A közgazdaságtan tablója

A közgazdaságtan tablójaKorai szerzők

Fiziokraták MerkantilistákF Quesnay, A.R.J.Turgot, P.S.Dupont de Nemours J.B. Colbert,, T Mun, D Defoe, J Stuart, D North

Platón, Arisztotelész, Aquino St Tamás

Klasszikus politikai gazdaságtanA Smith, J Bentham, J.B. Say, J.C.L.S. de Sismondi, D Ricardo, T.R. Malthus, N.W Senior, J.S. Mill 1776 1780 1803 1803 1817 1820 1836 1848

Marxista politikai gazdaságtanK Marx 1867K Kautsky 1899E Bernstein 1899

R Hilferding 1910R Luxemburg 1913V I Lenin 1916

M Dobb 1937P Sweezy 1942

P Baran 1957

Institucionalisták

T Veblen 1899

C Mitchell 1913J R Commons 1934

Kortárs közgazdasági iskolákHeterodox politikai gazdaságtan

Marxisták&neomarxisták Institucionalizmus Neoricardiánus&posztkeynesi

P S SweezyE Mandel

J K GalbraithG MirdalA Hirschman

I SteedmanA Eichner

Neoricárdiánus közgazdaságtanP Sraffa 1960

Keynesi közgazdaságtanJ M Keynes 1936M Kalecki 1933J R Hicks 1939R Harrod 1939

N Kaldor 1955J Robinson 1956

Neoklasszikus közgazdaságtan

W S Jevons 1871C Menger 1871L Walras 1879A Marshall 1890

K Wicksell 1898I Fisher 1911AC Pigou 1912

J Robinson 193E H Chamberlin 1933P Samuelson1947

Osztrák iskolaC Menger 1871E von Böhm Bawerk 1889

F Knight 1921

J Schumpeter 1912

L von Mises 1947

Chicagói iskola

M Friedman 1968G S Becker1964

Ortodox közgazdaságtanNeoklasszikus&Keynesiánus

Új klasszikusmakroökonómia

Új osztrák iskola

P SamuelsonJ Tobin

R LucasN WalrasT Sargent

F A Hayek

Arisztotelész

i.e.384-i.e.322

A közgazdaságtan (oikonomika) névadója

„Minthogy minden városállamban egy bizonyos fajta közösséget ismerhetünk fel,s minden közösség nyílván valami közjó megvalósítására alakult…,világos, hogy nohamindenki valami jó elérésére törekszik, a legfőbb jó elérésére elsősorban mégis az a legfőbb rendű közösség törekszik,amely, a többit mind magába foglalja. Ez pedig az, amit városállamnak nevezünk, vagyis az állami közösség.”

Platon tanítványa

„Okvetlenül szükséges tehát, hogy egyvalamivel tudjunk mindent megmérni, ez az egy valami tulajdonképpen a szükséglet, ami mindent összetart, a pénz pedig mintegy a szükséglet helyettesítésére keletkezett megegyezés alapján.”

Fő műve: Politika

Aquinói Szent Tamás

Az igazságos árról szóló tan kidolgozásával máig hatást gyakorol a katolikus társadalom-felfogásra.

„Minden embertömegben kell vezető hatalomnak lennie, mivel ahol sok ember van együtt, és mindegyik a saját érdekét nézi, felbomlana és szétesne a sokaság, ha nem létezne olyan intézmény, amely a közjóról gondoskodik.”

Fő műve: Summa Teologiae

XIII. szd.

A pénz szükségletet kielégítő dolog.(nem funkcionál tőkeként)

XIV. Lajos

Az állam anyagi jólétének legfőbb forrását a nemesércek jelentik.

Merkantilizmus

Cél: minél több arany kerüljön az országba. Az állami beavatkozás teremti meg a gazdasági folyamatok szabályszerűségét.

„A merkantilizmus képviselői szerint a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem”

Jean-Baptiste Colbert

Erős állami beavatkozás, protekcionizmus, adók előtérbe kerülnek A cserearányok önkényesek: a dolgok éppen annyit érnek, amennyiért el lehet adni őket

Francois QuesnayA fiziokratizmus megteremtője

Jelentősebb képviselőAnne Robert Jacques Turgot

Fiziokratizmus 18. szd.természet+erős

A gazdagság forrása a mezőgazdaság

„természetes rend” eszméje

Csak az állami beavatkozás nélküli gazdaság működőképes. Három szektoros modelljükben a három szektort a földbirtokosok, a bérlők és az iparosok alkotják. Közöttük lévő egyenlő értékek cseréje spontán módon biztosítja a gazdaság zavartalan működését.

