View
3
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Pénzügy Tanszék
A három magyar
egészségfinanszírozási pillér
(OEP, önkéntes egészségpénztár,
üzleti betegségbiztosítás)
2015. november 10.
dr. Lukács Marianna marianna.lukacs@uni-corvinus.hu
lukacs@patikapenztar.hu
Pénzügy Tanszék
az előadás letölthető: ww.patikapenztar.hu/
magánszemélyeknek/
Budapesti Corvinus Egyetem
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Egészségfinanszírozási pillérek
Magyarországon
http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/ege
szsegfinanszirozasi_pillerek.pdf
Létszám, bevétel, kiadások, vagyon
(www.oep.hu és www.felugyelet.mnb.hu):
társadalombiztosítás
üzleti betegségbiztosítás
önkéntes egészségpénztár
Mi mire való – intézményi funkciók
Működési problémák
Jövőbeni szerepek
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 4
Pénzügy Tanszék 5
Az egészségügyi kiadások alakulása az
életkor előre haladtával
V á r h a t ó e ü . - i k i a d á s o k
É l e t k o r
T e r v e z h e t õ
V á r a t l a n
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
A három pilléren nyugvó
magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek
Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás
Társadalombiztosítás
Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak
Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)
önkéntes nyugdíjpénztár
NYESZ,
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
üzleti nyugdíjbiztosítás
Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás
önkéntes egészségpénztár
üzleti betegségbiztosítás
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 6
Pénzügy Tanszék
Az intézményesített egészségbiztosítási
formák bevétele (2014)
Forrás: www.felugyelet.mnb.hu, www.oep.hu
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 7
Pénzügy Tanszék
60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat az
ellátások forrásairól
Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti
ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben
öt forrással kell rendelkeznie:
1. a kötelező és általános társadalombiztosítás,
2. az állami-önkormányzati szociális ellátás,
3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások,
4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek,
klubok,
5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár.
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 8
Pénzügy Tanszék
A három magyar pillér:
társadalombiztosítás, betegségbiztosítás,
önkéntes egészségpénztár
Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden
állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a
résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás
Üzleti betegségbiztosítás: a 2003. évi LX. törvény alapján művelhető,
biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható
betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek
Önkéntes egészségpénztár: az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő
önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az
egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások
kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik
egészségének megőrzése céljából
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 9
Pénzügy Tanszék
Mire való?
Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás
Önkéntes
egészségpénztár
Az intézmény célja
1. egyéni kockázatok
társadalmi kezelése
2. nonprofit működés
1. egyéni/csoportos
kockázat
egyéni/csoportos
kezelése
2. veszélyközösség
védelme
3. profitszerzés
1. a pénztártagok
egészségi állapotának
megőrzése és
helyreállítása
2. a mindenkori TB
kiegészítése
3. non-profit működés
Az intézmény biztosítási
alapelve társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia
A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony
A biztosításban való
részvétel kötelező önkéntes önkéntes
10 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Mi mire való?
Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár
Az alkalmazott biztosítási
technika felosztó-kirovó
egyéni kockázatelbírálás;
díjfizetésre épülő
kockázatközösség
egyéni és munkáltatói
befizetésekre alapuló
egyéni számlás rendszer
A szolgáltatáshoz való
hozzájutás elve
a természetbeni
szolgáltatás elve a költségtérítés elve a költségtérítés elve
Az intézmény bevételei
járulékok állami
garanciával
az esetleges hiány (deficit)
állami pótlása
biztosítási díjak és azok
hozama
pénztári tagdíjak és azok
hozama
11 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék 12
A költségkiegyenlítés elve
1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyi ellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelés költségeit
2. A biztosított benyújtja a számlát a magán betegségbiztosítóhoz
3. A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt, vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire a biztosítási kötvény érvényes
Az egészségügyi
szolgáltatást
nyújtó intézmény Biztosított Biztosító
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék 13
A természetbeni szolgáltatás elve
A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynél
igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annak részét a biztosító az
egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény részére az azzal kötött
szerződés alapján megtéríti.
Az egészségügyi
szolgáltatást nyújtó
intézmény
Biztosított
Biztosító
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Mi mire való?
