A VKI BEVEZETÉSÉNEK HELYZETE: BIOLÓGIAI REFERENCIA JELLEMZŐK

DR. SZILÁGYI FERENC

BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

Fax: +36 1 463 3753, E-mail: szilagyi@vcst.bme.hu

A VKI BEVEZETÉSÉNEK HELYZETE: BIOLÓGIAI REFERENCIA JELLEMZŐK

JAVASLAT A MAGYAR REFERENCIA JELLEMZŐKRE

A 2002. évi KöM projekt célja volt:

A REFCOND Útmutató elemzése

A kiváló és a jó állapot, ill. potenciál

kibontása

Előzetes javaslat a referencia jellemzőkre

A referencia jellemzők tesztelése 6 tavon és

folyón

MIVEL FOGLALKOZIK A REFCOND ÚTMUTATÓ?

Az EU VKI főbb elemeiKoncepció és definíciók közös megértéseKiváló és jó állapot (potenciál) viszonylagos pontosításaOsztályhatárok elvi definiálásaA víztípusok és referencia állapot közti összefüggés vizsgálata Alapelvek és elvi módszerek a referencia állapot és ökológiai állapot meghatározására

MIVEL NEM FOGLALKOZIK A REFCOND ÚTMUTATÓ?

Felszín alatti, átmeneti és partmenti vizek

A gyenge és a rossz ökológiai állapot jellemzése

Kibocsátási és EQS értékekkel a kémiai állapotra

Szabványosítási és interkalibrációs kérdésekkel

REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS ÖKOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSEI

Szakértői becslés

Történeti adatok

Paleorekonstrukció (direkt, indirekt)

Modellezés

Mérés

„One out all out” elv

VIGYÁZAT! Túl szigorú feltételek túl sok költséggel járnak!!!

REFERENCIA ÁLLAPOT MEGHATÁROZÁS FOLYAMATÁBRÁJA

Terhelés kritériumok Ökológiai kritériumok

Előzetes ökológiai állapot becslés

Referencia területek azonosítása

Validáció

EQR értékek számítása

Megbízhatóság becslés

Interkalibráció

Kiváló Jó Mérsékelt Gyenge Rossz

állapot

POZITÍVUMOK

Megjelenik a víztípusok és biológiai mintázat kapcsolataHierarchikus rendszerben gondolkodikIterációs módszer az implementálás során Vizenyős területeket figyelembe venné A „B” rendszertől különböző tipológiai paraméterek is megjelenhetnek Víztest vagy típus specifikus referencia állapot lehetőségeÖkológiai és terhelési viszonyok együtteséből határozza meg a referencia állapotot

NEGATÍVUMOKSok minden eldöntését a tagországokra bízza (inkább irányelv, mint útmutató)Kevéssé jut túl az általánosításokonNem segíti az egységes EU álláspont kialakításátSok feladatot hárít az interkalibrációra és a kísérleti vízgyűjtők tapasztalatairaKonkrét módszertani példákkal nem segíti az alkalmazást Amire nem tud megoldást, arra időt ad 2004-ig Terhelések, hatások és az ökológiai állapot közötti kapcsolat kevéssé kidolgozott

KÜLÖNBSÉG AZ EU ÉS MAGYAR MEGKÖZELÍTÉS KÖZÖTT

Az EU megközelítés a referencia

állapot jellemzéséből indul ki,

jellemzőket nem rögzít A magyar megközelítés a referencia jellemzők körülhatárolásából indul ki, és ezekkel jellemez víztesteket A különbség oka: nálunk nincs elég adat a referencia területekre és állapotokra

REFERENCIA JELLEMZŐK

Fajszintű indikáción alapuló rendszerek

Robosztus indexek

FITOPLANKTON

27 funkcionális csoport (guildek)

Minőségi osztályok 2-10 (or 1-5 ha

szükséges)

Minőségi index:

s

Q = (pi F)/100 i=1

pi = Az egyes csoportok biomassza arányaF = súlyozási faktor

FITOPLANKTON

Előnyök:

Egyszerű rendszer

Funkcionális csoportokon alapul

Az indikátor fajok és a robosztus indexek kombinációja

Jól mutatja a különbséget a víztípusok között

Jól működik tavakra

Harmonizál más EU rendszerrel (pl. a némettel)

FITOBENTOSZ ÉS PERIFITON

Diatóma indexek:

Sokféle index létezik

Ezek jók harmadrendűnél kisebb folyókra

Az EU számára elfogadhatók

OMNIDIA program létezik az indexek

összehasonlítására

A kovaalgák jó teszt szervezetek

FITOBENTOSZ ÉS PERIFITON

PERIFITON INDEXEK:

