View
13
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
„Pályaorientációs konzulens és Nemzeti
Pályaorientációs Portál felhasználó képzés”
Hallgatói tananyag
2. modul A pályakonzultáció gyakorlati alapjai
3. modul Önismeret jelentősége a pályaorientációban
4. modul Pályaismeret jelentősége a pályaorientációban
5. modul Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a pályaorientációban
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése (2012-15)
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
2
Témavezető: Emesz Ferenc
Közreműködők:
a PÁTESZ Kft. tanácsadói
a TÁMOP 2.2.2 – 12 Projekt-végrehajtási Osztály szakmai felügyeletével
Készült a TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 – „A pályaorientáció rendszerének
tartalmi és módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
1089 Budapest, Kálvária tér 7.
www.munka.hu
www.ujszechenyiterv.gov.hu
PÁTESZ Kft.
2013
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
3
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
4
Előszó és rövid használati útmutató a
hallgatói tananyaghoz
Kedves Résztvevőnk!
A „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó
képzés” című képzési program hallgatói tananyagát tartja a kezében. A TÁMOP-
2.2.2-12/1 kiemelt projekt Európai Uniós támogatásból, a Társadalmi Megújulás
Operatív Program (TÁMOP) keretében, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal keretében
valósul meg.
A hallgatói tananyag összhangban van a tréningen egymást követő elméleti
részek és gyakorlatok sorrendjével. Ha ebben a sorrendben a tréning folyamán
mégis kisebb módosításra kerülne sor, azt a csoportot vezető tréner jelzi majd
Önök felé.
Tananyagunkat úgy állítottuk össze, hogy minden gyakorlatnál ismertettük a
gyakorlat célját, a megvalósulás során felhasználandó feladatlapokat vagy
szerepleírásokat, valamint jegyzetelési lehetőséget biztosítottunk a legfontosabb
kérdések megválaszolására, a megállapítások rögzítésére.
Hangsúlyt fektettünk arra, hogy az elméleti anyagok, ábrák és gyakorlatok
egymástól jól elkülönülten, jól áttekinthető módon segítsék a tananyag
megértését és feldolgozását.
A tréner által előadott elméleti prezentációk diáit úgy helyeztük el a füzetbe, hogy
minden dia mellett kényelmesen tudjon jegyzetelni.
A tréninghez hasznos és kellemes időtöltést kívánunk:
a TÁMOP 2.2.2 – 12 Projekt-végrehajtási Osztály munkatársai
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
5
Tartalom
2. MODUL A PÁLYAKONZULTÁCIÓ GYAKORLATI ALAPJAI ........................... 8 2.1. BEVEZETÉS .................................................................................. 10
2.1.1 TRÉNERI BEMUTATKOZÁS, KÉPZÉS CÉLJA, KERETEI – GYAKORLAT: TRÉNERI
BEVEZETÉS ........................................................................................ 10
2.1.2 ISMERKEDÉS – RÉSZTVEVŐI BEMUTATKOZÁS ........................................... 14 GYAKORLAT: NYOMOZÁS ......................................................................... 14
GYAKORLAT: 4 AZONOSSÁG, 1 EGYEDISÉG ..................................................... 15 GYAKORLAT: KAPCSOLATI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE (RÉSZTVEVŐI ELVÁRÁSOK, VÁLLALÁSOK
ÉS ESETLEGES FENNTARTÁSOK MEGBESZÉLÉSE) .............................................. 15
2.2 KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................. 18
2.2.1 A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI ............................................................. 18
A) GYAKORLAT: HALANDZSA ..................................................................... 19 B) GYAKORLAT: UTASÍTÁSOK .................................................................... 19
2.2.2 NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................ 20
A) GYAKORLAT: NEM KOMMUNIKÁLNI NEM LEHET ............................................. 20 B) GYAKORLAT: NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK ÉS A TÉRKÖZSZABÁLYOZÁS . 20
KOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................... 21
2.3 AKTÍV HALLGATÁS ......................................................................... 25
GYAKORLAT: TOLLADOGATÁS.................................................................... 25 GYAKORLAT: IGEN – NEM ......................................................................... 26
GYAKORLAT: AKTÍV HALLGATÁS ESETEK ........................................................ 28
AKTÍV HALLGATÁS ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................. 30
2.4 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ ................................................. 34
2.4.1 AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS ............................................ 34 GYAKORLAT: A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS TULAJDONSÁGAI, KÉSZSÉGEI, KÉPESSÉGEI
...................................................................................................... 34 AZ IDEÁLIS PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULENS ÖSSZEFOGLALÁS ............................... 35
2.4.2 PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS ........................................... 38 GYAKORLAT: KONZULTÁCIÓ TÍPUSAI, MÓDSZERTANOK ÉS ESZKÖZÖK ....................... 38
PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓTERVEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS ............................. 42
2.5 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................ 45 3. MODUL ÖNISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ............... 46
3.1 ÖNISMERET ÉS KÉRDŐÍVEK KAPCSOLATA ......................................... 48
3.1.1 ÖNISMERET ................................................................................. 49
GYAKORLAT: KI VAGYOK ÉN? .................................................................... 51 3.1.2 KÉRDŐÍVEK HASZNOSSÁGA A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ................................... 52
GYAKORLAT: ÉRDEKLŐDÉSI IRÁNYOK KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE .................................. 52
3.1.3 KÉRDŐÍVEK ALKALMAZÁSA ................................................................ 61 GYAKORLAT: KÉRDŐÍVEK A GYAKORLATBAN ................................................... 61
3.2 KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS .......................................................... 64
3.2.1 BEVEZETÉS A „KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS” CÍMŰ ALMODULBA ...................... 65
GYAKORLAT: PÁLYAPÓKER....................................................................... 65
3.2.2 A KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS TECHNIKA ELMÉLETI ALAPJAI .......................... 65 ELŐADÁS: A KÉRDEZÉS ÉS A VISSZAJELZÉS FONTOSSÁGA, TECHNIKÁI ...................... 65
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
6
3.2.3 KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ SORÁN .......... 75
GYAKORLAT: MIT LEHET RÓLAD TUDNI? ........................................................ 75
3.3 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................ 76
4. MODUL PÁLYAISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN .......... 78 4.1 ADATBÁZISOK ÉS SZŰRÉSI ISMÉRVEK A KÉPZÉS- ÉS FOGLALKOZÁS-
BEMUTATÓ ANYAGOKBAN .................................................................... 80
GYAKORLAT: TALÁLD MEG! ...................................................................... 81
4.2 PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ .................................................. 83
4.2.1 BEVEZETÉS A PÁLYAISMERET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ CÍMŰ ALMODULBA ................. 83
GYAKORLAT: ORSZÁG-VÁROS JÁTÉK, FOGLALKOZÁSOKKAL ................................. 83
4.2.2 HITELES PÁLYAISMERET ................................................................... 83 GYAKORLAT: HITELESEN A PÁLYÁKRÓL ........................................................ 83
4.3 ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS ............................................ 86
GYAKORLAT: KOMPLEX ESETEK ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉSRE ................. 86
ELLENÁLLÁS- ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS ÖSSZEFOGLALÁS ..................................... 87
4.4 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS ................................................................ 93 5. MODUL MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEK JELENTŐSÉGE A
PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ....................................................................... 94 5.1 ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS .......................... 96
5.1.1 BEVEZETÉS AZ „ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS ÖNMENEDZSELÉS” CÍMŰ
ALMODULBA ....................................................................................... 96
GYAKORLAT: HÁTAMON A NEVEM ............................................................... 96 5.1.2 AZ ÖNTÁJÉKOZÓDÁSI TECHNIKÁK ÉS AZ ÖNMENEDZSELÉS ALAPFOGALMAI .......... 97
GYAKORLAT: TE HOGYAN? ...................................................................... 97 ÖNTÁJÉKOZÓDÁS ÉS ÖNMENEDZSELÉS ÖSSZEFOGLALÁS .................................... 98
5.1.3 KULCSKÉPESSÉGEK ...................................................................... 106
GYAKORLAT: MINIMUM ELVÁRT................................................................. 106
5.2 FELVÉTELI BESZÉLGETÉS .............................................................. 107
GYAKORLAT: ÉLESBEN .......................................................................... 107 FELVÉTELI BESZÉLGETÉS ÖSSZEFOGLALÁS ................................................... 109
5.3 ÉLETPÁLYA-MENEDZSMENT TECHNIKÁK, IDŐORIENTÁCIÓ .................. 113
GYAKORLAT: MÚLT – JELEN - JÖVŐ ............................................................ 113 IDŐPERSPEKTÍVA KÉRDŐÍV ..................................................................... 113
IDŐORIENTÁCIÓ ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................. 119
5.4 MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS .............................................................. 120
5.5 A KÉPZÉS ZÁRÁSA ....................................................................... 121
GYAKORLAT: AZ ELVÁRÁSOKTÓL A TANULSÁGOKIG .......................................... 121
KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM ............................................ 123
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ........................................................... 125
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
7
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
8
2. modul
A pályakonzultáció gyakorlati alapjai
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
9
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
10
2.1. Bevezetés 2.1.1 Tréneri bemutatkozás, képzés célja, keretei – Gyakorlat: Tréneri
bevezetés
1. dia
Jegyzeteim
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
2. dia
Jegyzeteim
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
3. dia
Jegyzeteim
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
11
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti
Pályaorientációs Portál felhasználó képzés” c. programja (1. dia) a TÁMOP-
2.2.2–12/1 kiemelt projekt keretén belül valósul meg. A kiemelt projekt a Nemzeti
Munkaügyi Hivatal (és jogelődjeinek) pályaorientációs, életpálya-tanácsadási
fejlesztéseire, illetve szolgáltatási tapasztalatára építve azt a célt tűzte ki, hogy
megújítsa és minden állampolgár számára elérhetővé tegye a pályaorientációs
eszköz- és szolgáltatáskészletet, ezáltal segítse a tanulás és a munka világában
hozott döntéseket. A hatékonyan működő pályaorientációs rendszer hozzájárul a
polgárok munkaerő-piaci esélyeinek javításához, az állampolgári
alkalmazkodóképesség növekedéséhez, illetve az oktatási rendszer gazdasági
igényekhez való közelítéséhez. A projekt céljai között, képzésünk szempontjából
releváns eszközfejlesztések – portálfejlesztés és foglalkozás-bemutató eszközök
(filmek és szöveges anyagok), szakemberfejlesztés és képzés, szakmai
támogatás biztosítása, szakpolitikai és módszertani fejlesztések szerepelnek. A
projekt megvalósulásának időszaka 2012. június 1. - 2015. május 31.
A „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó
képzés”-en tervezetten 4000 fő vesz részt országszerte, a szociális, a munkaügyi
és az oktatási szférából. A nagy létszám és az egységes tananyag azt a célt
szolgálja, hogy amennyiben Magyarországon bárki pályaorientációs tartalmú
konzultációt kér, egységes és magas színvonalú támogatást kapjon egyéni,
egész életen át tartó tanulási folyamatában.
A képzés egésze során a résztvevők pályaorientációs feladataik ellátásához
szerezhetnek ismereteket és fejleszthetik készségeiket. Akkor tekinthető
sikeresnek a tanulásuk, ha a pályaorientációs tevékenységük során felismerik a
hozzájuk forduló tanácskérők életpálya-vezetési problémáját, illetve igényére és
személyére szabottan tudnak neki segítséget adni, a Nemzeti Pályaorientációs
Portálon (NPP) alkalmazható eszközök (pl. önértékelő kérdőívek, pályaismereti
és munkaerő-piaci ismeretekben történő öntájékozódást támogató keresők)
segítségével.
A „Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó
képzés” öt modulból épül fel:
I. modul: „Pályaorientációs alapismeretek” e-learning módszertanra épülő
tananyagot a résztvevők önállóan, tutor segítségével sajátították el –
sikeresen.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
12
A II-V. modul összesen egy 20 kontaktórás képzés, amelyen most vesznek
részt. Ezeknek témái és követelményei:
II. modul: „A pályakonzultáció gyakorlati alapjai”. A tananyag elsajátításával a
résztvevők képesek lesznek elhelyezni pályaorientációs munkájukat egy
tágabb kontextusban, felismerni saját kompetenciahatáraikat, szerepkörüket,
illetve megérteni, hogy munkájukra ki, illetve mi van/lehet hatással. Tudják
majd, hogy kérdés, nehézség esetén kihez és milyen fórumon lehet fordulni,
továbbá képesek lesznek párbeszédre a szakmai protokoll kérdésköreit
illetően. Meg tudják fogalmazni tapasztalataikat, kérdéseiket, kétségeiket.
Alkalmazni tudják a konzultáció alapvető formáit, módszereit és technikáit,
illetve megtervezik a konzultáció folyamatát, felépítik és sikeresen
lebonyolítják azt. Képesek lesznek ismertetni és alkalmazni a
pályaorientációs konzultáció szempontjából releváns, a Nemzeti
Pályaorientációs Portálon található pályaorientációs eszközrendszereket.
III. modul: „Önismeret jelentősége a pályaorientációban”. A modul végére a
résztvevők képesek lesznek különböző szituációkban helyesen alkalmazni,
önállóan felvenni és kiértékelni releváns pályaorientációs kérdőíveket,
valamint a kérdőívek alapján konzultációs helyzetben helyesen alkalmazni
visszajelző- és kérdezési technikákat. Képesek lesznek döntési helyzetekben
kijelölni a kérdőívek alapján képzési- és foglalkozási irányokat. Az ön- és
emberismeret birtokában felismerik majd a különböző típusú
személyiségeket, és azokhoz alkalmazkodó helyes technikákat fognak
alkalmazni. Megismerik, helyesen értelmezik és alkalmazzák a Nemzeti
Pályaorientációs Portál (NPP) által kínált kérdőíveket.
IV. modul: „Pályaismeret jelentősége a pályaorientációban”. A modul során
elsajátított ismeretek és készségek birtokában a résztvevők megfelelő
pályaorientációhoz kapcsolódó adatbázisokat tudnak alkalmazni a különböző
konzultációs helyzetekben, felhasználják és alkalmazzák a releváns
információforrásokat, különbséget tesznek és szűrnek az információk között,
magabiztosan használnak képzés- és foglalkozáskínálatot bemutató
eszközöket. A tanácskérő személyiségét figyelembe véve objektív
iránymutatást adnak, ismertetik a pályaismeret jelentősége szempontjából
releváns információforrásokat. Szükség esetén felismerik és alkalmazzák az
ellenállás- és konfliktuskezelés technikáit. Eligazodnak a pályaismerethez
kapcsolódó osztályozási rendszerek és a Nemzeti Pályaorientációs Portál
foglalkozás-bemutató eszközei között. Adekvát módon tudják alkalmazni az
NPP által kínált pályaorientációs eszközrendszert, a megfelelő
adatbázisokat.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
13
V. modul: „Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a pályaorientációban”. A
modul végére a résztvevők képesek lesznek alkalmazni az egyes
célcsoportokra, illetve helyzetekre szabott álláskeresési technikákat, valamint
öntájékozódási, önmenedzselési módszereket. Képesek lesznek a
tanácskérő öntájékozódását elősegíteni, képesek lesznek adekvát módon
igénybe venni a Nemzeti Pályaorientációs Portál vonatkozó tartalmait,
valamint ezen ismereteket és készségeket hatékonyan átadni.
Az elkövetkező napokban a tréning résztvevői tapasztalati tanulással fogják
elsajátítani a tananyagot, amely a tréning módszer sajátosságaira épül. A
tapasztalati tanulás folyamatmodelljét David Kolb írta le. Ez ma is modellként
szolgál a tréningeken készségek fejlesztésére, viselkedések és szokások
formálására. A folyamatmodell négy szakaszból áll, amelynek első szakasza a
konkrét tapasztalat és cselekvés. Ezt követi a megfigyelés és reflektálás, majd az
új koncepció létrehozásának szakasza. A folyamat utolsó fázisa a tanultak
kipróbálása. A tapasztalati tanulást akkor éri el valaki, ha felismeri, hogy a
megtanult magatartásokat, cselekvéseket milyen különböző szituációkban tudja
hasznosítani. (Légrádiné, 2006)1
David Kolb tapasztalati tanulás modelljének (Kolb, 1984)2 egyszerűsített
változatát az alábbi ábrán tekintheti meg.
Minden modul zárásaképpen egy ellenőrző, négy kérdéses tesztsor megoldása
(minimum 60%-os eredménnyel) szükséges a résztvevők következő modulra
történő lépéséhez. A képzés végén szummatív értékelésként cselekvési terv
készítése az elvárt követelmény. A tanúsítvány megszerzéséhez a cselekvési
terv esetében ugyancsak legalább 60%-os eredményt kell elérni.
A képzés időbeosztását a Napirend tartalmazza (3. dia):
Eredményes munkát kívánunk!
1 Légrádiné Lakner Szilvia (2006): Tréningmódszer a felsőoktatásban. In: Tudásmenedzsment, 1. szám, 60-
67. old. 2 Kolb, David A. (1984): Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and Development. New
York, Prentice-Hall, Engelwood Cliffs
Konkrét tapasztalat és
cselekvés
Megfigyelés és reflektálás
Új koncepció létrehozása
Új helyzetekben való kipróbálás
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
14
2.1.2 Ismerkedés – Résztvevői bemutatkozás
A következőkben lehetőségük lesz a részletesebb bemutatkozásra. Szakmai
tapasztalataikról, a pályaorientációhoz való kapcsolódásukról, illetve szabadon
választott témákról (mint például szabadidő eltöltése, család, stb.) beszélhetnek.
Ennek segítségével jobban megismerhetik egymást.
Gyakorlat: Nyomozás
Cél - A gyakorlat célja egymás alaposabb megismerése, az előzetes
ismeretek, tudás felmérése pályaorientációs témában.
Keressen valakit a csoportból, aki(nek)…
Állítás 1. 2. 3.
1. … gyerekkorában állatorvos szeretett
volna lenni
2. … éjszaka szeret tanulni
3. … pályaváltó
4. … már szerepelt a tévében
5. … űz valamilyen extrém sportot
6. … végzett már pályaorientációs
tanácsadást
7. … ismeri a Nemzeti Pályaorientációs
Portált
8. ... szeret szabadban dolgozni
9. ... játszik valamilyen hangszeren
10. … szokott rajzolni/festeni
11. … tud legalább 3 foglalkozást, amiben
benne van az „ács” betűkombináció
12. … este 9 órakor már elmegy aludni
13. … a munkahelye foglalkoztat
fogyatékos személyt
+1 … végzett már önkéntes munkát
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
15
Gyakorlat: 4 azonosság, 1 egyediség
A gyakorlat során kiscsoportban, beszélgetve ismerkedhetnek meg a csoport
tagjaival, majd nagycsoportban megoszthatják felismeréseiket. A beszélgetés
során kiscsoportjának tagjaival négy azonos és egy eltérő, csak Önre jellemző
(egyedi) tulajdonságot keressen. Gondoljon pl. az e-learning tananyag önismereti
részeire: milyen érdeklődésű, milyen képességei vannak stb.).
Cél – A gyakorlat célja a további, mélyebb szintű, közvetlenebb és
személyesebb ismerkedés .
Azonosság: ...................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
Eltérés: .........................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
16
Gyakorlat: Kapcsolati szerződés megkötése (résztvevői elvárások,
vállalások és esetleges fenntartások megbeszélése)
A tréning legelején fontos a kapcsolati szerződés megkötése: a résztvevők és a
tréner közösen fogalmazzák meg azokat az értékeket, hozzáállásokat és
tevékenységeket, amelyek mentén együtt fognak dolgozni a képzés során.
Cél – A gyakorlat célja a képzés tartalmi és formai kereteinek közös
átgondolása, a közös munka alapjainak lefektetése és elfogadása, a
bizalmi légkör kialakítása.
Kérjük, fogalmazza meg a képzéssel kapcsolatban felmerülő elvárásait,
vállalásait, illetve esetleges fenntartásait:
milyen elvárásokkal érkezett?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
milyen vállalásokat tudna tenni a közös munka érdekében?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
vannak-e fenntartásai, és ha igen, mik azok?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
17
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
18
2.2 Kommunikáció A pályaorientáció egyik alapvető eszköze a kommunikáció: megteremteni a
kapcsolatot a tanácskérővel; beszélgetések mentén támogatni és mélyíteni a
tanácskérő önismeretét, pályaismeretét és munkaerő-piaci ismereteit. Ugyancsak
a sikeres pályaorientáció feltétele, hogy a pályaorientációs konzulens
szakmatársaival folyamatos és jó kapcsolatot tartson fenn különböző szakmai
fórumokon. Ezeken a kapcsolatokon keresztül, kérdéseire az asszertív
kommunikáció segítségével kaphat választ. Ez indokolja, hogy A
pályakonzultáció gyakorlati alapjai című modult a kommunikáció témájával
indítjuk.
A Kommunikáció almodul/tanegység gyakorlatai a kommunikáció sajátosságaira
hívják fel a figyelmet, a verbális csatorna mellett jelenlévő, további fontos
üzenetközvetítő csatornákra: a vokális, a nonverbális és a szimbolikus
kommunikációs csatornákra.
A tanegység célja, hogy a végére a résztvevők képesek legyenek a megfelelő
kommunikációs technikákat (annak verbális és nonverbális elemeit) tudatosan
alkalmazni későbbi konzulensi szerepükben, például felismerni a tanácskérők
nonverbális kommunikációs üzeneteit. Ezen felismerésekkel a későbbiekben
szakmailag magasabb minőségű konzultációt tudnak folytatni.
2.2.1 A kommunikáció csatornái
Kérem, fogalmazza meg saját szavaival, mit ért kommunikáción?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
A kommunikáció alapkérdései:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
A kommunikáció folyamata:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
19
Kommunikációs axiómák:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
Kommunikációs csatornák:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
A) Gyakorlat: Halandzsa
Cél – A gyakorlat célja a kommunikációs csatornák jelentőségének
tudatosítása, azok üzeneteinek konkretizálása és adaptációja
gyakorlatorientált feladatokon keresztül.
Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
B) Gyakorlat: Utasítások
Cél – A gyakorlat célja a kommunikációs csatornák jelentőségének
tudatosítása, azok üzeneteinek konkretizálása és adaptációja
gyakorlatorientált feladatokon keresztül.
Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
20
2.2.2 Nonverbális kommunikáció
A) Gyakorlat: Nem kommunikálni nem lehet
Cél – A gyakorlat célja annak megfogalmazása, hogy különböző
szinteken folyamatosan kommunikálunk magunkról, gondolatainkról ,
érzelmeinkről, valamint annak felismerése, hogy a saját prekoncepciók,
elképzelések, vélelmezések valóságtartalmát fontos és érdemes
önreflektív módon felülvizsgálni.
Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
B) Gyakorlat: Nonverbális kommunikációs eszközök és a
térközszabályozás
Cél – A gyakorlat célja, hogy annak során a verbális elemek
kizárásával a résztvevők megtapasztalják a nonverbális
eszközöket és a térközszabályozást interperszonális
kommunikációs helyzetben.
A proxemika, azaz térközszabályozás, az ember társadalmi és személyes terét
vizsgálja, elnevezése Edward Hall, amerikai kutatótól származik. Megfigyelések
és tudományos vizsgálatok egyaránt igazolják, hogy kommunikációs jelentősége
van annak a távolságnak, amelyet az emberek beszéd közben egymás között
tartanak.
Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
21
Kommunikáció összefoglalás
4. dia
Jegyzeteim
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
5. dia
Jegyzeteim
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
„A kommunikáció üzenetek segítségével történő interakció. Az üzenetek
formálisan kódolt szimbolikus vagy reprezentatív események, amelyek jelentését
többen osztják egy kultúrában, s amelyeket épp azért hoznak létre, hogy ezt a
jelentést hordozzák. Az ilyen „üzenetesemények" segítségével történő interakció
az ember humanizációs folyamata.”3
Kommunikálni valójában annyit jelent, mint kapcsolatot teremteni. Nem
elsősorban „információk” átadásáról van szó, bár a kapcsolatteremtés egyik
velejárója mindenképpen az, hogy információkhoz jutunk. Fontos hangsúlyozni,
hogy az emberi kommunikációnak a valamennyi csatornán áramló jelsorozata
csak mintegy 10%-ban tartalmaz szűkebben vett „információt”, tehát jeleinek
mintegy 90%-a kapcsolatfenntartó funkciójú! Ezekben a jelekben mélyebb emberi
információ is rejtőzhet, mint a szavak puszta jelentésében. A beszéd üzenete
3 Gerbner, George: Kommunikáció és társadalmi környezet. In: Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció II.
Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
22
pusztán az emberi kommunikáció jéghegyének csúcsa, ily módon a nagyobb
rész – a 90% – az emberi kommunikáció nonverbális tartománya.
Shannon-Weaver kommunikációs modelljében, amely a kommunikáció
matematika elméletből való megközelítése, alapvetően (4. dia) két kommunikáló
fél található: az egyik küldi az információt (adó, címző, feladó, küldő, alkotó), a
másik veszi (vevő, befogadó, hallgató).
A kommunikáció folyamatát valamilyen külső vagy belső inger indítja el, ez a
stimulálás. Az információforrást külső vagy belső inger éri, ami kiváltja az
üzenetátadás szándékát.
Az információtovábbítás két végpontja között a csatorna létesít kapcsolatot.
Lehet közvetlen vagy interperszonális, ill. közvetett (pl: médiakommunikáció).
Ha a csatorna nagyon zajos, akkor sok információ elveszhet vagy torzulhat. A
kommunikációs zajok a kommunikációs folyamat zavartalanságának akadályait
jelentik, és csökkenthetik az üzenet befogadásának hatékonyságát.
Fajtái:
- csatornazaj: üzenet átadásának folyamata közben (mikrofonhiba);
- környezeti zaj: dekódolás folyamata közben (külső zaj);
- szemantikai zaj: üzenetek megformálása során (nyelvhelyességi, stiláris
hiba, fogalmazási- vagy beszédhiba), redundáns információ (az
értelmezhetőséghez szükségesnél több, már zavart keltő mennyiségű
információ továbbítása).
A kódolási eljárás során nem elég az információt csupán kódolni, az is
szükséges, hogy a vevő számára is értelmezhető formában jelenjen meg a
kommunikáció. Ezért az átvitt információt vissza kell alakítani, mégpedig egy
dekódoló segítségével.
A visszacsatolás a kommunikáció visszaható folyamata, amikor az üzenet
befogadója a dekódolást követően válaszol, ebből következik, hogy a befogadó a
dekódolást követően kommunikátorrá válik és válaszát kódolja, majd az adott
csatornán keresztül továbbítja az eredeti kommunikátornak. Amennyiben nincs
visszacsatolás, nem beszélhetünk kommunikációról, csak közlésről!
Az emberek közötti (interperszonális) kommunikáció törvényszerűségeit a
következő öt axióma írja le: 4
Nem kommunikálni nem lehet –viselkedésünk maga a kommunikáció. Az
összes emberi viselkedés kommunikáció, hisz minden megnyilvánulásunk jelent
4 Paul Watzlawick, Don Jackson, Janet Beavin, Pragmatics of Human Communication, W. W. Norton &
Company; 1967
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
23
és üzen valamit. Mivel nem viselkedni lehetetlen, ezért nem kommunikálni is
lehetetlen.
Minden kommunikáció egy tartalmi és egy viszonyt meghatározó szintből
áll – a tartalmi szint az információt (adatot) adja, a viszonyszint az értelmezést,
azt hogy hogyan kell értelmezni az „információs” szintet.
A két fél kommunikációs viszonyának nézőpontját a kommunikációs
folyamat tagolása határozza meg - a kommunikáció során mindkét fél saját
viselkedését a másik fél viselkedéséhez viszonyítja. Ez állandóan alakítja a
köztük lévő viszonyt, és ciklikussá teszi a kommunikációt.
Az emberi kommunikáció egyaránt tartalmaz digitális és analóg érzékelést -
a digitális jelek a kimondott szavak, ám a kommunikáció nem csak ezekből a
kimondott szavakból áll, hanem nonverbális jelekből is.
A kommunikációs folyamat vagy egyenrangú (szimmetrikus) vagy
egyenlőtlen (kiegészítő) - ezt a két fél közötti viszony határozza meg, azaz,
hogy két egyenrangú fél vesz-e részt a kommunikációban vagy közöttük alá-
/fölérendeltségi viszony áll-e fenn.
A kommunikáció csatornái (5. dia) csoportosíthatók aszerint, hogy tudatosak
vagy nem tudatosak (a ppt ábra jobb, ill. bal oszlopa), illetve, hogy verbálisak,
vagy nem (non)-verbálisak (a ppt ábra felső, ill. alsó sora). Fontos, hogy a nem
tudatosak tudatosíthatók, akár akkor, ha mi kommunikálunk, akár akkor, ha más
kommunikációját akarjuk dekódolni.
Charlie Chaplin némafilmjeire gondolva megállapíthatjuk, hogy a jó színész nem
az, aki jól mondja el azt, amit kell, hanem ha mozgásával és gesztusaival át tudja
adni mondanivalóját. Darwin „Az érzelmek kifejezése az embernél és az állatnál”
című könyvének (1872) hatására indult el a testbeszéd és a mimika vizsgálata.
Mehrabian 1950-ben tette közzé tanulmányát, melyben kifejti, hogy a
kommunikációs üzenet 7%-a megy át verbális, 38%-a vokális, és 55%-a
nonverbális úton. További vizsgálatok azt is kimutatták, hogy vannak velünk
született, vannak öröklött, és tanult kommunikációs elemek. A mosoly (a
csecsemő 4-6 hét után már mosolyog) velünk született kommunikációs elem, de
a fejrázás a „nem” kifejezésére például tanult.
A Verbális kommunikációs csatornához tartozik a szavak jelentése és a tartalom,
amit általuk szeretne kifejezni a küldő.
A vokális kommunikációhoz tartoznak azok az elemek, amelyeket a hangunkkal
fejezünk ki. A hangsúllyal lehet például a kétkedésünket kifejezni, a hangerővel
és a szünetekkel a mondanivalónkat hangsúlyozni, a tempó pedig üzenhet az
érzelmi állapotunkról (pl. gyors: izgatottság, fontos téma).
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
24
A szimbolikus csatorna elemei közé tartozik, ahogyan a küldő megjelenik: pl.
ápoltság, öltözködés, kiegészítők stb. Gondoljunk csak arra, hogy az első
benyomásunkat a másik ember kisugárzása, kinézete alapján alakítjuk ki.
A kommunikációs csatornák talán legizgalmasabb része a testbeszéd. Ebben a
témában is rendkívül sok kutatás történt, és ezeket felhasználva tudjuk
értelmezni a másik fél másodlagos üzeneteit, vagy akár tudatosan felkészülni egy
fontos helyzetben történő kommunikációra (pl. előadás tartása, interjú helyzet
stb.). Ezt bővebben az 5. modul során tárgyaljuk. A gesztusainkkal és
mimikánkkal alá tudjuk támasztani a mondanivalónkat, vagy gyengíteni tudjuk
annak fontosságát, hitelességét stb. A szemkontaktus a bizalmat tudja erősíteni,
ugyanígy az érintés is. A bőr a küldő érzelmi állapotáról ad jelzéseket: a pirulás,
az izzadás jelentheti, hogy a küldő feszült helyzetben van, a tágult pupilla
jelentheti az izgatottságot, érdeklődést. Fontos ugyanakkor, hogy az egyes
testbeszédbeli elemek kultúránként is, egyénenként is változóak. A mediterrán
kultúrákban pl. a térköz (személyes, ill. intim zóna, azaz, hogy mennyire kerülünk
fizikai közelségbe kommunikációs partnerünkkel) sokkal kisebb, mint pl. a japán
kultúrában.
A kommunikáció értelmezésére három fontos szabály létezik:
- a gesztusokat együttesen kell értelmezni, nem pedig kiragadva;
- fontos az összhang a verbális és a nonverbális jelek között;
- az értelmezésnél az is fontos, hogy milyen környezetben, kontextusban
hangzik el az adott üzenet.
Az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait (a szem pontja, a
szemöldök és a száj vonalai) használjuk fel az érzelem kifejezésére, ráadásul ez
ösztönösen működik. A különböző kultúrákban az alapérzelmek (az öröm, a
szomorúság, a harag, az undor, a félelem, a meglepettség) ugyanúgy jelennek
meg az arcon.
Pályaorientációs konzulensként a tiszta kommunikáció (verbális és nonverbális
elemek összhangja), illetve a tanácskérői kommunikáció egyes elemeinek
tudatos figyelemmel kísérése nagyban hozzájárul az eredményes
konzultációhoz. Fontos tehát egyrészt, hogy amennyiben a konzulens ellentétes
üzeneteket vél felfedezni a tanácskérő által mondottak és a metakommunikációja
között, azt kezelje (pl. kérdezzen rá, jelezzen vissza stb.). Másrészt a saját
kommunikációjára is tudatosan figyelhet a bizalmi légkör kialakítása érdekében,
pl. ha hangsúlyozni kíván valamit, vagy bátortani szeretné a tanácskérőt, stb.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
25
2.3 Aktív hallgatás A pályaorientációs konzultáció során elengedhetetlen a jó konzulens-tanácskérő
kapcsolathoz, hogy a konzulens megértse a tanácskérő helyzetét, gondolatait,
érzéseit. Ennek eszköze az aktív hallgatás készsége, amely elsajátítható,
gyakorolható. Ez indokolja, hogy A pályakonzultáció gyakorlati alapjai című
modul az aktív hallgatás témájával is foglalkozik.
Az almodul/tanegység egy aktivizáló gyakorlattal kezdődik, ahol a legfontosabb
az egymásra figyelés. Az ezt követő gyakorlat azt a különbséget mutatja meg,
hogy mi történik, amikor a saját gondolatainkat, érzelmeinket nem szorítjuk
háttérbe, és mi történik, amikor ezt tudatosan megtesszük. Zárásképpen a
pályaorientációs folyamatban alkalmazható kommunikációs technikákat
gyakoroljuk.
Az Aktív hallgatás tanegység célja, hogy annak végére a résztvevők ismerjék az
aktív hallgatás fogalmát, fontosságát, és képesek legyenek annak eszközeit
tudatosan alkalmazni.
Gyakorlat: Tolladogatás
Cél - A gyakorlat célja az aktív hallgatás témájára való
ráhangolódás.
Legfontosabb megállapítások a gyakorlat feldolgozása során:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
26
Gyakorlat: Igen – nem
Cél - A gyakorlat célja, hogy Önök megértsék egymást és a
felmerülő véleménykülönbségek közelítsenek egymáshoz. Cél,
annak felismerése, hogy a felszínen megjelenő
ellenvélemények mögött általában nem olyan mély az ellentét,
ha valóban odafigyelnek a másikra és egymás megértésre
törekednek.
6. dia
Jegyzeteim
1. .................................................................
2. .................................................................
3. .................................................................
4. .................................................................
5. .................................................................
6. .................................................................
7. .................................................................
8. .................................................................
Kérdések a gyakorlat feldolgozásához:
Sikerült-e közelíteni a véleménykülönbségeket? Amennyiben igen, miként?
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
....................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
27
Mitől volt könnyű/nehéz ez a feladat?
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
......................................................................................................................................
....................................................................................................................................
Mitől könnyű/nehéz a másikra való odafigyelés a mindennapokban?
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
......................................................................................................................................
....................................................................................................................................
Milyen tanulságok vonhatók le ebből a gyakorlatból a pályaorientációs
konzultációra vonatkozóan?
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
......................................................................................................................................
....................................................................................................................................
Legfontosabb gondolatok a gyakorlat elvégzése során:
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
....................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
28
Gyakorlat: Aktív hallgatás esetek
A pályaorientációs konzultációs helyzetet középpontba helyező feladatlap
kitöltése, az aktív hallgatás gyakorlására.
Cél – A gyakorlat célja, hogy Ön képessé váljon az aktív hallgatás
eszközeinek alkalmazására pályaorientációs konzultációs
helyzetben.
Feladatlap:
Az alábbiakban pályaorientációs konzultáció során elhangzott tanácskérői
mondatokat talál. Válaszoljon írásban konzulensként a tanácskérőnek a
megadott kommunikációs eszköz használatával!
1. „Édesanyám azt szeretné, ha közgazdász lennék, édesapám viszont azt
szeretné, ha beállnék hozzá a lakatosműhelybe.”
Parafrázis: .................................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
2. „Nem tudom, hol keressek hozzá információt, már annyi időt töltöttem
a gép előtt!”
Korlátozás: .................................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
3. „Nem hiszem, hogy felvennének a főiskolára!”
Nyitott kérdés: ...........................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
4. „Nagyon szeretnék orvos lenni. (…) Múltkor egy barátommal fociztunk,
aki közben elesett. Hát én majdnem elájultam a horzsolás láttán!”
Konfrontáció: .............................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
29
5. „Kitöltöttem a „Kompetencia” kérdőívet, viszont az az eredmény,
biztos, hogy nem igaz!”
Blokkolás: .................................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
6. „Nem tudom, hogyan mondjam el a szüleimnek, hogy eszem ágában
nincs továbbtanulni!”
Kiemelés: ..................................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
7. „Nem hiszem, hogy ön tudna nekem segíteni.”
Én-közlés: .................................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
8. „Ennyi év kihagyás után, nem csodálkozom, hogy egy munkahely sem
lát szívesen!”
Érzelem-visszatükrözés: ...........................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
9. „A gyerekem nem ért semmihez, folyton csak a haverokkal lóg, és
egyfolytában pénzt kér. Menjen el dolgozni, keressen egy kis pénzt,
aztán meglátja, hogy mi sem lógatjuk a lábunkat!”
Összekapcsolás: .......................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
10. „A kémia érdekel, de sajnos abból sem kapok sosem ötöst!”
Támogatás: ...............................................................................................................
...................................................................................................................................
...................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
30
Aktív hallgatás összefoglalás
7. dia
Jegyzeteim
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
8. dia
Jegyzeteim
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
.....................................................................
Egy közös vélemény, együtt gondolkodás kialakításához tudni kell a másik fél
igényére figyelni, a jó ötletet meghallani, követni, szükség esetén a sajátot
elengedni. Ez a fajta figyelem és alkalmazkodás a pályaorientációs konzultáció
sikerességének is az egyik alapfeltétele.
Három kiemelten fontos dolog, amit az aktív hallgatásról tudni kell:
Szeretjük, ha meghallgatnak minket, mert ez növeli az
önbecsülésünket.
A kérdezés és az aktív hallgatás, egyazon érem két oldala. Ha jól
tudunk kérdezni, akkor képesek leszünk figyelni is. Ennek magyarázata
az, hogy a figyelmes hallgatás aktív, nem pedig passzív folyamat.
Ha látszik rajtunk, hogy figyelünk, ez arra bátorítja a másikat, hogy még
többet mondjon.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
31
Amikor a másikat hallgatjuk, a következőket tesszük:
Felfogjuk a másik által kibocsátott hangokat és jeleket.
Felismerjük a kódokat (szavakat, zsargonokat, szófűzést, mosolyt,
gesztusokat stb.), amelyeket a másik alkalmaz gondolatainak
közvetítésére.
Kétféle módon integráljuk ezeket a kódokat: először úgy, hogy a
részinformációk egységes üzenetbe állnak össze, másodszor pedig
integráljuk az új üzeneteket a memóriánkban már tárolt adatokkal, ami
lehetővé teszi, hogy elemezzünk, bíráljunk, egyetértsünk, ne értsünk
egyet stb.
Elraktározzuk az új információt, méghozzá úgy, hogy tetszés szerint
újra felidézhessük, és összekapcsolhassuk más információkkal,
különböző célú felhasználásra.
Figyelmünket jelezheti, hogy kérdéseket teszünk fel, összefoglalunk,
ellenőrizzük, helyesen értettük-e, amit mondott a másik fél. Eltávolítunk minden
akadályt a felismerés, az integrálás, az elraktározás útjából.
A támogató környezet minden segítő kapcsolat alapfeltétele. A bizalmat sugárzó
légkör segíti a tanácskérőt mind saját problémájának tisztább
megfogalmazásában, mind a megoldás megtalálásában, hiszen azt éli meg, hogy
önmaga lehet, teljes személyisége (erősségeivel, kétségeivel és kérdéseivel
együtt) elfogadást élvez.
Ezen elfogadó légkör megteremtésének egyik eszköze az aktív hallgatás (7.
dia), amely nemcsak egy kommunikációs eszközrendszer, hanem hozzáállás is.
Az aktív hallgatás során megértjük a beszélő üzenetét és az ahhoz kapcsolódó
érzéseit.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hallgató csendben figyel, megfelelő
szemkontaktust tart, nyílt testtartást vesz fel, és a megfelelő helyen tett
észrevételeivel bátorítja a beszélőt a folytatásra. Az aktív hallgatást gyakorló
segítő annak érdekében, hogy buzdítsa a beszélőt és biztosítsa arról, hogy
helyesen érti, időnként, – a beszéd természetes szüneteiben – újrafogalmazza a
beszélő üzenetét, és megerősítést, tisztázást vár. Fontos, hogy se több, se
kevesebb visszajelzést ne adjon az aktív hallgató, csak annyit, amit úgy érez,
hogy a beszélő üzenete jelentett. A hallgatás, kérdezés és hangsúlyozás által
kikerüli a direkt tanácsadást és ítélkezést: a hallgatóban az elfogadás és
megértés érzését kelti.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
32
Mire jó az aktív hallgatás?
Dekódolást pontosít: az aktív hallgató által közvetített figyelem, a
kérdések, visszajelzések mind azt biztosítják, hogy az aktív hallgató ne
értse félre a beszélőt;
Forrás segítése, pontos kódolás: ugyancsak a figyelem, az alkalmazott
kommunikációs technikák lehetővé teszik, hogy a beszélő pontosabban
fogalmazzon saját helyzetét, kérdését, kétségeit illetően;
Elfogadást közvetít: önmagában a segítő hátralépése, a beszélő
(tanácskérő) meghallgatása, aktív hallgatással kísérése, olyan bizalmi
légkört segít kialakítani, amely az elfogadást (a beszélőt, annak helyzetét)
erősíti;
A nézőpontok közelednek: a nem-meggyőzés célú beszélgetés, hanem
az egymásra való figyelés, az egymás tényleges megértése segíti azt,
hogy a nézőpontok közeledjenek (lásd igen-nem játék);
Megértés: azáltal, hogy a nézőpontok közelednek, és kialakul egy
erősebb bizalmi légkör, a különbözőségek elfogadhatóbbakká válnak;
Megoldáshoz juttat: az aktív hallgatás során alkalmazott
visszajelzésekkel, tisztázó kérdésekkel a beszélő jobban megérti saját
helyzetét, és az elakadás oka(i) feltárul(nak);
A másik negatív érzelmi töltését csökkenti: az aktív hallgatás által
megteremtett támogató légkörben ventillálásra nyílik lehetőség: a beszélő
megoszthatja kérdéseit, kétségeit, melynek során negatív érzései
csillapodnak.
A pályaorientáció során az aktív hallgatás, illetve annak kommunikációs eszközei
(8. dia) nagyban hozzájárulnak (a fent összegyűjtött okok miatt) az eredményes
konzultációhoz.
A következőkben további kommunikációs eszközöket és azok alkalmazási
módjait mutatjuk be:
Aktív hallgatás: a tanácskérőre irányuló figyelem, és az általa nyújtott
információk megértése, metakommunikációs eszközök segítségével;
Blokkolás: adott téma kifejtésének későbbi időpontra történő eltolása;
Erősítés: adott téma, gondolat pozitív értékelése;
Érzelem-visszatükrözés: tanácskérő érzelmeinek szavakba öntése;
Fontosság elismerése: a tanácskérő számára jelentős dolgok pozitív
értékelése;
Kiemelés: tanácskérő által adott információkból a releváns elemek
hangsúlyozása;
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
33
Konfrontáció: tanácskérő által megfogalmazott ellentmondó információkra
történő rávilágítás;
Korlátozás: a téma meghatározott irányba történő terelése;
Nyitott mondat: szabad kifejtésre bíztatás;
Én-közlés: a tanácskérő élményéhez kapcsolt saját élmény, érzelem
megosztása;
Parafrázis: lényeges elemek kiemelése saját szavakkal;
Összegzés: egy nagyobb téma összefoglalása parafrazálás és
összekapcsolás segítségével;
Összekapcsolás: lényeges gondolatok kiemelése, összefüggésbe állítása
parafrazált témák között;
Rögtönzés: pozitív érzelmeket előhívó, a szituációhoz való gyors
alkalmazkodás;
Támogatás: tanácskérő megnyilvánulásainak pozitív töltésűvé alakítása;
Visszacsatolás: a beszélgetés korábbi szakaszaira való visszautalás,
visszatérés.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
34
2.4 Pályaorientációs konzultáció A pályaorientációs konzultáció sikeressége elsősorban a konzulens képességein
múlik: megérti-e a tanácskérő igényeit és tud-e azokra reagálva jelen lenni a
beszélgetésben; meg tud-e tervezni, és véghez tud-e vinni egy konzultációs
folyamatot?
A Pályaorientációs konzultáció c. almodul/tanegység során a résztvevők elsőként
a pályaorientációs konzulensi tulajdonságokat és kompetenciákat gyűjtik össze,
majd előre meghatározott konzultációs esetekre kell kialakítaniuk konzultációs
folyamatokat. A tanulságokat nagycsoportban osztják meg egymással a
résztvevők.
Az almodul eredményeképpen a résztvevők képessé válnak meghatározni a
pályaorientációs tanácsadáshoz szükséges kompetenciákat, illetve képesek
lesznek többféle pályaorientációs konzultációs folyamatot megtervezni.
A modult az annak során tanultak elsajátítását ellenőrző tesztsor kitöltése zárja.
2.4.1 Az ideális pályaorientációs konzulens
Gyakorlat: A pályaorientációs konzulens tulajdonságai, készségei,
képességei
A pályaorientációs konzulens eredményes munkavégzéséhez szükséges
tulajdonságok, készségek és képességek összegyűjtése, összegzése.
Cél – A gyakorlat célja, a pályaorientációs konzulenssel
szemben támasztott követelmények összegyűjtése , melynek
megfogalmazása segíti Önt, mint leendő konzulenst, az
elkötelezettség kialakításában.
Kérem, gondolkozzon el, és beszélje meg társával, melyek azok a tulajdonságok,
ismeretek, készségek, képességek, értékek, attitűdök, amelyek Ön szerint egy
ideális pályaorientációs konzulenst jellemeznek!
