 233 233 233 233 n/a n/a n/a n/a
Törökkanizsa 23 44 44 44 44 n/a n/a n/a n/a
Zenta 110 110 110 110 110 n/a n/a n/a n/a
Csóka 0 0 0 0 0 n/a n/a n/a n/a
Apatin 198 198 198 198 198 n/a n/a n/a n/a
Kúla 82 130 130 130 130 n/a n/a n/a n/a
Hódság 55 55 55 55 55 n/a n/a n/a n/a
Zombor 190 200 240 240 240 n/a n/a n/a n/a
Bajai 3744 3676 3638 3228 3096 3042 2752 2800 1540
Bácsalmási 37 30 30 30 16 16 20 22 22
Kiskunhalasi 1544 1531 1581 1530 1493 1474 1554 3098 1585
Kiskunmajsai 669 836 856 998 923 958 1005 1068 854
Jánoshalmai 28 28 25 28 28 0 0 0 6
Kisteleki 815 866 934 986 667 798 535 521 808
Mórahalmi 202 208 201 265 757 785 873 487 606
Szegedi 12238 12551 12141 12985 14516 17373 15374 14558 17614
Forrás: KSH T-STAR
Az 1000 lakosra jutó szállásférőhelyek számának tekintetében (1. ábra) a magyarországi kistérségek szállásférőhelyek
számát illetően kedvezőbb helyzetben vannak. A Szegedi kistérség mutatja a legmagasabb értékeket. Itt 1000 lakosra
50 szállásférőhely jut. Kiemelkedő értékeket mutat még a Bajai, Kisteleki, Kiskunmajsai és Kiskunfélegyházi
kistérségek. Szerbiában szinte minden község esetén 10-30 szállásférőhely jut 1000 lakosra. Ettől csak Magyarkanizsa
községe tér el, ahol 1000 lakosra 30-40 férőhely jut.
14
2.3. A terület turisztikai kereslete A terület iránti turisztikai érdeklődés elsősorban a szomszédos országok lakosai és a belföldi lakosok között
generál fizetőképes keresletet. A tömegturizmus jelei nem mutatkoznak a térségben. A látogatásokat egy vagy
félnapos ott-tartózkodás jellemzi. A bevásárlóturizmus is ebbe az egy-, félnapos kirándulás kategóriájába sorolható.
Ez a turizmusforma közvetlen a határ menti kistérségeket és községeket érinti: Bácsalmás, Kelebia, Tompa, Szeged,
Szabadka. A szálláshelyet igénybevevő turisták általában rövid időt töltenek el) töltenek el a célterületen. A hétvégén
megvalósuló utazásokra jellemző a szezonalitás. Főként május közepétől október elejéig lehet számítani a hétvégi
utakra, amelyek elsősorban vízparti vagy kiépített fürdési lehetőséget biztosító települések jellemzője.
A szóban forgó területek sem Magyarország, sem Szerbia esetén nem tartoznak az ország kiemelkedő
turisztikai területei közé. Magyarországon Budapest és a Balaton túlsúlya a meghatározó (ezek viszik a vendégek és a
vendégéjszakák 55%-át). 2007-ben a magyarországi területet lefedő 8 kistérség az ország turistáinak 2,7%-át vonzotta
a területre. Vendégéjszakák tekintetében ugyanez a 8 kistérség azonban az országban eltöltött vendégéjszakáknak
mindössze 0,5%-át tudhatta magáénak. A vendégéjszakák alacsony aránya annak tudható be, hogy a vendégek
gyorsan bejárják a környéket, és mivel nincs olyan attrakció, amely több napra is idekötné őket, viszonylag gyorsan
elhagyják a területet (MTRT 2008). Úgyszintén 2007-ben Szerbiában az INNOAXIS területére eső 13 község a
Szerbiai turisták 5,3%-át látja vendégül, akik az országban eltöltött vendégéjszakák 5,2%-át adják (www.stat.gov.rs).
A vendégek számát illetően a szerbiai oldalon 1999 és 2007 között általánosnak mondható a vendégek
számának növekedése (3. táblázat). Szabadka, Magyarkanizsa, Kikinda, Ada és Zobor községében a legjelentősebb
mértékű a növekedés. Jellemző, hogy amíg 1999-ben Ada, Csóka és Kishegyes községébe sem érkezett egyetlen
turista sem, addig 2007-ben ezen községek mindegyike fogad már vendégeket (2. és 3. ábra).
Ezzel szemben a Magyarországi oldalon 1999-ben csak a szegedi és a bajai kistérségbe érkezett 20 000 főnél
több turista (2. ábra). Mórahalom ekkor még kevesebb, mint 3000 vendéget fogadott évente. 2007-re a Szeged
Kistérség közel 14 000 fővel több vendéget fogad, amely ahhoz vezet, hogy megőrizte vezető pozícióját. Ez idő alatt
Mórahalomi kistérség viszont megháromszorozta vendégeinek a számát, és 2007-ben már több mint 7000 turistát
fogad.
