View
67
Download
4
Category
Preview:
DESCRIPTION
A ló és az ember. A lovaglás hatásai. Kognitív fejlesztés ismereteket ad jártasságokat, készségeket alakít ki képességeket fejleszt Pedagógiai-gyógypedagógiai- pszichológiai szempontból figyelem, gondolkodás fejlődése élmény és tapasztalati kör bővülése - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A ló és az ember
A lovaglás hatásaiKognitív fejlesztés• ismereteket ad• jártasságokat, készségeket alakít ki• képességeket fejleszt
Pedagógiai-gyógypedagógiai- pszichológiai szempontból• figyelem, gondolkodás fejlődése • élmény és tapasztalati kör bővülése • önbizalom, függetlenség, önkifejezés, életöröm megjelenése • motiváció fejlődése • emocionális fejlődés
Szociális szempontból • kapcsolatfelvétel és fenntartás képességének fejlődése • kapcsolat lóval • kapcsolat a lovaglást vezető szakemberrel • kapcsolat a társakkal • érzelmi, akarati funkciók fejlődése • kommunikációs és interakciós képességek javulása • szabadidő, sport
• Első meggyőződések szerint, Közép-Ázsiai síkságokról származnak a lovak
• Később kiderült, hogy ez nem biztos, mert Európában (pl. Franciaországban) és Amerikában is rátaláltak őskori lovak maradványaira
• A legősibb „ló” a Phenacodus; róka nagyságú, öt ujjú, újjai végén apró patácskákkal rendelkezett
• 52 millió éve: Hyracotherium vagy Eohippus
- Amerikában jelent meg - 25-45cm marmagasságú - rövid nyak és pofa,
ruganyos és hajlékony hátgerinc
- 44 fog - levelekkel,
gyümölcsökkel táplálkozott - kis méretű agy - nem voltak összeforrva a
lábcsontjai, ez a rugalmasságot és mozgékonyságot biztosította
- mellső lábakon öt ujj, pataszerűen végződtek; hátsó lábain 3 ujj végződött patában, az első és ötödik nem érték a talajt
• 50 millió éve: Orohippus
- neve hegyi lovat jelent
- nem valódi ló
- hosszú pofa, karcsú mellső lábak, hosszú hátsó lábakvalószínűleg jó ugró
- mellső lábakon négy, hátsókon három ujj
- más a fogazata, mint a Hyracotheriumé
• 47 millió éve: Epihippus - folytatódik a fogazat
fejlődése
• Oligocén elején: Mesohippus
- mind négy lábon, három ujj; az első és ötödik elcsökevényesedik
- hosszú, karcsú lábak - marmagasság: 61cm - hosszabb pofa, nyak - nagyobb agy
• 36 millió éve: Miohippus
- „kisebb ló”
- jóval nagyobb, mint ősei
- fontos a szerepe a lovak evolúciójának történetében
- több faj alakul ki belőle
• Kalobatippus
- erdőlakó csoporthoz tartozik
- USA nyugati részén élt
• Parahippus:
- ősei a Miohippusok
- Észak-Amerikából származik; póniló méretű lóféle
- nyújtott koponya
- pofája hasonlított a mai lovakéra
- harmadik ujja nagyobb és erősebb volt, ez hordozta testsúlya nagy részét
• Hipparion:
- ezekből fejlődtek ki a későbbi lófélék
- az állat mérete egy kisebb póniéval egyezett meg
- karcsú, antilopszerű állatok
- vékony lábukon három ujj helyezkedett el, patában végződött
- az európaiak kisebbek voltak az észak-amerikaiaknál
• 12 millió éve: Pilohippus
- már nagyon hasonlított az Equusra
- pata mögött, két csökevényes, szélső ujj
- hosszú, vékony lábak
- erősen hajlott fogak
• 13-5 millió éve: Dinohippus
- három ujjú volt
- Equus legközelebbi rokona
• Plesippus:
- kb. 425 kg súlyú volt
- vizsgálatok szerint a legősibb Equus
• 2 millió éve: Equus
- „a Ló”
- Észak-Amerikában fejlődött ki
A ló meghatározása
• Equus caballus=háziló;háziasított,növényevő faj
• Emlősök osztálya
• Páratlanujjú patások rendje
• Lófélék családja
• Rokonai:vadló(equus ferus),zebra,szamár
Eohippus
Nyúlnagyságú, kicsi, fűevő állat
Élőhelye: erdők
Végtagjai 5 ujjban végződtek
Mesohippus40 millió év múlva
Magassága: 50 cm3 ujj, karmok nélkül
Meryhippus30 millió évvel ezelőtt élt
Magassága: 1m
Élőhely: sztyepp
Végtagjai patában végződnek
Pliohippus
11 millió évvel ezelőtt élt
A mai ló közvetlen őse.