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
35
Az ideális pályaorientációs konzulens összefoglalás
9. dia
Jegyzeteim
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
10. dia
Jegyzeteim
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
36
Az e-learning tananyagból már ismert táblázat (9. dia) összefoglalja a
pályaorientációs tanácsadói kompetenciákat, melyekből a konzulensre nézve a
legfontosabbak:
etikus magatartás;
megfelelő reakció a tanácskérő igényeire;
elmélet és gyakorlat integrációja;
segítségnyújtás a tanácskérő képességeinek feltárásában;
kommunikációs és facilitáló képesség;
infokommunikációs technológiák (IKT) ismerete;
munkaerő-piaci ismeretek;
önismeret és emberismeret;
pályaismeret;
életpálya-menedzsment ismeretek;
támogató hozzáállás;
információkészlet-kezelési készség;
kapcsolatépítési és kapcsolati háló fenntartási képesség;
pontos dokumentációs tevékenység;
önfejlesztés, önreflexió;
eredményorientáltság;
hatékonyság-orientáció;
szakmapolitikai együttműködés (Tanácsadók Virtuális Közössége/TVK,
szakmai protokoll stb.);
bizalmi légkör megteremtésének képessége;
nyitott, elfogadó és bátortó hozzáállást, illetve bizalmat sugárzó
személyiség és viselkedés.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
37
A tanácsadói kompetenciákat összefoglaló táblázat:
Amennyiben a konzulens úgy érzi, hogy a tanácskérő nehézsége túlmutat az ő
kompetenciáin (10. dia), javasolt, hogy elsőként önmaga utánanézzen, talál-e
megoldást a:
Szakmai protokollban
(http://eletpalya.munka.hu/c/document_library/get_file?uuid=0a780e59-
cbbc-4407-be2a-8d220d504fbe&groupId=10418)
Tanácsadók Virtuális Közössége (TVK) tudásmegosztó portálon
(http://tvk.munka.hu/)
Szakmai folyóiratokban (pl. http://eletpalya.munka.hu/eletpalya-
tanacsadas-folyoirat)
Esettanulmányokban (pl. http://tvk.munka.hu/)
Amennyiben ezek a források nem támogatják a problémamegoldást, úgy a
konzulens küldje tovább a tanácskérőt pályaorientációs tanácsadóhoz, illetve
szakpszichológushoz.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
38
2.4.2 Pályaorientációs konzultációtervezés
Gyakorlat: Konzultáció típusai, módszertanok és eszközök
Az eltérő pályaorientációs konzultációs típusok, módszertanok és eszközök
megismerése, a bennük rejlő lehetőségek feltárása.
Cél – A gyakorlat célja, a pályaorientációs konzultáció fajtáinak
mélyebb szintű megismerése, azok adott helyzetre történő
adaptációja.
Strukturált csoportfoglalkozás keretén belül kell kidolgozniuk az adott
szituációban megfogalmazott helyzet feloldására, támogatására vonatkozó
konzultációs tervet – kitérve a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (NPP) elérhető
eszközök alkalmazására.
Kérem, gondolkozzanak el, és párban gyűjtsék össze, elevenítsék fel az egyes
konzultációs típusok jellemzőit, felépítését, lépéseit.
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
39
Feladatlapok:
Egyéni konzultáció
Késő tavasz van, már csak két hét van hátra az iskolából. Csaba 11. osztályos.
Ön nem tanította, de ismeri, hiszen az iskolaközösség meghatározó tagja: ő az
iskolaújság főszerkesztője, és tagja a DÖK-nek is. Kortársai nagyon kedvelik,
mindig nagyobb társaság veszi körül. Tanulmányi eredményei megfelelőek, bár
nem kitűnő.
Csaba azért kereste fel Önt, mert úgy érzi, komoly döntés előtt áll, és a
segítségét szeretné kérni: nyári munka lehetőséget kapott a nagybátyja
pékségénél. Belevágna, mert kíváncsi milyen lenne végre dolgozni és a
nagybátyja egy kis zsebpénzt is ígért, de mégiscsak az utolsó középiskolai
nyárról van szó. Szüleivel még a tanév elején arról beszéltek, hogy ezen a
nyáron elmegy angol intenzív nyelvtanfolyamra, hogy még az érettségi előtt
letehesse a középfokú nyelvvizsgát.
Kérdések:
1. Mi az egyéni konzultáció célja?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
2. Melyek a tisztázandó kérdések, milyen folyamatot alakítana ki a cél elérése
érdekében?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
4. Az NPP-n elérhető eszközök közül melyek használatát építené be a
folyamatba?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
40
Csoportos konzultáció
Tegnap felhívta Önt (mint a Munkaügyi Központ pályaorientációs konzulensét)
telefonon a közeli gyár humánerőforrás osztályának munkatársa. Elmondta, hogy
a cég tulajdonosai a cég markáns átszervezése mellett döntöttek. A vezetés
határozata alapján profilváltás előtt áll a cég (új termékeket fognak gyártani), és
bár az a céljuk, hogy minél több munkatársat megtartsanak, tisztában vannak
azzal, hogy csoportos létszámleépítést kell végrehajtaniuk, ami kb. 65 főt érint.
Segítséget kér Öntől:
„Lehetséges-e, hogy kb. 15 fős csoportokban foglalkozzon a munkavállalókkal
annak érdekében, hogy az elbocsátás miatti kényszerű váltásban hathatós
segítséget kapjanak a távozó munkatársak. Álláskeresési technikákban való
jártasság fejlesztése, átképzési lehetőségekről történő tájékozódás, állásinterjúra
felkészítés lenne az igény.”
Ön azt ígérte, átgondolja, hogy miként tudnának együttműködni, és pár napon
belül visszajelez neki.
Kérdések:
1. Mi lehetne a csoportos konzultáció célja?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
2. Melyek a további tisztázandó kérdések, milyen folyamatokat alakítana ki a cél
elérése érdekében?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
4. Az NPP-n elérhető eszközök közül melyek használatát építené be a
folyamatba?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
41
Elérő program
Ön egy kisvárosi közgazdasági középiskolában dolgozó pályaorientációs
konzulens. Felkereste Önt a 11.b osztályfőnöke, és a segítségét kérte az
alábbiak miatt: a szülők a tegnapi szülői értekezleten azt kérték tőle, hogy a
második félév során nyújtson a szülőknek és a diákoknak is pályaorientációs
támogatást, mert többségük nem igazodik el a felsőoktatás vagy a munka
világában elérhető lehetőségek között. Azt ígérte kollégájának, hogy másnapra
összegyűjti gondolatait, és azok mentén beszélgetnek a szülők tájékoztatásának
lehetőségeiről.
Kérdések:
1. Mi az elérő program célja? Kik alkotják az elérő program célcsoportját?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
2. Vannak-e további tisztázandó kérdések, és ha igen, mik azok?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
3. Milyen módszertanokat és eszközöket alkalmazna a cél elérése érdekében?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
4. Az NPP-n elérhető eszközök közül melyek használatát építené be a
folyamatba?
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
42
Pályaorientációs konzultációtervezés összefoglalás
11. dia
Jegyzeteim
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
12. dia
Jegyzeteim
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
13. dia
Jegyzeteim
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
....................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
43
14. dia
Jegyzeteim
.....................................................
.....................................................
.....................................................
.....................................................
.....................................................
.....................................................
.....................................................
.....................................................
Az egyéni konzultáció (11. dia) folyamata öt lépésből épül fel:
1. Megismerés: objektív (pl. tanácskérő személyiségjellemzői, családi állapota,
neme, kora, foglalkozása, lakáskörülményei, iskolai végzettsége, stb.) és
szubjektív (ahogy a tanácskérő leírja saját állapotát) elemek meghatározása
beszélgetésen keresztül. Objektív: iskolai teljesítmény, végzettség, eddigi
munkatapasztalatok, szubjektív: „jól mennek a nyelvek”, „sok időt töltök a
műhelyben”.
2. Tisztázás: a konzulens feladata, hogy 1) biztosítsa támogatásáról a hozzá
fordulót és vázolja a konzultáció folyamatát; 2) a tanácskérővel együtt
pontosítsa a központi kérdést (fontos-e aktuálisan, még milyen egyéb
információk szolgálják a mélyebb megértést). Ott kell folytatni a beszélgetést,
ahol a „megismerés” alkalmával abbamaradt. A „tisztázás” szakasza akkor
zárul le, ha a központi kérdésben, témában egyetért/megegyezett a
konzulens és a tanácskérő.
3. Elemzés: ebben a szakaszban a konzulens feladata a tanácskérővel
együttgondolkodni, felismerni a probléma megoldásának támogató és gátló
elemeit. Ehhez a tanácskérőnek meg kell vizsgálnia a szubjektív elemek
realitását, kapcsolatot keresve a valósággal – ebben az önértékelő kérdőívek
(pl. érdeklődés, kompetencia, stb.) is segítséget tudnak nyújtani.
4. Szintetizálás: a konzulens a lehetséges megoldásokat, mint hipotéziseket
fogalmazza meg. Ezen hipotéziseknek tartalmazniuk kell a folyamat során
felmerült, megbeszélt elemeket, továbbá meg kell fogalmazni a hipotézisben
foglaltak előnyeit és hátrányait. Több hipotézist kell megadni, hogy a
tanácskérő valóban tudjon választani. Amennyiben egy-egy hipotézisnek van
olyan eleme, amit a tanácskérő korábban elutasított, a konzulensnek meg
kell magyaráznia, miért tartja fontosnak mégis újra beemelni azokat.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
44
A cél az, hogy a tanácskérő tudjon mérlegelni, súlyozni, akár rangsorolni (pl.
elsősorban BA képzésen továbbtanulni, másodsorban szakképesítést
szerezni, végül az érdeklődési körnek megfelelő munkát találni és készülni a
következő évi felvételire).
5. Megállapodás: célja, hogy a tanácskérő olyan döntést hozzon, ami a
továbblépést jelöli ki. A tanácskérővel ki kell emeltetni, ki kell mondatni
azokat a gondolatokat (érveket), amelyek a döntését megalapozzák. Ez
tudatosságot és önbizalmat, illetve elkötelezettséget is ad neki a következő
lépés megtételéhez. A búcsú, része a folyamat lezárásának, ahol a
tanácsadó jelezheti az utókövetés lehetőségét (levélben, telefonon,
személyesen, stb.)
A konzulensnek előzetesen fel kell készülnie az egyéni konzultációkra (pl. előző
találkozások felelevenítése, továbblépési irányok megfogalmazása), ugyanakkor
rugalmasnak is kell lennie, azaz a tanácskérő igényeire (pl. témák, tempó stb.) is
folyamatosan tudnia kell reagálni – adott esetben eltérnie az előzetes tervétől.
A csoportos konzultációnak (12. dia) is fontos eleme a beszélgetés: a
csoporttagok számára releváns témát a csoportvezető felvezeti, majd a
beszélgetést moderálja (kérdez, információt ad, összefoglal stb. – ld. 8. dia,
pályaorientáció kommunikációs eszközei). Nem cél, hogy a résztvevők egyéni
szinten megoldják az adott problémát, de mindenképp cél, hogy a témában
mélyebb megértésig jussanak.
A csoportos foglalkozás során a tagok (12-15 fő) állandóak, meghatározott
témákra gyűlnek össze. A foglalkozás célja adott információ átadása – a
foglalkozásokon történő tanulás, azonban nemcsak a csoportvezetőtől történhet,
hanem a csoporttagok is támogathatják egymás tanulását. A foglalkozások
tematikáját (forgatókönyvét) a csoportvezető előre elkészíti.
A csoportvezetőnek rendelkeznie kell csoportdinamikai ismeretekkel (pl.
csoportfejlődés fázisai, ellenállás kezelése, csoportos tanulási folyamat stb.)
annak érdekében, hogy a résztvevők számára biztonságos tanulási környezetet
tudjon teremteni.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
45
Az elérő programok (13. dia) során a konzulens egyszeri alkalommal találkozik
a tanácskérővel. Célja a pályaorientáció három pillérén (önismeret, pályaismeret,
munkaerő-piaci ismeretek) keresztül történő információnyújtás.
Az elérő programok akkor sikeresek, ha a programok a célcsoport igényeire
válaszolnak. Ehhez az szükséges, hogy a konzulens előre felkészüljön a
célcsoport számára releváns témákból, illetve, hogy a program során alkalmazott
módszertanok (pl. előadás, beszélgetés) és eszközök (pl. multimédiás eszközök)
is célcsoport-specifikusak legyenek.
A számítógéppel támogatott konzultáció (14. dia) támogathatja az
öntájékozódást azáltal, hogy rendkívül sok információ elérhetővé válik, pl. az
interneten:
Önismeret: érdeklődés, kompetencia stb.
Pályaismeret: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR),
Országos Képzési Jegyzék (OKJ), és további adatbázisokban való
böngészés, keresés, stb.
Munkaerő-piaci ismeretek: kereseti, elhelyezkedési adatbázisokban
keresés, böngészés, stb.
Akkor is célszerű pályaorientációs konzulensi segítséget kérni az eredmények
értékelésében, ha a tanácskérő öntájékozódó módon tölti ki az interneten
fellelhető önértékelő kérdőíveket. A konzultáció folyhat számítógépen keresztül
is, amennyiben a személyes találkozásnak időbeli, térbeli korlátja van. Sokszor
az életkori sajátosságok (kamaszok), vagy bizonyos személyiségtípusok
(introvertált, zárkózott emberek) esetében is érdemes a számítógépen keresztüli
konzultáció mellett dönteni. Ekkor a konzulensnek tisztában kell lennie a
számítógépes kommunikáció szabályaival, (pl. Netikett), és egy kicsit
óvatosabban, inkább kevesebbet kell közölnie/kérdeznie, hiszen a számítógépen
keresztüli kapcsolat jóval kevesebbet enged meg, mint a személyes kapcsolat.
2.5 Modulzáró értékelés A 2. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az
Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel.
A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése.
A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az
eredmény eléri, illetve meghaladja a 60%-ot.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
46
3. modul
Önismeret jelentősége a
pályaorientációban
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
47
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
48
3.1 Önismeret és kérdőívek kapcsolata Az önismeret és emberismeret elengedhetetlen a pályaorientáció során: egyrészt
a tanácskérő önismerete fontos ahhoz, hogy pályát válasszon, s ha szükséges,
képes legyen váltani, vagy éppen megerősítést kapjon egy adott pályát illetően.
Másrészt a pályaorientációs konzultáció során a konzulens emberismerete is
fontos, hogy hamar felismerje a tanácskérő személyiségjegyeit, hiszen így tud
vele együtt bizalmi légkört teremteni, és rá szabottan kommunikálni. Az is fontos,
hogy a konzulensnek legyen megfelelő szintű önismerete annak érdekében, hogy
felismerje kompetenciáit és kompetencia-határait, ezzel biztosítva a konzultáció
magas minőségét. Ön- és emberismeret birtokában tehát a konzulens felismeri a
különböző típusú személyiségeket és kommunikációs stílusokat, és a típushoz
alkalmazkodó helyes technikát alkalmaz.
Az almodul során Önök ráhangolódnak az önismeret témájára annak
segítségével, hogy különböző személyiségjegyekről, viselkedésformákról,
kommunikációs stílusokról hallanak a csoporton belül. Továbbá felismerik az
önismeret és kérdőívek kapcsolatát a pályaorientációs konzultáció során.
Megismerkednek több, a pályaorientációban alkalmazott, és a Nemzeti
Pályaorientációs Portálon kínált önértékelő kérdőívvel. Képessé válnak a
kiértékelések eredményeit konzultációs helyzetekben helyesen alkalmazni, illetve
ezek alapján kijelölni képzési- és foglalkozási irányokat a tanácsot kérő döntési
helyzetére szabottan.
Az Önismeret és kérdőívek kapcsolata almodul/tanegység célja, hogy annak
végére képesek legyenek a Nemzeti Pályaorientációs Portálon található főbb
önértékelő kérdőívek eredményeinek konzultációs helyzetekben történő
alkalmazására, illetve a tanácskérő személyiségéhez igazodó konzultációs
folyamat és tartalom kialakítására.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
49
3.1.1 Önismeret
Carl Gustav Jung személyiségtipológiája5
A személyiséglélektan az egyéni különbözőségek leírásával, az ember és
környezete meghatározásával, a személyiség értelmezésével foglalkozik.
Számos elmélet született a személyiség meghatározására, azonban a
személyiség fogalmára vonatkozóan nincs egységes definíció. A személyiség
öröklött (genetikai), biológiai (idegrendszeri, fiziológiai) és szociális hatások
összességéből alakul ki. A szociális/társadalmi hatások a közvetlen környezeten
keresztül hatnak. Minden személyiség több, a különböző életszakaszokban
változó, sokszor párhuzamosan működő szerepet tölt be a társadalom életében,
én-tudat jellemzi, amely segítségével meg tudja magát különböztetni
környezetétől. A személyiség további jellemzője még, hogy önszabályozó, mert
képes önmagát irányítani, illetve nyílt rendszer, mert egyszerre képes a külső
hatásokra reagálni, és belső indíttatású cselekedeteket elindítani, végrehajtani.
Carl Gustav Jung megközelítése egyedülállóan széleskörű; az emberi kultúra
számos területére gyakorolt hatást. Jung két beállítottsági típust különböztetett
meg: az extraverziót és az introverziót.
Az extravertált emberek motivációja a külvilági tárgyak, az objektum felé irányul,
könnyen tudnak a külső környezethez alkalmazkodni, figyelmük középpontjában
a tárgyak, és az azzal végezhető cselekedetek állnak, tetterősek és gyorsan
reagálnak mindenre. Kedvelik a szereplést igénylő helyzeteket, azonban
érzelmeik gyakran elragadják őket, könnyebben befolyásolhatóak. Szívesen
megosztják másokkal a problémáikat.
Az introvertált emberek befelé, a saját szubjektumuk felé fordulnak, nehezebben
teremtenek kapcsolatokat, de azokat jobban megőrzik. Nem szívesen
szerepelnek nyilvánosan, inkább zárkózottak. Gondjaikba nem szívesen avatnak
be másokat, inkább önmaguk igyekeznek megoldani a problémáikat.
Jung személyiségelméletében négy pszichés funkció jelenik meg. A
funkciótípusok önmagukban nem értelmezhetők, csak valamelyik általános
beállítottsági típussal együtt, amelyek kifelé (objektumra), vagy befelé
(szubjektumra) irányuló energiával látják el.
Gondolkodás: intellektuális megismerés, logikai következtetés
Érzés: szubjektív értékelés
Érzékelés: az érzékszervek segítségével történő észlelés
Intuíció: tudattalanul végbemenő észlelés megérzés, sejtés
5 C.G.Jung : Lélektani típusok. Scolar Kiadó 2010.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
50
A két alapvető pszichés beállítódást és a négy funkciótípust kombinálva Jung
összesen 8 típust határoz meg:
1. Extravertált gondolkodó: a tárgy és az objektív tények, eszmék alapján
tájékozódik, ez alapján határozza meg a jót és a rosszat. A túlságosan
gondolkodó típus sok esetben elfojtja az érzelmeit.
2. Extravertált érző: Az érző típus a gondolkodást nyomja el, nem
szubjektív érzés okán ítél valamit szépnek, hanem mert úgy illik. Az
érzelmi értékelés során bizonyos objektív, tradicionalista és általánosan
elterjedt értéket követ.
3. Extravertált érzékelő: számára túlnyomóan a tárgy az érzékelés alapja.
Állandó belső erőként működik benne, hogy érzékletes tapasztalatai
legyenek. Ha ez a mechanizmus kerül túlsúlyba, akkor akár élvhajhász
viselkedésűvé is válhat az egyén. Ilyenkor a tárgyra kivetített elfojtott
intuíciók érvényesülnek.
4. Extravertált intuitív: ez a típus az intuíciót, mint a tudattalan észlelés
funkcióját a külső tárgyra irányítja. A tudatban az intuitív funkció egyfajta
szemlélő és „belelátó” hajlam.
5. Introvertált gondolkodó: elsősorban a szubjektív tényezőkhöz igazodik.
A gondolkodása a tárgytól indul ki, és a szubjektív tartalomhoz tér vissza.
Alkotó jellegű kérdéseket és elméleteket fogalmaz meg, de magatartása a
tényekkel szemben tartózkodó. Az elmélyülésre törekszik, és nem a
kiteljesedésre.
6. Introvertált érző: a tárgyakat megfosztja értékeitől. Nem igyekszik
illeszkedni a tárgyi adottságokhoz, hanem azok fölébe akar kerülni.
Mindez magatartását csöndessé, az egyént pedig megközelíthetetlenné
teszi. Amit elgondol, azt meg is éli.
7. Introvertált érzékelő: a tárgy és az érzékelés közötti összefüggés nem
arányos, hanem teljesen önkényes. Kívülről nem látható előre, hogy mi
kelt majd benne benyomást, és mi nem, a gondolkodás és az érzés
kevéssé tudatosul benne.
8. Introvertált intuitív: intuíciója a belső tárgyakra, a tudattalan elemeire
irányul. A belső tárgyak az intuitív észlelésben olyan dolgok képeiként
jelennek meg, amelyek külső tapasztalással nem megközelíthetőek.
Ítéletalkotása elfojtott, fő dilemmája az észlelés mikéntje.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
51
Gyakorlat: Ki vagyok én?
A gyakorlat során a résztvevők Önmaguk bemutatása által az önismeret
bizonyos elemeit (személyiségjegyeket, kompetenciákat, magatartásokat)
fogalmazzák meg.
Cél – A gyakorlat célja, az önismeret elemeinek és
fontosságának megfogalmazása, különös tekintettel a
pályaorientációra.
Háromfős kiscsoportokban fognak beszélni magukról. Egy csoportnak három
szereplője van: egy beszélő, egy figyelő és egy jegyzetelő. A beszélőnek az a
feladata, hogy két percig beszéljen magáról: mi az, ami mostanában
foglalkoztatja; hogyan, milyennek látja magát, mik jellemzőek rá; stb. A figyelő
biztosítsa figyelméről a beszélőt, fogadja be a felé irányuló üzeneteket, a
jegyzetelő pedig írja le a hallottakat! A két perc lejárta után, a szerepek
cserélődnek így végül mindenki, minden szerepben kipróbálta magát.
Szempontok a plenáris megbeszéléshez:
Milyen volt a beszélőnek önmagáról beszélni? Hogy érezte magát?
Hogyan teremtett kapcsolatot a figyelővel?
Milyen érzés volt, hogy két percig kellett beszélni?
Milyen mértékben tudta megosztani a gondolatait a figyelővel?
Hogyan kommunikáltak a beszélők?
Akik második és harmadik körben kerültek beszélő szerepbe, tanultak-
e, kaptak-e ötleteket az előttük szólóktól? Ha igen, milyen ötleteket,
mikre figyeltek?
Legfontosabb megállapítások:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
52
3.1.2 Kérdőívek hasznossága a pályaorientációban
A következőkben először közösen összegyűjtik a pályaorientációs kérdőívek
alkalmazásának jellemzőit, majd saját élményt szereznek egy önértékelő kérdőív
egyéni kitöltésének és kiértékelésének segítségével. Ezt követően kiscsoportban
folytatják a munkát: korábban kitöltött anonim kérdőívek eredményei alapján
dolgoznak ki pályaorientációs konzultációs folyamatokat, amelyben ki kell térniük
a tanácskérő személyiségére, igényeire, a kommunikációs stílusra és a
lehetséges megoldásokra.
Gyakorlat: Érdeklődési Irányok Kérdőív kitöltése
Nagycsoportban az ötletroham technikáját alkalmazva összegyűjtik, majd
megosztják ötleteiket, tudásukat, tapasztalataikat egymással a
pályaorientációban alkalmazott kérdőívek nyújtotta lehetőségekről, azok
előnyeiről és hasznosságáról.
Cél – A gyakorlat célja a pályaorientációban alkalmazott
önértékelő kérdőívek átfogó, részletes átbeszélése, valamint
sajátélmény szerzése.
Segítő kérdések a tanultak előhívásához:
Milyen volt az e-learning modul hatodik fejezetében található
önellenőrző kérdés mentén kitölteni az önértékelő kérdőíveket a
Nemzeti Pályaorientációs Portálon? Mi volt benne könnyű vagy nehéz?
Emlékeznek-e hogyan épültek fel a kérdőívek?
Mennyiben segítette az önismeretük bővítését a kérdőív kitöltése?
Mennyi ideig tartott a kitöltés?
Milyen érzés volt, hogy számítógép értékelte ki?
Mi lett volna a következő lépés: kihez és milyen kérdéssel fordultak
volna?
