Apor Vilmos Katolikus Főiskola A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke jelentősége az...

Preview:

DESCRIPTION

Apor Vilmos Katolikus Főiskola A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke jelentősége az oktatásban Dr. Skrabski Árpád. Társadalmi tőke. Antropológiai Pszichológiai Szociológiai Gazdasági Politika, nevelés Egészség. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

A társadalmi kohézió, a társadalmi tőke jelentősége

az oktatásban

Dr. Skrabski Árpád

Társadalmi tőkeAntropológiai

Pszichológiai

Szociológiai

Gazdasági

Politika, nevelés

Egészség

Közösségiség, közös normák, alacsony anómia.Alacsony ellenségesség, bizalom, kölcsönösség, önhatékonyság, élet értelme, vallásosságSzoros családi kötődés (bonding)Barátokkal, kollégákkal hidak (bridging)Társadalmi csoportok között (linking)

Bizalom, szövetkezeti gondolat, együttműködés, korporatív felelősség.

Demokrácia: Bizalom, kölcsönösség, civil szervezetek, közösségi hatékonyság

Bizalom, részvétel (öngyógyítás), közösségiség gyógyító ereje

BOURDIEU

COLEMAN

FUKUYAMA

*

PUTNAM

KAWACHI

Civil szervezetek az olasz tartományokbanPutnam: Making Democracy Work

legtöbb

közepes

legkevesebb

A civil szerveződés és a gazdasági teljesítmény mértéke az olasz tartományokban

gazdasági teljesítmény

civil szerveződés r=0.92

szemjövadóalap per lakos

600000500000400000300000200000100000

rész

véte

l civ

il sz

erve

zete

kben

,4

,3

,2

,1

0,0

-,1

Szignifikáns 0.05 alatti szinten

Vizsgálatok az USA államaiban:

Ichiro Kawachi (Harvard University) szerint a társadalmi tőke nagyfokú csökkenése az idő előtti egészségromlás fontos összetevője

(Kawachi et al:Am J Public Health,87,9,1491-1498)

Korra standardizált halálozási arányok kapcsolata a szociális bizalmatlansággal az USA államaiban (Kawachi)

Korra stan-dar-dizált halálo-zás

Azok %-os aránya, akik úgy vélik, hogy „a legtöbb ember kihasználja a másikat, ha erre alkalma adódik”

Megyei, férfi halálozási arányok kapcsolata a szociálisbizalmatlansággal Magyarországon(B= 16,125, Std. error=0,390, β=0,345, t=41,301, Sig=0,000)

Cases weighted by N_BREAK

szociális bizalmatlanság

1,51,41,31,21,11,0,9,8,7,6

korr

a st

anda

rdiz

ált f

érfi

halá

lozá

s120

110

100

90

80

20

19

1817

16

15

1413

12

11109

87

6

5

4

3

2

1

szociális bizalmatlanság

1,81,61,41,21,0,8,6,4,2

férf

i hal

áloz

ás

130

120

110

100

90

80

70

60

50

Szig=0.000

Férfi halálozási arányok kapcsolata a szociális bizalmatlansággal Magyarország kistérségeiben

(Skrabski, Kopp)

Megyei női halálozási arányok kapcsolata a kölcsönösséggel

(B= -9,256, Std. error=0,234, β=0,332, t=-39,575, Sig=0,000)

Cases weighted by N_BREAK

kölcsönösség

2,22,01,81,61,41,2

korr

a st

anda

rdiz

ált n

õi h

alál

ozás

120

110

100

90

20

1918

17

16

15

14

1312

11

1098

7

6

5

4

3

2

1

Társadalmi tőke

Kulturális tőke

Anyagi tőke

Egészség tőke

Halálozás* Egészségi állapot önbecslése,depresszió Egy főre SZJA alap*,

Saját jövedelem

Iskolaév*, Koherencia,vagy az élet értelme,Kompetencia

Társadalmi bizalom, Alacsony versengés, Kölcsönösség, Közösségi hatékonyság,Civil szervezeti tagság, Vallásgyakorlás

* KSH adatok

Anyagi, kulturális és társadalmi tőke modellje

Társadalmi tőke

IskolázottságHumán tőke Önhatékonyság

KoherenciaHalálozás

Bizalom - megbízhatóság

Kölcsönösség

Civil szervezetek, vallás

Közösségi hatékonyság

Társas Támogatás

Versengés

Alacsony anómia

Megbirkózás

MÓDSZERTAN: ÖKOLÓGIAI ÉS EGYÉNI SZINTŰ ELEMZÉSEK

Hungarostudy országos reprezentatív felmérések:

A felmérések a magyar népességet életkor, nem, megyék és kistérségek szerint képviselték 18 év

felett

1988: 20.902 személy1995: 12.463 személy2002: 12.640 személy

2005: 5011 személy követéses vizsgálataTöbb mint 120 kérdéscsoport

Szociális-gazdasági, demográfiai jellemzők. Szükségletek, elégedettség, pszichológiai

mutatók.Egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői.

Társadalmi tőke mutatók (közösségi szinten vizsgált pszichológiai mutatók)

Társadalmi bizalmatlanság (Kawachi et al, 1997, Skrabski et al, 2003),

Versengés, rivalizálás (Cook-Medley, 1954 Ellenségesség kérdőívből, Skrabski et al, 2004)

Megbízhatóság (Crumbaugh es Macholick,1964 Életcél kérdőívéből, Kopp et al, 1998)

Kölcsönösség (Kawachi, 1997, Skrabski et al, 2003)

Civil szerveződésben való részvétel (Skrabski et al, 2004),

Közösségi (szomszédsági) hatékonyság (Sampson és mtsai, 1997, Skrabski et al,2004),

Társas támogatás (Caldwell 1987, Kopp et al, 1998)Vallásgyakorlás (Skrabski et al, 2005)Anómia- értékvesztés, hosszútávú tervezés képtelensége (Andorka, 1996, Kopp et al.)Skrabski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, (2004) Journal of Epidemiology & Community Health, 58,340-345.Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I (2003) Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology and Community Health,57,114-119.