Vadlónak nevezzük a háziasított ló vadon élő rokonait és őseit. Ebből az ősből alakult ki a ma ismert két alfaj, a sztyeppén élő fűevő 124-145 cm marmagasságú Przewalski-ló illetve ennek válfaja a tarpán.
Przewalski-ló ma már főleg állatkertekben található de közös összefogással Mongólián kívül csupán hazánkban él vadon, Hortobágyon egy részük elkerített területen szabadon legelészhet, elzárva minden emberi beavatkozástól.
A tarpán az eurázsai vadló, melynek utolsó egyede 1875-ben Moszkvában pusztult el.
Przewalski-ló(Tarpán)
Marmagassága: 124-145 cm
Súlya:350 kg
Színei:bézs,pej,sötétbarna;az alhas és az orr fakóbb;a farok és a paták környéke sötét színű.A szőrzet színe az évszaktól függően változik.
Nyugat –Mongóliában és Észak-Kínában élt.
Napjainkban több mint 1500 példány él belőlük világszerte,de több mint fele az európai állatkertekben.
A tarpán az eurázsiai vadló, melynek utolsó egyede 1875-ben Moszkvában pusztult el.
Przewalski lovak
Tarpán
A ló háziasítása valószínűleg i. e. a 4. évezredben játszódott le. A mai Mongólia területén élő emberek háziasították először a lovat: rénszarvasok pótlására fogták be a vadlovakat, hátaslónak és igavonónak használták. A lovak tették lehetővé számukra, hogy nagyméretű és állandó településeket hozzanak létre, néha több száz otthonnal. A lovak kiválóan alkalmazkodtak a hideg telekhez.
A történelem során az
ember és ló
kapcsolata meghatározó szerepet játszott, így nem meglepő, hogy már az Őskorból fennmaradt
barlangrajzokon is megjelenik a négy lábú, akkor még zsákmánynak, élelemforrásnak tekintett állat.
A Niaux-barlang
,,szakállas lova”
Lascaux-barlang monumentálisnak számító
képfríze
A Pech Merle-barlang
pettyes lovai
Az első emberek még húsáért, bőréért vadásztak a lóra, ugyanolyan vadászható állatnak tekintették, mint minden más ehető húsú vadat. A még élve fogságba esett állatokat megpróbálhatta az ősember valahol a barlang körül elhelyezni, így maradt tartaléka és nem kellett ismét vadásznia. A vemhes kanca esetében az ott született csikót is a jövőbeli tartaléknak tekinthette, ezáltal a csikó az emberhez hozzászokva nőtt fel.
Kr.e. 3200 körül jelent meg a Közel-Keleten a ló.
Hosszú időn át csak mint igavonó állatot
használták.
Későbbi az ókori kelet nagy találmánya a harci kocsi.
A lovaglásról alig van tudomásunk a Kr.e. első
évezred előttről.
Asszíriában mindenesetre a Kr.e. IX. század elején már volt lovas futárszolgálat.
Mert, hogy a görög történelemben fontos szerepet kapott a ló, az kétségtelen.
Jelen voltak a lovak a
politikában,
a sportban,
a gazdaságban,
a mítoszokban,
a vallásban,
de még az istenek világában is.
Hogy milyen mértékben és hogyan voltak jelen a hellének mindennapjaiban, az sokkal kevésbé ismeretes, de úgy tűnik,
hogy a ló a klasszikus ókorban sem vált a közlekedés mindennapi eszközévé, hanem megmaradt különlegesnek, a közgörög
számára elérhetetlennek.
Homérosz világában a ló komoly érték.
Stratégiai fontosságát az adja, hogy gyorsan szállíthatja a hőst, a vezért a csatába, illetve a csata különböző
pontjaira.
Nem esik szó azonban lovasságról, de még arról sem, hogy harci
kocsiról küzdöttek volna.
Épp ellenkezőleg. A rohanvást csatába szállított hős leszáll és
gyalogosan küzd, de azért a kocsin álló vagy épp a kocsihajtó sem lehet
biztos az életben maradásban.
A halandók harcai mellett olvasunk Homérosnál az istenek lovairól, kocsijáról is.
Némely lovak egyenesen isteni származásúak voltak, többnyire Poseidón gyermekei. Ilyen a
szárnyas Pégasos, ami a Medusa levágott fejének helyéből szökkent ki.
Már Homérosnál is olvasunk kocsiversenyről a Patroklos emlékére rendezett játékokon (Ilias XXIII. ének).
Az olympiai játékokon is számos lovas versenyszám szerepelt.
