Deviancia típusok

Deviancia

Normaszegő magatartásformák

Alapfogalmak

• A normaszegést nevezik devianciának, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek.

• Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól, ilyenek a bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek.

Társadalmi szerepek

• a társadalmi pozíciókhoz kötődő elvárások halmaza, vezérlik az adott pozíciót betöltő egyén viselkedését, és előrejelzik a másik személy attitűdjeit– Az elvárások egy része kötelező jellegű, be

nem tartásuk esetén a csoport szankcionálja viselkedésünket

Dahrendorf: szerepelvárások

• Kann típusú elvárások: illem és jómodor szabályai, megszegésük csekély szankcióval jár.

• Soll típusú elvárások: megszegésük kiközösítést, elkerülést, deviáns megbélyegzést von maga után.

• Muss típusú elvárások: megszegésük büntetőjogi felelősségre vonást eredményez.

Szerepelvárások

Konformitás

• Egy személy viselkedésének vagy véleményének változása egy másik egyén vagy csoport vélt vagy valós nyomása következtében

• Asch-effektus

A deviánsnak minősített viselkedések relatívak

• Történelmileg• Társadalmanként• Szituációnként • A résztvevő aktorok státusától függően

A deviancia univerzális

• minden kultúrában és minden időben bizonyos viselkedések deviánsnak minősülnek

A deviancia univerzális

Történelmileg eltérő

Társadalmanként eltérőMagyarország

Társadalmanként eltérőHollandia

Társadalmanként eltérőMagyarország

Társadalmanként eltérőHollnadia

• A Piros lámpás negyed Hollandia fővárosában, helyezkedik el. A városrész neve hivatalosan De Wallen. A szűk kis utcákban pornószínházak, sztriptíz bárok, bordélyházak, szexshopok és kávézók, klubok vannak. Itt található a Szexmúzeum, a Kendermúzeum és a Szexszínház (Casa Rosso) is.

• Délelőtt a környék teljesen kihalt, estefelé zsúfolásig telt. Az ablakokban sokfelé pózolnak fehérneműre vetkőzött prostituáltak, akik hivatalosan űzhetik itt a legősibb mesterséget. Fényképezni a környéken tilos, különösen a lányokat. Aki ezt mégis megpróbálja, arra azonnal rászólnak.

Szituációnként

Szituációnként

A deviancia szociológiailag normális

• Durkheim: – „A bűn mindenekelőtt azért normális, mert

bizonyosan nincs olyan társadalom, amelyben ne léteznék.”

• minden társadalomban, bizonyos viselkedések deviánsnak minősülnek

• a deviancia megléte a normák szabályozó szerepének szükséges eleme

• a deviancia: a normatív rendszer működésének sajátos vonzata

Deviancia típusok

• A fő ismérv: a normatörés szándékosságá-nak mértéke, formái

– Szubkulturális deviancia– Tudatos, de nem ideológikus normatörők– Szociopaták– Fogyatékosok

Szubkulturális deviancia

• Ideologikusan, elvi alapon nem akarják betartani a normákat

• Nyíltan vitatják, bizonyos érvényben levő normák érvényességét.

• R. K. Merton non-konformisták, Moscovici S. aktív kisebbségek

Szubkulturális deviancia: Punk

Szubkulturális deviancia:Disco

Szubkulturális deviancia: Grufti

Szubkulturális deviancia: Skinheadek

Szubkulturális deviancia: Bűnözők

Szubkulturális deviancia: Bűnözők

Tudatos,de nem ideologikus normatörők

• Ismerik a normákat, elfogadják általában érvényességüket, de érdekük fűződik azok áthágásához.– Pl. a tolvajok nem a tulajdon intézménye ellen

lázadnak, azt, legalábbis ami őket illeti, elfogadják

• Egyértelmű a szándékosság

Tudatos,de nem ideologikus normatörők

Szociopaták

• Személyiségi zavarban szenvedők• Nem egyértelmű, a cselekvésűk

tudatosságának mértéke – Pl. drogfüggőség

• Az ösztönös jellegű indíttatások meghatározóbbak, mint az akarati döntés mozzanata.

