A BOR ÉS A KERESZTÉNYSÉG

A BOR ÉS A

KERESZTÉNYSÉG

VÁZLAT:

1. A katolikus liturgia, az eucharisztia,

az utolsó vacsora megismétlése

2. A bor az ószövetségben

3. A bor az új szövetségben

4. A „boros” szentek

5. A „Szent János Áldás”

6. Szent Donát és Szent Vince kultusz

Magyarországon.

7. Keresztény ihletésű, borral

kapcsolatos népi bölcsességek.

8. A szerzetesrendek és a bor

A Katolikus Liturgia

A bor az eucharisztia, az Utolsó Vacsora

megismétlésének nélkülözhetetlen

anyaga, nem más mint misebor, Jézus az

eucharisztikus beszédében mondja ki,

hogy a keresztény élet az eucharisztia

vétele nélkül nem lehetséges.

Jézus a z eucharisztikus beszédben

mondja ki ,hogy a keresztény élet az

eucharisztia vétele nélkül nem lehetséges.

Amint a hit és keresztség (János 6 3,5,18)

éppúgy az eucharisztia is szükséges az

üdvösséghez" Ha nem eszitek az

Emberfia testét és nem isszátok a vérét ,

nem lesz bennetek élet (János 65,3)

BOR Védőszentek

DONÁT

Ünnepe: Augusztus 7

Jégeső és villámcsapás elhárító

A Donát kultusz a Rajna vidékéről

indult és Alsó-Ausztrián

keresztül került Magyarországra

A Donnát kultuszról tanúskodik a Badacsonyi Donát-dűlő, és a Donát Kápolna a Lellei Majtényi Kápolna a villám-űző Szent Donát tiszteletére, az egri Donát-szobor.

Egerben a Donát-kultusz 1716-ban keletkezett , Amikor Erdődy Gábor püspök szobrot állított szőlőjében. Az oszlop tetején térdeplő szent alatt levő kőkockán egy idézet ál Mózes II Könyvéből, amelynek fordítása:

"Kiterjesztem az úrhoz kezeimet megszűnnek a mennydörgések és jégeső nem lészen"

A szobor valószínűleg azért került éppen oda, mert a püspökségnek itt volt szőlője, és az elmúlt évszázadokban gyakran szenvedett jégkárt az érőfélben levő szőlő. A népi megfigyelés szerint a szomszédos felnémetről a harangozás odahajtotta ,odaszorította a jégfelhőket.

Donát ünnepnapján körmenettel tisztelték meg és fohászkodtak a jó időért a gazdák.A nevezetes nap előtt feltakarították a környéket és a szőlőt rendbe hozták. A szobornál kis oltárt alakítottak ki, amit fenyőgallyakkal körberaktak a városból kifelé mentek a búcsúsok és a „Mindenszentek litániát" énekelték. A szőlőhegyen az alkalmi oltárnál szentmisét, majd prédikációt tartottak és a „ Jézus Szíve" litániát mondták a hozzá kapcsolódó imádsággal és könyörgéssel. Levéltári adatok szerint a XVIII. században a körmenet zenekísérettel, sípokból, trombitásokból és dobosokból álló zenekarral vonult ki a szoborhoz. Még a XX század első felében is tartott még a Donát kultusz.

VINCE

Zaragozai Szent Vince:

a Diocletiánus - féle keresztényüldözés idejében Valenciában vetették börtönbe, vértanú halált halt 304-ben.

Ünnepe .Január 22.

Patronátus , Portugália patrónusa, valamint a vigneroni szőlőhegyeké, a német és francia vincelléreké, a párizsi borkereskedőké. A szőlőcsőszök védőszentje.

Néphit:

Időjárási fordulónap, mert ha Vince napján napsütés van, akkor a szőlő különösen jól hízik, a legenda idő és termésjósló funkciókat tulajdonít neki.