3. táblázat: A vendégek számának alakulása (1999-2007)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Topolya 3832 6448 5936 6461 4359 2835 3516 2278 3223
Kishegyes 0 433 210 181 207 151 99 98 70
Szabadka 20961 27376 41512 42109 36364 32124 42097 45959 59689
Ada 0 539 735 710 1043 974 1230 1167 1451
Magyarkanizsa 9769 10848 11416 10054 8896 10275 13116 13630 16906
Nagykikinda 8659 9879 10202 9340 9203 8797 8569 7758 11657
Törökkanizsa 366 929 1599 1058 264 0 0 341 581
Zenta 3876 4708 3564 3759 3865 3732 3246 3799 1806
Csóka 0 0 0 0 0 0 0 406 920
Apatin 4893 5269 5901 8301 6932 7253 7025 6750 10636
Kúla 963 2387 2586 2806 3220 2991 2270 2231 2241
Hódság 1166 1137 890 354 0 0 0 0 0
Zombor 7804 8920 9896 11953 10297 11074 10814 12041 12770
Kisteleki 5591 6162 6870 6680 7403 9867 12272 8895 10266
Mórahalomi 1452 2418 4053 1454 4021 3978 6255 5903 6141
Szegedi 128632 120884 124028 124777 132026 133093 141505 139394 142599
Bácsalmási 654 799 807 509 896 448 406 392 643
Bajai 21848 17817 20146 20990 22563 20840 23176 19849 16199
Jánoshalmi 198 232 427 211 236 68 0 0 0
Kiskunhalasi 8979 7344 7902 7171 7030 6763 9687 8965 10843
Kiskunmajsai 13894 12219 12272 15453 17275 18073 19343 18084 17584
Forrás: KSH, T-STAR
2. ábra. A külföldi vendégek száma (1999)
15
Forrás: KSH, T-STAR
3. ábra. A vendégek száma (2007)
Forrás: KSH, T-STAR
A területre érkező vendégek eredetét illetően általánosságban elmondható, hogy a vendégek nagy részarányban
belföldiek. A 326 225 vendég közül 81 929 fő származott külföldről, azaz a vendégkör 25,1 % (4. ábra). Bácsalmási
és a Kiskunhalasi kistérségekben, valamint Szerbiában Hódság és a Kishegyes községeiben nagyon kis számban
16
vannak jelen a külföldi vendégek (ha egyáltalán jelen vannak). A legtöbb külföldi vendég (mintegy 40.000 fő) a
Szegedi kistérségbe érkezik. A külföldi vendégek 30 % feletti részesedése a vendégkörből a Szerbiában Topolya,
Szabadka és Kúla községeiben, a magyarországi oldalon pedig csak a Szegedi kistérségben valósul meg.
4. ábra. A külföldi és a belföldi vendégek száma és aránya (2007)
Forrás: KSH T-STAR
4. táblázat. A külföldi vendégek száma (1999-2007)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Topolya 218 546 727 828 579 467 569 407 1158
Kishegyes 0 8 0 0 7 8 11 9 0
Szabadka 1910 2781 4210 7300 5656 7207 9382 8936 11286
Ada 0 66 291 229 534 527 548 667 780
Magyarkanizsa 178 104 95 163 312 610 1299 1743 2573
Nagykikinda 664 758 882 1120 1050 1117 2223 1936 3187
Törökkanizsa 0 120 215 225 41 0 0 64 145
Zenta 222 336 440 545 540 668 521 879 470
Csóka 0 0 0 0 0 0 0 94 157
Apatin 586 704 740 852 650 860 729 725 2322
Kúla 75 295 574 683 696 797 1067 789 764
Hódság 182 19 26 12 0 0 0 0 0
Zombor 633 907 1536 830 1025 997 2261 2319 2941
Kisteleki 2651 2727 2928 3603 3811 5115 5334 2612 2994
Mórahalomi 610 793 859 249 1119 1166 1284 621 978
Szegedi 42204 38238 38910 40256 37154 41367 40015 40043 43925
Bácsalmási 44 43 31 0 0 0 0 0 0
Bajai 6881 5607 5839 5607 5212 5275 4316 4409 3825
Jánoshalmi 0 0 0 0 0 0 0 0 0
17
Kiskunhalasi 2354 1697 1594 1643 1608 1723 2813 2326 2527
Kiskunmajsai 3240 3057 3558 4141 2325 2424 2104 1654 1897
Forrás: KSH T-STAR
5. táblázat. Belföldi vendégek száma (1999-2007)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Topolya 3614 5902 5209 5633 3780 2368 2947 1871 2065
Kishegyes 0 425 210 181 200 143 88 89 70
Szabadka 19051 24595 37302 34809 30708 24917 32715 37023 48403
Ada 0 473 444 481 509 447 682 500 671
Magyarkanizsa 9591 10744 11321 9891 8584 9665 11817 11887 14333
Nagykikinda 7995 9121 9320 8220 8153 7680 6346 5822 8470
Törökkanizsa 366 809 1384 833 223 0 0 277 436
Zenta 3654 4372 3124 3214 3325 3064 2725 2920 1336
Csóka 0 0 0 0 0 0 0 312 763
Apatin 4307 4565 5161 7449 6282 6393 6296 6025 8314
Kúla 888 2092 2012 2123 2524 2194 1203 1442 1477
Hódság 984 1118 864 342 0 0 0 0 0
Zombor 7171 8013 8360 11123 9272 10077 8553 9722 9829
Kisteleki 2940 3435 3942 3077 3592 4752 6938 6283 7272
Mórahalmi 842 1625 3194 1205 2902 2812 4971 5282 5163
Szegedi 86428 82646 85118 84521 94872 91726 101490 99351 98674
Bácsalmási 610 756 776 509 896 448 406 392 643
Bajai 14967 12210 14307 15383 17351 15565 18860 15440 12374
Jánoshalmi 198 232 427 211 236 68 0 0 0
Kiskunhalasi 6625 5647 6308 5528 5422 5040 6874 6639 8316
Kiskunmajsai 10654 9162 8714 11312 14950 15649 17239 16430 15687
Forrás: KSH T-STAR
A térségben eltöltött vendégéjszakák számának 22,9%.a köthető a külföldi vendégekhez. A külföldiek átlagos
tartózkodási ideje 2,3 éjszaka. A belföldi vendégekhez köthető a vendégéjszakák 77,1%-a, amely 2,6 napos átlagos
tartózkodási időt jelenet, amely kissé elmarad az országos 2,7 éjszakás átlagos tartózkodási időtől.