Általánosságban: ki vehet fel kérdőívet? Milyen helyzetben? Milyen
körülmények között? Mit kell tenni az eredményekkel?
Idézzék fel a kérdőívek fajtáit, korcsoportonkénti hasznosságukat!
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
53
Legfontosabb megállapítások:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
A közös tapasztalatcsere és tudásmegosztás után az alábbiakban egy egyénileg
kitöltendő kérdőívet talál. Az Érdeklődési Irányok Kérdőív az érdeklődési
irányok feltérképezésében tud segítségére lenni a leendő pályaorientációs
konzulensi munkájában.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
54
Az Érdeklődési Irányok Kérdőív6
Kérjük, adja meg az alábbi adatait!
Nem:
Születési év:
Elvégzett osztályok száma:
Lakhely:
Település típusa:
Miben segít Önnek az Érdeklődési Irányok Kérdőív?
Az érdeklődés fontos szerepet játszik egy-egy foglalkozás kiválasztásánál, a
foglalkozás folyamatos és színvonalas ellátásánál, és a munkával való
elégedettség elérésénél. A munkához kapcsolódó érdeklődés legkönnyebben
azokban a munka- és szabadidős tevékenységekben található meg, amelyeket
kedvvel és szívesen végzünk.
A kérdéssor kitöltése abban segít Önnek, hogy végiggondolja, milyen
tevékenységeket végezne szívesen, milyen problémák megoldásával
foglalkozhatna eredményesen.
Útmutató az Érdeklődési Irányok Kérdőív kitöltéséhez
( 1 ) A kérdésekre nincsenek jó vagy rossz válaszok! A cél az, hogy minél többet
tudjon meg a munkához kapcsolódó érdeklődési területeiről!
( 2 ) A kérdőív kitöltése nem időre megy! Szánjon rá annyi időt, amennyire csak
szükség van!
( 3 ) Fő érdeklődési irányai meghatározásához arra kérjük, hogy minden
kijelentésről döntse el, milyen mértékben találja önmagára jellemzőnek az
olvasottakat! Minden állítás után az üres mezőbe írja be az Önre leginkább
jellemző válaszlehetőség számát.
6 Jigau, M. (2007, szerk.): Career counselling. Compendium of methods and techniques. Institute of Educational Sciences, Bukarest. Kiss István (2009): Életvezetési kompetencia. Észlelt életvezetési én-hatékonyság mintázat elemzése tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevő felsőoktatási hallgatók mintáján. Doktori (PHD) disszertáció. ELTE PPK, Budapest.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
55
Válaszok
1 = Egyáltalán nem, 2 = Kis mértékben, 3 = Közepes mértékben, 4 = Jelentős
mértékben, 5 = Teljes mértékben jellemző
Olyan munkával szeretnék foglalkozni a jövőben, ahol elsősorban a következő lenne a
feladatom:
1. gépek, tárgyak vagy folyamatok tervezése
2. információk gyűjtése, elemzése
3. ötleteim, gondolataim kifejezése, megjelenítése
4. társadalmi, közösségi ügyek képviselete
5. szervezni, irányítani, vagy meggyőzni másokat
6. szabályszerű, gördülékeny ügyintézés
Szeretném, ha munkám eredménye a következő lenne:
7. kézzel fogható eredmény (pl. egy tárgy, termék, szolgáltatás)
létrehozása
8. egy (elméleti) probléma megoldása
9. egy (művészeti) alkotás létrehozása
10. mások igényeinek kielégítése (pl. segítés, tanítás,
szolgáltatások)
11. termék értékesítése vagy egy sikeres szervezet létrehozása
12. rend és átláthatóság biztosítása
Szeretném, ha munkám kapcsán a következő dolgokért vállalhatnék felelősséget:
13. magas szintű technikai és mechanikai tudást igénylő
eszközök, gépek szakszerű használata
14. tények és összefüggések alapos feltárása
15. önálló, személyes, hiteles alkotás létrehozása
16. közös célok és mások jóléte (egészsége, tudása, kényelme)
17. ügyfeleink elégedettségének biztosítása
18. saját feladatok pontos, határidőre történő elvégzése
Szeretném, ha munkám közben arra figyelhetnék, hogy:
19. megtervezzem egy technikai probléma megoldását
20. megértsem és magyarázatot találjak egy jelenség
működésmódjára
21. teljesen átadjam magam az alkotás folyamatának
22. kit hogyan érint személyesen az adott feladat
23. kezdeményezzek, kézben tartsam az irányítást
24. a dolgok a szabályoknak, utasításoknak megfelelően
történjenek
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
56
Pontozási Útmutató
Minden kérdésről eldöntötte, hogy az mennyiben jellemző Önre. Nézze meg, hogy hány pontot
érnek az egyes válaszai!
Egyáltalán nem jellemző = 1 pont
Kis mértékben jellemző = 2 pont
Közepes mértékben jellemző = 3 pont
Jelentős mértékben jellemző = 4 pont
Teljes mértékben jellemző = 5 pont
A Pontozási Tábla kitöltése
A kérdőívben a kérdésekhez tartozó válaszainak pontszámát írja be az alábbi
táblázatba. Ha készen van, akkor az adott oszlopban található pontszámokat adja
össze, és így megkapja mind a hatféle érdeklődési területéhez tartozó összesített
pontszámát.
TÁRGYIAS ELEMZŐ ALKOTÓ KÖZÖSSÉGI SZERVEZŐ MEGVALÓSÍTÓ
Kérdés
Pont
szám Kérdés
Pont
szám Kérdés
Pont
szám Kérdés
Pont
szám Kérdés
Pont
szám Kérdés
Pont
szám
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
Össze
sen
Össze
sen
Össze
sen
Össze
sen
Össze
sen
Össze
sen
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
57
Értékelő lap az Érdeklődési Irányok Kérdőívhez
Érdeklődési Irányok Kérdőív: Hogyan segít Önnek?
Az érdeklődés fontos szerepet játszik egy-egy foglalkozás kiválasztásánál, a
foglalkozás folyamatos és színvonalas ellátásánál, és a munkával való elégedettség
elérésénél. A munkához kapcsolódó érdeklődés legkönnyebben azokban a munka-
és szabadidős tevékenységekben található meg, amelyeket kedvvel és szívesen
végzünk. A kérdőív 6 érdeklődési területet térképez fel.
Most, hogy kitöltötte a kérdőívet, megismerheti, hogy melyek a legjellemzőbb
érdeklődési területei. A kapott eredményekből önismeretre tehet szert, és
megtudhatja, hogy az adott érdeklődési területekhez milyen pályakörök tartoznak.
Melyek az Elsődleges és Másodlagos Érdeklődési Területei?
Az Ön Sz pontja: ______ Szervező
Az Ön A pontja: ______ Alkotó
Az Ön M pontja: ______ Megvalósító
Az Ön T pontja: ______ Tárgyias
Az Ön E pontja: ______ Elemző
Az Ön K pontja: ______ Közösségi
Melyik Érdeklődési Területe kapta a legmagasabb pontszámot?
Elsődleges Érdeklődési Terület:______
(Ha két érdeklődési terültre is ugyanakkora legmagasabb pontszámot kapott, akkor
használja mindkettőt elsődleges érdeklődési területként!)
Melyik Érdeklődési Területe kapta a második és harmadik legmagasabb
pontszámot?
Másodlagos Érdeklődési Területek:______ és ______
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
58
Az Érdeklődési Irányok Kérdőív elméleti alapjai
John Holland tipológiai rendszere személyiségtípusok jellemzőinek keverékével írja
le az egyént, és tevékenységjellemzői, szükségletei alapján jósolja be előre a
különféle szervezeti környezetben való viselkedésének várható sajátosságait.
Holland elmélete az USA pálya-tanácsadási rendszerének egyik alappillérévé vált,
személyiség- és környezeti tipológiáját a foglalkoztatási rendszer sajátosságainak
leírása mellett, a tanulmányi tanácsadásban is kiterjedten alkalmazzák. Alapfeltevése
szerint a magas differenciáltságú, azaz markáns és jól kirajzolódó érdeklődési és
motivációs jellemzőkkel bíró, és kongruens, azaz jellemzőihez legközelebb álló
környezet választásával leírható személyek eredményesen tevékenykedhetnek
választott környezetükben. Nem meglepő, hogy jelentősebb előrehaladást mutatnak
tanulmányaikban, magasabb szintű elégedettségről számolnak be
pályaválasztásukkal, foglalkozásukkal kapcsolatban.
A hasonló foglalkozási érdeklődéssel jellemezhető személyek számos helyzetben
nagyon hasonló reakciókat mutatnak, hasonló környezeti feltételeket preferálnak és
egymással hatékonyabban működő kapcsolatrendszert építhetnek attitűdjeik
magasabb fokú egyezősége miatt. Az esetleges váltásokat az motiválhatja, hogy
bizonyos változások miatt csökken a személy és környezete közötti kongruencia, ami
miatt a személy új választásaiban látja magasabb szintű kongruenciájának
megvalósítási lehetőségét.
Elméletében Holland hat érdeklődési területet határoz meg a RIASEC mozaikszó a
típusok angol elnevezéseinek a kezdőbetűiből. A típusok hatszögként ábrázolhatók,
és a köztük lévő hasonlóság fordítottan arányos a köztük lévő távolságokkal.
Realistic – Tárgyias
Conventional – Megvalósító
Investigative - Elemző
Artistic – Alkotó
Enterprising – Szervező Social –Közösségi
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
59
Az egyes típusok leírásai:
Szervező: az ilyen érdeklődésű emberek olyan helyzetekben érzik jól magukat, ahol
mindig van megoldandó feladat, és vállalhatják a kezdeményező, irányító, szervező
szerepet. Keresik azokat a helyzeteket, ahol változatos, folyamatosan új kihívásokkal
szembesülhetnek. Gyorsan átlátják a különféle helyzetek követelményeit, és
hajlandóak a megoldás érdekében cselekedni, másokat mozgósítani, lelkesíteni, a
feladatok megoldását megszervezni. Elsősorban a feladatok nagyobb
összefüggéseinek kézben tartása jelenti a legfontosabb örömforrást számukra a
munka során. Inkább nagy vonalakban szeretik átgondolni a helyzetek megoldását, a
részleteket szívesen hagyják másra. Szeretik megszervezni saját maguk és mások
tevékenységét, függetlenek és önállóak saját munkavégzésük folyamatában. Nem
félnek a kockázatvállalástól. Kapcsolódó pályakörök: kereskedelem, marketing,
idegenforgalom, vendéglátás.
Alkotó: az ilyen érdeklődésű emberek olyan tevékenységeket tartanak vonzónak,
ahol korábban megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik segítségével új,
esetleg mások által még nem ismert megoldásokat találhatnak ki különféle helyzetek,
kérdések, problémák megoldására. Fontosnak érezhetik azt is, hogy saját
személyiségüket megmutathassák valamilyen alkotó tevékenység keretében.
Lényeges számukra, hogy önállóan dolgozhassanak, és új élményekkel, változatos
feladatokkal találkozzanak. Munkájuk során szeretik a képzeletüket és az érzéseiket
használni az alkotó tevékenységhez. Kapcsolódó pályakörök: művészet,
kézművesség, szórakozás, sport (szabadidő).
Megvalósító: az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy jól
meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat.
Biztonságot jelent számukra, ha tisztában vannak teendőikkel, és megnyugtató
számukra, ha tudják, hogy pontosan meddig terjed a felelősségük. A pontosan kijelölt
határok között szívesen foglalkoznak aprólékos, fokozott koncentrációt igénylő
feladatokkal, és szeretik a jól szervezett munkát és a logikus megoldásokat. A
határidők, szabályok és pontos leírások segítik munkájukat. Váratlan
meglepetésektől mentes, biztos, kiszámítható feladatokat keresnek. Szívesen
dolgoznak megadott utasítások szerint, elfogadják mások irányítását és felügyeletét.
Szeretik befejezni az elkezdett munkát, zavarja őket, ha a munkavégzés folyamatát
meg kell szakítani. Többnyire megszokott megoldásokat alkalmaznak, jobban
kedvelik azokat a feladatokat, amelyek előre láthatóak, és kiszámíthatóak.
Kapcsolódó pályakörök: gazdaság, pénzügy, üzlet/ügyvitel, adminisztráció, jog,
védelem.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
60
Tárgyias: az ilyen érdeklődésű emberek számára fontos, hogy munkájuknak
belátható időn belül kézzel fogható, látható eredménye legyen. Szívesen
foglalkoznak gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével. Az őket érdeklő
tevékenységek során szükség lehet testi ügyességre, erőkifejtésre. A gyakorlati
megoldások emberei. Szívesen dolgoznak szerszámokkal, vagy gépekkel. Szeretnek
különböző tárgyakat javítani vagy előállítani, meghatározott módszerek alapján.
Fontos számukra, hogy megértsék bizonyos tárgyak és eszközök működését.
Kapcsolódó pályakörök: természet, környezet (agrárium is), közlekedés, szállítás,
ipar (kisipar és nagyipar, feldolgozóipar).
Elemző: az ilyen érdeklődésű embereket foglalkoztatják a világ dolgai közötti
összefüggések, kapcsolatok feltárása és kutatása. Szeretnek információkat gyűjteni,
kutatni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő és
alkalom az elmélyülésre, a problémák részletes elemzésére, elméleti megoldások
kidolgozására. Szeretnek elvont fogalmakkal dolgozni, közel áll hozzájuk a
tudományos, tervezői tevékenység, elemzés, és logikai feladatok megoldása. A
munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni, és a problémák
megoldásához elméleti vagy kísérleti úton eljutni. Kapcsolódó pályakörök: műszaki
pályák (fejlesztés, alkalmazás, híradástechnika), tudományok
(társadalomtudományok, élettudományok, természettudományok, politológia).
Közösségi: az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy mások számára
hasznos, fontos, segítő vagy szolgáltató tevékenységet végezhessenek. Szívesen
lépnek kapcsolatba másokkal, akár üzleti ügyben, akár segítőként. Szeretnek
beszélgetést kezdeményezni, közreműködni mások szükségleteinek felismerésében,
problémáik megoldásában. Olyan feladatokban érzik jól magukat, ahol társaságban,
csapatban, munkacsoportban dolgozhatnak. Kedvelik az olyan munkákat, ahol
személyes kontaktusra van szükség. Kapcsolódó pályakörök: Oktatás, társadalom,
kommunikáció, humán szolgáltatás, életmód.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
61
3.1.3 Kérdőívek alkalmazása
Gyakorlat: Kérdőívek a gyakorlatban
A következőkben kitöltött, anonim kérdőívek eredményein alapuló eseteken fognak
dolgozni kiscsoportban. Elkészítik a következő konzultációs alkalom tervét, majd
nagycsoportban megosztják egymással élményeiket, felismeréseiket.
Cél – A gyakorlat célja az önismeret, kérdőívek, és pályaorientációs
konzultáció gyakorlatának összekapcsolása.
A gyakorlat során kiscsoportokban fognak dolgozni. Kitöltött, anonim kérdőívek
eredményein alapuló esetek (további támogató információkkal kiegészítve)
feldolgozása és értelmezése a feladatuk. Négy kiscsoportban négy különböző
esetleírás alapján (A,B,C,D) készítsenek konzultációs tervet, tervezzék meg a
pályaorientációs konzultáció következő alkalmát úgy, ahogy Önök szerint az
leginkább segítségére lehet a tanácskérőnek. A konzultációs terv elkészítéséhez
segíthet az esetleírások után szereplő kérdéssor.
Az esetleírások közül az Ön kiscsoportjához tartozó betűjelűt olvassa el, majd az
esetleírások után következő kérdések segítségével közösen készítsék el a
konzultációs tervet.
A. eset
Gábor 12. osztályos, Budapesten jár iskolába. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal,
hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia
akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Már az első alkalommal jó humorral,
nagy kedvvel mesélt magáról, arról, hogy sok barátja van, akik számíthatnak rá, hogy
milyen érdekes programokra jár a szüleivel, akiket nagyon szeret, s akik bíznak
benne, önállóságot adnak neki. Iskolai képzőművészeti versenyt is nyert már, tanárai
bátorítják, tehetségesnek tartják. Matekból nem erős, mert szerinte unalmas, hogy
ugyanabból a feladatból egymás után egy tucatot kell megoldania.
Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta:
Szervező: 7, Alkotó: 18, Megvalósító: 6, Tárgyias: 7, Elemző: 12, Közösségi: 17.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
62
B. eset
Ákos 10. osztályos tanuló, egy Csongrád megyei kis községben él. Azért kereste fel
Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes
továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal
feltűnt Önnek, hogy Ákos a találkozón milyen keveset és nehezen beszélt magáról,
nem tett fel kérdéseket. Annyit sikerült megtudnia róla, hogy édesapja a
mezőgazdaságban dolgozik, mint traktoros, édesanyja pedig már több mint öt éve
munkanélküli. Tanulmányi eredményei alapján közepes tanuló, főleg a humán
tárgyakkal vannak nehézségei. Szabadidejében sokat segít az édesapjának a
földeken, vagy otthon a kertben. Egyik legfőbb vágya, hogy legyen egy saját
számítógépe, mert a kedvenc tanára a fiatal informatika tanár.
Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta:
Szervező: 7, Alkotó: 6, Megvalósító: 6, Tárgyias: 7, Elemző: 7, Közösségi: 6.
C. eset
Luca Budapesten végzi a tizedik osztályt. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal,
hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia
akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal bőbeszédű, szabad
szájú lány benyomását keltette Önben. Jómódú családból származik, tanulmányi
eredményei alapján az iskola élvonalához tartozik. Luca elmesélte, hogy a tanáraival
rendszeresek a konfliktusai az utóbbi időben, akik szerinte azt nem bírják elviselni,
hogy mindenről megvan a véleménye, amit nem is rejt véka alá. A jövőképét illetően
tavaly még úgy gondolta, hogy majd egy nagy banknál fog dolgozni, azonban most
már inkább a médiában szeretne karriert építeni. Sok ismerőse van, szereti, ha ő van
a társaság középpontjában. A családjából a nagymamájához ragaszkodik a
legjobban.
Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta:
Szervező: 16, Alkotó: 16, Megvalósító: 17, Tárgyias: 16, Elemző: 17, Közösségi: 17.
D. eset
Zsanett egy Baranya megyei községben tanul, tizenegyedikes. Azért kereste fel Önt
múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes
továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal
elmondta, hogy szülei azt szeretnék, hogy kövesse őket a gyógyszer-kutató pályán.
Ő inkább emberekkel szeretne foglalkozni, azonban szüleit sem szeretné
megbántani, akiknek annyi mindent köszönhet az életben. Ez sok fejtörést és
nyugtalanságot okoz neki. Tanulmányi eredményei jónak mondhatók, gyakran segít
a gyengébb tanulók korrepetálásában.
Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta:
Szervező: 7, Alkotó: 12, Megvalósító: 12, Tárgyias: 17, Elemző: 7, Közösségi: 18.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
63
Az Ön kiscsoportja által feldolgozandó eset betűjele: .........
Gondolja át:
Mi jellemzi a tanácskérőt (pl. személyiségjegyek)?
Mi a probléma lényege?
Miben kell a tanácskérőnek segítséget adni?
A kitöltött Érdeklődési Irányok Kérdőív alapján milyen tevékenységeket,
feladatokat végezhet szívesen?
Érdemes-e valakit bevonni a konzultációs folyamatba? Ha igen, kit?
Milyen szakmákat, irányokat ajánlana, melyek illeszkednek leginkább az
érdeklődéséhez?
A sikeres pályaválasztáshoz milyen egyéb területeket érdemes még
áttanulmányozni?
Konzultációs terv:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
64
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
65
3.2 Kérdezés és visszajelzés A pályaorientáció során a kommunikáció kulcsfontosságú: akár a tanácskérővel való
támogató légkör kialakításában, akár a konzultációs beszélgetések során a segítség
megadásához. A jól alkalmazott kérdezés és visszajelzés nagyban támogathatja
mind a tanácskérő önismeretét, mind a döntési helyzetben történő előrelépését.
A Kérdezés és visszajelzés technika almodul/tanegység segíti Önöket a kérdezés és
visszajelzés technikák tudatosításában. Konkrét pályaorientációs helyzetek mentén
gyakorolhatják, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A tanegység célja, hogy annak végére képesek legyenek a kérdezési és
visszajelzési technikákat tudatosan alkalmazni konzultációs helyzetekben, így
szakmailag magasabb minőségű pályaorientációs konzultációt tudjanak folytatni a
későbbiekben.
3.2.1 Bevezetés a „Kérdezés és visszajelzés” című almodulba
Gyakorlat: Pályapóker
Aktivizáló gyakorlat foglalkozásnevek mentén.
Cél – A gyakorlat célja a közös munkára felkészülés.
3.2.2 A kérdezés és visszajelzés technika elméleti alapjai
Előadás: A kérdezés és a visszajelzés fontossága, technikái
Interaktív tréneri előadás a kérdezés és visszajelzés fontosságáról a pályaorientációs
konzultációban.
Cél – Az előadás célja a pályaorientációs konzultáció során
alkalmazható különböző kérdezési és visszajelzési technikák
tudatosítása.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
66
Kérdezés és visszajelzés technika tréneri előadása:
1. dia
Jegyzeteim
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
2. dia
Jegyzeteim
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
3. dia
Jegyzeteim
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
67
4. dia
Jegyzeteim
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
5. dia
Jegyzeteim
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
6. dia
Jegyzeteim
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
68
7. dia
Jegyzeteim
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
8. dia
Jegyzeteim
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
9. dia
Jegyzeteim
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
69
Az e-learning modulban megismert Johari ablak (1. dia) szorosan kapcsolódik az itt
feldolgozásra kerülő témakörökhöz, a kérdezés és visszajelzés technikák helyes
alkalmazásához.
E két technika a tanácskérő rejtett és vak területeinek csökkentését célozza a nyílt
terület növelésével, ezáltal növelve a tanácskérő önismeretét. A nyílt terület
megfelelő szintű és módszerű növelése jelentősen támogathatja a tanácskérő
sikeres pályaválasztási döntését.
A kérdezéstechnika tudatos alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy egyfelől a
konzulens megtudja a problémadefiníció során feltárt, a probléma szempontjából
fontos információkat, másrészt egymásra való odafigyelésen és kölcsönös bizalmon
alapuló kapcsolatot alakítson ki a tanácskérővel. Az adekvát kérdezéstechnika és a
kommunikáció eszközrendszerének alkalmazása segíti a tanácsadó és tanácskérő
közötti bizalmi légkör kialakulását. A barátságos, bizalommal teli légkör a
konzultációs folyamat egyik igen fontos alappillére, mely nélkül a közös munka
elképzelhetetlen.
A kérdéseknek négy alapvető típusa van (2. dia), minden további kérdéstípus ezek
variációiból áll össze.
A közvetlen vagy direkt kérdés eredményezi a legnagyobb eséllyel a közvetlen
választ is. Mindig konkrétumra kérdez rá, egyértelműen. Meghatározott alanya van,
így egyértelmű, konkrét válasz is várható.
„János, miért kerestél meg? Miben kérsz segítséget?”
Közvetett vagy indirekt kérdés esetén inkább témafelvetésként vagy akár
állításként hangzik a feltett kérdés. A kérdező a válaszadó attitűdjére, véleményére,
érdeklődésére kíváncsi.
A várható válasz hosszabb, terjedelmesebb, és az is előfordulhat, hogy nem tud rá
válaszolni a tanácskérő.
„János, van valami elképzelésed arról, hogy milyen szakma illene hozzád?”
„Nem ismerem a tanulmányi eredményeidet.” Ez utóbbi egy állítás, mégis
válaszadásra készteti a címzettet.