Magyar népi mondás:

Ha megcsordul Vince Tele lesz a pince., továbbá

Ha fénylik Vince Megtelik a pince.

ULRIK

Augsburgi Szent Ulrik püspök (890-973)

Ünnepe : julius 4 .

Szőlősgazdák, vincellérek védőszentje

REMIG

Szent Remig püspök(436-533) Ünnepe. Január 13

Remig olyan jámbor volt, hogy fiatal püspök korában a

madarak szelíden az asztalára szálltak és kezéből

csipegették a morzsákat.

Amikor egyszer látogatóban volt egy asszonynál, elfogyott

a bor. Lement a pincébe, a hordót megjelölte kereszttel,

s az újra megtelt borral sőt ki is folyt a hordóból.

A bor védőszentjeként ábrázolták, miközben megáld egy

boroshordót.

MEDÁRD

Noyoni Szent Medárd Püspök(485-545)

Ünnepe. Junius , 8.

Néphit:

Ha Medárd napon esik az eső 40 napon

át esős idö várható.

A gabonaaratás és a szüreti munka

védőszentje.

JÁNOS EVANGÉLISTA

Szőlősgazdák patrónusa :

Megáldja a termést, megvéd a jégveréstől.

Néphit :

A János - bor gyógyító ital távol tartja a

rossz szellemeket, megvéd a villámlástól,

mérgezéstől fulladástól növeli a szépséget,

egészséget, és előmozdítja a jó

házasságot.

A VI. században keletkezett a rendkívül színes történet, amelynek alapján a tudós egyházak megtalálták a boráldást.Egy pogány pap evangélista Szent Jánoshoz

vitt egy kehely bort. A borban méreg volt.Két gonosztevő ivott belőle, mind a kettő

meghalt egy pillanat alatt, a méreg hatott, Evangélista Szent János megitta a bort, a méreg nála nem hatott, sőt a gonosz lélek kígyó képében távozott a kehelyből.

A bor Isten áldása, a hozzá kevert méreg a gonosz lélek cselvetése, az evangélista efölött Úrrá lett, és ezért ezen a napon Szent János ünnepén a bort megáldják.

Szent János nevéhez fűződik.

Általában a boráldás és az ún. Szent János áldás. "A Szent János áldás eredeti célja az volt, hogy a pap által megszentelt borral csillapítsák a zajos áldomásokat a meghitt család ünnepi hangulatát megtörő tivornyákat„

Hogy mulatság, vigadozás, amelyet úgysem lehetett volna kiirtani, legalább tisztes korlátok közé kerüljön István és János oltalma alatt szelídebbé váljon„ ( Bálint Sándor: Karácsony, Húsvét, Pünkösd 1976)

• A János napi borszentelést a kutatók germán eredetre vezetik vissza (13.század).Előzménye Szent János áldása.amely már két évszázaddal korábban megjelent és hagyományannyaga összefonódik a borszenteléssel és a szentelt bor fogyasztásával..Magyarországon a János

• Napi borszentelés elsőként a 15.században je-• jent meg és számos német telepítésű termőhe-• lyen mind a mai nap fennmaradt.• A vallásos szoás az útrakelők szentelt borral ki-• nálásában,a tulvilágra induló haldokló borral va-• Ló megitatásában jelentkezett.

GENOVÉVA

Szent Genovéva, Párizsi szűz(422-502)

Amikor a Saint Denis bazilika építése során elfogyott az építőmunkások bora, Genovéva imádkozott a kiürült hordónál és az azonnal újra tele lett.

Vincellérek védőszentje ,hozzá fohászkodnak jó időért, esőért.

ERZSÉBET

Portugáliai Szent Erzsébet (1270 -1336)

királynő

Legenda : kérésére a víz borrá változott

Jelképei: boroshordó, könyv, rózsák

Márton

Ünnepe:

November 11.

A bor ekkorra forr ki.

Magyar népi mondás:

A bornak Szent Márton a bírája.