Legkorábban a négyesfogatok versenyét vezették be, Kr.e. 680 körül, később bekerült a programba a
kettesfogatok versenye, a versenylovaglás (kelés), a kettes és négyes csikófogatok versenye, rövid időre a
kettes öszvérfogatok versenye és a kanca lovaglás, s végül, Kr.e. 256-ban a csikólovaglás.
A ló az előkelőség jele volt.
Ezt igazolják a Kr.e. IX-VIII. század gazdag lovas sírjai.
A Kr.e. VI. század elejétől a Solón nevéhez kapcsolt
timokratikus rendszer második legelőkelőbb csoportját alkották a
lovagok
(hippeis), akik egy része valóban lovas
katonaként is szolgált.
A lónevelés, lótartás, lovas katonáskodás öröklődött a családban,
s bizonyos társadalmi rangot is jelentett, arisztokratikus jelleget kölcsönzött a családnak.
Ezzel magyarázható az is, hogy igen divatosak voltak a „lovas" nevek (pl. Xanthippos, Periklés
apja).
A ló és a felszerelés kiállításához az állam kölcsönt nyújtott, de a lónak és a felszerelésnek is több ellenőrzésen,
értékbecslésen kellett átmennie, csakúgy, mint a lovasnak.
A technikai részletek leírása nélkül annyi, hogy volt zabla és a lószerszám többi része is rendelkezésre állt, de nem volt a mai értelemben vett nyereg, a lovat szőrén ülték meg, vagy csak egy pokróc volt rajta, nem volt igazi patkó sem, de ami a legtöbbet elárul a lovaglás nehézségéről, különösen azoknak, akik próbáltak már kengyel nélkül ügetni vagy vágtázni, az az, hogy az ókorban nem ismerték a kengyelt. És mégis lovas ütközeteket vívtak és versenyeket futottak.
E mai szemmel „hiányosnak" ítélhető felszerelés az egyik oka annak
, hogy a lovaglás tudománnyá, technévé vált.
A ló igazi elterjedését az emberiség legnagyobb találmányának, a keréknek feltalálása tette
lehetővé. Megszűnt az ember röghözkötöttsége, a történelem üteme felgyorsult.
Négylábú társunk az élet szinte valamennyi részén fontos szerephez jutott, többek között a hadászatban.
A ló békés felhasználásának korszaka kb Kr.e. 2000 táján ért véget, ekkor jelentek meg a Közel-Keleten az első harci szekerek. Ezek hamarosan a legfontosabb
fegyvernemmé váltak. (asszírok, perzsák, egyiptomiak, kínaiak, később görögök, rómaiak)
Kikkuli-irat: a legrégebbi, lovakkal foglalkozó könyv
Az ókor híres sportja a kocsiverseny volt, mely az olimpiai játékokon is nagy népszerűségnek
örvendett. A fogat négy egymás mellett álló lóból állt (quadriga), akiket a hajtó egy kétkerekű
henger alakú kocsiból állva hajtott.
A hadászat mellett a ló az ókori mitológia, majd később szinte valamennyi művészeti ág kedvenc
motívuma. A lovak kiképzésének gyökerei szintén az ókorba nyúlnak vissza.
A régi egyiptomiak állatkultusza - lovak
Az új birodalom fáraói között nem egy lókedvelő és kocsi hajtó akadt. IV. Amenhotep-nek, az eretnek vallásújítónak messze földön híres istállói voltak, s amikor új székhelyét Amarnában felépíttette, naponta négyszer fogatott be aranyos diadalkocsijába, hogy egyedül ellenőrizze az új város építési munkálatait.
Tutanhamon-nak sírjában találták meg kétkerekű díszkocsijainak és pazar díszítésű lószerszámainak maradványait.
Tutanhamon vadászaton a kocsiján.
A világverő Ramszesz is diadalkocsiján gázolt keresztül Előázsia népein. Pentaur, a kadesi csata költője még a fáraó híres lovainak neveit is megörökítette és tőle tudjuk, hogy a tollbokrétás királyi paripákat „Théba győzelmének” és a „megelégedett Nurá”-nak nevezték.
II. Ramszesz, az egyiptomi fáraó
A ló az ókori görögöknél
A görög történelemben fontos szerepet kapott a ló. A híres lovak és lovasok hosszú sorából csak néhányat emelhetünk ki, de a ló jelentőségét bemutatandó elegendő arra gondolnunk, hogy a homéroszi eposzokban hogyan vágtatnak csatába harci kocsijukon a hősök, hogy a pánhellén sportjátékokon hány lovasverseny szerepelt, vagy éppen, hogy hány jeles ókori férfi kapott „lovas" nevet, mint Hippokratész, Hippias, vagy Philippos (görög hippos (=ló)). Jelen voltak a lovak a politikában, a sportban, a gazdaságban, a mítoszokban, a vallásban, de még az istenek világában is.