Zárt kérdésre kizárólag egyértelmű válasz adható. Tömör, rövid, lényegre törő lesz a
kapott válasz, de semmi további információt nem fog hordozni. Általában döntési
helyzetben, gyors válaszadási igény esetén érdemes alkalmazni. Mivel azonban a
kizárólag zárt kérdések alkalmazása hamar unalmassá, távolságtartóvá teszi a
beszélgetést, általában más kérdéstípusokkal együtt javasolt használni.
„Mikor leszel kész?”
„Hányadik osztályos vagy?”
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
70
A nyitott kérdések használata a leginkább javasolt a pályaorientációs konzultáció
során. Nagyobb mozgásteret enged a beszélőnek, a fogadtatása általában kedvező,
bizalmat ébreszt (ld. aktív hallgatás és a pályaorientáció kommunikációs eszközei).
Az alapkérdés témája mellett további kapcsolódó témák kifejtésére is teret enged.
„Fejtsd ki bővebben, kérlek!”
„Milyen egyéb lehetséges alternatívákat tudsz elképzelni?”
Fontos azonban, hogy a nyitott kérdés a konzultáció során megszabott időkeret
tartását nehezíti, így érdemes folyamatos zárt kérdésekkel kísérni az előrehaladás
érdekében.
„Ha jól értem, azt mondod, hogy nem értesz egyet a szüleiddel?”
A nyitott kérdésekkel aktívvá lehet tenni a tanácskérőt, megismerhetjük a jelenlegi
helyzetét, magatartási jellemzőit, értékrendszerét, továbbá információkat
szerezhetünk azokról a kérdésekről, amelyek őt az adott élethelyzetben
foglalkoztatják. Ezért is fontos a kérdések, kérdéstípusok tudatos és megfelelő
alkalmazása, hiszen meghatározzák a konzultációs folyamat minőségét és
eredményességét. Ha a konzulens azt tapasztalja, hogy egy jól megválasztott, valódi
érdeklődést mutató nyitott kérdésre meg tud nyílni a tanácskérő, akkor megtette az
első lépést a közös munka eredményessége érdekében.
További kérdéstípusok is alkalmazhatóak (3. dia), melyek – amint ezt már a
fentiekben olvashatta – az említett négy kérdéstípus variációi. Ezek (a teljesség
igénye nélkül) a következők:
A szűrő kérdés a zárt kérdéstípusok közé tartozik. A kevésbé fontos információk
leválasztására szolgál. Miután a kizárt elemek, információk a továbbiakban
ismeretlenek maradnak, bizonytalanságot is eredményezhet.
„Mi az oka annak, hogy a kapott listából ezt a szakmát zártad ki egyértelműen?”
Hipotetikus kérdést a kapott eredmények felülvizsgálata esetén érdemes
alkalmazni. Ennél a kérdéstípusnál a válaszadó véleményére, értékrendjére kíváncsi
a kérdező. Lehetőséged ad a válaszadónak arra, hogy ellenkezés nélkül
mondhasson nemet.
„Ha abban a helyzetben lennél, hogy csak xxx képzést írhatnál a jelentkezési
lapra, hogyan döntenél?”
A szünet alkalmazása nem csak kérdések esetén, de egy előadás során is jelzi a
hallgató felé, hogy fontos pontjához ért a közlés, érdemes jobban figyelni. Nyitott
kérdésként való alkalmazása teret ad a válaszadónak saját meglátásainak
kifejtésére.
„Ha szakácsként dolgoznál, szerinted hogyan telne egy napod?”
Tisztázó kérdések esetén egy korábban elhangzott beszélgetéstartalomra utalunk
vissza, amelyet szeretnénk, ha a tanácskérő bővebben kifejtene.
„Említetted, hogy… ez alatt mit értesz?”
„Mit értesz tökéletes teljesítményen?”
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
71
Visszaterelő kérdések alkalmazására elsősorban bőbeszédű, kevésbé fókuszált
tanácskérők esetén lehet szükség. Hosszabban kifejtett, az alapkérdéshez
részlegesen kapcsolódó témák, illetve esetlegesen kumulálódó konfliktushelyzet
lezárására alkalmazható.
„Örülök, hogy megosztottad velem az osztálykiránduláson szerzett élményeidet!
Most pedig térjünk vissza a kitöltött kérdőívhez. Mit gondolsz a kapott
eredményekről?”
A vagy-vagy kérdések állásfoglalás elérésére, vagy listák szűkítésére használható.
„Melyik anyaggal dolgozol szívesen, fával vagy fémmel?”
A sokfajta kérdéstípus a pályaorientációs konzulensek számára széles eszköztárat
ad arra, hogy a tanácskérő személyiségéhez és igényéhez igazodva tudjon
célirányosan előrehaladni a konzultáció folyamatában. A kérdések a konzultációs
alkalmakat párbeszéddé formálják, színesebbé teszik, támogatják a konzulens és a
tanácskérő közötti segítő kapcsolat kialakulását.
Pedagógusok számára ez annyiban különleges, hogy a tanár-diák kapcsolat gyakran
szól értékelésről, a kérdések is jellemzően arra vonatkoznak, hogy a válaszoktól
függően a diák valamilyen értékelést kapjon. A konzultáció során így nagy hangsúlyt
kell arra fektetni – és ehhez a változatos kérdéstípusok jelentősen hozzá tudnak
járulni –, hogy a kérdések ne alakuljanak át kikérdezéssé, hanem maradjanak a
segítő kapcsolat keretei között.
A fentieket összegezve tehát, a pályaorientációs konzulens magatartása nem lehet
ítélkező. A tanácskérőt feltétel nélkül kell, hogy elfogadja, anélkül, hogy véleményt
nyilvánítana róla. Erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy megértse a
hozzá fordulót, valamint törekednie kell az objektivitásra, hogy kezében tartsa
érzelmeinek ellenőrzését az egész konzultációs folyamat során.
Ebben sokat tudnak segíteni a vokális és non-verbális kommunikációs csatornák
elemei (ld. 2. modul), mint például a nyugodt hangszín, szemkontaktus felvétele és
tartása, figyelő magatartás, érdeklődő arckifejezés és bátorító mosoly, a
testbeszéddel összhangban lévő verbális kommunikáció.
A tanácskérő mondatainak szerkesztése tükrözheti azt, ahogyan a problémájához
közeledik, rámutathat aktuális érzelmi állapotára, helyzetének megítélésére. Sokszor
mindez többet árul el a probléma belső lényegéről, mint a szóbeli közlés. Az a
szókészlet, amellyel megfogalmazzuk helyzetünket, gondolatainkat, utalhat arra,
hogyan fogjuk fel az eseményeket.
A 4. dián példákat olvashat az előzőleg bemutatott kérdéstípusok közül a teljesség
igénye nélkül.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
72
A visszajelzés definíciója (5. dia) magában hordozza, hogy a visszajelzés lehet
negatív és lehet pozitív is, valamint azt is, hogy egyértelműen a másik fél valamilyen
típusú megnyilvánulására vonatkozik.
A visszajelzés célja (6. dia) – a korábban tárgyalt Johari ablak alapján –, hogy a
visszajelzést kapó csökkenthesse a vak területét (vakfoltját), és ezzel növelje
önismeretét. Ha megtudja, mások miként látják őt, tudatosíthatja, hogy magatartását
hogyan értelmezik mások (ez a visszajelzés múlt orientációja), illetve, lehetőséget ad
a tudatosság növelésére, az alkalmazkodásra, a fejlődésre, a korábbi
viselkedésformák megerősítésére, megváltoztatására (ez pedig a jövő orientációja).
Éppen ezért szoktak visszajelzést alkalmazni pl. teljesítményértékelés esetén is.
A visszajelzésnek is számtalan formája van (7. dia). A cél az, hogy a visszajelzés
személyre szabottan és megfelelő módon történjen, vagyis az adott formák közötti
választást ne csak a visszajelzést adó szándéka határozza meg, hanem az is, hogy
a visszajelzést kapó személye és igénye mit kíván meg.
A verbális visszajelzés kizárólag személyesen történjen, amelyen belül szerepet
kaphat a hangsúly, intonáció, melyek már módosíthatják a visszajelzést a fogadó
számára. A non-verbális visszajelzés körébe tartozik a mimika és esetleg egy-
egy érintés.
A pozitív visszajelzés elismeri a másik egyes magatartásformáit, míg a negatív
helyteleníti azokat. Mindkét visszajelzés segítheti a fogadó fél fejlődését, ha
megfelelő formában történik a visszajelzés adása és befogadása.
Feltételes visszajelzésnek nevezzük, ha világos a fogadó fél számára, hogy miért
kapja a visszajelzést. („Jó ötleteid vannak, ügyes vagy!” stb.), míg feltétlen
visszajelzésről akkor beszélünk, ha nem tudjuk, nincs bővebben kifejtve, vagy
utalva arra, hogy miért kapjuk. („Örülök, hogy itt dolgozol!”)
A formális visszajelzés konkrét eseményhez köthető, valamilyen eredménytől
függ, amely előre tervezett és kiszámítható. Előre jelezzük a másik fél számára,
hogy szeretnénk visszajelzést adni, vagy tudja, hogy adott időpontban értékelni
fogjuk tevékenységét. A spontán visszajelzés általában erősebb hatású,
őszintébb, belülről jön, és előre nem kiszámítható (ilyen például az elismerő
fejbólintás).
Egyértelmű egy visszajelzés, ha annak egyes részei összhangban állnak
egymással, illetve a korábbi visszajelzésekkel, és erősítik egymást. Kétértelművé
válhat a visszajelzés, ha az nehezen értelmezhető, félreérthető egy-egy rossz
hangsúlytól. A tartalom egyes részei között ellentmondások vannak, vagy akár a
túl gyakori pozitív visszajelzés is, a mechanikus ismételgetés miatt visszatetszést
válthat ki.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
73
Konstruktív visszajelzésről akkor beszélhetünk, ha megfelelő időben és
szituációban adunk visszajelzést úgy, hogy a másik kész annak befogadására.
Ez hozzájárulhat az együttműködés erősítéséhez, és a befogadó fél önmagára
irányuló fejlesztési szándékára is pozitív hatással lehet. Destruktív a visszajelzés
(negatív kritikává válik), ha a másikból haragot, ellenállást, ellentámadást vált ki.
Ennek oka lehet a rossz időzítés, rossz fogalmazás is.
A visszajelzés sikeressége – sajnos – mindig a visszajelzést követően derül ki.
Utólag lehet értékelni, hogy konstruktívan vagy destruktívan sikerült visszajelzést
adnunk. Ez az egyik oka annak, hogy nem szeretünk visszajelzést adni (8. dia), de
az is ellene szól, hogy nem szeretnénk megbántani a másikat, vagy éppen nem
szoktunk hozzá a dicséret adásához, sőt, fogadásához sem.
A pozitív visszajelzést kellemesen éli meg, aki kapja, hiszen a közeledés szándékát
jelezheti, örömöt okoz, valamint segíti a kölcsönös megegyezést és a hatékonyabb
jövőbeni együttműködést.
A negatív visszajelzés bár kellemetlen a fogadó fél számára, ugyanakkor a
zavarokat, félreértéseket és eltérő nézeteket felfedi, lehetővé téve ezzel az együttes
feldolgozást és változtatást.
Előfordulhat, hogy a visszajelzés kibocsátója és fogadója nem azonos módon
értelmezi a visszajelzést. Az egyik pozitívnak szánja, a másik pedig ugyanazt
negatívnak kódolja, azaz a szándék nem éri el a célját. Példa lehet erre, amikor pl.
azt közli a főnök a beosztottal, hogy „De jól megcsináltad ezt a feladatot!”, a
beosztott pedig megsértődik, mert úgy értelmezi, hogy a főnök általában nem
elégedett a teljesítményével, mivel csak erre a feladatra adott pozitív visszajelzést,
vagy egy rossz hangsúlyozásnak köszönhetően, akár iróniaként is hangozhat.
A visszajelzés sikerességét (9. dia) biztosíthatjuk, valószínűségét növelhetjük,
néhány alapszabály betartásával. Úgy tud ugyanis egy visszajelzés hatékony lenni,
ha a másik fél nyitott a visszajelzésre, meghallja és meghallgatja azt. Nem
támadásnak éli meg, egyértelmű számára, hogy a visszajelző célja a fejlesztés,
legyen szó teljesítményről, együttműködésről vagy kapcsolatról.
A visszajelzés az értékelt tevékenységet követően a lehető leghamarabb
történjen, hogy ne alakuljon ki vita arról, ki hogyan emlékszik vissza. Így a
beszélgetés arról szólhat, ami a valós célja.
Kizárólag az adott tevékenységről mondjon véleményt (mit tett), sosem a
másik személyéről (ő milyen). A tevékenységet ugyanis könnyebb
megváltoztatni, mint a személyiséget.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
74
Konkrét eseményt fogalmazzon meg, ne általánosítson, hiszen így
elkerülhető, hogy védekezést váltson ki a másikból („de olyan is volt, hogy…”
típusú mondatok mentén). Ha tárgyilagosan elmondja a történteket („ez és ez
történt”), azzal nem tud a másik vitatkozni.
Saját nevünkben, egyes szám első személyben (én-üzenet) beszéljünk,
miközben visszajelzést adunk. Ha csak a saját megfigyelésinket,
benyomásainkat közöljük, azt könnyebben fogadja az érintett személy.
Elegendő, de ne túl sok információt nyújtson a visszajelzés. Egyszerre
lehetőleg egy, maximum két dologról adjunk visszajelzést, különben
ellenállást vált ki a fogadóból, mivel túl sok mindenben várunk el tőle
változást. Fontos, hogy ne a személye elleni támadásnak értékelje.
Lényeges, hogy a visszajelzést fogadó is megérthesse, hogy amennyiben a
jövőben másképp cselekszik, az számára milyen előnyöket jelenthet.
A belátást az segítheti, ha az kerül felszínre, hogy az adott cselekedet mit
okozott a visszajelző félnek, milyen érzéseket váltott ki belőle. Ezzel ugyanis
a visszajelzés fogadója nem tud vitatkozni, nagy valószínűséggel belátja
viselkedésének következményeit, és így igyekszik megoldást találni a jövőre
vonatkozóan.
Céljától függően a visszajelzésnek négy egyszerű módját lehet megkülönböztetni:
1. Csak pozitív („angyal”): a másik önbizalmának növelésére.
2. Csak negatív („csizma”): a másik magatartásának alakítására. Óvatosan kell
ezzel bánni, mert – sajnos – gyakrabban alkalmazzuk, mint kellene.
3. Pozitív – fejlesztendő - pozitív („szendvics”): az első pozitív visszajelzések
megerősítik a fogadót és így nyitottá válik a fejlesztendő területek befogadására.
A záró pozitívumok megerősítik őt, és kedvet csinálnak a megfogalmazott
fejlesztendők végrehajtására. A két pozitív visszajelzés között
megfogalmazhatunk egy fejlesztendő területet, amit így nyitottan hallgat a fogadó.
Ez a legáltalánosabban alkalmazható megoldás.
4. Pozitív és alternatívák a fejlesztendő területre („út”): a befogadást segítő
pozitívum után alternatív megoldások kerülnek megfogalmazásra a fejlesztendő
területekre a visszajelző részéről. Az alternatívák közötti választást meg kell
hagyni a fogadó félnek – ha ő választ, szívesebben is fogja megtenni a
kiválasztott megoldást.
Pályaorientációs konzulensként a visszajelzések alkalmazása komoly támogatást
nyújthat a konzulens számára, hiszen, ha kialakult egy barátságos, bizalmi légkör, a
tanácskérő könnyebben fogadja el a konzulens által megfogalmazott lehetőségeket.
Éppen ezért rendkívül fontos mindig átgondolni a visszajelzés módját (tartalom és
forma), és a hatékony, sikeres és konstruktív visszajelzések adására kell törekedni.
A pályaorientációs konzultációk esetében, a visszajelzések jellemzően a jövőre
irányulnak, fejlesztő céllal.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
75
3.2.3 Kérdezés és visszajelzés a pályaorientációs konzultáció során
Gyakorlat: Mit lehet rólad tudni?
Az előzőekben elkészült konzultációs tervek feldolgozása, kiscsoportban, a kérdezés
és a visszajelzés technikára összpontosítva, majd „akvárium” gyakorlat.
Cél – A gyakorlat célja a kérdezés és visszajelzés technikák
pályaorientációs helyzetre történő adaptációja.
Kiscsoportos foglalkozás keretén belül, az előzőekben kidolgozott konzultációs
tervet fogják megjeleníteni a csoportos akváriumgyakorlatban. Feladatuk, hogy az
egyes találkozások legfontosabb párbeszédeit jelenítsék meg (természetesen
lerövidítve), benne megmutatva:
miként jutnak el a célig?
ki mit mond: a konzulens mit és hogyan kérdez, mit és hogyan jelez vissza,
a tanácskérő pedig miként válaszol? Tartsák szem előtt a korábban
elsajátított ismereteket a tanácskérőről!
írják meg az egyes találkozók párbeszédeit lépésről lépésre − közben
tudatosítva, hogy milyen módon kérdeznek, illetve jeleznek vissza!
Legfontosabb megállapítások:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
76
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
3.3 Modulzáró értékelés A 3. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön
aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel.
A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése.
A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény
eléri, illetve meghaladja a 60%-ot.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
77
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
78
4. modul
Pályaismeret jelentősége a
pályaorientációban
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
79
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
80
4.1 Adatbázisok és szűrési ismérvek a
képzés- és foglalkozás-bemutató
anyagokban A képzésekkel és foglalkozással kapcsolatos adatbázisok, tájékoztató anyagok
jelentősen hozzájárulnak a sikeres pályaorientációhoz azáltal, hogy rendszerezve
tartalmaznak információkat. A pályaorientációs konzulens feladata, hogy segítse a
tanácskérőt szűrési ismérvek mentén megfelelő információ szolgáltatásával („halat
ad”), s hogy megismerteti vele a releváns adatbázisokat. A konzulens megtanítja a
tanácskérőt eligazodni az adatbázisokban, ezzel az öntájékozódásához ad
segítséget („megtanítja halászni”).
Az almodul során lehetőségük van foglalkozásgyűjteményeket megismerni, és
azokon belül adott ismérvek alapján szűrni. A megszerzett tudás nagycsoportban
megosztásra kerül, így a csoporton belüli tanulás még hatékonyabbá válik.
Az Adatbázisok és szűrési ismérvek a képzés- és foglalkozás-bemutató anyagokban
című almodul/tanegység célja tehát, hogy a tanácskérő személyiségét és igényeit
figyelembe véve felismerjék azokat a helyzeteket, amikor segítségükre lehetnek a
pályaismeret támogatására szolgáló adatbázisok. További cél, hogy képesek
legyenek megfelelően alkalmazni ezeket a pályaismeret támogatására szolgáló
adatbázisokat különböző pályaorientációs helyzetekben, illetve felhasználják és
alkalmazzák az információforrásokat, kiszűrve azokból a releváns információkat.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
81
Gyakorlat: Találd meg!
A résztvevők 4 fős kiscsoportokban dolgoznak a tréner által kiadott
foglalkozásgyűjteményekkel. A gyakorlat segítségével elsajátítják, honnan és hogyan
tudnak információt gyűjteni foglalkozásokról. A gyakorlat segítségével növelik
pályaismeretüket, valamint képesek lesznek adatbázisokat kezelni.
Cél – A gyakorlat célja, szűrési ismérvek mentén releváns
információk kiválasztása a foglalkozás-bemutató anyagokból.
Négy fős csoportokban megismerkednek a foglalkozás-bemutató anyagokkal, és
gyakorolják az adott szűrési ismérvek mentén történő keresést. A pályaorientáció
egyik pillére a pályaismeret. Annak érdekében, hogy sikeresen el tudják igazítani a
tanácskérőt a foglalkozások világában, elengedhetetlen, hogy Önök, mint leendő
pályaorientációs konzulensek, átlássák a rendszert, eligazodjanak benne, és minél
több foglalkozást ismerjenek.
Feladatlap:
1. feladat
Kérjük, keresse meg, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben
megtalálható szakmák közül melyek esetében kell jó eredményt elérni
matematikából és fizikából a szakma sikeres elsajátításához!
Válasz(ok):
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
2. feladat
A foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben megtalálható szakmák közül,
kérjük, válassza ki, mely szakma (szakmák) esetében lényeges a
felelősségtudat, és az együttműködés személyes tulajdonságok megléte!
Válasz(ok):
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
82
3. feladat
Kérjük, gyűjtse össze, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben
megtalálható szakmák közül, melyek esetében kerülhet jellemzően
kapcsolatba az adott szakmában dolgozó személy hatóságokkal,
hivatalokkal, hivatali szervekkel!
Válasz(ok):
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
.................................................................................................................................
......................................................................................................................................
.................................................................................................................................
4. feladat
Kérjük, gyűjtse össze, a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben
megtalálható szakmák közül azokat, melyek esetében jellemző, hogy részben ülő
munkát végez a szakma képviselője!
Válasz(ok):
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
......................................................................................................................................
..................................................................................................................................
5. feladat
Kérjük, gyűjtse össze, hogy a foglalkozás-bemutató mappa-gyűjteményben
megtalálható szakmáknál pályamódosítás esetén, milyen más foglalkozási
területre könnyű váltani!
Válasz(ok):
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
83
4.2 Pályaismeret és kommunikáció Annak érdekében, hogy a pályaorientációs konzulens hitelesen tudjon a pályákról
beszélni, alapos pályaismeretre van szüksége, valamint arra, hogy ezeket az
ismereteket tudatosan kommunikálja.
A Pályaismeret és kommunikáció című tanegység, egy pályaismeretet bővítő
gyakorlattal kezdődik, mely a témára való ráhangolódást segíti. Az ezt követő feladat
a hiteles pályaismeretet és annak kommunikációját alapozza meg.
A tanegység célja, hogy pályaorientációs konzulensként Ön képes legyen a
tanácskérő személyiségét figyelembe véve, objektív iránymutatásra, és a szakmák
hiteles bemutatására.
4.2.1 Bevezetés a Pályaismeret és kommunikáció című almodulba
Gyakorlat: Ország-város játék, foglalkozásokkal
Az ismert „ország – város – fiú – lány” játék pályaorientációra alakított változata
mentén gyűjtsenek a pályaorientációhoz kapcsolódó szavakat, kifejezéseket.
Cél – A gyakorlat célja a témakör előzetes ismereteinek feltérképezése, a
témára való ráhangolódás.
4.2.2 Hiteles pályaismeret
Gyakorlat: Hitelesen a pályákról
Előzetes kiscsoportos felkészülést követően „akvárium” gyakorlatban mutatják be,
hogy a tanácskérő élethelyzetének ismeretében, miként lehet egy-egy foglalkozást
bemutatni, a kapcsolódó ismeretet bővíteni.
Cél – A gyakorlat célja a h iteles pályaismeret, és a pályaismeret
kommunikációjának adaptációja, gyakorlása.
A kiscsoportok kapnak egy adott foglalkozást, illetve egy tanácskérői helyzetleírást.
Feladatuk átgondolni, és megbeszélni, hogy milyen pályaismereti információ lehet
leginkább segítségére a tanácskérőnek, illetve, hogyan érdemes ezt kommunikálni.
Információt a kiosztott foglalkozásgyűjteményből nyerhetnek. Forgatókönyv
elkészítése után, a nagycsoport előtt bemutatják elképzeléseiket.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
84
Feladatlapok:
Tanácskérői helyzetleírások feladatlap
Tanácskérő 1.
Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Páltól, amelyben bemutatkozott
(17 éves, egy vidéki gimnázium jó tanulója, kiváló a reáltantárgyakból és a
gimnázium természetjáró szakkörének aktív tagja), és megírta, hogy kitöltött a
Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző kérdőíveket, amelynek
eredményeképpen többek között a „Táj és kertépítő mérnök” foglalkozás ajánlott
neki. Személyes konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek
erről a foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív
eredményeként a legmagasabb pontszámot az Elemző érdeklődési irány kapta!