6. táblázat. Külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (1999-2007)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Topolya 359 1172 2069 1569 1071 973 1286 796 2990
Kishegyes 0 8 0 0 7 8 11 9 0
Szabadka 3488 7119 8253 15401 9968 15031 18574 17912 26729
Ada 0 66 595 454 1257 1020 929 1189 1456
Magyarkanizsa 999 411 363 638 1386 2032 4522 5973 8638
Nagykikinda 1695 1995 2089 3168 3473 2609 6294 4139 10302
Törökkanizsa 0 239 586 902 215 0 0 111 230
Zenta 310 724 1245 1092 1093 1287 922 3044 4461
Csóka 0 0 0 0 0 0 0 400 683
Apatin 3771 4703 4603 4255 3182 4327 3222 2552 8839
Kúla 121 599 1249 1359 2038 2232 3996 2122 2096
Hódság 5162 101 48 13 0 0 0 0 0
Zombor 672 1098 2693 1440 1835 1587 5732 5676 7991
18
Kisteleki 3224 3371 3241 4545 4300 5728 5951 4019 3999
Mórahalomi 677 845 1007 301 3098 4272 3968 1333 2695
Szegedi 69226 60082 57742 62727 59391 64237 67069 70037 73532
Bácsalmási 66 49 31 0 0 0 0 0 0
Bajai 18013 16407 14571 12897 12604 12590 9485 9418 6960
Jánoshalmi 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Kiskunhalasi 6863 5396 5454 5613 5855 6483 9267 8259 7392
Kiskunmajsai 22656 25367 28652 26300 23352 22602 19662 16352 16607
Forrás: KSH T-STAR
7. táblázat. Belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (1999-2007)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Topolya 7984 13276 10860 12805 8433 5456 6284 5177 5171
Kishegyes 0 688 341 539 320 223 88 124 109
Szabadka 37864 46459 64390 51537 49064 57671 59113 58363 85805
Ada 0 473 584 1041 1543 1008 1156 740 1662
Magyarkanizsa 82998 103488 103064 99382 96088 101883 108066 99422 100366
Nagykikinda 28215 1946 36828 27695 28538 24681 18908 19299 29033
Törökkanizsa 1261 1767 3210 1213 395 0 0 444 1065
Zenta 11664 25744 13909 15106 20978 15601 8548 9084 5470
Csóka 0 0 0 0 0 0 0 1048 1804
Apatin 44403 53972 45240 52330 47668 49378 49279 35592 40529
Kúla 1302 3239 3181 3501 4102 3407 2010 2224 2676
Hódság 1395 2557 1222 638 0 0 0 0 0
Zombor 11444 17561 12635 16743 18230 19232 17633 19727 34779
Kisteleki 5605 5836 6664 5403 4973 10151 25487 10850 13148
Mórahalomi 1194 2154 4448 2313 6700 7199 12309 14251 13702
Szegedi 194845 163330 170409 166656 191981 183793 219871 219763 195466
Bácsalmási 715 811 1079 1167 1736 851 814 791 1328
Bajai 33727 29233 32028 31389 36284 30297 33732 28539 20518
Jánoshalmi 845 423 427 467 775 128 0 0 0
Kiskunhalasi 16765 14868 15876 13394 13777 12223 16651 14802 21791
Kiskunmajsai 34193 32457 30707 37381 48208 49290 52482 57978 51473
Forrás: KSH T-STAR
19
2.4. SWOT összefoglaló
7. táblázat: A terület turizmusának SWOT analízise Erősségek (belső tényezők) Gyengeségek (belső tényezők)
vonzerő (attraction)
kedvező domborzat, éghajlat, természeti adottságok
multikulturális térség, nemzeti sokszinűség
gazdag gyógy- és termálvízkészlet
gazdag kultúrtörténelmi örökség
hasonló adottságok a határ két oldalán
folyók, tavak és csatornák hálózata turizmus céljával
gazdag építészeti örökség
a desztináció megközelíthetősége (access)
kedvező földrajzi fekvés
a nemzetközi tranzitvonalakkal való közvetlen
érintkezés (a VII és a X korridor - Duna, Budapest-
Belgrád autópálya)
EU-s utak kereszteződése
a határ közelsége
a szálláshelyek (accomodation)
versenyképes árak
hozzáállás (attitude) vendégszeretet
erősödő együttműködés (pl. DKTM eurorégió)
hagyományápoló rendezvények (etnoturizmus)
a falusi háztartások érdekeltsége a vidékfejlesztésben
és a falusi turizmusban (ökoturizmus, rekreációs- és
kiránduló turizmus)
környezeti tényezők / egyéb
közös nyelv, közvetítőnyelv megléte/ismerte
a két ország küldő területeinek különbözősége
vállalkozó szellem jelenléte
a turizmus törvényekkel való szabályozása
vonzerő (attraction)
kihasználatlan turisztikai potenciálok
kiegészítő szolgáltatások hiánya
a Duna, a Tisza, a tavak és a csatornahálózatok
elhanyagoltsága, kihasználatlansága
ökológiai degradáció
épített kulturális örökség pusztulása
egységes turisztikai termékek hiánya
tervnélküli építkezés, az egységes településképek
megbontása
a meglévő épületek karbantartásának, felújításának
hiánya
a desztináció megközelíthetősége (access)
gyenge infrastrukturális ellátottság