Poszeidón lovai
Ókori görög kocsiverseny
Lovak az ókori olimpiánA fogathajtást részletesen leíró dokumentumok
Kr.e. 680-ból, a 25. ókori olimpiáról származnak, mikor is az első kocsiversenyek elkezdődtek a négyes fogatok részére. A Kr.e. 408-ban rendezett olimpián megkezdődnek a lovak kettes fogat versenyei is. A maitól eltérően, a lovakat akkor még egymás mellé fogták a kocsik elé. A győztesnek járó koszorút nem a hajtó, hanem a kocsi- vagy a lovak tulajdonosa kapta. Ókori görög leírástanúsítja, hogy a versenyeklegjobb lovait a szkíták által lakott Kárpát-medencében nevelték.
• használtak zablát, kantárt
• nem volt még sem kengyel, sem nyereg; szőrén lovagoltak vagy pokróccal
• patkók sem voltak
• …és mégis ezzel, a mai szemmel „hiányos” felszereléssel vívtak ütközeteket, lovagoltak versenyeket
Felszerelés:
• a kor legnagyobb lovas szaktudással rendelkező embere Xenophón (Kr. e. 430—354)
• mestere volt a lovaglásnak és szerette is a lovakat
• döntő jelentőséget tulajdonított a dicséret és a büntetés szerepének: „Mivel a beszédet a ló nem érti, jutalmazzuk meg ha idomítója kedvére tett, vagy legyen megfenyítve ha nem."
• pár műve: A lovassági parancsnok A lovaglásról Anabasis
A hellén világ leghíresebb lova
• Boukephalas, Nagy Sándor lova
- Thesszáliai ló volt
- éjfekete, fehér csillag a homlokon
- állítólag gazdáján kívül senkit nem tűrt meg a hátán
ÉRDEKESSÉG:ÉRDEKESSÉG:
Incitatus és Bukephalosz történeteIncitatus és Bukephalosz története
Az Ókorban a testkultúra nagy szerepet játszott. A mai napig ehhez a korhoz kötjük az első hivatalos Olimpia kezdetét is. Ami Kr.e. 776-ban játszódik le. Tudnunk kell azt is, hogy hiába volt kezdetleges mint sportág a lovassport, mégis már ekkora a versenyszámok közé sorolták a lovas kocsiversenyeket. Incitatus neve pont ezért íródott bele a történelem könyveinkbe. Bukephalosz igaz más téren hódított.
INCITATUSINCITATUS
Incitatus, Caligula a mindenható uralkodó lova volt. Sosem vesztett el versenyt, így az uralkodó minden jóval ellátta a lovat. Incitatus pazarul berendezett, külön hálóteremmel, elefántcsont jászollal ellátott márványistállójában; a falakat híres festők képei díszítették; bíbortakaró, drágakövekből készült kötőfék, gyöngynyakék egészítették ki a ló felszerelését.Sörényét és farkát aranybevonatú szalagokkal fonták be; természetesen külön személyzet gondoskodott ellátásáról és őrködött nyugalma felett. A verseny előtti napokon katonaság szállta meg a környéket, hogy legteljesebb éjszakai nyugalmát biztosítsa. Incitátust, más néven Gyorslábút a legnagyobb tiszteletű rómaiak között tisztelték.
BUKEPHALOSBUKEPHALOS
Ő egy olyan ló volt, akit senki sem tudott megülni. Bukephalos senkit sem engedett a közelébe. Alexandrosz más néven Nagy Sándor apja nem tudta betöretni a lovat. Alexandrosz úgy döntött majd ő megpróbálja. Rájött, hogy a ló saját árnyékától fél, ezért úgy gondolta, ha a nappal szembe állítja a ló nem látja árnyékát, így felengedi a hátára. Ez így is történt. Ennek ellenére Bukephalos csak Nagy Sándort fogadta el. A ló mindent megcsinált lovasának, több csatában is részt vettek, ám ez volt szomorú vége, hisz egy vesztes csata után a ló elpusztult. Bukephalos neve- Ökörfejűt jelent. Erről a lóról film is készült, melyben egy fekte frízként ábrázolják.
Díszítés a az olümpiai templom bejárata felettDíszítés a az olümpiai templom bejárata felett
Források:• Kerstin Neumann – Lovak
Tesloff és Babilon Kiadó, 2001 • Pataki Balázs-Novotni Péter: Nyeregben és bakon• http://www.lovasok.hu/index.php?i=25830
Letöltés ideje: 2011.09.26.• http://www.lovasok.hu/index.php?i=12030• Letöltés ideje: 2011.09.26.• http://viharle.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1118433• Letöltés ideje: 2011.09.26.• http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=81• Letöltés ideje: 2011.09.26.• google.com, szilaj97.mindenkilapja.hu, miklosmate.hupont.hu
Recommended