Tanácskérő 2.
Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Magditól, amelyben azt írta, hogy
34 éves és pályakorrekciós igénye miatt fordult Önhöz, mivel korábbi – boltvezetői –
munkakörét megunta, úgy érzi, nem jelent már számára kihívást. Hajlandó visszaülni
az iskolapadba, hogy izgalmasabbak, változatosabbak legyenek a mindennapjai).
Megosztotta Önnel, hogy kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző
kérdőíveket, amelynek eredményeképpen többek között a „Vállalkozások
szervezője, ügyintézője” foglalkozás ajánlott neki. Személyes konzultációs alkalmat
kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a foglalkozásról. Azt is megtudta
róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a legmagasabb pontszámot a
Szervező és a Megvalósító érdeklődési irány kapta!
Tanácskérő 3.
Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Marától, amelyben megtudta róla,
hogy 27 éves, és most érettségizett le estin. Ez sikerélmény a számára, szívesen
tanulna tovább. Nővérének három gyerekét nagyon szereti, sokat vigyáz rájuk, így
tud segíteni a szülőknek. Beszámolt arról is, hogy kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs
Portálon különböző kérdőíveket, amelynek eredményeképpen többek között a
„Látszerész és fotócikk-kereskedő” foglalkozás ajánlott neki. Személyes
konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a
foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a
legmagasabb pontszámot a Közösségi érdeklődési irány kapta!
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
85
Tanácskérő 4.
Pályaorientációs konzulensként kapott egy e-mail-t Ferenctől, amelyben írt
magáról:49 éves és jelenleg ápolóként dolgozik. Nagyon szereti az idősebb
betegeket, hamar megtalálja velük a hangot, annyira, hogy egy ideje megfogalmazta:
szeretne a házi beteggondozásban dolgozni, idős embereket segíteni. Egy volt
betege szeretné elcsábítani a magán házi gondozói szolgálatába munkatársnak,
annyira elégedett volt ápolói tevékenységével. Szívesen alkalmazná őt házi gondozói
(szociális gondozó és ápoló) munkakörben, ami ráadásul kötetlenebb munkaidőt és
magasabb keresetet is jelentene Ferencnek. Ferenc beszámolt Önnek arról, hogy
kitöltött a Nemzeti Pályaorientációs Portálon különböző kérdőíveket, amelynek
eredményeképpen többek között a „Házi gondozói” foglalkozás ajánlott neki.
Személyes konzultációs alkalmat kért, abból a célból, hogy beszélgessenek erről a
foglalkozásról. Azt is megtudta róla, hogy az Érdeklődés kérdőív eredményeként a
legmagasabb pontszámot a Közösségi érdeklődési irány kapta!
A bemutatással kapcsolatos forgatókönyvhöz kapcsolódó jegyzetek:
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
Megfigyelési, megbeszélési szempontok:
Milyen volt a pályaismeret kommunikációja? (Pozitívumok, gyengeségek)
Milyen kommunikációs eszközökkel igazította a tanácskérő igényeihez és
élethelyzetéhez a pályainformációkat a konzulens?
Mi adta a konzulens hitelességét?
Tapasztalt-e a konzulens kommunikációjában inkongruens elemeket?
Mit tenne másként, mivel egészítené ki a konzulens pályaismereti
kommunikációját?
Megállapítások:
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
86
4.3 Ellenállás- és konfliktuskezelés Az adatbázisokban történő szűrés eredményei, információi olyan dilemmákat
okozhatnak, melyekből akár konfliktusok is adódhatnak (tanácskérő belső
konfliktusai, tanácskérő és környezete közötti konfliktusok, néha pedig a tanácskérő
és a konzulens között is, pl. csoportos foglalkozás esetén felbukkanó ellenállásként).
Ez a tanegység eszközrendszert ad ahhoz, hogy a konzulens miként tudja feloldani
ezeket a konfliktusokat.
Gyakorlat: Komplex esetek ellenállás- és konfliktuskezelésre
Szerepjátékokon keresztül tapasztalhatják meg és gyakorolhatják a pályaorientációs
helyzetekben esetlegesen felmerülő ellenállásokat és konfliktusokat, illetve az azok
feloldását szolgáló technikákat.
Cél – A gyakorlat célja az ellenállás- és konfliktuskezelési
technikák pályaorientációs helyzetre történő adaptációja.
A tréneri előadás után alkossanak négyfős kiscsoportokat. Minden csoportban 4
szereplő van: egy diák, egy konzulens, egy szülő és egy megfigyelő. Mindegyik
szereplő a szereplapja alapján gondolja át célját, helyezkedjen a kapott szerepébe, a
megfigyelő pedig a megfigyelési szempontokat tanulmányozza át.
A szereplapokat a tréner biztosítja.
Megállapítások:
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
..................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
87
Ellenállás- és konfliktuskezelés összefoglalás
1. dia
Jegyzeteim
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
2. dia
Jegyzeteim
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
3. dia
Konfliktuskezelési stratégiák
Alkalmazkodó Problémamegoldó
Elkerülő Versengő
Kompromisszumkereső
Bakacsi, 1998.
E
g
y
ü
t
t
m
ű
k
ö
d
é
s
+
-
- +
Ö n é r v é n y e s í t é s
Jegyzeteim
.
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
88
Az élet minden területén adódhatnak konfliktushelyzetek, például a munkahelyen,
iskolában, családi, baráti, szomszédsági kapcsolatokban, amikor különböző érdekek,
értékek, vélemények, meggyőződések, elvek, vágyak, érzelmek ütköznek.
A konfliktus a latin confligo szóból ered jelentése: fegyveresen összecsap,
megütközik, perlekedik. A mindennapi szóhasználatban az egyének vagy társadalmi
csoportok közötti összeütközés szinonimájaként is használjuk.
Az ember jellemzően az állandóságot, a megszokott dolgokat kedveli, a legtöbb
esetben az ember számára a harmónia pozitív értéket hordoz, és a fennálló helyzet
megtartására törekszik. A konfliktus általában negatív értéket, valamilyen helyzetnek
a változását jelenti. Önmagában már a változás is lehet a konfliktus forrása.
Morton Deutch7 a konfliktus negatív és pozitív aspektusait vizsgálta, véleménye
szerint a konfliktusokat a fejlődés lehetőségeként érdemes felfogni. Kétféle típust
különböztet meg: a konstruktívat és a destruktívat. Konstruktív konfliktusban a
résztvevők győztesnek élik meg magukat, amely az elégedettség érzését
eredményezi a felekben, ezzel ellentétben, a destruktív konfliktust a résztvevők
veszteségként, kudarcként élik meg.
Konfliktusok szintjei:
- intraperszonális szint (saját gondolatainkon belül keletkeznek),
- interperszonális szint (személyközi – egyének közötti – konfliktusok), lehet
egymás számára ismeretlen emberek között is konfliktus.
A konfliktusnak – bár a legtöbb esetben stresszes, kellemetlen állapot – számos
előnye lehet:
- fejlődhet általa a kreativitás;
- előmozdíthatja az egyén belső konfliktusainak sikeres megoldását;
- tanulási folyamatnak tekinthető, mely révén az egyén jobban meg tudja
fogalmazni a problémás helyzeteket, feldolgozza azokat, és jó esetben sikeres
megoldási alternatívákat dolgozhat ki, melyet adaptálni, vagy újratervezni tud
a későbbiekben;
- személyiségfejlesztő hatású.
Az egyének, az egyes csoporttagok, vagy a teljes csoport, beleütközhetnek az
egyének, a csoporttagok, illetve az egész csoport ellenállási megnyilvánulásaiba
(1 dia), amely a fejlődést gátolhatja. Az ellenállásnak a következő formái,
megnyilvánulásai különböztethetők meg8:
Hallgatás: a tagok kollektív ellenállásának jelzése. A hallgatással növekszik a
csoport feszültsége. Ezt a csoport vezetőjének nem szerencsés megtörnie,
csak azért, hogy „haladjunk”, hiszen ezzel elsősorban saját feszültségét
csökkentené. A csend „hatalmát” a csoportvezető kihasználhatja más célokra
.
7 Csepeli György: Szociálpszichológia, Osiris, Bp., 2006
8 Rudas János: Delfi örökösei, Lélekben otthon kiadó, 2007. (76-78.old)
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
89
Intellektualizálás: a csoport egésze, vagy egyes tagjai intellektuális kérdéseket
vitat meg, ahelyett, hogy a konkrét személyes vagy személyek közötti
problémákról beszélne.
Általánosító távolítás: a személyes és jelen idejű témákat a csoport általános
síkra tereli, felismerhető az általános alany használatáról (az ember) az egyes
szám és első illetve második személy kerüléséről.
Áttolás: a csoport a feszültséget nem közvetlen formában kezeli, hanem
indulatait más témába tolja át (pl.: a munkahelyi vezetőket szidja a
csoportvezető helyett).
Verbális agresszió: a körülmények, a vezető, a módszer, a gyakorlatok
erőszakos – sok esetben kollektív – bírálata.
Függőség a csoportvezetőtől: a csoport mindent (témát, irányítást, értékelést)
a vezetőtől vár, így akadályozza a csoportdinamikát, és nem ad lehetőséget
önmagának és kapcsolatainak megismerésére.
Mentegetőzés: konfliktusok esetén a csoporttagok egymást veszik
védelmükbe.
Bűnbakképzés: projekciós és indulat-áttételi mechanizmus, azaz a tagok saját
belső feszültségeiket másokra, a csoportvezetőre vetítik ki, ruházzák át.
Alcsoport-képződés: ketten vagy többen kinyilvánítják a többiektől való
különállásukat, érzelmi szövetséget alkotnak.
Viccelődés: a csoportos bohóckodás feszültségoldó, ugyanakkor gátja lehet a
tanulási célkitűzések teljesítésének, megakadályozva a témában való
elmélyülést.
Technikai ellenállás: a csoportmunka tárgyával szembeni ellenállás technikai
témákra tevődik át (pl.: késés, hiányzás, kimaradás, időhúzás).
Pályaorientációs konzulensként fontos felismerni az ellenállást. Amíg a tanácskérő
ellenáll, nem tud a konzultációs folyamat továbbhaladni. Csoportos helyzetekben
különösen igaz, hogy ameddig ellenállás van a csoportban, a tagok nem fogják elérni
a csoportcélokat, és/vagy a normákat, szabályokat nem fogják követni – az pedig a
konzultációs folyamat ellenében hat.
Iskolai környezetben is rendkívül fontos figyelni az ellenállásra, amely kialakulhat
pályaorientációs helyzetben is: pl. a diákok tartanak attól, hogy beszéljenek
magukról, céljaikról az osztályfőnöknek vagy más tanárnak, akik addig elsősorban a
tanulmányok, illetve eredményeik mentén ismerték meg őket. Ily módon a helyzet (pl.
egy elérő osztályfőnöki óra) feszültséget okozhat. Ennek a kezelésére a pedagógus
előre felkészülhet, illetve felkészítheti az osztályt már előzetesen a szokatlan
helyzetre.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
90
Az ellenállás a változás, fejlődés (csoportfejlődés) természetes része. Ez azonban
nem jelenti azt, hogy hallgatni kell róla, vagy mindvégig vele élni. Amennyiben úgy
dönt a pályaorientációs konzulens, hogy szükséges az ellenállást kezelni (2. dia)
annak szintjéből, jellegéből fakadóan, el kell dönteni, hogyan teszi azt. Egyéni
konzultáció során egyértelmű annak felszínre hozatala. Csoportos konzultáció
esetében arról kell döntést hozni, – megfontolva, hogy hány résztvevőt érint és
milyen típusú ellenállásról van szó – hogy egyénileg, vagy a csoport előtt jelez
vissza, oldja fel azt.
Ajánlatos, hogy a konzulens elfogadást, toleranciát, a személyiség tiszteletben
tartását és az ellenállás tudomásulvételét közvetítse az egyén illetve a csoporttagok
számára. Az ellenállás jelenléte nem baj, sőt azt jelenti, hogy a csoport
megérintődött, hogy fontos folyamatok indultak el, melyekre időről-időre valamilyen
ellenállással válaszolnak.
Ezzel párhuzamosan segítő módon kell közreműködnie a védekező
megnyilvánulások tudatosításában és értelmezésében. Az ellenállás kezelésének két
útja van: a direkt, transzparens kimondás, és az ellenállás megbeszélésének
felkínálása, illetve az indirekt, paradox technikák, a kizökkentés. A tapasztalatok
szerint nem mindig sikerül direkt módon kezelni az ellenállást, vagyis direkt
megbeszélés útján feldolgozni azt. Ilyenkor segíthet egy-egy olyan gyakorlat
beiktatása, ami kizökkenti a csoportot, és az ellenállás csökken. Ez olyan
tapasztalatszerzés, ami kognitív és érzelmi szinten is segítheti a feldolgozást,
mintegy hidat teremtve az ellenállás megnyilvánulása és annak
megértése/feldolgozása közé.
Konfliktust akkor él meg az egyén, ha valamit, ami számára fontos, veszélyeztetve
érez. Konfliktushelyzetekben egy személy viselkedése két alapvető dimenzió mentén
írható le (3. dia):
önérvényesítés: amikor az egyén saját szempontjait veszi figyelembe, saját
szándékainak érvényesítésére törekszik, valamint
együttműködés: amikor az egyén a másik fél szempontjait is figyelembe veszi,
törekszik a másik szándékainak érvényesítésülését is elősegíteni.
A viselkedésnek ez a két alapvető dimenziója felhasználható arra, hogy az egyik
legismertebb és legtöbbet használt modell, a Thomas-Kilmann elméleti modell
alapján, a konfliktusok kezelésének öt stratégiáját bemutassuk.
1. A versengő – önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén saját szándékait
érvényesíti a másik személy rovására. Ez hatalomorientált eljárás: a személy
bármely befolyásolási módot latba vet, ami megfelelőnek tűnik ahhoz, hogy
nyerő helyzetbe jusson – meggyőző képességét, rangját, gazdasági szankcióit
stb. A versengés jelentheti a „saját igazáért való kiállást”, a helyesnek vélt
álláspont védelmét, vagy egyszerűen a győzelemre való törekvést.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
91
2. Az elkerülő – nem önérvényesítő és nem együttműködő. Az egyén nem követi
közvetlenül sem a saját szándékát, sem a másik személy szándékát. Az
elkerülés megnyilvánulhat diplomatikus kitérés formájában, egy kérdés
kedvezőbb időpontra való halasztásában, vagy egyszerűen visszahúzódásban
egy fenyegető helyzetből.
3. Az alkalmazkodó – együttműködő és nem önérvényesítő. A versengés
ellentéte. Az egyén lemond saját szándékairól, hogy a másik szándékai
érvényesülhessenek. Bizonyos szintű önfeláldozás, önfeladás van ebben az
eljárásban. Az alkalmazkodás öltheti az önzetlen nagyvonalúság vagy
jótékonyság formáját, lehet a másoknak való kényszerű engedelmeskedés,
vagy lehet a másik szempontjainak elfogadása.
4. A problémamegoldó – egyszerre önérvényesítő és együttműködő – az
elkerülés ellentéte. Magában rejti azt a törekvést, hogy együtt dolgozva a
másik személlyel létrejöjjön egy olyan megoldás, mely megfelel mindkét fél
szándékainak. Ehhez mindkét félnek bele kell ásnia magát az adott
problémába azzal a céllal, hogy megtalálják a két fél alapvető érdekeltségét, s
találjanak egy olyan alternatívát, mely mindkét érdekskálának megfelel. A
problémamegoldás lehet például egy nézetkülönbség mélyebb feltárása,
melynek útja az egymás megértéséből való tanulás. Jelentheti a valamilyen
feltétel megteremtésére való szövetkezést, melynek hiánya az erőforrásokért
való versengésre késztetné, illetve lehet konfrontáció és törekvés egy
személyközi probléma kreatív megoldására.
5. A kompromisszumkereső - átmenet az önérvényesítés és az együttműködés
között. A cél valamilyen kivitelezhető és kölcsönösen elfogadható megoldás
megtalálása, amely részlegesen kielégíti mind a két felet. A kompromisszum
középúton helyezkedik el a versengés és az alkalmazkodás között. A
kompromisszumkereső többről mond le, mint a versengő, de kevesebbről,
mint az alkalmazkodó. Közvetlenebbül ragadja meg a kérdést, mint az
elkerülő, de nem tárja fel olyan mélységig, mint a problémamegoldó. A
kompromisszum-keresés „félúton való találkozást”, kölcsönös engedményeket
vagy egy gyors áthidaló megoldás keresését jelenti.
Fontos hangsúlyozni, hogy az egyén konfliktuskezelési stratégiáját ideális esetben az
adott helyzet függvényében választja ki. Ebből következően nem lehet jó vagy rossz
kategóriákba sorolni a fentebb tárgyalt stratégiákat, hiszen mindegyiknek van/lehet
létjogosultsága. Sokkal inkább azt szükséges megvizsgálni, hogy vajon az egyén
képes-e a stratégiáit a helyzethez igazodóan megfelelően váltogatni (kiválasztani és
alkalmazni), vagy az adott helyzettől függetlenül, csupán egy (maximum két)
egymáshoz alapvetően hasonlító konfliktuskezelési stratégiát alkalmaz.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
92
Pályaorientációs konzulensek számára ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a
konzultációk során találkozhatnak konfliktusokkal, legyen az a tanácskérő belső
konfliktusa, a tanácskérő által tapasztalt konfliktus (pl. szülővel, főnökkel), vagy
esetleg a tanácskérő és a konzulens között fellépő nézetkülönbség.
A konzulens támogató, segítő hozzáállása a problémamegoldó vagy a
kompromisszum-kereső stratégiát kívánja meg. Ez azt jelenti, hogy érdemes a
konfliktus mögött meghúzódó gondolatokat, érzéseket, érdekeket feltárni, illetve
feltárását elősegíteni (sokat segíthet a korábbról megismert aktív figyelem,
kérdezéstechnikák). Ha lehet, olyan megoldást érdemes javasolni, amely minden
félnek megfelel. Ha ez nem lehetséges, azt kell tisztázni a felekkel, hogy miben
hajlandóak „engedni”, miről hajlandóak lemondani a megoldás elérése érdekében.
Amikor ezt meg tudják fogalmazni, el lehet indulni a kompromisszumos megoldás
irányába. Abban az esetben, ha a konzulens olyan tanácskérővel találkozik, aki az
adott helyzetnek nem megfelelő, és általában is a versengő stratégiát folytatja,
érdemes megmutatni neki, hogy ezzel a stratégiával mi mindent „veszíthet”, és
belátásra bírni, hogy jobban vegye figyelembe a másik fél érdekeit. Ezzel ellentétes
módon, a szinte minden helyzetben alkalmazkodó stratégiát követő tanácskérőt arra
kell rávezetni, hogy a saját nézőpontjának feladásával mit „veszíthet”, és e mentén
bíztatni őt egy magasabb szintű önérvényesítésre. Ha a konzulens azt éli meg, hogy
kompetenciáján túlmutat az adott konfliktus kezelése, úgy érdemes a tanácskérőt
továbbküldeni pályaorientációs tanácsadóhoz vagy szakpszichológushoz.
Különösen fontos a diákok és a szüleik esetleges konfliktusának kezelése. Néhány
tipikus eset:
alkalmazkodó diák: a szülőknek való megfelelési vágya miatt saját igényeit
elnyomja;
versengő diák: lázad a szülei ellen (pl. életkori sajátosság, korábbi rossz
tapasztalat stb. okán);
versengő szülő: saját vágyait akarja viszontlátni a gyerekében;
alkalmazkodó szülő: ráhagyja a gyerekére a választást (tájékozatlanság vagy
nemtörődömség okán).
Ezeket az eseteket a konzulensnek hamar fel kell ismernie és tudnia kell kezelni.
Természetesen a konfliktus felszínre hozatala alapesetben nem célja a
konzultációnak, ezért fontos a kommunikációs tartalom és stílus is, amelyet az
ellenállás és/vagy a konfliktus feloldásánál, esetleges elkerülésénél alkalmaz. Az
aktív hallgatás, és a különböző kérdezési technikák alkalmazása ilyen esetben sokat
segíthet.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
93
4.4 Modulzáró értékelés A 4. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön
aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel.
A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése.
A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény
eléri, illetve meghaladja a 60%-ot.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
94
5. modul
Munkaerő-piaci ismeretek jelentősége a
pályaorientációban
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
95
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
96
5.1 Öntájékozódási technikák és
önmenedzselés Az önismeret és a pályaismeret mellett a pályaorientáció további fontos pillére a
munkaerő-piaci ismeretek. A pályaorientációs konzulens feladata ebben az esetben
egyfelől a munkaerő-piaci információk biztosítása (pl. ld. előző modulban,
adatbázisokban történő keresés, szűrés) a tanácskérő számára, másfelől felkészíteni
a tanácskérőt a megmérettetésre, legyen szó munkaerő-piacra történő belépésről (pl.
pályakezdők), akár munkaerő-piacon belüli váltásról. (Fontos, hogy általános
iskolások esetén ezeknek az élethelyzeteknek a középiskolai felvételi feleltethető
meg).
Az almodul indító gyakorlata az emberi tulajdonságokra, kompetenciákra hívja fel a
figyelmet, amely fontos része a munkaerő-piacon történő elhelyezkedésnek és a
középiskolai felvételinek is. Ezt követően a csoport interaktív módon összegyűjti az
általuk ismert és/vagy használt öntájékozódási technikákat. A kulcsképességek
fogalmának mélyebb megismerése és adaptációja abban segíti a konzulenst, hogy
képes legyen álláshirdetés-figyelésre, illetve a majdani tanácskérők
kulcsképességeire fektessen hangsúlyt, amennyiben ő a munkaerő-piacon tovább
szeretne lépni.
Az Öntájékozódási technikák és önmenedzselés című tanegység célja tehát, hogy a
képzésben résztvevők elsajátítsák és alkalmazzák célcsoportokra, illetve helyzetekre
szabottan az álláskeresési technikákat, valamint öntájékozódási, önmenedzselési
technikákat.
5.1.1 Bevezetés az „Öntájékozódási technikák és önmenedzselés” című
almodulba
Gyakorlat: Hátamon a nevem
Kérdések formájában az önismeret bizonyos elemeinek (személyiségjegyek,
kompetenciák, magatartások, foglalkozás) megfogalmazása.
Cél – A gyakorlat célja a bemelegítés, hangulatteremtés,
kérdezéstechnika gyakorlása, kompetenciák, tulajdonságok,
foglalkozások témájáról való gondolkodás, az almodul témáira és
egymásra hangolódás segítése.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
97
5.1.2 Az öntájékozódási technikák és az önmenedzselés alapfogalmai
Gyakorlat: Te hogyan?
Tapasztalat-megosztás mentén gyűjthetik össze az önmenedzselési és
öntájékozódási technikákat és alkalmakat.
Cél – A gyakorlat célja az öntájékozódás és önmenedzselés
fogalmainak megismerése és adaptációja.
A pályaorientációs konzulensek egyik feladata, hogy a tanácskérőt (iskolából
munkába, ill. munkából munkába átmeneti helyzet esetében, valamint iskolából
iskolába is) támogassa a munkaerő-piacon való sikeres elhelyezkedésben, és a
sikeres felvételin is. Ehhez fel kell hívnia a tanácskérő figyelmét az öntájékozódás és
az önmenedzselés fontosságára, illetve támogatnia kell a tanácskérőt abban, hogy
minél sikeresebb legyen ezeken a területeken.
Segítő kérdések:
Hogyan került a mostani munkahelyére?