a közutak elhanyagoltsága és rossz minősége
a vasúthálózat fejletlensége és rossz minősége
helyi repülőterek hiánya
a határátlépők nem megfelelő gyorsasága elriasztja
az régióba készülőket
a szálláshelyek (accomodation)
hiányos vendégfogadási feltételek és
szállásellátottság
a meglévő szálláshelyek kihasználatlansága és újak
kiépítése
a szálláshelyek nem megfelelő minőségűek
a turisztikai vállalkozások kicsik és tőkehiánnyal
küzdenek
a létesítmények elavultsága
alacsony a szálláshelyek éves kihasználtsága
nem megfelelő kategorizálási (besorolási)
kritériumok
hozzáállás (attitude)
a környezetvédelmi tudat hiánya
gyenge turizmusmarketing
turisztikai márka /imázs hiánya a turisztikai jelzőtáblák hiánya alacsony költségvetés a promóciós aktivitásokra szakmai szervezetek hiánya az információs technológia alacsony szintű
alkalmazása a turizmusban az irányítás (management) kiforratlansága szakemberhiány
környezeti tényezők / egyéb
a fogyasztói márkahűség hiánya turizmusban
a turizmus szezonális mivolta
rövid a tartózkodási idő (általában csak 1 nap)
kismértékű turisztikai forgalom
a turisták alacsony költése
relatív alacsony devizabevétel
stratégia hiánya a falusi háztartások
bekapcsolódásáról a vidékfejlesztésbe
20
Lehetőségek (külső tényezők) Veszélyek (külső tényezők)
vonzerő (attraction)
a biotermékek iránti nagyobb érdeklődés
az ökoturizmus iránti nagyobb érdeklődés
az érdeklődés növekedése a zöld környezet iránt
az alternatív turizmusformák iránti érdeklődés
növekedése (vízi turizmus, sétahajókázás, foto
szafari, vadászat, horgászat, falusi és ökoturizmus,
kerékpártúrák, történelmi és kultúrörökség
nyomában)
a desztináció megközelíthetősége (access)
EU források a keresztirányú, határ- és hídkapcsolatok
kiépítésére
a gyorsforgalmi utak továbbépülése
növekvő szállodahajó forgalom a Dunán
útvonal-kínálatok régión kívül is, kapcsolat a küldő
piacokhoz (pl. kerékpár)
a szálláshelyek (accomodation)
növekvő befektetői érdeklődés
hozzáállás (attitude)
a turizmus fejlesztéséért felelős szervezetek és
egyének összehangoltabb tevékenysége regionális és
helyi szinten
a régió lakosságának jövedelemnövekedése
elterjed a lakosság körében a második és harmadik
utazások szokása
központi támogatás egyes kínálatok mögé
szállásfejlesztésre (pl. lovaspanzió)
környezeti tényezők / egyéb
a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiák
összehangolása
az új környezetvédelmi törvény érvényesítése
(Szerbia)
EU-s források által nyújtott fejlesztési lehetőségek
növekedése az EU és a szerbiai, valamint magyar lakosság
idősödik, szabadideje, kereslete növekszik
vonzerő (attraction)
nem alakul ki egy egységes imázskép a területről
átutazók „tranzitfogyasztása” erősödik
a terület turisztikai kihasználtsága/jelentősége
csökken az országon belül
a társrégiók kínálatának fejlesztés,
kínálatduplázódás
más térségek intenzívebb turizmusfejlesztése
elvonja a keresletet
a többi régió ismertsége promóciójuk révén
erősebben nő
a környező régiók árszínvonala átcsábítja a
vendéglátás fogyasztóit
a desztináció megközelíthetősége (access)
az út és vasút mellett nem prioritás a hajóközlekedés
állami fejlesztése
az információs struktúrába való elégtelen befektetés
közlekedési infrastruktúra fejlesztések elmaradása
(főutak fejlesztése)
a szálláshelyek (accomodation)
befektetések hiánya
minőségi kapacitásbővülés a környező régiókban
hozzáállás (attitude)
a széthúzás erősödése, a szakmai hozzáértés
kimaradása a fejlesztésekből
túlzó várakozások a turizmussal kapcsolatban
nem alakul ki a partnerség, rosszul értelmezett
„verseny” alakul ki
vagyonjogi kérdések rendezetlensége (Szerbia)
változatlansága
környezeti tényezők / egyéb
a turizmus fejlesztési stratégiájának lassú
végrehajtása
eredménytelen környezetvédelem
területi operatív programok hiánya
21
3. Jövőkép kialakítása A területi stratégiák keretet nyújtanak az adott területek célirányos fejlesztéséhez. A megfelelő stratégia
kialakításához szükség van a problémák összefoglalására, illetve a terület jövőbeni pozicionálására. A jövőkép
nagyvonalakban fogalmazza meg, hogy milyen jövőt szán a területnek, de részeltekbe menő prioritásokat és
beavatkozásokat nem fogalmaz meg.