Orbán

Ünnepe:

Május 25.

Népi Mondás:

Ha Orbán nevet, a szőlő sír.

• BOR AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN• A Biblia szerint szokás volt a borba illatos növényt tenni és

igy különleges zamatot kapott.

Mirhával vegyítve inkább kábítószerként a kínok enyhítésére használták.

• Az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben fertőtlenítésre a gyógyulás elősegítésére szolgált.

Szent Pál is ajánlotta az egészség elősegítése érdeké- ben kevés bor fogyasztását,de a részegséget a test cse lekedetei közé sorolta,olyan dolognak minősítette,amely kizár Isten országából.

A Jelenések könyvében(14,8) A tüzes bor kicsapon gáshoz,bálványimádáshoz vezet;aki leborul a vadállat előtt Isten haragjából fog inni

Példabeszéd a gyilkos

szőlőművesekről / Máté 21, 33-42 /Halljatok egy másik példabeszédet. Volt egy gazda, aki szőlőt telepített .bekerítette sövénnyel, belül pedig sajtót ásott, és őrtornyot épített. Aztán bérbe adta a szőlőműveseknek, és elment idegenbe. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőművesekhez, hogy szedjék be a termést. Ám a szőlőművesek nekiestek a szolgáknak. Az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is úgy bántak. Végül a fiát küldte el hozzájuk, mert azt gondolta. A fiamat csak megbecsülik.

De amikor a szőlőművesek meglátták a fiút így bíztatták egymást:

Itt az örökös! Gyerünk, öljük meg és miénk lesz az öröksége. Nekiestek, kidobták a szőlőből és megölték.

Amikor megjön a szőlő ura, vajon mit tesz a szőlőművesekkel?

„A gonoszokat a gonoszok sorsára juttatja, szőlőjét pedig más bérlőknek adja bérbe, akik idejében beszolgáltatják a termést"

Erre Jézus azt kérdezte:

" Sose olvastátok az Írásban?:

A kő, amelyet az építők elvetettek,

Szegletkővé lett.

Az Úr tette azzá,

S ezt csodálom szemükben.

Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek

az isten országát, s olyan nép kapja meg,

amely megtermi gyümölcsét. Aki erre a

kőre esik összezúzza magát, s akire

ráesik azt szétmorzsolja„

E hasonlatokat hallva a farizeusok és az

írástudók megértették, hogy róluk beszél.

El akarták fogni, de féltek a néptől ,mert

prófétának tartották.

A próféták nem egyszer hasonlították Izraelt Isten szőlőjéhez /Márk 12, J-12; Lukács 20, 9 19/ A példabeszéd inkább allegória , mer minden egyes vonásának megvan a jelentősége.

A szőlő gazdája Isten; a szőlőművesek az Ószövetség népe, a szőlő az üdvösség előkészítése, mely az Ószövetség feladta volt; a szolgák a próféták; a fiú pedig Jézus Krisztus, akit a város falain kívül feszítettek keresztre, más bérlők a pogányok.

Jézus végül idézi a Zsolt 117, 22 szavait, amely róla ,mint kőről szól. Jézust elvetették, de mégis az Isten szegletkővé vagy még inkább zárókővé tette.

• A Biblia szerint szokás volt a borba illatos növényt tenni és igy különleges zamatot kapott.

• Mirhával vegyítve inkább kábítószerként a kínok enyhítésére használták.

• Az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédben fertőtlenítésre a gyógyulás elősegítésére szolgált.

• Szent Pál is ajánlotta az egészség elősegítése• Érdekében kevés bor fogyasztását,de a részegséget a

test cselekedetei közé sorolta,olyan dolognak minősítette,amely kizár Isten országából.

A Jelenések könyvében(14,8) A tüzes bor kicsapon gáshoz,bálványimádáshoz vezet;aki leborul a vadállat előtt Isten haragjából fog

• inni

Jézusnak , Sirák Fiának könyve /Sirák Fia 31,25-31/

Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat levert a lábáról. A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor nagy próbakő. Mint az élet vize , olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában.