Honnan értesült arról, hogy van betöltetlen álláshely a mostani
munkahelyén?
Milyen felvételi folyamaton ment keresztül?
Milyen kompetenciáit kellett hangsúlyoznia – hogyan tette?
Mennyiben különbözött ez a korábbi elhelyezkedési
tapasztalataitól?
Családtagjai, barátai, ismerősei, akár más szakmában, hogyan
helyezkedtek el? Mi segített nekik? Milyen felvételi eljáráson
mentek keresztül? Honnan szereztek tudomást az adott állásról?
Legfontosabb megállapítások:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
98
Öntájékozódás és önmenedzselés összefoglalás
1. dia
Jegyzeteim
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
2. dia
Jegyzeteim
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
3. dia
Jegyzeteim
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
99
Öntájékozódás és önmenedzselés
A munkaerő-piacon való eligazodás talán legfontosabb eleme az öntájékozódás,
míg a sikeres helytállás kulcsa az önmenedzselés.
Az öntájékozódás (1. dia) azt jelenti, hogy az egyén önállóan jár utána
információknak releváns információforrásokat alkalmazva.
Napjaink legfontosabb információforrása az internet, legyen szó munkaerő-piaci
trendekről, adatbázisokról, álláshirdetésekről (pl. az állásportálokon) stb.
Természetesen továbbra is széles körben érhetőek el a nyomtatott sajtóban
(napilapok, gazdasági lapok, szaklapok) is álláshirdetések. Iskolások számára
további lehetőség a diákszervezeteknél, egyetemi álláskereső szervezeteknél
információt szerezni egy-egy területről, állásról vagy éppen általános munkaerő-piaci
helyzetről országosan, regionálisan vagy helyi viszonylatban. Ugyancsak bőséges és
hasznos információkhoz lehet jutni állásbörzéken, ha a fiatal körbejár, beszélget egy-
egy stand (cég, szervezet) képviselőjével, kitölt jelentkezési lapokat. Felnőttek
számára a munkaerő-közvetítők (akár állami, akár magán), és a munkaerő-
kölcsönzők is tudnak segítséget adni akár információ, akár állásajánlatok
tekintetében.
Az öntájékozódási technikákat csoportosítani lehet aszerint, hogy kiknek érdemes
használniuk. Ezek alapján:
1. Fiatalok, kezdő szakemberek, középszintű végzettségűek számára elsődleges
információforrást jelentenek az újsághirdetések, internetes hirdetések.
2. Beosztottak, középvezetők számára az újsághirdetéseken és adatbankokon
túl, a közvetlen felkutatás is releváns. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kiválasztási
tanácsadók – a náluk lévő adatbank alapján – telefonon felkeresik az illetőt, és
egy-egy álláslehetőség keretében kiválasztási folyamatra hívják az
álláskeresőt.
3. Felső- és középvezetők, speciális szakemberek esetében gyakran történik
meg, hogy a meglévő állásból elcsábítják, (akár fejvadász cég, akár ismerős
kezdeményezésére) ajánlás alapján. Esetükben is jellemző az adatbank,
amely a speciális kompetenciákat tartja számon, így speciális munkakörben
tudják, kit kell keresni.
A pedagógus kollégáknak is jó, ha ismerik ezeket a technikákat, ugyanakkor diákjaik
esetében továbbra is a legfontosabb tényező, hogy megtanítsák őket:
álláslehetőségekről tájékozódni, a különböző forrásokról való
informálással;
jó önéletrajzot és motivációs levelet írni, adott esetben portfóliót készíteni;
a felvételi beszélgetéseken történő jó kommunikációra, a korábban nem
tudatos elemek tudatosításával.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
100
Az önmenedzselés (2. dia) a menedzselés (irányítás) és az ön (magam) szavakból
áll. A menedzselés (irányítás) tartalmazza a motivációt, a tervezést, a célállítást, az
erőforrások felkutatását, a megvalósítást, az ellenőrzést, a szabályozást, stb. a
feladatnak megfelelően. Az „ön” szót két jelentésben használjuk: én, mint autonóm
szereplő és irányító (nem a külvilágból valaki), illetve mint az irányítás célpontja.
Jelenleg nincs homogén definíciója az önmenedzselésnek és az önmenedzselési
készségeknek. Inkább fókuszpontokról beszélhetünk:
• stratégiák a hatékony és sikeres tervezéshez és önszabályozáshoz;
• autonómia növelése;
• integrált ön-aktualizáció.
Ezek alapján az alábbi definíciót használhatjuk: Az önmenedzselési készségek olyan
készségek, melyek segítségével az egyén figyelmét az általa fontos célokra irányítja,
azok megvalósításáért, valamint a folyamat fenntartásáért erőforrásait mozgósítja.
Az önmenedzselés során az egyén több más (egyéni és szociális) készséget
erőforrásként használ, és stratégiai úton kombinálja a saját szükségletek és célok
érdekében. Az életpálya építési kompetenciákra az önmenedzselés integratív
összetevőjeként tekinthetünk. Ide tartoznak pl. az önszabályozás és önkontroll, a
döntés, tervezés és problémamegoldás, valamint a hatékony időmenedzsment.
Az önmenedzselési készségek kiemelkedően fontosak a sikeres tervezéshez és
cselekvések végrehajtásához. Minden tevékenység – tudatosan vagy tudattalanul –
kognitív és aktív lépések sorozatára épül.
Ha az önmenedzselésre, mint folyamatra tekintünk, a következő fontos lépéseket
határozhatjuk meg (Pro-skills projekt szakmai anyaga alapján9):
1. Célok kitűzése
2. Erőforrások és akadályok mérlegelése
3. Munkafolyamat hatékony tervezése
4. Megvalósítás lépésről lépésre
5. Motivációs egyensúly fenntartása
A célok kitűzése folyamán az egyénnek figyelnie kell, hogy a felállított célok
konkrétak, mérhetőek, elérhetőek, relevánsak és időszerűek legyenek (Doran,
1981)10. Fontos olyan saját cél választása, ami realisztikus és az egyén identitásával
koherens. Ezen felül szükséges időről időre az elért eredmények értékelése, majd
ennek tükrében a célok felülvizsgálata.
9 ’Pro-skills, basic skills for life long learning’, „Szociálisan hátrányos helyzetű emberek élethosszig tartó tanulás
alapját képező szociális és egyéni készségeket fejlesztő projekt szakmai anyagai, letöltés: 2013. április 12. http://www.pro-skills.eu/products/#train 10 Doran, G. T. (1981). Management Review, Volume 70, Issue 11(AMA FORUM).
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
101
Ha a diákok/kliensek/ügyfelek önmenedzselési készségét célkitűzési technikák
tanításával kívánjuk fejleszteni, az alábbi fontos szempontokat kell figyelembe
vennünk:
A kitűzött célnak pontosan kell tartalmaznia, hogy az adott egyén mit és miért
szeretne elérni/megvalósítani.
Konkrétan meg kell határoznunk, hogy miből, fogjuk tudni, mi jelenti, hogy
elértük a célunkat.
Tudnunk kell, hogy milyen konkrét lépések vezetnek a cél eléréséhez.
Meg kell vizsgálnunk, hogy az adott célkitűzés időben releváns-e, azaz „most
van-e itt az ideje”;
Fel kell mérnünk, hogy összhangban van-e szükségleteinkkel és
erőfeszítéseinkkel”;
Át kell gondolnunk, hogy valóban saját magunk által kitűzött cél-e ez (nem
más elvárása alapján cselekszünk csupán).
Fontos, hogy a diák/kliens azonosulni tudjon célkitűzéseivel, és tudja, hogy mikor, és
milyen konkrét lépéseket kell érte tennie. Ennek érdekében először érdemes hosszú
távú célokat kitűzni, és meghatározni a prioritásokat. A motiváció fenntartása
érdekében érdemes rövid távú célokat is meghatározni, amelyek mérföldköveket
jelentenek a hosszú távú célok felé.
Célok hierarchiája tehát:
jövőkép (vízió);
átfogó célok − hosszú távú célok;
konkrét cél − középtávú, taktikai − a hosszú távú cél eléréséért mit kell tenni;
rövid távú célok − a mindennapi megvalósítás szintje.
Egy konkrét cél általában válaszol az alábbi öt kérdésre: Mit?, Miért?, Ki?, Hol?,
Milyen?
Mit akarok elérni?
Miért akarom elérni célomat? Mi motivál benne? Mi lesz a haszna, a pozitív
hozadéka?
Ki/kik vesznek benne részt?
Hol, milyen helyszíneken fogom megvalósítani a célomat?
Milyen módon érhetném el a célomat? Milyen vágyak, szükségletek
vezérelnek? Milyen akadályokat, kényszereket tudok azonosítani?
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
102
Az erőforrások és akadályok mérlegelése során az egyénnek fel kell mérnie, hogy
milyen erőforrások állnak rendelkezésre a cél eléréséhez. Fontos az is, hogy az
erőforrások mellett tisztában legyen a felmerülő akadályokkal, problémákkal, és azok
lehetséges gyakorlati megoldási lehetőségeivel. Az erőforrások és akadályok
felméréséhez hasznos lehet egy listát készíteni az előnyökről és hátrányokról. Ennek
a helyzetelemzésnek egy lehetséges módszere a SWOT analízis (Strengths –
erősségek; Weak points – gyenge pontok; Opportunities – lehetőségek; Threats –
fenyegető tényezők). Az erősségek azokat a belső erőforrásokat jelentik, melyek
segítenek a cél elérésében. A gyenge pontok alatt az akadályozó belső tényezőket
listázhatjuk. A lehetőségeknél a cél eléréséhez segítő külső tényezőket vehetjük
számba, míg a fenyegető tényezőknél a külső veszélyforrásokat, akadályokat
gyűjthetjük össze. Ezt az alábbi táblázat segítségével tehetjük meg:
Pozitívum Negatívum
Belső (S) Erősségek (W) Gyenge pontok
Külső (O) Lehetőségek (T) Fenyegető tényezők
Az így felállított elemzés a jelenre vonatkozik, dinamikussá tehető, ha a
diák/kliens/ügyfél megfogalmazza az egyes területek közti összefüggéseket (pl.
hogyan tudom erőforrásaimat mozgósítani a veszélyek elhárítására; melyek azok a
lehetőségek, melyeket erősségeim figyelembevételével leginkább ki tudok használni
stb.)
Az erőforrások és akadályok elemzésénél fontos, hogy a támogató erőforrásokra
fókuszáljunk és realisztikusak legyünk az akadályokkal kapcsolatban. Az akadályok
leküzdésében megoldást jelenthet a probléma megbeszélése másokkal.
A döntés formálisan választást jelent alternatívák között. Az alternatíva legalább két
különböző cselekvési, választási lehetőségre terjed ki. A nem-cselekvés is a
lehetőségek közé tartozik. A döntés objektív kényszer, amelynek tünete a probléma,
forrása a célok és az adottságok közötti ellentmondás. A döntés mindig jövő-orientált
irányultságot fejez ki a jelenben.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
103
A döntéshozatal lépcsői:
1. Probléma megfogalmazása és a döntés szükségességének
megállapítása;
2. Döntés kritikus tényezőinek azonosítása;
3. Lehetséges alternatívák kidolgozása;
4. Alternatívák elemzése;
5. Alternatívák szelektálása, legjobbak kiválasztása;
6. Döntéshozatal;
7. Döntések verifikálása, utasítások megfogalmazása;
8. Döntések végrehajtásának ellenőrzése.
A munkafolyamat hatékony tervezése során a fent említett (SWOT)
helyzetelemzésre építve az egyén kialakít egy reális megvalósítási tervet. A tervezés
folyamán fontos meghatározni, hogy a kitűzött cél tükrében mi a reális időbeni
megvalósulás (határidők); milyen világosan meghatározható és körülírható rész-célok
fogalmazhatóak meg ebben a folyamatban; illetve ki vesz még részt a
megvalósításban (ki segíthet a kitűzött cél elérésében). A tervezés során szükséges
a fontossági sorrendet, a sürgősséget és a célok egymásra épülésének elvét szem
előtt tartani. Fontos, hogy mind a célok kitűzése, mind a tervezési folyamat a
célcsoport helyzetéhez igazodjon. Diákok esetében például ne legyen nagyon
komplex és bonyolult. Ennek érdekében számos tervezési eszköz és lista áll
rendelkezése, amelyeket az egyén helyzetéhez kell igazítani.
A tervezés után a kivitelezés szakasza következik. Ez a jól meghatározott tervek
alapján valósítható meg, ezért fontos a célok világos és konkrét megfogalmazása, az
erőforrások és akadályok helyzetelemzésen alapuló meghatározása, és a konkrét
megvalósításhoz szükséges lépések hatékony megtervezése.
A lépésről-lépésre történő megvalósítás a tervezett lépések helyes sorrendben
történő gyakorlati megvalósítását jelenti. Ennek során előfordulhatnak előre nem
látott akadályok, felmerülő nehézségek. Ezek miatt (is) fontos az időről időre történő
értékelés, mely során áttekinthetjük az eddig megvalósult rész-célokat, időbeni
realitást, és szükség esetén történhet újratervezés, valamint újabb erőforrások
mobilizálása. A technikák kiválasztásánál és az erőforrások használatánál a közbülső
célok elérése érdekében az egyénnek rugalmasan kell válaszolnia ezekre az
esetlegesen felmerülő új körülményekre.
A folyamat során fontos szempont a motiváció folyamatos fenntartása. A
nehézségek felmerülése, illetve a megvalósítás időbeni hossza türelmet és kitartást
kíván. A pontos tervezés ebben az esetben is segíthet, hiszen ha jól körülírt célunk
van, melyhez konkrét lépéseket rendeltünk, ezek áttekintése segíthet fenntartani a
motivációnkat. Fontos a célkitűzésnél hangsúlyozni az egyén belső motivációit (azaz:
miért fontos nekem ez a cél).
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
104
Ezekhez érdemes visszatérni a folyamatban, mert segíthet fenntartani a motivációt. A
folyamatban fontos az érzelmi viszonyulásokra való reflexió is, azaz az arra való
rálátás, hogy az adott célokhoz, helyzethez, a folyamatban felmerülő eseményekhez
milyen az érzelmi viszonyulása az egyénnek. Itt fontos készségként felmerülhet az
önkontroll, és az érzelemszabályozás. Érdemes már a tervezési szakaszban
felkészülni az esetleges akadályokra, és az ehhez kapcsolódó csalódottság
feldolgozására. Egy konzultációs helyzetben, akár már a tervezés szakaszában,
előzetesen fel lehet készülni a csökkenő motivációval való megküzdésre.
Bizonyos diákok/kliensek/ügyfelek számára az önmenedzselés, (tudatos célkitűzés,
tervezés, megvalósítás és értékelés) új és ismeretlen folyamat lehet.
Pályaorientációs konzulensként fontos felkészülnünk arra, hogy minél konkrétabb
eszközökkel támogassuk ezt a folyamatot, illetve segítsük az önmenedzselés
készségének fejlődését. A tudatos tervezést, az önreflexiót tanulni kell, fontos, hogy
erre fokozatosan vezessük rá a hozzánk forduló tanácskérőt, bátorítsuk őt ebben a
folyamatban. Az önmenedzselés fejlesztését célzó gyakorlatok (akár csoportos, akár
egyéni) legyenek jól átláthatóak, érthetőek, és célcsoportra szabottak.
Néhány gyakorlati ötlet:
• ’SWOT’ analízis elkészítése a bemutatott táblázat segítségével, majd
megbeszélés (csoportos vagy egyéni);
• rövid-, közép-, és hosszú távú célok meghatározása, majd ezekhez konkrét
cselekvési tervek felállítása (mit kell tennem/elérnem ezek megvalósításához
tíz éven belül, öt éven belül, három éven belül, két éven belül, egy éven belül,
fél éven belül, egy hónapon belül, egy héten belül);
• kiscsoportos beszélgetések, visszajelzés kortársaktól;
Az önmenedzselés egyik fontos eleme a kapcsolatépítés (3. dia).
A kapcsolatépítés a kapcsolati háló építését jelenti: emberekkel való rendszeres
találkozás és beszélgetés tud segíteni abban, hogy új / jobb munkát találjon az
egyén. Ezzel ugyanis esélyt ad magának, hogy meg nem hirdetett munkakörökről is
tudomást szerezzen, illetve információhoz jusson munkáról, szervezetekről,
emberekről. Ehhez idő és türelem szükséges.
Sokat segíthet ebben három lista összeállítása:
A lista: azoknak a listája, akik közvetlenül állást biztosíthatnak (ügyvezetők,
HR-esek). Ők lesznek az ismeretségi körben a legkevesebben, éppen ezért az
is cél, hogy az ő számukat növelje.
B lista: azokat gyűjti egybe, akik kapcsolatot létesíthetnek az álláskereső és az
’A’ listán szereplők között (pl. volt kollégák). Ez már egy hosszabb lista.
C lista: mindazok, akik bármilyen módon segíthetnek az álláskeresésben.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
105
Alapszabály a kapcsolatépítésben, hogy az egyik személy hozza a másikat, aki hoz
még egy valakit (ezt nevezik hólabda módszernek). Persze az is fontos, hogy
ezeknek az embereknek mit mond az egyén. Fontos ezt is előre kigondolni: az eddigi
tapasztalatok, kompetenciák, sikerek hangsúlyozásának és a célállás
megfogalmazásának mindenképpen szerepelnie kell a kommunikáció tartalmi elemei
között. Továbbá a non-verbális kommunikáció is fontos ebben az esetben: egy
lelkes, hozzáértő és munkába állni vágyó személyt lásson a másik fél az álláskereső
személyében.
A pedagógusok, szociális- és munkaügyi szakemberek úgy tudnak segíteni a
hozzájuk forduló diákjaiknak/klienseiknek/ügyfeleiknek, ha bátorítják a munka
világába belépni szándékozó diákokat és szüleiket, illetve klienseiket, hogy ezt a
listát úgy állítsák össze, hogy a fiatalok a szülők, a felnőtt kliensek pedig a saját
listájuk mellett közeli hozzátartozóik és jó ismerőseik ismeretségi körét is listázzák.
Így a szülők, hozzátartozók, közeli barátok/ismerősök is jelentősen tudnak segíteni a
diák/felnőtt kliens elhelyezkedésében (esetleg felvételijében).
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
106
5.1.3 Kulcsképességek
Gyakorlat: Minimum elvárt
A most következő gyakorlat során napjaink kulcsképességeit különböző források
felhasználásával, kiscsoportos munkaformában gyűjthetik össze.
Cél – A gyakorlat célja a kulcsképességek fogalmának és tartalmának
megismerése, adaptációja
A kiscsoportok közösen kapnak egy-egy forrást – álláshirdetések, SZVK részlet,
Pályatükör részlet, Karriertükör részlet – és közösen átnézik, megkeresik és
megvitatják azokat a képességeket, amelyek szakmákon átívelőek, azaz szakmától
függetlenül szinte mindenhol elvártak.
Kulcsképességek:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
Legfontosabb megállapítások:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
107
5.2 Felvételi beszélgetés A pályaorientációs konzulens egyik fontos feladata, hogy felkészítse a tanácskérőt a
munkaerő-piacra való belépéssel kapcsolatos (pl. pályakezdők), vagy a munkaerő-
piacon belüli váltáshoz kapcsolódó megmérettetésre. (Fontos, hogy általános
iskolások esetén ezeknek az élethelyzeteknek a középiskolai felvételi feleltethető
meg). Ez az almodul ezekre a helyzetekre készíti fel a konzulenst.
Helyzetgyakorlatokon keresztül a felvételi interjú, mint „megmérettetés” kerül górcső
alá: mit szükséges egy felvételi beszélgetésen hangsúlyozni, és azt hogyan érdemes
megtenni.
A Felvételi beszélgetés című tanegység célja tehát, hogy a képzésben résztvevők
sajátélmény szerzése nyomán elsajátítsák és alkalmazzák célcsoportokra, illetve
helyzetekre igazítva a felvételi beszélgetésre való felkészítést.
Gyakorlat: Élesben
Komplex eset-szimuláció segítségével kipróbálhatják magukat felvételiző vagy
felvételiztető szerepében, ezzel adaptálva a felvételi beszélgetés témáit
(kompetenciák, erősségek hangsúlyozása, fejlesztendő területek pozitív színben
történő feltüntetése, hitelesség, testbeszéd stb.). Lehetőségük nyílik az elhangzott
elmélet, és az eddigi saját tapasztalataik alapján, szituációs gyakorlaton keresztül
kipróbálni egy-egy felvételi beszélgetést.
Cél – A gyakorlat célja a felvételi beszélgetés több szempontú
(felvételiző, felvételiztető) megismerése és adaptációja
nagycsoportos feladat segítségével.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
108
Szerepek:
Bizottság: 3 fős bizottság, melynek tagjai az előre meghatározott iskolai
képzés/munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat gyűjtik össze és
előkészítik a felvételi beszélgetés kérdéseit és/vagy feladatait.
Felvételizők: át kell gondolniuk (a termen kívül), vajon milyen kompetenciákat
akar látni a bizottság, illetve fel kell készülniük a felvételi beszélgetésre.
Megfigyelők: értékelés megfigyelői szereplap alapján, a felkészülési időben és
a felvételi beszélgetés során megfigyeli a látottakat, leírja tapasztalatait.
Legfontosabb megállapítások:
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
Eszközök: Szereplapok a tréner által biztosítva.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
109
Felvételi beszélgetés összefoglalás
4. dia
Jegyzeteim
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
5. dia
Jegyzeteim
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
...............................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
110
Az állásinterjú/felvételi vizsga helyzet legfontosabb eleme, amikor személyesen
mutatkozhat be a jelölt egy interjú vagy beszélgetés keretén belül. Itt mutatkozik meg
leginkább, hogy milyen az illető önmenedzselési technikája. Fontos ugyanis tudni,
hogy nem feltétlenül az nyeri el az adott helyet/pozíciót, aki a legalkalmasabb, hanem
az, aki legjobban „eladta önmagát” – szerencsés helyzet, ha ez a két dolog
ugyanabban a személyben ölt testet. Fontos tudatosítani, miként érdemes felkészülni
egy interjúhelyzetre (4. dia), illetve ott hogyan kell viselkedni annak érdekében,
hogy elnyerje a jelölt a felvételiztető tetszését.
Ahhoz, hogy a jelölt jól el tudja magát adni, akár egy iskolai felvételi beszélgetésen,
akár egy állásinterjú során, elengedhetetlen, hogy tisztázza magában a következő
kérdéseket:
tudja-e, hová akar eljutni?
felkészült-e a beszélgetésre?
tudja-e a legjobb formáját nyújtani?
megfelelően értékeli-e a lehetőségeket?
A felkészülésnek két további lépése van:
1. A jelöltnek ki kell alakítania a saját arculatát, aminek alapja, hogy az
illeszkedjen a jelölt személyiségéhez és a célszervezethez, a célálláshoz.
Fontos a megjelenés (ápoltság, öltözet, stb.) célszervezethez igazított helyes
kiválasztása.
2. A célszervezet alapos megismerése: a honlapról, cikkekből vagy akár
ismerősöktől meg kell ismernie, illetve át kell látnia a jelöltnek a szervezet
történetét, felépítését, a vezető munkatársak nevét és pozícióját, iskolák
esetében a szakokat és főbb tantárgyakat, munkahely esetében a szervezet
által kínált termékeket, illetve szolgáltatásokat.