3.1. Turisztikai problémák
A kedvező turisztikai adottságok ellenére számos probléma érhető tetten a régió területén. A legmarkánsabb turisztikai
problémákat az alábbi problémafák foglalják össze:
1. A turisztikai termékek gyenge versenyképessége
kevés a színvonalas
szállás és
vendéglátóhely
az idegenforgalmi
szolgáltatások
kiépületlensége
a meglévő
szolgáltatások és
termékek egyenetlen
színvonala
speciális turisztikai
infrastruktúra hiánya
(Tourinform iroda,
utazási irodák,
eligazító táblák,
nyilvános WC
hiánya. )
kevés az
emléktárgyak száma
a turisztikai
vállalkozások kicsik
és tőkehiánnyal
küzdenek
a turisztikai
attrakciók
nemzetközi és régión
belüli ismertségének
a hiánya
a turizmus
összehangolt
monitoringjának
hiánya
alacsony turistaszám
rövid átlagos
tartózkodási idő
a kapacitások
kihasználtsága
a turisták
tájékozódását segítő
információs táblák,
turisztikai irodák,
programkiadványok
hiánya.
2. A terület megközelíthetőségének nehézségei
határok átjárhatósága
(kevés határátkelőhely,
lassú
áteresztőképességgel a
turisztikai szezonban)
a tranzitforgalom
áthaladása a térségben
megközelíthetőségi
problémák (autóutak
minősége,
tömegközlekedés
nehézségei)
beruházások hiányossága
3. Gyenge együttműködés
Önkormányzatok között Köz- és magánszféra
között
Szerbia és Magyarország
között
Turisztikai cégek között
a térségre vonatkozó
marketing hiánya
egységes arcukat hiánya
beruházás hiánya
gyenge a közös
turizmusmarketing
Kevés a közös fejlesztés,
program
kevés közös kínálat
3.2. Stratégiai cél
A feltárt problémák jól tükrözik az INNOAXIS terület turisztikai problémáit: A meglévő turisztikai attrakciók ellenére
a terület kevés vendéget tud a térségbe vonzani, akik rövid időt töltenek el a térségben.
Ebből kiindulva a stratégia cél megfogalmazásakor az alábbi jövőképet kell szem előtt tartani:
Az INNOAXIS területét minden szinten az együttműködés jellemzi annak érdekében, hogy a jövőben közösen
alakítsanak ki a már meglévő turisztikai attrakciókból programokat, programcsomagokat, amelyek minőségi élményt
és szolgáltatást nyújtva a hosszabban itt tartózkodó vendégeknek.
22
4. Stratégia
4.1. A stratégiai célok illeszkedése a meglévő fejlesztési dokumentumokhoz
Szerbia számára fontos a turizmussal külföldről beáramló bevétel, ezért a szerb kormány is prioritásként tűzte
ki a turizmus fejlesztését. Egy külföldi tanácsadó céggel kidolgoztatták Szerbia Turisztikai Fejlesztési Tervét, amely
meghatározza a fejleszthető részeket, és stratégiát állít fel a fejlesztéshez. (Kistérségek életereje, Délvidéki fejlesztési
lehetőségek, Regionális Tudományi Társaság, 2006, 221 oldal). A terv, figyelembe véve Szerbia természeti értékeinek
és kultúrörökségének területi elhelyezkedését, négy területi turisztikai klaszterek létrehozását javasolja, amelyek közül
Vajdaságot, mint a „vizekben gazdag pannon élvezet” jellemzi. Vajdaság turizmusának marketing stratégiája
(Marketing strategija turizma Vojvodine, Istraživačko razvojni projekat, Republika Srbija, Autonomna Pokrajina
Vojvodina, Izvršno Veće, Sekretarijat za privredu, 2009) és a Vajdaság Autonóm Tartomány gazdaságfejlesztési
stratégiája (Program privrednog razvoja AP Vojvodine, Izvršno Veće AP Vojvodine, 2006) az előző dokumentumhoz
illeszkedően Vajdaságot egységes területként kezeli Szerbián belül. Vajdaság turizmusának fejlesztését illetően
legfontosabb teendőknek a szálláshelyek minőségi javításán túl, a Duna és a Palicsi tó kihasználatlan potenciáljainak
hasznosítását, a gyógyfürdők minőségi javítását és új tematikus útvonalak és tervek kialakítását tartják. Magyarországon a hatályban lévő Turizmusfejlesztési Statégia 2005-2013 három turisztikai területet kíván
erősíteni: az örökségturizmust, a gyógy és- és welnnesturizmust, valamint a konferenciaturizmust (MTRT 2005). Míg
az utóbbi turisztikai termék csak kismértékben van jelen a területen (elsősorban a városokhoz köthetően, pl. Szeged,
Baja, Szabadka), addig a másik két támogatott turisztikai termékekhez kifejezetten jó adottságokat találunk az szóban
forgó területen.