Az összehasonlítás szempontja Társadalom-biztosítás Üzleti betegségbiztosítás
Önkéntes
egészségpénztár
Az intézmény által
finanszírozott
egészségügyi
szolgáltatások köre
alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre
szabott szolgáltatások
a pénztár alapszabályában
meghatározott
szolgáltatások
Az intézménybe fizetendő
díj kiszámítási elve kárfelosztó kockázatkezelő megtakarító
A fennálló betegségből
adódó kockázat hatása a
fizetendő
járulék/biztosítási díj
nagyságára
nincs hatással befolyásolja nincs hatással
14 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék 15
Az állami (kötelező) egészségbiztosítás
ágai (EU)
1. Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások
2. Táppénz
3. Gyógyszer
4. Baleset
5. Megelőzés (prevenció)
6. Időskori ápolás
Ebből Magyarországon: az első négy kassza
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
OEP: állandósult, de csökkenő deficit (adatok: www.oep.hu)
2005 - 374 milliárd forint hiány (a bevételek 23,6%-a)
2007: első ízben szufficites – gyógyszerkiadások radikális visszafogása
2009-től: állandósult, igaz, folyamatosan csökkenő hiány
2014: 1 907 milliárd forint bevétel, 1 907,2 milliárd forint kiadás
9,5 millió igénybe vevő
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 16
Pénzügy Tanszék
Az OEP működési problémái
Állandósult deficit
Idősödő társadalom
Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó
támogatások)
Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 3,3%-a - valószínűleg részben
szociális feladatokat lát el
Az OEP helyszíni ellenőrzésének és az egészségügyi intézmények
önkormányzati tulajdonosi ellenőrzésének hiánya
A modern szociális állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg
az ápolás és a prevenció
Hálapénz: az adófizetés kikerülésével az OEP szolgáltatásainak
igénybevételekor az ellátást végző részére fizetett pénz
17
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Az önkéntes egészségpénztár (1993)
bevezetésének célja
Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak
elégtelenségére az egyéni és munkaadói
öngondoskodás intézményének megteremtése
18 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Az önkéntes pénztárak jogszabályi háttere
Az önkéntes egészségpénztárakat szabályozó törvény: az
1993. évi XCVI. tv. (nem vonatkozik a HPT, a GT, a PTK és
a BIT)
A pénztári működésre vonatkozó részletszabályok külön-
külön kormányrendeletekben
gazdálkodás és befektetések
könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettség
MNB adatszolgáltatási kötelezettség
saját tulajdonban álló egészségügyi intézmények
működésére vonatkozó szabályok
19 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai
Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)
Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve
minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék
Optika
Gyógyászati segédeszköz
Orvosi ellátás, fogászat
Gluténmentes speciális élelmiszerek
Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz
Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)
Sporteszközök
Természetgyógyászat
Fog- és szájápolási termékek
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 20
Pénzügy Tanszék 21
Adókedvezmény – önkéntes
egészségpénztárak Adókedvezménnyel közel havi 94 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni
befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 31,5 ezer forint)
Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 450 ezer forint)
a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (31,5 ezer forint)
évi 200 ezer forintig 35,7%-os (16% SZJA valamint 14% EHO 1,19 szorosa), afelett
51,17%-os (16% SZJA valamint 27% EHO 1,19 szorosa) cafeteria adó terheli
Egyéni befizetés
a befizetések 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 750 ezer),
havonta 62,5 ezer forint után vehető igénybe a maximális 150 ezer forint
kedvezmény
Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények
Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal
igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény
Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a
SZJA-kedvezményben részesül
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Önkéntes egészségpénztárak:
az 50 milliárdos szektor
(2002 – 2014: taglétszám,
bevétel, szolgáltatások, vagyon -
www.felugyelet.mnb.hu)
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 22
Pénzügy Tanszék
Az önkéntes egészségpénztárak
működési problémái
A jogszabályi szigorítások miatt az egészségpénztár nem tud
prevenciós (egészségmegőrző) szolgáltatásokat nyújtani
Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők
számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort
Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 23
Pénzügy Tanszék
Mióta van üzleti betegségbiztosítás
Magyarországon?
Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX. században
Vonatkozó jogszabályok:
• Új PTK: 2013. évi V. törvény
• BIT: 2003. évi LX. törvény
• SZJA: 1995. évi CXVII. törvény
24 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Mi a betegségbiztosítási szerződés kötési
folyamata? Leendő ügyfél
Ajánlattétel, benne az esetleges önrészek
Biztosító társaság:
Leendő ügyfél egészségügyi kockázatelbírálása
Esetlegesen kockázati felár
Esetlegesen az ajánlat elutasítása az ajánlatot tevő ügyfél egészségi állapota miatt
Kötvényesítés (a szerződés egyedi jellemzői)
A kárkifizetéskor figyelembe veendő feltételek:
Kötvény
ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek)
25 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Üzleti betegségbiztosítási termékek
Költségtérítő biztosítások
A betegségből adódó teljes kockázatokra
A betegségből adódó részleges kockázatokra
Összegbiztosítások
A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés)
Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás
Speciális betegségbiztosítások
A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése (BBP)
Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 26
Pénzügy Tanszék
Adókedvezmény – betegségbiztosítások
Céges befizetés
▪ 2012. januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli
▪ havonta a minimálbér 30%-ig
▪ a kifizetés a munkavállaló számára adómentes
Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény
27 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék 28
(2002 – 2014: biztosítotti
létszám, díjbevétel,
kárkifizetések -
www.felugyelet.mnb.hu)
Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Az üzleti betegségbiztosítások működési
problémái
A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások
definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a
betegségbiztosítás mozgástere
Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és
mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények
száma (kapacitáskorlát)
A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázat-
elbírálás
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 29
Pénzügy Tanszék
Jövőbeni szerep: egy + két félpillér
Egészségpénztári félpillér
Co-payment
Prevenció
Kötelező ápolási pénztár
Betegségbiztosítási félpillér
A nagy költséggel járó
betegségek gyógyítási
költségeinek finanszírozása
Munkahelyi csoportos
betegségbiztosítások
OEP táppénz-kassza
Alappillér: társadalombiztosítás
Adó és járulékfizetésből finanszírozott
Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között)
Minden időtávon pénzügyi egyensúly
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 30
Pénzügy Tanszék
Az első pillér (OEP) szerepe:
kiszámíthatóság és egyensúly
1. Racionális egyensúly: bevételek és kiadások
Járulékfizetési szigor
Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől
Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése
2. Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes
egészségpénztárnál sikerült)
3. Az egészségügy finanszírozására vonatkozó magyar s az EU
irányelvei között ellentmondás (EU: az egészség befektetés;
Magyarország: csökkenő ráfordítás az egészségügyre) feloldása:
„A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást
is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható”
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 31
Pénzügy Tanszék
A második pillérek (pénztár és biztosítás)
szerepe: prevenció és az OEP stabil kiegészítése
1. Önkéntes egészségpénztár Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co-payment) a lakosságra
nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével
Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás,
megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl.
Népegészségügyi Program)
(az OEP-ben nem megjelenő szolgáltatások finanszírozása): ápolás; akár az
egészségpénztár részeként
2. Üzleti betegségbiztosítás: a fizetőképes és befogadható egészségi kockázattal
rendelkezők részére a nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek
finanszírozása
3. Ápolás: hiányzó pillér az OEP szolgáltatásaiban
akár az egészségpénztár részeként (Az OEP mindenkori szolgáltatásainak
helyettesítése)
akár önálló, negyedik pénztártípusként történő létrehozása
Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna 32
Pénzügy Tanszék
Ajánlott irodalom – egészség I.
Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, 2009.
Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, 2000.
Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007:
http://www.penztarszovetseg.eu/kozlemenyek/egeszsegfinanszirozasi_pillerek.pdf
Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai
elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest.
Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy
piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, 2010.
CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés
– http://www.cemi.hu/data/uploadfile/en_1606/php302d9k.Macro%20balance%20and%20growth.pdf
Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségÜGY, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati
véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, 2010.
Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, 2012.
Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai
kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest,
1998
33 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Pénzügy Tanszék
Ajánlott irodalom – egészség II.
Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón – Stratégiai
kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest,
2001.
Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban,
Semmelweis, Budapest, 2008.
Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája 2008
http://www.es.hu/index.php?view=doc;18967
Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest
Dr. Lukács Marianna – Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? 2008
http://www.patikapenztar.hu/sajtoszoba/02_mi_irtuk/2008/2008-06-08_verseny-a-sorban-allasert-es-a-
halapenzert.pdf
Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest
Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség – befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdasági
teljesítőképességre és az életminőségre, Demos
34 Egészségfinanszírozás Magyarországon, 2015. november
dr. Lukács Marianna
Recommended