A gazdaság, mint egy test:Mezőgazdaság: gyomorFőldesurak: szívIpar: tüdő

Tableau économique termékek és jövedelmek körforgása a különböző osztályok között

Az ipar átalakítja, a kereskedelem elcseréli a mezőgazdaságban keletkezett többletértéket

Adam Smith

- láthatatlan kéz- a gazdagság forrásának elsősorban a munkát tekinti

Klasszikus közgazdaságtan18-19 szd.

A Say-dogma szerint minden kínálat megteremti a maga keresletét; a gazdaságban a piac mechanizmusai automatikusan egyensúlyt alakítanak ki.

Marx és Keynes is elutasítja a Say-dogmát

1776

David Ricardo

A tökéletesen versenyző piac alapelveinek megfogalmazása .Az állam feladata mindössze az éjjeli őr szerep és a közjavak előállítása.

Jean-Baptiste Say

Thomas Malthus

John Stuart Mill

David Ricardo nevével fémjelzett munkaérték-elmélet szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz

szükséges munka mennyisége határozza meg.

A piaci mechanizmusok tökéletes működésében való hit.

Karl Marx

Engels Friedrich

„értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás

A munkanélküliség szükségszerű Nincsenek önszabályozó mechanizmusok

A tőkés gazdaság bukása szükségszerű

A gazdaság mikro- és makro-szemléletű vizsgálata

A gazdaságot periodikus ciklikusság jellemzi, amelynek a csúcspontja az általános válság

Alfréd Marshall

Neoklasszikus közgazdaságtan

Leon Walras

Egy jószág értéke a fogyasztójában keltett hasznosság függvénye. Az érték szubjektív kategória.

Fogyasztói többletTermelési tényezők

Megcáfolták David Ricardo munkaérték-elméletét, amely szerint a javak értékét és árát az előállításukhoz szükséges munka mennyisége határozza meg.

A piaci mechanizmusok működése tökéletes

A mikroökonómia, mint tudomány

I.Egy adott élvezet nagysága csökken, ha

ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel.”

II: „Egy embernek, aki több élvezet közül

választhat, viszont nincs elegendő ideje, hogy mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, ahelyett, hogy csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy abban a pillanatban, amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.”

Hermann Heinrich Gossen

John Maynard Keynes

Válság idején az állam képes arra, hogy fiskális eszközökkel, például infrastrukturális beruházásokkal, de mesterségesen fenntartsa a hatékony keresletet, ezzel az egyensúlyhoz közelítse a gazdaságot és csökkentse a munkanélküliségetA monetáris politikát Keynes nem tartotta annyira megbízható

keresletszabályozó eszköznek, mint a fiskális beavatkozást.

C(Y)=C0+

Fogyasztási határhajlandóság

Beruházási multiplikátor

ĉY

Milton Friedman

1976-ban kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat

Az államnak elsősorban a monetáris politika eszközeivel kell hatnia a gazdasági folyamatokra, s az állami beavatkozásnak kizárólag a forgalomban levő pénzmennyiség szabályozására kell korlátozódnia.

Nixontól Reaganig több amerikai elnök, 1973-74-ben Pinochet chilei elnök gazdasági tanácsadójaként is dolgozott.

Friedman nemcsak a gazdaságpolitikában hirdette liberális elveit, hanem az élet más területén is: támogatta a prostitúció és a drogok liberalizácóiját, és kiállt a távoktatás bevezetése mellett. Legfontosabb tettének a kényszersorozás vietnámi háború utáni megszüntetése melletti lobbizást tekintette

George W. Bush amerikai elnök köszöntötte a 90. születésnapjához közeledő közgazdászprofesszort:

„Milton Friedman soha nem állította, hogy a szabad piac tökéletes dolog. De bebizonyította, hogy a tökéletlen piac is jobb eredményeket hoz, mint a nagyképű szakértők és a mohó bürokraták" -

Paul Anthony Samuelson

1945 és 1952 között kormányhivatalnokként többek között Eisenhower, majd 1968-tól Kennedy elnök gazdasági tanácsadója volt.

Nobel-díj: Első amerikaiként, és a világon másodikként a statikai és dinamikai közgazdaságtani elmélet kidolgozásáért, és a közgazdasági elméletben való tudományos elemzések szintjének növeléséért folytatott tevékenységéért 1970

A közgazdaságtant alapvetően matematikai oldalról közelítette meg.