Drogfüggőség

Alkoholizmus

Fogyatékosok

• Szervi korlátaik eleve képtelenné teszik arra, hogy az akarat, a szándék vonzatait elemezzük esetükben

• Ennek ellenére stigmák (Goffman) határozzák meg a társadalmi viszonyaikat

Módszerek: Statisztikai mutatók:

• öngyilkossági arányszám: A magyar öngyilkossági statisztikai adatokat általában meglehetősen pontosaknak tartják, mert nem fűződnek erős érdekek az öngyilkosság tagadásához

• bűnözésről négyféle statisztikai adatot:• 1. az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma,

ez azoknak a cselekményekneka száma, amelyeket a rendőrség nyilvántartásba

vett,• 2. az ismertté vált elkövetők száma,

3. a vádlottak száma,• 4. az elítéltek száma.

Öngyilkosság meghatározása

• „Öngyilkosságnak nevezünk minden olyan halálesetet, amelyet közvetlenül vagy közvetve magának az áldozatnak valamilyen pozitív vagy negatív tette idézett elő, ha tudta, hogy aktusa szükségképpen erre az eredményre vezet.” (Durkheim)

Az öngyilkosság típusai

• Altruista (önfeláldozó) öngyilkosság (harakiri, vezér halálakor)

• Egoista öngyilkosság (vallás, család szerepe

• Anómiás öngyilkosság (társadalom szabályozó ereje, házi anómia)

• Fatalista öngyilkosság (túl merev szabályok, katonaság)

NEMZETKÖZI MUTATÓK

WHO

• 2003-ban a világon több mint 870 ezer ember vetett véget életének.

• A népességre vetítet arányszám alapján Kelet-Európában követik el a legtöbb öngyilkosságot,

• Dél-Amerikában és az iszlám országokban a legalacsonyabb az öngyilkosságok száma.

• a legtöbb öngyilkossági kísérletet a nők hajtják végre,

• a halálla végződő kísérleteknél azonban inkább a férfiak bizonyulnak „sikeresebbnek”.

• Az öngyilkossági ráta növekszik az életkor előrehaladtával,

• riasztóan megnőtt a 15-25 év közöttiek körében elkövetett öngyilkosságok száma.

Nemzetközi ország rangsor az öngyilkosságot elkövetettek száma

alapján (HVG Archívum 2006)Ország Öngyilkosok száma százezer felnőtt

lakosra számítva

Litvánia 93,2

Oroszország 77,8

Lettország 58,1

Észtország 56,8

MAGYARORSZÁG

53,9

AZ ÖNGYILKOSSÁGOK MAGYARORSZÁGI MUTATÓI

• 1881-óta álnak rendelkezésre országos öngyilkossági adatok, melyek azonban 1920-ig hiányosak.

• az első világháborút követően az öngyilkosságok arányszáma először jelentősen csökkent,

• majd fokozatosan emelkedett a második világháború végéig.

• Jelentős kiugrás 1971-ben látható, amikor az 1970-ben mért 2.582 főhöz képest 3.697 főre emelkedett

• az emelkedés ezt követően sem állt meg, 1983-ban már 4.911 fő vetett véget önként életének

Öngyilkosságok alakulása 4 évi viszonylatban

Korcsoport 2000 2003 2004 2005

        férfiak nők összesen

0-9 0 0 0 0 0 0

10-19 57 49 57 33 11 44

20-29 261 201 221 158 25 183

30-39 440 316 325 278 59 337

40-49 796 645 637 464 93 557

50-59 589 588 583 476 135 611

60-69 422 389 353 252 98 350

70-79 441 374 335 206 113 319

80- 263 238 231 159 59 218

ismeretlen 0 1 0 2 0 2

  3269 2801 2742 2028 593 2621

• A férfiak négyszer olyan gyakran követnek el öngyilkosságot Magyarországon, mint a nők.

• Az alföldön a protestáns gyökerekkel rendelkező réteg (főként férfiak) körében elterjedt a problémamegoldás ezen szélsőséges módja,

• 2005. évben Békés megyében 100 ezer főre 68 férfi öngyilkosság jutott, míg Heves megyében csak 36,3.

• A nők esetében ugyanezen két megyét véve 13,9 és 9,4 a mutató.

