View
67
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
AZ OXIGÉN ( oxygenium, oxygen, kiseonik, кислород). Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA Készítette: Varga István. Az oxigént a higany(II)-oxid hevítése közben fedezte fel csaknem egyidejűleg, egymástól függetlenül 1774-ben Joseph Priestley és Carl Wilhelm Scheele. 2HgO → 2Hg + O 2. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola
CSÓKA
Készítette: Varga István
AZ OXIGÉN(oxygenium, oxygen, kiseonik, кислород)
O 3,5 Elektronegativitás
8Rendszám
15,9994
1312 kJ/mol Első ionizációs energia
Relatív atomtömeg
Az atom felépítése N(p+ )= 8
N(e- )= 8
N(n0 )= 8
Elektronkonfiguráció: 1s22s22p4
vegyértékszint
Joseph Priestley(1733-1804)
Carl Wilhelm Scheele(1742 –1786)
Az oxigént a higany(II)-oxid hevítése közben fedezte fel csaknem egyidejűleg, egymástól függetlenül 1774-ben Joseph Priestley és Carl Wilhelm Scheele.
2HgO → 2Hg + O2
Lavoisier francia kémikus nevezte el oxigénnek az addig „deflogisztonizált
levegőt”.
Az oxigén szó görög eredetű, magyarul savképzőt jelent.
Az oxigén a leggyakoribb elem a Földön. A földkéreg 49,4 tömeg%-át alkotja. Elemi
állapotban – oxigénmolekula alakjában – a levegőben fordul elő (21 térfogat%-ban
illetve 23 tömeg%-ban).
Becslések szerint a Föld körüli levegőburok 1015 tonna oxigént tartalmaz, amely 0,1%
pontossággal állandó.
A növényi asszimiláció a következő reakció szerint megy végbe:
h
6nCO2 + 5nH2O → (C6H10O5)n + 6nO2
Kötött állapotban megtalálható a vízben, karbonátokban, szilikátokban, oxidokban, sok szerves vegyületben (alkoholok, szénhidrátok, zsírok, olajok stb.).
A természetben állandó körforgást végez.
AZ OXIGÉN IZOTÓPJAI
Az oxigénnek három stabil izotópja van.
a földi légkörben 99,759%-ban
a földi légkörben 0,037%-ban
a földi légkörben 0,204%-ban van jelen.
• További 14 izotópja van még de ezek nem stabilak.
168O
178O
188O
AZ OXIGÉN EMISSZIÓS SZÍNKÉPE A LÁTHATÓ TARTOMÁNYBAN
Az oxigén fontosabb adataiAtomsugár 66 pm Kristályszerkezet kocka
Kovalens sugár 74 pm Kritikus hőmérséklet −118,8°C
Olvadáspont −219°C 1 mL vízben való oldékonyság 20°C-on
0,0311 mL
Forráspont −183°C Sűrűség (normál állapotban) 1,429 g/L
Két allotróp módosulatban fordul elő, mint:
• molekuláris oxigén (dioxigén) O2 és
• ózon (trioxigén) O3.
Az allotrópia az elemnek az a tulajdonsága, hogy különböző szerkezetű vagy relatív atomtömegű
módosulatok alakjában fordulnak elő, amelyeket allotróp módosulatoknak nevezünk. A vegyületeknél e jelenséget
polimorfiának nevezzük.
+O O O O
2 33 2UV sugárzásO O
A molekuláris oxigén stabil módosulat. Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz.
Folyékony és szilárd halmazállapotban kék színű. Molekularácsban kristályosodik.
Az ózon szintén színtelen gáz. Hideg vízben és lúgokban oldható; olvadásponti hőmérséklete −192,7 oC; forrásponti hőmérséklete −111,9 oC.
Vízben jól oldódik (szobahőmérsékleten 1 dm3 víz 0,5 dm3 ózont képes feloldani). A folyékony ózon
sötétkék színű.
Az oxigén előállítása Laboratóriumban
2NaNO3 → 2NaNO2 + O2
2KClO3 → 2KCl + 3O2
2KMnO4 → K2MnO4 + MnO2 + O2
2HgO → 2Hg + O2
2H2O2 + 2KMnO4 + 3H2SO4 → K2SO4 + 2MnSO4 + 8H2O + 5O2
2H2O2 + K2Cr2O7 + 4H2SO4 → K2SO4 + Cr2(SO4)3 + 7H2O + 3O2
Ipari előállítása Az ipari oxigénszükségletnek 99%-át cseppfolyós
levegő rektifikálásával állítják elő. A maradék 1%-ot a víz elektrolízise során nyerik.
Az oxigént kék színnel jelzett acélpalackokban hozzák forgalomba 150 bar nyomáson.
Folyadékelegy elválasztása desztillációval úgy, hogy a folyadékból keletkező gőzök felemelkednek az oszlopban, majd
kondenzálnak és visszafolynak. Az oszlopban felemelkedő gőz a lefelé folyó folyadék felett áramlik. A gőz az oszlopban a teteje
felé több illékony komponenst tartalmaz mint az alján. A keverék különböző frakciói elkülöníthetők az oszlop különböző
pontjain.
Az oxigén felhasználása Túlnyomó részét autogénhegesztésre használják, ugyanis az
oxigénáramban elégő gáz (hidrogén, acetilén) magas lánghőmérsékletet (kb.1500°C-ot) képes biztosítani.
Nagy mennyiségű oxigént használnak még a: kohászatban, légzőkészülékek töltésére, rakétatechnikában, robbantásra (szénporral keverve).
A robbanás gyors, a hang sebességénél (levegőben 20°C-on kb. 340 m/s) nagyobb sebességű kémiai átalakulás.
Recommended