Mi az élet, annak, aki bort nem ihat?

Az ember örömére teremtetett a bor a világ

kezdetétől.

A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő

időben és megfontoltan isszák.

Ha mértéktelenül szenvedéllyel és mohón

isszák,

Csak keserűség a bor a lélek számára.

A túl sok bor fokozza a balga haragját,

Gyengíti erőit, sok sebet ejt rajta.

Borozgatás közben ne szóld le barátod, és

ne vesd meg vidámsága miatt.

Ilyenkor ne intézz becsmérlő szót hozzá,

Pénzköveteléseddel ne zaklasd ilyenkor.

A keresztény gondolkodásmódot tükröző, borral kapcsolatos népi bölcsességek, mondások:

Áldás, kegyelem, ezt a kis bort lenyelem.

A szőlőben korábban tilos volt a káromkodás , veszekedés és mindenféle erkölcstelen cselekedet. Úgy vélték, hogy aki a szőlőben erkölcstelenkedik annak „a jó Isten elviszi a termését"

Átkozódás : A Jó Isten vegye el (vagy rohassza el) a

szőlőd tövit is

A jó bor legyen római katolikus (hitében erős), református(tiszta), és luteránus (se hideg ,se meleg)

Megöli a halálos vétket is ( a különösen jó bor)

Ennek a bornak csak teste van, a lélek kiszorult belőle. Bor, búza , szalonna, az égnek adománya.

Angyal igya meg a bort, annak is megárt (a sok ital mindenkinek megárt)

Csak kétszer szereti a bor meginni, ávemária előtt és ávemária után.

Jobb a Krisztus főzte, mint a Kristóf főzte. ( vagyis a bor jobb mint a sör)

A holtaknak csendes tort élőknek tüzes bort

A bor, amennyit én akarom a búza, amennyit az Isten ad.

• Hogy minket az Isten meg ne áldjon= mondják a pohararat az ivócimborára rákö -szöntve,arra várva,hogy az is koccintson,és igy egészítse ki a párbeszédes szólást

• Meginná az Isten köpenyegét

• Hol Istennek házat építenek,kápolnát guggaszt hozzá az Ördög= hol templom van,

• ott kocsma is akad

Kettőtől örizzen meg az Isten,a sok ivás tól, meg a sok imádkozástól=Amennyire szomorú sor a minden háznál imádkozó koldusé,épp any- nyira félelmetes a sok ivással járó vizbefulladás

• A

Abba a templomba jár,ahol üveggel harang -oznak=Nem templomba,hanem kocsmába jár

Részeg ember elől Krisztus is kitért=Részeg

ember elől az Isten is elkerüli.Okos ember kitér

a részeg elől

Terhes vagy ganajos szekérnek,részeg em -bernek az Isten is kitér.Részeg emberrel nem érdemes ellenkezni.

Részeg ember imádsága,beteg ember bőjtje,nem sokat ér=Annyit használ a beteg ember bőjtje,mint a részeg imádsága

• Részeg ember imádsága, özvegy asszony só- hajtása sose megy a mennyekbe = Semmit sem ér az olyan jótett,vagy az olyan áldozat amelyet nem önkéntesen és nem tudatosan vállal valaki

• Bor,amennyi én akarom,búza amennyit az Isten ad= A bort fel lehet vízzel higítani,de a búzát nem lehet szaporítani

• Bor ,búza szalonna,égnek fő adománya.

BOR AZ ÓSZÖVETSÉGBEN

Az Ószövetségben a bor termeléséről elsőként

Noé történetében esik szó(Ter. 9,20)

Az ősatyák idejében jól ismert ital Palesztínában és a környező országokban szinte a nép italának

számított,csak az Iszlám vetett véget Palesztiná-

ban a szőlőművelésnek.