Öngyilkosok családi állapot szerinti megoszlása Magyarországon

Családi állapot 2000 2003 2004 2005

férfiak nők összesen

Nőtlen, hajadon 632 583 579 484 68 552

Házas 1439 1206 1123 870 202 1072

Elvált 549 530 553 412 131 543

Özvegy 647 482 487 262 192 454

Ismeretlen 2 0 0 0 0 0

Összesen: 3269 2801 2742 2028 593 2621

Részletek

• Legelterjedtebb öngyilkossági forma az önakasztás,

• ezt követi a mérgezés, • a magas helyről való leugrás, • áramütés, • lőfegyver, • jármű elé ugrás, • szúróeszköz, • majd végén a vízbeugrás.

Módszerek: Statisztikai mutatók:

• Viktimológiai felvételek: a lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg, hogy követtek-e el ellene egy meghatározott időn belül bűncselekményt vagy valamilyen meghatározott fajta bűncselekményt.

• Az alkoholizmus becslési módszerei:A Jellinek-képlet (1960) az adott évben máj zsugorodásban meghaltak számából indul ki, ennek 60 százalékát tekinti alkohol okozta májzsugorodásnak. Ezt a számot szorozza meg 144-gyel, és ezt tekinti az adott népességcsoportban élő súlyos alkoholisták számának.

• A Ledermann -módszer (1956) az egy főre jutó összes alkohol fogyasztásból indul ki. annak alapján becsüli, hogy a népesség mekkora része súlyos fogyasztó.

Módszerek: Epidemiológiai vizsgálatok:

• A kábítószer-fogyasztók számának mérésénél problémák merülnek fel, és nagy a bizonytalanság. Bizonytalan a kábítószer-fogyasztó definíciója, mivel sokféle, különféle veszélyességű kábítószer létezik , és nagyon eltérő gyakorisággal és mennyiségben fordul elő kábítószer fogyasztás.

A mentális vagy lelki betegségek mérése hasonlóan nehéz, problémákba ütközik. Az adott évben az elme- és ideggyógyintézetekből elbocsátott betegek száma és az ambuláns pszichiátriai gondozóintézetekben gondozott betegek száma nyilvánvalóan csak töredéke a teljes létszámnak.

Deviancia típusai:

1. Öngyilkosság

2. Bűnözés

3. Alkoholizmus

4. Kábítószer

5. Lelki és mentális betegségek

6. Viselkedészavar

DEVIANCIA FOGALMA

Olyan normáknak vagy normarendszereknek a megszegése, amelyeket egy közösség vagy társadalom jelentős része elfogad.

-(Howard Hughes; Ted Bundy)

-Deviáns szubkultúrák

Normák és szankciók

Többnyire azért követjük a társadalmi normákat és szabályokat, mert a szocializáció során megszoktuk, hogy így viselkedjünk.

- Nyelvhasználat- Idegenekkel, barátokkal szembeni

viselkedésű (érintkezések közti „határjelzők” felállítása)

- Normák: - közlekedési- Minden társadalmi norma együtt jár

bizonyos szankciókkal, amelyek elősegítik a konformitást és védelmet nyújtanak a nonkonformitással szemben

SzankciókA szankció mások részéről megnyilvánuló

reakciót jelent egy egyén vagy egy csoport viselkedésével kapcsolatban, amely az adott norma követését igyekszik biztosítani.

Lehetnek pozitívak és negatívak

Formális szankcióról akkor beszélünk, ha létezik egy meghatározott testület vagy szerv, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa bizonyos normák megtartását

Informális szankciók kevésbé szabályozott, többé- kevésbé spontán reagálások a nonkonform viselkedésre.

Bűnözés a preindusztrális korban

A legnagyobb büntetést vonta maga után a vallási jellegű, az uralkodó vagy az arisztokrácia tulajdona ellen irányuló bűncselekmények

- Eretnekség- Templomgyalázás- Szentséggyalázás

Kevésbé súlyos, ha egy ember megöl egy másikat

Büntetési módok változásai

XIX. Sz. előtt ritka volt a börtönbüntetés- Jonathan Atholl (1790)- Kaloda, korbácsolás, megbélyegzés,

akasztás nyilvánosan- Dologházak- A XVIII. sz. -ban fokozatosan elkülönültek a

börtönök, tébolydák és ispotályok- A legsúlyosabb bűncselekmény a

gyilkosság – halál büntetések- Az őrültség medikalizálódott

Kaloda

A deviáns viselkedés kialakulásának szociálpszichológiai magyarázatai

• Rámutatnak a szocializáció szerepére, ami kétféle értelemben is hozzájárulhat az egyén deviánssá válásához.