A Dél-Alföldi turisztikai koncepció és fejlesztési program többek között az egészségturizmus, valamint a
kulturális és örökségturizmus fejlesztését tűzi ki célul (Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési 2000), amely célok
egybecsnegenek az INNOAXIS területének stratégiai céljaival is.
Az Új Szévhenyi Terv az Egészségipari Program prioritásai között sorolja fel az egészségiparra épülő
turizmus fejlesztését.
4.2. Prioritások A feltárt problémák megszüntetésére és a kívánt jövőkép eléréséhez az alábbi prioritáscsoportok jelentenek megoldást:
1. A turisztikai termékek versenyképességének növelése
Kínálatfejlesztés kínálat diverzifikálása
Szállás minőségi szállás fejlesztése
Vendéglátása minőségi étterem fejlesztése, kialakítása
Költési szint költési szint növelése szabadidős programok megszervezésével, szuvenír termékek
kialakításával
Promóció a létre hozott turisztikai termékek promóciójának megszervezése
Speciális turisztikai
infrastruktúra
speciális turisztikai infrastruktúra megteremtése, minőségi fejlesztése
A terület turisztikai termékeinek fejlesztésekor termékcsomagok kialakításában kell gondolkodni. 1-1 attrakció, vagy
1-1 település csak néhány órára nyújthat programot a területre érkezőknek, vagyis önmagában nem generál elég nagy
látogatottságot. Az új turisztikai termékek kialakításakor a térség adottságaira kell építeni, aminek következtében nem
csak fenntarthatóbbá válik a turizmus, de a terület adottságainak kihangsúlyozása és eladhatóvá tétele megerősíti a
térség egyediségét is. A fő turisztikai termékcsoportok mellé kellenek alprogramok is, amelyek minden időjárás és
minden napszak esetére biztosítanak programkínálatot. 2-3 téma köré csoportosított útvonalak is kialakíthatók a
területen, amelyek tematikus útvonalakként esetleg olyan helyszíneket is felfűzhetnek egy-egy útvonalra, amelyek
önállóan nem jelentenének vonzerőt. (A DKMT tematikus útvonalainak bizonyos szakaszai az INNOAXIS projekt
területén haladnak keresztül. A DKMT keretein belül kialakított útvonalakra a megjelentett promóciós kiadványok
ugyan felhívják a figyelmet, de az utak tényleges felkeresése gyakorlatilag alig valósul meg.)
E terület adottságaiból kiindulva az alábbi turisztikai termékeket kell fejleszteni:
1. Gyógy és- wellness turizmus
gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése
a gyógyhatású termálvízkincs rekreációs célú hasznosítása
23
2. Falusi turizmus
a falusi turizmus programkínálatának bővítése (akár a lovasturizmus vagy a kerékpáros turizmus erősítésével)
3. Lovasturizmus
lovardák, lovastanyák kiépítése
4. Ökotutrizmus (víziturizmus, horgászturizmus, kerékpáros turizmus)
Tisza menti partok, holtágak ökoturisztikai fejlesztése
vízi turisztikai létesítmények kialakítása (őrbódék, a vízi felügyeletet megszervezése)
horgász programok kialakítása
A Duna és a csatornák mentén, gátakon és az árvízvédelmi töltéseken belüli területeken: ökoturizmus
kialakítása (vízi turizmus, természet megfigyelő turizmus gyalogos, kerékpáros, lovas turizmus)
A vízi és a kerékpáros turizmus terén egyik legjelentősebb cél a Tisza bekapcsolása a turizmusban, amely
ezáltal összeköttetést is teremtene a két ország között. Ehhez azonban szükséges a települések közötti
kerékpárutak kiépítésére és a települések aktív részvétele is a szolgáltatásnyújtásban
kerékpáros turizmus- kerékpárbérlési lehetőség megteremtése, ajánlott útvonalak kijelölése, térképes útikalauz
készítése, kerékpárutak építése, a meglévők karbantartása
gyalogos túraútvonalak kialakítása, felfestése (Duna és a Tisza mentén)
5. Rendezvényturizmus
Szinte minden egyes településen van már valamilyen rendezvény (pl. falunap, vásárok, búcsúk) Ilyen
rendezvények alkalmával természetesen a településre érkezők csak ritkán maradnak éjszakára is a településen, de a
szolgáltatások iránti keresletet mindenképpen megnövelik.
A rendezvényekre alapozó turisztikai termékek egyik legjelentősebb pozitív hatása, hogy nem kell feltétlenül a
turisztikai szezon idejére szervezni. Sőt, nagyon gyakori, hogy a rendezvényeket úgy időzítik, hogy a rendezvények
által is kiszélesítsék egy kissé a turisztikai szezont.