Taxonómiai és nem-taxonómiai indexek

Nem-taxonómiai paraméterek: súly, hamu, a-klorofill, autotróf index

Taxonomiai paraméterek: fajlista, domináns csoportok, a kovaalgák relativ gyakorisága, biodiverzitás, Shannon-diverzitás, hasonlóság

EQR értékek készültek a nem-taxonómiai paraméterekre

FITOBENTOSZ ÉS PERIFITON

Előnyök:

A víztípusok jól megkülönböztethetők

Egyszerű és világos minősítő rendszer

Hátrányok:

Validáció nem teljes

Érzékenységet az emberi hatásokra nem vizsgálták még.

MAKROFITA

Statikus paraméterek:

Abundancia

Dominancia

Abundancia – Dominancia (A-D)

Zonció index Zi % = Za/Ze*100

Makrofita fedettség

Lehetséges további paraméterek: föld feletti fajlagos biomassza, föld alatti fajlagos biomassza, összes fajlagos biomassza

MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELENEK

Kifejlesztett indexek:

Szapróbia indexek (Pantle-Buck, Zelinka-Marvan, Sladacek)

Biotikus indices (TBI, BBI, IBG, BMWP, ASTP, RIVPACS)

Javaslatunk:

BMWP vagy szaprobia index

Adatgyűjtés szükséges

MAKROSZKÓPIKUS GERINCTELENEK

Előnyök:

Folyókra alaposan kifejlesztett indexek

A makrogerinctelenek jó indikátor csoportot képeznek

Gondok:

Adathiány Magyarországon kis patakokra

Nincs értékelő rendszer tavakra

Szisztematikus adatgyűjtés szükséges

HALFAUNA

Javasolt minősítő rendszer:

FAME, amely a következőkön alapul: Faji összetétel, abundancia és életkor/testhossz eloszlás

Fajösszetétel: tolerancia, reproduktivitás, migráció

Abundancia: összes fajszám, native species, non-native species, indicator species

Életkor/testhossz eloszlás: Domináns és nem toleráns fajok, az indikátor fajok növekedése

HALFAUNA

Előnyök:

Jól kidolgozott a rendszer

A víztípusok közötti különbségeket jól mutatja

Hátrányok:

Sokféle adat kell, ezek közül a legtöbb hiányzik nálunk

A halászati módszerek nem szabványosítottak

Gondok a halászati törvénnyel

KÖVETKEZTETÉSEK

Nincs egységes álláspont az indikátorok jellegében

Fajlistákra továbbra is szükség lesz A különböző élőlény csoportokra eltérő

referencia jellemzők lesznek Védett területek szerepe tisztázandó Monitoring rendszer kidolgozatlan, sok

buktatót rejt Tesztterületek EQS-ek alapján nem

hasonlíthatók össze AZ EU-HOZ KÉPEST NEM ÁLLUNK

ROSSZUL

JÖVŐBENI FELADATOK

Referencia jellemzők kipróbálása különböző emberi hatásokkal terhelt víztesteken egy típuson belül

Állapotfelmérési monitoring (PHARE Projekt)

Referencia területek kijelölésének megkezdése a természetvédelemmel együtt

Referencia területek állapotának jellemzése

Az EU és a magyar összehangolt álláspont kialakítása

A KvVM-MTA PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI

A típusok és a biológiai mintázat összefüggésének vizsgálata „zavartalan” állapotban.A biológiai mintázat és a különböző emberi hatások összefüggésének vizsgálata egy típuson belül.A referencia viszonyok meghatározásának alapelvei.Referencia területek kijelölésének megkezdése a természetvédelemmel együtt.Indikátor jellemzőkkel kapcsolatos pontosításokMódszertani kérdések tisztázása.Speciális kérdések.

A MTA-KvVM PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI

Víztípusok és biológiai mintázat összeillesztése (ez a végleges víztest kijelölés alapja).

Biológiai mintázat és az emberi hatások összeillesztése (ez a kategorizálás és az ökológiai minősítés alapja).

A kiváló és a jó állapot kritériumrendszerének megalapozása.

Az indikátor jellemzők véglegesítése.

A minősítéshez hiányzó elemek megalapozása (kovaalga index, tavi és kisvízfolyási makrogerinctelenek, halfauna integritása, stb.).

A feladat a tudományos megalapozás, de szigorúan a gyakorlatban hasznosítható kimenettel.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!