A felvételi beszélgetésnek több jellemzője lehet. Ezekre adott esetben rá is lehet
kérdezni akkor, amikor a felvételi időpontjáról esik szó a jelölt és a célszervezet
képviselője között:
Előszűrés: iskolai felvételi vizsgán nincs. Állásinterjú helyzetben gyakori, hogy
a jelentkező a szakmai vezető előválogatójával, vagyis a szervezet HR-es
szakemberével találkozik. A HR-es az állás betöltéséhez szükséges általános
kompetenciákat vizsgálja;
Állásinterjú esetében a szakmai vezető, iskolai felvételi eljárás esetében a
tanár, a jelölt speciálisabb, szakmai kompetenciáit vizsgálja. Állásinterjúnál a
csapatba való illeszkedés különösen fontos felvételi szempont;
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
111
Változó az interjúban/felvételi eljárásban résztvevők száma. Oldottabb a
légkör négyszemközti helyzetben, ám a két vagy több fős felvételi bizottság a
jelöltről objektívebb benyomásokat tud szerezni;
Nem ritka, hogy az interjú során a jelölttel egy helyzetet ismertetnek, és arra
kérik, mondja el, mit tenne abban a szituációban – ilyenkor a gyakorlati tudást
igyekeznek megvizsgálni;
Ritkább, de előfordul, hogy ún. stressz interjút folytatnak a jelölttel. Ennek
célja, hogy a jelölt stresszhelyzetre történő reakcióit felmérjék. Tudni kell
azonban, hogy ilyen esetben az interjúztatónak kötelessége elmondania
utólag, hogy a jelölt stressz-interjún vett részt.
Napjainkban egyre gyakrabban esik meg, hogy a jelölttel telefonos, vagy
videó-interjút készítenek. Ezt akkor alkalmazzák, ha költség- és
időmegtakarítással kívánnak élni, vagy ha az interjúnak térbeli akadálya van.
A felvételi interjúk során három alapvető szempont szerint vizsgálják a jelöltet: (1)
képes-e helytállni (tanulni vagy teljesíteni); (2) hajlandó-e hosszabb távon helytállni,
azaz mennyire motivált (akár tanulásban, akár munkavégzésben); (3) be tud-e
illeszkedni a célszervezetbe, a leendő csapatba. Ez utóbbi annyira fontos, hogy az
illeszkedést olyan adottságnak tekintik, ami nem, vagy nagyon nehezen
változtatható. Így akár egy jó képességű jelöltet is elutasíthatnak, ha az interjún az a
benyomás alakul ki róla, hogy nem tudna beilleszkedni pl. munkamorál,
csapatmunkára való képesség, munkatempó stb. miatt.
Pedagógus kollégáknak különösen fontos szem előtt tartaniuk, hogy diákjaik ilyen
folyamaton (továbbtanulás vagy munkakeresés miatt) előbb-utóbb részt fognak
venni. Éppen ezért érdemes lehet azokat, akik már most a munka világa felé lépnek,
felkészíteni, akár azokkal közösen, akik ezt a lépést még nem most kívánják
megtenni.
A felvételi során a testbeszéd (5. dia) üzenetei a mondottaknál is erősebben
befolyásolják az interjúztatót abban, hogy alkalmasnak találja-e a jelöltet? Első
benyomás kialakítására egyszer van csak lehetőség: mindez 90%ban az
interjú/felvételi első négy percében dől el, 60-80%-ban a nem verbális kommunikáció
alapján!
Annak érdekében, hogy a jelölt a lehető legjobb benyomást keltse a felvételiztetőben,
a következőket érdemes szem előtt tartani:
Érdemes 10 perccel az interjú időpont előtt megérkezni. Nem sokkal korábban
és nem elkésve, e kettő ugyanis egyformán udvariatlanság és nem kelt jó
benyomást.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
112
A belépés során magabiztosan (az ajtóban nem megállva, egyenletes
tempóban) kell bemenni az interjúzás helyszínére.
Olyan erővel fogjunk kezet, amilyen erővel a másik. A kézfogásunk legyen
határozott!
Az ülőhelyet általában az interjúztató határozza meg, ami lehet egymással
szemben vagy 45 fokban is (ez a barátságosabb), ám fontos, hogy ne
süppedjünk bele, de ne üljünk feszengve a szék legszélére sem. Nyitott
testtartásra törekedjünk (kezek a karfán vagy az ölben, kissé előredőlve a
felsőtest, lábak egymás mellett).
A beszélgetés során maradjanak a gesztusok végig egyszerűek, nyugodtak, a
jelöltnek átgondolt mozdulatai legyenek (amelyek alátámasztják a
mondanivalót), a pótcselekvéseket mellőzze.
A mimika legfontosabb eleme a folyamatos szemkontaktus, amely azonban ne
váltson át „bámulásba”. A nem túlzott, kedvesen mosolygó száj és szem
biztosan a jó benyomást erősíti.
A hangszín maradjon higgadt, nyugodt, ugyanakkor, ha valós, lehet jelezni a
lelkesedést egy-egy témával kapcsolatosan.
Fontos, hogy a jelentkező az interjúztató nonverbális jelzéseire is figyeljen
(előfordulhat, hogy túl hosszúra nyúlik egy válasza és ezt hátradőléssel,
ujjdobolással, stb. jelzi az interjúztató).
A távolságot illetően a személyes teret mindig tiszteletben kell tartani!
Összességében viselkedjen a lehető legtermészetesebben a jelentkező!
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
113
5.3 Életpálya-menedzsment technikák,
időorientáció A pályaorientációs konzulens egyik nagyon fontos feladata, hogy a tanácskérőt
életpályájának menedzselésében is támogassa. Ez jelenthet közvetlen támogatást
(amikor egy konkrét munkavállalási/felvételi helyzetről van szó), de szólhat értékek
(pl. hosszú távú gondolkodás), hozzáállás (jövő-orientáltság), vagy cselekvések
(újraértékelés) közvetítéséről is.
Az Életpálya-menedzsment technikák, időorientáció című almodulhoz kapcsolódó
gyakorlat egy önismereti kérdőív kitöltésére hívja meg Önöket, amelyből kiderülhet
az időorientációjuk.
A tanegység célja, hogy annak végére a résztvevők képesek legyenek az
önmenedzselési és öntájékozódási technikákhoz kapcsolódó időorientációs
beállítódás témájának ismereteit és készségeit a hozzájuk forduló tanácskérők
számára átadni pályaorientációs munkájuk során.
Gyakorlat: Múlt – jelen - jövő
Önértékelő kérdőív kitöltése az életpálya-menedzsmentet támogató időorientációról.
Cél – A gyakorlat célja felismerni az egyéni időorientáció jellemzőit,
illetve annak jelentőségét az életpálya-menedzsment
sikerességéhez.
Időperspektíva Kérdőív11
Kérem, olvassa el az állításokat, majd a lehető legőszintébben válaszoljon arra a
kérdésre, hogy „Milyen mértékben igaz Önre ez az állítás?”. Tegyen „X”-et a skálán a
megfelelő rubrikába! Kérem, válaszoljon az ÖSSZES kérdésre!
11 A Zimbardo Time Perspective Inventory (ZTPI, Zimbardo és Boyd, 1999) magyar változata
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
114
Időperspektíva Kérdőív12
Kérem, olvassa el az állításokat, majd a lehető legőszintébben válaszoljon arra a
kérdésre, hogy „Milyen mértékben igaz Önre ez az állítás?”. Tegyen „X”-et a skálán a
megfelelő rubrikába! Kérem, válaszoljon az ÖSSZES kérdésre!
Egyáltalán
nem igaz
Sem-
leges
Teljesen
igaz
1 2 3 4 5
1. A barátokkal való összejövetel szerintem az élet nagy
örömeinek egyike.
2. A gyermekkoromhoz köthető képek, hangok vagy illatok
csodálatos emlékeket idéznek fel bennem.
3. A sors sok mindent meghatároz az életemben.
4. Gyakran gondolok arra, hogy mit kellett volna másképpen
tennem az életemben.
5. A döntéseimet legfőképpen a körülöttem lévő dolgok és
emberek befolyásolják.
6. Úgy gondolom, hogy az embernek minden reggel előre
meg kellene terveznie a napját.
7. Örömmel tölt el, ha a múltamra gondolok
8. A pillanat hevében szoktam cselekedni.
9. Nem aggódok, ha a dolgokat nem sikerül időben elintézni.
10. Ha el akarok érni valamit, akkor célokat tűzök ki magam
elé és átgondolom azt, hogy pontosan hogyan tudom azokat
megvalósítani.
11. Összességében sokkal több jó dologra emlékszem, mint
rosszra.
12. Amikor a kedvenc zeném hallgatom, gyakran elvesztem
az időérzékem.
12 A Zimbardo Time Perspective Inventory (ZTPI, Zimbardo és Boyd, 1999) magyar változata
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
115
Egyáltalán
nem igaz
Sem-
leges
Teljesen
igaz
1 2 3 4 5
13. Első a munka, aztán a szórakozás.
14. Nem számít, hogy mit teszek, majdcsak lesz valami.
15. Élvezettel hallgatom azokat a történeteket, amelyek arról
szólnak, hogy a „régi szép időkben” hogyan mentek a dolgok.
16. A múlt fájdalmas élményei újra és újra lejátszódnak a
fejemben.
17. Úgy próbálom a lehető legteljesebben élni az életemet,
hogy mindig az adott napra koncentrálok.
18. Felbosszant, ha kések egy találkozóról.
19. Legszívesebben minden egyes napot úgy élnék meg,
mintha az lenne az utolsó.
20. Gyakran beugranak a régi szép idők boldog emlékei.
21. A barátaimmal és a hatóságokkal szembeni
kötelességeimnek időben eleget teszek.
22. Bántalmazásban és elutasításban bőven volt részem a
múltban.
23. A pillanat hevében döntök
24. Nem próbálom előre megtervezni a napjaimat, inkább úgy
élem azokat, ahogy jönnek.
25. Túl sok olyan kellemetlen emlékem van, amelyekre nem
szívesen gondolok vissza.
26. Fontos, hogy izgalmassá tegyem az életem.
27. Elkövettem olyan hibákat az életemben, amelyeket
bárcsak helyrehozhatnék.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
116
Egyáltalán
nem igaz
Sem-
leges
Teljesen
igaz
1 2 3 4 5
28. Úgy érzem, fontosabb élvezni, amit csinálsz, mint az,
hogy időre kész legyen a munka.
29. Sokat nosztalgiázom a gyerekkoromról.
30. Mielőtt döntést hozok mérlegelem, hogy mit nyerhetek, és
mit veszthetek.
31. Azért kockáztatok, hogy ne váljon unalmassá az életem.
32. Sokkal fontosabb, hogy élvezzem az életet, mint az, hogy
csak a célra koncentráljak.
33. A dolgok ritkán alakulnak úgy, ahogy eltervezem.
34. Nehezen tudom elfelejteni a gyermekkorom kellemetlen
emlékeit.
35. Kevésbé tudom élvezni azt, amit csinálok, ha az elérendő
célokra és eredményekre kell gondolnom.
36. Össze szoktam hasonlítani a jelent a múlttal, még akkor
is, ha élvezem azt, ami éppen van.
37. Nem igazán lehet tervezni a jövőbe, mert a dolgok sokat
változnak.
38. Az életemet olyan erők irányítják, amelyeket nem tudok
befolyásolni.
39. Nincs értelme a jövőn aggódni, mert úgysem tudom
befolyásolni azt.
40. A feladataimat időre befejezem, mivel folyamatosan
dolgozom rajtuk
41. Azon kapom magam, hogy valami máson gondolkodom,
amikor a családtagjaim arról beszélnek, hogy mi volt régen.
42. Kockáztatok, hogy izgalmasabbá tegyem az életem.
43. Listát írok a tennivalóimról.
44. Gyakrabban hallgatok a szívemre, mint az eszemre.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
117
Egyáltalán
nem igaz
Sem-
leges
Teljesen
igaz
1 2 3 4 5
45. Képes vagyok ellenállni a kísértéseknek, ha tudom, hogy
be kell fejeznem egy munkát/feladatot.
46. Gyakran magával ragad a pillanat izgalma.
47. Az élet manapság túl bonyolult, jobban tetszik a régi idők
egyszerűsége.
48. Jobban szeretem a spontán barátokat, mint azokat, akik
kiszámíthatóak.
49. Szeretem az olyan családi összejöveteleket és
hagyományokat, amelyeket rendszeresen megtartunk.
50. Eszembe szoktak jutni a múltban történt rossz dolgok.
51. Sokáig tudok nehéz és unalmas feladatokon dolgozni, ha
ez kell az előrejutáshoz.
52. Amit ma elkölthetsz, ne halaszd holnapra.
53. Gyakran többre mész szerencsével, mint kemény
munkával.
54. Eszembe jutnak azok a jó dolgok, amelyekből
kimaradtam az életem során.
55. Szeretem, ha az intim kapcsolataim szenvedélyesek.
56. Mindig lesz arra idő, hogy utolérjem magam a munkában
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
118
Időperspektíva Kérdőív – Pontozási útmutató
Skála neve Kérdések Átlag
(szórás)
Múlt negatív 22, 25, 34, 50 2,295
(1,06)
Jövő 10, 13, 21, 40, 45, 51 3,67
(0,66)
Múlt pozitív 2, 15, 20, 29 3,685
(0,79)
Jelen hedonista 31, 32, 42 2,93
(0,86)
Jelen fatalista 37, 38, 39 2,56
(0,86)
Az „Átlag (szórás)” oszlopban az egyetemista nők eredményeinek átlaga (és
szórása) látható (csak tájékoztatásul).
Az 5 különböző időorientáción elért pontszámokat egymáshoz szükséges
viszonyítani, a következőképpen:
1. a kérdések oszlopban azoknak a kérdéseknek a száma látható, amelyeknek a
pontszámait össze kell adni;
2. az összesített pontot annyival kell elosztani minden egyes időorientáció
esetében, ahány kérdés pontszámát összeadta (múlt negatív = 4, jövő = 6,
múlt pozitív = 4, jelen hedonista = 3, jelen fatalista = 3).
A legkiegyensúlyozottabb életvezetéshez az jár a legközelebb, akinél a jövő
időorientáció átlaga a legmagasabb, de még magasak mellette a múlt pozitív és a
jelen hedonista eredmények is, illetve a múlt negatív és a jelen fatalista átlagok
alacsonyak.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
119
Időorientáció összefoglalás13
6. dia
Jegyzeteim
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
..............................................................
Az időorientáció (6. dia) az egyénnek olyan jellemzője, amely arra utal, hogy
figyelmét döntéshozatalkor, ítéletalkotáskor, cselekedetei során mely időszakra és
milyen módon fordítja. Ezek hangsúlyokat mutató, egymást nem kizáró
lehetőségek.
Öt eltérő időorientációt lehet megkülönböztetni, mindenki mindegyiket alkalmazza,
csak más hangsúllyal:
Múlt pozitív: a múlt nosztalgikus eseményeit idézi fel döntéseinek
meghozatalakor;
Múlt negatív: a múlt kellemetlen eseményeire vagy traumáira koncentrál egy-
egy döntésnél;
Jelen hedonista: jelen élvezete mellett dönt, „lesz, ami lesz”;
Jelen fatalista: élettel és jövővel szembeni lemondó, reménytelen hozzáállás
jelenik meg a döntésekben;
Jövő: a jövőbeli jó és rossz lehetőségeket tartja szem előtt, amikor a
döntéseknél mérlegel.
A kiegyensúlyozott működést az alábbi három (múlt pozitív, jelen hedonista, jövő)
orientáció egyenletes megléte biztosítja:
A jövőorientáció szárnyakat ad a jövőkép miatt.
A „múlt pozitív” élteti a hagyományokat, megalapozza a személyes identitást.
A „jelen hedonista” a pillanat élvezete által, a játékossággal és érzékiséggel
támogatja a mindennapokat.
13 Lukács Éva Fruzsina: A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A pályaválasztási bizonytalanság
típusai az identitásállapotok tükrében , 2011 http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Lukcs_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
120
Az önmenedzselés szempontjából érdemes megismernünk saját időorientáció-
beállítódásunkat, és a kiegyensúlyozottságra törekedni. Egyrészt egy ilyen
személyiséget szívesen választanak ki akár a képzések, akár a munka világában,
másrészt ez a kiegyensúlyozottság a mindennapokban is erőt ad ahhoz, hogy jól
teljesítsen az egyén, illetve a mindennapi nehézségeket jól fogadja.
Az élethosszig tartó tanulás szemlélete ugyancsak összefüggésben áll ezzel: a
múltban tanultakra, tapasztaltakra építve, a jelen tanulási, tapasztalási lehetőségeit
kihasználva kell a jövőt építeni.
A pedagógusok felhívhatják a diákok figyelmét erre a szemléletre, és példákat
gyűjtethetnek velük arra vonatkozóan, hogy mikor, mi és miként segítette őket a
sikeres önmenedzselésben (akár egy felelés példáján). Fontos, hogy ezek egyéni
beállítódások, és még fontosabb, hogy fejleszthetőek. Így, akinél úgy tűnik, a
hozzáállása nagyban gátolhatja őt a jövőbeni sikeres életpálya-menedzsmentben
(akár a tanulás-, akár a munka világában), annál érdemes ezekre rávilágítani és
fejlesztést javasolni.
5.4 Modulzáró értékelés Az 5. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az
Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel.
A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése.
A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény
eléri, illetve meghaladja a 60%-ot.
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
121
5.5 A képzés zárása Gyakorlat: Az elvárásoktól a tanulságokig
Kérem, egyénileg idézze fel a három nap történéseit, a képzéssel kapcsolatos
elvárásai teljesülését (vissza tud tekinteni a falon található flip-chart papír
segítségével is) fogalmazza meg tanulságait, amelyeket szem előtt fog tartani, mint
leendő pályaorientációs konzulens. A legfontosabb gondolatait a képzést záró
nagycsoporton ossza meg a csoporttársaival!
Cél – A gyakorlat célja, a képzésre vonatkozó elvárások
teljesülésének átgondolása, illetve a képzés során tanultak
megfogalmazása.
Szempontok:
Vártam és kaptam
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
Vártam és nem kaptam
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
Nem vártam és kaptam
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
......................................................................................................................................
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
122
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
123
KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM
Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadá
s éve
Tananya
g
jellege14
1. Bettelheim, Bruno Az elég jó szülő Cartaphilus, Budapest 2003 A 2
2. Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Animula Kiadó, Budapest 1986 A 2
3. Buda Béla Empátia Urbis Kiadó 2006 A 2
4. Egan, Gerard A segítő készségek fejlesztése ELTE Eötvös Kiadó 2007 K 6
5. Gladding, Samuel T. Counseling: a Comprehensive Profession, (1996) In: Dr.Fonyó
Ilona, Pajor András,(szerk): Fejezetek a konzultáció témaköréből.
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Főiskolai Kar, Budapest
2000
(szerk) K 6
6. Pease, Barbara és Allan A Testbeszéd enciklopédiája Park Kiadó, Budapest 2006 A 2
7. Rudas János Delfi örökösei Lélekben Otthon Kiadó, Budapest 2007 K 2
8. Dr. Szilágyi Klára Pályaorientáció Kollégium Kft., Budapest 2002 A 2
9. Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft., Budapest 2007 K 2
10. Fadem, Terry J. A kérdezés művészete HVG Kiadó Zrt. 2009 A 2
11. Mauer, R. A visszajelzés eszköztára vezetőknek Részvétel Könyvek, Budapest 1997 A 2
12. Dr. Mészáros Aranka Tananyag az önismeret és a konfliktuskezelési készség
fejlesztése PHD-s hallgatóknak című tréninghez SZIE, GATE-Gödöllő 2011 A 1
14 A TANANYAG JELLEGE: BAL OLDALI OSZLOP: K – KÖTELEZŐ ÉS A – AJÁNLOTT
JOBB OLDALI OSZLOP: 1 – TANKÖNYV (JEGYZET), 2 – SZAKKÖNYV, 3 – TANULMÁNY, 4 – JOGSZABÁLY, KOMMENTÁR, 5 – JOGESET, 6 – EGYÉB
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
124
13. Dr. Csonka és Tsai Önismeret, pályaismeret, orientáció Tankönyvkiadó, Budapest 1987 A 2
14. Felvi könyvek Felvi tájoló 2013 Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. 2013 A 6
15. Gordon, T. Vezetői eredményességi tréning Gordon Könyvek, Budapest 2003 A 2
16. Herskovits Mária
A pályaválasztási tanácsadás lehetőségei és felelőssége
inadekvát pályaválasztási tervek esetében. In: Ritoókné Ádám
Magda(szerk): A tanácsadás pszichológiája, Szöveggyűjtemény
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002 K 3
17. Járó Katalin A játszmák világa Háttér Kiadó, Budapest 2011 A 2
18. Ritoókné Ádám Magda A tanácsadás pszichológiája, Szöveggyűjtemény (szerk.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002 A 2
19. Lukács Éva Fruzsina
A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A
pályaválasztási bizonytalanság típusai az identitásállapotok
tükrében
http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/Luk
cs_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf 2011 A 6
20. Pintér Zsolt Hogyan csináljunk karriert? Horton Books, Budapest 2004 A 2
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001
„A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
125
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadás éve
1. Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Animula Kiadó, Budapest 1986
2. Gerbner, George Kommunikáció és társadalmi környezet. In: Horányi Özséb (szerk.)
Kommunikáció II. Válogatott tanulmányok
Budapest, Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó 1977
3. Horányi Özséb (szerk.) Kommunikáció II. Válogatott tanulmányok Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,
Budapest 1977
4. Kolb, David A. Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and
Development
New York, Prentice-Hall, Engelwood
Cliffs 1984
5. Légrádiné Lakner Szilvia Tréningmódszer a felsőoktatásban In: Tudásmenedzsment 1. szám, 60-67.
old 2006
6. Pease, Barbara és Allan A Testbeszéd enciklopédiája Park Kiadó, Budapest 2006
7. Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft. 2007
8.
Watzlawick, Paul;
Jackson, Don; Beavin,
Janet
Pragmatics of Human Communication W. W. Norton & Company 1967
9. Fadem, Terry J. A kérdezés művészete HVG Kiadó Zrt. 2009
10. Jigau, M Career counselling. Compendium of methods and techniques Institute of Educational Sciences,
Bukarest. 2007
11. Jung, C.G. Lélektani típusok Scolar Kiadó 2010
TÁMOP-2.2.2-12/1-2012-0001 „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” (2012-15)
126
12. Kiss István
Életvezetési kompetencia. Észlelt életvezetési én-hatékonyság
mintázat elemzése tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevő
felsőoktatási hallgatók mintáján. Doktori (PHD) disszertáció.
ELTE PPK, Budapest. 2009
13. Dr. Mészáros Aranka Tananyag az önismeret és a konfliktuskezelési készség fejlesztése
PHD-s hallgatóknak című tréninghez SZIE, GATE-Gödöllő 2011
14. Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft. 2007
15. Bakacsi Gyula Szervezeti magatartás és vezetés Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1998
16. Csepeli György Szociálpszichológia Osiris Kiadó 2006
17. Rudas János Delfi örökösei Lélekben Otthon Kiadó 2007
18. Doran, G. T. Management Review Ama Forum 1981
19. Lukács Éva Fruzsina
A pályaválasztás és identitásfejlődés összefüggései. A
pályaválasztási bizonytalanság típusai az identitásállapotok
tükrében
http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/
Lukcs_va_Fruzsina_doktori_rtekezs.pdf 2011
20. Pintér Zsolt Hogyan csináljunk karriert? Horton Books, Budapest 2004
21. Pro-skills
’Pro-skills, basic skills for life long learning’, Szociálisan hátrányos
helyzetű emberek élethosszig tartó tanulás alapját képező szociális és
egyéni készségeket fejlesztő projekt szakmai anyagai
http://www.pro-skills.eu/products/#train 2008
22. Scott, B.; Söderberg, S Menedzselés mesterfokon Novotrade, Budapest 1987
23. Zimbardo, A Time Perspective Inventory magyar változata ZTPI, Zimbardo és Boyd 1999
Recommended