A rendezvényekre építő turisztikai termékek másik előnye, hogy egy jó ötlet mentén, a település történetének és
adottságainak figyelembe vételével viszonylag könnyen kialakíthatók. A nagy hagyománynak örvendő, több évtizedes
múltra visszatekintő rendezvények pedig az évek során olyan jelentőssé válhatnak, hogy önálló turisztikai forgalmat is
generálhatnak (pl. Szegedi Szabadtéri Fesztivál, Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál)
A turisztikai termék része az esztétikus tájkép és a rendezett településképi környezet is, amelynek megteremtése
elengedhetetlen feladat, hiszen az idelátogató vendégek számára ez egy olyan érzékeny elem, amely nagymértékben
befolyásolhatja, hogy a vendégek visszatérnek-e jövőben. Ennek érdekében meg kell tenni a szükséges lépéseket, pl.
gondozott utcakép kialakítása, a higiéniai létesítmények és a parkolási feltételek megteremtésével. A turisztikai
tájékoztatótáblák kihelyezése is az otthonosság és biztonság érzetét kelti a turistában.
A turisztikai termék részét képezik a szállások is. A szállások tekintetében nagyon fontos lenne a szálláshelyek
minőségének növelése, hiszen az utóbbi években megnőtt a konferencia-, fesztivál-, egészség- és sporturizmusban
részvevők száma, akik az átlagosnál többet hajlandóak áldozni a minőségi szolgáltatásokra.
A turisztikai termék promóciójára szintén nagy hangsúlyt kell fektetni. Ebben nagy segítséget nyújtanak a
magyarországi oldalon a Tourinform irodák (pl. Kistelek, Ópusztaszer, Baja, Szeged, Mórahalom)
2. A terület megközelíthetőségének javítása
Megközelíthetőség lobbi a tehermentesítés, fejlesztések (híd, kikötő, vasút, hajó, busz) érdekében
Határok átjárhatósága lobbi a fejlesztésekért
Tranzitforgalom tranzitforgalom megállítása
Infrastruktúra infrastruktúra megteremtése, minőségi fejlesztése, megvalósíthatósági tanulmányok,
minőségi fejlesztések
A terület megközelítés nagymértékben javulna az úthálózat fejlesztésével (pl. a gyorsforgalmi utak kiépítésével, a
települések közti utak minőségének javításával). A kerékpárutak pedig nem csak a közlekedés könnyítése miatt lenne
fontos, hanem a kerékpáros turizmus kialakításában is alapvető fontosságú. A határátkelőhelyek
áteresztőképességének növelés (akár csak időszakosa, a turisztikai szezon idején) lerövidítené a várakozási időt. Erre
azért is érdemes lenne már most felkészülni, mert Szerbia belépésével az Eu-ba megnőhet a forgalom.
24
3. Az együttműködés fokozása
Önkormányzatok között tanulás, egységes információs rendszer, közös fejlesztések
Köz- és magánszféra együttműködés, programcsomagok, befektetésösztönzés
Szerbia és Magyarország
között
eurorégiós és szolgáltatói szintű kooperáció
közös termékcsomagok, promóció
vállalatok egymás közt szakmai szövetségek, termékláncok, termékcsomagok
A települések turizmusát szervező szervezetek összefogása, valamint az együttműködés megteremtése az
önkormányzatok és a vállalkozói szféra között megkönnyíteni a terület bekapcsolását az idegenforgalmi
vérkeringésbe.
Fontos lenne egy professzionális, szakmai szervezet létrehozása, amely összefogja és koordinálja a szakmai
fejlesztéseket és tevékenységeket.
Közös programszervezéssel és közös programtervezéssel megvalósítható lenne, hogy a programok ne egy időben
legyenek egymásnak konkurenciát jelentve (pl. közös rendezvénynaptár elkészítése).
Összefogással kiaknázható lenne a két ország eltérő küldő piacainak kölcsönös megismertetése a határ túl oldalán lévő
attrakciókkal.
A határ két oldalán zajló folyamtok könnyebben tetten érhetőek és nyomon követőek lennének, amennyiben a a határ
két oldalán konzekvens adatgyűjtés folyna.
4.3. Beavatkozások
A turisztikai fejlesztések során nem csak a turisztikai terméket kell fejleszteni, hanem a termékekhez szükséges, ahhoz
szorosan hozzátartozó egyéb elemeket is. Biztosítani kell a megfelelő személyi, intézményi háttért, valamint a
megfelelő infrastruktúrát is. Tehát minden egyes prioritás elérése az alábbi beavatkozási területek mentén valósulhat
meg:
1. humán erőforrás fejlesztés
2. intézményfejlesztés
3. infrastruktúra fejlesztés
4. idegenforgalmi termékfejlesztés
5. értékesítés és promóció („marketing”)
25
8. táblázat
PRIORITÁSOK
1. A turisztikai termékek
versenyképességének
növelése
2. A terület
megközelíthetőségének
javítása
3. Az együttműködés
fokozása
humán erőforrás
fejlesztés
szakmai továbbképzés
az idegenforgalmi ismeretek
megismertetése szükség van
desztinációmenedzsment
humán erőforrásának
szakképzése, továbbképzése
idegen nyelvi kommunikációs
készségek fejlesztése
nemzetközi tapasztalatok
megosztás – best parctice
csere
intézményfejlesztés
Tourinform irodahálózat
kiépítése, szélesítése
Központi turisztikai adatbázis
létrehozása
Testvértelepülések közötti
kapcsolatok erősítése
rendezvények szervezésével
infrastruktúra fejlesztés
Településrész revitalizáció
Vízi infrastruktúra
Kerékpárút fejlesztés
idegenforgalmi
termékfejlesztés
a helyi gasztronómia
értékeinek beépítése a
turisztikai termékekbe
a régió saját imázsának
megteremtése
A regionális identitástudat
fejlesztése
Külföldi partnerekkel való
együttműködés a
termékfejlesztésben (pl.