1. A személyiségfejlődés folyamatában a gyermekkorban fellépő rendellenességek, felnőtt korban a személyiség működésének zavaraihoz vezetnek.

2. A társadalmi tanulási folyamatban az egyén normaszegő viselkedésmintát sajátít el.

Deviáns Karrier

• A kirekesztést követően végbemenő folyamat. Ennek során nem csak a deviáns viselkedés technikáját tanulja meg az egyén, hanem a deviancia lényegét képező viselkedés módjait, stílusjegyeit is. A deviáns viselkedés kialakulását követően az egyén nagyon nehezen téríthető vissza a konform életútra.

Deviáns viselkedésformák

1. Bűnözés

2. Öngyilkosság

3. Alkoholizmus és drogfüggőség

4. Lelki betegségek

1. Bűnözés

Jellemzése:

- Ismerté vált bűncselekmények száma- Ismerté vált elkövetők száma- Nem tartalmazza a látens bűnözést

Bűnözés a magyar történelemben I.

• 1949-1952: A bűnözési hajlandóság megnövekedett, ami főként az eltorzult politikai rendszer következménye (szabotálás, fekete vágás).

• 1956 után:Az elitéltek száma visszaesett és a nyolcvanas évek végéig viszonylag lassú ütemben nőtt, ami az életviszonyok átalakulásával és jogszabályi változásokkal magyarázható (ittas vezetés, garázdaság).

Bűnözés a magyar történelemben II.

1980-1990: Az elkövetett bűncselekmények száma gyorsan nőtt (vagyon elleni bűncselekmény).

A bűnözés elsősorban a fiatal felnőtt férfiak devianciája, az elkövetők és az elitéltek száma a leghátrányosabb helyzetű rétegekben (alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében) a legmagasabb.

Az ismertté vált bűncselekmények száma Magyarországon (1970-2002)

A közterületen elkövetett ismertté vált bűncselekmények százezer lakosra jutó száma az egyes megyékben 2002. év

Az ismertté vált bűncselekmények és az ismertté vált bűnelkövetők száma

Magyarországon

A bűnmegelőzés alrendszerei

Alkoholizmus és drogfogyasztás I.

1987-ben 11.7 literrel érte el az egy főre jutó tiszta alkohol fogyasztás a csúcsot Magyarországon, azóta kis mértékben, de évről-évre csökken.

Következmény:Májzsugorodásban elhunytak száma nőElsősorban a férfiakra jellemző deviancia

Alkoholizmus és drogfogyasztás II.

Pszichoaktív szerek: dohányzás, nyugtató – és altató szerek, kábítószer

16 éves középiskolások 10%-a próbált már valamilyen drogot.

A bűnelkövető fiatalok 40%-a élt már kábítószerrel.

Kipróbáltad-e illetve fogyasztasz-e rendszeresen alkoholt?

5,1 % 6,2 %

72,7 %

3,2 %12,7 %

0

10

20

30

40

50

60

70

80 nem, soha nem próbáltam ki

egyszer megpróbáltam, aztán sohatöbbet nem

alkalmanként iszok egy-kétpohárral

rendszeresen fogyasztok alkoholt,de soha nem részegedek

rendszeresen fogyasztok alkoholtés már voltam részeg

Szoktál alkoholt fogyasztani az alábbi helyeken?

80 %

72 %

57 %

40 %

30 %

4 %

0 20 40 60 80

Házibuli Szórakozó hely Disco Egyéb Utcán Iskola

Kínáltak- e már az alábbi helyszíneken kábítószerekkel?

31 %

29 %

25 %

24 %

20 %

12 %

0 5 10 15 20 25 30 35

Házibuli Szórakozóhely Disco Egyéb Utcán iskolában

A deviáns viselkedés okai

• Biológiai és pszichológiai elméletek– Koponya alakja– Öröklés– Testalkat– Fölösleges Y kromoszóma – Pszichopata személyiség

Szociológiai elméletek

• Az is a ti intézményektől függ, hogy mit tekintünk devianciának– Bűnöző szubkultúra elmélet – Differenciális asszociáció elmélet– Minősítési v. stigmatizációs elmélet – Anómia – Racionális döntés és a bűnözés szituációs

értelmezései

Cohen: bűnöző szubkultúra elmélete

• a fiatalkorú galerikben való részvétel pszichés indítékai a hivatalos társadalomba való beilleszkedés nehézségeiből és a galerikben kapott elismerésből és az ennek alapján kialakuló önbecsülésből származnak.