Palesztinában Hebron (Eskol völgye) híres bor-

termőhely volt,jónak tartották a Libanonban ter-

Melt és a Damaszkusz melletti Helborn-ban ter-

melt borok

Az Ószövetság szerint a papoknak nem volt szabad bort inniuk,ha megnyilatkozás sátrához

Mentek,vagy a belső udvarba akartak lépni(Lev

10,8-11;Ez 44,21)

Áldozatbemutatánál nem volt jelentősége ,önma gában nem mutattak be boráldozatot,csak más adományokhoz csatolva.

Áldozati lakomák alkalmából rendszerint bort ittak.(Sámuel1,9-14)

Az Istenhez való ragaszkodás,az Isten előtt tör-

Ténő őszinte meghajlás olyan ,mint a tiszta bor.

(Iz. I,22)

(

JÖVENDÖLÉSEK A NEMZETEK ELLEN LÁTOMÁS A SERLEGRŐL /Jeremiás 25, 14 és 19/

Ezt jövendölte Jeremiás a nemzetek ellen. Mert őket is szolgaságra vetik hatalmas nemzetek és nagy királyok. Így aztán visszafizetek mindent tetteik és kezük munkája szerint.

Az Úr Izrael Istene, így szólt hozzám:

Vedd a kezemből ezt a borral telt serleget, és itasd meg vele az összes nemzetet, amelyhez elküldelek.

Hadd igyanak belőle, hogy megtántorodjanak

és eszüket veszítsék mielőtt rájuk

szabadítom a kardot: Elvettem hát a

serleget az Úr kezéből és megitattam

belőle minden nemzetet, amelyhez

elküldelek.

Had igyanak belőle, hogy megtántorodjanak

és eszüket veszítsék, mielőbb rájuk

szabadítom a kardot.

Elvettem hát a serleget az Úr kezéből és

megitattam belőle minden nemzetet,

amelyhez elküldött az Úr: Jeruzsálemet,

Júda városát, királyait, főembereit, hogy

pusztasággá, iszonyattá, gúny tárgyává és

átokszóvá tegyem őket, mint ahogy az ma

van; a Fáraót, Egyiptom királyát, szolgáival,

főembereivel és összes népével együtt,

aztán minden fajta népséget, Így Úz

földjének minden királyát, Askalont,

Gázát, Akkaront és Asdod maradékát; Edomot, Mobot és Ammon fiait,Tiirusz valamennyi királyát, Szidon valamennyi királyát és a szigetországok királyait, akik a tengeren túl laknak, Dedánt,Temát, Buzt és az összes

nyírott halántékút, Arábia valamennyi királyát, akik a pusztában laknak. Zimri összes királyát, Elám összes királyát és a médek összes királyát, aztán Észak minden királyát közel és távol, az egyiket a másik után, vagyis a földszínén lévő minden országot, végül még Sesák királya is iszik belőle.

Ezt mondd majd nekik:

Ezt mondja e Seregek Ura, Izrael Istene:

Igyatok!

Részegedjetek meg!

Hányjatok!

Essetek el és ne keljetek fel többé addig, míg rátok nem szabadítom a kardot. Ha pedig nem akarják kezedből elvenni a serleget, hogy igyanak belőle, akkor így beszélj : Meg kell innotok!

Mert, ha arra a városra, amely a nevemet

viseli, pusztulást hozok, hogyan

gondoljátok, hogy büntetlenül maradtok?

Bizony nem maradtok büntetlenül.

Mert magam szólítom ide a kardot a föld

minden lakója ellen mondja a Seregek

Ura:

Ez a részlet a profétának az idegen népek ellen elmondott, fenyegető beszédeihez szolgált bevezetésül.

Jeremiás a nemzetek számára is az ítélet hirdetője.

Az Úr haragjának a serlegét miden nép inni fogja, mert gőgössé tette őket a saját hatalmuk.