Az anómiás lelkiállapot jellemzői:Andorka Rudolf szerint az ország anómiás állapota

Durkheim: Az anómia társadalmi tény (társadalmi változó), ugyanakkor egyéni esemény is (egyéni változó)

Andorka Rudolf kérdőíve: 1. aki vinni akarja valamire, rákényszerül, hogy egyes szabályokat áthágjon.

2.Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni.

3. Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már, miben higgyen.

4. Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban.

Anómia és halálozás megyei értékei:

NEMI KÜLÖNBSÉGEK

Születéskor várható férfi élettartam 1965-ben és 1992-ben

Michael Marmot: The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson

Születéskor várható női élettartam 1965-ben és 1992-ben

Michael Marmot: The social pattern of heath and disease In.Health and Social Organization, Edited by D Blane, E Brunner, R Wilkinson

Férfiak halálozási aránya (1000 azonos korú férfi közül)

(Demográfiai Évkönyv, 2005)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1930 1938 1948 1960 1970 1980 1990 1994 1996 1997 2001 2003 2004 2005

60-64 55-59 50-54

A társadalmi tőke és a megyei középkorú (45-64 éves) halálozás összefüggései

A középkorú férfiak megyénkénti halálozási különbségeit elsősorban a társadalmi-gazdasági helyzet különbsége magyarázza, ezt követik a társadalmi tőke változók, a szociális bizalmatlanság, a civil szervezettől várt segítség.

A nők esetében viszont a középkorú halálozási arányok különbségeit elsősorban a társadalmi tőke változók, nevezetesen a nők között tapasztalható bizalom és kölcsönösség magyarázza.

Az együttműködés a nők között a férfiak számára is védőfaktort jelent, amelyet a nők között tapasztalható kölcsönösség és a férfiak halálozási arányai között fennálló negatív összefüggés bizonyít

A civil szervezetekben való részvétel a nők számára is jelentős védőfaktor.Skrabski, Á, Kopp, M, Kawachi, I.(2003): Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortality, J. Epidemiology & Community Health, 57, 2, 114-119.

Az egyik nem társadalmi tőke változóinak hatása a másik nemre a megyei középkorú

halálozás tükrében

Középkorú férfi halálozás

jövedelem

e2

e1

-.16 Szociális hatékonyság

Szociális bizalmatlanság

Kölcsönös- ség iskolaév

Civil szerv. tagság

versengés Vallás gyakorlás

.87

-.54

-.10

e3

-.17 -.08

.06 .14

.09 .06

.35

.27

e4

Útelemzés AMOS program segítségével (CFI=0.99,CMIN/Df=3.02)

A korrigált 150 kistérségi, középkorú halálozás és a társadalmi tőke változók

A férfiaknál a nőkhöz képest négyszeres védőfaktor az iskolázottság.

Mindkét nemnél védőfaktor a közösségi hatékonyság, a kölcsönösség és a civil szervezetekben való részvétel.

Mindkét nemnél veszélyeztető tényező az anómia és a szociális bizalmatlanság.

A férfiaknál veszélyeztető tényező a versengés.

A nőknél védőfaktor a vallásgyakorlás és a családi társas támogatás, a közösségi hatékonyság

A férfiak fokozott veszélyeztetettségének okai:

• A férfiak számára sokkal jelentősebb veszélyeztető tényező a viszonylagos társadalmi-gazdasági lemaradás

• a rivalizálás, versengés, társadalmi bizalmatlanság, a civil szervezetek hiánya

• a nők szoros szociális hálója, kölcsönös segítségnyújtása kevésbé sérült

Skrabski Á, Kopp, M., Kawachi,I: Social capital and collective efficacy in Hungary: Cross-sectional associations with middle-aged female and male mortality rates, Journal of Epidemiology & Community Health, 58,340-345, 2004.

A két nem kölcsönhatása, a nők beállítottságának fokozott védő és

kockázati szerepe:Korrelációs együtthatók, középkorú

férfiak halálozása

0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6

végzettség

jövedelem

elégedettség

férfi

A nemek közötti kölcsönhatások szerepe az idő előtti halálozással

összefüggésben

Kistérségenként a középkorú férfiak korai halálozásával szorosabb kapcsolatban van a nők végzettsége, jövedelme, megelégedettsége (SSS) mint a férfiak paraméterei.•a férfiak felelősnek érzik magukat a nők, a család anyagi helyzetéért, ez állandó önértékelési zavart eredményezhet számukra

A nők esetében kevésbé jellemzőek ilyen szignifikáns kölcsönhatások

ÖsszefoglalásÖkológiai szinten a férfiaknál a nőkhöz képest négyszeres védőfaktor az iskolázottság. A középkorú férfi halálozást elsősorban a társadalmi-gazdasági lemaradás magyarázza.

A férfiaknál rizikófaktor a társadalmi bizalmatlanság és a versengés, rivalizálás, amíg a nőknél védőfaktor a vallásgyakorlás és a kölcsönösség.

A nők végzettsége, jövedelme, megelégedettsége (SSS) jelentősebb védőfaktor a férfi halálozás szempontjából mint a férfiak végzettsége, jövedelme, megelégedettsége.

Individuális szinten az „élet értelme” igen jelentős egészségvédő faktor.

Recommended