Sutherland: differenciális asszociáció elmélete.• A bűnözővé válás egy társadalmi tanulási folyamat

eredménye, amely más személyekkel folytatott interakció és kommunikáció folyamatában, az elsődleges csoportokban zajlik. – az egyén elsajátítja a bűncselekmények elkövetésének

technikáját, valamint megváltoztatja korábbi attitűdjeinek, motivációinak, racionális megfontolásainak irányultságát

– a differenciális asszociáció azt jelenti, hogy az egyén számára több pszichés és másfajta előny származik a törvénysértő, mint a törvénytisztelő helyzetdefiníciókból.

Minősítési v. stigmatizációs elmélet

• az egyén nem attól válik deviánssá, hogy normaszegő módon viselkedik, hanem attól, hogy a környezete őt devinánsnak minősíti és ennek megfelelően viszonyul hozzá.

• a társadalom által visszatükrözött kép hatására az egyén önképe is megváltozik és megkezdődik a személyiség átalakulása. Elkezd úgy gondolkodni és érezni önmagával kapcsolatban, ahogyan azt a környezete sugallja, és megváltozott énképe nyomán identitása is deviánssá válhat. – súlyosabb a helyzet, ha a megbélyegzés együtt

jár a kirekesztéssel. • Elsődleges deviáció, másodlagos ~

Anómia

• Durkheim a társadalomnak azt az állapotát nevezi anómiának, amelyben a társadalom integráltságának foka alacsony, a régi normák értékek ereje meggyengül. – Anómiás állapotok bekövetkezhetnek egy-egy

válságos időszakban vagy a társadalmi átalakulások korában is.

Robert K. Merton módosított anómiaelmélete

• arra a feszültségre utal, ami az elfogadott normák és a társadalmi valóság konfliktusa között alakul ki az egyénben – valamely társadalomban akkor beszélhetünk

anómiáról, ha a társadalom által elfogadott és kívánatosnak tartott értékeket, célokat a társadalom tagjainak egy része nem képes megengedett eszközökkel elérni

Merton: az alkalmazkodás típusai

Viselkedési típusok

Célok Megengedett eszközök

1. Konformitás + +2. Újítás + –3. Ritualizmus – +4. Visszahúzódás – –5. Lázadás +- +-

II. Újítás:

• a feszültségcsökkentés azon módja, amikor az egyén elfogadja a társadalom által kitűzött célokat, de nem megengedett eszközökkel próbálja meg elérni őket– pl. bűnözés

III. Visszahúzódás:

• az egyén elutasítja úgy a legitim célokat, mint a legitim eszközöket– A visszahúzódási reakció megnyilvánulása az

öngyilkosság, az alkoholizmus, a kábítószerfogyasztás.

IV. Ritualizmus:

• alkalmazkodás során az egyén már nem ismeri el a társadalmilag elfogadott célok értékét, de a megengedett eszközöket rutinszerűen alkalmazza– Pl. munkamánia

Munkamániás, Workalcoholism

Típusok

1. Az első a grandiózus, aki a munkával sikereket akar elérni. Saját teljesítményét túl, másokét viszont alulértékel.

2. A „könyvelők”, mániákusan szeretik a rendet és állandóan szabályoznak.

3. A skizoidok az emberek elől temetkeznek munkába.

4. A gyertyaégetők folyton új feladatot keresnek, nehogy unatkozzanak.

5. Míg a nyuszik irányításra szorulnak.

V. Lázadás:

• az egyén elutasítja a társadalom által felkínált célokat és eszközöket, de új célokat tűz maga elé, amelyeket újfajta eszközökkel kíván elérni. – Ilyen minden forradalmi cselekedet és

megújulási mozgalom

Forradalmárok

Gazdagok, hatalmat birtoklók bűnözése

• Fehérgalléros bűnözés: – valaki középosztálybeli vagy hivatali pozícióját

felhasználva valamilyen illegális tevékenységbe kezd.

• Hatalmat birtoklók bűnözése: – a pozícióval járó hatalmat használja fel

bűncselekmény elkövetésére valaki.• Kormányzati bűnözés

– Pl. tömeggyilkosságok

Szervezett bűnözés

• Törvénytelen vállalkozások– Pl. maffia, drogkereskedés

Maffia