szállodaláncokhoz való
csatlakozás)
Lovas turizmus és falusi
turizmus ökoturizmus
irányában történő fejlesztése
a tranzit turizmus
lassítása/megállítása
a Tisza és a Duna összekötő
szerepének turisztikai
hasznosítása
összehangolt
rendezvénynaptár
települések közös turisztikai
programcsomagjának
kialakítása
értékesítés és promóció
(„marketing”)
marketinganyagok
létrehozása
egyedi arculat megteremtése
és promocionálása
közös térségi turisztikai
kiadványok és tájékoztató
anyagok kiadása, ezek
minőségének javítása
26
5. Irodalom
A Dél-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja (2000)
A homokháti Kistérség Kulturális Stratégiája 2009
Bácska Gyöngye Vidékfejlesztési Terv (2005): Bácska Gyöngye Akciócsoport
Bácsalmási kistérség fejlesztési Koncepciója
Bajai Kistérség Fejlesztési Koncepciója
Bajai Többcélú Kistérségi Társulás
Déli Napfény Hagyományörző Leader +Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Terve.
DKMT Eurorégió Stratégiája. MTA RKK Békéscsabai Alosztály
Gulyás P. (2010): A Dél-alföldi régió határ menti turisztikai kapcsolatai: In: Turizmus Bulletin volume:1-2. pp: 37-43.
Jánoshalmi kistérség fejlesztési koncepciója
Kiskunhalasi Kistérség komplex területfejlesztési programja – helyzetelemzés és koncepció) 2005. GKI Gazdaságkutató Rt
Kisteleki kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlseztési és környezetgazdálkodási programja. Helyzetértékelés – Koncepció
– Operatív Program.(2006) VÁTI-RKK- Viziterv Consult Kft.
Nagy G. (szerk.) 2009. Dél-Alföld. A Kárpát-medece régiói 10. Budapest-Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja -
Dialóg-Campus Kiadó,
Nagy I (szerk.) 2007 Vajdaság. A Kárpát-medece régiói 7. Budapest-Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja -
Dialóg-Campus Kiadó, MTRT 2005: Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. Magyar Turizmus Rt., Budapest
MTRT 2008: Turizmus Magyarországon 2007.
MTRT 2010: Turizmus Magyarországon 2010.
Puczkó L. – Rátz T. (2005) A turizmus hatásai. Aula Kiadó. Budapest.
Szeged MJV Fejlesztési Koncepciója (2007): T.T.T. Városépítő település, Magas- és Mélyépítés Tervező Bt.
Új Széchenyi Terv 2010
WTO 2009 Tourism Highlight
A Vajdasági Autonóm tartomány Gazdaságfejlesztési Programja (2003)
Program privrednog razvoja AP Vojvodine, Izvršno Veće AP Vojvodine, 2006.
- Marketing strategija turizma Vojvodine, Istraživačko razvojni projekat, Republika Srbija, Autonomna Pokrajina Vojvodina,
Izvršno Veće, Sekretarijat za privredu, 2009.
- Moraca mr Slobodan: Strategija uspostavljanja i razvoja klastera u AP Vojvodini, Centar za konkurentnost i razvoj klastera
- Strategija turizma Republike Srbije, drugi izveštaj, Strateški marketing plan, Horwath Consulting, Zagreb, 2006.
- Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do 2012. godine.
- Društveno-ekonomski razvojni plan Potisja, Pokrajinski sekretarijat za privatizaciju, preduzetništvo, mala i srednja preduzeća,
Futura publikacije, Novi Sad, 2006.
- A DKMT Eurorégió stratégiája, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet
- Topolya község területi terve, Vajdasági városrendezési Intézet, Ujvidék, 2oo9
- Strategija ekonomskog razvoja opštine Subotica 2007-2011
- Strateški plan razvoja socijalne zaštite opštine Subotica, Subotica 2007
- Akcioni plan ekonomskog razvoja grada Subotica za 2008 godinu
- Ada község fenntartható fejlődésének stratégiája 2o1o-1o19, Ada 2oo9
- Zenta község fejlesztési terve (2oo7-2o13)
- Integrativni pln društveno-ekonomskog razvoja, Banat 2005-2007
- Doroszló község, településfejlesztési program, EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda, Doroszló, 2oo6
- Magyarkanizsa község fejlesztési stratégiája, Magyarkanizsa, 2oo5
Kupuszina, településfejlesztési program, EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda, Kupuszina, 2oo6
- Društveno-ekonomski razvojni plan Potisja, Pokrajinski sekretarijat za privatizaciju,
preduzetništvo, mala i srednja preduzeća i Centar za strateška ekonomska istraživanja- „Vojvodina CESS“, Novi Sad, 2008
- Lokalna strategija održivog razvoja, Kikinda, 2009
- Strategija lokalnog održivog razvoja opštine Sombor, Sombor, 2007
- Strategija održivog razvoja opštine Kula, 2009-2010
Recommended